Esélyteremtő-programterv

Esélyteremtő-programterv Gönci járás

„A területi együttműködés elősegítése a Gönci járásban” ÁROP-1.A.3-2014-2014-0098

Készítette: Diversitas Központ Elemző és Fejlesztő Kft.

Alapvetés

A tanulmány elkészítésénél elsősorban a Gönci járás településeinek helyi esélyegyenlőségi programjaira (HEP) támaszkodtunk. A HEP-ek elkészítéséről az egyenlő bánásmódról szóló törvény1 (Ebktv.) rendelkezik, amely előírja, hogy a község, a települési önkormányzat ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogadjon el. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani.2 2013. július 1-jét követően a települési önkormányzatok a hazai, uniós társfinanszírozású vagy egyéb forrásból finanszírozott pályázatokon akkor vehetnek részt, ha rendelkeznek hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal, ezért a járás valamennyi településén rendelkezésre állt helyi esélyegyenlőségi program. Meg kell jegyezni, hogy a HEP-ek objektív adatokra támaszkodnak ugyan, de a helyi problémák meghatározásánál, súlyozásánál és a következtetések levonásánál számolni kell a készítőjének – aki a települési önkormányzat megfelelő oktatásban részesült közalkalmazottja vagy köztisztviselője – a szubjektív értékítéletével is. A tanulmány készítésénél járási szinten kevés adatra támaszkodhattunk. Ennek oka, hogy a járásokat, mint helyi adminisztratív egységeket hivatalosan csak 2013-tól használjuk. A járás az Európai Unió országainak egységesített területi rendjében a Local Administrative Unit 1. (LAU1) szintű területegység, felváltva a korábban használt statisztikai kistérségek rendszerét. A kormány a járások kialakítása és az ehhez szükséges intézkedések biztosítása érdekében adta ki a járások kialakításáról szóló 1299/2011. (IX. 1.) számú kormányhatározatot, melynek értelmében a kormány szükségesnek tartja a járás mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége kialakítását a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében. A járási hivatalok feladatait, illetékességi szabályait, szakigazgatási szerveit, szakmai irányításukat, valamint a járási hivatalok székhelyét és illetékességi területét a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szabályozza, amely összesen 198 járás kialakításáról rendelkezik, ebből 23 járás a fővárosban, a kerületeknek megfelelő területi beosztásban található Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország legnagyobb településszámú, második legnagyobb területű és a harmadik legnagyobb népességű megyéje A gönci járásban mintegy 19 000 állandó lakos él 32 településen, amiből 19 lakossága nem éri el az 500 főt, 7 település lakossága 500-1000 fő, és 6

1

az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300125.TV 2 Türr István Kutató és Képző Központ honlapja http://hep.tkki.hu/Public/PublishedProgramSearch.aspx?searchtext=

2

településen élnek többen 1000 főnél, ebből mindössze 2 település város.3 Az aprófalvas településszerkezetének következtében a vidéki lakosság jelentős hányada kistelepüléseken él. A megyében a regisztrált munkanélküliek aránya a térségre jellemzően korábban jóval meghaladja az országos átlagot, annak mintegy három-négyszerese volt. Ugyanakkor tény az is, hogy Borsod-AbaújZemplén megyében 2015. június–augusztusban a munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbihoz képest 1,0 százalékponttal, 6,7%-ra csökkent, de ennek okai elsősorban abban keresendők, hogy az állam mindent elkövet az alacsonyan iskolázott munkanélküliek legalább időszakos munkához juttatása érdekében, ami időről időre és egy-egy időszakaszra biztosan fel tudja szívni jelentős mértékben a képzetlen munkaerőt. A férfiakat alacsonyabb szintű munkanélküliség jellemezte, és körükben a javulás mértéke is nagyobb volt.4 A korábbi mértékhez képest kedvező munkanélküliségi mutatók túlnyomó részben az azóta elindult közmunka programnak tudhatók be. Korábban mért adatok arra is utalnak, hogy az álláskeresők fele a 25 éven aluliak köréből került ki. Az unió bővítésével növekvő gazdasági különbségek, továbbá a világgazdasági válság eltérő hatása a tagországok munkaerőpiacára ugrásszerűen növelték az unión belüli munkavállalási célú migrációt. Általánosan elmondható, hogy Magyarország a migrációs folyamatba intenzívebben csak 2010 után kapcsolódott be, de napjainkra már az alacsony, de dinamikusan növekvő migrációs ráta jellemezte tagországok csoportjába tartozik. A válság előidézte munkaerő-piaci feszültség oldásához az utóbbi évek migrációs trendje jelentősen hozzájárult. A térségből is jellemző az elvándorlás, annak is az ingázási típusú munkavállalás típusa, vagyis amikor a háztartás Magyarországon él, viszont van külföldön dolgozó tagja, aki jövedelmével hozzájárul a háztartás kiadásainak fedezéséhez. Ennek a fajta migrációnak a két tipikus célországa Ausztria és Németország, ahol a magyarok 2011 májusa óta vállalhatnak korlátozás nélkül munkát, s ami egyben magyarázza az érintettek létszámában ettől az időponttól bekövetkezett növekedést. A munkanélküliség kezelésében bekövetkezett „segély helyett munka” elv eredményeként a járásban a legnagyobb foglalkoztató az állam lett, közfoglalkoztatottként alkalmazva a szegénységben és mélyszegénységben élők tömegét. Mivel a programokban jellemzően 6–8 hónapig vesz részt egy-egy érintett, a 2014-ben közfoglalkoztatásban részt vevők száma az átlagosnak közel kétszerese volt.5 A gyakran kárhoztatott közmunkának – egyes térségi visszajelzések szerint rabszolgamunkának, „igába hajtásnak”, látszatmegoldásnak, stb. – legfontosabb hozadéka, hogy nagy számban olyanokat is rendszeres munkához juttatott, akiknek erre évek óta esélyük sem volt. A jellemzően munkahely- és tőkeszegény Gönci járásban érdemi beruházások és fenntartható vállalkozások nélkül a közmunka az egyetlen esélye a munkavállalásra a széles, jellemzően alacsony iskolai végzettségű, mélyszegénységben élő rétegeknek. A rendszeres munkavégzés formai követelményeihez történő alkalmazkodás a kormányzati szándéknak megfelelően remélhetőleg segíti a munkaerő-piaci 3

Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési terve 2013 Központi Statisztikai Hivatal honlapja http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/mun/mun1508.html 5 KSH Statisztikai Tükör Munkaerő-piaci helyzetkép, 2014 (2015. augusztus 24.) http://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=81234&p_temakor_kod=KSH&p_session_id=243980863161593&p _lang=HU 4

3

szocializációt, ami különösen a már hosszabb ideje állástalanok esetében fontos tényező. Ez a hozadék nem pusztán az egyén szintjén, hanem a család és a közösség szintjén is érzékelhető. További fontos előnye a közfoglalkoztatásnak, hogy jelentősen csökkenti azoknak a gyermekeknek a számát, akik dolgozó nélküli háztartásban élnek. Becslések szerint a 2001. évi népszámlálás a magyarországi roma népesség csak mintegy harmadát regisztrálta, de a rendelkezésre álló információknak más népszámlálási- vagy egyéb adatforrásokból származó társadalmi indikátorokkal (iskolázottsági-, foglalkoztatottsági-, jövedelmi, szociális ellátási-, demográfia adatokkal, stb.), valamint különböző reprezentatív társadalomkutatások tapasztalataival való egybevetése azt jelzi, hogy népszámlálási információ igen megbízhatóan reprezentálja a roma népesség egészének területi megoszlását és társadalmi-gazdasági helyzetét.6 Az ország településeiről az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben (TEIR) rendelkezésre álló információknak a roma népesség 2001. évi területi megoszlása szerinti elemzése egyértelműen azt mutatja, hogy a rendszerváltást követő két évtizedben a legkedvezőtlenebbül a roma népesség által intenzívebben benépesített települések és térségek, s összességében a roma népesség helyzete alakult.

Cigány, romani, beás népcsoporthoz tartozók aránya 2001

B o rs o d -A b a új-Z e m p lé n

S za b o lc s- S za tm á r-B e re g

N ó g rá d He v e s

G y ő r -M o s o n -S o p ro n

K o m á ro m -E s zte rg o m H a jd ú -B ih a r B ud a p e s t

Va s Ve s zp ré m

F e jé r

Pe st

J á s z- N a g y ku n-S zo ln o k

B é ké s

Zala

B á c s - K is kun To l n a

So m o g y

C s o n g rá d

B a ra ny a

Százalék 5.1 - 6.3 3.9 - 5.1 2.7 - 3.9 1.6 - 2.7 0.4 - 1.6

% % % % %

Adatok forrása: Né pszám lálás 200 1, KSH Feldolgo zást é s e lemzést készítette: dr Véc se i Pál

6

Térport honlap http://www.terport.hu/kartogramok/a-jelentos-aranyban-romak-altal-lakott-telepulesek-s-erre-alapozottan-aroma-nepesseg-he

4

7

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a magát romának valló lakosság lélekszáma és aránya – különös tekintettel a 14 év alatti korosztályra, – leginkább a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben (pl. Cserehát, Abaúj- Hegyalja, Taktaköz, Borsodi dombság, Hevesi-sík DNY-i része, Kelet-Cserhát) növekedett. Az etnikai térfolyamatok tekintetében növekvő tendenciát mutat az etnikai szegregáció, mind regionális, mind települési szinten, jellemző az etnikailag gettósodott települések összeolvadása, „gettósodó tájakká”. A helyi foglalkoztatási kapacitás 1990 és 2001 között az országos ütemet közel kétszeresen felülmúlva negyven százalékkal esett vissza, s ennek nyomán 2001-ben már közel 60 százalékkal elmaradt az országos színvonaltól. Munkahelyüket leginkább a mezőgazdaságban- (több mint 80 százalékban), az építőiparban- (közel 60 százalékban), az iparban és a közlekedésben (45 százalékkal) foglalkoztatottak vesztették el, illetve nem tudták pótolni, de a szellemi foglalkozások mintegy húsz százalékos visszaesése is több mint ötszöröse volt az országos ütemnek. A mezőgazdasági munkahelyek megszűnése bár rendkívül jelentős volt, de csak viszonylag csekélyebb mértékben tért el az országos helyzettől. Ugyanakkor az építőipari foglalkoztatottak állásvesztésének üteme több mint kétszeresen, az ipari- és a közlekedési foglalkoztatottaké pedig több mint másfélszeresen meghaladta az országosat. Előbbiektől intenzitásában alig maradt el a romák által 10 és 20 százalék közötti arányban benépesített

7

Térport, dr. Vécsey Pál http://www.terport.hu/kartogramok/a-jelentos-aranyban-romak-altal-lakott-telepulesek-s-errealapozottan-a-roma-nepesseg-he

5

közel kétszáz település (melyekben az ország lakosságának mintegy 2,5 százaléka élt) munkaképes korú lakosai foglalkoztatottsági viszonyainak hanyatlása, munkaerő piaci helyzetének romlása A kilencvenes évek kezdetét jellemző radikális visszaeséshez képest a romák által benépesített települések gazdasági-, és lakosságának foglalkoztatottsági viszonyai, s előbbiekből következően jövedelmi-, vagyoni- és szociális viszonyai az ezredfordulóig, majd azt követően is csak rendkívül szerény mértékben, igen hullámzóan és az országos ütemtől elmaradóan javultak. A regisztrált munkanélküliség és a szociális támogatásokra ráutaltság mértéke például az országos dinamikát meghaladóan, a bevallott- illetve regisztrált jövedelmi színvonal pedig attól elmaradóan emelkedett. Számottevő felzárkózás csak a települések és a lakosság kommunális – vezetékes vízzel, hálózati gázzal, közcsatornával – ellátottságában következett be. Ugyanakkor felerősödött az intézményekkel egyébként is gyengén ellátott települési kör intézményi elszegényedésének folyamata, – különösen a kulturális intézmények (települési könyvtár, művelődési otthon, filmszínház) az országos ütemet felülmúló megszűnése következtében. Utóbbiak különösen azért tekinthetők problematikusnak, mert a lakosság iskolázottsági színvonala korábban is rendkívül alacsony volt és emelkedésének üteme a kilencvenes években is jellemzően elmaradt az általános trendtől. A felsőfokú végzettségűek aránya például 1990-ben "csak" 72 százalékkal, 2001-ben viszont már 74 százalékkal maradt el az országos átlagtól. miközben a nyolc osztálynál kevesebbet végzettek aránya a korábbi 82 százalékkal szemben 2001-ben már 137 százalékkal haladta meg az átlagos szintet. Az iskolázottsági viszonyok alakulásában és általában a társadalmi-gazdasági megrekedésben, lesüllyedésében azonban minden bizonnyal jelentős szerepe volt viszonylag magasabb társadalmi-, foglalkozási-, képzettségi státuszú lakosok elköltözésének, ill. alacsonyabb státuszúak beköltözésének is.8

I. A helyi esélyegyenlőségi programok elemzése 1996-ban az Európai Bizottság kiadott egy útmutatót a munkahelyi kockázatértékeléshez mely azonosította a "sérülékeny csoportokat". Ezek a megváltozott munkaképességűek, a fiatalkorúak, az idősödők, a terhes és szoptató anyák, a szakképesítés nélküli, ill. gyakorlattal nem rendelkező munkavállalók, ide értve a szezonális, a kölcsönzött és a bevándorló munkavállalókat is. A helyi esélyegyenlőségi programok nem a munkavállalás szempontjából, hanem kizárólag esélyegyenlőségi szempontok alapján azonosították a sérülékeny csoportokat. Ennek alapján a járásban öt sérülékeny csoportot határoztak meg: a mélyszegénységben élőket, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. Hosszas vitát lehet folytatni arról, hogy a romákat megkülönböztessük-e a mélyszegénységben élőkön belül, vagy a mélyszegénységben élők halmazával nagyban átfedésben. A HEP-ek nem különböztették meg külön a romákat, mint sérülékeny csoport, a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) mentorhálózata útmutatásainak megfelelően. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy bár a 8

Térport, dr. Vécsey Pál http://www.terport.hu/kartogramok/a-jelentos-aranyban-romak-altal-lakott-telepulesek-s-errealapozottan-a-roma-nepesseg-he

6

mélyszegénységben élő romák hasonlóan szocializálódnak, mint a velük egy szegregátumban, mélyszegénységben élő nem romák, akik hasonló módon hátránnyal indulnak a munkaerő-piacon, ugyanakkor a két csoport nem azonos és csak részben van átfedés köztük. Ugyanis a mélyszegénységben élő nem romákhoz képest a mélyszegénységben élő romáknak kulturális sajátosságaik és rasszjegyeik miatt további hátrányos megkülönböztetés elszenvedői a mindennapi élet során; az iskolában, hivatali ügyintézésnél, egy egyszerű vásárlásnál, a rendőri igazoltatások során, munkakeresésben, magánemberként, és sorolhatnánk a példákat vég nélkül. Továbbá, azok a romák, akik nem mélyszegénységben, hanem bármilyen életszínvonalon élnek, szintén ki vannak téve ennek a típusú megkülönböztetésnek, ellentétben a nem romákkal. Végül pedig, amikor helyi közösséget építünk, ezt lehetetlen úgynevezett „színvak” megközelítéssel végezni, és nem figyelembe venni a szocio-kulturális különbségeket, aminek kölcsönös megismerése és tisztelete az alapja a közeledésnek, a bizalom felépítésének é asz együttműködés megalapozásának.

