PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Szekszárd Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet
Szakdolgozati szabályzat A Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata – a szakdolgozatról (diplomamunkáról) szóló 59-60. §-ban foglaltak – és a tanterv alapján a Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet az alábbi követelményeket fogalmazza meg szakdolgozó hallgatói számára.
I. Általános rendelkezések 1. A záróvizsgára bocsátás feltétele a szociális munka tárgyköréhez kapcsolódó tárgyú szakdolgozat elkészítése, benyújtása és elfogadása. 2. A Kar oktatói minden tanévben szakdolgozati témákat hirdetnek, amelyeket a szakfelelős hagy jóvá. A hallgatók szakdolgozatuk témáját az ötödik szemeszterben kötelesek kiválasztani az intézet weboldalán közzétett aktuális szakdolgozati témajegyzékéből. A témaválasztás tekintetében a hallgató köteles egyeztetni a meghirdető oktatóval. Indokolt esetben az oktatóval egyeztetve, a szakfelelős engedélye alapján lehetőség van a meghirdetetteken túl, egyéni témaválasztásra is. Egy-egy oktató az egyes tagozatokon 6 szakdolgozónál többet nem köteles fogadni. 3. A szakdolgozat készítését témavezető (konzulens) segíti. Témavezető a Kar oktatója, vagy kutatója, illetve főigazgatói engedéllyel külső szakember lehet. 4. Szakdolgozati szeminárium legkevesebb 5 hallgatóval, de legfeljebb 15 hallgatóval indítható. Öt hallgatónál kevesebb jelentkező esetében – a szakdolgozati téma kiírását engedélyező intézetigazgató hozzájárulásával – egyéni konzultációs rend szerint is megszervezhető a szakdolgozati szeminárium. A konzultáció tematikája azonos a szemináriuméval. Egy-egy félév során a hallgatónak legalább 3 személyes konzultációt kell igazolnia a szabályzat 4. sz. mellékletének alkalmazásával. 5. A szakdolgozati szemináriumok gyakorlati jeggyel zárulnak. Az értékelés alapja a félévközi szemináriumi teljesítmény. 6. A szakdolgozati témabejelentő lap az Intézet Titkárságán vehető át (illetve az intézet honlapjáról letölthető), amelyet kitöltve, a témavezető tanár aláírásával kell ugyanott leadni a tanév rendjében meghatározott időpontig. 7. A szakdolgozat titkosságának engedélyezése a szakfelelős hatásköre. 8. A szakdolgozati téma módosítását, illetve a konzulensváltást – indokolt esetben egy alkalommal – legkésőbb a Szakdolgozati szeminárium II. (SZDSZB 0102) megkezdését megelőzően, az intézetigazgató engedélyezi.
9. A szakdolgozat beadásához a konzulens engedélye szükséges. Egyidejűleg a szakdolgozónak be kell nyújtania egy nyilatkozatot, amelyben büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy az elkészült mű a saját munkája. 10. A konzulens az engedélyt megtagadhatja, amennyiben a Szakdolgozati szeminárium II. teljesítését követően az oktatónak nem volt módja a hallgató önálló és folyamatos munkavégzéséről meggyőződni.
