ESÉLYTEREMTŐ-PROGRAMTERV

ESÉLYTEREMTŐ-PROGRAMTERV BÓLY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Készült a „Területi együttműködést segítő programok kialakítása a Bólyi járásban” című ÁROP-1.A.3-2014-2014-0040 azonosító számú projekt keretében.

1

Háttér ................................................................................................................................................................. 3 1. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOK ÁTTEKINTÉSE ........................................................... 5 2. JÁRÁSI SZINTŰ PROBLÉMÁK KOMPLEX KEZELÉSE ................................................................... 28

2

HÁTTÉR Bóly Város Önkormányzata a „Területi együttműködést segítő programok kialakítása a Bólyi járásban” című ÁROP-1.A.3-2014-2014-0040 azonosító számú projekt keretében 2015.03.10-én támogatásban részesült. A projekt egyik legfontosabb elvárt eredménye a járási szintű Esélyteremtő-programterv elkészítése, amely a helyi együttműködésekre épülő, több önkormányzat együttműködését igénylő olyan dokumentum, ami a járáson belül felmerült problémák komplex kezelésére tesz javaslatot. A programterv elkészítésébe bevonásra kerülnek a szakmai megvalósítók, az esélyegyenlőségi szakértő, a járási szintű felzárkózási kerekasztal tagjai (ők fogadják el), valamint a Türr István Képző és Kutató Intézet munkatársai is. A Bólyi járáshoz a következő 16 település tartozik: Babarc, Belvárdgyula, Borjád, Bóly, Hásságy, Kisbudmér, Liptód, Máriakéménd, Monyoród, Nagybudmér, Olasz, Pócsa, Szajk, Szederkény, Töttös, Versend. Az ÁROP-1.A.3.-2014 kódszámú pályázati felhívás keretében a pályázó Bóly Város Önkormányzata a járáshoz tartozó valamennyi önkormányzatot tájékoztatta az együttműködés lehetőségéről e-mail útján, amelyben leírásra került a pályázat célja és az együttműködés előnyei. Továbbá egy más alkalomból szervezett közös polgármesteri megbeszélésen is tájékoztattuk a jelenlévőket a jelen pályázat nyújtotta lehetőségekről. Minden önkormányzattól nyilatkozatot kértünk, melyben visszaigazolták, hogy részt kívánnak-e venni az együttműködésben. Végül a következő 8 település kívánt részt venni: Bóly, Borjád, Kisbudmér, Nagybudmér, Pócsa, Szajk, Szederkény és Töttös. Célunk az önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programjainak helyzetelemzésére építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További feladatunk a beavatkozáshoz kacsolódó kommunikációs csatornák meghatározása, ezzel egyidejűleg együttműködési rendszer felállítása, mely biztosítja a programalkotás és végrehajtás során a megvalósítás nyomon követését, ellenőrzését- értékelését, kiigazítás támogató strukturális rendszerét. Mindezt összefogással, az egyes önkormányzatok és egyéb szervezetek együttműködésével kívánjuk elérni. Olyan környezetben kívánunk élni, ahol a romák a közösség életében aktívan részt vesznek. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők szociális helyzetét erőnkhöz mérten folyamatosan tudjuk javítani. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek pozitív jövőképének kialakítását. Folyamatosan odafigyelünk az idősekre, mert múlt nélkül nincs jövő. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetében az egyenlő esélyek megteremtésében való részvételt. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők közösségbe történő integrálására. Jelen programterv elkészítéséhez felhasználtuk egyrészt a lokálisan elérhető dokumentumokat (pl. települések helyi esélyegyenlőségi programjait), másrészt ugyanilyen fontos volt az országos dokumentumok felhasználása (pl. Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia), mert az

3

országos trendektől, jogszabályoktól vagy társadalmi-gazdasági folyamatoktól egyetlen járás sem tudja függetleníteni magát. Mivel az Esélyteremtő-programterv az együttműködésben résztvevő települések helyi esélyegyenlőségi programjain (továbbiakban: HEP) alapszik, ezért fontos azok áttekintése, és egy közös, összehangolt, járási szintű intézkedési terv kidolgozása.

4

1. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOK ÁTTEKINTÉSE

1.1.

Bóly Város Önkormányzata

Bóly település Dél-Baranyában, Pécs és Mohács városa között fekszik. Lakossága 2012-ben 3995 fő volt. Nemzetiségi összetétele becsült adatok alapján 40% német ajkú, 60 % magyar ajkú. A Nagyközséget 1997. július 1-jétől a térségben betöltött gazdasági, kulturális, oktatási és egyéb szerepéért, valamint az infrastruktúra fejlesztés terén elért eredményeiért várossá nyilvánították. A város történelme folyamán mindig meghatározó gazdasági, kulturális, oktatási szerepet töltött be a térségben. Bóly a közvetlen vonzáskörzetébe tartozó további 15 településnek, kb. 12 000 fő lakosú járás központja. Mikrotérségi szerepéből adódóan oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi, közigazgatási szempontokból szerteágazó tevékenységet folytat. A település 2013. január 1. napjától járási székhely lett. A járás legnagyobb településeként a legszerteágazóbb problémákkal is Bólynak kell szembenéznie: -

A hátrányos helyzetben lévő családok száma az elmúlt időszakban megemelkedett. A településen élő nyilvántartott álláskeresők több mint 50%-a tartósan munkanélküli. A kedvezőtlen szociális körülmények között nevelkedett gyerekek felnőtt korban nagy valószínűséggel újra termelik a szociális problémákat. A lakosság adósságállományának újratermelődése. A lakosság egészségi állapota jelentős mértékben meghatározza a gazdasági aktivitást. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kevesen veszik igénybe. A gyermekek szünidei étkezése nem biztosított megfelelően minden családban. A felgyorsult világ veszélyei (drog, alkohol, stb). A gyermekek nyári elhelyezése problémát jelent a szülőknek. A családok működését befolyásoló és akadályozó okok miatti veszélyeztetettség. A generációk közötti kapcsolat nehezített. Informatikai jártasság hiánya az időseknél. Szociális szolgáltatások köre. A gyermekét egyedül vagy több gyermeket nevelő család rossz anyagi helyzete. Túlterheltség miatt kialakult rossz egészségi állapot. A gyes-ről, gyed-ről visszatérők hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. A településen fogyatékkal élő emberek, fogyatékos gyermeket nevelő szülők kommunikációs lehetőségei korlátozottak. Az akadálymentes környezet a településen nem 100%-os. A fogyatékkal élő emberek problémái a lakosság számára nem egyértelműek.

5

Ezzel párhuzamosan az önkormányzat más jellegű problémákkal is szembesült, például a világválság okozta foglalkoztatási problémák, a népességfogyás és elöregedés, a közigazgatás átszervezése (közös önkormányzati hivatalok, járások), stb. Az elszegényedés és az abból fakadó rossz szociális életkörülmények elsősorban a lakosság munkaerő- piaci helyzetéből, a munkanélküliségből eredő problémákból, továbbá a lakossági adósságállomány növekedéséből, folyamatos újratermelődéséből fakad. A településen a közfoglalkoztatási programon túl egyéb a foglalkoztatási program nincs. A városban felnőttképzéssel foglalkozó oktatás nincs, ilyen típusú szolgáltatás Pécsett illetve Mohácson érhető el. A megyeszékhelyen több felnőttképzéssel foglalkozó cég működik, melyek képzési kínálat igazodik a munkaerő- piac igényeihez. Támogatott képzéseken a regisztrált álláskeresők vehetnek részt a mohácsi munkaügyi központ szervezésében. A településen a Mohácsi Munkaügyi Központ kéthetente tart ügyfélfogadást, mely segíti az álláskeresőket. A felsorolt problémákat az önkormányzat nyilvánvalóan egyedül megoldani nem tudja, ezért fontos a területi (járási szintű) együttműködések ösztönzése. A települési önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok, a civil szervezetek, az egyházak és a gazdasági társaságok csak közösen együttműködve lehetnek hatékonyabbak a feladatok ellátásának érdekében. A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a civil szervezetek, vallási közösségek, munkahelyek, önkormányzati intézmények. A lakosság számára tartalmas és igényes művelődést, kikapcsolódást biztosít az Erzsébet Vigadó, mely a kulturális események főbb színtere városunkban. Ez ad helyet zeneiskola hangversenyeinek, kiállításoknak. Helyet biztosít a babamama klubnak, drámaoktatásnak. Szabadtéri programjaink egy részét a városközpontban (Pünkösdi fesztivál, gyermeknap), míg a nagyobb szabású egész települést megmozgató rendezvények (szüreti csirkepaprikás főző fesztivál, Emausz) a Kántor réten kerülnek megrendezésre. A település lakossága igen aktívan vesz részt ezeken a programokon. A településen élő német nemzetiség érdekeit a Bólyi Német Önkormányzat biztosítja. Tevékenységük fő célja, hogy hagyományaikat, kulturális örökségüket ápolva, a település életében aktívan részt vegyenek. A nemzetiségi önkormányzat és a települési önkormányzat szorosan együttműködnek nemcsak a hagyományok ápolásában, de a nemzetiségi intézmények fejlesztésében, pályázatokon történő részvétellel. Bólyban számos egyesület és alapítvány működik. Mindegyik szervezet célja, hogy a település életét, az itt lakó emberek életminőségét javítsa. A szolidaritás és felelősségvállalás mind e szervezetekben, mind a magánemberekben jelen van. Ez jellemzően felajánlásokban nyilvánul meg. A bólyi caritas munkája kiemelkedő a településen, évek óta támogatja a nehéz anyagi körülmények között élő családokat (pl.: élelmiszercsomagokkal). A települési önkormányzat éves költségvetésében minden évben külön keretet biztosít a civil szervezetek támogatására, a 6

nemzetiségi önkormányzat a német nemzetiségi kultúra, hagyományok ápolása során támogatja a fiatalokat, civil szervezeteket. Helyi esélyegyenlőségi programjában Bóly a következő főbb intézkedéseket jelöli meg: Az intézkedéssel elérni kívánt cél Csökkenjen a hátrányos helyzetben lévő családok száma. Tartós munkanélküliek számának csökkenése. Hátrányos helyzetű családok számának csökkenése. Adósságállomány csökkentése. A lakosság általános egészségi állapotának javítása egészséges életmód kialakításával. A pénzbeli és természetbeni juttatások minél több család számára elérhetőek legyenek. Minden gyermek a nyári szünetben legalább egyszer főtt ételt egyen. A fiatalok általános felvilágosítása, a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények esélyének csökkentése. Szabadidő tartalmas eltöltése biztonságos környezetben. A családi kapcsolatok megerősítése, veszélyeztetett gyermekek számának csökkentése. A szegénység kialakulásának kockázata, valamint a már kialakult rossz szociális körülmények javulása. A nők egészségügyi állapotának javítása, egészsége életmódra nevelésének elősegítése. A részmunkaidős foglalkoztatással összeegyeztethetővé válik a család és a munka. Az idősek és fiatalok közötti szakadék áthidalása, kapcsolat erősítése Számítógépes ismeretek megszerzése által

Az intézkedés tartalma Az ipari park területén üzemcsarnokok létesítése, bérlők felkutatása. Közfoglalkoztatás továbbfolytatása, kibővítése. Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat által szervezett programok száma. Öntevékenységre való nevelés, háztartás vezetési tanácsadás, használt-ruha börze. Sportprogramok szervezése, egészségterv elkészítése. Szülők tájékoztatása a kedvezménnyel járó támogatásokról. A kollégium, valamint az óvoda konyháján az étkezés megszervezése, biztosítása. A 3-18 év közötti korosztály tájékoztatása a szenvedélyekről és következményeiről. Nyári napközi szervezése. Szabadidős programok és előadások szervezése, önismereti órák az iskolában. Szociális gyermekvédelmi ellátások során célzott támogatások körének kialakítása. Időszakos gyűjtése szervezése, gyermekek rendezvényekre való eljutásának biztosítása.

