„A hátrányos helyzetűek társadalmi integrációjának új esélyei a Szentgotthárdi Járásban” ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0050
SZENTGOTTHÁRDI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV Pályázó: Szentgotthárd Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft.
2015. október 31.
Tartalomjegyzék 1.
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................. 1 1.1.
2.
A HELYZETELEMZÉS MÓDSZERTANI HÁTTERE................................................................................. 7 2.1. 2.2. 2.3.
3.
Összefoglaló problémaleírás .................................................................................................. 2
A helyzetelemzés célja............................................................................................................ 7 A vizsgálat menete .................................................................................................................. 8 A Programterv célja, tartalma ................................................................................................ 9
A SZENTGOTTHÁRDI JÁRÁS HELYZETKÉPE..................................................................................... 11 3.1. 3.2.
Demográfiai helyzetkép........................................................................................................ 11 Iskolázottsági helyzetkép ..................................................................................................... 17
3.2.1. Óvodai ellátáshoz kapcsolódó adatok ............................................................................... 17 3.2.2. Általános iskolai adatok ..................................................................................................... 18 3.2.3. Közép- és felsőoktatáshoz köthető mutatók ..................................................................... 22 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7.
Munkanélküliség, foglalkoztatottság ................................................................................... 24 Közművelődési helyzetkép ................................................................................................... 37 Lakhatáshoz és kommunális szolgáltatásokhoz köthető helyzetkép ................................. 41 Jövedelmi viszonyok, életminőség ....................................................................................... 48 Egészségügyi, szociális helyzetkép ....................................................................................... 53
3.7.1. Egészségügyi helyzetkép és intézményrendszer ............................................................... 53 3.7.2. Szociális helyzetkép és intézményrendszer ....................................................................... 57 3.8.
Hivatkozások, források ......................................................................................................... 74
4. A SZENTGOTTHÁRDI JÁRÁS PROBLÉMATÉRKÉPE A FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEIVEL.................................................................................................................................... 75 4.1.
Problématérkép .................................................................................................................... 75
4.1.1. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ................................ 77 4.1.2. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ...................................... 78 4.1.3. A nők helyzete, esélyegyenlősége ..................................................................................... 78 4.1.4. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ............................................................................... 79 4.1.5. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................ 79 5. 6.
„Jó gyakorlatok” a térségben ........................................................................................................ 80 Stratégiai környezet bemutatása .................................................................................................. 87 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5.
7.
2014-20-as Operatív Programok .......................................................................................... 87 Szentgotthárd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája ........................................ 112 Szentgotthárdi Kistérség szociális szolgáltatástervezési koncepciója .............................. 114 Szentgotthárdi Kistérség esélyegyenlőségi programja...................................................... 115 Szentgotthárd Helyi Esélyegyenlőségi Programjának intézkedései - összefoglaló .......... 116
Járási esélyteremtési szempontú SWOT analízis ......................................................................... 119
8.
PROGRAMTERV ........................................................................................................................... 121 8.1.
A programterv célrendszer ................................................................................................. 121
8.1.1. 8.1.2. 8.2.
Prioritások leírása ............................................................................................................... 122
8.2.1. 8.3.
Prioritások és intézkedések ........................................................................................ 122
Akcióterv ............................................................................................................................. 126
8.3.1. 8.3.2. 8.4.
Átfogó célok ................................................................................................................ 121 Konkrét célok .............................................................................................................. 121
Intézkedések összegző bemutatása ........................................................................... 126 Az intézkedések részletes bemutatása ...................................................................... 133
Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági terv ........................................................... 212
8.4.1. 8.4.2.
Partnerségi terv .......................................................................................................... 212 Kommunikációs/nyilvánossági terv ........................................................................... 213
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Szentgotthárdi járás a nyugat-dunántúli régióban, Vas megye délnyugati részén található, Ausztriával és Szlovéniával is határos. Kedvező elhelyezkedése az európai integráció mélyülésével egyre nagyobb lehetőségeket nyújt a térség számára, csökkentve a főváros távolságából fakadó hátrányokat. A járás központja a 8 834 lakost számláló Szentgotthárd, össznépessége 15 227 fő volt 2013-ban, területe 255 km2. A járást 15 községi jogállású település és a központ – a térség egyetlen városa – Szentgotthárd alkotja. Az említett községi rangú települések: Alsószölnök, Apátistvánfalva, Csörötnek, Felsőszölnök, Gasztony, Kétvölgy, Kondorfa, Magyarlak, Nemesmedves, Orfalu, Rábagyarmat, Rátót, Rönök, Szakonyfalu, valamint Vasszentmihály. Ahogy általánosságban Vas megyéről is elmondható, a Szentgotthárdi járás településhálózata is aprófalvas jellegű, mindössze a térség egyetlen városa, Szentgotthárd rendelkezik ezer főt meghaladó lakosságszámmal. Az ilyen települési szerkezettel rendelkező térségek egyik legsúlyosabb problémája az elnéptelenedés, viszont a Szentgotthárdi járás esetében meg kell jegyezni, hogy a legkisebb falvak 2003. és 2013. között több esetben növelték lakosságszámukat. Összességében azonban itt is tapasztalható a népesség fogyása, amely az országos átlaghoz képest kicsit magasabb, nagyjából megegyezik a megyei népességcsökkenés mértékével. A Szentgotthárdi járás foglalkoztatási mutatói alapján jól lekövethetők az elmúlt évtized társadalmi, gazdasági, valamint foglalkoztatáspolitikai eseményei, intézkedései: 2003 és 2009 között összességében több mint 50 százalékkal nőtt az álláskeresők száma, amely tendencia egyértelműen a 2008–2009-es gazdasági világválság, valamint az ehhez kapcsolódó kormányzati intézkedések következménye. 2009-től kezdődően javuló tendencia mutatkozik, évről-évre csökken az álláskeresők száma, amely egyrészről visszavezethető a válság, valamint annak hatásainak enyhülésére, másrészről pedig a szakpolitikai szinten támogatott közfoglalkoztatás megnövekedésére. Ennek hatásai a statisztikában is megmutatkoznak, hiszen az utóbbi években a nyilvántartott álláskeresők száma jóval a tíz évvel korábbi szint alá csökkent. A Szentgotthárdi járás mind a munkaerő-piacára, mind a területi elhelyezkedését illetően különleges helyzetben van. Az elhelyezkedése számos előnnyel, ugyanakkor hátránnyal is jár: a határ közelsége, a migráció lehetősége jelentősen csökkenti a regisztrált munkanélküliek számát. A fiatalok általában rendelkezik a külföldi munkavállaláshoz szükséges nyelvismerettel és szakmai képesítéssel, az idősebb korosztályt viszont itthon tartja a nyelvismeret hiánya. A térségben gazdasági húzóerőt képvisel a feldolgozóipar, azon belül is a gépgyártás, a fémfeldolgozás és a textilipar, ezek intenzíven a szentgotthárdi Ipari Parkra koncentrálódnak, a bedolgozó cégek az elmúlt évben változatlanok. Jelentős munkaerő-felvevő piacot teremt a térségben a textilipar, amelynek képviselői olyan olasz tulajdonban álló cégek, amelyek termékeiket elsősorban külföldi piacokon értékesítik, így rendelésállományuk stabil, és a nagy fluktuáció ellenére szinte folyamatosan növelni tudják a foglalkoztatott létszámukat. A térségben jelentős számú munkavállalót foglalkoztatnak még a vendéglátásban, illetve az építőiparban, de ezeket az ágazatokat a szezonalitás jellemzi, intenzíven csak a nyári időszakban működnek. Éppen emiatt gyakran jelentkezik szakemberhiány, hiszen a képzett, tapasztalt munkaerő a közeli Ausztriában vállal munkát, az itthoni fizetésekhez képest jelentősen magasabb bérért.
1
Szentgotthárd nem csak gazdasági, hanem kulturális szempontból is központi szerepet tölt be a térség életében. Az kulturális intézményrendszer és a kínálat centralizált, a térségi települések helyzete igen korlátozott, így leginkább a könyvtár és a művelődési ház nyújtja a helyi közösségi szolgálatokat: ezek a civil szerveződések és közösségi programok színterei, de arra is alkalmasak, hogy egyesületeket és alapítványokat működési székhelyként befogadjanak.
1.1.
Összefoglaló problémaleírás
A Szentgotthárdi Járás környezeti, gazdasági és társadalmi viszonyainak áttekintése alapján a következő beavatkozási területek állapíthatók meg a helyi társadalom esélyegyenlőségi problémáinak tükrében:
1.
Társadalmilag leszakadó rétegek segítése, generációk közti kapcsolatok erősítése
A térség több településén is magas a munkanélküliség, ahogy a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma is, ők nagyjából a regisztrált munkanélküliek felét teszi ki. Többségük alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, ami komoly hátrányt jelent a jelenlegi helyzetükből való kitörésben. A munkanélküli családok egészsége és életminősége nem megfelelő, romlanak a lakhatási körülményeik, ezért szükséges lenne a célzottabb támogatásuk, illetve a jelenlegi önkormányzati hatáskörben nyújtott támogatások felülvizsgálata. A lakosság körében alacsony az energiatudatosság és jellemző az energiaszegénység, kevés attitűdformáló, felvilágosító előadás, program áll rendelkezésre a témában. A térségben magas az eladósodottság, illetve a közüzemi tartozások szintje. A törvényi változások következtében megszűnt az adósságkezelési szolgáltatás a Családsegítő Szolgálatnál, emiatt égető fontosságú az adósságcsökkentési támogatás és szolgáltatás további biztosítása helyi önkormányzati forrásból, erre keret elkülönítése a költségvetésben. A szélesebb körű jogosultság biztosítása érdekében a jogosultsági feltételek felülvizsgálata is szükséges. Szentgotthárdon kevés a bérlakás, többségében az állapotuk sem kielégítő, illetve nincs Fiatal Házasok Otthona, nincsenek célzott támogatások, programok a fiatalok megtartására a térségben a migráció csökkentésére. Egyre nagyobb mértéket ölt a családok szétszakadása, a családon belüli konfliktusok megerősödése, amely elidegenedéshez, deviáns viselkedésformákhoz vezethet. A családok szétesése leginkább anyagi okokra vezethető vissza. A térségben nincs főállásban foglalkoztatott gyermekpszichológus, akik a gyerekek segítségére lehetne. A szülők számára nehézséget jelent a gyermekek szünidőben történő elhelyezése és a szabadidejük hasznos kitöltése. Több településen a nyári étkeztetés sem megoldott és hiányoznak vagy rossz minőségűek a közösségi terek, játszóterek, a nyári táborokon pedig a szegénységben élő gyermekek anyagi okoknál fogva nem tudnak részt. Több településen nincs óvoda, iskola, amelynek következtében a gyermekek elszakadnak egymástól, illetve a járás székhelyen kívül nem megoldott a 0-3 éves korú gyermekek nappali elhelyezése ellátó intézmény hiányában. Az oktatási intézményekben elavultak az eszközök, nincsenek anyagi lehetőségek a tárgyi eszközök lecserélésére, új, modern eszközök vásárlására.
2
Nem működik a jelzőrendszer, kevés preventív jellegű program van a térségben a gyermek számára. Nincs kiépített kommunikáció a szülőkkel, tájékozatlanok a gyermekek lehetőségeit javító programokról, a gyermekvédelmi kedvezményt is kevesen veszik igénybe. Sem önkormányzati, sem civil szinten nem megoldott ezen tevékenységek ellátása. Kevés közösségi program áll a lakosság rendelkezésére, ahol lehetőség nyílna a generációk találkozására, az együttműködések fejlesztésére. Magas az egyedül álló idős lakosság aránya, amely beszűküléshez, elmagányosodáshoz vezethet. Gyakrabban válhatnak bűncselekmények áldozataivá is. Nappali ellátásuk nem megoldott, nincs tartós, bentlakásos gondozást biztosító intézmény a járás területén, és hiányos a falugondnoki szolgáltatás is a térségben. Megfigyelhető az idősebb korosztály nyelvi, számítástechnikai ismereteinek hiánya.
2.
Munkaerő-piaci aktivizálás
A nők munkába állásának lehetőségei korlátozottabbak, ez részben köszönhető a könnyűipar és a textilipar térségi leépülésének, részben a női foglalkoztatást igénylő vállalkozások kevés számának. A nők munkába állásának egyik fontos feltétele a gyermekek napközbeni elhelyezése, ez a 0-3 éves korú gyermekek esetén nem megoldott a térségben a járási székhely kivételével. A GYED/GYES-ről visszatérő kisgyermekes anyukák munkahelyi problémákkal szembesülnek, elveszíthetik állásukat, mert kevés a bababarát munkahely, kevés munkáltató kínál otthonról végezhető munkát. A fogyatékkal élő személyek elhelyezkedési esélyei alacsonyak, nehezítettek a védett környezetet, iskolát elhagyva. Nincs megfelelő akadálymentesítettség a munkahelyeken, komoly segítségre lenne szükségük a foglalkoztatásuk megoldásában – nincs olyan szervezet a térségben, aki felkarolná az ügyüket.
3.
Fogyatékkal élőkkel kapcsolatos szolgáltatások és érzékenyítő programok fejlesztése
A térségben nem megfelelő az akadálymentesítés a közintézményekben, közterületeken, csak néhány intézményben megoldott teljesen. Komoly nehézségekbe ütközik a fogyatékkal élő személyek munkába állása, pedig tudnának és akarnának is dolgozni a megváltozott munkaképességű emberek. Hiányosak a fogyatékkal élő személyek nappali ellátásának és a közösségi élet színterei. Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, illetve a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek nehezebben veszik igénybe, szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra való eljuttatásukban. Az elérésükben problémát jelent, hogy nincs pontos, aktuális adatbázis a fogyatékkal élő személyekről. Az oktatási intézményekben kevés a speciális tudással rendelkező szakember, jelentkező lenne a továbbképzésekre, de nem kapnak ehhez anyagi támogatást, továbbá a speciális tanterv megvalósításához szükséges tárgyi eszközök beszerzésére, tantermek kialakítására sincs elegendő anyagi forrás.
3
4.
Egészségtudatos lakosság
Kevés az egészségügyi szűrővizsgálat, illetve az egészséges életmódról, a betegségek megelőzéséről szóló prevenciós és felvilágosító előadás, program a térségben, ezeken is igen alacsony a lakossági részvétel. Nincs igény, nyitottság az egészségfejlesztő és prevenciós kezdeményezések irányában, ennek fejlesztése minden korosztályban fontos lenne. 4
Átfogó célok: –
– – – –
modellértékű együttműködési program megvalósítása a járási településeken, esélyegyenlőségi területeken tevékenykedő állami, önkormányzati, civil, egyházi szervezetek és vállalkozások bevonásával, energiaszegénység csökkentése, energiahatékonyság növelése, az esélyteremtés területén fenntartható járási partneri hálózat létrehozása és működtetése, Szentgotthárd járásszékhely funkciójának erősítése a koordinációs tevékenység megvalósítása révén, a humán közszolgáltatások szakmai színvonalának és költséghatékonyságának javítása, együttműködési gyakorlatának fejlesztése a járás teljes területén.
Konkrét célok: – – – – – – – – –
tudatos partnerség-építés megvalósítása a járási esélyteremtő intézményrendszer fejlesztése érdekében, bekapcsolódás a megyei együttműködési fórumba, partnerségi kapcsolatok fejlesztése az esélyegyenlőségi területen tevékenykedő szervezetek között, szakmai kapacitások erősítése, igényfelmérések, tudatos programozás elvégzése az összehangolt akciók előkészítése érdekében, felkészülés a 2014-20-as EU-s források fogadására, nyári gyermekfelügyeleti szolgáltatások bővítése, a generációk közötti kapcsolatok erősítése, energiatudatos lakásüzemeltetéssel kapcsolatos ismeretek terjesztése, a szociális gazdaság lehetőségeinek feltérképezése, a fiatalok számára az idős lakósságot is segítő munkalehetőségek biztosítása, A fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű emberek helyzetének javítása, a társadalom érzékenyítése.
Prioritások és intézkedések: 1. Társadalmilag leszakadó rétegek segítése, generációk közti kapcsolatok erősítése 1.1. Szülők iskolája létrehozása és működtetése 1.2. Generációk együttműködését célzó program 1.3. Közösségfejlesztés a járás településein 1.4. Időszakos gyerekfelügyelet megszervezése 1.5. Átmeneti gondoskodást nyújtó szolgáltatások indítása 1.6. Családi Erőforrásközpont létrehozása 1.7. Fiatal Házasok Otthona létrehozása 1.8. A helyi piaci szereplők ösztönzése társadalmi felelősségvállalási programok indítására 1.9. Idősgondozás kiterjesztése 1.10. Humán szolgáltatási jelzőrendszer kiterjesztése, hatékonyságának javítása 1.11. Szociális és egészségügyi tájékoztató rendszer fejlesztése, információk biztosítása a célcsoportok számára 1.12. Civil aktivitás növelése a humán szolgáltatásokban, a hátrányos helyzetű célcsoportok képviseletében 1.13. Szociális szakemberek képzése, továbbképzésüknek támogatása, kapacitásfejlesztése, munkaerő utánpótlás biztosítása, a szakma elismertségének növelése 2. Fogyatékkal élő emberek és pszichiátriai betegek támogatása és érzékenyítő programok fejlesztése 2.1. Fogyatékkal élő emberek munka-rehabilitációja, megváltozott munkaképességűek számára munkahelyek létesítése 2.2. Fiatal fogyatékkal élők segítése, értelmes akadálymentesítés a járás településein 2.3. Pszichiátriai betegek visszaillesztése a helyi és térségi társadalomba 2.4. Érzékenyítő programok esélyegyenlőségi célcsoportok bevonásával (lakosság, vállalati és helyi önkormányzati döntéshozók) 3. Munkaerő-piaci aktivizálási program 3.1. A foglalkoztatási paktum létrehozása és megyei rendszerbe illesztése 3.2. Szociális gazdaság fejlesztését célzó program 3.3. Alacsony iskolai végzettségűek számára felzárkóztató és szakképzési programok indítása 3.4. Munkatapasztalat-szerzést célzó programok indítása (önkéntesség horizontálisan a teljes programban, középiskolások kötelező közösségi szolgáltatásnak térségi szervezése) 3.5. Foglalkoztatók érzékenyítése a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatására (a munka világába illeszthető pszichiátriai betegekre is figyelemmel) 3.6. Közfoglalkoztatottak készségfejlesztése, képzése 3.7. Bérlakás program 3.8. Munkahelyre jutás segítése térségi szolgáltatók együttműködésével (falubusz, falugondnoki szolgálat, szociális szolgáltatók, telekocsi rendszer, stb.)
5
4. Egészségtudatos lakosság 4.1. Általános egészségügyi állapotfelmérések elvégzése, egészségügyi szűrések a háziorvosok bevonásával 4.2. Életmódváltással kapcsolatos tanácsadás megvalósítása, életmód klubok indítása, valamint sport és fizikai aktivitást ösztönző programok megvalósítása 4.3. Települési és járási egészségtervek alapján egészségprogramok felülvizsgálata és megvalósítása (EFOP 2016-2020)
6
2. A HELYZETELEMZÉS MÓDSZERTANI HÁTTERE 2.1.
A helyzetelemzés célja
A projekt megvalósítása során járási szintű esélyteremtő programterv készül, amelynek megalapozó dokumentuma a jelen helyzetelemzés. A pályázati előkészületek során már született egy rövid előzetes helyzetfeltárás is a térség főbb mutatóinak vizsgálatára alapozva. Jelen elemzésben nem csupán a térség aktuális és releváns mutatóit kívánjuk részletesebben bemutatni, hanem a jelentkező problémákra koncentrálva a problématérkép és igényfelmérő vizsgálat eredményeit is ismertetjük. Szándékunk a projekt célcsoportok aktuális helyzetének megismerése, továbbá a prioritási terültek mentén a kialakult problémák megoldási lehetőségeinek felmérése. Bemutatásra kerülnek továbbá olyan projektek, helyi kezdeményezések, amelyek a járáson belüli lokális problémákra kívánnak megoldási lehetőségeket nyújtani. A járási környezet bemutatásáról korábban nem készült olyan tanulmány, amely átfogóan megmutatná a térségben jelentkező problémákat és azok megoldási igényeit, és kezdeményezéseit. A helyzetelemzés célcsoportja megegyezik a projekt célcsoportjával. Az elemzés kiemelten mutatja be – – – – –
a romák, mélyszegénységben élők, a gyermekek, fiatalok (kitérve a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, alkohol, drog problémákra), az idősek (generációk közti együttműködés), a fogyatékkal élő személyek (integráció), és a nők státuszát a járásban.
A vizsgálat eredményei átfogó képet nyújtanak a járásban élők gazdasági és társadalmi helyzetéről, az intézményi és szervezeti háttérről. Az összegyűjtött problémákat és azok megoldási lehetőségeit egy fókuszcsoportos interjú során vizsgáltuk meg a térség véleményformálói, intézményi vezetői, civil szervezetei közreműködésével. Bemutatásra kerülnek a járási problémákra nyújtott megoldási gyakorlatok, amelyeket „jó gyakorlatok” megnevezéssel foglalunk össze. Elkészül a járáson belül felmerült, és a települések együttműködését igénylő problémák komplex kezelését megalapozó – a járási felzárkózási kerekasztal által elfogadott - „Esélyteremtőprogramterv”, amely megerősíti a partnerséget, felkészíti a járást a releváns szakmai területeken a 2014-20-as EU-s források fogadására is. Sikeres esélyegyenlőségi akciók valósulnak meg, amelyek megalapozzák a partnerek hosszú távon is fenntartható együttműködését.
7
2.2. 1.1.
A vizsgálat menete
Szekunder elemzés
A járási helyzetelemzés alapjául egy szekunder elemzés szolgál. A vizsgálat során a KSH és a TEIR által szolgáltatott statisztikai adatok elemezése történt. Az adatok összehasonlítása legalább 10 éves időszakot ölelnek fel (statisztikai adattól függően: 2000, 2001, 2003 és 2009-2013 közötti idősoros adatok), a hosszabb idősor lehetőség nyújt arra, hogy a járásban jelentkező gazdasági és társadalmi trendek kirajzolódjanak. A szekunder elemzés során a demográfiai mutatók mellett bemutatásra kerül a járás foglalkoztatási és munkaügyi helyzetképe, kiemelt szerepet kap a térség egészségügyi és szociális helyzete is. A helyzetkép tekintetében elmondható, hogy néhány mutató esetében hiányos adatokkal találkozhatunk, amely az adatszolgáltató (TEIR) adatbázisának esetenkénti hiányosságából adódik.
1.2.
Probléma térkép elkészítése
A szekunder elemzés mellett további háttér anyagok vizsgálata is megtörtént. A helyzetelemzés célcsoportjait kiemelten vizsgálják a települések helyi esélyegyenlőségi programjai (HEP). A vizsgálat során a települési anyagok segítségével járási probléma térképet készítünk az 5 prioritási területre koncentrálva. A problématérkép a célcsoportokra lebontva mutatja be a térségi nehézségeket. Az elemzés ezen fejezete előkészítésül szolgált a fókuszcsoportos interjúkhoz.
1.3.
A fókuszcsoportos vizsgálat menete
A projekt során megvalósuló járási kerekasztal találkozók egyik alkalma során lehetőség nyílt arra, hogy a projekt célcsoportját ellátó intézmények és civil szervezetek képviselőit a térség önkormányzati szereplőivel bevonjuk egy fókuszcsoportos interjúba. Az interjú készítése során résztvevők lehetnek:
A járásban található települési önkormányzatok képviselői, A térségi kisebbségi önkormányzatok képviselői, Közoktatás és szociális intézmények képviselői, A célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek képviselői (idősek, nagycsaládosok stb.), Közművelődési intézmények képviselői.
A fókuszcsoport célja a járási esélyegyenlőségi programterv megalapozását jelentő helyzetelemzés támogatása. Mivel az egyes célcsoportokhoz rendelhető adatok, információk ritkán állnak rendelkezésre vagy egyáltalán nem érhetőek el, célszerűnek tartottuk fókuszcsoportos megbeszélések szervezését térségi szakemberek részvételével, hogy tájékozódjunk az aktuális helyzetről, szakértői véleményeket gyűjtsünk. Az interjúk megteremtették annak a lehetőségét, hogy a problématérkép során összegyűjtött problémákat részletesen a területek szakmai képviselői mutathassák be. Felszínre kerültek korábbi kezdeményezések és kirajzolódtak jövőbeni megoldási tervek, igények.
8
Témakörök:
Célcsoport helyzete a járásban (leíró helyzetelemzés kiegészítése) Problématérkép megalapozása (célcsoportot jellemző legfontosabb kihívások, problémák) Jó gyakorlatok SWOT elemzés pontjainak bővítése (különösen erősségek és gyengeségek) Járási szintű, vagy legalább több települést összekapcsoló együttműködési irányok feltérképezése Programötletek és javaslatok gyűjtése (lehetőségek)
A beszélgetések alapvető célja tehát, hogy az adott célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi problémákat (pl. diszkrimináció, munkaerőpiac, oktatás, egészségügy, lakhatás stb.) feltárjuk, a programozás szempontjából lényeges súlypontokat, kulcskérdéseket beazonosítsuk és megszüntetésükre a programban felvázolható megoldásokat keressünk.
2.3.
A Programterv célja, tartalma
A pályázati útmutatónak megfelelően a „Járási Esélyteremtő Programterv” a helyi esélyegyenlőségi programok és a helyzetelemzés során feltárt térségi problémák komplex megoldására tesz javaslatokat az önkormányzatok és a térségi szereplők együttműködésére építve. A Járási Esélyteremtő Programtervet a pályázó járásszékhely településen működtetett kerekasztal tagjai fogadják el. A „Járási Esélyteremtő Programterv”-et az együttműködő Türr István Képző és Kutató Intézetnek kell megküldeni a kerekasztal tagjai által aláírt elfogadó nyilatkozattal együtt. A programterv tartalma a költségvetés indoklás és a közbeszerzésben meghatározott műszaki specifikáció alapján: – – –
a programterv célrendszerének, prioritásainak, partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági tervének kidolgozása, akcióterv készítése a projektek részletes kidolgozásával (indoklás, célok, célcsoportok, tevékenységek és ütemezés, várt eredmények és indikátorok, partnerség, megcélzott pályázati források, fenntarthatóság) a 2014-20-as EU-s forrásokra való felkészülés érdekében.
9
A programterv terjedelme 10 ív, 160 oldal, 400 ezer leütés, amelynek megalapozásához az alábbi dokumentumokat, információkat vettük figyelembe: – – – – – – – – –
kerekasztal megállapodás (átfogó célok, konkrét célok, prioritások és programok) együttműködési megállapodások járási esélyteremtő programterv helyzetelemzése (vezetői, problématérkép, SWOT) HEP intézkedési tervekben megfogalmazott intézkedések saját szakértői projekt ötletek (pl. foglalkoztatási paktum, szociális gazdaság, vállalati társadalmi felelősségvállalási programok stb.) helyi partneri projekt ötletek ÁROP akciók és tevékenység leírásban leírt vállalások helyi jó példák 2014-20-as OP-kben elérhető források
A programterv vázlata 2015. szeptember 15-ig készült el, majd 2015. október 29-ig az intézkedések/projektek részletes kidolgozása, illetve a komplett programterv véglegesítése, amelyet a kerekasztal fogad el, és előtte a TKKI is véleményezi.
10
3. A SZENTGOTTHÁRDI JÁRÁS HELYZETKÉPE 3.1.
Demográfiai helyzetkép
A Szentgotthárdi járás a Nyugat-Dunántúl régióban, Vas megye délnyugati részén helyezkedik el, központja a 8 834 lakost számláló Szentgotthárd. A vizsgált térség össznépessége 15 227 fő volt 2013ban, területe 255 km2. A járást 15 községi jogállású település és a központ – a térség egyetlen városa – Szentgotthárd alkotja. Az említett községi rangú települések a következők: Alsószölnök, Apátistvánfalva, Csörötnek, Felsőszölnök, Gasztony, Kétvölgy, Kondorfa, Magyarlak, Nemesmedves, Orfalu, Rábagyarmat, Rátót, Rönök, Szakonyfalu, valamint Vasszentmihály. A járás relatív földrajzi fekvése előnyösnek tekinthető, amely több tényezőre vezethető vissza. Geopolitikai és gazdasági szempontból is kiemelendő, hogy a térség Ausztriával és Szlovéniával is határos, amely az európai integráció mélyülésével egyre nagyobb lehetőségeket nyújt a Szentgotthárdi térség számára, így csökkentve a főváros távolságából fakadó hátrányokat. E tekintetben fontos a járást átszelő 8. sz. – illetve E66-os jelű nemzetközi – főút, amely gyors kapcsolatot biztosít az osztrák autópálya-hálózat – így a hangsúlyos észak–déli irányú, nemzetközi szállítási útvonalak – irányába is. Ezzel egy időben azonban meg kell jegyezni, hogy a Szentgotthárdi járás megyei szinten periférikus helyzetű, így bizonyos szempontokat figyelembe véve fejlettsége elmarad a Szombathely–Kőszeg agglomerációs tengelyhez viszonyítva. A járás településhálózata Vas megye nagy részéhez hasonlóan aprófalvas jellegű, mindössze a térség egyetlen városa, Szentgotthárd rendelkezik ezer főt meghaladó lakosságszámmal. Közismert tény, hogy az ilyen települési térszerkezettel rendelkező térségek egyik legsúlyosabb problémája az elnéptelenedés, azonban a Szentgotthárdi járás esetében meg kell jegyezni, hogy a legkisebb falvak 2003 és 2013 között több esetben növelték lakosságszámukat. Összességében azonban itt is megfigyelhető a népesség fogyása, amely az országos 2,37 százalékos értékhez képest közel 1,9 százalékkal magasabb. Ez nagyjából megegyezik a megyei népességcsökkenés mértékével. Települési szinten a szélsőséges, tíz százalékot megahaladó értékektől eltekintve kisebb mértékű, átlagosan 3,8 százalékos csökkenés jelentkezett. Népességnövekedés kizárólag Magyarlakon, valamint Rátót, Orfalu, és Nemesmedves településeken zajlott le 2003-hoz viszonyítva (1. táblázat).
11
Területi egység Szentgotthárd Csörötnek Rábagyarmat Magyarlak Felsőszölnök Kondorfa Gasztony Rönök Apátistvánfalva Alsószölnök Szakonyfalu Vasszentmihály Rátót Kétvölgy Orfalu Nemesmedves Szentgotthárdi járás Vas megye Magyarország
2003
2009
9 136 919 868 748 655 618 474 496 395 404 361 368 249 131 60 20 15 902 266 342 10 116 742
8 881 850 797 729 570 539 450 436 359 377 350 347 260 122 62 21 15 150 259 364 10 014 324
2010 8 839 828 793 732 550 538 436 427 356 373 352 335 288 115 64 25 15 051 257 688 9 985 722
2011 8 839 843 788 731 556 530 439 437 358 367 354 341 290 107 64 24 15 068 256 458 9 957 731
2012 8 787 902 806 790 584 514 445 417 370 373 360 337 306 97 65 27 15 180 255 294 9 908 798
2013
Változás mértéke 2013/2003
8 834 908 804 797 569 506 430 422 384 374 349 343 311 103 67 26 15 227 254 580 9 877 365
-3,31 -1,20 -7,37 6,55 -13,13 -18,12 -9,28 -14,92 -2,78 -7,43 -3,32 -6,79 24,90 -21,37 11,67 30,00 -4,24 -4,42 -2,37
1. táblázat: A Szentgotthárdi járás lakónépességének változása (adatforrás: TeIR – KSH T-STAR)
A népesedési statisztikák ismeretében jelentős problémákkal kell szembenéznie hazánknak hosszú távon. Az országban tapasztalható generációs különbségek a Szentgotthárdi járásban is jelen vannak: jelentős „csúcsot” képviselnek a „Ratkó- és OTP-gyermekek”, azonban míg országosan megfigyelhető ezen kohorszok „tovagyűrűzése” – azaz a 18–23, valamint a 2–7 éves korosztályok magasabb létszáma –, addig a térségben nem tapasztalható jelentősebb különbség. Érdemes megfigyelni a nemek megoszlásában jelentkező különbségeket is: míg hatvan éves korig jellemzően férfitöbblet jelentkezik, addig az idősebb korosztályok esetén szignifikáns változás mutatható ki, szinte évről-évre csökken az ezer nőre jutó férfiak száma. A jelenség oka többrétű: egyrészt természetes körülmények között több férfi születik, mint nő, másrészt a férfiak nagyobb valószínűséggel folytatnak egészségtelen életmódot, amely korábbi halálozáshoz vezethet (1. ábra).
12
8580-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 -1 000
-500
13
Férfiak száma [fő] Nők száma [fő]
0
500
1 000
1. ábra: A Szentgotthárdi járás korösszetétele – korfa, 2011 (adatforrás: Népszámlálás 2011)
Egyes kiemelt korosztályok létszámváltozásának vizsgálata képes hozzájárulni a demográfiai folyamatok – és ezáltal további társadalmi és gazdasági jelenségek – megértéséhez. A 0–2 éves korosztály létszáma 2009 és 2013 között összességében több mint 13,5 százalékkal csökkent, azonban ha a 2003-as évet tekintjük bázisnak, a visszaesés mértéke már 23,5 százalékos. A folyamat a gyermekek számának jelentős visszaesését eredményezte, valamint eredményezi a jövőben is. Ennek megfelelően a gyermekkorú fiúk és lányok létszáma 6,7, illetve 9,4 százalékkal csökkent a 2009–2013as időszakban. A gyermekek számának visszaesésével a 15–17 éves korosztály esetében is csökkenés jelentkezett, azonban a férfiak esetében kiemelkedően magas – több mint tizennyolc százalékos – ennek mértéke (összességében a tizenöt évesek száma 143 fő volt 2011-ben, míg a tizenhat és tizenhét éves korcsoport 148, illetve 146 lakost számlált). Jelen korcsoportbontás legnépesebb kategóriája a 18-59 éves korosztály. Esetükben eltérő kép jelentkezik a nemek szerinti bontást vizsgálva: míg a férfiak száma több mint negyedével nőtt, a nők esetében 23,4 százalékkal esett vissza a vizsgált korosztály létszáma. A 60–64 éves korosztálynál közel azonos mértékű, 18-19 százalékos emelkedés zajlott le, amely szintén a társadalom elöregedésére utal. A 65 évnél idősebbek férfiak száma 2,4 százalékkal nőtt, míg a nőknél egy százalékos csökkenés jelentkezett. A vizsgált adatok alapján a járásban tapasztalható elöregedési folyamat a jövőben is folytatódni fog (2. táblázat).
Év
Férfi
0-2 éves
0-14 éves
15-17 éves
18-59 éves
Nő 60-64 éves
65 év feletti
0-14 éves
15-17 éves
18-59 éves
60-64 éves
65 év feletti
Összesen
2003
400
NA
NA
NA
NA
NA
NA
NA
NA
NA
NA
15 894
2009
354
1 004
260
3 699
457
1 008
968
235
5 580
491
1 738
15 440
2010
345
971
255
4 810
501
986
943
216
4 425
505
1 714
15 326
2011
320
939
247
4 760
540
987
919
222
4 354
552
1 697
15 217
2012
304
949
223
4 737
535
1 026
898
222
4 323
563
1 691
15 167
2013
306
936
213
4 704
543
1 032
877
224
4 275
579
1 720
15 103
2013/ 2009
-13,56
-6,77
-18,08
27,17
18,82
2,38
-9,40
-4,68
-23,39
17,92
-1,04
-2,18
2. táblázat: Néhány kiemelt korcsoport nemek szerinti létszámának alakulása (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
A vázolt problémát támasztja alá az öregedési index – azaz a száz, 14 év alatti lakosra jutó 65 éves kor feletti lakosok számának – vizsgálata is. 2009 és 2013 között Magyarországon mintegy nyolc százalékkal – 110,4-ről 119,3-ra – nőtt ezen mutató értéke. A növekedés üteme 2,65 százalékkal haladta meg az országos átlagot Vas megyében, míg a Szentgotthárdi járásban kilenc százalékkal nőtt a vizsgált mutató. Sajnálatos módon abszolút értékét tekintve is magasabb a megyei, valamint a járási érték: 2013-ban száz gyermekkorú lakosra 134 időskorú jutott Vas megyében, míg a Szentgotthárdi járásban az öregedési index értéke meghaladja a 150-et, amely az átlagosnál nagyobb mértékben idősödő lakosságra utal (2. ábra). Települési szinten jelentős szórás tapasztalható, amely elsősorban a kisebb települések alacsony lakosságszámából adódó statisztikai jelenség, azonban ennek ellenére jól mutatja a társadalom korstruktúráját jellemző problémákat. E tekintetben a legkedvezőtlenebb helyzetben a 67 lakost számláló Orfalu van, ahol az öregedési index értéke 1500: itt egy gyermekkorúra tizenöt 65 évesnél idősebb lakos jut. Fordított a helyzet a 26 fős Nemesmedvesen, ahol egy időskorúra hét gyermekkorú lakos jut. A szélsőséges értékektől eltekintve azonban összességében – Szakonyfalu kivételével – minden településen magas a száz fiatalkorúra jutó 65 évesnél idősebb lakosok száma.
14
160 150 140 Szentgotthárdi járás 130
Vas megye
120
Magyarország
110 100 2009
2010
2011
2012
2013
2. ábra: Az öregedési index alakulása, 2009–2013 (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
A belföldi vándorlás tekintetében országos szinten divergáló tendencia figyelhető meg. 1995-től az ezredfordulóig regionális szinten megközelítőleg homogén kép volt jellemző, azonban ezt követően egyfajta differenciálódási folyamat vette kezdetét. A Közép-Magyarország régió belföldi vándorlási egyenlege pozitív irányba tolódott el, a Nyugat-Dunántúlra kisebb mértékű növekedés volt jellemző, míg a Közép-Dunántúlon stagnáló érték mutatkozott. Mindeközben az ország keleti régióiban, valamint a Dél-Dunántúlon eltérő mértékű, de általánosságban erőteljes csökkenés vette kezdetét, amely 2009-2010-ig folytatódott. Az elmúlt években a belföldi vándorlási különbözet tekintetében enyhe konvergencia figyelhető meg, azonban jelenleg is jelentős a regionális szintű szórás mértéke. Vas megyére a belső migráció szempontjából alapvetően kismértékben pozitív irányú tendencia jellemző, a referencia-időszak folyamán a 2009-es évtől eltekintve a mérleg az odavándorlás irányába billent el. Ez természetesen területileg egyenlőtlen komponensekből tevődik össze: elsősorban a kedvezőbb földrajzi fekvésű határ menti, valamint agglomerációs térségek rendelkeznek pozitív vándorlási egyenleggel, míg a többi esetben elvándorlás jellemző. A Szentgotthárdi járásban a vizsgált évekre vonatkozóan kizárólag 2003-ban és 2010-ben jelentkezett negatív érték, azonban ekkor sem volt kisebb -0,5-nél a belföldi migrációs egyenleg. 2011 és 2013 között megyei szinten is kiemelkedő, 3-3,5 ezrelékes pozitív egyenleg jelentkezett (3. ábra). A Szentgotthárdi térségre jellemző, alapvetően pozitív migrációs folyamatok települési szinten is jelentkeznek: 2013-ban a járás tizenhat településéből mindössze hét községben volt negatív a belföldi vándorlási egyenleg, s ezek közül csupán Felsőszölnökön haladta meg a -10 ezreléket, azonban azt is meg kell említeni, hogy a megelőző években inkább odavándorlás volt jellemző a településre. A központi településen, Szentgotthárdon a referenciaévek mindegyikén pozitív egyenleg jelentkezett, értéke 2013-ban megközelítette a hét ezreléket.
15
4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00
16
0,50 0,00 2003
-0,50
2009
2010
2011
2012
2013
-1,00 Szentgotthárdi járás
Vas megye
3. ábra: A belföldi vándorlás különbözetének ezer lakosra jutó aránya (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR) Sajnálatos módon az alapvetően pozitív migrációs jellemzők nem képesek megfelelően ellensúlyozni a negatív irányú természetes népesedési folyamatokat. Az élveszületések száma 2003-hoz viszonyítva több mint negyedével esett vissza, miközben az időskorú lakosság számának növekedésével a halálozások száma is megemelkedett; a természetes módon ingadozó adatok ellenére kijelenthető, hogy a referencia-időszak során nőtt az elhalálozottak száma. Az élveszületések és halálozások számának eltérő irányú mozgásából kifolyólag a természetes fogyás mértéke jelentős mértékben nőtt (3. táblázat).
Élveszületés Halálozás Különbözet
2003 122 227 -105
2009 109 228 -119
2010 104 249 -145
2011 85 256 -171
2012 106 243 -137
2013 88 241 -153
3. táblázat: Az élveszületések és halálozások számának változása (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR) A természetes népesedési folyamatok területi összehasonlító vizsgálatához az ezer főre jutó arányszám szolgált alapul. Magyarországon a természetes fogyás rátája négy ezrelék körül stagnál. Vas megyében ezen mutató közel egy ezrelékkel volt magasabb 2003-ban, illetve 2009-ben, majd 2011-ig további másfél ezrelékkel nőtt a természetes fogyás mértéke. 2013-ra kismértékben javult a népesedési helyzet a megyében. A Szentgotthárdi járásban mind az országos, mind a megyei értékhez képest magasabb a természetes fogyás rátája, s sajnálatos módon a 2012-es enyhüléstől eltekintve tovább nő a szakadék a magasabb területi szintekhez viszonyítva. A 2011-es évet követően 2013-ban újra tíz ezrelék fölé emelkedett a természetes fogyás értéke (4. ábra).
0,00 2003
2009
2010
2011
2012
2013
-2,00 -4,00 -6,00 17
-8,00 -10,00 -12,00 Szentgotthárdi járás
Vas megye
Magyarország
4. ábra: A természetes szaporodás, fogyás mértéke (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
3.2.
Iskolázottsági helyzetkép
Az óvodai, valamint iskolai ellátáshoz kapcsolódó mutatók esetében felmerült a lehetősége az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó problémákból adódó adathiánynak, így a továbbiakban elsősorban a hosszabb idősoros vizsgálatok tekinthetők relevánsnak.
3.2.1. Óvodai ellátáshoz kapcsolódó adatok Az óvodai feladatellátási helyek száma 2003 és 2009 között hárommal csökkent, amely a teljes állomány 23 százalékát jelenti. Ezzel együtt természetesen a gyermekcsoportok számában is visszaesés jelentkezett. A beírt gyermekek száma 2003 és 2009 között tíz százalékkal, 443-ról 399 főre csökkent, azóta kisebb mértékű ingadozás tapasztalható. 2013-ban 392 gyermeket tartott nyilván a statisztika a Szentgotthárdi járásban található óvodákban. A demográfiai elemzés alapján a jövőben tovább csökken a születendő gyermekek száma a járásban, így kérdés, hogy ez milyen hatással lesz a térség óvodai intézményrendszerére (4. táblázat).
2003
2009
2010
2011
2012
2013
2003/2013
Óvodai feladatellátási helyek száma
13
10
10
10
10
10
-23,08
Az óvodai gyermekcsoportok száma
23
21
20
20
20
20
-13,04
Óvodába beírt gyermekek száma
18
443
399
405
406
406
392
-11,51
4. táblázat: Az óvodai ellátáshoz kapcsolódó adatok (adatforrás: TeIR – TSTAR)
3.2.2. Általános iskolai adatok Az általános iskolai feladatellátásra, valamint az ott tanulók mennyiségi jellemzőire vonatkozó mutatók esetében is felmerült az adatforrásban fellépő hiány lehetősége. Ennek megfelelően a következőkben csupán a hosszabb idősoros vizsgálat alapján kimutatott trendek tekinthetők relevánsnak. 2003 és 2013 között az általános iskolai feladatellátási helyek száma negyedével esett vissza, így 2013-ban összesen nyolc helyen folyt ellátás. Az általános iskolai osztályok számában közel azonos mértékű, 28,6 százalékos csökkenés jelentkezett, amely elsősorban 2003 és 2010 között zajlott le, azóta kisebb ingadozástól eltekintve számuk változatlan. A KSH adatbázisa alapján 2009 és 2013 között két gyógypedagógiai osztály működött a járásban. Az általános iskolai tanulók száma a járás demográfiai jellemzői ellenére csupán 1,64 százalékkal esett vissza a referencia-időszak során, sőt, 2012 és 2013 között 53 fővel nőtt a diákok létszáma. Az alsó- és felső tagozatos tanulók létszáma között jelentős eltérés tapasztalható a járásban, általánosságban elmondható, hogy az első négy évfolyamban tanulók átlagosan húsz százalékkal vannak többen adott évben. A napközis foglalkozást igénybe vevők száma 2003 és 2013 között nyolc százalékkal esett vissza; az utolsó vizsgált évben 118 fő volt a napközis diákok száma. Habár a tanulók létszáma csupán kis mértékben csökkent, 2009 és 2013 között negyedével esett vissza az általános iskolát eredményesen befejező diákok száma (5. táblázat).
2003 Ált. isk. feladatellátási helyek száma Az ált. isk. osztályok száma (gyógyped. oktatással együtt) Az ált. isk. osztályok száma a gyógyped. oktatásban Ált. isk.-ban tanulók száma a nappali oktatásban Ált. isk.-ban tanuló 1-4. évfolyamosok száma a nappali oktatásban Ált. isk. tanuló 5-8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban A napközis tanulók száma az ált. isk.-ban A 8. évfolyamot eredményesen befejezte a nappali oktatásban
2009
2010
2011
2012
Változás [%]
2013
11
7
7
7
7
8
-27,27
77
62
55
55
54
55
-28,57
2
2
2
2
2
0,00
917
898
858
849
902
-1,64
491
500
472
481
473
-3,67
426
398
386
368
429
0,70
531
437
425
437
459
-8,02
159
137
126
126
118
-25,79
19
499
5. táblázat: Az általános iskolai ellátásra vonatkozó adatok (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR) Az esélyegyenlőség szempontjából kiemelten fontos a bizonyos szempontból hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igénnyel bíró gyermekek kérdése. A Szentgotthárdi járásban 2012-ben nem volt átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett, illetve sajátos nevelési igényű gyermek. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek száma 108 fő volt, míg az elérhető szociális ágazati statisztika 208 hátrányos helyzetű gyermeket, illetve tanulót tartott számon, akik közül 43 fő (20,7%) volt halmozottan hátrányos helyzetűnek tekinthető. A vizsgált évben 73 fő volt az integráltan oktatott, sajátos nevelési igényű gyermekek létszáma (6. táblázat).
2012 Átmeneti vagy tartós nevelésbe vett
0
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
108
Hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók
208
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók
43
Sajátos nevelési igényű Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók
0 45
6. táblázat: Sajátos, illetve hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók száma (adatforrás: TeIR – Szociális ágazat adatai)
Mind gazdasági, mind társadalmi szempontból jelentős problémát okozhat az adott területen élő népesség alacsony szintű iskolázottsága. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy az alacsony iskolázottság sok esetben nem az adott egyén képességeinek, hanem az oktatási infrastruktúrához való hozzáférésnek a függvénye, amely szerencsére ma már ritkább esetben okoz nehézséget. Magyarországon általánosságban a nők körében magasabb az alapfokú végzettség hiányának aránya: országosan a nők 6,5 százaléka, míg a férfiak 3,1 százaléka nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Vas megye e tekintetben kedvezőbb helyzetben van, az értékek mindkét nem esetében szignifikánsan alacsonyabbak az országosnál: a nők 4,8 százaléka, míg a férfiak 2,1 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. A Szentgotthárdi járásban az országoshoz hasonló értékek jelentkeztek: a tizenöt évesnél idősebb nők körében az alapfokú végzetséggel nem rendelkezők aránya 6,81%, míg a férfiaknál ezen arány közel három százalék volt 2011-ben (5. ábra).
8 7 6 5 4
Férfiak
3
Nők
2 1 0 Szentgotthárdi járás
Vas megye
Magyarország
5. ábra: Általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 éves és idősebb népesség aránya nemek szerint (adatforrás: Népszámlálás 2011)
A településeket külön-külön vizsgálva jelentős szórás jelentkezik. A kiugró értékek legtöbb esetben az alacsony elemszámra vezethetők vissza, azonban egyes településeken a járási értékhez viszonyítva jóval magasabb az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező népesség aránya: Csörötneken a 379 tizenöt évesnél idősebb nő közül 49 nem végezte el az általános iskolát. Mindeközben természetesen kedvezőbb helyzetben lévő települések is találhatók a Szentgotthárdi járás területén (6. ábra). Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező, tizenöt évesnél idősebb férfiak és nők abszolút számát a 7. táblázat mutatja be települési bontásban.
20
25 20 15 10 5
21
0
Férfiak
Nők
6. ábra: Általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 éves és idősebb népesség aránya nemek szerint, települési bontásban (adatforrás: Népszámlálás 2011)
Férfiak
Nők
Alsószölnök Apátistvánfalva Csörötnek Felsőszölnök Gasztony Kétvölgy Kondorfa Magyarlak Nemesmedves Orfalu Rábagyarmat Rátót Rönök Szakonyfalu Szentgotthárd Vasszentmihály
3 6 21 23 3 8 11 4 0 1 8 5 20 5 71 1
9 19 49 21 20 10 33 17 0 2 34 3 16 6 206 12
Szentgotthárdi járás
190
457
7. táblázat: Általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 éves és idősebb népesség aránya nemek szerint, települési bontásban (adatforrás: Népszámlálás 2011)
3.2.3. Közép- és felsőoktatáshoz köthető mutatók Középfokú oktatási intézmény a Szentgotthárdi járásban kizárólag a központban található. A következőkben a Szentgotthárdi Oktatási Intézet Vörösmarty Mihály Gimnázium és Kollégium, valamint a III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium összesített adatai kerülnek bemutatásra. A nappali rendszerű oktatásban 2003 és 2009 között az osztályok száma negyedével – összesen hat osztállyal – nőtt, azonban 2009-től kezdődően évről évre csökkent számuk, így 2013-ban 19 osztály indult a KSH adatbázisa szerint. A tanulók létszáma arányosan változott az osztályok számával, összességében tíz év alatt ötödével esett vissza a diákok száma a nappali oktatásban. A középiskolai felnőttoktatásban részt vevő tanulók száma erősen ingadozott az adatok alapján, 2013-ban összesen 41 fő vett részt ilyen jellegű képzésben. A hátrányos helyzetre vonatkozóan kizárólag a 2012-es és 2013-as tanévekre vannak elérhető információk: ezek alapján a gimnáziumi képzésben résztvevőknél nyolc főről nullára, a szakközépiskolai tanulók esetében 22-ről 17 főre csökkent a hátrányos helyzetű diákok száma, míg a szakiskolai és speciális szakiskolai tanulóknál öt százalékkal, 59-ről 62 főre emelkedett a jogszabály alapján hátrányos helyzetűnek minősített diákok száma (8. táblázat).
2003 Középisk. osztályok száma a nappali oktatásban
2009
2010
2011
2012
Változás [%]
2013
24
30
28
27
25
19
-20,83
608
673
312
592
572
478
-21,38
77
29
62
14
21
41
-46,75
Hátrányos helyzetű gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban
8
0
-100,00
Hátrányos helyzetű szakközépiskolai tanulók száma a nappali oktatásban
22
17
-22,73
Hátrányos helyzetű szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma a nappali oktatásban
59
62
5,08
Középisk. tanulók száma a nappali oktatásban Középiskolai felnőttoktatásban tanulók száma
8. táblázat: A középfokú oktatásra vonatkozó főbb adatok (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
22
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya hazánkban elmarad az Európai Unió legtöbb tagországához viszonyítva, így ennek tükrében örvendetes tény, hogy a 2001-es és 2011-es népszámlálások között közel felével nőtt az egyetemi, főiskolai, vagy egyéb oklevéllel rendelkező, 25 éves és idősebb népesség aránya Magyarországon. A Szentgotthárdi járásban azonban mind az felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma, mind a növekedés mértéke elmarad az országos értékekhez viszonyítva, amely azt jelenti, hogy – bár javulás tapasztalható e téren – a továbbiakban nőnek a területi különbségek. Érdemes megfigyelni, hogy míg az alapszintű végzettség tekintetében a nők esetében jelentkezett kedvezőtlenebb érték, addig a felsőfokú végzettségnél fordított kép jelenik meg országosan és járási szinten is: a férfiak 18,2, illetve 8,8 százaléka, a nőknek 19,7, illetve 11,3 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Települési szinten a százalékos érték és a növekedés intenzitásában is jelentős differenciáltság jelentkezik, azonban szignifikáns mértékű csökkenés kizárólag Kétvölgy településen jelentkezett. Összességében örvendetes tény, hogy – még ha kis mértékben is, de – minden településen emelkedett az egyetemi, főiskolai, vagy egyéb oklevéllel rendelkező népesség aránya (9. táblázat).
Területi egység
Összesen, Összesen, 2001 [%] 2011 [%]
Férfiak, 2011 [%]
Nők, 2011 2011/2001 [%] [%]
Alsószölnök
4,3
5,2
3,7
6,8
21,5
Apátistvánfalva
4,3
9,5
10,3
8,8
121,1
Csörötnek
2,6
5,7
5,2
6,1
117,7
Felsőszölnök
3,5
6,5
4,8
8,1
85,1
Gasztony
2,7
5,8
5,1
6,5
114,5
Kétvölgy
5,1
4,4
5,9
2,5
-13,8
Kondorfa
1,9
4,6
5,0
4,2
140,9
Magyarlak
5,6
8,4
6,8
9,9
50,3
Nemesmedves
9,1
9,1
14,3
0,0
-0,1
Orfalu
7,5
8,5
9,1
8,0
13,5
Rábagyarmat
5,1
7,2
6,3
8,0
41,4
Rátót
6,8
8,5
6,4
10,5
24,5
Rönök
2,2
2,9
3,8
1,9
31,1
Szakonyfalu
3,6
5,8
3,4
8,1
61,4
Szentgotthárd
9,9
12,7
11,0
14,2
27,8
Vasszentmihály
4,7
7,9
6,7
9,0
68,6
Szentgotthárdi járás
7,3
10,1
8,8
11,3
38,5
12,7
19,0
18,2
19,7
49,6
Magyarország
9. táblázat: Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkező, 25 éves és idősebb népesség a megfelelő korúak százalékában, nemek szerint (adatforrás: Népszámlálás 2001, 2011)
23
3.3.
