Járási Esélyegyenlőségi Programterv. Kazincbarcikai járás

ÁROP-1.A.3-2014-2014-0096 „Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban”

Járási Esélyegyenlőségi Programterv Kazincbarcikai járás

2015. november


Tartalomjegyzék 1

Összefoglaló ................................................................................................................ 4

2

Módszertan ................................................................................................................... 6 2.1 Dokumentumelemzés ............................................................................................. 6 2.2 Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok gyűjtése, elemzése ......................................... 7 2.3 Interjú...................................................................................................................... 7 2.4 Open space konferencia ......................................................................................... 7 2.5 Járási felzárkóztatási tematikus kerekasztalok ........................................................ 7 2.6 Járási Esélyteremtő Programterv összeállítása ....................................................... 8

3

Helyzetkép és javaslatok ............................................................................................. 9 3.1 Romák és mélyszegénységben élők ....................................................................... 9 3.1.1 HEP-ekben megfogalmazott főbb problémák és intézkedési javaslatok ........... 9 3.1.2 Azonosított problémák és javaslatok .............................................................. 10 3.1.2.1 Munkanélküliség ..................................................................................... 10 3.1.2.2 Információhiány és társadalmi előítéletek ............................................... 10 3.1.2.3 Alacsony iskolázottság............................................................................ 11 3.1.2.4 Mélyszegénység – rossz lakhatási és egészségügyi állapotok ............... 12 3.1.2.5 Szegregátumok felszámolása ................................................................. 13 3.1.3 Jó gyakorlatok................................................................................................ 13 3.2 Gyermekek ........................................................................................................... 14 3.2.1 HEP-ekben megfogalmazott főbb problémák és intézkedési javaslatok ......... 14 3.2.2 Azonosított problémák és javaslatok .............................................................. 15 3.2.2.1 Gyermekszegénység .............................................................................. 15 3.2.2.2 Ellátórendszer hiányosságai ................................................................... 16 3.2.2.3 Kulturált szórakozás – közösségi rendezvények hiánya.......................... 16 3.2.3 Jó gyakorlatok................................................................................................ 18 3.3 Nők ....................................................................................................................... 18 3.3.1 HEP-ekben megfogalmazott főbb problémák és intézkedési javaslatok ......... 18 3.3.2 Azonosított problémák és javaslatok .............................................................. 18 3.3.2.1 Családbarát munkahelyek, rugalmas foglalkoztatási formák hiánya........ 18 3.3.2.2 Nők elszigetelődése, nehéz a munkaerő-piaci reintegráció ..................... 19 3.3.2.3 A gyermekek felügyelete, ellátása........................................................... 20 3.3.3 Jó gyakorlatok................................................................................................ 21 3.4 Idősek ................................................................................................................... 21 3.4.1 HEP-ekben megfogalmazott főbb problémák és intézkedési javaslatok ......... 21 3.4.2 Azonosított problémák és javaslatok .............................................................. 22 3.4.2.1 Elmagányosodás .................................................................................... 22 3.4.2.2 Áldozattá válás ....................................................................................... 22 3.4.2.3 Egészségügyi szolgáltatások igénybevétele ........................................... 23

2. oldal


3.4.2.4 Szociális intézmények és intézményi kapacitások hiánya ....................... 23 3.4.3 Jó gyakorlatok:............................................................................................... 24 3.5 Fogyatékossággal élők (akadályozottak) .............................................................. 25 3.5.1 HEP-ekben megfogalmazott főbb problémák és intézkedési javaslatok ......... 25 3.5.2 Azonosított problémák és javaslatok .............................................................. 25 3.5.2.1 Szállítás, közlekedés .............................................................................. 25 3.5.2.2 Munkalehetőségek hiánya ...................................................................... 26 3.5.2.3 Akadálymentesítés ................................................................................. 26 3.5.2.4 Fogyatékossággal élők elfogadása ......................................................... 27 3.5.3 Jó gyakorlatok és már működő kezdeményezések ........................................ 27 4

Javaslat a JEP működtetésére .................................................................................. 29

Mellékletek......................................................................................................................... 30 1. melléklet - Helyzetfeltárás............................................................................................ 30 2. melléklet – Nemzetközi jó gyakorlatok ......................................................................... 30

3. oldal


1

Összefoglaló

Kazincbarcika Város Önkormányzata 11 önkormányzattal együttműködve pályázatot adott be és nyert el az ÁROP-1.A.3 konstrukció kereteiben „Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban” címmel. A projekt célja, hogy egyfenntartható együttműködési modellt hozzon létre, mely a járásban lévő esélyegyenlőségi csoportokat közvetlenül szólítja meg. A projekt szempontjából célcsoportnak, illetve résztvevőnek tekintettük egyaránt: -

az esélyegyenlőség szempontjából hátrányos helyzetű csoportokat (gyermekek,nők, idősek, fogyatékossággal élők, romák és mélyszegénységben élők) az esélyegyenlőségi célcsoporttal foglalkozó szervezeteket (civilek, egyházak, oktatási intézmények, stb.) az önkormányzatokat, kormányhivatalokat, azok apparátusát, illetve az esélyegyenlőségi referenseket, felelősöket.

A mélyszegénység az esélyegyenlőségi célcsoportokban horizontális problémaként is kezelhető lenne, de amellett, hogy mind az öt célcsoportban (romák, idősek, nők, gyerekek és fogyatékossággal élők) jelen lévő probléma, a kerekasztal tagok véleménye alapján leginkább a roma célcsoporttal együtt kezelendő, mert a romák és mélyszegénységben élők közötti határ nem egyértelműen meghatározható, összemosódnak a meghatározások. Annak ellenére, hogy egy célcsoportként kezeljük azonban a romákat és a mélyszegénységben élőket, a két csoport nem egy és ugyanaz, ezért érdemes a romákon kívüli mélyszegényekre is fókuszált figyelmet fordítani. A projekt konkrét céljai az alábbiak voltak: -

A járásban lévő, esélyegyenlőségben érintett szervezetek közötti együttműködés erősítése. Járási esélyegyenlőségi koordinációs hálózat létrehozása. A járási esélyegyenlőségi intézményrendszer kommunikációs készségeinek, kapacitásának fejlesztése. Az esélyegyenlőségi csoportok közösségi akciókba való bevonása.

A projekt intézményi és helyi szinten egyaránt valósított meg tevékenységeket, melyek a célok megvalósításának irányába hatottak. -

Elkészült egy helyzetfeltáró jelentés, a Helyi Esélyegyenlőségi Programok, illetve a projekt folyamán megtartott rendezvények alapján. Összeállításra került egy „jó gyakorlatok” kézikönyve, külföldi és hazai jó gyakorlatok bemutatásával. A nemzetközi kitekintés célja olyan külföldi jó gyakorlatok összegyűjtése, amelyek alapján sikerült helyi kezdeményezésekből kiindulva esélyegyenlőségi csoportokat mozgósítani, közösséget építeni, közös programokat, akciókat szervezni.

4. oldal


-

-

Kiválasztásra került 10szakmai koordinátor, akik a helyi célcsoporttal közvetlen kommunikációt folytattak és a projekt időszaka alatt a célcsoportot mozgósító akciókat hajtottak végre. A helyzetfeltárásra és a megoldások, együttműködések keresésére szerveződött egy nagyobb létszámú konferencia, amelyen az „openspace” módszertan segítségével minden résztvevő hozzászólhatott és javaslatot tehetett a feltárt problémák megoldására. Megtartásrakerült öt tematikus felzárkóztatási kerekasztal, amelyek célja volt, hogy a járási esélyteremtő programterv irányait meghatározzák, becsatornázzák a szakmai koordinátorok tapasztalatait és igényeit. A koordinátorok konkrét helyi akciókat is szerveztek, a helyi lakosság, civilek és érintettek aktív bevonásával, melyek célja a helyi közösségek kialakítása, mobilizálása volt. A projekt utáni együttműködés megalapozására Kazincbarcika Város Önkormányzata együttműködési megállapodásokat köt a járás együttműködni szándékozó önkormányzataival, intézményeivel, civil szervezeteivel.