Sportprogramok szervezése.

Részmunkaidős foglalkoztatás kialakítása. Generációs programok szerevése. Számítógépes ismertek átadása. 7

az internet felhasználása biztosított. A lakosság számára folyamatosan biztosítottak legyenek a szolgáltatások. Megfelelő kommunikációs csatornák elérhetővé tétele. Fogyatékkal élő emberek elfogadása. Járdák, közterületek és közintézmények akadálymentesítése, ezáltal a szolgáltatásokhoz, kultúrához való hozzáférés biztosítása.

1.2.

Intézményi hálózat fenntartásának biztosítása. Önsegítő csoportokhoz való csatlakozás biztosítása, kialakítása. Közös programok szerevezése. Fizikai akadályok megszüntetése.

Borjád Község Önkormányzata

Borjád település Baranya megye délkeleti részén, Mohács közelségében, Bólytól délnyugati irányban (Villány felé) 6 kilométerre található. A község fejlődőben, lakossága (433 fő) azonban csökkenőben van, amelynek 13,6%-a német nemzetiségűnek vallotta magát. A településen Német Nemzetiségi Önkormányzat működik már hosszú évek óta. A munkanélküliek aránya a 2008. évi világméretű gazdasági válságot követően emelkedett, azóta viszont ez az arány csökkent (20-25%). Valószínűsíthető, hogy ezen adatok nem a valós munkanélküliek arányát mutatják, mivel a község munka nélkül élő lakosságának aránya ettől jóval magasabb lehet, nagyjából 40%. Az eltérés abból adódik, hogy a településre jellemző mezőgazdasági termelés miatt a foglalkoztatás szezonális jellegű, magas az alkalmi munkát végzők száma, ezért ezek az emberek nem is kerülnek a munkanélküli rendszerbe, nem érzik szükségét, amíg más módon jövedelemhez jutnak. A nem regisztrált munkanélküliek főleg tartós munkanélküliek. Így megállapítható, hogy a tartós munkanélküliek aránya magasabb a regisztrált munkanélkülieknél. Az Önkormányzatnak saját fenntartásban nincs intézménye, csakis társulásban. A társulás intézményeiben nincs roma származású foglalkoztatott. Mélyszegénységben élők foglalkoztatása a társulási intézményekben (iskola, óvoda, hivatal) a technikai személyzet alkalmazásában merül ki. Ezekből a helyben lévő tagintézményekben a 4 technikai dolgozóból 2 fő mélyszegénységben élő. Komoly probléma az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná leginkább, vagy náluk kapcsolják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. Néhány ilyen esettől eltekintve, a településen mindez szerencsére nem gyakori. Nem rendszeresen, de előfordul átmeneti nehézség ezen a területen a lakosoknál, de önkormányzati segélyekkel, családsegítéssel a nagyobb problémák eddig elkerülhetőek voltak. Inkább a problémát az jelentette, hogy nem kértek segítséget azok, akik valamilyen okból átmenetileg 8

nehéz helyzetbe kerültek. Ennek elkerülése végett az önkormányzat rendszeresen biztosítja a családgondozást a családsegítő szolgálaton valamint a védőnőn keresztül. Tájékoztatást adnak a segítség lehetőségeiről. A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a lakóközösségek, a munkahelyek, önkormányzati intézmények, a templomok, a civil szervezetek. Borjád kedvező természeti adottságokkal, értékekkel rendelkezik. A települési Polgárőr Egyesületnek a község biztonságának őrzésén túl közösségépítő szerepe is van. Gyakran szervez az egyesület település tisztaságáért és szépségéért szemétszedési akciókat. A helyi rendezvények védelmét is az egyesület tagjai biztosítják. A községben már hosszú évek óta működik a Borjád Ifjúságáért Közalapítvány. Az alapítvány a helyi iskolai, óvodai rendezvények támogatásán túl az önkormányzattal karöltve alakította ki egy önkormányzati helyiségben a helyi ifjúság számára létrejött klubbot. A klub nem titkolt célja az volt, hogy fiatalok helyben, biztonságos helyen hasznosan töltsék el a szabadidőt. Az alapítvány és az önkormányzat összefogására utal az is, hogy a települési gyermekprogramokban is folyamatosan benne van az alapítvány és anyagi támogatást nyújt gyermeknapokon, Mikulásnapokon. Az idősebb korosztály számára szintén már hosszabb ideje működik a Nyugdíjas Klub. Itt a nyugdíjasok klubfoglalkoztatásain túl közös programokat, kirándulásokat szerveznek. Helyi esélyegyenlőségi programjában Borjád a következő főbb intézkedéseket jelöli meg: A problémák beazonosítása A szegénység oka és következménye a tartós munkanélküliség, számuk nem csökken Hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése. Lakossági adósságállomány újratermelődése.

Az intézkedés tartalma Közfoglalkoztatás folytatása, egyéb helyi foglalkoztatás felkutatása, felmérése.

Szociális, gyermekjóléti, képzési szolgáltatások bővítése. Az állampolgárok életminőségének folyamatos vizsgálata. Szükséglet alapú szolgáltatások szervezése. A település lakosságának egészségügyi Területi szűrések népszerűsítése. Az állapota nem kielégítő. egészségtudatos életmódra nevelés a felnőttek körében is, annak tudatosítása, hogy a szűrővizsgálatokon való mind nagyobb számú megjelenés az egészségesebb életet, a várható élettartam megnövekedését eredményezheti. A digitális írástudás hiánya akadályozza a Internetes terem elérhetősége továbbra is, munkanélküliek munkaerő-piacon történő ill. gépfejlesztések. Esetleg közterületen elhelyezkedését térítésmentes WIFI szolgáltatás Lakhatási problémák, lakókörnyezet Adósságkezelő programok, lakásfenntartási elhanyagoltsága támogatások kiterjesztése, önkormányzat, civil szervezet és lakóközösség ösztönzése, 9

segítése, összefogás a környezet szépítésére Egységes fogalomrendszer hiánya. A Rendszeres szakmai találkozók szervezése gyermekvédelem, az egészségügy a veszélyeztetett gyermek” fogalmát használja, amelynek a megítélése számos szubjektív elemet takar és mást alkalmaznak a köznevelési intézmények. A köznevelési rendszer átalakításával az 2013. január 1. napjától a köznevelési önkormányzat fenntartó státuszból rendszer átalakításából adódóan újra kell működtetői státuszba került. A korai gondolni azokat a feladatokat, fejlesztés lehetősége, mint önkormányzati programokat, támogatási rendszert, feladat megszűnt amelyet az önkormányzat, mint fenntartó biztosított. Fejlesztő szakemberek megtartásával új módszerek kidolgozása Területi demográfiai mutatók alapján A gyermekek, ill. családok helyben tartása csökken a gyermekek száma. megfelelő színvonalú intézményekkel, megfelelő támogatásokkal érhető el A családi jövedelmek csökkenésével a Szülők tájékoztatása a rendszeres rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt gyermekvédelmi kedvezmény kérelmezők számának emelkedése lehetőségéről, a kedvezménnyel együtt járó támogatásokról. Óvodai szünetek alatti felügyelet hiánya Megoldás lehet, a környező óvodákkal a nyári szünet idejének egymás közötti megosztása A gyerekek a külső ruházat, megjelenés Óvodai nevelési programba bekerüljön: alapján ítélkeznek változtatni kell a mentalitáson. Már ebben a korban el kell kezdeni a toleranciára nevelést, az egymás elfogadását, a másság megismerését. Meg kell tanulni, hogy a külső nem fontos, a szegénység nem egyenlő a gondozatlansággal. Közlekedési problémák A közlekedési problémák megoldásába jelentős a falubuszok szerepe. Össze kell hangolni a környező községek falugondnoki szolgálatával a szállításokat. Heti beosztásban felosztható, hogy mentesítő járatként melyik falugondnok szállítja a község lakosságát. Gyermekbántalmazás megelőzése Védőnő, pedagógus, családsegítő szolgálat, orvos figyelme, esetleges segítségnyújtás. Fokozott figyelmet kell fordítani, hogy a bántalmazások időben felismerhetők legyenek. Fontos a gyermekvédelemhez 10

kapcsolódó szakemberek jelzőrendszere. Nyári gyermekétkeztetés létszámának növelése, átmeneti és rendkívüli támogatások nyújtása Magas az egyedül élők aránya Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése. Szociális térkép elkészítése, igények felmérése A daganatok, keringési zavarok, szív- és Szűrővizsgálatok biztosítása. érrendszeri megbetegedések, ízületi Prevenciós szemlélet erősítése, az problémák - mellett pszichés problémák egészségtudatos magatartás fejlesztése leggyakrabban előforduló betegségek nehezítik az idős lakosság életét. Az idős vagy egyedül élő emberek gyakran Idősek személyes környezetének, válnak áldozattá otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése. Polgárőrség fokozott figyelme. Fokozott tájékoztatás, bűnmegelőzési programok Nemzedékek közötti kapcsolat nehézsége Generációs programok szervezése Nehéz anyagi körülmények, lakás Tájékoztatás a szociális támogatások fenntartásának nehézségei lehetőségeiről A tartós munkanélküli nők aránya magas Segíteni kell a gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó aktív korú családtagok által kedvezményesen igénybe vehető, korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programokban való részvételt. Közfoglalkoztatás kiszélesítése Az alacsony iskolai végzettségű nők Képzésekhez való elérhetőség elősegítése, elhelyezkedése nehéz tájékoztatás a képzési lehetőségekről Az anyák krízishelyzete Tájékoztatás a krízishelyzetbe jutott anyák lehetőségeiről, elhelyezésének feltételeiről A magányosság nem csak az otthonmaradó Szabadidős programok szervezése, igény szülő problémája, a családjára is hatással szerinti bővítése. Baba-mama klub van, ami családi konfliktusokhoz is szervezése vezethet. Az elszigetelten élő, fogyatékkal élőnek A kommunikáció színtere az internet vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő világa, amely a felhasználók otthonába szülőknek vagy fogyatékost ápoló hozhatják a közösséget. családtagnak kapcsolatteremtésre, Lehetőségek: közterületen térítésmentes önsegítő csoportok szervezésére, a WIFI szolgáltatás fórumokba való bekapcsolódásra a környékben nincs lehetősége Közszolgáltatásokhoz, kulturális és Fizikai környezetben található akadályok Éhező, alultáplált gyerekek

11

sportprogramokhoz való hozzáférés megszüntetése, információs és lehetőségei, az akadálymentes környezet kommunikációs akadályok megszüntetése, aránya nem 100 %-os. lakókörnyezet akadálymentesítését szolgáló program. Ezek oka forráshiány Az egészségügyi prevenciós Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a nagyobb számban részt vegyenek az mozgásukban erősen korlátozott személyek egészségügyi szűrővizsgálatokon Mindez a kevésbé veszik igénybe. Szükséges a falugondnok segítségével valósítható meg. támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén A fogyatékosok támogatási rendszerének Megfelelő tájékoztatás a támogatási ismeretének hiánya. lehetőségekről. Jelentős szerepe van eben az önkormányzatoknak. Teljes körű akadálymentesítés

1.3.

