„Vállalkozó nők – esélyek, egyenlőtlenségek”
Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Női vállalkozók Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig
Horváth Anna SEED Alapítvány
Vállalkozónői konferencia, Budapest, 2006. május 30.
„Vállalkozó nők – esélyek, egyenlőtlenségek”
A vállalkozások száma Magyarországon Társas vállalkozás:
497.942 db
Egyéni vállalkozás:
710.838 db
Összesen:
1.208.780 db
Hány százalékukban nő a tulajdonos vagy a résztulajdonos?
Forrás: KSH Gyorstájékoztató, 2006. február 21.
„Vállalkozó nők – esélyek, egyenlőtlenségek”
Elérhető hivatalos adatok a női vállalkozókról KSH: A vállalkozások demográfiája, 1999-2003. • Létszám; • Főtevékenység; • Földrajzi terület; • A tulajdonos neme szerinti bontás nincs benne. KSH: Nők és férfiak Magyarországon, 2004. •… • Munkaerőpiac, foglalkoztatás; • Jövedelmek, keresetek, nyugdíjak; •…
• Vállalkozási tevékenységre vonatkozó adat nincs benne.
„Vállalkozó nők – esélyek, egyenlőtlenségek”
Amit tudunk Nők (%)
Férfiak (%) 9,2
11,6
Alsóvezető, alsószintű értelmiségi, hivatalnok
26,8
11,5
Rutin szellemi
14,2
2,6
Rutin szolgáltatási
12,1
3,9
Nem mezőgazdasági vállalkozó
5,4
10,3
Mezőgazdasági vállalkozó
0,7
2,1
Szakképzett fizikai
9,9
31,9
21,0
22,7
0,9
3,4
Felső- és középvezető, felsőszintű értelmiségi, hivatalnok
Szakképzetlen Mezőgazdasági munkás Forrás: KSH NKI: „Életünk fordulópontjai”, 2002., bázis: foglalkoztatottak
„Vállalkozó nők – esélyek, egyenlőtlenségek”
Tehát hány női vállalkozó is van? Főállású vállalkozó férfiak száma:
2,1 millió x 12,4% = 260 ezer
Főállású vállalkozó nők száma:
1,8 millió x 6,1% = 107 ezer
Vállalkozónők aránya (az összes főállású vállalkozón belül) kb.:
29%
Nők aránya (a lakosságon belül):
52%
Foglalkoztatott nők aránya (az összes foglalkoztatotton belül):
46%
Más forrásból (reprezentatív minta alapján) az összes vállalkozáson belül 32% a nők aránya, és ez a 90-es évek közepe óta nem változik.1 1Forrás:
GKM Gazdaságelemző Központ: Konjunktúra kutatás, 2003.
„Vállalkozó nők – esélyek, egyenlőtlenségek”
Ágazatok Nők (%)
Férfiak (%)
Ipar
3
8
Építőipar
1
9
Kereskedelem
39
33
Szolgáltatás
56
50
1
0
Egyéb
Forrás: GKM Gazdaságelemző Központ: Konjunktúra kutatás, 2003.
„Vállalkozó nők – esélyek, egyenlőtlenségek”
Jogi formák Nők (%) Egyéni vállalkozás
Férfiak (%) 43
24
Kkt.
2
3
Bt.
36
31
Kft.
19
40
Rt.
0
1
Forrás: GKM Gazdaságelemző Központ: Konjunktúra kutatás, 2003.
„Vállalkozó nők – esélyek, egyenlőtlenségek”
Alkalmazottak száma Nők (%)
Férfiak (%)
Alkalmazott nélküli
28
16
Mikrovállalkozás (10 fő alatt)
65
66
6
15
19
40
Kisvállalkozás (10-49 fő) Közepes és nagy vállalkozás (50 főtől)
Forrás: GKM Gazdaságelemző Központ: Konjunktúra kutatás, 2003.
„Vállalkozó nők – esélyek, egyenlőtlenségek”
További tények • A nők jelentős része (egy Vas megyei vállalkozónői kutatás szerint 86%-a) kényszerből lesz vállalkozó. Elsősorban megszűnő munkahely, intoleráns munkahely vagy bizonytalan munkahely miatt.1 • A férfiak derűlátóbbak vállalkozásuk jelenlegi helyzetével és jövőbeni kilátásaival kapcsolatosan, mint a nők.2
1Forrás: 2Forrás:
SEED Alapítvány: Vas megyei vállalkozónők aktivitásának elősegítése, 2004. GKM Gazdaságelemző Központ: Konjunktúra kutatás, 2003.
