Kecskemét, Bak Lajos ügyvezető igazgató

A tanulás új élménye Időtartam: 2012.09.01.- 2014.08.31. Kedvezményezett: Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ Nonprofit Kft. 6000 Kecskemét Deák Ferenc tér 1. Telefon: 76/503-880, Fax: 76/503-890 www.efmk.hu, [email protected] TÁMOP-3.2.3/A-11/1-2012-0139

A Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ Nonprofit Kft. 2012-ben 28 983 333 Ft-ot nyert a TÁMOP-3.2.3/A-11/1 „Építő közösségek” című pályázatán. A fő cél szakkörök és táborok megvalósítása két éven át három választott kreatív területen. Ezek az építészet, a film és az elektronikus sajtó. Három további intézmény partnerségével kezdődött a projekt megvalósítása, a II.Rákóczi Ferenc Tagiskola, a Kecskeméti Református Gimnázium és a Katona József Gimnázium diákjainak részvételével. Természetesen szívesen láttuk a más iskolából jelentkezőket is. A hat szakköri és hat tábori sorozaton közel 180 gyerek, fiatal ismerkedett meg az építészet-épületszobrászat, a filmkészítés és az elektronikus sajtó szakmai rejtelmeivel. Számos tárgy, film, újságcikk született a kezeik nyomán szakavatott mestereik irányításával. Csitos Csilla fiatal építészmérnök, Horváth Gyula épületszobrász, Gál Orsolya újságíró, Salánkiné Kozák Polett televíziós főszerkesztő helyettes, Badacsonyi Szűcs Zoltán és Fekete Pál Péter operatőr munkáját a Kulturális Központ szakmai munkatársai se-

gítették. Ők Koós Ildikó, Kiss Erika, Labanczné Krámos Krisztina és Óber Roland voltak. A menedzsment gondoskodott arról, hogy minden szükséges anyag, eszköz, finanszírozás időben rendelkezésre álljon. Tagjai: Darabos Andrea projektmenedzser, Ladányi Lászlóné gazdasági vezető és Szilvásiné Urbán Erika asszisztens. A program 2012. szeptember 1-én kezdődött és 2014. augusztus 31-én zárul. Ez a kiadvány a két év munkáját foglalja össze, mintegy értéktárként. A projekt másik célja ugyanis Kecskemét értékeinek összegyűjtése, természetesen a kecskeméti fiatalok szemével, szívével válogatva. Fogadják szeretettel szárnypróbálgatásaikat, hiszen nem kizárt, hogy közöttük van a jövő építésze, filmese, újságírója…. Kérjük, látogasson el a honlapunkra is: www.tamop.efmk.hu, ahol még több fotót, cikket és filmeket tekinthet meg! Kecskemét, 2014. 08. 06. Bak Lajos ügyvezető igazgató

ÉPÍTÉSZET

Az építészet szakköreire és táboraira azokat a fiatalokat vártuk, akik építész, épületszobrász, restaurátor, belsőépítész lakberendező pályát szeretnének választani. Megismerkedhettek Kecskemét szecessziós épületeivel, tervezhettek és készíthettek szecessziós fali díszeket, ablaküveget, kerámia házszámtáblákat, maketteket. Eljutottak a levéltárba, üvegműveshez, építkezésekre, a művésztelepen festőkkel és szobrászokkal találkozhattak. 1

FILM

A film szakkörökre és táborokba azokat a gyerekeket vártuk, akik operatőr, filmrendező, hang-fénytechnikus, forgatókönyvíró pálya iránt érdeklődtek. Megismerkedtek az egyszerűbb és profi kamerák használatával, a filmkészítés mesterfogásaival, a filmek digitális vágásával, szerkesztésével. Forgatókönyveket írtak és filmeket forgattak. Ellátogattak a Kecskeméti Televízióba. 2

E-SAJTÓ

Az elektronikus sajtó szakkörösei és táborosai azok közül a fiatalok közül jöttek, akik a későbbiekben újságírók, riporterek, fotóriporterek, kommunikációs szakemberek szeretnének lenni. Elkészítették közös újságaikat, ellátogattak a Kecskeméti Televízióba és a Gong Rádióba. Szerepeltek a helyi televízió híradóiban is.

3

A „hírös város” nevezetességei Számomra Kecskemét a legszebb város. Itt születtem, itt lakok. Otthonosnak és meghittnek érzem. Ünnepekkor feldíszítik a növényeket, ami még hangulatosabbá teszi a várost. Sok nevezetessége, kiemelkedő személyei még ismertebbé teszik. Ilyen például a harangjáték. Ami minden egész órában megörvendezteti az embereket. A városháza erkélyén több harang is van, ezek ritmikus összecsengése adja a harangjátékot. Egy főtéri séta közben nagyon kellemes. A főtér egy gyönyörű fákkal teli tér, ahol megtalálható a nulla kilométerkő és a városháza is. Télen kirakodóvásárokat rendeznek és kivilágítanak minden fát. Nyáron fesztiválok szoktak lenni. Tavasszal virágba borul minden. Kecskeméten érdemes még megnézni az arborétumot, a vadasparFotó: Banczik kot és a rózsakertet. A rózsakert olyan, mint a főtér csak kisebb és több benne a virág. Szinte az egész kertet rózsák borítják. Ebben az évben anyukám is segített a munkálatokban. A szabadságszobrot és a többi műemléket is érdemes megtekinteni. A múzeumok és a kiállítások itt mindig érdekesek és szépek. Ilyen például a Cifrapalotában az „Egyszer volt az ősember” kiállítás. A Cifrapalota egy nagy kiállító hely, ahova mindig más kiállítás költözik be. Látogassatok el Kecskemétre és nézzétek meg ezeket az érdekességeket.  Hornyák Teodóra

4

A mi kultúrházunk A hely, ahol mindenki igazi közösségre lel Legyünk gyerekek, kamaszok, felnőttek vagy örök ifjak, töltsük bármivel szívesen a szabadidőnket, egy biztos, társaságra mindannyiunknak szüksége van. Sőt, nem csupán az emberek közelségére, hanem igazi közösségre. Hogy számunkra ez mit is jelent egészen pontosan? Egy olyan helyet, ahol megnyílhatunk, tanulhatunk, barátságokat köthetünk, sőt akár szárnyakra is kaphatunk. Ilyen a mi kultúrházunk, a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ. Vannak, akik művelődni vagy éppen szórakozni, míg mások tanulni, sportolni vagy egy jót beszélgetni térnek be a Kecskeméti Kulturális Központba. Hogy mi is a titok, mi az összekovácsoló erő azokban a falakban, melyek nem kevesebbre képesek, mint igazi közösséget kovácsolni? Az intézmény elektronikus sajtó szakkörének tagjaiként erre kerestük a válasz azok szemüvegén át, akik maguk is részesei a ház életének. Középpontban a szeniorok Az idősebb korosztály számára éppen olyan fontos a közösség, mint a fiataloknak. Éppen ezért indította útjára a Kulturális Központ a szenior klubot. - A művelődési házba azért szeretek járni, mert a saját korosztályommal is találkozom. A másik ok, pedig nem más, mint hogy rengeteg olyan információhoz jutok itt, ami érdekel – tudtuk meg Szász Istvánnétól, aki néhány éve még a Kulturális Központban dolgozott, most pedig az egyik közösség tagjaként veszi ki részét az intézmény mindennapjaiból. - Számomra a társaság hangulata is nagyon fontos, és szerencsére itt megtalálom az érdeklődési kőrömhöz illő embereket. Ezen kívül a színházi előadások, a néptánc, vagy éppen a mi korosztályunknak szóló táncest miatt is rendszeres látogatója vagyok a Kulturális Központnak. Szász Istvánné elárulta, úgy véli, egy művelődési intézménynek is haladnia kell a korral. Annak idején, amikor még ő ült az iskolapadban egészen mást tanítottak a közművelődési szakembereknek. Mára a kultúrházak szerepe jelentősen megváltozott, feladatkörük kibővült. – A szakemberektől nagyon széles látókört igényel, hogy

