KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK ÉPÍTŐK ÚTI TAGÓVODÁJÁNAK HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK ÉPÍTŐK ÚTI TAGÓVODÁJA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK ÉPÍTŐK ÚTI TAGÓVODÁJÁNAK HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

KAZINCBARCIKA, ÉPÍTŐK ÚTJA 2 1

A MUNKA VÁRHAT, AMÍG MEGMUTATOD A GYERMEKNEK A SZIVÁRVÁNYT, DE A SZIVÁRVÁNY NEM FOGJA MEGVÁRNI, HOGY ELVÉGEZD A MUNKÁT!

2

TARTALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ....................................................................................... 4 1. Az óvoda objektív feltételrendszere ........................................................................ 7 1.2. A Pedagógiai Program megvalósításának eszközrendszere ........................... 8 2. A program célfejezete ........................................................................................... 10 2.1. Óvodai nevelés célja, feladata ....................................................................... 10 3. Az óvodai nevelés általános feladatai ................................................................... 14 3.1 Egészséges életmód alakítása ....................................................................... 14 3.2 Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés .............................................. 19 3.3 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ...................... 23 4. Az óvodai élet megszervezése ............................................................................. 30 5. Az óvoda kapcsolattartási rendszere .................................................................... 32 6. Az óvodai nevelés tevékenységrendszere ............................................................ 35 6.1 Játék ............................................................................................................... 35 6.2. Műveltségi területek ....................................................................................... 39 6.2.1. Verselés, mesélés ................................................................................... 39 6.2.2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc .................................................. 41 6.2.3. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka .................................................... 44 6.2.4. Mozgásfejlesztés ..................................................................................... 46 6.2.5 A külső világ tevékeny megismerése........................................................ 50 6.3. Munka jellegű tevékenységek ........................................................................ 53 6.4. A tevékenységekben megvalósuló tanulás .................................................... 55 7. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ................................................ 56 8. Rendezvények, jeles napok, ünnepek .................................................................. 59 9. A pedagógiai munka egyéb színterei .................................................................... 61 9.1 Gyermekvédelem az óvodában ...................................................................... 61 9.2 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése ..................................... 63 9.3 Nemzetiséghez tartozó, gyermekek integrált, fejlesztő nevelése .................... 64 10. Tehetséggondozás ............................................................................................. 67 11. Nevelési időn túli szolgáltatások ......................................................................... 69 12. Dokumentáció ..................................................................................................... 70 Felhasznált irodalom ................................................................................................ 72

3

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről rendelkezése értelmében az óvodák Helyi Pedagógiai Programjuk alapján végzik szakmai munkájukat A 2005-ben alapított Kazincbarcikai Összevont Óvodák - eleget téve a törvényi előírásnak és törvény adta lehetőséggel élve - a következő tartalmi és törvényi szabályozások alapján készítette el Pedagógiai Keretprogramját, megtartva a jelenleg is érvényben lévő Helyi Pedagógiai Programokat. 

A többször módosított 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről



1997. évi XXXI. törvény és az ehhez kapcsolódó többször módosított kormányrendeletek a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról



363/ 2012. (XII. 17. ) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos Alapprogramjáról



20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről.



Ezt módosító 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet Egyes köznevelés tárgyú miniszteri rendeletek.



ENSZ Gyermekjogi Carta, a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezménye.



17/2013. (III. 1) EMI rendelet a nemzetiségi óvodai nevelésről.



32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei.



B. A. Z. megyei feladat ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv



Kazincbarcika város közoktatási koncepciója.



Kazincbarcika Város Önkormányzatának 3/2005-ös határozata.



Kazincbarcikai Összevont Óvodák Alapító Okirata

4

HELYZETELEMZÉS Óvodánk az Építők Úti Tagóvoda a Kazincbarcikai Összevont Óvodák egyik tagóvodája, 1962 január 18.-án nyitotta meg kapuját a gyermekek előtt. Földrajzi elhelyezkedése a természeti környezet közelsége miatt szerencsésnek mondható. Közel van a Csónakázó tó,a Várdomb, Városi Sport Központ,Pincesor játszóterek, orvosirendelők, gyógyszertár üzletek amelyek minden évszakban a tapasztalatszerzések, kirándulások kedvelt helyszínei. Óvodánk vonzáskörzete vegyes képet mutat, így a gyermekek lakó-telepi lakásokból modern családi házakból, herbolyai és a sárosvölgyi kolóniákból is érkeznek hozzánk. Sajnos a városnak ezen a részén sok olyan család él, ahol hátrányos helyzetként megtalálható a kedvezőtlen szociokulturális háttér. Jelen van az anyagi bizonytalanság, a munkanélküliség az alacsony fokú iskolázottság. A családok közül vannak akik nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Óvodai nevelésünk nyitott, felkészült és lehetőséget biztosít a gyermekeknek /a családok által közvetített/ önazonosságuk megőrzésére, ápolására, erősítésére. Nevelőtestületünkre jellemző az inkluzív pedagógiai szemlélet amit a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése során is eredményesen kamatoztatunk. Ezeknek a tényeknek a figyelembevételével készült el Helyi Pedagógiai Programunk, amely a gyermekek mindenek feletti érdekét veszi figyelembe és amely lehetőséget biztosít,hogy a gyermek önmagához képest, a saját ütemében, segítő, támogató, környezetben és optimális minőségi nevelés biztosításával fejlődjön. Tevékenységközpontúság, komplexitás és pedagógiai sokszínűség, amely áthatja az egész nevelési folyamatot a tervezéstől a megvalósításig, ugyanakkor lényeges hangsúlyt fektetünk a gyermekek alapvető tevékenységére, a játékra. Meghatározó az eltérő szociális környezetből érkező gyermekek részére az esélyegyenlőség megteremtése. Elfogadó közösségben beilleszkedésük segítése és az emberi kapcsolatok kialakításában a bátorító nevelés fontossága.

5

Munkánk eredményességének alapja a jó kapcsolat kialakítása a szülőkkel a bizalmon alapuló együtt nevelés, továbbá nagyon fontos a szakmai együttműködésben résztvevő partnerintézmények segítsége. Mi nyitottak vagyunk ugyanis a különbözőségek elfogadása, a tolerancia, a segíteni akarás, a példamutató magatartás az ami jellemzi az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítő dolgozók hozzáállását Lényegesnek tartjuk a Helyi Pedagógiai Program magas szakmai színvonalon való működtetését. Meggyőződésünk, hogy prevenciós pedagógiai munkánkkal nagymértékben hozzájárulunk a kudarc nélküli iskolakezdéshez. Tudjuk, hogy távlati céljaink tükrében a gyermeki önkifejezésnek

teret

adó

szemlélettel,

önálló

véleményalkotás

és

döntésképesség

fejlesztésével, a gyermeki személyiség fejlődésében a szokás és norma rendszer megalapozásával sikerül felkészíteni gyermekeinket az életre és az együttélésre. Hogy jó úton haladunk, annak legfőbb bizonyítéka az, hogy gyermekeink boldogok, nyitottak érdeklődőek, önállóak. Van szabály és feladattudatuk, jól érzik magukat és szeretnek óvodába járni.

Tagintézményünk orientációja Óvodánk 1962-től fogadja a gyermekeket. Nevelői,

elfogadó

közösségként,

kiemelt

feladatunknak tartjuk az eltérő szociokulturális környezetből

érkező

gyermekek

részére

az

esélyegyenlőség megteremtését, a gyermekek testi,

lelki

jólétének,

szocializációjának,

egészséges fejlődésének biztosítását. A

szülők

megnyerésével,

bevonásával

az

egészséges életvitel iránti igény megalapozását. Munkánk eredményességének alapját a szülőkkel való jó kapcsolat kialakításában, a bizalmon alapuló együttnevelésben látjuk 6

1. Az óvoda objektív feltételrendszere 1.1 A Pedagógiai Program megvalósításához rendelkezésre álló szakmai képesítések: Óvodánk 5 vegyes életkorú gyermekcsoportjának 110 férőhelyén fogadjuk a gyermekeket A nevelő-oktató munkát 11 fő óvodapedagógus, ebből 1 fő tagóvoda vezető mellett,5 szakképzett dajka, 1 konyhai kisegítő, 1 karbantartó segíti. Jó színvonalú a nevelőtestület pedagógiai kultúrája. Aktívak, munkájukban kezdeményezőek, kreatívak. Jó a közösségi szellem a kollegiális viszony az együttműködés. A Helyi Pedagógiai Program megvalósításához rendelkezésre álló szakmai képesítések    

2fő Vezető óvodapedagógus szak 1 fő Fejlesztő pedagógus 1 fő Mentálhigiénés egészségfejlesztő szakember 2 fő Szakvizsgával rendelkező a fent megjelöltek közül

             

2 fő Környezetvédelem az óvodában 1 fő Szív kincsesláda program 1 fő Szem a lélek tükre program 2 fő Környezetvédelem az óvodában 1 fő Néphagyomány-néprajz 2 fő Agyagművesség kezdő és haladó képzése 1 fő ECDL Start 5 fő Számítógép kezelő 1 fő Szociális Készségek és Képességek fejlesztése az óvodában 3 fő Vizuális játékok, érdekes technikák, eszközök a gyakorlatban 1 fő Mozgásterápia a tanulási zavarok fejlesztésére 2 fő Életvezetési ismeretek

Továbbképzési törekvéseink mindig támogatást kaptak, ezt igazolják a szakvizsga megszerzésén kívül a számtalan posztgraduális, valamint tanfolyam jellegű szakosító tanúsítványok. Az önképzés belsőigény, munkahelyi elvárás, a minőségi munka egyik feltétele, biztosítéka. A nagy tapasztalattal rendelkező dajka nénik, jó összhangban végzik munkájukat az óvodapedagógusokkal. A csoportban egymás iránt tiszteletet tanúsító, elfogadó, egymás munkáját megbecsülő, egymáshoz ragaszkodó kollégák dolgoznak. 7

1.2. A Pedagógiai Program megvalósításának eszközrendszere A földszintes épületre a családias légkör jellemző, amelyhez egybefüggő játszóudvar tartozik és amely nincs csoportonként elhatárolva. Ezt a gyermekek szabadságérzetének és a játékválasztás lehetőségének biztosítása érdekében fontosnak tartjuk. Az udvarrészen a füves, betonozott területek, a homokozók,ügyességet és mozgást fejlesztő játékok, nyári időben az árnyékos területek biztosítják a változatos tevékenység lehetőségét. Jelenleg több mobil,udvari eszközzel rendelkezünk. Óvodánk játszóudvarának korszerűsítése, karbantartása az adott lehetőségekhez képest folyamatosan megvalósítandó feladat.

Az óvoda öt csoportjában vegyes életkorú csoportokat alakítottunk ki. Ebben a szervezési formában biztosított a modellkövetés, utánzás feltétele, eredményesebb a szocializálódás, az önállóság tanulása. A gyermekek megtanulnak alkalmazkodni, fokozódik empátiás képességük, természetesebben fogadják a különbözőséget A már kialakult, nagyok által alkalmazott szokásrend, viselkedés a kicsik számára természetes velejárója az óvodai életnek. Az eltérő fejlettségű gyermekek nem szigetelődnek el. Mindenki talál partnert vagy támogatót. A

csoportszobák

esztétikusak, színhatásúak. tevékenységhez

szépek

tiszták,

jellemzően

egyedi

A

gyermeki

szükséges

tárgyi

felszereltség rendelkezésre áll. Lehetőség van minden fajta játék játszására, változatos tevékenységekre Célszerűen variálható térelválasztókkal,zugok, kuckók alakíthatók ki.

8

Kedvelt játszóhelyek a galériák. . Jól szolgálják a baráti kapcsolatok alakulását. Erre szüksége lehet bármelyik kisgyereknek, ha alkalmanként egyedül kíván lenni, a barátoknak is, ahol a társas kapcsolatuk erősödhet. Különböző tevékenységek végzéséhez /rajzolás,festés, agyagozás,barkácsolás,szövés/ állandó helyen a gyermekek számára elérhető közelségbe kerülnek elhelyezésre az eszközök. Fontos feladatunk a megfelelő játékeszközök biztosítása. Óvodánk nem rendelkezik tornaszobával, így a Városi Sportcsarnokban heti egy alkalommal kaptunk lehetőséget a testnevelés foglalkozások megtartására. Felszereltség szempontjából megfelelően ellátott terület a mozgásfejlesztő tevékenység és a kognitív cselekvési képességek fejlesztése. A tornaszereket, kézi szereket, eszközöket szeretnénk bővíteni speciális eszközökkel, az elhasználódottakat pedig lecserélni. Melegítő konyhával rendelkezünk. Tagóvodánkban a gyermekek étkezését a Barcika Príma Kft látja el..

Felszereltségünk: Az eszköznormában megfogalmazottak jelentős részben rendelkezésünkre állnak, de folyamatos felújításra és pótlásra szorulnak. Lehetőségeinkhez mérten, a gyermekek szükségleteinek megfelelő modernebb eszközök (bútorok, stb.) beszerzésére törekszünk. Különös gondot fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzésére. Az intézmény helyi pedagógiai programja a nevelési specifikumokat figyelembe véve a rendelkezésre álló tárgyi feltételekkel megvalósítható. Az eszközfejlesztési tervünk 5 évre ütemezve – a fenntartó költségvetésének függvényében, élve a pályázati lehetőségekkel – célozza meg a tárgyi feltételek minőségi fejlesztését.

9

2. A program célfejezete „Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek, Megtanulják az igazságosságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek megerősítve élnek, Megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva, barátságban élnek, Megtanulják megtanulni a szeretetet a világban.” (Dorothy Law Holt: „Egy élet a kezedben”)

2.1. Óvodai nevelés célja, feladata Cél: 

A gyermekek érezzék jól magukat az óvodában. Az őket megillető jogok tiszteletben tartásával fejlődjenek sokoldalúan, harmonikusan, életkori és egyéni fejlődési ütem szerint.



Bontakozzanak ki egyéni képességeik, hogy felkészülten, az optimális fejlettségi szintet figyelembe véve, örömmel lépjenek a következő életszakaszba, képesek legyenek az iskolai élet megkezdésére.



A nevelési folyamatban minden gyermek egyformán szeretetteljes és magas színvonalú nevelésben részesüljön, a meglévő hátrányok csökkenjenek.

10

Feladat: 

A családi nevelés kiegészítése, segítése, hátrányok csökkentése.



Elfogadó, befogadó, biztonságos, érzelemmel teli, ingergazdag, esztétikus környezet biztosítása.



Olyan pedagógiai környezet természetessé

válik,

az

kialakítása, ahol

óvodapedagógus,

a

a befogadó attitűd nevelőmunkát

segítő

munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt, mely nem enged teret semmilyen előítéletnek. 

