ESÉLYTEREMTŐ-PROGRAMTERV Készült a „Területi együttműködést segítő programok kialakítása a Tolnai járásban, Tolna Város vezetésével.” című ÁROP-1.A.3-2014-2014-0097 azonosító számú projekt keretében.
1
Tartalom Bevezető – Vezetői összefoglaló ............................................................................................... 5 1
Esélyteremtés, mint fogalom járási kontextusba helyezése ..................................... 8 1. 1.1
Helyi esélyegyenlőségi programok a járás településein 10
2. 1.2
Kapcsolódó jogszabályok, szakpolitikai háttér 11
3. 1.3
Az EU 2020 Stratégia és az esélyegyenlőség kapcsolata 12
4. 1.4 Magyarország Partnerségi Megállapodása esélyegyenlőséget biztosító fejlesztési prioritási 14
2
Módszertani összefoglaló ........................................................................................... 18
3
A Tolnai Járás bemutatása ....................................................................................... 20 A Tolnai Járás településeinek bemutatása
5. 3.1
23
3.1.1
Fácánkert ........................................................................................................................... 23
3.1.2
Fadd ................................................................................................................................... 26
3.1.3
Bogyiszló ............................................................................................................................ 29
3.1.4
Tolna .................................................................................................................................. 32
6. 3.2
A település civil szereplőinek bemutatása
7. 3.3
A közigazgatási szereplők, szolgáltató szervezetek bemutatása 36
8. 3.4
For profit szektor bemutatása
35
42
9. 3.5 Járási szintű adatgyűjtés az érintett szereplőktől: kormányzati és civil szervezetek, lakosság 43 3.5.1
Kormányzati szervezetek ................................................................................................... 43
3.5.2
Civil szervezetek ................................................................................................................ 44
3.5.3
Lakosság............................................................................................................................. 47
10. 3.6 51
Az online és papíralapú információgyűjtő kérdőívek eredményeinek összefoglalása
4 A Programterv kapcsolódása a Tolnai járás önkormányzatainak a különböző szakterületek fejlesztésére megfogalmazott dokumentumaival ......................................... 53
5
11. 4.1
Kapcsolódás az önkormányzatok releváns programjaihoz
12. 4.2
Kapcsolódás a következő évek egyéb forrásaihoz, támogatásaihoz
53 54
Az egyes csoportokra vonatkozó helyzetelemzések és probléma megjelölések .... 56 13. 5.1
Nők
56 2
5.1.1
Helyzetelemzés .................................................................................................................. 56
5.1.2
A nők gazdasági függése, kiszolgáltatottsága, a munkaerőpiaci egyenlőtlenségek:......... 58
5.1.3
A nők számára, a járás területén biztosított egészségügyi és szociális ellátások:............. 63
5.1.4 Összefoglalás – a célcsoportot a járásban leginkább érintő esélyegyenlőségi problémák, és azok megoldási lehetőségei ....................................................................................................... 67 5.1.5 14. 5.2
Megoldási javaslatok, jó gyakorlatok ................................................................................ 67 Mélyszegénységben élők, romák:
70
5.2.1
Helyzetelemzés .................................................................................................................. 70
5.2.2
Képzettség, oktatás: .......................................................................................................... 72
5.2.3
Szociális ellátások: ............................................................................................................. 73
5.2.4
Lakhatás: ............................................................................................................................ 76
5.2.5
Egészségügyi és szociális ellátásokhoz való hozzáférés: ................................................... 76
5.2.6 Összefoglalás – a célcsoportot a járásban leginkább érintő esélyegyenlőségi problémák, és azok megoldási lehetőségei ....................................................................................................... 78 5.2.7 15. 5.3
Megoldási javaslatok, jó gyakorlatok: ............................................................................... 78 Fogyatékossággal élő emberek 82
5.3.1
Helyzetelemzés .................................................................................................................. 82
5.3.2
Szociális ellátások, egészségügy ........................................................................................ 88
5.3.3
A Tolnai Járásban működő, fogyatékossággal élőkkel foglalkozó szervezetek ................. 90
5.3.4
A fogyatékossággal élők helyzete Magyarországon - Törvényi háttér .............................. 91
5.3.5 Összefoglalás – a célcsoportot a járásban leginkább érintő esélyegyenlőségi problémák, és azok megoldási lehetőségei ....................................................................................................... 94 5.3.6 16. 5.4
Megoldási javaslatok ......................................................................................................... 94 Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek
96
5.4.1
Helyzetelemzés .................................................................................................................. 96
5.4.2
Szociális ellátás, egészségügy ............................................................................................ 99
5.4.3
Az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés: ............................................................... 101
5.4.4
Megoldási javaslatok, jó gyakorlatok .............................................................................. 101
17. 5.5
Idősek 103 3
5.5.1
Helyzetelemzés ................................................................................................................ 103
5.5.2
Szociális és egészségügyi ellátások: ................................................................................. 105
5.5.3 Összefoglalás – a célcsoportot a járásban leginkább érintő esélyegyenlőségi problémák, és azok megoldási lehetőségei ..................................................................................................... 110 5.5.4 18. 5.6
6
Megoldási javaslatok, jó gyakorlatok .............................................................................. 110 Pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek
112
5.6.1
Helyzetelemzés ................................................................................................................ 112
5.6.2
Szociális és egészségügyi ellátások .................................................................................. 114
5.6.3
Megoldási javaslatok, jó gyakorlatok .............................................................................. 118
Intézkedési terv ........................................................................................................ 120 19. 6.1
Nők
20. 6.2
Mélyszegénységben élők, romák
127
21. 6.3
8.3 Fogyatékossággal élő emberek
134
22. 6.4
Idősek 137
23. 6.5
Inaktívak, munkanélküliek
24. 6.6
Fiatalok
25. 6.7
Család, gyerekek
124
139
144 147
Szakirodalmi és egyéb adatforrások ................................................................................... 151 Záró gondolatok ................................................................................................................... 155
4
Bevezető – Vezetői összefoglaló Az önkormányzati rendszer és funkciójuk a különböző esélyegyenlőségi területeken – mint például a foglalkoztatás, oktatás, egészségügy vagy a szociális ellátások – számos változáson estek át az elmúlt száz évben, ahogy a társadalom is, mely folyamat eredményeként folyamatosan bővült az ellátandó feladatok köre. Az 1990-es évektől az önkormányzati feladatok köre úgy bővült, hogy azok ellátásához a megfelelő gazdasági háttér nem minden esetben volt biztosított. Ráadásul az önkormányzatok az elmúlt években is egyre több új feladatot és egyre nagyobb kihívásokat kaptak. Mindezek alapján kézenfekvő, hogy az önkormányzati feladatellátás átalakításra, átszervezésre szorul, amihez az Európai Unióhoz való csatlakozásunkból következően igen jelentős forrás áll rendelkezésünkre az elkövetkező években is. Az EU működésének, pontosabban az európai szintű döntéshozatal szempontjából alapvető a szubszidiaritás elve, ami hozzájárul ahhoz, hogy a döntések meghozatalára az állampolgárokhoz lehető legközelebbi szinten kerüljön sor. Ezen változásokból eredően – valamint jogszabályi kötelezettségből adódóan is – a városoknak, községeknek rendelkezniük kell települési szintű stratégiai programokkal, de ezt szükségessé is tette, hogy a fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés sok esetben csak így válhat lehetővé. A Tolnai Járás települései korábban már elkészítették külön-külön a Helyi Esélyegyenlőségi Programjaikat – melyekkel az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló (2003. évi CXXV.) törvény értelmében egyébként is minden települési önkormányzatnak rendelkeznie is kell – , melyek a helyi szinten kidolgozandó és megvalósítandó stratégiai programok egyikének tekinthető, sőt, talán az egyik legátfogóbb és legmeghatározóbb összefoglalója a helyi esélyegyenlőségi problémáknak és azok lehetséges megoldásainak. A program megléte többek között számos hazai és uniós pályázatokon való részvétel egyik feltétele is, tehát forrásteremtés szempontjából különösen érdemes a településeknek ezzel a dokumentummal rendelkeznie. A korábbi operatív programok keretében elkészült, települési szintű helyzetelemzések mentén a jelen konstrukció a folyamatok megújítását és a szervezetfejlesztést helyezi a középpontba, amelynek részét képezi a társadalmi felzárkózás érdekében eredményes, és költséghatékony szervezetek kialakítása és fókuszba kerül a partnerekkel való közös gondolkodás, továbbá a közszolgáltatások minőségének javítása.
5
A projekt célja így a járási szintű együttműködés javítása, ami a feladatok szervezésének, ellátásának, minőségét és koordinációját, valamint ésszerű költségfelhasználást tesz lehetővé, így jelentősen javulhat a költséghatékonyság és a problémakezelés színvonala. Az egy járáshoz tartozó települési önkormányzatok, helyi szereplők közötti területi együttműködések kialakítása és megerősítése így modellértékűvé válik, hiszen a programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi programok és a települési önkormányzat által készített egyéb fejlesztési tervek, koncepciók célkitűzéseinek összhangjáról is. A társadalmi felzárkózást, a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést elősegítő és a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtásához kapcsolódó – a járásszékely települések által ellátott – koordinációs tevékenység megvalósításával. A projekt során többek között esélyegyenlőségi honlap, szakmai adatbázis, járási „Esélyteremtő kalauz” jött létre, valamint hét Felzárkózási Kerekasztal beszélgetés valósult meg, ahol a járás civil, egyházi és kormányzati szereplőinek meghívásával áttekintésre kerültek a helyi esélyegyenlőségi programokban azonosított problémák, továbbá megvitatásra kerültek a lehetséges megoldások is. A járási Esélyteremtő Kalauz abban rendhagyó, hogy közérthető módon, lefordítva az igazán rászorulók nyelvére, összegzi a Járásban igénybe vehető szolgáltatásokat, a rászorulók körét, az igénybevétel módját, a szükséges dokumentumokat, mindezt természetesen elérhetőségekkel, nyitvatartási idővel és sok hasonló praktikus információval. A projekt talán legfőbb célja, a járási szintű „Esélyteremtő-programterv” ezen elvek menté került kidolgozásra, kiegészítve a helyben szervezett közvéleménykutatások adataival. A projekt hosszú távú hatása, hogy a járás településeinek fejlesztési forrásait éveken át meghatározhatja majd az együttműködés során kialakuló „Esélyteremtő programterv” koncepciója. A programterv elsősorban a mélyszegénységben élőkkel, illetve az idősek és a gyerekekkel kapcsolatos problémákra fókuszál, valamint számba veszik a megoldásukra szolgáló lehetséges pénzügyi forrásokat is.
6
A programterv innovativitása éppen ebben rejlik: a helyzetelemzés során feltárt problémákra adott lehetséges javaslatok, megoldások már a Széchenyi2020 prioritásait, horizontális céljait veszi figyelembe, így az elkészült dokumentum alapján már célirányosan lehet a különböző operatív programok folyamatosan megjelenő felhívásait tanulmányozni, adott esetben pedig konkrét problémára adott megoldási javaslattal pályázni. Természetesen nemcsak a jövőben elérhető forrásszerzési lehetőségek kerültek számbavételre, hanem a települési szintű stratégiai programokkal, az önkormányzatok által készített egyéb fejlesztési tervekkel is összhangba került a programterv, így születhetett meg az esélyteremtés, az esélyegyenlőség járási szintű, komplex dokumentuma. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg, ami Tolnai Járás településeinek hosszú távú fejlesztési stratégiáját alapvetően meghatározza majd a közös munkával létrejövő „Esélyteremtő-programterv” által, hiszen a későbbi pályázati források elnyerését, ezáltal pedig a lakosság jólétét, foglalkoztatási lehetőségeit és általában a hétköznapjait is jelentősen befolyásolhatja majd a jövőben.
7
1 Esélyteremtés, mint fogalom járási kontextusba helyezése Magyarországon a polgárok egyenlőségét legmagasabb szinten deklarálták, az Alaptörvényben. Az Alaptörvény Nemzeti Hitvallása szerint „az emberi lét alapja az emberi méltóság”, továbbá „az elesettek és a szegények megsegítése” kötelesség. A Nemzeti Hitvallás kijelenti, „hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése”. A Szabadság és felelősség fejezet XV. cikke szerint:1 (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. Az Európai Unió Alapjogi Chartája hasonló elveket vall az emberi méltóság, a szabadságok, az egyenlőség, a szolidaritás és a polgárok jogai területeken.2 Az esélyegyenlőség, megkülönböztetés mentesség és törvény előtti egyenlőség még nem garantálja azt, hogy a polgárok egyenlő életfeltételekkel születnek és nevelkednek fel, élik életüket. A szegények, hátrányos helyzetűek, tartósan munkanélküliek, alacsony életszínvonalon élők – összefoglaló nevükön: deprivált népesség – felzárkóztatása elsősorban állami feladat, aminek magyarországi keretrendszerét a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról biztosítja. A törvény az alapja minden más hasonló tárgyú jogszabálynak Magyarországon: 2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. 3 A törvény rendelkezik a helyi esélyegyenlőségi programokról (HEP). A HEP-ek feladatait a törvény a következőkben határozza meg: 31. § (2) A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok – különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a 1
Forrás: Magyarország Alaptörvénye (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140968.248458) Forrás: Az Európai Unió Alapjogi Chartája (http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/?uri=CELEX:12012P/TXT) 3 Forrás: 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=76310.294675) 2
8
fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára – oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A helyzetelemzés és az intézkedési terv elfogadása során figyelembe kell venni a települési kisebbségi önkormányzatok véleményét. A helyi esélyegyenlőségi programot a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által meghatározott részletes szabályok alapján kell elkészíteni. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a települési önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv és az integrált településfejlesztési stratégia anti-szegregációs célkitűzéseinek összhangjáról.4 Az esélyteremtés feladat tehát a legmagasabb szabályozási szinttől egészen a helyi önkormányzatokig terjed. A HEP-ek egységes, szakpolitikai szempontok alapján előírt keret alapján készülnek, így biztosítva van, hogy a legmegfelelőbb tartalommal rendelkezzenek, és ezzel egyidejűleg helyi szinten mérjék fel a problémákat. Ily módon a célcsoportot közvetlenül be tudják vonni az esélyteremtés folyamatába.
4
Forrás: 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
9
1.1 Helyi esélyegyenlőségi programok a járás településein Jogszabályi kötelezettségből adódóan is – a városoknak, községeknek rendelkezniük kell települési szintű stratégiai programokkal, de ezt szükségessé is tette, hogy a fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés sok esetben csak így válhat lehetővé. A Tolnai járás mind a négy települése rendelkezik helyi esélyegyenlőségi programmal. Fadd, Bogyiszlo és Fácánkert községek 2013-ben készítették el a dokumentumokat, míg Tolna Város Önkormányzata 2014-ben készítette el a város HEP-jét. Tolna rendelkezik Integrált Városfejlesztési Koncepcióval is, amely jelentős esélyegyenlőségi vonatkozással rendelkezik. A HEP-ek feltárják mind a négy település szociális problémáit, veszélyben lévő, marginalizált vagy kirekesztett csoportjait azonosítják, illetve rögzítik az esélyegyenlőség helyi feladatait. Az egyes programok végén találhatóak az intézkedési tervek (HEP IT), amelyek összefoglalnak minden beazonosított problémát, és javaslatot adnak annak megoldására,
kijelölve
a
tervezett
intézkedés
tartalmát,
megvalósítási
határidejét,
az
eredményességet mérő indikátorait, végrehajtásának felelősét és a megvalósításhoz szükséges erőforrásokat.
A Tolnai Járás települései korábban már elkészítették külön-külön a Helyi Esélyegyenlőségi Programjaikat – melyekkel az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló (2003. évi CXXV.) törvény értelmében egyébként is minden települési önkormányzatnak rendelkeznie is kell –, melyek a helyi szinten kidolgozandó és megvalósítandó stratégiai programok egyikének tekinthető, sőt, talán az egyik legátfogóbb és legmeghatározóbb összefoglalója a helyi esélyegyenlőségi problémáknak és azok lehetséges megoldásainak.
10
1.2 Kapcsolódó jogszabályok, szakpolitikai háttér A HEP elkészítését a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról írja elő. A törvény végrehajtási rendeletei a programok elkészítésére vonatkozó részletszabályokról: Helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete. Helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet. Ezen felül a HEP-ek elkészítésekor figyelembe kell venni a következő jogszabályokat:
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
Nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
11
1.3 Az EU 2020 Stratégia és az esélyegyenlőség kapcsolata Az Európa 2020 stratégia az unió gazdaságának intelligens, fenntartható és inkluzív növekedését kívánja elősegíteni. Ezen prioritások azt hivatottak elősegíteni, hogy az Unióban és a tagállamokban magas legyen a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erősödjön a társadalmi kohézió. A stratégia öt kiemelt cél és hét kiemelt intézkedés segítségével kívánja elérni a kívánt jellemzőkkel bíró gazdasági növekedést. Ezeken kívül az Európai Unió a már meglévő gazdasági és politikai vívmányait használja fel a célok eléréséhez. Ilyen például az egységes európai piac, a közös külkapcsolati politika, vagy akár az uniós költségvetés.5
Az EU 2020 stratégia öt kiemelt célt fogalmaz meg a foglalkoztatás, a kutatás-fejlesztés (K+F), éghajlatvédelem és energiagazdálkodás, oktatás, illetve a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem területén. Az ezen a területeken megfogalmazott kiemelt célokat valamennyi tagállamnak teljesítenie kell 2020-ig. A célok közül az első, hogy a foglalkoztatás területén biztosítani kell, hogy a 20-64 évesek korosztályában a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. Az EU GDP-jének 3%-át kutatásba és fejlesztésbe kell fektetni. Éghajlatvédelem és energiagazdálkodás területén biztosítani kell, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása legfeljebb 80%-a legyen az 1990-es szintnek. Ezen kívül a megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni, az energiahatékonyságot pedig 20%-al kell javítani. Oktatás területén el kell érni, hogy a korai iskolaelhagyók aránya 10% alá kerüljön, illetve el kell érni, hogy a 30-34 éves korosztály legalább 40%-a rendelkezzen felsőfokú végzettséggel. A szegénység és társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem részeként el kell érni, hogy 2010-hez képest legalább 20 millió fővel csökkenjek azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. A megfogalmazott kiemelt célok teljesülését többek között az Eurostat is méri, rendszeresen frissített, nyilvános adatokkal.6 Például a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett emberek aránya 2014ben Magyarországon 33,5% volt, szemben az EU 24,5%-os arányával.
A kiemelt intézkedések a három fő prioritás alá sorolhatók. Az „intelligens növekedés” prioritás három intézkedési tervet tartalmaz: európai digitális menetrend, innovatív Unió és a mozgásban az ifjúság intézkedés, mely a felsőoktatásban résztvevő fiatalokkal foglalkozik. E három intézkedés célja a nagysebességű internetnetre és az interoperábilis alkalmazásokra épülő egységes digitális piac kialakítása, az innovációs lánc erősítése és az innovációs technológiák segítségével a társadalmi kihívásokkal való megbirkózás, illetve a felsőoktatás erősítése a teljesítmény és esélyegyenlőség
5 6
Forrás: http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm Forrás: http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-a-nutshell/targets/index_hu.htm
12
területén, és a diákok számára több nemzetközi gyakornoki lehetőség, piacképesebb tudás biztosítása.7 A „fenntartható növekedés” prioritás alá két kezdeményezés tartozik: erőforrás-hatékony Európa, „iparpolitika a globalizáció korában”. Az erőforrás-hatékonyság szerint Európa mérsékeli a CO2-kibocsátását, javítja az energiabiztonságot, és csökkenti a relatív energiafelhasználását. A másik kezdeményezés célja olyan iparpolitika kialakítása, amely meg tud birkózni a globalizáció, a gazdasági válság és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulással.8 Az „inkluzív növekedés” prioritás is két kezdeményezést foglal magába: új készségek és munkahelyek menetrendje, és a szegénység elleni platform. Előbbi kezdeményezés célja a munkaerőpiacok modernizációja, a foglalkoztatás szintjének emelése, a munkanélküliség csökkentése, a termelékenység növelése és szociális modelljeink fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Ezt elsősorban az egyének számára az új készségek elsajátítását jelenti, illetve azt, hogy alkalmazkodni tudjanak a munkaerő-piaci változásokhoz, és sikeresen váltsanak karriert. A szegénység elleni európai platform, mint kiemelt kezdeményezés a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót kívánja megvalósítani. Ennek része a szegények és a társadalmilag kirekesztettek alapvető jogainak elismertetése, valamint annak lehetővé tétele, hogy ezek az emberek méltóságban, a társadalom aktív tagjaként élhessenek. Ide tartozik továbbá annak elősegítése, hogy az emberek támogatásban részesüljenek, s ennek révén beilleszkedjenek a lakóhelyükön élő közösségekbe, képzésben vegyenek részt, segítséget kapjanak az álláskeresés során, és hozzájussanak a szociális ellátásokhoz. Az Unió területén belül jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes régiók között, melyek eltűntetése a szegényebb régiók felzárkóztatása révén valósulna meg. Ezen felzárkózási folyamat a Közösség egészére jelentős pozitív hatással bírna.9 Az esélyegyenlőség elég tág kifejezés, amihez sokféle terület kapcsolódhat. Az esélyegyenlőség kifejezést minden olyan területen értelmezni lehet, ahol valamilyen kollektív, társadalmilag elismert jog illet meg az egyéneket. Esélyegyenlőségről általában akkor esik szó, ha hosszú idő után sikerül biztosítani egy-egy területen az esélyegyenlőséget, vagy ha valamely területen további erőfeszítésekre van szükség az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Előfordulhat, hogy a nem szándékosan, az állam törvényei hiányosan vannak megalkotva vagy megfeledkeznek egy-egy különleges szabályozást igénylő társadalmi rétegről, akik ezáltal hátrányt szenvednek. Az írott jog területén kívül az esélyegyenlőség hiányát okozhatják a társadalom tagjainak viselkedése (előítéletesség). Ilyenre lehet példa, amikor roma népességgel szembeni előítéletek miatt nem adnak a munkáltatók munkát roma származású munkavállalóknak. A lakhatás, egészséges
7
Forrás: http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-a-nutshell/priorities/smart-growth/index_hu.htm Forrás: http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-a-nutshell/priorities/sustainablegrowth/index_hu.htm 9 Forrás: http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-a-nutshell/priorities/inclusive-growth/index_hu.htm 8
13
életmód, oktatás, biztonság, munkavállalás mind olyan területek, amelyekhez való jog minden embert megillet, mégsem részesül belőlük mindenki. Az ezen a területen fennálló társadalmi egyenlőtlenségek oka általában a szegénység. Mivel a szegénység örökíthető, ezért ezen egyenlőtlenségek is öröklődnek, sokszor családokon belül, generációkon át. A különböző stratégiákban megfogalmazott, a szegénység felszámolását hirdető célkitűzések ezért nem pusztán önmagukért való célkitűzéseket jelentenek, hanem az esélyegyenlőség elérése érdekében is fontos mérföldköveknek számítanak. Esélyegyenlőség, kirekesztés, szegénység egymással erősen összekapcsolódó társadalmi jelenségek, melyek kezelésére komplex tervek szükségesek. Az EU 2020 stratégia igyekszik megfelelni ezeknek a kihívásoknak.
A stratégia ismertetése után látható, hogy az EU továbbra is kiemelt figyelmet fordít az állampolgárainak esélyegyenlőségére, a szegénység és kirekesztés elleni küzdelemre. Ez a szociális érzékenység, illetve a demokratikus értékek és a fenntarthatóság iránti elköteleződés – egyfajta horizontális szempontként – nemcsak a direkt intézkedésekben, hanem a többi, más területen hozott szabályokban, intézkedésekben, fejlesztési tervekben is jelen van. A stratégia feladatainak végrehajtása elsősorban tagállami feladat, de az Európai Bizottság és más uniós szervek is segítséget nyújtanak nekik. Az Bizottság évente országspecifikus jelentéseket készít a stratégia országonkénti végrehajtásáról.10
1.4 Magyarország Partnerségi Megállapodása esélyegyenlőséget biztosító fejlesztési prioritási Az Európai Unió és az egyes tagországok partnerségi megállapodásai horizontális elveket és célokat tartalmaznak, melyek az uniós és az adott tagállambeli jogszabályokkal, irányelvekkel, nemzeti stratégiákkal összhangban, valamint a tagország adottságait figyelembe véve kell meghatározni. Ezeket az elveket érvényesíteni kell a fejlesztések előkészítése, megvalósítása és hasznosulása alatt is. A releváns fejlesztésekkel kapcsolatos döntések során előnyben részesülnek azon fejlesztéseket, melyekben a horizontális elvek kiemelten érvényesülnek. A hazai horizontális elvek tervezésében jelentős segítséget nyújtott az Országos Fogyatékosügyi Tanács, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, az Autisták Országos Szövetsége, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, és az Országos Roma Önkormányzat. Vannak minden területre kiterjedő horizontális elvek, és vannak olyanok, amelyek csak egy-egy fejlesztési területre érvényesek.
10
Forrás: http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-your-country/index_hu.htm
14
A magyar Partnerségi Megállapodás két olyan területet tartalmaz, amely horizontális elvként valamennyi fejlesztés esetén érvényesülnie kell. Ezek a következők:
Nemek közti egyenlőség, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, valamint a hozzáférhetőségnek az előmozdítása.
Fenntartható fejlődés.
Előbbi horizontális elv érvényesítése „a programok végrehajtása során olyan csoportok segítését és szempontjaik kiemelt figyelembevételét jelenti, melyek saját erejükből nem lennének képesek a hátrányaikból fakadó nehézségek leküzdésére, fokozottan ki vannak téve a hátrányos megkülönböztetés veszélyének, illetve támogatásra szorulnak a programok forrásaihoz történő hozzáférés során. A programok biztosítani fogják a legfontosabb esélyegyenlőségi célcsoportok, illetve a fenntartható fejlődés szempontjainak figyelembevételét és érvényre juttatását a programok kidolgozásának, végrehajtásának, nyomon követésének és értékelésének teljes folyamata során.”11
A
strukturális
mechanizmusainak
esélyegyenlőtlenségek feltérképezése,
és
(munkaerő-piaci, megszüntetésük
közszolgáltatások garanciáinak
elérhetősége)
rendszerbe
építése
kulcsfontosságú eleme a Partnerségi Megállapodásnak. Az európai horizontális politikákkal összhangban Magyarországon a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségéért, felzárkózásáért, valamint a társadalmi együttműködésben való megerősítésükért szükséges intézkedéseket tenni a 2014–2020 közötti időszakban megvalósuló fejlesztéseken keresztül is. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a fejlesztések megvalósítása során törekedni kell az alábbiakra:
a férfiak és nők közötti esélyegyenlőségre a foglalkoztatási, szociális, egészségügyi, közlekedési, oktatási és képzési szolgáltatásokban, a közkincsekhez, közjavakhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben, a vállalkozóvá válásban, kiemelt figyelemmel a kisgyermeket nevelőkre, illetve a gyermeküket egyedül nevelő szülőkre;
a munkahelyek családbaráttá tételére, különösen a kisgyermekes anyák atipikus foglalkoztatási módjainak előnyben részesítésére (részmunkaidő, munkaidő-ütemezés, távmunka);
11
Forrás: Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014–2020-as fejlesztési időszakra
15
az esélyek kiegyenlítésére a hátrányos helyzetű családban élő gyermekek számára, a tartós rászorultságban élők, a romák esélyegyenlőségére, különösen a foglalkoztatási, szociális, egészségügyi, oktatási és képzési fejlesztésekben, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben, valamint a lakhatásban, kiemelt figyelmet fordítva a roma nőkre a fejlesztések során és a mutatók mindegyikénél;
a fogyatékossággal élő személyeknek az épített környezethez, információhoz és kommunikációhoz, a fejlesztésekkel érintett szolgáltatásokhoz való hozzáférésének megteremtésére;
a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási esélyeinek biztosítására;
a tartósan munkanélküliek újbóli foglalkoztathatósági esélyeinek biztosítására;
a
pályakezdők
esélyegyenlőségére
a
foglalkoztatásban,
különösen
a
szakirányú
foglalkoztatásban;
a jelenleginél differenciáltabban kell kidolgozni a támogatási formákat a kedvezményezett célcsoportok eltérő lehetőségeinek és fejlesztési céljainak megfelelően
Mindezekből is jól látható, hogy milyen strukturális szintű összefüggések biztosítják a jelen konstrukcióban elkészült, járási szintű Esélyteremtő Programtervben feltárt problémák és a rájuk adott megoldási javaslatok finanszírozási lehetőségeit a Széchenyi 2020 keretében.
Forrás: Partnerségi Megállapodás
16
A horizontális célok elérését elősegítő konkrét intézkedések nem a Partnerségi Megállapodásban, hanem az operatív programok szintjén kerülnek beazonosításra. Így ezek a beavatkozások önmagukban segítik elő egy-egy esélyegyenlőségi célcsoport helyzetének javítását, összhangban az uniós és nemzeti szintű stratégiákkal. Mindezek számszerűsített módon, a horizontális célok elérését kívánják szolgálni. Ezen célzott beavatkozások önmagukban elősegítik egy-egy esélyegyenlőségi célcsoport, illetve a fenntartható fejlődés egy-egy aspektusának támogatását, összhangban az uniós és nemzeti szintű stratégiákkal.
17
2 Módszertani összefoglaló Az esélyteremtés, a felzárkóztatás, az oktatás, a foglalkoztatás és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés nem csak a járást és településeit érintő problémák, hanem egy jelentős részük országos szintű, így sokszor a helyi lehetőségeken túl mutató megoldásokat követelnek meg. Ennek ellenére, számos esélyegyenlőségi területen – úgymint a foglalkoztatás, az oktatás az egészségügyi vagy a szociális ellátások – számos lehetőség és forrás áll rendelkezésre, melyek szisztematikus feltárása és elemzése segíthet a problémák helyi szintű megoldásában. Éppen ezért, egy olyan dokumentum létrehozása volt a célunk, ami az aktuális jogszabályi és szakpolitika háttér feltérképezése mellett részletesen ismerteti a települések sajátosságait, feltárva azok esélyegyenlőségi problémáit, és ezek alapján konkrét célcsoportokra fogalmaz meg különösebb források bevonása nélkül is elérhető megoldási lehetőségeket (és mutat be egyúttal máshol már működő jó gyakorlatokat). Másodsorban pedig olyan közép- és hosszú távú fejlesztési lehetőségeket mutat be akciótervek formájában – a helyzetelemzések alapján tett megállapításokra, konkrét célcsoportokra fókuszálva –, amelyekhez a következő évek Európai Uniós pályázati keretei megfelelő forrásokat biztosíthatnak. A dokumentum felépítése alapvetően úgy lett kialakítva, hogy egy-egy fejezet önmagában is tanulmányozható, így a programterv egyaránt elővehető egy-egy esélyegyenlőségi csoport járási szintű problémáinak megismerése céljából, de ugyanígy fellapozható, ha csak a megoldáshoz szükséges források felkutatása a cél. A programterv első fejezetei a járás településeinek általános bemutatásával, esélyegyenlőségi szempontból releváns demográfiai, egészségügyi, szociológiai és gazdasági jellegű adatsorok elemzésével, valamint a programterve kapcsán végzett kutatások és információgyűjtések elemzésével foglalkozik. Ezt követően röviden kontextusba helyezi az esélyteremtés valamint a területi együttműködés alapelveit, uniós és hazai forrásokat biztosító alapok esélyegyenlőségi prioritásait és horizontális céljait. A további fejezetekben a járási hivatal működése is bemutatásra került, valamint említésre kerülnek a szakmai és civil szervezetek, egyházak és nemzetiségi önkormányzatok szerepkörei is, melyek konkrét kapcsolódásai pontjait a későbbi, célcsoportokra vonatkozó fejezetek taglalják részletesen.
18
A települések Helyi Esélyegyenlőségi Programjai és az egyéb helyi szintű stratégiai dokumentumok, adatbázisok alapján, valamint kerekasztal beszélgetések jegyzőkönyvei és az információgyűjtő kérdőívek alapján a későbbi fejezetek dokumentum külön-külön foglalkoznak a romák és mélyszegénységben élők, a gyerekek, a nők, az idősek és a fogyatékkal élők valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek esélyteremtésének kérdéseivel. Végezetül – a helyi esélyteremtés kapcsán végzett helyzetfeltárásra alapozva – akciótervek kerültek megfogalmazásra a célcsoportokra vonatkozóan, amelyek már a Széchenyi2020 konkrét operatív programjai alapján adnak az esélyteremtési problémák megoldására fókuszáló megoldási javaslatokat. A járási szintű Esélyteremtési Programterv innovativitása az esélyegyenlőségi problémák komplex kezelésében rejlik, mely egyszerre ad azonnali megoldási javaslatokat és tér ki a hosszú távú fejlesztési forrásokra, valamint segíti az önkormányzatok és a helyi szereplők hosszú távú együttműködésének megalapozását is. Nem utolsósorban pedig közvetve a társadalmi előítéletek és a diszkrimináció csökkentésében is segítséget nyújt a településeken, így az esélyegyenlőségi szakemberek számára egy olyan alapdokumentum, ami kifejezetten a járás területi sajátosságait és adottságait tartja szem előtt. A dokumentum elkészítésében mind a négy önkormányzat részt vett, a több hónapos szakmai munka során a szakemberek több alkalommal tartottak kerekasztal-beszélgetéseket, amelyeken az önkormányzatok mellett a járási hivatal, szakmai és civil szervezetek, egyházak és nemzetiségi önkormányzatok képviselői fejtették ki véleményüket.
19
3
A Tolnai Járás bemutatása
A járás a Dél-dunántúli régióban elhelyezkedő Tolna megye legkisebb területű járása, mindösszesen 4 település (Tolna, Fadd, Bogyiszló és Fácánkert) alkotja, melyből Tolna város, a többi település pedig község. Területe 205 km2, népessége 18 210 fő a 2013-as év eleji adatok alapján. Az alábbi ábrán is látható, hogy a járási központ Tolna éri el a legmagasabb népességszámot, több mint 11 ezer fővel, a többi település lakosságszáma nem éri az 5 ezer főt. A térség természeti adottságaiból adódóan – enyhe dombsági területek (Tolnai-hegyhát) körülvéve a Duna által árvízkor elárasztott területekkel – állandó települések csak a keskeny magaslati részeken létesülhettek, így leginkább az aprófalvas településszerkezet jellemző a térségre.
1. ábra: Tolna járás lakónépessége. Forrás: TEIR A járás a 6-os számú főútvonalon, az M6-os autópályán közelíthető meg, vasúti közlekedésére az alacsony vonalsűrűség, illetve a villamosított vasútvonalak hiánya jellemző. (IVS Tolna, 2010.) A települések leginkább a megyeszékhely Szekszárd vonzáskörzetébe tartoznak, mind szolgáltatások, ügyintézés, illetve oktatás és munkavállalás célú ingázás megfigyelhető, de Paks is gyakorol vonzóhatást a járásra. A járás településeinek életében a folyószabályozás előtt a Duna hagyományosan szerepet játszott, jelentősége azonban napjainkra némileg csökkent, bár fontos fejlesztési célként jelenik meg a közlekedési és turisztikai területen. A térségben a mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb ágazata az országos jelentőségű borászat és a hozzá kapcsolódó szőlőtermesztés. Iparát tekintve az építőipar, a feldolgozóipar és a kereskedelem jellemző. A térségben a inkább kisvállalkozások alakultak, a nagyobb foglalkoztatók kettő vállalat kivételével megszűntek (IVS Tolna, 2010). A negatív munkaerőpiaci tendenciák miatt különösen fontos szempont a térség fejlesztési céljai között a lakosság megtartása, a gazdaságfejlesztés, amelynek egyik
20
potenciálját jelentheti a turizmus fellendítése, illetve a térség vonzóvá tétele a befektetők számára. Ezekben segítségére lehet a járásnak a fejlesztési források megfelelő felhasználása.
2. ábra: A Tolnai járás vándorlási egyenlege Forrás: TEIR A járás népességszámának alakulását az alacsony születésszám, és elvándorlás jellemzi, ebből következően a járás népességszáma csökkenést mutat, amely megfelel a hazai folyamatoknak. Az elvándorlás főként a megyeszékhelyre, illetve a fővárosba irányul. Az elvándorlás és természetes fogyás mellett problémát jelent a népesség elöregedése. A járást alkotó településeken jellemzően magas, az országos átlagnál magasabb az öregedési index, amely a térség versenyképességére is hosszú távon negatív hatással járhat.
3. ábra: A Tolnai járás öregedési indexe. Forrás: TEIR A járás foglalkoztatottsági mutatóit tekintve némi javulás figyelhető meg az elmúlt években, a munkanélküliek aránya átlagosan 3 százalékponttal csökkent. Ennek ellenére azonban a járás munkanélküliségi rátája magasabb a megyei, illetve országos értéknél. Mindezeken folyamatokat
21
összegezve a járás egyik települése sem tekinthető sem kedvezményezettnek, sem pedig hátrányos helyzetűnek, munkanélküliség által nem súlyosan érintettek.
4. ábra: A munkanélküliségi ráta a Tolnai járásban. Forrás: TEIR A járás intézményi ellátottságát vizsgálva elmondható, hogy a települések mindegyike rendelkezik óvodával, általános iskolai oktatás a járás települései közül csak Fácánkerten nincsen, középiskolai oktatás pedig csak Tolna városában érhető el. De Szekszárd vonzóhatása ezen a területen is érezteti hatását, felsőfokú oktatás a megyeszékhelyen érhető el. Fadd község közigazgatási feladatait a Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal látja el, a többi településen működik a települési önkormányzat.