Fotó: Banczik

A mi kultúrházunk mindenféle érdeklődési körű látogatónak tudjanak programot, tanulási vagy szórakozási lehetőséget nyújtani. Itt azonban legyen szó színház- vagy táncrajongókról, a képzőművészet vagy a sport szerelmeseiről, horgászokról, vadászokról vagy éppen gombászokról, mindenki talál érdeklődésének megfelelő kikapcsolódást. Ráadásul a mi kultúrházunk nem csak megmozgatja az embereket, hanem közösséggé kovácsolja őket. Egyszerűen fantasztikus hely, ami már rég a szívemhez nőtt – tette hozzá Szász Istvánné. Új otthonra lelhetünk a falak között Új életet kezdeni, elszakadni a megszokott környezettől sosem könnyű, pláne nem nyolcvan felett. Komáromi Istvánnak ezzel a helyzettel kellett megbirkóznia. - Odahaza több közösségnek is a tagja, sőt vezetője voltam, szeretek megismerni embereket, beszélgetni velük. Aztán ide kerültem a fiamhoz, Kecskemétre, jó messzire az otthonomtól. Kerestem egy klubot, ahol közösségre lelhetek. Bár már 82 éves vagyok, de nem akarok otthon üldögélni. Szeretem az életet, szeretek mozogni, már amennyire tőlem telik, és szeretnék közösségbe járni mindaddig, amíg az egészségem csak engedi. István bácsitól megtudtuk, fiatal korában néptáncos volt. Ennek köszönhetően lett először egy kultúrház közösségének tagja. Elárulta, most nyolcvan felett az informatika érdekli nagyon. Bár bevallotta, nem tudja úgy követni, ahogyan a fiatalok, mégis örül neki, hogy a Kulturális Központban erről is sokat tanulhat, hiszen ezáltal rengeteg új dolgot megtapasztalhat a mai világról. Az első lépésektől a világot jelentő deszkákig A Csík zenekar alapítója, Csík János, gyakori vendég a Kulturális Központ falai között. A hírös város szülötte szívesen mesélt nekünk a művelődési házhoz fűződő élményeiről. - Már egészen kicsi korom óta szerettem a szabadidőmet a Kulturális Központban tölteni, hiszen mindig is színes programok várták itt az érdeklődőket. Emlékszem, a kedvencem a gyereknap volt, de ide jártam tornázni is. Bár igazság szerint nem is volt igazi torna, inkább csak játék - mondta mosolyogva Csík János. – Mikor nagyobb lettem, már egyre jobban szerettem a csendes olvasószobát, ahol két könyv között életre szóló barátságokat kötöttünk - folytatta. – Az első fellépésem szintén ehhez a házhoz köthető, és igen fiatal koromban történt. Akkor azonban még nem, mint hegedűs, hanem mint néptáncos mutattam meg a népzene iránti szeretetemet. Az évek során sokszor kaptam felkérést a művelődési háztól, akik minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy jól sikerüljön a koncert. Szóval sok mindent köszönhetek a Kulturális Központnak – tette hozzá Csík János. Folt hátán folt – az egyik legrégebbi klub A Kulturális Központ egyik legnagyobb múltra visszatekintő szakköre a Napraforgó foltvarró kör, ami már a 16. évét tölti a kultúrházban. A klub vezetője, Juhász Zoltánné Anikó mesélt

6

A mi kultúrházunk nekünk arról, miért érzik jól magukat az intézmény falai közt. - Ez egy otthon számunkra, ahol a közösségi tevékenységünket művelni tudjuk. Mindig szívesen látunk régi, állandó és új tagokat is. Bár a varrás leginkább női elfoglaltság, ám mégis van egy férfi, aki csatlakozott hozzánk. Igazgatóhelyettesként dolgozik, és az itt tanult technikákat az iskolás gyerekeknek mutatja meg – tudtuk meg Juhász Zoltánné Anikótól. A foltvarró klub több intézményben is működött már, de igazi otthonra végül ezek között a falak között leltek. – Ez a ház több okból is a szívünkhöz nőtt. Úgy érezzük, hogy megtaláltuk azt az intézményt, ahová igazán való a patchwork. Ezek között a falak között nem csak egyszerű összejöveteleket szervezünk, hanem időről időre kiállításokat rendezünk munkáinkból, és találkozókat is szervezünk az ország számos pontjáról érkező foltvarróknak – foglalta össze a klub vezetője. Ahol a szárnyainkat bontogatjuk A mi kultúrházunkban sokféle kiállításon, koncerten és előadáson lehet részt venni. Se szeri, se száma azoknak a programoknak, melyekkel hónapról hónapra várják a látogatókat. Mi, ifjú újságírópalánták azonban nem csak a kikapcsolódási lehetőségek miatt térünk be újra és újra a Kulturális Központba, hanem azért is, hogy új ismereteket szerezzünk. Az elektronikus sajtó szakkör egyik résztvevője elárulta nekünk, hogy miért jelentkezett a képzésre. - Nagyon szeretek ide járni. Egy nap eldöntöttem, író szeretnék lenni, és mikor hallottam róla, hogy indul egy ilyen szakkör, abban a pillanatban tudtam, nekem itt van a helyem! Sokat beszélgetünk a hírekről, a különféle sajtóműfajokról, a szakkör vezetője, Orsi pedig feladatokkal lát el bennünket. Sosem felejtem el azt a délutánt, amikor körkérdést kellett készítenünk! Az egy olyan feladat volt, aminek fontos eleme a kapcsolatteremtés egy idegennel. Nekem nagyon tetszett. Menni fogunk a Kecskeméti Televízióba is, és még számos helyre, amit már nagyon várok. Ezt a szakkört csak ajánlani tudom! - Úgy gondolom, hogy annak, akinek megadatik a lehetőség, hogy az ifjúságot terelgetheti az úton, az nagy felelősséget vesz a vállára. Hiszen nem csak ismereteket kell átadni számukra, nem csak az a feladatunk, hogy megmutassuk nekik egy szakma szépségeit és nehézségeit, hanem szárnyakat is kell adnunk hozzá, amik segítségével magasba repülhetnek. Ehhez pedig minden segítséget megad a Kulturális Központ, ahol a jövő újságírói bontogatják szárnyaikat – emelte ki a szakkör vezetője, Gál Orsolya. Hogy mi is az igazi titka a mi kultúrházunknak? Bizony sem rejtély, sem bűbáj, sem varázslat! A kulcs, hogy igazán a miénk, értünk van! Egy hely, ahol igazán otthon érezhetjük magunkat! Kocsis Anna, Kovács Réka, Nagy Dorottya, Pácsa Laura

