KEREPES VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT. 1. kötet június hó KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT

MEGBÍZÓ:

Kerepes Város Önkormányzat 2144 Kerepes, Vörösmarty u. 2.

TERVEZŐ:

KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. 1183 Budapest, Üllői út 455.

TSZ.:

1868

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA

1

KEREPES VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. kötet

2014. június hó

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

Kerepes Város új településrendezési eszközeinek készítése - 2014.

ALÁÍRÓLAP

MEGBÍZÓ:

Kerepes Város Önkormányzat Cím: 2144 Kerepes, Vörösmarty u. 2. Képviseli: Franka Tibor polgármester

TERVEZŐ:

KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. Cím: 1183 Budapest, Üllői út 455. Képviseli: Zajovics András ügyvezető

VEZETŐ TERVEZŐ:

Zajovics András okl. építőmérnök okl. városi közlekedési szakmérnök okl. városép. - városgazd. szakmérnök vezető településrendező tervező Építész Kamara: TT/1É 01-4075/11 Mérnök Kamara: 01-3526 K1d-1-Tell, TE-T-Tell, TH-T-Tell, TV-T-Tell

IRÁNYÍTÓ TERVEZŐ:

Zorgelné Sin Emília településmérnök városép. - városgazd. szakmérnök TT/1 01-4657/11

VÁROSRENDEZÉS:

Fejős László okl. építészmérnök É 01-6039

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ZÖLDFELÜLET:

2

Koprda Ildikó okl. táj- és kertépítészmérnök K 01-5171, TK 01-5171, TR 01 5171 Szűts Orsolya okl. tájépítészmérnök TK 01-5226, K 01-5226 Aporfi Petra Okl. településmérnök

KÖZLEKEDÉS:

Dobrai Béla okl. építőmérnök K1d-1-Tell, KÉ-T, TE-T, TV-T-Tell, VZ-T-Tell

KÖZMŰVEK:

KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező Kft. 1016 Budapest, Naphegy utca 26. Bíró Attila Hanczár Zsoltné

MK: 01-2456 MK: 01-2418



A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TARTALOMJEGYZÉKE

BEVEZETŐ ....................................................................................................................................................... 10 1.

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ ................................................................................................. 12 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok ................................................................................................................................. 12 1.2.

A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata ..................................... 16 1.3.3.1. Összhang igazolás ........................................................................................................... 30 1.3.3.2. MAVIR OTrT és BATrT beillesztés ........................................................................... 30 1.3.3.3. Tervezett 301. sz. főút beillesztés ............................................................................ 31

1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai............................................... 33 1.4.1. Gödöllő településszerkezeti terve .................................................................................... 33 1.4.2. Mogyoród településszerkezeti terve ............................................................................... 34 1.4.3. Csömör településszerkezeti terve .................................................................................... 35 1.4.4. Kistarcsa településszerkezeti terve ................................................................................. 36 1.5.

Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása ...................................................... 37

1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai ................................................................................................................ 37 1.5.2. Hatályos (érvényes) településfejlesztési és településrendezési szerződések . 43 1.6.

A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata .............................. 45

1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök ........................................................... 45 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek ........ 48 1.6.2.1. Beépítésre szánt területek .......................................................................................... 48 1.6.2.3. Beépítésre nem szánt területek ................................................................................ 57 1.7.

A település társadalma.............................................................................................................. 66

1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség ......................................................... 66 Népesség és lakáshelyzet ............................................................................................................ 66 Népesedési folyamatok ................................................................................................................ 67 Vándorlás .......................................................................................................................................... 70 Várható népességszám................................................................................................................. 71 Lakásállomány és a várható változások ................................................................................ 72 KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

3


1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok ............................. 74 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők............................................................................ 74 Társadalmi élet................................................................................................................................ 74 Szokások, hagyományok.............................................................................................................. 75 Nemzetiségi kötődés ..................................................................................................................... 75 Civil szerveződések ....................................................................................................................... 76 1.8.

A település humán infrastruktúrája..................................................................................... 78

1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) ............................................. 78 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása ................................................................................................ 82 1.9.

A település gazdasága................................................................................................................ 83

1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre ........................................................................ 83 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre ........................................................................ 83 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői ............................................................ 88 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) ....................................................................................................................... 93 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) ................................................................... 95 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere ............................................................................................................................... 96 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ......................................... 96 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere . 96 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység .................................................................................... 96 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika ........................................................................................................ 98 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás ........................................................................................ 99 1.10.6. Intézményfenntartás ........................................................................................................... 99 1.10.7. Energiagazdálkodás............................................................................................................. 99 1.11.

Településüzemeltetési szolgáltatások ............................................................................ 99

1.12.

A táji és természeti adottságok vizsgálata ..................................................................100

1.12.1. Természeti adottságok .....................................................................................................100 1.12.1.1. Földtani adottságok, domborzati viszonyok ...................................................100 1.12.1.2. Talajviszonyok ............................................................................................................101 1.12.1.3. Vízrajz .............................................................................................................................101 1.12.1.4. Éghajlati viszonyok....................................................................................................102 KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

4


1.12.1.5. Növényvilág ..................................................................................................................102 1.12.1.6. Állatvilág ........................................................................................................................103 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet ...............................................................................................103 1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat ................................................................................................103 1.12.2.2. Tájhasználat értékelése ...........................................................................................105 1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek ............................................109 1.12.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek ...................109 1.12.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék ..........................................................................110 1.12.3.3. Ökológiai hálózat ........................................................................................................114 1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése ...........................................120 1.13.

Zöldfelületi rendszer vizsgálata ......................................................................................122

1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei ...................................................................122 1.13.1.1. Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek ..............................................................................................122 1.13.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése .......................................................................126 1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái .................................................128 1.14.

Az épített környezet vizsgálata .......................................................................................129

1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata ......................................................................................129 1.14.1.1. Területfelhasználás vizsgálata a település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata ..............................................................................................................129 1.14.1.2. Területfelhasználás vizsgálata az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok ........................................131 1.14.1.3. Területfelhasználás vizsgálata, a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek ...............................................................................................................................132 1.14.1.4. Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatos) ...................................................................................................................................139 1.14.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek ............................................................139 1.14.1.6. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület ....................139 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata .............................................................................................141 1.14.2.1. telekmorfológia vizsgálata......................................................................................141 1.14.2.2. tulajdonjogi vizsgálat ................................................................................................141 1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter ..............................................................................142 KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

5


1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése ......................................142 1.14.5. A településszerkezet, beépítési struktúra és az építmények vizsgálata .......142 1.14.5.1. településszerkezet és beépítési struktúra ........................................................142 1.14.5.2. beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) ............143 1.14.5.3. magasság, szintszám, tetőidom ............................................................................143 1.14.6. Az épített környezet értékei ...........................................................................................144 1.14.6.1. településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag ..........144 1.14.6.2. régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület ......147 1.14.6.4. világörökségi és világörökségi várományos terület .....................................147 1.14.6.5. műemlék, műemlékegyüttes ..................................................................................147 1.14.6.7. műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet .........................................................................................................................................147 1.14.6.8. nemzeti emlékhely.....................................................................................................148 1.14.6.9. helyi védelem ...............................................................................................................148 1.15.

Közlekedés ..............................................................................................................................149

1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok ...............................................................................149 1.15.2. Közúti közlekedés ..............................................................................................................149 1.15.3. Közösségi közlekedés .......................................................................................................154 1.15.3.1. Közúti ..............................................................................................................................154 1.15.3.2. Kötöttpályás .................................................................................................................154 1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés ............................................................................154 1.15.5. Parkolás ..................................................................................................................................155 1.16.

Közművesítés .........................................................................................................................156

1.16.1. Víziközművek helyzet feltárása ....................................................................................159 1.16.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás ..................................................................................159 1.16.1.2. Szennyvízelvezetés ....................................................................................................160 1.16.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés ....................................................160 1.16.2. Energia helyzet feltárása .................................................................................................161 1.16.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás ...............................................................161 1.16.2.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei.............................................................................................163 1.16.2.3. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése .........163 KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

6


1.16.3. Elektronikus hírközlés .....................................................................................................163 1.16.3.1 Vezetékes hírközlési létesítmények.....................................................................163 1.16.3.2 Vezeték nélküli hírközlési létesítmények ..........................................................164 1.16.3.3 Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózatának és létesítményeinek szerepeltetése a településrendezési tervben ................................164 1.17.

Környezetvédelem ...............................................................................................................168

1.17.1. Talaj, felszíni és a felszín alatti vizek ..........................................................................168 1.17.2. Levegőtisztaság és védelme ...........................................................................................171 1.17.3. Zaj- és rezgésterhelés .......................................................................................................174 1.17.4. Sugárzás védelem ...............................................................................................................178 1.17.5. Hulladékkezelés ..................................................................................................................178 1.17.6. Vizuális környezetterhelés .............................................................................................180 1.17.7. Árvízvédelem .......................................................................................................................181 1.17.8. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák .........................................181 1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) ..............................................................................................................................182 1.18.1. építésföldtani korlátok .....................................................................................................182 1.18.1.1. alábányászott területek, barlangok és pincék területei ..............................182 1.18.1.2. csúszás-, süllyedésveszélyes területek ..............................................................182 1.18.1.3. földrengés veszélyeztetett területei ...................................................................182 1.18.2. vízrajzi veszélyeztetettség ..............................................................................................183 1.18.2.1. árvízveszélyes területek ..........................................................................................183 1.18.2.2. belvízveszélyes területek ........................................................................................183 1.18.2.3. mély fekvésű területek .............................................................................................183 1.18.3. egyéb .......................................................................................................................................184 1.18.3.1. kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) ...................184

2.

1.19.

Ásványi nyersanyag lelőhely ............................................................................................184

1.20.

Városi klíma ............................................................................................................................184

HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ .................................................................................................185 2.1.

3.

A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése ...............................185

HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ ............................................................................................185 3.1.

Problématérkép/értéktérkép ..............................................................................................187 KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

7


3.2.

Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek ..........................................................188

3.3.1. településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása .............................188 3.3.2. szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) ...........................................188 3.3.3. egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) ...........................................189 3.3.3.1. Az alulhasznosított barnamezős területek .........................................................189 3.3.3.2. Az egyéb a megalapozó vizsgálat szintéziséből következő, a település- és gazdaságfejlesztést meghatározó területek (javasolt akcióterületek) ....................189

8



A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT RAJZJEGYZÉKE Településrendezési, tájrendezési vizsgálat

V-01 V-02 V-03 V-04 V-05 V-06 V-07 V-08 V-09 V-10 V-11 V-12 V-13 V-14 V-15 V-16 V-17 V-18

Földhivatali alaptérkép Reambulált alaptérkép - belterület és környezete Ortofotó és a tervezési alaptérkép Tervi ellátottság lehatárolásai Önkormányzati tulajdonok vizsgálata Telekméret vizsgálat Beépítési vizsgálat - belterület és környezete Szintterület vizsgálat - belterület és környezete Épület vizsgálat - belterület és környezete Területhasználat - belterület és környezete Külterületi területhasználat és a termőföldek minősége Mezőgazdasági területek szintézise Nyilvántartott erdőterületek vizsgálata Erdőterületek szintézise Természetvédelmi védettségi kategóriák vizsgálata Védelmi és korlátozási elemek vizsgálata Hatályos TSZT-ben rögzített területfelhasználás Problématérkép

M 1:10 000 M 1:5 000 M 1:23 000 M 1:20 000 M 1:20 000 M 1:10 000 M 1:5 000 M 1:5 000 M 1:5 000 M 1:5 000 M 1:20 000 M 1:20 000 M 1:20 000 M 1:20 000 M 1:20 000 M 1:20 000 M 1:20 000 M 1:15 000

Közművizsgálat

KV-Csat KV-Víz KV-gáz KV-Vill KV-Hir

Közművizsgálat - Vízelvezetés Közművizsgálat - Vízellátás Közművizsgálat - Gázellátás Közművizsgálat - Elektromos-ellátás Közművizsgálat - Elektronikus hírközlés

M 1:20 000 M 1:20 000 M 1:20 000 M 1:20 000 M 1:20 000

Közlekedés vizsgálat

VK-01 VK-02/1 VK-02/2 VK-03/1 VK-03/2 VK-03/3

Közlekedés hálózat vizsgálati helyszínrajz Úthálózat vizsgálati helyszínrajz I. Utak burkolata Úthálózat vizsgálati helyszínrajz II. Kialakult szabályozási szélességek Jellemző mintakeresztszelvények 1. Jellemző mintakeresztszelvények 2. Jellemző mintakeresztszelvények 3.


M 1:25 000 M 1:10 000 M 1:10 000 M 1:200 M 1:200 M 1:200

9


BEVEZETŐ Kerepes önkormányzata a településrendezési eszközeinek felülvizsgálatára és módosítására vonatkozó az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) - akkor hatályos - 9. § (2) bekezdés a) pontja szerinti településrendezési egyeztetést 2012. év szeptemberében indította. A módosítási szándék kiterjedt Kerepes hatályos Településfejlesztési Koncepciójára, Településszerkezeti Tervére és Helyi Építési Szabályzatára. A településrendezési folyamat a beérkezett előzetes vélemények figyelembevételével elindult. Kerepes közelmúltban történt várossá nyilvánítása a településfejlesztési és településrendezési feladatellátásban is változásokat hozott, ezzel összefüggésben Kerepes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 220/2013. (X. 31.) Kt. határozatában döntött: - Kerepes Város Új Településfejlesztési Koncepciójának (TFK), - Kerepes Város Településfejlesztési Stratégiájának (ITS) elkészítésének szükségességéről, a szükséges egyeztetési eljárás elindításáról. Az Önkormányzatunk Képviselő-testülete ugyanezen döntésében határozott az akkor folyamatban lévő Településszerkezeti Terv (TSZT) és Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) felülvizsgálat és módosítás, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Trk.) foglalt új tartalmi és eljárási szabályainak megfelelő folytatásáról, az eddig elkészült vizsgálati és tervi elemek maradéktalan felhasználásával. A Képviselő-testület - fent jelzett - döntése alapján, az új TFK és ITS mellett, új TSZT és HÉSZ készül a Trk. - ban foglalt új követelmények alapján. A településrendezési folyamat a Trk. szerinti Megalapozó vizsgálatra épül. A Megalapozó vizsgálatot jelen dokumentáció tartalmazza. A Képviselő-testületi döntés született továbbá arról, hogy a folyamatban lévő és 2013. december 31-ig nem lezárt településrendezési eszközök, így: - Kerepes Város Széphegyliget lakópark fejlesztésére HÉSZ módosítás, - Kerepes Város TSZT és HÉSZ módosítás a Bolnoka területére tartalmi elemei beépülnek az újonnan készülő településrendezési eszközökbe; és arról, hogy - a 2012 és 2013 évben elfogadott TSZT és HÉSZ módosítások az időközben szükségessé váló módosítási elemekkel beépülnek az újonnan készülő településrendezési eszközökbe. A Megalapozó Vizsgálatra épülő településrendezési folyamatban elkészül a Településfejlesztési Koncepció, ezt követően a Településszerkezeti Terv és ezen dokumentumokra épülve a Helyi Építési Szabályzat. A Helyi Építési Szabályzat kidolgozásával egy időben készül az Integrált Településfejlesztési Stratégia. A fent jelzett dokumentumok alátámasztó munkarészeként készül a teljes településre vonatkozó Környezeti Értékelés és Örökségvédelmi Hatástanulmány. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

10


Az új TFK, ITS TSZT és HÉSZ készítésének célja és az alapvető indokai: Kerepes Város Mötv. - ben és Étv. - ben meghatározott településfejlesztési és településrendezési feladatainak a 2013. január 1. - től hatályba lépett új jogszabályi követelményeknek megfelelően történő ellátása. A tervezési terület lehatárolása: A Megalapozó vizsgálat, a TFK, az ITS, a TSZT és HÉSZ a teljes település közigazgatási területére készül. A vonatkozó "módosítással" (tervezett hatályon kívül helyezéssel) érintett hatályos településrendezési eszközök: Kerepes 2005 évben elfogadott Új Településfejlesztési Koncepciója, Kerepes hatályban lévő többször módosított 107/2007. (VI. 28.) Kt. határozattal megállapított Településszerkezeti Terve, és Kerepes hatályban lévő 19/2007. (VII. 12.) sz. rendeletével elfogadott többször módosított Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve.

A szóban forgó eszközökkel kapcsolatos előzetes tájékoztatási szakasz lezárult, a beérkezett véleményeket és észrevételeket egy önálló fejezet tartalmazza. 11



1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1.1.1. Kerepes a Budapesti Agglomerációban, a Közép- magyarországi régióban

12

Kerepes a budapesti agglomerációban Kerepes a Közép - magyarországi Régióban, Budapesti Agglomeráció kiemelt térségében a Gödöllő – Ceglédberceli dombságban, a Szilas patak mellett, Pest megye középső részén, Budapest határától mintegy 5 km-re helyezkedik el. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


A térség népességkoncentrációja, funkciósűrűsége magas, területei intenzíven hasznosítottak. Agglomerációs elhelyezkedésével Kerepes is részese az ország központi térségének, így az agglomeráció nyújtotta gazdasági többletből a település is részesül, melyet az agglomerációt jellemző folyamatok – a PÁN - európai V. közlekedési folyosó részeként fő közlekedési irányok mentén jellemző – térbeli terjedése is lehetővé tesz. A település ÉNY-on Mogyoróddal, D-DNY-on Kistarcsával, NY-on kis területen Csömörrel, DK-en Isaszeggel és É-ÉK-en Gödöllővel határos közvetlenül. Kerepes földrajzi fekvése számos lehetőséget rejt, geomorfológiai adottságai változatosak. Természeti területeinek kiterjedése jelentős. A település természeti környezete, és a település területén és közelében lévő erdőterületek kedvező táji és természeti kereteket biztosítanak a település fejlesztéséhez.

13

a Kmo-i régió települései

a PÁN-európai közlekedési folyosók a Kmo-i régióban

1.1.2. Kerepes Pest megyében és a Gödöllői Kistérségben A város a „4304 számú Gödöllői statisztikai kistérség”, valamint többcélú önkormányzati kistérségi társulások, így a Galgamenti és Gödöllő környéki Önkormányzati Társulás, valamint a Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagja. A Gödöllői kistérség 13 települése közül ahhoz a kilenchez tartozik, amelyek a Budapesti Agglomeráció hivatalos lehatárolásán belül esnek.



az agglomerációs és pest megye statisztikai kistérségei

az agglomerációs és pest megye többcélú önkormányzati kistérségi társulások

A Gödöllői Kistérség Pest megyében helyezkedik el központja Gödöllő város. A kistérséget 12 település alkotja, melyek közül négy város, Gödöllő, Kistarcsa, Pécel, Kerepes. A népesség száma az országos tendenciáktól eltérően dinamikusan növekszik, kedvező korstruktúrájú, és eléri a 103 ezer főt. A lakosság szám folyamatos növekedése egyik legfőbb jellemzője a kisrégiónak. A kistérség fejlettségét nagyrészt köszönheti a kedvező gazdaságföldrajzi fekvésének, és a települések adottságainak egyaránt. Budapest közelsége és a kistérség jó megközelíthetősége szintén jellemzője a térségnek. Pest megye keleti részén elhelyezkedő Gödöllői kistérség közvetlenül is határos hazánk fővárosával, ezáltal a kistérség egy része a Budapesti Agglomeráció része. Földrajzi értelemben két nagy tájegységre lehet osztani a Gödöllőidombságra, valamint a Hatvani síkra. A kistérség jó turisztikai adottságokkal rendelkezik, mely kiváló vonzerő a térséget megismerni kívánók számára. A kistérség gazdaságföldrajzi helyzete kiváló a térségen halad át az M3-as autópálya, a 3-as főút és a miskolci vasúti fővonal, a közeljövőben befejeződő M0-ás gyűrű és M31-es út, melyek a kedvező közlekedési lehetőségek miatt nagy gazdasági és logisztikai potenciált teremtenek. A térség természeti-környezeti adottságokban, kulturális örökségben és szellemi javakban gazdag, a lakosság aktív és az országos átlagnál magasabb jövedelmű; a gazdaság szerkezete, szervezeti összetétele korszerűnek mondható, a térség része a tágabb budapesti agglomeráció mintegy hárommilliós felvevő piacának. Jelenleg a Gödöllői Kistérség legfontosabb alakító tényezője, hogy jellemzően Budapest agglomerációjához tartozó településekből áll, és ez a viszony egyelőre erősebbnek bizonyul a kistérségi kapcsolatoknál. A főváros központú áramlások, az agglomerációs hatások egyensúlytalanságai az okai annak, hogy a kistérség belső integritása nehezen megoldható, a települések kooperációja alacsony fokú. A kistérségen belüli települési kapcsolatokra a divergencia (széttartó magatartás) a jellemző és nem a konvergencia (összetartás). A kistérség nem tartozik a hátrányos helyzetű kistérségek közé. Ezért az országos területfelzárkóztatási stratégiában nem kiemelt fejlesztési térség. A besorolás hátránya, hogy KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

14


egyes pályázati (támogatási) lehetőségek esetén magasabb önrészt kell biztosítani, valamint a néhány felzárkóztatási programból való kizárás. A Gödöllői kistérség többek között a 2008 évben elfogadott cselekvési terv alapján határozza meg projektjeit, a dokumentum minden település számára alapvető iránymutatásokat fogalmaz meg a mikrotérség fejlesztési lehetőségeinek feltárásával. Kerepes részére Budapest és agglomerációja illetve a kistérség biztosítja a felsőfokú ellátás döntő részét, de a középfokú ellátásban is jelentős szolgáltatásokat nyújt. A középfokú funkciók többségének elérésére csak a kistérségi központban, Gödöllőn és a Fővárosban, kórházi ellátás tekintetében Kistarcsán van lehetőség. Kerepesen az alapfokú intézményi funkciók és a lakosságot ellátó szolgáltatások egyaránt megtalálhatók. Kerepes az elmúlt években a fővárosi népesség kedvelt kitelepülési célterülete.

15



1.2. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 1.3.1. Az Országos Területrendezési Terv vonatkozó megállapításai Az Országos Területrendezési Tervről szóló - módosított 2014. január 1-től hatályos -2003. évi XXVI. törvény (OTrT) Kerepest a 100 500 ha alatti települési térségbe sorolja. Az Mtv. - vel módosított OTrT a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv alkalmazásának vonatkozásában egyedi szabályokat határoz meg: "31/B. § A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni: a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatokat az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. melléklete, 9. § (7) bekezdése, valamint 10. §-a előírásainak alkalmazásával kell kijelölni, ... c) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: BATrT.) megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül ca) a cb) alpont kivételével a BATrT. térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait, cb) a vízgazdálkodási térség vonatkozásában az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdés e) pontjának előírását kell alkalmazni, 31/B. § A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni: ... e) azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az MTv. megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, f) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni, g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, h) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a j) pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni, ..... k) a BATrT.-ban megállapított kiemelt térségi övezetek vonatkozásában, ha e törvénynek az MTv.-vel megállapított kiemelt övezeti előírásaitól eltérő előírást tartalmaznak, a BATrT. kiemelt térségi övezeti előírásait kell alkalmazni, KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

16


l) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított 12/A. § (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni." Az ország térségi szerkezeti terve Az országos területfelhasználás rendszerében a település erdőgazdálkodási térség, mezőgazdasági területfelhasználású térség térségi területfelhasználási kategóriákba sorolt, a településen áthalad 220 kV-os és 400 kV-os átviteli hálózat távvezeték illetve nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték nyomvonala, továbbá a 3-as főút és az M31-es tervezett nyomvonala.

Az országos térségi övezetek

Kivonat az OTrT Országos Szerkezeti Tervéből

17

Kivonat az OTrT Országos Kivonat az OTrT Kiváló Kivonat az OTrT jó termőhelyi ökológiai hálózat övezete c. termőhelyi adottságú adottságú szántóterület tervlapjából (3.01.) szántóterület övezete c. övezete c. tervlapból (3.03.) tervlapjából (3.02.)

Kivonat az OTrT Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete c. tervlapjából (3.04.)

Kivonat az OTRT tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete c. tervlapjából (3.05.)

Kivonat az OTRT világörökségi és világörökségi várományos terület övezete c. tervlapjából (3.06.)



Kivonat az OTrT országos Kivonat az OTrT nagyvizi Kivonat az OTrT kiemelt vízminőség védelmi terület meder és a vásárhelyi terv fontosságú honvédelmi terület övezete c. tervlapjából (3.07.) továbbfejlesztése keretében övezete c. tervlapjából (3.09.) megvalósítható vízkárelhárításicélú szükségtározók területének övezete c. tervlapjából (3.08.) Az OTrT övezetei Az országos ökológiai hálózat övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3.02.) Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3.03.) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (3.04.) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete (3.05.) Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete (3.06.) Országos vízminőség védelmi terület (3.07.) Nagyvizi meder és a vásárhelyi terv továbbfejlesztése keretében megvalósítható vízkárelhárításicélú szükségtározók területének övezete (3.08.) Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete (3.09.)

Érintettség igen nem nem igen igen nem nem nem nem

Kerepes Város területét a fent jelzett 3 országos térségi övezet érinti. Az Országos Területrendezési Terv vonatkozó előírásai: Az Mtv. - vel módosított OTrT előírásait figyelembe véve, a vonatkozó térségi övezeti előírások a BATrT elemzését követően az országos és kiemelt térségi övezetekre vonatkozóan együttesen kerülnek ismertetésre.


18


1.3.2. Budapest Agglomeráció Területrendezési Terv vonatkozó megállapításai Budapest Agglomeráció Területrendezési Terv 2011. szeptember 1-én hatályba lépett módosításának Térségi Szerkezeti Terve a települést városias települési térség, erdőgazdálkodási térség, mezőgazdasági térség és építmények által igénybe vett térség térségi területfelhasználási kategóriába sorolja, a településen áthalad 220 kV-os és 400 kV-os átviteli hálózat távvezeték illetve nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték nyomvonala, továbbá a 3-as főút és az M31-es tervezett nyomvonala, a térségi terv a település északi határában térségi hulladék lerakóhelyet jelöl.

Kivonat tervből

a

térségi

szerkezeti

Kivonat 3.1. mellékletből

–

3.3.

sz.

Kivonat a 3.4. sz. mellékletből

19

Kivonat a 3.5.mellékletből

3.

6.


sz.

Kivonat 3.7. mellékletből

–

3.8.

sz.

Kivonat 3.12. sz. mellékletből

Kivonat a 3.9.mellékletből

3.10.

sz.










20


Kivonat a 3.21. mellékletből

-

22.

sz.

Kerepes Város térségi övezetekkel való érintettsége a BATrT alapján A BATrT – ban meghatározott térségi övezeti érintettség 3.1. magterület övezete 3.2. ökológiai folyosó övezete 3.3. puffer terület övezete 3.4. kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3.5. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3.6. erdőtelepítésre alkalmas terület övezete 3.7. országos komplex táj-rehabilitációt igénylő terület övezete 3.8. térségi komplex táj-rehabilitációt igénylő terület övezete 3.9. országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 3.10. térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 3.11. világörökség és világörökség-várományos terület övezete 3.12. történeti települési terület övezete 3.13. kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területének övezete KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

Érintettség igen igen igen nem igen igen nem igen nem igen nem nem igen


3.14. felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete 3.15. ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete

igen nem

3.16. 3.17. 3.18. 3.19. 3.20. 3.21. 3.22.

nem nem nem igen igen nem nem

rendszeresen belvízjárta terület övezete nagyvízi meder övezete földtani veszélyforrás területének övezete vízeróziónak kitett terület övezete széleróziónak kitett terület övezete kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete honvédelmi terület övezete

Országos és kiemelt térségi övezetek, azok kapcsolata és alkalmazása az Mtv. - vel módosított OTrT szerint Országos Területrendezési Terv

4.

5.

6.

A településrendezési eszköz készítése során DINPI adatszolgáltatás alapján

Adatszolgáltatás, BATrT előírás k) pont szerint; magterület: BATrT előírás, ökológiai folyosó és puffer terület OTrT előírás d) kiváló termőhelyi Nem érinti sem az OTrT sem a b) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület adottságú BATrT 3/2. melléklet szántóterület övezete, c) Jó termőhelyi adottságú szántóterület Nem érinti az OTrT 3/3. melléklet e) kiváló termőhelyi Az OTrT és a BATrT érinti (az adottságú OTrT ábrázolás értelmezhetetlen) d) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület erdőterület övezete, Adatszolgáltatás, OTrT előírás 3/4. melléklet f) pont szerint A BATrT érinti d) Erdőtelepítésre Adatszolgáltatás, és az Mtv. szerinti javasolt terület előírás l) pont szerint f) erdőtelepítésre OTrT megszünteti, nem kell alkalmas terület alkalmazni övezete, g) pont szerint g) országos OTrT megszünteti, nem kell komplex alkalmazni tájrehabilitációt g) pont szerint igénylő terület övezete, h) térségi komplex BATrT érinti, tájrehabilitációt OTrT megszünteti, nem kell igénylő terület alkalmazni övezete, g) pont szerint

a) Országos 1. ökológiai hálózat 3/1. melléklet

3.

Kiemelt térségi és BATrT övezetei megyei területrendezési (2011 BATRT terv alapján) a) magterület övezete, a) Magterület b) ökológiai folyosó b) Ökológiai folyosó övezete, c) Pufferterület c) puffer terület övezete,


21


i) országos e) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület jelentőségű 7. 3/5. melléklet tájképvédelmi terület övezete, k) világörökség és f) Világörökségi és világörökségi várományos világörökség8. terület 3/6. melléklet várományos terület övezete, l) történeti települési terület övezete,

9.

g) Országos vízminőség-védelmi terület 3/7. melléklet m) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete, n) felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete, q) nagyvízi meder övezete,

h) Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló 10. vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe 3/8. melléklet

11.

12.

13.

2015. január 1-től hatályos

Nem érinti az OTrT és a BATrT

OTrT megszünteti, nem kell alkalmazni g) pont szerint Az OTrT érinti Adatszolgáltatás, és az OTrT 12/A. § l) pont szerint BATrT érinti, OTrT megszünteti, nem kell alkalmazni g) pont szerint BATrT érinti, OTrT megszünteti, alkalmazni g) pont szerint OTrT megszünteti, alkalmazni g) pont szerint Nem érinti az OTrT

nem

kell

nem

kell

o) ásványi Nem érinti a BATrT nyersanyaggazdálkodási terület övezete, p) rendszeresen Nem érinti a BATrT f) Rendszeresen belvízjárta terület belvízjárta terület övezete, r) földtani Nem érinti a BATrT g) Földtani veszélyforrás veszélyforrás területe területének övezete, e) Ásványi nyersanyagvagyonterület

14. i) Kiemelt fontosságú honvédelmi terület

s) vízeróziónak BATrT érinti, kitett terület OTrT megszünteti, nem kell övezete, alkalmazni g) pont szerint t) széleróziónak BATrT érinti, kitett terület OTrT megszünteti, nem kell övezete, alkalmazni g) pont szerint u) kiemelt Nem érinti az OTrT, nem érinti a


22


3/9. melléklet

15.

16.

h) Honvédelmi terüle t

i) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület

fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete, v) honvédelmi terület övezete. j) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete,

BATrT

Nem érinti a BATrT A BATrT érinti, A BATrT lehatárolást és a BATrT előírást kellene figyelembe venni, de a vonatkozó követelmény az OTrT - ben szerepel. k) pont szerint

Az OTrT és a BATrT térségi területfelhasználásra vonatkozó előírásai OTrT "31/B. § A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni: a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatokat az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. melléklete, 9. § (7) bekezdése, valamint 10. §-a előírásainak alkalmazásával kell kijelölni, b) a megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdésének előírásait kell alkalmazni, c) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: BATrT.) megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül ca) a cb) alpont kivételével a BATrT. térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait, cb) a vízgazdálkodási térség vonatkozásában az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdés e) pontjának előírását kell alkalmazni." Budapest Agglomeráció Területrendezési Terv Módosítás Térségi Szerkezeti területi mérlege a 2011. évi LXXXVIII. Törvény 2. sz. melléklete alapján

a település teljes közigazgatási területe

2408

2408

2408

2408


23


BATrT 5. §7 (1) Települési térségek a városias települési térség, a hagyományosan vidéki települési térség, a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség, valamint a magas zöldfelületi arányú települési térség. (2) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha a) a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez, b) táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, és c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kapacitás azt lehetővé teszi vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül. (3) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. (4) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterületet, illetve vegyes területet csak a települési területhez kapcsolódóan lehet kijelölni. (5) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben 5 hektárt meghaladó kiterjedésű, illetve legalább 300 lakás elhelyezésére alkalmas új lakóterület vagy vegyes terület kijelölésére ott van lehetőség, ahol annak a meglévő, vagy kiépítendő kötöttpályás közösségi közlekedés megállóhelytől a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolsága nem haladja meg az 5 km-t. (6) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt területen a lakóterület, illetve vegyes terület növelésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 5%-ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%-ában a beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet kell kijelölni. (7) A nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben csak zöldterület, továbbá - a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből - sportolási célú terület, valamint temetőterület jelölhető ki. (8) A magas zöldfelületi arányú települési térségnek a) legfeljebb 30%-án beépítésre szánt üdülőterület, illetve - a beépítésre szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből - oktatási, egészségügyi és sport célú terület, b) legalább 70%-án beépítésre nem szánt terület alakítható ki. (9) A 7000 m2 nettó eladótérnél nagyobb új kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmény ott helyezhető el, ahol az építmény bejárata 300 méternél nem hosszabb gyalogos közlekedéssel megközelíthető a meglévő, vagy a tervezett funkció megvalósításával együtt kiépítendő jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhelytől számítva. 6. § (1) Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet. (2) Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága - a település közigazgatási területére vetítve - összességében nem csökkenhet. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

24


7. § (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. (2) A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekménye nem haladhatja meg az 1/3. számú mellékletben található területi mérleg szerinti városias települési térség és hagyományosan vidéki települési térség területének 2%-át. A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekményére is alkalmazni kell az 5. § (1)-(6) bekezdés előírásait. (3) A (2) bekezdésben rögzített növekményen felül csak az állami főépítésznek a területcserére vonatkozó térségi területfelhasználási engedélye alapján és legfeljebb olyan mértékben bővíthető a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése, amilyen mértékben a Szerkezeti Tervben rögzítetthez képest máshol - a mezőgazdasági térség javára - csökken a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése. A területcsere során a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség területének nagysága nem változhat. A területcserét táj- és természetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján és úgy kell végrehajtani, hogy ne sértsen társadalmi érdekeket. A területcseréről az azt kezdeményező települési önkormányzat az érintetteket a helyben szokásos módon tájékoztatja. 8. § (1) A különleges rendeltetésű térség teljes területén a településrendezési eszköz készítése során beépítésre nem szánt különleges vagy más beépítésre nem szánt területfelhasználási egység jelölhető ki. (2) A 10 hektárt meghaladó sportolási célú területet beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. 9. § (1) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az egyedi építmények elhelyezkedését a 2. számú (térképi) melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/2. számú melléklet tartalmazza. (2) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények kialakítását az OTrT 1/1-10. számú mellékletében, valamint az e törvény 1/2. számú mellékletében megjelölt települések közigazgatási területének érintésével és a 2. számú (térképi) melléklet figyelembevételével kell meghatározni. 10. § A vízgazdálkodási térséget legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A fennmaradó részen olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit. A vízgazdálkodási térséggel kapcsolatban az OTrT 6. § (2) bekezdés szerinti előírást kell alkalmazni: OTrT 6. § (2) bek. e) pont: "A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: "e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni;" OTrT "7. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. (2) A közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúrahálózatok erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

25


az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el." ... Az OTrT és a BATRT térségi övezetekre vonatkozó előírásai OTrT "12/A. § (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a 12. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi övezetek által érintett területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni. (2) A megyei területrendezési tervben a világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét, a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét, az ásványi nyersanyagvagyonterület övezetét, a földtani veszélyforrás területének övezetét, a honvédelmi terület övezetét az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A megyei területrendezési tervekben alkalmazott, továbbá ott megállapított egyéb térségi övezeteket tényleges kiterjedésüknek megfelelően kell lehatárolni. (3) A kiemelt térségek területrendezési tervében a térségi övezetek határait - az övezet jellegére tekintettel - a (2) bekezdésben rögzítettektől eltérően is meg lehet határozni. (4) A településrendezési eszközök készítésénél a hatályos kiemelt térségi és megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb ±5%-kal változhat." OTrT "31/B. § A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni: ... e) azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az MTv. megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, f) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni, g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, h) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a j) pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni, ..... k) a BATrT.-ban megállapított kiemelt térségi övezetek vonatkozásában, ha e törvénynek az MTv.-vel megállapított kiemelt övezeti előírásaitól eltérő előírást tartalmaznak, a BATrT. kiemelt térségi övezeti előírásait kell alkalmazni, KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

26


l) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított 12/A. § (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni."

Országos ökológiai hálózat övezete, magterület, ökológiai folyosó, pufferterület OTrT "24. országos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes és természetközeli területek, valamint az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek, 17. magterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont, 26. ökológiai folyosó: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek - többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok - tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására, 27. pufferterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, amelyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek és az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek," OTrT 13. § Az Országos ökológiai hálózat övezete "13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni." BATrT 16. § A magterület övezete "16. § (1) A magterület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, vagy b) a magterület övezetében történelmi sportterületek találhatók, és c) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában vagy b) és c) pontjában szereplő kivételek együttes fennállása esetén a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában szereplő feltételek együttes fennállása esetén történő kijelölés csak a történelmi sportterületeken belül történhet." KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

27


OTrT 18. § Ökológiai folyosó övezete "18. § (1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető." OTrT 19. § Pufferterület övezete "19. § Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti." Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete OTrT 14. § Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete "14. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet." Erdőtelepítésre javasolt terület OTrT 19/A. § Erdőtelepítésre javasolt terület övezete "19/A. § A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni." Országos vízminőség-védelmi terület övezete Országos vízminőség-védelmi terület övezete "15. § (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni."


28


Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete OTrT Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete "21. § (1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. (5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza." Az OTrT az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok Az OTrT az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályokat a 9. - 11. § - ban tartalmazza.


29


1.3.3. Kerepes Város közigazgatási területfelhasználási engedélyek

területére

vonatkozó

érvényes

térségi

1.3.3.1. Összhang igazolás Pest Megye Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész PED/ÁF/142-15/2013. ügyiratszámon 2013. szeptember 17.-i keltezéssel térségi területfelhasználási engedélyt adott "Kerepes közigazgatási területén fekvő, 090/1 hrsz.-ú ingatlan kapcsán a településrendezési tervnek a Budapesti Agglomeráció kiemelt térségi területrendezési tervvel való összhangjának igazolása tekintetében. A döntés szerint: "A hatásvizsgálatban jelölt ingatlan a jelen határozat alapján a készítendő településszerkezeti tervben - a településrendezési terv, módosítási eljárása során, az annak véleményezésében részt vevő szervek által tett, jogszabályon alapuló észrevételek figyelembevételével - a területrendezési terv térségi szerkezeti tervében kijelölt térségi területfelhasználási kategóriával összhangban lévőnek tekinthető. A térségi területfelhasználási engedély az engedélynek megfelelő településrendezési tervek elkészültéig, de legfeljebb 5 évig érvényes. Az engedély érvényessége kérelemre további egy évvel meghosszabbítható.

1.3.3.2. MAVIR OTrT és BATrT beillesztés A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH) 245/2012 számú határozatával elfogadott 2011. évi Hálózatfejlesztési Terv (a továbbiakban: HFT) Gödöllő térségében egy 400/132 kV-os alállomás létesítését írja elő 220 kV-os kapcsoló berendezéssel történő távlati bővíthetőségi lehetőséggel, 2015 évi határidővel. Az alállomás létesítését a MEH a 245/2012 számú határozatban közcélú átviteli elemmé minősítette. A Magyar Villamosenergia - Ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MAVIR Zrt.) a MEH határozatával összhangban elindította a transzformátorállomás beruházását. A beruházás érinti Kerepes Város Közigazgatási területét. A transzformátorállomás Kerepes 0141 hrsz.-ú földterületen tervezett, ahol a 400/220 kV és a 400/132 kV-os transzformáció megjelenik, vagyis 400 kV-os, 220 kV-os és 132 kV- os távvezetékelem egyaránt tervezett. Th. 1. § (3) bekezdése alapján "az országos jelentőségű elem beillesztése az energiaellátás biztonságának biztosításához akkor szükséges, ha az a villamos energiáról szóló törvény szerinti, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben szerepel." Kerepes Város Polgármestere, Kerepes Önkormányzatának Képviselő-testületének támogatásával, a MAVIR kezdeményezésére Kerepes közigazgatási határa mentén 400/132 kVos alállomás létesítésével kapcsolatos távvezeték elemek - a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Th.) 1.§ c), e) és ea) pontjában foglaltak szerinti - beillesztésére térségi területfelhasználási engedély kérelemmel fordult a hatósági eljárás lefolytatásához hatáskörrel rendelkező állami főépítészhez.


30


A Th. 3. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással a MAVIR Zrt., mint a szóban forgó fejlesztés beruházója kérelmezte a szóban forgó tervezett 400, 220 és 132 kV-os távvezeték elemek az OTrT országos és a BATrT térségi szerkezeti tervébe történő beillesztését. A Megalapozó vizsgálat készítésének időszakában a területrendezési hatósági eljárás folyamatban van, az eljárás lezárása 2014. július hónapban várható. 1.3.3.3. Tervezett 301. sz. főút beillesztés A tervezett 301. sz. főút OTrT és a BATrT térségi tervekbe történő beillesztése a Megalapozó vizsgálat készítése időszakában előkészítés alatt áll.

1.3.4. A BATrT Térségi területfelhasználási mérleg és a hatályos TSZT területfelhasználási területi mérleg összefüggései

Térségi területfelhasználás és a hatályos TSZT területi mérlege TSZT területfelhasználási övezet

Térségi terletfelhasználás

Települési térség Lakóterület Közponi vegyes terület Gazdasági terület

ebből:

Térség Közig. Terület Terület( i ter. %(m2) ha) terfel. ban %-ban 30,85 100,00 742,86 % % 76,22 5661020 566,24 % 178928 17,89 2,41% 14,30 1062925 106,26 %

Különleges terület Üdülő terület

250886 3695

25,09 0,37

3,38% 0,05%

Közlekedési terület Zöldterület

162778 28129

16,28 2,82

2,19% 0,38%

Erdő terület Mezőgazdasági terület

45987 15069

4,60 1,50

Vízgazdálkodási terület

18327

1,83

7427744

742,88

30,86 %

11,18

0,46%

11,04

0,46%

Összesen: Magas zöldfelületi arányú tel. ebből:

Különleges terület

110461

Erdőgazdálkodási térség

745,18 KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

30,95 100,00 % %

31


Lakóterület Gazdasági terület Különleges terület Közlekedési terület

1658 1941

0,17 0,19

6099 161260

0,61 16,12

13197

1,32

7031667 298484

703,15 29,84

28867

2,89

1278

0,13

Zöldterület ebből:

Erdő terület Mezőgazdasági terület Különleges beépítésre nem szánt terület Vízgazdálkodási terület Összesen:

7544451

754,42

28139 233236 64408 296779 21239 215361

858,42 2,81 23,33 6,45 29,68 2,12 21,54

Mezőgazasági térség Lakóterület Gazdasági terület Különleges terület Közlekedési terület Zöldterület Erdő terület

ebből:

Mezőgazdasági terület Különleges beépítésre nem szánt terület Vízgazdálkodási terület Összesen:

Különleges terület

2,16%

29,21 %

94,36 %

31,34 % 35,65 100,00 % %

1,23%

31,13 %

749,37

22929

2,29

121938

12,20

8498611

849,79

35,30 %

49,96

2,08%

49,46

2,05%

494556

Agglo. Térségi közigazgatási terület

100,00 2407,60 % 100,00 2407,59 %

TSZT közigazgatási terület


3,46% 32

7494582

Építmények által igénybevett ebből:

0,67%

87,30 %


1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai Kerepes település szomszéd települései Gödöllő, Isaszeg, Kistarcsa, Csömör és Mogyoród.

1.4.1. Gödöllő településszerkezeti terve

33

Gödöllő 85/2009. (IV. 23.) önkormányzati határozattal elfogadott többször módosított településszerkezeti terve

Gödöllő Kerepes északi közigazgatási határán kapcsolódik a településhez. Gödöllő szerkezeti tervében a kapcsolódó területek jellemzően erdőterületek. Az erdőterületek felhasználása jellemzően gazdasági, kis részben védelmi rendeltetésű erdőterület. A védelmi rendeltetésű erdőterület az M31- es autópálya nyomvonalához kapcsolódik, a védőerdő folytatása természetközeli terület. A település a mogyoródi közigazgatási határhoz közel nagy zöldfelülettel rendelkező beépítésre szánt különleges területtel kapcsolódik Kerepeshez, Kerepes szerkezeti tervében "szabályozási terv alapján fejleszthető honvédségi beépítésre szánt különleges területéhez". Kerepest is érintő nyomvonalas elemek: - közlekedés: 3- as főút és M31- es autópálya tervezett nyomvonala, - 120 ill. 220 kV-os nagyfeszültségű szabadvezeték, és KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


- Barátság kőolaj termékvezeték. A közlekedési nyomvonalas elemek jól illeszkednek a két szerkezeti tervben, az egyéb közműnyomvonalak a Kerepes szerkezeti tervében felülvizsgálandók, szükség esetén beillesztendők.

1.4.2. Mogyoród településszerkezeti terve

34

Mogyoród 16/2005. (VII. 6.) sz. önkormányzati határozattal elfogadott településszerkezeti terve

többször módosított

Mogyoród északnyugati határán kapcsolódik Kerepeshez, településszerkezeti tervében jellemzően erdő és mezőgazdasági területfelhasználású beépítésre nem szánt területekkel. Kerepes keleti határában lévő meglévő és tervezett kertvárosi lakóterületek szomszédságában különleges beépítésre szánt sport rekreációs terület tervezett. Mogyoród Csömör közigazgatási határ találkozásánál Különleges bányaterülettel csatlakozik Kerepeshez. Kerepest is érintő nyomvonalas elemek: - a HÉV nyomvonala, - Mogyoród déli elkerülő, - nagyfeszültségű elektromos távvezeték. A mogyoródi déli elkerülő út nyomvonal kialakításának felülvizsgálata szükséges. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


1.4.3. Csömör településszerkezeti terve

35

Csömör hatályos 266/2013. XII. 19. határozattal elfogadott településszerkezeti terve

Kerepes nyugati határán kis területtel kapcsolódik Csömör településhez. Tervezett kereskedelmi szolgáltató területfelhasználásban javasolt felhagyott bányatelkei csatlakoznak Csömör különleges területfelhasználásba sorolt szeméttelep területéhez, illetve a szeméttelep melletti általános mezőgazdasági terület kis területéhez. A szeméttelep Kerepest érintő védőtávolsága vizsgálandó. Nyomvonalas létesítmények nem érintik a közvetlen településkapcsolatot.



