SZAKDOLGOZATI ÚTMUTATÓ

SZAKDOLGOZATI ÚTMUTATÓ Összeállította: Demeter Katalin és Farkas Mária

1

1. BEVEZETÉS A szakdolgozat írását és védését az alapszakokon a képzési és kimeneti követelmények, a felsőfokú szakképzésekben a szakmai és vizsgakövetelmények írják elő. A témaválasztástól a védésig terjedő eljárásrendről az ELTE HKR és a TÓK szabályzata rendelkezik (részleteit ld. a 2. sz. mellékletben). A szakdolgozati útmutató az általános érvényű elvárásokat összegzi. Az általánostól eltérő, sajátos követelményekről a témavezető (konzulens) oktató informálja a szakdolgozót. A szakdolgozat írásával és védésével a jelölt bizonyítja, hogy képes  egy választott téma önálló feldolgozására – tanulmányai során szerzett ismereteit alkalmazva,  a szakszerű kutatás szabályainak betartására,  a témára vonatkozó szakirodalmi források gyűjtésére, rendszerezésére, kritikai elemzésére,  a tudományos igényű szövegalkotás tartalmi és formai szabályainak betartására. A hallgató joga és kötelessége a szakdolgozat témájának megválasztása. A választható szakdolgozati témák meghatározása a tanszékek hatásköre. A tanszékek oktatói az őszi félév harmadik hetéig minden szak és tagozat számára témajegyzéket készítenek. A valamennyi alapszak és felsőfokú szakképzés számára elegendő lehetőség biztosítása érdekében kiírt témák száma a tanszék főfoglalkozású oktatói létszámának kb. négyszerese, a tanszék által vállalt dolgozatok száma kb. a tanszéken oktatók létszámának tízszerese.

2. A TÉMAVÁLASZTÁS Feladat TÉMAVÁLASZTÁS A kari tanulmányi referatúra (a továbbiakban: TO) honlapján a kiírt témákat közzéteszi. A hallgató választhat a meghirdetett témák közül, illetve kezdeményezhet önállóan témát. Választását mindkét esetben a tanszékvezető által kijelölt oktatóval kell egyeztetnie. Egyetemen kívüli témavezető engedélyezéséről a témában illetékes tanszékvezető a hallgató írásban benyújtott kérelme alapján dönt.1 Ha a választott oktató nem tudja vállalni a témavezetést, a hallgatónak más oktatót és/vagy témát kell keresnie a határidőig. TÉMAVÁLTOZTATÁS A témaváltoztatás iránti kérelmet a tanulmányi osztályra kell benyújtani, amelyen a korábbi és az új téma megjelölése, valamint a korábbi és az új témavezető aláírása szerepel.

1

Határidő BA szakokon négy, felsőfokú szakképzésekben három félévvel a tanulmányok zárása előtt kell témát választani. A TO honlapján megtalálható formanyomtatvány kitöltött példányait - tanító szakon az V. félév, - óvodapedagógus, valamint csecsemőés kisgyermeknevelő szakon a III. félév, (általában az őszi) szorgalmi időszakának utolsó előtti hetén, péntek 12 óráig kell a TO-hoz, az oktatóhoz és tanszékéhez benyújtani. A témaválasztást követő (általában tavaszi) félév szorgalmi időszakának utolsó napja, 12 óra: - tanító szakon: VI. félév, - óvodapedagógus valamint csecsemőés kisgyermeknevelő szakon: IV. félév

A kérelemhez mellékelni kell a külső szakember szakmai önéletrajzát, publikációs és előadásjegyzékét, valamint nyilatkozatát a szakdolgozatokra vonatkozó kari előírások betartásáról. A mellékletek beszerzése a hallgató felelőssége. Külső konzulens engedélyezése indokolás nélkül is megtagadható.