7

A nulla kilométerkő múltja és jelene Bár nem mászókának tervezték, még sincs kecskeméti gyerek, aki legalább egyszer le ne csúszott volna a 0 kilométerkő oldalán. A város főterén álló képzőművészeti alkotás közeli rokonságot mutat budapesti nagytestvérével, a Clark Ádám téren álló 0 kilométerkővel. Míg előbbi egy 0-ást formáz, és minden magyarországi főút kiindulópontja, addig kecskeméti kistestvére nem csak szimbólum és mászóka. Kecskemét Főterére eredetileg 26 utcából érkezett a forgalom 1976-ig, mikor a főtér lezárása, átépítése, és autóforgalomtól mentes övezetté való kialakítása mellett döntött az akkori városvezetés. Az országban elsőként nálunk hoztak létre így összefüggő gyalogos zónát. A városközpont ezután nyerte el mai jellegét, és ekkor épült fel a Városháza és a Nagytemplom közötti részen az iránydomb – melyet a helybéliek az első pillanattól fogva „nullás kő”-ként emlegetnek. A főtér 2000-ben történt átépítése nem érintette a mészkőből felépített iránydombot, melyen eredeti szándék szerint – utalva Kecskemét megyei központ jellegére – hat jelentős Bács-Kiskun megyei város: Kalocsa, Kecskemét, Baja, Kiskőrös, Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza címerének Pálfy Gusztáv szobrászművész által megformázott bronz domborműve került. Körülöttük a talajon pedig körös-körül a hazai települések és testvérvárosok kilométerben mért távolságát tüntették fel. A városokat és azok Kecskeméttől való távolságát jelző kövek elhasználódtak és megrepedeztek, így az önkormányzat kényszerű cseréjük mellett döntött. Ennek kapcsán Farkas Gábor építész és Pálfy Gusztáv szobrászművész közreműködésével az iránydomb is megújult: az ötmillió forintos felújítás után immáron több mint 160 város neve és iránytávolsága látható a Kecskemét nulladik kilométerét jelezni hivatott köztéri alkotás talapzatánál. A közgyűlés döntése alapján a már meglévő városnevek mellett a teljes történelmi Magyarország városainak kiemelkedő történelmi, kulturális és egyházi helyszíneinek nevei is megjelölésre kerültek. Egyúttal kicserélték az eddig a kő tetején lévő címereket is: mai formájában már a Trianoni diktátum után a határokon kívülre szorult magyar testvérvárosaink: Galánta,

8 Fotó: Banczik

Beregszász, Újvidék, Marosvásárhely és Sepsiszentgyörgy címerét láthatják a városlakók. Aki még túl kicsi az olvasáshoz, az egyéb előnyét élvezi az alkotásnak. A gyerekek nagy előszeretettel kapaszkodnak fel a szoborra, hogy aztán lecsúszhassanak rajta. A jelenleg is tartó Csiperó fesztiválon külön jó szolgálatot tesz a kő, hiszen minden délután, este gyerekek hada kapaszkodik fel rá, hogy onnan – mint páholyból – nézze a színpadi műsort. Ha valaki gyereknek akarja érezni magát, az mindenképpen csússzon le a 0 kilométerkő oldalán! Kurucz Bernadett

A rózsakert Számomra Kecskeméten a virágok a legszebbek, főleg a nemrég épült Boldogasszony Rózsakert a Katona József Gimnáziummal szemben. A kert az ott álló hatalmas Mária-szobor miatt épült, adományokból és önkéntes munkával. A kert a rózsafüzérhez kötődik, ezzel kapcsolatos képek találhatóak itt. A rózsák is Máriához köthetőek. A kertet 2014. június 7-én adták át. A virág számos fajtája megtalálható a kertben, nekem mind közül a bazsarózsa a kedvencem és véleményem szerint bárkinek érdemes ide ellátogatnia nem csak katolikus embereknek. Galló Viktória Fotó: Banczik

9

A Vásárhelyi Pál Általános Iskola és AMI 1989 szeptemberében nyitotta ki kapuit Kecskeméten a Petőfi városban a „Vásárhelyi”, Császár Cirill (most már) nyugalmazott igazgató bácsink igazgatásában. Számomra ő nemcsak az intézmény első igazgatója, hanem a nagypapám is. Az Egyetértés Utcai Óvoda és a Vásárhelyi már az első évben megegyezett és létrehozták az óvoda-iskola programot. Ez azt jelenti, hogy egy úgy nevezett „ói” csoport elindul kiscsoportban, és ugyanez a közösség megy együtt 1. osztályba, és 8. osztály év végéig együtt van. Persze aki 8, vagy 6 osztályos gimnáziumba megy, az időközben „kiszáll a kocsiból”. Így indult az iskola 12 tanteremben, 450 diákkal. Ma már 30 osztálytermünk van, 2 tornatermünk, egy aulánk, 2 informatika- és 1 rajz szaktantermünk, egy nyelvi laborunk, egy kémiai laborunk és egy szép nagy udvarunk. És egy ebédlőnk. Na meg ott van a könyvtár is, ami időközben a Katona József Megyei Könyvtár Petőfi városi Fiókkönyvtára lett. Ennek megépítése, vagyis átalakítása 2 tantermet vett el tőlünk, így maradt 28 terem, de néha még így is elég szűkösen fér el az a 26 osztály. Ma már Kecskemét egyik legrangosabb iskolája, és alapfokú művészet oktatási intézménye vagyunk. A művészeti suliban már lehet tanulni képző- és iparművészetet, társasés moderntáncot és színjátékot. Ha valaki kijárta a hat osztályt, akkor művészeti alapvizsgát tehet. A művészeti iskola is befolyásolja kicsit az iskolai életet. Néha el kell kéretkeznünk egyik-másik óráról, vagy éppen be kell jönni 0. órában. Iskolánkban a Mercédesz gyár miatt német kisgyerekek is tanulnak. Ez nem is lenne gond, ha egy-egy neveletlen kisgyerek nem rendetlenkedne néha. De ha ez meg is történne, akkor aztán igazán hasznát vesszük azoknak a társainknak, akik 1. osztály óta tanulják a német nyelvet. Ők heti több mint 5 órán tanulják a németet és több órájuk is németül zajlik, pl.: rajz, országismeret. Ők a német nemzetiségiek. De vannak angol, vagy éppen informatika tagozatos osztályok. Az ő osztályuk kettébontódik, és lesz egy alap, illetve tagozatos csoport. Az alapcsoportban heti 3, míg az emelt csoportban heti 5 informatika, vagy angol óra van megtartva. Iskolánkban lehet járni különböző szakkörökre is. Ilyen például a matematika-, kémia- vagy éppen történelem szakkör. A jó énekhangúaknak pedig Gabriella néni tart hetente 2 alkalommal énekkart. Ez hát a mi iskolánk, ami jelenleg nyári szünetet tart, és pihen. Reméljük minden tanárnak és tanítónak, technikai dolgozónak és végül, de nem utolsó sorban szeretett Garda Laci igazgató bácsinknak sikerül kipihennie magát a nyáron, hogy együtt újult erővel tudjunk majd szeptemberben nekivágni az újabb tanévnek, amelyben iskolánk 25. életévét fogja betölteni. Császár Csilla 10

