Tudatos jelenlét (mindfulness) alapú módszerek
Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Kötelezıen választható CME tanfolyam 2013 március 22.
A kognitív terápia fejlıdése 1. hullám: standard módszerek (12-20 ülés) szorongásos megbetegedések hangulatzavarok 2. hullám: személyiségzavarok kezelése, egyre összetettebb módszerek sématerápia (Young, 1990) dialektikus viselkedésterápia (Linehan, 1993) 3. hullám: súlyos traumák és visszatérı depresszió esetén meta-kognitív terápia (Wells,2002) „mindfulness” módszerek (Kabat-Zinn, 1990) elfogadás és elkötelezıdés terápiák (ACT) 2
Bizonyítékokon alapuló gyógyítás (EBM) (Geddes, 1991;Trull és Phares, 2007; Roth és Fónagy, 1995)
probléma
orientált idıhatáros kontrollált vizsgálatokkal igazolt költség-hatékony beavatkozások.
3
Tudatos jelenlét (mindfulness) (Kabat-Zinn, 1995)
Minden pillanatban jelenlevı ítéletmentes tudatosság, a figyelem gyakorlásának specifikus módja, mely a jelen pillanatra vonatkozik, és annyira mentes a reaktivitástól,az ítélkezéstıl, és annyira nyitott, amennyire csak lehetséges.
Kabat-Zinn szerint nem szükséges hozzá spirituális hozzáállás, noha a buddhizmusban gyökerezik 4
Sajátos hozzáállás
Ítélkezés-mentesség Türelem Bizalom Nem-erıltetés Elfogadás Elengedés 5
Buddhista gyökerek A belsı figyelem elmélyíti a koncentrációt a meditáció irányába. A belsı figyelem állapotában „a tanítvány elmerül a teste, érzései és gondolatai szemlélésébe. A koncentráláson és a a fenti dolgok szemlélésén keresztül, tisztán megértve ezek valódi természetét, a győlölet és sajnálat, a szomorúság és a gyász elmúlik és eléri a Nirvánát”.
(Satipatthanda-Sutta; Thera, 1962) A szenvedés a belsı állapot folyamatos figyelésén keresztül
enyhül és a személy elszakad a vágyaktól 6
Keresztény gyökerek (Larkin, 2000)
A keresztény hagyományban is nagyon erıs az Isten jelenlétére való figyelés Szemlélıdı, kontemplatív szerzetesrendek Tudatos jelenlét meditáció = tudatos figyelem vagy a self teljes jelenlétének a megélése az adott pillanatban 7
Mit is értünk mindfulness alatt? Rokon fogalmak:
Introspekció, reflektív funkcionálás (Bishop, 2004) Flow (Csíkszentmihályi, 2001; Kee és Wang, 2008) Abszorpció (Tellegen és Atkinson, 1974) Intrinsc motiváció(Ryan, Deci, 2000)
Magyar megnevezései
Jelentudatosság (Kulcsár, 2009) Éber figyelem (Kabat-Zinn, 2009, ford.: Veszprémi Krisztina ) Belsı Figyelem (Perczel Forintos, 2009) Tudatos Jelenlét (Linehan, 2010, ford.: Perczel Forintos 2010) 8
Jelen-lét
Elménk szinte folyamatosan elkóborol a valóságból, a jelenbıl, és a múltba vagy a jövıbe (tervek, feladatok), illetve saját maga teremtette képzetekbe (vágyak, álmodozások) menekül.
Tele lenni saját problémáinkkal, emlékeinkkel, terveinkkel, feladatainkkal, gondjainkkal = elveszítjük kapcsolatunkat a jelennel.
Életünk csak a jelen pillanatban zajlik. Ha csak a múlttal vagy a jövõvel vagyunk elfoglalva, és emiatt elmulasztjuk a jelen pillanatait, akkor tulajdonképpen saját életünk apró kis darabkáit vesztegetjük el.
Pedig ez az egyedül rendelkezésre álló idı, csak a jelenben tudunk élni, érezni, szeretni, fejlõdni és növekedni.
9
A mindfulness kétkomponenső modellje (Bishop, 2004) 1.
