SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS Hallgató neve:

GABULYA ANIKÓ

Neptunkód:

FUQ6AO

Képzés megnevezése:

LEVELEZŐ MESTER MA

Szak megnevezése:

LOGISZTIKAI MENEDZSMENT

Szakirány megnevezése: ELLÁTÁSI LÁNC Illetékes intézet / tanszék: VEZETÉSTUDOMÁNYI INTÉZET Szakdolgozat címe: SZERVEZETALAKÍTÁS - TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSA A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁN

A jelölt által kidolgozandó feladatok:

Bázisszervezet neve: MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR Külső konzulens neve, beosztása: JAKAB CSABA, OSZTÁLYVEZETŐ Belső konzulens neve, beosztása: TÓTHNÉ KISS ANETT, TANÁRSEGÉD A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja: _______________________________ Miskolc, ………………… ……………………………….. intézetigazgató aláírása

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KONZULTÁCIÓS LAP Hallgató neve:

GABULYA ANIKÓ

Neptunkód:

FUQ6AO

Szakdolgozat címe:

SZERVEZETALAKÍTÁS - TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSA A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁN

Bázisszervezet neve, címe:

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR, SZ-SZ-B MEGYEI IGAZGATÓSÁGA

Belső konzulens neve, beosztása: TÓTHNÉ KISS ANETT, TANÁRSEGÉD Külső konzulens neve, beosztása: JAKAB CSABA, OSZTÁLYVEZETŐ A konzultációk időpontja: Belső konzultáció időpontja

Belső konzulens aláírása

Külső konzultáció időpontja

Külső konzulens aláírása

A szakdolgozat beadható: Dátum …………………

Dátum …………………

EREDETISÉGI NYILATKOZAT Név:

GABULYA ANIKÓ

Neptunkód:

FUQ6AO

Szakdolgozat címe: SZERVEZETALAKÍTÁS - TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSA A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR SZABOLCSSZATMÁR-BEREG MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁN Fent nevezet büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatomban minden szövegrész, ábra és táblázat – a megfelelően hivatkozott részek kivételével – a saját munkám eredménye, a dolgozat más dokumentumra − beleértve korábbi szakdolgozatom/diplomamunkám szakmai részeit is – nem támaszkodik. Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:  szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;  tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;  más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül, és fegyelmi eljárás megindítását vonhatja maga után.

Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n benyújtott, az Egyetem honlapjára feltöltött) példányai formailag, szerkezetileg és tartalmilag megegyeznek. Kelt, Miskolc, 2015. április 30. ………………………….. Hallgató aláírása

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet

Szervezetalakítás - Teljesítményértékelés gyakorlati megvalósulása a Magyar Államkincstár Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Igazgatóságán

Gabulya Anikó 2015

„A modern társadalmakban a legkomolyabb dolog a pénz. A demokratikus társadalmakban ennél egy komolyabb dolog van: a közpénz” 1

1

László Csaba (1994): Tépett vitorlák, Aula Kiadó, Budapest, 13. oldal

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS .....................................................................................................................1 1./ A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR HELYE AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSBAN .............3 1.1./ Alapfogalmak .........................................................................................................3 1.2./ A Kincstár ellenőrzési szerepe ................................................................................7 1.3./ Államháztartás ellenőrzési rendszere ......................................................................7 1.4./ Teljesítménymenedzsment elmélete, célja, alapfilozófiája ......................................8 1.5./ Teljesítményértékelés ........................................................................................... 10 2./ AZ ÁLLAMKINCSTÁR TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE, KIALAKULÁSA ............... 11 2.1./ A Magyar Államkincstár szervezeti változásai, a kezdetek (1996-1999) ............... 13 2.2./ A kincstári rendszer szervezetalakítása (2000-2002) ............................................. 14 2.3./ A Kincstár területi szerveinek regionalizációja (2007-2010) ................................. 14 2.4./ A Kincstár területi szerveinek megyésítése (2011) ................................................ 15 2.5./ A Kincstár informatikai feladatainak kiszervezése (2012) ..................................... 17 2.6./ A létszám szakmai összetétele .............................................................................. 17 2.7./ Járási hivatalok kialakítása (2013) ........................................................................ 18 3./ A KINCSTÁR SZERVEZETE .................................................................................... 19 3.1./ A kincstári rendszer kialakításának okai ............................................................... 20 3.2./ A jelenlegi kincstári szervezetrendszer kialakulása ............................................... 21 4./ A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR ALAPTEVÉKENYSÉGE ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖRE .............................................................................................................................. 22 4.1./ A Kincstár alapfeladatai........................................................................................ 23 4.2./ A Kincstár kiegészítő tevékenységei ..................................................................... 25 4.3./ A Kincstár Területi Igazgatóságainak irodái és feladatai ....................................... 25 4.3.1./ Államháztartási Iroda ......................................................................................... 26 4.3.2./ Illetmény-számfejtési Iroda ............................................................................... 26 4.3.3./ Családtámogatási és Szociális Ellátási Iroda ...................................................... 27 4.3.4./ Állampénztári Iroda ........................................................................................... 28 4.3.5./ Informatikai Iroda .............................................................................................. 37 4.3.6./ Pénzügyi, Gazdasági Iroda ................................................................................. 37 5./ A KINCSTÁR MŰKÖDÉSE ...................................................................................... 39 5.1./ A kincstár hatékony és rugalmas szervezetének kialakítása ................................... 40 5.2./ Változások bemutatása a szervezetben .................................................................. 41 6. / SZERVEZETFEJLESZTÉS, TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS .................................... 44 6.1./ Teljesítménymenedzsment a közigazgatásban ....................................................... 46 6.2./ A teljesítményértékelés feladatainak időbeni folyamata ........................................ 48 6.3./ Teljesítményértékelés a közszféra és pénzintézet területén .................................... 52 6.4./ Teljesítménymenedzsment módszerek ................................................................. 55 6.4.1./ Skandia Navigator ............................................................................................ 55 6.4.2./ Az Üzleti Kiválóság modellje ............................................................................ 56 ÖSSZEFOGLALÁS ........................................................................................................ 58 IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................... 60 Summary ......................................................................................................................... 62

BEVEZETÉS

Dolgozatom témájának a Magyar Államkincstár bemutatását választottam. A dolgozat első részében ismertetem az Államkincstár kialakulásának történetét, a szervezetében végbemenő változásokat, szervezeti rendszerének átalakításait. Bemutatom a szervezet regionalizációjára tett lépéseket, majd azt ezt követő megyésítés folyamatát. Szót ejtek az informatikai feladatok kiszervezéséről, az állományi létszám szakmai összetételéről, majd a 2013-ban a járási hivatalokba történő állampapír forgalmazási hálózat kiterjesztéséről. A következő fejezetben mutatom be a Kincstár szervezetét, feladatait, jelentőségét hazánkban. Itt foglalom össze a kincstári rendszer kialakításának okait és a szervezetrendszer kialakulásának főbb állomásait. Ezt követően részletezem az ellátandó feladatait, tevékenységi körét és a működését meghatározó

törvényeket.

Bemutatom

Szervezeti

és

Működési

Szabályzatában

foglaltaknak megfelelően az alapfeladatokat és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket, valamint a kiegészítő tevékenységeket. Ebben a fejezetben részletesen kitérek az alap- és kiegészítő tevékenységek ellátását végző Területi Igazgatóságok Irodáinak bemutatására és feladataikra. Így részletesen bemutatom az Államháztartási Iroda, az Illetményszámfejtési Iroda, a Családtámogatási és Szociális Ellátási Iroda, az Állampénztári Iroda, az Informatikai Iroda és a Pénzügyi, Gazdasági Iroda tevékenységét. Az Irodák feladatai közül az Állampénztári Iroda tevékenységi körét mélyrehatóbban mutatom be, mivel itt dolgozom és a szakmai gyakorlati tapasztalataimat, munkám során szerzett információimat is megosztom. A dolgozat további részében a Kincstár működéséről alkotok képet, a rugalmasság és hatékonyság szervezeti szintű megvalósítását, ennek érdekében történő változásokat ismertetem. Ezután kitérek a szervezetfejlesztésre, a Magyary Program Kincstárban történő alkalmazására, főbb elveinek a kincstári közszolgálatban történő átvételére. Ehhez kapcsolódóan érintem a teljesítménymenedzsment fogalomkörét és folyamatát, valamint az 1

ezzel szorosan összefüggő teljesítményértékelés során felmerülő feladatokat, azok időbeli folyamatát. A közigazgatási rendszerben végzendő teljesítményértékelésre alkalmazandó Balanced Scorecard modellel kívánom szemléltetni a teljesítményértékelés dimenzióit és szerepüket a szervezet célkitűzéseinek elérése érdekében kifejtett munkafolyamatokban. Dolgozatom témájának azért is választottam a Kincstár bemutatását, mert jelentős szerepet tölt be a magyarországi intézmények, önkormányzatok életében, számláik vezetésében, a támogatások elosztásában. Számomra aktualitását adja, hogy jelenleg ebben a szervezetben rendelkezek munkaviszonnyal, így további információszerzési lehetőségem is van a dolgozatom felépítéséhez. A dolgozatom témájának feldolgozásához használt módszereim a szakirodalom tanulmányozása, feldolgozása, történeti áttekintés, adatgyűjtés a bázisszervezetnél, feladatának és szerepének bemutatása a teljesítménymenedzsment folyamatában; a beszerzett információk áttanulmányozása, rendszerezése, analízis és szintézis végrehajtása; prezentációk, képzési-, továbbképzési anyagok vizsgálata; a témában jártas szakemberek a kutatási területhez tartozó előadásainak a meghallgatása; az ezekről készített számítógépes formátumú és nyomtatott anyagok megismerése és elemzés. Célul tűztem ki a kincstári szervezet bemutatásán túl annak megvizsgálását, hogy a teljesítménymenedzsmenttel összefüggő teljesítményértékelési rendszer működése milyen hatással van a közszolgálatban a humán erőforrásra, az értékelési módszerek mennyire objektív vagy szubjektív befolyásoló erővel rendelkeznek, a visszacsatolás hogyan segíti a szervezet céljainak elérését, a dolgozók munkavégzését. Célom továbbá Magyar Államkincstárnál működő teljesítményértékelési módszerek vizsgálata, a teljesítmény mérés során alkalmazott eljárás analizálása. Szakdolgozatomban az emberi erőforrás menedzsment egyik központi elemével, a teljesítménymenedzsmenttel is kívánok foglalkozni olyan formában, hogy egy pénzintézet és az Államkincstár teljesítményértékelési rendszerét hasonlítom össze. A dolgozat utolsó részében összegzést készítek és következtetéseket vonok le a dolgozat írása során felhasznált adatokból. 2

1./ A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR HELYE AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSBAN A Magyar Államkincstár az államháztartás belső kontrollkörnyezetének fontos eleme, tevékenysége egyrészt a költségvetés végrehajtásának pénzügyi lebonyolítása során folyamatba épített ellenőrzésekben testesül meg, másrészt az egyes támogatási formákhoz kapcsolódva utólagos ellenőrzések formáját ölti. Az államháztartás ellenőrzésének másik szintje a kormányzati szint, ahol az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzése, a nemzetközi standardokkal összhangban lévő fejlesztések, szabályozások, koordináció feladatai zajlanak az ezekhez kapcsolódó jogszabályalkotással, módszertani útmutatók készítésével,

szakmai

egyeztető

fórumok

működtetésével

és

továbbképzések

szervezésével. A Kincstár küldetése a közpénzek takarékos, átlátható és ellenőrzött felhasználásának hatékony támogatása, melynek érdekében a költségvetés pénzügyi lebonyolításának feladatait látja el. 2 Az ellenőrzési tevékenység során végzett részletes feladatok bemutatása előtt néhány, a Kincstárt, mint költségvetési szervet érintő alapfogalmat szeretnék tisztázni.

1.1./ Alapfogalmak Államháztartás Az államháztartás magában foglalja a nemzetgazdaság egészét, így bele tartozik az állami, a nonprofit és magánszféra a maga intézményeivel és az alábbi kategóriákat öleli fel. -

központi kormányzat: kormányzati szint, melybe hivatalok, minisztériumok, intézmények és szervezetek, melyek az ország központi államhatalmi szervezetének keretébe tartoznak,

-

elkülönített állami pénzalapok: az állam egyes feladatait finanszírozó alapok, melyek központi kormányzaton belül saját döntési és végrehajtási jogkörökkel rendelkező kisebb költségvetések,

2

Vértesy László (2013): Közigazgatás, ellenőrzés, gazdálkodás, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 14.o.

3

-

társadalombiztosítás:

biztosítási és

szolidaritási elven

működő önálló

alrendszer, -

központi költségvetés: a központi kormányzat egységes költségvetési rendszere,

-

helyi önkormányzatok: helyi szinten a közhatalom megtestesítője.3

Közigazgatás A végrehajtó hatalom részeként megjelenő komplex igazgatási tevékenység, mely a jogrendszernek alávetve magát más szervezetektől elkülönült szervezetrendszer által, közszolgáltatások nyújtásával az állam feladatainak tényleges megvalósítását eredményezi. Jogviszonyát tekintve szuprematív (felsőbbségi), ami az irányítás, felügyelet és ellenőrzés gyakorlása

során

a

szervezetrendszeren

belül

hierarchikus,

alá-fölérendeltségi

kapcsolatokban, vagy a közigazgatás szervezetrendszerén kívül, hatósági jogviszonyokban jelenik meg. A számonkérés alanyi jogként jelenik meg. Az irányítás az egyes közigazgatási szervek tényleges tevékenységének meghatározása jog, szakmai, politikai normák által, az alaptevékenység és a kivitelezés formájának megjelölése, a szervezeti és szakmai viszonyok feletti befolyás érvényesítése. 4

Ellenőrzés Az irányadó jogszabályok, előírások, azok ésszerű gyakorlati alkalmazásának folyamatos vizsgálata, amit értékelés követ. Az értékelés szempontjai sokfélék lehetnek, például: gazdaságosság, eredményesség, hatékonyság, hasznosság, politikai rugalmasság, etikusság,

időszerűség,

célszerűség.

Célja

ténymegállapítás,

információ

gyűjtés,

rendszerezés, ezek alapján következtetések levonása. Típusai: átfogó-, téma-, cél- és utóellenőrzés. Dolgozatom témájához a financiális értelemben vett ellenőrzés kapcsolódik, ami nem más, mint a közvagyonnal történő gazdálkodás, pénzügyi elszámolások, és ezek alapján képező számviteli nyilvántartások vizsgálata. Három szintje:

3

László Csaba (1994): Tépett vitorlák, Aula Kiadó, Budapest, 185-186. o. Vértesy László (2013): Közigazgatás, ellenőrzés, gazdálkodás, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2.o 4

4

-

külső ellenőrzés (Állami Számvevőszék),

-

kormányzati szintű ellenőrzés (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal),

-

államháztartási belső kontrollrendszerek (Magyar Államkincstár).5

Gazdálkodás A rendelkezésre álló erőforrások és javak céltudatos felhasználása a közfeladatok lehető legmagasabb fokú kielégítése érdekében. A közpénzekkel való gazdálkodás a közszükségletek, közfeladatok rangsorolása adott időben a jelenlegi és a jövőbeli szükségletek kielégítését is szem előtt tartva.6 A közpénzzel kapcsolatosan az Alaptörvény is számos új rendelkezést tartalmaz. Szervezetalakítás A vállalatok, szervezetek sajátos politikai, hatalmi egységek, melyek követik a társadalmi változásokat, ezért a szervezetalakításnál számolni kell a nehezen kezelhető tényezőkkel (szervezeti, intézményi ellenállás, külső hatalmi szervek hatása), melyek akadályozhatják, vagy meggátolhatják a szervezettervezési és szervezetfejlesztési munkálatokat. A szervezetalakítást befolyásoló tényező elsősorban a környezet, mely kihat a szervezet tagjaink jellemzőire, a szervezet előtt álló feladatokra, a szervezet adottságaira, jellemzőire.7

Menedzsment A

menedzsment

szemlélet

kialakulását

az

önálló

gazdasági

szervezetek

megjelenésétől, a XIX. század második felében a vezetésben megjelenő lényeges változásoktól számítják. A témában az első tudományos indíttatású könyvnek Taylor „A tudományos vezetés alapjai” című művét tekintik, melyben leírja, hogy az amerikai fejlődés sajátosságainak következményeként a munka pontos, tudományos szintű megszervezése a vezetés fő feladata. Művében a teljesítménymenedzsment alapjai is 5

Vértesy László (2013): Közigazgatás, ellenőrzés, gazdálkodás, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 4.o 6 Vértesy László (2013): Közigazgatás, ellenőrzés, gazdálkodás, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 5.o 7 Dobák Miklós (1988): Szervezetalakítás és szervezeti formák, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 42.o.