Fényárban úszik a „hírös város” Bács-Kiskun megye székhelye, Kecskemét karácsonykor ünnepi hangulatban van. A Főtéren lévő díszvilágítás mindenkinek elhozza a boldogságot. A fákon fényfüzérek, a kandelábereken a kosarak, mint ahogyan ezt megszokhattuk. Ám, most a város energiatakarékos izzókat használ, amivel csökkentik a kiadásokat. A mintegy öt kilométeres fényfüzér 75 ezer izzóból áll. Az emberek véleménye szerint a karácsonyi fények igazán gyönyörűek. Szabó Laura Fotók: Banczik

11

Fesztiváli forgatag Borutca, Hírös Vágta, koncertek, kiállítások, rózsakert, kürtöskalács. Színes a paletta a fesztivál ideje alatt! Fotók: Banczik 2013. augusztus 17-25 között rendezték meg a Hírös Hét Fesztivál Kecskeméten, idén 79. alkalommal. Véleményem szerint kicsik és nagyok is várják a nyárnak ezt az időszakát, mert ilyenkor megtelik a város élettel, mindenhol emberek vannak és senki sem unatkozik. A Hírös Hét Fesztivál a kecskeméti hagyományok és értékek ünnepe. A főtérre 17 településről érkeztek árusok, hogy eladják az egész évben készített portékáikat. Akik ellátogattak erre a fesztiválra és végigjárták a főteret, számos különböző terméket kóstolhattak. (lekvárt, kenyeret, szőlőt, mézet, csokoládét, pestokat). A Térségi Kertészeti és Élelmiszeripari Kiállítás, az idei évben is Kecskeméten, a Kossuth téren fogadta az érdeklődőket. Mint az elektronikus sajtó tábor résztvevője, részletesebb képet kaphattam a fesztiválról. Számomra elkeserítő volt, hogy a helyiek nagy részének fogalma sem volt arról, hogy mi zajlik a saját városában, holott, ha egy nap ötször nem sétál keresztül a városon, akkor egyszer sem. Elkeserítő, hogy az emberek nem éreznek affinitást arra, hogy utána nézzenek. Ennek ellenére rengeteg látogató érkezett, főleg az esti órákban a városba. Legnagyobb sikert a borutca aratta! Számos borvidék árulta borait, többek között megkóstolhattuk Kecskemét város borát! Érdekes?! A borozás mellé elképzelhetetlen, hogy ne vegyünk magunkhoz valami harapnivalót. Legnagyobb sikernek örvendhetett a sparhelten sült kenyérlángos vagy a tócsni, de a kürtöskalács is népszerű volt. Aki esetleg nem a borozás mellett döntött, az választhatta a limonádét és a jégkását. Az italozás és evészet mellett érdemes megemlíteni azokat a személyeket, akik gazdagították Kecskemét színes palettáját, például: Janicsák Veca, Gyurcsik Tibor, Harcsa Veronika és a PASO. Különösen szeretem az ilyen rendezvényeket, mert ilyenkor az ember minden sarkon találkozik ismerőssel, régi barátokkal és esély nyílik arra, hogy a régi emlékeket felelevenítsék. Összességében sikeresnek mondhatom a Hírös Hét Fesztivált. Aki az estéit a városközpontban töltötte, biztos vagyok benne, hogy mosollyal az arcán tért haza este vagy másnap reggel!  Mérges Flóra

12

Kecskemét, a fesztiválok városa Kecskeméten senki sem unatkozhat, mert évről évre fesztiválok sora várja az érdeklődőket. Minden fesztivál más és más, így mindenki megtalálhatja a saját stílusához legjobban illőt. A programok felejthetetlen élményt nyújtanak minden korosztály számára. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál A Tavaszi Fesztivál idején az egész város nyüzsög, megtelik Kecskemét híresebbnél-híresebb színészekkel, énekesekkel, zenekarokkal. A szervezők próbálják minél színesebben összeállítani a programokat. A fesztivál idején rengeteg koncert, színdarab, kiállítás tekinthető meg. A Tavaszi Fesztivállal egy időben tartanak kettő kisebb fesztivált is, a Bohém Ragtime & Jazz Fesztivált és a Kecskeméti Fringe-t is. Bohém Ragtime & Jazz Fesztivál Március végén nincs helye szomorkodásnak. A Bohém Ragtime & Jazz Fesztivál visszarepít minket a 20-as, 30-as évekbe, New York-i és a New Orleans-i mulatók varázslatos világába. Megtanulhatod, hogyan kell ropni a jazz zenére, és csodálatos kiállításokat is láthatsz. Kecskeméti Fringe Ez a fesztivál lehetőséget ad arra, hogy minden 14-30 év közötti fiatal megmutathassa tehetségét társainak, és ezáltal új barátokra lelhessen. Rengeteg szoros kapcsolat alapköve a Fringe. Ha tehetséges vagy a táncban, az éneklésben, a színészkedésben, a festésben, rajzolásban, vagy a stand upcomedy-ben gyere el a fesztiválra, érezd jól magad, és szerezz új barátokat! Hírös Hét Fesztivál Koncertek, kiállítások, gasztronómia, sport- és gyermekprogramok vonzzák Kecskemétre a látogatókat a mulatság hete alatt. Ez a fesztivál már 80 éves, és napjainkra Kecskemét védjegyévé vált. Minden korosztályt szeretettel várnak, mert a programok nagyon sokszínűek. Téli Fesztivál A fesztivál elhozza magával a finom mézeskalács és a forralt bor illatát, valamint a karácsonyi dallamokat. Az adventi gyertyagyújtás és a koncertek igazi ünnepi hangulatot teremtenek. A hideg ne rémisszen meg senkit, mert a standok meleg étellel és itallal várják az arra sétálókat. Persze a gyerek-kezek által készített ajándékok varázsa is évről évre megbabonáz mindenkit. 

