ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

MEZŐCSÁTI JÁRÁS

ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV Készült az ÁROP-1.A.3-2014-2014-0043 „Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban” című projekt keretében

Mezőcsát Város Önkormányzata Ároktő Község Önkormányzata Gelej Községi Önkormányzat Hejőpapi Község Önkormányzat Igrici Községi Önkormányzat Tiszadorogma Község Önkormányzat Tiszakeszi Községi Önkormányzat Tiszatarján Község Önkormányzata

A környezet és a természeti erőforrások védelmének céljából a Mezőcsáti Közös Önkormányzati Hivatal szemléletmódjának és önkéntes környezeti felelősségvállalásának megfelelően – a Programterv nem kerül nyomtatásra, kizárólag elektronikus formában olvasható.

Mezőcsát, 2015

ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Tartalomjegyzék 1.

Vezetői összefoglaló .......................................................................................... 1

2.

Jogszabályi környezet ....................................................................................... 2

2.1.

Esélyegyenlőséghez kapcsolódó alapfogalmak .............................................................2

2.2.

Közösségi jogi szabályozás ..............................................................................................4

2.3.

Illeszkedés a magyar jogszabályokhoz ........................................................................ 10

2.4.

Önkormányzatok esélyegyenlőségi politikájának kialakítása ................................... 14

2.5.

Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal,

koncepciókkal, programokkal.................................................................................................... 16 3. 3.1.

3.2.

Helyzetelemzés ............................................................................................... 20 Mezőcsáti járás bemutatása .......................................................................................... 20 3.1.1.

Közigazgatási és földrajzi jellemzők .............................................................. 20

3.1.2.

Demográfia és etnikai összetétel.................................................................... 21

3.1.3.

Egészségügyi és szociális ellátó rendszer ...................................................... 25

3.1.4.

Oktatási-nevelési intézmények és szolgáltatások ......................................... 27

3.1.5.

Foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok ...................................................... 28

3.1.6.

Infrastrukturális, gazdasági helyzet ................................................................ 32

3.1.7.

Digitális írástudás ............................................................................................. 37

Járás településeinek bemutatása ................................................................................... 41 3.2.1.

Mezőcsát............................................................................................................ 41

3.2.2.

Ároktő ............................................................................................................... 42

3.2.3.

Gelej ................................................................................................................... 43

3.2.4.

Hejőpapi ............................................................................................................ 44

3.2.5.

Igrici ................................................................................................................... 45

3.2.6.

Tiszadorogma ................................................................................................... 46

3.2.7.

Tiszakeszi .......................................................................................................... 47

ÁROP-1.A.3-2014-2014-0043

2


3.2.8. 3.3.

3.4.

Tiszatarján ......................................................................................................... 48

Társadalmi csoportok sajátos problémái .................................................................... 49 3.3.1.

Mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége............... 50

3.3.2.

Gyermekek, fiatalkorúak helyzete, esélyegyenlősége .................................. 52

3.3.3.

Nők helyzete és esélyegyenlősége .................................................................. 53

3.3.4.

Idősek helyzete, esélyegyenlősége.................................................................. 54

3.3.5.

Fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ................................................ 57

SWOT elemzés .............................................................................................................. 58

4.

Intézkedési terv ............................................................................................... 60

5.

Megvalósítással kapcsolatos veszélyek és kockázatok ................................... 90

6.

Nyilvánosság és nyomonkövetés .................................................................... 98

7.

Irodalomjegyzék ........................................................................................... 109

8.

Mellékletek .................................................................................................... 113

ÁROP-1.A.3-2014-2014-0043

3


Ábrajegyzék 1. ábra: Magyar társadalmi felzárkóztatás-politika rendszere ................................................ 13 2. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a Mezőcsáti járás ............................................... 20 3. ábra: Élveszületések száma (fő) ............................................................................................ 21 4. ábra: Lakónépesség száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében járások szerinti bontásban ....................................................................................................................................................... 22 5. ábra: Lakónépesség száma mezőcsáti járásban települések szerinti bontásban ............. 23 6. ábra: Lakónépesség száma ..................................................................................................... 23 7. ábra: Természetes szaporodás/fogyás (ezrelék) ................................................................. 24 8. ábra: Mezőcsáti Egészségfejesztő Központ ........................................................................ 25 9. ábra: Születéskor várható átlagos élettartam, 2011 ............................................................ 25 10. ábra: Mezőcsáti Kistérség Humánszolgáltató Központ .................................................. 26 11. ábra: Regisztrált munkanélküliek száma száz 15-59 éves állandó lakosra (százalék) .. 29 12. ábra: Közfoglalkoztatottak létszám adatai (fő) ................................................................. 29 13. ábra: Járási startmunka mintaprogramok létszám adatai (fő) ......................................... 30 14. ábra: Pályakezdő álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresők között (százalék) . 31 15. ábra: Regisztrált gazdasági vállalkozások száma ezer lakosra (db) ................................. 34 16. ábra: Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma, ezer lakosra (db) . 35 17. ábra: Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken, ezer lakosra (db) .......... 36 18. ábra: Az egyes eszközökkel rendelkező háztartások aránya (N=1001)......................... 37 19. ábra: Az átlagos előfizetési díjak előfizetés-típusonként (N=908) ................................ 38 20. ábra: Ön személyesen használ mobiltelefont? (N=1001) ............................................... 38 21. ábra: Milyen gyakran használja Ön az Internetet? (N=1001) ......................................... 39 22. ábra: Hogyan értékeli Ön a saját IT-ismereteit? (N=1001) ............................................ 40 23. ábra: Magas arányú roma népességgel rendelkező térségek és települések, 2011 ........ 50 24. ábra: Öregedési mutató (Állandó népességből a 100 0-14 évesre jutó 60+ évesek száma) ....................................................................................................................................................... 55 25. ábra: Öregedési mutató megyei összehasonításban (Állandó népességből a 100 0-14 évesre jutó 60+ évesek száma), 2013 ....................................................................................... 56

ÁROP-1.A.3-2014-2014-0043

4


Táblázatjegyzék 1. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők adott év szeptember 20. napján ............................. 28 2. táblázat: Jelentősebb munkaadó vállalkozások a Mezőcsáti Járásban ............................. 32

ÁROP-1.A.3-2014-2014-0043

5


“Az emberiség legnagyobb átka az elfogultság, mert az elfogultság megvakítja a látást, s gonosz irányba téríti a tömegeket. Csak megértés alapján lehet emberi közösséget megtartani, legyen az a közösség család, nemzet vagy ország. Az egymás iránt való türelem és megértés a társadalom legfontosabb kelléke. Ahol ez kivész az elfogultság miatt, ott minden összeomlik.” (Wass Albert)

ÁROP-1.A.3-2014-2014-0043

6


1. Vezetői összefoglaló Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek legyen esélye a munkavállalásra, a jó minőségű szolgáltatásokra nemtől, életkortól, etnikai hovatartozástól, betegségtől vagy fogyatékosságtól és szociális helyzettől függetlenül. Jelen programterv ezen elvek mentén az Államreform Operatív Program 2011-2013. időszakra szóló akciótervének módosításáról szóló 1195/2014 (III.31.) Korm. határozatban foglaltaknak megfelelően a Mezőcsáti Járásban végrehajtani kívánt „Területi együttműködést segítő programok kialakítása a Mezőcsáti Járásban” megnevezésű projekt megvalósításához kapcsolódik. Az ÁROP-1.A.3.-2014 pályázati konstrukció olyan modell jellegű együttműködési programokat támogat, amelyek célja az egy járáshoz tartozó települések és helyi szereplők közötti területi együttműködések kialakítása és megerősítése a társadalmi felzárkózást elősegítő és a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtásához kapcsolódó koordinációs tevékenységek megvalósítása által. A Mezőcsát Város Önkormányzata által koordinált projekt keretében létrehozásra került a Mezőcsáti Járási Felzárkózási Kerekasztal az esélyegyenlőségi programok végrehajtásához szükséges szolgáltatási és intézményi együttműködések kialakítására és a meglévő mechanizmusok további erősítésére, a partnerségi kapcsolatok fejlesztésére és a járáson belül felmerült problémák komplex kezelésére. A pályázathoz kapcsolódóan készült el az Esélyteremtő programterv, mely a települési esélyegyenlőségi programokat figyelembe véve a Mezőcsáti járás legfontosabb problémáit tárja fel, majd pedig összegzi, hogy melyek azok amelyek kezelése a közeljövőben elengedhetetlen.

1


2. Jogszabályi környezet 2.1. Esélyegyenlőséghez kapcsolódó alapfogalmak A demokrácia feltétele, hogy az adott társadalom tagjai egyenlők legyenek. Az

egyenlőség

azonban

nem

csupán

egyféleképpen

értelmezhető

definíció:

megkülönböztetjük a jogegyenlőség, az egyenlő jogvédelem, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség fogalmát. 1. Formális jogegyenlőség: Mindenki részére egyazon mértékű jogok biztosítása. Alapvető feltétele, hogy a jogérvényesülés az egyének és a társadalmi csoportok szintjén se ütközzön akadályba. Néhány társadalmi csoport vonatkozásában ez alapvetően megvalósul, azonban bizonyos csoportok csak korlátozott mértékben tudják érvényesíteni saját jogaikat. Ebben a helyzetben a jogegyenlőség csorbul. 2. Egyenlő jogvédelem: Az állam felelőssége, hogy a jogalkotás ill. a jogalkalmazás során mindenki számára biztosított legyen a hatékony jogorvoslat. Az állami szabályozás tiltja a hátrányos megkülönböztetést, a diszkriminációt, minden olyan megkülönböztetést, amelynek nincs objektív indoka. 3. Egyenlő bánásmód: nem tekinthető egyenértékűnek az egyforma bánásmód fogalmával. Az egyenlő bánásmód tekintettel van az egyenlőtlenségekre, tehát az egyenlőket azonos módon; a valamilyen tulajdonság, képesség vagy tehetség szempontjából egyenlőtleneket pedig eltérő módon, egyenlőtlenségükre tekintettel kezeli. 4. Hátrányos megkülönböztetés tilalma: egyenlőség érvényesítésének biztosítéka 5. Esélyegyenlőség: társadalomban vannak olyan egyének vagy csoportok (ún. sérülékeny csoportok) akik nem azonos esélyekkel indulnak a társadalom többségéhez képest. A hátrányos helyzetű egyének és csoportok számára az állam garantálja, hogy a formálisan mindent embert megillető jogokkal lehetőségük legyen azonos módon élni. 2


Célja ugyanarra a kiinduló pontra hozni a sérülékeny csoportokat, mint amelyről a társadalom többsége indul. Ezt nevezzük előnyben részesítésnek, amely egy speciális kivételnek a tekinthető a formális jogegyenlőség alól. Az esélyegyenlőség megteremthető jogi és nem jogi eszközökkel (intézkedések, programok, stratégiák). Ezek az eszközök irányulhatnak a jogegyenlőség vagy éppen az egyenlő jogvédelem elősegítésére, az egyenlőtlenségek mérséklésére. Megvalósulhat állami beavatkozás vagy civil kezdeményezés révén. Az egyenlőtlenségeket megszüntetni kívánó intézkedéseket fogja össze a társadalmi felzárkóztatás politika, (ez Európai Unió intézményei a társadalmi befogadás, inklúzió terminológiáját használják), amely célja a hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása, sérülékenységének csökkentése. Sérülékeny csoportokhoz tartozónak tekintjük azokat, akik esetében nagyobb a kockázata annak, hogy a társadalomból kirekesztődnek vagy egyéb hátrányok érnek ill. nem tudnak megfelelően a jogaikkal élni. Sérülékenységi mutatók lehetnek a kor, a nem, az etnikai hovatartozás, a fogyatékosság, a betegség, a szexuális irányultság, a problémás jogi státusz, stb. Jellemzően érintettek: 

az időskorúak;



a gyerekek;



fogyatékkal élők;



egyes etnikumhoz tartozók (pl. roma kisebbség, migránsok);



az alacsony szocioökonómiai státusszal bírók (pl. hajléktalanok)



szexuális kisebbségek (pl. homoszexuálisok).

Az egyes sérülékenységi mutatók gyakran vezetnek más dimenziókban is hátrányosabb helyzetbe: pl. az oktatás területén egy alacsonyabb iskolai végzettség a foglalkoztatás területén munkanélküliséghez. A társadalmi felzárkóztatás a sérülékeny csoportok, rászoruló egyének szempontjait veszi figyelembe, a társadalmi egyenlőtlenséget felszámoló intézkedések eredménye, amely csak úgy valósítható meg, hogy a sérülékeny csoportokat, ill. az egyéneket, az ő emberi méltóságukat, jogaikat tiszteletben tartják.

3


Az egyenlő bánásmód követelménye alapján, Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. Az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényesülése jóval több, mint az egyenlő bánásmód követelményeinek a megsértésétől való tartózkodás. A tartózkodás mellett elő kell mozdítani az esélyegyenlőség megvalósulását is. Mindez akkor valósulhat meg, ha általánossá válik az a gyakorlat és törekvés, hogy minden embernek vele született joga van az emberi méltósághoz.

2.2. Közösségi jogi szabályozás Párizsi Szerződés Szociálpolitikával kapcsolatos kérdések már az Európai Unió megalakulása előtt felvetődödtek, azonban az első fontos lépést a Párizsi szerződés hozta, amelyben rögzítésre került az Európai Szén és Acélközösség létrehozása. Szociálpolitikai jelentősége, hogy létrehozott egy olyan segélyalapot, amely a munkanélküliek foglalkoztatását, mobilitását, szükség esetén átképzésését teszi lehetővé. Római Szerződés Az 1957-ben aláírt Római Szerződésben már megjelennek ugyan szociálpolitikával kapcsolatos rendelkezések, ugyanakkor lényegesebb változás a korábbiakhoz képest nem fedezhető fel: elsősorban az egészség és a biztonság munkaügyi vonatkozásaival foglalkozik. A Szerződés tartalmaz a Szociális Alap létrehozására vonatkozó rendelkezést, ugyanakkor fontos elmondani, hogy ennek ellenére a szociálpolitikának nem tulajdonít nagy jelentőséget. A dokumentum ugyanis abban a szellemben íródott, hogy megfelelő gazdaságpolitikai döntések szükségszerű következménye a szociális helyzet javulása, ezért külön beavatkozás nem szükséges. A négy szabadságjog közül csak a munkaerő szabad áramlását szabályozták.

4


A Római Szerződést nem sokkal megelőzve készült el a Spaak-jelentés, mely szerint a szociálpolitika tagállami szinten kezelendő, amely attitűd a Római Szerződésben is tetten érhető. Európai Szociális Karta Az Európai Szociális Karta az ENSZ egységokmánya 1965-ben lépett hatályba, Magyarországon azonban csak lényegesen később 1991 decemberében ratifikálták. A diszkrimináció elleni fellépés egyik legjelentősebb okmányának tekinthető: védi az alapvető szabadságjogokat, tiltja a hátrányos megkülönböztetést, ezért „Európa lelkiismeretének” is szokás nevezni. A dokumentum elfogadja a pozitív diszkrimináció fogalmát, de csak azon mértékig, ameddig az adott csoportot érő hátrányok leküzdése meg nem történik. Foglalkozik emellett a foglalkoztatás feltételeivel és a szociális kohézió kérdésével. A célok megvalósítása érdekében a tagállamok részére kötelezettségvállalásokat ír elő, amelyek végrehajtása független testületek által rendszeresen ellenőrzésre kerül. A Kartához a későbbiekben négy Kiegészítő Jegyzőkönyv is készült, amelyekben immár a nők esélyegyenlősége is deklaráltan megjelenik. E szerint nem érheti hátrányos megkülönböztetés a nőket terhesség, szülés idején vagy szülést követően, valamint, hogy biztosítani kell, hogy a nők egyenlő esélyekkel induljanak a munkavállalás és a munkahelyi előmenetel tekintetében. Európai Közösség Akcióprogramja Az 1972-es Párizsi Csúcstalálkozón egyeztek meg a Közös Piac tagállamai abban, hogy leteszik a szociális jogharmonizáció alapjait a közösségi jogban. Ez öltött testet 1974 januárjában a Szociális Akcióprogram megalkotásában, amely az alábbi területekre terjedt ki: 

biztonságos és egészséges munkakörülmények biztosítása,



munkahelyi egyenlőtlenségek megszüntetése (díjazás, munkaidő),



szociális rendszerek kidolgozása,



a nemek közötti foglalkoztatási diszkrimináció tilalma.

A szabályozás kidolgozását követően a második szakaszban a megvalósítást lehetővé tévő eszközök bevezetése következett. 5


A Szociális Akcióprogramhoz köthető, hogy megkezdődött az egyenlő bánásmód elvéhez kapcsolódó jogalkotás (ekkor még csak a férfi-nő összefüggésben), meghatározásra kerültek olyan irányelvek, amelyek védik a munkavállalók jogait és munkavállalók egészségét és biztonságát garantáló tizenegy irányelv. Ezzel egyidejűleg azonban nem hozott fejlődést a munkavállalók részvételi jogait, valamint az egyenlő bánásmód elvének kiterjesztését illetően (részmunkaidős alkalmazottak, szülési szabadság egységesítése). Az 1980-as években jellemzően puha jogi szabályok határozták meg az európai szociális jogot, azok rendszerint ajánlás jellegűek voltak, semmint kötelező érvényűek. Ezek mellett azonban számos kötelezően alkalmazandó irányelv is megjelent, amelyek célja az volt, hogy a tagállamok által hozott intézkedéseket közelítsék. 

75/117/EGK irányelv a nemek közötti egyenlő bérezés elvének alkalmazására vonatkozó jogszabályok közelítéséről,



76/207/EGK irányelv a nemek közötti egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról a munkához, a (szak)képzéshez, a munkahelyi előmenetelhez jutás, valamint a munkafeltételek terén,



86/613/EGK irányelv az önfoglalkoztató nők terhesség és anyaság alatti védelméről.

A Szociális Akcióprogramot követően nem került elfogadásra további olyan program, amely a tagállamok jogalkotására ilyen mértékű hatást gyakorolt volna. Munkavállalók Közösségi Szociális Kartája A Bizottság elnökévé megválasztott Jacques Delorsnak célja hogy egy ún. „európai szociális tér” kialakításával az eddig a tagállamok által ellátott szociális ügyeket az Európai Közösség hatáskörébe utalja. Ezt hivatott elősegíteni az 1986-ban megalkotott Egységes Európai Okmány, amelyben a Bizottság bővíteni javasolta a minősített többséggel eldönthető kérdések körét. Ám ezt csupán a munkahelyi egészség- és biztonságvédelmi intézkedések tekintetében tudta biztosítani a munkavállalói jogok és az érdekvédelem tekintetében továbbra is egyhangú döntésre volt szükség, így összességében a dokumentum nem érte el a várt sikereket.

6


Delorst azonban mindez nem tántorította el a „szociális tér” megvalósításának gondolatától, és a Firenzei Európai Egyetem bevonásával 1989-re elkészítette a Munkavállalók Közösségi Szociális Kartáját, amely ismételten kísérletet tett arra, hogy a minősített többséggel hozott döntések körét kiszélesítse. Egységbe foglalva tartalmazta az európai munkajogi és – kevésbé részletezetten – a szociális modell alapjait, azonban alapszerződési szintre nem emelkedett. A Kartához készült egy akcióprogram is, amelynek vonatkozásában tizenegy állam vállalta, hogy a benne foglaltakat végrehajtja. Amszterdami Szerződés Az Amszterdami Szerződés, az Európai Unió egyik elsődleges dokumentuma 1997 októberében került aláírásra. A szerződés nagy jelentőségű az esélyegyenlőség területén: a nemek közötti diszkrimináció tilalmát kiegészítve elsőként tekinti európai szintű ügynek a foglalkoztatás és a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos kérdéseket. Az Amszterdami Szerződést megelőzően a fogyatékosokkal kapcsolatos közösségi jogi szabályozásnak nem képezték részét szankciók, így a betartás ellenőrzésének sem volt létjogosultsága. A Szerződés leglényegesebb hatása, hogy a fogyatékossággal élők diszkriminációjának tiltását közösségi szintre emelte. A dokumentum deklarálta, hogy „egyenlő mértékű munkáért egyenlő bér jár” és más eljárásjogi szabályokat, jelentősen bővítve a Római Szerződés egyenlő bánásmóddal kapcsolatos szabályozását. Lisszaboni Stratégia és Európai Szociálpolitikai Menetrend Az ezredforduló elején elkészült a Lisszaboni Stratégia, amelyben megfogalmazásra került, hogy „az Európai Unió a világ legnagyobb

versenyképességgel rendelkező,

legdinamikusabb, ugyanakkor fenntarthatóság szempontjait szem előtt tartó fejlődésre képes, tudásalapú gazdasággá kell, hogy váljon - magasabb számú és jobb minőségű munkahelyek létrejöttével, magas szintű társadalmi kohézió mellett.” A célok között a korábbiaknál magasabb prioritással szerepel a szociális dimenzió, amely eredményeképpen a 2000-es év végén megtartott Nizzai Csúcstalálkozón elfogadásra került az Európai Szociális Menetrend, amely az Európai unió első valódi szociálpolitikai stratégiájának tekinthető.

