Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája. 4. osztály T A N M E N E T

Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája

OLVASÁS 4. osztály

TANMENET

KECSKEMÉTI CORVIN MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA OLVASÁS TANMENET A 2012-es NAT szerinti változat

(51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alapján)

Farkas Andrea, Kolláth Erzsébet, Konrád Ágnes, Sándor Csilla

OLVASÁS 4. könyvéhez az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tanmenet javaslata alapján Éves óraszám: 108 Heti óraszám: 3 óra Készítette: KONTRÁNÉ POLGÁR ZSANETT

Kecskemét, 2016. szeptember 1.

1

Olvasókönyv 4. FI-501020401 és FI-501020402 Tanmenetjavaslat (rugalmas) Készítette: Szakmai munkaközösség Olvasókönyv I. kötet (FI-501020401) Olvasókönyv II. kötet (FI-501020402) Szövegértés munkafüzet I. kötet (FI-501020403) Szövegértés munkafüzet II. kötet (FI- 501020404)

2

3

Bevezetés Az Olvasókönyv (FI-501020401) és Szövegértés munkafüzet I-II. 4. osztályosoknak című tankönyvhöz készült tanmenetjavaslat azon pedagógusok számára készült, akik heti 3 tanórában tervezik az olvasásórákat. A taneszközcsalád rendkívül színes és bőséges irodalmi antológiaként, a szövegértési műveletek tárházaként a tanítók számára nagy szabadságot biztosít, hogy egyéni ízlésüknek, a gyerekek érdeklődésének, felkészültségének és képességeinek megfelelően alakítsák ki a tananyagbeosztást, az egymásra épülést is figyelembe véve. A tankönyvek és a tanmenetjavaslat kialakítását a készítők a jelenleg érvényben lévő 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 1. melléklete Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyama megnevezésű kerettanterv előírásai és ajánlásai alapján alakították ki. Az Olvasókönyv természetesen nem pusztán irodalmi válogatás. Minden olvasmány a tanóra menetének megfelelő módszertani eszköztárral segíti a pedagógusokat. Az olvasmányokat a ráhangolódást segítő feladatsorok előzik meg, ahogyan a feldolgozáshoz is kérdéssorok, feladatok tartoznak. Fontosnak tartjuk, hogy az olvasásstratégia eszköztárát folyamatosan használják a taneszközből tanító kollégák. Az órát mindig a szövegekhez kapcsolódó ráhangolódással (kontextusba helyezéssel) kezdjék. Az olvasás előtt jósoljanak a címből, fussák át a szöveget, nézzék meg a képeket. A szöveg feldolgozása során ügyeljenek arra, hogy a gyerekek értsék a szöveg nyelvi fordulatait, ismerjék meg, írják be az év elején megnyitott szókincsfejlesztő füzetbe a számukra ismeretlen vagy régies szavakat. A feldolgozott szövegek mennyiségénél fontosabb a feldolgozás módszertana, mélysége, az üzenet megértése, az esztétikai megoldások megfigyelése, a gondolkodás és a megértés egyre magasabb szintjeinek elérése. Ezen szövegek feldolgozásánál használt tanulásmódszertani megoldások fogják majd segíteni a tanulókat abban, hogyan nyúljanak majd később egy ismeretlen szöveghez akár az iskolai gyakorlatban, akár a mindennapi életben (felfelé tanítás). Az olvasás óra ilyenformán nemcsak az általános műveltséget és esztétikai érzéket, valamint az olvasási rutin kialakítását szolgálja, hanem nagymértékben hozzájárul az értő / értelmező / kritikai olvasási szintek kialakításához is, megfelelő eszköztárat biztosítva a lényegkiemeléshez, az előzetes és új ismeretek összekapcsolásához, az ok-okozati összefüggések felfedezéséhez, a rendszerezéshez. Negyedik év végére a tanulók olvasási és szövegértési készségének megfelelőnek kell lenni ahhoz, hogy a felső tagozat kihívásainak meg tudjanak felelni. Ezek a taneszközök megfelelő alapozást nyújtanak ahhoz, hogy ismeretlen szöveg feldolgozását a tanult eszközökkel rutinszerűen végezhessék a felső tagozatba lépő tanulók. Az olvasástechnika fejlesztését szolgáló megoldások, az olvasásstratégiai eszköztár, az idői tájékozódás fejlesztésére vonatkozó feladatok mind azt a célt szolgálják, hogy az alsó tagozatot befejező tanulók magabiztosan és felkészülten léphessenek egy magasabb évfolyamra. Az Olvasókönyv végén lévő, rovatokra bomló magazin (Érdekességek a nagyvilágból) nemcsak év végi levezető, hanem érdekes cikkeivel és az azok feldolgozását segítő kérdésekkel (a híres magyarok megismerése mint 2

kerettantervi követelmény mellett) a 2. félév irodalmi és történelmi témáit természettudományos érdekességekkel is gazdagítja, a taneszközökön végigvonuló keresztkapcsolódásokkal a nyelvtan és a fogalmazás tárgyakhoz. Az ún. rugalmas tanmenet olyan alternatív megoldást kínál a tananyag feldolgozására, melyben a gyakorló és készségfejlesztő órák száma a tanórák több mint 20%-át fedi le. Ezt a tanmenetet úgy alakítottuk ki, hogy a törzsanyagnak számító műveket – a kerettanterv és a Nat figyelembevételével – megtartottuk, és az antológia további szemelvényeit tematikusan szelektálva választhatóvá tettük. Javasoljuk a rugalmas tanmenet összevetését tervezéskor és használat közben is a gazdagabb, heti 4 olvasásórát lefedő normál tanmenettel, a választhatóság és a lecke szinten gyakran bővebb információk megszerzése érdekében. A tankönyvek és munkafüzetek természetesen bőségesen lefedik a magasabb óraszámban tanítók órakeretét is, plusz differenciálásra is alkalmat kínálva. Az Olvasókönyv korszerű módszertani megoldásaival és naprakész irodalmi szövegválogatásával olyan taneszköz a pedagógus kezében, mellyel sikeresen felkészítheti a tanulókat az olvasás-szövegértés készségszintű elsajátítására. A gazdag szöveganyag és a modern tipológiai megoldások segítségével könnyen motiválhatók a tanulók az olvasásra, és a pedagógusok is nyugodtan válogathatnak osztályuk felkészültségének és érdeklődésének megfelelően a kínálatból.

3

A Québec-program kilenc kereszttantervi kompetenciát négy kategória szerint sorol be:  Intellektuális kompetenciák (információhasználat, problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás)  Módszertani kompetenciák (hatékony munkamódszerek alkalmazása, információs és kommunikációs technológiák)  Személyi és szociális kompetenciák (identitás, együttműködés másokkal)  Kommunikáció14 A kompetenciaterületek rendszerezése27 Kommunikáció

Együttműködés

Problémamegoldás

Szóbeliség

Nyitottság

Hibakeresés

Írásbeliség

Empátia

Döntéshozatal

Képi információ feldolgozása

Szociális interakció

Rendszerelemzés és -tervezés

Információkezelés

Társas érzékenység

IKT

Felelősségérzet

Forráskezelés

Szervezőképesség

A kommunikáció értékelése

Döntéshozatal Érvelés Vita

Forrás: Vass Vilmos - A kompetencia fogalmának értelmezése; 2009. jún. 17.

http://ofi.hu/tudastar/hidak-tantargyak-kozott/kompetencia-fogalmanak

4

Témák

Új tananyag feldolgozása

Ismét együtt! Ismételjünk!

Képességfejlesztés, összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés

Teljes óraszám 108 óra

10

10

Mit és hogyan olvass?

1

3

4

Színes a világ

3

3

6

Modern tündérmesék

9

1

10

Modern állatmesék

5

3

8

Én és a világ

15

1

16

Időbolt

5

1

6

Mondák, regék, legendák

23

5

28

Más népek mondái

3

1

4

Érdekességek a nagyvilágból

13

3

16

Összesen

77

31

108

5

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése Témazáró és tájékozódó felmérés Százalék Érdemjegy SNI / BTM 100-90

5

89-80

4

79-60

3

59-40

2

59-30

39-0

1

29-0

6

Témák órákra bontása

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

Megjegyzés

ISMÉT EGYÜTT! ISMÉTELJÜNK! 1.

Ismét együtt! Ismételjünk! Nyári élmények Békés Márta: Iskolabolygó Janikovszky Éva: Az úgy volt… (részlet)

2.

Ismét együtt! Ismételjünk! Mit tudunk a népmesékről? A hétlábú paripa (magyar népmese)

Ráhangolódás a tanévre. Beszélgetés saját élményekről és irodalmi műben megjelenő nyári élményről. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás. Események sorrendje, időrendje. Tömörítés, bővítés. Tk. 3-5.o.

Beszédkészség fejlesztése, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása. A beszédkedv és a beszédbátorság felkeltése.

Nyári élmények felelevenítése. Ismerkedés a taneszközökkel. A tartalomjegyzék tanulmányozásával a struktúra megismerése, ráhangolódás a tanév ismeretanyagára.

A meséről a 3. osztályban tanultak felidézése, ismétlése. A hétlábú paripa c. magyar népmese alapján a mesei kifejezések és tipikus, a magyar népmesékre jellemző jegyek felismertetése. Szereplők, helyszín, probléma, a probléma megoldása – a vázlatkör előkészítése. Szókincsgyarapító füzet megnyitása. Tk. 6-11. o., Mf. 3-6. o.

Analizáló, szintetizáló képesség, emlékezet fejlesztése. Logikus gondolkodás fejlesztése, szabályszerűségek megfigyeltetése. Szóbeli kifejezőkészség, szókincs, beszédbátorság fejlesztése.

Népmese, műmese. Szájhagyomány útján terjedő és változatokban élő magyar népmesék sajátosságai: mesekezdés, mesebefejezés, állandó elemek, tipikus mesei motívumok, fordulatok és szereplők, meseszámok.

7

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása Ismét együtt! 3. Ismételjünk! Mit tudunk a népmesékről? A hétlábú paripa (magyar népmese)

4.

Ismét együtt! Ismételjünk! Mit tudunk az állatmesékről? La Fontaine: A róka és a gólya, A róka és a daru vendégsége

Célok, feladatok


Ismeretanyag

A meséről a 3. osztályban tanultak felidézése, ismétlése. A hétlábú paripa c. magyar népmese alapján a mesei kifejezések és tipikus, a magyar népmesékre jellemző jegyek felismertetése. Szereplők, helyszín, probléma, a probléma megoldása – a vázlatkör előkészítése. Szókincsgyarapító füzet megnyitása. Tk. 6-11. o., Mf. 3-6. o. Az állatmesékről 3. osztályban tanultak felidézése, ismétlése. Korábban olvasott mesék felidézése szóbeli szövegalkotással. Népmeseműmese az állatmeséken belül. A tanulságos állatmesék, fabulák, a fogalom megnevezése nélkül, La Fontaine: A róka és a gólya c. műve kapcsán. Történetváltozatok, hasonlóságok és különbségek felfedeztetésével. Tk. 12-13.o., Mf. 7-8. o.


Népmese, műmese. Szájhagyomány útján terjedő és változatokban élő magyar népmesék sajátosságai: mesekezdés, mesebefejezés, állandó elemek, tipikus mesei motívumok, fordulatok és szereplők, meseszámok.


Állatmese: népmese, műmese. Emberi tulajdonságokkal felruházott állatok. Állatmese meghatározása: a meséknek az a típusa, amelynek főszereplői emberi tulajdonsággal rendelkező, emberként cselekvő, beszélő állatok. Az állatmesék célja: sokszor erkölcsi példázat, tanító jelleg.

Megjegyzés

8

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása Ismét együtt! 5. Ismételjünk! Mit tudunk a láncmesékről? Mit tudunk a csalimesékről? A nyulacska harangocskája Benedek Elek: Tülökmese

6.

Készségfejlesztő és gyakorlóóra

Célok, feladatok


A láncmese. A kóró és a kismadár című mese felidézése, és a 3. osztályban a láncmeséről tanultak felelevenítése. A tanultak alkalmazása A nyulacska harangocskája c. mese kiegészítésével grafikus szervező segítségével. Tk. 14. o., Mf. 9. o.


Ismeretanyag

Megjegyzés

Láncmese: olyan mesetípus, melynek szerkezeti elemei láncszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Tipikus sajátossága, hogy a felvetett probléma megoldása mindig újabb feltételhez kötött., új szereplő bevonásával oldható meg. A mese mindig visszatér az A csalimese. A csalimeséről alapproblémához és korábban tanultak felidézése. refrénszeren megismétli a Benedek Elek: Tülökvár c. történet láncolatát. meséjének feldolgozása, „a nem Csalimese: olyan rövid mese, várt fordulat” kreatív megoldása, melyben egy tipikus magyar majd az eredeti szöveg népmesei kezdés után, megismerése. hirtelen nem várt fordulat Tk. 15. o., Mf.10. o. következik be. A humor felismerése. Rövid szöveg önálló megértése Szövegértés fejlesztése. Szereplők, helyszín, néma olvasással. Egy-két Ráhangolódás az önálló probléma, a probléma mondatos vélemény munkára. Kreativitás fejlesztése. megoldása, a vázlatkör megfogalmazása az olvasott Szerialitás, időbeli tájékozódás kitöltése. Vázlatírás: szövegben megjelenő szereplők fejlesztése. Ok-okozati vázlatpontok egy elképzelt, cselekedeteiről, magatartásáról. A összefüggések felismerése. az olvasott műből készült szövegértés fejlesztése kérdések rajzfilm forgatókönyvéhez. megválaszolásával, feladatmegoldással. Feldolgozásra javasolt mű: Páskándi Géza: A cérnaszál vágya (modern mese) vagy más kortárs mese Mf. 11-13. o.

9

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása Ismét együtt! 7. Ismételjünk! Egy kis verstan

8.

Ismét együtt! Ismételjünk! Egy kis verstan

9.

Összefoglalás

Célok, feladatok


Ismeretanyag

Szemelvények megismerése a magazin anyagából válogatva. Legalább két vers ismerete, egy választott vers memoriternek. Javasolt munkaforma: csoportmunka. Tk. 16-22.o., Mf. 14-15.o.

Analizáló-szintetizáló képesség. A beszédkedv és a beszédbátorság felkeltése. Vizuális észlelés, megkülönböztetés, emlékezet fejlesztése. Logikus gondolkodás fejlesztése, szabályszerűségek megfigyeltetése. Együttműködési készség.

Szemelvények megismerése a magazin anyagából válogatva. Legalább két vers ismerete, egy választott vers memoriternek. Javasolt munkaforma: csoportmunka. Tk. 16-22.o., Mf. 14-15.o.

Analizáló-szintetizáló képesség. A beszédkedv és a beszédbátorság felkeltése. Vizuális észlelés, megkülönböztetés, emlékezet fejlesztése. Logikus gondolkodás fejlesztése, szabályszerűségek megfigyeltetése. Együttműködési készség.

A 3. évfolyamon a mesékről, elsősorban a magyar népmesékről, illetve a versekről tanultak összefoglalása.

Analizáló-szintetizáló képesség. Logikus gondolkodás fejlesztése, szabályszerűségek felismerése. A beszédkedv és a beszédbátorság felkeltése.

A lírai műnem jellemzőinek átismétlése. A versek formai változatossága: a kötött versformában felismerni a versszakokat, a verssorok szótagszámát, a rímelő sorokat, de megtapasztalni más formákat is pl. mondatvers, képvers. Egyéni látásmód, zeneiség, ritmus. A lírai műnem jellemzőinek átismétlése. A versek formai változatossága: a kötött versformában felismerni a versszakokat, a verssorok szótagszámát, a rímelő sorokat, de megtapasztalni más formákat is pl. mondatvers, képvers. Egyéni látásmód, zeneiség, ritmus. A mese. Népmese, műmese. A mesék formai jegyei. A megismert mesefajták: láncmese, csalimese, állatmese. Verstani alapfogalmak: rím, ritmus, verssor, versszak.

Megjegyzés

10

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása Év eleji felmérés 10.

Célok, feladatok Az összefoglalt ismeretek számonkérése.


Ismeretanyag

Ismeretek alkalmazásának képessége, emlékezet és logikus gondolkodás fejlesztése, szintetizáló képesség kialakítása.

A mese. Népmese, műmese. A mesék formai jegyei. A megismert mesefajták: láncmese, csalimese, állatmese. Verstani alapfogalmak: rím, ritmus, verssor, versszak.

Megjegyzés

MIT ÉS HOGYAN OLVASS? 11.

Mit és hogyan olvass? Miért olvasunk?

A fejezetnyitó Takács Zsuzsa:

A tanulás tanulása. Az önálló szövegfeldolgozás kialakítása a feldolgozása hangos olvasással, a megértést segítő vizuális kezdősorok betűinek jelölések használatával. összeolvasása. Hányféleképpen Szókincsfejlesztés. üzenhet a szöveg? Technikák egy ismeretlen szöveg feldolgozásához. Az olvasási stratégia eszköztárának megismerése. Az olvasási cél meghatározása. Témavariációk a szövegváltozatok tükrében (A véznaujjú maki). Jóslás a címből. A szerző. Sokféle szövegtípus megismerése (pl.

Rejtjeles tábori lap

A szövegfeldolgozás algoritmusának megismerése: az olvasási cél meghatározása, átfutás, pásztázó olvasás, a szövegtípus azonosítása, jóslás a cím, a képek, illusztrációk alapján, a szerző nevének elolvasása alapján előzetes tudás felelevenítése, téma meghatározás, grafikus jelek használata, jegyzetkészítés, vázlatírás.

11



Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

étlap, recept). Tk. 23-28.o.

12.

Mit és hogyan olvass? Gyakorlóóra: a szövegértés fejlesztése ismeretközlő szövegek feldolgozásával, olvasásstratégiai elemek használatával

13.


Önálló szövegfeldolgozás olvasásstratégiai elemek alkalmazásával. Feldolgozásra javasolt bármely ismeretközlő hozott szöveg vagy Az igazgyöngy (Mf. 16-17.o.), A kondenzcsík (Mf. 17. o.) vagy A csokoládé útja (Mf. 18-20.) vagy Hogyan keletkeznek a jéghegyek? (Mf. 21-22.o.) vagy Rajzpályázat plakát (Mf. 23. o.).

A tanulás tanulása. Az önálló szövegfeldolgozás kialakítása a megértést segítő vizuális jelölések használatával. Szókincsfejlesztés.

Rövid ismeretközlő szövegek feldolgozása csoportmunkában. A gondolkodási folyamat, a megismerés útjainak modellezése a cél. Egy levél tartalmában szereplő ismeretelemek kifejtése, az ismeret bővítése a megértés érdekében.

A tanulás tanulása. A szövegértő Olvasásstratégiai eszköztár. olvasás fejlesztése. Figyelemfejlesztés. Transzferális tanulás: az olvasási stratégia eszközeinek készségszintű alkalmazása. Rendszerezés, strukturálás az analizálószintetizáló készség fejlesztésével. Együttműködési és problémamegoldó készség fejlesztése.

Feldolgozásra ajánlott:

Értem, amit olvasok – Magazin

Olvasásstratégiai eszköztár.

12



Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

Tk. 29-34.o., Mf. 24-26.o.

14.


Rövid ismeretközlő szövegek feldolgozása csoportmunkában. A gondolkodási folyamat, a megismerés útjainak modellezése a cél. Egy levél tartalmában szereplő ismeretelemek kifejtése, az ismeret bővítése a megértés érdekében. Feldolgozásra ajánlott:

Értem, amit olvasok – Magazin

A tanulás tanulása. A szövegértő Olvasásstratégiai eszköztár. olvasás fejlesztése. Figyelemfejlesztés. Transzferális tanulás: az olvasási stratégia eszközeinek készségszintű alkalmazása. Rendszerezés, strukturálás az analizálószintetizáló készség fejlesztésével. Együttműködési és problémamegoldó készség fejlesztése.

Tk. 29-34.o., Mf. 24-26.o. SZÍNES A VILÁG 15.

Színes a világ!

A más népek meséivel foglalkozó Színes a világ fejezet Egy választott mese első tematikája az Állatvilág. feldolgozása az Tamkó Sirató Károly: Állatvilág leckéből Tengereczki Pál c. versének hangos olvasása után (Tk. 3637.o.) egy választott mű feldolgozása a tematikából.

Olvasás, az írott szöveg megértése.