1. Mélyszegénységben élők Nem véletlen, hogy HEP-ek a mélyszegénységet tartják az egyik legsúlyosabb problémának, amit a járás lakosait, közösségeit és településeinek vezetését béklyóban tartja. Borsod-Abaúj-Zemplén megye – a megyeszékhelyet beleszámítva is – az országos átlag alatt teljesít az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem tekintetében. A Gönci járás pedig, ahogy az alábbi ábra 9 is szemlélt eti, a megye járásai között is a legszegé nyebbek között foglal helyet.

9

KSH 2011-es adatok alapján

7

A járás helyi esélyegyenlőségi programjainak vizsgálata alapján összegeztük a mélyszegénység, mint az egyik legsúlyosabb esélyegyenlőségi probléma legfontosabb okait. A HEP-ek a következő okokat tárták fel: tartós munkanélküliség (23 településen), alacsony iskolai végzettség (8), generációkon keresztül átörökített hátrányos helyzet (6), az idegenforgalom zsugorodása (5), romák felzárkóztatásának elmaradása (3), nehézkes hivatali ügyintézés (2), rossz egészségügyi állapot (1), szennyvízelvezetés hiánya (1), eladósodás (1), gyermekek hátrányos megkülönböztetése (1).

1.1 Tartós munkanélküliség  Melyek a probléma ismérvei? A járás 32 települése közül 23 jelölte meg a helyzetelemzés alapján a munkanélküliség égető problémáját helyben (Abaújkér, Abaújszántó, Abaújvár, Baskó, Boldogkőújfalu, Felsődobsza, Fony, Gibárt, Gönc, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hidasnémeti, Kéked, Korlát, Mogyoróska, Pányok, Pere, Regéc, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vizsoly és Zsujta). Ezeken a településeken országos átlagnál magasabb a munkanélküliek aránya, ezen belül is magas a tartós munkanélkülieké. dr. Vécsey Pál 2009-es térképe a száz munkaképes korúra jutó regisztrált álláskeresők számáról megmutatja, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye, és különösképpen Észak-Abaúj az egyik legnehezebb helyzetben lévő térség.

8

Száz munkavállalási korú lakosra jutó regisztrált álláskeresők száma 2009-ben

S át ora l jaú jh el yi A ba ú j– H e g yk ö zi Zá h o n yi Ed el é n y En i c si Bo d rog k ö zi S áro s p a ta k i K az in c b a rc i kSaizik s zó i K is vá rd a i Tok a ji Óz d i V ás á ro s n a m é n yi S zere n c s i

S al g ót arjá n i Mi is k ol c i Bé la p á tfa lv a Ba k t al órá n t h á za i Tis za v as v á ri Ba la s s a g ya rm at i P ét e rv á s á rai N yí re g yh á z ai M á té s za lk a i S zob i R ét s á gi Tis za ú jv á ros i C s en g e ri Eg ri P ás z tó i N a g yk á lló i M os o n m ag y aró v á ri M ez ők ö v es d i P olg á ri G y ön g yö s i Ha jd ú b ö s zö rm é n yi N yí rbá t ori V ác i Es zt erg o m i K om á rom i Fü ze s a b o n yi Ha t va n i G y őri Ta ta i D o rog i K ap u v á r-B e le di Ha jd ú h a d h á z i Ba lm a zú jv á ro si D u n a k e s ziA s zód i S op ro n – F ert ődCi s orn a i Ta ta b á n ya Bu i d a ö rs i He v es i G ö d öl lő i D e b rec e n i Tét i K is bé ri Já s zb e rén yi Bu d a p e s ti Tis za fü re d i Ha jd ú s z ob o s zló i Bic s k ei P an n on h a l m a i P ü s pö k la d á nDyie rec s k e– L é ta v ért es i N a g yk á ta i K ős ze g i Érd i M óri C e l ld öm ö lkPi áp a i K arc a g i M on o ri Zirc i Erc s i G y ál i S árv á ri Törö k s ze n tm ik ló s i R ác k e ve i S zom b a th e ly i Be ret ty óú jf al u i S zék e s fe h é rvá ri D a b a s i C eg lé d Si zol n ok i A d on y i A jk a i V e s zp ré m i S zeg h a l om i V as v á ri A ba i Süm e g i Ba la t on a l m á d i M e z őt ú ri K örm en d i K u n s ze n tm ik ló s i Za la s z en t g rót i Ba la t on f ü red i K u n s ze n tm á rto n i Ő ris z en t p ét eri En yin g i Ta po lc a i K ec s k em ét i Za la e g e rs z eg i S za rva s i S iófo k i S árb o g á rdi Bé k é si S ark a d i K es zt h e lyi C s on g rá d i P ac s a i Fo n yó d i K is k u n fé le g y h áz a i Ta bi S ze n te s i Bé k é sc s a b ai Le n ti Ta m á s i Le n g ye ltó ti P ak s i K is k őrö s i N a g yk a n izs aM i a rc a li O ro s h á za i G y u la i K al oc s a i K is k u n m a js a i Le te n ye i Za la k a ro s i D o m b ó vá ri K is te le k i K ap o s v ári M e z ők o v á c s h á za i Já n o s h a lm a i S zek sz á rd i C s u rg ói K is k u n h a la s i S zeg e d i S ás d i M a k ói N a g ya tá d i M óra h a lo m i K ad a rk ú t i K om ló i Ba ja i P éc s vá ra d i Bá c s al m á s i S zig e t v ári Ba rc s i P éc s i M oh á c s i S zen tlő rin c i S ell ye i

S ik ló si

A fe ldolgo zást készítette : dr.Vé cse i Pál Adato k e lső dlege s fo rrása: Állam i Fo glalkoztato ttsági Sz olgálat M áso dlagos adatfo rrás: VÁTI Te IR M egjegyzé s: m unkavállalási ko rú lakos = állandó né pessé gbő l a 18 -5 4 é ve s nők é s 1 8-5 9 é ve s fé rfiak száma

Százalék 17 - X 15 - 17 13 - 15 11 - 13 9 - 11 7- 9 3- 7

10

A HEP-ek helyzetelemzései alapján megállapíthatjuk, hogy a munkanélküliek száma nem mutat csökkenést és a munkanélküliek foglalkoztatási esélye továbbra is csekély. A munkanélküliek nagy része csak segélyből, illetve különböző támogatásokból próbál megélni és a családját eltartani. Nehéz a mélyszegénységben élő roma és nem roma potenciális munkavállalók visszatérése a munka világába. A közfoglalkoztatásnak az a célja, hogy elősegítse a munkaerő-piacra való visszatérést, nem teljesül ezeken a településeken. A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete még rosszabb. Gondot okoz az érintett célcsoportba tartozó személyek elhelyezkedése, a munkahelyek felkutatása, a munkahelyteremtés. Az országos átlagnál jellemzőbb a pályakezdő munkanélküliség és nagyobb arányú a fiatalok elvándorlása a térségből. A munkanélküliek zöme csak 8 általánossal vagy kevesebb elvégzett osztállyal rendelkezik, és mivel nagyon kevés a szakképzettséget nem igénylő munkakör, foglalkoztatási esélyük ezért is csekély. Az alábbi ábra11 a közmunka program beindítása előtti állapotot mutatja, ami szerint a Gönci járásban az országos átlag két és félszerese volt a munkanélküliség.

10 11

http://www.terport.hu/kartogramok/a-vilaggazdasagi-valsag-hatasa-a-munkanelkuliseg-teruleti-alakulasara KSH adatok alapján

9

 Milyen célkitűzéseket fogalmaztak meg a helyi esélyegyenlőségi programok? A helyi esélyegyenlőségi programok elsődleges célként tűzték a munkanélküliek, ezáltal a mélyszegénységben élők számának csökkentését, továbbá a szakképzés elősegítését, a mélyszegénységben élő roma és nem roma potenciális munkavállalók fokozatos visszavezetését a munka világába, valamint az értékteremtő munka becsületének javítását. A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetét szintén javítani kell, és el kell érni a foglalkoztatottak számának növelését. Cél továbbá, hogy a mélyszegénységben élők saját háztartásukban is beletanuljanak a háztáji gyümölcs és zöldségtermesztésbe, illetve az állattartásba, elősegítve ezzel családjuk megélhetését és a tudatos, és lehetőleg fenntartható önfenntartást.  Milyen eszközök szükségesek a célok eléréséhez? Ajánlásként fogalmazódott meg a helyi adottságok feltérképezése, az adatgyűjtés és helyzetelemzés, illetve az ebből levonható következtetések, javaslatok és lehetőségek számbavétele. Továbbra is biztosítani kell a megélhetési támogatást, és a közfoglalkoztatást tovább kell folytatni és lehetőség szerint kiterjeszteni. Meg kell szervezni a célcsoport rendszeres és hatékony tájékoztatását a foglalkoztatási és képzési lehetőségekről, a munkanélkülieknek adható támogatásokról, valamint a regisztráció jelentőségéről és menetéről. Fontos a pályázati lehetőségek hatékony kihasználása, az erőforrások felkutatása és a munkahelyteremtő beruházások feltételeinek szakszerű és átfogó megalapozása, a további befektetések ösztönzése. Hasznos kiegészítő elem lehet a kompetenciamérés, és ezzel párhozamosan a képző szervek megkeresése és képzések beindítása, tanfolyamok szervezése,

10

valamint az utánkövetés. A startmunka program folytatása továbbra is sokak számára biztosíthat kiugrási lehetőséget, amelyre külterületi ingatlanokat lehetne hasznosítani állattartásra és növénytermesztésre. A program és ahhoz kapcsolódó képzés segítségével megtanítani a növénytermesztést és az állattartást. A járási esélyegyenlőségi programterv további javaslatai értelmében megfontolandó olyan oktatási és tréning elemek beemelése, amelyeknek köszönhetően a közmunkások olyan használható tudást és készségeket szerezhetnek, amelyek birtokában nagyobb eséllyel pályázhatnak a helyben és a környéken működő, és az önkormányzatokkal partnerségi viszonyban lévő vállalkozások által kínált munkalehetőségekre. Megfontolandó továbbá egy ösztönző rendszer kidolgozása a közfoglalkoztatás keretein belül, amely differenciálódást, specializációt, továbbképzést és fejlődési lehetőséget biztosít a közmunka keretein belül. Ahol erre lehetőség van, be kell vonni az együttműködő helyi vállalkozásokat és helyben negyedévente ülésező kerekasztalt. Támaszkodni kell a helyi közösségszervezőkre, akiknek kulcsszerepük lehet a mélyszegénységben élő egyének és közösségek élethosszig tartó tanulásra való motiválásában, továbbá az együttműködő vállalkozásoknak, civil szervezeteknek vagy az önkormányzatnak biztosítani kell a képzés helyszínét és technikai feltételeket, ezáltal javítani lehet a mélyszegénységben élők belépési esélyeit az elsődleges munkaerő-piacra.  Milyen eredmények várhatók? Rövid távon felesleges látványos eredményekben reménykedni. Az azonban várható és elvárható, hogy következetes munkával hosszú távon csökkenhet a tartós munkanélküliek száma, emellett a tartós munkanélküliek és a szürke/fekete gazdaságban esetlegesen vagy idényszerűen tevékenykedők észrevehető része visszavezethető lesz a munka világába. Járulékos hozadékként várható, hogy hosszú távon javulhatnak az életkörülmények, az életszínvonal és a közbiztonság. További stratégiai javaslatként érdemes számba venni közösségszervezők kinevelését a helyi lakosságon belül, illetve tanácsos a településre vonzani külső szakértőket és civil szervezeteket, amelyek segítenek a ebben a munkában.

1.2 Alacsony iskolai végzettség  A probléma ismérvei A mélyszegénység további okaként a járás 8 települése jelölte meg a hátrányos helyzetű romák és nem romák alacsony iskolai végzettségét (Abaújvár, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Felsődobsza, Gönc, Hernádszurdok, Hidasnémeti, Zsujta). A mélyszegénységben élők túlnyomó többsége csak 8 általánossal vagy kevesebb elvégzett osztállyal rendelkezik, melynek következtében foglalkoztatási esélyük csekély.  Célkitűzések Szükséges lenne helyben felmérni a képzési igényeket, pályázatorientációs alkalmakat és munkaerőpiaci igényeknek megfelelő szakmai képzéseket, tanácsadásodat szervezni. Érdemes a képzési

11

alkalmakat járás-szinten koordinálni. A képzések lebonyolításával, a szakképzettség megszerzésével csökkenthető az aluliskolázottak száma, hogy ezáltal az elhelyezkedési esélyük jobb legyen.  Eszközök Képzési igények felmérése, az igények egyeztetése a munkaügyi központok képzési lehetőségeivel. Felvilágosítás, a hátrányos helyzetű csoportok képzési igényeinek felmérése, felzárkóztatás. Pályázatorientáció, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmai képzés szervezése, beindítása, tanácsadás. A közfoglalkoztatás lehetőség szerinti továbbfolytatása. A közfoglalkoztatás keretein belül megszervezni a képzéseket és továbbképzéseket. Járási szinten koordinált tájékoztatás és információk elérhetővé tétele a foglalkoztatási és képzési lehetőségekről, a munkanélkülieknek adható támogatásokról, a regisztráció jelentőségéről és menetéről. A pályázati lehetőségekre a járásközpontnak kell felhívni a figyelmet és koordinálnia a minél szélesebb kihasználást.  Várható eredmények Az intézkedéseknek köszönhetően várhatóan csökken az alulképzettek száma, emelkedik a magasabb iskolai végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezők száma – ezáltal nő a munkaerő-piaci rugalmasság és lassan a foglalkoztatás is. Remélhetőleg nem emelkedik a munkanélküliek száma, sőt, hosszú távon csökken. A munkahelyteremtő cégek érdeklődése és aktivitása növekszik.