A projekt célja ajárási együttműködési modell kialakítása. Az együttműködés szakmai céljait és módját a Járási Esélyteremtő Programterv, vagyis jelen dokumentum tartalmazza. A JEP a projekt eddigi eredményein alapul, a Járási Felzárkóztatási Kerekasztal formájában kialakult szakmai hálózat feladata és célja, hogy a járásban a célcsoportokkal kapcsolatos szakmai tevékenységek részére javaslatokat fogalmazzon meg. A JEP járási -, települési -és nemzeti szintű javaslatokat is tartalmaz. A Járási Kerekasztal tagjai javasolják, hogy a Kerekasztal, a projektben felépített esélyegyenlőségi adatbázisra építve továbbra is rendszeres időközönként kerüljön összehívásra, hogy biztosított legyen az együttműködő települések, az érintett szakemberek, intézményvezetők, önkéntesek folyamatos tapasztalatcseréje. A Kazincbarcikai járás települései: 1 Alacska, Alsótelekes, Bánhorváti, Berente, Dédestapolcsány, Felsőtelekes, Izsófalva, Kazincbarcika, Kurityán, Mályinka, Múcsony, Nagybarca, Ormosbánya, Rudabánya, Rudolftelep, Sajógalgóc, Sajóivánka, Sajókaza, Sajószentpéter, Szuhakálló, Tardona, Vadna

1

A JEP első változatának készítésekor a vastagbetűvel jelzett települések fejezték ki együttműködési szándékukat

5. oldal


2

Módszertan

A Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) elkészítésének célja, hogy segítsen a járási együttműködések megalapozásában. Feltárja a szükségleteket és a meglévő erőforrásokat. A projekt előfeltételezései között szerepelt, hogy a járásban jelenleg is vannak olyan, meglévő erőforrások, amelyek együttműködések hiánya miatt nem jutnak el a meglévő szükségletekhez. Az erőforrások között nem csak az intézmények, szervezetek kapacitásait értjük, hanem a helyi társadalomban meglévő civil és egyéni kapacitások mobilizálási lehetőségét. A JEP az 1. ábrán bemutatott folyamatban, hatlépésben készült el. Az egyes lépesek egymásra épülnek és a helyi érintettek bevonásával valósult meg. Az egyes lépések tartalmát a következő fejezetek tartalmazzák.

1. ábra – A Járási Esélyteremtő Programterv készítésének folyamata 1.lépésDokumentumele

mzés

2.lépés

Mélyinterjúk

3.lépés Open

4.lépés Jó

Space konferencia

gyakorlatok

6.lépés

5. lépés

Helyzetfeltáró jelentés

Tematikus kerekasztalok

Járási Esélyteremtő Programterv összeállítása

2.1

Dokumentumelemzés

A dokumentumelemzés kapcsán a járásban elkészült és hatályos Helyi Esélyegyenlőségi Programokat (HEP) elemeztük. A járásban minden település elkészítette saját programját. A programok elemzés szempontjából releváns részei elsődlegesen az azonosított problémák, valamint a problémák megoldására azonosított intézkedések.

6. oldal


A problémákat és intézkedéseket célcsoportok és települések szerint elemeztük. Az elemzés kapcsán kiemelten vizsgáltuk az azonos problémákat és az azokra tett intézkedéseket. A több településen megjelenő azonos probléma jelzi az együttműködés lehetőségét. Az egyes települések által összeállított megoldások pedig jó gyakorlatként szolgálhatnak. 2.2

Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok gyűjtése, elemzése

A nemzetközi gyakorlatok gyűjtése a HEP-ben szereplő hat célcsoportban felmerült problémára irányul. A jó gyakorlatokat azonos szempontok szerint elemeztük. A jó gyakorlatok kiválasztásánál a járás tipikus problémáit vettük alapul. A jó gyakorlatok részletesen is bemutatásra kerülnek egy különálló dokumentumban a JEP mellékleteként. 2.3

Interjú

Az interjúkat egységes kérdések alapján készítettük el. Az interjúalanyok kiválasztásánál a helyi koordinátorok javaslatait vettük alapul. A fő kiválasztási szempont az esélyegyenlőségi területen betöltött meghatározó szerep. Az interjúk célja: 2.4

a települési HEP-ek helyzetének, teljesülésének felmérése; a járási együttműködés szükségessége és lehetősége; az egyes célcsoportok helyzetének felmérése a HEP-ek elfogadása előtt és után; az esélyegyenlőségi terület fő megoldásra váró problémái; a járási együttműködés esetleges szerepe az öt célcsoport esetében. Open space konferencia

Az openspace konferencia a helyzetfeltárási folyamat eleme. A konferencia módszertana lehetővé tette, hogy több ember elmondhassa véleményét, javaslatát, valamint a résztvevők egymással is vitatkozhassanak, reagálhassanak egymás véleményére. Kiscsoportokban feldolgozandó témákat a konferencia résztvevői választották ki. A kiscsoportok között a résztvevők szabadon mozoghattak, akár az egyes témák feldolgozása közben is. A folyamat végén a résztvevők közösen ismerték meg az egyes kiscsoportok munkáját. A nyitóelőadás a megoldáskeresésről szólt. A konferencia témakörei2 az esélyegyenlőségi kérdésre és a lehetséges megoldásokra vonatkoztak. 2.5

Járási felzárkóztatási tematikus kerekasztalok

A kerekasztalok az érintett szolgáltató szervezetek, önkormányzatok, civil szervezetek és az érintett célcsoportok részvételével kerültek megrendezésre. A projekt keretében felállított esélyegyenlőségi adatbázisban gyűjtöttük az érintettek adatait, akik minden rendezvényre meghívást kaptak.A kerekasztalok témáját és sorrendjét a nyitó kerekasztalon közösen jelöltük ki.

2

A konferenciáról készült emlékeztető és az ott elhangzottak részletesen az 1.sz. mellékletben - a Helyzetfeltárásban található meg.

7. oldal


A projekt keretében megtartott tematikus kerekasztalok: -

Nyitó kerekasztal – Célja a projekt indítása, valamit az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetének elemzése. Idősügy és Nők helyzete kerekasztal – Az idősek és nők helyzetének megismerése, problémák azonosítása, együttműködési lehetőségek feltárása. Fogyatékossággal élők kerekasztal – Afogyatékossággal élők helyzetének megismerése és a lehetséges együttműködések feltárása. Roma kerekasztal – Célja a romák helyzetének elemzése a járásban, együttműködésen alapuló lehetőségek feltárása. Gyermekek felzárkóztatása kerekasztal – Különösen amélyszegénységben élő gyerekek helyzetének feltárása, a helyzetük, kitörési lehetőségük megoldásainak megvitatása és az ezért való együttműködési lehetőségek feltárása.

A kerekasztalokon az indító előadást követően vita, illetve további részterületeket érintő előadások következtek. Minden résztvevőnek lehetősége volt hozzászólni, véleményt nyilvánítani. A hatodik kerekasztal témája az elkészített JEP megismerése, véglegesítése és megvitatása.

2.6

Járási Esélyteremtő Programterv összeállítása

A Járási Esélyteremtő Programterv(JEP) a projektben összegyűjtött információkra, véleményekre és javaslatokra épül, főbb inputjaiaz alábbiak: -

adatokra,

mélyinterjúk, települési HEP-ek szintetizálása, nemzetközi jó gyakorlatok, az Open Space fórum eredménye, afelzárkóztatási kerekasztalokon azonosított problémák és együttműködési javaslatok, a koordinátorok által becsatornázott információk, lehetséges jó gyakorlatok.

Közös cél volt, hogy feltárjuk a lehetséges járási szintű együttműködési formákat, szereplőket, módokat, együttműködési területeket azonosítsunk az esélyegyenlőség területén. A JEP az érintettek bevonásával készül, élő dokumentum, amely az együttműködést, a közös cselekvést támogatja a megfogalmazott célok elérése érdekében. A HEP-ekben nevesített egyéni (településenkénti) problémák és intézkedési javaslatokösszehasonlítása és részletes kifejtése a helyzetértékelő dokumentumban található, mely 1. sz. mellékletként (Helyzetfeltáró Jelentés) a JEP mellett külön dokumentumként szerepel. A közelmúltban kezdték meg a települések a HEP-ek felülvizsgálatát, amelyekben több település is szakmai segítségre szorult, mert nem rendelkeztek megfelelő képzettségű munkaerővel. A mentorálások alkalmával igyekeztek segítséget nyújtani számukra a mentorok. A projekt eredményeként a Programterv összeállításán túl a legfontosabb, hogy a helyi szereplők felismerték az együttműködés szükségességét és elindult egy párbeszéd is ennek érdekében.

8. oldal


3

Helyzetkép és javaslatok

Ebben a fejezetben esélyegyenlőségi célcsoportonként foglaljuk össze a HEP-ek releváns részeit, a projekt során azonosított problémákat, szükségleteket, valamint a konkrét megoldási javaslatokat. A JEP felépítése célcsoportonként az alábbiak szerint alakul:  a HEP-ekben meghatározott problémák összefoglalása(részletes bemutatás a Helyzetértékelésben - 1.sz. melléklet)  a projekt keretében azonosított legjelentősebb és legjellemzőbb problémák és azokra lehetséges javaslatok(az előző fejezet módszertani bemutatásában szereplő összes input információ alapján)  a lehetséges jó gyakorlatok feltüntetésetársítva a meghatározott célcsoportokhoz, amelyek akár helyi szinten is átültethetőek, hasznosíthatóak lehetnek (azok részletes bemutatása külön dokumentumokban szerepelnek – 2. és 3.sz. melléklet).

