Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat): A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja:

MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS

Név:

Neptun kód:

Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat):

Szak:

Szakirány:

Illetékes intézet: A szakdolgozat címe:

Konzulens neve, beosztása:

A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja: Miskolc, A témát elfogadtam.

…………………………… Hallgató aláírása

p. h.

……………………………………… Konzulens aláírása

……………………………………. Intézetigazgató aláírása

MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR KONZULTÁCIÓS LAP

Hallgató neve:

Neptun kód:

Szakdolgozat címe: Konzulens neve: Konzultáció időpontja

Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja












EREDETISÉGI NYILATKOZAT Alulírott …………………………………………………………………………….; Neptun-kód:…………………… a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának végzős hallgatója ezennel büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy …………………………………………………………………………………………… …….……………………………………………………………………………………… ……. című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt. Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít: •

szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;

•

tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;

•

más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül. Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n és a http://midra.uni-miskolc.hu tárhelyre feltöltött) példányai szövegükben, tartalmukban megegyeznek.

Miskolc,.............év ………………..hó ………..nap

…….……………………………….……….. Hallgató

Miskolci Egyetem

Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet Őstörténeti és Régészeti Tanszék

A középső bronzkor miniatűr agyagbaltáinak problematikája

Készítette: Bartha-Bezeczki Erika Szak: történelem-régészet Konzulens: Pusztainé Dr. Fischl Klára

Miskolc, 2016.

4

Tartalomjegyzék

Köszönetnyilvánítás 1. Bevezetés ...................................................................................................................... 7 2. A kor hitvilága .............................................................................................................. 8 2.1 Agyag kocsimodellek és kerékmodellek ........................................................ 9-10 2.2 Ember formájú „idolok” ............................................................................... 10-11 2.3 Szentélyek .................................................................................................... 11-12 3. B-A-Z megye bronzkori agyagbalta modelljeinek katalógusa .............................. 13-19 3.1 Agyagbalta modellek – összesítő táblázat .................................................... 20 4. Balták a bronzkorban .................................................................................................. 21 4.1 Kőbalták ...................................................................................................... 21-22 4.2 Kőbalták - táblázat....................................................................................... 23-24 4.3 Bronzbalták ...................................................................................................... 25 4.4 Összegzés ......................................................................................................... 25 5. Utánzás és játék: a szocializációs folyamat mérföldkövei..................................... 26-27 6. Összefoglalás .............................................................................................................. 28 7. Zusammenfassung ...................................................................................................... 29 8. Irodalomjegyzék .................................................................................................... 30-33

5

Köszönetnyilvánítás Hálásan köszönöm témavezető tanárnőmnek, Pusztainé Dr. Fischl Klárának a segítségét, tanácsait, támogatását, a konzultációkra fordított idejét.

6

1.

Bevezetés

Szakolgozatomban arra próbálok választ találni, hogy azok a miniatűr agyagbaltamodellek, amelyek középső bronzkori feltárásokról kerültek elő, vajon az akkor élt népesség életében spirituális szerepet töltöttek be, vagy csupán gyermekjátékokkal van dolga a kutatóknak? A dolgozat első részében a kor hitvilágát mutatom be, valamint az egyéb kis méretű agyagtárgyakkal (kocsimodellek, kocsikerék-modellek, emberformájú idolok), ill. a szentély-jellegű területekkel foglalkozó szakirodalom feldolgozásával igyekszem a téma spiritualitással kapcsolatos oldalát felderíteni. A

következőkben

a

B-A-Z-megyei

feltárásokon

előkerült

illetve

a

szakirodalomból megismerhető kis méretű agyagbaltákat gyűjtöttem katalógusba. Ezek után a valós méretű kő- ill. bronzbaltákkal foglalkozom a dolgozatban. A rendelkezésre álló szakirodalom segítségével próbálom az átfúrt kőbaltákat külsejük alapján táblázatba szedni. Nem könnyű feladat, hiszen a témával magyarul csupán Horváth Tünde doktori disszertációja foglalkozik összefoglalóan, aki bevallottan nem tipológiájuk szerint elemzi a bronzkori kultúrák kőanyagát, hanem az eszközhasználat szempontjából. A másik felhasznált irodalom egy német nyelvű múzeumi népszerűsítő sorozat kötete, Ulrike Weller műve. E kötet szerzője pedig a baltákat (agancs, kő, színes fém) tipológiájuk, és nem az eszközhasználat szerint veszi górcső alá. Végül egy fejezet erejéig kitekintést teszek egészen más tudományág felé: a gyermekek életében az utánzás és játék szerepének fontosságára hívom fel a figyelmet a pszichológia és fejlődéslélektan segítségével. Végül a kor hiedelemvilágának, a valós méretű baltáknak és a játék fontosságának megismerése után próbálom eldönteni, hogy milyen célt szolgálhattak a miniatűr agyagbalták a bronzkori ember életében.

7

2.

A kor hitvilága

Ahhoz, hogy kísérletet tegyünk annak megállapítására, hogy a kisméretű agyagbalták milyen célt szolgáltak a korabeli népesség életében, előbb át kell tekintenünk a kor hitvilágát, az egyéb előkerült miniatűr tárgyak esetleges funkcióját is. A bronzkor középső szakaszának hitvilágáról szinte semmit sem tud a régészet. Nem tudni, hogy az akkor élt népességet milyen tényezők vezérelték, milyen kultikus szokásaik voltak, milyen eszközök kísérték azokat. A találgatáson kívül segítségül hívhatóak a mezőgazdasági társadalmak ma is ismert rítusai, hiedelemvilága, amelyek talán a bronzkori ember hitvilágát is meghatározhatták. Olyan természetes erők, mint a hold, a föld, a víz, a föld termőképessége, avagy a mindennapi életet befolyásoló események, mint a születés, halál, betegség vagy háború.1 A kör egyfajta szimbólumrendszer elemeként jelenik meg a korban (telltelepülések struktúrája, motívumkincs, kerék ábrázolások), ami alapján feltételezhető a napkultusz, ám az egyértelmű jelentéstartalom nem állapítható meg.2 Az egyes területek kultúráinak szokásai, kultikus tárgyai merőben eltérőek lehetnek, mindez függhet a népesség eredetétől, a lakóhely földrajzi helyzetétől, a gazdasági formától és a túlvilágról alkotott elképzeléseiktől.3 A kor hitvilágról alkotott képébe azonban leginkább a temetkezések feltárásával nyerhetünk némi betekintést. Az elhunyttal együtt eltemetett tárgyakból következtetni lehet az elhunyt társadalmi helyzetére,