Emberi értékek közvetítése.



Sokszínű, életkornak megfelelő tevékenységek szervezése.



Ismeretek komplex bővítése, egyéni képességek fejlesztése.



Az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődésének közvetlen segítése.



A gyermekek kompetenciájának erősítése.



A sajátos nevelési igényű, valamint a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátása. Integrált nevelés megvalósítása.



Az egyenlő hozzáférés, gondoskodás biztosítása, az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése.



A gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és a tárgyi környezet biztosítása.

Gyermekkép: Gyermekeink legyenek:  boldogok  pozitív énképpel rendelkezők  kiegyensúlyozottak  nyitottak  önkifejezőek  kreatívak  érdeklődőek  önállóak 11

 együttműködők  különbözőséget elfogadók  szabály és feladattudattal rendelkezők Óvodakép: Az óvoda, nevelési intézmény, védő, óvó, szociális feladatokkal, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Az óvodában minden azért van, hogy a gyermek boldog legyen. A gyermeket körülvevő környezet legyen vonzó, esztétikus, biztonságos. A társas kapcsolatokat egymás elfogadása, tisztelet, szeretet, érzelmi dominancia, bizalom, jellemezi. Nevelésünkre jellemző az inkluzív pedagógiai szemlélet, a nemzetiséghez tartozó gyermekek önazonosságának megőrzése, ápolása, erősítése. A befogadó köznevelési rendszer kialakításához való aktív hozzájárulásunk része a multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása, a társadalmi integráció segítése.

Pedagóguskép: Pozitív érzelmekkel teli, feltétel nélkül elfogadó felnőtt közösség, melyre jellemző: 

pedagógiai elvek egységes szemlélete



egymás munkájának megbecsülése és tisztelete



pedagógiai optimizmus és humanizmus



gyermekszeretet és empátia



mintaadás



innováció



együttműködés



tolerancia



kreativitás



problémamegoldás



szociális érzékenység



szakmai felkészültség és igényesség



hivatástudat és a hivatásszeretet

12

Dajkakép: 

egymás munkájának megbecsülése és tisztelete



gyermekszeretet és empátia



mintaadás



együttműködés



tolerancia



problémamegoldás



szociális érzékenység



szakmai felkészültség

Nevelési alapelvek:  Az óvodás korú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a családi nevelés kiegészítése.  A gyermek életkoronként és egyénenként változó, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi, szociális lény.  A gyermeki személyiség feltétel nélküli elfogadása, tiszteletben tartása, megbecsülése.  Az alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodni.  A játék kiemelt tevékenység.  A szabad játék mással nem helyettesíthető.  Komplexitás és pedagógiai sokszínűség tervezéstől a megvalósításig.  A pedagógiai munkát segítők számára a helyi pedagógiai program, és a csoportszintű tervezési feladatokat ismerete elengedhetetlen. Küldetésünk: A ránk bízott gyermekek nevelése, amely során megvalósul a gyermekek szükségleteinek kielégítése, magasabb szükségletek iránti igényük kialakítása, egyéni ütemű fejlődésük elősegítése, tudatos fejlesztése, inkluzív pedagógiai szemlélettel. A sajátos nevelési igényű, és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált nevelése (beillesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás).

13

3. Az óvodai nevelés általános feladatai 3.1 Egészséges életmód alakítása Cél: 

A

gyermek

egészséges

életvitelének

alapozása,

egészségének

védelme,

megőrzése, óvása. 

Testi - lelki - szociális egészségnevelés.



A gyermek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása, környezettudatos magatartás megalapozásával az egészség fejlesztése, védelme

Feladat: 

Egészséges, esztétikus, biztonságos környezet kialakítása.



A

gondozás

keretében

a

gyermekek

testi

szükségletének,

mozgásigényének, edzettségének biztosítása, egészségének védelme. 

Megfelelő szokásrendszer kialakítása.



Környezettudatos magatartás megalapozása.



Sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni szükségleteinek kielégítése.



Szakemberek bevonásával – szülővel együttműködve – prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelés.



Mintaértékű életvitel közvetítése a család felé.

Alapelvek: 

Az egészség érték.



A testi, lelki, szociális egészség egyformán fontos.



A biológiai szükséglet kielégítése minden más szükséglet alapja.



A szükségletek kielégítésében fontos szerepe van a felnőtt - gyermek meghitt, empatikus kapcsolatának.

14

Tartalom: Az egészséges életmódra nevelés kiemelt jelentőséggel bír mindennapjainkban. Jellemző, hogy a gyermekek különböző kulturhigiénés környezetből kerülnek óvodába és a családi nevelés alapozó, szokáserősítő, támogató hatása is nagyon eltérő. Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy a szülők megnyerésével, bevonásával elkezdjük az egészséges életvitel iránti igény megalapozását óvodásainknál. Fontos számunkra a gyermekek testi jólétének, egészséges fejlődésének biztosítása. Szélsőségeket, különbözőségeket tapasztalunk, ezért minden területen figyelembe vesszük az egyéni munka ritmust, az egyéni sajátosságokat. Előrelépést akkor érhetünk el, ha a segítségnyújtás és az elvárás arányaira odafigyelünk. Az egészséges életmód nevelésének feltételei. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy az óvoda épülete, udvara, segítse a hatékony nevelőmunka megvalósulását. Az udvar felszereltsége, eszközökkel való ellátottsága (tisztálkodási felszerelések, felnőttek munkavégzését segítő eszközök, nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök, speciális eszközök,egészség és munkavédelmi eszközök) biztosítja az egészséges életmód, testápolás és az egészségmegőrzés szokásainak alakítását. Az óvoda épületének, udvarának karbantartását folyamatosan végezzük. Az udvar kialakítása és meglévő eszközeink, lehetővé teszik a gyermekek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítését. Az óvoda helységeinek bútorzata, berendezési tárgyai biztosítják a gyermek fejlődéséhez szükséges igényes és biztonságos környezetet. A kihasználó helységek WC, mosdó,nevelői stb használatának rendje jól kialakított. Az egészséges életvitel igényének alakítása Testápolás Különösen fontos, hogy a gondozáshoz, bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, orr tisztántartásához, minden gyermek egyéni eszközzel rendelkezzen. A gyermekek ruházatának esztétikus tárolása megoldott. Figyelembe vesszük a testápolási szokások alakulásának fokozatait, az igény és igényesség megjelenését. Igyekszünk összehangolni a család és az óvodai szokásokat. Nagy figyelmet fordítunk a hátrányos szociokulturális körülmények közül érkező gyermekek testápolási szokásaira. 15

Öltözködés A családdal való együttgondolkodás az alapja annak, hogy a gyermekeknek tiszta, praktikus, kényelmes öltözete legyen: 

napközben a csoportszobában



udvari séta, levegőzés alkalmával



az udvari levegőzés, mozgásfejlesztés idején



pihenéskor



ünnepi alkalmakkor

Táplálkozás Az

egészséges

táplálkozás

szokásrendszerének

kialakításával

próbálunk

nyújtani

modellt

családoknak. ismertetjük

Egy a

hétre

szülőkkel

az

a előre

óvoda

étrendjét. Jól ismerjük egy-egy gyermek kedvelt ételét, nem kedvelt ételét, étkezési szokásait figyelemmel kísérjük ezek alakulását.

Gyümölcsnapok beiktatásával elfogadjuk a szülők segítő támogatását. Különös gondot fordítunk a nap bármely szakában a folyadék pótlására. Az étkezések alkalmával a pedagógus a modell szerepét tölti be, különösen figyelünk a terítés, az ételek tálalásának esztétikájára, hogy legyen nyugodt tempója, öröme az étkezésnek. A lebonyolítás szervezettsége ideálisra csökkenti a várakozási időt. Pihenés, alvás, levegőzés A tevékenységeket úgy szervezzük, hogy amikor csak lehet ezeket a gyerekek a szabad levegőn végezzék. Figyelembe vesszük és tiszteletben tartjuk a gyermekek pihenési szokásait.

16

Minden pihenés előtt alaposan szellőztetjük a csoportszobát, hogy a saját ágyneműikben és a viszonylag kényelmes fekhelyen a nyugodt pihenést biztosítsuk. A nyugtalan gyermekekre odafigyelünk és mindent megteszünk nyugalmuk érdekében. A gyermekek testi fejlődésének elősegítése. A gyermekek egészségének védelme, edzése A gondozási, a testi nevelési, a mozgásfejlesztési feladatok ellátásával, a higiénés szabályok betartásával, biztosítjuk óvodánkban a gyermeki szervezet általános védekezőképességének fokozását, a betegségek megelőzését. A gyermekek egészségügyi ellátásait az orvos és a védőnő óvodánk vezetőjével egyeztetett rend szerint végzi. Preventív fogászati ellátásban is rendszeresen részt vesznek óvodásaink. Az egészségügyi vizsgálatok lebonyolításában az óvoda pedagógusok közvetítő szerepet vállalnak a család és orvos, védőnő között. A baleset megelőzés, a gyermek testi épségének védelme óvodavezető, óvodapedagógus, minden dolgozó feladata. Minden évszakban, tudatosan, körültekintően használjuk az edzés lehetőségeit természetesen a fokozatosság, rendszeresség elve megtartása mellett. Figyelembe vesszük egy-egy gyermek egyéni érzékenységét, egészségi állapotát. A gyermek egészségnevelésének, egészségének védelme, edzése során mindig mindenhol jelen van-e a derűs, nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó légkör. Mozgás a gyermek mozgásigényének kielégítése Folyamatos feladatnak tekintjük az egészséges életmódra nevelés során a mozgástevékenység megerősítését, a szükséges és elégséges szabályok megtanítását. Változatos mozgásformákat biztosítunk. Minden esetben figyelembe vesszük a gyermekek terhelhetőségét, egyéni képességeit. Rendszeresen biztosítunk spontán és szervezett mozgáslehetőségeket. Szervezett programok keretében a szülők bevonásával próbájuk felhívni a mozgás fontosságára a figyelmet.

17

Fontosnak

tartjuk

a

kapcsolattartást

a

partnerintézményekkel, akik prevenciós és korrekciós

munkánkban

mindig

a

segítségünkre vannak. Igénybe vesszük. városunk

sportolásra,

mozgásra

és

kirándulásra alkalmas helyeit: csónakázó tó, uszoda, sport központ. Az egészséges életmód, a gondozás a testápolás,

az

egészségmegőrzés

szokásainak alakítása. A gondozási feladatok teljesítése nagymértékben segíti a gyermek szükségleteinek, komfortérzetének kielégítését:



-

megteremti a nevelési hatások komplex érvényesülésének feltételeit,

-

alapja a jó szokások kialakításának.

Fontosnak tartjuk a gyermek életkorának megfelelő életritmus kialakítását, melynek során figyelembe vesszük a különböző otthoni körülmények közül érkező gyermekek egyéni igényeit. Rugalmasan a gyermekek idejét tudatosan az aktuális élettani szükségleteit figyelembe véve tervezzük.



Az önkiszolgálási tevékenységek célzottan alakítják a gyermek én-képét, önállóbbá válását.



Az önkiszolgáló feladatok végzése közben biztosított az óvodapedagógus a felnőtt részéről a gyermek egyéni ismerete, a segítőkészség, a tapintat, a türelem.



Fontosnak tartjuk az elég időt és alkalmat a tevékenységek többszöri gyakorlására.



Arra törekszünk, hogy megfelelő légkörben történjen a gondozási feladatok teljesítése, az önkiszolgáló feladatok elvégzése.



Minden tevékenységet tudatos, pontos szóbeli megerősítés kísér.

18

3.2 Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Cél: 

Bizalmon és szereteten alapuló óvodai légkörben alakuljon: én tudatuk, önérvényesítő törekvésük, feladattudatuk és a társas együttélés szokásai, normái, szabályai.



Modellértékű, befogadó attitűd, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára. A különbözőségek tisztelete, elfogadása, sajátosságainak megismerése, kezelése egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazított fejlesztéssel.



Erkölcsi tulajdonságok, norma és szokásrendszer alapozása.

Feladat:

 Barátságos, családias, nyugodt, szeretetteljes, biztonságot nyújtó légkör megteremtése.  A gyermekek erkölcsi, szociális, esztétikai érzékenységének fejlesztése.  Erkölcsi tulajdonságok: együttérzés, segítőkészség, önzetlenség alakítása.  Szokás és normarendszer megalapozása, hagyományok, élmények, tevékenységek, programok biztosítása.  Hazaszeretetre nevelés. A szűkebb és tágabb környezet megismertetésével a szülőföldhöz való kötődés alapozása.  Felnőtt- gyermek és gyermek-gyermek elfogadó érzelmi alapokon együttműködő kapcsolatának alakítása.  Szociokulturális hátrányok csökkentése, egyenlő hozzáférés biztosítása.  Toleranciára-különbözőség elfogadására, tiszteletére való nevelés.  Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek felismerése,- szükség esetén megfelelő szakemberek bevonása.  Modellkövetés, pozitív mintaadás.

19

Alapelvek: 

Modell értékű az óvodában dolgozó felnőttek kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.



A családdal való közvetlen kapcsolattartást a nevelésben a partnerség, a kölcsönös korrekt tájékoztatás és diszkréció jellemzi.



Pozitív érzelmi viszony a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezethez (család, haza, otthon).

