ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV
„Esélyteremtési akcióprogram a Kőszegi Járásban” ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0019
Pályázó: Kőszeg Város Önkormányzata Készítette: PROMEN Tanácsadó Kft.
2015.
Tartalom 1.
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................. 2
2.
A HELYZETELEMZÉS MÓDSZERTANI HÁTTERE................................................................................. 5
3.
4.
2.1.
A helyzetelemzés célja ............................................................................................................ 5
2.2.
A vizsgálat menete .................................................................................................................. 6
A KŐSZEGI JÁRÁS HELYZETKÉPE ...................................................................................................... 8 3.1.
Demográfiai helyzetkép........................................................................................................... 8
3.2.
Iskolázottsági helyzetkép....................................................................................................... 14
3.3.
Foglalkoztatottság, munkanélküliség .................................................................................... 19
3.4.
Közművelődési helyzetkép .................................................................................................... 38
3.5.
Lakhatáshoz és kommunális szolgáltatásokhoz köthető helyzetkép .................................... 41
3.6.
Egészségügyi, szociális helyzetkép ........................................................................................ 46
A KŐSZEGI JÁRÁS PROBLÉMATÉRKÉPE ÉS A FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI ....... 60 4.1.
Problématérkép ..................................................................................................................... 60
4.2.
Fókuszcsoportos interjú főbb eredményei............................................................................ 64
5.
„Jó gyakorlatok” a térségben ........................................................................................................ 66
6.
JÁRÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI SWOT ELEMZÉS ................................................................................. 70
7.
STRATÉGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA ........................................................................................ 72
8.
7.1.
Kőszeg Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája ....................................................... 72
7.2.
Releváns 2014-2020-as Operatív Programok, Erasmus+ program ....................................... 73
7.3.
PÁLYÁZATI KATEGÓRIA: SZAKPOLITIKAI REFORMOK TÁMOGATÁSA .................................... 90
PROGRAMTERV ............................................................................................................................. 91 8.1.
A programterv célrendszere .................................................................................................. 91
8.2.
Prioritások leírása .................................................................................................................. 91
8.3.
Intézkedések összegző bemutatása ...................................................................................... 97
8.4.
Az intézkedések részletes bemutatása................................................................................ 103
8.5.
Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági terv ............................................................. 159
1
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Kőszegi járás Vas megye északnyugati részén fekszik, határos Győr-Moson-Sopron megyével és Ausztriával. A járás gazdasági térben való elhelyezkedésének döntő momentumai Szombathely közelsége, Kőszegnek a megyeszékhely és Ausztria közti fekvése, illetve az Ausztriával való közvetlen érintkezés. Vas megyében a 2003 és 2013 közötti időszakra vonatkozó népességfogyás mértéke 4,42% volt, ez azonban területileg egyenlőtlenül oszlott el: Szombathely agglomerációs településein, valamint a Szombathely–Kőszeg, illetve Szombathely–Sárvár agglomerálódó tengely által érintett településeken népességnövekedés zajlott le, míg a közlekedési szempontból kedvezőtlenebb elérhetőségi lehetőségekkel bíró, sok esetben peremhelyzetű településeken csökkent a lakosság száma. A Kőszegi járás kifejezetten előnyös helyzetben van migrációs tekintetben, átlagosan négy százalékponttal magasabb a járási érték a megyei rátánál. Az öregedési index vizsgálata során is meg kell jegyezni, hogy települési szinten markáns szórás tapasztalható a térségben: míg például Lócson 345, 65 évnél idősebb lakos jut száz gyermekkorúra, addig Lukácsháza esetében ezen érték csupán 75,6. A két szélsőséges példától eltekintve itt is igaz, hogy elsősorban a kedvezőbb földrajzi fekvésű – agglomerációs, illetve határ menti térségekben található – településeken jelentkezik fiatalodás vagy stagnálás. Vas megye és ezen belül a Kőszegi járás foglalkoztatási mutatói kedvező képet mutatnak az országos adatokhoz viszonyítva. A megyében az elmúlt évtized során szerény mértékben bővült a gazdaságilag aktív népesség, azonban csökkent a foglalkoztatottak és nőtt a munkanélküliek száma. Az aktivitási ráta tíz év alatt közel 60 százalékra emelkedett, s magasabb, mint országosan. A munkanélküliségi ráta Győr-Moson-Sopron megye után itt volt a legalacsonyabb az országban. A Kőszegi járás foglalkoztatási aránya a megyei adatokhoz hasonló, 43,4%. A járás munkanélküliségi rátája 3,3%, ez az adat jóval kedvezőbb az országos mutatónál. Száz gazdaságilag aktívra a járásban 130 inaktív fő jut, a térség aktivitási aránya megegyezik a megyei adatokkal, 58%. Az országos adatokhoz viszonyítva Vas megyében és a Kőszegi kistérségben is alacsonyabb a munkanélküliség. Ennek oka többek között az, hogy a Kőszegi járásból nagyon sokan dolgoznak Ausztriában, ennek következtében bizonyos szakmákban mint az építőipar vagy a turisztikai szolgáltatások, tartósnak tűnő munkaerőhiány alakult ki.
A járásban a nyilvántartott álláskeresők száma a 2003-as évi adathoz képest 7,8%-kal csökkent, mely a Vas megyére vonatkoztatott átlagértéknél is nagyobb mértékű volt (Vas megye: 3,1%-os csökkenés), míg Magyarországon a regisztrált munkanélküliek száma 15%-nőtt a 2003-as mutatóhoz képest. Ha a 2009-es évhez (azaz a gazdasági válság egyik csúcsévéhez) képest hasonlítjuk össze a 2013-ban nyilvántartott álláskeresők számát, akkor láthatjuk, hogy 5 év alatt több mint felével, 52,3%-kal csökkent a munkát keresők száma. Az adatokra hivatkozva megállapíthatjuk, hogy a Kőszegi járásban 2014-ben a nyilvántartott álláskeresők átlagos száma 534 fő volt. Összevetésképp megállapíthatjuk, hogy a 2013-as átlagolt adathoz képest 175 fővel (24,7%-kal) kevesebb a 2014-es átlagadat, hiszen 2013-ban átlagosan 709 fő volt nyilvántartott álláskereső a Kőszegi járásban. Az álláskeresési ráta tekintetében a Kőszegi járás mutatója az egyik legkedvezőbb a Vas megyei járások közül, egyedül a Szombathelyi járás rendelkezik jobb adattal. 2014-ben a Kőszeg központú járásban az álláskeresési ráta 4,7%-os volt, mely 1,8%-kal kedvezőbb, mint a 2013-as évre vonatkozó statisztika. A Kőszegi járás álláskeresési rátája a megyei átlagnál (5,2%) is kedvezőbb fél százalékkal. Az esélyegyenlőség kérdése nem azonos a szegénységi problémákkal, bár kétségtelen, hogy az esélyegyenlőségi célcsoportok esetében a szociális problémák, szegénységgel kapcsolatos élethelyzetek gyakoribbak. Az esélyegyenlőség garantálása (tehát a diszkrimináció, hátrányos
2
megkülönböztetés tilalma) valójában csak a lehetőségeket, a hozzáférést teremti meg a valamilyen okból a társadalmi javakból, lehetőségekből nehezebben részesülők számára. Az egyenlő esélyek biztosítása (tehát kifejezetten célzott, támogató lehetőségek megteremtése, a célzott segítség, a társadalom hozzáállásának megváltoztatása, amely az esélyek kiegyenlítődéséhez vezethet) csak egy lépcsőfok.
Az esélyegyenlőségi problémák kapcsán az egyenlő esélyek biztosítása érdekében járási szinten megfogalmazódó elképzelések kidolgozása során a járásban zajló társadalmi, gazdasági folyamatok átgondolása segíthet hozzá az intézkedések megfogalmazásához. Mit él meg a helyi társadalom? Mi az, ami az itt élő emberek széles körének jelentene olyan változást, ami a szebb, jobb, bizalommal telibb, együttműködőbb élethez szükséges lehet?
Az egyenlő esélyek biztosítását célzó fejlesztések tervezése során tehát abból indulunk ki, hogy melyek lehetnek azok a helyi társadalom egészét érintő változások, amelyek létrejöttével több esélyt kaphatnak azok, akik jelenleg kevésbé jutnak lehetőségekhez. Mi szükséges ahhoz, hogy ők jobban boldogulhassanak, amelyből a helyi társadalom egésze is profitál?
Ezért indokolt áttekinteni a települések helyzetét, egymáshoz való viszonyukat, a járásban élő emberek boldogulási lehetőségeit, helyzetüket, azoknak a körülményeit, akik valamiért nehezebben jutnak lehetőségekhez, információkhoz, nehezebben érvényesítik szempontjaikat. Ezek összevetése körvonalazza azt a képet, amit aztán finomítani kell.
A járási esélyegyenlőségi program megadhatja ezeket az átfogó, a helyi társadalom szemléletének alakítását célzó új irányokat, ahol a felelősségvállalás, a tanulás, a fejlődés, a segítségnyújtás értéke elismerést kap, és emellett olyan célzott segítségek is megvalósulnak, amik a kifejezetten nehezebb helyzetű és korlátozottabb lehetőségekkel bíró csoportokra irányulnak.
Összefoglaló problémaelemzés, következtetések:
A tartós munkanélküliség további pszichés problémákat, lelki és testi betegségeket okozhat. Megfelelő háttértámogatás nélkül a tartós munkanélküliek csak nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni.
A közmunkában való foglalkoztatás során térségi szintű együttműködések kialakítása, az elsődleges munkaerőpiacra kikerülni nem tudók számára védett munkahelyek létrehozása.
A szülői háttér meggyengülése miatt sok gyermek magatartásbeli, tanulási problémákkal küzd.
Az idősek elmagányosodása: a nők átlagéletkora átlagosan 10 évvel magasabb a férfiakénál, ami miatt sok idős ember él egyedül.
Az önkéntesség, valamint a tudatos iskolai közösségi szolgálat lehetőségei kihasználatlanok a járásban, kevés a felkészült fogadó szervezet.
Az emberek nem élnek eléggé egészségtudatos életet, hiányosak az ismeretek, közben pedig a rohanó világ miatt rengeteg stressz is éri őket. A problémát súlyosbítja, hogy nincs adat a térségben élők, különösen a mélyszegénységben élők egészségi állapotáról.
3
-
A jelentős létszámú horvát anyanyelvű lakosság számára szükséges, hogy hivatali ügyeiket anyanyelvükön intézhessék.
A fenti problémahalmaz összegzése, a projektet megalapozó egyeztetések és az elemzések alapján az alábbi prioritási területek alakultak ki. Minden problémára nem nyújthat megoldást jelen projekt. A cél a folyamatok elindítása, a partnerség megerősítése, amely kiterjeszti a közösségi védőhálót.
1.
Szociális gazdaság fejlesztése:
2.
Szociális szövetkezetek létrehozása: A térség több településén kevés lehetőség van a helyben foglalkoztatásra és a közmunka után nincs, vagy korlátozottak a továbblépési lehetőségek. A szociális gazdaság fejlesztése megoldást jelenthetne a problémára, továbbá segítené a hátrányos helyzetűek számára a kilépést a munkaerőpiacra.
Család szerepének megerősítése, családi szolgáltatások fejlesztése:
Családmegerősítési program: A Kőszegi SOS Gyermekfaluban rendelkeznek a nevelőszülők képzésének tudásával, és velük partnerségben sikeres program valósítható meg az alábbi tartalommal: 1) prevenció: családtervezés, gyermeknevelés, családi pénzügyi gazdálkodás, önsegítés. 2) válsághelyzetbe jutó családok segítése: a szülők közötti konfliktus rendezésében, szenvedélybetegség kezelésében, munkahelykeresésben, a szülő-gyerek kapcsolat megerősítésében, a gyerekneveléshez szükséges mindennapi rutin kialakításában, lakáskörülmények javításában.
Generációk együttműködését célzó program (idősek bevonása a családok életébe, gyerekfelügyelet, fiatalok mentorálása, tapasztalatok átadása, idősek részére digitális készségeket fejlesztő programok, közösségerősítő programok a településeken).
3.
Egészségműveltség fejlesztése:
Egészségműveltségi program (óvodáskortól nyugdíjas korig az egészséges lakosságért, a társadalom versenyképességének növeléséért). Egészségműveltségi területek: lelki egészség, mozgás, környezeti ismeretek, orálhigiéne, szex educatio, alkohol, drog, dohányzás.
4
2. A HELYZETELEMZÉS MÓDSZERTANI HÁTTERE 2.1.
A helyzetelemzés célja
A projekt megvalósítása során járási szintű esélyteremtő programterv készül megalapozó helyzetelemzéssel. A pályázati előkészületek során már született egy rövid előzetes helyzetfeltárás a térség főbb mutatóinak vizsgálatára alapozva. Jelen elemzésben nem csupán a térség aktuális és releváns mutatóit kívánjuk részletesebben bemutatni, hanem a jelentkező problémákra koncentrálva a problématérkép és igényfelmérő vizsgálat eredményeit is ismertetjük. Szándékunk volt a projekt célcsoportok aktuális helyzetének megismerése, továbbá a prioritási területek mentén a kialakult problémák megoldási lehetőségeinek a felmérése. Bemutatásra kerülnek olyan projektek, helyi kezdeményezések, amelyek a járáson belüli lokális problémákra kínáltak megoldási lehetőséget. A járási környezet bemutatásáról korábban nem készült olyan tanulmány, amely átfogóan demonstrálná a térségben jelentkező problémákat és azok megoldási igényeit és kezdeményezéseit. A helyzetelemzés célcsoportjai megegyeznek a projekt célcsoportjaival. A vizsgálat kiemelten mutatja be
-
a romák, mélyszegénységben élők,
–
a gyermekek, fiatalok (kitérve hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, alkohol, drog problémákra),
–
az idősek (generációk közti együttműködés),
–
a fogyatékkal élő személyek (integráció),
–
és a nők státuszát a járásban.
Továbbá a vizsgálat eredményei átfogó képet nyújtanak a térségben élők gazdasági és társadalmi helyzetéről, az intézményi és szervezeti háttérről. Az összegyűjtött problémákat és azok megoldási lehetőségeit egy fókuszcsoportos interjú során vizsgáltuk a térség véleményformálói, intézményi vezetői, civil szervezetei segítségével. A helyzetelemzésben bemutatásra kerülnek a járási problémákra nyújtott megoldási gyakorlatok, amelyeket „jó gyakorlatok” megnevezéssel foglaltunk össze. A helyzetelemzés és a kerekasztalok során létrejött együttműködések eredményeként elkészül egy „Esélyteremtő-programterv”, amely megerősíti a partnerséget, továbbá felkészíti a járást a releváns szakmai területeken a 2014-20-as EU-s források fogadására is.
5
2.2.
A vizsgálat menete
2.2.1. Szekunder elemzés: A járási helyzetelemzés alapjául egy szekunder elemzés szolgált. A vizsgálat során a KSH és a TEIR rendszerek által szolgáltatott statisztikai adatok elemezése történt meg. Az adatok összehasonlítása legalább 10 éves időszakot ölel fel (statisztikai adattól függően: 2000, 2001, 2003 és 2009-2013 közötti idősoros adatok). A hosszabb idősor lehetőséget nyújt arra, hogy a járásban jelentkező gazdasági és társadalmi trendek kirajzolódjanak. A szekunder elemzés során a demográfiai mutatók mellett bemutatásra kerül a tanulmányban a járás foglalkoztatási és munkaügyi helyzetképe, valamint kiemelt szerepet kap a térség egészségügyi és szociális helyzetképe is. A Kőszegi járás statisztikai vizsgálata tekintetében fontos megjegyezni:
-
Az oktatási helyzetkép (óvodai ellátás, illetve az általános iskolai adatok) vizsgálata során néhány mutató esetében hiányos adatokkal találkozhatunk, amely az adatszolgáltató (TEIR) adatbázisának esetenkénti hiányosságából adódik.
2.2.2. Problématérkép elkészítése: A szekunder elemzés mellett további háttéranyagok vizsgálata is megtörtént. A helyzetelemzés célcsoportjait kiemelten vizsgálják a települések helyi esélyegyenlőségi programjai (HEP). A vizsgálat során a települési anyagok segítségével járási problématérképet készítettünk az 5 prioritási területre koncentrálva. A problématérkép a célcsoportokra lebontva mutatja be a térségi nehézségeket. Az elemzés e fejezete előkészítésül szolgált a fókuszcsoportos interjúkhoz.
2.2.3. A fókuszcsoportos vizsgálat menete A projekt során megvalósuló járási kerekasztal találkozók egyik alkalma során lehetőség nyílt arra, hogy a projekt célcsoportját ellátó intézmények, valamint civil szervezetek képviselőit egy fókuszcsoportos interjúba bevonjuk.
Az interjú résztvevői:
A járásban található települési önkormányzatok képviselői,
A térségi kisebbségi önkormányzatok képviselői,
Közoktatási és szociális intézmények képviselői,
A célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek képviselői (idősek, nagycsaládosok stb.),
Közművelődési intézmények képviselői.
A fókuszcsoport célja a járási esélyegyenlőségi programtervet megalapozó helyzetelemzés támogatása. Mivel az egyes célcsoportokhoz rendelhető adatok, információk ritkán állnak rendelkezésre vagy egyáltalán nem érhetőek el, célszerűnek tartottuk fókuszcsoportos megbeszélés szervezését térségi szakemberek részvételével. Az interjú megteremtette annak a lehetőségét, hogy a problématérkép során összegyűjtött problémákat részletesen, a területek szakmai képviselői mutathassák be. Felszínre kerültek korábbi kezdeményezések és kirajzolódtak jövőbeni megoldási tervek, igények.
6
Témakörök voltak
Célcsoport helyzete a járásban (leíró helyzetelemzés kiegészítése)
Problématérkép megalapozása (célcsoportot jellemző legfontosabb kihívások, problémák)
Jó gyakorlatok
SWOT elemzés pontjainak bővítése (különösen erősségek és gyengeségek)
Járási szintű vagy legalább több települést összekapcsoló együttműködési irányok feltérképezése
Programötletek és javaslatok gyűjtése (lehetőségek)
A beszélgetés alapvető célja volt az adott célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi problémák (pl. diszkrimináció, munkaerőpiac, oktatás, egészségügy, lakhatás stb.) feltárása, a programozás szempontjából lényeges súlypontok, kulcskérdések beazonosítása és megszüntetésükre a programban felvázolható megoldások megkeresése.
7
3. A KŐSZEGI JÁRÁS HELYZETKÉPE 3.1.
Demográfiai helyzetkép
A Kőszegi járás Nyugat-Dunántúlon, Vas megye határának nyugati térségében található. Területe 286,45 km², népessége 25 578 fő, népsűrűsége pedig 89,3 fő/km² volt 2013-ban. A járáshoz összesen huszonegy település tartozik, melyből a központ Kőszeg, valamint Bük és Csepreg városi jogállású, míg a többi községi ranggal rendelkezik. Ezen települések a következők: Bozsok, Cák, Gyöngyösfalu, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lócs, Lukácsháza, Nemescsó, Ólmod, Peresznye, Pusztacsó, Tormásliget, Tömörd, valamint Velem. A járás relatív földrajzi fekvése előnyösnek tekinthető, azonban ez elsősorban a határon átnyúló kapcsolatok és lehetőségek újjáéledésére vezethető vissza; az ország fővárosától való nagy távolság miatt annak gazdasági vonzereje kevésbé érinti a térséget. A térség településhálózata – Baranya és Zala megyéhez, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi területeihez hasonlóan – alapvetően aprófalvas jellegű. A nagyobb méretű települések kialakulását a térség természetföldrajzi viszonyai korlátozták, jelenleg egyedül Kőszeg rendelkezik tízezer főnél több lakossal, mindemellett a demográfiai folyamatok is jelentős mértékben hozzájárulnak a jelenlegi települési térszerkezet létrejöttéhez. A járás két további városának népessége meghaladja a háromezer főt, míg a Szombathely–Kőszeg agglomerálódó térség járáshoz tartozó településein – Gyöngyösfalun és Lukácsházán – magasabb ezer főnél a lakónépesség száma. Mindössze két település népessége található ötszáz és ezer fő között, míg a további tizennégy községben ötszáz főnél kevesebb a lakosság száma. Ólmod, Kiszsidány és Iklanberény falvakban a népesség száma nem haladja meg a száz főt; utóbbi településen összesen negyvenen élnek. Sajnálatos tény, hogy Magyarország népessége 1980 óta évről-évre csökken (a férfiaké 1980, a nőké 1983 óta), s 2010-re tízmillió fő alá süllyedt hazánk lakosságszáma. 2003 és 2013 között a népességfogyás mértéke 2,37% volt, amelyhez képest a térségi értékek változóan alakulnak. Vas megyében a referencia-időszakra vonatkozó népességfogyás mértéke 4,42% volt, ez azonban területileg egyenlőtlenül oszlott el: Szombathely agglomerációs településein, valamint a Szombathely–Kőszeg, illetve Szombathely–Sárvár agglomerálódó tengely által érintett településeken népességnövekedés zajlott le, míg a közlekedési szempontból kedvezőtlenebb elérhetőségi lehetőségekkel bíró, sok esetben peremhelyzetű településeken csökkent a lakosság száma. A Kőszegi járás e tekintetben kedvező adatokkal rendelkezik: az országos értékhez viszonyítva 1,1 százalékkal, míg a megyeihez képest 3,2 százalékkal alacsonyabb a népességfogyás mértéke; összességében 1,2 százalékkal csökkent a lakosság száma 2003 és 2013 között, amely stagnáló tendenciára utal. A települési szintet vizsgálva erősen differenciált kép jelentkezik a vizsgált időszakban. Átlagosan 1,75 százalékkal csökkent a lakosság száma a településeken, azonban egyes községekben jóval magasabb a népességfogyás mértéke: Kiszsidányban a referencia-időszak folyamán több mint 27 százalékos volt a csökkenés, s további három településnél haladta meg a tíz százalékot. Ennek ellenkezőjére is van példa: Peresznyén 22 százalékot meghaladó növekedés jelentkezett, azonban ez elsősorban a szociális otthon bővítésének köszönhető. Általánosságban kijelenthető, hogy a jobb elérhetőségű agglomerációs települések, valamint a határhoz közelebb fekvő községek esetén nőtt az ott élők száma, míg a központi településektől távolabbi, kedvezőtlenebb elérhetőségi lehetőségekkel rendelkező községekben csökkenés jelentkezett. Ez alól kivételt jelent Csepreg, ahol a népességfogyás a közeli Bük területi tőkéjéből eredő elszívó erővel hozható összefüggésbe (1. táblázat). Érdemes megjegyezni, hogy a 2011-es és 2012-es adatok közötti nagy eltérés a lakónépesség számításának módszertanából adódik: az adott évre vonatkozó adatok az azt megelőző népszámlálás eredményeiből kerülnek továbbvezetésre.
8
Területi egység Kőszeg
2003
2009
2010
2011
2012
2013
2013/2003
11 903
12 020
12 077
12 055
11 628
11 719
-1,55
Bük
3 256
3 410
3 442
3 493
3 454
3 470
6,57
Csepreg
3 597
3 503
3 470
3 384
3 275
3 278
-8,87
Gyöngyösfalu
1 126
1 143
1 116
1 083
1 144
1 135
0,80
Lukácsháza
1 064
1 055
1 047
1 061
1 055
1 093
2,73
Peresznye
699
753
959
823
841
855
22,32
Horvátzsidány
819
794
775
772
808
809
-1,22
Kőszegszerdahely
507
491
493
498
459
458
-9,66
Bozsok
370
334
326
328
343
337
-8,92
Velem
340
343
333
336
337
331
-2,65
Tormásliget
353
322
312
320
317
305
-13,60
Nemescsó
316
314
304
292
283
284
-10,13
Tömörd
278
272
271
280
282
284
2,16
Cák
282
287
294
301
285
271
-3,90
Kőszegdoroszló
244
245
246
239
243
248
1,64
Kőszegpaty
213
199
205
203
208
207
-2,82
Pusztacsó
164
166
155
148
149
146
-10,98
Lócs
121
128
130
131
128
122
0,83
89
101
100
99
101
98
10,11
121
101
98
89
87
88
-27,27
34
32
39
43
46
40
17,65
25 896
26 013
26 192
25 978
25 473
25 578
-1,23
266 342
259 364
257 688
256 458
255 294
254 580
-4,42
10 116 742
10 014 324
9 985 722
9 957 731
9 908 798
9 877 365
-2,37
Ólmod Kiszsidány Iklanberény Kőszegi járás Vas megye Magyarország
1. táblázat: A Kőszegi járás lakónépességének változása (adatforrás: TeIR – KSH T-STAR) Hosszú távon jelentős problémát jelent a társadalom elöregedése, amely a népességcsökkenés felgyorsulásával is együtt járhat. Az 1. ábra alapján jól látható a generációs különbségek jelenléte a térségben, azonban az országos, illetve megyei helyzettel összevetve sajátos jegyek is megjelennek. Az országos viszonyoktól eltérően – a kettő csúcs helyett – három jellemző a térségben: az úgynevezett „Ratkó-gyerekek”, valamint az „OTP-gyerekek” korcsoportján túl a 15–19 évesek száma is kiemelkedő, amely valószínűsíthetően a térségben élő „OTP-gyerekek” magasabb számára és gyermekvállalási hajlandóságára vezethető vissza. A fiatalabb korcsoportok esetében csökkenő tendencia jelentkezik, amely a születések számának visszaeséséből adódik; ez természetesen összefüggésben áll a szülőképes korú nők számával is. Ebből kifolyólag a jövőben állami szinten probléma jelentkezhet a nyugdíjrendszerben, hiszen szignifikáns mértékben megváltozik az aktív korú népesség és a nyugdíjas korú népesség aránya. Mindezek mellett a nemek megoszlása is eltérően alakul az eltérő korcsoportokban: míg ötven éves korig jellemzően férfitöbblet jelentkezik, addig az
9
idősebb korosztály esetén drasztikus mértékű változás mutatható ki, amelyben – a genetikai háttéren túl – szerepet játszhat a férfiaknál nagyobb eséllyel megjelenő egészségtelen életmód folytatása is.
8580-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 -1 500
-1 000
-500
Férfiak száma [fő] Nők száma [fő]
0
500
1 000
1 500
1. ábra: A Kőszegi járás korösszetétele – korfa, 2011 (adatforrás: Népszámlálás 2011)
Egyes korcsoportok idősoros vizsgálatával pontosabban meg lehet határozni a járásban fellelhető demográfiai problémák hátterét. Az újszülöttek száma 2009 és 2013 között kismértékben nőtt, azonban 2003-hoz viszonyítva 8,8 százalékos visszaesés jelentkezett. A megye többi járásához képest kisebb arányú a 0–14 éves korosztályhoz tartozók számának csökkenése, azonban a 15–17 évesek száma – mind a nők, mind a férfiak esetében – közel ötödével csökkent öt év alatt. A 18–59 évesek esetében kettős tendencia jelentkezett: míg a férfiak száma mintegy 26 százalékkal nőtt, addig a nőknél közel húsz százalékos volt a visszaesés. A folyamat összefüggésbe hozható a korábban vázolt jelenséggel, miszerint a fiatalabb korosztályok esetében alapvetően férfitöbblet jelentkezik; ez a statisztikában ilyen jellegű eltérésekhez vezethet. A 60–64 éves korosztály esetében a férfiaknál 19,2 százalékos, míg a nőknél közel azonos, 18,8 százalékos emelkedés jelentkezett. A 65 év felettieknél ezen arány 9,2, illetve 3,7 százalék volt. Összességében az országos viszonyokhoz képest kedvezőbb demográfiai helyzet ellenére a járásban jellemző az elöregedés folyamata, amely megfelelő „beavatkozás” hiányában hosszú távon a társadalmi és gazdasági élet számos területén kedvezőtlen hatásokat válthat ki (2. táblázat).
10
Év
Férfi
0-2 éves
0-14 éves
Nő
15-17 18-59 60-64 65 év éves éves éves feletti
0-14 éves
15-17 18-59 60-64 65 év Összesen éves éves éves feletti
2003
701
NA
NA
NA
NA
NA
NA
NA
NA
NA
NA
25 155
2009
629
1 827
486
6 152
703
1 459
1 728
480
9 307
789
2 469
25 400
2010
596
1 807
454
7 818
746
1 482
1 685
466
7 559
828
2 480
25 325
2011
601
1 781
437
7 812
795
1 506
1 678
448
7 541
880
2 478
25 356
2012
638
1 758
415
7 774
844
1 542
1 697
402
7 522
905
2 528
25 387
2013
639
1 742
390
7 755
838
1 593
1 709
372
7 468
937
2 560
25 364
2013/ 2009
1,59
-4,65 -19,75 26,06 19,20
9,18
-1,10 -22,50 -19,76 18,76
3,69
-0,14
2. táblázat: Néhány kiemelt korcsoport nemek szerinti létszámának alakulása (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR) Az elöregedési folyamatot reprezentáló mutató, az úgynevezett öregedési index – azaz száz, 14 év alatti lakosra jutó 65 éves kor feletti lakosok száma – szintén a korábbiakban vázolt folyamatokat támasztja alá. 2009 és 2013 között Magyarországon mintegy nyolc százalékkal – 110,4-ről 119,3-ra – nőtt ezen mutató értéke. A növekedés üteme 2,65 százalékkal haladta meg az országos átlagot Vas megyében, azonban a Kőszegi járásban az országos értékkel közel megegyező arányszám és tendencia jelentkezett. Összehasonlításképpen: a Celldömölki járásban mintegy húsz százalékkal magasabb az öregedési index az országos helyzetképhez viszonyítva. A Kőszegi járásban összességében 8,9 százalékkal nőtt a vizsgált mutató, így 2013-ban százhúsz, 65 évesnél idősebb lakos jutott száz, 14 évnél fiatalabb lakosra (2. ábra). Az öregedési index vizsgálata során is meg kell jegyezni, hogy települési szinten markáns szórás tapasztalható: míg például Lócson 345 65 évnél idősebb lakos jut száz gyermekkorúra, addig Lukácsháza esetében ezen érték csupán 75,6. A két szélsőséges példától eltekintve itt is igaz, hogy elsősorban a kedvezőbb földrajzi fekvésű – agglomerációs, illetve határ menti térségekben található – településeken jelentkezik fiatalodás vagy stagnálás. A trendek esetében is jellemző a dichotómia: Tormásligeten 67,3 százalékkal nőtt az index a referencia-időszak folyamán, míg Pusztacsó községben 30,2 százalékkal csökkent, azonban sajnálatos módon az elöregedő községek vannak túlsúlyban a Kőszegi járásban is. 140 135
130 125
Kőszegi járás
120
Vas megye
115
Magyarország
110
105 100 2009
2010
2011
2012
2013
2. ábra: Az öregedési index alakulása, 2009–2013 (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
11
A belföldi vándorlás tekintetében országos szinten divergáló tendencia figyelhető meg. 1995-től az ezredfordulóig regionális szinten megközelítőleg homogén kép volt jellemző, azonban ezt követően egyfajta differenciálódási folyamat vette kezdetét. A Közép-Magyarország régió belföldi vándorlási egyenlege pozitív irányba tolódott el, a Nyugat-Dunántúlra kisebb mértékű növekedés volt jellemző, míg a Közép-Dunántúlon stagnáló érték mutatkozott. Mindeközben az ország keleti régióiban, valamint a Dél-Dunántúlon eltérő mértékű, de általánosságban erőteljes csökkenés vette kezdetét, amely 2009-2010-ig folytatódott. Az elmúlt években a belföldi vándorlási különbözet tekintetében enyhe konvergencia figyelhető meg, azonban jelenleg is jelentős a regionális szintű szórás mértéke. Vas megyére a belső migráció szempontjából alapvetően kismértékben pozitív irányú tendencia jellemző, a referencia-időszak folyamán a 2009-es évtől eltekintve a mérleg az odavándorlás irányába billent el. Ez természetesen területileg egyenlőtlen komponensekből tevődik össze: elsősorban a – korábban már említett – kedvezőbb földrajzi fekvésű térségek rendelkeznek pozitív vándorlási egyenleggel, míg a többi esetben elvándorlás jellemző. A Kőszegi járás kifejezetten előnyös helyzetben van e tekintetben, átlagosan négy százalékponttal magasabb a járási érték a megyei rátánál. A migrációs szempontból leggyengébb évben is pozitív, 2,65 volt az ezer főre jutó belső vándorlási különbözet. A későbbiekben látni fogjuk, hogy a természetes szaporodási ráta elmarad az országos átlagtól, azonban a pozitív migrációs egyenleg képes valamelyest ellensúlyozni ezt. (3. ábra).
6,00
5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 2003
2009
2010
2011
2012
2013
-1,00 Kőszegi járás
Vas megye
3. ábra: A belföldi vándorlás különbözetének ezer lakosra jutó aránya (adatforrás: TeIR – KSHTSTAR)
A Kőszegi járás településein regisztrált élveszületések és halálozások, valamint azok különbségének alakulását szemlélteti a 3. táblázat. Az adatok természetükből fakadóan ingadozó jellegűek, azonban hosszabb idősor vizsgálata – a trendeket jelezve – már releváns lehet. Az élveszületések számát tekintve 2003-hoz képest mintegy tizenöt százalékos visszaesés jelentkezett, azonban 2009 óta növekedés jele mutatkozik. A halálozások számában kismértékű emelkedés zajlott le 2003 óta, ám 2009-től stagnálni látszik ezen mutató értéke. Sajnálatos módon a halálozások száma minden évben meghaladta az élveszületésekét, így a természetes népességfogyás folyamatosnak tekinthető, mértéke 2003 és 2013 között negyven százalékkal nőtt. Ennek fényében kifejezetten örvendetes a pozitív migrációs ráta, amely kis mértékben képes mérsékelni a népesség fogyását.
12
2003
2009
2010
2011
2012
2013
Élveszületés
225
175
187
190
214
191
Halálozás
339
357
360
334
350
351
-114
-182
-173
-144
-136
-160
Különbözet
3. táblázat: Az élveszületések és halálozások számának változása (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR) A területi különbségek vizsgálata kizárólag arányszámok képzése révén lehetséges. Az ezer főre vonatkoztatott természetes fogyás mértéke hazánkban 2010 óta stagnál, illetve minimálisan emelkedik. A Vas megyére vonatkoztatott mutató általánosságban – nagyobb amplitúdóval – leköveti az országos helyzetképet, azonban ezrelékes értéke elmarad attól. A Kőszegi járás természetes szaporodási rátája sajátosan alakult a vizsgált időszakban: 2003-ban az országos értékkel közel azonos volt, azonban 2009-re -7 ezrelékkel a Vas megyei értéknél is kedvezőtlenebb lett a járási mutató. 2010 és 2012 között újra a Kőszegi járásban volt alacsonyabb a természetes népességfogyás mértéke, majd 2013-ban a két területi egységre vonatkozó érték ismételten „metszette egymást” (4. ábra). 0,00 2003
2009
2010
2011
2012
2013
-1,00 -2,00 -3,00 -4,00 -5,00
-6,00 -7,00 -8,00 Kőszegi járás
Vas megye
Magyarország
4. ábra: A természetes szaporodás, fogyás mértéke (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
13
3.2.
Iskolázottsági helyzetkép
3.2.1. Óvodai ellátáshoz kapcsolható adatok
Az óvodai ellátáshoz kapcsolódó mutatók esetében felmerült a lehetősége az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó problémákból adódó adathiánynak, így elsősorban a hosszabb idősoros vizsgálat tekinthető relevánsnak. 2003 és 2013 között az óvodai feladatellátási helyek számában kismértékű ingadozás zajlott le: 2003 és 2009 között eggyel csökkent számuk, míg 2012 és 2013 között ugyanennyivel nőtt, így a referencia-időszak alatt összességében nulla százalékos változás jelentkezett; 2013-ban tizennégy feladatellátási hely volt a járásban. Az óvodai gyermekcsoportok száma ugyanezen időszak alatt 39ről 37-re csökkent, amely -5,1 százalékos változást jelent. Az óvodába beírt gyermekek száma három százalékkal – mindössze huszonnégy fővel – volt kevesebb a 2003-as adathoz viszonyítva, amely a megyében található legtöbb járáshoz képest rendkívül alacsony mértékű csökkenést feltételez (4. táblázat). Az átlagoshoz viszonyítva kismértékű változás oka a megyei szinten mérsékelt természetes fogyás intenzitásában, valamint a migrációból származó népességtöbblet által biztosított óvodáskorú gyermekek számában keresendő. 2003
2009
2010
2011
2012
2013
2003/2013
Óvodai feladatellátási helyek száma
14
13
13
13
13
14
0,00
Az óvodai gyermekcsoportok száma
39
36
36
37
37
37
-5,13
803
768
801
811
818
779
-2,99
Óvodába beírt gyermekek száma
4. táblázat: Az óvodai ellátáshoz kapcsolódó adatok (adatforrás: TeIR – TSTAR)
3.2.2. Általános iskolai adatok Az 5. táblázatban az általános iskolai feladatellátásra, valamint az ott tanulók mennyiségi jellemzőire vonatkozó adatok kerülnek bemutatásra. Az adatforrásban egyes települések esetén szintén adathiány jelentkezett, így a feldolgozott információk megbízhatósága nem száz százalékos, érdemes azokat fenntartásokkal kezelni. 2003 és 2010 között az általános iskolai feladatellátási helyek tekintetében 16,7 százalékos csökkenés zajlott le, számuk azóta stabilnak tekinthető, így 2013-ban összesen tíz helyen működött általános iskolai oktatás. Ezzel párhuzamosan az osztályok számában is változás állt be, melynek mértéke meghaladta az ellátási helyeknél látott csökkenést. 2003 és 2010 között 31-gyel lett kevesebb számuk, míg 2010-től kezdődően csupán kismértékű ingadozás tapasztalható. Egyes mutatók tekintetében csupán 2009-től állnak rendelkezésre adatok; ezek alapján hárommal csökkent a gyógypedagógiai osztályok száma a járásban (integrált oktatás iskolában). Az általános iskolai tanulók számában kisebb mértékű változás zajlott le: 2009 és 2013 között 3,8 százalékos csökkenés jelentkezett, azonban a korösszetétel alapján eltérő mértékben. Elsősorban a felső tagozatos diákok száma mérséklődött, minek következtében gyakorlatilag a korábbi különbségek kiegyenlítődtek; tehát az alsó tagozatos, valamint az 5–8. osztályos tanulók számában viszonylagos egyensúly állt be. Ez természetesen a demográfiai háttér függvényében változhat a közeljövőben. A napközis foglalkozásokon résztvevő diákok száma eltérően alakult a vizsgált időszakban. 2003 és 2009 között
14
közel 15 százalékkal csökkent számuk, azonban 2010 óta évről évre többen veszik igénybe a napközis ellátást, így a 2013-as érték közel megegyezik a tíz évvel korábbi adattal. Az általános iskolát eredményesen befejező diákok száma folyamatosan – közel negyedével – csökkent a vizsgált időszak során, azonban az iskolai korösszetétel ismeretében valószínűsíthető, hogy a csökkenés mértéke mérséklődni fog a közeljövőben. Összességében a kevésbé hátrányos demográfiai jellemzők az iskolai ellátásban is éreztetik hatásukat: a megye legtöbb járásához viszonyítva jóval alacsonyabb az iskolások számának csökkenése, amely mérsékli az intézmények esetleges megszüntetésének és összevonásának veszélyét. 2003
2009
2010
2011
2012
2013
Változás [%]
Ált. isk. feladatellátási helyek száma
12
11
10
10
10
10
-16,67
Az ált. isk. osztályok száma (gyógyped. oktatással együtt)
149
124
118
117
119
116
-22,15
Az ált. isk. osztályok száma a gyógyped. oktatásban
25
22
21
23
22
-12,00
Ált. isk.-ban tanulók száma a nappali oktatásban
2213
2132
2100
2104
2130
-3,75
Ált. isk.-ban tanuló 1-4. évfolyamosok száma a nappali oktatásban
1054
1030
1021
1038
1047
-0,66
Ált. isk. tanuló 5-8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban
1159
1102
1079
1066
1083
-6,56
637
629
646
690
732
-1,88
324
316
274
253
241
-25,62
A napközis tanulók száma az ált. isk.-ban A 8. évfolyamot eredményesen befejezte a nappali oktatásban
746
5. táblázat: Az általános iskolai ellátásra vonatkozó adatok (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR) Nemzetközi szinten is megjelennek az idősebb korosztályok magasabb fokú iskolázatlanságából fakadó problémák. Ez természetesen nem feltétlenül jár együtt alacsonyabb értelmi képességgel, illetve meg kell jegyezni, hogy adott egyén sok esetben önhibáján kívül nem tudta elkezdeni, elvégezni az általános iskolát. Ennek oka többrétű, de alapvetően adott kor társadalmi, politikai és kulturális berendezkedése játszott szerepet e tekintetben. Magyarországon általánosan a nők körében magasabb az alapfokú végzettség hiányának aránya, országosan a nők 6,5 százaléka, míg a férfiak 3,1 százaléka nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Vas megye e tekintetben kedvezőbb helyzetben van, az értékek mindkét nem esetében szignifikánsan alacsonyabbak az országosnál; a nők 4,8 százaléka, míg a férfiak 2,1 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. A Kőszegi járásban jóval alacsonyabb a nők alapszintű iskolázatlansága, „mindössze” négy százalékuk nem fejezte be az általános iskola nyolcadik osztályát. Ez 38 százalékkal alacsonyabb az országos értékhez viszonyítva. A férfiak esetében a megyeivel közel azonos érték jelentkezett, mindössze 0,16 százalékponttal magasabb a járási érték (5. ábra).