akár

foglalkozására

is,

a

temetés

kísérő

rítusokra,

társadalmi

cselekvéssorozatokra. A sírokban talált tárgyak sok esetben válaszok helyett inkább további kérdéseket vetnek fel: lehettek az eltemetett tárgyak kultikus tartalmúak vagy csupán

a halott mindennapi használati, esetleg viseleti tárgyai? Jelen dolgozat

szempontjából fontos kérdés, hogy esetleg gyermekjátékok lennének, vagy a halott mindennapjaira utalnak, esetleg valamilyen rítus részeként értékelhetők? Lehetséges azonban, hogy mindegyik feltevés megállja a helyét, pontosabban ezen mai kategóriáink közösen határozzák meg a sírokba került tárgyakhoz fűződő viszonyt. Most azonban vegyük sorra a feltárásokon leggyakrabban előkerült, avagy a leginkább feldolgozott tárgyakat, melyeket a hitvilággal, a rituális cselekvésekkel hoz összefüggésbe az adott korban a szakirodalom.

1 2 3

Kovács 1992. 76. P.Fischl-Kertész 2013. 15. Kovács 1992. 76.

8

2.1

Agyag kocsimodellek és kocsikerékmodellek

A kocsi megalkotása hatalmas változást hozott az egykori közösségek életébe: az új közlekedési forma hatására kereskedelmi útvonalak jöttek létre, kapcsolat létesült távoli közösségek között, hatással lettek egymás gazdasági, kulturális életére. Ebből adódóan nem meglepő, ha a kocsi vagy szekér, illetve az azt mozgató állatállomány az egykoron élt népek életében presztízs értékű lehetett, birtoklása kiváltságokkal járt, így ruházhatták fel kultikus tartalommal és kerülhetett be a hiedelemvilágba.4 Míg a réz- és kora bronzkorban ritkábban, úgy a tell-kultúrákban egyre sűrűbben találnak feltárások során részben, vagy egészben megmaradt agyag kocsimodellt. Az egyik legszebb példány a pocsaji modell, két hosszanti oldalán háromsoros vonalkázott díszű zeg-zug sáv van, két rövidebb oldalán pedig két-két küllős kerék rajza .5 Kovács T. szerint6 ezek a bekarcolt kerek formák a napszimbólum ábrázolások egyik első példányai

lehetnek.

Kitér

arra,

hogy

Kis-Ázsiában

a

kocsimodelleknek

a

gyümölcsfelajánlásoknál volt jelentős szerepük, így azok valószínűleg a ténylegesen használt kocsik kicsinyített változatai. Bóna I. úgy véli,7 hogy az agyag kocsimodellek a kultikus élet kellékei lehetettek. Szintén a pocsajról származó kocsit hozza példának, ugyanis annak belsejében vörös festés található. Ellenpéldaként említi az alsómislyei feltárás során közölt kocsit.8 A modell egy gyermek sírjából került elő, az elhunyt kislány lábához helyezték azt. Ebből adódóan nem zárható ki kategórikusan az agyag kocsimodellek gyermekjáték volta. Tárnoki J. szintén a pocsaji példány belsejében észlelt vörös okkernyomokra hivatkozva jelenti ki,9 hogy ezek a tárgyak a bronzkori ember hiedelemvilágának fontos részei, a vallásos rítusok kellékei, mégha a szertartások során betöltött szerepükre már sosem derülhet fény. Ő is említi az alsómislyei példányt, ám ő épp annak megerősítéseként, hogy a kocsimodell sírba helyezése a szakrális magyarázatot támasztja alá.

4 5 6 7 8 9

Bondár 2012. 4. Bondár 2012. 77. Kovács 1992. 78. Bóna 1992. 74. Olexa. 122-129. Tárnoki 1999. 171.

9

Bondár M. szerint10 az agyagmodellek funkciójáról csupán feltevések léteznek. Csekély számuk miatt szakrális tárgynak tartják a kutatók, de sok esetben lehetnek egyszerű gyermekjátékok. 2015-ben megjelent könyve kapcsán11 említi, hogy a pilismarót-basaharci

rézkori

temetőkben

talált

miniatűr

edényeket

sokáig

gyermekjátékoknak hitték12. Itt viszont rendszerint felnőttek sírjaiból kerültek a leletek elő, így ezek a halotti kultusz valamilyen elemeként értékelhetőek. A feltárásokon előkerült agyag-kerékmodellek száma jóval magasabb, mint a kocsimodelleké. A rézkorhoz képest a bronzkorban talált kerekek magas száma utalhat arra is, hogy a kerék ekkor már nem volt újdonság: a korai és középső bronzkori kultúrák csaknem mindegyikében megtalálható az agyag kerékmodell.13 Ám a legfőbb probléma az, hogy a miniatűr agyag kerekek/korongok funkcióját nem lehet egyértelműen eldönteni, nem lehet biztosan kijelenteni, hogy kerékről van-e szó. Ezek a kerek tárgyak tartozhattak kocsimodellekhez, de lehetséges az is, hogy önmagukban is valamilyen szimbólumot képviseltek, így alkották a kultikus szertartások részét. De készülhettek gyermekeknek is, játék gyanánt és lehettek akár lapos orsókorongok is. A kerékaggyal ellátott korongokat azonban egyértelműen elkülöníti a szakirodalom, a kerékagy nélküli, csupán átfúrt korongoktól. Ez utóbbiak funkciója lehet kérdéses, míg a kerékagyas példányok nagy valószínűséggel fa kocsimodellek agyagból készült kerekei lehettek.