Az állatmesék jellemzői.

A tigris és a róka

Tk. 38. o., Mf. 28. o. 13



Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

A leopárd és a tűz

Tk. 39. o., Mf. 29. o.

A keselyű és a teknős Tk. 40., Mf.30. o.

Hogyan győzte le a jaguárt a teknős? Tk. 41.o., Mf. 31. o. 16.

Színes a világ!

A más népek meséivel Olvasás, az írott szöveg foglalkozó Színes a világ fejezet megértése. Egy választott mese második tematikája a Holdvilág, feldolgozása a mely a korábban megismert A Holdvilág leckéből hétlábú paripa c. meséhez hasonlóan égitest-szabadító mese. Egy választott mese feldolgozása a tematikából. Összehasonlítás az említett magyar népmesével.

Az égitest, mint téma a mesékben.

A Holdvadászok

Tk. 42.o., Mf. 32. o.

A Nap és a Hold története Tk. 44-45.o., Mf. 33. o.

14

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása Színes a világ! 17.

Célok, feladatok

A más népek meséivel foglalkozó Színes a világ fejezet Egy választott mese harmadik tematikája a Népek feldolgozása a meséi, mely egy válogatás a Népek meséi határ menti népek irodalmából. leckéből Egy választott mese megismerése, feldolgozása.


Ismeretanyag


A magyar népmesék kapcsán megismert mesei eszköztár, formai jegyek felfedezése más népek meséiben.

Olvasás, az írott szöveg megértése. Kooperatív készség.

A más népek kultúrájához kapcsolódó rövid, színes ismeretközlő írások anyaga.

Megjegyzés

Mese a fecskéről

Tk. 46.o., Mf. 34. o.

A kígyó koronája

Tk. 47.o., Mf. 35. o.

A furfangos paraszt

Tk. 48-49.o., Mf. 36. o.

A csodálatos hajszál

Tk. 50-51.o., Mf. 37. o. 18.

Gyakorlóóra: szövegértés fejlesztése a más népek kultúrája témakörben

Rövid ismeretközlő szövegek feldolgozása csoportmunkában mozaikmódszerrel. Adatok, információk gyűjtése, célszerű elrendezése. Feldolgozásra javasolt:

Színes a világ – Magazin választott szemelvényei Tk. 52-59.o., Mf.38. o.

15

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása Gyakorlóóra: 19. szövegértés fejlesztése a más népek kultúrája témakörben

Célok, feladatok Rövid ismeretközlő szövegek feldolgozása csoportmunkában mozaikmódszerrel. Adatok, információk gyűjtése, célszerű elrendezése.

Fejlesztési terület Olvasás, az írott szöveg megértése. Kooperatív készség.

Ismeretanyag

Megjegyzés

A más népek kultúrájához kapcsolódó rövid, színes ismeretközlő írások anyaga.

Feldolgozásra javasolt:

Színes a világ – Magazin választott szemelvényei Tk. 52-59.o., Mf.38. o. vagy Értem, amit olvasok 7.

A lusták versenye Mf. I/42. o.

Az aradi 13. történek

20.

Jeles napunk: október 6.

21.

Nemzeti ünnepünk: A Hasonlóságok és október 23. különbségek az 1848-49-es,

megismerése, a tisztek rövid életrajza. Tk. I/60-61.o., Mf. I/39-41.o.

valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc között c. olvasmány

A hangos olvasás fejlesztése. Az Az október 6-i jeles naphoz írott szöveg megértése. kapcsolódó történelmi Emlékezet- és figyelemfejlesztés. ismeretek.

A hangos olvasás fejlesztése. Az Az október 23-ai nemzeti írott szöveg megértése. ünnephez kapcsolódó Emlékezet- és figyelemfejlesztés. történelmi ismeretek.

feldolgozása. TK. I/62.o.

16



Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

MODERN TÜNDÉRMESÉK 22.

Modern tündérmesék A holdbeli csónakos vagy a Szegény Dzsoni és Árnika

23.

Modern tündérmesék A holdbeli csónakos vagy a Szegény Dzsoni és Árnika

Választható meseregény vagy regényrészlet feldolgozások: A holdbeli csónakos c. mese (Weöres Sándor eredeti művéből Berg Judit tolmácsolásában, Tk. I/64-69., Mf. I/47-49.o.) feldolgozása, különös tekintettel a népmeséből megismert motívumok felismerésére, ill. a szerelem, lánykérés témakörre koncentrálva. vagy Szegény Dzsoni és Árnika c. Lázár Ervin-regény feldolgozása (Tk. I/70-77., Mf. I/50-51.o.), különös tekintettel a népmeséből megismert motívumok felismerésére és. a szereplők jelleme, ill. a szerelem, lánykérés témakörre koncentrálva. Választható meseregény vagy regényrészlet feldolgozások: A holdbeli csónakos c. mese (Weöres Sándor eredeti művéből Berg Judit tolmácsolásában, Tk. I/64-69., Mf. I/47-49.o.) feldolgozása, különös tekintettel a népmeséből megismert motívumok felismerésére, ill. a szerelem, lánykérés témakörre

A hangos olvasás fejlesztése. Az írott szöveg megértése. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése. Emlékezet- és figyelemfejlesztés. A vitakultúra és a problémamegoldó készség fejlesztése, érvek és ellenérvek. Kreativitás, fantázia fejlesztése a jóslás során.

Műmese – népmese jellemzői. Meseregény. Szövegfeldolgozás támogatása. Vázlatkészítés. Tartalommondás adott vázlat segítségével.



17



Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

koncentrálva. vagy

Szegény Dzsoni és Árnika c.

24.

Lázár Ervin-regény feldolgozása (Tk. I/70-77., Mf. I/50-51.o.), különös tekintettel a népmeséből megismert motívumok felismerésére és. a szereplők jelleme, ill. a szerelem, lánykérés témakörre koncentrálva. Modern Választható meseregény vagy tündérmesék regényrészlet feldolgozások: A holdbeli csónakos c. mese A holdbeli csónakos (Weöres Sándor eredeti művéből Berg Judit tolmácsolásában, Tk. vagy I/64-69., Mf. I/47-49.o.) feldolgozása, különös tekintettel a Szegény Dzsoni és a népmeséből megismert Árnika motívumok felismerésére, ill. a szerelem, lánykérés témakörre koncentrálva. vagy Szegény Dzsoni és Árnika c. Lázár Ervin-regény feldolgozása (Tk. I/70-77., Mf. I/50-51.o.), különös tekintettel a népmeséből megismert motívumok felismerésére és. a szereplők jelleme, ill. a szerelem, lánykérés témakörre koncentrálva.



18

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása Mit érzel? – 25. Magazin

Célok, feladatok


Legalább 4 lírai alkotás megismerése, feldolgozása, 1 memorizálása. Tk. I/78-81., Mf. I/52-54.o.

Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a pontos, kifejező olvasás fejlesztése a szövegek hangos olvasásának során. Érzelmileg gazdag előadásmód.

Verstani alapfogalmak: rím, ritmus, verssor, versszak.

Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a pontos, kifejező olvasás fejlesztése a versek hangos olvasásának során. Érzelmileg gazdag előadásmód.


26.

Mit érzel? – Magazin

Legalább 4 lírai alkotás megismerése, feldolgozása, 1 memorizálása. Tk. I/78-81., Mf. I/52-54.o.

27.

Modern tündérmesék

Egy kortárs mese feldolgozása az A hangos olvasás fejlesztése. Az alábbiak közül: írott szöveg megértése. Irodalmi Az emlékfoltozók kultúra, az irodalmi művek Tk. I/82-85.o., Mf. I/ 55.o. értelmezése.

Egy kortárs mese megismerése

Ismeretanyag

Megjegyzés

Szövegfeldolgozás támogatása. Vázlatkészítés. Tartalommondás adott vázlat segítségével.

A hosszúlábú királykisasszony Tk. I/86-89.o., Mf. I/56-57.

Kicsibácsi és Kicsinéni

Tk. I/90-91.o., Mf. I/58-59.o.

Három bajusz gazdát keres Tk. I/92-93.o., Mf. I/ 60.o.

19

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása Gyakorlóóra 28.

29.

Modern tündérmesék A félőlény

30.

Modern tündérmesék A félőlény

Célok, feladatok


Ismeretanyag

A hangos olvasás gyakorlása korábban megismert szövegen vagy korábban fel nem dolgozott kortárs mesén.


Az értő olvasás fejlesztése kérdések megválaszolásával, feladatok megoldásával. Szókincsbővítés szómagyarázattal, rokon értelmű szavak keresésével. Az olvasástechnika fejlesztése hangos, kifejező olvasással. Mese tartalmának elmondása tömörített, illetve bővített változatban. Központi téma: a félelem és annak legyőzése. Vázlatkészítés tanítói segítséggel. Tk. I/94-102.o., Mf. I/61-63.o. Az értő olvasás fejlesztése kérdések megválaszolásával, feladatok megoldásával. Szókincsbővítés szómagyarázattal, rokon értelmű szavak keresésével. Az olvasástechnika fejlesztése hangos, kifejező olvasással. Mese tartalmának elmondása tömörített, illetve bővített

Az értelmező hangos olvasás Meseregény. Szereplők. folyamatos gyakorlása. Helyszín. Probléma. Vélemény megfogalmazása az Probléma megoldása. olvasott szövegekben megjelenő szereplők cselekedeteiről, helyzetekről, magatartásokról.

Megjegyzés


20



Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

változatban. Központi téma: a félelem és annak legyőzése. Vázlatkészítés tanítói segítséggel. Tk. I/94-102.o., Mf. I/61-63.o.

31.

Modern tündérmesék A félőlény Ajánlott kiegészítő olvasmány: Adamik Zsolt: Bibedombi szörnyhatározó

Az értő olvasás fejlesztése kérdések megválaszolásával, feladatok megoldásával. Szókincsbővítés szómagyarázattal, rokon értelmű szavak keresésével. Az olvasástechnika fejlesztése hangos, kifejező olvasással. Mese tartalmának elmondása tömörített, illetve bővített változatban. Központi téma: a félelem és annak legyőzése. Vázlatkészítés tanítói segítséggel.


A félőlény

Tk. I/94-102.o., Mf. I/61-63.o.;

Bibedombi szörnyhatározó részletek Tk. I/102-103.o., Mf. I/64.o.

MODERN ÁLLATMESÉK

21

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása Modern állatmesék 32. A Négyszögletű Kerek Erdő

33.

Modern állatmesék A Négyszögletű Kerek Erdő

34.

Modern állatmesék A Négyszögletű Kerek Erdő

Célok, feladatok Az értő olvasás fejlesztése kérdések megválaszolásával, feladatok megoldásával. Az olvasástechnika fejlesztése kifejező, hangos olvasással. A szereplők jellemzése. Szókincsbővítés szókapcsolatok szinonim kifejezésével, szómagyarázattal. Tk. I/106-113.o., Mf. I/65-66.o. Az értő olvasás fejlesztése kérdések megválaszolásával, feladatok megoldásával. Az olvasástechnika fejlesztése kifejező, hangos olvasással. A szereplők jellemzése. Szókincsbővítés szókapcsolatok szinonim kifejezésével, szómagyarázattal. Tk. I/106-113.o., Mf. I/65-66.o. Az értő olvasás fejlesztése kérdések megválaszolásával, feladatok megoldásával. Az olvasástechnika fejlesztése kifejező, hangos olvasással. A szereplők jellemzése. Szókincsbővítés szókapcsolatok szinonim kifejezésével, szómagyarázattal. Tk. I/106-113.o., Mf. I/65-66.o.


Ismeretanyag

Megjegyzés



Az értelmező hangos olvasás Szereplők. Helyszín. folyamatos gyakorlása. Probléma. Probléma Vélemény megfogalmazása az megoldása. olvasott szövegekben megjelenő szereplők cselekedeteiről, helyzetekről, magatartásokról.

22


Célok, feladatok Önálló szövegfeldolgozás olvasásstratégiai elemek alkalmazásával. Feldolgozásra javasolt bármely ismeretközlő hozott szöveg vagy

Tiszafa

Fejlesztési terület A tanulás tanulása. Az önálló szövegfeldolgozás kialakítása a megértést segítő vizuális jelölések használatával. Szókincsfejlesztés.

Ismeretanyag

Megjegyzés


Mf. I/ 67.o. 36.

Modern állatmesék Csoda és Kósza

37.

Modern állatmesék Csoda és Kósza

Az értő olvasás fejlesztése kérdések megválaszolásával, feladatok megoldásával. Az olvasástechnika fejlesztése kifejező, hangos olvasással. A szereplők jellemzése. Szókincsbővítés szókapcsolatok szinonim kifejezésével, szómagyarázattal. Tk. I/114-119.o., Mf. I/68-69. Az értő olvasás fejlesztése kérdések megválaszolásával, feladatok megoldásával. Az olvasástechnika fejlesztése kifejező, hangos olvasással. A szereplők jellemzése. Szókincsbővítés szókapcsolatok szinonim kifejezésével, szómagyarázattal. Tk. I/114-119.o., Mf. I/68-69.



23


Célok, feladatok Önálló szövegfeldolgozás olvasásstratégiai elemek alkalmazásával. Feldolgozásra javasolt bármely ismeretközlő hozott szöveg vagy

A Mars bolygó


Ismeretanyag



Szintetizáló készség. Szóbeli kifejezőkészség, szerialitás, szókincs, beszédbátorság fejlesztése.

Műmese, népmese, kortárs mese, állatmese.

Megjegyzés

Mf. I/70.o. 39.

Gyakorlóóra

Az Állatmesék című fejezetben megismert olvasmányok és ismeretek összefoglalása. A műmese, népmese közötti különbségek. A kortárs mese jellemzői a megismert művek alapján. Kedvenc történet, szereplő, szerző bemutatása kiselőadások formájában.

ÉN ÉS A VILÁG 40.

Én és a világ Harisnyás Pippi

Az értő olvasás fejlesztése kérdések megválaszolásával, feladatok megoldásával. Az olvasástechnika fejlesztése kifejező, hangos olvasással. A főszereplő jellemzése. Központi téma: a beilleszkedés, a szabálykövető, ill. a szabálykerülő magatartás. Tk: I/122-128.o., Mf. I/71-74.o.

Vitakészség, szóbeli kifejezőkészség, kreativitás fejlesztése. Az értő olvasás fejlesztése.

Szereplők. Helyszín. Probléma. Probléma megoldása.

24

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása Én és a világ 41. Harisnyás Pippi

42.

Én és a világ Harisnyás Pippi

43.

Én és a világ A repülő osztály

Célok, feladatok Az értő olvasás fejlesztése kérdések megválaszolásával, feladatok megoldásával. Az olvasástechnika fejlesztése kifejező, hangos olvasással. A főszereplő jellemzése. Központi téma: a beilleszkedés, a szabálykövető, ill. a szabálykerülő magatartás. Tk: I/122-128.o., Mf. I/71-74.o. Az értő olvasás fejlesztése kérdések megválaszolásával, feladatok megoldásával. Az olvasástechnika fejlesztése kifejező, hangos olvasással. A főszereplő jellemzése. Központi téma: a beilleszkedés, a szabálykövető, ill. a szabálykerülő magatartás. Tk: I/122-128.o., Mf. I/71-74.o. Az értő olvasás fejlesztése kérdések megválaszolásával, feladatok megoldásával. Az olvasástechnika fejlesztése kifejező, hangos olvasással. A főszereplő jellemzése. Központi téma: a bátorság, a gyávaság. Tk. I/130-135.o., Mf. I/75-76.o.


Ismeretanyag







Megjegyzés

25

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása Én és a világ 44. A repülő osztály

45.

Én és a világ A repülő osztály

46.

Karácsonyi olvasmány: Az erdei nátha

47.

Én és a világ A szeleburdi család

Célok, feladatok Az értő olvasás fejlesztése kérdések megválaszolásával, feladatok megoldásával. Az olvasástechnika fejlesztése kifejező, hangos olvasással. A főszereplő jellemzése. Központi téma: a bátorság, a gyávaság. Tk. I/130-135.o., Mf. I/75-76.o. Az értő olvasás fejlesztése kérdések megválaszolásával, feladatok megoldásával. Az olvasástechnika fejlesztése kifejező, hangos olvasással. A főszereplő jellemzése. Központi téma: a bátorság, a gyávaság. Tk. I/130-135.o., Mf. I/75-76.o. Az értő olvasás fejlesztése kérdések megválaszolásával, feladatok megoldásával. Az olvasástechnika fejlesztése kifejező, hangos olvasással. Központi téma: a barátság. Tk. I/136-137., Mf. I/77-79.o.


Ismeretanyag





Értő olvasás fejlesztése, szóbeli kifejezőkészség.

Vázlatírás tételmondatokkal a munkafüzetben.

Az értő olvasás fejlesztése Értő olvasás fejlesztése, szóbeli kérdések megválaszolásával, kifejezőkészség. feladatok megoldásával. Az olvasástechnika fejlesztése kifejező, hangos olvasással. Központi téma: a család, a gondoskodás, a felelősség. Tk. I/140-143.o., Mf. I/82-83.o.

Megjegyzés

Történettérkép.

26

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása Én és a világ 48. A szeleburdi család

49.

Én és a világ Keménykalap és Krumpliorr

50.


51.


Célok, feladatok Az értő olvasás fejlesztése kérdések megválaszolásával, feladatok megoldásával. Az olvasástechnika fejlesztése kifejező, hangos olvasással. Központi téma: a család, a gondoskodás, a felelősség. Tk. I/140-143.o., Mf. I/82-83.o. Az értő olvasás fejlesztése kérdések megválaszolásával, feladatok megoldásával. Az olvasástechnika fejlesztése kifejező, hangos olvasással. Központi téma: barátság, fantázia, alkotás, játék. Tk. I/144-153.o., Mf. I/84-88.o. Az értő olvasás fejlesztése kérdések megválaszolásával, feladatok megoldásával. Az olvasástechnika fejlesztése kifejező, hangos olvasással. Központi téma: barátság, fantázia, alkotás, játék. Tk. I/144-153.o., Mf. I/84-88.o. Az értő olvasás fejlesztése kérdések megválaszolásával, feladatok megoldásával. Az olvasástechnika fejlesztése kifejező, hangos olvasással. Központi téma: barátság, fantázia, alkotás, játék. Tk. I/144-153.o., Mf. I/84-88.o.


Ismeretanyag


Történettérkép.







Megjegyzés

27


Célok, feladatok


Önálló szövegfeldolgozás olvasásstratégiai elemek alkalmazásával. Feldolgozásra javasolt bármely ismeretközlő hozott szöveg vagy Értem, amit olvasok 10.

Ismeretanyag



Szóbeli kifejezőkészség, szókincs, memória, emlékezet, figyelem, szerialitás, szintetizáló készség fejlesztése.

Mese, népmese, műmese, mesefajták, mesei eszköztár, szereplők, vázlatkör, történettérkép, olvasásstratégiai eszköztár.


Mese, népmese, műmese, mesefajták, mesei eszköztár, szereplők, vázlatkör, történettérkép, olvasásstratégiai eszköztár. Önálló szövegfeldolgozás.

Megjegyzés

Macskák és tigrisek 53.

Összefoglalás

54.

Félévi mérés

Mf. I/89-90.o. A félév során megismert művek és ismeretek felelevenítése, rendszerezése. Mf. I/93-95.o.

A félév során elsajátított ismeretek és irodalmi művek számonkérése.

IDŐBOLT 55.

Időbolt Utazás az időben

Tájékozódás a tanulók időbeli tájékozódási képességéről a történelmi olvasmányok megkezdése előtt. Generációk időbeli elhelyezése. Emlékek, saját élmények felidézése. TK. II/4-6.o., Mf. II/3. o.

Az idői tájékozódás fejlesztése.

A saját magunkkal, a tágabb családunkkal (és a fejezet végén a hazánkkal, nemzetünkkel történt események) fontossága számunkra és az időben. Időfogalom. Az események 28



Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

ideje.

56.

Időbolt Az idő folyása Évek, hónapok

57.

Időbolt Hetek, napok Percek, Másodpercek

58.

Időbolt Repül az idő… Timo Parvela: Körhinta Évtizedekévszázadokévezredek

Az idő megjelenítése az irodalmi Az idői tájékozódás fejlesztése. művekben Vajda János: Nádas a tavon c. versének részlete segítségével. Évek, hónapok, időszámítás. Tk. II/7-9.o., Mf. II/4. o.