Figyelem önszabályozása: lehetıvé teszi, hogy a figyelem tartósan az aktuális élményekre irányuljon, megnövelve ezzel a jelen pillanatban zajló mentális történések felismerésének lehetıségét (meditációs gyakorlatokon ( keresztül). A figyelem önszabályozása a fenntartott figyelmet, a figyelem váltásának képességét, valamint az elaborációs folyamatok gátlását foglalja magában. Ilyen értelemben a mindfulness metakognitív készség: gondolatok kontrollja valamint a kontroll eszközeinek birtoklása A légzésre figyelés ítéletmentes tudatossággal párosulva a feldolgozást gátolja, igy a feldolgozásmentes tudatosság a másodlagos értékelı folyamatok gátlásához vezet. 10
2. Élményorientáltság:
Az egyén jelen pillanatban zajló élményeire irányuló, sajátságos orientációját foglalja magában, mely orientációt kíváncsiság, nyitottság és elfogadás jellemez
Az aktuális élményekkel kapcsolatos tudatosság elfogadó módon, ami, - csökkenti az elkerülést, - megnöveli a feszültségtőrı képességet és - emocionális tudatossághoz vezet.
Kulcsfogalmak: MEGFIGYELÉS – LEÍRÁS – RÉSZVÉTEL 11
TUDATOS JELENLÉT (Bishop, 2004) A figyelem önszabályozása
Élményorientáltság
aktuális élményekkel kapcsolatos tudatosság
fenntartott figyelem
figyelem váltásának képessége
elaborációs folyamatok gátlása
kíváncsiság, nyitottság, elfogadás
decentrált perspektíva
a figyelem rugalmassága
12
A mindfulness értelmezési kerete (Kulcsár, 2009)
Eredendıen meditációs technika, amit a pozitív pszichológia beemelt a repertoárjába a buddhizmusból
A tudatos jelenlét kizárja a rágódást (ruminációt), a múltban való elmerülést, a jövıvel kapcsolatos aggodalmaskodást, tehát az elfogadással rokon fogalomnak kell tekinteni egészségvédı faktor A tudatos jelenlét együtt jár és pozitívan korrelál optimizmussal kiegyensúlyozott emocionalitással pszichés jólléttel.
13
A pszichés jóllét és a „mindfulness” meditáció kapcsolata nem klinikai mintán
(Keune and Perczel Forintos, 2011)
60 Résztvevı - meditációs csoport (n =30) - kontroll csoport (n = 30)
Kényelmi minta Meditáló csoport: Kontroll csoport:
Buddhista Fıiskola diákjai Budapest ELTE diákok
14
Mérıeszközök 1. Pozitív és Negatív Affektus Skála (PANAS-X; Watson & Clark, 1994)
2. Mindfulness Figyelem Tudatosság Skála (MAAS; Brown & Ryan, 2003)
3. Beck Szorongás Leltár (BAI; Beck & Steer, 1990)
4. Szubjektív Vitalitás Skála (Ryan & Frederick, 1997) 15
Meditáció gyakorlására vonatkozó kérdések 1.
Gondolj az utolsó nyolc hétre! Vettél részt valaha is bármilyen meditációs gyakorlaton? IGEN
2. Az elmúlt 8 hétben, hányszor meditáltál hetente? EGYSZER KÉTSZER HÁROMSZOR TÖBBSZÖR
NEM
KEVESEBBSZER
3. Néhány kérdés a meditációs gyakorlatodról. Hogyan/Mikor meditálsz általában?
Állva Sétálva Ülve Fekve
IGEN IGEN IGEN IGEN
NEM NEM NEM NEM
Figyelsz a légzéstechnikára? Koncentrálsz egyéb tárgyakra? Nyugodt környezetben? Mindennapi tevékenység során
IGEN IGEN IGEN IGEN
NEM NEM NEM NEM
4. Körülbelül milyen hosszú ideig tart a meditációd? 10-15 perc 30 perc 45 perc Több 16
Eredmények 1. A „Mindfulness” és a Pozitív Érzelmek /Vitalitás
***A korreláció a 0.001 szinten szign. **A korreláció a 0.01 szinten szign. *A korreláció a 0.05 szinten szign.
17
„Mindfulness” és Szorongás Tau = -.265; 0.01 szinten szign.
„Mindfulness”és Vitalitás r = .301 0.01 szinten szign.