5

fellelhetők akkor, amikor rámutat arra, hogy a munkások egyénenként előre meghatározott feladatot kapnak és ezek teljesítésétől függően, differenciáltan kapják a bérüket. 8 A szakirodalomban található menedzsment kialakulásához fűződő elméleteket, irányzatokat és képviselőiket az 1. sz. táblázatban foglalom össze.

A menedzsment kialakulása 1. Táblázat

TANA

VEZETÉSI ISKOLA

RACIONALIZMUS

HUMANISZTIKUS/ MAGATARTÁSTUDOMÁNYI IRÁNYZATOK

OBJEKTÍV

EMBERI VISZONYOK

KLASSZIKUS

SZAKASZ

IDŐ

18801920

19201945

1945 UTÁNI ÉVEK

2000ES ÉVEK

IDEOLÓGIA

KÉPVISELŐ

Tudományos vezetés

Taylor

Igazgatástani irányzat

Fayol

Bürokrácia elmélet

Weber

Munkateljesítmény vizsgálat közösségi hatások alapján

Mayo

Szervezeti rendszerelmélet

Barnard

X és Y elmélet

McGregor

Csoportdinamika

Kurt Lewin

Szükségletek hierarchiája

Maslow

Motivátorhigiénés elmélet

Herzberg

Forrás: Dr. Láczay Magdolna – Dr. Berde Csaba: Menedzsment, Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza, 2005.alapján saját szerkesztés

8

Dr. Láczay Magdolna – Dr. Berde Csaba: Menedzsment, Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza, 2005. 22. o.

6

1.2./ A Kincstár ellenőrzési szerepe Sokféle ellenőrzési funkciót lát el, melyek célja és funkciója eltérő tevékenységet foglal magában. Legfontosabb ellenőrzési tevékenysége a költségvetés végrehajtásának pénzügyi lebonyolításához és a hozzá kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátásához kapcsolódik. Ennek során a kifizetéseket megelőző kötelezettségvállalási, előirányzati és likviditási fedezet meglétét célzó kontroll tevékenységet, a hazai és az uniós támogatások lebonyolításához kötődő ellenőrzési funkciókat látja el. A Kincstári Monitoring Rendszer alkalmazásával a támogatási alapadatok nyilvántartása és közzététele során szűri ki a támogatások halmozódását. A másik nagy ellenőrzési területe a hatósági jellegű ellenőrzések lebonyolítása, amit a területi igazgatóságok által végez az önkormányzatok, a humánszolgáltatást

nyújtó

nem

állami

fenntartók,

a

központosított

bér-

és

illetményszámfejtés, a családtámogatási és gyermekjóléti ellátást, a gázár támogatást igénybevevők körében. Az általa folyósított családtámogatási és fogyatékossági ellátásokkal, valamint a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatai során a jogszabályban megállapított feltételek ellenőrzésére egységes szociális nyilvántartást vezet.9

1.3./ Államháztartás ellenőrzési rendszere Az államháztartásért felelős miniszter látja el az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést is magában foglaló államháztartás belső kontrollrendszerének átfogó feladatait. Ebben a szerepkörében az államháztartás központi alrendszeréhez tartozó költségvetési szervhez kincstári biztost jelöl ki, aki a költségvetési szerv szervezeti felépítését, működési folyamatát, és gazdálkodását érintő racionalizációs javaslatokat tehet, intézkedéseket kezdeményezhet. A Kormány döntése alapján költségvetési felügyelő vagy főfelügyelő bízható meg a gazdálkodás költségvetés-politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű, eredményes működés érdekében. A felügyelők, főfelügyelők felett a munkáltatói jogokat a Magyar Államkincstár elnöke gyakorolja. 10

9

Vértesy László (2013): Közigazgatás, ellenőrzés, gazdálkodás, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 15.o 10 Vértesy László (2013): Közigazgatás, ellenőrzés, gazdálkodás, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 12..o

7

1.4./ Teljesítménymenedzsment elmélete, célja, alapfilozófiája A teljesítménymenedzsment mind a közszféra, a közigazgatás, a nonprofit és a profitorientált szervezetek, mind a versenyszféra, és az üzleti szféra területén egyre inkább felértékelődő tendenciát mutat, annak jelentősége egyre fontosabb a vezetők és a témával foglalkozó kutatók számára is. Ennek okát leginkább abban látom, hogy a piaci szegmensekben helyet

foglaló

szervezetek eredményessége,

versenyképességének

megőrzése magában az emberben, az emberi tevékenység során kifejtett teljesítményben keresendő. A szervezetek tudatos fejlesztésére, folyamatos változtatására, a kreatív és innovatív gondolkodást elősegítő értékek beépítésére csak az ember képes. A teljesítménymenedzsment fogalmilag egy komplex folyamat, mely magában foglalja a feladatok és célok lebontását, az egyéni célok kialakítását, a fejlesztés, képzés és a teljesítmények értékelésének visszacsatolási folyamatát, tehát mindazon folyamatokat, amelyek lehetővé teszik a szervezet eredményességének folyamatos növelését .11 A teljesítmény menedzsment folyamatának ciklusai az alábbi lépésekből állnak:

- feladatok kijelölése, a csoportok, osztályok célkitűzéseinek megfogalmazása a szervezet stratégiai céljai alapján, ehhez kapcsolódóan a munkaköri leírások közös kialakítása, illetve felülvizsgálata, - egyéni és teljesítmény célok megfogalmazása az értékelő és értékelt együttes munkája során a konkrét eredmények és azok ellenőrzési módjának rögzítése, - fejlesztési terv elkészítése a fejlesztési célok és azok elérésének módjának meghatározásával, a vezetés részéről nyújtandó támogató, segítő tevékenység ismertetése a nyomon követés és a megerősítés eszközrendszerével, - a célok elérésének értékelése a motivációs rendszer kialakításának érdekében, a rendszeres, folyamatos áttekintés, valamint az éves értékelés a teljesítmény függvényében a bérezési, jövedelmi rendszer változtatása.

11

Dr. Gyökér Irén- Dr. Finna Henrietta- Krajcsák Zoltán: Emberi erőforrás menedzsment, (oktatási segédanyag) Budapest, 2010.152.o.

8

Feladatok kijelölése

Értékelés, motivációs rendszer kialakítása

Célok meghatározása

Fejlesztési terv elkészítése

1. ábra: A teljesítménymenedzsment folyamata,

Forrás: Dr. Gyökér Irén- Dr. Finna Henrietta- Krajcsák Zoltán: Emberi erőforrás menedzsment, (oktatási segédanyag) Budapest, 2010.152.o.

Az ábrából is láthatjuk, hogy a teljesítménymenedzsment folyamatában az első lépés a hosszú távú, stratégiai, vagy üzleti célok megfogalmazása, amiből kitűnik a szervezet küldetése. Az üzleti célokból lebonthatóak az egyéni célok, melyeknek kölcsönösen elfogadottnak, fejlesztőnek, üzleti igényeket támogatónak kell lenniük. Az üzleti és egyéni célok definiálása és mindkét fél számról történő elfogadását követően kialakíthatóak a fejlesztési tervek, melyeknek egyénre szabottnak kell lenniük és az alkalmazottak felé menedzseri támogatással kell kommunikálni. A folyamatos vizsgálattal és értékeléssel visszacsatolás érhető el, aminek motiváló, fejlesztést támogató, javadalmazással összhangban kell állnia. A rendszer egészében a folyamat végére érve kezdődhet

elölről

a

ciklus

ismétlődése,

így

mutatva

örök

körforgást.

A

teljesítménymenedzsment folyamatában az egyes ciklusok között nem húzódik éles határvonal, a kialakítása és működtetése összehangolt tevékenységet kíván, önmagához visszatérő vizsgálati, mérési, elemzési és visszacsatolási, fejlesztési elemeket foglal magába. Egyik nagy előnye, hogy az alkalmazottak és a menedzsment közösen és egyértelmű feladatokat fogalmaznak meg, továbbá kényszerű az alkalmazottak

9

fejlesztésének tervezése. Komplexitása komoly menedzseri készségeket igényel, hatékony működéséhez az egyes fázisok más és más képességeket igényelnek.12

1.5./ Teljesítményértékelés A teljesítményértékelés a szervezet stratégiai céljainak elérését támogató HR eszköz, mely a szervezet hatékony működését legjobban befolyásoló alaptevékenységekre koncentrál. Célja a teljesítmény-orientált szervezési és vezetési kultúra megerősítése, a szervezet által értékként megfogalmazott kulcs-kompetenciák, magatartásformák és viselkedésminták elfogadtatása és fejlesztése, motiváló légkör kialakítása.13 A TÉR a szervezetben dolgozó valamennyi munkatárs adott időszakra vonatkozó teljesítésének felmérése és megítélése. A teljesítménymenedzsment komplex folyamatának részét képezi a teljesítményértékelés hatékony felhasználása, ami az utóbbi években több szempontból is kiemelkedő jelentőségűvé vált az emberi erőforrás menedzsment területén. Ebbe a folyamatba illeszkedik szorosan a teljesítménymenedzsment rendszere, ami egy olyan eszköz, amely a szervezet stratégiai, taktikai és operatív céljain és szintjein alapul, és a szervezeti-, csoport- és egyéni teljesítmények megegyezéses kereteit biztosítja. A teljesítménymenedzsment szerves részét képezi a teljesítménymérés és értékelés, mert minden szervezet számára elengedhetetlen működésének és eredményességének, hatékonyságának nyomon követése. Ehhez először a jelenlegi teljesítmény felmérésére van szükség, ezt követően vizsgálható a merre és a hogyan tovább. A teljesítményértékelés valamennyi dolgozó adott időszakban elért teljesítményének felmérése és megítélése, melynek célja: - növeli a teljesítményt és motivációt, a - az alkalmazottak megismerik munkájuk minősítését, - segítséget nyújt a továbbképzési igények felméréséhez, problémák megoldásában, - az emberekben rejlő képességek felismerését lehetővé teszi, - megmutatja a szervezet elvárásait az egyénekkel szemben, - eszközként szolgál a karriertervezéshez, a jövedelem megállapítás alapját képezi, - az egyes munkakörökkel kapcsolatos problémákról információt nyújt.14 12

Gyökér Irén - Finna Henrietta- Krajcsák Zoltán: Emberi erőforrás menedzsment, (oktatási segédanyag) Budapest, 2010.153.o. 13 Matiscsákné Lizák Marianna: Emberi erőforrásgazdálkodás, http://slideplayer.hu/slide/2072766/ (letöltve: 2015. 04. 20.) 14 Gyökér Irén - Finna Henrietta- Krajcsák Zoltán: Emberi erőforrás menedzsment, (oktatási segédanyag) Budapest, 2010.140.o.

10

2./ AZ ÁLLAMKINCSTÁR TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE, KIALAKULÁSA „A Magyar Államkincstár a Pénzügyminiszter szakmai, törvényességi és költségvetési felügyelete alatt önálló jogi személyiséggel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.”15

A kincstári rendszer Magyarországon több mint 1000 éves múltra tekinthet vissza. Jelenlegi feladatait tekintve a mai Magyar Államkincstárnak négy fontosabb elődjét említhetjük meg. Az egyik ilyen intézmény az 1870-ben felállított Állami Számvevőszék volt. Emellett a Kincstár elődjének tekinthetőek a régi számvevőségi rendszer egyes elemei is, az előirányzatok és teljesülésük nyilvántartása, valamint az 1925-től működő Központi Illetményhivatal, amelynek szinte az összes tevékenységét ma a Kincstár végzi. A Kincstár legfontosabb szellemi elődje az 1885-ben létrehozott Magyar Királyi Postatakarékpénztár, amelynek A

’90-es

székházában években

foglal

végbemenő

helyet

2003

rendszerváltást

óta

a

követően

Kincstár a

kincstári

Központja. gondolat

újjászületésének jegyében alakult meg a Magyar Államkincstár a központi költségvetési feladatok ellátására és egységessé tételére. A Kincstár létrehozását adminisztratívan két kormányhatározat alapozta meg. Az államháztartási reform előkészítéséről szóló 1128/1994. (XII. 30.) Kormányhatározat kimondta, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni az átfogó államháztartási reform előkészítését, az államháztartás pénzügyi rendszerének reformjáról szóló 2189/1995. (VII. 4.) Kormányhatározat pedig meghatározta a pénzügyi átalakítás alapelveit.16 A Magyar Államkincstár elnevezései: angolul: Hungarian State Treasury, németül: Ungarisches Schatzamt, franciául: Trésor Public de la Hongrie.

15

311/2006 (XII.23.) Kormányrendelet a Magyar Államkincstárról, http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A0600311.KOR (letöltés: 2015. 01. 25.) 16 A Magyar Államkincstár története (1996-2014), http://www.allamkincstar.gov.hu/files/A%20MAGYAR%20%C3%81LLAMKINCST%C3%81R%20T%C3 %96RT%C3%89NETE_2.pdf (letöltés: 2015. 01. 20.)

11

A Kincstárnak, mint szervezeti jogi intézmény koncepciójának megalkotása a Pénzügyminisztériumban indult el. A koncepció az Országgyűlés által 1992 májusában elfogadott államháztartási törvényből sok eszközt nem kapott, talán a közpénzekkel való hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás lehetősége miatt merült fel a Kincstár megteremtésének gondolata. Az akkori tervezet többszereplős kincstári rendszerről szólt. A Kincstári Pénzintézet a Magyar Nemzeti Bank költségvetési számlavezető részlegeire és az Állami Fejlesztési Intézet Rt-re épült, alapfeladata az intézmények utólagos finanszírozása lett volna. A költségvetés végrehajtására az akkor még TÁKISZ-ok székhelyén pénzügyigazgatóságok épültek volna ki, akik a költségvetési könyvelést és annak ellenőrzését végezték volna. Az 1992-ben született államháztartási törvényt módosító, tartalmában és terjedelmében megtöbbszöröző 1995. évi CV. törvényt az Országgyűlés 1995. november 28.-ai ülésén fogadta el, többek között a kincstári rendszer kialakulása érdekében. A törvény a Kincstárt a pénzügyminisztérium szakmai, törvényességi és költségvetési felügyelete alá rendelte. A Magyar Államkincstárt Bokros Lajos volt pénzügyminiszter 1995. november 1-ei hatállyal alapította meg, önálló jogi személyiséggel rendelkező központi költségvetési szervként. A kincstári rendszer működése 1996. január 1-jén indult el, a megyei fiókok 1996. július 1-jével kezdődően jöttek létre. Az államháztartás pénzügyi rendszerének korszerűsítésében jelentős előrelépés volt a kincstári gazdálkodás bevezetése. Ez alapot teremtett a költségvetés átlátható, szabályos és ellenőrzött végrehajtásához azzal, hogy központosította a pénzforgalmi feladatokat, csökkentette a finanszírozási terheket. A Kincstár felelős az állami költségvetés végrehajtásában a finanszírozásért, a pénzforgalomért, és az elszámolásért, a meghatározott adatszolgáltatásokért, a készpénzdeficit- és államadóság menedzseléséért, az állam által vállalt garanciák és az általa nyújtott hitelek részletes nyilvántartásáért és kezelésért. Átvette a Kincstár a Magyar Nemzeti Bank költségvetési és államadóság menedzselési feladatkörét, az Állami Fejlesztési Intézet Rt. beruházási finanszírozási teendőit, a Pénzügyminisztérium forgóalap kezelési és államadóssági ügykörét.17

17

A Magyar Államkincstár története (1996-2014), http://www.allamkincstar.gov.hu/files/A%20MAGYAR%20%C3%81LLAMKINCST%C3%81R%20T%C3 %96RT%C3%89NETE_2.pdf (letöltés: 2015. 01. 20.)