3.1

Romák és mélyszegénységben élők 3.1.1 HEP-ekben megfogalmazott főbb problémák és intézkedési javaslatok

A Helyi Esélyegyenlőségi Programokban a romákat és a mélyszegénységben élőket egy célcsoportban kezelték. A célcsoporttal kapcsolatban a legtöbb településen megjelent probléma (17), hogy magas a munkanélküliek aránya.A következő legtöbb településen megjelent probléma, hogy nagyon alacsony az iskolázottság. Számostelepülési HEP-ben jelent meg, hogy a lakhatási, táplálkozási körülmények, egészségügyi állapotok nem megfelelőek a célcsoportnál. Általános probléma a társadalmi leszakadás, szegénység. Kevésbé általános problémaként merült fel a szociális létbizonytalanság, kirekesztettség érzése, kilátástalanság, illetve a hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése. A résztvevő települések többsége (18) javasolta a munkahelyek létrehozását. (6) településen javasoltak tájékoztatást, fogadó óra tartást. Néhány településen javasolták a tanfolyamok szervezését, felzárkóztató képzés beindítását, szakmai előképző indítását. Ezen kívül felmerült még az integráció, üres szociális bérlakások felújítása, az egészségügyi szűrőnapok szervezése, valamint a közösségi programok szervezése is, mint lehetséges megoldási javaslat.

9. oldal


3.1.2 Azonosított problémák és javaslatok 3.1.2.1 Munkanélküliség Probléma Hátrányos helyzetűek munkanélkülisége Leírás A mélyszegénységben élők, hátrányos helyzetűek, valamint a romák elsődleges és másodlagos munkaerő-piacra való belépése nagyon nehéz. Ennek több oka van, többek között az abszolút munkanélküliség, az alacsony iskolai végzettség és a motiváció hiánya. Érdemes együttesen kezelni a munkanélküliség problémáját a járásban megjelenő hiányszakmák pótlásával. Ilyenek helyben pl.: mezőgazdasági gépkezelő, gépjavító, kőműves, faipari munkás, kertész, növényvédelmi szakértő, szakács, stb. Javaslatok Járási szint  Értékteremtő vagy átképzésre épülő közfoglalkoztatás, illetve az összehangolására törekvés.  Fizikai munkavégzésre alkalmas munkahelyek teremtése a kisebb településeken úgy, hogy specializálódni tudjanak és esetlegesen munkamegosztásban együttműködhessenek (pl. mezőgazdaság, feldolgozó-ipar, erdőgazdálkodás).  Hiányszakmák feltérképezése helyben és átképzés gyorsításában részvétel  Roma kisebbségi önkormányzatok együttműködése: ahol még nem találják helyüket, ott a tapasztaltabbak segítsék őket  Tájékoztatás a környéken megjelenő munkalehetőségekről – mobilitás fokozása  Kerékpárutak a települések között Települési szint Munkahelyteremtés különböző eszközökkel: - Közfoglalkoztatás szervezése, fenntartása / bővítése - Szociális szövetkezetek létrehozásával, fejlesztésével - Szociális foglalkoztatásba jobban bevonni a romákat (pl. idősgondozás, stb.) - Önellátó, önfenntartó kertészkedés, növénytermesztés /állattartás támogatása - Hagyományos roma szakmák újraélesztése Nemzeti szint Támogatások, pályázati források biztosítása hosszútávon, tervezhető módon. A közfoglalkoztatás bürokratikus terheinek csökkentése és segítség a kis településeknek; fejlesztési javaslatok bevezetése és törekvés az értékteremtő közfoglalkoztatásra, párbeszéd kialakítása a közfoglalkoztatás innovatív formáiról 3.1.2.2 Információhiány és társadalmi előítéletek Probléma Információhiány a roma lakosságról, kultúráról és a romák részéről egyaránt Leírás A roma kultúráról ugyanúgy kevés az ismeret, mint a romákkal kapcsolatos adatokról is (pl. szegregátumokban élők, iskolakerülők, stb.). A romák között szintén alacsony az információs szint a többségi társadalomról. A másikkal szemben mindkét irányban sztereotípiák élnek - sokszor feltételezéseken alapuló téves elképzelések, tapasztalati ismeretek állnak rendelkezésükre. A roma identitás megerősítéséhez szükséges a roma társadalmon belül az információs szint növelése a többségi társadalomról, valamint a saját a saját kultúrájukról is az elfogadás és a bizalmi faktor növelése érdekében.

10. oldal


Hiányzik a többségi társadalom közösségi működése, minták megismerése, valamint a demokrácia, a demokratikus állam működésének, a közszolgáltatások, a társadalmi szolidaritás eszközrendszerének működésének megismerése. Problémát okoz több településen, hogy a roma lakosság nem vallja magát romának, ezért az adatgyűjtés torzul. Javaslatok Járási szint Egyházi és civil szervezetek is kiemelkedő tudással rendelkeznek a roma társadalomról, akik bevonása elősegítené az ismerthiány felszámolását, illetve ezen szervezetek szerepvállalásának növelésével hosszú távon jelentős eredmények érhetőek el („missziószemlélet”). Ismeretek, tapasztalatok szerzésének támogatása mindkét fél részéről (roma referensek, roma és nem roma szakemberek). A településeken biztosítani kell a segítő szolgáltatások szakembereinek képzését, valamint a roma társadalomról szóló tudást, információta többségi társadalom különböző rendezvényein is érdemes terjeszteni. Párbeszéd elindítása és folyamatos életben tartása a roma és a többségi társadalom között, egymás megismerésére. Roma és nem roma civil szervezetek, közösségek együttműködésére pályázatok indítása. Rendezvények, roma kerekasztal szervezése az érintettek részvételével. Települések módszertani támogatása a helyi együttműködések szervezésében. A roma lakosság bevonása az előítéletek kezelésébe, felszámolásába. Települési szint Együttműködések szervezésehelyi szinten (egyházakkal, civilekkel) Érzékenyítés, tájékoztatáskülönböző rendezvényeken Szükséglet-alapú szolgáltatások szervezése pl. adósság-kezelés, háztartási-ismeretek, higiéniai ismeretek, alapvető egészségügyi ismeretek Települési szintű adatgyűjtés („népszámlálás” legalább informális adatként törekedni a tényleges adatok rendelkezésre állására - helyben) Érzékenyítő, konfliktuskezelő és együttműködést támogató képességfejlesztő tréningek Roma értelmiség kiemelése, példává állítása Nemzeti szint A roma társadalomról szóló tudás közvetítését szolgáló tevékenységek támogatása Tananyagok összeállítása, közzététele Pályázati lehetőségek a helyi és járási szint részére 3.1.2.3 Alacsony iskolázottság Probléma Alacsony iskolázottság Leírás A romák kb. 80%-a 8 osztályos végzettséggel vagy azzal sem rendelkezik. Érettségit csak a romák 18 százaléka szerez. A diplomások aránya 2-3%. Ezek az értékek Európán belül jónak mondhatók, a többségi társadalomhoz képest azonban nagyon alacsonyak. A romák és a nem-romák közötti szociális és társadalmi szakadék folyamatosan nő. A hátrányos helyzet generációkon át öröklődik, így a gyermekek integrálására és felzárkóztatására különös hangsúlyt kell fordítani. Nincs megfelelő minta (mivel csak a közmunkás életpályát ismerik lényegében) és alulmotiváltak a gyerekek. Kazincbarcikán a szegregált iskolák felszámolására fokozott figyelmet fordítottak, sikeresnek mondhatóak a törekvések. A legtöbb kisebb településről bejárnak a járás-székhelyen lévő iskolába. A