Tartalom: Beszoktatás, befogadás A szülőkkel együtt történő és a gyermek igényeihez alkalmazkodó beszoktatást tartjuk fontosnak. A gyermeket fogadó felnőtteknek pozitív érzelmi kisugárzása, elfogadó és segítségnyújtó magatartása van. A kialakult szokásrendszerű befogadó gyermekközösség, nagyban megkönnyíti a beszoktatás folyamatát Társas kapcsolatok Az óvodapedagógus-gyermek és gyermek-dajka kapcsolat a bizalom alapjára épül, elfogadjuk a különbözőségeket, s az egyéni bánásmódot alkalmazzuk. Elsődlegesen a gyermek igényeit tartjuk szem előtt, de a szülők kérését is figyelembe vesszük. Tevékenységeikbe, kezdeményezéseikbe, játékukba való bekapcsolódáson keresztül mutatjuk meg és erősítjük a helyes magatartásformákat. Együttműködőek, támogatóak, empatikusak vagyunk. Gyerek-gyerek Az óvónő és a dajka személyes példamutató magatartásának segítségével a gyermekek feltétel nélkül elfogadják egymást. A gyermek kielégítheti természetes társas szükségleteit, elfogadja a különbözőségeket és tiszteli azt. A vegyes csoport összetételéből adódó társas kapcsolatokat erősítjük. A csoportszoba berendezéseit céltudatosan úgy alakítjuk, hogy az szolgálja a baráti kapcsolatok elmélyülését. A kialakult társas kapcsolatokat, baráti kötődéseket erősítjük, segítjük a magányosan sodródó, peremszéli gyermekek kapcsolatteremtését. Ünnepek az óvodában Nemzeti ünnepeink Télapó Karácsony Farsang Gyermeknap 20

Anyák napja Hagyományaink  Adventi játszóház  Idősek hete  Születésnapok  Családi vetélkedő  Ovis gála Városi szintű szervezések  Városi gyermeknap  Színház, mozi  Kihívás napja Jeles napok  Víz világnapja  Föld napja  Állatok világnapja  Madarak és fák napja Erkölcsi ítéletek Rácsodálkoztatjuk a gyermeket a természeti és emberi világra, tapasztalati ismeretnyújtás során felfedeztetjük a jóságot és a szépséget, rámutatunk a helyes és helytelen megítélésére. Az óvodai élet szervezése és tárgyi feltételei, továbbá az óvodában dolgozók példamutató magatartása segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak/pl. együttérzés, segítőkészség, önzetlenség,

figyelmesség/

és

akaratának

/önállóságának,

önfegyelmének,

kitartásának,

feladattudatának, szabálytudatának/fejlődését. Az erkölcsi normákkal megismertetjük a gyereket, a helyes erkölcsi viselkedési formát betartatjuk. A felnőttek, idősek tiszteletére, megbecsülésére, segítésére nevelünk. Közösségért végzett, s egyéni fejlettségi szinthez alkalmazkodó tevékenységeket szervezünk. Életkornak megfelelő gyermek közeli élmények biztosításával hozzásegítjük őket a tapasztalati ismeretszerzéshez. Megismertetjük a szűkebb és tágabb környezetüket, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.

21

A nemzeti ünnepekről való megemlékezések során a hazafiasság, hazaszeretetre nevelést, a nemzeti hovatartozást, magyarságtudatukat erősítjük. Pozitív gondolkodásra, tenni akarásra ösztönözzük a gyermeket. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy értelmi, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt valamint a kiemelkedő képességű gyermek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, ezért szükség

esetén

megfelelő

szakemberek/.pszichológus,

logopédus,

gyógypedagógus,

fejlesztőpedagógus közreműködését vesszük igénybe. Szervezési elvek, keretek: 

A programoktól, tevékenységektől függően egyéni, mikro csoportos és csoportos szervezeti formák alkalmazása.



A gyermekek egyéni fejlettségének és életkori sajátosságainak figyelembe vétele a közös élmények, szokások és hagyományok szervezésénél.



A különböző szociokulturális környezetből érkező gyermekeknél és a sajátos nevelési igényű gyermekeknél a fejlődésüket leginkább elősegítő egyéni bánásmód előtérbe helyezése.

22

3.3 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Cél:  Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés.  Az anyanyelvi és kommunikációs képességek kibontakoztatása.  A gyermekek kompetenciáinak fejlesztése, élményszerű megtapasztalással, játékban és játékos tevékenységekben.

Feladat: 

Beszélő, ösztönző környezet biztosítása.



A gyermeki beszédkedv, kifejező képesség, szókincs fejlesztése.



Beszédkészség felmérése, a beszédhibák javítása szakemberek segítségével.



A kommunikáció különböző formáinak alakítása.



Tervszerű egyéni képességfejlesztés.



A különböző élethelyzetekben, tevékenységekben sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás útján történő ismeretszerzés, felfedezés lehetőségének biztosítása, azok rendszerezése.



Értelmi képességek, képzelet és kreativitás fejlesztése.



Hátrányok leküzdése, prevenció, tehetséggondozás.

Alapelvek: 

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében jelen van.



Az óvodás gyermek tanulása belső késztetésen alapul.



Az óvodás gyermek gondolkodása cselekvő, szemléletes.



Az értelmi nevelés eszköze, módszere és színtere a játék és a játékos tevékenység.



A gyermek tanulását a játékok, tevékenységek során: -

a kíváncsiság

-

a megismerési vágy

-

az utánzási kedv 23

-

a sikerélménye motiválja.



Komplexitás és differenciálás.



A tanulás a gyermek részéről játék, az óvodapedagógus részéről tudatos, tervszerű tevékenység.



Az óvodapedagógus pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

Tartalom: Kognitív képességek fejlesztése Észlelési funkciók, figyelem fejlesztése A percepció nyomon követése azért fontos ebben az életkorban, mert a finommotorikus struktúrák fejlődése mellett a 3-7 éves kor szenzitív periódus az észlelési funkciók tekintetében is. Az észlelés többet jelent, mint az érzékelés, amely egy fiziológiai folyamat. Ezzel szemben az észlelés az érzékelés kérgi szinten történő tudatosodása az agyban. Az észlelésen belül megkülönböztetünk: taktilis, vizuális, akusztikus és térészlelést. Vizuális észlelés tartalma:  vizuális zártság-egészlegesség  vizuális helyzet felismertetése ( rész-egész viszonya)  színfelismerés  vizuális ritmus  vizuális időrendiség  alak- forma állandóság Akusztikus észlelés tartalma  akusztikus figyelem  zajok-zörejek differenciálása  zenei hangok differenciálása  beszédhangok differenciálása  akusztikus alak- háttér differenciálása

24

Térészlelés tartalma iránya Alapja a testséma ismerete, melynek fokozatai: 

testrészek ismerete



test személyi zónájának ismerete(elől-hátul, fent-lent, jobb-bal)



testrészek funkciója, testfogalom

 Tájékozódás a térben 

névutók használata



irányok

Tájékozódás a síkban Figyelem fejlesztése Lehetőség szerint játékos formában tudatosan gyakoroltatjuk a szem mozgatását, mert ez a figyelem és észlelés alapja. Ha ez pontatlanul működik, akkor a gyerekek nem tudják végrehajtani a nagyobb koncentrációt igénylő gyakorlatokat. Tartalma: 

a fej mozdulatlan, a szem mozog a tárgy vagy a kéz után.



a tekintet közelítése, távolítása



gyakorlatok csukott szemmel

Emlékezet fejlesztése Az emlékezet fejlesztés nem a versek monoton betanulását jelenti, hanem más és messze túlmutat ezen. Fontos, hogy gyermek közeli tevékenységekbe ágyazottan (játék, mozgás, ritmus, humor) segítsük a versek, mesék, mozdulatok, helyzetek, színek, illatok, érzések, élmények, tárgyak felidézését és emlékezetbe vésését. Gondolkodás fejlesztése A gondolkodás a valóság megismerését jelenti. Az óvodások gondolkodása konkrét, szemlélethez kötött. A gondolkodási műveleteket játékkal, tevékenykedtetéssel, mozgással, manipulációval tudják elsajátítani. Fejlesztendő gondolkodási műveletek: tájékozottság, fogalomismeret, összehasonlítás, megkülönböztetés, következtetések, analízis, szintézis, konkretizálás, általánosítás, téri25

időbeli viszonyok, szimmetria, számolási képesség, számfogalom, problémamegoldó képesség. Képzelet (kreativitás) fejlesztése A képzelet az a megismerési folyamat, melyben a valóság képi reprezentációja megjelenik a tudatban. Az a képesség megélt tapasztalatokon alapul, ezért sokszínű és sokoldalú tapasztalat-

és

élményszerzést

biztosítunk

a

gyermekek

számára.

Teret

adunk

önkifejezésüknek, kreativitásuknak a játékban és a különböző tevékenységekben egyaránt. Anyanyelvi képesség fejlesztés A

napi

tevékenységek

beszédkészségének,

során

anyanyelvi

a

gyermekek

kultúrájának,

beszédtechnikájának,

komplex

kommunikációs

szókincsének, fejlesztésére

törekszünk, s teret adunk a gyermekek sokszínű, adekvát önkifejezésének lehetőségére. Az óvodapedagógusok saját példájukkal(odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés, tiszta artikulált

beszéd),

kommunikációs

helyzetek

teremtésével,

a

gyermekek

közötti

kommunikáció ösztönzésével segítik a gyermekek anyanyelvi képességeinek kibontakozását, fejlődését. Nagy hangsúlyt fektetünk a metakommunikációs ismeretek gazdagítására:érzelmeket kifejező gesztusok, arckifejezések, testtartások megfelelő alkalmazásával. A kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik eszköze, ezért egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. Továbbá szem előtt tartjuk, hogy az alap kultúrtechnikák elsajátításának feltétele a megfelelő nyelvi fejlettség. A kommunikáció által erősödik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei, kapcsolatai, fejlődik beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája, stílusa. A beszédtechnikai, légzéstechnikai, artikulációs hibákat nem direkt javítgatással, hanem spontán beszélgetésekben, illetve a vers- és mesemondásnál mintaadással végezzük. A beszéd alaki hibáinak korrekciójában logopédus segítségét kérjük. A játékban, mint az óvodás alapvető tevékenységében fontos szerepet kap a kommunikáció. A gyerekek követik az óvónői modellt a szókapcsolatok, a mimika, a gesztus, a hanglejtés, a hangsúly, a hangerő és a hangszín tekintetében. Szívesen vesznek részt anyanyelvi és dramatikus játékokban. A beszédészlelést és beszédértést fejlesztő játékok alkalmazásával segítjük. 26

Törekszünk, hogy a gyermekek érthetően, folyamatosan kommunikáljanak, beszéljenek, gondolkodjanak, érzelmeiket mások számára érthető formában, életkoruknak megfelelő tempóban és hangsúllyal tudják kifejezni. Minden szófajt használjanak, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkossanak, tisztán ejtsék a magán- és mássalhangzókat, végig tudják hallgatni és megérteni mások beszédjét. Szocializációs képességek fejlesztése Az óvodában az érzelmi élet meghatározó szerepet tölt be. Kihat az egész személyiség fejlődésére, mozgatórugója a viselkedésnek a magatartásnak. Kezdetben heves, változékony érzelmi megnyilvánulásaik vannak, jellemző az ellentétes végletekbe való átfordulás, érzelmeiket sem fékezni sem leplezni nem képesek. A kor előrehaladtával segítséget nyújtanak abban hogy rendelkezzenek kis önfegyelemmel, érzelmeiket rövid ideig kontrol alatt tudják tartani. A pozitív érzelmi beállítódás az óvodapedagógus számára fontos a tevékenységek elindításában, a motivációban. Az akarati élet szorosan összefügg a gyermek önállósodási törekvésének fokozódásával, a gyermekek próbálgatják én határaikat, kompetenciahatáraikat, önállóságukat. Ezek a próbálgatások nagyon fontosak, mert életre szóló tapasztalatokat szereznek s ezek közben önfegyelmük is kialakul elemi szinten. A

gyerek

énképe

a

környezetében

lévő

személyek

reakcióinak,

értékelésének,

visszajelzéseinek alapján alakul ki, ezek alapján tudatosul, milyen is ő valójában. Fontos, hogy a felnőttek pozitívan értékeljék őket, keressék meg minden gyereknél azt a tevékenységet vagy tulajdonságot, amiben ügyes és megtudják dicsérni, erősíteni az énképét. A gyermek úgy viselkedik, ahogy őt környezete megítéli. A társas kapcsolatok fejlődésen mennek keresztül óvodáskorban, sok gyermek ekkor létesít először kapcsolatot vele egykorúakkal. Egymás utánzása és megismerése révén egész személyiségük formálódik. Lehetőséget biztosítunk az együttlét, együttjátszás átélésére. Motorikus képességek fejlesztése Óvodáskorban a gyermekek mozgásfejlődésére a már megtanult mozgások tökéletesedése, differenciálódása jellemző, melyek fejlesztését változatos helyzetekben és eszközökkel végezzük:(mászás, járás, futás, ugrás, dobás-elkapás, húzás-tolás, függeszkedés, forgás, gurulás, hordás, egyensúlyozás).

27

A fejlődés három fő irányt követ. Megnyilvánul a teljesítmény javulásában a mozgásvégrehajtás minőségében, pontosságában és az ismert mozgások kombinációjában. Az egész nap folyamán törekszünk arra, hogy kiaknázzuk a mozgás adta lehetőségeket, s a gyermekek rendszeres és optimális mozgásfejlesztésben részesüljenek. 3-6 éves kor között a nagymozgások finomodásával és koordináltabbá válásával párhuzamosan a finommozgások is fejlődnek. Mivel a finommozgásoknak ez az életszakasz a szenzitív periódus, ezért nagy figyelmet fordítunk fejlesztésükre. Szervezési elvek, keretek: Az óvodai élet folyamatában változatos, a gyermekek számára vonzó, differenciált személyiségfejlesztést és képességfejlesztést elősegítő tevékenységeket biztosítunk, melyek során több érzékszervet bevonva, a gyerekek tapasztalatokat és élményeket szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetből. A családi nevelés segítőjeként, erősítőjeként végezzük munkánkat a mindennapokban, a szülők folyamatos tájékoztatást kapnak a gyermekeik fejlődéséről. Fontos számunkra a szülők meggyőzése és együttműködése, mert csak közösen tudjuk elérni a gyermekek harmónikus személyiség fejlődését és képességeik kibontakoztatását. Ebben szakemberek is segítik munkánkat: fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus, mozgásfejlesztő pedagógus. Fejlesztésünk során törekszünk a külső/ tárgyi/ és belső /pszichés/ feltételek megteremtésére, amelyben a gyermekek pszichés és kognitív funkciói optimálisan kibontakozhatnak. Fejlesztésük támasznyújtás a gyermek számára, amely kétpólusú. Egyrészt irányul a domináló képességek fejlesztésére, másrészt a részleges elmaradások kompenzálására. A fejlesztés lehet: prevenció /megelőzés/, korrekció/megakadásokon segít át/, illetve tehetség gondozás. 

Tevékenységek közötti harmonikus arány megteremtése, a játék kitüntetett szerepének figyelembe vételével a felfedezés lehetőségének biztosítása és örömének közös átélése.



A gyermekek egyéni érésének, egyéni és életkori sajátosságainak figyelembevétele.



Nagy hangsúlyt fektetünk a mozgásra és a mozgásos cselekedtetésre.



Kiemelt figyelmet fordítunk azokra a pszichikus funkciókra, melyek intenzív fejlődése az óvodáskorra tehető /érzékelés, emlékezet/.

28



Megadjuk a gyermekeknek a választás lehetőségét, de természetesen szükség van kompromisszumok keresésére, egy képesség ezer féle játékkal fejleszthető.



Újszerű tanulási módok.

A nevelési helyzetekből adódó lehetőségek kihasználása az egész nap folyamán. A tanulás lehetséges formái:  Az utánzásos, minta- és modell követéses magatartás- és viselkedéstanulás ( szokások alakítása).  Spontán játékos tapasztalatszerzés.  Tevékenységekben megvalósuló tanulás  A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés.  Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés.  A gyakorlati probléma- és feladat megoldás, kreatív gondolkodás, fejlesztés. Ajánlott pedagógiai módszerek: 

Differenciálás: egyéni képességek egyéni ütemű fejlesztése.