2.2

Emberformájú „idolok”

Az emberformájú szobrocskákról

(angolul: „figurine”) is megoszlik a kutatók

véleménye. Ezek az agyagból készített miniatűr, stilizált embert ábrázoló idolok mindössze néhány centiméter nagyságúak, nagyrészük elnagyolt kidolgozású. A középső bronzkor szobrocskáinak kinézetére nagy hatással volt a Balkánról érkező népek formakincse. Ezek legjellegzetesebb példája azok a rövid karú, hegedűformájú idolok, melyek fején nincs ábrázolva az arc14. Kovács T. szerint15 e tárgyak az akkor élt népesség hitvilágának legértékesebb bizonyítékai. 10

Bondár 2012. 90. A The Late Copper Age Cemetery at Pilismarót-Basaharc. István Torma’s Excavations (1967, 1969–1972) 12 http://mta.hu/tudomany_hirei/kivalasztottak-temetoje-a-rezkori-elit-belso-kapcsolatrendszerettarja-fel-a-halal-regeszete-106109 13 Bondár 2012. 53. 14 Kovács 1992. 80. 11

10

Az azonos korú Wietenberg kultúrában talált idolokat feldolgozó munkájában O. Dietrich a szobrocskákon talált ujjlenyomatok mintázatát vizsgálta meg16, amelyből kiderült, hogy azokat 13,5 és 22,8 év közötti kezek készítették. Ez persze nem zárja ki annak lehetőségét, hogy azokat felnőttek készítették gyermekek számára, ám végső következtetésként a szerző a kultikus funkció mellett teszi le a voksát. Magyarázatként utal a figurák rendszeres, szándékos rongálására és a településszerkezettel való szoros összefüggésükre, amelyek az idolok neolitikum korabeli használatára emlékeztetnek. Egy 2014-ben megjelent tanulmányban a szerzők17 viszont arra világítanak rá, hogy a Kovács T. által közölt szobrocskákról úgy tűnik, hogy nem középső, hanem későbronzkoriak. Ezek után nagyon kevés, biztosan középső bronzkori antrophomorf ábrázolást

ismerünk

ahhoz,

hogy

megállapíthassuk

a

korabeli

népesség

mindennapjaiban betöltött szerepüket.

2.3

Szentélyek

1968-ban tárták fel Szalacson (Sălacea, Románia) az Ottomány-kultúrába sorolt bronzkori, azóta széles körben szentélyként ismert területet. A négyszögletes építmény 5,2 m széles és 8,8 m hosszú. Az építményben három helységet tártak fel: egy előcsarnokot, egy helységet függő oltárral, és egy helységet két további oltárral.18 Kovács T. úgy véli19 a második helységben valószínűleg cölöpön állt a négyszögletes oltár, ezen kívül nagy mennyiségű kerámiát is találtak. Uö. közli, hogy a harmadik, legnagyobb teremben a vakolatot dombormintázat borította, két sarkában két masszív, agyagból felépített nagy oltár állt. Az itt talált agyagedényhez hasonlót találtak az épület közelében egy gödörsírban, egy gyermek égett maradványaival együtt. Kovács T. szerint áldozati gödörről van szó. A csütörtökhelyi (Spišský štvrtok, Szlovákia) bronzkori települést bemutató közlésében J. Vladár szakrális helyekről számol be.20 Kultikus helynek véli a terület déli

részén,

a kaputornyok

mögött

feltárt

két

hamvasztásos

gödörsírt

ill.

edénytöredékeket, melyekből két gyermek hamvai kerültek elő. Ugyanezen terület déli, legmagasabb pontján pedig egy sztélé, valamint depóleletek kerültek feltárásra – ebből 15

16 17 18 19 20

Kovács 1992. 78. Dietrich 2011. 96. Király-Koós-Tarbay 2014. 310. Chidiosan-Ordentlich 1975. 20. Kovács 1992. 77. Vladár 1975. 13-15.

11

következtet az ásató arra, hogy a területet szentélyként használhatták. Közleményében más, a helyszínen feltárt leletre, objektumra nem tér ki, amely a terület szentélyszerű voltát alátámasztaná, így ezek alapján a szakrális funkció nem jelenthető ki biztosan. A bronzkori tellkultúrák hitvilágáról származó információkat Florin Gogâltan foglalta össze legutóbb21. Úgy gondolja, hogy az akkor élt népesség számára fontos tényező lehetett a spiritualitás: a feltárt leletek, objektumok alapján a rituális élet folyhatott közösségi szinten (szentélyek), és családi szinten is (kis méretű oltárok, agyagból készített szobrocskák, kocsimodellek stb.). Ám úgy véli, ha ezek a tárgyak nem egyértelműen rituális kontextusból kerülnek elő, úgy nehéz azok valódi funkcióját megállapítani. Mindebből látható, hogy a vizsgált időszak kultikus-szakrális szférájáról kevés információ áll rendelkezésre, és a kutatók véleménye megoszlik az egyes tárgycsoportokkal kapcsolatban.

21

Gogáltan 2012. 7-57.

12

3.