Költői eszközök az irodalomban. Év, hónap (a természetben megfigyelt időegységek, körök).

A hét napjainak etimológiai Az idői tájékozódás fejlesztése. eredete. Tájékozódás a hetek, napok, percek, másodpercek témakörben, az ismeretek alkalmazása, matematikai műveletek elvégzése. A megtapasztalható idő (taps, verőér tapintása). Tk. II/10-12.o., Mf. II/5. o. Eddig az ember által kitalált Az idői tájékozódás fejlesztése. időszámítás alapegységeiről beszéltünk. Most azt fedeztetjük fel a tanulókkal, hogy az idő voltaképp nem telik, csak, ahogy az óra körbejár, egy egységet társítunk hozzá. Hogyan érzékelhető az idő múlása számunkra? Az időfogalom

Hetek, napok, percek, másodpercek. (a természetben megfigyelt időegységek és az ember alkotta időegységek, időmérés, időszámítás)

Az idő fogalma és az időszámítás. Az ember alkotta (az évkörnél nagyobb), történelmi távlatú időegységek mint az időszámítás alapjai.

29


59.


Időbolt Az idő és a történelem

60.

Gyakorlóóra

Célok, feladatok relatív: röpül az idő, vánszorog az idő, időpazarlás stb. Hogyan jelenik meg az idő Timo Parvela: Körhinta c. regényrészleteiben? Tágítjuk az időfogalmat: évtizedek, évszázadok, évezredek, emberöltő. Tk. II/13-17.o., Mf. II/6. o. A történelmi olvasmányok miatt fontos az események időbeli elhelyezése. Beszélgessenek arról, hogy a történelem egymásba kapcsolódó, okokozati összefüggésben lévő események láncolata. Vizuális szervezők: időspirál, idővonal. Minden történelmi olvasmányhoz kapcsolódik majd idővonal. Az idő múlását pl. a viselet, a tárgyak, szokások változása is érzékelteti. TK. II/18-19. o. Szövegfeldolgozás olvasásstratégiai elemek alkalmazásával és/vagy kérdésre adott válaszok segítségével. Feldolgozásra javasolt bármely ismeretközlő hozott szöveg vagy csoportmunkában mozaik módszerrel: Jégbontó hava –


Ismeretanyag

Az idői tájékozódás fejlesztése.

Történelmi korok, idővonal.



Megjegyzés

Magazin

Tk. II/20-24. o., Mf. II/7.

30



Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

és/vagy önálló feldolgozásra: Értem, amit olvasok! 1.

Hogyan készíts farsangi fánkot? Mf. II/8-9.o.

MONDÁK, REGÉK, LEGENDÁK 61.

Mondák, regék, legendák Ezt már tudom…

62.

Mondák, regék, legendák A csodaszarvas és a magyarok

A mondáról és a legendáról tanultak felidézése gondolattérképek segítségével. Hogyan jelenik meg a magyar történelem Darvasi László: A 3 emeletes mesekönyv c. művének egy részletében. (Ehhez a részlethez később egy lecke is kapcsolódik majd.) Tk. II/26-27.o. A Rege a csodaszarvasról c. Móra Ferenc-mű feldolgozása. További feldolgozásra ajánlott A kilenc csodaszarvas, ill. a Vezérlő csodaszarvas c. művek. A rege fogalma. Az olvasási kedv felkeltése, fenntartása. Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek felelevenítése, aktiválása. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése.

Emlékezet-, figyelemfejlesztés. Analizáló-szintetizáló készség fejlesztése.

Monda, legenda fogalma.


A csodaszarvas motívum. Monda, rege.

31


63.


Mondák, regék, legendák A csodaszarvas és a magyarok

Célok, feladatok


Szókincsbővítés az ismeretlen szavak szómagyarázatával. Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a pontos, kifejező olvasás fejlesztése a szövegek hangos olvasásának során. Tk. II/28-33.o., Mf. II/10-11.o. Olvasás, az írott szöveg A Rege a csodaszarvasról c. megértése. Móra Ferenc-monda feldolgozása. További feldolgozásra ajánlott A kilenc csodaszarvas, ill. a Vezérlő csodaszarvas c. művek. A rege fogalma. Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek felelevenítése, aktiválása. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése. Szókincsbővítés az ismeretlen szavak szómagyarázatával. Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a pontos, kifejező olvasás fejlesztése a szövegek hangos olvasásának során. Tk. II/28-33.o., Mf. II/10-11.o.

Ismeretanyag

Megjegyzés

A csodaszarvas motívum. Monda, rege.

32

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása Római számok – 64. arab számok – rovásszámok – Magazin

Célok, feladatok Szövegfeldolgozás olvasásstratégiai elemek alkalmazásával és/vagy kérdésre adott válaszok segítségével. Feldolgozásra javasolt bármely ismeretközlő hozott szöveg vagy csoportmunkában mozaik módszerrel: Római számok-


Ismeretanyag




Hunok, Attila. Monda.

Megjegyzés

arab számok-rovásírás – Magazin Tk. II/34-35.o. és/vagy önálló feldolgozásra: Értem, amit olvasok! 2.

A történészt kérdeztük 65.

Mondák, regék, legendák Attila, a hun A hunok hazát keresnek

Mf. II/12-13.o. Ismeretek a hunokról. Attila uralkodói korszakának megfigyelése az idővonalon. A hunok hazát keresnek c. monda feldolgozása. Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek felelevenítése, aktiválása. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése. Szókincsbővítés az ismeretlen szavak szómagyarázatával. Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a pontos, kifejező olvasás fejlesztése a

33



Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

szövegek hangos olvasásának során. Tk. II/36-38.o., Mf. II/14-15.

66.

Mondák, regék, legendák Attila, a hun

A korszak által ihletett kortárs alkotók választható műveinek feldolgozása. A sámánok (Tk. II/39.o.) és a

A sámánok

(Tk.II/40-47.o.)

Gergő és az álomfogók (Böszörményi Gyula, részlet) vagy A farkasvadászat (Kiss Attila: Altináj, részlet)


Hunok, sámánok.

Gergő és az álomfogók vagy

A történészt kérdeztük (Tk. II/48.o.) és A farkasvadászat

(Tk. II/49-51.o.) c. olvasmányok feldolgozása. Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek felelevenítése, aktiválása. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése. Szókincsbővítés az ismeretlen szavak szómagyarázatával. Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a pontos, kifejező olvasás fejlesztése a szövegek hangos olvasásának során.

34


67.


Az álomlátás Emese álma

68.

A honfoglalás kora A magyarok útra kelnek vagy Árpád, a honalapító

Célok, feladatok

Az Emese álma című monda feldolgozása (Tk. II/52-53., Mf. II/16-17.o.). Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek felelevenítése, aktiválása. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése. Szókincsbővítés az ismeretlen szavak szómagyarázatával. Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a pontos, kifejező olvasás fejlesztése a szövegek hangos olvasásának során.


Ismeretanyag


Emese, a hét törzs.

Olvasás, az írott szöveg II/54-55.o., Mf. 18-19.o.) megértése. és/vagy az Árpád, a honalapító (Tk. II/57-59.o., Mf. 20-21. o.) c. művek feldolgozása. Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek felelevenítése, aktiválása. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a

Árpád, honfoglalás.

A magyarok útra kelnek (Tk.

Megjegyzés

35



Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

nemzeti kultúra hagyományainak megismerése. Szókincsbővítés az ismeretlen szavak szómagyarázatával. Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a pontos, kifejező olvasás fejlesztése a szövegek hangos olvasásának során. 69.

Gyakorlóóra

Önálló szövegfeldolgozás olvasásstratégiai elemek alkalmazásával. Feldolgozásra javasolt bármely ismeretközlő hozott szöveg vagy Értem, amit olvasok! 3.



A szövegértés fejlesztése, kooperatív készség, lényegkiemelő készség, beszédbátorság fejlesztése.

A honfoglalás korának kultúrája.

A honfoglalás legendája Mf. II/22-23.o. 70.

A honfoglalás korából - Magazin

A honfoglalás korából – Magazin ismeretközlő

szövegeinek feldolgozása csoportmunkában, mozaik módszerrel. Tk. II/60-63.o., Mf. II/24-25.o.

36

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása Vitéz őseink 71. Lehel kürtje

72.

Gyakorlóóra

Célok, feladatok A Lehel kürtje monda feldolgozása. Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek felelevenítése, aktiválása. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése. Szókincsbővítés az ismeretlen szavak szómagyarázatával. Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a pontos, kifejező olvasás fejlesztése a szövegek hangos olvasásának során. Tk. II/64-65.o. Szövegfeldolgozás olvasásstratégiai elemek alkalmazásával és/vagy kérdésre adott válaszok segítségével. Feldolgozásra javasolt bármely ismeretközlő hozott szöveg önálló feldolgozása vagy Értem, amit olvasok! 4.


Ismeretanyag


Lehel vezér.



Megjegyzés

Lehel vezér lova 73.

Vitéz őseink Botond (magyar monda) vagy Botond (Lázár

Mf. II/26-27.o. A Botond-monda megismerése Olvasás, az írott szöveg Botond (magyar monda, megértése. Benedek Elek Tk. II/66-67.o.) vagy Botond (Lázár Ervin Tk. II/68-69.o.) c. művének feldolgozása alapján. Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek felelevenítése,


37


Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Ervin)

74.

Magasztos költemények

75.

Magasztos költemények

Célok, feladatok aktiválása. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése. Szókincsbővítés az ismeretlen szavak szómagyarázatával. Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a pontos, kifejező olvasás fejlesztése a szövegek hangos olvasásának során. Mf. 28-29.o. Kölcsey Ferenc: Himnusz c. alkotásának megismerése. Beágyazás az előzetes ismeretekbe. Szókincsbővítés, régies kifejezések magyarázata. Költői eszközök megfigyelése. A versből részletek memoriterként. Tk. II/71.o. Vörösmarty Mihály: Szózat c. alkotásának megismerése. Beágyazás az előzetes ismeretekbe. Szókincsbővítés, régies kifejezések magyarázata. Költői eszközök megfigyelése. A versből részletek memoriterként. Tk. II/72.o., Mf. 30-31.o.


Ismeretanyag

Olvasás, az írott szöveg megértése. Memóriafejlesztés.

Nemzeti himnusz.

Olvasás, az írott szöveg megértése. Memóriafejlesztés.

Szózat.

Megjegyzés

38

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása A márciusi ifjak 76. Magazin Petőfi Sándor: Nemzeti dal

Célok, feladatok 1848. március 15-ei eseményekkel kapcsolatos rövid ismeretközlő szövegek feldolgozása csoportmunkában mozaikmódszerrel. Adatok, információk gyűjtése, célszerű elrendezése. Petőfi Sándor: Nemzeti dal közös feldolgozása, költői eszközök megfigyelése a versben.


Ismeretanyag

Olvasás, az írott szöveg megértése. Kooperatív készség.

Történelmi ismeretek az 1848-as forradalomról. Verstani alapfogalmak.


Történelmi ismeretek István királyról, a kereszténység felvételéről.

Megjegyzés

Feldolgozásra javasolt: A

márciusi ifjak – Magazin 77.

István és kora Andorás vitéz

választott szemelvényei Tk. 73-77.o. István és kora. Az Andorás vitéz c. monda feldolgozása. (Tk. II/78-80.o., Mf. II/3234.o.) Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek felelevenítése, aktiválása. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése. Szókincsbővítés az ismeretlen szavak szómagyarázatával. Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a pontos, kifejező olvasás fejlesztése a szövegek hangos olvasásának során.

39

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása István és kora 78. Lovagok Balatóniából (részletek Jeney Zoltán: Rév Fülöp című regényéből)

79.

IV. Béla és a tatárjárás Galamboskő

Célok, feladatok István és kora. Lovagok Balatóniából (részletek Jeney Zoltán: Rév Fülöp című regényéből Tk. II/81-85.o, Mf. 37-39.o..) Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek felelevenítése, aktiválása. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése. Szókincsbővítés az ismeretlen szavak szómagyarázatával. Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a pontos, kifejező olvasás fejlesztése a szövegek hangos olvasásának során. A Galamboskő (Tk. II/8891.o., MF. II/45.o.) c. monda feldolgozása, IV. Béla korának megismerése és/vagy Margit hercegkisasszony és a Margitsziget – Nyulak szigete c. írások feldolgozása. Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek felelevenítése, aktiválása. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése. Szókincsbővítés az ismeretlen szavak szómagyarázatával. Az olvasástechnika fejlesztése,


Ismeretanyag


Történelmi ismeretek István királyról, a kereszténység felvételéről.


Történelmi ismeretek IV. Béla királyról, a tatárjárásról

Megjegyzés

40



Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

automatizálása, a pontos, kifejező olvasás fejlesztése a szövegek hangos olvasásának során.

80.

Nagy Lajos király kora Ilosvai Selymes Péter: Toldi Miklós históriája és Arany János: Toldi (részletek)

Ilosvai Selymes Péter: Toldi Olvasás, az írott szöveg Miklós históriája és Arany megértése. János: Toldi részletek. Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek felelevenítése, aktiválása. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése. Szókincsbővítés az ismeretlen szavak szómagyarázatával. Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a pontos, kifejező olvasás fejlesztése a szövegek hangos olvasásának során.

Történelmi ismeretek Nagy Lajos király koráról, Toldi Miklósról.

Tk./II. 92-94.o., Mf. II/46.o.

41

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása Toldi Miklós 81. párviadala vagy

82.

Célok, feladatok


Toldi Miklós párviadala (Tk.

Olvasás, az írott szöveg II/95-97.o., Mf. II/46.o.) vagy A megértése.

Hunyadi-család – Magazin

(Tk. II/98-101.o., Mf. II/47.o.) feldolgozása, ez utóbbi A Hunyadi-család – csoportmunkában mozaik Magazin módszerrel. Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek felelevenítése, aktiválása. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése. Szókincsbővítés az ismeretlen szavak szómagyarázatával. Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a pontos, kifejező olvasás fejlesztése a szövegek hangos olvasásának során. Gyakorlóóra Rövid ismeretközlő szöveg Olvasás, az írott szöveg önálló feldolgozása az megértése. olvasásstratégia eszköztárával. Feldolgozásra javasolt: Értem, amit olvasok! 5. A lovagok (Mf. II/35-36.o.) vagy

Ismeretanyag

Megjegyzés

Toldi Miklós, Hunyadicsalád.

Lovagok, Hunyadi-család.

A Hunyadi-család – Magazin

(Tk. II/98-101.o., Mf. II/47.o.) feldolgozásának folytatása. Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek felelevenítése, aktiválása. Az olvasmányok 42



Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése. Szókincsbővítés az ismeretlen szavak szómagyarázatával. Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a pontos, kifejező olvasás fejlesztése a szövegek hangos olvasásának során. 83.

Mátyás kora Mátyás király lakodalma

Mátyás király korának megismerése a Mátyás király lakodalma c. mű feldolgozása során. (Tk. II/102-103.o., Mf. II/48-49.o.) Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek felelevenítése, aktiválása. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése. Szókincsbővítés az ismeretlen szavak szómagyarázatával. Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a pontos, kifejező olvasás fejlesztése a szövegek hangos olvasásának során.


Mátyás király és kora.

43

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása Mátyás kora 84. Hahó! Barát! (Tatay Sándor: Kinizsi)

85.

Gyakorlóóra Feldolgozásra ajánlott: Hadászathadviselés – Magazin

Célok, feladatok Tatay Sándor: Kinizsi című regényének részlete (Tk. II/104105.o.). Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek felelevenítése, aktiválása. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése. Szókincsbővítés az ismeretlen szavak szómagyarázatával. Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a pontos, kifejező olvasás fejlesztése a szövegek hangos olvasásának során. Szövegfeldolgozás olvasásstratégiai elemek alkalmazásával és/vagy kérdésre adott válaszok segítségével. Feldolgozásra javasolt bármely ismeretközlő hozott szöveg vagy csoportmunkában mozaik módszerrel: Hadászathadviselés – Magazin (Tk. II/106-109.o., Mf. II/50-51.) Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek felelevenítése, aktiválása. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése. Szókincsbővítés az ismeretlen szavak szómagyarázatával.

Fejlesztési terület Olvasás, az írott szöveg megértése.

Ismeretanyag

Megjegyzés

Kinizsi Pál.

Olvasás, az írott szöveg A magyar hadászat a megértése. Kooperatív készség, honfoglalástól Mátyás lényegkiemelés, beszédbátorság. koráig.

44



Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a pontos, kifejező olvasás fejlesztése a szövegek hangos olvasásának során.

86.

Gyakorlóóra

Szövegfeldolgozás Olvasás, az írott szöveg A magyar hadászat a olvasásstratégiai elemek megértése. Kooperatív készség, honfoglalástól Mátyás alkalmazásával és/vagy kérdésre lényegkiemelés, beszédbátorság. koráig. adott válaszok segítségével. Feldolgozásra javasolt bármely ismeretközlő hozott szöveg vagy csoportmunkában mozaik módszerrel: Hadászathadviselés – Magazin (Tk. II/106-109.o., Mf. II/50-51.) Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek felelevenítése, aktiválása. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése. Szókincsbővítés az ismeretlen szavak szómagyarázatával. Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a pontos, kifejező olvasás fejlesztése a szövegek hangos olvasásának során.

45

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása Mit tanultunk? 87.

88.

Célok, feladatok

A történelmi olvasmányok összefoglalása, az ismeretek Darvasi László: felelevenítése. A tanult fogalmak A 3 emeletes átismétlése. Az előzetes mesekönyv (részlet) ismeretek segítségével Darvasi László: A 3 emeletes mesekönyv részletének újraolvasása, értelmezése. Érdemes a Himnusz, Szózat költeményekkel is párhuzamot vonni. Tk. 110-111.o., Mf. II/52-53.o. Költészet napi Legalább 4 lírai alkotás gondolatok – megismerése, feldolgozása, 1 Magazin memorizálása. Tk. II/112-116., Mf. II/54-56.o.


Ismeretanyag


A fejezetben elsajátított ismeretek és fogalmak.



Megjegyzés

ÖKO PROJEKT 89-91.

ÖKO projekt

Lényegkiemelés. Kooperatív készség, kreativitás, szókincsfejlesztés, beszédbátorság.

Természettudományos szöveg. Természet témájú versek

46

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása Édesanyáink – 92. Magazin

Célok, feladatok

Édesanyáink c. anyák napi

magazin feldolgozása. József Attila: Mama és Petőfi Sándor: Füstbe ment terv c. műve memoriter. Tk. II/126-128.o.

Fejlesztési terület Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a pontos, kifejező olvasás fejlesztése a szövegek hangos olvasásának során. Érzelmileg gazdag előadásmód.

Ismeretanyag

Megjegyzés


ÉRDEKESSÉGEK A NAGYVILÁGBÓL – MAGAZINFEJEZET 93.

Érdekességek a nagyvilágból Mit hallottam, hol olvastam?

Az Érdekességek a Olvasás, az írott szöveg nagyvilágból c. megértése. magazinmelléklet célja az olvasás iránti motiváció kialakítása, azaz az olvasás megszerettetése. Az érdekes ismeretközlő rövid szövegek mind az olvasástechnika, mind a szövegértés fejlesztésére kiválóan alkalmasak. A Mit hallottam, hol olvastam? lecke rövid híreket tartalmaz, melynek segítségével ez a szövegtípus könnyen azonosítható. Tk. II/130-131.o.

Hír.

47

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása Érdekességek a 94. nagyvilágból Mit ír az újság?

95.

Érdekességek a nagyvilágból Tudomány

Célok, feladatok Az Érdekességek a nagyvilágból c. magazinmelléklet célja az olvasás iránti motiváció kialakítása, azaz az olvasás megszerettetése. Az érdekes ismeretközlő rövid szövegek mind az olvasástechnika, mind a szövegértés fejlesztésére kiválóan alkalmasak. A Mit ír az újság? c. leckében az újság történetével, régi magazinokkal foglalkozunk. Tk. II/132-133.o., Mf. II/64.o. Az Érdekességek a nagyvilágból c. magazinmelléklet célja az olvasás iránti motiváció kialakítása, azaz az olvasás megszerettetése. Az érdekes ismeretközlő rövid szövegek mind az olvasástechnika, mind a szövegértés fejlesztésére kiválóan alkalmasak. A Tudomány c. leckében az autókkal kapcsolatos ismeretközlő szövegek feldolgozása. Tk. II/134-137.o., Mf. II/65.o.