II. A szakdolgozati szeminárium 1. A szakdolgozati szeminárium célja a dolgozat elkészítésének elméleti és módszertani megalapozása, a feladat megadott ütemben történő elvégzésének támogatása, valamint az egyes részfeladatok oktató általi folyamatos ellenőrzése és értékelése. A szakdolgozati szeminárium két, egymásra épülő egy-egy féléves kurzus. 2. A Szakdolgozati szeminárium I. (SZDSZB 0101) nappali tagozaton 30 órás 18 kredites, a levelező tagozaton 12 órás 18 kredites, gyakorlati jeggyel záruló tárgy, amely a 6. mintafélévben vehető fel. Előfeltétele: „A szociális kutatás elmélete és módszerei” (TÁIB 0301) tárgy sikeres teljesítése. A Szakdolgozati szeminárium I. teljesítésének feltétele a szakdolgozati szabályzat formai és tartalmi követelményeinek megfelelő 20 oldalnyi anyag leadása. 3. A Szakdolgozati szeminárium II. (SZDSZB 0102) nappali tagozaton 30 órás, 2 kredites, a levelező tagozaton 12 órás, 2 kredites, gyakorlati jeggyel záruló tárgy, amely a 7. mintafélévben vehető fel. Előfeltétele: a Szakdolgozati szeminárium I. sikeres teljesítése. A Szakdolgozati szeminárium II. teljesítésének feltétele, hogy a szakdolgozat leadható állapotban legyen. 4. Sikertelen teljesítés esetén mód van mindkét szakdolgozati szeminárium felvételére a mintaféléveket követő félévben. A szakdolgozati szeminárium I-II. javasolt témakörei: 1. A dolgozat témakörének meghatározása, pontosítása, a feldolgozandó probléma kijelölése 2. A dolgozat pontos címének meghatározása 3. Tartalomjegyzék készítése, melyben részletezésre kerül a dolgozat felépítése, szerkezete, belső arányai 4. A feldolgozandó probléma társadalmi és (adott esetben térbeli) kontextusba helyezése 5. A téma aktualitásának, újszerűségének, jelentőségének bizonyítása 6. Az axióma, hipotézis, tétel „mibenlétének” áttekintése 7. A hipotézis ellenőrzése (szakirodalmi hátterek, a változók kidolgozottsága) 8. A szakirodalom alapján axiómák, tételek gyűjtése, a lehetséges következtetések megfogalmazása 9. A dolgozat hipotézisének kidolgozása (mit kíván feltárni, jellemezni, elemezni) 10. Konceptualizálás (a dolgozatban használt alapfogalmak, változók összegyűjtése) 11. Az empirikus adatfelvételi módok, eljárások, lehetőségek számbavétele 12. A konkrét kutatási témához kapcsolódó empirikus adatfelvétel kereteinek felvázolása (a kutatási cél, a módszerek és a mintavétel pontosítása)
13. A szakirodalom gyűjtésének módszertani kérdései 14. A szakirodalom kezelése, az ehhez kapcsolódó technikák áttekintése 15. A dolgozat szerkezetének, gondolatmenetének áttekintése, kiegészítése 16. A kutatás lebonyolításának egyéb kérdései 17. A kutatás lebonyolítása 18. Adatelemzés, feldolgozás 19. A kutatás, adatgyűjtés tapasztalatainak megbeszélése, a szükséges kiegészítések megtervezése 20. A dolgozattal kapcsolatos formai követelmények tisztázása
III. A szakdolgozat részei, tagolása 1. A szakdolgozat témáját úgy kell megválasztani, hogy az a szociális munka tárgyköréhez kapcsolódjon, a címét pedig úgy kell tömören megfogalmazni, hogy egyértelműen jelezze a tartalmat. A téma – szükség esetén – alcímmel pontosítható. 2. A tartalomjegyzék szerves része a dolgozatnak. Sorrendben tartalmazza a fejezetcímeket – beleértve az alcímeket is a megfelelő lapszám feltüntetésével. 3. A bevezetés a dolgozat címének pontosítását követően értelmezze a témát, tartalmazza a témaválasztás indoklását (aktualitás, hasznosíthatóság, stb.), a megoldásra váró elméleti vagy gyakorlati kérdés, feladat megfogalmazását, a forráscsoportok és módszerek megjelölését. 4. A tárgyalás (a téma kifejtése) feltárja az adott probléma elméleti hátterét, szakirodalmi áttekintést nyújt, amelynek alapján a témával kapcsolatos problémák, eredmények, feladatok, módszerek kerülnek kifejtésre, részletezésre. A különböző elméletek objektív bemutatása, az ezekből következő konklúzió megfogalmazása jelenti a hallgató véleményalkotásának alapját. Önálló kutatás esetén a saját hipotézis megfogalmazása, a kutatás bemutatása, a megfigyelés, valamint az adatfeldolgozás és elemzés alkotja a tárgyalás fő területeit. A tárgyalás a szakdolgozat legmeghatározóbb része, alcímekkel vagy egyéb módon (pl. számjelzésekkel) tagolandó. 5. A befejezés (összegzés) a hipotézisre, a problémafelvetésre adott válaszokat, a feldolgozás során kapott eredményeket összegzi, illetve a kutatás rövid értékelését tartalmazza. Ennek keretében a hallgató javaslatot tehet a szociális munkás feladatainak megújítására vagy a feltárt törvényszerűségek, eredmények hasznosítására. 6. A szakdolgozat végén közölni kell a hivatkozott irodalmakat. Más szerzők gondolatainak, eredményeinek az átvétele minden esetben etikai és szerzői jogi kérdés. A hivatkozás hiánya vagy szó szerinti idézés esetén az idézőjel kitételének elmulasztása plágiumot, és egyben szerzői jogsértést jelent, ami egyben a dolgozat elutasítását, elégtelenre minősítését vonja maga után. (Különösen figyelni kell az internetes források etikátlan használatának elkerülésére! Az internetről letöltött és felhasznált források aránya lehetőleg ne haladja meg a felhasznált irodalmak 30 %-át!) 7. Tartalmazhat a dolgozat szöveges vagy képes mellékleteket is. Az előbbiek olyan információkat közölnek, amelyek kifejtése a szövegben nem célszerű, mert megtörné a gondolatmenetet. Az utóbbiak általában képeket, rajzokat, táblázatokat, grafikonokat, stb. tartalmaznak.
