KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK MESEVÁR TAGÓVODÁJÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK MESEVÁR TAGÓVODÁJÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

1

TARTALOM: TARTALOM: ......................................................................................................................................... 2 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR:......................................................................................................................... 3 1.

HELYZETELEMZÉS ........................................................................................................................ 4

2. A PROGRAM CÉLFEJEZETE ............................................................................................................... 5 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI ..................................................................................................... 7 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ............................................................................... 20 6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI ................. 25 7. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ........................................................................ 62 8. A PEDAGÓGIAI MUNKA EGYÉB SZÍNTEREI..................................................................................... 64 9. SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK, TEHETSÉGGONDOZÁS ................................................................... 68 FELHASZNÁLT IRODALOM ................................................................................................................. 72

2

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR: 

A többször módosított 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről



1997. évi XXXI. törvény és az ehhez kapcsolódó többször módosított kormányrendeletek a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról



363/ 2012. (XII. 17. ) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos Alapprogramjáról



20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről.



Ezt módosító 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet Egyes köznevelés tárgyú miniszteri rendeletek.



ENSZ Gyermekjogi Carta, a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezménye.



17/2013. (III. 1) EMMI rendelet a nemzetiségi óvodai nevelésről.



32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei.



B. A. Z. megyei feladat ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv



Kazincbarcika város közoktatási koncepciója.



Kazincbarcika Város Önkormányzatának 3/2005-ös határozata.



Kazincbarcikai Összevont Óvodák Alapító Okirata

3

1. HELYZETELEMZÉS

Tagintézményünk

épülete

a

Belváros

szívében

helyezkedik

el,

jól

megközelíthető. Az óvodánk környezetében élő családok társadalmi és anyagi helyzetüket tekintve nagyon különböző képet mutatnak. Az eltérő ütemű és egyéni fejlődés következtében a gyermekek ismerete és készsége, mennyiségi és minőségi eltérést mutat, amelyet tovább fokoz az említett szociokulturális környezet. Programunkat ennek figyelembevételével készítettük el. A természet kínálta lehetőségek, illetve a társadalmi környezet adta lehetőségek hatására kialakult szemlélet jelenti tevékenységeink és fejlesztésünk alapját. Ahhoz, hogy az ismeretek alkalmazásának képessége kialakulhasson szükséges, hogy ugyanazon ismeret többcsatornás visszajelzés és feldolgozás által kapjon megerősítést, rögzítést. A különböző tevékenységek közötti kapcsolatban a komplexitást a közvetítendő ismeretanyag jelenti. Eddigi gyakorlatunk tapasztalataink

alapján

eredményesnek

bizonyult

a

tapasztalásos

ismeretszerzés tevékenységek közbeni rögzítése és begyakorlása, csoportos, mikro csoportos, egyéni fejlesztések keretében. Célunk, hogy a gyermekek természetes egységükben ismerkedjenek a világ dolgaival.

Óvodánk

olyan

élmény

gazdag

környezetet

és

sokszínű

tevékenységet biztosít amelyben önkifejezésük fokozottan érvényre jut, érzelmi intelligenciájuk folyamatosan fejlődik. Legfontosabb a játék a játékos tevékenységek, a komplexitás, az integráció.

4

2. A PROGRAM CÉLFEJEZETE

2.1. Óvodai nevelés feladata: Cél: A gyermekek érezzék jól magukat az óvodánkban. Az őket megillető jogok tiszteletben tartásával fejlődjenek sokoldalúan, harmonikusan, életkori és egyéni fejlődési ütem szerint. Bontakozzon ki egyéni képességük, hogy felkészülten, az optimális fejlettségi szintet figyelembe véve, örömmel lépjenek a következő életszakaszba, képesek legyenek az iskolai élet megkezdésére.

Feladat:  A családi élet kiegészítése, segítése.  Elfogadó, befogadó pedagógiai attitűd.  Derűs, biztonságos nyugodt környezet biztosítása.  Sokszínű, életkornak fejlettségnek megfelelő tevékenységek szervezése.  Ismeretek komplex bővítése, egyéni készségek képességek fejlesztése.  Környezettudatos magatartás alakítása.  A gyermekek kompetenciájának erősítése.  Integrált nevelés megvalósítása. Óvodakép: Az óvoda, nevelési intézmény, védő. óvó, szociális feladatokkal, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Az óvodában minden azért van, hogy a gyermekek boldogok legyenek. A gyermekeket körülvevő környezet legyen vonzó, esztétikus, biztonságos. A társas kapcsolatokat egymás elfogadása, tisztelet szeretet, érzelmi dominancia, bizalom jellemzi. Nevelésünkre jellemző az

5

inkluzív pedagógiai szemlélet, a nemzeti és a kisebbséghez tartozó gyermekek önazonosságának megőrzése, ápolása, erősítése.

Gyermekkép:  Gyermekeink legyenek:  boldogok  pozitív énképpel rendelkezők  kiegyensúlyozottak  nyitottak  önkifejezőek  kreatívak  érdeklődőek  önállóak  együttműködőek  különbözőséget elfogadó  szabály és feladattudattal rendelkezők  neme és identitás tudata természetes része egyéniségének Pedagóguskép:  Pozitív érzelmekkel teli, feltétel nélkül elfogadó felnőtt közösség, melyre jellemző:  a pedagógiai elvek egységes szemlélete  az egymás munkájának megbecsülése és tisztelet  a pedagógiai optimizmus és humanizmus  a gyermekszeretet és empátia  mintaadás 6

 innováció  együttműködés  tolerancia  kreativitás  problémamegoldás  szociális érzékenység  szakmai felkészültség és igényesség  hivatástudat és hivatásszeretet Nevelési alapelvek:  A gyermek életkoronként és egyénenként változó, egyedi szociális lény.  A gyermeki személyiség feltétel nélküli elfogadása, tiszteletben tartása, megbecsülése.  A játék kiemelt tevékenység.  A szabad játék mással nem helyettesíthető.  Egyéni készségek, képességek kibontakoztatása.  Komplexitás és pedagógiai sokszínűség a tervezéstől a megvalósításig.  Az óvoda a családi nevelés kiegészítése.  Közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

3.1.Egészséges életmód alakítása Cél: A gyermek egészséges életvitelének alapozása, egészség megőrzése. Testi, lelki, szociális egészségnevelés.

7

Feladat:  Egészséges, esztétikus, biztonságos környezet kialakítása.  A

gondozás

keretében

a

gyermekek

testi

szükségletének,

mozgásigényének, edzettségének biztosítása, egészségének védelme.  Megfelelő szokásrendszer kialakítása.  Az egyéni szükségletek segítése. Alapelvek:  Az egészség érték.  A biológiai szükséglet kielégítése minden más szükséglet alapja.  A szükségletek kielégítésében fontos szerepe van a felnőtt- gyermek meghitt, empatikus kapcsolatának. Gondozás: Táplálkozás: A testi és szellemi fejlődés egyik feltétele a táplálkozás, ezért az óvodában a napi háromszori étkezés biztosított. Ez jól szervezetten, lehetőség szerint a folyamatosság módszerével történjék. Az egészséges táplálkozás fontosságának az érdekében, nyugodt tempóban étkezzenek a gyermekek, alaposan rágják meg az ételt. Az egyéni igényeket, étkezési szokásokat tartsa tiszteletben az óvónő. Kínáljon, de ne erőltesse az evést. Hasson arra, hogy minden ízt bátran megkóstoljanak. Az evőeszközök fogásával, célszerű mozgatásával a kéz apró, finom izmai erősödnek. A célirányos mozgatáshoz tanulják meg a helyes eszközhasználatot. Fejlettségüktől függően használják a kulturált étkezéshez szükséges eszközöket. Egész nap álljon rendelkezésre folyadék. 8

Tisztálkodás: A testápolási műveletek az óvónő és a gyermek testközelségét igényli, mely eleinte a kapcsolatfelvételt jelenti, majd az önálló tevékenység elvégzését. A szokásrendszerek kialakításának, begyakorlásának a személyes példamutatás, illetve a magyarázat legyen a legfőbb eszköze. Fontos az intimitás. A bizalmas, bensőséges légkör a gyermekek számára legyen motiváló erő. Hasson az óvónő a szülőkre, hogy a fog és hajápoláshoz szükséges eszközök mind méretben, mind minőségben megfelelőek legyenek. Öltözködés: A műveletek gyakorlásával, egyre önállóbbá válásával alakuljon a gyermekek testtudata, énképe. Az óvoda és a család együttműködve segítse elő, az időjárásnak megfelelő öltözködést, az esztétikus megjelenés lehetőségét és igényét. A tevékenységek közbeni bensőséges, kellemes légkör, az óvónő megerősítő magatartása, serkentse a gyermekeket a feladatok elvégzésére. Pihenés: A pihenéshez szükséges nyugodt légkör megteremtése az óvónő feladata / jó levegő, csend/. Az elalvás előtti mesélés, altatók dúdolása, halk zene, a gyermekek egyéni alvásigényének és szokásainak figyelembe vétele megteremti a pihenéshez szükséges feltételeket. Az 5-6-7- éves gyermekeknek engedje meg az óvónő, hogy rövid pihenést követően felkelhessenek, és csendes tevékenységet végezzenek. 9

Mozgás: Az egészséges életmódra nevelésben jelentős szerepet tölt be a mindennapi szabad mozgás. Elősegíti a harmonikus testi-lelki fejlődést, az egészség megóvását, a természetes mozgásokat gyakorolhatják a gyermekek. Megfelelő terheléssel hozzájárul a testi képességek fejlesztéséhez. A gyermekek minél több időt töltsenek a szabad levegőn. A játék , a mozgás, a kezdeményezések, de még a beszoktatás is lehetőség szerint történjen a szabadban. Az óvónő segítse a gyermekeket a természetes tereptárgyak adta mozgásélmények , mozgástapasztalatok megtalálásához. Tartsa sem előtt a mozgástér egész napos biztosítását, használja ki a tornaszoba adta lehetőségeket. Rossz idő esetén is gondoskodjon a levegőzésről, a mozgás kielégítéséről. Téli hónapokban mínusz 10-nál hidegebb időben ne vigye ki a gyermekeket.

Edzés: A gondozási, a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása elősegíti a gyermekek egészségének megóvását. Emellett gondot kell fordítanunk a higiénés szabályok betartására / környezet tisztán tartása, fertőtlenítés, réteges, időjárásnak megfelelő öltözködés, a napi tevékenységek minél nagyobb részének a szabadban történő szervezése, barátságos környezet/, amely fokozzák a szervezet védekezőképességét, a betegségek megelőzését. A szabadban való tartózkodás télen sem maradhat el. Gondoskodjon az óvónő arról, hogy ne csak sétáljanak, hanem használják az évszak adta játéklehetőségeket.

A

víz

edző

hatása

felbecsülhetetlen

értékű,

megszerettetését kösse össze szakember által végzett vízhez szoktatással /5-67- éves gyermekek számára/. Jó idő esetén a pancsolást a napfürdőzéssel.

10

Helyes életritmus: A helyes életritmus, a rendszeres, ugyanabban az időben végzett tevékenységek biztosítják a gyermekek jó közérzetét, biztonságérzetét, amelyek feltételei a testi és szellemi fejlődésnek. Ezért fontos, hogy az óvodai napirend összeállításánál az óvónő vegye figyelembe a gyermekek családból, bölcsödéből hozott szokásait, egyéni szükségleteit, az esztétikum és a higiéné fontosságát, érvényesítse a folyamatosság, a fokozatosság, a rugalmasság, a kivárás elvét. Testközeli, empatikus, gondoskodó magatartása különösen érvényesüljön a beszoktatás időszakában. A gondozási és önkiszolgáló tevékenységek egyre önállóbbá válásával segítse a gyermekek pozitív énképének kialakulását. A napirend jelöljön meg időpontot a rendszeres edzésre, szervezett mozgásos tevékenységre. A szülők ismerjék meg a csoportok napirendjét, amely tájékozódást nyújt a különböző tevékenységek egymásra épüléséről. Egészségvédelem: A gyermekek ismerjék meg az óvoda külső és belső környezetét. Megfelelő tájékozódásuk, biztonságos mozgásuk érdekében, az óvónő ismertesse meg az általuk használt eszközök célszerű, megfelelő, balesetmentes használatát, az ehhez kapcsolódó szabályokat. A kinti játékidő a séták, a kirándulások stb. megnövekedésével mindezekre fordítson még fokozottabb figyelmet. Biztosítsa egész nap folyamán, a biztonságot. Az egészségvédelem érdekében: szorgalmazza, hogy az egész napos folyadékbevitel jelentős része, a tiszta ivóvíz legyen. Lehetőség szerint hetente több alkalommal iktasson be gyümölcsnapot. Fokozottan óvja a gyermekeket a káros UW sugárzástól / napellenzők, fejvédők, fényvédő krémek, árnyékos részek, kritikus esetben hűvös, zártabb mozgástér 11

biztosítása. Szmog riadó estén szigorúan tartsa be a központi előírásokat. Korrekciós lehetőségek: speciális képesítéssel rendelkező óvónő által irányított gyógytestnevelés. Szervezési elvek, keretek: A gyermekek optimális fejlődésének biztosítása rugalmas napirend által. Fokozatosság, folyamatosság, rendszeresség érvényesülése.

