Kerülő Judit: Andragógusok a pályán, azaz miben segíthet a múzeumandragógia?

Kerülő Judit: Andragógusok a pályán, azaz miben segíthet a múzeumandragógia? Egy képzőintézménynek három fontos dologra biztosan figyelnie kell. Az első az intézménybe való jelentkezés tendenciája, második az oda járó hallgatók képzésről kialakított véleménye és végül a végzettek intézménnyel kapcsolatos attitűdje. Nehéz sorrendet kialakítani a három tényező között, hisz ezek egymás hatását erősíthetik. Különösen fontos odafigyelni mindezekre új szakok esetében, akkor, amikor még nincsenek képzési hagyományok, munkaerő-piaci visszajelzések. Ilyenkor a jelentkezőket meg kell győzni arról, hogy jól döntenek, ha az új szak iránt érdeklődnek. A képzőintézménynek pedig fontos feladata, hogy a munkaerőpiac szereplőivel megismertesse az új szakmát. Tanulmányom megírásakor azt a célt tűztem ki, hogy a múzeumban dolgozó szakma segítségét kérjem, és bemutassam, miben segíthet a múzeumandragógia a képzőintézményeknek, a frissen végzett szakembereknek. Az andragógia szak a felsőoktatás Bologna rendszerű átalakításának eredménye. A korábbi művelődésszervező szak megszűntetésével a kulturális szféra szakember utánpótlása veszélybe került. I. Miért lett a népművelőből andragógus? Korábban a népművelő, majd a művelődésszervező szakon készítették fel a közművelődés területére pályázókat. Az andragógia, a felnőttoktatással foglalkozó tudomány a kezdetőktől, Magyarországon a hatvanas évek elejétől meghatározója volt a képzésnek, abból kiindulva, hogy a felnőttek oktatása jellemzően kulturális intézményekben történik. Ekkor valóban az ismeretterjesztés és az inkább szabadidős tevékenységként megjelenő iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás a művelődési házak programjainak fontos alkotóeleme volt, így vált a kulturális szakemberképzés meghatározó részévé. Egy közművelődési szakembertől elvárták, hogy nem csak a szervezéshez, hanem a felnőttek oktatásához is értsen. A felnőttoktatás piaci szerepének növekedésével a kilencvenes évek közepére az andragógia tudomány jelentősége megnőtt és sokkal inkább az erre a célra létrehozott intézmények vállalták fel a felnőttek iskolarendszeren kívüli képzését. Így a szakemberképzés is abban látta megújulásának lehetőségét, hogy már nem csak a szervezést, hanem az oktatáselméletet és annak neveléstudományi megalapozottságát is egyre hangsúlyozottabban oktatta. A kilencvenes évek közepére aztán a művelődésszervező szakon belül a hallgatók már andragógia szakirányt is választhattak, ezzel elégítve ki a munkaerőpiac ilyen irányú szakember szükségletét. A szakirány népszerű volt, amihez jelentősen hozzájárult, hogy a felsőoktatási intézmények a művelődésszervező szakot jellemzően tanári szakkal párosították. Így az ezen a szakirányon végzett hallgatók azért voltak jó helyzetben, mert a tanári szakjuknak megfelelő ismereteknek a felnőttek körében történő oktatására is felkészítést kaptak. A művelődésszervezés népszerűsége egyértelművé tette, hogy a Bologna-rendszerre való áttérés után a felsőoktatási intézmények nagy lehetőséget láttak az új szakban és a szakalapítási engedély megszerzése után sorra adták be, indították el először az andragógus alap, majd a mesterképzést. Ám ameddig a munkaerőpiac pontosan be tudta határolni a művelődésszervező szakon végzett hallgatók elhelyezkedési alternatíváit, addig az új végzettségről, az andragógusi képesítésről a munkáltatók keveset tudtak és alig keresték a frissen végzett diplomásokat. A végzettek helyzetét jelentősen megnehezíti, hogy a diploma nem tanárképes, azaz tanári végzettséget nem ad és ameddig pedagógiai végzettséggel minden gond nélkül vállalhat valaki felnőttoktatást, addig a felnőttoktatói képesítés nem elegendő az oktatáshoz. Egy matematika szakos tanárt annak ellenére, hogy a felnőttek oktatásának mikéntjéről legfeljebb