12

2.1./ A Magyar Államkincstár szervezeti változásai, a kezdetek (19961999) Az induláskor a Kincstár központi szervezetét az elnök irányítása alá tartozó főosztályok és osztályok, valamint öt igazgatóság, és az alájuk tartozó főosztályok és osztályok alkották. Az Államkincstár honlapján található történetiséget bemutató írás szerint 1996. április 1-jén a Kincstár szervezetébe integrálódott az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), melynek feladata többet között az államadósság nyilvántartása, a belföldi állampapír kibocsátások és hitelfelvételek szervezése, és lebonyolítása volt. 1996. július 1ével a 19 megyében megalakult a Kincstár fiókhálózata. Kinevezésre kerültek a megyei igazgatók, akiknek a felhatalmazása a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) átvett feladatok ellátásának előkészítése, megszervezése volt. A Kincstárhoz kerültek az állampapírforgalmazással kapcsolatos feladatok is, ezeknek átadására 1996. október 28.-tól került sor. Ennek eredményeként az állampapír-forgalmazással kapcsolatos tevékenységet 1996. november 1-től a Magyar Államkincstár végezte. A Kincstár 1997. január 1-ével teljes egészében átvette az MNB fiókhálózatát munkatársaival együtt, mely bázison megkezdődött a kincstári ügyfelek számlavezetésével, értékpapír-forgalmazásával és a pénztárszolgálattal kapcsolatos feladatok ellátása. 1999-ben a Kincstár szervezetén belül létrehozásra került, és megkezdte működését az Európai Unióhoz kötődő PHARE program végrehajtását szolgáló Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység. Emellett jött létre a Nemzeti Alap Igazgatósága, mely az európai uniós segélyforrások minisztériumok és intézmények részére történő eljuttatására, a segélyprogramokkal kapcsolatos pénzügyi és statisztikai adatszolgáltatások biztosítására, valamint a segélyprogramokhoz kapcsolódó, az Európai Unió által előírt közbeszerzési és pénzügyi

szabályok

betartásának

ellenőrzésére

alakult

meg.

Ugyanezen évben

integrálódott a Kincstárba a Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezete is, melynek feladata többek között az volt, hogy felszámolási és fejlesztési kamattámogatásokat nyújtson a kis-és középvállalkozásoknak.

13

2.2./ A kincstári rendszer szervezetalakítása (2000-2002) A 2000-es évek elején a Kormány részéről megfogalmazásra került az az elvárás, hogy a közpénzek átlátható és hatékony felhasználásának érdekében valósuljon meg az államháztartás pénzügyi rendszerének továbbfejlesztése. A strukturális változásokat és az új kincstári rendszer új szervezeti rendjét 2064/2000. (III.29.) Kormányrendelet indította el. A változások keretében integrálásra kerültek a Kincstárba azok a feladatok és tevékenységek is, melyek a költségvetési gazdálkodás szerves részét képezték, többek között a családtámogatási ellátások, a központosított illetményszámfejtés, illetve a különböző adatszolgáltatási feladatok. 2001ben a Kincstár fő funkciói szerint (a költségvetés végrehajtása, a pénzügyi szolgáltatás, valamint az államadósság kezelése) három szervezetre vált szét. A pénzügyminiszter döntése értelmében a Kincstár a szervezetéből 2001. január 1-jével kivált az Államadósság Kezelő Központ Rt., mint egyszemélyes részvénytársaság. 2001. október 1-jével megalakult az Államháztartási Hivatal, mint önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önálló gazdálkodó központi költségvetési szerv, majd 2002. január 1jével létrejött a Magyar Államkincstár Rt., mint önálló jogi személyiséggel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. A kincstári rendszer újrafelosztását követően újraegyesítésre került sor. 2003. július 1-től az Államháztartási hivatal és a Magyar Államkincstár Rt. összevonásra került, így az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolítója a Magyar Államkincstár lett.

2.3./ A Kincstár területi szerveinek regionalizációja (2007-2010) 2007. április 1-jétől kezdődően megalakultak a Regionális Igazgatóságok. A regionalizáció során a feladatellátás területi elosztásának újragondolása is megtörtént, melynek következtében a régióközpontokhoz tartozó megyék specializálódtak bizonyos feladatok ellátására, és kiszolgálták a régióhoz tartozó teljes ügyfélkör ügyviteli és adminisztrációs feladatait. 14

Az

államháztartási

irodák

esetében

a

nem

állami

humán

fenntartók

finanszírozásával kapcsolatos feladatokat a régióközpontok, az ellenőrzési feladatokat továbbra is a Megyei Igazgatóságok látták el 2009. január 1-től. A családtámogatási ellátások esetében a feladatokat általánosságban a régión belül egy kijelölt megye látta el kivéve az Észak-magyarországi, Észak-alföldi és a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságot -, azonban az ügyfélszolgálati irodák minden megyében az ügyfelek rendelkezésére álltak. Az illetmény-számfejtési terület esetében két megye látta el a régióhoz tartozó feladatokat, a kapcsolódó pénzügyi-lebonyolítási tevékenységeket pedig minden esetben a régióközpont végezte. A fejezetek illetmény- számfejtési feladatai is dekoncentráltan, egyedi kijelölés alapján kerültek elosztásra Békéscsaba, Eger, Kaposvár és Zalaegerszeg között.

2.4./ A Kincstár területi szerveinek megyésítése (2011) A Magyar Államkincstárról szól 311/2006. (XII.23.) Korm. rendelet alapján 2011. január 1-től a Kincstár területi szervei a korábbi regionális megjelenés helyett, ismételten megyei szinten látják el a feladatokat. Mindezek eredményeként 2007. április 1-jén megalakult az 1. számú ábrán szereplő, magyarországi régió felosztásnak megfelelően hét regionális igazgatóság, melyek az alábbiak: - Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság - Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság - Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság - Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság - Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság - Észak-alföldi Regionális Igazgatóság - Dél-alföldi Regionális Igazgatóság.

15

2. ábra: Régiók a kincstári szervezetben Forrás: http://www.terport.hu/regiok/magyarorszag-regioi (letöltés: 2015. 02. 11.)

2010-ben, a kormányváltást követően a helyi, azaz a megyei és járási szintű feladattervezés

kapott

hangsúlyt,

így

ismételten

fókuszba

került

a

Kincstár

feladatellátásának áttekintése és átszervezése. 2011 folyamán fokozatosan ment végbe a visszaállás folyamata. A Megyei Igazgatóságok élére pályázat alapján új megyei igazgatók kerültek kinevezésre. A Kincstárban ügyviteli, informatikai és humánerőforrás oldalról is többletfeladatot jelentett az

illetmény-

számfejtési

és

a

családtámogatási

tevékenység

megyénkénti

visszaszervezése. 2011 második felére teljes körűen megtörtént a megyésítés, és minden Megyei Igazgatóságon létrejöttek az alábbi irodák:     

Állampénztári Iroda, Államháztartási Iroda, Családtámogatási és Szociális Ellátási Iroda, Illetmény-számfejtési Iroda, Pénzügyi és Koordinációs Iroda.

16

(Pénzügyi, Gazdálkodási Iroda, valamint Koordinációs Iroda a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság vonatkozásában.) Ebben az évben került a Kincstárhoz a Nemzetgazdasági Minisztériumban működő Nemzeti Programengedélyező Iroda, és vele az európai uniós igazoló hatósági és kifizető hatósági funkciók is.

2.5./ A Kincstár informatikai feladatainak kiszervezése (2012) 2012-ben a Kincstár az informatikai rendszerek üzemeltetésével, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladati ellátása érdekében a Magyar Állam nevében megállapította a KINCSINFO Kincstári Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot. A KINCSINFO Nonprofit Kft. megalapításának célja egyfelől az volt, hogy a kormányzat elvárásaival összhangban a kormányzati szektoron belül hozott fejlesztések útján, költségtakarékos módon és magas szintű szakmai színvonalon lássa el a tevékenységét, valamint megfelelő árszínvonalon megfelelő tudást és szakképesítést biztosítson a Kincstár számára. Az informatikai tevékenység kiszervezésének célja másfelől arra irányult, hogy a szakmai és informatikai feladatok élesen elkülönüljenek egymástól. A KINCSINFO Nonprofit Kft. alapvetően a Kincstár humán-erőforrási, eszköz- és infrasturktúrális bázisán jött létre. A kincstári szervezethez tartozó szakmai főosztályok, valamint a Megyei Igazgatóságok fejlesztéssel és üzemeltetéssel foglalkozó munkatársai átszervezésre kerültek a KINCSINFO Nonprofit Kft-be, ahol mint munkavállalók folytathatták szakmai tevékenységüket.

A KINCSINFO Nonprofit Kft. informatikai

tevékenysége visszakerült 2015. január. 1-jével a kincstári szervezethez.18

2.6./ A létszám szakmai összetétele A Kincstár a megfelelő szakmai összetételű munkaerő-állománnyal döntően rendelkezett, mivel a vezetők (elnök, alelnökök, megyei fiókok vezetői stb.) és a szakmai tevékenységet ellátó ügyintézők kiválasztására pályázati úton, illetve a jogelőd 18


17

szervezetek- korábban is e tevékenységeket ellátó, így szakmailag felkészült- dolgozóinak átvételével került sor. Az alkalmazottak állami iskolai végzettség szerinti megoszlása kedvezően alakult.

A

magasan kvalifikált

szakemberek

aránya

megfelelő.

A

foglalkoztatottak 94%-a szellemi, és 6%-a fizikai dolgozó. Jelentős a nyelvtudással rendelkezők aránya, a középfokú-és felsőfokú nyelvvizsga jellemző. A Kincstár támogatja a dolgozók továbbképzését, lehetőség van tanulmányi szerződés kötésére is. Év közben szakirányú továbbképzéseken és konferenciákon való részvételre is lehetőség van. A közszolgálatban dolgozók számára testre szabott képzési és tanulási formákat kell alkalmazni. Ez elsősorban az E-learning képzési rendszer (e-tanulási rendszer, e-vizsga, távoktatás), kötelező képzések által folyamatosan fejlesztik és új ismeretek elsajátítására kötelezik a dolgozókat. Minden évben adott számú kreditpontot teljesíteni kell a távoktatás rendszerben.

2.7./ Járási hivatalok kialakítása (2013) 2013. április 18-a óta a Kincstár járási hivatalokban történő megjelenéssel bővíti az állampapír forgalmazási hálózatát. 2013 végéig országszerte összesen 10 helyen létesült ilyen értékesítési pont, és a kirendeltségek száma azóta is folyamatosan bővül. 19 Munkavégzésem során kapott információim alapján további nyolc új értékesítési pont nyitását tervezi az állam az ország különböző pontjain a 19 megyeszékhelyi forgalmazás mellett. Jelenleg országosan 31 járási kirendeltség működik. Cél a lehető legmagasabb színvonalon kiszolgálni az ügyfeleket.

19


18

3./ A KINCSTÁR SZERVEZETE Hazánkban a 2011. évi CXCV. államháztartásról szóló törvény alapján történik a költségvetési szervek pénzgazdálkodása a Magyar Államkincstáron keresztül. Az Államkincstár igen sokoldalú tevékenységet lát el. Alapfeladata a költségvetés végrehajtásához kapcsolódik. A fiskális feladatok ellátása érdekében jogosult – törvényben meghatározott körben, mértékben és célra - pénzforgalmi szolgáltatások térítésmentes nyújtására, ideértve a bankszámlavezetést és a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítását is. Térítés ellenében végzi, megállapodás alapján az Európai Unió Stukturális Alapjainak támogatásai kapcsán végzett közreműködői feladatait. A jelenlegi magyar államháztartási rendszerben a kincstári funkciókat két szervezet látja el: - az Államadósság Kezelő Központ Zrt (ÁKK) és - a Magyar Államkincstár. E szervezetek a Pénzügyminiszter felügyelete alatt állnak, de a két különböző szintű költségvetésben főleg a Magyar Államkincstár szerepe a meghatározó. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt (ÁKK) feladata ugyanis az, hogy lebonyolítsa az államadósságot megtestesítő állampapírok belföldi és külföldön történő kibocsátását (beleértve a forgalmazás bizonyos funkcióit). Feladata továbbá az államadósság menedzselésével kapcsolatos tőkepiaci tevékenység. Az államkincstári finanszírozás a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a központi és fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történő pénzellátást jelenti. A költségvetési finanszírozás elsősorban államháztartáson belülre történő finanszírozást jelent, de államháztartáson kívüli szervezetek

is

részesülhetnek

költségvetési

támogatásban,

pályázattal

elnyert

pénzeszközökben pl.: közhasznú szervezetek, egyházak és intézményeik, gazdasági társaságok, magánszemélyek. A költségvetési finanszírozás lebonyolítása a Magyar Államkincstár (Kincstár) feladata.

19

3.1./ A kincstári rendszer kialakításának okai A közfeladatok szabályozott, hatékony, eredményes pénzellátása érdekében a közfeladatok olcsóbb finanszírozása, a felesleges, párhuzamos pénzmozgások kiszűrése, a pénzgazdálkodás centralizálása tevékenységek ellátására alakította ki az állam a kincstár rendszerét. A képződő többlet legkedvezőbb befektetése, a keletkező hiány állami költségvetés szintű finanszírozása, a kockázat-hozam elvét, és a pénz időértékét figyelembe vevő modern pénzügyi eszközökkel, módszerekkel működteti a rendszert. A kiadások és kötelezettségvállalások összhangjának biztosítása, a központi költségvetés

pénzügyi

lebonyolítása

érdekében

cél,

hogy

a

kiadások

és

kötelezettségvállalások ne szakadjanak el az előirányzatoktól és a kincstári rendszer a döntéshozók számára szolgáltassa a szükséges információkat. A rendszer biztosítja a támogatások időbeni rendelkezésre állását. A költségvetési feladatok ellátásához meghatározó arányban költségvetési támogatások, támogatás értékű bevételek biztosítják a fedezetet és csak kisebb hányadban az intézmények közhatalmi, közszolgáltató, átvett és egyéb bevételei. Ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy a támogatásokat a finanszírozó szervezetek a megfelelő időben, összegben, és a megfelelő módon a felhasználók rendelkezésére bocsássák. A finanszírozás fogalmát tekintve szűkebb értelemben pénzellátásról beszélünk, amikor a tevékenységhez szükséges előirányzat felhasználását az intézmények számára az ütemezett keretnyitással, illetve rendelkezésre bocsátással lehetővé teszik. Tágabb értelemben a pénzellátás magába foglalja a fedezeti források kijelölését, a bevételek beszedését (a bevételi előirányzatok teljesülését), az igénybe vett pénzforrások elszámolási szabályait is. 20

A Kincstár Központi Igazgatósága látja el a Kincstár munkájával kapcsolatos szabályozási és szervezési feladatokat, az államadósság és a likviditás menedzselését, a területi egységeknél gyűjtött adatok összesítését, ezek különböző típusú és funkciójú feldolgozását, a különböző szinteken aggregált információk szolgáltatását a döntéshozók, illetve felhasználók számára. Területi Kincstári Igazgatóságok állnak kapcsolatban a területükhöz tartozó költségvetési intézményekkel, elvégzik az előirányzatok, a kötelezettségvállalások és teljesítések könyvelését és a folyamatba épített előzetes 20

Peszeki Zoltán (2011): Településgazdaságtan, Szent István Egyetem, Gödöllő

20

ellenőrzést. A központ számára napi aggregált, az intézmények számára pedig részletezett adatokat szolgáltatnak. A Kincstár létrehozásával a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek addig vezetett pénzintézeti számlái megszűntek és a költségvetési elszámolási számlákat az új pénzellátási rendnek megfelelően új rendeltetésű számlák váltották fel. Ezek: 

a Kincstár pénzforgalmilag teljesítendő feladatainak ellátására a Magyar Nemzeti Bank által vezetett egységes számla a Kincstári Egységes Számla (KESZ) szolgál;



a költségvetési szervek felügyeletei szerveinek számlái;



a központi költségvetési szervek számlái;



a társadalombiztosítási alapok számlái.

A számlák megnyitásáról a felügyeleti szerv intézkedik, kivéve a letéti számlákat, melyek

megnyitását,

vezetését

a

Pénzügyminiszter

engedélyezi,

megnyitásuk,

megszüntetésük pedig a felügyeleti szerv feladata. 21

3.2./ A jelenlegi kincstári szervezetrendszer kialakulása



1996. január 1.-én megalakult a Magyar Államkincstár



2001-ben a Kincstár fő funkciói szerint három szervezetre vált szét: a Magyar Államkincstár

Részvénytársaságra,

az

Államháztartási

Hivatalra,

és

az

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaságra.



