Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat):

MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS

Név:

Neptun kód:

Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat): Szak:

Szakirány:

Illetékes intézet: A szakdolgozat címe:

Konzulens neve, beosztása: A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja: Miskolc, A témát elfogadtam. …………………………… Hallgató aláírása

p. h. ……………………………………… Konzulens aláírása

……………………………………. Intézetigazgató aláírása

MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR KONZULTÁCIÓS LAP

Hallgató neve:

Neptun kód:

Szakdolgozat címe: Konzulens neve: Konzultáció időpontja

Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja

Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja

Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja

Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja

Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja

Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja

Konzulens aláírása

Dátum:

A szakdolgozat beadható: ………………………….. Konzulens aláírása

EREDETISÉGI NYILATKOZAT

Alulírott

(név: …………………………………………………………………………….; Neptun-kód:……………………)

a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának végzős hallgatója ezennel büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy ……………………………………………………………………………………………… ….…………………………………………………………………………………………… ……. című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt. Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:  szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;  tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;  más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése. Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül. Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n és a http://midra.uni-miskolc.hu tárhelyre feltöltött) példányai szövegükben, tartalmukban megegyeznek.

Miskolc,.............év ………………..hó ………..nap

…………………………………………….. hallgató

1

Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Kulturális és Vizuális Antropológia Intézet

Az Iszlám alapján történő gyermeknevelés, a magyarországi muszlimok körében

Készítette: Magyar Henriett

Konzulens: Prof. Dr. Kotics József Egyetemi docens

Miskolc, 2015.április

2

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK______________________________________3 1. BEVEZETÉS_______________________________________________4 1.1 Köszönetnyilvánítás_______________________________________7 2. CSALÁDI SZINT____________________________________________8 2.1. Szülők, rokonok viszonya, az együttélés konfliktusa____________8 2.2.Intézményi szint__________________________________________10 3. MINDENNAPI ÉLET________________________________________15 3.1. Férfi-női együttélés_______________________________________15 3.2. Interkulturális meg nem értések____________________________17 3.3. Ünnepek tagolása________________________________________21 3.4. Étkezési szokások________________________________________26 4.

GYERMEKNEVELÉS______________________________________29

5. ÖSSZEFOGLALÁS_________________________________________36 Irodalomjegyzék____________________________________________38 Elektronikus források_______________________________________40

3

1. BEVEZETÉS Szakdolgozatom megírásakor arra törekedtem, hogy minél pontosabb, és részletesebb leírást adjak a muszlim gyermeknevelés fogalmáról, illetve annak gyakorlatban történő alkalmazásáról. A témaválasztásomat azzal indokolnám, hogy a mai Magyarországon, főleg Budapesten ahol a kutatást is készítettem, sok muszlim család él, akik gyakorolják vallásukat, és gyermekeiknek is igyekeznek ezt a vallásos nevelést átadni több-kevesebb sikerrel, hiszen egy keresztény vallástöbbségben élő országban élünk, ahol a többség valláskultúrája, szokásai mást diktálnak. Ezzel a muszlim családoknak is szembesülniük kell, és mivel ők más vallásúak, ezért a többségi társadalommal szemben próbálják megőrizni saját vallásokat, és azok előírásait, ami sokszor nagyon nehéz esetükben. „(…)A Nyugatra irányuló bevándorlás eredményeként Magyarországra is egyre több külföldi jön a letelepedés szándékával. A bevándorlók között jelentős hányadot képviselnek az iszlám országokból érkezők. Ezt bizonyítja, többek között, a keleti jellegű éttermek egyre növekvő száma, az egyetemeken itt tanuló diákok, az utcán kendőt viselő nők jelenléte stb. vallásuk gyakorlása érdekében közösségekbe tömörülnek, melyeknek fő célja egyrészt a vallás megőrzése, másrészt annak terjesztése a többségi társadalomban.(…)”1 Mikor elköltöztem Budapestre, egy addig előttem zárt világ volt a muszlim vallásban résztvevők, és az ő általuk gyakorolt vallásos gyermeknevelés világa. Az ötletem onnan származott, hogy férjem, aki szintén muszlim vallású, mecsetbe jár, ami eddig általam egy zárt közösségnek számított, hiszen korábban soha nem kerültem ilyen személyes kapcsolatba muszlimokkal. Egyszer elkísértem a férjemet, és megfigyeltem, hogy az imára nagyon sok gyermek is eljön a szüleivel, és velük együtt imádkoznak, vagy mivel nagyon kicsik, ezért csak figyelik szüleiket, játszadozva a szőnyegen. Eközben született meg az az ötlet, hogy miért nem készítek a muszlimok gyermeknevelési szokásairól egy dolgozatot, hiszen olyan kevés szakirodalom, vagy akár tanulmány áll rendelkezésre ebben a témában, főleg Magyarországon. A mecsetben sikerült is interjúalanyokra találnom, akik készségesen válaszoltak a feltett kérdésekre, és ami számumra nagyon meglepő, és nagyon pozitív élmény volt, hogy bizalmukba fogadtak, és örömmel meséltek családjaikról, szívesen válaszoltak a feltett kérdésekre, együttműködés tanúsítottak. Nagyon sokat tanultam tőlük mind emberségben, mind a gyereknevelés szintjén, hiszen példamutató az a magatartás, ahogyan bánnak 1

Kiss Enikő: Muszlimok Budapesten. In: Kiss Enikő - Anwar Aimen - Csiszár Anita 2002: Az ISZLÁM Magyarországon és Közel-Keleten - Tanulmányok a magyarországi és iszlám világ muszlimjainak életéből. Budapest: MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont Munkafüzetek 93.

4

gyermekeikkel, próbálják az általuk vélt helyes úton vezetni őket, és óvni a külső környezet hatásaitól, betartva a vallás által előírt nevelésre vonatkozó szabályokat. Célom bemutatni ezeknek a családoknak az identitásképét a gyermeknevelés által, mivel a gyermekeket egy nem muszlim többségű társadalom veszi körül, ezért nagyon sok megpróbáltatás éri őket, mégis próbálnak helytállni, és saját identitásukat megőrizni, vallásos nevelést biztosítani nekik. Ezeket a megpróbáltatásokat igyekszem bemutatni a dolgozatomban. Dolgozatom megírása előtt három narratív interjút készítettem három különböző muszlim család nőtagjaival, Mártával, Nórával és Katalinnal. Azért választottam nőket, mivel a gyermeknevelés szinte majdnem minden kultúrában az anya szerepe, ezért ők egy hitelesebb életképet tudnak adni a családjaikról, hiszen mindenről tudnak, ami éppen a gyermekeikkel, illetve a családban történik. Ezt alátámasztja az alábbi szakirodalmi részlet is: „(…) Mothers are typically the main teachers of children in families. It is usually seen as mothers’ responsibility to ensure children are introduced to Islam and in most families it is mothers who are more available for this.(…)”2 A tanulmány röviden itt arra tér ki, hogy az anyák azok akik otthon vannak a gyerekkel, és tudják őt az Iszlámra tanítani. Ez megerősítésre kerül egy másik forrásból is: „a hívő családokban a fiúk és lányok is elsajátították a vallás alapjait, megismerkedtek a Korán szövegeivel. Édesanyjuktól és a nőrokonoktól megtanulták a helyes viselkedés szabályait, a vallásos tisztálkodást és az imák rendjét.(…)”3 Narratív interjúkat készítettem, mivel ez az interjúkészítési technika lehetővé tette, hogy az alanyok saját történeteik alapján, a velük megtörtént, és átélt események tükrében adjanak egy hitelesebb képet a gyermekeik neveléséről. Az interjú kérdésköre a főbb hangsúlyt a családi szintre, az ünnepekre, a mindennapi életre, és az intézményi szintre tagolja, ez a három fő fejezet. A tartalmi rész pedig három nagy fejezet részeiként részletezik a kutatás eredményeit, melyek: 1. A szülők, rokonok viszonya, együttélés konfliktusa, intézményi szint viszonya, konfliktusa. 2. Férfi-női együttélés, interkulturális meg nem értések, ünnepek tagolása, étkezési szokások. 3. 2

Fordítás: „Az anyák a fő tanítói a gyermekeknek. Erre úgy kell tekinteni, hogy az anyák felelőssége, hogy a gyerek megismerje az Iszlámot, és a legtöbb családban az anya aki által ez elérhető.” Forrás: Scourfield, Jonathan, Sophie Gilliat-Ray, Asma Khan and Sameh Otri – Bringing up Muslim Children – Summary of Cardiff University research project [Online] Hozzáférés: http://www.religionandsociety.org.uk/uploads/docs/2010_06/1276680685_Scourfield_Project_Findings_Boo klet.pdf 3 Kéri Katalin 2001: A világ díszei – Gyermekszemlélet, gyermekkor a középkori iszlám világban. Valóság, 44. 2001. 1. 54-60.

5

Gyermeknevelés. Természetesen e három rész is fel van bontva alcímekre, melyben megtalálhatóak az interjú során elhangzott mondatok. Ugyanakkor a szakirodalom is ebbe épül bele, alátámasztva, vagy éppen cáfolják azt, amit az interjúalanyok mondtak. A szakirodalomban, és linkekben megtalálhatóak a muszlim gyermeknevelés különböző szabályai, angol nyelven is. A szakirodalomban találunk például a budapesti muszlimok életmódjáról szóló leírást: „(…) Egy kendőt viselő, hosszú szoknyás fiatal lány sétál az egyik budapesti utcán. Néhány tizenéves meglátja, és utána kiabálja: Hare Krisna, Hare Krisna! Nevetnek egy nagyot, majd elfutnak. A lány pedig csak elmosolyodik a történteken, mint aki már megszokta az ilyesmit (…)”.4 A középkori Iszlám gyermeknevelésről szóló cikket: „(…) Nevelésről írt gondolatait tekintve a középkori muszlim szerzők legnagyobb része nem volt a mai értelemben véve „autonóm” személy, hiszen eszméiket nagyban befolyásolták magának az iszlámnak (…) a tanításai, illetve az előttük élt (főként görög és perzsa) szerzők szövegei (…). A nevelésről és tudásról való alapvető tanításokat maga a Korán és a hadíszok5 foglalják össze.(…)”6. Kendőviselésről szóló leírást a magyar iskolákban: „(…) leányunk (természetesen miután múltkor szó volt róla, hogy a barátnője kendőben jár iskolában), eljátszott a gondolattal, hogy ő is ezt teszi (…).”7 A szülők felelősségét a muszlim gyermeknevelésben: „(…)Parents hold enormous leverage in terms of what they teach their children and accordingly how their children grow up as adults8. (…)”9. A szakirodalom túlnyomó része különböző tanulmányokra, és angol nyelvű forrásokra támaszkodik. Szakdolgozatom viszont csak az Iszlám vallás gyermekekre gyakorolt hatását mutatja be, de nem tér ki a teljes vallás ismeretére, hátterére, annak csupán egy részét írja le. A teljes vallás megismerése ugyanis már egy másik tanulmány elsajátítását kívánja.

4

Drjenovszky Zsófia 2004: A budapesti muszlimok alkalmazkodási stratégiái. In: Kisebbség és kultúra – Antropológiai tanulmányok I. Budapest: Gergely István (Könyv Kiadó), 101-115 5 Mohamed próféta életéről, szokásairól, tanításairól szóló gyűjtemény, amelyet a vele egy korban élő tudósok jegyeztek fel. 6 Kéri Katalin 2004: A középkori muszlim nevelési irodalom főbb témái. Magyar Pedagógia, 104. 2004. 4. 409-427. 7 A kendő a magyar iskolákban [Online] Hozzáférés: http://iszlam.com/iszlam-az-elet-vallasa/csalad-aziszlamban/item/901-a-kendo-a-magyar-iskolakban 8 Fordítás: „A szülők hatalmas befolyással bírnak annak tekintetében, hogy mit tanítanak gyermekeiknek, és ennek következményében hogyan nőnek fel felnőttként a gyermekeik.” 9 Raising Children in Islam – How to raise children into responsible Muslim adults? [Online] Hozzáférés: http://www.iqrasense.com/muslim-character/raising-children-in-islam-how-to-raise-children-intoresponsible-muslim-adults.html

6

1.1 Köszönetnyilvánítás Szeretném megköszönni Mártának, Katalinnak, és Nórának az együttműködést, és azt a tudást, amit megosztottatok az interjúk során velem. Nagyon sokat tanultam Tőletek mind emberileg, mind pedig a gyermeknevelésről. Köszönöm, hogy megtiszteltetek bizalmatokkal.