15
7 6 5
4 Férfiak 3
Nők
2 1 0 Kőszegi járás
Vas megye
Magyarország
5. ábra: Általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 éves és idősebb népesség aránya nemek szerint (adatforrás: Népszámlálás 2011)
3.2.3. Közép- és felsőfokú oktatáshoz köthető mutatók A Kőszegi járásban a középiskolai osztályok száma 2003 és 2013 között több mint negyedével esett vissza, számuk az utolsó vizsgált évben 31 volt. A középiskolai tanulók esetében szintén nagyarányú, közel harminc százalékos fogyás jelentkezett, így 2013-ban a statisztikai adatok szerint 763 fő vett részt középfokú oktatásban. A középiskolai felnőttoktatásban résztvevőkre vonatkozóan kizárólag a 2003-as, illetve 2009-es évekre állt rendelkezésre adat: előbbi esetén 124 diákot regisztráltak, míg hat évvel később csupán hetet. A gimnáziumban tanuló hátrányos helyzetű diákok számában 2012 és 2013 között 27,5 százalékos visszaesés jelentkezett. Ugyanezen időszak alatt a hátrányos helyzetű szakközépiskolai tanulók, valamint a szakiskolai tanulók száma is csökkent, előbbi esetében harmincról 24 főre, utóbbinál 38-ról 36 főre. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy szinte évről-évre szigorodnak a hátrányos helyzet megállapítására vonatkozó kritériumok, amely jelentős befolyással bír a statisztikai adatsorokra is. Összességében a térség demográfiai trendjei nem indokolják a középiskolai adatok ilyen mértékű csökkenését, ez esetben is előfordulhat az adatszolgáltatásban jelentkező hiba, illetve hiány (7. táblázat).
16
2003 Középisk. osztályok száma a nappali oktatásban
2009
2010
2011
2012
2013
Változás [%]
42
42
41
38
34
31
-26,19
Középisk. tanulók száma a nappali oktatásban
1079
1048
999
921
850
763
-29,29
Középiskolai felnőttoktatásban tanulók száma
124
7
-100,00
Hátrányos helyzetű gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban
40
29
-27,50
Hátrányos helyzetű szakközépiskolai tanulók száma a nappali oktatásban
30
24
-20,00
Hátrányos helyzetű szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma a nappali oktatásban
38
36
-5,26
6. táblázat: A középfokú oktatásra vonatkozó főbb adatok (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
Az országos helyzetet figyelembe véve a felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosság aránya elmarad a Kőszegi járásban, azonban a környező térségekhez képest kedvezőbb mutatókkal rendelkezik. Míg az alapszintű végzettség tekintetében a nők esetében jelentkezett kedvezőtlenebb érték, addig a felsőfokú végzettségnél fordított kép jelenik meg országosan: a férfiak 18,2 százaléka, a nők közel 20 százaléka rendelkezik egyetemi, főiskolai vagy egyéb oklevéllel. A két népszámlálás között összarányuk közel duplájára nőtt, amely örvendetes az európai szintű folyamatokat tekintve. A Kőszegi járásban 2001 és 2011 között közel 45 százalékkal nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya, azonban a növekedés mértéke az országoshoz képest elmaradt. A nők magasabb aránya járási szinten is megjelenik: míg a férfiak esetében 13,7 százalékos az arány, addig a nőknél ezen érték 15,7%. Települési szinten meg kell jegyezni, hogy kivétel nélkül nőtt az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya, azonban ennek mértéke eltérő. Alapvetően a kisebb lélekszámú településeken emelkedett intenzívebben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők százalékos értéke, ám ennek elsősorban statisztikai oka van. Összességében a Kőszegi járás adatai elmaradnak az országosan összesített értékekhez viszonyítva, azonban a megye, valamint az ország legtöbb járásához képest kedvezőbb helyzetben van a felsőfokú végzettség tekintetében (8. táblázat).
17
Összesen, 2001 [%]
Összesen, 2011 [%]
Bozsok
8,3
14,2
14,8
13,7
71,5
Bük
7,7
11,7
10,8
12,6
52,2
Cák
13,9
23,0
17,2
28,0
65,4
Csepreg
8,7
12,2
10,0
14,1
40,0
Gyöngyösfalu
9,7
16,2
16,2
16,2
67,2
Horvátzsidány
6,1
11,4
8,1
14,2
86,9
Iklanberény
NA
3,4
0,0
7,1
NA
Kiszsidány
4,2
9,1
14,3
5,3
116,5
13,4
17,8
17,2
18,4
33,2
Kőszegdoroszló
6,9
8,8
9,5
8,2
27,4
Kőszegpaty
4,8
8,1
5,2
12,7
69,3
10,1
15,6
13,1
17,6
54,1
Lócs
5,1
9,5
8,5
10,5
85,9
Lukácsháza
8,6
14,1
13,9
14,3
64,4
Nemescsó
5,1
7,4
7,1
7,8
45,9
Ólmod
5,0
15,1
18,4
11,4
201,4
Peresznye
4,2
7,5
6,7
8,3
78,1
Pusztacsó
1,0
2,7
1,9
3,5
170,3
Tormásliget
0,4
2,5
1,6
3,3
514,8
Tömörd
5,4
16,7
15,8
17,6
208,6
Velem
6,9
16,8
15,2
18,4
143,5
Kőszegi járás
10,2
14,8
13,7
15,7
44,8
Magyarország
12,7
19,0
18,2
19,7
49,6
Területi egység
Kőszeg
Kőszegszerdahely
Férfiak, 2011 [%]
Nők, 2011 2011/2001 [%] [%]
7. táblázat: Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkező, 25 éves és idősebb népesség a megfelelő korúak százalékában, nemek szerint (adatforrás: Népszámlálás 2001, 2011)
18
3.3.
Foglalkoztatottság, munkanélküliség
Egy közigazgatási egység munkaerő-piaci szempontú pozícióját a nyilvántartott álláskeresők számával lehet bemutatni. Ahogyan azt az adatokból is láthatjuk, a Kőszegi járásban 2009 és 2013 között eltelt 5 évben 544 fővel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, így 2013-ban 597 fő álláskereső volt regisztrálva. Ez az adat 50 fővel kevesebb, mint a 2003-as, 10 évvel korábbi mutató, amikor 647 fő volt munkanélküliként regisztrálva a munkaügyi hivatalokban. Annak ellenére, hogy a 2008-ban bekövetkezett gazdasági válság hatására drasztikus mértékben megnőtt a munkanélküliség, 2013-ra a munkaerő-piaci viszonyok rendeződni látszanak, sőt, alacsonyabb a munkanélküliség, mint 2003ban (ennek egyik fő oka pedig a közfoglalkoztatottak egyre bővülő száma). A Kőszegi járásban a nyilvántartott álláskeresők száma a 2003-as évi adathoz képest 7,8%-kal csökkent, mely a Vas megyére vonatkoztatott átlagértéknél is nagyobb mértékű volt (Vas megye: 3,1%-os csökkenés), míg Magyarországon a regisztrált munkanélküliek száma 15%-kal nőtt a 2003-as mutatóhoz képest. Ha a 2009-es évhez (azaz a gazdasági válság egyik csúcsévéhez) képest hasonlítjuk össze a 2013-ban nyilvántartott álláskeresők számát, akkor láthatjuk, hogy 5 év alatt több mint felével, 52,3%-kal csökkent a munkát keresők száma. A Kőszegi járást alkotó települések szintjét vizsgálva láthatjuk, hogy a legtöbb álláskereső 2013-ban Kőszegen (301 fő), Bükön (86 fő) illetve Csepregen (64 fő) volt nyilvántartva, amely nem meglepő, hiszen a három legnagyobb lélekszámú településről van szó. A legkevesebb munkanélkülivel a 4 legkisebb lélekszámú település bír: Kiszsidány községében 1 fő van nyilvántartva mint munkakereső, míg Iklanberény, Lócs és Ólmod településein egyetlen fő sincs munkanélküliként regisztrálva. Ha a 2013-as települési szintű adatokat összehasonlítjuk a 2003-as adatokkal, akkor azt láthatjuk, hogy a legnagyobb mértékű csökkenés az álláskeresők száma tekintetében Ólmod (5 főről 0 főre), Lócs (2 főről 0 főre), Iklanberény (1 főről 0 főre), Kőszegdoroszló (10 főről 5 főre) és Kiszsidány (3 főről 1 főre) településein realizálódott. A munkanélküliek számát tekintve a legnagyobb mértékű növekedést Nemescsó (6 főről 8 főre), Bük (70 főről 86 főre), Tömörd (6 főről 7 főre) és Lukácsháza (30 főről 35 főre) településein tapasztalhattuk.
2003
2009
2010
2011
2012
Munkanélküliek száma a lakosság arányában (2013)
2013
Bozsok
10
14
14
12
12
7
2,08%
Bük
70
163
156
77
100
86
2,48%
Cák
17
13
9
10
9
13
4,80%
Csepreg
68
146
119
83
113
64
1,95%
Gyöngyösfalu
18
46
31
18
19
16
1,41%
Horvátzsidány
16
29
28
17
28
12
1,48%
Iklanberény
1
1
1
0
1
0
0,00%
Kiszsidány
3
7
4
1
3
1
1,14%
335
527
455
330
350
301
2,57%
10
23
14
5
10
5
2,02%
5
7
11
6
7
4
1,93%
14
22
17
16
16
9
1,97%
Kőszeg Kőszegdoroszló Kőszegpaty Kőszegszerdahely
19
Lócs
2
7
6
4
2
0
0,00%
Lukácsháza
30
37
34
25
36
35
3,20%
Nemescsó
6
15
10
7
7
8
2,82%
Ólmod
5
5
4
3
3
0
0,00%
Peresznye
9
11
17
9
4
10
1,17%
Pusztacsó
7
6
6
5
5
7
4,79%
Tormásliget
6
23
17
9
15
4
1,31%
Tömörd
6
25
14
14
20
7
2,46%
Velem
9
14
13
6
10
8
2,42%
647
1141
980
657
770
597
Kőszegi járás Vas megye
6694
12982
10406
8294
Magyarország
359939
604575
591278 552308
2,33%
8594
6489
2,55%
569261
414273
4,19%
8. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők száma (forrás: TEIR, 2013) Amennyiben a Kőszegi járás összes nyilvántartott munkanélkülijét a lakosság számához viszonyítjuk (2,33%), láthatjuk, hogy kedvezőbb adatokkal bír, mint a Vas megyei (2,55%) és a magyarországi átlag (4,19%). A járást alkotó települések szintjén azonban már jóval sokszínűbb képet kapunk: 13 település adata a járási átlag alatt, míg 10 település adata a járási átlag felett helyezkedik el. A lakosság számához viszonyítva a legalacsonyabb munkanélküliséggel (a 3 településen kívül, ahol nincs nyilvántartott álláskereső) Kiszsidány (1,14%), Peresznye (1,17%) és Tormásliget (1,31%) büszkélkedhet, míg arányaiban a legtöbb munkanélküli Cák (4,8%), Pusztacsó (4,79%) és Lukácsháza (3,2%) községeiben él. Érdekes képet kapunk, ha a Kőszegi járás nyilvántartott álláskeresőinek nemek szerinti eloszlását vizsgáljuk az elmúlt mintegy 10 évre vonatkozóan. 2003-ban a munkakeresők 52,2%-a férfi, míg 47,8%-a nő volt, tehát a két nem közötti differencia nem volt nagy. A 2009-ben és 2010-ben tetőző gazdasági válság okozta elbocsájtások főleg a férfi munkaerőt érintették: előbb 58,5%-ra nőtt, majd 2010-re 55,3%-ra mérséklődött az arányuk az összes regisztrált munkanélküli százalékában. A válságot követően a két nem közötti különbség szinte eltűnni látszik: 2013-ban az álláskeresők csak 50,6%-a volt férfi, míg 49,4%-ra nőtt a nők százalékos aránya.
20
Nyilvántartott álláskeresők száma, férfi/nő arány
668
473
338
542 438
309
407 334
2003
2009
2010
323
2011 Férfi
363
2012
302
295
2013
Nő
6. ábra: A Kőszegi járásban nyilvántartott álláskeresők száma nemenkénti bontásban (forrás: TEIR, 2013) Amennyiben az álláskeresők arányát nem a lakosság számához, hanem a munkaképes korú lakossághoz viszonyítjuk, akkor is azt tapasztalhatjuk, hogy a Kőszegi járás kedvezőbb adatokkal bír (3,5%), mint az országos átlag (6,3%). Ha járáson belül, települési szinten vizsgáljuk ezt a mutatót, megállapíthatjuk, hogy Kiszsidány (1,6%), Tormásliget (1,8%) és Peresznye (2%) községei rendelkeznek a legkedvezőbb adatokkal (nem számítva azokat a településeket, ahol nincs nyilvántartott munkanélküli), ugyanakkor Cák (6,9%), Pusztacsó (6,7%) és Lukácsháza (4,5%) településein belül a legmagasabb a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában.
21
7. ábra: A Kőszegi járásban nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (forrás: TEIR, 2013) Az eddigiekkel ellentétben a következő mutatónk nem a nyilvántartott munkanélkülieket veszi figyelembe, hanem a foglalkoztatottakat: a foglalkoztatottsági ráta is sokat elmond egy térség munkaerő-piaci helyzetéről, hiszen a mutató egy térség aktív korú (jellemzően a 15-64 éves korú népesség) lakosságának foglalkoztatottsági (azazhogy mennyien dolgoznak) helyzetét mutatja be. A 2011-es népszámlálási adatok alapján a Kőszegi járás közigazgatási egységen belül a foglalkoztatottsági ráta 62,3%-os volt, mely majdnem 5%-kal nagyobb, mint a magyarországi átlag (57,9%). A 15-64 éves népességen belül foglalkoztatottak aránya közel 3%-kal nőtt a Kőszegi járásban az előző, 2001-es népszámlálás adataival való összehasonlítás alapján (2001: 59,4%).
22
8.
ábra: A Kőszegi járás foglalkoztatottsági rátája (forrás: TEIR, 2011)
Települési szinten fontos kiemelni Lócs (71,3%), Pusztacsó (67,9%) és Lukácsháza (67%) településeit, ahol átlagon felüli a foglalkoztatottsági ráta a járáson belül, hiszen az aktív korú lakosság több mint kétharmada foglalkoztatott. Peresznye (52,5%), Ólmod (53,7%) és Kőszegpaty (55%) esetében a legkisebb a 15-64 éves népességen belüli foglalkoztatottság, azonban fontos, hogy ezeken a településeken az aktív korú lakosság több mint fele foglalkoztatva van. A Kőszegi járásban nyilvántartott munkanélküliek végzettségét vizsgálva elmondható, hogy az elmúlt 10-15 évben a munkakeresők legnagyobb része alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett. Az adatok alapján az is jól látszik, hogy a 2000-es évi munkanélküliségi adatokhoz képest megnövekedett a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma, utóbbi esetében megduplázódott a számuk. A regisztrált munkanélküliek végzettségük szerinti megoszlása (fő) 2000
2005
2012
8 általánosnál kevesebb végzettség
23
29
17
Alapfokú végzettség
372
579
437
Középfokú végzettség
155
242
241
Felsőfokú végzettség
20
42
52
9. táblázat: A Kőszegi járás álláskeresőinek végzettségük szerinti eloszlása (forrás: TEIR, 2013) Az idősoros, 2003 és 2013 közötti adatok általános iskolai vagy az általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkezők száma hasonló trendeket mutat, azonban ezek mértéke kismértékben eltérő. Láthatjuk, hogy a 2003-as adatokhoz képest mindkét csoport esetében
23
alacsonyabb a munkanélküliek száma 2013-ban. Látható a 2009-es év adataiban az is, hogy a gazdasági válság éveiben jelentősen megnőtt az általános iskolai végzettséggel bíró munkanélküliek száma. Ennek a jelentős növekedésnek a kiváltó oka az volt, hogy a válság alatt a munkáltatók létszámleépítésekbe kezdtek. E folyamat során a cégek általában az alacsonyabb végzettséggel rendelkező munkavállalóktól váltak meg első lépésben, ennek köszönhetően nőtt meg az arányuk az összes nyilvántartott álláskereső közt.
Általános iskolai végzettségű, nyilvántartott álláskeresők száma 365
Nyilvántartott álláskeresők száma általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel
302 19
242 210
192
22
21
17 14
177
10
2003
2009
2010
2011
2012
2013
2003
2009
2010
2011
2012
2013
9. ábra: Az általános iskolai és az általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel bíró álláskeresők száma a Kőszegi járásban (forrás: TEIR, 2013) Magyarországon a fiatal korcsoport (0-25 év), illetve a fiatal pályakezdők napjainkban egyre inkább veszélyeztetett korcsoportnak számít munkaerő-piaci szempontok alapján. A 2013-as évben a Kőszegi járásban közel száz olyan álláskereső volt, aki még nem töltötte be a 26. életévét. 2009-ben ugyanez az adat pontosan 200 főt, azaz a 2013-mas adat kétszeresét mutatta: a gazdasági válság idején sokkal nehezebben tudtak elhelyezkedni a fiatalok, ugyanis az amúgy is kevés szabad állásra a szakmában tapasztaltak élveztek előnyt, azaz a fiatalok, akik nem rendelkeznek kellő tapasztalattal, állás nélkül maradtak.
Nyilvántartott fiatal (0-25 év) álláskeresők száma (fő)
200 94 2009
2013
10. ábra: A fiatal (0-25 év) nyilvántartott álláskeresők száma a Kőszegi járásban (forrás: TEIR, 2013) Az összes regisztrált munkanélküli 15,7%-át a fiatalkorú álláskeresők tették ki 2013-ban, mely majdnem 2%-kal kevesebb, mint a válság csúcsidőszakában, 2009-ben. Érdekességképp fontos kiemelni, hogy míg a Kőszegi járásban csökkent az aránya a regisztrált fiatal munkanélkülieknek 20092013 között, addig Vas megyében, valamint Magyarországon nőtt az arányuk az összes munkanélküli százalékában (0,4%-kal).
24
2009
2013
Kőszegi járás
17,5%
15,7%
Vas megye
17,5%
17,9%
Magyarország
17,8%
18,2%
10. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből a 0-25 év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya (forrás: TEIR, 2013) Ha települési szinten vizsgáljuk a 25 év alatti álláskeresők arányát az összes munkanélküli százalékában, akkor láthatjuk, hogy 2013-ban Tormásliget, Kiszsidány, Kőszegpaty és Pusztacsó településein a regisztrált munkanélküliek közt nincs olyan, aki a 0-25 év közötti korosztály tagja (Ólmodon és Lócson nincs nyilvántartott munkanélküli). Van viszont három olyan település is, ahol a munkanélküliek legalább harmada a fiatal korcsoporthoz köthető: Peresznye (36,4%), Horvátzsidány (35,7%) és Iklanberény (33,3%) községei.
11. ábra: 25 év alatti nyilvántartott munkanélküliek aránya az összes munkanélküli százalékában a Kőszegi járásban (forrás: TEIR, 2013) A pályakezdő álláskeresők elhelyezkedési nehézségei jól megmutatkoznak a statisztikai mutatókban is, de a Kőszegi járás mutatói e tekintetben kissé eltérnek az országos és a megyei adatoktól, ahogy azt majd a későbbiek során láthatjuk is. A járásban 2013-ban 65 fiatal pályakezdő álláskereső számított regisztrált munkanélkülinek, mely 4 fővel alacsonyabb, mint a 2003-as érték. Mivel a 10 évet átfogó idősor között a nyilvántartott álláskeresők száma közel 50 fővel csökkent, így megállapíthatjuk, hogy ha nem is nagymértékben, de nőtt a pályakezdő munkanélküliek aránya az összes munkanélküli százalékában.
25
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 77
75
69
66
65 53
2003
2009
2010
2011
2012
2013
12. ábra: A Kőszegi járásban nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (forrás: TEIR, 2013) Az adatok gyűjtése során arra is felfigyeltünk, hogy egy év kivételével mindig a nők voltak nagyobb arányban e mutató tekintetében, így az adatok alapján a női fiatal pályakezdők számára különösen nehéz a térségben a megfelelő munkahelyre való elhelyezkedés. Az adatok azt is megmutatják, hogy a Kőszegi járásban az összes nyilvántartott álláskeresőből a pályakezdő álláskeresők aránya (10,9%) kisebb, mint a Vas megyei (11,8%) és a magyarországi átlag (12,6%). 2003
2009
2013
Kőszegi járás
10,7%
6,6%
10,9%
Vas megye
7,7%
7,4%
11,8%
Magyarország
8%
8,4%
12,6%
11. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből a pályakezdő álláskeresők aránya (forrás: TEIR, 2013) Munkaerő-piaci szempontból a fiatal korosztály mellett az idősödő és idős korosztály is veszélyeztetett korcsoportok közé tartozik, így az 51-X éves korosztály munkanélküliségi jellemzőit is górcső alá vesszük. 2013-ban 167 olyan nyilvántartott álláskereső élt a Kőszegi járás területén, akik betöltötték az 51. életévüket. Számuk több mint 100 fővel csökkent a 2009-es adatokhoz képest, amikor is a gazdasági válság okozta munkanélküliség a csúcsidőszakát élte.
A nyilvántartott álláskeresők közül az 51-X év közöttiek száma
272
253 203
164
2009
2010
2011
2012
167
2013
13. ábra: A nyilvántartott álláskeresők közül az 51-X év közöttiek száma a Kőszegi járásban (forrás: TEIR, 2013)
26
Ahogy azt a táblázatban is láthatjuk, mind 2009, mind pedig 2013-ban nagyobb volt az idősebb korosztály részaránya a munkanélküliek közt, mint a Vas megyére és az országra vonatkoztatott átlagadatok. Az adatok lekérdezése során egy érdekes mutatót kiemelnénk: míg 2009-ben csak 1 fő 61 év feletti regisztrált munkanélküli volt, addig 2013-ban már 17 fő volt nyilvántartott álláskereső, aki 61 évnél idősebb volt. 2009
2013
Kőszegi járás
23,8%
28%
Vas megye
22,3%
27,5%
Magyarország
18,6%
25%
12. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből az 51-X év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya (forrás: TEIR, 2013) Ha a 45 év feletti munkakeresők arányát az összes nyilvántartott álláskereső százalékában statisztikai mutatót vizsgáljuk, azt tapasztalhatjuk, hogy Kiszsidány és Kőszegpaty településein az álláskeresők fele 45 évesnél idősebb, de Bük (41,4%) és Csepreg (41,1%) adatai is átlagon felüliek. Iklanberényben és Kőszegdoroszlón nincs, míg Gyöngyösfaluban (5,9%) elenyésző a 45. életévét betöltött munkanélküliek száma.
14. ábra: A Kőszegi járásban a 45 év feletti nyilvántartott álláskeresők aránya az összes munkanélküli százalékában (forrás: TEIR, 2013) Egy térség munkaerő-piaci adottságaira fókuszáló helyzetelemzés során nem lehet kihagyni még egy fontos, hátrányos helyzetű csoportot: a legalább 180 napon túli regisztrált álláskeresők számát és arányát az összes munkanélküli százalékában. Az adatok azt mutatják, hogy a gazdasági válság éveiben kiugróan megnőtt a tartós munkanélküliek száma, majd 2010-2011 között jelentős csökkenés következett be. Ezt követően egy enyhén csökkenő folyamat kezdődött, mely azt eredményezte, hogy a Kőszegi járásban 2013-ban 231 tartós munkanélküli van nyilvántartva. Ez
27
majdnem megegyezik a 2003-as adattal (249 fő), és majdnem fele a 2009-es csúcsidőszak adatának (488 fő).
A 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma 488
480
284 249
2003
267 231
2009
2010
2011
2012
2013
15. ábra: A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma a Kőszegi járásban (forrás: TEIR, 2013) A Kőszegi járásban az összes nyilvántartott álláskereső 38,7%-a 180 napnál hosszabb ideje számít álláskeresőnek. Ez a mutató jóval kedvezőbb az országos (49,9%) és a Vas megyei átlagnál (44,9%) is, míg a hosszú távú munkanélküliek aránya a 2009-es évben majdnem a 43%-ot érte el a járásban. 2009
2013
Kőszegi járás
42,8%
38,7%
Vas megye
50,1%
44,9%
Magyarország
53,4%
49.9%
13. táblázat: a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma az összes regisztrált munkanélküli arányában Az alábbi térkép jól mutatja a Kőszegi járás sokszínűségét, már ami a hosszú távú munkanélküliek arányának területi eloszlását mutatja. Kiszsidányban nincs olyan regisztrált munkanélküli, aki 180 napot túlhaladóan keresett állást 2013-ban, míg Velem (12,5%) és Bozsok (14,3%) községekben elenyésző az előfordulásuk. Átlag feletti az arányuk viszont Tömörd (71,4%) és Horvátzsidány (50%) településeken, valamint Bük városában (50%), ahol legalább minden második munkakereső hosszú távú munkakeresőnek tekinthető.
28
16. ábra: A Kőszegi járásban a 180 napnál hosszabb ideje nyilvántartott álláskeresők aránya az összes munkanélküli százalékában (forrás: TEIR, 2013) 2003 és 2013 között eltelt 10 évben jelentős változások következtek be egy-egy település munkaerőpiaci folyamataiban, ezek közé a hosszú távú munkanélküliek mutatója is beletartozik. A legnagyobb mértékű csökkenés Bozsok, Kőszegdoroszló, Velem (4 főről 1 főre) és Cák (8 főről 2 főre) településein ment végbe, ahol 10 év alatt 75%-kal csökkent a 180 napon túli álláskeresők száma. A legnagyobb növekedés Nemescsó (1 főről 2 főre), Bük (22 főről 43 főre) és Tömörd (3 főről 5 főre) településein realizálódott. A hosszú távú munkanélküliek nemenkénti eloszlásáról elmondható, hogy szinte évről évre változik, hogy épp melyik nem képviselői vannak nagyobb arányban a hosszú távú munkanélküliek közt. A 2013-as évben ha csak kis mértékben is, de a férfiak voltak többségben e mutató tekintetében (férfi: 52,4%, nő: 47,6%). A nyilvántartott álláskeresők különböző támogatásokban részesülhetnek az állam részéről a megfelelő munka keresése során: azt vizsgáljuk meg, hogy melyek az elérhető támogatási formák, valamint ezek igénybe vételére a Kőszegi járásban hányan jogosultak. Az álláskeresési segélyre a korábbi szabályozás alapján azok a nyilvántartott álláskeresők jogosultak, akik:1 -
minimum 180 napra megállapított álláskeresési járadékukat kimerítették;
-
akik minimum 200 napot munkaviszonyban töltöttek az álláskeresést megelőző 4 évben;
-
legfeljebb 5 évvel állnak a nyugdíjazás előtt.
Ahogy azt az adatokból is láthatjuk, jelentős mértékben, 99 fővel csökkent az álláskeresési segélyben részesülők száma a Kőszegi járásban 2009 IV. negyedéve és a 2013 IV. negyedéve között. Ennek oka nem csak a munkanélküliek csökkenő számával magyarázható, hanem azzal, hogy az imént felsorolt, 1
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom
29
a támogatás megítéléséhez szükséges három kritérium közül az első két csoportba tartozó munkanélküli 2011 szeptemberétől nem jogosult az álláskeresési segélyre (CSERES-GERGELY, ZSOMBOR ÉS MOLNÁR, GYÖRGY, 2014).
Álláskeresési segélyben részesülők száma 163 138
39
39 26
2009. IV. negyedév
2010. IV. negyedév
2011. IV. negyedév
2012. IV. negyedév
2013. IV. negyedév
17. ábra: Az álláskeresési segélyben részesülők száma a Kőszegi járásban (forrás: TEIR, 2013) A Kőszegi járásban 2009-ben, a gazdasági válság idején a munkakeresők több mint 12%-a vette igénybe az álláskeresési segélyt, míg 2013-ban ugyanez az arány 6,5%-ra csökkent. Ez a 2013-as évi arányszám nagyobb mind a Vas megyei (5,8%), mind pedig a magyarországi átlagnál (3,3%). A 2009es és 2013-as adatok közötti jelentősebb mértékű csökkenés mind járási, megyei és országos szinten a már fentebb említett, a segély igényléséhez köthető 2011-es változtatásoknak köszönhető elsősorban. 2009
2013
Kőszegi járás
12,1%
6,5%
Vas megye
11,9%
5,8%
Magyarország
10,4%
3,3%
14. táblázat: Álláskeresési segélyben részesülők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (forrás: TEIR, 2013) A korábbi szabályozás értelmében álláskeresési járadékra azok a nyilvántartott álláskeresők jogosultak, akik2: -
aki nyilvántartott álláskereső;
-
az álláskeresővé válást megelőző 5 évben legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezett;
-
rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult és táppénzben nem részesül;
-
munkát akar vállalni, de az önálló álláskeresése eredménytelen volt, és az állami foglalkoztatási szerv sem tudott megfelelő munkahelyet találni.
2013 utolsó negyedévében 117 fő olyan regisztrált munkanélküli élt a Kőszegi járásban, akik járadékra jogosult nyilvántartott álláskeresők voltak. Ez a mutató a 2009-es adatokhoz képest közel 300 fővel csökkent le, amely (az álláskeresési segélyhez hasonlóan) a szigorodó jogosultsági feltételeknek tudható be elsősorban. A korábban meghatározott 5 év helyett 3 éven belül kell legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezni, a járadék folyósításának időtartama 90 napra 2
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom
30
csökkent (azaz a korábbi időtartam harmadára), valamint az ellátás összege is megváltozott (az elérhető legmagasabb összeg a minimálbér 100%-a a korábbi 120% helyett) (CSERES-GERGELY, ZSOMBOR ÉS MOLNÁR, GYÖRGY, 2014).
Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma 413
232 175 125
2009. IV. negyedév
2010. IV. negyedév
2011. IV. negyedév
2012. IV. negyedév
117
2013. IV. negyedév
18. ábra: A járadékra jogosult nyilvános álláskeresők száma a Kőszegi járásban (forrás: TEIR, 2013) Az álláskeresési járadékra jogosult munkanélküliek aránya nagymértékű csökkenést mutat az összes nyilvántartott álláskereső százalékában. Míg 2009-ben ez az arány 36,2% volt, addig 2013-ra már 19,6% alá csökkent. Ennek a csökkenésnek a mértékét túlhaladta a megyei átlag, így 2013-ban a Kőszegi járásról elmondható volt, hogy magasabb arányban részesülnek az álláskeresési járadékra a regisztrált munkanélküliek, mint a Vas megyei és az országos átlag. 2009
2013
Kőszegi járás
36,2%
19,6%
Vas megye
36,7%
14,6%
Magyarország
24,3%
9,5%
15. Járadékra jogosult álláskeresők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (forrás: TEIR, 2013) A rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek csoportjába azok tartoznak bele3, akik a munkanélküli ellátásra való jogosultsági idejüket kimerítették, és akiknek a települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapított meg. 2013-ban 127 regisztrált munkanélküli kapott rendszeres szociális segélyt attól a települési önkormányzattól, ahol élt. Ezt a támogatási formát 2009 óta rendelkezésre állási támogatásnak hívják, az összege pedig nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át 2011 óta. A támogatás jelentősen csökkent, mivel korábban a nettó minimálbérhez volt kötve a támogatás felső korlátja (CSERES-GERGELY, ZSOMBOR ÉS MOLNÁR, GYÖRGY, 2014).
3
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom
31
Rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek száma
111
2009. IV. negyedév
129
118
127
104
2010. IV. negyedév
2011. IV. negyedév
2012. IV. negyedév
2013. IV. negyedév
19. ábra: A rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek száma a Kőszegi járásban (forrás: TEIR, 2013) Ahogy az adatok alapján is láthatjuk, a válság éveihez képest csak kismértékben nőtt a szociális segélyben részesülő munkanélküliek száma, arányuk az összes munkanélkülihez képest azonban több mint kétszeresére nőtt. Ez annak köszönhető elsősorban, hogy jelentősen csökkent a regisztrált álláskeresők száma 2009 és 2013 között. Három térségi szintet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a szociális segélyt kapó munkanélküliek legnagyobb mértékben a Kőszegi járásban növekedett a Vas megyei és az országos átlaghoz képest, azonban a járási adatok még így is a megyei és az országos átlag alatt helyezkedik el. 2009
2013
Kőszegi járás
9,7%
21,3%
Vas megye
14,5%
24,8%
Magyarország
28,1%
34,8%
16. Rendszeres szociális segélyben részesülő álláskeresők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (forrás: TEIR, 2013) 17. A Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjától biztosított információknak és dokumentumoknak köszönhetően a munkaerő-piaci helyzetkép tekintetében a 2014-es legfrissebb, a tárgyévre vonatkozó átlagolt adatokat tekintjük át a továbbiakban. Az adatokra hivatkozva4 megállapíthatjuk, hogy a Kőszegi járásban 2014-ben a nyilvántartott álláskeresők átlagos száma 534 fő volt. Összevetésképp megállapíthatjuk, hogy a 2013-as átlagolt adathoz képest 175 fővel (24,7%-kal) kevesebb a 2014-es átlagadat, hiszen 2013-ban átlagosan 709 fő volt nyilvántartott álláskereső a Kőszegi járásban.
4
Fontos! A Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának adatai helyenként eltérhet a korábbi, Kereskedelmi és Statisztikai Hivataltól és az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) adataitól
32
A regisztrált munkanélküliek átlagos száma a Kőszegi járásban
709
534
2013
2014
20. táblázat: A regisztrált álláskeresők átlagos száma a Kőszegi járásban Az álláskeresési ráta tekintetében a Kőszegi járás mutatója az egyik legkedvezőbb a Vas megyei járások közül, egyedül a Szombathelyi járás rendelkezik jobb adattal. 2014-ben a Kőszeg központú járásban az álláskeresési ráta 4,7%-os volt, mely 1,8%-kal kedvezőbb, mint a 2013-as évre vonatkozó statisztika. A Kőszegi járás álláskeresési rátája a megyei átlagnál (5,2%) is kedvezőbb fél százalékkal.
21. ábra: Az álláskeresési ráta mértéke Vas megyében Különböző statisztikai adatok bemutatásával a Kőszegi járásban élő nyilvántartott álláskeresők legalapvetőbb jellemzőit ismerhetjük meg. A regisztrált munkanélküliek nemenkénti eloszlása 2014ben rendkívüli kiegyensúlyozottságot mutat, hiszen az álláskeresők 50,6%-a volt férfi, míg 49,4%-uk volt nő. Az adatok alapján megállapíthatjuk, hogy 2013 és 2014 között eltelt időben az összes munkanélkülihez viszonyítva nőtt a női nemhez tartozó munkanélküliek aránya, hiszen 2013-ban az álláskeresők csak 46,4%-a volt nő, míg 53,6%-a volt férfi. 2013
2014
Férfi
377
270
Nő
327
264
18. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők nemenkénti eloszlása a Kőszegi járásban A nyilvántartott álláskeresők korcsoportonkénti eloszlása esetében elmondható, hogy a Kőszegi járásban a 2014-es átlagadatok alapján a legkevesebb munkakereső a 25 éves vagy fiatalabb korosztályból kerül ki (16,7%), míg a legtöbb álláskereső a 26 és 50 év közötti korosztályba tartozik (52,4%). Az idősödő, 50 év feletti regisztrált munkanélküliek száma 165 fő volt, amely az összes nyilvántartott álláskereső majdnem 31%-át jelenti. A 2013-as átlagadatok kismértékű eltérést
33
mutatnak, hiszen a 25 éves vagy fiatalabb munkakeresők aránya 19,3%, míg az idősödő álláskeresők aránya 27,2%-os volt. A két korcsoport közötti korosztály képviselőinek a részaránya szinte változatlan maradt (53,5%). 2013
2014
Arányuk az összes munkanélküli közt 2013
2014
25 év és alatta
136
89
19,3%
16,7%
26-50 év
376
280
53,5%
52,4%
50 év felett
191
165
27,2%
30,9%
19. táblázat: A regisztrált munkanélküliek korcsoportos eloszlása a Kőszegi járásban A 180 napot meghaladó regisztrációval rendelkező nyilvántartott álláskeresőket tekintjük tartós munkanélkülieknek. A 2014-es, zárónapi átlagolt adatok alapján megállapítható, hogy a tartós munkanélküliek aránya 23,3%-os, azaz majdnem minden 4. munkanélküli ebbe a kategóriába tartozik. Ez a Vas megyei átlagnál ha csak kis mértékben is, de kedvezőbb képet mutat (23,7%). Az idősoros adatok (2013 és 2014 között) alapján azonban azt is láthatjuk, hogy nagyobb mértékben nőtt a 180 napot meghaladó munkanélküliek aránya az összes álláskereső közül.
22. ábra: A tartós álláskeresők aránya Vas megyei járások esetében A nyilvántartott álláskeresők végzettség szerinti eloszlása alapján megállapíthatjuk, hogy 2014-ben a Kőszegi járásban a munkanélküliek majdnem 60%-a középfokú, 34,8%-a alapfokú végzettséggel bír, és mindösszesen csak 6%-uk rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A 2013-as vonatkozó adatokhoz képest sok különbség nem jelentkezett, csak minimális különbségű eltérések jelentkeztek a különböző kategóriák között. 2013
2014
Arányuk az összes munkanélküli közt 2013
2014
Alapfokú
242
186
34,5%
34,8%
Középfokú
416
316
59,1%
59,2%
Felsőfokú
45
32
6,4%
6%
20. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők végzettsége a Kőszegi járásban
34
A regisztrált álláskeresők iskolai végzettségére vonatkozó információkat mutatja be részletesebben a 20. táblázat. A zárónapi adatok átlaga alapján a legnagyobb arányban az általános iskolai végzettséggel rendelkező, valamint szakmunkás álláskeresők voltak jelen a Kőszegi járásban: előbbi csoport estén 2014-ben havonta átlagosan 173 fő volt nyilvántartva, míg utóbbinál 133. A két csoport együttesen a teljes állomány közel hatvan százalékát teszi ki. A legkisebb arány a szakiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkezők esetében jelentkezett, 2014-ben mindössze tizenkettő, illetve nyolc fő volt az álláskeresők átlagos száma. Ez természetesen az abszolút mennyiségükre vonatkozik, s nem tükrözi az adott csoport elhelyezkedési lehetőségeit. Összességében a zárónapi átlagokat tekintve 2013 és 2014 között közel negyedével csökkent a Kőszegi Munkaügyi Kirendeltségen az álláskeresők számának zárónapi átlaga. 2013 ált. iskolai végz. nélkül
2014 16
13
226
173
15
12
199
133
68
57
113
94
technikum
22
20
főiskola
32
25
egyetem
13
8
704
534
általános iskola szakiskola szakmunkásképző gimnázium szakközépiskola
összes
21. táblázat: Az álláskeresők száma iskolai végzettség szerint – részletes, zárónapon, 2013–2014 A Kőszegi járásban regisztrált álláskeresők számának zárónapi átlaga alapján 2013-ban és 2014-ben az állomány több mint négyötöde volt fizikai foglalkozású, míg a szellemi foglalkozásúak aránya átlagosan tizennégy százalék volt a vizsgált években. Vezetői állományba mindössze az álláskeresők 3,1-3,2 százaléka tartozott. 2013 és 2014 között minden csoport esetén csökkent az álláskeresők átlagos száma (21. táblázat). 2013 N.a. Fizikai
2014 1 586
437
Szellemi
96
80
Vezetői
22
17
22. táblázat: A regisztrált álláskeresők száma állománycsoport szerint – zárónapon, 2013–2014 2013-ban és 2014-ben a zárónapi átlag alapján az álláskeresők több mint fele ellátás nélküli volt, azaz nem voltak jogosultak álláskereséshez és munkanélküliséghez kapcsolódó járadék, segély vagy támogatás igénybevételére. Legnagyobb arányban a foglalkoztatást helyettesítő támogatást vették igénybe, amelyhez érdemes hozzátenni, hogy a támogatottnak igazolnia kell, hogy legalább harminc nap időtartamban részt vett közmunkában, munkaerő-piaci programban vagy képzésben, illetve alkalmi vagy idénymunkát vállalt. Jelentős számban vannak jelen az álláskeresési járadékra jogosultak, ám esetükben is csökkenés jelentkezett 2013 és 2014 között. 35-ről 53 főre növekedett a harmadik típusú álláskeresési segélyre jogosultak átlagos száma: esetükben – több más feltétel
35
mellett – maximum öt év hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában (23. táblázat). 2013
2014
ellátás nélkül
381
272
álláskeresési járadék
118
106
35
53
vállalkozói járadék álláskeresési + vállalkozói járadék álláskeresési segély I. álláskeresési segély II. álláskeresési segély III. álláskeresés ösztönző juttatás munkanélküli járadék
0
FHT (fogl. hely. tám.)
170
104
ellátás
704
534
23. táblázat: A regisztrált álláskeresők száma zárónapon – ellátás szerint, 2013–2014 Az új bejelentett álláshelyek száma 2013 és 2014 között harmadával – 960-ról 1 277-re – nőtt. Jelentős részükre igényeltek a foglalkoztatók támogatást: 2013-ban 551 helyre, az álláshelyek 57,4 százalékára, míg 2014-ben 526 helyre, amely a helyek 41,2 százalékát foglalja magában (24. táblázat). 2013
2014
Támogatott
551
526
Nem támogatott
409
751
Helyek száma
960
1277
24. táblázat: Új bejelentett álláshelyek száma – támogatottság szerint, 2013–2014 2013-ban és 2014-ben a Kőszegi járásban bejelentett új álláshelyek mintegy kilencven százaléka volt fizikai jellegű, számuk 28,6 százalékkal nőtt a vizsgált években. A szellemi és vezetői foglalkozású álláshelyek száma szintén jelentős mértékben emelkedett. Összességében a járási állomány 2013-ban és 2014-ben 2 237 új bejelentett álláshellyel bővült (25. táblázat). 2013 fizikai
2014 881
1133
szellemi
75
132
vezetői
4
12
960
1277
állomány
25. táblázat: Új bejelentett álláshelyek száma – állománycsoport szerint, 2013–2014
36
A munkaviszony időtartamát tekintve az újonnan bejelentett álláshelyek közel hatvan százaléka volt határozott idejű 2013-ban, azonban 2014-re ezen arány 50% alá csökkent, amelynek oka elsősorban a határozatlan idejű szerződések számának közel 65 százalékos emelkedése volt (26. táblázat). 2013
2014
Határozott idejű
559
616
Határozatlan idejű
401
661
Összesen
960
1277
26. táblázat: Új bejelentett álláshelyek száma – munkaviszony időtartama szerint, 2013–2014
37
3.4.