2003. június 30.-ától az Államháztartási Hivatal és a Magyar Államkincstár Rt. egyesült. A cél a tevékenységek harmonizációja, az átfedések elkerülése, az Európai Unióhoz való csatlakozási követelményeknek való megfelelés volt. A területi igazgatóságokkal is rendelkező Kincstár a takarékos, de egyben hatékony közigazgatással szembeni elvárásokhoz is igazodik.

21

Balogh László et al.(1998): Pénzügytan Egyetemi tankönyv I., Tanszék KFT, Budapest

21

4./ A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR ALAPTEVÉKENYSÉGE ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖRE A

Kincstár

alaptevékenysége

keretében

ellátja

a

központi

költségvetés

végrehajtásával összefüggő, jogszabályokban meghatározott feladatait. Mielőtt a feladatokra részletesebben rátérnék, megemlítem a Kincstár működésére meghatározó törvényeket:  az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény,  a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény,  a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az - általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény,  a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI.törvény,  az állami vagyonról szóló 2007. évi. CVI. törvény,- a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII.törvény,  a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény,  a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,  a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény,  a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,  a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény,  a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény,  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,  a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény,  a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény,  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,  a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény,  a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény,  a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvények. 22

22

Magyar Államkincstár: Jogszabályok, http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/a-kincstar/jogszabalyok

22

4.1./ A Kincstár alapfeladatai A Magyar Államkincstár Szervezeti és Működési Szabályzata az alapfeladatokat az alábbiak szerint határozza meg: A Magyar Államkincstár fő tevékenységi körei:  A Kincstár a költségvetés végrehajtásának körében: o központi költségvetések nyilvántartása; o előirányzatokhoz kapcsolódó műveletek elkészítése; o zárszámadás előkészítésével kapcsolatos ügyviteli, információgyűjtési, egyeztetési és szolgáltatási feladatokat; o időszakos elemzések készítése a költségvetésről;

nyilvántartási,

 A központi költségvetés körében: o végzi a központi költségvetésből finanszírozott családtámogatási ellátások, fogyatékossági támogatások, kereset-kiegészítések, vakok személyi járadékának megállapításával, finanszírozásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos hatósági tevékenységet; o lakástámogatással kapcsolatos tevékenységek; o közreműködik a kincstári egységes számla likviditásának kezelésében; o költségvetési szerveket megillető támogatások rendelkezésre bocsátásáról;  A költségvetés finanszírozása körében: o Végzi a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatából adódó feladatokat; o Részt vesz a költségvetés éves és középtávú finanszírozású tervének elkészítésében, és aktualizálásában  Pénzügyi szolgáltatói tevékenysége során: a készpénzellátást a kincstári kör, a pénzforgalmi számlatulajdonosok és a Kincstárnál értékpapír-számlával rendelkező ügyfelei részére; Készpénz-helyettesítő fizetési rendszert működtet; Befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet nyújt az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok körében; Az államháztartásért felelős miniszter által előírt módon, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel együttműködve előrejelzi a kincstári kör, valamint a kincstár által vezetett egyéb számlák kiadásai és bevételei összesített egyenlegének alakulását; Ellátja az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló jogszabályban előírt feladatokat; Kincstári Start- értékpapírszámla vezetése;

o Biztosítja

o o

o

o o

23

 Pályázatos támogatások, és a követeléskezelés során: o Közreműködik a támogatási előirányzatok pályázati rendszerében a pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési feladatok ellátásában; o A központi költségvetésből pályázatok alapján folyósított támogatások nyomon követése érdekében működteti az országos támogatási és monitoring rendszert;  A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartása keretében: o A Kincstár végzi a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartását; o A törzskönyvi nyilvántartásokban bekövetkezett változásokat a felügyeli szerv meghatározott időn belül köteles a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek;  A családi- és egyéb szociális támogatások folyósítása keretében: o Az általa folyósított családtámogatási, és fogyatékossági ellátásokkal, valamint a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatai során az ellátások, támogatások jogszabályban megállapított feltételek ellenőrzése céljából egységes szociális nyilvántartást vezet. o Ellátja a fiatalok életkezdési támogatásával kapcsolatos jogszabályban előírt feladatokat. o Ellátja a jogszabályokban meghatározott járadékok és támogatások központi költségvetésből történő kifizetésével kapcsolatos feladatokat. o Végzi a nem családtámogatási kifizetőhely, munkáltatók apákat megillető pótszabadság elszámolással kapcsolatos folyósítási, könyvelési, ellenőrzési feladatokat. o Elbírálja és ellenőrzi az energiafelhasználással kapcsolatos jogosultságokat; o Lakossági ügyintézés megkönnyítése érdekében ügyfélszolgálatokat működtet; o Ellátja a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatások pénzügyi ellenőrzését.  A központosított illetményszámfejtés körében: o a Kincstár működteti a központosított illetményszámfejtést; o Ellátja a költségvetési szervek és a Kincstárral kötött megállapodás alapján egyéb szervek, intézmények központosított illetményszámfejtését a jogszabályokban és belső eszközökben foglaltak alapján. o Kimutatásokat készít az érvényesített levonásokról, illetve adatot szolgáltat egyedi ügyekben, a költségvetési szervek bér- és munkaügyi, statisztikai adatszolgáltatáshoz.23

23

Magyar Államkincstár (2015): Szervezeti és Működési Szabályzat, http://www.allamkincstar.gov.hu/files/2015.14sz%20hivatalos%20%C3%A9rtes%C3%ADt%C5%91_%C3 %BAjszmsz.32-82.pdf

24

4.2./ A Kincstár kiegészítő tevékenységei

A Kincstárnál betöltött kormánytisztviselői munkám során tapasztalataim és információ gyűjtéseim alapján látom, hogy a központosított illetményszámfejtés keretében költségtérítés ellenében végzi a nem állami költségvetésből gazdálkodó szervezetek illetményszámfejtését és statisztikai adatszolgáltatását. Szintén költségtérítés ellenében pénzügyi

lebonyolítási

feladatokat

végez

a

támogatási előirányzatok

pályázati

rendszerében. Végez továbbá adatszolgáltatást, adatfelmérést, elemzéseket a kormányzati szervek részére, azok megbízásából. Az alaptevékenység körében előállított saját fejlesztésű alkalmazói rendszerek telepítése, működtetése a területi igazgatóságok esetében igaz, és kiterjed a megye egész területére. Az alaptevékenységhez kapcsolódó oktatás, szakmai rendezvények szervezésea Kincstár által kifejlesztett munkaügyi információs modul általános használata a számfejtési körbe tartozó munkáltatóknál adatfeldolgozást elősegítő rendszere volt, de a Kincstár számfejtőinek sorozatos előadásai alkalmával próbáltuk alkalmassá tenni munkáltatóinkat a rendszer szakszerű használatára. A rendszer számítógépes igényei is meghaladták az önkormányzati szervek gépparkjait, így programozók és fejlesztők segítségével lettek alkalmasak sok esetben a gépek a program befogadására.

4.3./ A Kincstár Területi Igazgatóságainak irodái és feladatai

A Kincstár szervezeti felépítése alapján a Kincstár központi szervből és területi szervekből áll, mely szervezeti egységek önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek. A központi szerv Elnöki Kabinetből és főosztályokból, valamint osztályokból áll, a területi szervek irodákra és osztályokra tagozódnak. Az így kialakított irodák főbb funkcióit és feladatait az alábbiakban részletezem.

25

4.3.1./ Államháztartási Iroda

Az Államháztartási Iroda megvizsgálja a helyi-, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok és költségvetési szerveik költségvetési, a féléves, illetve éves beszámoló információs űrlapjait, valamint az időközi költségvetési- és mérlegjelentéseit tartalmi és számszaki szempontból, szükség esetén egyeztet az önkormányzatokkal, feldolgozza, majd továbbítja azokat az illetékes szervezeti egységhez. Az önkormányzatok a jelentések elkészítésében sok esetben segítségre szorulnak, melyben számíthatnak munkatársainkra. A három havi jelentési kötelezettség nagymértékben megnövelte a munka mennyiségét, és az ügyfelekkel töltött személyes kapcsolattartás idejét a javítások eszközlése miatt. A támogatásoknál megyénkben kiemelt szerepet játszik az ÖNHIKI támogatási rendszer, és ennek igénybevételére beérkező nagyszámú pályázat. Az ÖNHIKI az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülő önkormányzatok részére nyújtott állami támogatás. Megyénkben minden évben az önkormányzatok 75%-a nyújt be igényt erre a támogatásra. Szabolcs- Szatmár-Bereg megye településeinek társadalmi-gazdasági örökölt hátrányait

valamelyest

kompenzálja

az

ÖNHIKI

rendszere.

Megyénkben

229

önkormányzat működik. Mind a pályázó önkormányzatok száma, mind pedig az elnyert támogatás

összege

csökkent,

ami

a

pályázati

feltételrendszer

szigorításával

magyarázható.24

4.3.2./ Illetmény-számfejtési Iroda

Az Iroda fő tevékenységként ellátja a költségvetési szervek és a Kincstárral kötött megállapodás alapján egyéb szervek, intézmények központosított illetményszámfejtését a jogszabályokban és belső eszközökben foglaltak alapján. Tartalmilag ellenőrzi alaki szempontból és munkajogi előírások szerint a költségvetési szerv által kiállított munkajogi változásokat tartalmazó okiratokat és elszámolási bizonylatokat, és a számítógépes 24


26

rendszerből feldolgozza. Az Intézményi Munkaügyi Információs Rendszer (IMI) bevezetése óta, a számítógépes adathordozón beküldött okiratokat a programmal elfogadtatja.

Az IMI rendszer csaknem teljes körű bevezetése nagymértékben könnyített a számfejtők munkáján, hiszen a mágneses adathordozón beküldött okiratokat manuálisan nem kell feldolgozni. Az adathordozó tartalmát a nyomtatványt formátummal egyeztetni kell, és vizsgálni, hogy a törvényben előírt feltételeknek megfelelnek-e. Számfejti az iroda a számfejtési körébe tartozó költségvetési szervek munkáltatóinak havi illetményét, az egyéb jogviszonyban állók rendszeres

megbízási és tiszteletdíjait,

valamint

a

jogszabályban meghatározott esetekben a munkavégzés nélkül, díjazott időre járó juttatásokat. Ezzel összefüggésben megállapítja és levonja a munkavállalót terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettségeket.25

4.3.3./ Családtámogatási és Szociális Ellátási Iroda

Fő feladatai közé tartozik, hogy megállapítja és folyósítja a hatáskörébe és illetékességébe tartozó családi pótlék, a gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint anyasági támogatás igényeket, intézi a méltányossági gyes-kérelmeket. Ügyfélszolgálati helyeket működtet megyeszerte, melynek keretében együttműködik a családtámogatási panaszügyek, közérdekű bejelentések kivizsgálása során az ellenőrzési egységgel. Hatáskörébe tartozik a fogyatékossági támogatás, melyet elbírál az iroda, az igényeket minősítésre előkészíti az OOSZI I. fokú orvosi bizottsága részére. Az ellátást folyósítja, intézkedik a jogtalap nélkül felvett ellátásokról, kapcsolatot tart az OOSZI I. fokú bizottságával. A vakok személyi járadékával (VSZJ) kapcsolatos ügyeket intézi. Adatszolgáltatást végez a nyugdíjat megállapító szervek részére a járulékköteles jövedelmekről, adatokat közöl a NAV felé, jelentést ad havonta a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosultakról az egészségbiztosítási szerv felé. Ellenőrzi és feldolgozásra

25


27

továbbítja a számfejtett és pénzügyileg teljesített ellátásokról a feldolgozási rendszerek által készített statisztikai adatszolgáltatásokat.26 Családtámogatási ellátmányok aránya 2014-ben 2. táblázat Családi pótlék (nevelési ellátás és

74%

iskoláztatási ellátás) Gyermekgondozási segély

12%

Fogyatékossági támogatás (vakok

7%

személyi járadékával együtt) Anyasági támogatás

5%

Gyermeknevelési támogatás

2%

Forrás: Családtámogatási Iroda, feladatellátásának főbb paraméterei, belső forrás, saját szerkesztés

4.3.4./ Állampénztári Iroda

Mivel konkrétan ezen az Irodán dolgozom, ezért részletesebben, gyakorlatban megszerzett tapasztalataimmal és tudásommal kiegészítve mutatom be az elvégzendő feladatokat.



Vezeti az illetékességi körébe tartozó kincstári kör és pénzforgalmi tulajdonosok

számláit,

lebonyolítja

a

belső

és

külső

forgalmat

(a

számlatulajdonosok és a részükre vezetett számlák láthatók a fejezet végén lévő táblázatban). Pénzforgalmi szolgáltatást nyújt az illetékességi körébe tartozó számlatulajdonosoknak. 

Ellátja a fedezetigazolásokkal kapcsolatos feladatokat. Fogadja és rögzíti a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szervek által hatáskörben

26


28

végrehajtott előirányzat-módosításait. Rögzíti és nyilvántartja az intézmények kötelezettségvállalásait, valamint azok kiterjesztési adatait. Lebonyolítja a beszedési megbízásokkal kapcsolatos feladatokat. 

Végzi a kincstári kártyával kapcsolatos feladatokat.



Közreműködik rendszeréhez

a való

számlatulajdonosok csatlakozásában,

csoportos

lebonyolítja

fizetési az

ezzel

megbízások kapcsolatos

feladatokat. Végzi a pénzforgalomhoz kapcsolódó szigorú számadású és egyéb nyomtatványok kezelését, nyilvántartását és ügyfeleknek történő átadását. Fogadja a forintszámla terhére elszámolandó deviza átutalási megbízásokat, ellenőrzést

követően

teljesítésre

továbbítja

az

MNB-nek.

Ellátja

a

számlaforgalomhoz kapcsolódó készpénzforgalmi feladatokat. 

Részt vesz a magyar állam által kibocsátott értékpapírok elsődleges kibocsátásában, illetve másodlagos forgalmazásában, értékpapír nyilvántartási számlát vezet, kezeli az ügyfelek letéteit, kifizetőhelyi feladatokat lát el.



Az állampapír az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Állampapír vásárlásával tulajdonképpen az államnak adunk kölcsönt, előre meghatározott kamatra és előre meghatározott időre, tehát az állampapír az államháztartás adósságának megtestesítője. A magyar állam a költségvetési hiány finanszírozására, illetve a lejáró adósság megújítására rendszeresen állampapírokat bocsát ki, melyeket a gazdasági szereplők- beleértve a lakosságot is- általában piaci feltételek mellett megvásárolhatnak. Az állampapírok piacra dobását, a fennálló adósság menedzselését és a forgalmazói rendszer működtetését az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) végzi. A hazai törvényi szabályozás szerint az egy évnél hosszabb futamidejű állampapírokat pedig államkötvénynek nevezzük.

Az Államkincstár napjainkban az állampapírok alábbi fajtái forgalmazza: -

Magyar Államkötvény (3, 5, 10 és 15éves futamidejű, fix vagy változó kamatozású) Prémium Magyar Államkötvény (3, 5, 10 éves futamidejű, dematerializált, változó kamatozású, inflációhoz kötött) Bónusz Magyar Államkötvény (4, 6 és 10 éves futamidejű, dematerializált, változó kamatozású) Prémium Euró Magyar Államkötvény (3 éves futamidejű, dematerializált, változó kamatozású, az euró zóna inflációjához kötött) 29

-

Babakötvény (futamideje a kibocsátás napjától számított 19 év, változó kamatozású) Diszkont Kincstárjegy (3 és 12 hónapos futamidejű, nem kamatozó értékpapír, mely névérték alatt diszkont áron kerül kibocsátásra) Kamatozó Kincstárjegy (1 éves futamidejű, fix kamatozású) Féléves Kincstárjegy (6 hónapos futamidejű, fix kamatozású) 

Forgalmazza az értékpapírokat, a tevékenységhez kapcsolódóan értékpapír nyilvántartást vezet. Rögzíti az értékpapírokkal kapcsolatos tranzakciókat.



Ellátja az államkötvények és kincstárjegyek esedékes tőke, és kamatösszegének készpénzzel, illetve az ügyfél megbízása alapján annak átutalással, vagy postai úton történő teljesítését, a számlán nyilvántartott és a fizikális értékpapírokra vonatkozóan egyaránt.