1

tapasztalati úton szerezhet ismeretet, gondolkodás nélkül alkalmazzák felnőttképző intézmények, ám egy oktatáselméletben és a felnőttoktatás szervezésében, módszertanában is felkészült andragógust azért nem szívesen vesznek fel, mert mit fog majd tanítani a felnőtteknek? II.A szak presztízsét meghatározó tényezők II.1. A jelentkezések aránya, a szak népszerűsége, hallgatói vélemények, azaz kik szeretnének andragógusok lenni? A képzőintézmények félelme, hogy a művelődésszervező szakra jelentkezőkhöz képest jelentősen csökkenni fog az érdeklődés az új szak iránt, alaptalannak bizonyult, hisz 2006-tól valamennyi évben a legnépszerűbb húsz szak között volt az andragógia. Még az oktatáskutatót is meglepte az előzetes várakozást jóval meghaladó jelentkezési arány. „Az andragógia szak népszerűsége meglepetésként ért bennünket. Pedig eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy önmagában a felnőttoktatás módszertanának elsajátítása egy társszak nélkül nem fogja elősegíteni a pályakezdők elhelyezkedését” – fogalmazott az oktatáskutató. (KARÁCSONY Zoltán, 2009. 2.old.) 1. számú táblázat: Andragógia szakra felvett hallgatók száma intézményenként és tagozatonként 2006-2010 között INTÉZMÉNY NAPPALI LEVELEZŐ Debreceni Egyetem 428 428 Dunaújvárosi Főisk. 41 65 Eötvös J. Főiskola 44 85 Eszterházy K. Főisk. 140 111 ELTE 249 680 Kaposvári Egyetem 136 185 Kodolányi J. Főisk. 709 280 Nyíregyházi Főiskola 211 459 Nyugat-magyarorsz. 460 703 Egyetem Pázmány P. Egyetem 96 116 Pécsi Tudományegy. 398 575 Széchényi I Egyetem 242 414 Szegedi Tudománye. 544 319 Zsigmond Király 370 509 Főiskola ÖSSZESEN 4068 4929 (forrás: www.felvi.hu adatai alapján saját számítás)

ÖSSZESEN 856 106 129 251 929 321 989 670 1163 212 973 656 863 879 8997

Az 1. számú táblázat adatai szerint az andragógia képzés elindítása óta közel 9 ezer hallgató ismerkedett meg a felnőttképzéssel, itt végzett vagy jelenleg is erre a szakra jár. Az ország valamennyi régiójában találnak képzést az érdeklődők, ami az oktatás regionális sajátosságait erősíti. 2012-ben 14 magyar felsőoktatási intézmény 19 kara várja a leendő szakembereket. (www.felvi.hu) Az intézményeknek azzal kell számolniuk, hogy az egyetem, főiskola székhelyéhez közeli településekről érkeznek majd hallgatói, ami tartalmi szempontból is kedvezőbb, hisz a helyi sajátosságok, igények és különbségek erősebben beépíthetőek a tananyagba. 2