7


A dokumentum fókuszában a társadalmi integráció, a szociális védelem megújítása (pl. nyugdíjrendszerek), valamint a diszkrimináció visszaszorítása állt. A megvalósítás finanszírozásához a közösségi kiadások újraallokálására tett javaslatot, többletforrás hozzárendelése nélkül. Az egyes intézkedések eltérő cselekvési intenzitással implementálódtak: míg a foglalkoztatásra és a tudásalapú gazdaságra történő átállás jelentős kiemelt jelentőséggel bírtak, addig a szociális rendszerek korszerűsítést szolgáló intézkedésekre korántsem irányult kellő figyelem. Az idősgondozás és az egészségügy területén éveken keresztül csupán adatgyűjtési akciók történtek. 2005-ös évre egyértelművé vált, hogy a Lisszaboni Stratégia céljai nem teljesíthetőek a megjelölt határidőig, a Stratégia felülvizsgálatra szorul. A felülvizsgálat során az eredeti elképzelések megmaradtak a hangsúlyok azonban eltolódtak: előtérbe került a foglalkoztatottság növelése és a versenyképesség, amelyek azt eredményezték, hogy számos más szakpolitika is módosítani kényszerült a stratégiai célkitűzéseit (pl. környezetvédelem, szociálpolitika). Európa 2020 stratégia Az évtized végén bekövetkező gazdasági válság újabb változást hozott: nyilvánvalóvá vált, hogy a lisszaboni stratégia részbeni módosítása nem nyújt elegendő megoldást, új stratégia szükséges. Az Európa 2020 az intelligens, befogadó és fenntartható stratégia. Az intelligens jelző az innováción és tudáson alapuló gazdasági-társadalmi rendszert jelenti, a fenntarthatóság a gazdasági növekedést, az erőforrások hatékony felhasználást, a jelen generációk szükségleteinek kielégítését oly módon, hogy az ne csökkentse a jövő generációk azon képességét, hogy saját szükségleteiket kielégítsék. A befogadó pedig olyan inkluzív társadalmat feltételez, amely megfelelő stabilitást biztosít a versenyképesség növeléséhez. A stratégia általános társadalmi célkitűzései: 

oktatás fejlesztése (iskolai lemorzsolódás csökkentése, felsőoktatás modernizálása, felsőfokú

végzettséggel

rendelkezők

számának

növelése,

internacionális

cserediákprogramok támogatása); 

foglalkoztatottság növelése;

8




szegénység visszaszorítása (2020-ig 25%-kal csökkenteni a szegénységben élő európai emberek arányát).

Foglalkoztatáspolitikai célkitűzések: 

„rugalmas biztonság” (család és a munka összeegyeztethetőségének állami beavatkozással történő elősegítése munkajogi szabályozások javításával és egyidejűleg a szociális biztonság garantálásával);



szociális- és adórendszerek felülvizsgálata;



20–65 év közötti európai polgárok 75%-a aktív keresővé váljon 2020-ra.

Az Európa 2020 stratégiával egyidejűleg zajlik egy európai szintű egészségügyi- (Fehér Könyv) és nyugdíjstratégia (Zöldkönyv) előkészítése is. Fehér Könyv (2007) célkitűzései: 

betegségmegelőzés, ezzel csökkentve az elöregedő társadalmak egészségügyi rendszerekre gyakorolt megnövekedett terhelését;



globalizációs

mechanizmusok

egészségügyi

kockázatainak

megelőzése

(bioterrorizmus, járványok); 

új egészségügyi technológiák terjesztésének támogatása.

Zöld Könyv (2010) célkitűzései: 

korábbi stratégiai célok fenntartása (megfelelő és fenntartható nyugdíjrendszerek garantálás, átláthatóságuk biztosítása);



magánnyugdíj pénztárak által kínált lehetőségek vizsgálata különös tekintettel a gazdasági válságok elleni védelmére;



munkáltatók fizetésképtelenségi kockázatának kezelése.

A társadalmi befogadás területén az ún. „Nyitott koordinációs módszert” alkalmazza, melynek lényege, hogy a tagállamok közötti kommunikáció fejlesztésével a jó gyakorlatok (best practice) cseréjét és kölcsönös ellenőrzést biztosító együttműködési platformot biztosít. A platform biztosítása mellett a diszkrimináció visszaszorítását, szociális védelmi rendszerek fejlesztését és a 2015-ben különösen nagyszámban Európába érkezett migráns

9


társadalmi integrációját tekinti elsődleges feladatnak, valamint elvárásként fogalmazza meg a tagállamokkal szemben a társadalom legsérülékenyebb csoportjainak helyzetét javító programok elkészítését.

2.3. Illeszkedés a magyar jogszabályokhoz Magyarországon az egyenlő bánásmód követelményének a szabályozása háromszintű. Az Alaptörvény kimondja a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény a jogrendszer egészére ad részletesebb útmutatást, harmadrészt számos ágazati jogszabály utal az esélyegyenlőségi törvényre, és fogalmaz meg olyan további szabályokat, melyek csak az adott területeken érvényesek. Az Alaptörvény XV. cikk (4) bekezdése az esélyegyenlőség előmozdítását elsősorban állami kötelezettségnek tekinti, miszerint „Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.” Az Alaptörvény XV. cikke kimondja, hogy Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja, a nők és férfiak pedig egyenjogúak. A törvény rögzíti, hogy Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti, az általános védelmen túl pedig külön nevesíti is a gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők jogainak védelmét. A 2003. évi CXXV. számú az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény (Ebktv.) az egyenlő bánásmód követelményét részletesen szabályozza, az esélyegyenlőség előmozdítását viszont keret-jellegű szabályokkal szolgálja. A hátrányos megkülönböztetés tilalma helyett az Ebktv. bevezette az egyenlő bánásmód követelményét. E szerint „Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.” Az egyenlő bánásmód elve valamennyi jogágra hatással van, mivel az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

10


A törvény a védett tulajdonságok alapján tiltja a hátrányos megkülönböztetést és a következő tulajdonságokat részesíti védelemben: nem, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, nemzetiséghez való tartozás, életkor, anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, anyaság (terhesség) vagy apaság, családi állapot, szexuális irányultság, nemi identitás, társadalmi származás, vagyoni helyzet, vallási vagy világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, foglalkozási jogviszony részmunkaidős jellege ill. határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozás, egyéb helyzet. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság egy országos hatáskörű közigazgatási szerv, mely az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését hivatott felügyelni. A hatóság kérelem alapján, illetve a törvényben meghatározott esetekben hivatalból folytathat le vizsgálatot annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét. Szintén kérelem alapján vizsgálatot folytathat annak ellenőrzésére is, hogy az arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e az esélyegyenlőségi tervet. A hatóság pert is indíthat a jogaikban sértett személyek és csoportok védelmében. A vizsgálatok lefolytatása mellett véleményezi feladatokat is ellát a hatóság az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályok tekintetében, valamint javaslatokat fogalmaz meg a kormányzati döntésekhez és jogi szabályozásokhoz. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt nem csak az Egyenlő Bánásmód Hatóság folytathat le eljárást, hiszen számos ágazati törvény ad hatáskört más közigazgatási szerveknek, melyek speciális jogkövetkezményeket is alkalmazhatnak jogsérelem esetén. Számos ágazati jogszabály utal az esélyegyenlőségi törvényre és állapít meg további, csak az adott területen érvényes szabályokat. Az 1997. évi XXXI. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 3. § (2) bekezdése a törvény célja és alapelvei között kimondja, hogy a gyermekek védelme során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről kimondja, hogy minden betegnek joga van az egészségi állapota által indokolt és folyamatosan hozzáférhető egészségügyi ellátáshoz az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő módon. A törvény a betegjogi képviselő feladatkörébe utalja az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos panaszok iránti figyelmet, valamint meghatalmazás alapján a beteg képviseletének ellátását a követelmény megsértésének megállapítására irányuló hatósági eljárás során.

11


A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 12. paragrafusa tartalmazza az egyenlő bánásmód ágazati szabályait. A törvény kimondja, hogy az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani a munkaviszonnyal és a munka díjazásával kapcsolatban, mely követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) a leszakadó régiók lakosságának problémáját, a gyerekszegénységet és a romák helyzetét kívánja kezelni. A stratégia foglalkoztatottságot növelő intézkedései között nagy hangsúlyt kap a segélyezési rendszer reformja és a közfoglalkoztatási programok. A szegregátumok és nyomornegyedek lakhatóbbá tételét célozzák meg a lakhatást célzó fejlesztések, az oktatás területén pedig kiemelt figyelmet fordít a stratégia a tanodák és második esély iskolák támogatására. A magyar felzárkóztatáspolitika rendszerét az 1. ábra foglalja össze.

12


1. ábra: Magyar társadalmi felzárkóztatás-politika rendszere Forrás: http://www.tkki.hu/download.php?id=2160

13


2.4. Önkormányzatok esélyegyenlőségi politikájának kialakítása Az önkormányzati rendszer mai formája a rendszerváltáskor alakult ki, a kilencvenes évek elején elfogadott szociális és önkormányzati törvények a szociális segélyezés és szociális ellátások megszervezését a települési önkormányzatok feladatkörébe utalták. Az önkormányzat a közügyek intézése során kötelező és önként vállalt feladatokat lát el. A kötelező feladatok ellátásáról való gondoskodás minden önkormányzat kötelessége, melyek közé a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, a közhatalom gyakorlása, valamint mindezen feladatok szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtése tartozik. Az önkormányzatok bevételeikhez több forrásból juthatnak, melyek közül fő bevételi forrásaik a helyben keletkező bevételek, az átengedett központi adók, a normatív központi hozzájárulások és az állami támogatások. A központosítás csökkentésének az előnye, hogy jobban fel lehet mérni a helyi igényéket, hiszen a települési önkormányzatok közelebb vannak a rászorulókhoz. Ezáltal pontosabb információkkal is rendelkeznek a helyi viszonyokról. Azonban a települések igencsak különböznek a jövedelemtermelő képességükben és a rászorulók arányában is, ez pedig az egyes ellátásokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségében mutatkozik meg. A települések az eltérő méreteik, adottságaik, okán ezért saját, a helyi adottságokat és lehetőségeket figyelembe vevő politikát alakítanak ki. Azonban az összehangolt cselekvés és a nagyobb hatékonyság megköveteli, hogy a térségi szervezetek és társulások egyeztessék esélyegyenlőségi politikájukat. A 2003. évi CXXV. számú az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény két új intézményt hozott létre, az egyik munkahelyi szinten az esélyegyenlőségi terv, a másik pedig a települési önkormányzat szintjén a helyi esélyegyenlőségi program. Az Ebktv. 63. § (4) bekezdése értelmében az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek és a többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek esélyegyenlőségi tervet elfogadni. Az esélyegyenlőségi tervnek tartalmaznia kell a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok foglalkoztatási helyzetének elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket. Az esélyegyenlőségi terv helyzetfelmérése az adott intézmény munkavállalóira vonatkozó konkrét adatokat tartalmazza (nem, kor, iskolai végzettség, munkakör). A munkavállalók 14


önkéntes nyilatkozatával különböző szenzitív adatokkal és tulajdonságokkal is ki lehet egészíteni a kimutatást, azonban a különleges személyes adatok csak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatása alapján az esélyegyenlőségi terv által érintett időszak utolsó napjáig kezelhetőek. A helyzetfelmérés alapján a munkafelvételtől egészen az elbocsátásig a teljes foglalkoztatási folyamatra vonatkozóan intézkedéseket kell megfogalmazni a tulajdonságokból eredő vagy esetlegesen később jelentkező hátrányok kiegyenlítésére a kötelező célcsoportok számára. A törvény ugyan nem írja elő, de az intézmények rendszerint kineveznek esélyegyenlőségi referenseket az esélyegyenlőségi terv elkészítésének koordinálására, a munkavállalók bevonására és az intézkedések felügyeletére. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt módosító 2009. évi CIX. Tv -63/A § értelmében minden települési önkormányzat ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, amelyet kétévente felül kell vizsgálnia. A helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha a törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. A települési esélyegyenlőségi program a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását elemzi és meghatározza e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és a végrehajtásuk tervezett ütemezését. A programalkotás során gondoskodni kell az esélyegyenlőségi program és az önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, valamint a közoktatási esélyegyenlőségi program összhangjáról. A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése

érdekében

szükséges

intézkedéseket.

Az

esélyegyenlőségi

programok

15


megvalósulását, illetve a helyzetelemzésben meghatározottak esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni. Szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, a helyzetelemzést és az intézkedési tervet pedig módosítani szükséges. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben levő és a húszezer lakos feletti települések esetében 2010 júliusától, míg egyéb települések esetében 2011. január 1-től a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésébe és felülvizsgálatába esélyegyenlőségi szakértőt szükséges bevonni. A 119/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység végzéséről és annak feltételeiről határoz. Esélyegyenlőségi szakértő az lehet, aki rendelkezik felsőfokú végzettséggel vagy felsőfokú szakképesítéssel, a külön jogszabályban meghatározott képzésben vett részt és rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai gyakorlattal, továbbá büntetlen előéletű, valamint nem áll az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.), valamint az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzékről, az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység végzéséről és annak feltételeiről, a szakértő működéséről szóló 119/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet alapján a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2010. május 1-től vezeti az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzéket. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a helyi esélyegyenlőségi program elkészítéséhez és felülvizsgálatához a helyi önkormányzat vagy a többcélú kistérségi társulás kérelmére jelöl ki szakértőt a Névjegyzékben szereplő szakértők közül. Az Ebktv. 63/A. § (5) bekezdése szerint az esélyegyenlőségi szakértők részt vesznek a programok elkészítésében, áttekintésében, továbbá szakértő támogatást nyújtanak a programok felülvizsgálatában.

2.5. Kapcsolódás

helyi stratégiai és települési önkormányzati

dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az esélyegyenlőség, mint horizontális cél ma már a legtöbb pályázati felhívásban kötelező vállalásként szerepel és részben ennek kapcsán egyre több olyan dokumentum, helyi rendelet, program lát napvilágot, amely kapcsolódik, az esélyegyenlőség elveihez vagy részben tartalmaz ilyen elemeket.

16


A Mezőcsáti Járásban több ilyen dokumentum is létezik, mind helyi, mind pedig járási szinten. Első helyen ki kell emelni a helyi esélyegyenlőségi programokat, amely a járás összes településén elkészítésre került. Ezek a programok a települési esélyegyenlőségi helyzetet tükrözik. A járási szintű programterv megalkotása ezeknek a programoknak a tanulmányozásával vette kezdetét. A járási szintű akcióterv összeállítása során a Kerekasztal találkozókon résztvevők közreműködésével ezeket összevetettük, hogy metszetükből létrejöhessen a járás településeinek igényeit tükröző egységes cselekvési terv. A Dél-Borsodi LEADER Egyesület által létrehozott Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megfogalmazza a hátrányos helyzetűek integrációjának követelményét: a társadalmi tőke erősítése és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés növelése is rögzítésre került az intézkedési tervben. A Stratégia támogatja a roma kisebbség számára tanácsadó és információs szolgáltatások elérését, a beilleszkedésüket segítő képzéseket, az eszközellátottság javítását. A „Társadalmi tőke erősítése” intézkedésben rögzítésre került három roma információs és tanácsadó központ létrehozása a térségben. Az intézkedés egy önállóan pályázható célterület, amelynek keretében roma civil szervezetek, valamint a kisebbségi önkormányzatok pályázhattak a roma lakosság számára nyújtott információs és tanácsadó szolgáltatások, képzések támogatására. Kezdetben erre a célterületre azonban nem érkezett be érvényes pályázat, a megfogalmazott célokat azonban továbbra is fontosnak tartják. Ismételt meghirdetése akkor lehetséges, ha előzetes igényfelmérés alapján arra igény van: tehát a projekt megvalósítását egy személy vagy csoport felvállalja. A Stratégia célkitűzései: 

Helyi életminőség javítása a lakossági szolgáltatások fejlesztése és a civil szervezetek megerősítése által;



A helyi gazdaság megerősítése a vállalkozások fejlesztése és az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek támogatása által;



Turisztikai szolgáltatások, attrakciók és ehhez kapcsolódó marketing fejlesztése



A térség épített örökségének, természeti- és kulturális értékeinek, hagyományainak megőrzése bemutathatóságuk javítása;



Térségi kapcsolati hálók fejlesztése, „dél-borsodi identitástudat” erősítése.

17


A Mezőcsáti kistérségi Társulási Megállapodás közvetlen módon nem rendelkezik az esélyegyenlőségről, azonban a téma kapcsán feltétlenül említést érdemel, hiszen ebben a dokumentumban került rögzítésre a gyermekjóléti, szociális és egészségügyi szolgáltatások járási szintű működése. Az „Legyen jobb a gyermekeknek” projekt keretében kidolgozásra került a Kistérségi Gyerekesély Stratégia, amely – lévén, hogy a gyermekek az egyik esélyegyenlőségi célcsoport – szorosan kapcsolódik a jelen Stratégiához. Célkitűzései illeszkednek a jelen stratégia gyermekekkel, különösen a gyermekszegénység megszüntetéséhez kapcsolódó célkitűzéseihez. A benne szereplő adatok azonban nem járási, hanem a korábbi kistérséget alkotó településekre vonatkoznak. „A projekt célja a gyermekszegénység megelőzése prevencióval, a szolgáltatások minőségének javításával, új szolgáltatások bevezetésével, humán szféra megerősítésével, a szakmaközi hálózatok fejlesztésével, jó gyakorlatok adaptálásával, tapasztalatcserékkel nyolc nagy szakterületet érintve (közoktatás, korai képességgondozás, szociális, egészségügy, foglalkoztatás, ifjúság, közösségfejlesztés, IT). Célcsoportok: általában a 18 év alatti, szülők által eltartott gyerekek, tágabb értelemben a gyerekek családja, és mindazon szakemberek, akik a különböző szakterületeken a gyerekekkel és szüleikkel kapcsolatba kerülnek. A projekt végrehajtására Kistérségi Gyermekesély Bizottság került létrehozásra, melynek célja a Nemzeti Program célkitűzéseivel szinkronban hosszú távú kistérségi gyermekesély stratégia és intézkedési terv kidolgozása, annak helyi lakosságnak történő bemutatása, megvalósulásának nyomon követése, fenntartása, és nem utolsósorban az eredményeinek értékelése.” Stratégiában kijelölt intézkedések: 

Életkori szükségletek a prevenciós és szocializációs funkciók erősítése.;



A nappali ellátást és a tanulást segítő formák bővülése;



Szakmaközi hálózat működése valamennyi érintett szolgáltatás részvételével;



Partneri kapcsolat kialakítása a szülőkkel;



Pályaválasztási tanácsadás;



Alakuljanak tematikus pedagógiai műhelyek a tanulói hátrányok mérséklésére;



Pedagógiai Szakszolgálat szolgáltatás bővítése.