Kompetencia elvű óvodai nevelés és fejlesztés



Kooperatív tevékenység-, és tanulásszervezés



Párhuzamos interakciók, párhuzamos tevékenységszervezés



Mikro - csoportos kezdeményezések, foglalkozások



Növekvő időtartamú (5 – 35 perces) csoportos foglalkozás tervezése, szervezése.

29

4. Az óvodai élet megszervezése Cél: 

Érzelmi

biztonságot

nyújtó,

a

gyermekek

nyugodt,

kiegyensúlyozott

fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése, alkalmazkodva az egyéni fejlettséghez, biológiai ritmushoz. 

A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét.

Feladat:  Átgondolt napirend, heti rend kialakítása.  Megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítása

Alapelvek: 

A nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.



A pedagógus az egész napos tevékenysége során teljes személyiségével nevel.



A napirendet és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.



A napirend hozzájárul a gyermek szociális, mentális és szomatikus fejlődéséhez.



Napirend, heti rend a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezésére, szervezésére.



A játék kitüntetett szerepének szem előtt tartása.



Az egész nap folyamán lehetőség szerint érvényesül a rugalmasság, folyamatosság.



A mindennapokban a rendszeres edzés, mozgás lehetősége biztosított.



Jusson elegendő idő a testi szükségletek, esztétikus, higiénikus gondozási feladatok elvégzésére.



A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez a gyermek egyéni szükségleteihez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre.

Személyi feltételek: 

A gyermekcsoportban a nevelőmunkát az óvodapedagógus végzi.

30



Az óvodában dolgozó felnőttek viselkedése legyen modell a gyermekek számára.



Az óvodapedagógus és az óvoda működését segítő személyzet együttesen járuljon hozzá az óvodai nevelés eredményességéhez.



A sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő csoportban dolgozók értékrendje olyan morális és érzelmi normákat kell hogy képviseljen, amely követendő példa a gyermekközösség és a felnőttek számára. Speciálisan képzett szakemberek segítik munkánkat.

Tárgyi feltételek A tárgyi feltételek biztosításának alapja az Óvodai nevelés országos alapprogramját és az Eszköznormát vesszük figyelembe. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a tárgyi feltételeket mindig a sérülés specifikuma határozza meg. A csoportszervezési formák. Homogén (osztatlan) és heterogén (vegyes) csoportokban történik a nevelés. A csoportkialakítás szempontjai: 

A gyermekek érdeke.



A szülők kérése.



Az óvónők nevelési elképzelései.



Speciális célok (sajátos nevelési igényű gyermekek)



Objektív körülmények.



Törvényi előírás a csoportlétszám meghatározásáról.



Pedagógiai program megvalósíthatósága.

31

5. Az óvoda kapcsolattartási rendszere Cél: Sikeres óvodai nevelésünk érdekében jó partneri kapcsolatok kialakítása, ápolása.

Feladat:  A

hatékony

együttműködés

legmegfelelőbb

formáinak

megválasztása,

működtetése.

Kivel? Család

        

Kazincbarcikai Összevont Óvodák tagóvodái

   

Fenntartó Polgármesteri Hivatallal  

A kapcsolattartás lehetséges formái Beiratkozás Befogadás Napi kapcsolattartás Összevont és csoport szülői értekezletek Egyéni beszélgetések, fogadóórák Családlátogatások a szülő igénye alapján Nyitott óvoda Szülői munkaközösség Munkadélutánok, játszóházak, közös kirándulások Óvodatanács Írásos küldemények (posta, telefon) Munkaközösségek Kölcsönös tájékoztatás (egyéni és hivatalos megbeszélések) Adatszolgáltatás Óvodavezetői beszámoló

32

Kapcsolattartó személy    

Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők Csoportos óvónők

    

Intézményvezető Általános helyettesek Óvodatitkár Munkaközösség vezetők Intézményvezető

Kivel? Angyalkert Görög katolikus Óvoda Más települések óvodái

    

Iskolák

   

  Pedagógiai  Szakszolgáltató Központ   Pedagógiai Szakmai Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet Miskolc Barcika Príma Kft. A környezeti nevelést segítő speciális szakmai szervezetek  Kazincbarcikai Regionális Oktatóközpont,  Aggteleki Nemzeti Park,  Tiszta Forrás Egyesület,  Kazincbarcikai természetbarát és környezetvédő óvónők munkaközössége,

A kapcsolattartás lehetséges formái Közös rendezvények

Kapcsolattartó személy

   Közös továbbképzések,  Előadások, Közös rendezvények.

Intézményvezető Általános helyettesek Intézményvezető Általános helyettesek

  

Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők

  

Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők

  

Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők



Intézményvezető

  

Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők

Közös szakmai programok Szülői értekezlet A volt óvodások meglátogatása Iskolakóstoló Közös rendezvények Munkaközösség Továbbképzések Óvodai fejlesztés Vizsgálatok Óvodapszichológus

 

Továbbképzések Vizsgálatok

   

Adatszolgáltatás Kölcsönös tájékoztatás Továbbképzések, Környezeti jeles napokhoz kapcsolódó rendezvények.

33

Kivel? Barcika Art Kft.

   

B. A. Z. megyei Kormányhivatal Kazincbarcikai Járási Hivatal Gyámhivatala



A kapcsolattartás lehetséges formái Rendezvényeken való részvétel Konzultáció Rendezvények közös szervezése A sportlétesítmények által kínált lehetőségek igénybevétele, szervezet sportrendezvényeken való részvétel.

    

Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők Kultúrfelelős Sportfelelős

   

Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők Gyermekvédelmi felelős

   

Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők Gyermekvédelmi felelős

  

Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők

Szakmai gyakorlati  képzés  Államvizsgáztatás 

Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők

Jeles napok  megünneplése az idősek  körében Hitoktatás  

Intézményvezető Tagóvoda vezetők

Jelzőrendszer

Szociális Szolgáltató  Eseti megbeszélések Központ (bölcsődék,  Konferencia Gyermekjóléti Szolgálat,  jelzőrendszer Családsegítő Gyerme Egészségügyi  Rendszeres és szervezetekkel szükségszerinti szűrővizsgálatok.  Alkalmankénti esetmegbeszélés,  Tájékoztató előadások a szülőknek. Felső és középfokú pedagógiai képző intézmények (szakközépiskola, főiskolák) Idősek Otthona



Egyházak



 

Kapcsolattartó személy

34

Intézményvezető Tagóvoda vezetők

6. Az óvodai nevelés tevékenységrendszere 6.1 Játék Cél 

A játék mindennapi, legfontosabb, a pszichikumot, mozgást, kreativitást, a gyermek egész személyiségét fejlesztő, élményt adó tevékenység legyen.



A játék örömforrást jelentsen, a gyermekek belső szükségleteinek, vágyainak kielégítését szolgálja.

Feladat:

 Élményszerű, elmélyült játék kibontakozásának segítése. Változatos lehetőségek kínálása a gyerekeknek, amiből szabadon választhatnak (hely, idő, eszköz, élmény).  Utánozható minta adása, tudatos pedagógiai jelenlét.

Alapelvek: 

A játék az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, ugyanakkor a gyermek legfőbb, legfejlesztőbb tevékenysége és egyben pszichikus szükségletének színtere is.



A gyermek tiszteletben tartása társként elfogadása.



Átgondolt napirend – hosszantartó, zavartalan játék lehetősége.



A szabad játék túlsúlyának érvényesülése..



Az óvodapedagógus szerepe a játékban: érvényesüljön: -

modellnyújtó szerepe,

-

feltételteremtő tevékenysége

-

tudatos, megengedő, támogató, ösztönző, biztonságot adó állandó jelenléte,

-

az indirekt irányítás felelőssége.

A játék fajtái: A játék fajtái sokszínűek, nem elkülöníthetők, - egységet alkotnak, egymásra épülnek. 35

- Gyakorló játék - Szimbolikus – szerepjáték - Konstruáló játék - Szabály játék - Dramatizálás, drámajáték, bábozás Tartalom A játék a gyermek természetes tevékenysége és mint örömforrás az érzelmi nevelés fontos része. Játék közben alakulnak a társas kapcsolatok, magatartásformák. Ebben a tevékenységben formálódnak a gyermekek azon készségei, képességei amelyek segítik a nevelés különböző területein a fejlődést. Minden csoportban kiemelt szerepet kap a játék, a játékos tevékenység, ezt tartjuk a nevelés legfontosabb eszközének. Tudatos, tervszerű célkitűzéseket fogalmazunk meg a csoportokba járó egyes gyerekek és a csoportközösségek játékára, annak fejlesztésére vonatkozóan. Mindenki olyan környezetet, olyan légkört alakít ki, amelyben jól érzik magukat a gyermekek nincs feszültség, derűs hangulatban tevékenykedhetnek az óvodások. A csoportszobai és az udvari játékok tartalmasak, élményekre, közvetlen tapasztalatokra épülnek. Lehetőség van mindenfajta játék játszására a gyermekek szabadon választhatnak játéktémát, eszközt, barátot. A napirendben a játékra van a legtöbb idő, amely alkalmat ad arra is hogy megfigyeljük, megismerjük a gyermekeket játékukban, adandó alkalommal magasabb neveltségi szintre juttassuk őket egy-egy játékfajta játszása közben. A szülőkkel való együttműködés során, megteremtjük az összhangot a játékfelfogásban és a játékhoz fűződő viszony kialakításában, bevezetjük a szülőket az együttjátszás szabályaiba, és lehetőségeibe. Segítjük a szülőket a játék feltételeinek megteremtésében, különös tekintettel a játékeszközök összeállítására. A gyermek élettere, játéktere főleg a csoportszoba és az udvar. A csoportok esztétikusak, ügyelünk a díszítés, a textíliák, a berendezési tárgyak szín és anyagösszhangjára. A kellemes harmóniát árasztó környezet motiváló hatású, ösztönzi a gyermeket a játékra, a játékos jellegű cselekvésre, fontos szerepe van az érzelmi nevelés alakításában. Gyermek közelben van minden eszköz, önállóan vehetik el azokat. Célszerűen variálható térelválasztókkal megteremtjük a lehetőséget a zugok, kuckók, babaszobák, mese sarok alkalmankénti elkülönítésére. Minden csoportban van galéria, amely nagyon jó 36

játszóhely a gyermekek számára. A játékoknak a különféle eszközöknek van kialakított helyük a csoportban, amit a gyerekek jól ismernek, fontos hogy játék után ezek az eszközök szépen a helyükre kerüljenek. Az udvar szintén fontos játékterület. Az óvónők ötletessége, igényessége tükröződik az eszközök megválasztásában. Arra törekszünk, hogy sokféle mozgásos tevékenységre legyen alkalmas és legyen lehetőség - évszaktól függően- a gyermekek kedvenc játékainak játszására is(homokozó, babázás, autózás, asztali játékok, bábozás, rajzolás, festés, agyagozás, játék a hóval, jégfestés, hófestés, szánkózás).Biztosítjuk az együttjátszás lehetőségét óvónő-gyermek, gyermek-gyermek között. Ötleteket adunk, mozgásos és szabályjátékok játszására. A játékeszközök minőségileg és esztétikailag megfelelőek, megfelelnek az életkori sajátosságoknak. A készen kapható játékeszközök mellett vannak a csoportban játék kiegészítő eszközök, amelyek tartalmasabbá tehetik a játékot,(kalapok, sálak, ruhák, köpenyek, kötények kendők, kerítések, fák, stb.)megteremthetik a dramatizálás, drámajáték lehetőségét. Felkínálunk olyan anyagokat is amelyekből a gyermekek önmaguk- vagy óvónői segítséggel is készíthetnek bábokat, kiegészítőket (anyagok, fonalak, fakanál, dobozok stb.) Az évszaktól függően biztosítjuk azokat a mozgatható eszközöket is amelyekkel szívesen játszanak a gyermekek és mozgásos készségeik, képességeik fejlődnek.(GREISWALD tornaszer, ROTIKOM labdajátékok eszközei, mászókötelek, gyűrűhinták, KRESSZ pályához eszközök, szerepjátékokhoz és más tevékenységekhez szükséges kellékek, pokrócok, szőnyegek. Az udvari eszközöket csak az udvari játékhoz használják a gyerekek. A szülőkkel közösen feladatunk, hogy a gyermekeknek teremtsünk egyéni és közös élményszerzési, tapasztalatszerzési lehetőséget. Sétáljunk, túrázzunk sokat a gyermekekkel, óvodánk természeti környezete lehetővé teszi ezt. Arra törekszünk, hogy még több lehetőséget biztosítsunk a társadalmi környezetben élő felnőttek munkájának, élethelyzeteinek közvetlen bemutatására és megfigyelésére. Magatartás módokat, viselkedés és kapcsolattartási formákat figyelhetnek meg a gyermekek 1-1 ilyen helyszíni látogatás alkalmával. A közös gyermekprogramok, maga a napi óvodai élet is játéktémául szolgál. A gyermekeknél már játéktéma lehet egy-egy mese szereplőinek megjelenítése. Közösen készíthetünk fejdíszt, jelmezeket, bábokat amelyek segítik a mesebeli figurák szerepalakítását. Tudatosan építünk a gyermekek

37

természetes

kíváncsiságára,

befogadó

magatartására.

A

játéktémák

akkor

lesznek

változatosak, tartalmasak ha a környező világ megismerésére minél több reprodukálható lehetőséget teremtünk. Az óvodai csoport közösségben a játék szabadon választható, ugyanakkor a kialakult játék játszásakor bizonyos kötöttségek jelentkeznek, amelyek a közösségi magatartás fejlődéséhez, fejlesztéséhez alkalmat teremtenek. (a gyermek önkifejező önérvényesítő törekvései, én-képalakulása, a gyermek természetes társas szükségletei, különbözőségek elfogadása, tisztelete.) Az erkölcsi tulajdonságok fejlesztésére, a szocializációs képességek fejlesztésére is nagyon sok mód nyílik a játék során, melyek a következők: együttérzés, önzetlenség, figyelmesség, akarat, önállóság, önfegyelem, feladattudat, szabálytudat. Az óvónő tudatos jelenléte nem jelentheti az egyes gyermekek, a játszó csoportok magára hagyását de az elmélyült játéktevékenységbe váló direkt beavatkozást sem. Szervezési elvek, keretek Folyamatos, rugalmas napirend biztosítása, hogy a nap során a legtöbb időt a játék töltse ki. A játék során a szabad játék kerüljön túlsúlyba. A játék a gyermek élményeire, érdeklődésére, fejlettségére épüljön. Az indirekt irányítás felelősségét a játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja.