Bonyolítja

az

értékpapírok

futamidőn

belüli

visszaváltását,

pénzügyi

elszámolását. Könyvelési feladatokat végez az iroda feladatkörébe tartozó az állampapír-forgalmazás terén, a számlákhoz kapcsolódóan megbízásokat fogad el, teljesít és elvégzi a járulékos feladatokat. Vezeti a forgalmazáshoz kapcsolódóan analitikus könyvelést, napi forgalmi adatokat összesít, elkészíti a jelentéseket. 

Gondoskodik a bankkártya felfogadási feladatok ellátásáról, a rendszer biztonságos működtetéséről. Végzi az egyéb értékpapír

műveletekkel

kapcsolatos feladatokat. Értéktárat működtet, letétet kezel. Értéktárat kezel a fizikai értékpapírok és a letétek, a készpénzállományok tekintetében. Ellátja a belső ellátási rendekben szabályozott pénz- és értékkezelési feladatokat. Pályázatos támogatások pénzügyi lebonyolításával és követeléskezelésével kapcsolatos feladatokat lát el.27 A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni     

a térségi fejlesztési tanácsok, a megyei önkormányzatok és a megyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, az MNV Zrt.,

27


30

    

a Diákhitel Központ Zrt., a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt., az Országgyűlés, a Kormány és a megyei önkormányzatok által alapított közalapítványok, és az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik.28

Az Iroda fő tevékenységi körébe tartozó állampapírok kibocsátásában, forgalmazásában résztvevő intézményeket belső forrásokból és dolgozókkal folytatott interjúk alapján az alábbiak szerint mutatom be: A magyar állampapírok kibocsátója a magyar állam (egységes esetekben a Magyar Nemzeti Bank). Az állam nevében a nemzetgazdasági miniszter, mint az államháztartásért felelős miniszter jár el, aki ezt a feladatot a GST. szerint az államadósság kezelő központ zártkörűen működő részvénytársaság (ÁKK Zrt) útján látja el. A befektetők az állampapírokat általában nem közvetlenül a kibocsátótól (ÁKK) vásárolják meg, hanem forgalmazókon keresztül kerülnek kapcsolatba ezekkel az értékpapírokkal. A forgalmazók (bankok, brókerek) igyekeznek teljesíteni a lakossági, vállalati és intézményi ügyfelek megbízásait, miközben egymás között is rendszeresen üzletelnek. Kiemelt szerepük van az úgynevezett elsődleges forgalmazóknak, akik közvetlenül kapcsolatban állnak a kibocsátóval. Elsődleges forgalmazók 1996. január 3.-ától működik az állampapírok elsődleges forgalmazói rendszere Magyarországon, amely létrehozásának alapvető célja a magyar állam által kibocsátott értékpapírok

befektetőkhöz

való

eljuttatásának

megkönnyítése,

a

költségvetés

finanszírozásának biztosabb alapokra helyezése, valamint a másodpiac átláthatóságának és likviditásának növelése volt. A másodpiaci árjegyzés az elsődleges forgalmazók feladata, akik így biztosítják azt, hogy a befektetők bármikor hozzájuthassanak államkötvényekhez, kincstárjegyekhez, vagy bármikor a lejárat előtt eladhassák a birtokukban levő állampapírokat. Az elsődleges forgalmazói rendszeren keresztül az ÁKK. Zrt. kétfajta berektetői kört kíván megcélozni. Az intézményi befektetők, a nagybefektetők felé történő állampapír-forgalmazással a magyar államkötvények és diszkont kincstárjegyek nagy 28

Általános államháztartási ismeretek, http://qbc.webcreators.hu/fr/node/816 (letöltés: 2015. 03.30.)

31

volumenű értékesítése a cél. A lakossági állampapír forgalmazás célja pedig a kisösszegű, lakossági források közvetlen bevonása a finanszírozása egyrészt a nagybani termékek (Magyar Államkötvény, Diszkont Kincstárjegy), másrészt az úgynevezett lakossági állampapírok (jelenleg a Prémium Euró Kötvény, Babakötvény, Kamatozó Kincstárjegy, Féléves Kincstárjegy, Kincstári Takarékjegy I, II, valamint a Kincstári Takarékjegy Plusz, Prémium Magyar Államkötvény, Bónusz Magyar Államkötvény) értékesítése révén. A lakossági állampapírok értékesítésében az elsődleges forgalmazók külön szerződés alapján vehetnek részt, amelyet az ÁKK Zrt csak olyan forgalmazókkal köt meg, akik Magyarország területén nagy értékesítési fiókhálózattal (hitelintézet esetén saját fiókhálózattal, befektetési vállalkozók esetén a cégek esetén bankfiók hálózatával) rendelkeznek. Az elsődleges forgalmazók legfőbb feladatai: Az elsődleges forgalmazók egyik alapfeladata – egyben kizárólagos joga -, hogy aktívan részt vegyenek a kibocsátandó magyar állampapírok forgalomba hozatalában és forgalmazásában rendszeres aukciós ajánlattétellel a klasszikus – és csereaukciókon, illetve a nem-kompetitív értékesítési eljárások keretén belül. Az elsődleges forgalmazók másik alapvető feladata, hogy a 90 napnál hosszabb hátralévő

futamidejű

állampapírok

vonatkozásában

folyamatosan

kétoldali

árat

jegyezzenek. Az elsődleges forgalmazók további fontos feladata, hogy részt vesznek a csereakciókat közvetlenül megelőző árfeltárási eljárásban. A lakossági állampapír forgalmazásba való bekapcsolódás külön feltételei. Az elsődleges forgalmazó részt vehet a lakossági állampapírok forgalmazásában amennyiben az ÁKK. Zrt-vel megköti a lakossági állampapírok forgalomba hozataláról és forgalmazásáról szóló megbízási szerződést. Az ÁKK. Zrt. vállalja, hogy amennyiben a forgalmazó részt vesz a lakossági állampapírra vonatkozó jegyzések felvételében, úgy részére a vonatkozó megbízási szerződésben meghatározott mértékű értékesítési jutalékot fizet.

32

A magyar állampapírok elsődleges forgalmazói 2014. július 1-től 3. táblázat BNP Paribas SA

CIB Bank Zrt.

Citibank Europe Plc.

ERSTE Befektetési Zrt.

Deutsche Bank AG

K&H Bank Zrt.

Goldman Sachs International

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

ING Bank N.V.

MKB Bank Zrt.

J.P. Morgan Securities Plc.

OTP Bank Nyrt.

Merrill Lynch International

Raiffeisen Bank Zrt. UniCredit Bank Hungary Zrt.

Forrás: Az elsődleges forgalmazók listája, http://akk.hu/object.e7ac3b2e-ffd7-4da1-aab3-feeec53806c5.ivy (letöltés: 2015. 03. 15.) alapján saját szerkesztés

A táblázat jobboldali oszlopában lévő forgalmazók lakossági értékpapírokat is forgalmaznak hálózatukban.

Az elsődleges forgalmazók mellett az ÁKK. Zrt. a Magyar Államkincstár fiókhálózatát és a Magyar Posta Zrt.-t is igénybe veszi meghatározott állampapírok forgalmazására. A Magyar Posta Zrt. az ÁKK. Zrt. függő ügynöke, a Magyar Posta Befektetési Zrt. útján vesz részt az állampapírok lakossági forgalmazásában. A Magyar Posta Befektetési Zrt. a Magyar Posta Zrt. 100 %-os tulajdona, tevékenységi engedélyét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adta ki, felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A Magyar Posta Zrt. kiterjedt fiókhálózata révén a leghatékonyabban képes eljuttatni az általa

forgalmazott

kifejezetten lakossági

kisbefektetők számára kialakított állampapírokat (Kincstári Takarékjegy, Kincstári Takarékjegy Plusz).

33

A Magyar Államkincstár értékpapír forgalmazása: A Kincstár az ÁHT. 76.§. (2) bekezdés c/pontja szerint jogosult: Az állam által kibocsátott

hitel

viszont

megtestesítő

értékpapírok

tekintetében

a

befektetési

vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (BSZT) 5.§. (1) bekezdés a/, c/ és g/pontja szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység és 5.§. (2) bekezdés a/ és b/pontja szerinti kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére. A kincstár a (2) bekezdés c/pontja szerinti feladatait a kibocsátó által kiadott jegyzési, forgalomba hozatali, lebonyolítási rendnek megfelelően, egyedi megállapodás alapján végzi. Az állampapír-forgalmazással összefüggésben a kincstári fiókhálózat legfontosabb feladata a közvetlen lakossági és kisbefektetői értékesítés lebonyolítása. Célja annak lehetőségének biztosítása, hogy akik szeretnék a közvetítőrendszer kockázata nélkül, közvetlenül az államtól, a legbiztosabb ügynökön keresztül vehessenek állampapírt. A budapesti és a megyeszékhelyeken található kincstári fiókok, valamint a kihelyezett értékesítési pontok az ÁKK szervezésében a kisbefektetők részére folyamatosan vételi árat jegyeznek a kibocsátott állami kötvényekre (MÁK, PMÁK, BMÁK, PEMÁK). Diszkont kincstárjegyekre, kamatozó kincstárjegyekre, féléves kincstárjegyekre a lejáratukat vagy kamatfizetésüket megelőző 3. munkanapig, illetve eladási árat jegyeznek a nyilvánosan kibocsátott kötvényekre és diszkont kincstárjegyekre, ha azok hátralévő futamideje több, mint 14 nap.

34

12,5; 0,48%

394; 15,14%

1189; 45,70%

603; 23,17%

369; 14,18%

34,5; 1,33%

Kamatozó Kincstárjegy Féléves Kincstárjegy Kincstári Takarékjegy és Kincstári Takarékjegy Plusz Prémium Magyar Államkötvény Bónusz Magyar Államkötvény Babakötvény

3. ábra: Forint Állampapírok állománya 2015 márciusában Forrás:http://akk.hu//kepek/upload/2015/Sajt%C3%B3k%C3%B6zlem%C3%A9ny%20%20300%20milli%C3%A1rd%20forint%C3%A9rt%20v%C3%A1s%C3%A1rolt%20a%20lakoss%C3%A1 g%20%C3%A1llampapirt.pdf (letöltés: 2015. 04. 20.) alapján saját szerkesztés

A közvetlen lakossági állampapír értékesítés az állampapír-piac kezdeteitől, azaz a 90-es évektől kezdve jelentős szerepet játszott az államadósság finanszírozásában. A folyamat a 2000-es évek elején megtört, a lakossági finanszírozás mind összegét, mind részarányát tekintve lecsökkent. A lakosság kezében lévő állampapír állomány 2004. szeptember végén 1184 milliárd Ft-ot, az akkori államadósság kb. 10 %-át tette ki. 2010. év végén mindössze 435,7 milliárd Ft, vagyis az államadóság 3,97 %-a volt.

35

4. ábra: A forintadósság összetevők szerinti megoszlása 2010. december (milliárd forint) Forrás: http://www.akk.hu/object.e60ef043-ef24-493a-a5dd-03d500efd663.ivy (letöltés. 2015. 04. 20.) alapján saját szerkesztés

Igazgatósághoz tartozó értékesítési pontok

A Nyíregyházi Igazgatósághoz kettő értékesítési pont tartozik, Kisvárda és Mátészalka. A következő bekezdésben részletesebben kifejtem a kirendeltségeket.

A kisvárdai és mátészalkai értékesítési pont

A kormányhatározatban szó van arról, hogy a kincstárnak új kirendeltségeket kell nyitnia. Ez a feladat hosszabb átfutási időt vett igénybe, ezért először 2013. április 18.-án nyílt meg Budapesten a Bartók Béla úti és Csalogány úti kirendeltség. Az én megfogalmazásomban a kirendeltség alatt a teljes körű szolgáltatást nyújtó egységeket értem, ahol készpénzforgalom is lebonyolítható az egyéb tranzakciók mellett. Értékesítési pont az, ahol nem működik pénztárszolgálat. A két budapesti kirendeltségen 36

kívül 2013. április és május folyamán országosan 8 értékesítési pontot nyitott a kincstár. A kisvárdai 2013. május 10.-én kezdte működését a járási hivatalban. A mátészalkai értékesítési pont 2014. november 13.-án került sor. Ügyfélszolgálatot Kisvárdán a hét 3 munkanapján, hétfő és szerdán 8-16 óráig, csütörtökön 8-12 óráig tartunk, Mátészalkán a hét 2 munkanapján, kedd 8-16 óráig és pénteken 8-14 óráig. Pénztárat nem működtetünk, tehát készpénzforgalom nincs. A kifizetéseket átutalásokkal, a befizetéseket POSterminálon, vagy átutalással rendezzük, 2 számítógép és 1 nyomtató áll rendelkezésünkre. A nyitástól folyamatosan statisztikai jelentéseken keresztül mérik a tevékenységünket. Ezen idő alatt 686 volt a megjelent ügyfelek száma, összesen 253 db számlát nyitottunk (értékpapír nyilvántartási számla: 64 db, start számla: 189 db, TBSZ számla: 30 db). Ez átlagosan napi 3,7 fő megjelent ügyfelet és 1,36 db számlanyitást jelent.

4.3.5./ Informatikai Iroda

Ellátja a területi igazgatóságon működtetett és felügyelt számítástechnikai eszközök működtetésével kapcsolatos feladatokat, az információs rendszerek működtetését, helyi és országos hálózat üzemeltetését, karbantartását. Gondoskodik a nem üzemszerű események megfelelő kezeléséről, az informatikai üzemeltetési főosztály tájékoztatása mellett. Számítástechnikai programokat készít központi irányítással a feladatok ellátásához. Részt vesznek a központi informatikai koncepciók kidolgozásában, és igény szerint a közös szoftverfejlesztési projektekben.

4.3.6./ Pénzügyi, Gazdasági Iroda

Feladatai elsősorban működtetéssel, gazdálkodással kapcsolatosak, melynek keretében elkészíti a területi igazgatóság költségvetési javaslatát, és elemi költségvetését, előirányzat módosítást kezdeményez a kincstár elnökénél, elkészíti a területi igazgatóság éves és évközi beszámoló jelentését, ellátja az igazgatóság főkönyvi és analitikus könyvelési feladatait,

vezeti

az

igazgatóság

kötelezettségvállalásainak

nyilvántartását,

adatszolgáltatást végez, szállítói számlákat kezeli, illetményt számfejt, elkészíti az adóbevallásokat. 37

A megyei kincstár, mint területi szerv szervezeti felépítését az alábbi séma szemlélteti:

IGAZGATÓ

ÁLLAMHÁZTARTÁSI

ÁLLAMPÉNZTÁRI

IRODA

IRODA

CSALÁDTÁMOGATÁSI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSI

ILLETMÉNY SZÁMFEJTÉSI

PÉNZÜGYI ÉS KOORDINÁCI ÓS

IRODA IRODA

IRODA

5. ábra: A Kincstár területi szervezetének felépítése Forrás: Magyar Államkincstár (2015): Szervezeti és Működési Szabályzat, http://www.allamkincstar.gov.hu/files/2015.14sz%20hivatalos%20%C3%A9rtes%C3%ADt%C5%91_%C3 %BAjszmsz.32-82.pdf alapján saját szerkesztés

38

5./ A KINCSTÁR MŰKÖDÉSE Az államháztartási törvény, annak végrehajtási rendelete alapján kincstár működésének alapelve, vagy alapszabályai a kincstári bevételek és a közkiadások teljesítésére a hozzá kapcsolódó banki tevékenység ellátására irányul. A kincstári rendszer működésének alapelve a pénzkezelési funkciók éles elválasztása. A működés a feladatok elvégzésével járó információk centralizálására, a kincstári forgóalap számla egyensúlyának megtartására irányul, mely a következőkkel érhető el: a bevételek, és a kiadások teljesítésére vonatkozó információk felösszesítésével a kincstári hivataltól megyei, a megyei igazgatóságtól regionális, innen pedig központi feldolgozási szintre. A központi feldolgozási szintről kerül az információ a döntéshozó PM főigazgatóságokra. Az információ visszacsatolás az állami szervek esetében a központi szintről, önkormányzati szervek esetében a közkönyvelői, illetve megyei szintről történik. A magyar kincstári rendszerben tanulmányozni kell a felösszesítésre kerülő

információkat

tartalmi

szempontból, mi az, amit összesíteni kell. A fentiek alapján át kell tekinteni: 

a helyi adók feldolgozási rendszerét, adólajstromok féléves és éves összesítések tartalmát, információ szolgáltatás tartalmát;



személyi jövedelemadóról és vállalkozásokat érintő adókról hasonlóképpen, a vámbevételekről is megfelelő információkat kell készíteni, a forgóalap finanszírozás igénye szerint;



havi pénzügyi jelentések tartalom kérdéseit;



féléves és éves infó tartalmát.