Érdekes, hogy jellemzően a felnőttek kedvelik a szakot, magasabb a munka melletti részidejű képzést választók aránya, mint a nappali tagozatosoké. Mindez több szempontból is előnyként definiálható, hisz a már munkaviszonnyal rendelkezőknek kisebb problémát, gondot okoz a diploma utáni álláskeresés, mint a „rendes korúaknak”. A felnőttkori tanulással megszerzett saját élmény pedig hozzá segít a képzéshez kapcsolódó empatikusabb attitűd kialakításához. A Nyíregyházi Főiskolára különösen jellemző ez a tendencia, hisz intézményünkben több mint kétszerannyi a levelező tagozaton tanulók aránya, mint a nappalisoké. II.2. A szak tartalma, az elsajátítható ismeretanyag és megszerzett kompetenciák, azaz mit tanulnak az andragógusok? A szak képesítési követelménye szerint „Az andragógia diplomával rendelkezők, a felnőttképzés szakemberei lesznek. Az alapszak célja olyan andragógusok képzése, akik a neveléstudományi, a pszichológiai, a jogi, a közgazdasági és a szociológiai tudásuk, valamint az állami, önkormányzati, vállalkozói, a civil és a nonprofit szervezetekről és intézményekről, a munkaerőpiac és a munkavállalás kapcsolatáról szerzett ismereteik alapján – szakirányú felkészültségüknek megfelelően – képesek a közművelődés, a közgyűjtemény területén, településeken, intézményekben, szervezetekben és közösségekben, a felnőttképzés különböző színterein közvetlen tervező, szervező, értékelő, irányító, illetve animátori, tanácsadói munkakörök ellátására, és a humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos feladatok végzésére.” A képesítési követelmények alapján a hallgatókban a szakma műveléséhez fontos készségeket is ki kell alakítani, ilyenek a másokhoz való alkalmazkodás, a másokkal való együttműködés képessége vagy az empátia, tolerancia, rugalmasság, kreativitás. A végzett andragógusoknak a munkaerőpiacon is jól hasznosítható kompetenciákkal kell rendelkezniük Ezen belül a képzés 6 féléve alatt csoportok vezetésére és tanácsadói munka végzésére készítik fel őket, kiemelten foglalkoznak a pályázatírás metodikájával. Elvárják továbbá, hogy magyar és idegen nyelven írásban és szóban folyékonyan prezentáljanak. A fejlett kommunikációs és problémamegoldó készségekhez nélkülözhetetlen a hatékony meggyőzési és motivációs technikák alkalmazása, tanulmányaik alatt ebben is jártasságot kell, hogy szerezzenek. A szervezésben való aktív közreműködés elősegíti azt, hogy kreatív csapatjátékossá tudjanak válni, a rugalmasság, kezdeményezőkészség pedig az önálló, elemző, rendszerező gondolkodású értelmiségi szakember elengedhetetlen kompetenciája. „Az andragógusnak fel kell készülni arra is, hogy saját problémáival megküzdjön, ne vetítse ki azokat a környezetére. Fontos az önfegyelem, a szociabilitás. Az állásszerzéshez és a munkahelyi érvényesüléshez lényegesek olyan személyes kompetenciák, mint a meggyőző fellépés, a jó beszédképesség, a műveltség, az intelligencia és a másikra való odafigyelés képessége” – fogalmazta meg a szakma jellemzőit az egyik képzőintézmény tanára. (FelviMagazin, 2009. október, 2.oldal) A sokrétű, változatos tartalom az önálló munkához szükséges alapokat biztosítja, ezáltal kitágítja a potenciális elhelyezkedési alternatívákat, és természetesen a munkahely függvényében később lehetőség nyílik a speciális ismeretek elsajátítására is. Az andragógus képzést joggal tekinthetjük gyakorlatorientált felkészítésnek, amit a félévek közötti és a nyári összefüggő gyakorlatok, munkahelyszerzési tapasztalatok bizonyítanak. II.3. A munkaerő-piaci igények, a munkaerőpiac véleménye a szakon végzettekről A munkáltatók alapvetően a gyakorlati képzést kérik számon a képzőintézményektől. A szakmai, gyakorlati jártasság a munkaerő-piac véleménye szerint nagyon fontos. Az állásinterjúkon azok vannak előnyben, akik rendelkeznek ilyen tapasztalattal. Örök dilemma, hogyan tehet szert erre egy frissen végzett pályakezdő. A leendő munkáltató nagyra értékeli, ha a jelölt tanulmányai alatt pályázatokban, kutatásokban vesz részt, a kötelezően