1.4.4. Kistarcsa településszerkezeti terve

36

Kistarcsa hatályos 260/2011. (VI. 08.) kt. határozattal elfogadott településszerkezeti terve

Kistarcsa Kerepes déli határtelepülése. Kistarcsa belterületén kertvárosi lakóterületével kapcsolódik Kerepeshez a Homok dűlő északi oldalán újonnan beépülő lakóterülettel, a hármas út keleti oldalán kialakult lakó és gazdasági területtel. Kistarcsa külterülete jellemzően mezőgazdasági területtel csatlakozik szomszédjához. A Kistarcsai településszerkezeti terven jelölt, a két települést együttesen érintő nyomvonalas létesítmény a 3-as út meglévő nyomvonala.



Isaszeg településszerkezeti terve Kerepes keleti határtelepülése Isaszeg. Isaszeg erdőterületeivel kapcsolódik Kerepeshez, az erdőterületek településszerkezeti tervben jelölt célzott területfelhasználása védőerdő. Isaszeg Gödöllő felé vezető elkerülő útját településszerkezeti tervében Kerepes település közigazgatási határán vezeti, a tervezett út nyomvonalának kerepesi érintettsége felülvizsgálandó. Isaszeg hatályos településszerkezeti terve

1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Kerepes hatályban lévő Új Településfejlesztési Koncepcióját 2005 évben fogadta el. A településfejlesztési koncepció főbb elhatározásai: A koncepció, az alábbi cél elérését szolgáló feladatokat tartalmazza. "a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". "a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az eltartóképességet meghaladó módon növekednénk" A főbb feladatok és célok közül kiemelve jelenítjük meg a hatályos településfejlesztési koncepció azon elemeit, melyek meghatározzák a településrendezést. A település jövőbeni térségi szerepe  A környező, hasonló nagyságú települések között összefogó, vezető szerep betöltése, közös feladatok Kerepes irányításával történő megvalósítása.  Regionális feladatok ellátása a hulladékgazdálkodásban  Térségi logisztikai központ szerepe, kihasználva az M31-es autópálya adta lehetőségeket.  Kulturális, hagyományőrző szerep a Nemzetiségi Fesztivál fejlesztésével. A település népességének várható alakulása Jelenlegi helyzet a lakosságszámot illetően közel 9500 fő.


37


A már jelenleg is belterületbe vont és fejlesztés alatt álló területeken, valamint a településen már kialakult részén folyó lakossági mozgásokat figyelembe véve prognosztizálható, hogy a következő 2-5 évben a lakosságszám 1200-1500 fővel emelkedni fog. A fejlesztési koncepció készítési időszakában beérkezett tulajdonosi igények alapján, erre a fejlesztési ciklusra kb. 1400-1500 db, egy, maximum két lakás építésére alkalmas telkek kialakulása várható. Ez 2,8 fő/ingatlan egységgel számolva 3900-4200 fő lakosságszám növekedést jelent. A két pontban megjelenő lakosságszámot a jelenlegi kiinduló adathoz hozzáadva megjelenik a tervezett kb. 15.000 fős lélekszám. A fenntartható fejlődéshez szabályozott lakosságszám szükséges, ezért a területfejlesztések megvalósítását időben ütemezni szükséges elérve az évenkénti maximális 350-400 fős lakosságszám növekedést. A népesség demográfiai alakulását a tervezés folyamán közelítő pontossággal kalkulálni kell, mely alapjául szolgál az önkormányzati intézményrendszer fejlesztésének pontosításához. A település infrastrukturális és szolgáltatási ellátása  Fejlesztendő saját vízbázis, mely biztosítja a jelenlegi és a tervezett lakosságszám növekedésével együtt járó igényeket.  A jelenlegi vízhálózat fokozatos rekonstrukciója szükséges minimum 10 éven belül.  Szennyvízhálózat továbbépítése és a meglévő hálózatokra való 100%-os rákötés elérése.  A szennyvízkontingens megvásárlása a Fővárostól.  Elektromos, gáz, telefon, kábeltv szolgáltatások 100 %-os hozzáférés biztosítása folyamatosan. Gazdaságfejlesztés A település gazdasága jelenlegi állapotában gyenge közepes kategóriába tartozik, mely azt jelenti, hogy jelentős nagyüzem nem található a településen. A közép kategóriában foglal helyet néhány ipari cég éves árbevételük 500-1000 millió Ft, míg a többi 100 millió Ft, vagy ez alatti értéket képvisel. Az üzemek jó része a régi SZILAS MgTsz-ből alakult ki, megtartva annak termékstruktúráját. Jelen van a településen a kiskereskedelem és a lakosság ellátását alapszinten kielégítő szolgáltatás. A szolgáltatásokra jelentős hatással van Budapest közelsége és a közelben megtelepedett hipermarketek megjelenése. Célok  Megfelelően vonzó körülményeket teremteni a településen letelepedni kívánó vállalkozások számára.  Maximum középkategóriás vállalkozások preferálása, a környezetbarát gyártás és szolgáltatás területén. (ökoparkok, hulladékhasznosítás, rekreációs szolgáltatások, idegenforgalom, kutatás-fejlesztés)  Helyi vállalkozások fejlődésének megteremtése Településrendezés A szabályozási terv elkészítése óta eltelt öt év alatt tapasztalt fejlődési igények, valamint a meglévő szabályozási tervben hiányosan, ellentmondásosan megfogalmazott elképzelések által okozott problémák kikényszerítik, hogy a község teljes igazgatási területére új rendezési terv készüljön. Célok  Meghatározó településkép kialakítása  Élhető, használható település struktúra megalkotása.  Átlátható, koncepciózusan fejleszthető településszövet megtervezése.  Kertvárosias, falusias lakókörnyezet kialakítása.  Emeltszintű szolgáltatást nyújtó lakóövezeti zóna(k) létrehozása.


38


Feladatok  A falusias lakóövezetben maximum egylakásos, 2 szint+pinceszint, a kertvárosias lakóövezetben maximum kétlakásos 2 szint+pinceszint épületek elhelyezhetőségével, 30%-os beépíthetőséggel, minimum 40%-os zöldfelületi aránnyal.  Emeltszintű szolgáltatást nyújtó (nagy telkes - 1200-1500 m2, illetve zárt egységet alkotó terület: Bolnoka) speciális területek, külön részletes beépítést tartalmazó szabályozási terv alapján történő kialakítása  Széles utcák (minimum 14-16 m), nagy zöldfelületű közterületek létrehozása  Az intézményi és ipari-gazdasági területek jól elkülönített kialakítása, megfelelő védelmek megteremtése  Intézményi és ipari-gazdasági területek kialakítása, a felhasználási funkciót figyelembe vevő egyedi szabályozási tervben foglaltak alapján.  Új köztemető kialakítása a 069 hrsz-ú tömb felett  A különböző besorolású, új fejlesztési területeket az I. számú melléklet tartalmazza. (színjelölés: lila lakóterület, sárga ipari – gazdasági - kereskedelmi terület, piros településközpont vegyes besorolás)  Az új fejlesztésű területek létrehozásával kapcsolatos feltételek: Teljes közműfejlesztés a telkekre történő beállással (víz, szennyvíz, gáz, elektromos áram, telefon, szilárd burkolatú út beton szegéllyel –melegaszfalt, díszburkolat – felszíni csapadékvíz elvezető árok, közvilágítás  Készpénz befizetés a közművek háttérkapacitásának, illetve az önkormányzati ellátó intézményrendszer (bölcsőde, óvoda, iskola) bővítésére (kalkulált, az érintett területre elhelyezhető lakosok számát figyelembe véve)  A fentiek polgárjogi szerződésbe való rögzítése az önkormányzat és a tulajdonosok között. Közlekedés A település közlekedési helyzete rossz. A nagyközségen áthaladó 3. számú főút folyamatos terhelést jelent, melynek kezelése nem megoldott. A szomszédos településekkel való közlekedési kommunikáció nem, vagy csak nehézkesen valósul meg (HUNGARORING melletti út). A belső úthálózat valamivel több mint 60%-a rendelkezik szilárd burkolattal. Nincsenek kiépített menekülő utak havária esetére, illetve nem rendelkezik a település közlekedési koncepcióval. Célok  Átfogó települési közlekedési rendszer kialakítása.  Települést elkerülő utak kiépítése.  Belső úthálózat kialakítása szilárd burkolattal.  Tömegközlekedés fejlesztése Feladatok  Forgalomtechnikai terv készítése, tartalmának megvalósítása.  Útépítési tervek elkészítése.  Útépítési ütemterv meghatározása és az utak megépítése.  Települést elkerülő utak tervezésének elősegítése, közös pályázatok beadása azok megvalósítására.  Parkolási rendelet megalkotása, parkolók kialakítása.  Helyi buszjárat fejlesztése, új területek bevonásával. Közművek A településen megtalálható közművek közül a víz és szennyvízcsatorna, illetve a csapadékvíz elvezetési rendszer kialakulatlanság, illetve műszaki állapota nem megfelelő. Az egyéb közművek (gáz, villany, telefon) szolgáltatása kielégítő. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

39


Célok  Egészséges ivóvíz szolgáltatás biztosítása megfelelő műszaki paraméterekkel.  Saját vízbázis kialakítása  Szennyvíz elvezetés teljes körű kiépítése. Befogadó háttér biztosítása.  Felszíni csapadékvíz probléma megoldása. Feladatok  Új kutak fúrása és hálózatba kapcsolása.  Meglévő ivóvízhálózat rekonstrukciója, vízirányítási rendszer kialakítása.  Szennyvízhálózat bővítése.  Szennyvízkontingens vásárlása a befogadó Fővárosi Csatornázási Rt-től.  Minden ingatlan szabályos rákötése a megépült szennyvízhálózatra.  Felszíni csapadékvíz elvezetési tervek engedélyeztetése.  Felszíni csapadékvíz elvezetési hálózat kiépítése (záportározók, utcai árkok, műtárgyak)  A csapadékvíz befogadó Szilas patak folyamatos karbantartása.  A további közművek folyamatos, igény szerinti kiépítése, műszaki színvonalának javítása. Környezet és természetvédelem A település lehetőségei jók a környezet és természetvédelem területén, csak nem használjuk azokat. A település központjába 37 Ha természetvédelmi terület található. Nagyközségünk közigazgatási határán belül működő kommunális hulladéklerakó van. Célok  Fokozatosan fejlődő környezetét óvó település kialakítása.  Átfogó környezetvédelmi program megalkotása.  Természeti kincseink napi életbe történő integrálása.  A lakosság környezettudatos nevelése. Feladatok  Települési környezetvédelmi program elkészítése  Szelektív hulladékgyűjtési hálózat kiépítése (gyűjtő udvar, szigetek)  Település környéki illegális hulladéklerakók felszámolása.  Regionális vezető szerep megőrzése a kommunális hulladékkezelési rendszerben  Újrahasznosító ipar telepítése a településre.  Természetvédelmi terület hasznosítása a településen élők és az idelátogatók számára (tanösvény).  3 db tájképvédelmi terület kijelölése: Látóhegy, Templom-hegy, Simó-hegy település felől látható része. Itt a kilátást zavaró épületek elhelyezése, illetve bármilyen a természetet érintő beavatkozás tilos lenne  A településen áthaladó forgalomból eredő zajterhelés és levegőszennyezés csökkentése a forgalom szabályozásával (az M31-es út és az elkerülő utak kiépítését követően a belterületről kitilthatók a tehergépjárművek) Oktatás A település jelenleg 1 óvodával (plusz két tagóvoda) és egy iskolával (egy tagiskolával kiegészítve) rendelkezik. Az óvodák kihasználtsága 120%-os. Az iskola kihasználtsága viszont gyenge. Célok  A településen élők mennyiségi minőségi kiszolgálása.  Új oktatási lehetőségek megteremtése a kistérség, régió számára. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

40


Feladatok  Új bölcsőde építés.  Új óvoda építése a régi kerepesiek helyett, illetve a szilasligeti bővítése a létszámigényeknek megfelelően  Az iskola oktatási színvonalának emelése  Az iskola épületek rekonstrukciója, Szilasligeten szükségszerű bővítése.  Oktatási eszközállomány megfelelő színvonalra emelése.  Felnőttoktatás fejlesztése  Nevelési tanácsadó kialakítása, működtetése Művészet, kultúra Településünkön megtalálhatók a kulturális, művészeti hagyományok. Az itt élő alkotók részt vesznek a település életében. A kiszolgáló környezet nem megfelelő, infrastrukturálisan bővítendő, felújítandó. Célok  A kulturális infrastruktúra felújítása, bővítése.  A település értékeinek propagálása, megismertetése  Hagyományteremtő rendezvények szervezése Feladatok  Faluház felújítása  Tájház megépítése  Hétköznapi és ünnepi szokások feltárása, őrzése, megismertetése: a település történetének feldolgozását meg kell kezdeni, a meglévő tárgyi és szellemi értékek felkutatása és rendszerezése, meglévő kulturális értékeink (szobrok, építészeti, temető) feltérképezése, gondozása.  Szlovák kisebbségi önkormányzat létrehozása  Művészetek háza a régi un. Tiszttartói házban  Kiadványsorozat „Kerepesiek vagyunk” címen, amely azon személyek bemutatását tartalmazná, akik tettek valamit a település szebbé, jobbá tételéért  Információs táblák kihelyezése tájékoztatást adnak az ide érkezők számára, a helyi nevezetességekről, programokról  Kilátó építése Simó hegyen  A Juniális rendszeres nagyrendezvényévé alakítani a „Fűszer Fesztivál”-t Egészségügy Jelenleg Kerepesen négy háziorvos (két rendelő) két gyermekorvos, két fogorvos és négy védőnő látja el az egészségügyi feladatokat. Az egészségügyi intézmények épületei korszerűsítésre szorulnak. Különös tekintettel a Tölgyfa utca alatt lévő háziorvosi és a Wéber Ede utcai gyermekorvosi rendelőkre. A védőnői szolgálat helyiségei az orvosi rendelővel közös. Célok  Megfelelő minőségű egészségügyi ellátás biztosítása településen.  Megelőzés fontosságának tudatosítása a lakosságban. Feladatok  Az eszközállomány fejlesztése, korszerűsítése és bővítése úgy az orvosi rendelőkben, mint a védőnői szolgálatnál.  A fogorvosi szolgáltatás területén a prevenció jegyében a 18 év alatti lakosság szűrésének eredményesebbé tétele. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

41


 

A védőnői szolgálat intézményesítése. A körzeti védőnők, ifjúságvédelmi felelősök munkájának összehangolása, fokozott egészségügyi, mentálisan és szociálisan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett családok felismerése, megelőzés, segítségnyújtás, jelzése a családsegítő felé.

Szociálpolitika, szociális ellátás A szolgáltató rendszer fejlődési irányait egyrészt a jogszabályi előírások, másrészt a lakossági igények szabják meg. A jogszabályi előírások egyértelműen meghatározzák, hogy a helyi önkormányzatoknak milyen típusú személyes gondoskodás megszervezéséről kell gondoskodniuk, mely határidőre- útmutatást azonban nem adnak az intézményrendszer méretére vonatkozóan. A megfelelő színtű intézmény létrehozásának feltétele egy alapos igényfelmérés, valamint széleskörű egyeztetés a településen működő civil szervezetekkel Célok  Településünkön minden rászoruló lakos számára, a lehetőségekhez mérten, biztosítani a számára legmegfelelőbb ellátást Feladatok  Az ellátások megszervezésénél törekedni kell arra, hogy az idős ember minél tovább legyen otthonában megtartható, a fogyatékkal, egyéb betegséggel élők számára a lakóhelyükhöz közeli ellátást kell biztosítani. Idősek klubja nappali ellátásának biztosítása, közösségi ellátások, szociális információs szolgáltatás, a középületek akadálymentesítésének beindítása  A civil szervezetek, egyházak nagyobb mértékű szerepvállalása az ellátórendszeren belül (a szemérmes rászorulók felkutatása).  Megfelelő koordináció és információáramlás biztosítása Sport A kerepesi sportpálya jelenlegi állapotában nem felel meg a mai követelményeknek, igényeknek. Célok  Fejleszteni a település sportjá.  Infrastruktúrát teremteni a sportoláshoz. Feladatok  A környezet biztosította, egészséges életmódra nevelő programok szervezése  Új sportház építése  A már meglévő lehetőségek bővítése a hagyományok ápolása. Közbiztonság, bűnmegelőzés Az agglomerációs helyzetből adódóan növekszik a településen a bűnözés. Célok  A közbiztonság fokozása  A lakosság bevonása a biztonság megteremtésébe Feladatok  A kistarcsai rendőrőrssel történő együttműködés kiterjesztése  Helyi polgárvédelem megszervezése, működtetése  Mezőőri hálózat kialakítása KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

42


Kommunikáció, település marketing Jelen pillanatban a település marketingje gyakorlatilag nem létezik. Célok  Kialakítani a település arculatát  Megfelelő eszközrendszer felállítása a település életének, értékeinek kommunikálására Feladatok  Kommunikációs tervkészítése  Szakmai stáb felállítása  Helyi kábeltv hálózatban helyi tv adás beindítása  Internetes honlap fejlesztése, folyamatos karbantartása  Kiadványok szerkesztése, kiadása a település életéről  Testvértelepülések felkutatása, kapcsolatok létesítése Összegzés: A hatályos településfejlesztési koncepcióban foglalt egyes célkitűzések és feladatok megvalósulása megkezdődött, - az elmúlt évek gazdasági, regionális és települési változásainak a figyelembevételével - a koncepcióban foglalt megállapítások felülvizsgálata a meghatározott célok és feladatok újragondolása szükséges. A településrendezést közvetlenül befolyásoló egyéb fejlesztési döntéseket az Alátámasztó munkarész kötet részletesen tartalmazza.

1.5.2. Hatályos (érvényes) településfejlesztési és településrendezési szerződések

Az önkormányzat 2014. évi adatszolgáltatása alapján a 2014. évben érvényes településfejlesztési illetve településrendezési szerződések az alábbiak: 1. Kerepesi Széphegyi Domb Közmű Építőközösséggel fennálló együttműködési megállapodás A megállapodással érintett terület:

Építőközösség között. A megállapodás tárgya, hogy

út-. közvilágítás-, hírközlés-közműveket a megállapodásnak megfelelően.


43


2. Kerepes 018 Szőlő utca Építőközösséggel fennálló együttműködési megállapodás A megállapodással érintett terület:

A megállapodás tárgya, hogy

közvilágítás-, hírközlés-közműveket a terület beépítésének mértékétől függően az Építőközösség vállalja. 3. Kerepes - Széphegyliget Építőközösséggel fennálló együttműködési megállapodás A megállapodással érintett terület:

A megállapodás tárgya, hogy 44

közművek költségeit az Építőközösség vállalja. 4. Szőlő sori településközponti vegyes területhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésre vonatkozó fennálló együttműködési megállapodás A beruházásban érintett jogi személlyel az önkormányzat a Szőlő soron fejleszteni kívánt a megállapodásban részletesen rögzített infrastruktúra fejlesztésekre kötött megállapodást. 5. A Panoráma megállapodás

I.-II.-III.

elnevezésű

Építőközösséggel

fennálló

A megállapodással érintett terület:


együttműködési


A megállapodás tárgya:

Összefoglalva: Az önkormányzat az újonnan beépítésre kijelölt - szabályozott - fejlesztési területek vonatkozásában: - a településrendezési eszközök elkészítésére, illetve a - a településrendezési eszközökben rögzített célok megvalósítására, ezen belül is az infrastruktúra fejlesztés megvalósítására kötött megállapodást az érintettekkel. 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata Településszerkezeti Tervek Kerepes első a Metrober Tervező és Tanácsadó Kft. által készített településszerkezeti tervét 5/2000. (II.01.) Kt. határozattal fogadta el. Az Önkormányzat 2005 évben megbízta a Pest megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező Kft-t (Pestterv Kft.) településrendezési tervének felülvizsgálatával és részleges módosításának elkészítésével. A felülvizsgálatig egy 2002 - ben majd 2005 - ben elfogadott Szabályozási Terv készült a Széphegy domb területére, mely kertvárosi lakóterület kialakítását tette lehetővé. A szabályozási terv átvezetésre került a módosított tervekbe.

1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök A település új településszerkezeti tervét 2007 évben fogadta el, melyet az eltelt időszakban több alkalommal módosított. Kerepes hatályban lévő Településszerkezeti Tervét 107/2007. (VI. 28.) Kt. határozattal került megállapításra. A Településszerkezeti Terv elfogadott módosításai: 1. 2. 3. 4.

5.

Érintett terület Panoráma lakóterület TSZT módosítás (belterület határ módosítás) József Attila u - Béke u - Sólyom u - vasúti terület Településközpont - által határolt terület TSZT és HÉSZ módosítás (KASIB Kft) Szőlősor utca - mezőgazdasági terület - Szőlősor utca vízgazdálkodási terület, Kisvárosi lakóterület kijelölés TSZT és HÉSZ módosítás (KASIB Kft) Alföldi utca - Halász utca – Mező utca – Madarász János utca által határolt terület Településszerkezeti terv módosítása, valamint Szabályozási tervének és Helyi Építési Szabályzat módosítása Kerepes lovastanya TSZT és HÉSZ módosítás

Módosító határozat száma 92/2008. (VII. 02.) 142/2009. (IX. 3.) 163/2010. (IX. 01.)

264/2010. (XII. 16.) 45/2013. (III. 28.)


45


6.

7.

Kerepes Város M31 és 3. sz. főutat összekötő, tervezett bekötőút menti területekkel kapcsolatos TSZT és HÉSZ módosítás és Szabályozási Terv Kerepes Város, 3-as sz. főút Ny-i oldala menti Gksz és K-i oldala menti Gip területekre vonatkozó TSZT és HÉSZ módosítás és Szabályozási Terv

232/2013. (XI. 21.)

265/2013. (XII. 16.)

Kerepes hatályban lévő Helyi Építési Szabályzatát és Szabályozási Tervét 19/2007. (VII. 12.) sz. rendeletével fogadta el. A Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv elfogadott és hatályban lévő módosításai: Érintett terület 1. 2. 3.

Panoráma Lakóterület Vt-4 jelű építési övezet József Attila u - Béke u - Sólyom u - vasúti terület - Településközpont - által határolt terület TSZT és HÉSZ módosítás (KASIB Kft) 4. Hegy utca - Szőlő utca - Széphegyi köz 018/165 hrsz. által határolt terület SZT-5 HÉSZ módosítás (Pestterv kft.) 5. Szőlősor utca - mezőgazdasági terület Szőlősor utca - vízgazdálkodási terület TSZT és HÉSZ módosítás (KASIB Kft) 6. Alföldi utca - Halász utca – Mező utca – Madarász János utca által határolt terület Településszerkezeti terv módosítása, valamint Szabályozási tervének és Helyi Építési Szabályzat módosítása 7. Kerepes lovastanya TSZT és HÉSZ módosítás 8. Kerepes Város M31 és 3. sz. főutat összekötő, tervezett bekötőút menti területekkel kapcsolatos TSZT és HÉSZ módosítás és Szabályozási Terv 9. Kerepes Város, 3-as sz. főút Ny-i oldala menti Gksz és K-i oldala menti Gip területekre vonatkozó TSZT és HÉSZ módosítás és Szabályozási Terv 10. Zöld-híd hulladékgazdálkodási Központ HÉSZ módosítás

Szabályozási terv jele SZT-3 rendeletmódosítás

Módosító rendelet száma 21/2008. (VII. 11.) 25/2008. (IX. 10.)

SZT-4

20/2009. (IX. 07.)

SZT-5

13/2010. (IV. 28.)

SZT-6

14/2010. (IX. 02.) 46

SZT-7

29/2010. (XII. 17.)

SZT-6

15/2013. (IV. 02.)

SZT-7

36/2013. (XI. 22.)

SZT-8

43/2013. (XII. 18.)

rendelet módosítás

9/2014. (IV.02.)



Településrendezési eszközök és elfogadott módosításai 2014. április 30-ig Összesítő táblázat Településrendezési eszköz

Jel

Határozat száma

Rendelet száma

Településfejlesztési Koncepció

TFK

-

Településszerkezeti Terv

TSZT

2005 107/2007. (VI. 28.) Kt.

Helyi Építési Szabályzat Szabályozási Terv belterület

HÉSZ SZT-1/A SZT-1/B SZT-2 SZT-3

-

19/2007. (VII. 12.)

92/2008. (VII. 02.)

21/2008. (VII. 11.)

Szabályozási Terv külterület Panoráma lakóterület SZT mód Vt-4 jelű építési övezetekre HÉSZ mód József Attila u - Béke u - Sólyom u vasúti terület TSZTm Településközpont által SZT-4 határolt területre TSZT és HÉSZ módosítás Hegy utca - Szőlő utca Széphegyi köz 018/165 hrsz. által SZT-5 határolt terület HÉSZ módosítás Szőlősor utca - mezőgazdasági terület - Szőlősor utca SZT-6 vízgazdálkodási terület TSZT és HÉSZ módosítás Alföldi utca - Halász utca – Mező utca – Madarász János utca által határolt terület Településszerkezeti terv SZT-7 módosítása, valamint Szabályozási tervének és Helyi Építési Szabályzat módosítása Kerepes lovastanya TSZT és SZT-6 HÉSZ módosítás Kerepes Város M31 és 3. sz. főutat összekötő, tervezett bekötőút menti területekkel SZT-7 kapcsolatos TSZT és HÉSZ módosítás és Szabályozási Terv Kerepes Város, 3-as sz. főút Ny-i oldala menti Gksz és K-i oldala menti Gip területekre SZT-8 vonatkozó TSZT és HÉSZ módosítás és Szabályozási Terv Zöld-híd hulladékgazdálkodási rendelet Központ HÉSZ módosítás módosítás

-

25/2008. (IX. 10.)

142/2009. (IX. 3.)

20/2009. (IX. 07.)

-

13/2010. (IV. 28.)

163/2010. (IX. 01.)

14/2010. (IX. 02.)

264/2010. (XII. 16.)

29/2010. (XII. 17.)

45/2013. (III. 28.)

15/2013. (IV. 02.)

232/2013. (XI. 21.)

36/2013. (XI. 22.)

265/2013. (XII. 16.)

43/2013. (XII. 18.)


9/2014. (IV.02.)

47


A folyamatban lévő településrendezési eszköz módosítások A hatályos településrendezési tervek - Étv. 9. § szerint egyeztetett, záró véleménnyel rendelkező, de el nem fogadott módosítása Kerepes Város Széphegyliget lakópark fejlesztésére HÉSZ módosítás.



A rendezéssel érintett fejlesztési terület TSZT - ben meghatározott területfelhasználásának felülvizsgálata szükséges. Településfejlesztési döntéssel alátámasztott rendezési feladatok, amelyek a Településszerkezeti Terv és a Helyi Építési Szabályzat módosítását igénylik:    

a Bolnoka területének rendezése, Kerepes 011 hrsz.-ú tömbben tervezett Városközpont területének rendezése, elektromos alállomás telepítési területének rendezése, az M3 - M31 összekötő út területbiztosítása, és a kapcsolódó területek rendezése.

A fenti rendezési feladatok az újonnan kidolgozásra kerülő Településszerkezeti Terv és Helyi Építési Szabályzat részét képezik.

1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek

A 2007 évben elfogadott Településszerkezeti Terv a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok eléréséhez - településrendezési szempontból - az alábbi megoldásokat határozza meg.

1.6.2.1. Beépítésre szánt területek A településszerkezeti terv a már beépült területek vonatkozásában a területfelhasználási egységek területfelhasználását többnyire a kialakult rendeltetéssekkel összhangban határozta meg. A településszerkezeti terv jelentős kiterjedésben határozott meg és jelölt ki lakó és gazdasági célú új beépítésre szánt területeket, az alábbiak szerint: Tervezett lakóterületek, lakóterületi fejlesztési területek A tervezett új lakóterületi fejlesztések a már beépült területekhez kapcsolódóan kerültek kijelölésre, a településtestbe ékelődő, még beépítetlen területeket beépítésre szánt területté történő átsorolásával. A belterülethez közvetlenül kapcsolódó tervezett lakóterületek kertvárosi lakóterületek, a 3-as út keleti oldalán jelölt fejlesztések tervezett falusias lakóterületek.


48


A hatályos településszerkezeti tervben tervezett újonnan kijelölt lakóterületek Területegység

Tervezett felhasználás

Terület (ha)

a belterület ÉNY-i határában még beépítetlen, külterületi mezőgazdasági része (049/, 026/ hrsz.) A belterület É-i határában még beépítetlen, jelenleg külterületi mezőgazdasági része (069/, 070/ , 073/ hrsz. A belterület É-i határában még beépítetlen, jelenleg külterületi mezőgazdasági része (054/ hrsz.). Volt zártkerti területek és kapcsolódó mezőgazdasági területek átsorolásával

Lke Kertvárosi lakó

kb. 50 ha

Tervezhető építési telek száma kb. /db kb. 500db


kb. 45 ha

kb. 450 db


kb. 10,6 ha

kb. 90 db

Lf Falusias lakó

kb.62 ha

kb. 350 db

Tervezett Lke + Lf

kb. 167,6 ha.

kb. 1390 db

kb. 14 ha

kb. 198 db

Beépítetlen és szabályozott lakóterületek A Széphegyi domb területére készült szabályozási terv alapján (a természetvédelmi terület mellett) A Széphegyi domb területén további Belterületi tömbfeltárás útján fejlesztésre került területek beépítése Az Alföldi utca és Szabadság út közötti területen

Összesen fejlesztés

lakóterület


49

Lke Kertvárosi lakó Lke Kertvárosi lakó

kb. 16 ha


?

Tervezett Lke + Lf

kb. 210 db

kb 5 ha

35 ha

kb. 460 db

202,6 ha

kb. 1850 db, építési telkenként 2 lakással számítva: kb. 3700 lakás

Lakóterületet érintő jóváhagyott szerkezeti terv módosítás (163/2010. )IX. 01.) Kt. határozat Területegység


Terület (ha)

0180/8 0180/13 falusias lakóterület 65 - 99 hrsz-ú falusias lakóterület

Lk Kisvárosi lakó Lke Kertvárosi lakó

0,5766 ha 1,9603 ha

Tervezhető építési telek száma kb. /db kb. 50 lakás Építési telkenként 6 lakás, max.: 168 lakás (csak telekcsoportújraosztás esetén)



A lakosságszám alakulása a lakóterület fejlesztési területeinek függvényében I. ütem A belterületi tartalékterületek beépülése esetén a népességszám kb. 10643 fő lehet. II. és III. ütem Az új fejlesztésre kijelölt területek beépülése esetén várhatóan kb. 13700 főre. Hosszú távon, 2015 utánra várható beépítések esetén a várható népességszám kb. 14800 fő lehet, a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célokkal összhangban. Új városközpont meghatározása, és tervezett településközponti vegyes területek A TSZT, HÉSZ módosítás és SZT a Szilasligeti településrészen jelöli a településközpont kialakításához szükséges területet, annak térbeli bővítésével nyújt lehetőséget a meglévő intézmények bővítésére, és újabb intézmények elhelyezésére. A hatályos településszerkezeti tervben tervezett újonnan kijelölt településközponti vegyes területek Területegység lakóterületen belül településközpont vegyes (Vt) terület bővítése nagyságú területen (hrsz.:1304, 1305, 1306, 1307, 1713/2, 757, 410/4, 263/1, 264/1, 58, 504, 503/1, 6351, 6352, 6353) jelenlegi sportpálya területen


Terület (ha)

Tervezhető építési telek száma kb. /db

Vt településközponti vegyes terület

5,7 ha

81 db

50

Vt településközponti vegyes terület

Béke és Rózsa Ferenc út közötti területrészen a természetvédelmi terület mellett jelenlegi külterületen tervezett Tervezett Vt

2,0 ha

28 db

1,0 ha

14 db

kb. 8,7 ha.

123 db

Tervezett gazdasági területek, gazdasági fejlesztési területek A község gazdaságának általános fejlődéséhez, a gazdasági szerkezet színesítéséhez, és a helyi munkalehetőségek számának növeléséhez új gazdasági funkciójú (vállalkozási) terület került kijelölésre a település nyugati határában. Az egyéb tervezett gazdasági és különleges területek (kivéve új temető, a hulladéklerakó bővítés és a gazdasági területként tervezett volt bánya területe) az akkor érvényben lévő Településrendezési tervből kerültek átvezetésre.



A 2007 évben elfogadott településszerkezeti tervben tervezett újonnan kijelölt gazdasági területek Területegység


Terület (ha)

Tervezhető építési telek száma kb. /db

A belterülettől DNY-ra, a 032 és 024 helyrajzi számú területeken A belterület É-i határa közelében, a 3-as számú főút mellett 062/3-25, a 062/47-49 és a 2957 hrszú területeken A belterület É-i határa közelében, a 3-as számú főút mellett, a 088 helyrajzi számú területek

Gksz Kereskedelmi szolgáltató gazdasági

kb. 23 ha

SZT készítendő

Gksz Kereskedelmi szolgáltató gazdasági

kb. 22ha

SZT készítendő

Gip Ipari gazdasági terület

kb. 23ha

SZT készítendő

Tervezett Gksz, Gip

kb. 68,0 ha.

A 2013 évben elfogadott településszerkezeti tervben újonnan meghatározott gazdasági területek Területegység Tervezett felhasználás Terület (ha) Tervezhető építési száma kb. /db A belterülettől DNY-ra, a Gksz Szabályozási 032 és 024 helyrajzi számú Kereskedelmi kb. 23 ha szerint területeken szolgáltató gazdasági A belterület É-i határa közelében, a 3-as számú Gksz Szabályozási főút mellett 062/3-25, a Kereskedelmi kb. 22ha szerint 062/47-49 és a 2957 hrsz- szolgáltató gazdasági ú területeken A belterület É-i határa közelében, a 3-as számú Gip Szabályozási kb. 23ha főút mellett, a 088 helyrajzi Ipari gazdasági terület szerint számú területek Tervezett Gksz, Gip

telek terv

terv

terv

kb. 68,0 ha.

Üdülőházas terület A TSZT egy telket sorolt Üdülőházas üdülőterületbe (Üü) külterületen, a Szilasligeti településrészen, a Sólyom utca folytatásában, ez mintegy 0,4 ha.


51


Különleges területek A hatályos településszerkezeti tervben különleges egészségügyi illetve egészségügyioktatási területek (Keü, Keü-ok) Területegység Tervezett Terület (ha) Jelenlegi használat, felhasználás egyéb A volt légvédelmi bázis a szabályozási területén, a Keü tervlapon közigazgatási terület É-i Különleges honvédségi határában a 3.sz főút egészségügyi terület területként mellett (hrsz: 090/1) szabályozott A 3. számú főúttól A területek már 2004 keletre 9 -52, 0198/1/2 Keü év előtt hatályos hrsz. Különleges 2,1 + 4,5 ha településrendezési egészségügyi terület tervben is erre a célra voltak kijelölve. A 3 sz. főút melletti 2958 Keü egészségügyi gyógyhrsz-ú terület Különleges 0,8 ha centrum települt egészségügyi terület A 3 sz. főút melletti Keü-ok shaolin templom és 2641/1 hrsz-ú terület Különleges 2,5 ha oktatási építmények egészségügyi, területe oktatási terület Tervezett Keü és Keükb. 10,0 ha ok 52

A hatályos településszerkezeti tervben különleges honvédségi terület Területegység


A külterület DK-i szélén, Khm az isaszegi közigazgatási Különleges határ mellett található a honvédségi terület honvédségi terület. Khm

Terület (ha)

28,8 ha

Jelenlegi használat, egyéb A terv alapján a honvédségi terület 1000 m-es környezetében csak beépítésre nem szánt terület jelölhető ki.

kb. 28,8 ha



A hatályos településszerkezeti tervben különleges sport területek (Ksp, Ksr) Területegység


A sportpálya a belterület központi részén, a temető mellett, a Mogyoródi út és a Bartók Béla utca sarkán.

A tervezett sportrekreációs terület a Szilas-patak mentén, a 3. sz. főúttól délre, a belterület szélén található.

Terület (ha), egyéb mj. - ha A terület funkcióváltása attól függően került Ksp kijelölésre, hogy az Különleges Önkormányzat a sportpálya terület belterület déli szélén, a Szilas-patak ki akarta az új sport és rekreációs célú területeit. A terület egy része az OTrT országos ökológiai hálózat része volt, de mivel a terület már jóval Ksr korábban beépítésre Különleges sportszánt területként volt rekreációs terület kijelölve, így a terv jogfolytonosan vitte tovább az akkor érvényben lévő övezeti besorolást. Ksp, Ksr

Jelenlegi egyéb

használat,

A sportpálya területe a tervben „Vt” jelű, tervezett településközpont vegyes terület.

A nagy kiterjedésű terület, már az érvényben lévő településrendezési tervben is erre a célra volt kijelölve. 53

kb. ha

A hatályos településszerkezeti tervben különleges temető terület (Kt) Területegység

Tervezett felhasználás Meglévő temető: Kt A belterület központi részén, Különleges a Mogyoródi út és a Rét utca terület sarkán található Tervezett temető 1: A Szilas-patak déli oldalában, egy magasan fekvő területrész. A 3. sz. főút déli oldalán, a Templom utcai mélyárok feltöltését követően a patakon áthaladó hídon közelíthető meg. Tervezett temető 2: A szilasligeti településrészen a belterület ÉK-i részéhez közel, a Wesselényi utca folytatásában található.

Kt Különleges terület

Kt Különleges terület Kt

Terület (ha)

temető ....

Jelenlegi használat, egyéb A temető rendeltetésének megfelelően üzemel.

temető 2,6 ha

A terület a 2004 év előtt hatályos településrendezési tervben már tervezett temető területként szerepelt

temető Kb. 3 ha

A TSZT kijelölt területe.

Tervezett kb.5,6 ha KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.


újonnan temető


A hatályos településszerkezeti tervben különleges hulladéklerakók terület (Khr, Kh) Területegység


Terület (ha), egyéb

Khr Különleges hulladéklerakó területe

A korábbi felhagyott kavicsbánya gödrök helyén települési és intézményi szilárd hulladékok lerakása, valamint szippantó kocsikból származó folyékony hulladékok elhelyezése történt. A telep már bezárt, a terület rekultivációja szükséges.

Kh Különleges hulladékhasznosító területe

A hulladéklerakó meglévő területe 21,0 ha Bővítési területe: + 2,2 ha területtel kerül bővítésre,

Khr, Kh

kb.23,2 ha

Használaton kívüli hulladéklerakó területe A külterület DNY-i szélén, a kistarcsai és csömöri közigazgatási határ találkozásánál, a bezárt kommunális hulladéklerakó és szennyvízleürítő területe. Meglévő hulladéklerakó, tervezett hulladékégető területe A külterület DK-i szélén, a gödöllői közigazgatási határ mellett fekszik az Ökörtelek völgyi hulladékkezelő központ területe, Gödöllő felől közelíthető meg.

Jelenlegi használat, egyéb A felhagyott hulladéklerakó telep területe a településszerkezeti terven tervezett kereskedelmiszolgáltató gazdasági területbe került besorolásra, míg a szabályozási tervlapon még hulladéklerakó területébe van besorolva. Védőtávolsága 1000 m, mely lakó- és üdülőterületet nem érint. Bővítési területén hulladékfeldolgozó létesíthető.

A településszerkezeti terv, a fejlesztésre kijelölt területek ütemezett felhasználását határozta meg. Az ütemezett felhasználás eszközeként a szerkezeti tervben történő kijelölést, és a kialakult művelési ágnak megfelelő szabályozást alkalmazta.

A hatályos településszerkezeti összefoglalása

terv

főbb

szerkezetformáló

elemeinek



Kerepes és Mogyoród új településközi kapcsolatot és belterületi elkerülést biztosító kialakítandó úthálózati elem, összekötve település közúthálózatával a Magtár tér meghosszabbításával.



Új gyűjtőút kialakítása a község ÉNy-i, Mogyoróddal közös igazgatási határán, valamint a Martinovics utca–Kölcsey utca–Sólyom utca felhasználásával, ehhez kapcsolódik ezen az új lakó- és gazdasági területek határán tervezett gyűjtőút.



A lakóterületek nagyságának jelentős mértékű növelése, új beépítésre szánt területek kijelölésével, a település területének északi-keleti és délnyugati részén. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

54




A település belterületén és az új lakóterület fejlesztési területeken újonnan kijelölt településközponti vegyes területek jelentős számban, nem szerkezetformáló szerepben.



A belterülethez dél-nyugati irányban kapcsolódó külterületi területen új gazdasági terület kijelölése.



A különleges területfelhasználási kategóriába sorolt területek közül jelentős, átminősített egészségügyi funkciójú és rekreációs gyógycentrum terület, valamint új beépítésre szánt területként új temető területek.



A külterületi területek területfelhasználását - a fejlesztési területeken kívül - alapvetően a területek művelési ága határozza meg. A TSZT a természeti és egyéb védettségek területeit nem határozza meg egyértelműen.



Alapvető ellentmondást okoz, hogy a természeti védettséggel érintett területeken határoz meg a terv jelentős kiterjedésben beépítésre szánt területeket.



Az újonnan kijelölt beépítésre szánt területek a település kialakult beépítésre szánt területeiben 150% mértékű növekményt jelentenek.

55



A 2007 évben elfogadott településszerkezeti terv beépítésre szánt területeinek a területi mérlege, a változások bemutatásával A 2007 évben elfogadott településszerkezeti terv területi mérlege Hatályos TSZT-ben fejlesztési területnek jelöltek területfelhalsználási jele

Lf falusias lakó Lke kertvárosi lakó Vt (településközpont vegyes) Gksz kereskedelem-szolgáltató Gip Ipari gazdasági Keü Különleges-egészségügyi Kt különleges-temetők Kht különleges-honvédségi

Területe (ha)

Hatályos TSZT-ben meghatározott szintterületsűrűség

57,79

0,5

=

288 950

112,95

0,6

=

677 700

8,15

1,2

=

97 800

45,54

1,2

=

546 480

22,97

1,2

=

275 640

16,85

0,5

=

84 250

4,72

0,5

=

23 600

10,06

0,5

=

50 300

Hasznosítható bruttó szintterület (m2)

a beépítésre szánt területek változása 2007-ig - a 2007 évi településszerkezeti terv módosítással bekövetkező változások -

Területfelhasználási egység fajtája

Falusias lakóterület Kertvárosias lakóterület Üdülőházas üdülőterület Településközpont vegyes terület Kereskedelmiszolgáltató gazdasági terület Ipari gazdasági terület Különleges terület Összesen:

Meglévő + tervezett, átvezetett területnagyságok összesen

A tervezett új fejlesztési területek és átminősített területek nagysága összesen

A tervezett új fejlesztési területek és a jelenlegi belterület (356 ha) egymáshoz viszonyított nagysága

22 ha

55 ha

15,5%

92 ha

25,8%

0,4 ha

0,1%

9,3 ha

8,7 ha

2,4%

12 ha +22 ha

23 ha

6,5%

11 ha +23 ha

-

-

51ha+20 ha

3 ha (temető) + 2,2 ha (hulladéklerakó) 184 ha


1,5% 51,8%

56


1.6.2.3. Beépítésre nem szánt területek Közlekedési területek A településszerkezeti tervben meghatározott tervezett közlekedési elemek A Településszerkezeti tervbe új településszerkezeti elemként beépítésre került a mogyoródi déli elkerülő út és az M31-es tervezett nyomvonala. Az M31-es megvalósult. A 3. sz. főút jelenlegi nyomvonalát a terv megtartotta, elkerülő utat nem jelölt ki. A terv előirányozta a 3. sz. főút 2x2 sávossá fejlesztését, ezzel próbálta rendezni a csomópontok kapacitáshiányát. A terv új eleme a Kerepes - Mogyoród közlekedési kapcsolatot biztosító összekötő út meghatározása (az útvonal a 2101 j. összekötő út mogyoródi átkelési szakaszának tehermentesítését, kiváltását teszi lehetővé). Mivel a javasolt nyomvonal áthalad egy tervezett gazdasági területen, a terven ábrázolásra került egy alternatív nyomvonal is. A tervezett összekötő út - 301. sz. főút - időközben - kiemelt beruházás keretében - realizálódott, jelenleg a tervezés folyamatában. A tervezett út BATrT - be történő beillesztésének előkészítése történik. A 301. sz. főút nyomvonalának térségi tervekbe történő beillesztését követően szerepeltethető a készülő településrendezési eszközökbe. Településeket összekötő közlekedési kapcsolatot javasol a terv Isaszeg felé is. A jóváhagyott isaszegi településszerkezeti is tartalmaz egy elkerülő útvonalat a kerepesi közigazgatási határ mentén. Újonnan tervezett gyűjtőúti kapcsolatok a Magtár tér meghosszabbítása a tervezett elkerülő út nyomvonaláig, a település É-Ny-i, Mogyoróddal közös igazgatási határán, valamint a Martinovics utca-Kölcsey utca - Sólyom utca nyomvonalon. Utóbbihoz kapcsolódik az újonnan kijelölt lakóés gazdasági területek határán tervezett gyűjtőút. Tervezett gyűjtőút még a község belterületének déli határán a Gyár utca folytatásában Kistarcsára vezető út, amely a 3101 j. összekötő út felé ad kapcsolatot. Az új kiszolgáló (lakó-) utak a gyűjtőúthálózathoz és a meglevő kiszolgáló utakhoz kapcsolódóan a szabályozási terv(ek)ben kerültek meghatározásra, a szerkezeti tervben ezek a tervezett elemek nem szerepelnek. A HÉV vonalat és az állomást, illetve megállókat a terv adottságként kezelte, ezekkel kapcsolatban javaslatokat nem fogalmazott meg. Közműfejlesztések A tervezett fejlesztési területek figyelembe vételével a terv elvi megoldásokat határoz meg a távlatban jelentkező közműigények kiszolgálására. Zöldterületek A településszerkezeti tervben meghatározott jelentősebb zöldterületek: − a HÉV megálló mellett fekvő terület és a − a Wéber Ede utca melletti terület Szilasligeten, − a HÉV vonal nyugati oldalán, a Sólyom utcától északra lévő területek.


57


A hatályos településrendezési eszközök nem biztosítják teljekörűen az OTÉK 9. § - ban meghatározott követelményeket, miszerint: "A helyi építési szabályzatban gondoskodni kell a település igazgatási területén a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes és összefüggő zöldfelületi rendszer kialakításáról, valamint az épített környezet alaktani és helyi éghajlati jellegét meghatározó elemeinek a megőrzéséről."