B-A-Z megye bronzkori agyagbalta modelljeinek katalógusa

A következő táblázatban gyűjtöttem össze a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei feltárásokon előkerült kis méretű agyagbalta modellekről a rendelkezésre álló

Sor-szám

információkat:

Lelőhely

Leltári szám

Tárgyleírás

HOM Tibolddaróc Ltsz. 1 -Bércút 53.456.41

Pontosabb találási hely

Fotó, rajz

Kulturális besorolás ha lehetséges

Forrás, irodalom

szórvány

Kalicz 1968. Taf.: LXII/8.

HOM Tibolddaróc Ltsz. 2 -Bércút 53.456.42

szórvány

Kalicz 1968. Taf.: LXII/7.

HOM Tibolddaróc Ltsz. -Bércút 53.456.45

szórvány

3

4

HOM ÁroktőLtsz. Dongóhalom 53.410.37

Barna-szürke foltosra égetett agyag baltamodell, az átfúrásnál eltörve. M.: 2,5 cm, sz: 5 cm.

szórvány

hatvanikultúra

P. Fischl. 2006.

5

MezőcsátPástidomb

szórvány

hatvanikultúra

Kalicz 1968. Taf.: LXIX/13.

6

Szilhalom

szórvány

hatvanikultúra

Kalicz 1968. Taf.: LXXX/12.

szórvány

hatvanikultúra

7

Szilhalom


13

Sor-szám

Lelőhely

Leltári szám

Tárgyleírás


Fotó, rajz


Forrás, irodalom

8

Szilhalom

szórvány

hatvanikultúra


9

Szilhalom

szórvány

hatvanikultúra


10 Szilhalom

szórvány

hatvanikultúra


hatvanikultúra

P. Fischl. 2006.

hatvanikultúra

P. Fischl. 2006.

HOM Ltsz. Ároktő11 Dongóhalom 2002.16.8. 15

HOM Ltsz. Ároktő12 Dongóhalom 2002.16.4 073

Szürke színű, cserépzúzalékkal és homokkal soványított, dupla csonkagúla alakú tárgy töredéke, középen átfúrva. Feltehetően kőbalta agyagmásolata lehetett. A furat átmérője 0,8 cm. M.: 3,5 cm, sz.: 5 cm Szürke színű, cserépzúzalékkal és homokkal soványított, agyagból készült kőbalta makett, kétharmad részénél átfúrva. M.: 6 cm, sz.: 2,5

14

Sor-szám

Lelőhely

Leltári szám

HOM Ltsz. Ároktő13 Dongóhalom 2002.16.1 10.12.

14

15

16

17

TardTatárdomb

TardTatárdomb

HOM Ltsz. 2012.5.29

HOM Ltsz. 2012.5.35

TardTatárdomb

HOM Ltsz. 2012.5.41

TardTatárdomb

HOM Ltsz. 2012.5.13 5

Tárgyleírás


Szürke színű, cserépzúzalékkal soványított, gúla alakú, miniatűr agyagbalta. Az átfúrás helyén törött. M.: 5,5 cm, sz.: 2 cm. Szürkésbarna színű, homokkal soványított miniatűr tárgy, valószínűleg baltamodell töredéke M: 3 cm; Sz: 2 cm Barnaszürke foltosra égetett, homokkal soványított miniatűr agyagbalta töredék

Barnaszürke foltosra égetett, homokkal soványított miniatűr agyagbalta töredék, a tárgy az átfúrásnál tört el Szürke, kaviccsal soványított, balta modell. M: 5 cm; Sz: 2 cm

Fotó, rajz


Forrás, irodalom

hatvanikultúra

P. Fischl. 2006.

20I9

20B7

szórvány

szórvány

15

Sor-szám

Lelőhely

Tard18 Tatárdomb

Tard19 Tatárdomb

Leltári szám

HOM Ltsz. 2012.5.19 7

HOM Ltsz. 2012.5.22 4

Tárgyleírás


Fotó, rajz


Forrás, irodalom

Barna-szürke foltosra égetett miniatűr agyagbalta 20E7 töredéke átfúrással. M: 3 cm; Sz: 1 cm Barna színű, homokkal soványított hosszú, keskeny, csonkagúla alakú törött baltamodell

20A10

M: 5 cm; Sz:1cm

Tard20 Tatárdomb

HOM Ltsz. 2012.5.44 9

Erősen töredékes agyagbaltamodell M: 2,5 cm; Sz: 2 cm Szürke színű, homokkal és

14E10

cserépzúzalékk al soványított

Tard21 Tatárdomb

22

Polgár

HOM Ltsz. 2012.5.73 8

tárgy derékszögű sarkának töredéke, átfúrással. Talán 1:1 méretű kőbalta agyagból készített másolata M: 4 cm; 3 cm

11D6

szórvány

hatvanikultúra

Kalicz 1968. Taf.: CXVI/1.

16

Sorszám

Lelőhely

Tard23 Tatárdomb

Leltári szám

HOM Ltsz. 2012.5.126 7

HOM EmődLtsz. 24 Nagyhalom 2012.113.4 1

Tárgyleírás


Fotó, rajz


Forrás, irodalom

Szürke színű, homokkal, kerámiazúzalékkal 7G7 soványított, agyagbaltamodell töredéke M: 2,8 cm; 3,5 cm

Barnaszürke foltosra égetett, homokkal soványított miniatűr agyagbalta töredék, a tárgy az átfúrásnál tört el. M: 2,5 cm; Sz: 2 cm

szórvány

Szürke színű, átfúrt agyagbalta modell töredéke M: 4,8 cm; Sz: 2,4 cm; H: HOM MezőcsátLtsz. 25 Laposhalom 2013.58.5