7

2.CSALÁDI SZINT 2.1.Szülők, rokonok viszonya, az együttélés konfliktusa Sok ember tapasztalhatta, hogy amikor egy más vallású, kultúrájú emberrel beszélgetett, és nézeteltérései támadtak. Ez azzal magyarázható, mivel a másik ember egy más kultúrájú közegben nőtt fel, neki teljesen mások a „normális”-ról alkotott elképzelései, mint nekünk. Teljesen más normarendszert képviselnek, amit egyes esetekben kénytelenek vagyunk elviselni. Erre van egy példa az interjúalanyok elbeszélése során (ők nem született muszlimok, de) felvették az Iszlámvallást, és szintén ebbe a szituációba kerültek. Viszont ők nem az idegen, hanem a saját környezet által adott közegbe, vagyis a családjuk, rokonságuk szintjén kerültek ilyen szituációba, ahol megélik ezeket a konfliktushelyzeteket, amikkel nap, mint nap találkoznak. Ezeket próbálom most az ő szemszögükből bemutatni, hogy hogyan, és miként küzdenek meg ezekkel a konfliktushelyzetekkel, miként próbálnak egy nem muszlim környezetben muszlimként boldogulni. Márta esete azt mutatja, hogy testvére nem is ismerte a vallást, mivel egy kicsi faluból származnak, ahol ismeretlen a muszlim vallás fogalma. „(…) az idősebbik igazából nem is nagyon tudta, hogy miről szól az Iszlám (…) nem volt kapcsolata muszlimokkal, (…) a fiatalabb nővérem, (…) elfogadta.” A vallás elfogadása azzal magyarázható, mivel nem tudják a megfelelő háttér információkat róla. A rokonsága mást mond, a média által közvetített információira támaszkodva úgy hiszi, ismeri a vallást, és félelmeik vannak, mivel a nő hozzáment egy muszlim férfihoz. (…)„A közvetett, a családom, (…) elfogadóak, persze, (…) voltak félelmeik úgymond, ahogy Magyarországon pl. a média, ahogy beszélgetés során az arabokról, a muszlimokról, az Iszlámról hallanak az emberek, tehát az alap félelem az megvolt, hogy hú, hát arab férj, Iszlám vallás, de (…) az elmúlt 4 év, 5 azt mutatja, hogy nincs ebből konfliktus. (…) tisztelik az én vallásomat, én meg tisztelem az övéket.” Katalin esete is hasonló Mártáéhoz, viszont az ő példázatában a közvetett család az, aki nehezen fogadja a gyermekei muszlimmá válását, és a nő kendőviselését: „(…) az apukám az elég nehezen fogadta el ezt az egészet, mert 8 hónapos volt a legnagyobb fiam, amikor először találkozott a nagypapával, (…) utána már úgy helyrerázódott nála is a dolog, és akkor utána már nem volt ebből különösebb gond. A következő ilyen mélyebb léptű dolog az az volt, amikor ugye én kendőt kötöttem, és akkor aztán az megint egy mély nyomot 8

hagyott bennük, (…) utána megint le kellett azt a gombócot tolni a torkukon, több-kevesebb sikerrel.” Nóra: „Hát az én muszlimmá válásomat, azt nehezen fogadták, főleg a kendő miatt, mert én hordtam kendőt, én hordok kendőt. Az is még nehézségbe ütközött, hogy én disznóhúst nem eszem, és olyan ételt sem, amelyikbe disznóhús van, vagy annak származéka, vagy azzal együtt készült. Ez a mai napig nehézséget okoz a szüleim számára.” Megfigyelhető, hogy két alanyomnál a kendőviselés, ami közös, amire a szülők neheztelnek. Mivel a kendő egyfajta vallási hovatartozását jelez, a mi kultúránkban ez ismeretlen, ezért az emberek félnek tőle, sokszor a terrorizmushoz kötik, valaki azzal is azonosítja. Nóra saját szülei is a médiából vonják le a következtetéseket: „(…) a terrorfenyegetettség miatt, ill. azt, amit a média leközöl, azért azt egy szülő, aki csak a médiából tud csak tájékozódni, tehát másképp fogadja el a gyerektől, hogy de anya, ez nem így van, vagy apa ez nem így van, nem fogadja el annyira. Persze, hisz ő a gyerekének, de más az, amikor a gyerek, mert ő meg lehet elfogult, és lehet a vallásához, mert ugye sokkal nagyobb súlyba kapja ugye a médiából azt, ami nem a vallásra jellemző.” Látszik az idézetből, hogy próbálja meggyőzni a szüleit az ő igazáról, de nem mindig sikerül neki, hiszen arra fogják a szülei, hogy vallásából kifolyólag elfogult, és sokszor nem látja tisztán a helyzetet. Ezért van az, hogy megpróbál szüleinek bizonyítékot mutatni, alátámasztva érveléseit, aminek meg is lett az eredménye, hiszen édesanyja utána is járhatott a dolgoknak. „Én természetesen mindent megteszek a magam részéről, tehát elmagyarázom nekik, hogy ez nem így működik, ez nem így van, nekünk más előírásaink vannak, meg is mutatom nekik könyvbe, tehát a Korán otthon van, ugye le van fordítva magyarra, és az értelmezésnek a fordításai is ott vannak magyarul, ők el tudják ezt olvasni bármikor. Illetve. van lehetőség sosem tiltottam őket attól, hogy bejöjjenek velem egy mecsetbe velem együtt, és tegyenek fel kérdéseket, illtetve muszlim barátaimnak is bármikor nyugodtan tehetnek fel kérdést. Anyukám pl. csinált is ilyet egyébként.” Mikor gyermeke megszületett, az ő nagymamájának furcsa volt, hogy a dédunokája nem lesz megkeresztelve, ezt azzal magyarázta el neki, hogy ő muszlim vallású, és gyermekét is így fogja nevelni. Ennél a résznél zárszóul azt lehetne elmondani, hogy a család, rokonok nagyon nehezen nyitnak a vallás felé, és bizonyítani kell nekik a vallásból adódó pozitív változásokat, hogy ne csupán a média információira támaszkodjanak, hanem életük során tapasztalhassanak meg ilyen helyzeteket, és az legyen számukra a kiinduló pont.

9

2.2 Intézményi szint Ebben a részben azt fogom taglalni, hogyan sikerül egy muszlim vallású gyermeknek beilleszkednie egy óvodába, vagy iskolába. Megvizsgálom az egyes intézményrendszerek, és a gyermek viszonyát. Gondolhatnánk, hogy egy más vallású gyermeknek (nem hogy még egy ugyanazon közegből származónak) nem könnyű a beilleszkedés. Az alábbi példák kitűnően bemutatják a magyar oktatási rendszer hozzáállását ezekhez a más kulturális környezetben élő gyerekekhez. Láthatunk majd pozitív, és negatív példát is ebben a helyzetben. Azonban mielőtt az interjúalanyok által megosztott információkat leírom, megvizsgálom előtte a rendelkezésre álló szakirodalom által, hogy mit mondanak az Iszlám oktatási rendszerről. „(…)A középkori iszlám iskolák a VIII-IX. században jöttek létre. Megkülönböztetjük az alapfokú iskolákat (mahtabok), a középszintű iskolatípust (medresze), végül a felsőfokú tanulási központokat. A muszlimok az oktatás és nevelés szigorú rendjét valósították meg, a legjobb diákokat jutalmazták (közösség előtti tevelovaglás), támogatták a diákok utazásait, a könyvtárak gazdag könyvállománya szintén a műveltség hordozóinak számított.”10 Az arab iskolákban írni, olvasni, a Koránt, és a Hadíszokat kellett megtanulni a gyerekeknek a kezdeti időkben. A tanárok „(…) a legelső századokban a legkiválóbb, legerkölcsösebb és szavahihető emberek voltak a tudás átadói, hiszen az arabság szempontjából létfontosságú volt „Allah üzenetének” minél pontosabb és hatékony átadása. Az iszlám első tanítói ezért azok a férfiak voltak, akiket maga Mohamed bízott meg (…).”11 Az arab oktatástörténetnek különböző korszaka voltak, amelyet az alábbi tanulmány foglal össze: –az iszlám magaskultúra kialakulásának és kiteljesedésének korszaka a 8. századtól nagyjából a 15. századig; – a stagnálás, hanyatlás korszaka a 15–18. század között; – a megújulás kezdetei az Oszmán Birodalmon belül, a 19. század elejétől az első világháborút lezáró békekötésekig;

10

Dr. Albert Gábor 2011 A nevelés elméleti és történeti alapjai.[Online] Hozzáférés: http://janus.ttk.pte.hu/tamop/kaposvari_anyag/albert_gabor/9nevels_a_kzpkori_iszlmban.html 11 Kéri Katalin 1998: Tanárok a középkori Iszlám világban. Magyar Pedagógia, 98. 1998. 1. 17-25.

10

– az arab nemzetállamok oktatáspolitikája a gyarmatosítás elleni küzdelem korszakában a 20. század ötvenes-hatvanas éveiig; – a független arab nemzetállamok nemzeti oktatáspolitikája a függetlenné válást követő korszakban a 20. század nyolcvanas éveiig; – a globalizáció korszakának reiszlamizáló oktatáspolitikája a kilencvenes évektől kezdődően12 A tudást helyezi középpontba ez az írás is: „(…)Mivel a moszlim hívő számára az isteni jelenlét (…) nem személyes, erkölcsi, egzisztenciális iránymutatást is tartalmazó úton valósult meg, az iszlám és a hívő sorsa különösképpen a „tudáson” alapult.(…)”13 Egy másik forrás arról számol be, hogy miért nehéz magával az Iszlám nevelésügyrendszert tanulmányozni: „(...)a középkori muszlim nevelésügy tanulmányozása azért nehézkes, mert a források száma szűkös, ráadásul tematikájuk nem túl sokoldalú (…) főként az erkölcsi-etikai tanítások, a tanárokkal szemben megfogalmazott egykori elvárások, illetve az iskolaalapításokkal összefüggő részletek szerepelnek a fennmaradt munkákban(…)”14 Ezt egy másik forrás is hitelessé teszi: „(…) Határozottan állíthatjuk azonban, hogy a magyar és nemzetközi neveléstörténet-írás minden eredménye és erőfeszítése ellenére a neveléstörténeti kutatások mindmáig nem vezettek el a múlt komplex feltárásához (…)” 15 Magyarországon ezekkel a forrásokkal szemben más oktatási stratégia érvényesül, hiszen a többség vallása keresztény, és az oktatási rendszer is másképp van kialakítva az Iszlám államokhoz képest. Márta lányáról, a 12 éves Szilviáról senki sem sejtette, hogy ő muszlim, hiszen mivel még nem hordta a kendőt.16 Ugyanakkor Márta a szülői értekezleteken viselte, tehát a szülők, és oktatók tisztában voltak a helyzettel. Mikor a kislány bejelentette, hogy kendőbe szeretne járni, az igazgatónő kért egy hetet, hogy továbbítsa ezt az információt a többi pedagógus felé. Mikor ez megtörtént, akkor az osztályfőnökök ezt elmondták saját osztályukban, így az egész iskola tudta, hogy Szilvia miért hordja a kendőt. Amikor osztályfőnöki órájuk volt, számos kérdést kapott a lány a vallásról, amit legjobb tudása szerint igyekezett megválaszolni. 12

Tüske László 2004: Az arab államok oktatástörténetéről. Iskolakultúra, 14. 2004. 2. 76-84. Géczi János 2004: Moszlim emberképek és pedagógiák. Iskolakultúra, 14. 2004. 2. 85-90. 14 Kéri Katalin 2004: Muszlim nevelésügy a nyugati neveléstörténet-írásban. Neveléstörténet, 1. 2004. 3-4. 522. 15 Kéri Katalin 2001: Az iszlám neveléstörténet kutatásának és tanításának szükségességéről – „Egyetemes” neveléstörténet-írásunk eredményei és hiányosságai. Acta Paedagogica, 1. 2001. 2. 21-26. 16 A lányoknak 12 éves koruktól, de általában az első menstruáció meg jövetelétől kötelező a kenőviselés. Ezt később interjúalanyaim is meg fogják erősíteni. (ld. 4. pont) 13