22
3.1 A Tolnai Járás településeinek bemutatása 3.1.1 Fácánkert Fácánkert község Tolna megyeszékhelyétől, Szekszárdtól 15 km-re, Tolna várostól pedig 5 km-re található. A település típusát tekintve zsáktelepülés, átszeli a Budapest-Baja vasútvonal. Közúton a 6os számú főközlekedési útról érhető el. A település területe 11 km2 (2015; KSH). Fácánkert a Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból nem számít kedvezményezettnek, nem hátrányos helyzetű település illetve nem tartozik a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések közé [105/2015. (IV. 23.) Korm. Rendelet]. A települést Fácánkert néven 1936-tól tartják nyilván, mióta Simonmajort és Fácánkert pusztát egyesítették. A településen, az általános iskolai oktatás 2008-ban megszűntették, a folyamatosan csökkenő gyermeklétszáma miatt, egyedül óvodai nevelés történik a településen. A gyerekek ma Tolnára és Szekszárdra járnak iskolába. A falu közös hivatalt tart fenn Bogyiszló Község Önkormányzatával, a hivatali feladatokat a Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A település lakónépessége az utóbbi évtizedben folyamatos csökkenést mutat, azonban a legfrissebb 2015-ös adat szerint az utóbbi évben 612 főre (2015; KSH) emelkedett a fácánkerti lakosok száma. A férfiak és nők aránya közel azonos. Fácánkert lakónépessége (fő)
5. ábra: Fácánkert község lakónépessége;Forrás: TEIR
23
Az öregedési index adatait vizsgálva megállapítható, hogy a település elöregedő, ami azt jelenti, hogy a településen élő 100 0-14 éves korosztályú fiatalra több mint 100 65 év feletti lakos jut. Az öregedési index az országos, a megyei és a járási átlaghoz képest alacsonyabb. Mindezekből következtethetünk arra, hogy az idősek ellátására fokozottan gondot kell fordítania a településnek. Öregedési index Fácánkerten
6. ábra: Öregedési index; Forrás: TEIR
Fácánkert vándorlási egyenlege azt mutatja meg, hogy mekkora az adott közigazgatási egységbe állandó vagy ideiglenes jelleggel bejelentkezők, és az onnan más közigazgatási egységbe állandó vagy ideiglenes jelleggel bejelentkezők számának különbsége. Ha az érték negatív, akkor a településen elvándorlás, ha pedig pozitív akkor odavándorlás tapasztalható. Ez az érték Fácánkert esetében negatív, és az országos, megyei, és járási értékekhez képest jóval nagyobb mértékű. Ebből arra következtethetünk, hogy a településen szükség lenne olyan intézkedésekre, amely a településen élőket arra ösztönzi, hogy maradjanak, és ne költözzenek el a településről. Erre megoldás lehet például a fiatalabb korosztály helyben tartása munkahelyek biztosításával.
24
Fácánkert vándorlási indexe (ezrelék)
7. ábra: Vándorlási index (ezrelék); Forrás: TEIR
Fontosnak tartjuk a település munkanélküliséghez kapcsolódó adatainak bemutatását is. A lenti diagramon a településen élő munkanélküliek számát olvashatjuk le, amelyet ha elosztunk a lakosok számával, megkapjuk, hogy a településen 5,6 % a munkanélküliek aránya. Ennek az értéknek közel negyede pályakezdő. Regisztrált munkanélküliek száma Fácánkerten (fö)
8. ábra: Regisztrált munkanélküliek száma; Forrás: TEIR
25
3.1.2
Fadd
Fadd Tolnától Észak-keletre található 68 km2 területű település, amely a 6-os főútról Tolna illetve Dunaszentgyörgy felől is megközelíthető. A település jogállás szerint község. Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból nem számít kedvezményezettnek, nem hátrányos helyzetű település illetve nem tartozik a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések közé [105/2015. (IV. 23.) Korm. Rendelet]. Fadd település a római korban is benépesült lakóterület volt, erre vonatkozóan írásos emlékek is maradtak fent, Szent István a pannonhalmi apátságnak adományozta a települést. Az oklevél alapján Faddot a honfoglalás után alapították. Egyes kutatások szerint a Tihanyi Apátság alapítólevelében megemlített Fatudi nevű település Faddnak feleltethető meg. (HEP Fadd) A környék nem gazdag ásványkincsekben, energiahordozókban. Mindössze a helyi igények kielégítését szolgálja a fellelhető kavics, sóder, homok, agyag. Így a település életében hagyományosan jelentős szerepe volt a mezőgazdasági termelésnek, a lakók többségének ez jelentette a fő megélhetési forrást, melyből a paprika, gabona- és dohánytermesztés emelhető ki elsősorban. Ehhez minden éghajlati és talaj adottsága megvan a településnek. A mezőgazdasági termelést a Duna ártér (ma a Hold-Duna ág) hasznosítása segítette elő (öntözés), vagy egészítette ki (halászat, nádvágás), illetve napjainkban az idegenforgalmi célú hasznosítása (Fadd-Dombori üdülőtelep). Fadd fekvéséből adódóan nem alakulhatott ki önálló vonzáskörzete, ugyanis félúton fekszik Paks és Szekszárd között, Tolnától 5 kmre, ezért növekedésében erősen behatárolt volt, s azt alapvetően a mezőgazdaság eltartó képessége szabta meg. (Forrás: HEP, Fadd)
9. ábra: Lakónépesség Fadd (fő); Forrás: TEIR
26
Fadd lakossága a 2008-as évig nem mutatott nagyobb mértékű változást, azonban ezt követően folyamatos csökkenést mutat. A 2015-ös adatok szerint most 4083 fő (2015, KSH) a község lakosainak száma. Öregedési index Faddon
10. ábra: Öregedési index Fadd; Forrás: TEIR
A község öregedési indexe nem olyan magas, mint a megyei illetve régiós értékek. Azonban még így is azt olvashatjuk le a fenti diagramról, hogy a faddi társadalom elöregedő, illetve hogy egyre több 65 év feletti lakos jut a 0-14 éves korosztályra. Fadd vándorlási indexe (ezrelék)
11. ábra: Fadd vándorlási indexe (ezrelék); Forrás: TEIR
27
A település vándorlási indexét tekintve elmondható, hogy elvándorlás jellemzi Faddot a 2008-as évtől kezdődően. Azt megelőzően váltakoztak az olyan évek, amikor odavándorlás, illetve amikor elvándorlás volt jellemző. A település lakosságszámának csökkenését tehát nemcsak az elöregedés okozza, hanem a településről történő elköltözés is. Munkanélküliek száma Faddon (fő)
12. ábra: Munkanélküliek száma Faddon (fő); Forrás: TEIR
A munkanélküliségi adatokat tekintve elmondható, hogy a település esetében az utóbbi években csökkenés mutatkozik, ami a 2013-as évben 4,3%-ot mutat az azt megelőző 2012-ben mérhető 7%-os értékkel szemben.
28
3.1.3
Bogyiszló
Bogyiszló község Szekszárdtól 11 km-re található a Mezőföld déli részén a Sió csatornán keresztül a 6os számú főútról, illetve Kalocsa felől az 51-es főútról az M9-es autóúton áthajtva a Szent László hídon közelíthető meg. A település területe 56 km2, ebből 251 ha belterület, 5302 ha pedig külterület (2015; KSH).
Bogyiszló
társadalmi,
gazdasági
és
infrastrukturális
szempontból
nem
számít
kedvezményezettnek, nem hátrányos helyzetű település illetve nem tartozik a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések közé [105/2015. (IV. 23.) Korm. Rendelet]. A falu neve írásban először 1272-ben került megemlítésre, Buguzlou-ként szerepel Moys nádor adománylevelében, amikor halastavaival együtt az ábrahámi kolostornak adományozta a birtokot. Mivel a település távol fekszik a fontosabb közlekedési, kereskedelmi útvonalaktól, így a történelem viharaitól is védett helyzetben volt. Az ártér közelsége miatt élelemből nem volt hiány, még akkor sem, amikor a mezőgazdasági műveléssel fel kellett hagyni. Bogyiszló ezen okokból kifolyólag gyakran nyújtott menedéket a közeli, alacsonyabban fekvő települések lakóinak árvíz esetén, vagy védett fekvéséből adódóan háborúk során. Később a Dunán természetes gát képződött, ami miatt megváltozott a folyásiránya, így napjainkban a folyó már több kilométerrel elkerüli Bogyiszlót, egy tavat hagyva maga után a területen, ami változást okozott a település életében. A régi ártereken az ártéri erdő kiirtása után kiváló adottságú talaj maradt a paprikatermesztéshez, amelyet a település ki is használ, csípős és fűszerpaprikát is termesztenek, nevezetes fajta a bogyiszlói paprika. Az erdőgazdálkodás, a halászat és a vadászat szintén jelentős hagyományokkal rendelkezik a településen. A község néphagyományokban és népszokásokban gazdag, különösen a néptánc és a népzene területén. (HEP Bogyiszló) Bogyiszló lakónépessége (fő)
13. ábra: Bogyiszló lakónépessége; Forrás: TEIR
29
A település lakónépessége az utóbbi években a 2012-es év kivételével folyamatosan csökkent. 2015ben 2152 fő (2015; KSH). A férfiak és nők aránya közel azonos, azonban az idősebb korosztályban a nők aránya magasabb, kb. 60%. A településen élő 100 0-14 éves korosztályra 162 fő 65 évnél idősebb lakos jut. Az utóbbi évtizedben ez az arány folyamatosan növekszik, ami a település elöregedését mutatja. Bogyiszló öregedési indexe
14. ábra: Bogyiszló öregedési indexe; Forrás: TEIR
A településre jellemző az elvándorlás, a 2013-as adatok kiugróan magas értékeket mutatnak az elvándorlás szempontjából. Ez azt jelenti, hogy a 2013-as évben többen hagyták el a települést, mint ahányan érkeztek, ennek oka valószínűleg a munkahelyek hiánya. Vándorlási index Bogyiszlón (ezrelék)
30
15. ábra: Bogyiszló vándorlási indexe (ezrelék); Forrás: TEIR
A településen az utóbbi évekhez képest jelentősen csökkent a munkanélküliek száma, a 2013-as évben 124 fő volt regisztrálva, ez a teljes lakosság 5,6%. Ebből 13 % pályakezdő. Regisztrált munkanélküliek száma
16. ábra: Bogyiszlón regisztrált munkanélküliek száma (fő); Forrás: TEIR
31
3.1.4
Tolna
Tolna város, a róla elnevezett megye keleti részén fekszik, 15 km-re Szekszárdtól, a megye székhelyétől. Megközelíteni a 6-os számú főúton lehet, illetve a Budapest-Baja vasútvonalon. A város területe 71 km2. Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból nem számít kedvezményezettnek, nem hátrányos helyzetű település illetve nem tartozik a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések közé [105/2015. (IV. 23.) Korm. Rendelet]. A három tájegység – Mezőföld, Sárköz, és a Tolnai dombság – találkozásánál fekvő település 6 kilométerre fekszik az élő Dunától, közvetlen környezetében található a Gemenci-erdő és a Duna-Dráva Nemzeti Park. Tolna város elődje, Alta-Ripa a Duna jobb partján haladó nagy jelentőségű, évezredes út mentén alakult ki. Az itt működő rév-és vámhely védelme érdekében a rómaiak erődítményt emeltek, az akkor még az élő Duna partján fekvő területen. Tolna település először az 1055-ös tihanyi alapítólevélben kerül megemlítésre, Thelena néven. A középkorban is kiemelkedett a környező települések közül, jelentős átkelő- és vámszedőhely volt, valamint több alkalommal tartottak itt országgyűlést is. Később mezővárosi rangra emelkedett, élénk kereskedelem jellemezte a települést, melyet a kikötője is elősegített. A XVI. században Tolnát Budától a Fekete-tengerig terjedő térség legnagyobb településeként, valamint az ország kiemelkedő bortermelőjeként tartották számon. (HEP Tolna) Kiemelkedő fejlődésének a török hódoltság időszaka vetett véget, ekkor a népességszáma is számottevően csökkent. Fejlődése a török időkben tört meg, a hódoltság végére lakosainak száma jelentősen lecsökkent. A XVIII. században német telepesek költöztek be a településre, majd a városalapító népcsoportok összefogásának köszönhetően, Tolna ismét fejlődésnek indult, azonban a Duna szabályozásával a XIX. században megváltozott a város helyzete, jelentősége csökkent a térségben. A település az 1960-70-es években ismét fejlődésnek indult, és 1989-ben Tolna nagyközség és Mözs község összevonásából ismét várossá vált. A város lakossága 2015-ben 11 147 fő, ami az előző évekhez képest csökkent. A diagramról leolvasható, hogy a város népessége lassú, de folyamatos csökkenést mutat.
32
Tolna város lakossága (fő)
17. ábra: Tolna város lakossága (fő); Forrás: TEIR
A város öregedési indexe a járás többi településénél, valamint a megyei, régiós és országos átlagnál is magasabb, 100 fő fiatalkorúra 190 idős jutott 2013-ban. Vagyis erőteljesen elöregedő a település népessége, ahogyan az alábbi grafikonon is látható. Tolna város öregedési indexe
18. ábra: Tolna város öregedési indexe; Forrás: TEIR
33
Tolna vándorlási egyenlege a 2004-2012-ig tartó időszakban folyamatosan negatív tartományban mozgott, vagyis elvándorlás jellemezte, azonban 2013-ban pozitív egyenleget mutatott. Ennek ellenére jelentős népességcsökkenéssel kell szembenéznie a településnek. Vándorlási index Tolna (ezrelék)
19. ábra: Vándorlási index Tolna (ezrelék); Forrás:TEIR
A munkanélküliek számában pozitív irányú változást figyelhettünk meg a 2009-es, igen magas számú munkanélküliséghez képest, 2013-ban 4,9 %-os volt, szemben a 2009-es 6,7%-os értékkel. Munkanélküliek száma Tolna városban (fő)
20. ábra: Munkanélküliek száma Tolna városban (fő); Forrás: TEIR
34
3.2 A település civil szereplőinek bemutatása A járásban református, római katolikus és baptista egyházak működnek. A települések civil és egyházi szereplőinek listája és bemutatkozása a www.tolnajaras.hu weboldalon érhető, ahol a civil adatbázis frissítése és aktualizálása folyamatosan történik. A járás területén elmondható, hogy a civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége lefedi a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásának, tehetségfejlesztésének, rehabilitációjának támogatásától kezdve az időkorúak kulturálódásáig, a hagyományőrzésen át a lakosság egészségi állapotának fejlesztéséig az alapvető közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális szolgáltatások, kultúra, művelődés, közrend, közbiztonság) ágazataiban lehetséges esélyegyenlőséget támogató szolgáltatások körét. A civil szervezetek tevékenysége számos ponton kapcsolódik az esélyegyenlőség szempontjából kiemelten kezelt valamennyi helyi társadalmi csoport helyzetének javításához. Egyebek mellett karitatív, érdekvédelmi, szociális, kulturális, közéleti, illetve az egészségügyet, a közbiztonságot érintő tevékenységük által. A szervezetek közötti együttműködés tovább finomítható, az egy-egy településen aktív szereplők egymás közötti kommunikációjának javításával járási szintre is emelhető tevékenységük, különös tekintettel a későbbi pályázati forrásokhoz való hozzáférés szempontjából.
35
3.3 A közigazgatási szereplők, szolgáltató szervezetek bemutatása A Tolnai járás 2013. január 1-jén történt létrejötte óta a város még szorosabb kapcsolatot ápol a korábban a tolnai mikrotérséghez, immár a járáshoz tartozó három másik településsel, Faddal, Bogyiszlóval és Fácánkerttel. A járási együttműködésről szóló megállapodásban a nyilatkozattevő polgármesterek kinyilvánították akaratukat, egyebek mellett arról, hogy: – a járási együttműködésben résztvevő települések önkormányzatai és polgárai azonos jogokkal rendelkezzenek; – a jövőben felmerülő közös ügyekben a teljes konszenzuskeresés, a lakóhelyek mellérendeltsége, egymás érdekeinek figyelembe vétele valósuljon meg; – erősíteni kívánják, hogy a tolnai járás lakói az élet minden területén gyümölcsöző kapcsolatokat alakítsanak ki egymással.
A járási hivatalok a járások székhelyén találhatóak, amely Tolnán van, Bogyiszló, Fadd, Fácánkert és Tolna települések a Tolnai Járási Hivatalhoz tartoznak. A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása. A járási hivatalok munkáját a járáshoz tartozó településeken működő kirendeltségek segítik, tehát a Tolnai Járási Hivatal mellett kirendeltségek működnek Bogyiszló, Fácánkert és Fadd településeken.
Tolnai Járási Hivatal
Kormányablak Osztály
Hatósági és Gyámügyi Osztály
21. ábra: A tolnai járási hivatal szervezeti felépítése (Forrás: Járási Kalauz)
A hatósági osztályon intézhetőek el a szociális és családtámogatással kapcsolatos ügyek is, illetve itt születik döntés a beadott támogatási kérelmekről.
Gyámügyi Osztály A Járási Hivatal Gyámügyi Osztálya főként gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokkal foglalkoznak, mint például:
pénzbeli ellátások: gyermektartásdíj megelőlegezése; otthonteremtési támogatás; 36
örökbefogadásra való alkalmasság megállapítása;
a gyermek családi jogállásával kapcsolatos ügyek
(teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele; gyermek családi és utónevének megállapítása; képzelt szülők adatainak megállapítása);
gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések (védelembe vétel; a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása; iskoláztatási támogatás szüneteltetése, felülvizsgálata; családba fogadás; ideiglenes hatályú elhelyezés és felülvizsgálata; átmeneti nevelésbe vétel; tartós nevelésbe vétel; nevelési felügyelet elrendelése; gondozási díj megállapítása; utógondozás elrendelése; utógondozói ellátás elrendelése);
gyám és a gondnok kirendelésével kapcsolatos ügyek;
az ügygondnok, eseti gondnok kirendelése, felmentése, munkadíjának megállapítása;
a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről, védelembe vételről és megszüntetésről való döntés;
a szülő azon nyilatkozatának felvétele, melyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához;
szülői felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek intézése
családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról való döntés és a felülvizsgálat
A Tolnai Járási Hivatal Kormányablak Osztálya
A kormányablak nem más, mint egy egyablakos ügyintézési rendszer. Ez azt jelenti, hogy hivatalos ügyeink többsége egy helyen, egyszerűen intézhető. A Kormányablakokban több mint 300 féle ügy intézhető, a legfőbb szempont a gyors és hatékony ügyintézés, hiszen mindenki a lakóhelyéhez legközelebbi, vagy bármelyik, számára legkönnyebben elérhető kormányablakban, akár munkaidőn kívül is el tudja intézni hivatalos ügyeit. A Kormányablak Osztályon elsősorban okmányirodai ügyek mellett különböző típusú kérelmek nyújthatók be. Egyéb járási szintű szervezetek
Az alábbi szervezetek nem a Tolnai Járási Hivatalhoz tartoznak, azonban járási vagy területi együttműködés keretében működnek és nyújtanak különböző szociális szolgáltatásokat a térség lakói számára.
37
Családsegítő Központ
Pártfogó Felügyelői Szolgálat
Munkaerőpiaci Pont
Caládsegítő és gyermekjóléti Szolgálat Területi Gondozási Központ Védőnői Szolgálat
22. ábra: Járási szinten elérhető szolgáltatások (Forrás: Járási Kalauz) Családsegítő Központ Tolna Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a hatékonyabb szakmai munka, az egységes családgondozás, a szociálisan rászorultakról való gondoskodás céljából hozta létre az intézményt, ahol a járás lakói segítséget kaphatnak családi problémáik megoldásában. A Családsegítő Központban elérhető szolgáltatások és tanácsadás mellett segíteni tudnak a hivatalos ügyek intézésében is, például segítséget tudnak nyújtani formanyomtatványok kitöltéséhez, illetve különböző kérelmek leadásához (pl. családi pótlék igényléséhez). A központban elérhető többféle formanyomtatvány is, azonban a különböző támogatásokhoz más és más dokumentumokat kell benyújtani. (Erről bővebb információk a kalauzban is találhatóak, illetve az illetékes hivatalokban is lehet érdeklődni.) A családi ellátással kapcsolatos ügyek többsége a Járási Hivatal Kormányablak Osztályán intézhető, azonban információért és tájékoztatásért a Családsegítő Központhoz is lehet fordulni.
Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat
A gyermekjóléti szolgálat családvédelmi szolgáltatásokat nyújt, melyek célja, hogy elősegítse a gyermek családban történő nevelkedését, a testi-lelki és érzelmi fejlődését, megelőzze, illetve kezelje az ezeket gátoló tényezőket. A szolgálat fő tevékenysége a gyermekjólét biztosítása, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, illetve a családsegítés; emellett szintén a szolgálat tevékenységi köréhez tartozik a helyettes szülői hálózat is. *helyettes szülői hálózat: átmeneti segítséget nyújthat a bajbajutott családoknak, arra az időre, amíg a problémák rendeződnek. A helyettes szülők otthonukba fogadják a segítséget kérő családok gyermekeit egy meghatározott időre, munkájukkal hozzájárulhatnak helyzetük javulásához és a gyermek gondozása, nevelése sok új élményt adhat nekik. A szülők addig időt kapnak, hogy helyzetükön 38
javíthassanak, és ismét vállalni tudják szülői feladataikat. A gyerekek egy másik család életébe beilleszkedve biztonságos, környezetben nevelkedhetnek, néhány napig, hétig, hónapig, amíg szüleik távol vannak. A szolgálat emellett kiemelten foglalkozik a nehezebb életkörülmények között élő gyerekkel és családjukkal. A családgondozók segítenek a családi problémák kezelésében és megoldásában. A Családsegítő Központ épületében ingyenes pszichológiai és jogi tanácsadást is biztosítanak.
39
Területi Gondozási Központ
Elérhető szolgáltatások: Étkeztetés, szociális étkeztetés (elsősorban idősek számára) Étkeztetés, azaz napi egyszeri meleg étel biztosítása a szociálisan rászorulók számára, akik azt önmaguk és eltartottjaik részére koruk, vagy egészségi állapotuk miatt tartósan, vagy átmeneti jelleggel másként nem tudják biztosítani. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás célja az önálló életvitel fenntartása. A házi gondozó segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénylő hozzájusson a szükséglete szerinti fizikai, mentális, szociális ellátáshoz saját környezetében életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, a meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével. További előnye, hogy a gondozottak nem lesznek magányosak, ugyanakkor saját lakókörnyezetükben maradhatnak. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a házi segítségnyújtás kiegészítő szolgáltatási formája, a saját otthonukban élő, segélyhívó készülék megfelelő használatára képes személyek számára, akik egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászorulnak. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja a megfelelő ellátást és a biztonságos életvitel biztosítása. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretein belül biztosítjuk, hogy segélyhívás esetén az ügyeletes gondozó azonnal megjelenik a helyszínen, ha pedig szükséges, további intézkedéseket tesz (például egészségügyi szakellátás intézésének kezdeményezése, ha szükséges).
Nappali ellátás (Idősek Klubja Tolna, Idősek Klubja Mözs) A szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozását végzik, emellett fontosnak tartják az idősek foglalkoztatását, így változatos szellemi, kulturális, szórakoztató jellegű foglalkozásokat szerveznek számukra. Az idősek, a rászorultak fizikai, mentális, és orvosi ellátását biztosítja, otthonosan kialakított környezetben. Rendszeres orvosi rendelés van hetente mindkét Klubban. A klub számtalan lehetőséget kínál a kikapcsolódásra
40
Védőnői Szolgálat
A védőnői szolgálat elsősorban Tolna városában érhető el, illetve Mözsön. A terület négy védőnői körzetre tagolódik, illetve működik iskolavédőnői szolgálat. A védőnők tevékenysége:
várandós tanácsadás
csecsemő- és kisgyermekneveléssel kapcsolatos tanácsadás
óvodai és iskolai védőnői szolgálat
Munkaerő-piaci Pont, Szekszárdi Járási Hivatal
A munkaügyi központok a fővárosi és megyei kormányhivatalok székhelyein működnek. A munkaügyi központok elsősorban a munkahelyteremtéshez és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolatos feladatokkal, illetve az álláskeresők ellátási rendszerének működtetésével foglalkoznak. A munkaügyi központok irányítják a munkaügyi kirendeltségeket, melyek a járási hivatalhoz tartoznak. A Tolnán található Munkaerőpiaci Pont a térség munkaügyi kirendeltsége.
Elérhető szolgáltatások:
A munkaügyi kirendeltség főbb feladatai:
Ellátják az álláskeresők nyilvántartásba vételére vonatkozó feladatokat végzik az álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, szüneteltetésével, megszüntetésével és visszakövetelésével kapcsolatos, továbbá azokkal a foglalkoztatást
Elősegítő támogatásokkal összefüggő feladatokat, amelyek ellátása nem tartozik a munkaügyi központ hatáskörébe
Munkaközvetítést végeznek, fogadják a munkaerőigényekre vonatkozó bejelentéseket, információt nyújtanak, tanácsokat adnak.
A munkaügyi kirendeltség látja el a közfoglalkoztatási támogatási eljárással kapcsolatos hatósági és pénzügyi feladatokat.
Pártfogó Felügyelői Szolgálat:
Az intézmény fiatalkorú és felnőtt korú bűnelkövetőkkel foglalkozó pártfogó felügyelői tevékenységeket lát el. A pártfogó felügyelő feladata, hogy segítsen a bűnelkövető fiataloknak visszailleszkedni a társadalomba. 41
A szolgálat további tevékenysége:
jogi segítségnyújtási tevékenység,
áldozatsegítő tevékenység (büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység, azaz büntetőjogi mediáció),
polgári és büntető perekben pártfogó ügyvéd biztosítása.
Elérhető szolgáltatások:
Jogi segítségnyújtás (a hátrányos helyzetűek számára)
Jogi tanácsot adnak az egyszerűbb ügyekben (jövedelemre és ügytárgyra való tekintet nélkül).
Peren kívüli ügyekben jogi segítő közreműködését, peres eljárásokban pedig a bíróság előtti képviseletet ellátó pártfogó ügyvédet biztosítja a rászorulók számára.
Pártfogó felügyelői tevékenységek:
Önkéntesen igénybe vehető: a pártfogó felügyelő, aki abban nyújt segítséget az elítélteknek, hogy könnyebben vissza tudjanak illeszkedni a társadalomba a szabadulásuk után. Végrehajtja a közérdekűmunka-büntetéseket és a pártfogó felügyeleti intézkedéseket. Lefolytatnak közvetítői eljárásokat (mediáció). A szolgálat környezettanulmányok és pártfogó felügyelői vélemények készítésével az ügyészi és a bírósági döntéshozatal előkészítésében vesz részt.
Áldozatsegítés:
Különböző támogatási formák révén a cél a bűnözés okozta káros hatások csökkentése és a bűncselekményeket elszenvedők társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek enyhítése.
3.4 For profit szektor bemutatása Nincs feltérképezve, hogy a járásban hány olyan for profit szervezet található, amely az esélyegyenlőség témakörében együttműködne, e hiányosság pótlására a projekt során megtartott kerekasztal megbeszélések során a résztvevők javaslatot tettek egy járási szintű kapcsolati adatbázis létrehozására. Tolnán a helyben működő vállalkozások jelentős szerepet töltenek be az esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Közülük számosan támogatják rendszeresen a helyi rendezvényeket, a civil szervezeteket, az oktatásiés sportintézmények egyes fejlesztéseit, a karitatív akciókat. Két tolnai sportegyesületnek névadó szponzora egy-egy helyi cég. Felzárkózási Kerekasztalbeszélgetések A város számlavezető bankja a Tolnai Tudásért Közalapítványnak több alkalommal nyújtott jelentős összegű támogatást az ösztöndíjak kifizetésére. Közvetett módon a megváltozott munkaképességűeket és az egyéb szempontból hátrányos helyzetű
42
társadalmi csoportokhoz tartozó munkavállalókat foglalkoztató cégek is hozzájárulnak az esélyegyenlőségi feladatok megvalósulásához. Faddon a for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában korábban
nem volt jellemző. A helyi esélyegyenlőségi program 2013-2017. időszakára viszont megfontolandó a „beszervezésük”. A Művelődési Ház és a Fatodi Kft. több éve erőn felül teljesít a helyi rendezvények előkészületeiben, lebonyolításában. Fácánkerten és Bogyiszlón a for profit szektor esélyegyenlőségi feladatokban való részvétele nincs kellően feltérképezve, viszont a Felzárkózási Kerekasztalbeszélgetések során feltárult, igenis van szerepük, de alapvetően csak ad hoc jelleggel, ha konkrét igény mutatkozik, akkor képesek összefogni és erőforrásaikkal támogatni a kívánt célt.
3.5 Járási szintű adatgyűjtés az érintett szereplőktől: kormányzati és civil szervezetek, lakosság A Járási Esélyteremtő Programterv elkészítéséhez 3 különböző kérdőívet készítettünk el és kérdeztünk le. A három kérdőív három különböző célcsoport számára készült az esélyegyenlőség témakörében. Megkérdeztük a települési önkormányzatokat, beleértve a nemzetiségi önkormányzatokat is, civil szervezeteket, valamint a 4 település lakosait is.
3.5.1 Kormányzati szervezetek 3.5.1.1 Formális/nem formális együttműködések A kérdőívben adott válaszok szerint, az önkormányzatoknak az egészségügyi, köznevelési és szociális intézményekkel, civil szervezetekkel, családsegítő központtal és egyházakkal is van együttműködése. 3.5.1.2 A Járási Esélyteremtő Programterv célkitűzései A válaszadók szerint az Esélyteremtő Programterv célja arra kell, hogy irányuljon, hogy a településeken visszaszorítsák a munkanélküliség mértékét (közfoglalkoztatással, munkahelyek teremtésével), illetve hogy segítse elő a hátrányos helyzetű társadalmi célcsoportok felemelkedését annak érdekében, hogy az esélykülönbségek csökkenjenek. 3.5.1.3 Aktuális problémák A kérdőívet kitöltők szerint a településeken az aktuális problémák az alábbiak: a fogyatékkal élő személyek nyilvántartásának hiánya, akadálymentesítés illetve munkalehetőségek hiánya, idősek elmagányosodása illetve számukra segítségnyújtás a mindennapokban, roma kisebbség ösztönzésének hiánya, a mélyszegénységben élő gyermekek „kimentésének” kérdése valamint a nők-gyerekek esetében a családon belüli erőszak. 43
3.5.1.4 Eddigi tapasztalatok A kérdőívben azt is megkérdeztük, hogy az eddigi esélyegyenlőséget segítő, támogató programokkal kapcsolatban milyen tapasztalataik vannak. A válaszadók szerint pontos adatok nem állnak rendelkezésre az egyes célcsoportokban élő személyekre vonatkozóan, amely nehezítette a programok sikerességét. A válaszadók szerint nem járási, hanem országos szintűek a problémák, amelyekre megoldást kell találni. Az eddigi programok során még mindig nem találtak megoldást az idősotthoni férőhelyeket és akadálymentesítést illetően, még
mindig kevés a fogyatékkal élő személyeket
foglalkoztatni tudó vállalkozások száma, roma kisebbség problémája megoldatlan, nincsenek célirányos iskolai felzárkóztatási programok, illetve a nők foglalkoztatásával kapcsolatos programok is minimálisak. 3.5.1.5 Javaslatok A válaszadók szerint az előbb említett problémákra megoldást nyújthatnak a mélyszegénységben élők számára a „sorfordító program”, a fogyatékkal élők illetve időskorúak számára nyújtott közösségi programok, tanyagondnoki program és idősek klubja, ahol minél több időt tölthetnek együtt. Megoldást nyújthat még a gyermekek nappali ellátásának kedvezményes biztosítása 3 éves kor alatt is, hogy a szülők ez idő alatt is tudjanak munkát vállalni. A roma kisebbség problémáira megoldást nyújthatna a romareferensek foglalkoztatása és szoros együttműködés, kapcsolattartás a családokkal, családsegítővel és társintézményekkel. Szükség lenne munkahelyek teremtésére illetve több és/vagy kiterjesztettebb közmunkaprogramokra. 3.5.1.6 Jótékonykodás, adománygyűjtés Egyes önkormányzatnak van jótékonykodással illetve adománygyűjtéssel kapcsolatos tevékenysége, amelynek formája ruhagyűjtés, használaton kívüli egyéb háztartási berendezések, bútorok, edények, játékok összegyűjtése, majd ezek átadása a rászorulóknak. A helyi vállalkozók, gazdasági társaságok is hozzájárulnak a gyűjtésekhez. A vállalkozások segítséget nyújtanak a felajánlott tárgyak, eszközök szállításához, egyes rendezvényekhez kapcsolódó szállításokhoz, pavilonállításhoz, sörpadok térítésmentes biztosításához. A vállalkozók időnként pénzbeli adománnyal is segítenek.
3.5.2 Civil szervezetek Az Esélyteremtő programtervvel kapcsolatos kérdőívünkkel felkerestük Tolnán, Faddon, Bogyiszlón illetve Fácánkerten működő civil és egyházi szervezeteket is. A megkérdezettek az alábbi területeken tevékenykednek: foglalkoztatás, oktatás, szociális ellátások, kultúra, sport illetve közművelődés. A kérdezettek 60%-a az oktatáshoz, 15-15%-a pedig a foglalkoztatás és szociális ellátások területén tevékenykedik.
44
23. ábra: Célcsoportok A kérdezett szervezetek legnagyobb arányban (43%) az idősek, gyermekek célcsoportokkal állnak kapcsolatban. Ezt követi 21-21%-al a nőkkel illetve roma kisebbséggel kapcsolatban álló szervezetek, majd a mélyszegénységgel foglalkozó szervezetek (15%). A megkérdezett non profit szervezetek 86%-ának van együttműködése más szervezetekkel illetve intézményekkel. Az együttműködések jellege leginkább közös programok, események szervezésében (művészeti programok, ünnepségek) mutatkozik meg. 3.5.2.1 A Járási Esélyteremtő Programterv célkitűzései A megkérdezett szervezeteket az önkormányzatokhoz hasonlóan megkérdeztünk a programterv célkitűzéseivel kapcsolatban. A szervezetek szerint a programterv legfontosabb céljai a kapcsolatteremtés segítése, a mélyszegénységben élők, tartósan munkanélküliek felzárkóztatásának elősegítése, és a területi társadalmi különbségek lehetőség szerinti csökkentésének elősegítése. 3.5.2.2 Aktuális problémák A megkérdezett szervezetek szerint a járás településeinek aktuális problémái az információk hiánya, a roma
lakosság
szociális
helyzetének,
átlagos
életszínvonalának
alacsony
szintje
(rossz
életkörülmények, alacsony iskolai végzettség), az idős korú lakosok elmagányosodása (egyszemélyes háztartások fenntartása), alkoholizmus, munkanélküliség, illetve az aktívabb társadalmi szerepvállalás hiánya. 3.5.2.3 Eddigi tapasztalatok A járásban az esélyegyenlőséget segítő, támogató programok során a szervezetek az alábbiakat tapasztalták. Említették az érdektelenséget, az ilyen programokhoz való rossz hozzáállást, azt, hogy a 45
források nem jutottak el az érintett célcsoportokig, valamint, hogy nem volt megfelelő számú ilyen program. 3.5.2.4 Javaslatok A megkérdezett szervezetek szintén fogalmaztak meg intézkedéseket, programokat, fejlesztéseket, amelyekkel az adott célcsoportok esélyegyenlőségét javítani lehet. A szervezetek a következő javaslatokat tették: Szükség lenne, a hátrányos helyzetű gyermekek taníttatására, sportoltatása a társadalom hasznos tagjává nevelése érdekében. Az egyházi szervezetek segítése például alkohol és drog rehabilitációban. Támogatni a „drog nélkül jobb” elvek szerinti rendezvények szervezését. A mélyszegénységben élők számára „Vetőmagprogram”, annak érdekében, hogy saját maguknak meg tudják termelni a szükséges élelmiszereket, és megtanulják azok feldolgozását. Az Élelmiszerbank által vezetett élelmiszermentési akció adaptálása helyi vállalkozókkal és az arra rászorulók bevonásával. Közös rendezvények, programok, tevékenységek szervezése önkormányzatokkal, oktatási-nevelési, közművelődési, egészségügyi intézményekkel, az iskolákban a felzárkóztatás korábbi szintre emelésével, valamint munkahelyteremtéssel. 3.5.2.5 Jótékonykodás, adománygyűjtés A megkérdezett szervezetek 43%-ának az utóbbi egy évben volt adománygyűjtéssel, jótékonykodással kapcsolatos tevékenysége, 14%-uknak korábban volt, de most nincs, ugyanennyinek nincs, de szeretne. 29%-uk válaszolta azt, hogy nincs ilyen jellegű tevékenysége és nem is tervezi. Ezek az együttműködések támogatás, közérdekű munka, pénzgyűjtés, élelmiszergyűjtés- és osztás, ruhaosztás, karácsonyi és farsangi szeretetvendégség, tűzifaosztás, jótékonysági koncert és könyvadományozás formájában, valamint intézményekkel szoros együttműködésben jöttek létre (Családsegítő Központ, Mözsi Bartók Béla Női Kar, Német Nemzetiségi Klub, Faddi Boróka Énekkar, KÉSZ faddi és tolnai csoportjai, mözsi és bogyiszlói katolikus egyház, Sztárai M. Gimnázium, stb.) A kérdezett szervezetek felének alkalmaként, 17%-uknak pedig rendszeresen segítik munkájukat a helyi vállalkozók, gazdasági társaságok. 33%-uk nem kap ilyen segítséget egy for profit szervezettől sem. Ezek a for profit szervezetek rendezvényhez nyújtanak eszköztámogatást, kiadványokat támogatnak, felajánlják szolgáltatásaikat, adományokat, ajándékokat. élelmiszert gyűjtenek, illetve egyes rendezvények lebonyolításában működnek együtt a civil szervezetekkel. Azoknak a szervezeteknek, melyeknek a for profit szektor nem segít, szívesen fogadná a hasonló segítségnyújtást.
46
3.5.3 Lakosság Kíváncsiak voltunk a járás lakosságának véleményére is az esélyteremtéssel kapcsolatban, így számukra is készítettünk egy kérdőívet. A válaszadók nem szerinti megoszlása 70%-30%-os volt, 70%-uk nő, 30%uk pedig férfi. A legfiatalabb kitöltő 23, a legidősebb pedig 67 éves volt. Legtöbbjük házas vagy élettársi kapcsolatban él, de akad nőtlen/hajadon illetve elvált válaszadó is. 64%-uk dolgozó, 10%-uk diák,18%uk nyugdíjas, 9%-uk pedig több mint két éve munkanélküli. 3.5.3.1 Problémák Megkérdeztük a települések lakosait, hogy miket tartanak a legsúlyosabb társadalmi vagy gazdasági problémának a saját településükön. A megkérdezettek a következő válaszokat adták: Többen megemlítették a munkanélküliséget, valamint azt, hogy a településen sokan élnek segélyből. Problémaként merült még fel a termelő üzemek, kis és középvállalkozások hiánya, a fiatalok elvándorlása (nincs megfelelő jövőképük), autópálya csomópont nem megfelelő kihasználása, önkéntesség hiánya, és a nemtörődömség a település lakosainak részéről. Említették még az alacsony átlagjövedelmet, valamint azt, hogy túl sok az egyszemélyes háztartás, ahol leginkább idősek élnek, így nehezen tudnak önmagukról gondoskodni.
47
24. ábra: Legsúlyosabb elmaradás A válaszadók szerint a legsúlyosabb elmaradás a foglalkoztatással kapcsolatban van (50%), ezt követi az egészségügy (25%), majd az oktatás (17%) és végül a szociális ellátások (8%).
25. ábra: Leghátrányosabb helyzetű célcsoportok A megkérdezettek szerint leghátrányosabb helyzetben a romák és/vagy mélyszegénységben élők vannak (46%), őket követik a fogyatékkal élők (23%), az idősek és a nők (16 illetve 15%-kal).