2,5 cm

szórvány

17

Sorszám

Lelőhely

Leltári szám

HOM Tiszakeszi- Ltsz. 26 Szódadomb 2013.60.5 9

27

HOM VattaLtsz. Testhalom 2013.61.10 5

28

OngaHeinlein tanya

HOM Ltsz. 2011.28.17 7

Tárgyleírás


Szürke színű, fényezett felületű, homokkal soványított, átfúrt agyagbalta modell töredéke M: 3,9 cm; Sz: 2,9 cm; H: 2,9 cm

szórvány

Barna színű, fényezett felületű, homokkal soványított agyagbaltamodell töredéke M: 2,5 cm; Sz: 1,8 cm

szórvány

Barna-szürke foltosra égetett, homokkal és cserépzúzalékkal soványított, S11 és S7 kisméretű között agyagbaltamodell egyik végén átfúrással. M: 5 cm; Sz: 1,5 cm

Fotó, rajz


Forrás, irodalom

P. Fischl– hatvani Rebenda kultúra 2012

Barna-szürke foltosra égetett agyag baltamodell 29 Borsodivánka leltározatlan M: 5 cm, Sz: 2 cm

18

Sorszám

Lelőhely

Leltári szám

Tiszabábolna HOM -Fehérló Ltsz. 30 tanya 2015.6.11

4

JászdózsaKápolna31 halom

Jászdózsa32 Kápolnahalom






Tárgyleírás


Barna színű, homokkal és kerámia zuzalékkal soványított, agyagbalta modell, melyen látszik a nyéllyuk egy része is. Kézzel készült M: 4 cm; Sz: 2 cm

szórvány

Valós méretű balta miniatűr agyag változata Hossz: 4 cm

szórvány

hatvanikultúra

Bóna 1992 tétel: 420.


szórvány

hatvanikultúra



szórvány

hatvanikultúra



szórvány

hatvanikultúra



szórvány

hatvanikultúra



szórvány

hatvanikultúra


Fotó, rajz

Forrás, irodalom

Publikálatlan

19

3.1

Agyagbalta modellek – összesítő táblázat

A következő táblázatban próbáltam az agyagbalta modelleket, amelyeknél fotó is rendelkezésre áll, külső jegyeik alapján csoportosítani, így összevethetőek részben az alábbi fejezetben tárgyalt kőbalta típusokkal:

Nyakrészen átfúrt, téglatest alakú balták 2.

3.

Bikónikus balták

22.

Hosszúkás, háromszög alakú balták

Lekeríkett nyakú balták

Középen átfúrt, egyenes élű balták

12.

1.

5.

29.

4.

7.

13. 28.

31.

32.

8.

9.

10.

30.

33.

34.

35.

36.

20

4.

Balták a bronzkorban

Ahhoz, hogy megpróbáljuk kideríteni, milyen célt szolgáltak a bronzkori ember életében a kis méretű agyagbalták, elengedhetetlen megvizsgálnunk a bronzkorban használt valódi méretű baltatípusokat, azok formáját és rendeltetését.

4.1

Kőbalták

Kőből készült pattintott vagy csiszolt eszközöket nagy számban ismerünk már a paleolitikum óta. Az őskőkor emberének mindennapi életében elengedhetetlen szerepet játszottak a különféle kőeszközök, és ez így is maradt a fémeszközök megjelenéséig. Miután a fémművesség egyre nagyobb teret hódított, eleinte a kőeszközöket mintázták meg a kor mesteri a fémből. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kőből készült eszközök eltűntek volna a korabeli népesség életéből: Horváth T. szerint a kora- és középső bronzkor idején még igen sok eszköztípus készül kőből, köztük igen fontos, a mindennapok számára nélkülözhetetlen munkaszerszámok és dísz, ill. presztízstárgyak is. Ezek egy része a hagyományos bronzkor-kutatás számára is igen fontos információkat hordoz (pl. az öntőminták-fémművesség területén).22 A bronzkori kőeszközök repertoárja csaknem olyan gazdag, mint az azt megelőző koroké: megtalálható a fejsze, ácsbárd, balta, szalukapa, bárd, derékban beszűkülő fejsze (waisted axe), stb.23 Ezek rendeltetése, mérete, külső megjelenése teljesen eltérő lehet. Az a kőbaltatípus, amely a leginkább hasonlít a miniatűr agyagbaltákra, a nyéllyukas balta. Antoni J. szerint, aki az újkőkori Lengyel-kultúra kapcsán vizsgálja meg a kor csiszolt kőeszközeit,24 ezt a típust nem igazán lehet az eszközök közé sorolni, inkább méltóságjelvényként lehet értelmezni. A neolitikum feltárásairól főleg sírokból kerül elő, magas minőségű kőzetből készült, sok belőlük a törött példány. A törésből nem lehet megállapítani, hogy használat közben történt-e, avagy a az átfúrási művelet során. A tárgyak súlya átlagosan 200-250g, amellyel már alkalmasak a munkavégzésre. A nyél számára kialakított lyuk viszont gyengíti az eszközt, Antoni J. szerint emiatt

22 23 24

Horváth 2004. 20. Horváth 2004. 60. Antoni 2012. 52.

21

tarthatjuk ezeket a tárgyakat olyan egyedi munkáknak, melyeket csak különleges alkalmakkor (pl. szertartás során) használtak, vagy fegyvereknek.25 Példaként említi a Szegvár-Tűzkövesen

előkerült

’kőbaltás

isten’-t,

ahol

is

a

feltételezett

vezető/isten/főnök szobor vállán átfúrt kőbalta nyugszik, egyértelműen fegyver avagy méltóságjelző szimbólumként. Hasonlóan vélekedik az átfúrt kőeszközökről Horváth T, nem tartja azokat munkavégzésre alkalmasnak, szerinte leginkább szertartási-, -csere, - ajándéktárgyak, illetve alkalmi eszközök lehettek,26 ugyanis az átfúrt példányok fokozottan sérülékenyek: ezért lehet az, hogy a legtöbb példány a nyéllyuknál törve kerül elő. Uö. szintén említi a szegvári, V. számú idolt, mint a kőbalták hatalmi szimbólumként

való

megjelenésének

legegyértelműbb

utalását.27

Ezt

látszik

alátámasztani a trónuson, a szobor testén és a baltán található vörös festés.