Ezek függvényében lehet meghatározni, hogy milyen időközönként, milyen összevonásokat kell szintenként végezni, és milyen módon kell tájékoztatni. A kincstár működésének fontos kérdése az érdekeltségi rendszerek, a továbbképzési rendszerek, a felügyelet és hierarchikus irányítás érvényesülése. Érdekeltségi rendszer a banki tevékenységhez, biztosítási ügynöki tevékenységhez, és az adóbeszedéshez kapcsolódik. A kincstáron belül szervezet továbbképzési rendszer működik, kezdők és már bent dolgozók részére. Ezek a továbbképzések teljesen szakirányúak egy-egy gyakorlott dolgozó esetében is éves szinten 7-10 nap lekötést jelent. Általában kötelezőek, a továbblépés feltételébe is beszámítanak. A kincstári szervezeten kívüli továbbképzések engedélyezése ritka, akkor is 39

a költségvetési főiskolai képzés jöhet szóba. Ezek költségei a dolgozót terhelik. A szervezet továbbképzésre nagy hangsúlyt fordítanak. A működés elemei még a lakossági és a vállalkozói számlatulajdonosoknak befektetési tanácsadás, letéti számlán kezelt pénzeszközök befektetése (ennek hozama a kincstáré), adóbefizetésen ütemezés engedélyezése, hátralékok átütemezése.

5.1./ A kincstár hatékony és rugalmas szervezetének kialakítása A fegyelmezettebb, pontosabb, megalapozottabb, hatékonyabb és gyorsabb munkavégzés, az egységes államigazgatási arculat kialakítása, szervezet felépítési, fejlesztési lépéseket is szükségessé tesz. Ezek eredményeként biztosítani kell:  az egyes feladatok és szervezetek egyértelmű megfeleltetését; a jelenleg meglévő párhuzamosságok kiszűrése és megszüntetése egyértelműen a kincstár hatékony munkavégzésének,

racionális

munkaerő

felhasználásának

feltétele.

Az új

tevékenységek beillesztésekor különösen ügyelni kell az egyértelmű feladat – és hatásköri elhatárolásokra.  a feladat ellátás ésszerűsítését, integrálását összhangban a közigazgatási reform folyamattal; Át kell tekinteni a területi igazgatóságok feladatait, működését, a közigazgatás

területi

közigazgatás

reformjának

szempontjából.

A

régiós

intézményrendszer, valamint a kistérségek kialakításával összhangban meg kell vizsgálni a feladatellátás, irányítás célszerűségeit. A területi igazgatóságok regionális szervezetét alakulásában az első lépésnek tekintendő a Fővárosi- és a Pest Megyei igazgatóság összevonása, ami remélhetően a hatékonyságot lényegesen emelni fogja.  a feladatok felülvizsgálatát; A szűkös költségvetési források szükségessé teszik a kincstár feladatainak felülvizsgálatát. A jogszabályi előírások nélküli feladatoknál (pl. az önkormányzati gazdálkodást segítő szoftverek fejlesztése, átadása) mérlegelni kell a visszafejlesztést, feladat centrikus szervezeti és irányítási rendszer megteremtését; Ebben a vonatkozásban a területi igazgatóságok irányítását szükséges újragondolni. A szakmai irányítás megerősítése segíti a sokrétű feladatellátás egységességét, gyorsabbá tételét. 40

 egységes ellenőrzési blokk kialakítását; A szakmai területeket érintő ellenőrzési feladatok jobb összehangolása, ütemezhetősége és hatékonyságának növelése érdekében a területi igazgatóságon egységes önálló részlegek kiépítése célszerűnek látszik, emellett biztosítani szükséges a megfelelő személyi és tárgyi feltételeket.  a humánpolitika minőségi feladatellátásának személyi feltételeit; Az európai unióhoz való csatlakozás miatt a jelenleg is végzett feladatok tartalma is módosul, valamint az új feladatokat is sikeresen kell megoldani. Az ehhez szükséges ismeretek megszerezhetőségben a humánpolitikának kiemelkedő feladata van. Meg kell oldani a rendszeres továbbképzést (uniós ismeretek, nyelvi képzés, vezetőképzés).

5.2./ Változások bemutatása a szervezetben

Belső információk alapján egy, december közepén hozott kormányhatározatban említésre kerültek a kincstári feladatok kormányhivatalokhoz történő áthelyezése tárgyában változások, mely szerint eddig külön szervezetekhez tartozó feladatköröket soroltak volna az országszerte működő kormányhivatalok hatáskörébe. Az eredeti tervek szerint az országszerte működő kormányhivatalok intézik majd az eddig a Magyar Államkincstárhoz tartozó család- és lakástámogatások szétosztását, de hozzájuk tartoznak majd a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal anyakönyvezéssel összefüggő feladati, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalainak baleseti megtérítési eljárásai is. Ezt a lépést a kormányhatározat a hatékonyabb, takarékosabb és átláthatóbb államigazgatási működés elérésének céljából indokolta. A megszabott határidők az azonnal megkezdett egyeztetések ellenére is túl rövidnek bizonyultak, így a március elsejei határidőt ki kellett tolni egy hónappal, vagyis a kormányhivatalok leghamarabb április elsejével kezdhetik meg a rájuk delegált feladatok végzését. Az eredetileg tervezett határidő be nem tartása mellett más módosítások is bekövetkeztek az eredeti elképzelésekhez képest. Így például-

nem kerülnek a kormányhivatalokhoz a

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségek, és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal bányakapitányságának feladatai. 41

Fontos változást jelent az is, hogy az eredeti elképzelésekhez képest a kormányhivatalokhoz delegált feladatokat csak a megyei szintig viszik le: így a járási hivatalokban továbbra sem végezhetők majd olyan feladatok, amelyeket eddig önálló közigazgatási szervezetek láttak el. 2015. április 1-jével összevonásra kerültek a megyei és járási hivatalokban az eddig önálló hatáskörrel rendelkező szakigazgatási szervek, illetve további államigazgatási szervektől vesznek át feladatokat. A kormányhivatalok eddig ágazatonként elkülönülten, megyei és járási szinten működő, önálló feladat- és hatáskörrel bíró szakigazgatási szervekből (pl.

munkaügyi központ, földhivatal,

fogyasztóvédelmi felügyelőség,

közlekedési felügyelőség, szociális és gyámhivatal), valamint a szintén önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező feladatokat ellátó törzshivatalból álltak. Árpilis 1-jétől a szakigazgatási szervekből (a jelenlegi megyei igazgatóságokból, felügyelőségekből) kormányhivatali főosztályok, a járási szinten működőkből pedig osztályok lettek. A kormányhivataloknál egy-egy főosztály több jelenlegi szakigazgatási szerv feladatát fogja ellátni, amellyel összefüggésben csökken a vezetői szintek száma. Az átalakítás célja az ügyek még gyorsabb elintézése, korábban ugyanis nem mindig lehetett tartani a 21 napos határidőt a szakhatósági eljárások miatt. Az alábbi szakhatóságok integrálódtak a hivatalba:

Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatósági Szerv, Erdészeti Igazgatóság, Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, Földhivatal, Földművelésügyi Igazgatóság, Igazságügyi Szolgálat, Közlekedési Felügyelőség, Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság, Munkaügyi Központ, Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv, Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság, Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Szociális és Gyámhivatal, Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv. 42

A kormányhivatalokhoz emellett új, eddig más szervek által ellátott feladatok is kerültek. Az integráció keretében elsősorban a hatósági típusú államigazgatási feladatok kerülnek a kormányhivatalokba. A változás szerint a kormányhivatalokhoz kerülnek például a területi egészségbiztosítási pénztárak baleseti megtérítési feladatai, a honosításokhoz kapcsolódó anyakönyvezés, valamint az államkincstár családtámogatással és lakáscélú támogatásaival kapcsolatos feladati is. A családi pótlékkal és az anyasági támogatásokkal kapcsolatos ügyek intézése az eddigi megyei szintről a járási hivatalokhoz kerül. Ennek révén összesen 2100 munkatárs kerül át a kormányhivatalhoz, ahova a szakigazgatási szervek szakmai irányítása is fog tartozni. A legtöbb helyen az irodák és a dolgozók is a helyükön maradnak, gyakorlatilag csak az elnevezés változik, a feladatok és az infrastuktúra nem, vagy alig. A kormányhivatalokhoz kerülő új területek az alábbiak: -

A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek, valamint a bányakapitányságok, továbbá a Magyar Államkincstár családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatai, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalaitól a baleseti megtérítéssel és a keresőképesség vizsgálatával összefüggő feladatok, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal hazai anyakönyvezéssel összefüggő feladatai. 29

Jövőbeli tervek: A terv nem teljesen új, újra aktuális a Magyar Államkincstár szerepbővítése. A Világgazdaság értesülései szerint hamarosan bővül a MÁK szerepköre. 3200 település és a megyei önkormányzatok folyószámla-vezetése szerepel most a tervek között. Nagyon sok fejlesztésre és funkció bővítésre lenne szükség a közeljövőben. Az elmúlt 3 évben 1300 milliárd forintnyi önkormányzati adósságot vállalt át a kormány, így logikusnak is tűnik, hogy a számlakezelést is állami intézményre bíznák. Ezáltal az önkormányzatok állampapírban tudnák tartani a szabadon lévő pénzeket. 29

Sajtószemle, Magyar Államkincstár belső honlap

43

6. / SZERVEZETFEJLESZTÉS, TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS „Ha egy hivatal rosszul van szervezve és vezetve, az alárendeltek legnagyobb erőfeszítése és lelkiismeretessége sem fog teljes eredményt elérni.” (Magyary Zoltán) A Magyary Program elsődleges célként a közigazgatás fejlesztését célozza meg, azon belül is a központi közigazgatás és államigazgatást veszi célul. A program célja egy hatékony nemzetközi közigazgatás, melynek jövőképe az állam lenne. Felkészült, hazaszerető és elkötelezett tisztviselők által működtetett, az erőforrásokat hatékonyan felhasználó, az állampolgárokat szolgáló közigazgatás. Az elmúlt időszakban bekövetkezett szervezeti változások és átszervezések elsődleges célja is nagy valószínűséggel a lakosságot érintő eljárások egyszerűsítse volt. Szakhatóságok hivatalba integrálódása és a kormányhivatalokhoz kerülő új területek. Ezeket a megvalósításokat úgy kell véghezvinni, hogy a közigazgatáson belüli leterheltség szinte ne is növekedjen. A lakosság számára a jogszabályok nyelvezetét egyszerűbbé és érthetőbbé kell tenni, az ügyintézési átfutási idő folyamatos csökkentése. A tervezett intézkedések között szerepelt az egyablakos ügyintézés megvalósítása- ezek a kormányablakok. 1. ütem: 2011. január 3-án 29 helyen nyíltak meg, kiindulási ügykör 2. ütem: 2013-ra országos hálózat kialakítása, széles ügykörrel.30

A Program négy beavatkozási területen veszi számba a jelenségek és változások sokaságát: szervezet - feladat- eljárás- személyzet. A közszolgálati életpálya javításának fontos célja között szerepel a tisztviselő megfelelő szakmai képzettsége, folyamatos képzése, önképzése. A köztisztviselők állandó, karrier rendszerű alkalmazásának bevezetése, valamint a közszolgálat nagy méretei miatt különösen jelentőségű, hogy a közigazgatásban alkalmazottak kiválasztására, alkalmazási feltételeik meghatározására, képesítésére, képzésére és továbbképzésére, díjazására, illetve előmenetelére hosszútávon 30

Magyary Program (2011)

uni-nke.hu/downloads/.../magyary_program_bemutato_20111026.ppt 44

érvényesíthető,

egymással

összhangban

álló

elképzelések,

célkitűzések

álljanak

rendelkezésre.31 A karrierút képzési támogatása fontos a közszolgálati életpályán. Cél, hogy az eltérő iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők a munkájuk elvégzéséhez szükséges általános közigazgatási alapismereteket megszerezzék, és ezáltal olyan képzettséget, ami a mindennapi munkájuk végzéséhez elengedhetetlen. A közigazgatásban foglalkoztatott közilletve kormánytisztviselők a

közszolgálati életpályájuk

során a

jogszabályban

meghatározott módon jogosultak előmenetelre. A jogszabályban meghatározott besorolási fokozatba lépéshez szükséges azonban, hogy a tisztviselő a számára előírt vizsgákat teljesítse. A közigazgatási alapvizsgát a köztisztviselői, kormánytisztviselői jogviszony létesítését követően a fogalmazó besoroláshoz egy éven belül, előadó besoroláshoz két éven belül kell teljesíteni, ellenkező esetben a tisztviselő jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. A közigazgatási alapvizsgára való felkészülés során az eltérő iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők megszerzik a munkájuk mindennapi ellátásához szükséges általános közigazgatási alapismereteket. A közigazgatási szakvizsga a tanácsosi besorolási fokozatba lépés feltétele, e vizsga nélkül nem sorolható magasabb besorolási fokozatba a tisztviselő. A vizsga nem teljesítése nem eredményezi a jogviszony megszűnését (ez alól kivételt képeznek a vezetői beosztásban foglalkoztatottak, ugyanis esetükben a közigazgatási szakvizsga-kötelezettség elmulasztása a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vonja maga után). Az alapvizsga tananyaga között négy alapvető alkotóelem szerepel a gazdaságosság, a hatékonyság, az eredményesség és a méltányosság. A

közigazgatási

alapvizsgát,

szakvizsgát,

felkészítő

konzultációkat

a

Nemzeti

Közszolgálati Egyetem, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezik és bonyolítják.32 Az alapvizsgát követő közigazgatási szakvizsga célja, hogy tisztviselők olyan általános közigazgatási ismeretekre tegyenek szert, amelyek birtokában alkalmassá válnak a közhatalmi típusú döntések törvényes előkészítésére, illetve meghozatalára.

31

Dudás et al. (2004): Bevezetés a közigazgatási emberi erőforrás menedzsmentbe, Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, 10.o. 32 Antal Zsuzsanna – Kiss Norbert: Szervezetigazgatás és menedzsment, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 20.o.

45

6.1./ Teljesítménymenedzsment a közigazgatásban

A Magyary Program elődleges céljai között is szerepel az egységes és integrált közigazgatási

teljesítménymenedzsment

rendszer

alapjainak

kidolgozása.

A

teljesítménymenedzsment rendszer – a költségvetési szervek stratégiájával és éves munkaterveivel összhangban – magában foglalja a szervezeti teljesítmény növelésére irányuló célok és teljesítményindikátorok egységes módszertan alapján történő kidolgozását, a kapcsolódó vezetői jelentések és beszámolók elkészítését, valamint a jelentések összeállításához kapcsolódó intézményi adatgyűjtést és értékelést. A


többet

jelent

a

teljesítményértékelésénél.

A teljesítménymenedzsment az a folyamat, amelynek során a szervezet vezetői meghatározzák, hogy az egyes szereplőknek mit kell tenni ahhoz, hogy az intézmény stratégiai céljai megvalósuljanak. Ebből kifolyólag az egyéni teljesítményeken keresztül a szervezet teljesítményét igyekszik növelni, egy olyan komplex rendszert alkotva, amely a szervezeti teljesítmények tervezését lebontja egyéni teljesítmény-követelményekké, az egyéni teljesítményértékelést

pedig összekapcsolja az ösztönzési rendszerrel,

a

kompetenciafejlesztéssel. 33 A szervezetben a munkavállalók és vezetők folyamatos képzése, fejlesztése fontos feladat, ezáltal nő teljesítményük a szervezet által kitűzött célok könnyebben elérhetőek. A személyi állomány magas szinten tartása nagyon fontos. Az elkötelezett dolgozók hajlandóak extra erőfeszítéseket is tenni a szervezeti célok minél hatékonyabb elérése érdekében. A teljesítménymenedzsment mind a nonprofit és a profitorientált szervezetek, mind a versenyszféra, a közszféra és az üzleti szféra területén egyre inkább felértékelődő tendenciát mutat, annak jelentősége egyre fontosabb a vezetők és a témával foglalkozó kutatók számára is. Ennek okát leginkább abban látom, hogy a piaci szegmensekben helyet foglaló szervezetek eredményessége, versenyképességének megőrzése magában az emberben, az emberi tevékenység során kifejtett teljesítményben keresendő. A szervezetek tudatos fejlesztésére, folyamatos változtatására, a kreatív és innovatív gondolkodást 33

Magyary Program: Szervezetfejlesztési módszertanok, http://magyaryprogram.kormany.hu/szervezetfejlesztesi-modszertanok (letöltés: 2015. 04. 02.)