48
Arról is megkérdeztük a településen élőket, hogy szerintük melyek azok a problémák, amelyek kezelése járási szinten is indokolt. A lakosok szerint ezek a problémák a mélyszegénység, a roma nemzetiségűek felzárkóztatása és az egészségügy fejlesztése. 3.5.3.2 Javaslatok A lakosság részéről az alábbi javaslatokat tették a településen élők az esélyegyenlőségi problémák megoldására:
Több figyelmet szentelnének a fogyatékkal élőknek, olyan rendezvényeket támogatnának, ahol fogyatékkal és nem fogyatékkal élők egyaránt részt vesznek, így megismerhetik a fogyatékkal élők mindennapi életét, és azok nehézségeit. Több figyelmet fordítanának az idősekre, főleg az egyedül élőkre, több alkalmat kellene biztosítani a számukra, hogy ne legyenek annyit egyedül. Szükségesnek érzik a munka világába visszavezetni a „leszakadókat”, valamint a roma származásúak munkaerőpiacra való bejutását, ösztönzését. 3.5.3.3 Önkormányzatok esélyegyenlőségi területen végzett intézkedései, feladatai A település lakosait megkérdeztük arról, hogy mennyire elégedettek az önkormányzatok esélyegyenlőségi területen végzett tevékenységeivel. Az elégedettségi skálán 1-től 5-ig kellett értéket választaniuk. Az 1-es volt a teljes egyet nem értés, az 5-ös pedig a teljesen egyetértés. A válaszadók 45%-a választotta a 3-as, a közömbös választ. 9-9% válaszolta azt, hogy egyáltalán nem elégedett az önkormányzat esélyegyenlőségi tevékenységével, 18-18% pedig elégedett volt. Azt is megkérdeztük, hogy a lakosok szerint, az egyes célcsoportokra vonatkozóan milyen feladataik vannak az önkormányzatoknak, amelyekre az alábbi válaszokat kaptuk: Idősek: középületek, boltok akadálymentesítése, elmagányosodás megakadályozása, egészségügyi ellátás fejlesztése, hathatós segítség Nők: férfiakkal egyenlő bérezés, foglalkoztatási lehetőségek biztosítása, „Nők, mint Anya!” megbecsülése, egyenlő esélyek a munkaerőpiacon Fogyatékkal élők: középületek, boltok akadálymentesítése, támogatás, hogy ne érezzék kirekesztettnek magukat, bevonni őket a mindennapokba, programok szervezése a számukra Romák: prevenciók, roma értelmiségiek, sportolók, zenészek előadása, példamutatás, gyermekjóléti alapellátás biztosítása, munkahelyteremtés
49
Mélyszegénységben élők: ingyenes oktatási lehetőségek, hogy vissza tudjanak kerülni a munkaerőpiacra, munkalehetőségek növelése, egyénre szabott segítségek, közmunka program, gyermekeik iskolába járatásának elősegítése. 3.5.3.4 Civil szervezetek, egyházak, vállalkozások bevonása A településen élőktől azt is megkérdeztük, hogy szükségesnek tartják e, hogy az önkormányzat által ellátott kötelező esélyegyenlőségi vagy szociális feladatok mellett, a civil szervezetek, egyházak és vállalkozások és foglalkozzanak az esélyegyenlőség kérdésével. Ebben 90%-uk egyet értett, és úgy gondolták, hogy a non profit és for profit szervezeteknek egyaránt részt kell vennie ebben. 3.5.3.5 Jótékonykodás, adománygyűjtés Megkérdeztük a település lakosait, hogy az utóbbi egy évben volt e jótékonykodással illetve adománygyűjtéssel kapcsolatos tevékenységük. 91%-uk válaszolta azt, hogy vett részt ilyen akcióban. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kérdezettek valamilyen formában kaptak e adományt, illetve segítséget. 9%-uk válaszolt igennel erre a kérdésre.
50
3.6 Az online és papíralapú információgyűjtő kérdőívek eredményeinek összefoglalása A lakossági, önkormányzatoknak szóló és szervezeteknek szóló kérdőívek kiértékelése során az alábbi problémákra mutattak rá a kérdőívek kitöltői:
fogyatékkal élő személyek nyilvántartásának hiánya
akadálymentesítés illetve munkalehetőségek hiánya a fogyatékkal élők számára
idősek elmagányosodása illetve számukra segítségnyújtás a mindennapokban
roma lakosság szociális helyzetének, átlagos életszínvonalának alacsony szintje (rossz életkörülmények, alacsony iskolai végzettség)
a mélyszegénységben élő gyermekek „kimentésének” kérdése
nők-gyerekek esetében a családon belüli erőszak
információk hiánya
alkoholizmus
munkanélküliség
aktívabb társadalmi szerepvállalás hiánya.
sokan segélyből élnek
a termelő üzemek, kis és középvállalkozások hiánya
a fiatalok elvándorlása (nincs megfelelő jövőképük)
autópálya csomópont nem megfelelő kihasználása
önkéntesség hiánya
nemtörődömség a települések lakosainak részéről
alacsony átlagjövedelmet
A kérdőív kitöltői az alábbi javaslatokat tették a problémák megoldására: Rendezvények támogatása, ahol fogyatékkal és nem fogyatékkal élők egyaránt részt vesznek, így megismerhetik a fogyatékkal élők mindennapi életét, és azok nehézségeit.
a munka világába visszavezetni a „leszakadókat”,
hátrányos helyzetű gyermekek taníttatására, sportoltatása a társadalom hasznos tagjává nevelése érdekében
a gyermekek nappali ellátásának kedvezményes biztosítása 3 éves kor alatt is, hogy a szülők ez idő alatt is tudjanak munkát vállalni
egyházi szervezetek segítése például alkohol és drog rehabilitációban
51
mélyszegénységben élők számára „Vetőmagprogram”, annak érdekében, hogy saját maguknak meg tudják termelni a szükséges élelmiszereket, és megtanulják azok feldolgozását
Élelmiszerbank által vezetett élelmiszermentési akció adaptálása helyi vállalkozókkal és az arra rászorulók bevonásával.
mélyszegénységben élők számára a „sorfordító program”,
a fogyatékkal élők illetve időskorúak számára nyújtott közösségi programok, tanyagondnoki program és idősek klubja, ahol minél több időt tölthetnek együtt
roma származásúak munkaerőpiacra való bejutásának segítése, ösztönzése
romareferensek foglalkoztatása és szoros együttműködés, kapcsolattartás a családokkal, családsegítővel és társintézményekkel
kiterjesztettebb közmunkaprogramok
közös rendezvények, programok, tevékenységek szervezése önkormányzatokkal, oktatásinevelési, közművelődési, egészségügyi intézményekkel
52
4 A Programterv kapcsolódása a Tolnai járás önkormányzatainak a különböző szakterületek fejlesztésére megfogalmazott dokumentumaival 4.1 Kapcsolódás az önkormányzatok releváns programjaihoz A Tolnai járás települései saját hatáskörükben szabályozhatnak helyi szolgáltatásokat, ellátásokat. A Programterv céljaihoz kapcsolódó szolgáltatások meglétét az alábbi táblázat foglalja össze. Bogyiszló Fácánkert Fadd falugondnoki szolgáltatásról rendelet
Tolna
x
polgárőr egyesület
x
x
x
x
szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozása
x
x
x
x
tanyagondnoki rendelet
x
x
x
gyermekvédelemről rendelet
x
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló helyi szabályozás a járás összes településén van. A rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és a Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CLXXXIX. törvény megfelelő rendelkezései alapján hozzák meg. A rendelet célja, hogy a települési önkormányzat által biztosított pénzbeli és természetbeni juttatások igénybevételének szabályait megállapítsa, rendelkezzék az ellátások igénybevételének jogosultságáról, az ellátások mértékéről, igénybevételük módjáról. Polgárőr egyesület működik mind a négy településen, amelyek az önkormányzattal való szoros együttműködést igényel, számára beszámolót készít. A polgárőröknek jelentős szerepe van a bűnmegelőzésben, különösen az idősekkel szembeni bűncselekmények esetében. Mindhárom község megalkotta rendeletét a tanyagondnoki szolgáltatásról. Az önkormányzatok tanyagondnoki szolgáltatását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény teszi lehetővé. A tanyagondnoki szolgáltatás célja a a) szociális alapellátások színvonalának javítása, jobb életminőség eléréséhez segítségadás, b) a község intézményhiányából eredő települési hátrányok enyhítése, c) biztosítani a helyi adottságokhoz és sajátosságokhoz igazodó egyéni és közösségi szintű igények kielégítését, d) a településen lakó családok életfeltételeinek javítása, e) segítségnyújtás a helyi civilszervezetek működéséhez, f) az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása.12
12
Forrás: Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (X.22.) önkormányzati rendelete a tanyagondnoki szolgálatról
53
Hasonló módon falugondnoki rendeletet alkotott Fácánkert község önkormányzata. Tolna Város Önkormányzata, gyermekvédelmi rendeletet is alkotott annak érdekében, hogy a „törvényben foglalt önkormányzati ellátásokkal,13 intézkedésekkel segítséget nyújtson a gyermekek törvényben deklarált jogainak14 érvényesítéséhez, gondoskodjon a gyermek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, segítse a szülőket a gyermekükről való gondoskodásban, segítse elő a gyermek családi környezetben történő ellátását, nevelését, előzze meg a gyermek kiemelését a családból.”15
4.2 Kapcsolódás a következő évek egyéb forrásaihoz, támogatásaihoz Az önkormányzatok saját hatáskörben, illetve a minisztériumokkal, állami szervezetekkel együttműködve is létrehozhatnak helyi programokat, pályázatokat, illetve ösztöndíjakat. Ezek a programok rendszerint szociális célokat szolgálnak. Célcsoportjai ugyanazok a társadalmi csoportok, melyek a Programterv célcsoportjai. A központi költségvetés minden évben elkülönített összeget biztosít a helyi önkormányzatok támogatására. Az általános működési hozzájáruláson felül a „települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása” jogcímen is jelentős összegű támogatáshoz jutnak az önkormányzatok. 2015-re 195 milliárd forint az előirányzott összeg.16 Ennek az összegnek egy részét pályázati úton ossza szét a kormány, mint például a minden évben meghirdetett szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatást. 2014-ben a 20142015-ös fűtési szezonra a Tolnai járásból valamennyi község igényelt és kapott támogatást. A támogatások mértéke: Bogyiszló: 2 514 600 Ft Fácánkert: 685 800 Ft Fadd: 3 905 250 Ft17 2015-ben ugyanezen felhívás keretösszege a 2015-2016-os fűtési szezonra 3 milliárd forint. A korábbi évek alapján, több mint 2000 települési önkormányzat juthat támogatáshoz.
13
Lásd: helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény Lásd: gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15 Forrás: Tolna Város Önkormányzatának a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 18/2003. (VII.1.) Ör. rendelete 16 Forrás: 2014. évi C. törvény Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=173417.312779) 17 Forrás: http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/onkormanyzati-allamtitkarsag/hirek/tobb-mintketezer-onkormanyzat-reszesul-szocialis-tuzifa-tamogatasban 14
54
Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő több önkormányzatok által igénybe vett támogatást kezel, illetve lebonyolítja a támogatások szétosztását. A Szociális Földprogram három kategóriában kerül meghirdetésre: a) Közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó szociális földprogram alprogram, amely a nyilvántartott álláskeresők munkavállalását, b) Eszközbeszerzési- és fejlesztési alprogram, amely a mezőgazdasági termelést is folytató szervezetek piacra jutását elősegítő eszközök fejlesztését, c) Kertkultúra és kisállattartási alprogram, amely a résztvevők saját háztartásgazdaságuk, kertkultúrájuk művelésében történő munkatapasztalatának kialakítását segíti elő.18 Fadd Község a szociális célú földprogram keretében 2015-ben 2 250 000 Ft-ot nyert, 15 fő közfoglalkoztatására.19 A Tolnai járás valamennyi települése részt vesz a Bursa Hungarica programban. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőfokú tanulmányainak támogatása. Az ösztöndíjat települési és megyei önkormányzat, illetve a felsőoktatási intézmény finanszírozza megosztva.20 A kormány létrehozta a hátrányos helyzetű települések fogalmát, amely státuszt demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból összeállított, minden településre kiszámított mutató alapján határoznak meg. Fadd, Fácánkert, Bogyiszló az átmenetileg kedvezményezett települések közé tartoznak.21 A kedvezményezett települések önkormányzatai és szervezetei bizonyos pályázatokon kedvezőbb elbírálásban részesülnek.
18
Forrás: http://www.emet.gov.hu/hatter_1/szocialis_foldprogram/ Forrás: http://www.emet.gov.hu/kozlemenyek/szocialis_foldprogram11/ 20 Forrás: http://www.emet.gov.hu/hatter_1/bursa_hungarica/ 21 Forrás: 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=175219.292269) 19
55
5 Az egyes csoportokra vonatkozó helyzetelemzések és probléma megjelölések 5.1
Nők
5.1.1 Helyzetelemzés A nők esélyegyenlőségének biztosítása mindig is kardinális kérdés volt, hiszen korábban is nagy különbségek húzódtak a két nem között. Fontos, hogy azok a szolgáltatások, amelyek elengedhetetlen részét képezik az élethez, mindenki által elérhetőek legyenek. Fontos, hogy a nők munkaerőpiaci helyzetét, a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését megkönnyítsék, továbbá krízishelyzetekben tudják hova fordulhatnak. Tolnai Járás (Bogyiszló, Fadd, Fácánkert, Tolna) lakosságának kb. 49%-a nő. De miért nem indulnak a nők az életben egyenlő esélyekkel, mint a férfiak? Ennek több oka van. Elsősorban a sztereotípiákból fakad az egyenlőtlenség, hiszen az egyén sok esetben pszichológiai és biológiai tulajdonságok alapján állítja fel a nemek közötti különbségeket. Például, hogy a nők túl irracionálisak, a férfiak pedig túl racionálisak. Ide tartozik a férfiaknak felállított intézményrendszer. Sok munkáltató úgy állítja fel az elvárásokat, hogy azok jobban illenek az erősebb nem képviselőire, mondván a nők nem eléggé terhelhetőek. Ezek az állítások általában mindenhol megállják a helyüket, de milyen életkörülményeik vannak a nőknek a tolnai járásban? A Tolnai Járás (Bogyiszló, Fadd, Fácánkert, Tolna) lakosságának kb. 49 százaléka nő, tehát majdnem kiegyenlített a két nem jelenléte ezeken a településeken, melyeket az alábbi táblázatok és grafikon is igazol.
Tolna lakossága22
22
Tolna Esélyegyenlőségi Terv 4. oldal
56
Fadd lakossága23
Bogyiszló lakossága24
Fácánkert – Az állandó népesség között a nők aránya25
23
Fadd Esélyegyenlőségi Terv 16. oldal Bogyiszló Esélyegyenlőségi Terv 4. oldal 25 Fácánkert Esélyegyenlőségi Terv 5.oldal 24
57
A tolnai gyermekjóléti intézmény, Tolna Város Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata működik a településeken, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával az egyének, a családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz járul hozzá. A Családsegítő Központ több szolgáltatásával nagy segítséget nyújt a nehezebb körülmények között élő családoknak. Azonban a Tolnai Járás területén is vannak hátrányos helyzetben, nehéz körülmények között élő nők, családok. Hiszen a gyermeküket egyedül nevelő nők, vagy a több gyermeket nevelő családok esetében nagyobb a kockázata a szegénységnek. A családon belüli erőszak is előfordul, azonban ezek bizonyítása olyakor az egyén elzárkózása miatt nehezen bizonyítható. Az előbbiekben felsorolt problémákra már vannak bevált módszerek, azonban közülük sokra még nincs. A Járási Hivatal és az önkormányzatok törekednek arra, hogy ezekre a problémákra megoldást találjanak. A továbbiakban bemutatjuk azokat a szociális-és egészségügyi ellátásokat, amelyek segítséget nyújthatnak a járás területén, illetve a nem megoldott problémákra pedig megoldási javaslatokat dolgozunk ki.
5.1.2 A nők gazdasági függése, kiszolgáltatottsága, a munkaerőpiaci egyenlőtlenségek: Nemcsak a Tolnai Járásra, de országos szinten igaz, hogy a nők nem indulnak egyenlő esélyekkel, mint az ellenkező nem képviselői. Nem csupán a foglalkoztatásban lévő számszerinti különbségek mutatják ezt a tényt, de a keresetben megmutatkozó eltérések is. Hiszen országos szinten nézve a nők 11 százalékkal keresnek kevesebbet, mint ugyanabban a munkakörben dolgozó férfi társaik. Utóbbi sérti az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvét. A nemi hovatartozás jelentette 2010-ben a legjelentősebb diszkriminációs tényezőt az álláskeresésénél, ezt csupán az iskolai végzettség és az életkor előzte meg, de ami meglepő, hogy a származás és az egészségi állapot kevésbé volt jelentős. A nemi hovatartozás állt az elbocsátások esetében is a harmadik helyen. Ebből is látható, hogy a nők különösen ki vannak téve a munkaerőpiaci diszkriminációnak, míg a férfiakra ez nem jellemző, hogy akár a nemük, akár a családi körülményeik alapján bármilyen hátrány érné őket.26 „A nemek közötti esélyegyenlőség nem csupán sokszínűség és társadalmi igazságosság kérdése, hanem a fenntartható növekedés, a foglalkoztatás, a versenyképesség és a társadalmi kohézió célkitűzései teljesítésének előfeltétele is. A nemek közötti esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló politikákba való
26
Hódi Adrienn Dóra – Nők a munkaerőpiacon 2012. december 8. http://tatkontur.elte.hu/cikk/214/nok_a_munkaeropiacon (Megtekintve: 2015. október 29.)
58
befektetés megtérül a nők magasabb foglalkoztatási arányában, a nők GDP előállításához való hozzájárulásában, az adóbevételekben és a fenntartható termékenységi rátákban”27. A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról III. fejezetének 21. §. kimondja: „Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor: a) a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben; b) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben; c) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében; d) a munkavégzést megelőzően vagy annak folyamán végzett képzéssel kapcsolatosan; e) a munkafeltételek megállapításában és biztosításában; f) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában; g) a tagsággal vagy részvétellel kapcsolatban a munkavállalók szervezeteiben; h) az előmeneteli rendszerben; i) a kártérítési, illetve a fegyelmi felelősség érvényesítése során, valamint j) a munkavállalók szülői és munkavállalói kötelezettségeinek összehangolását és a gyermek gondozására fordítható idő növelését elősegítő szülői szabadság kérelmezésével, illetve igénybevételével összefüggésben.”28 A törvény értelmézéséből kiderül, hogy a munkáltató a munkavállalóval szemben, legyen az nő vagy férfi, nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést. Ettől függetlenül ezt sok cég nem veszi
27
Smith, M. and Bettio, F. (2008) „Analysis Note: The economic case for gender equality”, EGGE.
28
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300125.TV (Megtekintve: 2015. október 29.)
59
figyelembe. Emellett a törvény további rendelkezései ismertetik a védett tulajdonság fogalmát, amely a nemet, az anyaságot, a családi állapotot és a terhességet nevezi meg. A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 12. §-a az alábbbit mondja ki: „(1) A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával. (2) Munkabérnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás. (3) A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni.”29
A törvény alapján világosan látható, hogy a munkaviszonnyal, legfőképp a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét kell megtartani. A munka egyenlő értékének megállapításánal az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni. A munkaerőpiacon első sorban a kisgyermekes anyákat érik a legnagyobb megkülönböztetések. A Tolnai Járás területén az önkormányzatok biztosítják a közmunkaprogramban való részvételt, amely lehetőséget biztosít az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedésében. Bogyiszlón a gyerekek nappali ellátása megoldott, azonban nem indultak el a településen kezdeményezések a családbarát munkahelyek kialakítására. Fácánkerten magas a munkanélküliek száma, közülük is a nők száma a legmagasabb. A településen olyan intézmények állnak rendelkezésre a kisgyermekes anyukák számára, amelyek segíthetik a nők munkába állását. Ezáltal az óvodai férőhelyek megfelelő számban állnak rendelkezésre. A településen családi napközi és bölcsöde nincsen, illetve 2008 óta nincsen általános iskolai oktatás. A Faddon tevékenykedő Zafír Alapítvány képzései a gyes-ről, gyed-ről visszatérő anyáknak szól, mindeközben térítésmentes gyermekfelügyeletet biztosít. A településen bevált tapasztalat, hogy az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedése minimális. A településen nincsen bölcsöde, de
29
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV (Megtekintve: 2015. október 29.)
60
rendelkezik egy családi napközivel, ami megkönnyíti a kisgyermekes anyák gyermekeinek munkaidőben történő elhelyezését. Tolnán sincsen bölcsödei szolgáltatás, viszont az intézmény szerepét részlegesen családi napközik vették át.
Teir Statisztika 2014. december
Az alábbi Teir Statisztikából látható, hogy a regisztrált munkanélküliek száma a Tolnai Járásban csökkent az utóbbi években. Ez egyrészt a közfoglalkoztatás bevezetésének köszönhető, másrészt egyre több azon emberek, akik feketemunkából próbálják maguknak biztosítani a megélhetéshez szükséges anyagi javakat.
Bogyiszló30
30
Helyi Esélyegyenlőségi Program – Bogyiszló Község Önkormányzata 48. oldal
61
Az alábbi grafikonból látható, hogy a nők és a férfiak közötti munkanélküliség kiegyenlített Bogyiszlón, hiszen a két nem képviselői körülbelül azonos arányban vannak.
Fadd31
Faddon az alábbi 2011-es adatokból látható, hogy a lakosságot tekintve magasabb a férfiak aránya. Ez az állítás igaz a munkanélküliek számát tekintve is.
Fácánkert32
A fácánkerti lakosságot elemezve látható, hogy a faddi állapotokhoz hasonló képet mutat. Hiszen a lakosság számot tekintve magasabb a férfiak aránya, azonban a munkanélküliségi adatokból látható, hogy éppen hogy csak magasabb az erősebb nem képviselőinek száma a nőkhöz képest, ami mindösszesen két főt jelent.
31 32
Helyi Esélyegyenlőségi Program – Fadd Nagyközség Önkormányzata 89. oldal Helyi Esélyegyenlőségi Program – Fadd Nagyközség Önkormányzata 89. oldal
62
Tolna33
Tolnán az előzőleg említett településekhez képest, itt a lakosságszámot tekintve a nők száma magasabb, mint a férfiaké. Ezzel szemben a munkanélküli férfiak száma magasabb, mint a nőké.
5.1.3 A nők számára, a járás területén biztosított egészségügyi és szociális ellátások: Az egészségügyi alapellátások biztosítása az önkormányzatok feladatkörébe tartoznak, azonban az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot a járási hivatal állapítja meg. A 2015.évi CXXIII. törvény 5. §. alapján a települési önkormányzatok feladatai az egészségügyi alapellátás körében: „(1) A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, és e) az iskola-egészségügyi ellátásról. (2) Az alapellátás nyújtását érintő jogviszony megváltoztatásáról szóló döntésének meghozatala során a települési önkormányzat kikéri az alapellátást végző orvos, illetve védőnő véleményét.”34 A védőnői hálózat körébe tartozik a családtervezés, illetve az anya-és gyermekgondozás is. A védőnők munkájukkal segítik a hátrányos helyzetben lévő várandós anyákat és a gyermekágyasokat egyaránt. A 2015.évi CXXIII. törvény 13. §. tartalmazza a védőnői ellátás szabályait, így az (1) és (3) bekezdés alapján: „(1) A védőnő személyes és közösségi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése, valamint az egészségfejlesztés céljából a várandós anyák, a 19. életévet be nem töltött személyek, valamint a családtervezés időszakában lévő személyek számára. (3) A védőnői ellátás feladata: a) a család- és nővédelmi tanácsadás, reproduktív egészségfejlesztés, b) a várandós anyák gondozása,
33 34
Helyi Esélyegyenlőségi Program – Tolna Város Önkormányzata 54. oldal http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1500123.TV#lbj8id3b25 (Megtekintve: 2015. október 26.)
63
c) a gyermekágyas és szoptató anyák gondozása, d) az újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig a gyermekek gondozása, e) az óvodában a védőnői feladatok végzése, az oktatási intézményben a tanulók ellátása, f) az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása, g) családgondozás, h) a gyermek családban való nevelkedésének elősegítése, együttműködés a háziorvossal, házi gyermekorvossal, a gyermekjóléti szolgálattal a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében, i) a gyermekvédelmi jelzőrendszer részeként a gyermek veszélyeztetettségének jelzése a háziorvosnak, házi gyermekorvosnak, a gyermekjóléti szolgálatnak, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott esetekben hatósági eljárás kezdeményezése, j) az egyéni és közösségi egészségfejlesztési, egészségvédelmi programok tervezésében, szervezésében és megvalósításában részvétel.”35 Védőnői szolgálat működik a Tolnai Járás területén, a Családsegítő Központ részeként működik. A Családsegítő-és Gyermekjóléti Szolgálat segít a válsághelyzetben lévő várandós anyáknak hivatalos ügyeik intézésében és életvezetési tanácsadást is nyújtanak. A családi ellátással kapcsolatos ügyek többsége a járási hivatal Kormányablak Osztályán intézhető, de mint az előbbiekben is láthatóm információért és tájékoztatásért a Családsegítő Központ munkatársai is tudnak segítséget nyújtani. Védőnői szolgálat a járás településein, a 2011-es és 2012-es adatok alapján:
Helyi Esélyegyenlőségi Program - Bogyiszló36
35 36
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1500123.TV#lbj8id3b25 (Megtekintve: 2015. október 26.) Helyi Esélyegyenlőségi Program – Bogyiszló 49. oldal
64
Helyi Esélyegyenlőségi Program – Tolna Város Önkormányzata37
Helyi Esélyegyenlőségi Program – Fácánkert Község Önkormányzata38
Helyi Esélyegyenlőségi Program – Fadd Nagyközség Önkormányzata39
37
Helyi Esélyegyenlőségi Program – Tolna Város Önkormányzata 41. oldal Helyi Esélyegyenlőségi Program – Fácánkert Község Önkormányzata 45. oldal 39 Helyi Esélyegyenlőségi Program – Fadd Nagyközség Önkormányzata 92. oldal 38
65
A 2011-es és 2012-es adatokból látható, hogy mind a négy településen csökken a védőnőkre jutó gyermekek száma, azonban még így sok az egy védőnőre jutó gyerekek száma. A nőket a családon belül ért erőszakos cselekmények számára nincsenek pontos adatok, hiszen sok esetben a bántalmazott nem fordul segítséghez, mert fél a következményektől vagy nem tudja hová fordulhat. Nagyon kevés azon nők száma tehát, akik segítséget kérnek, a legtöbb esetben egy harmadik fél bejelentése vagy a bántalmazás véletlenszerű kiderülése során kaphatják meg a megfelelő ellátást. A rendőrség által vezetett adatlapos jelzési rendszer alapján teszik meg a szükséges intézkedéseket a Családsegítő Központ munkatársai. Az adatlap beérkezését követőn a központ munkatársai minden esetben felveszik a kapcsolatot az érintett családdal, ezzel együtt megteszik a szükséges intézkedéseket, mint jogi segítségnyújtás, egyéni esetkezelés, hatósági intézkedés. Abban az esetben, ha gyermek is érintett a bántalmazásban, abban az esetben már a gyermekjóléti szolgálat intézkedik, ami jelenthet egyéni esetkezelést, alapellátást és védelembe vételt is. Bogyiszlón nincsen adat családon belüli erőszakkal kapcsolatban. Ezzel szemben Fácánkerten 2008-ból és 2010-ből 1-1, Tolnán 2012-ben 31, míg Faddon 2012-ben 5 esetben érkezett hivatalos jelzés, ebben az esetben két kiskorút védelem alá vettek.40 A Családsegítő Központ nyújt segítséget a krízishelyzetben lévő nőknek az ilyenkor igénybe vehető szolgáltatásokkal kapcsolatban, ilyenek a családok átmeneti otthona, helyettes szülői szolgálat és hajléktalanszálló igénybevétele. A krízishelyzetben lévők igénybe tudják venni az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot is, ahol anonim elhelyezést lehet igénybe venni. Bogyiszlón és Fácánkerten nincsen lehetőség anyaotthoni elhelyezésre, ezzel szemben Tolnán, Faddon van erre lehetőség. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák felszámolására irányuló kezdeményezések nem jellemzőek a településeken. Tolnán a Zafír Alapítvány valósította meg „A családi élet kultúrájának fejlesztése” címmel olyan pályázati projektet, melynek elsődleges célja volt, hogy csökkenjen a családon belüli kezeletlen konfliktusok és válások száma, fejlődjön a nevelési kultúra, tisztázódjanak a nagycsaládon belüli, a generációk közötti szerepek és erősödjön egymás jogainak tiszteletben tartása. A helyi nagycsaládos egyesület is segíti, és fontos segítséget nyújt a (több)gyermekes nőknek, anyáknak, főként a civil szervezet közösségi programjai révén. Faddon a roma nők esélyegyenlőségének biztosítása jelent prioritást, hiszen a településen ők vannak a
40
Helyi Esélyegyenlőségi Programok
66
leghátrányosabb helyzetben, azonban konkrét program az őket ért hátrányok felszámolására nincs a településen.
5.1.4 Összefoglalás – a célcsoportot a járásban leginkább érintő esélyegyenlőségi problémák, és azok megoldási lehetőségei
A nők álláshoz jutása, kisgyermeket nevelők munkába való visszatérése nehéz
Családon belüli erőszak
Gyermekvállalással
összefüggésben
kialakuló
magányérzet,
elszigeteltség
mentális
állapotromlás
5.1.5 Megoldási javaslatok, jó gyakorlatok A helyzetelemzésből is látható, hogy sok a gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család, ezekben az esetekben a szegénység kockázata magas. Szükség lenne számukra a szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, illetve ellátások során a célzott támogatások körének kialakítására. Fontos lenne az ezekért a családokért tevékenykedő civil szervezetek összefogására is. A nők esetében a GYES-ről való visszatérés a munkaerőpiacra nehézkes, így szükség lenne a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények támogatására. Ezáltal könnyebben elő lehetne segíteni a nők visszatérését a nyílt munkaerőpiacra. Itt megoldásként szolgálhat a családbarát munkahelyek kialakítása, ahol rugalmas munkaidőben tevékenykedhetnek a nők, továbbá azon intézmények támogatása, ahol a nyári napközi ellátás megoldott. A családbarát munkahelyek kialakításában jó példát jelenthet a Tata Város Önkormányzata által véghezvitt családbarát munkahely kialakítása, ahol játszószobát alakítottak ki, így a gyerekekre szakképzett pedagógus vigyáz, ezáltal a helyiséget a dolgozók és az ügyet intéző állampolgárok is használhatják. Lehetőség van az otthoni munkavégzésre azok számára, akik idős rokonukat ápolják vagy kisgyermekükkel kell otthon lenniük. Ehhez laptopot, mobilinternetet és telefont biztosít nekik az önkormányzat. A családbarát légkört tovább erősítik a közösségi rendezvények és egyéb, a munkavállalóknak juttatott kedvezmények.41 Az ilyen és ehhez hasonló munkahelyek kialakításához számos pályázati forrás nyújt segítséget. A családon belüli erőszak sok család esetében fenyegeti a nőket. Ahogyan korábban is említettük, sajnos arra nincsenek pontos adatok, hogy hány nőt ért eddig a családon belüli erőszak, hiszen sok esetben a bántalmazott fél nem mer segítséget kérni, mert tart a következményektől. A családon belüli erőszakkal kapcsolatban is érdemes lenne folyamatos tájékoztatást nyújtani a veszélyeztetett
41
Pinczés-Kovács Magdolna: Inspirációk és gyakorlati példák az idei Családbarát Munkahely pályázathoz http://kerdezztervezzpalyazz.hu/inspiraciok-es-gyakorlati-peldak-csaladbarat-munkahely-palyazathoz/ (Megtekintve: 2015. október 28.)
67
célcsoport számára, hogy tudják, hova fordulhatnak a bántalmazást követően, illetve megelőzhessék azt. Jó kezdeményezés lenne egy segélyvonal kialakítása is.
Jó gyakorlat I. Püspökladány városa pályázati források felhasználásával a település szakemberei számára továbbképzéseket és krízisház kialakítását kezdeményezte, tekintettel a településen szintén jelenlévő, (sokszor mélyszegénységben élő) nőket érintő családon belüli erőszakra. 2013-2014-ben a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai, a TÁMOP-5.4.9-11/1. „Segítsünk többen, többet!” városi és intézményi pályázat lebonyolításában és a feladatok megvalósításában, aktívan közreműködtek. 42 A pályázat keretében, 2014-ben az alábbi programok, rendezvények, képzések, fejlesztések, szolgáltatások valósultak meg. Pszichológus óraszáma heti 3 óráról heti 5 órára emelkedett. Jogász óraszáma heti 1 óráról heti 5 órára emelkedett. 1 fő Gyermekjóléti Szolgálatnál dolgozó családgondozó, családi-párkapcsolati mediátorképzésen vett részt Budapesten. 2 fő Családsegítő Szolgálatnál dolgozó családgondozó, adósságkezelési tanácsadó képzésen vett részt Budapesten Krízisház került kialakításra, mely során a szociális szolgáltatások rendszerét egy új, lakhatási problémák ideiglenes megoldását célzó szolgáltatással bővítették. A Krízisház a rendkívüli élethelyzetbe került családok, személyek lakhatási problémáira kínál átmeneti megoldást, a családi erőszak, krízis, természeti katasztrófák elszenvedői, illetve kilakoltatások következtében beállt válsághelyzet áldozatai számára. Püspökladány Város tulajdonában lévő, használaton kívüli ingatlan krízisházzá történő alakítása megtörtént.
Jó gyakorlat II. A Hacona Csomagolástechnikai Kft. példája a járás KKV szektora számára lehet mintaértékű, hiszen az család barát munkahelyek teremtésével nem csak a munkavállaló járhat jól, de a munkáltató is plusz forrásokra tehet szert adott esetben. Kisméretű cégek is tudnak tenni azért, hogy kellemes, családbarát környezetet alakítsanak ki a munkahelyen. A Hacona Csomagolástechnikai Kft.-ben egyrészt a munkaidő pénteken délután 14:00ig tart, így több időt lehetnek együtt a cég dolgozói a családjukkal. Másrészt a törvényben meghatározott 75% helyett, csak 20%-ban szólnak bele ki, mikor veszi ki a szabadságát. Emellett családi
42
http://www.puspokladany.hu/kozadat/kezdolap/testulet150528/07c.pdf
68
napokat tartanak a dolgozóknak és anyagi juttatással is hozzájárulnak a gyermekek iskolakezdéséhez, és még Mikulás csomagot is adnak a gyerekeknek.43
Jó gyakorlat III. A „Közép-Magyarországi Visszafogadó Munkahely Díj” nyertese 2015-ben a GE Hungary Kft volt. Veresegyházon található Power&Water Divíziója lett, amely a paktum alapító tagja. A cég itt található üzletága ipari gázturbina alkatrészeket állít elő, turbinákat épít és szolgáltató központot működtet. Több mint 500 gyermekes szülőt foglalkoztat és nagy hangsúlyt fektet arra, hogy családbarát munkakörnyezetet biztosítson munkatársainak. A vállalati kultúra értékként és nem problémaként tekint a gyerekes szülőkre. Ezt a vállalati elkötelezettséget igazolja vissza a gyermekes munkavállalóktól érkező számos jelölés a díjra. A vállalat visszafogadó szemléletét tükrözi, hogy rugalmas munkaszervezési megoldásokat kínál a hozzá visszatérő kisgyermekes szülőknek, folyamatosan és proaktívan tartja a kapcsolatot az otthon lévő munkavállalókkal, kismama parkolót, a munkába visszailleszkedést segítő életvezetési tanácsadást biztosít, valamint gyermekbarát irodát és kismama szobát alakított ki telephelyén.44
Jó gyakorlat IV. Németországban a Bundestag 2015 március elején nagy többséggel megszavazta a női kvóta bevezetéséről szóló törvényt, amelynek értelmében 30 százalékra emelik a nők arányát a tőzsdén jegyzett legnagyobb cégek felügyelőbizottságában. A kvóta nemcsak a cégek vezetésében, a legfelső szinten erősíti a nők helyzetét, hanem a vállalati szféra egészében és a közszférában is. A törvény szerint 2016-tól a 2000-nél több embert foglalkoztató tőzsdén jegyzett részvénytársaságoknál, amelyeknél a felügyelőbizottságot a munkavállalói részvétel elve alapján állítják össze, a testületben felszabaduló helyeket kötelező nőkkel betölteni, amíg el nem érik a 30 százalékos arányt.45 A 2014-2020 között elérhető, az adott célcsoport problémáira megoldást kínáló pályázati forrásokról az „Intézkedési terv” című fejezet, 6.1 alfejezetében található részletes ismertető.