Munkanélküliség, foglalkoztatottság
Adott térség munkaerő-piaci pozícióját, gazdasági erejét, valamint közvetett módon a társadalmi stabilitást bizonyos szempontból jól tükrözi az ott nyilvántartott álláskeresők száma, illetve aránya. A Szentgotthárdi járás egészét tekintve jól lekövethetők az elmúlt évtized társadalmi, gazdasági, valamint foglalkoztatáspolitikai eseményei, intézkedései. 2003 és 2009 között összességében több mint 50 százalékkal nőtt az álláskeresők száma, amely elsősorban 2008 és 2009 között zajlott le. Ez egyértelműen a 2008–2009-es gazdasági világválság, valamint az ehhez kapcsolódó kormányzati intézkedések következménye. Ezen folyamat az Európai Unió legtöbb tagországában hasonlóan ment végbe. 2009-től kezdődően javuló tendencia jellemző, évről-évre csökken az álláskeresők száma: a 2009 és 2013 közötti időszakban 912 főről 391 főre csökkent a nyilvántartott személyek száma, amely 57 százalékos javulást jelent. Ennek oka többrétű: egyrészt a válság, valamint annak hatásai enyhültek, amely a munkanélküliségre is jelentős hatással volt, másrészt szakpolitikai szinten megerősödött a közfoglalkoztatás hangsúlyosabbá tételének igénye. Ennek következtében a statisztikában jelentős javulás figyelhető meg: az utóbbi években a nyilvántartott álláskeresők száma jóval a tíz évvel korábbi szint alatt van. Települési szinten, a 2013-as adatokat vizsgálva jól látható, hogy a munkanélküliek arányában közepes mértékű szórás tapasztalható. A legmagasabb arányban Nemesmedvesen vannak jelen munkanélküliek, azonban ez mindössze két lakost takar. Ha a lakosságszámot nagyobb súllyal vesszük figyelembe, a legjelentősebbnek Rönök községben tekinthető a nyilvántartott álláskeresők aránya, azonban 2009 óta itt is 40 százalékot meghaladó javulás volt tapasztalható. Az említett két községtől eltekintve az átlagos települési munkanélküliség (a teljes lakosságra vetítve) három százalék, míg a járás egészére vonatkoztatott érték 2,6% (10. táblázat).
2003
Alsószölnök Apátistvánfalva Csörötnek Felsőszölnök Gasztony Kétvölgy Kondorfa Magyarlak Nemesmedves Orfalu Rábagyarmat Rátót Rönök Szakonyfalu Szentgotthárd Vasszentmihály Szentgotthárdi járás Vas megye Magyarország
2009
2010
2011
2012
2013
Munkanélküliek száma a lakosság arányában, 2013 [%]
16 14 41 32 18 2 25 34 0 3 33 12 25 27 280 25
35 28 77 50 34 3 23 63 5 2 54 12 61 40 396 29
25 21 78 45 30 3 40 44 3 1 34 7 60 34 312 31
20 13 48 36 16 1 21 38 3 4 29 5 54 29 219 10
17 10 43 33 19 4 15 23 1 3 26 5 37 22 199 7
8 5 41 28 15 6 13 23 2 1 23 10 35 10 158 13
2,11 1,23 4,58 4,88 3,34 4,69 2,53 3,03 8,33 1,43 2,97 3,61 8,03 2,64 1,82 3,67
587 6 694 359 939
912 12 982 604 575
768 10 406 591 278
546 8 294 552 308
464 8 594 569 261
391 6 489 414 273
2,59 2,55 4,19
10. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők száma (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
24
A 7. ábra a 2013-ban nyilvántartott álláskeresők területi eloszlását szemlélteti a munkaképes korú lakossághoz viszonyítva. Ez alapján jól látszik, hogy a központhoz közelebb fekvő, alapvetően kedvezőbb ingázási feltételeket biztosító településeken jelentkezett alacsonyabb mértékű munkanélküliség. Ez elsősorban a Szentgotthárdtól délnyugatra fekvő településekre – Alsószölnök, Szakonyfalu, Apátistvánfalva és Orfalu – vonatkozik. Kedvezőtlenebb érték jellemző a központi településtől távolabb fekvő Felsőszölnökön (7,1%) és Kétvölgyön (7,4%), valamint a várostól északkeletre található Rönök (11,4%) és Nemesmedves (13,3%) településeken. Összességében viszont a járás egészére vonatkoztatott, 3,9 százalékos érték jóval kedvezőbb helyzetet feltételez az országos, 6,3 százalékos munkanélküliséghez viszonyítva.
7. ábra: A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában, 2013 (forrás: TeIR – KSH-TSTAR) Amennyiben a nyilvántartott álláskeresők nemi összetételét is figyelembe vesszük, úgy kijelenthető, hogy a referencia-időszak során átlagosan húsz százalékkal volt alacsonyabb a női álláskeresők aránya. Ezen eltérés időben kisebb mértékben ingadozott, azonban a gazdasági válság ideje alatt jóval nagyobb volt a különbség, ekkor 25-35%-kal volt kevesebb női álláskereső. Kérdés, hogy az arány eltolódása valóban a válság hatása, vagy az alacsony elemszámból következő statisztikai hibajelenség. Összességében elmondható, hogy átlagosan a női és férfi álláskeresők egymáshoz viszonyított aránya 44,7 és 55,3% volt a referencia-időszak során (8. ábra).
25
1000 900 800 355
700 600 500 400
331 Nő 276
222
300 200 100
242 557
Férfi 184
437 311
304
242
207
2012
2013
0 2003
2009
2010
2011
8. ábra: A járásban nyilvántartott álláskeresők száma nemenkénti bontásban (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR) Az aktív korú népességen belüli foglalkoztatottak arányára kizárólag a népszámlásokból áll rendelkezésre „megbízható” pontosságú adat, azonban ezt is feltételekkel kell kezelni, mivel az adatok forrása önbevalláson alapul. A 2011-es évben a Szentgotthárdi járásban 58,4% volt a foglalkoztatási ráta, amely az országos szintnél 0,5 százalékkal magasabb. A területi eloszlás kismértékben korrelál a nyilvántartott álláskeresők vizsgálatánál látottakkal, azonban kevésbé „szabályos” kép jelentkezik: elsősorban a járási központ, valamint a környező településeken magasabb a foglalkoztatottak aránya, azonban „szigetszerűen” jelennek meg az átlagostól szignifikánsan eltérő helyzetű települések. Ilyen például Rátót, ahol a járásinál 8,7 százalékkal magasabb érték jelentkezett, miközben Nemesmedvesen nulla százalékos a foglakoztatás (9. ábra).
9. ábra: Foglalkoztatottak aránya a 15–64 éves népességen belül, 2011 (forrás: TeIR – Népszámlálás 2011)
26
A 10. ábra a Szentgotthárdi járásban regisztrált álláskeresők végzettség szerinti összetételét mutatja be a referencia-időszakra vonatkozóan. Ez alapján jól látható, hogy a regisztrált személyek létszámától, valamint az időtől függetlenül az álláskeresők több mint kilencven százalékát az általános iskolai, a szakmunkás, valamint szakközépiskolai, technikumi, vagy gimnáziumi végzettséggel rendelkezők teszik ki. Ez természetesen szoros kapcsolatban áll az adott végzetséggel rendelkezők teljes létszámával azonban az arányokban jelentős eltérés tapasztalható. Míg a 25 évesnél idősebb lakosság több mint tíz százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, addig az 15–64 álláskeresőknek csupán átlagosan 1-3 százaléka rendelkezik főiskolai, egyetemi, vagy egyéb oklevéllel. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők létszáma 15 és 23 fő között ingadozott a vizsgált években, míg a szakiskolai végzettségű lakosok esetében ez a szám 6 és 9 között ingadozott.
1000 Egyetemi
900 800
Főiskola
230
700
187
Szakközépiskola, technikum, gimnázium
600 500
146
357 280
400 300
236
119 92
191 167
200 100
Szakiskolai
124
264 171
248
179
Szakmunkás
135
Általános iskolai végzettséggel
136
123
Nyolc osztálynál kevesebb
2012
2013
0 2003
2009
2010
2011
10. ábra: Az álláskeresők száma iskolai végzettségük szerint, 2003–2013 (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
A nyilvántartott álláskeresők korösszetételének vizsgálata során kiegyenlítettebb kép mutatkozik, azonban meg kell jegyezni, hogy általánosságban az idősebb korosztályokból kikerülő – jelen esetben az 51 évesnél idősebb – álláskeresők összesített létszáma jóval magasabb, mint a fiatal, illetve pályakezdő álláskeresőké. Természetesen a demográfiai vizsgálatok alapján ismeretes, hogy a két korosztály teljes létszámában is jelentős eltérés tapasztalható, azonban munkaerő-piaci szempontból e két csoport a legérzékenyebb a társadalmi-gazdasági változásokra, így a következőkben ezen bontás szerint kerül bemutatásra helyzetük (11. ábra).
27
1000 900
61-X
87
800
56-60
127
93
700 105
600
41-45
96
400
200
111
100
126
0
23
92
67
84
87
70
67
84
69
45 43 51 52 48 50 17 2012
87
112
300
46-50
124
113
500
51-55
93
59 57 66 56 13 2011
88 83 19 2010
2009
36-40 31-35 63 50 36 39 53 32 49 37 13 2013
26-30 21-25 19-20 0-18
11. ábra: Az álláskeresők száma életkoruk szerint (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
A 25 évesnél fiatalabb nyilvántartott álláskeresők száma 2009 óta folyamatosan csökken. 2013-ban 157 főt regisztráltak, míg 2013-ban már csak 53 fő volt nyilvántartva, amely összességében kétharmados csökkenést jelent. A csökkenés oka nagyrészt megegyezik a korábban már említettekkel, azonban meg kell jegyezni, hogy a fiatalabb korosztályt erőteljesebben érintette a válság hatása: elhelyezkedésüket hátráltatta, hogy az elérhető álláshelyek jelentős részét a már nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkezők töltötték be. A csökkenésben szerepet játszhat még a korosztály csökkenő létszáma is (12. ábra).
157 160 140 120
103
100
69
80
68 53
60 40 20 0 2009
2010
2011
2012
2013
12. ábra: A fiatal (0-25 év) nyilvántartott álláskeresők száma (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
28
Érdemes megemlíteni, hogy az országos és megyei folyamatokkal szemben a 0–25 éves álláskeresők aránya jelentős mértékben csökkent a Szentgotthárdi járásban: míg országosan és megyei szinten is 0,4 százalékkal nőtt az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk, addig a vizsgált területen 3,6 százalékos csökkenés jelentkezett. Összességében 4,6 százalékkal alacsonyabb a fiatal álláskeresők aránya a magyarországi értékhez viszonyítva (11. táblázat).
Szentgotthárdi járás Vas megye Magyarország
2009 17,2% 17,5% 17,8%
2013 13,6% 17,9% 18,2%
11. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből a 0–25 év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR) A fiatal álláskeresők területi eloszlásának vizsgálata előtt meg kell jegyezni, hogy a kisebb települések jelenléte miatt az eredmény sok esetben „torzít”. Erre jó példa Orfalu és Nemesmedves települések: előbbinél a legmagasabb, 33 százalékos fiatalkori munkanélküliség jelentkezett, azonban ez mindössze azt jelenti, hogy három álláskeresőből egy fő 25 évesnél fiatalabb; míg Nemesmedvesen nincsen fiatal álláskereső, tehát a vizsgált évben jelenlévő egyetlen munkanélküli idősebb volt ennél. Ennek fényében kizárólag az 500 főnél népesebb településeket vesszük figyelembe: ezen településeken – Rábagyarmat kivételével – mindenhol alacsonyabb a 25 évesnél fiatal álláskeresők aránya az országos értékhez viszonyítva (13. ábra).
13. ábra: 25 év alatti nyilvántartott munkanélküliek aránya az összes munkanélküli százalékában, 2013 (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
29
A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma a korábbiakban látottakkal hasonlóan alakult 2009 és 2013 között. Számuk a 2011 és 2012 közötti időszaktól eltekintve csökken, így a 2009-es 55 főhöz viszonyítva 2013-ban már csak 29 fő volt nyilvántartva az adott időpontban. A nők aránya az összes álláskeresőnél látottakhoz viszonyítva még alacsonyabb, átlagosan a pályakezdő álláskeresők 34,2 százaléka nő (14. ábra). 60 50
30
19
40 19
30 20
13
36
10
Nők
11 9
24
20
24
2010
2011
2012
Férfiak
16
0 2009
2013
14. ábra: A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma, nemek szerinti bontásban (forrás: TEIR)
A csökkenő tendencia ellenére a pályakezdő álláskeresők részaránya hat százalékról 7,4 százalékra nőtt, amelynek oka az összes álláskereső számának nagyobb mértékű csökkenése. A folyamat megyei és országos szinten is kimutatható a 2009-es és 2013-as adatokat figyelembe véve, azonban a Szentgotthárdi járásban még mindig jóval alacsonyabb ezen célcsoport részaránya: az országoshoz viszonyítva 5,2, a megyeihez képest pedig 4,4 százalékkal (12. táblázat).
Szentgotthárdi járás Vas megye Magyarország
2009 6,0% 7,4% 8,4%
2013 7,4% 11,8% 12,6%
12. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből a pályakezdő álláskeresők aránya (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR) Az 51 évesnél idősebb korosztály esetében szintén csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 2009 és 2013 között. Ez alól kivételt képez 2010, amikor az előző év azonos időszakához viszonyítva hárommal több főt regisztráltak álláskeresőként. 2010 és 2011 között jelentős mértékű, 28 százalékos csökkenés jelentkezett, majd ezt követő években kettő, illetve további 28 fővel csökkent az 51 évesnél idősebb álláskeresők száma (15. ábra).
250
218
221
200
159
157 129
150
31
100
50
0 2009
2010
2011
2012
2013
15. ábra: A nyilvántartott álláskeresők közül az 51-X év közöttiek száma (forrás: TEIR)
Ahogy a pályakezdő álláskeresőknél, úgy az idősebb korosztályoknál is nőtt az álláskeresőkön belüli részarány a csökkenő létszám ellenére. 2009 és 2013 között az emelkedés mértéke 9,1% volt, amely a megyei és országos növekmény mértékét is meghaladja. 2013-ban az összes álláskereső mintegy harmada volt 51 évesnél idősebb, amely a Vas megyei értéknél 5,5, míg az országosnál nyolc százalékkal magasabb. Ez alapján kijelenthető, hogy – habár csökkent az idősebb álláskeresők létszáma –, a fiatalokhoz képest kevésbé kedvező az elhelyezkedési lehetőségük. Ez valószínűleg összefüggésbe hozható az átlagosan alacsonyabb végzettségükkel is (13. táblázat).
Szentgotthárdi járás Vas megye Magyarország
2009 23,9% 22,3% 18,6%
2013 33,0% 27,5% 25%
13. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből az 51-X év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR) A területi vizsgálat során továbbra is érvényes az alacsony elemszámból fakadó statisztikai „torzítás”, így a következőben szintén csak az ötszáz főnél népesebb települések – Szentgotthárd, Csörötnek, Rábagyarmat, Magyarlak, Felsőszölnök ás Kondorfa – kerülnek figyelembevételre. Ez alapján Szentgotthárdon mindhárom területi szinthez – országos, megyei és járási – képest kedvezőbb arány jelentkezett. Csörötneken kiemelkedő, 65,5 százalékos az 51 évesnél idősebb álláskeresők részaránya, míg Felsőszölnökön szintén magas, 45 százalékos ezen mutató értéke. Magyarlakon 34,3, Rábagyarmaton 31,8, míg Kondorfán 23,5 százalék az idősebb korosztály aránya az álláskeresők között (16. ábra).
32
16. ábra: A 45 év feletti nyilvántartott álláskeresők aránya az összes munkanélküli százalékában, 2013 (forrás: TeIR – KSH-TSTAR) Munkaerő-piaci szempontból a valós problémát sok szempontból a hosszú távú munkanélküliség jelenti. Egyes fejlettebb, elsősorban gépjárműipari profillal rendelkező térségekben országos szinten magasnak tekinthető a munkanélküliség, azonban a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma rendkívül alacsony, azaz az elhelyezkedés lehetősége jóval nagyobb. 2003 és 2009 között a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma jelentős mértékben, közel 88 százalékkal emelkedett, részben a korábban már említett okokból kifolyólag. Ahogy az összes munkanélkülinél, a válság „csillapodásával”, valamint a közfoglalkoztatás erősítésével ezen csoport esetén is folyamatosan csökkenő tendencia jellemző. 2009 és 2013 között 67,6 százalékkal lett kevesebb a 180 napnál régebb óta munkát kereső lakosság száma. Érdemes megfigyelni, hogy 2012ig jellemzően kevesebb nő tartozott ezen csoportba, azonban 2013-ban már fordított helyzet áll fenn (17. ábra).
600 500 189
400
200 100
Nők
172
300 138
97
335 224
141
86
137
97
84
2011
2012
2013
0 2003
2009
2010
Férfiak 96
17. ábra: A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya 2009-hez képest jelentős mértékben, 12,9 százalékkal emelkedett, miközben megyei és országos szinten is csökkenés jelentkezett. Ennek oka azonban a rövidebb ideje munkát keresők számának jelentős mértékű csökkenése, tehát az adatok alapján feltételezhető trend csupán látszólag negatív irányú, mivel a valóságban mindkét csoport létszáma csökkent, csupán egymáshoz viszonyított arányuk változott meg. Összességében a járásra jellemző 43,5 százalékos érték, valamint a Vas megyére vonatkoztatott 44,9 százalékos arány alacsonyabb az országra jellemző adatnál (14. táblázat). Szentgotthárdi járás Vas megye Magyarország
2009 30,6% 50,1% 53,4%
2013 43,5% 44,9% 49.9%
14. táblázat: a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma az összes regisztrált munkanélküli arányában (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR) A 180 napnál hosszabb ideje regisztrált álláskeresők aránya – elsőre talán meglepőnek tűnhet, de – a járási központhoz közel fekvő településeken magas, éppen ott, ahol korábban alacsony munkanélküliségről volt szó. Természetesen a magyarázat egyszerű: ezen településeken a kedvezőbb lehetőségek következtében kevés az álláskeresőként regisztrált lakos, azonban esetükben valamilyen okból – pl. alacsony képzettség, végzettség – kifolyólag nehéz az elhelyezkedés, tehát összességében az alacsony elemszámhoz így magas arányszám párosul. Ennek következtében a 2013-as évben Apátistvánfalván és Orfalun nyilvántartott tíz, illetve három fő munkanélküli mindegyike 180 napnál hosszabb ideje nem helyezkedett el (18. ábra).
18. ábra: A 180 napnál hosszabb ideje nyilvántartott álláskeresők aránya az összes munkanélküli százalékában, 2013 (forrás: TeIR – KSH-TSTAR)
33
A nyilvántartott és regisztrált álláskeresők különböző támogatásokban részesülhetnek a jogszabályi alapon meghatározott jogosultsági helyzetüktől függően. A következőkben ezen támogatási formák, valamint a Szentgotthárdi járásban regisztrált álláskeresők által igénybe vett támogatások mennyiségi jellemzői kerülnek bemutatásra. Az álláskeresési segélyre a korábbi szabályozás alapján azok a nyilvántartott álláskeresők jogosultak, akik:1 -
minimum 180 napra megállapított álláskeresési járadékukat kimerítették; akik minimum 200 napot munkaviszonyban töltöttek az álláskeresést megelőző 4 évben; legfeljebb 5 évvel állnak a nyugdíjazás előtt.
2009 IV. negyedévéhez viszonyítva 2012 ugyanezen időszakára 95 százalékkal, 141-ről 7 főre csökkent az álláskeresési segélyben részesülők száma. Ennek oka csak részben magyarázható a munkanélküliek számának csökkenésével, mivel a támogatás megítéléséhez szükséges három fő kritérium közül az első két csoportba tartozó munkanélküliek 2011 szeptembere óta nem jogosultak az álláskeresési támogatás igénybe vételére (CSERES-GERGELY ZS. – MOLNÁR GY. 2014). 2012 óta kismértékű növekedés tapasztalható az elérhető adatok alapján (19. ábra).
160
141
140
110
120 100 80 60 40
18 7
20
14
21
0 2009. IV. negyedév
2010. IV. negyedév
2011. IV. negyedév
2012. IV. negyedév
2013. IV. negyedév
2014. IV. negyedév
19. ábra: Az álláskeresési segélyben részesülők száma (adatforrás: TeIR – NMH/NGM)
1
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom
34
Az álláskeresési segélyben részesülők aránya a válságból való kilábalás, illetve főként a 2011-es módosítás hatására 9,6 százalékkal, 13,2 százalékról 3,6 százalékra csökkent 2009 és 2014 között. Míg korábban az országos értéknél 2,8 százalékkal, valamint a megyeinél 1,3 százalékkal magasabb érték jelentkezett, addig 2013-ra a százalékos értéken túl a különbségek is csökkentek, így az országosnál 0,3 százalékkal volt magasabb az álláskeresési segélyben részesülök aránya a Szentgotthárdi járásban (15. táblázat). 35
Szentgotthárdi járás Vas megye Magyarország
2009 13,2% 11,9% 10,4%
2013 3,6% 5,8% 3,3%
15. táblázat: Álláskeresési segélyben részesülők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (adatforrás: TeIR – NMH/NGM)
A korábbi szabályozás értelmében álláskeresési járadékra azok a nyilvántartott álláskeresők jogosultak, aki2: -
nyilvántartott álláskereső; az álláskeresővé válást megelőző 5 évben legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezett; rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult és táppénzben nem részesül; munkát akar vállalni, de az önálló álláskeresése eredménytelen volt és az állami foglalkoztatási szerv sem tudott megfelelő munkahelyet találni.
2014. IV. negyedévében 48 fő járadékra jogosult munkanélküli élt a Szentgotthárdi járásban. Ez az adat jelentősen alacsonyabb 2009. azonos időszakára vonatkozó értékhez viszonyítva, amikor is 244 fő volt járadékra jogosult (20. ábra). Ezen mutató nagyarányú csökkenése – ahogyan az álláskeresési segély esetében is – részben a szigorodó jogosultsági feltételek miatt következett be: a korábbi öt év helyett három éven belül kell legalább 360 napos munkaviszonnyal rendelkezni, valamint a 90 napra – a korábbi időtartam harmadára – csökkent a járadék folyósításának időtartama. Mindemellett az ellátás összege is lecsökkent: az elérhető legmagasabb összeg a minimálbér száz százaléka, a korábbi 120% helyett (CSERES-GERGELY ZS. – MOLNÁR GY. 2014).
2
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom
244 250 200
147 150
103
36
100
58
57
48
50 0 2009. IV. negyedév
2010. IV. negyedév
2011. IV. negyedév
2012. IV. negyedév
2013. IV. negyedév
2014. IV. negyedév
20. ábra: A járadékra jogosult nyilvántartott álláskeresők száma (adatforrás: TeIR – NMH/NGM) 2009 és 2013 között a járadékra jogosult álláskeresők aránya a korábban már említett okokból kifolyólag jelentős mértékben lecsökkent. 2013-ban a Szentgotthárdi járásban, valamint Vas megyében 14,6 százalék volt a nyilvántartott álláskeresőkön belüli részarányuk, amely 12,2, illetve 22,1 százalékkal alacsonyabb a 2009-es adathoz viszonyítva. Mindeközben országos szinten mindkét évben alacsonyabb volt részarányuk (16. táblázat).
Szentgotthárdi járás Vas megye Magyarország
2009 26,8% 36,7% 24,3%
2013 14,6% 14,6% 9,5%
16. táblázat: Járadékra jogosult álláskeresők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (adatforrás: TeIR – NMH/NGM) A rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek csoportjába azok tartoznak bele3, akik a munkanélküli ellátásra való jogosultsági idejüket kimerítették, és akiknek a települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapított meg. A támogatás mértéke jelentősen csökkent, mivel korábban a nettó minimálbérhez volt kötve a támogatás felső korlátja (CSERES-GERGELY ZS. – MOLNÁR GY. 2014). A rendszeres szociális segélyben részesülők száma a Szentgotthárdi járásban a IV. negyedéves adatok alapján 2010 és 2014 között – a 2013-as évtől eltekintve – szintén jelentős mértékben csökkent. Míg 2010-ben 154 lakos részesült szociális segélyben, addig 2014-ben már csak 59 esetén állt fent a jogosultság, illetve vette igénybe a segélyt (21. ábra).
3
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom
160
154 128
124
140
110
120 100 80
59
60 40 20 0 2010. IV. negyedév
2011. IV. negyedév
2012. IV. negyedév
2013. IV. negyedév
2014. IV. negyedév
21. ábra: A rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek száma (adatforrás: TeIR – NMH/NGM) A rendszeres szociális segélyben részesülők aránya 2009 és 2013 között összességében minden területi szinten emelkedett. Ennek oka, hogy a jogosultak száma kisebb mértékben csökkent az összes álláskeresőhöz viszonyítva. 2013-ban a Szentgotthárdi járásban a munkanélküliek 32,7 százaléka részesült ilyen jellegű segélyben, amely megközelítette az adott évre vonatkozó országos értéket, azonban a megyeinél 7,9 százalékkal magasabb volt (17. táblázat). Szentgotthárdi járás Vas megye Magyarország
2009 16,9% 14,5% 28,1%
2013 32,7% 24,8% 34,8%
17. táblázat: Rendszeres szociális segélyben részesülő álláskeresők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (adatforrás: TeIR – NMH/NGM)
3.4.
Közművelődési helyzetkép
Adott térség társadalmának életminőségét jelentősen befolyásolja a kulturális élet színvonala és annak elérhetősége. A jelenség természetesen több oldalról is megközelíthető: egyfelől már maguk a kultúra iránt támasztott igények is tükrözik a lakosság életszínvonalát, másfelől a kínálati oldal is jellemzi az ott élők átlagos életminőségét. Az is nyilvánvaló, hogy a település funkciójától függően eltérő a közművelődés és kultúra helyben elérhető formája, „minősége”. Települési szinten a tudáshoz és információkhoz való hozzáférést a települési könyvtárak biztosítják. A következőkben a kultúrához és közművelődéshez kapcsolódó intézmények, események statisztikai szemléletű bemutatására kerül sor.
37
A Szentgotthárdi járásban minden település rendelkezik könyvtárral. Ezek állományának nagysága a települések lakosságszámától és az intézmény lehetőségeitől függően eltérő. A nyilvános könyvtárak egységeinek száma – a leltári állomány alapján – 2003 és 2009 között közel negyven százalékkal, 87 151-ről 50 698 darabra csökkent. A KSH adatbázisa alapján 2010 óta – ha csak kis mértékben is, de – évről-évre nő a járási állomány nagysága (22. ábra).
38
90 000 80 000 70 000 60 000 50 000
87 151
40 000 30 000
50 698
50 432
51 872
52 570
52 631
2009
2010
2011
2012
2013
20 000 10 000 0 2003
22. ábra: A nyilvános könyvtárak egységeinek száma – leltári állomány (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
A keresleti oldal felől megközelítve érdemes áttekinteni a könyvtárakba beiratkozott olvasók számának alakulását. 2003-ban és 2009-ben gyakorlatilag megegyezett a beiratkozott olvasók száma – amely természetesen nem jelenti azt, hogy a köztes időszakban ne történt volna ingadozás –, míg 2009 és 2013 között 2 523-ról 3 427-re emelkedett számuk, amely 35,6 százalékos növekedést jelent (23. ábra). Amennyiben a beiratkozott olvasók számát a lakosságszámhoz viszonyítjuk, 2013-ban a Szentgotthárdi járás népességének 22,5 százaléka rendelkezett könyvtári olvasójeggyel. A legmagasabb arány Nemesmedves (80,8%), Orfalu (44,8%) és Szentgotthárd (30,3%) településeken jelentkezett, míg a legalacsonyabb részarány Apátistvánfalván (5,4%) Csörötneken (6,4%), valamint Rátóton (7,7%) volt. Ezen településektől eltekintve a települési átlag 13,8% volt a 2013-as évben.
3 500 3 000 2 500 2 000 1 500
2 523
2 527
3 069
2 691
3 285
3 427
1 000 500 0 2003
2009
2010
2011
2012
2013
23. ábra: A települési könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
A Szentgotthárdi járásban állandó kiállítással rendelkező múzeum Felsőszölnökön, valamint Szentgotthárdon található. Előbbi településen az Egyháztörténeti Múzeum, míg a járási központban a Móra Ferenc Városi Könyvtár és Múzeum – más néven Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Múzeum – található. Az intézmények látogatószáma ingadozott 2009 és 2013 között, ám összességében növekvő trendről beszélhetünk. Az Egyháztörténeti Múzeum látogatóinak száma 2010 és 2012 között közel háromszorosára nőtt, míg 2013-ra nagyjából ezer fős visszaesés jelentkezett. A Pável Ágoston Múzeum látogatóinak száma a gyengébb 2011-es adattól eltekintve általánosságban növekedett a referencia-időszak során; 2013-ban a KSH adatai szerint összesen 2 307 látogatót fogadott (24. ábra).
6 000 5 000 4 000
2 124
3 000
2 307
2 000
1 712
691 2 791
1 000
1 893 956
0
1 718
1 610
0 2009
2010
Egyháztörténeti Múzeum
2011
2012
2013
Pável Ágoston Múzeum
24. ábra: Múzeumi látogatók száma a Szentgotthárdi járásban (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
39
A közművelődési programoknak és kulturális szolgáltatásoknak a legtöbb község esetében elsősorban a közművelődési intézmények tudnak helyet adni. A Szentgotthárdi járásban 2010-ben 17 darab ilyen intézmény működött, míg 2013-ban 13. A KSH adatbázisa alapján a következő településeken szűnt meg, vagy került összevonásra ilyen jellegű intézmény: Gasztony, Vasszentmihály, Magyarlak, valamint Rönök. A kulturális rendezvények, valamint az azokon résztvevők száma változatosan alakult a Szentgotthárdi járásban. A bejelentett rendezvények száma 2009-ről 2010-re 233-ról 170-re csökkent, miközben a látogatók számában, jelentős mértékű, 31,4 százalékos emelkedés jelentkezett. A résztvevők száma 2011-ig tovább emelkedett, majd 2012-ben, valamint 2013-ban csökkent számuk. A rendezvények száma ezekben az években 169 és 203 között ingadozott. Az utolsó vizsgált év alapján a legtöbb rendezvény – összesen 64 esemény – Szentgotthárdon került megrendezésre, míg a többi településen átlagosan nyolc rendezvény lett bejelentve (25. ábra).
250
45 000 40 000
200
35 000 30 000
150
25 000 20 000
100
15 000 10 000
50
5 000 0
0 2009
2010
2011
Kulturális rendezvények száma
2012
2013
A rendezvényeken résztvevők száma
25. ábra: A kulturális rendezvények és az azokon résztvevők száma (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR) Hazánkban az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér (IKSZT) a teleházak és az E-Magyarország sokfunkciós szolgáltatásaira alapozva jöttek létre. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap segítségével – általában a régi épületek felújítása által – egy új, addig hiányzó funkciót ad az adott település számára. Az IKSZT könyvtári, ifjúsági klub és művelődési szerepet tölt be a település kulturális életében. A Szentgotthárdi járásban Csörötnek és Magyarlak községekben működik IKSZT4.
4
http://www.ikszt.hu/adatpublikaciok/mukodo-ikszt-k.html
40
3.5.
Lakhatáshoz és kommunális szolgáltatásokhoz köthető helyzetkép
Adott térség lakásállománya jelentős befolyással bír a lakosság életminőségére, valamint közvetett módon hatással lehet a térség gazdasági életére is. Mennyiségi aspektusa elsősorban településrendezési kérdéseket von maga után, míg a lakossági életkörülményt a minőségi jellemzők befolyásolják inkább. Ezek közé tartozik többek között a közművek kiépítettségi szintje, valamint a kommunális szolgáltatások minősége is. 41
A Szentgotthárdi járás lakásállománya 2003 és 2013 között kismértékben nőtt: 2003-ban 5 949 lakás szerepelt az adatbázisban, míg az utolsó vizsgált évben 6 124 volt számuk, amely összességében közel három százalékos növekményt jelent. 2009 és 2011 között gyakorlatilag stagnálás volt jellemző, a lakásállomány 6 103 és 6 136 között ingadozott. Összevetve a nagyobb térségi adatokkal hasonló tendencia jelentkezett, azonban az országos folyamatokra jellemző, hogy 2009 és 2013 között a járási értékhez viszonyítva nagyobb mértékű emelkedés zajlott le, valamint folyamatosan nő a lakásállomány nagysága (26. ábra).
6 200 6 150
6 124
6 126
6 136 6 103
6 121
6 100 6 050 6 000 5 950
5 949
5 900 5 850 2003
2009
2010
2011
2012
2013
26. ábra: A járás lakásállományának alakulása 2003-2013 között (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
Az épített lakások száma – statisztikai értelemben az adott tárgyévben használatba vételi engedélyt kapott lakások száma – 2003 és 2009 között közel felére esett vissza, így 2009-ben 45 lakás került bejegyzésre. A következő két évben rendkívül alacsony – összesen 29 darab – volt az épített lakások száma, amely részben a 2008–2009-es gazdasági világválság következtében bizonytalanná váló gazdasági- és társadalmi helyzetre vezethető vissza. Ezt követően 2012-ben a 2009-es szintre állt vissza az engedélyt kapott lakások száma, míg 2013-ban újabb, ám a korábbiaknál kisebb mértékű visszaesés jelentkezett. Természetesen a mutató jellegéből adódóan a rövid idősoros összehasonlításból egyértelmű következtetéseket nem szabad levonni. Összességében a vizsgált tíz év során 72,4 százalékos volt az épített lakások számában jelentkező visszaesés (27. ábra).
100 90
87
80 70 60
45
50
45
42
40 30
24
20
12
17
10 0 2003
2009
2010
2011
2012
2013
27. ábra: Az épített lakások száma (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR) A járásban élők életkörülményeiről a lakásállomány számából alapvetően nem tudunk következtetni, így érdemes más szemszögből is megvizsgálni a térségre jellemző lakhatási körülményeket. A lakások komfortfokozatáról a leghitelesebb információkat – az önbevallásos adatfelvétel ellenére – a népszámlálási adatok szolgáltatják: a 2011-es felmérés alapján a Szentgotthárdi járásban az alacsony komfortfokozatú, azaz félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakások aránya (12,5%) az összes lakás százalékában magasabb, mint az országos érték (9,3%). Érdemes azonban megemlíteni, hogy a két népszámlálás közötti időszakban jelentős mértékű javulás volt tapasztalható országos és járási szinten is: ennek mértéke 11%, illetve 10,7% volt (18. táblázat).
Szentgotthárdi járás Magyarország
2001 23,5% 20,1%
2011 12,5% 9,3%
18. táblázat: Az alacsony komfortfokozattal bíró lakások aránya az összes lakás százalékában (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR) Az alacsony komfortfokozattal bíró lakások aránya települési szinten erősen mozaikos, mind abszolút értékét, mind a két népszámlálás közötti változást tekintve. Amennyiben a Szentgotthárdi járás települési átlagát – amely nem összekeverendő a járás egészére vonatkoztatott értékkel – tekintjük (20,9%), a tizenhat településből hétnél jelentkezett magasabb arány. A legkedvezőtlenebb értékkel Kétvölgy (46,4%), Rönök (33,3%) és Orfalu (33,3%) községek rendelkeztek, míg a legalacsonyabb érték Szentgotthárd (6,2%), Magyarlak (9,6%) és Vasszentmihály (10,1%) településeken jelentkezett. Érdemes megjegyezni, hogy 2001 és 2011 között jelentős mértékű javulás volt tapasztalható e tekintetben: a járás teljes lakásállományát vizsgálva 46,6 százalékos volt az alacsony komfortfokozattal rendelkező lakások arányának csökkenése. Összességében a Szentgotthárdi járás minden településén erős javulás jelentkezett e tekintetben a két népszámlálás között eltelt időben, a legkisebb csökkenés mértéke is közel harminc százalékos volt (28. és 29. ábra).
70 60 50 40 30 20 10 0
28. ábra: Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, 2001 (Forrás: Népszámlálás 2001) 70 60 50 40 30 20 10 0
29. ábra: Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, 2011 (Forrás: Népszámlálás 2011)
A térség lakásállományának vizsgálatakor fontos megemlíteni, hogy a helyi esélyegyenlőségi programok (HEP) esetenként utalnak az alacsony energiatudatosságra, és a lakosságot egyre nagyobb mértékben érintő energiaszegénység miatt romló lakhatási körülményekre. Ezen problémák tovább mélyíthetik a nehéz anyagi körülmények között élők eladósodottságát, illetve tovább növelhetik a közüzemi tartozások szintjét. Szentgotthárd város önkormányzata tervei között szerepel a lakásállomány további növelése, amelyet egyrészről a Fecske Ház hiánya tesz indokolttá, másrészt pedig a térségbe érkező munkavállalók lakhatásának megoldása.
43
A lakosság számára egészséges ivóvíz biztosítása és annak könnyed elérése – mint alapvető emberi jog – magas prioritású feltételként jelenik meg az adott település számára. Megfelelő infrastrukturális feltételek mellett ennek legkézenfekvőbb módja a lakások és házak közüzemi ivóvízhálózatra való csatlakoztatásának biztosítása. A Szentgotthárdi járásban 2013-ban 5 956 lakás volt csatlakozva a vezetékrendszerhez, így a járás lakásainak 97,3 százalékában volt elérhető a vezetékes, tiszta és egészséges ivóvíz, amely az országos értékhez viszonyítva 2,9 százalékkal magasabb (29. ábra). A közcsatorna-hálózat elsődleges feladata a települések szennyvíz-, használt- és csapadékvizeinek elvezetése a legközelebbi szennyvíztisztító telepig, ahol a víz megtisztítására sor kerül. Ennek a közcsatorna-hálózatnak a kiépítettsége, minősége alapvetően határozza meg egy térség fejlettségi szintjét, azonban figyelembe kell venni, hogy egyes települések esetén nem gazdaságos, vagy a környezeti szempontok figyelembevétele mellett nem előnyös a rendszer kiépítése, így alternatív szennyvíz-elhelyezési, szennyvíz-kezelési megoldások alkalmazása javallott. A Szentgotthárdi járásban az összes lakás mintegy hetven százaléka, azaz 4 283 lakás volt rácsatlakoztatva a közüzemi szennyvíz gyűjtőhálózatra 2013-ban. 2003 és 2013 között összességében közel kétszeresére nőtt a járási arány, azonban a térségre vonatkoztatott mutató elmarad országos, 75 százalékos értéktől (30. ábra).
7 000 6 000
5 588
5 925
5 937
5 943
5 940
5 956
4 044
4 148
4 188
4 307
4 283
2009
2010
2011
2012
2013
5 000 4 000 3 000 2 000
2 169 1 000 0 2003
Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya
30. ábra: A közcsatorna-hálózatba és közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR) A 30. ábra a közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások arányának területi jellemzőit mutatja be. Jellemzően Szentgotthárdon, valamint a környező településeken található magasabb arányban olyan lakás, amely a KSH adatbázisa alapján nincs rákapcsolva a közüzemi ivóvízhálózatra. Alsószölnök, Szakonyfalva, Rönök, Vasszentmihály, valamint Szentgotthárd településeken kívül szinte mindenhol száz százalékos, vagy közel száz százalékos a bekapcsolt lakások aránya (31. ábra).
44
45
31. ábra: A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, 2013 (forrás: TeIR – KSH-TSTAR) A közcsatorna-hálózatra kapcsolt lakások arányának területi eloszlása viszonylag szabályos képet mutat. Elsősorban Szentgotthárdon, valamint a tőle keletre található községekben – Magyarlak, Csörötnek, Vasszentmihály, Rátót és Rábagyarmat – jelentkezett nyolcvan százalékot meghaladó érték 2013-ban. Felsőszölnökön, Kétvölgyön, Apátistvánfalván, Orfalun, Kondorfán, valamint Nemesmedvesen nincs kiépítve közcsatorna-hálózat, így legfőképpen ezen településeken érdemes megfontolni a már említett alternatív szennyvíz-elhelyezési, szennyvíz-kezelési megoldások fejlesztését, alkalmazását (32. ábra).
46
32. ábra: A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások (forrás: TeIR – KSH-TSTAR) A Szentgotthárdi járásban a rendszeres hulladékgyűjtés a lakások 84,5 százaléka esetében megoldott, amely 5,5 százalékkal magasabb a magyarországi értéknél. E tekintetben szintén a járási központjában, valamint az attól keletre található települések esetében jelentkezett magasabb százalékos érték: Szentgotthárd, Magyarlak, Rönök, Csörötnek, Vasszentmihály, Rátót, Rábagyarmat és Gasztony településeken volt magasabb nyolcvan százaléknál a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 2012-ben, míg a legalacsonyabb arány Felsőszölnökön (49,7%), Nemesmedvesen (53,8%) és Kétvölgyön (65,2%) jelentkezett az adott évre vonatkozóan (33. ábra).
47
33. ábra: A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, 2012 (forrás: TeIR – KSH-TSTAR) Szelektív hulladékgyűjtésbe a Szentgotthárdi járás lakásainak 81,2 százaléka van bevonva, mely jóval magasabb az országos 38,8 százalékos aránynál. Települési szinten a rendszeres hulladékgyűjtéshez hasonlóan Szentgotthárdon, valamint a járás keleti felében található településeken magasabb a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, míg Kétvölgyön, Orfaluban, Apátistvánfalván és Nemesmedvesen nulla százalékos arány jelentkezett. Ezeken a településeken elsősorban hulladékszigetek, vagy hulladékudvarok biztosítják a lakossági hulladék szelektív gyűjtésének lehetőségét (34. ábra).
48
34. ábra: A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, 2012 (forrás: TeIR – KSH-TSTAR)
3.6.
Jövedelmi viszonyok, életminőség
Az adófizetők száma országosan egy százalékkal nőtt 2003 és 2013 között, az utolsó vizsgált évben a lakosság közel 44 százaléka tartozott az adózók körébe, miközben Vas megyében több mint öt százalékkal csökkent számuk. A Szentgotthárdi járásban hasonló mértékű, 4,7 százalékos visszaesés jelentkezett. A területi összehasonlíthatóság érdekében az adózók számát a lakosságszámra vetítettük: ez alapján Magyarországon két százalékos növekedés jelentkezett, míg Vas megyében másfél százalékos csökkenés, amelyhez képest kedvezőbb képet mutat a vizsgált járásban jelentkező, 0,77 százalékos emelkedés. Érdemes megjegyezni, hogy megyei és járási szinten 2003 és 2009 között jelentős visszaesés jelentkezett, majd közepes mértékű emelkedés volt jellemző 2013-ig. Abszolút értékét tekintve az ezer lakosra jutó adófizetők száma az országos értékhez hasonló volt 2013-ban, azonban a megyeihez képest 9,2 százalékkal elmaradt (19. táblázat).
Területi egység Szentgotthárdi járás Vas megye Magyarország
2003 442 498 431
2009 430 484 432
2010 435 489 435
2011 433 488 435
2012 435 488 436
2013
Változás [%]
445 490 440
19. táblázat: Az ezer lakosra jutó adózók száma (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR, NAV SZJA)
0,77 -1,55 2,04
A térség lakosságának jövedelmi helyzetének bemutatása érdekében a következő – KSH adatbázisában is elérhető – statisztikai mutatók kerülnek elemzésre: -
az összevont adóalap összege, illetve az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem összege.
Az összevont adóalap mutatója a magánszemély által az adott adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb jövedelem összegét tartalmazza. A Szentgotthárdi járás lakosságának összesített adóalapja 2013-ban 12,28 milliárd forint volt. A 2009-es adathoz viszonyítva ez 42,8 százalékos növekedést jelent. A gazdasági válság ellenére 2009 és 2010 között nőtt az összesített adóalap összege, azonban 2011-ben 910 millió forinttal csökkent az említett forrásokból származó lakossági jövedelem. 2012-ben, majd 2013-ban újból emelkedett az adóalap összege (35. ábra).
14 11,65
11,95
12,28
11,04
12 10
11,83
8,60
8 6 4 2 0 2003
2009
2010
2011
2012
2013
35. ábra: Az összevont adóalap összege a Szentgotthárdi járásban (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR, NAV SZJA) Ha a 2003-as és 2013-as adatokat hasonlítjuk össze, látható, hogy a vizsgált egységek közül minden területi szinten emelkedett az összevont adóalap összege. A növekedés mértéke hazánkban 58,5% volt, amely meghaladja a Vas megyei 51 százalékos, valamint a Szentgotthárdi járásra vonatkozó 42,8 százalékos értéket. Összességében 2013-ban a Szentgotthárdi járás összevont adóalapjának összege a Vas megyei adóalap összegének 5,25 százalékát adta (20. táblázat).
2003 Szentgotthárdi járás Vas megye Magyarország
2013 8,60 154,77 5383,22
12,28 233,70 8532,05
20. táblázat: Az összevont adóalap összege [Mrd Ft] és változása (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR, NAV SZJA)
2013/2003 142,8% 151,0% 158,5%
49
Az adott térségre vonatkozó összevont alap és az ott élők számának hányadosa adja meg az egy főre jutó adóalap összegét. A mutató származtatásából kifolyólag a tendencia gyakorlatilag megegyezik az összevont adóalap vizsgálatánál látottakkal, azonban az egy főre vetített ősszeg valamelyest kézzelfoghatóbb eredményt szolgáltat, valamint a területi jellegű összehasonlítást is lehetővé teszi. Összege 2003 és 2009 között 536 272 forintról 754 729 forintra nőtt, amely több mint negyven százalékos emelkedést jelent. A gazdasági válságot követő csökkenéstől eltekintve 2013-ra további 7,3 százalékot nőtt az egy főre jutó adóalap összege (36. ábra). 50
900 000 754 729
800 000
779 617
777 587
809 932
720 653
700 000 600 000
536 272
500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 2003
2009
2010
2011
2012
2013
36. ábra: Az egy főre jutó adóalap összege a Szentgotthárdi járásban (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR, NAV SZJA) Ha az imént bemutatott adatokat a nagyobb térségi mutatókkal vetjük össze, látható, hogy a növekedés összesített mértéke elmarad a megyei, valamint az országos értéktől. 2003-ban a Szentgotthárdi járásban az egy főre jutó összeg még 1,16 százalékkal volt magasabb a Magyarország egészére vonatkoztatott értéknél, azonban a növekedés mértéke 9,1 százalékkal elmaradt a vizsgált tíz év során, így 2013-ban már a megyei, valamint az országos adathoz képest is alacsonyabb volt az egy főre jutó adóalap összege a vizsgált területen (21. táblázat).
2003 Szentgotthárdi járás Vas megye Magyarország
2013 536 272 578 717 530 119
809 932 906 811 848 838
2013/2003 151,0% 156,7% 160,1%
21. táblázat: Az egy főre jutó adóalap [Ft] és annak változása 2003 és 2013 között (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR, NAV SZJA)
Az egy főre jutó nettó belföldi jövedelem 2003 és 2009 között 45 százalékkal, 431 049 forintról 625 158 forintra nőtt. A gazdasági válság következtében kialakuló, illetve kiéleződő társadalmi és gazdasági problémák hatására a lakossági jövedelem is csökkent 2009 és 2010 között, azonban ennek mértéke viszonylag alacsony volt. A 2011 és 2013 között, több lépcsőben végrehajtott egykulcsos adóreform, valamint a válságból való lassú kilábalás hatására összességében nőtt a nettó lakossági jövedelem, azonban kérdés, hogy az egyes társadalmi csoportok esetében hogyan változott az adóterhelés mértéke (37. ábra). Egy – az Állami Számvevőszék honlapján is elérhető tanulmány szerint – országosan „összesen 2,5 millió adózónak átlagosan 75 ezer forinttal emelkedett az éves adója, 1,7 millió embernek átlagosan 364 ezer forinttal csökkent az adókötelezettsége, míg 132 ezer embernél az adóváltozás nem haladta meg az 1000 forintot. Az adóváltozás szempontjából a legnagyobb szerepe a jövedelem nagyságának volt, ezt követte az eltartott gyermekek száma. A legmagasabb jövedelmi tized hozzájárulása az összes adóbevételhez 61 százalékról 42 százalékra mérséklődött. Az adóreform eredményeképpen megvalósult 444 milliárd forintos adócsökkentés 74 százaléka a két legmagasabb jövedelemi tizedbe tartozó gyermektelen adózók nettó jövedelmét növelte. Az egy vagy két gyermeket nevelők 85 százalékának csökkent legalább 1000 forinttal az éves adója, míg a három vagy több gyermekesek esetében ez az arány csak 63 százalék. Ez utóbbi azzal magyarázható, hogy esetükben már korábban is járt egy kisebb mértékű adókedvezmény: mivel sokan közülük emiatt eddig sem fizettek adót, így az alsó hat jövedelemi tizedhez tartozó sokgyerekesek átlagos adókötelezettsége nem csökkent érdemben.” (TÓTH G. CS. - VIROVÁCZ P. 2013, P. 397) Annak ellenére, hogy az idézett tanulmány sok egyéb tényezőt nem vett figyelembe a vizsgálat során, kijelenthető, hogy elsősorban az alacsony jövedelmű lakosok nettó jövedelme csökkent, amely a leszakadó társadalmi rétegek esetében további problémákhoz vezethet.
700 000
625 158
615 238
621 695
2009
2010
2011
658 311
694 232
600 000 500 000
431 049
400 000 300 000 200 000 100 000 0 2003
2012
2013
37. ábra: Az egy főre jutó nettó belföldi jövedelem [Ft] (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR, NAV SZJA)
51
Az említett folyamatok mellett érdemes megemlíteni, hogy az egy főre jutó nettó jövedelem – az egy főre jutó adóalappal szemben – még mindig magasabb a Szentgotthárdi járásban, mint az ország egészére vetített mutató. 2003 és 2013 között járási és országos szinten is jelentős mértékű, 60-65 százalékos növekedés zajlott le, azonban ennek intenzitása alacsonyabb volt a Szentgotthárdi járásban, így e tekintetben az országos és járási érték közötti különbség csökkent. 2013-ban összességében 2,86 százalékkal volt magasabb az országos mutatóhoz viszonyítva a Szentgotthárdi járásban az egy főre jutó nettó belföldi jövedelem (22. táblázat). 52
Szentgotthárdi járás Magyarország
2003 431 049 408 836
2013 694 232 674 902
2013/2003 160,1% 165,1%
22. táblázat: Az egy főre jutó belföldi jövedelem és annak változása 2003-2013 között (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR, NAV SZJA) Az idősebb korosztályok helyzete szempontjából érdemes megvizsgálni az öregségi nyugdíjra vonatkozó adatokat. Az öregségi nyugdíj átlagos nagysága területileg, valamint nemek szerinti bontásban is eltérően alakul az országban. A 2011-es adatokat figyelembe véve a férfiak körében átlagosan több mint tizenhat százalékkal volt magasabb az öregségi nyugdíj összege a nőkhöz viszonyítva, amely különbség megyei szinten is hasonló mértékű. A Szentgotthárdi járásban kisebb, 11,6 százalékos eltérés jelentkezett. Az átlagos értékek Vas megyében mindkét nem esetén elmaradnak az országostól, a járásban pedig még alacsonyabb a statisztikai adatok alapján számított összeg: a nők esetében 88 981, míg a férfiaknál 99 259 Ft az átlagos öregségi nyugdíj átlagos nagysága, amely az országos értéknél összességében 11,6 százalékkal alacsonyabb (23. táblázat).
Területi egység Szentgotthárdi járás Vas megye Magyarország
Férfiak
Nők
99 259 109 763 115 136
88 981 93 805 98 970
Összesen 93 116 100 199 105 321
23. táblázat: Az öregségi nyugdíj átlagos összege, 2011 (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR) Az eddigi elemzések alapján kijelenthető, hogy munkaerő-piaci szempontból jelentős hátrányt jelent az alacsony fokú iskolai végzettség. A 37. ábra a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakosság arányát mutatja be a 15–59 éve korosztályhoz viszonyítva. Ezen személyek a legmagasabb arányban Csörötnek (19,5%), Rönök (16,6%), Kétvölgy (15,5%) és Szakonyfalu (14,9%) településeken vannak jelen. Amennyiben a járás egészét tekintjük, az adott korosztály 10,8 százaléka tartozik a vizsgált csoportba, amely 1,4 százalékkal magasabb az országos indikátorhoz viszonyítva. Esetükben a munkaerő-piacra való belépés, vagy visszatérés elősegítése kiemelten fontos kérdés (38. ábra).
53
38. ábra: A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, 2011 (forrás: TeIR, Népszámlálás 2011)
3.7.
Egészségügyi, szociális helyzetkép
3.7.1. Egészségügyi helyzetkép és intézményrendszer Az egészség érték, az egyén és a közösség számára egyaránt, meghatározza az emberek életminőségét és jövedelemteremtő képességét. Annak ellenére, hogy 2 évtizede javulás figyelhető meg a magyar lakosság egészségi állapotában, még mindig messze elmarad szinte valamennyi egészségmutató tekintetében az Európai Unió más országaitól - azokban ugyanis gyorsabban javul az ott élők egészségi állapota. Magyarországon magas a középkorú lakosság halandósági rátája, nő az átlagéletkor, így az időskorúak aránya, és csökken a gyermekek száma.
Ugyan a lakosság egészségi állapotának javítása nem kizárólag az egészségügyi ellátórendszer feladata, de jelentős hatással van a betegségek megelőzésére, és az egészségfejlesztésre. Az egészségi állapot nagyon sok tényezőtől függ: genetikai adottságok, magzat- és kisgyermekkori táplálkozás, fejlődés, aktuális táplálkozási szokások és lehetőségek, amelyek erősen jövedelem és szociális helyzet által is meghatározottak, mozgásmennyiség, pszichés állapot, szenvedélybetegségek stb. E tényezők megváltoztatásának lehetősége sok esetben kívül áll, illetve meghaladja az egyén „hatókörét”. Mindezzel együtt az egyén felelőssége óriási ebben a kérdéskörben, de nagyon nagy szükség van az alapvető feltételek biztosítását támogató lehetőségekre is. Világszerte, így hazánkban is érvényesül a szemlélet, amely szerint minden ember felelős a saját egészségéért, ami az egészségkárosodást megelőző feladatok és a szűrések előtérbe kerülését eredményezi. Fentiek mellett kiemelten fontosak az egészséges életmódot segítő információs, szemléletformáló, támogató szolgáltatások, akciók, kampányok. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint a települési önkormányzatok, az egészségügyi alapellátás körében gondoskodnak: -
háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, védőnői ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról.