[Kistérségi Gyerekesély Stratégia]

18


A jogszabályi környezet áttekintését követően a helyzetelemzés keretében sorra vesszük járási és települési jellemzőket, valamint az egyes társadalmi csoportok sajátos problémáit.

19


3. Helyzetelemzés 3.1. Mezőcsáti járás bemutatása 3.1.1. Közigazgatási és földrajzi jellemzők

A Mezőcsáti járás Borsod–Abaúj–Zemplén megyében fekszik, az Észak–Magyarországi Régióban. Borsodi Mezőség területén, Miskolctól délre található, határait délkeletről a Tisza és annak ártere képezi.

2. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a Mezőcsáti járás Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91cs%C3%A1ti_j%C3%A1r%C3%A1s

A járás nyolc települést foglal magában: 

Mezőcsát (járásközpont);



Ároktő;



Gelej;



Hejőpapi;



Igrici;



Tiszadorogma;



Tiszakeszi;



Tiszatarján.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2013-tól a hatékonyság és az arányosság elveit szem előtt tartva a megye korábbi tizenöt kistérsége helyett tizenhat járást alakított

20


ki a megyében. (Létrejött a Putnoki járás, amely korábban nem alkotott önálló közigazgatási egységet). Ezzel egyidejűleg a korábbi kistérségek határai is megváltoztatásra kerültek: Tiszabábolnát és Tiszavalkot a Mezőcsáti kistérségtől a Mezőkövesdi járáshoz, Hejőpapit pedig a Tiszaújvárosi kistérségtől a Mezőcsáti járáshoz sorolták át. 3.1.2. Demográfia és etnikai összetétel

A járáson belül kétirányú folyamatok figyelhetőek meg, egyszerre tapasztalható egy gazdasági-társadalmi konjunktúra, valamint súlyos társadalmi problémák és a népesség lassú fogyása. A születések számában a kétezres évek elejétől lassú csökkenés volt tapasztalható, azonban jelenleg javuló tendenciát mutat. A népességfogyás elsősorban a fiatal generációk elvándorlásával magyarázható.

3. ábra: Élveszületések száma (fő) Forrás: TeIR

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei viszonylatban elmondható, hogy a munkanélküliség aránya magas, a szellemi foglalkozásúak és a pályakezdők foglalkoztatottsága alacsony, azonban a térségben nagy egyenlőtlenségek figyelhetők meg: míg a Miskolci, Mezőkövesdi, és Tiszaújvárosi járásokban a lakosság megközelítőleg tizenhárom százaléka munkanélküli, addig a megye hátrányosabb helyzetű járásaiban ez az érték lényegesen magasabb. 21


Hátrányos helyzetű települések közé sorolható Mezőcsát is, ahol a munkanélküliek aránya meghaladja a húsz százalékot.1 Jelenleg azonban sem a megfelelő intézményi struktúra, sem eszközinfrastruktúra, sem pedig kellő szaktudással rendelkező human erőforrás nem áll rendelkezésre ahhoz, hogy a járás a munkanélküliség országos statisztikáit pozitív irányba tudja befolyásolni.

4. ábra: Lakónépesség száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében járások szerinti bontásban Forrás: TeIR

A járás az ország egyik legalacsonyabb lakosságszámmal – 14 481 fővel – rendelkező járása. Az átlagos népességszám egy településre vetítve 1810 fő, amely országos viszonylatban alacsonynak mondható, köszönhetően a járás aprófalvas szerkezetének.

1 A Mezőcsáti Járás az ország huszadik leghátrányosabb helyzetű járása komplex mutatók alapján a 290/2014 a kedvezményezett járások besorolásáról szóló kormányrendelet szerint

22


5. ábra: Lakónépesség száma mezőcsáti járásban települések szerinti bontásban Forrás: TeIR

A járásból csupán egy település lakosságszáma nem éri el az 500 főt, azonban a járást alkotó nyolc település közül hatnak a népessége 1500 fő alatt van. A népsűrűség a nagyobb települések területén (Mezőcsát, Tiszakeszi) viszonylag magas, a Tisza partján fekvő települések területén (Tiszadorogma) alacsonyabb. Az átlagos népsűrűség 41.26 fő/km2, amely értékkel országosan a legritkábban lakott járások egyike.

6. ábra: Lakónépesség száma Forrás: TeIR

23


A kistérség lakossága – a 2012-es jelentős gyarapodás ellenére is - összességében fogyóban van, 2002 óta a népesség mintegy 8 %- kal csökkent, amelyben mind a természetes fogyás, mind a belföldi vándorlás térségre gyakorolt negatív hatása megmutatkozik. Érdemes azonban megjegyezni, hogy 2012-től javuló tendencia mutatkozott, amelynek eredményeképpen 2013-ban a természetes szaporodás index pozitív értéket vet fel (0,53%).

7. ábra: Természetes szaporodás/fogyás (ezrelék) Forrás: TeIR

A fiatalok száma folyamatos csökkenést mutat, ugyanakkor vannak olyan települések is (Igrici, Tiszatarján, Ároktő), ahol lassabb a csökkenés mértéke a térség többi településeihez képest. Az alacsony népességű tiszamenti falvak (Tiszadorogma) elöregedő, a közepes lakónépességű falvak stagnáló, a magasabb lakónépességű falvak fiatalodó tendenciát mutatnak. A járásban élő kisebbségek közül a legnagyobb számban a roma közösség él, amelynek becsült létszáma eléri a lakosság egynegyedét. (Lakosság arányát tekintve legmagasabb számban Mezőcsát, Ároktő, Igrici Tiszekeszi és Tiszatarján településeken él a legnagyobb számú roma közösség). Szegregált településrészek Mezőcsát településen jöttek létre, ahol megközelítőleg 2000 fő a romák száma. A roma lakosság jelentősen befolyásolja a járás korösszetételét, a jellemző többgyermekes családminta csökkenti a lakosság átlagéletkorát. 24


3.1.3. Egészségügyi és szociális ellátó rendszer

A járás településein önálló vagy társulási formában működik háziorvosi rendszer. Noha nem teljeskörű, de néhány településen működik gyermek és felnőtt fogászati szakrendelés, gyarmekorvosi szakrendelés és védnői szolgálat is, kórház azonban nem működik a térségben.

8. ábra: Mezőcsáti Egészségfejesztő Központ

Forrás: http://www.fodor.co.hu/?/363/HUN/mezocsat-egeszseghaz.html Mezőcsát településen nemrégiben európai uniós forrásokból megépület egy járó-beteg szakellátó központ, amely fontos előrelépést jelent a térségben élők egészségmegérzésének érdekében (Mezőcsáti Kistérségi Egészségfejlesztő Központ (MEFI)

9. ábra: Születéskor várható átlagos élettartam, 2011 Forrás: KSH

25


A mezőcsáti járás a születéskori várható élettartam szempontjából, a leghátrányosabb térségek közé tartozik. A járásban a férfiak átlagéletkora 64-66, a nőké 72-73 év, amelyek az országos átlagtól némiképp elmaradnak. A romák élettartama átlagosan 10 évvel alacsonyabb. Az alacsony érték szorosan összekapcsolódik a szociális szempontból rossz helyzetben lévő csoportok magas arányával, akiket – az egészségügyi szolgáltatások nehezebb hozzáférése és a megfelelő egészsügyi ismeretek hiánya miatt – a betegségek – különösen a népbetegségek – jellemzően magasabb arányban érintenek.

10. ábra: Mezőcsáti Kistérség Humánszolgáltató Központ Forrás: http://www.boon.hu/mezocsat-kilenc-telepulest-szolgal-majd/1893249

A járási településeken több időskorúakkal foglalkozó intézmény is van, valamint néhány évvel ezelőtt létrejött a mezőcsáti Kistérség Többcélú Társulása által létrehozott Mezőcsáti Kistérség Humánszolgáltató Központ, amely járási szinten hivatott ellátni a szociális alapfeladatokat, ameyek a járás összes településén hozzáférhetőek: 

családsegítés;



gyermekjóléti szolgálat;



házi segítségnyújtás;



jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;



támogató szolgálat.

26


3.1.4. Oktatási-nevelési intézmények és szolgáltatások

A családgondozói- és gyermekjóléti feladatokat – ahogy arról már szó esett - a Mezőcsáti Kistérség Humánszolgáltató Központ munkatársai látják el. A Mezőcsáti járáson belül csupán Mezőcsáton és Tiszatarjánban van bölcsőde (csak a tízezer főnél magasabb lélekszámú városok számára kötelezően ellátandó feladat). Mezőcsáton a bölcsődét a református egyház tartja fenn. 2007-ben az óvoda épületében nyitották meg az intézményt tizenöt férőhellyel, később 2010-ben európai uniós forrásból huszonnégy férőhelyesre bővült.

Jelenleg 0-2 éves gyerekek megközelítőleg tizenöt

százaléka számára biztosított bölcsődei férőhely. (A 0-3 évesek aráynában az arány alacsonyabb.) Tiszatarjánban 2010-től az óvoda mellett működik egy tíz férőhelyes bölcsődei csoport. Ez alapján számolható ki, hogy a járásban mekkora arányban érhető el a bölcsődei szolgáltatás, azonban ez csak egy elvben működő eredményt adna, a gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy a járás más településeiről nincs lehetőség igénybe venni a bölcsődei szolgáltatást. A Mezőcsáti járás településein mindegyikén működik óvoda. Az önkormányzati óvodai statisztikák szerint negyven százalékra teszi a halmozottan hátrányos helyzetű óvodások arányát a járásban. A roma származású gyerekek becsült aránya az ároktői óvodában a legmagasabb (85 százalék). A többi település óvodáiban 40% körüli az arányuk, a Tiszadorogmai és a mezőcsáti református óvodában szinte alig járnak roma gyerekek. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek települések közötti megoszlása szintén eltérő: Ároktőn 90 százalék feletti, a Mezőcsáton és Tiszatarjánban megközelítőleg ötven százalék az arányuk. Tiszadorogmán nincs általános iskola, Gelejen 1-3. osztály, Tiszatarjánban csak 1-6. osztály működik. Az állami fenntartású iskolák előtt a kistelepülések rendszerint társulási formában tartották fenn az iskolákat. Tiszadorogmáról Mezőkövesdi kistérség településére, Borsodivánkára járnak a felső tagozatosok. Az általános iskolások megközelítőleg fele halmozottan hátrányos helyzetű. Tanoda csupán Mezőcsáton működik. Tiszakesziben és Tiszatarjánban egy – egy Biztos Kezdet Gyerekházat működtet az önkormányzat állami normatíva felhasználásával. Ezek az intézmények a Mezőcsáti Kistérség Többcélú Társulásának TÁMOP 5.2.3.-A11/1-2011-0001 „Legyen jobb a gyermekeknek” a Mezőcsáti Kistérségben - című program

27


keretében kezdték meg működésüket, majd a projekt 2015. június 30.-i lezárása után kerültek át az önkormányzatokhoz. Az ároktői Biztos Kezdet Gyerekház már a Gyerekesély Programban létrehozott tiszakeszi és tiszatarjáni intézmények előtt megkezdte működését 2011. január 28.-án.

3.1.5. Foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok

A munkaerőpiacon jellemző területi különbségek a régiók, megyék, kistérségek és településkategóriák szintjén egyaránt nőttek. A munkanélküliek aránya, ahogy BorsodAbaúj-Zemplén megye több járásában, itt is két, két-és félszerese az országos átlagnak. A munkanélküliek közül a megyei átlaghoz képest alacsony a szellemi foglalkozásúak és a pályakezdők aránya. A helyi munkaerőpiac változatlan jellemzője a magas munkanélküliség mellett az alacsony szintű foglalkoztatottság. 1. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők adott év szeptember 20. napján Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Mezőcsáti Járási Hivatal, Foglalkoztatási Osztály

Ároktő Gelej Hejőpapi Igrici Mezőcsát Tiszadorogma Tiszakeszi Tiszatarján Összesen

2011 138 56 146 145 816 42 293 148 1784

2012 98 34 161 126 681 15 298 125 1538

2013 98 25 153 91 632 14 216 104 1333

2014 66 16 82 56 413 14 104 109 860

2015 108 15 81 63 381 16 230 88 982

28


11. ábra: Regisztrált munkanélküliek száma száz 15-59 éves állandó lakosra (százalék) Forrás: TeIR

A regisztrált álláskeresők aránya járási szinten 11 % a 2013-as adatok szerint. Az elmúlt évtizedben a 2010-es évben volt a legmagasabb a regisztrált álláskeresők száma. 2011-től drasztikus csökkenés figyelhető meg, azonban itt fontos megjegyezni, hogy a 2011-es évben az előző évhez képest 57%-kal (több, mint százezer fővel) nőtt a közfoglalkoztatottak száma, amely jelentősen befolyásolta az arányokat.

12. ábra: Közfoglalkoztatottak létszám adatai (fő) Forrás: http://kozfoglalkoztatas.bm.hu/

29


A közfoglalkoztatotti létszám a 2013-2015 közötti időszakban is tovább emelkedett: 2015ben 1328 fő vett részt a járásban közfoglalkoztatásban. (Az országos létszám ugyanebben az időben: 202.695 fő) (lásd: I. számú melléklet).

13. ábra: Járási startmunka mintaprogramok létszám adatai (fő) Forrás: http://kozfoglalkoztatas.bm.hu/

A közfoglalkoztatottak létszámának legnagyobb részét a járási startmunka mintaprogram résztvevői teszik ki, amelyek az országos átlaghoz hasonlóan jellemzően mezőgazdasági munkát jelentenek. (lásd: II. számú melléklet) Pozitív változásként könyvelhető el, hogy a közfoglalkoztatottak jelentős része a helyi sajátosságokra épülő közfoglalkoztatásban vesz részt; emellett rendkívüli mértékben megnőtt (a korábbi megközelítőleg 0%-os arányt kitevő) bio- és megújuló energiafelhasználáshoz kapcsolódó közfoglalkoztatás.

30


14. ábra: Pályakezdő álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresők között (százalék) Forrás: TeIR

Szembetűnő, hogy a 2013-as évben jelentős mértékben nőtt a pályakezdők aránya a nyilvántartott álláskeresők között. (Megyei szinten itt a második legmagasabb a pályakezdő munkanélküliek aránya a Szikszói járás mögött (18%)). A munkanélküliek kb. 2/3-a nő, amely arányt jelentőssen befolyásolja, hogy a roma családok esetében a nők jelellemzően háztartásbeliek. Az aktív korú lakosság közel 60%-ának van munkahelye, de a foglalkoztatottaknak csak mintegy 40%-a talált állást a mezőcsáti járásban, legnagyobb részük a járáson kívül vállal munkát. A munkavállalók legnagyob részben az iparban, másodsorban a helyi ill. járási közigazgatási szerveknél helyezkednek el, megelőzve - harmadik helyen - a mezőgazdasági szektort. Egyes településeken az önkormányzatok váltak a legjelentősebb munkaadókká, amelyek a közmunka-programokon keresztül a munkanélküliek jelentős részét tudják alkalmazni Egyes települések esetében közszolgáltatások (oktatás, közigazgatás, egészségügyi- és szociális intézmények) mellett. a közmunkaprogram az egyetlen foglalkoztatási alternatíva. (Mezőcsáton 2015-ben több, mint 400 közmunkás vesz részt a programban). 31


A lakosság jelentős része pedig háztartásbeli ill. rokkantnyugdíjas. Közülük sokan a szürke/feketegazdaságból származó részmunkaidős mezőgazdasági tevékenységből egészítik ki az állami juttatásokat. A formális munkerőpiac a településen szűk, néhány vállakozó tud csupán munkát kínálni a helyi lakosságnak számára, azonban nem képesek kellő számú munkahelyet, sem megfelelő bért biztosítani ahhoz, hogy jelentős mértékben változhasson a helyi munkaerőpiaci helyzet. Vannak azonban olyan célterületek, amelyek állami ösztönzéssel vagy EU-s források bevonásával alkalmasak lennének új munkahelyek biztosítására. Munkahelyeremtés szempontjából négy terület emelhető ki, mint potenciális célterület: 

mezőgazdaság és feldolgozó iparágak (gyümölcs, zöldség, gomba és gyógynövények termesztése, állattenyésztés);



ökológiai gazdaság (megújuló energiák termelése);



logisztika (a közeli M3, M30 autópálya szállítmányozási lehetőségeinek kihasználása);



turizmus.

3.1.6. Infrastrukturális, gazdasági helyzet

A járásban az egy vállakozásra jutó munkavállalót viszonylatában a kevés munkavállalót foglalkoztató kisvállakozások vannak túlnyomó többségben. Az egyéni vállalkozók, illetve gazdasági társaságok rendszerint kilnc főnél kevesebb embert foglalkoztatnak, sőt, gyakran egyáltalán nincs foglalkoztatottjuk. 2. táblázat: Jelentősebb munkaadó vállalkozások a Mezőcsáti Járásban Vállakozás

Vállalkozás

megnevezése

székhely

Euro-Norp Harcon

Mezőcsát2

Zrt. Ben

Szektor

Alkalmazottak száma

technológiai szerelés, gyártás

Ross

Kft.

Tiszakeszi

cipőgyártás

118 fő

(cipőipar)

2

Szerelő tevékenység a miskolci üzemben folyik

32


Gelej Sajt Kft.

Gelej

sajtgyártás

40 fő

Dél-Borsodi Agrár

Gelej

tehenészet,

35—40 fő

Kft. Z&Z Kft

juhászat, halászat Mezőcsát

könnyűipar, cipő

28-50 fő között változik

Tovább árnyalja a képet, hogy a működő vállalkozások túlnyomórészt mezőcsáti székhellyel. A legtöbb vállalkozás – az összes vállalkozás több mint negyede- a kereskedelemben és a javításban, kb. 20%-uk gazdasági szolgáltató ágazatban tevékenykedik. Ezt követi az építőipar (17 százalék) és a mezőgazdaság (14 százalék). A szolgáltató szektor - a magyarországi átlagértékekhez viszonyítva - nem hangsúlyos a járás gazdasági életében, ugyanakkor a primer szektor átlagnál nagyobb arányban van jelen: magas a kistermelők és a házigazdaságok száma. Az ipar azonban nem játszik jelentős szerepet, részben a közeli Borsodi Iparvidék kis távolsága miatt (Kazincbarcika, Miskolc, Ózd, Tiszaújváros). A járásban nem található olyan terület vagy létesítmény, amely a gazdaság élénkítését szolgálhatná és egyelőre nincsenek kiaknázva a közeli M3, M30 autópályák adta lehetőségek sem. Annak ellenére, hogy számos átalakítást lehetővé tevő barnemezős terület áll rendelkezésre, hiányoznak azok az ipari parkok, bázisok, ahol gazdaságfejlesztésre irányuló tevékenység koncentrálódhatna. A vállalkozások rendszerint nagyon kevés saját tőkével rendelkeznek, a közepes és nagyvállalatok jellemzően csak európai uniós forrásokból képesek fejleszteni, a kisvállalkozások számára azonban ezek a támogatások nehezen hozzáférhetőek.

33


15. ábra: Regisztrált gazdasági vállalkozások száma ezer lakosra (db) Forrás: TeIR

A helyi vállalkozások jövedelemtermelő képessége és foglalkoztatásra gyakorolt hatása elenyésző. A vállalkozások sűrűsége alacsony, ezer lakosra mindössze 85 vállalkozás jut a járásban, míg a megyei átlag 110, az országos 170. A térségben jelenleg nincs olyan kifejezetten gazdaságfejlesztéssel ill. -szervezéssel foglalkozó szervezet, amely alkalmas lenne arra, hogy egy pályázati folyamatot előkészítsen ill. lebonyolítson, annak ellenére, hogy a Mezőcsáti Kistérség Többcélú Társulás (amely a Járás településeit összesíti), a társulást létrehozó megállapodásában rögzít térségi fejlesztésre vonatkozó elemeket. Külföldi vállalkozások megtelepedése nem jellemző a térségben, a járás az ország legkevésbé vonzó járásaihoz tartozik befektetői szempontból. (Egy külföldi tulajdonú cég működik a térségben) Ennek hátterében nagy szerepet játszik, hogy noha szabad munkaerő rendelkezésre áll a térségben, a szakképzettséggel azonban jellemzően nem rendelkeznek. További akadályt jelent az egyes települések (pl. Gelej, Ároktő) infratruktúrális elmaradottsága (pl. csatornahálózat), amelynek kiépítése, korszerűsítése elengehetetlen és egy ide települő cégre aránytalanul magas terheket róna. 34


A térség gazdasági szereplői közötti együttműködések ritkák, csak a mezőgazdasági szektorban figyelhető meg ilyen kezdeményezés, ám ezek is jelenleg még inkább kísérleti szakaszban vannak. (BÉSZ, Gazdakör).