43
http://kerdezztervezzpalyazz.hu/inspiraciok-es-gyakorlati-peldak-csaladbarat-munkahelypalyazathoz/ 44
http://godollopaktum.gak.hu/hir/150506/foglalkoztatas-fejlesztesenek-kulcsa-azegyuettmukoedes-es-parbeszed 45
http://mandiner.hu/cikk/20150306_noi_kvota_a_nemet_gazdasagban_bevezetik
69
5.2 Mélyszegénységben élők, romák: 5.2.1 Helyzetelemzés Magyarországon a kapitalista rendszerváltás után (1989) a munkahelyek körülbelül egyharmada megszűnt. A lakosság elszegényedésének egyik alapvető oka a munkanélküliség volt.46 Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a „mélyszegénység”. Tulajdonképpen azt jelenti, amikor az egyén vagy egyének a létminimum alatt élnek és esélyük sincs arra, hogy önerőből ezt megváltoztassák. A kétezres évek első felében kezdtek megnőni a szociális és jövedelmi különbségek is a társadalmi osztályok között, és ez napjainkban sincsen másképp. Szegénynek számít a lakosság egyharmada, kirekesztettségben élnek, hiszen leszakadtak a társadalomtól. Ezt a helyzetet pedig a 2008-as nagy válság csak tovább fokozta. Ma Magyarországon, és igaz ez a Tolnai Járásra is, a legveszélyeztetettebb csoportok:
a romák jelentős hányada mélyszegénységben él ma Magyarországon
a gyereket nevelő családok, az egyszülős családok és a nagycsaládok, ahol háromnál több gyereket is nevelnek
a munkanélküliek, vagy azok az álláskeresők, akik fekete munkára kényszerülnek
a kisnyugdíjasok
a fogyatékkal élők
a hajléktalanok (számuk a Tolnai Járásban alacsony, mindössze Tolna városában 1 hajléktalanról tudnak)
TEIR Statisztika 2014. december
46
http://www.magyardiplo.hu/index.php/szegenyseg-konferencia-cikkek-hu/267-rosszabbodo-szocialishelyzet-es-a-kirekesztettseg-magyarorszagon-a-valsag-idszakaban
70
A munkanélküliség az egyik legveszélyeztetettebb tényezője a mélyszegénységnek. Az alábbi statisztikában a 15-59 éves állandó lakosok között mérték fel a munkanélküliek számát. Látható, hogy a regisztrált munkanélküliek száma az utóbbi években csökkent a Tolnai Járás területén, ez elsősorban a közfoglalkoztatás rendszerének tudható be. A kutatást a regisztrált munkanélküliek alapján készítették, így ezekben a számokban nem szerepelnek azok a munkavállalók, akik feketemunkát végeznek. Utóbbiak számát nagyon nehéz pontosan meghatározni. Tehát a kutatásból látható, hogy a munkanélküliség 2009-ben, a válság kitörése után volt a legmagasabb 11,37%, míg 2002-ben a legalacsonyabb 6,82%. Az utolsó, 2013-as adat alapján 7,64% volt a Tolnai Járás lakosságában a munkanélküliek száma. A romák elszegényedésének fő okát a társadalmi-történelmi háttér magyarázza: azaz maga a rendszerváltás, alacsony iskolázottságuk és a munkaerőpiaci diszkriminációjuk. 47 A cigányság élete a szegénységen kívül, még inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció miatt. Diszkrimináció: két fajtája létezik, a közvetlen és a közvetett diszkrimináció. A leginkább ismert fajtája az előbb említett közvetlen diszkrimináció, melyről az Ebtv. (az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.évi CXXV. törvény) úgy tekinti, akkor valósul meg, ha valakit a személyisége vagy neme miatt valakivel kedvezőtlenül bánnak, mint más, hasonló helyzetű személyekkel.48 A közvetett diszkrimináció akkor teljesül, ha bizonyos intézkedések vagy rendelkezések végrehajtásakor nyilvánvalóvá válik, hogy egy jól beazonosítható csoporthoz tartozó személyek látványosan többségben vannak azok között, akiknek a jogszabály, intézkedés vagy munkahelyi gyakorlat hátrányt okoz.49 Azonban nagy hiba azt hinni, hogy a mélyszegénység csupán a romákra igaz. A szegények többsége nem roma. A létminimum alatt élők egynegyede, míg a segélyezettek durván fele csak roma származású.50 Pontos adatok erről nincsenek. Továbbá az a sztereotípia sem igaz, hogy a romák élnék fel a segélyeket. Hiszen sok esetben az alacsony iskolázottság, és az információhiány miatt nem tudják, hogyan juthatnának hozzájuk. Az is bizonyított,
47
http://www.magyardiplo.hu/index.php/szegenyseg-konferencia-cikkek-hu/267-rosszabbodo-szocialishelyzet-es-a-kirekesztettseg-magyarorszagon-a-valsag-idszakaban 48 Sik Endre, Simonovits Bori: Feladatgyűjtemény a társadalomkutatás módszertanához I. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_14_A_diszkriminacio_merese_Valogatta_es_sze rk_Sik_Endre_es_Simonovits_Bori/ch02s03.html (Megtekintve:2015. október 14.) 49 Sik Endre, Simonovits Bori: Feladatgyűjtemény a társadalomkutatás módszertanához I. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_14_A_diszkriminacio_merese_Valogatta_es_sze rk_Sik_Endre_es_Simonovits_Bori/ch02s03.html (Megtekintve:2015. október 14.) 50 http://www.magyardiplo.hu/index.php/szegenyseg-konferencia-cikkek-hu/267-rosszabbodo-szocialishelyzet-es-a-kirekesztettseg-magyarorszagon-a-valsag-idszakaban
71
hogy minél több gyermek születik ezekben a családokban, annál kisebb az egy főre jutó segély összege. Helyzetüket a szegregátumok csak tovább rontják. Mit is jelent a szegregátum? Azok a területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot.51 A mélyszegénységben élő társadalmi rétegekre jellemzőek még a rossz lakhatási körülmények, az elégtelen egészségi állapot, sok esetben a különböző szenvedélybetegségek is könnyebben érik el őket. Utóbbi tényező miatt, sok az öngyilkosság és gyakori a megélhetési bűnözés is. A Járási Hivatalok és az önkormányzat munkáját segítik a településeken található nemzetiségi önkormányzatok is. A Tolnai Járás településein megtalálható a Roma Nemzetiségi Önkormányzat jelenléte, kivéve Fácánkerten, de utóbbin a roma lakosságszám miatt indokolatlan is.
5.2.2 Képzettség, oktatás: Köztudott, hogy Magyarországon a legnagyobb nemzetiség a cigányság. Fontos, hogy számukra is meglegyen a képzettséghez szükséges elérés, hiszen integrálásuk legfontosabb eszköze az oktatás. Demográfiai szempontokat figyelembe véve a legtöbben közülük a fiatalok közül kerülnek ki, azaz kb. 33 százalékuk gyermekkorú, 16 éven aluli, 43 százalékuk pedig 15-39 év közötti. Ezek az adatok elsősorban azért is fontosak, hiszen látható, hogy a többségi társadalomhoz viszonyítva a cigányság aránya megnőtt a fiatalabb korcsoportokban, ami a közoktatási intézményekben való jelenlétük növekedéséhez vezetett. Azonban erre a helyzetre nem készültek fel az intézmények.52 6.2.3. Foglalkoztatás, munkaerőpiac: Pályakezdő fiatalok Közfoglalkoztatás Téli közmunka Alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatása Foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői Munkaerőpiaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerőpiaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)
51
Zsuppán András: Magyarország gettótérképe (válasz.hu) http://valasz.hu/reflektor/magyarorszaggettoterkepe-57744/ 52 Kispál Richárd: Az óvodától az egyetemig: romák az oktatásban http://barankovics.hu/cikk/modernnyomorusag-roma-muhely/az-ovodatol-az-egyetemig-romak-az-oktatasban (Megtekintve: 2015. október 29.)
72
5.2.3 Szociális ellátások: 2015. március 1-jétől radikális változások történtek a szociális ellátást területén. Megszűnt a rendszeres szociális segély, helyette önkormányzati és járási segély maradt. Ezzel együtt azonban az adósságkezelési szolgáltatás és a lakásfenntartási támogatás megszűnt. Az óvodáztatási támogatás is megszűnt, helyette 2015. szeptember 1-jétől bevezették a kötelező óvodába járást. A szegénységben és mélyszegénységben élő emberek önkormányzati segély címen igényelhetik összevont formában a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, az átmeneti segélyt és a temetési segélyt. Az önkormányzati segélyről odaítéléséről és annak feltételeiről az egyes települések képviselő testületei saját hatáskörben szabályozzák, települési rendeletekben. Az aktív korú, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülhetnek. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás mértéke 2015. március 1-jétől 22.800 Ft, míg a rendszeres szociális segély, azaz az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) maximum 23.862 Ft, ha az EGYT-re jogosult családjának egyik tagja részesül a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult. Az EGYT maximuma lehet 46.662 Ft, azaz a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a.53 2015-től a szociálisan rászoruló emberek támogatása a települési önkormányzatok feladatkörévé vált, tehát a korábbi állami feladatok az önkormányzatok és a járások hatáskörébe kerültek.54 A változtatásokra azért volt szükség, hogy a segélyekkel való visszaéléseket kiszűrjek és csakis azok a szociálisan rászoruló emberek jussanak hozzá, akiknek valóban szükségük van rá. A segélyek pontos szabályozása 2015. március 1-jétől az önkormányzatokra hárult, így ők határozzák meg rendeletekben az önkormányzati segély, illetve a méltányossági közgyógyellátás, és a méltányossági ápolási díj jogosultsági feltételeit.55 2015-től a váratlanul nehéz anyagi körülmények közé került családok egyedi önkormányzati segélyben részesülhetnek, ez a települési támogatás.56 Így a kérelmezők támogatást kaphatnak a váratlan krízishelyzetek megoldásához, létfenntartásukhoz. A támogatás eseti, illetve havi rendszerességgel is adható, melynek összege nem lehet kisebb a folyósítás évében az aktuális öregségi nyugdíj legkisebb
53
Szociális segély 2015 radikális változások: Önkormányzati és Járási segély lesz 2015-től http://officina.hu/belfoeld/43-szocialis-segely-2015 (Megtekintve: 2015. október 26.) 54 Szociális segély 2015 radikális változások: Önkormányzati és Járási segély lesz 2015-től http://officina.hu/belfoeld/43-szocialis-segely-2015 (Megtekintve: 2015. október 26.) 55
Szociális segély 2015 radikális változások: Önkormányzati és Járási segély lesz 2015-től http://officina.hu/belfoeld/43-szocialis-segely-2015 (Megtekintve: 2015. október 26.) 56
Szociális segély 2015 radikális változások: Önkormányzati és Járási segély lesz 2015-től http://officina.hu/belfoeld/43-szocialis-segely-2015 (Megtekintve: 2015. október 26.)
73
összegének 130 százalékánál.57 Azonban azt meg kell jegyezni, hogy a települési támogatás nem csak pénzbeni segítséget jelent a rászorulók számára, hiszen természetbeni támogatásként igényelhetnek tankönyv, tanszer támogatást, élelmiszer osztást, tüzelőanyag osztást és Erzsébet utalványban történő folyósítást.
Helyi Esélyegyenlőségi Program – Bogyiszló Község Önkormányzata 58
A grafikonon látható, hogy a 2008-as válságot követően megugrott a segélyben részesülők száma, azonban a 2011-es adatok már csökkenő tendenciát mutatnak. A segélyben részesülők aránya 2011ben a 15-64 év közötti lakossághoz képest 7,9%-ot jelentett.59
Helyi Esélyegyenlőségi Program – Tolna Város Önkormányzata 60
57
Szociális segély 2015 radikális változások: Önkormányzati és Járási segély lesz 2015-től http://officina.hu/belfoeld/43-szocialis-segely-2015 (Megtekintve: 2015. október 26.) 58
Helyi Esélyegyenlőségi Program – Bogyiszló Község Önkormányzata 20. oldal Helyi Esélyegyenlőségi Program – Bogyiszló Község Önkormányzata 20. oldal 60 Helyi Esélyegyenlőségi Program – Tolna Város Önkormányzata 24. oldal 59
74
Tolna város esetében is megfigyelhető a segélyben részesülők számának csökkenése, ami a 2012-es adat alapján azt jelenti, hogy a segélyezettek száma a 15-64 éves lakossághoz képest 0,1%-ot jelentett.61
Helyi Esélyegyenlőségi Program – Fácánkert Község Önkormányzata 62
A grafikon alapján, Fácánkerten 2011-ben nem tartottak nyilván olyan személyt, aki valamilyen segélyben részesült volna.
Helyi Esélyegyenlőségi Program – Fadd Nagyközség Önkormányzata 63
Fadd nagyközség esetében is látható a segélyezettek számának csökkenő tendenciája a 15-64 éves lakossághoz viszonyítva. A 2011-es adatok alapján a 15-64 éves lakossághoz képest a segélyben részesülők aránya 0,1% volt, ami összesen 3 főt jelentett a településen.64
61
Helyi Esélyegyenlőségi Program – Tolna Város Önkormányzata 24. oldal Helyi Esélyegyenlőségi Program – Fácánkert Község Önkormányzata 21. oldal 63 Helyi Esélyegyenlőségi Program – Fadd Nagyközség Önkormányzata 34. oldal 64 Helyi Esélyegyenlőségi Program – Fadd Nagyközség Önkormányzata 34. oldal 62
75
5.2.4 Lakhatás: Az önkormányzati bérlakásokat a települési önkormányzatoknál lehet kérelmezni. Bogyiszlón erre nincsen lehetőség. Fácánkerten 2012-ben 2 db, Faddon is 2 db, míg Tolnán 33 önkormányzati bérlakással rendelkeztek a települési önkormányzatok.65 Szociális bérlakásokat általában pályázat útján kell igényelni, azonban ezt felülbírálhatják nem várt történések. A pályázati procedúrától el lehet tehát tekinteni abban az esetben, ha a szociális körülmények ezt indokolttá teszik, továbbá a kérelmező családi életében történt tragikus események, természeti katasztrófa okán bekövetkező lakásproblémák esetében. Ezek a körülmények indokolttá teszik a családok azonnali elhelyezését. Bogyiszlón, Fácánkerten és Faddon nem indokolt, nincsen erre lehetőség, míg Tolnán ez igénybe vehető. A legtöbb szegénységben, mélyszegénységben élő személy, roma származású lakos a külterületeken, azaz a szegregátumban élnek. Az itt lakók zöme alacsony iskolai végzettségű, nincsen rendszeres havi jövedelme és nehéz szociális körülmények között élnek. A helyzetüket rontja, hogy, mivel a szegregátum területén élnek, így a várostól való távolság miatt nehezebben elérhetőek számukra az egészségügyi, szociális ellátások, azonban így is magas azon személyek száma, akik valamilyen segélyben, támogatásban részesülnek. Az itt élő családok gyermekei nagy többségben hátrányos vagy halmozottan hátrányosak. Emellett a lakhatásai körülményeik sem kielégítőek.
5.2.5 Egészségügyi és szociális ellátásokhoz való hozzáférés: Háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi ellátás hozzáférhető mindenki számára a járás illetékességi területén. De még így sem megfelelő a mélyszegénységben élők egészségügyi állapota.
TEIR Statisztika 2014. december
65
Helyi Esélyegyenlőségi Programok
76
A háziorvosok betegforgalma a háziorvosi rendelésen való megjelenések száma és a háziorvosok által hívásra, illetve a folyamatos ellátás végett végzett lakáson történő látogatások száma a Tolnai Járásban csökkenő tendenciát mutat, ez 2013-ban 118 566 főt jelentett. Ez elsősorban annak tudható be, hogy az emberek manapság a tüneteiket elemezve, az internetes oldalakra bízzák magukat, vagy akiknek nincsen ilyen hozzáférhetősége nem kezelteti magát. Ha ezekben az esetekben orvoshoz fordulnának, elkerülhetőek lennének komoly, tartós betegségek.
TEIR Statisztika 2014. december
A védőnői szolgálat az alábbi feladatokat látja el a Tolnai Járásban: terhes gondozás, egészségügyi felvilágosítás az óvodákban, iskolákban, életre nevelési feladatok. A védőnők végzik az iskoláskorú gyerekek szűrővizsgálatát, együttműködve a gyermekorvosokkal. Az önkormányzatok évente egy alkalommal biztosítanak ingyenes, nőgyógyászati jellegű rákszűrést. Az iskolások körében a fogorvosok végzik a szükséges fogászati szűréseket. Tolnán a kötelező egészségügyi feladatok ellátásán túl, az önkormányzat biztosítja önként vállalt feladatként a kislabor (vérvétel), fizioterápiás ellátás és dietetikus tanácsadó működését csekély térítési díj ellenében.66 Emellett számos szakorvos folytat a városban magánrendelést, így térítési díj ellenében igénybe vehető a reumatológiai, ortopéd, nőgyógyász és bőrgyógyász szakrendelés. Ilyen szakrendelések,
melyek
térítésmentesen
igénybe
vehetőek
csak
a
szekszárdi
központi
rendelőintézetben vehetők igénybe, így a szegregátumban, külvárosban élők számára nehéz ezen ellátásokhoz hozzájutni. A Családsegítő Központ biztosítja a szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést, így a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, és az étkeztetést. Az önkormányzatok a családsegítés keretében segítséget nyújtanak a működési területén élők szociális és mentálhigiénés problémái, esetleg krízishelyzete miatt segítségre szoruló személyeknek, családoknak az ilyen helyzetekhez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése céljából. 66
Helyi Esélyegyenlőségi Program – Tolna Város Önkormányzata 32. oldal
77
A civil szervezetek a szociális problémák enyhítéséhez nagyban hozzájárulnak, sok esetben az egyházakkal együttműködve. A járás térségében többször tartottak különféle adománygyűjtő akciókat, rendezvényeket, főként a nagyobb ünnepek előtt. Ingyen ételosztással, ruhaosztással és a nehéz sorsú gyermekeknek rendezett programokkal segítik a rászorulókat. A roma nemzetiségű lakosok számára segítséget nyújtanak a civil szervezetek, egyházak, illetve a térségben működő Roma Nemzetiségi Önkormányzatok is abban, hogy hozzájussanak a megfelelő szociális és egészségügyi ellátásokhoz.
5.2.6 Összefoglalás – a célcsoportot a járásban leginkább érintő esélyegyenlőségi problémák, és azok megoldási lehetőségei
Romákkal kapcsolatos előítéletek
Magas munkanélküliség, alacsony iskolázottság
Rossz egészségügyi állapot
5.2.7 Megoldási javaslatok, jó gyakorlatok: Nagy problémát jelent, hogy a lakosság, de elsősorban a mélyszegénységben élők és a romák egészségügyi állapota nem megfelelő. Ennek visszaszorítása, megszüntetése érdekében évente több alkalommal lenne szükség szűrővizsgálatok megrendezésére, melyet a járás területén, több helyszínen tartanának meg azáltal, hogy a szegregátumokban élők számára is könnyen megközelíthetőek legyenek ezek a programok. Számottevő előrelépést jelent, ha az iskolákban, illetve a lakosságot érintve is Egészség Napokat tartanának, melyek keretében felhívnák a figyelmet az egészséges életmódra és a rendszeres testmozgásra. A mélyszegénységben élők számára problémát jelent, hogy sok esetben azért nem tudnak egészségesen táplálkozni, mert nem tudják megvásárolni a szükséges alapanyagokat. Ennek érdekében jó kezdeményezést jelentene, ha a szegregátumok területén a nem használt parcellákat kertként kialakítani, hogy meg tudják termelni a szükséges élelmiszereket saját maguknak. Ehhez szakember bevonására is szükség lenne, illetve arra, hogy az önkormányzatok pályázat útján segítsék őket ehhez. Hasonló kezdeményezést vittek véghez Budapest X. kerületében a Pongrác úti lakótelepen, bár ebben az esetben több átalakítást is végrehajtottak, de jó példa lehet a szegregátumokon élők számára.67 Ugyanúgy, ahogyan Kőbánya esetében felújították a rossz állapotban lévő épületeket, a Tolnai Járásban lévő szegregátumok területén is nagyon fontos kezdeményezés lenne az ott élők lakáskörülményeinek javítása.
67
Újjászületett a Pongrác telep http://www.kobanya.info/index.php/kozelet/item/11608%C3%BAjj%C3%A1sz%C3%BCletett-a-pongr%C3%A1c-telep (Megtekintve: 2015. október 28.)
78
Jó gyakorlat I. – Foglalkoztatás A számítástechnikai, irodatechnikai, szórakoztató elektronikai, és a háztartási eszközök gyorsan avulnak, feleslegessé válnak, felhalmozódnak, ezáltal a felhasználónál ún. e-hulladék keletkezik. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Heves megyei bontóüzemében elektromos és elektronikai hulladékok kezelését, ártalmatlanítását végzi szociális és foglalkoztatási modellprogramja keretében. Tarnabodi üzemünk a többi ilyen cégtől eltérően ingyenesen szállítja, majd hasznosítja a hulladékot, az Európai Unió által előírt környezetvédelmi előírásokat maximálisan betartva.
Jó gyakorlat II. – Oktatás A Komplex Instrukciós Program (KIP) egy olyan alternatív pedagógiai módszer, mely a különböző társadalmi helyzetű, különböző képességű és teljesítményű gyerekek hatékony együttnevelését tűzte ki célul. Eredetileg a San Franciscó-i Stanford Egyetemen fejlesztették ki, Magyarországon pedig a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskolának köszönhetően vált ismertté. Az alacsony egy főre eső jövedelem és a rossz életkörülmények miatt a diákok 70 százaléka hátrányos helyzetű – köztük nemcsak a cigány tanulók, hanem több olyan nem roma diák is, akinek szülei nem rendelkeznek nyolc általános iskolai végzettséggel. A járás pedagógusainak érdemes lehet a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetében szervezett továbbképzését támogatni, mivel itt már oktatják a komplex instrukciós programot: az erről szóló megállapodást nemrégiben írták alá a San Franciscó-i Stanford Egyetemmel.
Jó gyakorlat III. – Foglalkoztatás, szociális ellátás Biobrikett program Toldon – 2013-ban két nemzetközi díjjal is jutalmazták: az Unruhe Privatstiftung a SozialMarie fődíjával és az Erste Alapítvány Társadalmi Integrációs díjával.
A biobrikett száraz mezőgazdasági és faipari hulladékokból, azaz növényi rostokból, előállított környezetbarát tüzelőanyag. A nagyipari gyártással ellentétben, egy kézi-prés segítségével jóval alacsonyabb költségekkel, közösségi vagy családi szinten előállítható.
E technológiát egy amerikai szervezet, a Legacy Foundation, fejlesztette ki, és több mint 45 fejlődő ország közösségeiben segített megalapozni a biobrikett gyártást. Ennek a rendszernek előnyei, hogy kis befektetéssel, helyi anyagok hasznosításával és egyszerű, kézi hajtású gépekkel egy közösség saját magának előállíthatja a tüzelőjét, így munkahelyeket teremt, csökkenti a helyiek tüzelőköltségét és megkíméli az erdőket. A felhasználható anyagok palettája nagyon széles, és minden közösség a helyben megtalálható forrásoknak megfelelően alakítja ki saját „receptjét”.
79
Mivel Toldot 1300 hektár szántóföld veszi körül, és a környéken az állattenyésztés visszaszorult, nagy mennyiségű mezőgazdasági melléktermék áll rendelkezésre. Ezzel szemben a tűzifa beszerzése óriási költségekkel jár a helyi családok jövedelméhez képest, és a TÜZÉP-en kívül csak illegális módon lehet hozzájutni. További problémát okoz, hogy néha a családok olyan anyagokat égetnek el – mint például ruhák, cipők, bútorok, műanyag vagy akár autógumi – melyek füstje az egészségre káros.
Jó gyakorlat IV. – Foglalkoztatás, szociális ellátás Told a leszakadó, hátrányos helyzetű falvak tankönyvi példája lehetne, hiszen a 360 lakosból csak hétnek van munkája, a felnőttek jelentős része analfabéta, és 70 százalékos a roma népesség. A román határ melletti kis zsákfalut az állam és a piac is magára hagyta: a házak többségben nincsen se víz, se villany, az orvos hetente egyszer, a hivatal hetente kétszer jár ki, munka- és közlekedési lehetőség alig, és már a kocsma sem üzemel. Az Igazgyöngy Alapítvány gondozásában számos mintaprogramot találni a településen. A tehetséges gyerekek jutalmazásának alapeleme például, hogy a szülőknek is együtt kell működniük az Alapítvánnyal, be kell kapcsolódniuk a közösségi programokba és a különböző munkákba is, illetve nem szabad bűnözniük. A legtehetségesebb gyerekek minden faluban 10 ezer forint ösztöndíjat kapnak a hónap végén - amelyet csak bizonyos, előre meghatározott dolgokra költhetnek, és amellyel tételesen el kell számolniuk – s ez nagyon fontos motivációt jelent a szülőknek is. További, nemzetközi jó gyakorlatok az oktatás, foglalkoztatás, közösségépítés területeiről
A Roma gyerekek iskolai lemorzsolódásának csökkentése (Bulgária – AMALIPE)
„Mi szeretnél lenni, ha nagy leszel?” (Románia - AI)
Egészségügyi mediációs program (Románia - AI)
Oktatást segítő és extrakurrikuláris programok (Olaszország - FER)
MNSH iskolai program (Albánia - MNSH)
Kirekesztett Közösségek Terepszemléletű Támogatási Modellje (Magyarország - MMSz Egyesület)
Közösségfejlesztési Központok (Bulgária – AMALIPE)
Forrás Közösségi Központok – stratégiai eszközök a vidéken élő hátrányos helyzetű emberek helyzetének javítása érdekében (Románia – AI)
80
Roma közösségek megerősítése a helyi agendák monitorozásában és befolyásolásában (Románia – AI)
Vertikális Közösségi Integrációs Program, „Pokoli torony”, Veszprém (Magyarország - MMSz Egyesület)
Szociális lakhatás szegény roma családok számára Kyustendil-ben (Bulgária – OSI, Szófia)
„Solidarity Village” – Szolidáris Falu (Olaszország - CeAs)
Szociális lakhatás segítő környezetben (Szerbia - HDC)
A Romák társadalmi inklúziója és lakhatási körülményeinek javítása Szerbiában (Szerbia HDC)
„Nem aktív emberek aktivizálása” Nemzeti Program (Bulgária – OSI, Szófia)
Romano ButiQ – Szociális vállalkozás romák számára (Románia - AI)
Gépjárműgyártás és vándorbüfé (Olaszország - CeAs)
IES Egyesület – szociális vállalkozás (Olaszország - CeAs)
A roma önfoglalkoztatás elősegítése (Olaszország – FER)
Általános és személyre szabott tanfolyamok Skhodra-ban (Albánia – MNSH)
SWIFT projekt (Szerbia – HDC)
A 2014-2020 között elérhető, az adott célcsoport problémáira megoldást kínáló pályázati forrásokról az „Intézkedési terv” című fejezet, 6.1 alfejezetében található részletes ismertető.
81
5.3 Fogyatékossággal élő emberek 5.3.1 Helyzetelemzés A fogyatékossággal élők helyzete Magyarországon A fogyatékkal élőket a legegyszerűbben az alábbi leegyszerűsített, hétköznapi módon így tudnánk megfogalmazni: fogyatékos személyeknek azokat tekintjük, akik az érzékszervi, így különösen a látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, továbbá a kommunikációjában számottevően korlátozott és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalomba való aktív részvétele során.68 A fogyatékosság származhat valamilyen genetikai hiba, vagy betegség következményeként, illetve valamilyen baleset következtében. A KSH 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását, melyről az összefoglaló kiadványok mellett, tematikus köteteket is összeállítottak. Ilyen a fogyatékossággal élőkkel, valamint a tartósan betegekkel foglalkozó anyag, mely ismerteti a réteg demográfiai, iskolázottsági, foglalkoztatási, háztartási és családjellemzőit, lakáskörülményeit.
1.1 A fogyatékossággal élők korcsoport és a fogyatékosság típusa szerint A fogyatékosság típusa
–14
15–19
20–29
30–39
40–49
50–59
60–69
70–79
80–
Összesen
Mozgássérült
4 852
2 339
6 708
9 953
30 812
49 846
49 015
51 356
20 734
225 615
Alsó, felső végtag hiánya
288
133
455
830
2 059
3 304
4 231
3 675
1 279
16 254
Egyéb testi fogyatékos
1 338
538
1 863
2 371
5 895
7 612
5 145
4 396
1 784
30 942
Gyengén látó
3 176
2 286
5 073
4 216
7 800
11 254
12 598
16 623
11 466
74 492
Egyik szemére nem lát
486
325
915
1 212
2 438
3 469
4 173
5 351
3 160
21 529
Vak
471
232
514
479
910
1 343
1 801
2 458
2 346
10 554
Értelmi fogyatékos
11 168
5 757
10 870
8 482
8 151
5 902
4 403
3 340
1 661
59 734
Nagyothalló
1 758
907
2 178
2 331
4 351
7 781
10 226
16 506
15 465
61 503
Siket, siketnéma, néma
957
500
1 196
1 420
1 672
1 671
1 565
1 454
1 053
11 488
Beszédhibás
2 325
812
1 884
1 831
2 247
2 456
2 179
1 837
654
16 225
Egyéb
7 141
2 473
6 763
9 716
27 728
40 812
21 540
16 788
6 609
139 570
Fogyatékossággal élők
28 803
13 882
32 916
37 496
84 335
120 900
102 172
104 672
51 830
577 006
Mozgássérült
4 573
2 391
5 256
9 573
16 861
50 416
56 430
51 059
35 647
232 206
Gyengénlátó, aliglátó
2 344
1 717
3 238
4 377
5 811
12 555
12 695
14 593
16 100
73 430
Vak
247
186
457
699
780
1 358
1 635
1 724
1 968
9 054
Értelmi fogyatékos
6 094
4 083
7 307
7 719
6 076
5 182
3 050
1 854
1 414
42 779
Autista
2 598
735
1 071
364
165
88
46
32
21
5 120
Mentálisan sérült (pszichés sérült)
1 648
1 059
2 804
5 216
7 392
12 770
6 897
4 517
3 962
46 265
Nagyothalló
1 596
865
1 864
2 827
3 831
8 005
10 959
14 055
19 012
63 014
Siket
378
264
645
1 025
1 190
1 544
1 366
1 141
1 018
8 571
Siketvak (látás- és hallássérült)
124
61
141
172
245
592
603
583
741
3 262
Beszédhibás
2 151
760
1 422
1 746
1 767
2 559
2 057
1 320
746
14 528
Beszédfogyatékos
1 962
598
1 114
1 070
1 076
1 614
1 637
1 123
719
10 913
Súlyos belszervi fogyatékos
2 160
764
1 546
2 618
4 224
11 887
10 379
8 224
4 846
46 648
Egyéb
260
105
146
205
267
519
364
261
150
2 277
2001
2011
68
Helyi Esélyegyenlőségi Program – Tolna Város Önkormányzata 64. oldal
82
Ismeretlen
2 329
999
1 687
2 803
3 961
8 804
7 756
5 507
3 274
37 120
Fogyatékossággal élők
23 190
11 931
23 059
33 817
45 102
98 384
98 744
88 033
68 318
490 578
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: 2011. évi népszámlálás 11. Fogyatékossággal élők
A Központi Statisztikai Hivatal összehasonlító adataiból kiderül, hogy tíz év alatt, 2001-ről 2011-re 15%al csökkent a fogyatékossággal élők száma összességében. 2001-ben a népesség (10 198 315 fő) 5,66%a vallotta magát fogyatékosnak, 2011-re ez a szám a magyarországi össznépességnek (9 937 628 fő) már csak 4,94%-át tette ki. Látható tehát, hogy a népesség csökkenésnél (kb. 2,5%) nagyobb mértékben csökkent a fogyatékossággal élők aránya az adatok szerint. Megoszlás tekintetében 0-79 éves korig minden kategória esetében visszaesés tapasztalható, a 80 éves kor feletti réteg esetében viszont 51 830 főről 68 318-ra nőtt a fogyatékossággal élők száma. 2001-ben a legtöbb fogyatékossággal élő (120 900 fő) az 50 és 59 éves kor közötti korcsoportból került ki. 2011-ben már a 60 és 69 éves közötti korcsoportból került ki a legtöbb, összesen 98 744 fő.
Demográfia
2.1.6 A fogyatékossággal élők főbb demográfiai adatai a fogyatékosságok száma szerint, 2011
Megnevezés
Férfi
Nő
Összesen
Nőtlen, hajadon
77 996
50 376
128 372
Házas
104 534
78 844
183 378
Özvegy
20 093
96 612
116 705
Elvált
27 924
34 199
62 123
Összesen
230 547
260 031
490 578
Családi állapot
Korcsoport, éves 7 764
4 904
12 668
10–19
– 9
13 202
9 251
22 453
20–29
13 297
9 762
23 059
30–39
19 495
14 322
33 817
40–49
24 591
20 511
45 102
50–59
50 340
48 044
98 384
60–69
48 178
50 566
98 744
70–79
33 649
54 384
88 033
80–
20 031
48 287
68 318
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: 2011. évi népszámlálás 11. Fogyatékossággal élők
A fogyatékossággal élők főbb demográfiai adatai a fogyatékosságok száma szerint táblázatban elrejtettük a fogyatékosságok száma szerinti megoszlást, mert jelen összehasonlításban ez nem számít relevánsnak.
83
A fogyatékossággal élők nemek szerinti megoszlása: 260 031 nő és 230 547 férfi. Tehát a nemek megoszlása jóformán egyenletesnek mondható: 53% nő és 47% férfi.
A korcsoportok szerinti megoszlásnál négy kategóriát alakítottunk ki. A fiatalkorúakhoz soroltuk a 0 és 19 év közötti fogyatékossággal élőket; ők (35 121 fő) az összlétszám 7,15%-át teszik ki. A 20 és 39 év közötti csoportot az aktív korú felnőttekként azonosítottuk. 56 876 főt soroltunk ide, ők az összlétszám 11,6%-át alkotják. A középkorúakhoz soroltuk a 40 és 59 éves kor közé eső felnőtteket, ők jóval nagyobb hányadot tesznek ki, a teljes közösség 29,25%-át (143 486 fő). Ez az arány meghaladja a 0-tól 39 éves korig terjedő sáv arányát, így elmondható, hogy a demográfiai összetételre jellemző az időskorúak magas száma. Ezt az állítást támasztja alá az idős korosztályhoz (60 év felettiek) sorolt fogyatékossággal élők magas száma. Ez a legnépesebb korcsoport 255 095 fővel, mely a fogyatékossággal élők kicsit több mint felét, 52%-át jelöli. Maga a fogyatékosság azonban nem csupán egy adott társadalmi csoportot érint, hanem mindenkit, gyerekeket, felnőtteket, időseket, férfiakat és nőket egyaránt. A Tolnai Járás településein nincsenek kizárólag a fogyatékos emberek segítését, elhelyezését szolgáló intézmények és maguk a számbeli adatok is hiányosak. Azonban ez a probléma nemcsak a járásokra, de az egész országra jellemző. Tolnai Járás 2013. január 1-jével járások és járási hivatalok kerültek felállításra a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként.
A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény több mint 80 db törvényi szinten szabályozott államigazgatási feladatot határozott meg a járások számára. Ezek között, a szociális ellátásokról való döntés kivételével, nem találunk olyan feladatot, mely a fogyatékossággal élők integrációját, rehabilitációjának támogatását, segítését szabályozná.
2.1.8.1 A fogyatékossággal élők és a tartósan betegek, korcsoport és nemek szerint, 2011 Területi adatok, Tolna megye A
fogyatékosság
típusa,
–14
15–19
Mozgássérült
106
63
Gyengénlátó, aliglátó
62
38
Vak
7
Nagyothalló
26
tartós betegség
20–29
30–39
40–49
50–59
60–64
65–69
70–79
80–
Összesen
142
230
504
1 624
943
753
1 478
959
6 802
82
135
171
360
193
175
402
386
2 004
3
11
23
26
40
27
23
50
56
266
13
46
57
91
224
143
115
351
435
1 501
Összesen
84
Siket
7
3
16
19
23
35
17
15
31
27
193
Súlyos belszervi fogyatékos
40
10
28
67
98
309
149
106
176
105
1 088
sérült)
54
25
79
120
149
209
66
59
122
84
967
Értelmi fogyatékos
177
121
220
189
179
168
35
29
41
31
1 190
Beszédhibás
43
16
27
33
44
49
30
20
25
19
306
Beszédfogyatékos
34
9
34
34
28
43
17
18
27
20
264
Autista
26
13
7
7
4
2
1
–
–
–
60
hallássérült)
1
–
–
2
8
24
7
11
14
17
84
Egyéb
6
1
4
2
4
15
5
4
5
4
50
Ismeretlen
7
3
3
3
7
13
7
4
10
9
66
Összesen
596
318
699
921
1 336
3 115
1 640
1 332
2 732
2 152
14 841
Fogyatékossággal élők
535
269
587
825
1 204
2 799
1 443
1 188
2 338
1 682
12 870
Mentálisan sérült (pszichés
Siketvak
(látás-
és
Forrás: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_17
A Tolna megyei 2011-es területi adatokat látva kitűnik, hogy magas a fogyatékossággal élők száma, összesen 12 870 fő. Ez a 2011-es állandó népesség (233 894 fő) 5,5%-a.
2.1.8.1 A fogyatékossággal élők és a tartósan betegek, korcsoport és nemek szerint, 2011 A
fogyatékosság
típusa, tartós betegség
–14
15–19
20–29
30–39
40–49
50–59
60–64
65–69
70–79
80–
Összesen
1 064
362
555
1 006
1 938
4 904
2 709
2 013
3 019
1 230
18 800
779
339
515
1 090
2 194
5 684
3 394
3 022
5 802
3 392
26 211
1 843
701
1 070
2 096
4 132
10 588
6 103
5 035
8 821
4 622
45 011
Férfi Tartósan beteg Nő Tartósan beteg Összesen Tartósan beteg
Forrás: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_17
A tartósan betegek száma is magas a megyében, összesen 45 011 fő, mely az állandó népesség 19,24%a. Az oktatás területén látszólag elindult az a pozitív kezdeményezés, amelyben a sérült gyermekekkel megfelelően foglalkoznak, mind az óvodában, mind pedig az általános és a középiskolai oktatás során. Faddon már alkalmazzák a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszert, ahol a kiszűrt tanulókkal gyógypedagógus foglalkozik.69 Fontos, hogy a fogyatékos személyek már gyermekkorban megkapják a megfelelő ellátást annak érdekében, hogy a megfelelő módszerek segítségével könnyen beilleszkedhessen a társadalomba. Ahhoz, hogy a fogyatékossággal élők a társadalom hasznos tagjának érezhessék magukat, fontos, hogy a mindennapi életet megkönnyítő szolgáltatások központilag elérhetőek legyen számukra. Itt fontos 69
Fadd Esélyegyenlőségi Terv 73. oldal
85
megemlíteni az akadálymentesítés hiányát, a megváltozott munkaképességű vagy fogyatékkal élő emberek foglalkoztatását, olyan szervezetek jelenlétét, akik segítséget nyújtanak nekik a mindennapokban, akikhez tudnak fordulni, továbbá a szociális alapszolgáltatások meglétét, avagy hiányát. Az akadálymentesítés a Tolnai Járás településein még gyerekcipőben jár, azonban néhány központi helyen már elérhető. Sok esetben az akadálymentesítés csupán a mozgáskorlátozottakat segít, mivel nem állnak rendelkezésre vakvezető sávok, jelnyelvi segítség vagy akár hangos tájékoztatás. Kevés az olyan cég vagy vállalkozás a településeken, ahol megváltozott munkaképességű vagy fogyatékos személyeket foglalkoztatnának. Ez nagy problémát jelent a településeken élőknek, főleg azért, mert az állam által nyújtott, a fogyatékossággal élők kedvezményei is csökkentek. A szociális alapszolgáltatásokhoz, mint az étkeztetés vagy a házi segítségnyújtás hozzáférhetőek számukra, azonban sok fogyatékos személy nem ismeri ezeket a szolgáltatásokat, azonban már a szakosított ellátások csak részben állnak rendelkezésre. Szükség lenne olyan civil szervezetek jelenlétére, akik tájékoztatást tudnának nyújtani ilyen esetekben. A Járási Hivatal, az önkormányzatokkal együttműködve dolgozik ezeken a problémákon.
Foglalkozás
2.1.6 A fogyatékossággal élők főbb demográfiai adatai a fogyatékosságok száma szerint, 2011
Megnevezés
Férfi
Nő
Összesen
Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb
38 675
58 112
96 787
Általános iskola 8. évfolyam
71 867
103 955
175 822
Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel
55 168
26 020
81 188
Érettségi
42 238
52 553
94 791
Egyetem, főiskola stb.