A házi gyerekorvosok által ellátott szolgálatok száma A házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen Házi gyermekorvosok száma A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma Háziorvosok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma Felnőttek és gyerekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma Betöltött védőnői álláshelyek száma
2003
2009
2010
2011
2012
2013
2
2
2
2
2
2
8732
7511
6698
8286
7608
6973
2
2
2
2
2
2
73258
82999
82377
84219
77553
89404
9
10
10
10
9
10
9
10
10
10
9
9
4
5
5
5
4
5
5
5
5
5
5
5
8
8
8
9
9
9
54
Az egészségügyi alapellátás keretében: a Szentgotthárdi járásban 9 háziorvos dolgozott 2013 évben. A községi háziorvosok mindenkit (gyereket/felnőttet) ellátnak, úgynevezett „vegyes körzetek”. Saját körzetükben folyamatosan végezik a 67/2005 (XII. 27.) Eü. Min. rendelet értelmében a felnőttkori alapstátusz felmérését, mely családi kórtörténet felvételét, életmódbeli tényezők feltárását, részletes fizikális vizsgálatot (testsúly, haskörfogat mérés, testtömeg-index meghatározás, vérnyomásmérés) és laborvizsgálatok (koleszterin, vércukor, vérzsír-szint) kérését foglalja magában. A Rendelőintézet Szentgotthárd a fenntartó, Szentgotthárd Város Önkormányzata által 1996-ban alapított egészségügyi intézmény, amely a város kötelező feladatai közül az iskolafogászati ellátást, a területi és iskola/ifjúság-egészségügyi védőnői szolgálatot, foglalkozás-egészségügyi ellátást és a kistérség központi háziorvosi ügyeleti szolgálatát látja el. Ezen kívül önként vállalt feladatként Szentgotthárd város lakossága és a járás 6 lakossága, összesen 15.227 fő járóbeteg szakellátásáért felelős. A rendelőintézet két telephelyen: a Hunyadi u. 18. sz. és a Rákóczi út 5-7. sz. alatti épületekben működik. A Rákóczi úti telephelyen a város 4 felnőtt háziorvosi és 2 gyermek háziorvosi praxisa, a védőnői szolgálat, a központi háziorvosi ügyelet, a pszichiátria-addiktológia gondozó a pszichiátria szakrendelés és a neurológia szakrendelés működik. A Hunyadi út. 18. sz. alatti telephelyen belgyógyászat, általános sebészet, traumatológia, nőgyógyászat, fül-orr-gégészet, reumatológia-fiziotherápia, ortopédia, urológia, bőrgyógyászat, szemészet, tüdőgyógyászat, tüdőgondozó, onkológia gondozó, foglalkozás-egészségügyi alap-és szakellátás, klinikai laboratórium, ultrahang diagnosztika kapott helyet. A Vas Megyei Markusovszky Lajos Általános, Rehabilitációs és Gyógyfürdő Kórházban fekvőbeteg ellátás és járóbeteg rehabilitációs szakambulancia működik. A fekvőbeteg ellátás jelenleg 130 ágyon folyik, négy ápolási egységen. Nappali kórházi ellátás 30 ágyon történik. Megfelelő laboratóriumi, Rtg. és EKG diagnosztikai háttér helyben biztosított. A speciális szakellátásokat és diagnosztikai eljárásokat a szentgotthárdi Városi Rendelőintézet, a körmendi Városi Kórház és a szombathelyi Megyei Kórház osztályai és szakrendelői biztosítják. Terápiás lehetőségek: mozgás és járástanítás, önellátó képesség tanítása, beszédtanítás, pszichológiai tréningek, gyógyfoglalkoztatás, különböző fizioterápiás eljárások, mint gyógytorna, gyógymasszázs, pakolások, rövidhullámú és fénykezelések, a legkülönbözőbb elektroterápiák, ultrahang kezelések, elektromos, szénsavas és gyógyszeres kádfürdők, víz alatti sugármasszázs, medencefürdők, víz alatti járásgyakorlás és gyógytorna, gyógyúszás, nyirokmasszázs és intermittáló légpumpakezelés, magnetoterápia, kondícionáló torna, lágy lézeres sebgyógyítás és akupunktúra. A járás leggyakoribb halálozási okai között a legnagyobb arányban, 40,53%-ban a keringési rendszer betegségek szerepelnek az arány 2001 óta csökkent, és a megyei érték alatt van. Nagy arányt képvisel a daganatos betegségek halálozási mutatója 25,11%-ot tesz ki, melyekből a rosszindulatú daganatos megbetegedések aránya 24,67%. Fontos kiemelni, hogy a daganatos megbetegedések esetében a férfiak halálozási aránya 10%-al magasabb, mint a nőké. Magas még a Mentális és viselkedészavarok (9,26%) és a légzőrendszer betegségei (7,93%) halálozási aránya is. Előbbi 2001 óta közel a 3 szorosára emelkedett, utóbbi 2007-ben némi csökkenés után, de a 2001-es értéket nem meghaladóan emelkedett, viszont még így is 2%-al a megyei arány felett áll.
55
A járásban a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma az elmúlt évek során növekedett, majdnem elérve a 10 évvel korábbi értéket.
Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (fő)
800
56
749 700
694 605
600
619
731
628
500 400 300 200 100 0 2003
2009
2010
2011
2012
2013
Az Egészségfejlesztési Iroda (EFI) az Új Széchényi Terv keretében, az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatásával került megalapításra a Rendelőintézet Szentgotthárd területén, a Szentgotthárdi Járás egészségfejlesztési programjának megvalósítása érdekében. Az EFI elsősorban preventív egészségügyi szolgáltató szerepet tölt be, olyan szakmai tevékenységek megvalósításával, illetve koordinálásával, amelyek közvetlenül vagy közvetve képesek hozzájárulni az emberek egészségi állapotának javításához. Tevékenységével előmozdítja a kistérségben egészségfejlesztési tevékenységet végző szervezetek helyi együttműködését, tevékenységük adatbázisba rendezését, nyomon követését, az egészségfejlesztési témájú helyi kommunikációs tevékenységek megvalósítását. Kiemelt céljuk a térségben életmódváltó programok megvalósítása, a lakosság szolgáltatásokhoz, szűrővizsgálatokra, programokba irányítása, ezeken való részvételének és eredményességének nyomon követése.
3.7.2. Szociális helyzetkép és intézményrendszer
A társadalmi egyenlőtlenségekből, szociális körülmények alakulásából fakadó problémákkal és kockázatokkal szemben a jóléti államokban védelmet a jóléti/szociális védelmi rendszer nyújt. Magyarországon 2011-ben a GDP 23%-át fordították szociális védelmi kiadásokra, amely kiadások nagy tételeit a nyugdíjak, családi pótlék stb. jelenti. Ez az arány alacsonyabb az EU 28 átlagánál. A rendszer egy kis szelete az a szociális és gyermekjóléti intézményrendszer, amelyet a települési önkormányzatok és a járások tartanak fenn. Mind a területi, mind a társadalmi különbségek az ellátórendszer felé térségenként eltérő igényeket támaszt. A legutóbbi vizsgálatok (TÁRKI Háztartásmonitor, 2012) szerint Magyarországon a legnagyobb szegénységi kockázatot a gyermekvállalás, az alacsony iskolázottság és a roma háztartásfő jelenti. A szociális helyzet meghatározói természetesen a jövedelmi és a munkaerő-piaci helyzet, az életkor, az egészségi állapot, és bizonyos mértékben a lakóhely is. A társadalmi helyzet sok más egyéb tényezővel is összefügg, amelyek egyes társadalmi csoportok eltérő társadalmi boldogulási esélyeit eredményezik. A szociális helyzetkép bemutatása során ismertetjük a szentgotthárdi szociális intézmények 2014. évi beszámolóiban szereplő adatokat. Szentgotthárd szociális ellátórendszere széleskörű, bizonyos ellátások nem csupán a város lakosságának kínálnak szolgáltatásokat, hanem a térség érintettjeinek is. A térségen belül a szolgáltatások jelentős része, valamint az igénybevevők többsége Szentgotthárdon található, az intézményektől kapott információk és a statisztikai adatok átfogó képet mutatnak a járás szociális ellátórendszeréről és az azokat igénybevevőkről.
57
A térségben szociális ellátást végző intézmények:
Ellátott feladatok
Intézmény neve
I.
Szentgotthárd és Kistérsége Egyesített Óvodák és Bölcsőde, Tótágas Bölcsődéje
Bölcsődei gondozás 58
II.
Városi Gondozási Központ
-
III.
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
IV. Pszichiátriai Betegek Otthona
Szociális étkeztetés, Szentgotthárd Nappali idősek klubja, Szentgotthárd Házi segítségnyújtás, Szentgotthárd és térsége Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, Szentgotthárd és térsége Támogató szolgálat, Szentgotthárd és térsége Közösségi Pszichiátriai alapellátás Szentgotthárd és térsége Idősellátás
Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások Szentgotthárdon és a térségében Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezés, krónikus pszichiátriai betegeket gondozó otthon.
I. Szentgotthárd és Kistérsége Egyesített Óvodák és Bölcsőde, Tótágas Bölcsődéje 2014-ban a járásban egy bölcsőde működött a Szentgotthárd és Kistérsége Egyesített Óvodák és Bölcsőde, Tótágas Bölcsődéje. Az intézményben 49 gyermek gondozását végezték el, 5 bölcsődei csoportban. Az bölcsőde 72%-os kihasználtsággal működik, egy pedagógusra 6,125 gyermek jut.
Bölcsődei ellátás a Szentgotthárdi járásban 60
54
53
54
53
50
54
53
54
53
54
53
40
40 30 59
20 10
9
8
9
9
9
9
1
1
1
1
1
1
2003
2009
2010
2011
2012
2013
0
Bölcsődébe beírt gyermekek száma
Bölcsődék száma
Működő bölcsődei férőhelyek száma
Szakképzett bölcsődei gondozónők száma
A sajátos nevelési igényű gyermekek alapító okirat szerinti ellátását saját erőből ellátni továbbra sem tudják, mivel nem rendelkezünk az ellátáshoz szükséges személyi feltételekkel, ezért a terápiás gondozást külső szakemberek alkalmazásával (megbízási szerződések) oldják meg.
II. Városi Gondozási Központ A térségben a Szentgotthárdon működő Városi Gondozási Központ végzi a szociális alapellátásokat. 2015-ben kötelezően ellátandó feladatként szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, nappali idősek klubját, önként vállalt feladatként jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, támogató szolgáltatást és közösségi pszichiátriai alapellátást működtet. Szentgotthárd területén végzik:
szociális étkeztetés (1 adag meleg ebédet biztosítanak). A szociálisan rászorultak jogosultsági körét és feltételeit Szentgotthárd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II.26.) ÖKT rendelete szabályozza), nappali idősek klubja (A klubot azok az idősek vehetik igénybe, akik otthonukban élnek, de társaságra, közösségre, hasznos, értelmes időtöltésre vágynak, testi és szellemi aktivitásuk megőrzését fontosnak tartják, Férőhelyek száma: 60 fő).
Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás településeinek közigazgatási területén működtetett szolgáltatások:
házi segítségnyújtás (Apátistvánfalva, Kétvölgy, Orfalu települések kivételével) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, Közösségi Pszichiátriai alapellátás. Olyan idős, illetve egészségi állapotuk és önkiszolgálási képesség hiánya miatt rászoruló személyek számára, akik önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és hozzátartozóik sem tudnak gondoskodni róluk.
Szociális alapszolgáltatások a Szentgotthárdi járásban 500
437
400
423
415
401
384
350
300
60
200 100
23
119 67
107
63
100
94 52
96 48
43
0 2003
2009
2010
2011
2012
2013
A szociális alapellátás keretében étkezésben részesülők száma A szociális alapellátás keretében házi segítségnyújtásban részesülők száma Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők száma
A. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: Ezt a szolgáltatást a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére nyújtjuk, melynek célja, hogy az önálló életvitel fenntartása mellett kialakuló krízishelyzeteket elhárítsuk, az igénybe vevők biztonságérzetét erősítsük és a szükséges szakszerű segítségnyújtás minél gyorsabb biztosításával a súlyosabb helyzetek kialakulását, megelőzzük. A működési engedély alapján kihelyezhető jelzőkészülék száma: 60 db.
B. Közösségi pszichiátriai alapellátás: A közösségi pszichiátriai alapellátás célja, hogy ellátást igénylő személyt minél tovább megtartsa az eddigi életterében, segítséget, illetve támogatást nyújtson az ellátást igénylő és szűkebb környezete részére. A szolgáltatás során hosszú távú egyéni szükségletekre alapozott gondozást kínálunk, melynek során építünk az ellátottak aktív és felelős részvételére, valamint a természetes közösségi erőforrásokra. A szolgáltatás hatékony biztosítása érdekében alapvető fontosságú a kliens motiválása, bizalmának megnyerése. Célunk elkerülni a kirekesztettséget és az izolációt, a betegek állapotában a visszaesések un. relapszusok száma csökkenjen a korai figyelmeztető tünetek korai észlelésével. A közösségi gondozók a szolgáltatásokat többnyire az ellátott otthonában végzik, a folyamatos kapcsolattartást segíti a munkatársaknak biztosított szolgálati telefon. Klienseink számára a csoportokat heti egy alkalommal tartjuk intézményünk közösségi helyiségében. Csoportfoglalkozásaink: irodalmi csoport, zeneterápia, kreatív – kézműves csoport, személyiségfejlesztő és pszichoedukációs csoport.
C. Támogató szolgálat: A támogató szolgáltatás feladata, hogy a mozgásszervi-, értelmi-, hallási-, látási-, halmozottan fogyatékos, valamint autista személyeknek biztosítsa a fogyatékkal élő személyek igényeinek megfelelő szolgáltatásokat: személyi segítést és személyi szállítást, információ – tanácsadásnyújtást, hogy társadalmi integrációjuk külső segítség igénybevétele mellett minél teljesebb mértékben lakókörnyezetükben valósuljon meg. Szolgáltatásunkat egyrészt szociális rászorultság alapján egyedül vagy családban élő, önmaguk ellátására nem képes súlyosan fogyatékos személyek, másrészt szociálisan nem rászorultak, piaci alapon igényelhetik. A térségben a Városi Gondozási Központ végzi az idősek nappali ellátását is, egy Nappali idősek klubja keretében. 2014 és 2015-re vonatkozóan a Központ beszámolójából állnak rendelkezésünkre.
Idősellátásra vonatkozó mutatók a Szentgotthárdi járásban 70 70 70
60 58
60
60
60 53
60 50
60 46
50
42
40 30 20 10
9
15
13
9
9
1
1
1
1
1
1
2003
2009
2010
2011
2012
2013
0
Idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek száma Idősek nappali ellátásában részesülők száma Időseket (is) ellátó nappali intézmények száma Időskorúak nappali ellátásában foglalkoztatottak száma
A klub feladata, hogy az ellátást igénybe vevők részére szervezzen szociális egészségi és mentális állapotuknak megfelelő, a napi élettevékenységet segítő közösségi szolgáltatásokat. A klubot azok az idősek vehetik igénybe, akik otthonukban élnek, de társaságra, közösségre, hasznos, értelmes időtöltésre vágynak, testi és szellemi aktivitásuk megőrzését fontosnak tartják. A klub folyamatosan, 7 napos nyitva tartással üzemel. Férőhelyek száma: 60 fő. A szolgáltatás az ellátott egyéni rendszeres jövedelemétől függően térítési díjköteles.
61
2015. évre az Idősek Klubja fenntartó által jóváhagyott intézményi térítési díjai 1. Étkeztetés intézményi térítési díja:
ebéd: 600 Ft/fő/nap reggeli: 250 Ft/fő/nap
2. Klub – tartózkodás intézményi térítési díja: 190 Ft/fő/nap 62
A klub által biztosított szolgáltatások 2014-ben:
Lebonyolítja az étkeztetés keretében megrendelt időskornak megfelelő kétszeri étkezést (reggelit és ebédet), helyben történő fogyasztással. 33 fő napi rendszerességgel étkezik 5 fő időközönként, 2 fő ellátott csak a klubtagságot veszi igénybe. A reggelit naponta 12-13 fő igényli. Az ellátottak közül 3 fő diabeteszes, 1 fő epekímélő étkezést igényelt. Szervezi a kulturált klubéletet, biztosítja a szabadidő hasznos eltöltését (kirándulás, tévénézés, zenehallgatás, könyv, napi és hetilapok olvasása, videózás, társasjátékozás, stb.) Egészségügyi alapellátás megszervezése, szakellátáshoz való hozzájutás segítése (vércukor, vérnyomás, testsúlymérés, tüdőszűrés, gyógyszerek felíratása, kiváltása, beutalók megkérése, stb.)
A klubtagok egészségi állapota a legtöbb esetben nem megfelelő, az ellátottak közül: 3 fő részesül fogyatékossági támogatásban. Pszichés megbetegedésben: 11 fő (27%), halmozottan előforduló megbetegedésben: 23 fő (56%), érzékszervi megbetegedésben (látás, hallás): 14 fő (34%), mozgásszervi megbetegedés: 11 fő (27%), alkohol okozta problémák: 4 fő (10%), emésztőrendszeri megbetegedésben: 5 fő (12%), szívérrendszeri megbetegedésben: 18 fő (44%), demencia megbetegedésben: 3 fő (7%), daganatos megbetegedésben 6 fő (14%) érintett.
Egészségi állapot jelentős mértékű csökkenése esetén lehetőség nyílik a közösségi pszichiátriai alapellátás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, illetve támogató szolgáltatás igénybevételére. Jelenleg 9 fő részesül közösségi pszichiátriai alapellátásban, 6 fő jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban, 6 fő pedig támogató szolgáltatásban.
A klub rendelkezik automata mosógéppel és vasalóval, így a személyes holmik mosása, mosatása és vasalása biztosított A személyi higiéné fenntartásához zuhanyzási lehetőség biztosított. A női és férfi zuhanyzókat bármikor lehet használni. A szükséges segítséget megadjuk a fürdésnél, ha igénylik. Rendszeresen 5-6 fő él a lehetőséggel. Hajápolásra is van lehetőség, minden héten, csütörtöki napokon, általában 6-10 fő igényli a frizura készítését. - biztosítva az ápolt megjelenést és tisztaságérzetet Hivatalos ügyek intézésének segítése (segélykérelmek, idősotthoni elhelyezési kérelmek, közgyógyellátási kérelem előkészítése, stb.) Életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése Önszerveződő csoportok tevékenységének támogatása Mentálhigiénés gondozás, támogatás Rendezvények, programok szervezése. Hagyománnyá vált már a névnapokról, húsvéti, karácsonyi, nemzeti stb. ünnepekről való közös megemlékezés, júniusban az „Idősek Hónapjának” októberben, pedig az „Idősek Világnapjának” városi szinten történő megszervezése. Ismeretterjesztő és felvilágosító előadások, színházi előadások közös megtekintése, stb. A klubban az együttélés szabályait belső rendelkezés, a házirend szabályozza
Ellátotti létszám adatok: 2015. normatíva igénylés szerinti létszám: 45 fő 2014.évi normatíva elszámolás szerinti létszám: 41 fő (40,87) 2014. évi normatíva igénylés szerinti létszám: 50 fő. 2014. december 31-ei statisztikai jelentés alapján az ellátottak létszáma: 41 fő. 2014-ben 4 fő került ellátásba és 5 fő került ki az ellátásból. A nemek aránya 14 fő férfi (34%) és 27 fő nő (66%).
63
3. számú táblázat Az ellátottak korcsoportonkénti megoszlása 2014. december 31-én Korcsoport
Férfi
Nő
18 - 39 éves
1
1
40 - 59 éves
5
1 64
60 - 69 éves
3
6
70 -79 éves
3
12
80 -
2
7
Összesen
14
27
A demográfiai adatokat vizsgálva a szolgáltatást, 14 fő férfi és 27 fő női ellátott vette igénybe. A kliensek többsége 3 korcsoportból -, 60-69, 70-79, 80 év felettiekből kerül ki. A korösszetételt vizsgálva a férfiaknál minimális eltéréseket találunk, a nőknél nagyobb eltérések mutatkoznak, de örvendetes, hogy többen vannak az igénybevevők között 80 éven felüliek is az ellátottak 21 %-t teszik ki. Az átlag életkor a nőknél 72 év a férfiaknál 64 év. A tagok 80%-a aktívan, napi rendszerességgel látogatja a klubot. Az ellátást igénybe vevők 66 %-a egyedül él, ebből 70 %-a özvegy, többségüknek azonban vannak hozzátartozói, de kevesen élnek együtt a családjukkal.
A 41 fő jogosultsági feltételek szerinti megoszlása:
öregségi nyugellátásban részesül: 31 fő (76%) rokkantsági ellátásban: 5 fő (13%) rehabilitációs ellátásban: 3 fő (7%) közfoglalkoztatott: 1 fő (2%) jövedelem nélküli ellátásban: 1 fő (2%)
Az ellátottak köre főként az öregségi nyugellátásban részesülők köréből tevődik össze. A klub szolgáltatásait az utóbbi években egyre több pszichiátriai ellátott (9 fő) is igénybe veszi, ebből kifolyólag adódnak konfliktusok. A szolgáltatást olyan idősek veszik igénybe, akik megőrizték járó és tájékozódó képességüket, el tudnak járni a klubba és onnan haza. Természetesen vannak kivételek, és szükség van arra, hogy a nehezen mozgó, vagy nehezen tájékozódó idős embert, ha a család nem tudja megoldani az ellátott klubba való eljutását, akkor gondozónői kíséretet vehet igénybe. Napi rendszerességgel: 1 fő gondozónői kísérettel, 2 fő speciális kerékpárral, 1 fő elektromos kerekesszékkel érkezik a klubba. Az idősek klubja szolgáltatását igénybevevők létszámának alakulása 2011-től – 2014-ig. az éves statisztikai jelentés alapján.
A tárgyév folyamán Év
Ellátottak száma a tárgyév XII. 31én
ellátásba vettek száma
ellátásból kikerülők száma
Összesen
Férfi
2011
5
8
50
2012
3
7
2013
5
2014
4
Az ellátásért térítési díjat
Nő
fizetők száma
nem fizetők száma
19
31
50
-
46
16
30
46
-
9
42
14
28
41
1
5
41
14
27
40
1
A táblázatból megfigyelhető, hogy kétszer annyi a női ellátottak száma, mint a férfiaké, ennek oka, hogy a férfiak halandósága magasabb, mint a nőké. 2014-ban 5 főnek szűnt meg az ellátása, 3 fő meghalt, 1 fő tartós bentlakásos intézménybe került, 1fő nem igényelte tovább az ellátást. 2015. július 31. - én az idősek klubja ellátottainak létszáma: 40 fő.
III. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Szentgotthárdon és a térségben a családsegítés és gyermekjóléti feladatokat a járásszékhelyen működő Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat látja el. Alaptevékenysége: 1. Családsegítés: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv., és a végrehajtáshoz kapcsolódó jogszabály alapján. 2. Gyermekjóléti Szolgáltatás: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXIII. tv., és a végrehajtáshoz kapcsolódó jogszabály alapján.
A kötelező önkormányzati feladatként ellátandó tevékenység a helyettes szülői hálózat szervezése, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXIII. tv., és a végrehajtáshoz kapcsolódó jogszabály alapján.
65
A szolgálat a Kistérségi Társulás keretében látja el a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások közül a családsegítést, az ellátandó 15 településen. Az intézmény ellátási területéhez tartozó települések mindegyikére a lakóhelyi sajátosságoknak köszönhetően jellemző a magas arányú munkanélküliség. A településeken az ellátotti kör azonosnak mondható, többgyermekes napi megélhetési problémákkal küzdő családok, roma népesség, aktív korú nem foglalkoztatottak, ellátásra szoruló idősek. 66
Családsegítés a Szentgotthárdi járásban 346
342
350
331 298
296
300 250 200 150 100 50
1
1
1
1
1
0 2009
2010
2011
2012
2013
A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma Családsegítő szolgálatok száma
1. CSALÁDSEGÍTÉS SZAKFELADAT SZAKMAI TEVÉKENYSÉGE Szolgálat a Kistérségi Társulás keretében látja el a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások közül a családsegítést, az ellátandó 15 településen. Az intézmény ellátási területéhez tartozó települések mindegyikére a lakóhelyi sajátosságoknak köszönhetően jellemző, a magas arányú munkanélküliség. A településeken az ellátotti kör azonosnak mondható, többgyermekes napi megélhetési problémákkal küzdő családok, roma népesség, aktív korú nem foglalkoztatottak, ellátásra szoruló idősek. A családsegítés keretében biztosítani kell a szociális, az életvezetési és a mentálhigiénés tanácsadást. A családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítése, a veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működését. Ennek keretében a szociális és egészségügyi szolgáltatók, az oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételének biztosítását. A megelőzésben, a humán jellegű civil kezdeményezések elősegítését, közösségfejlesztést, a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élő személyek, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegséggel küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását. A családokon belüli kapcsolattartás, közösség építő és megtartó programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben lévő családokat támogató, segítő szolgáltatásokat.
A kliensek segítséget kapnak pl.: önéletrajz vagy motivációs levél megírásához, vagy szükség szerint közösen készítik el a családgondozóval. Az intézményt felkereső kliensek tanácsadással egybekötött tájékoztatást kaphatnak a járás területén lévő álláshelyekről, vagy aki elavult szakmával rendelkezik, megfelelő szintű információt kap a Munkaügyi Központ vagy egyéb oktatással foglalkozó szervezetek elérhetőségéről, illetve a képzésekről. A rendszeres szociális segélyezettekkel való kapcsolattartásra a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat van kijelölve. Családsegítő szolgálathoz jellemzően nők fordulnak problémáikra megoldást keresve. A nők hamarabb kérnek segítséget, míg a férfiak még mindig szégyellnek külső, szakmai segítséget kérni. Kevésbé engednek betekintést saját vagy családjuk életébe, gyakran önértékelési problémák miatt nem igénylik a külső szakemberi segítséget. Tapasztalható, hogy a konkrét családgondozás során is zárkózottabbak a férfiak a nőkhöz képest, beszélgetésekbe, ügyintézésekbe nem avatkoznak be, sokkal nehezebb velük a szükséges lépéseket megvalósítani a problémák enyhítése érdekében. Sokan szégyenkeznek, mert úgy érzik, elvesztették a társadalmi elvárásoknak megfelelő, hagyományos családfenntartó szerepüket. Nehéz számukra ezzel szembe nézni, mert úgy gondolják a társadalom, az őket körülvevő környezet megveti őket.
Település
Szolgálat éves forgalma (halmozott) (fő)
Szolgálatnál megfordult kliensek száma (fő)
Alsószölnök
74
Apátistvánfalva
Családsegítő által szervezett nyári táborban részt vevők száma (fő) 0
Együttműködési megállapodás (fő, kliens)
Rendszeres szociális segélyben részesülők száma (fő)
Jelzések száma (db)
7
4
0
1
51
10
2
2
0
Csörötnek
368
40
5
1
Felsőszölnök
121
11
5
1
n.a. 1 (szóban) 2
Gasztony
137
11
6
2
n.a.
3
Kétvölgy
14
4
0
2
0
0
Magyarlak
109
11
5
0
0
4
Nemesmedves
42
2
2
0
0
0
2 0
Kondorfa
Orfalu
0
0
0
0
0
0
Rábagyarmat
212
11
9
2
0
n.a.
Rátót
85
4
1
0
0
0
Rönök
167
14
12
6
n.a.
0
Szakonyfalu
104
14
6
2
2
4
Szentgotthárd
1446
150
n.a.
9
7
30
Vasszentmihály
51
7
1
0
1
4
Összesen:
2981
296
58
27
13
47
Nagyobb számban az aktív korúak fordulnak segítségért. Ez a gazdaságban történő negatív irányú változásokat is tükrözi, hiszen a segítséget kérők munkahely gondokkal, közüzemi díj hátralékkal, jövedelmi problémák megoldása miatt keresik fel a Szolgálatot. A szolgáltatást igénybevevők nagy része anyagi problémákkal fordul hozzájuk, valamint az információkérés, az ügyintézéshez való segítség kérése a legjellemzőbb feladatok melyekkel találkoznak.
67
Ezek a problémák egy komplex problémahalmazt alkotnak, melynek központjában a törlesztő részletek állnak, és a fizetésképtelenség. A családon belül az egyik probléma generálja a másikat. Nagymértékben jelen vannak a családon belüli kapcsolati problémák is. Az anyagi nehézségek, a fizikális szükségletek kielégítetlensége feszültséget teremt az egyénben, majd ez a feszültség eredményezi a házastársak egymásnak feszülését, ezzel megemelve a családon belüli nehéz helyzetek számát. Az adósságspirálba került személyek számára a családsegítés is megoldást jelenthet, amennyiben az együttműködés során a kliens nagymértékben betartja a családgondozó javaslatait, együttműködik más, Őt potenciálisan segítő szervekkel, intézményekkel. A Szolgálathoz fordulók közül továbbra is azok vannak nagy többségben, akik csak általános iskolát végeztek.
2. A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS SZAKMAI TEVÉKENYSÉGE A gyermekek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka, a mentálhigiéné módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermekek testi és lelki egészségének, a családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.
Gyermekjóléti szolgáltatás a Szentgotthárdi járásban 150
125
141 111
103 100
91
84
70
57
50 50 1
19
1
20
1
18
1
16
1
0 2009
2010
2011
2012
2013
A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma Gyermekjóléti szolgálatok száma Védelembe vett kiskorú gyermekek száma december 31-én Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma december 31-én
68
Az Intézmény forgalmában jelentős növekedés tapasztalható 2014-ben. Ez jól tükrözi a társadalomban megjelenő nehézségek, problémák emelkedését, amelyet a civilizációs ártalmak, túlhajszolt életmód, a norma,- értékrendszer változás következtében jelentkező anómiás állapot, a társadalmi csoportok, rétegek között mélyülő szakadék, a periférián élő emberek számának növekedése, a társadalmi beilleszkedési zavarok, devianciák többszörösére emelkedése jellemez a társadalmi-gazdasági folyamatokban bekövetkezett változások miatt. Az ellátottak köre, az ellátandó célcsoport, a demográfiai mutatói, a szociális jellemzői, az ellátási szükségletei: - szociálisan hátrányos helyzetűek, - nagycsaládosok, - gyermeküket egyedül nevelő szülők, - gyermeket nevelő nagyszülők, - mentális problémákkal küzdő szülők, gyermekek, - munkanélküliek, - halmozott problémákkal küzdők, - érdekérvényesítésben gyenge egyének, családok, - hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek, családok, - állami neveltetésből kikerülők, - devianciákkal élő szülők, fiatalkorúak.
69
Hátrányos helyzetű gyermekek száma Alsószölnök Apátistvánfalva Csörötnek Felsőszölnök Gasztony Kétvölgy Kondorfa Magyarlak Nemesmedves Orfalu Rábagyarmat Rátót Rönök Szakonyfalu Szentgotthárd Vasszentmihály Szentgotthárdi járás
5 6 5 7 3
4 1
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
34
20
Gyermekjóléti Veszélyeztetett alapellátás gyermekek száma gyermekek család
10
10
3 1 6 2 69 3 114
25 80
1 16 37
Védelembe vétel gyermekek
család
1
1
1
1
13 3 7
6 2 4
7
4
4
2
4
5 2 5 4
3 2 2 2
1
1
45
25
1 12 25
1
1 6 13
Családba fogadás
Nevelésbe vétel
Ideiglenes hatályú elhelyezés
Felügyelt kapcsolattartás
Egyszeri esetkezelés
gyermekek család gyermekek család gyermekek család gyermekek család gyermekek család
9
4
3
1
1
1
4
2
3
2
20
10
3
1
4
2
1 6
5
1
1
1
1 1 1
1 2
14
5
6
2
3
1
3 2 56 4 2
1 1 27 1 1
4
3
3 2 8 7 50 4
2 2 5 3
145
47
1
70
Nem és életkor alapján a szolgáltatást igénybevevők közt többen voltak 19 – 59 év között, az nem mutatott nagyabb arányt a tavalyihoz képest az ellátottak köre. A nők nagyobb arányban veszik igénybe szolgáltatásainkat, mint a férfiak, a nemek közt megfigyelhető alapvető különbségek miatt. Nők nyitottabbak, problémák megoldására előbb motiváltabbak, probléma felismerő képességűk fejlettebb, érzékenyebbek. Elenyésző azok a gyermekkorú személyek, akik szülő nélkül keresik meg a Szolgálatot. Inkább az idősebb 16 – 17 évesek jelzik a családi konfliktusokat, és önként kérnek segítséget. Ha kiskorú a kliens, jellemző, hogy a szolgáltatás igényléséhez a szülővel együtt, vagy általában a szülő egyedül keresi fel az Intézményt, amennyiben lehetséges későbbiek során kapcsolatot tartunk a kiskorúval is egyén esetkezelésben, vagy csoport szinten. A szülői megkeresések szintén inkább az anyákra jellemző, még akkor is, ha kétszülős a család. Esetkezelések során a 0 – 18 éves korig látjuk el a kiskorúakat. Gyakran a terhesség elején már találkozunk a szülőkkel, akik valamilyen problémával küzdenek.
Gazdasági aktivitás szerint gyermekjóléti szolgáltatásban is leggyakrabban inaktív keresők fordulnak hozzánk, de a kliensek közt megtalálhatóak a nyugdíjasok, akik gyámi feladatokat látnak el, illetve tartós munkanélküliek is. Ők elsősorban anyagi problémáik miatt igényelnek felvilágosítást, tanácsadást, ügyintézést, továbbirányítást helyzetük javítása érdekében. Ennél kevesebben vannak azok, akik aktív keresőként kérnek segítséget. A munkanélküliséggel jelentkező személyek életvezetésében gyakran kiderül, hogy tudnának munkát vállalni, de általában vélt problémák miatt ezt nem teszik meg, ezzel a gyermekek teljes körű ellátása sok esetben veszélyeztetve van. 2014-ben az előző évhez képest még több munkanélkülivel kerültek kapcsolatba. A munkanélküliség a munkahelyek megszűnése miatt ezek a családok problémái nehezen kezelhetőek, mivel a havi jövedelmek csökkentek, a családfenntartóknak alternatív megoldásokat kellett igénybe venni (banki hitelek) az anyagi nehézségek rendezése miatt. Jellemző az adósság csapda, mivel a rossz jövedelmi viszonyok miatt a családok nem tudják a banki hiteleket fizetni, több esetben ingatlanok elárverezése is megvalósult.
Családi állapot szerint legtöbben párkapcsolatban, gyermekkel élők fordulnak hozzánk. Az év során több gondozott gyermek szülei hivatalosan is elváltak. Az elvált szülők problémái közt jellemző volt az anyagi, életviteli, foglalkoztatási problémák, valamint az ügyintézés, felvilágosítás dominál. Emellett a családosoknál kapcsolati, az egyedül élőknél lelki – mentális problémák kerülnek előtérbe. Iskolai végzettség szerint leginkább 8 általános, kisebb arányban szakmunkásképzővel, rendelkezők kérnek segítséget. Elenyésző az érettségizett személyek, akik problémát hoznak a Szolgálathoz. Az előbbi kategória a legkevésbé tájékozott az őket megillető jogokról, ellátási, támogatási formákról, náluk tapasztalhatóak leginkább anyagi, életviteli, családi – kapcsolati, lelki – mentális, foglalkoztatási, egészségügyi problémák, szocializációs hiányosságok. Náluk van szükség leginkább szociális – mentális esetkezelésre, információnyújtásra, tanácsadásra, ügyintézésre, segítő beszélgetésre. Alacsony iskolai végzettségük következtében hátrányosabb helyzetben vannak a munkaerőpiacon, mint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők. Érdekérvényesítő képességük gyenge, ezért náluk gyakrabban kerül előtérbe munkánk során az érdekvédelem ügyeik intézése során. Az elmúlt évben és 2010-ben a gazdasági világválság következménye ként már a diplomás állásnélküliek is megjelentek a Szolgálat ellátásában, bár kis arányban.
71
Az alacsony iskolai végzettségű kliensek körében gyakoribb a motiváltság hiánya életkörülményeik, helyzetük megváltoztatása érdekében, mint a magasabb iskolai végzettségűeknél. S ez megnehezíti, lassítja a családgondozás folyamatát, a pozitív változás elérését. Klienseink körében megfigyelhető, hogy minél alacsonyabb iskolai végzettségű az adott személy, annál inkább jelen van életében, családjában a játékszenvedély, az alkoholizmus, a dohányzás, az agresszió, a pszichés megbetegedés, a brutalitás, a családi konfliktusok nem megfelelő kezelése. A nehézségeket, problémákat nem beszélik meg a családtagok egymással, ezért szolgáltatásaink középpontjában a segítő beszélgetések állnak: elmondják, hogy igénylik ezt, mert odafigyelést, törődést kapnak, „emberszámba” veszik őket, tanácsot, felvilágosítást kapnak, és segítséget hivatalos ügyeik elintézéséhez.
Az Intézmény forgalmában évről-évre, a szolgáltatásokat igénybevevő egyének, családok számában növekedés figyelhető meg:
Gyermekjóléti szolgáltatás során, az alkalmazott módszerek megvalósításakor kiemelt figyelmet kell a prevencióra fordítani. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat nagy hangsúlyt fektet az elsődleges prevencióra a helyi szabadidős programok szervezése, valamint a települési programokba történő bekapcsolódás révén. A Gyermekjóléti Szolgálat az alkalmazott esetkezelések folyamatában gyakran alkalmazza a mentálhigiéné szakterületét: a mentálhigiéné minden olyan tevékenység, melynek célja az egészséges lelki élet kialakítása és megtartása, olyan tudományág, amely támogatja és elősegíti a mentális egészséget és a mentális betegségek megelőzését. Az ellátottak az általuk igénybe vehető ellátásokkal, támogatásokkal kapcsolatosan veszi igénybe szolgáltatásainkat ügyintézés, tanácsadás, segítő beszélgetés formájában. Az információkérés ötszörösére emelkedett az elmúlt évhez képest. Az életviteli, lelki – mentális, egészségkárosodási, ügyintézési problémával kétszer-háromszor többen fordulnak az Intézményhez. Az anyagi jellegű problémák száma 80%-kal, a családi – kapcsolati problémák száma 60%-kal emelkedett. Életviteli problémával több, mint négyszer többen, családi – kapcsolati, valamint foglalkoztatási problémával több, mint háromszor többen keresték fel az Intézményt. Az anyagi jellegű problémák, a lelki – mentális, az ügyintézési nehézségek, az egészségkárosodásból eredő nehézségek miatt hozzájuk fordulók száma szintén növekedett.
A növekedés valamennyi esetkezelés típusban megfigyelhető. A tanácsadás több mint négyszeresére, a továbbirányítás pedig háromszorosára emelkedett. Többnyire súlyos, halmozottan jelentkező problémákat kezeltek családgondozásaik során. A kezelt problémák száma többszöröse a gondozásba vont gyermekek számának. A tudomásukra jutott, s kezelt problémák száma átlagosan csaknem háromszorosára növekedett (anyagi problémák, családi konfliktus, magatartászavar, teljesítményzavar) 2014-ben. Ezen belül az egyes problématípusok halmozottan jelentkeznek (gyermekintézménybe beilleszkedési nehézség, SNI, családon belüli bántalmazás). Az alkoholizmus miatt veszélyeztetett gyermekek száma csaknem kétszeresére, a lakáskörülmények miatt veszélyeztetett gyermekek száma másfélszeresére növekedett. Az önkormányzati bérlakásban élők folyamatosan lakbértartozással küszködnek, emiatt a kiskorúakat nevelő családok még hátrányosabb helyzetbe kerültek.
72
IV. Pszichiátriai Betegek Otthona A Pszichiátriai Betegek Otthona 1952-ben kezdte meg működését Szentgotthárdon. 734 férőhelyével ma Európa legnagyobb krónikus pszichiátriai betegeket gondozó otthona. Az intézmény az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerinti ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról gondoskodik. A hagyományos, medicinális terápia mellett fontos szerep jut a különböző pszichoterápiás módszerek alkalmazásának is. Az ellátottak munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, illetve fejlesztése érdekében az intézmény 2006 szeptemberétől szociális foglalkoztatást működtet. Ennek keretében a lakók napi négy órában könnyű fizikai munkát (általános épülettakarítás, zöldterület kezelés, kertészkedés, konyhai-, fodrászati- és mosodai kisegítő munka, osztályokon történő segítő tevékenység), illetve kézügyességet igénylő (párna-, ágytakaró-, faliszőnyeg- és egyéb használati tárgyak készítése, kézimunkázás, szőnyegszövés és lábtörlő gyártás, agyagozás, ajándéktárgyak készítése) tevékenységeket végeznek. A Kézmű Nonprofit Kft. az intézménnyel kötött megállapodás keretében – munkaszerződéssel – magasabb szintű fejlesztő-felkészítő foglalkoztatási formát biztosít. Az intézményben – valamint össztársadalmi szinten is – a legnagyobb problémát a betegekkel szemben fennálló megbélyegzés és diszkrimináció okozza, amely főként a munkavállalás terén okoz nehézséget számukra. Ennek következtében évek óta problémát jelent a lakók számára védett munkahelyet találni a városban.
Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthon mutatói 736736
800
734
734 737
736
734
734
734
734 734
724
700 600 500 400 300 200 100
2
1
1
1
1
1
0 2003
2009
2010
2011
2012
2013
A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok száma Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonokban gondozottak száma
73
3.8.
Hivatkozások, források
CSERES-GERGELY ZS. – MOLNÁR GY. (2014): Közmunka, segélyezés, elsődleges és másodlagos munkaerőpiac. – In: Társadalmi riport, TÁRKI, Budapest, pp. 204–225. TÓTH G. CS. - VIROVÁCZ P. (2013): Nyertesek és vesztesek. A magyar egykulcsos adóreform vizsgálata mikroszimulációs módszerrel. – Pénzügyi Szemle 2013/4, pp. 385–400. http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom http://www.ikszt.hu/adatpublikaciok/mukodo-ikszt-k.html Kistérségi Egészségterv 2014. Városi Gondozási Központ beszámoló, 2014. Szentgotthárd és Kistérsége Egyesített Óvodák és Bölcsőde beszámoló, 2014.
74
4. A SZENTGOTTHÁRDI JÁRÁS PROBLÉMATÉRKÉPE A FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEIVEL 75
4.1.
Problématérkép
Romák, mélyszegénységben élők Több településen magas a munkanélküliség a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek számaránya nagy, a regisztrált munkanélküliek közel fele. Rossz egészségügyi állapot Alacsony iskolai végzettség Kevés közösségi program Munkanélküli családok életminősége rossz Lakosság eladósodottsága magas A nehéz anyagi körülmények között élők jelenlegi támogatása nem elég célzott Szentgotthárdon nincs Fiatal Házasok Otthona Szentgotthárdon kevés a bérlakás Energiaszegénység miatt romló lakhatási körülmények, egészségileg és anyagilag romló viszonyok
Gyermekek
Nők
Idősek
Fogyatékkal élő személyek
A 0 – 3 éves korosztály számára több településen a napközbeni ellátást biztosító szolgáltatás hiányzik, amely megnehezíti a nők munkába állását Családok szétesésének kockázata különböző, de főleg anyagi eredetű okokból Szülők tájékozatlansága a gyermekek lehetőségeit javító programokról, lehetőségekről Szünidőben a gyermekek felügyelet nélkül maradnak, szabadidejük nagy része nincs hasznosan kitöltve Szabadidő- és sportolási lehetőség kevés Több településen a nyári gyermekétkeztetés nem megoldott. Fiatalok elvándorlása Több településen nincs óvoda, iskola, a gyermekek elszakadnak egymástól A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kevesen veszik igénybe Nincs főállásban foglalkoztatott gyermekpszichológus
Magas munkanélküliség a nők körében Női foglalkoztatást igénylő vállalkozások alacsony száma, könnyűipar, textilipar térségi leépülése GYES, GYED visszatérők munkahelyi problémái, munkahelyek elvesztése Egészségügyi szűrővizsgálatok hiánya/alacsony száma A szülők nagy részének gondot okoz gyermekük nyári elhelyezése, illetve a gyermekek szabadidejének hasznos kitöltése A nők munkába állásának egyik fontos eleme a kisgyermekek napközbeni elhelyezése, de ez járási székhelyet kivéve nem megoldott a térség többi településén
A nappali ellátás hiánya, hiányos falugondnoki szolgáltatás Az időskorúak közösségi élete színterének biztosításának hiánya Magas az egyedül élők aránya, elmagányosodás, beszűkülés Idősek elfogadottsága nem teljes körű Az idős emberek gyakrabban válhatnak bűncselekmények áldozatává Idősek nyelvi, számítástechnikai ismereteinek hiánya Az egészséges életmódról, a betegségek megelőzéséről szóló felvilágosító előadások, programok hiánya/alacsony száma
Hiányzó, nem megfelelő akadálymentesítettség (közintézmények, közterületek, stb.) Fogyatékkal élő, csökkent munkaképességű személyek elhelyezkedési esélyei nehezítettek A védett iskolákat elhagyva nehézkes munkába állás – szükség lenne a foglalkoztatásuk megoldására A fogyatékkal élő emberek nappali ellátásának és közösségi élet színterének hiánya Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek nehezebben veszik
nincs nyitottság az elérhető prevenciós és egészségfejlesztő kezdeményezések irányában a törvényi változások következtében megszűnt az adósságkezelési szolgáltatás a Családsegítő Szolgálatnál – ennek pótlására nagy szükség lenne magas közüzemi hátralékok megszűntetése érdekében
Óvodai, iskolai eszközök elavultak Közösségi terek, játszóterek hiányoznak néhány településen, vagy rossz állapotban vannak nem működik a jelzőrendszer, kevés prevenciós program működik a gyermekek részére, és nem megoldott a szülőkkel való közvetlen kommunikáció lehetősége sem önkormányzati, sem civil szinten nem megoldott a prevenciós és attitűdformáló tevékenység a gyermekek körében
kevés a bababarát munkahely, az otthonról végezhető munkát biztosító munkahely
Tartós, bentlakásos ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás lehetősége hiányzik a településeken
igénybe. Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljuttatásuk/eljutásuk terén A fogyatékkal élő személyekről nincs adatbázis nincs anyagi forrás a speciális tantervhez szükséges eszközök beszerzésére, helyiségek kialakítására komoly szakemberhiány van a sajátos nevelésű gyermekek ellátása területén, nincs anyagi támogatás a továbbképzéseken való részvételhez nincs olyan civil szervezet a térségben, aki segítséget nyújthatna a fogyatékkal élő személyek problémái megoldásában
76
A járás települési HEP-jei 5 célcsoport köré épülnek fel. A problématérkép elkészítése során az esélyegyenlőségi programokban feltárt és a járási szintű fórumokon kiemelt problémák összegyűjtése történt meg. A járási szintű fórumokon az érintett szervezeteknek, önkormányzatoknak lehetősége nyílt a nehézségek bővebb bemutatására és az általuk kezdeményezett jó gyakorlatok rövid ismertetésére. A Szentgotthárdi járás településeinek a HEP-jét vizsgálva a kiemelt célcsoportokat szem előtt tartva az alábbi főbb megállapítások tehetők.
4.1.1. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A 2008 őszén kezdődő recesszió érzékenyen érintette a megye gazdaságát, különösen a magas exportorientáltságú gépipari cégeket és azok beszállítóit. Szentgotthárd térségének gazdaságában – elsősorban a külföldi befektetőknek köszönhetően – meghatározó szerepet tölt be a gépipar, amely érzékenyen reagált a világgazdaságban zajló folyamatokra. A megrendelések mérséklődése több munkáltatónál a foglalkoztatottak számának csökkenését vonta maga után, mely a munkanélküliség jelentős bővüléséhez vezetett. A kedvezőtlen gazdasági folyamatok következtében 2009. évben a munkanélküliek száma jelentős emelkedést mutatott. A térségen belül máig több településen magas a munkanélküliség, a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek aránya szintén magas. A térség HEP-jei alapján elmondható, hogy a mélyszegénységben élőket jellemzi a magas munkanélküli arány, alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, rossz az egészségügyi állapotuk, és jellemző a magas fokú eladósodottság. A törvényi változások következtében megszűnt az adósságkezelési szolgáltatás, amely a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásai közé tartozott 2015 márciusáig, és a Szolgálat tapasztalatai alapján sok érintettnek nyújtott segítséget a felhalmozott adósságok sikeres rendezésében. Az ellátást igénybe vevők a tájékoztatást követően együttműködők voltak, annak érdekében, hogy hátralékuk mielőbb rendeződjön. A szolgáltatás keretein belül a kliensek életvezetési tanácsadáson vettek részt, segítséget kaptak bevételeik és kiadásaik kezelésében, hátralék rendezési ügyeik vitelében, illetve pénzbeosztási tanáccsal látták el őket. Az adósságkezelési szolgáltatás megszűnése jelentősen érzékelteti hiányát, a közüzemi tartozás magas szintű a térségben. Szentgotthárdon nem működik Fiatal Házasok Otthona, a jövőben szükséges ennek rendezése. Lakhatást elősegítő elem az első lakáshoz jutók támogatása. Megemelt támogatásra való jogosultságot célszerű biztosítani annak, aki önkormányzati bérlakást ad le a lakástulajdonába való költözésekor. A fiatalok lakáshoz jutását segíthetné a Fiatal Házasok Otthona, ahova olyan szentgotthárdi fiatalok költözhetnének be, akik saját lakáshoz szeretnének jutni és ehhez előtakarékoskodást vállalnának. Itt számításba jöhet a meglévő bérlakás állomány egyes – komfortos és összkomfortos – lakásainak felhasználása vagy újak építése. Jelenleg 241 önkormányzati bérlakás elérhető Szentgotthárdon. A hátrányos helyzetű roma családok megélhetési problémákkal küszködnek, a szülők többsége munkaviszonyból származó jövedelméből nehezen tud megélni, és a számlák rendszeres feladása is nehézséggel jár. Hagyományőrző, kulturális és sport rendezvényeik: Roma Közösségi Sportnap, Mikulásváró ünnepély, melyek költségeit a feladatalapú támogatásból finanszírozzák. A nemzetiség a helyi civil szervezetek közül a Szentgotthárdi Polgárőrséggel tart szorosabb kapcsolatot.
77
4.1.2. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A térségen belül a 0 – 3 éves korosztály számára több településen a napközbeni ellátást biztosító szolgáltatás hiányzik, amely megnehezíti a nők munkába állását. A családok szétesésének kockázata különböző, de főleg anyagi eredetű okokból. Több településen nincs óvoda, iskola, a gyermekek elszakadnak egymástól. Intézményi szinten nem megoldott a gyermekek napközbeni elhelyezésének lehetősége a járás településein, erre csak a járás székhelyen kínálnak lehetőséget. A szentgotthárdi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat egyik szakfeladata a családsegítés. A családsegítés a szociális, mentálhigiénés problémák, krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára e helyzetekhez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A szociális családtámogatás vagy családsegítés a gyermekek, a felnőttek és idősek támogatását, mint egységes egészet jelenti. Arra törekszik, hogy megelőzze a családok elhanyagoltságát, kiszolgáltatottságát, segítse, támogassa azokat a családokat, akik nem képesek önmaguktól eredményesen funkcionálni, hozzájutni ellátási, támogatási formákhoz. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kevesen veszik igénybe. A térségen belül a jellemző a szülők tájékozatlansága a gyermekek lehetőségeit javító programokról, lehetőségekről. Szünidőben a gyermekek felügyelet nélkül maradnak, szabadidejük nagy része nincs lekötve, kevés a szabadidős- és sportolási lehetőség, így a gyermekek szabadideje, szünideje nincs hasznosan kitöltve. Kevés prevenciós és felvilágosító program szerveződik az oktatási intézményekben, és nem működik a jelzőrendszer, nincs kiépítve a szülőkkel való közvetlen kommunikáció lehetősége. Sem intézményi, sem önkormányzati, sem civil szinten nincs olyan szervezet, aki aktívan részt venne a fenti hiány programok szervezésében. Hiányoznak a közösségi terek, játszóterek néhány településen, vagy rossz állapotban vannak. Több településen a nyári gyermekétkeztetés sem megoldott, ebben a járás székhelye kivétel.
4.1.3. A nők helyzete, esélyegyenlősége Bár a foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség demográfiai adatai nem állnak teljes körűen rendelkezésre (gyermekszám, képzettség, családi állapot), a rendelkezésre álló adatokból látható, hogy a térségben nehezítettek a nők munkába állásának lehetőségei és alacsony a női munkaerőt igénylő vállalkozások száma. A nők foglalkoztatását gátló legfőbb akadály a gyermekfelügyeleti szolgáltatások hiányossága. A kisgyermekes anyukák munkaerő-piaci esélyeinek tekintetében elsődleges fontosságú a gyermekeik napközbeni elhelyezése, amely a járás székhely kivételével nem megoldott a térség többi településén. A GYES-ről és GYED-ről visszatérő nők sok esetben nem tudnak régi munkahelyükre visszatérni. A családi feladatok és felelősségek általában egyoldalúan a nőket terhelik, a kisgyermeket nevelő nők esélyeit a szolgáltatási hiányosságok alapvetően rontják. A térségi HEP-ek alapján elmondható, hogy az egészségügyi szűrővizsgálatok száma alacsony, ezen a helyzeten javított a kistérségi Egészségfejlesztési Programiroda projekt megvalósítása. A szülők nagy részének gondot okoz gyermekük nyári szünidőben történő elhelyezése, illetve a gyermekek szabadidejének hasznos kitöltése.