IV. Forráshasználat A források tekintetében különösen fontos, hogy a választott témához kapcsolódó alapvető és korszerű, hiteles szakirodalmat használjon a szakdolgozó, és a lehető legfrissebb statisztikára hivatkozzon a korrekt forrásfelhasználás során. 1. Az irodalomjegyzék 1.1 Irodalmak: a szakdolgozat végén névsorba rendezve közölni kell a hivatkozott irodalmakat alapvetően a következő módon: Szerző neve, kiadás évszáma, mű címe, kiadó neve, kiadás helyszíne. Pl.: Durkheim, Emile. 1982. Az öngyilkosság. Szociológiai tanulmány. Közgazdasági és Jogi Kiadó. Budapest. 1.2. Jogszabályok: kettőnél több jogszabály használata esetén a jogforrási hierarchiának megfelelően külön jogszabály jegyzéket kell feltüntetni. 2. Az idézés típusai 2.1 Szó szerinti idézés esetén az idézett szöveg mindig idézőjel közé kerül: • a fentiek miatt nem célszerű néhány sornál hosszabb szövegeket szó szerint idézni, • kerülni kell a több oldalas szó szerinti idézeteket (arra a tartalmi idézés használatos), • kerülni kell az idézeten belüli idézeteket. 2.2. Tartalmi (lényegkiemelő) idézés esetén az idézett szöveg nem kerül idézőjel közé: • a fentiek miatt célszerű hosszabb szövegek összefoglalásakor, lerövidítésekor használni, • egy-egy tartalmi idézés végén mindig jelölni kell a forrást, utána általában új sor, új bekezdés következik. 3. Az idézés formái A választott témától, tudományterülettől függően az idézés, a forrásmegjelölés eltérő formái választhatóak. 3.1.Vagy a szövegben az idézet után, zárójelbe téve kell megjelölni a szerzőt és az oldalszámot. Ha ugyanazon szerző több műve is szerepel, akkor a kiadás évszámát is fel kell tüntetni. Pl.: • (Durkheim: 112) vagy (Durkheim 112) • (Durkheim 1982: 112) vagy (Durkheim 1982. 112) 3.2. Vagy a szövegben az idézet után kis szám1 (felső index) jelzi a lábjegyzetet, melyben az előzőhöz hasonlóan szerepel a szerző neve, az oldalszám, illetve szükség esetén az évszám. 3.3. Internetes szöveg esetén a szerző nevét ugyanúgy fel kell tüntetni, de a teljes letöltési cím helyettesíti az oldalszámot, a letöltés ideje pedig az évszámot pl.: Ferge: Kétsebességű Magyarország http://www.3sz.hu/jm/szakmai-anyagok/FZSKetsebesseguMao..rtf (2007)
V. Formai követelmények 1. A dolgozat terjedelme szövegszerkesztővel készítve minimum 30 oldal. A dolgozat szövegét magyar ékezetes (Pl. Times New Roman CE) 12 pontos betűnagysággal, 1,5-ös sortávolsággal, sorkizárt igazítással kell elkészíteni. A kiemelések dőlt vagy félkövér szedéssel oldandók meg. A margók mérete: alsó, felső és jobb oldali: 2,5 cm, bal oldali: 3,5 1
Durkheim:112. / Durkheim 1982.: 112. vagy Durkheim 112./Durkheim 1982. 112.
cm. Az oldalszám tartalmazza a hivatkozott irodalmat és a jegyzeteket, de nem tartalmazza a címoldalt, a tartalomjegyzéket, a tartalmi kivonatot és a mellékleteket. 2. A szakdolgozat leadásával egyidejűleg mellékelten be kell nyújtani: • a konzulens nyilatkozatát, melyben igazolja, hogy a szakdolgozat elkészült, és elbírálásra leadható. 3. A szakdolgozat a szakfelelős engedélyével a magyar nyelvű képzésben is benyújtható idegen nyelven. 4. A szakdolgozatot 2 bekötött és 1 elektronikus példányban (CD vagy DVD) az Intézet Titkárságán kell leadni a „Tanév rendjében” előírt időpontig. A szakdolgozat benyújtását követően nincs mód annak módosítására, kijavítására!