22 599
19 391
41 990
Foglalkoztatott
36 961
28 620
65 581
Munkanélküli
9 256
6 711
15 967
Inaktív kereső
158 317
205 107
363 424
Eltartott
26 013
19 593
45 606
Legmagasabb befejezett iskolai végzettség
Gazdasági aktivitás
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: 2011. évi népszámlálás 11. Fogyatékossággal élők
A legmagasabb iskolai végzettség szerinti összehasonlításnál a Központi Statisztikai Hivatal öt kategóriát vizsgált. A legtöbb fogyatékossággal élő személynek az általános iskolai nyolc osztály a legmagasabb végzettsége (35,8%). Őket követik 19,7%-al azok, akiknek legmagasabb befejezett iskolai 86
végzettsége még az általános iskola nyolc évfolyamánál is alacsonyabb. Általánosságban elmondható a 2011-es adatok alapján, hogy a fogyatékossággal élők több, mint felének (55,5%) legmagasabb végzettsége nem haladja meg az általános iskola kijárását vagy el sem éri azt. Ezt követi 19,4%-al az érettségivel rendelkező réteg és kicsivel mögötte (16,5%) azok, akik középfokú iskolába jártak, de érettségit nem, hanem szakmai oklevelet szereztek. A legszűkebb réteget azok képezik, akik egyetemen vagy főiskolán képezték tovább magukat, ők a teljes közösség 8,6%-át jelentik.
A gazdasági aktivitás tekintetében a legnépesebb csoportot az inaktív keresők teszik ki 74%-al, akik keresőtevékenységet ugyan nem folytattak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeztek. További 13,4%-a a megkérdezettnek volt foglalkoztatott, 9,3% eltartott és 3,3% munkanélküli.
Háztartás, család
Megnevezés
Férfi
Nő
Összesen
Nőtlen, hajadon
77 996
50 376
128 372
Házas
104 534
78 844
183 378
Özvegy
20 093
96 612
116 705
Elvált
27 924
34 199
62 123
Összesen
230 547
260 031
490 578
Családi állapot
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: 2011. évi népszámlálás 11. Fogyatékossággal élők
A vizsgált csoport több mint harmada (37,4%-a) házas. 26,1% nőtlennek vagy hajadonnak, 23,8% özvegynek vallotta magát. A fennmaradó 12,7% az elvált választ jelölte.
Tartósan betegek 3.1 A tartósan betegek családi állapot és korcsoport szerint, 2011 Korcsoport, éves –14
Nőtlen, hajadon
Házas
Özvegy
Elvált
Összesen
64 927
–
–
–
64 927
15–39
104 975
41 517
544
9 562
156 598
40–59
60 124
294 103
40 898
100 258
495 383
60–
31 783
436 298
366 807
96 617
931 505
Összesen
261 809
771 918
408 249
206 437
1 648 413
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: 2011. évi népszámlálás 11. Fogyatékossággal élők
A tartósan betegek számáról is érdemes említést tenni, összesen 1 648 413 főről van szó, mely a 2011es össznépesség 16,59%-a, ez igen magas aránynak tekinthető. A korcsoportok szerinti megoszlásnál látható, hogy a tartós betegség főképp az idősebb, hatvan év feletti korosztály sújtja. Az összes tartós
87
beteg 56,5%-a sorolható ebbe a korcsoportba, további 30% pedig a 40 és 59 éves kor közöttiek, az úgynevezett középkorúak közül kerül ki. Őket követi 9,5%-al a 15 és 39 év közötti fiatalok, 4%-al pedig a gyerekek.
5.3.2 Szociális ellátások, egészségügy A fogyatékossággal élők számára biztosított természetbeni és pénzbeli ellátások szűkültek, az igényelhető támogatások pedig csökkentek. A fogyatékossági támogatásra azok a 18. életévüket betöltött súlyosan fogyatékos személyek jogosultak, akik az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő állampolgárok, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású, illetve hontalanként elismertek.70 Itt érdemes tisztázni azt a fogalmat, hogy ma ki, illetve milyen esetben minősül fogyatékosnak: 1. „az, a személy, aki autista, és akinek az ebbéli állapota középsúlyosnak, vagy súlyosnak minősíthető, a vizsgálatok alapján, 2. az a hallás sérült, aki a beszédet, még segédeszközök segítségével sem képes megérteni. Itt további feltétel, hogy a halláskárosodásnak, a személy 25. életévének a betöltése előtt kell kialakulnia, illetve a halláskárosult nem képes az érthetően kommunikálni, azaz a szavakat érthetően megformálni, és kiejteni 3. az a látási fogyatékos, aki vagy teljesen vak, vagy minimális látóképességgel rendelkezik, és állapota sem műtéti úton, sem segédeszközök felhasználásával sem javítható, és ezért csak halló-tapintó életmód folytatására képes, 4. az, az értelmi fogyatékos, akinek az állapota 14 éves korát megelőzően súlyos betegség következtében, illetve genetikai, vagy magzati károsodás, esetleg szülési trauma miatt alakult ki, és állapota középsúlyosnak, vagy súlyosnak minősíthető, 5. az, a mozgássérült, aki helyváltoztatásra, csak segédeszközökkel, illetve speciális berendezésekkel képes, és állapotában maradandó javulást nem lehet a segédeszközökkel sem elérni, 6. és végül az a személy, aki kromoszóma-rendellenességben szenved, és akinek az ebbéli állapota középsúlyosnak, illetve súlyosnak minősíthető.”71
70
Kinek jár fogyatékossági támogatás 2015-ben? Mennyi adókedvezmény és támogatás jár a fogyatékkal élőknek? http://hirkozpont.eu/index.php/bulvar/648-kinek-jar-fogyatekossagi-tamogatas-2015-ben-mennyiadokedvezmeny-es-tamogatas-jar-a-fogyatekossaggal-eloknek (Megtekintve:2015. október 27.) 71 A fogyatékossági támogatás 2015-ben kinek és hogyan jár? http://www.blogolod.com/a-fogyatekossagitamogatas-2015-ben-kinek-es-hogyan-jar.html (Megtekintve: 2015. október 27.)
88
2015-re megváltozott az ellátás összege, ami a fogyatékosság fajtájától függően vagy 19.968 forint vagy 24.576 forint. A korábbi rokkantsági nyugdíjat felváltotta a rehabilitációs ellátás, tehát ideiglenesen rehabilitációs járadékot kaphatnak az ebben érintettek. Az a személy részesülhet rehabilitációs ellátásban, akinek az egészségi állapota 60%-os vagy annál kisebb mértékű. Mértéke függ a jogosultságot megelőző évben elért havi átlagjövedelem nagyságától (az igénylést megelőző 180 nap). A rehabilitációs szerv állapítja meg az egészségi állapotot. Ha az igénylő egészségi állapota 51-60%, abban az esetben az ellátás mértéke megegyezik a havi átlagjövedelem 35%-val, nem lehet kevesebb, mint a mindig aktuális minimálbér 30%-a, és nem lehet több, mint annak a 40%-a. Amennyiben az igénylő egészségi állapota 31-50% között van, tartós rehabilitációt igényel, az ellátás mértéke így a havi átlagjövedelem 45%-a lehet, de minimum az aktuális minimálbér 40%-a, maximum annak 50%-a. Aki nem rendelkezik az igénylés időpontjában munkahellyel, és az igénylést megelőző 180 napban sem rendelkezett, annál az aktuális minimálbért kell figyelembe venni a támogatás összegének kiszámításánál. Az ellátás a folyósítást követően maximum három évig járhat. A rehabilitációs ellátás mellett munka végezhető, de csak abban az esetben, ha a heti munkaidő nem haladja meg a 20 órát.72 A fogyatékossággal élők számára csökkent a közlekedési kedvezmény mértéke a változó jogszabályok következtében. A mozgáskorlátozott parkolási igazolványt igényelheti: látási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, autista, vak vagy gyengénlátó egyaránt, akiknek egészsége legalább 40%-ban károsodott. A lakások akadálymentesítésére, azaz átalakítására is igényelhető támogatás abban az esetben, ha a mozgásukban súlyosan korlátozott személyek, akik lakásukat, vagy környezetüket nem, vagy csak nehezen tudják használni. Ez a támogatás nem alanyi jogon jár, hanem csupán rehabilitációs célokat szolgáló költség kiegészítés. Csak a mozgáskorlátozottsággal (mozgásszervi károsodás) összefüggő építészeti megoldásokra adható, tehát nem kaphat lakás akadálymentesítési támogatást siket, vak, értelmi sérült, autista, Down szindrómás, ha nincsen, mozgásszervi állapotromlása vagy annak mértéke nem haladja meg a minimum 40%-ot. A támogatást mindenki élete folyamán csak egyszer igényelheti. Új ház építésére, vásárlására a támogatás összege maximum 250 000 forint lehet, ha az igénylő nagykorú, legalább felerészben tulajdonjoggal rendelkezik az ingatlanban, illetve a műszaki dokumentáció tartalmazza az akadálymentesítéssel kapcsolatos munkák tételeit. Használt lakás esetében maximum 150 000 forintig kaphat támogatást az igénylő, aki tulajdonos, résztulajdonos,
72
Rehabilitációs ellátás igénylése, folyósítása, összege http://www.aktualitasok.hu/rehabilitacios-ellatasigenylese-folyositasa-osszege.html (Megtekintve: 2015. október 27.)
89
haszonélvező, özvegyi, vagy használói joga van a tulajdoni lapon bejegyezve, vagy közeli hozzátartozó címén használja az ingatlant.73 A szociális alapellátások igénybe vehetőek számukra, mint az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és családsegítés. A fogyatékos személyek egészségügyhöz való hozzáférését az 1998. évi XXVI. törvény III. fejezetének 12. §. (2) és (3). bekezdése mondja ki: „(2) A fogyatékos személy számára biztosítani kell - a fogyatékosságával összefüggésben - az állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást. A fogyatékos személyeket ellátók speciális képzésének és továbbképzésének lehetőségét biztosítani kell. (3) A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során törekedni kell arra, hogy az ellátás segítse elő a rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését, továbbá, hogy ne erősítse a betegségtudatát.”74 A járás területén tevékenykedő civil szervezetek is igyekeznek megkönnyíteni a fogyatékossággal élő emberek mindennapjait.
5.3.3 A Tolnai Járásban működő, fogyatékossággal élőkkel foglalkozó szervezetek A fogyatékossággal élőkkel országszerte foglalkoznak szervezetek, jellemzően megyei szervezetekről van szó, nem járási szinten szerveződő intézményekről.
A Tolnai Járásban a Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda foglalkozik a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésével és a sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelésével és oktatásával. Sajátos nevelési igényűnek tekintik azokat a gyerekeket és diákokat, akik érzékszervi fogyatékosok, beszédfogyatékosok, a megismerő funkciók vagy a viselkedésfejlődésének organikus okokra visszavezethető, illetve organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. A Faddi Gárdonyi Géza Általános Iskola feladat többek között a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése és oktatása, mely magában foglalja a mozgásszervi-, érzékszervi-, értelmi és beszédfogyatékosokat, a halmozottan fogyatékosokat, az autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdőket. Valamint a
73
L.Á.T. – Lakás átalakítási támogatás http://www.meosz.hu/index_06_01.php (Megtekintve: 2015. október 27.) 74 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800026.TV (Megtekintve: 2015. október 27.)
90
Mozgássérültek Tolna Megyei Egyesületének csoportja, a Mozgássérültek Tolnai Egyesülete működik a városban.
5.3.4 A fogyatékossággal élők helyzete Magyarországon - Törvényi háttér Magyarország 1998-ban fogadta el esélyegyenlőségi törvényét. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény okán 1999-ben elnyertük a Franklin Delon Roosevelt díjat a fogyatékosok ügyét előmozdító átfogó jogalkotás elismeréseként. A díjatFranklin Delano Roosevelt néhai amerikai elnök mellszobrát és az 50 000 dolláros csekket- 2000-ben vette át az akkori köztársasági elnök, Gönz Árpád New Yorkban, az ENSZ székházban. Gönz Árpád a ceremónián kifejtette, hogy „Magyarország nem jutalomnak, hanem további erőfeszítésekre ösztönző kihívásnak, újabb feladatok kijelölésének tekinti az elnyert Roosevelt-díjat”. A törvény tartalmazza az értelmező rendelkezéseket, majd kitér a fogyatékos személyeket megillető jogokra és az esélyegyenlősítés célterületeire, melyek az egészségügy, oktatás, foglalkoztatás, kultúra, sport, önálló életvitel. A törvény továbbá kiköti, hogy súlyosan fogyatékos személyek fogyatékossági támogatásra jogosultak, melynek célja, hogy a fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányokat mérsékelje. A fogyatékossági támogatás megállapítása a fővárosi és megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozik.
Másik jelentős jogalkotási lépésként emelhető a 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről. E törvénnyel az Országgyűlés felhatalmazást adott az Egyesült Nemzetek keretében 2006. december 13-án, New Yorkban elfogadott, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerésére és kihirdette azt. 2007-ben indul a 2013-ig tartó Országos Fogyatékosügyi Program, mely tartalmazza a középtávon elérendő célokat, szükséges lépéseket és fő irányokat, melyek a fogyatékos személyek hátrányainak leküzdését segíti elő. Lényeges kiemelni továbbá az Európai Bizottságnak az „Európai Fogyatékosságügyi Stratégia 20102020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt” címet viselő, 2010. évi 636. közleményét. A közlemény a 2010 és 2020 közötti tíz éves időszakra jelöli ki a stratégiai célokat, hogy javítsa a fogyatékos személyek társadalmi befogadását, jólétét és jogaik teljes körű gyakorlását.
2013-ban megalakul az OFT: „A Kormány 1330/2013. (VI. 13.) Korm. határozat az Országos Fogyatékosságügyi Tanácsról alapján a fogyatékos személyek helyzetének előmozdítása, a 91
fogyatékosságüggyel kapcsolatos feladatok ellátásának elősegítése, továbbá a fogyatékos személyek érdekében működő civil szervezetekkel történő együttműködés erősítése céljából létrehozza és működteti az Országos Fogyatékosságügyi Tanácsot.” A jelenben pedig, 2015-ben az új, 2020-ig terjedő időszakra vonatkozó Országos Fogyatékosügyi Programról hoznak határozatot. Az új program 12 beavatkozási területet jelöl meg.
„A fogyatékos emberek társadalmi inklúzióját támogató szakmai fejlesztések” cél szorgalmazza a további adatgyűjtést, kutatást, hogy a fogyatékos emberek szükségleteit mind jobban megismerhessük.
Az egészségügy területén a korai diagnosztika és intervenció kap nagy hangsúlyt, így a korai felismerés után személyre szabott, célirányos kezelés és fejlesztés kezdhető el; továbbá az alap- és szakellátások, valamint a támogató technológiai eszközök támogatási rendszerének fejlesztése.
A korai fejlesztés, oktatás, képzés területén a legfontosabb feladat eljutni „az integrációtól az inklúzió felé”, javítani a sajátos nevelési igényű fiatalok munkaerő-piaci helyzetét, valamint átvenni azt a nemzetközi „jó gyakorlatot”, mely biztosítja a fogyatékos emberek számára is az élethosszig tartó tanulást, a kompetenciafejlesztést és a tehetséggondozást.
A foglalkoztatás területén cél, hogy mind a foglalkoztatót, mind a munkavállalót megfelelően felkészítsék és ösztönözzék az ilyen típusú foglalkoztatásra.
Szociális szolgáltatások és ellátások célkitűzés keretében a hangsúly a nyújtott szociális szolgáltatások megerősítésén van, kiemelten kezelve az otthoni ellátást, ápolást. A támogató szolgálatok túlzott specializációjának
feloldására
a
hiányterületek
bekapcsolását,
kapacitásnövelést,
továbbá
infrastruktúrafejlesztést irányoz elő a program.
.A komplex rehabilitáció alappillére a pontos diagnózis, minősítés, így a diagnosztikát végző szakemberek megfelelő és folyamatos képzését biztosítani szükséges. A rehabilitáció egyes területeinek fejlesztése, a területek hatékony összekapcsolása, egy rehabilitációs adatbázis létrehozása, illetve egy központi információtár létrehozás elengedhetetlen.
Önrendelkezés, önálló életvitel célkitűzéshez kapcsolódó támogatott döntéshozatal új elem a magyar jogrendben, ezért a kialakuló bírói- és hatósági joggyakorlatok fokozott figyelemmel kísérésére, 92
áttekintésére van szükség. A lakhatás esetében mind az önrendelkezés, mind a társadalmi integráció alapelvét fontos figyelembe venni. Amellett, hogy az ápolást- gondozást nyújtó szociális intézmények férőhelyeinek számát növelni kell és mentorhálózatot kell kialakítani, a lakhatás feltételeit, az alapszolgáltatások körét is bővíteni szükséges.
A fogyatékos személyek és családjaik gyakran információhiánnyal küzdenek, így egy olyan tájékoztatási rendszer kiépítésére van szükség, mely a megállapított fogyatékossághoz illeszkedik, és részletes információkkal szolgál. Ehhez kapcsolódóan fontos biztosítani a mentálhigiéniás szolgáltatásokat is.
Közlekedés tekintetében az akadálymentesítés elsődleges tényező. Országos koncepciót szükséges létrehozni, mely átfogóan vizsgálja a közlekedés hozzáférhetőségét, a közlekedésben dolgozók képzését, szemléletformálását, továbbá a speciális személyszolgáltatási megoldások felülvizsgálatát.
Sport, kultúra, turizmus területéhez kapcsolódóan az infrastrukturális fejlesztések támogatása kiemelt érdek. A versenysportolók támogatásának tekintetében a nemzetközi trendeket és jó gyakorlatokat szükséges megvizsgálni és beépíteni a hazai ellátási és jutalmazási rendszerbe. A kulturális javakhoz való könnyebb hozzáférés az aktív részvétel erősíti a toleranciát és a rászorulókkal szembeni érzékenységet, így szorgalmazandó cél. A fogyatékos emberek turisztikai potenciáljának felismertetése szintén fontos.
Többszörösen veszélyeztetett csoportok a fogyatékos nők és gyermekek, illetve a többszörös fogyatékossággal élő emberek. A nők esetében hátránykezelő stratégiák és komplex szolgáltatások kidolgozása szükséges. A nevelőszülőkhöz került fogyatékos gyermekek tekintetében a mentálhigiéniás és pszichológiai támogatás biztosítása fontos. Utóbbi réteg esetében pedig további információk felhalmozása szükséges, mely alapján szakpolitikai stratégiák alakíthatóak ki, így elkezdhető a komplex rehabilitáció.
A hozzáférhetőség esetében pedig mind a fizikai, mind az infokommunikációs és valódi akadálymentesítés megteremtésére van szükség.
Jogi fejleményekben tehát nincs hiány, de vajon a társadalmi és intézményi gyakorlat milyen méretű átalakításra szorul még napjainkban is?
93
5.3.5 Összefoglalás – a célcsoportot a járásban leginkább érintő esélyegyenlőségi problémák, és azok megoldási lehetőségei
Még mindig vannak akadálymentesítésre váró területek
Növekszik a szenvedélybetegek száma
A megváltozott munkaképességűek munkához jutási lehetőségei nem kielégítőek
5.3.6 Megoldási javaslatok Összességében látható, hogy a járásokban a megyei, illetve az országos szintű szervezetek egységei tevékenykednek és nyújtanak különféle szolgáltatásokat az arra rászorulóknak.
Így járási szinten célkitűzés lehet a társadalmi szerep- és felelősségvállalás erősítése. Olyan közösségi kezdeményezéseket kell ösztönözni és támogatni járási szinten, melyek a fogyatékossággal élők mindennapjait megkönnyítik; segíti rehabilitációjukat vagy integrálódásukat.
Másik célkitűzés lehet, hogy a közintézményben dolgozókat, esetleg különféle vállalkozások munkavállalóit képezzék; számukra érzékenyítési tréningeket szervezzenek, hogy a megértést elősegítsék, ezáltal a fogyatékkal élők integrálását megkönnyítsék. A helyi médiakampányban is szerepet kaphatnának a fogyatékossággal élő emberek, a körülöttük élők szociális érzékenyítése céljából.
Harmadik célkitűzés lehet olyan járási központi források meghatározása, melyet azon intézmények, vállalkozások között lehetne elosztani, akik a fogyatékkal élőket valamilyen formában, rendszeresen támogatják, esetleg a munkába való bekapcsolódásukat elősegítik. Ahogyan korábban említésre került, a Tolnai Járás területén az akadálymentesítés csupán a térségek központi helyein megoldottak és csupán a mozgáskorlátozottak számára. Fontos lenne, ha a hivatalos ügyintézések során, tömegközlekedési eszközökön, kulturális intézményekben megoldott lenne a tapintható információ, jelnyelvi segítség, indukcióshurok, hangos tájékoztatás vagy lift.
94
Jó gyakorlat – I. Általános jó gyakorlatoknak minősülhetnek a szélesen vett akadálymentesítés területén az ergonómiai problémák feltérképezése, a munkakörnyezet megváltoztatása, speciális feltételek megteremtése, jeltolmács alkalmazása, vagy akár az otthoni akadálymentesítés támogatása, vagy a megváltozott munkaképességű dolgozók szállítása a munkahely és a lakóhely között.75
Jó gyakorlat – II. Jelnyelvtanfolyam szervezése, siket munkatársak integrálásáért a Jabil Circuit Magyarország Kft-nél. Célja, hogy a már ott dolgozó siket munkatársak beilleszkedését megkönnyítse, hogy otthonosabban érezzék magukat, valamint vonzóvá tenni a céget, mint potenciális munkahelyet a siket emberek számára. A jelnyelvet megtanuló csapat nagyon lelkes volt és nőtt a kollégák közötti együttérzés.
Jó gyakorlat – III. A Provident Pénzügyi Zrt-nél, „A versenyképes és motiváló munkaerő: megváltozott munkaképességű dolgozók az adminisztrációban” program keretében n célzott módon (eddig) 24 új, megváltozott munkaképességű dolgozó toborzása és alkalmazása történt meg az úgynevezett „képviselői adminisztrátor” irodai munkakörbe. A dolgozókat helyi munkaügyi központokkal partnerségben toboroztuk. A projekt 2010 óta folyik és a pozitív tapasztalatok eredményeképpen folyamatosan bővül. A projektben a Provident minden fiókirodája részt vesz, ez 15 helyszínt jelent. A HR igazgatóság is megpróbál élen járni jó példával: a területi fiókirodáinkban dolgozó HR adminisztrátoraink mindegyike megváltozott munkaképességű (10 fő), és a Központi Irodában további 3 fő dolgozik a HR Igazgatóságon, szintén adminisztratív munkakörökben.
A 2014-2020 között elérhető, az adott célcsoport problémáira megoldást kínáló pályázati forrásokról az „Intézkedési terv” című fejezet, 6.1 alfejezetében található részletes ismertető.
75
http://www.hrportal.hu/download/megvaltozottmunkakepesseg.pdf
95
5.4 Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 5.4.1 Helyzetelemzés A Tolnai Járás területén lévő települések esetében kevésnek tekinthetőek a születések száma, viszont a 65 év felettiek száma magas, ez alapján megállapítható, hogy elöregedő településekről beszélünk. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fogalmát a 2013.évi XXVII. törvény 45. § és a Gyvt. 67/A. § tartalmazza részletesen. (Lásd melléklet)76 Napjainkban egyre jobban terjed a gyermekszegénység, könnyen válhatnak hátrányos vagy halmozottan hátrányos státuszúra, a korábban normális élethelyzetben élő gyerekek. Fontos fogalom ebből a szempontból a veszélyeztetettség, amely „olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza” (Gyvt. 5. § n) pont)77 A veszélyeztetettség kialakulásának több oka lehet. A leggyakoribb közülük az anyagi, megélhetési, lakhatással összefüggő gyermeknevelési problémák, közüzemi tartozások, gyermeknevelési problémák, gyermekeknél előforduló magatartás és teljesítmény zavarok, iskolai hiányzások, családi konfliktusok, hivatalos ügyekben felmerülő nehézségek, életvezetési problémák. A demográfiai adatok alapján a hátrányos helyzetű családoknál nő a gyermekek száma, ami szintén a gyermek hátrányos helyzetű létét. A szegregátumi területeket tekintve, ezeken a helyeken él a legtöbb hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos gyermek. Nehéz a hátrányos helyzetű létből, a generációkon át öröklődő mélyszegénységből nagyon nehéz kitörni. Magas a külön fejlesztésre szoruló óvodások, iskolások száma. Sok esetben szükség van védelembe vételre. Ez esetben a Gyvt. 68. § (1) bekezdése irányadó: „Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi.”78 A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket legkorábban már az óvodai nevelés során meg kell nekik adni azt a segítséget, amivel kitörhetnek ebből az állapotból.
76
Magyar Közlöny – Magyarország hivatalos lapja (Megjelent: 2013. március 29. péntek) Megtekintve: 2015. október 21. 77 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV (Megtekintve 2015. október 22.) 78 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV (Megtekintve 2015. október 22.)
96
Sok esetben az ilyen gyermekek (mivel nem kapnak megfelelő segítséget) nem fejezik be a középiskolát, legrosszabb esetben az általános iskola 8. osztályát sem. Közülük kerül ki a szenvedélybetegek, és fiatalkorú bűnözők nagy része.
Bogyiszló79
A grafikon alapján a 2012-es adatokból látható, hogy csökkent a veszélyeztetett kiskorúak száma. Ez abból eredhet, hogy azokat az eseteket megszüntették, melyeknél nem volt egyértelmű a veszélyeztetettség, illetve a védelembe vett gyermekek száma is csökkent.
Fácánkert80
79 80
Helyi Esélyegyenlőségi Program – Bogyiszló Község Önkormányzata 39. oldal Helyi Esélyegyenlőségi Program – Fácánkert Község Önkormányzata 31. oldal
97
Fácánkerten nem sokat csökkent a védelembe vett és veszélyeztetett kiskorúak száma a 2012-es adatokból láthatóan, így a településen még mindig gondot okoz a kiskorúak veszélyeztetettségének visszaszorítása, megszüntetése, de a csökkenés látható.
Fadd81
A grafikonból látható, hogy 2012-ben nincs adat veszélyeztetett kiskorúra, viszont a védelembe vett gyermekek száma csökkenés helyett növekedést mutat, ami azt jelenti, hogy a kiskorúak veszélyeztetettségének visszaszorítása és megszüntetése megoldatlan.
Tolna82
81 82
Helyi Esélyegyenlőségi Program – Fadd Nagyközség Önkormányzata 58. oldal Helyi Esélyegyenlőségi Program – Tolna Város Önkormányzata
98
Tolnán látható egyedül radikális csökkenés a veszélyeztetett kiskorúakat illetően, viszont itt is látható a legnagyobb növekedés a védelembe vételt illetően. Ez azt jelenti, hogy azok a gyerekek, akik korábban veszélyeztetett helyzetben voltak, a későbbiekben védelembe is kerültek. Az alábbi helyzetelemzésből és statisztikákból látható némi javulás a gyermekek veszélyeztetettségét illetően, de ez nem elég a probléma megszüntetéséhez.
5.4.2 Szociális ellátás, egészségügy A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szociális helyzetét könnyítik meg a következőekben látható pénzbeli és természetbeni ellátások. Pénzbeli ellátásoknak tekinthető a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a gyermektartásdíj megelőlegezése, az otthonteremtési támogatás, illetve kiegészítő gyermekvédelmi támogatás A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások az alábbiak: gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások az otthont nyújtó ellátás, az utógondozói ellátás és a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: védelembe vétel, családba fogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti nevelésbe vétel, tartós nevelésbe vétel, nevelési felügyelet elrendelése, utógondozás elrendelése. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre az a személy jogosult az 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 19. §. szerint83: 1.
akinek gondozó családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-át, azaz a 39.900 forintot. A gyermeket a szülő egyedül vagy más törvényes képviselő gondozza. A gyermek tartósan beteg, illetve súlyos mértékben fogyatékos. A nagykorúvá vált gyermek esetén akkor járhat ez a kedvezmény, ha a törvény szerinti tanulmányokat folytat és megfelel az egyéb feltételeknek.
2. akinek a gondozó családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át, azaz a 37.050 forintot az 1. pont alá nem tartozó esetben, feltéve, ha a vizsgálat során a családban az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket.84
83
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV (Megtekintve: 2015. október 27.)
84
Emberi Erőforrások Minisztériuma – Központi Ügyfélszolgálati Iroda: Szociális ellátások 2015. Budapest, 2015. január 28-32. oldal
99
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a települési önkormányzatok jegyzője, mint gyámhatóság bírálja el a jogosultságot. Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben a gyermek gyámja részesül, ha a köteles a gyermek tartására, és korhatár előtti ellátásban, nyugellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.85 Gyermekenként a támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%a, azaz 6.270 forint. A kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményt is a települési önkormányzatok jegyzője, mint gyámhatóság bírálja el a jogosultságot. Kedvezményes gyermekétkeztetést az intézményvezetők állapítják meg. Ettől függetlenül térítési díjkedvezményre jogosult az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás, az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanuló. A fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett gyermek a térítési díj 100%-át kell kedvezményként biztosítani. Ezekhez a csoportokhoz tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló utáni az intézményi térítési díj 50%-át szükséges kedvezményként biztosítani, míg három vagy többgyermekes családok esetében az intézményi térítési díjnak az 50%-át. A kedvezmény megállapításánál az egy háztartásban élőként kell figyelembe venni a 18 éven aluli, a 25 évesnél fiatalabb közoktatásban nappali oktatásban részt vevő, illetve nappali tagozaton tanuló, továbbá az életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekeket.86 Az óvodáztatási támogatás megszűnt, mivel 2015. szeptember 1-jétől bevezették a kötelező óvodába járást. A járási gyámhivatal jegyzőjénél lehet igényelni a gyermektartásdíj megelőlegezését. Amennyiben az illetékes Bíróság jogerős határozatban már megállapította a tartásdíjat, ám a gyermektartásdíj behajtása lehetetlen, illetve a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek számára a szükséges tartást nyújtani, feltéve, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét, azaz az 57.000 forintot, abban az esetben lehet a járási gyámhivatal jegyzőjéhez fordulni ezzel a kérelemmel.87
85
Gyermekvédelmi támogatás 2015/16 rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény feltételei , részletei! Kinek mennyi jár? http://hirkozpont.eu/index.php/bulvar/267-gyermekvedelmi-tamogatas-2014-15-rendszeresgyermekvedelmi-kedvezmeny-feltetelei-reszletei-kinek-mennyi-jar# (Megtekintve: 2015. október 27.) 86
Emberi Erőforrások Minisztériuma – Központi Ügyfélszolgálati Iroda: Szociális ellátások 2015. Budapest, 2015. január 28-32. oldal 87
Emberi Erőforrások Minisztériuma – Központi Ügyfélszolgálati Iroda: Szociális ellátások 2015. Budapest, 2015. január 28-32. oldal
100
Otthonteremtési támogatást igényelhet az a fiatal felnőtt a járási gyámhivatalnál, akinek legalább három éves időtartamú folyamatos nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával megszűnt, továbbá akinek készpénzének, biztosításának vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. Egyéb feltételek megléte esetén három évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vétel is jogosít a támogatás igénybevételére.88
5.4.3 Az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés: Korábban a 6.1.1-es „A nők számára, a járás területén biztosított egészségügyi és szociális ellátások”
alfejezetben ismertettük, hogy a Tolnai Járás területén rendelkezésre áll a védőnői ellátás, ami a járás területén élő lakosok számára hozzáférhető. Gyermekorvosi és háziorvosi rendelés is van a településeken. A Családsegítő Központban ingyenes pszichológiai tanácsadást vehetnek igénybe a lakosok, melyet általában oktatási-nevelési intézmény vagy családgondozó javaslatára lehet előzetes egyeztetés útján igénybe venni. A Családsegítő Központ épületében jogi tanácsadás is igénybe vehető. A jelzőrendszer tagjai jelzéseiket telefonos, illetve írásos formában juttatják el a Gyermekjóléti Szolgálat felé. Legtöbb esetben az oktatási-nevelési intézmények felől érkezik jelzés. Gyermekotthonba és helyettes szülőhöz történő elhelyezésre is van lehetőség. A Tolnai Járás területén szenvedélybeteg kiskorúval kapcsolatos adatok csak a 2012-es évből állnak rendelkezésre. Bogyiszlón és Fácánkerten nincs adat szenvedélybeteg kiskorúval kapcsolatban, ezzel szemben Tolnán 2012-ben három gyermek esetében kaptak jelzést, akik közül ketten vállalták a RÉV Szenvedélybeteg-segítő szolgálat elterelését. Faddon nem történt a Tolnához hasonló jelentés, sem írásbeli, sem pedig szóbeli formában. Ezzel szemben a családlátogatások során többször tapasztalták, hogy a kiskorúak a szülők jelenlétében dohányoznak. A Családsegítő Központ munkatársai „kapcsolatügyeleti” szolgáltatást is biztosítanak, így a gyermek egy semleges helyen tud találkozni a szülővel elkerülve ezzel a problémásabb válásokból fakadó konfliktusokat a szülők között. Az itt dolgozó szakemberek segítik a szülőket abban is, hogy a közvetítés során olyan egyezséget tudjanak kötni, ami a szülő és a gyermek érdekeit egyaránt szolgálja.
5.4.4 Megoldási javaslatok, jó gyakorlatok Megoldás lehetne egy tanoda indítása a Tolnai Járás területén, mely a hátrányos helyzetű, alsó tagozatos gyerekeknek jelentene felzárkózási lehetőséget. Nem elhanyagolható a roma származású és 88
Emberi Erőforrások Minisztériuma – Központi Ügyfélszolgálati Iroda: Szociális ellátások 2015. Budapest, 2015. január 28-32. oldal
101
mélyszegénységben élő gyerekekre mért hatása. A felső tagozatos, az előbbiekhez hasonló helyzetben lévő gyerekeknek is segítség lenne, hiszen ösztönözné őket a tanulásra. Ilyen tanodát hoztak létre Budapest VIII. kerületében, Józsefvárosban, ahol szintén magasabb a mélyszegénységben élő, roma származású
gyerekek
száma.
http://www.kka.hu/_soros/kiadvany.nsf/538d96804d640588852566f2006f1ed7/7895b618bdf70f9dc 1256a9900335767?OpenDocument A roma gyerekek számára fontos lenne, ha olyan sikertörténeteket ismerhetnének meg, melyekben a roma származású személy ki tudott szabadulni a mélyszegénységből, úgy, hogy ezért cserébe továbbtanult, tisztességes munkát szerzett. Ezáltal ők is megtapasztalhatják, hogy van kiút, csak tenni kell érte. A mélyszegénységben élő családok számára jó kezdeményezés lenne, ha a szülők számára szemléletformáló programokat tartanának a továbbtanulás jelentőségéről. Hiszen sok esetben a szülők nincsen tisztában azokkal a lehetőségekkel, melyekkel a gyermekük a tehetségéhez mérten jó szakmát, vagy diplomát szerezhetne. Jó gyakorlat lehet ezek megvalósításában a pécsi Gandhi Gimnázium és Kollégium, amely nemcsak Magyarországon, de Európában is az egyetlen roma nemzetiségi, érettségit adó intézmény, melyet a Gandhi Alapítvány létesített 1994-ben. Fontos cél vezérelte az intézmény megalakulását, hogy „középtávon kinevelődjön egy népéhez kötődő jelentős számú roma értelmiségi réteg, amely képes újjászervezni a széthullott cigány közösségeket”. A roma származású gyerekekkel kapcsolatban sok esetben élnek előítéletekkel. Ezt csökkenteni lehetne az intézmények és a helyi média közreműködésével.
102
5.5 Idősek 5.5.1 Helyzetelemzés Országos szinten elöregedő társadalomról beszélünk, ami egy állandóan fennálló probléma. Ez nincsen másképp a Tolnai Járás területén sem. A népesség összetételében az idősek aránya állandónak mondható.
TEIR Statisztika 2014. december
Az alábbi statisztikából látható, hogy a 18-59 év közötti lakosság aránya az előző évek kutatásai alapján csökkenő tendenciát mutat, azaz 2013-ban 11 019 fő volt ez az arány.
TEIR Statisztika 2014. december
Az alábbi statisztikából jól látható, hogy az állandó népességből a 100 0-14 évesre jutó 60-172,01 évesek száma. Ez az utóbbi években az utolsó mérés alapján, 2013-ban volt a legmagasabb.
103
TEIR Statisztika 2014. december
Az élve-születések és a halálozások különbözete 2012 és 2013-ban közel hasonló értéket mutat, ezzel szemben 2011-ben volt a legszembetűnőbb a különbözet, akkor -5,47 ezrelék mutatott. Mint, ahogy a grafikonokból is látható, közel azonos a fiatal és idős korosztály aránya. Az országos mutatók sem néznek ki másképp. 2014. január 1-jén Magyarországon a 65 éves és idősebbek száma közel 1 millió 732 ezer volt, ami a népesség 17,5%-át jelenti.89 Ez az Európai Unióban azt jelenti, országunk a harmadik a tagállamok ranglistáján, melyet a leginkább veszélyeztet az elöregedés. Azonban ez nem jelenti azt, hogy az idős korosztályra nem kell ugyanannyi figyelmet fordítani. Számukra fontos a fizikai biztonság megteremtése, hiszen sok nyugdíjas él egyedül, tehát egyfős háztartásokban. Tehát magas a magányos, a külvilággal kapcsolatot alig tartó idősek aránya. Sajnos sok egyedül élő, kiszolgáltatott idős ember válik erőszakos vagy „trükkös” bűncselekmények áldozatává. Ezt az önkormányzatok a házi segítségnyújtás és a különböző civil szervezetek segítségével igyekeznek megoldani, hiszen a járás területén csak Faddon és Tolnán van lehetőség igénybe venni az Idősek Otthonát. Szükséges az idősek és nyugdíjasok esetében is az akadálymentesítés megoldása, mely, ahogyan a korábbiakban is említettük, csak gyerekcipőben jár. A központi intézményeknél már megoldott. Sok esetben azonban az akadálymentesítés csupán a mozgáskorlátozottakat segít, mivel nem állnak rendelkezésre vakvezető sávok, jelnyelvi segítség vagy akár hangos tájékoztatás. A 60 év felettiek majdnem tizede küzd valamilyen tartós betegséggel. Leggyakrabban magas vérnyomással küzdenek, azaz a 65 évesek korosztályból majdnem minden tízediket. A morbiditási statisztikák rangsorában a daganatok, a keringési zavarok, szív-és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák mellett pszichés problémák fordulnak elő legtöbbször. A csigolya-és porckorong betegek
89
http://www.piackutatasok.hu/2014/10/ksh-nyugdijasok-szama-29-millio-fo-2014.html - 2014. október 14 – KSH – A nyugdíjasok száma 2,9 millió fő, 2014. október (Megtekintve: 2015. október 23.)