78
4.1.4. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az egészségügyi, szociális, közművelődési és egyéb szolgáltatások a térség székhelyén biztosítottak. Az idősek informatikai jártasságáról nem készült felmérés, így nem rendelkezünk pontos adatokkal arról, hogy e korosztály mennyire képes kihasználni az informatikával járó lehetőségeket. A speciálisan időskorúakat tömörítő civil szervezetek inkább a járás szákhelyén működnek: Városi Nyugdíjas Klub, a Nyugdíjas Pedagógusok és Barátaik Egyesülete és a Magyar Vöröskereszt Városi Szervezete mellett a Harmónia Egészségvédő Kör, a Diabetes Klub, a Horgászok Egyesülete, a Plébániai Karitász, az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Szentgotthárdi Szervezete tagjai között találunk szép számban aktív időskorúakat, akik e szervezetek keretei között hasznosan tölthetik el szabadidejüket, új ismereteket szerezhetnek, élvezhetik mások társaságát. Az idősgondozás során a családi és egyéb mikroközösségi segítség nem elegendő, szükség van a reális szükségleteket kielégítő intézményi formák működtetésére. Az idős gondozás legfontosabb célja az idősek önellátó képességeinek megőrzése. Az otthon és a településen maradás egyaránt célja és érdeke az idős embereknek és a társadalomnak. Szentgotthárdon a Városi Gondozási Központ, mint integrált szociális intézményfelelős gazdája az illetékességi területén felmerülő gondozási, szolgáltatási igények maximális kielégítésének. Az önkormányzatok biztosítják az étkeztetést, nappali ellátást, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, fogyatékos személyek részére működtetett támogató szolgáltatást, a pszichiátriai és szenvedélybetegek részére szervezett közösségi pszichiátriai alapellátást, valamint családsegítést. A szakma, a civil szervezetek, a lakosság jövőbeni elképzeléseit illetően tartós bentlakásos intézmény létesítése rendszeresen felmerül. Ugyanis az idősellátás e lépcsőfoka hiányzik a településeken, s a tapasztalatok szerint igény lenne rá. Ez a lehetőség kedvező lenne azon idősek számára, akik a térségben élték le életüket. Itt élnek családtagjaik, rokonaik, ismerőseik, s ez által nem helyeznék el őket 50-60 km-re lévő otthonba, ahol meg kell szokni az új környezetet, az intézmény dolgozóit. Hiszen jól tudjuk, hogy az idős embert nagyon megviseli, ha kiszakítják addigi életteréből. Ugyanakkor a családtagoknak, ismerősöknek sem kell órákat utazniuk, hogy meglátogathassák hozzátartozóikat. Sok esetben a távolság az, ami miatt egyre ritkábban kerül sor a látogatásra. Sajnos sem az önkormányzat, sem az állam, vagy egyház által fenntartott, sem esetlegesen üzleti alapon működő, magántőkéből fenntartott ilyen intézmény nincs a térség területén. Egy tartós bentlakásos intézményi elhelyezés valószínűleg még önkormányzati, illetve esetleges pályázati forrásokból sem könnyen teremthető meg, mindenképpen szükséges ilyen téren már tapasztalattal rendelkező vállalkozó társaság bevonása, szolgáltatás idetelepítése feltételeinek megteremtése (pl. telek vagy épület, illetve közmű biztosítása).
4.1.5. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai anyagok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. A térségben a közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése még nem 100 %-os. A fogyatékkal élők, csökkent munkaképességű személyek elhelyezkedési esélyei nehezítettek, miután elhagyják a védett iskolai környezetet.
79
Az oktatási intézményben létezik speciális tanterv a fogyatékkal élő személyek számára, de nincsenek megfelelő anyagi lehetőségek a szükséges tárgyi eszközök beszerzésére, tantermek kialakítására, illetve nincs elegendő szakképzett munkaerő. Bár a tanárok örömmel részt vennének továbbképzéseken, nincs anyagi támogatás a felmerülő költségek fedezésére. Nem csak a munkahelyek hiánya okoz gondot a térségben élő fogyatékkal élő embereknek, hanem a nappali ellátás, közösségi élet színtereinek hiánya is. Nincs olyan civil szervezet a térségben, aki tevékenységével segítséget nyújthatna a fogyatékkal élők problémáinak megoldásában, enyhítésében. Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek nehezebben veszik igénybe. Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljuttatásuk/eljutásuk terén, ma már kötelezően, jogszabályban előírt az akadálymentesítés, melynek betartása az építésügyi hatóság feladata. A Városi Gondozási Központ, az egészségügyi intézmények akadálymentesítése teljes körűen megvalósult.
5. „Jó gyakorlatok” a térségben Szentgotthárd-Luzern Energiaváros Projekt A Szentgotthárd-Luzern energiaváros projekt a Svájci Magyar Együttműködési Program által társfinanszírozott Testvértelepülés és Partnerségi pályázati alap keretén belül valósult meg. Szentgotthárd város tizennyolc millió forintos támogatást nyert, ehhez kétmillió forintos önrészt kellett biztosítani. A svájci-magyar együttműködési megállapodás értelmében Szentgotthárd, svájci partneréhez, Luzernhez hasonlóan szerette volna megszerezni az energiaváros címet. A projekt részeként Svájcból érkezett mérnökök, szakértők helyi kollégáikkal közösen mérték fel Szentgotthárd energiafogyasztását, és megkeresték azokat a pontokat, ahol csökkenthetik a kiadásokat. Ilyen mélységű és komplexitású, objektív pontozásos rendszeren keresztüli, energiahatékonyságra és klímaváltozásra fókuszáló minősítést és értékelést Magyarországon önkormányzatnál még nem végeztek. Célja: Szentgotthárd város legalább 50%-os megfelelése a kritériumoknak 2013 májusában az első magyarországi városként megkapta az Energiaváros védjegyet. A projekt tizenkét hónap alatt valósult meg, és 2013. június 6-án zárult.
80
ÁROP-1.A.5-2013-2013-0001 - Önkormányzati szervezetfejlesztés megvalósítása Szentgotthárdon A projekt célja Szentgotthárd Város Önkormányzatának költségcsökkentése és hatékonyságnövelése annak érdekében, hogy a megváltozott feladat-ellátási rendben és finanszírozási környezetben is ésszerűen és fenntarthatóan szervezett szolgáltatáskínálattal vehessen részt. Az önkormányzat a projekt sikere érdekében felülvizsgálja a szervezeti működését, majd az azonosított hiányosságokra fókuszálva a módszertani és gyakorlati tevékenységek megvalósítása által optimalizálja tevékenységét. A projekt 2013. november 1-től 2014. december 31-ig tartott és 21 999 956 Ft támogatást használhatott fel az önkormányzat. A projektben megvalósításra kerülő intézkedési területek az alábbiak:
Az önkormányzati feladatok átalakításával kapcsolatban a támogató infrastruktúra és a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata, intézményi struktúra, intézményirányítási modell kidolgozása, a gazdasági társaságok tevékenységeinek hatékonyabb működésére irányuló szervezeti javaslatok A költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid-, közép- és hosszú távú opcióinak és stratégiájának kidolgozása Önkormányzati fenntartásban vagy működtetésben álló intézményekkel kapcsolatos feladat ellátási és finanszírozási modell kidolgozása Térségi feladat-ellátási modell kialakítása és megvalósítása Az önkormányzati feladatok átalakítása által érintett szakmai és támogató folyamatok felülvizsgálata Polgármesteri hivatalok és települések intézményei, jelentősebb foglalkoztatói humán erőforrás kapacitásgazdálkodásának, a munkatársak munkaköri és szervezeti besorolásának illeszkedésének felülvizsgálata, átszervezése A kidolgozott hatékonyságnövelő intézkedések megvalósításának folyamatos, a projekt teljes időtartamát átívelő nyomon követése, szakértői támogatás biztosítása
Rövid távú célok
közszolgáltatásokkal kapcsolatos fókuszpontok meghatározása; feladatok és hatáskörök elhatárolása; a kötelezően ellátandó feladatok optimalizálása a rendelkezésre álló humánerőforrás kapacitásainak figyelembe vételével; közszolgáltatási folyamatok hatékonyabbá tétele; helyi stratégiai programok kidolgozása és alkalmazása; a térségi foglalkoztatási problémák mérséklése a humánszolgáltatások átszervezésével; az önkormányzat megítélésének javítása.
81
Hosszú távú célok
társadalmi konfliktusok megelőzése, lakosságmegtartás stabilizálása; funkcionális tevékenységek közös megszervezése, ezáltal a térségi feladatellátás és finanszírozás hosszútávon fenntartható, optimális modelljének megteremtése; A település lakosságmegtartó képességének fokozása, fluktuáció csökkentése; A térségben működő önkormányzatok hatékony feladatellátásának és költségcsökkentésének elősegítése a tudásátadás által; Az országos önkormányzati rendszer egységes működési struktúrájának megteremtése; Közkiadások csökkentése állami szinten.
TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0011 „Rendelőintézet Egészségfejlesztési Iroda (EFI) létrehozása”
Szentgotthárd
bázisán
Kistérségi
A pályázat keretében az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott összege: 104.403.081 Ft Kivitelezés ideje: 2013.09.01-2015.08.31. Kedvezményezett: Rendelőintézet Szentgotthárd, 9970 Szentgotthárd, Hunyadi út 18. Konzorciumi tagok: Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás, Falugondnokok Vas- és GyőrMoson-Sopron Megyei Egyesülete 2012-ben az Új Széchényi Terv keretében lehetőség nyílt arra, hogy a kistérségek Európai Uniós források felhasználásával tegyenek a lakosság egészségéért. A Szentgotthárdi Járás egészségfejlesztési programjának megvalósítása érdekében hozta létre az Egészségfejlesztési Irodát. Földrajzilag a szentgotthárdi kistérség területéről fogad klienseket, számukra indít programokat. Az ide tartozó települések: Szentgotthárd, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Csörötnek, Felsőszölnök, Gasztony, Kétvölgy, Magyarlak, Nemesmedves, Orfalu, Rábagyarmat, Rátót, Rönök, Szakonyfalu, Vasszentmihály. Az EFI elsősorban preventív egészségügyi szolgáltató funkciókat tölt be, olyan szakmai tevékenységek megvalósításával, illetve koordinálásával, amelyek közvetlenül vagy közvetve képesek hozzájárulni az emberek egészségi állapotának javításához:
a kistérségben tevékenykedő, egészségfejlesztési tevékenységet végző szervezetek helyi együttműködésének előmozdítása (horizontális kapcsolatok kiépítése) életmódváltó programok megvalósítása, a klienseknek a szolgáltatásokhoz, programokba irányítása, ezeken való részvételének és eredményességének nyomon követése a kistérségben működő, egészségfejlesztéssel foglalkozó intézmények, civil szervezetek és már zajló programjaik, valamint egészségfejlesztési tevékenységeik (programok, klubok) adatbázisba rendezése, folyamatos követése a beteg együttműködés elősegítése a szűrővizsgálatokon való lakossági részvételt motiváló programok koordinálása helyben zajló egészségfejlesztési tevékenységeknél szükség esetén módszertani segítségnyújtás egészségfejlesztési témájú helyi kommunikációs tevékenységek megvalósítása
82
Hosszú távú, specifikus célok:
az egészséges életmódot támogató pozitív közösségi minták elterjesztése a legjelentősebb idült, nem-fertőző betegségek okozta halálozás és betegség megelőzése és csökkentése a lakosság széles körének fizikai aktivitásra, mozgásban gazdag életmódra, egészséges táplálkozásra ösztönzését támogató szolgáltatások kialakítása, a prevenció előmozdítása a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása a mentális egészség javítása
Önkéntes munka a szentgotthárdi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a közérdekű önkéntes tevékenység végzésével kapcsolatban 2012. augusztusban került be az EMMI Esélyegyenlőségi Főosztály nyilvántartásába, amellyel lehetőség nyílt önkéntes segítők bevonására a Szolgálat tevékenységeibe. A Vas Megyei Önkéntes Centrummal való együttműködési megállapodás szerint a Centrum segítséget nyújt a Szolgálatnak az önkéntesek toborzásában. Az önkéntesek tapasztalatot szerezhetnek és közreműködhetnek a Szolgálat tevékenységeiben: aktív segítséget nyújthatnak a programok kidolgozásában (új ötletek, kreatív játékok), a plakátkészítésben és azok kihelyezésében, a játszóházakra való előkészületekben, valamint a lebonyolításukban is, továbbá a programokon kívül lehetőségük nyílik egyéni készségfejlesztést, korrepetálást tartani a rászoruló általános és középiskolás gyermekeknek. A szolgálat a tevékenysége során működő, aktív kapcsolatot alakított ki több civil szervezettel és alapítvánnyal is (Vöröskereszt, Karitász, Héra Alapítvány) és közös munkájukról folyamatosan tájékoztatják a nyilvánosságot a Városi Tv-n, a helyi újságon, illetve az Intézmény honlapján keresztül.
Pannon Kapu Kulturális Egyesület A Pannon Kapu Kulturális Egyesület 2005. július 27-én alakult azzal a céllal, hogy a város Önkormányzatával kötött közművelődési megállapodás keretében végezze a város és a térség közművelődési feladatait. Az egyesületet 27 alapító tag hozta létre. Az egyesület feladata a város közművelődési feladatainak és programjainak szervezése, lebonyolítása, irányítása.
83
Tevékenysége során:
bekapcsolódik Szentgotthárd és kistérsége kultúrával kapcsolatos terveinek, koncepcióinak kidolgozásába és végrehajtásába. figyelemmel kíséri Szentgotthárd város lakossága és a településen működő civil szervezetek igényeit, segíti a kulturális, művészeti csoportok munkáját és ösztönzi új csoportok létrejöttét. nyitottságával új kulturális értékeket hoz létre, segíti azok megőrzését és közvetítésüket, valamint szorosabb kapcsolatot épít ki a nemzetiségi szervezetekkel a nemzetiségi kultúra megőrzése érdekében. közreműködik az emberek kulturális vonatkozású igényeinek feltárásában, az önszerveződő csoportok fejlesztésében. Különböző programokat szervez a turizmus erősítésére: színházi- és koncert előadásokat, hangversenybérlet-sorozatokat, valamint képző-, népművészeti- és fotóművészeti kiállításokat. szorosan együttműködik az idegenforgalmat szervezőkkel, a város civil szervezeteivel, intézményekkel, vállalkozókkal, a kistérség önkormányzataival, ausztriai és szlovén kulturális szervezetekkel, a kisebbségi intézményekkel, a szomszédos kistérségekkel.
Megalapítása óta számtalan felnőtt-, ifjúsági- és gyermek program, tábor, tematikus és nagyrendezvény szervezésében és lebonyolításában vett részt, tartalmas és igényes kikapcsolódási és művelődési lehetőséget kínálva a térség minden korosztályának. A Gotthárdi Vakáció programsorozat keretében az Egyesület 2014. június 23. és augusztus 16. között öt héten át, öt különböző tábort szervezett a gyermekeknek, ahol sok érdekes, hasznos és szórakoztató programot kínáltak számukra. A táborok nagy népszerűségnek örvendtek mind a gyerekek, mind a szülők körében. A szentgotthárdi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat segítségével hátrányos helyzetű gyermekeket is bevontak a táboroztatásba, melyet a GYIA pályázaton elnyert pénzből tudtak finanszírozni.
Városi Gondozási Központ Tevékenysége keretében ellátja a járásban élő időskorúak, egészségügyi és szociális problémával küzdő aktív korúak, különböző fogyatékossággal élő, valamint pszichiátriai betegségben szenvedő lakosokat. A Gondozási Központ valamennyi szolgáltatása az Arany János út 1. szám alatti akadálymentesített épületben működik. Szentgotthárd Város Közigazgatási területén működtetett, kötelezően ellátandó feladatként szociális étkeztetés nyújt, valamint Nappali Idősek Klubját szervez. A Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás településeinek közigazgatási területén pedig önként vállalt szolgáltatásként működteti a házi segítségnyújtást (Apátistvánfalva, Kétvölgy, Orfalu települések kivételével), a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, támogató szolgálatot, illetve a közösségi pszichiátriai alapellátást. Ellátottjaik életében aktívan részt vesz az intézmény, számukra csoportfoglalkozásokat tartanak heti rendszerességgel: irodalmi csoport, zeneterápia, kreatív – kézműves csoport, személyiségfejlesztő és pszicho edukációs csoport, melynek hatására a tapasztalatok szerint az ellátottak mentális egészségében és az önellátási folyamatokban pozitív változások figyelhetők meg.
84
Pszichiátriai Betegek Otthona Az intézmény jelenleg 734 krónikus pszichiátriai beteg ápolását, gondozását végzi, illetve különálló épületében működik a 14 férőhelyes rehabilitációs célú lakóotthona, amely átmenetet képez az intézményi létből a reintegráció és a rehabilitáció felé. Szoros kapcsolatot tartanak fenn a fővárosi kórházak pszichiátriai osztályaival, a Vas Megyei Markusovszky Kórházzal, illetve a kerületi és helyi gyámhivatalokkal. Az ellátottak közül 65 fő dolgozik a Kézmű Nonprofit Kft.-nél, 55 fő dolgozik munka rehabilitációs foglalkoztatás keretében (intézmény körüli kert- és parkgondozás, szőnyegszövés, intézményi kisegítés, stb.), és van még körülbelül 15 fő, akik azonnal munkába tudnának állni. A gondozottak kijárnak a városba, aktívan részt vesznek a város életében, fellépnek a kulturális rendezvényeken, a város lakossága igen elfogadó és toleráns velük szemben. Minden évben megszervezik az Ellátotti Önkormányzati napot, melynek keretében a meghirdetett kreatív pályázat eredményhirdetése is zajlik. Több intézményből érkező pályamunkákból kiállítást is rendeznek. Öt éve irodalmi pályázatot is hirdetnek, melyre számos intézmény lakója küldi el munkáját. Az eredményhirdetésen a nyertes művek meghallgatására is lehetőség nyílik. A Speciális Olimpia szervezésében minden évben részt vesznek a három határt érintő kerékpártúrán és a labdarúgótornán. Sportoló lakói számára sportegyesületi tagságot kezdeményeztek. Tagja a Speciális Művészeti Műhelynek, melynek kiállításain és alkotótáborában aktívan részt is vesznek. A város nemrégiben vetőmagot nyert egy pályázaton, ennek termését a szociálisan hátrányos helyzetűek számára ajánlották fel. A Pszichiátriai Betegek Otthonában élők termelik meg az intézmény területén és megosztoznak a termésen. A Pszichiátriai Betegek Otthon Szentgotthárd 3. legnagyobb munkaadója, leginkább nőket foglalkoztak. A foglalkoztatás során fontos szempont a kisgyermekes szülők GYED, GYES utáni visszafogadása, lehetővé téve számukra a részmunkaidőt, a 8-16 munkaidőt, illetve, hogy nem kell hétvégén is dolgozniuk, ezzel megkönnyítve számukra az újbóli munkába állást.
85
Szentgotthárd és Kistérsége Egyesített Óvodák Csillagvirág Tagóvodája Hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű óvodások beilleszkedését, felzárkóztatását segítő program A csörötneki óvoda a pályázati forrásból támogatott projekt során Integrációs Pedagógiai Rendszer vezetett be, melynek eredményeképpen számos területen ért el kiemelkedő eredményeket. A projekt tevékenységei több célterületre terjedtek ki: –
– –
–
–
– –
óvodai IPR bevezetésével, alkalmazásával kapcsolatos szolgáltatások, tevékenységek támogatása, képzések, pedagógiai módszerekben való megújulás, amelynek célja a módszertani ismereteink bővítése, valamint a hatékony kommunikáció fejlesztése az óvodás gyermekekkel, szülőkkel, valamennyi partnerrel hospitálással új ötletek, jó gyakorlatok gyűjtése szociális hátrányok enyhítése céljából kulturális rendezvények szervezése, támogatása annak érdekében, hogy minden gyermeknek legyen tiszta, megfelelő méretű ruhaneműje, alapvető taneszköze egyéni használatra pedagógiai szakszolgáltatások és egyéb az óvodai IPR megvalósítását segítő szolgáltatások igénybevétele annak érdekében, hogy a pedagógusok felkészüljenek a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozásra, amely lehetővé teszi a helyi általános iskolában történő tanulásukat, maradásukat együttműködések, partneri kapcsolatok erősítése a szülőkkel, partnerekkel való együttműködésünk tartalmasabbá, változatosabbá tétele érdekében, illetve a családok szemléletének, értékrendjének pozitív befolyásolása céljából eszközök, fejlesztő játékok beszerzése a gyerekek sokoldalú fejlődése, illetve a gyermekek által használt játék- és eszközállomány bővítése érdekében szakmai tartalmi fejlesztés: az óvónők szakmai ismeretei bővítése, olyan szakkönyvek vásárolása, amelyek segítik a szakmai megújulást, a napi tevékenységek szervezését, tervezését.
A program során komoly együttműködés alakult ki Magyarlak–Csörötnek Általános Iskolájával, valamint a Családsegítő Szolgálat munkatársaival. Az intézmény éves munkatervébe beépülnek a közös célok, a hozzájuk rendelt feladatok, de ezen kívül rendszeresen végeznek szükséghelyzetben, előre nem tervezhető tevékenységeket is. (pld: családlátogatások, jellemzések készítése, stb.)
86
6. Stratégiai környezet bemutatása 6.1.
2014-20-as Operatív Programok
Az Európa 2020 az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretén belül kívánja elérni a következő évtizedre szóló 11 célterülethez tartozó célkitűzéseit. Az EU-val kötött Partnerségi Megállapodáshoz az EFOP a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával tud hozzájárulni. Az EFOP a 4. nemzeti prioritást (a társadalmi felzárkóztatási és népesedési kihívások kezelése, valamint a jó Állam) segíti megvalósítani 7 beavatkozási területen keresztül: 1. Szegénység elleni küzdelem 2. Társadalmi kohézió erősítése 3. Egészségmegőrzés és egészségügyi fejlesztések 4. A köznevelés minőségének fejlesztése kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére 5. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése 6. Utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében és a kutatás-fejlesztésben 7. Jó Állam megerősítése Prioritási tengelyek és finanszírozás Az EFOP a 7 beavatkozási terület fejlesztéséhez 7 prioritási tengelyt határozott meg. Ezek finanszírozására két alap szolgál: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Európai Szociális Alap (ESZA). A program teljes költségvetése az Uniós támogatás 10,94%-a hozzávetőlegesen 800 Mrd Ft. Ebből 7%, 52,3 Mrd Ft teljesítménytartalék, ami csak 2019-et követően lesz felhasználható, ha az adott tartalékhoz kapcsolódó 2 indikátor 2018-as célértéke teljesül. Az operatív program 64,6%-a az ESZA-ból, míg 35,4%-a az ERFA-ból tevődik össze. Az EFOP 52%-a a 9. tematikus célra, azaz a társadalmi befogadás előmozdítására és a szegénység elleni küzdelemre jut. Az EFOP 36,6%-a a 10. tematikus célra, az oktatásba való beruházásokra, a készségekre és az egész életen át tartó tanulásra fordítódik. Kiemelt célterület az EU2020 Stratégiában foglalt korai iskolaelhagyások csökkentése (a beavatkozások egymással szoros tartalmi és időbeli összhangban vannak). Az operatív program ezen kívül két tematikus célt részben fed le. Az 1. tematikus célon belül (a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése) a kutatás, a technológiai fejlődés és az innováció ösztönzése posztgraduális képzések kidolgozása, kutatói képzési programok, valamint a felsőoktatási intézmények, kutató- és technológiai központok és vállalkozások közötti hálózatépítő tevékenységek és partnerségek révén elnevezésű beruházási prioritást tartalmazza. Erre az operatív program 5,9%-a került allokálásra. A tematikus cél egyéb fejlesztéseit a GINOP és a VEKOP tartalmazza. A másik, az EFOP által részlegesen lefedett cél az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása (11. tematikus cél), melyből a közigazgatási szervek és közszolgálatok intézményi kapacitásának és hatékonyságának növelésébe történő beruházások, amelyek célja a reformok, a jobb szabályozás és a felelősségteljes kormányzás megvalósítása elnevezésű beruházási prioritás.
87
Az alábbi táblázat a „Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1210/2015 Korm. határozat” alapján készült és mivel célunk az ÁROP-1.A.3.-2014 pályázatban érintett szereplők tájékoztatása a jövőbeni pályázati lehetőségeket illetően, csupán azon felhívásokat tartalmazza, amelyek az ő számukra relevánsak lehetnek. Kihagytuk tehát a kiemelt felhívásokat, és azokat helyeztük előtérbe, amelyek kapcsolódnak az Államreform Operatív Program keretében megvalósuló „Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban” című pályázat céljaihoz, amely olyan modell jellegű együttműködési programokat támogat, amelyek célja az egy járáshoz tartozó települések, helyi szereplők közötti területi együttműködések kialakítása és megerősítése a társadalmi felzárkózást elősegítő és a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtásához kapcsolódó – a járásszékely települések által ellátott – koordinációs tevékenység megvalósításával.
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Felhívás azonosító jele Felhívás neve
Felhívás keretösszege (Mrd Ft)
Felhívás meghirdetésének módja
Támogatható fejlesztési célok
standard
- Egyénre szabott segítés, mentorálás és átmeneti jelleggel támogatott foglalkoztatás - Roma női civil szervezetek fejlesztése
1. Együttműködő társadalom 1. prioritás: FŐBB CÉLKITŰZÉSEK:
EFOP-1.1.2
-
A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása
-
Minőségi közszolgáltatáshoz való hozzáférés fejlesztése
-
Területi leszakadási folyamatok megállítása
-
Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése
Nő az esély - romák foglalkoztatásba ágyazott képzése
2
88
EFOP-1.2.1
Védőháló a családokért
6,2
standard
- A krízishelyzetek megoldását támogató szolgáltatások, valamint a családdal, gyermekekkel, gyermekvállalással és családi krízishelyzetekkel kapcsolatos szemléletformálás. - A fiatalok vidéken, helyben maradásának, aktivitásának, valamint az ezzel kapcsolatos disszemináció támogatása. - a települési ifjúsági munka fejlesztése - fizikai aktivitási programok - Ifjúsági Garancia
EFOP-1.2.2
Ifjúsági programok támogatása
1
standard
- Cél a család intézményének megerősítése, továbbá a NIS mentén a fiatalok társadalmi aktivitásának növelése, a helyi közösségek, kortárs csoportok fejlesztése programok támogatásával, illetve a helyi ifjúsági munka komplex fejlesztésével.
89
EFOP-1.4.2
Integrált térségi gyermekprogramok
3
standard
Biztos Kezdet szolgáltatások fejlesztése (1.000 fő feletti hátrányos vagy leghátrányosabb helyzetű, nem csökkenő gyerekszámú településeken, településrészeken koragyermekkori felzárkózást segítő új gyerekházak indítása a gyermek legkorábbi életkorától a szülő bevonásával zajló szolgáltatások biztosításával, kapcsolódva az egészségügyi prevencióhoz és együttműködve a gyerekjóléti és a családsegítő szolgálatokkal. Továbbá a HH és HHH gyermekek és szüleik felkészítése a gyermek köznevelésbe lépésére és a szülői kompetenciák növelése. ) - 2007-2013 között elindított térségi komplex gyermekesély programok továbbfejlesztése, indokolt esetben bővítése - Kistelepülési gyermekprogramok indítása szolgáltatáshiányos 1.000 fő alatti kistelepüléseken
2. Befogadó társadalom 2. prioritás FŐBB CÉLKITŰZÉSEK: -
Foglalkoztathatóság fejlesztése
-
Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése
-
A szegénység, és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása
-
Területi leszakadási folyamatok megállítása
-
Egészségtudatosság növelése és egészségfejlesztés
-
Jobb minőségű közszolgáltatások nyújtása mindenkinek
-
Munkaerő-piaci integráció erősítése
90
3. Gyarapodó tudástőke 3. prioritás FŐBB CÉLKITŰZÉSEK: -
Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés infrastrukturális fejlesztése a gyarapodó tudástőke érdekében
A végzettségi szint növelése, ennek érdekében a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának növelése, valamint a túlfutók és a lemorzsolódok számának csökkentése -
Európa- és világviszonylatban versenyképes felsőoktatás megvalósítása
az oktatási rendszert átfogó fejlesztések infrastrukturális megalapozása, támogatása az közneveléstől a felsőoktatásig bezárólag, beleértve a nem formális és informális tanulási terek oktatási-képzési infrastruktúrával, eszközökkel való felszerelését a befogadó oktatás-nevelés rendszerszintű megerősítése
EFOP-3.1.3
Társadalmi felzárkózási integrációs köznevelési intézkedések támogatása
4,2
standard
oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, a szegregációs jelenségek visszaszorítása, különösen a roma többségű iskolák és osztályok számának csökkentése - Ifjúsági Garancia - a 24 év feletti végzettséggel nem rendelkezők alap- és középfokú végzettséghez juttatása, valamint az oktatási intézményrendszer minden szintjének a képzési szintek közötti átmenetet szolgáló, ill. az életpályatanácsadási rendszert erősítő intézkedések támogatása.
91
EFOP-3.3.1
Tanoda programok támogatása
3
standard
EFOP-3.4.1
Roma szakkollégiumok támogatása
1,2
standard
EFOP-3.6.1
Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések
20
standard
- a köznevelés rendszerén kívüli nem formális és informális tanulási lehetőségekhez és formákhoz való hozzáférés javítása (köznevelésen kívüli intézmények és civil szervezetek bevonásával. pl.: a könyvtárak, muzeális intézmények, levéltárak, közművelődési intézmények, egyházi és civil szervezetek) - a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású hallgatók 1. tanulmányi sikerességének előmozdítása; 2. kutatási tevékenységekbe történő bevonása; 3. társadalmi szerepvállalásának megerősítése. - a képzési kimenetek és a gazdasági igények közötti összhang erősítése, a képzési szerkezet és tartalmak munkaerő-piaci készségekhez kapcsolódó és tanulásközpontú fejlesztése, a fókuszáltság és a hatékonyság növelés, valamint a képzésekben a nemzetközi részvétel erősítése és az ezekhez kapcsolódó előrejelző és visszajelző rendszerek fejlesztése.
92
4.
Gyarapodó tudástőke 4. prioritás
FŐBB CÉLKITŰZÉSEK: Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés infrastrukturális fejlesztése a gyarapodó tudástőke érdekében A végzettségi szint növelése, ennek érdekében a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának növelése, valamint a túlfutók és a lemorzsolódok számának csökkentése Európa- és világviszonylatban versenyképes felsőoktatás megvalósítása az oktatási rendszert átfogó fejlesztések infrastrukturális megalapozása, támogatása az közneveléstől a felsőoktatásig bezárólag, beleértve a nem formális és informális tanulási terek oktatási-képzési infrastruktúrával, eszközökkel való felszerelését 5. Jó állam 5. prioritás FŐBB CÉLKITŰZÉSEK:
6.
-
A közigazgatás hatékonyságának fokozása
-
Igazságügy korszerűsítése
Helyi stratégiák végrehajtása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködés 6. prioritás
FŐBB CÉLKITŰZÉSEK:
7.
-
Területi leszakadási folyamatok megállítása
-
A Befogadó társadalom és a gyarapodó tudástőke megújulási képességének növelése
Technikai segítségnyújtás 7. prioritás
FŐBB CÉLKITŰZÉSEK: az operatív program előkészítési, menedzsment, monitoring és ellenőrzési tevékenységeinek eredményes ellátása, s az ahhoz szükséges adminisztratív kapacitás megerősítése
93
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)
A program a 2007-2013-as időszakban lévő Gazdaságfejlesztési Operatív Programot (GOP-ot) váltja fel 2014-től. A GINOP pénzügyi kerete a teljes Magyarországra jutó uniós támogatás 39,40%-a, melynek összege a 2014 és 2020 között időszakra 2 718 milliárd forint. Az operatív program tervezésének koordinációjáért a Nemzetgazdasági Minisztérium felel, és a strukturális alapok közül az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásaiból részesül. Az EU öt nagyszabású terület fejlesztését tűzte ki célul. Ezek a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területei, melyek kapcsán az eredményeket 2020-ig kívánja megvalósítani.
Ezeknek megfelelően az EU 2014-2020-as időszakra vonatkozó tematikus célkitűzései az alábbiak: 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése 2. Az infokommunikációs technológiákhoz való hozzáférés és minőségi szolgáltatások javítása 3. A kis- és közepes vállalkozások versenyképességének fokozása 4. Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra történő átállás támogatása 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának növelése 7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 10. Beruházás az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fejlesztése
Az Európai Unió elvárása, hogy egy adott operatív program fejlesztéseit kötni lehessen az EU2020 stratégia 11 tematikus célkitűzéséhez, ezért ezek közül a GINOP hét különböző tematikus célt támogat (a fentiek közül vastagon kiemelt), melyek lefedik a K+F, az IKT, a KKV, az alacsony CO2 kibocsátású gazdaság, a turizmus, a foglalkoztatás, illetve a felnőtt- és szakképzés területeit.
94
Az alábbi táblázat „A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat” alapján készült és mivel célunk az ÁROP-1.A.3.-2014 pályázatban érintett szereplők tájékoztatása a jövőbeni pályázati lehetőségeket illetően, csupán azon felhívásokat tartalmazza, amelyek az ő számukra relevánsak lehetnek. Kihagytuk tehát a kiemelt felhívásokat, és azokat helyeztük előtérbe, amelyek kapcsolódnak az Államreform Operatív Program keretében megvalósuló „Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban” című pályázat céljaihoz, amely olyan modell jellegű együttműködési programokat támogat, amelyek célja az egy járáshoz tartozó települések, helyi szereplők közötti területi együttműködések kialakítása és megerősítése a társadalmi felzárkózást elősegítő és a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtásához kapcsolódó – a járásszékely települések által ellátott – koordinációs tevékenység megvalósításával.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Felhívás azonosító jele
Felhívás neve
Felhívás keretösszege (Mrd Ft)
Felhívás meghirdetésének módja
Támogatható fejlesztési célok
1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése 1. prioritás Az intézkedés megvalósítása során többek között új inkubátorházak létrehozása és meglevő inkubátorházak fejlesztése, illetve az érintett vállalkozások szolgáltatáspalettájának bővítése és fejlesztése történik. Az egyes oktatási intézmények, főiskolák keretein belül a sikeres vállalkozói példák bemutatása, inkubációs tanácsadás, továbbá a vállalkozói szektor, kutató helyek és a potenciális vállalkozók összekapcsolása szintén támogatandó cél, kiegészítve ezzel az inkubátorházak működését. Az akció közvetlen eredménye a projektek által létrejövő magas színvonalú kiszolgáló létesítmények száma, kapacitása és nyújtott szolgáltatások mennyisége. A támogatás célcsoportja: Kisgyermeket nevelő nő által alapított/működtetett vállalkozások, melyek megfelelnek a női vállalkozás kritériumainak. (Női vállalkozás: 1,30 [ebből legalább 51 %-ban nő(k) által Versenyképes Középtulajdonolt és női ügyvezetővel Magyarország GINOP-1.1.2 Vállalkozói mentorálás a mikro- és kisvállalkozások részére standard rendelkező vállalkozás) Operatív Program (a továbbiakban: - Várható kedvezményezeti kör: VEKOP): 0,10] Kamarák, érdekképviseletek, szakmai szervezetek, gazdasági társaságok, melyek rendelkeznek a lebonyolításhoz szükséges kapacitásokkal,
95
GINOP 1.2.1/A
Mikro, kis és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése
egyszerűsített
GINOP 1.2.1/B
Mikro, kis és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása
egyszerűsített
- Ez az intézkedés lehetőséget biztosít a modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, a szektor szereplői számára a versenyképesség feltételeinek megteremtésére, fenntartására. (A GINOP-1.3.2 Klaszterek támogatását célzó felhívást úgy egészíti ki, hogy a klasztertagok együttműködésben végzett beruházásai ezen felhívás keretében támogathatók. A GINOP 8. prioritásában a jelen felhívás keretében igényelt támogatáshoz további pénzügyi eszközök érhetőek el.) A támogatásban a szabad vállalkozási zónákban, azaz a gazdaságilag, társadalmilag, infrastrukturális és munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások részesülhetnek. - A kedvezményezettnek legalább 2 munkahelyet kell teremtenie, melyhez 1,5 millió Ft/munkahely összegű támogatást biztosít a jelen felhívás. Ezáltal az elnyerhető támogatási összeg minimuma 3 millió forint.
96
GINOP-1.2.3
2.
Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése kombinált hiteltermék keretében
20
egyszerűsített
-
Tudásgazdaság fejlesztése 2. prioritás
A GINOP 2 célja: A tudásfelhasználás segítése, a tudásáramlás erősítése, a tudásbázisok megerősítése és a kutatóintézeti kiválóság és nemzetközi együttműködések. 3.
Az infokommunikációs fejlesztések 3. prioritás
A prioritástengelyen belül egyik cél az újgenerációs szélessávú hálózatok és hozzáférés fejlesztése. Az állami szélessávú optikai hálózat fejlesztés és NGA hozzáférési hálózat megvalósítása lehetővé teszi a közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális, egyházi, egyéb állami vagy önkormányzati intézmények fejlett közszolgáltatásainak nyújtásához szükséges hálózati infrastruktúra biztosítását mind vezetékes, mind vezeték nélküli technológiákkal lehetőséget teremtve a szuper-számítástechnikai megoldások terjedésének. 4. A környezet fenntartható és erőforrás-hatékony gazdasági fejlesztése 4. prioritás FŐBB CÉLKITŰZÉSEK: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban (A vállalkozásoknál az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése) Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása Az üzemeltetési költségek csökkenése javítja a vállalkozás pénzügyi helyzetét, működését, a primer energiafelhasználás csökkenése javítja a vállalkozás GINOP-4.1.1 Épületenergetikai fejlesztések 6 standard versenyképességét. Az energiahatékonysági intézkedéseknek köszönhetően csökken az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.
97
GINOP-4.1.2
Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva
6
standard
GINOP-4.1.3
Helyi hő- és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal
6
standard
Az üzemeltetési költségek csökkenése javítja a vállalkozás pénzügyi helyzetét, működését, a primer energiafelhasználás csökkenése javítja a vállalkozás versenyképességét. Az energiahatékonysági és megújuló energiafelhasználás növelési intézkedéseknek köszönhetően csökken az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. - A kiírások előkészítése során figyelembe kell venni a KEOP (épületenergetikai fejlesztések) korábbi hasonló célú kiírásainak tapasztalatait és az azokról készült értékelések megállapításait. Az üzemeltetési költségek csökkenése javítja a vállalkozás pénzügyi helyzetét, működését, a megújuló energiafelhasználás növelése által kiváltott primer energiafelhasználás csökkenése javítja a vállalkozás versenyképességét. A megújuló energiafelhasználás növelési intézkedéseknek köszönhetően csökken az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.
98
5.
Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodókészség fejlesztése 5. prioritás
Az oktatás és képzés területén előnyt élveznek azok a beruházások, melyek a felsőoktatás hatékonyságát és hozzáférhetőségét különösen a hátrányos helyzetű csoportokban, a rugalmas tanulási formákat, a karrierépítést támogató szolgáltatásokat, illetve a piacképes tudást adó képzések fejlesztésére irányulnak a munkaadói igények kielégítése érdekében. A fenti célok elérésének érdekében a GINOP a munkaerő piaci kompetenciák fejlesztésére, a munkaképes korú lakosság digitális készségeinek fejlesztésére, illetve a duális képzés fejlesztésére összpontosít. Beruházási prioritásként fogalmazódik meg továbbá az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése.
GINOP-5.1.3
Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése
6
standard
- A cél a társadalmi vállalkozások dinamizálása és stabilizálása – piacképes termékek és szolgáltatások előállításának ösztönzése révén, fenntartható üzleti modell alapján – tartós foglalkoztatási lehetőségek létrehozása érdekében. Az intézkedés magában foglalja a társadalmi célú vállalkozások üzleti modelljének fejlesztését, az ehhez kapcsolódó tanácsadást, szervezetfejlesztést, képzést, szakmai támogatást, építve a korábbi hasonló programok kapcsán kiépített intézményi kapacitásokra. A társadalmi célú vállalkozások támogatása folyamatos tanácsadást/mentorálást tesz szükségessé.
99
GINOP-5.2.3
Fiatalok vállalkozóvá válása – vállalkozás indítási költségeinek támogatása
2,9
egyszerűsített
GINOP-5.2.4
Gyakornoki program pályakezdők támogatására
10
egyszerűsített
- A program célja a Magyarország területén új egyéni vagy mikrovállalkozás indítását tervező, vállalkozói szemlélettel rendelkező, 18-25 év közötti (felsőfokú végzettségű pályakezdők esetén 2530 éves) fiatalok felkészítése saját vállalkozásuk indítására, üzleti tervük kialakításához nyújtott ismeret- és készségfejlesztéssel, valamint pénzügyi támogatással a jóváhagyott üzleti terv alapján indított vállalkozásuk induló költségeihez. A duális szakképzés jogi, intézményi és finanszírozási kereteinek kialakításával megnyílt a lehetőség arra, hogy a vállalatokat gyakornoki helyek kialakítására ösztönözzük, így a fiatalok valódi munkatapasztalatot szerezhetnek, ezáltal javul foglalkoztathatóságuk és hosszabb távú munkaerő-piaci esélyeik. A gyakornoki program közvetlen kapcsolatot teremt a duális típusú szakképzés és a munkaerőpiac között.
100
- A program hozzájárul a gyakorlati oktatáshoz szükséges feltételek megteremtéséhez, a munkáltatók, kifejezetten a kkv-k részére a gyakornokok alkalmazásával és betanításával járó többletköltségek (pl: gyakornokok bére, mentorok díjazása, a gyakornoki hely kialakításához szükséges tárgyi feltételek biztosítása) kompenzálásával. A program eredményeként javul a fiatalok gyakornoki képzésben való részvétele, képzettsége, szakmai gyakorlati ismeretei, munkatapasztalata, ezáltal munkaerő-piaci kilátásaik és foglalkoztatásuk. - A gyakornoki program célja azon mikro- és kisvállalkozások, valamint középvállalkozások projektjeinek támogatása, amelyek vállalják, hogy olyan 25 év alatti fiatal, szakképesítéssel rendelkező pályakezdőt alkalmaznak, aki középszintű szakképesítését első szakképesítésként, a nappali rendszerű iskolai oktatásban szerezte.
101
GINOP-5.3.2
A rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban – rugalmas, családbarát foglalkoztatási módszerek bevezetése a munkáltatóknál
GINOP-5.3.3
Jogszerű foglalkoztatást célzó szolgáltatásnyújtás támogatása
6.
Versenyképes munkaerő 6. prioritás
7.
Turizmus 7. prioritás
3
egyszerűsített
5,5
standard
- A munkáltatók számára előzetes átvilágítását, átalakítási, szervezetfejlesztési javaslatokat, azok végrehajtásához kapcsolódó tanácsadást, a rugalmas foglalkoztatási formák és munkaszervezési módok, új pozíciók bevezetését, valamint az ehhez kapcsolódó költségek ellentételezését is magában foglalja. Az átvilágított vállalkozások támogatást igényelhetnek az átszervezési terv alapján a rugalmas foglalkoztatást elősegítő szervezeti, személyügyi és egyéb intézkedések megvalósítására. A felhívás célja, hogy a munkavállalók és munkáltatók szakszerű, naprakész, ingyenes jogi segítséget vehessenek igénybe a jogszerű foglalkoztatás érdekében. A szolgáltatás munkajogi, társadalombiztosítási és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adójogi kérdésekre terjed ki. A szociális partnerek bevonása az operatív program fejlesztéseinek végrehajtásába az ESZA forrásból finanszírozott uniós támogatások elvárt eleme, ezért a fenti cél megvalósításában az érdekképviseleti szervek tapasztalataira építünk.
102
8.
A pénzügyi eszközökről szóló 8. prioritás - Cél a jelenleg nem megfelelő mértékben finanszírozott kkv-k forráshoz jutásának elősegítése.
GINOP-8.4.1
Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése HITEL
44,00
pénzügyi közvetítők kiválasztása
GINOP-8.4.4-1.2.3
Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése keretében finanszírozott kombinált hitel
30,00
pénzügyi közvetítők kiválasztása
- Az elvárt eredmény az életképes vállalkozások beruházásaihoz és működéséhez szükséges forrás biztosítása kigazdálkodható nagyságú forrásköltség mellett, illetve fejlesztése annak érdekében, hogy a későbbiekben a pénzpiaci szektor szereplői által forráshoz jussanak.
103
Foglalkoztatási támogatások a Vas Megyei Kormányhivatalnál
Ifjúsági Garancia Rendszer és a keretében megvalósuló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.2.1-14 munkaerő-piaci program Az Ifjúsági Garancia Rendszer bevezetésével hazánk is vállalta, hogy a 25 év alatti fiataloknak a munka illetve tanulás világába történő be- vagy visszajutáshoz konkrét lehetőség felajánlását garantálja, meghatározott időtartamon belül. A fiatalok számára országosan egységesen a munkaügyi kirendeltségek szolgálnak az Ifjúsági Garancia Rendszerébe való belépési pontként. Cél: a munka illetve tanulás világába történő be- vagy visszajutás. Célcsoport: a 25 év alatti (15-24 év közötti) sem nem tanuló, sem nem dolgozó fiatalok. Az Ifjúsági Garancia Rendszer és a keretében megvalósuló munkaerő-piaci programok indításakor közöttük kiemelten a legalább 6 hónapja álláskeresőként nyilvántartott —az Flt. 58. § (5) d) szerint nyilvántartott— fiatalok, kiknek esetében cél, hogy 6 hónapon belül történjék meg számukra valamilyen konkrét lehetőség felajánlása a foglalkoztatásra vagy tanulásra. A bevonási feltételeknek a bevonás időpontjában kell fennállnia. A programban nyújtható foglalkoztatási támogatások (csak a nyilvántartott álláskeresők esetében): 1. Bérköltség-támogatás „legfeljebb 90 nap” Munkatapasztalat-szerzés céljából nyújtható bérköltség támogatás, legfeljebb 90 napra, a munkaviszonyban foglalkoztatott személy munkabére és szociális hozzájárulási adója legfeljebb száz százalékának megfelelő összegű támogatásával. 2. Bérköltség-támogatás „legfeljebb 10+5”hónap Alacsony iskolai végzettségű fiataloknak nyújtható legfeljebb 10 hónapig: a munkabér és a ténylegesen fizetendő szociális hozzájárulási adó 100 százalékos megtérítésével és legfeljebb további 5 hónapig: támogatás nélküli továbbfoglalkoztatási kötelezettség a támogatási időszak felével megegyező időtartamban.
3. Bérköltség-támogatás „legfeljebb 6+3”hónap A nem alacsony iskolai végzettségű fiatalok esetében nyújtható legfeljebb 6 hónapig: a munkabér és a ténylegesen fizetendő szociális hozzájárulási adó 100 százalékos megtérítése, és legfeljebb további 3 hónapig: támogatás nélküli továbbfoglalkoztatási kötelezettség a támogatási időszak felével megegyező időtartamban.
Mindhárom bérköltség-támogatás elnyeréséhez szükséges, hogy a munkaadónál a résztvevő felvétele a támogatás kezdő időpontját megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámhoz viszonyítva a munkavállalói létszám növekedését eredményezze.
104
4. Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás „legfeljebb 8+4” hónap A munkaerő-piaci programban a célcsoport foglalkoztatásának – lehetőség szerint vállalkozásnál történő – támogatásához állapítható meg. A támogatás folyósítási időtartama legfeljebb 8 hónap lehet, további 4 hónapos támogatás nélküli továbbfoglalkoztatási kötelezettség előírása mellett. A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bér és szociális hozzájárulási adó legfeljebb 70%-a. A kirendeltség és a fiatal közös elképzelése alapján kerül sor a közös lépéseket tartalmazó Ifjúsági Garancia megállapodás aláírására, ebben a dokumentumban rögzítik az elérendő cél érdekében eltervezetteket és a vállalt kötelezettségeket. A résztvevő és a kirendeltség, annak érdekében, hogy a fiatalnak tett ajánlat megvalósulhasson, és ezáltal a munkaerő-piaci integráció is mihamarabb bekövetkezzen, további támogatásokban (például támogatott képzésben, foglalkoztatásban, vállalkozóvá válási támogatásban, munkába járás támogatásában, lakhatási támogatásban) és azok megvalósítását elősegítő szolgáltatásokban is megállapodhatnak. Ezek támogatása a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.2.1-14 forrásából lehetséges —annak adott időtartamában és forrásából legfeljebb egy alkalommal —, melynek forrását csakúgy, mint az ajánlatot előkészítő Ifjúsági Garancia Rendszer forrását is, az Európai Szociális Alap (ESZA), valamint Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés (Youth Employment Initiative, azaz YEI) biztosítja.
105
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) stratégiai célja és a hozzájuk kapcsolódó beavatkozási irányok több, az Európa 2020 Stratégia alapján meghatározott uniós tematikus célkitűzés elérését támogatják, ezáltal hozzájárulnak a EU2020 célkitűzések teljesüléséhez, kiemelten a fenntartható és az inkluzív növekedéshez kapcsolódó stratégiai célokhoz. A TOP az alábbi EU2020 stratégiai célokhoz járul hozzá, összhangban a Nemzeti Reform Programban (NRP) és a Partnerségi Megállapodásban (PM) rögzítettekkel: -
Foglalkoztatás növelése
-
Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás
-
Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen
A TOP céljainak és beavatkozási területeinek meghatározása az Európai Unió Tanácsa által megfogalmazott 2013-as és 2014-es Országspecifikus ajánlások figyelembevételével történt. Az alábbi területeken valósul meg a kapcsolódás:
a TOP foglalkoztatási céljai között célul tűzi ki a nők munkaerőpiaci részvételének ösztönzését, melyet a gyermekgondozási létesítmények bővítésével segít,
a TOP célul tűzi ki a szegénység csökkentését, melyet direkt módon az alapellátást nyújtó közszolgáltatások infrastrukturális feltételeinek fejlesztésével, a hozzáférés javításával és a szociális városrehabilitációs intézkedésen keresztül segít,
a TOP célul tűzi ki a foglalkoztatottság javítását, kapcsolódva az aktív munkaerő-piaci intézkedésekhez,
a TOP célul tűzi ki az energiahatékonyság javítását, lehetővé téve az ilyen beavatkozásokat az önkormányzatok számára.
106
Az alábbi táblázat a 1562/2015. (VIII. 12.) Korm. határozat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében megvalósuló integrált területi programok jóváhagyásáról alapján készült és mivel célunk az ÁROP-1.A.3.-2014 pályázatban érintett szereplők tájékoztatása a jövőbeni pályázati lehetőségeket illetően, csupán azon felhívásokat tartalmazza, amelyek az ő számukra relevánsak lehetnek. Kihagytuk tehát a kiemelt felhívásokat, és azokat helyeztük előtérbe, amelyek kapcsolódnak az Államreform Operatív Program keretében megvalósuló „Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban” című pályázat céljaihoz, amely olyan modell jellegű együttműködési programokat támogat, amelyek célja az egy járáshoz tartozó települések, helyi szereplők közötti területi együttműködések kialakítása és megerősítése a társadalmi felzárkózást elősegítő és a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtásához kapcsolódó – a járásszékely települések által ellátott – koordinációs tevékenység megvalósításával. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program felhívásairól szóló lenti táblázat a következő 7 év keretösszegeit tartalmazza!
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Felhívás azonosító jele
Felhívás neve
Felhívás keretösszege (Mrd Ft)
Felhívás meghirdetésének módja
Támogatható fejlesztési célok
Vas megye
TOP-1.1
Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése
2,778
TOP-1.2
Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
1,889
Célja: Önkormányzati üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, beleértve a helyi gazdaságszervezési tevékenységeket, helyi termékekhez kapcsolódó kisléptékű logisztikai infrastruktúrát. Célja: A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében Térségi és helyi jelentőségű turisztikai vonzerő-fejlesztések megvalósítása
107
TOP-1.3
A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés
1,353
Célja: A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével Gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés
TOP-1.4
A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztéséve
1,841
TOP-2.1
Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
3,911
Célja: A kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése Célja: A vállalkozások, befektetők és a lakosság számára vonzó települési környezet kialakítása, gazdaságösztönzés, fiatalok, népesség megtartása Gazdaságélénkítő településfejlesztés, gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból fenntartható városszerkezet és vonzó környezet kialakítása Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések Szemléletformáló képzések
akciók,
108
Célja: Nem kötöttpályás fejlesztések (pl. buszfordulók-és sávok, megállók) P+R, B+R parkolók csomópontok fejlesztése
TOP-3.1
Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
1,992
és
Intelligens információ- és kommunikációtechnológiai (IKT) fejlesztések Igényvezérelt személyszállítási szolgáltatási rendszer kialakítása Kerékpáros és gyalogos közlekedés feltételeinek javítása
TOP-3.2
Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése
3,327
Szemléletformálás (pl. nem motorizált közlekedési lehetőségek népszerűsítése) Célja: Az önkormányzati intézmények, az önkormányzati tulajdonú épületek által felhasznált energiamennyiség csökkentése, az energiahatékonyság növelése A megújuló energia források részarányának növelése
TOP-4.1
Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
0,592
Az üvegházhatást okozó gázok csökkentése Célja: Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése (pl. háziorvosi rendelő felújítás, eszközfejlesztés) Akadálymentesítés, családbarát funkciók kialakítása
109
Célja: TOP-4.2
A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
0,467
Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése Akadálymentesítés, családbarát funkciók kialakítása
TOP-4.3
Leromlott városi területek rehabilitációja
0,613
TOP-5.1
Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)
1,754
TOP-5.2
A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
0,228
Célja: Szociális városrehabilitáció: lakótelepek, leszakadó városrészek, külterületi telepek fizikai rendbetétele, fejlesztése városokban lakhatási körülmények javítása városokban Célja: Megyei és helyi szintű foglalkoztatási (helyi gazdaságfejlesztési) együttműködések (paktumok), ezek keretében a TOP-1-hez kapcsolódó ESZA tevékenységeket és KKV-k képzési és foglalkoztatási (átmeneti bértámogatás) támogatása, továbbá a gyermekellátási szolgáltatások munkavállalóinak foglalkoztatási (átmeneti támogatás) és képzési támogatása Célja: Az ERFA prioritásokhoz kapcsolódó ESZA támogatások, kiemelten a megyei gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatási célú támogatások
110
TOP-5.3
Helyi közösségi programok megvalósítása
0,392
Az ERFA prioritásokhoz kapcsolódó ESZA támogatások, kiemelten a szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó közösségi, humán fejlesztések támogatása
111
6.2.