11. oldal


kisebb településeken vegyesek a tapasztalatok: van ahol mintaértékű programok zajlottak le (pl. Dédestapolcsányban), de van ahol még sok erőfeszítésre van szükség. (pl:Sajókaza) Javaslatok Járási szint Szakemberek egymás közötti információ-, ismeret és tapasztalat-átadási lehetőségek biztosítása rendszeresen Szakképzések szervezése, gyakorlati helyek létesítése Alapkompetenciák folyamatos fejlesztése, felzárkóztatás Tanfolyamok, átképzések szervezése és minőségbiztosítás a képzésekhez Ifjúsági pályaválasztási tanácsadási szolgáltatás – információs pont kialakítása Tehetséggondozás, különösen a sport és kultúra területén Települési szint Óvodák, családi napközik, bölcsődék hálózatának erősítése, szükség szerint bővítése Tanodák erősítése (felzárkóztatás) és korai integráció Programok a korai iskolaelhagyás megelőzésére civil szervezetekkel együttműködve Szünidei programok szervezése, hátránykompenzáló programok szervezése Önkéntesek bevonása Ösztönző programok, civil szervezetek, alapítványok létrehozása(roma-nem roma együttműködőkkel) Felnőttképzés szervezése délutáni időpontban Nemzeti szint Integrált oktatás finanszírozása, plusz erőforrás, képzés biztosítása Szakképzés támogatása Pedagógus képzés fejlesztése - alkalmassági szűrés bevezetése a pedagógusképzésben - motiválási képesség fejlesztése - integrált oktatásra való felkészítés - kiégés elleni tréningek 3.1.2.4 Mélyszegénység – rossz lakhatási és egészségügyi állapotok Probléma Mélyszegénység – rossz lakhatási és egészségügyi állapotok Leírás A romák körében a mélyszegénység nagy arányban jelentkezik. A mélyszegénység komplex probléma, amely sokszor generációkon keresztül van jelen a családokban. Felszámolása csak komplex programok segítségével, a segítő szolgálatok együttműködésével lehetséges. Legtöbbször a fő feladat a motiváció kialakítása és fenntartása az érintettek körében. A működő segítő szolgálatok, valamint a közszolgáltatások (pl. oktatás, egészségügy, szociális ellátás, munkaügyi központ) hosszú távú szakmai és érdemi együttműködése szükséges a probléma kezeléséhez. Javaslatok Járási szint Monitoring rendszer kialakítása járási szinten – egy önálló munkakör kialakítása Háziorvosok térségbe való vonzására törekvés (pl. szolgálati lakások felújításával), a praxisok betöltése érdekében a háziorvosi társadalom fiatalítása Jó gyakorlatok megosztása Segítő szolgálatok, civil szervezetek szakemberei közötti rendszeres és személyes kommunikáció támogatása

12. oldal


Szakmai peremterületek működésének támogatása (szakmai együttműködés az egyes szolgálatok között) Társadalmi összetartozás erősítése (élelmiszeradományok, stb.), életkörülmények javítása (pl. mobil-szolgáltatások bevezetése, szűrővizsgálatok szervezése, stb.) Hajléktalanoknak segítségnyújtás Hivatali ügyek intézésének támogatása Települési szint Információ eljuttatása az érintetteknek, természetbeni juttatások Életvezetési programok indítása Integrált közösségi terek létrehozása Egészségügyi szűrőprogramok (mobil-szűrések is), felvilágosítás Háziorvosok térségbe való vonzására törekvés (pl. szolgálati lakások felújításával), a praxisok betöltése érdekében a háziorvosi társadalom fiatalítása Jelzések „fogadása”, folyamatok proaktív indítása Az érintett szervezetek együttműködésének támogatása, elősegítése Nemzeti szint Segítő szolgálatok megfelelő finanszírozása Komplex programok finanszírozása (szociális, lakhatás, képzés, attitűdformálás) 3.1.2.5 Szegregátumok felszámolása Probléma Szegregátumok felszámolása Leírás A járásban több cigánytelep létezik. A telep felszámolás komplex program, mert érinti a teljes életvitelt. Sokszor motiváltságot, igényt kell kialakítani a telepen lakókban a változtatásra.Települések között vagy azok külterületén is jelennek meg szegregátumok (pl. Sajóivánka – Kazincbarcika között) Kazincbarcikán már előkészítettek egy mintaprojekt-ötletet lakhatási integrációra, amelyben az arra érdemes, változtatni kívánó romák / mélyszegénységben élők kiemelésére lenne lehetőség, de a projekt végül a pályázati forrás hiányában nem valósulhatott meg. Javaslatok Járási szint A szegregátumok felszámolása tudatos területfejlesztéssel, közösségi tervezéssel, széleskörű összefogással és cselekvéssel - a lakosság bevonásával, ehhez kapcsolódóan a szükséges módszertani folyamat kidolgozása. Komplex program kidolgozása, pontos helyzetfeltárás, egyedi szociális diagnózis. Bérlakások fejlesztése, felújítása, bővítése. Települési szint Települések közötti kommunikáció, 2 település közötti területen közös probléma-megoldás Romos épületek megvásárlásában, bontásában részvétel Újabb szegregátumok kialakulásának elkerülése Nemzeti szint Pályázati finanszírozási lehetőség biztosítása

3.1.3 Jógyakorlatok Helyi:

13. oldal


Munkahelyteremtés: Múcsony – szövetkezet, Szuhakálló – alkalmi munkavégzés vállalkozási tevékenységként (fűnyírás, kaszálás), Izsófalva – uborkatermesztés (közfoglalkoztatottak) Sajógalgóc – gyógycserje-ültetvény kialakítása (galagonyatelepítés) Kazincbarcikán szervezésében.

is

működik

szociális

szövetkezet

a

nemzetiségi

önkormányzat

Más járásban: Fulókércs – erdőgazdálkodás szociális szövetkezetként, Tomor– közösségi kert, Halmaj – brikettgyártás Mélyszegénység élők mindennapjainak könnyebbé tétele Kazincbarcika-Herbolya Családsegítő Központ: lehetőség van mosásra, tisztálkodásra, de a munkatársak akár a hivatalos levelek megírásában is segítenek. Nagybarcán: többféle intézkedéssel segítik a mélyszegénységben élőket: hivatalos ügyek intézése (villanyóra névátírása), természetbeni támogatások (szociális tűzifa), nyári gyermekétkeztetés, élelmiszercsomag, pénzbeli támogatás Nemzetközi: 4.1 „Helyi közösségfejlesztés – a szebb jövőért”(részletek: 2. melléklet 14. oldal) A munkanélkülieket hiányszakmákra tanítani, folyamatosan testre szabott pszichoszociális támogatás nyújtásával segíteni a célcsoportot. 4.5 Greenlink – Zöld kapocs(részletek: 2.melléklet 20. oldal) Kerékpárút a települések között 4.15

3.2

Önellátónak nevezett falu, Rozsály(részletek: 2.melléklet 41. oldal)

Gyermekek 3.2.1 HEP-ekben megfogalmazott főbb problémák és intézkedési javaslatok

A legtöbb helyen megjelent probléma (10 településen), a kulturált szórakozási lehetőségek hiánya. (8) településenjelezték problémaként, hogy az iskolai hiányzások száma magas, alulmotiváltság jellemző a gyermekekre, illetve magas a HH, HHH-s gyerekek száma. Számos településenproblémaként jelent meg, hogy rosszak a szociális és lakhatási feltételek a gyermekek körében, magas a veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma, illetve hogy a csellengő gyermekek bandákban csoportosulnak. A gyermekek célcsoportjával kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóana legtöbb településen azt fogalmazták meg, hogy célul tűzik ki a kulturális programok további szélesítését, bővítését, szabadidős programok szervezését, biztonságos kulturált színterek működtetését. Sok településen szükségesnek tartják a csoportos programok szervezését, klubok létrehozását, szociális, kulturális helyzetük javítását, szélesebb körben történő bevonásukat a település kulturális, közösségi életébe. Néhány településen javasolták a közösségi, ifjúsági házak kialakítását, a családok összefogásának erősítését, családi napközi kialakítását is.

14. oldal


3.2.2 Azonosított problémák és javaslatok 3.2.2.1 Gyermekszegénység Probléma Gyermekszegénység Leírás A gyermekszegénység jelentős a járásban. A hivatalosan hátrányos helyzetűnek minősített gyermekek mellett sok család van, akik szegénynek minősülnének, de elrejtik a helyzetüket. Az egészséges táplálkozás, az oktatás, a szabadidő eltöltése, a lakhatási körülmények és a családi élet terén észlelt hiányosságokat szervezett és összehangolt módon érdemes vizsgálni.A jelzőrendszer működése jól működik a járásban, köszönhetően az elkötelezett szakembereknek, de ez sem biztosítja az összes érintett család felderítését. A családdal, vagy gyermekkel közvetlen kapcsolatban lévő szakemberekből hiány van, különösen a hátrányos helyzetű településeken szükség lenne több humánerőforrásra is (pedagógusok mellett egyéb szakemberek – pl. pszichológusokra is). Jellemző a halmozottan hátrányos helyzet generációkon átívelő öröklése. Romlik a gyermekek továbbtanulási esélye, nagyon hiányzik az iskolákból az ifjúságvédelmi funkció, sok esetben lemorzsolódnak a középiskolákban, illetve hiányzik a pályaválasztási tanácsadás is. A mélyszegénységben élők helyzetének javításához kiemelten fontos az érintettek motiválása a helyzetük változtatása érdekében. A motivációt kialakítani és fejleszteni a következő módszerekkel lehetséges: - Pozitív élmény alapú motiváció (érzelmi sík) - Közösségi motiváció (pl. egyházi, baráti, civil, helyi közösség, család, stb.) - Siker alapú (tehetség, eredmény, sikerélmény) - Bizalomra épített motiváció (bizalom, feladat, sikerélmény) Javaslatok Járási és települési szint - Jelzőrendszer működtetése, a felismert esetek megfelelő kezelése(családból kiemelés mennyiségének és hatékonyságának javítása) - Szakemberek szoros együttműködése, egymás közötti információ és ismeret átadási lehetőségének biztosítása -