3.2.Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Cél: Bizalom és szereteten alapuló óvodai légkörben alakuljon: én tudatuk, önérvényesítő törekvésük, feladattudatuk és a társas együttélés szokásai, normái, szabályai. Feladat:  Barátságos, családias, nyugodt, szeretetteljes, biztonságot nyújtó légkör megteremtése.  Erkölcsi, szociális, esztétikai érzelmek kifejező képességének fejlesztése.  Felnőtt-gyermek és gyermek-gyermek elfogadó érzelmi alapokon együttműködő kapcsolatának alakítása.  Szociokulturális hátrányok csökkentése, egyenlő hozzáférés biztosítása.  Toleranciára, különbözőség elfogadására, tiszteletére való nevelés.  Szokás és normarendszer megalapozása, hagyományok, élmények, tevékenységek,programok biztosítása.  Megkülönböztetett figyelmet igénylő gyermekek felismerése, szükség esetén megfelelő szakemberek bevonása. 12

Alapelvek:  Modell értékű az óvodában dolgozó felnőttek kommunikációja, bánásmódja. és viselkedése.  A családdal való közvetlen kapcsolattartást a nevelésben a partnerség, a kölcsönös korrekt tájékoztatás és diszkréció jellemzi.  Pozitív érzelmi viszony a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezethez.  A gondoskodó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig.  A felnőtt-gyermek, a gyermek-gyermek bizalmas, elfogadó kapcsolat segítségével a közösségi életre felkészítés.  A gyermeki személyiség tiszteletben tartása. A családias, szeretetteljes légkör megteremtése az érzelmi kötődés biztosításának érdekében. Az óvodába járást előzze meg az óvónők családlátogatása. Lehetőség szerint már előre tudja meg a jelét, csoportja jelét amely segíti eligazodni az ismeretlen világba. Az óvónő adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek a szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. A beszoktatásban mindkét óvónő, dajka vegyen részt. Tegye lehetővé az óvónő, hogy a befogadás idejében, de még később is elhozhassák a gyermekek otthonról a kedves játékot. Sokszínű tevékenységek, esztétikus játékok mellett az óvónő szerető gondoskodással énekléssel, mondókával, mesével teremtse meg a bizalmas, barátságos légkört. A dajkával együtt gondosan készítsék elő ezt az időszakot. Törekedjünk arra, hogy a gyermeket az óvodába lépéstől kezdve pozitív hatások érjék, úgy a felnőtt-gyerek, gyermek-gyermek kapcsolatában. Erősítenünk kell a baráti kötődéseket, észre kell venni a félszeg 13

szorongó gyermekeket. A bátorító nevelés módszerével csökkenteni lehet a félelmeiket, szükség esetén szakemberhez irányítani. Minden gyermeket a maga fejlettségi szintjén, fejlődési ütemének megfelelően kell fejleszteni. A szocializációs folyamatban a feladatunk:  Viselkedéskultúra megalapozása.  Az értékek megbecsülésére nevelés.  Az emberi és a természeti környezetben az óvónő irányítsa rá gyermek figyelmét a szépre, jóra. A társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és önérvényesítés erősítése. Közös szabály betartása és szabályalkotásra való ösztönzés. Az alapvető udvariassági szokások, magatartásmódok fejlesztése. A példaadás, pozitív értékek megmutatása, pozitív értékelés. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek érdekében fel kell vállalnunk a családi nevelést pótló tevékenységeket is. Egyéni fejlődési ütemű, és kiemelt képességű gyermekek fejlődését is biztosítsa az óvónő. A napirend biztosítsa a gyermekek testi, lelki harmonikus fejlődését. Az óvónő vegye figyelembe a tervezésnél a gyermekek szükségleteit, érvényesüljön a folyamatosság, rugalmasság elve. Az elfogadó szeretetteljes légkör segítse elő a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását, pozitív énképük megerősítését. Mindehhez sokszínű élmény, tevékenykedtető élet szükséges. A közös élmények erősítik a közösségi érzést, megalapozzák a szülőföldhöz való kötődést, / hagyományok, ünnepek/. A tisztelettudó, az együtt érző, másságot elfogadó, empatikus magatartás segítse elő az érzelmi és szociális intelligencia 14

kialakulását. Különböző csoportok szervezzenek közös programokat egymással, alakuljon együttműködő alkalmazkodó képességük / sport rendezvények, kulturális rendezvények kirándulások/.

Az óvodai élet közös élményei:  Őszi, tavaszi kirándulás.  Ünnepek / Mikulás, karácsony, farsang, húsvét, anyák napja, gyermeknap, nemzeti ünnepek, születésnapok/.  Jeles napok.  Sport versenyek, események.  Kulturális

rendezvények

/

mozi,

színház,

kiállítás,

ovis

gála,

gyermekkönyvtár, gyermekek háza/.  Erdei tábor.  Játszóház. Kialakult hagyományok ápolása/ Mesenap, Luca-nap/. A

felnőtt-gyermek,

gyermek-gyermek

bizalmas,

elfogadó

kapcsolata

csoportban. Az óvónő személyiségével modellként hat a csoportszerveződés folyamatára, irányítója és tagja is a közösségnek. A nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, az őszinte, toleráns magatartás, a bizalom, a másság elfogadása, az egyéniség tiszteletben tartása. Alakítson ki az óvónő bizalmas, jó kapcsolatot a szülőkkel, hogy az együttnevelés minél hatékonyabb lehessen. Bizalmas kapcsolatban, jobban megismerheti a gyermeket az óvónő, és hatékonyabban érvényesülhet a kooperatív nevelés módszere

15

3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Cél: Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása. A gyermek kompetenciáinak fejlesztése, élményszerű megtapasztalással, játékban és játékos tevékenységben. Feladat:  Ösztönző, beszélő környezet biztosítása.  A gyermeki beszédkedv, kifejező képesség, szókincs fejlesztése.  Beszédkészség

felmérése,

a

beszédhibák

javítása

szakemberek

segítségével.  A kommunikáció különböző formáinak alakítása.  Tervszerű egyéni képesség fejlesztése.  A különböző élethelyzetekben, tevékenységekben az érzékszervet foglalkoztató  tapasztalás útján történő ismeretszerzés, felfedezés lehetőségének biztosítása.  Értelmi képességek, kreativitás és alkotóképesség fejlesztése.  Prevenció, tehetséggondozás. Alapelvek:  Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében jelen van.  Az óvodás gyermek tanulása belső késztetésen alapul.  Az óvódás gyermek tanulása cselekvő, szemléletes. 16

Az értelmi nevelés eszköze, módszere és színtere a játék és a játékos tevékenység. A gyermek tanulását a játékok, tevékenységek során, a megismerési vágy, az utánzási kedv, a sikerélmény és a kíváncsiság motiválja. Komplexitás és differenciálás. A tanulás a gyermek részéről játék, az óvodapedagógus részéről tudatos, tervszerű tevékenység. Az óvodapedagógus pozitív értékeléssel segítse a gyermek személyiségének kibontakozását. Az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége a játék. Az óvónő szerepét tekintve, az játék két nagy csoportra bontható: a gyermek által kezdeményezett /spontán/ és az óvónő által kezdeményezett. A nevelés szempontjából mindkettő fontos. Mindkét formája gyermeki tevékenység. Ebben az életkorban akkor tud megismerni egy kisgyermek, ha látja, hallja, érzi is a megismerés tárgyát. Ezért nem az ismeretek halmozása a célunk,

hanem

az,

hogy

tevékenységek

közben

a

megismerők,

megfigyelőképességét alakítsuk. Képességfejlesztő tevékenység Tevékenység közben ahhoz szoktatjuk a gyermeket, hogy meglássanak, meghalljanak, a felfedezés a megismerés öröméhez juttatja el a gyermekeket. Az érzékelési és észlelési tapasztalatokat nem az óvodapedagógus fogalmazza meg. Nem az a fontos, hogy helyes legyen a fogalom meghatározás. Lehet körülírással, akár új nyelvi alakot is teremteni. A lényeges a saját tapasztalás, saját megfogalmazása. Így hamarabb válik képessé önálló megfigyelésre és így 17

válik megfigyelővé a kisgyermek. Három képességterületet határoztunk meg, amelyek fejlesztésére mindenfajta tevékenység közben gondot fordítunk.  Megfigyelőképesség /látás, hallás, tapintás, gondolkodás/  Cselekvőképesség /tevékenykedés, mozgás/  Kommunikációs képesség

Komplex tevékenység Abból a feladatunkból, hogy a gyermekek számára tevékenységeket szervezünk, és nem foglalkozásokra bontjuk a tanulást és nevelést, valamint abból, hogy minden tevékenységben ugyanazon képességek fejlesztését valósítjuk meg, szinte egyértelműen következik a komplexitás elve. A közvetítésre szánt ismeretanyagot gondolati egységekre bontjuk. Egy rendszerként, egy bizonyos időszakban minden tevékenységben ezt a gondolati egységet dolgozzuk fel. Több napig ismétlődő tevékenység A gondolati egységek rendszerként való feldolgozása a foglalkozási idő, de még az egynapi időkeret fellazítását is igényli. Mind addig, amíg az egység feldolgozása indokolja egy adott téma feldolgozásánál időzünk. Mivel az óvodáskorú gyermek figyelme rövid, az emlékezete sem tartós, megfelelő idejű begyakorlásra, ismétlésre és kellő számú kipróbálásra van szükség. Ha egy téma egymás után több napig visszatér minderre megfelelő lehetőség nyílik. Egyéni fejlesztő A több napig ismétlődő, azonos téma feldolgozása lehetőséget ad arra, hogy egyszerre 5-10 fővel lehessen beszélgetni, tevékenykedni, megfigyelni. Az 18

óvónő minden gyermek gondolkodásának lépéseit, variációit követni tudja, és ehhez mérten tud adni további lehetőséget, feladatot. Az anyanyelvi és kommunikációs nevelés érvényesítése a nevelés egész folyamatában, különös tekintettel:  A

gyermek

beszédkedvének

és

kommunikációs

képességeinek

fenntartása, ösztönzése.  A gyermek közléseinek meghallgatása.  A gyermeki kérdések érvényesülése, támogatása.  A válaszok igénylése.  Az intellektuális érzelmek és képességek alakítására. Az óvónői modell szerepéből adódó feladatok:  Ügyel a hibátlan, érthető, világos, tiszta hangképzésre.  Ne legyen túlartikulált.  Grammatikai szempontból tiszta, jól szerkesztett és megfelel a magyar nyelv szabályainak. Szervezési elvek, keretek: A nevelési helyzetekből adódó lehetőségek kihasználása az egész nap folyamán. A tanulás lehetséges formái: Az utánzásos minta és modell követéses magatartás és viselkedéstanulás /szokások alakítása/. Változatos tevékenységekben megvalósuló tanulás. A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés. Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés. 19

A gyakorlati problémák és feladatok megoldása, kreatív gondolkodásfejlesztés. Rendszeres, bővítés, gyakorlás élethelyzetekben. 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

Cél: Érzelmi

biztonságot

nyújtó,

a

gyermekek

nyugodt,

kiegyensúlyozott

fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése, alkalmazkodva az egyéni fejlettséghez, biológiai ritmushoz. Feladat:  Megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítása. 

Átgondolt napirend, heti rend kialakítása.