Erdőterületek A hatályos szerkezeti terv nem differenciálja az erdőterületeket, a szabályozási terv a településen lévő erdőállományt védelmi rendeltetésű erdő övezetbe sorolja teljes terjedelmében. A kijelölések felülvizsgálata szükséges, mind a kiterjedés, mind a célzott területfelhasználás tekintetében, az ingatlan nyilvántartás adatait és a valós használatot alapul véve. Mezőgazdasági területek A hatályos TSZT a mezőgazdasági területeket nem differenciálja, a szabályozási terven megkülönbözteti az "Má-k jelű és (Má-f) jelű mezőgazdasági övezeteket. A korlátozott használatú Má-k jelű övezetekbe azok a mezőgazdasági területek kerültek besorolásra, ahol távlati településfejlesztési, településszerkezeti, ökológiai és tájvédelmi megfontolásokból a földrészlet nagyságától függetlenül sem lakó-, sem gazdasági épület nem helyezhető el. Farmgazdasági és agrárturizmus és (Má-f) övezetekbe azok a mezőgazdasági területek kerültek besorolásra, ahol az agrárturizmus (mint pl. lovastanyák), valamint a családi agrárgazdálkodási egységek megtelepedésének elősegítése érdekében indokolt a farmgazdasági területek kialakítása. Az övezeti besorolásnál az övezetbe a belterülettől távolabb eső, természeti értékvédelem alatt nem álló, főként nagyobb kiterjedésű mezőgazdasági területek tartoznak. A kijelölések felülvizsgálata szükséges mind a kiterjedés, mind a célzott területfelhasználás tekintetében. Ennek keretében a mezőgazdasági területek területfelhasználás szintjén történő differenciálása, és az egyes egységek területi lehatárolásának aktualizálása. Vízgazdálkodási területek Vízgazdálkodási területbe soroltak a felszíni vízfolyások. A településen két ágból ered a Szilaspatak, mely a térség egyik legjelentősebb vízfolyása, és a Duna bal parti vízgyűjtő területéhez tartozik. Felülvizsgálandó a vízgazdálkodási területek területfelhasználása a valós kiterjedés és a terven jelölt lehatárolások ellentmondásai miatt.


58


A 2007 év óta elfogadott településszerkezeti terv módosítások Településrendezési eszköz Jel 1. 2. 3.

4. 5.

6.

7. 8.

9.

10.

Panoráma lakóterület SZT mód

SZT-3

TSZT módosítás határozat száma 92/2008. (VII. 02.)

Vt-4 jelű építési övezetekre HÉSZ mód József Attila u - Béke u - Sólyom u vasúti terület - Településközpont - által határolt területre TSZT és HÉSZ módosítás Hegy utca - Szőlő utca - Széphegyi köz 018/165 hrsz. által határolt terület HÉSZ módosítás Szőlősor utca - mezőgazdasági terület Szőlősor utca - vízgazdálkodási terület TSZT és HÉSZ módosítás (kisvárosi lakóterület kijleölés) Alföldi utca - Halász utca – Mező utca – Madarász János utca által határolt terület Településszerkezeti terv módosítása, valamint Szabályozási tervének és Helyi Építési Szabályzat módosítása Kerepes lovastanya TSZT és HÉSZ módosítás Kerepes Város M31 és 3. sz. főutat összekötő, tervezett bekötőút menti területekkel kapcsolatos TSZT és HÉSZ módosítás és Szabályozási Terv Kerepes Város, 3-as sz. főút Ny-i oldala menti Gksz és K-i oldala menti Gip területekre vonatkozó TSZT és HÉSZ módosítás és Szabályozási Terv Zöld-híd hulladékgazdálkodási Központ HÉSZ módosítás

Rendelet száma 21/2008. (VII. 11.) 25/2008. (IX. 10.)

TSZTm SZT-4

142/2009. (IX. 3.)

20/2009. (IX. 07.)

SZT-5

-

13/2010. (IV. 28.)

SZT-6

163/2010. (IX. 01.)

14/2010. (IX. 02.)

SZT-7

264/2010. (XII. 16.)

29/2010. (XII. 17.)

SZT-6

45/2013. (III. 28.)

15/2013. (IV. 02.)

SZT-7

232/2013. (XI. 21.)

36/2013. (XI. 22.)

SZT-8

265/2013. (XII. 16.)

43/2013. (XII. 18.)

rendelet módosítás

9/2014. (IV.02.)

1. sz. módosítás Panoráma lakóterületre vonatkozó TSZT módosítás módosítással a tervezett belterület határ nyomvonala változik, a szerkezeti terv módosítás egyéb elemet nem érint. 2. sz. módosítás A módosítás a HÉSZ-t érintette a Vt-4 jelű építési övezet előírásaira korlátozódott, a területfelhasználásban a településszerkezetben nem okozott változást.


59


3. sz. módosítás A József Attila u - Béke u - Sólyom u - vasúti terület - Településközpont - által határolt területre vonatkozó TSZT és HÉSZ módosítás. A tervmódosítással a település központja került meghatározásra: 

A Szilas patak medrétől északra eső zárvány jellegű ökológiai területen a Vt területfelhasználás megtartásra került, a védendő zöldfelületek kötelező megtartásának előírása mellett.



A Szilas-pataktól délre eső területeken a területfelhasználás megváltoztatása az alábbiak szerint alakult:

  

az elfogadott TSZT módosítás kivonata

a./ A Sólyom utca mentén fekvő, 2870 hrsz-ú ingatlan Vt területfelhasználási kategóriába került átsorolása. b./ A tervezett városközpont súlyponti területétől morfológiai adottságok miatt leszakadó, a Marcal-patak medrétől délre Vt-vel jelölt területek a jelenlegi tulajdoni lap szerinti művelési ágnak megfelelő Má területfelhasználásba kerültek. c./ Mivel a Marcal pataktól délre eső, jelenlegi belterületi ingatlan Vt besorolása nem illeszkedik a telek adottságaihoz, ezért azt Kiz, azaz Különleges intézményi zöldterületi besorolásba került. d./A TSZT-n Z és E területfelhasználásnak jelölt földrészletek a tulajdoni lap szerinti művelési ágnak megfelelő Má területfelhasználási besorolást kapták. A Szilas patak medre az OTÉK-nak megfelelően V, azaz vízgazdálkodási területbe került. A József Attila – Állomás utca által határolt tömbben jelölt Vt területfelhasználást a vízműtelep helyén Különleges vízműterület (Kv) területfelhasználás, valamint a fennmaradó telekrészen közlekedési terület váltja. Az BATrT - ban ökológiai háló határ pontosításra került.

4. módosítás Az elfogadott SZ-5 jelű szabályozási terv a településszerkezeti tervvel összhangban szabályozza a szóban forgó területet.


60


5. sz. módosítás A Szőlősor utca - mezőgazdasági terület - Szőlősor utca - vízgazdálkodási terület, Kisvárosi lakóterület kijelölés TSZT és HÉSZ módosítás. A TSZT módosítás elemei:  Vízfolyás menti falusias lakótömb (Lf) átkerül kertvárosi lakó (Lke) területfelhasználási kategóriába  Szőlősor menti falusias lakótömbben (Lf) a 0180/9, /10, /11, /12, /13 hrszú ingatlanok átkerülnek kisvárosi lakó (Lk) területfelhasználási kategóriába, mint új, a településen eddig nem alkalmazott, a környezetétől is idegen területfelhasználási kategória.  A terület déli egységén 0,88 ha területen különleges intézményi zöldterület került kijelölésre.


6. sz. módosítás Alföldi utca - Halász utca – Mező utca – Madarász János utca által határolt terület TSZT és HÉSZ módosítása. A településszerkezeti terv kis mértékű korrekciója azért vált szükségessé, mert a hatályos szerkezeti terv az övezetbe nem sorolt közlekedési területek jelölésével differenciálta a kertvárosi lakóterületek területi kiterjedését. A módosításokkal a hatályos jogszabályoknak megfelelően a teljes területfelhasználási egység egységesen kertvárosi lakóterületként jelölt. A módosítás indoka a kialakult feltárás rendezése, a terület új szabályozása és telekcsoportújraosztás. 7. sz. módosítás Lovastanya megvalósítására TSZT és HÉSZ módosítás. A településrendezési eszközök módosítását egy lovasközpont megvalósítása indokolta.

61


A rendezéssel érintett területet az akkor hatályos TSZT már különleges sportterület területfelhasználásba sorolta, így a terület tervezett rendeltetésnek megfelelő szabályozása történt. Az elfogadott eszközök az ökológiai hálózat pontosítását is tartalmazzák.




8. sz. módosítás Az M31 és 3.sz. főutat összekötő, tervezett bekötő út menti területekkel kapcsolatos TSZT és HÉSZ módosítás. A rendezés során az M31 gyorsforgalmi út pihenőjénél egy távlatban megvalósítható csomópont, az összekötő út mentén új gazdasági, és sport területek kerültek meghatározásra.

az elfogadott TSZT módosítás kivonata 9. sz. módosítás A 3-as számú főközlekedési út nyugati oldala menti Gksz és keleti oldala menti Gip területfelhasználású területek TSZT és HÉSZ módosítás. A terv a tulajdonosok azon szándékát kívánja megvalósítani, amely új telkek és építési helyek kialakításával a beépítésre szánt területek jobb kihasználhatóságát és munkahelyteremtő képességének növelését célozza meg. A hatályos TSZT a tervezési területen belül mintegy 6,2 ha-nyi Lkekertvárosias lakóterületet határozott meg, amely megszűntetésre került, és helyette Gksz – kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területfelhasználás került kijelölésre. A térségi közlekedési hálózatok vonatkozásában a területen jelentős változások következnek be. A jóváhagyott

62


TSZT-ben már szereplő ún. mogyoródi kapcsolat valamint az UNITEF –Szalamandra által tervezett bekötő út tervezési területet érintő átvezetése és a 3. számú főútra való kikötése, a gazdasági területek feltárása a tervezési területet-, illetve közvetlen környezetét érintő, a hatályos TSZT-n jelölt közlekedési nyomvonalak felülvizsgálatát tette szükségessé, amely a nyomvonal hálózatok megváltoztatását, és a forgalmi rend újragondolását vonta maga után.



A keleti átkötő útra további gazdasági és rekreációs területek felfűzésének terveire, továbbá az Önkormányzat azon szándékára, miszerint 5-10 éves távlatban tervezi a 3.sz. főút–M31-es út összekötését, a jelenleg keleti átkötő út felfejlesztésére és annak az M31-esre történő teljes értékű külön-szintű csomóponti kapcsolattal való kiépítésére tekintettel fejlesztendő gazdasági területek mindegyike jelentős úthálózati változásokat generál, amely időbeni sorrendje még nem volt eldöntött. 10. sz. módosítás A HÉSZ módosítása a hulladékgazdálkodási központ működésének fenntartását biztosította, a HÉSZ magasabb szintű jogszabállyal ellentétes előírásainak törlésével.

A hatályos településszerkezeti tervben foglalt tervezett elképzelések megvalósult elemei: A 2007 évben megállapított TSZT tervezett elemeinek jelentős része nem valósult meg. A TSZT egyetlen tervezett megvalósult eleme az M31 - es autópálya. A hatályos településszerkezeti megvalósult elemei:

tervben

foglalt

tervezett

elképzelések

részben

A belterületen meghatározott tervezett lakóterületeken a telekosztás ugyan megtörtént, de a területek beépítése még várat magára. A hatályos településszerkezeti tervben foglalt tervezett elképzelések nem megvalósult elemei: A külterületen tervezett beépítésre szánt területek egyike sem valósult meg. A 2007 évben elfogadott TSZT javaslatai és a megvalósult elemek összefoglalása Ssz.

TSZT - ben tervezett elem

Eredmény

A Településszerkezeti terven jelölt, adott területre telekcsoport újraosztás alapján megvalósítható fejlesztési területek: Az Alföldi utca– Szabadság út által határolt tömbbelsők feltárásra és Nem 1. valósult beépítésre alkalmas része tervezett kertvárosias lakóterületként. A kb. 5 meg ha nagyságú területen telekalakítás után építési telkek alakíthatók ki, Kialakult lakóterületről van szó. A TSZT a kialakult (falusias) lakóterületet Lke területfelhasználásba sorolta. A tervezett szabályozás nem valósult meg. A belterület É-i határában lévő, 054/ hrsz-ú, jelenleg mezőgazdasági területen tervezett kertvárosias lakóterület. A terület nagysága kb. 10,6 ha, ahol telekalakítás után építési telkek alakíthatók ki A TSZT - ben tervezett, HÉSZ - ben szabályozott lakóterület nem valósult meg. Telekalakítás sem történt. A Szőlősor utca 0179/ és 0176 helyrajzi számú területeken és alátörésein, 3. jelenlegi falusias lakóterületeken tervezett falusias lakóterület. A kb. 8 ha nagyságú területen telekalakítás után építési telkek alakíthatók ki, A TSZT - ben tervezett, HÉSZ - ben szabályozott lakóterület nem valósult meg. Telekalakítás sem történt.

2.


Nem meg

valósult

Nem meg

valósult

63


A Mező utca- Szabadság út- Madarász utca- Mogyoródi út által határolt Részben tömbbelsők megvalósult/ a feltárásra és beépítésre alkalmas része tervezett kertvárosias szabályozás lakóterületként. A kb. 2 ha nagyságú területen telekalakítás után építési felülvizsgálandó telkek alakíthatók ki, A TSZT- ben kialakult lakóterület, a területre a HÉSZ tömbfeltárás szabályozását határozta meg, amely részben megvalósult. A Hegyút- Szőlő út- Széphegy köz Széphegyi domb 3008, 3009, 3014, 2960, Részben 5. 2837 megvalósult/ ideiglenes helyrajzi számú területeken és alátörésein, jelenlegi a szabályozás mezőgazdasági területen tervezett kertvárosias lakóterület. A kb. 30 ha felülvizsgálandó nagyságú területen telekalakítás után építési telkek alakíthatók ki, A TSZT-ben tervezett, kiszabályozott lakóterület telekalakítása megvalósult, építés nem történt. A megvalósulást a terület domborzati adottságai nehezítik, a kialakult közterületi struktúra nem biztosítja megfelelően az infrastrukturális fejlesztések megvalósulását. A kistarcsai közigazgatási határ- Szőlő utca,- Széphegyi út- Széphegy köz- Részben 6. Martinovics utca által határolt volt zártkerti jelenlegi kertvárosias lakó megvalósult/ területeken tervezett kertvárosias lakóterület. A kb. 40 ha nagyságú a szabályozás területen telekalakítás után építési telkek alakíthatók ki A volt zártkerti területek lakóterületként történő felhasználása megkezdődött, a felülvizsgálandó kialakult közterületi struktúra nem biztosítja megfelelően az infrastrukturális fejlesztések megvalósulását. A Településszerkezeti terven jelölt, adott területre szabályozási terv alapján megvalósítható jogfolytonosan átvezetett tervezett fejlesztési területek: A belterület ÉNY-i határában lévő, 049/ hrsz-ú területen és alátörésein, Nem 7. valósult jelenleg mezőgazdasági területek tervezett kertvárosias lakóterületként. meg A területek nagysága összesen kb. 15 ha, ahol új lakótelkek alakíthatók ki, A tervezett lakóterület nem valósult meg. A területre alkalmazott szabályozási megoldás felülvizsgálandó. A belterület északi határában, a 062/31-47 hrsz-ú jelenlegi Újraszabályozott 8. mezőgazdasági területeken tervezett, kb. 22 ha nagyságú kereskedelmi- 2013 évben szolgáltató gazdasági terület, 2013 évben a területre elfogadásra került egy TSZT és HÉSZ módosítás. A TSZT módosítással a terület továbbra is Gksz területfelhasználású területbe sorolt. A terület szabályozása az ütemezett felhasználás szolgálja. A belterület északi határában lévő, 088 hrsz-ú, mintegy 23 ha nagyságú Újraszabályozott 9. jelenlegi mezőgazdasági területeken tervezett ipari gazdasági terület, 2013 évben 2013 évben a területre elfogadásra került egy TSZT és HÉSZ módosítás. A TSZT módosítással a terület továbbra is Gip területfelhasználású területbe sorolt. A terület szabályozása az ütemezett felhasználás szolgálja. A déli közigazgatási határ mellett lévő, 0218 hrsz-ú, kb. 7,5 ha nagyságú, Részben 10. jelenlegi mezőgazdasági területen tervezett különleges sport-rekreációs megvalósult terület, A terület egy részterületére 2012 évben szabályozás került elfogadásra. A fejlesztés megvalósítás alatt. A területegység nem szabályozott területén változás nem történt. A Templom és Szőlősor utca környezetében lévő, kb. 4,5 ha nagyságú, Nem 11. valósult jelenlegi mezőgazdasági területen tervezett különleges egészségügyi meg terület, A TSZT - ben tervezett egészségügyi terület nem valósult meg. A Gyár utca folytatásaként, a 0198/1 és 0198/2 hrsz-ú, kb. 2,1 ha Nem 12. valósult nagyságú, jelenlegi mezőgazdasági területen tervezett különleges meg egészségügyi terület,

4.


64


A TSZT - ben tervezett egészségügyi terület nem valósult meg. A közigazgatási terület északi határában, a 090/1 hrsz-ú, kb. 10,7 ha 13. nagyságú volt honvédségi területen tervezett különleges egészségügyi terület, A TSZT - ben tervezett egészségügyi terület nem valósult meg, a terület szabályozása a TSZT - nek megfelelő területfelhasználás figyelembevételével folyamatban van. A gyár utca folytatásaként, a 0196 hrsz-ú, kb. 2,6 ha nagyságú, jelenlegi 14. mezőgazdasági területen tervezett különleges temető terület.

Nem valósult meg, szabályozás folyamatban Nem meg

valósult

Nem meg

valósult

A TSZT - ben tervezett temető nem valósult meg. A Településszerkezeti terven jelölt, adott területre szabályozási terv alapján megvalósítható tervezett új fejlesztések: A belterület ÉNY-i határában lévő, 026/ hrsz-ú területen és alátörésein, jelenleg mezőgazdasági területek tervezett kertvárosias lakóterületként. A területek nagysága összesen kb. 35 ha, ahol új lakótelkek alakíthatók ki, A tervezett lakóterület fejlesztés nem valósult meg. A belterület É-i határában lévő, 069/, 070/, 073/ hrsz-ú, jelenleg 16. mezőgazdasági területen tervezett kb. 45ha nagyságú kertvárosias lakóterület, ahol új lakó telkek alakíthatók ki, A szóban forgó terület a Panoráma lakóterület. A területen a tervezett szabályozás figyelembevételével, - azzal majdnem összhangban - a telekosztás megtörtént, a területen építés nem történt, egyes telkekre jogerős építési engedély érvényes. A Gyár utca folytatásában lévő, 0194, 0162/2/3, 0161/3, 0215/ helyrajzi 17. számú területeken és alátörésein, jelenlegi üdülő és mezőgazdasági területeken tervezett falusias lakóterület kialakítása mintegy 56 ha-on, ahol új lakótelkek alakíthatók ki, A lakóterület nem valósult meg, a területre nem készült szabályozás. A belterülettől DNY-ra, a 032 és 024 helyrajzi számú, mintegy 23 ha 18. nagyságú bányaterületen tervezett kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület, A gazdasági terület nem valósult meg, a területre nem készült szabályozás. A szilasligeti településrész északi határánál, az összesen kb. 3 ha 19. nagyságú, 054/9, 054/8,054/2,054/3, 054/4, 054/5 hrsz-ú, új köztemető kialakítása céljából kijelölt jelenlegi mezőgazdasági területek, A temető nem valósult meg, a területre nem készült szabályozás. A belterület északi határában, a 062/27-30 hrsz-ú jelenlegi 20. mezőgazdasági területeken tervezett, kb. 5,5 ha nagyságú kertvárosias lakóterület,

15.

Részben megvalósult

Nem meg

valósult 65

Nem meg

valósult

Nem meg

valósult

Nem meg

valósult

A temető nem valósult meg, a területre nem készült szabályozás. A szabályozási terven "szabályozási terv alapján megvalósítható" területként jelölt területek mindegyikét építési övezetbe sorolja a szabályozási terv, ez jogbizonytalan építésjogi helyzetet teremt és ezzel együtt alkalmazási problémákat is. A szabályozási ellentmondás feloldása szükséges.

A TSZT tervlapon szereplő, de a leírásban nem jelölt fejlesztési területek A városközpont fejlesztési területe. A területre szabályozás készült. A 0212-0215/.. hrsz.-ú területeken kijelölt Lke területe


Nem meg

valósult


1.7. A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség

összetétel,

képzettség,

Népesség és lakáshelyzet Lakások, háztartások, családok száma (1980-2011)

66

Lakások, háztartások, családok száma (1980-2011)

A statisztikai adatok jól mutatják, hogy a lakosság folyamatos növekedése maga után vonja a lakások és a háztartások növekedését is. A háztartások száma 1980 óta folyamatosan növekvő tendenciát mutat, 2011-ben 3676 darab háztartás volt a településen, ez az 1980-as adatokhoz képest 150%-os növekedést jelent. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


Népesedési folyamatok Az elmúlt évek lakónépességének alakulását figyelve egyre intenzívebb növekedési folyamat mutatkozik, ezzel a népesség számának alakulása Pest megye és a megyei városok illetve községek tendenciájától jelentősen eltér, mivel nincs sem ingadozás, sem stagnálás. Az adatokat figyelembe véve Kerepes az agglomeráció egyik legintenzívebben népesedő települése. Év

Állandó népesség

Lakónépesség

1970

4634

4723

1980

6634

5901

1990

5714

6758

2001

8217

8269

2011

9639

10068

Népességi adatok (1970-2011) A népességszám 1970 évének adatai szerint 4763 fő volt, majd évtizedenként átlagosan 15%-ot növekedett. A 2005 évben a népességszám 9416 fő, 2008 évi utolsó adat szerint a népesség 9960 fő vagyis 38 év alatt megkétszereződött a település népessége. Az elmúlt évek lakosságszám növekedése évente 3 maximum 5% közé tehető, ami ebben az ütemben is jelentős.

67

Lakónépesség száma az év végén (fő) 2010 és 2011 között a település népessége jelentősen növekedett, az elmúlt évek tendenciáját figyelembe véve. 2012-ben enyhe lakosságszám csökkenés figyelhető meg, mégis összességében elmondható hogy Kerepes város népességszáma növekedő tendenciát mutat az elmúlt 20 évet vizsgálva. „Kerepes népességvonzó-képessége, valamint és népességmegtartó-ereje az elmúlt évtizedekben a hazai tendenciákkal ellentétben folyamatosan növekedett, a két legutóbbi népszámlálás között lakónépessége 1511 fővel gyarapodott.” (idézet a Kerepes nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezés kiegészítése című, 2013-as dokumentumból) Statisztikai adatok alapján, Kerepesen jelentős az ideiglenes lakcímmel rendelkező lakosok száma is, 2011-ben ez meghaladta az 1200 főt.



A 2005 évben elfogadott településfejlesztési koncepció a település népességének várható alakulását az alábbiak szerint irányozta elő: A koncepció a már jelenleg is belterületbe vont és fejlesztés alatt álló területek, valamint a településen már kialakult részén folyó lakossági mozgásokat figyelembe véve prognosztizálta, hogy 2010- re a lakosságszám 1200-1500 fővel emelkedik, vagyis eléri a 11 000 főt. A koncepció távlatra, vagyis 2015 és 2020 közötti időszakra tervezi a 15.000 fős lélekszám elérését A város a hatályos koncepcióban - a fenntartható fejlődéséhez - a szabályozott lakosságszám növekedést tűzte ki célul, ezért a területfejlesztések megvalósításának időben ütemezését az évenkénti maximális 350-400 fős lakosságszám növekedés meghatározásában rögzíti. A Kerepesre költözők nagy része (mintegy 60-70%) Budapestről, jelentős hányada (körülbelül 30%) vidékről érkezik, illetve fontos még megemlíteni az Erdélyből betelepülőket, akinek a száma ma már meghaladja az 500 főt a településen.

68

Lakónépességen belül a 0-14, a 15-59, és a 60 év felettiek aránya (népszámlálás 2001) (%)

Lakónépességen belül a 0-14, a 15-59, és a 60 év felettiek aránya (népszámlálás 2011) (%)



A lakónépesség kor szerinti eloszlását vizsgálva, kijelenthető, hogy az elmúlt 10 évben jelentősen nőtt a 60 év felettiek száma a településen. Míg 2001-ben a 0-14 évesek aránya meghaladta a 60 év felettiekét, addig 2011-ben ez már nem mondható el, több mint egy százalékkal meghaladja azt.

Életkor

2002

2012

0-2 évesek száma

259

314

3-5 évesek száma

311

346

6-13 évesek száma

898

832

14 évesek száma

109

112

15-17 évesek száma

335

373

18-59 évesek száma

5488

6247

60-x évesek száma

1355

2086 69

Koreloszlás 2002-ben és 2012-ben

2002 1355

259 311

898 109 335

5488

0-2 évesek száma 3-5 évesek száma 6-13 évesek száma 14 évesek száma 15-17 évesek száma 18-59 évesek száma 60-x évesek száma

Öregségi mutató, (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves)

2012 314 346

2086

832 112 373

6247

0-2 évesek száma 3-5 évesek száma 6-13 évesek száma 14 évesek száma 15-17 évesek száma 18-59 évesek száma 60-x évesek száma

Koreloszlás (2002,2012) Az elmúlt tíz évben megfigyelhető volt, hogy nőtt az idős lakosság száma, mégis megállapítható az is, hogy a születések száma is hasonló ütemben nőtt, így ezek kiegyenlítik egymást. Az élve születések és halálozások aránya is ezt a tendenciát támasztják alá.

Leírás

2002

2012

Élve születések száma Halálozások száma

84

117

97

97



Élve-születések és halálozások száma

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal adatállománya 2010. december hó Vándorlás

70

Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen)(fő)

Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (fő) A település kistréségi kontextusban az el- és odavándorlások számát tekintve, a középmezőnyben helyezkedik el. Elvándorlások tekintetében, 2011-ig recesszió volt megfigyelhető, tehát csökkent az elvándorlók száma a településen. 2012-ben ez a szám jelentősen megugrott (653 főre). KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


Odavándorlások tekintetében 2009-ig csökkent a településre vándorlók száma. 2010 és 2011 során jelentősen megugrott az odavándorlók száma, 2011-ben elérte a 689 főt. A kettő mérlegét vizsgálva 2010-ig az elvándorlók száma jelentősen meghaladta az odavándorlók számát, azonban ez 2011-ben megfordult és az odavándorlók száma több mint 100 fővel meghaladta az elvándorlókét. 2012-ben újra megfordult az arány és az elvándorlók száma túlhaladta az odavándorló lakosság számát, ennek ellenére összességében a településre bevándorlók számának tendenciája a kis mértékű növekedés.

71

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal adatállománya 2010. december hó

Várható népességszám 2012-es adatokat figyelembe véve a lakónépesség számának stagnálása a jellemző. A lakónépesség száma egészen 2011-ig folyamatosan növekedett, ám 2012-ben ez trend megrekedni látszik, a lakónépesség elkezdett csökkenni. Ez azzal magyarázható, hogy a fővárosból az agglomerációba költözők aránya folyamatosan csökken. A statisztikai adatokat és a népesség korösszetételét figyelembe véve a várható népességszám az elkövetkező években is növekedést mutathat, de a növekedési tendencia folyamatosan csökken.



Lakásállomány és a várható változások

Lakásállomány (népszámlálás 2001) (db)

Lakásállomány (db) Kerepesen a lakás állományt vizsgálva az elmúlt évek statisztikai adatai alapján elmondható, hogy 2001 óta folyamatosan növekedett a lakások száma, még 2008 után is mikor az egész országra jellemző ingatlanválság volt megfigyelhető. 2012-re a lakások száma körülbelül másfélszeresére nőtt a 2001-es adatokhoz képest.

Épített lakások száma (üdülők nélkül) (db)


72


Lakásmegszűnések száma (db) Általánosságban véve elmondható, hogy az évenkénti épített lakások száma 25 és 30 között mozogott. 2010-ben jelentősen megugrott az épített lakások száma a településen 91 darab lakást építettetek. A lakásmegszűnések száma nem mérhető, 2010 óta egy darab lakás sem szűnt meg nyilvántartott módon.

73

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) (2001) (%) Lakások száma (2011): 3677 Összkomfortos lakások száma (2011): 2886 (78,5%) Komfortos lakások száma (2011): 648 Félkomfortos lakások száma (2011): 72 Komfort nélküli lakások száma (2011): 92 Szükség és egyéb lakások száma (2011): 6 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) (2011) (%): 4,6 (komfortos nélkül), 22,2 (komfortossal) A statisztikai adatok alapján elmondható hogy 2001-ben az alacsony komfort fokozatú lakások száma 16% volt, ez 2011-re jelentősen lecsökkent. 2011 évben már csak 170 darab lakás volt alacsony komfort fokozatú (4,6%). A fejlesztési koncepció 2015-ig kb. 1400-1500 db, egy, maximum két lakás építésére alkalmas építési telkek kialakítását irányozta elő. Ez 2,8 fő/ingatlan egységgel számolva 3900-4200 fő KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


lakosságszám növekedést kellene, hogy jelentsen. A mai adatokat figyelembe véve ez azt jelenti, hogy az elkövetkezendő 5 évben a lakónépesség 50%-val kellene növekednie a népességszámnak. A hatályos településszerkezeti terv jelentős tervezett beépítésre szánt területeket határoz meg távlati lakóterület fejlesztési területként, mely területek önmagukban is teljesíteni tudják a koncepcióban előirányzott eltúlzott népességnövekedéshez kapcsolódó ingatlanfejlesztést. A demográfiai adatok és a népesedési folyamatok figyelembevételével - a településszerkezeti terv figyelembevételével - további lakó fejlesztési területek kijelölése nem indokolt, a fejlesztési területek racionalizálása és a koncepcióba meghatározott célok újragondolása szükséges. 1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Kerepes térbeli tagozódásáról elmondható, hogy „a különböző időszakokban érkezett és érkező népességhullámok lenyomatai jól láthatóak és tapasztalhatóak a település arculatán az ősKerepesről kiindulva a Hollandia, a Széphegy településrészeken át Szilasligetig.” (Franka Tibor: Kerepes város című könyvéből) A település a köré emelkedő dombok és erdők miatt, a település Kistarcsa és Mogyoród irányába tudott terjeszkedni, így az újonnan érkező lakosság ezen a területrészeken telepedett le. A településre nem jellemzőek a társadalmi konfliktusok. A társadalmi szereplők kapcsolatát a kiegyensúlyozott érdekképviselet jellemzi. 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők A településről 1148-ban már említést tesznek „kerepes-rév” néven, így igazoltan közel 900 éve fennálló településről van szó. A település történeti és kulturális adottságai jók. A kerepesi polgárok többsége aktívan részt vesz a település arculatának formálásában, a tradíciók, szokások ápolásában, valamint változatos szervezeteket formálva igyekeznek kellő összefogással tenni a település fejlődéséért. Ezt támasztja alá a településen jelenlevő három nemzetiségi önkormányzat, és a több mint 12 civil szervezet, egyesület, egyházi és környezetvédelmi csoport fenntartható működése. Kerepes számos hírességgel büszkélkedhet, úgy, mint: Wéber Ede, Pecz Ármin, Somló Sári, Határ János, Horváth László, Szabó Magda. Társadalmi élet Kerepesen élénk társadalmi aktivitás figyelhető meg, a lakosságszám növekedésével párhuzamos megfigyelhető a társadalmi élet fejlődése is. A közösségi élet legfőbb helyszíne a Forrás Művelődési Ház, ahol többek közt irodalmi esteket, sport programokat, nyelvoktatást is tartanak. Az intézmény, bérelhető konferencia teremként is funkcionál. A Forrás Művelődési Ház és a Faluház egyaránt városi szintű rendezvényeknek biztosít helyet. (A közelmúltban történt fejlesztések során a Faluház egy nagyobb színházteremmel és egy számítástechnikai teremmel gazdagodott.) KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

74


Városi szintű sportrendezvénynek ad helyet a város központi területén elhelyezkedő sportpálya ahol pl. évente megrendezésre kerül a Május 1 futball kupa. Fontos még megemlíteni az országban és Közép-Európában is különlegesnek számító Shaolin templomot, mely otthont ad különböző keleti kultúrkörhöz tartozó gyógymódok, vallási rituálék és harcmódok elsajátításának. A közösségi véleményt formáló médiumok: 2007 év óta havonta megjelenik a település újsága, Kerepesi vélemény címmel. Az újság teljes állománya elérhető digitálisan a település honlapján. A település érintő kérdésekkel foglalkozik, továbbá kisebbségi hírek, programajánló is megtalálhatók benne. A városnak helyi tévé csatornája is van, SzilasTV néven (UPC Magyarország Kft kábeltelevíziós rendszere szolgáltatja), mely heti két óra saját gyártású műsorral jelentkezik (Észak-Kelet magazin és a Körül-belül, tudományos háttérmagazin), ezek időpontja minden hétfőn 20 óra. A szerkesztett műsorokon kívül a televízió képújságot működtet, mely közérdekű információkat tartalmaz (önkormányzati, oktatási kulturális, egészségügyi, vallási, sporttal kapcsolatos információk, valamint civil szervezetek közleményei). A település helyi rádiót is működtet Kerepes Rádió (97,1 MHz) néven. Továbbá helyi hírek, információk, programok és friss állásajánlatok Kerepesről megtalálhatók a http://www.kerepesinfo.hu/ weboldalon. Szokások, hagyományok A kerepesi lakosság fontosnak tartja a táji és történelmi értékek és tradíciók legértékesebb elemeinek megőrzését, bemutatását, az örökségei védelmét. Kerepes nagyon büszke a település híres szülöttére Szabó Magdára, akinek életéről nyílt állandó kiállítás a településen, amely jelenleg vándorkiállítás formájában tekinthető meg az egész országban. A közösségi események többsége hagyománnyá alakult az idők során (pl. városi szintű sportrendezvények). Nemzetiségi kötődés A településen három jelentősebb nemzetiség van jelen: a szlovák, a német és a roma. A nemzetiségeket önkormányzat képviseli: Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat – szlovák hagyományokat felelevenítő programok, cikkek a Kerepesi vélemény című újságban Német Nemzetiségi Önkormányzat - Sváb Kulturális Csoport, nemzetiségi programok, cikkek a Kerepesi vélemény című újságban Roma Nemzetiségi Önkormányzat Kerepes testvérvárosai Hořice, Csehország; Pabianice (Lengyelország); Alsó-Bodok (Szlovákia); és Oroszhegy (Erdély), a testvérvárosokkal a kapcsolat folyamatos.


75


Civil szerveződések Kerepesen számos szervezet, közösség alakult döntően helyi lakosokból, melyeknek legfontosabb célja a helyi közösségi élet létrehozása, fejlesztése. A közösségek szinte minden területet lefednek, a sporttól, az oktatáson át, a környezetvédelemig. A Kerepesen működő szervezetek, valamint közösségek: Szilasligetért Egyesület Az egyesület kiemelt működési célja hogy működési körében társadalmi- illetve szervezőmunkával, pályázatok megírásával és benyújtásával valamint egyéb módon segítse elő a helyi infrastruktúra fejlesztését, a település környezetének ápolását, valamint a településen élő lakosság egészséges testi, szellemi, kulturális fejlődését. (Pl.: a helyi közúthálózat fejlesztése, a Wéber Ede park lakóparkká nyilváníttatása, s az ennek megfelelő előírások megvalósítása, csapadékvíz elvezetés, az ivóvíz minőségének javítása, a színvonalas alapfokú oktatás megteremtéséhez szükséges tárgyi, technikai eszközök előteremtése, a diák és szabadidősport tevékenység feltételeinek biztosítása, az ennek megteremtéséhez szükséges tárgyi eszközök beszerzése, a tagok és a tagszervezetek által végzett érdekképviseleti tevékenység). Összefogás Környezetünk Védelméért Egyesület (ÖKVE) Tevékenységi köre környezet és természetvédelem. Igyekeznek felhívni Kerepes lakosságának figyelmét a környezet tudatos viselkedésre, a helyi döntéshozókat pedig tájékoztatni, intézkedéseik meghozatalában szakmailag segíteni. Évszakonként Zöld Hírlevelet jelentetnek meg. Hanyagolt tehetségek Klubja (HTC) A civil szerveződés tevékenységi köre a helyi lakosság körében a labdarúgást kedvelő sportolók csapattá szervezése. Kisvirág gyermek tánccsoport Óvodás és kisiskolások néptánc oktatása. A tánccsoport minden fontos kulturális eseményen jelen van Kerepesen. A hagyományőrzésen kívül másik cél a szalontáncok megismertetése. Szilasligeti Teleház Egyesület Magyarországon több mint 500 darab TELEHÁZ működik. Kerepesen 2001-ben alakult meg az Egyesület, ami jelenleg 10 db számítógéppel, 2 db fénymásolóval, 2 színes nyomtatóval és két szkennerrel szolgálja a városlakók érdekeit. Pátria Civil Közhasznú Egyesület Az Egyesület egy lokálpatrióta szervezet, amely Kerepes település demokratikus fejlődését a nyilvánosság és a közösségfejlesztés jegyében kívánja segíteni. Főbb tevékenysége a nevelés, oktatás, kulturális örökség megóvása, természetvédelem, környezetvédelem, euroatlanti integráció elősegítése, sport.


76


Kerepesi Pávakör Egyesület Az Egyesület egy népdalkör, mely 1974-ben alakult és azóta bejárták fellépéseikkel egész Magyarországot illetve Európa több országát is. Szlovák hagyományőrző Egyesület. Kaláris Hagyományőrző Egyesület A csoport célja a népi kismesterségek megőrzése a jövő számára és a lovas katonai hagyományok életben tartása. Kalász Egyesület Az egyesület az otthonteremtést elősegítő egyházközségi mozgalom, mely folyamatosan segíti a helyi közösségek építését. Kerepesi Gyermekekért Közhasznú Alapítvány Az Alapítvány fő tevékenysége a 7. és 8. osztályosok tanulmányi kirándulásainak támogatása Széchenyi Istvánhoz kötődő településekre és térségükbe. Rendezvények szervezése, lebonyolítása, valamint az oktatásuk támogatása. Hosszú Élet Alapítvány Az Egyesület feladatának tekinti az idősek és rászorulók támogatását, segítését. Terveik közt szerepel egy napközi-otthonos idősek otthona létesítése. Palánta Hagyományőrző Közhasznú Alapítvány Főbb tevékenységeik közé tartozik a helyi hagyományok életben tartása, továbbá a hátrányos helyzetű gyermekek nevelése. Részt vesznek az óvoda tárgyi eszközeinek fejlesztésében is. Szilasliget-Széphegyi "Együtt-Egymásért" Nyugdíjas Klub A Nyugdíjas Klubban a településen élő nyugdíjasok számára rendszeresen foglalkozásokat, összejöveteleket tartanak, különböző programokkal teszik színesebbé a nyugdíjasok mindennapjait.


77


1.8. A település humán infrastruktúrája 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.)

Intézményi ellátottság Egészségügyi és állategészségügyi illetve szociális intézmények Körzeti orvosi és gyermek szakorvosi rendelők Kerepes településen Háziorvosok: - Tölgyfa utca 3. szám alatt 2 körzettel, 2 fő orvosi munkahellyel Gyermekorvosok: - Tölgyfa utca 3. szám alatt 2 körzettel, 1fő orvosi munkahellyel Védőnői szolgálat: - Tölgyfa utca 3. szám alatt 2 körzettel, 2 fő munkahellyel Szakorvosok, fogorvos: - Tölgyfa utca 3. szám alatt 2 fő orvosi munkahellyel Állatorvosi Szolgálat: Szabadság út 65. Gyógyszertár: - Tölgyfa utca 3. - Szabadság út 102. Központi Orvosi Ügyelet: Kórházi ellátás: Ügyeletes gyógyszertár: -

Háziorvosok Szilasligeten: - Wéber E. u. 1. szám alatt 2 körzettel, 2 fő orvosi munkahellyel Gyermekorvosok Szilasligeten: - Wéber E. u. 1. szám 2 fő orvosi munkahellyel Védőnői szolgálat: - Wéber E. u. 1. szám 2 fő orvosi munkahellyel Szakorvosok, fogorvos: Állatorvosi Szolgálat: Kistarcsa, Váci M. út 2. Gyógyszertár: Szilasligeten Wéber E. u. 1. Központi Orvosi Ügyelet: Kistarcsa, Batthyány u. 4. Kórházi ellátás: Kistarcsa, Batthyány u. 4. Ügyeletes gyógyszertár: Budapest, Őrs vezér tér

A település alapfokú egészségügyi ellátása a jelenlegi lakosságszámot tekintve megoldott. A középfokú ellátás keretében a település rendelkezik védőnői szolgálattal, ahol négy védőnő áll a lakosság rendelkezésére, továbbá két fogorvos és egy állatorvos is praktizál a városban. A városban - az országban - egyedülálló gyógykezelési módot vehetnek igénybe (Kaqun víz) az érdeklődők, amelyhez kapcsolódóan 64 szobás szálloda került átadásra. A gyógyászati központban gyógyszertár is található.


78


Oktatási és művelődési intézmények Alapfokú oktatási intézmények Kerepes településen

Társulási formában

Férőhely, egyéb adatok

Általános Iskola

Széchenyi István Általános Iskola pedagógiai szakszolgálattal

-

Kapacitás: 31 tanterem Gyermek létszám 2010: 238 fő Napközis csoport száma: 5 Tanulószoba száma: 2 Alapfokú művészetoktatás: 31 fő Pedagógiai szakszolgálat: pszichológus, gyógypedagógus, romológus, logopédus Pedagógus ellátás: 27 főállás, 9 fő részmunkaidős

Óvodai ellátás Kerepesi Óvoda

Napköziotthonos Szilasligeti tagóvoda

Intézmények: 3 tagintézmény Gyermek létszám: 13 csoportban 347 férőhely Óvodapedagógus 27 fő, pedagógiai munka 13 fő dajka

Bölcsődei ellátás Babaliget Bölcsőde

-

Maximális gyermek létszám: 56 gyermek Csoportok száma: 4 bölcsődei csoport Bölcsődei dolgozók száma: 17 fő

Időskorúak és fogyatékkal élők ellátása Idősek és Fogyatékkal Élők Klubháza

Fogyatékos személyek nappali ellátása: 16 fő Idősek nappali ellátása: 25 fő Ellátási terület: Kerepes, Kistarcsa, Nagytarcsa, Gödöllő, Mogyoród közigazgatási területe

Művelődés Forrás Művelődési Központ Szilasligeti Közösségi Ház Faluház Könyvtár az iskola épületében

Kapacitás: 300 fő Kapacitás: 20 000 kötet


79


Bölcsődék száma (db)

80

Bölcsődések száma (fő) Kerepesen 2002 óta folyamatosan növekszik a 0-2 évesek száma, ami előrevetíti az egyre növekvő igényt a bölcsődei férőhelyekre. A település vezetőség felismervén ezt az igényt, tervezi a meglévő bölcsőde bővítését. A 2010-ben uniós pályázati forrásból 2012-re megépült a Babaliget Bölcsőde, amely a térségben is egyedülállóan kiemelkedő beruházás nem csak költségeit, de felszereltségét tekintve is.

Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (db)



Óvodába beírt gyermekek és az óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fődb) Mint az a diagramon is jól látszik folyamatosan nő az óvodás korú gyermekek száma, szemben az óvodai férőhelyek számával, amely 209 óta stagnál. Mivel a tendencia folyamatos növekedést mutat, javasolt óvodabővítést előirányozni, hogy biztosítva legyen a lakosság részére az alapfokú oktatás ezen szegmense. Az óvodai ellátás kapacitása folyamatosan bővítendő.

81

Általános iskolai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással) (db)

Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) Az általános iskolai tanulók számát vizsgálva elmondható, hogy 2010-ig jelentős csökkenés volt megfigyelhető a számukat tekintve. 2011-ben - a lakosságszámmal összhangban - elkezdett növekedni az általános iskolai tanulók száma és ez a tendencia a mai napig tart. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


Az iskolában magas színvonalon folyik a művészeti oktatási is, ahol az állami támogatás csökkenése ellenére folyamatosan bővül a választható művészeti ágak köre. 2011-től emelt szintű testnevelés, matematika-informatika és angol tagozat indult. Az általános iskolai ellátás a lakosságszám növekedésével, a gyermekek számának növekedésével párhuzamosan megoldandó feladat, jelenleg az ellátás biztosított, de a bővítés lehetőségeit biztosítani szükséges.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma (fő) Egyéb intézmények Kerepes településen a Mogyorósi út és a Bartók Béla út mellett Kerepes településen Kerepesi Római Katolikus Egyházközség

82

Más településen az Evangélikus Egyház kerepesi híveit a csömöri anyagyülekezet látja el, Kistarcsán Kistarcsai Református Egyházközség

-

A temető a 3-as közelében a jelenlegi sportpálya mellett, a Mogyoródi és Bartók Béla út találkozásánál helyezkedik el, a temető kapacitásának bővítése szükséges. Egyéb ellátási és szolgáltatás tekintetében a kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltató intézmények a helyi igényeknek megfelelően kiépítettek. A település nem rendelkezik a központi funkciókat magába foglaló településközponttal. A fenntartható településfejlesztés elengedhetetlen feltétele Kerepes település településközponti területének meghatározása, az alközpontok létrehozása. A településszerkezeti terv kijelöli Kerepes településközpontjának tervezett helyét, a városi alközpontok meghatározása javasolt. 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása A település életében megoldandó feladat a helyi roma lakosság társadalmi integrációjának elősegítése. A településen működő esélyegyenlőségi programok hatékonyan segítik a mélyszegénységben élő 0-5 éves gyermekek fejlődését, és ezáltal hozzájárulnak a szegénység újratermelődésének megakadályozásához. (pl. a Gyermekház programokat szervez a 0-5 éves célcsoport és szülei együttes, komplex gondozása, fejlesztése, szocializációja érdekében.) KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


1.9. A település gazdasága 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre Kerepes széles spektrumú gazdasága (speciális mezőgazdaság, egyedi gazdasági tevékenység, széleskörű és egyedülálló szolgáltatási struktúra) folyamatosan alacsony munkanélküliség mellett képes megélhetést biztosítani a helyben lakó, valamint a környező településeken élők számára. A számában, képzettségében és a jövedelmében folyamatosan gyarapodó népességnek sokszínű és javuló színvonalú közszolgáltatásokat nyújt a település. 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre

A Helyi gazdasági környezet jellemzői A régió gazdasági helyzete és hatásai a település gazdasági helyzetére A Régió az országos GDP 47 %-át termeli, ebből Budapest részesedése 37 %, míg Pest megye többi területére 10 % GDP termelés jut. Az 1990-es években a nagyvállalati struktúra felbomlásával és a privatizációs folyamatok széleskörűvé válásával párhuzamosan Magyarországon szaporodni kezdtek a kis- és közepes méretű vállalkozások. 2008-ban 525 483 vállalkozás működött a Régióban; ezek 70 %-a Budapesten, 30 %-a pedig Pest megyében. Az egyéni vállalkozások aránya az összes működő vállalkozás között 23 %, mely az országos átlag alatt marad. A vállalkozások területi eloszlása a Régióban tehát korántsem homogén a legtöbb vállalkozás Budapest belső kerületeiben, a nyugati és északi agglomerációban található. Kerepes agglomerációs helyzete és közlekedési adottsága is megfelelő ahhoz, hogy az agglomerációs településeket preferáló beruházni szándékozó új vállalkozások, gazdasági és logisztikai fejlesztések a települést célterületnek tekintsék. Annak ellenére, hogy a település szerkezeti terve jelentős tervezett gazdasági területet jelölnek, jelentős beruházási szándékok még nem jelentek meg a településen. A település gazdaságában jelenleg nincs nagyobb jövedelemtermelő képességű így jelentős adóbevételt nyújtó ipari üzem, gazdasági vállalkozás, a kistérség átlagához hasonlóan az elmúlt években a településen is a kisvállalkozások elterjedése a jellemző. A KSH adatokból összegezhetők a helyi vállalkozásokra vonatkozó adatok: A működő vállalkozások közül az elmúlt években a tercier szektor, az ingatlan, a gazdasági szolgáltatás, és kereskedelem jelentek meg legnagyobb számban. Ezeket követik az egyéb gazdasági tevékenységek, az építőipar, bányászat, feldolgozóipar villamos-, gáz és egyéb szolgáltatók. Legkisebb számban a szállítás, raktározás, mező-vad-, és erdőgazdálkodás illetve a pénzügyi, egészségügyi és szociális szektor vállalkozásai és az ipari gazdasági vállalkozások működnek.