Ismeretanyag


Újság, hetilap, havilap, magazin.


Tárgytörténet, környezetvédelem.

Megjegyzés

48

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása Érdekességek a 96. nagyvilágból Környezetünk védelme vagy Madarak és fák napja – Magazin

97.

Érdekességek a nagyvilágból Híres magyarok

Célok, feladatok Az Érdekességek a nagyvilágból c. magazinmelléklet célja az olvasás iránti motiváció kialakítása, azaz az olvasás megszerettetése. Az érdekes ismeretközlő rövid szövegek mind az olvasástechnika, mind a szövegértés fejlesztésére kiválóan alkalmasak. A Környezetünk védelme c. lecke anyagának feldolgozása. Tk. II/138-139., Mf. II/70-71.o. vagy a Madarak és fák napja c. magazin feldolgozása. Tk. II/140-141.o., Mf. II/7274.o. Az Érdekességek a nagyvilágból c. magazinmelléklet célja az olvasás iránti motiváció kialakítása, azaz az olvasás megszerettetése. Az érdekes ismeretközlő rövid szövegek mind az olvasástechnika, mind a szövegértés fejlesztésére kiválóan alkalmasak. A Híres magyarok c. lecke feladatainak feldolgozása. Tk. II/142143.o., Mf. II/7576.o.


Ismeretanyag


Környezetvédelem.


Kiemelkedő magyar tudósok, feltalálók.

Megjegyzés

49

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása Érdekességek a 98. nagyvilágból

99.

Célok, feladatok

Az Érdekességek a nagyvilágból c. magazinmelléklet célja az olvasás Egészséges életmód iránti motiváció kialakítása, azaz az olvasás megszerettetése. Az érdekes ismeretközlő rövid szövegek mind az olvasástechnika, mind a szövegértés fejlesztésére kiválóan alkalmasak. Az Egészséges életmód c. lecke feladatainak megoldása, szövegek feldolgozása. Tk. II/144-145.o., Mf. II/7778.o. Érdekességek a Az Érdekességek a nagyvilágból nagyvilágból c. magazinmelléklet célja az olvasás Szárnyaló ősi iránti motiváció kialakítása, azaz vágyunk az olvasás megszerettetése. Az érdekes ismeretközlő rövid szövegek mind az olvasástechnika, mind a szövegértés fejlesztésére kiválóan alkalmasak. Az Szárnyaló ősi vágyunk c. lecke feladatainak megoldása, szövegek feldolgozása. Tk. II/146-147.o., Mf. II/79.o.


Ismeretanyag


Szent-Györgyi Albert, Cvitamin.


A repülés története.

Megjegyzés

50

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása Érdekességek a 100. nagyvilágból Turizmus – Irány Magyarország!

101.

Érdekességek a nagyvilágból Időjárás-jelentés

Célok, feladatok Az Érdekességek a nagyvilágból c. magazinmelléklet célja az olvasás iránti motiváció kialakítása, azaz az olvasás megszerettetése. Az érdekes ismeretközlő rövid szövegek mind az olvasástechnika, mind a szövegértés fejlesztésére kiválóan alkalmasak. Az Turizmus – Irány Magyarország! c. lecke feladatainak megoldása, szövegek feldolgozása. Tk. II/148-149.o., Mf. II/8081.o. Az Érdekességek a nagyvilágból c. magazinmelléklet célja az olvasás iránti motiváció kialakítása, azaz az olvasás megszerettetése. Az érdekes ismeretközlő rövid szövegek mind az olvasástechnika, mind a szövegértés fejlesztésére kiválóan alkalmasak. Az Időjárás-jelentés c. lecke feladatainak megoldása, szövegek feldolgozása. Tk. II/150-151. o., Mf. II/8284.o.


Ismeretanyag


Hortobágy.


Szelek elnevezései, a felhő szó etimológiája.

Megjegyzés

51

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása Érdekességek a 102. nagyvilágból Kultúra

103.

Érdekességek a nagyvilágból Sport

Célok, feladatok Az Érdekességek a nagyvilágból c. magazinmelléklet célja az olvasás iránti motiváció kialakítása, azaz az olvasás megszerettetése. Az érdekes ismeretközlő rövid szövegek mind az olvasástechnika, mind a szövegértés fejlesztésére kiválóan alkalmasak. A Kultúra c. lecke feladatainak megoldása, szövegek feldolgozása. Tk. II/152-153. o., Mf. II/85.o. Az Érdekességek a nagyvilágból c. magazinmelléklet célja az olvasás iránti motiváció kialakítása, azaz az olvasás megszerettetése. Az érdekes ismeretközlő rövid szövegek mind az olvasástechnika, mind a szövegértés fejlesztésére kiválóan alkalmasak. A Sport c. lecke feladatainak megoldása, szövegek feldolgozása. Tk. II/154-155. o., Mf. II/86.o.


Ismeretanyag


Színház, mozi.


Kiemelkedő magyar sportolók.

Megjegyzés

52

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása Összefoglalás 104.

Célok, feladatok


Ismeretanyag

A tanév során szerzett ismeretek, valamint a megismert irodalmi művel és alapfogalmak ismétlése, rendszerezése Mf. II/88-90.o.

Lényegkiemelés. Analizálószintetizáló készség. Ok-okozati összefüggések felismerése. Kreativitás, szókincsfejlesztés, beszédbátorság.

A félév során szerzett ismeretek, irodalmi művel, szerzők ismerete. Verstani alapfogalmak. Az olvasási stratégia eszköztárának ismerete. Vázlatkör, vázlatlánc.

105.

Év végi felmérés

A tanév során szerzett ismeretek, Lényegkiemelés. Analizálóvalamint a megismert irodalmi szintetizáló készség. Ok-okozati művel és alapfogalmak összefüggések felismerése. számonkérése.

A félév során szerzett ismeretek, irodalmi művel, szerzők ismerete. Verstani alapfogalmak. Az olvasási stratégia eszköztárának ismerete. Vázlatkör, vázlatlánc.

106.

Készségfejlesztő és gyakorlóóra

Nyári magazin szerkesztése Kreativitás, fantázia, önállóan vagy csoportmunkában, szókincsfejlesztés, kooperatív egyedi munkaként készség. csomagolópapírra dolgozva vagy a munkafüzet oldalait kitöltve Mf. 91-94.

Magazin, rovat, ajánló, hír.

Nyári magazin szerkesztése Kreativitás, fantázia, önállóan vagy csoportmunkában, szókincsfejlesztés, kooperatív egyedi munkaként készség. csomagolópapírra dolgozva vagy a munkafüzet oldalait kitöltve Mf. 91-94.

Magazin, rovat, ajánló, hír.

Nyári magazin szerkesztése

107.

Készségfejlesztő és gyakorlóóra Nyári magazin szerkesztése

Megjegyzés

53

Az óra témája Témák (tankönyvi lecke) órákra vagy funkciója bontása Irodalmi játékok 108.

Célok, feladatok


Irodalmi élmények felelevenítése, Kreativitás, fantázia, a tanév során olvasott művekkel szókincsfejlesztés, kooperatív kapcsolatos játékos irodalmi készség. vetélkedő vagy más kreatív foglalkozás pl. állókép vagy dramatikus játék.

Ismeretanyag

Megjegyzés

Irodalmi művek, alapfogalmak ismerete.

3–4. évfolyam A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének, értelmezésének és alkotásának fejlesztése képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek. E fejlettség döntően meghatározza a gyermek kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása, a szókincs aktivizálása szövegalkotó feladatokkal, a narráció ösztönzése, gyakoroltatása. Az olvasástechnika eszközzé fejlesztése feltételt teremt az írott szövegek önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésével és feldolgozásával felkészít az alapvető szövegműveletek önálló alkalmazására. Az olvasmányok sokoldalú feldolgozása fejleszti a tanulók kritikai érzékét, ítélőképességét és empátiáját, a kifejezés nyelvi megvalósulására való figyelmet. Lehetőséget teremt egyszerű irodalmi formákkal kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra hagyományainak megismerésére, az olvasás megszerettetésére. Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, a gondolatok önálló kifejezéséhez. A szövegek az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának forrásai is; hozzájárulnak az önkifejezés igényének kielégítéséhez és képességének fejlődéséhez. Az önálló tanulás képességének kialakítása az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva az ismeretszerző képességek intenzív fejlesztését szolgálja. Fontos a tanulási szokások és technikák tanulása, a különféle források és azok használatának, az információszerzés lehetőségeinek és korlátainak megismerése, a szelekció, az összehasonlítás és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai

Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése Órakeret 30 óra Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás és tisztelet szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. nevelési- A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejező erejének egymással összefüggő fejlesztése. A beszéd és a megértés továbbfejlesztése, különös tekintettel a pontosságra, a folyamatosságra és a kifejezőerőre, valamint 54

Tevékenységek/Ismeretek

az aktív szókincs intenzív gyarapítására. A szóbeli szövegalkotási készség fejlesztése. Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A helyes beszédlégzés, a helyes kiejtés, a mondat- és A tanuló Minden tantárgy: összefüggő beszéd, szövegfonetikai eszközök alkalmazása különféle  értelmesen és érthetően fejezi ki gondolatait; érvelés. kommunikációs helyzetekben (pl. párbeszéd, felolvasás,  használja a mindennapi érintkezésben az udvarias kiscsoportos beszélgetés, vita, beszámoló). Környezetismeret: önfenntartás, légzés. nyelvi fordulatokat; Felolvasáskor, szövegmondáskor nonverbális eszközök  beszédstílusát beszélgető partneréhez igazítja; használata a kifejezés segítésében. Vizuális kultúra: Műalkotások  bekapcsolódik csoportos beszélgetésbe, vitába, Vélemény kulturált megfogalmazása. megfigyelése, jellemzése, értelmezése, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, Figyelem a beszélgetőtársra. Az üzenet lényegének és értékelése. Médiaszövegek közötti tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe; érzelmi hátterének megfigyelése, értékelése. különbségek (pl. televíziós Állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások  a közös tevékenységeket együttműködő magatartással műsortípusok, animációs mesefilmek, segíti. jelentésének, stílusértékének értelmezése az olvasott sorozatok) felismerése saját szövegekben. médiaélmények felidézésén, A különböző tantárgyak tanulásakor használt megjelenítésén (pl. szerepjáték) és szakkifejezések, olvasmányokból kiemelt ritkábban használt közvetlen példákon keresztül. szavak célzott használatával az aktív szókincs gyarapítása. Több mondatos összefoglaló szöveg alkotása olvasmányok tartalmáról, gyűjtött tapasztalatokról, megfigyelésekről. Hosszabb szóbeli közlések tartalmának rövidített elmondása. Hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédtempó, szünet; tekintet, arcjáték, testtartás, térköz, távolságtartás. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Tevékenységek/Ismeretek

Olvasás, az írott szöveg megértése

Órakeret 111 óra

Nyelvre, írott nyelvre, olvasásra vonatkozó, az adott korosztály képességfejlődése szempontjából releváns ismeretek. Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a folyékony olvasás kialakításának segítése, olvasási stratégiák bevezetése, különböző szövegtípusok megismertetése, biztos olvasási készség, az értő olvasás kialakítása. Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

55

Életkori sajátosságoknak megfelelő szépirodalmi, dokumentum típusú, folyamatos, nem folyamatos, kevert, egyéni, közös és tankönyvi célú szövegek megismerése, ezek megértése. Globális és kereső olvasás, grafikus szervezők (ábrák, táblázatok, gondolattérkép, fürtábra) alkalmazása a hatékonyabb szövegértés érdekében. Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek, személyes élmények, tapasztalatok felidézése és megosztása. Gondolatok és információk értelmezése és integrálása, tartalom, nyelvezet, szövegszerkezet vizsgálata és értékelése. A következő olvasási stratégiák, olvasást megértő folyamatot segítő technikák ismerete, alkalmazása a hatékonyabb megértés érdekében:  a szöveg átfutása,  az előzetes tudás aktiválása,  jóslás, anticipáció. Az olvasás céljának, módjának az olvasás megkezdése előtt való tisztázása. Szöveg, műfaj, szövegértés. Kulcsfogalmak/ fogalmak

A tanuló  az olvasás terén motivált, érdeklődő;  folyékony, automatizált olvasástechnikával rendelkezik a hangos és a néma olvasás területén is;  felismeri és javítja a hibáit;  felismeri és megérti azokat a különböző típusú, műfajú szövegeket, amelyekről tanult;  szintetizálja, értelmezi és értékeli az életkori szintjének megfelelő szöveg információit és gondolatait;  megfelelő nyelvi tudatossággal rendelkezik;  ismeri és tanítói segítséggel használja a tanult olvasási stratégiákat.

Matematika: szöveges feladatok. Környezetismeret: önálló szövegfeldolgozás kialakítása.

tanulás,

Erkölcstan: én magam; az én világom. Vizuális kultúra: Személyes élmények és irodalmi szöveg alapján képek készítése. Képzőművészeti műfajok. Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése, médiaszöveg olvasása. Kérdések megfogalmazása a látott információra, ismeretre, élményre vonatkozóan. Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása.

Tematikai egység/ Fejlesztési Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Órakeret 37 óra cél Előzetes tudás Mesék jellegzetes nyelvi fordulatainak ismerete. Versritmus jelzése tapssal, koppantással. Rímek felismerése a verssorok végén. A szövegelemzésben való jártasság elmélyítése, az irodalmi mű befogadása, az érzelmi tartalmak (pl. öröm, izgalom, várakozás, azonosulás) átélésének segítése. A tematikai egység nevelésiAz olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése. fejlesztési céljai Magyar és világirodalmi népköltészeti, műköltészeti alkotások megismerése. Irodalmi ismeretek tapasztalati úton való elsajátítása. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az olvasókönyvi szövegek csoportosítása formájuk, A tanuló Környezetismeret: környezeti, természeti, műfajuk és kommunikációs szándékuk szerint.  megnevezi olvasmányai szerzőjét, szereplőit és azok környezetvédelmi témájú olvasmányok. Az olvasmányok témájának megfigyelése, azonos témájú tulajdonságait, magyarázza cselekedeteiket; 56

szövegek összehasonlítása (pl. gyerekalakok és  gyereksorsok). Hasonlóságok és különbségek felfedezése különféle  irodalmi közlésformákban. Művészi eszközök keresése lírai és elbeszélő művekben  (ritmus, rím, refrén, hasonlatok). Jellegzetes irodalmi témák, motívumok (pl. család, gyermek, természet) felfedezése olvasmányokban. A művek szerkezeti jellemzőinek megfigyelése, a tér-idő változásainak felismerése. Elbeszélések 20. századi eseményekről, hősökről, sorsokról. Az események sorrendjének, a mesélő személyének megállapítása. Mesékre jellemző kezdő és befejező fordulatok, szókapcsolatok, ismétlődő motívumok felismerése. Rövidebb irodalmi szövegek (versek, mesék, elbeszélések) önálló olvasása. Nagyobb terjedelmű, jellemzően kortárs magyar és európai gyermekirodalmi alkotás (meseregény, ifjúsági regény, mesés-, verseskötet) elolvasása a tanító irányításával. Művek a kortárs magyar irodalomból. (Például: Békés Pál: Félőlény, A bölcs hiánypótló; Berg Judit: Rumini; Boldizsár Ildikó: Boszorkányos mesék; Csukás István: Süsü, a sárkány, Keménykalap és krumpliorr, Pom Pom összes meséi, gyerekversek; Dávid Ádám: A Virág utcai focibajnokság; Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika; Lackfi János: Kövér Lajos színre lép; Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Szabó T. Anna gyermekversei; Tóth Krisztina: Londoni mackók, Varró Dániel: Túl a Maszathegyen.) Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált memóriagyakorlatok, fantáziajátékok, elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítése. Részvétel csoportos játékokban, állóképek tervezése, kivitelezése és megbeszélése. A mozgás és a szövegmondás összekapcsolása. Egyszerűbb drámai konvenciók és a színházi formanyelv alapjainak tapasztalati megismerése (jelenet, felvonás, kezdet és vég,

azonosítja a történet idejét és helyszínét; a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét; konkrét esetekben felismeri a mesére jellemző fordulatokat, szókapcsolatokat, mesejellemzőket; az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát időrendben, több összefüggő mondattal mondja el.

Ének-zene: a népdalok szövege (kifejező eszközök, nyelvi fordulatok, motívumok, természeti képek). Vizuális kultúra; dráma és tánc: A témához és a tartalomhoz is illeszkedő kifejezőeszközök elemzése, alkalmazása. Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). A különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszín- és időviszonylatok megfigyelése és értelmezése konkrét médiaszövegeken keresztül. Az elbeszélő személyének azonosítása különböző egyszerű médiaszövegekben (pl. animációs mesék).

57

díszlet, berendezés, jelmez, kellék, fény- és hanghatások). A tanultak felhasználása saját produkcióhoz, bábelőadások, színházi előadások megbeszélésekor. Szépirodalmi szöveg, ismeretterjesztő szöveg, monda, közmondás, szólás, találós kérdés, elbeszélés, regény; főszereplő, Kulcsfogalmak/ fogalmak mellékszereplő; hasonlat, ismétlés, ellentét; kezdőpont, végpont, fordulópont. Tematikai egység/ Fejlesztési Órakeret 28 óra A tanulási képesség fejlesztése cél Előzetes tudás Az önismeret életkornak megfelelő szintje, személyes tanulási sikerek és nehézségek megnevezése. A tematikai egység nevelési- Az önálló, hatékony tanulás képességének fejlesztése. fejlesztési céljai Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tanulás szerepe és módjai. Saját tanulási folyamatunk A tanuló Környezetismeret: jelenségek megfigyelése, megismerése, hogyan tanulunk a legkönnyebben, mi okoz  ismeri a tanulási folyamat alapvető jellemzőit; ok-okozati kapcsolatok keresése. nehézséget. Gondolkodás a gondolkodásunkról,  azonosítja az információ forrásait, ismeri azok tanulásunkról. Egyszerű tanulási módok, stratégiák. Tanulás Vizuális kultúra: Képi analógiák keresése kezelését; különböző típusú szövegekből. a tanult szövegekhez.  képes önálló tanulásra; Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált Kérdések megfogalmazása a látott  ismeri a saját tanulási folyamatának, képességének (koncentrációs) memóriagyakorlatok, szövegtanulási információra, ismeretre, élményre jellemzőit; technikák. vonatkozóan. Vázlatkészítés irányítással, tanulás, összefoglalás vázlat  ismer és alkalmaz néhány tanulási módot, stratégiát a különböző tanulási feladatok teljesítése érdekben; segítségével.  a szövegből történő tanulás során olvasási stratégiákat Ismerkedés különböző információhordozókkal. használ; Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének  információt keres, kezel önállóan néhány forrásból; módjai. Alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. A könyvek tartalmi csoportjai:  szöveghűen felidézi a következő szépirodalmi műveket, szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom, illetve azok részleteit: népdalszövegek, József Attila: kézikönyvek, elektronikus információhordozók. A szótárak Betlehemi királyok, Mama; Petőfi Sándor: Füstbe ment terv; szerkezeti jellemzői (betűrend, címszó), a szótárhasználat illetve kortárs magyar lírikusok műveiből néhány módja. A lexikon és a szótár egyező és eltérő vonásai. alkotás; Az információk keresése és kezelése. Különböző  részletek Kölcsey Ferenc: Hymnus; Petőfi Sándor: információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban. Nemzeti dal; Vörösmarty Mihály: Szózat című művéből, A könyvtár mint információs központ, a tanulás bázisa, illetve szépprózai művekből. segítője. Ismerkedés folyóiratokkal. Katalógusok megfigyelése. A könyvtári katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb információforrások keresésében. 58

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Információ, tudás, könyvtár, tanulás, vázlat.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Órakeret 12 óra Mesehősök tulajdonságai és cselekedetei; az olvasott irodalmi művekben a szereplők döntési helyzeteinek felidézése; személyes tetszésítéletek. nevelési- Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerű szituációban, szépirodalmi művek alapján. A narratíva, történetmesélés szabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése.


Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Erkölcsi és esztétikai ítélet megfogalmazása, érvelés a vélemény mellett, vitakészség kialakulása. A szépirodalmi alkotásokban megismert helyzetek, azok tanulságának alkalmazása mindennapi helyzetekben. A művek tanulságainak értelmezése. A saját vélemény mellett a nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége. Mások véleményének megértése, elfogadása. Vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, felismerése és kritikája. A műélvezet, a beleélés mélyebb megtapasztalása a fentiek segítségével is. Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékokban, drámajátékban (pl. bábjáték) saját és más álláspontból is. Szülők, nagyszülők gyermekkora, életmódja, tárgyi világa. Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata; időrend. A múlt emlékei környezetünkben (múzeumok, emléktáblák, műemlékek, emlékművek; tárgyak, fotók, egyéb dokumentumok; szokások). Nemzeti ünnepeink, jelképeink. A magyar szabadságküzdelmek kiemelkedő alakjai. Kiemelkedő magyar tudósok, feltalálók, művészek, sportolók.

A tanuló  ismeri, megérti a történeteket bemutató művek szerveződését, felépítését, az összefüggések logikáját, az ok-okozati viszonyt;  képes állást foglalni, érvelni, meggyőzni másokat alapvető erkölcsi, esztétikai kérdésekben;  meggyőződéssel képviseli a legalapvetőbb emberi értékeket, megérti mások érvelését, elfogadja az övétől eltérő véleményeket, képes ezekkel is azonosulni;  képes beleélésre, azonosulásra, érzelmeinek kifejezésére az életkori sajátosságainak megfelelő történetek, művek befogadása során;  dramatikus és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat saját és más álláspontból is, azokat életkori szintjén kezelni.  történetek olvasásakor, megbeszélésekor képes elkülöníteni a múltbeli és jelenbeli élethelyzeteket, történéseket.  képes felidézni történelmünk és kultúránk néhány kiemelkedő alakját, hozzájuk tud rendelni néhány fontos jellemzőt.

Erkölcstan: Értékrend alakulása. Szűkebb és tágabb környezetem, barátság.


Környezetismeret: Környezeti rendszerek állapota, fenntarthatóság. Egészséges életmód. Viselkedési normák. Vizuális kultúra; Dráma és tánc: a lényeg kiemelésének lehetőségei a vizuális kompozíciókban.

Tanulság, vita, vélemény, konfliktus, múzeum, műemlék, szokás, életmód, időrend.

59

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez. Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segítse. Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget. Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg. Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát. Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket. A memoritereket szöveghűen mondja el. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. Az anyanyelvi részképességeinek fejlettsége legyen összhangban, harmonikusan fejlődjön.

60


FOGALMAZÁS 4. osztály

TANMENET

KECSKEMÉTI CORVIN MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA FOGALMAZÁS TANMENET A 2012-es NAT szerinti változat

(51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alapján)

Széplaki Erzsébet

FOGALMAZÁS 4. könyvéhez az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tanmenet javaslata alapján Éves óraszám: 36 Heti óraszám: 1 óra Készítette: KONTRÁNÉ POLGÁR ZSANETT


1

FOGALMAZÁS 4. FI-501010403 FI-501010404 Tanmenetjavaslat Készítette: szakmai munkaközösség

2

Bevezetés A fogalmazás taneszközeinek célja az írásbeli kommunikációs képesség fejlesztése a kommunikációelméletre épülő feladatokkal, annak tanításával, alkalmazásával az életkornak megfelelően. A taneszközök a gyerekek 3. évfolyamon megkezdett írásbeli megnyilatkozásának és írásbeli szövegalkotásának alapozását folytatják. Amellett, hogy a gyerekek új szövegmintákkal ismerkednek meg, illetve azok tartalmának és szerkezetének jellemzőivel, a taneszközök módot nyújtanak az önálló, teremtő, kreatív írásbeli fogalmazás alapjainak lerakására is. Az írásbeli szövegalkotás – mint kognitív és egyúttal, mint társas, kommunikációs folyamat – a mélyebb megértést és a mélyebb összefüggések meglátását is elősegíti, és a tanulási folyamatnak nemcsak szerves és úgymond „tantárgyközi” része, hanem egyre inkább a tanulás eszközévé is válik. A 4. évfolyamos tankönyv is azt az alapelvet képviseli, mely szerint az írásbeli közlés egyrészt az önkifejezés eszköze, másrészt azt, hogy az írásbeli szövegalkotás, a készülő írott szöveg különböző fázisokra bontható az írás folyamatán belül, ezáltal az írásbeli fogalmazás, az egyre kreatívabb írás tanítható és tanulható is. Továbbra is kiemelten építünk a tanulók mindennapi kommunikációs tapasztalataira. Azok erősítése, negatív tapasztalat esetén gyengítése, illetve kioltása is feladatunk. A nyelvhasználatban és a társas érintkezésben egyaránt figyelünk a szóbeli és írásbeli kommunikáció, valamint az illem közötti kapcsolat meglétére. A tanulók motiváltságát gyermek közeli témákkal és kommunikációs helyzetekkel igyekszünk elérni. A tantárgyi integráció megvalósítását elsősorban a helyes ejtés, a nyelvhelyesség, a szövegértés, az íráskészség és a helyesírási képesség területén realizáljuk, illetve a szövegelemzési rutinok kapcsolásával az olvasókönyvi szövegek értelmezéséhez. A tantárgyi koncentráció megteremtésére lehetőséget nyújtunk a környezetismeret, a vizuális kultúra, a testnevelés és az énekórákon szerzett élmények, tapasztalatok felelevenítésére éppúgy, mint az ezekhez a tantárgyakhoz kapcsolódó szóbeli szövegalkotásra. Az élményközpontú tanítás megvalósítását segítő munkafüzetünk a tanulókra koncentrál. Az indukciós szövegeink témájukkal, megszövegezésükkel, didaktikai apparátusukkal igyekszenek felkelteni a gyerekek érdeklődését, és kedvet ébreszteni a feladatok megoldására. Az illusztrációk nemcsak esztétikai élményt nyújtanak és motiválóak, hanem sokszor a feladatok megoldását is segítik.

2

A Québec-program kilenc kereszttantervi kompetenciát négy kategória szerint sorol be:    

Intellektuális kompetenciák (információhasználat, problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás) Módszertani kompetenciák (hatékony munkamódszerek alkalmazása, információs és kommunikációs technológiák) Személyi és szociális kompetenciák (identitás, együttműködés másokkal) Kommunikáció14

A kompetenciaterületek rendszerezése27 Kommunikáció

Együttműködés

Problémamegoldás

Szóbeliség

Nyitottság

Hibakeresés

Írásbeliség

Empátia

Döntéshozatal






IKT

Felelősségérzet

Forráskezelés

Szervezőképesség



Forrás: Vass Vilmos - A kompetencia fogalmának értelmezése; 2009. jún. 17. fogalmanak

http://ofi.hu/tudastar/hidak-tantargyak-kozott/kompetencia-

3

Témák





2

2

A leírás

10

1

11

A levél

6

1

7

Így írunk ma

3

-

3

A információközlés egyéb módjai

4

-

4

A jellemzés

7

-

7

Év végi ismétlés

-

2

2

30

6

36

Összesen

4



Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

I. ISMÉTLÉS 1.

Amit már tudsz az elbeszélésről 1.

2.

Amit már tudsz az elbeszélésről 2.

Ráhangolódás a tanévre. Beszélgetés saját élményekről és irodalmi műben megjelenő nyári élményről. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás. Események sorrendje, időrendje. Tömörítés, bővítés. Tk. 3-5. o. Mf. 3-6. o. A tanult fogalmazási ismeretek felhasználása szóbeli és írásbeli szövegalkotáskor. Gondolatok, érzelmek kifejezése. Különböző mondatfajták használata. A 4. évfolyamos élményfüzet elindítása. Tk. 3-5. o. Mf. 3-6. o.

Beszédkészség fejlesztése, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása. A beszédkedv és a beszédbátorság felkeltése.

Nyári élmények felelevenítése. Ismerkedés a taneszközökkel. A tartalomjegyzék tanulmányozásával a struktúra megismerése, ráhangolódás a tanév ismeretanyagára.

Írásbeli szövegalkotás fejlesztése.

Az elbeszélő fogalmazás ismétlése.

5



Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

II. A LEÍRÁS 3.

4.

Mi a leírás?

Elbeszélés vagy leírás?

Ismerkedés a leírás fogalmával. Műfaji alapismeretek. A leírás megfigyeltetése kész szövegen. Gondolattérkép. Tk. 6-7. o. Mf. 7-9. o. Az elbeszélés és leírás megkülönböztetése. A műfaji sajátosságok összehasonlítása. Műfaji ismeretek rögzítése gondolattérképen. Összekeveredett szövegek mondatainak szétválogatása: az egyik elbeszélés, a másik leírás.

Anyanyelvi kommunikáció.

A leíró fogalmazás.

Szókincsbővítés. Helyes és kreatív nyelvhasználat.

A különböző szövegformák tartalmi és szövegszerkesztési jellemzőinek felismerése, fejlesztése. Olvasáskészség, szövegértés. Önálló tanulás.

Az elbeszélés és a leírás. Az elbeszélő és a leíró fogalmazás megkülönböztetése, hasonlóságok és különbségek rögzítése.

Olvasás: leíró szövegrészek keresése a 4. évfolyamos olvasókönyv szövegeiben. A tanultak alkalmazása. Tk. 8-9. o. Mf. 10-11. o. 6

Témák Az óra témája órákra (tankönyvi lecke) bontása vagy funkciója 5. Anyaggyűjtés a leíráshoz

6.

A leírás címe és vázlata

Célok, feladatok A különféle, már a 3. évfolyamon megismert anyaggyűjtési módok – olvasás, tapasztalat, emlékezet, elképzelés – alkalmazása a leírás előkészítésekor. Fogalmazási témák és anyaggyűjtési módok összepárosítása. Tk. 10-11. o. Mf. 12-13. o. Címválasztás. Milyen a jó cím? A bemutatás sorrendje. A leírás tagolása: bevezetés, tárgyalás, befejezés. Mintaszövegen (gyerekfogalmazás) az egyes részek vizsgálata, tartalmi jellegzetességeik felismerése, összehasonlítása az elbeszélés egyes részeiben megfogalmazottakkal (Tk. 3. 43/2. gondolattérkép alapján).


Ismeretanyag

A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés. Az anyaggyűjtés módszerei.

Anyaggyűjtés, jegyzetelés.

Tapasztalatszerzés a cím szerepéről, jellemzőiről; a szövegek felépítéséről. A tématartás fogalma.

Cím, vázlat. Bevezetés, tárgyalás, befejezés.

Megjegyzés

Tk. 12-13. o. 7



Célok, feladatok


Ismeretanyag

A különböző szövegformák tartalmi és szövegszerkesztési jellemzőinek felismerése, fejlesztése egy műfajon belül.

Lényeges és lényegtelen megkülönböztetése. Az állatok megkülönböztető jegyei.

A különböző szövegformák tartalmi és szövegszerkesztési jellemzőinek felismerése, fejlesztése egy műfajon belül. Sorrendiség. A szövegek felépítése.

Lényeges és lényegtelen megkülönböztetése. A növények megkülönböztető jegyei.

A szövegalkotás műveleteinek ismerete.

Lényeges és lényegtelen megkülönböztetése. A

Megjegyzés

Mf. 14-15. o. 7.

Az állatleírás

8.

A növényleírás

9.

A tárgyleírás

Állatról szóló (pl. szarvas, őz, róka, macska stb.) hétköznapi, irodalmi és az ismeretet közlő leíró szövegek megkülönböztetése. A leírás koherenciájának megteremtése tématartással, a mondatok kapcsolásával. Rövid állatleírás egy hirdetésben. Elveszett a … Tk. 14-15. o. Mf. 16-17. o. A növények leírásának általános sorrendje. Mintaszöveghez vázlat készítése önállóan/páros munkában. Lényeges és lényegtelen mondatok megkülönböztetése. Szövegkorrekciós feladatok, különös tekintettel a felesleges szóismétlődés elkerülésére. Tk. 16-17. o. Mf. 18-19. o. A leírás témájának megfelelő szavak és

8


10.


A játékleírás

Célok, feladatok kifejezések használata, a fölösleges szóismétlődés kerülése. Egy közismert tárgyról leírás alkotása szóban, mintha törpe lenne az alkotó. Mintaszöveg: a kerékpár. Mintaszöveg: a hivatalnok törpék leltára (Jonathan Swift: Gulliver a törpék országában, tk. 7. o.) Tk. 18-19. o. Mf. 20-21. o. A szöveg kohéziójának megtartása, a címzettnek megfelelő nyelvi megformáltság. Indukciós szöveg: népi labdajáték, gyermekjátékok. A játék elmondása (játéktanítás) felnőtteknek, kortársaknak, kisebb gyerekeknek. A témának megfelelő szavak és kifejezések használata, a fölösleges szóismétlődés kerülése. Váltóverseny rövid


Ismeretanyag

Anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása és elrendezése.

tárgyak megkülönböztető jegyei.

A szövegalkotás műveleteinek ismerete. Anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása és elrendezése. A nyelvi megformáltság.

A szöveg összetartozó mondatai. A mondatok egymásra épülése.

Megjegyzés

9



Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

leírásának elkészítése.

11.

12.

Leírást írok 1.

Leírást írok 2.

Tk. 20-21. o. Mf. 22-23. o. A téma kiválasztása, címadás. Vázlatkészítés. 8-10 mondatos első szövegváltozat (piszkozat) elkészítése minden 2. sor kihagyásával. Társ véleményének meghallgatása a piszkozatról. Tankönyvben kérdések a megbeszéléshez. Tk. 22-23. o. Mf. 24-25. o. A piszkozat átdolgozása a társsal való megbeszélés alapján, második szövegváltozat. Önellenőrzés a tankönyvi szempontok alapján. A javítási jelek használata. A fogalmazás letisztázása. A végleges szöveg közreadása társnak vagy osztálynak.

Önálló írásbeli szövegalkotás adott műfajban. A szövegváltozatok.

Témaválasztás, cím, vázlat.


Vázlat, piszkozat, szövegváltozat.

10

Témák Az óra témája órákra (tankönyvi lecke) bontása vagy funkciója A leírások 13. értékelése, javítása

Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

A fogalmazások javítása a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával, a típushibák közös megbeszélése, javítása. A fogalmazások önértékelése, a társak írásainak értékelése III. A LEVÉL

14.

15.

A levél tartalmi és formai sajátosságainak megfigyelése, rögzítése gondolattérképen. Különböző megszólítások és elköszönések megfogalmazása a címzett személyének figyelembevételével. A boríték megcímzése. Szerepjáték: levélfeladás a postán (elsőbbségi, ajánlott levél) Tk. 24-25. o. Mf. 24-26. o. Levelek megkülönböztetése Különbség a megfogalmazások stílusuk alapján. Rövid szöveges üzenetek között A levél tartalma és formája

A különböző szövegformák tartalmi és szövegszerkesztési jellemzőinek felismerése, fejlesztése egy műfajon belül.

Levél. A levél formai jegyei. Megszólítás, elköszönés, aláírás, keltezés. Helyesírási ismeretek.

A különböző levélformák tartalmi és szövegszerkesztési

Levél. A levél formai jegyei. Megszólítás, elköszönés, aláírás, 11


16.


A hivatalos levél rejtelmei

Célok, feladatok


megfogalmazása különféle alkalmakra a címzett személyének figyelembevételével. A hivatalos szöveg jellemzőinek kiválasztása. Petőfi Sándor: Nemzeti dal 1. versszak hivatalos szöveg formájában. A humor forrásának felfedeztetése. Hasonló átirat készítése csoportmunkában. Tk. 26-27. o. Mf. 30-31. o. Levelek témájának felismerése levélrészletek alapján. A hivatalos levelek megszólítása, sajátos részei, pl.: tárgy, ügyiratszám, ügyintéző. A levél témájának megfelelő szavak és kifejezések megfigyelése és használata, különös tekintettel a címzett személyére. Tk. 28-29. o. Mf. 32-33. o.

jellemzőinek felismerése. A levél részeinek elrendezése.

keltezés. Helyesírási ismeretek.

A különböző levélformák tartalmi és szövegszerkesztési jellemzőinek felismerése.

A hivatalos levél. Szóválasztás, stílus.

Ismeretanyag

Megjegyzés

12

Témák Az óra témája órákra (tankönyvi lecke) bontása vagy funkciója 17. Még egyszer a levelekről

18.

Levelet írok 1.

19.

Levelet írok 2.

20.

A levelek értékelése, javítása

Célok, feladatok A magánlevél sajátosságai. Mintalevelek (gyermekek által írtak) elolvasása, korrekciója, a javítási jelek használata. A levéltitok. A levél témájának megfelelő szavak és kifejezések megfigyelése és használata, különös tekintettel a címzett személyére. Tk. 30-31. o. Mf. 34-35. o. A levéltémájának, címzettjének kiválasztása. Valós személy legyen! A tagolás megtervezése. A piszkozat elkészítése. Kreatív szövegalkotás. Tk. 32-33. o. Mf. 36-38. o. A piszkozat átdolgozása. A levél szerkesztése, letisztázása, közreadása.


Ismeretanyag

A különböző levélformák tartalmi és szövegszerkesztési jellemzőinek felismerése.

Címzés, boríték, levéltitok.


Levélforma.


Piszkozat, szövegváltozat.

Megjegyzés

A levelek javítása a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával, a 13



Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

típushibák közös megbeszélése, javítása. A fogalmazások önértékelése. A társak írásainak értékelése. IV. ÍGY ÍRUNK MA 21.

Röviden és jól

22.

E-mail

Az SMS korunk jellegzetes kommunikációs formája. Az SMS-nyelv sajátosságainak megfigyelése. Rövid szöveges üzenetek megfogalmazása különféle alkalmakra a címzett személyének figyelembevételével. Tk. 34-35. o. Mf. 39-41. o. Az e-mail és a hagyományos levél formai és tartalmi azonosságainak és különbségeinek megfigyelése. Rövid e-mailek megfogalmazása különféle alkalmakra a címzett

Rövid szöveges üzenetek SMS, rövid szöveg. megfogalmazása. Megfelelő szavak és kifejezések használata.

Megfelelő szavak és kifejezések használata.

E-mail.

Ha mód van rá, az iskola informatika termében megtartandó fogalmazásóra.

14


23.


Egyéb elektronikus üzenetek

Célok, feladatok személyének figyelembevételével. Tk. 36-37. o. Mf. 42-43. o. MMS, csetelés, iskolai honlapok. Ismerkedés iskolai honlapokkal, az iskola saját honlapja.


Megfelelő szavak és kifejezések használata.

Ismeretanyag

Megjegyzés

Internet. Ikonok, jelek.

Ha mód van rá, az iskola informatika termében megtartandó fogalmazásóra.

Rövid szöveges üzenetek megfogalmazása különféle alkalmakra a címzett személyének figyelembevételével. Tk. 38-39. o. Mf. 44-46. o. V. AZ INFORMÁCIÓKÖZLÉS EGYÉB MÓDJAI 24.

Az értesítés

Az értesítés műfaji A tanult fogalmazási sajátosságainak ismeretek felhasználása a megfigyelése. szöveg alkotásakor. Rövid szöveges értesítések megfogalmazása különféle alkalmakra a címzett személyének figyelembevételével, pl.: értesítés írása

Értesítés. Esemény, hír, üzenet rögzítése. Eligazodás a műfajon belül.

15



25.

A meghívó

26.

A hír

Célok, feladatok csoportmunkában egy iskolai esemény alapján szülőknek, testvériskola tanulóinak, tanárainak. Tk. 40-41. o. Mf. 47-49. o. A meghívó tartalmi és szövegszerkesztési jellemzői. A meghívóban szereplő adatok kigyűjtése. Rövid szöveges meghívók megfogalmazása különféle alkalmakra a címzett személyének figyelembevételével. Meghívó SMS-ben. A szóbeli meghívás gyakorlása. A meghívó, meghívás udvarias visszautasítása. Tk. 42-43. o. Mf. 50-51. o. Hírek olvasása, vizsgálata újságokban. A hír tartalmi és szövegszerkesztési jellemzői. A hír és az értesítés összehasonlítása.


Ismeretanyag

A tanult fogalmazási ismeretek felhasználása a szöveg alkotásakor.

Születésnapi, esküvői meghívók.

A tanult fogalmazási ismeretek felhasználása a szöveg alkotásakor.

A hír. Sok lényeges információ tömören. Időrend. Események sorrendje.

Megjegyzés

16


27.