38

6.2. Műveltségi területek 6.2.1. Verselés, mesélés Cél: 

Irodalmi élmény iránti érdeklődés felkeltése.



A gyermekek egyéniségének kibontakoztatása, pozitív személyiség jegyeinek megalapozása- egyéni fejlesztése.



Az önkifejezés lehetőségének biztosítása.

Feladat:  A magyaros gondolkodásmód, színes nyelvi sajátosságainak megalapozása.  Nyugodt légkör, igényes irodalmi anyag, szemléltető eszköz és megfelelő hely biztosítása.  A gyermekek számára érzéki-érzelmi élmények nyújtása játékos mozgással összekapcsolt mondókákkal, dúdolókkal, versekkel.  Irodalmi élmény biztosítása mellett adjunk lehetőséget a bábozás, dramatizálás, önkifejezés megvalósításának.  A gyermek és óvónő által készített igényes szemléltető eszközök és kellékek alkalmazása.  Nyelvi játékok - drámajátékok alkalmazása.  Nyelvi képesség differenciált fejlesztése, mesetudat alakítása. 

Az irodalmi élményekben rejlő nevelési lehetőségek kihasználása.

 A választékos beszéd alakítása, szókincsbővítés.  Családok meggyőzése az élő mese fontosságáról.

Alapelvek: 

A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással, vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.



Különböző személyiségek, megnyilvánulási formák elfogadása (az inkluzív pedagógia szellemében)



A mindennapos mesélés, mondókázás, verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. 39

Tartalom: Az anyag kiválasztás szempontjai: o Népi, klasszikus és kortárs irodalmi művek, melyek a természeti és társadalmi környezetről szólnak, megvalósítva a gyermekek esztétikai-értelmi-érzelmierkölcsi fejlődését és fejlesztését. o Feleljen meg az óvodás gyermekek szemléletmódjának és világképének

Tartalom: Az irodalmi alkotások iránti érdeklődés felkeltésében, megszerettetésében meghatározó életkori szakasz az óvodáskor A családban és az óvodában is a felnőttek felelősége, hogy ebben az érzelmileg fogékony korban megalapozzuk az igényt az anyanyelv színes alkalmazására, az irodalmi kulturális örökség ápolására, az egyéb, művészileg értékes irodalmi művek befogadására. A szülők és az óvodában dolgozó felnőttek szép beszéde, gazdag szókincse meghatározó jelentőségű. Legalább ilyen fontos, hogy mi is szeressük az irodalmat és annak különböző megjelenési formáit, mert csak akkor tudjuk a gyermekek érdeklődését felkelteni és akkor tudjuk élményszerűen közvetíteni a gyermekek felé. Lényeges a saját irodalmi műveltség fejlesztése, alkalmat találjunk arra, hogy közvetítsük a szülők felé az irodalmi, az anyanyelvi nevelés fontosságát. Tegyünk javaslatot a gyakori, közös szülő-gyermek beszélgetésre, napi mesélésre, az élmények megjelenítésére, az esti mese jelentőségére, a DVD, videó, Tv mesék együttes nézésére Csoportjainkban olyan, esztétikusan berendezett, célszerűen elkülönített mese sarkot alakítottunk ki ahol szívesen tartózkodnak és tevékenykednek a játék idő alatt a gyermekek. Helyes szokásrendszer kialakításával arra törekszünk, hogy szervezett foglalkozásban résztvevő gyermekek, nyugodt bensőséges irodalmi élménybefogadása, feldolgozása önkifejezése biztosított legyen.

40

Szervezési elvek, keretek: 

Minden lehetőséget felhasználunk az irodalmi élmények átadására, feldolgozására.



Mindennapos mese lehetőségének biztosítása (délutáni pihenőidő előtt is).



Az élményszerű mesefeldolgozást az óvónő elősegíti a tevékenységek tudatos megszervezésével- a komplexitás megvalósításával.



A versek, mesék, saját (kitalált) történetek a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz is kapcsolódjanak.

6.2.2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Cél: 

A gyermekek érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésviláguk formálása, esztétikai fogékonyságuk alakítása.



A közös éneklés, együttes játék örömének megéreztetése, zenei anyanyelvük megalapozása.

Feladat:  A zenei anyagok igényes kiválasztása, a csoport adottságainak és az egyéni képességek figyelembe vételével.  Megfelelő idő, hely, eszköz biztosítása a spontán és a szervezett formában történő zenei tevékenységekhez.  A közös éneklés és zenei tevékenységek megszerettetése.  A

gyermekek

identitástudatának

fejlesztése

a

népi

mondókával,

gyermekdalokkal, a népi játékokkal.

Alapelvek: 

A gyermekek zenei képességének elfogadása, tiszteletben tartása.



Az óvónő mintaadó személyisége a zenei nevelés alapja.



A zenei nevelést a játékos hangulat jellemzi.



Elsődleges az élőzene, az óvónő élményt nyújtó tiszta éneklése.



Az anyagkiválasztás alapja a népi gyermekjátékok anyagából, valamint az igényesen megválogatott kortárs művészeti alkotásokból merítkezik. (Forrai Katalin: Ének az óvodában).

41



A zenehallgatási anyag kiválasztásának alapja, Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában.

Tartalom: 

A népi gyermekjátékok mellett a művészi értékű, a magyar népzenei sajátosságokra

építő

komponált

dalokból,

műzenei

szemelvényekből

színesíthetjük a választékot. 

A dalok hangkészletén alapuló kiválasztásánál figyelembe vesszük a csoport zenei adottságát.



Zenei képességfejlesztés tartalma: I. Éneklési készség:

tiszta éneklés

II. Ritmusérzék:

egyenletes lüktetés ritmusérzék tempóérzék gyermekhangszerek

III. Hallás fejlesztés:

környezet hangjai hangmagasság hangszínérzék dinamikai érzék zenehallgatás dalfelismerés belső hallás

IV. Mozgás képesség:

alapvető tánclépések mozgáskultúra együttes mozgás

V. Zenei alkotókedv:

improvizáció zenei kreativitás

a.) Az óvodapedagógus munkája 

Az érzelmi motiváláshoz megfelelő légkör biztosítása



A gyermekcsoport fejlettségének megfelelő: - hangterjedelemben, -hang magasságban, - tempóban, az előírt mennyiségű dalanyag és mondóka elsajátítása 42



Népi gyermekjátékok mellett a művészeti értékű, a magyar népzenei sajátosságokra építő komponált dalokból, műzenei szemelvényekből színesítjük a választékot



Ünnepek jellegének megfelelő alkalmi és ünnepi dalokkal érzelmi és intellektuális örömszerzés.



Énekével, hangszerjátékával, közvetlen élő zenei élmények nyújtása.



Zenei alkotókedv felébresztése az óvodapedagógus dúdoló kedve, énekes beszéde, improvizációjának példamutató éneke által.



A környezet hangjainak, zörejeinek megfigyeltetése.

A képességfejlesztési feladatokat Forrai Katalin: Ének az óvodában c. segédanyag alapján végezzük. b.) A gyermek tevékenysége:  Tiszta éneklés csoportban és önállóan is./éneklési készség/  Megfelelő kezdőhang és tempó tartása./ritmusérzék/  Dallammotívumok, dallambújtatás, dalfelismerés./hallásfejlesztés/  Egyenletes lüktetés változatos módon, egyenletes járás./ritmusérzék/  Fedezze fel és különböztesse meg a zenében és a ritmusban található fogalompárokat./halk-hangos, lassú-gyors, magas-mély/ Hallásfejlesztés/  Rögtönözzön dallamhoz szöveget, szöveghez dallamot, ezáltal fejlődjön zenei alkotókedve.  Örömmel kezelje a gyermekhangszereket.  A vokális és hangszeres előadást átéléssel fogadja.  Fejlődjön formaérzéke, mozgáskultúrája  Ismerje fel környezete hangjait.  Ismerje fel a tanult dalokat pl. dúdolásról, hangszerről, ritmusról. 

Válaszolnak az énekelt kérdésre, megénekelnek szöveget pl. mondókát.

Szervezési elvek keretek  Figyelembe vesszük az egyéni készségeket,képességeket, a csoport összetételét.  Kötött és kötetlen tanulási forma egyaránt választható.  A zenei képességfejlesztés elsősorban egyéni és mikrocsoportos formában történik.

43

 A spontán adódó lehetőségek kihasználása a képességek fejlesztése, a gyermekdalok, mondókák, gyakorlására és zenehallgatásra.

6.2.3. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Cél: 

Alakuljon, folyamatosan fejlődjön a gyermekek esztétikai érzéke, a szép iránti nyitottsága, gazdagodjon térforma és színképzete, belső képi világa.



Igény kialakítása az alkotásra, önkifejezésre, egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva.

Feladat:  Szabad alkotó munka támogatása (idő, hely, eszköz biztosítása, változatos anyagok, különböző technikai alapelemek, eljárások megismertetése).  A környező világ felfedezése során szerzett élmények, tapasztalatok vizuális megjelenítése.  Egyéni képességfejlesztés biztosítása, tehetséggondozás.  Művészeti kultúránk alapjaival való ismerkedés.

Alapelvek: 

Minden gyermekmunka alkotás.



Maga a tevékenység és annak öröme a fontos.



A gyermeki szükséglet figyelembevétele. (érdeklődésnek, kívánságának kielégítése)

Tartalom A vizuális nevelés ajánlatott tevékenységei  rajzolás 

festés



mintázás



képalakítás



barkácsolás



konstruálás



kézimunka



díszítőmunka 44



kézművesség



ismerkedés - műalkotásokkal és népművészeti elemekkel - esztétikus tárgyi környezettel

Pozitív példát nyújtunk, bízunk bennük, biztatjuk őket. A szabadban firkálgató, mázoló, gyurkáló gyermekekkel együtt éljük át a felfedezés, az alkotás, a színek, formák adta örömöt, esztétikai élményt. A tevékenységeket, képalkotást, plasztikai munkák és az építés köré rendeljük. Ezek nem különülnek el egymástól. A képalakítás megjelenik sokféle, sokszínű, újszerű technikával, ezek kombinálásával (festés, zsírkréta-rajzolás, színezés, papírhajtogatás, karcolások agyagba, homokba, nyomhagyások, nyirkálások, öltögetések, ragasztgatások, stb.) A gyermekek tetszés szerint vesznek részt plasztikai alakításban, munkálatokban. Tevékenységek szervezésénél ügyelünk a jól elkülönített, jól elhatárolt térrész meglétére a csoportszobákban. Itt a más játékot játszó, mozgó gyermekektől védett az alkotók köre és ahol a nap folyamán bárki szabad választása alapján, bármilyen ábrázoló tevékenységet kezdhet, végezhet. Az eszközök elérhető helyen, módon, kéznél vannak. Kiválasztásuknál törekszünk a praktikumra, célszerűségre, esztétikumra és arra, hogy méretben, minőségben megfelelőek legyenek. Biztonságos használatukat, kezelésüket bemutatjuk, megtanítjuk nekik és ezek betartatására folyamatosan, következetesen odafigyelünk. Megismerkednek az anyagok alakíthatóóságával, gyurkálgatnak, gömbölyítenek, simítanak, sodornak, mélyítenek, karcolgatnak. Fontos plasztikai anyagunk az agyag, gyakran használjuk formázáshoz. A tevékenységek során komplex módon szereznek ismereteket a különféle anyagok tulajdonságairól. Felületi és formai

tulajdonságot,

alakíthatóságra

tapasztalatot,

melyeket

egyre

önállóbban

hasznosíthatnak az ábrázolás valamennyi tevékenységében, formájában. Építés során megismerkedhetnek a különböző tárgyak formáival, alakzataival, közben beszélgetésre lehetőség nyílik az alkotásokról, örülnek a produktumoknak. A gyerekek alkotó- alakító tevékenységét fokozatosan bővítjük. Képalakításukat elősegítjük az élményeikhez kapcsolódó témákkal s azokhoz illeszkedő technikákkal, eljárásokkal. Rávezetjük, ösztönözzük őket, hogy az emberábrázolás megjelenjen rajzaikban. Alkalmat biztosítunk arra, hogy gyönyörködhessenek a gazdag formákban. Megteremtjük annak a lehetőségét, hogy színkeveréssel létrehozhassanak színárnyalatokat festés során, a 45

felfedezés örömét átélhessék. Többféle eszközt ajánlunk a rajzoláshoz (pl. ceruza, rostiron, filctoll, kréta). Finomabb kidolgozáshoz többféle vastagságú eszközöket (pl. ceruza, ecset, filctoll és egyéb érdekes kellék szivacs, szívószál, üveggolyó,) A szülőkkel való kapcsolattartást folyamatosan bővítjük a gyermekek finommotoros mozgásának, ábrázolókésségének, kézügyességének fejlesztése érdekében. Ötleteket adunk a gyermekek otthoni ábrázoló eszközeinek beszerzéséhez. Egyszerű természetes anyagok hulladékok felhasználására, illetve tevékenységek bővítésére, együttes tevékenykedésekhez (szülő-gyermek- testvér) javaslatokat adunk. Óvodai játszóházakat szervezünk, ahol szülő, gyermek, testvér, nagyszülő, óvónő, dajka, együtt munkálkodunk. Közös élmények átélésére buzdítjuk őket, mint például kiállítások látogatása. Szervezési elvek, keretek Az ábrázoló és kézimunka tevékenységformái a mindennapi játékba integrálódnak, egész nap folyamán a technikai eszközök szabadon állnak a gyermekek rendelkezésére. Tudatosan irányított kötetlen formájú mikro csoportos tevékenységet szervezünk.

6.2.4. Mozgásfejlesztés Cél: 

A gyermekek egészségének megóvása, prevenciója, harmonikus fejlődésük elősegítése.



Természetes mozgáskedvük fenntartásával, testi, értelmi képességeik fejlesztése, mozgáskultúrájuk alakítása.

Feladat:  A gyermekek természetes mozgásigényének kielégítése, változatos hely, eszköz, idő és foglalkoztatási forma biztosításával.  Képességeik komplex fejlesztése.  Mindennapi mozgás biztosítása.  A fokozatosság elvére épülő differenciált fejlesztés alkalmazása.  Kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazása.  Szabadlevegőn való tartózkodás kihasználása.  Családi szemlélet formálása.

46

Alapelvek: 

Minden képességfejlesztés alapja a mozgás.



A gyermekek mozgásfejlesztésének alapvető eszköze a játék.



Egyéni fejlődési ütemük figyelembe vétele, képességeik, adottságaik elfogadása, tiszteletben tartása.



A motoros képességek fejlesztése alapját képezi az értelmi-, szociális-, és anyanyelvi képességek fejlesztésének is.