83


84



Működő gazdasági társaságok száma (db) 2008-2010 A település gazdasági súlyát és, a gazdasági társaságok számát tekintve kiemelkedő a kistérségben. 2010-ben 728 gazdasági társaság volt a településen. 2012-ben a számuk már elérte a 780-at, és a társaságokon kívül még 636 önálló vállalkozók is regisztráltak. A helyben foglalkoztatottak számának növekedése is megfigyelhető, egyrészt az új egységek létesítésével növekvő munkahelyek számával, másrészt a már meglevők üzletek és szolgáltatók forgalmának emelkedéséhez kapcsolódó alkalmazotti létszám növelése révén. Jelentős gazdasági egységei, országos és nemzetközi szinten is ismeretek, először az 1980-as években vált ismerté a gyógynövény-termesztés hazai központjaként, és erre alapozva a rendszerváltást követően egyedülálló illóolaj-, aroma- és fűszergyártó külföldi vállalkozások telepedtek meg itt. „A foglalkoztatási szerkezet urbánus képet mutat, 2012-ben az aktív keresők több mint 70%-a szolgáltatási szektorban talált megélhetést. A vezető értelmiség aránya meghaladja a 20%-ot, akiknek döntő szerep jut a település polgárosodott arculatának kialakításában, fejlesztésében.” (idézet a Kerepes nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezés kiegészítése című, 2013-as dokumentumból)

A mezőgazdasági nagyüzemek megszűnésével és az iparhiányos helyi gazdasági környezet miatt megnövekedett az ingázni kényszerülő munkaerő aránya.


85


86

Mezőgazdaságban működő vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában) A talajadottságok a mezőgazdasági termeléshez, azon belül is a szántóföldi növénytermesztéshez, és szőlő, gyümölcs termesztéséhez biztosítanak kedvező feltételeket, a magánvállalkozások elsősorban az alma és csonthéjasok (szilva, meggy) termesztésével foglalkoznak, ennek ellenre a gazdaságban ez az ágazat jelenleg nem meghatározó.

Ipar-, építőiparban működő vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában)



Szolgáltatásokban működő vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában) Az utóbbi években a település népességének foglalkoztatottsága kiegyenlítődött a megye és a megyei települések adataival, a munkanélküliség és az inaktív keresők aránya is hasonló arányokat mutat. Kerepes helyben dolgozó népességének nagy része a szolgáltatásban dolgozik. A dolgozó népesség közel kétharmada ingázik naponta más településekre, a legfontosabb ingázási célpontok Gödöllő és Budapest. "A város kereskedelmi és szolgáltató szerepköre is számottevő, hiszen a Hungaroring közelsége következtében, illetve a népességszám folyamatos növekedésével megerősödött a tercier szféra, amely így széleskörű kereskedelmi és üzleti szolgáltatásokkal biztosítja nemcsak Kerepes, hanem a környező települések szükséglet-kielégítését is. Az autóversenypálya hatására a kereskedelmi és magánszálláshelyek, illetve a kereskedelmi és vendéglátó egységek felfejlődése kiemelt jelentőséggel bír. A hagyományos kereskedelmi funkciókon túl Kerepes elkötelezett az idegenforgalmi vonzerők és termékek fejlesztése terén, amelynek első eredménye a 2010-ben átadott Vis Vitalis Medical Wellness Hotel, illetve a Royal Station Sport-, Szabadidő- és Egészségközpont. A legmarkánsabb csoportot a tercier szektoron belül talán az egészségügy, a járműkereskedelem, az élelmiszerkereskedelem, a számítógép-kereskedelem és az internetes csomagküldő szolgálat alkotja, mindezek mellett hangfelvétel-készítéssel, számítógépes programozással foglalkozó gazdasági egységek is meghatározó számban vannak jelen a településen. Összességében elmondható, hogy a település meghatározó gazdasági ágazata a kereskedelmi és szolgáltató funkció, a vállalkozások közel 75%-a ebben a szektorban tevékenykedik (folyamatos növekedés figyelhető meg az ágazatba 2001 óta). A szolgáltató szektor növekedését 2010-ben a Vis Vitalis Medical Welness Hotel (Európában egyedülálló, 36 kádas Kaqun fürdő) megnyitása jelentősen segítette. Az utóbbi években Kerepes gazdasági életében pozitív változások mentek végbe. Az alapvetően kis- és közepes vállalkozások fémjelezte gazdaságszerkezet érdemben nem változott, viszont a kereskedelmi és szolgáltató funkciók további erősödése valósult meg, amely a helyi foglalkoztatást mennyiségében és minőségében is gyarapította. Két élelmiszer-, egy építőanyagés egy divat-nagykereskedelmi egység nyitotta meg kapuit az elmúlt időszakban Kerepesen, illetve átadásra került az egykori Tüzép helyén, Szilasligeten a település neves polgáráról Pecz Árminról elnevezett piac.” (idézet a Kerepes nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezés kiegészítése című, 2013-as dokumentumból)


87


1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A településen meghatározó, a térségben kiemelkedő gazdasági ágazatok A kistérségben jelentős számú vállalkozás található kiemelkedő ágazatok: bányászat, építőipar, feldolgozó ipar, humán egészségügyi, információ, kommunikáció, kereskedelem, szakmai tudományos vállalkozások.

Működő vállalkozások száma a bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágban 2012: 2 db

88

Működő vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban 2012: 87 db

Működő vállalkozások száma a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban 2012: 79 db



Működő vállalkozások száma a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban 2012: 16 db

Működő vállalkozások száma az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban 2012: 59 db

Működő vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban 2012: 172 db

Működő vállalkozások száma a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban 2012: 128 db KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

89


Kerepesen jelenlevő, de kistérségi szinten, nem kiemelkedő vállalkozói szektorok

Működő vállalkozások száma a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban 2012: 1 db

90

Működő vállalkozások száma az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban 2012: 29 db

Működő vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban 2012: 91 db



Működő vállalkozások száma a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban

91

Működő vállalkozások száma a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban 2012: 21 db

Működő vállalkozások száma a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban 2012: 23 db



Működő vállalkozások száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban 2012: 27 db

92

Működő vállalkozások száma a szolgáltatásokban

Működő vállalkozások száma a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés nemzetgazdasági ágban 2012: 5 db



1.9.4. A gazdasági versenyképességet munkaerő képzettsége, K+F stb.)

befolyásoló

tényezők

(elérhetőség,

Elérhetőség

Elérhetőségi idők és távolságok (2008) 93

Elérhetőségi idők és távolságok (2013) A település elérhetőségi adatait vizsgálva elmondható, hogy míg 2008-ban átlagosan 46 perc volt eljutni Kerepesről Budapestre, addig 2013-ba ez már csak 37 percbe telt (út szerinti optimalizálás esetén). Ellenben a legrövidebb út hossza a kistérség központjáig 7 kmről 11 kmre nőtt 2013-ra. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


Volán elérhetőségi idők (2009) Naponta 9 közvetlen járat megy Kerepesről a kistérségközopntba, Gödöllőre és az átlagos menetideje 8 perc. Budapestre naponta 13 közvetlen Volán járat van, melyek átlagos menetideje 24 perc volt 2009-ben. Kerepes továbbá megközelíthető a főváros irányából a H8-as helyi érdekű vasútvonallal (HÉV), melynek 2 állandó és egy ideiglenes megállója van a telpülésen, az átlagos menetideje 26 perc. Hétköznaponként 15-20 percnként közlekedik, míg hétvégén fél óránként. A környezettudatos közlekedést támogatva pályázati forrásokból elkészült a kerepesi HÉV megállónál egy P+R parkoló, mely egyben B+R funkciót is ellát, a 77 személygépkocsi és a 32 kerékpár helyével. Munkaerő képzettség

94

Leírás

2001

2011

Az általános iskola első évfolyamát el nem végzők száma

124

109

Az általános iskola első hét évfolyamát elvégzők száma

1285

1010

Az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégzők száma

1800

1923

Középfokú iskolai végzettség, érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkezők száma

1757

1708

Érettségizettek száma

1779

2954

Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők száma

657

1540

A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



Kerepesen 2001 és 2011 között jelentősen nőtt az egyetemi, főiskolai és egyéb oklevéllel rendelkezők száma: 657 főről 1540 főre, a szakmai oklevéllel rendelkezők száma átlagosan 1700 fő. Kutatás és fejlesztés (K+F) A település a kutatás fejlesztéssel foglalkozó ágazat a gazdasági szektorban jelent meg. A Silvestris és Szilas Kft. illóolajok, gyógynövénykivonatok és illatanyagok gyártásával foglalkozik 1991 óta. Bevételük jelentős részét kutatás-fejlesztésre fordítják. 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) A folyamatosan és intenzíven növekvő lakosságszám újabb és újabb lakóterületek kialakítását, illetve földterületek építési telekbe vonását tették szükségessé az elmúlt időszakban. A kialakult jelentős belterületi beépítetlen fejlesztési területek teszik szükségessé a lakóterületi fejlesztések racionalizálását, a fejlesztési és településrendezési eszközök ezen szempontok szerinti felülvizsgálatát.

Épített lakások száma (db) 150

Az év folyamán értékesítés céljára épített lakások száma

104

20

49

27

50

14

26

8

7

8

2008

2011

2012

0

2003

2006

2008

2011

2003

2012

100

104

100

49

89

28

50

14

26

2003

2006

27

2006

Az év folyamán családi házas formában épített lakások száma

Épített és értékesítésre szánt lakások száma (db)

50

14

10

0

150

26

30

100

8

14 7

26

2008

2011

2012

8

0

16

14

22

2008

2011

2012

0

2003

2006

A Kerepesen regisztrált lakások száma 3494, ami 3,3%-os növekedést mutat az elmúlt évhez képest, jelezve a népesség számának és a beköltözéseknek a folyamatos növekedését, alátámasztva a település népességvonzó képességét. Az ingatlanpiaci adatokat vizsgálva összességében elmondható, hogy a 2008-as válság a Kerepesi piacot is megviselte, hatását 2011-ben érzékelhették a városlakók. A 2012-es adatok alapján a település már növekedési pályára állt, az épített lakások száma megduplázódott. Az épített lakásokat döntően saját használatra építik, értékesítésre mindössze átlagosan a lakások 30%-át szánják. Az épített lakások döntően családi házas formában épülnek.


95


1.10. Az önkormányzat intézményrendszere

gazdálkodása,

a

településfejlesztés

eszköz-

és

1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat a költségvetését a jogszabályok szerint állapítja meg minden évben. A vonatkozó legfontosabb adatok: 2013. december 31-i záró eszközállomány: 5.601.577 ezer Ft 2014. évi költségvetési főösszeg: 1.213.965 ezer Ft, 2014. évre tervezett beruházások összege: 352.371 ezer Ft

1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Kerepes önkormányzatának intézményrendszerét, az önkormányzat, a polgármesteri hivatal, az iskola, óvodák (3 helyszínen), bölcsőde, Faluház és könyvtár, Közösségi Ház, Orvosi rendelők ( 2 helyszín), Családsegítő, Idősek és fogyatékkal élők klubja, sport létesítmény, és a temető jelenti. Az intézményekről részletesen az 1.8.1. fejezetben. Az önkormányzat jelenlegi településfejlesztési tevékenységét alapvetően a településfejlesztési koncepcióban rögzített célok, a 2010 - 2014 évre elfogadott gazdasági program, az éves költségvetés, az egyes fejlesztésekhez kapcsolódó polgárjogi megállapodások határozzák meg. 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység Kerepes Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. február 3.-án fogadta el - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (Ötv.) előírásaiban rögzítettek szerint - a 2010 2014 évre vonatkozó ciklusprogramját, vagyis a gazdasági programját, melyben meghatározta a kötelező és az önként vállalt feladatokkal összefüggő célkitűzéseit. A program hatásaiban túlmutat a jelzett 4 év időtávon, az előirányzott legfőbb gazdaságfejlesztő programok és megvalósulásuk: A ciklusprogram legfontosabb elemei: 1. Az önkormányzat és a hozzá tartozó intézmények létszáma 130-150 fő között alakul évente, a létszámfejlesztés nem előirányzott. 2. Pályázaton nyert és önerőből megvalósult beruházások: - a Forrás Művelődési Ház felújításra került, - megvalósult a 42 férőhelyes bölcsőde az iskola udvarán, - bővült a szociális ellátás az Idősek és Fogyatékkal Élők Klubjának megépítésével, - a Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálat épületétnek felújítása megtörtént, - folytatódott a Wéber-, és Szondy utcák aszfaltozása, majd a Gyulai Pál és a Patak utcák burkolása, - folyamatban van a térség ivóvízminőség-javító beruházás megvalósítása. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

96


3. A 2014-es ciklus végéig összesen 1 milliárd 842 millió forintnyi pályázati pénz és 268 millió önrész került beruházásokra, mely kiemelkedően magas összeg és nagyon feszes gazdálkodást követelt, az ilyen célra is kibocsátott kötvényeink összege eléri a 750 millió forintot. 4. A település a városi címet szerzett 2013 évben. 5. Fejlesztéseink legfontosabb irányai az M31-es autópályáról lehajtó építése, illetve az M31-es és az M3-as utat összekötő út tervezése, majd megépítése. Az önkormányzat ebben a térségben 8 hektár szántót vásárolt, és megkezdte a térség ipari területté minősítését az érintett tulajdonosok bevonásával. Időközben a tervezett lehajtóhoz kapcsolódóan a 301. sz. főút megvalósítása kiemelt beruházás lett, az engedélyezési, kiviteli tervek, és a vonatkozó térségi területfelhasználási engedélyek beszerzése folyamatban van. A településrendezési eszközök beruházásnak való megfeleltetéséről döntött a képviselő-tetsület. 6. Az önkormányzat 8 hektár szántóval rendelkezik Kistarcsa határának közelében, melyet a cigány kisebbségi önkormányzatnak adott át művelésre, de az eredmény elmaradt, ezt követően ipari növénytermesztésre bérbe adta 2011-től. 7. Másik iparilag kiemelt terület a Patkó Csárda fölötti rész az M3-as út két oldalán. Ezt a mintegy 100-120 hektárt a település ipari területté szabályozta. 8. Az önkormányzat megkezdte a régóta lehetetlennek tűnő Szérűskert szakaszos szabályozását, amely során beruházások indulhattak. 9. Az önkormányzat támogatta a Juhász Gyula utca fölött mintegy 240 telek beépítését az erre alakult építőközösséget, ahol az önkormányzat 5 ezer négyzetméteres telekkel rendelkezik, és ahol az építőközösség vállalta az összes közmű építésének a költségeit. 10. Az önkormányzat támogatta: - a Széphegy fölött mintegy 400 telek belterületbe vonását, - a Hegy utca, Szőlő utca közötti mintegy 200 telek szabályozását a tulajdonosok vállalták a közművek kiépítését. A fent összegzett célok nagyrészt megvalósultak. a következő pontokban a megvalósítás vagy előkészítés alatt célok szerepelnek: 11. Ezen célok felvetették a kereskedelmi ellátás, az egészségügy problémáját, illetve bővítését. Az önkormányzat előirányozott egy egészségügyi centrumot és egy 3 ezer négyzetméteres üzlet megvalósulását parkkal és parkolóval a szilasi nagyrétre, ahol az önkormányzatnak 2,5 hektár területe van. Ide tervezte a település a település első református templomát is. 12. Elvi vízjogi engedély van a Csipkai-tanya térségében kialakítandó víztározó és hozzá kapcsolódó tanösvény megépítéséhez, amelyet vállalkozók bevonásával tervezett megvalósítani az önkormányzat.


97


13. A szilasi-, és széphegyi részek csapadékvíz elvezetési munkáinak a folyatása részben megvalósult. A közvilágítás és a földutak javítását, illetve a járdaépítést lakossági összefogással tűzték ki célként. 14. A kerepesi Hősök emlékműve mellett a szilasihoz hasonló piac megnyitását tervezte a helyi termelők és kereskedők részvételével. A kerepesi önkormányzat kötelező, törvény által előírt feladatairól 1. Kitűzött célok között szerepelt: - 2014-ig az iskola létszám a 20 %-os emelése, - a szakmunkásképzés lehetőségeinek megteremtése, - a nevelési tanácsadó hálózat működtetése és az eddiginél szorosabb kapcsolat megteremtése az óvodákkal. Emelt szintű testnevelés, matematika-informatika-, és angol képzés indult 2011. szeptemberétől. A fenti célok nagy része az elmúlt években megvalósult, az alapfokú ellátás fejlesztése mellett a középfokú ellátás fejlesztése további feladat. 2./Az óvodai létszám magas, a színvonala jó, az épületei közül a Wéber utcai felújítása történt meg. 3./A közbiztonság növelése érdekében kitűzött célokat az önkormányzat megvalósította. 4. A civil szervezeteink száma a Német Kisebbségi Önkormányzat megalakulásával bővült. A cigány és a szlovák szervezettel együtt Kerepes sokszínűségét megőrizni célzott elképzelés megvalósul. 5. Az önkormányzat kapcsolata az egyházakkal kitűnő, célként fogalmazódott meg a vallás értékrendjének terjesztése, az iskolai hitoktatás erősítése. 6. Az önkormányzat nonprofit kft közfeladatokat lát el, járdát- utat épít, kátyúz, füvet nyír stb.

1.10.4. Foglalkoztatáspolitika A településen a közintézményekben foglalkoztatottak száma: - Kerepesi Polgármesteri Hivatal 26 fő - Napközi-otthonos Óvoda 50fő - Babaliget Bölcsőde 17 fő - Forrás Művelődési Ház 5,5 fő - Szabó Magda Városi és Iskolai Könyvtár 2 fő - Szociális Alapszolgáltatási Központ 16 fő - Önkormányzat (iskolaműködtetés, védőnők) 13 fő - Közfoglalkoztatottak 16 fő A felsorolt intézményekben a foglalkoztatás közszolgálati jogviszonyon keresztül történik. Az önkormányzat és a hozzá tartozó intézmények létszáma 130-150 fő között alakul évente. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

98


1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás Az önkormányzat tulajdonában 3 ingatlan van. 1.10.6. Intézményfenntartás Az intézményfenntartás önkormányzati. 1.10.7. Energiagazdálkodás Önkormányzati tulajdonú energiagazdálkodási hálózat nincs, az ellátás közüzemi hálózatokon keresztül történik. 1.11.

Településüzemeltetési szolgáltatások

A településüzemeltetést részben az érintett intézmények, részben a nonprofit kft. bonyolítja.

99



1.12.

A táji és természeti adottságok vizsgálata

1.12.1. Természeti adottságok 1.12.1.1. Földtani adottságok, domborzati viszonyok Kerepes az Északi- középhegység nagytáj, Cserhátvidék középtáj, Gödöllő-Monori dombság kistáj-csoport Gödöllői-dombság kistáj területén fekszik. A Gödöllői dombság északról a Cserhát hegyvonulatából kiindulva a Pesti síkság, a Duna-Tisza közi homokbucka vidék és az Északalföldi hordalékkúp síkság közé déli irányba fokozatosan lealacsonyodva ékelődik be. A kistáj jellegzetessége, hogy átmenetet képvisel a középhegység és az alföldi területek között. A település a kistáj nyugati peremén, a Pesti hordalékkúp-síksággal határosan helyezkedik el. A középtáj legidősebb felszíni képződményei a felső- triászból származnak, a Dachsteini mészkő és dolomit a Nyugati- Cserhát rögeiben bukkan a felszínre, a környéken mintegy 2000 m mélységben található csak meg. Az édesvízi mészrétegek területünkön 30-310 m tszf magasságban helyezkednek el, a magasabbra került térszínek lepusztultak. Jóval elterjedtebbek a felszínen a felső- oligocénből származó üledékek, főleg a Cserhát északi részében (slír, glaukonitos homokkő), de jelentős a morfológiai szerepe a déli rész dombsági területein is. A Déli- Cserhát, Gödöllői- dombság területén találjuk a legfiatalabb üledékeket (pannon, felsőpliocén, pleisztocén). Az idáig benyomuló pannon beltenger visszahúzódása után szárazuló, de süllyedő térszín jellemezhette a Gödöllői dombvidék területét. Ez dunai eredetű keresztrétegezett folyami homokkal töltődött fel. Ennek vastagsága néhol a 200 m-t is eléri. Mogyoród-Csömör-Kerepes-Kistarcsa környékén nagy vastagságú kavicshomokösszlet képviseli a levantei durvatörmelékes képződményeket. Az akkori hordalékkúpszerű felszínt a felsőpliocén végi hegységképző erők több helyen megtörték, nagy, 100-150 m szintkülönbségeket okozva. A Gödöllői-Monori dombság területén a pleisztocén rétegek is igen jelentős kiterjedésűek, az idősebb pleisztocén rétegeket főleg agyag, homok, homokos agyag, iszap képviseli, a fiatalabbak közül a lösz és a finom homokos üledék jelentős. A pleisztocént az alternatív lepusztulás jellemezte, a jeges szakaszokban főképp periglaciális folyamatokkal, a jégmentes szakaszokban felerősödött erózióval. A Gödöllői dombság alacsony - átlagosan 150 és 250 m tszf-i - magasságú dombság. Északi részén magasabb - 300-350 m körüli, délen alacsonyabb - 200 m körüli magasságú. Az egész terület egyöntetűen DK felé lejt, az átlagos relatív relief a déli részeken 60 m/km2, észak felé fokozatosan emelkedik 100-120 m/km2-re. A dombvidék több hátságból tevődik össze, amely peremek mentén az eróziós, korróziós folyamatok aszimmetrikus keresztirányú völgyeket dolgoztak ki. A felszíni formák jellegzetességeit ezek a nagyobb kiterjedésű felboltozódások és kisebb-nagyobb törések határozzák meg, mely utóbbiak a hosszabb patakvölgyeket követik. A boltozatok és völgyek öt jól elkülönülő részre osztják a dombvidéket. A törések főképp ÉNy-DK irányúak. Völgyei főleg a törések mentén lefolyó víz hatására alakultak ki, az eredeti dőlésnek megfelelően ÉNy-DK irányban. Csak néhány vízfolyás vágódott vissza nyugatra a Duna felé. A kiemelkedett rögök minden esetben DK irányba dőlnek, amelyek mellett másodlagosak az ÉK, DNy irányú szerkezeti vonalak. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

100


1.12.1.2. Talajviszonyok A domborzati viszonyoknak, az alapkőzetnek, a klímának és az uralkodóan erdős vegetációnak köszönhetően Gödöllő környékén barna erdőtalajok alakultak ki. A talajok között uralkodók a barnaföldek, illetve az Alföld felé átmenetet képző csernozjom barna erdőtalajok. A kistáj területén, ahol a dombságot jellemző homokos fizikai talajféleség a meghatározó, ott a homoktalajok egész láncolata lelhető fel. Így a futóhomoktól a homokon kialakult csernozjom talajig, sőt a rozsdabarna erdőtalaj is elkülöníthető. A löszön és a homokon képződött barnaföldek termékenysége lényeges különbségeket mutat. Az erodált talajok aránya magas a domboldalakon, elsősorban a szántóterületek alatt. A sekély termőrétegre kopott talajok a földes kopár talajok közé sorolhatók. A völgyekben, vízfolyások mellett, mélyebb fekvésű területeken hidromorf talajok, öntés és réti talajok találhatók, sőt foltonként a tőzegképződés is megfigyelhető. Kerepes térségében az igen változatos domborzati viszonyok, a meredek lejtők ellenére a barnaföldön viszonylag kedvező a humuszállapot, bár egyes lejtőelem esetében jelentős az eltérés. Mindez a talajhasználattal van szoros összefüggésben, az alábbiakban közölt vizsgálatok erdővel hasznosított területen történtek. Lejtő Talaj szelvény Kerepes IV.

Humusz Humusz Humusz réteg % minőség EPCG* % cm (K) 11,3 60 1,52 0,96 133 60,0 50 1,35 1,32 120 46,0 63 1,01 1,03 66 36,0 56 1,33 1,25 124 Surányi Klára A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi

irány É-i

elem plató inflex közép alja Forrás: Szabó Lajos – Tóthné viszonyai és a termőföldvédelem *(EPC) környezetvédelmi kapacitás 1.12.1.3. Vízrajz

A település vízrajzában fontos szerepet játszik, hogy területén ered a Gödöllői-dombság egyik legjelentősebb vízfolyása, a Szilas-patak. A vízfolyás két ága közül az egyik a belterület középső részén, a HÉV vonaltól nyugatra, a 248 méter magas Látó-hegy aljában, a másik a belterület, illetve a 3-as út keleti oldalától keletre a Simó-hegy (288 méter) lábánál fakad. Medre jó darabig pleisztocén kori homokos, kavicsos üledékben halad. Kerepesig Malom-patak, legalsó szakaszát Palotai-pataknak is nevezik. A patak Kerepesen vízmosások hálózatára bomlik, völgytalpa csak Kerepestől délre, Kistarcsánál kezdődik. A Szilas-patak a Duna bal parti vízgyűjtőjéhez tartozik. A Gödöllői-dombság kistáj vízfolyásainak vízhozama és a vízjárása nagy szélsőségek között ingadozik. A talajvíz csak a völgyekben emelkedik 5-6 m felszín közelbe. Minősége mérsékelten kemény, kissé vasas, szulfátszegény.


101


1.12.1.4. Éghajlati viszonyok A térség éghajlata átmentet képez az Északi-középhegység és az Alföld között. Mérsékelten meleg és száraz éghajlatú kistáj. Az éves napsütéses órák száma közel 2000 óra. Az évi középhőmérséklet 10,0 °C, a tenyészidőszak átlaghőmérséklete 17,0 °C. A csapadék sokévi átlaga 580-600 mm, melyből a nyári félévben 310-330 mm hullik. Ez a csapadékmennyiség inkább a középhegységekéhez áll közelebb, mint az Alföldéhez. Az ún. „nagy csapadékok” szinte minden évben nyár elején jelennek meg. Uralkodó szélirány az északnyugati, a szélerősség 2,5-3,0 m/s. 1.12.1.5. Növényvilág Kerepes, mint a Gödöllői kistáj része, az Északi-középhegység (Matricum) flóravidékén belül, a Börzsöny és a Cserhát (Neogradense) flórajáráshoz tartozik. A Börzsöny andezit-vonulatai még erős kárpáti hatást tükröznek, ugyanakkor a flórajáráshoz tartozó Cserhát és Gödöllői-dombvidék területén a kontinentális jelleg erősödik fel. A Gödöllőidombvidék löszhátainak jellegzetes erdőtársulásai a száraz tölgyes-hárserdők (DictamnoTilietum) és a gyertyánelegyes mezei juharos tölgyesek (Aceri campestris-Quercetum roboris), valamint a löszpusztai tatárjuharos-tölgyesek (Aceri tatarico - Quercetum) voltak, amelyeket ma a végleges kipusztulás fenyeget. A gyertyánelegyes tölgyes domináns fafajai a kocsányos és kocsánytalan tölgy (Quercus robur, Q. petraea), mezei juhar (Acer campestre), és a gyertyán (Carpinus betulus), aljnövényzetében, főleg tisztások peremén, erdőszegélyeken szórványos a bársonyos kakukkszegfű (Lychnis coronaria). A térség elhelyezkedésének, geológiai és klimatikus adottságainak köszönhetően átmeneti zónát alkot az Alföld és az Északi-középhegység között. Átmeneti jellegének köszönhetően különleges mezoklíma tér jött itt létre, amely egyedülálló vegetáció létrejöttének adott lehetőséget. Ennek köszönhetően innen vált ismertté a tudomány számára, a fenn is említett két erdőtársulás (gyertyánelegyes mezei juharos-tölgyes, kislevelű hársas-tölgyes). A kistáj területén megtalálhatók a melegkedvelő tölgyesek a sziklai sás (Carex halleriana), hengeres peremizs (Inula germanica), tarka nőszirom (Iris variegata), közönséges borkóró (Thalictrum minus) előfordulásával. A lösztölgyesekben jellemző a sárgás sás (Carex michelii), nagyezerjófű (Dictamnus albus), szarvaskocsord (Peucedanum cervaria), selymes boglárka (Ranunculus illyricus), stb. előfordulása. A cseres-tölgyesek extrazonálisan, kis területen jelennek meg. A kistáj teljes területére jellemzők a nyílt és zárt homoki gyepek. A magyar csenkesz(Festuca vaginata) dominálta puszta értékes növényei a báránypirosító (Alkanna tinctoria), kései szegfű (Dianthus serotinus), naprózsa (Fumana procumbens), homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica). Ritka a homoki kikerics (Colchicum arenarium), fényes poloskamag (Corispermum nitidum), sárga iglice (Ononis pusilla), homoki vértő (Onosma arenaria), homoki gyapjas és fehéres csüdfű (Astragalus dasyanthus, A. vesicarius subsp. albidus), homoki nőszirom (Iris arenaria). A növénytakarót vizsgálva az összképre az egymást váltó különböző erdőtársulások élénk mozaikja jellemző, amelyet különböző rét- és gyeptársulások (pl.: löszpusztarét, homokpusztarét, meszes talajú láprét, stb.) tesznek még gazdagabbá. A vízfolyások mentén helyenként láprétek, mocsárrétek, láperdők és ligeterdők települnek. A természetes illetve természetközeli KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

102


növényzet mellett ma már az emberi beavatkozások eredményeként a kultúr-, illetve leromlott állapotú területek (telepített erdők, szabályozott patakok, mezőgazdasági és beépített területek stb.) jelentős hányadát teszik ki a településnek. Általános jelenség a nedves élőhelyek területének visszaszorulása. Ezzel szemben terjed néhány gyomjellegű, nagy területet benépesítő faj, mint a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), selyemkóró (Asclepias syriaca). Jelentős területet foglalnak el a telepített erdők elegytelen monokultúrái, az akácosok, a nemesnyárasok és fenyvesek. 1.12.1.6. Állatvilág Kerepes fővárostól való csekély távolságának következménye a nagyfokú antropogén feltártság, a jelentős tranzitforgalom, a kiépülő lakó- és gazdasági övezetek erősen korlátozzák az itteni állatvilág életlehetőségeit. Mint már említettük a térség átmeneti terület az Alföld és az ÉszakiKözéphegység között, ebből adódóan faunájában is megtalálhatók a hegyvidéki és az alföldi elemek egyaránt. A térség állatvilágáról sajnos csak szórványos adatok vannak. Legrészletesebben a madárfaunát ismerjük. A madárfajok közül megtalálhatóak olyan - e tájon ritkább - fajok, mint a darázsölyv, a holló, a fekete harkály, a guvat, a barna rétihéja és a jégmadár. Az madárvilág az erdőkben e mellett főként a tág tűrőképességű „generalista” fajokból tevődik össze: csuszka, cinegék, nagy fakopáncs, feketerigó, énekes rigó, erdei pinty, meggyvágó, seregély, csilpcsalp füzike, szajkó, egerészölyv, stb. A kétéltűek és hüllők fajai elsősorban vízfolyások mentén valamint száraz gyepekben fordulnak elő. Gyakoribb a vízisikló, a zöld és fürge gyík, a zöld leveli és erdei béka valamint a barna és zöld varangy. Ritkának számít a Gödöllői-dombságban a mocsári teknős, a réz és erdei sikló, a pannon és törékeny gyík, valamint a barna ásóbéka. A terület rovarvilága gazdag. A védett bogarak közül gyakoribb több futrinkafaj, valamint a szarvasbogár. A védett emlősök közül egyes denevér fajok, cickányok, pelék, a menyét, a hermelin, vadmacska és a borz viszonylag gyakoriak. A vadállomány jelenleg teljes egészében telepített, a terület vadeltartó képességét többszörösen meghaladó létszámban. Jelen van a gímszarvas, őz, vaddisznó és betelepítették a muflont, illetve a dámszarvast. A „természetesebb” vadakat a róka, a már említett borz és a vadmacska képviseli, de található nyuszt és nyest is. Az emlősök közül továbbá a sün, a mókus, a nyúl megjelenésére lehet számítani.

1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet 1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat Kerepes természeti adottságai miatt ősidők óta lakott terület volt, melyet a kő-, réz-, bronz- és vaskori emlékek, római és népvándorlás-kori régészeti leletek is igazolnak, melyek a Szilas patak környékén, és az ősi K-Ny közti kereskedelmi főútvonal, a mai 30-as főút mellett kerültek elő. A Római korból származik a 300-as években épített római – szarmata földsánc, a Csörsz árok. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

103


Kerepes nevét először egy 1148-ból származó oklevél említi meg, ekkortájt még a bővizű Szilas patakon a vízi járművekkel lehetett eljutni a Dunára. A településnek az idők folyamán több birtokosa is volt, akik közül a jelentősebbek közé tartozott a település első birtokosa, Kárészi Sándor, 1270 környékén. Az írott források tanulsága szerint az 1400-as évek elején meglehetősen erős, vagyonos település volt. Kerepes középkori település magja a Kálvária-domb alatti völgyben volt. A honfoglalás kori öröklött utak szerepe megfigyelhető a falurendszer kialakulásában, mely a középkori kereskedelmi „vereckei” nagyút mentén lelhető fel. Így az ősi településmag területe a jelenlegi 3.sz főút mellett alakult ki Kerepes középkori eredetű temploma pedig a mai Kálvária-hegy tetején állt, melynek építését még Szent István király 1030-ban rendelte el. 1430-ban pápai oklevél említi a kerepesi Szent Miklós templomot, melyet a Kálvária dombtetőn emeltek. Ebben az időben Kerepes János váradi püspök birtoka volt. Oltártöredékei a későbbiek során került elő. Kerepes a török hadjáratok során életben maradt, azonban 1596-ban a tatárdúlás során a település elnéptelenedett. A terület hosszú ideig lakatlan lett, majd 1690-es évektől ismét kezd benépesülni német és magyar telepesekkel. 1703-ban a Rákóczi-szabadságharc alatt a lakosság ismét elmenekült, majd 1711-ben a Szatmári-béke után a szervezett telepítési programok keretein belül kezdődött el német magyar és szlovák családok betelepülése. 1729-ben kerepest Grassalkovich Antal veszi meg a nagyváradi káptalantól és hatalmas majorsági gazdaságot épít ki. 1750-ben Kerepes bekerült az ország vérkeringésébe azzal, hogy Pest és Gödöllő között Kerepes volt az első postakocsi állomás. Az 1782-85 között készült első katonai felvételen (lásd 1.14.6.1 fejezet) a település már akkor Kerepes néven szerepel. Házakat a térkép a mai 3 sz. főút ( Szabadság út) mint főtengely, és a Templom utca orsó szerű csatlakozása mentén ábrázol. Látható az orsós településszerkezet és a völgyek felé kialakuló néhány épület kezdeti nyomai. A Kálvária dombon feltüntetésre került az ősi templom helye. Jól kirajzolódik a Szilas-patak két ága és a vízfolyást kísérő nedves rétekkel kísért sáv. Látszanak a települést északról és keletről szegélyező kiterjedt, összefüggő erdőségek. Már megjelennek a délkeleti domboldalon a szőlőművelés nyomai. A 19. század közepéről való második katonai felmérésen (1829-1866), a település szerkezetében jelentős változás nem mutat. A földművelés és gazdálkodás nyomai láthatók. Újabb jelentős szőlőterület megjelenése mutatható ki, Új-Szőlők néven a település délnyugati részén a mai Zsófia-liget területén. Az utcanevek máig utalnak a szőlőhegyi múltra Szőlő utca, Szőlő dűlő. Az 1872-84 közötti időkben készült harmadik felújított katonai felvételen Kerepes további növekedést mutat. A település a mai 3. számú főútra merőleges irányban terjeszkedik. Utcaképére jellemzőek a domboldalakba és völgyekbe húzódó keskeny utcák. 1900-ban a vasút vonala elérte a községet, majd 1911-ben már villamosított vonalon lehetett a fővárosba eljutni. Ez új lendületet adott a település fejlődésének. A falu határában lévő telepek ekkor kezdtek jelentősebben fejlődni. Wéber Ede, svájci származású magyar pedagógus, szőlész és közgazdász kerepesi birtokának egy részén parcellázás útján kispolgári települést akart létrehozni. 1910. októberében bemutatta a "Kispolgárok Otthona Helvécia Telep" elnevezésű tervét, melyet a közgyűlés elfogadott, de egyben kötelezte, hogy a telep templom, temető, piac, KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

104


óvoda és gyermekjátszótérnek is adjon otthont. A kerepesi Helvécia-telep az 1940-es évektől Szilasliget néven szerepel. A település másik híressége Pecz Ármin a magyar kertművészet jeles alkotó egyéniségének munkássága, szintén rányomta bélyegét Kerepes fejlődésére. A településen létrehozta 60kh. terjedelmű faiskoláját, amelyet Pecz-tanyának neveztek el a helyiek. A Pecz-féle faiskola jó hírnévre tette szert az országban már a XIX. század végére. Ekkor már Petz a szecessziós kertművészet egyik élvonalbeli hazai képviselője, de elsősorban a közvetlen környéket és Pest megyét látta el facsemetékkel. A faiskolájában már 1912-ben 622 díszfa- és cserje-, 148 fenyő- és 323 rózsafajtát termesztett. Pecz Ármin kúriáját –mely a jelenlegi Rózsa Ferenc utca és a BajcsyZsilinszki utca között volt- különleges díszfákból álló gyönyörűséges park vette körül, sajnos különleges díszfáiból mára néhány hímondó maradt. A katonai felméréseken is jól kirajzolódó kiterjedt erdőségek részei a Gödöllői- dombság erdeinek. A dombság múltjával és jelenével szorosan összefonódik az erdő- és vadgazdálkodás története. Az elmúlt évszázadokban az erdők elsősorban a vadgazdálkodás érdekeit szolgálták 1867-től 1918-ig királyi, majd a 70-80-as években kormány vadászterületként. A II. világháború utáni időszakban jelentős fejlődésnek indult a falu. Kerepes lakói részben a mezőgazdaságban dolgoztak, a többség pedig Budapestre ingázott. 1951-ben alakul meg az első termelőszövetkezet, munkalehetőséget biztosítva az itt lakók és az egyre nagyobb számban ide települők számára, mely 1968-ban Szilasmenti MGTSz néven egyesült a kistarcsai szövetkezettel, majd 1977-ben egyesültek Csömör, Cinkota és Kerepes szövetkezeteivel is. A gazdasági egyesülés után bekövetkezett a közigazgatási egyesítés is, először 1978-ban Kerepestarcsa néven. 16 évi közösség után 1995.-ben történt szétválással önállósultak és ismét visszaállt a több száz éves eredeti állapot. A 90-es évek elején egyre többen lépnek ki Tsz-ből, megindul a kárpótlás, mely a földterületek mai felosztásához vezetett, mely egyes területegységeken a földrészletek felaprózódását eredményezet. A gazdaság és társadalom alakulására vezethető vissza, hogy már a 80-as évek végétől egyre több szántóterületet hagytak fel, ugyanakkor a kárpótlás többen földterülethez jutottak és szántóföldi művelésbe fogtak. 1.12.2.2. Tájhasználat értékelése Kerepes változatos domborzati adottságokkal rendelkezik, tájszerkezetének meghatározó eleme a Szilas-patak és a vízfolyást kísérő természetes és természetközeli élőhelyek láncolata. A patak két forrásvölgye öleli körül a település központi belterületét, mely az ősi településmagot is magában foglalja. A település belterületét a tagoltság jellemzi, mely a települést kettészelő HÉV nyomvonalnak és a 3. sz főútnak köszönhető. A Szilas-pataktól nyugatra fekvő Széphegy és Szilasliget jelentik Kerepes lakóterületeinek másik összefüggő tömegét. Ehhez kapcsolódik délről az egyik volt zártkerti sor. A beépített területek a Szilas- patak keleti oldalán felkúsznak a környező domboldalakra, melyek jellemzően szintén volt zártkerti területek. Kerepes külterületét nagy kiterjedésű összefüggő erdőségek és mezőgazdasági területek jellemzik, mely az alábbi táblázatból és grafikonokból is kitűnik. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

105


Külterületi földrészletek statisztikája művelési áganként művelési ág erdő fásított terület gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett szántó szőlő Összesen

földrészlete k száma 91

alrészletek száma 106

összes alrészlet terület (m2) 7 040 810

legkisebb alrészlet terület (m2) 226

legnagyobb alrészlet terület (m2) 1 937 708

átlagos alrészlet terület (m2) 66 423

2

2

969

432

537

485

285 83 53 268 4216 1913 166 7077

307 86 53 268 4219 2338 166 7545

1 631 702 232 004 101 631 248 663 5 981 633 8 376 726 464 315 24 078 453

6 263 12 158 3 2 252

75 203 142 290 52 363 3 666 282 887 523 263 16 227

5 315 2 698 1 918 928 1 418 3 583 2 797

Kerepes közigazgatási területének művelési ágak szerinti megoszlása

106

Forrás: www.takarnet.hu Kerepes külterületének művelési ágak szerinti megoszlása

Forrás: Földhivatali adatszolgáltatás



A település erdősültsége magas 29 %, mely jóval meghaladja az országos átlagot. Amennyiben csak a külterületek művelési ág szerinti megoszlását vizsgáljuk, úgy még magasabb arányokat, 37 %-os erdő borítottságot kapunk. Ez az egyik alapja Kerepes kedvező természeti adottságainak. Az összefüggő erdőállományok a település északi részét borítják, melyek az erdészeti nyilvántartás szerint gazdasági elsődleges rendeltetésű, faanyagtermelést szolgáló erdők. Az erdészeti adatszolgáltatás alapján ábrázoltuk az erdők rendeltetés szerinti vizsgálatát a V-13 számú térképen. A településen a domborzati adottságoknak, köszönhetően a talajvédelmi rendeltetésű erdők fordulnak elő még nagyobb arányban. Ezek a beépített területeket nyugatról övező Simó-hegy, Templom-hegy, Fenyves-domb vonulatának, valamint a Küldői-hegy meredekebb térszínein jellemzőek. Kerepes erdőállománya részben őrzi a természetes vegetáció nyomait. A száraz tölgyesek és gyertyánelegyes mezei juharos tölgyesek nyomán, főleg az északi összefüggő erdőség fő fafajait alkotja nagy arányban a kocsányos és kocsánytalan tölgy, illetve csertölgy, csak kisebb foltokban történt pótlás erdei fenyővel és akáccal. A keleti oldalon viszont, szinte kizárólag telepített akácosokat találunk. A talajvédelmi erdők jellemzően akáccal, mezei juharral, erdei és feketefenyővel lettek betelepítve. Az alábbi diagram szemlélteti Kerepes erdőinek főfafaj szerinti százalékos megoszlását.

107

Forrás: Erdészeti adatszolgáltatás A település erdőségeinek közel felét természetes állományú tölgyesek alkotják, azonban 40 % körüli az akácosok és fenyvesek aránya. Ennek magyarázata, hogy Gödöllőn és környékén történt fatelepítések során főleg tájidegen fajok kerültek a területekre. Legnagyobb arányban akác (Robinia pseudo-acacia), mely megtalálható a nagyobb erdőtömbök szélein, a HÉV menti területeken is. Emellett több helyen ültettek erdei fenyőt és fekete fenyőt (Pinus sylvestris, P. nigra). Történtek az eredeti vegetációnak megfelelően tölgyes (cser-, kocsányos, kocsánytalan) telepítetések is. A fehér és korai nyarak csak kisebb foltokat alkotnak az erdészeti kataszterben nyilvántartott erdők között, azonban meg kell említeni a vízfolyásokat kísérő galériákban betöltött szerepüket.