VI. A szakdolgozat értékelési szempontjai 1. Általános elvek a) A szakdolgozatnak tanúskodnia kell arról, hogy a szerző kellő mértékben elsajátította az adott szak tananyagát: • A szakdolgozó képes megfelelően tájékozódni, eligazodni a témához kapcsolódó szakirodalomban aa.) ismeri a téma alapvető magyar nyelvű szakirodalmát, ab.) ismer néhány, a témára vonatkozó alapvető (klasszikus) idegennyelvű publikációt. • A szakdolgozó képes értelmezni a szakirodalom szövegét. • A szakdolgozó képes arra, hogy önállóan, a szakmai követelményeknek megfelelő dolgozatot készítsen. b.) A szakdolgozatnak nem feltétlen szükséges új tudományos eredményt tartalmaznia. c.) A szakdolgozat célja lehet az alábbiak közül, például: • Formális (klasszikus elmélet) bizonyítása, kiegészítése, kritikája • Strukturálatlan érdeklődés (egy jelenség alapvető motívumainak leírása, problémakijelölés) • Klasszikus szövegek interpretációja (értelmező megértése, elemzése, kritikája) • Szakirodalmi áttekintés, elemzés (tematizálás, rendszerbe foglalás, elemzés) • Kutatási eredmények ismertetése, elemzése, kritikája • Egy nagyobb kutatás bizonyos részfeladatának elvégzése • Önálló kutatás • Intézményelemzés • Önálló projekt • Esettanulmány d.)
Nem fogadható el szakdolgozatként: Publicisztikai, szépirodalmi jellegű írás, szubjektív értékítéletet, etikai, vallási nézetet tartalmazó írásmű. • A nem a szociális munka tárgyköréhez kapcsolódó tárgyú szakdolgozat. • Súlyos szakmai hibákat tartalmazó munka
•
• • •
A szakszerűtlen, etikátlan forrásfelhasználásra épülő dolgozat A szakmai terminológiát nélkülöző írás Az előírt formai követelményeknek nem megfelelő munka
2. Értékelési szempontok Az alábbi táblázat a szöveges értékelés szempontrendszereként működhet, mégpedig úgy, hogy az egyes szempontok egy 5 fokozatú skálán történő értékelés alapjai lehetnek. Cím A dolgozat témájának megfelelő jól körülhatárolt, szabatos cím Téma Időszerűség, újszerűség Elméleti-gyakorlati fontosság, kapcsolódás a szociális munkához Világos, jól körülhatárolt cél Hipotézis Szakirodalmi megalapozottságú állítás/ok Újszerűség, eredetiség Módszer A téma kidolgozásához megfelelő-e a választott módszer A módszer szakszerű alkalmazása Források Szakmailag hiteles, korszerű Korrekt, pontos forráskezelés Szerkezet A célnak, mondanivalónak megfelelő arányok, kidolgozottság Logikus, világos, áttekinthető építkezés A mondanivalót alátámasztó illusztrációk, mellékletek Nyelv A szakmai terminológia következetes, értő alkalmazása Szövegkoherencia, nyelvhelyesség (helyesírás) Stílus (szabatos, világos, szakszerű, tárgyilagos) Formai követelmények Terjedelem, tipográfia Esztétikus kivitel
VII. A szakdolgozat értékelése, védése 1. A szakdolgozatot a szakfelelős által kijelölt két bíráló értékeli. A bíráló a Kar alkalmazásában lévő oktató, vagy főigazgatói engedéllyel, felsőfokú oklevéllel rendelkező külső szakember is lehet. 2. A szakon a bírálók egyike a konzulens, aki csatolja a szakdolgozathoz az értékelésre és a minősítésre vonatkozó javaslatát. 3. A másik bíráló (opponens) feladata, hogy a dolgozat szöveges értékelése és az érdemjegy megállapítása mellett legalább 2 kérdést fogalmazzon meg a jelölt számára, és azokat csatolja a szakdolgozathoz.