8
60
Vitality (Subjective Vitality Scale)
50
Anxiety (BAI)
40
30
20
10
7
6
5
4
3
2
0
1 2.5
3.0
3.5
4.0
4.5
5.0
5.5
-10 2.5
3.0
3.5
4.0
4.5
5.0
5.5
Mindfulness (MAAS)
Mindfulness (MAAS)
18
Eredmények 2. (a rendszeresen és nem-rendszeresen meditálók)
Gyakorlás a mindennapi életben és a Pozitív érzelmek
Mindennapi élet A gyakorló meditálók jelentısen magasabb pontszámot értek el mint a korlátozottan meditálók: - pozitív hatás; t(28), p<0.05 - meglepetés; t(28) = 2.21, p<0.05
Error Bars show 95.0% Cl of Mean
Positive Affect (PANAS-X)
30.00
20.00
10.00
28.93
33.81
n=14
n=16
no
yes
0.00
Practice during Everyday Activities
19
Gyakorlás a mindennapi életben és a negatív érzelemvilág
Mindennapi élet A gyakorló meditálók jelentısen alacsonyabb pontszámot értek el mint a korlátozottan meditálók a bőntudatban; t(28) = 2.10, p<.05
Error Bars show 95.0% Cl of Mean
12.00
Guilt (PANAS-X)
8.00
4.00
10.86
8.38
n=14
n=16
no
yes
0.00
Practice during Everyday Activities
20
De mi is a meditáció? Olyan gyakorlat, amely az egyén figyelmét és tudatosságát hivatott fejleszteni egy tapasztalattal vagy fogalommal kapcsolatban (West, 1979). Tehát a meditáció teljes odafigyelés: ez lehet a járás, az étkezés, bármilyen munka vagy tevékenység, ha teljes figyelmünket arra irányítjuk, amit éppen teszünk. Nem egy különleges élmény vagy tudatállapot (bár ilyen néha elıfordulhat), hanem egyszerûen csak figyelünk, és megpróbáljuk élményeink minden pillanatát teljes egészében birtokolni, legyen az akár kellemes, akár semleges vagy éppen kellemetlen, pl. egy negatív gondolat. 21
Sajátos hozzáállás
Ítélkezés-mentesség Türelem Bizalom Nem-erıltetés Elfogadás Elengedés 22
A gyakorlás alapja
A tudatos jelenléthez csak az kell, hogy figyeljünk és úgy lássuk a dolgokat, ahogy azok vannak.
Nem kell, hogy bármit változtassunk.
„Látni. A dolog magától értelmezıdik.” (Hamvas Béla)
23
24
Mindfulness Based Stress Reduction (MBSR, Kabat-Zinn, 1990) Meditációs
gyakorlatok bizonyítottan hatékony a krónikus fájdalom, szorongások, traumák, súlyos depressziók, daganatos betegségek kezelésében Negatívan
korrelál a stressz, a depresszió és szorongás tüneteivel
25
Betegségek által létrejött korlátozottságok: 1.
2. 3. 4.
Testi funkciók, testi integritás fenyegetettsége (tünetek, orvosi vizsgálatok, a kezelés negatív hatásai) Új helyzethez való alkalmazkodás (kórház) Külsı megjelenés, testkép hátrányos alakulása Szociális szerepek veszélyeztetése (család, munkahely, iskola) ↓ A pszichés állapot negatív irányú változásai 26
A pszichés állapot negatív irányú változásai Érzelmi
egyensúly elvesztése: halálfélelem, düh, bőntudat
Tehetetlenség,
autonómia- és kontrollvesztés
Bizonytalanság Önértékelés
változása 27
A testi tünetek hatása a lelkiállapotra, jellegzetes gondolatok Már
nem érek semmit sem. Nem fogok tudni semmit sem elérni a céljaim közül. Nem tudok aktívan részt venni az életben. Nem tudok örülni. Teher vagyok a családomnak. Fölösleges vagyok. Miért éppen én? 28
Kabat-Zinn (1995, 2010): TUDATOS JELENLÉT
Stressz reakció (fight / flight ) helyett STRESSZ VÁLASZ Teljes tudatosság a jelen pillanatban (légzés, evés, lépés, tanulás, bármi) Kultúránk: tünetek azonnali csökkentése ahelyett, hogy a testi mőködés jelzésének fognánk fel. Tudatos jelenlét, egészlegességre figyelés anélkül, hogy tagadnánk azt, ami rossz vagy fáj Egész testre figyelés + ezzel kapcsolatos érzésekre, pusztán azért, mert jelen vannak Változáshoz elıször megismerésre van szükség, akkor is, ha nehéz („pain-killers”: ne öljük meg a hírvivıt, a tünetet) Elutasítás és katasztrofizálás helyett megfigyelés és elfogadás: mit gondolok és milyen érzéseket kelt a tapasztalat (tünet)? A gondolatok és érzések pusztán gondolatok és érzések, nem azonosak velem, a személlyel Magunkhoz kapcsoljuk a fájdalmat s ezzel rengeteg problémát okozunk: „fejfájásom van” helyett inkább: „a testben fejfájás van” . Dinamikus folyamat, ami zajlik a testben, de nem a „MIÉNK”. 29