Alapelvek:  A pedagógus az egész napos tevékenysége során teljes személyiségével nevel.  A napirendet és a heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.  A napirend hozzájárul a gyermekek szociális, mentális és szomatikus fejlődéséhez.  A játék kitüntetett szerepének szem előtt tartása.  Az egész nap folyamán lehetőség szerint érvényesül a rugalmasság, folyamatosság.  A mindennapokban a rendszeres edzés, mozgás lehetősége biztosított.  Jusson elegendő idő a testi szükségletek, esztétikus, higiénikus gondozási feladatok elvégzésére. 20

Személyi feltételek: A Pedagógiai Program megvalósításához rendelkezésre álló szakmai képesítések: Alkalmazottak összesen: 18 fő Megnevezés:

Fő:

Felsőfokú óvodapedagógus:

11

Másoddiplomával rendelkező:

4

Ének-zene tanár:

1

Közoktatás vezető:

2

Szakvizsgázott:

1

Egyéb szakképesítés: Nyelvvizsga:

2

Gyermektorna:

1

Beszédfejlesztő:

1

Számítógép kezelő:

2

Pedagógiai munkát segítő: Dajka:

5

Karbantartó:

1

Személyi feltételek:  A gyermekcsoportban a nevelőmunkát az óvodapedagógus végzi.  Az óvodában dolgozó felnőttek viselkedése legyen modell a gyermekek számára. 21

 Az óvodapedagógus és az óvoda működését segítő személyzet együttesen járuljon hozzá az óvodai nevelés eredményességéhez.  Az integrált csoportban dolgozók értékrendje olyan morális és érzelmi normákat kell, hogy képviseljen, amely követendő példa a gyermekközösségek és a felnőttek számára. Tárgyi feltételek:  A tárgyi feltételek biztosításának alapja az Óvodai nevelés országos alapprogramját és az Eszköznormát vesszük figyelembe.  A Mesevár Tagóvoda a város középpontjában helyezkedik el.  Az épületben 5 csoportszoba található. Óvodánk 1967-től üzemel ,ezért folyamatos karbantartást igényel. A 2010-es nevelési évben pályázat útján a tagóvodában részleges akadálymentesítésére került sor. Tornaszobával rendelkezik óvodánk.  Igyekszünk otthonossá, barátságossá, a különböző játszóterületeknek megfelelően praktikussá alakítani a környezetünket.  Udvarunk

ápolására,

szépítésére

nagy

gondot

fordítunk.

Az

Alapítványunk és a szülők is folyamatosan nagy segítséget nyújtanak. Eszközeink szabványosak az előírásoknak megfelelőek.  Csoportszobáink esztétikusak, egyéni színezetűek. A környezeti kultúra alakításakor előnyben részesítjük a természetes anyagokat.  Felszereltségünk: az alapvető eszközök rendelkezésre állnak, de folyamatosan felújításra és pótlásra szorulnak. Csoportszervezési formák: Homogén /osztatlan/ és heterogén / vegyes/ csoportokban történik a nevelés

22

A csoportkialakítás szempontjai:  A gyermekek érdeke.  A szülők kérése.  Az óvónők nevelési elképzelése  Speciális célok.  Objektív körülmények.  Törvényi előírás a csoportlétszám meghatározásáról.  Pedagógiai program megvalósíthatósága. Az óvoda kapcsolatai Cél: Sikeres óvodai nevelésünk érdekében jó partneri kapcsolatok kialakítása, ápolása. Feladat: A

hatékony

együttműködés

legmegfelelőbb

formáinak

megválasztása,

működtetése. Az óvoda és család Az óvoda a családi nevelést, a maga sajátos formáival kiegészítve, közösen fejleszti, neveli az óvodás gyermeket. A szülő ismeri gyermeke veleszületett adottságait, tulajdonságait, eddig kialakult szokásait és a család értékrendjét közvetíti. Az óvoda a korosztályra vonatkozó szakmai ismeretekkel, egyéb társadalmi elvárások közvetítésével tud segítséget nyújtani a családnak abban, hogy a gyermekét felkészítse a későbbi elvárások teljesítésére. Közös neveléssel 23

fejlesztéssel kialakítják azokat a képességeket, készségeket, amelyekkel lehetővé válik a kudarc nélküli iskolakezdés. Az együtt nevelés, szemléletformálás, a szakszerű ismeretek közvetítése érdekében kialakított kapcsolattartási formák:  családlátogatás,  anyás beszoktatás,  szülői értekezlet,  egyéni problémák megbeszélésére fogadó óra,  nyílt napok,  faliújságon megjelenítjük, az óvodai élettel kapcsolatos eseményeket, élményeket,  szülőkkel együtt szervezett rendezvények.

Óvoda és bölcsőde Az óvodába kerülő gyermekek egy része bölcsödéből érkezik. A zökkenőmentes átmenet érdekében kapcsolattartás formái, közös rendezvények: - Mikulás ünnepély, - Ismerkedési délelőtt, - Szülői értekezlet. Az óvoda és iskola Az intézmények között kialakult kapcsolat hozzájárulhat a gyermekek zökkenőmentes beilleszkedéséhez. Kapcsolattartási formák: 24

- nyílt napok, - szülői értekezletek, - iskolai kóstolgatókon való részvétel, - közös rendezvények, - sport rendezvényekre való meghívás, - játszóház. Közművelődési intézmények A Művelődési és Sport Központ, a Gyermekkönyvtár, és az óvoda között kialakult hagyományos kapcsolatot továbbra is ápoljuk / ovis bérlet, városi ünnepségek, Ovis Gála, sportrendezvények, stb./

6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

6.1. Játék Cél: A játék mindennapi, legfontosabb, a pszichikumot, kreativitást, a gyermek személyiségét fejlesztő, élményt adó tevékenység legyen. A játék örömforrást jelentsen, a gyermekek belső szükségleteinek, vágyainak kielégítését szolgálja. Feladat:  Változatos lehetőségek kínálása a gyermekeknek, amiből szabadon választhatnak / hely, idő, eszköz, élmény/.  Utánozható minta adása, tudatos pedagógiai jelenlét. 25

Alapelvek:  A játék az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, ugyanakkor a gyermek legfőbb, legfejlesztőbb tevékenysége és egyben pszichikus szükségletének színtere is.  A gyermek tiszteletben tartása társként elfogadása.  Átgondolt napirend, hosszantartó, zavartalan játék lehetősége.  A szabad játék aránya nagyobb, mint az irányított játék. Az óvónő szerepe a játékban:  érvényesüljön a modellnyújtó szerepe  tudatos, megengedő, támogató, biztonságot adó állandó jelenléte  az indirekt irányítás felelőse. A játék fajtái: A játék fajtái sokszínűek, nem elkülöníthetők, egységet alkotnak, egymásra épülnek.  Gyakorló játék  Szimbolikus- szerepjáték  Konstruáló játék  Szabály játék  Dramatizálás, drámajáték, bábozás Szervezési elvek, kerete: Folyamatos, rugalmas napirenddel biztosítani tudjuk, hogy a nap során a legtöbb időt a szabad játék töltse ki. 26

A játék során a szabad játék kerüljön túlsúlyba. A játék komplexitása Mivel az óvodáskor életkori sajátossága, hogy minden tevékenységre a játékosság a jellemző. Minden nevelési területen a fejlesztésben megjelenik a játék, a játékba ágyazott tevékenység. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy a játék során beépítjük a különféle nevelési területek éppen akkor betervezett témája szerinti játékokat, tevékenységeket. Szociális érzelmek fejlődése a játék által Az együtt játszás során megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni, elfogadni a másikat, a másságot, a viselkedésformákat. A szabályok elfogadják, betartják, alakul szabálytudatuk. A közös készülődés az ünnepekre, az együtt tervezés, együtt működés erősítse az együvé tartozás érzését. A játék során erősödjenek a baráti kapcsolatok. Fejlődjön konfliktus megoldó képességük. A játék és a tanulás A játék és a gondolkodás fejlődése között szoros a kapcsolat:  A gyermek játékában tükröződik a gondolkodás fejlettsége  A gyermek gondolkodása fejlődik a játék /a társak, az óvónő/ által. A gondolkodás megismerő, tapasztalatszerző rendszer és kapcsolatokat kereső és teremtő folyamat. Eredménye a gondolat, nyelvi formája a szó, mondat,

27

logikai formája a fogalom és az ítélet. A gondolkodás a valóságból szerzett tapasztalatok rendszerezését, kapcsolataink felismerését biztosítja. A gyermeki gondolkodás azokra a tapasztalatokra épít, amelyeket a megismerő tevékenység során szerez. Ezért fontos, hogy tapasztalatokat szerezzenek az óvodások, élményekhez juttassuk őket, mert ezek az ismerete, tapasztalatok megjelennek később a játékukban, gazdagabbá teszi játékukat. A 3-7 éves gyermek

gondolkodásának

jellemzője,

hogy

gyakorlati

cselekvésbe,

játéktevékenységbe ágyazott. A játék, játékos tevékenységek segítségével arra törekedjen az óvónő, hogy minél jobban megismerjék a gyermekek a körülöttük lévő élő, élettelen, mesterséges környezetet, a köztük lévő kapcsolatokat, összefüggéseket. A játék tevékenység fejlesztéséhez és a tanulási folyamat megvalósítása érdekében alkalmazza a projekt rendszerű fejlesztést. A mentális képességek, készségek fejlődése a játék által:  Fejlődjön percepciós képességük.  Szerezzenek ismereteket egymástól, környezetükből.  Kommunikációs képességük fejlődjön / szókincs, beszéd, kifejezés/.  A játék során lehetőség nyíljon a megszerzett ismeretek, tapasztalatok kipróbálására, alkalmazására.  Fejlődjön mozgásuk  Keressék a megoldásokat a problémákra / szerep, eszköz, hely stb/.  Probléma érzékenyek. Egyéni fejlődés a játék segítségével: A fejlesztés, mint külső feltétel a gyermek belső feltételein, képességein, tulajdonságain, keresztül hat. A gyermek egyéni fejlettségéhez igazodjon. 28

Építsen a gyermek ismereteire. Rugalmasan változzon a játék helye, ideje, az eszközök, módszerek. Megfelelő legyen az arány a szabad és szervezett játék között. A játék feltételei: Tartalmi élmények biztosítása, a családban, az óvodában. Az óvodában:  Séták, kirándulások alkalmával.  Mozgásos tevékenységek során.  Társadalmi környezet megfigyelése során. Személyi feltételek: Óvónői magatartás:  Legyen partner az óvónő a játékban, tudjon társként játszani.  Megengedő, egyben modellnyújtó legyen.  Tapintatos és biztonságot adó jelenléte fontos a gyermek számára. Gyermeki jogok a játékban:  A gyermeknek joga van a játékhoz.  Lehessenek saját ötletei, egyéniségét érvényesíthesse.  Egyéniségét megőrizhesse.  Joga van a játéktéma befejezésére. Tárgyi feltételek: Hely biztosítása:

29

 Csoportszobákban-

sarkok,

kuckók

kialakítása,

mozgatható

térelválasztók  Lehetőség legyen a csoportszoba rugalmas átalakítására.  Szabadban, udvaron, réten parkokban, stb. Játékeszközök biztosítása:  Kész játékok  Készített játékok/ közösen, óvónő által készített/.  Kellékek / kendők, takarók, sálak, stb/.  Legyenek nem kidolgozott eszközök is.  Biztosítsunk lehetőséget az eszközök folyamatos felhasználására – ott marad, ahol játszottak.  Tudjanak várni a játékeszközökre, hogy a másik gyermek be tudja fejezni a játékát. A játék idejének biztosítása:  Folyamatos és rugalmas napirenddel.  Kötetlen kiscsoportos tevékenységek szervezésével. A szabad és tervezett játék aránya lehetőleg fele-fele megoszlásban történik. Életkori sajátosságok figyelembe vétele. Szabad játék:  A kicsik igénylik a nagyok alkotta játékokat.  Az óvónő több segítséget, támaszt nyújt a kicsiknek.  A nagyok önállóan tervezzék, szervezzék a játékukat, próbálják megoldani problémáikat/ konfliktus kezelés/. Játékuk egyre önállóbb és összetettebb. 30

Tervezett játék:  Szabályjátékok alkalmával feladattudatuk erősítése.  A gyermekek egyéni igényinek kielégítése. Az óvodáskor játéka fejlettségi szakaszonként: Gyakorló játék: Érzékszervi, mozgásos játékok az „én csinálom” diadalmas érzése, a funkcióöröm határozza meg azt az időszakot. Játékok, tárgyak dobása, húzása, ellökése, szétszedése, összerakása, edények megtöltése stb. Ismétlődő cselekvések közösen anyagok, eszközök játékok megismerése, kipróbálása, tapasztalatok szerzése. Szöveg-dallam, mozgásos ismétlődő játékok, ritmus játékok. A játékterek, eszközök anyagok megismerése, használatának megfigyelése, próbálgatása. Építő, konstruáló játékok összerakosgatása, szétszedése. Manipulációs tevékenységek a jellemzők, amivel fejlődnek a nagymozgások, fejlődik testséma ismeret, térészlelés. Sok-sok gyakorlással lassan jártasságok, készségek alakulnak ki. Tapasztalásos megismerés révén fejlődik az értelmi képesség.