Szentgotthárd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Szentgotthárd város, figyelembe véve és felmérve jelenlegi helyzetét és a lehetséges fejlődési irányokat, az elkövetkezendő időszakban nemcsak gazdasági, hanem szellemi, kulturális és idegenforgalmi szempontból is központi településévé kíván válni a hármashatár térségének. A városban működő Opel gyár és beszállítóinak tevékenysége jelentősen hozzájárul, hogy Szentgotthárd a hazai járműipar meghatározó szereplőjévé és innovációs központjává váljon, illetve a térség gazdasági életére is komoly pozitív hatással bír. Az elmúlt időszak jól átgondolt fejlesztéseinek köszönhetően Szentgotthárd fellendülő idegenforgalmi tevékenysége nagyszámú munkaerőt foglalkoztat, illetve egyre komolyabb vonzerőt jelent a fokozatosan kiépülő egészség- és sportturizmus, vallási turizmus, örökség- és szelíd turizmus a nagyszámú hazai és külföldi közönség számára. A lakosság számának növekedésével bővül, fejlődik a város szociális-, oktatási- és kulturális szolgáltató rendszere, kínálata, amely érzékelteti pozitív hatásait a térség településein is. Szentgotthárd város a célkitűzéseinek elérése érdekében négy hosszú távú, átfogó célt fogalmazott meg a következő időszakra, amely prioritások összhangban állnak a regionális törekvésekkel, illetve az EU-s és országos elvekkel is: 1. A helyi gazdasági versenyképesség fokozása 2. A város vonzerejének erősítése 3. A lakosság életkörülményeinek, szolgáltatásokkal ellátottságának és társadalmi közérzetének javítása 4. A város térségi szerepének erősítése
GAZDASÁGFEJLESZTÉS „versenyképes város” Telephely-kínálat mennyiségi és minőségi fejlesztése A gazdasági bázis erősítése A helyi munkaerőpiac – képzett és kreatív munkaerőbázis – erősítése
A VÁROS VONZEREJÉNEK ERŐSÍTÉSE „élményt adó város” Új vonzó és használó barát városi terek kialakítása Városi turisztikai kínálat fejlesztése, új turisztikai termékek kialakítása, piacra vitele
HUMÁN ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE „szolgáltató város” Oktatási és kulturális funkciók erősítése
A városkommunikáció erősítése
Intézményfejlesztés
Lakhatási program
A TELEPÜLÉS VÁROSI, TÉRSÉGI SZEREPÉNEK MEGERŐSÍTÉSE gazdasági központ
turisztikai központ
kulturális – intézményi központ
A megyei viszonyokhoz képest a szentgotthárdi humán erőforrás helyzete és szerkezete összességében kedvezőbb, de itt is jellemző a lakosság elöregedése, fogyása. Az állami beavatkozáson túl a helyi illetékes szervezetek (helyi önkormányzat, oktatási és kulturális intézmények, helyi kisebbségi önkormányzatok, helyi vállalkozások, civil szervezetek) felelőssége és feladata a város vonzóbbá tétele a letelepedni vágyók számára: a biztos gazdasági háttér, a jól fizető állások, a csendes, de mozgalmas kulturális, szellemi élet megteremtése ösztönző hatást gyakorol a bevándorlásra. A megye kisvárosaihoz viszonyítva Szentgotthárdon alacsony az iskolázottság, főként a közép- és felsőoktatásban végzettek számát illetően, bár a város oktatási rendszere jól kiépült.
112
Fontos célként fogalmazható meg a szakképzés és továbbképzés összehangolása a reális munkaerőpiaci igényekkel, illetve a művészeti oktatás megerősítése. A város kulturális életének felpezsdítése, intézményeinek és azok programjainak változatosabbá tétele nemcsak a helyi és a térségben élő lakosság igényeinek szélesebb körű kielégítését szolgálná, hanem a városba látogató turisták számát is jelentősen megnövelné.
A helyi munkaerőpiac fejlesztése – a képzett és kreatív munkaerőbázis erősítése A nagyszámú, képzett munkaerő nem csak a vállalkozásfejlesztés, hanem a vállalkozói versenyképesség alapja is, ezáltal komoly szerepet tölt be a helyi gazdaságélénkítő folyamatban. Az egyre növekvő munkaerő-kereslet biztosítása azonnali beavatkozásokat igényel a helyi önkormányzattól és az érintett szervezetektől (ingatlanfejlesztési piac szereplői, képző intézmények, vállalkozások) annak érdekében, hogy bővüljön a rendelkezésre álló lakás- és telekkínálat, jelentősen megnövekedhessen a népességszám a szakképzett munkavállalók letelepedése által, valamint a helyben megszervezett képzések és hallgatók száma. A tervezett intézkedések:
telekalakítási és lakásépítési program, valamint a városi bérlakás-gazdálkodási rendszer megfelelő átalakítása a letelepedések elősegítése érdekében a foglalkoztatási célú közlekedés fejlesztése (szervezés, kerékpárutak, önkormányzati busz, buszpályaudvar áthelyezése a vasútállomás mellé) foglalkoztatási együttműködések kialakítása oktatási rendszer fejlesztése, a szakképzés és továbbképzés erősítése, felsőoktatási kapcsolatok építése
Oktatási és kulturális funkciók erősítése Szentgotthárd gazdasági funkcióinak megerősítése mellett fontos feladat a város kulturális örökségeinek, hagyományainak feltárása és minél szélesebb körű bemutatása. Az oktatási és kulturális szerepkör erősítése érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni a város meglévő ipari és vallási hagyatékainak megőrzésére, terjesztésére, a művészeti képzés és szakképzés színvonalának emelésére és kínálatának növelésére. A tervezett intézkedések:
kulturális örökség gondozása (ipari múzeum létrehozása, ipari hagyományok – kasza, selyem, dohány, stb. – és a ciszter hagyaték őrzése és gondozása a szakképzés, továbbképzés és a művészeti oktatás fejlesztése (főként zene- és képzőművészet területén) a kulturális színterek fejlesztése, a mozi más művészeti ágak bevonásával egy új őszművészeti térré alakítása
113
Lakhatási program A változó demográfiai viszonyok miatt a város jelenlegi lakhatási lehetőségei már nem képesek kielégíteni a felmerült igényeket. Mivel a bérlakások száma kevés, állapotuk pedig nem megfelelő, a helyi önkormányzatnak a helyi kisebbségi önkormányzattal és civil szervezetekkel összefogva lépéseket kell tenni a bérlakások számának növelésére és a meglévőek állapotának javítására, illetve új lehetőségeket teremteni a fiatal házasok fészekrakásához, illetve az idősek elhelyezésére. A tervezett intézkedések:
a meglévő bérlakások felújítása új, szociális bérlakások építése a kethelyi laktanyában ifjú házasok otthon teremtésének segítése idősek otthon kialakítása a kethelyi laktanyában
Intézményfejlesztés A prioritások megvalósulásának egyik fő alapköve a helyi Művelődési Ház, amely kiemelt színtere a helyi kulturális életnek, ezért mielőbbi felújítása sürgető fontosságú, ahogy a későbbiekben a szerepkörének kibővítése is. A helyi esélyegyenlőségi programban részletezett fiatal házasok otthona létrehozása szintén kiemelt fontosságú a lakosság, illetve a munkaerő megtartása érdekében, illetve az idősek otthona létrehozása is az elöregedő lakosság következményeinek kezelése érdekében. A tervezett intézkedések:
Művelődési Ház felújítása alsó tagozatos iskolai tornaterem építés, energetikai korszerűsítés Energiaváros Program továbbvitele: megújuló erőforrások feltárása és alkalmazása, energetikai projektek kezdeményezése/ösztönzése a köz- és magánszférában
6.3.
Szentgotthárdi Kistérség szociális szolgáltatástervezési koncepciója
Elsődleges fontosságú célkitűzés a személyes gondoskodást nyújtó szakfeladatok ideiglenes működési engedélye helyett a végleges működési engedélyek megszerzése. Kiemelt feladat az alapellátások teljes körű kiépítése: házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres segítségnyújtás, családsegítés, támogató szolgáltatás, közösségi ellátások, idősek átmeneti elhelyezése.
114
Számos terület igényel további minőségfejlesztési beavatkozást is:
az elhelyezési körülmények tárgyi feltételeinek javítása, akadály-mentesítés. humán erőforrás fejlesztés/szakdolgozói létszám és szakképzettségre vonatkozó követelmények teljesítése a szakmai munka színvonalának fejlesztése (továbbképzések, burn out szindróma megelőzésére irányuló tréningek) személyre szóló gondozás, egyéni fejlesztés teljes körű alkalmazása a koordináció és együttműködés fejlesztése az Önkormányzatok, civil, karitatív szervezetek, a szociális ellátás szereplői között a gondozotti érdekvédelem továbbfejlesztése, az érdekképviseleti fórum hatékonyabb működésének elősegítése.
6.4.
Szentgotthárdi Kistérség esélyegyenlőségi programja
Szentgotthárd Város Önkormányzatának legfontosabb célja a városban élő állampolgárok jólétének biztosítása, életminőségének javítása, olyan támogatói környezet biztosításával, amely:
erősíti a közösséghez és a lakóhelyhez kötődést, a társadalmi szolidaritást, kiemelt figyelmet, ha szükséges, pozitív diszkriminációt alkalmaz a veszélyeztetett célcsoportok számára, tudatos és partnerségen alapuló intézkedései hatására a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózási esélyei, életminőségük és életük önálló irányításának lehetősége javul.
Helyi Esélyegyenlőségi Programjával a következő átfogó célokat kívánja érvényesíteni:
az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).
A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a HEP Intézkedési Terv tartalmazza. Ezen dokumentumban a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezését tették meg, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása érdekében.
115
6.5.
Szentgotthárd Helyi Esélyegyenlőségi Programjának intézkedései összefoglaló
1) A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége A helyzetelemzés során feltárt problémák között szerepelnek a tartós munkanélküliség, a lakosság eladósodottsága, az egyes településrészek alacsony csatornázottsága, a városban igénybe vehető kevés bérlakás, nincs Fiatal Házasok Otthona, illetve a jelenlegi buszpályaudvar kedvezőtlen elhelyezkedése. Szentgotthárd Város Önkormányzata a feltárt problémák orvoslására a következő célzott intézkedéseket tervezi:
Közfoglalkoztatásban részt vevők számának növelése Adósságcsökkentési támogatás és szolgáltatás további biztosítása, költségvetésben erre keret elkülönítése. A szélesebb körű jogosultság biztosítása érdekében a jogosultsági feltételek felülvizsgálata. A nehéz anyagi körülmények között élők jelenleginél célzottabb támogatása. A jelenlegi, önkormányzati hatáskörben nyújtott támogatások felülvizsgálata és a szükséglet alapúvá tétele, a jövedelemhatárok emelése. A csatornázottság további bővítése Fiatal Házasok Otthonának létesítése Bérlakások kialakítása, építése Közösségi közlekedés fejlesztése
2) A gyermekek esélyegyenlősége A helyzetelemzés rámutatott, hogy kevés szülő veszi igénybe a gyermekvédelmi kedvezményt, nincs gyermekpszichológus a városban, az óvodában egyáltalán nincs, a SZOI Arany János Általános Iskolában pedig nagyon rossz állapotú a tornaterem, a gyermekek számára nem biztosított a szabadidő kulturált eltöltésének feltételei, valamint a városban található játszóterek többnyire elavultak már, nem felelnek meg a vonatkozó előírásoknak, helyenként balesetveszélyesek is. A önkormányzat a fenti esélyegyenlőségi problémák csökkentésére a következő intézkedéseket tűzte ki célul:
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek számának növelése. Gyermekpszichológus biztosítása A SZOI Arany János Általános iskolában új tornaterem kialakítása, a SZEOB Játékvár Óvodában tornaszoba kialakítása – pályázati lehetőségek kihasználásával. A kulturált szabadidő eltöltés feltételeinek javítása, a szabadidős terek rendszeres karbantartása, a lehetőségekhez mérten történő folyamatos fejlesztése. A városban és a településrészeken lévő, még nem korszerűsített játszóterek felújítása.
116
3) A nők esélyegyenlősége A problémák feltárása során kiderült, hogy igen alacsony a rendelkezésre álló szűrővizsgálatok száma és gyakorisága, sok szülőnek okoz problémát a nyári szünetben gyermekük szabadidejének tartalmas kitöltése, illetve kevés a bölcsődei férőhely, amely komoly problémát jelent a nők újra munkába állásában. Az önkormányzat az alábbi intézkedésekkel kívánja enyhíteni a nők esélyegyenlőségét Szentgotthárdon:
Nyári tábor létrehozása a Civil Fórum tagszervezetei által. A gyermekek nyári felügyeletének segítése. A szünidő egy részének hasznos eltöltésének biztosítása. Az egészségügyi szűrések körének, gyakoriságának bővítése a betegségek korai felismerése érdekében A bölcsődei férőhelyek bővítése, az intézmény szolgáltatásait ki kell egészíteni.
4) Az idősek esélyegyenlősége A helyzetfeltárás rávilágított, hogy az időskorú népesség aránya igen magas a városban, és közülük nagyon sokan egyedül élnek. A településen hiányzik a bentlakásos ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás, illetve nagyon kevés felvilágosító előadás, program van az idősek számára az egészséges életmódról, a betegségek megelőzéséről. Az alábbi intézkedéseket tervezi a problémák enyhítésére az önkormányzat:
Az egészséges életmódról, a betegségek megelőzéséről szóló felvilágosító előadások, programok szervezése Önkéntes segítői hálózat létrehozása. A szociális intézmények feladatellátásában, a szolgáltatások mennyiségi, minőségi színvonalának emelésében jelentős segítséget nyújthatnak az önkéntes segítők. Szakosított ellátást (ápolást gondozást) nyújtó intézmény létesítés lehetőségének megteremtése.
5) A fogyatékkal élő személyek esélyegyenlősége A helyzetelemzés rávilágított, hogy nehezen hozzáférhetőek a fogyatékkal élők számára a kulturálisés sport programok, a közszolgáltatások, valamint az egészségügyi prevenciós szolgáltatások és szűrővizsgálatok, továbbá az akadálymentesítés sem megoldott sok esetben. Mindezeken túl a fogyatékkal élők, csökkent munkaképességűek számára nehezített az elhelyezkedés esélyei is.
117
A fentiekben felsorolt problémák enyhítése céljából az Önkormányzat az alábbi intézkedéseket tervezi:
Közszolgáltatásokhoz, egészségügyi ellátásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés teljes akadálymentesítése A fogyatékkal élő személyek egészségügyi, prevenciós szolgáltatásokban, valamint szűrővizsgálatokon való részvételének elősegítése A fogyatékkal élő, csökkent munkaképességű személyek elhelyezkedésének elősegítése. Az önkormányzat intézményeinél fogyatékkal élő munkavállalók alkalmazása. A fogyatékkal élő, csökkent munkaképességű személyek elhelyezkedésének elősegítése. Kapcsolatfelvétel rehabilitációs munkahelyeket biztosító foglalkoztatókkal, esetleges szentgotthárdi telephelyük bővítése, valamint szentgotthárdi telephely létrehozása érdekében.
118
7. Járási esélyteremtési szempontú SWOT analízis Erősségek -
diplomások számának növekedése gazdaságilag aktív népesség kismértékű növekedése ipari park, nagy vállalatok jelenléte és jól működő partnerség az önkormányzatokkal hosszú távú elköteleződés az energiafogyasztás csökkentése iránt (Energiaváros projekt) Egészségfejlesztési Iroda működése Szentgotthárdon kialakult és megfelelő kapacitású humán intézményrendszer magas civil aktivitás toleráns, befogadó lakosság aktív, elhivatott pedagógus gárda aktív tartozáskezelési tevékenység, adatbázis az önkormányzatnál
Gyengeségek, fejlesztendők -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
járáson belüli együttműködések és térségi menedzsment hiánya, nincs civil szervezet, akik a hátrányos helyzetűek problémáinak119 megoldásában aktív tevékenységet folytathatna szakképzett munkaerő hiánya, a munkanélküliek közül magas arányban vannak 50 éven felüli, alacsonyan kvalifikáltak kevés bérlakás, magánlakások rossz fizikai állapota, alacsony szintű energiatudatosság magas a közüzemi tartozások szintje, adósságkezelési tanácsadás szolgáltatás megszűnése a Családsegítő Szolgálatnál csökkenő születésszám, magas öregedési index családon belüli konfliktusok erősödése, növekszik a válások száma, amely révén nő a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek száma is hiányos a gyermekek napközbeni ellátása, elhelyezésének lehetőségei, főként a szünidőkben, hétvégeken a járási székhely kivételével a nappali ellátó intézmények nem igazodnak a szülők munkarendjéhez, ez nehezíti a kisgyermekes családok munkába állását kevés speciális tudással rendelkező pedagógus, oktatási intézmények szűkös anyagi forrásai kevés a bababarát, toleráns munkahely, a munkaadók nem támogatják az otthonról végezhető munkát nincs a térségben tanoda, alternatív tanulási lehetőségek se gyerekek, se felnőttek számára kevés szabadidős- és sportolási lehetőség a fogyatékkal élők számára erősen korlátozott a munkahelyekhez való hozzáférés, nem megfelelő akadálymentesítettség ritka és esetleges egészségfejlesztési, közösségépítési, közösségi művelődési alkalmak a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlen a térségben, különösen nehéz helyzetben a rosszabb közlekedési helyzetű, periférián lévő települések vannak egészségügyi szűrővizsgálatok alacsony száma nincs időseket ellátó nappali intézmény centralizált kulturális intézményrendszer
Lehetőségek -
-
Foglalkoztatási paktum létrehozása a megyei rendszer keretében Határ közeli elhelyezkedés A kisebb-nagyobb helyi piaci szereplők ösztönzése társadalmi felelősségvállalási programok indítására Ágazat és szektorközi együttműködések fejlesztése Egészségügyi tájékoztató tevékenység és szűrőprogramok indítása az EFI-vel partnerségben A meglévő közösségi és civil kezdeményezésekre, valamint kulturális intézményekre, közösségi terekre alapozott informális tanulási alkalmak teremtése Családi szolgáltatások továbbfejlesztése Önkormányzati és piaci, valamint civil vezetők érzékenyítése az esélyegyenlőségi témák iránt Együttműködésen, szolidaritáson alapuló programok kezdeményezése a helyi lakosság körében
Veszélyek -
generációk további eltávolodása családok szétszakadása idősödő, csökkenő lakosság ausztriai munkavállalás miatt nem lesz elegendő helyi munkaerő a vállalkozások számára 120
8. PROGRAMTERV 8.1.
A programterv célrendszer
8.1.1. Átfogó célok –
– – – –
modellértékű együttműködési program megvalósítása a járási településeken, esélyegyenlőségi területeken tevékenykedő állami, önkormányzati, civil, egyházi szervezetek és vállalkozások bevonásával, energiaszegénység csökkentése, energiahatékonyság növelése, az esélyteremtés területén fenntartható járási partneri hálózat létrehozása és működtetése, Szentgotthárd járásszékhely funkciójának erősítése a koordinációs tevékenység megvalósítása révén, a humán közszolgáltatások szakmai színvonalának és költséghatékonyságának javítása, együttműködési gyakorlatának fejlesztése a járás teljes területén.
8.1.2. Konkrét célok – – – – – – – – –
tudatos partnerség-építés megvalósítása a járási esélyteremtő intézményrendszer fejlesztése érdekében, bekapcsolódás a megyei együttműködési fórumba, partnerségi kapcsolatok fejlesztése az esélyegyenlőségi területen tevékenykedő szervezetek között, szakmai kapacitások erősítése, igényfelmérések, tudatos programozás elvégzése az összehangolt akciók előkészítése érdekében, felkészülés a 2014-20-as EU-s források fogadására, nyári gyermekfelügyeleti szolgáltatások bővítése, a generációk közötti kapcsolatok erősítése, energiatudatos lakásüzemeltetéssel kapcsolatos ismeretek terjesztése, a szociális gazdaság lehetőségeinek feltérképezése, a fiatalok számára az idős lakósságot is segítő munkalehetőségek biztosítása, A fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű emberek helyzetének javítása, a társadalom érzékenyítése.
121
8.2.
Prioritások leírása
8.2.1. Prioritások és intézkedések
1. Társadalmilag leszakadó rétegek segítése, generációk közti kapcsolatok erősítése Indoklás: a térség több településén is magas a munkanélküliség, és mivel a munkanélküli családokat jelentősebben érinti az egészségromlás, a lakhatási körülményeik és életminőségük romlása, szükséges lenne a célzottabb támogatásuk, illetve a jelenlegi önkormányzati hatáskörben nyújtott támogatások felülvizsgálata. Magas a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma is, ők nagyjából a regisztrált munkanélküliek felét teszi ki, többségük alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, ami komoly hátrányt jelent a jelenlegi helyzetükből való kitörésben. Alacsony az energiatudatosság és jellemző az energiaszegénység, kevés attitűdformáló, felvilágosító előadás, program áll rendelkezésre a témában. A térségben egyre magasabb az eladósodottság, illetve a közüzemi tartozások szintje. A törvényi változások következtében megszűnt az adósságkezelési szolgáltatás a Családsegítő Szolgálatnál, emiatt égető fontosságú az adósságcsökkentési támogatás és szolgáltatás további biztosítása helyi önkormányzati forrásból, erre keret elkülönítése a költségvetésben. A szélesebb körű jogosultság biztosítása érdekében a jogosultsági feltételek felülvizsgálata is szükséges. Szentgotthárdon kevés a bérlakás, többségében az állapotuk sem kielégítő, illetve nincs Fiatal Házasok Otthona, nincsenek célzott támogatások, programok a fiatalok megtartására a térségben a migráció csökkentésére. Egyre nagyobb mértéket ölt a családok szétszakadása, amely elidegenedéshez, deviáns viselkedésformákhoz vezethet. A családok szétesése leginkább anyagi okokra vezethető vissza. A szülők számára nehézséget jelent a gyermekek szünidőben történő elhelyezése és a szabadidejük hasznos kitöltése. Több településen a nyári étkeztetés sem megoldott és hiányoznak vagy rossz minőségűek a közösségi terek, játszóterek, a nyári táborokon pedig a szegénységben élő gyermekek anyagi okoknál fogva nem tudnak részt. Több településen nincs óvoda, iskola, amelynek következtében a gyermekek elszakadnak egymástól, illetve a járás székhelyen kívül nem megoldott a 0-3 éves korú gyermekek nappali elhelyezése ellátó intézmény hiányában. A térségben fejlesztésre szorul a jelzőrendszer, nincs működő, kiépített kommunikáció sem a szülőkkel, tájékozatlanok a gyermekek lehetőségeit javító programokról, a gyermekvédelmi kedvezményt is kevesen veszik igénybe. Sem önkormányzati, sem civil szinten nem megoldott ezen tevékenységek ellátása. Kevés közösségi program áll a lakosság rendelkezésére, ahol lehetőség nyílna a generációk találkozására, az együttműködések fejlesztésére. Magas az egyedül élő idős lakosság aránya, amely beszűküléshez, elmagányosodáshoz vezethet, és gyakrabban válhatnak bűncselekmények áldozataivá is. Nappali ellátásuk nem megoldott, nincs tartós, bentlakásos gondozást biztosító intézmény a járás területén, és hiányos a falugondnoki szolgáltatás is a térségben.
122
Célok: az országos tendenciához hasonlóan a Szentgotthárdi térségre is jellemző az idősödő lakosság. A népesség természetes fogyását némiképp ellensúlyozza a térségbe települő családok növekvő száma, ennek eredményeképpen az egyre idősebb, jellemzően egyedül élő emberek ellátása mellett egyidejűleg jelenik meg a kisgyermekes, gyermekes családok ellátásának szükségessége, a család, valamint gyermekbarát környezet, szolgáltatások iránti igény. Az országhatár közelsége miatt betelepülő családok lakhatási és szolgáltatások iránti igényei újabb kihívások elé állítja a térség intézményeit, döntéshozóit. Fontos cél az egészségi állapota, adottsága, élethelyzete miatt nehezebben boldoguló lakosság tervezett, célzott támogatása az értékteremtő munkavégzés, életminőségének javítása érdekében, ezzel is hozzájárulva a vidék lakosságmegtartó erejéhez, értékéhez. Tervezett intézkedések: 1.1. Szülők iskolája létrehozása és működtetése 1.2. Generációk együttműködését célzó program 1.3. Közösségfejlesztés a járás településein 1.4. Időszakos gyerekfelügyelet megszervezése 1.5. Átmeneti gondoskodást nyújtó szolgáltatások indítása 1.6. Családi Erőforrásközpont létrehozása 1.7. Fiatal Házasok Otthona létrehozása 1.8. A helyi piaci szereplők ösztönzése társadalmi felelősségvállalási programok indítására 1.9. Idősgondozás kiterjesztése 1.10. Humán szolgáltatási jelzőrendszer kiterjesztése, hatékonyságának javítása 1.11. Szociális és egészségügyi tájékoztató rendszer fejlesztése, információk biztosítása a célcsoportok számára 1.12. Civil aktivitás növelése a humán szolgáltatásokban, a hátrányos helyzetű célcsoportok képviseletében 1.13. Szociális szakemberek képzése, továbbképzésüknek támogatása, kapacitásfejlesztése, munkaerő utánpótlás biztosítása, a szakma elismertségének növelése
2. Fogyatékkal élő emberek és pszichiátriai betegek támogatása és érzékenyítő programok fejlesztése Indoklás: a térségben nem teljes az akadálymentesítés a közintézményekben, közterületeken, csak néhány intézményben megoldott. Komoly nehézségekbe ütközik a fogyatékkal élő személyek munkába állása, pedig tudnának és akarnának is dolgozni a megváltozott munkaképességű emberek. Hiányosak a fogyatékkal élő személyek nappali ellátásának és a közösségi élet színterei. Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, illetve a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek nehezebben veszik igénybe, szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra való eljuttatásukban. Az elérésükben problémát jelent, hogy nincs pontos, aktuális adatbázis a fogyatékkal élő személyekről. Az oktatási intézményekben kevés a speciális tudással rendelkező szakember, jelentkező lenne a továbbképzésekre, de nem kapnak ehhez anyagi támogatást, továbbá a speciális tanterv megvalósításához szükséges tárgyi eszközök beszerzésére, tantermek kialakítására sincs elegendő anyagi forrás.
123
Célok: a munkáltatók elvárásai és az egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő emberek szükségletei, lehetőségei között jelentős eltérés lehet. Az igények közelítése érdekében közös gondolkodásra, igényfelmérésre van szükség mindkét oldalon. A munkavégzés nem csupán a jövedelem forrása, hanem a helyi társadalom, az egyén életének egyik meghatározó eleme, önbecsülésünk egyik alapja. Ezért nagyon fontos a sérülékeny társadalmi csoportok tagjai és a piaci szereplők közötti hidak megépítése, közös érdekeiken alapuló értékteremtő lehetőségek biztosítása, amely mindkét oldal számára hatékonyabb és eredményesebb tevékenységet biztosít. Tervezett intézkedések: 2.1. Fogyatékkal élő emberek munka-rehabilitációja, megváltozott munkaképességűek számára munkahelyek létesítése 2.2. Fiatal fogyatékkal élők segítése, értelmes akadálymentesítés a járás településein 2.3. Pszichiátriai betegek visszaillesztése a helyi és térségi társadalomba 2.4. Érzékenyítő programok esélyegyenlőségi célcsoportok bevonásával (lakosság, vállalati és helyi önkormányzati döntéshozók)
3. Munkaerő-piaci aktivizálási program Indoklás: a nők munkába állásának lehetőségei korlátozottabbak, ez részben köszönhető a könnyűipar és a textilipar térségi leépülésének, részben a női foglalkoztatást igénylő vállalkozások kevés számának. Foglalkoztatásuk egyik fontos feltétele a gyermekek napközbeni elhelyezése, ez a 03 éves korú gyermekek esetén nem megoldott a térségben a járási székhely kivételével. A GYED/GYES-ről visszatérő kisgyermekes anyukák nehezen egyeztetik össze a munkahelyi és magánéleti teendőiket, ami csökkenti a munkahelyük megtartásának esélyét, a térségben kevés az atipikus foglalkoztatást kínáló munkahelyek száma. A fogyatékkal élő személyek elhelyezkedési esélyei alacsonyak, nehezítettek a védett környezetet, iskolát elhagyva. Nincs megfelelő akadálymentesítettség a munkahelyeken, komoly segítségre lenne szükségük a foglalkoztatásuk megoldásában – jelenleg nincs olyan szervezet a térségben, aki felkarolná az ügyüket. A térségben a munkanélküliségi mutatók ellenére súlyos szakképzett munkaerőhiány mutatkozik, amelynek megoldása érdekében még szélesebb körű összefogásra van szükség a helyi önkormányzatok, vállalkozások és képző intézmények között. Fontos, hogy a munkanélküli lakosság képzése, felkészítése reagáljon a piaci szektor igényeire, ezzel célirányosan csökkenthető lenne a szakképzett munkaerőhiány. A TOP 5.1.1-es megyei paktum programban való részvétel erre kínál lehetőséget a jövőben. Célok: kiemelten fontos az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, illetve a megváltozott munkaképességű munkanélküli lakosság iskolázottsági, képzettségi szintjének növelése, munkarehabilitációja, ami nélkülözhetetlen a foglalkoztathatósági esélyeik megteremtéséhez. A hátrányos helyzetű munkavállalók munkába állása érdekében célként fogalmazódik meg a munkaadók bevonása, érzékenyítése, az atipikus foglalkoztatási módok népszerűsítése.
124
Az elsődleges munkaerőpiacon helyt állni képtelen emberek számára munkalehetőségek biztosítása a szociális gazdaság fejlesztésével, szociális szövetkezetek létrehozásával, azok szerepének növelésével, valamint az értékteremtő közfoglalkoztatási programok megteremtésével. A foglalkoztatási stratégia felülvizsgálata, a paktum létrehozása jelentősen hozzájárulna az intézkedések térségi megvalósításához. Tervezett intézkedések: 3.1. A foglalkoztatási paktum létrehozása és megyei rendszerbe illesztése 3.2. Szociális gazdaság fejlesztését célzó program 3.3. Alacsony iskolai végzettségűek számára felzárkóztató és szakképzési programok indítása 3.4. Munkatapasztalat-szerzést célzó programok indítása (önkéntesség horizontálisan a teljes programban, középiskolások kötelező közösségi szolgáltatásnak térségi szervezése) 3.5. Foglalkoztatók érzékenyítése a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatására (a munka világába illeszthető pszichiátriai betegekre is figyelemmel) 3.6. Közfoglalkoztatottak készségfejlesztése, képzése 3.7. Bérlakás program 3.8. Munkahelyre jutás segítése térségi szolgáltatók együttműködésével (falubusz, falugondnoki szolgálat, szociális szolgáltatók, telekocsi rendszer, stb.)
4. Egészségtudatos lakosság Indoklás: a térségben kevés az egészségügyi szűrővizsgálat, illetve az egészséges életmódról, a betegségek megelőzéséről szóló prevenciós és felvilágosító program, és igen alacsony a lakossági részvétel ezeken. Nincs igény, nyitottság az egészségfejlesztő és prevenciós kezdeményezések irányában, ennek fejlesztése minden korosztályban fontos lenne. Célok: az egészséges életet szolgáló magatartásminták, táplálkozási formák elsajátítása, a lakosság egészségtudatosságának növelése, a rendszeres szűréseken való részvételi arány növelése, amelyek hosszú távon hozzájárulnak a lakosság mentális és fizikai egészségi állapotának javulásához. Tervezett intézkedések: 4.1. Általános egészségügyi állapotfelmérések elvégzése, egészségügyi szűrések a háziorvosok bevonásával 4.2. Életmódváltással kapcsolatos tanácsadás megvalósítása, életmód klubok indítása, valamint sport és fizikai aktivitást ösztönző programok megvalósítása 4.3. Települési és járási egészségtervek alapján egészségprogramok felülvizsgálata és megvalósítása (EFOP 2016-2020)
125
8.3.
Akcióterv
8.3.1. Intézkedések összegző bemutatása
Prioritás
Intézkedés sorszáma/megnevezése
126
Érintett célcsoportok
Intézkedés gazda
1. Társadalmilag leszakadó rétegek segítése, generációk közti kapcsolatok erősítése 1.1. Szülők iskolája létrehozása és - kiskorú gyermeket nevelő Családsegítő Szolgálat működtetése szülők és családtagjaik 1. - párválasztás, családalapítás előtt álló fiatalok Családsegítő és Gyermekjóléti 1.2. Generációk együttműködését - fiatalok Szolgálat és Gondozóház célzó program - időskorúak 1. - képző intézmények, szervezetek Vas Megyei Civil Központ 1.3. Közösségfejlesztés a járás A járás lakossága, különös 1. településein tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra Családsegítő és Gyermekjóléti 1.4. Időszakos gyerekfelügyelet - 0-3 éves korú gyermekek Szolgálat megszervezése - 3-6 éves korú gyermekek - kisgyermekes családok 1. - aktivizálható nyugdíjasok - munkáltatók - bölcsődék és óvodák
Partnerek Helyi önkormányzatok civil szervezetek
Civil szervezetek iskolák Pannon Kapu Helyi önkormányzatok Civil Fórum, civil szervezetek, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Gondozóház
Önkéntesek, közalkalmazottak Óvodapedagógusok, általános iskolák pedagógusai, nyugdíjas pedagógusok
1.
1.
1.
1.5. Átmeneti gondoskodást nyújtó - fogyatékos gyermekek és szolgáltatások indítása felnőttek - ápolást igénylő, fekvőbeteg ellátásból kikerülő betegek - időskorúak - átmeneti gondozásra szoruló emberek - pszichiátriai betegek 1.6. Családi Erőforrásközpont - GYES-ről, GYED-ről a létrehozása munkaerőpiacra visszatérő szülők - a társkeresés és a felelős párkapcsolati magatartás iránt érdeklődő fiatalok - házasságkötésre, gyermekvállalásra készülő párok - tanácsadást, segítséget igénylő személyek párkapcsolati, házassági és egyéb családi ügyekben - helyi munkaadók 1.7. Fiatal Házasok Otthona - első lakáshoz jutó létrehozása házastársak, család, egyedülállók - rendszeres munkajövedelemmel vagy munkahely ígérvénnyel rendelkezők
Gondozóház Helyi önkormányzatok Gyámhivatal
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
127
Önkormányzat
Kistérségi Társulás, SZET
Önkormányzat
A járás területén működő vállalatok, vállalkozások támogatások nyújtásával Kistérségi Társulás
1.
1.
1.
1.
1.
1.
1.8. A helyi piaci szereplők - a térségben tevékenykedő ösztönzése társadalmi gazdasági vállalkozások, felelősségvállalási programok szociális szövetkezetek indítására - önkéntes magánszemélyek oktatási intézmények 1.9. Idősgondozás kiterjesztése - időskorúak - érintett civil szervezetek és közösségek - helyi önkormányzatok - szociális intézmények - háziorvosok 1.10. Humán szolgáltatási - gyermekek, fiatalok jelzőrendszer kiterjesztése, - kisgyermekes szülők hatékonyságának javítása - GYES/GYED-ről a munkaerőpiacra visszatérő szülők 1.11. Szociális és egészségügyi A térség teljes lakossága, tájékoztató rendszer fejlesztése, különös tekintettel a információk biztosítása a hátrányos helyzetű célcsoportok számára csoportokra.
Önkormányzat
Járás területén működő cégek, vállalatok, vállalkozások
128
Önkormányzat
Gondozóház Kistérségi Társulás
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
Gondozóház Jelzőrendszer tagjai Esélyegyenlőségi kerekasztal
EFI Rendelőintézet
Szentgotthárd Város Önkormányzata települési önkormányzatok Háziorvosok, védőnők, falugondnokok
1.12. Civil aktivitás növelése a - civil szervezetek humán szolgáltatásokban, a - hátrányos helyzetű hátrányos helyzetű célcsoportok társadalmi csoportok képviseletében
Civil Fórum Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
civil szervezetek
1.13. Szociális szakemberek képzése, továbbképzésüknek támogatása, kapacitásfejlesztése, munkaerő utánpótlás biztosítása, a szakma elismertségének növelése
Gondozóház Pszichiátriai Betegek Otthona
VMKH Munkaügyi Központ munkaügyi pontjai
- szociális szakemberek - szociális és egészségügyi intézmények - civil szervezetek - szociális intézmények képviselői
2. Fogyatékkal élő emberek és pszichiátriai betegek támogatása és érzékenyítő programok fejlesztése 2.1. Fogyatékkal élő emberek Fogyatékkal élő személyek: Járás területén működő vállalatok, vállalkozások munka-rehabilitációja, - mozgássérült, Pszichiátriai Betegek Otthona megváltozott munkaképességűek - látássérült, számára munkahelyek létesítése - hallássérült, 2. - értelmi fogyatékkal élő, - beszédfogyatékkal élő, - autista; Pszichiátriai betegek. 2.2. Fiatal fogyatékkal élők segítése, Fogyatékkal élő személyek: Pszichiátriai Betegek Otthona Gondozóház értelmes akadálymentesítés a járás - mozgássérült, településein - látássérült, - hallássérült, - értelmi fogyatékkal 2. élő, - beszédfogyatékkal élő, - autista; Önkormányzatok; Rendezvényterek tulajdonosai Pszichiátriai Betegek Otthona 2.3. Pszichiátriai betegek A Pszichiátriai Betegek visszaillesztése a helyi és térségi Otthonában élő pszichiátriai 2. társadalomba betegek.
2.
2.4. Érzékenyítő programok esélyegyenlőségi célcsoportok bevonásával (lakosság, vállalati és helyi önkormányzati döntéshozók)
- a Szentgotthárdi járás teljes lakossága - vállalkozások, vállalatok, civil szervezetek - települési önkormányzatok dolgozói, polgármesterek
Önkormányzat
VMKH Munkaügyi Központ munkaügyi pontjai
129
Önkormányzat
Civil Fórum, civil szervezetek Pannon Kapu Kulturális Egyesület
Gotthard Spa és Wellness , Pannon Kapu Kutúrális Egyesület, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, iskolák, Pszichiátriai Betegek Otthona
3. Munkaerő-piaci aktivizálási program 3.1. A foglalkoztatási paktum Hátrányos helyzetű létrehozása és megyei rendszerbe munkanélküli lakosság 3. illesztése
3.
3.
3.
3.2. Szociális gazdaság fejlesztését - tartós munkanélküliek, célzó program pszichiátriai betegek, romák - alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők - 50 év felettiek - korábban közfoglalkoztatásban részesülő, álláskeresői jogviszonyukat közfoglalkoztatás miatt szüneteltető személyek - civil szervezetek, vállalatok és intézmények - önkormányzatok 3.3. Alacsony iskolai végzettségűek - alacsony iskolai számára felzárkóztató és végzettségűek szakképzési programok indítása - foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők - tartós munkanélküliek 3.4. Munkatapasztalat-szerzést – középiskolai oktatásban célzó programok indítása résztvevő, közösségi (önkéntesség horizontálisan a teljes szolgálatot teljesítő diákok programban, középiskolások – önkénteseket fogadó kötelező közösségi szolgáltatásnak szervezetek térségi szervezése) – pályakezdő álláskeresők
Önkormányzat Kistérségi Társulás
VMKH Munkaügyi Központ és munkaügyi pontjai Járás területén működő cégek, vállalatok, vállalkozások
Önkormányzat Kistérségi Társulás
Civil Fórum
Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum III. Béla Szakképző Iskolája
VMKH Munkaügyi Központ és munkaügyi pontjai, Járás területén működő cégek, vállalatok, vállalkozások
Önkormányzat Pannon Kapu Kulturális Egyesület
Járás területén működő cégek, vállalatok, vállalkozások
Civil szervezetek Vasi Diák Közösségi Szolgálat
130
3.
3.
3.
3.
- megváltozott munkaképességűek - GYES/GYED-ről visszatérő nők - oktatási intézmények - munkaadók, helyi vállalkozások 3.6. Közfoglalkoztatottak Közfoglalkoztatásban készségfejlesztése, képzése részesülő, álláskeresői jogviszonyukat közfoglalkoztatás miatt szüneteltető személyek.
Pszichiátriai Betegek Otthona, Gondozóház
Nemzetgazdasági Minisztérium, Belügyminisztérium
TKKI VMKH Foglalkoztatási Főosztály Járás területén működő cégek, vállalatok, vállalkozások Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum III. Béla Szakképző Iskolája
3.7. Bérlakás program
Szentgotthárd Város Önkormányzata Helyi önkormányzatok
SZET, képviselő-testület
Helyi önkormányzatok
Falugondnoki Szolgálat
EFI Szentgotthárd (Rendelőintézet Szentgotthárd)
Háziorvosok/szakorvosok/ Védőnők
3.5. Foglalkoztatók érzékenyítése a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatására (a munka világába illeszthető pszichiátriai betegekre is figyelemmel)
Állandó lakosként letelepedő családok vagy első lakáshoz jutó házastársak/élettársak 3.8. Munkahelyre jutás segítése - álláskeresők térségi szolgáltatók - munkavállalók együttműködésével (falubusz, - önkormányzatok falugondnoki szolgálat, szociális szolgáltatók, telekocsi rendszer, stb.)
4. Egészségtudatos lakosság 4.1. Általános egészségügyi állapotfelmérések elvégzése, egészségügyi szűrések a 4. háziorvosok bevonásával
A teljes lakosság érintett, de különös figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű célcsoportokra, akik egyébként is nehezebben elérhetők, bevonhatók.
Járás területén működő cégek, vállalatok, vállalkozások
131
4.
4.
4.2. Életmódváltással kapcsolatos A teljes lakosság, minden tanácsadás megvalósítása, életmód korosztály. klubok indítása, valamint sport és fizikai aktivitást ösztönző programok megvalósítása
EFI Szentgotthárd (Rendelőintézet Szentgotthárd) Falugondnokok Vas- és GyőrMoson-Sopron Megyei Egyesülete
Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás Civil szervezetek, betegklubok Oktatási intézmények PKKE
4.3. Települési és járási - minden hátrányos egészségtervek alapján helyzetű célcsoport egészségprogramok felülvizsgálata - a járás lakossága és megvalósítása (EFOP 2016-2020)
Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás
EFI (Rendelőintézet Szentgotthárd) VMKH Szentgotthárdi Járási Hivatal
132
8.3.2. Az intézkedések részletes bemutatása
Társadalmilag leszakadó rétegek segítése, generációk közti kapcsolatok erősítése
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
1.1. Szülők iskolája létrehozása és működtetése 1. Társadalmilag leszakadó rétegek segítése, kapcsolatok erősítése Családsegítő Szolgálat
133
generációk
közti
Helyi önkormányzatok Civil szervezetek A helyzetfeltárás során a gyermekjóléti szolgálat tevékenysége során ellátott esetek számában jelentős növekedés tapasztalható 2014-ben. Ez jól tükrözi a társadalomban megjelenő nehézségek, problémák számának emelkedését. Amelyet a civilizációs ártalmak, túlhajszolt életmód, a norma, és- értékrendszer változás következtében jelentkező anómiás állapot, a társadalmi csoportok, rétegek között mélyülő szakadék, a periférián élő emberek számának növekedése, a társadalmi beilleszkedési zavarok, devianciák többszörösére emelkedése jellemez a társadalmi-gazdasági folyamatokban bekövetkezett változások miatt. Egyre nagyobb mértéket ölt a családok szétszakadása, a családon belüli konfliktusok megerősödése, amely elidegenedéshez, deviáns viselkedésformákhoz vezethet. A családok szétesése leginkább anyagi okokra vezethető vissza. A térségben nincs főállásban foglalkoztatott gyermekpszichológus, akik a gyerekek segítségére lehetne. Az elmúlt évtizedekben lezajlott társadalmi, gazdasági változások komoly kihívások elé állítják a szülőket a gyermeknevelés terén is. Egyre inkább nehézséget jelent a munkahelyi és magánéleti teendők összeegyeztetése, a megnövekedő munkahelyi terhek mellett elegendő és értékes időt tölteni a gyermekeikkel, részt venni az életükben és támogatni, segíteni őket a nehézségeikben, problémáikban. Az elmúlt évtizedek pszichológiai kutatásainak eredményeképpen sok új, érdekes és hasznos ismeret halmozódott fel a gyermekek fejlődése, valamint a nevelés területén, amelyeknek ismerete, alkalmazása ma már nélkülözhetetlen a gyermeknevelés során, a mindennapi életben.
Célok
Célcsoportok Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés
-
a gyermekek fejlődésével, nevelésével kapcsolatos korszerű ismeretek átadása, lehetőség biztosítása a szülők számára egyéni kérdéseik átbeszélésére, megvitatására - felvilágosítás a szülők részére a kisgyermek életszakaszainak sajátosságairól, a különböző gyermekkorban előforduló problémákról, nehézségekről - a családhoz, a gyermekekhez, a gyermekvállaláshoz kapcsolódó társadalmi attitűd javítása - segíteni a kisgyermekes szülők munkaerő-piacra való visszatérését - a szülők támogatása, illetve egymás közti tapasztalatcsere lehetőségének biztosítása, kapcsolati háló építése, az önérvényesítés segítése - konfliktuskezelési és mentálhigiénés segítségnyújtás, önfejlesztési/önismereti módszerek elsajátítása, alkalmazása - harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakítása, - egészségügyi szakemberrel történő kapcsolat, lehetősége megteremtése, a velük való kommunikáció hatékonyságának javítása - a családi életre nevelés elősegítése, különösen a fiatalok párkapcsolati együttélésre való felkészülésének segítése, a helyi közösségek összefogása Kiskorú gyermeket nevelő szülők és családtagjaik, valamint párválasztás, családalapítás előtt álló fiatalok. - oktatási intézmények, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat segítségével igények, szükségletek felmérése, bevonható szülők, érdeklődők körének feltérképezése - az igényfelmérésnek megfelelően tematika összeállítása - egyéni és kisebb-nagyobb létszámú foglalkozások, klubok keretében előadások, tanácsadások szervezése - beszélgetések, „bevált receptek" megosztása, családi tanácsadó közreműködésével. Lehetséges témák például a viselkedés-problémák kezelése, intézményi, családi nevelés összhangja, nevelési technikák, stb. - igény szerint meghívott szakértő által biztosítható egyéni tanácsadás: családi élettel, gyermekneveléssel, munkába állással, stb. összefüggő kérdésekben - tájékoztatás a támogatások, családi kedvezmények, munkajogi kérdésekben, bölcsődéztetéssel, óvodáztatással, iskolabeíratással kapcsolatosan ügyekben - családi, párkapcsolati, generációk közötti konfliktusok feloldása mediáció keretében - egészségtudatosság fejlesztése, táplálkozási tanácsadás, higiéniai szokások a családban - energiatudatosság fejlesztése, a háztartások energiatakarékos megoldásainak terjesztése - részt vevő szülők gyermekei számára kreatív programok, játszósarok, esetleges gyermekfelügyelet biztosítása a foglalkozások időtartama alatt 2016-tól havonta
134
Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A szülők iskolája lehetőséget ad a résztvevőknek a mindennapi életük során felmerülő problémák megosztására egymás között, kérdéseik megvitatására, illetve az életük megkönnyítését elősegítő információk gyors és hatékony begyűjtésére. A közös gondolkodás, az egymás közelében élő, akár különböző szociális helyzetű családok megismerkedésének eredményeképp csökkennek a területi hátrányok, erősödik a társadalmi összetartozás, valamint hangsúlyos támogatást kap a társadalomból való kiszorulás megakadályozása és a társadalmi integráció segítése. A közösségi élet fejlődése, a problémák hatékony megoldása jelentős javulást eredményez a résztvevő családok, gyermekek életminőségében. - résztvevő klubtagok száma - megvalósult előadások/foglalkozások száma - megvalósult egyéni tanácsadások száma - bevont szakemberek, előadók száma - csatlakozó intézmények, civil szervezetek, települések száma EFOP-1.2.1. A szülők iskolája pénzügyi fenntarthatóságának biztosításában a helyi önkormányzatoknak és civil szervezeteknek a szerepvállalása elengedhetetlen. A helyi Művelődési Házban, könyvtárban vagy egyéb önkormányzat által fenntartott intézményben általában rendelkezésre áll az összejövetelekre alkalmas helyiség, akár térítésmentesen, ami nagy segítség a sok esetben anyagi nehézséggel küzdő, érintett családok számára. A meghívott szakemberek felmerülő díjazását az önkormányzat szintén átvállalhatja, de a civil szervezetek aktív közreműködésével is biztosítható. Nagyon fontos a civil szervezetek szerepvállalása a szervezésben, illetve egy agilis klubvezető kinevezése is garanciája lehet a hosszú távú fenntarthatóságnak. Egy összetartó, lelkes közösség nagyban hozzájárul a program sikeréhez, amely a folyamatos önszerveződés alapja is lesz egyben, és amely számos egyéb közösségfejlesztő, kohéziót erősítő programhoz vezethet. Az energiatudatosság nem csak a tematikában, hanem a rendezvények megszervezése során is érvényesül.
135
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
1.2. Generációk együttműködését célzó programok szervezése 1. Társadalmilag leszakadó rétegek segítése, generációk közti kapcsolatok erősítése Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és Gondozóház Civil szervezetek, iskolák, Pannon Kapu, önkormányzatok A Szentgotthárdi járás aprófalvas térsége esetében hosszútávon jelentős problémát jelenthet a társadalom elöregedése, amely a területi adottságoknak köszönhetően eltérő mértékű lehet: elsősorban a kedvezőbb földrajzi fekvésű – agglomerációs, illetve határ menti térségekben található – településekre a stagnálás jellemző, míg a többi település esetében egyértelműen az elöregedés folyamata figyelhető meg. A járásban súlyos probléma az idős embereket érintő elszigetelődés, kapcsolati beszűkülés, generációk közti eltávolodás. Az idősek és fiatalok, gyerekek kevés közös programon találkozhatnak egymással, mindeközben pedig folyamatosan emelkedik a napi rendszerességgel ellátást igénylő idősek aránya, amelyet az intézményrendszer már nem tud kezelni. Az ellátásban potenciálisan vagy ténylegesen részesülő idősek jelentős része egyedül él, hozzátartozók hiányában nemcsak a hagyományos munkaidőkeretben, hanem azon túl, délután, az esti órákban, hétvégén és ünnepnapokon is rászorulnak az ellátásra. Az önkormányzatok és a civil szektor együttműködésével csökkenthető az idős embereket érintő elszigetelődés, kapcsolati beszűkülés, generációk egymástól való eltávolodása. Az információtechnológia (IT) rohamos fejlődésével jelentősen átalakult a társadalom működési mechanizmusa. Az új kommunikációs formák megjelenésével és térnyerésével kiéleződtek a generációs különbségek: míg a fiatalabb korosztályok esetében a technológiai fejlődéshez való alkalmazkodás kevésbé jelent problémát, addig az idősebb korosztálynál megfigyelhető a „technológia nyelvének” nehezebb értelmezése, illetve használata. Felmérés e tekintetben nem készült a Szentgotthárdi járásban, de megfigyelhető az idősebb korosztály nyelvi, számítástechnikai ismereteinek hiánya. Nem csak a személyes kapcsolatokban erősödött az IT jelenléte: az intézmények és nyilvános terek „kommunikációját” is átjárta az digitalizálódás, gondolhatunk itt többek között az érintőképernyős információs táblákra, jegy automatákra és egyéb eszközökre. A folyamat következtében az idősebb korosztály hétköznapi életében is nehézségek jelentkezhetnek, a társadalom egyes tagjai kirekesztve érezhetik magukat a közösségből. Az említett tényezők okán kifejezetten fontos az idős korosztály képzése, felkészítése az IT nyelvének alkalmazására. A nemzetközi kapcsolatok erősödése során további problémát jelent az időskorúak esetében a nyelvtudás hiánya, így az ennek mérséklésére irányuló képzések és tanfolyamok indítása is indokolt. A szerteágazó – az IT-t, nyelveket és egészség témakörét is magában foglaló – képzések összességében elősegítik a generációs különbségek mérséklését, ezzel hozzájárulva a közösségek erősítéséhez.
136
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Várt eredmények
Indikátorok
Igényeken alapuló képzések szervezése és lebonyolítása az idősebb közösségek számára Az idős lakosság elszigetelődésének megakadályozása Fiatalok Időskorúak Képző intézmények, szervezetek Többgenerációs programok létrehozása: A többgenerációs programok kialakítására azért van szükség, hogy a generációk közötti szakadék csökkenjen, a köztük levő kapcsolat erősebbé váljon a Szentgotthárdi járásban. A generációk közötti szolidaritás erősítésének érdekében olyan alkalmak megteremtése is szükség van, ahol a gyermekek és az idősek közös tevékenységére, időtöltésére is lehetőség adódik. Ezek a programok, összejövetelek mind a gyermekek, mind pedig az idős emberek számára hasznosak lehetnek, hiszen hozzájárulnak a gyermekek személyiségfejlődéséhez és az idős emberek aktivitásának megőrzéséhez egyaránt, megelőzhető vele az elmagányosodás problémaköre, és az idősek ismételten a társadalom hasznos és fontos tagjainak tekinthetik magukat. Képzés az idősek számára Az idősek képzésének első lépcsőfoka a célcsoport helyzetének felmérése és az igények beazonosítása. Ezt követően a szakemberek (és a térség fiataljainak) bevonásával a képzési rendszer megtervezése következik, majd ezt követően kerül sor a lebonyolításra (a valós és helyi igényektől függően): mobiltelefon használata internet használata számítógép felhasználói készségek fejlesztése az érintőkijelzős készülékek (pl. jegyrendelő automata, információs tábla) használata nyelvtanfolyamok Kommunikációs nehézségek mérséklődnek a fiatalabb és idősebb korosztályok között Generációs különbségek csökkennek, a többgenerációs programok növelik a települések összetartó erejét, erősítik a társadalmi kohéziót Az idősebb generációk esetében a „kirekesztettség” érzetének csökkenése Az önkéntesség szerepe felértékelődik a generációk közötti programok során Csökken a szakadék a fiatal és idős generációk között a közös programoknak és kezdeményezéseknek köszönhetően Idősek számára megtartott képzések száma (db) A programokba bevont önkéntesek száma (fő) Az idősek számára megtartott képzéseken résztvevők száma (fő) Több generációs programok száma (db), és a résztvevők száma (fő)
137
Megcélzott pályázati forrás
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
EFOP: 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (9.i) / 1.C célkitűzés: Több helyi civil közösség jön létre / 1.3 Társadalmi együttélés erősítése TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Környezeti fenntarthatóság: Az idősebb korú lakosok olyan érzékenyítő programokban is szerepet kaphatnak, amik a fiatalok számára szól, valamint környezetvédelemmel kapcsolatos, hiszen napjaink „pazarló” életmódja az idősebb korosztály számára szinte felfoghatatlan, korábban nem volt ehhez hasonló mértékű a fogyasztás. A programokon részt vevő időskorúak előadásai, tapasztalatai gondolkodásra és cselekvésre ösztökélhetik a gyerekeket, mely a pazarló életmódot (ha meg nem is változtathatja, de annak mértékét) csökkenthetik. Társadalmi fenntarthatóság: A többgenerációs programok növelik a települések összetartó erejét, a társadalmi kohéziót. Kialakulhat a kölcsönös bizalom, a párbeszéd, a társadalmi elfogadás a generációk között. Gazdasági fenntarthatóság: Azoknak az idős embereknek, akik a különböző programokra, klubokba járnak, nem jellemzi az elmagányosodás és elszigetelődés, hanem pont ellenkezőleg, „aktív” időtöltéssel telnek a napjaik. Jellemző rájuk az is, hogy az egészségi állapotuk kedvezőbb, ami a mozgásban gazdag programoknak, illetve az egészségtudatosabb életmódnak köszönhető elsősorban. Ez az aktív időskorú réteg pedig jelentősen hozzájárulhat a szociális ellátórendszer kiadásainak csökkentéséhez. Az időskorúak képzése révén erősödik a közösségi aktivitás, amely közvetett módon pozitív hatással van a térség gazdasági életére.