3

előírt gyakorlatokon túl önkéntes munkát, gyakornoki feladatot lát el. A diplomások elhelyezkedését vizsgáló kutatások egyértelműen hangsúlyozzák a képzés ideje alatti munkavállalás fontosságát. (KERÜLŐ Judit -VITÁL Attila, 2011. 17. oldal) Azok a diákok tudnak a leghamarabb munkát találni, akik már a diploma átvételekor gyakorlatot tudnak igazolni. Ennek egyetlen reális esélye a gyakornoki munka, mely csak ritkán jár együtt pénzkereseti lehetőséggel. Korábbi vizsgálataink is az elhelyezkedéshez fontosnak tartott kapcsolatok megszerzésének alapvető eszközeként a képzés alatti munkavállalást említik. (KERÜLŐ Judit, 2010. 585.oldal) „Nem találtunk olyan hirdetést sem az állásközvetítéssel foglalkozó internetes portálokon, sem újságban vagy állásbörzén, ahol kifejezetten andragógia diplomát kért volna bármilyen cég” – írta egyik végzett diákunk. Hallgatóink számtalan esetben tapasztalták, hogy a munkaadók még kifejezetten felnőttképzéssel foglalkozó munkatárs felvételénél is tanári végzettségű jelölteket keresnek, mert vagy nem tudják, hogy van Magyarországon felnőttképzéssel foglalkozó szakemberképzés vagy nem ismerik a szak tartalmát. II.3.1. Tipikus munkahelyek, azok presztízse, karrierlehetőségek Az andragógia szakon végzett hallgatóinknak jellemzően a piaci szektor kínál állást. A legtöbben pályázatírással foglalkozó cégeknél helyezkednek el, ők azok, akik a képzés során tanultakat azonnal tudják alkalmazni. Művelődésszervezői szakirányt végzetteink jellemzően kulturális intézmények, rendezvényszervezéssel foglalkozó vállalkozások munkatársai lesznek. A felnőttképzési szervező szakirányt végzetteket főként nyelviskolák, felnőttképzési vállalkozások alkalmazzák. A humánszervezői szakirányos képesítést szerzett volt diákjainkkal a munkanélküliekkel foglalkozó intézményeknél találkozhatunk. Hallgatóink egy része sajnos, nem a szakmai végzettségének megfelelő munkát talál. A kisvárosokban, kistelepülésen élők akkor vannak nehéz helyzetben, ha lakóhelyükön szeretnének maradni és elhelyezkedni, ilyenkor nem diplomához kötött munkát is elvállalnak. A végzettek csekély része tud oktatási, különösen felsőoktatási intézményeknél elhelyezkedni. Az, hogy az önkormányzatok, az állami szektor kevés volt diákunkat foglalkoztat, a jelenlegi foglalkoztatáspolitika, az állami intézményeknél érvényben lévő létszámcsökkentés és elbocsájtások miatt nem meglepő. III. De miben segíthet a múzeumandragógia? A múzeumok funkcióváltása napjainkban létkérdéssé vált. Régen nem igaz már az, hogy egy múzeumi kiállítás eltarthat egy intézményt. A változások olyan feladatok elvégzésére is rákényszerítik az itt dolgozókat, amelyekre egyetemi éveik alatt nem kaptak felkészítést. Így megjelent a felnőttképzés, tanfolyamok, továbbképzések szervezésének igénye, de a különböző korosztályok számára meghirdetett rendezvények is elengedhetetlen részét képezik ma már a múzeumok mindennapjainak. Az, az intézmény, amelynek munkatársai nem ismerik a pályázatkészítés metódusait, annak rendszerét és követelményeit, bizony napi szintű egzisztenciális problémával találja magát szemben. Szintén létkérdéssé vált a múzeumok számára a marketing és reklámvilágában jártas menedzser szemléletű vezetés meghonosítása. Ezek azok a feladatok, amelyek megoldásában az andragógus hallgatók ismeretet és jártasságot szereznek, tulajdonképpen ez lesz a szakmájuk, képzésük ezekre a területekre fókuszál. Miben segíthet akkor a múzeum? Rendkívül fontos a múzeumok és a képzőintézmények közötti folyamatos kapcsolattartás. A felsőoktatási intézmények csak úgy tudják hallgatóikat a munkaerő-piacon értékesíteni, ha