2

3. A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE A hallgató a témaválasztást követő félévtől kezdve az alábbi lapot viszi a konzultációkra, ezen a témavezető aláírásával igazolja a munka haladását. Az alapszakokon optimálisan 6 konzultáció igénybe vétele javasolt, ebből 3 alkalom – abban a félévben, amelyben ehhez tanegység tartozik – kötelező. SZAKDOLGOZATI KONZULTÁCIÓS LAP A hallgató neve: EHA kód, szak, tagozat, szakirány (műveltségterület): A szakdolgozat címe: A témaválasztás dátuma: A témavezető neve: tanszéke: FÉLÉVI FELADAT

DÁTUM, a témavezető aláírása

A dolgozat céljának kijelölése. Ütemterv készítése. A módszerek meghatározása. A források feltérképezése. Bibliográfia készítése, bemutatása. Vázlat készítése, bemutatása. Egyeztetés a szakirodalom feldolgozásának főbb szempontjairól. A vizsgálat céljának, tervének meghatározása – empirikus munka esetében. FÉLÉVI FELADAT A szakdolgozati konzultáció tanegység felvétele.

A szakirodalom feldolgozásában való előrehaladás bemutatása. 1. vizsgálat körülményeinek, eszközeinek pontosítása – empirikus munka esetében. Az egyes fejezetek főbb tartalmi elemeinek bemutatása. A vizsgálati eredmények bemutatása – empirikus munka esetében. BENYÚJTÁS ELŐTTI FELADAT

DÁTUM, a témavezető aláírása A szakdolgozati konzultáció tanegység minősítése A

DÁTUM, a témavezető aláírása

A dolgozat elkészült részeinek (80-100%) bemutatása, általában legkésőbb március 30-ig, A TÉMAVEZETŐ NYILATKOZATA A szakdolgozat védésre bocsátható. A szakdolgozat nem felel meg a követelményeknek.

3

DÁTUM, a témavezető aláírása

4. A SZAKDOLGOZAT TARTALMA, SZERKEZETI ELEMEI, AZOK SORRENDJE A dolgozat címe

Utal a dolgozat tartalmára. Alcímmel pontosítható.

Áttekintést ad a dolgozat szerkezetéről, az oldalszámokkal az arányos tagolásról. Fejezetcímekre, azok bontásaként alcímekre tagolt, általában tízhúsz részegységnél nem több elemű. Tartalmazza a dolgozat célját, a témaválasztás indoklását, a dolgoBevezetés zatban alkalmazott (forrásfeltáró, adatgyűjtési, elemzési, értékelési) módszereket, ismerteti a dolgozat felépítését. A dolgozat fő része, Elméleti alapvetés Utal a dolgozat központi problémájához közvetlenül kapcsolódó fejezetekre tagolva kutatási előzményekre, elméletekre, körvonalazza a maga számára irányadónak tekintett fogalomkészletet, jelezve, ha több megközelítésre van példa a szakirodalomban. Kérdőíves kutatást, interjúzást tartalmazó dolgozatokban a vizsgálat céljával összefüggő hipotézisek megfogalmazására is ebben a részben kerülhet sor. A téma részletes kifejtése, a kutatás lehetséges hasznosításának terve Tartalmazza a dolgozat résztémáinak rendszerezett kifejtését, a forrásművek körültekintő elemzését, az eltérő álláspontok ütköztetését, az összefüggések feltárását, a szerző argumentációját. A pedagógiai tartalmakkal összefüggő dolgozatok témáik szerint differenciáltan tartalmazzák az eredmények gyakorlati hasznosításának módjára vonatkozó javaslatokat, saját megfigyelésekből, teljesítménypróbákból levonható következtetéseket. A dolgozat céljának összevetése a megvalósítással, az eredmények Összefoglalás és lehetséges hasznosításuk kiemelése, empirikus vizsgálatot tartalmazó munka esetében a hipotézisek és az eredmények összevetése, esetleg további vizsgálati irányok kijelölése, (legfeljebb 4000-8000 karakter). A művek értékelő válogatása alapján készült jegyzék, amely felsoBibliográfia rolja egy adott téma hiteles forrásokból gyűjtött legfontosabb szakirodalmát. Bővebb, mint az irodalomjegyzék. A szakdolgozatban akkor indokolt a közlése, ha nagyon eltér a felhasznált irodalomtól. A felhasznált forrás- Ez a jegyzék minden művet (könyvek, könyvekből származó tanulmányok, fejezetek, szakfolyóiratok cikkei, kéziratok; vagy akár kiálművek jegyzéke lítási katalógus, hangfelvétel, elektronikus forrás stb.) tartalmazzon, amire a dolgozat írója az adott téma kidolgozása során hivatkozott, vagy amit idézett. A választott téma jellegétől függően készülhet olyan, a dolgozat Mellékletek végére illesztett anyag, amely dokumentálja, alátámasztja, illusztrálja a dolgozat tartalmi elemeit. Több melléklet csatolása esetében érdemes számmal, címmel ellátott jegyzéket készíteni a közölt dokumentumokról, képekről, ábrákról, grafikonokról, térképekről. A mellékletek forrását is fel kell tüntetni. Tartalomjegyzék