Közművelődési helyzetkép
A Kőszegi járás kulturális életének bemutatására nem elég pusztán a statisztikai adatokra támaszkodni, hiszen egy térség kulturális élete jóval sokszínűbb és komplexebb, minthogy adatokkal prezentálni lehessen. Ennek ellenére néhány mutatót ismertetünk, hogy támpontul, alapul tudjon szolgálni. A települési könyvtárak esélyt tudnak teremteni mindenki számára az információhoz, tudáshoz jutás érdekében, hiszen ezek az objektumok hagyományosan is a kultúrának, képzéseknek és a tanulásnak a helyszínéül szolgálnak. A Kőszegi járást alkotó 21 településből 20 esetében működik települési könyvtár, az egyetlen kivételt ez alól Iklanberény jelenti. Jóval beszédesebb adat a könyvtárak számánál az, hogy mennyien iratkoztak be a települési könyvtárakba. Az adatokból láthatjuk, hogy míg 2003-ban közel 3700 fő volt beiratkozva a könyvtárakba, addig 2013-ban már majdnem 1000 fővel több, 4660 fő.
Könyvtárakba beiratkozott olvasók száma 4660
4623 4046
4248
4027
3696
2003
2009
2010
2011
2012
2013
23. ábra: A települési könyvtárakba beiratkozott olvasók száma a Kőszegi járásban (forrás: TEIR, 2013) E mutató és a lakosság száma alapján tehát megállapíthatjuk, hogy 2013-ban a Kőszegi járásban élők majdnem egyötöde, 18,2%-a beiratkozott valamelyik települési könyvtárba. Ez az arány nagyobb, mint a Vas megyei (16,4%) és az országos átlag (15,2%). Települési szintet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy Kiszsidányban a lakosok majdnem fele (40,91%) beiratkozott a falusi könyvtárba, de kiemelhető még Ólmod (32,65%) és Bük (28,53%) százalékos aránya is. A lakosság számához viszonyítva a legkevesebb könyvtárba beiratkozott lakos Gyöngyösfalu (3,44%), Cák (4,43%) és Lukácsháza (7,23%) településein él. A könyvtárak leltári állományáról elmondható, hogy közel 40 000 darabbal csökkent az állomány száma, mely 2013-ban elérte a 113 131 darabot. Múzeumnak azokat a működési engedéllyel rendelkező muzeális intézményeket hívjuk, amelyekben az emberiség kulturális fejlődése szempontjából fontos tárgyak és emlékek gyűjtése, valamint bemutatása valósul meg. Napjainkban akkor tud egy múzeum sikeres és látogatott lenni, ha minél több rendezvénynek, kiállításnak tud helyet adni, így egy jóval sokszínűbb funkcionalitást lehet elérni. A Kőszegi járásban jelenleg három olyan település található, ahol múzeum működik. 2013-as adatok alapján a Peresznye községében létrehozott Magyarországi Horvátok Keresztény Gyűjteményét 1826 fő tekintette meg. A második leglátogatottabb települési múzeum Cákon található, ahol a cáki pincesor Szabadtéri Néprajzi Múzeumként funkcionál, 2013-ban 2010 látogatót fogadott. A múzeumi
38
objektumokban leggazdagabb települése a járásnak a központ, Kőszeg, ahol 24 848 látogató fordult meg: Jurisics-vármúzeum, a városi múzeum, patikamúzeumok, postamúzeum, marcipán- és bormúzeum, erdészeti, és az arborétumban kialakított múzeum is szívesen várja a látogatókat. A közművelődési programoknak, szolgáltatásoknak a legtöbb esetben a közművelődési intézmények adnak helyet. A Kőszegi járásban 2013-ban 9 db ilyen intézmény működött, mely jelentősen alacsonyabb a 2003-as adatnál, amikor is 19 intézmény funkcionált. Kőszegen két, míg Bük, Csepreg, Gyöngyösfalu, Horvátzsidány, Lukácsháza, Peresznye és Velem településein 1-1 közművelődési intézmény működött. A kulturális élet sokszínűségéről a kulturális programok és az azokon résztvevők száma is árulkodhat. A kulturális programok száma a 2003-as évhez képest 2013-ban majdnem a felére csökkent (733 dbról 392 db-ra). Még drasztikusabb a rendezvények számának a csökkenése, ha a 2012-es adatokhoz képest vizsgálódunk, amikor is 907 kulturális rendezvény és program bonyolódott le a Kőszegi járásban. Ebben a nagymértékű csökkenésben a Jurisics-vár fejlesztése is nagymértékben szerepet játszott, hiszen a vár kulturális programok sokaságának szokott helyszínéül szolgálni.
Kulturális rendezvények száma (db) 907 733
769 664
392
2009
2010
2011
2012
2013
24. ábra: A Kőszegi járás kulturális rendezvényeinek a száma 2009-2013 között (forrás: TEIR, 2013) A 392 kulturális rendezvény, ami a járásban került megrendezésre 2013-ban nem egyenletesen oszlott meg a térség települései közt: a rendezvények majdnem háromnegyede a járás három városában összpontosult: Bük (123 rendezvény), Csepreg (87 rendezvény) és Kőszeg (75 rendezvény) városai a járás kulturális életének központi települései. A vonatkozó KSH statisztika alapján a járás 21 településéből 10 község (azaz a járási települések közel fele) esetében nem került megrendezésre kulturális rendezvény: Bozsok, Cák, Iklanberény, Kiszsidány, Kőszegdoroszló, Kőszegszerdahely, Lócs, Ólmod, Tormásliget, Tömörd. Érdemes ehhez hozzátenni, hogy a felhasznált adatbázisban előfordulhat adatszolgáltatási hiányosságból származó hiba, így valószínűleg több esetben téves eredmény született. A rendezvények látogatottságát tekintve elmondható, hogy az elmúlt 5 évben kb. 30 000 fővel kevesebben vettek részt a járásban megrendezésre kerülő kulturális programokon: 113 330 fő volt kíváncsi a rendezvényekre. Ez a látogatói szám ahhoz képest, hogy a rendezvények száma közel 50%kal csökkent, nem tekinthető nagymértékű csökkenésnek. Ez alapján a 2013-as csökkenő rendezvényszám nagy valószínűséggel adatbázis hiba.
39
Kulturális rendezvényeken résztvevők száma (fő) 143154 120431
143044
113330 106635
2009
2010
2011
2012
2013
25. ábra: A Kőszegi járás kulturális rendezvényein résztvevők száma (forrás: TEIR, 2013) A kulturális programok látogatottsága esetében négy települést szükséges kiemelni: a három, legtöbb rendezvényt lebonyolító várost, azaz Kőszeget (35 136 fő), Büköt (33 440 fő), Csepreget (16 210 fő), illetve Velem (18 315 fő) községét, ahol legfőképp a Gesztenye Fesztivál örvend nagy látogatottságnak. Ez a négy település a járásban megrendezésre kerülő kulturális rendezvényeken részt vevők 90%-át adja, míg a maradék 10% 7 település között oszlik meg. Hazánkban az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér (IKSZT) a teleházak és az E-Magyarország sokfunkciós szolgáltatásaira alapozva jött létre. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap segítségével általában a régi épületek felújítása által egy új, addig hiányzó funkciót tud adni egy település számára. Az IKSZT könyvtári, ifjúsági klub és művelődési szerepet tudhat betölteni egy település kulturális életében. Napjainkban csak Peresznye községében működik IKSZT a Kőszegi járásban.
40
3.5.
Lakhatáshoz és kommunális szolgáltatásokhoz köthető helyzetkép
A lakhatási körülmények, illetve a kommunális szolgáltatások minősége sokat elárulhat egy térség, jelen esetben a Kőszegi járás gazdasági-társadalmi fejlettségi szintjéről. Ennek érdekében olyan statisztikai adatsorokat gyűjtöttünk be, melyek segítségével bemutathatjuk a lakhatási feltételeket, a közművesítés és a kommunális szolgáltatások helyzetét. Lakásállomány számának változása tekintetében fontos megjegyezni, hogy míg 2003 és 2013 között eltelt 10 esztendőben majdnem 10%-kal (9,67%), 922 lakással nőtt a lakásállomány száma, addig 2009 és 2013 között csak 1,92%-kal.
A Kőszegi járás lakásállományának alakulása
10254
10306
10455
10424
10338
9533
2003
2009
2010
2011
2012
2013
26. ábra: A Kőszegi járás lakásállományának alakulása 2003-2013 között (forrás: TEIR, 2013) A 2008-2010-es évek között tetőző világméretű gazdasági válság, illetve a 2010-től kezdődő devizakölcsönök által gerjesztett hitelválság az új lakások, házak építésére (valamint az ingatlanpiacra is) jelentősen rányomta bélyegét. Ezeket a folyamatokat követhetjük nyomon az épített lakások (mely jelen esetben nem más, mint az adott tárgyévben használatba vételi engedélyt kapott lakások) számának változása tekintetében is.
Épített lakások száma (db)
137
57 42 33 16
2003
2009
2010
2011
2012
31
2013
27. ábra: Az épített lakások száma a Kőszegi járásban (forrás: TEIR, 2013)
41
Az újonnan épített lakások számának csökkenése a Kőszegi járásban nem olyan drasztikus, mint az ország többi részén, ugyanis pozitív vándorlási egyenleggel bír, ezáltal nagyobb igény van az új házak építésére is, hiszen főképp a fiatal, sok esetben a családos fiatalok költöznek a járásba. A lakásállomány száma alapvetően nem határozza azt meg, hogy milyen körülmények közt élnek a járás lakosai, ezért a népszámlálási adatokhoz kellett fordulnunk, ugyanis 2001 és 2011 között a kérdezőbiztosok a lakások komfortfokozatát is felmérték. A felmérés adatai alapján elmondhatjuk, hogy az alacsony komfortfokozatú lakások (ebbe a kategóriába a félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakások tartoznak) aránya az összes lakás százalékában kevesebb a Kőszegi járásban (6%), mint a magyarországi átlagadat (9,3%). Ez a különbség tradicionálisnak is nevezhető, hiszen a 2001-es felmérés is hasonló különbségeket mutatott a két területi és közigazgatási egység között (Kőszegi járás: 13,8%, országos átlag: 20,1%). 2001
2011
Kőszegi járás átlaga
13,8% 6%
Magyarországi átlag
20,1% 9,3%
27. táblázat: Az alacsony komfortfokozattal bíró lakások aránya az összes lakás százalékában (forrás: TEIR, 2001-2011) Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya sokat változott a 2001-es és a 2011-es népszámlálás között eltelt időben a Kőszegi járást alkotó települések esetében. 2001-ben a lakások 9,3%-a alacsony komfortfokozatú volt, a járási átlag alatti értékkel mindössze két település rendelkezett: Kőszeg (7,9%) és Kőszegszerdahely (8,6%), míg Bük adata majdnem elérte a járási átlagot (10,5%). A legrosszabb járási adatokkal 2001-ben Kiszsidány (45%), Kőszegdoroszló (43,8%) és Ólmod (37,5%) rendelkezett a 2001-es felmérés során. 2011-es népszámlálás adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a Kőszegi járásban a lakások már csak 6%-a tekinthető alacsony komfortfokozatú lakásnak. Ólmodon (20%) és Kőszegdoroszlón (17,1%) a legnagyobb az alacsony komfortfokozatú lakásoknak az aránya, ugyanúgy, mint a 2001-es évben, azonban a harmadik legrosszabb mutatóval e tekintetben Bozsok (16,4%) állt. A járási átlag alatt van az alacsony komfortfokozatú házak aránya Kőszeg (3,7%) és Bük (3,8%) városában, illetve Kőszegszerdahely (4,5%) és Velem (4,9%) községeiben. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a két felmérés között a legnagyobb mértékben Kiszsidány (45%-ról 13,2%-ra), Kőszegdoroszló (43,8%-ról 17,1%-ra) és Kőszegpaty (36,5%-ról 10,1%-ra) községei esetében csökkent. Enyhe mértékű csökkenés pedig Kőszegszerdahely (8,6%-ról 4,5%-ra), Kőszeg (7,9%-ról 3,7%-ra) és Bozsok (21,5%-ról 16,4%-ra) települései esetében jelentkezett.
Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (2001) 45
43,8 37,5
36,5 30,3 24
21,5 10,5
21
15,9
29,2
23,6
22,6
20,8
15,8 7,9
28,3 27 20,2 19,9
8,6
42
Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (2011) 20 17,1
16,4 10,5
9 3,8
14,9
13,2
12,4
6,2 6,4
14,6
10,9
10,1 3,7
4,5
6,3
13,3
14,9 11,4 4,9
28. ábra: Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a Kőszegi járás településein (Forrás: TEIR, 2001-2011) Napjainkban az egészséges ivóvízhez való hozzáférés biztosítása és minél könnyebb elérése a lakosság számára szinte elengedhetetlen feltételként jelenik meg. Ennek egyik legalapvetőbb módja a lakások és házak közüzemi ivóvízhálózatra történő csatlakoztatása. A 2013-as adatokra alapozva megállapíthatjuk, hogy 9 910 db lakás esetében volt elérhető a tiszta ivóvíz annak köszönhetően, hogy a közüzemi ivóvízhálózatot használták. Ez a Kőszegi járás összes lakásának 94,8%-át jelenti. Ez a százalékos arányérték csak kismértékben nagyobb, mint az országos átlag (94,4%).
29. ábra: A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a Kőszegi járásban (forrás: TEIR, 2013) A járást alkotó települések közül csak két település, Kőszegszerdahely és Kiszsidány mondhatja el magáról, hogy az összes lakás rá van csatlakoztatva a közüzemi ivóvízhálózatra, valamint további 16 településen több mint 90%-os ez az arány. Mindösszesen három olyan község van, ahol 90% alatti a
43
közüzemi ivóvízhálózat bekötöttségének állapota: Tormásliget (88,6%), Kőszegpaty (86,2%) és Velem (74,6%). Egy település szennyvizeinek, használt- és csapadékvizeinek szakszerű elvezetését a szennyvíztisztító telepekig a közcsatorna-hálózat tudja biztosítani. Ennek fejlettsége, azaz a lakások bekötöttségének aránya is sokat elárul egy térség fejlettségi szintjéről, gazdasági és társadalmi színvonaláról. A Kőszegi járásban ez az arány 89,9%-os, azaz több mint 9000 lakás van bekapcsolva a közcsatorna-hálózatba. Ez közel 15%-kal nagyobb, mint a magyarországi átlag, hiszen Magyarországon a lakások háromnegyede van rákötve a rendszerre. Az idősoros adatokból az is jól látszik, hogy az utóbbi 4-5 évben folyamatos, de csak kismértékű növekedés volt a jellemző a térségben.
A közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma 9075
9163
9239
9331
9395
8014
2003
2009
2010
2011
2012
2013
30. ábra: A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma a Kőszegi járásban (forrás: TEIR, 2013) A közcsatorna-hálózat bekötöttsége alapján elmondható, hogy a Kőszegi járásban Kőszegszerdahely és Kiszsidány esetében 100%-os, míg Tömörd, Iklanberény, Tormásliget és Lócs esetében, a járás északkeleti területein 0%-os a hálózat kiépítettsége, míg a többi település esetében általában 90% körüli az ugyanerre a mutatóra vonatkozó arány.
31. ábra: A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a Kőszegi járás települései esetében (forrás: TEIR, 2013)
44
A rendszeres hulladékgyűjtés a Kőszegi járás közigazgatási egységén belül megtalálható lakások 85,5%-a esetében érhető el, mely csak kismértékben tér el az országos átlag adatától (91%). A járás központjában, Kőszegen a legnagyobb a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya az összes lakás százalékában 93,8%-kal, míg Ólmodon (50,9%) csak a lakások fele esetében mondható el ugyanez. Szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások tekintetében a helyzet nem túl kedvező: 2012ben egyedül Csepreg városában működött ilyen jellegű szelektív hulladékgyűjtés, ahol a lakások 83,9%-a esetében lehet fenntartható módon gyűjteni a hulladékot (illetve azt szervezett körülmények közt elszállítatni). Ez az összes járási lakás mindössze 13,6%-át jelenti, mely jelentősen kisebb az országos átlagnál, hiszen Magyarországon 2013-ban a települések 38,8%-a esetében volt megoldott a szelektív hulladék rendszeres gyűjtése. Ehhez hozzá kell tenni, hogy 2000 áprilisában átadásra került a Kőszeg-hegyaljai Regionális Hulladéklerakó, amely a térségben a szelektív hulladékgyűjtés bázisát jelenti. A 2002-ben megépített hulladékudvar fogadja a környező települések szelektív gyűjtőszigeteiről a háztartási hulladékot, sőt 2013 őszétől kezdve Kőszegen is bevezetésre került a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés. Összességében a KSH ezen mutatója nem reprezentálja a járásra jellemző, fejlődő szelektív hulladékgyűjtést.
32. ábra: A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a Kőszegi járásban (forrás: TEIR, 2013)
45
3.6.
Egészségügyi, szociális helyzetkép
3.6.1. Egészségügy
Az egészség érték az egyén és a közösség számára egyaránt, meghatározza az emberek életminőségét és jövedelemteremtő képességét. Annak ellenére, hogy 2 évtizede javulás figyelhető meg a magyar lakosság egészségi állapotában, még mindig messze elmarad szinte valamennyi egészségmutató tekintetében az Európai Unió más országaitól - azokban ugyanis gyorsabban javul az ott élők egészségi állapota. Magyarországon magas a középkorú lakosság halandósági rátája, nő az átlagéletkor, így az időskorúak aránya, és csökken a gyermekek száma. Ugyan a lakosság egészségi állapotának javítása nem kizárólag az egészségügyi ellátórendszer feladata, de jelentős hatással van a betegségek megelőzésére és az egészségfejlesztésre. Tekintve, hogy világszerte és így hazánkban is érvényesül a szemlélet, mely szerint minden ember felelős a saját egészségéért, az elkövetkezendőkben a megelőző feladatok és a szűrések fognak előtérbe kerülni. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint a települési önkormányzatok az egészségügyi alapellátás körében gondoskodnak a háziorvosi ellátásról. A fogászati ellátás, valamint felnőtt háziorvosi körzetek számára a helyet és a működéshez szükséges fizikai feltételeket kellett biztosítani, mivel az orvosok szerződéssel, teljes ellátásban látták el a feladatukat. Házi gyermekorvosok száma 2003
2009
2010
2011
2012
2013
Bük
1
1
1
1
1
1
Csepreg
1
1
1
1
0
0
Kőszeg
3
2
2
2
2
2
Lukácsháza
1
1
1
1
1
1
Összesen
6
5
5
5
4
4
28. táblázat: Házi gyermekorvosok száma a Kőszegi járásban (forrás: TEIR, 2013)
2013-ban a Kőszegi járásban 4 településen volt elérhető házi gyermekorvosi szolgálat, Bükön, Csepregen (helyettesítéssel), Kőszegen, Lukácsházán. A gyermekorvosi ellátások száma 30 037 volt ugyanezen évben.
46
A házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen 2003
2009
2010
2011
2012
2013
Bük
5801
6974
7295
7414
7015
6575
Csepreg
7178
6857
6462
5882
4595
4684
Kőszeg
15417
17560
16903
14832
15122
15990
Lukácsháza
2984
3320
3155
3042
2731
2788
Összesen
31380
34711
33815
31170
29463
30037
29. táblázat: A házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (forrás: TEIR, 2013)
Háziorvosok száma 2003
2009
2010
2011
2012
2013
Bük
2
2
2
2
2
2
Csepreg
2
2
2
2
2
2
Horvátzsidány
1
1
1
0
1
1
Kőszeg
4
4
3
4
4
4
Kőszegszerdahely
1
1
1
1
1
1
Lukácsháza
1
1
1
1
1
1
Összesen
11
11
10
10
11
11
30. táblázat: Háziorvosok száma (forrás: TEIR, 2013) A térségben működő háziorvosi szolgálatok száma 2013-ban 11 db volt, amely 6 településen működött. A szolgálatok számával megegyezően, a háziorvosok száma 11 fő volt. A háziorvos személyes és folyamatos orvosi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése és gyógyítása céljából. A gyógyító- megelőző alapellátás keretében a háziorvos feladatkörébe tartozik az egészséges lakosság részére nyújtott tanácsadás és szűrés, a beteg vizsgálata, gyógykezelése, egészségi állapotának ellenőrzése, orvosi rehabilitációja, illetve szakorvosi vagy fekvőbeteg gyógyintézeti vizsgálatra való beutalása. A háziorvos feladatkörébe tartozik továbbá: - terhes gondozásban való részvétel - közegészségügyi, járványügyi feladatok ellátása - egészségnevelés, egészségügyi felvilágosítás - életkorhoz kötött szűrővizsgálatok - ügyeleti ellátásban való részvétel A háziorvosi ellátások száma 139 319 db volt a 2013-as évben. A bemutatott háziorvosi szolgálatok mellett felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálat működött ugyanezen évben Horvátzsidányban. A Kőszegi járás területén óriási problémát jelent a nyugdíjba vonuló háziorvosok pótlása, a jövőben erre a problematikára nagy hangsúlyt szükséges helyezni.
47
A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen 2003
2009
2010
2011
2012
2013
Bük
17245
21423
21397
21566
21082
20591
Csepreg
32600
28771
27930
29036
29184
29290
Horvátzsidány
10639
12535
12587
11896
10976
9744
Kőszeg
51039
53929
52114
53521
52330
52877
6483
5854
8951
9369
9351
9705
12195
17064
17797
17147
16970
17112
Kőszegszerdahely Lukácsháza Összesen
130201 139576 140776 142535 139893 139319
31. táblázat: A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (forrás: TEIR, 2013) A 2013. évi haláloki struktúrát vizsgálva megállapítható, hogy mindkét nemben a keringési betegségek foglalják el a vezető helyet (nők: 52%, férfiak 37%) Második helyen nőknél és a férfiaknál is a daganatos betegségek okozta halálozás áll (nők: 25%, férfiak 29%). A férfiaknál harmadik helyen az emésztőrendszer betegségei, nőknél a mentális és viselkedés-zavarok kerültek. A haláloki struktúra a Vas megyei és az országos adatokhoz viszonyítva közel azonos. Védőnői szolgálat A védőnő a megelőzés egyetlen olyan magasan képzett szakembere, akinek munkája komplex egészségnevelési tevékenységen alapul, ami a célcsoportok érdekében, a családtagok aktív bevonásával valósul meg. Tudományosan bebizonyított tény, hogy a korai életszakaszban történtek alapvetően meghatározzák a későbbi életkilátásokat, az iskolai sikerességet, így kihatnak a felnőttkori beilleszkedésre, pálya és párválasztásra, valamint a szülővé válásra. A 0-7 éves kor az az időszak, amikor a társadalmi kirekesztődés folyamata leginkább megfordítható. A védőnők kiemelt feladata a családtervezés segítése, a várandós anya gondozása, a megszületést követő 72 órán belül az újszülött és családjának meglátogatása, a 0-7 éves korú gyermek gondozása és az iskolában végzett prevenciós tevékenység. Ez a gondozás univerzális, tehát elvileg minden, a területen lakó családdal kapcsolatban van, és egyre nagyobb az igény a felnőtt lakosság körében végzett egészségnevelési, életmódbeli tanácsadásra is. A térségben 2013-ban 12 védőnő látta el a feladatokat, többségük a járás székhelyén, Kőszegen.
Bük
Betöltött védőnői álláshelyek száma 2003 2
Betöltött védőnői álláshelyek száma 2009 2
Betöltött védőnői álláshelyek száma 2010 2
Betöltött védőnői álláshelyek száma 2011 2
Betöltött védőnői álláshelyek száma 2012 2
Betöltött védőnői álláshelyek száma 2013 2
Csepreg
3
3
3
2,5
2
2
Horvátzsidány
1
0
0
0
0
0
Kőszeg
6
7
7
6
6
6
Kőszegszerdahely
1
1
1
0,5
0
1
Lukácsháza
1
1
1
1
1
1
Összesen
14
14
14
12
11
12
32. táblázat: Védőnői szolgálat (forrás: TEIR, 2013)
48
A társadalmi szolidaritás elve alapján lehetőség van közgyógyellátás terhére igénybe venni egyes gyógyító ellátásokat. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A járásban az elmúlt 12 év során 2011-ben rendelkeztek a legtöbben közgyógyellátási igazolvánnyal, 862 fő, 2013-ban pedig 741 fő. Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 900
862 792
800 750
837
825
850
741
729
700 650 2003
2009
2010
2011
2012
2013
33. ábra: Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a Kőszegi járásban (forrás: TEIR, 2013) 3.6.2. Szociális ellátás
Bölcsődei ellátás
A Kőszegi járásban 2003–ban a működő bölcsődei férőhelyek száma 18 db volt. Ezzel szemben a bölcsődébe beíratott gyermekek száma 29 fő volt, 2010-re már 47 gyermek vette igénybe a szolgáltatást. 2010-től a férőhelyek számát bővítették a járás területén, ez évben 36, 2012-ben pedig már 33 gyermek számára nyílt lehetőség bölcsődei gondozásra. Ennek ellenére 2011-ben a 36 férőhelyre 48 gyermeket, 2012-ben pedig 33 férőhelyre 32 gyermeket írattak be. A referencia időszak során a bölcsődei férőhelyek bővítésével a gondozónők száma is növekedett, 2003-ben a gondozónők száma 5 fő, 2013-ben 6 volt. Bölcsőde van a járáson belül Kőszegen és Csepregen.
49
Bölcsődei ellátás a Kőszegi Járásban 48
47
50 45 36
40
35
36
29
36
33
32
36
32
30 25
18
20
11
15 10 5
5
6
6
6
6
6
2
2
2
2
2
2
2003
2009
2010
2011
2012
2013
0
Bölcsődei gondozónők száma (fő) Működő bölcsődei férőhelyek száma (db) Összes bölcsődék száma (önkormányzati, üzemi, magán stb.) (db) Bölcsődébe beírt gyermekek száma (fő)
34. ábra: Bölcsődei ellátás a Kőszegi járásban (forrás: TEIR, 2013)
A térségben 2010-től 17 engedélyezett férőhellyel működött családi napközik működnek. 2012-ig Kőszegen és Bükön működött CSANA, összesen 10 gondozott gyermekkel, 2013-tól viszont már csak Bükön. Itt ugyanezen évben férőhelybővítés történt 16 főre, a gondozott gyermekek száma 10 fő volt.
Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás
A járásban 2013-ban 3 gyermekjóléti szolgálat működött. Bükön, Csepregen és Kőszegen a veszélyeztetett gyermekek száma 172 fő volt, védelembe 37 főt vettek. A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma 213 fő volt ugyanezen évben. A térségben működő családsegítő szolgálatok száma 2013-ban 3 db az előbb említett településeken, a szolgáltatásaikat igénybevevők száma 394 fő volt. Családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok:
A Kőszeg Város és Térsége Társuláshoz tartozó 15 településen a kőszegi Szociális Gondozási Központ szakmai egységeként működő Gyermekjóléti Szolgálat látja el a szolgáltatást. A feladatellátást az intézmény vezetője a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjén keresztül irányítja területfelelősi rendszerben, négy területen: Kőszeg, Hegyalja térsége, Gyöngyösfalu térsége, Horvátzsidány térsége. A gyermekjóléti alapellátások (gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása) a helyettes szülői hálózat kivételével, biztosítottak. Halaszthatatlan esetben a gyermekek átmeneti gondozását továbbra is az SOS Gyermekfalu és a Dr. Nagy László EGYMI segítségével oldják meg.
2013. január 1-től a családsegítő és gyermekjóléti feladatokat büki és kistérségi (Bő, Chernelházadamonya, Gór, Iklanberény, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony) szinten a Répcementi Önkormányzati Társulás látja el.
50
Csepreg Város Területi Gondozási Központjához tartozó települések: Csepreg, Tormásliget, Tömörd.
Így az ellátott gyermekek, családok a lakóhelyükön juthatnak hozzá a szolgáltatáshoz. A térségben a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokat úgy szervezik, hogy az ellátási területen élő gyermekek és családok számára elérhető legyen.
A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma (fő) 700
636 600
537
528
500
434
400
394
300 200 100 0 2009
2010
2011
2012
2013
35. ábra: A családsegítő szolgáltatást igénybevevők száma (forrás: TEIR, 2013)
A térségben a családsegítő szolgáltatást igénybevevők száma 2013-ban 394 fő volt. A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A 2014-es év folyamán elsősorban anyagi természetű nehézségekkel küzdő családokkal, egyénekkel kerültek a szolgálatok kapcsolatba. Az anyagi nehézségekkel összefüggésben álltak a foglalkoztatási, életviteli problémák. Az előbb felsorolt problémákon felül megjelent még a családi-kapcsolati, lelkimentális, gyermeknevelési nehézség is, ezért nagy hangsúlyt fektetnek a segítő beszélgetésekre is.
Az esetkezelések során információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás – életvezetési tanácsadás, segítő beszélgetés, szükség esetén továbbirányítás által segítik a családokat. Folyamatos a kliensek informálása az igénybe vehető támogatások köréről, illetve a támogatásokhoz való hozzájutás módjáról. A családgondozás során folyamatos volt az álláslehetőségek figyelemmel kísérése, az anyagi nehézség csökkentésére alternatíva keresése és az ügyintézésekben való segítségnyújtás.
51
A családsegítő szolgálat keretében biztosítják:
a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást,
az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,
közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokat szervez (üdültetés, táboroztatás, gyermekfelügyelet stb.) a működési területén élő lakosság számára,
a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
szervezi az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját,
a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat,
segítséget nyújt az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához
a menedékjogi törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését,
szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében,
segíti speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését.
A gyermekjóléti alapellátás során gondozott kiskorúak száma 217 volt, 2012-hoz képest csekély növekedés tapasztalható. A szolgáltatásnak hozzá kell járulnia a gyermek egészséges fejlődéséhez, jólétéhez, a családban történő nevelkedésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családból történő kiemelésének megelőzéséhez. Ezt a szolgálatot személyes segítő kapcsolat keretében valósítják meg. A gyermekjóléti szolgálat elsősorban a gyermekek védelmét, egészséges testi, lelki fejlődésének elősegítését tartja legfontosabb feladatának, de nem hagyja figyelmen kívül az olyan társadalmi problémákat (iskolázatlanság, munkanélküliség, alkoholizmus), amelyek a családon keresztül hatnak a gyermekre.
52
2011-ben a szolgálatok által kezelt problémák száma összesen 844 volt, többsége gyermekneveléssel kapcsolatos, magas számban foglalkoztak anyagi és családon belüli konfliktusok problémájával is. 250
235
216
213
217
213
200
181
177
172
148
150
100
50
37
36
25
22 3
3
3
3
3
2009
2010
2011
2012
2013
0
0
0
A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma Gyermekjóléti szolgálatok száma Védelembe vett kiskorú gyermekek száma december 31-én Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma december 31-én
36. ábra: A gyermekjóléti szolgáltatók adatai Kőszegi járásban (forrás: TEIR, 2013)
A gyermekjóléti alapszolgáltatás keretében a következő feladatok ellátása szükséges: A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, c) a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, d) a szabadidős programok szervezése, e) a hivatalos ügyek intézésének segítése.
A járásban 2012-ben 3 gyermekjóléti szolgálat működött, a veszélyeztetett gyermekek száma 172 fő volt, védelembe 37 főt vettek. A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma 213 fő volt ugyanezen évben. Az elmúlt évek során a védelembe vett gyermekek száma folyamatosan csökkent, 2011-ben 59 gyermeket vettek védelembe, 2014-ben 40 gyermeket vettek védelembe a térségben. A gyermekjóléti szolgálatok a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében iskolai szociális munkát biztosíthatnak.
53
A gyermekjóléti beszámolókból nyert adatok alapján 2014-ben alapellátásban gondozott gyermekek száma 149fő volt, a veszélyeztetett gyermekek száma 138 fő, a szolgálatoknál gondozott gyermekek száma pedig 349 fő.
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását, b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, c) kezdeményezni ca) egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét, cb) szociális alapszolgáltatások, különösen a családsegítés igénybevételét, cc) egészségügyi ellátások igénybevételét, cd) pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét, vagy ce) a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét, d) javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően da) a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, db) a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, dc) a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására, dd)a gyermek megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására, megszüntetésére, e) együttműködés a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel a bűnismétlés megelőzése érdekében, ha a gyámhatóság elrendelte a gyermek megelőző pártfogását.
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében a) a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, b) utógondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez.
54
Szociális alapellátás
A térségben szociális étkezésben részesülők száma az elmúlt tíz év során jelentősen emelkedett, 2003-ban 151 fő, 2013-ban pedig 497 fő vette igénybe ezt a szolgáltatást. A szociális étkezés azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik, akik azt önmaguknak, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. A szociális rászorultság feltételeit a települési önkormányzatok rendeletükben szabályozzák.
Szociális alapellátást igénybevevők száma a Kőszegi Járásban 600 497
477
500 428 376
400
332
300 200
183
151 93
100
102
173
118
5 0 2003
2009
2010
2011
2012
2013
A szociális alapellátás keretében étkezésben részesülők száma A szociális alapellátás keretében házi segítségnyújtásban részesülők száma
37. ábra: Szociális alapellátást igénybevevők száma a Kőszegi járásban (forrás: TEIR, 2013)
Házi segítségnyújtásban részesülők száma is fokozatosan növekedett az évek során, 2013-ban 173 fő kapta meg ezt a szociális szolgáltatást a Kőszegi járásban. A szolgáltatás keretében segítséget kapnak a térségben élő idős, beteg, mozgásában korlátozott személyek saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Azon egyének igényeit elégíti ki, akik az idősek klubjába már nem tudnak bejárni, de szakosított intézményi elhelyezést még nem kívánnak igénybe venni, ragaszkodnak megszokott környezetükhöz. A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában nyújtják.
55
Idősellátás
Időskorúak otthonainak adatai 300 266 250 218 216
232 228
241
233
241
227
241
263 241
200
150
100
50
0 2003
2009
2010
2011
2012
2013
Az időskorúak otthonai működő férőhelyeinek száma Az időskorúak otthonaiban a gondozottak száma
38. ábra: Időskorúak otthonainak adatai a Kőszegi járásban (forrás: TEIR, 2013)
A járás területén működő idős otthonok száma 2013-ban 7 db volt, az intézmények férőhelyeinek száma 2013-ban 241 db volt, gondozottjaik pedig 263 fő. Idősek otthona működik a térségben Peresznyén, Kőszegpatyon, Kőszegen 3db, Csepregen, Bükön. Az önmagukról gondoskodni nem vagy csak segítséggel képes ellátottak részére komplex gondozás nyújtása az idős otthonok feladata. Az intézmény az ellátást igénybe vevők részére a szolgáltatást személyre szabottan, holisztikus szemlélettel végzi – szükség szerinti ápolással – gondozással – mentálhigiénés ellátással, foglalkoztatás biztosításával.
56
Nappali idősellátás 160
139
140 120
127 112 106
127 114
108
122
119 111
119 111
100 80 60 40 20
4
4
4
4
4
4
0
2003
2009
2010
2011
2012
2013
Nappali ellátást nyújtó idősek klubjai működő férőhelyeinek száma Nappali ellátást nyújtó idősek klubjaiban ellátottak száma Nappali ellátást nyújtó idősek klubjainak száma
39. ábra: Nappali ellátást nyújtó idősek klubjainak működési adatai a Kőszegi járásban (forrás: TEIR, 2013)
A Kőszegi járásban nappali ellátást nyújtó idősek klubja 4 településen van, Kőszegen, Horvátzsidányban, Csepregen és Bükön. Az intézményekben ellátott idős emberek száma 2013-ban 111 fő volt. Nappali ellátást nyújtó intézmény elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek ellátására. Segítséget nyújt a szociális ügyek intézésében, az egészségügyi alapellátás megszervezésében. Továbbá segítséget nyújt a mentális és életviteli nehézségekkel küzdő ellátottak problémáinak megoldásában.
Hajléktalan ellátás A Szociális Gondozási Központ 9730 Kőszeg, Sáncárok utca 36. szám alatti telephelyén működik Kőszeg városban a hajléktalanok átmeneti szállása. Ezen a telephelyen a hajléktalan ellátás 2008. január 24-től valósul meg. Az intézmény kezdetben éjjeli menedékhelyként működött, 2008. július 1jétől viszont hajléktalanok átmeneti szállásaként működik. A hajléktalanok átmeneti szállásának ellátási területe kiterjed nemcsak Kőszeg városra, hanem a Kőszeg Város és Térsége Társulását alkotó települések lakosságára is. Ezen ellátási forma az intézményben 25 férőhellyel működik. 2013. évben egy hónap kivételével 100 %-os volt az átmeneti szállás kihasználtsága. Ezen felül a téli hónapokban szükség volt krízisférőhelyek biztosítására is. A krízisidőszakban egyegy éjszaka 27-30 fő elszállásolását kellett biztosítanunk. Idén is voltak olyan esetek a krízisidőszakon kívül, amikor el kellett utasítanunk igénylőket az intézmény férőhelyeinek telítettsége miatt, hiszen az intézmény férőhelyeinek kihasználtsága a nyári hónapokban sem csökkent 105 % alá. (Az 1. számú Mellékletben található diagram az átmeneti szállás, a nappali melegedő és a krízisférőhelyek igénybevevőinek számát mutatja a 2013-as évre vonatkozóan.)
57
Az alábbi diagram azt mutatja, hogy 2013. évben havonta hány alkalommal vették igénybe az intézmény által biztosított krízisférőhelyeket:
A krízisférőhelyek igénybevétele 2013-ban (alkalmak száma/hó) 90
83 77
80
67
70 60 50 40
42 35
30 15
20 10
0
0
0
0
0
0
0
1. ábra: A krízisférőhelyek igénybevétele 2013-ban
2013-ban az átmeneti szállás férőhelyeinek az igénybevevőinek száma 24 és 26 fő között mozgott. Összességében elmondható, hogy az átmeneti szállás átlagos kihasználtsága maximális volt, hiszen mind a 25 férőhelyre volt igény. Kőszeg városában a Nappali Melegedő a Szociális Gondozási Központ (9730 Kőszeg, Dózsa György utca 24.) telephelyén működik, a 9730 Kőszeg, Sáncárok utca 36. szám alatt. A nappali melegedő ellátási területe kiterjed Kőszeg városának, valamint a Kőszeg Város és Térsége Társulását alkotó települések lakosságára is. A nappali melegedőben 30 fő egyidejű ellátását tudjuk biztosítani. Korábbi években az volt a jellemző, hogy a téli időszakban veszik igénybe nagyobb számban a nappali melegedő szolgáltatásait, és a nyári hónapokra lecsökken az igénybevevők száma. A tavalyi évhez hasonlóan az igénybevevők száma a nyári hónapokban sem csökkent drasztikusan. Az ellátást igénybe vevők többsége férfi, arányuk a nőkhöz képest 85-89 %. Korosztályt tekintve az igénybevevők 18 és 73 év közöttiek, de a 40 és 50 év közötti korosztály felülreprezentált. A 2013-as évben már nemcsak a téli időszakra volt jellemző, hogy többen és hosszabb ideig veszik igénybe a szolgáltatásokat, hanem a nyári időszakra is. Szinte egész évben a 100 % feletti kihasználtság volt a jellemző.
58
Hivatkozások, források
Cseres-Gergely, Zsombor és Molnár, György (2014) Közmunka, segélyezés, elsődleges és másodlagos munkaerőpiac. In: Társadalmi riport, 2014. TÁRKI, Budapest, pp. 204-225.
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom
Szociális gondozási Központ beszámolói, 2013
Gyermekvédelmi beszámoló, 2014
59
4. A KŐSZEGI JÁRÁS PROBLÉMATÉRKÉPE ÉS A FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI 4.1.
Problématérkép
4.1.1.
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége
A szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélye egyes csoportokat fokozottabban fenyeget, ilyenek: a gyermeket nevelő családok (elsősorban a nagycsaládok és az egyszülős családok), az idősek, a fogyatékkal élő személyek. Ezekben a csoportokban sok esetben alacsonyabb a foglalkoztatási ráta, magasabb az iskolából kimaradók aránya. Ezeket a csoportokat a társadalom többi csoportjához képest sokkal nagyobb valószínűséggel sújthatja a pénzügyi kirekesztődés, és hiányosak az életvezetési ismereteik is. A munkaerőpiacról kiszorulók közül a tartós munkanélküliek, a pályakezdő és az idősebb munkanélküliek, valamint a munkanélküli családban élő fiatalok számítanak a szegénység által legveszélyeztetettebbeknek. A mélyszegénységben élők körében a tartós munkanélküliek aránya magas, alacsony iskolai végzettségükből fakadóan elhelyezkedési esélyeik szűkösek. A hátrányos helyzetű csoportok számára a munkahelykeresést nehezíti az alacsony iskolai végzettség, szakképzettség hiánya. A térségben vannak szegregációval veszélyeztetett területek, a jövőben a bérlakások kiutalásánál fokozott figyelmet kell fordítani a szegregátumok kialakulásának elkerülésére. Fontos, hogy a roma lakosság minél szélesebb körben értesüljön az őket érintő, a helyzetüket javító lehetőségekről, pályázatokról. A Kőszegi járásban nincs adat a hátrányos helyzetű lakosság egészségügyi állapotáról és a szűrővizsgálatokon résztvevők számáról. A szociális szolgáltatásokat és ellátásokat igénybevevők száma alacsony, pedig ezt a mélyszegénységben élő célcsoportot a folyamatos elszegényedés és kirekesztés jellemzi. A járáson belül a roma lakosság száma nem ismert ténylegesen, a helyzetértékelések és akciótervek során a népszámlálási adatok anyanyelvi adataira hivatkozva lehet következtetéseket levonni rájuk vonatkozóan. A térségben az önkéntes munka ritkán, csak meghirdetett társadalmi munka során van jelen.
4.1.2.