Társadalmi összefogással a helyi vállalkozások részvételével megvalósítható a teljes akadálymentesítés. Az önkormányzat forrása pályázatok benyújtásával érhető el

Kisbudmér Község Önkormányzata

Kisbudmér a Dél-Baranyai-Dombság kistáj déli határvonulata mentén helyezkedik el. Mohács és Pécs közötti, 57. sz. útról letérve Villány felé található zsáktelepülés. Lakosságszáma jelenleg 117 fő. Az elmúlt évig a Borjádi Körjegyzőséghez tartozott, jelenleg a Bólyi Közös Önkormányzati Hivatal látja el az önkormányzati és államigazgatási feladatokat a borjádi kirendeltségén keresztül. Az önkormányzatnak önálló intézménye, a falugondnoki szolgálatot kivéve nincs. Helyben munkáltató nincs, az önkormányzat a legjelentősebb munkáltató. A munkanélküliség meghaladja a régiós és az országos átlagot is. A településen a munkaképes korú lakosság vagy Bóly irányában, vagy Villány Siklós irányában tud csak munkát találni, de a közlekedési lehetőségek nagyon rosszak. Hétvégén a településre tömegközlekedési eszközzel nem lehet eljutni. Az önkormányzat szociális jellegű kiadásai folyamatosan növekszik. Egyre nagyobb mértékű a közfoglalkoztatás mértéke. Megfigyelhető a település lakosságának folyamatos csökkenése, ez egyrészt az elvándorlásból, másrészt az elhalálozásokból adódik. A nyolcvanas évektől kezdődően a cigányok egyre nagyobb számban költöztek be és Kisbudmérban jelentőssé nőtt az arányuk. A falu lakóinak kisebb része a környező városokban, falvakba igyekszik munkát találni, ők naponta ingáznak a munkahelyük és lakásuk között. Kisbudméron egy kereskedelmi vállalkozások van: élelmiszerbolt: 1, kocsma, italbolt nincs, 1 termelő vállalkozás a 3 mezőgazdasági családi gazdálkodó, akik a családjukon kívül külső embert nem foglalkoztatnak. 12

Pénzügyi szolgáltatások nincsenek biztosítva, erre a szomszédos településen, Borjádon van csak lehetőség. Az önkormányzat tulajdonában több szántó és erdő van. Több olyan önkormányzati tulajdonú belterületi ingatlan van, amelyeket eredetileg lakóingatlanként akart hasznosítani az önkormányzat, de a válság miatt nincs rá igény. A településen nagy a munkanélküliség, a munkanélküliek 30 %-a tartós munkanélküli, mindez jelentős társadalmi feszültséget indukál. A családok legfőbb bevételi forrása a közcélú foglalkoztatás, a GYES, a családi pótlék, a lakásfenntartási támogatás, a nyugdíj és a rehabilitációs járadék. Helyi esélyegyenlőségi programjában Kisbudmér a következő főbb intézkedéseket jelöli meg: A problémák beazonosítása

Az intézkedés tartalma

Az önkormányzat részben rendelkezik csak, olyan átfogó felméréssel, mely pontos képet ad a településen roma, valamint mélyszegénységben élő lakosságról. A munkanélküliek számára nagy hátrányt jelent az alacsony iskolai végzettség, valamint a digitális írástudás hiánya.

Átfogó,komlpex, felmérések készítése, elemzése, és azokra épülő fejlesztési irányvonalak meghatározása, prevenciós programok szervezése. A felnőttképzési intézményekkel, valamint a munkaügyi központtal együttműködve képzési terv kidolgozása. Informatikai tanfolyamok szervezése. Lakhatásai problémák növekednek, a település Felmérés készítése arra vonatkozóan, hogy nem rendelkezik szociális bérlakásokkal. hány személy venné igénybe ezt a szolgáltatást. A település lakosságának egészségügyi A lakosság egészségi állapotának felmérése, állapotáról eddig nem készült átfogó szűrőprogramok szervezése. tanulmány. Egészségtudatos életmód kialakítása a felnőtt lakosság körében. A szegénység egyik fő oka a tartós Közfoglalkoztatás folytatása, kiszélesítése. munkanélküliség. A tartós munkanélküliek Helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása. száma nem csökken. A lakosság adósságállományáról nincs pontos Az adósságállomány feltérképezése. Feltárt adatunk. problémák megoldásában való részvétel. Problémát jelent az egységes fogalomrendszer Rendszeres szakmai találkozók szervezése. hiánya. A köznevelési rendszer átalakításával az Újra kell gondolni azokat a feladatokat, önkormányzat fenntartói státusza változott. támogatási, együttműködési rendszereket, amelyet eddig az Önkormányzat, mint fenntartó biztosított. A nagycsaládos szülők számára gondot jelent az Az Önkormányzat az eddig nyújtott támogatási évkezdés. rendszerét felülvizsgálva, újfajta ellátási rendszert kidolgozva, a civil szervezetekkel együttműködve tudna támogatást nyújtani a családokat. A gyermekek nyári elhelyezése gondot jelent a Önkormányzat által szervezett napközi családoknak. létrehozása. Az óvodai létszámból hiányzik a A fenntartóval együttműködve megfelelő 13

gyermekvédelmi felelős, iskolapszichológus. A szülők számára nem minden szociális ellátás hozzáférhető. Nincs megfelelő adatbázis a gyermekekre vonatkozóan (SIN SNI, HH és HHH, fogyatékkal élők) A település nem rendelkezik pontos adatokkal a nyugdíjas korú lakosságra vonatkozóan.

Magas az egyedül élők aránya. Informatikai jártasság hiánya. Generációk közötti kommunikáció erősítése. A férfi lakosság morbiditási adatai magasak. A település akadálymentesítése még nem teljes mértékben megoldott. Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedése nehéz Az anyák krízishelyzete Családon belüli erőszak az otthon falai között maradnak A településen fogyatékkal élő emberek, fogyatékos gyermeket nevelő szülők kommunikációs lehetőségei korlátozottak Az akadálymentes környezet a településen még nem 100%-os.

személyzet biztosítása. Megfelelő tájékoztatási rendszer kialakítása. Az intézményekkel együttműködve egységes adatbázis felállítása, és ezen alapuló fejlesztési irányvonalak meghatározása Pontos kimutatás készítése arra vonatkozóan, hogy hányan rendelkeznek saját jogú nyugellátással, és hányan hozzátartozói nyugellátásban. Az aktivitást megőrző programok, szolgáltatások szervezése. Számítógépes oktatás szervezése. Programok szervezése a számítógépes klubban az óvoda, általános iskola bevonásával. Szűrőprogramok szervezése kifejezetten az idős korosztály igényeinek szem előtt tartásával. Akadálymentesítés folytatása, elsősorban infokommunikációs téren. Képzésekhez való elérhetőség elősegítése, tájékoztatás a képzési lehetőségekről Tájékoztatás a krízishelyzetbe jutott anyák lehetőségeiről, elhelyezésének feltételeiről Szükséges a jól működő családsegítő jelzőrendszer, valamint tájékoztató plakátok, előadások szervezése preventív jelleggel. Önsegítő csoportok kialakulásában, szervezésében való részvétel. Kedvezményes internet előfizetés biztosítása. A fizikai környezetben található akadályok megszüntetése, infokommunikációs akadályok megszüntetése. Adatbázis felállítása együttműködve a településen működő munkáltatókkal.

Nem rendelkezünk pontos adattal arra vonatkozóan, hogy a versenyszférában hány fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű ember dolgozik. Nem tudjuk pontosan, hogy hány fogyatékkal Felmérés készítése. élő személy veszi igénybe a szociális Tájékoztatási rendszer kidolgozása. szolgáltatásokat. Így arra vonatkozóan sem tudunk pontos képet adni, hogy minden rászorulóhoz eljutnak e a szolgáltatások.

1.4.

Nagybudmér Község Önkormányzata

Nagybudmér Baranya megye délkeleti részén fekszik Bólytól délnyugati irányban Borjád érintésével Villány felé haladva egy bekötő út vezet be a zsáktelepülésre. Az Önkormányzat a 14

környező kis településekkel közösen tartja fent iskoláját és óvodáját Borjádon illetve Bóly városában. A közösen fenntartott az iskola felső tagozata Bólyban működik, ahova iskolabusz szállítja a gyerekeket. Az alsó tagozatosok Borjádra járnak a szépen felújított iskolába. Az Önkormányzatnak saját fenntartásban nincs intézménye, csakis társulásban. A társulás intézményeiben nincs roma származású foglalkoztatott. Mélyszegénységben élők foglalkoztatása a társulási intézményekben (iskola, óvoda, hivatal) a technikai személyzet alkalmazásában merül ki. Ezekből a helyben lévő tagintézményekben a 4 technikai dolgozóból 2 fő mélyszegénységben élő. Nagybudméron hetente egy alkalommal a háziorvos gyermek és felnőtt betegeket is ellát. A többi napokon Borjádon rendel, ahová ugyanúgy járnak a nagybudméri betegek. Védőnői ellátás helyben illetve Borjádon történik. Egy védőnő látja el a gyermekek ellátását. A szakellátás 20 km-es körzeten belül valósul meg. Szűrőprogramok Mohácson a körzethez tartózó szakrendelőben illetve a kórházban valósulnak meg. Nagybudméron a közösségi élet színtere elsősorban a faluház, ifjúsági klub, ami magában foglal, több kisebb nagyobb helyiséget ahol a falu apraja nagyja megtalálja a magának való elfoglaltságot, társaságot, akikkel jól érezheti magát. Az ifjúsági Klubban a fiatalok helyben, hasznosan tölthetik el szabadidejüket. A falugondnok lelkes hozzáállásának köszönhetően maradandó élményt nyújtó programokat szervez a kisebb gyermekek részére pl.: töklámpások készítése betlehemezésre való felkészítés. A polgármester támogatásával nyári táborozást szerveznek a faluban a mélyszegénységben élő gyerekeknek. Nagyon jól működő nyugdíjas klub is részt vesz a közéletben. Időközönként összejönnek, beszélgetnek, ünnepelnek. Minden évben egy nagy kirándulást országjárást vagy éppen fürdős programot szerveznek. A településen a közbiztonság érdekében polgárőrség működik, ami egyben egy jó közösség is. Több alkalommal közös vacsorákat szerveznek, és beszélik meg a helyi problémákat. Helyi esélyegyenlőségi programjában Nagybudmér a következő főbb intézkedéseket jelöli meg: A problémák beazonosítása

Az intézkedés tartalma

A szegénység megelőzése, hatásának mérséklése.

Helyi foglalkoztatási lehetőségek keresése.

Hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése.

Szociális, gyermekjóléti, képzési szolgáltatások bővítése.

A település lakosságának egészségügyi állapota nem jó.

Területi egészségügyi szűrések népszerűsítése egészséges életmódra nevelés

15

A szegénység oka és következménye a tartós munkanélküliség, számuk nem csökken.

Közfoglalkoztatás továbbfolytatása.

Lakhatási problémák, érdektelenség, igénytelenség

Adósságkezelő programok, önkormányzat, civil szervezet és lakóközösség ösztönzése, segítsége, lakásfenntartási támogatások kiterjesztése

A köznevelési rendszer átalakítása.

Új módszerek, eljárások.

Veszélyeztetettségi tényezők kialakulásának megelőzése, hatásuk enyhítése.

Programok szervezése, szakemberek képzése.

A települést az elnéptelenedés veszélyezteti

A gyermekek, ill. családok helyben tartása megfelelő színvonalú intézményekkel, megfelelő támogatással érhető el.

Kérhető ellátásokról információhiány.

Szülők tájékoztatása.

Óvodai szünetek alatti felügyelet hiánya

Megoldás lehet a környező óvodák nyitva tartásának összehangolása

Szegény gyerekek kirekesztése, kiközösítése A hátrányos helyzetű gyerekek elkallódása

Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása

Óvodai nevelési programba bekerüljön: változtatni kell a mentalitáson. Már ebben a korban el kell kezdeni a toleranciára nevelést Civil szervezetek megelőző programjai

Közlekedési problémák

Éhező és hátrányos helyzetű gyerekek

Környező településekkel együttműködési megállapodás, falubusszal történő személyszállítás megoldása

Családgondozás, hétvégi, szünidei étkezés biztosítása, napközi létrehozása a 16

településen Magas az egyedül élők aránya.