Kép 1:A szegvári V. szám idol, az ún. „baltás isten” rekonstrukciós rajza28

25 26 27 28

Antoni 2012. 52. Horváth 2004. 58. Horváth 2004. 70. Trogmayer 1990. 69.

22

4.2

Kőbalták - táblázat

A dolgozat szempontjából a vizsgálandó kőbalta-típusok az átfúrt kőbalták. U. Weller balta-katalógusából29, amely a baltákat anyaguk, tipológiájuk szerint vizsgálja, az alábbi példányokat gyűjtöttem össze, melyek formai hasonlóságot mutatnak az előbbi táblázat miniatűr agyabaltáival:

Kőeszköz megnevezése

Elterjedési terület

Leírás

A magyar Függőlegesen Alföldtől a átfúrt párizsifejsze medencéig

Jellemző a D-formájú átmérő, a lapos alsó- és az íves felső oldal. Az átfúrás az éllel merőleges. Létezik egy- és két élű példány is

Átlósan átfúrt „kaptafa” alakú balta

Jellemző a D-formájú átmérő, a lapos alsó- és az íves felső oldal. Az átfúrás a hossztengelyre átlós, ezáltal az éllel párhuzamos. Az átfúrás a fok irányában helyezkedik el.

Dunakörnyéki balta

29

Dél-Kelet Európa; Közép-Európa

Kelet- és KözépEurópa; DélSkandinávia

Az oldalszélek viszonylag szimmetrikusan futnak a széles nyakrésztől az élig. Az átfúrás a hossztengelyre átlós, ezáltal az éllel párhuzamos. Az átfúrás a fok irányában helyezkedik el.

Datálás

Fotó

Korai – és középső neolitikum

Középső- és késő neolitikum

Középső- és késő neolitikum

Weller 2014.

23

Kőeszköz megnevezése

Összeurópai kalapácsfejű balta

Ötszögletű balta

Elterjedési terület

Leírás

Datálás

Kelet- és Közép Európa; DélSkandinávia

A kalapácstest és az él hajlított, a nyakrész hengeres. A keresztmetszet az oválistól a lapos oválisig változhat. Gyakran található bordadísz a felső oldalon. Az átfúrás megerősítése íves, széle éles.

Késő neolitikum

A kalapácstest ránézésre ötszögletű. A nyak- és élrészek keresztmetszete a szögletestől négyszögletesig változhat. Az előkerült példányok egy részén X jel található.

Bronzkor

Két élű balta, amely ránézésre ovális formájú. Keresztmetszete a szögletestől négyszögletesig változhat. A keskeny oldalai egyenesek, vagy enyhén domborúak. A középen elhelyezkedő nyéllyuk kerek, vagy ovális.

Késő neolitikumtól a kora bronzkorig

Észak-Nyugat Európa; DélSkandinávia; Észak-Kelet Németország; Lengyelország

Lándzsa alakú balta

Franciaország Svájc; DélNémetország

Kerek nyakú balta

ÉszakKözép- és Nyugat Európa

Ívelt balta

Jütland; SchleswigHolstein; Niederachsen

A balták keresztmetszete hozzávetőlegesen szögletes, a nyakrész lekerekített. A nyéllyuk nagyrészt a nyakhoz közel helyezkedik el.

A balta felső oldala ívelt, az él és anyak enyhén íves. A nyéllyuk körülelül a balta közepén helyezkedik el, annak megerősítése erősen szögletes. A baltatest átmérője hozzávetőlegesen négyszögletű.

Fotó



24

4.3

Bronzbalták

A bronzkorban használt rézből és/vagy bronzból készült baltáknak már egészen más a külsejük: megjelenik az ún. nyélnyújtvány, esetleg nyélcső, vagyis a nyelet kíséri egy darabon egy erősítő fém rész. A rézkor és a bronzkor baltatípusaival foglalkozó munkájukban a szerzők a tagolatlan darabokat a rézkor végére datálják; a tagolt nyéllyukú darabokkal indul a bronzkori fejlődés.30

Kép 2: A nyéllyukas balták időrendi táblázata a Kárpát-medencében31

4.4

Összegzés

A kőbalták külsejük szerinti csoportosítása alapján kézenfekvőnek tűnik, hogy a kis méretű agyagbalták azok kicsinyített változatai. Ezt látszik alátámasztani a tény, hogy a bronzkorban használt fémből készült balták külseje teljesen eltér azoktól.

30 31

Dani 2013. 67-93. Dani 2013. 216.

25

5.

Utánzás és játék: a szocializácós folyamat mérföldkövei A dolgozat fő kérdése, hogy a régészeti feltárások során talált miniatűr

használati tárgyak lehettek-e gyermekjátékok? A kérdés megválaszolása nem egyszerű, viszont egyéb tudományok segítségével jobban átvilágítható. A gyermeki fejlődéslélektan alapfogalmai közé tartoznak az olyan viselkedési formák mint az utánzás vagy a játék. Csecsemőkortól kezdve figyeli, utánozza a gyermek a körülötte lévő világot, kezdetben tudattalanul, később egy-egy fontos személyt, cselekvéssort tudatosan lemodellezve. Csakis így képes a kisgyermek a későbbi helyes szociális viselkedés elsajátítására, saját szerepének meghatározására. A következőkben a fejlődéslélektan, a neveléslélektan és játékpszichológia néhány alapfogalmát hívtam segítségül.