Az

óvónő

biztosítson

sok

eszközt,

tárgyat,

anyagot

a

gyakorlójátékhoz, megfelelő játékteret. Adjon mintát az eszközök helyes használatához. Egyszerű szerepjáték megjelenése. Az

ismerkedés,

próbálkozás,

ismétlés

után,

megjelenik

a

kitalálás,

behelyettesítés, új kombinációkra való rátalálás. Bővülnek a játék elgondolások és ezek megvalósulásai. A sokoldalú érzékelést, észlelést fejlesztő játékok mellett megjelenik az érdeklődés a logikai játékok / puzzle, párosító, dominó/ 31

iránt. Megtanulják azok szabályait és alkalmazzák. Tartalmában, mélységében, idejében a játék kitolódik. A különböző játéktereken huzamos ideig együttes játékok alakulnak ki. Az eszközök bővülnek, a részfeladatokat egymás között megosztják. Vannak vezető típusok, akik irányítják a játékot, de megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni. Elsajátítják az óvónő segítségével az alapvető elemi viselkedési szabályokat. A baráti kapcsolatok mélyülnek, hiszen az érzelmi viszonyulás, szimpátia meghatározó a játékban. Az óvónő segítse a játék fejlődését, ha megreked a játék egy-egy területén, ötletadással, minta nyújtásával, kirándulással, eszközökkel stb. Konstrukciós, építő játékukban az egyéni elképzelések is megjelennek, újat alkotnak, kijavítják a rosszat, addig próbálkoznak, míg sikerrel nem járnak. A szerepjátékokban a” mint ha” tudat kialakulásával a gyermekek utánzása egyre tökéletesebbé válik. A különböző helyzetekben viselkedési formákban, probléma megoldást sajátítanak el, erősödik önbizalmuk, fejlődik alkotó fantáziájuk. Bővül a szerepjátékuk tartalmában, eszközhasználatában. Az óvónőnek sok élményt kell nyújtania, hogy gazdagodjon szerepjátékuk. Óvónői segítséggel:  Barkácsoljanak, készítsenek egyszerű játékokat, kiegészítő kellékeket a szerepekhez, mesékhez.  Már önállóan elbábozzák, eljátsszák a számukra igazi élményt jelentő meséket. A játék különböző területein a tartós, figyelmes játék alakul ki. A társak a szabályok elfogadása, a másik tudomásul vétele, tartalmas együtt játszás a jellemző. Szívesen bekapcsolódnak a közös játékokba, de önállóan is 32

kezdeményeznek játékot. Képesek elmélyülni egy-egy játékfajtában és több napon keresztül játsszák élményeiket, folytatják, bővítik a játé A játék tartalmában, formáiban, megoldásaiban tovább gazdagodik. Önállóan játsszák a logikai, memória játékokat, társasjátékokat. Tudják a szabályokat, és annak megfelelően játszanak. Önállóan, alkotóan használják a konstrukciós játékokat. Ötleteiket próbálják megvalósítani. A szerepjátékukban megjelenik az együttműködés, a társak keresése, kiválasztása, a barátságok erősödése, a közös feladatvállalás, a közös tervezés, megvalósítás, a szabályok létrehozása, változtatása, a szerepvállalás, /feladatvállalás/ az alá és fölé rendelés elfogadása, tükröződnek a környezetükből vett megfigyelések, élmények. Egy-egy szerepjáték több napon keresztül játszanak, várva a folytatás örömét, a társakkal, barátokkal való tervezgetés izgalmát, közben bővül, gazdagszik játékuk. Önállóan báboznak, dramatizálnak, játszanak el szituációkat. Ehhez az eszközöket is elkészítik. Szívesen barkácsolnak játék kiegészítőket, ajándéktárgyakat. Mivel az eszközök, az anyagok rendelkezésükre állnak, bármikor megvalósíthatják elképzeléseiket / papírból, rongyból, fából stb/. A szabályjáték során nemcsak elfogadják. betartják, hanem maguk is alkotnak szabályokat. Igényükké válik, hogy erőfeszítést, ügyességet igénylő játékban is részt vehessenek.

33

A szabad játékok mellett szívesen választják az irányított, szervezett játékokat, pl. matematikai-környezeti játékok, társas, párosító, dominó, mozgásos párkereső, utánzójátékok, stb.

6.2. Verselés, mesélés Cél: Önkifejezés, irodalmi élmények iránti érdeklődés felkeltése. A gyermekek egyéniségeinek kibontakoztatása, pozitív személyiség jegyeinek megalapozása.

Feladat:  Nyugodt légkör, igényes irodalmi anyag, szemléltető eszköz és megfelelő hely biztosítása.  Irodalmi élmény biztosítása mellett adjunk lehetőséget a bábozás, dramatizálás, önkifejezés megvalósításának.  A

magyaros

gondolkodásmód,

színes

nyelvi

sajátosságainak

megalapozása.  Az óvónő és a gyermekek által készített igényes szemléltető eszközök és kellékek alkalmazása.  Családok meggyőzése az élő beszéd és mese fontosságáról.  Nyelvi képesség differenciált fejlesztése, mesetudat alakítása.

Alapelvek: 34

 A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással, vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.  Különböző személyiségjegyek, megnyilvánulási formák elfogadása.  A mindennapos mesélés, mondókázás, verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvónő feladata, olyan művészi értékű, irodalmi alkotások válogatása, amelyek szólnak:  az évszakok szépségéről, változásairól,  az örök körforgásról,  környezetünkről,  az ember szeretetéről, tiszteletéről,  amelyek kapcsolódnak az ünnepekhez, hagyományokhoz. A gyermekek identitástudatának kifejlődése érdekében, kiemelt feladatunk a magyar népmesék, népi játékok ápolása, valamint a nemzeti kisebbség kultúrájának megismertetése. Tartalom Az anyagkiválasztás szempontjai: Népi, klasszikus és kortárs irodalmi művek, melyek a természeti és társadalmi környezetről szólnak, megvalósítva a gyermekek esztétikai, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését és fejlesztését. Feleljen meg az óvodás gyermekek szemlélet módjának és világképének. A mese különösen alkalmas a gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Anyanyelvi képességek:

35

Szövegértés, mondatalkotás, szövegalkotás, aktív szókincs, kommunikációs képesség fejlesztése. Élményszerű meséléssel a mindennapokban. Dramatizálással, meseszövéssel, szituációs játékokkal. A legkisebbek versanyagában a népi mondókák, rigmusok, ölbeli hintáztatók, ujj sorolók, vigasztalók, ritmikus mozgással kísért mondókák kapjanak helyet. A meséket az egyszerű, érthető cselekmény és a ritmikus ismétlődés jellemezze. A fejlettebb gyermekek meséi már lehetnek több fázisú állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, mesék. Kapjanak helyet a magyar klasszikusok és a mai magyar írók műmeséi is. Ebben a korban a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Szerepeljenek a vidám, humoros versek, klasszikusok és mai magyar költők ritmusélményt nyújtó versei. Az állatmeséktől kezdve, a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus realisztikus meséken át, épüljenek be a klasszikus tündérmesék, a tréfás mesék és a műmesék a gyermekek mesetárába. Helye van a meseregénynek is. Az irodalmi élmény biztosításának jellemzői Minden

lehetőséget

feldolgozására

/

felhasználunk

mindennapos

–

az

irodalmi

és

elalvás

élmények előtti

átadására,

mese,

vizuális

tevékenységekhez, mozgáshoz kapcsolódó irodalmi művek/.A több napig tartó, mindennapos mese lehetőségének biztosítása 10 h-ig, minden gyermek számára. Az irodalmi élménynyújtás alkalmával, az óvónő igazodjon a csoport összetételéhez. Az élő mesélés fő szabályai: a beszéd zenei elemeinek érvényesítése, a pozitív személyiségjegyek erősítése, melyek hozzájárulnak a 36

mesetudat kialakulásához, a valóság és a képzelet megkülönböztetéséhez. A kiegészítő tevékenységek /bábozás, dramatizálás, drámajátékok/ segítik az élményszerű mesefeldolgozást. A délutáni pihenő előtt, mindig meséljenek az óvónők. A versek kapcsolódjanak a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához. Az aktuális irodalmi anyagokról az óvónő tájékoztassa a szülőket, így ők is együtt tudnak gondolkodni az óvoda léleknevelő hatásán. Szervezési elvek, keretek: Mindennapos mese lehetőségének biztosítása. Az élményszerű mesefeldolgozást az óvónő elősegíti a tevékenységek tudatos megszervezésével, a komplexitás megvalósításával. A versek, mesék, saját kitalált történetek a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz is kapcsolódjanak.

6.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Cél: A gyermekek érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésviláguk formálása, esztétikai fogékonyságuk alakítása. A közös éneklés, együttes játék örömének megéreztetése, zenei anyanyelvünk megalapozása. Feladat:

37

A zenei anyagok igényes kiválasztása a csoport adottságainak, és az egyéni képességek figyelembe vételével. Megfelelő idő, hely. eszköz biztosítása a spontán és a szervezett formában történő zenei tevékenységekhez. A közös éneklés és zenei tevékenységek megszerettetése. A gyermekek identitástudatának fejlesztése a népi mondókával, népdalok éneklésével, hallgatásával, gyermek néptáncok és népi játékok segítségével a hagyományok ápolásával. Alapelvek: A gyermekek zenei képességének elfogadása, tiszteletben tartása. Az óvónő mintaadó szerepe a zenei nevelés alapja. A zenei nevelést a játékos hangulat jellemzi. Elsődleges az élőzene, az óvónő élményt nyújtó tiszta éneklése. Az anyagkiválasztás alapja a népi gyermekjátékok anyagából valamint az igényesen megválogatott kortárs művészeti alkotások. A zenei nevelés hatása a gyermekek általános fejlődésére A zene közvetlenül váltja ki az érzelmeket, ezért is elengedhetetlen eszköze az általános nevelőmunkának. a hangmagasság, ritmus és mozgás összhatásukban lelki jelenségé, pozitív viszonyulássá, örömmé válnak.