Tartalom: Mozgástevékenység keretén belül fejlesztendő motoros képességek. Kondicionáló képességek fejlesztése: Koordinációs képességek fejlesztése: Mozgékonyság fokozása: A mozgásfejlesztés az egész óvodai élet meghatározója, amely kihat a gyermekek egészséges testi fejlődésére. Különösen fontosnak tartjuk a szabadban történő szervezett, irányított testnevelési játékokat, olyan cselekvéses mozgásokat, amelyeket a kötelező testnevelés foglalkozásokon is alkalmazunk. A mozgásfejlesztő foglalkozásokon, mozgásos játékok közben következetesen, folyamatosan szem előtt tartjuk, hogy a gyerekek jó közérzettel, jó hangulatban, érzelmileg motiváltan vegyenek részt a mozgásos feladatok közben. Tudatosan tervezzük és szervezzük a gyermekek mindennapi mozgását (mozgáspercek csoportszobában, tornaszobában és szabadban). Az egészséges fejlődésükhöz szükséges készségeik és képességeik kialakulását elősegítjük. Mozgáskultúrájuk fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk. Célirányos prevenciós mozgásfejlesztést beépítjük a mindennapi nevelőmunkába. A családi nevelés és az óvodai nevelés összhangjának megvalósítására törekszünk, igyekszünk meggyőzni a szülőket a mozgás fejlesztő hatására. Arra, hogy a gyermek életeleme, életszükséglete a mozgás, a játék, a gyermek minden játéka valamilyen mozgástevékenység. A játékos cselekvések során fokozatosan alakítjuk, formáljuk az eredményesebb, fontosabb, tudatosabb mozgást. A mozgáskoordinációt folyamatosan tudatosan fejlesztjük nagy és finom mozgásokkal különböző gyermeki tevékenységekben. A fokozatosság elvét figyelembe vesszük úgy a tervezésnél, mint a gyakorlatban: -

Természetes nagymozgások fejlődése

-

Szem-kéz, szem-láb, szem- kéz - láb koordináció,(erő, állóképesség, egyensúlyérzék)

-

Finommotorika fejlődése. 47

Óvodába lépéskor legfőbb az, hogy megszerettetjük a gyermekekkel a mozgást, azután a természetes nagymozgások fejlődését segítjük elő(egyéni érés, egyéni bánásmód) később egyre nagyobb hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb, szem-kéz-láb koordináció, valamint a kondicionális képességek fejlesztése legfőbbképpen az erő, állóképesség, egyensúlyérzék. Nemcsak a kondicionális képességeket fejlesztjük, hanem fontos feladatunknak tartjuk a koordinációs képességek folyamatos fejlesztését is. A koordinációs képességek, a mozgások végrehajtásának minőségében, gyors helyzetfelismerésben és a mozgások elsajátításának eredményében jutnak kifejezésre. Koordinációs képesség, illetve ügyesség, komplex képesség, mely magába foglalja: -

Gyors helyzetfelismerést

-

Egyensúlyozó képesség

-

Egyensúly érzék

-

Téri tájékozódó képesség (térérzékelés)

-

Kinesztetikus differenciáló képesség (mozgásészlelés)

-

Ritmusképesség (ütemes ismétlődés, tempó, ritmusérzék)

Koordinációs

és

kondicionális

Szükségesnek

tartjuk

az

képességek

alapvető

egymással

koordinációs

kölcsönhatásban

képességek

korai

fejlődnek.

fejlesztését

az

alapmozgásokat, mint futások, ugrások, dobások, szökdelések, mászás, stb., megfelelő gyakoroltatását. Úgy szervezzük meg a gyermekek mindennapi tevékenységét, hogy minél több időt töltsenek a szabad levegőn. Olyan mozgáslehetőségeket biztosítunk számunkra, amelyekkel fejlesztjük mozgáskészségüket és fejlesztjük értelmi képességük színvonalát is. Problémamegoldásuk is erősödik a mozgásos tevékenységekkel, feladatmegoldásokkal. Bővül szókincsük a mozgással, kapcsolatos fogalmakkal, főfogalmakkal. A természet erőivel (napfény, levegő, víz) történő edzés kedvező hatását egész év folyamán kihasználjuk. A mindennapi

mozgásos

játékokat,

mozgásperceket

különböző

eszközökkel,

udvari

játékeszközökkel tesszük vonzóvá (labda, karika, szalag, kötél, bot, babzsák, mászókák, padok). A labda különösen komplex fejlesztő hatását fokozottan szem előtt tartjuk. Odafigyelünk a differenciált eszközadásra, használatra, differenciált feladatadásra, egyénre szabott segítségadásra. Sokmozgásos játékkal, futó, fogó játékkal ismertetjük meg őket, kezdeményezünk versengéseket futással, szökdeléssel és egyéb mozgásformákkal. Sor és váltóversenyeket, különböző játékszabályok kitalálásával labdajátékokat és egyéb változatos tevékenységeket kezdeményezzük, illetve önálló ötleteik eljátszására is lehetőségek biztosítunk. A közös mozgásos játékoknak egyéni és közösségi személyiségformáló ereje van. 48

Egészséges versenyszellem kialakítására, formálására, nevelésére törekszünk. A gyermekek mozgásigényének kielégítését kirándulások, túrák, séták szervezésével tesszük változatossá. Az átélt élményeken, ismeretszerzéseken túl lehetőséget adunk a gyerekeknek az egészséges életmód megvalósítására is. A szülők körében népszerűsítjük az egészséges életmódot, a mozgás, a sport szeretetét. Különböző óvoda által szervezett programokra hívjuk meg őket (uszodai bemutató foglalkozás, versenyjátékok a sportcsarnokban) lehetőség szerint együttes kirándulások. Felhívjuk figyelmüket a gyermekek mozgásigényének otthoni kielégítésére, szülő-gyermek közös programszervezés (hétvégeken kirándulások, séták, sportlétesítmények látogatása, együtt mozgás, példamutatás). Szervezési elvek, keretek: 

Testnevelési foglalkozás (heti 1-2): - képesség fejlesztés -





testnevelési játékok

Mindennapos mozgás: -

mozgásos játékok

-

szabadtéri mozgások

Egyéb lehetőségek: -

túrák, kirándulások

-

játékos vízhez szoktatás (5éves kortól)

-

énekes, mozgásos játékok

-

prevenciós testnevelés

-

sajátos

nevelési

igényű

gyermekek

óvodapedagógus irányításával.

49

fejlesztése,

mozgásfejlesztő

6.2.5 A külső világ tevékeny megismerése A tagintézményeknek szakértő által véleményezett környezeti pedagógiai programja van. Cél: Sokoldalú megtapasztalás útján a gyermekek ökológiai szemléletének és környezettudatos magatartásának alapozása, formálása a fenntarthatóság szellemében.

Feladat:  A fenntarthatóságot biztosító személyiség, magatartás és attitűdformálás: érdeklődés, kíváncsiság, érzelem, másokra való odafigyelés, különbözőségek elfogadása, empátia, segítő magatartás, tolerancia.  Folyamatos megfigyelésekkel tapasztalások, élmények biztosítása.  A gyermekek önálló véleményalkotásának segítése, döntési képességük fejlesztése a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.  Szűkebb és tágabb környezetünkben való biztonságos eligazodás, tájékozódás gyakoroltatása.  Helyi hagyományok, értékek beépítése a nevelési folyamatba.  A környező világ megismerése közben matematikai tapasztalatok biztosítása.  Változatos szervezeti keretek biztosítása

Alapelvek:  A személyes példamutatás mintául szolgál. 

Tudatos szemléletformálás.



A környezeti nevelés beépül az óvodai élet mindennapi tevékenységeibe.



Építünk a gyermekek természetes kíváncsiságára.



A képességfejlesztés alapja az egyéni megtapasztalás.



Az ismeretszerzés ökológiai alapokon történik.



A helyi értékek megismertetése beépül a környezeti tapasztalatszerzésbe.



A környezetvédelmet is tanítani kell!



A játékosság elve érvényesül.

50

ÉVSZAKVÁLTOZÁS. FOLYAMATOS MEGFIGYELÉSEK, TEVÉKENYSÉGEK: IDŐJÁRÁS ELEMEI, CSAPADÉK

 IDŐJÁRÁS ELEMEI - CSAPADÉK - HŐMÉRSÉKLET - SZÉL  ÖLTÖZKÖDÉS

A gyermekek óvodába lépéskor benyomásokat szereznek csoportjukról, az óvoda helységeiről, udvaráról, a mi utcánkról, városunkról. A közös együttlétek alkalmával a pozitív viselkedés minták hatására fokozódik önállóságuk, intellektuális képességük. Ismereteik eredője a tevékenység, ez készíti fel őket, hogy számukra eddig új ismeretlen jelenségeket önállóan megértsenek. Figyelembe vesszük egyéni érésüket, adottságukat, meglévő ismereteikre, tapasztalataikra támaszkodunk s ezeket mélyítjük, rendszerezzük. Építünk a gyerekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeikre, megismerési vágyukra. Minden lehetőséget megragadunk a szabadban való tartózkodásra, kincsvadászatra, gyűjtögetésre, udvaron, közeli parkokban, domboldalon, tóparton. Rendszeres kirándulás, terepjárás során megtanulják az időjárásnak 51

megfelelő öltözködést. Folyamatosan és következetesen meggyőzzük a szülőket arról, hogy a szélsőséges időjárási viszonyoknak megfelelő öltözéke legyen minden gyermeknek. A szülőket és a gyermekeket érzékennyé tesszük a környezeti problémákra (víz, levegő, talajszennyezés, zajártalom, növény és állatvédelem). A gyerekek a jó szokásokat hazaviszik, amelyeken keresztül a családok szemléletét is alakítjuk. Rendszeres tájékoztatást adunk a környezeti nevelés eredményeiről, egészséges táplálkozás,(gyümölcssaláták,gyógyteák,párologtatás,zöldségek),hulladékszelekció,(a kidobott dolgok újra hasznosítása, műanyag palackból, papírból, dobozokból barkácsolunk, stb.)takarékosság vízzel, energiával. A témaválasztásnál, projekttervezésnél figyelembe vesszük az óvodai környezetünk, lakóhelyünk sajátosságait is. A fejlesztési terveket komplexen képességekre, fejlettségi szintjükre alapozva készítjük. Lehetőséget biztosítunk sokoldalú érzékelésre, észlelésre, megfigyelésre, változatos tapasztalat szerzésre, kísérletezésre amelyekben központi helyet kap a gyermeki tevékenység. Olyan helyzeteket teremtünk amelyekben alkalmuk nyílik felfedezésre, többféle megoldások közötti választásra, így probléma megoldó képességük, gondolkodásuk fejlődik. A gyereknek alkalmat, lehetőséget biztosítunk arra, hogy értelmezhessék a tevékenységek tartalmát, folyamatát és beszélgetést folytathatnak, saját és társaik tapasztalatairól. Önálló véleményt alkothatnak, így szociális magatartásuk egyre jobban fejlődik. A matematikai tapasztalatszerzések a mindennapi játékok, tevékenységek közben jelennek meg, természetes kapcsolatban vannak más nevelési területekkel pl gondozás, munka, stb. Ezek során alaki, térbeli, nagyságbeli viszonyokat fedeznek fel. Akkor érzik jól magukat ha ezeket átélhetik, belefeledkezhetnek, átléphetnek egyikből a másikba. Játékos feladatokkal, kezdeményezett tanulási szituációkkal becsalogatjuk a fejlődés a táplálkozás tisztálkodás a család a növény és állatok világába. Gondolatokat ébresztünk a közlekedés,és a veszélyes helyzetek témaköréből is. A gyerekek tapasztalatokat gyűjtenek játszva, beszélgetve, rajzolva, festve, tréfás és gondolkodtató feladatok megoldása közben, hogy boldogabbak legyenek, másként viszonyuljanak önmagukhoz és a többi emberhez és általában a világhoz. Szituációs játékok során újra átélhetik a kirándulásokat, piaci vásárlást, sétát az erdőben.

52

Terepasztal készítése során egyéni megoldásokat tervezéseket alkalmazhatnak. Így fejlődik képzeletük, kreativitásuk. Tudatosan kapcsoljuk a látottakhoz, hallottakhoz a természet csodáit megörökítő verseket, énekeket, meséket, ezáltal fejlődik beszédkészségük, szókincsük. Szervezési keretek, elvek: 

A tevékenységek szervezésénél vegyük figyelembe a gyermekek életkori sajátosságait, fejlettségi szintjét, a csoport összetételét.



Lehetőségeinkhez mérten mindent természetes élethelyzetben mutassunk meg.



A témától és helyszíntől függően alkalmazzuk az egyéni, mikrocsoportos, csoportos fejlesztéseket.



Lehetőség és igény szerint 5-7 éves gyermekek számára csoportközi tevékenységek is szervezhetőek.



A spontán és irányított tanulási forma egyaránt választható.

6.3. Munka jellegű tevékenységek Cél: A gyermekek egyéni képességükhöz mérten örömmel végezzenek minden olyan munkát, amely saját személyükkel, szükségletükkel, a csoport életével kapcsolatos.

Feladat:  Sokszínű gyermeki tevékenység közben munkafolyamatok megismertetése, az ehhez szükséges eszközök gondos megválasztása, biztosítása.  Munkához való pozitív attitűd kialakítása.  Eszközök célszerű használata során a munkavégzéshez szükséges készségek, képességek alakítása.  Összhangteremtés a család és az óvoda szokásai között.  Folyamatos segítségnyújtás, baleset megelőzés

Alapelvek: 

A munkának meghatározott célja van.



Fontos a mintaadás, folyamatos segítségnyújtás. 53



A pozitív értékelés motiválja a munkavégzést.

Tartalom: Tevékenység fajtái: 

Önkiszolgálás



Közösségért végzett tevékenységek - Naposi munka. - Környezet rendjének megőrzése. - Alkalomszerű munkák és egyéni megbízatások. - Állat és növénygondozás

Nagyon szeretnek dolgozni a gyerekek, ezt a kedvet erősítjük a mindennapok során, hiszen a belső motiváltság fokozza tevékenységi vágyukat. Az önkiszolgálás tevékenységére a folyamatos napirend nagyon jó lehetőséget biztosít, melynek során olyan készségeket, képességeket alapoznak meg amelyek elősegítik e tevékenység természetessé válását. A vegyes életkorú csoportok, lehetővé teszik az önállósodást a mindennapok során a legkisebbek számára is, jó „húzóerőt” biztosítva, így örömmel végzett tevékenységgé válik bármilyen munka. A naposi munkát is kellő türelemmel, biztatással, segítségadással, gyerekek önállósulási törekvéseinek figyelembevételével, az eredmények személyre szabott értékelésével segítjük elő. Mindezek során igényükké válik a környezet rendjének megőrzése, illetve az esetleges rendetlenség helyreállítása. Az egyéni megbízatások a felelős-választási rendszerrel nagymértékben örömforrásként szolgál a gyerekek számára, ezáltal újabb motivációval bír. Az állat és növénygondozás is fontos feladat, melyre folyamatos lehetőséget biztosítunk, az élőlények változásainak megfigyelési lehetőségeivel együtt. Szervezési elvek, keretek: 

A munkatevékenység fajtáit, azok tartalmát, szokásait, minden csoportban az ott dolgozó felnőttek közösen alakítják ki, elegendő időt, megfelelő eszközt biztosítva a tevékenységek végzéséhez.