Szociális, közművelődési szolgáltatások bővítése. igények felmérése

Nehéz anyagi körülmények, lakás fenntartásának nehézségei

Tájékoztatás szociális ellátásokról, támogatásokról

Az idős egyedül élő nyugdíjasok gyakran válnak áldozattá.

Idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése. Polgárőrség fokozott figyelme. Fokozott tájékoztatás, bűnmegelőzési programok.

Nemzedékek közötti kapcsolat nehézsége.

Generációs programok szervezése.

Életkorból szociális helyzetből adódó rossz egészségügyi állapot

Szűrővizsgálatok biztosítása.

A tartós munkanélküliség aránya a nők esetében magasabb

Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó aktív korú családtagok által kedvezményesen igénybe vehető, korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programokról szóló tájékoztatást

Gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magas.

Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során célzott támogatások körének kialakítása.

A GYÁS, GYES-ről való visszatérés a munkaerő piacra mérsékli a szegénység kialakulásának kockázatát.

Gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények működtetése.

Magányérzet kialakulásával nemcsak az anya mentális állapota lehet rosszabb, családi konfliktusokhoz is vezethet.

Szabadidős programok szervezése, igény szerinti bővítése.

Prevenciós szemlélet erősítése, az egészségtudatos magatartás fejlesztése

17

Zöldterületek, közpark tervszerű felújítása. Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedése

Közösségfejlesztés, tanulás elősegítése, munkához való jutás

Az elszigeteltség hatásának enyhítése.

A kommunikáció színterének bővítése, elérhetővé tétele.

Az akadálymentes környezet aránya nem 100 %-os.

Akadályok folyamatos, ütemezett megszüntetése. Oka a forráshiány

Az egészségügyi prevenciós Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a nagyobb számban részt vegyenek az mozgásukban erősen korlátozott személyek egészségügyi szűrővizsgálatokon kevésbé veszik igénybe. Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén. Támogatási rendszer ismeretének hiánya

Tájékoztatás

Akadálymentesítés

Társadalmi összefogás, önkormányzat pályázati lehetőségei

Társadalmi tolerancia hiánya

Fogyatékkal élők bekapcsolása a közéletbe, közös programok

1.5.

Pócsa Község Önkormányzata A Karasica patak völgyében fekvő pici, egyutcás település napjainkban már 200 fős lakossággal sem rendelkezik. A központban található a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő, a konyha, a kultúrterem és az idősek klubja. Az önkormányzat a környező kistelepülésekkel közösen tartja fent óvodáját. Az óvoda és iskola alsó tagozata Borjádon működik, ahova Pócsán kívül Nagybudmérról és Kisbudmérról járnak gyerekek iskolabusszal. A KLIK-hez tartozik az iskola felső tagozata Bóly városában, ahova az intézmény iskolabusza szállítja a gyerekeket. A község lakosságszámához és területéhez viszonylag magas a regisztrált vállalkozók száma. Mégis ez a vállalkozókon kívül nem igazán jelent lehetőséget foglalkoztatás terén. A vállalkozások szinte kivétel nélkül egy személyesek, esetleg 1-2 alkalmazottal működő kisvállalkozások. A szomszédos településen, Borjádon két nagyobb cég működik. Egy erdészeti csemetekert, amely 18

néhány állandó foglalkoztatotton kívül idénymunkára nyújt lehetőséget környékbeliek számára. A másik egy mezőgazdasági részvénytársaság, ahol több munkavállaló is dolgozhat, állattenyésztésben és növénytermesztésben is. Mindkét vállalkozás nagy segítség az aktív lakosság számára. A település néhány kilométerre fekszik Villánytól, ahol időszakosan rengeteg embert foglalkoztatnak a szőlészetekben és gazdaságokban. Ez ugyan szintén alkalmi munka, de sok embernek biztosít időszakosan megélhetést. A község munkanélküli lakosságának csak igen kis létszáma vesz részt képzéseken. Ennek egyik oka a közlekedési probléma lehet. Ugyanis a községben a buszközlekedés nagyon rossz, így ez gyakran akadálya lehet a munka vagy az iskola elérésének. A községben, helyben hetente egyszer rendel a körzeti háziorvos. A többi hétköznap a szomszédos településen, Borjádon várja a pócsai betegeket. Védőnői ellátás szintén ugyanígy történik. Egy védőnő látja el a gyermekek ellátását. A szakellátás 20 km-es körzeten belül valósul meg. Helyi esélyegyenlőségi programjában Pócsa a következő főbb intézkedéseket jelöli meg: A problémák beazonosítása

Az intézkedés tartalma

A szegénység oka és következménye a tartós munkanélküliség, számuk nem csökken

Közfoglalkoztatás folytatása, egyéb helyi foglalkoztatás felkutatása, felmérése.

Hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése.

Szociális, gyermekjóléti, képzési szolgáltatások bővítése.

Lakhatási problémák, lakókörnyezet elhanyagoltsága

Adósságkezelő programok, lakásfenntartási támogatások kiterjesztése, önkormányzat, civil szervezet és lakóközösség ösztönzése, segítése, összefogás a környezet szépítésére

Területi demográfiai mutatók alapján csökken a gyermekek száma.

A gyermekek, ill. családok helyben tartása megfelelő színvonalú intézményekkel, megfelelő támogatásokkal érhető el

Halmozottan hátrányos gyermekek között a továbbtanulók aránya még mindig alacsony

Pedagógusok, intézményvezetők figyelmének felhívása az ösztöndíjprogramokra, szülők tájékoztatása a lehetőségekről

19

A családi jövedelmek csökkenésével a Szülők tájékoztatása a rendszeres rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt gyermekvédelmi kedvezmény kérelmezők számának emelkedése lehetőségéről, a kedvezménnyel együtt járó támogatásokról. Magas az egyedül élők aránya

Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése. Szociális térkép elkészítése, igények felmérése, falugondnoki szolgálat indítása

Nemzedékek közötti kapcsolat nehézsége

Generációs programok szervezése

Nehéz anyagi körülmények, lakás fenntartásának nehézségei

Tájékoztatás a szociális támogatások lehetőségeiről

A tartós munkanélküli nők aránya magas

Segíteni kell a gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó aktív korú családtagok által kedvezményesen igénybe vehető, korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programokban való részvételt. Közfoglalkoztatás kiszélesítése

Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedése nehéz

Képzésekhez való elérhetőség elősegítése, tájékoztatás a képzési lehetőségekről

Az anyák krízishelyzete

Tájékoztatás a krízishelyzetbe jutott anyák lehetőségeiről, elhelyezésének feltételeiről

Az elszigetelten élő, fogyatékkal élőnek vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőknek vagy fogyatékost ápoló családtagnak kapcsolatteremtésre, önsegítő csoportok szervezésére, a fórumokba való bekapcsolódásra a környékben nincs lehetősége

A kommunikáció színtere az internet világa, amely a felhasználók otthonába hozhatják a közösséget.

Közlekedési problémák a településről való

Falugondnoki szolgálat indítása

Lehetőségek: közterületen térítésmentes WIFI szolgáltatás

20

eljutás Társadalmi tolerancia hiánya, a fogyatékkal élők életének, jelenlétének elfogadása

1.6.

A fogyatékkal élők bevonása a közéletbe, közös programok szervezése egyéb célcsoportokkal együtt.

Szajk Község Önkormányzata

A 846 lelket számláló Szajk Község Baranya megye délkeleti részén, a Baranyai-dombság és a Mohácsi-síkság találkozásának közelében, a Baranyai-dombság területén, az 57-es számú főútvonal mentén fekszik. Szomszédjai északkeleten, keleten Babarc, nyugaton Versend és délnyugaton Bóly. A településhez tartozó külterület 1019 ha, belterülete 103 ha, a zártkert 18 hat foglal magába. A földterület megoszlása művelési ágak szerint: szántó 840 ha, erdő 106 ha, legelő 80 ha, szőlő 56 ha, egyéb terület 58 ha. A termőterületek vastag lösztakarója humuszban gazdag, amely kedvez a szőlőkultúráknak. A település jellegzetesen szalagtelkes, a patak vonulatát követve észak-déli irányban terjed. A település földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően infrastrukturális szempontból igen kedvező helyzetben van. Mind autóval, mind tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető, így a munkavállalók, illetve a tanulók viszonylag könnyen juthatnak el munkahelyükre, illetve a képzést nyújtó intézményekbe. A településen működő regisztrált vállalkozások száma igen magas. Számuk az utóbbi időben számottevően nem változott, azonban az általuk fizetett iparűzési adó jelentős mértékben csökkent. Ebben a tendenciában tükröződik a gazdasági válság hatása. A településen egy vegyes háziorvosi körzet került kialakításra, betöltetlen praxis nincs. A háziorvos naponta rendel. A lakosság fekvőbeteg, illetve szakorvosi ellátását mohácsi, illetve pécsi egészségügyi intézmények látják el. A védőnői szolgálat kiépített. A gyermekeket ellátásáról egy védőnő gondoskodik helyben, Szajk település mellett Versendet is ellátja. Várandós és csecsemő tanácsadást hetente két alkalommal van. A település lakosságának fogászati ellátását a bólyi fogorvosi körzetben biztosított bólyi fogorvosi rendelőben. A rendelési időn túli hétközi-hétvégi orvosi ügyeletet Bóly település biztosítja. Szajkon egy fiókpatika működik. A roma közösséget érintő problémák tekintetében Szajk község eltér az országos, megyei és környező települések átlagától. 2001. évi népszámlálás során 5, a 2011. évi népszámlálás során 8 személy vallotta magát roma származásúnak a településen, összlakosság mindössze 0,94%-a. Ebből adódóan az országosan felmerülő problémák, melyek a roma közösséghez köthetők, nem jelentkeznek olyan mértékben, vagy egyáltalán nem is fordulnak elő a településen. A községben a roma lakosság szétszóródva él, így etnikai szegregáció nem tapasztalható. 21

Helyi esélyegyenlőségi programjában Szajk a következő főbb intézkedéseket jelöli meg: A problémák beazonosítása

Az intézkedés tartalma

A településen élő nyilvántartott álláskeresők több Közfoglalkoztatás továbbfolytatása, kiterjesztése. mint 50%-a tartósan munkanélküli. A kedvezőtlen szociális körülmények között Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat által nevelkedett gyerekek felnőtt korban nagy szervezett programok. valószínűséggel újra termelik a szociális problémákat. Az adósságállomány újratermelődése.

Öntevékenységre való nevelés, háztartásvezetési tanácsadás, használt-ruha börze.

Sportprogramok szervezése, A lakosság egészségi állapota jelentős mértékben elkészítése. meghatározza a gazdasági aktivitást. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt Szülők tájékoztatása. kevesen veszik igénybe, A felgyorsult világ veszélyei.

egészségterv

A 3-18 év közötti korosztály felvilágosítása a szenvedélyekről (drog, alkohol, bűnözés stb.) és következményeikről.

A családok működését befolyásoló és akadályozó Szabadidős programok és előadások szervezése, okok miatti veszélyeztetettség. önismereti órák az iskolában A generációk közötti kapcsolat nehezített.

Generációk közötti kommunikáció erősítése.