A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység
A jövőben az esélyegyenlőségi programban feltárt problémák mérsékléséhez szükséges a célcsoport minél teljesebb és részletesebb megismerése. A problémás helyzetű gyermekekről felmérés készítése elengedhetetlen a szociális szolgáltatók bevonásával. Erősíteni kell az iskolák részéről a gyermekvédelmi munkát. Tudni kell, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma az elmúlt évek folyamán csökkent, de ez nem jelenti azt, hogy az ellátásban részesülő gyerekek mellett ne volna szükség további igények kielégítésére. Emellett a gyermekvédelmi jelzőrendszer üléseit csak évente 1 alkalommal hívják össze, igény lenne a gyakoribb találkozásokra. A gyermekjóléti alapellátások (gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása) a helyettes szülői hálózat kivételével biztosítottak. Halaszthatatlan esetben a gyermekek átmeneti gondozását továbbra is az SOS Gyermekfalu és a Dr. Nagy László EGYMI segítségével oldják meg. Speciális ellátást igényelő gyermekek számáról nem rendelkezik a térség adattal, ők a szombathelyi „ARANYHÍD” Nevelési - Oktatási Integrációs Központ - Egységes Gyógypedagógiai Módszertani
60
Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskolában kapják meg a szükséges fejlesztést. Ez az intézmény segít az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek számára a korai fejlesztésben. A térségben nincs adat arra vonatkozóan, hogy hány gyermek jár át más településre bölcsődébe vagy óvodába. Problémát jelent, hogy az óvodák nyitvatartási ideje nem illeszkedik minden esetben a szülők munkaidejéhez. Továbbá kevés a közösségi tér, az óvodákban elavultak a játékok, kevés a számukra szervezett program, szabadidős tevékenység. Az egészséges és fogyatékkal élő gyermekek sem óvodai, sem iskolai közösségben nem vagy csak ritkán találkoznak. Igény van érzékenyítő rendezvényekre. A térségben több településen hiányzik a bölcsőde és/vagy óvoda és/vagy iskola, a gyermekek egyre több településre járnak óvodába, iskolába, így a közösségek szétszakadnak. A járásban nincs megfelelő adat a köznevelési és közoktatási intézményekbe beíratott, az adott településen lakóhellyel rendelkező gyermekekről, amely így gátolja a fiatalokat egybefogó akciók, kezdeményezések megszervezését, elindítását. Sajnos egyre több a problémákkal terhelt családi háttér. A hagyományos családmodell átalakul, egyre több szülő válását, elvesztését kell feldolgoznia a gyermekeknek. Sok gyermeknél és fiatalnál pszichés, tanulási és magatartási zavarok alakulnak ki emiatt. A váláson kívül válsághelyzet kialakulhat betegség, halál, munkahely, lakás elvesztése esetében is. Fontos, hogy ezekben a helyzetekben a családok segítséget, védőhálót kapjanak a közösségtől a talpra álláshoz. Ezt a célt szolgálja az SOS Gyermekfalu Alapítvány családmegerősítő programja is. Kőszeg abban a szerencsés helyzetben van, hogy a településen működik SOS Gyermekfalu. Az SOS Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete 1983-ban alakult. Jelenleg alapítványi formában működik. Az SOS Gyermekfalu – Kőszeg – célja, hogy a hivatásos nevelőszülőkkel együttműködve megteremtse a gyermekek és fiatalok szocializációjának feltételeit, és sajátos eszközeivel hozzájáruljon egészséges, a társadalomba beilleszkedni tudó, saját gyermek nevelésére képes felnőtté válásukhoz. Az SOS Gyermekfalu mint működtető szervezet elsősorban azokon a gyermekeken, fiatalokon tud segíteni, akik szüleik elvesztése vagy más okok miatt nem élhetnek eredeti családjukban, és előreláthatólag hosszú ideig nem is kerülhetnek oda vissza; vagy testvérsor tagjaiként arra van szükségük, hogy az eredeti családból való kiemelésük után is együtt nevelkedhessenek. A vér szerinti hozzátartozók helyettesítőjeként az SOS-családok maradandó otthont nyújtanak számukra, lehetővé téve, hogy a testvéreknek se kelljen elszakadniuk egymástól. A világban működő valamennyi, így a kőszegi SOS Gyermekfalu programcélja is az, hogy etnikai, kulturális és vallási hovatartozástól függetlenül, lehetőleg minél eredményesebben oldja meg a szüleit nélkülözni kénytelen és elhagyott gyermekek integrációját a társadalomba, és egyengesse útjukat a biztonságos jövőbe. A Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kőszeg multifunkcionális gyógypedagógiai intézménye lehetőséget biztosít speciális nevelési szükségletű gyermekeknek és fiataloknak speciális igényeikhez mért fejlődésre, és segítik a fiataljaik társadalmi beilleszkedését. Az intézmény keretein belül működik Általános Iskola, Beszédjavító Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Lány Gyermekotthon, Fiú Gyermekotthon. Az intézmény a speciális nevelési szükségletű gyermekek oktatását végzi, céljuk, hogy a náluk tanuló gyermekek és fiatalok gyógypedagógia módszerek segítségével elérjenek képességeiknek megfelelő legmagasabb szintre. Kollégiumba azok a gyermekek kapnak felvételt, akiknek nincs lehetősége a lakóhelyén speciális oktatásban részesülni. A gyermekotthonokban állami gondoskodás alatt álló gyermekek és fiatalok élnek. (http://www.nagylaszlo-koszeg.sulinet.hu/isk.html) A Jurisics Miklós Gimnázium Arany János Tehetséggondozó hátrányos helyzetű, tehetséges diákok továbbtanulását segíti. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt pályázatra azok a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű diákok jelentkezhetnek, akik az érettségit követően főiskolán, egyetemen szeretnének továbbtanulni. A célkitűzésük az, hogy a programon belül az előkészítő évben intenzív angol nyelvi és informatikai oktatást kapjanak a tanulók, anyanyelvi és matematika tárgyakon kívül. Önismereti és kommunikációs készségüket fejlesztik, valamint
61
személyiség- és képességfejlesztő foglalkozásokon, tanulás-módszertani programokban vehetnek részt. A programon belül a diákok felkészülhetnek az emeltszintű angol érettségire és a nemzetközi ECDL informatikai vizsgával azonos értékű informatikai tudást, és térítésmentesen gépjárművezetői jogosítványt szerezhetnek. A képzés ötéves és kollégiumi bentlakáshoz kötött. (http://www.jurisich-koszeg.sulinet.hu/ajtp_program.html)
4.1.3.
A nők helyzete, esélyegyenlősége
A térségben kevés adat áll rendelkezésre a nők munkaerő-piaci helyzetéről, foglalkoztatásáról. A nők tartós munkanélküliségi aránya magas a térségben, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező nők részére leginkább a közfoglalkoztatás nyújt átmeneti segítséget. Őket elsősorban az önkormányzat vagy az önkormányzat által fenntartott intézmény foglalkoztatja közfoglalkoztatással. Kisebb mértékben, de a Kőszegi Városüzemeltető és Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft.-nél (akik közfoglalkoztatók Kőszegen) is találhatnak, elsősorban kommunális jellegű munkát. A könnyűipar minőségi fejlesztése és újraélesztése is megfogalmazódott fejlesztési irányként Kőszegen is, amely bővítené a női munkakínálatot. Ezen kívül a családbarát munkahelyek kialakítására, részmunkaidős foglalkoztatás elősegítésére a járásszintű együttműködések során megfelelő megoldási lehetőségek születhetnek. A járás önkormányzatai nem rendelkeznek pontos adatokkal a családon belüli bántalmazásról. A jelzési kötelezettséggel érintett intézmények és a családvédelmi koordinációért felelős szerv a hozzátartozók közötti erőszak megelőzése és a bekövetkezett hozzátartozók közötti erőszak ártalmainak csökkentése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. Kőszegen nincs krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatás. Legközelebb Szombathelyen van ilyen szolgáltatás. A bántalmazás áldozatainak a szombathelyi Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat biztosít átmeneti elhelyezést. A tartós elhelyezésre korlátozott lehetőségei vannak az intézménynek, a jövőben ennek a problémának a megoldására felvették a kapcsolatot a döntéshozókkal.
4.1.4.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége
A járáson belül több civil szervezet foglalkozik az idős emberek életkörülményeinek javításával, az őket érintő problémák megoldásával, valamint az idős társadalom közösségének kialakításával. Az elöregedő lakosság miatt az intézményi statisztikai adatok is bizonyítják, hogy a járásban folyamatosan emelkedik a napi rendszerességgel (egy vagy több alkalommal) ellátást igénylő idősek aránya. Sajnos így is kevesen veszik igénybe a személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális alapszolgáltatásokat (étkeztetés, házi segítségnyújtás). Az ellátásban részesülő idősek jelentős része egyedül él, hozzátartozók hiányában nemcsak a hagyományos munkaidőkeretben, hanem azon túl, délután, az esti órákban, hétvégén és ünnepnapokon is rászorulnak az ellátásra. A Kőszegi járásban az idősek nappali ellátása megoldatlan, a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy több településen nincs falugondnoki szolgálat. Az idős embereket különösen veszélyezteti az elszigetelődés, az egyedüllétből fakadó magány. Több idős ember van a térségben, aki igényli a segítséget a ház körüli munkákban. A térségen belül nehézséget okoz az idős emberek számára az egészségügyi szakellátások elérése, számos egyedül élő számára probléma az öngondoskodás. Kevés adat áll rendelkezésre a korosztály egészségi állapotáról.
62
A generációk közötti kapcsolatokat erősíteni kell, az idős korosztály sok esetben inaktívvá vált a társadalom számára, pedig a fiatalok nevelésében és a gyermekek felügyeletének megoldásában sok esetben komoly szerepet vállalhatnak. 4.1.5.
A fogyatékkal élő személyek helyzete, esélyegyenlősége
A fogyatékkal élő személyekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élő személyek lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. Az akadálymentesítés nem mindenhol megoldott sem kommunikációs, sem fizikai szempontból. A Családsegítő szolgálat által havi rendszerességgel működtetnek egy klubot, ami kimozdulási lehetőséget biztosít a sérült fiatalok számára. A Szolgálat az érdeklődési körüknek megfelelő szórakozási lehetőséget biztosít, illetve alkalmanként ismeretterjesztő előadásokat is szerveznek a fiataloknak. Megismerkedhetnek sorstársaikkal, megbeszélhetik felmerülő problémáikat, hasznos tanácsokkal tudják egymást ellátni különböző gondjaikkal kapcsolatban (pl. kinek milyen tapasztalatai voltak bizonyos kezelések során stb.) Ezen kívül a fogyatékos gyermekeket nevelő szülők önsegítő csoportjának működéséhez nyújt az intézmény helyet, segítséget, akik havi rendszerességgel szervezik összejöveteleiket. A fiataloknak szervezett programokon túl, szükségesek olyan célzott rendezvények, melyek keretében az egészséges emberek találkozhatnak a fogyatékkal élő személyek problémáival. A térségen belül hiányoznak az átmeneti jellegű (hétvégi, 1-2 hetes munkaidőn túli) alternatív ellátási formák. Az elszigetelten élő, fogyatékkal élő személyeknek vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőknek vagy fogyatékost ápoló családtagnak kapcsolatteremtésre, önsegítő csoportok szervezésére, a fórumokba való bekapcsolódásra kevés lehetősége van. Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén. Kőszegen két cég foglalkoztat megváltozott munkaképességű embereket: a Főkefe Kft. és a Mea-Gold Kft.
63
4.2.
Fókuszcsoportos interjú főbb eredményei
4.2.1. Foglalkoztatási kérdések
A térségből sokan ingáznak a szomszédos Ausztriába munkavállalás céljából, sokan vállalnak el alacsonyabb presztízsű munkát is, a hazainál magasabb fizetésért.
Ausztria munkaerőpiaca felszívja a fiatalok nyújtotta munkaerő-potenciált, amelynek kimenetele bizonytalan a térségre nézve. Veszélyt jelent a helyi társadalom számára, hogy a kreatív humán tőke külföldön kamatozik.
A térségben társadalmi feszültségeket szülhet az itthon dolgozók és a külföldi munkavállalók jövedelmei közötti különbség.
A külföldi munkavállalás céljából szakmát váltók kiesnek az eredeti szakmájukból, amely nem csak munkaerőhiányt jelenthet a jövőben, hanem a későbbi visszailleszkedéskor szakmai hátránnyal indulhatnak.
A külföldi munkavállalás miatt a fiatal generáció kimarad az „itthoni” közösségi életből.
A nők munkavállalását sok esetben megnehezíti a család és munkahely összeegyeztethetőségének nehézsége.
A csökkentett munkaképességű klienseink a munkaerő piacon nem tudnak érvényesülni. A szociális szövetkezeti rendszer kialakítása ezen a területen nagy jelentőséggel bírna.
4.2.2. Családi közösségek gyengüléséből fakadó problémák
A családi közösségek meggyengülése a szülők leterheltségének következtében a gyermekek és fiatalok munkafegyelmének, kötelességtudatának romlásához vezet.
A fiatalok jelentős részének nincs családképe, sok az elvált szülő, a generációs együttélés már nem jellemző.
A szülői háttér meggyengülése miatt sok gyermek magatartásbeli, tanulási problémákkal küzd. Az iskolákban nincs elég iskolapszichológus.
Megoldás lehet a családmegerősítési program: Kőszegi SOS Gyermekfaluban rendelkeznek a nevelőszülők képzésének tudásával, és velük partnerségben sikeres program valósítható meg az alábbi tartalommal: 1) prevenció: családtervezés, gyermeknevelés, családi pénzügyi gazdálkodás, önsegítés, párkapcsolati tanácsok. 2) válsághelyzetbe jutó családok segítése: a szülők közötti konfliktus rendezésében, szenvedélybetegség kezelésében, munkahelykeresésben, a szülő-gyerek kapcsolat megerősítésében, a gyerekneveléshez szükséges mindennapi rutin kialakításában, lakáskörülmények javításában.
A családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal kapcsolatban álló klienseink a mai kor elvárásait kielégítő igényeknek nem tudnak megfelelni, otthon nem rendelkeznek számítógéppel és olyan eszközökkel, berendezésekkel, amelyek az előremenetelüket egyenlő eséllyel biztosítaná a kortársaikkal szemben.
64
4.2.3. Fogyatékkal élő személyek
Az intézményeket akadálymentesítik, viszont az intézményig való eljutás nagyon nehéz. A kistelepüléseken a fizikális akadálymentesítés nincs megoldva az intézményekben.
A kistelepülések a következő projektidőszakban pályázni kívánnak ezek megoldására.
A jövőre vonatkozóan kérdés, hogy a felnőtt fogyatékos személyek gondozása nem megoldott a térségen belül.
Kevés kezdeményezés van érzékenyítő programokra. Korábban voltak példák erre, ahol a fogyatékkal élő személyek problémáit szerették volna bemutatni, sajnos alacsony volt az érdeklődés. Hosszú az út a társadalmi elfogadáshoz.
SNI és BTM nehézséggel küzdő gyermekek számára óraadó vagy utazó óvodapszichológus, mozgásproblémákkal küzdő gyermekek megsegítéséhez gyógytornász, szomato szakos gyógypedagógus szakértelmére, segítségére, hatékonyabb terápiára lenne szükség. Szakemberhiány van nem csak a járásban, a megyében is. Kőszeg kivételével nem működik megfelelő szakemberi ellátottsággal a korai fejlesztés a térségben.
4.2.4. Időskorúak helyzete
Az idős és a fiatal generáció közötti kapcsolat gyenge, sok gyermek életében már nincsenek jelen a nagyszülők.
Szervezett programokkal lehet a két generáció közötti távolságot csökkenteni, vannak példák a térségben, amelyek jól működnek. Pl. Kőszegen, Bükön. A jövőben ezekre alapozva lehet további programokat építeni.
Az időskorra már korán fel kell készíteni az embereket.
Az időskorúak körében többségben vannak a nők, ezért az ellátórendszerben is ők jelennek meg inkább.
Idős korban megnövekszik az elmagányosodás veszélye.
Az idős emberek nehezen igazodnak el a közigazgatás hivatali rendszerében.
4.2.5. Romák és/vagy mélyszegénységben élők helyzete
A tartós munkanélküliség további pszichés problémákat, lelki és testi betegségeket okozhat. Megfelelő háttértámogatás nélkül a tartós munkanélküliek csak nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni.
A munkanélküli, mélyszegénységben élő, alacsony jövedelmű emberek számára problémát jelent a mindennapi megélhetés.
A térségben élő hátrányos helyzetű emberek rendszeresen beköltöznek Kőszegre a jobb munkalehetőség reményében. A járásszékhelyről az ausztriai munkavállalás lehetősége is könnyebb.
Szerényebb anyagi feltételekkel rendelkeznek, ezért a mai kor elvárásait kielégítő igényeknek nem tudnak megfelelni, otthon nem rendelkeznek számítógéppel és olyan eszközökkel, berendezésekkel, amelyek az előremenetelüket egyenlő eséllyel biztosítaná a kortársaikkal szemben.
65
5. „Jó gyakorlatok” a térségben 5.1.1. Egyházi karitatív közösségek
Kőszegi Karitász Csoport
Római Katolikus Plébánia Hivatalon belül működik a Karitász Csoport, mely a rászorult mélyszegénységben élőket és romákat napi szinten élelmiszerosztással támogatja, időnként nagyobb mennyiségben EU-s élelmiszersegéllyel (tészta, tej, liszt stb.) is. Hetente ingyenes ruhaosztást végeznek. Időnként lehetőség szerint bútorral, háztartási gépekkel is segítenek. Nagycsaládosoknak nagyobb ünnepekkor élelmiszercsomagot küldenek. Igény szerint betegek és idősek segítését is vállalják (pl. bevásárlás, házi munka, gyógyszer kiváltása, elvitele). A plébánia minden évben a hittanosoknak tábort szervez, ezáltal sok gyermek táborozása biztosított. Több családközösség működik a plébánia területén, melyek a családok gyermekeit összefogja, segíti, illetve a plébániával együtt évente táboroztatja a ministránsokat is. A plébánián belül működik a 353.sz. Chernél István Cserkészcsapat, mely segíti a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltését, ezzel közösségteremtő tevékenységet is folytat. A fogyatékkal élő személyek számára biztosítják a hozzájuk tartozó Bencés Székház egyes helyiségeinek kedvezményes bérlését, ahol ezáltal sokan rehabilitációs munkavégzést tudnak folytatni. A városban az evangélikus egyház különös figyelmet fordít a kisgyermekekre, az elesettekre, a hátrányos helyzetűekre. Az egyházközségben nem csupán a hitoktatás révén, de nyári táborok, babamama kör, többféle ifjúsági csoport, valamint a Kőszegi Evangélikus Szeretetotthon tevékenysége révén - ahol az ott dolgozókon kívül önkénteseik és férfikörük segítői révén - próbálják felkarolni az elesetteket. Kőszeg városában a nemescsói Sartoris Szeretetszolgálat végez házi beteggondozást. Csepregi és büki egyházközségek karitász csoportjai Egyre nagyobb igény van a természetbeni segítségnyújtásra /ruha, cipő, játék, élelmiszeradomány osztására és egyéb háztartási eszközök, bútorok közvetítésére/. A csepregi és büki egyházközségek karitász csoportjai a szociális gondozási központokkal együttműködve rendszeresen segítik a városok és vonzáskörzeteik rászoruló családjait.
A Kőszegi Református Egyházközség az alábbi karitatív tevékenységeket végzi:
Általános diakónia: A gyülekezet idős tagjait rendszeresen szokták látogatni, ha kell, akkor lehetőségeikhez mérten segítenek mindenben. Ha kell, takarítanak, ha kell, orvosi vizsgálatra viszik őket saját autóval, ha kórházba kerülnek, rendszeresen látogatják őket. Kékkereszt: A kékkeresztes csoportot 2012 januárjában indították el. Ennek a csoportnak a feladata az, hogy segítsen azokon, akik az alkohol rabságából szabadulni akarnak. Ebben a csoportban több segítő is részt vesz, és mindezidáig többen is megfordultak a csoportban. Állandó, alkohollal küzdő tagjaik száma 4-5 fő, a többi segítő. Karácsonyi ételosztás: 2012 karácsonyán a gyülekezet úgy gondolta, hogy ételosztással segít a rászorulókon. Ezt meg is tették, egy tál étellel, valamint felajánlott málnaszörppel várták a rászorulókat. Kb. 20 fő jelent meg. Pénzbeli támogatások: Kevés összeggel rendszeresen támogatják a lepramissziót és a Bethesda Gyermekkórházat.
66
Az Élet Vize Baptista Gyülekezet Kőszeg, Borostyánkő utca 2/B. szám alatt működik, Mike Attila Gyülekezet Vezető tájékoztatása alapján a gyülekezetnek tíz – tizenkét aktív tagja van. A hitéleti tevékenységen kívül, a gyülekezet hitvallásában megvallja a szegények és rászorulók felé érzett elkötelezettségét, ezért alapítványt hozott létre, amelynek alapító okiratában szerepel szinte valamennyi helyi esélyegyenlőségi cél. A gyülekezetben működik egy bábcsoport, amely ingyenesen tart előadásokat óvodákban, iskolákban, egészségügyi és idősotthonokban nem csak itt helyben, hanem lefedve a kistérség településeit. Jó kapcsolatot ápolnak a Baptista Szeretetszolgálattal, az általuk beindított idősek házi gondozásában hivatásszerűen dolgozik egyik gyülekezeti tag. Szerveztek nyaralást nagycsaládban élő gyermekek számára, támogatják a nyaralásban résztvevő gyermekeket. Hosszú éveken át segítették a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény munkáját. A segítségükkel létrejött kapcsolatot azóta is tartják az angliai gyermekeket segítő alapítvánnyal. Évente részt vesznek a Baptista Szeretetszolgálat karácsonyi cipősdoboz akciójában, nem csak gyűjtik, de több alkalommal osztottak is a nagycsaládokban, illetve intézményben élő gyermekeknek. Régebben szerveztek angol nyelvi táborokat kőszegi iskolásoknak nyáron, egy hét időtartamban.
5.1.2. SOS Gyermekfalu program Gyermekvédelem Az SOS gyermekvédelmi tevékenysége rugalmasan igazodik a változó társadalmi környezethez; mindig azok a gyakorlati megoldások kerülnek előtérbe, amelyek a leghatékonyabban segítik a gyerekek életkörülményeinek rendezését A klasszikus modell szerint az SOS gyermekfalvak 12-15 családi házból állnak, ahol SOS anyák – hivatásos nevelőszülők – nevelik a gyerekeket, és a gyermekfalvak közösségét egy faluvezető irányítja. A gyermekfalvakban nevelkedett gyerekek számára 14-17 éves korukban lehetőség nyílik, hogy nagyobb önállóságot nyújtó ifjúsági házba vagy lakásotthonba költözzenek, és védett környezetben sajátítsák el azokat az ismereteket, készségeket, amelyekre felnőtt életük során majd szükségük lesz. 1949-ben, az SOS Gyermekfalvak alapításakor a legfőbb társadalmi feladat a háború következtében árván maradt gyerekek megfelelő ellátása volt. Az azóta eltelt évtizedek során a társadalmi környezet és a gyerekek helyzete természetesen megváltozott. Ma a gyerekek veszélyeztetettségének forrása elsősorban a szegénység, a rossz lakáshelyzet, a bántalmazás, az elhanyagolás, a szenvedélybetegségek terjedése és más, súlyos társadalmi problémák sora. A korszerű gyermekvédelmi tevékenységnek ma már ehhez a helyzethez kell igazodnia. Ennek megfelelően a végleges elhelyezés mellett előtérbe kerül a gyermekek átmeneti jellegű családba fogadása, mely arra az időszakra nyújt biztonságos környezetet, amíg a vér szerinti családban a krízishelyzet megoldódik. Egyre erőteljesebb az igény a vér szerinti családokkal való hatékony együttműködésre a bekerülés megelőzése és a visszakerülés támogatása érdekében.
Családmegerősítés Az SOS Gyermekfalvak világszerte több mint 60 éve, Magyarországon pedig több mint 30 éve nyújtanak szerető otthont a vér szerinti családjukat vesztett gyerekek számára. Az új családmegerősítő program célja a megelőzés, azazhogy minél kevesebb gyerek kerüljön állami gondozásba. A különböző okokból válsághelyzetbe került családoknak segítenek talpra állni, hogy a gyermeket ne kelljen kiemelni a családjából és állami gondozásba venni. A betegség, haláleset, munkahely, illetve lakás elvesztése mind olyan problémák, amik könnyen megingathatnak egy addig mégoly jól működő családot is – céljuk az, hogy az ilyen és ehhez hasonló válsághelyzetbe került családoknak védőhálót nyújtsanak, segítsenek nekik túllépni ezeken a nehézségeken és megóvják őket a széthullástól.
67
A feladat összetett. Erős, bizalomra épülő kapcsolatot alakítanak ki a szülőkkel, családtagokkal. Amennyiben szükséges, a gyereket átmeneti időre biztonságba helyezik. Együttműködnek a szülőkkel a problémáik megoldásában, a szülők közötti konfliktus rendezésében, szenvedélybetegség kezelésében, munkahelykeresésben, a szülő-gyerek kapcsolat megerősítésében, a gyerekneveléshez szükséges mindennapi rutin kialakításában, lakáskörülmények javításában. Mindeközben együttműködnek a helyi önkormányzati és civil szolgáltatókkal, mozgósítják az elérhető formális és informális közösségeket. Céljuk az, hogy a lehető legrövidebb időn belül a család képes legyen önállóan biztonságos, a gyereket értő légkört és otthont biztosítani. Kőszeg Város és Térsége Társulásához tartozó 15 településen a kőszegi Szociális Gondozási Központ szakmai egységeként működő Gyermekjóléti Szolgálat látja el a szolgáltatást 2005. január 1-től a Társulás és Kőszeg Város Önkormányzata által kötött megállapodásnak megfelelően. A feladatellátást az intézmény vezetője a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjén keresztül irányítja területfelelősi rendszerben négy területen: Kőszeg, Hegyalja térsége, Gyöngyösfalu térsége, Horvátzsidány térsége. Így az ellátott gyermekek, családok a lakóhelyükön juthatnak hozzá a szolgáltatáshoz. Az ellátási területen élő 18 éven aluliak száma: 3.231 fő. A Gyermekjóléti Szolgálat működését elsősorban a Gyvt. határozza meg. E jogszabályban foglaltak szerint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez, a jólétet biztosító családban történő nevelkedéséhez. Ez a közvetlen személyes segítség a gyermekek védelmének rendszerén keresztül, a gyermekjóléti szolgáltatások keretein belül biztosítható. A Gyvt. továbbá kimondja, hogy a gyermekjóléti szolgálat feladata: a családban nevelkedő gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése, védelembe vételével kapcsolatos feladatok, javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására, családjából kiemelt gyermek saját családjába történő visszaillesztése, helyettes szülői hálózat működtetése és egyéb feladatok az örökbefogadással kapcsolatosan. Éves szinten megtörténik az adott települések helyzetének felmérése, a gondozásban lévő családok, gyermekek problématípus szerinti áttekintése. A lakosság tájékoztatása plakátok kihelyezésével történik, és ebben számíthatnak a jelzőrendszer tagjainak közreműködésére is. A családgondozók egységes szemléletének kialakítása, egységes dokumentáció bevezetése érdekében rendszeres TEAM megbeszéléseket tartanak a szolgálat munkatársai. A családgondozók tevékenységéhez az intézmény megfelelő szakmai hátteret biztosít, ami nagymértékben hozzájárul a szakszerű, hatékony feladatellátáshoz. A gyermekjóléti alapellátások (gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása) a helyettes szülői hálózat kivételével biztosítottak. Halaszthatatlan esetben a gyermekek átmeneti gondozását továbbra is az SOS Gyermekfalu és a Dr. Nagy László EGYMI segítségével oldják meg. Az elmúlt évben egy, gyermekeit egyedül nevelő anya esetében volt szükség azonnali elhelyezésre, mert néhány napra kórházba került. A gyerekeket az SOS Gyermekfaluban helyezték el erre az időre. Általánosságban azonban elmondható, hogy sokszor tudomást sem szereznek ilyen esetekről, mert mindig van nagyszülő, testvér, rokon, barát, akik átmenetileg vállalják a kiskorúak ellátását, semmilyen intézményes beavatkozásra nincs szükség. A korábbi évek beszámolóitól eltérően a közölt adatok a Gyermekjóléti Szolgálat egészére vonatkoznak, mert nem tudják a tevékenységüket lakóhely, illetve tartózkodási hely vonatkozásában végezni. Egyre gyakrabban fordul elő az, hogy az ellátott család lakcíme nem kőszegi, sőt még csak nem is a kistérség területe, hanem az ország másik felén van, de a gyerek ide jár iskolába, és ha probléma van vele, akkor az iskola a helyi gyermekjóléti szolgálatnak jelez. A tapasztalatok szerint egyre inkább elterjedtté válik a problémás családok körében, hogy „vándorolnak” településről-településre, néhány hétig vagy hónapig élnek ott, majd ahogyan megérkeznek utánuk a gyermekvédelemmel kapcsolatos hivatalos iratok is, és ahogy az új helyen
68
próbálják folytatni a máshol megkezdett gondozási tevékenységet, újra továbbállnak. Úgy tűnik, mintha „menekülnének” a hatóságok elől, ezért nagyon nehéz érdemi munkát végezni. A Gyermekjóléti Szolgálat az elmúlt évben 123 nyilvántartott veszélyeztetett kiskorút gondozott.
5.1.3. Területi Gondozási Központ – Csepreg A családsegítő szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat rendszeresen oszt ruhát, cipőt adományokból. A védőnők is kialakítottak egy jó hagyományt, melynek során egy adott családban feleslegessé vált, de használható ruhát, cipőt, pelenkát eljuttatják a rászorulóknak. A szolgálat is részt vett a városi Mikulás ünnepség lebonyolításában, karöltve a Szebb Holnapért Egyesülettel. Ellátási területünkön 100 hátrányos helyzetű gyermek kapott Mikulás csomagot. Karácsonykor 60 egyén és család részére tudtak – Csepreg Város Önkormányzatának, az Üdvözítő Gyógyszertár Csepreg és magánszemélyek felajánlásából – élelmiszercsomagot ajándékozni, ezen kívül több rászoruló család gyermekei részesültek ajándékokban használt játék felajánlásokból. Az elmúlt év végén, az ünnepek közeledtével megkerestük az ellátási területükön működő cégeket és vállalkozókat azzal, hogy támogassák a szolgálatunkkal kapcsolatban álló családokat, gyerekeket. Adományozók - helyi vállalkozók - Üdvözítő Gyógyszertár Csepreg vitaminokat adományozott. -A Soproni Szent György Lovagrenddel 2013. októberétől állnak rendszeres kapcsolatban. Jó minőségű ruhaneműt, ágyneműt, gyermekjátékot, cipőt adományoztak a szolgálatnak. -A Karitász helyi szervezetével kapcsolatban állnak, lehetőségeikhez mérten közösen segítik a rászorulókat - Halker beszállító karácsonyra szárazárut és édességet adományozott. 5.1.4. KIKÖT-Ő Ifjúsági Klub Elsősorban a középiskolás korosztály számára nyújt programokat és szolgáltatásokat. A fiatalok számára közösségi teret, ingyenes internet hozzáférést, biliárd, ping-pong és csocsó használatot biztosít. Ezek mellett a fiataloknak szakemberek tartanak havi egy-egy alkalommal csoportos tanácsadásokat drogprevenciós, pályaválasztási és munkaerő-piaci témákban. A megalakuló diákönkormányzat számára pedig havi rendszerességgel kínál összejöveteleket, megbeszéléseket.
5.1.5.
CSIN-TALAN Ifjúsági És Turisztikai Egyesület
Az egyesület 1997-ben alakult helyi fiatalok szervezeteként. Célja a helyi és kistérségi fiatalok érdekeinek képviselete, rendezvények, programok szervezése, a turistaház fejlesztése, üzemeltetése. Az elmúlt években számtalan program, rendezvény kötődik az egyesült nevéhez. Az egyik legfontosabbként kell kiemelni a 1997 óta folyamatosan, a művelődési házzal közösen, minden évben május 1-e környékén megrendezésre kerülő Csepregi Ifjúsági Napok rendezvénysorozat. A többnapos programban elsősorban a fiataloknak nyújtunk olyan programokat, melyben megtalálhatja minden korosztály a maga számára szórakoztató rendezvényeket a pici gyermektől a tinédzsereken keresztül akár a felnőttekig bezárólag is.
69
6. JÁRÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI SWOT ELEMZÉS
Erősségek
Gyengeségek, fejlesztendők
-
Több település népessége növekszik
-
Országosan is mintaértékű szociális/oktatási intézmény működik a térségben
-
Foglalkoztatási paktum működése
-
Élénk civil élet, kezdeményezések
-
Szektorközi együttműködések köz- és civil szféra, esetenként piaci és közszféra között
-
Szociális gazdaságot fejlesztő kezdeményezések elindultak
-
Széles spektrumú humán szolgáltatások jelenléte
-
Erős, komoly kapacitásokkal rendelkező partnerség állt össze a járási kerekasztalban
virágzó
-
A megvalósult esélyteremtő témájú projektek eredményei nem ismertek széles körben, így a fejlesztések eredményei nem érnek el nagyobb hatást
-
Kevés ismert jó példa, bevált gyakorlat van a vállalkozások által végrehajtott hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásában (kismama műszakok, fogyatékos-barát munkahelyek, pályakezdő programok stb.)
-
A közmunkás létből való továbblépéshez hiányoznak a lehetőségek, ami így életstratégiává válhat
-
Az országos 5%-os növekedés ellenére a járás aktivitási rátája stagnál, 10 év alatt nem történt előrelépés (de még jelenleg is 6%-kal magasabb, mint az országos átlag)
-
Csökkenő születésszám, az országos átlagot meghaladó öregedési index
-
A családon belüli erőszak áldozatai számára hiányoznak szolgáltatások
-
Gyermekek napközbeni ellátása a járás kistelepülésein, főként a szünidőkben, hétvégeken hiányos, további térségi együttműködést igényelne, illetve a táborok magas ára miatt sokak számára nem érhető el
-
Alacsony szintű egészségműveltség
-
Felnőttoktatás és képzés komoly hiányosságai
-
Roma lakosság integrációja megoldatlan, nincs biztos kezdet program és tanoda, alternatív tanulási lehetőségek se gyerekek, se felnőttek számára a járásban.
közösségi
Lehetőségek -
A helyi piaci szereplők ösztönzése társadalmi felelősségvállalási programok indítására
-
A térségi együttműködések fejlesztése a járáson belül a Pannon Térségfejlesztő Egyesület partnerségével
Veszélyek -
A munkaerőhiány miatti szükségszerű belföldről történő idevándorlás társadalmi, közösségi hatásainak tudatos kezelése elmarad, emiatt feszültségek alakulhatnak ki a helyi társadalomban
70
-
Az esélyteremtési jó példák terjesztése és továbbfejlesztése a járásban
-
A vállalkozási igényekre alapozva a foglalkoztatási paktum megújítása és járási kiterjesztése
-
Ágazat és szektorközi együttműködések fejlesztése
-
A szociális gazdaság munkalehetőségeinek további kihasználása, eladható termékek és fenntartható szolgáltatások indításával
-
Egészségügyi tájékoztató szűrőprogramok indítása
-
A meglévő közösségi és civil kezdeményezésekre, valamint kulturális intézményekre, közösségi terekre alapozott informális tanulási alkalmak teremtése
-
Családi szolgáltatások továbbfejlesztése
-
Önkormányzati és piaci, valamint civil vezetők érzékenyítése az esélyegyenlőségi témák iránt
-
Együttműködésen, szolidaritáson programok kezdeményezése a társadalomban (pl. TOP CLLD program)
-
A diákok közösségi szolgálatának és az önkéntességnek a tudatos szervezése, a generációk közti kapcsolatok erősítése (pl. idősek átadják a meglévő tudásokat, mentorálhatnak fiatalokat, a fiatalok pedig bekapcsolódhatnak az idősek, fogyatékkal élő személyek mindennapjainak segítésébe, teendők ellátásába, az elmagányosodás megelőzésébe)
tevékenység
-
A közmunkában lévő embereknél csapdahelyzet alakul ki, nem történik meg a továbblépés, állandósul ez a foglalkoztatási forma
-
A hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci aktivizálása elmarad, elfogy a munkaerő-tartalék, amely a cégek súlyos munkaerőhiányát eredményezi, és nem teszi lehetővé új cégek vonzását
-
A szociális ellátásban dolgozók alacsony bérezése miatt egyre nehezebb lesz a munkaerő megtartása, az üres álláshelyek betöltése
-
A járáson belül erősödnek a területi különbségek a humán szolgáltatások elérhetőségében, színvonalában
-
A járás országon belüli kedvezőbb gazdasági, társadalmi helyzete elfedheti a valós esélyegyenlőségi, valamint szociális, helyi társadalmi problémákat, amelyek megoldatlanok maradhatnak
és
alapuló helyi
71
7. STRATÉGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA 7.1.
Kőszeg Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 5
Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2014‐2020 közötti időszakra) határozza meg egy város fejlesztésének főbb irányait és konkrét lépéseit az önkormányzat által jóváhagyott hosszú távú településfejlesztési koncepció alapján. Eszerint az ITS‐ben rögzített városfejlesztési elképzelések egyes elemei illeszkednek a településfejlesztési koncepcióban rögzített hosszú távú célokhoz és a kijelölt fejlesztési irányokhoz. Kőszeg Településfejlesztési Koncepciójának jövőképe Kőszeg nagy múltú történelmi városként táji, természeti értékeit és kulturális örökségét őrző, épített környezetét óvó és megújító, kistérségét jól szervező, a tágabb térségi együttműködésben aktív szerepet vállaló, vonzó, magas életminőséget, lakó- és munkahelyet nyújtó, a helyi értékekre és helyi termékekre építő, több lábon álló gazdasággal rendelkező település, a térség kiemelkedő oktatási, tudományos, szellemi és kulturális központja. Kőszeg város Településfejlesztési Koncepciója a jövőkép eléréséhez kapcsolódóan, a fejlesztési irányokhoz illeszkedően négy átfogó célt fogalmaz meg. A négy cél kijelöli a város legfontosabb gazdasági, társadalmi, környezeti kihívásokra adott válaszait. 1. Fenntartható város Fenntartható város a szó legtágabb értelmében. Átfogó cél a város népességének megtartása a fenntarthatóság érdekében, a fiatal és aktív népesség megőrzése, (kedvező társadalmi, gazdasági összetétel és korstruktúra elérése), a táj, természet és az értékes épített környezet fenntarthatósága érdekében, annak védelme és folytonos megújítása a környezet fenntarthatósága érdekében, a hatékony energiagazdálkodás, a klímaváltozás elleni tudatos küzdelem, illetve a kedvezőtlen hatások kivédése. 2. Kreatív város Átfogó cél a jellegében ma is kreatív városi jelleg erősítése, a hagyományaira alapozni tudó, változó környezethez alkalmazkodni képes, alkotó módon dolgozni és élni akaró emberek közössége. Közösség, amely magas hozzáadott értéket termelő, innovatív gazdasági környezetet hoz létre, és azt működtetni képes. 3. Turisztikai rekreációs központ Átfogó cél olyan idegenforgalmi kínálat kialakítása, továbbfejlesztése, amely a település és környékének vonzó táji, természeti, történeti és kulturális értékeire épít, amely a város lakói számára is hozzáférhető széleskörű szolgáltatásokat nyújt, s egyben növeli a turizmus mint ipar, jövedelemtermelő képességét. 4. Együttműködő város Átfogó cél, hogy a település tovább bővítse meglévő térségi kapcsolatait mind tartalmában, mind területi kiterjedésében. Továbbra is támogassa a civil szerveződéseket, közvetett eszközökkel segítse elő az emberi kapcsolatok erősödését, kiteljesedését. Minden téren segítse a kapcsolatok fizikai lehetőségének megteremtését, az infrastrukturális hálózati elemek kiépítését.
5
Kőszeg Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia – III. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia, 2014
72
7.2.
Releváns 2014-2020-as Operatív Programok, Erasmus+ program
7.2.1. Terület- és Településfejlesztési OP Magyarország Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) rögzített átfogó és hosszú távú fejlesztési irányai alapján a Partnerségi Megállapodás (PM) kijelöli a 2014–2020-as időszak öt fő nemzeti fejlesztési prioritását. Az ötödik nemzeti fejlesztési prioritás, a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása. E nemzeti prioritás a helyi adottságokra és erőforrásokra építve célul fogalmazza meg a térségi versenyképesség és a foglalkoztatás növelését, hozzájárulva a teljes foglalkoztatottságra és munkaalapú társadalomra vonatkozó nemzeti célokhoz. E nemzeti célkitűzés fontos üzenete a munkavállaló lakosság helyben boldogulásának biztosítása, a leszakadó térségek, köztük a leszakadó vidéki térségek fejlesztése, társadalmi-gazdasági potenciáljuk kibontakoztatása, a népesség megtartása, a társadalmi együttműködés erősítése. E prioritás megvalósításának legfontosabb biztosítékát a területi operatív programok jelentik. Magyarország a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan elkötelezte magát egy erős gazdaságélénkítő fejlesztési program megvalósítása mellett, így az ebben az időszakban rendelkezésre álló európai uniós források és hazai társfinanszírozás 60%-át gazdaságfejlesztésre fordítja. A területi operatív programok ezen gazdaságélénkítő csomag részét képezik. Ezek közül is kiemelkedik a jelentős forráskeretekkel rendelkező, a fejlett Közép-Magyarországi régión kívüli összes megyére kiterjedő Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP). Az operatív program hozzájárulása az Európai Unió fejlesztéspolitikai céljaihoz A TOP stratégiai célja és a hozzájuk kapcsolódó beavatkozási irányok több, az Európa 2020 Stratégia alapján meghatározott uniós tematikus célkitűzés elérését támogatják, ezáltal hozzájárulnak az EU 2020 célkitűzések teljesüléséhez, kiemelten a fenntartható és az inkluzív növekedéshez kapcsolódó stratégiai célokhoz. A TOP az alábbi EU2020 stratégiai célokhoz járul hozzá, összhangban a Nemzeti Reform Programban (NRP) és a Partnerségi Megállapodásban (PM) rögzítettekkel:
Foglalkoztatás növelése: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti Magyarország azon célkitűzését, hogy 2020-ra a foglalkoztatási szintet a 2010/11-es 61% alatti szintről 75%-ra emeli (EU cél: 75%). Jelenleg a foglalkoztatási ráta Eurostat /2013/ adatok szerint Magyarországon 63,2%, EU átlag 68,3%. E célkitűzéssel összhangban történt a 8. tematikus célhoz illeszkedően a TOP gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási szerepvállalásának meghatározása, amelynek révén a TOP közvetlenül hozzájárul a foglalkoztatási szint növeléséhez, elsősorban a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás bővítést szolgáló helyi feltételek biztosításával.
Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti Magyarország azon célkitűzését, hogy 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányát 14,65 %-ra növeli (EU cél 20%) a teljes bruttó energiafogyasztáson belül (Eurostat /2012/ adatok szerint jelenleg 9,6%, míg az EU átlag 14,1%) és 18%-os (EU cél 20%) teljes energia-megtakarítást ér el. További nemzeti cél az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10%-os növekedése (EU cél üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése, 1990-es szinthez képest, vagy akár 30%-kal, ha a feltételek ehhez adottak). E célkitűzéssel összhangban történt a 4. tematikus célhoz illeszkedően a TOP megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó szerepvállalásának meghatározása, amely közvetlenül hozzájárul az EU 2020 célok teljesítéséhez. E célhoz kapcsolódik a klímaadaptív városfejlesztés támogatása is.
Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti Magyarország azon célkitűzését, hogy a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő,
73
ezzel veszélyeztetett népesség számát (Eurostat adatok /2012/ alapján 32,4%, amely a 24,8%-os uniós átlagot meghaladja) csökkenti 2020-ra, 2008-as bázisértékhez képest országosan 450 ezer fővel (EU cél 20 millió fő). E célkitűzéssel összhangban történt a 9. tematikus célhoz illeszkedően a TOP szegénység és társadalmi kirekesztés csökkentésére vonatkozó szerepvállalásának meghatározása, elsősorban az egészségügyi és szociális alapellátást nyújtó önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztésével és a szociális város rehabilitációval. E célt segíti a TOP 8. tematikus célhoz kapcsolódva rögzített gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási küldetése, amely a szegénységben élők munkahelyhez és rendszeres jövedelemhez juttatásában is szerepet vállalva ugyancsak segíti az EU 2020 cél teljesítését.
74
Prioritási tengely
Tematikus célkitűzés
Uniós támogatás
Nemzeti társfinanszírozás
A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések - A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával
(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése
- A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében - A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével
1. prioritási tengely Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére
2. prioritási tengely Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. prioritási
818 068 118 8 (c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek az 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) alkalmazási körén kívül esnek
- Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által
(6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása
405 086 474
- Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal
(4) az alacsony szén-dioxid-
550 912 221
- Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése
75
tengely Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken
kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban
- A települési önkormányzatok energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése
(9) a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem
- Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése
4. prioritási tengely A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. prioritási tengely Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés 6. prioritási tengely Fenntartható
169 312 384
(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése
- A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése
245 848 961 (9) a társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység és hátrányos helyzetű megkülönböztetés elleni küzdelem (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás
- A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása
- A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása - Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése
398 724 753
- Megyei jogú városok gazdasági környezetének fejlesztése a foglalkoztatás növelése érdekében - Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási
76
városfejlesztés a megyei jogú városokban
ösztönzése
(9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem
82 522 515
(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése
88 537 175
(9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem;
7. prioritási tengely Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD)
szolgáltatások által
- Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása városfejlesztési beavatkozásokkal - Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése
- Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése - A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása
31 289 113
- A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése - A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása, valamint a társadalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelése helyi szinten
1301/2013/EU rendelet 5. cikk 9 (d): közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházások
93 602 959
- A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével
1304/2013/EU rendelet 3. cikk (1) b) vi: közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák
46 229 504
- A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével
77
7.2.2. Emberi erőforrás fejlesztési OP A magyar Partnerségi Megállapodás fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, továbbá az ezt megalapozó társadalmi összetartozás biztosítása. Nemzetközi elemzések (pl. Bruegel Intézet) esettanulmányokkal, illetve statisztikai adatokkal támasztják alá, hogy a gazdasági növekedés eléréséhez nem elegendőek a klasszikus gazdaságfejlesztési eszközök. Ezen eszközök sikerességét ugyanis nagyban befolyásolják az adott ország vagy régió rendelkezésére álló strukturális tényezői. Magyarország komoly elmaradással küzd a hosszabb távon ható strukturális tényezők terén. A legnagyobb elmaradás (ebben a sorrendben) az általános infrastruktúrában, a humán tőkében és az innovációs környezetben mutatható ki. A Partnerségi Megállapodás fő célkitűzéséhez tehát az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: EFOP, vagy operatív program) a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával tud a legeredményesebben hozzájárulni. Az EFOP a Partnerségi Megállapodás 4. nemzeti prioritásában, azaz a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése téma alatt valósítja meg, az alábbi hét fő beavatkozási irányon keresztül: i.
Társadalmi felzárkózás
ii.
A család társadalmi szerepének megerősítése és a társadalmi összetartás erősítése
iii.
Egészségfejlesztés és betegségmegelőzés, egészségügyi fejlesztések
iv.
A köznevelés minőségének fejlesztése, kiemelt tekintettel a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésére
v.
A munkaerő-piaci változásokhoz rendelkezők számának növelése
vi.
Utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében és a kutatás-fejlesztésben Mindezeket kiegészíti a lelki egészség és megújulás horizontális kezdeményezés, melynek célja a lelki egészség fejlesztése, a mentális betegségek megelőzése és ezáltal az életminőség javítása, s így több beavatkozási irányban is megjelenik. Az Eurobarometer 2011. évi adatai szerint a magyar lakosság mentális állapota az európai országok döntő többségével összehasonlítva rosszabbnak minősíthető, s az európai átlaghoz képest kevesebb magyar tapasztalta a „boldogságot”, a „teljes életet”. E hét beavatkozási irány részint a magyarországi társadalmi kihívások, részint az Európai Unió kapcsolódó stratégiai célkitűzései alapján került rögzítésre. Alább beavatkozási irányonként bemutatjuk az egyes társadalmi kihívásokat és a rájuk adandó válaszokat, végül az uniós stratégiai dokumentumokkal való kapcsolatot.
alkalmazkodni
képes
felsőfokú
végzettséggel
78
Prioritási tengely
Tematikus célkitűzés
Uniós támogatás
Nemzeti társfinanszírozás
A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések A. A munkaerőpiacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való belépésének növelése B. A család és ifjúság társadalmi részvételének növelése C.
Több helyi civil közösség jön létre
D. A gyermekeket sújtó nélkülözés visszaszorítása elsődlegesen a marginalizált közösségekben
1. Együttműködő társadalom
9. A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem
867 012 683,00
153 002 238,18
E. A leszakadást előidéző társadalmi és kedvezőtlen közszolgáltatás-elérési tényezők visszaszorítása F. Az egészségtudatosság növelése elsősorban a hátrányos helyzetű emberek és térségek tekintetében G. Az egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási közszolgáltatásokban a szolgáltatásnyújtás folyamatainak eredményesebbé tétele, a területi szempontok érvényesítése és a dolgozók megtartása H. Hátrányos helyzetű személyek, kifejezetten romák szociális gazdaságban való részvételének növelése
2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében
9. A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem
486 615 891,00
85 873 392,53
A. A gyermekeket sújtó nélkülözés elleni programok által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés növelése B.
Minőségi közszolgáltatásokhoz való
79
hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen C. A marginalizált feltételek között élők életkörülményeinek, infrastrukturális feltételeinek javítása A. A köznevelés esélyteremtő szerepének javítása és hátránykompenzációs képességének erősítése B. A köznevelés eredményességének, hatékonyságának növelése, továbbá a szakpolitikai irányítás javítása
3. Gyarapodó tudástőke
10. Az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében
806 776 929,00
142 372 399,24
C. A felsőfokúnak megfelelő szintű oktatás hozzáférhetőségének javítása D. A munkaerő-piaci kompetenciák erősítése a felsőoktatási hallgatók körében E. Kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a felsőfokú oktatási rendszer fejlesztésén és kapcsolódó humánerőforrás-fejlesztéseken keresztül F. Az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése
4. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében
10. Az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében
418 200 604,00
73 800 107,00
A. Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális feltételeinek megteremtése B. Minőségi felsőoktatás infrastrukturális feltételeinek megteremtése
80
5. Pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együttműködések
9. A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem
34 182 888,00
A. A társadalmi felzárkózás támogatása pénzügyi eszközökkel 1 799 099,37
B. A társadalmi innováció javítása
81
7.2.3. Közigazgatás- és közszolgáltatás- fejlesztési OP Az operatív program 1. prioritási tengely a közigazgatási fejlesztéseket, 2. prioritási tengely a közszolgáltatási rendszer fejlesztéseit fedi le. Az operatív program ad egyben helyet a 2014-2020 időszakban az ESZA, ERFA és KA végrehajtásához szükséges tagállami funkciók finanszírozásához felhasználható technikai segítségnyújtás forrásoknak a harmadik prioritási tengelyben. A TERVEZETT KÖZIGAZGATÁSI, KÖZSZOLGÁLTATÁSI FEJLESZTÉSEK STRATÉGIAI MEGALAPOZOTTSÁGA Az operatív program prioritási tengely fejezeteinél kifejtett specifikus célok stratégiai környezetét a következő dokumentumok határozzák meg: -
Magyarország Partnerségi Megállapodása;
-
Magyary Program 2014-2020;
-
Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020;
-
országspecifikus ajánlások és Nemzeti Reformprogram.
82
Prioritási tengely 1. A szolgáltató közigazgatás szervezési feltételeinek fejlesztése 2. Szektorokon átívelő közszolgáltatásszervezés fejlesztése
Tematikus célkitűzés
Uniós támogatás
Nemzeti társfinanszírozás
A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések - Jó Kormányzás
1303/2013/EU RENDELET 9 cikk 11
499 924 055 - E- Közigazgatás - A közszolgáltatások információs bázisának fejlesztése
1303/2013/EU RENDELET 9 cikk 11
3. A Partnerségi Megállapodás keretében tervezett operatív 1303/2013/EU RENDELET 9 programok cikk 11 végrehajtásához kapcsolódó technikai segítségnyújtás (Kohéziós Alap)
101 400 721 - A közszolgáltatás innovációs potenciáljának megerősítése
- Átlátható támogatási rendszer biztosítása - A szabályosság biztosítása 193 449 129 - Az eredményesség és hatékonyság biztosítása
83
7.2.4. Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP Az Európai Unió regionális politikája alapvető célként a fejlődésben elmaradott területek felzárkóztatását, illetve strukturális átalakítását jelöli meg a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében. E cél elérését az Unió elsősorban a Strukturális Alapok (ESB) rendszerén keresztül segíti elő, mely a nemzeti fejlesztési igények európai szintű összehangolását is végzi annak érdekében, hogy az EU teljes területe a világ fejlettebb régiói közé tartozzon a jövőben is. Magyarország - a Budapestet és Pest megyét magába foglaló Közép-Magyarország Régiót leszámítva - nem éri el az EU átlag GDP-jének 75%-át, ezért a 2014- 2020-as költségvetési időszakban a korábbi hat konvergencia régió mostantól kevésbé fejlett régiónak minősül. Ez azt jelenti, hogy az összes többi régió Magyarországon a Strukturális Alapok elsődleges földrajzi célterületébe tartozik. A támogatás felhasználására vonatkozó szabályokat az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013 rendelete – továbbiakban: 1303/2013 (EU) rendelet – szabályozza. Ennek keretében a Magyar Kormány elkészítette a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodást (PM), amely kijelöli a fejlesztések fő céljait, stratégiáját és a nemzeti fejlesztési prioritásokat. A Partnerségi Megállapodás általános célkitűzése a fenntartható növekedés és a magas hozzáadott értékű termelés és a foglalkoztatás bővítése, melyek elérésére a kormány öt nemzeti prioritást jelölt ki: 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása 2. A foglalkoztatás növelése a gazdasági növekedés elősegítése révén és a társadalmi felzárkóztatás réven 3. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése 5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása Ezen célok végrehajtását, a Partnerségi Megállapodás megvalósulását 7 db operatív program segíti elő. Ezek közül a legnagyobb forrásaránnyal bíró program a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP). Az operatív program tartalmát az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013 Rendeletének I. Mellékletét képező Közös Stratégiai Keret alapján, a Tanács 2010/410/EU sz. a tagállamok számára adott ajánlását figyelembe véve, illetve az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokat szem előtt tartva készült. Az operatív program a Strukturális Alapok közül kettő, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásaiból részesül. A program céljai, prioritásai és intézkedései összhangban állnak az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013 az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló Rendeletében – továbbiakban 1301/2013 (EU) ERFA rendelet – rögzített szabályokkal. Ennek értelmében az ERFA fő feladata a regionális fejlődés elősegítése, a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlesztése, valamint a versenyképesség magas fokához, a foglalkoztatottság magas szintjéhez, a férfiak és nők közti esélyegyenlőséghez és a környezet védelméhez történő hozzájárulás. A program emellett összhangban van az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013 az Európai Szociális Alapról szóló Rendeletével – továbbiakban 1304/2013 (EU) ESZA rendelet. Ennek értelmében a GINOP a foglalkoztatás bővítését, a folyamatos tanulást és a leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatását tűzi ki célul. A Partnerségi Megállapodás, valamint a strukturális alapok integrált jellegéből adódóan, az egymást erősítő hatások kihasználása érdekében a program épít valamennyi operatív program eredményeire is. A GINOP a fenti magasabb szintű célok elérése érdekében 8 prioritástengelyt jelöl ki, melyek értelmében a (1) kkv, a (2) K+F+I, az (3) IKT, az (4) energia, (5) a foglalkoztatás, (6) a szakképzés, (7) turizmus, illetve a (8) pénzügyi eszközök alkalmazásának területeire terjednek ki.
84
7.2.5. Rászoruló Személyeket Támogató OP A szegénység komoly társadalmi probléma: 2011-ben a lakosság 31%-a volt érintett, szemben a 24,2%-os uniós átlaggal. A népességet három fő életkori csoportra osztva a legnagyobb mértékben a 18 év alatti korosztályt érinti a súlyos anyagi depriváció. Az EU tagállamok kétharmadában (19 tagállamban) 6,2-8,1%-kal nőtt a gyermekeket érintő szegénység 2008- 2012 között, Magyarországon 7,5%-kal az Eurostat adatai szerint. Az RSZTOP hozzájárul a 2014-es országspecifikus ajánlások 4. pont utolsó mondatában foglalt szegénység csökkentési célhoz. Magyarországon elsősorban azon szegény gyermekek étkezését szükséges megoldani, akik nem részesülnek gyermekek nappali ellátása keretében megvalósuló vagy iskolai étkeztetésben, ami a 3 év alatti korosztály 91%-ára jellemző, míg a 3-18 éves korosztály esetében ez az arány 25%. Kutatásokkal bizonyított, hogy a 3 év alatti korban megkezdett rendszeres, egészséges, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étkezés az egészség hosszú távú megőrzésének fontos része. Éppen ezért az egyik célcsoportot a szegény gyermekes családok és azok a szegény várandós nők alkotják, akiknek születendő gyermekük is szegény lesz. A legkiszolgáltatottabb helyzetű rétegek közé tartoznak a hajléktalanok, a fedél nélküli és az átmeneti szállón élő személyek, akik közül rendszeres munkából eredő jövedelemhez 8%, alkalmi munkából származó jövedelemhez 20% jut. A helyzetre jellemző, hogy tíz hajléktalan ember közül három gyűjtögetésből, kukázásból, kéregetésből élt, csupán kettő kapott önkormányzati segélyt, egyet mások segítettek, míg tíz hajléktalan ember közül négyen még nem voltak hajléktalan helyzetben egy évvel korábban. (forrás: Február Harmadika Munkacsoport – Gyorsjelentés a 2014. évi hajléktalan-adatfelvételről). Éppen ezért a hajléktalanok, a fedél nélküli és az átmeneti szállón élő személyek alkotják a második célcsoportot közterületen élő személyek összefoglaló néven. A felnőttek körében a súlyos anyagi depriváció gyakoribb a szegénységi küszöb (a medián ekvivalens jövedelem 60%-a) alatt élők esetében. Az alsó jövedelmi ötödben található családokban az EU tagállamokban 87,1%, Magyarországon 86,8% a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetett emberek aránya az Eurostat szerint. A megfelelő étkezés és a lakás megfelelő fűtésének hiánya a teljes népességhez képest mind arányaiban, mind abszolút értékben magas a szegénységi küszöb alatt élők között, ami a mindennapi életfeltételek megteremtése miatt kockázati tényező. A szegénységi küszöb alatt élő emberek körében megfigyelhető anyagi depriváció elsődlegesen a szociálisan rászoruló embereket érinti, ezen belül is különösen azokat, akik jövedelemszerzésre fizikai állapotuk vagy koruk miatt nem képesek, és nem részesülnek bentlakásos intézményi ellátásban. Így a harmadik célcsoportot a szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű személyek, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek alkotják. Az e célcsoportok elérése céljából megvalósított programok sorában külön kell említeni az Európai Unió által finanszírozott Élelmiszersegély Programot, amit Magyarországon a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szervezett. A program célja „a közösség legrászorulóbb személyeinek intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátása” az Európai Unió az agrárintervenciós készletének karitatív célokra fordításával. 2006-2013 között évente körülbelül 950.000 fő rászorulót ért el a program (25% rászoruló idősek, 75% létminimum közelében élők). A program megvalósításában részt vett a Gyermekétkeztetési Alapítvány, a Katolikus Karitász, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Baptista Szeretetszolgálat. A segélyosztó szervezetek az Élelmiszerbankok Európai Szövetségének képviseletében részt vesznek a program európai szintű konzultációján is. 2006 és 2013 között eddig összesen 21,1 milliárd forint támogatás került felhasználásra. Az OP-hez kapcsolódó anyagi nélkülözés típusának megjelölése: 1. Élelmiszersegély biztosítása szegény gyermekes családok számára 2. Alapvető fogyasztási cikkek biztosítása szegény gyermekes családok számára 3. Élelmiszersegély biztosítása közterületen élők csoportjába tartozók számára
85
4. Élelmiszersegély biztosítása szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű, valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára
86
Prioritási tengely 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén
Tematikus célkitűzés
9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem
Uniós támogatás
Nemzeti társfinanszírozás
A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések
359 650 000
A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása; Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése; Területi leszakadási folyamatok megállítása; Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése
2. Befogadó társadalom
9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem
805 090 000
Foglalkoztathatóság fejlesztése; Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése; A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása; Területi leszakadási folyamatok megállítása; Egészségtudatosság növelése és egészségfejlesztés; Jobb minőségű közszolgáltatások nyújtása mindenkinek; Munkaerő-piaci integráció erősítése
3. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében
10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba
374 650 000
Minőségi közneveléshez és felsőoktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális fejlesztése
4. Gyarapodó tudástőke
10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése
533 930 000
A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése; Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése
5. Jó állam
11. Az intézményi kapacitások és a
85 790 000
A közigazgatás hatékonyságának fokozása; Igazságügy korszerűsítése
87
közigazgatás hatékonyságának fokozása 6. Helyi stratégiák végrehajtása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködés 7. Technikai segítségnyújtás
Közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák
32 700 000
Területi leszakadási folyamatok megállítása
48 890 000
88
7.2.6. Az ERASMUS+ program Az Erasmus+ program a célkitűzései megvalósítása érdekében a következő cselekvéseket támogatja: 1. PÁLYÁZATI KATEGÓRIA: EGYÉNI MOBILITÁS Ez a pályázati kategória a következő területeket támogatja:
a tanulók és a munkatársak, szakemberek, oktatók mobilitása: külföldi tanulási és/vagy szakmai tapasztalatszerzési lehetőségek hallgatók, gyakornokok, fiatalok és önkéntesek, valamint egyetemi tanárok, tanárok, oktatók, ifjúságsegítők, oktatási intézmények és civil társadalmi intézmények munkatársai számára;
Erasmus Mundus közös mesterképzések: felsőoktatási intézmények konzorciuma által nyújtott, magas szinten integrált nemzetközi tanulmányi programok, amelyekből a teljes mesterképzés időtartama alatt teljes ösztöndíjban részesülnek a mesterképzésben részt vevő, világszinten legjobb hallgatók;
Erasmus+ mesterképzési hitelek: a programországok felsőoktatásban tanuló hallgatói a programból fedezett hitelt kaphatnak, hogy a teljes mesterképzést külföldön végezhessék el. A hallgatóknak ez ügyben nemzeti bankokhoz vagy diákhitelt nyújtó intézetekhez kell fordulniuk
2. PÁLYÁZATI KATEGÓRIA: EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ INNOVÁCIÓ TERÉN ÉS A BEVÁLT GYAKORLATOK CSERÉJE Ez a pályázati kategória a következő területeket támogatja:
olyan, országokon átívelő stratégiai partnerségek, amelyek célja az oktatás, a képzés és az ifjúságügy egy vagy több szektorára irányuló kezdeményezések kifejlesztése, az innováció támogatása, valamint a tapasztalatcsere és a know-how cseréjének ösztönzése az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és más releváns területeken tevékenykedő, különböző típusú intézmények között. Az egyes mobilitási tevékenységek olyan mértékben támogathatók, amilyen mértékben hozzájárulnak a projekt célkitűzéseinek megvalósításához;
felsőoktatási intézmények és vállalkozások között létrejött, az innovációt, a vállalkozói készséget, a kreativitást, a foglalkoztathatóságot, az ismeretek cseréjét és/vagy a multidiszciplináris oktatást és tanulást ösztönző tudásszövetségek;
olyan ágazati szakképzés-fejlesztési szövetségek, amelyek célja, hogy olyan közös szakképzési tantervek, képzési programok, oktatási és képzési módszertanok kidolgozásához és létrehozásához járuljanak hozzá, amelyek egy adott gazdasági ágazat bevált trendjeit és egy vagy több szakma gyakorlásához nyilvánvalóan szükséges készségeket veszik alapul;
olyan kapacitásfejlesztési projektek, amelyek ösztönzik a partnerországokkal való felsőoktatási és ifjúságügyi együttműködést. A fejlesztési projektek célja az intézmények/intézetek, illetve ezek rendszereinek korszerűsítését és nemzetköziesedését ösztönző folyamatok támogatása. Bizonyos támogatható partnerországokban mobilitási tevékenységek is támogathatók, amennyiben hozzájárulnak a projekt célkitűzéseinek megvalósításához;
olyan informatikai támogató platformok mint például az eTwinning, a Felnőttkori Tanulás Európai Platformja (EPALE) és az Európai Ifjúsági Portál, amelyek az együttműködés virtuális tereit, a lehetőségek adatbázisait, gyakorlati közösségeket és egyéb online szolgáltatásokat kínálnak a tanároknak, oktatóknak, az iskolai és felnőttoktatás terén tevékenykedő egyéb szakmai képviselőknek, fiataloknak, önkénteseknek és ifjúságsegítőknek Európában és Európán kívül.
89
7.3.
PÁLYÁZATI KATEGÓRIA: SZAKPOLITIKAI REFORMOK TÁMOGATÁSA
Ez a pályázati kategória a következő területeket támogatja:
tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal és az Európa 2020 stratégia keretében végrehajtandó ellenőrzést ösztönző, az oktatásra, a képzésre és az ifjúságügyre vonatkozó ismeretek, különös tekintettel a következőkre: -
országspecifikus és tematikus elemzés többek között a felsőoktatási hálózatokkal való együttműködés terén; 16 Pályázati útmutató
-
társaktól való tanulás és társak általi értékelések az oktatás és képzés, valamint az ifjúságügy területén alkalmazott nyitott koordinációs módszer szerint;
szakpolitika-fejlesztésre irányuló kezdeményezések, amelyek innovatív szakpolitikák kidolgozására ösztönzik az érintett szereplőket, valamint megteremtik a szakpolitikák hatékonyságának hatóságok által végzett, megfelelő kiértékelési módszereken alapuló, helyszíni vizsgálati lehetőségét;
a készségek és a képesítések átláthatóságát és elismerését, illetve a kreditátvitelt megkönnyítő, a minőségbiztosítást előmozdító, valamint a nem formális és informális tanulás érvényesítését, a készségmenedzsmentet és irányítást elősegítő európai szakpolitikai eszközök támogatása. Idetartozik az európai csereprogramokat, a polgárok tanulási és szakmai mobilitását, valamint a rugalmas tanulási utaknak az oktatás, a képzés és az ifjúságügy különböző területein történő kidolgozását elősegítő hálózatok támogatása is;
az oktatási, képzési és ifjúságpolitikák hatásának és hozzáadott értékének fokozása érdekében szakmailag kiemelten elismert és elemző kapacitással rendelkező nemzetközi intézményekkel (például az OECD vagy az Európa Tanács) való együttműködés;
az oktatás, a képzés és az ifjúságügy terén szükség van az érintett szereplők közötti párbeszédre, a szakpolitikák és a program népszerűsítésére a hatóságok, a szolgáltatók és az érintett szereplők bevonásával annak érdekében, hogy növekedjen az Európa 2020 stratégiával, az Oktatás és képzés 2020 programmal, az európai ifjúsági stratégiával és az egyéb ágazat-specifikus európai szakpolitikai menetrendekkel, valamint az uniós oktatási, képzési és ifjúságpolitikák külső dimenzióival kapcsolatos tudatosság. A fent felsoroltak kulcsfontosságú szerepet töltenek be az érintett szereplők azon kapacitásának fejlesztésében, amelyek révén – a program eredményei hatékony hasznosításának ösztönzésével és kézzelfogható eredmények generálásával – ténylegesen támogatni tudják a szakpolitikák megvalósítását.
90
8. PROGRAMTERV 8.1.
A programterv célrendszere
8.1.1. Átfogó célok 1. Hosszú távú együttműködés alakul ki az esélyegyenlőségi szempontból érintett önkormányzatok, intézmények, civil és egyházi szervezetek, vállalkozások között. 2. A 2014–2020-as időszak esélyegyenlőségi fejlesztései hatékonyságának növelése, az egymást „kioltó” projektek számának minimalizálása. 3. A humán közszolgáltatások szakmai színvonalának és költséghatékonyságának javítása, együttműködési gyakorlatának fejlesztése a járás teljes területén. 4. A helyi igényekhez alkalmazkodó esélyegyenlőségi program megvalósítása révén az előítéletesség csökkentése és a társadalmi felzárkózás elősegítése. 5. Az érintett célcsoportok általános életminőségének javítása.
8.1.2. Konkrét célok
1. A hátrányos helyzetű célcsoportok számára esélyegyenlőség biztosítása a képzések és foglalkoztatási programok révén, ezzel hozzájárulva a szegénység és depriváció mértékének csökkentéséhez. 2. A családi és gyermekjóléti ellátás, szolgáltatás minőségének javításával és hozzáférhetőségének kedvezőbb biztosításával esélyteremtés a családok és gyermekeik részére. 3. A lakosság egészségműveltségi szintjének és egészségtudatosságának növelése, ezzel térség egészségügyi helyzetének javítása. 4. A bizonyos szempontból fogyatékkal élő emberek számára az esélyegyenlőség biztosítása a műszaki infrastruktúra fejlesztésével, valamint a társadalom érzékenyítésével. 5. A generációk közötti feszültségek és különbségek mérséklése, ezzel összetartó és fejlődő helyi közösségek erősítésének, kialakításának támogatása.
8.2.
Prioritások leírása
8.2.1. Prioritások és intézkedések
1. Szociális gazdaság és munkaerőpiac fejlesztése Indoklás: A Kőszegi járás munkaerő-piaci helyzete az országos helyzethez viszonyítva kedvezőbbnek tekinthető, azonban a tartós munkanélküliség ma is problémát jelent a térségben. Az alapvető munkajogi ismeretek és a piacképes tudás hiánya gátat szab a tartós munkanélküliségből vagy a
91
közfoglalkoztatásból való kitörés esélyének. Többek között ennek a folyamatnak következménye a szegénység és nélkülözés mértékének, illetve veszélyének a növekedése, így a hátrányos helyzetű célcsoportok lehetőségeinek javítása önálló prioritásként szerepel a Kőszegi járás Esélyegyenlőségi Programtervében. A hátrányos helyzet konzerválódásának elkerülése érdekében – az uniós és hazai direktívákkal összhangban – egyre hangsúlyosabbá válik a szociális gazdaság fejlesztése, amely elsősorban a munkahelyek teremtésén keresztül járul hozzá a fenntartható növekedéshez, valamint a jövedelem és a vagyon kiegyenlítettebb elosztásához. A szociális gazdaság helyi igényekhez illeszkedő fejlesztése képes javítani a térség munkaerő-piaci helyzetén, valamint az érintett célcsoportok életszínvonalán. Esélyegyenlőségi szempontból további problémát jelent a nők nehéz helyzete: a GYES, GYED időszak utáni munkaerőpiacra való visszatérést nehezíti, hogy sok esetben a bölcsőde, esetleg óvoda működési ideje nem igazodik a munkaidőhöz. A dolgozó nők családi segítség – például nagyszülő, testvér – hiányában nehezen tudják megoldani gyermekeik elhelyezését, miközben az alacsony jövedelemmel rendelkező családok számára létfontosságú, hogy az édesanyák képesek legyenek hozzájárulni a háztartás költségvetéséhez. Célok: A vázolt problémák mérséklése érdekében elsődleges célként jelenik meg a hátrányos helyzetű célcsoportok munkához segítése. Ehhez korábban megfelelő keretet szolgáltatott a Kőszegi és a Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma, így ennek megújítása, valamint komplex képzési programok megszervezése képes hatékonyan elősegíteni a térség gazdasági és társadalmi fejlődését. Ezzel párhuzamosan az elsődleges munkaerőpiacról kiszorult személyek részére elengedhetetlen a Kőszegi járás valós igényeit kiszolgáló közfoglalkoztatási koncepció kialakítása, illetve annak megvalósítása. Az általános célon belül kiemelendő a szociális gazdaság szerepe, így további feladat az ilyen jellegű szövetkezetek, vállalkozások létrehozása, fejlesztése, illetve működésük elősegítése, mivel ezek képesek hatékonyabban hozzájárulni az esélyegyenlőségi szempontok érvényesüléséhez. A nők elhelyezkedési lehetőségének elősegítése érdekében fontos a járásban működő vállalkozások és szervezetek érzékenyítése, valamint segítségnyújtás az atipikus foglalkoztatási formák bevezetésének területén. E tekintetben kapcsolódó célként megemlíthető a bölcsődei-óvodai ellátás fejlesztése, valamint család- és otthon közeli ellátási formák bevezetése; ezek megvalósításához azonban elsősorban a 2. prioritás járul hozzá. Tervezett intézkedések: 1.1. Komplex program(ok) kialakítása, mely támogatja a hátrányos helyzetűek munkához jutását, mindennapi munkavégzését, munkahelyen való maradását hosszú távon, tartós munkanélküliek számára mentális segítségnyújtást 1.2. Foglalkoztatási paktum továbbvitele, fejlesztése, megyei rendszerhez illesztése 1.3. A paktum keretében vagy azon kívül adaptálható mintaprojekt(ek) indítása a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásához / szociális gazdaság erősítése 1.4. Közfoglalkoztatási koncepció kialakítása (térségi közmunkaprogram indítása): helyi igényeknek megfelelő foglalkoztatási lehetőségek, továbblépés lehetőségeinek megteremtése, harmonizálva a szociális gazdaság fejlesztésével 1.5. Önkéntes munka kiterjesztése, ösztönzése a munka világába való könnyebb beilleszkedést segítendő 1.6. A nők elhelyezkedésének segítése információk, alternatív foglalkoztatási formák (távmunka, részmunkaidő stb.) bevezetésének megkönnyítésével és megfelelő gyermekellátási feltételek biztosításával, valamint megfelelő szintű közéleti szerepvállalás
92
lehetőségének elősegítése a közéletben, végül elhelyezkedési és kapcsolódó problémák felmérése a nők körében 2. Család szerepének megerősítése, családi szolgáltatások fejlesztése Indoklás: Ahogy az 1. prioritásnál láthattuk, a családi szolgáltatásokban jelentkező hiányosságoknak nem csak társadalmi, hanem jelentős gazdasági hatásuk is van, azonban jóval összetettebb kérdésről van szó, így a Kőszegi járás Esélyegyenlőségi Programterve külön prioritásként kezeli a család intézményének témakörét. A különböző generációk esetében a problémák jellege is eltérő, azonban a legtöbb esetben elmondható, hogy végeredményben mindegyik a családi kohézió gyengüléséhez vezet. A fiatalabb korosztályoknál hiányoznak vagy csak részben működőképesek a minőségi szabadidő eltöltésére alkalmas közösségi terek, így sokszor „céltalanul”, deviáns magatartási formák megjelenése mellett élik közösségi életüket. A családi környezetben eltöltött idő csökkenésével eltávolodnak egymástól a családtagok, amely gyakran vezethet konfliktusokhoz, ezzel a gyermekeknél iskolai kudarcokhoz, magatartásbeli problémákhoz és leszakadáshoz. Ehhez kapcsolódva meg kell említeni, hogy a térségben – többek között az SOS Gyermekfalu, a Szociális Gondozási Központ és Csepregi Területi Gondozási Központ tevékenysége révén – jól működő családés gyermekvédelmi szolgáltatások érhetőek el, azonban ezek bővítése és fejlesztése továbbra is indokolt. Sajnálatos módon előfordulhatnak olyan esetek – például krízishelyzetben lévő terhes anya, krízishelyzetben lévő anya gyermekkel vagy egyedülálló, krízishelyzetben lévő nő bántalmazás –, amikor a társadalom egyes tagjainak azonnali ellátást kell nyújtani, ezért a meglévő szolgáltatások körének krízisszobával való kibővítése szükséges. További problémát jelent a kismamák és kisgyermekes szülők nehéz helyzete: előbbiek esetén az elszigetelődés veszélye áll fenn, míg utóbbi csoport esetén a munkapiacra való visszatérés jelent nehézséget, így az őket érintő szolgáltatások esetében is szükséges lehet beavatkozás, illetve segítségnyújtás. Célok: Az említett problémák megoldása érdekében célként jelenik meg a fiatalok számára olyan közösségi terek létrehozása, amelyek lehetőséget biztosítanak a szabadidő hasznos eltöltésére, ezzel közvetetten hozzájárulva a családi összetartás erősítéséhez. Meg kell szervezni a gyermekek rugalmas elhelyezésére alkalmas rendszereket, hogy a szülők munkaerő-piaci részvétele – természetesen a család érdekeinek sérülése nélkül – biztosított legyen. A jól működő gyermek- és családvédelmi szolgáltatások bővítésével és fejlesztésével, valamint krízisszobák biztosításával tovább javul a Kőszegi járásban működő ellátórendszer színvonala, míg a kismamák lehetőségeinek bővítésével élhetőbb környezet jön létre a családok, illetve családot alapítani kívánó fiatalok számára. Tervezett intézkedések: 2.1. Gyermekek elhelyezésére rugalmas, megbízható és elérhető rendszerek kidolgozása (rugalmasabb óvodai idő, bölcsőde, családi napközi) 2.2. Szülők számára információszolgáltatás, gyermeknevelési tanácsadás rugalmas rendszerben, valamint meglévő hálózatokon keresztül családi szolgáltatások erősítése, továbbfejlesztése (védőnő, orvos, SOS Gyermekfalu, Családsegítő) 2.3. Gyermek- és családvédelmi jelzőrendszer megújítása 2.4. Kismamák elszigetelődésének megakadályozása, baba-mama klubok szervezése a kisebb településeken is, nagyobb településeken pedig ezek fejlesztése 2.5. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások kialakítása és elérhetővé tétele
93
2.6. Közösségi terek kialakítása, fejlesztése a szabadidős tevékenységek biztosítására, különös tekintettel a fiatalok számára 2.7. Járási szociális térkép 3. Egészségműveltség fejlesztése Indoklás: A Magyarországon élő emberek egészségi állapota nem csak a szomszédos országokhoz képest, hanem a többi európai országhoz viszonyítva sem mondható kedvezőnek sajnálatos módon, ez alól pedig a Kőszegi Járás lakossága sem képez kivételt. A szív és érrendszeri problémákkal küzdők, illetve a daganatos betegségben szenvedők aránya különösen magas a térségben. Ezek a megbetegedések a (mély)szegénységben élő, roma, iskolázatlan vagy szenvedélybeteg embereket még súlyosabban érintik a térség lakosságán belül. A térség lakosságának egészségi állapotáról azonban csak a statisztikai adatokra támaszkodhatunk elsősorban, melyek sok esetben nem a valós képet mutatják az adott térségről. E hiányosság ellensúlyozásaként a Kőszegi járás lakosságának egészségi állapotáról pontosabb információkra van szükség az egészségügyi állapot javítása érdekében. Mindamellett, hogy az elmúlt években már országszerte (így a Kőszegi járásban is) nagyobb hangsúlyt kapott az egészséges életmódra való ösztönzés, még mindig kevés azon közösségi alkalmak és kampányok száma, amelyek az egészségtudatos életmódra és egészségtudatosságra ösztönzik a lakosságot. Fontos hiányként lehet megemlíteni a Kőszegi járás esetében az egészségműveltség és az oktatás megfelelő szintű kapcsolatát. Egy közösség és az azt felépítő egyének egészség iránti felelőssége, az egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek tanulhatók, melyekre a fiatalabb korosztályoknál van nagyobb lehetőség, az ő esetükben lehet az egészséges életmódra való nevelés a legeredményesebb. A Kőszegi járás lakosságának egészsége nem megfelelő, épp ezért bírna nagy fontossággal az aktív egészségmegőrző programok szervezése és megvalósítása, amely nemcsak a fizikai, hanem a mentális állapot javításához is jelentősen hozzájárulhat, mindemellett a sportnak és a testmozgásnak közösségformáló hatása is kiemelkedő. A Kőszegi járás esetében hiányként jelenik meg egy egészségterv, amely a helyi adottságokra és lakosság helyzetképéhez teljes mértékben illeszkedni tudó komplex programtervezet, amely a települések lakossága számára az életminőség és egészség feltétel javítását célozza meg. Célok: A hatékony beavatkozási stratégia és program kialakításához elengedhetetlen a megfelelő helyzetkép felvázolása, így ennek érdekében a prioritáson belül célként jelenik meg a lakosság egészségügyi állapotának felmérése, melyhez elengedhetetlen a lakosok ösztönzése annak érdekében, hogy részt vegyenek a rendszeres szűrővizsgálatokon. Az általános egészségügyi helyzetkép javításához komplex programot kell megvalósítani: ebbe beletartozik az egészségtudatosság nyomatékosabb hangsúlyozása az oktatásban (megelőző jelleg), illetve az aktív egészségmegőrzésre irányuló programok megszervezésére és megvalósítására is. Fontos, hogy az egészségfejlesztési programok a legjelentősebb egészség-kockázati tényezők ellenében hassanak elsősorban, valamint a programok során a közösségi aktivitások által a partnerségi együttműködések, és a helyi közösségek kapcsolatrendszerei erősödjenek. További fontos célként jelenik meg az, hogy egy járási szintű egészségterv jöjjön létre, amely a térség lakosságának testi, lelki és szociális jólétének alapjául szolgálhat. Tervezett intézkedések: 3.1. Egészségügyi állapotfelmérések, szűrések megfelelő kommunikáció kíséretében, a programok megfelelő elérhetőségének biztosításával
94
3.2. Egészségműveltségi programok beépítése az oktatásba, óvodai nevelésbe 3.3. Aktív egészségmegőrző programok 3.4. Járási és települési egészségtervek készítése 4. Elfogadó és együttműködő társadalom Intézkedések: Egy térségben a társadalmi kohézió erősítése nem tud kiteljesedni abban az esetben, ha a nemzetiségek egymás mellett élése nem harmonikus, a kölcsönös elfogadás nem teljes, a valamilyen szempontú megkülönböztetés pedig mindennapos. A tanulási nehézségekkel küzdők, az idősebb generáció tagjai, a nők, a mélyszegénységben élők, a fogyatékkal élő emberek és a munkanélküli személyek is gyakran hátrányos megkülönböztetésben részesülnek a társadalom részéről. Természetesen olyan térség, ahol a diszkrimináció egyáltalán nincs jelen, sajnos nem létezik, azonban törekedni lehet (és kell is) arra, hogy a kirekesztő magatartás minimalizálódjon. Annak érdekében, hogy a diszkrimináció csökkentésével egy elfogadó és együttműködő társadalmat építsünk (ezáltal a társadalmi kohézió erősödjön), a megfelelő intézkedések csak a helyzet pontos ismerete által, valamint a társadalom minden tagjának bevonásával – jelen esetben a piaci szereplőket is megszólítva – lehetséges. Célok: Az egyik első és legfontosabb cél mindenképpen az, hogy a társadalom együttélése javuljon a párbeszédek által, ami a helyi közösségek fejlődéséhez járul hozzá. Fontos célként jelenik meg az is, hogy a hátrányos helyzetű célcsoportokról (pl. nemzetiségek, idősek, valamilyen fogyatékkal élő személyek) megfelelő információkat kaphassunk térségi szinten: pontosan hány ember érintett, mik a legfőbb problémáik, mik lennének az igényeik? A roma származású gyerekek (és fiatal felnőttek) képzési szintjét növelni szükséges annak érdekében, hogy képességeiknek megfelelő munkahelyet szerezzenek, ezáltal növekedjen az életszínvonaluk. A készség és képességek fejlődése által növekedhet az érettségit szerző diákok száma, ezáltal csökkenhet a lemorzsolódás aránya. Ebben a folyamatban nagy szerepet játszhat a tanoda program, mely kifejezetten a hátrányos helyzetű diákok számára nyújthat egyéni és speciális feltételeket annak érdekében, hogy minél sikeresebben vegyenek részt az oktatásban a fiatalok. A valamely nemzetiségekhez tartozó közösségek számára (Kőszeg járása esetében különösen a horvát és a német, valamint a roma nemzetiség emelendő ki) nagy fontossággal bírhatnak a kulturális események, ahol a népszokásokat és népi hagyományokat ismerhetik meg és élhetik újra a közösség tagjai. A nemzetiségek számára a nyelv ápolása, megtanulása és átadása a fiatalabb generációk számára szintén alapvető fontossággal bírhat, mely a generációk közti különbségek csökkentéséhez, illetve a közösségfejlesztéshez is hozzájárulhatnak. Az idős és fiatal korosztály közötti szakadék folyamatosan nő, melyhez napjaink gyorsan rohanó világa, illetve a nagymértékű digitalizálódás jelentős mértékben hozzájárul. Különösen a kistelepülések esetében ez nagy veszéllyel járhat, hiszen a falvak elöregednek, az idős lakosság nagy részét pedig az elszigetelődés veszélye fenyegeti. Ezért fontos az, hogy a térségben megjelenjenek olyan képzések (számítógép és internet használata, érintőképernyős eszközök használata, nyelv, egészséges életmód), programok, amelyek teljes mértékben az idősek igényein alapulnak. Ezekbe a programokba a fiatal generációk bevonása (önkéntesség) által elindulhat a párbeszéd folyamata, mely a generációk közötti különbségek csökkenéséhez vezethet. A fogyatékkal élő személyek esetében fontos lenne a települések és a közterületek akadálymentesített területeit felülvizsgálni, újratervezni oly módon, hogy a folyamatok az érintett célcsoportok bevonásával történjenek meg annak érdekében, hogy minden igényt kielégítő, valóban
95
akadálymentesített területek jöhessenek létre. A fogyatékkal élő emberek társadalmi integrációját elősegíthetik a társadalmi szerepvállalást ösztönző programok megvalósítása, közösségi események, kulturális és szabadidős programok szervezése, illetve a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedés. Annak érdekében, hogy ezek a tervezett célok térségi szinten is eredményesek legyenek, elengedhetetlen a társadalom érzékenyítése, a helyi piaci szereplők bevonása, illetve a térségi szintű együttműködések. Az érzékenyítés folyamatának legfőbb célja, hogy a hátrányos helyzetű célcsoportokkal szembeni előítéletek és megkülönböztetések csökkenjenek. Az érzékenyítés folyamatát már egészen kis korban el kell kezdeni, hiszen a gyerekek tovább maradnak befogadóak, valamint ily módon nagyobb hatást gyakorolhat rájuk a célcsoportokkal való találkozás. A helyi piaci szereplők bevonása azért fontos, hogy a mikro-, kis-, és középvállalkozások aktív szerepvállalásukkal erősítsék a társadalmi felelősségvállalási kezdeményezéseket, a foglalkoztatás során pedig biztosítsa a diszkrimináció-mentességet. A térségi szintű együttműködések pedig azért fontosak, hogy a települések (és térségek közötti) párbeszéd erősödjön, ezáltal a társadalmi együttélés fejlődjön, ezáltal új kezdeményezések jöhessenek létre, a társadalmi kohézió pedig erősödjön. Tervezett intézkedések: 4.1. Romák beilleszkedésével kapcsolatos intézkedések 4.2. Nemzetiségek együttélése: hagyományőrzés, közösségfejlesztés 4.3. Generációk közötti együttműködés és idősek közösségeinek kialakítása és fejlesztése (pl. tanfolyam lehetőségek biztosításával) 4.4. Értelmes akadálymentesítés megoldása a közösségi tereken 4.5. Fogyatékkal élő személyek nappali ellátásának megteremtése és alternatív lehetőségek a fogyatékkal élő emberek számára, kapcsolatteremtési lehetőségek megteremtése a fogyatékkal élő emberek és családtagjaik számára 4.6. Társadalom érzékenyítése gyermekektől az idősekig, külön kiemelve a vezető beosztásban lévőket 4.7. Helyi piaci szereplők ösztönzése a társadalmi felelősségvállalási programok indítására 4.8. Diákok közösségi szolgálatának és az önkéntesség aktívabb és tudatosabb használata a célcsoportok segítésében 4.9. Térségi együttműködések további fejlesztése, illetve fenntartása
96
3.1 Akcióterv 8.3. Prioritás
Intézkedések összegző bemutatása Sorszám/elnevezés
1.1. Komplex program(ok) kialakítása, mely támogatja a hátrányos helyzetűek munkához jutását, mindennapi munkavégzését, munkahelyen való maradását hosszú távon, tartós munkanélküliek számára mentális segítségnyújtás
Érintett célcsoportok A térségben munkát vállalni szándékozó hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak, továbbá a vállalkozások
Intézkedés gazda
Partnerek
Kőszeg Város Önkormányzata
Önkormányzatok, SOS Gyermekfalu, Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály Kőszegi Munkaerő-piaci Pont
1.2. Foglalkoztatási paktum továbbvitele, fejlesztése, megyei rendszerhez illesztése
Elsősorban a munkanélküliek, azon belül is a hátrányos Kőszeg Város helyzetű munkanélküliek Önkormányzata rétege
Csepreg Város Önkormányzata, Bük Város Önkormányzata, Vas Megyei Önkormányzat, Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Foglalkoztatási Főosztálya, Kőszegi Munkaerő-piaci Pont, Foglalkoztatási Paktum korábbi résztvevői, további vállalkozások és civil szervezetek
1.3. A paktum keretében vagy azon kívül adaptálható mintaprojekt(ek) indítása a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásához / szociális gazdaság erősítése
A térségben munkát vállalni szándékozó hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak, továbbá civil szervezetek, vállalatok, vállalkozások és szakmailag érintett helyi intézmények; szociális vállalkozások és szövetkezetek
Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály Kőszegi Munkaerő-piaci Pont, Kőszeg Város Önkormányzata, Lukácsháza Önkormányzata
1.