11

Később pedig volt egy eset, amikor Szilvia történelemórán önként vállalkozott arra, hogy megtartsa az Iszlámról szóló anyagrészt, amit a tanár meg is engedett neki, édesanyja így beszél erről: „(…) együtt felkészültünk, könyveket vitt, imaidő táblázatot vitt, szőnyeget vitt, mindent össze kellett neki szedni, és nagyon pozitív lett az eredmény (…).” Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ez az állami iskola, amibe a kislány jár, pozitív példával jár elő, hiszen nagyon toleráns, és együttműködő, figyelembe veszi a gyermekek érdekeit. Most láthatunk egy olyan példát is, ahol az anyuka ideges amiatt, hogy gyermekét nem engedik, hogy kendőt viseljen az iskolában. Az alábbi szakirodalomból vett részlet ezt támasztja alá: (…) az én (…) kislányom közölte, hogy ő nemsokára (…) kendőben fog járni, mert muszlim (…) a tanárnő felháborodottan közölte vele, hogy erről szó sem lehet, az tilos, a vallás mindenkinek magánügye, az iskolába nem viheti be (…).17 Láthatjuk tehát, hogy a pedagógusok személyétől is függ, hogy mennyire elfogadó a külső környezet a kendőviselést illetően. Katalinnak két fia, (Omar: 20 és Mustafa:18), és egy kislánya (Leila:4) van. Leila most kezdte az óvodát, hiszen már 4 éves. Az óvoda ahova jár, egy török szervezésű intézmény, mely a helyi önkormányzattal hozta létre ezt a multikulturális létesítményt. Ebben az óvodában nincsenek kizárólag csak magyar gyerekek, hiszen az ide járók mind vegyes házasságból születtek. Ide járnak kínaiak, japánok, törökök, fél arabok stb. Viszont, ez az intézmény fizetős, két tannyelvű, és van egy általános, és egy középiskolai része is ennek az intézménynek. Katalin a szülőin úgy érzi, foglalkoznak a gyerekkel, odafigyelnek rájuk, kikérik a szülők véleményét. Mivel ő a legidősebb a szülők között, ezért néha ha kérik szívesen ad tanácsot más anyukáknak is. Megpróbálták Leilát állami óvodába is beíratni, de édesanyja a következőket mondja erről: „(…) megpróbáltuk ugyanabba az óvodába vinni a gyereket, ahova annak idején a fiaim is jártak, na, most annak idején bevihettem, hogyha megkaptam előre a menüt, hogy na, ma disznóhús lesz, akkor aznap, én vittem nekik más kaját. Most erre nem partnerek, de ételt nem vihetek külön, mert ÁNTSZ őket bünteti meg, aki hozza az ételt, azzal nem lehet kommunikálni, és azért meg nem fogom vega étrendre a gyereket szoktatni.” A szülők kénytelenek fizetős óvodába íratni a gyerekeket, mert a hagyományos óvodák, még ha együttműködőek is, megbüntethetik őket az előírások megszegése miatt.

17

A kendő a magyar iskolákban [Online] Hozzáférés: http://iszlam.com/iszlam-az-elet-vallasa/csalad-az-iszlamban/item/901-a-kendo-a-magyariskolakban

12

Katalin tudja, hogy gyermekének, és a vallás előírásainak is megfelelő ez az óvoda, hiszen a vallás által elfogadott étkezés is szerves hozzátartozója az óvodai és iskolai étkeztetésnek.18 Nóra fia Károly, aki másfél éves ugyan még nem óvodás korú, de szeretné, hogy fia ebbe a török óvodába, majd később iskolába járjon, hiszen az ő szavaival élve a gyerekek „(…) nagyon sok mindent tanulnak egyébként ebbe, főleg tolerálni a másiknak a vallását, és a másiknak a személyiségét (…)”. Most Katalin fiai iskolai helyzetét vizsgálom a negatív hatás szemszögéből. A két fiú szülői értekezletére rendszeresen bejár az anyuka, de nem veszik figyelembe a szülők kéréseit, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy amikor Katalin, amikor kérte fiúk felmentését az iskolai ünnepségek alól, hiszen azok nekik nem ünnepek, nekik más ünnepeik vannak.19 Katalin ezt mondja: Nem különösebben foglalkoztatta őket ez a történet, hogy én mit szeretnék, vagy mit nem. Oda ját a gyerek ez egy kötelező iskolai program, ez olyan, mint a háromnapos, vagy kétnapos kirándulás az iskolában, ami még volt, oda el kölött menni.” Szintén ennél a családnál megfigyelhetünk egy olyan példát is, hogy a gyereket a tanár vallási hovatartozása miatt megkülönbözteti, míg végül a gyerek bizonyít, és csak utána hagyja békén őt a pedagógus. „(…) a nagyobbiknak volt középiskolában egy olyan osztályfőnöke, aki (…) 6 centis feszülettel járt a nyakában (…) és a gyereknél (…) próbált fogást találni rajta. (…) Tanultak az Iszlámról, a vallásról, meg úgy az Iszlám történelemről, és ő tartotta az órát, (…) akkor fordult át picit a tanár, hogy na, hát akkor mégis csak talán van egy kis tudás (…).” Ez az állami fenntartású intézmény nem igazán veszi figyelembe a gyerekek érdekeit, talán a saját kijelölt útján halad, nem nagyon kooperatív a szülőkkel, ugyanakkor, ha valakinek más a vallási hovatartozása, talán rá van kényszerítve a többségi társadalom alkotta képre, a gyerek nem élheti meg teljesen vallási hovatartozását, megkérdőjelezi saját identitását. „A vegyes házasság jelensége akkor válik problematikussá, ha az állam tudatosan felhasználja az asszimiláció gerjesztésére, a nemzeti-etnikai kisebbségi közösségek bomlasztására.”20 Összességében elmondhatjuk tehát, hogy az állami intézmények, még ha együttműködőek is, sajnos nem tudják egy muszlim gyermek számára biztosítani azt az 18

Ld.3.4. Ld. 3.3. 20 Tóth Ágnes – Vékás János 2008: A vegyes házasságok szerepe a magyarországi kisebbségi közösségek reprodukciójában Demográfia, 51. 2008. 4. 329-356. 19

13

oktatási, étkeztetési színvonalat, ami ezekkel a gyerekekkel jár. Sajnos ez rombolja a vallási identitás megélését, és zavart kelt a gyermekben, olyan kérdéseket felvetve nála, mint pl. hova tartozom? Ki vagyok én? Ha úgy viselkedek, mint a többiek, attól még jó muszlim maradok? Ezek a kérdések felmerülnek talán minden muszlim gyermek életében, akik nem muszlim közösségbe járnak. Ez igen nagy személyiségzavart is okozhat nekik, azáltal, hogy a saját, és a más kultúra keveredik (pl. sörözik iskola után a barátaival, ami egy muszlim számára tiltott cselekedet, vagyis alkoholt fogyaszt). Akkor mi tehát a megoldás? Joggal mondhatnánk, hogy akkor hozzunk létre a mecsetek által21 üzemeltett muszlim oktatású, és muszlim étkeztetésű óvodát, és iskolát. Igen ám, de ennek az a problematikája, hogy nem lenne elég muszlim hozzá. Egy ilyen intézményhez minimum 1500 főre lenne szükség, ugyanakkor a Budapesten élő muszlimok száma kb.2000 fő,22 ahol képzelhetjük, hogy a túlnyomó része felnőttekből áll, van, aki nem Budapesten él, és a gyerekek száma kb. 500-700 főre tehető. A másik probléma pedig a fizetős rendszerrel lenne, hiszen nem mindenki teheti meg, hogy gyermekét fizetési kötelezettségekkel iskoláztassa. Ha sikerülni is esetlen az állam, és egy Európai Uniós projekt bevonásával ezt megvalósítani, a létesítmény a csökkenő gyerekszám miatt23 feleslegessé válna, hiszen nem tudnák a mecsetek fenntartani ezeket az építményeket. Ezt a helyzetet tehát véleményem szerint úgy lehetne megoldani, hogy az iskola tolerálná a más vallású diákok igényeit, elmagyarázná a többi diáknak a megválaszolatlan miérteket, hogy a gyerekek jobban megértsék egymás vallását, kultúráját. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a korábban említett Szilviával megtörtént eset.

21

Budapesten két mecset található a Magyarországi Muszlimok Egyháza (MME), és a Magyar Iszlám Közösség (MIK). 22 Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_Muszlimok_Egyh%C3%A1za és http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Iszl%C3%A1m_K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g 23 Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo2011.pdf (…)A születésszám 2009 óta a gyes és a gyed korlátozásáról szóló rendelkezések következtében újra csökken. Az elmúlt év a demográfiai alapirányzatokban annyiban hozott változást, hogy a csökkenő születésszám mellett az utóbbi években a halálozásoké is mérséklődött. Az év során 88 050 gyermek született, és 128 700-an haltak meg. A nemzetközi összehasonlításban is alacsony születésszám negatív történelmi rekord, míg a halálozásoké 37 év után először csökkent a 130 ezres szint alá. A népesség természetes utánpótlását jelző teljes termékenységi arány 2011-ben 1,24-re süllyedt, elmaradva a generációk reprodukcióját biztosító, 2,1-es értéktől és az 1,6 körüli uniós átlagtól. Bár a felnövekvő generációk nagysága szinte Európa szerte 25–40%-kal elmarad szüleik nemzedékétől (…)

14

3. MINDENNAPI ÉLET 3.1 Férfi női együttélés Szakdolgozatom elején már említettem a vegyes házasságot, mint fogalmat. Vegyes házasságról akkor beszélünk, ha két különböző nemzetiségű, eltérő kultúrájú személy köt házasságot. Most azonban az ezzel járó konfliktusokat, nézeteltéréseket, együttélési stratégiákat fogom bemutatni. Igyekeztem ezt egy olyan keretbe foglalni, ahol a gyermeknevelésen keresztül találkoznak ezek a kulturális minták, szokások. Azt gondolnánk, hogy a kulturális különbségek miatt az alanyok vegyes házassága nem működik jól, de erre rácáfolnak az érintettek. Ez azzal magyarázható, mivel tolerálják a másik kultúrájából hozott szokásokat. Most azt vizsgálom meg, hogy hogyan alakul a férfi-női kapcsolatrend a házasság intézményén belül, a gyermeknevelés szintjén a megkérdezett családanyák szemszögéből. Márta férje Egyiptomból érkezett, mikor megismerkedtek a nő már muszlim volt, és lassan 5 éve házasok. Azt állítja, hogy férje sokkal türelmesebb természetű, mint ő, ezért a kulcsfontosságú szituációkban megfontoltabban tud dönteni, a gyermek jobban hallgat rá, hiszen türelmesebben kezeli a gyermekkel kialakuló konfliktushelyzeteket. Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy „(…) vannak nézeteltérések időnként, de gondolom, ez inkább abból adódik, mivel és magyarnak születtem, ő arabnak, a két kultúra teljesen más (…)”. Továbbá azt is elmondja, hogy „(…) Nem szerepel az életünkbe, férjem s köztem sem (…) az erőszak.” A férje arabul, és angolul is tanítja Szilviát, elősegítve ezzel a későbbiekben a kislány nyelvismeretének kiválóságát. Ebből is láthatjuk, hogy a kettejük közötti kapcsolat nagyon jól működik, főleg mivel a férfi próbálja elsajátítani a magyar nyelvet, nem rég óta van Magyarországon, ahhoz képest elég jól beszéli, és felesége segít neki a tökéletes beszéd elsajátításában, ezáltal pedig még közelebb tudnak egymáshoz kerülni. Katalin házassága a mai világban hosszú életűnek mondható, hiszen immáron 22 éve házasságban él marokkói származású férjével. Mikor megismerkedtek, a nő tudott az Iszlámvallásról, de csak később vette fel, a férj kivárta, míg felesége saját elhatározásból dönt a vallás felvétele mellett. Ezt a következőképpen mondja el: „(…) amikor mi összekerültünk, akkor a férjem nem azzal nyaggatott, hogy akkor most akkor, innentől kezdve te beburkolózol és odamész, ahova én mondom, (…) ő a türelmesebbik fajtához tartozik. (…) Kivárta, amíg én magamtól jutok el arra a pontra, hogy akkor én most már szeretném a kendőt hordani, felmerem vállalni mindenki előtt, nem csak otthon élem meg 15