138
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
1.3. Közösségfejlesztés a járás településein 1. Társadalmilag leszakadó rétegek segítése, generációk közötti kapcsolatok erősítése Vas Megyei Civil Központ Civil Fórum, civil szervezetek, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Gondozóház, önkéntesek, közalkalmazottak A Szentgotthárdi járásban kevés közösségi program került megrendezésre az elmúlt években, melynek egyik legfőbb oka az, hogy a térség több települése nem tud alternatív helyet és lehetőséget biztosítani a fiatalok közösségi programjainak, azaz hiányként mutatkozik meg a kevés használható közösségi tér. Részben ennek is köszönhetően a gyermekek közössége gyengül, illetve célok híján eltolódhat a kirekesztődés felé, a korosztály képviselői egyre inkább eltávolodnak egymástól. Szentgotthárd nem csak gazdasági, hanem kulturális szempontból is központi szerepet tölt be a járás életében. Az kulturális intézményrendszer és a kínálat centralizált, a térségi települések helyzete igen korlátozott, így leginkább a könyvtár, az IKSZT-k (Csörötnek és Magyarlak települései esetében) és a művelődési ház nyújtja a helyi közösségi szolgálatokat: ezek a civil szerveződések és közösségi programok színterei. A fiatalok közösségfejlesztésére irányuló programokra azért is van egyre nagyobb szükség, mert az infokommunikációs eszközök valamint a digitális technika térnyerése a fiatalok közötti elidegenedést segíti elő (közösségi oldalak, chat, sms, skype használata, mint kommunikációs csatorna), erősíti az individualizációt. Érdemes egy-két lényegi elemet kiemelni a 2008-ban elkészített, Nyugat-Dunántúli fiatalokra végzett ifjúságkutatás megállapításaiból: „a fiatalok 7%-a az utcán csellengve, tizede bevásárlóközpontokban, plázákban üti el a szabadidejét, míg meghatározó részük szabadideje nagy részét passzívan, televízió nézéssel és/vagy számítógépezéssel tölti.” Megfigyelhető tendencia az is, hogy az első kábítószer fogyasztás időpontja egyre korábbra tehető, ma már a fiatalok 12-14 éves korban találkoznak vele. A kábítószer használatának kérdése napjainkban már minden iskolát érint. A Szentgotthárdi járás kapcsán érdemes megemlíteni jó példaként a Pannon Kapu Kulturális Egyesület munkáját, mely Szentgotthárd és térségének közművelődési feladatait látja el elsősorban. Céljuk, hogy figyelemmel kísérjék a civil szervezetek igényeit, segítse a szervezetek működését és új kezdeményezések létrehozását. A térség kulturális programjainak előkészítésében is fontos szerepet vállal, továbbá együttműködik a térség turisztikai szervezeteivel és a járás önkormányzataival a minél szélesebb körű és minél eredményesebb közösségfejlesztés érdekében. Fiatalok közösségfejlesztése annak érdekében, hogy az egymás közötti kapcsolatok javuljanak: ifjúsági klubok létrehozása és fenntartása, önszerveződések támogatása Közösségi programok szervezése a gyermekek és fiatalok számára Pannon Kapu Kulturális Egyesület járási szintű munkájának segítése
139
Célcsoportok Tevékenységek leírása
A járás lakossága, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra Közösségi programok szervezése, közösségépítés: Ezek a rendezvények lehetőséget adhatnak a fiatalok számára a társas interakciókra, kapcsolatteremtésre, egymás közti kommunikációra, mely a szocializáció szempontjából rendkívüli fontossággal bír: hasznos szabadidő eltöltést biztosít elősegíti a korosztályon belüli, és a korosztályok közti kapcsolatteremtést hozzájárul a szociális készségek fejlődéséhez, valamint a szemléletformálódáshoz A programok kidolgozása tekintetében fontos a Pannon Kapu Kulturális Egyesület munkájára és kapcsolatrendszerére alapozni, hiszen az egyesület rendelkezik a megfelelő tudással és kompetenciával a hasonló, közösségfejlesztést szorgalmazó programok kialakításában és létrehozásában.
Várt eredmények
Indikátorok
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
Közösségi terek kialakítása, fejlesztése: Ahhoz, hogy a térségben több közösségi program kerüljön megszervezésre, elengedhetetlen az ehhez szükséges közösségi terek létrehozása vagy fejlesztése: a művelődési házak, alkotóházak, IKSZT-k, faluházak alkalmasak lehetnek e szerep betöltésére. A fiatalság körében népszerűbbé válik a közösségi tereken létrehozott közösségi programokon való részvétel, ahol szakemberek által kidolgozott módszertan alapján foglalkoznak egy vagy több adott tevékenységgel, s ennek keretében önkéntelenül is kialakulnak közösségek. Ezek a programok hozzájárulnak a fiatalság hasznos időtöltéséhez, a tanulmányok sikerességéhez, mely a lemorzsolódás és a kirekesztés csökkenéséhez vezethet, sőt, a fiatalok által elkövetett bűncselekmények számának csökkenését is eredményezheti. Közösségi programok száma (db) Közösségi programokon résztvevők száma (fő) A programba bevont közösségi terek száma (db) A diákok lemorzsolódás arányának csökkenése (%) Fiatalkorúak által elkövetett bűnügyek számának csökkenése (db) EFOP: 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (9.i) / 1.C célkitűzés: Több helyi civil közösség jön létre / 1.3 Társadalmi együttélés erősítése TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása
140
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Környezeti fenntarthatóság: A fiatalság egy része számára jelenleg közösségi terekként a települések egyik tere szolgál, ahol gyakran a hulladéktároló kapacitásait messze túlszárnyalva terhelik a környezetet (sörös doboz, cigarettacsikk, egyéb hulladékok). A rendezett körülményeket biztosító közösségi terekkel ez a fajta környezetterhelés csökkenthető, valamint a közösségi programok során fontos beilleszteni a környezettudatosságot, illetve a fenntartható fejlődés alapjait, mely hosszabb távon eredményezhet sikereket. Társadalmi fenntarthatóság: Az ifjúsági közösségi programokat szervező települések, szervezetek által a települések ifjúságának összetartó ereje nőhet, csakúgy, mint a települések megtartó ereje, ami a kistelepülések létének jövőjét biztosíthatja alapvetően, mindazonáltal pedig a társadalmi kohézió erősítéséhez is hozzájárul. Gazdasági fenntarthatóság: A közösségi programok által különösen a hátrányos helyzetűek lemorzsolódásának csökkenése is elérhető, ami a munkanélküliség csökkenéséhez is vezethet. Ez egyrészt nagyobb jövedelmet biztosít a hátrányos helyzettel bíró családok számára, másfelől a szociális ellátórendszer terheinek csökkentéséhez is hozzájárulhat.
141
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Indoklás
Célok
Célcsoportok
1.4. Időszakos gyerekfelügyelet megszervezése 1. Társadalmilag leszakadó rétegek segítése, generációk közti kapcsolatok erősítése Szentgotthárd és Kistérsége Egyesített Óvodák és Bölcsőde, Tótágas Bölcsődéje Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás, települési önkormányzatok adott esetben a KLIK Óvodapedagógusok, általános iskolák pedagógusai, nyugdíjas pedagógusok Tények: - a járásban egy bölcsőde működik, jelenlegi kihasználtsága mintegy 70% (azaz a férőhelyek számához képest 30%-kal kevesebb gyermeket íratnak be), - a járásban az országos és a megyei átlagot meghaladóan kedvezőtlenebb a kép a születések számát illetően, azaz a természetes fogyás mértéke magasabb az átlagosnál, - 2013-ban összesen 10 óvoda volt elérhető a járásban, 2015re az önkormányzati társulás fenntartásában csak 4 intézmény működik Hiányosságok: - a bölcsődei ellátás csak Szentgotthárdon elérhető, - az óvodai ellátás a járásszékhelyen, Magyarlakon és Csörötneken megoldott helyben, a többi településen élő gyerekeket minden nap utaztatni kell, - a kevés ellátandó kisgyerek ellenére a családos és munkát vállaló vagy elhelyezkedni kívánó nők (illetve akár férfiak) helyzete nehéz, - további problémát jelent a szünidő(k)ben a kisgyermekek elhelyezése, amikor az intézmények szüneteltetik a szolgáltatást, illetve esetenként a mindennapi étkezés biztosítása is nehézségbe ütközik A kisgyermekes szülők elhelyezkedésének megkönnyítése Járási szinten a kisgyermekek (0-6 éves korosztály) rendszeres illetve folyamatos minőségi gyermekfelügyeletének biztosítása - 0-3 éves korú gyermekek - 3-6 éves korú gyermekek - kisgyermekes családok - aktivizálható nyugdíjasok - munkáltatók - bölcsődék és óvodák
142
Tevékenységek leírása
1. Gyűjtőjáratok szervezése („óvodabusz” indítása) a helyi ellátásban nem részesülő falvakon élő gyerekek számára, igazodva a szülők munkaidejéhez is: a meglévő falubuszok (és esetenként a pályázati források igénybevételével új buszok beszerzésével) alkalmasak lehetnek egy-két falut magába foglaló körjáratok szervezésére, mellyel elszállítják a gyerekeket az óvodába (vagy bölcsődébe), és haza is szállítják őket délutánonként. A buszok működtetését az önkormányzatok, a társulás és a szülők közösen vállalhatják, s a „menetrendje” igazodik az érintett szülők munkaidejéhez is. 2. Érzékenyítő programok szervezése a kisgyermekes szülőket alkalmazó munkáltatók számára (a rugalmas munkaidő és egyéb formák bevezetése érdekében): az akciók, képzések elsősorban a döntéshozók számára lehetnek hasznosak, megismertetve őket az adott munkakörhöz alkalmazható alternatív munkaidő formákkal. A programok során javasolt bevonni a munkaügyi központ, valamint az oktatási/ szociális intézményi szakembereket is. 3. Családi napközik indításának támogatása (vállalkozási alapon illetve a helyi önkormányzatok segítségével): a piaci alapon működő napközik a családok nagy részének elérhetetlenek, azonban az ellátási díjhoz a családok számára támogatások biztosítása révén a helyek alkalmassá válhatnak a gyermekek megőrzésére. További lehetőség adott esetben egy önkormányzati fenntartású napközi üzemeltetése (a működtetéshez különböző pályázati források felkutatása). 4. Az aktivizálható nyugdíjasok számára akciók, képzések szervezése 1-2 gyermek időszakos felügyeletének ellátásához: a gyermekeket szerető, esetenként nyugdíjas pedagógusok vagy korábban nem a szakmában dolgozó, de a tevékenység iránt érdeklődő nyugdíjasok megbízása időszakos (eseti, néhány órás) gyermekfelügyelet ellátására. Ehhez az érintett nyugdíjasok felkészítése a feladatra, a lehetőség iránti érdeklődés felkeltése a kisgyerekes családok körében. A szolgáltatást az önkormányzatok és a szülők közösen finanszírozzák. 5. A járásban élő kisgyerekek szülei számára érzékenyítő programok szervezése a bölcsődei és / vagy óvodai ellátás igénybevételének támogatása érdekében: adott esetben a munkahelyi, közlekedési nehézségek vagy egyéb családi okok miatt a családok egy része nem képes igénybe venni az elérhető szolgáltatást, ennek megkönnyítése érdekében információs napok és akciók szervezése.
143
Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati források
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A járásban élő kisgyerekek óvodai illetve bölcsődei ellátásban részesülnek. Az ellátásban részesülő gyermekek iskolára való felkészítésének támogatása. A kisgyermekes családok szülei munkát vállalhatnak akár a lakóhelytől illetve a járásközponttól távolabbi helyen is. Az aktív nyugdíjasok társadalmi hasznosság érzésének növelése, a helyi közösségben elfoglalt helyük megerősödése. - ellátásban részesülő 0-3 éves korú gyermekek száma - ellátásban részesülő 3-6 éves korú gyermekek száma - ellátásba bevont családok száma TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása A következő intézkedésre abban az esetben lehet számítani, ha igazolható a létszám növekedése az adott intézmény működtetési időszakában: TOP: 1. prioritás: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére / 1. D célkitűzés: Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által / 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével Gazdasági fenntarthatóság: az egyes ellátási formák nagyrészt nonprofit alapon működnek, így a fenntartásuk külső forrás igénybevétele nélkül nem lehetséges. Gazdasági értelemben vett hasznuk abban rejlik, hogy akár helyben, akár a szűkebb-tágabb térségben több jövedelem generálódhat (elhelyezkedett kisgyerekes szülők, aktív nyugdíjasok, családi napközit fenntartó vállalkozók). Társadalmi fenntarthatóság: a helyi közösségek, intézmények és önkormányzatok közös, együttműködésen alapuló tevékenységet kell, hogy folytassanak annak érdekében, hogy a járásban élő családok helyzete könnyebbé válhasson, ezáltal ösztönözve a lakosokat a helyben maradásra és esetenként a nagyobb létszámú család betervezésére. Környezeti fenntarthatóság: közvetett módon, a fenntartható közösségi közlekedési módok preferálása a személygépkocsik használatával szemben.
144
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
Célcsoportok
1.5. Átmeneti gondoskodást nyújtó szolgáltatások indítása 1. Társadalmilag leszakadó rétegek segítése, generációk közötti kapcsolatok erősítése Gondozóház Helyi önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Gyámhivatal Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények ideiglenes jelleggel, folyamatos ellátást, illetve éjszakai benntartózkodást is biztosítanak: ide sorolhatjuk a gyermekek átmeneti otthonát, az időskorúak gondozóházát, a fogyatékosok gondozóházát, a pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthonát, illetve a hajléktalanok éjjeli menedékhelyét és átmeneti szállását. Hosszú évtizedeken át szinte kizárólag az állami intézmények biztosították a szociális gondozásra szorulók ellátását, rajtuk kívül csupán néhány egyházi intézmény vállalta az idősek, fogyatékosok gondozását. A gazdasági és társadalmi változásokkal egy időben a 80as évek második felében a szociálpolitikában is megkezdődött a szervezeti átalakulás, az egyházi és civil kezdeményezések nyomán egyre több nem állami intézmény alakult, de számuk a mai napig sem kielégítő. Az elmúlt évek tanulságai alapján egyre inkább körvonalazódik a civil szervezetek szociális kezdeményezéseinek fontossága. Ezzel párhuzamosan egyre több önkormányzat ismeri fel a civil szektor szerepét a szociális gondoskodás területén. A szociális alapítványok, egyesületek nemcsak a manapság igen meggyengült társadalmi szolidaritás megerősítésében játszanak fontos szerepet, de képesek térségi hiányszolgáltatásokat nyújtani, amelyekre az állam nem tud megoldást kínálni. Az átmeneti gondoskodást nyújtó szolgáltatások esetleges hiányából (pl. a nyári szünidő idején) fakadó problémák a lakosság igen széles körét érintheti különféle életés problémahelyzetek vonatkozásában, amely komoly hátrányt jelent a kisgyermekes szülők vagy a családtagjukat gondozni kényszerülők akár munkába állásában, akár a magánéleti és munkahelyi időbeosztásuk összeegyeztetésében. - rászoruló személyek életminőségének javítása, rehabilitációjának felgyorsítása, egyéni igényeken alapuló segítségnyújtás - együttműködések kialakítása olyan krízishelyzetekre megoldást nyújtó átmeneti szolgáltatások biztosítás érdekében, amelyekre állam általi ellátás jelenleg nem biztosított - az átmeneti ellátás biztosítása eredményeképpen munkaerő kapacitás felszabadulása a térségben - rászoruló személyek szakszerű ellátása, pszichés és fizikai igényeinek kielégítése a saját térségében - fogyatékos gyermekek és felnőttek - ápolást igénylő, fekvőbeteg ellátásból kikerülő betegek - időskorúak - átmeneti gondozásra szoruló emberek - pszichiátriai betegek
145
Tevékenységek leírása
Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Első és legfontosabb lépés az intézkedésen belül az, hogy a térségben jelentkező konkrét igények megfelelő módon feltárása kerüljenek. A feltárást követően a rászoruló személyekről egyéni feltérképezést követően egy adatbázis kiépítését kell létrehozni, illetve magát az adatbázist folyamatosan frissíteni és építeni. Magának az intézkedésnek a sikeressége alapvetően azon múlik, hogy mennyire sikerül bevonni a térségi civil szervezeteket, ezért erre az intézkedés megkezdése előtt nagy hangsúlyt szükséges fektetni. Ezt követően szükséges kialakítani a civil szervezetek és szolgáltatók közti együttműködési kereteket. Következő lépésként pedig elkezdődhet a szakmai munka: minden érintett szereplő bevonásával, a konkrét helyi igényekre fókuszálva elkezdődhet a szolgáltatások megtervezése, kivitelezése. - rászoruló személyek életminőségének és egészségi állapotának javulása - az átmeneti ellátás igénybevétele során a szakszerű rehabilitáció eredményeképpen rövidebb idő alatt képessé válnak az ellátottak a mindennapi életvitelük önálló folytatásához, az újbóli munkába álláshoz - a kialakított szolgáltatások működtetésének eredményeképpen csökken a munkavégzésből kieső aktív személyek száma (akik otthon kényszerülnének maradni a rászorulók ellátása miatt) - kialakított szolgáltatások száma - programba bevont rászoruló személyek száma - programba bevont gondozók száma A jelenleg még hiányzó szolgáltatások pótlása helyi, konkrét szükségletekre reflektál, ami megkönnyítheti a rászoruló személyek mindennapjait, a szakszerű ellátás felgyorsíthatja a gyógyulásukat és a rehabilitációjukat, ezzel elősegítve a mindennapi, önálló életvitelükhöz és a munkaerő-piacra való mielőbbi visszatérésüket. Az átmeneti ellátás biztosítása továbbá lehetővé teheti a rászorulók családtagjai számára az újbóli munkába állást, amely aktív és újból elérhető munkaerőt jelenthet a térségi foglalkoztatóknak, a családoknak pedig többletbevételt. A helyi együttműködések formáinak bővítése, a szervezetek összefogása révén a társadalmi kohézió is erősödhet.
146
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
1.6. Családi Erőforrásközpont létrehozása 1. Társadalmilag leszakadó rétegek segítése, generációk közti kapcsolatok erősítése Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Szentgotthárd Város Önkormányzata
IKSZT-k Kistérségi Társulás SZET
Indoklás
Pannon Kapu Kulturális Egyesület A túlhajszolt életmód, a norma, és- értékrendszer változás következtében megnövekedett a társadalmi beilleszkedési zavarok, devianciák mértéke, amelyek hozzájárulnak a családok szétszakadásához, a családon belüli konfliktusok megerősödéséhez, az elidegenedéshez. A térségben egyre magasabb fokú az eladósodottság, illetve a közüzemi tartozások szintje. A törvényi változások következtében megszűnt az adósságkezelési szolgáltatás a Családsegítő Szolgálatnál, emiatt égető fontosságú az adósságcsökkentési támogatás és szolgáltatás további biztosítása helyi önkormányzati forrásból, erre keret elkülönítése a költségvetésben. A szélesebb körű jogosultság biztosítása érdekében a jogosultsági feltételek felülvizsgálata is szükséges. A szülők számára nehézséget jelent a gyermekek szünidőben történő elhelyezése és a szabadidejük hasznos kitöltése. Több településen a nyári étkeztetés sem megoldott és hiányoznak vagy rossz minőségűek a közösségi terek, játszóterek, a nyári táborokon pedig a szegénységben élő gyermekek anyagi okoknál fogva nem tudnak részt. A nők foglalkoztatását gátló legfőbb akadály a gyermekfelügyeleti szolgáltatások hiányossága. A kisgyermekes anyukák munkaerő-piaci esélyeinek tekintetében elsődleges fontosságú a gyermekeik napközbeni elhelyezése, amely a járás székhely kivételével nem megoldott a térség többi településén. A GYES-ről és GYED-ről visszatérő nők sok esetben nem tudnak régi munkahelyükre visszatérni. Több településen nincs óvoda, iskola, amelynek következtében a gyermekek elszakadnak egymástól, illetve a járás székhelyen kívül nem megoldott a 0-3 éves korú gyermekek nappali elhelyezése ellátó intézmény hiányában. Az intézményi ellátás hiánya miatt egyre nagyobb szerepet kapnak a térségben működő civil szerveztek, a tájékoztatás, a közösségfejlesztés, a hiánypótló szolgáltatások megszervezése és összefogása révén.
147
Célok
-
-
-
-
-
-
Célcsoportok
-
helyi szinten nyújtott komplex, gyakorlati szolgáltatások kialakítása és működtetése a családokat, családtagokat megcélozva a munkát vállaló kisgyermekes szülők életének megkönnyítése, elősegítve munkahelyi és a családi teendők minél könnyebb és gördülékenyebb összeegyeztetését segítségnyújtás a gyermeknevelés, illetve a családi, házassági, párkapcsolati együttélés során felmerülő kérdések, problémák megoldásában a lakosság szemléletformálása a családhoz, a gyermekekhez, a kiegyensúlyozott családi élettel és a gyermekvállalással kapcsolatosan programok szervezése a gyermekek és a fiatalok integrációs esélyeinek növelése érdekében informális tanulási alkalmak megteremtése annak érdekében, hogy segítsék az iskolai megfelelésüket, hátrányaik leküzdését a társadalmi minták elsajátítása révén felkészíteni a fiatalokat a munka világára, valamint erősíteni társadalmi szerepvállalásukat a helyi közösségi együttműködés kiépítésével, megerősítésével hatékonyabb hozzáférést biztosítani a szolgáltatásokhoz, amelyek segítik a családok összetartását és elősegítik a gyakorlatban jól hasznosítható információk cseréjét GYES-ről, GYED-ről a munkaerőpiacra visszatérő szülők a társkeresés és a felelős párkapcsolati magatartás iránt érdeklődő fiatalok házasságkötésre, gyermekvállalásra készülő párok tanácsadást, segítséget igénylő személyek párkapcsolati, házassági és egyéb családi ügyekben helyi munkaadók
148
Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés
-
a bevonható szervezetek, intézmények, családok feltérképezése - igényfelmérés a foglalkozások igényelt tematikáját illetően - egyéni, kis- és nagycsoportos foglalkozások szervezése az érdeklődők számára, szakemberek bevonásával - rendszeres tanácsadás, tréning a családi élettel, gyermekneveléssel, családtámogatási ellátásokkal, családi kedvezménnyel kapcsolatosan, folyamatos tájékoztatás a bölcsődéztetéssel, óvodáztatással, iskolába beíratással kapcsolatos tudnivalókról, a környéken található szolgáltatásokról, intézményekről, elérhetőségükről való tájékoztatás - önkéntesek által nyújtott szolgáltatások építése kisgyermekes szülők részére: átmeneti gyermekfelügyelet nyújtása tapasztalt szülők, illetve az idősebb generáció bevonásával, gyermekfelügyeletet vállaló önkéntes személyek kiközvetítése - tájékoztatás, tanácsadás, kompetenciafejlesztés a munkaerőpiacra való visszatérésről, a családi élet és a munka összeegyeztethetőségéről - az önfoglalkoztatást támogató kezdeményezésekre (szociális szövetkezetek, falusi turizmus, gazdasszonyképzés, családi vállalkozások, stb.) irányuló tanácsadás - fontos szempont a helyi munkáltatók bevonása, atipikus foglalkoztatási lehetőségek bemutatása, népszerűsítése - családi, párkapcsolati mediáció a párok közötti, illetőleg a szülők és gyermekeik közötti, a generációk közötti vagy egyéb családon belüli konfliktusok feloldása érdekében – egyéni, családi- és párkonzultáció lehetőségével - családbarát, közösségépítő találkozók, rendezvények, programok szervezése a munkáltatók bevonásával - párkapcsolati felvilágosítás és házasságra való felkészítés fiatalok részére: férfi-női kapcsolatokkal, családtervezéssel kapcsolatos kérdésekben tanácsadás, felkészülés a hosszú távú elköteleződésre, a házassággal járó legfontosabb feladatokra, kihívásokra - a fiatalok önálló életvezetési készségeinek, önismereti, kommunikációs és konfliktuskezelési képességeinek fejlesztését célzó tréningek, foglalkozások - iskolarendszeren kívüli egyéni vagy csoportos, művészetterápiás, önsegítő vagy kortárssegítő közösségépítő, agressziókezelő foglalkozások, informális tanulási alkalmak megteremtése - fiatalok munkaerő-piaci tájékozottságának növelésére, illetve munkamotivációjukat erősítő tájékoztató rendezvények, bevonva a helyi munkaadókat is (pl. workshopok, üzemlátogatások, nyári munka lehetőségének biztosítása, stb.) A pályázatok meghirdetésének függvényében.
149
Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
-
válások számának csökkenése, házasodási- és gyermekvállalási kedv növekedése - munkába álló kisgyermekes szülők számának növekedése - önkéntesség terjesztése, népszerűsítése - térségi civil együttműködési és szolgáltatási háló kiépítése, működtetése - családon belüli összetartás, társadalmi kohézió erősödése - a gyermeket vállaló szülők könnyebb és fenntartható reintegrálódása, helytállása a munkaerő-piacon, munkahely megtartás erősödése - fiatalok elhelyezkedési esélyeinek növekedése - atipikus foglalkoztatási formák elterjedése által csökkenő munkanélküliségi arány - a megszervezett tréningek, foglalkozások, tanácsadások, rendezvények száma - a rendezvényeken résztvevő családok, családtagok, fiatalok száma bevont szakemberek száma - csatlakozó települések, intézmények, szervezetek száma EFOP 1.2.1. EFOP 1.2.2. EFOP 1.4.2. Az térségi összefogás, a rendezvények eredményeként csökken a szétváló családok száma, a rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekek száma, mérséklődik az iskolai leszakadás, lemorzsolódás és az ebből eredő gyakori magatartásbeli problémák. A gyakori és rendszerek közösségi programok hozzájárulnak a települési, társadalmi összetartás, kohézió megerősödéséhez. A lakosság foglalkoztathatóságának növelése mindemellett hozzájárul a szociális kiadások csökkenéséhez is. A munkáltatók bevonásával megnövekedik az esélye a munkanélküli lakosság térségi foglalkoztatásának, amely az ingázás csökkenésén keresztül mérsékli a környezeti terhelést is.
150
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Indoklás
Célok
1.7. Fiatal Házasok Otthona létrehozása 1. Társadalmilag leszakadó rétegek segítése, generációk közti kapcsolatok erősítése Szentgotthárd Város Önkormányzata A járás területén működő vállalatok, vállalkozások támogatások nyújtásával Kistérségi Társulás Ahogy általánosságban Vas megyéről is elmondható, a Szentgotthárdi járás településhálózata is aprófalvas jellegű, mindössze a térség egyetlen városa, Szentgotthárd rendelkezik ezer főt meghaladó lakosságszámmal. Az ilyen települési szerkezettel rendelkező térségek egyik legsúlyosabb problémája az elnéptelenedés, viszont a Szentgotthárdi járás esetében meg kell jegyezni, hogy a legkisebb falvak 2003. és 2013. között több esetben növelték lakosságszámukat. Összességében azonban itt is tapasztalható a népesség fogyása, amely az országos átlaghoz képest kicsit magasabb, nagyjából megegyezik a megyei népességcsökkenés mértékével. A térségben az öregedési indexet vizsgálva elmondható, hogy Vas megyében 2013-ban száz gyermekkorú lakosra 134 időskorú jutott, míg a Szentgotthárdi járásban az öregedési index értéke meghaladja a 150et, amely az átlagosnál nagyobb mértékben idősödő lakosságra utal. A Szentgotthárdi járás mind a munkaerő-piacára, mind a területi elhelyezkedését illetően különleges helyzetben van. Az elhelyezkedése számos előnnyel jár, ugyanakkor hátránnyal is: a határ közelsége, a migráció lehetősége jelentősen csökkenti a regisztrált munkanélküliek számát. Az idősebb korosztályt ugyan itthon tartja a nyelvismeret hiánya, viszont a fiatalok általában rendelkeznek a külföldi munkavállaláshoz szükséges nyelvismerettel és szakmai képesítéssel, így nagyobb az esélyük és a hajlandóságuk a külföldi munkavállalásra. Mindemellett a változó életfeltételek, a megélhetés követelményeként a munkahelyekhez való alkalmazkodás, az egyéb más modernizációs folyamatok az életmódban a generációk eltávolodását, a neutrális család megerősödését, a gyermekvállalási kedv csökkenését eredményezik. Nagyon fontos, hogy az idősödő társadalom, az elvándorlás miatt veszélyeztetett térségekben figyelmet fordítsanak a térség lakosságmegtartó erejének növelésére, vonzóvá tételére mind foglalkoztatási, mind lakhatási, szociális szempontból. - olyan komplex, a fiatalokat támogató mintaprogram kidolgozása, amely a jó képességű, képzettséggel rendelkező fiatalok letelepedését segíti elő a térségben - az elvándorlás, a népességcsökkenés lassítása, megállítása, a helyi fiatalok tudására, kezdeményezőkészségére alapozva - Fiatal Házasok Otthona létrehozása, mindehhez pénzügyi források rendelése - a helyi lehetőségek innovatív kihasználása, a kiürült, humánerőforrás hiányos településekre az értelmiség visszaköltözése, letelepedése - a térségi foglalkoztatási lehetőségek bővítése, ezáltal is elősegíteni a fiatalok letelepedését, mivel a munkahely az elsődleges szempont a lakóhelyválasztásnál
151
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
-
első lakáshoz jutó házastársak, család, egyedülállók rendszeres munkajövedelemmel vagy munkahely ígérvénnyel rendelkezők - igények felmérése, adatbázis készítése az érdeklődőkről - csatlakozó települések felkeresése - bevonható ingatlanok feltérképezése - információszolgáltatás a Fiatal Házasok Otthona program népszerűsítése érdekében (pl. nyílt napok, bemutatók szervezése, kiadványok készítése, egyesületi honlapon információk megjelenítése) - az elérhető pályázati források felkutatása, egyéb források feltérképezése (önkormányzat, civil szervezetek, munkaadók, stb.) - Fiatal Házasok Otthona lakóinak rendszeres találkozók szervezése - energiatakarékos, alacsonyabb rezsiköltséget eredményező műszaki megoldások, üzemeltetési módok feltérképezése és alkalmazása (pl. szigetelés, nyílászáró csere, kazán csere, stb.) - közösségfejlesztési módszerekkel segítségnyújtás a lakóknak a beilleszkedésben - elvárásként rögzíteni a közösségi munkát a használati megállapodásban - tapasztalatcsere a térségi Otthonok fenntartói és lakói között, illetve országos és nemzetközi kapcsolatok építése, pl. évenkénti találkozó szervezése - tanácsadás a fiatalok számára lakáshoz, munkához jutási lehetőségek bemutatása céljából, helyi önkormányzatokkal közösen az Otthonokból való kiköltözés előkészítése, lakáshoz jutási konstrukciók kidolgozása: pl. ingyen/kedvezményes telek, bérlakás, lakásvásárlási támogatás, visszatérítendő támogatás, stb. - a lakók nyilvántartása (a bentlakók és az igénylők főbb adatait, igényeit, munkahelyi paramétereit) és várólista működtetése - kommunikációs anyagok tervezése, készítése 2016-tól, a pályázatok meghirdetésének függvényében - lakás-előtakarékosság ösztönzése - fiatal népesség megtartása, elvándorlás mértékének csökkentése - képzett munkaerő térségben tartása - létrehozott otthonok száma - beköltözők száma - megrendezett találkozók, konferenciák száma - csatlakozó önkormányzatok száma - rendelkezésre bocsátott ingatlanok száma
152
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
önkormányzatok, civil szervezetek, munkaadók szerepvállalásával A programban való részvétel előfeltételeként meghatározott helyi munkahely, illetve közösségi szerepvállalás eredményeképpen csökken az elvándorlás mértéke a térségben, a fiatalok megtartásával növekedik a munkaképes, kvalifikált lakosság aránya, alkalmazásukkal pedig növekedik a helyi munkahelyek teljesítménye, a munkaadók megfelelő felkészültségű munkavállalókat foglalkoztathatnak. A közösségi szerepvállalás, a hálózatba szerveződés és a rendszeres találkozók révén megerősödnek a helyi közösségek, mérséklődik a generációk eltávolodása, felgyorsul és hatékonyabbá válik az információáramlás, és tevékeny, értékteremtő együttműködések alakulnak ki települési és térségi szinten is. Környezeti szempontból a helyi munkahelyek megteremtése, az álláskeresők helyi foglalkoztatása, az ingázás mérséklése csökkenti a közlekedés miatti környezetterhelést.
153
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
1.8. A helyi piaci szereplők ösztönzése társadalmi felelősségvállalási programok indítására 1. Társadalmilag leszakadó rétegek segítése, generációk közti kapcsolatok erősítése Szentgotthárd Város Önkormányzata Járás területén működő cégek, vállalatok, vállalkozások A Szentgotthárdi járás egészét tekintve jól lekövethetők az elmúlt évtized társadalmi, gazdasági, valamint foglalkoztatáspolitikai eseményei, intézkedései. 2003 és 2009 között összességében több mint 50 százalékkal nőtt az álláskeresők száma, amely elsősorban 2008 és 2009 között, a gazdasági világválság következményeképpen zajlott le. Ezt követően javuló tendencia figyelhető meg, évről-évre csökkent az álláskeresők száma, amelynek oka többrétű: egyrészt a válság, valamint annak hatásai enyhültek, amely a munkanélküliségre is jelentős hatással volt, másrészt szakpolitikai szinten megerősödött a közfoglalkoztatás hangsúlyosabbá tételének igénye. Ennek következtében a statisztikában jelentős javulás figyelhető meg: az utóbbi években a nyilvántartott álláskeresők száma jóval a tíz évvel korábbi szint alatt van. Azonban a fontos kollektív érdekek képviselete, védelme, a hátrányos helyzetű emberek problémáinak enyhítése, foglalkoztathatóságuk javítása nem hagyható pusztán az államra. Az állami szerepvállalás leépülése, visszaszorulása a jóléti ellátások biztosításában vagy más (pl. környezeti, emberjogi, esélyegyenlőségi, stb.) problémák kezelésében, továbbá a szubszidiaritás elvének előtérbe helyeződése mindinkább meg is követeli a szervezetektől, intézményektől, cégektől, és az egyénektől is az aktívabb társadalmi, közösségi szerepvállalást, a szűkebb-tágabb környezetük, közösségük sorsának, jelenének, jövőjének alakításában való felelős részvételt, felelős cselekvést. Ez egyaránt jelenthet aktív bekapcsolódást a közösség ügyeinek alakításába, döntések befolyásolását, alternatív szolgáltatások biztosítását, érdekek képviseletét, felelős üzleti tevékenységet, önkéntes munkát. A társadalmi felelősségvállalás kérdése tehát egyre aktuálisabb, ami elengedhetetlenné teszi, hogy a társadalom és a gazdaság minél szélesebb körében szemléletváltás következzen be, és a saját eszközeivel, lehetőségeivel kivegye részét a hátrányos helyzetűek támogatásában, felkarolásában. - a térségben tevékenykedő mikro-, kis- és közepes vállalkozások aktív társadalmi szerepvállalásának növekedése a hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása érdekében - modell értékű szerepvállalás kialakítása - szemléletformálás a társadalmi felelősségvállalás fontosságának hangsúlyozásával, eszközeinek, példáinak megismertetésével, a diszkriminációmentes foglalkoztatás biztosítása - szociális gazdaság népszerűsítése, elterjedése, a térség gazdasági fejlődésének elősegítése - a munkavállaló- és családbarát munkahelyek kialakításának, atipikus foglalkoztatási lehetőségek ösztönzése - a térség szereplőinek hatékony és bizalmon alapuló együttműködésének kialakítása, megerősítése
154
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás
-
a térségben tevékenykedő gazdasági vállalkozások, szociális szövetkezetek - önkéntes magánszemélyek - oktatási intézmények - a térség for-profit szervezetek feltérképezése, megkeresése - a különböző részvételi, szerepvállalási lehetőségek, módszerek (eszközök, technikák) megismertetése és terjesztése a térség piaci szereplőivel, azok alkalmazására ösztönzésük - jó gyakorlatok összegyűjtése - a különböző részvételi, szerepvállalási lehetőségek, módszerek (eszközök, technikák) kidolgozása - térség piaci szereplőinek képzése (jó példák, lehetőségek, módszerek, eszközök, technikák, jogi környezet bemutatása ezek eredményességével, hatékonyságával, befolyásoló erejével, korlátaival, nehézségeivel való megismertetés) - rendezvények, előadások, céglátogatások szervezése a jó példák, lehetőségek ismertetése, terjesztése céljából (pl. családbarát munkahelyek által tartott előadások a lehetőségekről, tapasztalatokról) - a szociális gazdaság bemutatása, lehetőségeinek, előnyeinek megismertetése a térségi szereplőkkel 2016-tól folyamatosan, a pályázatok meghirdetésének függvényében - a piaci szereplők társadalmi felelősségvállalásának növekedése - szemléletmód-váltás a térségi for-profit cégek attitűdjében - munkanélküliség csökkenése, a hátrányos helyzetű munkavállalók hatékonyabb bevonása az értékteremtő munkavégzésbe, szociális készségeik fejlődése - a térségi együttműködési háló kiszélesedése, célzottabbá, hatékonyabbá válása - helyi termékek előállításának, értékesítésének elősegítése, támogatása - megvalósult rendezvények, előadások, képzések száma - rendezvényeken, képzéseken résztvevő szereplők száma - bevont vállalkozok száma - megalapított szociális szövetkezetek száma GINOP EFOP TOP 5.1. (foglalkoztatási paktum)
155
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A hátrányos helyzetű munkavállalók esélyeinek javítása érdekében a térségben hosszú távon a szektorok együttműködésére kell helyezni a hangsúlyt, amely elősegíti az esélyteremtési tevékenység hatékonyságát és erősíti a társadalmi kohéziót. A for profit szektorral való minél szorosabb együttműködés lehetővé teszi a szociális gazdaság fejlődését, elősegíti a helyileg előállított termékek minél szélesebb körét, azok értékesítését, ezáltal növelve a szociális gazdaság bevételeit, amelynek eredményeképpen jelentősen megnő a közfoglalkoztatásból kikerülő emberek aránya. Fontos szempont a környezettudatosság elvének érvényesülése nem csak a tervezett programokban, de komoly alapköve lehet a szociális gazdaság keretei között tervezett, megvalósuló tevékenységek során is. A munkanélküli lakosság térségben történő foglalkoztatása, a helyi erőforrások ésszerű alkalmazása révén növekedik a térségi vállalkozások teljesítménye, mindemellett csökken az ingázás miatti környezeti terhelés.
156
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Indoklás
Célok
Célcsoportok
1.9. Idősgondozás kiterjesztése 1. Társadalmilag leszakadó rétegek segítése, generációk közti kapcsolatok erősítése Városi Gondozási Központ (Szentgotthárd) Szentgotthárd Város Önkormányzata Települési önkormányzatok szociális intézmények (a releváns a járásszékhelyen működő intézményen túl is) Gondozóház Kistérségi Társulás Hasonlóan Vas megyéhez és az országos helyzetképhez is, a Szentgotthárdi járásban élőket is terhelik a lakosság fokozatos elöregedésével járó problémák, azaz egyre kevesebb gyermek születik, s egyre többen kerülnek az aktív korúak közül az inaktív korúak csoportjába. A korábban a városban működő idősek otthona mára nem üzemel, amely azonban komoly hiányt pótolt a saját magukról nem vagy csak nehezen gondoskodni tudó idősek körében. A 65 éven felüliek csoportjában egyre nagyobb az esélye annak, hogy egyedül él, a kisebb-nagyobb távolságra élő hozzátartozói ritkán tudják meglátogatni őket, több és komolyabb egészségügyi problémával kell szembenézniük, továbbá a jövedelmük is jóval alacsonyabb az aktív korúakénál, mindez növelheti az elveszettség és reménytelenség érzését, és kiszolgáltatottabbá teszi őket a fiatalabb generáció tagjaihoz képest. A társadalmi felelősségvállalás egyfajta jó példája lehet helyi szinten az, hogy nem hagyjuk magukra ezeket az embereket, hanem kisebb-nagyobb és folyamatos odafigyeléssel törődünk velük, és segítjük őket a mindennapokban. Az időskorúak hétköznapjainak megkönnyítése Az idősek közösségben elfoglalt helyének biztosítása, a valahová tartozás érzésének erősítése Az időskorúak testi és lelki egészségi szintjének növelése - időskorúak - érintett civil szervezetek és közösségek - helyi önkormányzatok - szociális intézmények - háziorvosok
157
Tevékenységek leírása
Várt eredmények Indikátorok Megcélzott pályázati forrás
A járásszékhelyen az időseket érintő feladatokat jórészt ellátják a Városi Gondozási Központ munkatársai, azonban esetenként néhány szolgáltatást csak a városban lehet elérni: pl. nyugdíjasklub működtetése vagy idősellátás. Továbbá a meglévő intézmény lehetőségei végesek (anyagi források szűkössége, jogszabályi keretek, stb.), nem minden esetben és nem minden érintett személy számára tudnak megfelelő segítséget nyújtani. Az elsősorban falvakban élő idősek körülményeit az alábbi tevékenységekkel lehet javítani: - különböző akciók (ismeretterjesztések, foglalkozások, kulturális programok, kirándulások, stb.) szervezése, továbbá egy adott közösségi program előkészítésébe való bevonásuk (pl. falunap); - a rendszeres orvosi vizsgálatokhoz, bevásárlások lebonyolításához, ügyintézésekhez, stb. közlekedési eszköz (pl. falubusz) biztosítása illetve helyettük ezeknek a feladatoknak az elvégzése akár önkéntesek segítségével; - klubok, rendszeres csoportfoglalkozások, képzésektanfolyamok, stb. szervezése a csoportot érdeklő témában; - az elesettebbek számára rendszeres látogatások szervezése, a házkörüli kisebb feladatok ellátásával az életkörülményeik javítása; - hosszabb távon pedig az idősek otthona újjászervezése és beindítása Az idősek közérzetének és életminőségének javulása, a helyi közösségbe való aktívabb bekapcsolódása - ellátásban részesülő időskorúak száma - a programba bevont intézmények és civil szervezetek száma TOP 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása A következő intézkedésre abban az esetben lehet támaszkodni, ha új intézmény létesül vagy a meglévő férőhelyeinek bővülésére kerül sor: 4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése / 4.A intézkedés: Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése / 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
158
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Gazdasági fenntarthatóság: az egyes ellátási formák non-profit alapon működnek (kivéve esetlegesen az ujjászerveződő idősek otthonát), így a fenntartásuk külső forrás igénybevétele nélkül nem lehetséges vagypedig önkéntesek bevonásán keresztül, anyagi ráfordítás nélkül történhet. Társadalmi fenntarthatóság: a helyi közösségek, intézmények és önkormányzatok közös, együttműködésen alapuló tevékenységet kell, hogy folytassanak annak érdekében, hogy a járásban élő idősek helyzete könnyebbé válhasson, ezáltal támogatva az összetartozás érzését a 65 éven felüliek körében. Környezeti fenntarthatóság: közvetett módon, a fenntartható közösségi közlekedési módok preferálása a személygépkocsik használatával szemben.
159
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Indoklás
Célok
Célcsoportok
1.10. Humán szolgáltatási jelzőrendszer kiterjesztése, hatékonyságának javítása 1. Társadalmilag leszakadó rétegek segítése, generációk közti kapcsolatok erősítése Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Gondozóház Jelzőrendszer tagjai Esélyegyenlőségi kerekasztal A családokat érintő problémák a legtöbb esetben társadalmi okokra vezethetők vissza: a média erőteljesen formálja a mentalitást, a hozzáállást, melynek negatív hatásai leginkább a fiatalok gondolkodásmódjában okozhatnak kárt. Csökken a meghitt, családi környezetben együtt eltöltött idő, eltávolodnak egymástól a családtagok, amely gyakran vezet családi konfliktusokhoz, ami a gyermekeknél iskolai problémákhoz, rosszabb esetben lemorzsolódáshoz vezethet. A gyermekvállalás után munkába visszatérő kisgyermekes szülők komoly nehézségekkel szembesülnek nem csak az elhelyezkedés terén, hanem a munkába állást követően a munkahelyi és családi teendők összeegyeztetése terén is. A munkavállalói oldal jellemzően (és sajnos) nem kínál, nem tud kínálni családbarát munkavállalási lehetőségeket, valamint a nappali ellátó intézmények sem tudnak alkalmazkodni a kisgyermekes munkavállalók szabadidejéhez. Ez még a gyermekek nappali elhelyezése terén is nehézségeket okoz, amely nélkül elképzelhetetlen a munkaerő-piacra történő újbóli visszatérés. Napjaink egyik legégetőbb problémája a Szentgotthárdi járásban az, hogy nem működik megfelelően a jelzőrendszer, kevés prevenciós program érhető el a gyermekek részére, a közvetlen kommunikáció lehetősége a szülőkkel pedig nem minden esetben megoldott. - a gyermekek testi, lelki egészségének megőrzése, fejlesztése - gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése - jelzőrendszerek kiterjesztése az egész térséget lefedően - a jelzőrendszerek hatékonyságának növelése - gyorsabb ellátás kialakítása a jelzőrendszert használók számára - gyermekek, fiatalok - kisgyermekes szülők - GYES/GYED-ről a munkaerőpiacra visszatérő szülők
160
Tevékenységek leírása
Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás
Az észlelő és jelzőrendszerek működtetését az egész Szentgotthárdi járás területén biztosítani szükséges annak érdekében, hogy teljes lefedettséggel működjön a jelzőrendszer. Az egyik legfontosabb feladat első lépésként az, hogy a gyermekekre potenciálisan veszélyt előidéző okok feltárásra kerüljenek, ezekre a problémákra pedig megoldási javaslatok szülessenek. Ezt követően szükséges kiépíteni a partnerségi hálót, azaz az intézményekkel történő együttműködést (releváns szereplőkkel, mint pl. védőnők, háziorvosok, nevelési tanácsadók, rendőrség vagy családsegítők). A tervezett tevékenységek szinte mindegyike arra szolgál, hogy az egészséges szülő-gyermek viszonyrendszer kialakuljon, a család, mint intézmény megerősödjön: szülők számára tartott tanácsadások (családtervezés, pszichológia, gyermeknevelés, egészségügy, mentálhigiénia témakörében) a szociális szempontból válsághelyzetben lévő várandós anyák támogatása, ellátása szabadidős és családi programok szervezése családi konfliktusok megoldása családgondozás biztosítása a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához utógondozás biztosítása - a helyi közösségi érdekérvényesítő és önsegítő hálózat kiépülése, megerősödése - térségi szintű jelzőrendszerek kiépülése - a család megerősödik, a válások száma csökken, gyermekvállalási kedv növekedik - munkába álló kisgyermekes szülők számának növekedése - lemorzsolódó diákok arányának csökkenése - csökkenő családon belüli erőszak - a megszervezett foglalkozások és tanácsadások száma - a megszervezett foglalkozásokon és tanácsadásokon résztvevők száma EFOP: 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1.B célkitűzés: A család és ifjúság társadalmi részvételének növelése / 1.2 A család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása ÉS 1.D célkitűzés: A gyermekeket sújtó nélkülözés visszaszorítása elsődlegesen a marginalizált közösségekben / 1.4 Gyermekeket sújtó nélkülözés felszámolását célzó programok és szolgáltatások fejlesztése TOP: 4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése / 4A célkitűzés: Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése / 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
161
Fenntarthatóság A program tevékenységei olyan égető problémákra nyújtanak (környezeti, társadalmi, megoldást, amelyek a térség egészére nézve jellemzőek, és amelyek gazdasági) megoldása érdekében széleskörű, minden releváns szereplő összefogására van szükség. Az intézkedés eredményeként csökkenhet a szétváló családok száma, a rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekek száma, mérséklődhet az iskolákban a lemorzsolódás aránya és az ebből eredő gyakori magatartásbeli problémák. Mindezek eredményeképpen alacsonyabb szociális kiadásokat eredményezhet ez az intézkedés a programon belül. A nyugodt családi háttér segít a lemorzsolódás elkerülésében, amely így azt a lehetőséget hordozza, hogy az egyénnek sikerül elhelyezkednie az elsődleges munkaerő-piacon. Ez jóval versenyképesebb és fenntarthatóbb megélhetést jelenthet, mint a szociális segélyek, így a későbbi gyermekvállalást is biztosabbá teheti.
162
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
1.11. Szociális és egészségügyi tájékoztató rendszer fejlesztése, információk biztosítása a célcsoportok számára 1. Társadalmilag leszakadó rétegek segítése, generációk közti kapcsolatok erősítése EFI Rendelőintézet Szentgotthárd Város Önkormányzata, települési önkormányzatok, háziorvosok, védőnők, falugondnokok, Vöröskereszt A Magyar Köztársaság Alkotmánya számos szociális jogot garantál, így alkotmányosan biztosított a szociális biztonsághoz, a megélhetéshez való jog öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és munkanélküliség esetén. Az Alkotmányon túl törvények, illetve azok végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletek, miniszteri rendeletek teremtik meg a szociális biztonsági rendszerek jogi alapjait. Hazánkban három nagy alrendszerből tevődik össze a szociális védelem rendszere: – a kötelező társadalombiztosítás rendszere, (ezen belül az egészség- és a nyugdíjbiztosítási ágazat különül el) – a munkanélküliség kezelését szolgálórendszerek – szociális támogatások (amelyek pénzbeli, természetbeni, és személyes szolgáltatási formákra tagozódnak) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény határozza meg a pénzbeli és természetben nyújtott ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, a szociális ellátás intézményrendszerét. Ez a törvény szabályozza: – az alapellátást, – a szakosított ellátást, – az ápolást és gondozást nyújtó intézményeket, – a rehabilitációs intézményeket, – az átmeneti intézmények működését, – az ellátás igénybevételének módját, – a jogosultak érdekvédelmét és tájékoztatásuk kötelezettségét, – illetve kitér a szociális ellátások finanszírozására is. A szentgotthárdi térségben problémaként merült fel az ellátásra jogosult emberek gyakori tájékozatlansága a pénzbeli, természetbeni és személyes szociális szolgáltatási formákra vonatkozóan is: nem értesülnek, nincs tudomásuk a rendelkezésre álló szűrésekről, vizsgálatokról, rendezvényekről, előadásokról, illetve az esetleges kedvezményekről, támogatásokról sem. Ez a probléma az aprófalvas településszerkezetből is adódik, ahol nehezebb elérni a lakosságot, pedig ezekről a településekről még nehezebb a szolgáltatások elérése is.
163
Célok
Célcsoportok Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás
-
széleskörű, térségi együttműködés létrehozása a lakosság gyorsabb és hatékonyabb tájékoztatása érdekében, a szociális ellátórendszer által nyújtott lehetőségekről, annak változásairól - tájékoztatási rendszer, rend létrehozása, minden településre vonatkozóan a térségi szereplők bevonásával - hatékonyabb szociális ellátórendszer megvalósulása, a jelzőrendszer fejlődése - a szociális és egészségügyi szolgáltatások igénybevételének megnövekedése - a térségi együttműködés, kommunikáció fejlődése, krízishelyzetek számának csökkenése A járás teljes lakossága, különös tekintettel a hátrányos helyzetű célcsoportokra. - térségi együttműködési háló kialakítása az egészségügyi intézmények, civil szervezetek, Vöröskereszt, illetve a háziorvosok, védőnők, falugondnokok, stb. bevonásával - együttműködések létrehozása, szerepek, feladatok felosztása - a térségi települések minél hatékonyabb elérése érdekében a háziorvosok, védőnők, falugondnokok bevonása, szerepük erősítése - a kommunikációs csatornák és eszközök (helyi újság, tájékoztató füzetek, szórólapok, hirdetőtáblák, közösségi rendezvények, stb.) és a tájékoztatás gyakoriságának meghatározása - önkéntesek bevonása a tájékoztató anyagok terjesztésére - falubuszok bevonása, szervezése a tájékoztató anyagok szállítására 2016-tól a helyi partnerek, illetve önkormányzatok szerepvállalásával. - a tájékoztatás révén megnövekedik a lakosság tájékozottsága a térségi szociális és egészségügyi szolgáltatások területén, amely hozzájárul az igénybevételük számának növekedéséhez is - a szociális és egészségügyi szolgáltatások minél nagyobb arányú igénybevétele által csökken a krízishelyzetek, megbetegedések száma, javul a lakosság egészségi állapota, életminősége - a térségi együttműködési háló kiépítése hozzájárul a kommunikáció gyors és hatékony áramlásához, nem csak a lakosság irányában, hanem az egyes szervezetek, intézmények között is - a kialakult együttműködések, a létrehozott, működő kommunikációs csatornák segítik, lehetővé teszik az egyéb információk kommunikálását is széles körben - bevont partnerek száma - létrejött együttműködési szerződések száma - elkészült tájékoztató anyagok száma - igénybe vett kommunikációs csatornák száma - bevont önkéntesek száma - bevont háziorvosok, védőnők, falugondnokok száma A helyi partnerek, illetve önkormányzatok szerepvállalásával.
164
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A lakosság tájékoztatásával jelentősen javul a szociális és egészségügyi ellátórendszer hatékonysága, növekedik a szolgáltatások igénybevétele, célzottabb szolgáltatások kialakítására nyílik lehetőség, ami hozzájárul a lakosság egészségi állapotának és életminőségének javulásához hosszú távon. A gyors információáramlás érdekében létrejött együttműködések segítik az intézmények, szervezetek egymás közti kapcsolatát is. A betegségek korai kiszűrésével, a krízishelyzetek csökkenésével kapacitás szabadul fel a szociális szolgáltatóknál, csökkennek a szociális kiadások, és kitolódik a lakosság aktív munkavégzésének időszaka. A kommunikációs eszközök és csatornák gondos megtervezésével, a szállítás és a szükséges anyagok ésszerű beszerzésével, megszervezésével jelentősen csökkenthető a környezeti terhelés is.