4

5. A SZAKDOLGOZAT TECHNIKAI SZERKESZTÉSE A szakdolgozat minimális terjedelme 50.000 karakter, szóköz, jegyzetek és mellékletek nélkül. A szakdolgozatot két példányban, A4-es papíron, nyomtatott formában kell benyújtani a TO-ra, egy példányt kemény fedeles kötésben, a másikat fűzve. További nyomtatott példányt a felkészüléshez ajánlott készíteni. A szöveg formája: - Betű: Times New Roman, 12 pontos - Sortávolság: 1, 5 - Címek, alcímek tipográfiai kiemeléssel. - Margók:  bal: 4 cm  jobb: 3 cm  alsó és felső: 3 cm A szakdolgozat elemeinek elrendezése: - fedőlap - belső borító, üres oldal - címoldal: a címet és a fontos adatokat tartalmazó oldal - tartalomjegyzék (ezen a lapon kezdődik az oldalszámozás) - a szakdolgozat fejezetei (nagyobb fejezetek új oldalon kezdve) - általános bibliográfia (amennyiben készült) - irodalomjegyzék vagy felhasznált irodalom - mellékletek (amennyiben készült) - a hallgató által kitöltött és aláírt nyilatkozatot (ld. 3. sz. melléklet) - kitöltött konzultációs lap. A BEKÖTÖTT DOLGOZAT FEDŐLAPJA ÉS CÍMOLDALA

Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar

Fejezetek a hazai közoktatás múltjából (1988- 1999)

SZAKDOLGOZAT

Témavezető: Szerző: Dr. Tan Anna Példa Magda docens tanító szak Budapest 2025

Példa Magda 2025 5

6. A HIVATKOZÁSOK A szakdolgozatban be kell tartani a hivatkozás és idézés standard szabályait: minden alkalommal pontosan jelölni kell a szakdolgozat megírásához felhasznált forrásművet (lehet könyv, könyvrészlet, könyvfejezet, szakfolyóiratok cikke, kézirat; vagy akár kiállítási katalógus, hangfelvétel, elektronikus forrás stb.). A pontos hivatkozások a szerzői jog védelme mellett a források visszakereshetőségét hivatottak biztosítani. A hivatkozás adat, gondolat, következtetés tartalmi átvételét, közlését jelenti. Ebben az esetben is kötelező a forrás pontos megadása, a mű azonosító adatainak és a hivatkozottak fellelési helyének szabályszerű ismertetése. Az idézet (citátum) a dolgozat okfejtését szolgáló, rövid, szó szerinti átvétel idegen szerző művéből, tekinthető a hivatkozás speciális esetének. Kötelező idézőjellel megkülönböztetni a szövegtől. Kihagyás csak abban az esetben megengedett, ha nem másítja meg az idézet értelmét; jelölése: (…). Az idézett forrásmű adatait zárójelben a szövegben, vagy láb-, ill. végjegyzetként lehet közölni. Tartalmaznia kell az idézett mű azonosító adatait, beleértve az idézet helyének oldalszámát. A szakirodalmi hivatkozás azonosító adatai, amelyeket kötelező feltüntetni: - szerző (szerzők, szerkesztő, szerkesztők) - cím (tanulmánykötetben a kötetcím és a tanulmány címe is) - kiadás helye (folyóirat cikke esetén a folyóirat címe) - kiadás éve (folyóirat cikke esetén év és sorszám is) Ha a műből nem állapítható meg a kiadó és a kiadás helye, illetve ideje, a „H. n.” (Hely nélkül) és /vagy „K. n.” (Kiadó nélkül), illetve az É. n. (Év nélkül) jelölést alkalmazzuk.