muszlimként az életemet. (…).” Ebből következtethetünk arra, hogy Katalint férje példamutató magatartása vette rá arra, hogy muszlimmá váljon, hiszen nap, mint nap szembesült a férje viselkedésével. Miután pedig ő muszlim lett, könnyebben megértik egymást, nem kell a másiknak magyarázkodni, pl. hogy miért imádkozik naponta 5-ször, miért nem eszik disznóhúst, vagy éppen miért nem fogyaszt alkoholt. Emellett, ha kéri, hogy férje készítse, el az ebédet szívesen megcsinálja. Ami viszont kapcsolatukat nehezítheti az, az, hogy férje saját vállalkozást kezdett, és csak vasárnap van otthon, így a hétvégén csupán egy napot tud a családra szánni, viszont Katalin szavaival élve ő a kenyérkereső, mert ő a férfi.24 Ezt egy szakirodalmi részlet is alátámasztja: „(…) Az iszlám a családon belül az apának szánta az elsődleges szerepet, az ő feladata a család fenntartása valamint a családon belüli rend és fegyelem biztosítása. Az anya másodlagos szerepe azt jelenti, hogy hallgasson férjére, gondoskodjon saját maga és a gyermekek kényelméről, jó közérzetéről. (…)25 Katalin férje mikor a fiaik kicsik voltak tanította őket arabul, most azonban a fiúk nyelviskolába járnak, ott készülnek fel a nyelvvizsgára, továbbá, mikor a férfi szüleit látogatták meg Marokkóban a fiúk tudtak beszélgetni az igen idős nagymamával. Láthattuk tehát, hogy vannak pozitív példák is a vegyes házasság megélésére. Azonban most nézzünk egy olyan esetet, Nóráét, akinek korántsem volt könnyű megküzdenie ezzel a helyzettel, hiszen ő elvált, és egyedülálló nőként, anyaként neveli a gyermeket. Már muszlim volt akkor is, amikor volt férjét megismerte. Nóra arra a kérdésre, hogy mi lenne a jó családmodell szerinte, azt válaszolta, hogy ez akkor valósulna meg, akkor lenne jó családmodell, „(…) hogyha lenne férj, aki az apa, aki el tudna minket tartani, ahogy ez elő van írva.”26 Hogy valójában mi is történt, mi volt a válásuknak az oka, sajnos nagyon tragikus, és szomorú. Nóra korábban úgy tudta, hogy nem lehet gyermeke, mígnem egyszer teherbe esett, és ő ezt egy valódi csodaként, egy hatalmas ajándékként élte meg Allahtól. A férfi, aki szintén muszlim volt, azt akarta, hogy vetesse el saját gyermekét. Nóra állítása szerint akkor se tette volna ezt meg, ha lett volna neki másik is, hiszen az Iszlámban a gyermek ajándék.27 A volt férjéről a következőket mondja: „(…) ő muszlimnak született, de nem tartotta a vallását, és mindemellett tisztességtelen is volt, de 24

Az Iszlámban, ugyanis a férfinak kötelező eltartania feleségét, és gyermekeit, ezt az alábbi, a Szent Koránból vett idézet is alátámasztja: „a férfiak a nők védelmezői, és ellátói, mivel Allah előnyben részesített egyeseket közülük a másikkal szemben, és a miatt is, amit ők javaikból (a nőkre) költenek.” (Korán 4:34) 25 A muszlim család szentsége [Online] 2007 Hozzáférés: http://mult-kor.hu/20071202_v_fejezet_a_muszlim_csalad_szentsege 26 Ld.7. lábjegyzet 27 „A vagyon, és a gyermekek az evilági élet díszei” (Korán 18:46)

16

mind ez már később derült ki (…)”. Mindazonáltal amit ebből a volt kapcsolatból pozitívumként hoz fel, és nagyon hálás is érte, az a kisfia, akiért mindennap érdemes élnie, és önfeledt odaadással nevelnie. A volt férjéről talán annyit lehetne elmondani, hogy mivel ő nem tartotta, nem gyakorolta a vallási előírásokat, csak névleg volt muszlim, ezért házasságuk tönkrement. A következtetéseket levonva elmondhatjuk tehát, hogy egy vegyes házasság, akkor lehet sikeres, ha mindketten tolerálják a másik kultúrájából hozott dolgait, vagyis toleranciára, és közös megértésre épül egy ilyen házasság. Akkor is jól működik, ha az apák is kiveszik részüket a gyermeknevelés egy-egy részében, és segítik partnerüket, pl. a gyereket angolul, vagy arabul tanítják, néha segítenek főzni a nőnek. A gyermekeknek pedig különösen jó, ha egy ilyen házasság jól működik, hiszen elsajátíthatják mindkét szülő anyanyelvét, emellett más nyelveket is tanulhatnak, ami a későbbiek során, a munkaerőpiacon igen nagy hasznukra válhat.

3.2 Interkulturális meg nem értések A dolgozatom elején28 már említettem a más kulturális közegből jövő emberek problematika rendszerét. Most ezt fogom bővebben kifejteni az interjúalanyok elbeszélései segítségével. Az interkulturális félreértésekről Boromisza Dávid így ír tanulmányában: „(…) Az utóbbi időben, (…) a híradások érdeklődésének középpontjába kerültek egyes olyan típusú konfliktusok, melyeket a közvélemény formálói– legalábbis részben – kulturális különbségekkel magyaráznak. A híradások értelmezőinek retorikájára jellemző, hogy nemegyszer egyes eseményeket (erőszakos bűncselekményeket, terrortámadásokat) szinekdochéként kezelnek, azaz egész kultúrák egymásnak feszülését vélik bennük felfedezni. A kommunikációs kutatások egy része hasonló értelmezői stratégiát követ: bizonyos kommunikációs konfliktusok kulturális hátterére igyekeznek fényt deríteni. Ezen kutatások arra az előfeltevésre építenek, hogy a különböző kulturális háttérrel rendelkező kommunikátorok konfliktusainak jelentős hányada visszavezethető a kommunikációs

28

Ld. 2.1.

17

folyamatban fellelhető egy-egy félreértéshez, mely félreértés gyökere kulturális természetű. (…)”29 Egy másik kulturális közegbe való bekerülés igen nagy felhajtással járhat, láthattuk a korábbi példákat, hogy a szülők hogyan reagálnak ezekre a szituációkra. Most a külső környezet reakcióit fogom megvizsgálni, hogyan viszonyulnak interjúalanyaimhoz, akik az utcán is büszkén vállalják vallási hovatartozásukat. Ez sokszor konfliktushelyzetekre is adhat okot, az alábbi interjúrészletek, pedig bemutatják, hogy ilyen esetekben mi a reakció, illetve az is kiderül, hogy a kívülállók miért gondolkodnak másként. Márta állítása szerint, miután több éve hordja a kendőt, az a tapasztalata, hogy egy muszlim nőnek viselnie kell tudni a kendőt a buszon is, hogy az emberek ne érezzék úgy, hogy tőle tartania kéne a 2-3 lépés távolságot, hanem igen is legyen büszke arra, hogy ő muszlim. Mikor megkérdeztem mivel magyarázható az emberek negatív reakciója egy kendős nő láttán ezt mondta: „(…) nagyon kevés olyan műsor van a TV-be, vagy írás, könyv, ami az Iszlámot pozitívan mutatja be. Semmi másról nem szól, főleg hát ugye most mindennapi téma az Iszlám Állam, semmi olyasmit nem hallasz, hogy akár bemutatnák, hogy ugye milyen egy muszlim családi élete.” Tehát az emberek túl sok negatív dolgot tapasztalnak az Iszlámról, vagy azt hiszik, hogy az, és egyből a valláshoz kötik. Ugyan ő már nem veszi észre, ha bámulják a buszon, vagy ha furán néznek rá, de gyermekét, mivel már ő is hord kendőt,30 az iskolában érte egy ilyen negatív véleménynyilvánítás az egyik kisfiú részéről: „(…) fázik az agyad, azért van rajtad ez a kendő?”. Ugyanakkor volt egy szintén muszlim lány az iskolában, aki elfordult tőle, amikor meglátta a kislányt kendőben. Szilvia mikor előadást tartott arról, hogy hogyan, és miért viseli a kendőt, az osztálytársai, „(…) a gyerekek kérdéseiből tisztán látszott, hogy mi az, amit akár otthon, vagy bárhol hallanak, mert az egyik kérdés az volt, hogy igaz e, hogy ha férjhez mész, akkor fekete kendőbe kell járnod, igaz e, hogy a muszlim férfiaknak lehet sok feleségük? Tehát ilyen kérdések voltak, és hogy tudod-e az ötös lottó számait?”, meséli édesanyja. Az anyukája úgy látja, hogy a többi gyerek az otthonról hozott, hallott, és látott viselkedési formákat hozza, és alkot véleményt a vallásról, talán ezzel is magyarázhatóak ezek az interkulturális meg nem értések. Addig, amíg nem lesz valaki, aki helyre tegye ezeket a téves fogalomalkotásokat (ahogyan azt a korábbi példából is láttuk, hogy Szilvia előadást tart a vallásáról), addig az emberek a saját elképzeléseiket, gondolataikat fogják beleszőni egy

29

Boromisza Dávid 2003. Az interkulturális félreértés kutatásának fő irányzatai. Szociológiai Szemle, 2003.4. 76-87 30 Ld. 2.2

18

téves fogalmi keretbe, ami, ahogyan láthattuk a példa alapján, már gyermekkorban elkezdődik. Egy másik gyermek véleményalkotásán is látszik a kellő információ hiánya: „(…)a kisfiú, aki kérdezte, hogy lehet e sok feleség, tehát mondta a lányom, hogy igen, akkor az volt a reakció, hogy hát nagyon tetszik nekem ez a vallás, aztán Szilvia elmagyarázta neki röviden, amit úgymond erről a részről tud, hogy vannak ám szabályok, stb. stb. és akkor a fiúnak már mindjárt nem volt annyira szimpatikus, amikor megtudta, hogy érdemes tanulni a vallást.” Láthatjuk tehát, ahogyan beszélgetőpartnerem is fogalmaz, hogy a vallást érdemes tanulni, hiszen a legtöbb konfliktus ebben van. Ha valaki utána olvas a vallásnak (de ez bármilyen fogalmi keretre igaz), már az alap szintű tudása, információja meg lesz az adott dologról. Katalin esete is bemutatja ezt a helyzetet, mikor az akkor még kamasz fiaival utaztak a buszon, ami hatással is volt a gyerekekre. „(…)Mikor 12-13 év körüliek lettek, akkor kezdtem hordani a kendőt, a kiskamasz, nagykamasz kor határán, és akkor hát volt, hogy a buszon, egy kicsit érdekesen, tehát azok a lapos pillantások, oldalpillantások és engem kevésbé viselt meg, mint a gyerekeimet.” Feltettem neki azt a kérdést is, hogy a történteket megbeszélték-e a gyerekeivel, amire ezt a választ kaptam, hogy egyrészt a fiúk vissza akartak szólni ezeknek az embereknek, másrészt később anyjuk próbálta nekik elmagyarázni, hogy aki így viselkedik, meg kell, tőle kérdezni miért vélekedik így, és ha úgy látszik, hogy kompromisszumra képes ember, akkor megbeszélni vele ezeket a félreértéseket. Később a fiai is alkalmazták ezt a módszert, és sikerült embereket jobb belátásra bírni, jobban tolerálták a vallást a kellő információ megszerzése után. Katalintól is megkérdeztem, hogy az embereknek miért van effajta reakciójuk, erre ő ezt válaszolta: „(…) a médiából más jön le, mint ami ténylegesen tudható.(…)”. Mondott egy nagyon másik példát is. Az egyik barátnőjével járnak tornászni egy nem muszlim közösségbe, ahol először furcsán néztek rájuk, hiszen kendőben jelentek meg az órán. Mikor a többiek látták, hogy ugyanúgy viselkednek, mint a többség, ugyanúgy izzadnak, szenvednek a gyakorlatok teljesítése közben, az edzés végén odamentek hozzájuk a többiek. Mindenféle kérdést tettek fel nekik, amit a két muszlim nő legjobb tudása szerint igyekezett nekik megválaszolni, erről ezt mondja Katalin: „(…) tudtunk olyat mondani, ami úgy helyrebillentette a dolgokat, mert egy egészen más verzió élt bennük, és a végén úgy mentek ki, hogy na, ma is tanultunk valamit, és valami a helyére került abból a mozaikból.” Ebből talán látható az, hogy a többségi társadalom fejében nagyon sok előítélet él a muszlimok iránt, mert nem ismerik a vallást. 19