54

6.4. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Célja: Az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, komplex személyiség fejlesztés az egyéni képességek figyelembe vételével. Feladataink:  A tanulást támogató környezet megteremtése, játékos, cselekvéses tanulás feltételeinek biztosítása.  Sok

érzékszervet

foglalkoztató

tapasztalás,

felfedezés

lehetőségének

biztosítása.  A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, a meglévő tapasztalataira, élményeire, és ismereteire épített változatos tevékenységek szervezése, további tapasztalatok szerzése az őt körül vevő természeti és társadalmi környezetből.  A spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése, bővítése, élethelyzetekben való gyakorlása különböző tevékenységeken keresztül.  Kreativitás erősítése.  Kapcsolódási pontok keresése a nevelési keretek között  Újszerű tanulási módszerek, technikák alkalmazása. Tartalom: A szervezett tanulás formái Kötetlen és kötelező formában történő megvalósítás.

Szervezési elvek, keretek: Frontális: o o o o

mozgás / testnevelési foglalkozás, mozgásos játékok / énekes játékok mese – vers, dramatikus játékok alkalmanként a környezet megismerése, megszerettetése

Mikro csoportos: o mondókázás, vers, mese, anyanyelvi játékok o ábrázolás és kézimunka 55

o o

zenei képességfejlesztés a környezet megismerése, megszerettetése

o

Részképességek fejlesztése minden tevékenységformában a gyermek egyéni fejlettségétől függően.

Egyéni:

A program vegyes életkorú és osztott óvodai csoportban is megvalósítható.

7. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése megerősíti az óvodát abban, hogy az iskolára való előkészítés nem külön feladat, hanem a helyi pedagógiai program működtetése során természetesen

megvalósuló

folyamat.

Ha

az

óvoda

az

életkori

sajátosságok

figyelembevételével, a kívülről érkező nyomás ellenére megmarad óvodának, akkor szolgálja leginkább a gyermeki személyiség optimális kibontakozását. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A következő életszakaszra való felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finom-motorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. 56

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: 

az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama;



a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés;



megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele;



a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek: 

érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél;



gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni;



minden szófajt használ;



különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot;



tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek);



végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét;



elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről;



tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat;



ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait;



ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét;



felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit;



ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák,

szokások,

amelyek

a

természeti

és

társadalmi

környezet

megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival szemben.

57

A szociálisan érett gyermek: 

egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését;



feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg;



a tevékenységek végzéséhez önállósága, kitartása, munkatempója, önfegyelme megfelelő.

A fenti kritériumok eléréséhez a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében speciális szakemberek segítségét vesszük igénybe. „Mikor először mennek iskolába, Szívünkben hűvös áhítat terem, Kitárul nékik a mesék világa, Hol betűk nyílnak kéklő tengeren.” (Keszthelyi Zoltán)

58

8. Rendezvények, jeles napok, ünnepek Téma Tanévnyitó értekezletek Szülői értekezletek Dédesi vásár Mihály napi vásár Népmese napja

Szüreti kavalkád Szüret Őszi kirándulások Zene világnapja Állatok világnapja Ötórai tea Köszöntés az idősek hetén „Tök-jó hét” Köztársaság napja

Nagy mesenap

Egy gyerek Egy

Cél

Időpont

A nevelési év feladatainak megbeszélése. Munkaterv elfogadása. Szülők tájékoztatása. Igazi vásári hangulat érzékeltetése a gyermekekkel Hagyományok felelevenítése, egyes szokások beépítése a nevelőmunkába A gyermekek értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megerősítése Hagyományápolás, régi szokások felelevenítése, szülőkkel való kapcsolattartás erősítése, együttműködés Környezeti nevelés, közösségformálás Tágabb környezet megismerése, környezettudatos életmód gyakorlása Művészeti élménynyújtás, kötődés a zenéhez Közvetlen tapasztalatszerzés, élménynyújtás biztosítása. Óvoda-család kapcsolatának erősítése, közösségformálás Az idősek tiszteletére, megbecsülésére nevelés. A különbözőségek elfogadására nevelés. A komplex tevékenységszervezés közös óvodai szintű megvalósítása. Csoportközi tevékenységek szervezése. A gyermekek identitástudatának fejlesztése. Érzelmi nevelés, hagyományápolás, a megjelenített, feldolgozott meséken keresztül. Óvoda – család kapcsolatának erősítése szülők bevonásával, gyűjtőmunka szervezése (érzelmek, motivációk) egymás munkájának megbecsülése.

virághagyma akció

59

Szeptember

Október

November

Téma

Cél

Jótékonysági bál

Jó kapcsolat építése a közvetlen és közvetett partnerekkel.

Adventi lámpás felvonulás

A karácsonyi ünnep hangulati előkészítése Hagyományok felelevenítése, kapcsolása a mindennapi élethez. Az idős emberek tiszteletére nevelés, különbözőség elfogadása, az ajándékozás örömének több csatornán történő átélése. Óvoda – család kapcsolatának mélyítése, erősítése, ünnepre való ráhangolódás. Ráhangolás az ünnepekre, változatos zenei élmény nyújtása. Hagyományápolás, a helyi hagyományok tisztelete. Népi hagyományok ápolása. A nők tiszteletére, megbecsülésére nevelés. Hazaszeretet, hova tartozás érzésének erősítése A természeti értékeink megbecsülésére nevelés. Sportversenyen keresztül az egészséges versenyszellem erősítése

Luca nap Karácsony az idősek otthonában Adventi játszóház Karácsonyi hangverseny Vízkereszt Farsang Nőnapi köszöntés az idősek otthonában. Március 15-i megemlékezés Víz világnapja Családos vetélkedő Családi nap Húsvét

Húsvéti játszóház

Egy virág – Egy gyermek akció Nyílt napok Tavaszi zsongás

Időpont November

December

Január Február

Március

Óvoda – család kapcsolat elmélyítése Népi hagyományok ápolása. A gyermekek érzelmi életének gazdagítása, művészeti nevelés fejlesztése, művészeti élménynyújtás, szülőkkel való kapcsolat mélyítése Esztétikai ízlésformálás, az óvoda – szülők kapcsolatának mélyítése, együttműködési képesség fejlesztése, és a munka megbecsülésére való nevelés. A szülők betekintése az óvodai életbe. Egészségmegőrzés a szabadban, közös mozgás a szülőkkel, egészség, mint „érték” – szemléletformálás, alakítás

60

Március-április

Április

Téma

Cél A természet szeretetére, tiszteletére nevelés, környezetvédelmi szokások alakítása. A tagóvodákban folyó munka egy szeletének bemutatása.

Föld napja Ovis gála Tavaszi kirándulások Anyák napja Madarak és fák napja Kihívás napja Nagyok búcsúja Gyermeknap Erdei óvoda - Lázbérc Tanévzáró értekezletek Óvodai tábor - Jósvafő

Tágabb környezet megismerése, környezettudatos életmód gyakorlása A szeretet, megbecsülés érzésének erősítése. A természet szeretetére, tiszteletére nevelés, környezetvédelmi szokások alakítása. Mozgásképességek fejlesztése Közösséghez tartozás érzésének erősítése Örömszerzés. Tágabb környezet megismerése, változatos élménynyújtás. Az éves munka értékelése, további feladatok meghatározása. Tágabb környezet megismerése, változatos élménynyújtás.

Időpont

Április

Április-május

Május

Június

9. A pedagógiai munka egyéb színterei 9.1 Gyermekvédelem az óvodában Cél: 

A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, az egyenlő hozzáférés és gondoskodás biztosításával.



Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett a befogadó környezet megteremtésével a kialakult előítéletek lebontásához való hozzájárulás, az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése.

Feladat: 

A szülőket partnerré kell tenni munkánk során.



Családi környezet megismerése, folyamatos kapcsolattartás.



Jelzőrendszer működtetése.



Az információk bizalmas kezelése.



A hátrányos helyzet, veszélyeztetett és tanköteles korú gyermek óvodába járásának nyomon követése. 61



A hátrányok csökkentése, kompenzálása.



A gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása.

Alapelv 

A gyermekvédelmi munka minden pedagógus kötelessége és feladata.



Integrált nevelés.



Az óvodapedagógus minden esetben a gyermek érdekeit védi, képviseli.

A gyermekvédelmi felelős feladata: 

Segíti és összehangolja az óvodapedagógusok gyermekvédelmi tevékenységét.



Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését.



Részt vesz a szakmai továbbképzéseken, esetkonferenciákon, együttműködik a Jelzőrendszer tagjaival.



Rendszeresen konzultál a védőnővel, gyermekorvossal.



Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos dokumentációt.

A gyermekvédelmi gondoskodásra leggyakrabban rászoruló gyermekek: 

Hátrányos helyzetű



Halmozottan hátrányos helyzetű



Veszélyeztetett gyermekek

A problémamegelőző gyermekvédelem egyik első, legfontosabb „jelző intézménye” az óvoda A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek könnyen „kiszűrhetők” hiszen a gyermekekkel az óvodapedagógus közvetlen kapcsolatban van. Kapcsolattartás 

Intézményvezető



Tagóvoda vezető



Gyermekvédelmi felelősök



Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat



Gyámhivatal



Pedagógiai Szakszolgáltató Központ



Védőnők 62



Óvodaorvos



Szülők

9.2 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Cél: Az ép és sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelése. Sajátos nevelési igényű gyerekek életminőségének javítása, örömteli gyermekkor biztosítása.

Feladat:

 Tevékenységre ösztönző, egészséges élettér és a fejlődéshez szükséges komplex nevelési környezet, feltételeinek biztosítása

 Az eltérés okait feltáró dokumentumok megismerésével korrekciós nevelés és ép funkciók fejlesztése

 Beilleszkedésük segítése, hátrányok kompenzálása, különbözőségük elfogadása.  Speciális szakemberek bevonásával egyéni képességek, fejlettségi szintekhez viszonyított fejlesztése Alapelvek: 

Esélyegyenlőség, egyenlő hozzáférés.



Hatékony együttműködés a családdal és a speciális szakemberekkel.



Differenciálás és egyéni bánásmód.

Tartalom: Fejlesztés az eltérő fejlesztési ütem figyelembe vételével. Szervezési elvek, keretek: 

Óvodai nevelés keretében- csoportokban



Speciális feladatokat ellátó terápiák keretében- egyéni fejlesztés

63

9.3 Nemzetiséghez tartozó, gyermekek integrált, fejlesztő nevelése Cél: Az óvodába kerülő nemzetiséghez tartozó, gyermekek közösségbe való beilleszkedésének segítése.

Feladat: 

A rendszeres óvodába járás szorgalmazása.



Rendszeres kapcsolattartás a családdal, társintézményekkel (Pl. Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal).



Az esélyegyenlőtlenség csökkentése.



Az egyenlő hozzáférés biztosítása.

Alapelvek: 

A nemzetiség kultúrájának - igény szerinti - megismertetése magyar nyelven folyik.



Az

előítéletektől

mentes

különbözőség

elfogadása,

tolerancia,

óvónői

példamutatás. 

Minden gyermeket azonos jogok illetnek meg.

Tartalom: Az óvodai nevelés mindennapjaiba saját kulturális értékeik beépítése. Óvodánkban egyre több család nemzetiséghez tartozónak vallja magát és erről nyilatkozik is. A szülők nagy része- az óvoda felhívásának eleget téve –beíratja, majd rendszeresen járatja gyermekét. A szülők egy részénél még mindig csak többszöri családlátogatás, óvónői meggyőzés után tudjuk ezt elérni. Végül is elmondhatjuk, hogy óvodánk körzetében élő nemzetiséghez tartozó gyermekek mindegyike több-kevesebb évig óvodai nevelésben részesül. Arra törekszünk, hogy az óvodai nevelésben lehetőleg 3 éves kortól vegyenek részt ezek a gyerekek. Nem megkülönböztetés jellegű a törekvésünk, sokkal inkább a gyermekek fejlődéséért érzett felelősségünk az indíték. Azt tapasztaljuk, hogy a gyermekek otthoni környezete, inger szegény, így több esetben, kevés az egy év a kudarc nélküli

64

iskolakezdéshez. Sorsdöntő lehet tehát ezeknek a gyermekeknek az óvodai nevelés, jellemük formálása, személyiségük fejlesztése. Az óvodának kulcsszerepe van a hátrányos helyzet oldásában, az esélyegyenlőtlenségek csökkentésében. Az előítélettől mentes különbözőségek elfogadása, a tolerancia, a szülőkkel kialakított bizalomra épülő kapcsolat, segíteni akarás, a dolgozói példamutató magatartás végül is meghozza a várt eredményt. Hangsúlyozott egyéni bánásmódot, törődést biztosítunk az óvodába kerülés pillanatától, amely magába foglalja:  A szülőkkel kialakított, bizalomra épülő együttnevelés fontosságát.  Gyakori egyéni foglalkozásokat elsősorban, nyelvi, szociális, értelmi fejlődésük fejlesztése érdekében  A gyermekek fokozott gondozását. Külön gondot és nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a differenciált törődés ne jelentse a gyermekek megkülönböztetését, a gyermekközösség egyenrangú tagjaként érjék őket a nevelői hatások. Nagy figyelmet fordítunk a befogadó közösség kialakítására, amelyben példaként, mintaként szolgál a pedagógus, dajka néni magatartása. Örömünkre szolgál, amikor a szülőkkel kialakított eredményes együttműködést igazolóan, megjelennek a szülők részéről is azok az elvárások, szokásalakító hatások, amelyek nevelőmunkánk eredményességében segítségül szolgálnak. Tapasztaljuk a változást, örülünk ha érdeklődnek, gyermekük fejlődéséről, ha részt vesznek rendezvényeinken, szülői értekezleten. Ha mind ez jól működik, akkor megtettük az első lépést, az óvodába került gyermek, gyermekközösségbe való beilleszkedésének előmozdítására. Nagy segítséget jelent még egy jó szokásrendszerrel rendelkező csoport „anyáskodó kislányainak” gondoskodása a szokások megismertetésében. Azt tapasztaljuk, hogy a gyermekek nagy többsége számára modell az a közösség, amelybe bekerült, igyekszik egyenrangú tagjává válni.