4. Kivételes esetben előfordulhat, hogy a konzulens, vagy a dolgozaton konzulensként szereplő személy nem bírálja el a szakdolgozatot. Ez esetben két opponens értékel, és fogalmaz meg kérdéseket. 5. Az értékelés 2-2 példányban készül, melyek egyikét a tanulmányi előadó a szakdolgozónak – legkésőbb a záróvizsga előtt 2 héttel – megküldi. 6. Ha a szakdolgozat két bírálója által javasolt érdemjegy közötti különbség több mint kettő, vagy az egyik bíráló elégtelenre értékeli a szakdolgozatot, a szakfelelős kijelölhet egy harmadik bírálót is. 7. Ha a szakdolgozat bírálata során a két bíráló által javasolt érdemjegy elégtelen, a szakdolgozat nem bocsátható védésre. Ebben az esetben a hallgatónak a szakfelelős által megadott határidőn belül új szakdolgozatot kell készítenie. 8. Az OTDK-n bemutatott, helyezést vagy különdíjat elért dolgozat az opponenciák mellékelésével szakdolgozatként beadható. Az OTDK-n fődíjat vagy első díjat nyert dolgozatot a szakfelelős külön bírálat nélkül, jeles minősítéssel elfogadhatja, ha az megfelel a szakdolgozattal szemben támasztott tartalmi és formai követelményeknek. 9. A szakdolgozatot a hallgató a záróvizsga bizottság előtt védi meg, amelynek tagja lehet külső szakember és a szakdolgozatot elbíráló oktató is. 10. A dolgozat védése nyilvános, kivéve a titkosított szakdolgozat védését. 11. A védés alkalmával a bizottság meggyőződik arról, hogy a hallgató a szakdolgozatát maga készítette-e, továbbá bizonyítania kell a szakdolgozat témájában való jártasságot, a források és a szakirodalom ismeretét. A hallgatóhoz kérdéseket lehet intézni, ismertetni kell a bírálatot, majd módot kell adni a kérdésekre és a bírálatra történő válaszadásra. 12. A szakdolgozat érdemjegyét az ötfokozatú minősítési rendszer szerint a záróvizsga bizottság állapítja meg, figyelembe véve a bírálók javaslatát. Az érdemjegyet a bizottság elnöke a védést követően közli a hallgatóval. Szekszárd, 2010. július 01.
Dr. Nagy Janka Teodóra intézetigazgató főiskolai tanár
Mellékletek:
1. sz. Az ajánlott szakdolgozati témák jegyzéke 2. sz. Szakdolgozati témaválasztási adatlap 3. sz. Szakdolgozati téma-, illetve konzulens módosítási adatlap 4. sz. Szakdolgozati (egyéni) konzultációt igazoló adatlap 5. sz. Konzulensi nyilatkozat a szakdolgozat leadásához 6. sz. Szakdolgozói nyilatkozat 7. sz. Szakdolgozat minősítő konzulensi adatlap 8. sz. Szakdolgozat minősítő opponensi adatlap 9. sz. A Komplex rehabilitációs mentor szakirányú továbbképzésre vonatkozó sajátos szabályok
2. sz. melléklet PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ILLYÉS GYULA FŐISKOLAI KAR SZEKSZÁRD, RÁKÓCZI U. 1.
SZAKDOLGOZATI TÉMAVÁLASZTÁSI ADATLAP
A hallgató neve: ______________________________________________ Intézet: ____________________ Szak:______________ Tagozat:_______Évfolyam:_______
A választott téma megnevezése:__________________________________________________ _____________________________________________________________ A meghirdető oktató (külső konzulens) neve:_________________________ _____________________________________________________________ Intézet:_______________________________________________________
Szekszárd, ______________________ ________________ hallgató A szakdolgozat konzultálását vállalom:
Szekszárd, ____________________________
______________________ oktató
3. sz. melléklet PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ILLYÉS GYULA FŐISKOLAI KAR 7100 SZEKSZÁRD, RÁKÓCZI U. 1.