104
aránya is magas. A járás területén biztosítják számukra a megfelelő szociális és egészségügyi ellátások hozzáférhetőségét. Problémát jelent, hogy a Tolnai Járásban magas az 55 év feletti munkanélküliek száma, akik sok esetben szegénységben élnek. Az időseket is veszélyezteti a szegénység, habár a köztudatban úgy tartják, a nyugdíj számít a legstabilabb jövedelemnek, rendszeressége és kiszámíthatósága miatt ennek a korcsoportnak a tagjait érintik a legkevésbé a társadalom egyéb csoportjait sújtó nehézségek.90 Ezzel együtt pedig a jövedelmi különbségek is mérsékeltebbek. Azonban ebben az esetben is vannak mindig kivételek. A különböző közművelődési-és kulturális programok elérhetőek számukra, egyrészt az intézmények akadálymentesítése, másrészt pedig a civil szervezetek segítsége által.
5.5.2 Szociális és egészségügyi ellátások: Nyugdíjszolgáltatások közé tartozik az öregségi nyugdíj és a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék. Az öregségi nyugdíjat a megyei kormányhivataloknál lehet igényelni. Az 1997.évi LXXXI. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 2. cím 18. §. (1) bekezdése alapján: „A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév, b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév, d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév, f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.”91
Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati időből és az öregségi nyugdíj alapját képező havi nettó átlagkeresetből határozzák meg.92 A rehabilitációs járadékkal a 2011.évi CXCI. törvény (2) és (3). bekezdése foglalkozik. Az a személy részesülhet rehabilitációs ellátásban, akinek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 százalékos vagy annál kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább
90
http://www.piackutatasok.hu/2014/10/ksh-nyugdijasok-szama-29-millio-fo-2014.html - 2014. október 14 – KSH – A nyugdíjasok száma 2,9 millió fő, 2014. október (Megtekintve: 2015. október 23.) 91 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700081.TV (Megtekintve: 2015. október 28.) 92
Emberi Erőforrások Minisztériuma – Központi Ügyfélszolgálati Iroda: Szociális ellátások 2015. Budapest, 2015. január 32. oldal
105
1095; 10 éven belül 2555; 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt. Ez a személy kereskedelmi tevékenységet nem végez, illetve rendszeres pénzellátásban nem részesül. Rehabilitációs ellátásra jogosult, akinek a foglalkoztathatósága a rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60%, továbbá aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és állapota 31-50% közötti.93 A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs szolgáltatásra és pénzbeli ellátásra lesz jogosult. A pénzbeli ellátás összege az egészségi állapot függvénye. Tehát az a személy, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti, a havi átlagjövedelem 35%-a, de legalább a minimálbér 30%-a (27.900 forint) és legfeljebb a minimálbér 40%-a (37.200 forint) járhat neki. Annak a személynek, aki tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50 százalék közötti, a havi átlagjövedelem 45%-a, de legalább a minimálbér 40%-a (37.200 forint) és legfeljebb a minimálbér 50%a (46.500 forint) járhat.94 A hozzátartozói nyugellátások az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátás és az özvegyi járadék keretében igényelhetőek.
Bogyiszló95
Bogyiszlón csökkenő tendenciát mutat a nyugdíjban részesülők aránya, ami annak tudható be, hogy az összlakosságot tekintve is csökkent a nyugdíjasok száma.
93
http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A1100191.TV (Megtekintve: 2015. október 28.) http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A1100191.TV (Megtekintve: 2015. október 28.) 95 Helyi Esélyegyenlőségi Program – Bogyiszló Község Önkormányzata 51. oldal 94
106
Fácánkert96
Fácánkerten az utóbbi évek adatai alapján a grafikonból látható, hogy az elmúlt években a nyugdíjasok, azaz a nyugdíjban részesülők arány stagnál.
Fadd97
Fadd Nagyközség esetében csak 2011-es adatok állnak rendelkezésre, melyekből a Bogyiszlóhoz hasonló következtetés látható, hogy mind a nyugdíjasok, mind a nyugdíjban részesülők száma csökkent. Azonban az is megfigyelhető, hogy jóval magasabb a nyugdíjban részesülő nők aránya a férfiakhoz képest.
96 97
Helyi Esélyegyenlőségi Program – Fácánkert Község Önkormányzata 47. oldal Helyi Esélyegyenlőségi Program – Fadd Nagyközség Önkormányzata 96. oldal
107
Tolna98
Tolnán is megfigyelhető mind a nyugdíjasok, mind a nyugdíjban részesülők arányának csökkenése, és itt is szembetűnő a nők magasabb aránya a férfiakhoz képest. Az egyik legfontosabb eszköze a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának, hogy legalább a várható élettartam emelkedésével arányosan emelkedjen a nyugdíjkorhatár is. Az időskorúak járadéka a megélhetési jövedelemmel nem rendelkező időskorúak számára nyújtott támogatás. Az ellátás havi összege a nyugdíjminimum (2015-ben 28.500 forint) 80 százaléka (22.800 forint), ha a rászorult közös háztartásban él élettársával; 95 százaléka, ha egyedül él és fiatalabb 75 évesnél (27.075 forint); 130 százaléka, ha egyedül él és idősebb 75 évesnél (37.050 forint).99 A Családsegítő Központ házi segítségnyújtást biztosít, melynek keretében szakembereik az ellátást igénylő hozzájusson a szükséglete szerinti fizikai, mentális, szociális ellátáshoz saját környezetében életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, a meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, továbbá fejlesztésével. Rendelkezésre áll a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás is, amely a szociálisan rászoruló idős emberek részére nyújt megfelelő ellátást, biztosítja a biztonságos életvitel feltételeit. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében történik a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék használatára képes 65 év feletti időskorúak, betegek, fogyatékosok részére a felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából az ellátás biztosítása. Az étkeztetés keretében a szociálisan rászorulóknak biztosítanak meleg étkezést. Azok a személyek juthatnak hozzá ehhez a szociális alapellátáshoz, akik koruk, szociális körülményeik, egészségi állapotuk miatt önmaguk és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek ezt biztosítani különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt.
98
Helyi Esélyegyenlőségi Program – Tolna Város Önkormányzata 58. oldal Időskorúak járadéka – igénylés, törvény, jogszabály http://www.aktualitasok.hu/idoskoruak-jaradekaigenyles-torveny-jogszabaly.html (Megtekintve: 2015. október 28.) 99
108
A Családsegítő Központ nappali szociális ellátást is biztosít a rászorultaknak, ami fizikai, mentális és orvosi ellátást is jelent, otthonosan kialakított környezetben. Azonban ez a szolgáltatás jelenleg még csak Tolnán érhető el. Idősek otthona csak Tolnán és Faddon működik. A faddi Idősek Otthona nem bentlakásos intézmény, hiszen itt csak a szociális étkeztetést és a házi segítségnyújtást tudják biztosítani. Ezzel szemben a tolnai Idősek Otthona ápolást, gondozást nyújt azoknak az idős embereknek, akik a nyugdíjkorhatárt betöltötték, szociális és egészségügyi állapotuk miatt folyamatos gondozást igényelnek, de kórházi kezelésre nem szorulnak. Az otthon lakóit szociális, testi, szellemi állapotuknak megfelelően egyéni bánásmódban részesítik, hiszen a gondozási tevékenység során fizikai, mentális, életvezetési és egészségügyi ellátást végeznek. Az intézmény célja, hogy az ott élők életkörülményei javuljanak, életminőségük jobb legyen. Az egészségügyi alapellátások az idős emberek számára is hozzáférhetőek. A Tolnai Járás területén igénybe vehető a háziorvosi és fogászati rendelés. Helyi magánrendelő igénybevételére is van lehetőség Tolnán, ahol ilyen státuszban fogászati, nőgyógyászati, fejfájás ambulanciát és különféle természetgyógyászati ellátásokat lehet igénybe venni. A kötelező egészségügyi feladatok ellátásán túl, az önkormányzat biztosítja önként vállalt feladatként a kislabor (vérvétel), fizioterápiás ellátás és dietetikus tanácsadó működését csekély térítési díj ellenében. 100 Ezeket a szolgáltatásokat főként az idősek számára hozták létre, hogy ne kelljen az ilyen vizsgálatok miatt a megyeszékhelyre utazniuk.
A járás területén élő 65 év feletti lakosok ingyen vehetik igénybe a közösségi közlekedést. Az önkormányzatok évente egy alkalommal ingyenes nőgyógyászati rákszűrést biztosítanak. Különböző szűrővizsgálatok igénybevételére a háziorvosoknál is van lehetőség. Fácánkerten a minden évben megrendezendő Idősek Napja alkalmából van lehetőség szűrővizsgálatokat igénybe venni. Tolnán évente egy-két alkalommal rendeznek ingyenes szemészeti és hallásvizsgálatot. A civil szervezetek és egyházak az utóbbi években jelentősen hozzájárulnak az idősek esélyegyenlőségének megteremtéséhez, az önkormányzatokkal együttműködve. Bogyiszlón a Nyugdíjas Érdekszövetség, a Bogyiszlóért, Kultúráért Egyesület; Fácánkerten a Nyugdíjas Klub; Faddon a Faddi Nyugdíjasok Érdekszövetsége, míg Tolnán a Tolna Városi Nyugdíjas Érdekszövetség, az Országos Nyugdíjas Polgárőri Egyesület Tolnai Városi Szervezete, a Mözsi Nyugdíjas Klub és a Tolnai Nyugdíjas Szabadidő Klub segíti az idős embereket. Olyan tevékenységekkel járulnak hozzá az idősek segítéséhez, mint az ügyintézésekben való segítségnyújtás, gyógyászati lehetőségek igénybevételének
100
Helyi Esélyegyenlőségi Program – Tolna Város Önkormányzata 32. oldal
109
segítése, különféle kulturális programok, kirándulások szervezése vagy például a beteg tagok életkörülményeinek megkönnyítése. Az akadálymentesítés csak a járás központi területein megoldott, így ez a folyamat még gyerekcipőben jár és csakis a mozgáskorlátozottakat segíti.
5.5.3 Összefoglalás – a célcsoportot a járásban leginkább érintő esélyegyenlőségi problémák, és azok megoldási lehetőségei
Egészségi állapot romlás általános probléma
Magányos, külvilággal kapcsolatot alig tartó idősek száma maga
Generációs problémák, digitális analfabetizmus
5.5.4 Megoldási javaslatok, jó gyakorlatok Fontos lenne a nyugdíjas klubok, illetve a nyugdíjasokat segítő civil szervezetek támogatása, hiszen a járási hivatal és az önkormányzatok mellett ők tesznek helyben a legtöbbet a nyugdíjasokért. Ezt lehetne az önkormányzatok által meghirdetett működési és szakmai pályázatokkal is elérni, hiszen sok civil szervezet esetében a forráshiány okoz problémát. A helyzetelemzésből is látható, hogy napjainkban a legnagyobb problémát az elöregedés jelenti, ami a Tolnai Járásra is jellemző. Ennek megállítására úgy lehetne lépéseket tenni, hogy a nem használt közművesített telkeket az önkormányzat ingyen vagy valamilyen csekély térítési díj ellenében odaadná a hazatelepedő magyar állampolgároknak. A bűnmegelőzési, áldozatsegítő programok rendezését, illetve megtartását rendszeressé kellene tenni a rendőrség és a polgárőrség bevonásával. Hiszen az egyedül, magányosan élő idős emberek az elsődleges célpontjai a bűnözéseknek. A bűnmegelőzési, áldozatsegítő programokba a lakosságot is be kell vonni, hogy azok az emberek, akiknek a szomszédságában idős ember él, jobban felfigyeljenek a gyanús körülményekre. Fontos lenne helyi médiakampány lefolytatása, hogy az időseket ért veszélyekre még inkább felhívják a figyelmet. Az idős emberek egészségi állapota nem megfelelő, így népszerűsíteni kellene az egészségmegőrző és betegségmegelőző programokat. A szűrőprogramok jó kezdeményezéseknek bizonyulnak, így azokat fontos megtartani. A helyi egészségügyi szolgáltatásokat ki lehetne kibővíteni.
110
Jó gyakorlat I. A Civil Vállalkozások Nonprofit Kft példája: a Senior Mentor Programban 55 év felettiek vesznek részt, hogy - mint mentorok és oktatók - az olvasás elsajátításában segítsenek azoknak az általános iskolás diákoknak, akiknek ez gondot jelent. A program növeli a diákok tanulmányi teljesítményét és segíti az iskolákat, hogy munkájukban még sikeresebbek legyenek, valamint fokozza a programban részt vevő idősebb felnőttek jólétét is.101
Jó gyakorlat II. A "KATTINTS RÁ, NAGYI!” című kezdeményezés az internet (és a számítógép) használatának elsajátítását segíti elő idős korban. A 25 órás képzés előképzettséget nem igényelt, mindössze egy jelképes 1000 Ft-os díjért volt igénybe vehető. A program támogatója a UPC Magyarország Kft. volt, amit járási szinten egy helyi érdekeltségű távközlési cég számára lehet kiváló minta, hiszen egy hasonló tematika mentén, a for profit szektor segíthetne ezen esélyteremtő célú program helyi adaptálásában.
Jó gyakorlat III. A szombathelyi Szociális Szolgáltató Központ egy intézményi központtal, hat telephelyen működő Idősek Klubjával, egy telephelyen működő Gondozóházzal és három Gondozási Körzetközponttal rendelkezik. A 2003-ban indított „Idősek Szabadegyeteme” célja a Szociális Szolgáltató Központ Idősek Klubjaiba járó időskorúak érdeklődésének szinten tartása, új ismeretek szerzése iránti igényük felkeltése. Az elsajátított ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzése mellett erősebbé váltak a személyes és közösségi kapcsolatok. A klubok közötti átjárás lehetőséget nyújtott arra is, hogy egy-egy klub tagjai megismerkedjenek a többi helyszínen zajló mindennapi tevékenységekkel. Kezdetben irányított beszélgetések zajlottak, a klubtagok közül jelentkező előadók, illetve meghívott vendégek tartották a foglalkozásokat. A nagy érdeklődés miatt a szolgáltatást előre tervezetté, rendszeressé, tematikussá alakították. Ahhoz, hogy a jó gyakorlat eredményes legyen, évfolyamonként 6-10 fő előadó közreműködésére van szükség, mintegy 16 órában. Az előadók egyetemi, illetve főiskolai végzettséggel rendelkeznek.
101
http://www.civilvallalkozasok.hu/?menu=programok&id=12
111
5.6 Pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek 5.6.1 Helyzetelemzés A pszichiátriai betegeket és szenvedélybetegeket a köztudat külön említi, ezért felmerül a kérdés, lehet-e az ebbe a csoportba tartozó célcsoporttagok helyzetét együtt elemezni, egyazon problémát és megoldási javaslatokat megfogalmazni? Milyen összefüggések vannak a szenvedélybetegségek és a pszichiátriai betegségek között? A két betegség több ponton kapcsolódik egymáshoz, főként, ha az ok-okozati tényezőket vizsgáljuk. Szociális és egészségügyi szakmai, de különösen pszichiátriai szempontból valószerű és indokolt a közös vizsgálat, hiszen a mentális zavarokkal küzdő egyének nagyobb arányban használnak legális és illegális szereket, mint azok, akik nem szenvednek ilyen betegségben. A drogok is felszínre hozhatnak mentális zavarokat, mivel a legális és illegális drogok használta könnyen kiválthat egy egész életre szóló, vagy csak rövid ideig tartó, legrosszabb esetben progresszíven romló pszichiátriai kórképet. Azonban nem minden esetben alkalmazható a két betegség közötti összefüggés használata, hiszen nem minden pszichiátriai beteg kezelhető úgy, mint egy szenvedélybeteg, így az ezzel foglalkozó szakemberek ennek megfelelően kezelik őket. Mivel a droghasználók köre rendkívül gyorsan változik, így pontos adatokat nagyon nehéz közölni. Van, aki folyamatosan a tudatmódosító szerek rabjává válik, és vannak olyanok is, akik csak néhány alkalommal élnek a legális és illegális drogokkal. A tudatmódosító szerek skálája is igen széles, főként a különböző dizájnerdrogok megjelenése óta. A szenvedélybetegség és a pszichiátriai betegség elsősorban a szegénységben, mélyszegénységben élő férfiakat, nőket, ezzel együtt pedig a fiatalkorúakat is veszélyezteti. Magyarországon a legális és illegális szerek fogyasztása az elkerülhető halálozások nyolc tizedét, azaz az összhalálozások több mint harmadát teszi ki.102 Milliós számra tehető azon személyek száma, akik országos szinten küzdenek az alkoholizmussal, nem is beszélve, hogy a drogfogyasztók száma is napról napra nő. Az Európai Unióban Magyarország második helyen áll a befejezett öngyilkosságok tekintetében, melyet a legtöbb esetben a depresszió okoz. Országos szinten folyamatosan nő a pszichiátriai betegek száma, ezzel szemben a szakemberek száma kevesebb. A pszichiátriai betegek nagy többségét elsősorban a depresszió, a skizofrénia és az interdiszciplinalitás fenyegeti. Fontos, hogy a pszichiátriai ellátás
102
Topolánszky Ákos: Hazánk állapota a szenvedélybetegség tükrében http://mno.hu/migr_1834/hazank_allapota_a_szenvedelybetegsegek_tukreben-195777 (Megtekintve: 2015. október 24.)
112
személyközpontú, páciens közeli, holisztikus megközelítésű és nem utolsó sorban közösségalapú legyen. Erre a fajta ellátásra még csak kezdetleges kísérletek vannak.103
A Tolnai Járás területén a szenvedélybeteg és pszichiátriai betegek esetében csak 2012-es adatok állnak rendelkezésre. Tolnán szenvedélybeteg kiskorúval kapcsolatban három gyermek esetében kaptak jelzést, az esetekben gyermekvédelemre került sor. Közülük csupán két gyermek vállalta a RÉV – Szenvedélybeteg-szolgálatnál az elterelést. A pszichiátriai betegek számára jelzőrendszeres házi segítségnyújtás áll rendelkezésre.
Faddon nem készült a Tolnához hasonló jelentés, sem írásbeli, sem pedig szóbeli formában. Ezzel szemben a családlátogatások során többször tapasztalták, hogy a kiskorúak a szülők jelenlétében dohányoznak. A városban folyamatosan nő a pszichiátriai problémákkal küzdő, illetve szenvedélybetegségben szenvedő (alkohol, drog) emberek száma. Fontos lenne, ha az ellátásukban résztvevő civil szervezetek bevonásával elemzések készülnének, a problémákat feltárnák, és olyan intézkedések kerülnének bevezetésre, melyek javítanák az életminőségüket. Fácánkerten az alábbi táblázat alapján nem található nyilvántartott szenvedélybeteg, sem pedig pszichiátriai beteg.
Fácánkert közösségi ellátás nyújtása szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek részére104
103
Egyre több a pszichiátriai beteg magyar http://index.hu/tudomany/2015/01/27/egyre_tobb_a_pszichiatriai_beteg_itthon/ (Megtekintve: 2015. október 24.) 104 Fácánkert Esélyegyenlőségi Terv 53. oldal
113
Bogyiszló településsel kapcsolatban nem rendelkezünk adattal sem szenvedélybetegről, sem pedig pszichiátriai betegről.
Az adatok hiánya elsősorban annak tudható be, hogy sok esetben csak azokról a szenvedélybetegekről és pszichiátriai betegekről van adat, akik segítséget kérnek vagy valamilyen véletlen folytán kiderül a betegségük. Maguk a betegségben szenvedők nehezen ismerik be problémájukat, a családtagok pedig sok esetben úgy gondolják, szerettük magától képes leküzdeni ezeket a betegségeket. Esetleg az adott családtag fél, hiszen, ha nem kezelik időben ezeket a betegségeket, a fogyasztó vagy a pszichiátriai beteg könnyen válhat agresszívvá, ami magával hozza a családon belüli erőszak következményét. Ezek könnyen elkerülhetőek lennének, ha a segítségre szorulók tudnák, hová fordulhatnak segítségért.
A szenvedély- és pszichiátriai betegek számára hozzáférhetőek a szociális és egészségügyi ellátások. Azonban az Addiktológiai és Pszichiátriai osztály, azaz a súlyosabb betegek számára a rehabilitációs ellátás csak a szekszárdi Balassa János Kórházban áll rendelkezésre. A betegeken a járás területén a Gyermekjóléti és a Családsegítő Központ, továbbá a RÉV – Szenvedélybeteg szolgálat munkatársai is segítik, akiknek a munkáját a helyi civil szervezetek is támogatják.
5.6.2 Szociális és egészségügyi ellátások Történetileg mind a pszichiátriai (később addiktológiai), mind pedig a szociális ellátás kórházi, illetve intézményes keretek között zajlott. Az 1960-as évektől kezdték el a krónikus, nem fertőző megbetegedések ellátására kialakított gondozási modellt alkalmazni a pszichiátriai betegségekre is. Ekkor alakultak ki hazánkban a pszichiátriai gondozók (korábbi nevén az ún. ideggondozó hálózatok). A drogproblémák növekedése egyre nagyobb társadalmi gondot jelentett, s így néhány évvel ezelőtt követelményként fogalmazódott meg az, hogy a társadalomnak biztosítania kell az intenzív, reintegráló közösségi ellátás feltételeit.
114
A közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott alapszolgáltatások, valamint speciálisan a szenvedélybetegek részére nyújtott ún. alacsonyküszöbű szolgáltatások. Ezen alacsonyküszöbű szolgáltatásokat külön szakmai iránymutatások szabályozzák. A közösségi alapellátás keretében biztosítani kell:
a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában
a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését
a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését
a pszicho-szociális rehabilitációt
a szociális és a mentális gondozást
a szolgáltatások igénybevételére ösztönzést
valamint megkereső programok szervezését az ellátásra szorulók elérése érdekében
Az alacsonyküszöbű szolgáltatás keretében – a szolgáltatások igénybevételére ösztönzésén és a megkereső programok szervezésén túl – lehetőség szerint biztosítani kell a 4 szenvedélybetegség által okozott egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges ártalomcsökkentő szolgáltatásokat, valamint az életet veszélyeztető, nehezen kezelhető helyzetek esetére a kríziskezelést. Az alapellátási feladatokkal tehát azt a szociális-rehabilitációs hálót lehet kiépíteni, amely az intézményesített formák mellett preventív, illetve rehabilitációs céllal nyújt szolgáltatást, és a kezelésben való együttműködést segíti elő az ellátott számára. Ezáltal megnő az esély – a lakóhely megtartása mellett – a szükséges ellátások igénybevételére, s csökken azon betegek aránya, akik az intézményes bentlakásos szolgáltatásokat veszik igénybe. A szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993. évi III. tv. szabályozza a közösségi ellátást az alapszolgáltatásokban.
A közösségi ellátás alapjaiban pozitív szemléletű, filozófiája szerint a negatív folyamatok megállíthatók és megfordíthatók, a változásra és a felépülésre mindig van lehetőség. A közösségi ellátás központi eleme, hogy nem csupán, és nem elsősorban az ellátásban résztvevő addiktológusok, pszichiáterek, más orvosok, pszichológusok, szociális munkások, szociális gondozók, stb., illetve a közösségben folyó gyógyszeres kezelés vagy csoportos fejlesztés erőire bízza a személyiség változását és a szerfüggőség leküzdését, hanem a közösség természetes kapcsolatformáit és kommunikációs folyamatait is felhasználja ehhez.
A közösségi ellátás segít fenntartani mindazokat a kapcsolatokat, amelyek – általában észrevétlenül – a közösség átlagos, normálisnak mondható tagjainak lelki egyensúlyát őrzi, mindezt igyekszik 115
fejleszteni, a szerfüggő egyént megpróbálja mind több új emberi kapcsolatba és szociális csoportba bevonni. Ilyen módon a szenvedélybeteg általános közösségi integráltsága fokozódik, és ezzel személyisége is fejlettebb működési állapotokba kerül. Megnyílik számára a változás és magatartásmódosítás útja, a többnyire új, szociálisan konstruktív viselkedésformák átvételén, tanulásán át.
Az addiktológiai közösségi ellátásban tehát a gondoskodással és a terápiával legalább egyenrangú a közösségi reintegrálás, amelytől reszocializáció és reaktivitás várható. Ezáltal elérhető közelségbe kerül, hogy a szolgáltatást igénybe vevő – a szer okozta kielégülések és belső kompenzációk helyett – a társas kapcsolatokban, és szereprendszerekben találja meg önmegvalósítási területeit és örömeit, miközben egyensúlyi állapotainak megőrzésében a természetes közösségi segítségformákra támaszkodik. A közösségi ellátás fontos jellegzetessége továbbá a gyógyításon túl is felelősséget vállaló rehabilitációs szemlélet; amely aktív és alkotó társadalmi részvételre irányuló olyan egészségügyi, pedagógiai és pszicho-szociális rehabilitáció, melyben a pszicho-szociális rehabilitáció nyújtja a teljes életvitel megvalósításához szükséges szemléletet. A rehabilitációs szemlélet az addikciónak csak olyan medikalizációját fogadja el, amely nem szűkíti, hanem bővíti az egészségtartományt, viszont szűkíti a betegségtartományt. Az addiktológiai rehabilitáció – multiprofesszionális team-munkát feltételező – pszicho-szociális megközelítése egyesíti a stratégia-orientált (társadalmi akciók kezdeményezése, erőforrások mozgósítása) és az identitás-orientált (a társas gyakorlat és társadalmi mozgalom szubjektív vetületének, pl. csoport-szolidaritás, autonómia és elismertség iránti igény megértése) nézőpontot. A közösségi ellátásban érték és cél minden természetes emberi kapcsolat a maga kommunikációs és szereprelációs folyamataival, kölcsönhatásaival. Ezek megkönnyítik a függő személyiségnek a benne lévő emocionális komplexusok, szociálisan hátrányos motivációs állapotok és én-működési gátlások feldolgozását és általában előrelendíthetik a megakadt én- és identitásfejlődését. A gondozás kulcseleme a családgondozás, illetve a természetes segítők bevonása, megnyerése, azzal a céllal, hogy az élettér, amelyben a kliens mozog, betegsége következményeként ne, illetve minél kevésbé szűküljön be. Az alapellátás során megszervezendő szolgáltatásnak éppen ezért, illetve ebből kiindulva komplexnek, integráltnak kell lennie. Elengedhetetlenül fontos az együttműködés a kliens ellátásában résztvevő csoportokkal, így például a kríziskezelés és a pszichoedukáció során az addiktológiai gondozóval, a háziorvossal, máskor a kábítószer egyeztető fórumokkal (KEF), illetve egyéb szolgáltatást nyújtó, a szociális környezethez tartozó személyekkel, például: munkaügyi központ munkatársaival, lakóközösség tagjaival, stb.
116
A közösségi rehabilitáció a kirekesztettséget, izolációt igyekszik elkerülni. A szolgáltatás a lehető legnagyobb súllyal támaszkodik a közösségi erőforrásokra, és a természetes segítőkre. A professzionális segítők nagyban támaszkodhatnak az önkéntes segítők tevékenységére. A közösségi szolgáltatást nyújtó szakemberek az önsegítő csoportok tagjaival, önkéntes segítőkkel közösen, egymásnak segítséget nyújtva végzik munkájukat. A közösségi szenvedélybeteg-ellátás célja, hogy az általa gondozott szenvedélybetegek integrált és teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak, illetve reintegrálódjanak a közösségbe. Ennek érdekében a gondozás a pszicho-szociális rehabilitáció és a tanácsadás minden formáját a szenvedélybeteg otthonában illetve lakókörnyezetében, tartózkodási helyén biztosítja. Segítséget nyújt a szenvedélybetegek számára egészségi és pszichés állapotuk javításában; meglévő képességeik és készségeik megtartásában, illetve fejlesztésében; a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásában és problémáik megoldásában; a szociális és mentális gondozásukban, és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásukban. A közösségi ellátás akkor hatékony, ha átfogó, tehát nem csak szigetszerűen épül ki, és integrált. Ez azt jelenti, hogy megfelelő szabályozással ösztönözni kell a különböző szolgálatok - az egészségügyi és szociális szolgáltatások - szoros együttműködését az ellátottak céljainak megvalósulása érdekében. Fontos továbbá, hogy az ellátás képes legyen rugalmasan alkalmazkodni az adott közösség változó igényeihez. A hatékony közösségi ellátás figyelmet fordít a szolgáltatást igénybe vevő, a közösség és a természetes segítők megfelelő oktatására és támogatására annak érdekében, hogy a közösségi ellátásban rájuk eső feladatokat kompetensen oldják meg, és a beteg a terhei lehetőleg ne növekedjenek. A közösségi ellátás célja továbbá a tartós intézeti tartózkodás megelőzésével a szenvedélybeteg stigmatizációjának elkerülése, a közösségi integráció fenntartása. Az ellátott gondozásában illetve rehabilitációjában, a természetes segítők aktív közreműködésére építve, az egyéni megoldásokat preferálja az intézményes lehetőségekkel szemben. A közösségi ellátás ily módon a leghatékonyabb pszicho-szociális rehabilitációt képes megvalósítani. Ennek érdekében szükséges:
A jelenleginél hatékonyabb módokat, lehetőségeket, találni a szenvedélybetegek rehabilitálására, s növelni a helyi közösség életében való részvételüket
A munkavállalással kapcsolatos készségek fejlesztésével, a motiváció fokozásával és a környezeti feltételek javításával az újra dolgozás lehetőségének keresése
Csökkenteni eme igen erős társadalmi intoleranciával kezelt csoport sérülékenységét, különösen a társadalmi igazságtalanság, a diszkrimináció, kirekesztés és a szegénység tekintetében
Növelni az anyagi, egészségügyi, szociális és pszicho-szociális javakhoz való hozzáférés lehetőségét 117
Az alakuló hazai és az európai addikció-, illetve drogpolitika, továbbá a szociálpolitika perspektíváinak figyelembevétele (részvétel, aktivitás, emberi méltóság, élethosszig tartó tanulás, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, nemi egyenlőség, antidiszkrimináció, szegénység elleni küzdelem, szubszidiaritás, szolidaritás, univerzalizmus stb.).
5.6.3
Megoldási javaslatok, jó gyakorlatok
A közösségi ellátás azokat a pszicho-szociális gondozási módszereket alkalmazza, amelyek a család, illetve a kliens más, természetes segítőinek (pl. barátok, szomszédok, munkatársak, lakótársak, stb.) segítő erejére építenek, úgy, hogy közben segítenek a családi terhek csökkentésében, s a legeredményesebb szolgáltatást nyújtják az ellátott számára. A jól működő közösségi szolgáltatás hatására a betegség során a visszaesések száma csökkenthető, és a betegség lefolyása kevesebb problémát jelenthet az ellátott, illetve szociális környezete számára. A csoport a beteg és hozzátartozói pszichoedukációja és készségfejlesztése, valamint stressz kezelésének javítása révén segíti kompetens működésüket a betegségből adódó nehézségek leküzdésében, és céljaik elérésében. A közösségi szenvedélybeteg-ellátás során várható, hogy a szolgáltatást igénybe vevő szenvedélybetegek visszailleszkednek a közösségbe, a társadalomnak integrált és teljes jogú tagjai maradnak. A szociális és mentális gondozás során, és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosításával egészségi, és pszichés állapotuk javul; meglévő képességeik és készségeik kibontakoznak, a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásához és problémáik megoldásához készségekre, jártasságra tesznek szert, megszűnhet a szenvedélybetegségükkel együtt járó stigmatizáció, mindezek által reális esély mutatkozhat a munka világába való visszailleszkedésükre is. A szolgáltatás olyan hosszú távú, egyéni szükségletekre alapozott gondozást kínál, amely – az ellátottak autonómiájának visszaállításával – nagymértékben épít aktív és felelős részvételükre. Megelőzési és megoldási javaslatként alkalmazható az alábbi program az Emberbarát Alapítvány keretein belül: Jó gyakorlat – I. Széleskörű rendezvényeiken elérhető felső tagozatos, középiskolás, huszonéves korosztályt keresnek fel, és felhívó jelleggel végeznek közöttük egészségnevelő tevékenységet. Az itt elért csoportból is minél többet szeretnének bevonni más tevékenységeinkbe. Programjaikkal igyekeznek elérni az alkalmi droghasználókat, de még nem függő személyeket. A konferencia lehetőséget ad arra, hogy a prezentációk és a csoportfoglalkozások során szemléletmódjuk változzon, és a résztvevők megismerjék az Alapítvány programjait és részt vegyenek azokban.
118
Fontos, hogy a gyerekek már az iskolában kapjanak tájékoztatást a szenvedélybetegségek kockázatairól, veszélyeiről. Így szükséges lenne a folyamatos tájékoztatás részükre a rendőrség és a polgárőrség bevonásával, a témával kapcsolatban tartott prevenciós előadások megtartása keretében. Jó kezdeményezésnek minősülne, ha ezen előadások alkalmával a szenvedélybetegségből kigyógyult emberek nyilatkozhatnának erről a betegségükről, hogy a gyerekek közelről tapasztalhassák meg a legális és illegális szerek káros következményeit nemcsak az egészségre, az életükre nézve is. Az Iskolai Közösségi Szolgálat keretében érdemes lenne az érettségi előtt álló fiataloknak, akiket ez előzetes felmérések alapján érinthet ez a kockázat, szenvedélybetegeket összefogó, rajtuk segítő rehabilitációs intézményt javasolni. Hiszen a szegénységben, mélyszegénységben élő gyermekeket, fiatal felnőtteket is érinti ez a betegség, mivel a kilátástalan anyagi helyzetben élő fiatalok gyakrabban fordulnak ilyen legális és illegális szerekhez, sőt a dizájnerdrogok egyre gyorsabb terjedése még inkább veszélyezteti a fiatalokat, mivel ezekhez könnyen, olcsón hozzájuthatnak.
Helyi médiakampány is visszaszoríthatná a szenvedélybetegség gyors terjedését és csökkenthetné a hátrányos helyzetben lévők, illetve fiatalok veszélyeztetettségét.
119
6 Intézkedési terv Az intézkedési tervben felsorolt akcióterületek egy-egy körülhatárolható csoport problémáit összegzik, illetve azokra megoldási javaslatot adnak a Széchényi 2020 program operatív programjaiból és intézkedéseiből. A célcsoportok hátrányos helyzetüket több probléma közös eredőjének „köszönhetik”, ezért több féle intézkedés is javíthat helyzetükön, de ritkán elég egy intézkedés a probléma teljes fölszámolásához. A hátrányos helyzetű csoportok sokszor átfedésben vannak, illetve vannak azonos problémáik, ezért ugyanazon intézkedések többször visszatérhetnek az akciótervekben. A magyar Partnerségi Megállapodás fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, továbbá az ezt megalapozó társadalmi összetartozás biztosítása. A Partnerségi Megállapodásban (PM) kijelölt fejlesztési irányok részleteit operatív programok rögzítik. A PM megvalósulását 7 db operatív program segíti elő. Az operatív programok végrehajtása során három horizontális elv van jelen, a fenntarthatóság, az „esélyegyenlőség és megkülönböztetésmentesség”, illetve a nemek közötti esélyegyenlőség. Az egyes operatív programok keretén belül megjelenő felhívások általában minden évben meg fognak jelenni, közel azonos tartalommal. Az operatív programok közül a legnagyobb forrásaránnyal bíró program a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP). A GINOP magasabb szintű célok elérése érdekében 8 prioritástengelyt jelöl ki, melyek a (1) kkv, a (2) K+F+I, az (3) IKT, az (4) energia, (5) a foglalkoztatás, (6) a szakképzés, (7) turizmus illetve a (8) pénzügyi eszközök alkalmazásának területeire terjednek ki. Az akcióterületek számára a GINOP 5. prioritási tengelye (Foglalkoztatás és képzés) kínál fejlesztési lehetőségeket, megcélozva a foglalkoztatás ösztönzését és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztését. A társadalmi célú gazdaság támogatása érdekében kerül megvalósításra a társadalmi célú vállalkozások ösztönzése fenntartható üzleti modellek kialakításával, a társadalmi célú vállalkozásfejlesztés általános kereteinek kialakítása, a tranzit foglalkoztatás támogatása a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának elősegítése érdekében. A prioritási tengely két európai uniós tematikus cél megvalósítását segíti elő (TC 8: A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint munkavállalói mobilitás támogatása; illetve TC 10: az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében). A Tolnai járásban megvalósuló beruházásokra nem vonatkoznak a GINOP földrajzi korlátai, mivel azok kizárólag a Közép-Magyarországi régióra vonatkoznak.
120
Az esélyegyenlőség biztosítására törekvő projektekben nagy szerepe van az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programnak (EFOP), amely összesen 3 milliárd euró fejlesztési kerettel rendelkezik a 2014-2020-as időszakra. A Partnerségi Megállapodás fő célkitűzéséhez EFOP a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával tud a legeredményesebben hozzájárulni.
A program öt prioritás tengellyel rendelkezik, melyek: (1) társadalmi együttműködések erősítése, (2) társadalmi együttműködés érdekében végrehajtott infrastrukturális beruházások, (3) gyarapodó tudástőke, (4) gyarapodó tudástőke érdekében végrehajtott infrastrukturális beruházások, (5) pénzügyi eszközök alkalmazásának területére terjednek ki.
A pénzügyi eszközök prioritást – mint technikai eszközt – nem számítva, valamennyi prioritás olyan célokat tűzött ki, melyek szorosan illeszkednek az akciótervekhez, és megoldásokat nyújtanak a problémákra. Az EFOP felhívásainak nagy része kiemelt eljárásrendű, melyek kedvezményezettjei országos hatókörű állami intézetek, minisztériumok, szervezetek. Mivel a források felhasználásának célja nem változik, ezért az ide áramló pénzek is az adott szakterületen kerülnek felhasználásra országszerte.
A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) a kisebb operatív programok közé tartozik. A program teljes keretösszege a 2014-2020-as időszakra mintegy 35 milliárd forint. Az RSZTOP célcsoportjai a szegény gyermekes családok, a közterületen élő személyek, a szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű személyek, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek alkotják.
Ezen célcsoportok érdekében négy intézkedést fognak végrehajtani: (1) élelmiszersegély biztosítása szegény gyermekes családok számára, (2) alapvető fogyasztási cikkek biztosítása szegény gyermekes családok számára, (3) élelmiszersegély biztosítása közterületen élők csoportjába tartozók számára, (4) élelmiszersegély biztosítása szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára.
121
A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítását a Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végzi. Helyi adottságokra és erőforrásokra építve, célul fogalmazza meg a térségi versenyképesség és a foglalkoztatás növelését, hozzájárulva a teljes foglalkoztatottságra, a középosztály megerősítésére és a munkaalapú társadalomra vonatkozó nemzeti célokhoz. Három fő célja a foglalkoztatás növelése, az éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás, illetve a küzdelem a szegénység és kirekesztés ellen. Hét prioritási tengellyel rendelkezik, melyek a következők: (1) térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére; (2) vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés; (3) alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken; (4) helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése; (5) megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás- ösztönzés és társadalmi együttműködés; (6) fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban; (7) közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD).