A település közigazgatási területének több mint harmadát (35 %-t) a mezőgazdasági szántók teszik, ez a külterületek 41 %-át jelenti. Kerepes szántó földjeink átlagos alrészlet mérete 3500 m2 körüli. Megtaláljuk a nagy- és középüzemi művelésre is alkalmas méretű táblákat, főleg a település középső részein, a belterületétől keletre. A településen a kárpótlás során, sokszor igen kis darabokban kerültek szétosztásra a földek. Kis parcellákra osztott földrészletek találhatók a belterülettől északra és Kerepes ÉK-i részén. A szántóföldek minőségére a megosztottság jellemző, a 3. sz. főúttól nyugatra gyengébb 5-8 minőségi osztályba sorolt földterületeket találunk, míg a középső és keleti részeken kedvezőbb a termőföld minősége, magas az 1-3 minőségi osztályba sorolt termőföldek aránya. A parlag területek terjedése főleg a gyengébb minőségű földeken a Széphegyi beépített területektől nyugatra, a Szilasligettől északra, valamint a hulladéklerakó környezetében jellemző. A mezőgazdasági területek közül a szőlők, gyümölcsösök részaránya kicsi, 1-2 %-t tesz ki. Összefüggő nagyüzemi méretű szőlős található a település nyugati határszélén a tagosoknál, gyümölcsös pedig a délkeleti határszélen, a honvédségi terület alatt. Szőlőket találunk még a volt zártkerti területeken, különösen Zsófia-ligetnél, mely a település egyik szőlőse volt, Új-Szőlők néven. Itt a művelési ágak részben még őrzik a hagyományos tájhasználatot, azonban a terület jellege átalakulóban van, egyre jobban terjed a lakó funkció. A hatályos TSZT lakóterületbe sorolja. Kerepes másik volt szőlőhegyén, mára már nem igen találunk szőlőket, a zártkerti jelleg az uralkodó. A kert területek a közigazgatási terület 1 %-át teszik ki, míg a külterületeket vizsgálva ez elenyésző mértékű. Köszönhető ez a volt zártkerti területek lakóterületté való átsorolásának és a belterületbe vonások megindulásának. A hatályos TSZT mind a Zsófia-liget, mind a keleti hegyoldalak kertes területeit lakóterületbe sorolta. A kertes területek automatikus lakóterületként való kijelölése infrastrukturális, úthálózati ellátottsági kérdéseket és problémákat vet fel. A rétek és legelők aránya a település külterületének 9%-ot teszik ki. Ebből rét művelési ágban nyilvántartott területeket csak a Szilas-patak nyugati ágának mentén találunk. Az értékes ökológiai hálózat magterületét alkotó területen található az ex-lege védett láp is. A hatályos TSZT a mélyfekvésű vízparti galérianövényzettel kísért területet erdő területfelhasználásba sorolta. A beépített területeket keletről övező domboldalak természetes állományú gyepvegetációval fedettek. Ezek a kiterjedt összefüggő legelők szintén természeti értéket képviselnek a településen. A Gödöllői-dombság Natura2000 területhez tartoznak a település DK-i szélén található legelők. A hatályos TSZT a mezőgazdasági területeket nem differenciálja, a szabályozási terven megkülönböztet "Má-k jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezetet", melybe azok a mezőgazdasági területek kerültek besorolásra, ahol távlati településfejlesztési, településszerkezeti, ökológiai és tájvédelmi megfontolásokból a földrészlet nagyságától függetlenül sem lakó-, sem gazdasági épület nem helyezhető el. Ilyen korlátozott mezőgazdasági területbe került a település külterületeinek mezőgazdasági művelés alatt álló jelentős hányada. Az értékesebb természetes és természetközeli gyepes vegetációjú réteken és legelőkön kívül a település beépített területein túli teljes nyugati határ, a lakóterületekhez keletről csatlakozó KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

108


domboldalak és a hulladéklerakó környezete. A szabályozási terv által meghatározott "Má-f jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezet", mely a "farm- és tanyagazdálkodást, agrárturizmust szolgáló építmények elhelyezését megengedő terület", a település középső és DK-i részének mezőgazdasági területeit foglalja magában. A kivett területek 25 %-os aránya közel 600 ha-t tesz ki, mely a külterületen elhelyezkedő jelentős területeket lefedő honvédségi, bánya és hulladéklerakó területeknek köszönhető. A külterületi kivett területek 11 %-ot foglalnak el. Kerepes tájszerkezetébe több degradált terület ékelődik. A település északkeleti részén található a Kerepes Ökörtelek-völgyi hulladékkezelő központ, melynek területe 21,0 ha és 2,2 ha területtel kerül bővítésre. A délnyugati részen a kistarcsai és csömöri közigazgatási határ találkozásánál pedig a bezárt kommunális hulladéklerakó és szennyvízleürítő területe fekszik. A korábbi felhagyott kavicsbánya gödrök helyén települési és intézményi szilárd hulladékok lerakása, valamint szippantásból származó folyékony hulladékok elhelyezése történt, a terület rekultivációja szükséges. A felhagyott hulladéklerakó telep területe a hatályos településszerkezeti terven tervezett kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területbe került besorolásra, míg a szabályozási tervlapon még hulladéklerakó területébe van besorolva. A kivett területek közül a mintegy 28,8 hektáros honvédségi terület a külterület DK-i szélén, az isaszegi közigazgatási határ mellett található. A hatályos szerkezeti terv alapján, a honvédségi terület 1000 m-es környezetében csak beépítésre nem szánt terület jelölhető ki. 109

Degradált terület, agyagbánya található a védett láp mellett a 018/50d helyrajzi számú ingatlanon, mely a hatályos terveken részben közterület, részben lakóterületi besorolású. Kivettként gazdasági telephelyek találhatók a település északi részén, a 3.sz. főút mentén, melyek a hatályos tervek szerint is gazdasági területbe soroltak. A közigazgatási terület É-i határában a 3.sz főút mellett a 090/1 hrsz-ú ingatlan, a volt légvédelmi bázis területe, a hatályos tervek szerint különleges egészségügyi területbe sorolt. 1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.12.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A táji és természeti értékek védelmével, a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználati formákból adódó tájszerkezeti elemek megőrzésével szorosan összefügg a tájképi értékek védelme. A természeti adottságok és az emberi tevékenység nyomán kialakult sajátos arculatú táj ugyanis egyszerre tájképi érték, építészeti örökség és védendő természeti-, táji érték. A község településképének fő meghatározója fekvésének dombvidéki jellege, a régi, orsós szerkezetű településből kifejlődött domboldalakra és völgyekbe kúszó utcákon kialakult beépítések. A mai Kerepes földrajzilag elkülönülő településrészekből áll. A 3-as számú főút tengelyének két oldalán van az eredeti falu, mely nyugati irányban terjeszkedve felépült a Látóhegyig. A HÉV-pálya és a Szilas-patak két ága, valamint a domborzati adottságok szintén a településszerkezet tagoltságát erősítik. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


Kerepes változatos domborzati jellemzői, a Szilas-patak völgye a védelem alatt álló területekkel, ökológiai hálózati elemeivel, kiemelkedő tájképi értéket képvisel. A vízfolyást kísérő nádas, mocsaras, lápos területekkel, ligeterdőkkel tarkított rétek mozaikos váltakozása, a különböző típusú élőhelyek laza szövete tehát nemcsak ökológiai, de tájesztétikai szempontból is jelentős. A Látóhegy, lakóterületek közé ékelődő, erdős domboldala szintén Kerepes egyik értékes tájalkotó eleme. A település beépített részét keletről határoló, váltakozó gyepes és erdős vegetációjú domboldalainak, a településen felöl feltáruló látványa szintén kiemelendő. Nemcsak tájképi, de kultúrtörténeti értékkel is bír a Kálvária-hegy. Az említett Simó-hegy, Templom-hegy vonulata dél felé, a volt Szőlőhegyekkel folytatódik, melyek környezete változatos domborzatú, tájesztétikailag értékes terület. A kiterjedt természetes állományú erdők, és a Natura2000 terület gyepei hozzájárulnak Kerepes természeti szépségekben való gazdagságához. Kerepes kiváló természeti adottságokkal, változatos domborzattal, értékes vegetációval rendelkező település, így tájképi értékeinek fennmaradása kiemelkedő szempont kell legyen az egyes területfelhasználási kategóriák kijelölésénél, valamint a szabályozás során az egyes beépítési mutatók és paraméterek meghatározásánál. A vizsgálatokat követően településképvédelmi övezetek körülhatárolása nyílik lehetőség. 1.12.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Kerepes területén több táji- természetvédelmi szempontból értékes terület található. Ezek egyrészt a kiterjedt északi erdőségek, a beépítést keletről övező gyepes-erdős domboldalak, másrészt a Szilas-patakot kísérő természetes és természetszerű élőhelyek alkotják. Az ökológiailag értékes területek különböző szintű természetvédelmi oltalom alatt állnak. Az 1996. évi LIII. természetvédelmi törvény erejénél fogva – ex lege – országos jelentőségű természeti emléknek minősül valamennyi forrás, valamint – ex lege – országos jelentőségű természetvédelmi területnek minősül valamennyi lápterület. Az országos jelentőségű védett területhez kapcsolódóan, a patak forrásvidékénél helyi jelentőségű természetvédelmi terület is kijelölésre került. Az említett értékes élőhelyek láncolata az Országos Ökológiai Hálózat részei is egyben. Védett források A településen ered a Gödöllői-dombság egyik legjelentősebb vízfolyása, a Szilas-patak. A vízfolyás két ága közül az egyik a belterület középső részén, a HÉV vonaltól nyugatra, a Látóhegy aljában, a másik a belterület, illetve a 3-as úttól keletre a Simó-hegy lábánál fakad. A vízfolyás két forrásának megjelenését nagymértékben befolyásolja a csapadék mennyisége, így aszályosabb években a víz a meder alsóbb déli részében jelenik meg. Mindezek miatt a források pontos helye nem behatárolható. A Szilas-patak forrásai – ex lege – országos jelentőségű természeti emlékek.


110


Védett lápok A Szilas-patak Kerepesi forrásvölgye elnevezésű lápterület a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23.§, valamint a 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztatója szerint országos jelentőségű védelem alatt áll. A védett terület a település központi részén, a Szilas-patak ÉNy-i ága mentén terül el. A KöM tájékoztató a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védett lápok jegyzékéről az alábbi ingatlanok védettségét állapítja meg. Település Kerepes Kerepes Kerepes Kerepes Kerepes Kerepes Kerepes Kerepes

Hrsz. 015/1 015/3 015/4a 015/4b 015/4c 015/4d 015/4f 016

Kiterjedés (ha) 0,04 0,63 14,23 0,28 0,73 0,35 0,18 0,58 ∑17,02

A védett láp területének vizsgálatakor, a KöM tájékoztató helyrajzi számos listája, illetve a Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása között jelentős eltérés mutatkozott. Az ex lege védett lápok jegyzéke a Vidékfejlesztési Értesítő 2012. január 13-ai LXII. évfolyam 1. számában jelent meg. Ebben Kerepes tekintetében a 015/4 hrsz. szerepel, azonban a DINPI tájékoztatása és adatszolgáltatása alapján a láp nem az egész ingatlanon található, hanem annak déli részén, a küldött lehatárolás szerint. A védelmi és korlátozási tervlapon a Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása szerint szerepeltettük a lápterület határát. A Szilas-patak árterületén található mocsári, lápi és másodlagosan kialakult élőhelyek, mozaikosan helyezkednek el. A Gödöllői térség lápjainak jellemző élőhelyei a nedves és kiszáradó láprétek, zsombékosok, rekettyések és benádasodott láprétek. Ezeken a területeken a védett növényfajok közül, szórványosan, a szibériai nőszirom, mocsári kosbor, a lápi, téli és gyapjúsás fajok fordulnak elő. Az invazív fajok pl. az aranyvessző terjeszkedése és a benádasodás veszélye fennáll. Natura2000 hálózat Az Európai Uniós természetvédelem legfontosabb eszközei a madárvédelmi (79/409/EEC) és az élőhely-védelmi (92/43/EEC) irányelv. A két jogszabály rendelkezései szerint kijelölt természetvédelmi területek közös európai rendszere a Natura2000 hálózat, melyet az Európai Unió, a területén még fönnmaradt közösségi szinten jelentős, veszélyeztetett élőhely típusok, vadon élő állat- és növényfajok védelme, és ezen keresztül a biológiai sokféleség megőrzése és hosszú távú fennmaradásának biztosítása érdekében hozott létre. Az Európai Uniós irányelvek átültetése a magyar jogrendbe és a területek kijelölése a 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről történt meg. A területek helyrajzi számos jegyzékét a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendeletben rögzítették. Kerepesen DK-i szélén a Natura2000 hálózat alábbi kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területe található: Uniós azonosító területkód Név HUDI20023 Gödöllői-dombság Forrás: 7. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. Rendelethez KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

111


Fajnév kétéltű-hüllő dunai tarajosgőte mocsári teknős vöröshasú unka hal vágó csík gerinctelen *csíkos medvelepke *remetebogár magyar fésűsbagoly magyar futrinka magyar tarsza nagy hőscincér sárga gyapjasszövő skarlátbogár szarvas ganéjtúró szarvasbogár csonkafülű denevér hegyesorrú denevér közönséges denevér nagyfülű denevér piszedenevér vidra Fajnév növény homoki kikerics Janka-tarsóka leánykökörcsin piros kígyószisz

Tudományos név

Populáció

Állománynagyság

Triturus dobrogicus Emys orbicularis Bombina bombina

R R 1-50

C C D

Cobitis taenia

101-500

C

Callimorpha quadripunctaria Osmoderma eremita Dioszeghyana schmidtii Carabus hungaricus Isophya costata Cerambyx cerdo Eriogaster catax Cucujus cinnaberinus Bolbelasmus unicornis Lucanus cervus Myotis emarginatus Myotis blythii Myotis myotis Myotis bechsteini Barbastella barbastellus Lutra lutra

500-1000

C

R 101-1000 1000-1500 R 1001-10000 R 1001-10000 R 1001-10000 R R R R R 20

C C B C C C B C C C C C C C C

Tudományos név Colchicum arenarium Thlaspi jankae Pulsatilla grandis Echium russicum

Populáció

Állománynagyság

1000-1500 1001-10000 100-500 R

6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco- Brometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) 6240 * Szubpannon sztyeppék 6250 * Síksági pannon löszgyepek 6260 * Pannon homoki gyepek 91E0 * Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91G0 * Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal 91H0 * Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91I0 * Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.)

C B C C

Az élőhely %-os aránya 5

Reprezentativitás

Országos jelentőség

C

C

2 10 5 1

B B B C

C B C C

10

B

C

2 15,2

C B

C C

Helyi jelentőségű természetvédelmi területek A helyi védelem jogi alapját külön önkormányzati rendelet képezheti, amely tartalmazza a védetté nyilvánított területek helyrajziszámát, a területen megengedett területhasználatot, a védelemmel összehangolható tevékenységeket és korlátozásokat, a terület védendő értékeinek megmaradását biztosító szükséges intézkedések leírását és a védelem érdekében elkülönített források és alapok megnevezését. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

112


Kerepesen helyi szinten a történtek védetté nyilvánítások, ezek az alábbiak: Sorszám 1. 2.

Törzskönyvi szám 12/134/TE/97 12/156/TE/00

Helyi jelentőségű védett természeti terület Kerepesi-hársfa Kerepesi Óvoda fái

HRSZ 2833/ 1704, 1708/2

Kerepesi-hársfa - 13/1997. (V. 20.) Ök rendelet Törzskönyvi adatok: Név: Kerepesi-hársfa Törzskönyvi szám: 12/134/TE/97 Megye: Pest

törzsátmérő törzskerület magasság lombátmérő

50 cm 150 cm 9-10 m kb. 6 m

Település: Kerepes Védettségi szint: helyi jelentőségű Védelmi kategória: TE Kiterjedése: 0 hektár Ebből fokozottan védett: 0 hektár Hatályba lépés éve: 1997

A védett hársfa a Tavasz utca - Alföldi utca kereszteződésében közterületen áll a 2833 hrsz-ú ingatlanon (a 2404 hrsz mellett). Területnagyság 30 m2. A TT védőövezetének nagysága: 80 m2 Kerepesi Óvoda fái (9 hárs, 2 bükk, 1 platán) - 10/2000. (V. 30.) Kt rendelet Törzskönyvi adatok:

113

Név: Kerepesi Óvoda fái (9 hárs, 2 bükk, 1 platán) Törzskönyvi szám: 12/156/TE/00 Megye: Pest Település: Kerepes Védettségi szint: helyi jelentőségű Védelmi kategória: TE Kiterjedése: 0 hektár Ebből fokozottan védett: hektár Hatályba lépés éve: 2000

A védett fák közül 10 db az önkormányzati tulajdonban lévő 1704 hrsz.-ú óvoda telkén, egy bükkfa (5. számú) a magántulajdonban lévő 1708/2. hrsz. helyezkedik el. Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Fafaj Hársfa (Tilia) Hársfa (Tilia) Hársfa (Tilia) Bükkfa (Fagus sylvatica) Bükkfa (Fagus sylvatica var. Purpurea) Hársfa (Tilia) Hársfa (Tilia) Hársfa (Tilia) Hársfa (Tilia)

Átmérő (cm) 60 60 25 58 64 42 60 44 82


Kerepes Város új településrendezési eszközeinek készítése - 2014. Sorszám 10. 11. 12.

Fafaj Hársfa (Tilia) Hársfa (Tilia) Platánfa (Platanus)

Átmérő (cm) 46 44 120

Természeti területek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint természeti területnek minősül valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek. Természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához, a gyep, valamint a nád és más vízi növényzet égetéséhez. A természeti területek jegyzékét az ágazati miniszter az agrárpolitikáért felelős miniszterrel együtt közzéteszi, a közzétett természeti terület kijelölésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni. Közzétételre ez ideig még nem került sor és feltehetőleg nem is fog. A definíció szerint természeti területnek minősülő területek, az Országos Ökológiai Hálózat részét képezik. Egyedi tájértékek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben található meghatározás szerint (6. §, (3) bekezdés): „Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos, vagy esztétikai szempontból a társadalom szempontjából jelentősége van.” 6. §, (4) bekezdés értelmében: „Az egyedi tájérték megállapítása és nyilvántartásba vétele a természetvédelem állami területi szervei (nemzeti park igazgatóság, illetve természetvédelmi igazgatóság; a továbbiakban együtt: igazgatóság) feladata.” A tájértékek országos felülvizsgálata jelenleg is folyamatban van. Az egyedi tájérték kataszter készítését a Corvinus Egyetem végzi, melynek adatai a TÉKA tajertektar.hu weboldalon megtalálhatók. A weboldalon található adatok csak tájékoztató jellegűek, hivatalos egyedi tájérték kataszter jelenleg nem áll rendelkezésre. 1.12.3.3. Ökológiai hálózat Kerepes természeti adottságaiból következően a településen kijelölt Nemzeti Ökológiai Hálózati elemek jelentős területeket fednek le. Az északi településrész kiterjedt természetes erdőállományú tölgyesei az ökológiai háló magterületként nyilvántartott részei. A magterületek olyan stabil állapotú természetes vagy természetközeli élőhelyek, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek, rajtuk a külső és belső környezeti feltételek révén természetes folyamatok érvényesülnek. Szintén magterületként szerepelnek a Gödöllői-dombság kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területének facsoportokkal, cserjékkel tarkított legelői. A település központi részén fekvő Szilas-patak forrásvölgye lápterület és környezete is magterület, északi folytatásában a patak-menti galérianövényzet és természetközeli vegetációjú gyepterületek pedig ökológia folyosóként nyilvántartottak. A patak-menti területen nagyrészt fűzfákból álló puhafa ligeterdő, a patakhoz közelebbi gyepterületeken kaszálórét és magassásos állományok találhatók. A vízfolyást kísérő nádas, mocsaras területek, rétek mozaikos váltakozása, a különböző típusú élőhelyek laza szövete nemcsak ökológiai, de tájképi szempontból is jelentős. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

114


Az Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosójaként Kerepesen továbbá a Szilas-patak keleti ágától egészen a település beépített területeinek keleti határát szegélyező domboldalak tájesztétikai szempontból is kiemelkedő, legelőinek és erdőinek váltakozó élőhelyeit magába foglaló terület. Az ökológiai folyosóba olyan többnyire lineáris kiterjedésű élőhelyek és azok láncolata tartozik, melyek alkalmasak a hálózathoz tartozó élőhelyek közötti biológiai kapcsolat biztosítására. Ilyen ökológiai folyosóként nyilvántartott terület Kerepesen még a Natura2000 területek nyugati oldalán húzódó vízmosás és környezete, valamint a Szilasligeti településrész északi peremének természetes vegetációjú gyepterületei. Puffer-területként egyetlen, a védett láp melletti 016 hrsz-ú ingatlan csatlakozik a magterülethez. Korábbi beépítésre szánt területek kijelölésének problematikája A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságtól kapott adatszolgáltatást megvizsgálva több helyen is ellentmondás mutatkozik a kijelölt ökológiai hálózat, valamint a hatályos TSZT-ben és SZT-ben szereplő területfelhasználási kategóriák, övezetek között. Ezek az alábbi területeken jelentkeznek: 1

115

Kivonat a hatályos TSZT-ből

Kivonat a hatályos SZT-ből

Ortofotó

DINPI adatszolgáltatása



A hatályos SZT a település ÉNY-i területén a belterület határán, a Kiss József utcával párhuzamosan tervezett Lke-1 jelű tervezett lakóterületen belül a 052/2 hrsz-ú telket érintően "országos ökológiai hálózat" határát jelöli. A szóban forgó terület 2000 óta a hatályos településrendezési eszközökben kiszabályozott lakóterület, a valóságban azonban beépítés nem történt, gyepes, cserjés vegetáció található s területen. A hatályos jogi helyzet és az ökológiai hálózati elem jelölése között ellentmondás tapasztalható. 2



116

Ortofotó DINPI adatszolgáltatása A település K-i területén a hatályos TSZT-n jelentős kiterjedésű Lf területek vannak kijelölve, míg az SZT-n csak egy részük lett Lf-2 jelű építési övezetetként kiszabályozva. A terület teljes egésze része az "országos ökológiai hálózat"-nak, melyet a DINPI adatszolgáltatása is tükröz. A 2006. évben kiadott 822/6/2006. ügyiratszámú DINPI véleményben, a szóban forgó terület lakóterületként történő kijelöléséhez a DINPI hozzájárult. A kapott adatszolgáltatás és a jogi helyzet egymásnak ellentmondóan jelöli a területet.



3



117

Ortofotó DINPI adatszolgáltatása A település K-i területén, a belterületi lakóterülethez kapcsolódva a 10 - 62 - 30-49 hrsz.-ú művelésből kivett, belterületi telkek Keü építési övezetbe soroltak, mely terület teljes terjedelmében az "országos ökológiai hálózat" területével fedett. A Keü építési övezetbe sorolt övezet előírásait a HÉSZ tartalmazza, viszont az SZT tervlapján a teljes terület "szabályozási terv alapján fejleszthető terület" - ként szerepel. A korábbi beépítésre szánt terület és az ökológiai hálózattal való érintettség viszonya tisztázandó.



4



118

Ortofotó DINPI adatszolgáltatása A település K-i területén, a belterületi lakóterülethez kapcsolódva a 0198/2 és 0196 hrsz.-ú művelésbe sorolt telkek Kt és Keü építési övezetbe soroltak, a terület teljes terjedelmében az "országos ökológiai hálózat" területével fedett. A Kt és Keü építési övezet előírásait a HÉSZ tartalmazza, viszont az SZT tervlapján a teljes terület "szabályozási terv alapján fejleszthető terület" - ként szerepel. A korábbi beépítésre szánt terület és az ökológiai hálózattal való érintettség viszonya tisztázandó. 5


Kivonat a hatályos SZT-ből KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



Ortofotó DINPI adatszolgáltatása A patakvölgy mentén elhelyezkedő beépítetlen, gyepes terület a DINPI adatszolgáltatása szerint része az ökológiai hálózatnak, csakúgy mint a szántóterületek közé ékelődött ligeterdő folt. A hatályos TSZT-n és SZT-n egyaránt Vt településközpont vegyes területbe van sorolva az említett ligeterdő folt, míg a patakvölgy menti rész mezőgazdasági terület a hatályos tervek szerint nem része az ökológiai hálózatnak. A tervezett városközpont szerkezetébe beékelődött szántóterület, valamint a Vt építési övezetbe sorolt ligeterdő besorolása, továbbá ökológiai hálózattal való érintettsége közötti ellentmondásokat szükséges feloldani. 6 119





Ortofotó DINPI adatszolgáltatása A település déli határánál található patakvölgyben a közelmúltban készült szabályozási terv szerint a különleges sport és rekreációs terület kijelölésekor az ökológiai hálózat kis mértékben pontosításra került sor, melyet a DINPI adatszolgáltatása nem követett. A rét, legelő művelési ágú telkeken lovarda működik.

1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Kerepes változatos domborzati adottságokkal rendelkezik, tájszerkezetének meghatározó eleme a Szilas-patak és a vízfolyást kísérő természetes és természetközeli élőhelyek láncolata. A település táji-, természetvédelmi szempontból értékes területei is a patakvölgyhöz kötődnek, melyek egyrészt részei az Országos Ökológiai Hálózatnak, másrészt lápterületei, forrása ex lege – védelmet élveznek. Az ökológia hálózat magterületét alkotják a természetes erdőtársulások növényzetét őrző kiterjedt északi erdőségek, valamint Kerepes Natura2000 területe, a Gödöllői-dombság kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területe is. Az országos ökológiai hálózat folyosójaként szerepel a település belterületének keleti oldalát szegélyező változatos domborzatú vidék, melyre az erdők és különböző s gyeptársulások élénk mozaikja jellemző. A településen jelenleg helyi jelentőségű védett értékként a Tavasz utca - Alföldi utca kereszteződésében közterületen álló hársfa és az önkormányzati tulajdonban lévő 1704 hrsz.-ú óvoda telkén hársakból, bükkből és platánfából álló növényállomány, továbbá a 1708/2. hrsz.-on elhelyezkedő bükkfa van nyilvántartva. Kerepes külterületét nagy kiterjedésű összefüggő erdőségek és mezőgazdasági területek jellemzik. A település erdősültsége magas 29 %, mely jóval meghaladja az országos átlagot és igen kedvező, hogy erdőségeinek közel felét természetes állományú tölgyesek alkotják. Gödöllőn és környékén történt fatelepítések során főleg tájidegen fajok kerültek a területekre, így 40 % körüli az akácosok és fenyvesek aránya. A legelő és rét művelési ágban nyilvántartott területek az országos ökológiai hálózat szerves részei. A település közigazgatási területének több mint harmadát (35%-t) a mezőgazdasági szántók teszik ki, bár a mezőgazdasági termelés folyamatosan visszaszorulóban van, köszönhető ez a település agglomerációs elhelyezkedésének. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

120


A kivett területek folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak, melynek jelentős része lakóterületté, másik része pedig gazdasági területekké alakult. Evvel a folyamattal párhuzamosan a parlag területek terjedése is jellemző, főleg a gyengébb minőségű szántóföldeken. A szőlők, gyümölcsösök részaránya kicsi, a település nyugati és DK-i határszélén találunk üzemi méretűeket. Az egykori szőlő, gyümölcs helyét kezdetben zártkertek, majd mindinkább a lakófunkció váltotta fel, így a belterület egyre inkább a domboldalak felé hódított teret. A kert területek a külterületeket vizsgálva ez elenyésző mértékű, köszönhető ez a volt zártkerti részek lakóterületté való átsorolásának és a belterületbe vonások megindulásának (Zsófia-liget, keleti kertes területek). A kertes területek automatikus lakóterületként való kijelölése infrastrukturális, úthálózati ellátottsági kérdéseket és problémákat vet fel. A kivett területek 25 %-os aránya közel 600 ha-t tesz ki, mely a külterületen elhelyezkedő jelentős területeket lefedő honvédségi, bánya és hulladéklerakó területeknek köszönhető. mely utóbbiak degradált területként ékelődnek a település tájszerkezetébe. A hatályos TSZT sem a mezőgazdasági, sem az erdőterületeket nem differenciálja. A szabályozási terven megkülönböztet "Má-k jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezetet", melybe azok a mezőgazdasági területek kerültek besorolásra, ahol távlati településfejlesztési, településszerkezeti, ökológiai és tájvédelmi megfontolásokból a földrészlet nagyságától függetlenül sem lakó-, sem gazdasági épület nem helyezhető el és "Má-f jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezetet", mely a "farm- és tanyagazdálkodást, agrárturizmust szolgáló építmények elhelyezését megengedő terület". Az erdőterületek védelmi rendeltetésű erdő övezetbe kerültek besorolásra. 121

A táji és természeti értékek védelmével, a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználati formák adta tájszerkezeti elemek fenntartásával függ össze a tájképvédelem kérdésköre is. Az ökológiai- és természetvédelmi értékek, az emberi tevékenység nyomán kialakult sajátos arculatú táj az, amely Kerepes feltáruló településképét gazdaggá, változatossá teszi. A táj- és tájképvédelem fontos eszköze a mezőgazdasági területek rendezése, szabályozása. A település tájszerkezetében a hagyományos tájhasználati formák és evvel összefüggésben a természeti értékek továbbra is megőrzendőek, melyeket a településrendezés eszközeivel biztosítani kell.



1.13.

Zöldfelületi rendszer vizsgálata

1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei A település zöldfelület rendszere zöldterületekből, erdőkből, lakóterületek kertjeiből, zöldfelületi jellegű intézményekből, jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények (iskolák, óvodák stb.) kertjeiből, valamint az előző elemeket összekapcsoló fasorokból áll. Kerepes zöldfelületi rendszerét alkotó elemeket az alábbiakban vesszük sorra. 1.13.1.1. Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Zöldterületek (közkertek, közparkok, játszókertek) A zöldfelületi rendszer alapvető alkotóelemei a közparkok és a közkertek, vagyis a közhasználatú zöldterületek. Legfőbb funkciójuk a pihenés, a rekreáció és a növényzet kondicionáló hatása révén a környezetminőség javítása. Közös jellemzőjük a közhasználaton és a rekreációs funkción túl az, hogy döntő részben növényzettel fedett területek. A parkok, kertek, játszókertek nemcsak kondicionáló hatásuk miatt fontos elemei a települések zöldfelületi rendszerének, de teret nyújtanak a sportolási és szabadidős tevékenységeknek is. A közparkok rendeltetése az, hogy a lakosság számára biztosítsa a napi és a hétvégi szabadidő szabadban való eltöltésének kedvező feltételeit a településen belül, kötetlenül, bárki számára elérhető módón. A jelenleg érvényben lévő rendelkezések értelmében közpark céljára csak olyan terület alkalmas, amely legalább 1 ha nagyságú és legkisebb oldalmérete is nagyobb, mint 80m. A közparkok rendeltetésüknek megfelelően sokfunkciójú létesítmények. A pihenést, a játékot, sportot, s egyéb szabadidős tevékenységet szolgáló, önálló és egymáshoz kapcsolódó kertek együttese. A közkertek a település közhasználatú, jellemzően burkolt, vagy jelentős burkolattal rendelkező közterületei. Rajtuk a zöldfelületek kevesebb, mint a terület 50%-át foglalják el. Funkciójuk lehet a hosszabb-rövidebb ideig való tartózkodás, a közlekedés, a reprezentáció, a közösségi élet szervezése, a városökológiai hasznosság. Ide tartoznak a városi terek, a sétálóutcák, az egyéb közterületi utak, utcák is. A település jelenleg hatályos TSZT-t tekintve 4db Z, azaz közpark besorolású területtel rendelkezik. Ezek közül kettő a Szilas-patakhoz kapcsolódóan lett kijelölve, kettő pedig a belső lakóterületi szövetben helyezkedik el. A fenti meghatározások szerint a településen található közparkok egyike sem tölti be a rendeltetését, kiterjedésük, a funkciók hiánya és rendezetlenségük miatt. Ezen területek tervszerű kialakítása teljesen hiányzik, gyakorlatilag csak szabadon maradt zöldfelületeknek nevezhetők, melyeken a rekreáció, a pihenés nem tud megvalósulni. A lakóterületekbe ékelődött Wéber Ede utcai közparkokra jellemző, hogy változatos növényállománnyal és terepi viszonyokkal rendelkeznek. Mindkettő terület valószínűsíthetően azért maradt szabadon, mert terepviszonyai problémássá tették a beépítést, illetve vízelvezető funkciójuk miatt csak jelentős tereprendezést követően lehetett volna használatba venni. Mindezek ellenére mindkét terület alkalmas parkosításra, változatos felülete és növényállománya még előnyt is jelenthet bizonyos funkciók elhelyezésekor. Az északi hosszanti KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

122


irányban elnyúló területen már megjelent a játszótér iránti igény, mely néhány rossz állapotú játszóeszköz kihelyezésében nyilvánul meg. A patak menti zöldfelületek szintén elhanyagoltak, pedig elhelyezkedésük révén rendkívül értékesnek mondhatók. Növényállományuk is említésre méltó, melyek jelzik a víz jelenlétét, helyenként az ártéri ligeterdő növényeivel, füzekkel, nyarakkal, néhol nádas foltokkal. A patak mentén hosszanti irányban elnyúló területen egy gyalogos útvonal halad át, mellette fehérakácból (Robinia pseudoacacia) álló telepített fasor található, melynek kora és homogén fajösszetétele értékessé teszi az állományt. E mellett szintén említésre méltó néhány fűz (Salix) és kifejlett nyár (Populus) egyed, amely a patakot kísérő ligeterdőben helyezkedik el. Intézménykertek Az intézménykertek jellemzően nem közterületek, hanem korlátozott közhasználatra szánt, megnyitott zöldfelületi létesítmények, szabadterek, zöldterek. Funkciójuk lehet a pihenés, a szórakozás, a rekreáció, a sport és regenerálódás, az oktatás és kutatás. Mint minden zöldfelület, ezek is rendelkeznek környezetvédelmi és ökológiai funkcióval. Az intézménykerteknek zöldfelületi szempontból két nagy csoportja van: a jelentős (min. 50%) növényborítottsággal jellemezhető zöldfelületi intézmények (temetők, állat- és növénykertek, arborétumok, szanatóriumok, strandfürdők) és a zöldfelülettel ellátott intézmények kertjei (templomkertek, sportpályák, kórházkertek, iskola- és óvodakertek stb.). Jelentős zöldfelületi intézmények:  A Mogyorósi út és a Bartók Béla út melletti sportterület Kerepesen a temető mellett található sportolásra alkalmas terület egy gyepes, illetve egy műfüves focipályát foglal magába. A sportpályák igazi értékét a közösségi életben játszott szerepük jelenti, sajnálatos módon a sportpálya csak korlátozottan, időszakosan áll a sportolni vágyók rendelkezésére. A sportpálya előtt a közterületen található egy emlékhely a háborús hősök emlékére.  Temető A temető a 3-as sz. főút közelében a Mogyoródi és Bartók Béla út találkozásánál helyezkedik el, kiterjedése közel 1,6 ha. Idős fasoraival, értékes régi sírhelyeivel jelentős szerepet tölt be a település zöldfelületi rendszerében. A sírok rendezettek, csakúgy mint a temető bejárata. A növényállományra főleg az örökzöld tűlevelű és pikkelylevelű fajok jellemzőek, de a tujafélék mellett néhány idős, akác is megtalálható. Összességében a temető szép, ápolt, értékes mind műemlékvédelmi, mind zöldfelületi szempontból, azonban a jövőben bővíteni szükséges. Intézményi zöldfelületek: A településen az alábbi intézmények találhatók meg.  Kerepesi Napközi-otthonos Csicsergő Óvoda  Szivárvány Óvoda  Mártírok úti Óvoda  Széchenyi István Általános Iskola  Forrás Művelődési Ház  Wéber utcai rendelő  Vis Vitalis Medical Wellnes Hotel  Royal Station Sport-, Szabadidő- és Egészségcentrum  Babaliget bölcsőde KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

123


 Idősek és Fogyatékkal Élők Klubháza A felsorolt intézmények közül kiemelendő a Wéber Ede utcai óvoda telkén található növényállomány helyi védettséget kapott, melyet az idős hárs és bükk egyedek indokolnak. A közelmúltban történt bővítés során a bővítmény telepítésekor fontos szempont volt, hogy a zöldfelületek és a telken található ősfás zöldállomány érintetlenül maradhasson. Lakókertek A magánkertek olyan, elsősorban épületekhez kapcsolódó zöldfelületek, melyek a tulajdonosok számára biztosítanak kellemes külső környezetet, lehetőséget pihenésre, sportra, játékra, kiskertművelésre, rekreációra. Ilyenek jellemzően az egyedi vagy tömbtelkes beépítésű lakóterületek, kertjei, melyek elsősorban rekreációs és termesztési szempontból jelentősek, de mikroklíma javító, kondicionáló hatásukat is igen fontos kihangsúlyozni. A magánterületek lakóházai mellett többnyire igen rendezett, ápolt kertek találhatók. A faállomány vegyes, a fák és cserjék mellett megtalálhatók az intenzíven telepített egynyári és évelő növények. A díszkertek mellett a hátsókertekben haszonnövények is előfordulnak, melyek mára már visszaszorulóban vannak. Örvendetes változásként tapasztalható, hogy egyre több telek tulajdonosa törekszik minőségi kert kialakítására. A lakókertek mérete átlagosan 800-1000 m2 körüli, melyekre előírt minimális zöldfelületi fedettség 40%. A telkek fásítottsága, illetve a magas zöldfelületi borítottság ökológiailag és esztétikailag kedvező lakókörnyezetet biztosít. Erdőterületek A településen található erdők az erdészeti adatszolgáltatás szerint gazdasági és különböző célú védelmi erdőként vannak besorolva. Ez utóbbiak közül a település domborzati és talajviszonyainak megfelelően a talajvédelmi és a mezővédő erdők jellemzőek. A faállomány tekintetében a település dél-keleti részét általában az akác (Robinia pseudoacacia) uralja, észak-keleti része pedig főleg elegyes tölgyes a jellemző. A fehér akácon és a tölgyesen kívül gyakori az erdei fenyő (Pinus sylvestris), valamint a fehér nyár (Populus alba). A patakot kísérő ligeterdő a vízparti növénytársulásnak megfelelően fűzből (Salix), valamint nyarakból (Populus) tevődik össze. Az erdők mellett a területen találhatók olyan kisebb facsoportok, amelyek nem tekinthetők erdőknek sem ökológiai, sem erdészeti szempontból, azonban az őshonos fafajok alkotta foltjaik értékes élőhelyet biztosítanak egyes állatfajoknak és esztétikai élményt jelentenek az emberek számára. Ilyenek pl. a patak menti ligeterdő egyes idős nyár egyedei, fűzfái. Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági területek olyan gazdasági célzattal (pl.: növénytermesztés, állattenyésztés) igénybe vett, létrehozott és fenntartott, művelt zöldfelületek – szántók, szőlőskertek, gyümölcsösök, legelők, kaszálók és faültetvények –, amelyek biológiai aktív felületeik, időszakos vagy állandó növényzettel való borítottságuk révén szintén a zöldfelületi rendszer részét képzik. Alapvető mezőgazdasági funkciójuk mellett nagy területi kiterjedésük révén és kedvező településszerkezeti elhelyezkedésük esetén jelentős települési kondicionáló, és korlátozott mértékben ökológiai funkciót (élőhely, vándorlási útvonal, stb.) is betöltenek. A mezőgazdasági területek művelési ág, illetve használat szerint az alábbiak lehetnek: A közigazgatási terület legnagyobb hányadát szántók alkotják. Mivel folyamatosan erős antropogén hatás alatt állnak, nem alakulhat ki állandó életközösségük, időszakos növényborítottságuk ellenére azonban a zöldfelületi rendszer részeként kezelendők. Ezen KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

124


területek nagy részén monokultúrás növénytermesztés folyik. A megmaradt természetes és természetközeli vegetációjú egységeket ezek az élőhelyek veszik körbe, ezért a természeti területek fennmaradása ezen területek kiterjedésének a használatának változásaitól alapvetően függ. Kerepesen a 3-as számú főúttól keleti irányban és a település DNy-i szélén kert művelési ágú területek találhatók még nagyobb számban, melyek egykoron szőlő, gyümölcsösként voltak hasznosítva. Az időközben átalakult szőlőst, gyümölcsöst felváltotta a kertes területhasználat és kijelölt lakóterületként terjed a lakó funkció is. Azonban még a gyümölcsfák és a szőlő helyenként megtalálható a kertekben. A közigazgatási területen található értékesebb gyepek a patak mentén és a domboldalakon helyezkednek el, ezek fajösszetétele változatos, így természetvédelmi és tájképi értékük is jelentős, tekintve hogy számtalan állatfajnak jelentenek táplálkozó- és élőhelyet. A gyepek olyan értékes területek, amelyek még szintén őrzik bizonyos szintig a térség ősi vegetáció típusainak maradványait. Jelentős a területi kiterjedése azon gyepfelületeknek, melyek a szántók felhagyását követően alakultak ki. Ezek a területek művelési águkat tekintve továbbra is szántók, azonban a valós területhasználatuk szempontjából a gyepek közé sorolandók. Ez esetben értékes vegetációról nem beszélhetünk, állományuk többnyire gyomfajokból tevődnek össze, mely főleg az intenzív használatnak köszönhető, de a természetes szukcesszió előre haladtával a gyomfajokat magasabb rendű növénytársulás váltja fel. A legértékesebb élőhely típust képviselik a nedves és vizes élőhelyek, melyek szintén a Szilas patak, illet az abba befolyó kisebb csapadékvíz csatornák mentén helyezkednek el. Egykori kiterjedésük jelentősen meghaladhatta a jelenlegit, a lecsapolások, illetve az értékesebb területek igénybe vétele ezeket az élőhelyeket semmisítették meg először. Ezek a területek fajgazdagságuk és élőhely biztosításuk miatt főleg természetvédelmi szempontból fontosak, de kondicionáló és rekreációs képességük sem elhanyagolható. A víz jelenlétét jelzik patak egyes szakaszain megjelenő nádas (Phragmites communis), valamint gyékény (Typha) foltok. Mivel a természeti adottságok és a táji- természeti értékek vizsgálata során részletesen kitértünk a vizes élőhelyek védett terület növény és állatvilágának ismertetésére, ezért az ismétlések elkerülése végett jelen fejezetben nem tárgyaljuk. Vonalas zöldfelületi elemek A vonalas zöldfelületi elemek az ökológiai és funkcionális kapcsolatok megteremtését hivatott biztosítani. Ilyenek lehetnek a patakmedrek melletti galériaerdő sávok, jelentős fasorokkal, növénysávval rendelkező kerékpárutak, gyalogutak, közlekedési utak, zöldsávval kísért kötöttpályás nyomvonalak, vagy a mezőgazdasági parcellákat elválasztó, tagoló, védő bozótosok, erdősávok. Kerepes esetében a település szerkezetét a Szilas-patak határozza meg, melyhez kapcsolódó beépítetlen területek a belterület fő zöldtömegét adják. A vízfolyás nemcsak, mint vonalas zöldfelületi elem jelentős, hanem ökológiai folyosó lévén természetvédelmi szerepe is fontos. Medre a kül- és belterületeken kezelt, kotort patakmeder, szelvénye szerencsére csak részben, helyenként az alsó negyedében burkolt, de ez is elég ahhoz, hogy a vízi életközösségek ne tudjanak kialakulni rajta. Kedvező adottság azonban, hogy a patak nyomvonalvezetése nem szabályos, így kanyarulatai természetközeli hatást keltenek.


125


A folyásirány jobb partján a Sólyom utcától északra lévő szakaszon egy gyalogos ösvény vezet, mely népszerű gyalogos közlekedési felület. Szintén fontosak zöldfelületi szempontból azok a gyalogos tengelyek, melyek a HÉV állomását kötik össze a belső családiházas területekkel. Fontos vonalas elemek a fasorok, melyek zöldfelületi rendszerben betöltött szerepe igen sokrétű. A közlekedési útvonalak melletti zöldsávnak, fasoroknak feladatuk egyrészt a közlekedés által szennyezett levegő tisztítása, másrészt vizuális szerepet is betöltenek a figyelem irányításával. Ezen kívül nagyobb zöldfelületeket, erdő- és mezőgazdasági területeket köthetnek össze a település belsejével, a fák kondicionáló hatása, esztétikai szerepe tehát vitathatatlan. Kerepesen sajnálatos módon tervszerűen ültetett fasorokat nem igen találhatunk. A fő közlekedési utak mentén lévő faállomány nagy része különböző korú, fajú, nem megfelelő állapotú fákból áll. Döntő fajok a fehérakác (Robinia pseudoacacia), nyár (Populus), juhar (Acer), japánakác (Wisteria chinensis), hárs (Tilia), vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), berkenye (Sorbus). A faállomány nagy része öregnek mondható. Tervszerűen ültetett értékesebb fasor kizárólag a Szilas menti sétány mellett található, mely idős, azonban hiányos akác egyedekből áll. Bár fasornak nem mondható, de megemlítendő a 3-as út menti idős nyárfa egyedek, melyek az egykori fasor maradványai. A mellékutcákban a lakók által kiültetett egyedek meggy (Cerasus), szilva (Prunus), dió (Juglans), főleg gyümölcsfák a jellemzőek, melyek sorfának nem alkalmasak, fenntartásuk, metszésük, permetezésük időigényes, termésükkel szemetelnek. A fák a környezeti, illetve egyéb ártalmak hatására veszítenek díszítő értékükből, romlik egészségi állapotuk, vegetációs periódusuk lerövidül. Sajnos sok esetben ültetéskor nem veszik figyelembe a fasor felett húzódó légvezetéket, így emiatt egészséges, szép habitusú fákat kell visszavágni. Az utcai fák között sok az elöregedett, beteg és csonkolt egyed. 1.13.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése A városi zöldfelületi rendszer vizsgálatában kitüntetett szerepe van a zöldfelület ellátottság értékelésének, mely az egy főre, vagy területegységre számolva mutatja be a zöldfelületek átlagos méretét. Egy település zöldfelületi ellátottságát a közösség által igénybe vehető zöldfelületek nagysága, illetve ezek térbeli elhelyezkedése határozza meg. Szintén meghatározó, hogy az adott zöldfelületek milyen minőséggel bírnak, azaz betöltik-e szerepüket, a minőségi jellemzők pedig összefüggésben állnak a zöldfelületek vonzáskörzetével, hiszen egy rendezési tervben kijelölt, azonban ténylegesen hasznosítatlan zöldfelület rekreációs szempontból elhanyagolható. A vonzáskörzet mérete, kiterjedése a zöldfelület funkciójától, a környező lakóterületek elhelyezkedésétől, valamint egyéb korlátozó tényezőktől függ. Vizsgálatunkban alkalmazott vonzáskörzet nagyságok megegyeznek a szakmailag elfogadott értékekkel. A komplex rekreációs lehetőségeket nyújtó közparkok vonzáskörzete 500 m, amely kiemelt jelentőség miatt nagyobb is lehet, a közkeretek vonzáskörzete pedig 300 m, illetve 150 m, méretüktől és felszereltségüktől függően. Kerepesen található közkertek, valamint belterületi és ahhoz közvetlenül kapcsolódó erdők rekreációs szempontból rossz minőségűnek mondhatók, így a vonzáskörzet kijelölésénél a legalacsonyabb, azaz 150 métert jelöltünk az alábbi ábrán. Az ábrán látható, hogy az említett 150 méteres vonzáskörzet alkalmazásával a település lakóterületeinek nagy része közösségi célú zöldfelülettel nincsen ellátva. Ha a meglévő és kijelölt zöldfelületek funkcióját vizsgáljuk, akkor még súlyosabb a helyzet. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

126


127

Általánosságban elmondható, hogy a közcélú zöldfelületek, valamint a belterületen lévő, azokhoz közvetlenül kapcsolódó egyéb közösségi szerepet betöltő erdőterületek rekreációs szempontból rossz állapotúak, így alulhasznosítottak. Jellemző a településen a játszóterek, pihenőparkok, díszterek, valamint a sportterületek hiánya. A vizsgálat során ugyan 150 m-es vonzáskörzetet jelöltünk, azonban a valóságban ennél alacsonyabb érték vehető figyelembe, tekintettel a minőségi szempontokra. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer IVS tervezést támogató alkalmazásában az alábbi adatok találhatók:



Az ábrákon látható, hogy a 2011-es adatok szerint a város területére, valamint egy lakosra vetített zöldfelületek nagysága alacsony a szomszédos települések zöldfelület ellátottságához képest. Ez az elmúlt években bekövetkező lakos szám növekedéséből, valamint az utóbbi időben megnövekedett új beépítésre szánt területek kijelöléséből adódik. A lakos szám ugrásszerű növekedését Kerepes nem tudta követni zöldfelület ellátottságban. A negatív tendencia nem csak a zöldfelület ellátottság csökkenésében figyelhető meg, de minőségének alakulására is jellemző. 1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A település zöldfelületét tekintve a legmeghatározóbb elem a Szilas-patak, illetve a patak mély fekvésű területeihez kapcsolódó még beépítetlen gyepes, erdős területek. A település kedvező adottsága, hogy a patak mentén jelentős méretű szabad területek helyezkednek el, mely tovább erősíti zöldfolyosó jellegét. A tájképileg értékes, domborzatilag erősen tagolt forrásvidéken a vízfolyás nyomvonala mentén gyepek, vízállásos területek, nádasok váltják egymást. Ligetes környezetük, gyékényes, sásos szegélyük, állandó jellegzetes vízi közösségeknek biztosítanak élőhelyet. Bár az antropogén hatások következtében a forrásvidék az elmúlt években veszített fajgazdagságából, ennek ellenére a terület jelentős zöldfelületi értéket képvisel változatos domborzati adottságai és az azon kialakuló diverz vegetáció révén. A belterületen lévő zöldterületek egymástól elszigetelve helyezkednek el a közöttük lévő kapcsolatot megteremtő fasorok hiányoznak. Minőségük közepesnek, jónak mondható, azonban mennyiségük alacsony. Ezt kompenzálja valamelyest, hogy a település alapvetően kertvárosias jellegű, így a lakóterületek esetében nem jelentkezik akkora igény a közpark használatára, mint egy sűrűbb beépítésű városias környezetben. Az itt lakók és ide költözők a nyugodt, vidéki hangulata miatt szeretik a települést, így a szabadidős tevékenységek esetében is inkább ennek az irányvonalnak a fejlesztése lenne indokolt. A település családi házas területei és a vízfolyás menti zöldfelületek között nincsen kapcsolat, így elvész Kerepes kedvező adottságú vízfolyás menti jellege. A zöldfelület fejlesztések a természeti adottságok kihasználásával, a szabad területek fejlesztésével képzelhetők el, melynek következtében a belső településrészek jellemzően alacsony zöldfelületi ellátottsága csökkenthető. A megfelelő övezeti besorolások meghatározásával, jól meghatározott funkciók adásával, a pihenő-szabadidőközpontok kialakításával, a vízfolyás természetközeli rendezésével KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

128


egy „rekreációs ökológiai-zöldfolyosó” hozható létre, mely hozzájárulhat a település minőségi fejlődéséhez. A településen tervezett zöldfelületi, illetve egyéb fejlesztések esetében szükséges a Szilas-patak jelenlegi jellegének, a természetközeli meánderező patakmeder, a patak mentén lévő őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényfaj megőrzése. A patak völgy természetközeli állapota megőrzendő, bármilyen beavatkozást a természeti értékek kíméletével kell elvégezni. 1.14.

