Kémiai kóroki tényezők a növénytermesztés ágazatában. Készítette: Dr. Dóczi Ildikó Mende

Kémiai kóroki tényezők a növénytermesztés ágazatában

Készítette: Dr. Dóczi Ildikó Mende

Bemutatkozás Pest megyében, Sülysáp és Úri község közötti területen található Sűrűpuszta, ahol két mezőgazdasági cégnek vagyok az üzemorvosa. A cégek 2450 hektáron gazdálkodnak és összességében 39 főt foglalkoztatnak. Gabonatermesztés, raktározás, értékesítés a fő profiljuk. Munkámat két üzemi szakápoló kolléganő segíti.

Foglalkoztatási adatok A mezőgazdasági ágazatban a 2012-es évben több mint 200 ezer becsült munkavállaló dolgozott. Ebből a létszámból kb. 70 ezer főnek nyújtottak foglalkozásegészségügyi szolgáltatást.

Kémiai kóroki tényezők a növénytermesztés ágazatában  Növényvédő szerek

 Gépolajok

 Szerves-és szervetlen porok  Szén-dioxid az üvegházakban  Kipufogó gázok

 Silógázok a takarmánytárolókban

Növényvédő szerek - peszticidek hatásuk szerinti csoportosítása  Gyomirtó - herbicid  Rovarölő - inszekticid  Gombaölő - fungicid  Baktériumölő - baktericid  Minden élőlényt ölő - omnicid

DDT - diklór-difenil-triklóretán

Folyamatok a növényvédelemben  Műtrágyázás  Talajfertőtlenítés  Csávázás  Gyomirtás  Kártevő és kórokozó irtás

Szabályozás A növényvédő szerek forgalmazása, szállítása, tárolása és alkalmazása fokozott veszéllyel járó tevékenység, melyet szigorú törvényi szabályozás részletez. A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény I-III. csoportba, ún. forgalmi kategóriába sorolja ezen szereket, és ez alapján van előírva, hogy milyen szakképesítéshez kötött a felhasználó személye.  Az I. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek felsőfokú,  a II. kategóriába sorolt szerek középfokú végzettséghez,  míg a III. kategóriába sorolt szerek használata szakképesítéshez nem kötött.

Biztonságos munkakörnyezet

Munkáltató

Munkavállaló Üzemorvos, Üzemi ápoló

Munkavédelmi szakember

Az üzemorvos feladata növényvédő szerrel dolgozó munkavállaló esetén  Az alkalmassági vizsgálatok során a növényvédő szerekkel dolgozóknál fontos elvégeztetni a biológiai monitorozást (BEM).  A szerves foszforsav-észter és a karbamát típusú növényvédő szerek esetében a választott hatásmutató a vörösvértestekben lévő, az idegrendszerivel azonos acetilkolin-észteráz (AChE) enzim aktivitása (nem a plazma kolinészteráz), melynek értékelése pontos laboratóriumi körülményeket igényel.

Az üzemorvos feladata növényvédő szerrel dolgozó munkavállaló esetén  Előzetes alkalmassági vizsgálat során az egyéni AChE alapszint meghatározása teljes vérből vagy vvt.-ből munkába lépés előtt úgy, hogy 2-3 nap időközzel végzett két mérés átlaga legyen és expozíciómentes időszakban történjen.  Ha már időszakos alkalmassági vizsgálatot végzünk, akkor évente szintén expozíciómentes időszakban már csak egyszer kell végeztetnünk a vizsgálatot.

Az üzemorvos feladata növényvédő szerrel dolgozó munkavállaló esetén  Értékelése - fokozott expozícióról beszélünk, ha a saját egyéni alapszinthez viszonyított, 25%-nál nagyobb aktivitás csökkenést látunk, az 50%-nál nagyobb aktivitás csökkenés esetén mérgezésről beszélünk.  Teendő: a fokozott expozíció forrásának, okának felderítése, intézkedés annak megszüntetésére.  A dolgozót a munkaköréből a hatás-kumuláció veszélye miatt célszerű kiemelni és a fokozott expozíciót jelenteni kell!

Az üzemorvos feladata növényvédő szerrel dolgozó munkavállaló esetén  Ha az egyéni alapszint nem áll rendelkezésre, az expozíciót követő aktivitás csökkenés mértékét nem tudjuk megítélni!  A refeneciatartományon belüli érték nem garancia arra, hogy az aktivitás csökkenés mértéke nem nagyobb 25%-nál.

 Záróvizsgálatot a növényvédelemben dolgozóknál nem kell, de célszerű elvégezni (hatás-kumuláció miatt).

Kémiai kóroki tényezők a növénytermesztés ágazatában  Kipufogógáz  Gépolaj expozíció

Kémiai kóroki tényezők a növénytermesztés ágazatában Szén-dioxid  Üvegházakban  Fóliasátrakban  Gombatermesztésnél  Borászatokban

Különböző időpontban alkalmazandó vegyszeres védelem

Kémiai kóroki tényezők a növénytermesztés ágazatában Silógázok  A takarmányok fermentációja kapcsán különböző ammónia és más gázok képződnek.  Legismertebb a silótöltők betegsége, mely bronchitisből és pneumoniából áll együttesen.

Összefoglalva  Minél szélesebb körben kell biztosítani a foglalkozásegészségügyi szolgáltatást a mezőgazdaságban dolgozók részére  A munkáltató ne felesleges pénzkidobásnak érezze a szolgálat igénybevételét  Szoros kapcsolat a FESZ szakorvosa és a cég munkavédelmi megbízottja között  Közös telephelybejárások, jegyzőkönyv készítés, akár fényképes dokumentáció  A munkahelyi kockázatértékelés elkészítése ne rutinból történjen és legyen időnk az átolvasására mielőtt aláírjuk

Összefoglalva  Higiénés és egyéni védelem biztosítása, ellenőrzése  A munkavállalók pontos tájékoztatása és oktatása

? 2012-ben a mezőgazdaságban 1 foglalkozási megbetegedés és nulla fokozott expozíció volt bejelentve.