A fellelés pontos helyének jelölése általában oldalszámokkal történhet. A weblapok hivatkozási szabályai is a visszakereshetőséget szolgálják. A világháló változékonysága miatt célszerű a weboldal azonosító adatai után a letöltés időpontját is jelölni. Nem kötelező a lexikonban, tankönyvben szereplő, közismert adatok lelőhelyének feltüntetése. A hivatkozások szabályszerű jelölése több formában történhet. A formai előírásokra példaként a Magyar Pedagógia szerzőknek szánt hivatkozási, idézési útmutatásait tesszük közzé (ld. 1. sz. melléklet). Az irodalomjegyzékben minden művet (könyvek, könyvekből származó tanulmányok, fejezetek, szakfolyóiratok cikkei, kéziratok; speciális dokumentumok: kiállítási katalógus, hangfelvétel, elektronikus dokumentum stb.), amit a dolgozat írója az adott téma kidolgozása során idézett, hivatkozott, bemutatott, fel kell tüntetni.

6. A DOLGOZAT BENYÚJTÁSA A szakdolgozatot két példányban, A4-es papíron, nyomtatott formában kell benyújtani – átvételi elismervény ellenében – a TO-ra. Egy példányt kemény fedeles kötésben, a másikat fűzve. (További nyomtatott példányt a védésre való felkészüléshez ajánlott készíteni.) A dolgozat végére be kell köttetni a kitöltött, aláírt nyilatkozatot arról, hogy a szakdolgozat önálló munka eredménye, amely a szerzői jogvédelmi szabályok, az idézésre és a forrás megjelölésére vonatkozó előírások betartásával készült. A nyilatkozat tartalmának valótlansága esetén a dolgozatot vissza kell vonni, a hallgató ellen fegyelmi eljárás indítható. Továbbá be kell köttetni a kitöltött konzultációs lapot. A benyújtás határideje: a tanulmányok zárása előtti utolsó félévben április 20-ig (téli záróvizsga esetén november 20-ig). A határidők módosítására nincs lehetőség. 6

6. A SZAKDOLGOZAT ÉRTÉKELÉSE, VÉDÉSE A szakdolgozatot – a témát gondozó tanszék vezetője által megbízott – egy vagy több szakértő értékeli. Az előzetes szakvélemény 1 példányát a tanszék eljuttatja az érintett hallgatónak, a szakdolgozat benyújtását követő 30 napon belül, legkésőbb május 20-ig (téli záróvizsga esetén december 10-ig). A szakdolgozat értékeléséhez az alább közölt pontozólap ad keretet.