Szociális szolgáltatások köre

A már meglévő szociális működésének biztosítása.

szolgáltatások

Túlterheltség miatt kialakult rossz egészségi Sportprogramok szervezése. állapot. A gyes-ről, gyed-ről visszatérők hátrányos Részmunkaidős foglalkoztatás kialakítása. helyzetben vannak a munkaerőpiacon A településen fogyatékkal élő emberek, Önsegítő csoportok kialakítása, azokhoz való fogyatékos gyermeket nevelő szülők csatlakozás biztosítása. kommunikációs lehetőségei korlátozottak Az akadálymentes környezet a településen nem A fizikai környezetben található, valamint az 100%-os infokommunikációs akadályok megszűntetése. Lakókörnyezet akadálymentesítését támogató programok kidolgozása 22

Közös programok szervezése. A fogyatékkal élő emberek problémái a lakosság számára nem egyértelműek.

1.7.

Szederkény Község Önkormányzata

A település Baranya megyében az 57. számú főút mentén Pécs és Mohács között a Karasica patak jobb és bal partján egy völgyben helyezkedik el. Közúton és tömegközlekedéssel jól megközelíthető. A község összes területe 1432 ha, ebből belterület 122 ha, 650 lakóház ad otthont 1870 főnek. A lakosság 70 %-a mezőgazdaságból, azon belül szőlőtermesztés és borkészítésből próbál plusz jövedelemre szert tenni. Szerencsére a község természeti adottságai, elsősorban termőtalaja és éghajlata kiemelkedően jó feltételeket biztosítanak ehhez. A falu éghajlatát tekintve szubmediterrán klímahatás alatt áll, a Földközi tenger felől érkező enyhe, páradús légtömegek, valamint a Mecsek védő övezetének hatása miatt, enyhe a tél, korai a tavasz, meleg a nyár, hosszú az ősz, kiemelkedően magas a napsütéses órák száma. A csapadékmennyiség általában bő és egyenletes eloszlású. Szederkényről elmondható, szorgalmas, igyekvő emberek lakják. A szederkényi emberek büszkék a falujukra, folyamatosan szépítik, ápolják lakóhelyüket. A munkanélküliek száma nem számottevő, helyben 450 fő dolgozik, 300 fő pedig ingázik. A vállalkozók száma 127, ezen belül részvénytársaság 4, betéti társaság 14, építési vállalkozás 8, a többi egyéni vállalkozó (kereskedők, szolgáltatók, kisiparosok). A legnagyobb foglalkoztatást nyújtja az ODW Elektrik Kft. külföldi érdekeltségű üzem, ahol 360 főt foglalkoztatnak. A község lakóinak száma az utóbbi években kis mértékben, de folyamatosan emelkedik. Helyi esélyegyenlőségi programjában Szederkény a következő főbb intézkedéseket jelöli meg: A problémák beazonosítása

Az intézkedés tartalma

A szegénység megelőzése, hatásának mérséklése

Helyi foglalkoztatási eszközök alkalmazása

Hátrányos helyzetek generációkon keresztüli Szociális, gyermekjóléti, képzési szolgáltatások átöröklődése bővítése Lakossági adósságállomány újratermelődése

A roma népesség csökkentése

hátrányos

Az állampolgárok életminőségének folyamatos vizsgálata, szükséglet alapú szolgáltatások szervezése

helyzetének Komplex programok bevezetése

23

Települési állampolgárok egészségügyi állapota Szociális és rossz együttműködése

egészségügyi

A romákra vonatkozó adathiány

Kezdeményezés

Romákkal szembeni diszkrimináció

Nyilvánosság erősítése

Digitális írástudás hiánya Egységes fogalomrendszer hiánya

Szolgáltatások bővítése Rendszeres szakmai találkozók

A köznevelési rendszer átalakítása

Új módszerek, eljárások

Veszélyeztetettségi tényezők megelőzése, hatásuk enyhítése

szakemberek

kialakulásnak Programok szervezése, szakemberek képzése

Települési demográfiai mutatók alapján csökken Feltöltöttségi, kihasználtsági mutatók vizsgálata a gyermekek száma Kérhető ellátásokról információhiány Magas az egyedül élők aránya

Szülők tájékoztatása Szociális, közművelődési szolgáltatások bővítése

Morbiditási statisztika adatai nem jók

Szociális, bővítése

Idősek gyakran válnak áldozattá

Tájékoztatás és megelőzés, közbiztonság javító intézkedések

Nemzedékek közötti kapcsolat nehézsége

Generációs programok szervezése

Társadalmi sztereotípiák eloszlatása Magas a tartós munkanélküliség aránya

Nyilvánosság eszközeinek bővítése Képzési programok körének szélesítése

egészségügyi,

sport

szolgáltatások

Gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások magas. során célzott támogatások körének kialakítása A TGYÁS, GYES-ről való visszatérés a munkaerő piacra mérsékli a szegénység kialakulásának Gyermekek napközbeni ellátását biztosító kockázatát intézmények működtetése, önkormányzat gazdasági helyzetének figyelembevételével az ellátás költségeinek átvállalása A magányérzet kialakulásával nemcsak az anya mentális állapota lehet rosszabb, családi Szabadidős programok szervezése, igény szerinti konfliktushoz is vezethet bővítése, zöldterületek tervszerű felújítása A fogyatékkal élők számára az elszigeteltség A kommunikáció színterének bővítése, elérhetővé hatásának enyhítése tétele Az akadálymentes környezet aránya nem 100%- Akadályok folyamatos, ütemezett megszüntetése 24

os Ellátásukban résztvevő civil szervezetek A pszichiátriai problémákkal küzdő, illetve a bevonásával elemzések készítése, problémáik szenvedélybetegségben szenvedő (alkohol, drog) feltárása, életminőségüket javító intézkedések emberek száma egyre nő bevezetése Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a nagyobb számban részt vegyenek az egészségügyi szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen szűrővizsgálatokon korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe.

1.8.

Töttös Község Önkormányzata

Töttös község Baranya megyében, a Mohácsi kistérségben, Mohácstól délnyugatra, Bóly és Bezedek között található. A település földrajzi elhelyezkedéséből adódóan infrastrukturális szempontból igen kedvezőtlen helyzetben van. Mind autóval, mind tömegközlekedési eszközzel nehezen közelíthető meg, ebből adódóan a munkavállalók, illetve a tanulók csak nehezen juthatnak el munkahelyükre, illetve a képzést nyújtó intézményekbe. A kedvezőtlen gazdasági, társadalmi hatások ellenére a település az utóbbi években meg tudta tartani lakosságát, nagyjából 570 és 590 fő között ingadozott. Az óvoda helyben működik, az általános iskola Bóly városában, ahova az intézmény iskolabusza szállítja a gyerekeket. A gyermekek, idősek, illetve fogyatékkal élők ellátása érdekében a település társulásokban vesz részt, melyeknek gesztor települése Bóly. A községben, helyben hetente két alkalommal rendel mind a felnőtt, mind a gyermek körzeti háziorvos. A többi hétköznapon Bóly településen vehetik igénybe az ellátását a lakosok. Egy védőnő látja el a településen élő gyermekek egészségügyi gondozását. A fekvőbeteg, valamint szakorvosi ellátást Mohácson, illetve Pécsett veheti igénybe a település lakossága. A legtöbb regisztrált munkanélkülit a szakmunkás bizonyítvánnyal és a nyolc osztállyal rendelkezők teszik ki. A regisztrált munkanélküliek körében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma alacsony. A jelen-legi közfoglalkozatási rendszer lehetőséget teremt a 8 osztályos vagy az alatti végzettséggel rendelkezők számára is. A közfoglalkoztatások során a foglalkoztatott nők száma alacsonyabb, mint a férfiaké. Ez az önkormányzati munka jellegéből adódik. Gyakoribb a településtisztasági feladatok, a festések, mázolások, zöldterületkarbantartás, ami inkább a férfiak számára biztosít lehetőséget. A közfoglalkoztatásban résztvevő alacsony iskolai végzettségű nők főleg parkosításban, takarításban hivatalsegédi feladatokban vállalhatnak szerepet. A roma közösséget érintő problémák tekintetében Töttös község eltér az országos, megyei és környező települések átlagától. 2001. évi népszámlálás során 6, a 2011. évi népszámlálás során 4 személy vallotta magát roma származásúnak a településen, összlakosság mindössze 0,67%-a. 25

Ebből adódóan az országosan felmerülő problémák, melyek a roma közösséghez köthetők, nem jelentkeznek olyan mértékben, vagy egyáltalán nem is fordulnak elő a településen. A közösségi élet színtere az önkormányzat tulajdonában lévő kultúrház, mely számos kulturális program színtere a községben. Másik meghatározó létesítmény a könyvtár, melyben az idősek alkalmanként összegyűlnek, a fiatalok számára internet elérés biztosított. A településen működő tagóvoda gyermekprogramok szervezésével próbálja a gyermekek kapcsolatát erősítetni, szülők közötti jobb kapcsolatot előmozdítani. Helyi esélyegyenlőségi programjában Töttös a következő főbb intézkedéseket jelöli meg: A problémák beazonosítása

Az intézkedés tartalma

A szegénység egyik fő oka a tartós munkanélküliség.

Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. Egyéb helyi foglalkozatási lehetőségek felkutatása.

A település egészségügyi helyzetéről nincs pontos A település lakosságának egészségügyi felmérés. helyzetének felmérése, esetleges prevenciós és szűrőprogramok szervezése. Sport és szabadidős programok indítása. A településen élők adósságállományáról nincs Felmérés készítése az adósságállományról. pontos adatunk. Adósságkezelő programok készítése tanácsadó bevonásával. Öntevékenységre való nevelés civil szervezetek bevonásával. A gyermekek után járó támogatásokat, Szülők minél szélesebb körű tájékoztatása. kedvezményeket kevesen veszik igénybe. Felgyorsult világ veszélyei.

Nemzedékek közötti kapcsolat egyre nehezebb.

A gyermekek minél szélesebb körű tájékoztatása, felvilágosítása a szenvedélybetegségekről és azok következményeiről. Generációkat átfogó közös programok szervezése.

A közlekedési problémák megnehezítik az idősebb korosztály mindennapi életét. Falugondnoki szolgálat megszervezése. A tartósan munkanélküli nők aránya magas. Közfoglalkoztatás kiszélesítése, részmunkaidős foglalkoztatás kialakítása. A település még nem teljes mértékben akadálymentesített.

Akadálymentes környezet kialakítása a község egész területén.

Társadalmi tolerancia hiánya, a fogyatékkal élők A fogyatékkal élő emberek és családjaik bevonása problémáit csak kevesen ismerik. a közéletbe. Közös programok szervezése a többi célcsoporttal együtt.

26

1.9.

Intézkedési tervek összefoglalása

A 8 db intézkedési terv áttekintésével megállapíthatjuk, hogy a problémák minden településen nagyjából azonosak. Az intézkedési tervek viszont sok esetben felületesek, nem nyújtanak valós megoldást. Erről egyébként nem a készítőjük tehet, hanem sok esetben tényleg nincs reális megoldás. Baranya megye közismerten aprófalvas szerkezetű, rengeteg a párszáz fős lakosságszámú, elszigetelt, sokszor zsáktelepülés. Tényeleges, a gazdasági szférából származó foglalkoztató általában nincs, vagy csak elenyésző munkahelyet kínál. A fő foglalkoztató az önkormányzat, a közfoglalkoztatás, esetleg a mezőgazdasági jellegű idénymunka. Nem csoda tehát, ha a fiatalok ezekről a településekről elköltöznek, a lakosság elöregedő félben van, egyes falvak hosszú távon elnéptelenednek. Léteznek különböző vidékfejlesztési programok, amelyek igyekeznek ezt a folyamatot megállítani vagy legalább lelassítani, de tudomásul kell venni, hogy a 21. századi felgyorsult világban a népességnek megváltoztak az igényei. Létezik néhány jó helyi egyéni kezdeményezés (az egyik híresebb például Cserdiben), de a kisfalvak többsége inkább vegetál. Előrelépési lehetőséget egyedül az összefogásban látunk, a közös érdekérvényesítő képességben és a közszolgáltatások összeszervezésében.