16. ábra: Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma, ezer lakosra (db) Forrás: TeIR

Ahogyan az ábrán jól látszik a járásban nincsenek kereskedelmi szálláshelyek (szálloda, panzió, turistaszállás, ifjúsági szálló, üdülőház, kemping), amely ötnél több szobával vagy tíznél több ággyal rendelkezik, amely még az Észak-Magyarországi viszonylatban is rendkívül alcsonynak mondható: (Észak-Magyarországi átlag 33 db/ezer fő). Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Cigándi (0 db/ezer fő), Szikszói (1 db/ezer fő) és a Szerencsi (4,4 db/ezer fő) járások mutatnak e tekintetben nagy hasonlóságot.

35


17. ábra: Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken, ezer lakosra (db) Forrás: TeIR

A járás turisztikai attrakcióinak, intézményeinek látogatottsága rendkívül alacsony. Mind a természeti, mind az épített környezet tekintetében számos olyan lehetőség van a térségben, amelyek fejlesztésével a járás, mint turisztikai desztináció felértékelődhetne a látogatók számára. Turisztikai látványosságok, természeti adottságok, kultúrális hagyományok a járásban: 

Ároktő: Tisza, református templom, Csörsz emlékmű;



Gelej: Mezőség növény- és madárvilága, református templom, Kopjaköves temető, Pincefalu;



Hejőpapi: református templom,



Igrici: refomátus templom, lovas tanya;



Mezőcsát: Alföld, gémes kutak, református templom, római-katolikus templom, zsinagóga, Kiss József költő hagyatéka, Dobozy kastély, Márk kastély, Járásbíróság épülete, I. világháborús emlékmű, Miska kancsókészítés hagyományai, termálfürdő, paraszti világ hagyományaihoz kötődő két tájház;



Tiszadorogma: református templom, kosárfonás hagyományai;



Tiszakeszi: Tisza, református templom, Édes kastély, Zsóry kastély, Iskola- és Községtörténeti Gyűjtemény; 36




Tiszatarján: Tisza, református templom, tájház.

3.1.7. Digitális írástudás A digitális írástudás azokat a készséggé fejlesztett ismereteket jelenti, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára a számítógép által kínált lehetőségek használatát. Hozzákapcsolódik

az

internet

és

a

hálózatok

megismerése,

valamint

a

multimédiás alkalmazások.

18. ábra: Az egyes eszközökkel rendelkező háztartások aránya (N=1001) Forrás: saját szerkesztés

Informatikai eszközöket tekintve a Mezőcsáti járás lakóinak háztartásaiban a leggyakoribb eszköz a hagyományos mobiltelefon, mellyel a háztartások 79%-a rendelkezik. Ezt követi az okostelefon 60%-kal, majd az asztali számítógép 55%-kal. Tablettel és hordozható számítógéppel a válaszadók háztartásainak kevesebb, mint fele rendelkezik, ezek közül is a tablet a kevésbé elterjedt, csupán 24% háztartásában található ilyen eszköz. A technológiai eszközöket inkább a férfiak, a 18-39 évesek, a felsőfokú végzettségűek és a foglalkoztatottak kedvelik, körükben jellemzőbb az asztali számítógép, a laptop, a tablet és

37


az okostelefon birtoklása. A Tiszakeszi Község Önkormányzatához tartozók körében az átlagosnál nagyobb arányban találhatók hordozható számítógéppel és tablettel rendelkező háztartások.

19. ábra: Az átlagos előfizetési díjak előfizetés-típusonként (N=908) Forrás: saját szerkesztés

Az előfizetési szolgáltatások közül a Mezőcsáti járásban a televízió-előfizetés a leggyakoribb, 100 lakosra 102 ilyen előfizetés jut. Ezt követi a mobiltelefon- (97), a vezetékestelefon- (67), a vezetékesinternet- (60%), végül a mobilinternet-előfizetés (37). A TV, a vezetékes internet és a vezetékes telefon különböző kombinációinak együttes havi — lakossági önbevalláson alapuló becsült — díja átlagosan 10 700 forint (demográfiai háttérváltozóktól függetlenül).

20. ábra: Ön személyesen használ mobiltelefont? (N=1001) Forrás: saját szerkesztés

38


Mobiltelefonnal a járás lakosságának 91%-a rendelkezik, melyet a többség kizárólag telefonálásra és/vagy üzenetküldésre használ (69%). Internetezni 29%, közösségi oldalakat látogatni 22%, e-maileket olvasni 19%, alkalmazásokat letölteni pedig 16% szokott. A mobiltelefonról végzett online tevékenységek a fiatalabbak és magasabb iskolai végzettségűek körében jóval gyakoribbak.

21. ábra: Milyen gyakran használja Ön az Internetet? (N=1001) Forrás: saját szerkesztés

A Mezőcsáti járás lakosainak 34%-a naponta többször, 14% naponta egyszer, 7% hetente többször, 5% hetente egyszer, 6% ritkábban, 35% pedig soha, vagy szinte soha nem internetezik.

39


22. ábra: Hogyan értékeli Ön a saját IT-ismereteit? (N=1001) Forrás: saját szerkesztés

A Mezőcsáti járásban lakók 30%-a nem rendelkezik informatikai ismeretekkel. Míg 14% ért az internetes kereséshez, addig 22% egyszerűbb internetes szolgáltatások kezelésére is képesnek tartja magát. 11% képes használni a munkájához szükséges irodai és egyéb programcsomagokat. 19% ennél bonyolultabb internetes szolgáltatásokkal is boldogul. A fennmaradó mintegy 3% saját bevallása szerint programozói ismeretekkel is rendelkezik. A Mezőcsáti járásban lakó férfiak a nőknél kiterjedtebb informatikai ismeretről számoltak be. Az IT tudás a fiatalabbak körében a legjelentősebb és legmélyebb. A 61 évesek vagy idősebbek (és ebből következően természetszerűleg a nyugdíjasok) között általános az informatikai ismeretek hiánya (78%), az időskorúak ebből következően rendszerint kiszorulnak az információs társadalom nyújtotta lehetőségekből. Hasonló, de fordított összefüggés érvényesül a számítógépes ismeretek és a végzettség között is: a végzettség emelkedésével jelentős mértékben nő azok aránya, akik magasra értékelik saját IT-ismereteiket. Az illetékes Önkormányzat szerinti bontásban igazolható eltérés nem mutatkozik a lakosság számítógépes ismeretek vonatkozásában.

40


3.2. Járás településeinek bemutatása 3.2.1. Mezőcsát

“Mezőcsát városa az Észak-magyarországi régióban, BorsodAbaúj-Zemplén megye déli részén, a Tiszától 10 km-re, a Miskolc – Tiszaújváros - Mezőkövesd háromszög közepén terül el. A megyeszékhely város, Miskolc 35 km-re, Tiszaújváros 20 km-re, Mezőkövesd 35 km-re fekszik a településünktől. A város közúton 4 főirányból közelíthető meg, elsősorban a város szélétől nem messze húzódó - nemrégiben megépült – „M3”-as autópályáról a 156-os lehajtótól, a Tiszaújvárosból a 35-ös főútról Tiszapalkonyán keresztül, míg Miskolc felől Nyékládházánál, a régi „3”-as főútról letérve és a Tiszántúlról, a Tiszán átkelve Ároktő irányából. A település határán terül el a Borsodi Mezőség, melyet népiesen Kis-Hortobágynak is neveznek, hiszen tájjellege hasonló, mint Hortobágynak és a két tájegységet mindössze a Tisza folyó és annak ártéri területei választják el egymástól.” [Helyi Esélyegyenlőségi Program, Mezőcsát] 1982-ben elveszítette a járási székhely rangját, helyét Tiszaújváros vette át, azonban a település képes volt dinamikusan fejlődni, egyre városaiasabb jelleget ölteni. 1991-ben visszakapta régi városi rangját, 2014-től a Mezőcsáti járás székhelye. Mezőcsáton működő közszolgáltatásokat biztosító intézmények: 

Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola;



Dr. Enyedy Andor Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde;



ÁMK Napköziotthonos Óvoda (Hősök tere 15., Árpád utca 6.);



ÁMK Kiss József Közösségi Ház és Könyvtár;



Mezőcsáti Református Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola;



Tiszaújvárosi Rendőrkapitányság Mezőcsáti Rendőrörs;



Mezőcsáti Kistérség Humánszolgáltató Központ – idős ellátás, gyermekjóléti szolgálat, családgondozás, fogyatékkal élők nappali ellátása;



Mezőcsáti Cigány Kisebbségi Önkormányzat;



Háziorvosi- és Védőnői Szolgálat;



Tanoda.

41


3.2.2. Ároktő

“Ároktő Borsod-Abaúj-Zemplén megye deli részén, az ún. Borsodi Ártér kistájegységben található. Nevét a Csörsz-árokról kapta. Síkvidéki település, belterülete 153,2245 ha. Belterületi úthálózat hossza 14,5 km, ebből mintegy 8 km kőzúzadékkal borított. A lakosság elsősorban mezőgazdasággal és halászattal foglalkozik, ezen kívül munkalehetőséget az önkormányzat által fenntartott óvoda, egészségügyi intézmények, a Biztos Kezdet Gyerekház és az önkormányzati hivatal biztosít, az alacsony végzettségűek esetében pedig a közfoglalkoztatás. A településen magas a roma kisebbség aránya, sok a halmozottan hátrányos helyzetű család, ebből adódóan sok a munkanélküli. A településen 1-8. osztályos általános iskola, 2 csoportos óvoda működik. Van védőnői szolgálat, gyógyszertár, háziorvosi rendelés, mely heti két alkalommal helyettesítéssel történik. Az évek során szépen fejlődött, gyarapodott. Pályázati forrásból felújításra került az általános iskola, óvoda, korszerű konyha került kialakításra, melynek köszönhetően a szocális értkeztetésre normatívát tud az önkormányzat biztosítani. Szintén felújításra került a régi általános iskola, melyben gyógynövénygyűjtés és szárítás történik. 9 település összefogásával egységes kialakításával padok, asztalok, virágosládák kerültek elhelyezésre a település különböző pontjain.” [Helyi Esélyegyenlőségi Program, Ároktő] Ároktőn működő közszolgáltatásokat biztosító intézmények: 

Napköziotthonos Óvoda;



Dr. Mészáros Kálmán Általános Iskola;



Szivárvány Gyerekház.

42


3.2.3. Gelej

“A település elhelyezkedése jónak mondható. Az M3-as autópálya megépülésével lényegesen lerövidült Miskolc vagy akár Budapest elérhetősége. Műszakos járat közlekedik Tiszaújváros felé, sőt teljesen új kezdeményezés, hogy a JABIL különjáratot indított dolgozóinak. A fentiek alapján a munkaképes korú lakosság jelentős része helyben dolgozik, 20 %-a jár a környező városokba (Tiszaújváros, Mezőkövesd, Miskolc), míg 15 %-a munkanélküli. Két jelentős cég székhelye a település: az AGRÁR Kft, amely hagyományos mezőgazdasági gazdálkodást folytat, és az évtizedek alatt egyre népszerűbb és eredményesebb halászati ágazatot vitte tovább. Ma már nem igazán van az országnak olyan horgásztava, amelyben nem fordult elő "geleji nyurga ponty", vagy egyéb Gelejről telepített ivadékhal. Az évtizedeken át híres juhászat – a nagyüzemi keretek között – megszűnt és helyét a tejelő szarvasmarha ágazat vette át. A juhászat már nem annyira jellemző a településre, de a juhászt, mint a "geleji" termékek védjegyét megtartotta az üzemet működtető SAJT KFT. A két KFT napjainkban közel 60 főt foglalkoztat, nagymértékben javítva ezzel az itt élők lehetőségeit, hiszen míg a mezőgazdasági munka tipikusan férfi munka, addig a tejüzem már feldolgozóipar és helyben végezhető munkalehetőség a nőknek. A településen nincs önálló iskola. Az önkormányzat éves szinten 110-120 millió forinttal gazdálkodik.” [Helyi Esélyegyenlőségi Program, Gelej] Gelejen működő közszolgáltatásokat biztosító intézmények: 

Arany János Általános Iskola 1-3 osztály;



Tündérkert Napközi Otthonos Óvoda;



Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér;



Háziorvosi- és Védőnői Szolgálat.

43


3.2.4. Hejőpapi

“A Hejőpapit körülvevő tágabb régiót ÉK–DNY irányban egy természeti-, földrajzi nagytáj-határ választja ketté. Az Alföld

itt

találkozik

az

Észak-magyarországi

középhegységgel. Az északi területek a Bükkalja nevű kistáj-csoporthoz és a Miskolci-Bükkalja nevű kistájhoz tartoznak. A mikro régió alföldi része az Észak-Alföld hordalékkúpsíkság középtáj, a Borsodi- Zempléni-sík vidék kistájcsoport és a Borsodi-Mezőség nevű kistájhoz tartozik, benne Hejőpapival. Ennek domborzata hullámos síkság, melyet Mezőnyárád és Emőd vonalában alacsony domblábi hátak tagolnak, közöttük a Bükkből érkező patakok széles völgyeivel. Hejőpapi tengerszint feletti magassága 96–100 méter. A hegységet és a környéket az ún. Ispánrét irányában lévő magaslatról lehet uralni. Hejőpapi a Mezőcsát-Nyékládháza közötti út mentén fekszik, a megyeszékhelytől, Miskolctól 25 km távolságra, délre, ugyanakkor Tiszaújvárostól mintegy 20 km-re nyugatra helyezkedik el. A Hejőpapit körülvevő települések: Hejőszalonta, Szakáld, Hejőbába, Nemesbikk, Hejőkürt, Mezőcsát, Igrici, Csincse és Emőd. A község a Hejő menti síkságon terül el, melyet a Bükkből lefutó vagy a Bükk lábánál eredő patakok szabdalnak fel. A terület valamikor a Hejő, a Sajó és a Tisza ártere volt, mocsarakkal, ártéri erdőkkel, dús füvű legelőkkel, rétekkel. A kb. 1200 fős település népessége folyamatosan csökken.” [Helyi Esélyegyenlőségi Program, Hejőpapi] Hejőpapin működő közszolgáltatásokat biztosító intézmények: 

Háziorvosi- és Védőnői Szolgálat;



Napközi Otthonos Óvoda;



Általános Iskola;



Állatorvosi Rendelő.

44


3.2.5. Igrici

“Az igricek (latin szóval élve jokulátorok, azaz mulattatók) énekmondók, zenészek, mutatványosok – azaz ezeknek egy fajtája, nevezetesen amelyik hangszeren játszik. Igrici Miskolctól 27 km-re déli irányban fekszik, a községet körülvevő

települések Hejőbába (13 km), Hejőpapi (6 km)

és Hejőszalonta (11 km),

a

legközelebbi

város Mezőcsát (8 km). Területe 19,47 km², népessége kb 1200

fő.

(Népsűrűség:

63,59

fő/km²)”

[Helyi

Esélyegyenlőségi Program, Igrici] “M3-as autópálya Igrici a közigazgatási külterületén halad át, környezetében több hektár nagyságú mezőgazdasági ingatlan van iparterületté nyilvánítva. A településen a munkanélküliség az országos átlag fölött van és társadalmi – gazdasági szempontból is elmaradott, kedvezményezett térség. A település teljes egészében közművesített ivóvíz, szennyvíz, gáz, telefon, villany tekintetében. Az utak szilárd burkolatának kiépítése elkezdődött, a szélessávú internet kiépítése befejezés előtt áll. A szervezett szemétszállítás megoldott, de az Önkormányzat több közmunkást foglalkoztat rendszeresen a település tisztaságának megőrzése, megtartása tekintetében. Feladatuk a közterületek rendben tartása, takarítása, szemétmentesítése is. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése 2005 évben megtörtént. A község a fiatalon itt nevelkedő költőre a legbüszkébb. Tompa Mihály apja e faluban született Tompa Mihály kilenc éven át, 1821-től 1830-ig élt a faluban apai nagyapjánál.” [Igirci község honlapja http://igrici.hu/content/view/5/31/] Igricin működő közszolgáltatásokat biztosító intézmények: 

Roma Nemzetiségi Önkormányzat;



Százszorszép Óvoda;



Konyha;



Gyermek- egészségügyi Tanácsadó;




45


3.2.6. Tiszadorogma

“Tiszadorogma a 3-as főútról érhető el Mezőkövesden át vagy

a

főútról Nyékládházánál letérve, Mezőcsáton keresztül, lakossága mintegy 350 főt tesz ki. A falu életét a kezdetektől fogva meghatározta a folyó közelsége. A természet barátait csábítja a Tisza-tó állat- és növényvilága és a Mezőségi Tájvédelmi Körzet flórája és faunája. A településen megtekinthetjük a hagyományos népi kismesterség, a vesszőfonás művelőit és munkáikat. A vesszőfonás ünnepe a Tiszadorogma és Egyek települések által rendezett Vesszős Napok. A hagyományőrző események alatt horgász- és főzőversenyt, kiállításokat, bemutatókat, népi ügyességi játékokat, egyéb sport-és szórakoztató rendezvényeken lehet részt venni. A szervezett programokon kívül az aktív sport kedvelőinek is számos lehetőséget kínál a település, lehet hajózni a Tiszán, kerékpározni, horgászni, vadászni, lovagolni, természetet járni.” [Helyi Esélyegyenlőségi Program, Tiszadorogma] Tiszadorogmám működő közszolgáltatásokat biztosító intézmények: 

Napköziotthonos Óvoda;



Szociális étkeztetés.