A hirdetés

Célok, feladatok


Hír alkotása önállóan vagy páros munkában valamilyen osztályeseményről (az iskolaújság számára). Tk. 44-45. o. Mf. 52-53. o. Hirdetések olvasása, A tanult fogalmazási vizsgálata újságokban, ismeretek felhasználása a szórólapokon. szöveg alkotásakor. A hirdetés tartalmi és szövegszerkesztési jellemzői. Nyelvi megfigyelések. Hirdetések önálló megfogalmazása pl.: iskolaújság számára, osztály faliújságára. Tk. 46-47. o. Mf. 54-56. o.

Ismeretanyag

Megjegyzés

Hirdetés. Azonosságok és különbségek a reklámmal.

VI. A JELLEMZÉS 28.

Jellemezzünk!

A jellemzés műfaji A szövegalkotás sajátosságainak műveleteinek ismerete: megismerése. anyaggyűjtés, címválasztás, Gondolattérkép a lényeges gondolatok kiegészítése. kiválasztása, elrendezése, A jellemzés és leírás az időrend érzékeltetése, a megkülönböztetése. szöveg tagolása

A jellemzés fogalma. A jellemzés műfajának két alkotóeleme: az elbeszélés és a leírás.

17



29.

Anyaggyűjtés a jellemzéshez

30.

A jellemzési módok

Célok, feladatok A műfaji sajátosságok összehasonlítása. Tk. 48-49. o. Mf. 57-59. o. A különféle, már a 3. évfolyamon megismert anyaggyűjtési módok – olvasás, tapasztalat, emlékezet, elképzelés – alkalmazása a leírás előkészítésekor. A jellemzéshez szógyűjtések, rokon értelmű szavak, tulajdonságok. Szógyűjtés gondolati térképpel. Tk. 50-51. o. Mf. 60-61. o. A jellemzési módok megismerése elsősorban irodalmi példákon. Közvetlen: külső és belső tulajdonságok. Közvetett: cselekedteti, beszélteti a jellemzett személyt, bemutatja környezetét, barátait, mások véleményét róla. Tk. 52-53. o.


Ismeretanyag

Megjegyzés

bekezdésekre.

A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés. Az anyaggyűjtés módszerei.

Anyaggyűjtés, jegyzetelés.

A szövegalkotás műveleteinek ismerete. Jellemzés készítése emberről.

Külső és belső tulajdonságok. Jellemzés esemény, cselekedet és külső jegyek által.

18



Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

Mf. 62-63. o. 31.

A jellemzés vázlata és tagolása

32.

Jellemzést írok 1.

A jellemzés sorrendje. A jellemzés tagolása: bevezetés, tárgyalás, befejezés. Mintaszövegen (gyerekfogalmazás) az egyes részek vizsgálata, tartalmi jellegzetességeik felismerése, összehasonlítása a leírás egyes részeiben megfogalmazottakkal (Tk. 3. 43/2. gondolattérkép alapján). Tagolatlan szöveg tagolása. A tagolási hibák jelölése. Tk. 54-55. o. Mf. 64-65. o. A személy kiválasztása, címadás. Vázlatkészítés. 8-10 mondatos első szövegváltozat (piszkozat) elkészítése minden 2. sor kihagyásával. Társ véleményének meghallgatása a piszkozatról. Tankönyvben

A szövegalkotás műveleteinek ismerete. Jellemzés készítése emberről.

Vázlat, tagolás, bekezdések. A bekezdések közötti időbeli és logikai kapcsolat.

A szövegalkotás műveleteinek ismerete. Jellemzés készítése.

Személy kiválasztása. A tulajdonságok számba vétele. A mondatok sorrendje.

19



33.

Jellemzést írok 2.

34.

A jellemzések értékelése, javítása

Célok, feladatok


kérdések a megbeszéléshez. Tk. 56-57. o. Mf. 66-67. o. A piszkozat átdolgozása. A fogalmazás szerkesztése, letisztázása, közreadása. A jellemzések javítása a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával, a típushibák közös megbeszélése, javítása. A fogalmazások önértékelése. A társak írásainak értékelése.

Ismeretanyag

Megjegyzés

Piszkozat, szerkesztés, szövegváltozat.

VII. ÉV VÉGI ISMÉTLÉS 35.

Én ezt már mind ismerem!

36.

Merre jártunk? Mit találtunk?

A 4. évfolyamon tanult fogalmazási ismeretek összefoglalása, alkalmazása. Tk. 58-59. o. Mf. 68-69. o. A tankönyv, munkafüzet témaköreinek, fejezeteinek játékos összefoglalása. Tk. 60-61. o. Mf. 70-71. o. 20

Tematikai egység/ Fejlesztési Fogalmazási alapismeretek Órakeret 23 óra cél A szöveg és a mondat jellemzőinek azonosítása. Előzetes tudás Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és lehetőségeinek megismertetése, megvalósításának A tematikai egység nevelésitámogatása. fejlesztési céljai Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A különböző szövegformák tartalmi és A tanuló Környezetismeret; matematika: szövegszerkesztési jellemzőinek ismerete. érthető, világos szóbeli  a tanult fogalmazási ismereteket felhasználja Kellő tapasztalat a cím szerepéről, jellemzőiről; a szövegalkotás. fogalmazáskészítéskor. szövegek felépítéséről; az időrendről; az esemény, az előzmény és a következmény kapcsolatáról; a Vizuális kultúra: Az elemi szöveg kohéziójáról; a tématartásról; a nyelvi mozgóképi szövegalkotó kódok megformáltságról; a különböző szövegforma kreatív alkalmazása, médiaszöveg jellemzőiről, a bekezdések szerepéről. írás. A szövegalkotás műveleteinek ismerete: Egyszerű cselekmény megjelenítése anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok képsorozattal (pl. rajz, digitális fotó, kiválasztása, elrendezése, az időrend érzékeltetése, a rövid animációs film) és hangokkal. szöveg tagolása bekezdésekre. Témaválasztás, anyaggyűjtés, címadás; bekezdés; bevezetés, tárgyalás, befejezés; elbeszélés, hír, leírás, levél, Kulcsfogalmak/ meghívó; értesítés; hirdetés; SMS; fogalmak e-mail. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Szövegalkotási gyakorlatok

Órakeret 42 óra

Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. Történetalkotás szóban. Képolvasás, mesemondás. A képzelet, az önkifejezés aktivizálása különböző szövegformák megismerésével és az írásbeli szövegalkotás A tematikai egység nevelésiképességének továbbfejlesztésével. fejlesztési céljai Az írásbeli szövegalkotó készség fejlesztése. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tanult fogalmazási ismeretek felhasználása a A tanuló Környezetismeret: változatos Előzetes tudás

21

szöveg alkotásakor.  a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával élővilág; a tanultak bemutató Gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezése. leírása. kb. egy oldal terjedelmű elbeszélő fogalmazást Önálló írásbeli fogalmazások készítése elbeszélő készít; szövegformában. A párbeszéd beillesztése a Vizuális kultúra: Természeti  a fogalmazás témájának megfelelő szavakat és történetmondásba. jelenség megfigyelése, a kifejezéseket használ; Szemléletes leírások készítése egyszerű tárgyról, tapasztalatok leírása, megjelenítése.  adott vagy választott témáról 8–10 mondatos növényről, állatról. Jellemzés készítése emberről. Egyszerű cselekmény megjelenítése leírást készít a tanult fogalmazási ismeretek Levélírás, levélcímzés. Rövid szöveges üzenetek képsorozattal (pl. rajz, digitális fotó, alkalmazásával; megfogalmazása különféle alkalmakra a címzett rövid animációs film) és hangokkal  a tartalmi egységek kezdetét bekezdéssel jelzi; személyének figyelembevételével. (médiaszöveg-írás).  figyel a bemutatás sorrendjére és a nyelvi Fogalmazásíráskor a megfelelő nyelvi eszközök eszközök használatára; alkalmazása.  a tanító útmutatásai alapján kijavítja fogalmazási A fogalmazás koherenciájának megteremtése és helyesírási hibáit. tématartással, a mondatok kapcsolásával. A fogalmazás témájának megfelelő szavak és kifejezések használata, a fölösleges szóismétlődés kerülése. A fogalmazások javítása a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával, a tanító segítségadásával. Elbeszélés, történetmondás, leírás, jellemzés; téma, helyszín, szereplő, cselekmény, időrend, nézőpont; párbeszéd. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, Órakeret 35 óra szavak, szófajok A tanult nyelvtani fogalmak felismerése és megnevezése. A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozásának megindítása a szófajok körében. A tematikai egység nevelésiA tanulók önállóságának növelése: a feladatvégzésben; az információszerzésben és felhasználásban; a fejlesztési céljai szabályalkalmazásban; az önellenőrzésben. A nyelvi tudatosság fokozása. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok 22

A felkiáltó, a felszólító és az óhajtó mondatokban a beszélő szándékának felismerése és megnevezése szövegben. A rokon értelmű szavak, a többjelentésű, azonos alakú szavak helyes használata. A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában is, szócsoportokban, mondatban és szövegben. Különféle időben végbemenő cselekvések, történések megkülönböztetése. Az igeidők helyes használata beszédben és írásban. Az igekötők szerepének és írásmódjának megfigyelése. Tudatos alkalmazásuk. A főnév fajtáinak csoportosítása, megnevezése. Többes számú főnevek alkotása. A -ba, -be, -ban, -ben ragos főnevek helyes használata mondatalkotással, szövegértelmezéssel. A tulajdonnevek csoportjainak megismerése: személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, intézmények neve, márkanevek, címek. A melléknév szerepének ismerete a nyelvhasználatban. A fokozott melléknévi alakok használata szövegalkotáskor. A fokozott számnévi alakok helyes használata. A névelők és a névutók szerepének ismerete. A névelők helyes használata. A névmások (személyes, mutató, kérdő) szerepének megértése, alkalmazásuk a mondatokban.

A tanuló  felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, használja a szabályokat;  felismeri, megnevezi és megfelelően jelöli a mondatfajtákat;  toldalékos formájukban, szövegben is felismeri és megnevezi a tanult szófajokat;  a szövegkörnyezetnek megfelelően használja az igeidőket és az igekötőket;  alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek.

Vizuális kultúra: Jelek a mindennapi életben. Az időbeliség ábrázolása a képzőművészetben. Környezetismeret: tulajdonnevek a térképeken.

23


Szófaj; főnév, köznév, tulajdonnév, személynév, állatnév, intézménynév, földrajzi név, márkanév, cím; határozott névelő, határozatlan névelő; névutó; ige; igeragozás; igemód; igekötő; melléknév, melléknévfokozás; számnév, tőszámnév, sorszámnév, törtszámnév; határozott számnév, határozatlan számnév; személyes névmás, mutató névmás, kérdő névmás.

24


NYELVTAN 4. osztály

TANMENET

KECSKEMÉTI CORVIN MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA NYELVTAN TANMENET A 2012-es NAT szerinti változat (51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alapján)

Benkőné Nyirő Judit, Jegesi Krisztina, Kóródi Bence, Nanszák Andrea

ANYANYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 4. könyvéhez az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tanmenet javaslata alapján Éves óraszám: 108 Heti óraszám: 3 óra Készítette: KONTRÁNÉ POLGÁR ZSANETT


1

Anyanyelv és kommunikáció 4. FI-501010401 Tanmenetjavaslat (Rugalmas)

Készítette: Szakmai munkaközösség

2

Bevezetés A normál tanmenet mellett egy rugalmas tanmenetet is készítettünk. Ez a tanmenetjavaslat szintén a vonatkozó kerettanterv szerint dolgozza fel a tankönyv anyagát, csak a normál tanmenetjavaslatban leírtaknál több képességfejlesztő órát tartalmaz. A tanmenetjavaslat a tankönyv leckéinek felépítését követi. A negyedik évfolyamos anyag gerincét – a helyesírás fejlesztése mellett – a főnévről, a melléknévről és az igéről szerzett ismeretek bővítése, a tulajdonnév csoportjainak részletes megismerése; valamint a számnév, a névmások és az igemódok megtanítása adja a mondatfajták gyakorlásával együtt. Ezek mellett nagy hangsúlyt kapott továbbra is a kommunikáció, a beszédbe helyezés, az anyanyelvi fejlesztés, a megszerzett ismeretek elmélyítése és a felismert vagy megfigyeltetett nyelvi, nyelvtani szabályszerűségek alkalmazása: visszaemelése természetes közegükbe, a beszédbe. A kiegészítő anyagként megjelölt részek nem tartalmaznak kerettantervi követelményt, így a pedagógus a tanulócsoporthoz mérten gyakorlásra is felhasználhatja azt az időkeretet. A tervezett évi óraszám 108 óra, melyből 43 óra új anyag feldolgozása, 65 pedig képességfejlesztő, összefoglaló, gyakorló, ellenőrző óra. Ez a tananyagbeosztás természetesen csak javaslat, amely bejárási útvonaltól, ajánlástól el lehet térni, alkalmazkodva a tanulók képességeihez, az iskola Pedagógia Programjához, a helyi tantervhez. A tanmenetjavaslatban használt jelölések: Tk. = Tankönyv Mf. = Munkafüzet Az óraszámoknál szürke keret jelöli a képességfejlesztő, összefoglaló, gyakorló, órákat, az ellenőrző témazáró dolgozatokat. Az óra témájánál a szürke jelölés a normál tanmenethez képest történt változásokat mutatja. Minden témakör témazáró dolgozattal zárul, melyek után lehetőség van a dolgozatok ellenőrzésére, javítására, a típushibák megbeszélésére.

2

A Québec-program kilenc kereszttantervi kompetenciát négy kategória szerint sorol be:  Intellektuális kompetenciák (információhasználat, problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás)  Módszertani kompetenciák (hatékony munkamódszerek alkalmazása, információs és kommunikációs technológiák)  Személyi és szociális kompetenciák (identitás, együttműködés másokkal) 14  Kommunikáció A kompetenciaterületek rendszerezése27 Kommunikáció

Együttműködés

Problémamegoldás

Szóbeliség

Nyitottság

Hibakeresés

Írásbeliség

Empátia

Döntéshozatal






IKT

Felelősségérzet

Forráskezelés

Szervezőképesség



Forrás: Vass Vilmos - A kompetencia fogalmának értelmezése; 2009. jún. 17. http://ofi.hu/tudastar/hidak-tantargyak-kozott/kompetenciafogalmanak 1, a Képességfejlesztés, összefoglalás,

3





--

7

7

A főnév és a melléknév

7

11

18

A számnév

4

4

8

A névmás

5

5

10

Az ige

2

6

8

Az igemódok

7

7

14

Rendszerezzünk!

--

7

7

Helyesírás

18

18

36

43

65

108

Témák

összesen:

4

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése Témazáró és tájékozódó felmérés Százalék Érdemjegy SNI / BTM 100-90

5

89-80

4

79-60

3

59-40

2

59-30

39-0

1

29-0

5

Az óra témája Témák órákra (tankönyvi lecke) bontása vagy funkciója

Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

ISMÉT EGYÜTT! ISMÉTELJÜNK! 1.

2.

A hangok és a betűk

A szavak

A taneszközök bemutatása, megismerése; az érdeklődés felkeltése. Beszélgetés tematikus eseménykép alapján. Tanult nyelvtani fogalmak felismerése, megfogalmazása: hang és betű fogalmának felidézése, kapcsolatának felismerése. Nyelvi, fonetikai hallás fejlesztése. Az ábécé biztos ismerete. Tk. 6.; Mf. 4. Beszélgetés tematikus eseménykép alapján. Szavak, kifejezések jelentéstartalmának vizsgálata. Aktív szókincs bővítése. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak felismerése, fogalmuk, használatuk gyakorlása. Összetett szavak alkotása párosítással. Játékos szóalkotási feladatok. Tk. 7.; Mf. 5.

Nyelvi-nyelvtani jelenségek felismerése a gyakorlati tudás alapján (pl. hang, betű; szó, mondat; rövid és hosszú hangok, magán- és mássalhangzók). Nyelvileg igényes minta követése a beszédben.

Nyelvi-nyelvtani jelenségek felismerése a gyakorlati tudás alapján. Nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztése mimetikus és szituációs játékkal. Nyelvileg igényes minta követése a beszédben.

Fejezet, lecke, fejezetnyitó kép (eseménykép). Ábécé, betűrend. Magánhangzó, mássalhangzó. Magánhangzók időtartama. Ly és j a szavakban

Párbeszéd. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak. Összetett szó.

6

Az óra témája Témák Célok, feladatok órákra (tankönyvi lecke) bontása vagy funkciója A mondatok és a Mondatok tartalmi összefüg3. gése; a szövegtartalom vizsszöveg gálata. Szövegalkotási képesség fejlesztése: Szókincsbővítés szólások magyarázatával. Tagolatlan szöveg mondatokra bontása. Helyesírási ismeretek felelevenítése. Kommunikációs helyzeteknek megfelelő mondatalkotás gyakorlása. Tk. 8–9.; Mf. 6–7. A tanult szófajok feleleveníA szófajok 4. tése. A tanulási kedv felkeltése játékos feladatok megoldásával. Mondatalkotási gyakorlatok a tematikus eseménykép alapján. Tk. 10–11.; Mf. 8–9. A hangokról, betűkről, szaHelyesírási isme5. vakról, mondatokról, szövegretek ről és a szófajokról tanult ismeretek összefoglaló gyakorlása. Tanév eleji felmérés előkészítése. Játékos szóalkotási feladatok magánhangzók kiegészítésével. Mondatok


Ismeretanyag

Alkalmazkodás a kommunikációs folyamatban a szövegalkotást befolyásoló tényezőkhöz. Gyakorlottság a szövegalkotásban a korosztály által jól ismert nyelvhasználati színtereken.

Mondatkezdő nagybetű, mondatvégi írásjel használata. Időrend. Szólások értelmezése.

Szociális kompetencia fejlesztése. Figyelem, olvasás tempójának fejlesztése.

Szófajok: ige, főnév, melléknév. Szórend.

Nyelvi-nyelvtani jelenségek felismerése a gyakorlati tudás alapján (pl. hang, szó, mondat; rövid és hosszú hangok, magán- és mássalhangzók).

Szótő, toldalék. Toldalékos szavak. Elválasztás.

Megjegyzés

Nyelvileg igényes minta követése a beszédben. 7


6.

7.

Célok, feladatok

értelmezése toldalékos szavak beillesztésével. Helyhatározót kifejező névutók használata. Mondatalkotás, ismert mondatvégi írásjelek használata. Nyelvi kompetencia tudatos, gyakorlott alkalmazása. Tk. 12.; Mf. 10–11. Tanév eleji felmé- A hangokról, betűkről, szavakról, mondatokról, szövegrés ről és a szófajokról tanult ismeretek felmérése. A felmérés értéke- A felmérés értékelése. A hibák megbeszélése, javílése, javítása A hiányok pótlása tása. Az ismeretek elmélyítése.


Ismeretanyag

Megjegyzés

Hatékony, önálló tanulás: a megszerzett tudás alkalmazása. A problémamegoldó képesség mozgósítása. A tanulási képesség fejlesztése. A kritikai gondolkodás, az önállóság fejlesztése. Személyes kompetenciák fejlesztése: hibajavítás, önellenőrzés.

A FŐNÉV ÉS A MELLÉKNÉV

8

Az óra témája Témák órákra (tankönyvi lecke) bontása vagy funkciója A szavak jelentése 8. gyakorlóóra VAGY A többjelentésű és az azonos alakú szavak (kiegészítő anyag) Mit tudunk már a 9. főnévről?

10.

Célok, feladatok Szavak különböző jelentésének felfedeztetése. Az értelmező kéziszótár használata. Szólások jelentésének értelmezése, szókincsfejlesztés. Tk. 14–15.; Mf. 12–13.

A főnévről tanult ismeretek felidézése. Szöveg tartalmának értelmezése. Szövegből főnevek gyűjtése adott szempontok szerint. Szólánc alkotása összetett főnevekkel. Gondolattérkép készítése. Megadott szavakkal történetalkotás. Tk. 16–17.; Mf. 14–15. Főnevek felisme- A főnévről tanult ismeretek résének gyakorlá- felidézése. Szöveg tartalmának értelmesa zése. Szövegből főnevek gyűjtése adott szempontok szerint. Szólánc alkotása összetett főnevekkel. Gondolattérkép készítése. Megadott szavakkal történet-


Ismeretanyag

Szókincsfejlesztés. Szociális kompetencia fejlesztése: együttműködés, egymás segítése.