Szakemberek képzése, felkészítése a jó gyakorlatokban és innovatív megoldásokban alkalmazott módszertanok helyben történő megvalósítására Hálózatfejlesztés, járási szociális kerekasztal létrehozása és működtetése Egyházak bevonása a kompetenciák fejlesztésébe Civil adománygyűjtés Rendkívüli települési támogatás gyermekétkeztetésre Nagycsaládosok lakhatásának támogatása Az ifjúságvédelmi funkció az iskolákban, pályaválasztási tanácsadás fejlesztése (akár információs pontokkal – megfelelő humánerőforrással)

Nemzeti szint Ingyenes gyermekétkeztetési program további kiterjesztése Ösztöndíjprogramok létrehozása Tehetséggondozás bentlakásos diákotthoni formában

15. oldal


3.2.2.2 Ellátórendszer hiányosságai Probléma Ellátórendszer hiányosságai Leírás A jelenlegi ellátórendszernek a felmerült igényekhez képest több területen hiányosságai vannak. Ilyen terület például a családterápia, ami jelentős erőforrásokat igényelne, melyek nem biztosítottak. Továbbá a pszichés problémák, a magatartás- és teljesítményzavar kezelése, a pszichiátriai szakemberhálózat elérhetősége, valamint a beilleszkedési problémák kezeléséhez szükséges pedagógiai szakszolgálat. A kevés, a gyermekek számához képest nem elegendő, erőforrással működő szolgáltatásokban dolgozó szakemberek túlterheltek, tevékenységük kockázata nő, nagy a fluktuáció. A nehéz munkakörülmények nem vonzzák az új szakembereket, így állandósul a létszámhiány is. A szakemberek személyének változása nehezíti a hosszabb távú beavatkozások sikerességét is. Javaslatok Járási és települési szint Pedagógiai szakszolgálatok bővítése (pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus) szakembereinek motiválása, fásultság megelőzése, ösztönzésre programok, fásultság megelőzése (pl. kiégés elleni tréningekkel) Családterápiás szolgáltatás biztosítása Iskolakerülés javítása A családvédelmi szervezetek közötti, járási együttműködés további fejlesztése A tanodák kiterjesztése az óvodától 8. osztályos korig Tehetséggondozásra nagyobb fókuszt helyezni Gyermekpszichiátriai szakrendelés létrehozása Szakemberek egymás közötti információ és ismeret átadási lehetőségének biztosítása Szakmaközi konferenciák rendszeres szervezése (pedagógus – szociális szakemberek) Nemzeti szint Speciális szakemberek továbbképzése, ill. a szakmai tréningek finanszírozása Pedagógiai szakszolgálatok bővítése (pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus) Életpálya-modellek bevezetése Gyermekpszichiátriai szakrendelés létrehozása

3.2.2.3 Kulturált szórakozás – közösségi rendezvények hiánya, csellengés, fiatalkori bűnözés Probléma Kulturált szórakozás - közösségi rendezvények hiánya, csellengés, fiatalkori bűnözés Leírás A közösségi élet és közösségi terek hiánya tovagyűrűző probléma a településeken, az aktivitás fokozása több célcsoportot is érint (gyermekek, nők, idősek, fogyatékossággal élők). A fiatalok között jelentős probléma a fiatalkori bűnözés, a csellengés,a drogok használata és az alkoholfogyasztás. A probléma kezelésének hatékonyságát jelenleg visszaveti a büntető eljárások túlzottan szigorú és rugalmatlan betartatása (kötött, merev eljárások), drogambulanciák hiánya, valamint az adatvédelmi szabályok. Komoly problémát jelent a 16

16. oldal


éves iskolakötelezettségi határ. A iskolákból kikerülő fiatalok nem rendelkeznek szakmával, munkát nem kapnak, a bandához tartozás motivációja gyakran az alkohol, szórakozás és a drog felé tereli őket. A kisebb bűnelkövetések esetében az igazságügy csak igen lassan működik, így a fiatalok nem kapnak büntetést, az igazságszolgáltatásnak így nincs tényleges és hatásos visszatartó ereje. A probléma elsődleges kezelése a megelőzés és a prevenció. Mindkettő jelentős erőforrást igényel, amely az oktatási intézményeknek csak korlátozottan áll rendelkezésre. Minden korosztály számára, de kiemelten a gyerekeknek és az ifjúságnak fontos, hogy szabadidejét hasznos, értékteremtő tevékenységgel töltse el. A lehetőségek a kisebb településeken jelenleg korlátozottak, vagy igénybevételük pénzért lehetséges, ami sok lehetséges résztvevő kizár a programból (pl. teremhasználat, eszközhasználat, sportpálya használat). Javaslatok Járási és településiszint Kulturális munkatárs – járási programszervező szakember foglalkoztatása(akár több település által közösen), akinek feladata a közösségi programok szervezése, a közösségi aktivitás fokozása Prevenciós programok szervezése (civilek és iskolák által a droghasználat, bűnözés megelőzésére) Hátránykompenzáló programok kialakítása és működtetése (szabadidős programok szervezése) Közösségi terek és épületek kialakítása, fejlesztése (sportpályák, játszóterek, többfunkciós közösségi épületek) Egyházakkal, rendőrséggel, szakhatóságokkal együttműködés kialakítása, hálózatosodás Drogambulanciák, terápiás intézmények létrehozása Szakemberek egymás közötti információ- és ismeretátadási lehetőségének biztosítása Ifjúsági szervezetek alakítása, működtetése (pl. cserkészcsapatok, ifjúsági klubok) Sport lehetőségek, csoportok, közösségek létrehozása, működtetése Szabadidő eltöltési lehetőségről információk eljuttatása a veszélyeztetett célcsoportok számára Alternatív szabadidő eltöltési formák népszerűsítése, vezetők bevonásával Családok bevonása a szabadidős tevékenységbe Nemzeti szint Megelőzést támogató források biztosítása Közösségi programok (illetve épületek / sportpályák kialakítására, felújítására) támogatások Drogambulanciák, terápiás intézmények létrehozása A 16 éves iskolakötelezettségi korhatár változtatása, vagy rendszer szintű kezelése KLIK által működtetett települési iskolai terek használatának egyszerűsítése a település önkormányzata, intézményei, civil szervezete számára

17. oldal


3.2.3 Jógyakorlatok Helyi: Kazincbarcikán a szegregált intézmények megszűntetése sikeres példa - az integráció mintaértékű példaként megvalósult az oktatási intézményekben, az iskolabusz működtetése jó eredményeket hozott. Kazincbarcikán a KSzSzK nyári táborokat, kirándulásokat szervez a HH és HHH gyerekeknek (részben önkormányzati támogatással), illetve vannak programjaik a Herbolyai városrészen is. A roma önkormányzat is szervezett programokat (pl. Ki mit tud?). Kazincbarcika Rendőrkapitányság – prevenciós előadásokat és szórakozóhelyeken ellenőrzéseket tart igény szerint, felkérés alapján is. Múcsony – ifjúsági klub, önkéntesek bevonása. Sajógalgóc, Felsőtelekes – fiatalok bevonása helyi közösségi programok szervezésébe (pl. Települési nap, Szüreti Bál stb.) Nemzetközi: 4.3 Máltai Játszótér(részletek: 2.melléklet 17. oldal) 4.7 Jog az iskolához, jog a jövőhöz(részletek: 2.melléklet 22. oldal)

3.3

Nők 3.3.1 HEP-ekben megfogalmazott főbb problémák és intézkedési javaslatok

A célcsoporttal kapcsolatban a legtöbbet megjelent probléma (14 településen), hogy magas a munkanélküliség a nők körében. Általános problémaként jelent meg a GYED-ről, GYES-ről visszatérő nők munkába állásának nehézsége. Gyakori probléma a járás településein a nők elszigetelődése, háttérbe szorulása. Néhány településen azt is megfogalmazták, hogy a gyermekeit egyedül nevelő nők vagy a sok gyermekes családok nehéz anyagi körülmények között élnek. A női célcsoporttal kapcsolatban a leggyakoribb javaslat a Munkaügyi Központ által szervezett tanfolyamokról, átképzésekről szóló felvilágosítás. Több településen is javasolták a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények működtetését. Összességében elmondható, hogy a gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó, aktív korú nők kedvezményes képzésekigénybe vételét javasolják, melyek a munkaerő-piaci igényeknek megfelelőek.