Katalin nagyfiaival is megesnek ezek a helyzetek, de bőrükön, vagy alkatukon nem látszik, hogy ők félig arabok, ezért akkor csodálkozik a többi gyerek, amikor a fiúknak pl. egy focimeccs alkalmával be kell mutatkozniuk. Azonban a gyerekek csak csodálkoznak, de nem ítélik el őket, ugyanúgy tagjai a focicsapatnak, egyenlő bánásmódban részesülnek a többiekkel. Nóra esete is bemutatja azt, ahogyan a nem muszlim környezet reagál. Mivel ő már régóta muszlim, ezért nem veszi észre a buszon ezeket a fura pillantásokat, ezeket édesanyja veszi észre, mikor együtt utaznak, ezt a következőképp mondja el: „(…) valaki grimaszol, vagy pofákat vág, vagy persze úgy szól be, akkor nevetek rajta, vagy visszakérdezek, persze igyekszem nem bántó lenni, de azért attól függ, hogy milyen ember.(…)” Volt azonban rá példa, hogy az egyik nagy szupermarketben az eladó megjegyzést tett rá. Az eset a következő volt: ” (…) a pénztárosnőn látszott, hogy az arab terrorista jött vizet venni, és ki akarja fizetni, akkor azért beszóltam neki (…), de általában igyekszem azért nem így lerendezni, hanem egy mosollyal, vagy visszakérdezek, hogy miért úgy gondolja, (…).” A nő próbálja a külső környezettel megértetni, elmagyarázni azt, hogy a vallás nem csupán az amit a TV-ben látnak, ugyanis ezt ő így látja: „(…) sztereotípiákat kapnak az emberek, és illető ameddig nem veszi a fáradságot, hogy valóban utánanézzen tehát ne a médiából, ne a filmekből, a filmekben is megvannak a sémák (…) a TV függőség miatt, addig az emberek nem lesznek nyitottak. Se egy másik vallás után, se egymás kedves személyisége után.” Összefoglalva elmondható tehát, hogy mindhárom interjúalanyom a médiát, és az az által sugárzott képeket teszi felelőssé az Iszlám vallás negatív megítélésében. Mivel manapság központi téma az Iszlám Állam, és az ő általuk véghezvitt rémtettek, az emberek magával az Iszlámvallással azonosítják. Az angol Wikipédia így határozza meg az Iszlám Állam kifejezését: „(…) Islamic State, is an Islamic extremist rebel group (…)”.31 A meghatározás akkor lenne pontos, hogyha ezt írná: Az Iszlám Állam egy önmagát Iszlámvallásúnak tartó, de a vallás tanításaival, és annak értékrendjének merőben eltérő értékeket közvető szélsőséges csoport, akik felhasználva az Iszlám vallás alaptanításait, azok fanatizált változatait a vallást próbálják felhasználni kegyetlen céljaik eléréséhez. Ha az emberek utána olvasnának a média által közvetített információknak, ahogyan azt alanyaim is mondták, akkor talán ezek a félreértések elkerülhetőek lennének. Mikorra

31

Fordítás: „Az Iszlám Állam egy Iszlám szélsőséges lázadó csoport”

20

pedig a gyermekeik felnőnek, addigra már náluk kevesebb lenne a csodálkozó és rosszalló tekintet a tömegközlekedési eszközökön.

3.3 Ünnepek tagolása Korábban egy-egy interjúrészlet érintőlegesen említette az ünnepet, mint fogalmat, de ebben a részben igyekszem a muszlim ünnepekről egy részletesebb leírást adni. Az ünnepek megtartásáról, annak mikéntjeiről és hogyanjairól lesz most itt szó. Kulcsfontosságú szerepet kapnak itt a gyermekek, hiszen elsősorban az ünnepek körében a magyar kultúrából kifolyólag, pl. Karácsony, Mikulás, Születésnap stb. a leginkább érintettel ezekben. Ahhoz, hogy megértsük az ünnepekről alkotott fogalmát az interjúalanyoknak, egy átfogó képet készítettem a muszlimok ünnepeiről, azoknak jelentőségeiről. A muszlimoknak összesen négy, ebből két nagy ünnepük van. Mindkettő nagy ünnep az Eid elnevezést kapja. Az első az „Áldozati ünnep”,32 amikor a muszlimok arra emlékeznek, hogy Ibrahim kész volt feláldozni fiát Allahnak. Ilyenkor az emberek ennek emlékére egy bárányt vágnak le megemlékezés képen, és szétosztják a húst az emberek között. A soron következő ünnep az „Ásurá”,33 ami minden Muharram34 tizedikén tartanak meg a muszlimok. Ekkor azt ünneplik, hogy Noé az özönvíz idején, mikor az apadni látszott, családjával összegyűjtötte a bárkán maradt összes ételt, és egy finom pudingot készített belőle. Ezt a pudingot főzik a muszlimok, és osztják szét rokonaik, családtagjaik között. A harmadik, és egyben a második nagy ünnep „a böjt megtörésének ünnepe”.35 Ezt a Ramadán vége után ünneplik. Ilyenkor a mecsetekben szokás a khutba,36 és a közös vágás. Ez náluk olyan értékű ünneppel ér fel, mint a keresztény hagyományban a Húsvét, vagy a Karácsony. A negyedik „az elrendelés éjszakája,37 amit Ramadán legszentebb éjszakájának nevezik, hiszen Gábriel arkangyal ekkor nyilatkoztatta ki a Koránt Mohamed prófétának. Ez az

32

Arabul: Eíd el-Kbír =„a nagy ünnep” Noé pudingjának hívják a muszlimok. 34 Jelentése: Az Iszlám naptár első hónapja. 35 Arabul: Íd al-fitr 36 Jelentése: Ünnepi szentbeszéd. 37 Arabul: lajlat al-kadr 33

21

ünnep a Ramadán utolsó tíz napjának valamelyikére esik. A muszlimok úgy tartják ezen az éjszakán többet ér imádkozni, mint ezer hónapon át. Az utolsó pedig maga a Ramadán, a nem muszlimok számára talán leginkább ismert ünnep. A holdnaptár 9. hónapjára esik mindig ez az ünnep, 610-ben Mohamed ekkor kapta meg az égből Allahtól a Koránt. A muszlimok úgy tudják, hogy ez a béke, és a szellemi megtisztulás időszaka, az embereknek ekkor különös fegyelmet kell gyakorolniuk egymás, és saját maguk iránt is. Ilyenkor a pokol kapui zárva, démonjai pedig leláncolva vannak. 2015-ben a Ramadán június 18. és július 17. közé esik. A Ramadánhoz hozzátartozik a sokak által ismert napkeltétől napnyugatig való evés ivás nélkülözése, ehhez segítséget ad a mecsetben elkérhető, és online letölthető imaidő, napkeltét, és nyugtát jelző táblázat. Ez így fog alakulni ebben az évben:38

38

Forrás: https://fbcdn-sphotos-e-a.akamaihd.net/hphotos-ak-xpa1/t31.08/s960x960/11041919_620977941337353_4692778843050554473_o.jpg

22

23

A most felsorolt ünnepek ismertetése után megvizsgálom az interjúalanyok ünnepekről alkotott képét. Márta elmondja, hogy lányának először furcsa volt miután ő is muszlim lett, hogy nem jön a nyuszi, nincs karácsonyfa a lakásban. Azonban mikor még tartotta nagyszüleivel a kapcsolatot karácsonykor ugyanúgy ajándékoztak neki is, hiába tudták, hogy az ő vallásában a karácsony nem szerepel az ünnepek között. A nagyszülők képtelenek voltak azt a tényt elfogadni, hogy a kislány muszlim lett. Ugyanakkor a kislány családja a mecsetben dolgozik, és abban a közösségben megtartják a vallási ünnepeket, ahol a gyerekek, többek között ő is kap ajándékot, ez a Ramadán utáni vágás, ahol a hívők összegyűlnek, a mecset vesz bárányt, amit levágnak, megsütik, és húsát szétosztják a hívők között. Katalin szerint „Nem muszlimtól ajándékot elfogadni nem bűn (…)”, vagyis, ha a nagyszülők ajándékoznak karácsonykor, akkor azt elfogadják, hiszen a gyerekek nem úgy fogják fel, hogy azt a keresztény ünnep miatt kapták. Viszont ők karácsonykor nem járnak össze más rokonokkal, vagy a szűkebb családdal, mivel ők nem tartják a keresztény ünnepeket. Volt olyan eset, hogy a Ramadán utáni ünnep, „a böjt megtörésének ünnepe” volt, akkor ők azt tartották meg, hiába esett egybe a karácsonnyal. Mikor rákérdeztem, hogy ők milyen ünnepeket tartanak, ezt a választ kaptam, alátámasztva a korábban említett két nagy muszlim ünnep fogalmát. „(…) két ünnep van, amit tartunk, a két muszlim ünnep, Ramadán végén az Eid,39 illetve az Eid40 alatt a zarándoklati birka vágás ünnepe. Tehát ez a kettő.” Katalin mindig szól a szüleinek a muszlim ünnepek közeledtével, hogy tudják ilyenkor mi fog történni, és ahhoz mérten tervezzenek előre (pl. ne szervezzenek a Ramadán időszakában családi vacsorát, vagy partit), de hangsúlyozza azt is, hogy tisztelik az ő keresztény ünnepüket (pl. Nagyböjtben nem visznek nekik húst). Megkérdeztem, hogy fiai az állami iskolában hogyan élik meg ezeket az ünnepeket a válasz az volt, hogy kötelező nekik részt venni rajta pl. karácsonyi, vagy farsangi rendezvényen, de nem kell beöltözniük, ha nem akarnak farsangi jelmezbe, elég, ha csak jelen vannak az ünnepségen. Ebből is látszik, hogy az iskola megpróbálja valamilyen szinten az identitásukat befolyásolni, igaz kivételt tesz egyes esetekben, pl. nem kell jelmezt viselni a gyerekeknek, vagy nem kell locsolkodni, ahogy a többi nem muszlim diáktársuk teszi, egy bizonyos mértékű tolerancia megfigyelhető ebben az intézményben. Viszont mikor a muszlim 39 40

Jelentése: A böjt megtörésének ünnepe. Jelentése: Az áldozati ünnep.

24

ünnepek vannak, és iskola időre esnek, édesanyjuk szülői igazolással kikéri őket az iskolából, így aznap szüneten vannak, és azt a napot a családdal, és a muszlim közösséggel töltik. A kislánya, aki a multikulturalista óvodába jár, szintén más rendszer szerint működik. Korábban említettem, hogy más vallású, eltérő kultúrájú gyerekek is járnak oda. Katalin azt mondja, hogyha valamelyik gyermek vallási ünnepe óvodai napra esik, akkor el van magyarázva a gyerekeknek, hogy akkor abba a másik kultúrában mit ünnepelnek. Az anyuka azért is találja jónak, hogy Leila ide jár, mivel elmagyarázzák a gyerekeknek a más kultúrából jövő gyerekek vallási beállítottságát. ezáltal a későbbiekben sokkal toleránsabbal lesznek a más emberekkel szemben. Nóra hasonlóképpen vélekedik az ünnepek megtartásáról, mint Katalin: „a gyereknek a születésnapját ünnepeljük, illetve a családba az összes többi ünnepet úgy ünneplejük, hogy mi részt veszünk rajta, hiszen (…) én tiszteletben tartom, hogy a többiek keresztények. Ugye az ajándékozást a gyerekek miatt nem lehet megúszni, mert azt nehéz megmagyarázni az unokaöcsém gyerekének, hogy ő miért nem kap tőlünk (…) 4 évesen ajándékot, vagy 5 évesen, mikor neki elvárás az ajándék. Ezért mi ezeket az ünnepeket, ezt úgy szoktuk értelmezni, hogy ilyenkor a család összejön, és itt van a család. Tehát mi nem magát Jézus születését ünnepeljük (…)”. Számukra a keresztény ünnepek csak családi összejövetelként vannak értelmezve, Károly is kap ajándékot, de azért mert a másfél éves kisfiú számára az ajándékozás nem járul többlet jelentéstartalommal. Ha nagyobb lesz, akkor anyukája majd elmagyarázza neki, hogy pl. csoki mikulást ne fogadjon el, mert annak olyan vallási tartalma van, ami nem az ő vallásukat képviseli, de ennek ellenére tisztelnie kell a másik vallását. Mindazonáltal a szüleinek el kellett magyaráznia, hogy nem kérnek karácsonyfát, mert számukra nincs semmiféle jelentése, vagy húsvétra fogták rá a szülők, hogy vettek a gyereknek egy biciklit, de nyilván ez Nóránál, és kisfiánál másként értelmezhető. Látható tehát, hogy a szülők nem tudják hova tenni, hogy a gyerek megajándékozása nem az álaluk megszokott keresztény ünnepi formában történik, és furcsa nekik mikor Nóra és fia más ünnepkör szerint élik életüket. A muszlim ünnepekben, ahogyan a forrásokból is láttuk nem csupán a család veszi ki részét, hanem pl. a hús megosztása jelenti a közösség összetartó erejét. A muszlimok ünnepei merőben eltérőek a keresztény vallás ünnepeivel, ugyanakkor a szűk családi kör, vagy az állami intézmény nem tudja hova tenni a másik kultúráját, vallását, ezért próbálja azt az elvet követni, hogy rákényszeríti a gyereket arra, amit a többségi társadalom képvisel, megpróbálja beintegrálni a közösségbe, ami nem a megfelelő 25

megoldás. Akkor tehát mi lenne? Véleményem szerint a gyerek ugyanúgy részese lehetne ezeknek az ünnepeknek, ahogyan az iskola teszi, ugyanakkor a többi diáknak el kellene magyarázni, hogy ők miért nem tartják azokat az ünnepeket, nekik milyen más hagyományuk van, ezáltal is hozzásegítve a tanárokat, és diákokat a mélyebb toleranciához. Akkor talán elkerülhető lenne, hogy a karácsonyi ünnepség számukra ne egy kötelező program legyen, hanem egy másik vallási nézőpont megismerése.