Hangalak, jelentés. Többjelentésű, azonos alakú szó.

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása. Olvasás, az írott szöveg megértése. A tanultak elmélyítése, alkalmazása.

Élőlény, tárgy, gondolati dolog. A főnév. A köznév és a tulajdonnév.

Olvasás, az írott szöveg megértése értelmezése és alkotása. A tanultak elmélyítése, alkalmazása.

Élőlény, tárgy, gondolati dolog. A főnév. A köznév és a tulajdonnév

Megjegyzés

9


Célok, feladatok


Ismeretanyag

Szóbeli szövegek megértése, értelmezése. A tanultak elmélyítése, alkalmazása. Olvasás, az írott szöveg megértése. A tanulási képesség fejlesztése.

A tulajdonnevek fajtái, helyesírása: személynév, földrajzi név, intézménynév, cím, márkanév. Személynév. Vezetéknév, családnév, utónév, keresztnév, becenév.

A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozásának megindítása a főnév körében. Személyes kompetencia fejlesztése.

Földrajzi név, földrajzi köznév. Földrajzi nevek a térképeken. Egyelemű, többelemű földrajzi név. Ember alkotta, természet alkotta.

Megjegyzés

alkotás. Tk. 16–17.; Mf. 14–15.

11.

A tulajdonnevek fajtái A személynevek

12.

A földrajzi nevek 1.

Köznév, tulajdonnév megkülönböztetése. Szöveg olvasása, értelmezése. Tulajdonnevek helyes leírása. Tk. 18. Népi mondókák olvasása, bennük személynevek keresése. Személynevek helyesírása. Fiú-, lánynevek becézett alakjai. Tk. 19.; Mf. 16–17. Mindennapi szöveg értelmezése kérdések alapján. Földrajzi nevek gyűjtése. Egyelemű és többelemű földrajzi nevek írásának megfigyelése. Térképhasználat. Tk. 20–21.; Mf. 18–19.

10

Az óra témája Témák Célok, feladatok órákra (tankönyvi lecke) bontása vagy funkciója A földrajzi nevek A földrajzi nevek helyesírá13. sával kapcsolatos szabályok 2. alkalmazása. Szabályalkotás az előző órai tapasztalatok alapján. Köznévként is használatos égitestek gyűjtése. Tk. 22–23.; Mf. 18–19. 14.

Az intézménynevek

Plakát szövegének értelmezése. Saját településen levő intézménynevek gyűjtése. Tk. 24–25.; Mf. 20.

15.

A címek

16.

Egyéb tulajdonnevek

Tapasztalatok szerzése a címek kétféle csoportjának helyesírásáról. Vers, dal címének kitalálása. Írók, költők alkotásainak gyűjtése. Tk. 26–27.; Mf. 21. Szabály megfogalmazása a szerzett tapasztalatok alapján. Önálló kutatómunka megadott téma feldolgozására. Tk. 28–29.; Mf. 22.


Ismeretanyag

A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozásának megindítása a főnév körében. A tanulók természettudományos kompetenciájának fejlesztése.

Földrajzi nevek a térképeken. Megyék nevének helyesírása. Égitestek neve.

Anyanyelvi kompetencia fejlesztése, köznapi szöveg értelmezése. Közvetlen környezetben levő intézménynevek megismerése. Irodalmi ismeretek bővítése. Szociális kompetencia fejlesztése.

Intézménynév. Intézménynevek helyesírása. Köznévi tag.

A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. Személyes kompetencia: az önállóság növelése az információszerzésben és felhasználásban.

Állatnév. Márkanév, termék. Kitüntetés, díj helyesírása.

Megjegyzés

Címek: egyedi, általános. Újságok, folyóiratok címe. Művészeti alkotások címének helyesírása.

11

Az óra témája Témák Célok, feladatok órákra (tankönyvi lecke) bontása vagy funkciója Gondolattérkép segítségével Mit tanultunk? 17. a tanult ismeretek összefoglalása. Kutatómunka megadott téma feldolgozására. Szövegértelmezés. Tk. 30.

18.

A toldalékok felismerésének gyakorlása VAGY A toldalékok fajtái (kiegészítő anyag)

19.

A főnév és a rag

A toldalékok fajtáinak megismerése tapasztalati úton. Ismeretek előhívása után szabály megfogalmazása. Mondatok nyelvhelyesség szerinti javítása. Szótő, toldalék jelölése. Szóbeli szövegalkotás. Tk. 31–32.; Mf. 25. Szövegben főnevek toldalékainak elkülönítése. A toldalékos főnevek helyesírása. Szavak jelentésének értelmezése. Helyesírás önellenőrzése, javítása. Tk. 33–34.; Mf. 26-27.


Ismeretanyag

A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozása. A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. Személyes kompetencia: az önállóság növelése a szabályalkalmazásban. A nyelvi tudatosság fokozása. A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése szövegalkotással.

Értelmező tagú nevek.

Szociális kompetencia: páros munka során az együttműködés fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése, köznapi szöveg értelmezése. Személyes kompetencia: önellenőrző képesség.

Szótő, rag. Magánhangzóra, mássalhangzóra végződő szótő. Betűkettőzéssel jelölés.

Megjegyzés

Szótő, toldalék. Rag, jel, képző. (A kerettanterv csupán a rag fogalmát nevezi meg.)

12

Az óra témája Témák Célok, feladatok órákra (tankönyvi lecke) bontása vagy funkciója A névelő és a név- Népmonda olvasása, a törté20. net folytatása. Névelős, névutó utós szókapcsolatok gyűjtése megadott szempontok szerint. Szólások, közmondások magyarázata A névelő helyes használata. A helyes névutóhasználat gyakorlása hamis állítások javításával adott kép alapján. Mondat tagolása szavakra, példakeresés szókapcsolatokra. Tk. 35.; Mf. 22. Mi tudunk a mel- Melléknevek felismerése 21. szövegben. léknévről? Rokon értelmű melléknevek gyűjtése szinonimaszótár használatával. Melléknevek ellentétes jelentésű alakjának leírása. A j és az ly a melléknevekben. Képrejtvények megfejtése. Főnévből melléknév képzése az –i vagy –s toldalék segítségével. Tulajdonnévből alkotott melléknevek helyesírása. Szólá-


Ismeretanyag

Anyanyelvi kompetencia: monda olvasása, értelmezése; a történet folytatása. A nyelvi tapasztalatok körének bővítése.

Határozott, határozatlan névelő. Névutó. Névelős, névutós főnév.

A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A melléknévhez kapcsolódó legalapvetőbb helyesírási szabályok megismertetése. Szövegalkotási készség fejlesztése rövid leírások alkotásával.

Melléknév. Betűrend. „Beszélő nevek”Főnévből, tulajdonnévből alkotott melléknevek. Melléknévfokozás. (alapfok, középfok, felsőfok: kiegészítő anyag, nem kerettantervi követelmény)

Megjegyzés

13


Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

sok kiváltása melléknévvel, értelmezésük. Tk. 36–37.; Mf. 30-32.

22.

A melléknév és a jel, rag

23.

Összefoglalás, rendszerezés

24.

Témazáró dolgozat

Szólások, közmondások jelentésének magyarázata, melléknevek keresése. Fokozott melléknevek megfigyelése, igaz állítások alkotása. Képzett melléknevek gyűjtése. Ragos melléknevek alkotása. Tk. 38.; Mf. 33. A főnévről és a melléknévről tanultak rendszerezése. A kapcsolódó helyesírási tudnivalók gyakorlása. A Tk. és Mf. a témához illő feladatai. A főnévről és a melléknévről tanult ismeretek felmérése.

A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A melléknévhez kapcsolódó legalapvetőbb helyesírási szabályok megismertetése. Anyanyelvi készség fejlesztése: gyorsasági gyakorlat nyelvtörőkkel.

Szótő, toldalék. Ragos melléknév. Elválasztás. Melléknévfokozás. A fokozás jelei (kiegészítő anyag).

Anyanyelvi tudatosság fejlesztése, rendszerező képesség, önellenőrzés, önkorrekció. Hatékony, önálló tanulás: a megszerzett tudás alkalmazása. A problémamegoldó képesség mozgósítása.

14

Az óra témája Témák Célok, feladatok órákra (tankönyvi lecke) bontása vagy funkciója A felmérés értéke- A felmérés értékelése. 25. A hibák megbeszélése, javílése, javítása A hiányok pótlása tása. Az ismeretek elmélyítése.


Ismeretanyag

Megjegyzés

A tanulási képesség fejlesztése. A kritikai gondolkodás, az önállóság fejlesztése. Személyes kompetenciák fejlesztése: hibajavítás, önellenőrzés.

A SZÁMNÉV 26.

A számnév

27.

A számnév fajtái

Beszélgetés, feladatmegoldások a fejezetnyitó kép alapján. Egyes és többes számú alakok megfigyelése. Számnevek keresése szólásokban, közmondásokban. Tk. 40.; Mf. 34-35. Szöveg értelmezése, az olvasottak gyakorlati kipróbálása. Határozott, határozatlan számnevek felismerése, kiválasztása. Számnevek csoportosítása. Mondatok jelentésváltozásának megfigyeltetése.

A nyelvi tapasztalatok köré- Számnév. nek bővítése. Arab, római számjegyek. A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozása. Figyelem, emlékezet, megfigyelőképesség fejlesztése. A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozása. Szociális kompetencia: együttműködési képesség. Anyanyelv: szövegértelmezés, az írott szöveg megértése.

Határozott, határozatlan számnév. Toldalékos számnév (ragos alak). A határozatlan számnév fokozása (kiegészítő anyag).

15


Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

Számnevek toldalékolása, fokozása. Tk. 41.; Mf. 36-37.

28.

29.

Beszédtempó gyorsítása mondóka elmondásával. Számnevek csoportosítása megadott szempontok segítségével. Számnevek gyűjtése. A tanult ismeretek rögzítése gondolattérkép segítségével. Igaz állítások kiválasztása. Tk. 42–43.; Mf. 38-39. A számnévről ta- Számnevek csoportosítása nultak gyakorlása megadott szempontok segítségével. Számnevek gyűjtése. A tanult ismeretek rögzítése. Tk. 42–43.; Mf. 38-39. A határozott számnév fajtái

Beszédfejlesztés gyorsasági Határozott számnév. gyakorlattal. Tőszámnév, törtszámnév, Megfigyelőképesség fejlesz- sorszámnév. tése. Szociális kompetencia: csoportmunka.

A nyelvi tudatosság fokozása. A tanulók önállóságának növelése: a feladatvégzésben; az információszerzésben és felhasználásban; a szabályalkalmazásban; az önellenőrzésben.

Számnév. Határozott számnév. Tőszámnév, törtszámnév, sorszámnév.

16

Az óra témája Témák órákra (tankönyvi lecke) bontása vagy funkciója A számnevek he30. lyesírása A dátum és a keltezés

31.

Már ismerem!

Célok, feladatok


Számnevek szerepe a szövegben. Szöveg értelmezése, címadás. Analógia alapján a pontos idő leírása. Hiányos mondatok kiegészítése számnevekkel. Különírt, egybeírt szóalakok összehasonlítása. Tk. 44–45; Mf. 40. Dátumok többféle lehetséges helyesírásának megismerése, megtanulása. Adott események dátumainak megkeresése, leírása. Mondatok tollbamondása páros munkában. Tk. 46.; Mf. 41. A számnévről tanultak gyakorlása, elmélyítése. Szöveg értelmezése, számnevek keresése, csoportosításuk. Számnevek átalakítása más fajtájú számnévvéKeltezés szabályainak felidézése, hiányzó írásjelek pótlása.

A számnévhez kapcsolódó legalapvetőbb helyesírási szabályok megismertetése. Önálló ismeretszerzés, kutatómunka. Egyéni kompetencia: véleményalkotás indoklással, önellenőrzés.

A számnevek helyesírása. Az óra, a pontos idő. A keltezés. Dátum.

Anyanyelv: játékos fejtörő olvasása, értelmezése.

A számnév fogalma, fajtái. A keltezés szabályai.

Ismeretanyag

Megjegyzés

17


Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

Tk. 42–43.; Mf. 42.

A számnévről tanult ismeretek mérése.

32.


33.

A felmérés értéke- A felmérés értékelése. A hibák megbeszélése, javílése, javítása A hiányok pótlása tása. Az ismeretek elmélyítése.

Hatékony, önálló tanulás: a megszerzett tudás alkalmazása. A problémamegoldó képesség mozgósítása. Tanulási képesség: kritikai gondolkodás, önállóság. Személyes kompetenciák: hibajavítás, önellenőrzés.

A NÉVMÁS 34.

A névmás

A névmás fogalmának, fajtáinak megismerése. A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása a szövegalkotásban. Összetartozó mondatok párosítása.

A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása a szövegalkotásban. A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozásának megindítása névmások körében.

A névmás fogalma. Helyettesítő szófaj. Személyes, mutató, kérdő névmás.

18


Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

Mondatok átalakítása példa szerint. Népdalok éneklése, mondókák ritmikus felolvasása. Névmások keresése, csoportosításuk.

35.

A személyes névmás

36.

A személyes névmások ragozott alakjai

Tk. 48–49.; Mf. 43. Tanult ismeretek mozgósítása gondolattérkép segítségével. Igék leírása betűrendben, a cselekvő számának és személyének megállapítása. Párbeszéd olvasása. Drámajáték, történet kitalálása, eljátszása. Személyes névmások keresése szövegben. Tk. 50.; Mf. 44. Személyes névmások szerepének megállapítása. A személyes névmások ragozott alakjainak gyakorlása játékos feladatok megoldásával.

A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozása. A nyelvi tapasztalatok körének bővítése.

Személyes névmás. Cselekvő száma: egyes szám, többes szám. Cselekvő személye: 1., 2., 3. személy. Betűrend.

A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozása. A nyelvi tapasztalatok körének bővítése.

A rag. a személyes névmások ragozott alakjai. Földrajzi nevek helyesírása.

Tk. 51.; Mf. 45.

19

Az óra témája Témák Célok, feladatok órákra (tankönyvi lecke) bontása vagy funkciója A mutató névmás A mutató névmások megis37. merése. Szófajt helyettesítő szerepük tudatosítása. Versidézetekben, szövegben mutató névmások keresése. Számnevek, névelők és mutató névmások összehasonlítása, megkülönböztetése. Tk. 52.; Mf. 46. Kérdő névmások megismeA kérdő névmás 38. rése, az elnevezés pontosítása. Kérdő névmások gyűjtése adott témához. Drámajáték: Találkozás egy kedvenc mesehőssel. Képzeletbeli interjú egy híres emberrel. Tk. 53.; Mf. 47. A névmásokhoz kapcsolódó Már ismerem! 39. ismeretek összefoglalása. Névmások keresése, fajtájuk megnevezése. Szituációk kitalálása. Toldalékos névmások helyesírása. Igaz, hamis állítások. Szöveg javítása névmások

Fejlesztési terület A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozása.

Ismeretanyag

Megjegyzés

Mutató névmás.

Anyanyelv: versidézetek költőjének megkeresése önálló kutatómunkával.

A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozása. Szövegalkotási készség fejlesztése szóbeli interjú készítésével.

Kérdő névmás. Kérdőszó. Interjú.

Anyanyelv, szövegalkotás: Toldalékos névmások. különböző műfajú szövegek Tudósítás. alkotása. Szórend. A nyelvi tudatosság fokozása. Anyanyelv: drámajáték. Szociális kompetencia: önkifejezés.

20


40.

41.

Célok, feladatok

használatával. Személyes névmások helyes használata. Különböző szórenddel alkotott mondatok jelentésváltozásának megfigyelése. Tk. 54–55.; Mf. 48. A névszó fogalmának megA főnév, mellékismerése. név, számnév, névmás gyakorlá- Ismerkedés köznapi szöveggel, szövegértelmezés. Az sa olvasottak alapján a játék VAGY: kipróbálása. Névszók kereséA névszók (kiegészítő anyag) se szövegben. Mondatbővítés melléknevekkel, számnevekkel. Rokon értelmű szavak csoportosítása. Tk. 56.; Mf. 49-50. A névszók helyes- A névszók helyesírásának gyakorlása. írása Szavak kiegészítése hiányzó betűkkel, számnevek megkeresése. Szavak szófajok szerinti csoportosítása. Összetett főnevek alkotása. Fürtábra készítése. Jegyzetkészítés, szóbeli szö-


A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. Anyanyelv: jellemzés szóban.

Ismeretanyag

Megjegyzés

Több szófajú szavak. Összetett szavak. Ragos névszók helyesírása. Elválasztás. Mondatfajták.

A névszókhoz kapcsolódó Életrajz. Leírás. legalapvetőbb helyesírási Jegyzet. szabályok rögzítése, elméFokozott melléknevek. lyítése. Szókincsbővítés: közmondások jelentése. Anyanyelvi kommunikáció: értelmező olvasás; funkcionális nyelvhasználat, jegyzet készítése. 21


Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

vegalkotás. Tk. 57–58.; Mf. 51-52.

A névmásokról, a névszókról Hatékony, önálló tanulás: a tanultak felmérése. megszerzett tudás alkalmazása. A problémamegoldó képesség mozgósítása.

42.


43.

A felmérés értéke- A felmérés értékelése. A hibák megbeszélése, javílése, javítása A hiányok pótlása tása. Az ismeretek elmélyítése.

A tanulási képesség fejlesztése. A kritikai gondolkodás, az önállóság fejlesztése. Személyes kompetenciák fejlesztése: hibajavítás, önellenőrzés.

AZ IGE

22

Az óra témája Témák Célok, feladatok órákra (tankönyvi lecke) bontása vagy funkciója Az igéről tanult ismeretek Mit tudunk az 44. előhívása gondolattérkép igéről? segítségével. Szövegrészlet értelmezése, címadás, igekeresés. Találós kérdések megfejtése. Szólások, közmondások jelentésének értelmezése, történetalkotás. Igekötős, múlt idejű igék helyesírásának felidézése. Tk. 60–61.; Mf. 53-54. Az igék csoporto- Az igefajtákkal kapcsolatos 45. ismeretek elmélyítése. sítása (ismétlés, gyakor- Történetalkotás párban megadott igék felhasználásával. lás) Szóláshasonlat keresése segédkönyvek használatával. Vers hiányzó igéinek pótlása. Találós kérdésekben igekeresés, emlékezetből írás. Tk. 62–63.; Mf. 55.


Ismeretanyag

Anyanyelv: szóbeli kifejezőkészség fejlesztése történetalkotással. Szókincsbővítés: szólások, közmondások, találós kérdések. Szociális kompetencia: egymás munkájának ellenőrzése.

Igeidők: jelen, múlt, jövő idő. Igekötős igék helyesírása. Betűrend, szótagolás. Személyes névmás.

Megjegyzés

A nyelvi tapasztalatok köré- Cselekvést, történést nek bővítése. jelentő (és létezést, állaAnyanyelv: versolvasás, potot kifejező) igék. verssorok értelmezése. Memória fejlesztés emlékezetből írással. Egyéni kompetencia: önellenőrzés.

23

Az óra témája Témák Célok, feladatok órákra (tankönyvi lecke) bontása vagy funkciója Az igék idejének összehaAz igeidők 46. sonlítása. Jelen idejű igealakok megfigyelése, annak megállapítása, mely igeidőkre utalhatnak. Meserészletben igék megkeresése, az igeidők megállapítása. Igék átalakítása jövő idejűvé. Tk. 64–65.; Mf. 56. A névszók –t ragjának és a A névszók -t ragja 47. és a múlt idő jele múlt idő jelének megkülönböztetése. Toldalékos alakok összehasonlítása. Versolvasás, adott szófajhoz példák keresése a versben. Szótő, toldalék jelölése. Tapasztalatok szerzése után szabály megfogalmazása a kétféle toldalék helyesírásával kapcsolatban. Tk. 66–67.; Mf. 57.


Ismeretanyag

A nyelvi tudatosság fokozása. Szóbeli kifejezőkészség: válasz indoklása, véleménynyilvánítás.

Igeidők: jelen, múlt, jövő idő. Jelen idő jele. A múlt idő jele.

Megjegyzés

A nyelvi tapasztalatok köré- A névszók -t ragja. nek bővítése. A múlt idő toldaléka Anyanyelv: versolvasás, (jele). illusztráció készítése. Kreativitás, fantázia. A legalapvetőbb helyesírási szabályok megismertetése.