Nagy Dorottya

13

Harangok A kecskeméti Városháza 37 harangja 1985 óta minden nap, minden órában eljátszik 10 dallamból egyet. Az itteniek ezt teljesen természetesnek találják, de egy másik városból érkező számára valószínűleg nem az, hiszen Magyarországon kevés város büszkélkedhet harangjátékkal. Éppen ezért a turisták ámulva figyelik Kecskemét főterén, amikor megszólalnak a harangok. Érdekesség, hogy a legnagyobb harang 40 kilogrammos, míg a legkisebb csupán 4 kilogrammot nyom.  Pácsa Laura

Hírös Hét 2013-ban augusztus 17-től augusztus 25-ig tartott a fesztivál, ahol rengeteg programmal találkozhatott minden érdeklődő. Amikor kint voltunk a főtéren anyukámmal, akkor éppen Kocsis Tibor koncert volt, utána pedig a minden évben megrendezett tűzijáték. A Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ által rendezett elektronikus sajtó táborral is kilátogattunk a Hírös Hétre, és itt rengeteg dolgot csináltunk. Csütörtökön a kint lévő árusokkal készítettünk riportokat, majd ellátogattunk a Kecskeméti Televízióhoz, ahol a vágószobában összevágták a nyersanyagot, hogy utána le tudják adni az esti Hírös Hét Magazin című műsorban. Pénteken is hasonlóan telt a napunk, csak akkor az utcán járókat kérdeztük meg arról, hogy mit gondolnak a Hírös Hétről. Szombaton sajnos nem tudtunk ellátogatni a fesztiválra, úgyhogy a napunkat a Művelődési Központban töltöttük. Vasárnap ismét kimentünk a főtéri eseményre, ahol kint voltunk a Kádárkodjunk nevű programon. Összességében színes, érdekes program kavalkádnak lehettünk részesei, így várom már, hogy jövőre is legyen Hírös Hét!  Szlávik Ádám

14 Fotók: Banczik

Hírös vágta Ahol egy napra a lovak körül forog a világ Augusztus 24-én rendezték meg Kecskeméten a Hírös Vágtát a régi KTE pályán. A vágta a Hírös Hét Fesztivál társrendezvényeként vett részt a nyári hírös programokon. Ám az idáig vezető út hosszú volt. Kitalálni, megszervezni, megtervezni, kialakítani, elhíresztelni. Az utóbbi volt a mi feladatunk, néhány barátnőmet beleértve. Ha 50.000 szórólapot nem osztottunk szét, akkor egyet sem. Esténként, amikor az emberek betámolyogtak a városba, akkor kezdtük el szorgosan szétosztani a hirdetnivalót! Biztos sokan voltak, akik a hátuk közepére kívántak minket és még harmadszorra is el kellett fogadniuk a szórólapot. Szerencsére voltak olyanok, főleg fiatalok, akik együtt érzőn ránk pillantottak és hajlandóak lettek volna az egész pakkot elfogadni, csupán együttérzésből. A fárasztó talpalások után alig vártuk, hogy végre leülhessünk a Borutcába és megigyunkés együnk valamit. Nem mondanám, hogy unatkoztam ez alatt a pár nap alatt, mindig történt valami, amin jót nevettünk. Részt vehettünk különböző koncerteken, mint például R-GO, Csepregi Éva, Janicsák Veca és még sorolhatnám, hogy mennyi remek eseményen lehettünk ott. Egy ilyen esemény lehetőséget ad arra, hogy minél több embert megismerjünk, Forrás: internet kapcsolatot teremtsük velük, és megtaláljuk a közös hangot. Szombaton megkezdődött a várva-várt Hírös Vágta. A kicsik jártak a legjobban, hiszen az ő számukra 14 év alatt, ingyenes volt a belépés. 8 órakor megnyitotta kapuit a lovaspálya. Több fordulóból és futamból állt a nap. Akik mindenhol eredményesen teljesítettek, azok számára délután 17 órakor elérkezett a döntő ideje. A látogatók egész nap ismerkedhettek a lovas szakkiállítással és vásárral. Emellett állandó programnak számított a termékbemutató, a borkóstolás, a kvízjáték, a receptverseny és a gasztro udvar, ahol mindenki kedvére tömhette a hasát. Majd estefelé 18 órakor eredményhirdetést tartottak a főtéri nagyszínpadon, a győztesnek gratuláltunk. Aki pedig idén lemaradt volna, erről a színvonalas rendezvényről, annak üzenném, hogy jövőre is ugyanitt, ugyanekkor. 

Mérges Flóra

15

Ilyen volt a Hírös Hét 2013-ban A 79. Hírös Hét Fesztivál sok fiatalt vonzott be a városközpontba. A borutca hangulata, a zsúfolásig tömött sörpadok, az ezer éve nem látott ismerősök, a koncertek, a kirakodó... Mind meghatározó elemei Kecskemét legrégibb fesztiváljának. A Hírös Hét Fesztivál augusztus 17-én nyílt meg Kecskemét főterén. Fiatalok százai járnak be esténként kikapcsolni egy kicsit, elfelejteni a hétköznap nehézségeit. Ilyenkor szokás szerint percenként jön szembe egy-egy ismerős, aki a családról kérdez vagy éppen a munkáról/iskoláról, túlkiabálva a koncertek hangos zenéjét. Rengetek diák vállal nyári munkát a fesztivál alatt, ez egy jó lehetőség számukra. Promóciós termékeket vagy szórólapot osztogatnak, esetleg zsíros kenyeret árulnak. Ilyenkor a háttérzene és a jó társaság miatt élvezhetővé válik a munka. De a legkisebbektől egészen a legidősebbekig mindenki megtalálja a neki tetsző programot. A fesztivál utolsó napja a gyerekek körül forgott, a Kádár Környezetvédelmi Kft. és az Ifjúsági Otthon jóvoltából egész nap gyermekprogramokra lelhettünk a Békás tó környékén. Este egy Levente Péter koncerttel zárult a nap, amit a gyerekek rendkívül élveztek. A „Tágas égen andalog” és a hasonló dallamok szintén felcsendültek a Kacagó-koncerten. Az egész napos gyereknap mellett egész héten egy óriáshomokozó állt a gyerekek rendelkezésére a Verbau támogatásával. Jövőre, a 80. jubileumi fesztiválra még több izgalmas programmal készül majd a Kecskeméti Fesztiváliroda.  Zeller Doroti

16

Kecskemét értéktára - Írók és költők Kecskemét városához számos író és költő neve is köthető. Szívesen töltötte itt napjait többek között A kőszívű ember fiai és még számos sikerkönyv szerzője, vagy például a Bánk bán papírra vetője, valamint „a haza nagy hőse”, akinek a Nemzeti dalt is köszönhetjük. Ezek közül talán Petőfi miatt lett leginkább „hírös” e város, merthogy ezt a jelzőt ő ragasztotta Kecskemétre. Eredeti nevén Petrovics Sándor gyerekkora egy kisebb szakaszát töltötte itt, amikor is az evangélikus iskolában koptatta az iskolapadot. Jókai Mór Kecskemét városában a jogi tanulmányait folytatta. A kőszívű ember fiai, Az aranyember, Az egy magyar nábob és számos fordulatos regény szerzője talán éppen akkor kapta az ihletet valamelyik művéhez, amikor a kecskeméti főiskolán szívta magába a tudást. De a legtöbb köze mégis Katona Józsefnek volt a városhoz, aki itt látta meg a napvilágot és itt is érte a halál. Rajtuk kívül még számos író és költő fordult és fordul meg napjainkban is Kecskeméten, minden bizonnyal nem csak átutazói szándékkal. 