A dalok éneklése, vagy meghallgatása fejleszti a gyermek érzékenységét, fogékonyságát. Színessé teszi érzelemvilágát a szerepvállalás. A zenei a 38

művészeti területek közül a legszabályozóbb. A dallam, szöveg, ritmus, tér, forma mind adott, de mégis önként vállalt játék lesz. A zenei nevelés a gyermek értelmére is hat. A zenei fogalompárok megértése összpontosított figyelmet, pontos megfigyelést kíván. Az összehasonlítás értelmi folyamata, a gondolkodás ugyanúgy megy végbe, mint egyéb foglalkozások alkalmával. Az elvont gondolkodás a fogalmak megértése áttevődik a képzeletre, a belsőképekre és a megérzésre. A dalok és játékok megtanulása a gyermek emlékezetét is fejleszti. A képzelet a már meglévő ismeretek, tapasztalatok emlékeiből rak össze újszerű, esetleg a valóágtól eltérő képet. Játéksorán a gyermek képzelt helyzetben van, csak úgy teszünk mintha valós lenne. a belsőhallás és képzelet az alapja a gyermek alkotókedvének. A játékszabályok elfogadása az akaratot, önfegyelmet formálják. A zenei nevelés az irodalommal, az anyanyelvi neveléssel van legszorosabb kapcsolatban. a mondókák dalok szövegének hanglejtését, ritmusát, hangsúlyait pontosan követi a gyermekdal. Az ismétlődő mozdulatok által lelassított szavakba, szép és pontos kiejtésre serkentenek. Az új szavak a szókincset bővítik, a mozgással egybekötött cselekvések a szavak pontos megértését segítik. Az énekese játék a szocializációt is elősegíti, amikor mindent egyszerre csinálunk, egy időben , egyforma mozgással. Ennek morális és művészeti hatása, öröme a társas kapcsolatok fejlődésében is érvényesül. A testi fejlődést is természetes módon segíti az énekes játék. a zene lüktetése hat a koordinált mozgásra, az énekléstől nő a légzéskapacitás, a lüktetés a folyamatosság szabályozott mozgást igényel. A járás, tapsolás, játékos mozdulatok a gyermek egyensúlyérzékét fejlesztik. A zenei anyagok kiválasztásának szempontjai és javasolt tevékenységek Az óvodai zenei nevelés a mondókát és az énekes játékokat, a magyar gyermekjáték-hagyomány anyagából meríti. Alkalmazhat még művészi értékű a 39

magyar népzenei sajátosságokra épülő komponált dalokat. A zenei képességek: hallás,az éneklési készség, a ritmusérzék egyidejűleg, együtt fejlődnek énekléskor, a mozgással egybekötött gyermekjátékok előadása közben. Azonban szükség van a készségek rövid ideig tartó gyakorlására, tudatos alkalmazására. A készség fejlesztésének képzelt helyzetbe illesztett módszere a játékosság. Fejlődésjellemző: 3-4 éves korban 5-7 mondóka,2-4motívum terjedelemben.10-14 népi játékdal és 1-2 műdal,812ütem terjedelemben. A tá és ti-ti ritmusértékek arányosan változzanak. Az énekes anyag hangterjedelme az alaphang feletti terc, kvart, kvint hangköz hangterjedelme. A hangkészlet: szó-mi-dó-szó hangok. A megtanítandó dalok hangkészlete a pentaton hangrendszer részeiből adódik: szó-mi, lá-szó-mi, mire-dó, szó,mi, re,dó ,és dó-lá-szó. A 3-4éves gyermekeknek a mondóka és dalanyagból olyan alkalmas játékokat kell választani, amelyeket a felnőtt játszik a gyermekkel. A gyermek számára először olyan játékot válasszunk amelyek körbesétálás nélkül állva, vagy ülve is eltudnak játszani, az év végéig körbe járni is megtanulnak. A játékos utánzó mozgás, egyszerű körséta, guggolás, vagy könnyű szerepcsere játék felel meg. Szövegük játékos legyen. Zenehallgatásra játékdalokat,

néhány

szakaszos

mese

jellegű

népdalokat

énekeljünk.

Hangszeren a zenehallgatással előadott népdalokat ezen kívül a magyar népzene szellemében komponált műdalokat és műzenét. A gyermekek óvónő segítségével

egyszerre,

csoportosan

körülbelül

azonos

magasságban

próbáljanak meg énekelni. Játékos mozgás lehet minden egyszerű utánzó mozgás kézzel, hajladozással. Játékos mozdulatokkal az egyenletes lüktetést érzik. Egyszerűmozgással az óvónő éneklésének vagy hangszerjátékának tempóváltását. Tanuljanak egyenletesen ütni dobon,és ritmusbottal. Egyszerű 40

beszélt és énekelt motívumokat tudjanak visszaadni. A magas-mély hangokat oktáv távolságban. Eltérő hangszínt keltő használati tárgyak zörejhangjait (fa, üveg, fém) az óvodai ritmushangszerek hangját,az óvónő halk és hangos éneklését, beszédét, a halk és hangos zörejt.

4-5 éves korban 4-6 mondóka, 4-6motívum terjedelemben,12-15 magyar népi játékdal és2.3 műdal, 12-16 ütem terjedelemben. A tá és ti-ti ritmusértékek mellett a szinkópa és a negyed szünet is előfordulhat a mondóka, dal végén. A hangkészlet főhangjai a pentaton hangsor hangjai. A szó-mi, lá-szó-mi, szó-midó,mi-re-dó, szó-mi-re-dó népzenében gyakori hangkészletek mellett a pentatónia hangzásvilágába vezetnek be a dó-lá,-szó, és a mi-re-do-lá, hangkészletű dalok. A 4-5 évesek feladata a hangzók tiszta ejtésének a begyakorlása. Éneklés közben

a

helyes

szövegkiejtésre

kell

törekednünk

és

a

játékos

hangzógyakorlásra alkalmas szöveget kell kiválasztani. Ének és játékaik szerepváltó, párcserélő, kiforduló, leánykérő és különféle vonuló táncos játékokkal gazdagodnak. Vonulási formák: páros vonulás, a kör mozgásával ellentétes irányú járás, hullámvonal. Zenehallgatásra nagyobb lélegzetű játékdalokat és műdalokat, több szakaszos népdalokat, énekes meséket rokon népek dalait adjuk elő énekelve, hangszeren az énekes zenehallgatás anyagát hallgassák meg a gyermekek, valamint hangszeres műzenét.

41

Ritmusjátékaik:egyenletes járás tapsolás. a dob és cintányér, háromszög használata

maguk

készítette

„hangszerek

használata.

A

dalritmus,mondókaritmus kifejezése tapssal és ritmushangszerekkel. A gyors és lassú beszéd, ének, mozgás: tempótartás képessége. Ritmus visszhangjáték két ütemes

motívummal.

Hallásfejlesztő

játékok:

dalfelismerés,dúdolásról,

hangszeres előadásról kisebb hangszínkülönbségek felismerése, ,egymás hangjának felismerése, a természet és környezet zörejeinek megismerése. Ismerjék fel a különbséget, és énekeljenek, beszéljenek, tapsoljanak halkan és hangosan váltakozva is. Párbeszédes és váltakozó éneklés. Visszhangjáték kétütemes szöveges motívummal. Oktáv és kvint viszony felismerése. Óvónő indításával önállóan és csoporttal is tisztás jó szövegkiejtéssel énekeljenek. Dallam fordulatok kitalálása. 5-6-7 éves korban 4-6 mondóka 6-12 motívummal. 16-20 magyar népi játékdal és 5-6műdal és más népek gyermekdalanyagát is képviselheti néhány dal. A dalok 12-18ütem terjedelműek lehetnek, motívum ismétléssel emelkedhet. A ritmus anyag a belső motívum végén előforduló negyed szünettel bővül. Indításnál tizenhatod értékű ritmusértékek lehetnek. A hangkészlet főhangjai változatlanul a pentaton hangsor hangjai. A népi játékdalokban többször előfordulhat a lefutó pentacord, hexacord motívum. A dalszövegek a gyermekekhez közelálló bármilyen témával bővülhetnek. Az énekes játékok mozgásanyaga változatos térformákba rendeződik: csigavonal, két csoportban hullámvonal, két kör halad egymáson belül ellentétes irányban, páros sor és páros kör. Táncmozdulatok: kis csárdáslépés, sarok koppantás láb előtt váltott lábbal,forgás, egyedül és párosan. Zenehallgatás: Egymástól eltérő hangulatú játékdalokat, műdalokat és 42

népdalokat adhatunk elő énekes és hangszeres formában. Hangszeren megszólaltatunk

karakter

és

táncdarabokat,

műzenei

és

népzenei

szemelvényeket. Ritmusjátékok: Az egyenletes lüktetés és a dalritmus hangoztatása egymás után. A negyed szünet jelzése mozdulattal. Dalritmust hangoztatnak belső énekléssel belső mondókázással. Dalokat és mondókákat ritmusról is felismernek. a dobot,a háromszöget és a cintányért tudják kezelni. Motívumhangsúly kiemelése tapssal, játékos mozdulatokkal, tánccal. Az óvónői tempóváltást követni tudják. Gyors-lassú, halk-hangos fogalompár ismerete. Hallásfejlesztő játékok:Dallamok felismerése dúdolva, vagy hangszeren hangoztatott motívumról ( kezdő és jellegzetes belső motívum) a belsőhallás és a zenei emlékező képesség fejlesztésére a megtanult dalokat énekeljék dúdolva( belső szövegmondással) halk-hangos tagolással egymásnak felelgetve és dallambujtatással. A magas mély relációt oktáv, kvint és terc különbségben ismerjék fel. Énekeljenek csoportosan és egyénileg önálló indítással tisztán, és megfelelő tempóban. Improvizálnak szöveghez ritmust és dallamot, zenéhez mozgást, ritmikus párbeszédet. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása Az életkor a csoport fejlettsége alapján kell eldönteni, hogy mikor milyen formában érvényesítjük zenei nevelési elképzeléseinket. A zenei nevelés szervezeti formája ennek megfelelően kötetlen és kötött jellegű. A tervszerű tevékenységeken kívül fontos a napi kötetlen éneklés, énekes játék zenehallgatás, hogy a gyermekek képességei, készségei megfelelő mértékben fejlődjenek. A zenei képességfejlesztő játékok elsősorban mikro csoportos formában szervezzük,hogy nevelő munkánk eredményesebb és hatékonyabb legyen. A körülményektől függően bármikor kezdeményezhető ének, énekes játék, zenehallgatás és képességfejlesztés. 43

6.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Cél: Alakuljon, folyamatosan fejlődjön a gyermekek esztétikai érzéke, a szép iránti nyitottsága, gazdagodjon térforma és színképzete, belső képi világa. Igény kialakítása az alkotásra, önkifejezésre, egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva. Feladat:  Szabad alkotó munka támogatása / idő, hely, eszköz biztosítása, változatos

anyagok,

különböző

technikai

alapelemek,

eljárások

megismerése/.  A környező világ felfedezése során szerzett élmények, tapasztalatok vizuális megjelenítése.  Egyéni képességfejlesztés biztosítása, tehetséggondozás.

Alapelvek:  Minden gyermekmunka alkotás.  Maga a tevékenység és annak öröme a fontos.  A gyermeki szükségletek figyelembevétele A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek, s azok tartalmának, minőségének fejlesztése A gyermek érdeklődésére építünk és az örömmel végzett szabad önkifejezést szorgalmazzuk, miközben igyekszünk megteremteni a technikai szabadságot. 44

A gyermekek eredeti ötleteit értéknek tekintjük. A tévedés nem kudarc, hanem újabb cselekvés lehetősége. Az alkotó munka közben az érzelmi intelligencia is fejlődik: - intellektuális érzelem: vizuális tapasztalatok előhívása alkotás közben - szociális érzelem: értékek felfedezése a társak munkáiban - esztétikai érzelem: aktív közreműködés a környezet szépítésében. Játszva ismerkednek a különböző anyagokkal, eszközökkel, technikákkal. Hagyni és ösztönözni kell a gyermekeket minél többet firkálni, mázolgatni, gyurmázni, építeni. A spontán gyakorlás során finomodik, pontosabbá válik a kézmozgás. A sok gyakorlás közben gyorsabban zajlik az érés folyamata. Firkálgatás közben az anyagok és az eszközök használatában jártasságot kell elsajátítani minden gyermeknek, hogy amikor valóban ábrázolni akar, ne a technikai nehézségek foglalják le, kössék le figyelmét. Ennek érdekében a különféle technikákat tanítani és gyakorolni kell. A mindennapi játéktevékenységben kell biztosítani a gyakorlást, mert ezek a tevékenységek, firkálás, plasztikai munka, építés, ragasztás, nyírás a játékból nőnek ki és a játékba integrálódnak .A forma-firka időszakban a téma nem tervezhető. Élményeiket szabad témaválasztással jelenítik meg. A képalakítás megjelenik

zsírkrétával,

ceruzával,festéssel,

papírragasztással,agyagba,

homokba karcolással, nyomattal. Az óvónőnek segíteni kell a részformák elemeinek egymáshoz rendelését. Megismerik az

anyagok

alakíthatóságát:

gömbölyítés,

lapítás

sodrás,

nyomhagyás, mélyítés, ütögetés karcolás, tépés. Biztosítani kell a mindennapi gyurmázást. Építés során megismerik a tárgyak formáit, alakzatait. Beszélnek alkotásaikról. 45