1.3 Több generáción keresztül átívelő hátrányos helyzet  A probléma ismérvei A mélyszegénység egyik fontos okaként a járás 6 települése jelölte meg a több generáción keresztül átörökített hátrányos helyzetet a melyszegénységben élő romák és nem romák körében (Boldogkőújfalu, Hernádcéce, Hidasnémeti, Korlát, Vizsoly, Zsujta). Nagy a veszélye annak, hogy a romák hátrányos helyzete generációról generációra rögzül, a fiatalabb generáció tagjai nem élnek a fejlesztési és előrelépési lehetőségekkel, körükben tovább erősödnek a veszélyeztetettségi tényezők és hátrányok, és ennek eredményeképp fennmarad a mélyszegénység. A hátrányos helyzet több generáción keresztül öröklődik, egyszerre több területen, az oktatás, foglalkoztatás, szociális és egészségügy területén egyaránt. Problémát jelent továbbá az általános normától eltérő, helytelen életvitel és rosszul vezetett háztartás. A roma lakosság körében alapvető problémák jelennek meg a táplálkozás, egészségmegőrzés és higiénia területén.  Célkitűzések A mélyszegénység kialakulásának, fennmaradásának megakadályozása. A roma lakosság felzárkóztatása, életkörülményeinek javítása. Legalább a fiatalabb korosztály hátrányos helyzetének javítása. Az iskolázottság növelése a fiatalabb generációk között. Magasabb iskolázottság, ezzel összefüggésben nagyobb esély a munkaerőpiacon. A családalapításnál felelősségvállalás. Tudatformálás, önfenntartó családok létrehozása. Az egészség megőrzésére egészséges táplálkozás, szenvedélybetegségektől való távolmaradás. A bűnözés visszaszorítása, a hitelfelvételek számának csökkentése.

12

 Eszközök Folyamatos kapcsolattartás a célcsoport tagjaival. A problémák megoldása, illetve megelőzése érdekében szociális, gyermekjóléti, képzési, felzárkóztató programok létrehozása, közösségi programok rendezése, tanácsadás. Felvilágosítás tartása, tanfolyamok szervezése, előadások. Vállalkozások bevonása munkahely-teremtéshez. Komplex szűrőprogramok, tájékoztató fórumok szervezése, életvezetési tanácsadás.  Várható eredmények Hosszú távon hasznos lehet a családok és a társadalom számára, mert javulna a mélyszegénységben élők és a roma népesség életszínvonala. A hitelek felhalmozásának megakadályozása. A település életének nyugodtabbá tétele. A községben a lakóházakhoz tartozó udvarok, illetve kertek művelése megkönnyíti a megélhetést. Megvalósítható, ha a célcsoport tagjai pozitívan állnak hozzá. Folyamatos tevékenységgel biztosítható, fenntartható programok, de a felvilágosító munka eredményességének mérése szükséges, ami évenkénti elemzést igényel.

1.4 Csökkenő helyi lakosság  A probléma ismérvei A mélyszegénység egyik további okaként a járás 5 települése jelölte meg a csökkenő népességet (Abaújalpár, Arka, Boldogkőváralja, Hernádbűd, Per). A falvak, sőt a kisvárosok elnéptelenedésének veszélye azonban az egész járásra és térségre jellemző.  Célkitűzések Meg kell állítani a lakónépesség csökkenését.  Eszközök Az esélyegyenlőségi programok a idegenforgalmi és turisztikai fejlesztésekben látják az elvándorlás megállításának lehetőségét, kiegészítve a pályázati lehetőségek felkutatásával, pályázatgenerálással és megvalósítással, valamint további befektetések ösztönzésével.  Várható eredmények Hosszú távon hasznos lehet a családok és a társadalom számára, mert javulna a mélyszegénységben élők és a roma népesség életszínvonala. A hitelek felhalmozásának megakadályozása. A település életének nyugodtabbá tétele. A községben a lakóházakhoz tartozó udvarok, illetve kertek művelése megkönnyíti a megélhetést. Megvalósítható, ha a célcsoport tagjai pozitívan állnak hozzá. Folyamatos tevékenységgel biztosítható, fenntartható programok, de a felvilágosító munka eredményességének mérése szükséges, ami évenkénti elemzést igényel. A falvak és aprófalvak népességének csökkenése évtizedekkel ezelőtt kezdődött, és az elnéptelenedés mostanra már nemcsak a falvakat, hanem a kisebb városokat is fenyegeti. A folyamatot nem könnyű megállítani. A tendenciát erősíti, hogy nehéz munkát találni a kisebb településeken. Le kell szögeznünk, hogy nemcsak a falvak, hanem a főváros, a nagyobb és kisebb városok lakosságszáma is visszaesett az

13

elmúlt években, hiszen Magyarországon a népesség évtizedek óta csökken. Abban azonban jelentős különbségeket láthatunk, hogy hol milyen mértékben esik vissza a lélekszám. Budapesten például csak 1 százalék körül csökkent a lakosság száma az ezredforduló óta, a városokban 2-4 százalékos mérséklődést mért a KSH, és legjelentősebben, 14 százalékkal az aprófalvak, vagyis az 500 főnél kevesebb lakosú községek népessége csökkent az elmúlt 14 évben, ezeket a településeket fenyegeti leginkább az elnéptelenedés.12 A falvakat a születéseket meghaladó halálozások mellett az elvándorlás is sújtotta. Komoly probléma, hogy vidékről is egyre többen mennek külföldre. Az Y és a Z generáció tagjai már nem akarnak a napi munka után másodállást vállalni, hogy a felszínen tudjanak maradni, inkább elmennek külföldre. A 2015-ös Demográfiai Portré három év után, immáron harmadjára ad számot a magyar népesség helyzetéről, többek között a magyarországi ki- és bevándorlás alakulásáról is. A hazai munkaerőfelmérés és a fogadó országok tükörstatisztikái alapján 2007 körül kezdett növekedni a külföldre vándorlók, illetve a külföldön munkát vállaló magyarok száma, mely mögött a nálunk már a válság előtt is romló gazdasági és munkaerő-piaci folyamatok, az egyre nagyobb kereslet a kelet-közép-európai munkaerő iránt, a gazdasági növekedés elmaradása, a reálbérek csökkenése, a fiatalok egyre nehezebb belépése a hazai munkaerő-piacra, a magas fiatalkori munkanélküliség, a felsőoktatási rendszerben végrehajtott reformok, és a fiatalokra nagymértékben jellemző súlyos anyagi depriváció állhattak, mint befolyásoló tényezők.13 A Leader, vagyis a vidéki gazdaság felzárkóztatását célzó falufejlesztési program Magyarországon nem sikerült jól, szemben más EU-tagállamokkal. Az unió sok pénzt fordít vidékfejlesztésre, de nálunk ezek a források leginkább a mezőgazdaság finanszírozására mennek. Egy település megtartó-képessége többnyire azon múlik, hogy a helyben és a környéken élők megtalálják-e a megélhetésüket, ezért az egyik legfontosabb dolog maga a munkahely. Tudni kell, hogy a falvak elnéptelenedése nemcsak Magyarországon, de az egész világban tendencia. Csak Magyarországon a 90-es évek közepén a lakosság mintegy 38 százaléka lakott még falvakban, ami mára 30 százalékra csökkent. A falvak elnéptelenedését megállítani hivatott programok részsikereket egyrészt a helyi munkahely-teremtéssel, másrészt közösségi típusú tevékenységek elindításával értek el, illetve ha az önellátásra elkezdett berendezkedni a falu. A legfontosabb lépés az elvándorlás megállítására a közösségépítés és a helyi gazdaságfejlesztés. Azoknak a településeknek, ahol sikerül tudatos közösséget létrehozni a lakosokból, összefogást kovácsolni bizonyos ügyek mentén, és biztosítani az erőforrásokat és lehetőségeket, lényegesen jobb eséllyel állítják meg a népességfogyást. A közösség-építésnek nem feltétele a közösségi intézmények létrehozás és fenntartása, mindenesetre megkönnyítik az összetartást. A közösségfejlesztésről és a helyi gazdaság élénkítésének módszereiről még lesz szó a későbbiekben. 12

Világgazdaság: Elnéptelenedés fenyegeti a falvakat 2015. 8. 7. http://www.vg.hu/gazdasag/elneptelenedes-fenyegeti-afalvakat-455184 13 Monostori Judit - Őri Péter - Spéder Zsolt (szerk.): Demográfiai portré 2015 http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/issue/view/532

14

1.5 A romák elkülönítése  A probléma ismérvei A járás 3 településén jelölték meg a mélyszegénység egyik okaként a településen élő romák szegregációját, melynek hatására erősödhetnek további veszélyeztetettségi tényezők és hátrányok, mint az egészséges életmód ismeretének hiánya, önképzés igényének hiánya, elkallódás veszélye (Hernádszurdok, Pere, Zsujta). A járásban a valóságban ennél jóval több településnek jelent kihívást a szegregáció elleni küzdelem. Jellemző az elkülönítés passzív kialakulása, vagyis amikor annak ellenére, hogy biztosítva vannak pl. az integrált oktatáshoz való hozzáférés feltételei, a szabad iskolaválasztás következtében mégis létrejönnek tisztán vagy túlnyomó részben roma iskolák ott is, ahol a lakosság etnikai összetétele ezt nem indokolná. Rendre megtörténik, hogy az ilyen iskolákból a tehetősebb nem roma szülők másik, távolabbi, nem roma többségű iskolába járatják gyermekeiket és inkább vállalják az ingázást más településre. Az önkormányzatok gyakran tehetetlenek ilyen esetekben, rendszeres a panasz, hogy nem tudnak mit tenni az iskola „elcigányosodása” ellen.  Célkitűzések Törekedni kell a sikeres társadalmi integráció megvalósítására.  Eszközök Az esélyegyenlőségi tervek a célcsoport tagjaival való folyamatos kapcsolattartásban, igényfelmérés lebonyolításában, közösségi programok kidolgozásában és felzárkóztató programok létrehozásában látják a célok elérésének eszközeit. Fel kell mérni a fejlesztési lehetőségeket és akciótervet kell kidolgozni a közösség integrálására. Figyelni kell a pályázati lehetőségeket, hogy minél több nyári fejlesztő és szabadidős tevékenységeket lehessen szervezni, drogprevenciós előadásokkal, sportrendezvényekkel, családi sportnapokkal és önképzést népszerűsítő programokkal. Le kell azonban szögezni, hogy pusztán a fenti tevékenységek megvalósításával és rendszeressé tételével még nem fog automatikusan csökkenni az elkülönülés. Valódi közösségfejlesztésre van szükség, melynek során nemcsak a roma, hanem a nem roma közösség is megérti, hogy csak közös érdekek mentén és közös összefogással lehet virágzó helyi közösséget építeni. Az elkülönítés minden esetben az ismeretlentől való félelemből, a bizalmatlanságból fakad. A félelem lebontásának az első lépése pedig egymás kultúrájának megismerése, a közös programok, tevékenységek megszervezése, és elsősorban a gyakran közösségen belül is széthúzó roma közösség érdekeltté, tudatossá, lokálpatriótává tétele. Ha a fentieket még egy olyan közös helyi gazdaságfejlesztési tevékenység vagy közös vállalkozás, vagy akár az önfenntartást célul tűző szociális szövetkezeti összefogás is segíti, az esélyek megsokszorozódnak az elkülönítés megállítására és a valódi, integrált, élő közösség megteremtésére.  Várható eredmények

15

Csökken az elkülönítés és biztonságot nyújtó, programokat szervező és biztosító összefogáson alapuló integrált helyi közösség jön létre.

1.6 További problémák  A problémák ismérvei A mélyszegénység további okaiként a járás 1-1 települése jelölte meg a hivatalos ügyintézésre való képesség hiányát (Göncruszka, Vilmány), a romák rossz egészségi állapotát, és hogy körükben jellemző a korai gyermekvállalás, az egészségtelen táplálkozás és életvitel (Boldogkőújfalu), a szennyvízelvezetés megoldatlanságát (Sima), a mélyszegénységben élők eladósodottságát (Telkibánya), valamint a gyermekek korai iskolaelhagyását, a magas óraszámú hiányzást és a korai bűnelkövetést (Boldogkőújfalu).

2. Idősek A helyi esélyegyenlőségi programok az időseket nevezték meg a második legjelentősebb sérülékeny csoportként. Az elvándorlás miatt magas az idős emberek, azon belül az egyedülállók száma. Az öregedési index folyamatosan nő, az egyedül élők száma elsősorban a nők között folyamatosan emelkedik. Az alábbi korfa ábra kiválóan szemlélteti, hogy kb. 50-55 éves kor felett mennyivel magasabb a nők száma.

14

2.1 Az idősek elszigetelődése, elmagányosodása  A probléma 14

KSH Interaktív korfák http://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/terulet.html

16

A járás 11 településén jelölték meg a az idősek elszigetelődését, elmagányosodásnak veszélyét (Abaújvár, Gönc, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádszurdok, Korlát, Pányok, Sima, Telkibánya, Vizsoly, Zsujta). Az időskor velejárója, hogy az idősek nehezebben mozdulnak ki és a kor előrehaladtával egyre nehezebben vonódnak be a közösségi programokba. A járás számos településén nincs intézmény, közösségi ház, klubhelyiség, ezért ezekben a falvakban még kevesebb lehetőség nyílik a kulturális programok és közösségi események szervezésére. Sok helyütt probléma, hogy ha vannak is a szabadidő hasznos eltöltésére szervezett programok, nem megfelelő a programok népszerűsítése és a közösségi információkhoz való hozzáférés.  Cél A cél az, hogy a települések idős lakossága ne érezze úgy, hogy magára maradt. Cél, hogy az idősek biztonságban érezzék magukat, és a közösségi programok számának növelésével az elszigetelődés megállítható legyen, az idősek bevonása a közösség életébe. Csökkenteni kell az idősek elmagányosodását, és az ezzel kapcsolatos egészségügyi problémákat. Növelni kell a kulturális programok számát, biztosítani, hogy egyre többen vegyenek részt a szervezett programokban, továbbá házi gondozással csökkenteni az elmagányosodást.  Eszközök Koordinációs csoport kialakítása, az érintettek körének, igényeiknek a felmérése, kapcsolatfelvétel a jó gyakorlattal rendelkező szervezetekkel. Igények, elvárások egyeztetése, partnerek véglegesítése, pályázati lehetőségek felkutatása. Programok szervezése, pályázati lehetőségek felkutatása, programok népszerűsítése, programban résztvevők kiválasztása, rendezvény megvalósítása, önkéntes segítők keresése. Szociális, közművelődési szolgáltatások bővítése, a közeli települések programjaira való szervezett eljuttatás. Klubhelyiség, nappali intézmény, megfelelő közösségi tér kialakítása, házi gondozás biztosítása.  Eredmények Hosszú távon, a pozitívumok nyilvánossá tételével és folyamatos tevékenységgel biztosíthatóak az eredmények, és megelőzhető lenne az idősek körében felmerülő elmagányosodás, az idősek aktívabban élhetnék meg a mindennapjaikat, jobban bevonódnának a közösségi programokba.