Pácsa Laura

17

Kecskeméti Arborétum és a Kecskeméti Széktó Szabadidőközpont A Kecskeméti Arborétum és környéke sok örömet okoz az odalátogatóknak minden évben a sok lehetőség és gyönyörű környezet miatt. Az arborétum jelentése: „Élő fák és cserjék bemutatására való botanikus kert, vagy parkerdő”. A Kecskeméti Arborétumban több mint 900 féle fás szárú növényt láthatunk 62 hektáron. A terület három részre tagolódik, ezek közül a legnagyobb a gyűjteményes rész, ahol 14 ösvényen sétálhatunk végig. Az ösvények mentén kihelyezett táblákon olvashatunk a növényekről, illetve különböző rovarokról és állatokról. Az arborétum területén található a Sarlós Boldogasszony kápolna, ahova 1713 óta zarándokolnak el a búcsújárók. A bejárathoz közel van egy játszótér, ami a lebontott akác rönkből készült favárat helyettesíti, mert az nem felelt meg a biztonsági előírásoknak. Nincs olyan ember, aki ne állna meg pár percre a Kerti tónál, hogy megnézze és megcsodálja a vízinövényeket vagy a tóban úszkáló aranyhalakat. Mindenki, aki eljut az arborétumba, kipróbálja az erdei torna pályát, legyen az ember fiatal vagy idősebb. Órákig is lehet sétálni úgy, hogy nem vesszük észre az idő múlását, mert csak a környezetre tudunk figyelni és az teljesen magával ragad minket. Legjobb időpont a látogatásra főleg az ősz és a tavasz, mert akkor a legszínesebb az arborétum. A Kecskeméti Széktó Szabadidőközpont, ismertebb nevén Vízműdomb, ma már környezetvédelmi jelentőségű természetvédelmi terület. Élőhelyet biztosít a védett- és a fokozottan védett állatfajoknak, természetes vízfelületek és erdőállományok találhatók a területen. Ma főleg csónakázásra, horgászásra, fürdésre és wakeboardozásra használják a tavat. A legtöbb ember a domb miatt jön ide, ami 49 méter magas és több oldalról is fel lehet jutni a tetejére, ami sok ember kedvelt találkozási helye. Kecskeméten sok gyönyörű és természetes terület található, amit érdemes megnézni.  Polacsek Zsuzsanna

18

Kirakodóvásár körültekintően, avagy hogyan ne legyünk vásári majmok? Mivel mindenki járt már szezonális, egy-két hétig tartó kirakadóvásárokon, úgy döntöttem, utánajárok annak, hogy milyen minőségű ételt, italt, szórakozást nyújtanak nekünk ezeken az eseményeken. Az első és legfontosabb pont egyértelműen az ételek minősége. Ezek általában helyben készült harapnivalók (pl. kolbászok, sültkrumplik stb.), esetleg péksütemények, vagy tipikus vásári édességek (nyalókák, vattacukor stb.). Egy dolog közös ezekben az ételekben, mégpedig az, hogy igen borsos áron juthatunk hozzájuk. De mit is kapunk a bolti ár többszörösének megfizetéséért cserébe? Mindenképp pozitívum, hogy gyorsan kiszolgálnak, illetve, hogy ezeket a finomságokat séta közben is könnyedén elfogyaszthatjuk. A minőség viszont már igen változatost tud lenni, két egymás melletti stand között is óriási különbségeket fedezhet fel a gyanútlan enni vágyó. Bár pár helyen nagyon ügyelnek a tisztaságra, és arra, hogy az ott fogyasztott terméktől ne szenvedjünk el maradandó károsodást, azért valljuk be, ezt negyven fokos kánikulában nehéz tartani. A legnagyobb probléma az, hogy a nagy melegben az enni-innivalót nem tudják elég hűvös helyen tárolni, ezért az sokszor megsavanyodik, állott ízűvé válik. Ilyenkor a tejtermékek és húskészítmények könnyen megromolhatnak, ezért érdemes rendesen körülnézni, mielőtt bármit is fogyasztanánk az adott helyen. Egyéb problémákat szokott okozni az elkészítés módja, mivel a standokban elég szűkös a hely, többször a legolcsóbb hozzávalókat veszik meg az ételekhez, a kolbász pedig szinte mindenhol tocsog az olajban. Gondolom, mindenkinek volt már olyan ismerőse, aki egy vásári étkezés után 3 napig küzdött gyomor problémákkal.... Az édességes pultoknál is érdemes körültekintőnek lenni, ugyanis a naposabb órákban előszeretettel köröznek felettük/bennük a méhek, és a darazsak. Ugye egyik szülő sem szeretné, ha Zsófikát megcsípné a darázs, és utána dupla adag nyalókát kéne venni a hiszti megszüntetésének érdekében? Ezen felül a hisztimentes adaghoz is igen vastag pénztárcával kell érkeznünk, mert a gyerekeknek mindig szükségük van egy vattacukorra, amit annyiért adnak, mint egy komplett menüt az olcsóbb éttermekben. Hasonló árfekvésűek az ugrálóvárak, ahol a csemete 5 percig ugrálhat egy lábszagú, 100 éves, alig takarított gumivárban. Érdemes meggondolni vajon megéri-e ez 4 fagyi árát, és hogy vajon tényleg maradandó emlék lenne-e Tomika számára? Persze, ha telik rá, és a kisded sem bírná ki hiszti nélkül, párszor talán érdemes kifizetni... Az italok, sörök, borok általában jó minőségűek, bár néha előfordul, hogy melegebbek a kelleténél. Ezeknél a pultoknál csak a mennyiségre kell odafigyelni. Ha semmi bajunk nem esett, és a gyomrunk is bírja, akkor estefelé már elmerülhetünk a baráti beszélgetésekben, koncertekben, és az utánozhatatlan vásári hangulatban.  Alter Emese