A valódi ábrázolási szándék megjelenésével legfontosabb feladatunk:  változatos gyakorlási lehetőségek biztosítása  Megfelelő megerősítés, biztatás, együtt örülés. Segítséget ne s gyerek helyett végezett alkotómunka legyen! Kis ötletekkel, egy-egy vonással segíthetjük, de jelezni kell, az az igazi, amit talál ki. A gyermekek munkáit csak önmagukhoz hasonlítjuk. Erősítsük meg a forma hasonlóságában, s abban segítsük, mivel lehetne kiegészíteni, hogy jobban hasonlítson. Pozitív érzelmek keltésével kell ösztönözni a tevékenységekre. Az élményekhez kapcsolódó témák feldolgozása során keressük a lehetőséget, hogy először téri plasztikai formák létrehozásával kezdjük, majd haladnak a síkbeli képalkotás felé. A sok élmény gyakorlás hatására képesek lesznek egyszerűbb ajándéktárgyak, kellékek elkészítésére. Építések során képesek lesznek a térvariálására, nagyméretű takarók, dobozok, berendezési tárgyak felhasználásával. Képessé válnak saját elképzelés alapján történő megjelenítésre rajzaikban. Új technikákkal ismertetjük meg a gyermekeket, A technikákat kombinálva is alkalmazzuk. A képalakítás részletesebb kidolgozását változatos, érdekes eszközök biztosításával is segíthetjük. Biztosítanunk kell a színkeverés lehetőségét. Díszítő munka során az apró minták segítségével finomíthatjuk az ujjmozgásunkat az íráshoz szükséges mozgáskoordináció megszerzéséhez, ugyanakkor

gondolkodásunk

is

fejlődik

a

díszítő

elemek

ritmikus

ismételgetésével. Az eredmény láttán jogosan lesznek büszkék magukra, hiszen esztétikai produktumot, értéket állítottak elő. A valódi ábrázolás kezdete: 46

Témaadással változatosabbá tehetjük a gyermekek ábrázoló tevékenységét. Észrevetetjük velük, hogy körülöttük minden leképezhető, megjeleníthető, ábrázolható. Séta közben gyönyörködünk a város nevezetesebb épületeiben, műemlékeiben, szobrokban, parkjainkban. Ellátogatunk időnként a városi kiállító terembe ahol megtekintjük az aktuális kiállításokat. Felfedezzük a szépet a közelebbi és távolabbi környezetünkben. Önállóan és csoportosan is készítsenek ajándékokat, játékokat,kellékeket. Építés során nagyobb méretű elemekből, térben állítsanak össze pl. búvóhelyeket. A térbeli tapasztalat segítse az eredeti megoldások kivitelezését is. Több napon át tartó építkezés lehetőségét is biztosítjuk. Fontos az érdekes, egymással kombinálható változatos téma biztosítása, melyek örömtelivé, vonzóvá teszik ezt a folyamatot. 6.5. Mozgás Cél: A gyermekek egészségének megóvása, prevenciója, mozgáskedvük fenntartása mozgáskultúrájuk alakítása. Testi képességük, értelmi struktúrájuk, érzelmi funkcióik harmonikus fejlesztése. Feladat:  A gyermekek természetes mozgásigényének kielégítése, változatos hely, eszköz, idő és foglalkozási forma biztosításával.  Egyéni képességhez igazodó komplex testmozgások alkalmazása.  A mindennapi mozgásokban a sokszínű, változatos érzelmi motiváltságú gyakorlási formák biztosítása. 47

 A spontán és szabad játék keretében végzett mozgások kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységeket. Kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazása.

Alapelvek:  Minden képességfejlesztés alapja a mozgás.  A gyermekek mozgásfejlesztésének alapvető eszköze a játék.  Egyéni fejlődésű ütemük figyelembe vétele, képességeik, adottságaik elfogadása, tiszteletben tartása.  A motoros képességek fejlesztése alapját képezi az értelmi, szociális, és anyanyelvi képességek fejlesztésének is. Testi nevelés Az óvodás gyermekek mindennapos, tervszerű, elegendő mozgásának biztosítása az egészséges életmód szerves része, az egészségvédő magatartás megalapozásához nélkülözhetetlen. A mozgásfejlesztés alapja a dinamikus nagymozgások fejlődésének elősegítése, mivel erre a szakaszra a nem kellően koordinált mozgásforma jellemző. Elsősorban a testnevelési és mozgásos játékok biztosítják a minél sokszínűbb mozgástapasztalatok megszerzését, a differenciáltgyakorlás lehetőségeit, a testi képességek folyamatos fejlődését, az érzelmi kötődést. Legyen domináns a játékos, utánzó mozgásvezetési forma, a kooperatív mozgásos játékok. Az egyes izomcsoportok működését a legegyszerűbb mozgások, majd egyszerű kapcsolataik gyakorlásával kezdjük.

48

Kondicionáló képességek fejlesztését segítő mozgásanyag:  Talajon mozogjanak biztonsággal, legyen közlekedési formájuk a járás, futás, kúszás, csúszás, mászás.

Sajátítsák el a szökdelések,

sorozatugrások technikáját.  Az alapvető mozgásokat kapcsolják össze kézi szer használatával.  A mozgásos játékok késztessék a gyermekeket a megfelelő erőkifejtésre. Koordinációs képességeket fejlesztő mozgásanyag:  Járások,

futások,

kúszások,

csúszások,

mászások

alkalmával,

végezzenek változatos feladatokat különböző irányban.  A kézi szerekkel való ismerkedéssel, szerezzenek minél több mozgástapasztalatot és tanulják meg a csúsztatás, feldobás, elkapás, ejtés technikáját. A játékok alkalmával szerezzenek minél több tapasztalatot a játéktér célszerű, biztonságos bemozgásáról.

A testi képességek folyamatos fejlődésének eredményeképpen, az óvónő az egyéni fejlesztésben helyezze a hangsúlyt a testséma fokozott fejlesztésére, segítse a gyermeki belső testkép megjelenését, alakulását.

Kondicionáló képességet fejlesztő mozgásanyag:  Az alapvető nagymozgásokat, mint a kúszás, csúszás, mászás, önmagukban és összekapcsoltan is végezzék talajon és szeren egyaránt, valamint függőleges mászással.

49

 Függéseknél az érintő magas szereken, majd fokozatosan feljebb végezzenek lefüggéseket, láblengéseket, lengetéseket.  Járjanak, fussanak minél változatosabb módon, majd kapcsolják a mozgásokhoz az átbújásokat, fel és lelépéseket.  Szökdeljenek páros és egy lábon, gyakorolják a célba ugrások technikáját. Koordinációs képességet fejlesztő mozgásanyag:  Az óvónő ismertesse mega gyermekeket minél több kézi és tornaszerrel.  A dobás és labdagyakorlatoknál hangsúlyozza az egyre biztosabb labdafogást.  A gyakorlatok összeállításánál és végrehajtásánál kapjon szerepet az egyensúlyérzék fejlesztése: szem-kéz, szem-láb differenciálódása.  A talajtorna anyagát bővítse a gurulóátfordulás előre technikájának a tanítása.  Az óvónő iktasson be tartásjavító, és lábboltozatot erősítő, speciális gimnasztikai gyakorlatokat. A gyermekek mozgása egyre koordináltabb, precízebb, finomabb, a fejlődés az egyszerű cselekvéstől a tudatosan szabályozott cselekvés irányába halad. Kapjon hangsúlyt a szem-kéz, szem-láb koordináció, a finommotorika fejlesztése, a szabályjátékok gyakorlati alkalmazása.

Kondicionáló képességet fejlesztő mozgásanyag:

50

 Járjanak, fussanak minél változatosabb formában /hosszantartó, fokozódó

ritmusú

és

iramú,

sorverseny,

váltóverseny,páros

versengések/.  Végezzenek huzamosabb ideig tartó támaszgyakorlatokat, kúszást, csúszást, mászást, nyuszi ugrást.  Az erő fejlesztését segítse az óvónő kézi szerekkel végzett gimnasztikai gyakorlatokkal, küzdő játékokkal, ugrásokkal, hajításokkal stb.  Figyeljen az ismétlések megfelelő mennyiségére, iktasson be megfelelő pihenőidőt.  Segítse

az

intenzív

fejlesztést

az

összetett

mozgáslehetőségek

kínálásával, több megoldási mód lehetőségének biztosításával.

Koordinációs képességeket segítő mozgásanyag:  A gyermekek játszanak olyan mozgásos játékokat, amelyek váratlan körülmények megoldására késztetők.  Dobásgyakorlatoknál legyen alkalmuk a különböző méretű és anyagú labdák megismerésére. Dobjanak egykezes alsó és felsődobással, vízszintes és függőleges célba, távolra. Vezessék a labdát járás és futás közben a talajon és szeren, alkalmazzák párokban, páros játékokban. Ismerkedjenek a labdás sportjátékok alapjaival.  Végezzenek

ugrásgyakorlatokat.

Szökdeljenek

haladással

is

irányváltoztatással.  Gyakorolják a sorozatugrásokat különböző távolságokban elhelyezett változatos magasságú tárgyakon át.  Néhány lépés nekifutásból gyakorolják a távol és magasugrást.  Ismerjék meg a lajhármászás technikáját. 51

 Egyensúlyozzanak természetes módon, járással, társkerüléssel, talajon és szereken.  Fokozatosan csiszolódjanak a talajtorna során megismert mozgásformák.

6.6. A külső világ tevékeny megismerése Cél: Sokoldalú megtapasztalás útján a gyermekek ökológiai szemléletének és környezettudatos magatartásának alapozása, formálása a fenntarthatóság szellemében. Feladat:  A fenntarthatóságot biztosító személyiség magatartás és attitűdformálás: érdeklődés, kíváncsiság, érzelem, másokra való odafigyelés, másság elfogadása, empátia, segítő magatartás, tolerancia.  Folyamatos megfigyelésekkel tapasztalások, élmények biztosítása.  Szűkebb és tágabb környezetükben való biztonságos eligazodás, tájékozódás gyakoroltatása.  A gyermekek önálló véleményalkotásának segítése, döntési képességük fejlesztése a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Alapelvek:  A személyes példamutatás mintául szolgál.  Tudatos szemléletformálás. 52

 A környezeti nevelés beépül az óvodai élet mindennapi tevékenységeibe.  Építünk a gyermekek természetes kíváncsiságára.  A képességfejlesztés alapja az egyéni megtapasztalás.  Az ismeretszerzés ökológiai alapokon történik.  A

helyi

értékek

megismertetése

beépül

a

környezeti

tapasztalatszerzésbe.  A környezetvédelmet is tanítani kell.  A játékosság elve érvényesül. A természeti- emberi- tárgyi környezet megismerését szolgáló témakörök 3-6-7 éves korban:  Időjárási tényezők / hőmérséklet, szél, levegő, csapadék/.  Évszakok hatása a növényekre  Évszakok hatása az állatokra.  Évszakok hatása az emberekre.  Ünnepek, hagyományok.  Jeles napok. Kiindulási alapunk mindig a környezet: Mindig a közelitől a távoli felé haladunk vizsgálódunk, ismerkedünk. Az alaptémákat az évszakok adják. Folyamatos megfigyeléseket végzünk. Minden évszakban visszatérünk a megfigyelési helyekre, hogy szembetűnő legyen a változás. A vizsgálódásokat az időjárással kezdjük, majd annak hatását vizsgáljuk a növényekre, állatra, emberre.

53

A többi téma folyamatosan beépül a mindennapokba:  család- játékszituációkban  közlekedés- minden évszakban, kirándulás és séta alkalmával  testünk- játékszituációkba  érzékszervek- játékos tevékenységekbe  öltözködés, időjárás- minden nap  színek- minden tevékenységben A megfigyelések tudatosan úgy épülnek fel, hogy a gyermekeknek, minden évszakban legyenek mennyiségi, formai, térbeli és síkbeli tapasztalásaik. A fejlesztések során szem előtt tartjuk azt a tényt, hogy az óvodás gondolkodását a szemléletes- cselekvő- képszerű gondolkodás jellemzi. Fokozatosan jutnak el a fogalmi gondolkodás csirájához. Ezért kezdetben:  konkrét, térbeli tárgyakkal kell matematikai műveleteket végeztetni, /számlálni, körberajzolni stb./.  Ezt követheti a mozgatható síkbeli formák manipulációja /kiegészítés, pótlás, elvevés/.  Később megjelenhet a lerajzolt tárgy képe: / a fejlettséget figyelembe kell venni, mert a műveletek nem próbálhatók ki, s így a tévedések nehezebben korrigálhatók/. Matematikai ismereteket fejlesztő témakörök:  Tárgyak

személyek

összehasonlítása,

válogatások,

halmazalkotás.  Számlálás előkészítése.  Tapasztalatokat szereznek a formák világában.