Utánzás

Mindenki számára természetes a tény, hogy a kisgyermekek utánzás útján tanulnak. A pszichológia tudománya ezt ’szociális tanulásnak’ nevezi. Ez egy olyan komplex folyamat, amely révén a gyermek elindul a szocializáció útján, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat. A modellálás, vagyis a megfigyeléses

(obszervációs)

tanulásnak

központi

szerep

jut

a

szociális

tanuláselméletben: segítségével az egyén új viselkedéselemeket sajátíthat el, a meglévő repertoárját bővítheti, ráismerhet azok új kombinációjára, és azok következményeire is.32 A legtöbb emberi viselkedés utánzó jellegű, a csecsemők már 7-8 hónapos korukban kezdenek el utánozni. Ilyenkor az első szocializációs kiscsoport, a család, azon belül is édesanyjuk mimikáját próbálják ismételgetni. Az egyszerű mozgások ismétlése után az első életévtől összetettebb cselekvéssorokat is képesek a kisgyermekek a modell viselkedéséből megismételni. Az utánzásos tanulás során a gyermek szinte akaratlanul és tudattalanul lemásolja környezete szereplőinek viselkedését. Az utánzás célja a referenciaszemély által közvetített magatartási minta megközelítése, leképezése, elsajátítása és alkalmazása.

32

Vajda-Kósa 2005. 96.

26

A gyermekek az ún. késleltett utánzást 1,5-2 éves kor körül kezdik elsajátítani, ilyenkor mások viselkedésének reprezentációja figyelhető meg.

33

Ez annyit tesz, hogy

az ellesett cselekvést nem csak egyazon időben képesek megismételni, hanem órákkal, napokkal, sőt, akár hónapokkal később is. Ezért kezd el seperni a kisgyermek, ha újra meglátja a seprűt, amellyel édesanyja napokkal azelőtt a házi munkát végezte. Ezt a gyermekkori utánzást támogatja az a számtalan gyermekjáték is, amelyet manapság az üzletek polcain lehet látni.

Játék

A játék olyan cselekvési forma, melynek során a gyermek tapasztalatokat szerez, helyzeteket modellez. A gyermek életében a játszás igen komoly és lényeges tevékenység, életmód, sőt módszer, amivel a világban való létet a növekedés, felnőtté válás fontos lépéseit tanulják.34 Amikor

a

gyermekek

tárgyakat,

eszközöket

használnak

a

játékhoz,

tulajdonképpen a mindennapok tárgyi-társas-személyes helyzeteivel játszanak, a tárgyak ebbe ágyazódnak bele.35 Ezt támaszthatják alá a régészeti feltárásokon talált miniatűr tárgyak. Az előző fejezetben taglalt agyag kocsimodellek például egy példány kivételével (Alsómislye) telepfeltárásról kerültek elő. Mindez a profán magyarázatot támaszthatja alá, miszerint a kisméretű agyagkocsik csupán a valós méretű kocsik kicsinyített változatai, azon belül pedig gyermekjátékok lennének.

33 34 35

Vajda-Kósa 2005. 96-97. Stöcker 2011. 13. Stöcker 2011. 50.

27

6.

Összefoglalás

A szakirodalom feldolgozása után kiderült, nem dönthető el egyértelműen, hogy gyermekjátékok vagy kultikus tárgyak voltak-e a kis méretű agyagbalták. A miniatűr agyagbalták katalógusba gyűjtése után kiderült, hogy formájukat tekintve csoportosíthatóak, így azok összehasonlíthatóvá váltak a kor valós méretű baltáival. Ennek eredményeképp megállapítható, hogy a miniatűrök az adott kor kőbaltáihoz hasonlítanak, és nem a színes fémből készült eszközökhöz. Ezek alapján további kérdések merülnek fel: ha a kőbaltákat nem munkavégésre, hanem presztízstárgyként használták, akkor lehetséges, hogy azok kicsinyített másai is istenek/szobrok/idolok hatalmi szimbólumaként jelenhettek meg, tehát ezzel a szakrális funkció támasztható alá. Ugyanezen gondolatmenet szerint viszont gyermekjátékok is lehetettek, hiszen a gyermekek szívesen játszanak a felnőttek számára fontos, megbecsült tárgyakkal (pl. játékautó stb.). A korabeli hitvilág ismeretének hiánya nem teszi lehetővé, hogy kijelenthető legyen a kultikus felhasználás, korábbi korok, kultúrák leletanyaga szerint viszont kapcsolódhatnak szakrális szokásokhoz (szegvári idolok). Ha pedig az átfúrt kőbalták egy részét mégis használták munkavégésre, úgy azok megjelenése a miniatűr gyermekjátékok között szintén kézenfekvőnek tűnhet. A szakirodalom feldolgozása és azt követően a további kérdések felmerülése után a problémakör megítélése továbbra is kérdéses: az összegyűjtött információk alapján egyik megoldás sem zárható ki illetve vethető el.

28

7.

Zusammenfassung

Ob die miniature Tonäxte aus der mittleren Bronzezeit Kinderspielzeuge oder kultische Gegenstände waren, kann man nach der Bearbeitung der Fachliteratur immer nicht sicher entscheiden. Nach der Zusammenstellung der Katalog von der kleinen Tonäxte wurde aber eindeutig, dass die Tonäxte sich nach der Steinäxte ähneln. Die Äxte aus Metall sehen in mittleren Bronzezeit völlig anders aus, als die miniaturen aus Ton. Die Steinäxte wurden vermutlich nicht als Arbeitswerkzeuge verbraucht: die durchlochte Äxte sind zerbrechlich wegen dem Schaftloch, deswegen können die Wissenschaftler die als Machtsymbol verständigen. In diesem Sicht könnten die ähnelnde kleine Tonäxte auch als Machtsymbol eines Gottes sein, wie z.B. die Idole von Szegvár-Tűzköves. Wenn die aber Machtsymbole waren, könnten die auch als Kinderspielzeuge funktionieren, da Kinder spielen gerne mit wertvollen Gegenständen der Erwachsenen. Wegen der wenigen Information über die Glaubenswelt oder über das Leben aus der mittleren Bronzezeit ist die Entscheidung der Frage problematisch: laut der vorhandene Daten kann man keine der beiden Interpretationen ausschliessen.