2.2 Elégtelen hozzáférés az egészségügyi szolgáltatásokhoz  A probléma A járás 11 településén az idősebb korosztály korosztályra jellemző a betegségek gyakorisága, egészségi állapotuk nem megfelelő és nehezen jutnak hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz (Abaújszántó, Baskó, Felsődobsza, Fony, Gibárt, Gönc, Hejce, Hernádszurdok, Hidasnémeti, Pányok, Zsujta). Ezeken a településeken nincs lehetőség az egészségügyi szakellátás igénybevételére, vagy rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételre. Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a közösségi és sport szabadidős programokat a mozgásukban korlátozott idős személyek kevésbé veszik igénybe, nehéz, vagy megoldhatatlan számukra az odajutás.

17

 Cél Cél az idősebb korosztály aktivitásának fenntartása, elősegítése, viszonylagos egészségének megőrzése, a célcsoportra jellemző betegségek megelőzése, illetve késleltetése. Szűrőprogramok segítségével az egészségi állapotuk javítása. Hosszú távon kevesebb betegség, hosszabb élet. Az idős személyek minél magasabb számban történő részvétele a preventív szűrővizsgálatokon, egészségügyi, közösségi és szabadidős programokon.  Eszközök Egészségmegőrző programok indítása, széleskörű tájékoztatás, egészséges életmódra nevelés, folyamatos szűrőprogramok szervezése. Aktivitást, mozgást fejlesztő (gyógytorna) programok szervezése, mobil szűrővizsgálat biztosítása, képzések, tanácsadások igény szerinti bővítése. Segítségnyújtás ahhoz, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a különböző egészségügyi, közösségi és szabadidős programokon.  Eredmények Az idősek érezhetően könnyebben hozzáférhetnek az egészségügyi szolgáltatásokhoz.

2.3 Gyenge informatikai jártasság  A probléma A járás 9 településén az idősebb korosztály informatikai jártassága messze elmarad a többi korosztályétól (Fony, Göncruszka, Hejce, Hidasnémeti, Kéked, Mogyoróska, Pányok, Regéc, Tornyosnémeti). Az idősek nem rendelkeznek megfelelő informatikai ismeretekkel, számukra nem elérhetők a közművelődési, kulturális szolgáltatások.  Cél Növelni szükséges az informatikai eszközöket használni tudók számát, biztosítva az egyenlő esélyű hozzáférést a különböző információkhoz. Csökkenteni kell a digitális írástudatlanságot. Cél, hogy a település idős lakosai, haladva a korral ne idegenkedjenek az új dolgoktól, ne féljenek az új infokommunikációtól és megbirkózzanak a technikai vívmányokkal. Cél továbbá, hogy az idősebb korosztály számára is elérhetőek legyenek a közművelődési, kulturális szolgáltatások, nőjön az informatikai jártasságuk, nőjön az egyenlő esélyű hozzáférés a különböző információkhoz.  Eszközök Adatgyűjtés az informatikai jártasság feltérképezésére, koncepció, intézkedési terv kidolgozása a szolgáltatások elérhetővé válására, kapcsolattartó kijelölése az idősebb korosztállyal való kapcsolattartásra. Igényfelmérés, jelentkezők összeírása, tájékoztatás, folyamatos képzés megszervezése, éven belüli képzések lefolytatása, technikai háttér biztosítása. Az idősek klubja foglalkozásainak aktívabbá tétele. Közművelődési és kulturális alapra forrás elkülönítése. Biztosítani az iskolában az informatikai termek használatát. Tanfolyamok, nagyi-unoka oktatás szervezése, pályázatok figyelése.

18

 Eredmények Komoly eredmények elérhetők, de ezek függenek nemcsak az önkormányzatok, hanem a célcsoport tagjainak pozitív hozzáállásától is.

2.4 Önellátási problémák  A probléma A járás 7 településén aggasztó mértékben nő az öregedési index, növekszik az egyedül élők száma, akik nem szeretnének bentlakásos intézménybe kerülni (Abaújalpár, Abaújkér, Abaújvár, Arka, Boldogkőváralja, Hernádbűd, Pere). Magas azon idősek száma, akik önálló életvitelük fenntartásához segítségre szorulnak és számukra a hétvégi gondoskodás nem megoldott. Az idős emberek számára gondot okoznak a normális életvitelhez szükséges tevékenységek: a bevásárlás, a gyógyszerek beszerzése, a háztartási teendők ellátása. Fennáll a veszélye annak, hogy a védekezni nem képes idősek ellen elkövetett lopások, garázdaságok száma nő. A közösségi programok száma kevés.  Cél A helyi közösségi életben való aktív részvétellel el kell érni egy egymás iránti fokozott figyelmet, így lehetőség nyílik az esetleges problémák korábbi felismerésére és a közösségi kapcsolatok megerősítésére. A település idős lakosságának szükséges javítani az életkörülményeit. Szélesebb körben elérhetővé kell tenni az aktív időskor megélésének lehetőségét, az elmagányosodás és időskori beszűkülés elkerülése. Cél az idősek számára saját otthonukban, lakókörnyezetükben, önálló életvitelük fenntartását biztosító gondoskodás, valamint segítségnyújtás megszervezése az egészségi állapotuk, mentális állapotuk, más problémák megoldásában és mindennapi életvitelükben. Szükséges a közbiztonság növelése, cél, hogy a járásban csökkenjen a rendőrségi bejelentések száma, csökkenjen a magára hagyott idősek száma, nőjön az aktív részvétel a helyi közösségi életben, valamint valósuljon meg egy szociális bentlakásos otthon létesítése.  Eszközök Az idős emberek életkörülményeinek, igényeinek felmérése, szükség esetén személyre szabott intézkedési programok készítése. A helyi polgárőr csoport megszervezése, ismertetése a problémával, pályázati forrás keresése, a veszélyeztetett ingatlanok környékén a rendőrségi járőrtevékenység intenzitásának növelése. Nyilvános fórum szervezése, figyelemfelhívás, tájékoztatás, jelzőrendszer szélesebb körben megjelenése. Házi segítségnyújtás (hétvégi házi segítségnyújtás), a szükséges gondozói hálózat megszervezése. A meglévő szolgáltatás fenntartása, bővítése. Idős lakosság számára bentlakásos szociális otthon építése. "Veszélytérkép" rajzolás, beépítése a járőrszolgálat útvonaltervébe, folyamatos aktualizálása, folyamatos járőrözés. A szolgáltatásban részesülő ellátottak számának bővítése, megtartása. Pályázat keresése, pályázat benyújtása. Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése. Az idősek érdeklődési körének feltérképezése, érdeklődési köröknek megfelelő programok kidolgozása, megvalósítása az idősek aktív bevonásával. Aktív és rendszeres Idősek Klubja foglalkozások.

19

 Eredmények Javul az idős emberek önellátásra való képessége, mentális állapota, információhoz való hozzáférése, egészségügyi ellátottsága és életfeltételei. Nő az aktivitás, a fórumon résztvevők száma, és növekszik a megakadályozott bűncselekmények száma a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásba bekapcsolt háztartások száma növekedésének köszönhetően.

2.5 Bűnelkövetés szempontjából fokozottan veszélyeztetett csoport  A probléma A járás 5 településén aggódnak amiatt, hogy az idősek a bűnelkövetők számára a leginkább veszélyeztetett korosztály (Abaújszántó, Felsődobsza, Göncruszka, Hidasnémeti, Vilmány). Az idős korosztály ellen elkövetett bűncselekmények száma magas, és az idősek körében magasabb az aránya az áldozattá válásnak.  Cél Cél a kriminalisztikai veszélyeztetettség csökkentése és az idősek védelmét szolgáló intézkedések bővítése. A közbiztonságot olyan mértékben szükséges megerősíteni, hogy az időseknek érezhetően kevésbé, vagy egyáltalán ne kelljen aggódniuk, hogy bűncselekmény áldozatává válhatnak. Meg kell szervezni a gyors segítségnyújtást vészhelyzetben és a biztonságérzetet erősíteni kell.  Eszközök Tájékoztató anyagok és röplapok készítése, rendszeres tanácsadás megszervezése, idősek minél szélesebb körű tájékoztatása, biztonságérzet erősítése, figyelemfelkeltő írások készítése. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás népszerűsítése. Rendőrség, polgárőrség, közterület-felügyelők fokozott járőrözése, veszély esetén riaszthatósága.  Eredmények Szervezett tájékoztatókon résztvevők száma nő, de még ennél is fontosabb, hogy nő a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra regisztráltak száma, és ezáltal csökken az idős korú sértettek száma a kriminalisztikai statisztikában.

2.6 Elvándorlás és elöregedő lakosság A járás 3 településén (Abaújalpár, Arka, Hernádbűd) jelölték meg a kedvezőtlen gazdasági, társadalmi folyamatok kialakulását, valamint a lakónépesség csökkenését és elöregedését az elvándorlások miatt.

3. Gyermekek A helyi esélyegyenlőségi programok a mélyszegénységben élők és idősek mellett harmadikként a gyermekeket jelölték meg az esélyegyenlőség szempontjából sérülékeny csoportként.

20

A Gönci járásban az országos és a megyei átlaghoz képest is magas a gyermekek száma, tehát a térségben az országos átlaghoz képest alacsonyabb egy főre jutó jövedelemből, magasabb munkanélküliség mellett magasabb számú kiskorú eltartott jut. Az alábbi, KSH adatok alapján összeállított táblázat és diagram azt szemlélteti, hogy a járás e tekintetben benne van a top 10-ben, vagyis országos viszonylatban a 175 járás között az előkelő 9. helyet foglalja el a 0-14 éves korosztály számarányának tekintetében. Meg kell jegyeznünk továbbá azt is, hogy az első tíz között további négy járás Borsod-Abaúj-Zemplén megyei.

Járás

Megye

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Encsi járás Hajdúhadházi járás Cigándi járás Tokaji járás Edelényi járás Budakeszi járás Kunhegyesi járás Hevesi járás Gönci járás

10.

Kemecsei járás

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Hajdú-Bihar megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Pest megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Heves megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

21

16-64 0-14 éves éves korosztály korosztály % % 21,5 65,2 20,4 68,0 20,2 63,3 19,5 66,6 19,4 64,9 18,9 67,6 18,8 65,9 18,4 64,5 18,4 64,7 18,3

69,0

65 év feletti korosztály % 13,4 11,6 16,5 14,0 15,7 13,4 15,3 17,1 16,9 12,8

A rendelkezésre álló 2013-as adatok szerint a gönci tankerületben a hátrányos helyzetű tanulók aránya 77%-os, messze az országos és megyei átlag fölötti (57%). Halmozottan hátrányos helyzetű a tanulók 48%-a, szintén jócskán meghaladva a megyei átlagot (29%). A hátrányos helyzetű tanulók aránya több településen különösen magas, Vilmányban például minden tanuló ebbe a kategóriába sorolható, de meg kell még említeni Vizsoly (94%), Tállya (80%), Hidasnémeti (71%), Gönc (83%), Boldogkőváralja (85%) és Abaújkér (85%) települések intézményeit is. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya több településen különösen magas, pl. Vilmányban és (93%) Vizsolyban (68%). 15 Más településről bejáró tanulók száma Abaújkéren, Abaújszántón, Boldogkőváralján és Hidasnémetiben a legtöbb.

3.1 Szabadidős és szünidei elfoglaltságok elérhetetlensége  A probléma A járás 14 településén jelölték meg problémának a szabadidő hasznos eltöltéséhez való lehetőségek elégtelen voltát vagy teljes hiányát a gyermekek és a fiatalok számára (Abaújalpár, Abaújkér, Abaújszántó, Arka, Baskó, Boldogkőváralja, Gibárt, Hernádbűd, Hernádszurdok, Kéked, Mogyoróska, Regéc, Sima, Zsujta). Sok gyermek egyedül tölti a délutánt és a szünidőt. Kevés a közösségi gyermekprogram, a szervezett szünidei program. Nincs megfelelő szakember, nincs megfelelő játszótér sem kialakítva a gyermekek számára. 15

BAZ megye fejlesztési terve 2013

22

 Cél Cél a szemléletformálás, az igény felébresztése a szabadidő hasznos eltöltésére, és ezáltal a gyermekek életminőségének javítása. Biztosítani kell a lehetőséget a szabadidő kulturált körülmények közötti eltöltésére megfelelő játszótér és sportpálya létesítésével és közösségi programok szervezésével. Cél, hogy egyáltalán ne legyen csellengő, elkallódó gyermek.  Eszközök Felmérés azoknak a gyermekeknek a számáról, akik egyedül töltik a délutánt, illetve a szünidőt, és ezen gyermekek érdeklődési területeinek feltárása. Folyamatos kapcsolattartás a célcsoport tagjaival a felmerülő problémák megoldása és megelőzése érdekében. Gyermek és felzárkóztató programok létrehozása, tanácsadás megszervezése. Könyvtári szolgáltatások bővítése és info-kommunikációs eszközök beszerzése. EU szabványos játszótér és sportpálya kialakítása, ehhez pályázati lehetőségek felkutatása. Folyamatos odafigyelés megszervezése a gyermekekre, motiváltság biztosítása. Közösségi, szabadidős programok tervezése, iskolán kívüli tevékenységek számának fejlesztése. Motiválás az olvasásra. Tájékoztatás a sportolási lehetőségekről és a mozgás fontosságáról. Sportprogramok szervezése, túrákon, kirándulásokon való aktív részvétel, nyári szabadidős programok és táborok szervezése. További szakemberek képzése elengedhetetlen.  Eredmények Növekszik a felkutatott pályázati lehetőségek és nyertes pályázatok száma. Nő a beszerzett infokommunikációs eszközök száma. Játszóterek és sportpályák kialakítására kerül sor. Növekszik a megvalósított programok és nyári táborok, és az ezeken résztvevők száma és elégedettsége. Nullára csökken a csellengő, elkallódó gyermekek száma és fellendül a közösségi élet. Az intézkedések önkormányzati, pályázati és civil támogatással, megfelelő humán erőforrással hosszú távon fenntarthatók.