19

Komolyan és komolytalanul az ÉZI-ről Te is azt gondolod, hogy a te sulid a legjobb? (De csak azért, mert nem ismered az ÉZI-t!) A kecskeméti Kodály Iskolát mindenki csak ÉZI-ként ismeri. Pedig hivatalosan úgy hívják: Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola. A kacifántos név mögött normális oktatás folyik. Az ÉZI-be csak úgy juthat be a diák, ha előtte felvételizik, szakértő pedagógusok előtt ad számot zenei adottságairól. (Így volt ez, amikor én nagycsoportos ovis voltam, de most már minden jöttmentet felvesznek.) Az első osztályban ugyanúgy folyik a tanítás, mint a többi iskolában. Tanulnak a kicsik írni, olvasni. Meg állandóan énekelnek és táncolnak. Ráadásul órán, mert ez kötelező. Ez elég idegesítő, mert még a folyosón is kornyikálnak. Az ÉZI-seket az különbözteti meg a többi kecskeméti általános iskolás diáktól, hogy kék inget hordanak. (Ez borzasztóan ronda.) A szülők szerint nagyon praktikus, mert legalább nem az utcai ruháját eszi le a gyerek a menzán. (Pedig azt eszi le, mert a kék ing sosincs begombolva.) A tanítás délelőttönként a többi, normál tanrendű iskolában is megszokott rendben folyik, és a diákok az ÉZI-ben is írnak matematika, irdalom, történelem stb. dolgozatot. A matekórák általában a kémia teremben vannak. Egyszer békésen próbált az osztályom megoldani egy igen bonyolult feladatot, míg a tanár hátul volt, a szertárban. Egy hatalmas puffanást hallottunk, és még a mai napig nem sikerült kiderítenünk, hogy felrobbant-e valami, vagy eltaknyolt a matek tanár. (Aznap eléggé kikészítettük.) A menzán többféle menüből is lehet választani. (Már, ha időben odaérsz. Minden kedden főzeléknap van, diáknyelven ez azt jeleni reggel: „Anya! Kérlek, csomagolj szendvicset ebédre!”) Délután az ÉZI-ben is kötelező a tanulószoba. Akinek a szülei ez alól felmentést adtak, annak el kell hagynia az iskola épületét. (Ezt mi úgy oldjuk meg, hogy elbújunk Norbi bácsi elől. Általában van egy okos személy a köreinkben, ő megcsinálja a házit, mi meg lemásoljuk.) Délután vannak a hangszerórák, a magán ének és az edzések is. Lehet járni fuvolára, orgonára, zongorára, kürtre, hegedűre, dobra és még rengeteg egyéb hangszeres órára. (Gitár az bezzeg nincs. A hegedűt pedig éppen most lógtam el.) Van néptánc. (Ez felér egy tikkasztó atlétikaedzéssel.) Ha már sport, lehet kosarazni. Sőt, csak kosarazni lehet. (Pedig mennyivel jobb lenne röplabdázni!) Az ÉZI-ben megadják a módját az ünnepségeknek. (Lehetőséget teremtenek a diákoknak a kidőlésre, mert a csupasz udvaron ötéves ÉZI-s pályafutásom alatt még nem éltem meg két óránál rövidebb évnyitót, vagy évzárót. Azért ezeket mi vígan végig dumáljuk, és már a tanárok is unják annyira, hogy nem ránk szólnak, hanem velünk beszélgetnek.) De most szerencsére nyár van, ne is beszéljünk többet az ÉZI-ről!  Kurucz Bernadett

20

Malom Központ Szerintem a legjobb dolog Kecskeméten a Malom Központ. A sok üzlet egyszerűen magával ragadott. Az a nyüzsgés, az a zaj, na meg a szép új ruhák illata! A nagy kínálatból mindig nehezemre esik egy ruhát kiválasztani. A mozi egyszerűen csodás! A könyvesbolt mellett a Cafe Frei finom forró csokija pedig mindig kiolvaszt, ha egy hófúvásos téli nap után beülsz. A Libriben mindig nagy a választék. A H&M a csodálatos ruhák tára! Én ezért szeretem a várost!  Császár Csilla

Mercedes gyár Kecskemét legfejlettebb gyára a Mercedes gyár. Nagy élmény volt számomra, amikor az osztállyal meglátogattuk az üzemet. A Mercedes gyárban azt figyelhettük meg, hogy szerelik össze, festik le az autókat. Először a présüzembe látogattunk el, ahol az autók karosszériájának egyes darabjait vágták ki. Ezután a karosszéria üzembe mentünk, ahol a karosszériák külső formájukat nyerik el. Itt építik össze az egész járművet. A következő a fényezőüzem volt, ahová sajnos nem mehettünk be. A fényezőüzemben nyerik el a karosszériák a színüket. Végül az összeszerelő üzembe mentünk, ahol az autókat szerelik és letesztelik. Láttunk autókat tesztelés közben, a vezetőnk elmondta, hogy sok CLA autót szállítanak Amerikába, mert a világon csak Kecskeméten gyártanak ilyet. Az autókat egy kacskaringós úton tesztelik le. Nekem nagyon tetszett a gyári látogatás, és máskor is nagyon szívesen visszamennék ide.  Csík Patrícia

21 Fotó: Dudar Szilárd

Milyen is lehet a Refibe járni? A Református Általános Iskolába járni nagyon jó, mert gyönyörű épület ad neki helyet. A mosdók nagyon szépek. Szeretem, hogy van angol tagozatos osztály és németes is. Kedvesek a tanárok és aranyosak. Szóval így néz ki! Ugye szép? Van egy gimi és egy általános iskola. Az iskolánknak 2 tornaterme van és egy uszodája. És egy óriási betonudvara van. Iskolánk szlogenje: Teher alatt nő a pálma. Rengeteg szakkör van: foci, floorball, úszás, rajz, szolfézs, furulya, zongora, stb… Közel 700 gyerek jár a Refibe. Szóval nagyon szeretek ide járni.  Abonyi Olivér Fotók: Banczik

22

Miraculum Gyermekkórus A kecskeméti Kodály Zoltán énektagozatos iskola gyermekkórusa a Miraculum. Neve „csodát”, „csodálatosat” jelent. Nem véletlen, elvégre az idén a felső tagozat több mint 130 lánya benne volt, és külföldi, vagy nemzeti versenyeken indultak sikerrel. A kórus 1996-ban alakult, Durányik László karnagy indításával. A kórusba 6., 7., valamint 8. osztályos gyermekek léphetnek be. Az énekkar a reneszánsz zenétől a XX. századi zenékig igyekszik befogadni mindent. Azonban főbb célja inkább a Kodály, Bartók, Bárdos vagy Kocsár művek éneklése, valamint olyan gyerekeket nevelni, akik nyitottak lesznek mind a komoly, mind a modern kórusirodalomra és zenére. E célt úgy néz ki, sikerül megvalósítaniuk: nemzetközi kórusversenyeken 11 első, 4 második és 2 harmadik díjat nyertek. Sok országba eljutottak: jártak Angliában, Dániában, Belgiumban, Németországban, Lengyelországban, Franciaországban… és Európa más országaiban színesítették a kórustalálkozókat és versenyeket.  Tóth Ivett