3.4 Étkezési szokások Ami a muszlimok étkezési szokásairól egy laikusnak rögtön eszébe juthat, az az, hogy a muszlim nem eszik szalonnát, vagyis nem fogyaszt sertéshúst, és nem iszik alkoholt. Jobban megvizsgálva ezt a helyzetet a muszlim szülők ezeket ki tudják kerülni, ha mély vallásúak, de a gyerekek akarva, akaratlanul nem biztos, hogy be tudják ezeket tartani. Most azt vizsgálom meg, hogy miért is, mik az akadályai, illetve az étkezési szokások milyen többletjelentéssel bírnak egy Iszlámhívő számára. Mindhárom interjúalanyomat megkérdeztem, hogy készítenek-e otthon arab étel, és az alábbi válaszokat kaptam. „Attól függetlenül, hogy maga a férjem arab, és az, hogy született muszlim ugye ez két különböző dolog, mert az Iszlámba, az hogy arab étel az nem kapcsolódik, az másik dolog.”- mondja Márta, aki azt próbálja érzékeltetni, hogy az Iszlámétkezési hagyományok eltérőek minden Iszlámvallású országban. Katalin ezt nyilatkozta: „Többségében magyar. Én nagyon ritkán főzök arab ételt. A férjem nem várja el. (…) Halal41 húst eszünk (…)”. Ha pedig arab ételt kell főzni, akkor azt a férje készíti el. A Halal étkezés fontossága kislányánál is megjelenik, hiszen „(…) az étkezés olyan, ami számunkra megfelelő, tehát abszolút disznóhúsmentes, és minden származékától, ami benne van (…). Ez az óvoda tehát azért is megfelelő a muszlimok számára, mert az étkezéssel nem kell külön foglalkozniuk a szülőknek, nem kell attól félniük, hogy esetleg a gyerek olyat eszik, ami számára tiltott. Sok helyen pont az étkezés hogyanja az, ami a muszlimoknak problémát okoz. Az állami óvodákban a gyerekek fogyasztják a sertéshúst, és annak származékait. Néhány óvodában megengedik ugyan, hogy bevigyen ételt a szülő, tehát partnerek ebben, van egy példa erre, hogy mikor Katalin 41

Az Iszlám előírásainak megfelelő. Ez vonatkozik ételre (1 vágással, kíméletesen ölik le az állatot), illetve ez a szó használatos más, az Iszlám tanításaival megegyező dolgokra is.

26

fiai óvodáskorúak voltak, ezt engedélyezték, de ma már a legtöbb helyen félnek az ÁNTSZ-től, hogy esetleg megbüntetik őket, mert ha az otthonról hozott étel romlott, vagy a gyerek beteg lesz tőle, akkor megbüntetik az óvodát, ha kiderül, hogy ez a külső ételszármazék miatt volt. Más részről: „(…) Meg azért is furcsa lenne, hogy rántott hús van, én meg viszek pörköltet a gyereknek. Tehát akkor melyik gyerek kerül hátrányba a miatt, mert a többi gyerek is akkor igényelné, hogy akkor ő is pörköltet akar enni. Vagy ő akar rántott húst enni, és ezt hogy oldod meg, hogy mert azt nem lehet.(…)” – teszi hozzá Nóra, hiszen ha kisfia óvodás lesz, és állami iskolába íratná, akkor a többiek lehet, hogy kiközösítenék őt emiatt, mert ő azt ehet, amit szeretne, ellenben a többi gyerekkel. Így tehát maradt az anyának az a megoldás, hogy mire Károly óvodáskorú lesz, akkor ő is a multikulturális óvodába fogja a gyerekét vinni, megelőzve ezeket a konfliktushelyzeteket. Ha összefoglalom az elhangzottakat, akkor az az eredmény lesz látható, hogy a gyermekek, és a muszlim szülők számára is jó választás ez a török óvoda, hiszen megfelelő a vallási előírásoknak. A szülőknek leveszi a vállukról azt a terhet, hogy figyeljék a gyerek óvodai, vagy iskolai étrendjét, és külön ételt vigyenek be a gyerekeknek, ezzel létrehozva a gyerekük kiközösítését, és további konfliktusok kialakulását. Azoknak a szülőknek, akiknek pedig nincs elég pénzük ilyen intézménybe járatni a gyereket, vagyis az állami iskolában az lenne a megoldás, ha a pedagógusok megpróbálnák figyelembe venni a gyerekek igényeit, így pl. az iskolai menzán külön a muszlimoknak elkészített ételek is lennének. Megfigyelhető az is, hogy Katalinnak és kisfiának külön étkészlete van otthon, mert a nagyszülőkkel élnek, akik fogyasztanak nem Halal ételeket is, ezért az anyuka mielőtt használná a készletet kétszer is elmossa, hogy azok megtisztuljanak a bűnös étkek maradékától. Itt megfigyelhető egyfajta rituálé, a tabu jelensége is, pl. azzal a késsel, amivel egy nem muszlim vágott mivel nem tudni mit szeletelt vele előtte, lehet szalonnát, vagy kolbászt ezért nem lehet rögtön használni. Az alkoholfogyasztásról is megkérdeztem a szülőket, illetve itt csak Szilvia, Omar és Mustafa volt érintett, mivel ők már a kamaszkorban vannak. Anyukáik egyöntetűen azt válaszolták, hogy ha a gyerek akarja, akkor kijátszhatja (nyilván a túlzott alkoholfogyasztást nem lehet eltitkolni), de ez a gyerek becsületére van bízva. Ők pedig úgy nevelték, és nevelik gyermekeiket, hogy nemet tudjanak mondani az alkoholra, és más az Iszlám által Haram42-nak ítélt dolgokra (mint pl. a drogok, más tudatmódosító szerek

42

Jelentése: Az Iszlámnak nem tetsző cselekedet, bűnnek is lehet fordítani ebben az esetben.

27

használata a diszkóba járás, az alkohol, és a sertéshús, továbbá annak minden származékának fogyasztása, és a paráználkodás minden formája). A gyerekek szüleinek nagyon fontos, hogy gyermekük megfelelően étkezzen, hiszen ez szerves része a jó vallásgyakorlásnak, a jó muszlim felnőtt felé vezető úton, és a szülők mindent megtesznek ennek betartása végett.

28

4. GYERMEKNEVELÉS A korábbi esetek mind-mind a muszlim gyermeknevelés egy- egy adott szituációira adtak példát, de most a gyermeknevelést, mind elméletben, mind gyakorlatban használatos szokásait fogom megvizsgálni, az interjúalanyaim elmondásai, és a rendelkezésemre álló szakirodalom összehasonlításával, felhasználásával, majd ebből próbálok majd meg következtetéseket levonni. Márta ezt mondja a gyermeknevelésről: „Közösen próbáljuk, vannak nézeteltérések időnként, de gondolom, ez inkább abból adódik, mivel és magyarnak születtem, ő arabnak, a két kultúra teljesen más-más szempontok szerint nevelik a gyerekeket, és hát én, mint anya hát engedékenyebb vagyok, de nem mondanám, hogy szigorúak vagyunk, (…) próbálunk olyan úton haladni, ami mind a hármunknak jó. És hát persze első szempont úgymond Istennek megfelelni, nagyon szeretnénk, ha olyan lányt tudnánk nevelni, aki jó muszlim lesz. Insallah.43” Ebből azt a következtetés lehet levonni, hogy a vallásos nevelés nagyon fontos a gyerekek szempontjából, az Istennek való megfelelés. Mikor feltettem neki a kérdést, hogy szerinte mi a kulcs a nevelésben ezt állította: „a gyereket, ami nagyon fontos ugye, ami az lesz először számon kérve, az ugye az ima44. A gyerekeket 7 éves kortól kell elkezdeni az imára nevelni, és 10 éves koruk után imádkozni kell. Na, most én úgy gondolom, hogy erőszakkal, akár tettlegességgel, nem lehet imára, nem lehet semmire rávenni, mert azzal megfélemlítem, lehet, hogy félelemből fog imádkozni, de az az ima nem annyit ér mintha önként. Fokozatosan rá kell nevelni az imára, hogy megtanulja azokat az alap dolgokat, ami úgymond a helyes vallásgyakorlatához neki szükséges.” Márta azt is mondja többek között, hogy a gyermeknek meg kell találnia az imára vezető utat, hiszen ha kényszerből teszi, vagy hanyagsággal végzi el, az nem olyan értékű mintha tiszta szívvel tenné ezt Allah előtt. Azonban most az anyuka helyzete igen nehéz, mert lánya a kamaszkor elején van, amikor a gyerekek mindenre nemet mondanak, így nagyon neki ebből a szempontból, azonban ha neki nem fogad szót, akkor megkéri a férjét, hogy beszéljen a lánnyal, hiszen ő türelmesebb, és akkor miután a férje beszélt vele mindhárman, közösen hozzák meg a döntést, leülnek és átbeszélik a dolgokat. Mikor a Szilvia valamilyen oknál fogva kifogásolható magatartást tanúsított, és édesanyja megfeddte emiatt, mindig az volt a válasza, hogy azért mondja ezt, mert ők muszlimok. 43 44

Jelentése: Ha Allah is úgy akarja. Jelentése:Mikor a muszlimok meghalnak felkerülnek Allahoz, és számon lesznek kérve rajtuk a tetteik.

29

Ilyenkor anyja leült vele és elmagyarázta neki, hogy „(…) egy 12 éves kislány vagy, semmi keresnivalód a plázában shoppingolni, vagy úgymond a parkban lógni (…). Én úgy gondolom, hogy 12 éves gyereknél nem az kéne, hogy napi renden legyen, hogy nem lakkozhatod a körmöd, nem mehetsz sminkbe, nem festheted a hajad, mert muszlimként se, meg 12 éves magyar kislányként se gondolom, hogy ez helyes lenne.” Tehát nem a csupán vallási okból kifolyólag mondja ezeket neki Márta, hanem azért mert félti őt, hogy bekerül egy olyan társaságba, akik elrontják a gyereket. Azt is hozzáteszi, hogy ő nem akar azzal szembesülni, hogy mikor a gyereke felnő, már rá sem ismer, mert annyira megváltozott. Azt is felhozza, hogy a szülők sokszor beleesnek abba a hibába, hogy ami nekik fiatal korukban nem sikerült, azt próbálják a gyerekkel elérni. Erről lehetne elmondani, hogy sok szülő megpróbálja ráerőltetni a gyerekére a saját gondolatmenetét, és nem ad kibontakozási teret, ami később súlyos gondokkal fog a gyerek szembesülni, hiszen nem lesz önálló gondolatmenete, véleményalkotása, mindig csak a szülőkre fog támaszkodni, ráadásul ez egyfajta személyiségzavarral is járhat, mikor a gyerek felteszi sokszor magának azt a kérdést, hogy kicsoda ő valójában, illetve a jó úton halad-e. Katalin ezt mondja 3 gyermeke neveléséről: „(…) ha az egyiknek nem engedtem meg ezt, akkor a másiknak sem fogom, illetve (…) nehezen szoktak bele abba, (…) hogy reggel felkelni, imádkozni (…).” A reggeli ima kb. hajnali 3-4 közé tehető, pontosítva akkor, amikor a nap felkel. Ezt egy gyereknek kezdetben nagyon nehéz megszoknia. Viszont ebben még csak a 2 fiú érintett, mert a kislánynak még nem kell imádkoznia sem böjtölnie, mivel nem érte el még a 7. életévét sem, ahol a gyereket el kell kezdeni az imára tanítani. A fiúk, viszont amikor már 7 évesek lettek, akkor már próbálkoztak a Ramadán betartásával. Arra a kérdésemre, hogy tud-e esetleg mondani valamilyen előírást a gyermeknevelésre a következőket válaszolta: „(…) a kislánynál volt olyan, hogy amikor megszületett, hogy megette datolyával, az újszülött gyereket (…) Merthogy az Szunna, tehát az egy ilyen ajánlott cselekedett. Ilyen összecsócsált datolyát kell etetni az újszülöttel. Ami még a szintén az újszülöttel kapcsolatba ugye, ahogy megszületik a gyerek, utána rögtön a fülébe kell az Eden-t elmondani.” (…)”Az Eden-t, az imára hívást, ami egyébként ugye minden alkalommal minden ima előtt elhangzik. Merthogy ez által a gyereket öntudatra ébreszti, vagy nem tudom, tehát ez a gyerek identitásába beépül, és akkor tehát az egy 0 perces gyereknél ez így rögtön a tisztaság, és egyáltalán a gyereknek a tiszta lelke meg a