„Vállalkozó nők – esélyek, egyenlőtlenségek”
Miért van ez így? – Az okok • A hagyományos nemi szerepeken alapuló neveltetés: A fiúktól várják el, hogy – akár önállósodva is – eltartsák a családot. Ezt a SEED Alapítvány 1995-ös ifjúsági kutatása is alátámasztotta: a 14-18 éves fiúk jóval nagyobb arányban készültek vállalkozónak, mint a lányok. • Társadalmi sztereotípiák: A 90-es években általános nézet volt – sokszor még ma is az –, hogy a férfiak rátermettebbek, érdekeiket jobban érvényesítik, könnyebben vállalnak kockázatot, mint a nők. • Ennek hatásaként a nőkből sokszor valóban hiányoznak a vállalkozás indításához szükséges attitüdök. • A nők háztartási, családi leterheltsége nehezen egyeztethető össze a vállalkozói léttel.
„Vállalkozó nők – esélyek, egyenlőtlenségek”
Sztereotípiák visszaköszönése kvalitatív kutatásokban • „A férfiak bátrabbak, jobban mernek kockáztatni, vállalkozni, nem kell a család mindennapos ügyeivel foglalkozniuk”1
• „…és akkor az kudarc volt, hogy az ember meg tudná csinálni és jó is lett volna, csak azért nem, mert nő.”2 • „Volt olyan, aki azt mondta, ne legyen nő a főnöke…”2 • „Egyik-másik ügyfél a férjemmel akart tárgyalni, neki mondták a dolgokat.”2 • „Hát, amikor férfi-soviniszta ügyvezetővel találkozik az ember, és látszik rajta, hogy csak a kollégámhoz beszél. Mintha ott sem lennék.”2 • ”Most már elértem, hogy a fiúk kérdeznek, tehát más vállalkozó férfitársak megkeresnek, s kérik a segítségemet, vagy esetleg kikérik a véleményemet egy munkáról, hogy hogyan lehet megoldani. Szóval azt mondom, hogy ez a siker, nem a pénz.”2
1Forrás:
2Forrás:
SEED Alapítvány: A nők helyzetének változása az átmenet idején, 1999. SEED Alapítvány: Vas megyei vállalkozónők aktivitásának elősegítése, 2004.
„Vállalkozó nők – esélyek, egyenlőtlenségek”
Munkamegosztás a családi vállalkozásokban Házastárs neme
Tulajdonos
Alkalmazott
Nem kap fizetést
Nem vesz részt, mert
Nem vesz részt
saját vállalkozása van
Férfi (%)
40
5
10
17
29
Nő (%)
21
13
19
5
42
Összesen (%)
27
11
16
8
38
Forrás: SEED Alapítvány: Családi vállalkozások Magyarországon, 1997.
„Vállalkozó nők – esélyek, egyenlőtlenségek”
A kettős leterheltség • Ha házaspárok indítanak családi vállalkozást, 36%-ban nem történik változás a háztartási munkák megosztásában, és csak 10%-ban segít többet a férj.1 • Az önálló vállalkozást indító nőknek csak 15%-a érezte azt, hogy kedvezően változott a családon belüli helyzete, pedig 45%-uk javította, további 45%-uk stabilizálta a család életszínvonalát.2 • A háztartási munkák 80%-át akkor is a nők végzik, ha az ő foglalkozásuk magasabb presztízsű, jobban fizetett.3
1Forrás:
SEED Alapítvány: Családi vállalkozások Magyarországon, 1997. SEED Alapítvány: Vas megyei vállalkozónők aktivitásának elősegítése, 2004. 3Forrás: KSH Időmérleg-felvétele 1999/2000. 2Forrás:
„Vállalkozó nők – esélyek, egyenlőtlenségek”
Családi munkamegosztás Jövedelemszerző munka megosztása Nő
Férfi
Háztartási munka megosztása Nő
Férfi
A férj foglalkozása jobb (%)
43
57
82
18
A feleség foglalkozása jobb (%)
48
52
80
20
A házaspárnak megegyező státuszú foglalkozása van
43
57
78
22
Forrás: KSH Időmérleg-felvétele 1999/2000.
„Vállalkozó nők – esélyek, egyenlőtlenségek”
A kettős leterheltség „Szerintem sokkal sikeresebb tud lenni a férfi, mert jobban oda tud figyelni a munkájára. Egy nőnek azért sokminden energiát, időt elvisz a háztartás, a család. Ha azt az energiát, amit a családom kíván és vár el tőlem, a vállalkozásomba tudnám fektetni, biztosan sokkal jobban menne.”
Forrás: SEED Alapítvány: Vas megyei vállalkozónők aktivitásának elősegítése, 2004.
„Vállalkozó nők – esélyek, egyenlőtlenségek”
„A családdal is nehéz volt elfogadtatni, hogy nő létemre a mosogatáson kívül másra is alkalmas vagyok.”
Forrás: SEED Alapítvány: Vas megyei vállalkozónők aktivitásának elősegítése, 2004.