A TOP forráskerete: kb. 1230 milliárd Ft a 2014-2020-as időszakra. A forráskeret több mint 50%-át 5000 főnél nagyobb településeken megvalósuló fejlesztésekhez kell felhasználni, közülük is a megyei jogú városok a kedvezményezettjei több kiírásnak is. A TOP részét képezik, az ún. megyei integrált területi programok is, melyek közül a Tolnai megye Integrált Területi Program összesen 27,5 milliárd forintot forrással rendelkezik. A megyei program célja a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése; a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása; az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem.
A Vidékfejlesztési Program (VP) elsődlegesen a kisebb települések, illetve a gazdálkodók számára jelent fejlesztési lehetőséget. A program legtöbb fejlesztési célja mezőgazdasági szakpolitikai jellegű, de közvetve így is támogatja a helyi gazdaság élénkítését, illetve hozzájárul a társadalom esélyegyenlőségének javításához és a helyi közösségek fejlesztéséhez. A VP alapján a társadalmi célú mezőgazdasági vállalkozások számára is elérhető a támogatott szakmai továbbképzés (vocational training) és szaktanácsadás (advisory service). Továbbá a vidéki térségekben működő kis gazdasági szereplők - köztük társadalmi célú mezőgazdasági termelést folytató kezdeményezések – együttműködő fejlesztései, közös piacra jutási tevékenységei (Short Supply Chain), valamint a CLLD (LEADER) helyi közösségek keretében indított kezdeményezései szintén támogathatók. Új lehetőség a 122
közösség által támogatott mezőgazdaság (community supported agriculture) modelljei. A VP hat prioritással rendelkezik, melyek közül a hatodik, a „társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben”. A VP teljes forráskerete a 2014-2020-as időszakra 1300 milliárd forint.
123
6.1 Nők A nők esélyegyenlőségének érvényesítése a Széchényi 2020 operatív programjaiban általában horizontális elvek szintjén van jelen. A GINOP elsősorban a kis- és középvállalkozásokat (KKV) támogatja, így a GINOP fejlesztései leginkább a KKV szektorban javítják a nők helyzetét. A GINOP fő célkitűzése és hatóköre a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének fejlesztése és növekedésének elősegítése. Emellett a program másodlagos célkitűzése a foglalkoztatás bővítése versenyképes munkahelyek létrehozásán keresztül. A GINOP a vállalkozók támogatása, valamint a foglalkoztatási intézkedések során tudja közvetlenül elősegíteni a nők esélyeinek kiegyenlítését. A munkahelyek létrehozása mindenképpen esélyt biztosít a munkanélküli nők számára az elhelyezkedéshez. Az atipikus foglalkoztatási formák direkt támogatása pedig a kisgyermeket nevelők vagy idős családtagot gondozók számára lehet segítség. Terület Közbiztonság, méltóság
Célcsoport
Probléma
Nők, gyerekek
Családon belüli erőszak jelen van a járásban.
emberi
A családon belüli erőszak előfordulása az alacsony státuszú családoknál gyakoribb. Ezért minden olyan intézkedés, amely a családok helyzetét javítja, az a családon belüli erőszak előfordulását csökkenti. Ehhez illeszkedik a TOP 4.4 számú kiírása a leromlott városi területek szociális célú városrehabilitációjáról. A városrehabilitáció segítségével egy időben több hátrányos helyzetű család kerül jobb életkörülmények közé. Terület
Célcsoport
Probléma Nők és férfiak esélyegyenlősége nem valósul meg teljesen. Nők társadalmi szerepével
Előítéletesség
Nők
kapcsolatban rögzült sztereotípiák.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) során a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség horizontális elvként a program végrehajtásának minden szintjén érvényesülnie kell. A GINOP támogatja azokat a projekteket, melyek – az egyéb kritériumoknak is megfelelve – segítenek fölszámolni a férfiakat és nőket érintő egyenlőtlenségeket a társadalmi élet valamennyi területén, beleértve a foglalkoztatást, a képzést, a gazdasági életet, a közéletet, a javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A GINOP felhívásai támogatják a férfiak és nők foglalkoztatási, szociális, egészségügyi, közlekedési, oktatási és képzési szolgáltatásokban való esélyegyenlőségét. A nők vállalkozóvá válását 124
és gazdasági függetlenedésüket a közszolgáltatásokhoz, közkincsekhez, és a közjavakhoz való egyenlő hozzáférés megteremtésének ösztönzése segíti. Különös figyelmet fordítanak a projektek végrehajtása során az azonos pozícióban lévő férfiak és nők közötti béregyenlőségre, a szervezetek vezetésében a nemek közötti arányok kiegyensúlyozottságára.
A horizontális elv a pályázati rendszerben a projektkiválasztás, végrehajtás és nyomonkövetési fázisban egyaránt jelen van. Versenyalapú pályáztatás esetén releváns, objektív, egyszerűen kezelhető és fajlagosan számszerűsíthető kritériumokat állítanak fel, így azok hatékony módon tudják érvényesíteni a horizontális elvet a pályázati tevékenység megvalósításakor. Szakpolitikai szempontrendszeren alapuló projektkiválasztásnál konkrét, a projekt tartalmához illeszkedő és a horizontális elvet képviselő követelményrendszert alkotnak meg. A projekt végrehajtás során az azonos pozícióban lévők bérének egyenlőségére, a vezetők kiválasztásakor a férfiak és nők közötti esélyegyenlőségre figyelnek, illetve az intézményrendszer munkatársai képzést kapnak nemek közti egyenlőség elvének érvényesítéséről és jó gyakorlatairól. A nyomonkövetés során a koordináló szervezet egységes informatikai rendszer keretében monitoringés indikátorrendszert működtet, megszervezi az adatgyűjtési, adatszolgáltatási rendszer kialakítását, működtetését, továbbá biztosítja az operatív programoknak a társadalmi nemek egyenlősége szempontjából történő értékelését a programszintű értékelések keretében, és az eredmények visszacsatolását a végrehajtás folyamataiba.105 Terület
Célcsoport
Probléma Gyermeknevelés
és
munka
nehezen
összeegyeztethető a gyermeket nevelők számára. Kismamák, Foglalkoztatás
Kismamák
beteg elmagányosodnak.
családtagot gondozók
GYÁS,
elszigetelődnek, GYES-ről
való
visszatérés nem zökkenőmentes.
A GINOP előző pontban ismertetett horizontális elve a férfiak és nők közötti esélyegyenlőségről kitér a nők hátrányos helyzetére a munkavállalás területén is. Ez a probléma elsősorban a munkavállalás és a kisgyereknevelés közötti látszólagos ellentét miatt áll fenn. A GINOP horizontális elvként támogatja azokat a projekteket, melyek csökkentik a kisgyermeket nevelő anyákkal szembeni
105
Forrás: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program – Az Európai Bizottság által elfogadott verzió
125
diszkriminációt, családbaráttá teszik a munkahelyeket, elsősorban a rugalmas munkavégzés és az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása révén. A GINOP 5. prioritása („Foglalkoztatás”) célként tűzte ki, hogy a rugalmasság munkahelyi feltételei és a munkaerőpiac rugalmassága egyaránt erősödjenek, ezáltal növekedjen a munkahelyi rugalmasság a vállalatoknál, növelve a munkáltatók és a munkavállalók alkalmazkodóképességét. A hátrányos helyzetű álláskeresőknek (pl: kisgyermekesek, idős hozzátartozót gondozók) több lehetősége lesz így a rugalmas foglalkoztatási formákhoz való hozzáféréshez, a munka és a magánélet összehangolására. 2014-ben a GINOP-5.3.1-14 kódszámú, a „rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban” című felhívása 2 milliárd Ft keretösszegű volt. 2015 decemberében GINOP-5.3.2 kódszámon újabb felhívás jelenik meg „rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban – rugalmas, családbarát foglalkoztatási módszerek bevezetése a munkáltatóknál” címen, 5 milliárd Ft keretösszeggel. Várhatóan további hasonló felhívások fognak megjelenni 2020-ig.106 Az otthoni munkavégzés, a félállásban maradás segítségével a kismamák nem távolodnak el a munka világától a kisgyermeknevelés ideje alatt sem, így a munkaerőpiacra való visszatérésük sem jelent majd kudarcot. A munkaadók pedig a rugalmas és atipikus munkaszervezési formáknak köszönhetően nem idegenkednek majd a pályakezdő nők alkalmazásától. A horizontális elv részét képezi a férfiak bátorítása az olyan családtámogatási ellátások igénybevételére, mint az apasági szabadság, GYES vagy GYET. Ennek célja a családon belüli munkamegosztás kiegyensúlyozása. Külön figyelmet fordítanak a roma, kisgyermeket nevelő vagy többgyermekes, 50 év feletti, inaktív vagy migráns nőkre, továbbá a gyermeküket egyedül nevelő szülőkre.107 Terület
Célcsoport
Probléma Töredezett
Akadálymentesítés
Kismamák
járdák,
melyeken
nehéz
babakocsit tolni.
A TOP 3.1 kiírás, „Fenntartható közlekedésfejlesztés” címen támogatja a közterületi közlekedési felületek akadálymentesítését a fogyatékossággal élők vagy bármilyen probléma miatt nehezen közlekedők mobilitásának, foglalkoztatottságának a segítése érdekében.
106 107
Forrás: 1. melléklet az 1716/2015. (X.6.) Kormány határozathoz Forrás: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program – Az Európai Bizottság által elfogadott verzió
126
a
Terület
Célcsoport
Probléma
Foglalkoztatás
Nők
Magas a regisztrált munkanélküli nők száma.
A GINOP elsődleges célja szerint gazdaságfejlesztést hajt végre. Ennek keretében számos munkahelyfejlesztő és munkahelyteremtő pályázat jelenik meg, vállalkozást indító magánszemélyek, egyéni vállakozók és KKV-k számára. Mivel horizontális szempont a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség megteremtése, illetve a hátrányos helyzetűek támogatása, ezért azon projektek, melyek tartósan munkanélkülieket vezetnek vissza a munka világába, kedvezőbb elbírálásban részesülnek.
Az EFOP-1.1.3 kódszámú felhívás elsőként 2015 novemberében jelenik meg.108 Standard eljárásrendben 3,15 milliárd forintot biztosítanak ekkor olyan projektek támogatására, melyek a specifikus cél eredményeként elősegítik a halmozottan hátrányos helyzetűek, beleértve romák és megváltozott munkaképességű emberek a nyílt munkaerő-piacra átvezető aktív munkaerő-piaci programokba történő belépését az egyénre szabott segítségnyújtás, a szociális munka, alapkompetenciáik fejlesztése, általános és szakképzéshez való hozzáférés javítása által. A specifikus cél keretében folytatott célzott, komplex programok eredményeképp javul a romák (kiemelten a roma nők) foglalkoztathatósági szintje.109
6.2 Mélyszegénységben élők, romák Terület
Célcsoport
Probléma Szegénység
és
hátrányos
helyzet
generációkon keresztül öröklődik. Alacsony Mélyszegénységben élők, társadalmi Oktatás
romák, fiatalok
mobilitás.
Sokan
idő
előtt
otthagyják a közoktatást.
Azok, akik idő előtt otthagyják a közoktatást, munkaerőpiacon versenyképes iskolai végzettség nélkül nem jutnak munkához. Számukra segítséget nyújthat az Ifjúsági Garancia program (lásd: 8.5 fejezet), amely a még tanköteles korú, vagy az iskolába visszavezethető fiatalokat átirányítja az oktatási terület szakintézményeibe. Az EFOP a „gyarapodó tudástőke” prioritáson belül támogatja a hátrányos 108 109
Forrás: 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozat Forrás: Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program – Az Európai Bizottság által elfogadott verzió
127
helyzetűek felzárkóztatását az oktatás segítségével. A cél a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése, a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása a koragyermekkori nevelésben, az alap- és középfokú oktatásban, ideértve az oktatásba való visszatérést ösztönző formális, informális és nem formális tanulási formákat is. Ehhez szükséges a korai iskolaelhagyás csökkentése, a hátrányos helyzetű tanulók végzettségi szintjének emelése, az alulteljesítő tanulók alap és kompetencia szintjének növelése, továbbá a szakpolitikai irányítás fejlesztése.110 Ehhez kapcsolódóan standard eljárásrendben kerül meghirdetésre az EFOP-3.3.1 kódszámú „Tanoda programok támogatása” és az EFOP-3.4.1 kódszámú „Roma szakkollégiumok támogatása” című felhívásokat, 5, illetve 1,2 milliárd forintos keretösszeggel 2015-ben.111 A következő években további hasonló felhívások várhatók. Terület
Célcsoport
Probléma Magas a szegények között a külön fejlesztésre szoruló kisgyerekek száma. Szegény és nem
Mélyszegénységben élő, szegény családból származó gyerekek külön Oktatás
roma családok
iskolába járnak.
Magyarországon nagyok az iskolák és iskolatípusok közötti különbségek. További problémát okoz, hogy a beiskolázott gyerekek között jelentős kompetenciabeli, szocializációs különbségek állhatnak fent. Ezek a különbségek megmaradnak a felső tagozat végére is, a középfokú oktatás végére pedig tovább mélyülnek. A szülők egy része erre úgy reagál, hogy gyermekét más iskolába viszi, így olyan szegregált iskolák alakulhatnak ki, melyek gyűjtőpontjai a jobb vagy rosszabb körülményekből származó gyerekeknek. A szegregáció csökkenti a hátrányos helyzetű gyerekek számára a felzárkózás esélyét. Az EFOP „gyarapodó tudástőke” prioritásának alcélja a befogadó oktatás-nevelés rendszerszintű megerősítése, ami egyúttal hozzájárul az oktatási egyenlőtlenségek mérsékléséhez, a szegregációs jelenségek visszaszorításához, különösen a roma többségű iskolák és osztályok számának csökkentéséhez, figyelembe véve a területi különbségeket és lehetőségeket, a demográfiai tendenciákat, valamint a nemzetiségeknek az oktatás megszervezésére irányuló jogát. Az intézkedések révén a hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek iskoláskor előtti kognitív lemaradását az óvodáztatás kiterjesztésével és a kora gyermekkori nevelést célzó, területi egyenlőtlenségeket figyelembe vevő fejlesztésekkel kívánja csökkenteni. A fejlesztések fontos eleme 110 111
Forrás: Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program – Az Európai Bizottság által elfogadott verzió Forrás: 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozat
128
az oktatási esélyteremtés biztosítása; így például a méltányos oktatás megteremtése; oktatási esélyegyenlőséget javító intézkedések megvalósítása; olyan oktatás-szervezési gyakorlatok támogatása, amelyek heterogén összetételű tanulói csoportok differenciált oktatását segítik, az egyéni sajátosságokhoz alkalmazkodó korszerű pedagógiai módszerek elterjesztése; a sérülékeny társadalmi csoportokhoz tartozó tanulók iskolai sikerességének támogatása szakmai-tartalmi fejlesztéssel és a hátrányokat közvetlenül kompenzáló tevékenységekkel. A deszegregáció megvalósulhat fenntartótól függetlenül intézmények és tagintézmények között, továbbá intézményen és tagintézményen belül. A hátrányok kompenzálásában, a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzésében fontos szerepet játszik továbbá a köznevelés rendszerén kívüli nem formális és informális tanulási lehetőségekhez és formákhoz való hozzáférés javítása. Végeredményben csökken a HH és HHH tanulók végzettség nélküli iskolaelhagyása, a továbbtanulási eredmények javulnak, a HHH tanulók végzettségi szintje emelkedik, nő az érettségit adó képzésbe bekerülők és érettségi vizsgát szerzők száma.112 Az EFOP 2015-ben erre a területre, a már említett tanoda programok és roma szakkollégiumok támogatásán kívül, kiemelt eljárásrendben felsőoktatási intézmények, az Oktatási Hivatal, a Türr István Képző és Kutató Intézet, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) számára biztosít forrást az EFOP-3.1.2 kódszámú, „Végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése” című és az EFOP-3.1.4 kódszámú „Ösztöndíj és mentorálási támogatás hátrányos helyzetű tanulóknak – Útravaló ösztöndíjprogram” cím felhívásokon keresztül. A konvergencia régióknak összesen 4 milliárd forint jut ezekből a felhívásokból. Előbbi felhívás révén lehetőség nyílik tartósan alulteljesítő intézmények minőségi köznevelés nyújtásához szükséges komplex fejlesztése, az ösztönző pedagógiai, tanulásszervezési módszerek, különböző önálló ismeretszerzési és kooperatív tanulási megoldások, eljárások elterjesztése, valamint a lemorzsolódás szempontjából veszélyeztetett csoportok iskolai sikerességének elősegítése, egyenlő esélyek megteremtése. Utóbbi felhívás segítségével 9000 hátrányos helyzetű, elsősorban roma tanuló vesz részt az Útravaló ösztöndíjprogramban és részesül a program szerinti mentorálásban. Az EFOP-3.1.3 kódszámú felhívás „Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása” címmel 2,4 milliárd forintot biztosít a konvergencia régióknak standard eljárásrendben az integráció támogatására. Az EFOP a kisgyermekkori nevelés támogatására 1,3 milliárd forintot biztosít az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet részére EFOP-3.1.1 kódszámmal, kiemelt eljárásrendben. A projekt segítségével az óvoda és a családi napközi
112
Forrás: Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program – Az Európai Bizottság által elfogadott verzió
129
esélyteremtő szerepének és hátránykompenzációs képességének erősítése fog megvalósulni képzésekkel és támogató szolgáltatásokkal. Az EFOP-4.1.1 kódszámú, „Egyes egyházi oktatási infrastrukturális fejlesztések” című felhívás 2015 szeptemberében jelenik meg standard eljárásrendben, 4,95 milliárd forintos keretösszeggel. Ezen felhívás, illetve a későbbi évek hasonló tárgyú felhívásai a tolnai Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnázium számára jelenthet segítséget.113 2020-ig további hasonló felhívások és fejlesztés programok várhatók az EFOP finanszírozásában kiemelt és standard eljárásrendben egyaránt. Terület
Célcsoport
Probléma
Mélyszegénységben élők, Adathiány a szegregált környezetben élő Szegregáció
romák
lakosokról.
A szegregált környezetben élő lakókról nyilvántartást vezetni csak a hatályos adatvédelmi jogszabályok betartásával szabad. Az önkormányzat a hátrányos helyzetűnek és a halmozottan hátrányos helyzetűnek nyilvánított gyerekek adatainak birtokában van, hiszen maga az önkormányzat minősíti őket azzá. Terület
Célcsoport
Probléma
Előítéletesség
Romák
Erősek a romákkal szembeni előítéletek.
A GINOP a kisvállalkozások támogatása, a foglalkoztatási intézkedések és az infokommunikációs fejlesztések során is elő tudja segíteni a hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítását. A GINOP három horizontális elve közül az egyik az „esélyegyenlőség és megkülönböztetésmentesség”, melynek segítségével a program hozzá kíván járulni a megkülönböztetésből fakadó hátrányok társadalmi szintű csökkentéséhez. A programok végrehajtása során ez olyan csoportok segítését és szempontjaik kiemelt figyelembevételét jelenti, melyek saját erejükből nem lennének képesek a hátrányaikból fakadó nehézségek leküzdésére, fokozottan ki vannak téve a hátrányos megkülönböztetés veszélyének, illetve támogatásra szorulnak a programok forrásaihoz történő hozzáférés során. Ezen horizontális elv célcsoportjába tartoznak többek között a romák, szegregátumokban élők, szegények, fogvatartottak, börtönökből kiszabadultak, hajléktalanok, hátrányos helyzetű családokban/ állami gondoskodásban élő gyerekek, fiatalok, alacsony munkaintenzitású háztartásban élő emberek, szenvedélybetegek. Az esélyegyenlőség horizontális elve leginkább a megfelelő képzettséghez, munkaerő-piaci pozícióhoz és foglalkoztatási feltételekhez, egészségügyi 113
Forrás: 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozat
130
szolgáltatáshoz, társadalmi és közösségi kapcsolatrendszerhez, információhoz való hozzáférést, illetve a hatalomhoz, önrendelkezéshez, önérvényesítéshez és a befogadó közösséghez való hozzáférést érvényesíti. A horizontális elv érvényesítése okán, a végrehajtás során minden épületre, tárgyra, technológiára, szolgáltatásra irányuló tervezési, fejlesztési projektben a fizikai és infokommunikációs hozzáférhetőség szempontjait az esélyegyenlőség elvét figyelembe véve kell végrehajtani. Az intézményrendszerekben történő fejlesztések esetén törekedni kell a hátrányos helyzetűek alkalmazására, az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének biztosítására, illetve a munkatársak részére esélyegyenlőségi továbbképzés kell tartani.
A romákkal szembeni előítéleteket csökkenti, ha a roma népesség munkaerő-piaci hátrányos helyzete csökken, illetve megszűnik az esetlegesen fennálló iskolai szegregáció. A GINOP munkahelyteremtő és az EFOP felzárkózást segítő programjai támogatják ezt a célt, továbbá az esélyegyenlőség horizontális és megkülönböztetésmentesség elve, amely a GINOP, a TOP, valamint az EFOP programokban is jelen van. Terület
Célcsoport
Probléma
Mélyszegénységben élők, Halmozottan hátrányos helyzetű családok Foglalkoztatás
romák
száma nem csökken.
Az RSZTOP intézkedései (lakásfenntartási segítség, élelmiszersegély) segítenek megakadályozni a halmozottan hátrányos helyzetű családoknak a helyzetük további romlását. Mivel a hátrányos helyzet több probléma eredője, ezért nem létezik olyan intézkedés a Széchényi 2020 keretein belül, amelynek egyetlen és közvetlen célja a hátrányos helyzetből való kiemelés. A hátrányos helyzet leggyakrabban a családok alacsony jövedelmével magyarázható. Éppen ezért a hátrányos helyzet megszüntetésének egyik legfontosabb eszköze a család fő keresőjének stabil munkahely biztosítása. Munkahelyteremtő programok kifejezetten a GINOP keretén belül találhatóak, de közvetve a TOP és VP is generál munkahelyeket. A TOP 4.4 számú kiírása a leromlott városi területek szociális célú városrehabilitációját támogatja. A kiírás támogatja az önkormányzati bérlakások felújítását, komfortosítását, ezzel párhuzamosan a közösségi és szociális funkciót szolgáló tevékenységek, célzottan az alacsony társadalmi státuszú lakosság felzárkóztatását, beilleszkedésének elősegítését, készségfejlesztése érdekében.
A beavatkozások alapját az érintett városrészek meglévő funkcióinak bővítése, fejlesztése, új gazdasági, szociális, közösségi és közterületi funkciók kialakítása képezi. A szociális célú városrehabilitációt kiegészítik a TOP 5.2 kiírásának, a társadalmi együttműködés erősítését szolgáló 131
helyi szintű komplex programok megvalósítását támogató projektek. Az intézkedésen belül hangsúlyt kap az önálló jövedelemszerzésre való képesség kialakítása, fejlesztése, az oktatási hátrányok leküzdése, a leszakadással veszélyeztetett egyének és csoportok jövedelemszerzésre való képessé tételét célzó közösségi és egyéni szociális munka.
A TOP 4.2 kódszámú, „szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése" című intézkedés célja a társadalmi leszakadás mérséklése érdekében, a családokról, gyerekekről, fogyatékosokról, az időskorúakról, szenvedélybetegekről, és hajléktalan emberekről gondoskodó szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátás infrastrukturális feltételeinek fejlesztése. Az intézkedés célja a Szociális törvényben és Gyermekvédelmi törvényben nevesített szolgáltatások elérhetővé tétele a szolgáltatáshiányos településeken élők számára, új szolgáltatások infrastruktúrájának megteremtésével, új férőhelyek kialakításával és már működő ellátások infrastrukturális fejlesztésével.114 Tolna megye a területi forrásallokáció alapján ennek az intézkedésnek a végrehajtására 589 millió forintot kap.115
Terület
Célcsoport
Probléma
Mélyszegénységben élők, Életszínvonal
romák
Lakhatási feltételek rosszak.
Az RSZTOP segítséget nyújt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, intézményi étkeztetésben nem részesülő 0-18 éves szegény gyermekeket nevelő családok, továbbá olyan, az első gyermeküket váró szegény édesanyák (a magzat 3 hónapos korától) részére, akik lakásfenntartási támogatásban részesülő háztartásban élnek. Számukra a program alapvető fogyasztási cikkeket biztosít, úgy, mint babacsomag, ruházati termékek, a gyermek életkorának megfelelő könyvek és készségfejlesztő játékok, tisztálkodó és mosószerek, az állandó lakóhely fűtését szolgáló tüzelő (a közműszolgáltatás keretei között elérhető tüzelők kivételével). A nemzeti költségvetésből biztosított kísérő intézkedések keretében releváns alapszolgáltatásokat (szociális segítés, személyes segítés különböző formái például családsegítés, támogató szolgálat, személyi segítés, falu- és tanyagondnoki szolgálat) vehetnek igénybe a célcsoport tagjai, melynek elérhetőségéről az osztás során a partner szervezetek tájékoztatást adnak.116 Az előző pontban
114
Forrás: Terület és Településfejlesztési Operatív Program – Az Európai Bizottság által elfogadott verzió Forrás: 1562/2015. (VIII. 12.) Korm. határozat 116 Forrás: Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program – Az Európai Bizottság által elfogadott verzió 115
132
ismertetett TOP 4.4 kiírás konkrét épület felújítási intézkedéseket is támogat. A kiírásra önállóan csak helyi önkormányzatok pályázhatnak. Terület
Célcsoport
Probléma Szegények egészségügyi állapota nem jó. Legfőbb morbiditási ok a daganatok, keringési zavarok,
szív-
és
érrendszeri
Mélyszegénységben élők, megbetegedések, ízületi problémák, pszichés Egészségügy
romák, idősek
problémák.
Az egészségügyi alapellátás (fogorvos, háziorvos, védőnő, gyermekorvos), szakellátás (fekvő- és járóbeteg-ellátás) és népegészségügy esetében a GINOP 3. prioritása keretében támogatható ez eegészségügyi megoldások lakossági elterjesztése.
A KEHOP részét képezik a kizárólag energetikai szempontú fejlesztések, valamint az egészséges ivóvíz ellátására irányuló fejlesztések támogatása. Az EFOP hatásköre az állami fenntartású intézmények ERFA fejlesztései elsődlegesen a kevésbé fejlett régiók területén (a fejlesztéssel érintett ingatlanok energetikai beruházásaival együtt), de ide tartoznak a népegészségügyi ERFA fejlesztések, kiegészítő jelleggel a KMR területén található országos hatókörű állami fenntartású intézmények fejlesztése, illetve az egészségügyi szektor egészére vonatkozó ESZA fejlesztések. A TOP alatt támogathatóak az önkormányzati fenntartású járóbeteg- és alapellátási intézmények ERFA fejlesztései a kevésbé fejlett régiók területén. Az EFOP hatásköre az egészségügyi informatikai fejlesztések támogatása.117 A TOP 4.1 kódszámú kiírása a „egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése” címet viseli. A kiírás kedvezményezettjei önkormányzatok és költségvetési szervek lehetnek, illetve azok nonprofit gazdasági társaságai. Az intézkedés lehetőséget nyújt egyrészt a helyi önkormányzatok egyes főbb alapellátási szolgálatainak helyet adó épületeinek korszerűsítésére, felújítására, átalakítására, illetve indokolt esetben új létesítésére, eszközbeszerzésre. Az intézkedés keretében az önkormányzati egészségügyi alapellátást végző intézmények akadálymentesítését és családbarát funkciók elhelyezését, kialakítását megvalósító fejlesztése is támogatható.118
117 118
Forrás: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program – Az Európai Bizottság által elfogadott verzió Forrás: Terület és Településfejlesztési Operatív Program – Az Európai Bizottság által elfogadott verzió
133
6.3
8.3 Fogyatékossággal élő emberek
Terület
Célcsoport
Probléma Fogyatékkal élő személyek, fogyatékost ápoló
Fogyatékossággal Közösség
élő családtagok
emberek
elszigetelődnek,
kapcsolatteremtési lehetőségeik szűkek.
Fogyatékkal élő személyek, fogyatékost ápoló családtagok elszigetelődését mérsékelheti, ha számukra lehetővé teszik az atipikus foglalkoztatási formák valamelyikében a munkavállalást. Ehhez forrásokat biztosít a 8.1-es fejezetben ismertetett GINOP 5. prioritás. Terület
Célcsoport
Probléma
Fogyatékossággal
élő
Esélyegyenlőség
emberek
Adathiány a járásban élő fogyatékosokról.
Terület
Célcsoport
Probléma Mozgáskorlátozottaknak
Fogyatékossággal Akadálymentesítés
emberek
fenntartott
élő parkolóhelyeket arra illetéktelen személyek is használják.
Ezt a problémát kisebb részben a parkolóhelyek bővítésével, nagyobb részt szemléletformáló programokkal lehet kezelni. Például önkéntes munka szervezése révén, ami segíti megértetni és elfogadtatni az állampolgárokkal azt a tényt, hogy nem mindenki képes teljesen szabadon mozogni, és nekik szükségük van a bejáratok közelében fenntartott helyekre. Az önkéntes munka lehetőségeit részletesen a 8.6 fejezet írja le. Terület
Célcsoport
Probléma Akadálymentesítés nem teljes körű vagy nem az igények szerint megvalósult. Hiányos
Fogyatékossággal Akadálymentesítés
emberek
élő akadálymentesítés középületeken, járdákon, közlekedési tereken.
134
Az akadálymentesítés közintézményekben tapasztalható hiányát enyhítheti a TOP 4.3 kiírás, amely a „A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása” címet viseli. Az intézkedés célja a társadalmi összetartozás és az esélyegyenlőség erősítése érdekében a helyi szinten elérhető, az önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, a család- és gyermekbarát közszolgáltatások kialakítása a népesedési kihívások kezelése érdekében. Támogatás
igényelhető
közművelődési;
közgyűjteményi
kulturális,
tudományos;
ifjúsági;
foglalkoztatási; ügyfélszolgálati rendszerben működtetett szolgáltató tevékenységeket végző intézmények fejlesztésére. A fejlesztés teljes körű akadálymentesítés, honlap akadálymentesítése, illetve családbarát funkciók kialakítása és a funkció akadálymentes megközelíthetősége kell, hogy legyen. A TOP területi forrásallokációja szerint Tolna megye erre a célra 2015-ben 799 millió forintot kap.119 A TOP 3.1 kiírás, „Fenntartható közlekedésfejlesztés” címen támogatja a közterületi közlekedési felületek akadálymentesítését a fogyatékossággal élők vagy bármilyen probléma miatt nehezen közlekedők mobilitásának, foglalkoztatottságának a segítése érdekében. Ezen kívül minden megvalósuló közlekedésfejlesztésnek oly módon kell megvalósulnia, hogy az akadálymentesség kritériumainak megfeleljen. Terület
Célcsoport
Probléma
Fogyatékossággal
Foglalkoztatás
élő Fogyatékkal
élők
emberek,
munkaképességűek
rokkantnyugdíjasok
munkához.
és
megváltozott
nehezen
jutnak
Az operatív programok horizontális elve az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség. Azok a projektek, melyek vállalják, hogy a projekt eredményeként létrejövő munkakörben, munkahelyen fogyatékkal élőt vagy megváltozott munkaképességű alkalmaznak, az támogatási kérelem elbírálásakor előnyben részesülnek a többi projekttel szemben. A foglalkozási rehabilitáció esetében a GINOP 1. prioritás alatt támogatható a megváltozott munkaképességű személyek által betölthető munkahelyek akadálymentesítése az általános gazdaságfejlesztési beavatkozások keretében választható tevékenységként (ERFA).
119
Forrás: 1562/2015. (VIII. 12.) Korm. határozat
135
Az EFOP gondoskodik a kevésbé fejlett régiók területén megvalósuló ESZA fejlesztésekről. A KÖFOP 1. prioritása tartalmazza a foglalkoztatási ágazat informatikai fejlesztéseit. A VP-ben foglalt „közösség által támogatott mezőgazdaság” modell is kifejezetten ezt a célt szolgálja.120 Az EFOP keretében sor kerül a tartósan támogatott munkalehetőségek biztosítására a leghátrányosabb helyzetű csoportok számára, valamint a megváltozott munkaképességűek átmeneti foglalkoztatására. Az EFOP-1.1.1 kódszámú, „Megváltozott munkaképességű emberek támogatása” címmel a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal hajt végre EU-s finanszírozású projektet, melynek keretösszege 8 milliárd forint. A projekt célja a megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerő-piaci integrációjának elősegítése foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások nyújtásával, a foglalkoztatásuk ösztönzése, képzettségi szintjük növelése, valamint a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztatni képes munkaadók szemléletének formálása.121 Terület
Célcsoport
Probléma Mozgáskorlátozottak szűrővizsgálatokból.
Fogyatékossággal Egészségügy
emberek
élő egészségügyi
kimaradnak Fogyatékkal
állapotára
élők
vonatkozólag
adathiány van.
A TOP 4.1 kiírás („egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése") célcsoportját alkotják a fogyatékkal élők is. Az egészségügyi alapellátásnak és a szűrővizsgálatoknak kiemelt szerepe van a prevenciós feladatok ellátásában. Azok a fogyatékkal élők, akik nem részesei egyetlen ellátó hálózatnak sem, azok sokszor nehezebben tudják elérni az egészségügyi szolgáltatásokat, a rendelőkben néha az alapvető akadálymentesítés sincs megoldva. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel, a betegségmegelőzés és az egészség-elősegítő rendszerek javításával nőnek az egészséges életvitelhez kapcsolódó esélyek. Az alapellátáshoz sorolt szolgáltatások fejlesztésének keretében a háziorvosi szolgálatnak – felnőtt, gyermek, vegyes praxis –, fogorvosi szolgálatnak, központi alapellátási ügyeletnek és a védőnői szolgáltatásoknak helyt adó épületek, épületrészek fejlesztésére, új építésére, továbbá a nem iskolai épületekben működő iskolaorvosi rendelők infrastruktúra fejlesztésére is lehetőség lesz annak érdekében, hogy az egyes településeken, minden lakos számára hozzáférhetővé váljanak a megfelelő infrastrukturális ellátottsággal rendelkező egészségügyi intézmények
120 121
Forrás: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program – Az Európai Bizottság által elfogadott verzió Forrás: 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozat
136
szolgáltatásai. A TOP területi forrásallokáció alapján Tolna megye a TOP 4.1 intézkedés végrehajtására a 2015-ös évre 742 millió forintot kap.122
6.4 Idősek Terület
Célcsoport
Probléma
Közösség
Idősek
Idősek elszigetelődése.
Szegény kisnyugdíjasok gyakran elszigetelődnek. Számukra az RSZTOP negyedik intézkedése jelenthet segítséget. Egyrészt élelmiszersegélyt kaphat a célcsoport. Másrészt a nemzeti költségvetésből biztosított kísérő intézkedések keretében releváns alapszolgáltatásokat (szociális segítés, személyes segítés különböző formái) is igénybe vehetnek a célcsoport tagjai, melynek elérhetőségéről az osztás során a partner szervezetek tájékoztatást adnak. A még munkaképes korúak számára az EFOP és a GINOP nyújt lehetőségeket a munkaerőpiacra való visszavezetésre. Az idősek elmagányosodását megelőzheti, ha élő, aktív közösségi háló tagjai az állampolgárok. A hálót civil-, közösségi szervezetek, karitatív és egyházi szervezetek egyaránt alkotják. A civil szervezetek számára forráslehetőség az EGT/ Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA), amely rendszeresen ír ki civil szervezetek számára, társadalmi jelentőségű pályázatokat, melyek egyik fő célja az elesett, deprivált csoportok védelme.123 Terület
Célcsoport
Probléma 55
Foglalkoztatás
55 éven felüliek
év
felettiek
között
magas
munkanélküliek aránya.
Az egész életen át tartó tanulás (LLL) esetében a GINOP 6. prioritása alatt támogathatóak a szakképzési és felnőttképzési beavatkozások, a munkaerő-piaci készségeket és a szakképzettség megszerzését segítő képzések, amelyekkel javul a munkaerő-piaci elhelyezkedés esélye, az alacsonyan képzettek, közfoglalkoztatottak képzése, a munkaerő-piaci (pl. nyelvi, digitális) kompetenciákat fejlesztő programok, a munkavállalói képzések (vállalati képzések), illetve a szakképzés és a felnőttképzés rendszerszintű, módszertani és szakmai fejlesztései.
122 123
Forrás: 1562/2015. (VIII. 12.) Korm. határozat Forrás: https://norvegcivilalap.hu/
137
a
Az EFOP keretében kerülnek támogatásra a felzárkóztató képzések, oktatások (általános iskolai végzettség és érettségi megszerzésére irányuló képzések), a nem formális és informális tanulás támogatása, a szakmai továbbképzések közszolgálati dolgozók számára, illetve a nevelőszülő OKJ szakképzések is. A TOP támogatja a munkavállalók képzését a térségi adottságokra építő, egyedi jellegű gazdaságfejlesztési beruházásokhoz kapcsolódóan. A VP biztosítja az agrárgazdaságban szükséges tudásbázis folyamatos bővítését és megosztását: támogatott szakmai továbbképzések (vocational training) és szaktanácsadási szolgáltatások (advisory service) biztosításával.124 Terület
Célcsoport
Probléma
Életszínvonal
Idősek
Idősek digitális tudása alacsony.
A középkorú és a húszas éveikben járó munkavállalók között érezhető az elmúlt néhány évtized során tapasztalt gyors ütemű technológiai fejlődés, internetes kommunikációs környezet által indukált generációs szakadék. Emellett a generációs szakadék az eltérő szemlélet és munkavégzés stílusában, tempójában is megmutatkozik, amely súrlódásokat, konfliktusokat generálhatnak főként akkor, ha a különböző generációk képviselőinek szorosan együtt kell működniük, egymásra vannak utalva a munkavégzés során. Az élethosszig tartó tanulás jegyében a még munkaképes korú személyek számára hozták létre GINOP digitális alapkompetenciákat fejlesztő beavatkozásai. A hatodik prioritás keretében (versenyképes munkaerő) az egyik alcél az IKT eszközök használatára való motiválás és az internet használat igénybevételének megteremtése, a digitális jártasság fejlesztése minden hátrányos helyzetű célcsoport számára, illetve a közösségi internet szolgáltató helyek használatára való ösztönzés. A kormány a GINOP forrásait felhasználva indít a GINOP-6.1.2 intézkedés keretében „A digitális szakadék csökkentése” címmel projektet. A projekt 2015-ben indul, 30 milliárd forint keretösszeggel. A megvalósítók a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A projekt neve eMagyarország Program, s megvalósítás konkrét helyszínei és közvetítői az eMagyarország Pontok, melyekből a Tolnai járáshoz a legközelebbi Szekszárdon található.125
124 125
Forrás: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program – Az Európai Bizottság által elfogadott verzió Forrás: http://emagyarorszag.hu/
138
Terület
Célcsoport
Probléma Gyakori áldozattá válás, gyakran trükkös
Közbiztonság
Idősek, gyerekek
bűncselekmények áldozataivá válnak.