24

Az óra témája Témák Célok, feladatok órákra (tankönyvi lecke) bontása vagy funkciója Az igekötős igék helyesíráAz igekötős igék 48. sának gyakorlása. Állítások igékről. Adott szempont szerinti szövegalkotás. Gyerekdal szövegének olvasása, a dal eléneklése, eljátszása. Igekötős igék gyűjtése. A jelentésváltozásuk megfigyelése. Tk. 68–69.; Mf. 58. Az igék helyesírá- Az igék helyesírásáról tanult 49. ismeretek felidézése, gyakorsa lása. Történet alkotása igék felhasználásával. Szólások kiegészítése, értelmezésük párosítással. Melléknévből igék képzése szabály alapján. Tk. 70–71.; Mf. 59. Versrészletek olvasása, igeAz igeragozás 50. keresés. Szótő leválasztása. A toldalékhoz tartozó személyes névmás megnevezése. Igeragozás gyakorlása. Tk. 72.; Mf. 60.


Ismeretanyag

Analizáló, szintetizáló képesség fejlesztése. Verbális gondolkodás; a nyelvi tudatosság fokozása.

Igekötős igék helyesírása. egybeírás, különírás.

Anyanyelvi kommunikáció: értelmező olvasás, szövegalkotás, helyesírás. Egyéni kompetencia: önellenőrzés, szótárhasználat.

Az -ul, -ül és az -ít végű igék helyesírása. Többjelentésű igék. Igék képzése.

Megjegyzés

Anyanyelvi kommunikáció: Személyragok. versolvasás, vers értelmezé- Igeragozás. se. A nyelvi tapasztalatok körének bővítése.

25

Az óra témája Témák Célok, feladatok órákra (tankönyvi lecke) bontása vagy funkciója Mit tanultunk az Az igéről tanult ismeretek 51. elmélyítése, gyakorlása igéről? A Tk. és Mf. a témához illő feladatai.


Ismeretanyag

Megjegyzés

A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A nyelvi tudatosság fokozása.

AZ IGEMÓDOK 52.

Mit tanultunk a mondatfajtákról? 1.

53.

Mit tanultunk a mondatfajtákról? 2.

A mondatfajtákról tanultak ismétlése, gyakorlása. Megadott beszédszándéknak megfelelően különböző mondatfajták alkotása. Mondatok jelentésének öszszehasonlítása, párosítása. Képről mondatalkotás. Tk. 74–75.; Mf. 61-63. A mondatfajtákról tanultak rögzítése, az ismeretek elmélyítése. Gondolattérkép készítésével az ismeretek összegzése.

Anyanyelvi kommunikáció: válogató olvasás. Szövegalkotási készség fejlesztése. Drámapedagógia: események eljátszása. A nyelvi tudatosság fokozása.

Mondatfajták: kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító, óhajtó. Beszélői szándék. Mondatvégi írásjelek.

A nyelvi tudatosság fokozá- Mondatvégi írásjelek. sa. Hanglejtés. Beszédfejlesztés, mondatok olvasása különböző hanglejtéssel. 26


Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

Tk. 74-75.; Mf. 61-63.

54.

Az igemódok A kijelentő módú ige

Az igemódok fogalmának megismerése. Igék megfigyelése a fejezetnyitó versben. Igealakok összehasonlítása. Vers olvasása, szövegalkotás. Tk. 76–77.

A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozásának megindítása az igemódok körében. Szociális kompetencia: illemszabályok. Anyanyelv: mondatok átalakítása, emlékezetből írás.

Igeidők. Igemód.

Kijelentő módú ige, jelentése. A kijelentő mód jele. A kijelentő módú ige 3 ideje: jelen, múlt, jövő idő. A kijelentő mód megismeré- A nyelvi tapasztalatok köré- Mondatfajta és igemód se. nek bővítése. kapcsolata. Leíró szöveg alkotása szóban Ismeretközlő szöveg olvasáa fejezetnyitó képről. sa, értelmezése. Leírás elolvasása, címadás. Igekeresés szövegben, igemódok, igeidők megállapítása. Hiányos mondat kiegészítése. Igék jellemzése. Adott szempontoknak megfelelő példák keresése. Egybeírt szavak tagolása. Tk. 78–79.; Mf. 64-65. 27

Az óra témája Témák Célok, feladatok órákra (tankönyvi lecke) bontása vagy funkciója A feltételes módú A feltételes mód megismeré55. se. ige Vers olvasása, értelmezése, igék megkeresése. Igék szerepének megbeszélése. Szótő, toldalékok megfigyelése. Gondolattérkép értelmezése, a tanultak rögzítése. Tk. 80–81.; Mf. 66-67. A felszólító mód megismeréA felszólító módú 56. se. ige Köznapi szöveg (recept) olvasása, értelmezése, válaszadás kérdésekre. Mondókák olvasása, igék megkeresése, igemódok megnevezése. Igék átalakítása felszólító módúvá. Történetalkotás megadott szavak felhasználásával. Mondatok felszólító módúvá alakítása. Tk. 82–83.; Mf. 70-71.


Ismeretanyag

A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tanulási képesség: az előzetes tudás mozgósítása. Szociális kompetencia: együttműködés.

Feltételes módú ige. A feltételes mód jele. Szám, személy toldaléka. A kijelentő módú ige 2 ideje: jelen, múlt idő. Mondatfajta és igemód kapcsolata.

Anyanyelvi kommunikáció: olvasáskészség, szövegértési képesség. Szövegalkotás párban: történetalkotás.

Felszólító módú ige. A felszólító mód jele. A felszólító módú ige 1 ideje: jelen idő. Mondatfajta és igemód kapcsolata.

Megjegyzés

28

Az óra témája Témák Célok, feladatok órákra (tankönyvi lecke) bontása vagy funkciója Az igemódokról tanultak Már ismerem! 57. elmélyítése. Állítások igazságértékének eldöntése, a döntés indoklása. Kijelentő, feltételes és felszólító módú igék alkotása. Hiányos táblázat kiegészítése. Mf. 68-69. Mf. 70-71. A felszólító módhoz kapcsoJ-vel írom, de 58. másképp ejtem… lódó legalapvetőbb helyesírási szabályok megismerése. Hiányos sms átfogalmazása. Érvek gyűjtése. Mondatok átalakítása szabály alapján. Vers olvasása, igekeresés, igék csoportosítása igemódok szerint. Tk. 84–85.; Mf. 72-73. A felszólító módhoz kapcsoÚgy írom, ahogy 59. lódó legalapvetőbb helyesejtem… írási szabályok megismerése. Mondatokhoz kapcsolódó szövegkörnyezet megbeszélése, cím alkotása. Mondat kiegészítése felszólító módú igealakokkal.


Ismeretanyag

Megjegyzés

A nyelvi tudatosság fokozá- Kijelentő, feltételes, felsa. szólító mód. A tanulási képesség: az elő- Az igemódok jele, ideje. zetes tudás mozgósítása.

A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. Anyanyelv: különböző szövegtípusok olvasása értelmezése. Egyéni kompetencia: érvelés.

Előzmény, következmény. A –d, -gy, -l, -ll, -n, -ny végű igék felszólító módú alakjai. Másképp írjuk, másképp ejtjük. Betűrend.

Különbözőségek megfigyelése. Vizuális emlékezet, koncentráció. Szociális kompetencia: tudásmegosztás. Tudatosság a helyesírásban.

A -j. A felszólító mód toldaléka (jele). Az –s, -sz, -z, -dz végű igék felszólító módú alakjai.

29


Célok, feladatok


Ismeretanyag

Anyanyelvi kommunikáció: szóbeli és írásbeli nyelvhasználat. Tudatosság a helyesírásban.

Igető, toldalék. A -t végű igék felszólító módú alakjai.

Anyanyelvi kommunikáció: szóbeli és írásbeli nyelvhasználat. Tudatosság a helyesírásban.

Felszólító mód: rövid, hosszú igealak.

Megjegyzés

Tk. 86–87.; Mf. 74-75.

60.

61.

A felszólító módhoz kapcsolódó legalapvetőbb helyesírási szabályok megismerése. Mindennapi szöveg olvasása, másfajta szöveggé alakítása. Igetövek, toldalékok megkeresése. Igető változásának megfigyelése. Tk. 88–89.; Mf. 76-77. A felszólító módú A felszólító módhoz kapcsoigealakok helyes- lódó legalapvetőbb helyesírásának gyakor- írási szabályok megismerése. Felszólító módú igék rövilása debb, hosszabb alakja. Mondatok kiegészítése. VAGY: Táblázat kitöltése, a csoportok címkéjének megnevezéRövid és hosszú se. igealakok (kiegészítő anyag) Kakukktojás kiválasztása, a döntés indoklása. Tk. 90–91.; Mf. 78. A felszólító mód egyéb toldalékai

30

Az óra témája Témák Célok, feladatok órákra (tankönyvi lecke) bontása vagy funkciója Az igemódokhoz kapcsolódó Már ismerem! 62. legalapvetőbb helyesírási szabályok gyakorlása. Mondatok igéinek átalakítása feltételes módú múlt idejű, majd felszólító módú igékké. Tk. 92–93.; Mf. 79. 63.

64.

Az igemódok gya- Az ismeretek elmélyítése. Rövid szöveg alkotása a fekorlása jezetnyitó képről. Szövegrészlet olvasása, kutatómunkával a történet megismerése. Ismeretterjesztő szöveg elolvasása, leírás készítése felszólító módban. Rajzkészítés. Vers olvasása, hangulatának megbeszélése. Igék keresése, idő, mód, szám, személy megállapítása. Tk. 94–95.; Mf. 80-81. Témazáró dolgo- Az igékről, igemódokról tanult ismeretek felmérése. zat


Ismeretanyag

Megjegyzés

Hatékony, önálló tanulás: Igemódok, igeidők. különbözőségek megfigyelé- Igék száma, személye. se. Következtetések levonása. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: esztétikus íráskép. Anyanyelvi kommunikáció: Igemódok. olvasáskészség, szövegértés, Leírás. szövegalkotás. Szótárhasználat. Szociális kompetencia: együttműködés, a vendéglátás illemszabályai.

Egyéni kompetencia: a megszerzett tudás alkalmazása. Figyelem, koncentráció. A problémamegoldó képesség mozgósítása. 31

Az óra témája Témák Célok, feladatok órákra (tankönyvi lecke) bontása vagy funkciója A felmérés értéke- A felmérés értékelése. 65. A hibák megbeszélése, javílése, javítása A hiányok pótlása tása. Az ismeretek elmélyítése.


Ismeretanyag

Megjegyzés

Tanulási képesség: kritikai gondolkodás, önállóság. Személyes kompetenciák: hibajavítás, önellenőrzés.

RENDSZEREZZÜNK! 66.

Ismét a névszók (év végi ismétlés, gyakorlás)

A szófajok rendszerező áttekintése. Találós kérdések megfejtése. melléknevek, számnevek kigyűjtése. Párbeszédalkotás névmások használatával. Névmások fajtájának megnevezése. Tulajdonnevek felismerése, alkalmazásuk különböző feladatokban. Szavak szófajok szerinti csoportosítása. Tk. 96–97.

A nyelvi tudatosság fokozása A nyelvi tapasztalatok körének bővítése.

Szófajok: főnevek, melléknevek, számnevek, névmások. Tulajdonnevek. Betűrend.

32

Az óra témája Témák órákra (tankönyvi lecke) bontása vagy funkciója Ismét a névszók és 67. az ige (év végi ismétlés, gyakorlás)

68.

69.

Célok, feladatok

A szófajok rendszerező áttekintése. Jeles napok keresése önálló kutatómunkával. Képregény rajzolása. Személynevek keresése mondatokban. Vers olvasása, hangulatának megbeszélése. Összetett szavak alkotása. Tk. 98–99.; Mf. 82-85. Ismét a hangok és Beszédhangokról és betűkről tanult ismeretek elmélyítése. betűk (év végi ismétlés, Vers olvasása, adott szavak megfejtése titkosírással. gyakorlás) Igaz állítások kiválasztása. Kakukktojás megkeresése, a választás indoklása. Betűrendbe sorolás. Tk. 100.; Mf. 86-87. Toldalékos szavak felismeréIsmét a szavak (év végi ismétlés, se, egyszerű szóelemzéssel szótő és toldalék leválasztágyakorlás) sa. A toldalékos szavakhoz kapcsolódó helyesírási szabályok felidézése, alkalmazása. Találós kérdések megfejtése. Szavak jelentésének megfej-


Ismeretanyag

Megjegyzés

A nyelvi tudatosság fokozá- Dátumok helyesírása. sa Betűrend. A nyelvi tapasztalatok köré- Elválasztás. nek bővítése. Anyanyelv: történetalkotás. Fantázia, kreativitás. Szociális kompetencia: együttműködés, közös munka, segítségnyújtás. A nyelvi tudatosság fokozá- Magánhangzó, mássalsa hangzó. A nyelvi tapasztalatok köré- Betűrend. nek bővítése.

A nyelvi tudatosság fokozá- Szófajok. sa Elválasztás. A nyelvi tapasztalatok köré- Előtag, utótag. nek bővítése.

33


Célok, feladatok


Ismeretanyag

Megjegyzés

tése. Fürtábra készítése. Tk. 101.; Mf. 88-89.

70.

Ismét a mondat és szöveg (év végi ismétlés, gyakorlás)

71.


72.

Játsszunk!

A mondatról, mondatfajtákról tanultak felidézése. A mondatfajták felismerése, mondatok alkotása, átalakítása, befejezése. Jóslás cím alapján. Kijelentő mondatok átalakítása megadott mondatfajtává. Tk. 102.; Mf. 90-91. A tanult nyelvtani ismeretek felmérése.

Játékos anyanyelvi feladványok, rejtvények készítése, megoldása önállóan vagy csoportokban Mondatok bővítése, szűkítése. Betűrendbe sorolás. Tk. 103.; Mf. 92-95.

Anyanyelvi kommunikáció: Mondatfajták. kreatív és helyes nyelvhasz- Beszélői szándék. nálat. Szórend. Mondatvégi írásjelek.

A megszerzett tudás alkalmazása. Figyelem, koncentráció. A problémamegoldó képesség mozgósítása. Helyesírási szabályok alMondatbővítés, mondatkalmazása különböző íráste- szűkítés. vékenységekben. Betűrend.

34

Az óra témája Témák Célok, feladatok órákra (tankönyvi lecke) bontása vagy funkciója Szavak gyűjtése, másolása 73-108. Helyesírás gyanyomtatott szövegről. korlása Mondatok gyűjtése, másolása nyomtatott szövegről. A tollal írás elsajátítása, begyakorlása.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai


Megjegyzés

Ismeretanyag

Helyesírási szabályok alA magyar helyesírás szakalmazása különböző íráste- bályainak tudatos alkalvékenységekben mazása. Önellenőrzés, önálló javítás képességének fejlesztése. Koncentráció. Önálló munka. Az íráshasználat fejlesztése

Órakeret 15 óra

Szavak, szószerkezetek, rövid mondatok másolása írott és nyomtatott mintáról, látó/halló előkészítés után tollbamondásra és írásminta nélkül, emlékezetből. Az írás eszközszintre emelésének segítése. E tevékenységben a kitartás és a folyamatjellegű gyakorlás ösztönzése. Az írástempó fokozása mellett a helyesség, az íráskép rendezettségének, esztétikumának értékként való elfogadása.

Tevékenységek/Ismeretek Az írástechnika fejlesztése, helyes írásszokások megszilárdítása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). Az írás lendületének és tempójának fokozása. Szósorok, mondatok írása másolással, tollbamondás után, emlékezetből és akaratlagos írással. Az egyéni írás kialakítása a rendezett, tiszta és olvasható íráskép igényével. Szükség esetén az olvashatóság javítása.

Fejlesztési követelmények A tanuló  írása jól olvasható;  írástempója lendületes;  füzetvezetése rendezett.

Kapcsolódási pontok Matematika; környezetismeret: olvasható, tetszetős és rendezett füzetvezetés.

35


Íráskép, szövegkép, olvashatóság.

Tematikai egység/ FejlesztéNyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, si cél szavak, szófajok Előzetes tudás A tanult nyelvtani fogalmak felismerése és megnevezése.

Órakeret 35 óra

A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozásának A tematikai egység nevelési- megindítása a szófajok körében. A tanulók önállóságának növelése: a feladatvégzésben; az információszerzésben és felhasználásban; a fejlesztési céljai szabályalkalmazásban; az önellenőrzésben. A nyelvi tudatosság fokozása. Tevékenységek/Ismeretek A felkiáltó, a felszólító és az óhajtó mondatokban a beszélő szándékának felismerése és megnevezése szövegben. A rokon értelmű szavak, a többjelentésű, azonos alakú szavak helyes használata. A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában is, szócsoportokban, mondatban és szövegben. Különféle időben végbemenő cselekvések, történések megkülönböztetése. Az igeidők helyes használata beszédben és írásban. Az igekötők szerepének és írásmódjának megfigyelése. Tudatos alkalmazásuk. A főnév fajtáinak csoportosítása, megnevezése. Többes számú főnevek alkotása. A -ba, -be, -ban, -ben ragos főnevek helyes használata mondatalkotással, szövegértelmezéssel. A tulajdonnevek csoportjainak megismerése: személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, intézmények

Fejlesztési követelmények A tanuló  felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, használja a szabályokat;  felismeri, megnevezi és megfelelően jelöli a mondatfajtákat;  toldalékos formájukban, szövegben is felismeri és megnevezi a tanult szófajokat;  a szövegkörnyezetnek megfelelően használja az igeidőket és az igekötőket;  alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: Jelek a mindennapi életben. Az időbeliség ábrázolása a képzőművészetben. Környezetismeret: tulajdonnevek a térképeken.

36

neve, márkanevek, címek. A melléknév szerepének ismerete a nyelvhasználatban. A fokozott melléknévi alakok használata szövegalkotáskor. A fokozott számnévi alakok helyes használata. A névelők és a névutók szerepének ismerete. A névelők helyes használata. A névmások (személyes, mutató, kérdő) szerepének megértése, alkalmazásuk a mondatokban. Szófaj; főnév, köznév, tulajdonnév, személynév, állatnév, intézménynév, földrajzi név, márkanév, cím; határozott névelő, határozatlan névelő; névutó; ige; igeragozás; igemód; igekötő; melléknév, melléknévfokozás; számnév, tőKulcsfogalmak/ fogalmak számnév, sorszámnév, törtszámnév; határozott számnév, határozatlan számnév; személyes névmás, mutató névmás, kérdő névmás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása

Órakeret 56 óra

A hangok hosszúságának helyes jelölése a begyakorolt szókészlet körében. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése a begyakorolt szókészletben. Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor. Mondatkezdés nagybetűvel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása. A helyesírási készség fejlesztése. A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.


Fejlesztési követelmények

A mondatvégi írásjelek helyes használata az egysze- A tanuló rű mondatok végén.  a mondatot nagybetűvel kezdi és írásjellel zárja; Helyesírási szabályok alkalmazása különböző írás-  a begyakorolt szókészlet körében biztonsággal tevékenységekben: igeidők, ragos és kiejtéstől eltérő alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat;

Kapcsolódási pontok Környezetismeret: térképvázlat készítése tulajdonnevek feltüntetésével.

37

írásmódú igék; felszólítást kifejező igealakok; igeMatematika: számnevek helyesírása.  írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak; kötős igék; tulajdonnevek, fokozott melléknevek és  helyesírását önellenőrzéssel felülvizsgálja, szükszámnevek; ragos névszók; névutós szerkezetek; ség esetén javítja. betűvel írt számnevek; a keltezés többféle formája. Hosszú hangok jelölése a melléknevek végén. A főnév -t toldalékának (ragjának) és a múlt idő jelének megkülönböztetése. A j hang biztonságos jelölése a tanult szófajok körében. Kulcsfogalmak/ fogalmak Nagybetű, kisbetű, írásjel, helyesírási szabály. Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek. Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is. A fejlesztés várt eredmé- A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái nyei a két évfolyamos ciklus rendezettek, olvashatóak legyenek. Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa. végén Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. Az anyanyelvi részképességeinek fejlettsége legyen összhangban, harmonikusan fejlődjön.

38

Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája. 4. osztály T A N M E N E T

Recommend Documents