Mit üzen a test a fájdalom által? Fájdalomcsillapítás végessége, megtanulni együtt élni a fájdalommal DE: ez a folyamat kezdete, nem a vége. Ha akarunk valamit kezdeni vele, akkor van értelme a tudatos jelenlétnek. Ha nem akarunk kezdeni vele semmit, csak tiltakozás és elutasítás – akkor még nem vagyunk készek arra, hogy felelısséget vállaljunk érte. Többféle módon lehet mentálisan befolyásolni a fájdalom élményét, pl. meditációval és megérteni. Test-pásztázás gyakorlat: megfigyelni az érzést + gondolatot+ emóciót ítéletmentes módon és a légzésre figyelni Nem megszabadulni a fájdalomtól, hanem jobban megismerni és megérteni, hogy mit üzen A SZEMÉLY ÉS AZ ÉLET ≠ A FÁJDALOM, HANEM ANNÁL SOKKAL TÖBB…. 30
1yr pre-post intervention follow-up of psychological, immune, endocrine and blood pressure outcomes of MBSR in breast and prostate cancer outpatients (Carlson, Speca, Faris et al.,2007) Cél: hogyan hat az MBSR program az életminıségre?
Panaszok: stressz, depresszió, immunháztartás és más vegetatív paraméterek N= 49 emlırákos, 10 prosztata rákos beteg korai stádiumban Módszer: 8 hetes MBSR program (relax., medit., jóga és napi otthon gyakorlás) Felmérés: pre- and post-intervenció, 6 és 12 hónap után
Változók: demográfiai és egészség viselkedés, életminıség, hangulat, stressz tünetek, kortizolszint és immunsejt aktivitás, vérnyomás, szívritmus, cítokin prod.
59 (pre), 51 (post), 47 (6 hó) és 41 (12 hó) személy volt felmérve 31
Eredmények: szignifikáns javulás az összes stressz tünetben, az utánkövetésnél is Kortizol szint szisztematikusan csökkent Jobb immunválasz: NK-sejtek számának növekedése Szisztolés RR csökkent pre- és post-intervenciónál Következtetés: MBSR program jobb életminıséggel és csökkent stressz tünetekkel járt, megváltozott kortizolszint és immunválasz kisebb hangulati ingadozás RR csökkent, szívritmus pozitívan korrelált a nyugalmi értékekkel 32
Mindfulness Based Cognitive Therapy - gyökerek
(MBCT Teasdale, Segal & Williams, 1995) 2 hagyomány
CBT
ısi tudás / bölcsesség szándék az alkalmazására MBCT HÍ D
MBSR
Tények a depresszióról Népbetegség, egyre növekvı méretekben, krónikus betegség, részleges felépülés relapszus / visszaesés (life-long medication)
gyógyszergyárak érdekeltsége
A mindfulness és a depresszió
A Mindfulness Figyelem Tudatosság Skála (MAAS; Brown & Ryan, 2003) révén felmért mindfulness szoros, fordított kapcsolatban áll a depresszió, a szorongás és a betegség által okozott fizikai és pszichoszociális gátoltság mértékével (McCracken és mtsai 2007). Képes elıre jelezni a depressziós relapszusokat major depresszióban szenvedıknél (Michalak és mtsai, 2008)
MBCT 34
Fenntartó folyamatok torzítások feldolgozás stratégiák elvárások (ami van a „metakognitív tudatosság” hiánya
rumináció diszkrepancia aminek lenni kellene)
Depressziós hangulat Elvárások
… az, hogy a NAG-t gondolatnak lássa, ne pedig önmagával azonos dolognak
egyre könnyebben aktiválódik
Memória
Figyelmi fókusz iránya
Percepció
Konceptualizálás Esemény
maga a depresszió
Hiedelmek
a depresszióról, pl. „soha nem gyógyulok meg”
Stratégiák
depresszió kezelése
Kiváltó esemény
Folyamat változók
Mit kell hozzáadni?