Aurin Leánykar Az Aurin leánykar 1998-ban alakult, szintén a Kodály iskola Miraculum gyermekkórusának 15 év feletti lányaiból. A kórus alapítója és vezetője szintén Durányik László karnagy. Ennek az énekkarnak is fontos célja, hogy olyan fiatalokat neveljen, akik a komolyzene és az igényes kórusművek hívei lesznek, valamint Kodály Zoltán kórus nűvészetének ápolása Európa szerte. 23 nemzetközi versenyen nyertek 15 első, 4 második és ugyanennyi harmadik díjat. Éveik alatt három önálló CD-t készítettek. 2006-ban olimpiai bajnokok lettek Kínában, a kórusolimpián, melyet kategóriájukban 42 országot maguk mögé utasítva nyertek meg. 2009-ben az Aurin leánykar a Bács-Kiskun Príma-díj gazdája lett.  Tóth Ivett

23

Noszlopy Gáspár park Mindenkinek mást jelent a hely. Valakinek a hely, ahonnan indulnak a buszok, másoknak pedig többet jelent pusztán parknál. Barátságok köttettek ezen a helyen, s barátságok szakadtak meg. Volt egy időszak, amikor semleges volt számomra, de azóta, amióta gyakran járok be Kecskemétre, mindig itt időzök szabad, nyugodt perceimben. Vannak barátaim, akikkel innen indulunk a városba csavarogni, de itt töltjük általában a legtöbb időt. Nekem ez a hely az összekötő csomópont. Kecskeméten ez az egyik kedvenc helyem. Ide érek be a busszal, s innen indulok haza. Amikor egész nap a városban vagyok, mondhatni, itt indul a napom, és itt ér véget... Én éppenséggel itt ismerkedtem meg a volt barátommal, s itt is ért véget a kapcsolatunk. Utóbbi igaz, hogy nem túl szép emlék, de kellenek az életben kisebb buktatók. Az utóbbi időben napi rendszerességgel járok be, így kedvenc helyemen is elég sok időt töltök, buszra várva, vagy csak épp leülök pihenni egy kicsit. Kecskemét csodálatos város. Szerencsésnek érzem magam, hogy a közelében lakhatok.  Haller Boglárka

24 Fotó: Banczik

Templomaink Kecskemét egy nagyon szép kis város, messzi időkbe visszanyúló történelemmel. A főtér és környéke letűnt korok emlékeit idézi. Ezek közül engem a templomok ragadtak meg leginkább. Kecskeméten hét templom található, emiatt sokan a templomok városaként is emlegetik s mindegyik kulturális értéket képvisel. Magával ragadó a külső és belső építészetével, díszítésével. Az erre járó emberek akarva-akaratlanul visszacseppennek a régmúltba. Kecskeméten egy hatalmas zsinagóga is épült, amely monumentális méreteivel és impozáns megjelenésével vonzza a tekintetet. Ez ma Tudomány- és Technika Háza néven ismert, ahol kiállítások és szórakoztató programok kaphatnak helyet. A templomok, melyekből városunkban oly sok van, máig is használatosak. Véleményem szerint mindközül a Városháza melletti Nagytemplom a legszebb. Külső homlokzatát domborművek és szobrok díszítik, amelyek mint bölcs szentek tekintenek le ránk és rohanó világunkra. Belülről pedig szemkápráztató freskók és festett üvegablakok ékesítik. Toronyórájával és harangjával messziről is tudatja az emberekkel, hogy mennyi az idő. Kecskeméten sok érték van, szebbnél-szebbek, de számomra a templomok a legkedvesebbek.  Murányi Ignác

25

Városunk és a zene Ha Kecskemét értékeit szeretnénk felsorakoztatni, semmiképpen sem maradhat ki a zene. A város sokszínű zenei életének mi most két nagyon fontos sarokkövét, a Kodály-módszert és a Csík zenekart szeretnénk bemutatni! Kodály-módszer A Kodály-módszer valójában nem más, mint egy Fotó: Banczik zenepedagógiai terv, ami Kodály Zoltán ötleteit foglalja össze. A népzenegyűjtő a nevelési elveit szedte egy csokorba, és nem épített fel rendszerezett tantervet. Az elméleteket tanítványaival beszélgetve gyűjtötte egybe utólag, miután 1925-től kezdődően zenepedagógiával kezdett foglalkozni. Az elképzelések a magyar kultúrán alapulnak, és a többi akkori elmélethez is kapcsolódnak, de más környezetben is alkalmazhatók a helyi kultúra népdalainak felhasználásával. „A zene mindenkié” kijelentésével követelte a zene bevezetését az általános képzésbe. „Meg vagyunk győződve arról, hogy az emberiség boldogabb lenne, ha megtanulna zenélni, és aki hozzájárul ennek fejlesztéséért, az nem élt hiába. És: A megújulásnak alulról kell kezdődnie. Mit használnak a legszebb tantervek, a legbölcsebb irányelvek, ha senki sincs, aki szívvel és meggyőződéssel megvalósítsa? A lelket nem lehet adminisztratív úton formálni. Sokkal könnyebb a szépség és a tudás által formált lelket adminisztrálni. Igen, ez azonban a közgondolkodás előzetes megváltozását igényli.” Csík zenekar A Csík zenekar egy Kossuth-díjas magyar népzenei együttes. A zenekar története 1988-ban kezdődött, és az évek során a magyar népzenei élet meghatározó szereplőivé váltak. Az eltelt több mint két évtized alatt több rangos zenei díjjal jutalmazták munkájukat. Az együttes Kecskeméten kezdte tevékenységét, és a vidéki zenekarok közül szinte egyedül tudta állni a versenyt a legjobb budapesti táncházi bandákkal. A zenekar számára nagy elismerés volt, hogy 2000-ben az olimpiai játékokat kísérő kulturális programhoz őket választották ki, hogy képviseljék Magyarország népi kultúráját Sydneyben. Ekkorra már több sikeres lemezük megjelent, és táncházaik, fellépéseik nagy népszerűségnek örvendtek. Bár az együttes összetétele az idők folyamán sokszor változott, semmit se veszített kirobbanó formájából és tehetségéből. 

Kovács Réka

26

Szecesszió a „hírős városban”, Kecskeméten

27

Szecesszió a „hírős városban”, Kecskeméten Fotó: Banczik

28

Szecesszió a „hírős városban”, Kecskeméten

Fotó: Banczik

Szerkesztette: Darabos Andrea Tördelés, nyomda: RASTER STÚDIÓ Fotók: Banczik Róbert, Badacsonyi Szűcs Zoltán, Dudar Szilárd, internet, szakkörös és táboros gyerekek

Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ Nonprofit Kft. 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 1. Telefon: 76/503-880, Fax: 76/503-890 www. tamop.efmk.hu, www.efmk.hu, [email protected]

Európai Szociális Alap

%()(.7(7e6$-g9ė%(