A SZAKDOLGOZAT ÉRTÉKELÉSE A hallgató neve: EHA kód, szak, tagozat, szakirány (műveltségterület): A szakdolgozat címe: A bíráló neve, beosztása: A bíráló tanszéke/munkahelye: 1. A téma- és címválasztás (érdekesség, újszerűség; relevancia, a választás motívumai) max. 5 pont 2. A téma kidolgozottsága A szakirodalom feltárása (köre, relevanciája, minősége) Az összegyűjtött anyag mennyisége, minősége, elrendezése, bemutatása Elemzés, értelmezés (az elemzési szempontok megválasztása, az elemzés mélysége, minősége, pontosság, egyértelműség, az eredmények értelmezése max. 20 pont 3. Stílus, formai megvalósítás - Nyelvi megformálás (helyesírás, nyelvhelyesség, stílus) - Szerkesztés (a szerkezet összhangja a tartalommal; a tagolás arányossága, a jelölés, stb.) - Könyvészeti követelmények (az irodalomjegyzék címleírásainak szabályossága; a hivatkozások jelölésének pontossága) - Mellékletek (a témához való szerves kapcsolódás, mennyiség, minőség) max. 5 pont 0 -12 pont elégtelen (1) 13- 16 pont elégséges (2) 17 - 21 pont közepes (3) 22 - 25 pont jó (4) 26 - 30 pont jeles (5) A szakdolgozat javasolt érdemjegye az összesített pontszám alapján*: ............(számmal)… …………………..(betűvel) ………………………………………………. a bíráló aláírása Budapest,. …………… Az elégtelen érdemjegyűre minősített dolgozat szerzője az adott záróvizsga-időszakban záróvizsgára nem bocsátható.

7

A szakdolgozat védése a záróvizsga része. A szakdolgozatot a hallgatónak bizottság előtt kell megvédenie. A hallgató feladata a szakdolgozat védésén: a dolgozat koncentrált bemutatása, reflexió a bírálat megállapításaira, a védést vezető szakértő kérdéseinek megválaszolása, a bizottság meggyőzése a témában való felkészültségről. A védés értékelésének szempontjai: a téma kifejtésének szakszerűsége, rendszeressége; a témakörben, annak szakirodalmában való tájékozottság, a bemutatás szakmai színvonala, eredetisége, a vitatott problémák kezelésének módja, nyelvi igényesség. A szabályozás további elemeit az ELTE HKR tartalmazza.

8

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: A hivatkozások módjáról (a Magyar Pedagógia szerzőknek szánt hivatkozási, idézési útmutatásai szerint) Hivatkozások a szövegben - A szövegben a hivatkozás a szerző(k) nevével és a megjelenés évszámával történik. A szerző(k) neve lehet része a mondatnak [... amint White tanulmányában (1998) közölt eredmények ...], vagy szerepelhet zárójelben [... a két változó közötti szoros összefüggés már korábban felmerült (White, 1998), ezért ...]. Két szerző nevét az "és" választja el egymástól: (Black és White, 1998). Több név esetén a nevek között vessző áll, az utolsó két név között "és" van: (Fekete, Fehér és Barna, 1998). Háromnál több név esetén az első előforduláskor az összes szerző neve szerepel (Fekete, Fehér, Szürke és Barna, 1998), a további előforduláskor az első szerző neve és a "mtsai" rövidítés (Fekete és mtsai, 1998). A szövegben a nevek dőlt betűvel jelennek meg. A szó szerinti idézeteket idézőjelek fogják közre, a hivatkozás megjelöli az oldalszámokat is (White, 1998. 32. o.). Egy zárójelen belül egy szerző különböző munkáira hivatkozva a nevet csak egyszer írjuk, utána következnek az évszámok, egymástól vesszővel elválasztva (Bloom, 1955, 1956a, 1956b). Egy zárójelen belül több szerző munkáira hivatkozva az egyes tételeket pontos vessző (;) választja el (Fekete, 1988; Fehér, 1989; Szürke és Barna, 1990). Ha egy szerzőnek azonos évben publikált több írására hivatkozunk, azokat az egyes évszámok után írt betűkkel különböztetjük meg (Nagy, 1988a). Az oldalszámot, ha szükséges, "o." jelöli. Az irodalomjegyzékben az oldalszámok megjelölésénél nincs "o.", a számok magukban állnak. Hivatkozások az irodalomjegyzékben Önálló könyvek Szerző(k) (évszám): Cím. Kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe dőlt betűvel. Például: Lénárd Ferenc (1986): Pedagógiai ellentmondások. Akadémiai Kiadó, Budapest. Szerkesztett könyvek Szerző(k) (évszám, szerk.): Cím. Kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe dőlt betűvel. Például: Mandl, H., De Corte, E., Bennett, N. és Friedrich, H. F. (1990, szerk.): Learning and instruction. European research in an international context. Volume 2.1. Social and cognitive aspects of learning and instruction. Pergamon Press, Oxford. Könyvfejezetek Szerző(k) (évszám): Fejezet (tanulmány) cím. In: Szerkesztő(k) neve (szerk.): Könyv címe, kiadó, kiadás helye (város). Oldalszámok: a fejezet első és utolsó oldala. A könyv címe dőlt betűvel. Például: Neves, D. M. és Anderson, J. R. (1981): Knowledge compilation: Mechanisms for the automatization of cognitive skills. In: Anderson, J. R. (szerk.): Cognitive skills and their acquisition. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers, Hillsdale. 57-84.