46


3.2.7. Tiszakeszi “Tiszakeszi az Alföld északi részén, a Heves-Borsodi ártéren található, közigazgatási területét két részre osztja a Tisza. A község a folyó jobb partján, egy erőteljes jobb kanyar ívén elhelyezkedő árvízmentes teraszon terül el, Miskolctól 45 km-re, Tiszaújvárostól 30 km-re. Változatos növény- és állatvilággal rendelkezik, a halállománya is jelentős, ennek megfelelően a település hagyományosan halászfalu volt. A település legnagyobb vonzereje a Tisza és annak közelsége, amely alkalmat ad a szabadidő aktív, ugyanakkor nyugalmas eltöltésére. A Tisza mellett lehetőség nyílik horgászásra, lovaglásra, kerékpározásra, csónakázásra, a hagyományos tiszai ételek és falusi ízek, és az érintetlen természeti környezet megismerésére. A településen két, termálvizet adó kút van, amelyeket 1974 illetve 1975-ben létesítettek, azóta a kutakból kifolyó víz hasznosítatlanul folyt el. A terület tulajdonosa termálfürdő, wellness hotel, üdülőpark és konferenciaközpont létrehozását tervezi a területen, amellyel hozzá kívánnak járulni a település és a térség idegenforgalmának fejlesztéséhez. Több kastély is volt ezen a környéken, melyből csak kettő maradt meg, az Édes-kastély és a Zsóry-kastély. Sajnos a többinek már csak az alapjait találni. Az Édes-kastélyt ma már kultúrházként, a Zsóry-kastélyt pedig napközi otthonként használják. Tiszakeszi 5,6 ha mezőgazdasági művelésre alkalmas területtel rendelkezik. A Tisza túloldalán lévő mezőgazdasági területek komppal közelíthetők meg, melyet az önkormányzat üzemeltet. A Tiszamenti Szövetkezet és az Agrios Kft. fő tevékenysége a növénytermesztés és állattenyésztés. A Tiszamenti Szövetkezet tápboltokat üzemeltet más településeken is. A településen szolgáltatásra és ipari termelésre alkalmas területek is vannak, ezek magánszemélyek és gazdasági társaságok tulajdonát képezik. Tiszakeszin nagy hagyománya van a cipőgyártásnak. Az egykori Tisza Cipőgyár alapjain jött létre a Ben-Ross & Barben Kft., valamint a Sala Moda Cipőipari Kft.” [Helyi Esélyegyenlőségi Program, Tiszakeszi] Tiszakeszin működő közszolgáltatásokat biztosító intézmények: 

Élelmezési Központ;



Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér;



Hétszínvirág Óvoda;



Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola; 47




Széchenyi István Általános Iskola;



Csillagfény Biztos Kezdet Gyerekház;




3.2.8. Tiszatarján

“A Tiszatarján a Tisza partjától 2 km-re helyezkedik el. A Borsod- Abaúj- Zemplén megyei település közigazgatásilag a Mezőcsáti kistérséghez tartozó, 40,4 km2 területű község. A Tisza jobb partján fekvő községet a Tiszaújváros - Mezőcsát közötti harmadrangú úthoz csatlakozó bekötőútról lehet elérni. Szomszédos települések: Tiszakeszi (20km), Mezőcsát (10 km), Hejőkürt (5 km), Tiszaújváros (16 km). Miskolctól mintegy 55 km-re, Budapesttől 170 km-re fekszik községünk. A település az M3-as autópályáról a mezőcsáti vagy a hejőkürti lehajtótól érhető el. Az ártéri kistáj talajai részben a Tisza allúviumain, részben löszös üledékeken alakult ki. A Tiszához csatlakozó ártéri területen dominálnak a vályog, agyagos vályog fizikai féleségű réti öntés és nyers öntéstalajok. Borsodi ártér mérsékelten meleg kistáj, a nyarak melegek és szárazak, évi csapadékmennyisége 600mm körüli, az uralkodó szélirány az észak-keleti. A szárazságra hajló éghajlat miatt a kevésbé vízigényes növények termesztésére alkalmas a kistáj. Elterjedtebb potenciális erdőtársulások a bokorfüzesek, a fűz-nyár- égerligetek, a kőrismézgáséger láperdők és a tölgy- kőris- szil ligeterdők. Jellemzőek a mocsárrétek és az iszaptársulások. A területen a nagyvadak nem vagy csak nagyon ritkán jelennek meg, főként kora ősszel a szántások területén. Az állatvilágból a legnagyobb számban a legkisebbek, a rovarok képviseltetik magukat. A terület állatvilága a vízfolyásokhoz kötötten értelmezhető. A területen fellelhető halak, kétéltűek, hüllők a vízfolyások, mocsaras területek lakói. A település infrastruktúrális szempontból fejlettnek mondható: úthálózat; villamoshálózat, (melynek felújítása 2004-2009 között történt meg); gázhálózat; vezetéses telefon; ADSL kiépítettség; zöldfelületek- kialakított Hősi Liget és Milleneumi emlékpark formájában; ivóvízhálózat; szennyvízhálózat. [Helyi Esélyegyenlőségi Program, Tiszatarján] Tiszatarjánban működő közszolgáltatásokat biztosító intézmények:

48




Tiszatarjáni Micimackó Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde;



Édes Gergely Általános Iskola;



Élelmezési és Gondozási Központ;



Pöttömök Biztos Kezdet Gyerekház;



Tiszatarján Háziorvos és Gyermekorvosi Szolgálat.

A települések általános helyzetének bemutatását az egyes védett tulajdonságú csoportok járási szintű helyzetelemzése követi.

3.3. Társadalmi csoportok sajátos problémái A magyar felzárkóztatáspolitika jellemzően öt esélyegyenlőségi célcsoportra fókuszál: 

fogyatékos emberek;



mélyszegénységben élők, roma kisebbséghez tartozók;



nők;



(halmozottan) hátrányos helyzetű gyermekek;



időskorúak.

A rossz anyagi helyzet hosszú távon az esélyegyenlőség sérüléséhez vezethet, amelynek megoldása

több

különböző

ágazat

összehangolt

tevékenységét

igényli

(pl.

foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika). A megoldás során törekedni kell arra, hogy az esélyegyenlőség biztosítása következetes folyamat ereménye legyen, ahol a hátrányos helyzetben lévő csoportok megsegítése arányos mértékben történik. A beavatkozásokat megfelelőképpen elő kell készíteni, a változásokra az érintett csoportokat és környezetüket is megfelelőképpen fel kell készíteni. Az esélyegyenlőség biztosításához elengedhetetlen beavatkozásokkal az érintetteket és közvetlen környezetüket is érzékennyé és befogadóvá kell tenni. Ismerni kell az egyes védett tulajdonságú csoportok specifikus szükségleteit, rendelkezni kell az ezekhez igazodó célzott előadás eszközeivel. Ezért szükséges a védett tulajdonságú célcsoportok szükségleteinek és a szükségleteikhez kapcsolódó specifikus deficiteknek a tisztázása. Ezeket vesszük számba jelen fejezetben, járási szinten célcsoportonkénti bontásban.

49


3.3.1. Mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

A roma kisebbséget és a mélyszegénységben élőket nem lehet egy kategóriába sorolni, noha elmondható, hogy a két csoport tagjai között jelentős átfedés van, hiszen “a romák több mint 60%-a vidéken, falusias környezetben, többnyire szegregátumokban, igen rossz lakáskörülmények között él.” [NFTS I.] A cigányság területileg egyenetlenül helyezkedik el az ország területetén, több megyében a teljes lakossághoz viszonyított arányuk három százalék alatti, miközben Borsod-AbaújZemplén a tizenöt százalékot közelíti. A roma népesség foglalkoztatási rátája alig éri el a húsz százalékot. (A roma nők foglalkoztatottsági rátája ennél is rosszabb, mindössze tíz százalék). Ehhez szorosan hozzákapcsolódik a rossz egészségi állapot (a romák megközelítőleg tíz évvel korábban halnak meg, mint a nem-romák), az alacsony iskolázottsági szint (alig húsz százalék jut el az érettségiig), valamint a szegregált, komfort nélküli lakókörnyezet.

23. ábra: Magas arányú roma népességgel rendelkező térségek és települések, 2011 Forrás: KSH, népszámlálási adatok, Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció tervezet, 86. o. http://www.nth.gov.hu/orszagos_fejlesztesi_es_teruletfejlesztesi_koncepcio_

50


Romák és mélyszegénységben élők célcsoportja kapcsán azonosított járási szintű problémák: 

A roma etnikumhoz tartozók jellemzően alacsony iskolázottsági szintje korlátozza a munkaerőpiaci beilleszkedésüket;



Oktatási szegregáció hozzájárul a roma kisebbség alacsony iskolázottsági szintjének konzerválásához;



Az általános forráshiány következtében kevés a munkaerőpiaci beilleszkedést szolgáló képzési program;



A telepszerű lakókörnyezet következtében a romák közszolgáltatásokhoz való hozzáférése korlátozott;



Jellemzőek az alacsony komfortfokozatú lakások és a higéniai szempontból nem megfelelő viszonyok;



A járásban élő fiatalkorúak elszakadtak a roma hagyományoktól, a roma kultúrától;



A szocializációs hátrányok a társadalomba való beilleszkedést is akadályozzák;



A romákat érintő legerőteljesebben jelentkező probléma az előítéletesség és a hátrányos megkülönböztetés, amely akadálya a partnerségi megközeltésnek, a bizalomnak, és így a társadalmi kohéziónak.

A helyi kezdeményezések közül meg kell említeni, hogy a Dél-borsodi LEADER Egyesület az Autonómia Alapítvány pályázatán 600.000 Ft egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyert, melynek megvalósítási ideje 2014. november 30- 2015. június 30.-ig volt. („EU forrásokkal a romák integrációjáért 2014-2015”). A Dél-borsodi LEADER Egyesület a támogatásból az „Ároktői Ifjúsági Klub” és a „Zenekar Igriciben” című projekteket valósította meg, amelyekbe elsősorban hátrányos helyzetű és roma fiatalok kerültek bevonásra. Ároktő Község Önkormányzata partnerszervezet részére az „Ároktői Ifjúsági Klub” projektből a Dél-borsodi LEADER Egyesület a következő eszközöket szerezte be a 300.000 Ft-os támogatási keretéből: használt számítógépet monitorral, billentyűzettel, egérrel; csocsóasztalt; darts táblát a hozzá tartozó dobó szettel; 4 db pingpongütőt 12 db pingponglabdával; 2 db sakkészletet; 2 db pókerkártyát; activity társasjátékot; 3 db bőr focilabdát.

51


A beszerzett eszközök a Dél-borsodi LEADER Egyesületnél nyilvántartásra kerültek, majd az ároktői Művelődési Házba lettek átadva az Ifjúsági Klub részére felhasználásra. Az eszközöket az ároktői roma és nem roma gyerekek egyaránt igénybe veszik. A beszerzett eszközök mellett a támogatásból két előadó meghívására került sor. Az Igrici Hejőmentiek Fejlesztéséért Egyesület partnerszervezet részére az „Zenekar Igriciben ” projektből a Dél-borsodi LEADER Egyesület a következő eszközöket szerezte be a 300.000 Ft-os támogatási keretéből: 3 db gitárt; szintetizátort; hangosító szettet; tamburát; alumínium kannát; 3 pár fakanalat

3.3.2. Gyermekek, fiatalkorúak helyzete, esélyegyenlősége

A jövedelmi szegénység és a szegénységi kockázat csökken az életkor előrehaladtával, ebből következően a gyermekek védelme különös figyelmet igényel. Az Európa 2020 stratégia megalkotásakor készült felmérés szerint a 2000-es évek végén bekövetkező gazdasági válság hatása a gyermekes családokat sújtotta legnagyobb mértékben: a gyermekek több, mint 20%-a él szegénységben Magyarországon. Magyarország az Európai Unió azon öt országának egyike, ahol a legnagyobb a távolság a népesség és a gyermekek szegénysége között, a gyermekek rovására. Gyermekeket és fiatalokat érintő járási szinten azonosított problémák: 

Nagyarányú az iskolai lemorzsolódás a hátrányos helyzetű gyerekek körében;



Az oktatási rendszerre jellemző a szegregáció, amely a hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulási esélyeit csökkenti;



Fiatalok bandákba sodródásának veszélye;



Fiatalok a gyermekvédelmi intézetetből való kikerülést követően „elkallódnak”;



A hátrányos helyzetű fiatalokat megcélzó szolgáltatások nem teljeskörűek a térségben (sem a korosztályok, sem a szolgáltatások fókuszát tekintve).

Hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatásában jelentős szerepet játszanak a járásban működő Tanodák, amelyek célja, hogy sajátos pedagógiai eszközrendszerével 52


hozzájáruljon a társadalmi leszakadás megakadályozásához és a társadalmi integrációhoz, hogy az érintett gyermekek az alap-, illetve középfokú intézményekben sikereket érjenek el.

3.3.3. Nők helyzete és esélyegyenlősége

A nők helyzete a hazai és európai uniós esélyegyenlőségi témájú programok fókuszpontjában van, meg kell azonban jegyezni, hogy ezeknek az egyenlőtlenségeknek egy része a vidéki településeken időnként kedvezőbb képet mutat, mint az urbanizált területeken. Ilyen mutató pl. a munkanélküliségi ráta, amelynek kapcsán nem mutatható ki releváns különbség a férfiak és a nők között. Ugyanakkor mégsem tekinthető ez egy kedvező jelenségnek, hiszen mindkét nem viszonylatában rendkívül alacsony a foglalkoztatottság mértéke a térségben. A nőket érintő járási szinten azonosított problémák: 

Idősödő (60 év feletti) korosztály foglalkoztatottsága alacsony;



A kisgyermekes édesanyák munkahelyi érvényesülését jelentősen nehezíti, hogy a rugalmas munkavégzési lehetőségek (pl. részmunkaidős foglalkoztatás, rugalmas munkábajárás lehetőségei) nem terjedtek el a térségben;



Hátrányt szenvednek a nők a jövedelmek és az előmeneteli lehetőségek tekintében is;



Gyermekvállalás esetén a nők munkába való visszalépésése megnehezül, a munkahelytől való távolmaradás esetén a munkáltatók nem segítik a munkahelyre történő visszailleszkedést;



Az oktatási-nevelési intézmények száma nem minden településen éri el az elégséges szintet, ezzel rontva a kisgyermekes nők munkavállalási esélyeit. (pl. bölcsődék, óvodák száma);



A gyermekellátó intézmények sok helyen nincsenek tekintettel a szülő munkahelyére, annak beosztására; 53




Családi (háztartás, gyermeknevelés) feladatok nemek közötti egyenlőtlen megosztása, amelynek következtében rendszerint a nők többletmunkát végeznek, amely számos területen nincs számontartva: anyagi díjazást nem kapnak, a munkával töltött évek számát nem növeli;



Nők sérelmére elkövetett bűncselekmények látenciája magas. (A bűntények jelentős része a családon belüli erőszak kategóriájába sorolható és a tettes jellemzően a jelenlegi vagy volt házastárs, élettárs, közeli családtag. Ebből fakadóan az érintettek gyakran szégyellik, ami velük történt).

3.3.4. Idősek helyzete, esélyegyenlősége

Az időskorúakat az élet számos területén éri diszkrimináció

Magyarországon.

A

legjelentősebb az idősődő korúak munkahelyi megkülönböztetése, amely – különösen a nők esetében – súlyos hátrányokat jelent. Ezek mellett megemlítendő a szociális eé egészségügyi

területen,

a

szolgáltatások

igénybevétele terén a célcsoportot érő kirekesztés. Mind az Egyenlő bánásmódról szóló törvény, mind a Munka Törvénykönyve említést tesz az életkor alapú diszkriminációról (ageizmus): az EU átlagnál nagyobb mértékben Magyarországon már a negyven év körüli munkavállalók is tapasztalnak foglalkoztatásbeli diszkriminációt, elsősorban új állások betölteése, létszámleépítés és elbocsásátok kapcsán.

54


24. ábra: Öregedési mutató (Állandó népességből a 100 0-14 évesre jutó 60+ évesek száma) Forrás: TeIR

A járás területén az idős korosztály aránya mintegy negyedével nőtt az elmúlt tíz évben. Erre tekintettel a korosztályra a járás önkormányzatai kiemelt figyelmet fordítanak. Szinte minden településen van időskorúakat tömörítő szervezet, valamint a térségben működik a Dél-Borsodi Idősügyi Tanács, amely az idősekkel kapcsolatos járási szintű összehangolt együttműködést hivatott elősegíteni. Nem szabad elfeledkezni az időskorúak mellett az idősödő (60 év feletti) korosztályról sem, akiket ugyancsak számos területen ér hátrányos megkülönböztetés, elsősorban a foglalkoztatás terén.

55


25. ábra: Öregedési mutató megyei összehasonításban (Állandó népességből a 100 0-14 évesre jutó 60+ évesek száma), 2013

Forrás: TeIR Noha az elmúlt tíz évben negyedével nőtt az időskorúak száma a járásban, az öregedési útmutató tekintetében kedvező képet fest: az encsi, cigándi, szikszói, edelényi és a gönci járás mellett a mezőcsáti járásban a legalacsonyabb az öregedési index (110,84). Idősödő- és időskorúakat érintő járási szinten azonosított problémák: 

Az idősödő (60 év feletti) munkavállalók esetében a munkahelyi kiválasztás során gyakran hátrányt jelentenek az ismeretek frissítésének többletköltségei, valamint a nagyobb betegségkockázat;



A

szolgáltatások

jelentős

része

nem

igazodik

az

idősek

speciális

szükségeleteihez; 

Az idősek valós igényeihez viszonyítva alultervezettek a szolgáltatási kapacitások (pl. egyészségügy, szociális ellátások);



Modern infokommunikációs lehetőségek hiányosak (eszközök, készségek) – digitális írástudás alacsony mértékű;



Az elszigeteltség által veszélyeztetett korosztály bevonásának akadályai a közösségi életbe;



A fiatal és idősebb korosztály közötti generációs szakadék leküzdése;

56




A

fizikai

akadálymentesítés

hiánya

a

közszolgáltatásokat

biztosító

intézményekben környezetében és belső terében. 3.3.5. Fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

Fogyatékossággal élőnek tekintjük mindazokat, akik valamilyen testi vagy szellemi csökkent képességgel rendelkeznek. Fontos azonban, hogy az egészséges emberekhez hasonlóan, számukra is egyenlő módon biztosított legyen a teljes élet lehetősége oly módon, hogy a nemsérültekkel egyenrangú jogokat biztosítunk a számukra. Ebbe beletartozik az akadálymentes közlekedést lehetővé tévő épített környezet és közlekedési lehetőségek (kiemelten a tömegközlekedési lehetőségek); akadálymentesített kommunikációs környezet (főként a közérdekű tájékoztatáshoz kapcsolódóan) Pl. fénycsengő, fényjelzés, feliratozott filmek, jeltolmácsolás. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egészség, az oktatás és a sport területein az esélyegyenlőség biztosítására, amelyek közetlen vagy közvetett módon hozzájárulnak a betegségtudat enyhítéséhez. Az életkornak és fogyatékossági szintnek megfelelő képzés lehetővé teszi a fogyatékossággal élők munkaerőpiaci integrációját is. Fogyatékossággal élőket érintő járási szinten azonosított problémák: 

Fizikai és virtuális környezetben található akadályok;



Hiányoznak azok a szolgáltatások, amelyek a nem születéskori fogyatékossággal élők (pl. baleset következtében sérült) emberek számára segítséget nyújtana a megváltozott élethelyzetben;



Az iskolaválasztás során a fogyatékos embereknek korlátozzottak a lehetőségeik, az esetükben így nem érvényesül a szabad iskolaválasztás;



Fogyatékos emberek foglalkoztatási esélyegyenlősége sérül;



Kevés a járásban az olyan benlakásos intézmény, amely biztosítani tudja a fogyatékossággal élők megfelelő gondozását.

57


3.4. SWOT elemzés Erősségek 

        

Mezőcsáti járási önkormányzatok képviselő-testületeinek elkötelezettsége az esélyegyenlőségi megvalósulása iránt; Helyi közösségek nagy száma (sport, kulturális, hagyományőrző stb.); Különlegesen jó természeti adottság a Tisza közelsége; Prevenciós szemlélet érvényesülése; Járásban működő civil szervezetek működése; Partnerség érvényesülése; Részkoncepciók megléte; Idősgondozással kapcsolatos járási szintű együttműködések, közös szolgáltatások, programok; Mikrovállalkozások nagy száma; Élő kézműves hagyományok.

Gyengeségek    

   

  

Lehetőségek   

Tisza-tó közelsége, kapcsolódás a Tisza-tavi turizmushoz, térségi marketing fejlesztése; Hatékonyabb szakmai programok, szolgáltatások szervezése; Gazdag helyi hagyományok felélesztése, új hagyományok teremtése;

Elsősorban a roma kisebbséget érő hátrányos megkülönböztetés; Roma nemzetiségi önkormányzatok számának csökkenése; Természeti adottságok és emberi erőforrások nem megfelelő kihasználtsága; Településeken belüli és települések közötti kommunikáció gyenge; információs társadalom elemei kevésbé fejlettek (eszközök, szolgáltatások, valamint a humánkészségek hiánya); Tartós munkanélküliség magas aránya; Vállalkozói infrastruktúra fejletlensége, tőkehiány; Rossz és hiányos települési infrastruktúra, fejletlen helyi szolgáltatások; Egységes nyilvántartások hiánya pl. egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel; veszélyeztetett csoportok beazonosítása; fogyatékkal élők helyzete, igényei; Szegregált lakóövezetek megléte; Kevés a romák kultúrájának ápolását célzó programkínálat; Inaktív lakosság számának növekedése.