54

rendezések,

Folyamatismertetés beszoktatástól az iskolába kerülésig A témakörök bármilyen életkorú gyermekek fejlesztő tevékenységére igazak. Különbségek csupán a fejlesztés konkrét tartalmában vannak. A komplexitás keresése, alkalmazása a gyermekek szempontjából hatékony, mivel a képességek és készségek szoros összefüggésben vannak egymással, komplex fejlesztésük, megkönnyíti a gyermekek számára az ismeretek elsajátítását, biztosabbá teszi tudásukat és megkönnyíti a pedagógus munkáját is. Olyan helyeken járunk, kirándulunk, ahol minden megfogható, összemérhető. Azokat a témákat választjuk, amelyek a gyermekek számára hozzáférhetők. Keressük azokat az alkalmakat, ahol megvalósulhat a teljes körű tapasztalatszerzés. Tevékenységek,

játékok

szervezése

közben

megismerik

közvetlen

környezetüket, az óvoda épületét, udvarát, a velük foglalkozó felnőtteket. Lassan

eligazodnak

az

épületben,

udvaron,

megtalálják

az

ismerős

gyermekeket, felnőtteket. Folyamatos megfigyelések végzésével felismerik az időjárás elemeit, és megnevezik. Időjárás táblát a megfelelő helyre állítják. Felismerik az évszakok jeleit, Játszanak gyönyörködnek benne. Megnevezik az óvoda udvarán, kertjében látható 1-2 fát, virágot. Jól ismert gyümölcsöket, zöldségeket megneveznek, ízükről felismerik. Megmondják színüket. Gyakran látott, hallott állatokat hangjukról is azonosítják. 6.7. Munka jellegű tevékenységek Cél: A gyermekek egyéni képességükhöz mérten örömmel végeznek minden olyan munkát, amely saját személyükkel, szükségletükkel, a csoport életével kapcsolatos. 55

Feladat:  Sokszínű

gyermeki

tevékenység

közben

munkafolyamatok

megismertetése, az ehhez szükséges eszközök gondos megválasztása, biztosítása.  Eszközök célszerű használata során a munkavégzéshez szükséges készségek, képességek alakítása.  Összhangteremtés a család és az óvoda szokásai között. Alapelvek:  A munkának meghatározott célja van.  Fontos a mintaadás, folyamatos segítségnyújtás.  A pozitív értékelés serkenti a munkavégzést.

Munkajellegű tevékenységet a gyermekek az óvodai élet teljes rendszerében végeznek. Minden munkafajta bevezetése hosszú átmenettel és sok gyakorlással valósítható meg. Fontos, hogy a gyermeket képessé tegyük a döntésre, a munka egymás közötti megosztására, ahogyan a szerepjátékban. Tevékenység fajtái: Önkiszolgálás Közösségért végzett tevékenységek:  naposi munka  környezet rendjének megőrzése  alkalomszerű munkák és egyéni megbízatások  állat és növénygondozás 56

A munka konkrét tartalmát az óvodapedagógus feladata meghatározni csoportjában az alábbiakra való tekintettel: Teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyerekek saját személyükkel kapcsolatban, illetve a csoport érdekében maguk végezhessenek el rendszeresen minden olyan munkát, ami koruknak, képességüknek, egészségük károsodása nélkül megfelel. Biztosítsa a megfelelő eszközöket, ismertesse meg azok ésszerű használatát, a munka legcélszerűbb fogásait, azok sorrendjét. Alakítsa ki azok állandó helyét, olyan módon, hogy az a gyermek számára mindig elérhető legyen. Alakítsa a munkakészséget és szokásokat. Tartsa szem előtt az önkéntesség elvét, ne korhoz, hanem elsősorban egyéni képességekhez mérje az elvárásokat. Ugyanakkor segítse a bátortalan, visszahúzódó gyermekeket, hogy sikerélményhez jussanak a munkavégzés során. Fogadjuk el , hogy minden gyermeknek lehet kedvenc munkája, amit szívesen végez, amiben ügyesebb, de minden területen törekedjünk fejlesztésére. Éreztesse meg a gyermekekkel a közös munka örömét, a másoknak való segítség jó érzését. A szép tiszta környezet tiszteletére, értékeinek védelmére neveljen. Hagyjon időt a gyakorlásra, a munka nyugodt körülmények között való elvégzésére, a tapasztalatszerzésre.

A fokozatosság elve érvényesüljön.

57

Az értékelés legyen ösztönző, hogy a gyermekekben a pozitív viszony erősödjön a rendszeres munkavégzéshez. Önkiszolgálás: A gyermekek a testápolási szokásoknak és fejlettségüknek megfelelően önállóan, felszólatás nélkül tisztálkodnak, fésülködnek, fogat mosnak. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak és a helyére teszik. Zsebkendőjüket önállóan használják. WC papírt önállóan használják. A levest folyadékot önállóan szedik, amennyiben van rá mód, illetve öntenek maguknak. Szükség szerint segítséggel öltözködnek, gombolnak, kötnek. A ruhájukat kis segítséggel összehajtva teszik a zsákba, polcra. Törekedjenek saját külsejük rendben tartására, észreveszik a szépet, az ízlésest. Segítőkészek a kisebbekkel. Közösségért végzett tevékenységek: A naposi munka területei: terítés, öltöző, fürdőszoba, élősarok, udvari játékok helye, ki és behozatala. A gyermekek számára legyen egyértelmű a kiválasztás módja, az önkéntesség elvét betartva. Megfelelő eszközök biztosítása. Alkalomszerű munkák és egyéni megbízatások: Általában előre nem meghatározhatóak, hiszen a naponta váratlanul jelentkező problémák megoldásában van szerepe. Néhány törvényszerűség azonban felfedezhető ezekkel kapcsolatban: 58

- Megszervezése nagy körültekintést igényel az óvónőtől, mivel ezek nem szokásos, begyakorlott munkák. A gyermekeknek pontosan érteni kell, hogy mit várunk el tőle, a feladathoz hány gyermek szükséges, egyéni fejlettség stb.

- Óvónőjük kérésére, közvetlen csoportjukban öltözőben, mosdóban apróbb megbízatásoknak szívesen tesznek eleget. - Kiterjedhet a szomszédos csoportokra, illetve óvónőkre. - Kért eszközöket hoznak, visznek, üzenetet adnak át stb. - Az egész épületen belül biztonsággal mozognak. - Otthoni előkészületet igénylő megbízatásokat is számon tartják.

Környezet rendjének megőrzése: Ismerjék meg a környezetükben a tárgyak helyét, vegyék el önállóan amire szükségük van, használat után tegyék vissza. Apróbb rendetlenséget vegyenek észre: a leesett játékokat, papírt vegyék fel. Szükség esetén a csoportszoba könnyebb berendezési tárgyait játékukhoz bátran rendezzék át, majd befejeztével rendezzék vissza eredeti állapotába. Óvónői mintaadás, példamutatás, a játékeszközök elrakásánál, rendben tartásnál. A terem átrendezésében szükség szerint segítsenek székeket, asztalokat stb. játékukhoz és közös tevékenységhez mozgassák meg, majd segítséggel rendezzék vissza. Ne csak a csoportszoba, de a kiszolgáló helyiségek rendjére is ügyeljenek. Növény és állatgondozás:

59

A gyermekek folyamatosan közreműködnek az élősarok, és a kisállatok gondozásában. Bekapcsolódnak az udvarrendezési munkába. Magvakat terméseket gyűjtenek, rendezik, osztályozzák meghatározott rend szerint. Segítenek a falevelek eltakarításában a homokozó környékének seprésében, az udvar rendben tartásában. Télen gondoskodnak a madarakról. Részt vesznek a magok ültetésében és a kikelt növények gondozásában. Óvják az udvaron, csoportszobában található növényeket, segítenek gondozásukban. 6.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Célja: Az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, komplex személyiség fejlesztés az egyéni képességek figyelembe vételével.

Feladataink:  A tanulást támogató környezet megteremtése, játékos, cselekvéses tanulás feltételeinek biztosítása.  Sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása.  A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, a meglévő tapasztalataira, élményeire, és ismereteire épített változatos tevékenységek szervezése, további tapasztalatok szerzése az őt körül vevő természeti és társadalmi környezetből.  A

spontán

szerzett

tapasztalatok

rendszerezése,

bővítése,

élethelyzetekben való gyakorlása különböző tevékenységeken keresztül.  Kreativitás erősítése.  Kapcsolódási pontok keresése a nevelési keretek között 60

 Újszerű tanulási módszerek, technikák alkalmazása. Tartalom: A szervezett tanulás formái Kötetlen és kötelező formában történő megvalósítás.

Szervezési elvek, keretek: Frontális:  mozgás / testnevelési foglalkozás, mozgásos játékok /  énekes játékok  mese – vers, dramatikus játékok  alkalmanként a környezet megismerése, megszerettetése Mikro-csoportos:  mondókázás, vers, mese, anyanyelvi játékok  ábrázolás és kézimunka  zenei képességfejlesztés  a környezet megismerése, megszerettetése

Egyéni:  Részképességek fejlesztése minden tevékenységformában a gyermek egyéni fejlettségétől függően. A program vegyes életkorú és osztott óvodai csoportban is megvalósítható.

61

7. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

A gyermek belső érése, valamint a családi és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A következő életszakaszra való felkészültségnek testi, lelki, szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, - a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, 62

- gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, - minden szófajt használ, - különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, - tisztán ejti a magán és mássalhangzókat / a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek/,

- végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, - tudja nevét, lakcímét,szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, - ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, - ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét, - felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit, - ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet

megbecsüléséhez,

megóvásához

szükségesek,

elemi

mennyiségi ismeretei vannak. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre a felnőttel és gyermektársaival szemben, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek: - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, 63

- feladattudata kialakulóban van, s

ez a feladat megértésében,

feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul , - a tevékenységek végzéséhez önállósága, kitartása, munkatempója, önfegyelme megfelelő.

8. A PEDAGÓGIAI MUNKA EGYÉB SZÍNTEREI

8.1. Gyermekvédelem az óvodába Cél: A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, az egyenlő hozzáférés és gondoskodás biztosításával. Prevenció.

Feladat:  A szülőket partnernek kell tekinteni munkánk során.  A családi környezet megismerése, folyamatos kapcsolattartás.  Jelzőrendszer működtetése.  Az információk bizalmas kezelése.  A hátrányos helyzet, veszélyeztetett és tanköteles korú gyermek óvodába járásának nyomon követése.  A hátrányok csökkentése, kompenzálása.  A gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása. 64

Alapelv:  A gyermekvédelmi munka minden pedagógus kötelessége és feladata.  Az óvodapedagógus minden esetben a gyermek érdekeit védi, és

A gyermekvédelem területei: Hátrányos helyzet: Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Halmozottan hátrányos: Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint, óvodás gyermek esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában, legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, halmozottan hátrányos az a gyermek, tanuló is akit tartós nevelésbe vettek. Veszélyeztetettség: Olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza / 1997 évi XXXI. tv. 5.§/. Súlyos veszélyeztetettségnek minősül a Gyvt. 72.§- /2/ bekezdésén túl, a gyermek által tanúsított olyan magatartás, amely életét közvetlen veszélynek 65

teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésével jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Az óvónő feladatai:  Felmérés, családlátogatás váratlanul, pontos adatfelvétel szülővel aláíratva.  Nyilvántartásba vétel.  Fejlődés nyomon követése.  Szociális ellátás igénybevételének segítése.  Jelzőrendszer működtetése: Gyermekjóléti szolgálat, Gyámhatóság.

Kiemelkedő

tehetség:

az

intézmény

ellátja

a

tehetségkutatással

és

tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat. Az óvodás gyermekek családi helyzetének évenkénti felméréséhez készített szempontok:  az óvodások száma összesen,  ebből veszélyeztetettek száma,  hátrányos helyzetű gyermekek száma  három vagy többgyermekes családban élők száma,  csonka családban nevelkedők száma  fogyatékos gyermekek száma. A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok:  nevelési hiányosságok,  egészségügyi okok, 66

 anyagi okok megromlott családi kapcsolat,  rossz lakásviszonyok,  italozó szülők,  erkölcstelen családi környezet,  bűnöző családi helyzet.

Gyermekvédelmi tevékenység Az óvónő feladatai:  Elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, járását.  Biztosítania gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén védő-óvó intézkedésekre javaslatot tenni.  Az új óvodások befogadását elősegíteni, beilleszkedésüket az adott csoportba a lehetőleg zökkenőmentessé tenni. A gyermekeket és családjukat a lehetőséghez képest minél jobban megismerni. A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat felismerni és ha szükséges, ehhez szakemberek segítségét kérni. A feltáró munka után az indulási hátrányok kompenzálására tervet készíteni és végrehajtani / kompetencia határokon belül/. Differenciált fejlesztés. A tehetséggondozást megvalósítani, illetve elősegíteni. Az óvodán belül szociális szolgáltatások megszervezésében közreműködni.