46

elősegítő értékek beépítésére csak az ember képes. Mára azonban megnőtt a teljesítményértékelés jelentősége, előtérbe kerültek az alkalmazottak továbbfejlesztése, a menedzsment és a szervezet fejlesztése, a vállalati szintű fejlesztés és a kutatási célú alkalmazások. Az emberi erőforrással való gazdálkodás és a teljesítmény-értékelés

a

szervezeteknél nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak a piaci és

környezeti kihívásokhoz.

A teljesítményértékelés

során

fontos

tényező

az

elfogulatlanság, a bizalom, a rendszer igazságossága és a méltányosság, de szükségesnek tartom megvizsgálni azt is, hogy a kapott eredményeket hogyan és mire használják fel, összekapcsolható-e a motivációs rendszerrel, vagy a javadalmazással. Az emberi erőforrások

menedzselésében

egy

fontos

kulcselem

a

teljesítményértékelés.

Legáltalánosabban megfogalmazható célja az alkalmazott teljesítményének javítása, képességeik folyamatos fejlesztése.

A közigazgatásban zajló teljesítményértékelés megújítása a Magyary Program által meghirdetett

közszolgálati

életpálya

egyik

kiemelt

eleme.

A

közigazgatási

teljesítményértékelésre alkalmazott rendszer a Teljesítményértékelési Rendszer (TÉR). Az Igazságügyi Hivatal létrehozta a TÉR rendszert, melyben egy előzetes regisztrációt követően, az erre a feladatra kijelölt vezetők végre tudják hajtani az értékeléseket. A belső előmeneteli rendszer és a teljesítményértékelési rendszer összekapcsolásával hatékonyabbá válik munkaerő-gazdálkodás. A teljesítményértékelés az egy olyan évente ismétlődő, szervezeten belüli formális keretek között zajló vezetői tevékenység, amely az értékelt munkatársat, egy előre meghatározott követelményeknek a nyomon követéséből, féléves és éves mérésekből, visszacsatolásokból áll. A teljesítményértékelés fő feladata, hogy a különböző mérési és értékelés módszerek segítéségével megállapítsa, hogy a közszolgálati tisztviselő milyen mértékben és eredményekkel járult hozzá a szervezet céljainak eléréséhez.34

34

Közigazgatási teljesítményértékelés, https://ter.gov.hu/portal/doktar/ter_hirlevel_1_sz.pdf

47

6.2./ A teljesítményértékelés feladatainak időbeni folyamata  Január 1 - Január 31: az előző év második félévét, valamint az egész előző évet az értékelő vezetőnek kell értékelnie és mérnie, és ekkor történik a minősítés (kivéve Hjt.);  Január 31-ig: minden értékelt számára (amennyiben a munkaköri feladatok száma lehetővé

teszi)

legalább

három,

legfeljebb

négy

munkaköri

egyéni

teljesítménykövetelményt kell meghatározni, valamint elő kell írni részükre a kompetencia alapú munkamagatartás tényezők alkalmazását;  Június 15 - Július 15: az első féléves teljesítményt kell értékelni (kivéve Hjt.);  Július 15-ig: minden értékelt számára meg kell határozni a második féléves munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeket (kivéve Hjt.);  Évközben: az értékelő vezető módosíthatja az érté- kelt teljesítménykövetelményét (az értékelttel egyeztetnie és indokolnia kell). 35 Tervezés (célok megfogalmazása, külső – belső elvárások tisztázása) Kiértékelés (visszacsatolás, beavatkozás)

TM FOLYAMATA

Megvalósítás (útmutatás, tanácsadás)

Monitoring (mérés, ellenőrzés)

6. ábra: Teljesítménymenedzsment folyamata Forrás: Sántha György – Klotz Péter (2013): Törzsanyag az Integritásmenedzsment című tantárgyhoz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest 35

Közigazgatási teljesítményértékelés, https://ter.gov.hu/portal/doktar/ter_hirlevel_1_sz.pdf

48

A közszolgálati teljesítményértékelési eljárások magyarországi múltja a XIX. század közepén kezdődött. A teljesítményértékelés kiemelkedő jelentősége több módon is igazolható. Célja az alkalmazotti teljesítmény javítása, képességeik fejlesztése. Számos konkrét más szervezeti cél eléréséhez is hozzájárulhat, mint:

-

szervezeti kultúra átörökítése, vagy kialakítása,

-

munkaköri leírások rendszeres áttekintése, felülvizsgálata,

-

egyéni képzési igények rendszerezett értékelése,

-

egyén erőfeszítéseinek értékelése, ösztönzés, motiváció,

-

az alkalmazott gyenge tulajdonságainak ismertetése, ezek javítása,

-

információk biztosítása az előléptetéshez,

Balanced Scorecard bemutatását a közigazgatás rendszerében az alábbiak szerint teszem meg: A teljesítményértékelési

mutatókat

azok a vállalatok alkalmazzák,

akik

sikerességük, versenyképességük fenntartása érdekében teljesítményüket mérni, a mérési eredmények elemzése és visszacsatolása után a működésüket javítani akarják. Az egyik ilyen közismert mutató a Balanced Scorecard (BSc), amelyet a közigazgatásban is alkalmaznak.

„A

közigazgatási

BSC,

mint


eszköz

középpontjában a közigazgatási intézmény rendeltetése, jogszabályban megállapított alaptevékenysége és annak teljesítése áll. A nézőpontok ehhez kapcsolódóan veszik számba a szervezeti teljesítménnyel kapcsolatos elvárásokat és célokat.”36 A BSc a szervezet teljesítményét teljeskörűen mérő és értékelő modell, ami a vállalat stratégiájának minden szinten érthető lebontására törekszik, és melyben a célokat a vállalat küldetéséből és stratégiájából kell levezetni. Négy egyenértékű szempontot figyelembe véve a pénzügyi célok elérésére helyezi a hangsúlyt, de azokat a tényezőket is tartalmazza, melyek a pénzügyi célok eléréséhez vezetnek. A BSc olyan négy dimenzióból áll, amely keretet ad a teljesítmény értékeléshez és egyik dimenzió sem független a másiktól, összefüggések és kapcsolatok állnak közöttük. A kapcsolat csúcsán a pénzügyi

36

Magyary Program: Szervezetfejlesztési módszertanok, http://magyaryprogram.kormany.hu/szervezetfejlesztesi-modszertanok (letöltés: 2015. 04. 02.)

49

nézőpont áll, ez a legmeghatározóbb elem, azonban a másik három tényező figyelmen kívül hagyásával elérhetetlen. A dimenziók és szerepük az alábbiak:  Pénzügy teljesítmény: összefoglaló információk a múlt eseményeinek gazdasági eseményeiről, melyek azonnal mérhetőek és a tulajdonosok elvárásait kell tükrözniük. Jelzik a vállalat jövedelmezőségéhez való hozzájárulását a vállalati stratégia oldaláról.  Vevők: ügyféligényekre, vevői elvárásokra alapozva olyan mutatók meghatározása, melyek növelik a vevői elégedettséget. A teljesítmények mérőszámainak meghatározása a kiválasztott célpiacokon, az üzleti egység versenytársainak, vevőifogyasztói és piaci szegmenseinek azonosítása a vezetők részéről.  Működési folyamatok: A pénzügyi szervezet céljainak elérése érdekében a működési folyamattal kapcsolatos mutatók, olyan folyamatokra való koncentrálása, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolják a fogyasztók elégedettségére. Cél a kiváló pénzügyi eredmény elérése, a fogyasztók megtartása és új fogyasztók megmérése.  Tanulás és fejlődés: a hosszú távú növekedés és fejlődés érdekében a tanulás biztosítja a kialakítandó infrastruktúrát. Az esetleges különbségek megszüntetése érdekében befektetéseket kell eszközölni, az alkalmazottak továbbképzésében, az információs

technológiába,

valamint

összehangolásába.

50

a

szervezeti

eljárások

és

rutinok

A BSC nézőpontok logikai kapcsolatát 7. számú ábrán szemléltetem.

INTÉZMÉNY KÜLDETÉSE, ALAPFELADATA Mi az intézmény rendeltetése, mire hozták létre? ÜGYFÉL ÉS BIZALMI NÉZŐPONT

KÖLTSÉGVETÉSI NÉZŐPONT

Milyen sikerekkel érhetjük el adófizetőink elégedettségét? Milyennek lássanak bennünket ügyfeleink ahhoz, hogy sikereset érjünk el?

Melyek az intézmény forrásbiztosítójának a költségvetés -gazdálkodással kapcsolatos elvárásai?

BELSŐ FOLYAMATOK NÉZŐPONTJA Mely folyamatokban kell kiválót nyújtanunk, hogy elégedetté tegyük ügyfeleinket és a forrásbiztosítókat?

TANULÁS ÉS FEJLŐDÉS NÉZŐPONTJA Hogyan kell tanulnunk és fejlődnünk ahhoz, hogy elérjük jövőképünket és céljainkat?

7. ábra: BalancedScoreCard alkalmazása a közigazgatásban Forrás: Magyary Program: Szervezetfejlesztési módszertanok, http://magyaryprogram.kormany.hu/szervezetfejlesztesi-modszertanok (letöltés: 2015. 04. 02.)

Szervezeten belüli szabályozó eszközök, működési keretek



A közigazgatási szervek alapító okiratokkal rendelkeznek, amelyek tartalmazzák az általuk ellátandó feladatokat. Az ezekben szabályozott feladat- és hatáskörök túllépésére nem kerülhet sor.



A szervezet belső szabályzatai. Minden szervnek rendelkeznie kell szervezeti és működési szabályzattal (a továbbiakban: SZMSZ), és ez alapján kell, hogy 51

működjenek a belső folyamatai, továbbá az SZMSZ tartalmazza a szervezeti egységeket. A kijelölt céloknak összhangban kell lenniük a belső kontrollrendszer hatékony működése érdekében hozott szabályzatokkal (pl. monitoring stratégia, folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, kockázatkezelési szabályzat). A költségvetési szervek belső ellenőrzése– a belső kontrollrendszer javítása érdekében – tanácsadó tevékenységgel segítheti a szervezeten belüli teljesítménymenedzsment rendszer kialakítását és folyamatos fejlesztését. 

A ügyrendek– az SZMSZ-t alapul véve – tartalmazzák a szervezeti egységek feladat- és hatáskörét, működését. A hatékony ügyintézéshez ki kell küszöbölni, hogy átfedések legyenek a feladatellátásban, törekedni kell arra, hogy a szignálás, a feladatok kiosztása munkaköri leírások szerint történjenek.

Ügyfelek és érintettek igényei 

Az intézménnyel kapcsolatba kerülő személyek és szervezetek elvárják a szabályszerű

és

hatékony ügyintézést.

A

hatályos

jogszabályok

és

az

intézményekben működő belső szabályzatok elősegítik, illetve elő kell hogy segítsék az ügyfélorientált ügyintézést (pl.: honlap működtetése, hírlevelek küldése, elektronikus

postafiók,

ügyfélszolgálat

felállítása,

ügyféltérben elhelyezett

tájékoztató anyagok). A

felsorolt

igazodási

pontok

figyelembe

vétele

elkerülhetetlen

a

teljesítménymenedzsment kialakítása és fejlesztése során. Fel kell mérni a szervezeten belül, hogy a fent említett jogszabályokban, szabályzatokban, továbbá a stratégiai és egyéb dokumentumokban foglaltaknak megfelelően, szabályszerűen működnek-e az eljárások és a feladatellátás.

6.3./ Teljesítményértékelés a közszféra és pénzintézet területén A korábbi főiskolai tanulmányaim alatt egy pénzintézetnél eltöltött gyakorlati időm során szerzett tapasztalatok, illetve a jelenlegi közigazgatási munkám alatt megszerzett ismertek alapján a 4. számú táblázatban foglalom össze a közszolgálati tisztviselőket érintő teljesítményértékelés és a pénzintézetnél alkalmazott teljesítménymérés jellemzőit. A közszférában és a versenyszférában alkalmazott teljesítményértékelési módszerek 52

bemutatása előtt érdemes megvizsgálni a két területet néhány szempont alapján. Mindkét területen megállapítható, hogy a teljesítményértékelés központi szerepet tölt be a humánerőforrásban a közszféra és a pénzintézeti szektorban egyaránt.

Közszféra és Pénzintézet teljesítmény mérésének összehasonlítása 4. táblázat Szempontok

Közszféra

Pénzintézet

Teljesítménymérés gyakorisága

féléves időközönként

negyedéves időközönként

Ösztönző, motiváló tényezők

nincs konkrét terv

folyamatos tervek

Menedzsment támogatottsága

kevésbé utolérhető

rendszeresen nyomonkövethető

Szervezeti hierarchia

szigorú felépítésű

kevésbé kötött

Dolgozói képzés

rendszertelen, 2014.-től változás, fejlesztés

folyamatos, feladat orientált

Munkáltató

állam

magán képviselet

Hány éve működő rendszer

stabil, több éves

modern, folyamatos

Bérezés

törvény szerinti

betöltött munkakör

Forrás: saját adatgyűjtés alapján saját szerkesztés

Az ösztönzési rendszer és a teljesítményértékelés nagyon szoros kapcsolatban állnak. A teljesítményértékelés alapján kapnak a munkavállalók béremelést és részesülnek különféle juttatásokban. A plusz-juttatások nem járnak automatikusan a dolgozók részére, elérésükhöz az átlag teljesítményen felül magasabb teljesítés szükséges, valamint a vállalat célkitűzéseihez is hozzá kell folyamatosan járulni. A közszférában az ösztönzési rendszer nincs kiépülve, előrébb jutására az eltöltött munkaévek és tanulmányi képzettség alapján van lehetőség, illetve kiemelkedő teljesítmény esetén béreltérítés érhető el. A 53

pénzintézetben korábbi gyakorlati időm során szerzett tapasztalataim azt mutatják, hogy napi, illetve heti tervek alapján ösztönzik a munkavállalókat jobb teljesítményre. A kitűzött tervek elérése, különböző területek közötti versenyekben való részvétel, csoporton belüli versenyeken eredményes szereplés esetén jelentkeznek bónusz-juttatások. A munkavállalói bérek finanszírozása eltérő a két területen, a közszféra az állami szektor alá tartozik, míg a pénzintézetek jellemzően magán tulajdonban állnak, ezért jelentős bérkülönbségek is jelentkezhetnek a két szféra között. A dolgozói képzés a közszférában jelentős javulást mutat, a közigazgatási Elearning rendszer bevezetése 2014 évtől kezdte meg működését, szakmai és közszolgálati területen egyaránt. A közigazgatásban 4 éves teljesítményértékelési ciklusokat határolunk el, ami azt jelenti, hogy pontrendszer keretében valósul meg a dolgozók folyamatos távképzése, szakmai tudásuk fejlesztése, szinten tartása. A közigazgatási dolgozók részére minden évben meghatározott követelmény rendszer alapján kell kreditpontokat teljesíteni, 4 évre vonatkozóan, évekre lebontva kell teljesíteni, vagy E-learninges képzések keretében, vagy személyes jelenléti képzésekkel. A Kincstáron belüli irodákban is folyamatosan új rendszerek kerülnek bevezetésre, tesztelésük folyamatos, a hibák gyakorlati alkalmazásban felmerülő javítása rendszeres. Ilyen számítógépes alkalmazás a Családtámogatási irodán lévő új TÉBA rendszer, illetve az Illetmény-számfejtési irodán a Kincstári Illetményszámfejtési Rendszer (KIRA), ami korábban a KIR néven volt ismeretes. A közigazgatási teljesítményértékelés bevezetésére több kísérletet tettek hazánkban, de a 2013. év mutatott egy jelentősebb változást. A közigazgatás újjászervezése ekkor jelentősebb szakaszához érkezett, bevezetésre került a TÉR rendszer. Célja egy jobban működő rendszer kiépítése, a korábban felmerülő problémák kiküszöbölése. A TÉR elődleges célja a közszolgálati alkalmazottak teljesítményének javítása, illetve a szervezet fejlesztése. Az új szabályozások alapján a közigazgatásban évente két alkalommal történik a dolgozók egyéni értékelése. A pénzintézetben ez gyakrabban jelentkezik, vannak havonta kisebb körben történő értékelések, negyedévente, félévente és évente ismétlődő mérések. A dolgozó részére ezáltal folyamatosak a visszajelzések a munkáját tekintve ez akár pozitív akár negatív. Ezzel a fejlődési lehetősége is folyamatos kontroll alatt van.