3.3.2 Azonosított problémák és javaslatok 3.3.2.1 Családbarát munkahelyek, rugalmas foglalkoztatási formák hiánya Probléma

18. oldal


Családbarát munkahelyek, rugalmas foglalkoztatási formák hiánya Leírás A hazai foglalkoztatási környezetben kevés a családbarát munkahely, a rugalmas foglalkoztatás. A munkaadók többsége a munkavállalótól várja el az igazodást, alkalmazkodást, amelyet a közszolgáltatások (pl. óvoda, iskola, hivatali nyitva tartás) sem támogatnak. Fontos lenne a munkáltatók szemléletváltását elindítani, amely hozzájárulhatna a családokban meglévő stressz szint és problémák csökkenéséhez. Javaslatok Járási szint A családbarát, rugalmas foglalkoztatási formák használatáról, előnyeiről, lehetőségeiről, kockázatairól megfelelő információ és ismeret átadása a vállalkozások részére. A munkaügyi kirendeltségek naprakész adatbázissal rendelkezzenek a családbarát munkahelyekről (igények felmérése mindkét oldalról). Tájékoztatás, népszerűsítés több csatornán keresztül (helyi kábel TV, net, helyi sajtó) A női foglalkoztatást támogató innovatív modellprogram indítása járási szinten. Települési szint Gender szempontú adatgyűjtés végzése a foglalkoztatási mutatók tekintetében Az önkormányzati intézményekben a foglalkoztatási formák bevezetése, elterjesztése. A helyi munkáltatók tájékoztatása, ösztönzése Munkavállalók minél részletesebb tájékoztatásaa Munkaügyi Kirendeltségnél elérhető lehetőségekről - minél több formában, elkötelezettség a gyermekes anyukák lehetőségeiről történő tájékoztatás iránt (baba-mama klub, védőnők, családsegítő szolgáltatások, helyi média bevonása. Nemzeti szint Munkáltatók ösztönzése a családbarát foglalkoztatási formák preferálására (törvényben szabályozott módon kedvező adózási rendszer, egyéb előnyök) Rugalmas foglalkoztatási formák támogatása Munkáltatók tájékoztatása a lehetőségekről, előnyökről 3.3.2.2 Nők elszigetelődése, nehéz a munkaerő-piaci reintegráció Probléma Nők elszigetelődése, nehéz a munkaerő-piaci reintegráció Leírás Az alacsony jövedelmi szintek miatt a legtöbb családban mindkét szülőnek dolgoznia kell. A munkavállalás mellett a családi feladatok, szerepek nagyobb része a nőkre hárul. A családi munkamegosztás a tradicionális mintákat követi. A gyerekek felügyelete, nevelése az intézményekre hárul jelentős mértékben. A családoknak kevés ideje marad a szabadidő közös, hasznos eltöltésére. A családokon belül elindult az elmagányosodás folyamata.A problémát fokozza a megélhetési okok miatt vállalt külföldi munka, ami fizikailag is szétszakítja a családokat és jelentősen terheli az itthon maradottakat. A GYES, GYED alatt is jellemző az elszigetelődés, illetve a kismamák mentális állapota is rosszabbodhat – fontos a továbbképzési lehetőségekről tájékoztatni őket. A mélyszegénységben élő nőkre jellemző a fiatalkori szülés, magas gyermekszám a családokban. A munkanélküli átképzések szervezése nem a munkaerőpiac igényeinek megfelelően történik. Az általános iskolai végzettséggel vagy azzal nem rendelkezők számára átképzés nélkül nincs lehetősség munkavállalásra. Javaslatok Járási szint

19. oldal


A probléma jelenlétéről adatok gyűjtése, a probléma teljes és részletes megismerése A családon belüli erőszak láthatóvá tétele, tájékoztatás civilek bevonásával (pl. segélyhívó szám terjesztése) Igényfelmérés (a célcsoport és a potenciális munkáltatók körében is), lehetőségek felmérése (munkáltatók körében), ill. ezek elősegítése és összecsatornázásában részvétel Települési szint Helyettes, pótmama / nagymama szolgálat megszervezése civil önkéntesek bevonásával Helyi önsegítő csoportok, klubok létrehozása, hogy a célcsoport ne érezze magára hagyottnak magát Speciális képzési programok A szükséges képzések felmérése és a képzések után-követése, az elhelyezkedési arányok nyomon követése Felvilágosítás a képzési, tanfolyam-lehetőségekről Nők tájékoztatása, tanácsadás már az iskolákban Családbarát, szabadidős programok szervezése Zöldfelületek, játszóterek, közparkok tervszerű felújítása – közösségi rendezvényekkel való megtöltése és akadálymentesítése Nemzeti szint Munkabérek rendezése, egyenlő bánásmód elősegítése (nők és férfiak tekintetében) Képzési támogatások Rugalmas munkaidő és munkavégzési formák támogatása Életpálya-modellek kialakítása A korai gyermekszüléshez kapcsolódó problémák hatékony kezelését célzó programok támogatása 3.3.2.3 A gyermekek felügyelete, ellátása Probléma A gyermek felügyelete, ellátása a dolgozó nők számára nem megoldott Leírás Atöbb gyermeket nevelő családok esetében a gyermekek megbetegedése nagyszülői háttér nélkül komoly gondot jelent, mivel a munkáltatók nehezen toleráljáka hiányzásokat. A probléma miatt a munkaadók a gyerekes szülőket – elsősorban a nőket - nem szívesen foglalkoztatják. Javaslatok Járási szint Információs portál létrehozása és működtetése (közvetítés a célcsoport és a segítők között) Sajtó, helyi és regionális kábel TV-k bevonása Települési szint Gyermek-felügyeleti intézmények (bölcsőde, óvoda, családi napközik) férőhely-bővítése Önkéntes pótmama szolgálat létrehozása nyugdíjasklubok, női klubok, családsegítő, védőnők, civilek összefogásával Nyári napközi biztosítása szükség szerint Nemzeti szint Rugalmas munkaidő és munkavégzési formák támogatása

20. oldal


3.3.3 Jó gyakorlatok Hazai: Múcsony – baba-mama klub Miskolc (megyeszékhely) - HOLDAM udvar civil anyaközpont és családbarát közösségi tér működése Halmaj – roma női mentorok képzése (a mentorok az iskolákban tartanak előadásokat és kerekasztal beszélgetéseket szerveznek a roma női életpálya témakörében) Tomor – Romama lakásétterem létrehozása társadalmi vállalkozás formájában

Nemzetközi: 4.2 Számít, amit teszünk (részletek – 2. melléklet 15. oldal) Settomake a difference –program a női esélyegyenlőség javítására, kifejezetten hátrányos helyzetű nőknek kínáltak szolgáltatásokat és képzéseket.

3.4

Idősek

3.4.1 HEP-ekben megfogalmazott főbb problémák és intézkedési javaslatok A célcsoporttal kapcsolatban a legtöbbet megjelent probléma az időskorúak elmagányosodása, illetve az őket érintő bűncselekmények. Nehézség érzékelhető anemzedékek közötti kapcsolatban, amely egyre jobban ellaposodik és minimalizálódik. Néhány településen problémaként említik az önellátási nehézségeket, ill. azt, hogy nincs megfelelő program és szervezet számukra, a tevékeny időskor hiányát és a digitális írástudatlanságot. Az idős célcsoporttal kapcsolatban a legtöbb településen a megfogalmazott javaslatok között szerepel a házi segítségnyújtás, jelzőrendszer, vagyonvédelem, védelmi intézkedések biztosítása. Számos településen az aktivitást és függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezését, képzések igény szerinti bővítését fontos intézkedésnek tartják. Viszonylag sok településen javasolták a számítástechnikai ismeretek fejlesztését, fórumok szervezését. Több településen is javasolták a kulturális programok bővítését, az idősek klubjának létrehozását, bővítését.