3.2 A gyermekek érdektelensége a tanulás iránt  A probléma A járás 8 településén jelölték meg problémának, hogy a gyermekek, különösen a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nem járnak rendszeresen iskolába, az alapvető tanulmányok befejezésével is problémáik vannak (Boldogkőújfalu, Hejce, Hidasnémeti, Korlát, Pányok, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vizsoly). Ezeken a településeken nem elérhetők a hátránykompenzáló programok a rászoruló gyermekek számára (pl. tanoda és tehetséggondozó program). Nem megfelelő a különös figyelmet igénylő gyermekek ellátása. Nincs megfelelő szakember, nincs megfelelő játszótér sem kialakítva a gyermekek számára.  Cél Cél, hogy minél több gyermek végezze el sikeresen az általános iskolát. Az iskolakerülések száma csökkenjen. Már az óvodában csökkenteni lenne szükséges a hátrányos helyzetű gyermekek számát. Egész napos iskolai oktatás bevezetése. Tanulást elősegítő fejlesztő motivációs programok kidolgozása

23

keretében a hátrányos tanulók felzárkóztatása. A gyermekbűnözés, a rossz példa követésének megakadályozása céljából az életkori sajátosságoknak és igényeknek megfelelő, a szabadidő hasznos, tartalmas és a tanulók testi, szellemi fejlődését elősegítő szakkörök, programok szervezése. A hátránykompenzáló programokkal biztosítani a tanuláshoz megfelelő környezetet, hogy megfelelően fel tudjanak készülni a tanórákra. Fontos, hogy ezek a programok a rászoruló gyermekek étkeztetését is biztosítsák. Tanulást elősegítő fejlesztő motivációs programok kidolgozása keretében a hátrányos tanulók felzárkóztatása. A tanulókkal való együttműködés, a rendszeres tanulás figyelemmel kísérése az iskola befejezéséig.

 Eszközök Kompetencia felmérés, családlátogatás a tanulók életmódjának, életvitelének, szabadidős tevékenységének feltárása. A szülőkkel való kapcsolatfelvétel, az erre alapuló prevenciós munka kidolgozása. Korai fejlesztés, foglalkozásba való bevonás. A tanulók integrált nevelése, tanulást segítő programok tanórán kívüli megszervezése. Kiegészítő normatívával támogatott oktatási szolgáltatások biztosítása, integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés, speciális felzárkóztató, gyógypedagógiai foglalkozások tartása, roma kisebbségi oktatás. Többféle tanórán/iskolán kívüli, a gyermekek érdeklődési köréhez igazított, népszerű szakkör és hátránykompenzáló program szervezése. Szigorúbb szankciók bevezetése.  Eredmények A gyermekek testi-szellemi fejlődésének köszönhetően a lassan változik a szemlélet és a tanuláshoz, iskolához való hozzáállás. A gyermekek jobb eredményeket produkálnak, gyermekbűnözés visszaszorítása folyamatosan fenntartható a programok biztosításával. Hosszú távon csökkenhet a hátrányos helyzetű gyerekek hátránya, középfokú oktatásba való bekerülési esélyük és motivációjuk növekszik.

3.3 Magas a szenvedélybetegségek kialakulásának veszélye  A probléma A járás 5 településén jelölték meg problémának, hogy a gyermekek fokozottan ki vannak téve a dohányzás, drog- és alkoholfogyasztás, valamint a szerencsejátékok veszélyeinek (Boldogkőújfalu, Fony, Göncruszka, Telkibánya, Vilmány). Ezeken a településeken fokozott veszélyt jelent a drogfogyasztás miatti bűnelkövetés.  Cél Cél már fiatalkorban megelőzni a szenvedélybetegségek kialakulását, ne forduljon elő drogfogyasztás, élvezeti szerek fogyasztása, illetve ezzel kapcsolatos bűnelkövetés.  Eszközök

24

Drogprevenciós előadások és felvilágosítás rendszeresebb megszervezése bűncselekményekről, oktató anyagok vetítése, megelőzés, valamint szigorúbb szankcionálás.  Eredmények A gyermekkorban felvilágosított gyermekek remélhetőleg felnőttként is távol fogják tartani magukat az ártalmas dolgoktól. Hosszú távon csökken a drogfogyasztás mértéke és intenzitása, csökken a szenvedélybetegek és a bűncselekmények, javul a lakosság biztonságérzete. Az egész kérdéskörben megjelenhetnek olyan minimumok és maximumok, amelyek egy egységesebb szemléletmódot adnak a járás egésze számára.

3.4 További problémák A járás 3 településén (Abaújszántó, Felsődobsza, Hernádcéce) fogalmaztak meg a mélyszegénységből és hátrányos helyzetből eredő aggodalmakat, és ezzel kapcsolatosan a családok korai szétesésének fokozott veszélyét. További 1-1 településen vetődött fel a veszélyeztetettség eltérő értelmezése a különböző gyermekvédelmi, egészségügyi és köznevelési intézményekben (Abaújszántó), a nyári gyermekétkeztetésben résztvevő gyermekek alacsony számát (Gönc), a szennyvízhálózat elégtelen kiépítését, és ennek következtében elégtelen hozzáférést az egészséges ivóvízhez (Gönc), valamint az ösztöndíjprogramokhoz való hozzáférés hiányát (Zsujta)

4. Nők A nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapvető értéke. Biztató, hogy európai viszonylatban a nők nagyobb számban vannak jelen a munkaerőpiacon, valamint hogy jobb oktatáshoz és képzéshez jutnak. Ennek ellenére továbbra is vannak a nemek között különbségek, és a munkaerőpiacon a nők túlnyomóan még mindig az alacsonyabb jövedelmű ágazatokban képviseltetik magukat, és aránylag kis számban kerülnek döntéshozatali pozíciókba. Ha a Gönci járásra szűkítünk, a nők helyzete összehasonlíthatatlanul nehezebb az európai átlagnál. Nemcsak abban a tekintetben, hogy az egy főre jutó jövedelem országos és megyei átlagnál alacsonyabb, a munkanélküliség magasabb, az eltartott kiskorúak száma magasabb, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézkesebb vagy egyes területeken egyáltalán nem biztosított, az egészségügyi állapot rosszabb, a születéskor várható élettartam rövidebb, stb., hanem abban a tekintetben is, hogy sokkal magasabb a sérülékenységek és hátrányos helyzetek halmozódásának veszélye. A járási helyi esélyegyenlőségi programok öt területet emeltek ki, ahol a nők hátrányos helyzetének okait kell keresnünk. Ezek a következők: munkanélküliség és alulképzettség (20 településen), háttérbe szorulás és elszigetelődés (15), a kisgyermekek elhelyezésének lehetetlensége és a GYES-ről a munkába való visszatérés esélytelensége (3), a tudatos családtervezés hiánya (2), röghöz kötöttség (1).

25

4.1 Munkanélküliség és alulképzettség  A probléma A járás 20 településén jelölték meg problémának a nők tartós munkanélküliségét és ennek emelkedését (Abaújkér, Abaújszántó, Abaújvár, Baskó, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Felsődobsza, Gibárt, Gönc, Hejce, Hernádszurdok, Hidasnémeti, Korlát, Mogyoróska, Pányok, Regéc, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vizsoly, Zsujta). A nők jellemzően alulképzettek, ill. a munkaerő-piaci igényeknek nem megfelelő képzettséggel rendelkeznek. Hiányzik a motiváció is a képzések megszerzésére és az önellátás irányába való elmozdulásra. Ennek következtében, a megfelelő iskolai végzettség és szakképzettség hiányában csekély az esélyük érvényesülni az elsődleges munkaerőpiacon.  Cél Cél az aktív korú munkanélküli nők számának csökkentése, egyenlőség megteremtése a foglalkoztatás területén, valamint a képzési programok körének szélesítése. Cél továbbá, hogy a női álláskeresők helyben vagy a környező településeken megtalálják a végzettségüknek megfelelő munkahelyet, ehhez szükséges a részmunkaidős foglalkoztatás elősegítése. Képzések biztosításával javítani kell a munkaerőpiaci esélyeken, a munkaerő-piaci integráción, mivel a magasabb szintű képzettség jobb munkaerőpiaci mobilitást eredményezhet.  Eszközök A gyermekjóléti és gondozási alapszolgáltatások, valamint az óvodai és a gyermekek napközbeni ellátását biztosító egyéb szolgáltatások esetében a férőhelyek bővítése, gyermekfelügyelet biztosítása. Meglévő szolgáltatások igény szerinti bővítése, olyan családbarát szolgáltatások létrehozása, ami elősegíti a nők munkába állását. Képzési lehetőségek feltérképezése, képzések népszerűsítése, képzések megvalósítása. Munkaerő-piaci tréningek, állásbörzék szervezése és népszerűsítése. Közfoglalkoztatás szervezése, női munkák ösztönzése. Kisgyermeket nevelő szülők toborozása, tréningek szervezése.  Eredmények Csökken a funkcionális analfabéta, nő a szakképzettek nők száma. Nő a képzési programokon részt vevő nők száma, hosszú távon csökken a munkanélküliség és a nők kiszolgáltatottsága.

4.2 A nők háttérbe szorulása és elszigetelődése  A probléma A járás 15 településén aggódnak amiatt, hogy az egyedül élő idősek száma elsősorban a nők között emelkedett (Abaújalpár, Arka, Abaújkér, Boldogkőváralja, Fony, Göncruszka, Hejce, Hernádszurdok, Hidasnémeti, Kéked, Pányok, Sima, Telkibánya, Zsujta, Vilmány). Ezeken a településeken nincsenek kifejezetten nők számára szervezett szabadidős programok. Jellemző a nők elszigetelődése, saját érdekeik háttérbe szorítása, ezzel együtt további veszélyeztetettségi tényezők, hátrányok erősödése. A gyermeküket gondozó anyukáknak egyáltalán nincsenek szabadidős programok. A magányérzet kialakulásával az anya mentális állapota romlik, amely családi konfliktusokhoz is vezet.

26

 Cél Cél az elmagányosodás megakadályozása. Az aktivitást és a függetlenséget megőrző szabadidős programok, szolgáltatások megszervezése, amivel csökkenthetők az elmagányosodás következtében kialakuló egészségügyi problémák. Az érintett nőket ösztönözni kell, hogy részt vegyenek a település életében, rendezvényeken, önkéntes munkában és érezzék, hogy fontos tagjai a közösségnek. Ne érezzék a kirekesztést, a hátrányos megkülönböztetést. A nők civil, vagy más szervezetekkel együttműködve, önsegítő csoportokat alkotva, saját erőforrások, szükségletek, megszervezhetik egymás kölcsönös támogatását. Bátran mutassák meg, hogy milyen értékekkel rendelkeznek, ami hasznos lehet a település életében.  Eszközök Koordinációs csoport kialakítása, az érintettek körének felmérése. Érdeklődési kör feltérképezése, igények, elvárások egyeztetése, kapcsolatfelvétel a jó gyakorlattal rendelkező szervezetekkel, pályázati lehetőségek felkutatása, érdeklődési köröknek megfelelő programok kidolgozása, megvalósítása, rendszeres találkozók, kiállítás, baba-mama klub szervezése, tájékoztató a lehetőségekről. Közösségi életbe, önkéntes munkába történő bevonás. A civil vagy más szervezetekkel együttműködve önsegítő csoport szervezése a saját erőforrások, szükségletek, kölcsönös segítések, támogatások feltérképezésére, mozgósítására. Az önsegítő anyacsoportokat szervező és működtető civil, egyházi vagy önkormányzati kezdeményezések támogatása (helyiség, gyermekfelügyelet, apás gyermekprogramok, pénzbeli támogatás, pályázati forrás), iskolabuszok, kooperáció más szolgáltatókkal. A problémák megoldása és megelőzése érdekében partnerség és támogató közösségi szolgálat létrehozása. Közparkok, zöldterületek létrehozása, közösségi ház működtetése.  Eredmények Megfelelő szakemberekkel, önkéntesekkel, pályázatok keresésével az érintett nők érezhetik, hogy szükség van rájuk, ezáltal ismét a település, a társadalom hasznos tagjaivá válhatnak. A baba-mama programok megtartásával biztosítható a közösségi életbe való bekapcsolódás, visszatérés.

4.3 A kisgyermekek elhelyezése nem megoldott  A probléma A járás 3 települése jelölte meg a bölcsődék, családi napközik teljes hiányát a településen és a környéken (Gönc, Hernádcéce, Zsujta – a ténylegesen ezzel a problémával szembesülő települések száma ennél nyilvánvalóan jóval magasabb). Nem megoldott a három éven aluli gyermekek elhelyezése. A nők GYES-ről való visszatérése a munkaerőpiacra szintén gondot okoz.  Cél Cél a településen élő kisgyermekes nők elszigetelődésének megelőzése, és ösztönzésük, hogy minél előbb visszatérjenek a munkaerőpiacra. Foglalkoztatást segítő programok szervezésével a nők elhelyezkedési esélyeinek növelése, családbarát munkahelyek kialakításával a család biztonsága és biztonságérzete növelhető.

27

 Eszközök Igények és célcsoportok felmérése. Hiányzó szolgáltatás tervezése vagy szolgáltatásra megállapodás kötése. Tanfolyamok elvégzéséhez segítség, közösségi életbe történő bevonás. Foglalkoztatást segítő programok szervezése, családbarát munkahelyek kialakítása.

 Eredmények Családbarát munkahelyek kialakítása, női munkavállalók számának növekedése.

4.4 További problémák További problémaként 1-1 település jelölte meg a nem tudatos családtervezést (Hernádbűd, Pere), illetve a nagy családok röghöz kötöttségét, rugalmatlanságát (Boldogkőújfalu).