30

Fitrája,45 tehát ez azt jelenti, hogy akkor ők még teljesen érintetlenek, ez úgy megadja nekik a vezetést.(…)” Tehát a muszlim gyermekek már kezdettől fogva a vallás hozzátartozói, hiszen az „Eden” elmondása a vallásban való részvételt is jelenti, ad egy hovatartozást a gyereknek. Arra a kérdésemre, hogy milyen módon, hogyan nevelik a gyerekeket, esetleg van-e ebből adódó konfliktus, az alábbi válaszokat kaptam: az apa régen túl szigorú volt a fiúkkal, keményen nevelte őket, ezért az anyának közbe kellett néha avatkoznia, és sikerült kompromisszumot kötniük. Azonban volt már hogy a gyerekek annyira kihozták szüleiket a sodrukból, hogy egy-egy atyai, vagy anyai pofon is elcsattant, de utána mikor mindenki lenyugodott tisztázták a történteket. A kislányt az apuka soha nem ütötte meg, anyukája is csak a kezét legyinti meg, ha valami rosszat csinál. A fiúkon már fiatalabb korban beléjük nevelik a felelősséget, hogy mikor férfivá érnek a leendő családjukkal jól tudjanak bánni, jól tudják kezelni a kialakult konfliktushelyzeteket. Egy lánynak viszont más a feladata, kevesebb felelősség hárul rá, mint egy férfira épp ezért se kell őt keménykezűen nevelni. Mikor anyjukat kérdeztem arról, hogy nem-e fél attól, hogy gyermekei egy olyan baráti körbe keverednek, ahol a muszlim vallási szabályokat megszegheti (pl. alkoholfogyasztás) azt mondta, hogy persze fél ettől, de gyermekeit olyan szellemben nevelte, hogy tudják, mit tehetnek és mit nem. Számára a legfontosabb, ha a szülő és gyermek közti bizalom megvan, hogy ha a gyerek olyan szituációba keveredik, amit nem tud megoldani, vagy valami rosszat tett, akkor bizalommal tud szülei felé fordulni, és közösen meg tudják ezeket oldani. Ha ez nincs, akkor már régen rossz, amit a gyerek csinál. Nehézséget okoz egy magyarországi muszlim kamasznak az a felfogás, hogy nem lehet barátnőjük: „(…) Azért az Iszlámba az a normális, hogy ha 18-20 évesen, ha megteheti, akkor menjen, nősüljön meg, és akkor onnantól kezdve, tehát nincs ez a barátnő viszony, barátnő státusz. És hát ugye erről is beszélgettünk, mert hát ugye 18 meg 20 évesen azok már úgy félig felnőttek (…).” Az Iszlám előírások szerint férfi, és nő szerint csak a házasság után lehet testi kapcsolat a felek között, ezért nincs barátnői státusz, hogy ne legyenek a szerelmesek ilyen nagymértékű kísértésnek kitéve. Mivel a fiúk egy más erkölcsrendszerű társadalomban nőttek fel, ezért érdekelt, hogy ezt miként fogadják. Anyjuk szerint ez teljesen elfogadható számukra, a család azonban arra is felkészült, ha a fiúk esetleg házastársat választanának maguknak, hiszen akkor támogatnák fiaikat, de ez még a szülő elmondása szerint a közel jövőben nem valószínű.

45

Jelentése: egyistenhit, az egyedüli Istenben való hit.

31

Elmondta azt is, hogy egy fiú azért szabadabba élhet, mint egy lány, hiszen nem kell őt annyira félteni: „(…) a fiúknak azért nagyobb a szabadságuk minden téren. Tehát azért egy fiúnak könnyebb ellébecolnia. Egy lányka azért 7 éves kora után azért már ott vannak már kötöttségek, amiket nem árt, ha kicsiként megszokik, aztán utána, ahogy nő és nőiesedik (…)” A kislányt már gyermekkorába fokozatosan ránevelik az anya szerepre, pl. mosás, takarítás. A lányok más nevelést is kapnak, pl. a szigorú erkölcsi nevelés ebben a szakirodalmi idézetben is megjelenik: „A nők többnyire nem látogattak olyan nyilvános órákat, amelyek a mecsetekben vagy magánházakban kerültek megtartásra.(…)” 46 Egy fiúnál azonban nem baj, ha este 10-11-ig a haverjaival ül a kávézóban, és csak éjfélre ér haza. A lányok ezt nem tehetik meg, hiszen az utca veszélyének ki vannak téve, ezért is van az, hogy nekik korábban haza kell érniük. Erre jó példa mikor Márta is említi, hogy lányának telefonálnia kell neki, mikor beér az iskolába, végez az iskolában, és akkor is, amikor érkezik haza, így édesanyja tudja, hogy biztonságos helyen van a lánya, és hogy mit csinál. Természetesen, ha a barátaival szeretne menni, akkor is fel kell hívnia az anyukáját, és ha ő jóváhagyja Szilvia, csak akkor mehet el, viszont a Márta által megadott időpontban kell hazaérkeznie. Katalint megkérdeztem, hogy mit gondol mennyiben más az ő családja, nem e nehezebb neki a gyermekekkel boldogulnia, mint egy átlag magyar családnak, de erre csak annyit mond, hogy más szülőktől is ugyanazt hallja vissza, mint amit ő átél a gyerekekkel, tehát nincs különbség. Nóránál azért más a helyzet, mivel kisfia nagyon fiatal, és még nem kifejezetten kell őt olyan intenzíven nevelni, egyelőre csak azt tudja megtanítani neki, hogy mit szabad, és mit nem. Például, ha a játékait nem rakja össze, miután játszott velük együtt összepakolják, de ez nem mindig valósul meg, hiszen a kicsi figyelmét minden újdonság leköti. Ha nagyobb lesz, akkor majd neki is kötelező lesz a napi ötszöri ima, és a böjtölés. Persze édesanyja elmondja, hogy a gyerekeknek könnyített böjt van: „(…) a fiúk olyan 7 éves koruk körül válnak fiúvá, amikortól kéne ugye a böjtöt tartani, de a lányok ugye az első menzesz meg jövetelétől kell, hogy tartsák, de nyilván ugye ez nem egyszerű egy kisgyereknek. És nálunk Magyarországon nagyon hosszú a napfelkeltétől, ha jól emlékszem 15 óra volt a böjtölési időszak, amikor nem lehet enni, inni, és ezt egy kisgyerektől nem lehet elvárni, tehát nekik egy könnyített böjt van, mondjuk, mit tudom, én kihagy. Tehát reggelizik, vacsorázik, vagy meg hogy eltoljuk neki az ebédet, mondjuk, nem délbe van,

46

Kéri Katalin 2003: Holdarcú, karcsú ciprusok – Nők a középkori iszlámban. Budapest: Terebess Kiadó.

32

amikor lenne ebédidő, hanem mondjuk 2-kor fog enni. Ahogy bírja a kis szervezete. Nyilván nem az a cél, hogy ő megbetegedjen, hanem az, hogy előbb-utóbb hozzászokjon, de mire abba a korba ér, hogy végig tudjon egyet csinálni szervezetileg is, addigra már biztos tudja már csinálni.” Az Iszlám megad egy kort, amikor a gyerekek képesek döntést hozni, lehet őket a helyes úton nevelni, ahogy az anyuka mondja, a fiúknál ez a 7 éves kor, a lányoknál pedig az első menstruáció. Megkérdeztem tőle azt is, hogy mikor a fia idősebb lesz, milyen nevelési elveket fog nála alkalmazni. Ezt a választ kaptam: „(…) minden szülő nyilván próbálja úgy nevelni a gyerekét, ami a saját vallásához ugye kapcsolódik. Nyilván nevelem arra, hogy napi ötszöri imádkozás, hogy nem eszik disznóhúst, és az embertársaival úgy bánjon, hogy az az emberhez méltó legyen, az a bánásmód (…). A későbbiek folyamán, meg lesz neki tanítva, hogy különböző vallású emberek vannak, tisztelni kell, őket nem kell velük egyet érteni, nem kell vitába sem egyet érteni (…) nem verekszünk, nem teszünk kárt a másiknak, ezek a nevelések természetesen benne vannak. Illetve az, hogy ugye ő, mint fiú nem fog olyan korba menni, bulizni, mint mondjuk a többiek, illetve, hogy a muszlimként nevelésbe ugye benne van az, hogy persze kíváncsiságból biztos benne lesz, hogy mi az az alkohol, de nem az lesz neki az első, hogy mondjuk, egy ivóversenybe részt vegyen.” Próbálja a gyermekét majd úgy nevelni, hogy elfogadja embertársait, és a vallásos úton vezetni. Mikor megkérdeztem ő mit gondol mi a kulcs a gyermeknevelésnél, azt mondta: „Egy gyermeket borzasztó sok türelemmel lehet nevelni, és szeretettel, mert tudnak ők olyat csinálni, amit ők nem szándékosan csinálnak, meg rosszul. (…).” Megvizsgálva az interjúrészleteket az mondható el, hogy a gyermeknevelésnél a vallásos nevelés mellett a legfontosabb a szeretet, a bizalom, és a türelem. Ezek nélkül a gyermek a rossz irányba fog sodródni, és nem olyan felnőtt válik majd belőle, ami a muszlimok számára elfogadható. A vallásos nevelésbe beletartozik az, hogy mikor a gyermek eléri, a hetedik évet az imára kell őket tanítani: „Utasítsátok gyermekeiteket az imádkozásra, ha gyermekeitek elérik a hetedik évet (…)”47 Ezt mindhárom alanyom említi is mikor megkértem, hogy mondjanak egy Iszlám előírást a gyermeknevelésről, mindhárman ezt mondák, az imára nevelést.

47

Al-Hashimi, Dr. Muhammad Ali 2007: A muszlim és gyermekei: In: A muszlim személyisége – A Korán és a szunna megfogalmazása szerint. Budapest: Magyarországi Muszlimok Egyháza, 67.o.

33

„(…)Tanúságtétel után elsősorban az ima, az imádkozás. Úgy tudjuk megtartani az imádkozást – hogy az Isten is megőrizzen bennünket – hogy időben imádkozzuk a napi kötelező imákat.(…)48 Elérkeztünk tehát az elméleti részhez, ahol most meg fogom vizsgálni a szakirodalom állításait, és összevetem az interjú részletekkel. A 47-es és 48-as lábjegyzetekben felvetődik az imára nevelés, a 48-as jegyzet a ”Muszlim személyisége” című könyvből idéz, ahol egy egész fejezet található a gyermeknevelésre vonatkozólag. Ez az írásmű felosztja a gyermeknevelést különböző pontokra, melyek a gyermeknevelés főbb kulcsgondolatait osztják meg velünk, és ezeket részletezi az Iszlám szabályai szerint. Ezek a főbb pillérek: 1. Tisztában van felelősségével gyermekei iránt, 2. A leghatékonyabb módszereket használja a nevelésben, 3. Érezteti velük szeretetét, 4. Bőkezűen és boldogan költ gyermekeire, 5. Nem tesz különbséget a szeretetben és költésben a fiúk és a lányok között, 6. Szemmel tartja mindazt, ami hatással van formálásukra, és irányításukra, 7. Egyforma bánásmódban részesíti gyermekeit, 8. Magas szintű erkölcsre neveli őket. Láthatjuk tehát, hogy a muszlim gyermeknevelésben, amit az interjú részletekben is megjelenik, a felelősség (Szilvia hazatelefonálásai), a szigor (Katalin fiai, és apjuk), a szeretet (Nóra mikor mondja, hogy a gyereket sok szeretettel lehet nevelni), a gyermekek életének figyelemmel kísérése (Márta, és Katalin tudják hova mennek a gyermekeik, és kikkel), és az abba való beleszólás, erkölcsi nevelés (Márta nem hagyja, hogy olyan laza erkölcsű legyen, mint osztálytársai, Katalin mikor említi, hogy nincs barátnői státusz). Egy másik forrás a gyermekek iránti türelmet (Nóra is mondja a gyermeknevelés kapcsán), és megértést tanúsítja: „(…) a gyerekeknek - megfigyeléseim szerint - nagy "szabadságot" engednek, abban az értelemben, hogy játszhatnak, futkározhatnak, amikor csak akarnak. Ezt kihasználva a gyerekek még ima közben is élnek a lehetőséggel. Meglepett az a türelem, amellyel a gyerekekhez viszonyulnak: nem szólnak durván rájuk, nem kiabálnak velük, még ima közben sem zavarja őket a gyerekek féktelensége (…).”49 Egy imám50 pénteki beszédjében 3 nagy csoportra osztja a gyermeknevelés főbb pontjait.51 Ezek: 1.The physical preparation, 2.The mental preparation, 3.The moral preparation.52 48

Alsabahi, Dr. Adel Ahmed 2010. Hogyan tanítsuk a gyerekeket a Szunna szerint [Online]. Hozzáférés: http://iszlam.com/iszlam-az-elet-vallasa/csalad-az-iszlamban/item/1040-hogyan-tanitsuk-agyerekeket-a-szunna-szerint 49 Kiss Enikő - Anwar Aimen - Csiszár Anita 2002: Az ISZLÁM Magyarországon és Közel-Keleten Tanulmányok a magyarországi és iszlám világ muszlimjainak életéből. Budapest: MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont Munkafüzetek 93. 50 Muszlim tanító. Ő tartja a muszlimok pénteki imája utáni beszédet. 51 Baianonie, Imam Mohamed: The Islamic Way to Raise the Children. Friday speech at Islamic Center of Raleigh, N.C, on January 1, 1988.