normál – alacsony fekvéső hangulat
Torzítások, tudatosság hiánya
TUDATOSSÁG-ot, nemcsak átértékelni, hanem felismerni, tudatában lenni:
„Ah, megint ez a rossz hangulat …”
Mindfulness-Based Cognitive Therapy to Prevent Relapse in Recurrent Depression (Kuyken et al. : J. of Consulting and Clini.Psychology, 2008,76 (6) 966-978)
Elrendezés: parallel 2-csoportos randomizált kontrollált vizsgálat Résztvevık: rekurrens depressziós betegek a. Antidepresszáns gysz.mellett (n=62) b. MBCT + gysz. abbahagyására bátorítják (n=61) Eredmények (15-hó utánkövetés): visszaesés: MBCT: 37% vs. AD gysz: 60% (HR=0.63, 95% CI=0.39-1.04) Éves kezelési kltsg-ben nincs különbség MBCT: ADM használat: 75% (n=46) megszakította
38
Mindfulness módszerek a rekurrens depresszió kezelésében (Alexander et al, 2008) hospitalizáció után, intenzív ambuláns csoportterápia (20 ülés), N=30
1. + 4 ülés kiegészítı CT Helyzetek - problémamegoldás, interperszonális hatékonyság Gondolatok – kognitív torzítások, alternatív helyzetértékelés Érzések - negatív érzések elviselése, önmegnyugtatás Viselkedés – tervezés, célkitőzés, kivitelezés 2. + 4 ülés kiegészítı MBCT Automatikus mőködések: tudatos jelenlét és 7 fontos attitőd Érzések: tudatosság fokozása, negatív érzések elviselése Elfogadás és Változás: a jelen elfogadása, életesemények elfogadása, a változás tervezése Mindfulness és sémák: maladaptív sémák, mindfulness a sémák rögzülésének megelızésében 3. Kontroll csop: TAU (treatment as usual)
Eredmények (Alexander et al, 2008) Depresszió: - 4 hét után: CT és MBCT tendenciaszintő csökkenés, K csop.-ban nincs változás - 3 hó után: CT – depressziós tünetek fokozódása, MBCT- további csökkenés, K – nincs változás
Énhatékonyság: - 4 hét után: CT és MBCT tendenciaszintő növekedés - 3 hó után: CT – stagnálás, MBCT – további növekedés
Mindfulness módszerek és mentális kontroll (Williams et al, 2009) Kognitív szupresszió = fokozott mentális kontroll (depresszió, szuicid késztetés, kényszergondolatok, borderline-önsértés) MBCT: Intruzív gond. feletti kontroll elengedése megfigyelés, elfogadás, ítélkezés mentesség nem éli meg averzívként Intruzív gondolatok, mint múló tudati események Beválogatási kritériumok: Min. 3 major depressziós epizód, szuicid kísérlet az anamnézisben Hipotézis: MBCT csökkenti a kognitív szupressziót depressziós és szuicid páciensek esetében. 2 csoport, N=68 fı, random besorolás 1. MBCT : 8 hét, heti egy alkalom (2 óra), Házi feladat napi egy óra gyakorlás (formális, informális) 2. Kontroll csoport: várólista, gyógyszeres kezelés
Mindfulness módszerek és mentális kontroll Eredmények Depresszió MBCT cs. - szignifikáns csökkenés, Kontroll - nincs változás
Kognitív szupresszió MBCT cs.– szignifikáns csökkenés, Kontroll - nincs változás Két magyarázat: MBCT csökkenti a kognitív szupressziót csökkenti a ruminációt depresszió csökken MBCT csökkenti a depressziót: javul a hangulat, intruzív gond. gyakorisága csökken nincs szükség fokozott mentális kontrollra
Miért fontos a hatékonyság? Williams, Russell, Crane, Barnhofer (2010) 1. hogy gyógyuljanak a betegek hogy tudjuk, hogy jól dolgozunk 2. Mennyire elfogadható az MBCT? Együttmőködési arány (MBCT): MM gyakorlás:
85% 70% minden nap 67% egy év múlva
3. Önszeretet kulcsfontosságú MBCT Psychoeduc. TAU + + Psychoeduc. TAU + TAU „Loving Kindness” gyakorlása
43
A változás mechanizmusa
(Teasdale és Chalk, 2011) 1)
Mit dolgoz fel az értelem (mind)? figyelmi tréning + testi tudatosság
2) Hogyan dolgozza fel az információt? ítélkezés mentesen, elfogadással, kíváncsian, türelemmel
3) Mi történik? perspektíva váltás, újfajta látásmód:
„Ne higgy el mindent, ami eszedbe jut !” 4) „Mi változott benned?” kérdésre a betegek válasza Jobb figyelmeztetı jelzések Életben nagy változások (örömképesség) Csoport nagyon jó (megért, hitelesít, jobb kapcsolatok) Önbizalom nı
Antidepressant Monotherapy vs Sequential Pharmacotherapy and Mindfulness-Based Cognitive Therapy, or Placebo, for Relapse Prophylaxis in Recurrent Depression Zindel V. Segal, PhD; Peter Bieling, PhD; Trevor Young, MD; Glenda MacQueen, MD; Robert Cooke, MD; Lawrence Martin, MD; Richard Bloch, MA; Robert D. Levitan, MD Arch Gen Psychiatry. 2010;67(12):1256-1264. doi:10.1001/archgenpsychiatry.2010.168
Study flow of patients from screening to analysis
Segal, Z. V. et al. Arch Gen Psychiatry 2010;67:1256-1264.