Csepreg Város Önkormányzata
97
2.
1.4. Közfoglalkoztatási koncepció kialakítása (térségi közmunkaprogram indítása): helyi igényeknek megfelelő foglalkoztatási lehetőségek, továbblépés lehetőségeinek megteremtése, harmonizálva a szociális gazdaság fejlesztésével
Közfoglalkoztató intézmények, szervezetek; közfoglalkoztatottak, a térségben munkát vállalni szándékozó hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak
Kőszeg Város Önkormányzata
A járás többi önkormányzata; Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály Kőszegi Munkaerő-piaci Pont
1.5. Önkéntes munka kiterjesztése, ösztönzése a munka világába való könnyebb beilleszkedést segítendő
Foglakoztatást helyettesítő ellátásban részesülő aktív korúak, pályakezdő álláskereső fiatalok, nyugdíj előtt álló munkanélküliek, nyugdíjasok
Vas Megyei Önkéntes Centrum
Írottkő Natúrparkért Egyesület, önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások, SOS Gyermekfalu, középiskolák
1.6. A nők elhelyezkedésének segítése információk, alternatív foglalkoztatási formák (távmunka, részmunkaidő stb.) bevezetésének megkönnyítésével és megfelelő gyermekellátási feltételek biztosításával, valamint megfelelő szintű közéleti szerepvállalás lehetőségének elősegítése a közéletben, végül elhelyezkedési és kapcsolódó problémák felmérése a nők körében
Regisztrált női álláskeresők, GyES-en és GyED-en levő kismamák, foglalkoztatók (vállalkozások, szervezetek), HR vezetők
A paktum munkaszervezete
Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Foglalkoztatási Főosztálya Kőszegi Munkaerő-piaci Pont, települési önkormányzatok, Foglalkoztatási Paktum korábbi résztvevői, további vállalkozások és civil szervezetek, illetve munkavállalók és regisztrált álláskeresők
2.1. Gyermekek elhelyezésére rugalmas, megbízható és elérhető rendszerek kidolgozása (rugalmasabb óvodai idő, bölcsőde, családi napközi)
Bölcsődés és óvodás korú gyermekek és szüleik
SOS Gyermekfalu, Szociális Szociális Gondozási Központok, védőnők, Gondozási Központ Kőszeg háziorvosok, bölcsődék, óvodák, iskolák, és Csepreg civil szervezetek
98
2.2. Szülők számára információszolgáltatás, gyermeknevelési tanácsadás rugalmas rendszerben, valamint meglévő hálózatokon keresztül, családi szolgáltatások erősítése, továbbfejlesztése (védőnő, orvos, SOS Gyermekfalu, Családsegítő)
Kőszegi járás családjai
2.3. Gyermek- és családvédelmi jelzőrendszer megújítása
Gyermekek, fiatalok, kisgyermekes szülők, GYES/GYED-ről a munkaerőpiacra visszatérő szülők; tanácsadást, segítséget igénylő személyek párkapcsolati, házassági és egyéb családi ügyekben
2.4.Kismamák elszigetelődésének Kisgyermeket nevelő megakadályozása, baba-mama klubok szervezése édesanyák, gyermekeik, a kisebb településeken is, nagyobb településeken családtagjaik pedig ezek fejlesztése
2.5. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások kialakítása és elérhetővé tétele
Gyermekek, fiatalok, kisgyermekes szülők; házasságkötésre, gyermekvállalásra készülő párok; a társkeresés és a felelős párkapcsolati magatartás iránt érdeklődő fiatalok; tanácsadást, segítséget igénylő személyek párkapcsolati, házassági és egyéb családi ügyekben
SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa
Járás önkormányzatai
Kőszeg Város Önkormányzata
További járási önkormányzatok, INE, köznevelési és közművelődési intézmények, Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium, KLIK
Területi Védőnői Szolgálat
Önkormányzatok, szociális intézmények
Kőszeg Város Önkormányzata
Csepreg Város Önkormányzata, Bük Város Önkormányzata, további járási önkormányzatok, Szociális Gondozási Központok, SOS Gyermekfalu
99
2.6. Közösségi terek kialakítása, fejlesztése a szabadidős tevékenységek biztosítására, különös tekintettel a fiatalok számára
Családok, gyermekek és fiatalok
Kőszeg Város Önkormányzata
Települési önkormányzatok, Írottkő Natúrparkért Egyesület, köznevelési és közművelődési intézmények, Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium, KLIK
2.7. Járási szociális térkép
Kőszegi járás lakossága
Járás települési önkormányzatai
Járás önkormányzatai
3.1. Egészségügyi állapotfelmérések, szűrések megfelelő kommunikáció kíséretében, a programok megfelelő elérhetőségének biztosításával
A teljes lakosság, különös tekintettel a hátrányos helyzetű célcsoportokra
Csepreg Város Háziorvosok, védőnők, önkormányzatok, Egészségháza, Szociális iskolák, további egészségházak, Csepregi Gondozási Központ Kőszeg Területi Gondozási Központ
3.2. Egészségműveltségi programok beépítése az oktatásba, óvodai nevelésbe
Óvodások, általános iskolai Csepreg Város tanulók, középiskolai tanulók, Egészségháza, Szociális óvodai dolgozók, általános- és Gondozási Központ Kőszeg középiskolai tanárok, védőnők
3. Írottkő Natúrparkért Egyesület
Háziorvosok, köznevelési intézmények, a járásban működő óvodák, általános- és középiskolák, Csepregi Területi Gondozási Központ Járásban lévő önkormányzatok, köznevelési intézmények; Csepreg Város Egészségház, Szociális Gondozási Központ Kőszeg, háziorvosok, szakorvosok – szükség szerint, további civil szervezetek
3.3. Aktív egészségmegőrző programok
Kőszegi járás teljes lakossága
3.4. Járási és települési egészségtervek készítése
Járásban lévő további önkormányzatok, A járás teljes lakossága, Kőszeg Város köznevelési intézmények; Csepreg Város kiemelten kezelve a hátrányos Önkormányzata, települési Egészségház, Szociális Gondozási Központ helyzetű célcsoportokat önkormányzatok Kőszeg, háziorvosok, szakorvosok – szükség szerint
100
4.1. Romák beilleszkedésével kapcsolatos intézkedések
4.
Csepreg Város Roma További Roma Önkormányzatok, civil Nemzetiségi Kőszegi járás roma lakossága szervezetek, szociális intézmények, Önkormányzata vagy Büki vállalkozások, köznevelési intézmények Roma Önkormányzat
Teljes lakosság, a városban működő oktatási intézmények diákjai, pedagógusai, szülői munkaközösség tagjai; civil Horvát Nemzetiségi 4.2. Nemzetiségek együttélése: hagyományőrzés, szervezetek, önkormányzati Önkormányzat közösségfejlesztés fenntartású intézmények, Horvátzsidány egyházi szervezetek, szakemberek, vállalatok képviselői
További Nemzetiségi Önkormányzatok a járásban, iskolák – elsősorban: Bersek József Általános Iskola, Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, civil szervezetek
4.3. Generációk közötti együttműködés és idősek közösségeinek kialakítása és fejlesztése (pl. tanfolyam lehetőségek biztosításával)
Fiatalok, önkéntesek, időskorúak, képző intézmények, szervezetek
Szociális Gondozási Központ Kőszeg, Csepreg Város Területi Gondozási Központja, települési önkormányzatok, civil szervezetek, közművelődési intézmények
4.4. Értelmes akadálymentesítés megoldása a közösségi tereken
Fogyatékkal élő személyek (mozgássérült, látássérült, hallássérült, értelmi Kőszeg Város fogyatékkal élő, Önkormányzata, egyéb beszédfogyatékkal élő, önkormányzatok autista), önkormányzatok, rendezvényterek tulajdonosai
Lukácsháza Önkormányzata
Csepreg Város Területi Gondozási Központja, Szociális Gondozási Központ Kőszeg, önkormányzatok, civil szervezetek
101
4.5. Fogyatékkal élő személyek nappali ellátásának megteremtése és alternatív lehetőségek a fogyatékkal élő emberek számára, kapcsolatteremtési lehetőségek megteremtése a fogyatékkal élő emberek és családtagjaik számára
Fogyatékkal élő emberek, a fogyatékkal élő emberek családtagjai, fogadó szervezetek
4.6. Társadalom érzékenyítése gyermekektől az idősekig, külön kiemelve a vezető beosztásban lévőket
A térség teljes lakossága (különös tekintettel a gyermekekre), vállalkozások és az önkormányzati szféra vezető beosztású szereplői
4.7. Helyi piaci szereplők ösztönzése a társadalmi felelősségvállalási programok indítására
A térségben tevékenykedő civil szervezetek, gazdasági vállalkozások, önkéntesek, szociális szövetkezetek, települési önkormányzatok
Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók – 4.8. Diákok közösségi szolgálatának és az Arany János Tehetséggondozó önkéntesség aktívabb és tudatosabb használata a Program kőszegi diákjai, célcsoportok segítésében nevelőcsaládoknál élő gyermekek
Szociális Gondozási Központ Kőszeg
Csepreg Város Területi Gondozási Központja, önkormányzatok, civil szervezetek, Dr. Nagy László EGYMI
KLIK Kőszegi Tankerülete
Szociális Gondozási Központ Kőszeg, Csepreg Város Területi Gondozási Központja, önkormányzatok, civil szervezetek, vállalatok, köznevelési intézmények, KLIK
Csepreg Város Önkormányzata
Kőszeg Város Önkormányzata, Lukácsháza Önkormányzata, Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály Kőszegi Munkaerő-piaci Pont
Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium, Evangélikus Mezőgazdasági További oktatási intézmények, szociális Kereskedelmi Informatikai intézmények, civil szervezetek Szakképző Iskola és Kollégium
Helyi civil szervezetek, oktatási intézmények, helyi 4.9. Térségi együttműködések további fejlesztése, vállalkozások, járási Kőszeg Város illetve fenntartása települések önkormányzatai, Önkormányzata munkaerő-piaci intézmények, szociális intézmények
Szociális szféra intézményei, oktatási nevelési intézmények, önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások
102
8.4. Az intézkedések részletes bemutatása Szociális gazdaság fejlesztése, munkaerőpiac fejlesztése Megnevezés
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Indoklás
Célok
Célcsoportok
1.1. Komplex program(ok) kialakítása, mely támogatja a hátrányos helyzetűek munkához jutását, mindennapi munkavégzését, munkahelyen való maradását hosszú távon, tartós munkanélküliek számára mentális segítségnyújtás 1. Szociális gazdaság fejlesztése, munkaerőpiac fejlesztése Kőszeg Város Önkormányzata Önkormányzatok, SOS Gyermekfalu, Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály Kőszegi Munkaerő-piaci Pont Habár a Kőszegi járás munkaerő-piaci helyzete kedvezőbbnek tekinthető az országos helyzethez viszonyítva, a tartós munkanélküliség továbbra is problémát jelent a térségben. Bár a lakosság átlagos iskolázottsági szintje is magasabb a megyei, illetve országos értéknél, munkáltatói és munkavállalói oldalról is nehézséget jelent az elhelyezkedni vágyó tartós munkanélküliek alacsony képzettsége, valamint az alapvető munkajogi ismeretek hiánya, amely gátat szab a tartós munkanélküliségből vagy a közfoglalkoztatásból való kitörés esélyének. A leszakadás folyamata konzerválásának elkerülése céljából a hátrányos helyzetű álláskeresők esetében szükség van igényvezérelt képzések és tanfolyamok megvalósítására, amellyel a későbbiekben piacképes tudáshoz juthatnak. A folyamat eredményeként az érintettek képesek lesznek tartósan és önállóan részt venni a munkaerőpiacon. A Kőszegi járás határ menti jellegéből adódóan továbbá kiemelten fontos az érintett célcsoportok nyelvtudásának bővítése, fejlesztése. Mivel a térség jelentős turisztikai desztináció, a hétköznapi kommunikáción túl a munkaerőpiacon való elhelyezkedés lehetőségét is jelentősen korlátozza a nyelvtudás hiánya. - A célcsoportok tudásszintjének, képességeinek és lehetőségeinek felmérése; - A hátrányos helyzetű álláskeresők munkajogi ismereteinek bővítése; - Az érintett célcsoportok részére a piacon is hasznosítható tudás átadása, biztosítása, valamint kompetenciaszint-növelő képzések szervezése; - A célcsoportok munkaerő-piaci integrációjának és reintegrációjának elősegítése. A térségben munkát vállalni szándékozó hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak. Hátrányos helyzetű álláskeresőnek minősülnek: - az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők; - 25 év alatti fiatalok vagy 25 év alatti pályakezdők; - 50 év felettiek; - GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek; - foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők; - tartós munkanélküliek és ezzel veszélyeztetettek; - megváltozott munkaképességű személyek; - roma nemzetiséghez tartozó személyek; - korábban közfoglalkoztatásban részesülő, álláskeresői jogviszonyukat közfoglalkoztatás miatt szüneteltető személyek. Vállalkozások.
Tevékenységek leírása
- Célcsoportok helyzetének, tudásának és kompetenciaszintjének felmérése; - A munkáltatói igények feltérképezése / megismerése, pályaorientáció; - A megvalósító intézményekben a szervezeti háttér létrehozása, erősítése, együttműködések kialakítása a végrehajtó szervezetek, a partnerek és a célcsoportok között; - Az igényeknek megfelelően képzések indítása, lebonyolítása; - Nyelvtanfolyamok szervezése az érintett célcsoportok részére. Várt eredmények és - Javul a hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak foglalkoztathatósági hatások (környezeti, szintje és öngondoskodó képessége. társadalmi, - A keresletorientált képzések révén csökken a munkaerőpiacon fellépő gazdasági) aránytalanságok mértéke. A keresletorientált képzések és programok megvalósításával a munkaerőpiac kínálati oldala a valós igényekre reagál, így biztosítva a hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak számára az elhelyezkedés lehetőségét. Az érintett célcsoportok tagjai a piacképes tudás révén képessé válnak hosszú távon megmaradni a munkaerőpiacon, ezzel elősegítve a szegénység és depriváció csökkentését, továbbá a közfoglalkoztatásból való kitöréssel az államháztartásra nehezedő nyomás is mérséklődik. A folyamat eredményeképpen biztosítottá válik az intézkedés társadalmi-gazdasági fenntarthatósága. A munkaerőpiacra belépők számával csökken az általánosan otthoni, háztartási tevékenységeket és elfoglaltságot végzők száma, amely sok esetben jóval energiaigényesebb tevékenységeket foglal magában. Ennek megfelelően a környezeti terhelés – habár kismértékben is, de – csökken. Indikátorok A korábban hátrányos helyzetű álláskeresők közül munkahelyet találók száma (munkaerőpiacra belépők száma) a program lezárulta pillanatában és 12 hónappal később (munkaerőpiacra belépők száma). Felhasználható EFOP: pályázati forrás / I. prioritási tengely: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS érintett operatív (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség program prioritása és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása és intézkedése érdekében (9.i) / 1.A célkitűzés: A munkaerőpiacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való belépésének növelése / 1.1 intézkedés: A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való részvételének és munkaerőpiacon való megjelenésének elősegítése ÉS 1.2 A család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása EFOP: III. prioritási tengely: Gyarapodó tudástőke / 2. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (3. prioritási tengely) A felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése érdekében, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára (10.ii) / 3.C célkitűzés: A felsőfokúnak megfelelő szintű oktatásban való részvétel növelése, TOVÁBBÁ 3.D célkitűzés: A munkaerő-piaci kompetenciák szintjének emelése a felsőoktatási hallgatók körében / 3.4 A felsőfokúnak megfelelő szintű oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása ÉS 3.5. A munkaerő-piaci kompetenciák javítása a felsőoktatási rendszerben Fenntarthatóság A komplex program gazdaságilag akkor válik sikeressé, ha egy bizonyos idő (környezeti, múlva megszűnik, mivel nem termelődik újra a hátrányos helyzetűek egy-
104
társadalmi, gazdasági)
egy csoportja. A valóságban azonban a munkaerő-kereslet folyamatosan alakul, változik, várhatóan lesznek olyan emberek, akik iránt valamilyen oknál fogva csökken vagy megszűnik az igény, ezáltal lemaradnak, kimaradnak és hátrányos helyzetbe kerülnek a többi emberhez képest. Így várhatóan a komplex program folyamatos fenntartásáról szükséges gondoskodni, egyrészről a partnerek és a többi helyi szereplő erőforrásának segítségével, másrészről támogatási források bevonásával. A társadalmi fenntarthatóság a folyamatos szükségszerűségből fakad: az emberek jövedelmi szintjének növelése mellett a testi és lelki-szellemi egészségük biztosítása és fenntartása a további fontos cél, enélkül nem vagy csak nagy áldozatok árán vállalható bármilyen munka. Társadalmi szempontból egészen addig fenntarthatónak kell maradnia a programnak, amíg az emberek részéről felmerül az igény a munkavállalással illetve a társadalomban elfoglalt helyükkel kapcsolatos problémáik enyhítéséhez segítségkérésre. Környezeti fenntarthatóság: nem releváns.
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Indoklás
Célok
1.2. Foglalkoztatási paktum továbbvitele, fejlesztése, megyei rendszerhez illesztése 1. Szociális gazdaság fejlesztése, munkaerőpiac fejlesztése Kőszeg Város Önkormányzata Csepreg Város Önkormányzata, Bük Város Önkormányzata, Vas Megyei Önkormányzat, Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Foglalkoztatási Főosztálya, Kőszegi Munkaerő-piaci Pont, Foglalkoztatási Paktum korábbi résztvevői, további vállalkozások és civil szervezetek, illetve munkavállalók és álláskeresők Az Európai Unióban már több évtizede az egyik legjobb gyakorlatként tartják számon a területi foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési megállapodásokat (paktumokat). Ezek a kezdeményezések a szubszidiaritás elve mentén létrejött, helyi szinten megvalósult többszereplős együttműködések, amelyek elsődleges célja az adott térség gazdasági életének fellendítése, foglalkoztatási szintjének és a lakosság életszínvonalának növelése. A Kőszegi és a Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma 2010. május 20-án jött létre a célból, hogy a két szomszédos, nagyon hasonló adottságú kistérség munkaerő-piaci szereplőinek összefogásával együttesen segítsék elő a térség foglalkoztatás-fejlesztését. A foglalkoztatás fejlesztésén kívül a partnerségi összefogás arra is kiterjedt, hogy közös erővel, az érintett lakosok életkörülményeinek javítása iránti elköteleződéssel és felelősséggel támogassák a térség gazdasági fejlődését. A foglalkoztatási paktum és a munkaszervezet a „Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások” című TÁMOP 1.4.4-08/1. pályázat keretében, Európai Uniós támogatás felhasználásával jött létre. A projekt célja volt többek között a helyi igények felmérése, különböző foglalkoztatási kezdeményezések támogatása, a humánerőforrásfejlesztési lehetőségeinek feltérképezése, illetve a paktum keretében létrehozott stratégia feladatainak a végrehajtása. - A paktum partnerség újraszervezése
105
-
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Várt eredmények
Indikátorok
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
Fenntarthatóság (környezeti,
Új munkahelyek teremtése a hátrányos helyzetű álláskeresők számára, a tartós foglalkoztatásuk elérése - Valós, helyi igényekből kiinduló keresletvezérelt munkaerőpiaci program megvalósítása - A közfoglalkoztatásból a versenyszférába való átlépés elősegítése - A paktum stratégia megújítása és következetes végrehajtása Elsősorban a munkanélküliek, azon belül is a hátrányos helyzetű munkanélküliek rétege: - 50 év felettiek - Alacsony iskolai végzettségűek - GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek - 25 év alatti fiatalok vagy 25 év alatti pályakezdők - Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők - Tartós munkanélküliek - Roma nemzetiséghez tartozó személyek - Megváltozott munkaképességű személyek Első lépésként szükséges megteremteni a paktum fenntartható működésének feltételeit szervezeti, szakmai és pénzügyi szempontok alapján. Szakmai feladatokat tekintve fontos tevékenységnek minősül a vállalkozói igények újbóli felmérése/aktualizálása, valamint aktív szerepet kell vállalni a közeljövőben létrejövő megyei paktum munkájában is. A paktum szorosan együttműködik a városok és térségük munkaerő-piaci szereplőivel (önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, vállalkozásokkal, képzési intézményekkel, munkaügyi kirendeltséggel), az új projektek pedig a partnerség igényeinek figyelembevételével kerülnek kidolgozásra és megvalósításra. A megyei paktumhoz történő illeszkedés pedig nem csak mikrotérségi szinten, hanem megyei szinten is esélyt teremt az együttműködésre, amely az összehangolt megyei foglalkoztatás-fejlesztést segíti elő. - Helyi munkaerő-piaci igényekre reagáló keresletvezérelt működés alakul ki - Legitim és minden szereplő által elfogadott és betartott foglalkoztatási stratégia jön létre - Helyi foglalkozásbővítési akciók hatékonyságának növekedése - Vállalkozások, önkormányzatok, civilek intenzív szerepvállalása - Összehangolt helyi gazdaság- és vidékfejlesztés megvalósulása Támogatott foglalkoztatott hátrányos helyzetű álláskereső (fő) - Aktualizált foglalkoztatási stratégia, az adott időszak sajátosságaira reflektáló intézkedésekkel, feladatokkal TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés / 5.A. célkitűzés: A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése / 5.1. Foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) Gazdasági fenntarthatóság: az intézkedés egy komplex programot ölel fel, s mivel a célzott tevékenységek sem közvetlenül, sem közvetve bevételt
106
társadalmi, gazdasági)
Hatás (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Megnevezés
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Indoklás
nem jelentenek a végrehajtónak, így gazdasági értelemben nem fenntartható anélkül, hogy folyamatos külső forrás bevonására ne kerülne sor. Társadalmi fenntarthatóság: a munkavállalók és a munkaadók igényeinek összeegyeztetése, a térség adottságainak kihasználása és a helyi munkalehetőségek folyamatos fejlesztése úgymond külső és nonprofit alapon történő segítséggel, támogatással fejtheti ki igazán a pozitív hatásait. Ebből adódóan mindaddig szükséges a paktumban megfogalmazott együttműködések fenntartása, míg a térségben megszűnik az igény az elhelyezkedéssel járó helyzetekben segítség igénybevételére. Környezeti fenntarthatóság: nem releváns A paktum sikeres alkalmazásával elsődlegesen a helyi munkahelyek száma növekedhet, hiszen a munkaadók a megfelelő felkészültséggel rendelkező munkavállalókat foglalkoztathatnak az álláskeresők köréből. Ezáltal csökkenhetnek a közfoglalkoztatásba befektetett állami források. Az elsődleges munkaerőpiacon történő foglalkoztatással a célcsoportok tartós foglalkoztatása is megvalósulhat, amely a társadalomban elfoglalt hely stabilitásához is hozzájárulhat. Környezeti fenntarthatóság szempontjából a helyi munkahelyek megteremtése, ezáltal az álláskeresők helyi foglalkoztatása hozzájárul a közlekedés miatti környezetterhelés csökkentéséhez. 1.3. A paktum keretében vagy azon kívül adaptálható mintaprojekt(ek) indítása a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásához / szociális gazdaság erősítése 1. Szociális gazdaság fejlesztése, munkaerőpiac fejlesztése Csepreg Város Önkormányzata Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály Kőszegi Munkaerő-piaci Pont; Kőszeg Város Önkormányzata, Lukácsháza Önkormányzata 2009 és 2013 között a Kőszegi járás területén élő tartós munkanélküliek száma jelentős mértékben – 488-ról 231 főre – csökkent; ez részben együtt járt a közfoglalkoztatottak számának növekedésével. A sok esetben hátrányos helyzetűnek tekinthető álláskeresők térségi igényekhez illeszkedő foglalkoztatása nehézséget jelent, így a hatékonyságot szem előtt tartva a célcsoportok részére indokolt – az uniós és hazai direktívákkal összhangban – minőségi munkahelyek létrehozása. E tekintetben egyre jelentősebb szerepet játszik a szociális gazdaság, amely a munkahelyek teremtésén keresztül járul hozzá a fenntartható növekedéshez, valamint a jövedelem és a vagyon kiegyenlítettebb elosztásához oly módon, hogy a nyereségességet össze tudja egyeztetni a társadalmi befogadással. A tartós, valamint hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piaci integrálása, reintegrálása, szociális gazdasági formákban való foglalkoztatása vagy tagi munkavégzésük képes javítani a térség munkaerő-piaci helyzetén, hozzájárulva az országos és uniós célkitűzések eléréséhez. Mindeközben a helyi igények minél hatékonyabb kielégítése céljából növelni kell a szociális gazdaság szereplőinek felkészültségét és gazdasági hatékonyságát.
107
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Habár a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piaci integrálása, valamint a szociális gazdaság erősítése szorosan összefügg, az eltérő feltételrendszerek és finanszírozási lehetőségek miatt a célok, célcsoportok, tevékenységek „alintézkedésekre” bontva jelennek meg a következőkben. - Hátrányos helyzetű álláskeresők számára új munkahelyek teremtése, tartós foglalkoztatásuk, illetve munkaerő-piaci reintegrációjuk elősegítése mintaprojekt(ek) indításával. - A munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásának és öngondoskodó képességének fejlesztése a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázásával. - Szociális vállalkozások, szövetkezetek felállítása és fenntartásukhoz támogatások biztosítása, működtetésüket segítő szolgáltatások biztosítása, a hátrányos helyzetű embereknek nyújtott szolgáltatások önfenntartó megoldásainak erősítése. - A szociális vállalkozások, szövetkezetek működésük hatékonyságának növelése. A térségben munkát vállalni szándékozó hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak. Hátrányos helyzetű álláskeresőnek minősülnek: - az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők; - 25 év alatti fiatalok vagy 25 év alatti pályakezdők; - 50 év felettiek; - GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek; - foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők; - tartós munkanélküliek és ezzel veszélyeztetettek; - megváltozott munkaképességű személyek; - roma nemzetiséghez tartozó személyek; - korábban közfoglalkoztatásban részesülő, álláskeresői jogviszonyukat közfoglalkoztatás miatt szüneteltető személyek. Közvetett célcsoportok: civil szervezetek, vállalatok, vállalkozások és szakmailag érintett helyi intézmények. Szociális gazdaság erősítése esetén az elsődleges célcsoport: szociális vállalkozások és szövetkezetek. - A térség munkaerő-piaci aránytalanságainak, problémáinak ismeretében a valós igények meghatározása. - Célcsoportok kiválasztása, a hátrányos helyzetű potenciális munkavállalók felkészítése, alapvető munkajogi ismeretek átadása részükre. - A munkavállalók képzése tréningekkel és szakképzésekkel. - Szociális termék bolt létrehozatala a Kőszegi járás mezőgazdaságához kapcsolódó termékekkel (konyhakert, gyógynövény, gyümölcs). Szociális vállalkozások működési feltételeinek javítása eszközbeszerzésekkel, marketingtevékenységgel, továbbá a potenciális érintett vállalkozások felkészítése a hátrányos helyzetűek foglalkoztatására. - Szociális gazdaság szereplőinek szemléletformálása, a for-profit szféra tapasztalatainak és eszközrendszerének adaptálása a nagyobb hatékonyság érdekében.
108
Várt eredmények
Indikátorok
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Megnevezés
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
- A helyi munkaerő-piaci igények kiszolgálásával csökkennek a strukturális aránytalanságok. - A vállalkozások, önkormányzatok és civilek együttműködésével keresletorientált, a valós problémára reagáló foglalkoztatás valósul meg. - Javul a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek foglalkoztathatósága, fejlődik öngondoskodó képességük. - Szociális gazdaság szereplőinek szerepe, felkészültsége és hatékonysága növekszik. - A korábban hátrányos helyzetű álláskeresők közül munkahelyet találók száma (munkaerőpiacra belépők száma) a program lezárulta pillanatában és 12 hónappal később. - A projekt befejezése után 6 hónappal működő szociális vállalatok száma EFOP: I. prioritási tengely: Együttműködő társadalom / 4. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) A foglalkoztatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében a társadalmi vállalkozói szellem, a társadalmi vállalkozásokba történő szakmai integráció és a szociális és szolidáris gazdaság előmozdítása (9.v) / célkitűzés: 1.H: Hátrányos helyzetű személyek, kifejezetten romák szociális gazdaságban való részvételének növelése / A szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése (9.h) ÉS A foglalkoztatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében a társadalmi vállalkozói szellem, a társadalmi vállalkozásokba történő szakmai integráció és a szociális és szolidáris gazdaság előmozdítása (9.v) A GINOP közvetlen támogatásban nem részesíti a szociális gazdaság szereplőit, de kiemelt figyelmet szentel az elsősorban az SZVZ /LHH térségekben ezen terület pályázóinak. Vidékfejlesztési Program (VP): (36) Humán erőforrás- és vállalkozáshiányos térségekben a belső erőforrásokra építő speciális gazdasági tevékenységek ösztönzése A hátrányos helyzetű célcsoportok képzése és foglalkoztatása a szociális gazdaság erősítésével karöltve képes a munkaerőpiacra belépők számára stabilitást biztosítani. Valós igényekre támaszkodva a foglalkoztathatóság növelése garantálja, hogy a célcsoport tagjainak életszínvonala tartósan emelkedjen, az hosszú távon is fenntartható maradjon. A keresletorientált képzés és foglalkoztatás következtében csökken az államháztartásra nehezedő teher, továbbá a szociális gazdaság fejlesztése és segítése – ahol a hangsúly a foglalkoztatás növelésén van – öngerjesztő folyamatként erősítik a vázolt folyamatokat. A helyi jellegű beavatkozás, fejlesztés következtében csökken a napi, illetve heti szintű munkaerőmozgásból fakadó környezetterhelés mértéke. 1.4. Közfoglalkoztatási koncepció kialakítása (térségi közmunkaprogram indítása): helyi igényeknek megfelelő foglalkoztatási lehetőségek, továbblépés lehetőségeinek megteremtése, harmonizálva a szociális gazdaság fejlesztésével 1. Szociális gazdaság fejlesztése, munkaerőpiac fejlesztése Kőszeg Város Önkormányzata A járás többi önkormányzata;
109
Indoklás
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály Kőszegi Munkaerő-piaci Pont A Kőszegi járás településein is jelentős számban vannak jelen közfoglalkoztatottak. Feladatuk elsősorban az utcák és közterek rendben tartásához kapcsolódik, azonban több esetben előfordul, hogy a rendelkezésre álló nagyszámú – elsősorban szakképzetlen vagy alacsony végzettségű – munkaerő a képességeiknek megfelelő feladatokkal való ellátása nehezen valósul meg. Éppen ezért lenne fontos a hátrányos helyzetű álláskeresők, közfoglalkoztatottak képzése, illetve integrálásuk a szociális gazdaságba, valamint az elsődleges munkapiacra; azonban a célcsoportok tagjai között előfordulnak olyanok, akik az említett szférákban a kezdetekben nem tudnak helytállni. Esetükben a helyi igények kielégítésére fókuszáló közfoglalkoztatási formák jelenthetnek megoldást, továbbá kiemelt figyelmet kell fordítani a kompetenciaszint növelésére, a munkavégzés iránti motiváció erősítésére képzések és foglalkozások formájában. - A helyi igényekre épülő közfoglalkoztatási koncepció kialakítása; - A koncepciónak megfelelő közmunkaprogram indítása; - Hátrányos helyzetű munkavállalók közfoglalkoztatásának elősegítése, a továbblépés lehetőségének megteremtése. - Közfoglalkoztató intézmények, szervezetek. - Közfoglalkoztatottak, a térségben munkát vállalni szándékozó hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak. Hátrányos helyzetű álláskeresőnek minősülnek: - az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők; - 25 év alatti fiatalok vagy 25 év alatti pályakezdők; - 50 év felettiek; - GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek; - foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők; - tartós munkanélküliek és ezzel veszélyeztetettek; - megváltozott munkaképességű személyek; - roma nemzetiséghez tartozó személyek; - korábban közfoglalkoztatásban részesülő, álláskeresői jogviszonyukat közfoglalkoztatás miatt szüneteltető személyek. - A koncepció megalkotásához, valamint a program megvalósításához szükséges szervezeti háttér kialakítása; - A helyi igények felmérése a közfoglalkoztatás problémáinak figyelembevételével a közfoglalkoztató és a programban résztvevő foglalkoztatottak oldaláról egyaránt; - Hatékony, elsősorban a helyi érdekeket kiszolgáló foglalkoztatási lehetőségek felmérése; - Közfoglalkoztatási koncepció elkészítése, majd a program beindítása és monitoringja. - Közfoglalkoztatottak részére továbblépési lehetőség biztosítása, elsősorban a szociális gazdaság irányába, valamint az elsődleges munkaerőpiacra, ehhez képzések, foglalkozások szervezése, a részvétel nyomon követése, a felmerülő nehézségek (hiányzások okainak feltérképezése és az érintett személyek támogatása a probléma megoldásában).