27

2. JÁRÁSI SZINTŰ PROBLÉMÁK KOMPLEX KEZELÉSE

Foglalkoztatás Az egyes önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programjait áttekintve megállapítható, hogy a járáson belül hasonló problémák merülnek fel. A lakosság egyre fogyatkozó és elöregedő tendenciát mutat, a fiatalok elvándorlása pedig nagy arányú. Magas a munkanélküliek száma, kevés a versenyszférából érkező munkáltató, az önkormányzat a legfőbb foglalkoztató. A közmunka program bevezetésével a munkanélküliség ugyan csökkent, de ez a foglalkoztatási forma nem hatékony és csak ideiglenes jellegű, nem jelent tényleges, hosszú távú megoldást. A közfoglalkoztatás ugyan a hazai foglalkoztatáspolitika szuperprojektje, amelynek deklarált célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A kezdeti részsikerek után azonban sajnos drasztikus visszaesés tapasztalható. Míg kezdetben a közfoglalkoztatottak negyede került munkaviszonyba, addig mára az arány 10 százalék alá esett. Munkaviszony helyett a közfoglalkoztatottak egyre nagyobb része került vissza ismét a közfoglalkoztatásba. Vagyis a program nem érte el kitűzött célját: a benne részt vevők alacsony, és egyre csökkenő hányadát segítette rendes munkaviszonyhoz. A közfoglalkoztatás nem hivatalos, de időnként megfogalmazott célja az is, hogy a hosszú távon munkanélkülieket támogatás fejében alkalmazza. Ezt a célt a program végül is teljesíti, azonban ennek társadalmi költsége van. Komoly a veszély, hogy a résztvevők bezáródnak a programba, és hosszú évekig végeznek majd támogatott bérért gazdaságilag kevéssé fontos munkát. Nem kellene lemondani arról, hogy ezek az emberek visszakerüljenek a nyílt munkaerőpiacra. A tény, hogy a közfoglalkoztatottak száma magas, azt mutatja, hogy sok munkanélküli hajlandó alacsony bérért is munkába állni. Azt kellene tehát elősegíteni, hogy a vállalatok szívesen adjanak akár kis fizetésű munkát ezeknek az embereknek. Ehhez valószínűleg érdemes lenne piaci foglalkoztatásuk költségét (járulékok, adók) csökkenteni, képességeiket pedig javítani. Ez a megközelítés sem garantálja a sikert, de hosszú távon hatékonyabb foglalkoztatási programhoz vezethet. A vállalkozásokat kedvezményekkel (pl. iparűzési adó elengedése), az infrastruktúra (pl. ipari parkok, közúthálózat, tömegközlekedési megközelítés, stb.) javításával és helyben megfelelően szakképzett lakossággal kellene a térségbe csábítani. A térségben a közfoglalkoztatási programon túl egyéb a foglalkoztatási program nincs. Bólyban felnőttképzéssel foglalkozó oktatás nincs, ilyen típusú szolgáltatás Pécsett illetve Mohácson érhető el. A megyeszékhelyen több felnőttképzéssel foglalkozó cég működik, melyek képzési kínálata igazodik a munkaerő- piac igényeihez. Támogatott képzéseken a regisztrált álláskeresők vehetnek részt a mohácsi munkaügyi központ szervezésében. Bólyban a Mohácsi Munkaügyi Központ kéthetente tart ügyfélfogadást, mely segíti az álláskeresőket. Fontos lenne minden településen a felnőttképzési intézményekkel, valamint a munkaügyi központtal együttműködve

28

képzési terv kidolgozása, valamint informatikai tanfolyamok szervezése, amely manapság már sok munkakör nélkülözhetetlen feltétele. A munkáltatók helybe hozása nemcsak a munkanélküliség csökkentésén, de a fiatalok elvándorlásán is sokat segítene. Tipikus jelenség, hogy a fiatalok a középiskola vagy az egyetem elvégzése után Mohácson, Pécsen vagy Budapesten találnak munkát. Szintén jellemző a külföldre vándorlás, amely nemcsak helyi, hanem országos jelenség. Minden évben egy közepes város lakosságának népességével csökken az itthoniak száma, az agyelszívás és a kontraszelekció riasztó méreteket ölt. A képzett fiatalok vagy rögtön az iskola után, vagy pár év hazai szakmai gyakorlattal mennek külföldre, és visszatérni csak kevesen akarnak. Az elvándorlás elsődleges oka az itthoni és nyugat-európai fizetések közötti szakadék, ami szinte minden képzettségi szinten óriási problémát okoz. Sokan egyébként nemcsak a jobb életvitel, magasabb bér és több munkalehetőség reményében mennek el, hanem a közállapotok, a közbeszéd is sok emigránsnál nyomós ok. Az elvándorlás várható strukturális és gazdasági hatásai régóta jól ismertek, és meglehetősen aggasztóak. A Magyarországot elhagyók 77 százaléka 20–39 év közötti fiatal, míg ugyanez a korosztály az itthon élőknél csak 38 százalékot képvisel. A kiüresedő generáció bevételi problémákhoz vezethet, az államnak kevesebb adó- és járulékbevétele keletkezik, a belső fogyasztás szempontjából nagyon fontos, aktív keresőréteg jelentős része szinte kiesik a rendszerből. A kivándorlók által az itt maradottaknak hazautalt összeg ezt a hatást valamelyest tompíthatja, és mivel a kivándorlás nem áll le, a hazaküldött összeg is emelkedik. Jelentős számú új és hosszútávon fenntartható munkahelyet a vállalkozások hozhatnak létre, ezért az állam feladata az, hogy ehhez kedvező feltételeket teremtsen a vállalkozások számára. Ehhez a vállalkozások működési feltételeinek könnyítésére, a szabályozási környezet és az adórendszer átalakítására, valamint az Új Széchenyi Terv támogatásaira is szükség van. Ahhoz, hogy a foglalkoztatás bővülése és a növekedés együtt járjon, olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely támogatja, ösztönzi a legális foglalkoztatást. Ennek egyik – de messze nem kizárólagos – eszköze a munkahelyteremtés közvetlen támogatása, amelyet hazai és uniós forrásból is támogat az állam. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kifejezetten a hátrányos helyzetű emberek, köztük a roma népesség önfoglalkoztatását, vállalkozóvá válását támogató gazdaság-és vállalkozásfejlesztési, beruházási programok indítására. Nagy hangsúlyt kell helyezni a roma vállalkozások fejlesztésére és folyamat-tanácsadást, mentorálást, képzést is magában foglaló módszertani, szakmai támogatására. Mikrohitel programokkal kell segíteni azon hátrányos helyzetű személyek önfoglalkoztatóvá válását, továbbá a szociális gazdaság területén munkahelyeket teremtő azon szociális vállalkozásokat, akik nem jutnak banki finanszírozáshoz. Figyelemmel kell lenni arra, hogy többféle pénzügyi eszköz felhasználásával a mikrohitellel kombinált támogatások növelik az eredmények fenntarthatóságát. 29

Lehetővé kell tenni, hogy a gazdaságfejlesztési programok egy részében a vállalkozásfejlesztési támogatások feltétele legyen a tartósan munkanélküliek, az alacsony iskolai végzettségű emberek, kiemelten a roma népesség képzése, foglalkoztatása. A fenntartható és versenyképes vidéki életmód elterjesztése mellett a vidéki foglalkoztatottság növeléséhez jelentősen hozzájárulhatnak az ökoinnovációs programok. A zöld gazdaság típusú, megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházás-ösztönzési programok során a betanított és segédmunkát alkalmazó területeken a leghátrányosabb helyzetű csoportok, köztük a romák számára kiemelten kell biztosítani a munkalehetőségeket. Erősíteni kell a helyi piacvédelmét, és a helyi termelést (a helyi felhasználást, fogyasztást) a korábban létező szubvenciók helyreállításával és új támogatások bevezetésével. Ezen támogatások meghatározott részét a hátrányos helyzetű közösségek, települések helyi termelésében, a szaktudást nem igénylő tevékenységek ösztönzését szolgáló komplex programokra kell fordítani. Közszolgáltatások Az önkormányzatok HEP-jeinek intézkedési tervei egyetértenek abban, hogy a közszolgáltatásokat fejleszteni szükséges. Ehhez azonban az önkormányzatok anyagi fedezettel nem rendelkeznek. Az önkormányzati adósságrendezéssel ugyan jó néhány település megszabadult a hitelállományától, de ezzel egy időben bizonyos bevételeit is át kellett engednie az államnak. Egyetlen járható út tehát a pályázat maradt. A 2007-2013-as Európai Uniós ciklusban voltak is erre lehetőségek, pl. EKOP, ÁROP vagy DDOP-ban a polgármesteri hivatalok és az önkormányzati intézmények akadálymentesítése, bölcsőde-, óvoda- és iskolafejlesztési pályázat, vagy KEOP-ban az intézmények energiahatékonnyá tétele. Bár ez utóbbi inkább a fenntartást, mintsem a magasabb színvonalú közszolgáltatást segítette, de egy kis település számára az is segítség, ha például a rezsiköltségek csökkentésével valamely intézményét hosszú távon fenntarthatóvá tudja tenni, és nem kell bezárnia azt, hogy csak egy másik településen legyen elérhető a szolgáltatás. A 2014-2020-as EU-s ciklusban a pályázatokat célszerű a járáshoz tartozó önkormányzatoknak úgy megtervezniük, hogy azok ne egymással versenyezve, sokszor egymást kioltva kerüljenek benyújtásra, hanem egymást támogatva, egységes koncepciót képezve. Például ha egy óvodafejlesztésre vonatkozó pályázati felhívás jelenik meg, nem feltétlenül az a jó megoldás, ha a járás összes óvodával rendelkező önkormányzata benyújtja az igényét. Könnyebben lehet támogatáshoz jutni és az intézmény hosszú távon jobban fenntartható úgy, ha csak néhány nagyobb óvodát fejlesztünk (akár kapacitás bővítéssel, értsd: új csoportszoba építésével), a kisebb települések pedig falubuszra pályáznak, amivel az óvodás korú gyermekeket a szomszéd településre hordani lehet. A kis települések számára ez első hallásra rosszul hangzik, hiszen a saját kis 1 csoportos óvodájuk bezárásához vezethet, amelyet sokszor a polgármesterek és képviselő-testületek nem mernek felvállalni. Tudomásul kell azonban venni, hogy a kicsi települések lakónépesség tekintetében elöregedő és csökkenő tendenciát mutatnak, így hosszú 30