9

Folyóiratban megjelent cikkek Szerző(k), (évszám): Tanulmány cím. Folyóiratcím, évfolyam [kötet] száma. Szám. Oldalszámok: a tanulmány első és utolsó oldalának száma. A folyóirat címe dőlt betűvel. Az évfolyam száma bold (gépelésnél aláhúzva). Larkin, J. H. és Simon, H. A. (1987): Why a diagram is (sometimes) worth ten thousand words. Cognitive Science, 9. 11. sz. 65-99. Az irodalomjegyzékben az oldalszámok mellett nem szerepel az "o" betű, a "szám" rövidítése "sz.". Minden tétel végén pont van. Korábbi kiadások, fordítások jelzése Ha a szerző egy munka fordítására, reprintként kiadott változatára, későbbi kiadására vagy gyűjteményes kötetben újra megjelent változatára hivatkozik, és fel kívánja tüntetni az eredeti megjelenés idejét is, ezt két időpont feltüntetésével teheti meg. Az eredeti évszám törtvonallal elválasztva megelőzi az utóbbit. Csak annak a kiadásnak az adatait kell megadni, amelyikre a hivatkozás vonatkozik. Például: (Neisser, 1976/1984). Neisser, U. (1976/1984): Megismerés és valóság. Gondolat, Budapest. A szerzők nevei A magyar szerzőknél a teljes név szerepel az irodalomjegyzékben, abban a formában, ahogy a szerző az idézett publikációban használja (pl.: Kürti Istvánné, Kürti Jarmila, Kádárné Fülöp Judit, Nagy József, Nagy J. József). Magyar szerző idegen nyelven megjelent munkájára a külföldi szerzőkre érvényes írásmód vonatkozik. Például: Nagy, J. és Szebenyi, P. (1990): Hungarian reform: towards a curriculum for 1990s. Curriculum Journal, 1. 3. sz. 247-254. Külföldi szerzőknél a név megadása: családi név, vessző, keresztnév kezdőbetűk. A kezdőbetűk után pont van. Például: Bloom, B. S. Szöveg közben a szerzők neveit a mondat szerkezetének megfelelően szabadon használhatjuk. Például: Mint Benjamin Bloom (1956) sokat idézett könyvében írja,... Zárójelben megadva a hivatkozott forrást, csak a családi név szerepel (Bloom, 1995). Irodalomjegyzékben a keresztnevek kezdőbetűi között szóköz áll.

10

2. sz. melléklet

NYILATKOZAT A SZAKDOLGOZATRÓL Alulírott név: születési hely, idő: lakcím: tagozat: EHA-kód:

a jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem: az általam elkészített

______________________________________________________________

című szakdolgozat önálló munkám eredménye. A dolgozat elkészítése során betartottam a szerzői jogvédelmi szabályokat, az idézésre és a forrás megjelölésére vonatkozó előírásokat.

Budapest, 20.

hó

nap a hallgató aláírása

11