165
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
1.12. Civil aktivitás növelése a humán szolgáltatásokban, a hátrányos helyzetű célcsoportok képviseletében 1. Társadalmilag leszakadó rétegek segítése, generációk közti kapcsolatok erősítése Civil Fórum Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat civil szervezetek Hazánkban a nyolcvanas–kilencvenes években lejátszódott társadalmigazdasági-politikai változásoknak köszönhetően napjainkra jelentős társadalmi támogatottsággal és növekvő gazdasági potenciállal rendelkező, rendkívül heterogén összetételű nonprofit (civil) szektor jött létre. Az öntevékeny szervezetek többsége, amellett hogy megteremti az önszerveződés, illetve az érdekek megfogalmazásának, érvényesítésének a lehetőségét, nemcsak összefogja tagjait, hanem bizonyos szolgáltatásokat is nyújt. A politikai és szakmai döntéshozók számára jelzik a kielégítetlen, illetve újonnan felmerülő társadalmi igényeket, szükségleteket, eszközül szolgálnak ezek feltárásához és kielégítéséhez, így befolyásol(hat)ják az egyes szakpolitikák kialakítását. A különböző társadalmi csoportok, közösségek érdekeinek megfogalmazása, érvényesítése, illetve a felmerülő társadalmi szükségletek jelzése és kielégítése mellett meg kell említeni a civil szervezetek még egy nagyon fontos funkcióját, amely különösen hangsúlyosan jelentkezik a szociális ellátás, szolgáltatás területén működő szerveződések esetén (pl. az idősekkel, munkanélküliekkel, fogyatékosokkal foglalkozóknál): elősegítik, illetve lehetővé teszik az egyének részvételét a közösségi cselekvésben, társadalmi tevékenységekben. A civil szervezetek szolgáltatás-szervezési munkája elsősorban nem önálló intézményi keretek között zajlik, általában kiegészítő és speciális szolgáltatási tevékenységet látnak el. Előfordul, hogy az állami ellátórendszerhez kapcsolódóan végeznek különböző feladatokat, nyújtanak szolgáltatásokat, de gyakori, hogy új szolgáltatásokat vezetnek be, olyan feladatokat vállalnak fel, amelyek korábban nem voltak jelen a közszolgáltatási ellátásban, illetve amelyeknek nincs helyük a meglévő hálózatokban, gyakran azért, mert állami keretek között csak aránytalanul magasabb költségek mellett lennének biztosíthatóak (pl. szenvedélybetegek, vagy kábítószeres fiatalok rehabilitációja). A szociális területen működő szervezetek, csakúgy, mint általában a civil szervezetek, többféle tevékenységet végeznek, többféle szolgáltatást nyújtanak. A szervezetek igyekeznek biztosítani az egyes tevékenységek közötti átjárhatóságot, azaz összekapcsolni egymással az egyes szolgáltatásokat, még olyan esetekben is, amikor az állami ellátórendszer éles határvonalat húz, pl. egészségügyi és szociális feladatok között (pl. átmeneti szállást tartanak fenn, ahol orvosi ellátást nyújtanak az embereknek, valamint jogi és életvezetési tanácsadással, ügyintézéssel segítik őket). A tevékenységeket tehát komplex módon, a támogatottak szempontjainak figyelembevételével kezelik. A szociális civilek tevékenysége, működése által tehát olyan szükségletkielégítő struktúra bontakozott ki, a szolgáltatásoknak olyan hálózata épül ki, amely korábban ismeretlen volt Magyarországon, a nyugati társadalmakban viszont általánosan elterjedt.
166
Célok
Célcsoportok Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés
A szervezetek célja a kliensek, támogatottak életminőségének javítása. Szolgáltatásaik jelentős részével azonban nemcsak a rászorultakon segítenek, hiszen az általuk biztosított ellátások, vállalt tevékenységek közül csak néhány sorolható a kimondottan krízishelyzeteket kezelő szociális szolgáltatások közé (pl. pénzbeli támogatás, természetben nyújtott segítség). Tevékenységeik nagy részével (pl. jogi tanácsadás, társas összejövetelek biztosítása, munkahelyteremtés, szükségletfelmérés, hiánypótló szolgáltatások vállalása, stb.) nemcsak a szociálisan rászorultakat segítik életminőségük javulásában, hanem emelik az ott élő lakosság jóléti szintjét is. A krízishelyzetek kezelése mellett tehát egyfajta védőháló kiépítését végzik. Ez a védőháló magában foglal olyan szolgáltatásokat, preventív és rehabilitáló elemeket, megoldásokat, amelyek a lakosság egészét vagy jelentős részét érintik, érinthetik. A különböző társadalmi szereplők, civil szervezetek bekapcsolódása a közfeladatok ellátásába forrásbővülést is jelent a szolgáltatások terén, hiszen a költségvetési pénzek mellett egyéb finanszírozási forrásokat is be tudnak vonni (pl. állampolgári és vállalati adományok, saját gazdálkodási, vállalkozási tevékenység bevétele). - az együttműködés fejlesztése a helyi önkormányzatok, civil- és karitatív szervezetek, valamint a szociális ellátás szereplői között - civil szervezetek szerepvállalásának növelése, szerepének megerősítése a térségi együttműködésekben, közösségben - a hátrányos helyzetű csoportok érdekvédelmének megszervezése, továbbfejlesztése, hatékonyabb működésének elősegítése - a helyi igényekre, szükségletekre irányuló hiányszolgáltatások pótlása a térségi civil szereplők bevonásával - civil szervezetek segítségével a lakosság érzékenyítése a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok iránt - civil szervezetek - hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - a térség szociális ellátórendszerének vizsgálata, hiányszolgáltatások feltérképezése az igények, szükségletek alapján - önkormányzatok, civil szervezetek, szociális és egészségügyi intézmények bevonása - egyeztetés a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok képviselőivel, érdekvédelmi szervezetek létrehozása, működtetése - a települési szükségletek felmérése, szolgáltatások elérhetővé tétele a térség lakosságra részére 2016-tól a pályázatok meghirdetésének függvényében.
167
Várt eredmények
-
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
a hátrányos helyzetű emberek érdekérvényesítő erejének növekedése a civil szféra társadalmi szerepvállalásának növekedése, döntéshozatalba való bekapcsolódásuk a szociális szolgáltatások körének bővülése, elérhetővé válása a térség egészében az állami támogatásokon túl további források bevonása révén a szolgáltatások mennyiségének és minőségének javulása csatlakozó civil szervezetek száma létrejött együttműködési szerződések száma megvalósított hiányszolgáltatások száma megvalósult rendezvények száma rendezvényeken résztvevők száma csatlakozott önkormányzatok száma
EFOP A civil szervezetek tevékenységének alapvető célja a támogatottak életminőségének javítása, de ezen túl hozzájárulnak a térségben élő lakosság jólétéhez is. A civil szervezetek összefogása, koordinációja révén fejlődik a térségi szociális szolgáltatások minősége, mennyisége, és erősebbé, hatékonyabbá válik a hátrányos helyzetű csoportok érdekképviselete, érdekérvényesítő ereje. A különböző társadalmi szereplők, civil szervezetek bekapcsolódása a szociális feladatok ellátásába szolgáltatás- és forrásbővülést is von maga után, hiszen a költségvetési pénzek mellett egyéb finanszírozási forrásokat is el tudnak érni. A szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlődése hosszú távon hozzájárul a lakosság egészséges, kiegyensúlyozott életmódjához, amely a csökkenő szociális kiadásokon túl hosszabb aktív munkavégzést is eredményez.
168
Megnevezés
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
Célcsoportok
1.13. Szociális szakemberek képzése, továbbképzésüknek támogatása, kapacitásfejlesztése, munkaerő utánpótlás biztosítása, a szakma elismertségének növelése 1. Társadalmilag leszakadó rétegek segítése, generációk közti kapcsolatok erősítése Gondozóház Pszichiátriai Betegek Otthona Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat VMKH Munkaügyi Központ munkaügyi pontjai Általánosságban elmondható, hogy a szentgotthárdi térségben a szociális tevékenységet ellátó intézmények tevékenységében jelentős növekedés volt tapasztalható 2014-ben. Ez jól tükrözi a társadalomban megjelenő nehézségek, problémák emelkedését, amelyet a civilizációs ártalmak, túlhajszolt életmód, a norma- és értékrendszer változás következtében jelentkező anómiás állapot, a társadalmi csoportok, rétegek között mélyülő szakadék, a periférián élő emberek számának növekedése, a társadalmi beilleszkedési zavarok, devianciák többszörösére emelkedése jellemez a társadalmi-gazdasági folyamatokban bekövetkezett változások miatt. Az intézményekre lényegesen több feladat hárul, ezek ellátása jelentősen több munkaerőt igényelne, de ezzel párhuzamosan az intézmények folyamatos túlterheltséggel és munkaerőhiánnyal szembesülnek. A megnövekedett, ellátandó feladatmennyiség következtében a szakemberek túlhajszoltak, megnövekedik a kiégés és a pályaelhagyás kockázata, a munkaerő-hiányt pedig igen nehéz pótolni a magas végzettségi elvárások miatt. A szociális szolgáltatások mennyiségének és minőségének megtartása, fejlesztése, a szakemberek elismertségének növelése érdekében mielőbbi lépések szükségesek a térség szociális és egészségügyi szereplőinek összefogása révén. - humán erőforrás fejlesztés, szakdolgozói létszám és szakképzettségre vonatkozó követelmények teljesítése - szociális gondozók toborzása - a szakmai munka színvonalának fejlesztése - a koordináció és együttműködés fejlesztése az Önkormányzatok, civil, karitatív szervezetek, a szociális ellátás szereplői között - a gondozotti érdekvédelem továbbfejlesztése, az érdekképviseleti fórum hatékonyabb működésének elősegítése - a szociális szakemberek szakmai elismerésének növelése - szociális tevékenységek fontosságának hangsúlyozása, a szakma népszerűsítése - szociális szakemberek - szociális és egészségügyi intézmények - civil szervezetek - szociális intézmények képviselői
169
Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
-
a szakmai munka színvonalának fejlesztése érdekében szakmai továbbképzések, érzékenyítő programok, burn-out szindróma megelőzésére irányuló tréningek, stb. szervezése - előadások szervezése a lakosság számára szociális szakemberek bevonásával, tevékenységük, feladataik megismertetése, érzékenyítés céljából - az önkéntesség népszerűsítése, bevonása - iskolai előadások szervezése szociális szakemberek bevonásával, tevékenységük, feladataik megismertetése céljából - munkaerőhiány felmérése, intézményi, munkavállalói igények, szükségletek feltérképezése - munkaerő-hiány pótlására irányuló állásbörzék szervezése, képző intézményekkel kapcsolatfelvétel, pályakezdők bevonása a programba - munkatapasztalat-szerzést célzó programok létrehozása, pályakezdő szociális szakemberek motivációjának erősítése, a szakma vonzóvá tétele 2016 - 2019 - a szociális szakemberek szakmai tevékenységének elismertségének növekedése - a szakmában felmerült munkaerő-hiány pótlása - a fiatal pályakezdők munkába állásának megkönnyítése - térségi együttműködés megerősödése a szociális területen tevékenykedő intézmények, szervezetek között - a térségi szociális szakmai tevékenység színvonalának fejlődése - a szakmai utánpótlás biztosítása révén kapacitásnövekedés, a szakmai tevékenység hatékonyságának növekedése - csatlakozó szociális és egészségügyi intézmények, szervezetek száma - programba bevont pályakezdők száma - csatlakozó képző intézmények száma - létrejött együttműködési szerződések száma - megvalósult rendezvények, előadások száma - rendezvényeken, előadásokon résztvevők száma EFOP A program során kialakuló együttműködési hálózat hozzájárul a szociális területen tevékenykedő intézmények, szervezetek, képző intézmények hatékony együttműködéséhez, amely a szakmai információáramlás, a munkaerő utánpótlás biztosítása, szakmai fórumok révén hozzájárul a szociális ellátórendszer hosszú távú sikeres működtetéséhez. A továbbképzések, eladások, rendezvények által erősödik a szociális szakemberek önbizalma, elégedettsége, megbecsültség-érzése, a munkaerő-bevonás eredményeképpen csökken a leterheltségük, amellyel megelőzhető a kiégés, illetve biztosítható a minőségi szolgáltatások nyújtása. A pályakezdők bevonásával csökkenthető a pályakezdő munkanélküliség mértéke, és a fiatalok térségben való foglalkoztatása mérsékli az elvándorlást, illetve az ingázást, ezáltal a térségi környezeti terhelését is.
170
Fogyatékkal élő emberek és pszichiátriai betegek támogatása és érzékenyítő programok fejlesztése
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért gazda Partnerek Indoklás
Célok
2.1. Fogyatékkal élő emberek munka-rehabilitációja, megváltozott munkaképességűek számára munkahelyek létesítése 2. Fogyatékkal élő emberek és pszichiátriai betegek támogatása és érzékenyítő programok fejlesztése felelős Járás területén működő vállalatok, vállalkozások Pszichiátriai Betegek Otthona VMKH Munkaügyi Központ munkaügyi pontjai A Szentgotthárdi járás helyzetének elemzése során több esetben is felmerültek fogyatékkal élő személyek, illetve pszichiátriai betegek által tapasztalt problémák. Az elmondottak alapján rendkívül nehezek a megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedési esélyei, valamint ehhez kapcsolódóan a védett iskolákat elhagyva jelentős kihívást jelent a munkába állás, miközben az érintett célcsoport foglalkoztatásának megoldása társadalmi és gazdasági szempontok alapján is rendkívül fontos lenne. Mindezek mellett az esélyegyenlőség tekintetében is elengedhetetlen a fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási lehetőségeinek biztosítása. Ennek törvényi hátterét a 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szolgáltatja, amely kimondja, hogy „a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult”. A megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott dolgozók számára esélyt kell teremteni, hogy önellátó képességük segítésével, valamint munkalehetőség biztosítása révén a társadalom és közösség teljes értékű tagjai lehessenek. E tekintetben nem kizárólag a munkaadók nagy részének általános közömbössége, hanem az érintettek képzettségi szintje, valamint a megfelelő munkahelyek hiánya is problémát jelent. Éppen ezért jelen intézkedés – képzéseken és munkahelyteremtésen keresztül – ezekre a hiányosságokra kíván megoldást találni. A térségben mindeközben jó példák is vannak jelen (például a korábban már említett kapcsolat a Pszichiátriai Betegek Otthona és a Kézmű Nonprofit Kft. között), amelyek kiterjesztésével, illetve a megvalósítás tovább javítható a célcsoport munkaerő-piaci helyzete. - A célcsoportok tudásszintjének, képességeinek és lehetőségeinek felmérése; - Szükség esetén az érintett célcsoportok részére a piacon is hasznosítható tudás átadása, biztosítása, valamint kompetenciaszintnövelő képzések szervezése; - A célcsoportok munkaerő-piaci integrációjának és reintegrációjának elősegítése;
171
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Várt eredmények
Indikátorok
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Fogyatékkal élő személyek: - mozgássérült, - látássérült, - hallássérült, - értelmi fogyatékkal élő, - beszédfogyatékkal élő, - autista; Pszichiátriai betegek. - Célcsoportok helyzetének, tudásának és kompetenciaszintjének felmérése; - Szükség esetén képzések és tréningek szervezése, lebonyolítása; - A munkáltatói igények feltérképezése; - A térségi igényeket kielégítő munkahelyek létrehozása; - Javul a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási aránya és öngondoskodó képessége. - Javul a Szentgotthárdi járás munkaerő-piaci helyzete. - A megváltozott munkaképességű emberek közül az elhelyezkedettek száma (munkaerőpiacra belépők száma) a program lezárulta pillanatában és 12 hónappal később (munkaerőpiacra belépők száma). - Továbbá: megváltozott munkaképességűeket alkalmazó cégek, szervezetek száma a program lezárultának időpontjában és 12 hónappal később. EFOP: I. prioritási tengely: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (9.i) / 1.A célkitűzés: A munkaerő-piacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való belépésének növelése / 1.1 intézkedés: A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való részvételének és munkaerő-piacon való megjelenésének elősegítése A célcsoport tagjainak munkavégzése fontos pontot jelent az érintett emberek önértékelési és önbecsülési szintjének emelése területén, valamint munkahelyi jelenlétükkel a társadalmi elfogadás mértéke is jelentős mértékben megnő, amely a jövőben hozzájárul a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához szükséges erőforrásigény mérsékléséhez. Végül, de nem utolsósorban a fogyatékkal élő személyek és pszichiátriai betegek munkavégzésével csökkenhet az ennek a társadalmi csoportnak szánt igényelt költségvetési és/vagy önkormányzati források összege is.
172
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért gazda Partnerek Indoklás
Célok
2.2. Fiatal fogyatékkal élők segítése, értelmes akadálymentesítés a járás településein 2. Fogyatékkal élő emberek és pszichiátriai betegek támogatása és érzékenyítő programok fejlesztése felelős Pszichiátriai Betegek Otthona Gondozóház Szentgotthárd Város Önkormányzata A bizonyos tekintetben fogyatékkal élő személyek legfontosabb törekvése, hogy – lehetőségeikhez mérten – önállóan tudjanak élni, azaz külső segítség nélkül legyenek képesek megoldani a mindennapos helyzeteket. Ezen törekvésüket sajnos számos tényező akadályozza: ezek egy része a társadalom többségének közömbösségéből fakad, másrészt viszont a fizikai jellegű – a település műszaki infrastruktúrájához köthető – akadályokból, melyeknél csupán elhatározás és erőforrás kérdése a helyzet javítása (1998. évi XXVI. törvény – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, 1. § „a fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre”). Sajnos a nem megfelelő tervezés következtében számos probléma akadályozza a célcsoportot többek között a hétköznapi ügyintézésben, vagy a kulturális események látogatásában: ilyen például a szintbe hozott padka, amely a mozgássérültek számára előnyös, azonban a látássérültek esetében rendkívül balesetveszélyes helyzetet teremthet. A jelenségre már léteznek olyan megoldások, amelyek mindkét fél számára tökéletesek. Ehhez azonban – akár külföldi példák alapján – folyamatos egyeztetésre van szükség az érintett célcsoportokkal. További problémát jelentenek az ésszerűtlenül megvalósított beruházások, ahol az akadálymentesített eszköz a célcsoport számára elérhetetlen; erre példák azon mozgássérült-parkolók, amiket csak hatalmas kerülővel lehet elérni a rosszul kialakított padkák miatt. Természetesen pozitív példákat is fellelhetünk a Szentgotthárdi térségben, azonban ezeknél a „szigetszerű” megjelenés jelent problémát, érdemes lenne ezeket összekapcsolni, illetve összefüggő területek akadálymentesítését megtervezni. Mindeközben további problémát jelent, hogy a fiatal, fogyatékkal élő emberek növekvő száma ellenére nincs megfelelő – az őket érintő ügyekre vonatkozó – tájékoztatási rendszer kialakítva. A vázolt jelenségeket figyelembe véve, ésszerű elgondolások mentén át kell gondolni, illetve megreformálni a települések akadálymentesítését, a célcsoportok rendszeres és aktív bevonásával, közterületektől a közintézményekig és rendezvényhelyszínekig. - A települések akadálymentesítésének felülvizsgálata, újratervezése az érintett célcsoportok bevonásával; - A közösségi terek racionális, összehangolt és hálózatszerű akadálymentesítésének megvalósítása; - A későbbi beruházások során az érintettek aktív bevonásának biztosítása az akadálymentesítés tervezése során; - A célcsoportot érintő információk áramlásának elősegítése.
173
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Várt eredmények, hatások
Indikátorok
Fogyatékkal élő személyek: - mozgássérült, - látássérült, - hallássérült, - értelmi fogyatékkal élő, - beszédfogyatékkal élő, - autista; Önkormányzatok; Rendezvényterek tulajdonosai - A közösségi terek jelenlegi állapotának felmérése – a célcsoportok bevonásával – az akadálymentesítettség minőségét figyelembe véve; - A jó gyakorlatok azonosítása, majd azok felhasználásával a fejlesztési irányok meghatározása; - A közösségi terek komplex akadálymentesítése (beleértve a beruházások teljes ideje alatt a folyamatos egyeztetés biztosítását az érintett célcsoportok képviselőivel); - Az érintettek számára véleményezési lehetőség biztosítása, illetve bevonásuk az akadálymentesítésbe a későbbiek során is; - Tájékoztató-rendszer kiépítése (például információs tábla kihelyezése a frekventált területeken). - A közösségi terek komplex akadálymentesítésével javul a fogyatékkal élők általános életminősége, képessé válnak a hétköznapi teendőiket önállóan intézni; - A fejlesztések hatására javul a különböző rendezvények elérhetősége, azokon nő a látogatók száma; - Az információkhoz való hozzáférhetőség javításával emelkedik az érintett célcsoportok ellátásának színvonala; - A fogyatékkal élők jelenlétével nő a társadalmi elfogadás mértéke, továbbá ezáltal erősödik a közösségi összetartás is. A fogyatékkal élő lakosok életminőségének javulásával nő öngondoskodó képességük, közlekedési lehetőségeik bővülésével, illetve akadálymentesítésével pedig a szolgáltatásokhoz való hozzáférésük válik magasabb szinten biztosítottá. Ebből mind társadalmi, mind gazdasági szempontból jelentős, hosszú távon is meghatározó haszon képződik. Szintén a közlekedési szokások megváltozása járulhat hozzá a települési környezetterhelés mértékének csökkenéséhez. - Akadálymentesített parkolók száma; - Akadálymentesített járdák, gyalogutak; - Rámpák száma; - Akadálymentesített bejáratok száma; - Akadálymentesített WC-mosdó száma; - Akadálymentesen megközelíthető intézmények, közösségi terek száma; - Kihelyezett információs táblák száma.
174
Felhasználható pályázati TOP: forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
3. prioritás: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken / 3.A intézkedés: Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése/ 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése / 4.A célkitűzés: Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése / 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 6. prioritás: Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban / 6.D célkitűzés: Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése / 6.4 Fenntartható városi közlekedésfejlesztés Fenntarthatóság Gazdasági fenntarthatóság: nem releváns (környezeti, társadalmi, Környezeti fenntarthatóság: abban az esetben, ha a beruházásokat gazdasági) megvalósítók a kialakított területek karbantartásáról is gondoskodnak; Társadalmi fenntarthatóság: az érintett célcsoportok részéről folyamatos igény lép fel az ő érdekeiket is szem előtt tartó közlekedési vonalak számának bővítése iránt.
175
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
2.3. Pszichiátriai betegek visszaillesztése a helyi és térségi társadalomba 2. Fogyatékkal élő emberek és pszichiátriai betegek támogatása és érzékenyítő programok fejlesztése Pszichiátriai Betegek Otthona Civil Fórum, civil szervezetek Pannon Kapu Kulturális Egyesület A Pszichiátriai Betegek Otthona 1952-ben kezdte meg működését Szentgotthárdon. 734 férőhelyével ma Európa legnagyobb krónikus pszichiátriai betegeket gondozó otthona. Az intézmény az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerinti ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról gondoskodik. A hagyományos, medicinális terápia mellett fontos szerep jut a különböző pszichoterápiás módszerek alkalmazásának is. Az ellátottak munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, illetve fejlesztése érdekében az intézmény 2006 szeptemberétől szociális foglalkoztatást működtet. Ennek keretében a lakók napi négy órában könnyű fizikai munkát (általános épülettakarítás, zöldterület kezelés, kertészkedés, konyhai-, fodrászati- és mosodai kisegítő munka, osztályokon történő segítő tevékenység), illetve kézügyességet igénylő (párna-, ágytakaró-, faliszőnyeg- és egyéb használati tárgyak készítése, kézimunkázás, szőnyegszövés és lábtörlő gyártás, agyagozás, ajándéktárgyak készítése) tevékenységeket végeznek. A Kézmű Nonprofit Kft. az intézménnyel kötött megállapodás keretében – munkaszerződéssel – magasabb szintű fejlesztő-felkészítő foglalkoztatási formát biztosít. Az intézményben – valamint össztársadalmi szinten is – a legnagyobb problémát a betegekkel szemben fennálló megbélyegzés és diszkrimináció okozza, amely főként a munkavállalás terén okoz nehézséget számukra. Ennek következtében évek óta problémát jelent a lakók számára védett munkahelyet találni a városban. A munka minden ember számára a társadalomba való integrálódás egyik fontos terepe, a család, a személyes kapcsolatok, és az oktatás mellett. Az itt lakók számára állapotuk javulásához kulcsfontosságú, hogy egy munkahelyi közösség tagjává válhassanak. Azonban a szentgotthárdi intézetben működő foglalkoztatók védett munkahelyek, ahol csak pszichiátriai betegek dolgoznak, egészségesek felügyelete mellett. Az intézeten belüli védett munkahely esetében a védettséget nemcsak az jelenti, hogy betegtársaikkal dolgoznak együtt az itt lakók, hanem hogy nem hagyják el az otthon területét a munkavégzés alatt. Ha valakinek az állapota romlik, és nem képes munkába állni, annak nincsenek negatív következményei, szemben a nyílt munkaerőpiaccal. Az Intézeten belüli foglalkoztatás szabályai, normái merőben eltérnek a nyílt munkaerőpiac rendszerétől, azaz a többségi társadalom foglalkoztatással kapcsolatos szokásaitól, normáitól, így a nyílt munkaerőpiacon való megjelenés a védett munkahelyi pályafutást követően szinte lehetetlenné válik. Az Intézeten belül a dolgozók egyfajta kiváltságos pozícióba kerülnek a betegtársak közt. Napjaikat
176
Célok
Célcsoportok
nem semmittevéssel, vagy terápiákon kell tölteniük, hanem a többségi társadalom által is elismert pénzkereső tevékenységet végezhetnek. A munkát vállaló lakóknál szempont a gyógyszer kiválasztásánál és adagolásánál az is, hogy az munkaképességüket ne korlátozza, és bevétele a munkaidőhöz igazodjon. Az lakók között általában jellemző a szegénység, minimális, az intézet által szolgáltatott zsebpénzből kell gazdálkodniuk, ezért a munkával keresett kiegészítő jövedelem további előnyöket jelent a betegtársakkal szemben. Kutatások szerint pszichiátriai betegek többsége az iskolai végzettség, a foglalkozási pozíció és a jövedelem vizsgálata alapján a társadalom alsó, szegény rétegéhez tartozik. A munkaerő-piacon szinte egyáltalán nem jelennek meg, inaktívak, soha nem dolgoztak vagy a betegség diagnosztizálása után tartósan munkanélkülivé váltak. Általánosságban elmondható, hogy a munkáltatók megítélése szerint nem képesek megfelelni a munkaerő-piac követelményeinek, elvárásainak, a munkavégzésük kiszámíthatatlan, teljesítményük, képzettségük nem piacképes, így nem tudják felvenni a versenyt az „egészségesekkel". Európában Magyarországon az egyik legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta. A korlátlan verseny következménye, hogy a kevésbé versenyképes csoportoknak (mint pl. a pszichiátriai betegek) a munkába állása jelentős állami beavatkozás és lokális összefogás nélkül elképzelhetetlen. - helyi együttműködések révén a pszichiátriai betegek munkarehabilitációja, reintegrációja, felkészítésük az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésre, a társadalomba való beilleszkedésre - célszervezetek, védett munkahelyek, vállalkozói szféra minél szélesebb körének bevonása a munka-rehabilitáció, a reintegrálás, munkahelyteremtés, foglalkoztatás folyamatába - foglalkoztatók érzékenyítése, szemléletformálása, lehetőség megteremtése a célcsoport és a piaci szektor találkozására, egyéni igények és szükségletek összehangolására - a helyi együttműködési háló létrehozása, stratégiai tervezés A szentgotthárdi Pszichiátriai Betegek Otthonában élő pszichiátriai betegek
177
Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás
-
a célcsoport igényeinek, lehetőségeinek, alkalmasságának felmérése - a bevonható önkormányzatok, foglalkoztatók, civil szervezetek, oktatási intézmények feltérképezése, megkeresése - jó gyakorlatok felkutatása országosan, világszerte, ezek alkalmazhatóságának vizsgálata - a lehetséges, optimális munkarend meghatározása egyénre szabottan - kompetencia-felmérések végzése a betegek körében - betegek képesség- és készségfejlesztése, képzésekkel, ismeretek átadásával felkészítésük a munka világában, illetve a mindennapokban való boldogulásra - lakhatásuk megoldása a környező települések bevonásával, rendelkezésükre bocsátható ingatlanok feltérképezése - a térségi lakosság érzékenyítése, szegregáció csökkentése, pl. a „Nyitott kapu” napok és egyéb közösségi rendezvények megszervezésével - állásbörze szervezése a térségi munkaadók, települések bevonásával, vállalkozói szféra érzékenyítése - a térségben felmérni a munkaerő-szükségletet, hiányszakmákat és képzésekkel felkészíteni a pszichiátriai betegeket - szociális gazdaság szereplőinek bevonása, munkaerő-igény felmérése - aktív szerepvállalás lehetőségének biztosítása a közösségi rendezvényeken (fellépések, kiállítások, stb.) - pszichiátriai betegek érdekeinek képviseletére szervezet létrehozása 2016-tól, a pályázatok meghirdetésének függvényében - térségi együttműködési háló kialakulása - stratégiai terv elkészítése, a következő évek teendőit, szükséges lépéseket, együttműködéseket összefoglalva - a pszichiátriai betegek legalább az 1/3-a képessé válik és lehetőséget kap a munkaerő-piacon való megjelenésre, az aktív, értékteremtő munkavégzésre, amely által megvalósulhat társadalmi integrációjuk - csatlakozó önkormányzatok, foglalkoztatók, civil szervezetek, oktatási intézmények száma - együttműködési szerződések száma - képzésekbe bevont betegek száma - csatlakozó foglalkoztatók száma - megvalósult rendezvények száma - a program hatására elhelyezkedett pszichiátriai betegek száma - elkészült stratégiai terv
178
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A pszichiátriai betegek a reintegrációs program során lehetőséget kapnak a munkába állásra, önálló életvitel kialakítására, életminőségük javítására, amely által teljes életet élhetnek. A lakossággal való minél gyakoribb találkozási alkalmak, rendezvények csökkentik a szegregációt, növelik a megismerést, az egymás iránti elfogadást, erősíti az egyes társadalmi csoportok összetartását, ezáltal hozzájárulva a reintegráció sikerességéhez, hatékonyságához. A pszichiátriai betegek képzése, térségben történő foglalkoztatása, bevonása az értékteremtő munkavégzésbe csökkenti a munkaerő-hiányt, valamint hozzájárul a helyben előállított termékek és szolgáltatások mennyiségének növeléséhez, ezáltal a vállalkozói szektor gazdasági fejlődéséhez is.
179
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért gazda Partnerek
Indoklás
Célok
Célcsoportok
2.4. Érzékenyítő programok esélyegyenlőségi célcsoportok bevonásával (lakosság, vállalati és helyi önkormányzati döntéshozók) 2. Fogyatékkal élő emberek és pszichiátriai betegek támogatása és érzékenyítő programok fejlesztése felelős Szentgotthárd Város Önkormányzata Gotthard Spa és Wellness Pannon Kapu Kulturális Egyesület Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat iskolák Pszichiátriai Betegek Otthona Ahogy az már említésre került, a Szentgotthárdi járás helyzetének elemzése során több esetben is felmerültek fogyatékkal élő személyek által tapasztalt problémák. Ezek egy része a fizikai jellegű akadályokat takarta, azonban ugyanekkora súllyal kell megemlíteni a társadalom egyes tagjainak hozzáállásából, illetve előítéletességéből fakadó nehézségeket, melyek hatására könnyen csorbulhatnak a fogyatékkal élő személyek jogai – 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról –, valamint emberi méltóságuk. Bár a Szentgotthárdi járásban élők elfogadták a pszichiátriai betegek jelenlétét a térségben, további „nyitás” szükséges az esélyegyenlőségi célcsoportok megfelelő integrációja, reintegrációja érdekében. A jelenségnek – bár etikai szempontok alapján ez a legkevésbé fontos terület –, gazdasági hatása is van: a munkáltatók jelentős számú – sok esetben képzett – munkaerőtől esnek el általános közömbösségük, illetve a fogyatékkal élő személyekkel, valamint foglalkoztatásukkal kapcsolatban fennálló aggályaik miatt. A megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott dolgozók számára a munkáltatók érzékenyítésén keresztül is esélyt kell teremteni, hogy önellátó képességük segítésével, valamint munkalehetőség biztosítása révén a társadalom és közösség teljes értékű tagjai lehessenek. További problémát jelent, hogy sok esetben az önkormányzati döntéshozatal során sem veszik megfelelő súllyal figyelembe a fogyatékkal élő emberek, pszichiátriai betegek érdekeit, amely közvetve a korábban már említett társadalmi és munkáltatói előítéletességre is kedvezőtlen hatással van. A felsorolt tényezők okán kifejezetten fontos a lakosság, valamint a vállalati és önkormányzati döntéshozók érzékenyítése a fogyatékkal élő személyek, valamint pszichiátriai betegek iránt. - A fogyatékkal élő emberek, valamint pszichiátriai betegek elfogadottságának növelése a Szentgotthárdi térség lakossága körében; - A járásban tevékenykedő foglalkoztatók érzékenyítése a megváltozott munkaképességű emberek felé. - A célcsoportok munkaerő-piaci integrációjának és reintegrációjának elősegítése; - A célcsoportok érdekeinek érvényesítése az önkormányzati döntéshozatalban, érzékenyítő programokon keresztül. - A Szentgotthárdi járás teljes lakossága; - Vállalkozások, vállalatok, civil szervezetek; - Települési önkormányzatok dolgozói, polgármesterek.
180
Tevékenységek leírása
Várt eredmények, hatások
Indikátorok
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
- Érzékenyítő programok tervezése, szervezése és lebonyolítása a célcsoportok aktív részvételével; - A fogyatékkal élő személyek, valamint pszichiátriai betegek életkörülményeiről, problémáiról tájékoztató anyagok összeállítása, ezek eljuttatása a célcsoportok részére; - Az esélyegyenlőségi célcsoport megjelentetése a médiában. - Tovább nő a fogyatékkal élő személyek, valamint pszichiátriai betegek elfogadottsága a térség lakossága körében; - Az érintett esélyegyenlőségi célcsoportok érdekei nagyobb mértékben kerülnek figyelembe vételre az önkormányzati döntéshozatal során; - Javul a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási aránya és öngondoskodó képessége, ezzel javul a Szentgotthárdi járás munkaerő-piaci helyzete. - Lebonyolított érzékenyítő rendezvények száma; - A rendezvényeken résztvevők száma; - Célcsoportokhoz eljuttatott tájékoztató anyagok száma; - Médiamegjelenések száma. TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása A fogyatékkal élő emberek, valamint pszichiátriai betegek elfogadottsága fontos pontot jelent az érintett emberek önértékelési és önbecsülési szintjének emelése területén. A munkáltatók szemléletváltásával a jövőben kevesebb energiát kell abba fektetni, hogy a fogyatékkal élők illetve megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését elősegítsék, mivel a munkaadók már önállóan felismerik a megváltozott munkaképességű emberek alkalmazásának előnyeit. Ki kell emelni, hogy a célcsoport fokozott jelenlétével a társadalmi elfogadás mértéke is jelentős mértékben megnő, amely a jövőben szintén hozzájárul az erre irányuló erőforrásigény mérsékléséhez. Végül, de nem utolsósorban a megváltozott munkaképességűek illetve fogyatékkal élők munkavégzésével csökkenhet az ennek a társadalmi csoportnak szánt igényelt költségvetési és/vagy önkormányzati források összege is.
181
Munkaerő-piaci aktivizálási program
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Indoklás
Célok
Célcsoportok
3.1. A foglalkoztatási paktum létrehozása és megyei rendszerbe illesztése 3. Munkaerő-piaci aktivizálási program Szentgotthárd Város Önkormányzata Kistérségi Társulás Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya helyi önkormányzatok intézmények civil szervezetek vállalkozások VMKH Munkaügyi Központ és munkaügyi pontjai járás területén működő cégek, vállalatok, vállalkozások A szentgotthárdi térségben a lakosság csökkenése, a tartósan munkanélküli, megváltozott munkaképességű emberek növekvő száma, az alacsony iskolázottság egyre nagyobb problémát okoz, amelyeknek kezelésére hosszú távú megoldásokra, térségi összefogásra van szükség. A munkanélküliek alacsony iskolázottsága komoly gátja a foglalkoztathatóságnak, számukra sokszor csak a közfoglalkoztatás nyújt munkalehetőséget, innen kevesen képesek csak kitörni. A munkanélküliségi arány mellett azonban megfigyelhető, hogy a helyi munkaadók nehezen találnak megfelelő felkészültségű szakembereket. A szakképzett munkaerőhiány pótlására a következő években nagy hangsúlyt kell fektetni, amelynek hatására megindulhat a térségbe a munkaerő beáramlása. A térség problémáinak, a közfoglalkoztatásban dolgozók arányának növekedése, a romló demográfiai helyzet, a szakképzett munkaerőhiány okán a foglalkoztatási paktum partnerség megszervezése igen időszerűvé vált, amelynek során kiemelt fontosságot kap az összehangolt helyi gazdaság- és foglalkoztatás fejlesztés megvalósítása. A partnerség megszervezésével, megtervezésével lehetőség nyílik a hátrányos helyzetű álláskeresők visszavezetésére a munkaerő-piacra, komplex program révén, szorosan együttműködve a leendő munkaadókkal. - a paktum létrehozása révén a helyi gazdaság-, és foglalkoztatás-fejlesztési erőfeszítések sikerének, hatékonyságának növelése - a térségi partnerségi együttműködések megerősödése - keresletvezérelt munkaerő-piaci program megvalósítása az igényekből kiindulva (munkaadók és munkavállalók szükségleteinek egyeztetésével) - hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztathatóságának javulása, számukra új munkahelyek teremtése, tartós foglalkoztatásuk megoldása, önálló életvitelük elősegítése, életminőségük javítása Hátrányos helyzetű munkanélküli lakosság
182
Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
-
a foglalkoztatási stratégia felülvizsgálata, aktualizálása bevonható partnerek feltérképezése, megkeresése feladatok definiálása, felosztása ú foglalkoztatási stratégia elkészítése/aktualizálása for profit szektor munkaerőigényeinek felmérése hiányszakmák azonosítása komplex munkaerő-piaci program megszervezése hátrányos helyzetű munkanélküli lakosság minél szélesebb körű bevonása, felkészítése (tréningek, szakképzés) a foglalkoztatásra (szociális gazdaság, REL) - a foglalkoztatási lehetőségek kibővítése, ellátásra váró feladatok felmérése a térségben idősgondozás fejlesztése, gyepmesterek, mezőőrség, közterület-felügyelet, idősek segítése ház körüli feladatokban, szabadidő-szervező, ezermester szolgáltatások, zártkerti ingatlanok kezelése, időszakos gyerekfelügyelet, nyári táborok, stb. 2016-tól folyamatosan - a helyi vállalkozói szféra munkaerő-piaci igényeire alapozott foglalkoztatás megvalósulása - a felkészítő képzések, kompetencia fejlesztés hatására jelentősen megnövekedik a hátrányos helyzetű munkavállalók esélye, csökken a munkanélküliség és javul a vállalkozások gazdasági teljesítménye - a vállalkozások, önkormányzatok, civilek intenzív bevonásával széleskörű térségi összefogás, együttműködés épül ki - összehangolt helyi gazdaság- és vidékfejlesztés előmozdítása - létrejött együttműködések, partnerségek száma - programba bevont támogatott hátrányos helyzetű foglalkoztatottak száma - programba bevont vállalkozók száma - létrehozott/aktualizált foglalkoztatási stratégia száma TOP 5.1.2. A térségben megszervezett foglalkoztatási paktum hozzájárul a munkáltatói igényeknek megfelelő képzettségű munkaerő megjelenéséhez, megerősödik a helyi munkaerőpiac, és csökken a közfoglalkoztatásban dolgozók száma, ezáltal a befektetett állami források is. A térségi összefogás révén a szociális gazdaságban vagy az elsődleges munkaerő-piacon történő foglalkoztatással megvalósul a hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű célcsoportok tartós foglalkoztatása. A társadalmi és gazdasági fenntarthatóságot erősíti a keresletvezérelt munkaerő-piaci programok bevezetése is, amely a munkaadók és az álláskeresők igényeit egyszerre veszi figyelembe. Környezeti szempontból a helyi munkahelyek megteremtése, az álláskeresők helyi foglalkoztatása csökkenti az ingázás miatt kialakuló környezetterhelést, a helyi munkaerő képzése, adottságainak kiaknázása hosszú távon járul hozzá a térség fejlődéséhez.
183
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
3.2. Szociális gazdaság fejlesztését célzó program 3. Munkaerő-piaci aktivizálási program Szentgotthárd Város Önkormányzata Kistérségi Társulás Civil Fórum A térség több településén is magas a munkanélküliség, ahogy a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma is, ők nagyjából a regisztrált munkanélküliek felét teszi ki. Többségük alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, ami komoly hátrányt jelent a jelenlegi helyzetükből való kitörésben. A munkanélküli családok egészsége és életminősége nem megfelelő, romlanak a lakhatási körülményeik, ezért szükséges lenne a célzottabb támogatásuk, illetve a jelenlegi önkormányzati hatáskörben nyújtott támogatások felülvizsgálata. A munka világából tartósan kiszorultak egy része számára az elsődleges munkaerő-piac nem tud megfelelő munkát biztosítani, ezért egyre jelentősebb szerepet kap a szociális gazdaság, amely a munkahelyteremtésen keresztül hozzájárul a hátrányos helyzetű emberek értékteremtő munkavégzésbe történő bekapcsolódásában. A tartósan álláskeresők, megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci integrálása, a szociális gazdasági formákban való foglalkoztatása képes javítani a térség gazdasági helyzetén, fejleszti a munkavállalók szociális képességeit és segíti felzárkóztatni, felkészíteni őket az elsődleges munkaerő-piacon való elhelyezkedésre. Mivel a járásban még alacsony a szociális gazdaságban működő vállalkozások, munkáltatók száma, széleskörű térségi összefogás, együttműködések révén szükséges bemutatni, népszerűsíteni a lehetőségeit, előnyeit. A szemléletváltásra, a lehetőségek bemutatására, szociális szövetkezetek alapítására, azok felkésztésére a munkanélküliek fogadására csak a járási szereplők, amely csak széles körű térségi összefogás és szemléletváltás útján valósulhat meg. - az elsődleges munkaerő-piacról tartósan kiszoruló, hátrányos helyzetű személyek, köztük kiemelten pszichiátriai betegek és a romák munkalehetőségeinek bővítése a társadalmi gazdaság nyújtotta lehetőségeken keresztül - folyamatos tanácsadás, egyénre szabott szociális és mentális segítségnyújtás, valamint ügyviteli, gazdálkodási ismeretek átadása a munkakeresők számára - az érintett térség közösségének alkalmassá tétele fenntartható társadalmi vállalkozások létrehozására és működtetésére - a munkavállalók felkészítése a szociális gazdaság megerősítését és a gazdaságfejlesztést támogató programokban való részvételre - eladható termékek és fenntartható szolgáltatások indítása - helyi termékek, szolgáltatások előállításának és fogyasztásának ösztönzése
184
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás
-
tartós munkanélküliek, pszichiátriai betegek, romák alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők 50 év felettiek korábban közfoglalkoztatásban részesülő, álláskeresői jogviszonyukat közfoglalkoztatás miatt szüneteltető személyek - civil szervezetek, vállalatok és intézmények - önkormányzatok - célcsoportok meghatározása, felkészítése: szociális képességeiket fejlesztő foglalkozások szervezése, szakmai képzések, alapvető munkajogi ismeretek átadása - a térség munkaerő-piaci problémáinak, szükségleteinek, hiányszakmáinak feltárása - a programba bevonható foglalkoztatók, szociális szövetkezetek, civil szervezetek, önkormányzatok feltérképezése - szociális gazdaság fejlesztési lehetőségeinek meghatározása az érintett partnerek, szervezetek bevonásával - országos jó gyakorlatok bemutatása - szakmai anyagok készítése a szociális vállalkozások alapításáról, működtetéséről, lehetséges tevékenységi köreiről a térség igényeihez alkalmazkodva - látogatások szervezése a már működő, sikeres szociális vállalkozásokhoz - a szociális vállalkozások felkészítése a hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására, illetve tagi munkavégzésükre - szociális gazdaság szereplőinek szemléletformálása, a for profit szféra tapasztalatainak és eszközrendszerének adaptálása a nagyobb hatékonyság érdekében A pályázatok meghirdetésének függvényében. - a program során lehetőség nyílik a tartós munkanélküli lakosság folyamatos tanulásra, készségeik, képességeik fejlesztésére, foglalkoztathatóságuk javítására, öngondoskodó képességük fejlesztésére, illetve a foglalkoztatóknak a gazdasági fejlődésük növelésére - a vállalkozások, önkormányzatok és civilek együttműködésével keresletorientált, a valós problémára reagáló foglalkoztatás valósul meg - a helyi munkaerő-piaci igények kiszolgálásával csökkennek a strukturális aránytalanságok - növekedik a szociális gazdaság szereplőinek száma, megerősödik a szerepe és a hatékonysága - bevont foglalkoztatók száma - programhoz kapcsolódóan létrehozott, szociális gazdaságban működő vállalkozások száma - program keretében foglalkoztatott munkavállalók száma - megvalósult képzések száma - létrejött együttműködési megállapodások száma GINOP 5.1.3. Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése
185
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatósága, öngondoskodó képességük növelése által képessé válnak a szociális gazdaság megerősítéséhez nyújtott programokban való részvételre, ami esélyt teremt számukra az elsődleges munkaerő-piacon való elhelyezkedésben. A térségben kialakulnak a fenntartható szociális gazdaság alapjai, a fenti célcsoportot tartósan foglalkoztató társadalmi vállalkozások, szövetkezetek jönnek létre, és a működtetésüket segítő szolgáltatások. A helyi sajátosságokat, igényeket figyelembe véve kidolgozásra kerülnek a hátrányos helyzetű, tartósan munkát kereső embereknek nyújtott szolgáltatások önfenntartó megoldásai, új, innovatív modellértékű megoldások az önfoglalkoztatási esélyek javítása érdekében. A for profit szektorral való minél szorosabb együttműködés lehetővé teszi a helyileg előállított termékek szélesebb körű értékesítését, ezáltal növelve a szociális gazdaság bevételeit, amelynek eredményeképpen jelentősen megnő a közfoglalkoztatásból kikerülő emberek aránya. A szociális vállalkozások helyi adottságokra, szükségletekre alapozott fejlesztése, létrehozása megteremti a tartós munkanélküliek foglalkoztatását, közmunka programból való kivonását, a helyi erőforrások ésszerű felhasználását, és az ingázás csökkenésével mérsékelhető a környezetre rótt terhelés is.
186
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
3.3. Alacsony iskolai végzettségűek számára felzárkóztató és szakképzési programok indítása 3. Munkaerő-piaci aktivizálási program Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum III. Béla Szakképző Iskolája VMKH Munkaügyi Központ és munkaügyi pontjai Járás területén működő cégek, vállalatok, vállalkozások A Szentgotthárdi Járás esetében gazdasági és társadalmi szempontból is jelentős problémát okozhat az alacsony szintű iskolázottság. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy az alacsony iskolázottság sok esetben nem az adott egyén képességeinek, hanem az oktatási infrastruktúrához való hozzáférésnek a függvénye. Magyarországon általánosságban a nők körében magasabb az alapfokú végzettség hiányának aránya: országosan a nők 6,5 százaléka, míg a férfiak 3,1 százaléka nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Vas megye e tekintetben kedvezőbb helyzetben van, az értékek mindkét nem esetében szignifikánsan alacsonyabbak az országosnál: a nők 4,8 százaléka, míg a férfiak 2,1 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. A Szentgotthárdi járásban az országoshoz hasonló értékek jelentkeztek: a tizenöt évesnél idősebb nők körében az alapfokú végzetséggel nem rendelkezők aránya 6,81%, míg a férfiaknál ezen arány közel három százalék volt a 2011-es népszámlálás adatai alapján. A járás területén belül máig több településen magas a munkanélküliség (a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek aránya szintén magas), a térségben különösen a mélyszegénységben élőket jellemzi a magas munkanélküli arány, akik alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, rossz az egészségügyi állapotuk, és jellemző a magas fokú eladósodottság. Azt is fontos megállapítani, hogy a 2013-mas évben az álláskeresők majdnem harmadáról (31%) mondható el, hogy a legmagasabb iskolai végzettsége az általános iskolai, míg a munkát keresők 4%-a még általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik. Természetesen a végzettség szintje szoros összefüggésben áll az életkorral: míg a 25 évesnél idősebb lakosság több mint tíz százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, addig az 15–64 álláskeresőknek csupán átlagosan 1-3 százaléka rendelkezik főiskolai, egyetemi, vagy egyéb oklevéllel. A térségben gazdasági húzóerőt képvisel a feldolgozóipar, azon belül is a gépgyártás, a fémfeldolgozás és a textilipar, amelyek főleg a szakképzett munkaerőt foglalkoztatnak. A térségben jelentős számú munkavállalót foglalkoztatnak még a vendéglátásban, illetve az építőiparban, de ezeket az ágazatokat a szezonalitás jellemzi, intenzíven csak a nyári időszakban működnek. Éppen emiatt gyakran jelentkezik szakemberhiány, hiszen a képzett, tapasztalt munkaerő a közeli Ausztriában vállal munkát, az itthoni fizetésekhez képest jelentősen magasabb bérért.
187
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Várt eredmények
Indikátorok
-
új munkahelyek teremtése az alacsony képzettséggel bíró álláskeresők számára, a tartós foglalkoztatásuk elérése - a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való átlépés elősegítése - szakképzett munkaerő növekedése - Alacsony iskolai végzettségűek - Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők - Tartós munkanélküliek Felzárkóztató és szakképzési programok indítása a térségben: Ez a tevékenység különösen a mélyszegénységben élőket, illetve az alacsony végzettségűeket érinti elsősorban. A tevékenység célja, hogy a sikeresebb társadalmi integráció mellett szakképesítést is szerezzenek, ezáltal pedig esély nyílhat az elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez. A szakképzésnek elsősorban a hiányszakmákhoz, illetve a térség munkaerőigényeihez kell alkalmazkodnia: így a gépgyártás, fémfeldolgozás, textilipar, vendéglátás és építőipar területén jöhetnek létre képzések. A képzések egyértelmű célja lenne a tartós, elsődleges munkaerőpiacon történő foglalkoztatás elérése, ugyanis az MTA KRTK adatai alapján a közfoglalkoztatottak háromnegyede a program után fél évvel ismét álláskereső vagy közfoglalkoztatottá vált, illetve minél több időt tölt el valaki a közfoglalkoztatási programban, annál kevesebb az esély az elhelyezkedés az elsődleges munkaerőpiacon. Fontos az intézkedés kialakítása során a lehetséges munkaadók felkutatása, valamint az együttműködési keretek kialakítása, hiszen csak így sikerülhet a képzéseken részt vevők tényleges későbbi foglalkoztatása. - Vállalkozások, önkormányzatok, civilek intenzív szerepvállalása - Foglalkoztatottság szintjének növekedése - Helyi munkaerő-piaci igényekre reagáló keresletvezérelt működés alakul ki - Helyi foglalkozásbővítési akciók hatékonyságának növekedése - Képzésekben részt vevők száma - Képzéseket sikeresen elvégzők száma - A képzéseken résztvevők munkahelyen történő elhelyezkedése - Alacsony végzettségűek százalékos aránya a népességen belül - Foglalkoztatási ráta
188
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
EFOP: I. prioritási tengely: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (9.i) / 1.A célkitűzés: A munkaerő-piacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való belépésének növelése / 1.1 intézkedés: A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való részvételének és munkaerő-piacon való megjelenésének elősegítése ÉS 1.2 A család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása EFOP: III. prioritási tengely: Gyarapodó tudástőke / 2. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (3. prioritási tengely)A felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése érdekében, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára (10.ii) / 3.C célkitűzés: A felsőfokúnak megfelelő szintű oktatásban való részvétel növelése, TOVÁBBÁ 3.D célkitűzés: A munkaerő-piaci kompetenciák szintjének emelése a felsőoktatási hallgatók körében / 3.4 A felsőfokúnak megfelelő szintű oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása ÉS 3.5. A munkaerő-piaci kompetenciák javítása a felsőoktatási rendszerben TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés / 5.A. célkitűzés: A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése / 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) Az intézkedés olyan, az egész Szentgotthárdi járást érintő problémára válaszol, amelynek mielőbbi orvoslása nélkülözhetetlen a munkanélküliség csökkentése, az érintettek életminőségének javítása érdekében, továbbá megoldást kínálhat a térségben jelentkező munkaerőhiányra bizonyos szakmákban. A munkanélküli lakosság képzése, ezáltal minél nagyobb arányú bevonása a termelő tevékenységbe, hozzájárul a helyi foglalkoztatók fejlődéséhez is, külső piaci szereplők bevonásával a bevételeik növeléséhez. A térségi együttműködések során a szereplők a helyi adottságokat figyelembe véve, saját térségi erőforrásaira és környezeti elemeire támaszkodik, melyekkel a fejlesztések és kezdeményezések során fenntartható módon bánik. A társadalmi fenntarthatóság pedig a folyamatos szükségszerűségből fakad: az emberek jövedelmi szintjének növelése mellett a testi és lelki-szellemi egészségük biztosítása és fenntartása a további fontos cél, ami nélkül nem vagy csak nagy áldozatok árán vállalható bármilyen munka. Társadalmi szempontból egészen addig fenntarthatónak kell maradnia a programnak, amíg az emberek részéről felmerül az igény a munkavállalással illetve a társadalomban elfoglalt helyükkel kapcsolatos problémáik enyhítéséhez segítségkérésre.