Az épített környezet vizsgálata

1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata 1.14.1.1. Területfelhasználás vizsgálata a település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Belterület és beépült beépítésre szánt területek Kerepes településszerkezetét markánsan meghatározza, hogy a 3. sz. főút nyomvonala Ék-Dny-i irányba kettészeli, és kereszt irányban halad belterületén keresztül ÉD-i irányban Budapest Gödöllő HÉV vonala, ezt a tagoltságot erősíti a közelmúltban megépült M31 - es autópálya nyomvonala. A település beépítésre szánt területeinek súlypontja a település DNY-i területére koncentrálódik, Mogyoród és Kistarcsa meglévő és tervezett beépítésre szánt területeihez közvetlenül kapcsolódva. A település É-D-i tengelyétől keletre a település külterülete, mező- és erdőgazdasági területei találhatók. A szerkezetet erőteljesen befolyásoló tényező a település egyedi domborzati adottsága, ami elsősorban a beépítéseket, és a közlekedési hálózat nyomvonalvezetéseit határozza meg. A település belterülete szinte teljes terjedelmében falusias lakó és kertvárosi lakóterületek összessége, mely lakóterületek Kistarcsa lakóterületeivel egy szerkezeti egységet képeznek. Az "összenövés" a Homok dűlő déli oldalának - kistarcsai oldalon történő - beépülésével folyamatos. A település belterülete, illetve beépítésre szánt területei nagyvonalakban az alábbi egységekre bonthatók. 1. A Mező utca - Szabadság utca - Magtár és Templom utcák által határolt orsós szerkezetű területegység az ősi településmag területe. 2. A második részegység a település Dk-i határában található, a Szabadság utcákra futó Dália Fecske - Vilma Vágány és Patak utcák által határolt lakó területegység, mely településszerkezetileg közvetlenül Kistarcsához kapcsolódik. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

129


3. A következő kisebb településrész a belterület északi határával közvetlenül szomszédos, a Szabadság út jobb oldalán található gazdasági terület, és tervezett fejlesztési területei. 4. A szerkezeti terven tervezett településközpontként jelölt területegység és környezete, mely a HÉV pálya két oldalát jelenti a belterület központi területén lévő erdő terület környezetében. A tervezett településközponti terület központi területe jelenleg még beépítetlen.

130

5. A Kistarcsához közvetlenül kapcsolódó lakóterületté átalakuló zártkertes terület, a település legnagyobb összefüggő gazdasági területe és távlatban lakóterületként kijelölt a belterületi erdőhöz kapcsolódó zárvány mezőgazdasági terület tartozik ehhez a szerkezeti egységhez. 6. Az 5. és 4. számmal jelzett egységekhez kapcsolódó szabályosan feltárt beépült kertvárosi lakóterület.

7. A település külterületén zárványszerűen megjelenő egyéb különleges területfelhasználású területek.



1.14.1.2. Területfelhasználás vizsgálata az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok Területfelhasználás területfelhasználása

az

ingatlan-nyilvántartási

adatok

alapján,

a

település

Beépítésre szánt területek Az ingatlan-nyilvántartási adatokból is jól látható, hogy a település építési telkeinek jelentős része lakóingatlan. Az intézményi, "központi" funkciók elszórtan és strukturálatlanul helyezkednek el a település különböző pontjain. A gazdasági területek száma és területi kiterjedése nem számottevő a 3-as főútra szerveződnek, egymástól elkülönülten. A 3-as főút mentén, a déli településrészen a közelmúltban megjelentek szálláshely, szolgáltató és egyéb intézményi funkciók. A már beépült lakótömbök területén található egy- egy beépítetlen építési telek. A területfelhasználás vizsgálaton jól látható, hogy a település belterületének - mértani középponti területegysége jelenleg beépítetlen. A terület megfelelő szabályozással és közlekedéshálózati elemek körültekintő meghatározásával, funkcionális ellensúlya lehet a település egykori történeti településmagjának. A történeti településmagot kettészeli a 3-as főút tengelye, ezzel egyidejűleg ellehetetlenül a központi szerepkör újraélesztésének lehetősége. A beépítetlen központi területegység észak - déli tengelyében erdő és bokros ligetes terület húzódik, mely megfelelő alapot teremthet arra, hogy itt egy fenntartható zöldbe ágyazott településközpont alakuljon ki. A sport és temető területének elhelyezkedése esetleges, zárványként jelenik meg a lakóterületben. Beépítésre nem szánt területek Kerepes külterületét nagy kiterjedésű összefüggő erdőségek és mezőgazdasági területek jellemzik. A település erdősültsége magas 29 %, mely az egyik alapja Kerepes kedvező természeti adottságainak. Az összefüggő erdőállományok a település északi részét borítják, melyek az erdészeti nyilvántartás szerint gazdasági elsődleges rendeltetésű, faanyagtermelést szolgáló erdők. A településen a domborzati adottságoknak, köszönhetően a talajvédelmi rendeltetésű erdők fordulnak elő még nagyobb arányban. Ezek a beépített területeket nyugatról övező Simó-hegy, Templom-hegy, Fenyves-domb vonulatának, valamint a Küldői-hegy meredekebb térszínein jellemzőek. A település közigazgatási területének több mint harmadát (35 %-t) a mezőgazdasági szántók teszik, ez a külterületek 41 %-át jelenti. A szántóföldek minőségére a megosztottság jellemző, a 3. sz. főúttól nyugatra gyengébb 5-8 minőségi osztályba sorolt földterületeket találunk, míg a középső és keleti részeken kedvezőbb a termőföld minősége, magas az 1-3 minőségi osztályba sorolt termőföldek aránya. A parlag területek terjedése főleg a gyengébb minőségű földeken jellemző. A mezőgazdasági területek közül a szőlők, gyümölcsösök részaránya kicsi, 1-2 %t tesz ki. Összefüggő nagyüzemi méretű szőlős található a település nyugati határszélén a tagosoknál, gyümölcsös pedig a délkeleti határszélen, a honvédségi terület alatt. Szőlőket találunk még a volt zártkerti területeken Zsófia-ligetnél, mely a település egyik hagyományos szőlőshegye volt. A kert területek a közigazgatási terület 1 %-át teszik ki, míg a KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

131


külterületeket vizsgálva ez elenyésző mértékű. Köszönhető ez a volt zártkerti területek lakóterületté való átsorolásának és a belterületbe vonások megindulásának. A rétek és legelők aránya a település külterületének 9 %-t teszik ki. Ezek a Szilas-patak nyugati ága mentének ökológialilag értékes területei az ex-lege védett láppal, valamint a beépített területeket keletről övező domboldalak természetes állományú legelői. Kerepes változatos domborzati adottságokkal rendelkezik, tájszerkezetének meghatározó eleme a Szilas-patak és a vízfolyást kísérő természetes és természetközeli élőhelyek láncolata. A vízgazdálkodási területbe sorolt patak vízmosásokkal kísért két forrásvölgye öleli körül a település központi belterületét.

1.14.1.3. Területfelhasználás vizsgálata, a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek

A TSZT hatályos előírásai alapján a település szerkezetét meghatározó fő elemek: -

"A település belterületét ÉK-DNY-i irányba átszelő 3 sz. főút nyomvonala, A belterületen áthaladó ÉD-i irányú Budapest-Gödöllő HÉV vonal, Nagy kiterjedésű, jellemzően lakóterületi funkciójú központi belterület, Szolgáltatási és intézményi funkciót befogadó településközponti vegyes területek, Ipari és kereskedelmi funkciójú gazdasági területek, Sajátos funkció befogadására alkalmas különleges területek, A külterületek meghatározó területhasználatai: mezőgazdasági és erdőterületek, Vízgazdálkodási területek, így a helyi vízfolyások pl. Szilas patak, Táji jellegzetességet hordozó természeti-természetvédelmi területek."

A hatályos TSZT meghatározása során a településszerkezet és területfelhasználás kialakításának alapvető céljai az alábbiak voltak: -

"Települési értékőrzés, értékfejlesztés. A településszerkezet továbbfejlesztése, korszerűsítése a közlekedési hálózat elemeinek (fő- és egyéb úthálózatok) továbbfejlesztése. A beépítésre szánt területek (településközponti, gazdasági és különleges területek) bővítése. A lakóterületek kialakítása harmonikus településfejlesztéssel (a jelenlegi belterület beépítetlen területén). A helyi lakosság ellátásbeli színvonalának javítása (életminőség) A településközpont és szolgáltató-központ továbbfejlesztése, alakítása a kialakult területhasználat és beépítés átstrukturálódásának elősegítése esetleges övezetváltással. A helyi adottságokra építkező, jellemzően környezetbarát vállalkozások életfeltételeinek biztosítása (gazdasági területek). A környezetvédelemi és turisztikai, kulturális tevékenységeknek helyet adó területek biztosítása (különleges területek). A kedvező táji és környezeti adottságok hosszú távú védelmének és fejlesztési lehetőségeinek biztosítása. "

A - módosításokkal együtt értelmezett - hatályos TSZT a település igazgatási területét az alábbi területfelhasználási rendszerben határozza meg: KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

132


A teljeskörű vizsgálat érdekében, a 2007 évben elfogadott településszerkezeti terv és az azóta hatályba lépett településszerkezeti terv módosítások egy összeszerkesztett "a hatályos TSZT ben rögzített területfelhasználás" c. vizsgálati tervlapon kerülnek bemutatásra. A módosításokkal összeszerkesztett területfelhasználási rendszerre készült el a vizsgálat, és a kapcsolódó területfelhasználási területi mérleg. Ez az összeszerkesztett tervlap képezi a tervi munkarészek és a változások bemutatásával foglalkozó későbbi fejezetek alapját.

133

A TSZT leírásában meghatározza az egyes területfelhasználási egységek közüzemi közművesítettségének mértékét:



Kerepes település TSZT - ben meghatározott területfelhasználási rendszere A beépítésre szánt területekre meghatározott területfelhasználás rendszer Lakóterületek A település területének jelentős része kertvárosias lakóterület, amelyre a családi házas beépítés a jellemző, ahol az alapvető lakófunkció mellett a kereskedelmi-szolgáltató funkció is megjelenik. A község lakóterületén az oldalhatáron álló beépítési mód a jellemző, de szabadon álló, zártsorú és hézagosan zártsorú, valamint ikres beépítések is megtalálhatók. A hatályos TSZT rögzíti, hogy a lakó célú fejlesztési területek beépítése során az oldalhatáron álló beépítési mód a támogatandó. A falusias lakóterületeket csupán a történeti településközpontban, illetve a település K-i oldalán - szalagtelkes mezőgazdasági területen - kijelölt lakóterületen határoz meg. A hatályos TSZT a település belterületen és külterületen is jelentős térmértékű tervezett lakóterületeket határoz meg. A tervezett lakóterületek belterületi részeire szabályozási terv is készült. A szabályozási tervek alapján a telekalakítások nagy részt megvalósultak, de a két legjelentősebb területen a Panoráma lakóterületen és a Széphegyen a beépítések még nem kezdődtek meg. A már kialakult lakóterületeken javasolt tömbfeltárások és beépítési intenzitásnövelések is csak részben valósultak meg. A tervezett lakóterületekkel kapcsolatos részletes összefoglalót az 1.6.2. fejezet tartalmazza. Településközpont vegyes területek A település jelenleg nem rendelkezik a településközponti funkciókat magába foglaló városközponttal, ezért a további intézményi bővítési lehetőségek és az egységes, rendezett településközpont távlati kialakítására a terv meghatározza a városközponttá fejleszthető településközponti területet. A településrendezési eszközök a kialakított területhasználati és övezeti rendszerben közvetve biztosítják az új intézmények létesítésének elvi lehetőségét. A terv a település több pontján elszórtan egy-egy telekre határoz meg további településközponti vegyes területfelhasználásba sorolt területeket, a kijelöléseket nem koncepcionális cél szerint, hanem a kialakult rendeltetések és a kialakult beépítési intenzitás határozta meg. Gazdasági területek A település belterületén kialakult, - a terv készítésének időszakában működő - gazdasági funkciójú területek a területükön folyó gazdasági tevékenység jellegétől függően kereskedelmi-szolgáltató illetve ipari gazdasági területként kerültek besorolásra, ezek: - a belterület déli részén Kistarcsa határában található (volt Szilas TSZ területe), ahol gyógynövény, élelmiszer, illatszer gyártással foglalkozó vállalkozások telepedtek meg; KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

134


- a belterület északi határában, a 3-as főút mellett kis- és középvállalkozásoknak otthont adó terület (kamionmosó, állateledel nagykereskedés, fatelep, olajszűrők újrahasznosítása). A TSZT a helyi munkahelyteremtés fokozása érdekében a korábban igénybevett gazdasági területek rehabilitációját és új fejlesztési területek kijelölését határozta meg. Az újonnan kijelölt fejlesztési területek többségére időközben - TSZT módosítás elfogadása mellett - szabályozási terv készült, és került elfogadásra 2013. évben. A gazdasági területek területfelhasználási rendszerei és szabályozásai amelyek érintik a tervezett 301. sz. főút tervezett nyomvonalát felülvizsgálandók. Különleges területek: A település igazgatási területén a különleges területeket a kialakult funkciók szerint határozta meg: Hulladékhasznosító (Kh) területként: a külterület DK-i szélén, a gödöllői közigazgatási határ mellett fekvő Ökörtelek völgyi hulladékkezelő központot, ami Gödöllő felől közelíthető meg. Temető (Kt) területeként: a település meglévő temetőjét a belterület központi részén, a Mogyoródi út és a Rét u. csatlakozásánál. Honvédségi területként (Kht): a külterület DK-i szélén, az isaszegi közigazgatási határ mellett található, a mintegy 28,8 hektáros honvédségi terület. A terület az Isaszeget Nagytarcsával összekötő út felől közelíthető meg. A Honvédelmi Minisztérium akkori előzetes észrevételének megfelelően, a honvédségi terület 1000 m-es környezetében a terv csak beépítésre nem szánt terület jelölhetett ki. Egészségügyi területként(Keü): a 3 számú főúttól keletre 2,1 ill. 4,5 ha kiterjedésű területeket. A 3. sz. főútról közvetlenül megközelíthető terület időközben a tervezett rendeltetésnek megfelelően beépült. A Szilas - patak mentén illetve a Bolnoka területén kijelölt egészségügyi terület nem valósult meg. A Szilas patak menti egészségügyi terület létjogosultsága felülvizsgálandó, a Bolnoka területének szabályozása a TSZT - ben rögzített területfelhasználásnak megfelelően folyamatban van. A beépítésre nem szánt területekre meghatározott területfelhasználás rendszer A TSZT - ben infrastruktúrával kapcsolatban tett megállapítások, és az infrastruktúra hálózat rendszere Zöldterületek A település zöldterületi és közterületi zöldfelületei rendszere hiányos. A településen a jelenleg hatályos TSZT-t tekintve rendkívül alacsony a közpark besorolású területek aránya. Ezek közül kettő a lakóterületi szövetben helyezkedik el, de funkció hiányában egyik sem tölti be közparki szerepét. A településen korábban kijelölt lakóterületi fejlesztések esetében kizárólag a Panoráma lakóparkhoz lett zöldfelület kijelölve, a további lakóterületi fejlesztések egyike sem számolt közterületi zöldfelületek, közparkok kijelölésével, így új közösségi zöldfelület, park kialakítása a hatályos TSZT szerint a jövőben sem tervezett. Az 1.13.1.2. számú fejezet részletesen foglalkozik Kerepes zöldfelületi ellátottságával. Erdőterületek A település területének mintegy 29%-a erdő. Az erdők viszonylag összefüggő területeket alkotnak, s nagyobb részt a külterület ÉK-i részén helyezkednek el. A magas erdősültség KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

135


elsősorban a változatos domborzati adottságoknak köszönhető, mely kevésbé alkalmas a művelésre, illetve a beépítésekre, ugyanakkor természetvédelmi szempontból előnyt jelent, élőhelyként szolgál. Az erdőterületek egy jelentős része az országos ökológiai hálózat részét képezi. A hatályos szerkezeti terv nem differenciálja az erdőterületeket, a szabályozási terv a település erdőit védelmi rendeltetésű erdő övezetbe sorolja. Az erdészeti adatszolgáltatás szerint a település északi, Gödöllőhöz kapcsolódó erdei nagyrészt gazdasági rendeltetésűek, míg kisebb részt tesznek ki a védelmi rendeltetésű, elsősorban talajvédelmi erdőterületek, melyek a meredek lejtőkön találhatók. A TSZT egyéb előírást nem fogalmaz meg az erdőkre vonatkozóan. Mezőgazdasági területek A hatályos településrendezési eszközök készítése során a mezőgazdasági területek rendezésének célja egyrészt a termelőterületek megóvása, másrészt a gazdálkodás feltételeinek megteremtése volt. A mezőgazdasági területekre elsősorban általános gazdálkodási formák jellemzők (nagyés kistáblás szántóföldek, ültetvények), így a TSZT nem differenciálja őket, egységesen Má, általános mezőgazdasági területeket jelöli ki. Az 1.12.2.2 számú fejezet részletesen foglalkozik a TSZT-ben kijelölt mezőgazdasági területek mennyiségével, művelési ágának megoszlásával. Vízgazdálkodási területek A Szilas-patak a térség egyik legjelentősebb vízfolyása, és a Duna bal parti vízgyűjtő területéhez tartozik. A hatályos szerkezeti terv a településen a Szilas-patak bizonyos mederszakaszain jelöl ki vízgazdálkodási területet, annak is elsősorban a 3-as számú főút menti mellékágát, illetve az ahhoz csatlakozó vízmosások telkeit. A TSZT felhívja a figyelmet a vízfolyások menti természeti értékek védelmére, mely indokolt, tekintve, hogy a vízgazdálkodási területek részei az ökológiai hálózatnak.


136


Kerepes település TSZT - ben meghatározott területfelhasználási rendszere A hatályos településszerkezeti terv általános használat szerinti területfelhasználási területi mérlegét az alábbi táblázat tartalmazza.

Hatályos TSZT területfelhasználási mérlege Területfelhasználási övezet Beépítésre szánt terület: Lakóterület Településközponi vegyes terület Gazdasági terület Különleges terület Üdülő terület

Terület(ha)

%

569,22 17,89 129,78 92,65 0,37

23,64% 0,74% 5,39% 3,85% 0,02%

Beépítésre szánt terület összesen:

809,91

33,64%

Beépítésre nem szánt terület: Zöldterület Erdő terület Mezőgazdasági terület Különleges beépítésre nem szánt terület Vízgazdálkodási terület Közlekedési terület

6,26 729,29 780,71 5,18 14,16 62,08

0,26% 30,29% 32,43% 0,22% 0,59% 2,58%

Beépítésre nem szánt terület

1597,68

66,36%

Közigazgatási terület összesen

2407,59

100,00%

A táblázat a hatályos településszerkezeti területfelhasználási rendszerét veszi figyelembe.

terv

módosításokkal


137

egybeszerkesztett


A hatályos településszerkezeti terv sajátos használat szerinti területfelhasználási területi mérlegét az alábbi táblázat tartalmazza.

Hatályos TSZT területfelhasználási mérlege Területfelhasználási övezet Beépítésre szánt terület:

Terület(ha)

%

Lakóterület ebből: Kisvárosias lakóterület (Lk) Kertvárosias lakóterület (Lke) Falusias lakóterület (Lf) Településközpont vegyes terület Gazdasági terület ebből: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági ter. (Gksz) Ipari gazdasági terület (Gip) Különleges terület ebből: Egészségügyi terület (Keü) Regionális hulladéklerakó terület (Kh) Honvédségi terület (Kht) Intézményi zöldterület (Kiz) Sport-, és rekreációs terület (Ksr) Temető (Kt) Közmű terület (Kv) Üdülő terület

569,22

23,64%

0,57 488,14 80,51

0,02% 20,28% 3,34%

17,89 129,78

0,74% 5,39%

86,07 43,71 92,65

3,57% 1,82% 3,85%

8,97 20,74 40,15 0,88 14,49 7,22 0,20

0,37% 0,86% 1,67% 0,04% 0,60% 0,30% 0,01%

0,37

0,02%

Beépítésre szánt terület összesen:

809,91

33,64%

Beépítésre nem szánt terület: Zöldterület Erdő terület Mezőgazdasági terület Különleges beépítésre nem szánt terület Vízgazdálkodási terület Közlekedési terület

6,26 729,29 780,71 5,18 14,16 62,08

0,26% 30,29% 32,43% 0,22% 0,59% 2,58%

Beépítésre nem szánt terület összesen:

1597,68

66,36%

Közigazgatási terület összesen

2407,59 100,00%

A táblázat a hatályos településszerkezeti területfelhasználási rendszerét veszi figyelembe.

terv

módosításokkal


138

egybeszerkesztett


1.14.1.4. Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatos) A település kialakult beépítésre meghatározott területfelhasználási rendszere a kialakult funkciókkal összhangban van. A település intézményi ellátottsága kielégítő, viszont a további "területi" vonatkozású fejlesztések csupán a kapcsolódó igények figyelembevételével történhetnek. A település legjelentősebb hiányossága a városközponti területek, alközpontok a zöldterületi rendszer és az összefüggő gyűjtőút rendszer hiánya.

1.14.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek Kerepes területén alulhasznosított barnamezős területként jellemezhető területei: 1. A volt honvédelmi terület, a Bolnoka területe, amely jelenleg használaton kívül lévő magánterület. A területet a TSZT különleges egészségügyi területfelhasználásba sorolja, ezzel összhangban folyamatban van a terület ilyen célra történő módosítása. 2. A gazdasági területeknél már jelzett a belterület északi határában, a 3-as főút keleti oldalán elhelyezkedő összefüggő kis- és középvállalkozásoknak otthont adó részben beépült terület (kamionmosó, állateledel nagykereskedés, fatelep, olajszűrők újrahasznosítása). A területre 2013 évben szabályozási terv került elfogadásra amely a terület rendezett fejlesztésének lehetőségét építésjogi szempontból biztosítja, a terület valós rendezése még nem kezdődött meg.

1.14.1.6. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület Kerepes konfliktussal terhelt szlömösödött területei jellemzően a település belterületét szétválasztó 3-as számú főút keleti oldalán helyezkednek el, a Szilas-patak medrétől keleti irányban, jellemzően lakó és lakóterületté alakuló volt zártkerti területek. 1. A Szilas-patak medre - Szőlősor utca - a 0176/2 - 0176/6 hsrsz.-ú telkek - a 0179/3 hsrz.-út - a 0180/31 hrsz.-ú telek és a 0181 hrsz.-ú és a 64 hrsz.-ú telkek által határolt a hatályos helyi építési szabályzatban falusias lakóterületként szabályozott területegység. A területen az épületállomány elavult, a közlekedési feltárás nem megoldott. 2. A Gyár utca mentén található (2802/1 - /8 és a 2801/2-/4 hrsz.) lakóterület és a területhez kapcsolódó, a Gyár utca folytatásaként a 0205/13 hrsz.-ú telekről megközelíthető 7201 - 7257 hrsz.-ú volt zártkerti, de hétvégiházas üdülőterületbe sorolt területegység, amelyhez szerkezetileg kapcsolódik az alapvetően a 7476/3 hrsz.-ú telekről és a 7476/1 hrsz.-ú telekről feltárható szintén volt zártkerti és hétvégiházas üdülőterületbe sorolt területegység. 3. A település legdélebbi pontján, a közigazgatási határ mentén elhelyezkedő a Patak utca Művész utca- Holland utca Béke utca - Szabadság útja és közigazgatási határ által határolt KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

139


összefüggő területegységet képező lakóterület, amelyet a szabályzat kertvárosi lakóövezetbe sorolt. A 3-a s számú főútról nyugati oldalán lévő településrészen két településrész érintett: 4. A tervezett városközpont szomszédságában a HÉV keleti oldalán a Mogyoródi út mellett a Mogyoródi út - a 2266/1 hrsz.-ú telek és a HÉV nyomvonal által határolt lakóterületegység. 5. A szlömösödési folyamat jellemzői megjelentek, de a területegységet csak részben érinti a Martinovics utca, Esze Tamás utca és Lázár utcák a 1819 hrsz.-ú út és a Hegy út közötti szakaszon. A kialakult telekstruktúra, a beépítés és a hatályos építési helyzetből következően előírásokból adódóan rendezetlen képet mutat, a 3-as út Ny-i oldalán a kistarcsai közigazgatási határ mentén elhelyezkedő volt zártkerti területeket érintő településrész. A szóban forgó településrész a Kölcsey utca - Martinovics utca - Vasút utca - Szőlő utca - 6003 hrsz.-ú telek és a közigazgatási határ által határolt terület, amelyet a hatályos szabályzat kertvárosi lakóterület építési övezetbe sorol.

140



1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata 1.14.2.1. telekmorfológia vizsgálata Kerepes domborzati adottsága egyedi, a településszerkezetet és a területfelhasználás rendszerét egyértelműen meghatározza.

141

Kerepes közigazgatási területén a domborzati adottságokat szemléltető szintvonalak A fenti ábrán jól látható, hogy a belterület beépítésre szánt területeinek jelentős részén nagymértékű szintkülönbségeket okoz, mindez befolyásolja az utak nyomvonalvezetését, a beépítési jellemzőket, problémát okoz a csapadékvíz elvezetésében, kezelésében és az egyéb közműellátásban egyaránt. Kerepes település területét a Bmf+202,5 m - Bmf +327,5 m érték jellemzi. 1.14.2.2. tulajdonjogi vizsgálat A kialakult telekstruktúrát nem befolyásolja a tulajdonosi szerkezet. Az építési telkek feltárását jellemzően önkormányzati tulajdonú közterületek biztosítják. Önkormányzati tulajdonú ingatlanok a beépítésre szánt területeken nagy kiterjedésben és koncentráltan nem jelennek meg, ugyanakkor a jelentős fejlesztési területek mindegyikében megtalálhatóak. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter Az önkormányzati tulajdonú ingatlanokat rajzi feldolgozásban mutatjuk be (V-5. sz. tervlap). A vizsgálat a 2013 évi önkormányzati tulajdonkataszter alapján készült. A település helyi közlekedési és zöld - területei jellemzően önkormányzati tulajdonban vannak. A jó területgazdálkodás is tükröződik, hiszen fejlesztésre kijelölt területegységeinek többségében jelentős önkormányzati tulajdonú részterületek találhatók.

1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A vizsgálat során a településre geodéziai felmérés nem készült. Geodéziai bemérések azon területekre készültek ahol a közelmúltban szabályozási terv készült és a geodéziai felmérés szükségessé vált.

1.14.5. A településszerkezet, beépítési struktúra és az építmények vizsgálata 1.14.5.1. településszerkezet és beépítési struktúra A településszerkezetben jól elhatárolható telek - és beépítési struktúrák különböztethetők meg. A történeti faluközpont - ófalu- területe jellemzően nagytelkes, oldalhatáron álló, fésűs beépítésű terület. A terület feltárását a domborzathoz igazodó, szabálytalan és keskeny utcarendszer jellemzi. A telekstruktúra változatos, szabálytalan, a telekméretek a telekosztások követeztében folyamatosan csökkenek. Az elmúlt néhány évtizedben történő településrendezés a változatos domborzati viszonyok között egyenes vonalvezetésű utcákat hozott létre, jellemzően keskeny 5 - 10 méteres utcaszélességekkel. A kialakult telekméretek változatosak, többségében 700 - 1000 m2 közötti területűek (lásd.: Telekméret vizsgálat). Jól nyomon követhető, hogy telekméretek alapvetően meghatározzák a beépítési struktúrát. A beépítések homogenitását megbontja, hogy a jellemzően fésűs, oldalhatáros - építési telkenként 1-2 lakást bíró - beépítések mellett, egy - egy településszerkezeti elemben esetlegesen jelennek meg zártsorú beépítésű (Szilasligeti településrész) tömbök, vagy a környezetbe nem illő 8-10 lakásos többszintes társasházakkal (József Attila és Béke út) beépült egységek. A belterülethez jórészt szervesen kapcsolódó, a Martinovics és Szőlő utca környezetében, a belterület DK-i részein, a Szőlősor utca mentén, és a Gyár utca környezetében lévő volt zártkerti, 2

illetve hétvégi házas üdülőterületek keskeny, 700-1000m telekterületű szalagtelkes területek, oldalhatáron álló beépítéssel. A gazdasági területek, kis- és középvállalkozások területei nagytelkes, szabadon álló beépítésű területek. A település külterülete területfelhasználás tekintetében nagyobb részt erdő- kisebb részt mezőgazdasági terület. Nagyobb összefüggő erdőterületek a közigazgatási terület északi és KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

142


keleti-délkeleti részein, kisebb erdőterületek a belterület központi területén helyezkednek el, keleti részéhez pedig délkeleti irányban csatlakoznak. Külterületen, jelentős településszerkezetet befolyásoló területek a Gödöllővel határos területrészen a (mintegy 23 ha) regionális hulladéklerakó területe, valamint a közigazgatási terület keleti határában a mintegy 28 ha nagyságú honvédségi terület. 1.14.5.2. beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) A településen a kialakult beépítési jellemzők rögzítésére részletes, telkenkénti vizsgálat készült. A vizsgálat eredményeit a vonatkozó tervlapok részletesen tartalmazzák. Beépítési mód A település lakóterületein a beépítési mód jellemzően oldalhatáros. A gazdasági és különleges területeken a szabadon álló beépítés a jellemző, a zártsorú beépítési módú területek egy - egy részterületre és a településre elszórtan jellemzők. Beépítési mérték A lakóterületeken a beépítési mérték jellemző szórása 15 - 25% közötti. A volt zártkerti területeken jellemzően nem éri el a 10%-ot. A megengedhető 30% mérték fölötti beépítést egyes zártsorú beépítésű területeken és tömbönként 1-1 telken tapasztalható. A településen nem jellemző az építési övezetekre meghatározott mértéket túllépő beépítés. Kerepes újonnan szabályozott lakóterületei beépítetlenek. Szintterületi mutató A település belterületen lévő lakóterületeken a szintterületi mutató vonatkozásában a 0,2 - 0,4 közötti érték jellemző. A zártsorú beépítésű területeken és tömbönként 1-1- telken az érték 0,4 - 0,7 m2/m2 érték között szór. Az 1,0 - 2,5 közötti érték gazdasági vagy településközponti vegyes területen található.

1.14.5.3. magasság, szintszám, tetőidom A település falusias lakóterületein lévő épületek földszintesek. A kertvárosi lakóterületeken F+T szintszámmal, ahol az adottságok engedik P+F+T illetve SZ+F+T szintekkel.


143


1.14.6. Az épített környezet értékei 1.14.6.1. településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag A település területe természeti adottságai miatt ősidők óta lakott terület volt, melyet a területen fellelt kő-, réz-, bronz- és vaskori emlékek, római és népvándorlás-kori régészeti leletek is igazolnak. A leletek feltárására a mai Szilas és Malom patak környékén, és az ősi K-Ny közti kereskedelmi főútvonal, a mai 30-as főút mellett került sor. A faluszerkezet kialakulásának kezdetei a kerepest érintő középkori kereskedelmi „vereckei” nagyút mentén lelhetők fel. Vagyis a honfoglaláskor öröklött utak szerepe megfigyelhető a falurendszer kialakulásában és megszilárdulásában. Ugyanakkor ebben a korban a kereszténység felvételének állami-királyi programja a váci egyházmegye megszervezése is a falurendszer megszilárdulásának irányába hatott. A Római korból származik a területünkön áthaladó, a 300-as években épített római szarmata földsánc, a Csörsz árok. Szent István király 1030-ban rendelte el törvénykönyvében, hogy minden 10 falu építsen egy templomot. Az egyik ilyen templom oltártöredékei a mai Templom hegyen kerültek elő. Régészeti leletek alapján igazolható, hogy Kerepesen a Széphegy és a Zsófialiget közötti részen, a Malom–patakra lejtő domboldalon a X-XIII. században , valamint a falutól délkeletre , a Szilaspatakra enyhén lejtő domboldalon a XII-XIII: században apró települések voltak. A Szőlősoron is kerültek elő Árpád-kori edénytöredékek. Mindezekkel együtt Kerepes középkori település magja a Kálvária –domb alatti völgyben volt, a mai község déli szélén begyűjtött XII-XV. Századi edénytöredékek erre utalnak. Kerepes középkori eredetű temploma pedig a mai Kálvária hegy tetején állt. Kerepes nevét először egy 1148-ból származó oklevél említi meg. Egyik változat szerint a falu neve a régi magyar kerep hajó, csónak szóra utal. Feltehetően kis hajókat, csónakokat készítők éltek itt, akik a vízi járműveket az akkor még bővizű Szilas patakon úsztatták a Dunára. A másik változat szerint régi nevét a Kreps Rák elnevezést a szájhagyomány szerint a honfoglalás előtt itt élő szlávoktól kapta. A település első birtokosa Kárészi Sándor szebeni bán volt, akinek birtokába Kerepes 1270 körüli években került. Az írott források tanulsága szerint az 1400-as évek elején meglehetősen erős, vagyonos település volt. 1408-ban Péter kerepesi plébános a nagyváradi Szent Demeter kápolna oltárigazgatóságát kapta meg. 1430-ban pápai oklevél említi a kerepesi Szent Miklós templomot, melyet a Kálvária dombtetőn emeltek. Ebben az időben Kerepes János váradi püspök birtoka volt. 1544-ben a falu török hódoltság alá került, és bár a török hadjáratok során életben maradt, 1596-ban a tatárdúlás során a lakosság teljes egészében elmenekült, vagy elpusztult. 1585-ből származik Kerepes, illetve egész Pest megye legrégebbi pecsétje, amely erős törzsű lombos fát ábrázol. A terület hosszú ideig lakatlan lett, majd 1690-es évektől ismét kezd KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

144


benépesülni német és magyar telepesekkel. 1703-ban a Rákóczi szabadságharc alatt a lakosság elmenekült és 1711-ben a Szatmári-béke évében Kerepes falu üresen állt, elhagyott volt. Az ekkor elkezdődött szervezett telepítési programok keretein belül néhány korábbi német család mellett új magyar, német és szlovák családok települtek ide. 1715-ben már 20, 1720-ban már 52 család élt itt. 1713-ból származik Kerepes legrégebbi épülete a váradi káptalan tiszttartó háza, mely karakteres tömegével, csonkakontyolt magas tetővel, és szépen formált barokk ablakrácsaival hívja fel magára a figyelmet. Az épület az idők folyamán volt kultúrház, mozi, könyvtár, üzem és raktár, a belső már nem őrzi az eredeti formáját. A birtok 1719-től Grassalkovich Antal tulajdonába került, majd 1867-ben magyar királyi koronabirtok lett. 1750-ben Kerepes bekerült az ország vérkeringésébe azzal, hogy a kocsiposta egyik frekventált útvonalán feküdt. Egészen a vasút megépítéséig Pest és Gödöllő között Kerepes volt az első postakocsi állomás. 1900-ban a vasút vonala elérte a községet. Először gőzmozdony ahogy a helybeliek nevezték, a "muki" húzta a vasúti kocsikat, majd 1911-ben már villamosított vonalon lehetett a fővárosba eljutni. A Kálvária hegyen volt templomot a husziták építették, és itt volt az első temető is, amit a megmaradt síremlékek bizonyítanak. 1719-ben kezdték a plébánián az anyakönyvet vezetni. 1911-12-ben a koronauradalom és a község lakosságának lelkes és hathatós támogatásával épült meg szecessziós stílusban a ma is használatban lévő, Szent Anna tiszteletére szentelt templom. Tornya a felvidéki pártázatos reneszánsz formákat idézi. A környéken éltek Petőfi Sándor rokonai, s maga a költő is többször megfordult a faluban. 1849-ben a szabadságharc alatt Klapka és Aulich tábornokok állomáshelye volt Kerepes. A II. világháború utáni időszakban jelentős fejlődésnek indult a falu. 1951-ben alakul meg az első termelőszövetkezet, munkalehetőséget biztosítva az itt lakók és az egyre nagyobb számban ide települők számára. A szövetkezet 1968-ban Szilasmenti MGTSz néven egyesült a kistarcsai szövetkezettel. A gazdasági egyesülés után megkezdődött a közigazgatási egyesítés is, először 1973-ban a közös tanács létrehozásával. 1978-ban közigazgatásilag egyesítették a két községet Kerepestarcsa néven, majd 16 évi együttlét után 1995. január l-vel község szétválással ismét visszaállt a több száz éves állapot, azaz a két település Kerepes és Kistarcsa néven ismét önálló életét éli. A falu szlovák jellegét és hagyományait 1950-es évek elejéig megtartotta. Ezután a lakosság száma a nagymértékű betelepülés hatására jelentősen megnövekedett. Az eredeti szlovák hagyományok egyre inkább háttérbe szorultak. A korábban általánosan használt tót nyelvhasználat egyre inkább magyarosodott és a korábbi szlovák népi hagyományok egyre inkább elhalványodtak, háttérbe szorultak. 1978-ban Kistarcsát és Kerepest egyesítették, 1996. januárjától újra önálló község lett. Létrehozták a polgármesteri hivatalt, átvették az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények működését, megszervezték a községüzemeltetést. 1997-ben elkezdődhettek a fejlesztési munkák, a település arculatának alakítása. A településszerkezet alakulása a katonai felméréseken jól nyomon követhető. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

145


első katonai felmérés 1782-85

második katonai felmérés 19. sz. közepe

146

harmadik katonai felmérés 1872-84

Kerepes belterületének településszerkezete 2010



1.14.6.2. régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület A felülvizsgálathoz készülő Örökségvédelmi Hatástanulmány, vizsgálatokat tartalmazó régészettel foglalkozó - elemei az "Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet, Vizsgálat" c. mellékletben találhatók. 1.14.6.4. világörökségi és világörökségi várományos terület

Kerepesen világörökségi és világörökségi várományos terület nem található. 1.14.6.5. műemlék, műemlékegyüttes A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztály adatszolgáltatás alapján Kerepes településen Műemlékek: - Nepomuki Szent János - szobor - Tiszttartó ház

7069 törzsszám, Pest megye, Kerepes, Mogyoródi út (temető) hrsz:2445 11498 törzsszám

A Nepomuki Szent János szobor a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje – akit 1729-ben avattak szenté – kultusza igen népszerű volt a XVIII.-XIX. Századi Magyarországon. Az 1863-ban készült szobor Glasz János helybéli lakatos alkotása Műemléki környezet: - Tiszttartó ház műemléki környezete 11498 törzsszám A tervben a műemlék és műemléki környezetek meghatározása pontosításra került a vonatkozó adatszolgáltatás alapján: A TSZT a Mogyoródi úti temetőben álló szobor műemléki környezeteként a temető területét (2445 hrsz ), és néhány szomszédos ingatlant (hrsz:335/1, 333/1, 333/2, 333/3, 333/4, 333/5, 333/6, 333/7, 333/8,333/9 és 333/14) jelölte ki.

1.14.6.7. műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet

A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztály előzetes tájékoztató véleményében foglaltak alapján Kerepes közigazgatási területén 2 műemlék, 1 műemléki környezet és 14 nyilvántartott régészeti lelőhely található:


147


Nyilvántartott régészeti lelőhelyek: Azonosító szám 26145 26146 26147 26148 26149 26150 26151 26153 26154 26155 26156 26158 51133 68197

Nyilvántartott lelőhely elnevezése MRT 12 15/1. Szálaska Kavicsbánya Madarász u. 19. Kálvária-hegy Szilas-liget, Szép-hegy Szőlősor MRT 12. 15/9. Szép-hegy Széphegyi Rét u. 7. Zerge u. MRT XIII/3 (kézirat) 15/15. lh. Szilas-liget, HÉV megálló

1.14.6.8. nemzeti emlékhely

A településen nem található nemzeti emlékhely. 1.14.6.9. helyi védelem

A város nem rendelkezik az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló rendelettel.


148


1.15.

Közlekedés

1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok Kerepes város Budapesttől észak-keletre a 3 sz. főút mellett mintegy 20 km-re fekszik. Északnyugat felől Mogyoród, észak-keleti irányból Gödöllő, keleti irányból Isaszeg, dél felöl Nagytarcsa, míg nyugati irányból Kistarcsa határolja. A községnek egyetlen az országos közúthálózatba tartozó közvetlen közúti kapcsolatát a községen átmenő 3 sz. országos főút biztosítja. Egyéb az országos úthálózatba tartozó, közúti kapcsolata nincs. A 2012 évben átadott a település külterületén áthaladó M31 jelű gyorsforgalmi útnak közvetlen lehajtó ága a településhez nincsen. A település számára a 3 sz. főút biztosít kapcsolatot délnyugati irányban Budapest, valamint az M0 gyorsforgalmi út felé, míg észak keleti irányban Gödöllő az M31 jelű továbbá, az M3 autópálya és észak kelet Magyarország felé. Nem tartozik az országos úthálózatba, a Kerepest Mogyoróddal összekötő helyi út, mely Mogyoród község és az M3 autópálya felé biztosít kapcsolatot a település számára. Isaszeggel nincsen közvetlen közúti kapcsolata Kerepessel. Kerepes területén kívül esik, de közlekedéshálózati szempontból fontos elem, a településtől északra a 3 sz. országos főútból nyugati irányba, Mogyoródon, Fóton át haladó és Dunakeszin a 2 sz. országos főútba csatlakozó 21401 jelű országos mellékút. Tömegközlekedési térségi kapcsolatát a Budapest-Gödöllő között a 3 sz. főúton közlekedő helyközi Volán buszjárat, valamint a Budapest Örsvezér tere és Gödöllő között közlekedő HÉV vonal biztosítja.

1.15.2. Közúti közlekedés A helyi közúthálózat a 3 sz. országos jelentőségű I. rendű főútra épül fel, melytől a település jelentős része észak nyugatra fekszik. A 3 sz. főút külterületen K.III.B. besorolású, míg belterületen (Szabadság utca) B.III.b.C. útkategóriába sorolható. A település fő feltáró útja a 3 sz. főútból kiinduló és Mogyoródi út - Béke utca - József Attila utca útvonalon Mogyoród felé továbbhaladó helyi jelentőségű összekötőút biztosítja, mely külterületen K.V.B. kategóriájú, míg belterületen gyűjtő útként B.V.c.B kategóriájú út. A kialakult gyűjtőút hálózat további elemei Kistarcsa úthálózatához kapcsolódnak, a Mogyoródi útból kiinduló Hegy utca, valamint a Hegy utcához csatlakozó Szőlő utca a Vasút utca. Az Hegy utca és a Vasút utca besorolása B.V.c.B, míg a Szőlő utca B.V.d.B. besorolású mivel nincsen meg a kellő szabályozási szélesség. A települést közúthálózati szempontból a HÉV vonal egy északnyugati és egy délkeleti területre osztja ketté. Az északnyugati terület forgalma Kerepesen belül lényegében a Mogyoródi utca szintbeli HÉV csomópontján keresztül tud a 3 sz. főúthoz csatlakozni, a Széphegyi utcánál és a Vasút utcánál lévő aluljárók túl szűkek, és rosszul megközelíthetőek ahhoz, hogy számottevő forgalom tudjon áthaladni rajtuk. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

149


A területnek további lehetősége, hogy Kistarcsán át kapcsolódjon a 3 sz. főúthoz, illetve a Mogyoród felé kapcsolatot biztosító helyi összekötő úton át az M3 autópálya, valamint a 2101 jelű országos mellékút felé kapcsolódhat. A délkeleti terület több helyen is rendelkezik közúti kapcsolattal a 3 sz. főútra, de jellemzően a Mogyoródi út jelzőlámpás csomópontján bonyolódik a forgalom nagy része. A terület északi részén jóval kisseb mértékű forgalom kapcsolódik a 3 sz. főúthoz. A fentiekből is látszik, hogy a település legjelentősebb és legterheltebb csomópontja a Mogyoródi út, 3 sz. főút (Szabadság utca). A csomópont kanyarodó sávokkal és jelzőlámpás forgalomirányítással épült ki. A 3 sz. főút forgalmának nagy részét az ez év során átadott 31. sz. gyorsforgalmi út átvette. Jellemzően az átmenő teherforgalom jelentősen csökkent a főúton. Mivel erre a helyzetre nem rendelkeztünk forgalmi adatokkal forgalomszámlálást végeztünk a csomópontban. A forgalomszámlálás eredményét az 1. sz. táblázat, míg a csomópont jelenlegi forgalomáramlását az 1. ábra mutatja be. A 3 sz. főút forgalma a Mogyoródi úttól nyugati irányba (Budapest felé) 1405 E/óra, ami az "a" hálózati funkciót figyelembe véve az ÚT 2-1.201 Közutak tervezése (KTSZ) Útügyi Műszaki Előírás alapján nem éri el a megfelelő szolgáltatási szint határát, ami 1500 E/óra. A csomóponttól keleti irányba (Gödöllő felé) a kétirányú egységjármű forgalom 1103 E/óra, tehát itt is megfelelő a szolgáltatási szint. A Mogyoródi út forgalma nem éri el a "c" hálózati funkcióhoz tartozó határértéket, ami 800 E/óra míg a mért forgalom 527 E/óra. Mivel a település forgalmának 70%-a ezen a csomóponton keresztül terhelődik a 3 sz. főútra a többi gyűjtőút terhelése jóval kisebb a Mogyoródi úténál.