Copyright restrictions may apply.
Baseline Characteristics
Segal, Z. V. et al. Arch Gen Psychiatry 2010;67:1256-1264.
Copyright restrictions may apply.
A remisszióban levı instabil betegek kumulatív aránya, akiknél nem volt visszaesés a fenntartó kezelés és az utánkövetés idején
Segal, Z. V. et al. Arch Gen Psychiatry 2010;67:1256-1264.
Copyright restrictions may apply.
A minta jellemzıi
Elıtanulmány (2. fázis): – 50 egyetemi hallgató (25 férfi, 25 nı) – átlagéletkor: 25 (19 - 33 között, szórás: 3,075)
Fı kutatás (4. fázis): – 194 hallgató (203) 77 férfi (39,7%) és 117 nı (60,3%), – Átlagéletkor: 23 év ( 18 -31, szórás: 3,145) – BCE, BME, ELTE, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Fıiskola
A kérdıívcsomag 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Demográfiai kérdések Rosenberg Önértékelési Skála (Rosenberg, 1965) Five Facet Mindfulness Questionnaire (FFMQ) (Baer és mtsai, 2006) Beck Depresszió Kérdıív rövidített változata (BDI- R) (Beck, 1961, magyarul Kopp és mtsai, 1993) Beck Szorongás Leltár (BSZL) (Beck, 1976, Beck et al., 1988) Paykel-féle Életesemény Kérdıív (Paykel, 1970) Megküzdési módok kérdıív (Folkman és munkatársai, 1986; Kopp, Skrabski, 1992) Vallásossággal kapcsolatos kérdések (Hungarostudy, 2002)
Five Facet Mindfulness Questionnaire (FFMQ) 5 egymástól függetlenül létrehozott mindfulness kérdıív (FMI, MAAS, KIMS, CAMS-R, SMQ) faktoranalízisén alapszik (Baer és mtsai, 2006) 39 tétel (5 fokú skála) Faktorai:
– – – – –
Megfigyelés Leírás Tudatos cselekvés Ítéletmentesség Reaktivitás-mentesség
Néhány példa (FFMQ)
A figyelmem könnyen elterelıdik. Úgy tőnik, automatikusan cselekszem, és nem nagyon tudatosul bennem, hogy mit is csinálok. Felfigyelek az illatokra és az ízekre. Nehezen találok megfelelı szavakat a testembıl származó érzetekre. Gyorsan összecsapom a tennivalókat, anélkül, hogy igazából odafigyelnék rájuk.
52
Az FFMQ reliabilitása (Altbacker és Perczel Forintos, 2010)
53
A depresszió és a mindfulness kapcsolata (Altbacker és Perczel Forintos, 2010) 1. Hipotézis: Nemi különbségek a mindfulness képességében; a nık mindfulness szintje magasabb 2. Hipotézis: – A (FFMQ kérdıívben mért) magasabb mindfulness szint a depressziós tünetek és a szorongásos tünetek alacsonyabb szintjével jár együtt – A magasabb mindfulness szint magasabb önértékeléssel jár együtt (Brown, Ryan, 2003, idézi: Kulcsár, 2009)
3. Hipotézis: – A vallásgyakorlás összefüggést mutat a mindfulness magasabb, valamint a depresszióra való hajlam, és a szorongás alacsonyabb szintjével. – A vallás a mindennapi életben betöltött jelentısége pedig a depresszió és a szorongás magasabb szintjével, a mindfulness alacsonyabb szintjével kapcsolódik össze (Brown, Ryan, 2003; Kopp, 2006). 4. Hipotézis: A (FFMQ által mérhetı) mindfulness összefüggésben áll a személy által alkalmazott megküzdési móddal (Bishop, 2004), méghozzá inkább az érzelmi, mint a probléma fókuszú megküzdési módokkal jár együtt.