Veszélyek 

  

(Halmozottan) hátrányos helyzetűek magas aránya nő, újratermelődik, több generációs munkanélküliség); Anyagi erőforrások hiánya nő; További megélhetési lehetőségek szűnnek meg a járásban; Elvándorlás mértéke nő (szellemi tőke elszívása);

58


  

       

Partneri kapcsolatok intézményesítése; Esélyegyenlőséggel kapcsolatos társadalmi szemlélet megváltoztatása; Helyi termékek feldolgozása, környező nagyobb városok (Miskolc, Mezőkövesd, Tiszaújváros) közelsége, piaci szerepe; M3 autópálya közelségének kihasználása, úthálózat fejlesztése; Európai uniós pályázati források kihasználása; Települések és ágazatok közötti együttműködés (pl. szociálisegészségügyi együttműködések); Közfoglalkoztatottság növelése; Társadalmi érzékenység növelése Roma kultúrához kapcsolódó programok szervezésével a multikulturális jelleg kialakítása; Nagyszámú szakképzetlen munkaerő képzése, foglalkoztatása; Kulturális, gazdasági kapcsolatok erősítése a térségen belül és a szomszédos területekkel, civil összefogás erősödése.

   

Uniós pályázatok sikertelensége, vállakozó kedv csökkenése; Közbiztonság romlása; Megfelelő képzettséggel rendelkező esélyegyenlőségi szakemberek száma csökken; Lakossági motiváltság csökken az esélyegyenlőségi témák iránt.

59

ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

MEZŐCSÁTI JÁRÁS

4. Intézkedési terv Mezőcsáti Járásban élők területi esélyegyenlősége Ssz.

Horizontális cél

a.)

1

A helyzetelemzés következtetéseib en feltárt esélyegyenlőségi probléma

Intézkedés tartalma

Megvalósulás időtávja

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés várható eredménye

Pénzügyi forrás

Családsegítő, gyermekjóléti ellátások fejlesztése (módszertani, személyi stb.), pedagógiai szakszolgáltatások igénybevételének elősegítése. A kistelepüléseken elérhetetlen szolgáltatások bölcsőde, korai fejlesztés, nevelési tanácsadás –

2016. 01.01-

Járási önkormány zatok, Szociális intézménye k

A szociális szolgáltatásokkal való elégedettség nő a járási lakosság körében.

EFOP, 1. prioritási tengely, Együttműködő társadalom prioritás mentén megvalósuló, Népegészségügy i program, az egészségtudatoss ágot erősítő programok és szolgáltatások fejlesztése c. intézkedés

Szociális-egészségügyi ellátás

Szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása

Szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei

60


2

Szociális és egészségügyi szolgáltatásszervezé si koncepció megalkotása

A járás nem rendelkezik szociális és egészségügyi szolgáltatásszervez ési programmal.

kialakítása Tanoda, családi napközi, inkubátorház, szociális szövetkezet, roma mentor hálózat, roma családi koordinátorok, pedellus program, roma dajka, stb.) Szociális és egészségügyi szolgáltatásszervez ési koncepció megalkotása

MEZŐCSÁTI JÁRÁS

keretében elérhető pályázati források felhasználása

2016.01.01-

Járási önkormány zatok, Szociális intézménye k

A stratégiai koncepció meghatározza a szolgáltatásszerv ezés célkitűzéseit a szolgáltatás színvonalának növelése érdekében.

EFOP, 1. prioritási tengely, Együttműködő társadalom prioritás mentén megvalósuló, Népegészségügy i program, az egészségtudatoss ágot erősítő programok és szolgáltatások fejlesztése c. intézkedés keretében

61


MEZŐCSÁTI JÁRÁS

3

Járási szintű egészségterv elkészítése

A járás nem rendelkezik egészségtervvel.

Járási szintű egészségterv megalkotása (különösen tekintettel a hátrányos helyzetű célcsoportok érdekeire)

2016.06.01-

Járási önkormány zatok, Egészségüg yi intézménye k

4

Egészségügyiszociális

Nincsenek olyan szakmaközi

Szorosabb együttműködés

2015.10.01.

Járási önkormány

elérhető pályázati források felhasználása Stratégiai EFOP, 1. koncepció prioritási meghatározza az tengely, legfontosabb Együttműködő járási szintű társadalom egészségügyi prioritás mentén célkitűzéseket a megvalósuló, szolgáltatás Népegészségügy színvonalának i program, az növelése egészségtudatoss érdekében. ágot erősítő programok és szolgáltatások fejlesztése c. intézkedés keretében elérhető pályázati források felhasználása Szakmai EFOP, 1. kompetenciák prioritási

62


intézmények együttműködése járási szinten

fórumok, amelyek kialakítása járási szakmaközi szinten. együttműködéseket hivatottak elősegíteni

MEZŐCSÁTI JÁRÁS

zatok, Szociális és egészségüg yi intézménye k

növekedése, tapasztalatok megosztása. Az ellátás színvonalának és hozzáférhetőség ének növekedése járási szinten.

tengely, Együttműködő társadalom prioritás mentén megvalósuló, Népegészségügy i program, az egészségtudatoss ágot erősítő programok és szolgáltatások fejlesztése c. intézkedés keretében elérhető pályázati források felhasználása

Járási önkormány zatok

Járási szinten Saját forrás összehangolt esélyegyenlőségi tanácsadás. Hosszú távon a hátrányos helyzetű

b.) Esélyegyenlőség érvényesülése

1

Járási esélyegyenlőségi koordináció kialakítása

Jelenleg járási szinten nincs olyan fórum, ahol lehetőség nyílik a tapasztalatok cseréjére, esélyegyenlőségi

Települési 2015.12.01esélyegyenlőségi referensek közötti együttműködés kialakítása

63


MEZŐCSÁTI JÁRÁS

problémák megvitatására. 2

Társadalmi szolidaritás növelése

Lakosság alacsony részvétele a társadalmi folyamatokban

Járási szinten workshopok, tréningek tartása

2016.01.01. -

Járási önkormány zatok, Civil szervezetek

csoportok helyzetének javulása. Lokális fejlesztési folyamatokban való aktív társadalmi részvétel. Társadalmi szolidaritás növekedése.

Saját forrás

64


MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Ssz.

Horizontális cél

a.) Képzés, foglalkoztatás 1 Foglalkoztatottság javítása közfoglalkoztatott ak számának növelésével

A helyzetelemzés Intézkedés következtetéseibe tartalma n feltárt esélyegyenlőségi probléma A településeken magas a munkanélküliek száma. A közfoglalkoztatás révén javítani lehet a célcsoport foglalkoztatottsági mutatóin.

Megvalósul Az ás időtávja intézkedés felelőse

Helyi 2016.01.01közfoglalkoztatási lehetőségek feltérképezése, közfoglalkoztatás növelésére irányuló pályázatok benyújtása, új közfoglalkoztatott munkahelyek létrehozása.

Járási önkormányza tok, Nemzetiségi önkormányza tok, Munkaügyi Központ


Pénzügyi forrás

A járási szintű foglalkoztatási mutatók javulása.

EFOP, 1. prioritási tengely, Együttműködő társadalom prioritás mentén megvalósuló, A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való részvételének és munkaerő-piacon való megjelenésének elősegítése c. intézkedés keretében

65


2

A romák és mélyszegénységbe n élők arányának növelése a foglalkoztatási programokban

A célcsoportba tartozók nem részesülnek megfelelő arányban a munkaerőpiaci beilleszkedést támogató foglalkoztatási programokból

Uniós források 2016.01.01felkutatása, amelyek a foglalkoztatottság javítását, képzések szervezését teszik lehetővé:  általános iskolát be nem fejezettek számára  felnőttokta tás zakképzetle nek számára  felnőttokta tás szakképzés, eladható szakmákba n

MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Járási Önkormányz atok, Nemzetiségi önkormányza tok, Munkaügyi Központ

Romák és mélyszegénységbe n élők nagyobb arányú foglalkoztatása

elérhető pályázati források felhasználása EFOP, 1. prioritási tengely, Együttműködő társadalom prioritás mentén megvalósuló, A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való részvételének és munkaerő-piacon való megjelenésének elősegítése c. intézkedés keretében elérhető pályázati források felhasználása

66


MEZŐCSÁTI JÁRÁS



3

Célcsoport foglalkoztatottságá nak javítása

Romák alacsony foglalkoztatottsága

kombinált oktatásifoglalkozta tási programok A célcsoport részvételének ösztönzése a programokban. Önkormányzatok törekszenek a roma foglalkoztatottság növelésére önkormányzatok, valamint a társulás intézményeiben

2016.06.01-

Járási önkormányza tok, Többcélú Társulás, Intézmények

Roma foglalkoztatottak aránya nő az Önkormányzatok és a Társulás intézményeiben. A társadalmi érzékenység nő az érintett intézményekben.

EFOP, 1. prioritási tengely, Együttműködő társadalom prioritás mentén megvalósuló, A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való részvételének és munkaerő-piacon való megjelenésének elősegítése c.

67


4

Leghátrányosabb helyzetű, személyek, köztük kiemelten romák munkalehetőségei nek bővítése a helyi gazdaság eszközein keresztül

Alacsony státuszú népesség alacsony foglalkoztatottsága

Települési, járási beruházások megvalósítása során a munkanélküli, elsősorban az alacsony státuszú lakosság foglakoztatásának ösztönzése

2016.05.01-

MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Járási Önkormányz at

Csökken a regisztrált munkanélküliek aránya a Járás településein.

intézkedés keretében elérhető pályázati források felhasználása EFOP, 1. prioritási tengely, Együttműködő társadalom prioritás mentén megvalósuló, A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való részvételének és munkaerő-piacon való megjelenésének elősegítése c. intézkedés keretében elérhető pályázati

68


5

Munkalehetőségek felkutatása a járásban lévő településeken

Kevés a területen elérhető munkalehetőség

b.) Egészségügyi és szociális ellátások 1 Adósságkezelési A célcsoportban szolgáltatás nagyarányú kialakítása eladósodás figyelhető meg.

2

Romák részvételi Alacsony számban arányainak vesznek részt növelése a szűrővizsgálatokon szűrővizsgálatokon

MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Munkalehetőségek rendszeres gyűjtése, közzététele a járás településeinek honlapján

2016.01.01-


Az adósságkezelési szolgáltatás megtervezése, megszervezése, hosszú távú működtetése. Eljárásrend kidolgozása, amely lehetővé teszi romák részvételi arányának növekedését az egészségügyi és szociális szolgáltatások diszkriminációmen

2016.06.01-


2017.01.01-

Járási Önkormányz atok, Intézmények

források felhasználása Foglalkoztatottság Saját forrás növekedése

Az érintett családok anyagi stabilitásának növelése a létbiztonság elérése érdekében. A szakellátásokban kialakulnak a diszkriminációme ntes ellátás jó gyakorlatai. Roma részvétel aránya nő a szűrővizsgálatoko n.

Saját forrás

EFOP, 1. prioritási tengely, Együttműködő társadalom prioritás mentén megvalósuló, Népegészségügyi program, az egészségtudatossá got erősítő

69


MEZŐCSÁTI JÁRÁS

tes igénybevételétével, valamint mennyiségi és minőségi monitorozását

3

Egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés növelése

A születéskor várható átlagos élettartam mutató lényegesen elmarad az országos átlagtól

Egészségügyi ellátások igénybevételének elősegítése

2016.01.01-

Járási önkormányza tok, intézmények

Egészségügyi szolgáltatások igénybevétele nő

programok és szolgáltatások fejlesztése c. intézkedés keretében elérhető pályázati források felhasználása EFOP, 1. prioritási tengely, Együttműködő társadalom prioritás mentén megvalósuló, Népegészségügyi program, az egészségtudatossá got erősítő programok és szolgáltatások fejlesztése c. intézkedés keretében elérhető pályázati források felhasználása

c.) Lakhatás

70


1

Lakhatási szegregáció csökkentése

Alacsony státuszú emberek nagy számban élnek elszigetelt szegregátumokban a járás településein.

Szegregátumban élők csökkentése rehabilitáció vagy telepfelszámolás révén. Integrált oktatási, képzési, szociális és közösségfejlesztési elemeket is tartalmazó komplex programok. Antiszegregációs terv készítése a teljes járásra vonatkozóan. Érzékenyítő lakossági képzések, fórumok szervezése

2

Infrastrukturális hiányosságok és alacsony komfort-

Infrastrukturális Komfort nélküli hiányosságok a lakások szegregátumokban, felszámolása.

MEZŐCSÁTI JÁRÁS

2016.06.01-

Járási önkormányz atok, Nemzetiségi önkormányz atok

Növekszik a lakosság érzékenysége a védett tulajdonságú csoportokba tartozók problémái, iránt. Javulnak a lakhatási szegregációval összefüggő körülmények.

2016.06.01-

Járási önkormányz atok,

A célcsoport lakhatási

EFOP, 2. Prioritási tengely, Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében prioritás Tartós szegénységben élők, romák felzárkózását és a periférikus élethelyzetek megszüntetését segítő infrastrukturális beruházások c. intézkedés keretében elérhető pályázati források felhasználása EFOP, 2. Prioritási tengely, Infrastrukturális

71


3

fokozatú lakások felszámolása a szegregátumokban

alacsony komfortfokozatú lakások

Integrált szemléletű szociális város-rehabilitáció

A szegregátumban élőket sújtó környezeti ártalmak hatásainak csökkentése

A szegregátumban élő lakosságnak nagyobb mértékű a kitettsége a környezeti ártalmakkal

Járási adatgyűjtésre épülő szegregátumtérkép és intézkedési terv elkészítése

MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Intézmények, körülményeinek Nemzetiségi jelentős javulása. önkormányz atok

2017.01.01.

Járási önkormányz atok, Nemzetiségi önkormányz

Beazonosításra kerülnek a népesség kiemelten veszélyeztetett, rendezetlen

beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében prioritás Tartós szegénységben élők, romák felzárkózását és a periférikus élethelyzetek megszüntetését segítő infrastrukturális beruházások c. intézkedés keretében elérhető pályázati források felhasználása EFOP, 2. Prioritási tengely, Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés

72


szemben, mint más társadalmi csoportoknak.

MEZŐCSÁTI JÁRÁS

atok, intézmények

lakhatási státuszú tagjai, csoportjai a hatékony beavatkozás elősegítése érdekében.

erősítése érdekében prioritás Tartós szegénységben élők, romák felzárkózását és a periférikus élethelyzetek megszüntetését segítő infrastrukturális beruházások c. intézkedés keretében elérhető pályázati források felhasználása

Nemzetiségi

A roma értékek

Saját forrás

d.) Kultúra, tradíciók

1

Roma kisebbség

Kevés/nincs a

Roma kulturális

2016.01.01.

kultúráját ápoló

romák kisebbségi

programok

Önkormányz megismertetésével

programok

kultúrájának

beépítése a

atok

szervezése

ápolását célzó helyi

települések

etnikai

(roma)

kulturális

feszültségek és

kezdeményezés

arculatába. (pl.

közelednek a

oldódnak az

73


MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Kulturális

roma

roma és a nem

programkínálat

rendezvények,

roma társadalmi

nélkülözi a

fesztiválok)

csoportok,

multikulturális

elősegítve a

jelleget.

társadalmi feszültségek feloldását.

e.) Szemléletformálás

1

Roma részvétel

Nem biztosított a

A roma kisebbségi

2016.01.01.

Járási

Szorosabb

biztosítása az

romák bevonása a

önkormányzatok,

Önkormányza együttműködés a

önkormányzati

helyi

valamint a

tok,

települési és a

döntéshozatalban.

önkormányzati

települési

Nemzetiségi

kisebbségi

döntéshozatalba

önkormányzatok

Önkormányza önkormányzatok

képviselőik útján.

közötti

tok

Saját forrás

között.

együttműködések erősítése. A közös program- és szolgáltatásszervez és; a célcsoportra számára kialakított

74


MEZŐCSÁTI JÁRÁS

programokra fordított anyagi keretek bővítése

75


MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Gyermekek esélyegyenlősége Ssz.

Horizontális cél

a.) Oktatás, nevelés 1 Iskolai lemorzsolódás csökkenése

A helyzetelemzés Intézkedés következtetéseibe tartalma n feltárt esélyegyenlőségi probléma

Megvalósulá s időtávja

Az intézkedés felelőse


Pénzügyi forrás

Az alapfokú oktatás nem segíti elő a gyermekek továbbtanulását.

2016.06.01-

Járási önkormányza tok, Intézmények

Hátrányos helyzetű gyerekek tovább maradnak az oktatási rendszerben, növelve ezzel a későbbi foglalkoztatási esélyeiket.

EFOP, 3. Prioritási tengely, Gyarapodó tudástőke prioritás A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, a köznevelés hátránykompenz ációs képességének növelése c. intézkedés keretében elérhető pályázati

Készségfejlesztő programok indítása, amelyek megalapozzák az élethosszig tartó tanulást. IPR pedagógiai módszertan alkalmazásával az oktatási szegregáció csökkentése

76


MEZŐCSÁTI JÁRÁS

2

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beóvodázása

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába történő beíratása nem teljes körű. Óvodai nevelésben való részvétel nem folyamatos.

Biztos Kezdet: Gyermekházak, korai fejlesztés, védőnői szolgálat erősítése, roma dajka program

2016.01.01-


Óvodáztatás elősegítésével a (halmozottan) hátrányos helyzetű gyermekek szociokulturális hátrányai csökkennek.

3

Iskolai szolgáltatások javítása

Iskolák infrastrukturális ellátottsága nem megfelelő. Tanárok, pedagógusok módszertani továbbképzéseken

Iskolai szolgáltatások továbbfejlesztése. Tanárok, pedagógusok módszertani továbbképzése. Integrációs

2017.01.01-


Szolgáltatások színvonala javul, szakmai kompetenciák bővülnek.

források felhasználása EFOP, 3. Prioritási tengely, Gyarapodó tudástőke prioritás Humán közszolgáltatáso kban dolgozók szak-, át- és továbbképzése c. intézkedés keretében elérhető pályázati források felhasználása EFOP, 3. Prioritási tengely, Gyarapodó tudástőke prioritás Humán közszolgáltatáso kban dolgozók

77


4

Oktatási szegregáció csökkentése

való részvétele korlátozott.

normatíva igénylése

Több oktatási intézménnyel rendelkező településeken jellemző oktatási szegregáció.

IPR működtetése. 2017.07.01Egyéni szükségleteket figyelembe vevő kulturális, közösségi, sport- és szabadidős programok, Közoktatási Megállapodás a (halmozottan) hátrányos gyermekek felvételéről.

MEZŐCSÁTI JÁRÁS


Integrált oktatás megvalósulása. Nő azon (H) HH tanulók száma, akiknek lehetőségük van bekapcsolódni tanrenden belüli, ismeretterjesztő, kulturális foglalkozásokba.

szak-, át- és továbbképzése c. intézkedés keretében elérhető pályázati források felhasználása EFOP, 3. Prioritási tengely, Gyarapodó tudástőke prioritás A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, a köznevelés hátránykompenz ációs képességének növelése c. intézkedés keretében elérhető

78


5

Fogyatékossá nyilvánított tanulók felülvizsgálata, reintegrálása az oktatási rendszerbe

Országos átlagnál magasabb fogyatékosság nyilvánítási arány (SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók együttes aránya a 7%-ot, ill., az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített tanulók aránya az 5%-ot))

SNI tanulók 2017.01.01. felülvizsgálata, lehetőség szerint visszahelyezése. Integrációs normatíva igénylés. Utazótanári hálózat kialakítása járási szinten. Kéttanítós modell alkalmazása.

MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Járási önkormányza t, Intézmények

Megtörténik a fogyatékossá nyilvánított tanulók teljes körű felülvizsgálata, szükségleteiknek megfelelő oktatási intézménybe történő besorolása. Szakemberek inkluzív szemléletének erősödése.

pályázati források felhasználása EFOP, 3. Prioritási tengely, Gyarapodó tudástőke prioritás A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, a köznevelés hátránykompenz ációs képességének növelése c. intézkedés keretében elérhető pályázati források felhasználása

79


6

Iskolai teljesítménymutató k növelése

Országos átlaghoz viszonyított alacsony teljesítménymutató k

7

Oktatási-nevelési Intézmények intézmények fizikai leromlott fizikai állapotmegújítása állapota

MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Kompetencia alapú 2017.01.01pedagógiai képzés HHH tanulók mentorálása, Ösztöndíjprogram okban való részvétel ösztönzése, Tanodák kiépítése, működtetése. Készségfejlesztő programok indítása.