150


1. táblázat.

Mértékadó járműforgalmak a 3 sz. főút (Szabadság utca) és Mogyoródi utca csomópontjában végzett forgalomszámlálás alapján

151


15

1. ábra. Szabadság utca, Mogyoródi utca csomópont forgalomáramlási ábrája 2010 évben, számlált adatok alapján. A település közúthálózatának körülbelül 50%-a burkolt út a többi földút. Jellemzően a 3 sz. főút és a HÉV vonal közötti terület az aszfaltburkolattal ellátott terület, míg HÉV vonalától északnyugatra lévő területen a földutak a jellemzőbbek. A hév vonalon 4 db alagút vezet át, melyek jellemzően kis méretűek, egyszerre csak egy gépjármű számára teszik lehetővé az áthajtást és megközelíthetőségük nehézkessége is csökkenti használatukat. Az alagutak közül Szilasligeti út folytatásában lévő alagút bonyolít le kisebb személygépjármű forgalmat, míg a többi jellemzően a mezőgazdasági forgalmat szolgálja ki, illetve a vízművek használhatja. A meglévő úthálózat burkolat szerinti felosztását és a külön szintű keresztezéseket a úthálózati Helyszínrajz I tervlapon mutatjuk be.


Kerepes Város új településrendezési eszközeinek készítése - 2014

A Szilasligeti utcánál lévő alagút, a/délkelet oldala b/ északnyugati oldala

A Széphegyi út és a 3 sz. főút (Szabadság utca) közötti alagút A kialakult úthálózatnak komoly problémája, hogy az utcák szabályozási szélessége kevés. A 3 sz. főút (Szabadság utca szélessége ott ahol mindkét oldalon beépült jellemzően 22 m alatt van. A gyűjtő útként funkcionáló Szőlő utca Vasút utca felöli szakasza nem éri el a 8 m szabályozási szélességet, sőt a Hegy utca felöli szélesebb szakasza is 16 m alatt marad. A lakó utcák legtöbbje nem éri el a 10 m szabályozási szélességet sőt akadnak 8,0 illetve 6,0 m szélesség alatti utcák is. A meglévő belterületi utak szabályozási szélességeit a úthálózati Helyszínrajz II tervlapon, míg a különböző úttípusokra jellemző keresztszelvényeket a rajzi mellékletben a Jellemző Mintakeresztszelvények tervlapokon, mutatjuk be. A mezőgazdasági területek földúttal jól feltártak. A külterület délkeleti részén kiépített 31 sz. gyorsforgalmi út építése során négy külön szintű csomópontot alakítottak ki ahol a földutakat átvezették a gyorsforgalmi út alatt. A külterületi földutakat és külön szintű keresztezéseket az úthálózati Helyszínrajz I tervlapon mutatjuk be.



1.15.3. Közösségi közlekedés 1.15.3.1. Közúti A VOLÁNBUSZ - keleti, gödöllői vonalán közlekedő- távolsági autóbuszai is érintik a települést, mely járatokra a nagyközség több pontján is fel lehet szállni. A helyi tömegközlekedést az Önkormányzat megbízásából a WEEKENDBUS Közlekedési Zrt vállalat szolgálja ki 2009 áprilisa óta a településen. A helyi buszjárat menetrendje:

A táblázatot a http://www.kerepes.hu/kozlekedes/ honlapról vettük. 1.15.3.2. Kötöttpályás Kerepes településre tömegközlekedéssel - a főváros irányából - Budapest Örs vezér térről Gödöllőre közlekedő BKV HÉV biztosítja a leggyorsabb elérhetőséget. A szerelvények hétvégén óránként, hétköznap, csúcsidőben 15-20 percenkenként közlekednek. 1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A településen a központi részeken vannak kiépített gyalogjárdák. Önálló gyalog utak vannak a HÉV Szilasliget megállójához kapcsolódóan a Béke utca északkeleti meredek szakaszain, A Tölgyfa utca és Nádas utca között, valamint a Szabadság utca és a Magtár tér között. Jelentős, nem kiépített gyalogösvények alakultak ki Szilasliget településrész délkeleti határán, melyek részben a HÉV állomáshoz vezető kiépített gyalogutakhoz kapcsolódnak, részben a HÉV KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


vonalát keresztezve a település HÉV és 3 sz. főút közötti területei között. Ezen utóbbi ösvények jelentős balesetveszélyt jelentő módon szabálytalanul keresztezik a vasúti pályát. A jelentősebb gyalogösvényeket és a veszélyes keresztezéseket a rajzi mellékletben található úthálózati Helyszínrajz I tervlapon mutatjuk be. A településen sem kiépített sem kijelölt kerékpárút nem található, ugyanakkor a HÉV állomásoknál, üzleteknél találhatóak kerékpártárolók.

1.15.5. Parkolás Közforgalmú parkoló a HÉV Kerepes és Szilasliget állomáshoz, valamint a Mogyoródi út mentén a Temető, a Spottelep és az üzletek kiszolgálására található. A fentiek közül kiépített közforgalmú parkoló a Kerepes HÉV állomáshoz 40+35+2mozgássérült db van kiépítve. A temetőhöz és a mellette lévő sportpályához a Mogyoródi út mellett kialakult zöldterületi parkolók vannak kb. 25+8 férőhellyel. Az üzletekhez 12+4 darab parkoló van részben párhuzamos, részben ferde parkolóként használatban közvetlenül a Mogyoródi útra csatlakozóan. további parkoló felület van kialakítva a temető Rét utca felöli bejáratánál, mely szintén zöldfelületi parkoló körülbelül 15 személygépjármű részére. A HÉV Szilasliget állomásához kapcsolódó parkoló a József Attila parkban van kb. 20 férőhellyel. Ez a parkoló az előbbiekhez hasonlóan kiépítetlen zöldfelületi parkoló.



1.16.

Közművesítés

A település jelenlegi közművesítéséről Kerepes közműellátása folyamatos fejlődés eredménye, ma már a jól közművesített települések közé tartozik. A központi belterületén ma már a teljes közműellátás biztosított. A teljes közműellátásra a vízellátás, a szennyvízelvezetés, a villamosenergia ellátás, a földgázellátás és az elektronikus hírközlés hálózati rendszere kiépült. A központi belterülettől távolabbra eső még nem csatornázott területeken csak a részleges közműellátás áll rendelkezésre. Mindössze 69 lakás nem csatlakozik a közüzemi vízhálózatra, azaz hiányos közműellátású. Részben hiányos közműellátású részben közművesítetlennek tekinthetők a volt kiskertes, külterületen fekvő mezőgazdasági hasznosítású területek. A hiányos közműellátású területen közüzemi ellátásból csak a villamosenergia ellátást építették ki, a többi közműigényt helyi közműpótlóval, házi kúttal és szennyvíztároló medence létesítésével elégítik ki. Közművek vonatkozásában a csapadékvíz elvezetés tekinthető a legkevésbé rendezettnek, pedig a település nagyon változatos topográfiai adottsága a rendezett csapadékvíz elvezetés megoldását különösen indokolná. A településre jellemző a nyílt árkos rendszerű csapadékvíz elvezetés, ahol kialakított az árok, ott sem mindenhol biztosítja a megfelelő vízelvezetést. A felszíni vizek befogadója a településen áthaladó Szilas patak, amely az egyik ága Kerepestől nyugatra levő Látó-hegy lábától, míg a másik ága a Kerepestől délkeletre álló Hüdői-hegy lábától indul, majd továbbhaladva Budapesten, Káposztásmegyernél torkollik a Dunába. A település jelenlegi közműellátottságáról pontos információk a statisztikai nyilvántartásból állnak rendelkezésre. A legutolsóként rendelkezésre álló adatsor 2012-es, amely közművek vonatkozásában a 2013. január 1.-ei állapotot rögzíti. A település közműellátottságát ezekkel az adatokkal lehet jellemezni, megjegyezve, hogy ebben lényeges változás nem történt. A statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy a település lakásállományának 100 %-a (illetve számszerűen több mint 100 %-a) rendelkezik villamosenergia ellátással. Természetesen ez a statisztikai nyilvántartásban szereplő adat a fogyasztók számát jelöli, beleértve a külterületi, kiskertes területi fogyasztókat is, így e vonatkozásban a szolgáltató tájékoztatása a mértékadó, mely szerint teljes körű az ellátottság. A vezetékes ivóvíz elosztóhálózat a beépített, belterület utcáiban 59 km hosszban épült ki, a vízvezeték kiépítettsége teljes körűnek tekinthető. Az ivóvízzel ellátott lakások száma 3667 volt, ez a település lakásállományának 2013. január 1.-én 98,2 %-a volt. Mindössze 69 lakás nem csatlakozik a közüzemi vízhálózatra, ezzel kb 200 lakos nem részesül a lakáson belül az egészséges ivóvízellátásban. A közüzemi ivóvízhálózaton 8 közkifolyó üzemel. A közüzemi vízellátásban nem részesülők az egészséges ivóvizet a közkifolyókról tudják biztosítani. A közkifolyók ezentúl a kiskertes, illetve külterületi ingatlanok hasznosítóinak, valamint a kirándulóknak biztosítják az egészséges vízvételezés lehetőségét.



Lakásállomány (db) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500

v

v

20 12 .é

v

20 11 .é

v

20 10 .é

v

20 09 .é

v

20 08 .é

v

20 07 .é

v

20 06 .é

v

20 05 .é

v

20 04 .é

v

20 03 .é

v

20 02 .é

20 01 .é

20 00 .é

v

0

Forrás: KSH A vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlanoknál is jellemző a házi kutak használata, melyet jellemzően locsolásra használnak, mivel a házi kutak vize talajvízből, az első vízadó rétegből nyert víz, amelynek vízminősége alapján nem javasolható ivóvízként történő fogyasztásra. A házi kutakról nyilvántartás nem áll rendelkezésre. A településen közcsatornás szennyvízelvezetés és szennyvízkezelés kiépítése a 90-es években kezdődött. Az ezredfordulón a lakásállomány 26 %-a csatlakozott a közüzemi hálózatra, ma már 38,7 km kiépített közcsatorna hálózatra 2777 lakás, a lakásállomány 74,3 %-a csatlakozik. A szennyvíz közcsatornával összegyűjtött szennyvizeket a településről nyomóvezetékkel vezetik el a befogadó budapesti szennyvízgyűjtő hálózatba, ami a szennyvíztisztító telepre továbbítja. Lakásállomány (db) A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma (db) 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500

v

v

20 12 .é

v

20 11 .é

v

20 10 .é

v

20 09 .é

v

20 08 .é

v

20 07 .é

v

20 06 .é

v

20 05 .é

v

20 04 .é

v

20 03 .é

v

20 02 .é

20 01 .é

Forrás: KSH

20 00 .é

v

0

A közcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanoknál keletkező szennyvizeket saját egyedi házi szennyvízgyűjtő medencékben gyűjtik, amelyek a hazai gyakorlatnak megfelelően legnagyobb részben szikkasztóként üzemelnek. Ma is naponta átlagosan 260 m3 szennyvizet szikkasztanak a talajba, amely a település egyik jelentős szennyező forrásának tekinthető, különös tekintettel a helyi vízbázis vízminőségének védelmének biztosítására. A közcsatorna hálózatra csatlakozás kiépítése nagyon fontos volt, mert a település kiemelten érzékeny felszínalatti vízminőség védelmi területen fekszik.



A felszíni vízelvezetés vonatkozásában, a településre általánosan jellemző a nyílt árkos vízelvezetés. A nyílt árkok részben burkoltan épültek, több utcaszakaszon a vízelvezetést kiépített folyókák biztosítják. A nyílt árkokkal, folyókákkal összegyűjtött vizek befogadója a településen áthaladó Szilas patak. A jellemző nyílt árkos vízelvezetés mellett meg kell említeni, hogy 3564 személygépkocsit tartanak jelenleg nyilván a településen, amely azt jelenti, hogy a majdnem minden teleknek aktív kocsi behajtót építettek. A településen az automatikus üzemvitelre is alkalmas termikus célú energiaellátásra a földgázellátást kiépítették ki. A település belterületén 66,5 km földgázelosztó hálózat üzemel. A gázhálózat kiépítettségének eredményeként 2013. január 1-én 3368 lakás, a lakásállomány 90,1 %-a csatlakozott a földgázelosztó hálózatra. Fűtési célú energiaellátásra is hasznosítják a gázbekötéssel rendelkező ingatlanok a földgázt, ezzel a lakásállomány 90,1 %-ában lehet a komfortos életkörülmény lehetőségét nyújtó szolgáltatást igénybe venni. Lakásállomány (db) Háztartási gázfogyasztók száma (db) 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500

Forrás: KSH

20 00 .é v 20 01 .é v 20 02 .é v 20 03 .é v 20 04 .é v 20 05 .é v 20 06 .é v 20 07 .é v 20 08 .é v 20 09 .é v 20 10 .é v 20 11 .é v 20 12 .é v

0

A földgázhálózatra nem csatlakozó ingatlanok döntő hányadában a termikus célú energiaigényt nem vezetékes energiahordozó (jellemzően szén, fa) hasznosításával elégítik ki. Főzési célra ezeknél az ingatlanoknál szintén a nem vezetékes PB gáz használata a jellemző. A statisztikai nyilvántartás a közműfogyasztásokkal kapcsolatos értékelésekre is lehetőséget nyújt. A település közüzemi ivóvízhálózatával 374,7 ezer m3 vizet szolgáltattak 2012-ben, a lakosság számára. Ez alapján a vízellátást igénybevevő lakókörnyezetben az egy főre eső vízfogyasztás éves átlagban 101 l/fő,nap volt. A tapasztalatok szerint a távlatban elvárható komfortos életvitel hatására, a lakossági, illetve a kommunális szektor napi ivóvíz fogyasztása ennél magasabb 120 l/fő, nap érték körül várható. A jelenlegi átlagos vízfogyasztási adatok figyelembe vételével, a meglevő fogyasztóknál a víztakarékosságra való törekvés ellenére is, számolni kell a vízigény növekedésével. A település lakossági villamosenergia fogyasztása 6795 MWh volt 2012-ben. Az egy lakásra jutó havi átlagos villamosenergia fogyasztása 138 kWh volt. Ez az érték jelzi, hogy a lakások felszereltségének még fejlesztése várható, s vele a háztartások további villamosenergia igény növekedése is prognosztizálható, különös tekintettel a klímaváltozás hatásait kompenzáló klímaberendezések alkalmazásának terjedésére. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


A település lakossági gázfogyasztása 4411 ezer m3 volt 2012-ben. A gázfogyasztók közül egy háztartásra jutó átlagos havi földgázfogyasztás 109 nm3/hó, amelyből számolt csúcsigény átlagosan 0,55 nm3/h. Ez a mutató azt jelzi, hogy ahol bár fűtésre is hasznosítják a földgázt, ott is legfeljebb egy-egy gázkonvektort üzemeltetnek. Várható a gázfogyasztó ingatlanoknál a komfortigény növekedése, a cirko rendszerű központi fűtések kiépítési igénye, terjedése és ez a földgáz fajlagos igénynövekedését fogja eredményezni. A statisztikai adatok nem térnek ki rá, de a helyszíni vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a település közvilágítása jellemzően ugyan az előírásoknak, a közlekedésbiztonságnak megfelelő szinten megoldott, de műszaki megoldása, a kisfeszültségű elosztóhálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejekkel, már se korszerűnek, se energiatakarékosnak, sem esztétikusnak nem tekinthető. 1.16.1. Víziközművek helyzet feltárása 1.16.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás Kerepesen a komfortos közműellátás legfontosabb eleme, a vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a vízellátó hálózat 100 %-os szintre kiépítettnek tekinthető, az ivóvíz vezeték minden utcában kiépült. Korábban a vízellátó hálózat a térség vízellátását biztosító Szilasvíz Víz- és Csatorna Szolgáltató Üzem kezelésében volt. A 2 011. évi CCIX. számú, a víziközmű szolgáltatásról szóló törvény a kisebb szolgáltatókat szövetkezésre kényszerítette, ennek teljesítésére szövetkeztek a Dél-Pest megyei települések. 2013-től az üzemeltetés így Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt (DPMV Zrt) Szilas-menti Üzemigazgatóságához került. Kerepes kedvező természeti adottsága, hogy területe alatt kitermelhető vízbázis van. A vízellátás szempontjából a vízbeszerzés korábban két oldalról történt. Az egyik a település saját kútjai által kitermelt vízmennyiség, a másik a Dunamenti Regionális Vízművek Zrt.-től átvett víz. A 9 db. saját kutakból kb. napi 3800-4000 m3 ivóvíz termelhető ki. Ez a vízmennyiség a téli, alacsony fogyasztású időszakban elegendő, míg a nyári csúcsfogyasztási időszakokban ez a DMRV Zrt. regionális rendszeréről átvett vízmennyiséggel egészül ki. A Regionális Vízmű a Duna partjára telepített kutakból termel ki ivóvizet, valamint van további lehetősége a Fővárosi Vízműtől is vizet átvenni. A település hálózatában a víznyomást a rendszer 200 m3-es magas tározójának (tfsz: 269,33 mBf) túlfolyó szintje határozza meg, a település már beépített részein nyomásproblémák nincsenek. Kerepes minden utcájában megépült a vízvezeték, zömmel körvezetékes rendszerrel, de a külterületek felé kifutó utcáknál azonban vannak ágvezetékek is, amelyekben pangó vizes állapotok alakulhatnak ki, valamint a rekonstrukciós munkáknál és a csőtöréseknél sok ingatlan maradhat vízellátás nélkül.



A településen belül kiépített vízelosztó hálózat vezetékei zömmel NÁ 80-as és NÁ 100-as átmérőjűek. Csak a Vízmű telepet a magas tározóval összekötő, Szabadság út, Mogyoródi út, Erdősor utca nyomvonalú vezeték NÁ 200, ill NÁ150-es méretű, valamint a Vízműtől Kistarcsa felé épült NÁ 300-as KMPVC vezeték. Nagyobb átmérőjű vezeték üzemel még a DMRV-től való vízátvétel biztosítására. A Mogyoródi gépháztól NÁ 250-es vezetéken érkezik a víz Kerepesre. A vezetékek anyaga zömmel azbesztcement, csak az újabban épült, illetve rekonstrukcióba vont vezeték készült KMPVC műanyag csövekből. Az azbesztcement anyagú hálózatok ma már nem tekinthetők korszerűnek. A hálózatra az előírásoknak megfelelően a tűzcsapok is felszerelésre kerültek, biztosítva ezzel a megfelelő tüzivíz ellátást. A településen élők vízellátásában jelentős szerepet töltenek be a házi kutak is. Erről nyilvántartás nem áll rendelkezésre. A házi kutakból kitermelt vizet elsődlegesen locsolási célra hasznosítják. 1.16.1.2. Szennyvízelvezetés Kerepesen elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. A hálózattal elvezetett szennyvizek Kistarcsa nyugati részén, a Szilas patak mellett megépített szennyvízátemelő telepre gravitálnak, ahonnan egy nyomóvezetéken keresztül nyomják a befogadó Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. csatornahálózatába. A szennyvizek a fővárosi csatornahálózaton keresztül a szennyvíztisztító telepre kerülnek, ahol a szennyvizeket megtisztítják, tisztított szennyvizek befogadója a Duna. A településen belül kiépített elválasztott rendszerű szennyvíz gyűjtőcsatorna hálózat kiépítettsége teljesnek mondható, minden utcában üzemel szennyvízcsatorna. A hálózat a 90-es évek végén végrehajtott jelentős fejlesztés eredményeképpen érte el a jelenlegi kiépítettségi szintet, amely előtte csak minimális volt. A régi építésű szennyvízcsatornák mérete zömmel DN 300-as, anyaguk beton. A 90-es években épített csatornák zöme DN 200-as, csak egy nagyobb gerinccsatornák mérete DN 315-ös. Az új csatornák anyaga kivétel nélkül a korszerűbb KGPVC műanyag. A települési hálózaton a kedvező gravitációs adottságok miatt csak néhány nyomott csatorna szakasz üzemel. 1.16.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Kerepes a Gödöllői dombság kistáj nyugati szélén helyezkedik el. A terület fő vízfolyása a Kerepesen eredő Szilas-patak, amely befogadója a térség kisebb vízfolyásainak. Végbefogadója a Naplás-tó és a Mogyoródi-patak közvetítésével a Duna. A Szilas-patak két ága a Hüdői-hegynél eredő, Szabadság úttal párhuzamos és a Látóhegynél erdő, Széphegyi úttal párhuzamos ága a település déli határán egyesülnek. A patak a kisvízfolyásokra jellemző módon rendkívül változó vízhozamú. A patak medre a belterületi KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


részeken zömmel burkolatlan. A vízfolyást, a Gödöllő-Vác Térségi Vízgazdálkodási Társulat kezeli. Medre kis mértékben növényzettel benőtt, illetve feliszapolódott. A település útjai mellett jellemzően nyíltárkok, szikkasztóárkok létesültek. Az Esze Tamás, illetve a Berzsenyi utca egy-egy rövid szakaszán üzemel zárt csapadékcsatorna. A Szabadság úton a kiemelt szegély mellett víznyelők találhatóak, amely az úttal párhuzamosan futó, részben burkolt nyíltárokba vezetik a lefolyó csapadékvizeket. Egyes szakaszokon a kiemelt szegéllyel csak megvezetik a csapadékvizet az első „befogadó” mellékútig, ahol rendezetlenül folynak a nyílt árokba. Ekkor a kiemelt szegélyt elhagyva a lefolyó vizek szétterülnek, sebességet vesztenek és a szállított hordalékot a betorkolló mellékúton rakják le. Meg kell jegyezni, hogy nyílt árkok nagy területigényűek, a gépjármű behajtók (áteresz, hídműtárgy) gyakran rendezetlenek, nem alakul ki egységes vízelvezetési rendszer illetve utcakép. A település felismerve a vízelvezetés hiányából fakadó kártételeket, a közelmúltban a Szilas patakhoz csatlakozó három vízmosás rendezésére egyesített tervet készíttetett, illetve helyi vízkárelhárítási tervet hagyott jóvá. 1.16.2. Energia helyzet feltárása 1.16.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes, hagyományos energiahordozók használata is jelentős mértékű a település energiaellátásában. A két vezetékes energiahordozó rendelkezésre állása a település gazdaságos, takarékos, korszerű, környezetbarát energiaellátását lehetővé teszi. A villamosenergia, mint vezetékes energiahordozó elsődlegesen világításra és erőátviteli célú, vagy technológiai célú energiaigények kielégítésére használják. A földgáz közvetlen hasznosításával komplex módon a termikus energiaigények teljes körűen kielégíthetők. A nem vezetékes energiahordozók igénybevétele korábban a vezetékes energiahordozóval el nem látott területeken volt jellemző, ma már költségtakarékosság érdekében használata szétszórtan, a vezetékes ellátással rendelkező területeken is számottevő. A megújuló energiahordozók hasznosítása nem jellemző. Szórványosan látható a napenergia hasznosításának lehetőségét biztosító napkollektor alkalmazása, erről nyilvántartás nem áll rendelkezésre. Megújuló energiahordozó hasznosításának mértéke energiagazdálkodási szempontból jelenleg még nem jelentős.



Villamosenergia ellátás A település villamosenergia ellátásának üzemeltetője az ELMŰ-ÉDÁSZ Elosztóhálózati Kft. Kerepes villamosenergia ellátása 22 kV-os feszültségszinten történik. A 22 kV-os hálózatot 132/22 kV-os alállomásokról táplálják be. A körzet hálózatának betápláló alállomásai a Rákoskeresztúri és a Gödöllői 132/22 kV-os alállomások, amelyeknek a 132 kV-os betáplálása a szolgáltató 132 kV-os főelosztó hálózati rendszerről, a Mátrai és Kőbányai alállomások között haladó kétrendszerű 132 kV-os hálózatról biztosított. A 22 kV-os középfeszültségű hálózatok fűzik fel és táplálják a település fogyasztói transzformátor állomásait, amelyek jellemzően oszlopállomások. A középfeszültségű hálózat jellemzően oszlopokra fektetéssel épült. A közelmúltban épített kiváltások, illetve fejlesztéseknél már földalatti elhelyezésű szakaszok is épültek. A település északi részén, a beépített terület mellett, közel NY-K irányban keresztülhalad egy 220 kV-os, valamint a település keleti oldalán ÉNY-DK irányban egy 400 kV-os szabadvezeték, ezek a vezetékek az érintett sávokban jelentősen korlátozó tényezőként szerepelnek. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű elosztásban az újabb ellátási körzetekben üzemel földkábel. A lazább beépítésű, családiházas övezetben és az üdülőterületeken a kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, légkábelos vagy szabadvezetékes formában. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. Önálló közvilágítási lámpatest csak a főút mellett, valamint az új gazdasági-vállalkozási területeken üzemel. A közvilágítás általánosan a közlekedés biztonságát szolgálja. Földgázellátás A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. A település gázellátásának bázisa a Gödöllőn üzemelő MOL átadó állomás. Az átadótól délnyugati irányban indul egy NÁ 200-as méretű acél, 8 bar-os nagyközép-nyomású vezeték, amely Kerepest és Kistarcsát látja el gázzal. A nagyközép-nyomású vezeték település keleti oldalán, a külterületen halad keresztül, erről ágazik le az az NÁ 160-as PE nagyközép-nyomású vezeték, amely a Patkó utca mellett üzemelő gázfogadó és gáznyomáscsökkentő állomást táplálja be. A gázfogadótól indul a fogyasztókat ellátó középnyomású hálózat. A településen belül a gázelosztás középnyomású hálózattal épült ki, a kisnyomású gáz előállítása jellemzően telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal történik. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni.



1.16.2.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Meg kell említeni a megújuló energiaforrások használatát is. A település természeti adottsága a napenergia hasznosítás lehetősége, amely bár mértékletesen, de évi 1900-2000 napos óra hasznosítás lehetőségét kínálja. A településen a nap energiájának hasznosítása nem széleskörű, de helyszíni bejáráson egy-egy napkollektor, napelem, illetve „ősi” berendezés, a festett hordó jelzi a hasznosítás igényét. Jelenleg a településen egyéb megújuló energiahordozó hasznosításról információ nem áll rendelkezésre. 1.16.2.3. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Az önkormányzati intézmények energiaellátása vezetékes energiahordozók hasznosításával megoldott. Energiahatékonyságának javítására még konkrét üzemelő megoldásról nincs információ. 1.16.3. Elektronikus hírközlés 1.16.3.1 Vezetékes hírközlési létesítmények A település vezetékes távközlési szolgáltatója az INVITEL Zrt. A Budapest szekunder központhoz tartozó 34-es körzetszámú Gödöllő primer központ Kerepes vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A település 28-as távhívó számon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A hálózat vegyesen, földkábelekkel vagy oszlopokra szerelt légkábellel épült ki. A település jelenlegi vezetékes távközlési ellátása az igények alapján kielégített. A vezetékes távközlési hálózat gerince kiépítve halad keresztül a településen. A település távközlési hálózatának kiépítése a múlt század utolsó éveiben történt, addig a lakások nem rendelkeztek távbeszélő fővonallal. A kiépítés eredményeként a KSH nyilvántartása szerint 2000-ben már 2395 egyéni lakásfővonal üzemelt, azaz a lakásállomány 84,7 % rendelkezett vezetékes telefonvonallal. A vezeték nélküli szolgáltatás terjedésével a vezetékes vonalas telefon iránti érdeklődés csökkent. Jelenleg 2123 egyéni lakásvonal üzemel, az ellátottság ezzel 56,8 %. de ezzel is az ellátottság teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi vezetékes távközlési igény kielégített. Lakásállomány (db) Egyéni analóg távbeszélő fővonalak száma (lakásfővonal) (db) 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500

v

v

20 12 .é

v

20 11 .é

v

20 10 .é

v

20 09 .é

v

20 08 .é

v

20 07 .é

v

20 06 .é

v

20 05 .é

v

20 04 .é

v

20 03 .é

v

20 02 .é

20 01 .é

20 00 .é

v

0

Forrás: KSH KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


A statisztikai nyilvántartás szerint jelenleg a településen 7 nyilvános távbeszélő állomás üzemel. Meg kell említeni, hogy az ezredfordulón még 23 üzemelt, amelyeknek kihasználtsága a mobil telefonok terjedésével csökkent. A nyilvános beszélőhelyek kitettsége miatt folyamatos intenzív karbantartást igényeltek, amit már a csökkenő kihasználtság nem indokolt, így fokozatosan számolták fel, jelenleg így már csak 7 van üzemben. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat föld feletti elhelyezésű, a település nagyobb területi hányadán jellemzően külön oszlopokra szerelten épült. A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatás 2002-ben került kiépítésre. 2002-ben 911 lakás, a lakásállomány 31,2 %-a csatlakozott a kábel TV hálózatra. Jelenleg már 1637 lakás csatlakozik a hálózatra, ezzel a lakásállomány 43,8 %-ában biztosított a minőségi vezetékes műsorvétel. A vezeték nélküli műsorvétel terjedésével a vezetékes műsorelosztás iránti igény számottevő növekedése már nem várható. Lakásállomány (db) Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500

v

v

20 12 .é

v

20 11 .é

v

20 10 .é

v

20 09 .é

v

20 08 .é

v

20 07 .é

v

20 06 .é

v

20 05 .é

v

20 04 .é

v

20 03 .é

v

20 02 .é

20 01 .é

20 00 .é

v

0

Forrás: KSH 1.16.3.2 Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A vezetékes hírközlési ellátottságot lényegesen növeli a vezeték nélküli szolgáltatások terjedése. A vezeték nélküli távközlés három meghatározó szolgáltatója: Magyar Telekom, Telenor és Vodafone került megkeresésre. A szolgáltatók a létesítményeikről adatszolgáltatást adtak, amely alapján a tervlapon feltüntetésre kerültek a meglevő és a már tervezett létesítményeik. A tájékoztatás szerint a településen a vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Telenor, Vodafone) és műsorelosztó szolgáltatók megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. 1.16.3.3 Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózatának és létesítményeinek szerepeltetése a településrendezési tervben A településrendezési eszközök keretében készülő tervek elektronikus hírközlési fejezetére vonatkozó alátámasztó munkarészek elkészítésének tartalmi követelményeit az ágazat a közelmúltban elfogadott 14/2013 (IX.25.) NMHH rendeletben rögzítette. Ennek alapján a hálózatengedélyes szolgáltatók hálózati rendszereit kellene rögzíteni, mivel településrendezési szempontból a helyfoglalás a meghatározó. Az NMHH nyilvántartást azonban nem a hálózatengedélyesekről vezet, hanem a szolgáltatási jogosultsággal rendelkezőkről, így csak azt lehet rögzíteni, hogy a településen mely szolgáltatók rendelkeznek szolgáltatási joggal. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


A szolgáltatási jogosultsággal rendelkezők köre lényegesen bővebb, mint ahány szolgáltató tényleges szolgáltatást végez, de a piaci verseny a szolgáltató szabad kiválasztására biztosított, tekintettel arra, hogy az elektronikus hírközlés alanyi jogú szolgáltatás. Kerepes területén vezetékes távközlési szolgáltatási jogosultsággal a következők rendelkeznek az ágazati nyilvántartás szerint: Sorsz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32

Ágazati Szolgáltató neve sorsz. 1 ACN Communications Hungary Kft. ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési 3 Zrt. 4 BORSODWEB Internet Szolgáltató Kft. 5 Bsystems Telekom Kft. 6 BT Limited Magyarországi Fióktelepe 8 Business Telecom Távközlési Nyrt. 9 Calltivation Ltd. 11 Comtest Technikai és Ügyvitelszervezési Kft. 12 Corvus Telecom Informatikai és Távközlési Kft. 14 Cost Consulting Szolgáltató Kft. 15 DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. 16 DRÁVANET Internet Szolgáltató Zrt. DUNAKANYAR-HOLDING Pénzügyi Tanácsadó és Szolgáltató 18 Kft. EnterNet 2001 Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi 19 Kft. 20 Ephone Magyarország Távközlési, Kivitelező és Szolgáltató Kft. 21 Ephone Magyarország Távközlési, Kivitelező és Szolgáltató Kft. 23 Flexikom Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 24 Fone Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 27 Hungária Informatikai Kft. 28 H1 Telekom Távközlési és Kereskedelmi Kft. 29 IKRON Fejlesztő és Szolgáltató Kft. 30 Invitel Távközlési Zrt. 32 Invitel Technocom Távközlési Kft. 33 IP-Telekom Informatikai és Távközlési Kft. 34 IP-Telekom Informatikai és Távközlési Kft. 35 iSave Informatika Kft. 36 ITSource Informatikai és Telekommunikációs Szolgáltató Kft. 37 Juhász Ervin 40 KFL-NETWORKING Telekommunikációs és Informatikai Kft. 41 Kölcsön-Eszköz Vagyon- és Eszközkezelő Kft. 43 LCCK Számítástechnikai és Informatikai Bt. 45 Magyar Telekommunikációs és Informatikai Kft. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

Tényleges kezdés 2011.04.27 2009.11.26 2011.10.27 2012.04.01 2006.09.05 2007.03.01 2013.10.31 2011.07.05 2013.09.25 2008.10.07 2013.03.01 2009.05.18 2011.06.15 2010.04.23 2010.05.14 2008.11.15 2009.03.25 2007.05.01 2012.10.11 2003.09.21 2012.11.05 1995.02.01 2009.06.01 2010.10.01 2010.09.26 2013.03.14 2011.07.01 2009.02.15 2011.01.01 2013.12.16 2010.11.15 2010.07.01


33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44

46 48 50 51 52 53 55 56 59 60 62 63

45

64

46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60

65 66 68 70 71 72 74 75 77 78 81 82 83 84 85

Magyarországi CPS Távközlési és Kereskedelmi Kft. Microsystem Kecskemét Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mikroháló Távközlési, Szolgáltató Kft. M70 Group Korlátolt Felelősségű Társaság Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Netfone Távközlési Szolgáltató Kft. NetGen Infokommunikációs Kft. Net-Portal Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. On Line System Informatikai és Tanácsadó Kft. Opennetworks Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Polanor Telekommunikáció Szolgáltató Kft. PRIM TELEKOM Kft. Printer-fair Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ReKo Systems Informatikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Rendszerinformatika Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. R-Voice Hungary Kft SKAWA Informatikai Kft. Symlink Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Tarr Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. UPC Magyarország Telekommunikációs Kft. Venien Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft. VIPTEL Kft. Virtual Call Center Telekommunikációs és Szolgáltató Kft. Xyton Kft. Zalaszám Informatika Kft. ZNET-MIKRONET Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1212 Telekom Gazdasági Szolgáltató Kft. 4VOICE Távközlési Kft.

2011.01.17 2008.12.01 2006.05.04 2014.03.01 2012.04.01 2008.08.01 2010.09.01 2009.10.01 2006.04.10 2005.09.19 2012.01.01 2012.05.15 2008.11.15 2014.02.01 2011.05.15 2011.09.01 2011.05.11 2010.10.01 2006.07.18 2011.04.14 2009.07.23 2012.10.01 2008.03.15 2006.10.08 2011.06.15 2010.08.01 2011.08.01 2006.12.01

A vezetékes távközlési szolgáltatás legkorábbi elkezdője az Invitel Zrt. volt, amely a szolgáltatást a térségben a nyilvántartás szerint 1995-ben kezdte el. A kiépített hálózat is az ő kezelésében van. Településrendezési terv készítése szempontjából tehát a meghatározó szolgáltató az Invitel Zrt, mivel elsődleges szempont a szolgáltatáshoz szükséges hálózat helyfoglalása, annak helybiztosítása. A településen a kedvező műsorvételezésre kábel TV hálózatot is kiépítettek. A távközléshez hasonlóan műsorelosztásra is több szolgáltató áll rendelkezésre. Az ágazat több vezetékes műsorelosztó szolgáltatót tart nyilván, mint szolgáltatásra jogosult. Természetesen közülük is van olyan, amelyik bár rendelkezésre áll, tényleges szolgáltatást nem végez.



Ágazati nyilvántartásban szereplő vezetékes műsorelosztó szolgáltatók: Ágazat Sorsz. i sorsz. Szolgáltató neve ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési 1 1 Zrt. 2 2 Bsystems Telekom Kft. 3 3 DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. 4 4 Externet Telekommunikációs és Internet Szolgáltató Nyrt. 5 5 Invitel Távközlési Zrt. 6 6 M70 Group Korlátolt Felelősségű Társaság 7 8 UPC Magyarország Telekommunikációs Kft. 8 9 1212 Telekom Gazdasági Szolgáltató Kft.

Tényleges kezdés 2013.03.25 2012.04.01 2013.03.01 2011.10.01 2008.05.20 2014.03.01 2011.04.01 2011.08.01

A műsorelosztó szolgáltatás tényleges elkezdése a statisztikai nyilvántartás szerint korábban indult, valószínűsíthető, hogy ma már az ágazat, azt a kezdőt, mint szolgáltató nem jegyzi. A vezetékes szolgáltatást a vezeték nélküli szolgáltatók egészítik ki. Jelenleg az ágazat által vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatóként is több szolgáltatót tart nyilván. Természetesen ezek bár rendelkezésre állnak, nem biztos, hogy igénybe veszik szolgáltatásukat. Ágazati nyilvántartásban szereplő vezeték nélküli szolgáltatók: Ágazat Tényleges Sorsz. i sorsz. Szolgáltató neve kezdés Agnátus-Pont 2004 Távközlési Szolgáltató Kereskedelmi és 1 1 Ipari Kft. 2013.02.14 2 2 Bsystems Telekom Kft. 2011.12.01 3 3 Magyar Telekom Távközlési Nyrt. 1993.11.04 4 5 PORTFOLIO TRADE SOLUTIONS Zrt. 2012.05.01 5 6 Telenor Magyarország Zrt. 1994.06.16 6 7 Tesco MBL Távközlési Zrt. 2012.03.01 7 8 Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. 2002.07.16 A létesítménnyel rendelkező vezeték nélküli szolgáltatók közül a Magyar Telekom Távközlési Nyrt, a Telenor Magyarország Zrt és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt létesítményeik koordinátáit és magasságát átadták a rendezési terv készítéséhez, így létesítményeik feltüntetésre kerültek, biztosítva számukra a helyfenntartást. Egyben jelezték a már elhatározott fejlesztési szándékaikat, hogy az is feltüntetésre kerüljön.



1.17.

Környezetvédelem

Kerepes az alábbi környezetvédelmi vonatkozású helyi rendeletekkel rendelkezik.  21/2013. (VI.3) önkormányzati rendelete a település folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak igénybevételéről  3/2012. (I.23.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról  11/2011.(III.11.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről  27/2008. (X. 9.) önkormányzati rendelete a közterületek rendjéről  7/2004. (III.25.) önkormányzati rendelete a helyi környezet és természet védelméről szóló rendelet  15/2005. (V.26.) Kerepes önkormányzati rendelet a helyi hulladékgazdálkodás tervről. 1.17.1. Talaj, felszíni és a felszín alatti vizek A felszín alatti víz szempontjából a települések szennyeződésérzékenységi besorolását a 27/2004. (XII. 25.) KvVM. rendelet határozza meg a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet értelmében. Ez alapján a település a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából fokozottan érzékeny területnek, valamint a felszín alatti vízminőség védelmi szempontból kiemelten érzékeny terültek közé tartozik. Kerepes érzékenységi besorolása a beruházások tervezése során is elsődleges szempont. Gödöllő térségében a talajvíz szintje a terepviszonyokhoz igazodva többé-kevésbé a felszínt követi. A talajvíz a terület legnagyobb részén 10méter alatt húzódik. Ettől csak a vízfolyások, patakok és tavak közvetlen környéke kivétel, ahol a talajvíz a part felé közeledve fokozatosan emelkedik. A talajvíz a völgyekben emelkedik 5-6 m felszín közelbe. Minősége mérsékelten kemény, kissé vasas, szulfátszegény. Kerepes felszíni vize a Gödöllői-dombság egyik legjelentősebb vízfolyása, a Szilas-patak. A vízfolyás két ága közül az egyik a belterület középső részén, a HÉV vonaltól nyugatra, a Látóhegy aljában, a másik a belterülettől keletre a Simó-hegy lábánál ered. Medre jó darabig pleisztocén kori homokos, kavicsos üledékben halad Kerepesig. Vízhozama és a vízjárása szélsőségek között ingadozik. A felső szintet adó "talajképző" kőzetek vízáteresztő képessége igen nagy. A rétegvíztartók részben felsőpannóniai, részben pleisztocén korúak, melyek víztározóképessége jó, a vízvezetővízleadó képesség változó. A Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-Duna völgyi Kirendeltségének előzetes tájékoztatása szerint a 1042/2012 (II. 23.) Korm határozat alapján a település a HU_sp. 1.13.1. Duna bal parti vízgyűjtő Vác-Budapest elnevezésű víztesten helyezkedik el. A víztest mennyiségi állapota jó, minősége elsősorban a diffúz szennyezés hatására gyenge. A települést északkeletről Gödöllő déli vízbázis hidrogeológiai védőidoma érinti. Kerepes belterületi lakóterületeinek jelentős részét lefedi a Szilas-patak menti vízkiviteli művek hidrogeológiai védőidoma. Az alábbi ábrán a sérülékeny vízbázis lehatárolása látható. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


Forrás: M3-M31-es autópálya átkötés – Előzetes vizsgálati dokumentáció (Unitef, Szilasvíz Kft adatszolgáltatása alapján) A talaj-, a felszíni- és felszín alatti vizek védelme szempontjából kedvezőtlen, hogy bár a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége teljesnek mondható, a rákötések aránya kb. 70%. A keletkezett szennyvizek derítőaknákba kerülnek, melyek ha nem megfelelően kialakítottak KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


potenciális szennyező forrást jelentenek a talajra és a felszín alatti vizek minőségére. Ez a település helyi vízkiviteli bázis védelme miatt kiemelkedő jelentőségű probléma. Veszélyforrást jelent a településen a mezőgazdasági tevékenységből származó diffúz szennyezés. A mezőgazdasági területek művelése során a kemikália használat, a talajt, a talajvizeket, és a felszíni vizeket veszélyezteti. A műtrágyák és permetszerek nagyon jól oldódnak, így a csapadék beszivárgásával könnyen eljutnak a talajvízbe. Kerepesen a 3. sz. főút a belterületen halad végig, az újonnan átadott M31-es gyorsforgalmi út a véderdők, védőfásítások hiányában potenciális közlekedési eredetű talajszennyező forrás. A szennyezőanyagok először a levegőbe jutnak, majd a részecskék ülepedése és a csapadék kimosó hatása következtében kerülnek a talajra és a talajvízbe. Kerepes természeti adottságaiból adódóan fontos a domborzati- és talajviszonyainak, azok fedettségének, és a tájhasználat összefüggéseinek vizsgálata. Az eredeti talajadottságokhoz képest a beépített lakóterületeken erős az emberi behatás, a bolygatás, így itt már antropogén talajokról kell beszélnünk. Ezeknél a talajoknál az eredeti talaj már maradványaiban is nehezen ismerhető fel. A völgyekben, vízfolyások mellett öntés és réti talajok szintén sokszor– különösen a belterületen bolygatottak – sok a meghordott, elszemetesedett talaj, ami a vízfolyásokat és a közeli talajvizet tekintve különösen veszélyes. Az eredeti típusbélyegek nem, vagy nehezen ismerhetők fel. Az antropogén hatásokon felül a talajminőséget rontó talajhibák közül a legjelentősebb az erózió, ezen kívül a néhol előforduló defláció, savanyúság okozhat problémát. A helytelen talajhasznosítás eredményeként fokozatos minőségromlás következhet be, ezért a talajvédelemre nagy figyelmet kell fordítani. Az eltérő geológiai viszonyok következtében a lejtőviszonyok számottevő eltérést mutatnak. Mindez döntő módon befolyásolja a talajeróziós folyamatokat. Nagy felületet foglal el a 12%-nál meredekebb lejtésű terület, s ezen túlmenően számolni kell a 25%-nál nagyobb lejtésű területek számottevő jelenlétével, amely az eróziós károk jelentős forrásául szolgál. Ez utóbbit azért kell megemlíteni, mert napjainkban ezek a területek már nem minden esetben erdővel borítottak, hanem mezgazdasági művelés alatt állnak, s így az erózió okozta kár fokozottan jelentkezik. A sekély termőrétegre kopott talajok a földes kopár talajok közé sorolhatók. A Gödöllő-Monori dombság termőföldvédelmével foglalkozó tanulmány a térségben számos mérést végezett, az egyes eróziós formák elterjedésének és mértékének meghatározására. Az alábbi táblázat adatai mutatják azt, hogy a településen mekkora mértékű talajlehordással kell számolni, mely az országos átlagot messze, mintegy 5-6 szorosával meghaladja, Ez bizonyítja, hogy a térség erősen veszélyeztetett, és a megfelelő védelmi intézkedések nem tűrnek halasztást. Község Lejtő % Lejtelem Erodált talaj (t/ha/év) 19,4 domború 72,0 Kerepes 30,6 domború 126,2 Forrás: Szabó Lajos – Tóthné Surányi Klára: A Gödöllő-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termőföldvédelem



1.17.2. Levegőtisztaság és védelme Levegőminőség-védelmi szempontból a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről, a települést az 1. kategóriába sorolja. Ez Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációját jelenti. Ennek alapján a légszennyezettségi agglomeráció az alábbi zóna csoportokba tartozik: Zónacsoport a szennyező anyagok szerint PM1 PM10 PM10 Kén- Nitro- SzénTalaj- PM10 0 PM10 benz(a PM1 Kadmiu dioxi gén- monoxi Benzol közeli Arzén Nikk Ólom )0 m d dioxid d ózon (As) el (Pb) pirén (Cd) (Ni) (BaP) Légszennyezettségi agglomeráció 1. Budapest és E B D B E O-I F F F F B környéke A 4/2002-es rendelet alkalmazásában zónacsoport vagy zónatípus (a továbbiakban együtt: zónacsoport) a légszennyezettség alapján kijelölt olyan területegységet jelent, amelyen belül a környezetvédelmi hatóság által meghatározott helyen, a szennyező anyag koncentrációja tartósan vagy időszakosan a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) 5. mellékletében meghatározott tartományok valamelyikébe esik. Ezek a következők: 1. A csoport: agglomeráció: az Lvr. szerint. 2. B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. 3. C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. 4. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. 5. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. 6. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. 7. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. 8. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket.