67

Az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában részt venni, a szűrést szükség esetén, soron kívül javasolni. A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, szükség esetén jelezni a hiányzást. A gyermekvédelmi felelőssel együttműködni a problémák megoldása érdekében. 9. SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK, TEHETSÉGGONDOZÁS

9.1. Zeneóvoda Cél: A művészi zenét szerető és befogadó gyermekek nevelése. A zeneóvoda célja, távlatokban gondolkodva, zeneileg képzett, igényes, művészi zenét szerető, igénylő és értő emberek nevelése. A zenei nevelés akkor éri el célját, ha az éneklés, a zeneművek meghallgatása élményt, örömet jelent a gyermekek számára. Feladata: Alkotóképesség, kreativitás fejlesztése, dallamritmikai mozgás improvizációval. Intellektuális képességek fejlesztése. A zenei anyag kiválasztása: Forrai Katalin:Ének az óvodában Bújj,bújj zöld ág (népi gyermekjátékok Európai gyermekdalok A zeneóvodai nevelésfeladata,hogy minél sokoldalúbban és változatosabban fejlessze a gyermekek zenei képességeit. 68

Konkrét feladatok: Az éneklési készség fejlesztése, a tiszta intonáció kialakítása. A pentaton hangsor hangjainak megismertetése, a hangok közötti relációk éneklése. A kézjeles szolmizálás előkészítése. A visszhangjáték, kérdés-felelet játék szöveggel és dallammal. Ütemérzék fejlesztése, 2/4 ütemsúlyok kiemelése a lüktetésből. Ritmuszenekar alakítása, ritmushangszerek kezelése. Osztinátó kíséretek, a többszólamúság iránti érzék fejlesztése, megalapozása. A zenei ismeretek terén tudatosabb ismeret elsajátítás történik. A gyermekek megismerkednek a tá és ti-ti ritmusnevekkel, felismerik, hangoztatják ritmusmotívumokon és dalokon keresztül. A hangmagasság iránti érzék fokozása, magasabb, mélyebb hangok felismerése, megnevezése, kifejezése térben /kézjelek/,éneklés megváltozott kezdőhangról. Hangszínérzék fejlesztése,a környezet zörejei, a csend „hangjai” hangszerek hangjai, az emberi hangok különbözősége. Dinamikai érzék fejlesztése, halk-hangos felismerése, megnevezése, gyakorlása változatos módon. Tempóérzék fejlesztése, tartalomnak megfelelő hangerő és tempó megválasztása. Zenehallgatásra nevelés életkoruknak megfelelő gyermekdalok, népdalok, alkalmi dalok, műdalok, műzenei szemelvények, kánonok,, két vagy több szólamú művek figyelmes meghallgatása. Gépzenei szemelvények hallgatása. Komplex (intellektuális) képességek fejlesztése. Formaérzék fejlesztése a gyermekdalok motívumainak tagolásával, kifejezése változatos módon. 69

Belső hallás fejlesztése dallambujtatással, dallammegszakítással. Emlékezőképesség fejlesztése dalfelismeréssel, változatos visszhang játékkal. Alkotóképesség

és

kreativitás

fejlesztése

dallam,

ritmika,

mozgás

improvizációkkal.

9.2 Játékos idegen nyelvismeret Cél: Az óvodás gyermek idegen nyelvi artikulációjának alakítása. Feladat: Megismerjék a másságot, gazdagítva dallamvilágukat, mozgáskultúrájukat megismerve más népek hagyományait, ünnepeit. A tevékenység tartalma: Az óvodás gyermek megfigyelőképessége és utánzóképessége révén könnyen sajátíthatja el a bemutatott gesztusokat, s a mimika játékát. Legideálisabb a játékos nyelvoktatás az óvodában, ha középső csoporttól kezdődik, s a csoport óvónője foglalkozik az idegen nyelv megismertetésével. Így a nyelv használata beépülhet a gyermekek mindennapjaiba. A témaköri feldolgozások magyarul mindig megelőzik a németet,vagy az angolt. Feldolgozásuk komplex foglalkozásra épül, ahol rajzolnak, énekelnek, barkácsolnak, körjátékokat, szituációs játékokat játszanak a gyerekek. Minden témához sok dal, vers, játék kapcsolódik. Középső, ill. nagycsoport végére az aktív szókincs 2-300, ill.3-500 szó. Sok eszköz használattal, mert a gyerekek a cselekvést, jelen esetben a nyelvtanulást 70

mindig valamilyen konkrét dologhoz kötik. A Kommunikatív készség erősítésére, s a szókincs bővítéséhez szükséges, hogy a gyerekek testközelbe kerüljenek az eszközökkel, amikkel a nyelv tanulását motiváljuk. Minden témakört legalább kétszer, vagy többször újra fel kell dolgozni két-három hónap elteltével. Az újbóli feldolgozásnál új módszerrel, eszközzel, tartalmilag bővül. A nyelvhelyesség, kiejtés javítása érdekében elengedhetetlen, hogy a gyerekek gépi hangról is ismerkedjenek a nyelvvel. Az első félévben azért, hogy megtanulják felismerni, ill. elkülöníteni a nyelvet más nyelvektől, később, hogy a már ismert szavakat, mondatokat memorizálhassák, beszédjükbe beépítve szókincsüket, beszédkészségüket fejleszthessék. Témakörök: - Köszönési formák - Család - Színek - Gyümölcsök - Állatok - Testrészek - Bútorok - Számok 1-20 - Öltözködés - Étel, ital nevek - Virágok - Az időhöz kötött ünnepek, születésnapok

71

FELHASZNÁLT IRODALOM

Agárdy Sándor:

Praktikum az óvodai és az általános iskolai környezeti neveléshez mindenkinek. AQUA Kiadó Budapest 1995.

Angela Wilkes:

Első természetbúvár könyvem Passage Kiadó

Balázsné Szűcs Judit:

Miből lesz a cserebogár? Budapest Alex Typo Kiadó 1992 Szabadon, játékosan, örömmel

Balogh Éva:

Fejlődéslélektan I. jegyzet Hajdúböszörményi Óvónőképző Főiskola 1993

Bánki Vera - Bálványos Huba:

Differenciálás a művészeti nevelésben

Becsi Bertalan Sarolta Kunos Andrásné: Bíró Antalné:

Az óvodai testnevelés mozgásrendszere és feldolgozása Szakirodalmi személyiség gyűjtemény

Bodza Klára – Paksa Katalin: Magyar népi énekiskola 1 Dr. Budai Béla:

A személyiségfejlődés és nevelési szociálpszichológiája. 72

Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest Dankó Ervinné Dr.:

Az óvoda irodalmi nevelési kérdései korunkban (jegyzet) Dinasztia Kiadó Budapest 1994

Dr. Farkasné Dr. Patakfalvi Vígh Katalin: A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelve RAABE Kisgyermekek nagy problémák 2007. december Fábián Katalin:

Tevékenységközpontú nevelési program

Dr.

Fejlesztő tervek gyűjteménye

Fejes Erzsébet:

Miskolc 2009. Kanczler Gyuláné:

Mesélő természet Kincs Könyvkiadó, 1995

Forrai Katalin:

Ének az óvodában EDITINÓ MUSÍCA Budapest 1974

Gaál Sándorné - Kunos Andrásné: Testnevelési játékok anyaga és tervezése az óvodában Szolnok, Color Print Nyomda, 1996 Gulyás Pálné, Láng Edit, Vízy Istvánné szerkesztő:

Természetvédelem és környezetvédelem a nevelésben TKTE. Budapest 1997

Dr. Havas Péter:

A kisiskolások környezeti nevelése "Réce füzetek" Alapítvány a Magyarországi nevelésér Budapest 1993 73

Horváth Györgyné Kissné Takács Erika – Rákóczi Zoltánné: Az óvodás korú gyermekek megismerésének, fejlesztésének rendszere és eszköztára Debrecen Pedellus Tankönyvkiadó 2005. Lengyel Jánosné:

Tanuljatok meg élni a természettel Média Mix Kiadó

Huba Judit:

Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában Tankönyvkiadó 1991

Stöcker Károlyné (szerkesztésében): Játékpszichológia Jaen Piaget:

Szimbólumképzés a gyermekkorban Gondolat 1978

Jaen Piaget:

Válogatott tanulmányok

Kanczler Gyuláné dr.:

A környezeti nevelés pedagógiai és pszichológiai alapja ELTE TOFK Budapest 2001

Dr. Kárász Imre:

Ökológiai és környezetvédelmi alapismeretek TYPOTEX Kft. Budapest 1990

Kompetencia alapú óvodai program Kovács György – Bakosi Éva: Játék az óvodában Debrecen, Szerzői kiadás, 1995 Környezeti nevelés az iskolarendszer egészében és az óvodában Természet és Környezetvédő Tanárok Egyesülete Budapest 1996 74

Közoktatási Törvény 1993. és módosításai Kranz Flohri és Asztrid Schwgter: Találkozzunk az erdőben. ÖKOFÓRUM Alapítvány Labancz Györgyi szerkesztő: Óvodások környezeti nevelése "Réce füzetek" Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért Budapest 1998 Márványköviné - Jászberényi Ágnes szerkesztő: Látható természet I. Dr. Mester Miklósné.

Környezetismeret - környezetvédelem Apácai Kiadó Celdömölk 1994

Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Bp. Gondolat, 1978 Mozgásműveltség fejlesztése: Óvodai program Nagy Jenőné:

Óvodai programkészítés -De hogyan? NAT-TAN sorozat Budapest OKI. 1996.

Nagy Jenőné:

Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel JNSZM/INT 1997

Nagy Jenőné:

Csak tiszta forrásból Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel sorozat II. száma 2002 75

Nagy Jenőné - Németh Menyhértné Novákné Cseh Ibolya: Rajz, mintázás, kézimunka Módszertani könyv Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja. Óvónők Kincsestára – Módszertani kézikönyv RAABE Ötlettár a környezeti neveléshez Tiszta Forrás Egyesület Kazincbarcika 1997 Pereszlényi Éva – Porkolábné Balogh Katalin:

Játék-mozgás, kommunikáció Alciusz Bt. 1996

Perlai Rezsőné:

A matematikai nevelés módszertana (matematikai játékok) Nemzeti Tankönyvkiadó 1997

Perlai Rezsőné:

Matematikai nevelés gondolkodásfejlesztés az óvodában Magyar Pedagógiai társaság kisgyermek-nevelési Szakosztály 1990

Perlai Pezsőné:

Játék és tanulás

Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Alex - Típo Budapest 1992. Porkolábné Balogh Katalin: Szempontok az óvodáskorú gyermekek fejlettségének megállapodásához Szolnok JNSZM Intézet 1983

76

Pőcze Gábor - Terencsényi László: Pedagógiai program de hogyan? NAT-TAN OKI 1996 Programterv az óvodai testneveléshez Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola Programfüzetek III. Puki Istvánné:

Szarvas 1995 Konfliktus kezelés az óvodában RAABE 2009.

Rudolf Arnheim:

Vizuális élmény. Az alkotó látás pszichológiája Gondolat 1979

Sajátos nevelési gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, iskolai oktatásának irányelveiről Oktatási Miniszter II/2005 (III.1.) OM rendelete Stöchert Károlyné:

Játékpszichológia Eötvös József könyvkiadó Budapest 1995

Szarkáné Horváth Valéria: Az óvodai ének-zene foglalkozások módszertana Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest 1995 Székely Lajos: Dr. Takács Bernadett:

Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata 1999 Gyermekjáték terápia

Dr. Tóthszőllősyné - Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Budapest For.Co Kft. és a Váci OFSZET Kft. 1994 77

Törzsök Béla:

Zenehallgatás az óvodában Zeneműkiadó Budapest1982

Turmezeyné Heller Erika – Balogh László: Zenei tehetséggondozás és képességfejlesztés Vásárhelyi Tamás és Viktor András szerkesztő:

Nemzeti környezeti nevelés és stratégia

Villányi Györgyné szerkesztő:

Óvodavezető kézikönyve I-V. OKKER Oktatási Iroda 1995-96

Villányi Györgyné:

Tanulmányok a kisgyermek nevelésről

Zilahi Józsefné - Stöchert

Óvodai nevelés játékkal, mesével.

Károlyné - Dr. Ráczné -

Eötvös Kiadó Budapest 1997

Dr. Főző Klára:

78

79