189
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Indoklás
Célok
Célcsoportok
3.4. Munkatapasztalat-szerzést célzó programok indítása 3. Munkaerő-piaci aktivizálási program Helyi önkormányzatok Pannon Kapu Kulturális Egyesület Járás területén működő cégek, vállalatok, vállalkozások Civil szervezetek Vasi Diák Közösségi Szolgálat A Szentgotthárdi járást érintő problémák hatékony kezelésére irányuló folyamatok esetében fontos a térségben tevékenykedő intézmények, szervezetek, civilek szoros együttműködése, minél szélesebb körű összefogása, valamint egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjanak az újszerű, kreatív megoldások alkalmazása is. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a nevelésre, így szerepel benne egy új előírás, amely az érettségi bizonyítvány kiadását 50 óra iskolai közösségi szolgálat (továbbiakban: IKSZ) teljesítéséhez köti minden magyar tanuló esetében. Az új szemlélet szerint az érettségi nemcsak szellemi és tantárgyi tudást vár el, hanem a fiatalokban segíteni kívánja a szociális készségek, a társadalmi érzékenység kialakulását is, hiszen egy közösség tagjaként felelősséggel tartozunk a közösségért is. Ez a szemléletváltó jelleg új erőforrást jelenthet a tanulók bevonásával a helyi szervezetek közösségépítő feladatainak megvalósításában, valamint komoly kapacitásbővülést nyújthat, miközben alapvetően nem is veszélyezteti az ott foglalkoztatottak munkahelyét. Fontos továbbá megadni a lehetőséget a regisztrált pályakezdő álláskeresők számára az elhelyezkedést a különböző foglalkoztatóknál. A Szentgotthárdi járásban nem mondható kifejezetten nagynak a regisztrált munkanélküliek száma (29 fő) és aránya az összes munkanélküli százalékában (7,4%), hiszen 4%-kal a megyei átlag és 5%-kal az országos átlag alatti adatokkal rendelkezik. – fiatalok aktív szerepvállalása a helyi közösségi életben – társadalmi kohézió erősítése – közösségi gondolkodásra való nevelés – társadalmi elfogadás, empátia elősegítése – a diákok önkéntességre való hajlandóságának és az önkéntesek számának növelése – a hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők mindennapjainak életminőségének megkönnyítése – pályakezdők elhelyezkedésének elősegítése – középiskolai oktatásban résztvevő, közösségi szolgálatot teljesítő diákok – önkénteseket fogadó szervezetek – pályakezdő álláskeresők
190
Tevékenységek leírása
Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás
Első lépésként a térségi (Szentgotthárdi járás) problémák feltárása szükséges, amelyekre megfelelő megoldást nyújthat az önkéntes munka és a diákok közösségi szolgálata. Az önkéntes munka által a hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők mindennapjainak életminőségének megkönnyítése is elérhetővé válhat a lakókörnyezetükben: például a korrepetálások megtartása a hátrányos tanulók számára, takarítás, bevásárlás az időskorúak számára, vagy pusztán beszélgetés az idősebb generáció képviselőivel. Szintén fontos feladatként jelenik meg az önkénteseket szívesen fogadó szervezetek, foglalkoztatók megtalálása és beszervezése a folyamatokba. Annak érdekében, hogy a regisztrált pályakezdő fiatalokat munkatapasztalat céljából foglalkoztatni lehessen valamilyen módon (akár teljes vagy részmunkaidős módon, foglalkoztatva vagy önkéntességen alapulva), szükséges megvizsgálni a pályakezdők foglalkoztatási lehetőségeit (pl. milyen támogatási formák érhetők el, milyen alternatív foglalkoztatási lehetőségek állhatnak rendelkezésre). - fogadó szervezetek kapacitásainak felszabadulása az önkéntesek és diákok közösségi szolgálata által - az önkéntes tevékenységek általános társadalmi megbecsülésének növekedése - a fiatalok aktív bevonása a helyi közösség életébe - pályakezdő regisztrált munkanélküliek könnyebben el tudnak helyezkedni az elsődleges munkaerő-piacon - programba bevont diákok száma - programba bevont pályakezdő álláskeresők száma - programhoz csatlakozó fogadó szervezetek, intézmények száma - együttműködési szerződések száma - önkéntesek számának növekedése TOP 4.9.9.
191
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Az önkéntes munka alkalmazásának megszervezése megoldást nyújthat a szociális ellátórendszer emberi erőforráshiányának önkéntesekkel vagy diákokkal való kielégítésére, illetve munkatapasztalatot biztosítana a munkanélkülieknek és az iskolai közösségi szolgálatot teljesítő középiskolásoknak egyaránt. Az önkéntesség révén olyan tevékenységeket lehet végezni, ami elősegíti a társadalmi kohéziót, a generációk közötti együttélést, valamint a társadalmi integrációt. A program megvalósítása során is nagy hangsúlyt kapnak a helyi értékek megismerésére irányuló kezdeményezések, az ökoprogramok, a helyi túrák szervezése, a kézműves hagyományok megőrzése, a sport és egyéb kulturális programok, amelyek során megerősödik a társadalmi kohézió, a generáció közti kötődés, bizalom és a lokálpatriotizmus. A program pénzügyi fenntarthatóságát a pályázati források, a civil szervezetek által biztosított támogatás, az önkormányzatok kiegészítő hozzájárulásai és az önkéntesek által nyújtott humán erőforrás biztosítja. A környezeti fenntarthatóság jegyében a projektgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán érvényesíti a térségre jellemző környezettudatos szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés, stb.). A pályakezdő fiatalok számára a munkatapasztalat-szerzés napjainkban szinte felbecsülhetetlen, mely nagymértékben javíthatja az egyén elhelyezkedési lehetőségeit. Amennyiben sikerül elhelyezkedni a munkaerő-piacon, az egyrészt csökkenti az állami ellátórendszer kiadásait, másfelől nagyobb jövedelmet eredményezhet az egyén számára, mely a belső fogyasztás növekedését okozhatja.
192
Megnevezés
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
3.5. Foglalkoztatók érzékenyítése a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatására (a munka világába illeszthető pszichiátriai betegekre is figyelemmel) 3. Munkaerő-piaci aktivizálási program Pszichiátriai Betegek Otthona, Gondozóház Járás területén működő cégek, vállalatok, vállalkozások A munka világából tartósan kiszorult álláskeresők, a megváltozott munkaképességű emberek, a GYED/GYES-ről visszatérő nők komoly nehézségekbe ütköznek az elsődleges munkaerő-piacon való elhelyezkedés során. Sokszor a családi élet összeegyeztetése jelent olyan kihivást, amely gyakorlatilag ellehetetleníti a munkába állást. Ezért egyre jelentősebb szerepet kap a foglalkoztatók felkészültsége, fogadókészsége, empátiája az érintettek alkalmazásában. A tartós, megváltozott munkaképességű, valamint hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piaci integrálása, sokrétű, rugalmas foglalkoztatása képes javítani a térség munkaerő-piaci helyzetén, fejleszti a munkavállalók szociális képességeit és segíti felzárkóztatni, felkészíteni őket az elsődleges munkaerő-piacon való elhelyezkedésre. A munkanélküliek fogadása, illetve a helyi igények minél hatékonyabb kielégítése céljából növelni szükséges a foglalkoztatók felkészültségét, hogy alkalmassá és nyitottabbá váljanak a hátrányos helyzetű munkakeresők hatékony foglalkoztatására és a saját gazdasági fejlődésük növelésére. Az elmúlt évtizedekben számos bevált módszer, jó gyakorlat bizonyította már hatékonyságát világszerte, országosan, de a térségben még nem terjedtek el ezen rugalmas foglalkoztatási formák (pl. részmunkaidő, rugalmas munkaidő beosztás, távmunka, kismama műszak stb., fogyatékosbarát munkahelyi gyakorlatok, stb.). A foglalkoztatók tájékoztatásával, képzésével, az atipikus foglalkoztatási formák népszerűsítésével, ezek jótékony hatásainak megismerésével a foglalkoztatók tevékenységére, komoly fejlődés indulhat el a térségi viszonyokban. A Szentgotthárdi járás esetében kifejezetten fontos szerepet kap a foglalkoztatók érzékenyítése, tekintettel arra, hogy a Szentgotthárdon működő Pszichiátriai Betegek Otthonában több száz olyan megváltozott munkaképességű ember él, akik szeretnének és tudnának is dolgozni, de ezt nem tudják megtenni a vállalkozói szféra fogadóképessége, hajlandósága nélkül. A Pszichiátriai Betegek Otthona 1952-ben kezdte meg működését Szentgotthárdon. 734 férőhelyével ma Európa legnagyobb krónikus pszichiátriai betegeket gondozó otthona. Az ellátottak munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, illetve fejlesztése érdekében az intézmény 2006 szeptemberétől szociális foglalkoztatást működtet. Ennek keretében a lakók napi négy órában könnyű fizikai munkát (általános épülettakarítás, zöldterület kezelés, kertészkedés, konyhai-, fodrászati- és mosodai kisegítő munka, osztályokon történő segítő tevékenység), illetve kézügyességet igénylő (párna-, ágytakaró-, faliszőnyeg- és egyéb használati tárgyak készítése, kézimunkázás, szőnyegszövés és lábtörlő gyártás, agyagozás, ajándéktárgyak készítése) tevékenységeket végeznek. A Kézmű Nonprofit Kft. az
193
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
intézménnyel kötött megállapodás keretében – munkaszerződéssel – magasabb szintű fejlesztő-felkészítő foglalkoztatási formát biztosít. Az intézményben – valamint össztársadalmi szinten is – a legnagyobb problémát a betegekkel szemben fennálló megbélyegzés és diszkrimináció okozza, amely főként a munkavállalás terén okoz nehézséget számukra. Ennek következtében évek óta problémát jelent a lakók számára védett munkahelyet találni a városban. - a foglalkoztató szervezetek szemléletformálása, felkészítése a hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű munkavállalók fogadására - szemléletmód-váltás által pozitív folyamatok elindítása a hátrányos helyzetű lakosság életminőségében - lehetőség biztosítása a megváltozott munkaképességű emberek alkalmasságának, alkalmazhatóságuk sokrétűségének bizonyítására a munkaerő-piacon - hátrányos helyzetű munkavállalók munkába állásának segítése, ennek könnyebb összeegyeztethetősége a gyermekvállalással - családbarát szemlélet megerősítése, terjesztése - vállalkozói környezet rugalmasan befogadó szférájának kialakítása - megváltozott munkaképességűek - GYES/GYED-ről visszatérő nők - oktatási intézmények - munkaadók, helyi vállalkozások - komplex, a társadalmi környezet szemléletét is formáló, a célcsoportnak sokszínű támogató, közvetítő, képző, utazást segítő, stb. szolgáltatásokat nyújtó, a munkáltatókat érzékenyítő, sőt akár érdekeltté tevő programokat igényelnek - a bevonható fogadó szervezetek, piaci szereplők összegyűjtése, felkeresése - képzések, tájékoztató előadások szervezése mind a munkavállalók, mind a munkavállalók részére - attitűdformáló előadások, szakmai anyagok, jó példák bemutatása az atipikus, rugalmas foglalkoztatási lehetőségek bemutatására - állásbörzék szervezése, ahol lehetőség nyílik a munkavállalók egyéni lehetőségeinek, illetve a munkaadók szükségleteinek egyeztetésére - találkozók szervezése a potenciális munkavállalókkal, vélemény- és tapasztalatcsere céljából - jó gyakorlatok bemutatása, pl. céglátogatások - szükség esetén munkavégzésre használt épületek akadálymentesítése - családi napok szervezése a munkaadók és a munkavállalók megismerkedése, összetartása érdekében 2016-tól a pályázatok meghirdetésének függvényében - a közös rendezvények hatására mérséklődik a családok elszigeteltsége, növekszik a kapcsolati hálójuk és a szorosabb társadalmi kapcsolatok könnyíthetik a terheiket is
194
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
- képzésbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma - képzésben résztvevő foglalkoztatók száma - megvalósult képzések és tájékoztató előadások száma - megvalósult céglátogatások, találkozók száma - együttműködési szerződések száma - megvalósult családi napok száma GINOP 5.3.2. (A rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban – rugalmas, családbarát foglalkoztatási módszerek bevezetése a munkáltatóknál) A munkaadók érzékenyítése elősegíti a piaci alapú gondolkodás, a fenntartható foglalkoztathatóság és az ehhez tartozó tevékenységek elterjedését, és a szervezetek, szakemberek szemléletváltozása révén a társadalmi szemléletváltás is megvalósul. A vállalkozói szektorban, az elsődleges munkaerő-piacon történő foglalkoztatással a célcsoportok tartós foglalkoztatása, teljes körű integrálódása valósul meg. Az érzékenyítő program elősegíti a foglalkoztatás tartós fenntartását, a munkahelyek befogadó légkörének kialakítását, valamint az atipikus foglalkoztatás formák elterjedését. Mindez hozzájárul a helyi közösségek megerősödéséhez, a társadalmi csoportok közötti szakadék mérséklődéséhez, felgyorsul és hatékonyabbá válik az információáramlás, és tevékeny, értékteremtő együttműködések alakulnak ki helyi és járási szinten. A környezeti fenntarthatóság jegyében az intézkedésgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés, stb.).
195
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért gazda Partnerek
3.6. Közfoglalkoztatottak készségfejlesztése, képzése 3. Munkaerő-piaci aktivizálási program felelős Nemzetgazdasági Minisztérium, Belügyminisztérium TKKI VMKH Foglalkoztatási Főosztály Járás területén működő cégek, vállalatok, vállalkozások Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum III. Béla Szakképző Iskolája Indoklás A közfoglalkoztatási rendszer 2011. évi reformjával, illetve az új közfoglalkoztatási programok kialakításával jelentősen megnövekedett a rendszerben foglalkoztatottak száma. 2015 májusában a Szentgotthárdi járásban átlagosan 199 fő vett részt közmunkában. A rendelkezésre álló nagyszámú – elsősorban szakképzetlen, vagy alacsony végzettségű – munkaerő képességeinek megfelelő feladatokkal való ellátása sok esetben nehézséget jelent a Szentgotthárdi járás településein, miközben foglalkoztatásuk jelentős terhet ró az államháztartásra. Éppen ezért fontos a közfoglalkoztatottak képzése. Megfelelő eredmény azonban kizárólag akkor érhető el, amennyiben ezen képzések valós igények kielégítésére irányulnak, így kifejezetten fontos a térségi foglalkoztatók aktuális helyzetének megismerése, továbbá kiemelt figyelmet kell fordítani a kompetenciaszint növelésére, a munkavégzés iránti motiváció erősítésére a képzések és foglalkozások során. A folyamat eredményeként reális esély lehet a közfoglalkoztatásból való kitörésre, valamint az érintettek képesek lesznek tartósan és önállóan részt venni a munkaerőpiacon. Célok - A célcsoport tudásszintjének, képességeinek és lehetőségeinek felmérése; - A közfoglalkoztatottak munkajogi ismereteinek bővítése; - Az érintett célcsoport részére a piacon is hasznosítható tudás átadása, biztosítása, valamint kompetenciaszint növelő képzések szervezése; - A célcsoport munkaerő-piaci integrációjának, vagy reintegrációjának elősegítése. Célcsoportok Közfoglalkoztatásban részesülő, álláskeresői jogviszonyukat közfoglalkoztatás miatt szüneteltető személyek. Tevékenységek leírása - Célcsoport helyzetének, tudásának és kompetenciaszintjének felmérése; - A munkáltatói igények feltérképezése / megismerése, pályaorientáció; - A megvalósító intézményekben a szervezeti háttér létrehozása, erősítése, együttműködések kialakítása a végrehajtó szervezetek, a partnerek és a célcsoportok között; - Az igényeknek megfelelően képzések indítása, lebonyolítása; - Nyelvtanfolyamok szervezése az érintett célcsoportok részére.
196
Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás
- Javul a közfoglalkoztatottak foglalkoztathatósági szintje és öngondoskodó képessége. - A keresletorientált képzések révén csökken a munkaerőpiacon fellépő aránytalanságok mértéke. A keresletorientált képzések és programok megvalósításával a munkaerőpiac kínálati oldala a valós igényekre reagál, így biztosítva a közfoglalkoztatottak számára az elhelyezkedés lehetőségét. Az érintett célcsoport tagjai a piacképes tudás révén képessé válnak hosszú távon megmaradni a munkaerőpiacon, ezzel elősegítve a szegénység és depriváció csökkentését, továbbá a közfoglalkoztatásból való kitöréssel az államháztartásra nehezedő nyomás is mérséklődik. A folyamat eredményeképpen biztosítottá válik az intézkedés társadalmi-gazdasági fenntarthatósága. - Lebonyolított képzések száma; - Képzéseken résztvevők száma; - Az elsődleges munkaerő-piacon munkahelyet találók száma (munkaerőpiacra belépők száma) a képzés lezárultát követően és 12 hónappal később (munkaerőpiacra belépők száma). EFOP: I. prioritási tengely: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (9.i) / 1.A célkitűzés: A munkaerő-piacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való belépésének növelése / 1.1 intézkedés: A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való részvételének és munkaerő-piacon való megjelenésének elősegítése ÉS 1.2 A család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása EFOP: III. prioritási tengely: Gyarapodó tudástőke / 2. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (3. prioritási tengely) A felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése érdekében, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára (10.ii) / 3.C célkitűzés: A felsőfokúnak megfelelő szintű oktatásban való részvétel növelése / 3.D célkitűzés: A munkaerő-piaci kompetenciák szintjének emelése a felsőoktatási hallgatók körében / 3.4 A felsőfokúnak megfelelő szintű oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása ÉS 3.5. A munkaerő-piaci kompetenciák javítása a felsőoktatási rendszerben
197
Fenntarthatóság A program gazdaságilag akkor válik sikeressé, ha egy bizonyos idő (környezeti, társadalmi, múlva megszűnik, mivel nem termelődik újra a közfoglalkoztatásra gazdasági) szoruló emberek csoportja. A valóságban azonban a munkaerő-kereslet folyamatosan alakul, változik, várhatóan lesznek olyan személyek, akik valamilyen okból kifolyólag lemaradnak, és hátrányba kerülnek a többi emberhez képest. Így várhatóan a képzések folyamatos fenntartásáról szükséges gondoskodni, egyrészről a partnerek és a többi helyi szereplő erőforrásának segítségével, másrészről támogatási források bevonásával. A társadalmi fenntarthatóság szintén a folyamatos szükségszerűségből fakad: az emberek jövedelmi szintjének növelése mellett a testi és lelki-szellemi egészségük biztosítása és fenntartása a további fontos cél, enélkül nem vagy csak nagy áldozatok árán vállalható bármilyen munka. Társadalmi szempontból egészen addig fenntarthatónak kell maradnia a programnak, amíg az emberek részéről felmerül az igény a munkavállalással illetve a társadalomban elfoglalt helyükkel kapcsolatos problémáik enyhítésére.
198
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
3.7. Bérlakás program 3. Munkaerő-piaci aktivizálási program Szentgotthárd Város Önkormányzata, Helyi Önkormányzatok SZET képviselő-testület A fiatalabb – sok esetben magasan képzett – lakosok elvándorlásának megállítása, illetve visszafordítása érdekében egyre inkább szükségessé válik Szentgotthárdi járás szociális-, illetve bérlakás állományának növelése, illetve minőségi fejlesztése. A helyzetelemzés megállapításai alapján a járás központjában is kevés – összesen 241 – bérlakás található, többségében az állapotuk nem kielégítő, Fiatal Házasok/Családok Otthona sincs (jelenleg csak az első lakáshoz jutók támogatása áll rendelkezésre), valamint hiányoznak a célzott támogatások, programok a fiatalok megtartására a térségben. Az önkormányzati bérlakásban élők rendszeresen lakbértartozással küszködnek, emiatt a kiskorúakat nevelő családok még hátrányosabb helyzetbe kerülnek. Mindeközben az energiaszegénységgel érintett családok által fenntartott magánlakások fizikai állapota sem kielégítő, energiahatékonyságuk alacsony, sok esetben egészségtelenek a lakhatási körülmények (penész, vizesedés). A kisebb települések önkormányzatai esetén korlátozottak a bérlakás létrehozására és üzemeltetésére vonatkozó lehetőségek, így ezen községekben a rendelkezésre álló – esetleg létesítendő – családi házak szociális célú bevonása indokolt. A fiatal családok lakhatásának megkönnyítésével csökken az elvándorlás mértéke, valamint a térség munkaerő-piaci helyzete is javul. A térségben mindemellett komoly szakképzett munkaerőhiány mutatkozik, amelynek mérséklése érdekében megnövekedik a bevándorlás a térségbe. A beáramló munkavállalók lakhatásának megoldása érdekében szükséges a rendelkezésre álló ingatlanok bevonása.
Célok
Célcsoportok Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés
- A járás bérlakás-állományának növelése; - Elősegíteni a szociálisan rászoruló személyek, fiatal lakosok, családok lakhatását; - a térségbe érkező munkaerő lakhatási problémáinak megoldása - Lakás-előtakarékosság ösztönzése Állandó lakosként letelepedő családok vagy első lakáshoz jutó házastársak/élettársak - Önkormányzati bérlakások építése; - Fiatal Családok/Házasok Otthona létrehozása; - Meglévő önkormányzati tulajdonú ingatlanok átalakítása/felújítása; - Energiatakarékos, alacsonyabb rezsiköltséget eredményező műszaki megoldások, üzemeltetési módszerek alkalmazása (pl. szigetelés, nyílászáró csere, kazán csere, stb.) - Segítségnyújtás, tanácsadás a családok részére (pl. a háztartás költségvetésének tervezése) 2016-2019
199
Várt eredmények, hatások
Indikátorok Megcélzott pályázati forrás
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
- Javulnak a lakhatási lehetőségek és körülmények a térségben; - Csökken a fiatal népesség elvándorlásának mértéke, a képzett munkaerő helyben marad; - Az elvándorlásból adódó népességcsökkenés lassulásával növekszik a helyi önszerveződések száma, valamint a helyi társadalom aktivitása; a fiatalok tudására, kezdeményezőkészségére alapozva innovációs gócok alakulnak ki; - A „kiürült”, humánerőforrás hiányos településekre visszatérnek a képzettebb társadalmi csoportok, így nő a helyi gazdasági lehetőségek kihasználtsági szintje. - Kialakított lakások száma; - Beköltöző lakosok száma. TOP: 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése (1301/2013/EU rendelet 5. cikk 9 (b): a városi és falusi területek és az ott élő rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása) / 4.B A leromlott városi területeken és városi külterületeken élő alacsony státuszú családok, romák életkörülményeinek javítása – Leromlott városi területek rehabilitációja EFOP: 2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében – A városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása (9.b) / 2.C A marginalizált feltételek között élők életkörülményei infrastrukturális feltételeinek javítása / 2.4 Tartós szegénységben élők, romák felzárkózását és a periférikus élethelyzetek megszüntetését segítő infrastrukturális beruházások Lényeges hangsúlyozni, hogy a lakosság helyben tartását és új lakók idecsábítást az ingatlanfejlesztésen túl a környezet fejlesztésével lehet leginkább elérni: sport és szabadidős lehetőségek bővítése, a közterek tisztaságának fokozott fejlesztése, több kulturált, nyilvános tér kialakítása, ahova a lakók kiléphetnek a négy fal közül – ez különösen az individualizált életteret nyújtó lakótelepek esetében fontos –, az ellátási intézményrendszer fejlesztése stb. Fontos, hogy a kerület lakói otthonosnak érezzék szűkebb-tágabb környezetüket, érezzék az önkormányzat figyelmét, fogékonyságát az ott lakók igényeire, problémáira. Amennyiben mindezen tényezők együttesen valósulnak meg, úgy a népességmegtartó erő növekedésével képes a település tartósan fejlődő pályára állni.
200
Megnevezés
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
3.8. Munkahelyre jutás segítése térségi szolgáltatók együttműködésével (falubusz, falugondnoki szolgálat, szociális szolgáltatók, telekocsi rendszer, stb.) 3. Munkaerő-piaci aktivizálási program Helyi önkormányzatok Falugondnoki Szolgálat A térség közösségi közlekedési helyzete sajátos képet mutat: - A vasúti közlekedés a vasútvonallal érintett települések esetében (Szentgotthárd-Alsórönök-Rátót) jónak mondható, mivel napi szinten átlagosan 45 percenként (csúcsidőben 30 percenként) közlekedik személyvonat a járásszékhely és Körmend között. További fontos jellemző, hogy a járásszékhelynek közvetlen vasúti kapcsolata van Graz-cal (Szentgotthárd–Fehring–Graz vonal), amelynek vonatsűrűsége a hegyeshalmi vonaléhoz hasonló (forrás: Határon átnyúló közlekedési jellemzők felmérése – az EMAH projekt főbb eredményei; Útügyi lapok, 2014. ősz, 4. szám) - A közúti személyszállítást a térségben 2015. óta az Északnyugat-Magyarországi Közlekedési Központ Zrt. biztosítja (korábban Vasi Volán), amely Szentgotthárd központtal összesen 8 irányba indít naponta járatokat a térségben. Ennek ellenére – a járás aprófalvas jellege okán – kevés olyan buszjárat érhető el, amely a valós igényeket elégíti ki (pl. a nagyobb munkáltatónál a munkaidő figyelembe vétele, hivatali ügyintézési órák, bölcsőde, óvodák nyitvatartási ideje, stb.). Aki teheti, személygépkocsival közlekedik, a többi lakosnak pedig esetenként komoly nehézséget okoz a kistelepülésről a járásközpontba, vagy akár még távolabb helyre való eljutás. A fentiek okán nehéz a mindennapi közlekedési útvonalat betervezni, amellyel gyorsan, könnyen és közvetlenül elérhető az úticél közösségi közlekedési eszközzel. A helyi lakosok – munkavállalók és álláskeresők – munkahelyre jutásának és munkához jutásának támogatása a helyi közösségi közlekedés megszervezésével
201
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Várt eredmények
Indikátorok
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
1.
álláskeresők munkavállalók önkormányzatok A járás önkormányzatai által beszerzett falubuszok és egyéb közösségi járművek bekapcsolása a helyi lakosok rendszeres szállítási programjába: a menetrend a lakosok igényei alapján kerül kialakításra, a működtetést a tulajdonos és a lakosok közösen finanszírozzák, az üresjáratok számának minimalizálása (a hazatérő vagy induló járat küldeményeket hoz-visz, vagy besegít az ügyintézésbe). 2. A közösségi oldalak és a helyi közösségek aktivitásával ún. telekocsis rendszer megszervezése, szintén a helyi lakosok körében, a fenntartást az igénybe vevők közösen finanszírozzák, esetenként az önkormányzatok támogatásával. 3. A járásban székhellyel vagy telephellyel rendelkező személyszállítással foglalkozó vállalkozók bekapcsolása a közösségi közlekedési szolgáltatói körbe, szintén célzott programmal, az önkormányzat és a szolgáltatást igénybe vevők közös finanszírozásával. A programot oly módon is ki lehet alakítani, hogy az időszak alatt a működtetési költségekre is támogatást kapjon a szolgáltató. A munkavállalók munkavégzésének körülményei javulnak Több álláskereső jut munkahelyhez Csökken a térség környezeti terhelése a közösségi közlekedés arányának növelésével - a programban igénybe vett személyszállító járművek száma - a járműveket igénybevevők száma - a programba bevont intézmények és szerveztek száma - amennyiben releváns, a járatok száma Vidékfejlesztési Program: Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk), ezen belül is a 7.4.1. Alapvető szolgáltatások fejlesztése (benne a falu- és tanyagondnoki szolgálat fejlesztése jármű-, és eszközbeszerzéssel) TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása
202
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Gazdasági fenntarthatóság: akár a falubusz, akár a telekocsi vagy a vállalkozók által biztosított szolgáltatásról van szó, a tevékenység ellátásáért bevétel várható, de jövedelem nem; a programmal kapcsolatos esetleges befektetés várhatóan anyagi haszonnal nem fog járni. Ennek okán fontos, hogy a rendszerek oly módon kerüljenek megtervezésre, hogy a szükséges külső forrást nagy eséllyel meg lehessen szerezni, pl. valamilyen pályázati támogatás formájában. Társadalmi fenntarthatóság: a helyi közösségek, vállalkozók és önkormányzatok közös, együttműködésen alapuló tevékenységet kell, hogy folytassanak annak érdekében, hogy a járásban élők (munkavállalók, álláskeresők és helyi lakosok) életminőségi szintje nőhessen és fenntartható lehessen. Környezeti fenntarthatóság: a fenntartható közösségi közlekedési módok alkalmazásával csökken a légszennyezés mértéke a térségben.
203
Egészségtudatos lakosság
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
Célcsoportok
4.1. Általános egészségügyi állapotfelmérések elvégzése, egészségügyi szűrések a háziorvosok bevonásával 4. Egészségtudatos lakosság EFI Szentgotthárd (Rendelőintézet Szentgotthárd) 204
Háziorvosok, szakorvosok, védőnők A Szentgotthárdi járás leggyakoribb halálozási okai között a legnagyobb arányban, 40,53%-ban a keringési rendszer betegségei szerepelnek. Szintén magas arányt képvisel a daganatos betegségek halálozási mutatója, amely 25,11%-ot tesz ki, ebből a rosszindulatú daganatos megbetegedések aránya 24,67%. Fontos kiemelni, hogy a daganatos megbetegedések esetében a férfiak halálozási aránya 10%-al magasabb, mint a nőké. Magas még a mentális és viselkedészavarok száma (9,26%), és a légzőrendszer betegségeiből (7,93%) eredő halálozási arány is. Előbbi 2001 óta közel a 3 szorosára emelkedett, utóbbi 2007ben némi csökkenés után, de a 2001-es értéket nem meghaladóan emelkedett, viszont még így is 2%-al a megyei arány felett áll. Ezek a megbetegedések a (mély) szegénységben élő, iskolázatlan, szenvedélybeteg embereket még súlyosabban érinti. Országos, és térségi problémaként is megfogalmazható, hogy az emberek nem fordítanak elegendő figyelmet egészségi állapotukra, alacsony az egészségtudatosság szintje. Mindezek tudatában fontos szerepet kapnak az egészségfejlesztő, az egészségtudatosság növelésére irányuló, illetve prevenciós programok. Az állapotfelmérő és szűrőprogramok hozzájárulnak az egyén és a lakosság általános egészségi állapotának felmérésén keresztül az esetleges betegségek kialakulását előre vetítő kockázatok, rizikófaktorok kiszűréséhez, egyéni problémák meghatározásához. a lakosság egészségügyi állapotának felmérése és ösztönzése a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételre, személyes meghívással - a betegségek korai kiszűrése, gyógyítása, ezzel a lakosság élethosszának növelése - a lakosság életminőségének javítása - egészségtudatosság növelése A teljes lakosság érintett, de különös figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű célcsoportokra, akik egyébként is nehezebben elérhetők, bevonhatók.
Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
-
a szűrések meghatározása (szív- és érrendszeri, és ehhez vezető rizikófaktorok, gyomorés bélrendszer daganatos megbetegedései, prosztata- és méhnyakrák, mozgásszervi rendellenességek szűrése, mentális állapotmérés, kiegészítve az érzékszervi megbetegedésekre irányuló szűrésekkel) - háziorvosok bevonása, felkeresése - a célcsoportok eléréséhez módszerek, csatornák meghatározása - bevonható egészségügyi intézmények felkeresése - együttműködési háló kialakítása, feladatok felosztása - a szűrések megkönnyítése és hatékonyságának növelése érdekében szűrőbuszok alkalmazása a járás településein - helyzetfelmérés készítése a lakosság életmódjáról: az egészséges életmódot támogató szokásokra vonatkozó megállapítások (sportolási lehetőségek a településen, szabadidős sportok elterjedtsége, táplálkozási szokások, egyéb szabadidős tevékenységek, stb.), a káros szenvedélyek elterjedtségére (dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás) vonatkozó adatok feltárása a háziorvosok és védőnők bevonásával - előadások megszervezése (háziorvos segítségével), így ösztönözve a település lakóit a szűrővizsgálatokon való részvételre - kampányszerű szűrések szervezése (pl. falunapokon, strandon, stb.) 2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében - adatbázis a járás lakosságának egészségi állapotáról, a járás településein jellemző életfeltételekről, életminőségről illetve, érzékszervi betegek számáról - betegségek kialakulásának megelőzése vagy a betegségek megfelelő kezelése a vizsgálatok után - a szentgotthárdi járás lakosságának növekvő igénye az egészségügyi szolgáltatások (szűrőprogramok) irányába - bevont egészségügyi intézmények, civil szervezetek, háziorvosok száma - egészségügyi szolgáltatások növekvő igénybevétele - a szűrőprogramokon részt vevők száma - elvégzett szűrések száma - megvalósult rendezvények, előadások száma EFOP Az egészségügyi állapot felmerésével megelőzhetőek, kiszűrhetőek az egyes súlyos betegségek, mely a helyi társadalom természetes fogyását mérsékelheti, illetve megnövekedik az aktív munkavállaló lakosság száma gátat szabva ezzel a munkaerőhiánynak hosszú távon, ezzel hozzájárulva a társadalmi és gazdasági fenntarthatósághoz. Az egészség az aktív munkavégzés és hatékonyság alapeleme, mely jelentősen befolyásolja a munkavégzést, a tanulást, az életminőséget is.
205
Megnevezés
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Indoklás
4.2. Életmódváltással kapcsolatos tanácsadás megvalósítása, életmód klubok indítása, valamint sport és fizikai aktivitást ösztönző programok megvalósítása 4. Egészségtudatos lakosság EFI Szentgotthárd (Rendelőintézet Szentgotthárd) Falugondnokok Vas- és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás Civil szervezetek, betegklubok Oktatási intézmények PKKE Nevelési-oktatási intézmények Védőnők KLIK NSZSZ -JNI Körmend Az egészségre nevelő, szemléletformáló és életmódprogramok különösen fontosak a népegészségügyi szempontból kiemelt ((a szív- és érrendszeri, a daganatos, valamint a táplálkozással, és a káros szenvedélyekkel összefüggő megbetegedések, a szenvedélybetegségek és a lelki egészség tekintetében) területeken. Az egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok egyik minőségi kritériuma a folyamatra szánt idő. Több éves, folyamatos egészségfejlesztő tevékenységek és programok szervezése szükséges (előkészítés, megvalósítás, megerősítés) ahhoz, hogy a változások rögzüljenek, a közösségi minták megerősödjenek, új egyéni attitűdök és közösségi értékek alakuljanak ki. A sport, a testmozgás nemzet-, közösség- és társadalomformáló hatással is bír, de az egészség védelme, fejlesztése társadalmi felelősség is. Az államnak kiemelt figyelmet kell fordítania a mozgásban gazdag életmód iránti társadalmi igény növelésére, kezdeményeznie és támogatnia kell az ezt segítő programokat, a szemléletformálást. A szabadidő sportolással való eltöltése motivál, szocializál, nevel, növeli a közösségi aktivitást és alternatívát jelent a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, vagy azok megszüntetése kapcsán is. Az Egészségfejlesztési Iroda (EFI) az Új Széchényi Terv keretében, az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatásával került megalapításra a Rendelőintézet Szentgotthárd területén, a Szentgotthárdi járás egészségfejlesztési programjának megvalósítása érdekében. Az EFI elsősorban preventív egészségügyi szolgáltató szerepet tölt be, olyan szakmai tevékenységek megvalósításával, illetve koordinálásával, amelyek közvetlenül vagy közvetve képesek hozzájárulni az emberek egészségi állapotának javításához. Tevékenységével előmozdítja a kistérségben egészségfejlesztési tevékenységet végző szervezetek helyi együttműködését, tevékenységük adatbázisba rendezését, nyomon követését, az egészségfejlesztési témájú helyi kommunikációs tevékenységek megvalósítását. Kiemelt céljuk a térségben életmódváltó programok megvalósítása, a lakosság szolgáltatásokhoz, szűrővizsgálatokra, programokba irányítása, ezeken való részvételének és eredményességének nyomon követése.
206
Célok
Célcsoportok Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés
-
az egészséges életmódhoz szükséges tudás, és készségek megszerzésének támogatása, a cselekvésen alapuló egészségtudatos magatartás kialakítása minden korosztályban - a legjelentősebb egészség-kockázati tényezők befolyásolása célzott megelőzési-, és egészségfejlesztési programokkal - a helyi közösségek szereplőinek együttműködésben megvalósuló egészségtudatos döntések, tervezések számának a növelése - a közösségi aktivitások (különösen a színtereken), a partnerségi együttműködések, és a helyi közösségek erősítése - az életmódváltásra kényszerülő rizikócsoportok és betegcsoportok körében az egészségműveltségi szint fejlesztése - valamennyi célcsoport életmódformálásának, fizikai aktivitásának ösztönzése, ráirányítva a figyelmet a sport, a testmozgás jótékony hatásaira - bővíteni a szülők, pedagógusok, szakemberek fizikai aktivitással kapcsolatos ismereteit, mindezt a sportés egészségtudományos, sportmenedzsment és egyéb sport és testnevelés szakpedagógiai ismeretek egyidejű átadásával, korszerű, innovatív eszközök alkalmazásával - olyan a programok megszervezése, amely valamennyi korosztályt bevonásával fel lehet pezsdíteni a közösségi életet - a programokhoz olyan tárgyi eszközök beszerzése, amelyeket hosszú éveken keresztül lehet használni, és amely egyéni programokhoz is megfelelőek és igénybe vehetőek A teljes lakosság, minden korosztály. - a programba bevonható egészségügyi intézmények, önkormányzatok, civil szervezetek felkeresése, feladatok felosztása - egészségmegőrzéssel, életmódváltással kapcsolatos előadások, rendezvények szervezése települési és térségi szinten, háziorvosok, védőnők bevonásával - életmód klubok megszervezése, létrehozása községenként, ezek gyakorlati programjainak tervezése, szervezése: egészséges ételek főzése relaxációs és stressz kezelési gyakorlatok (jóga) dohányzásról való leszokás ösztönző sportprogramok, sportbörzék rendezése sportoktatás rendszeres tömegsport alkalmak szervezése fitnesz edzések megszervezése helyi szinten sportnapok szervezése sport klubok létrehozása 2016-tól
207
Várt eredmények
-
-
-
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
EFOP
a térségben javul a születéskor várható élettartam, a természetes fogyás mértéke csökken az egészséges életmódhoz szükséges tudás átadásával, és az egészségtudatos magatartás megerősödésével a települések lakosságának szemléletformálása, részvétele a különböző sportnapok és sportprogramok szervezésében a gyermekkorúak aktív és rendszeres sportolási lehetőségeinek megteremtése, igény alakítása a sport beépítésére a mindennapi életükbe a fizikai aktivitás, a rendezvényeken való részvétel az egészségfejlesztésen túl hozzájárul hosszútávon a közösségfejlesztéshez és a szegregáció felszámolásához, növeli az integrációt, a társadalmi kohéziót a programba bevont egészségügyi intézmények, önkormányzatok, civil szervezetek száma a rendezvényeken résztvevő személyek száma a programba bekapcsolódó sport klubok száma az életmód klubok alkalmainak, tagjainak létszáma a Szentgotthárdi járás javuló egészségügyi mutatói
Az egyének általános jólétének, életminőségének, egészségi állapotának javulása hozzájárul a munkaerő versenyképességének javításához. Napjainkban az egészségtudatosság egyre nagyobb szerepet kap a mindennapi döntésekben. Ezt a javulást az egyének és helyi közösségek szintjén a szemléletváltozás segíti elő, a különböző színtereken elindított, jól tervezett életmód programok olyan közösségi mintát teremtenek, melyek fenntartható módon szemléletváltozást eredményeznek és hosszú távon kevesebb terhet jelentenek egészségügyi ellátórendszernek is. Az egészség cél, érték és erőforrás. Az egészség ügye közügy, minden intézmény és egyén érdekelt a megóvásában, fejlesztésében. Több nemzetközi kutatás is igazolja a tényt, hogy a lakosság fizikai aktivitásának növelésével nemzetgazdasági szempontból is kiugró eredményeket lehet elérni. A lakosság motivációja a rendszeres testmozgásra az államháztartási alrendszerek kiadásait is csökkenti. Az egészségromlás megelőzésével, a rizikófaktorok csökkentésével a rendszeres munkavégzés feltételei is megteremthetők, mely által a munkaerőpiacon részt vevők köre nyilvánvalóan bővülhet.
208
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
4.3. Települési és járási egészségtervek alapján egészségprogramok felülvizsgálata és megvalósítása (EFOP 2016-2020) 4. Egészségtudatos lakosság Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás EFI (Rendelőintézet Szentgotthárd) VMKH Szentgotthárdi Járási Hivatal Az egészségterv egy komplex programtervezet, amely a település lakossága életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgálja, magában foglalva a kiinduló helyzet felmérését (állapotleírásegészségkép), ez alapján a cselekvési terv kidolgozását és az egészségterv kommunikálását is. Megvalósításában aktívan részt vállal a helyi közösség is. Mind települési, mind járási szinten fontos elkészíteni a helyi sajátosságok figyelembevételével a komplex stratégiai tervezés érdekében. A helyi egészségtervek elkészítése, az egészségnek, mint kiemelt szempont megjelenítése a településfejlesztési tervekben a legalkalmasabb eszköz arra, hogy az önkormányzatok a rendelkezésükre álló forrásokat az egészség érdekében is mozgósítsák. Az egészségtervek színtere az a hely, ahol az egyén otthon van, és ahova emiatt a beavatkozást is el kell juttatni. A lokális egészségtervek összekapcsolhatóak, egymást kiegészítik és megalapozzák a felsőbb szintű, komplexebb egészségterveket. Egy városi vagy kistérségi egészségterv akkor értelmezhető, ha a lokális színterek, kompetenciájukba nem tartozó problémáit térképezi fel és azok kezelésére törekszik. Egy populáció egészsége jellemezhető többek között a születéskor várható élettartammal, és/vagy az akadályozottság szintjével. A magyarországi adatok jóval elmaradnak az Európai Unió-s mutatóktól. Az átlagolt adatok elfedik azon szélső értékeket, melyek a jó és rossz egészségi állapotú részpopulációkat és így az egészségegyenlőtlenségeket jellemzik. Ma Magyarországon a nyugati országrészhez képest a keleti országrészben a születéskor várható élettartam kb. 7 évvel kevesebb. Az egészségi állapotban megmutatkozó jelentős egyenlőtlenségek csökkentése össztársadalmi érdek, hiszen az állampolgári esélyegyenlőséget nem támogató, a gazdasági versenyképességet rontó állapot kezeléséről van szó. A szentgotthárdi Egészségfejlesztési Programiroda létrehozása során elkészült a kistérségi egészségfejlesztési terv, amelynek teljes körű megvalósítása még a következő években is folyamatosan zajlik. Ennek érdekében szükséges a felülvizsgálata, és ez alapján a meg nem valósult programok tervezése, kivitelezése.
209
Célok
Célcsoportok Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
-
a lakosság életfeltételeinek, életminőségének, a járásban élő emberek egészségi állapotának javítása az életminőségüket befolyásoló tényezők változtatásán keresztül - az egészségterv megvalósítása a járásban élők testi, lelki és szociális jólétének növelése érdekében - a járási lakosság egészségügyi helyzetének feltárása, a problémák azonosítása, ezek alapján stratégiai tervezés - az egészségterv szerves részévé váljon a településfejlesztési tervnek, beépüljön a döntéshozásba1. egészséget támogató közpolitika; - az egészséges életmódot előmozdító környezet kialakítása, támogatása - közösségi tevékenységek szervezése, amelyek által megnő a kedve az életmódváltáshoz, összekovácsolja a közösségeket - egyéni képességek fejlesztése, a család által közvetített mintán keresztül a gyermekek szemléletmódjának, életvitelének formálása - az egészségügyi ellátó rendszerben tevékenykedő intézmények és szervezetek összefogása - minden hátrányos helyzetű célcsoport - a járás lakossága - a rendelkezésre álló egészségtervek felülvizsgálata, aktualizálása, harmonizálása járási és települési szinten - az együttműködések felfrissítése, esetlegesen új partnerek bevonása - célok, prioritások meghatározása, ütemezése, feladatok felosztása - a meg nem valósult rendezvények, programok tervezése - komplex, több társadalmi csoportot bevonó közösségi programok szervezése - tematikus rendezvények megvalósítása (pl. cukorbetegek, szívés érrendszeri betegek, allergiával küzdő betegek számára betegklubok működtetése – szakemberek bevonásával, tájékoztatás az elérhető szolgáltatásokról, kedvezményekről, a betegségekről, stb.) - háziorvosok bevonása, szerepének növelése, felkészítése - tájékoztató anyagok, hírlevelek készítése a nyelvi, megértési nehézséggel küzdő, szociálisan hátrányos helyzetű lakosok számára is könnyen érthető módon, elektronikus és papíralapú kiadványok, plakátok készítése, terjesztése, sokszorosítása - települési egészségnapok megszervezése 2016 – tól, a pályázatok meghirdetésének függvényében - a járásban élő emberek életfeltételeinek, életminőségének, egészségi állapotának javulása, társadalmi kohézió erősítése - társadalmi versenyképesség javítása, optimalizálása, aktív, munkaképes időszak meghosszabbítása - az egészségterv szerves részévé váljon a településfejlesztési terveknek
210
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
EFOP
felülvizsgált, aktualizált egészségtervek száma elkészült települési egészségtervek száma megvalósult klub rendezvények száma megvalósult egészségnapok száma bevont intézmények, szervezetek, háziorvosok, települések száma rendezvényeken résztvevő személyek száma rendezvényeken résztvevő hátrányos helyzetű emberek száma
A járási és települési egészségtervek kidolgozása, aktualizálása révén létrejön egy olyan térségi adatbázis, amely hosszú távon képes támogatni a döntéshozatali folyamatokat. Az egészségtervek megvalósítása eredményeképpen a lakosság egészségi állapota jelentős javulás, mely emeli az életminőséget, kitolja az egyének aktív, munkaképes időszakát, ezzel hozzájárulva a térségi gazdaság fejlődéséhez, ugyanakkor csökkenti az egészségügyi ellátásra, táppénzre fordított összeget. A közösségi programok révén megerősödik a társadalmi kohézió, az egyének és a különböző társadalmi csoportok közti kapcsolatok elmélyülnek, fejlődik az egymás empátia és elfogadás. Az alapos és pontosan kidolgozott egészségtervek szerves részeivé válnak a településfejlesztési terveknek, a döntéshozatali folyamatoknak, amely révén az önkormányzati források célzottan kerülnek kiosztásra a támogatásra szoruló területek, személyek számára.
211
8.4.
Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági terv
8.4.1. Partnerségi terv A projekt során az esélyegyenlőségi kerekasztalt koordináló szervezethez, a járásszékhely Szentgotthárd Város Önkormányzatához csatlakoztak azok a partnerszervezetek, akik részt vállalnak a kerekasztal működtetésében, valamint a programterv megvalósításában is. Ez eddigi kerekasztal ülések és fórumok során alakították ki a partnerség együttműködését, támogatták a járási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és programterv elkészülését, valamint kiemelt témaként a HEP-ek aktualizálását, továbbá a térséget érintő esélyteremtési témák közös megvitatását, a feltárt problémákra megoldások keresését. A térségben tevékenykedő humán szolgáltatók, helyi és nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek, non-profit szervezetek, állami szervezetek aktív együttműködést mutattak a helyzetelemzés és a programterv készítése során, amellyel biztosítani lehet a kerekasztal működésének projektzárás utáni fenntartását, a programterv intézkedéseinek megvalósítását. Ennek érdekében a programterv készítése alatt is törekedtünk a lehetséges intézkedésgazdák és partnerek bevonására, akik véleményeikkel, javaslataikkal segítették a helyi szükségletekre reagáló intézkedések minél tartalmasabb kidolgozását. Ezáltal elkötelezettebbé váltak az egyes intézkedések, és az azokon belül a jövőben létrejövő projektek, EU-s pályázatok végrehajtásában, hiszen személyesen és szervezetileg is érintettek és érdekeltek ebben. A projekt egyik fontos célja és feladata a partnerségi szervezeti struktúra meghatározása, amely egy több szintű, szerteágazó, egymással kapcsolatban lévő partneri intézményi háló formájában megvalósítható. Ezt segítik a: 1) kezdeményező, egyes témákat felelősen kezelő, operatív végrehajtást végző munkacsoportok (melyek kiemelt feladata a projektek, EU-s pályázatok előkészítése, megvalósítása) 2) a teljes szervezeti struktúrát működtető, koordináló szakmai menedzsment 3) a folyamatokat irányító, döntéshozó felzárkózási kerekasztal, 4) a nyilvánosságot, bevonást, részvételt biztosító járási esély fórum A projekt során kialakultak már a struktúra működési mechanizmusai, létrejött egy jól működő szakmai menedzsment, megerősödött a járási partnerség, és elkészült a további akciókat megalapozó járási esélyteremtő programterv is. A kerekasztal és a kapcsolódó szervezeti egységek összehangolt munkája révén, az esélyegyenlőségi területen meglévő feladatok szervezése, projektek megvalósítása is koordinált módon valósul meg, amellyel el lehet kerülni a párhuzamosságokat, javul a problémakezelés és a költséghatékonyság is. A járási felzárkózási kerekasztalban való részvétellel a kisebb települések is megfelelő szakmai támogató hátteret kapnak saját esélyegyenlőségi feladataik elvégzéséhez, amellyel Szentgotthárd város járásszékhely szerepe is erősödött. Az önkormányzatok és intézményeik mellett kiemelten fontosnak tartjuk a civil, egyházi, és vállalkozói szervezetek aktív részvételét a programban, hogy minél szélesebb körű partnerség működjön a járásban. A vállalkozások bevonására az őket érintő intézkedésekben nagy hangsúlyt kell helyezni a jövőben.
212
A járási felzárkózási kerekasztal jövőbeni működése akkor lesz biztosított, amennyiben megvalósul a partnerségi működés átfogó térségi koordinációja, és az esélyteremtést a térségben működő vidékfejlesztési menedzsment is felkarolja, továbbviszi. Fontos továbbá, hogy Szentgotthárd Város Önkormányzata saját eszközeivel támogassa a különböző akciókat, és járásszékhelyként ösztönözze a partnereket az aktív részvételre a különböző kezdeményezésekben, akciókban. Amennyiben megvalósul a térségi paktum létrehozása, és a TOP 5.1.2. konstrukcióban (amely hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzését, felkészítését és foglalkoztatását célozza meg kiemelten) sikerül a megyei rendszeren belül megfelelő pozíciót kialakítani, és önálló menedzsmentet, projektet működtetni, a felzárkózási kerekasztalt javasolt kibővíteni a vállalkozásokkal, és ami által a foglalkoztatási paktum partnerségi hálózata is létrejön. Párhuzamosam ezeket a partnerségi szerveződéseket nem célszerű működtetni, nincs rá elég erőforrás, és a bevont szervezetek is jelentős átfedésben vannak. A fenti említett integrált menedzsment feladatai a következők lesznek: -
a partnerek közötti együttműködés elősegítése, kialakítása és életben tartása, működtetése az évenként megrendezendő esély- és foglalkoztatási fórumok összehívása, a kerekasztal üléseinek előkészítése, dokumentálása a programterv (illetve a később kidolgozandó térségi foglalkoztatási stratégia és akcióterv) megvalósításának koordinálása az érintett szervezetek között projektek kezdeményezése, partnerségek kialakítása, projektgenerálási és projektfejlesztési folyamat menedzselése, projektek saját végrehajtása, illetve mások által a stratégia keretében végrehajtott projektek koordinálása a programterv végrehajtásának folyamatos monitoringja, időszakos értékelése, felülvizsgálata a partnerek közötti szinergia hatás érvényre jutásának elősegítése partnerektől származó információ összegyűjtése, az összegyűjtött információ szétterítése a partnerek körében, vagyis a rendszeres információ-áramlás biztosítása a partnerségi kapcsolatok ápolása, új partnerek bevonása
Az egyes intézkedések leírásában szereplő intézkedésgazdák felelősek az adott intézkedés megvalósulásáért, a projektekben dolgozó partnerek munkájának koordinálásáért. Az intézkedésgazdának jelölt szervezetek fontos, hogy folyamatos kapcsolatot tartsanak a menedzsment feladatokat ellátó szervezetekkel.
8.4.2. Kommunikációs/nyilvánossági terv A programtervben szereplő célok közül a hátrányos helyzetű célcsoportok elfogadását, társadalmi beágyazódását hatékony kommunikációs és nyilvánossági tevékenységgel kell támogatni, segíteni. A kommunikációs/nyilvánossági tevékenységet egy kinevezett szervezet koordinálja, és pályázati finanszírozás esetén az adott projektet vezető, koordináló szervezet felel az adott projekt kommunikációjáról egyeztetve a menedzsment szervezettel a közös és egységes fellépés érdekében.
213
A tájékoztatást és nyilvánosságot biztosító tevékenységek célja, hogy segítse elő a programterv átfogó és specifikus céljainak megvalósulását, és biztosítsa, hogy az intézkedések/projektek előrehaladásáról, eredményeiről az esélyegyenlőségi célcsoportok, a tágabb környezet és a finanszírozásában közreműködő szervezetek megfelelő tájékoztatásban részesüljenek. A fejlesztésekhez kapcsolódó nyilvános eseményeken az alkalmazott kommunikációban és viselkedésben a projekt gazda vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. A programterv megvalósítási időszakában fontos feladat a helyi társadalom tájékoztatása. A tájékoztatási tevékenység célja ebben az időszakban az intézkedések/projektek megvalósítása által bekövetkező kedvező változások tudatosítása a célcsoportban, a helyi/térségi döntéshozókban, illetve a pozitív fogadtatás elősegítése. A programterven belüli intézkedések és projektek megvalósítása során az alábbi módszertani eszközöket javasolt használni a kommunikációs és nyilvánossági tevékenységeknél (ezeket lehetőség szerint a pályázati támogatással megvalósuló projektekbe is be kell tervezni): – – – – –
– – – –
tervezett módszertani eszközök folyamatos tájékoztatás az Interneten (honlap, közösségi portálok, hírlevelek, stb.) sajtómegjelenések folyamatos összegyűjtése és közzététele a partnerségen belül fogyatékos barát, kismama barát, pályakezdő barát, stb. munkahely térségi díjak odaítélése tájékoztató anyagok (szórólapok, plakátok stb.), hírlevelek készítése a célcsoportok számára az induló projektekről, tevékenységekről (a különböző hátrányokkal rendelkező célcsoportok igényei szerint) helyi médiában (újság, TV) rendszeresen megjelenő esélyegyenlőségi témájú műsorok, riportok, egyéb tartalmak megvalósításának támogatása, helyi média érzékenyítése személyes és folyamatos kapcsolattartás és időközi összejövetelek a célcsoport tagokkal workshopok, konferenciák, szakmai összejövetelek fotódokumentáció készítése a teljes programterv megvalósulásának eseményeiről
A kommunikációs tevékenység egyik lépése a különböző célcsoportokhoz igazítani a rendelkezésre álló kommunikációs eszközöket, meghatározni, hogy kinek, hogyan kommunikálunk, milyen csatornákon keresztül, és hogy mindezek miért javasoltak, illetve milyen eredményeket, hatásokat vonnak maguk után. Az elsődleges célcsoportok esetében leghatékonyabb kommunikációs eszköznek, módszernek vélhetően a személyes, folyamatos kapcsolattartás és együttműködés keretében végezhető közvetlen egyéni tanácsadás lehet, mivel az infokommunikációs technológiák használata a hátrányos helyzetűek körében még nem eléggé elterjedt, a hozzáférés pedig nehézkes. Nagy hangsúlyt kell fektetni a programterv megvalósítása során a valódi partnerség alapfeltételét jelentő kétirányú információáramlásra, azaz a tényleges kommunikációra. Törekedünk rá, hogy a tájékoztató anyagok, hírlevelek a nyelvi, megértési nehézséggel küzdő, szociálisan hátrányos helyzetű lakosok számára is könnyen érthetőek legyenek. Így a tevékenységek között szerepelnek ábrákat, rajzokat tartalmazó elektronikus és papíralapú kiadványok, plakátok készítése, terjesztése, sokszorosítása.
214