5. Fogyatékkal élők 5.1 A közhivatalokat és intézményeket nem lehet akadálymentesen megközelíteni  A probléma A helyi esélyegyenlőségi programok a járás 20 településén jelölték meg azt, hogy a közszolgáltatásokat biztosító intézmények, a közterületek, járdák, parkok nem, vagy nem teljes körűen akadálymentesek (Abaújalpár, Abaújkér, Abaújszántó, Abaújvár, Arka, Baskó, Boldogkőújfalu, Gibárt, Felsődobsza, Gönc, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hidasnémeti, Kéked, Korlát, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vizsoly, Zsujta). Az infokommunikációs akadálymentesítés hiánya miatt a fogyatékkal élőknek kisebb az esélyük az információhoz való hozzájutáshoz. A kulturális lehetőségekhez, sportprogramokhoz a hozzáférés korlátozott, mivel nem teljes körű az akadálymentesítés.  Cél Cél a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés, vagyis a közszolgáltatásokat biztosító intézmények és közterületek minél szélesebb körű akadálymentesítése, hogy a testi és szellemi fogyatékkal rendelkezők egyenlő esélyekkel férjenek hozzá a közszolgáltatásokhoz. A különböző intézmények mindenki számára elérhetőek legyenek. Ne kerüljön hátrányos helyzetbe a nehezen mozgó, vagy fogyatékos ember. Egyenlő esély biztosítása az információkhoz való hozzájutáshoz.  Eszközök Igények, elvárások és lehetőségek egyeztetése, programtervezés, partnerek véglegesítése, pályázati lehetőségek, források felkutatása, programindítás. Akadálymentesítés megvalósítása. Szakemberek felkeresése, újságszerkesztés, információáramlás biztosítása az újságon keresztül, honlap akadálymentesítése.

28

 Eredmények Teljes akadálymentesítés. A megépített akadálymentes környezet állapotának, használhatóságának megőrzésére fokozottabb figyelmet kell fordítani. Hosszú távon a fogyatékkal élő emberek érezhetik, hogy a társadalom fontos és nélkülözhetetlen tagjai. A honlap akadálymentesítésével, folyamatos karbantartásával az információk folyamatosan eljutnak a fogyatékos személyekhez is.

5.2 Nincs adatbázis a fogyatékkal élőkről  A probléma A járás 5 településén jelezték, hogy nincs megfelelő adatbázis és felmérés a fogyatékkal élők esélyegyenlőségére vonatkozóan, elsősorban foglalkoztatás és képzettség területén (Abaújkér, Boldogkőváralja, Hernádbűd, Mogyoróska, Pere, Regéc).  Cél Adatgyűjtés és adatbázis létrehozása a fogyatékkal élőkről, a szükségleteik felmérésére, majd ezt követően a megfelelő intézkedésekkel életfeltételeik javítása. Működőképes adatbázis rendszerének kidolgozása, a problémák feltárása, beazonosítása. A feltárt problémákra beavatkozások tervezése és végrehajtása.  Eszközök Települési szintű felmérés, a problémák feltárása, beazonosítása, adatbázis létrehozása, adatbázis töltése és frissítése, a feltárt problémákra beavatkozások tervezése és végrehajtása. Az adatbázis naprakész karbantartása. Adatgyűjtés, felmérés céljából kapcsolatfelvétel a megyei érdekvédelmi szervezettel.  Eredmények A HEP-re épülve létrejön egy olyan adatbázis, amely segítségével a jövőben zökkenőmentesen lehet vizsgálni a településen az esélyegyenlőség alakulását. Az adatbázis fenntarthatóságának legfontosabb kritériuma a folyamatos adatfeltöltés a naprakész, megfelelő háttérrel rendelkező információk érdekében.

5.3 Nincsen munkalehetőség a megváltozott munkaképességű személyek számára  A probléma A járás 5 települése jelezte, hogy a fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű, de munkaképes emberek részére nincsenek megfelelő munkavállalási lehetőségek, hátrányos helyzetben vannak a foglalkoztatás területén (Abaújszántó, Fony, Gönc, Göncruszka, Vilmány).  Cél Cél, hogy a fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci hátrányai csökkenjenek, családjuk életkörülményei javuljanak. Azon fogyatékkal élők, akik igényt tartanak a munkavégzésre, kapjanak

29

lehetőséget a munkaerő-piacon való elhelyezkedésre, igény szerint foglalkoztatásban részesüljenek. A munkavégzés során a fogyatékossággal élő emberek és a velük együtt dolgozó egészséges emberek érezzék a közös munka társadalmi hasznosságát, értékteremtő erejét.

 Eszközök Megváltozott munkaképességű személyek felmérése. Olyan pályázati források felkutatása és kiajánlása a potenciális munkáltatók részére, melyeknél előnyt jelent a fogyatékkal élők foglalkoztatása. Képzések, átképzések, tanfolyamok szervezése, hogy a fogyatékkal élőknek több lehetősége legyen a munkaerőpiacon. Otthon, interneten keresztül történő munkavégzési lehetőségek felkutatása.  Eredmények Hosszú távon a fogyatékkal élők is a társadalom hasznos tagjainak érezhetik magukat. Piacképes, minimum önköltséget eredményező tevékenységek szervezése, melynek következtében javul a fogyatékkal élők integrációja.

5.4 További problémák További problémaként 2 település jelölte meg, hogy az egyenlő bánásmód elveinek betartása nem minden esetben valósul meg (Hejce, Pányok), vagyis biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amik a fogyatékos személyeket megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit. A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, szakképzésben felnőttképzésben, továbbá felsőoktatásban vegyen részt. A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési, kulturális, sport és más közösségi célú létesítmények látogatását. További 1-1 település jelezte, hogy nagy a veszélye a településen a fogyatékkal élők elszigetelődésének (Hernádszurdok, Zsujta), nem megoldott a falubusz fenntartása (Sima), és hogy az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe (Zsujta).

II. Megoldási javaslatok Lehetséges-e járási szintű egységes esélyegyenlőségi stratégia megalkotása? Univerzális megoldások nincsenek. A jó gyakorlatok megosztása bár nagyon hasznos lehet, az esetek nagy részében elégtelen. Minden esetben egyéni megoldásokat kell keresni, amik támaszkodnak a helyi közösségek adottságaira, ideértve a természeti, gazdasági, szocio-kulturális és humán adottságokat is,

30

és jól hasznosítja ezeket. Olyan tekintetben lehet járási stratégiáról beszélni, ha a járásközpont magára vállalja az esélyegyenlőségi programok koordinálását a járás településein. Ehhez szükségesnek látszik egy főállású járási esélyegyenlőségi biztos alkalmazása, akinek a programok koordinálása mellett kapcsolattartóként feladata lesz a járásban tevékenykedő közösségfejlesztők és civil szervezetek munkájának összehangolása. Az esélyegyenlőségi biztos egyfajta információközpontként működik majd, akihez befutnak a HEP-ek felülvizsgálatai, a településeken folyó kutatások eredményei és összegyűjti azokat a jó gyakorlatokat, amelyeket a térség más települései is adoptálhatnak. Az esélyegyenlőségi tevékenységek két központi eleme a közösségfejlesztés és a helyi gazdaságfejlesztés.

1. Közösségfejlesztés Napjainkban különösen izgalmas a közösségről beszélni, a közösségi létet megélni, mivel széles körben eluralkodott az a vélemény, hogy a 20. században, különösen annak második felétől az egyéni érdek, az egyének törekvése, boldogulása fontosabb, mint a közösségé. Sokan vallják, hogy az egyén annál szabadabbnak érzi magát, minél kevésbé kötődik egy meghatározott kultúrához, vagy bármilyen magatartásszabályt megkövetelő közösséghez. A közösség nem egyszerűen emberek egymás mellett élő csoportja, hanem lényeges minőségi jellemzőkkel bír. Ezeket a közösségeket összetartó jellemzőket kel erősíteni annak érdekében, hogy fenntarthatóan élő közösséget hozzunk létre, ahol csökken az elvándorlás mértéke, a leszakadás, az elidegenedés, a bizalmatlanság és az elmagányosodás veszélye. A közösség mindig egyének meghatározott csoportja, de egyben a közösséget alkotó egyének kapcsolatrendszere is, amely együttműködésükön alapul. A mindennapi szóhasználatunkban a közösség kifejezésnek általában pozitív értéktartalma van. A „közösség társadalmi csoport, amelyet az alkalmi vagy csupán korlátolt célokra alakult társulásokkal szemben a közös érdekek alapján nagyfokú állandóság, az élet számos területére kiterjedő összetartozási tudat és együttműködés, többnyire közös eszmék birtoka jellemez”.16 Egy másik meghatározás szerint „a közösség közös élet- vagy munkaviszonyok között élő, illetve közös eszmék, célok által egyesített emberek csoportja”.17 A két akadémiai megfogalmazásból is látható, hogy nem teljesen azonos az értelmezés. Az emberek, egyének együttműködése, mint közös elem, mindenképpen jelen van. Tovább tarkítja a helyzetet, hogy a fogalom történelmi értelmezése szerint a közösség az emberi együttélés és együttműködés történelmi formája, azaz az ilyen közösségbe beleszületnek az emberek, véletlen és ritka a választás lehetősége. Napjainkban sokkal inkább az értékközpontú értelmezés az elfogadott, miszerint a közösség az emberi együttműködés legmagasabb rendű formája és olyan társulás, amelyet autonóm személyiségek szabadon hoznak létre. Ez ilyen társuláshoz tehát az egyén önálló döntése alapján csatlakozik. Hankiss Elemér a közösséget úgy határozza meg, mint olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, a 16 17

Új magyar lexikon, Akadémiai Kiadó Budapest 4. kötet 256. old. Magyar értelmező kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest 791. old.

31

közös cél, a közös értékrend és tudat tart össze. Annál erőteljesebb egy közösség, minél több tényező minél intenzívebben van jelen az emberek életében. A közösségfejlesztő feladata rávilágítani ezekre a közös érdekekre, és a közösség tagjainak bevonásával, részvételével majd általunk meghatározni azokat a közös célokat, amelyek mentén összefogás kovácsolható. A közösségeknek is kényes pontja az egyén és a közösség viszonya, mivel vannak olyan érdekek, amelyek egyaránt megfelelnek az egyén és a közösség érdekeinek is, de léteznek olyanok is, amelyek megfelelnek az egyénnek, de a közösségnek nem – vagy fordítva, a közösségnek igen, de az egyénnek nem. Kérdés, hogy ha a két érdek nem esik egybe, akkor melyiknek van elsőbbsége, az egyén mennyire mehet szembe közösségével, és hogyan léphet fel a közösség a szuverén egyénnel szemben. Minden egyénnek csak hasznára lehet, ha olyan közösség tagja lehet, amelyben megismerheti a szuverén, autonóm választás és döntés szabadságával együtt enne felelősségét is, a többiekhez való viszonyában pedig önmagát. Csak demokratikusan szervezett és működő közösségekben alakulhatnak ki azok a vonások az egyénben, amelyek kifejleszthetik benne a másokkal való együttműködés készségét, és megízleltetik vele a másokkal való morális, tisztességes és becsületes együttműködés örömét18. Napjainkban egyre erőteljesebben jelentkezik az az igény, hogy az emberek számukra megfelelő társadalmat hozzanak létre. A közösségi fejlődés a társadalmi fejlődés kicsinyített mása, ahol, mint egy laboratóriumban, kísérletezni lehet a jövőre vonatkozó megoldási lehetőségekkel. Nem véletlen, hogy a közösségfejlesztés és közösségszervezés az Amerikai Egyesült Államokban jelent meg először, ugyanis a 19. században Amerikában egy rohamos településfejlődés zajlott le. E gyors fejlődés következtében az urbanizációval párhuzamosan kialakult nyomornegyedek életre hívták azokat az állampolgári tevékenységeket, amelyek elsősorban a szegénység mérséklésére irányultak. A közösségi fejlődés szükségszerűségét világszerte felismerték a társadalmat jobbítani szándékozó szervezetek. A második világháború után Európában is megerősödött a közösségek szerepe különösen az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. A hazai közösségfejlesztés az 1980-as évektől először a művelődési otthonok hálózatára építve a közművelődési tevékenységet, később settlement munkavégzést jelentett. Ma főleg a mélyszegénységben élők számára való segítségnyújtást, az önszerveződésük generálását jelenti. A közösségfejlesztés elsősorban települések, térségek, szomszédságok közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van a polgároknak, közösségeiknek és azok hálózatainak, valamint a helyi szükségletek mértékében a közösségfejlesztőknek is, akiknek bátorító-ösztönző, informáló, kapcsolatszervező munkája életre segítheti vagy kiegészítheti, megerősítheti a meglévő közösségi erőforrásokat.19

18 19

Lorand Ferenc: Egyéni és közösségi érdekek Új Pedagógiai Szemle 2000. február Varga A. Tamás – Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés Budapest, 1998.