távon az intézmények összevonása elkerülhetetlenné válik, ami vonatkozik akár a polgármesteri hivatalokra is. A fenti óvodafejlesztés csak egy példa volt, de ugyanez vonatkozik más beruházáskora is. Nincs ugyanis létjogosultsága egymáshoz közeli településeken lévő ipari parkoknak, ugyanolyan turisztikai látványosságoknak vagy akár hasonló gazdasági társaságoknak. Az érintett polgármestereknek igenis össze kell ülniük, meg kell tárgyalniuk, hogy melyik település miben erős, és arra kell építeniük, azt érdemes fejleszteniük. Leírni ezt persze sokkal könnyebb, mint ténylegesen megvalósítani, mert gyakran vannak érdekellentétek vagy akár politikai nézetkülönbségek. A közszolgáltatások fejlesztése nemcsak az önkormányzatok részéről, hanem az államtól is elvárt. Ez irányban történtek az utóbbi időkben pozitív lépések a járási kormányhivatalok kialakításával és a kormányablakok nyitásával. A bólyi járásban a székhely településen, Bóly városában nyílt ilyen kormányhivatal. A járási hivatalhoz kerülő ügyek legnagyobb részét az okmányirodai feladatok jelentik, így a személyi adat- és lakcímnyilvántartással, útlevéligazgatással és a közlekedési igazgatással kapcsolatos feladatok. A járási hivatal hatósági osztályának hatáskörébe tartoznak az egyes szociális ellátásokkal, kommunális igazgatással összefüggő feladatok, a menekültügyek, az egyes vízügyi, illetve védelmi igazgatási, földrendezési és földkiadási ügyek, az érettségi vizsgával, oktatással, valamint egyes távhő, villamos energia és földgázellátással kapcsolatos ügyek. Szabálysértési hatáskörben 2013. január 1-jétől a járási hivatal hatósági osztálya jár el. 2013. január 1-jétől a járási hivatal szakigazgatási szerveként működő járási gyámhivatalhoz kerültek a jegyzői és a városi gyámhivatali feladat- és hatáskörök. A munkaügyi kirendeltségek, a népegészségügyi intézetek, a körzeti földhivatalok, az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző hivatalok, valamint az építésügyi hivatalok is járási szinten végzik a feladataikat. 2014-ben az okmányirodák bázisán alakították ki a kormányablak-rendszert. A területi közigazgatási reform távlati célja az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára, hogy az állampolgárok egyetlen helyen, a kormányablakoknál tudják hivatalos ügyeiket intézni. A kormányablakok biztosítják, hogy az állampolgárok az államigazgatási ügyeiket a kormányablakok székhelyein elindíthassák vagy elintézhessék. Azokon a településeken, ahol jelenleg történik hatósági ügyintézés, azonban nem lett járási székhely és nem lesz kormányablak sem, ott is megmarad az ügyintézési helyszín. Baranya megyében sajnálatos módon csak Pécsen, Mohácson és Siklóson nyílt eddig kormányablak, ezért is lenne fontos az állam részéről a rendszert továbbfejleszteni. Egészségügy Sok településen probléma, hogy csak ritkán rendel a háziorvos. Borjádon 2 éve árulja a praxisát a nyugdíjas háziorvos, de nem talál senkit, végül majd ezt is az önkormányzatnak kell valahogy megoldania. Kisbudméron pedig a rendelőt fel kellene újítani, és a tárgyi feltételek sem adottak. Célszerűbb lenne egy orvosi járatot szervezni, amely beszállítja az embereket a másik 31

településen rendelő háziorvoshoz. A fenntartása ennek azonban drága, a TB finanszírozást módosítani kellene hozzá. Nagy probléma az orvosok külföldre vándorlása, ami miatt a legtöbb háziorvosi praxis egyre nehezebben talál gazdára. Történtek központi törekvések ennek a folyamatnak a megállítására (pl. orvosok „röghöz kötése”), de igazi eredményekről nem beszélhetünk. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása érdekében ösztönző, támogató programokkal csökkenteni kell a tartósan betöltetlen háziorvosi, házi gyermekorvosi és védőnői körzetek számát, különösen a hátrányos helyzetű térségekben és településeken. Az egészségügyi alapellátáshoz való hozzájutás sok esetben nehézkes, de valamennyire legalább megoldott. Járóbeteg- és szakellátás viszont egyáltalán nincs a járásban, csak Mohácson vagy Pécsen. A Semmelweis Tervben rögzítettek szerint a lakosság egészségi állapotának javítása, egészségének fejlesztése társadalmi prioritás. Minden magyar állampolgárnak alapvető emberi joga az elérhető legkedvezőbb egészségi állapot. A jó egészség önmagában is jelentős egyéni és társadalmi érték, ugyanakkor egyéni és társadalmi erőforrás is. A lakosság jó egészsége a fenntartható gazdasági növekedés záloga. A lakosság jó egészségének megőrzése, illetve fejlesztése egyéni és társadalmi felelősség. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok egészségfejlesztése, egészségvédelme, a megelőzési programok, célzott tájékoztató kampányok alapvetőek mind a munkavállalást érintő képességek, készségek helyreállítása, fenntartása szempontjából, mind a gyermekek iskolai teljesítményét tekintve, és nagy jelentőséggel bírnak az általános jóllét, lelki egészség, az egészséges öntudat és identitás fejlődésének, kialakulásának szempontjából is. A megelőzés lényegében – a testi és lelki higiénét célzó neveléssel – már az óvodában elkezdődik, gyermekek által elfogadott, támogatást nyújtó felnőttek/gyermektársak modellként való megjelenésével, valamint a szülők partnerként történő bevonásával. Emberközeli, prevenciós kampányokra van szükség a célcsoport közvetlen tájékoztatása érdekében, melynek fontos részét kell, hogy képezze a civil szervezetek bevonásával nyújtott személyes mintaadás, pozitív példák bemutatása, mely az egészséges életmód, egészségtudat, az egészséges környezet kialakítását ösztönzi. A primer prevenció, az egészségtudatos szemlélet kialakulásának másik fontos eszköze a népegészségügyi szűréseken való részvétel ösztönzése, a mobil szűrőállomások igénybevételén keresztül. Ehhez társultan az életminőség-javítással, egészségfejlesztéssel kapcsolatos kampányokra van szükség, különös tekintettel a gyermekekre, a szegregált lakókörnyezetben és a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élőkre, köztük a roma népességre. Kiemelt célcsoport a roma nők köre: őket elsősorban a tudatos családtervezés, a korai várandósság, illetve az egészséges várandósságra való felkészülés témáival foglalkozó kampányokkal, valamint olyan, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat, lehetőségeket ismertető tájékoztató programokkal kell támogatni, melyek segítségével az esetleges egészségügyi/lelki krízishelyzetek megelőzhetőek, orvosolhatóak.

32

El kell érni továbbá, hogy minden gyerekes család hozzáférjen az egészségügyi ellátásokhoz és birtokában legyen az ellátási rendszerekre és szolgáltatásokra vonatkozó információknak. Kiemelt célcsoportként kell kezelni a 0-7éves korosztályt, ill. azok szüleit. A siker érdekében fontos a helyi civil szervezetek bevonása a programok tervezésébe, lebonyolításába; a másik oldalról pedig az egészségügyi szakemberek bekapcsolása önismereti, kommunikációs és érzékenyítő tréningekbe. Oktatás Jelentős probléma a minőségi oktatásból való kirekesztődés, a jobb társadalmi státuszú tanulók iskolai elvándorlása és a területi elkülönülés. Az olyan iskolákban illetve osztályokban, ahol az ilyen folyamatok eredményeként elkülönülnek a tartósan rászorulók és roma tanulók, rosszabb az oktatás színvonala: alacsonyabb a szaktanárok által megtartott órák száma (70%-ban még mindig nem teljes a szakos ellátottság) az érintett intézmények gyengébben felszereltek más helyi iskoláknál és osztályoknál. Mindezek következtében erősödnek a meglévő társadalmi különbségek. A köznevelés minőségi különbségeinek korábban kialakult problémáit illetően jelentős változásokat hozhat az iskolák állami fenntartásba vétele. Az elkülönülés csökkentésére irányuló erőfeszítések, szabályozási környezet és feltételrendszer megfelelően átgondolt programokkal alapja lehet egy egységesen magas színvonalú alapfokú oktatási rendszer fokozatos kiépítésének. A társadalmi felzárkózás szempontjából alapvető probléma, hogy a pedagógusokat az alap, illetve továbbképzések során nem készítik fel a hátrányos helyzetű, vagy eltérő szocio-kulturális háttérrel rendelkező gyermekek oktatására, nevelésére, valamint a szülőkkel történő együttműködésre. A pedagógusképzés nem következetesen és nem gyakorlatorientált módon kezeli a hátrányos helyzetű tanulók esélyteremtésének kérdését. Számos gyakorlatorientált továbbképzési anyag és segédeszköz áll rendelkezésre a témában, sok pedagógus mégsem jut hozzá ezekhez. A hátrányos helyzetű gyermekek óvodába járását vizsgáló felmérések rámutatnak, hogy férőhelyhiány esetén elsősorban az ötödik életévüket betöltött gyermekeket, valamint azokat veszik fel, akiknek mindkét szülője dolgozik. Az alacsony iskolázottságú, munkanélküli vagy rokkantnyugdíjas szülők gyermekei esetében a legnagyobb a valószínűsége annak, hogy nem jutnak be az óvodába. A roma kisgyermekek között lényegesen nagyobb arányban vannak olyanok, akik csak 5 évesen kezdenek óvodába járni, szemben a nem roma gyermekekkel, akiknek a többsége 3 évesen kezdi az óvodát. Ezt a helyzetet hivatott kezelni a Kormány intézkedése, melynek nyomán 2015. szeptember elsejétől 3 éves kortól kötelező az óvoda. Ehhez kiemelt feladat a megfelelő feltételek megteremtése, tekintettel arra, hogy óvodába a három-ötéves gyermekek közül országosan 88%, a roma gyerekek közül csak 42% jár. Különösen jellemző ez a hátrányos helyzetű településeken, térségekben, ahol helyenként súlyos óvodai férőhelyhiány is akadályozza, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést. A halmozottan hátrányos helyzetű, köztük roma gyermekek korai, hároméves kortól történő beóvodáztatását – a férőhelyhiány mellett – számos esetben gátolja az is, hogy a szülők nem motiváltak arra, hogy gyermeküket óvodába járassák, mert nincsenek tisztában az óvodai nevelés jelentőségével. Sokszor az 33

anyagiak hiánya (megfelelő ruházat, útiköltség stb.) is komoly problémát jelent. Az anyagi és motivációs okok mellett sajnos az intézményi diszkrimináció is jelentős visszatartó hatással bír. A diszkriminációval szemben jelenleg rendelkezésre álló eszközök nem elégségesek a probléma érdemi kezeléséhez. Az iskolai oktatásban sem sokkal jobb a helyzet. Az alacsony tanulói teljesítmény és a végzettség nélküli iskolaelhagyás jelensége szoros összefüggést mutat a gyermekek társadalmi helyzetével (minél szegényebb egy gyermek, annál kisebb eséllyel tudja befejezni az iskolai tanulmányait), illetve ezen keresztül a területi jellemzőkkel. Nem működik még eredményesen a korai intervenció és alacsony mértékű körükben a koragyermekkori intézményes neveléshez való hozzáférés alacsony, ami tompítani tudná az iskoláskor kezdetén az egyazon korú gyermekek között tapasztalható 1-2,5 évnyi fejlettségbeli különbséget, így az fennmarad az iskolás kor végéig. Szegénység Több intézkedési terv jelöli meg problémaként a hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődését. A magyar társadalomnak a gazdasági válság következményei nyomán kell megtalálnia a szegénységet okozó, illetve a szegénységből adódó problémák hatékony kezelésének új módszereit. Statisztikák és tanulmányok tükrözik, hogy a válság nyomán fokozott figyelmet kell fordítanunk a legszélsőségesebb nélkülözésben, a társadalom peremvidékein élő csoportok helyzetének kezelésére. A szélsőséges élethelyzetek, kirívó társadalmi különbségek, a társadalmi zárványok kialakulása, s az ehhez kapcsolódó esélytelenség, a hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése az egész társadalom stabilitását, fenntarthatóságát veszélyezteti. A társadalmi kohézió hiánya, a magyar társadalom jellemző – életkori, nemzetiségi, területi, stb. – vetületeiben tapasztalható dezintegrációs, társadalmi különállási folyamatok egyben a gazdasági fejlődés akadályai is. Az elmúlt időszakban a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok problémáinak kezelésében új eszközöket, új megközelítésmódokat alkalmaz a kormányzat. Különösen igaz ez azokra a problématerületekre, amelyek – kutatások szerint – a társadalmi különbségek legfőbb meghatározói. A legrosszabb helyzetű társadalmi csoportok foglalkoztatottsága, foglalkoztathatósága, az oktatásügy, a lakhatási problémák, illetve a hátrányos helyzetű települések problémái, valamint a szegény családban élő gyermekek helyzetének javítása, a gyermekek esélyteremtése és kiemelten a roma népesség helyzete azok a területek, amelyek alapvetően érintik a szegénységben élők helyzetét, s amelyeken jelentős rendszerszerű átalakulások zajlottak, számos új kezdeményezés és program indult. Romák helyzete A romák a legnagyobb transznacionális nemzetiség Európában, egyben az egyik legszegényebb közösség lévén gyakran kizáródnak az elsődleges munkaerőpiacról. A romák társadalmigazdasági kirekesztődése számba véve a gazdasági teljesítményt és a költségvetés egyenlegét az egész társadalom számára hátrányt jelent.