Fizikai felújítás, energetikai korszerűsítés

Járási Épületek fizikai önkormányza megújulása. tok, Intézmények

2017.06.01-

Iskolai teljesítménymuta tók átlagának növekedése. Integrált képzések révén a roma gyermekek esélyeinek kiegyenlítődése.

Saját forrás, EFOP, 3. Prioritási tengely, Gyarapodó tudástőke prioritás A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, a köznevelés hátránykompenz ációs képességének növelése c. intézkedés keretében elérhető pályázati források felhasználása EFOP, 2. Prioritási tengely, Infrastrukturális

80


MEZŐCSÁTI JÁRÁS

beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében prioritás Tartós szegénységben élők, romák felzárkózását és a periférikus élethelyzetek megszüntetését segítő infrastrukturális beruházások c. intézkedés keretében elérhető pályázati források felhasználása b.) Tanórán kívüli oktatás, nevelés 1 Iskolán kívüli, Tanórán kívüli kiegészítő programok szolgáltatásokhoz korlátozott száma.

Arany J. program, Művészeti oktatás, nyári táboroztatás

2017.01.01-

Járási A szabadidő önkormányza kulturált és tok, felügyelt Intézmények

EFOP, 3. Prioritási tengely, Gyarapodó

81


való hozzáférés javítása

MEZŐCSÁTI JÁRÁS

környezetben való eltöltése. Gyermekek ismereteinek bővülése, pályaválasztás megkönnyítése.

tudástőke prioritás A neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül c. intézkedés keretében elérhető pályázati források felhasználása

82


MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Nők esélyegyenlősége Ssz.

Horizontális cél

A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma a.) Szociális és egészségügyi ellátás 1 Kapcsolati Kapcsolati erőszakot erőszakot elszenvedő nők elszenvedő nők felkutatása, száma nem Nők áldozattá meghatározható a válása esetén jelenség magas igénybe vehető látenciája miatt. szakellátás Nincs a járásban a kiépítése a nők áldozattá járásban válása esetén igénybe vehető ellátás. Nem állnak rendelkezésre megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberek.



Gender fókuszú 2016.12.01továbbképzések, átképzések szervezése szociális intézmények dolgozóinak. Azon intézmények kijelölése, amelyekbe a nők áldozattá válása esetén fordulhatnak. Egyházak, civil szervezetek bevonása.

Járási önkormányz atok, Intézmények

Az intézkedés Pénzügyi forrás várható eredménye

Szakmai kompetenciák kiépítése, továbbfejlesztése. Kapcsolati erőszakot elszenvedett nők megfelelő segítséghez jutnak. Az érintettek tájékoztatást kapnak az egészségügyi, szociális, jogi, mentális segítségnyújtás lehetőségeiről.

EFOP, 3. Prioritási tengely, Gyarapodó tudástőke prioritás Humán közszolgáltatások ban dolgozók szak-, át- és továbbképzése c. intézkedés keretében elérhető pályázati források felhasználása

83


b.) Képzés, foglalkoztatás 1 Várandós és kisgyermekes nők munkavállalásának megkönnyítése

Várandós és kisgyermekes nők kiszorulnak a munkahelyekről.

Családbarát munkahelyek kialakításának ösztönzése. GYES-ről visszatérő édesanyák munkahelyi reintegrációja.

2017.01.01-

MEZŐCSÁTI JÁRÁS


A GYES-ről visszatérő édesanyák foglalkoztatása

TOP, 1. Prioritási tengely, Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére prioritás A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével c. intézkedés keretében elérhető pályázati források felhasználása

84


MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Fogyatékossággal élők esélyegyenlősége Ssz.

Horizontális cél

A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma a.) Szociális és egészségügyi ellátás 1 Adatok gyűjtése a A fogyatékossággal fogyatékossággal élő élő gyermekek magántanulókról egészségügyi nem áll állapotáról, rendelkezésre szükségleteiről megfelelő adat. 2 Szociális A szociális alapellátás alapellátás igénybevételének szolgáltatásai nem megkönnyítése vagy nehezen fogyatékossággal férhetőek hozzá és élők számára nem érhetőek el a fogyatékos emberek számára b.) Infrastruktúra 1 Közszolgáltatások Közszolgáltatásoka at nyújtó épületek t nyújtó épületek akadálymentesítése




Pénzügyi forrás

Adatgyűjtés a fogyatékossággal élő magántanulókról.

2016.05.01-

Intézmények

Saját forrás

Eljárásrendek kidolgozása Igénybevétel nyomonkövetése. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás lehetőségeinek növelése.

2017.06.01-


Fogyatékossággal élő gyermekek szükségletinek megismerése, személyre szabott gondoskodás. Elérhetőbb szociális alapellátás a fogyatékossággal élők számára.

Közszolgáltatásoka t nyújtó épületek akadálymentesítése

2016.12.31.

Polgármester ,

Közszolgáltatások hoz való egyenlő

TOP, 4. Prioritási tengely, A helyi közösségi

Saját forrás

85


nem mindegyike akadálymentes

c.) Képzés, foglalkoztatás 1 Fogyatékossággal élők arányának növelése a köz- és versenyszféra intézményeiben

Fogyatékossággal élők alulreprezentáltak a munkavállalók között.

Fogyatékossággal élők szükségleteinek megfelelő munkahelyek kialakítása. Diszkrimináció csökkentése a

2016.12.31.

MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Intézményve zető

hozzáférés biztosítása.

szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése prioritás A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájána k bővítése, fejlesztése c. intézkedés keretében elérhető pályázati források felhasználása

Járási Önkormányz atok, Intézmények, gazdasági szereplők

Fogyatékossággal élők aránya nő a járási települések foglalkoztatottjai között.

Saját forrás

86


MEZŐCSÁTI JÁRÁS

kiválasztási folyamatokban.

87


MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Időskorúak esélyegyenlősége Ssz.

Horizontális cél

A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma a.) Szociális és egészségügyi ellátás 1 Szociális A szociális alapellátás alapellátás igénybevételének szolgáltatásai nem megkönnyítése vagy nehezen időskorúak férhetőek hozzá és számára nem érhetőek el az időskorúak számára b.) Képzés, foglalkoztatás 1 Idősödőek (45 év felettiek) foglalkoztatásának növelése

Idősödőek alulreprezentáltak a munkavállalók között.



Az intézkedés Pénzügyi forrás várható eredménye

Eljárásrendek kidolgozása Igénybevétel nyomon követése. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás lehetőségeinek növelése

2016.06.01-


Elérhetőbb szociális alapellátás a időskorúak számára.

Saját forrás

Idősödőek alkalmazását ösztönző kampányok szervezése. Atipikus foglalkoztatási formák terjesztése.

2016.12.31.

Járási Önkormányz atok, Intézmények, gazdasági szereplők

Idősödőek aránya nő a járási települések foglalkoztatottjai között. Speciális szükségleteiknek megfelelő munkahelyek

Saját forrás

88


2

Időskorúak digitális írástudásának növelése

A mezőcsáti Járásban a 61 éven felüliek harmadannyian használnak IKT eszközöket, mint a 61 éven aluliak

Időskorúak tapasztalataira építő munkahelyek kialakítása. Időskorúak digitális írástudását fejlesztő képzések szervezése

MEZŐCSÁTI JÁRÁS

kerülnek kialakításra a számukra. 2017.01.01-

Járási IKT eszközöket Önkormányz használó atok időskorúak aránya nő.

Saját forrás

89


MEZŐCSÁTI JÁRÁS

5. Megvalósítással kapcsolatos veszélyek és kockázatok Kockázat megnevezése

Bekövetkezés

Kezelés módja

Felelőse Járási Önkormányzatok

valószínűsége, hatása A fejlesztési elképzelések

Valószínűség: Közepes

Kezelés módja: A hosszú távú célok

nem hoznak gyors sikert,

Hatása: Az érintettek

hangsúlyozása és az előnyök kiemelése

ez ellentéteket,

elköteleződése egyre

minden lehetséges fórumon. A

„elkedvetlenedést”

alacsonyabb lesz az

fejlesztések azon részének

generál

intézkedések megvalósítása

hangsúlyozása, amelyekkel sikereket

iránt, illetve az együttműködési értek el, illetve annak a kiemelése, hogy hajlandóságuk egyre

ez egy komplex folyamat, amelyből nem

alacsonyabb szintre kerül

emelhetők ki egyes részek.

90


Kockázat megnevezése

Bekövetkezés

MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Kezelés módja

Felelőse

Kezelés módja: Azon szereplők

Járási Önkormányzatok

valószínűsége, hatása A javaslatok elfogadottsága nem lesz teljes körű a járási települések lakossága körében

Valószínűség: Magas

Hatása: Az eltérő vélemények azonosítása, akik ellenzik a javaslatokat. a tervezés és a

Az általuk támasztott kifogások

megvalósításával csúszásával,

összegyűjtésre kerülnek. A kifogások

jár, ezáltal a projekt pozitív

kezelésére vonatkozó válaszok

hatásai is később

kidolgozása. A kifogások megválaszolása

érvényesülhetnek.

és az előnyök kihangsúlyozása külön prezentáció keretében, azon képviselők számára, akik ellenzik a javaslatokat. Ezen felül konzultációs lehetőség biztosítása a felmerülő kérdések megválaszolására.

91



Bekövetkezés

MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Kezelés módja


valószínűsége, hatása A megvalósítás ideje alatt


Kezelés módja: Az intézkedési terv

történik további

Hatása: Időveszteség,

felülvizsgálata, szinkronizálása a

közigazgatást érintő

eltolódhatnak a megvalósítás

megváltozott intézményi környezethez.

központi fejlesztés,

folyamatának egyes fázisai.

Szükség esetén külső szakértő igénybe

átalakítás

vétele, az intézményi változások stratégiába való átvezetéséhez. Amennyiben a változások befolyásolják a Stratégia keretében elvégzendő feladatokat, az egyes érintetteket értesíteni szükséges hivatalos levél formájában. Amennyiben szükséges, további egyeztetési lehetőség biztosítása.

92



Bekövetkezés

Kezelés módja

MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Felelőse

valószínűsége, hatása Az intézkedési Terv


Kezelés módja: A jogszabályi környezet Járási Önkormányzatok

megvalósítása alatt

Hatása: Időveszteség,

változásainak nyomon követése, a

megváltozik a jogi

eltolódhatnak a megvalósítás

megjelenő Közlönyök figyelése,

környezet

folyamatának egyes fázisai.

elemzése és értelmezése. Szükség esetén külső szakértő igénybe vétele, a jogi változások megfelelő értelmezése érdekében. Amennyiben a változások befolyásolják a Stratégia keretében elvégzendő feladatokat, az egyes érintetteket értesíteni szükséges hivatalos levél formájában. Amennyiben szükséges, további egyeztetési lehetőség biztosítása.

93



Bekövetkezés

MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Kezelés módja


valószínűsége, hatása A szabadságolások


Kezelési mód: A megvalósítás

(különösen a nyári

Hatása: szabadságolások

ütemezésének tervezése során

szabadságolás) ideje alatt

idején az esélyegyenlőségi

figyelembe kell venni a munkavégzés

az esélyegyenlőségi

feladatok prioritása alacsonnyá szempontjávól alacsonyabb intenzitású

feladatok

válhat, emiatt a döntések

feladatokat. A határidők eleve ennek

megvalósításának

meghozatalának intenzitása

figyelembevételével kerülnek

prioritása leesik az egyes

csökken. A feladatok

megállapításra. A bevonásra kerülő

szervezetek képviselőinek elvégzésére vonatkozó

partnerek szerződéseibe bekerül a

körében

határidők betartása

szerződés időszakára vonatkozó

bizonytalanná válik, emiatt

folyamatos rendelkezésre állás.

csúszhat a megvalósítás.

94



Bekövetkezés

MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Kezelés módja


valószínűsége, hatása A javaslatok kapcsán


Kezelési mód: Azon érintettek

egyes stakeholderek a

Hatása: Az egyes érintettek

azonosítása, akik úgy érzik, hogy a

változás vesztesének érzik elköteleződése egyre

projekt végrehajtása során érdekeik

magukat

sérülnek és emiatt vesztesnek érzik

alacsonyabb lesz az

esélyegyenlőség iránt, illetve az magukat. Az általuk megfogalmazott együttműködési hajlandóságuk problémák és kifogások összegyűjtésre egyre alacsonyabb szintre kerül kerülnek. Az összegyűjtött problémák és kifogások kezelésére vonatkozó válaszok kidolgozásra kerülnek. Az érintett stakeholderek részére külön prezentáció keretében a megfogalmazott problémák megválaszolásra kerülnek és a projekt végrehajtása során kialakuló előnyök kihangsúlyozásra kerülnek. Ezen felül konzultációs lehetőség biztosítása a továbbiakban felmerülő kérdések megválaszolására.

95



Bekövetkezés

MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Kezelés módja


valószínűsége, hatása Fontos külső

Valószínűség: Kicsi

Kezelés módja: Meg kell határozni a

stakeholderek nem

Hatása: Amennyiben egyes

stakeholdereket (érintettek), és a

ismerik a projekt

stakeholderek (gazdasági

felmerülő témakörök esetében

eredményeit, az

szférából vállalatok vezetői,

felülvizsgálni. A polgármester

intézkedési terv

kistérségi települések vezetői

tájékoztatja az érintetteket hivatalos levél

megvalósításának hatásait stb.) kimaradtak a projektből,

formájában a projekt eredményeiről, az

akkor nem jelentek meg az ő

intézkedési terv megvalósításában

szempontjaik az intézkedési

betöltött szerepükről, a megvalósításhoz

tervben, ezzel nem tudták

köthető feladataikról, illetve a tőlük

érvényesíteni érdekeiket.

elvárt hozzáállásról a megvalósítás sikere érdekében.

96



Bekövetkezés

MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Kezelés módja


valószínűsége, hatása Újonnan induló projekt

Valószínűség: Alacsony

Kezelés módja: Amennyiben az

magasabb prioritást élvez

Hatása: Az újonnan

újonnan elindított projekt,

vagy ellentmondásba

elindítandó projekt

ellentmondásba kerül a Programterv

kerül a az Esélyteremtő

természetétől függően

egyes pontjaival, akkor az egyes

Programtervvel

erősítheti, de gyengítheti a

pályázatok kiíróival fel kell venni a

Programterv végrehajtását. A

kapcsolatot és tisztázni szükséges az

projekt természetétől

ellentmondásokat. A rendelkezésre álló

függetlenül erőforrásokat fog

erőforrásokat és a feladatokat

lekötni, emiatt az intézkedési

összhangba kell hozni és az egyes

terv megvalósításának átfutási

határidők figyelembe vétele mellett kell

ideje nőhet, vagy új

ütemezni az egyes végrehajtandó

erőforrások bevonására lesz

feladatokat. A feladatok torlódása esetén

szükség.

prioritási sorrendet szükséges felállítani a feladatok sürgőssége, fontossága és a rendelkezésre álló idő figyelembevétele mellett. A prioritási sorrendnek megfelelően elvégzendő feladatokról az érintettek hivatalos tájékoztatást kapnak.

97


6. Nyilvánosság és nyomonkövetés A programterv elfogadását négy workshop és hat kerekasztal találkozó előzte meg, amelyeknek keretében a résztvevőknek alkalmuk nyílt véleményt nyilvánítani a programterv egyes fejezeteit illetően. A települések jóváhagyását követően publikálásra kerül a Türr István Képző és Kutató Intézet honlapján. Az Esélyteremtő Programterv megvalósulását, végrehajtását a Felzárkóztatási Kerekasztal ellenőrzi és javaslatot készít a Programterv szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek beszámolói alapján. Véleményformálásra az intézkedési terv megvalósítási szakaszában is lehetőség adódik a Felzárkóztatási Kerekasztal ülésein. Az ülésen elhangzottakról jegyzőkönyv készül, az abban rögzített javaslatok a Program felülvizsgálatának egyes napirendi pontjai képezik. A nyilvánosság biztosítása érdekében évente legalább egy alkalommal a projektben közreműködőket – különös tekintettel a települések tisztségviselőire, intézményvezetőire és döntéshozóira -, valamint a közvetlen és közvetett érintetteket a megvalósítás előrehaladásáról, részeredményekről tájékoztatni kell. A Felzárkóztatási Kerekasztalra évente legalább egy alkalommal meghívásra kerülnek azok a szervezetek, akik az intézkedési tervek megvalósításában részt vesznek vagy az együttműködési megállapodások megkötésében részt vettek. A Felzárkóztatási Kerekasztal által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményei közzétételre kerülnek a helyi (járási) csatornákon személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzatok honlapjai és a helyi média áll (elsősorban nyomtatott lapok) rendelkezésre. Az elért eredmények bemutatásra kerülnek az önkormányzatok, valamint intézményeiknek egyes rendezvényein, beépítésre kerülnek kiadványokba, amelyek felhívják a figyelmet a tolerancia, az elfogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának jelentőségére, a támogató társadalmi és szakmai környezet elérése érdekében.

98


MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Mezőcsáti Járásban élők területi esélyegyenlősége Ssz .

Az intézkedés címe,

Indikátor, számítása

Adatforrás

megnevezése a.) Képzés, foglalkoztatás 1 Szociális szolgáltatásokhoz való

Szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása

hozzáférés javítása 2 Szociális és egészségügyi szolgáltatásszervezési koncepció

Munkaügyi Központ, Járási Önkormányzatok

Szociális és egészségügyi szolgáltatásszervezési koncepció megalkotása

Szociális és

(I/N)

egészségügyi

megalkotása

intézmények, Járási Önkormányzatok, Többcélú Társulás

3 Járási szintű egészségterv

Járási szintű egészségterv elkészítése (I/N)

elkészítése

Járási Önkormányzatok, Többcélú Társulás, Szociális és egészségügyi intézmények

4 Egészségügyi-szociális

Megtartott szakmai egyeztetések száma a járás helyi önkormányzati és

Szociális és

intézmények együttműködése

kisebbségi önkormányzatainak részvételével (db/év),

egészségügyi

járási szinten

Megvalósult szakmaközi programok, rendezvények (db/év)

intézmények, Járási

99


MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Önkormányzatok, Többcélú Társulás b.) Egészségügyi és szociális ellátások 1 Járási esélyegyenlőségi Szakmai egyeztetések száma a települési esélyegyenlőségi referensek koordináció kialakítása 2 Társadalmi szolidaritás növelése

Járási önkormányzatok

részvételével (db/év) Workshopok, tréningek száma (db/év)

Járási önkormányzatok

100


MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Ssz .

Az

intézkedés

címe,


Adatforrás

megnevezése a.) Képzés, foglalkoztatás 1 Foglalkoztatottság javítása

Közfoglalkoztatottak száma (fő/év),

Munkaügyi Központ,

közfoglalkoztatottak számának

Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek számának és a munka-


növelésével

állománynak a hányadosa (%)

2 A romák és mélyszegénységben élők arányának növelése a

A romák és mélyszegénységben élők száma a foglalkoztatási programokon


(fő)


Célcsoporthoz tartozó foglalkoztatottak száma/intézmény (fő/év)

Járási

foglalkoztatási programokban 3 Célcsoport foglalkoztatottságának javítása

Önkormányzatok, Többcélú Társulás

4 Leghátrányosabb helyzetű, személyek, köztük kiemelten

Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek számának és a munka-


állománynak a hányadosa (%)


Települések honlapján megjelent munkalehetőségek kumulált összege a


romák munkalehetőségeinek bővítése a helyi gazdaság eszközein keresztül 5 Munkalehetőségek felkutatása a járásban lévő településeken

járás településein (db/év)

b.) Egészségügyi és szociális ellátások

101


1 Adósságkezelési szolgáltatás megszervezése, működtetése

MEZŐCSÁTI JÁRÁS

A járás lakossága számára egységesen elérhető adósságkezelési szolgáltatás

Járási

működik (I/N)

Önkormányzatok, Többcélú Társulás

2 Romák részvételi arányainak feltérképezése a

Romák aránya a szűrővizsgálaton részt vettek között a romák lakossági


arányához viszonyítva (%)

szűrővizsgálatokon 3 Szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Lakossági elégedettség-felmérés,


Óvodák, bölcsődék száma a járásban (db)

növelése c.) Lakhatás 1 Lakhatási szegregáció csökkentése Szegregációs index


2 Infrastrukturális hiányosságok

Alacsony komfortfokozatú lakások száma (db)


Szegregáció térkép elkészülése (I/N)


Roma kulturális programok száma (db/év)

Nemzetiségi

felszámolása és alacsony komfortfokozatú lakások felszámolása a szegregátumokban 3 A szegregátumban élőket sújtó környezeti ártalmak hatásainak csökkentése d.) Kultúra. tradíciók 1 Roma kisebbség kultúráját ápoló programok szervezése

Önkormányzatok

102


e.) Szemléletformálás 1 Roma részvétel biztosítása az önkormányzati döntéshozatalban.

MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Megtartott szakmai egyeztetések száma a járás helyi önkormányzati és


kisebbségi önkormányzatainak részvételével (db/év)

, Nemzetiségi Önkormányzatok

103


MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Gyermekek esélyegyenlősége Ssz.

Az

intézkedés

címe, Indikátor

Adatforrás

megnevezése 1

a.) Oktatás, nevelés Iskolai lemorzsolódás csökkenése

Korai iskolaelhagyók száma (fő)

Oktatási intézmények, Járási Önkormányzatok

2

Halmozottan hátrányos helyzetű

HH, HHH gyermekek aránya nő az óvodában a HH, HHH gyermekek Oktatási, nevelési

gyermekek beóvodázása

lakossági arányához viszonyítva

intézmények, Járási Önkormányzatok

3

Iskolai szolgáltatások javítása

Módszertani képzésekben résztvevő pedagógusok száma (fő/év),

Oktatási, nevelési intézmények,

4

Oktatási szegregáció csökkentése

IPR-t alkalmazó iskolák száma az összes iskola számához viszonyítva

Oktatási intézmény,

(db/db)

Gyermekjóléti Szolgálat

5

Fogyatékossá nyilvánított tanulók

Felülvizsgált SNI tanulók száma (fő)

Pedagógiai

felülvizsgálata, reintegrálása az

Oktatási rendszerbe újraintegrált SNI tanulók száma (fő)

Szakszolgálat

Iskolai teljesítménymutatók

Országos átlaghoz viszonyított iskolai teljesítménymutatók átlagának

Oktatási intézmények

növelése

növekedése.

oktatási rendszerbe 6

104


7

Oktatási-nevelési intézmények

Korszerűsített oktatási-nevelési intézmények száma (db/év)

fizikai állapotmegújítása 1


b.) Tanórán kívüli oktatás, nevelés Iskolán kívüli, kiegészítő Aranya János programban részt vettek száma (fő/év) szolgáltatásokhoz való hozzáférés

MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Művészeti oktatásban részt vettek száma (fő/év)


javítása

105


MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Nők esélyegyenlősége Ssz.

Az

intézkedés

címe, Indikátor

Adatforrás

megnevezése 1

a.) Szociális és egészségügyi ellátás Kapcsolati erőszakot elszenvedő Járásban kijelölt intézmények száma, amelyekbe a nők fordulhatnak nők felkutatása,

áldozattá válásuk esetén (db)

Nők áldozattá válása esetén

Gender fókuszú továbbképzéseken, átképzéseken résztvevők száma

igénybe vehető szakellátás

(fő/év)

Humánszolgáltató Központ

kiépítése a járásban 1

b.) Képzés, foglalkoztatás Várandós és kisgyermekes nők

Családbarát munkahelyek száma a járásban (db)

Munkaügyi Hivatal

munkavállalásának megkönnyítése

106


MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Fogyatékossággal élők esélyegyenlősége Ssz. 1

Az intézkedés címe, megnevezése

Indikátor

Adatforrás

a.) Szociális és egészségügyi ellátás Adatok gyűjtése a fogyatékossággal élő Adatgyűjtés a fogyatékossággal élő magántanulókról gyermekek

egészségügyi

Pedagógiai

állapotáról,

Szakszolgálat,

szükségleteiről

Humánszolgáltató Központ

2

Szociális

alapellátás

megkönnyítése

igénybevételének Jelzőrendszeres

fogyatékossággal

házi

segítségnyújtás

lehetőségeinek

élők településenként (db)

száma Humánszolgáltató Központ

számára 1

b.) Infrastruktúra Közszolgáltatásokat

nyújtó

épületek Akadálymentesített középületek száma (db)

Járási

akadálymentesítése 1

Önkormányzatok

c.) Képzés, foglalkoztatás Fogyatékossággal élők arányának növelése a Fogyatékossággal köz- és versenyszféra intézményeiben

élő

munkavállalók

fogyatékossággal élőhöz viszonyítva (%)

aránya

az

összes Munkaügyi Központ

107


MEZŐCSÁTI JÁRÁS

Időskorúak esélyegyenlősége Ss z.

Az

intézkedés

címe,


Adatforrás

megnevezése 1

c.) Szociális és egészségügyi ellátás Szociális alapellátás Lakossági elégedettség-felmérés igénybevételének megkönnyítése


időskorúak számára 1

d.) Képzés, foglalkoztatás Idősödő munkavállalók 45 éven felüliek foglalkoztatási arányának növelése (%) foglalkoztatásának növelése

2

Munkaügyi Központ

Időskorúak digitális írástudásának Digitális írástudásra fókuszáló képzéseken résztvevő és azt sikeresen Járási növelése

elvégző időskorúak száma (fő)

Önkormányzatok

108


7. Irodalomjegyzék 1. Arató Ferenc, Bigazzi Sára, Cserti Csapó Tibor, Híves Tamás, Horváth Péter, Kokas Dóra, Lakatos Szilvia, Orbán Anikó, Orsós Anna, Szemenyei Mariann, Trendl Fanni, Varga Aranka, Végh Zoltán Ákos Lektor: Forray R. Katalin, Szerkesztő: Varga Aranka: Esélyegyenlőség a mai Magyarországon, Pécsi Tudományegyetem BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék (Pécs, 2013) 2. Ároktő településről http://foldhivatalok.geod.hu/telepules.php?page=3823 Letöltés dátuma: 2015. szeptember 11. 3. A Roma Integráció Évtizede Program által megjelölt célok megvalósulási folyamatának monitoring-vizsgálata Magyarországon a 2005-2009 közötti időszakra vonatkozóan. Kurt Lewin Alapítvány Budapest, (2010) Második, átdolgozott változat http://www.romadecade.org/cms/upload/file/9317_file3_decade_of_roma_inclusion_hu_fin.pdf Letöltés dátuma: 2015. szeptember 11. 4. „Romák foglalkoztatása a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban” című program vizsgálatáról (2010) Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa http://www.kallaierno.hu/data/files/jelentes_romak_foglalkoztatasa_kozigazgatasban_programrol_2010_ 04_uO9uI0.pdf Letöltés dátuma: 2015. szeptember 15. 5. Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 2/2007. (III. 23.) TT sz. állásfoglalása (2007) http://www.egyenlobanasmod.hu/article/view/a-tan%C3%A1csad%C3%B3-test%C3%BClet-2007m%C3%A1rciusi-%C3%A1ll%C3%A1sfoglal%C3%A1sa-az-egyenl%C3%B5b%C3%A1n%C3%A1sm%C3%B3d-k%C3%B6vetelm%C3%A9ny%C3%A9r%C3%B5l-ak%C3%B6zoktat%C3%A1sban Letöltés dátuma: 2015. augusztus 11. 6. Az időskorúak társadalmi helyzete és ellátása. A szociális alapszolgáltatások Szöveggyűjtemény (2005) Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Jelzőrendszeres Házi gondozás Országos Módszertani Központ http://www.maltai.hu/data/nodes/364/file/alapellatas_szoveggyujtemeny.pdf Letöltés dátuma: 2015. augusztus 19. 7. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Mezőcsáti Járási Hivatal, Foglalkoztatási Osztály http://www.kormanyhivatal.hu/hu Letöltés dátuma: 2015. szeptember 4. 8. Bublik Bence és Nyeste András (2014): Fejlődő és leszakadó járások Magyarország társadalmigazdasági profilja, MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, 2014/6. http://old.gvi.hu/data/papers/regio_2013_elemzes_140804_.pdf Letöltés dátuma: 2015. október 12. 9. Darvas Ágnes és Farkas Zsombor: A gyermekek helyzetének változása Magyarországon a válság éveiben: kormányzati szándékok a jogszabályok tükrében, Tanulmány (2012) http://www.esely.org/kiadvanyok/2012_6/darvas-farkas.pdf Letöltés dátuma: 2015. október 12. 10. Dél-borsodi Leader Egyesület: Dél – Borsodi Akciócsoport, Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011-2013. (2011) Mezőcsát 11. Farkas Zsombor, GYERE, Gyerekesély Egyesület, Mezőcsáti kistérség. A kistérségben élő gyerekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése (2013) MTA TK Budapest 12. Farkas Zsombor: Mezőcsáti kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2014. (2014) MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Budapest, Szerkesztette: Fekete Attila http://gyerekesely.tk.mta.hu/uploads/files/mezcsat2014keszM.pdf Letöltés dátuma: 2015. szeptember 23. 13. Fenntartott érdektelenség - Roma gyermekek a magyar gyermekvédelmi rendszerben (2007) Európai Roma Jogok Központja, Westimprim Bt. Nyomda, Budapest, Magyarország http://www.errc.org/cms/upload/media/02/90/m00000290.pdf Letöltés dátuma: 2015. szeptember 23. 14. Fontos tudnivalók az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárásáról http://www.egyenlobanasmod.hu/article/view/a-hatosagrol http://egyenlobanasmod.hu/ Letöltés dátuma: 2015. szeptember 16.

109


15. dr. Fürjes Annamária: Öregségi nyugdíjak az Európai Unió Szociális Biztonsági Koordinációjának tükrében (2013. Budapest) Témavezető: Prof. Dr. Hajdú József, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomány Kar, Doktori Iskola http://docplayer.hu/1484223-Doktori-ertekezes-oregsegi-nyugdijak-az-europai-unio-szocialis-biztonsagikoordinaciojanak-tukreben.html Letöltés dátuma: 2015. augusztus 23. 16. Gelej település honlapja http://www.gelej.hu/index.php?p=main Letöltés dátuma: 2015. október 9. 17. Gyerekesély Program a Mezőcsáti kistérségben – Forrásfejlesztési Stratégia, Forrástérkép 18. Gyerekesély Program a Mezőcsáti kistérségben – Cselekvési Terv 19. Helyi Esélyegyenlőségi Program, Ároktő 2013-2015. Ároktő Község Önkormányzat (2013) http://tkki.hu/page.php Letöltés dátuma: 2015. szeptember 2.. 20. Helyi Esélyegyenlőségi Program, Gelej Község Önkormányzata (2013) http://www.gelej.hu/docs/file/HEP_Gelej.pdf http://tkki.hu/page.php Letöltés dátuma: 2015. szeptember 15. 21. Helyi Esélyegyenlőségi Program, Hejőpapi Község Önkormányzata (2013) http://tkki.hu/page.php Letöltés dátuma: 2015. szeptember 15. 22. Helyi Esélyegyenlőségi Program. Igrici Község Önkormányzata 2013-2018, (2013) http://docplayer.hu/3241318-Helyi-eselyegyenlosegi-program-igrici-kozseg-onkormanyzata.html http://tkki.hu/page.php Letöltés dátuma: 2015. szeptember 15. 23. Helyi Esélyegyenlőségi Program, Tiszadorogma Község Önkormányzata (2013) http://tkki.hu/page.php Letöltés dátuma: 2015. szeptember 15. 24. Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018, Tiszakeszi Község Önkormányzata (2013) http://www.e-telepules.eu/templates/admin/op/uploads/tiszakeszi/media/tiszakeszi-hepit-kiegeszitetttarsadalmi-vitara-elokeszitve---modositott.pdf http://tkki.hu/page.php Letöltés dátuma: 2015. szeptember 16. 25. Helyi Esélyegyenlőségi Program, Tiszatarján Község Önkormányzata (2013) http://www.tiszatarjan.hu/dokumentumok/2013/2013-11-29/hep_tiszatarjan_vegleges%201.pdf http://tkki.hu/page.php Letöltés dátuma: 2015. szeptember 16. 26. Hejőpapi település honlapja http://www.hejopapi.hu/ Letöltés dátuma: 2015. szeptember 17. 27. Igrici település honlapja http://igrici.hu/content/view/5/31/ Letöltés dátuma: 2015. szeptember 16. 28. Jakab Nóra: Az Európai Unió szociálpolitikájának alapjai az elsődleges és másodlagos jogforrásokban, avagy az Európai Unió szociálpolitikájának fejlődése, Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXV/1. (2007), pp. 337-265 http://www.matarka.hu/koz/ISSN_0866-6032/tomus_25_1_2007/ISSN_08666032_tomus_25_1_2007_337-354.pdf Letöltés dátuma: 2015. augusztus 26. 29. Juhász Gábor: Az Európai Unió szociális dimenziója – A szociális dimenzió fejlődésének új lendülete a lisszaboni csúcsértekezletet követően, Nemzetközi Bankárképző Központ Rt. http://3sz.hu/sites/default/files/uploaded/juhasz_gabor_-_az_europai_unio_szocialis_dimenzioja.pdf Letöltés dátuma: 2015. október 12. 30. Juhász Gábor, Farkas Zsombor, Kegye Adél, Lukács Erika, Nyilas Mihály, Rézműves Judit, Ruszkai Zsolt, Sziklai István, Vajda Györgyi: Az Európai Unió szociálpolitikái E-jegyzet (2012. Budapest) Szerkesztette: Sziklai István Lektorálta: Gyulavári Tamás. Hungarian edition, ELTE TÁTK, 2012 http://tatk.elte.hu/file/EU_szocialis_politikai_3_meta.pdf Letöltés dátuma: 2015. szeptember 10. 31. Kistérségi Fejlesztési Terv 2007-2013 32. Kistérségi Gyerekesély Stratégia, Mezőcsáti Kistérségi Gyerekesély Iroda 33. Közfoglalkoztatás http://kozfoglalkoztatas.bm.hu/

110


Letöltés dátuma: 2015. augusztus 12. 34. Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu Letöltés dátuma: 2015. augusztus 12. 35. Magas arányú roma népességgel rendelkező térségek és települések, 2011 Magyar társadalmi felzárkóztatás-politika rendszere http://www.tkki.hu/download.php?id=2160 Letöltés dátuma: 2015. augusztus 24. 36. Központi Statisztikai Hivatal, Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció tervezet https://www.nth.gov.hu/hu Letöltés dátuma: 2015. augusztus 31. 37. Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. Tartósan rászorulók – szegény családban élő gyermekek – romák 2011–2020. (2014. Budapest) Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság http://www.kormany.hu/download/1/9c/20000/Magyar%20NTFS%20II%20_2%20mell%20_NTFS%2 0II.pdf Letöltés dátuma: 2015. október 3. 38. Megalapozó vizsgálat Mezőcsát város Integrált Településfejlesztési Stratégiájához (2014) ITS Konzorcium, Észak-Magyarországi Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása. 39. Mezőcsáti kistérség Többcélú Társulás – Gazdaságfejlesztési Koncepciója (2005) 40. Mezőcsát Kistérség Többcélú Társulása – Társulási Megállapodás. A Társulás a Mezőcsáti 41. Kistérséghez és a Mezőcsáti Járáshoz tartozó önkormányzatok között. 42. 1. sz. melléklet a Mezőcsát Kistérség Többcélú Társulási Megállapodáshoz, Felhatalmazó Levél. 43. 1. sz. függelék a Mezőcsát Kistérség Többcélú Társulási Megállapodáshoz, Közös Fenntartású Intézmények Megnevezése 44. 2. sz. függelék a Mezőcsát Kistérség Többcélú Társulási Megállapodásához, Az egyes tagok pénzügyi hozzájárulásának mértéke, A teljesítés módja 45. 3. sz. függelék a Mezőcsát Kistérség Többcélú Társulási Megállapodáshoz, Mezőcsát Kistérség Többcélú Társulása, Kormányzati Funkció 46. Mezőcsát Kistérség Esélyegyenlőségi helyzetelemzése és intézkedési terve 2010-2015 47. Mezőcsáti Kistérség helyzetelemzése Kistérségi Tükör (2011) 48. Mezőcsát honlapja http://www.mezocsat.hu/ Letöltés dátuma: 2015. augusztus 3. 49. Mezőcsáti kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarországi régió (2008) Kistérségi helyzetelemzés, MTA Gyerekszegénység Elleni Program, www.gyerekesely.hu http://gyerekesely.eu/wp/wp-content/uploads/2014/09/kistersegi_tukor_mezocsat.pdf Letöltés dátuma: 2015. október 12. 50. Neményi Mária – Messing Vera: Gyermekvédelem és esélyegyenlőség 51. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia – Mélyszegénység, gyermekszegénység, romák 20112020. (2011. Budapest) KIM Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság http://romagov.kormany.hu/download/8/e3/20000/Strat%C3%A9gia.pdf Letöltés dátuma: 2015. október 19. 52. Oelberg Károly, Csanádi Ágnes: Mezőcsáti Kistérség Tervdokumentum (2008) Regionális Fejlesztési Holding Zrt. 53. Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer https://www.teir.hu/ Letöltés dátuma: 2015. augusztus 3. 54. Pocsai Enikő, Széki Zsuzsanna: Mezőcsáti kistérség esélyegyenlőségi helyzetelemzése és intézkedési terve, Mezőcsáti kistérség 2010-2015. (2010) 55. Tiszadorogma település honlapja http://tiszadorogma.hu/ Letöltés dátuma: 2015. augusztus 3. 56. Tiszakeszi település honlapja http://www.tiszakeszi.hu/ Letöltés dátuma: 2015. augusztus 3. 57. Tiszatarján település honlapja http://www.tiszatarjan.hu/ Letöltés dátuma: 2015. augusztus 3. 58. Udvari Andrea: Az idősellátás helyzete Magyarországon - kutatási jelentés (2013)

111


59. „Új kistérségünk megalapozott jövőjéért” Kistérségi Fejlesztési Program Koncepció (2004) 60. 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról http://www.complex.hu/kzldat/t9200063.htm/t9200063.htm Letöltés dátuma: 2015. augusztus14. 61. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról http://www.complex.hu/kzldat/t9300003.htm/t9300003.htm Letöltés dátuma: 2015. október 21. 62. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról http://www.complex.hu/kzldat/t9700031.htm/t9700031.htm Letöltés dátuma: 2015. szeptember 14. 63. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV Letöltés dátuma: 2015. szeptember 14. 64. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700154.TV Letöltés dátuma: 2015. augusztus 25. 65. 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról http://www.complex.hu/kzldat/t9800084.htm/t9800084.htm Letöltés dátuma: 2015. október 13. 66. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800026.TV Letöltés dátuma: 2015. október 7. 78. 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900009.SCM Letöltés dátuma: 2015. augusztus 6. 68. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról http://www.complex.hu/kzldat/t0300125.htm/t0300125.htm Letöltés dátuma: 2015. augusztus 9. 69. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300125.TV Letöltés dátuma: 2015. augusztus 9. 71ó0. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300125.TV Letöltés dátuma: 2015. augusztus 9. 71. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Hátrányos megkülönböztetés (8. §,) 72. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról II. Fejezet, Az Egyenlő Bánásmód Követelményének Megsértése miatt indított eljárások 73. 119/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet alapján Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzék 74. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos egyes szabályok 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról 75. Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye http://aosz.hu/wp-content/uploads/2015/05/321_2011.-Korm%C3%A1ny-rendelet.pdf Letöltés dátuma: 2015. augusztus 6. 76. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV Letöltés dátuma: 2015. szeptember 17. 77. 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV Letöltés dátuma: 2015. október 19.

112


8. Mellékletek

113


I. sz. melléklet Közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszáma a Mezőcsáti Járásban

114


II. sz. melléklet Közfoglalkoztatottak létszám adatai (fő) és a Járási startmunka mintaprogramok létszám adatai (fő) országos szinten

115

ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

Recommend Documents