32

A közösségfejlesztés fő célkitűzéseit Peter Baldock20 után az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1.) A gazdasági fejlődés előmozdítása. A munkanélküliség által előidézett szociális problémák enyhítése. Az állami hivatalnokok ösztönzései olyan közösségi munkák vállalására, melyeket a helyi lakosság és a lakókörnyezet határoz meg, és melyek az ott lakók érdekeit szolgálják. A helyi gazdaságfejlesztésről a későbbiekben lesz szó. 2.) A konszenzus kialakítása. A közösségi munka második fázisa. A közösségi munkásnak abban kell segítenie az embereket, hogy együtt tegyék meg mindazt, amit megtehetünk együtt, mert általa mindnyájuk élete eredményesebb, kellemesebb lesz. Az eredmény: A konszenzussal csökkenthetők a belső feszültségek, és lokalizálható a tényleges érdekkonfliktus, ha az a hétköznapi dolgokra koncentrálódik. Számtalan rossz példát találunk az olyan típusú segítségnyújtásra, amikor mélyszegénységben élők lakhatását pl. egy telep-felszámolási programban felszámolták és az új helyszínen ajándékba kapott lakhatási megoldások nem hoztak hosszú távú eredményt, a lakást „lelakták”, minden mozdíthatót elvittek, a lakás az enyészeté lett. Ne csodálkozzunk azon, ha a közösségükből kiszakított családok idegenül érzik magukat az új környezetben és képtelenek alkalmazkodni az új típusú életvitelhez. 3.) A személyes szociális szolgáltatások segítése. A közösségi munka olyan kapcsolatban áll a szociális munkával, mint a közegészségügy az orvostudománnyal. A hangsúly a módszeren van, amellyel új erőforrásokat lehet adni a szociális esetek kezelőinek. Ilyen módszer lehet például az önkéntes segítés. A közösségi munka egyik legnehezebb fázisa eljutni az első sikerélményig. Balgaság olyan célt kitűzni, ami nehezen megvalósítható és kudarccal kecsegtet, mert nagyon hamar szétszéled az olyan közösség, amely épp csak elindult az önszerveződés útján. Tipikusan olyan célokat érdemes először kitűzni – lehetőleg már rögtön a kezdetektől a közösségnek nem pusztán bevonásával, hanem a legjobb, ha a közösség tagjai maguk határozzák meg ezeket a célokat. Fontos, hogy a felvállalt ügy olyan mélyen csüngő gyümölcs legyen, amit könnyű leszakítani, és a sikerélménye kellő alapot adhat további, akár jóval komolyabb ügyek felvállalásához. Az ilyen közösen elért céloknak önmagukban nagyon komoly közösségformáló ereje van. 4.) Az emberek nevelése annak érdekében, hogy foglalkozzanak a modern polgári lét bonyolult kérdéseivel. A közösségi munkás sokat segíthet az embereknek abban, hogy megértsék a modern szervezetek összetettségét és a hétköznapi emberek számára nyitva álló egyéni és kollektív cselekvési típusokat. Tulajdonképpen a demokráciára való nevelésről van szó. A közösségi munkástól tanuló ember úgy tanul, hogy cselekszik és vitatkozik azokkal, akik szintén részt vesznek a cselekvésben. Fontos, hogy az emberek mennyit tanulnak a folyamatból. Mekkora önbizalomra tesznek szert azok akik bekapcsolódnak egy közösségi szervezetbe. Az egyén nagyobb valószínűséggel vehető rá a tanulás további formáira akkor, ha sikereket ér el. De nem elég szószólók és hangadó képzése és kinevelése. A közösség tagjait is képezni kell

20

Közösségi munka, elmélet és gyakorlat külföldön, Közösségfejlesztők egyesülete, 1993

33

annak érdekében, hogy az elért sikerek tartósak legyenek és a közösség lehetőleg minél szélesebb részét érintse. 5.) A megállapodott társadalompolitikai rendszer radikális megváltoztatására való ösztönzés. Az emberek azért kapcsolódnak be a közösségi munkába, mert a nagyobb társadalmi változásokhoz vezető folyamat szükséges részének látja azt. A gyakorlatban a legtöbb közösségi munkás olyan célokat követ, amelyekkel ösztönzik az emberek kollektív cselekvését, az állampolgári és egyéb ügyekben való hatékonyabb részvételét. Segítik, hogy minél több ember egyre nagyobb mértékben szabályozza saját életkörülményeit. Ha sikerül a helyi közösségeket fogékonnyá tenni saját környezetük problémáira, továbbá sikerül tudatosítani, hogy nagyrészt rajtuk, saját magukon múlik a változtatás, máris megtettük az első lépést a tudatos közösségek kialakítása felé. A közösségfejlesztés egy szakaszokra bontható folyamat, amelyben az egyes fázisoknak fontos, sorrendiségében nem felcserélhető szerepe van. A közösségfejlesztési folyamat egy településen a lakosság megszólításával és bevonásával – aktivizálásával – kezdődik, majd a problémák felismerésével és azok nyilvánossá tételével folytatódik, melynek során mind többen kapcsolódnak a folyamathoz, és jutnak el a közösségben megfogalmazódó feladatok felismeréséhez és közösségi megoldásához, mégpedig ismereteik és képességeik fejlesztése útján, a lehetséges partnerekkel együttműködve21.

1. Az első szakaszban fel kell mérni és aktivizálni a helyi tényezőket. Fel kell tárni azokat a köz- és magánintézményeket, közigazgatási képviselőket, civil szervezeteket, akikkel össze lehet fogni a helyi fejlődés előmozdítása érdekében. 2. A közösségfejlesztési folyamat második fázisa a helyzet feltárása, azaz a település, régió társadalmi-gazdasági diagnózisának leírása. Ennek ki kell terjednie a humán erőforrások teljes feltárására, tehát a lakosság szellemi adottságainak, lelki beállítottságának, szakképzettségének, cselekvési készségének leírására. Meg kell ismerni a meglévő és potenciális közösségi cselekedeteket, ezek terveit, elképzeléseit. A közösségfejlesztőnek el kell érnie, hogy az egyénileg elgondolt megalapozott tervek megfogalmazódjanak és az egész közösség javára hasznosuljanak. 3. A harmadik fázis a közösség véleményének, késztetéseinek, cselekvési potenciáljának feltárása. Fontos, hogy ezt a már aktivizált helyi lakosok tárják fel úgy, hogy minél több helyi lakos fogalmazza meg problémáit. Ezek alapján készüljön egy olyan cselekvési terv, amely a problémák megoldásának módját, valamint az ebben aktív szerepet vállaló helyi polgárok és közösségeik feladatvállalását is tartalmazza. A harmadik fázis feladatainak elvégzése létrehozza a helyi nyilvánosság fórumait is, ahol az emberek közösen értelmezik az információkat. 4. A negyedik fázis a tervezés. A tervezésen belül a legnehezebb a feladatok rangsorolása. Célszerű egy táblázatot készíteni, ahol a „most”, a „hamarosan” és a „később” csoportba soroljuk a 21

Varga A. Tamás – Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés, Budapest, 1998.

34

teendőket, rögtön mellérendelve a felelősöket, lehetőleg a bevonandók körét is. A mostani és a közeljövő feladatainál a résztvevők körét, valamint a „hogyan” rovatban a megvalósítás módozatait is rögzítjük. 5. A közösségek megalakulása, az egyes helyi projektek beindulása az ötödik szakasz. Az előző négy szakasz teljesítésében résztvevők már maguk is közösséget alkotnak, amelyek újakkal bővülhetnek. Minden projektnél fel kell mérni, hogy melyek megvalósításához kellenek humán befektetések (tanulási, közösségszervezési feladatok), milyen az anyagi szükséglete, és ezek hogyan biztosíthatók (pályázati lehetőségek, vállalkozási illetve szövetkezési formák). A személyi és pénzügyi feltételeken túl biztosítani kell a szakmai, szaktanácsadói feltételeit is. 6. A hatodik fázis a belső és külső partnerek megkeresése és bevonása. Az írásban összefoglalt tervet helyi és regionális önkormányzatoknak, a régió településeinek hasonló munkát végző közösségeinek, a partner-intézményeknek meg kell küldeni, amely egyben a lobbizás eszköze is lehet. 7. A hetedik szakaszban a munkafolyamat koordinálása, az esetlegesen felmerülő akadályok elhárítása a fő feladat. Tartsuk szem előtt a közösségszervezés három alapelvét: 1. Valódi, azonnali, konkrét javulást érjen el az emberek életében! 2. Érezzék meg saját hatalmukat! 3. Változtassák meg/módosítsák a hatalmi viszonyokat!

2. Helyi gazdasági fejlesztés A közösségek bevonásán térségi fejlesztések eredményességének és sikerének egyik feltétele a helyi szereplők eredményes megszólítása, figyelmük ráirányítása arra, hogy a település, térség fejlesztése olyan közös ügy, amelyért együtt, egymással összefogva maguk is sokat tehetnek. A helyi fejlesztés társadalmi változások optimális megvalósításához előfeltételezi az emberek széles körének részvételét a helyi közösségek célmeghatározásában és akciójában. A közösség tagjainak aktív részvételével teremti meg a társadalmi és gazdasági haladás feltételeit, támaszkodva a közösség saját kezdeményezésére is. A közösséghez közel kell hozni az önkéntes együttműködés, az önsegélyezés, a demokratikus folyamatok gondolatát, és természetessé, magától értetődővé kell tenni. Szomszédságfejlesztő munkaprogramokat kell szervezni, felnőttképzéssel egybekötve. A hátrányos helyzetű rétegeket úgy kell megszervezni, hogy képesek legyenek adekvát követeléseikkel fellépni a szélesebb közösséggel szemben a jobb, a demokrácia és a társadalmi igazságosság elveivel összhangban lévő ellátásért, tehát hogy a tudatossá válással a hatalom, az anyagi javak és a döntéshozatal újrafelosztására tehessenek kísérletet, így konfliktusokra építő módszerrel, konfrontálva, közvetlen akciókkal , így tárgyalásokkal, gyűlésekkel, lakossági fórumokkal, demonstrációkkal, vagy akár bojkottokkal is fellépni22.

22

Rothman, Jack: A közösségszervezés gyakorlatának három modellje Szöveggyűjtemény, Budapest 1993. Közösségfejlesztők Egyesülete

35

A közösségeket együttgondolkodására és cselekvésére kell buzdítani, a közösségépítésen túl kifejezetten a helyi és térségi gazdaságfejlesztés terén is. A gazdaság recessziója megmutatta, hogy a globalizáció közepette csak azok a közösségek maradhatnak fenn, amelyek felismerik helyi értékeiket és azok tudatos értékesítésére és fejlesztésére törekednek, és jól működő helyi gazdaságot építenek ki, akár anyagi támogatás nélkül. A területfejlesztési beavatkozások két alapvető megközelítésben tervezhetők. 23 A hiányzó erőforrásokat pótolhatjuk kívülről, vagyis befektetőket vonzunk a térségbe – amit a Gönci járáshoz hasonló térségekben, ahol kevés a szakképzett munkaerő és az országban az egyik legalacsonyabb az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma, tehát kevéssé lehet számítani az ellátási lánc zavartalanságára a pici szereplők szűkös száma miatt, bizony komoly kihívás. Másrészt pedig arra kell törekedni, hogy feltárjuk és hasznosítjuk a térség saját értékeit és mobilizálható erőforrásait minél hatékonyabban. A siker elengedhetetlen feltétele a helyi szereplők (stakeholders) „képessé tétele” (empowerment). Kézenfekvő, hogy a lakosság szükségleteit a helyi vállalkozások szolgálják ki egyre nagyobb mértékben. A jellemzően tőkeszegény térségekben az elmúlt fejlesztési időszakban előtérbe kerültek a külső erőforrások bevonása, és sok esetben nem támaszkodtak sem a helyi igényekre, sem a helyi erőforrásokra. Ezek a belső értékek és erőforrások megtestesülhetnek a térség humán erőforrásában (munkaerejében, ismeretanyagában, tettrekészségében, az összefogásban), de természeti és gazdasági erőforrásaiban is. Ott, ahol a talaj egy bizonyos fajta kultúrnövény termesztését vagy haszonállat tartását hagyományosan lehetővé teszi, és a szokásos piacok is megvannak, érdemes megtartani és ápolni az őshonos kultúrát és a javakat a térségen belül tartani és forgatni. Nem elhanyagolható a tiszta, stresszmentes környezet jelentősége, ha a megtermelt javak nem utaznak át feleslegesen országokat, ha helyben is megtermelhető. Ugyanígy fontos az egészséges termékek előállítása, a környezetet nem terhelő energia-felhasználás, a helyi ásványkincsek kiaknázása, valamint az elfeledett hagyományok felélesztése és ápolása. Szintén fontos erőforrást jelent az együttműködés, a helyi társadalom és a gazdaság szereplőinek minél gyakoribb érintkezése, javaik cseréje, egymás megismerése és a közösségen belüli bizalom megerősítése. A helyi gazdaságfejlesztés a központi kormányzati gazdaságpolitikai és helyi gazdaságfejlesztési szereplők együttes fellépését igényli. Fő jellemzője az alulról szerveződés (bottom-up) és a helyi szereplők által kidolgozott gazdaságfejlesztési stratégia, továbbá a hagyományok és közösségi attitűdök érvényesülése.24 A helyi gazdaságfejlesztés eredményeképp külső erőforrások bevonásával és a meglévő erőforrások újraélesztésével és megszervezésével javítja a helyi gazdaság eredményességét, hatékonyságát, jövedelmezőségét, a kibocsátott termékek és szolgáltatások minőségét, a foglalkoztatottságot, a lakosság-megtartó képességet és a rendszer fenntarthatóságát.

23 24

Területfejlesztési füzetek 2., Helyi gazdaságfejlesztés, Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok, Váti, Budapest, 2010 Lengyel Imre Regionális gazdaságfejlesztés, 2010

36

A globalizáció nem ellenség, hiszen nagy átlagban hatékonyabban és olcsóbban lehet hozzájutni a javakhoz, azonban növelheti a globalizációval lépést tartó térségek és a leszakadó térségek közötti szakadékot. Meg kell jegyezni, hogy a globalizáció egy folyamat, aminek áldásos hatásait ki kell aknázni, a hátrányos helyzetű térségekre gyakorolt negatív hatásait pedig a helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő, azokra építő gazdasági fejlesztési irányok kijelölésével és megvalósításával eredményesen lehet és kell is ellensúlyozni. A járás kinevezett esélyegyenlőségi biztosának feladata lenne a térségi erőforrások feltárása, védelme és fejlesztése érdekében bevezetett térségi fenntarthatósági tervének összeállítása és nyomon követése. A helyi gazdaságfejlesztés mindig karöltve kell, hogy járjon a közösség-fejlesztéssel. Hiszen helyi kezdeményezésre vagy annak bátorításával jön létre, és feltétlen szükséges hozzá a helyi elköteleződés, vagyis a helyi szereplők (önkormányzat, vállalkozások, civil szervezetek és lakosság) együttműködése és érdemi részvétel. Ezen kívül elsősorban helyi eszközökre, belső erőforrások felhasználására épít, a külső eszközöknek és erőforrásoknak elsősorban átmeneti ösztönző szerepük van. Olyan egyedi, a helyi adottságokra szabott megoldásokat keres, amelyek a helyi közösség ellenőrzése mellett valósul meg és a helyi „piac” szervezésére irányul, vagyis a fejlesztett gazdasági tevékenység eredményei alapvetően helyben hasznosulnak.25 A helyi gazdaságfejlesztés csak akkor lehet hosszú távon is eredményes, ha a gazdasági célok mellett helyi közösségi, társadalmi célokat is vállal, hiszen az egyikből következik a másik, és fordítva. Nem szabad elfelejteni, hogy a helyi gazdaságfejlesztés egy hosszú távú folyamat, amely számos szakaszból áll: igényfelismerés, a közösség érdekeltté tétele, fejlesztése és bevonása már az ötletelés szakaszába, a jó gyakorlatok benchmarking-ja, a helyi projektek közösségi részvétellel történő kidolgozása, programozás, projektgenerálás és a közösség bevonásával történő megvalósítás, majd nyomonkövetés és visszacsatolás. Ezekből a szakaszokból egy olyan körfolyamat indulhat, amely támaszkodik a helyi természeti és humán erőforrásokra és az első szerényebb sikerélményeket jó eséllyel nagyobb léptékűek követhetik. Ideális esetben a helyi gazdaság folyamatosan bővül, a helyi és környékbeli közösség megélhetésének helyben való biztosítása az önfenntartás felé mozdul el, növekszik a helyi kezdeményező-képesség, csökken a gazdasági kiszolgáltatottság és hosszú távon fenntartható lesz. A helyi gazdaságfejlesztés a közösségfejlesztéssel karöltve a fentieken túl ösztönzőleg hat az ellátási lánc további szereplőire és a helyi vállalkozásokra, jótékony hatással van a munkahelymegtartó képességre, növeli a helyi elköteleződést és lokálpatriotizmust, közösségi összefogást és együttműködést generál, növeli az egymás iránti bizalmat és toleranciát, ösztönzi az önkéntes munkát, élhetőbb környezetet teremt, és általában jótékony hatással van a közösség általános lelkiállapotára.