21. oldal


3.4.2 Azonosított problémák és javaslatok 3.4.2.1 Elmagányosodás Probléma Elmagányosodás Leírás A falvak elnéptelenednek és elöregednek, az elmagányosodás egyre elterjedtebb az idős emberek körében. A fiatalok elvándorlása, a megélhetés miatt elköltöző, vagy sokat dolgozó rokonoknak kevés idejük és lehetőségük van az idős hozzátartozók gondozására. Az egyedül maradt idős emberek gyakrabban esnek depresszióba, jelentkeznek náluk pszichoszomatikus problémák. Sokan szégyellnek, vagy félnek segítséget kérni. A távol lévő családtagok miatt a helyi közösségre marad az idősek támogatása. Javaslatok Járási szint Szakemberek, civilek egymás közötti információ és ismeret átadási lehetőségének biztosítása Jó megoldások felkutatása közreadása Informatikai technikák oktatása és technikai feltételek biztosítása a távol lévő családtagokkal való olcsó kapcsolattartás érdekében Települési szint Magányos emberek felkutatása Generációs programok, klubok szervezése civilek bevonásával A fiatalok segítségnyújtásának szervezése, fiatalok – idősek kölcsönös támogatása Közösségi programok szervezése Önkormányzatok támogassák a civil szerveződéseket, programokat tárgyi és pénzügyi támogatással – vagy közösségi ház biztosításával Nemzeti szint Időseket támogató, figyelő intézményrendszer kialakítása, fenntartása, erősítése, bővítése, kapacitás bővítése Falugondnoki szolgálat támogatása, normatíva emelése 3.4.2.2 Áldozattá válás Probléma Áldozattá válás Leírás A közbiztonság javítása elengedhetetlen. Az idősek körében jelentősebb, egyre fokozódó kockázata azáldozattá válás. Azonban vannak olyan esetek is, hogy a családtagok is kihasználják az idősek helyzetét (anyagi kihasználás és testi sértés, bántalmazás). Javaslatok Járási szint Segítő szakemberek képzése Rendőrség, polgárőrség - áldozatsegítő szolgálat bevonása a rendszeressé váló prevenciós programokba Kazincbarcikán Városőrség is működik. Települési szint Önkormányzati felhívások folyamatos közzététele, figyelemfelhívás Felvilágosító programok, szórólapok, felhívások Jelzőrendszer működtetés, másikra való odafigyelés – önfenntartás erősítése

22. oldal


Nemzeti szint Jogszabályok további szigorítása

3.4.2.3 Egészségügyi szolgáltatások igénybevétele Probléma Egészségügyi szolgáltatások igénybevétele Leírás Az egészségügyi ellátások igénybevétele, az ellátáshoz való hozzájutás, a beutalók megszerzése, időpontfoglalás, időpontok összeszervezése és a közlekedés megoldása bonyolult folyamat. Sok idős ember nem jut a megfelelő ellátáshoz, mert nem tudja megoldani a folyamatot. A folyamatos változás, a sok feltétel összeszervezése nem mindenki számára megoldható feladat. Problémát jelent a gyógyszerek adagolása, az öngondoskodás megoldása is. Javaslatok Járási szint Járási kórház fejlesztése és egészségügyi szolgáltatások visszabővítése –a KazincbarcikaiKórház hatékonyabb kihasználtsága, visszaállítása A betegek kórházba való eljutásának segítése Egészségügyi szűrések népszerűsítése, rendszeres végzése Rendszeres mozgás lehetővé tétele, egészségtudatos magatartás fejlesztése Járási szintű támogató szolgálat kialakítása (járásszékhely központtal) Települési szint Támogató szolgálat segítsen az időpontok foglalásában és a betegszállításban A háziorvosok az idős embereketsűrűbben küldjék a szakvizsgálatokra Nemzeti szint Támogató szolgálat kapacitásbővítése, támogatása (normatíva növelése) Idős és betegszállítási kapacitás bővítése, támogatása (normatíva növelése) Járóbeteg-szakellátás és aktív fekvőbeteg-ellátás visszaállítása és fejlesztése a Kazincbarcikai Kórházban

3.4.2.4 Szociális intézmények és intézményi kapacitások hiánya Probléma Intézmények és intézményi kapacitások hiánya Leírás Az idősgondozás területén minden intézményi kapacitás telítve van. A legtöbb településen már a házi-gondozásban való ellátás esetén isvárólista van. A szakellátásban kevés a férőhely, hosszú a várólista, hiányoznak a szakosított intézmények. Az idősek klubjába sokan közlekedési akadályok miatt nem tudnak eljutni. Javaslatok Járási szint Önkormányzatok területén működő szociális szakosított ellátások intézményei között információ csere Helyi és országos javaslatok megfogalmazása Szociális alapú és fizetős idős otthonokban férőhely-bővítés, több gondozó bevonása

23. oldal


Települési szint Szociális alapellátás és szakosított ellátási formák biztosítása, fejlesztése, bővítése (ahol nincs megszervezve, ott kiszervezés) Idősek Klubja Akadálymentesítés (komplex) Nemzeti szint Kapacitásbővítés: alapellátás, szakosított ellátás

3.4.3 Jógyakorlatok: Helyben: Elmagányosodás leküzdésére és idősgondozás: Ormosbányán Idősek Klubja működtetése és egy lakóház funkciójú épület felújítása számukra közösségi térként. A házi segítségnyújtás és a nappali ellátás is ennek kereteiben működik. A fenntarthatóságot az önkormányzat évi 10M Ft-tal kiegészíti a normatíván kívül. Sajószentpéteren a Területi Szociális Központ intézményi ellátásával példaértékűnek számít az idősgondozás (házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres segítségnyújtás (segélyhívó), nappali ellátás és idősek klubja) Helyi összefogással pl.favágásban, kertgondozásban segítenek az időseknek. 4.18 Beregi Kecsketej Szociális Szövetkezet, Csaroda (2. melléklet 68.oldal) Közösségi rendezvények szervezése: Felsőtelekesen a közösségi aktivitás fokozására hagyományteremtő céllal szerveztek rendezvényt, amelyen a lakosság nagy része részt vett, illetve szerepet is vállaltak a szervezésben. A falugondnoki szolgálattal is lehet programokat, rendezvényeket ellátni (Sajógalgóc). Egészségügyi szolgáltatások igénybevételének fokozása: Kazincbarcikán a Védőnői Szolgálat Központi Tanácsadójának akadálymentesítése és modern környezete mintaértékű, valamint a Herbolyai Családsegítő Központ is eredményes működésű, elismert szervezet. Sajókazán egy új, akadálymentes egészségcentrum létrehozása (háziorvosi rendelő, fogorvos, védőnői szolgálat) pályázati forrásból. Közbiztonság javítására: Sajóivánkán jelző készülékeket szereztek be minden idős embernek. Nemzetközi: Az üzlet és a partnerség összekapcsolása: British Gas, Egyesült Királyság (2. melléklet – 79. oldal)

24. oldal


Együttműködés, közös célok és segítségnyújtás a „HelptheAged” (segítség az időseknek) karitatív szervezettel közösen 1999 óta Partnerség a szolgáltatások nyújtásában: Bologna, Olaszország (2. melléklet – 85. oldal) Total QualityPlan: a szociális és egészségügyi szolgáltatási hálózat átszervezése, korszerűsítése, az intézményi ellátás csökkentése, új, otthoni szolgáltatások létrejötte rászoruló idősek számára (esetmenedzsment/ through a caseapproach)

3.5

Fogyatékossággal élők (akadályozottak)

Afelzárkóztatási kerekasztal tagjai megállapodtak abban, hogy a fogyatékossággal élőket akadályozottaknak tekintik és a szükséges támogatások szempontjából a következő csoportokra osztják: -

Látás Hallás Beszéd Mozgás Értelmi Halmozott Autista

3.5.1 HEP-ekben megfogalmazott főbb problémák és intézkedési javaslatok Általánosan felmerülő probléma, hogy az akadálymentes környezet aránya nem 100%-os. A legfőbb problémát a járásban a fogyatékossággal élők mobilitásának, információhoz jutásának nehézségei és az elszigeteltségük jelentik. Több település említette a fogyatékossággal élők munkanélküliségét is. A fogyatékossággal élő célcsoporttal kapcsolatban a teljes és komplex akadálymentesítést javasolták a települések. A javaslatok között szerepel még a kommunikáció színterének bővítése, valamint afogyatékossággal élő lakosság eredményesebb bevonása a települések programjaiba.