110
Várt eredmények, - Közfoglalkoztatási rendszer hatékonyságának növekedése; hatások - A közfoglalkoztatotti rendszerből a munkaerőpiacon megjelenő munkavállalók elhelyezkedési aránya növekszik; - Munkaerő-piaci aránytalanságok csökkenése, keresletorientált működés kialakulása. A célterület igényeire fókuszáló, megfelelően előkészített, szakmailag megalapozott közfoglalkoztatási koncepció az erőforrások célzott, racionális felhasználása révén csökkenti a központi költségvetésre rótt terhet, továbbá a stabilitás, és tartós foglalkoztathatóság révén a közfoglalkoztatottak átlagos életszínvonalára is pozitív hatással van, így csökkentve az elszegényedés és depriváció mértékét, illetve veszélyét. A hatékony, valós célokat szolgáló közfoglalkoztatás a humánerőforrás ésszerű mobilizálása révén a környezeti terhelés mértékének csökkentéséhez is hozzájárul. Indikátorok - Kialakított közfoglalkoztatási koncepció; - Közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak száma; - Képzésben / foglalkozásokon résztvevő közfoglalkoztatottak száma; - A közfoglalkoztatotti rendszerből kikerült és a munkaerőpiacon elhelyezkedett munkavállalók száma. Felhasználható GINOP: pályázati forrás / 5. prioritás: Foglalkoztatás / Álláskeresők és inaktívak érintett operatív foglalkoztathatóságának javítása (intézkedések: álláskeresők, különösen az program prioritása alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítása és intézkedése hatékonyabb aktív eszközök segítségével; munkaerő piaci szolgáltatások fejlesztése; társadalmi célú vállalkozások ösztönzése és támogatása; nem állami szervezetek komplex foglalkoztatási programjai) 6. prioritás: Versenyképes munkaerő / Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés javítása (intézkedések: alacsony képzettségűekre és közfoglalkoztatottakra fókuszáló célzott képzési, kompetenciafejlesztési programok; munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztése; munkaképes korú, digitálisan írástudatlan népesség digitális alapkompetenciáinak fejlesztése; munkavállalók munkahelyi képzésének támogatása Fenntarthatóság Gazdasági fenntarthatóság: a közmunkaprogramok és az ehhez kapcsolódó (környezeti, képzések támogatásokból valósulnak meg, bevételt, jövedelmet nem társadalmi, generálnak, ezáltal ebből a szempontból nem releváns. gazdasági) Társadalmi fenntarthatóság: az intézkedés célja a társadalmi feszültségek csökkentése azáltal, hogy a különböző hátránnyal küzdő célcsoportok számára valós tevékenységet folytató közmunka programok legyenek elérhetők. A programok fenntartása mindaddig indokolt, amíg az álláskeresők számára sikeres kezdeményezéssel nem ölthetők be az igényeiknek és képességeiknek megfelelő munkahelyek. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
1.5. Önkéntes munka kiterjesztése, ösztönzése a munka világába való könnyebb beilleszkedést segítendő 1. Szociális gazdaság fejlesztése, munkaerőpiac fejlesztése Vas Megyei Önkéntes Centrum Írottkő Natúrparkért Egyesület, önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások, SOS Gyermekfalu, középiskolák
111
Indoklás
Célok
Célcsoportok
Többszörösen bizonyított tény, hogy az önkéntes tevékenység nem csupán a támogatottak (fogadó szervezetek) számára fontos, hanem nagy jelentősége van a tevékenységet végzők személyiségének és lelki épülésének szempontjából is. Bizonyos célcsoportok esetében a gondosan megszerkesztett és monitorozott hosszú távú önkéntes programok komoly integrációs hatással bírnak. Közös társadalmi cél, hogy a társadalmi hátránnyal küszködők olyan lehetőséget kapjanak, mely előmozdítja aktivitási szintjüket és segít a személyes készségeik és kompetenciáik fejlesztésében. Az ő fogadásuk kiemelt tanulási és szervezetfejlesztési lehetőséget kínál a potenciális fogadó szervezetek számára is. Korábbi tapasztalatok is alátámasztják, hogy a hosszú távú önkéntes projektek legalább akkora hatással lehetnek a fogadó közegre, mint a tevékenységet végzőkre, akik a program révén védett környezetben szerezhetnek munkatapasztalatot és erősíthetik meggyengült önértékelésüket. E célcsoportok esetében az önkéntesség egy hatékony munkaerő-piaci integrációs eszköz is egyben, mely a tevékenység befejeztével az esetek többségében elhelyezkedéssel jár. Az így kialakuló integrációs ciklus egyénekre kifejtett hatása mellett igen jelentős gazdasági hatásról is beszélhetünk, mert az önkéntes tevékenység révén segélyezettekből aktív befizetőkké válnak, ráadásul aktivitási szintjük emelkedésének köszönhetően az egészségügyi ellátásuk is kevésbé terheli meg a társadalombiztosítási büdzsét. A célcsoportok számára mentorálással kombinált koordinációs szolgáltatásokat biztosítani, melyekkel az önkéntességen keresztül érhető el munkaerő-piaci fejlődés. Foglakoztatást helyettesítő ellátásban részesülő aktív korúak Ezen célcsoportnak igen nagy szüksége van a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra ahhoz, hogy ne süllyedjen mélyszegénységbe. A juttatás megőrzésének egyik választható feltétele évi 30 nap önkéntes munkavállalás, mely feltételt a tapasztalatok szerint sokan nehezen tudják teljesíteni. Számukra megoldás lehet, ha valaki foglalkozik a helyzetükkel és megszervezi számukra, hogy a bérpótló juttatáshoz szükséges feltételt önkéntesként teljesíthessék, melyre egyébként van törvényi lehetőség. Ami eddig ebből a rendszerből hiányzik, az egy közvetítői szolgáltatás, melyben helyi koordinációval segítik a célcsoportot. E csoport tagjai a megfelelő mentorálás típusú szolgáltatások nélkül egyáltalán nem vagy alig tudnak bekapcsolódni önkéntes programokba. Pályakezdő álláskereső fiatalok: Az iskolarendszerből kikerülve a fiatalok egy része álláskeresőként kezdi pályáját és ebből a helyzetből munkatapasztalat híján akár évekig nem tud kitörni. Számukra fontos lehetőség védett, szervezett környezetben, költségtérítésekkel kiegészített önkéntes programban munkatapasztalatot szerezni: civil szervezetekhez önkéntesként kihelyezve, 8-10 hónapon keresztül végezve önkéntes munkát valós munkatapasztalatot szerezhet a munkaerő-piaci programokra fordított támogatási összegek töredékéért. Az így szerzett munkatapasztalat a munkaerőpiacon kamatoztatható és ezzel kelendővé válik a fiatal mint munkavállaló. További lehetséges célcsoportok: - Nyugdíj előtt álló munkanélküliek - Nyugdíjasok
112
Tevékenységek
Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás
Foglakoztatást helyettesítő ellátásban részesülő aktív korúak esetében: - Befogadó szervezetek felkutatása - Célcsoport kiközvetítése önkéntesként - Fogadó szervezetek – önkéntesek koordinálása, követése - Személyes mentorálás - Tréningek, tapasztalatmegosztás és fejlesztések befogadó szervezeteknek - Kompetenciafejlesztés önkénteseknek - Az önkéntesek hosszú távú nyomon követése - Munkaerő-piaci támogatás az önkéntesek számára Pályakezdő álláskereső fiatalok esetében: - célcsoport felkutatása, igényeik felmérése - lehetséges fogadó szervezetek felkutatása - Célcsoport kiközvetítése önkéntesként - Fogadó szervezetek – önkéntesek koordinálása, követése - Mentorálás - Tréningek, fejlesztések befogadó szervezeteknek - Kompetenciafejlesztés önkénteseknek - Juttatások, költségtérítések biztosítása - Kommunikáció a program kapcsán Foglakoztatást helyettesítő ellátásban részesülő aktív korúak esetében: - kompetenciafejlesztés és kedvező pszichológiai hatás - a célcsoport visszavezethető lesz a munkaerőpiacra - aktív felelősségvállalás - elvégzett önkéntes tevékenységek haszna pénzben kimutatható eredmény - fokozódó részvételi hajlandóság társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok körében Pályakezdő álláskereső fiatalok esetében: - kompetenciafejlesztés és kedvező pszichológiai hatás - a célcsoport bevezethetővé válik a munkaerőpiacra - aktív felelősségvállalás - fogadó szervezetek javuló hatékonysága - fiatal munkavállalók fokozódó önkéntes szerepvállalása Foglakoztatást helyettesítő ellátásban részesülő aktív korúak esetében: Közvetített FHT-sok száma Tájékoztató rendezvények száma Szervezett önkéntes akciók Tájékoztató füzet Szakmai műhelynapok szervezése befogadó szervezeteknek Együttműködések kialakítása önkormányzatokkal Pályakezdő álláskereső fiatalok esetében: Bevont pályakezdők száma Tájékoztató rendezvények száma Tájékoztató füzet Szakmai műhelynapok szervezése fogadó szervezeteknek Együttműködések kialakítása EFOP: 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (9.i) / 1.C célkitűzés: Több helyi civil közösség jön létre / 1.3
113
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Megnevezés
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Indoklás
Társadalmi együttélés erősítése 3. prioritás: Gyarapodó tudástőke / 3.A intézkedés: A korai iskolaelhagyás csökkentése, a hátrányos helyzetű tanulók végzettségi szintjének emelése / 3.3 A neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül TOP: - 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Az önkéntesség erősíti a társadalmi kohéziót és az értékteremtés mellett a kulturális, gazdasági és környezeti fejlődés egyik fontos eszköze. Az önkéntesség a társadalmi tőke egyik fontos eleme, ami közvetve vagy közvetlenül hat ki a fejlesztésekre, bizonyos értelemben befolyásolják azokat: együttműködések és partneri hálók alakulhatnak ki, melyek hosszabb távon a gazdasági mutatók javulásához vezetnek. A közös és önkéntes tevékenységek ösztönzése hozzájárulhat a negatív társadalmi folyamatok (kirekesztés, szegénység elleni küzdelem) előmozdításához is. 1.6. A nők elhelyezkedésének segítése információk, alternatív foglalkoztatási formák (távmunka, részmunkaidő stb.) bevezetésének megkönnyítésével és megfelelő gyermekellátási feltételek biztosításával, valamint megfelelő szintű közéleti szerepvállalás lehetőségének elősegítése a közéletben, végül elhelyezkedési és kapcsolódó problémák felmérése a nők körében 1. Szociális gazdaság fejlesztése, munkaerőpiac fejlesztése A paktum munkaszervezete Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Foglalkoztatási Főosztálya Kőszegi Munkaerő-piaci Pont, települési önkormányzatok, Foglalkoztatási Paktum korábbi résztvevői, további vállalkozások és civil szervezetek, illetve munkavállalók és regisztrált álláskeresők 2013-as adatokra támaszkodva megállapítható, hogy a Kőszegi járásban a regisztrált női álláskeresők száma 295 fő volt, ami az összes regisztrált munkakereső 49,4%-át tette ki, míg 2003-ban ugyanez az arány 47,8%-os volt. A statisztikai adatok alapján tehát látható, hogy nőtt a női álláskeresők aránya a munkanélküliek közt. A nők tartós munkanélküliségi aránya is magas a térségben, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező nők részére leginkább a közfoglalkoztatás nyújt átmeneti segítséget. Őket elsősorban az önkormányzatok vagy az önkormányzatok által fenntartott intézmények alkalmazzák közfoglalkoztatás keretében. További sajátosság a tágabb térségre nézve, hogy Vas megyében a 15-64 éves nők körében a foglalkoztatási ráta alacsonynak tekinthető, mindösszesen csak 56,5%-os mutatót ér el, valamint országos szinten Vas megyében a legalacsonyabb a női vezetők aránya a gazdasági életben (29,6%), mely a járásban az üvegplafon-szindróma markáns jelenlétére utal elsősorban. Általánosságban elmondható, hogy a nők a GYES, GYED időszak utáni munkaerőpiacra való visszatérését nehezíti, hogy sok esetben a bölcsőde, esetleg óvoda működési ideje nem igazodik a munkaidőhöz. A három
114
műszakban dolgozó nők családi segítség (pl. nagymama) hiányában nehezen tudják megoldani a gyermekek elhelyezését. Az alacsony jövedelemmel rendelkező családok számára pedig létfontosságú, hogy az édesanyák is teljes jövedelemmel járuljanak hozzá a háztartás bevételeihez. Bölcsődei és óvodai fejlesztések tekintetében fontos megállapítani, hogy bölcsődei ellátás jelenleg csak Kőszeg városában érhető el, kapacitása pedig nem megfelelő, hiszen 2012-ben a maximális férőhelyek száma 21 volt, azonban 2013-ban a Kőszegi járás területén a 0-2 éves gyermek száma 639 fő volt. Fontos figyelembe venni azt is, hogy a két munkavállalás között eltöltött, munkaerő-piaci értelemben vett inaktív időszakot követően az érintettek számára komoly nehézséget jelenthet újra integrálódni a munkaerőpiacra, hiszen több esetben nem csak a piaci körülmények, de adott esetben a munkavállalás feltételei is megváltoztak.
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Az atipikus foglalkoztatási formák (pl. részmunkaidős foglalkoztatás vagy távmunka) napjainkban a Kőszegi járásban még nem tekinthetők elterjedtnek. A járásban működő vállalkozások és szervezetek (azaz a foglalkoztatók) érzékenyítése a női munkavállalók alkalmazásának előnyei, továbbá az atipikus foglalkoztatási formák bevezetésének területén Bölcsődei-óvodai ellátás fejlesztése, család- és otthonközeli ellátási formák bevezetése Atipikus foglalkoztatási formák hangsúlyosabbá tétele A női munkavállalók foglalkoztatási lehetőségeinek növelése Regisztrált női álláskeresők GyES-en és GyED-en levő kismamák Foglalkoztatók (vállalkozások, szervezetek) HR vezetők Érzékenyítés: A foglalkoztatók számára történő érzékenyítés a női munkavállalók alkalmazásának témájában nagy fontossággal bírhat, hiszen mindamellett, hogy megfelelő módon képes pótolni a foglalkoztatók szükséges munkaerő-igényét, emellett ismertetésre kerülnek azok az előnyök is, amiket az atipikus foglalkoztatási formák nyújthatnak. Ezáltal a sikeres érzékenyítési folyamat a nem hagyományos foglalkoztatási formák elterjedéséhez is vezethet a járásban, amik várhatóan a nők körében népszerűvé válhatnak. Rendszeres találkozók: Az érintett célcsoportok bevonásával és aktív szerepvállalásával létrehozott rendszeres találkozók elősegíthetik a női munkavállalók, munkakeresők helyzetének megismerését a társadalom egésze számára. Ebben kulcsfontossággal bírhat a média, amely az elsődleges közvetítőszerepet tölti be az érintett célcsoport és a társadalom tagjai között, így hozzájárulva a nemi esélyegyenlőség erősítéséhez. Bölcsődei-óvodai ellátások fejlesztése:
115
A térség bölcsődei és óvodai intézményi szolgáltatásainak családbarát fejlesztése (pl. rugalmas működési idő), családi napközik és/vagy óvodával integráltan működő bölcsődék kialakítása, továbbá a család lakhelyének és/vagy a családtagok munkahelyének közelében a meglévő bölcsődék és óvodák kapacitásának növelése. Tanácsadás, képzés a női munkavállalók számára
Várt eredmények
Indikátorok
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A női regisztrált álláskeresők számára nagy fontossággal bírhatnak a különböző tanácsadási, képzési és pályaorientációs szolgáltatások, valamint a vállalkozói kompetenciák fejlesztése annak érdekében, hogy minél sikeresebben és gyorsabban valósuljon meg a hazai munkaerőpiacra történő integrálásuk vagy újra-integrálásuk. A vállalkozások által foglalkoztatottak létszámában növekszik az atipikus (részmunkaidős vagy távmunkában alkalmazott) foglalkoztatottak száma A nők (különösen a szülés után újra munkába álló nők számára) könnyebben integrálódnak a munkaerőpiacra, ezáltal növekszik az aktív korú nők foglalkoztatottsági rátája Nők által irányított vállalkozások részarányának növekedése Programba bevont személyek száma (fő) Programba bevont vállalkozások száma (db) Atipikus foglalkoztatási formában foglalkoztatottak számának növekedése (fő) Nők foglalkoztatottsági rátájának növekedése (%) A programba bevont személyek közül a program lezárását követő 180. napon foglalkoztatottak száma (fő) TOP: - 1. prioritás: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére / 1.D. célkitűzés: kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által GINOP: - 5. prioritás: Foglalkoztatás / Munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodása / Alkalmazkodóképesség fejlesztése (munkahelyi rugalmasság és munka minőségének ösztönzése; jogszerű foglalkoztatás ösztönzése) Gazdasági fenntarthatóság: Az intézkedés egy komplex programot ölel fel, s mivel a célzott tevékenységek sem közvetlenül, sem közvetve bevételt nem jelentenek a végrehajtónak, így gazdasági értelemben nem fenntartható. Társadalmi fenntarthatóság: a rugalmas és atipikus munkavégzési formák a XXI. században egyre elterjedtebbekké válnak, különösen a for-profit szférában (eredmény-centrikus munkakörök), illetve azoknál a dolgozóknál, ahol felmerül a munka és a családi élet összehangolásának igénye. A mai Magyarországon a családi élet koordinációjáért hagyományosan még mindig a nők a felelősek, így számukra az intézkedésben vázolt feladatok addig mindenképpen fenntartandók, míg a munkáltatók többsége számára természetessé nem válik az alkalmazottaik
116
Hatás (környezeti, társadalmi, gazdasági)
támogatása a munkakörülményeik ezen területen való könnyítésén keresztül is. Környezeti fenntarthatóság: nem releváns Környezeti szempontból a helyi munkahelyek megteremtése, az álláskeresők helyi foglalkoztatása csökkenti a közlekedés miatti környezetterhelést. Erősödhet a helyi munkaerőpiac a női humánerőforrás kiaknázásával, a célcsoport tartós foglalkoztatása valósulhat meg. Az atipikus foglalkoztatási formák a családon belüli nagyobb kohéziót teremthetik meg, meghagyva ezzel a nők családon belüli kiemelt és fontos szerepét. A korábban munkaerő-piaci szempontból inaktív, munkakereső célcsoport foglalkoztatásával elérhetővé válik a nagyobb jövedelem a családban, mely nagyobb „fogyasztást” generálhat (ez a helyi KKV-k miatt bírhat nagy jelentőséggel), továbbá csökkenti a szociális ellátórendszer terheit.
Család szerepének megerősítése, családi szolgáltatások fejlesztése Megnevezés
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
2.1. Gyermekek elhelyezésére rugalmas, megbízható és elérhető rendszerek kidolgozása (rugalmasabb óvodai idő, bölcsőde, családi napközi) 2. Prioritás: Család szerepének megerősítése, családi szolgáltatások fejlesztése SOS Gyermekfalu, Szociális Gondozási Központ Kőszeg és Csepreg Szociális Gondozási Központok, védőnők, háziorvosok, bölcsődék, óvodák, iskolák, civil szervezetek A térségben több településen hiányzik a bölcsőde és/vagy óvoda és/vagy iskola, emellett a fiatalok számára nincs helyben elérhető megfelelő közösségi tér. A GYES-en és GYED-en lévő nők elhelyezkedését nagyban hátráltatja, hogy a térségen belül egyes településeken nem működik bölcsőde vagy hasonló szolgáltatás (pl. családi napközi). A három műszakban dolgozó nők, nagyszülő vagy más családi segítség hiányában nehezen tudják megoldani a gyermekek elhelyezését. Az alacsony jövedelemmel rendelkező családok számára elengedhetetlen, hogy az édesanyák is teljes jövedelemmel járuljanak hozzá a háztartás bevételeihez. Ebből adódóan a gyermekvállalást követően minél előbb vissza akarnak térni a munkaerőpiacra. A megyében az elmúlt évtizedben a családméret jelentősen csökkent, száz családban átlagosan 288-an éltek a népszámlálás idején. A születések számának csökkenése következtében a családok kevesebb mint harmadában volt 15 éven aluli gyermek. Egy óvodás gyerek állandó felügyeletet igényel, ráadásul a táborok sem jelenthetnek megoldást, hiszen azok túlnyomó többsége csak iskolásokat fogad. A járásközpontban: Kőszegen jól megszervezett a nevelési és oktatási intézmények nyári leállása. Az óvodák és a bölcsődék esetében is a nyári időszakban felváltva biztosítanak ügyeletet, így a szülők folyamatosan el tudják helyezni a gyermekeiket. A járás Kőszegen kívüli óvodáiban azonban általában egyetlen intézmény van csak a lakóhely közelében, amelyet a nyári leállás idejére nem tud másik intézmény „helyettesíteni”. Faluhelyen akár másfél hónapra is
117
Célok
Célcsoportok Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
bezárhat az óvoda nyáron, komoly szervezési feladatot róva a többnyire ennél jóval kevesebb szabadsággal rendelkező szülőkre. Közvetett módon munkaerő-piaci vetülete is lehet a hosszú nyári leállásnak, hiszen nem minden munkáltató kezeli rugalmasan a helyzetet, ha az alkalmazottja több hétre kiesik a munkából egy adott időintervallumon belül. az ügyelet ésszerű megtervezése az ellátó intézmény működési szüneteire (őszi, téli, tavaszi szünetek, ha releváns és kiemelten a nyári szünet) óvodák nyári leállásainak összeszervezése / összehangolása a szülők tehermentesítése bölcsődés és óvodás korú gyermekek bölcsődés és óvodás korú gyermekeket nevelő szülők A Kőszegi járásban található 14 óvoda fenntartója a nyári „leállásokat” ésszerűen összehangolja, egymással és a szülőkkel egyeztetve, illetve szükséges lehet az ügyelet idejére a gyermekek másik faluba történő szállítását is megtervezni, akár a lakosság, akár a Falugondnoki Szolgálat segítségével. Ehhez ki kell építeni a kommunikációs csatornákat a települések és az intézmények vezetői között, melyhez be lehet vonni a Védőnői Szolgálatot is a szülői igények felméréséhez. (másik településen található óvodába elvinné-e gyermekét nyári gyermekfelügyeletre). Továbbá a bölcsődés gyerekek esetében a napközbeni gyermekfelügyelet megszervezése – ha nem elérhető a szomszédos településeken semmilyen szolgáltatás, akkor különösen fontos a szakszerű és körültekintő szervezés és előkészítés. 2016. júniustól A járás 14 óvodájának párokba vagy csoportokba rendeződése, egymás között a nyári zárva tartások összehangolása, ezáltal a dolgozó szülők tehermentesítése, munkahelyük megtartásának biztosítása. Hasonlóan a bölcsődés gyerekek számára átmeneti vagy tartós (pl. családi napköziben való) nappali ellátó helyek szervezése. kooperáló intézmények száma megkötött együttműködési megállapodások száma a programba bevont gyermekek száma Elvileg forrás bevonása nélkül megoldható, de főként a bölcsődei ellátás esetében szükség lehet speciális programok elindítására TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Jelen intézkedésnek az anyagi vonzata szinte minimális. A lényege az együttműködés és a szervezés, amelynek a módszertanát ha egyszer kidolgozzák, hosszú távon alkalmazhatóvá válik. Anyagi vonzata elsősorban a gyermekek települések közötti szállításának lehet, amelyhez vagy a helyi önkormányzatok hozzájárulhatnak vagy a szülők is kiegészíthetik, azonban speciális ellátás esetében (pl. bölcsődés gyerekeknél) szükség lehet a gyermekmegőrzés szolgáltatásának for-profit formában való megszervezésére is
118
Az ilyen típusú együttműködések arra is ösztönzik az intézményeket, hogy más területen is megpróbáljanak együtt gondolkodni. Az óvodák közötti kölcsönösen előnyös együttműködések kezdeményezése, tudatossá és módszeressé tétele az elért eredmények fenntarthatóságának biztosítása. Megnevezés
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
2.2. Szülők számára információszolgáltatás, gyermeknevelési tanácsadás rugalmas rendszerben, valamint meglévő hálózatokon keresztül, családi szolgáltatások erősítése, továbbfejlesztése (védőnő, orvos, SOS Gyermekfalu, Családsegítő) Család szerepének megerősítése, családi szolgáltatások SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa járás önkormányzatai 2013 novemberében készült el az a megvalósíthatósági tanulmány, aminek célja a térségben jelentkező szükségletek és együttműködési lehetőségek feltérképezése. A megvalósíthatósági tanulmány megállapításai mentén lenne érdemes megvitatni a jelentkező problémákat, hogy fel tudjuk térképezni, hogy a gyermekjóléti szolgáltatások terén milyen hiányok mutatkoznak, amely hiányokon az SOS Alapítvány segíthet enyhíteni. A tanulmány feltérképezte, hogy mely gyerekek érintettek Kőszegen és környékén a családjukból való kiemelés kockázatával, és ezen gyermekek számára milyen közösségi szolgáltatások állnak rendelkezésre. Fontos megemlíteni, hogy a tanulmány nem kizárólag Kőszegre koncentrál, hanem a szakellátás tekintetében Vas megye egészét, a megyében biztosított szolgáltatásokat veszi vizsgálat alá, míg az alapellátás tekintetében Kőszeg közvetlen vonzáskörzetére, a csepregi, büki, sárvári térségekre koncentrál. Alapproblémaként azonosítottuk az alapellátás tekintetében A területi különbségeket: ahol a legnagyobb igény lenne az alapellátás erősítésére, ott a legkevesebb a forrás (Csepreg térsége) A halmozott problémákat komplexen kezelő módszertan és szakemberkapacitás nem áll rendelkezésre, a problémák egy-egy vetületét tudja a rendszer egyensúlyban tartani. Alig van a térségben szakpszichológiai, pszichiátriai kapacitás, intenzív családterápiára, családtámogatásra nincsen mód, nincs elérhető szolgáltatás a (szexuálisan) bántalmazott gyerekek számára. Valódi kríziskezelés tehát nem történik (az anyagi problémákat úgy-ahogy, a szocializációs problémákat és a súlyosabb traumákat már csak kis hatékonysággal tudja az alapellátás enyhíteni). Ennek ellenére az alapellátás későn dönt a gyerekek kiemeléséről, amikor azok már mentálisan, szociálisan károkat szenvednek. Helyettes szülői hálózat Kőszeg térségében nem, családok átmeneti otthona csak szombathelyi lakosok számára működik. A szakszolgáltatások a szakellátásban sincsenek meg kellő mértékben: pszichológus, pszichiáter, gyógypedagógus. Az SOS nemzetközi hálózatából fakadóan két fontos trendet kell figyelembe venni: A Családmegerősítő (Family Strengthening) programok egyre
119
inkább az SOS tevékenységi körének részeivé válnak s a szervezet terjeszkedésének irányát mutatják. Az SOS magyarországi szervezetének 2020-ig pénzügyileg önállóvá kell válnia, tehát ha új szolgáltatásokat kíván bevezetni, akkor annak forrását is biztosítania kell.
Célok
-
Célcsoportok
-
Ez a két célkitűzés nem kis konfliktusban áll egymással, mert azt láthatjuk, hogy a gyermekjóléti alapszolgáltatások tekintetében komoly hiányosságok vannak, amelyeket az SOS segíthetne enyhíteni, azonban a rendszer finanszírozása (lakosságszám alapú állami normatíva) nem tesz lehetővé alapszintű szolgáltatáson felüli tevékenységet. fiatal szülők számára információátadás, kompetenciafejlesztés családon belüli problémák kezelésére szakmai segítség nyújtása az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa szakmai hátterére alapozva képzések, tanácsadások indítása Kőszegi járás családjai
Tevékenységek leírása Tervezett ütemezés Várt eredmények
-
A járás családjai számára kompetenciafejlesztés
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
2016-tól folyamatos - Képzések - Közösségi fórumok - Műhelytalálkozó - Résztvevő családok száma - Képzések száma - rendezvények száma - A program megvalósításához támogatást nyújt: Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1.9.B A projektgazda felelőssége a projekt pénzügyi likviditásának biztosítása, a projekt megvalósításának koordinálása, a partneri együttműködés szervezése és fenntartása, a projektszervezet létrehozása, fenntartása és irányítása, pénzügyi és szakmai menedzsment biztosítása, a projektszervezet működési feltételeinek biztosítása. A projektgazda és partnerei is rendelkeznek elegendő szakmai tapasztalattal és kapacitással a tervezett programok megvalósításához. A pénzügyi feltételeket pályázaton nyert és civil szervezetek által biztosított támogatásokkal, szponzorok felajánlásaival fedezik, valamint az önkormányzatok kiegészítő hozzájárulásával. A környezeti fenntarthatóság jegyében a projektgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés stb). 2.3. Gyermek- és családvédelmi jelzőrendszer megújítása 2. Család szerepének megerősítése, családi szolgáltatások Kőszeg Város Önkormányzata További járási önkormányzatok, INE, köznevelési és közművelődési intézmények, Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium, KLIK A családokat érintő problémák sok esetben társadalmi okokra vezethetők
120
vissza: a média erőteljesen befolyásolja a mentalitást, a hozzáállást, negatív hatásai leginkább a fiatalok gondolkodásmódjában okozhatnak kárt. Csökken a családi környezetben együtt eltöltött idő, eltávolodnak egymástól a családtagok, amely gyakran vezet családi konfliktusokhoz, a gyermekeknél iskolai kudarcokhoz, magatartásbeli problémákhoz, leszakadáshoz. A gyermekek iskolai keretek között nem jutnak hozzá a személyiségük fejlődése, a devianciák elkerülése szempontjából fontos prevenciós lehetőségekhez, a szülők pedig gyakran nem rendelkeznek azokkal a szociokulturális, kommunikációs, gondozási, nevelési mintákkal, készségekkel, amelyek ilyen helyzetekben segítséget nyújthatnának a szülői szerepek betöltéséhez. A gyermekek, fiatalok számára lehetőségeket kell adni a prevenciós és szabadidős programok elérhetővé tételéhez, emellett gondoskodni kell arról, hogy szabadidejüket lehetőleg személyiségük, képességeik, készségeik fejlesztésére fordíthassák. Ahhoz, hogy a gyermekek és fiatalok lehetőségei az élet minél szélesebb területén bővülhessenek, a szakemberek mellett fontos bevonni és felkészíteni a szülőket is. A gyermekvállalás után munkába visszatérő kisgyermekes szülők komoly nehézségekkel szembesülnek nem csak az elhelyezkedést illetően, hanem a munkába állást követően a munkahelyi és családi teendők összeegyeztetése terén is. A munkavállalói oldal jellemzően nem kínál családbarát munkavállalási lehetőségeket, a nappali ellátó intézmények kevéssé alkalmazkodnak a kisgyermekes munkavállalók életritmusához, így még a gyermekek nappali elhelyezése is nehézségeket okoz, amely nélkül elképzelhetetlen az újbóli munkába állás. A családokat érintő problémák megoldására önmagában nem elégséges az állam családpolitikai eszköztára, hiszen az elsősorban közvetlen vagy közvetett pénzügyi jellegű juttatásokat biztosít, így ezzel párhuzamosan fontos olyan társadalmi attitűdformáló kezdeményezéseket indítani, amelyek növelik a hosszú távú elköteleződés, a harmonikus családi élet és a gyermekvállalás iránti igényt, valamint ezek gördülékeny és praktikus összehangolását a munkavállalással. Ezen folyamatokban kulcsszerepet töltenek be a helyi szinten működő intézmények, civil szervezetek, amelyek az érdekérvényesítő és önsegítő hálózat kiépítése révén segíthetik a családbarát jellegű kezdeményezések, szerveződések létrehozását és működését. Összefogásuk révén a közösség tagjai számára pozitív, követendő mintákat mutatnak be, továbbá tanácsadással, a gyermekfelügyelet megszervezésével stb. segíthetik a helyi családok életét, munkába állást, megkönnyítve és egyúttal vonzóbbá téve ezáltal a fiatalok számára is a családalapítás, a gyermekvállalás melletti döntést.
Célok
Szombathelyen a gyermekvédelmi, gyermekjóléti helyi ellátások viszonylag jól működnek, a későbbi törvényi változások nyomán sok szolgáltatás járási szintre is ki lesz terjesztve. - a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése gyermeki jogok érvényesítéséhez, fejlődést biztosító támogatások hozzájutásához való segítség családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés, káros szenvedélyek megelőzését szolgáló tanácsadás
121
-
-
-
Célcsoportok
-
Tervezett ütemezés
-
Várt eredmények
-
Indikátorok
-
Megcélzott pályázati forrás
szociálisan válságos helyzetben lévő várandós anyák támogatása, ellátása szabadidős programok szervezése hivatalos ügyek intézésének segítése gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése észlelő és jelzőrendszer működtetése a potenciális veszélyt előidéző okok feltárása, megoldására javaslatok az intézményekkel való együttműködés megszervezése (pl. védőnő, háziorvos, családsegítők, nevelési tanácsadó, rendőrség stb.) kialakult veszélyeztetettség megszüntetése családgondozás családi konfliktusok megoldása; gyermekelhelyezés és kapcsolattartás egészségügyi és szociális ellátás, hatósági beavatkozás kezdeményezése javaslat készítése a gyermek kiemelésére, gondozási helyére gyermek visszahelyezése érdekében családgondozás biztosítása a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához utógondozás biztosítása gyermekek, fiatalok kisgyermekes szülők GYES/GYED-ről a munkaerőpiacra visszatérő szülők tanácsadást, segítséget igénylő személyek párkapcsolati, házassági és egyéb családi ügyekben a kapcsolódó pályázati kiírások megjelenésétől függően 1-3 éves projekt formájában a helyi közösségi érdekérvényesítő és önsegítő hálózat kiépülése, megerősödése gyorsabb és hatékonyabb tájékoztatás a családok részére, információáramlás a családok között válások számának csökkenése, gyermekvállalási kedv növekedése munkába álló kisgyermekes szülők számának növekedése fiatalok munkába állásának megoldása helyi szinten – elvándorlás csökkentése a megszervezett tréningek, foglalkozások, tanácsadások, rendezvények száma a tréningeken, foglalkozásokon, tanácsadásokon, rendezvényeken résztvevők száma a tanácsadásokat, programokat, akciókat biztosító szervezetek, illetve együttműködések száma
EFOP: 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1.B célkitűzés: A család és ifjúság társadalmi részvételének növelése / 1.2 A család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása ÉS 1.D célkitűzés: A gyermekeket sújtó nélkülözés visszaszorítása
122
elsődlegesen a marginalizált közösségekben / 1.4 Gyermekeket sújtó nélkülözés felszámolását célzó programok és szolgáltatások fejlesztése
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Megnevezés
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
Célcsoportok Tevékenységek leírása
TOP: 4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése / 4A célkitűzés: Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése / 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése A program tevékenységei olyan égető problémákra nyújtanak megoldást, amelyek a térség egészére nézve jellemzőek, és amelyek megoldása érdekében széleskörű összefogásra van szükség. Az összefogás eredményeként csökken a szétváló családok száma, a rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekek száma, mérséklődik az iskolai leszakadás, lemorzsolódás és az ebből eredő gyakori magatartásbeli problémák. Mindezek eredményeképpen alacsonyabb szociális kiadásokat eredményez a program. A térségi együttműködések egyik nagy előnye, hogy egy adott területi egységen belül a szereplők a helyi adottságokat figyelembe véve, saját térségi erőforrásaira és környezeti elemeire támaszkodik, melyekkel a fejlesztések és kezdeményezések során fenntartható módon bánik.
2.4. Kismamák elszigetelődésének megakadályozása, baba-mama klubok szervezése a kisebb településeken is, nagyobb településeken pedig ezek fejlesztése 2. Család szerepének megerősítése, családi szolgáltatások fejlesztése Területi Védőnői Szolgálat önkormányzatok, szociális intézmények A Kőszegi járás jó pár településén működik ma már baba-mama klub, melyek alapvető célja a gyermekükkel otthon maradó édesanyák segítése, támogatása a közösségbe való tartozás érzésének erősítése révén. A nők amellett, hogy a gyermekvállalással kikerülnek a munkaerőpiacról, a korábbi közösségi terekből, számos új problémával is találkoznak, melyek megoldásához szükségük lenne, illetve van segítségre. A baba-mama klubok lehetőséget adnak arra, hogy csökkentsék az elszigetelődés-érzés mértékét, továbbá tapasztalatcsere útján az újfajta problémák megoldásának kezelésében is segítséget nyújtanak. A kismamák számára szervezett klubok elősegítik az anyák, gyermekeik, valamint az egész családi élet kiegyensúlyozottságát. Azokon a településeken, ahol már működik baba-mama klub, ott további tematikus programokkal kívánatos színesíteni a klub életét. Olyan tematikusan szervezetett baba-mama klubok létrehozása, továbbá a meglévők továbbfejlesztése, amelyek szélesebb közönség számára is vonzóvá teszik a klub életét, és a valós igényeknek megfelelő, az aktuális helyzetekben segíteni tudó módon működnek a helyi közösség részeként. Kisgyermeket nevelő édesanyák, gyermekeik, családtagjaik. segítségnyújtás a szülők részére a kisgyermek egyes életszakaszaiban felmerülő sajátosságainak megfelelő kezeléséhez,
123
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Megnevezés
információ nyújtása a különböző életkorban előforduló problémákról, nehézségekről, szülők egymás közti tapasztalatcsere lehetőségének biztosítása, kapcsolati hálók építése, harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakítása, egészségügyi szakemberrel történő kommunikáció hatékonyságának a javítása. szülők tájékoztatása, társadalmi integráció, önérvényesítés segítése, konfliktuskezelés módszereinek elsajátításában való segítségnyújtás, szülői hivatás érzésének erősítése különböző foglalkozások, tréningek, technikák elsajátítása révén, közösségfejlesztés, mentálhigiénés segítségnyújtás, önfejlesztési/önismereti módszerekkel való megismerkedés Kéthetente egy alkalom A baba-mama klub lehetőséget ad, hogy a résztvevők megosszák egymással gondjaikat vagy akár a jól bevált módszereket. A felmerülő kérdésekre szakmai segítséget kaphatnak az érdeklődők. A közös gondolkozás, az egymás közelében élő, akár különböző szociális helyzetű családok megismerkedésének eredményeképp csökkennek a területi hátrányok, erősödik a társadalmi összetartozás, valamint hangsúlyos támogatást kap a társadalomból való kiszorulás megakadályozása és a társadalmi integráció segítése. - résztvevő klubtagok száma - megvalósult előadások/rendezvények száma Nem releváns tekintettel arra, hogy a klubok beindítása és fenntartásának nincs jelentősebb anyagi vonzata.
A hosszabb távú fenntarthatósághoz szükséges látni a baba-mama hatékonyságot is, és amennyiben indokolt, elvégezni a szükséges változtatásokat. Az igény – megvalósítás – hatékonyság összefüggéseit figyelembe vevő programok kellenek, mert csak azok fenntarthatósága biztosítható. Egy baba-mama klub működtetésének anyagi vonzata nem feltétlenül jelentős. Legtöbb esetben a helyi művelődési házban, könyvtárban vagy egyéb önkormányzat által fenntartott intézményben az összejövetelekre alkalmas helyiség térítésmentesen állhat a klubtagok rendelkezésére. Az esetleges meghívott szakemberek felmerülő díjazását jó esetben az önkormányzat átvállalhatja, de ha jól működő, aktív csoport jön össze, a költségek szétosztása sem jelent túl nagy terhet a résztvevőknek. A fenntarthatóságot egy agilis klubvezető is biztosítani tudja, azonban ha igazán jó közösség jön össze, a folyamatos önszerveződés sem kizárható. 2.5. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások kialakítása és elérhetővé tétele
124
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
2. Család szerepének megerősítése, családi szolgáltatások fejlesztése
Indoklás
A krízisközpont bántalmazott anyák és gyermekek vagy bántalmazott egyedülálló nők, általában azonnali befogadására alkalmas, védett férőhely, ahol a családon belüli erőszak áldozatai néhány hétig teljes körű, ingyenes és szakszerű ellátásban részesülnek. A krízis-otthon különbözik a családok átmeneti otthonaitól. A krízisotthonba való felvétel egyszerűbb, nincs várólista; célcsoportja bántalmazott egyedülálló nők vagy anyák gyermekekkel. Ilyen otthonban maximum 30 napot tartózkodhat a bántalmazott nő. A krízisotthonok célja a következő biztonságos ellátás, lakhatás megkeresése.
Kőszeg Város Önkormányzata Csepreg Város Önkormányzata, Bük Város Önkormányzata, további járási önkormányzatok, Szociális Gondozási Központok, SOS Gyermekfalu
A két típusú intézmény között jelentős különbségek vannak. CSÁO KRÍZIS-OTTHON felvételi eljárás, várólista felvétel egyszerűbb, várólista elméletileg nincs célcsoport: vegyes célcsoport: bántalmazott anya, gyermekkel; egyedülálló nők max. tartózkodási idő 18 max. tartózkodási idő 30 hónap nap csak a gyermekeknek van indokolt esetben teljes teljes ellátás ellátás minden igénybevevő számára cél: az átmeneti ellátást cél: következő biztonságos szükségessé tevő ok ellátás, lakhatás felszámolása megkeresése A családokat érintő problémák megoldására önmagában nem elégséges az állam családpolitikai eszköztára, hiszen az elsősorban közvetlen vagy közvetett pénzügyi jellegű juttatásokat biztosít, így ezzel párhuzamosan fontos olyan társadalmi attitűdformáló kezdeményezéseket indítani, amelyek növelik a hosszú távú elköteleződés, a harmonikus családi élet és a gyermekvállalás iránti igényt, valamint ezek gördülékeny és praktikus összehangolását a munkavállalással. Ezen folyamatokban kulcsszerepet töltenek be a helyi szinten működő intézmények, civil szervezetek, amelyek érdekérvényesítő és önsegítő hálózat kiépítése révén segíthetik a családbarát jellegű kezdeményezések, szerveződések létrehozását és működését. A családi élet konfliktusai sok esetben erőszakhoz vezetnek. A járás önkormányzatai nem rendelkeznek pontos adatokkal a családon belüli bántalmazásról. A jelzési kötelezettséggel érintett intézmények és a családvédelmi koordinációért felelős szerv a hozzátartozók közötti erőszak megelőzése és a bekövetkezett hozzátartozók közötti erőszak ártalmainak csökkentése érdekében egymással kell, hogy együttműködjenek, és egymást kölcsönösen tájékoztassák.
125
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
-
segítségnyújtás a bántalmazottnak a bántalmazás hosszú távú hatásainak, társadalmi következményeinek mérséklése az érintettek bevonásával - társadalmi szemléletváltás - a család későbbi kapcsolatának normalizálásához segítségnyújtás, konfliktuskezelés - a gyermeknevelés, illetve a családi, házassági, párkapcsolati együttélés során felmerülő kérdések, problémák feloldásához való segítségnyújtás - a helyi közösségi együttműködés kiépítésével, megerősítésével hatékonyabb hozzáférést biztosítani a szolgáltatásokhoz, amelyek elősegítik a gyakorlatban jól hasznosítható információk gyors cseréjét - gyermekek, fiatalok - kisgyermekes szülők - házasságkötésre, gyermekvállalásra készülő párok - a társkeresés és a felelős párkapcsolati magatartás iránt érdeklődő fiatalok - tanácsadást, segítséget igénylő személyek párkapcsolati, házassági és egyéb családi ügyekben Krízis-otthon/szoba működtetésének keretében: - a probléma definiálása a rendelkezésre álló információk alapján - jelzési, cselekvési kötelezettség megvalósítása - fizikai, érzelmi biztonság biztosítása - jogi tanácsadás, ügyintézés - pszichológiai tanácsadás, mentálhigiénés kríziskezelés - hivatalos ügyekben való segítség - anyagi önállóság érdekében tett lépések elősegítése - együttműködés a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival, valamint minden olyan szolgáltatóval, amely a családon belüli erőszak megoldásában, vagy a továbblépésben szerepet játszik: gyermekjóléti szolgálat egészségügyi szolgáltatók rendőrség szociális és gyámhivatal (kormányhivatalon belül) Igazságügyi Hivatal ügyészség bíróság oktatási intézmények, önkormányzatok - a kapcsolódó pályázati kiírások megjelenésétől függően 1-3 éves projekt formájában - a bántalmazott személy aktuális krízishelyzetének megoldása - a bántalmazás hosszú távú hatásainak, társadalmi következményeinek mérséklődése - társadalmi szemléletváltás - a család későbbi kapcsolatának normalizálódása - a helyi közösségi érdekérvényesítő és önsegítő hálózat kiépülése, megerősödése - gyorsabb és hatékonyabb tájékoztatás a családok részére, információáramlás a családok között - ellátottak száma (nők, gyerekek száma)
126
Megcélzott pályázati forrás
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
ellátások időtartama a megszervezett tréningek, foglalkozások, tanácsadások, rendezvények száma a tréningeken, foglalkozásokon, tanácsadásokon, rendezvényeken résztvevők száma
EFOP: 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1.B célkitűzés: A család és ifjúság társadalmi részvételének növelése / 1.2 A család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása 2. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében / 2.B célkitűzés: Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen / 2.2 A társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése TOP: 4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése / 4A célkitűzés: Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése / 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése A program tevékenységei olyan égető problémákra nyújtanak megoldást, amelyek a térség egészére nézve jellemzőek és amelyek megoldása érdekében széleskörű összefogásra van szükség. Az összefogás eredményeként csökken a szétváló családok száma, a rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekek száma, mérséklődik az iskolai leszakadás, lemorzsolódás és az ebből eredő gyakori magatartásbeli problémák. Mindezek eredményeképpen alacsonyabb szociális kiadásokat eredményez a program. A térségi együttműködések egyik nagy előnye, hogy egy adott területi egységen belül a szereplők a helyi adottságokat figyelembe véve, saját térségi erőforrásaira és környezeti elemeire támaszkodik, melyekkel a fejlesztések és kezdeményezések során fenntartható módon bánik. 2.6. Közösségi terek kialakítása, fejlesztése a szabadidős tevékenységek biztosítására, különös tekintettel a fiatalok számára 2. Család szerepének megerősítése, családi szolgáltatások fejlesztése Kőszeg Város Önkormányzata Települési önkormányzatok, Írottkő Natúrparkért Egyesület, köznevelési és közművelődési intézmények, Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium, KLIK A térség több települése nem tud alternatív helyet és lehetőséget biztosítani a fiatalok közösségi programjainak, azaz hiányként mutatkozik meg a kevés elérhető közösségi tér. Részben ennek is köszönhetően a gyermekek közössége gyengül, illetve célok híján eltolódhat a kirekesztődés felé, a korosztály képviselői egyre inkább eltávolodnak egymástól. Megfigyelhető tendencia az is, hogy az első kábítószerfogyasztás időpontja egyre korábbra tehető, ma már a fiatalok 12-14 éves korban találkoznak vele. A kábítószer használatának kérdése
127
Célok
Célcsoportok Tevékenységek leírása
napjainkban már minden iskolát érint. A Kőszegi járásban 2013-ban a kulturális intézmények száma 9 db volt, ami a 2003-as adathoz képest 10 db-bal kevesebb. A kulturális programok száma, illetve a programokon megjelent látogatók száma egyaránt csökkent a két referenciaév közötti időszakban (előbbi majdnem megfeleződött, míg utóbbi esetében 5 év alatt 30 000 fős látogatószám csökkenés következett be). Integrált Közösségi Szolgáltató Tér a Kőszegi járásban jelenleg csak egy településen funkcionál, mégpedig Peresznye községében. A fiatalok közösségfejlesztésére irányuló programokra azért is van egyre nagyobb szükség, mert az infokommunikációs eszközök valamint a digitális technika térnyerése a fiatalok közötti elidegenedést segíti elő (közösségi oldalak, chat, sms, skype használata mint kommunikációs csatorna), erősíti az individualizációt. Érdemes egy-két lényegi elemet kiemelni a 2008-ban elkészített, nyugat-dunántúli fiatalokra végzett ifjúságkutatás megállapításaiból: „a fiatalok 7%-a az utcán csellengve, tizede bevásárlóközpontokban, plázákban üti el a szabadidejét, míg meghatározó részük szabadideje nagy részét passzívan, televízió nézéssel és/vagy számítógépezéssel tölti.” Fontos kiemelni e tekintetben a térség egyik kezdeményezését, a „Ne lájkolj, hanem válts” programot. A program célja elsősorban az volt, hogy ha rövid időre is, de csábítsák el a diákokat a számítógépek elől, és az időt együtt, közösen töltsék el. A programon több mint 150 fő vett részt, többségük általános iskolás gyermek volt. Közösségi programok szervezése a gyermekek és fiatalok számára Hátrányos helyzetű tanulók/fiatalok segítése, támogatása (pl. Arany János Tehetséggondozó Program létrehozása) Fiatalok közösségfejlesztése annak érdekében, hogy az egymás közötti kapcsolatok javuljanak: ifjúsági klubok létrehozása és fenntartása, önszerveződések támogatása Az Írottkő Natúrparkért Egyesület közösségszervező és közösségépítő programjainak folytatása, illetve a helyi közösségen belüli népszerűsítése Családok, gyermekek és fiatalok A térségben e tekintetben fontos kiemelni a kőszegi Jurisich Miklós Gimnáziumban működő Arany János Tehetséggondozó Programot, amely a hátrányos helyzetű tanulók kiemelt segítését célozza meg annak érdekében, hogy az érettségit követően egyetemi és főiskolai tanulmányokat folytathassanak. Közösségi programok szervezése, közösségépítés: Ezek a rendezvények lehetőséget adhatnak a társas interakciókra, kapcsolatteremtésre, egymás közti kommunikációra, mely a szocializáció szempontjából rendkívüli fontossággal bír: elősegíti a korosztályon belüli és a korosztályok közti kapcsolatteremtést hasznos szabadidő eltöltést biztosít hozzájárul a szociális készségek fejlődéséhez, valamint a szemléletformálódáshoz, valamilyen konkrét és hosszabb távon is „működő” célt fogalmaz meg a gyerekek számára, amiért érdemes a programban részt
128
venni, A natúrparki szabadidős programok nem csak közösségi élményt biztosítanak, hanem új ismereteket és értéket is közvetíteni tudnak, A „Ne lájkolj, hanem válts” közösségi esemény folytatása, térségi szintre emelése.