9. Az alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározása a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabály szerint történik. A fentiek szerint a Budapest es környéke területi zóna erősen szennyezett elsősorban NO2, PM10 tekintetében. A zónába sorolás a tervezési területre nem ad értékelhető adatot, ugyanis a zónán belüli átlagot jeleníti meg. Az agglomerációban a légszennyezés megállapítására a mérőhálózat hivatott, mely folyamatosan végrehajtja a légszennyezettség méréssel történő ellenőrzését. Az országban és így az agglomerációban is a levegőminőség mértékének, tér- és időbeli alakulásának megállapítása telepített mérőhálózati keretek között történik. Kerepesen és környékén sem állandó, sem időszakos légszennyezettség mérés nem történik. A területhez legközelebb eső mérési pontok Szentendre, Vác és Tahitótfalu, ill. Budapest pesti oldalán találhatók. A 2013 augusztusában elkészült Mogyoród térsége közúti kapcsolatainak fejlesztése M3-M31-es autópálya átkötés előzetes vizsgálati dokumentáció tartalmazott a jelenlegi állapotra vonatkozó légszennyezettségi számításokat. A levegőterhelést forgalmi adatokból és a fajlagos emisszió értékek felhasználásával becsülte meg a dokumentációt készítő UNITEF Kft. Ennek eredménye az alábbi megállapítás: "A jelenlegi forgalomtól származó levegőterhelés alapján a jelen állapot CO tekintetében jóval a határérték alatt van, annak 0,22 %-a. Az NOx tekintetében a jelenleg hatályos jogszabály nem tartalmaz határérteket, a korábban hatályos rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöMEüM-FVM együttes rendelet 200 mg/m3 immissziós határértéket írt elő. Ennek megfelelően szinten elmondható, hogy az NOx jóval a határérték alatt van, annak 22 %-a. A jelenlegi szabályozást tekintve NO2 határérték 44 %-a." A Gödöllő terület geotermikus koncessziós jelentése 2012-ben készült el, melynek keretében a jelentést készítő Magyar Bányászati és Földtani Hivatal méréseket végzett a levegő minőségét vizsgálva. Ennek eredménye az alábbi megállapítást tartalmazta: "A Gödöllő koncessziós területen és térségében a helyhez kötött légszennyező források jelentős része teljesíti az EU szabályokkal összhangban kialakított hazai normákat. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a terület levegőminőségét elsősorban a gépjármű közlekedés kibocsátása határozza meg, de itt a levegő minősége csak a főútvonalak mellett rossz. Nagyobb, összefüggő lakóterületet érő határérték feletti szennyezés nincs. A főútvonalak mellett kialakuló légszennyezettség a domborzati hatásoktól függően könnyen hígul." A korábbi tervek, tanulmányok eredményei alapján látható, hogy a település levegőminősége alapvetően kedvező. A levegőterhelést a közlekedési eredetű légszennyezés határozza meg, mely elsősorban a 3. sz. főút és az M31 gyorsforgalmi út mentén, azok közvetlen közelében tapasztalható. A közlekedési eredetű emissziót jellemzően szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxidok és telítetlen szénhidrogének alkotják. Ezek közül a telítetlen szénhidrogének közvetlenül az utak környezetében rakódnak le. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


A lakóterületek a gyorsforgalmú úttól távol helyezkednek el, azonban a 3. sz. főút Kerepes belterületén halad keresztül. Így a Szabadság utca forgalma által okozott levegőterhelés a sűrűn beépített belterületi szakaszon terhelést okoz. Bár a főút keresztszelvénye megengedné levegőszűrő növénysáv telepítését, jelenleg mégis meglehetősen hiányos. Az üzemi jellegű légszennyezés tekintetében a Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR) önbevallásos alapon működő adatai alapján négy levegőszennyezést okozó telephely helyezkedik el Kerepesen. A Felügyelőség nyilvántartása szerint a legnagyobb arányban kibocsátott szennyezőanyag a CO 2, melynek fő kibocsátója a Unifine F&Bi Hungária Kft. telephelye. A második helyen a Szilas-Metál Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. áll. A településen a kibocsátott légszennyezők közül a nitrogén-oxidnak a második legnagyobb a százalékos aránya. A legnagyobb NOx kibocsátása szintén az Unifine F&Bi Hungária Kft. telephelyének van. Az alábbi táblázatban szerepelnek a bejelentett szennyező anyag kibocsájtók. Rangs Telephely or

Szennyezőanyag

Mennyiség [kg/év]

1

Unifine F&Bi Hungária Kft. RAKTÁR (2144 Kerepes Vasút u. 42.)

SZÉN-DIOXID

3 785 738

2

Szilas-Metál Termelö Kereskedelmi És Szolgáltató Kft IPARI FÉMTÖMEGCIKK GYÁRTÁS (2144 Kerepes Szabadság u 252.)

SZÉN-DIOXID

150 282

3

Rózsahegyi Kft KEREPESI KÖZPONTI TELEPHELY (2144 Kerepes Szabadság u. 183.)

SZÉN-DIOXID

107 482

4


Nitrogén oxidok

3 230

5


Szén-monoxid

1 033

6

Szilas-Metál Termelö Kereskedelmi És Szolgáltato Kft IPARI FÉMTÖMEGCIKK GYÁRTÁS Nitrogén oxidok (2144 Kerepes Szabadság út T 252.)

246

7


135

8

Szilas-Metál Termelö Kereskedelmi És Szolgáltato Kft IPARI FÉMTÖMEGCIKK GYÁRTÁS Szén-monoxid (2144 Kerepes SZABADSÁG ÚT 252.)

75

9


Szén-monoxid

23

10


Szilárd anyag

10

11

Gumikron Ipari-, Kereskedelmi És Szolgáltato Kft GUMIÜZEM (2144 Kerepes Szabadság Xilolok út 252.)

Nitrogén oxidok

1

Diffúz légszennyezést a növényzettel időszakosan fedett szántóföldekről illetve burkolatlan utakról származó por jelenti. A szántók nagyfokú porterhelése elsősorban a nagytáblás kialakításuknak köszönhető. Az egybefüggő nagytáblás parcellák között nincsen tagolás, fizikai elválasztás, hiányoznak a dűlőutak menti fásítások, cserjesávok, melyek csökkentenék a deflációt, porterhelést. A település lakásállományának majdnem 99,5 %-a rendelkezik gázellátással, így a téli szezonban sem jelentkezik kommunális fűtési eredetű levegőszennyezés.



1.17.3. Zaj- és rezgésterhelés A települések általános zajterhelését jellemzően a közúti közlekedésből és az üzemi tevékenységből származó zaj mértéke határozza meg. Kerepes esetében is ezen két zajforrás található meg, tekintve hogy vasútvonal nem érinti a települést és a repülési zaj is elhanyagolható. A település általános zajterhelésének bemutatására a stratégiai zajtérkép alkalmas. A stratégiai zajtérképeken a zajhelyzetet kétféle zajmutatóval ábrázolják. Az Lden egy olyan „átlagos” zajszint, ami egy nap teljes 24 órájának jellemzésére szolgál. Az Léjjel az éjszakai időszak átlagos zajszintje. A zajterhelési térképek az egyes térképi pontokban észlelhető zaj mértékét ábrázolják, a konfliktustérképek pedig mutatják, hogy a zajterhelés az egyes pontokban mennyivel magasabb, mint a stratégiai küszöbérték, mely alatt nem határértéket, csupán elérendő célértékeket kell érteni. A konfliktustérkép tehát a zajterhelési térkép és a stratégiai küszöbértékek összehasonlításával készül, és a zaj megítélési szintje, valamint a zajforrásra vonatkozó küszöbértékek különbségét, a túllépést ábrázolja Lden-re és Léjjel-re, illetve jól tükrözi a zaj szempontjából konfliktust okozó területeket, útszakaszokat. A stratégiai küszöbértékek, a területi besorolástól függetlenül, közlekedési zajforrások esetén Lden= 63 dB, Léjjel = 55 dB. Üzemi eredetű zajterhelés A településen a legjelentősebb üzemi jellegű zajterhelést a Mogyoródon található Hungaroring versenypálya rendezvényei jelentik. A versenypályán a rendezvények száma az utóbbi időszakban jelentősen megnövekedett, ennek következtében a Szilasligeten élők körében egyre több esetben volt tapasztalható a jelentős zajterheléssel járó rendezvények miatti lakossági panaszbejelentések, melyek a Környezetvédelmi Felügyelőségre érkeztek. A sorozatos panaszok miatt a Felügyelőség a Hungaroring Sport Zrt-t zajvédelmi intézkedési terv kidolgozására kötelezte. A Vibrocomp Kft. által 2011-ben elkészült intézkedési terv a Szilasligeti lakóterületek felé Mogyoród közigazgatási területére egy zajvédő fal építését javasolta. Kerepes a zajvédő fal építése kapcsán kifogást emelt, így további védekezési alternatívák kidolgozására volt szükség. Ennek eredményeként született meg a zajvédő töltés építésének javaslata. A mellékelt térképen látható, hogy a 2011 és 2012-es évben mely területekre terjedt ki a versenypálya Materiál Kupa rendezvényen mért 45dB-es hatásterülete. E szerint a Szilasligeti településrész jelentős részét a hatásterület lefedi, mely komoly konfliktusokat eredményez a lakosság körében, továbbá jelentős szembenállást okoz Mogyoród és Kerepes között.



Az említett Hungaroring által gyakorolt üzemi zajforrás mellett Kerepesen egyéb jelentős üzemi zajforrás nem terheli a lakóterületeket. Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérképén látható, hogy a lakóterületekhez legközelebb eső üzemi eredetű zajterhelés a település belterületének északi részén, a gazdasági és ipari tevékenységet végző telephelyek esetében jelentkezik. Ezen telephelyek elhelyezkedésük révén nem jelentenek konfliktusforrást a szomszédos zajtól védendő lakóterületekre nézve. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szerint a település közigazgatási területén működő kisebb telephelyek és üzemi létesítmények nem adnak okot hatósági zaj- és rezgésvizsgálatok elvégzésére, az elmúlt években nem került sor zajvédelmi szempontú bírságolásra. Üzemi jellegű zajterhelés jelentkezik a település délnyugati határában, mely a szomszédos csömöri hulladéklerakó üzemi tevékenységének köszönhető, ez azonban távol helyezkedik el a lakóterületektől, így szintén nem jelentkezi üzemi eredetű zajból származó konfliktus. Bár a stratégiai zajtérkép jelentős terhelést ábrázol az északon elhelyezkedő honvédségi terület esetében, ez a tevékenység mára már megszűnt, az egykori katonai telephelyet felhagyták, így KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


zajhatásával nem kell számolni, amely egyébként sem érint védendő területet, csak a szomszédos erdőségeket. Közúti közlekedés A közúti közlekedés által okozott zaj egyrészt a településen átmenő tranzit-, másrészt a belső forgalomból áll. Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérképén az M31-es nyomvonala még nem jelenik meg, azonban a közelmúltban készült (2012) Stratégiai zajtérkép és intézkedési tervben már szerepel. A Kerepes Önkormányzat megbízásából a Vibrocomp Kft által készített dokumentációban Kerepes közúti és légi közlekedésből eredő stratégiai zajtérképei, konfliktustérképei, valamint a zajtérképen alapuló stratégiai intézkedési terv elkészült. A stratégiai zajtérképekből, analízisből az alábbiak állapíthatók meg: Nappali "A zajtérkép alapján megállapítható, hogy különösen magas zajterhelés (Lden> 75 dB) nincs a településen. A zajtérkép alapján megállapítható, hogy nagyon magas a zajterhelés (Lden=70-75 dB) a Szabadság út (3. sz. főút) melletti lakóépületek környezetében. A zajtérkép alapján megállapítható, hogy magas a zajterhelés (Lden=65-70 dB) a Tavasz utca, Rét utca, Béke utca melletti lakóépületek környezetében."

Éjszakai "A zajtérkép alapján megállapítható, hogy az éjszakai időszakban 10 dB feletti konfliktus van a Szabadság út (3. sz. főút) környezetében két épületnél. Az út környezetében inkább a 5-10 dB közötti konfliktus a jellemző. A többi út környezetében éjszaka nincsen konfliktus helyzet."



A település legforgalmasabb útjai mentén, azaz a 3-as számú főút - Szabadság utca nyomvonalán a nappali, illetve az éjszakai zajterhelés az út átmenő személy- és teherforgalmából, továbbá távolsági autóbusz forgalomból adódik. Részben a 3-as sz. főút tehermentesítésére épült az M31-es elkerülő út nyomvonala, amely a településen áthaladó teherforgalmat és személyforgalmat Gödöllő irányában lényegesen lecsökkentette. A 3-as számú főút szelvénye elég széles, az út mentén található épületek, építmények a forgalom tengelyétől távolabb helyezkednek el, mely zajvédelmi szempontból pozitív, valamint a zajcsökkentés esetén kihasználható adottság. Az út keresztszelvénye ugyan megengedné, mégsincs olyan telepített növénysáv, melynek környezetvédelmi szűrő szerepe lenne. A település viszonylag forgalmasabb belső útjának tekinthető az Alföldi út, valamint a Mogyoródi út, a Sólyom utca, Béke utca, József Attila utca nyomvonala, melyek gyűjtőút szerepet töltenek be. A stratégiai zajtérképen megjelenik a HÉV nyomvonala, mint zajhatással járó közlekedési elem, azonban a vonalas zajforrás mentén előnyös adottság a település domborzati viszonya, és a beépítetlen területek elhelyezkedése, mely így csak csekély mértékben jár konfliktusforrással. A Vibrocomp által készített stratégiai zajtérkép és intézkedési tervben összefoglalva megállapítható, hogy a 3 sz. főút erősen terhelt. Magas tranzitforgalom áthalad a településen, továbbá a közösségi közlekedést a leromlott infrastruktúra, elavult járműpark jellemzi.



Vasúti közlekedés, repülési zaj

Vasúti zaj

Repülési zaj

Kerepes a repülési és vasúti zajterhelés tekintetében elhanyagolható mértékben érintett. Kerepesen jelenleg a legfontosabb zaj- és rezgésvédelmet érintő feladat a közúti forgalomból származó zajterhelés csökkentése, mely bizonyos mértékig településrendezési eszközökkel is lehetséges. 1.17.4. Sugárzás védelem A településen sugárzásveszély nem áll fenn. 1.17.5. Hulladékkezelés A településen a kommunális hulladékok gyűjtése megoldott. A kommunális szilárd hulladékot szervezett keretek között elszállítják. A veszélyes hulladékok begyűjtése és elszállítása szintén megoldott. A településen dögkút nem található. A környezettudatos műszaki infrastruktúra fejlesztések eredményeként Kerepes térségi szerepet tölt be a hulladékkezelésben. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint a település északkeleti részén található a Kerepes Ökörtelek-völgyi hulladékkezelő központ a 0115/2, 0115/6 és 0115/7 hrsz-ú ingatlanon. A 21ha kiterjedésű hulladékkezelő központ északi irányból Gödöllőről, mintegy 4 km hosszú bekötőúton közelíthető meg. A Központot az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás azzal a céllal hozta létre, hogy a regionális-térségi hulladékkezelési problémákra tartós megoldást dolgozzon ki. A létesítmény kapacitása: II. ütem: 395.555 m³. Gyűjtőkörzete: Acsa, Aszód, Bag, Csomád, Csővár, Domony, Erdőkertes, Fót, Galgaguta, Galgagyörk, Galgamácsa, Gödöllő, Hévízgyörk, Iklad, Kartal, Kerepes, Legénd, Mogyoród, Nézsa, Nógrádsáp, Őrbottyán, Püspökhatvan, Szada, Valkó, Vácegres, Váckisújfalu, Veresegyház. 2010 júniusában átadott beruházás helyszínét, a Gödöllő és Kerepes között húzódó völgyet 1988 óta használják hulladéklerakóként. Ez a vidék lakott területektől távol esik, így alkalmas ilyen irányú fejlesztésekre. A társulás keretében Nógrádmarcalban és Kerepesen építettek fel a KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


hulladékkezelő létesítményeit, 105 Nógrád és Pest megyei település hulladékkezelési problémáit megoldva. Kerepesen 25-30 fős foglalkoztatotti létszámmal mechanikai előkezelést, válogatást és feldolgozást végeznek. Komposztáló telep, szelektíven gyűjtött hulladékok válogatóüzeme, kiegészítő létesítmények és a hulladéklerakó 400.000 m3 kapacitással működik. A program keretében az érintett településeken szelektív hulladékgyűjtő szigetek elhelyezésére kerül sor 486 helyszínen. Ezeken a szigeteken öt, a hulladékfajta anyaga szerint eltérő színű, egyenként 1100 literes tároló edényt helyeznek el. A hulladékkezelő központ a hulladékok biztonságos kezelését és újrahasznosítását végzi, éves szinten 80-90 ezer tonna hulladékot feldolgozva. Kerepesen 12 hulladékgyűjtő sziget került kihelyezésre. Ezzel megvalósult a régió hulladékgazdálkodási rendszerének európai uniós normák szerinti kialakítása, amelynek egyik központja Kerepes, hozzájárulva a hulladékgazdálkodás magyarországi rendszerének korszerűsítéséhez és 105 település környezettudatos gondolkodásmódjának formálásához. Ezek közül 27 település közvetlen beszállítási centruma a nagyközség, tehát a környezetállapot megóvásában is térségi funkciót lát el Kerepes. Begyűjtött hulladék Hulladék

2004

2005

2006

2007

2008

Összesen (kg)

0

942 172

1 431 900

1 644 840

1 763 510

5 782 422

67 660

0

0

396 120

410 960

874 740

200301 - Egyéb települési hulladék, 15 167 933 ideértve a kevert települési hulladékot is

13 715 790

13 204 284

12 839 152

13 276 568

68 203 727

200307 - Lom hulladék

824 760

706 550

598 920

674 450

2 804 680

200201 hulladékok

Biológiailag

lebomló

200202 - Talaj és kövek

0

15 235 15 593 722 Forrás: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer Összesen (kg)

482 15 734

342 15 032

479 16 488

125

77 665 569

Hulladék ártalmatlanítás Kezelés

Hulladék

2004

D1 - Lerakás a talaj 200202 - Talaj és kövek 0 felszínére vagy a talajba

2005

2006

2007

2008

Összesen (kg)

0

400 900

0

0

400 900

200202 - Talaj és kövek 117 860 0 0 396 120 410 960 924 940 D5 - Lerakás műszaki védelemmel (elhelyezés 200301 Egyéb fedett, szigetelt, a települési hulladék, 17 170 151 14 945 215 13 851 440 13 353 370 13 572 528 72 892 704 környezettől és egymástól ideértve a kevert is elkülönített cellákban települési hulladékot is stb.) 200307 - Lom hulladék 1 078 450 824 760 706 550 598 920 674 450 3 883 130

Összesen (kg)

18 366 461 15 769 975 14 958 890 14 348 410 14 657 938 78 101 674

Forrás: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer



Hulladék hasznosítás 2006

2007

2008

Összesen (kg)

190805 - Települési szennyvíz tisztításából 0 származó iszapok

1 387 500

2 074 590

1 736 160

5 198 250

200201 - Biológiailag 1 369 642 lebomló hulladékok

2 086 420

2 411 520

2 476 870

8 344 452

1 369 642

3 473 920

4 486 110

4 213 030

13 702

Kezelés

Hulladék

R3 - Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása (beleértve a komposztálást és más biológiai átalakítási műveleteket is)

2005

Összesen (kg)

542


Kerepes délnyugati részen a kistarcsai és csömöri közigazgatási határ találkozásánál pedig a volt kommunális hulladéklerakó és szennyvízleürítő területe fekszik. A korábbi felhagyott kavicsbánya gödrök helyén települési és intézményi szilárd hulladékok lerakása, valamint szippantásból származó folyékony hulladékok elhelyezése történt. Jelenleg a Szilas Bánya Kft.nek van 2013-ig inert hulladék begyűjtési és ártalmatlanítási engedélye, ezután a terület rekultivációja szükséges. Hull. kód

Hulladék megnevezése

101103

Üveg alapú, szálas anyagok hulladékai

170103

Cserép és kerámiák

170107

Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól

170504

Föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól

170904

Kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól


Csömörön, Kerepes Csömörrel határos részén Regionális Hulladékkezelő Központot, B3 vegyes összetételű hulladéklerakót üzemeltet a KER-HU Szolgáltató Kft.. 1.17.6. Vizuális környezetterhelés Vizuális környezetterhelés elsősorban a felhagyott, degradált területek, másodsorban illegális hulladéklerakás formájában jelenik meg a településen. Degradált terület, felhagyott agyagbánya található a védett láp mellett a 018/50d helyrajzi számú ingatlanon, illetve a Csömör felé elhelyezkedő inert hulladéklerakó környezetében. Mint minden hulladéklerakó, az Ökörtelekvölgyi hulladékkezelő központ is kedvezőtlen esztétikai hatású, azonban elhelyezkedése, valamint a szomszédos erdőterületek révén nem jelent vizuális környezetterhelést a Város képében. Illegális hulladéklerakás a település több pontján tapasztalható, leginkább a beépített területek határában és a délnyugati hulladéklerakó környezetében. Vizuális környezetterhelés okozói nem csak a bányák és hulladéklerakók területei lehetnek, de a kedvezőtlen beépítések, nem rendeltetésszerű területhasználatok is okozhatnak problémát. Ilyenek a lakóterületben beékelődött ipari gazdasági épületek, melyek közül jó példa a Kistarcsai hévmegállótól északra elhelyezkedő körbe épült iparterület. Ebbe a csoportba tartoznak a leromlott állagú épületek, melyek nem csak ipari, gazdasági létesítmények, de lakóingatlanok is lehetnek. Ezek jellemzően a 3-mas számú főút menti patakmedernél, valamint a Szilasligeti HÉV átjáró környezetében találhatók. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


Szintén zavaró elemek a forgalmasabb útszakaszokon, különösen a 3-as számú főút, valamint a Mogyoród felé vezető út mentén megjelenő hirdetőtáblák, szolgáltató üzlethelyiségek, valamint a rendezetlen parkolási viszonyok, melyek az utcaképet negatív irányban befolyásolják. 1.17.7. Árvízvédelem A településen található a Szilas-patak forrása, valamint annak medrei. A nyílt felszíni vízfolyások vízhozama az utóbbi időben csökkenő tendenciát mutatnak, szárazabb időszakban szinte teljesen kiszáradnak, csak az alsóbb, délebbi mederszakaszokon jelenik meg a víz. Mivel a két forrásvölgyben található vízmennyiség igen csekély, ezért a vízfolyások önmagukban nem jelentenek veszélyforrást, mindkét ág ellátja vízelvezető funkcióját. 1.17.8. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Kerepesen jelentős környezetvédelmi konfliktus a Mogyoródon található Hungaroring Versenypálya rendezvények alkalmával jelentkező zajterhelése, mely a lakosság körében is ellenszenvet kelt. A szomszédos pályának nem kizárólag a zajhatása jelentkezik a településen, de megközelítésből adódó átmenő forgalom is megemlítendő, mely légszennyezést, az útburkolatok fokozott igénybevételét, valamint lokálisan talajszennyezést is eredményez. A másik fő környezeti probléma a 3-as számú főút átmenő személy- és tehergépjármű forgalmából adódik. Ez ugyancsak légszennyezésben, zajterhelésben, és kisebb mértékű talajterhelésben jelentkezik. A terhelés intenzitását fokozza, hogy az út mentén lévő növényállomány rendkívül hiányos, pedig az út keresztszelvénye lehetőséget adna fasor, cserjesáv telepítésére. A forgalom terhelésével valamelyest összefügg a rendezetlen utcakép, mely egyrészt a burkolatok minőségéből adódik, a parkolási viszonyok rendezetlenségéből, a közterületeken megjelenő reklámhordozók, leromlott állapotú utcabútorok, valamint elhanyagolt zöldfelületek meglétéből. Környezetvédelmi problémát jelent a közműellátottság hiánya. Ez elsősorban a szennyvíz szikkasztások esetében jelentkezik fokozott mértékben. A szennyvizek a talajba, talajvízbe bekerülve szennyezik a felszín alatti víztestet. A külterületek és belterületek peremén jellemző az illegális hulladéklerakások megjelenése, mely a rossz állagú lakóépületek környezetében is gyakori jelenség. Kiemelendő a 3-as számú főút menti patakmeder környezetében megjelenő hátrányos helyzetben lévő lakóterületek, valamint a Mogyoródi út és a HÉV kereszteződésénél elhelyezkedő lakóterület környezete.



1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 1.18.1. építésföldtani korlátok A BATrT szerint a települést földtani veszélyforrás területének övezete nem érinti. 1.18.1.1. alábányászott területek, barlangok és pincék területei Kerepesen alábányászott területek, barlangok nem találhatók. 1.18.1.2. csúszás-, süllyedésveszélyes területek Az M31-es építésének befejezését követően a földmunkákból adódóan történtek lemosódások, csúszások, de a konszolidáció lezajlott, így jelenleg csúszásveszéllyel nem kell számolni. A település területén nincs, illetve nem volt olyan bányászati tevékenység, melynek következtében suvadás veszélye állna fenn. Csúszásveszély a vízmosások esetében fordul elő. Kerepesen a 63, illetve a 7 hrsz-ú telkek csúszásveszélyes területnek számítanak. 1.18.1.3. földrengés veszélyeztetett területei Gödöllő terület geotermikus koncessziós jelentése 2012-ben készült el, melynek keretében a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal a terület földrengés veszélyeztetettségét is vizsgálta. Ennek megállapításai a következők: "A koncessziós terület és környezetének fiatal tektonikáját az alábbi ábra mutatja be:

A koncessziós terület tágabb környezetének fontosabb fiatal tektonikai elemei (FODOR et al. 2005) KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


Fehér poligon a Gödöllő koncessziós terület és 5 km-es környezetének kontúrja. A szeizmikus szelvény nyomvonalát az A jelű sárga vonal jelzi. A 456–1995 időszak földrengéseit (ZSÍROS 2000) piros körök jelzik. A zóna valószínűleg ma is aktív, amit a 2006-os Gyömrői földrengés is bizonyít A Középmagyarországi nyírási zónából kiágazó jelentős neotektonikai szerkezeti zóna a Zagyva-árok, melyet nyugatról a területünkön É–D csapás irányú normál vetők kísérnek. Ezekhez a Középmagyarországi nyírási zóna közelében több kisebb földrengés kapcsolódik A Kárpát-medence földrengései térképén Dunaharasztitól Jászapátiig elnyúló gyengén földrengéses övezet rajzolódik ki. A koordinátákkal lehatárolt koncessziós területen belül a Közép-magyarországi nyírási zóna közvetlen környezetéhez képest viszonylag kevesebb esemény található, bár a tektonikai vonalak kimutathatók." 1.18.2. vízrajzi veszélyeztetettség 1.18.2.1. árvízveszélyes területek A Szilas-patak mindkét ága karbantartott patakmeder, mely csak elvétve van feliszapolódva, így az alkalmanként jelentkező nagyobb mennyiségű vizeket, a bevezetett csapadékot képes elvezetni, így árvízveszély nem áll fenn. A medreihez kapcsolódóan a település belterületein belül nagy kiterjedésű zöldfelületek csatlakoznak, mely szintén csökkenti az esetleges kockázatot. 1.18.2.2. belvízveszélyes területek A belvíz meghatározói egyrészt a természeti adottságok (domborzati viszonyok, talajtani adottságok, csapadék), másrészt az emberi tevékenységek. Külterületeken a helytelen mező- és erdőgazdasági művelés, belterületeken a mély fekvésű területek beépítése okozhat belvízkárokat. A szennyvízcsatornázás elmaradása szintén növeli a belvízveszélyt. A település közvetlen veszélyeztetettségének megállapítása során figyelembe kell venni a talajvízszintet, a beépítettséget, a burkolt felületek arányát és nem utolsó sorban a helyi tapasztalatokat, az utóbbi belvizes évek elöntési adatait is. A belvíz elsősorban a lefolyástalan területekre jellemző, így Kerepes változatos domborzati adottságai és viszonylag meredek, ÉNy-DK-i lejtési viszonyai miatt a jelenség nem jellemző. A szilas menti rétek esetében a belvíz nem zárható ki, potenciális veszélyforrás, azonban az elmúl években nem volt tapasztalható. A BATrT rendszeresen belvízjárta terület övezete sem érinti a települést. 1.18.2.3. mély fekvésű területek A település mély fekvésű területei a belterületi részeken elsősorban a két patakmeder völgye. A külterületeken a város keleti M31-es menti nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeire is az ÉNy-DK-i lefolyási irányú hullámzó domborzat a jellemző, ahol a dombok közötti völgyekben mélyebb völgyszakaszok is kialakulnak, azonban ezek lefolyási viszonyai is kedvezők.



1.18.3. egyéb 1.18.3.1. kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) A változatos morfológiai adottságok a külterületi erdőségek esetében nem okoznak problémát. Nem véletlen, hogy országos viszonylatban Kerepesen magas az erdőterületek aránya. A szántóföldek esetében a változatos lejtési viszonyok már kedvezőtlenebbek, tekintve hogy erózió, illetve defláció sokkal fokozottabban jelentkezik. Kiemelendő, hogy a változatos domborzat amellett, hogy gazdasági szempontból kevésbé kedvező (mezőgazdasági területek művelése, beépítési nehézségek, magasabb beruházási költségek), természetvédelmi és tájképvédelmi szempontból rendkívül előnyös. A meredek lejtőknek köszönhető, hogy a patak menti és elsősorban a 3-as számú főút menti dombságok ezidáig nem tudtak beépülni, így megmaradt viszonylagos természetközeli állapotuk. A belterületi lakóterületek szempontjából természetesen kedvezőtlen morfológiai adottság a telkek erős lejtése, mely nem csak a beépítés, de a vízelvezetés esetében is nehézséget okoz. A melléklet ábrán jelöltük azokat a belterületi kedvezőtlen morfológiai adottságú területeket, melyek a beépítés, útépítés, illetve közművesítés szempontjából rossz adottsággal rendelkeznek. 1.19.

Ásványi nyersanyag lelőhely

Kerepesen ásványi nyersanyag lelőhely nem található, a BATrT ásványi nyersanyag-gazdálkodás terület övezete sem érinti a települést. 1.20.

Városi klíma

A település kertvárosias jellege miatt a városok esetében az intenzív beépítés következtében kialakuló helyi városi klíma nem jellemző Kerepesen. Ez nem csak a kertvárosias jellegnek köszönhető, hanem a belterületet kettéválasztó patakmedrek, valamint a hozzájuk kapcsolódó kiterjedt zöldfelületeknek, továbbá a külterületek magas erdősültségének, melyek a település tüdejének szerepét töltik be.



2.

HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése

A vizsgálatok alapján a tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése A helyzetelemző munkarészeket az adott fejezetek szakterületenként tartalmazzák, az egymásra hatással lévő folyamatok elemzésével. A vizsgálati fejezetek tartalmazzák az összes, témakörök szerinti elemző részeket is. 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ

A településfejlesztés és településrendezés kapcsolata Településfejlesztési koncepció  A hatályos településfejlesztési koncepcióban foglalt egyes célkitűzések és feladatok megvalósulása megkezdődött, - az elmúlt évek gazdasági, regionális és települési változásainak a figyelembevételével - a koncepcióban foglalt megállapítások felülvizsgálata a meghatározott célok és feladatok újragondolása szükséges.  A hatályos településfejlesztési koncepcióban prognosztizált túlzó lakosságszám meghatározás újragondolása. Területrendezési összefüggések  A térségi tervekkel való összefüggések vizsgálata dokumentálandó, a jelenlegi jogi helyzet rögrögzítése szükséges, a térségi területi mérlegekkel kiegészítve. Településszerkezet  Minden a szerkezeti tervben kijelölt, de nem szabályozott terület fejlesztési indokoltsága és a megvalósulás lehetőségei felülvizsgálandók. A szabályozott területeken az övezeti rendszer és a szabályozás megvalósulásának monitorozását szükséges elvégezni. 

A statisztikai adatokat és a népesség korösszetételét figyelembe véve a várható népességszám az elkövetkező években is növekedést mutathat, de a növekedési tendencia folyamatosan csökken. A település népességmegtartó képességét minden, így településrendezési eszközökkel is erősíteni kell.

Lakóterületek  A hatályos településszerkezeti terv jelentős tervezett beépítésre szánt területeket határoz meg távlati lakóterület fejlesztési területként, ezen területeken belül a már szabályozott területek önmagukban is teljesíteni tudják a koncepcióban előirányzott népességnövekedéshez kapcsolódó ingatlanfejlesztést. A település belterületén a kialakult építési telkek racionális szabályozásával, további építési telek tartalékok szabadulhatnak fel.





 

A hatályos településszerkezeti tervben kijelölt, és még nem szabályozott lakóterület fejlesztési területek kijelölésének felülvizsgálata szükséges, indokoltság és megvalósíthatósági szempontból egyaránt. A már szabályozott fejlesztési területek paraméterrendszerének újragondolása is indokolt, az élhetőbb lakókörnyezet kialakulásának érdekében. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie a felhasználási mód jellegére is - a közlekedési lehetőségek és infrastrukturális igények figyelembevétele mellett -, a falusias lakóterületek és a kertvárosi lakóterületek és gazdasági területek tekintetében egyaránt. A demográfiai adatok és a népesedési folyamatok figyelembevételével a településszerkezeti terv függvényében ebben a rendezési szakaszban további lakó fejlesztési terület kijelölés nem indokolt.

Üdülő területek  Az üdülőterületek létjogosultsága vizsgálandó, a kialakult területhasználat és a demográfiai folyamatok figyelembevételével. Vegyes területek  A település nem rendelkezik a központi funkciókat magába foglaló településközponttal. A fenntartható településfejlesztés elengedhetetlen feltétele Kerepes település településközponti területének meghatározása, az alközpontok létrehozása.  A településszerkezeti terv kijelöli Kerepes településközpontjának tervezett helyét, a kijelölés kiterjedése és szabályozása az önkormányzati tulajdonú területek figyelembevételével felülvizsgálandó.  Az általános iskolai ellátás a lakosságszám növekedésével, a gyermekek számának növekedésével párhuzamosan megoldandó feladat, jelenleg az ellátás biztosított. Az intézményi alapellátás kapacitása folyamatosan bővítendő. Gazdasági területek  A gazdasági területek kijelölésének felülvizsgálata szükséges, kiemelten a meglévő és tervezett közlekedési hálózatok függvényében.  Kerepes agglomerációs helyzete és közlekedési adottságaik is megfelelők ahhoz, hogy az agglomerációs településeket preferáló beruházni szándékozó új vállalkozások, gazdasági és logisztikai fejlesztések a települést célterületnek tekintsék.  A helyi gazdasági környezet és a korlátozott foglalkoztatási lehetőségek munkahelyteremtő beruházások így a már szabályozott gazdasági területek akcióterületként történő meghatározását támasztják alá. Különleges területek  A szerkezeti tervben kijelölt tervezett különleges területek célzott területfelhasználása felülvizsgálandó. Erdő területek  Az erdő kijelölések felülvizsgálata szükséges, mind a kiterjedés, mind a célzott területfelhasználás tekintetében. Vízgazdálkodási területek  A vízgazdálkodási területek kijelölésénél felülvizsgálandó a területfelhasználás valós kiterjedésének és a terven jelölt felhasználás lehatárolásának az ellentmondásai. Mezőgazdasági területek  A kijelölések felülvizsgálata szükséges mind a kiterjedés, mind a célzott területfelhasználás tekintetében. Ennek keretében a mezőgazdasági területek KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


területfelhasználás szintjén történő differenciálása, és az egyes egységek területi lehatárolásának aktualizálása. Tájrendezés - természetvédelem  A táj- és tájképvédelem fontos eszköze a mezőgazdasági területek rendezése, szabályozása. A település tájszerkezetében a hagyományos tájhasználati formák és evvel összefüggésben a természeti értékek továbbra is megőrzendőek, melyeket a településrendezés eszközeivel biztosítani kell. Az erdők, valamint a mezőgazdasági területek lehatárolását és területfelhasználásuk differenciálását el kell végezni.  Pontosítani kell az ökológiai hálózattal érintett területek lehatárolását, mely a telekhatárokhoz és művelési ágakhoz való igazítást, valamint a valós állapotnak megfelelő aktualizálást jelenti. Ennek keretében az ökológiai hálózattal érintett, már korábban kijelölt beépítésre szánt területekre vonatkozó szigorúbb előírások megalkotása szükséges a természeti és táji értékek megőrzése érdekében.  Kerepes kiváló természeti adottságokkal, változatos domborzattal, értékes vegetációval rendelkező település, így tájképi értékeinek fennmaradása kiemelkedő szempont kell legyen az egyes területfelhasználási kategóriák kijelölésénél, valamint a szabályozás során az egyes beépítési mutatók és paraméterek meghatározásánál. A vizsgálatokat követően településkép-védelmi övezetek körülhatárolására nyílik lehetőség.  A település családi házas területei és a vízfolyás menti zöldfelületek között nincsen kapcsolat, így elvész Kerepes kedvező adottságú vízfolyás menti jellege. A természeti adottságok kihasználásával, a szabad területek fejlesztésével egy „rekreációs-ökológiaizöldfolyosó” hozható létre, mely hozzájárulhat a település minőségi fejlődéséhez. A fejlesztések esetén elsődleges szempont a Szilas-patak jelenlegi jellegének, az őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő vegetáció megőrzése. Környezetvédelem  Védőtávolságok pontosítása, aktualizálása  Környezetvédelmi szempontú növénytelepítések meghatározása  Degradált területek rekultivációja Közlekedés és közmű  A tervi elemek aktualizálása, és a felülvizsgált fejlesztési területekhez új infrastruktúrahálózat kijelölése.  A település új közlekedéshálózati rendszerének meghatározása, kiemelt figyelemmel a gyűjtőút-, gyalogos- és kerékpáros hálózatokra. A szabályozási tervvel kapcsolatos értékelés 

A már szabályozott fejlesztési területek paraméterrendszerének újragondolása is indokolt, az élhetőbb lakókörnyezet kialakulásának érdekében.



A szabályozási terven "szabályozási terv alapján megvalósítható" területként jelölt területek mindegyikét építési övezetbe sorolja a szabályozási terv, ez jogbizonytalan építésjogi helyzetet teremt és ezzel együtt alkalmazási problémákat is. A szabályozási ellentmondás feloldása szükséges.

3.1. Problématérkép/értéktérkép A település problémáinak és értékeinek összefoglalója térképi formában, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolása A Problématérképet a V-18. számú vizsgálati tervlap tartalmazza. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


3.2. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek 3.3.1. településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Az eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészeket alapvetően a területfelhasználás rendszere határozza meg az általános és a sajátos használat szerinti bontásban. Az eltérő településrészek területi meghatározását a V-17. számú tervlap tartalmazza. 3.3.2. szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Kerepes konfliktussal terhelt szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területei jellemzően a település belterületét szétválasztó 3-as számú főút keleti oldalán helyezkednek el, a Szilas-patak medrétől keleti irányban, jellemzően lakó és lakóterületté alakuló volt zártkerti területek. 1. A Szilas-patak medre - Szőlősor utca - a 0176/2 - 0176/6 hsrsz.-ú telkek - a 0179/3 hsrz.-út - a 0180/31 hrsz.-ú telek és a 0181 hrsz.-ú és a 64 hrsz.-ú telkek által határolt a hatályos helyi építési szabályzatban falusias lakóterületként szabályozott területegység. A területen az épületállomány elavult, a közlekedési feltárás nem megoldott. 2. A Gyár utca mentén található (2802/1 - /8 és a 2801/2-/4 hrsz.) lakóterület és a területhez kapcsolódó, a Gyár utca folytatásaként a 0205/13 hrsz.-ú telekről megközelíthető 7201 - 7257 hrsz.-ú volt zártkerti, de hétvégiházas üdülőterületbe sorolt területegység, amelyhez szerkezetileg kapcsolódik az alapvetően a 7476/3 hrsz.-ú telekről és a 7476/1 hrsz.-ú telekről feltárható szintén volt zártkerti és hétvégiházas üdülőterületbe sorolt területegység. 3. A település legdélebbi pontján, a közigazgatási határ mentén elhelyezkedő a Patak utca Művész utca- Holland utca Béke utca - Szabadság útja és közigazgatási határ által határolt összefüggő területegységet képező lakóterület, amelyet a szabályzat kertvárosi lakóövezetbe sorolt. A 3-a s számú főútról nyugati oldalán lévő településrészen két településrész érintett: 4. A tervezett városközpont szomszédságában a HÉV keleti oldalán a Mogyoródi út mellett a Mogyoródi út - a 2266/1 hrsz.-ú telek és a HÉV nyomvonal által határolt lakóterületegység. 5. A szlömösödési folyamat jellemzői megjelentek, de a területegységet csak részben érinti a Martinovics utca, Esze Tamás utca és Lázár utcák a 1819 hrsz.-ú út és a Hegy út közötti szakaszon.



3.3.3. egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) 3.3.3.1. Az alulhasznosított barnamezős területek 1. A volt honvédelmi terület, a Bolnoka területe, amely jelenleg használaton kívül lévő magánterület. A területet a TSZT különleges egészségügyi területfelhasználásba sorolja, ezzel összhangban folyamatban van a terület ilyen célra történő módosítása. 2. A gazdasági területeknél már jelzett a belterület északi határában, a 3-as főút keleti oldalán elhelyezkedő összefüggő kis- és középvállalkozásoknak otthont adó részben beépült terület (kamionmosó, állateledel nagykereskedés, fatelep, olajszűrők újrahasznosítása). A területre 2013 évben szabályozási terv került elfogadásra amely a terület rendezett fejlesztésének lehetőségét építésjogi szempontból biztosítja, a terület valós rendezése még nem kezdődött meg. 3. A kialakult telekstruktúra, a beépítés és a hatályos építési helyzetből következően előírásokból adódóan rendezetlen képet mutat, a 3-as út Ny-i oldalán a kistarcsai közigazgatási határ mentén elhelyezkedő volt zártkerti területeket érintő településrész. A szóban forgó településrész a Kölcsey utca - Martinovics utca - Vasút utca - Szőlő utca - 6003 hrsz.-ú telek és a közigazgatási határ által határolt terület, amelyet a hatályos szabályzat kertvárosi lakóterület építési övezetbe sorol. 3.3.3.2. Az egyéb a megalapozó vizsgálat szintéziséből következő, a település- és gazdaságfejlesztést meghatározó területek (javasolt akcióterületek) A változások szempontrendszere:  Településszerkezetet érintő jelentős, koncepcionális változás nem javasolt, kivéve a közlekedéshálózat-fejlesztést  Racionális területfelhasználások meghatározása (Módosítási javaslat, ütemezés)  Közlekedési és egyéb infrastruktúra fejlesztések javaslatának meghatározása  Közterületi zöldfelületek egységes rendszerének kialakítása (fásítás, közpark, játszótér)  Szilas-patak 3-as főút menti ágához kapcsolódó értékes természeti területek egységes hasznosítási javaslata (revitalizáció) A javasolt akcióterületek

Az ábra nem tartalmazza az alulhasznosított és a szegregált, illetve szegregációval érintett területek lehatárolását.



1. A tervezett városközponti területe, célok:    

Meglévő telekstruktúra figyelembe vétele Közintézmények elhelyezése (Polgármesteri hivatal, patika, orvosi rendelő, egyéb közösségi épületek, posta, piac, üzletek) Szilasligeti HÉV megálló fejlesztése (P+R 20 lásd: 2a) Értékes zöldfelületek megőrzése, közösségi hasznosítása



2. A HÉV megállók és környezetének fejlesztése, célok: 

Szilasligeti állomás - 20 db P+R parkoló - 10 férőhelye kerékpár tároló - Új peron és rámpa kialakítása - Szilasligeti utca tervezett átvezetése a HÉV alatt



Kerepes Állomás - 100 db P+R parkoló (a Vasút utcában még további 78 db) - 15 férőhelyes kerékpár tároló - M2-es metróval való kapcsolat (betétjárat) - Vasút utcával való gyalogos-kerékpáros összeköttetés



3. A templom és kálvária területe, valamint patakmenti fejlesztések területei, célok: 3.a. Történelmi idegenforgalmi alközpont - Földvár bemutatása - Középkori templom rom bemutatása - Római emlékek - Csörsz-árok fejlesztése - Tiszttartó-ház múzeummá alakítása - Szakrális tér kialakítása 3.b. Rekreációs patak-völgy - Kalandpark - Természeti tanösvény (Kálvária-hegy – földvár –Középkori templom és temető – barlang lakások) - Erdei játszótér - Tűzrakó helyek, piknik - Szabadtéri edzőtér - Rendezvény negyed (Tiszttartó ház – faluház – templom - parkoló



4. Sportközpontok és alközpont kijelölése, célok: 4.a Rövid táv: - Jelenlegi sportpálya területe megtartandó 4.a Közép-és hosszú táv: - Új települési alközpont kialakítása, a meglévő sportpálya helyén - a temető bővítése és városi alközpont létrehozása 4.b Új sportközpont kialakítása - Kemping, szállás-szolgáltatás - Tervezett új focipálya - Egyéb sportpályák - Sport funkciók



5. Egészségügyi centrumok, célok: 5.a. Meglévő egészségügyi centrum fejlesztése, bővítése 5.b. Tervezett egészségügyi központ

6. Városi alközpontok megvalósítása, célok: Meglévő és tervezett lakóterületek kiszolgálására a városi ranghoz kapcsolódó egyéb intézmények elhelyezésére. 6.a. Városi alközpont - Temető bővítési területe - Parkolók kialakítása - Városi alközpont - Városi tér kialakítása 6.b. Panoráma-lakópark új városi alközpontja - Intézményi ellátottság javítása - Üzletek, szolgáltatás - Városi köztér, játszótér kialakítása KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


7. Közmű és energialétesítmények, célok: - Regionális hálózatfejlesztés (MAVIR) - Helyi megújuló energiaforrások fejlesztése 7.a. Energiapark 7.b. MAVIR 400/120 kV-os alállomás



8. Regionális közlekedésfejlesztés és a kapcsolódó gazdasági területek településrendezési megállapításainak felülvizsgálata 8.a. 301. sz. főút fejlesztése (M3-M31-es kapcsolat), célok: - Új közlekedési kapcsolatok: o Mogyoródi út o Panoráma-lakópark o 3-as főút (közvetlen és különszintű kereszteződés) o M31-es menti gazdasági területek, autópálya kapcsolat -

Településvédelmi javaslatok: o Zajvédő fal (Mogyoród) o Zajvédelmi erdők telepítése o (min. 40 m alkalmas a zaj csillapítására)

8.b. A kapcsolódó gazdasági területek, célok: a területfelhasználási és szerkezei újragondolása

rendszerek,

közlekedési


kapcsolatok


A változási javaslatokat összefoglaló ábra:

Budapest, 2014. június 30.


KEREPES VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT. 1. kötet június hó KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT

Recommend Documents