34

A gyermeknevelés fő pontjait meg is határozza a következő képpen: 1. A fizikai felkészülés: magába foglalja azt, hogy vigyázni kell a gyermek testi épségére, hogy az erős legyen, és ellen tudjon állni a különböző betegségeknek. (Itt a gyermek megfelelő táplálásán, eltartásán van a fő hangsúly). 2.A mentális felkészülés: minden, ami tartalmazza a megfelelő mentális gondolkodást, vagyis az ítélőképességek, a következtetések levonását, a mély gondoltatokat, gondolatmeneteket. Célja, hogy mások példája nyomán megértse a dolgokat, a körülötte folyó dolgokat, és előnyt szerezzen mások tapasztalataiból. 3. Az erkölcsi felkészülés: közvetíteni a legjobb erkölcsöt a gyerek felé, ki kell javítani a rossz erkölcsöt, és viselkedést. Ez a 3 nagy csoport további alfejezetekre oszlik, ahol ezeket a pontokat részletezi az imám. Megpróbáltam nagyjából összefoglalni az előbb a főbb részeket, amelyet az imént említett írás tartalmaz. Ezt a három fő pontot egy másik írás is alátámasztja: „(…) Kisdedkorban az egészség kialakítása a legfontosabb, majd – kisgyermekkorban – a testi nevelés mellett az erkölcsi nevelés a fő kérdés. (…)”53 Egy angol cikk még részletesebb leírást ad arról, hogyan kell az Iszlám tanításai szerint nevelni a gyermeket. Ez a cikk 40 módszert tartalmaz, amely leírja, hogy a szülő hogyan kell, hogy viselkedjen a gyerekkel. Találunk benne jó tanácsokat, és nevelési stratégiákat. 54 Összefoglalva, elmondható tehát, hogy az interjúalanyaim és a szakirodalom állításai nagyban megegyezőek, tehát egy tiszta képet adnak a gyermeknevelésről. A szakirodalom azonban tartalmazza azt a tudományos hátteret, amit az interjúalanyok saját szavaikkal nem tudnak elmondani.

Hozzáférés: http://islam1.org/khutub/Islamic_Raise_Child.htm Fordítás: Az első a fizikai felkészülés, a második a mentális felkészülés, a harmadik az erkölcsi felkészülés. 53 Kéri Katalin 2004: A középkori muszlim nevelési irodalom főbb témái. Magyar Pedagógia, 104. 2004. 4. 409-427. 54 Beheshtī, Rayhāneye 2006: 40 Akhlāq Points on Interacting with your Child. In: Abbas Merali: From Marriage to Parenthood: The Heavenly Path. World Federation of KSIMC. 52

35

5. ÖSSZEFOGALÁS Zárásként összegzem a dolgozatban elhangzottakat, és mindent egybevetve megpróbálom bemutatni a kutatásom eredményeit. Az eredményeket összegezve azt állapíthatjuk meg, hogy sikerült választ kapnom arra, hogy a muszlimok hogyan nevelik gyermekeiket. A vallásos nevelés náluk elsődleges, hiszen csak így válhatnak belőlük igazhitű muszlim felnőttek. Ugyanakkor a szülőknek meg kell küzdeniük a külső környezet adta nehézségekkel, pl. a más vallású ünnepek, az iskola, vagy óvoda együtt nem működése, és megpróbálni ezeket a gyermekek javára fordítani úgy, hogy identitásukban, és vallásukban ne essen csorba. A szülőkön nagy a felelősség, viszont ennek tudatában a családok összetartó ereje a kulcs, amit az apa, és anya szerep felosztása, együttműködése a legfontosabb. A szülőnek példamutató erejével, mind vallásilag, mind erkölcsileg jó példát kell statuálnia a gyerekek számára, hiszen a gyermek csak úgy léphet szülei nyomdokába, ha a családjából azokat a példákat hozza magával, azokat a viselkedési mintákat, amiket korábban már látott otthon. Ha a szülő úgy neveli a gyermekét, ahogyan a vallási előírások mondják, mindeközben figyeli a fejlődését, megbízható társként áll mellette, gyermeke szempontjából előnyös dolgokat teszi előtérbe, gondoskodik, és óvja, ugyanolyan bánásmódban részesíti gyermekeit, szereti őket, és türelmes velük, akkor a gyermeke mikor felnőtté érik hálás lesz szüleinek a fáradozásukért. A szülőknek kötelességük a gyerekeket felnevelni, és jó bánásmódban részesíteni őket, hiszen ha a szülők idősek lesznek, a gyermekük gondjaira lesznek bízva, nekik kell róluk gondoskodnia. A muszlimoknál különösen fontos a más vallásúak, és más embertársaik iránti tolerancia, és türelem. Távol áll tőlük az előítéletesség, és ezt próbálják gyermekeiknek is átadni, beléjük nevelni, hogy mikor egy nem muszlim környezetbe kerülnek, akkor ne érje őket semmilyen meglepetés, tudjanak mit kezdeni a kialakult helyzettel. A különböző intézmények másként kezelik ezeket a gyerekeket. Valamelyik elfogadó velük szemben, ám akadnak olyanok is, amelyek nehezítik a gyerek vallási identitásának megélését. Ezen problematikák miatt sikerült egy olyan intézményt létrehozni, ahol a muszlim gyerekeket nem éri vallásuk, étkezési szokásaik miatt hátrány, ugyanolyan bánásmódban részesülnek, mint más embertársaik. Vallásuk miatt ugyanakkor a közvetlen környezet sem tudja nagyon elfogadni a kialakult helyzetet, hiszen sok családban vagy nem hallottak, vagy előítéletesek az Iszlám vallást illetően, és félnek, hogy rokonuk, unokájuk is olyan ember lesz, mint amit a médiában 36

látnak. A média különösen negatív képet fest ezekről az emberekről, hiszen úgy állítja be a muszlimokat, mint terroristákat, mint gyilkosokat, egyfajta sztereotip képet adva ezzel az embereknek. Azok az emberek viszont, akiknek Iszlámvallású szomszédja van, ők másként élik meg a helyzetet, hiszen szomszédjai szívesen beszélnek a vallásról, elmagyarázzák neki a médiában látottakat, ugyanakkor szemtanúja is lehet a szomszédok gyermeknevelési stratégiáinak is. Összefoglalva a dolgozatot azt mondhatjuk, hogy a médiának igen nagy szerepe van a muszlimok megítélésében, ugyanakkor ők tesznek azért, hogy ezek a sztereotip képek megváltozzanak, és gyermekeik felnevelésével rácáfoljanak arra, amit a többségi társadalom gondol. A gyermekek pedig a későbbiek során már felnőttként tudják bizonyítani azt, amit szüleiktől tanultak, továbbadva a vallásos hitben, és szeretetben való nevelésüket.

37

IRODALOMJEGYZÉK

Al-Hashimi, Dr. Muhammad Ali 2007: A muszlim és gyermekei: In: A muszlim személyisége – A Korán és a szunna megfogalmazása szerint. Budapest: Magyarországi Muszlimok Egyháza, 67-72. Beheshtī, Rayhāneye 2006: 40 Akhlāq Points on Interacting with your Child. In: Abbas Merali: From Marriage to Parenthood: The Heavenly Path. World Federation of KSIMC. Boromisza Dávid 2003: Az interkulturális félreértés kutatásának fő irányzatai. Szociológiai Szemle, 2003.4. 76-87 Drjenovszky Zsófia 2004: A budapesti muszlimok alkalmazkodási stratégiái. In: Kisebbség és kultúra – Antropológiai tanulmányok I. Budapest: Gergely István (Könyv Kiadó), 101-115. Géczi János 2004: Moszlim emberképek és pedagógiák. Iskolakultúra, 14. 2004. 2. 85-90. Kéri Katalin 1998: Tanárok a középkori Iszlám világban. Magyar Pedagógia, 98. 1998. 1. 17-25. Kéri Katalin 2001: A világ díszei – Gyermekszemlélet, gyermekkor a középkori iszlám világban. Valóság, 44. 2001. 1. 54-60. Kéri Katalin 2001: Az iszlám neveléstörténet kutatásának és tanításának szükségességéről – „Egyetemes” neveléstörténet-írásunk eredményei és hiányosságai. Acta Paedagogica, 1. 2001. 2. 21-26 Kéri Katalin 2003: Holdarcú, karcsú ciprusok – Nők a középkori iszlámban. Budapest: Terebess Kiadó.

38

Kéri Katalin 2004: A középkori muszlim nevelési irodalom főbb témái. Magyar Pedagógia, 104. 2004. 4. 409-427. Kéri Katalin 2004: Muszlim nevelésügy a nyugati neveléstörténet-írásban. Neveléstörténet, 1. 2004. 3-4. 5-22. Kiss Enikő - Anwar Aimen - Csiszár Anita 2002: Az ISZLÁM Magyarországon és Közel-Keleten - Tanulmányok a magyarországi és iszlám világ muszlimjainak életéből. Budapest: MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont Munkafüzetek 93. Tóth Ágnes – Vékás János 2008: A vegyes házasságok szerepe a magyarországi kisebbségi közösségek reprodukciójában Demográfia, 51. 2008. 4. 329-356. Tüske László 2004: Az arab államok oktatástörténetéről. Iskolakultúra, 14. 2004. 2. 76-84.

39

Elektronikus források

Alsabahi, Dr. Adel Ahmed 2010

Hogyan tanítsuk a gyerekeket a Szunna szerint [Online]. Hozzáférés:

http://iszlam.com/iszlam-az-elet-vallasa/csalad-az-iszlamban/item/1040-hogyan-tanitsuk-agyerekeket-a-szunna-szerint

Baianonie, Imam Mohamed: The Islamic Way to Raise the Children. Friday speech at Islamic Center of Raleigh, N.C, on January 1, 1988. Hozzáférés: http://islam1.org/khutub/Islamic_Raise_Child.htm Dr. Albert Gábor 2011

A nevelés elméleti és történeti alapjai.[Online]. Hozzáférés:

http://janus.ttk.pte.hu/tamop/kaposvari_anyag/albert_gabor/9nevels_a_kzpkori_iszlmban.h tml

Scourfield, Jonathan, Sophie Gilliat-Ray, Asma Khan and Sameh Otri – Bringing up Muslim Children – Summary of Cardiff University research project [Online] Hozzáférés: http://www.religionandsociety.org.uk/uploads/docs/2010_06/1276680685_Scourfield_Proj ect_Findings_Booklet.pdf A kendő a magyar iskolákban [Online] Hozzáférés: http://iszlam.com/iszlam-az-elet-vallasa/csalad-aziszlamban/item/901-a-kendo-a-magyar-iskolakban A muszlim család szentsége [Online] 2007

Hozzáférés: http://mult-

kor.hu/20071202_v_fejezet_a_muszlim_csalad_szentsege Raising Children in Islam – How to raise children into responsible Muslim adults? [Online] 40

Hozzáférés: http://www.iqrasense.com/muslim-character/raisingchildren-in-islam-how-to-raise-children-into-responsible-muslim-adults.html Magyarországi Muszlimok Egyháza [Online] Hozzáférés: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_Muszlimok_Egyh%C3%A1za Magyar Iszlám Közösség [Online] Hozzáférés: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Iszl%C3%A1m_K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g Központi Statiszikai Hivatal – Magyarország 2011 [Online] 2011

Hozzáférés:

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo2011.pdf A 23. oldalon található kép forrása [Online]: https://fbcdn-sphotos-e-a.akamaihd.net/hphotos-ak-xpa1/t31.08/s960x960/11041919_620977941337353_4692778843050554473_o.jpg

41