A közbiztonság fenntartása a rendőrség és a polgárőrség feladata. Ilyen jellegű problémára nem létezik közvetlen EU-s támogatású intézkedés. Megoldást jelenthet talán, ha a trükkös bűncselekmények áldozatait megfelelő módon és időben figyelmeztetik a veszélyről. Gyerekek esetében elegendő a figyelmeztetés, míg idősek számára időnként fizikai jelenlét is szükséges, hogy elriasszák a bűnözőket jelenlétükkel.
6.5 Inaktívak, munkanélküliek Terület
Célcsoport
Probléma Önkormányzati közfoglalkoztatási keret nem
Inaktívak, munkanélküliek, tud minden rászorulónak munkalehetőséget Foglalkoztatás
romák
adni.
Számukra kínál lehetőséget a kormány fejlesztési célja, melyet a GINOP-6.1.1 kódszámú, „Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése” című felhíváson keresztül valósít meg. Elsőként 2015 augusztusában jelent meg kiemelt eljárásrendben, 30 milliárd forintos keretösszeggel. Az intézkedés kiemelt célja a közfoglalkoztatásban résztvevők részére szakképzettség megszerzését segítő képzési és kompetenciafejlesztési, illetve a közfoglalkoztatásból történő kivezetést támogató, a képzésekhez szorosan köthető személyes szolgáltatások kialakítása és nyújtása folyamatos jelleggel.126 A projektet a Belügyminisztérium a kormányhivatalokkal közreműködve hajtja végre. Terület
Célcsoport
Probléma Járásban
jelentős
a
munkanélküliség
mértéke. Nem mindenhol van települési Foglalkoztatás
126
Munkanélküliek, inaktívak
Forrás: 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat
139
foglalkoztatási program.
A foglalkoztathatóság javítását közvetlenül, vagy közvetve minden operatív program támogatja. Fő céljából fakadóan legnagyobb mértékben a GINOP támogatja a foglakoztathatóság javítását. Az 5. prioritás
keretében
támogathatóak
a
rövidtávon
a
munkaerő-piacra
integrálható
munkanélküliek/inaktívak, valamint a munkahelyük elvesztésével fenyegetett célcsoportokat az elsődleges munkaerő-piacra közvetlenül visszavezető beavatkozások, aktív munkaerő-piaci eszközök. Az EFOP hatáskörébe tartozik a munkaerő piacról kiszorult halmozottan hátrányos helyzetű személyek alkalmassá tétele aktív munkaerő-piaci eszközökben való részvételre.
Ugyanitt támogatható az aktív befogadás kapcsán azon hátrányos helyzetű személyek felzárkóztatása, akik a társadalomból kirekesztettek és/vagy szegénységben élnek, és/vagy nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élnek a szociális hátrányok kompenzálása, leküzdése érdekében. A TOP tartalmazza a helyi foglalkoztatási szint javítása céljából a megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatását,
valamint
a
foglalkoztatási
helyzet
javítása
céljából
megvalósuló
térségi
gazdaságfejlesztési beavatkozásokat.127
A GINOP munkahelyteremtő felhívásai nagyrészt standard vagy egyszerűsített eljárásrendben kerülnek meghirdetésre. A kis- és középvállakozásokat ösztönző első prioritás 2015. évi fejlesztési keretösszege 189 milliárd forint. A GINOP-1.2.2 kódszámú felhívás keretösszege a 2015. évre például 40 milliárd forint.128 Ez a felhívás a „mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása” címet viseli és a munkahelyek megőrzését, megteremtését, a KKV-k versenyképességét és közvetve a helyi gazdaságot erősítő célja van. Az egyes felhívások a következő években is meghirdetésre kerülnek. A VP a helyi mezőgazdasági vállalkozások versenyképességét javítja standard és egyszerűsített eljárásrendű pályázati kiírásaival. A VP egyik alintézkedése alapján támogatja a társadalmi befogadás előmozdítását, a szegénység csökkentését és a gazdasági fejlődés ösztönzését a vidéki térségekben. Ennek megfelelően fog 2015 decemberében megjelenni 13,85 milliárd forintos keretösszeggel, standard eljárásrendben a „nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása” címmel pályázati felhívás. Ezen kívül a települési programok létrehozásáért jelenik meg 2015 októberében először, szintén standard eljárásrendben a „LEADER – Helyi Fejlesztési Stratégiák elkészítésének támogatása” című, 1 milliárd forintos keretösszegű felhívás.129
127
Forrás: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program – Az Európai Bizottság által elfogadott verzió Forrás: 1716/2015. (X. 6.) Korm. határozat 129 Forrás: 1721/2015. (X. 6.) Korm. határozat 128
140
A helyi gazdaság ösztönzésének egyik módja a turizmus élénkítése. A GINOP támogatja a turisztikai szervezetek fejlesztését (GINOP-1.3.5 felhívás), de a többi operatív programban is vannak lehetőségek.
A TOP 1.2 kódszámú intézkedés („társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés”) célja a térségi szintű, turisztikai termékcsomagok és kisléptékű tematikus turisztikai fejlesztések támogatása, amelyekkel a megyei turisztikai kínálat a fejlesztési programban kitűzött céloknak megfelelően alakítható: komplex vonzerő elemekre épülő, koordinált fejlesztések valósíthatóak meg. A támogatással természeti örökségek, helyi ökoturisztikai és kulturális fejlesztések, turisztikai célú kerékpárutak ráhordó szakaszai valósulhatnak meg.130 Az egyes intézkedések területi forrásallokációja alapján, Tolna megye a TOP 1.2 intézkedésre a 2015-ös évre 2,46 milliárd forintot kap.
A VP intézkedései közül turisztikai vonzattal a VP6-7.4.1.1 kódszámú, "Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés" című felhívás rendelkezik. A felhívás standard eljárásrendű, és 2015-ben 26,9 milliárd forint keretösszeggel előirányozva.131
A TOP 1.1 intézkedésének („helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése”) célja a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását.
A beavatkozás az önkormányzati tulajdonú üzleti infrastruktúra, így iparterületek, ipari parkok, technológiai parkok, inkubátorházak, innovációs központok, logisztikai központok fejlesztésére, kiemelten a szolgáltatás-fejlesztésre fókuszál. Lehetőséget biztosít a meglévő kapacitások és szolgáltatások minőségi fejlesztésére, a még szükséges infrastrukturális háttér kiépítésére, indokolt esetekben új üzleti infrastruktúra, elsősorban iparterületek kialakítására, továbbá a barnamezős területek ipari, gazdasági funkcióval történő hasznosítására (beleértve a terület ehhez szükséges előkészítését), az iparterületek elérhetőségét és feltárását segítő vonalas infrastruktúrák, kapcsolódó közlekedési útvonalak fejlesztésére.132 A 2015-ös TOP területi allokáció szerint erre az intézkedésre közel 4 milliárd forintot kap a kormánytól Tolna megye.133
130
Forrás: Terület és Településfejlesztési Operatív Program – Az Európai Bizottság által elfogadott verzió Forrás: 1562/2015. (VIII.12.) Korm. határozat 132 Forrás: Terület és Településfejlesztési Operatív Program – Az Európai Bizottság által elfogadott verzió 133 Forrás: 1562/2015. (VIII.12.) Korm. határozat 131
141
Terület
Célcsoport Alacsony
Foglalkoztatás
Probléma iskolai Magas az alacsony iskolai végzettségűek
végzettségűek
között a munkanélküliek aránya.
A GINOP programjai révén ösztönzi a munkavállalási korú lakosságot, különösen az alacsony képzettségűek részvételét a munkaerő-piaci kompetenciákat javító formális képzésekben. Cél, hogy a felnőtt lakosság (különösen az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők) minél nagyobb aránya vegyen részt formális oktatásban/képzésben, és lehetősége legyen a munkaerő-piaci szempontból releváns ismeretek, készségek, kompetenciák megszerzésére. A fejlesztések eredményeként növekszik a felnőtt korú lakosság formális képzésben való részvétele, javul a munkaerő kínálat képzettségi szintje és foglalkoztathatósága, különös tekintettel az alacsonyan képzettekre, ezáltal megerősítve munkaerőpiaci helyzetüket.134 Elsőként 2016 decemberében fog megjelenni a GINOP-6.1.4 kódszámú, standard eljárásrendű felhívás „Munkaerőpiaci kulcskompetenciák fejlesztése” címmel, 2,5 milliárd forintos keretösszeggel az 1716/2015. (X. 6.) Korm. határozat szerint. A kormány a korai iskolaelhagyás problémájára „Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégiát” alkotta meg, összhangban az EU 2020 stratégia egyik célkitűzésével, az alacsony iskolai végzettségűek arányának visszaszorításával. A magyar Kormány az EU 2020 stratégia céljainak hazai megvalósítását szolgáló Nemzeti Reform Programjában vállalta, hogy a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányát az évtized végére 10%-ra csökkentse.135 „A Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia külön kiemeli a szakképző intézmények kulcskompetencia-fejlesztő kapacitásának megerősítését, az alapkészségek fejlesztésére alkalmas eszközrendszer fejlesztését. Jelen beavatkozás célja a Köznevelési Híd programban, és a szakképzésben tanulók alapkészségeinek fejlesztése a szakképzés eredményesebbé tétele, az iskolai teljesítmény növelése, valamint az egész életen át tartó tanulásra – ennek részeként az érettségi vizsgát adó képzésbe lépésre – való képessé tétel érdekében.”136 A stratégia öt prioritási területtel rendelkezik ezek közül kettő közvetlenül a célcsoportra irányuló intézkedéseket ír elő a prevenció és a beavatkozó intézkedések területén. Előbbi prioritás a minőségi koragyermekkori nevelés kiterjesztését és hozzáférhetővé tételét; az egyéni differenciálást támogató,
134
Forrás: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program – Az Európai Bizottság által elfogadott verzió Forrás: Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia http://docplayer.hu/3623323-Avegzettseg-nelkuli-iskolaelhagyas-elleni-kozeptavu-strategia.html 136 Forrás: 2. melléklet az 1716/2015. (X. 6.) Korm. határozathoz 135
142
a tanulási tartalmak, eszközök és a tanulásszervezési módszerek fejlesztését, támogatását és alkalmazását; a rugalmas, átjárható tanulási utak biztosítását, különösen a középfokú képzés, ezen belül az új szakiskolai képzés hatásainak értékelését és szükség szerinti felülvizsgálatát; tanító- és tanárképzés és pedagógusok folyamatos szakmai fejlesztését foglalja magába. A másik prioritás a végzettség nélküli iskolaelhagyás elkerülése érdekében négy intézkedési területet foglal magába: korai jelzőrendszerek alkalmazása az iskolákban; egyéni szükségleteket előtérbe helyező „egész” iskola és megfelelő szakmai-támogató kapacitás biztosítása; komplex visszasegítő programok; tanórán kívüli tevékenységek, egész napos iskola. A stratégia végrehajtása elsősorban az EFOP és a GINOP intézkedésein keresztül történik. 137 Példa erre a GINOP-6.2.2 kódszámú, „A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése” című felhívás, amely 2015-ben 1,09 milliárd forint értékben biztosít forrást a konvergencia régióknak ez irányú fejlesztésekre. Terület
Célcsoport
Probléma Munkanélküliek, Munkanélküliség
Foglalkoztatás
szegények, romák
különösen
sújtja
mélyszegénységben élőket és a romákat.
A romák és mélyszegénységen élők munkanélküliségének oka leginkább az alacsony, vagy nem piacképes iskolai végzettségre vezethető vissza. Számukra a GINOP a „versenyképes munkaerő” prioritása több lehetőséget is kínál. A 2015 őszén 30 milliárd forintos összeggel megjelenő GINOP-6.1.1 kódszámú, „alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése” című kiemelt eljárásrendben lebonyolított projekt138 célja, hogy a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű alacsony képzettségűek, szakképesítéssel nem, vagy elavult szakképesítéssel rendelkezők megszerezzék a szakképzésben való részvétel feltételét jelentő alapfokú végzettséget, iskolai végzettségtől függetlenül pótolják hiányzó kompetenciáikat, valamint a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzettséget szerezzenek. A GINOP-6.1.4 kódszámú, „munkaerőpiaci kulcskompetenciák fejlesztése” címet viselő standard eljárásrendi felhívás elsőként 2015 decemberében fog megjelnni 2,5 milliárd forintos keretösszeggel. A felhívás célja, hogy támogatást biztosítson az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátításához. A képzéseket úgy szervezik, hogy helyi szinten mindenki számára hozzáférhetővé váljon a tanulás, ehhez a VP keretein belül létrehozandó, illetve fejlesztendő többfunkciós közösségi terek/szolgáltató központok is segítséget nyújthatnak. Ezen felül szükség 137 138
Forrás: Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia Forrás: 1716/2015. (X. 6.) Korm. határozat
143
a
esetén megfelelő szakmai támogatással is biztosítják az egyéni tanulást segítő szolgáltatásokat. A jellemző kedvezményezettek fő típusai az államigazgatási szervek, háttérintézmények, képző intézmények; közvetve pedig a munkavállalási korú népesség (maga a képzésbe kerülő egyén).139 Az operatív programok esélyegyenlőség horizontális elve támogatja a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítását.
6.6 Fiatalok Terület
Célcsoport
Probléma
Előítéletesség
Fiatalok, idősek
Idősekkel szembeni sztereotípiák.
A fiatalok számára az idősekkel szembeni sztereotípiákat és előítéleteket csökkentheti, ha önkéntes munkát vállalnak, elsősorban idősekkel foglalkozó szervezeteknél. Az EFOP ezt a „cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” című felhívásával is támogatja, amely 2015 októberében jelenik meg először, 3 milliárd forintos keretösszeggel. A projektek célja a közösségek, és ezeken keresztül az egyének önálló cselekvési szándékának és képességének erősítése, a közösségi, együttélési konfliktusok oldása, továbbá a kulturális intézmények felkészítése működésük társadalmasítására, valamint a közösségfejlesztési folyamatok és önkéntes programok megvalósítására. Terület
Célcsoport
Probléma
Foglalkoztatás
Pályakezdők
Magas a pályakezdő munkanélküliek száma.
A GINOP egyik célkitűzése, hogy fiatalok jobban hozzáférjenek a gyakornoki helyekhez és több vállalkozást indítsanak el. A TÁMOP korábbi gyakornoki programjaihoz hasonlóan, a GINOP is tartalmaz gyakornoki programot. Ennek első kiírása GINOP-5.2.4 kódszámon 2015 novemberében lesz, 15 milliárd forintos keretösszeggel. A 2014-2020-as időszakban további gyakornoki helyek megszerzését támogató pályázatok kerülnek kiírásra. A GINOP a gyakorlati oktatáshoz szükséges feltételek megteremtéséhez nyújtott komplex támogatásokat biztosít a munkáltatók, elsősorban a kkv-k részére annak érdekében, hogy a gyakornokok alkalmazásával és betanításával járó többletköltségek (pl: gyakornokok bére, mentorok díjazása, a gyakornoki hely kialakításához szükséges tárgyi feltételek biztosítása) kompenzálásra kerüljenek. A támogatások eredményeként javulhat a vállalatok részvétele a gyakorlati képzésben.
139
Forrás: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program – Az Európai Bizottság által elfogadott verzió
144
Külön pályázati felhívás keretében a GINOP támogatja azokat a fiatalokat, akik (életképes) vállalkozásokat kívánnak indítani. Előnyben részesülnek a gyakorlati helyet biztosító, és a magas hozzáadott értékkel rendelkező vállalkozások. Elsőként 2014-ben jelent meg a GINOP-5.2.2 kódszámmal a „Fiatalok vállalkozóvá válásának ösztönzése” című felhívás 1,1 milliárd forint kerettel. Pályakezdők, fiatalok számára az önkéntes munka vállalása megkönnyítheti a munkahelyekre való bejutást. Az önkéntes munkavégzésre fiatalokat motiválhatja a szabad idő értelmes eltöltésének lehetősége, a szociális kompetenciák fejlődése, a kapcsolatteremtés, a tapasztalatok szerzése és átadása. Fontos szempont lehet a tanulás, a tudásszerzés vagy az önismeret fejlesztése is. A külföldön végzett önkéntes munka előnye lehet az interkulturális tanulás és az idegen nyelv elsajátítása, illetőleg a nyelvtudás fejlesztése. Az önkéntesek célirányosan gyűjthetnek fontos, a munkaerőpiacon jól hasznosítható tapasztalatokat és ismereteket, és kapcsolatrendszereket építhetnek ki. Az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS – European Voluntary Service) az Erasmus+ program keretén belül nyújt 17-30 éves fiataloknak lehetőséget arra, hogy önkéntes munkát végezzenek külföldön. Önkéntesként egy társadalmilag hasznos, nonprofit szervezetnél dolgozhatnak a fiatalok. Az önkéntesség időtartama minimum 2 hónap, maximum 12 hónap. Több terület közül lehet választani: ilyenek például az ifjúsági- és gyerekprogramok, a szociális terület, a kultúra, művészetek, környezetvédelem és a sport. Az Európai Unió anyagi támogatást nyújt az önkéntes szolgálat megvalósításához az Erasmus+ programban pályázat útján: átalányösszeget határoz meg a projekt lebonyolítására, az útiköltségre, a szállásra, ellátásra, biztosításra, nyelvi felkészítésre és némi zsebpénzre.140 Az önkéntes program végrehajtását Magyarországon az Erasmus+ Ifjúsági Programiroda és a Tempus Közalapítvány végzi. A Széchenyi 2020 Program keretében kiírásra került a fiatalok munkához jutásának támogatására az Ifjúsági Garancia program, ami a célcsoportunk korosztályát teljes egészében lefedi (15-25 év közöttiek) A fiatalkori munkanélküliség visszaszorítása érdekében az Európai Bizottság összeállította javaslatát a februárban meghirdetett Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés mielőbbi végrehajtását szolgáló működési szabályokról. A kezdeményezésre az unió összesen 6 milliárd eurót szán a 2014– 2020 közötti időszakban. „Az Ifjúsági Garancia lényege, hogy azon 15–25 év közötti fiatalok számára, akik nem tanulnak és nem dolgoznak, a foglalkoztatási szolgálatnak 6 hónapon (illetve később 4 hónapon)
belül
valamilyen
konkrét
lehetőséget
munkatapasztalat-szerzésre, vagy a tanulásra.
140
Forrás: http://erasmus.webfuture.hu/hu/evs/home
145
kell
felajánlani
az
elhelyezkedésre,
a
A cél az, hogy a nem foglalkoztatott fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliségben, és hogy személyre szabott segítséget kapjanak a munkaerő-piaci helyzetük javításához.”141 Ez a színvonalas ajánlat az egyéni körülményeket és igényeket figyelembe véve jelenthet álláslehetőséget, tanulószerződéses gyakorlati képzést, szakmai gyakorlatot vagy továbbképzési lehetőséget.142 Magyarországon a program 2015 márciusában indult. Az ifjúsági garancia program több lépcsőben valósul meg, a tervek szerint 2017 végéig azokat a fiatalokat szólítják meg, akik legalább 6 hónapja, vagy azon túl regisztrált álláskeresők a rendszerben. A megszólított fiatalok levelet kapnak a munkaügyi szervezettől, mindenki számára egyénre szabott tervet dolgoznak ki a részvételre, és ez alapján részesülhet a felkínált lehetőségből, például munkaerő-piaci szolgáltatásban, bértámogatásban, oktatásban, képzésben. A kormány a program végrehajtására 2017-ig 15 milliárd forint támogatást kapott az EU-tól a program Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl régiókban való végrehajtására. A program teljes körű, minden régióra kiterjesztve történő bevezetésére ezután kerül sor, finanszírozására további 200 milliárd forintot fordít a kormány 2020-ig.143 A Tolna Megyei Kormányhivatal a 2015-2017. közötti időszakban 1.104.000.000 Ft forrás felhasználását tervezi, melynek segítségével legalább 1.110 fő támogatása valósulhat meg. A projekt jelenlegi szakaszába 2016. június 30-ig léphetnek be a fiatalok. A program célcsoportjába olyan 25 év alatti fiatalok tartoznak, akik nem dolgoznak és nem tanulnak. Országosan egységesen a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai bonyolítják a fiatalok programba történő beléptetését.144 Terület
Célcsoport
Probléma
Foglalkoztatás
Pályakezdők, fiatalok
Magas az elvándorlás mértéke.
A TOP 2.1 kiírásának („Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés”) célja az infrastruktúra-fejlesztéseket révén, a lakosság, kiemelten a fiatalok megtartása, egyúttal a települések általános környezeti állapotának javítása. Az intézkedés a fenntartható fejlődés biztosítása mellett hozzájárul az ideális települési térszerkezet kialakulásához. A végrehajtás során kiemelt szempont a helyi erőforrások bevonása. A Partnerségi Megállapodással összhangban a városokat alkalmassá kell tenni arra, hogy térségük gazdaságának
141
Forrás: 2. melléklet az 1716/2015. (X. 6.) Korm. határozathoz Forrás: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=hu&catId=1079 143 Forrás: http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/munkaeropiaci-es-kepzesiallamtitkarsag/hirek/elindult-az-ifjusagi-garancia-program 144 Forrás: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/tolna/hirek/a-fiatalok-foglalkoztatasanak-javitasat-celoztak-megaz-ifjusagi-garancia-programmal 142
146
szervezőivé váljanak, a gazdaságfejlesztést és a foglalkoztatást szolgáló városfejlesztési megoldásokkal, a városok vonzerejének erősítésével a befektetési lehetőségek bővítésével, a munkába járás megkönnyítésével, a turisztikai teljesítmény növelésével, a leromlott területek gazdasági, fizikai és társadalmi fejlesztésével. A gazdasági szereplőket célzó tervezett fejlesztések célja a városszerkezet vonzó üzleti környezetet biztosító, a városok térségi gazdasági központ funkcióját erősítő, a helyi gazdaságot, kereskedelmet, szolgáltatásokat ösztönző, ugyanakkor környezettudatos átalakítása. Olyan projektek kaphatnak támogatást, melyek hozzájárulnak a városi közterületek környezettudatos, család- és klímabarát megújításához. Fontos, hogy a fejlesztéssel érintett városi tereket a lakosság is használatba vegye, a gazdasági funkciókra irányuló fejlesztésekkel összhangban, egymást erősítve valósuljanak meg.145
6.7 Család, gyerekek Terület
Célcsoport
Probléma Nincs elég biztonságos közösségi tér, ahol szabadidejüket eltölthetik. Nyári szünetben csellengők száma megnő, hátrányos helyzetű
Közösség
Gyerekek, szülők
gyerekek nagy számban érintettek.
A szociális alapszolgáltatás és gyermekjóléti alapellátás (családi napközi, házi jelzőrendszer stb.), szociális és gyermekvédelmi szakellátás (és javítóintézeti nevelés) témáihoz kapcsolódóan a GINOP 5. prioritása alatt támogathatóak a gyermekek napközbeni ellátása vállalaton belül (ESZA fejlesztések), illetve a munka és magánélet összeegyeztetése (ESZA fejlesztések).
A KEHOP gondoskodik a kizárólag energetikai szempontú fejlesztések megvalósulásáról.
Az EFOP hatáskörébe tartoznak a kevésbé fejlett régiók területén a teljes szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szektorban megvalósuló ESZA fejlesztések, állami szociális és gyermekvédelmi szakellátás ERFA fejlesztései a kevésbé fejlett régiók területén.
A TOP keretében támogathatóak a kevésbé fejlett régiók területén a szociális alapellátás és az önkormányzati szakellátás ERFA fejlesztései. A VEKOP alá tartoznak a KMR területén megvalósuló regionális kihatású ERFA és ESZA fejlesztések és energetikai célú szociális fejlesztések. Az EFOP hatásköre a szociális ágazat informatikai fejlesztései.
145
Forrás: Terület és Településfejlesztési Operatív Program – Az Európai Bizottság által elfogadott verzió
147
A VP alapján támogathatók a vidéki térségekben az állami /önkormányzati intézményi megoldásokat kiegészítő lokális egyedi szolgáltatások és azokhoz szükséges infrastruktúra fejlesztése, pl. tanyagondnoki jármű és eszköz, továbbá a CLLD (LEADER) alapú közösségi-vezérlet helyi megoldások.146 A TOP „kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése” néven kísérleti jelleggel indít kezdeményezést korlátozott számú, szakmai alapon kiválasztott városban. Az intézkedés célja, hogy a városi helyi akciócsoportok (HACS) a közösségi bevonással készülő helyi fejlesztési stratégiák alapján, az akcióterületek kijelölt közösségi és kulturális tereinek fizikai rehabilitációját, ill. fejlesztését hajtsák végre a társadalom összetartozásának erősítése és helyi gazdasági fellendülése érdekében. Az intézkedés keretében a kulturális és közösségi terek, szolgáltatások fejlesztése, kínálatuk bővítése kap támogatást, lehetőség szerint hozzájárulva a helyi gazdaság fejlesztéséhez is. Az intézkedés a TOP 7.2es kódszámú. Terület
Célcsoport
Probléma Nincs elég biztonságos játszótér, játszóterek
Közösség
Kisgyerekes családok
állaga leromlott.
A játszótereket gyakran vandálok rongálják meg. Támogatni kell a sportolásra alkalmas terek létrehozását, ahol a fiatalok eltölthetik szabadidejüket, levezethetik energiáikat. Az EFOP ehhez az EFOP-4.1.3 és az EFOP-4.1.2 kódszámú, „testmozgást javító infrastrukturális fejlesztések” címet viselő felhívásokkal tud hozzájárulni. 2015-ben előbbi felhívás kiemelt eljárásrendben 3,29 milliárd forint keretösszeggel rendelkezik, míg utóbbi 0,91 milliárd forintos keretösszegű. A kiemelt eljárásrendű felhívás kedvezményezettje e (KLIK), amely a mindennapos testnevelésre, a sport tehetséggondozásra és a fizikai aktivitás növelésére alkalmas színterek kialakítását, fejlesztését fogja elvégezni.
A TOP 2.1 kódszámú, „Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés” címmel rendelkező kiírása támogatja az olyan szemléletformáló akciók és képzéseket, amelyek – a lakosság aktív részvételével – erősítik a helyi identitást, a helyi közösségek összetartozását és a településhez kötődést. Terület
Célcsoport
Probléma Sok a hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan
Életszínvonal 146
Gyerekek
hátrányos helyzetű (HHH) gyerek.
Forrás: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program – Az Európai Bizottság által elfogadott verzió
148
A HH és HHH gyermekek számára segítséget jelenthet bármilyen olyan program, amely a család életkörülményeit, gazdasági helyzetét javítja. A többi pontban ezek a lehetőségek részletesen ki vannak fejtve. Ezen kívül léteznek más programok is a hátrányos helyzetű családok, és ezáltal a gyerekek helyzetének javítására. Mindezen intézkedéseket úgy valósítják meg, hogy preventív módón a családokat, mint a társadalmi védőháló legelemibb elemeit, egyben tartsák, megvédjék őket a társadalmi leszakadástól, illetve jobban bevonják őket a helyi közösségek, civil szervezetek körébe. Az EFOP támogatja a családi krízishelyzetek kialakulásának megelőzését szolgáló, illetve a létrejött krízishelyzetek megoldását támogató szolgáltatásokat, valamint a családdal, gyermekekkel, gyermekvállalással és családi krízishelyzetekkel kapcsolatos szemléletformálást. Az EFOP-1.2.1 kódszámú, „Védőháló a családokért” című standard eljárásrendi felhívás 2015-ös keretösszege 6,2 milliárd forint. Ezen kívül az EFOP támogatja az intézeti nevelésben részesülő gyermekeket, 2015-ben 2,94 milliárd forintot fordít a konvergencia régiókra a standard eljárásrendi „Gyermekotthonok kiváltása”című, EFOP-2.1.1 kódszámú felhívás keretében.147 Ez a felhívás elsősorban infrastrukturális fejlesztési lehetőséget biztosít szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények számára, illetve ezen intézmények szolgáltatásainak infrastrukturális beruházással járó fejlesztését. Ezen intézkedés szoros kapcsolatban áll a TOP humán infrastruktúra fejlesztési prioritási tengelyével azáltal, hogy a TOP a szociális és egészségügyi szolgáltatásokért felelős minisztérium által rögzített tartalmi keretek között javítja az önkormányzati fenntartású szociális és egészségügyi alapellátások infrastrukturális feltételeit. Terület
Célcsoport
Probléma Hátrányos
Hátrányos Közösség
helyzetű számban
családok
helyzetű vesznek
családok részt
a
alacsony közösségi
programokon.
Az EFOP „Együttműködő társadalom” prioritásának egyik célja a helyi civil közösségek fejlesztése, a közösségi szerepvállalás erősítése az önkéntesség, a karitatív munka és a civil társadalom megerősítése által. Az EFOP intézkedések nem annyira az egyes (civil) szervezetek szintjén megvalósuló beruházásokat, hanem inkább az ehhez szükséges módszertan kidolgozását, illetve a közintézmények ezirányú alkalmazkodását támogatja. A közösségfejlesztés végső célja a helyi közösségek és ezeken keresztül az egyének önálló cselekvési szándékának és képességének erősítése és a közösségi
147
Forrás: 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozat
149
konfliktusok oldása. Az intézkedés megteremti a TOP közösségfejlesztési beavatkozásainak egységes módszertani alapját, ami egyúttal felhasználható a VP-ben is, amelyhez a helyi fejlesztések eredményességét biztosító képzési és mentorálási hátteret biztosít. Az EFOP-1.3.1 kódszámú, „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” című, 3 milliárd forintos keretösszeggel megjelenő kiemelt felhívás is ezt a célt támogatja.148
148
Forrás: 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozat
150
Szakirodalmi és egyéb adatforrások Helyi Esélyegyenlőségi Program – Tolna Város Helyi Esélyegyenlőségi Program – Fadd Nagyközség Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program – Bogyiszló Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program – Fácánkert Község Önkormányzata
Farkas Péter: Rosszabbodó szociális helyzet és a kirekesztettség Magyarországon http://www.magyardiplo.hu/index.php/szegenyseg-konferencia-cikkek-hu/267-rosszabbodoszocialis-helyzet-es-a-kirekesztettseg-magyarorszagon-a-valsag-idszakaban Megtekintve: 2015. október 19. Zsuppán András: Magyarország gettótérképe (válasz.hu) http://valasz.hu/reflektor/magyarorszag-gettoterkepe-57744/ Megtekintve: 2015. október 19. Sik Endre, Simonovits Bori: Feladatgyűjtemény a társadalomkutatás módszertanához I. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_14_A_diszkriminacio_merese_Valoga tta_es_szerk_Sik_Endre_es_Simonovits_Bori/ch02s03.html Megtekintve:2015. október 14. Magyar Közlöny – Magyarország hivatalos lapja (Megjelent: 2013. március 29. péntek) Megtekintve: 2015. október 21. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV Megtekintve 2015. október 22. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV Megtekintve 2015. október 22. KSH – A nyugdíjasok száma 2,9 millió fő, 2014. október 14. http://www.piackutatasok.hu/2014/10/ksh-nyugdijasok-szama-29-millio-fo-2014.html Megtekintve: 2015. október 23. Topolánszky Ákos: Hazánk állapota a szenvedélybetegség tükrében http://mno.hu/migr_1834/hazank_allapota_a_szenvedelybetegsegek_tukreben-195777 Megtekintve: 2015. október 24. Egyre több a pszichiátriai beteg magyar http://index.hu/tudomany/2015/01/27/egyre_tobb_a_pszichiatriai_beteg_itthon/ Megtekintve: 2015. október 24. Szociális segély 2015 radikális változások: Önkormányzati és Járási segély lesz 2015-től http://officina.hu/belfoeld/43-szocialis-segely-2015 Megtekintve: 2015. október 26.
151
Kinek jár fogyatékossági támogatás 2015-ben? Mennyi adókedvezmény és támogatás jár a fogyatékkal élőknek? http://hirkozpont.eu/index.php/bulvar/648-kinek-jar-fogyatekossagi-tamogatas-2015-ben-mennyiadokedvezmeny-es-tamogatas-jar-a-fogyatekossaggal-eloknek Megtekintve:2015. október 27. A fogyatékossági támogatás 2015-ben kinek és hogyan jár? http://www.blogolod.com/a-fogyatekossagi-tamogatas-2015-ben-kinek-es-hogyan-jar.html Megtekintve: 2015. október 27. Rehabilitációs ellátás igénylése, folyósítása, összege http://www.aktualitasok.hu/rehabilitacios-ellatas-igenylese-folyositasa-osszege.html Megtekintve: 2015. október 27. L.Á.T. – Lakás átalakítási támogatás http://www.meosz.hu/index_06_01.php Megtekintve: 2015. október 27. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800026.TV Megtekintve: 2015. október 27. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV Megtekintve: 2015. október 27. Emberi Erőforrások Minisztériuma – Központi Ügyfélszolgálati Iroda: Szociális ellátások 2015. Budapest, 2015. január 28-32. oldal Gyermekvédelmi támogatás 2015/16 rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény feltételei , részletei! Kinek mennyi jár? http://hirkozpont.eu/index.php/bulvar/267-gyermekvedelmi-tamogatas-2014-15-rendszeresgyermekvedelmi-kedvezmeny-feltetelei-reszletei-kinek-mennyi-jar# Megtekintve: 2015. október 27. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700081.TV Megtekintve: 2015. október 28. http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A1100191.TV Megtekintve: 2015. október 28. Időskorúak járadéka – igénylés, törvény, jogszabály http://www.aktualitasok.hu/idoskoruak-jaradeka-igenyles-torveny-jogszabaly.html Megtekintve: 2015. október 28. 152
Újjászületett a Pongrác telep http://www.kobanya.info/index.php/kozelet/item/11608-%C3%BAjj%C3%A1sz%C3%BCletett-apongr%C3%A1c-telep Megtekintve: 2015. október 28. Pinczés-Kovács Magdolna: Inspirációk és gyakorlati példák az idei Családbarát Munkahely pályázathoz http://kerdezztervezzpalyazz.hu/inspiraciok-es-gyakorlati-peldak-csaladbaratmunkahely-palyazathoz/ Megtekintve: 2015. október 28. Hódi Adrienn Dóra – Nők a munkaerőpiacon 2012. december 8. http://tatkontur.elte.hu/cikk/214/nok_a_munkaeropiacon Megtekintve: 2015. október 29. Smith, M. and Bettio, F. (2008) „Analysis Note: The economic case for gender equality”, EGGE. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300125.TV Megtekintve: 2015. október 29. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV Megtekintve: 2015. október 29.
Kispál Richárd: Az óvodától az egyetemig: romák az oktatásban http://barankovics.hu/cikk/modern-nyomorusag-roma-muhely/az-ovodatol-az-egyetemig-romak-azoktatasban Megtekintve: 2015. október 29. Felhasznált egyéb internetes források http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_11_2011.pdf http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800026.TV http://mno.hu/migr_1834/rooseveltdij-hazanknak-860158 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700092.TV http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=URISERV:em0047 http://www.kormany.hu/download/3/dc/50000/FTB.pdf http://www.kormany.hu/download/b/b5/20000/Fogyat%C3%A9koss%C3%A1g%C3%BCgyi%20Progr am.pdf#!DocumentBrowse%C2%A0 http://www.jaras.info.hu/jarasi-hivatalok http://www.jaras.info.hu/jogszabalyi-hatter/jarasi-torveny http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_17 153
http://www.tmamk.hu/spori/download/fogyatekos.pdf http://www.tmiszi.hu/index.php/otthonok/9-rainbowhome http://www.fogdakezemalapitvany.hu/regihonlap/weblappont/oldalnev/fogdakezem/weblap/cikkek /nyelv/magyar/kategoria/10/cf/3/cid/11.html http://www.meosz.hu/listaz_egyesuletek_one.php?rec_azonosit=egyesuletek_98 http://tosina.hu/ http://efoesz.hu/index.php?m=tagszerv&id=4&p=2#m15 http://tolnamegyeivakok.hu/bemutat.html http://www.palfint.t-online.hu/tortenet.html http://info.kezenfogva.hu/intezmenyek/9061-tolna-megyei-onkormanyzat-integralt-szocialisintezmenye-margareta-otthona-regoly-majsapuszta http://info.kezenfogva.hu/intezmenyek/9059-tolna-megyei-integralt-szocialis-intezmeny-mechwartandras-otthon http://info.kezenfogva.hu/intezmenyek/8832-tolna-megyei-onkormanyzat-integralt-szocialisintezmenye-arpad-hazi-szent-erzsebet-otthon http://www.helyicivil.hu/r/presidium-kozhasznu-egyesulet-dombovar
154
Záró gondolatok A Tolnai Járás Esélyteremtő Programtervének elkészítésével reményeink szerint sikerült egy olyan területi együttműködést segítő és előkészítő dokumentumot alkotni, amely a járás esélyegyenlőségi csoportjainak felzárkózását hatékonyan tudja segíteni minden területen, így az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a szociális ellátások területén egyaránt megfelelő kiindulásként használható a későbbiek során. A projekt eredményeként létrejött járási szintű Esélyteremtő Programterv olyan demográfiai, egészségügyi, szociológiai és gazdasági jellegű problémákat vázol fel, amelyek a járáson belül merültek fel, és megoldásukkal akár egy-egy település, akár az egész járás életminősége érezhetően javulhat. Egyúttal megerősíti a partnerséget a helyi szereplők között és felkészíti a járást a releváns szakmai területeken a 2014-2020-as támogatási időszak EU-s forrásainak fogadására. A jövőben ezáltal sikeres esélyegyenlőségi akciók valósulhatnak majd meg, amelyek megalapozzák a partnerek hosszú távú együttműködését a célcsoportok esélyegyenlőségi helyzetének javítása érdekében. A helyi szereplők közötti párbeszédhez, a térségben tervezett esélyegyenlőségi intézkedések összehangolásához is támogatást kíván nyújtani a jelen dokumentum, ami az önkormányzatok és az esélyegyenlőségi szakemberek munkáját jelentősen is megkönnyítheti, hiszen a problémák komplex, járási szintű összefoglalásán túl, a megoldásukra is részletesen kitér: a helyi lehetőségektől kezdve a más települések jó gyakorlatainak bemutatásán át, a 2014-2020-as támogatási időszak releváns operatív programjainak lehetőségeivel bezárólag átfogó tudást kíván nyújtani.
155