29

8.

Irodalomjegyzék

ANTONI 2012. Antoni Judit: Útmutató a csiszolt kőeszközök világához. Újkőkori eszközkészítés és használat: a Lengyel kultúra eszközanyaga és technológiai párhuzamai Óceániából. Budapest

BÓNA 1992. Bóna István: Wagen und Wagenmodelle in den Tellkulturen. In: Bóna István: Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Teiss. 73-75. Frankfurt am Main

BONDÁR 2012. Bondár Mária: Agyag kocsimodellek a Kárpát-medencéből (i.e. 3500-1500). Budapest

DANI 2013. Dani János: The Significance of Metallurgy at the Beginning of the Third Millennium BC in the Carpathian Basin. In: Transitions to the Bronze Age Interregional Interaction and Socio-Cultural Change Carpathian Basin and Neighbouring Regions in the Third Millennium BC. 203-233. Budapest

DIETRICH 2011. Oliver

Dietrich:

Kinderspielzeug

oder

Kultobjekte?

Überlegungen

zu

Anthropomorphen Figurinen der Wietenberg- und Tei Kultur. In: Bronze Age Rites and Rituals in the Carpathian Basin. 87-106. Targu Mures

30

GOGALTAN 2012. Florin Gogoltan: Ritual Aspects of the Bronze Age Tell-Settlements in the Carphatian Basin. In: Ephemeris Napocensis XXII. 7-57. Bukarest

HORVÁTH 2004. Horváth Tünde: A vatyai kultúra településeinek kőanyaga komplex régészeti és petrográfiai feldolgozás (Ph. D. disszertáció, I. kötet)

KALICZ 1968. Kalicz Nándor: Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. Abriss der Geschichte des 19.-16. Jahrhundert v.u.Z. Budapest

KIRÁLY-KOÓS-TARBAY 2014. Király Ágnes – Koós Judit – Tarbay János Gábor: Representation of Jewellery and Clothing on late Bronze Age anthropomorphic clay Figurines from northeastern Hungary. In: APULUM LI series Archaeologica et Anthropologica. 307-341. Gyulafehérvár

KOVÁCS 1992. Kovács Tibor: Glaubenswelt und Kunst In: Bóna István: Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Teiss. 76-82. Frankfurt am Main

MILLAR 1973. Susanna Millar: Játékpszichológia. 259-287. Budapest

31

MÖNKS-KNOERS 2004. Franz J. Mönks – Alphons M. P. Moers: Fejlődéslélektan. Budapest

OLEXA 1983. Ladislav Olexa: Sídliská a pohrebiská z doby bronzovej v Nižnej Myšli. In: Archeologické rozhledy XXXV. 122-129. Prága

ORDENTLICH-CHIDIOSAN 1975. Ivan Ordentlich - Nicolae Chidiosan: Un Templu-Megaron din epoca bronzuli Descoperit la Salacea. In: Crisia 1975. 27-44.

P. FISCHL 2006. P. Fischl Klára: Ároktő-dongóhalom bronzkori tell telep. (Bronzezeitliche Tell-Siedlung in Ároktő-Dongóhalom) Miskolc

P. FISCHL et al. 2014. P. Fischl Klára- Tobias L. Kienlin - Tamás Pusztai Tamás- Helmut Brückner Simone Klumpp - Tugya Beáta - Lengyel György: Tard-Tatárdomb: An Update on the Intensive Survey Work on the Multi-Layer Hatvan and Füzesabony Period Settlement. In: Settlement, Communication and Exchange around the Western Carpathians in European Context.

P. FISCHL-KERTÉSZ 2013. P.

Fischl

Klára-Kertész Gabriella

Nikoletta: Bronzkori

szimbólumok

és

megnyilvánulásaik, avagy mit mesél nekünk egy bronzkori település szerkezete. In: Gesta XII. 10-19.

32

P.FISCHL-REBENDA 2012. P. Fischl Klára-Rebenda János Pál: Újabb láncszem a Hernád mente bronzkori

településszerkezetében. Onga–Heinlein-tanya In: Herman Ottó Múzeum Évkönyve LI (2012), 45–61.

STÖCKERT 2011. Stöckert Károlyné: Kis játékpszichológia. Budapest

TÁRNOKI 1999. Tárnoki Judit: Bronzkori kocsimodell Törökszentmiklós-Terehalomról. In: Savaria : a Vas megyei Múzeumok értesítője. Pars Archaeologica 24/3 165-177. Szombathely

TROGMAYER 1990. Trogmayer Ottó: Der Gott mit Axt. Gedanken zu einem neuen Statuettenfund. In: Alltag und Religion. Jungsteinzeit in Ost Ungarn. 66-69. Frankfurt am Main

VAJDA-KÓSA 2005. Vajda Zsuzsanna-Kósa Éva: Neveléslélektan. Budapest

VLADÁR 1975. Jozef Vladár: Spišský Štvrtok – Befestigte Siedlung der Otomani-Kultur. In: III. Internationaler Kongress für slawische Archäologie Bratislava, 7-14. September 1975. 2–24. Nyitra

WELLER 2014 Ulrike

Weller:

Äxte

und

Beile.

Erkennen,

bestimmen,

beschreiben.

Bestimmungsbuch Archäologie 2. Berlin 33

Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat): A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja:

Recommend Documents