65

A gyermekek fejlődésének nyomon követése: Az első hónapokban még ismerkednek a környezettel, a szokásokkal és mi is igyekszünk alaposan megfigyelni, megismerni őket. Munkánk eredményessége érdekében pontos képet kell kialakítanunk a gyermekek fejlettségi szintjéről, elmaradásuk mértékéről, a fejlődést gátló tényezőkről. Minden területen tapasztalunk elmaradást. Ez az elmaradás jelentős az anyanyelv területén. Az első hónapokban a gyermekek szemlélődő résztvevői a különböző foglalkozásoknak, de ezen időszak alatt passzív szókincsük növekszik. Segíti lemaradásuk megszüntetését a gyermekek aránylag fejlett utánzókészsége. Segítő munkánk másik területe az egészségügyi szokások megismertetése, elsajátítása. Ezen a területen is lassan érünk el eredményeket. Az újdonság erejével hat a szépen megterített asztal, az önkiszolgálás, naposság, zsebkendő, WC papír rendszeres használata. . Néhány gyermek kivételével tisztán, gondozottan járnak óvodába. Sokkal lassabb a haladás a kulturált étkezés szokásainak kialakításában. Gondot jelent, hogy nincs kialakult étkezési ritmusuk. Türelmes, odaforduló, segítő magatartással a fejlődés látványosabb. Az egészséges környezet, a körültekintéssel végzett gondozás a közösség egyenrangú tagjává nevelés mellett fontos feladatunk a gyermekek értelmi fejlődésének előmozdítása, olyan képességek fejlesztése, amelyek lehetővé teszik a kudarcnélküli iskolakezdést. A gyermekek érdeklődési köre viszonylag behatárolt. Ritmussal, énekléssel, mozgással lehet figyelmüket, érdeklődésüket leginkább felkelteni. Szívesen vesznek részt az ilyen jellegű tevékenységekben. Sok-sok tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítunk a természeti és a társadalmi környezetben, mert az élmények meghatározóak az értelmi fejlődés elősegítésében, a játéktevékenységben. Életkori sajátosságaikat figyelembe véve egyénileg foglalkozunk a gyermekekkel. A spontán játéklehetőségeket helyezzük előtérbe. A sikerélmény a dicséret a segítség a bizalom nagyon fontos tényező az előbbre jutásban. Elmondhatjuk, hogy a szülők nagytöbbsége elfogadja az óvodai nevelés szükségességét és együttműködő velünk. Nevelőmunkánk sikeres végzéséhez hozzájárul a rendszeres kapcsolattartás a partnerintézményekkel. Óvodánkban fokozottan érvényesül a gyermek jogainak védelme.

66

10. Tehetséggondozás Cél: A tehetségígéretes gyermekek korai felismerése, azonosítása, egyéni képesség szerinti fejlesztésének segítése. Feladat:  Felismerni a kiemelkedő képességek megjelenési formáit.  Segíteni a gyermeket a továbbfejlődésben.  Intellektusuk, kreativitásuk ösztönzése.  Reális énkép, egészséges önértékelés alakítása.  Elfogadó légkör biztosítása.  A szülők segítése tehetségígéretes gyermekük nevelésében. Alapelvek: 

Az egész személyiséget fejlesztjük.



A fejlettségi szint megállapítására épülő tudatos fejlesztés.



Egyéni bánásmód keretében történő célzott fejlesztéssel a gyermek erős és gyenge oldalának egyidejű fejlesztése.



A tehetségfejlesztés az óvodai nevelés szerves része.



A játékosság elve érvényesül.



A foglalkozásokat óvodapedagógus végzettséggel rendelkező szakember vezeti.

Tartalom: Fejlettségi szintre épülő speciális anyagkiválasztás. Szervezési elvek, keretek: 

A tevékenységek szervezésénél figyelembe vesszük a gyermekek életkorát, a kiemelkedő képességek megjelenési formáját, a fejlettség szintjét.



Főleg az egyéni, alkalmanként a mikro csoportos fejlesztést alkalmazzuk.



Spontán és irányított tanulási forma egyaránt alkalmazható.

67

Zeneóvoda Feladat: 

Komplex (intellektuális) képességek fejlesztése. Formaérzék fejlesztése a gyermekdalok motívumainak tagolásával, s azok kifejezése változatos módon.



Alkotóképesség, kreativitás fejlesztése dallam, ritmus, mozgás improvizációkkal.



Gyermekek zenei képességének sokoldalú és változatos fejlesztése.

Anyagkiválasztás szempontjai: 

Népi mondókák, gyermekdalok, gyermekjátékok, kiegészítve a magyar népzenei sajátosságokra építő művészi értékű kortársalkotásokkal.

Gyermektánc Feladat:  A gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése  A néptánc alapelemeinek megismertetése.  A népi hagyományok megismerésének, továbbélésének elősegítése.

Anyagkiválasztás szempontjai: 

A gyermektánc tanításánál irányadónak tartjuk Foltin Jolán – Tarján T. Katalin – „Játék és tánc az óvodában” kiadványban megfogalmazottakat.

Ritmikus gimnasztika Feladat: 

Mozgástanulás mellett akusztikus és vizuális készségek fejlesztése, művészi adottságok kibontakoztatása.

Anyagkiválasztás szempontjai: 

Gimnasztikai alapkövetelményű mozgásanyag - mely magában foglalja a természetes mozgásfajtákat a szépség igényével. 68



A női alkat felépítéséhez, élettani sajátosságaihoz igazodó speciális, alapvető gimnasztikai elemek.



Törzs – láb - test izomzatának fejlesztése, erősítése növekedéssel arányosan, a zene és mozgás teljes harmóniájának figyelembe vételével.

11. Nevelési időn túli szolgáltatások Cél: A partnerek igényeinek lehetőség szerinti figyelembe vétele mindaddig, amíg a gyermekek érdekeit nem sérti.

Feladat:  A törvény szerinti keretek biztosítása.  A foglalkozási napló vezetése a foglalkozást vezető feladata.

Térítésmentes szolgáltatások  Hittan, hitoktatás Tiszteletben tartjuk a szülők világnézeti - vallási meggyőződését. Tagóvodánként a szülők igényei alapján lehetővé tesszük, hogy heti rendszerességgel a gyermekek az egyház által szervezett fakultatív hitoktatásban vegyenek részt.  Játszóház

Térítéses szolgáltatások  Idegen nyelvvel való ismerkedés  Gyermektorna  Táborozás  Gyermektánc

69

 Kulturális intézmények látogatása

12. Dokumentáció A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján az óvodai csoportban használt kötelező nyomtatványok: 1. Felvételi és mulasztási napló 2. Óvodai csoportnapló 3. Egyéni fejlődés mutatói

Dokumentum

Kitöltés határideje

Felvételi és Minden nevelési év mulasztási napló szeptember 15-ig

Óvodai csoportnapló

Egyéni fejlődés mutatói

Minden nevelési év szeptember 15-re: a 3 - 8. és a 11 - 19. oldalig. szeptember 15-től: folyamatos tervezés és értékelés a 25. oldaltól, az óvónők által meghatározott időtartamra A gyermekek aktuális fejlettségének megállapítása óvodába érkezéskor, október 15, tanköteles gyermekek március 30., a többi gyermek esetében minden nevelési év áprilisában

Kitölti

Ellenőrizheti

A csoportok óvónői

Fenntartó Szakmai felügyeleti szerv Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők Magyar Államkincstár Állami Számvevőszék

A csoportok óvónői

Fenntartó Szakmai felügyeleti szerv Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők Magyar Államkincstár Állami Számvevőszék

A csoportok óvónői

Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők

70

Felvételi és mulasztási napló A.TÜ. 724/A számú formanyomtatvány.

Óvodai csoportnapló (saját készítésű) Az intézmény minden csoportja a sajátkészítésű naplót vezeti.

Egyéni fejlődés mutatói (saját készítésű) 1./ Anamnézis (óvodába lépéskor a szülő tölti ki) 2./ Egyéni fejlődés dokumentumai:

71

F Feellhhaasszznnáálltt iirrooddaalloom m Agárdy Sándor:

Praktikum az óvodai és az általános iskolai környezeti neveléshez mindenkinek. AQUA Kiadó Budapest 1995.

Angela Wilkes:

Első természetbúvár könyvem Passage Kiadó

Balázsné Szűcs Judit:

Miből lesz a cserebogár? Budapest Alex Typo Kiadó 1992 Szabadon, játékosan, örömmel

Balogh Éva:

Fejlődéslélektan I. jegyzet Hajdúböszörményi Óvónőképző Főiskola 1993

Bánki Vera - Bálványos Huba:

Differenciálás a művészeti nevelésben

Becsi Bertalan Sarolta Kunos Andrásné: Bíró Antalné:

Az óvodai testnevelés mozgásrendszere és feldolgozása Szakirodalmi személyiség gyűjtemény

Bodza Klára – Paksa Katalin: Magyar népi énekiskola 1 Dr. Budai Béla:

A személyiségfejlődés és nevelési szociálpszichológiája. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest

Dankó Ervinné Dr.:

Az óvoda irodalmi nevelési kérdései korunkban (jegyzet) Dinasztia Kiadó Budapest 1994

Dr. Farkasné Dr. Patakfalvi Vígh Katalin: A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelve RAABE Kisgyermekek nagy problémák 2007. december Fábián Katalin: Dr.

Fejes Erzsébet:

Tevékenységközpontú pedagógiai program Fejlesztő tervek gyűjteménye Miskolc 2009.

Kanczler Gyuláné:

Mesélő természet Kincs Könyvkiadó, 1995

Forrai Katalin:

Ének az óvodában EDITINÓ MUSÍCA Budapest 1974

72

Gaál Sándorné - Kunos Andrásné: Testnevelési játékok anyaga és tervezése az óvodában Szolnok, Color Print Nyomda, 1996 Gulyás Pálné, Láng Edit, Vízy Istvánné szerkesztő:

Természetvédelem és környezetvédelem a nevelésben TKTE. Budapest 1997

Dr. Havas Péter:

A kisiskolások környezeti nevelése "Réce füzetek" Alapítvány a Magyarországi nevelésér Budapest 1993

Horváth Györgyné Kissné Takács Erika – Rákóczi Zoltánné: Az óvodás korú gyermekek megismerésének, fejlesztésének rendszere és eszköztára Debrecen Pedellus Tankönyvkiadó 2005. Lengyel Jánosné:

Tanuljatok meg élni a természettel Média Mix Kiadó Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában

Huba Judit:

Tankönyvkiadó 1991 Stöcker Károlyné (szerkesztésében): Játékpszichológia Szimbólumképzés a gyermekkorban

Jaen Piaget:

Gondolat 1978 Válogatott tanulmányok

Jaen Piaget: Kanczler Gyuláné dr.:

A környezeti nevelés pedagógiai és pszichológiai alapja ELTE TOFK Budapest 2001

Dr. Kárász Imre:

Ökológiai és környezetvédelmi alapismeretek TYPOTEX Kft. Budapest 1990

Kompetencia alapú óvodai program Kovács György – Bakosi Éva:

Játék az óvodában Debrecen, Szerzői kiadás, 1995

Környezeti nevelés az iskolarendszer egészében és az óvodában Természet és Környezetvédő Tanárok Egyesülete Budapest 1996 73

Közoktatási Törvény 1993. és módosításai Kranz Flohri és Asztrid Schwgter: Találkozzunk az erdőben. ÖKOFÓRUM Alapítvány Labancz Györgyi szerkesztő: Óvodások környezeti nevelése "Réce füzetek" Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért Budapest 1998 Márványköviné - Jászberényi Ágnes szerkesztő: Látható természet I. Dr. Mester Miklósné.

Környezetismeret - környezetvédelem Apácai Kiadó Celdömölk 1994

Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Bp. Gondolat, 1978 Mozgásműveltség fejlesztése: Óvodai program Nagy Jenőné:

Óvodai programkészítés -De hogyan? NAT-TAN sorozat Budapest OKI. 1996.

Nagy Jenőné:

Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel JNSZM/INT 1997

Nagy Jenőné:

Csak tiszta forrásból Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel sorozat II. száma 2002

Nagy Jenőné - Németh Menyhértné Novákné Cseh Ibolya:

Rajz, mintázás, kézimunka Módszertani könyv

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja. Óvónők Kincsestára – Módszertani kézikönyv RAABE Ötlettár a környezeti neveléshez Tiszta Forrás Egyesület Kazincbarcika 1997 Pereszlényi Éva – Porkolábné Balogh Katalin:

Játék-mozgás, kommunikáció Alciusz Bt. 1996

Perlai Rezsőné:

A matematikai nevelés módszertana (matematikai játékok) 74

Nemzeti Tankönyvkiadó 1997 Perlai Rezsőné:

Matematikai nevelés gondolkodásfejlesztés az óvodában Magyar Pedagógiai társaság kisgyermek-nevelési Szakosztály 1990

Perlai Pezsőné:

Játék és tanulás

Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Alex - Típo Budapest 1992. Porkolábné Balogh Katalin: Szempontok az óvodáskorú gyermekek fejlettségének megállapodásához Szolnok JNSZM Intézet 1983 Pőcze Gábor - Terencsényi László: Pedagógiai program de hogyan? NAT-TAN OKI 1996 Programterv az óvodai testneveléshez Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola Programfüzetek III.

Szarvas 1995

Puki Istvánné:

Konfliktus kezelés az óvodában RAABE 2009.

Rudolf Arnheim:

Vizuális élmény. Az alkotó látás pszichológiája Gondolat 1979

Sajátos nevelési gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, iskolai oktatásának irányelveiről Oktatási Miniszter II/2005 (III.1.) OM rendelete Stöchert Károlyné:

Játékpszichológia Eötvös József könyvkiadó Budapest 1995

Szarkáné Horváth Valéria:

Az óvodai ének-zene foglalkozások módszertana Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest 1995

Székely Lajos:

Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata 1999

Dr. Takács Bernadett:

Gyermekjáték terápia

Dr. Tóthszőllősyné - Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Budapest For.Co Kft. és a Váci OFSZET Kft. 1994 Törzsök Béla:

Zenehallgatás az óvodában Zeneműkiadó Budapest1982 75

Turmezeyné Heller Erika – Balogh László: Zenei tehetséggondozás és képességfejlesztés Vásárhelyi Tamás és Viktor András szerkesztő:

Nemzeti környezeti nevelés és stratégia

Villányi Györgyné szerkesztő:

Óvodavezető kézikönyve I-V. OKKER Oktatási Iroda 1995-96

Villányi Györgyné:

Tanulmányok a kisgyermek nevelésről

Zilahi Józsefné - Stöchert

Óvodai nevelés játékkal, mesével.

Károlyné - Dr. Ráczné -

Eötvös Kiadó Budapest 1997

Dr. Főző Klára:

76