A mindfulness összefüggése a depresszióval, a szorongással és az önértékeléssel (Altbacker és Perczel Forintos, 2010) Depresszív tünetek (BDI-R): negatív korreláció az FFMQ összpontszámával, az alskálák közül a Leírás, Tudatos cselekvés, és Ítéletmentesség skálákkal, tendencia szinten a Reaktivitás-mentesség skálával Szorongásos tünetek (BSZL): negatív korreláció az FFMQ összpontszámával, a Leírás, a Tudatos cselekvés, az Ítéletmentesség és a Reaktivitás-mentesség alskálákkal Önértékelés (Rosenberg Önértékelési Skála): pozitív korreláció az FFMQ mindfulness szintjével, minden alskálán
56
A nık mindfulness szintje magasabb: nem igazolódott be
Sem az FFMQ összpontszámát vizsgálva, sem 3 alskála tekintetében nincs szignifikáns nemi különbség Ítéletmentesség alskálán tendencia szinten mutatkozott eltérés a nık javára (p<0,1) A Reaktivitás-mentesség alskálán a férfiak szignifikánsan magasabb értéket értek el (p <0,01)
3. Hipotézis: a vallásgyakorlás, a mindfulness, a depresszió és a szorongás A vallás fontossága és a mindfulness szintje
A vallásgyakorlás módja nem függött össze sem az FFMQ, sem a BDI-R, sem a BSZL értékeivel, A vallás mindennapi jelentısége és a BDI-R közt sem mutatkozott kapcsolat
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
A vallás mindennapi életben betöltött jelentısége az FFMQ (p<0,01), valamint a BSZL pontszámával is szignifikáns kapcsolatban állt (p <0,01).
Közepes mindfulness
91,7
86
66,7
30,6
25 8,3 0,14
egyáltalán nem fontos
kissé fontos
nagyon fontos
A vizsgált mintán az FFMQ magas szintje és a szorongás alacsonyabb foka azok között volt gyakoribb, akik számára a vallás egyáltalán nem fontos, illetve akik minden tevékenységét a vallás befolyásolja
minden cselekedetét befolyásolja
A vallás fontossága és a szorongás szintje 100
Magas mindfulness
75
90
92,8
90,7 83,7
79,2
80 60 50 40 30 10
14,5
6,3
5,3 4
9,3
7
3,6 3,6
0 1
2
3
Közepes szorongás Erıteljes szorongás
70
20
Alacsony szorongás
4
4. Hipotézis: a mindfulness és a megküzdési mód kapcsolata
Az FFMQ teljes összpontszámával igazolódott a hipotézis
kapcsolatban
nem
Sıt, az FFMQ alskálái a Problémára irányuló konfliktusmegoldással mutattak szorosabb összefüggést
Összefoglalás Fjorback LO, Arendt M, Řrnbřl E, Fink P, Walach H. Mindfulness- Based Stress Reduction and Mindfulness-Based Cognitive Therapy – a systematic review of randomized controlled trials. Acta Psychiatr Scand 2011: 124: 102–119.
Mindfulness-Based Stress Reduction: a stressz, szorongás és depresszió esetén ajánlott hasznos módszer a mentális állapot javítására
Mindfulness-Based Stress Reduction ajánlott még szomatikus betegségekben az egészséggel kapcsolatos életminıség javítására
Mindfulness-Based Cognitive Therapy ismételten depressziós állapotokban ajánlott a visszaesés megelızésére.
60
Megfontolások
Az eredmények csak azoknál az egyéneknél jelentkeznek, akik akarnak és képesek részt venni az MBSR ⁄ MBCT programban.
Limitációk: hosszútávú utánkövetés és aktív kontrollcsoportok hiánya az MBSR vizsgálatoknál.
MBCT megnövelheti a visszaesés kockázatát azoknál a pácienseknél, akiknek csak két depressziós epizódjuk volt!!!
61