4

naprakész, felhasználóbarát ismeretek birtokába juttatják őket. Ehhez szükséges, hogy a leendő munkáltatók pontosan megfogalmazzák a képzéssel és a hallgatókkal kapcsolatos elvárásaikat. Termékenyítőleg hat az oktatásra, ha a múzeumban dolgozók óraadásban, gyakorlatok vezetésében szerepet vállalnak. Hasznos, ha szakdolgozatok véleményezésébe is bekapcsolódnak az ottani szakemberek. Hallgatóink számos önálló kutatást, elemzést végeznek, kreatív észrevételeik, ötleteik sok esetben kiválóan hasznosíthatóak. Óriási szellemi érték porosodik a felsőoktatási intézmények szakdolgozatokat őrző „fiójaiban”, ezek gyakorlati hasznosítása úgy oldható csak meg, ha külső szakértőket kérünk fel ezek értékelésére. Egyrészt a szakma tudja megítélni a dolgozat valódi értékét, másrészt az ott leírtak hasznosulásának is nagyobbak így az esélyei. Az intézmények, a szakok presztízsét nem csak a képzés színvonala határozza meg, hanem, hogy végzett hallgatóik hol helyezkednek el. Egy gyakornoki rendszer kidolgozása lelkes, ingyen munkaerőt jelent az intézmények számára, különösen egy-egy nagy rendezvény idején, ünnepek alatt vagy nyáron, a szabadságolások idején segíthet a mindennapi munka zavartalan lebonyolításában. Ugyanakkor a gyakornoki idő alatt végzett munkáról megküldött visszajelzések hasznos információt jelentenek a képzés számára, arról, hogy mivel kell kiegészíteni, bővíteni az oktatást, mit kell változtatni annak tartalmán. A múzeumok a 21. század leghitelesebb intézményeinek tekinthetőek. Ha az andragógusok bekapcsolódnak az itt folyó munkába, az jelentősen emeli a szakma rangját, növeli presztízsét. Felhasznált irodalom: • • • •

•

Hogyan válasszak képzést? In. Felvi-Magazin 2009.október, 19. old. KARÁCSONY Zoltán: Kikből lehet jó andragógus? In. Felvi-Magazin, 2009. október, 21. old. KERÜLŐ Judit – VITÁL Attila (2011): A Nyíregyházi Főiskola hallgatóinak pálya és jövőképe. Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza KERÜLŐ Judit (2010): A felnőttoktatás aktuális problémái. Elvárások pro és kontra, azaz kit keres a munkáltató, mit keres a hallgató? In. Kálmán Anikó (szerk.) Bolognától-Lisszabonig. Az életen át tartó tanulás stratégiai kérdései és a hálózati együttműködés európai és hazai dimenziói. Szöveggyűjtemény 2005-2011. MELlearn Egyesület, Debrecen www.felvi.hu

A szerző: Kerülő Judit, szociológus, a Nyíregyházi Főiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Karának dékán-helyettese, intézetigazgató, főiskolai tanár Nyíregyházi Főiskola Nyíregyháza, Sóstói út 31.b. 4400 Telefon: 06-30-279-4398 e-mail: [email protected]

5

REZÜMÉ A tanulmány bemutatja, mi kell ahhoz, hogy egy új felsőoktatási szak, az andragógia presztízse kialakuljon, növekedjen, és milyen szerepet vállalhatnak ebben a múzeumok. Legelőször a jelentkezőket kell meggyőzni arról, jól döntenek, ha az új szak iránt érdeklődnek, de a képzőintézménynek további fontos feladata, hogy a munkaerőpiac szereplőivel is megismertesse az új szakmát. Az andragógus képzés változatos tartalma az önálló munkához szükséges alapokat biztosítja, ezzel javítja az elhelyezkedési kilátásokat és természetesen a munkahely függvényében később lehetőség nyílik a speciális ismeretek elsajátítására is. A képzést joggal tekinthetjük gyakorlatorientált felkészítésnek, amit a félévek közötti és a nyári összefüggő gyakorlatok, munkahelyszerzési tapasztalatok bizonyítanak. A múzeumok funkcióváltása napjainkban létkérdéssé vált. Régen nem igaz már az, hogy egy múzeumi kiállítás eltarthat egy intézményt. A változások olyan feladatok elvégzésére is rákényszerítik az itt dolgozókat, amelyekre egyetemi éveik alatt nem kaptak felkészítést. Ezek azok a feladatok, amelyek megoldásában az andragógus hallgatók ismeretet és jártasságot szereznek, tulajdonképpen ez lesz a szakmájuk, képzésük ezekre a területekre fókuszál. Közismert, hogy az intézmények, a szakok presztízsét nem csak a képzés színvonala határozza meg, hanem jelentős szerepet játszik az is, hogy végzett hallgatóik hol helyezkednek el. A múzeumok a 21. század leghitelesebb intézményeinek tekinthetőek. Ha az andragógusok bekapcsolódnak az itt folyó munkába, az jelentősen emeli a szakma rangját, növeli presztízsét.

6