34

A többszörös diszkrimináció, azaz a nemi és az etnikai alapú diszkrimináció összefonódása a legösszetettebben a roma nőket sújtja. A munkanélküliség, az alacsony iskolázottság, a tartós szegénység, a rossz egészségi állapot, a nem megfelelő lakhatási körülmények, alacsony gazdasági és társadalmi státuszuk együttesen és egymással kölcsönhatásban okozzák a többszörös (interszekcionális) társadalmi kirekesztettséget. A romák alacsony foglalkoztatottsága és a roma munkavállalók átlagosan alacsony keresetének közvetlen gazdasági hatása, hogy a gazdasági termelékenységet nemzeti szinten is visszafogja. Hatással van ugyanakkor a költségvetés alakulására is, mely hatás eredője a kiadási és a bevételi oldalon egyaránt megjelenik. Az alacsony foglalkoztatottság és az alacsony keresetek miatt magasabbak a romákat érintő nettó szociális biztonsági kiadások, mivel alapvető szükségleteik kielégítését szociális transzferek és szolgáltatások révén kell megoldani, továbbá a kieső illetve alacsony jövedelmek miatt az adó-és társadalmi védelmi rendszereknek összességében is inkább haszonélvezői, mint befizetői lesznek. A romák társadalmi integrációja érdekében indított célzott programok önmagukban nem hozhatnak áttörést. Ehhez elengedhetetlen a roma integráció, és a felzárkózási esélyek elvének horizontális szempontként való szigorúbb érvényesítése az egyes (gazdaságpolitika, oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy) szakterületeken. A segítségre szorulók támogatása és egyedi programok indítása nem jelenti egyúttal és automatikusan a romák helyzetének, életesélyeinek, munkaerő-piaci pozícióinak átfogó javulását, még kevésbé a romák közösségeinek bevonását a kormányzati intézkedésekbe. Figyelembe kell venni a gazdaságpolitikai környezetet és prioritásokat – vagyis hogy elsődleges fontosságú a gazdasági növekedés dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése és az államadósság fenntartható szintre mérséklése. Ugyanakkor meg kell teremteni azokat a garanciákat, amelyek biztosítják, hogy a romák és más hátrányos helyzetű csoportok a szerkezeti reformokat követően is hozzáférjenek az alapvető közszolgáltatásokhoz, és részesüljenek a kormányzati intézkedések eredményeiből. A demográfiai idősödés növekedése miatt a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, köztük a romák kizáródásának gazdasági és költségvetési költségei különösen akut problémát jelentenek. Magyarország népessége 2021-re 3,2 százalékkal is csökkenhet 2009-hez képest, miközben a 65 éves és idősebb népesség aránya 20,6 százalékra nő. Ezek a népesedési folyamatok az egyre csökkenő munkavállalási korú népességre különösen magas terheket rónak, mert velük párhuzamosan a nyugdíjrendszer és az egészségügy kiadásainak nagyobb mértékű növekedése várható. Ez a helyzet csak egy olyan munkavállalási korú népesség segítségével lesz javítható, amelyben minden közösség teljes egészében részt vesz a munkaerőpiacon. A leszakadó helyzetű társadalmi csoportok, a romák integrálása, a roma nők helyzetbe hozása olyan szükséges beruházást jelent, amely hosszú távon pénzügyi szempontból is előnyös. Hatalmas potenciál rejlik a munkanélküliek tömegének munkaerőpiacra történő visszajuttatásában, amely intézkedés egyben hozzájárul a versenyképesség javításához és – a szociális transzferekből élők számának csökkenése révén – a szociális biztonsági rendszerek fenntarthatóságához is. Fiatalok helyzete Magyarország jövőbeni gazdasági, társadalmi és politikai fejlődése azon múlik, hogy a most felnövekvő gyermekek felnőttként mennyire lesznek boldogok, egészségesek, jól képzettek, mennyire érzik magukat biztonságban, mennyire lesz erős az önbizalmuk, önbecsülésük. A 35

növekvő idősödés világosan mutatja, hogy maximalizálni szükséges a jövőbeli humán erőforrásokat, vagyis maximalizálni kell az összes gyerek lehetőségét a jövőben, és a szegénység és kirekesztődés problémáját hatékonyan kell kezelni. A hátrányos, halmozottan hátrányos, köztük roma gyermekek helyzetének javítása, a szegénység átörökítésének megakadályozása kulcskérdése a társadalmi felzárkózásnak. A szegénységben élő, hátrányos helyzetű gyerekek felzárkózásának segítése csak a szülők bevonásával együtt lehet sikeres. A hátrányos helyzetű családok gondozásában, a gyermekeket veszélyeztető helyzetek kialakulásának megelőzésében, megszüntetésében, az ágazatközi (oktatási, egészségügyi, gyermekjóléti) együttműködés megszervezésében kitüntetetett szerepe van a gyermekjóléti szolgálatoknak. Komoly problémát jelent a szolgáltatások színvonalbeli és kapacitásbeli különbözősége, illetve az, hogy ahol a legnagyobb szükség lenne az ellátásokra, ott állnak a legkevésbé rendelkezésre. Rendkívül fontos feladat ezeken a területeken a minőségi ellátás fejlesztése, illetve kiépítése, amellyel a térségekben élők életszínvonala jelentős mértékben javulna. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátórendszer szolgáltatásaira, intézményeire is jellemzők –a kisebb településeken fokozott mértékben – a fenntartási problémák és a szakemberhiány, illetve a leterheltség. Az intézmény-és szolgáltató rendszert tekintve továbbra is törekedni kell a hiányosságok megszüntetésére, hiszen e nélkül nem férhet hozzá valamennyi településen minden gyermek egyenlő eséllyel a szükségleteinek leginkább megfelelő minőségi ellátáshoz. E településeken a szülők sem kaphatnak megfelelő segítséget gondozási, nevelési, életviteli problémáik megoldásához, ami a szegény családokban élő gyermekek társadalmi esélyeit rendkívüli mértékben rontja. A gyermekek átmeneti gondozását biztosító ellátórendszer egyes elemei (helyettes szülő, gyermekek átmeneti otthona) nem épültek ki országosan, a családok átmeneti otthonainak egy része pedig férőhelyhiánnyal küzd. A gyermekjóléti alapellátások körébe tartozó gyermekek napközbeni ellátásainak nélkülözhetetlen szerepük van a szülők munkába állásában, de ugyanilyen fontos a hátrányos helyzetű gyermekek korai szocializációjában betöltött szerepük is. Lakhatás Több önkormányzat jelölte meg problémaként, hogy nem rendelkezik szociális bérlakással. Léteznek már erre is jó kormányzati programok, például amikor az állam adja az építkezéshez szükséges alapanyagok megvásárlását biztosító forrást, az önkormányzat pedig biztosítja közmunkásaival a humán erőforrást. Ez is csak akkor tud jól működni igazán, ha a közmunkások között vannak építőiparban jártas szakipari munkások, illetve ha kellően motiváltak egy ilyen munka megfelelő minőségben való elvégzéséhez. Kis településeken néha előfordul, hogy egy örökösökkel nem rendelkező elhunyt lakos háza az önkormányzatra száll, ezek felújítása és bérlakássá alakítása is járható út. Mint mindenhol, itt is kiemelkedő jelentősége van azonban a járási összefogásnak, hiszen nem minden település rendelkezik szakmunkásokkal, így az önkormányzatok ki tudják segíteni egymást, és a szociális bérlakásért folyamodók sem ragaszkodnak sok esetben a konkrét településhez.

36

A lakásfenntartási támogatás rendszere 2011. szeptember 1-jétől jelentős mértékben átalakult: a támogatásra való jogosultság jövedelmi határa az öregségi nyugdíjminimum 150%-áról a 250%-ára emelkedett, kiszélesítve ezáltal az ellátásra jogosultak körét. További fontos változást hozott, hogy a szociális törvényben deklarálásra került a lakásfenntartási támogatás természetbeni formában történő biztosításának preferálása. 2012. január 1-jétől a lakásfenntartási támogatás célzott felhasználásának növelése –az előző évben megkezdett átalakítások kiegészítéseként –még hangsúlyosabban jelent meg. A szociális törvény és végrehajtási rendeletének módosításával az ellátás természetbeni formában történő nyújtásának gördülékenyebbé tétele érdekében országos szinten rendezetté vált a közüzemi szolgáltatók és a támogatást megállapító hatóság közötti adatcsere tartalmára, formájára és eljárásrendjére, valamint a támogatás jóváírása által indukált pénzforgalomra vonatkozó szabályozás. A változtatás eredményeként az önkormányzatoknak nem kell egyedi megállapodást kötniük a településen szolgáltatást nyújtó társaságokkal, csupán a jogszabályi rendelkezéseket követve széles körben lehetőségük nyílt a lakásfenntartási támogatás természetbeni formában történő nyújtására. Az adósságkezelés fontos eleme az előrefizető mérőkészülékek elterjedése. Az elmúlt években jelentős fejlődések tapasztalhatók e téren, köszönhetően annak, hogy a szolgáltató társaságok egy része felismerte a készülék biztosította előnyöket mind a tartozás felhalmozásának elkerülése, mind a már meglévő adósságállomány csökkentése terén. Így bár az üzembe helyezett előrefizető mérőkészülékek száma a várt szinthez képest még deficitet mutat, megállapítható, hogy terjedésük terén az elmúlt időszakban előrelépés történt, amely folyamat jelenleg is tart. Az adósságkezelés továbbfejlesztése mellett felvilágosító tájékoztatással, propagandával kell megelőzni a lakosság további eladósodását. A leginkább veszélyeztetett lakossági csoportok – fiatalok, nyugdíjba vonulók, munkanélküliek – részére célzott felvilágosító anyagokat kell kidolgozni, amelyek amellett, hogy bemutatják az eladósodás következményeit, a családi gazdálkodáshoz is tanácsokat adnak. Az adósságkezelő szolgáltatásokat a vidéki kistelepülésen élők számára is elérhetővé kell tenni Ugyancsak alapvetően fontosak azok a tervezett kormányzati intézkedések, melyek különböző eszközökkel – hatósági árképzéssel, az extraprofit visszaszorításával – célozzák a legfontosabb rezsiköltségek befagyasztását. E mellett a lakásfenntartási támogatás folyamatos hozzájárulást biztosít a rezsiköltségekhez, amely potenciálisan képes megelőzni a hátralék felhalmozódását. A kidolgozandó (deviza-) adósságkezelő intézkedések a lakhatás megőrzését és a társadalmi leszakadás megelőzését szolgálják. Az érintett lakások az új bérlakás rendszer alapjává válhatnak. Az önkormányzatoknak viszont nincs forrásuk a szociális lakhatás megoldásához, uniós pénzügyi eszközök viszont megnyíltak a marginalizálódott csoportok integrált szociális lakhatásának megoldását célzó beavatkozások számára.

37