SZAKDOLGOZATI TÉMA- ÉS KONZULENS MÓDOSÍTÁSI ADATLAP A hallgató neve:___________________________________________________ Intézet: _________________-Szak:________________Tagozat:________Évfolyam:_________Csoport:_____ A módosított (eredeti) téma megnevezése:_____________________________
A módosult (új) téma megnevezése:
A meghirdető oktató/külső konzulens neve:_____________________________ ________________________________________________________________ Konzulensváltás esetén új konzulens/külső konzulens neve:________________
Intézet:__________________________________________________________
Szekszárd, _______________________________________________________
_______________________ hallgató aláírása
1./ A témamódosításhoz hozzájárulok:____________________________ Szekszárd, __________________________
_______________________ konzulens/oktató
2./ A konzulens váltást tudomásul veszem: Szekszárd,__________________________ _________________________ régi konzulens 3./ A szakdolgozat konzultálását vállalom: Szekszárd,___________________________
________________________ új konzulens
A szakdolgozati a./ témamódosítást b./ konzulens módosítást
engedélyezem:
______________________ intézetigazgató/szakfelelős Szekszárd,_________________
4.sz. melléklet PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ILLYÉS GYULA FŐISKOLAI KAR 7100 SZEKSZÁRD, RÁKÓCZI U. 1.
SZAKDOLGOZATI KONZULTÁCIÓ IGAZOLÁSA (külső konzulens és belső, nem kurzus formájában történő konzultáció esetén) Konzulensként igazolom, hogy…………….......................................................................... ……..évfolyamos hallgató…….órában az alábbi időpontokban szakdolgozati konzultáción megjelent. Sorszám
Időpont
A l á í r á s (konzulens)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.
LEADANDÓ: a szorgalmi időszak végéig Dátum, ……………………………. Konzulens
5.sz. melléklet PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ILLYÉS GYULA FŐISKOLAI KAR 7100 SZEKSZÁRD, RÁKÓCZI U. 1.
KONZULENSI NYILATKOZAT A SZAKDOLGOZAT LEADÁSÁHOZ
Alulírott______________________________________________(konzulens) igazolom, hogy _______________________________________(hallgató)____________________________ ______________________________________________címmel szakdolgozatát elkészítette és engedélyezem, hogy elbírálásra leadja.
Dátum, ________________________ Konzulens
LEADANDÓ a szakdolgozattal egyidejűleg.
6.sz. melléklet PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ILLYÉS GYULA FŐISKOLAI KAR 7100 SZEKSZÁRD, RÁKÓCZI U.
SZAKDOLGOZÓI NYILATKOZAT
Alulírott_____________________________(hallgató) büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a_____________________________________________________címmel elkészített szakdolgozatom a saját, önálló munkám eredménye, melynek megírásakor a PTE IGYFK Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet Szakdolgozati szabályzatában foglaltakat követtem. Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n vagy DVD-n beadott) példányai szövegükben, tartalmukban megegyeznek.
Dátum, ______________________ Hallgató
LEADANDÓ a szakdolgozattal egyidejűleg.
7. sz. melléklet PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ILLYÉS GYULA FŐISKOLAI KAR 7100 SZEKSZÁRD, RÁKÓCZI U.
9.a Szakdolgozat minősítő lap (konzulensi) Név:………………………………………………………………….. A dolgozat címe:………………………………………………………. Értékelés:
A dolgozat érdemjegye:
Szekszárd, ………………………
………………………… aláírás
8. sz. melléklet PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ILLYÉS GYULA FŐISKOLAI KAR 7100 SZEKSZÁRD, RÁKÓCZI U.
9.b Szakdolgozat minősítő lap (opponensi)
Név:………………………………………………………………….. A dolgozat címe:………………………………………………………. Értékelés:
A dolgozat érdemjegye: Kérdések: 1. 2.