3.5.2 Azonosított problémák és javaslatok 3.5.2.1 Szállítás, közlekedés Probléma Szállítás, közlekedés Leírás A probléma valamennyi akadályozott csoportot érint. A tömegközlekedés sok helyen nem elérhető, illetve nem rendelkezik olyan infrastruktúrával /felszereltséggel, hogy az akadályozottak egyedül, vagy kísérővel igénybe tudják venni. A falubuszok sok helyen nem vállalják mozgáskorlátozottak, illetve értelmi fogyatékosok szállítását, még kísérővel sem. A támogató szolgálatok szállítási kapacitása nem elegendő, illetve jelenleg nem is bővíthető. Kihívást jelent például a szakértői bizottság előtt való megjelenés, amely viszont szükséges

25. oldal


az ellátások és támogatások igénybevételéhez. Javaslatok Járási szint Támogató Szolgálatok támogatása, együttműködések kialakítására törekvés A szakértői bizottság helybe menjen a nem szállítható érintettekhez A járás területén erre alkalmas személyautók működtetése Orvosi vizsgálatok szervezése Miskolc helyett a kazincbarcikai kórházban Települési szint Támogató szolgálatok fejlesztése Tömegközlekedés fejlesztése az akadályozottak igényeit is figyelembe véve Falubuszok beállítása a támogató szolgálat feladatai közé Szállításra alternatív megoldások keresése pl. civilek, önkéntesek bevonása Nemzeti szint Jogszabály betartása (pl. tömegközlekedés fejlesztésénél) Pénzügyi forrás biztosítása a betegek szállítására, a szállításuk támogatására (gépjárműbeszerzés mellett üzemanyagköltségekre is) 3.5.2.2 Munkalehetőségek hiánya Probléma Munkalehetőségek hiánya Leírás Az akadályozottak mind megváltozott munkaképességűek, munkavállalásukra csak csekély lehetőség van. A munkaadók többsége fél az alkalmazásuktól. Nincsenek felkészítve, illetve nem áll rendelkezésükre támogató háttérszolgálat. Javaslatok Járási szint Adatbázis létrehozása a megváltozott munkaképességűek foglalkoztathatóságáról Szemlélet-váltás elősegítése a munkáltatók körében Települési szint Iparűzési kedvezmény a fogyatékossággal élők foglalkoztatására Nemzeti szint Jogszabály-módosítás, foglalkoztatók részére további és folyamatos kedvezmények biztosítása 3.5.2.3 Akadálymentesítés Probléma A teljes akadálymentesítés hiánya Leírás Az akadálymentesítés az eddigi fejlesztésekkel sem megoldott 100 %-ban,illetve annak módja és mértéke sem teljesen elfogadható, ezért folytatódnia kell a települések, és az ott lévő közintézmények akadálymentesítésének (hangos lámpák, rámpák). Fontos szemponttá vált az informatikai akadálymentesítés a közintézmények és közszolgáltatók honlapjain (pl. egészségügyi intézmények). Javaslatok Járási és települési szint Gyalogos átkelő helyeken hangjelzés, útburkolat, piktogramok Közintézmények akadálymenetesítése Tömegközlekedés akadálymentesítése

26. oldal


Kulturális, szabadidős intézmények akadálymentesítése Az akadálymentesítés során a releváns civil szervezetekkel folyamatos kapcsolattartás A járás fontos közintézményi honlapjainak megfelelő infokommunikációs akadálymentesítése a célcsoport bevonásával Nemzeti szint Az Országos Fogyatékosságügyi Program (2015-2020) végrehajtása és ellenőrzése, szankcionálás 3.5.2.4 Fogyatékossággal élők elfogadása Probléma Fogyatékossággal élők elfogadása Leírás A társadalom nem ismeri a fogyatékossággal élőket, a közösség nem nyitott feléjük. A fogyatékossággal élők elfogadásában a helyzet nem változott: az emberek többsége nem rendelkezikismeretekkel, a fogyatékossággal élőkről. Az ismeretek hiánya jelentős probléma az akadályozottak megítélésében, a kirekesztésében, a szolgáltatások igénybevételében. Javaslatok Járási és települési szint Integrált, közösségi tér (épület használata kedvezménnyel) biztosítása számukra Oktatási intézményekben (óvodák, iskolák középiskolák) érzékenyítés, esély-napok/ tájékoztató programok szervezése, a fogyatékossággal élők helyzetének megismertetése Befogadó iskolák támogatása az integrációban Közös szabadidős programok szervezése Családok támogatása a helyzet feldolgozásában, hordozásában, a nyílt kommunikációban Nemzeti szint Országos pályázatok kiírása, pedagógusok továbbképzése a fogyatékossággal élők integrált oktatására A pedagógus képzésbe fogyatékossággal élők felvétele (látás, mozgás, hallás sérültek)

3.5.3 Jó gyakorlatok és már működő kezdeményezések Helyben: -Kazincbarcikán a Pollack Mihály Általános Iskola, ahol ugyan külön osztályban, de együtt vannak a Down szindrómás gyerekek az egészséges társaikkal. -Dédestapolcsányban „Eséllyel az esélyegyenlőségért” c. pályázat megvalósítása (TÁMOP3.3.2) az oktatásban is megjelent az integráció (tánc, dráma oktatás) -Kazincbarcikai Mozgáskorlátozottak Egyesülete – civil szervezet eredményes és hatékony működéssel (támogató szolgáltatás, foglalkoztatási rehabilitáció) -Litoplán Kft- a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása (nyomda Kazincbarcikán) -A miskolci Szimbiózis Alapítvány által összefogott új, pozitív társadalmi funkciókkal kiegészülő mezőgazdasági modell, mely innovatív módon kapcsolja össze az agrárium hagyományos tevékenységeit és a szociális szférát.

27. oldal


Nemzetközi: -4.4 Six Mary's Place (SMP) vendégház (guest house) (2. melléklet – 19. oldal) -Az SMP társadalmi célja, hogy olyan emberek számára nyújtson munka- és képzési lehetőséget, akik mentális problémával küzdenek.

28. oldal


4

Javaslat a JEP működtetésére

A Járási Felzárkóztatási Kerekasztal résztvevőinek javaslata, hogy a JEP folyamatos aktualizálása, fejlesztése fontos közös feladata a járás településeinek. Ennek fő eszköze az érintett szakemberek, intézményvezetők, önkéntesek tapasztalatcseréje és a célcsoportokban, érintettekben bekövetkező változás. A Járási Felzárkóztatási Kerekasztal működésének fő céljai: o az esélyegyenlőségi területen érintettetek (érintettek, családtagok, önkéntesek, szakemberek, intézmények, szervezetek) hálózatának fenntartása, bővítése; o a tapasztalatok, információk, ismeretek személyes megosztása; o személyes élmények, sikerek és kudarcok megosztása; o az érintett célcsoportok egymással történő kapcsolattartása; Javasoljuk, hogy a Járási Felzárkóztatási Kerekasztal, a projektben felépített esélyegyenlőségi adatbázisra építve továbbra is rendszeres időközönként – legalább félévente egyszer - kerüljön összehívásra a következő szempontok figyelembevételével: -

-

-

Az együttműködő önkormányzatok polgármesterei és / vagy az általuk delegált megbízottak a kerekasztalok állandó tagjai, akik jogosultak a szakmai megvalósításához szükséges döntések előkészítésére és a javaslatok megfogalmazására a döntéshozók felé.Az önkormányzatok törekvése, hogy a járási hivatal kijelölt munkatársa is lehetőség szerintkerüljön bevonásra a kerekasztal munkájába. A Járási Felzárkóztatási Kerekasztal az érdekeltek és érdeklődők fóruma,nyitottan működik és folyamatos csatlakozási lehetőséget biztosít. A Kerekasztal célul tűzi ki saját SZMSZ megalkotását fél éven belül, illetveéves akciótervek kidolgozását a javaslatok megvalósítására (partnerekkel, felelősökkel, szükséges erőforrások meghatározásával és ütemtervvel) A Kerekasztal javaslata szerint szükség lenne járási szinten egy helyismerettel rendelkező, képzett szakemberre, aki az esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatokban minden településen besegíthet és átfogóan, összehangolva, nagyobb rálátással kezelné a megjelenő problémákat, illetve koordinálni tudná a JEP megvalósítását. Erre a humán-erőforrásra megpróbálhatnak közös kapacitással szert tenni a települések (közös anyagi forrással / pályázattal). Az állandó tagok a jövőben is szerepet vállalnak – egymás között témafelelősöket jelölnek ki és a kerekasztalok helyszíneit felváltva biztosítják. Rendezvényeit tematizáltan, moderált beszélgetések formájában tartja. A közösségi oldalak szolgáltatásainak felhasználásával internetes hálózatot üzemeltet az információk gyors megosztása érdekében; A koordinációs feladatok ellátására legkésőbb az SZMSZ megalkotása során közösen megoldást kell találni, mely kiterjed atitkársági feladatok ellátására is. A Kerekasztal javasolja a HEP-ek és a JEP összhangjának biztosítását és a felülvizsgálatok során a JEP-ben szereplő javaslatok figyelembe vételét a települések önkormányzatai számára. Rendszeres időközönként felülvizsgálják az elért eredményeket, a módszerek, megoldási javaslatok helyénvalóságát.

29. oldal


Mellékletek 1. melléklet - Helyzetfeltárás 2. melléklet –Nemzetközi jó gyakorlatok

30. oldal

Járási Esélyegyenlőségi Programterv. Kazincbarcikai járás

Recommend Documents