A helyi gazdaságfejlesztés eszközei

25

Területfejlesztési füzetek 2., Helyi gazdaságfejlesztés, Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok, Váti, Budapest, 2010

37

A helyi gazdaságfejlesztésnek számos eszközéhez nyúlhatunk. Az, hogy mely eszközök kombinációja lesz ideális, a helyi adottságok és erőforrások határozzák meg. Ezek az eszközök a következők lehetnek:  Meglévő helyi termékek piacának bővítése és promóciója, a beszállítói és felvásárlói kör bővítése, a helyi termékek és márkák fejlesztése, valamint az azokat népszerűsítő marketing eszközök bővítése,  Helyi közösségfejlesztés és szemléletformálás, a fogyasztási és vásárlási szokások változásra ösztönzése, a helyi erőforrások, vállalkozások, termékek és szolgáltatások tudatos előnyben részesítése,  Helyi vállalkozás-fejlesztés és beruházás-ösztönzés, a vállalkozói szellem erősítése, az önfoglalkoztatás ösztönzése, az infrastruktúra és a vállalkozói környezet fejlesztése, tanácsadói szolgáltatás biztosítása,  Szociális gazdaság létrehozása és működtetése, szociális vállalkozás és szövetkezetek alapításának ösztönzése és elősegítése,  Önkormányzat gazdasági tevékenységei és helyi pénzügyi intézkedések bevezetése, például a helyben használható csereeszközök bevezetésével,  Gazdasági együttműködés fejlesztése,  A gazdasági diverzifikáció és az alternatív jövedelemszerzés ösztönzése,  Helyi gazdaság élénkítését szolgáló szakképzések indítása, Kükedi Zsolt helyi gazdaság- és közösségfejlesztő négy szemléletes ábrában26 összesítette a jelenleg ismert helyi gazdaságfejlesztés közösségi beavatkozás eszközeit: 1. Helyi gazdasági együttműködés, termékfejlesztés és promóció

2. Helyi gazdaságélénkítést szolgáló szakképzések, környezettudatos szemléletformálás és közösségfejlesztés 26

Konkrét HGF ötletadó megoldások: http://www.kukedi.hu/hgf_minta.html

38

3. Helyi vállalkozás-fejlesztés, környezeti fenntarthatósági programok és pénzügyi jellegű intézkedések

4. Komplex gazdaságfejlesztési programok, valamint kulturális és természeti adottságokra építő programok

39

A fentieken túl érdemes megfontolni rendszeres időközönként ülésező helyi kerekasztalok felállítását, amelynek tagjai az önkormányzat illetékesei, a helyi vállalkozások és munkaadók képviselői, a helyben tevékenykedő civil szervezetek, valamint ahol releváns, a roma közösség képviselői. ,A kerekasztal tagjai részt vesznek a települések stratégiai gazdaságfejlesztési irányvonalainak megvitatásában és kijelölésében. Az ilyen alkalmakkor a járási esélyegyenlőségi biztos és a kerekasztal kölcsönösen tájékoztatja egymást a helyben, ill. a járás egyéb településein folyó jó gyakorlatokról, az új pályázati lehetőségekről és az elnyert pályázatotok eredményeiről, az időközben lefolytatott kutatások eredményéről és a helyben, ill. a járásban folyó civil és közösségi tevékenységekről. Javasolható továbbá olyan szakmai rendezvények megtartsa a járás és a TKKI mentorhálózatának közös szervezésében, ahol tovább képezhetők a helyi esélyegyenlőségi programok megírásáért és felülvizsgálatáért felelős önkormányzati referensek. Az esélyegyenlőségi biztosnak fel kell keresnie a helyi jó gyakorlatokat és egy folyton frissülő adatbázist létrehoznia a helyi hősök és közösségi sikerek bemutatásával, és sikerük kulcsának elemzésével.

3. Jó gyakorlatok A Gönci járásban is elterjedtek az ún. „szedd magad” akciók, ahol a vevő részt vesz a betakarításban, így a legolcsóbban juthat gyümölcshöz, a termelő pedig mentesül a betakarítás és a tárolás gondjaitól. A termelők és a fogyasztók hosszú távú együttműködését, tartós kapcsolatát valósítják meg az ún. közösségileg támogatott mezőgazdasági modellek, ahol a vásárlók többnyire szerződéses formában kötelezik magukat arra, hogy előre vagy bizonyos időközönként (pl. havi, kéthavi, féléves) befizetett összegekért rendszeres egységcsomagokat kapnak. Ez a rendszer nagyfokú bizalmat feltételez a vásárló részéről, ugyanakkor kényelmes és bizonyos szempontból még inspiráló is, ha minden héten más és más tartalommal érkezik a csomag.

40

Gyűjtőpontra szállítás és áruátvétel esetén a zöldség- és gyümölcsfélék mellett tej, tejtermékek hetenkénti házhoz vagy gyűjtőpontra szállítása is komoly lehetőséget és a vásárló számára kényelmes megoldást jelent. Bevásárló-körök, fogyasztói szövetkezetek általában baráti, munkahelyi kapcsolatok révén létrejövő társaságok közösen szervezik meg bizonyos árucikkek beszerzését. Ez előnyös a termelő részére, hiszen a szervezésre fajlagosan kevesebb energia megy el. A fogyasztó számára azért előnyös, mivel tudja, kitől vásárol és mit, bizalmi alapra kerül a vásárlás. Helyi termék fesztiválok évente általában egyszer megrendezett események, amely egyrészt szolgálja a konkrét árusítást, de talán ennél is fontosabb a térség identitásépítése, a helyi termékek nagy választékának bemutatása, népszerűsítése, illetve gazdasági kapcsolatok kialakítása. Ilyen a gönci barack fesztivál is. Természetesen helyi termék nem csak élelmiszertermék lehet. Ebbe a körbe tartoznak a helyi kézműves kisiparban előállított termékek, háztartási iparcikkek, a helyi kisiparosok, vállalkozások által gyártott bútorok, szerszámok, egyéb eszközök. A kézműves termékek nem sorozatban, gyártósoron készülnek, hanem mesterek egyéni műhelyeiben, és mind készítési módjukban, mind formavilágukban és díszítőelemeikben őrzik az adott tájra, népcsoportra jellemző hagyományt Azzal is a helyi gazdaságot támogatjuk, ha a helyi kis boltokban vásárolunk, ha helyi mestert, vállalkozót hívunk a lakásunk felújításához, vagy egy önkormányzat ügyel arra, hogy intézményeiben a legfontosabb munkákat mindig helyi vállalkozók végezzék el, a beszerzett bútorokat, eszközöket lehetőség szerint a térségben állítsák elő.

Végkövetkezetések, záró gondolatok

Az elmúlt évek a járás legtöbb település-vezetője számára egyértelművé tették, hogy maga a járás folyamatos belső változást élt meg, amely változások szinte minden olyan területre kihatnak, amelyben a helyi lakosok megtalálhatók. Ha nincs munkahely és nincs jövedelem, akkor nehéz eltartani egy családot, és etnikai háttértől függetlenül ez biztos, hogy mindenkit sújt. Ennek eredményeként az ilyen családokban felnövő gyermekek számára rosszabb körülmények jutnak a sikeres iskolai teljesítéshez, ami pedig azt a veszélyt hordozza magában, hogy ők még az előtt elhagyják az oktatást, hogy használható végzettséggel rendelkezzenek, és készen álljanak a felnőtt kor kihívásaira. Ennek eredményeként a felnövő gyermekek sem találják meg a helyüket a munkaerő-piacon, és majd kizárólag az állami szociális juttatások kínálnak ahhoz forrást, hogy megpróbáljanak gondoskodni önmagukról, szüleikről, és az időközben esetleg már megszületett gyermekeikről – semmivel sem könnyebben, mint ahogyan azt az ő szüleik tették korábban. Azaz, egy klasszikus ördögi körnek látszik

41

mindaz, ami a társadalom alsóbb rétegeiben élőket sújtja, és a számuk folyamatosan nő, illetve egyre nagyobb annak is a veszélye, hogy megtalálják őket olyan dolgok, amelyek nemcsak a saját életüket teszik nehezebbé (drog, alkohol), de a helyi közösség egészének is sokszor nehezen megoldható kihívásokat jelentenek. Mindemellett ugyanakkor beszélni kell arról is, hogy etnikai ismérvei is vannak számos történésnek, folyamatnak, tendenciának a járásban, hiszen átlagosan számolva biztosan magasabb a roma lakosság száma és aránya, mint az ország egészét tekintve. Egyes települések (pl. Hejce) egyáltalán nem találkoznak közvetlenül a problémahalmaznak ilyen vetületével, de számos településen igenis komoly probléma, hogy egy etnikailag jól megkülönböztethető közösség hogyan segíthető úgy, hogy az széles körű helyi társadalmi konszenzuson alapuljon, és ne élezze az etnikai konfliktusokat. Ebben a helyzetben a járás minden településének fel kell mérnie, mi az, amit saját erőből megtehet, és mi az, amit összefogva, együttes fellépéssel tehetnek meg. Utóbbi esetében, azaz, a közösen érdekek megfogalmazásával arra is esély nyílna, hogy maga a járás tudja láttatni önmagát és gondjait nemcsak a megyében, de akár a kormányzat és a központi közigazgatás előtt is. Azaz, ki lehet mondani, hogy a Gönci járásban nemcsak az egyének esélyegyenlőségének a biztosítása kulcskérdés, de egy-egy település és maga a járás is küzd azért, hogy az esélyeik javuljanak, és a legfontosabb területeken érdemi változások következhessenek be a jövőben. A fentiekben már javasolt járási esélyegyenlőségi biztos gondolata mellett érdemesnek tartjuk megfontolni, végiggondolni azt is, hogy a járás egésze kíván-e egy önálló középtávú fejlesztési koncepciót kidolgozni saját magának, amelyben agenda-szerűen, fejezetekre lebontva lenne lehetőség meghatározni a következő 5-7 év legfontosabb teendőit. Ebben egyszerre érvényesülhetnének az esélyegyenlőségi elvárások, valamint a járás oktatását, egészségügyét, infrastruktúráját érintő fejlesztési elképzelések. A tapasztalatok alapján úgy véljük, egyik sem működhet a másik nélkül.

42

ÁROP-l.A.3-2014-2014-0098 "A területi együttműködés elősegítése a Gönci járásban"

Szakmai vélemény megfogalmazása é'

/

- Esély teremtő programterv

elfogadása

'/'

, - ,1;::'(' (Jn , (_-c: / c» » " te lepuülées po l'garmestere, a lpo l'garmestere, vagy Alu l írott az adott település önkormányzatát az ÁROP-l.A.3-2014-2014-0098 -"A területi együttműködés elősegítése a Gönci járásban" kódszámú és elnevezésű pályázatban képviselő delegált személy, mint a projekt részeként létrehozott Felzárkózási kerekasztal tagja kinyilvánítom, hogy a pályázati program során létrejött HEP részeként kidolgozott Esélyteremtési programtervet és egyéb programterveket elfogadom, azok tartalmával egyetértek.

2015. október 30.

Gönc Város Önkormányzata Cím: 3895 Gönc, Kossuth Lajos utca 71. Telefon: +36 (46) 588-355 E-maii: polgarmesler(a1gonc.hu Honlap: www.gonc.hu

SZÉCHENYI

I

Eu(ópai Unio EurOpaI SZOCIl\~S l\I.lp BEFEKTETES

A JOVOBE

AROP-l.A.3-2014-2014-0098 ,,A teriileti egyiittmukodes elosegiiese a Gone! jarasban'

Szakmai velemeny megfogalmazasa - Eselyteremto programterv elfogadasa Alulirott Arka telepules polgarmestere, alpolgarmestere, vagy az adott telepules onkormanyzatat az AROP-l.A.3-2014-2014-0098 -,,A teriileti egyuttmukodes elosegitese a Gonci jarasban" kodszamu es elnevezesii palyazatban kepviselo delegalt szemely, mint a projekt reszekent letrehozott Felzarkozasi kerekasztal tagja kinyilvanitom, hog}' a palyazati program soran letrejott HEP reszekent kidolgozott Eselyteremtesi programtervet es egyeb programterveket elfogadom, azok tartalmaval egyetertek.

2015. oktoberSO.

Gone Varos Onkormanyzata Cim: 3895 Gone, Kossuth Lajos utca 71. Telefon: +36 (46) 588-355 E-mail: [email protected] Honlap: www.gonc.hu

SZECHENYI

i Europni Unfo ] EtiFopat Szocia I Alap

; V-

Ánop-r.l.s,2014-2014-0098

,,A területi együttműkörtés elősegítése a Gönci járásban''

Szakmai véleménY megfogalmazá§a Esélyteremtő programterv elfogadása Alulírott !}*gccMlue §'^L$'T4 ....Sartd.í polgármestere, alpolgármestere, vagy _::....:,^.1elepülés az adott telePülés önkormányzatát az ÁnoP-t.e 3-201^-20ti-ooqs _,,A íerületi együttműködés elősegítése a GÖnci járásban" kódszámú és_ elnevezé su payaratuan képviselő delegált személy, mint a Projekt részekéntlétrehozott Felzárkőzási kerekasáur ág;á ti"yilvánítom, hogy a pályazatiprogram során létrejÖtt HEP kidolgozott EsélyteremtÖi prog.u-tervet és egyéb programterveket _rés_z9ft§11

elfogadom, azok Íartalmával egyetértek.

2015. október 30.

Gönc Város Önkormányzata Cím: 3895 Gönc, Kossuth Lajos utca 71.

Telefon: +3 6 (46) 588_355 E-mail : pol garmester@gonc,hu Honlap: www.gonc.hu

§§*cilH}ly,{*