Szekszárd, ………………………
………………………… aláírás
9. sz. melléklet
Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet A Komplex rehabilitációs mentor szakirányú továbbképzésre vonatkozó sajátos szabályok 1./ A szabályzat az alábbi új VIII. fejezettel egészül ki: „VIII. Szakdolgozati követelmények a szakirányú továbbképzésekben 1./ A „komplex rehabilitációs mentor” szakirányú továbbképzésben – összhangban a szakirányú továbbképzés alapítási és indítási dokumentációjában foglaltakkal – jelen szabályzatot a 9 sz. mellékletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 2./ A szabályzat az alábbi új 9. sz. melléklettel egészül ki: 9. sz. melléklet: speciális szabályok a „komplex rehabilitációs mentor” szakirányú továbbképzésben szakdolgozatot készítő hallgatók számára I./ A szabályzat „I. Általános rendelkezések” szabályait az alábbi eltéréssel kell alkalmazni: 1./ A záróvizsgára bocsátás feltétele a komplex rehabilitáció tárgyköréhez kapcsolódó tárgyú szakdolgozat elkészítése, benyújtása és elfogadása. 2. A szakirányú továbbképzés oktatói, mint témavezetők minden félévben az intézetigazgató által jóváhagyott szakdolgozati témákat hirdetnek. A témajegyzéket az intézet weboldalán kell közzétenni. A hallgatók szakdolgozatuk témáját a második szemeszterben az utolsó vizsganapig kötelesek – a 2. sz. melléklet szerinti formanyomtatvány alkalmazásával – kiválasztani. A témaválasztás tekintetében a hallgató köteles egyeztetni a meghirdető oktatóval (témavezetővel). Egy-egy oktató (témavezető) 5 szakdolgozónál többet nem köteles fogadni. Egy témát egy félévben csak 1 hallgató választhat. 3. Témavezető főigazgatói engedéllyel olyan szakember is lehet, aki a kar oktatója vagy kutatója, vagy a karnak nem oktatója, nem kutatója, de a komplex rehabilitáció területén legalább 10 éves gyakorlattal rendelkező, elismert szakember, és nem vesz részt a szakirányú továbbképzésben oktatóként. Indokolt esetben a szakdolgozati témavezetővel egyeztetve, az intézetigazgató engedélye alapján lehetőség van a meghirdetetteken túl, egyéni témaválasztásra is. 4. A szakirányú továbbképzésben a harmadik szemeszterben meghirdetett 12 kontaktórás, 3 kredit értékű szakdolgozati szemináriumon való részvétel a témaválasztástól függetlenül minden hallgatónak kötelező. Egy csoportban legkevesebb 6 hallgató, de legfeljebb 20 hallgató lehet. Ha egy témavezetőhöz több, mint 5 hallgató jelentkezik, úgy számukra külön
csoportban órarendbe illesztett, a témavezető által tartott szakdolgozati szeminárium szervezése kötelező. A 10 kredit értékű szakdolgozat készítésére 300 óra fordítható, aminek része a témavezetővel egyéni rendben történő konzultáció. A félév során legalább 3 személyes konzultációt kell igazolni a szabályzat 4. sz. mellékletének alkalmazásával. A Szabályzat 5-7. és a 9. pontok változatlan szöveggel érvényesek. 8. A szakdolgozati téma módosítását, illetve a témavezető-váltást - indokolt esetben egy alkalommal -, legkésőbb a harmadik félévben szervezett szakdolgozati szeminárium megkezdését megelőzően, az intézetigazgató engedélyezheti. (3. sz. melléklet) 10. A témavezető a szakdolgozat benyújtásához szükséges engedélyt megtagadhatja, amennyiben nem volt módja a hallgató önálló és folyamatos munkavégzéséről meggyőződni. II./ A Szabályzat „II. A szakdolgozati szeminárium” szabályait nem kell alkalmazni. A témavezetők a szakdolgozati szeminárium I-II. javasolt témaköreit az egyéni konzultáció során szabadon alkalmazhatják. III-VII./ A Szabályzat „III. A szakdolgozat részei, tagolása”, valamint a „IV. Forráshasználat” és az „V. Formai követelmények”, továbbá a „VI. A szakdolgozat értékelési szempontjai” és „VII. A szakdolgozat értékelése, védése” szabályai – értelemszerűen a komplex rehabilitáció tárgyköréhez kapcsolódó módon – változatlan szöveggel, illetve a VII. fejezet 1-2. pontjai az alábbi eltéréssel érvényesek: 1. A szakdolgozatot a szakfelelős által kijelölt két bíráló értékeli. A bírálók egyike a témavezető, aki az 5. sz. melléklet szerinti formanyomtatvány alkalmazásával csatolja a szakdolgozathoz az értékelésre és a minősítésre vonatkozó javaslatát. 2./ A másik bíráló a szakirányú továbbképzés oktatója vagy a főiskola alkalmazásában lévő oktató lehet. Különösen indokolt esetben főigazgatói engedéllyel, felsőfokú oklevéllel rendelkező külső szakember is kijelölhető bírálónak. (6. sz. melléklet) A szabályzat 1-8. sz. mellékletei eltérés nélkül alkalmazhatók. Szekszárd, 2010. október 4.
Dr. Nagy Janka Teodóra intézetigazgató főiskolai tanár