54

A közszférában a bérezés törvény alapján történik, illetve a már említett életkor és tanulmányi tapasztalatok alapján van lehetőség kategória-lépésre. A pénzintézetnél a bérezés már nem ennyire kötött rendszer alapján működik, a betöltött munkakör alapján jár a juttatás, akár középfokú végzettséggel is van lehetőség viszonylag magas kereseti lehetőségre. A pénzintézetnél a munkavállalók nem csak az alapján kerülnek elbírálásra, hogy mit teljesítettek, nem csak az egyéni célokkal ütköztetett teljesítményük kerül kiszűrésre, hanem az alapján is, hogy miként érték el az eredményeiket, az üzletmenetben megfogalmazott értékek és viselkedési módok alapján kerülnek értékelésre.

6.4./ Teljesítménymenedzsment módszerek Dolgozatomnak ebben a részében a korábbi fejezetben már bemutatott Balanced Scorecard módszeren kívül két másik gyakorlati módszert kívánok kettőt bemutatni. Ezeket azok a szervezetek alkalmazzák, akik sikerességük, versenyképességük fenntartása érdekében teljesítményüket mérni, a mérési eredmények elemzése és visszacsatolása után a működésüket javítani akarják. Mindhárom módszer sajátossága, hogy a pénzügyi mérőszámok nagyságát olyan tényezők, mint például a vevők, alkalmazottak, a működési folyamatok, a tanulási, fejlődési képességek határozzák meg.

6.4.1./ Skandia Navigator Ezt a módszert egy svéd biztosítással és pénzügyi szolgáltatások nyújtásával foglalkozó vállalat dolgozta ki a szellemi tőke láthatóvá és mérhetővé tétele érdekében. Ez a módszer mutatja meg a közvetítési útvonalat a tulajdonosok felé a kulcsfontosságú teljesítményokozókról. A múlt, a jelen és a jövő idősíkjaiban öleli fel a teljesítményt négy területre fókuszálva: a pénzügyekre, a vevőkre, a folyamatokra és a megújulás-fejlődésre, középpontjában az emberrel. Az 5. ábrán mutatom be az egyes területeket és a hozzájuk tartozó mérőszámokat, mely ábrából is kitűnik, hogy a modell közli a fókuszban levő üzleti területek célkitűzéseit és a megvalósításhoz, méréshez szükséges mutatószámokat, nem csupán pénzügyi előrejelzésekre épül, hanem a termékek, a technológia, a vevők és az alkalmazotti képességek megítélését is tartalmazza. 55

PÉNZÜGYEK - nettó eszközérték megtérülés, - üzemi/üzleti eredmény, - egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték VEVŐK

- szerződések száma,

FOLYAMATOK

EMBEREK

- egy alkalmazottra jutó szerződések száma, - általános költségek bruttó fedezeten belüli aránya

- lemondási arány, - értékesítési helyek száma MEGÚJULÁS ÉS FEJLŐDÉS - új kibocsátásokból származó fedezet, - nettó fedezet növekedése - a megcélzott alkalmazottak aránya.

8. ábra, A Skandia Navigator modell területei és mérőszámai, saját szerkesztés

Forrás: Gyökér Irén - Finna Henrietta- Krajcsák Zoltán: Emberi erőforrás menedzsment, (oktatási segédanyag) Budapest, 2010., 125.o.

6.4.2./ Az Üzleti Kiválóság modellje

Hazánkban a szervezet teljesítményének értékelése során az önértékelés módszerének alkalmazása az EFQM Üzleti Kiválóság modellre épül. Ez egy olyan integrált modell, amely az üzleti teljesítmény menedzselésének fontos szempontja és a nem tárgyiasult vagyonelemek értékelését külön nézőpontként kezeli. A modell a vevői igények maximális kielégítésére törekszik, mialatt a szervezet minden fontos pontját mérő önértékelési rendszert dolgoz ki, mely elmélyítésében 9 főkritériumon belül 32 alkritérium segít. A főkritériumok az adottságok és az eredmények oldaláról, tehát két oldalról segítik az önértékelést és az értékelést. Azt vizsgálja a rendszerben, hogy a szervezetek hogyan érik el az eredményeiket, milyen módszereket alkalmaznak a rendelkezésére álló erőforrások menedzselésére, a folyamatok irányítására, továbbá milyen eredményeket és 56

mutatókat alkalmaznak a sikeresség érdekében. Ezzel a szervezet folyamatos, rendszeres és tervszerű továbbfejlesztése is biztosított, továbbá az eredmények szintje összehasonlítható a belső célokkal, más szervezetek eredményeivel és bizonyítják, hogy az eredmények a belső erőfeszítések eredményei. 37 Az főkritériumokat és azok tartalmát az 5. számú táblázatban foglalom össze.

Az EFQM modell fő kritériumai és jellemzői 5. táblázat FŐKRITÉRIUM

TARTALOM, JELLEMZŐK

Vezetés

Elkötelezettség a minőségirányításban, folyamatos továbbfejlesztés támogatása, együttműködés a vevőkkel és más szervezetekkel, dolgozói teljesítmény elismerése

Stratégia

Információszerzés a küldetéshez, hosszú és rövidtávú célokhoz, dolgozók bevonása, felülvizsgálat rendszeressége, célok, tervek aktualizálása.

Dolgozók irányítása

Emberi erőforrás tervezés és fejlesztés, megegyezés a célokban a dolgozók és vezetők között, teljesítmény felülvizsgálat, dolgozók bevonása, ösztönzése a fejlesztésbe.

Erőforrások

Pénzügyi erőforrások, információk, beszállítói kapcsolatok, ingatlanok, berendezések, eszközök, technológia bemutatása.

Folyamatok

Kulcsfolyamatok értékelése.

Vevői elégedettség Dolgozói elégedettség Társadalmi kihatás Eredmények

és

folyamatváltozások

ellenőrzése

és

Vélemények, elégedettség mutatókban, mérőszámokban. Felmérések eredményei, távolmaradási adatok. Szervezeten kívüli szereplés, együttműködés hatóságokkal, szervezetekkel. Pénzügyi és nem pénzügyi mutatók.

Forrás: Gyökér Irén - Finna Henrietta- Krajcsák Zoltán: Emberi erőforrás menedzsment, (oktatási segédanyag) Budapest, 2010., 128.o. 37

Gyökér Irén - Finna Henrietta- Krajcsák Zoltán: Emberi erőforrás menedzsment, (oktatási segédanyag) Budapest, 2010., 127.o.

57

ÖSSZEFOGLALÁS Dolgozatomban bemutatottak alapján megállapíthatom, hogy a kincstári rendszer nagyon régi időkre nyúlik vissza, kialakulásának folyamatai sokszor a politikai, társadalmi, gazdasági együtthatóinak következményeit követték. Mai formájának és feladatkörének elnyeréséig számos változtatáson ment keresztül, több centralizáció és decentralizáció érhető tetten a hosszú működésének ideje alatt. Jelenlegi formájának kezdetét 1996. január 1-jétől számítjuk, Bokros Lajos volt pénzügyminiszter által történt, 1995. november 1-ei megalapításától. Felelősségi köre kiterjed az állami költségvetés finanszírozási, pénzforgalmi és elszámolási feladataira, adatszolgáltatásokra, készpénz- deficit- és államadósság menedzselésére, az állami garanciák és hitelek nyilvántartására és kezelésére. Az 1996-os felállását követően szervezeti kereteit többször módosították, alakították át, ami úgy gondolom, hogy a rendeltetéséből adódó feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében történt. Az a vélemény alakult ki bennem, hogy a szervezeti átalakításokra a társadalmi és gazdasági rendszerváltás során felmerült elvárásoknak való megfelelés miatt is szükség volt, de hatással volt az Európai Unióhoz történő csatlakozással felmerülő kincstári körben megoldandó feladatok ellátásának elvárásai is. A csatlakozást követően a Kincstárra hárult a támogatások, segélyek minisztériumok és intézmények

részére

történő

eljuttatásának,

a

pénzügyi

és

statisztikai

adatok

szolgáltatásának, a pénzügyi szabályok betartásának ellenőrzésének feladatai is. Alaptevékenysége során ellátja a központi költségvetés végrehajtásával összefüggő, jogszabályokban

meghatározott

feladatait,

melyeket

a

Szervezeti és

Működési

Szabályzatában a tevékenységére ható számos törvény, rendelet és egyéb jogszabály alapján rögzít és folyamatosan aktualizál A kincstári funkciókat az Állampénztári Irodában jelenleg az Államadósság Kezelő Központ Zrt és a Magyar Államkincstár látja el, melyek közül a második szervezet a domináns a finanszírozási tevékenység körében, az első az állampapírok forgalmazását bonyolítja. A Kincstár esetében közfeladat ellátásáról beszélünk, melyek szabályozott, hatékony és eredményes pénzellátása érdekében alakította ki az állam a kincstár szervezetét. . 58

Dolgozatomból kitűnik, hogy szerteágazó tevékenységét 5 Irodáján keresztül látja el, működése során a kincstári bevételek és közkiadások teljesítésére és a hozzá kapcsolódó banki tevékenység ellátására irányuló alapszabályt követi. A fegyelmezett, pontos, megalapozott, hatékony és gyors munkavégzés, az egységes államigazgatási arculat kialakítása, elérése érdekében fejlesztésekre is szükség van. A szervezetfejlesztést és a legújabb változásokat gyakorlati tapasztalataim és érdeklődésemre adott válaszok alapján bemutatva a feladatok átcsoportosítását, hatáskörök megosztását követően úgy tűnik, hogy az ügyek és eljárások gyorsabb elintézése várható. Az is jól látható, hogy közigazgatás fejlesztés keretében a szervezetfejlesztés során a Magyary Program segítségével zajlanak a folyamatok, melynek fő célja a lakosságot érintő eljárások egyszerűsítése, felkészült, elkötelezett tisztviselők által működtetett, erőforrásokat hatékonyan felhasználó közigazgatás megvalósítása. A napjainkban végbemenő változások a kincstári szervezet felépítésében is ezeket a célokat szolgálják, a folyamatok kiteljesedése érdekében további változtatások várhatóak. Az eredmények még nem tapasztalhatóak, mivel a konkrét szervezeti átalakítások, változások megvalósulása óta eltelt idő alatt mérhető eredmények még nem alakultak ki. A feladatok ellátása és célkitűzések megvalósítása során egységes és integrált közigazgatási teljesítménymenedzsment rendszer és korrekt teljesítményértékelés kidolgozása szükséges. A korábbi és

jelenlegi

munkavégzésem tapasztalatait

összehasonlítva

a

teljesítményértékelés mindkét területen kiemelkedő fontosságú szerepet játszik a szervezet céljainak megvalósításában. Meglátásom szerint a közszféra és a pénzintézeti szektor teljesítményértékelési

rendszerének

működését

tekintve

a

közszolgálati

teljesítményértékelés továbbfejlesztésére feltétlenül szükség van, bár nagy változások történtek az elmúlt évekre visszatekintve, de a teljesítményértékelés fejlettsége nehezen összemérhető a pénzintézetben alkalmazott mérési módszerekkel.

59

IRODALOMJEGYZÉK

311/2006 (XII.23.) Kormányrendelet a Magyar Államkincstárról, http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A0600311.KOR (letöltés: 2015. 01. 25.)

Antal Zsuzsanna – Kiss Norbert: Szervezetigazgatás és menedzsment, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest

Az elsődleges forgalmazók listája, http://akk.hu/object.e7ac3b2e-ffd7-4da1-aab3feeec53806c5.ivy (letöltés: 2015. 03. 15.) alapján saját szerkesztés

Állampapírok állománya 2015 márciusában http://akk.hu//kepek/upload/2015/Sajt%C3%B3k%C3%B6zlem%C3%A9ny%20%20300%20milli%C3%A1rd%20forint%C3%A9rt%20v%C3%A1s%C3%A1rolt%20a%2 0lakoss%C3%A1g%20%C3%A1llampapirt.pdf (letöltés: 2015. 04. 20.) Általános államháztartási ismeretek, http://qbc.webcreators.hu/fr/node/816 (letöltés: 2015. 03.30.) Balogh László et al.(1998): Pénzügytan Egyetemi tankönyv I., Tanszék KFT, Budapest Dobák Miklós (1988): Szervezetalakítás és szervezeti formák, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Dudás et al. (2004): Bevezetés a közigazgatási emberi erőforrás menedzsmentbe, Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest Dr. Gyökér Irén - Dr. Finna Henrietta - Krajcsák Zoltán (2010): Emberi erőforrás menedzsment, (oktatási segédanyag) Budapest László Csaba (1994): Tépett vitorlák, Aula Kiadó, Budapest

60

Magyar Államkincstár története (1996-2014), http://www.allamkincstar.gov.hu/files/A%20MAGYAR%20%C3%81LLAMKINCST%C3 %81R%20T%C3%96RT%C3%89NETE_2.pdf (letöltés: 2015. 01. 20.) Magyar Államkincstár (2015): Szervezeti és Működési Szabályzat, http://www.allamkincstar.gov.hu/files/2015.14sz%20hivatalos%20%C3%A9rtes%C3%AD t%C5%91_%C3%BAjszmsz.32-82.pdf Magyary Program: Szervezetfejlesztési módszertanok, http://magyaryprogram.kormany.hu/szervezetfejlesztesi-modszertanok (letöltés: 2015. 04. 02.) Magyarország régiói, http://www.terport.hu/regiok/magyarorszag-regioi (letöltés: 2015. 02. 11.) Matiscsákné Lizák Marianna: Emberi http://slideplayer.hu/slide/2072766/ (letöltve: 2015. 04. 20.)

erőforrásgazdálkodás,

Peszeki Zoltán (2011): Településgazdaságtan, Szent István Egyetem, Gödöllő

Sántha György – Klotz Péter (2013): Törzsanyag az Integritásmenedzsment című tantárgyhoz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest

Vértesy László (2013): Közigazgatás, ellenőrzés, gazdálkodás, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 14.o

61

Summary In my thesis,the fact that the establishment of treasury system is dating back to very old times is ascertained, based on the shown material. The process of the development was influenced by consequences of the coefficients of politics, society and economics. The system went through several changes until it reached the final form, many centralization and decentralization can be seen through its long time of operation. The usage of its current form begun on the 1st of January, 1996 and it was established on the 1st of January, 1995 by Lajos Bokros, the former ministry of finance. Its set of responsibilities includes financial, settlement and cash-flow tasks of the national budget. Furthermore, data services, cash, deficit, national debt management and the treatment and record of national guarantees and loans. Its organizational framework has been changed several times since its 1996’s establishment in order to improve its function. In my opinion the purpose of the structural changes was to conform to the new social and economic expectations of the new era after the fall off the socialist regime, and the new treasury tasks after the integration to the European Union. After the integration, the distribution offinancial aids, towards the ministries and institutes, financial and statistical data services and supervision of financial rules fell on the treasury. The Államadósság Kezelő Központ Ltd. and the Hungarian National Treasury function as treasury, the second organization is more dominant in financing, the first one deals with the government securities. The treasury has a public duty with the purpose of controlled, efficient and successful financial supply. It is clear from my study that the treasury’s diverse activity is going through 6 offices and it follows the constitution of treasury income, public expenditure fulfillment and the banking procedures. In order to achieve the disciplined, accurate, established, efficient and quick work and the unified image of the polity we are in need of further development. Thanks to the organizational development and the Magyary Program the faster arrangement of the cases and more efficient resource management is expected. During the task management and the achieving of goals, the unified and integrated administration, performance management system and the development the right benchmarking is needed. 62

SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS

Recommend Documents