Közösségi terek kialakítása, fejlesztése: A Kőszegi járás több településéről elmondható, hogy nem rendelkezik olyan közösségi térrel, mely a fiatalság számára megfelelő alternatívát jelenthet. E települések esetében törekedni kell a közösségi terek kialakítására: a művelődési házak, alkotóházak, IKSZT-k, faluházak alkalmasak lehetnek e szerep betöltésére. A kisebb települések esetében a programszervezésbe önkéntesek, helyi egyesületek, közösségi szolgálatosok bevonása indokolt lehet, míg a nagyobb településeken a művelődésszervezők lehetnek a közösségépítés bázisai.
Várt eredmények
Indikátorok
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Mindkét esetben pedig fontos a szakképzett (karizmatikus) pedagógusok bevonása a programokba. A fiatalság körében népszerűbbé válik a közösségi tereken létrehozott közösségi programokon való részvétel, ahol szakemberek által kidolgozott módszertan alapján foglalkoznak egy vagy több adott tevékenységgel, s ennek keretében önkéntelenül is kialakulnak közösségek. Ezek a programok hozzájárulnak a fiatalság hasznos időtöltéséhez, a tanulmányok sikerességéhez, mely a lemorzsolódás és a kirekesztés csökkenéséhez vezethet, sőt a fiatalok által elkövetett bűncselekmények számának csökkenését is eredményezheti. A diákok lemorzsolódás arányának csökkenése (%) Fiatalkorúak által elkövetett bűnügyek száma (db) Közösségi programok száma (db) Közösségi programokon résztvevők száma (fő) A programba bevont közösségi terek száma (db) EFOP: 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (9.i) / 1.C célkitűzés: Több helyi civil közösség jön létre / 1.3 Társadalmi együttélés erősítése TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Környezeti fenntarthatóság: A fiatalság egy része számára jelenleg közösségi terekként a települések egyik tere szolgál, ahol gyakran a hulladéktároló kapacitásait messze túlszárnyalva terhelik a környezetet (sörösdoboz, cigarettacsikk, egyéb hulladékok). A rendezett körülményeket biztosító közösségi terekkel ez a fajta környezetterhelés csökkenthető, valamint a közösségi programok során fontos beilleszteni a környezettudatosságot, illetve a fenntartható fejlődés alapjait, mely hosszabb távon eredményezhet sikereket.
129
Társadalmi fenntarthatóság: Az ifjúsági közösségi programokat szervező települések, szervezetek által a települések ifjúságának összetartó ereje nőhet, csakúgy, mint a települések megtartó ereje, ami a kistelepülések létének jövőjét biztosíthatja alapvetően, mindazonáltal pedig a társadalmi kohézió erősítéséhez is hozzájárul. Gazdasági fenntarthatóság: A közösségi programok által különösen a hátrányos helyzetűek lemorzsolódásának csökkenése is elérhető, ami a munkanélküliség csökkenéséhez is vezethet. Ez egyrészt nagyobb jövedelmet biztosít a hátrányos helyzettel bíró családok számára, másfelől a szociális ellátórendszer terheinek csökkentéséhez is hozzájárulhat. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
2.7. Járási szociális térkép 2. Család szerepének megerősítése, családi szolgáltatások fejlesztése Járás települési önkormányzatai járás önkormányzatai Egy szociális térkép célja az, hogy egy helyi társadalomról az általános ismereteknél jóval mélyebb, relevánsabb képet nyújtson. Mutassa meg a helyi társadalom rétegződését, a helyi társadalmi viszonyok rendszerét. A szociális térkép nem csak a deprivált rétegekről nyújt mélyebb ismereteket, hanem a helyi társadalom szerkezetéről. A szociális térkép nem alkalmas arra, hogy az egyes emberek egyes problémáját bemutassa, és megoldja. A térkép tendenciákat képes azonosítani, összefüggéseket tud feltárni, amiből nagy valószínűséggel jelezhetők az egyes szociális célú intézkedések hatásai.
Célok
Célcsoportok Tevékenységek leírása Tervezett ütemezés
Emellett a szociális térkép fontos funkciója az is, hogy a feltárt társadalmi problémák, a lakosság részéről megjelenő szükségletek, igények és a helyi szociális ellátórendszer illeszkedésének vizsgálatát elvégezze, és ennek ismeretében megítélje a segítő rendszer hatékonyságát, hatásosságát, gazdaságosságát. Továbbá nagyon fontos annak tudatosítása, hogy az így kialakított adatbázis jövőbeni folyamatos karbantartását is meg kell oldani. - Hozzájárulhat a település szociálpolitikai irányelveit lefektető, hosszú távú stratégia kidolgozásához. - Könnyebbé teheti a szociális jellegű célprogramok megfogalmazását. - Elősegítheti a szociális közigazgatás hatékonyabb működését. - Jó irányba tereli a lakosság és a közszereplők figyelmét, növelheti a szociális érzékenységet. - Aktivizálja a település szellemi erejét, a különböző szakemberek együttműködési készségét. - Kőszegi járás lakossága -
A járás lakosságát célzó kérdőíves felmérések
2016-tól folyamatos
130
Várt eredmények
Indikátorok Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
-
Hosszú távú stratégiák kialakítása Közigazgatás, egészségügy, szociális ellátórendszer hatékonyabb működését segíti. - Megkérdezettek száma - Stratégiák száma A projektgazda felelőssége a projekt pénzügyi likviditásának biztosítása, a projekt megvalósításának koordinálása, a partneri együttműködés szervezése és fenntartása, a projektszervezet létrehozása, fenntartása és irányítása, pénzügyi és szakmai menedzsment biztosítása, a projekt szervezet működési feltételeinek biztosítása. A projektgazda és partnerei is rendelkeznek elegendő szakmai tapasztalattal és kapacitással a tervezett programok megvalósításához. A pénzügyi feltételeket pályázaton nyert és civil szervezetek által biztosított támogatásokkal, szponzorok felajánlásaival fedezik, valamint az önkormányzatok kiegészítő hozzájárulásával. A környezeti fenntarthatóság jegyében a projektgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés stb).
Egészségműveltség fejlesztése Megnevezés
3.1. Egészségügyi állapotfelmérések, szűrések megfelelő kommunikáció kíséretében, a programok megfelelő elérhetőségének biztosításával
Prioritás
Egészségműveltség fejlesztése
Végrehajtásért felelős gazda
Csepreg Város Egészségháza; Szociális Gondozási Központ Kőszeg
Partnerek
Háziorvosok, védőnők, önkormányzatok, iskolák, további egészségházak, Csepregi Területi Gondozási Központ A Kőszegi járás lakosságának általános egészségügyi állapota – az országos helyzethez hasonlóan – nem kielégítő. Sajnálatos módon a keringési panaszok megjelenése, így a szív- és érrendszeri problémákkal küzdők aránya magasabb a térségben. A jelenség a (mély)szegénységben élő, iskolázatlan, roma vagy szenvedélybeteg embereket még súlyosabban érinti, így a célcsoportok tagjainak egészségi állapotáról pontosabb információkra van szükség a helyzet javítása érdekében, hiszen hatékony, célzott beavatkozást csak a helyzet pontos ismeretében lehet végrehajtani. Az állapotfelmérő és szűrőprogramok hozzájárulnak az egyén és a lakosság általános egészségi állapotának felmérésén keresztül az esetleges betegségek kialakulását előre vetítő kockázatok, rizikófaktorok kiszűréséhez, egyéni problémák meghatározásához, amely hozzájárul a hátrányos helyzetű célcsoportok – és így a Kőszegi járás lakosságának – egészségi helyzetének javulásához. Ennek közvetett hatásaként nő a célcsoportok foglalkoztathatósági szintje is, amely a lakosság és munkaerőpiac szempontjából fontos lenne a térségben. - A lakosság egészségügyi állapotának felmérése; - Lakosok ösztönzése a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételre (érzékenyítés, motiválás); - A szűréseken való részvétel elősegítése (kitelepített szűrőbuszok
Indoklás
Célok
131
Célcsoportok Tevékenységek leírása
alkalmazása). A teljes lakosság, különös tekintettel a hátrányos helyzetű célcsoportokra Felmérések készítése, a lakosság tájékoztatása – akár személyes meghívón keresztül – a szűrésekről és annak fontosságáról, előadások megszervezése (háziorvos segítségével), így ösztönözve a település lakóit a szűrővizsgálatokon való részvételre. Ehhez kapcsolódóan közösségi és kulturális rendezvényekbe ágyazott ismeretterjesztő fórumok, akciók szervezése. További jellemzés készítése a lakosság életmódjáról: az egészséges életmódot támogató szokásokra vonatkozó megállapítások (sportolási lehetőségek a településen, szabadidős sportok elterjedtsége, táplálkozási szokások, egyéb szabadidős tevékenységek stb.), a káros szenvedélyek elterjedtségére (dohányzás, alkohol- és kábítószerfogyasztás) vonatkozó adatok feltárása a háziorvosok és védőnők bevonásával. A szűrések megkönnyítése és hatékonyságának növelése érdekében szűrőbuszok alkalmazása a járás településein.
Tervezett ütemezés
2016-2020
Várt eredmények
Adatbázis a járás lakosságának egészségi állapotáról, a járás településein jellemző életfeltételekről, életminőségről, illetve betegek számáról. Betegségek kialakulásának megelőzése vagy a betegségek megfelelő kezelése a vizsgálatok után. A Szombathelyi járás lakosságának növekvő igénye az egészségügyi szolgáltatások (szűrőprogramok) elérhetősége iránt.
Indikátorok
- Egészségügyi szolgáltatásokat igénybevevők számának növekedése; - A szűrőprogramokon részt vevők száma; EFOP: I. prioritási tengely: Együttműködő társadalom / 3. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) A megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat (9.iv) / célkitűzés: 1.F Az egészségtudatosság növelése elsősorban a hátrányos helyzetű emberek és térségek tekintetében / 1.G Az egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási közszolgáltatásokban a szolgáltatásnyújtás folyamatainak eredményesebbé tétele, a területi szempontok érvényesítése és a dolgozók megtartása
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
Közvetett kapcsolat: TOP: 4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése / 4.A célkitűzés: Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése / 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése Fenntarthatóság (környezeti,
Az egészségügyi állapotok felmerésével megelőzhetőek, kiszűrhetőek az egyes súlyos betegségek, mely hozzájárul a helyi társadalom természetes
132
társadalmi, gazdasági)
fogyásának mérsékléséhez, ezzel a munkaerőhiány mértékének csökkentését is támogathatja hosszú távon, hozzájárulva a társadalmi és gazdasági fenntarthatósághoz.
Megnevezés
3.2. Egészségműveltségi programok beépítése az oktatásba, óvodai nevelésbe 3. Egészségműveltség fejlesztése Csepreg Város Egészségháza; Szociális Gondozási Központ Kőszeg Háziorvosok, köznevelési intézmények, a járásban működő óvodák, általános- és középiskolák, Csepregi Területi Gondozási Központ Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat melynek kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösséghez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megőrzi, és végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és társadalmi lehetőségei közt. Ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő magatartásminták elsajátítása, az egészséges életmód feltételeinek biztosítása. A magyar lakosság egészségi állapota mind a környező országokhoz viszonyítva, mind az európai országok tekintetében igen kedvezőtlen. A Kőszegi járás lakosságának körében sajnos magas a keringési problémákban szenvedők száma. Habár az elmúlt évek során egyre nagyobb hangsúlyt kapott az egészséges életmód a járási akciók során, kevés azon közösségi alkalmak, helyi kampányok, lehetőségek száma, melyek az egészségtudatosság javítását segítenék elő. Éppen ezért az egyén egészsége iránti felelősségének, az öngondoskodás képességének, valamint az egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek elsajátításának hatékony támogatása képes hozzájárulni a térségben élők átlagos életminőségének, illetve egészségügyi helyzetüknek javításához. A változás azonban az egyén döntésével kezdődik el és csak közösségi támogatottsággal tartható fenn. Az egyén és közösség változtatáshoz való viszonyát az egészségfejlesztés (propagálás, felhatalmazás, közvetítés) eszközeivel nagymértékben segíteni lehet. Mivel az értékrend formálódására alapvetően a fiatalabb korosztályoknál van nagyobb lehetőség, így az egészséges életmódra való nevelés esetükben lehet a legeredményesebb. Ennek megfelelően indokolt az egészségműveltségi programok, illetve egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek beépítése az oktatásba. - A fizikális és mentális egészség védelmére/megőrzésére irányuló egészségfejlesztési és megelőzési programok megvalósítása; - Az egészségi állapot javulását elősegítő beavatkozások minden színtéren; - Az egészséges életre nevelés, az egészség megőrzésére, megerősítésére vonatkozó kezdeményezésekkel; - Az egészséges életmódhoz szükséges tudás és kompetenciák megszerzésének támogatása; - Minden életkorban cselekvésen alapuló egészségtudatos magatartás kialakítása; - A legjelentősebb egészség-kockázati tényezők befolyásolása célzott
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
133
megelőzési és egészségfejlesztési programokkal; - A helyi közösségek szereplőinek együttműködésben megvalósuló egészségtudatos döntések, tervezések számának a növelése; - A közösségi aktivitások, a partnerségi együttműködések, és a helyi közösségek erősítése. Célcsoportok - Óvodások; - Általános iskolai tanulók; - Középiskolai tanulók; - Óvodai dolgozók, - Általános- és középiskolai tanárok, - Védőnők. Tevékenységek - Előadások szervezése egészségügyi dolgozók meghívásával és leírása egészségügyi tanácsadások megvalósítása (a végrehajtásért felelős gazdák személyesen keressék fel az érintetteteket); - az óvodások és kisiskolások számára a mindennapi tevékenységbe beleszőtt, játékos formában elérhető ismeretátadás megszervezése; - Óvodai dolgozók, tanárok és védőnők felkészítése az egészséges életmódra való oktatásra; - Egészséges életmód ismertetése, oktatása az iskolákban, óvodákban a tanárok és védőnők közreműködésével: - egészségműveltséget megalapozó attitűd támogatása, - iskolai egészségfejlesztési programok szervezése az egészségtudatos életmód kialakítása céljából, - sportolás népszerűsítése, - táplálkozási formák és problémák megismerése, - nemet mondok kezdeményezés (drogprevenció); - egészségműveltségi programok szervezése minden színtéren, fejlesztve így a kognitív, személyes és szociális kompetenciákat; - Az egészséges életmód témakörében írásos tájékoztatófüzetek összeállítása és azok eljuttatása a célcsoportok részére. Tervezett ütemezés 2016-2020 Várt eredmények Az emberek – elsősorban a fiatalabb generációk – szemléletformálása, egészségtudatosabbá válása. A megszerzett tudással csökken a szociális, társadalmi, gazdasági leszakadás mértéke a térségben. Az egészségműveltségi szintet növelő programok javítják a lakosság számára az egészségügyi információk elérését, valamint azok hasznosítását és értelmezését. Az egészségműveltség bővülésével fokozódik a motiváció és készség (kognitív, szociális), melynek várható eredménye a hatékony egészségfejlődés. A folyamat hatására az egészséges életmód és az arra való nevelés része lesz a mindennapoknak, társadalmi elvárássá válik, a társadalmi elvárások hatékony közvetítése pedig a társadalmi normák pozitív irányú módosulását eredményezik. Indikátorok - Végrehajtott egészségfejlesztési programok, illetve előadások száma; - A programokon, előadásokon résztvevők száma; - Bevont fiatalok száma; - Együttműködések száma; - A célcsoporthoz eljuttatott tájékoztatók száma. Felhasználható EFOP: pályázati forrás / I. prioritási tengely: Együttműködő társadalom / 3. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS érintett operatív (1. prioritási tengely) A megfizethető, fenntartható és minőségi program prioritása szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az
134
és intézkedése
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Indoklás
Célok
egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat (9.iv) / célkitűzés: 1.F Az egészségtudatosság növelése elsősorban a hátrányos helyzetű emberek és térségek tekintetében TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása A fiatalok – illetve a teljes lakosság – egészségműveltségének javulásával, az egészségügyi ellátórendszer igénybevétele átrendeződik a hatékonyság javításának irányába. A folyamat hatására az egészségműveltségben fellépő különbségek csökkenek, így az egészségi állapotban lévő különbségek is mérséklődnek. Ha az egészségi állapotban fellépő különbségek csökkennek, a társadalom versenyképessége javul. Mivel a gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek oktatási intézményekben – ebben az időszakban lehet érdemi hatást gyakorolni személyiségük fejlődésére, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását, – a megvalósított programok hosszú távú hatást váltanak ki, így az egészségműveltség javítása mind a társadalmi-gazdasági, mind a környezeti fenntarthatóságot pozitív irányban befolyásolja akár közvetett, akár közvetlen módon. 3.3. Aktív egészségmegőrző programok 3. Egészségműveltség fejlesztése Írottkő Natúrparkért Egyesület Járásban lévő önkormányzatok, köznevelési intézmények; Csepreg Város Egészségház, Szociális Gondozási Központ Kőszeg, háziorvosok, szakorvosok – szükség szerint, további civil szervezetek A Kőszegi járásban élők általános egészségi állapota összességében nem megfelelő, így az egészségre nevelő, szemléletformáló és életmódprogramokon túl kiemelten fontos aktív egészségmegőrző programok megszervezése és megvalósítása, amely a lakosság fizikai és mentális állapotának javításával képes az egészségügyi helyzetkép pozitív irányú változásához hozzájárulni. Továbbá a sport, a testmozgás, közösségés társadalomformáló hatással is bír, de az egészség védelme, fejlesztése társadalmi felelősség is egyben. A szabadidő sportolással való eltöltése növeli a közösségi aktivitást és lehetőséget és segítséget jelent a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, vagy azok megszüntetése kapcsán is. A térség relatív földrajzi fekvéséből, valamint hagyományaiból adódóan rendkívül széles a lehetőségek tárháza: a Kőszegi-hegység, valamint a környező falvak remek túralehetőséget biztosítanak (pl. Írottkő túra – 70 km/50 km/35 km), itt kerül megrendezésre a História Futás, továbbá számos lehetőség van, legyen szó akár szabadidős, akár versenysportról. Mindezek ellenére a lakosság számára még szélesebb körben kell biztosítani az aktív egészségmegőrző programokhoz való hozzáférést, ezzel hozzájárulva a lakosság általános egészségi állapotának javulásához. - A helyi közösségek szereplőinek együttműködésben megvalósuló egészségmegőrző programok számának növelése;
135
Célcsoportok Tevékenységek leírása
Várt eredmények, hatások Indikátorok Megcélzott pályázati forrás
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Indoklás
- Közösségi aktivitás növelése; - A legjelentősebb egészség-kockázati tényezők hatásainak csökkentése célzott programokkal; - Cselekvésen alapuló egészségtudatos magatartás kialakítása; - Kőszegi járás teljes lakossága - Települési sportnapok szervezése, lebonyolítása a családok minél szélesebb körű bevonásával; - Ösztönző sportprogramok, sportbörzék rendezése; - Sportoktatás, rendszeres tömegsport rendezvények szervezése; - Fitnesz illetve a fiatalok, lányok, fiúk, nők és férfiak számára vonzó mozgásformák edzéseinek megszervezése helyi szinten; - Túrák szervezése és vezetése; - Az események megfelelő marketingjének megtervezése és lebonyolítása; - A járásban élő emberek életfeltételeinek, életminőségének, egészségi állapotának javulása; - Közösségi élet erősödése, illetve aktivitás növekedése. - Megrendezett események száma; - Eseményeken résztvevők száma; EFOP: I. prioritási tengely: Együttműködő társadalom / 3. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) A megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat (9.iv) / célkitűzés: 1.F Az egészségtudatosság növelése elsősorban a hátrányos helyzetű emberek és térségek tekintetében A megvalósítandó aktív egészségmegőrző programok – valamint kapcsolódóan az oktatásba beépülő egészségtudatosság – által nő a közösségek igénye a szabadidő aktív eltöltése iránt. Ennek következtében nem csupán a lakosság egészségi állapota javul, hanem a folyamat bizonyos szinten önszerveződővé válhat, a bottom-up (alulról szerveződő) kezdeményezések pedig egyre nagyobb hangsúllyal jelenhetnek meg a hétköznapokban. 3.4. Járási és települési egészségtervek készítése 3. Egészségműveltség fejlesztése Kőszeg Város Önkormányzata, települési önkormányzatok Járásban lévő további önkormányzatok, köznevelési intézmények; Csepreg Város Egészségház, Szociális Gondozási Központ Kőszeg, háziorvosok, szakorvosok – szükség szerint A Kőszegi járásban élők általános egészségi állapota összességében nem megfelelő. Különösen magas a szív- és érrendszeri és daganatos betegségben szenvedők aránya, ami a (mély)szegénységben élő, iskolázatlan, roma, szenvedélybeteg embereket súlyosabban érinti. Az emberek nem fordítanak elegendő figyelmet egészségi állapotukra, kevés azon közösségi alkalmak, helyi kampányok, lehetőségek száma, amelyek az egészségtudatosság javítását segítenék elő. A nem megfelelő egészségtudatosság, a rossz szokások, a káros feszültségoldó módszerek, a szenvedélybetegségek rengeteg embert érintenek. Az egészségterv egy komplex programtervezet, amely a települések lakossága életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgálja, magában foglalva a
136
kiinduló helyzet felmérését (állapotleírás-egészségkép), ez alapján a cselekvési terv kidolgozását és az egészségterv kommunikálását is. Megvalósításában aktívan részt vállal a helyi közösség is. Mind települési, mind járási szinten fontos elkészíteni a helyi sajátosságok figyelembevételével a komplex stratégiai tervezés érdekében.
Célok
Célcsoportok Tevékenységek leírása
A helyi egészségtervek megjelenítése a településfejlesztési tervekben a legalkalmasabb eszköz arra, hogy az önkormányzatok a rendelkezésükre álló forrásokat az egészség érdekében is mozgósítsák, így támogatva hosszú távon a helyi, országos és uniós célok elérését. - A lakosság életfeltételeinek, életminőségének, a járásban élő emberek egészségi állapotának javítása az életminőségüket befolyásoló tényezők változtatásán keresztül; - A járási lakosság egészségügyi helyzetének feltárása, a problémák azonosítása, ezek alapján stratégiai tervezés; - Az egészségterv megvalósítása a járásban élők testi, lelki és szociális jólétének növelése érdekében; - Az egészségterv szerves részévé váljon a településfejlesztési tervnek, így beépüljön a döntéshozási folyamatba. - A járás teljes lakossága, kiemelten kezelve a hátrányos helyzetű célcsoportokat. Állapotleírás, egészségkép megrajzolása, azaz a térségi lakosság egészségi állapotának beazonosításához a térségre jellemző életfeltételeknek a leírása az alábbi jellemzők mentén: - A település demográfiai jellemzése (lakosság létszáma kor, nem, életkori, etnikai csoportok szerinti bontásban) hosszabb távon áttekintve, kiemelve a lényeges változásokat; - A népmozgalmi adatok: születések, halálozások, termékenység, házasodási arány, földrajzi mobilitás (vándorlás, költözés) jellemzői; - a kommunális helyzetet jellemző adatok (lakóházak száma, a vezetékes vízellátásba, elektromos áram- és gázellátásba, szennyvízcsatornarendszerbe bekötött lakások aránya, a hulladékgyűjtés helyzete stb.); - A lakosság egészségi állapotának jellemzése (a morbiditási és mortalitási adatok több évre visszamenőleg - kiemelve a daganatok és a keringési rendszer megbetegedései okozta halálozást- nem és korcsoportos bontásban; az egészségügyi alapellátás –háziorvosi, fogorvosi, védőnői szolgálat- igénybevételére vonatkozó adatok, gyógyszerhasználatgyógyszertárak forgalma stb.). - A lakosság mentálhigiénés helyzetének jellemzése: az idős korosztály problémái (magány, kiszolgáltatottságból adódó depresszió); a hátrányos helyzetű csoportok, nagycsaládok, gyerekeiket egyedül nevelő szülők problémái; öngyilkossági arányok a településen; mentálhigiénés betegségek elterjedtségére vonatkozó adatok stb. - A lakosság életmódjának jellemzése: az egészséges életmódot támogató szokásokra vonatkozó megállapítások (sportolási lehetőségek a településen, szabadidős sportok elterjedtsége, táplálkozási szokások, egyéb szabadidős tevékenységek stb.), a káros szenvedélyek elterjedtségére (dohányzás, alkohol- és kábítószerfogyasztás) vonatkozó adatok stb. - Az életkörülmények jellemzése: a családstruktúrára vonatkozó statisztikák, a lakásviszonyokat jellemző adatok (pl. lakósűrűség, szobaszám, komfortfokozat stb.), a szolgáltatásokra vonatkozó adatok (pl.
137
boltok száma, posta, művelődési- és sportlétesítmények jellege stb.). - Szociális, gazdasági feltételek jellemzése: a közoktatás, a foglalkoztatás, a jövedelmi viszonyok, a munkalehetőségek, az ingázás sajátosságaira vonatkozó adatok stb. - A természetes és épített környezet állapotának jellemzése: a természetes környezet állapotát jellemző adatok (levegő- és vízminőség, környezeti zaj, ezek forrásainak jellemzése stb.); az épített környezet állapotát jellemző adatok (a település egyes részei közötti különbségek, a telepi körülmények között élők jellemzőinek leírása stb.) - Az infrastrukturális helyzet jellemzése: a település megközelíthetőségét (szilárd burkolatú úttest, vasúti összeköttetés, rendszeres buszjáratok), a telefonellátottságot, a helyi kommunikációs lehetőségeket (pl. rendszeresen megjelenő nyomtatott kiadvány, települési kábeltelevízió) leíró adatok stb. - Az egészségügyi ellátás intézményeinek jellemzése: az ellátást nyújtó szolgáltatók és kapacitásuk leírása (orvosok, védőnők száma, rendelők jellemzése, a szak- és fekvőbeteg-ellátás hozzáférhetősége stb.) - A szociális szolgáltatások jellemzése: a problémák megoldásában résztvevő professzionális segítők (háziorvos, védőnő, családsegítők, óvónő, pedagógus stb.); a civil segítők (a sport, a kultúra, az egyház területéről stb.); egyéb személyek, alapítványok, vállalkozók, a település által elérhető külső erőforrások - A társadalmi egyenlőtlenségek jellemzése: az etnikai kisebbségekre vonatkozó adatok, a szociális segélyezésben, közgyógyellátásban, munkanélküli ellátásban stb. részesülők aránya. - A település problémáival kapcsolatos lakossági vélemények elemzése (a település megoldandó problémáira vonatkozó felmérés eredményeinek elemzése stb.). Elsődleges feladat az adatgyűjtés, amely során többféle módszer is alkalmazható: - Nagymértékben támaszkodhat meglévő adatforrásokra, pl. az önkormányzatoknál, a hatóságoknál (ÁNTSZ), a KSH helyi kirendeltségeinél stb. adatbázisára; - Adatok nyerhetők a helyi önkormányzat nyilvántartásából is, amelyeket mindenképpen összefüggésükben érdemes vizsgálni (pl. demográfiai, egészségügyi, oktatási, szociális, gazdasági, infrastrukturális és egyéb adatok). - Fontos adatforrás a településen felhalmozódott iratanyag is, olyan információkat is tartalmazhat, amelyekhez sehol másutt nem férhetnénk hozzá, így például: a képviselő-testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek, az iskola (naplókönyvek, tantestületi ülésekről készült jegyzőkönyvek), a családorvos (kartotékrendszer) nyilvántartása is, a falugyűlések jegyzőkönyvei - közvetlen információgyűjtés (kérdőívek, interjúk, egyszerű beszélgetések a településen élőkkel) is, amely információval szolgálhat a település lakosságának konkrét véleményéről - a 3.2. intézkedésben rögzített felmérési formák segítségével; - Az adatgyűjtésbe, megvalósításba bevonható intézmények, szervezetek számbavétele, megkeresése; - Az egészségképben megfogalmazott tények alapján a feladatok,
138
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok Megcélzott pályázati forrás
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
módszerek meghatározása és a megvalósítás módjának közös kijelölése; - A feltárt problémákra reagálva konkrét cselekvési terv kidolgozása (melyet a helyi döntéshozók legitimálnak), annak folyamatos aktualizálása, megvalósítása; - Az egészségterv minél szélesebb körben való megismertetése: célcsoportok azonosítása, kommunikáció megvalósítása. 2016 – 2020 - A járásban élő emberek életfeltételeinek, életminőségének, egészségi állapotának javulása; - Társadalmi versenyképesség javulása, optimalizálódása; - Az egészségterv szerves részévé válik a településfejlesztési terveknek, így képes a döntéshozatali folyamat támogatására. - Elkészült járási szintű egészségterv; - Elkészült települési egészségtervek. EFOP: I. prioritási tengely: Együttműködő társadalom / 3. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) A megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat (9.iv) / célkitűzés: 1.F Az egészségtudatosság növelése elsősorban a hátrányos helyzetű emberek és térségek tekintetében TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása A járási és települési egészségtervek kidolgozása révén kialakításra kerül egy olyan térségi adatbázis, amely hosszú távon képes támogatni a döntéshozatali folyamatokat. Az egészségtervek megvalósítása révén a lakosság egészségi állapotának jelentős javulása érhető el, mely emeli az életminőséget, kitolja az egyének aktív, munkaképes időszakát, ugyanakkor csökkenti az egészségügyi ellátásra, táppénzre fordított összeget. Az egészségtervek megvalósításának jelentős szerepe van a káros szenvedélyek csökkentésében, amelynek mutatói aggasztóan magasak a térségben. Az alapos és pontosan kidolgozott egészségtervek szerves részeivé válnak a településfejlesztési terveknek, beépülnek a döntéshozatali folyamatokba, segítséget nyújtva ezáltal az önkormányzatok által megvalósítandó projektek tartalmának összeállításához.
Elfogadó és együttműködő társadalom Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
4.1. Romák beilleszkedésével kapcsolatos intézkedések 4. Prioritás: Elfogadó és együttműködő társadalom Csepreg Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata vagy Büki Roma Önkormányzat további roma önkormányzatok, civil szervezetek, szociális intézmények, vállalkozások, köznevelési intézmények Az iskolarendszerű oktatás a különböző hátrányokkal és tanulási problémákkal küzdők számára nem kínál megfelelő lehetőségeket, mely
139
Célok
Célcsoportok Tevékenységek
gyakran lemorzsolódásukhoz vezet. A tanodai környezet által biztosított nyitott, kirekesztésektől mentes, befogadó légkör, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel elősegíti a személyiség szabad kibontakozását és a készségfejlesztést, ezáltal növelve a formális iskolai keretekbe történő integrálódás esélyét. A tanodák a résztvevő tanulók személyes helyzetére szabott nevelést, személyiségük fejlesztését biztosítják, ahol lehetőség van a képességeik és érdeklődésük alapján szervezett tehetség kibontakoztatásra. Az iskolai lemorzsolódás mérséklésében fontos szerepet játszó tanoda hálózat közoktatási intézményrendszerrel való együttműködése, kapcsolatai megerősítése elengedhetetlen. Megszerzett képzettség hiányában munkaerő-piaci esélyeik csökkennek. A helyi roma kisebbségi önkormányzat tapasztalatai szerint a térségben szükség lenne egy jól működő Tanoda programra. A program célja elsősorban az iskolai felzárkóztatás. Tapasztalataik szerint a térségben élő roma lakosság körében szükség van közösségfejlesztésre és az identitástudat erősítésére. A fiatalok közül sokan nem ismerik kultúrájukat, hagyományaikat, kulturális tőkéjüket. A program fő célja az iskolai lemorzsolódás csökkentése és a továbbtanulási utak megerősítése a halmozottan hátrányos helyzetű, roma, valamint a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló és a migráns tanulók körében. A tanodák segítségével a halmozottan hátrányos helyzetű és/vagy gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, elsősorban roma, valamint a menekülteket befogadó állomásokon lévők tanórán kívüli foglalkozásokon vehetnek részt, ami által a munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedési esélyeik javulnak. Fő célok: - a roma származású gyerekek (és fiatal felnőttek) képzési szintjének növelése a képességeiknek megfelelő munkahely és életvitel elérése érdekében; Ehhez kapcsolódóan részcélok: - a bevont tanulók iskolai eredményei javuljanak, képességeik, készségeik fejlődjenek, - növekedjen a programban résztvevő érettségit szerző végzős (8. évfolyam) tanulók, valamint a minőségi szakképzésben továbbtanulók száma - a lemorzsolódott vagy a lemorzsolódásnak kitett tanulók körében megerősödjön az érettségihez, ezen keresztül a további életpálya építéshez fűződő ambíció. - az új esélyt biztosító keretek között minimálisra csökkenjen a kifejezetten tanulási kudarc miatt újból lemorzsolódók aránya. - új tanulási formák bevezetésének célja, hogy csökkentse a tanulási kudarcokat és ezáltal a tanulói célcsoport lemorzsolódását, valamint képessé tegye az egyes intézményeket és pedagógusaikat arra, hogy a tanulás világától már eltávolodott tanulókat újból, eredményesen be tudják vonni az oktatásba. - főtantárgyak oktatása és plusz idegen nyelvi oktatás – felzárkóztatás - közösségfejlesztés - kulturális értékek és hagyományok átadása Kőszegi járás roma lakossága - Felkészítő tevékenység a tanévre
140
leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A szakmai program előkészítését szervező pedagógus csoport létrehozása, közösségépítése; az iskolai tanév indítását megelőzően a tantestület pedagógiai módszertani stratégiájának kidolgozása, felkészülés az iskolai tanévre; nevelési, oktatási program átdolgozása, mely tükrözi az adott iskola által kifejlesztett, az egyéni tanulói igényekre reagáló újszerű tanulási útvonalat biztosító gyakorlat működtetését - Új tanulási formák megvalósítása és alkalmazása - Iskolai megtartó háló létrehozása: o mentorrendszer működtetése, o esetkezelő csoport működtetetése, o személyközpontú pedagógiai módszer alkalmazása, o demokratikus iskolai fórum (pl. iskolai diákönkormányzat, tanulói vitafórum, iskolabíróság) létrehozása, amely biztosítja, hogy a célcsoport aktívan részt vehessen saját problémáinak megoldásában, o rendszeres családlátogatás - Egyéni fejlesztési terv készítése és mentor biztosítása az újbóli lemorzsolódás megakadályozása érdekében az érintett tanulók számára (a halmozottan hátrányos helyzetű diákok számára) - Készség- és képességfejlesztő tanéven kívüli szabadidős, kulturális, sport program szervezése, - Közösségi programok szervezése 2016-tól folyamatos - Munkaerő-piaci lehetőségek megnövekedése - Fiatalok iskolán belüli lemaradásának csökkenése - Aktív közösség kialakulása - megvalósult programok száma - résztvevők száma - képzések száma - bevont pedagógusok száma EFOP: 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1.A célkitűzés: A munkaerőpiacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való belépésének növelése / 1.1 A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való részvételének és munkaerőpiacon való megjelenésének elősegítése (ezen belül is a romák (kiemelten roma nők) foglalkoztatásba ágyazott képzése); 3. prioritás: Gyarapodó tudástőke / 3.A célkitűzés: A korai iskolaelhagyás csökkentése, a hátrányos helyzetű tanulók végzettségi szintjének emelése / 3.1 A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, a köznevelés hátránykompenzációs képességének növelése A kezdeményezés társadalmi fenntarthatósága abban az esetben lesz biztosítva, ha egyik oldalról folyamatos lesz az igény a program iránt a célcsoport körében (ezt elsősorban a tartós és személyes kapcsolatokon alapuló tevékenységekkel s ezek által a gyerekek életében jelentkező elért eredményekkel lehet megalapozni), a másik oldalról a programban résztvevő gondozók, szakemberek, mentorok megkapják a megfelelő szakmai és erkölcsi, valamint anyagi támogatást is a munkájuk végzéséhez. A projektgazda és partnerei is rendelkeznek elegendő szakmai tapasztalattal és kapacitással a tervezett programok megvalósításához, így
141
hozzájárulhatnak a fenntarthatóság szakmai oldalról való biztosításához is. A pénzügyi feltételeket pályázaton nyert és civil szervezetek által biztosított támogatásokkal, szponzorok felajánlásaival lehet biztosítani, valamint az önkormányzatok kiegészítő hozzájárulásával. A környezeti fenntarthatóság jegyében a projektgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés stb.). Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Indoklás
4.2. Nemzetiségek együttélése: hagyományőrzés, közösségfejlesztés 4. Elfogadó és együttműködő társadalom Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Horvátzsidány További nemzetiségi önkormányzatok a járásban, iskolák – elsősorban: Bersek József Általános Iskola, Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, civil szervezetek A közösségfejlesztés célja a helyi társadalmon belül a település valamely szomszédságában, illetve a településen vagy a járásban élők közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztése. Gazdaságfejlesztési szempontból sem elhanyagolható, hogy amikor a helyben élők elképzelései, ötletei alapján kezdenek bele valamilyen átalakításba, beruházásba, termelésbe, fejlesztésbe, sokkal inkább magukénak érzik, sajátjukként kezelik, és veszik igénybe az ebből keletkező javakat, eredményeket. Mindez később olyan erőforrássá alakul, ami mind nagyobb feladatok vállalására serkenti az együtt élőket. A magyarországi közösségi aktivitás nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható, hiányoznak az erős társadalmi-közösségi hálózatok, kapcsolatrendszerek, ennek következményeként a közbizalom pedig alacsony. A közösségi aktivitás nagymértékben függ a lakókörnyezet, a szomszédság jellemzőitől, a közösségi szerepvállalás elsődleges terepe – a munkahely és a iskola mellett – a lakóközösség. A hazai lakótelepeken élő társasházi közösségeinket a közösségi kezdeményezések tekintetében különösen nagy lemaradás jellemzi, az itt lakók a legalacsonyabb társadalmi státuszú társadalmi csoportok közé tartoznak, ugyanakkor a magyar lakótelepek társadalmi egyensúlya igen érzékeny. A közösségek hiánya, alacsony szintje nehezíti a társadalmi tőke gyarapítását, a társadalmi életben való aktív részvételt, melynek hosszú távon a munkavégző képesség is kárát látja. A munkanélküliség és a társadalmi tőke hiánya kölcsönösen erősítik egymást, a kitörés ebből a körből lehetséges a munkaerő-piaci integráció támogatásával, de szükséges a társadalmi tőke fejlesztése is, melynek révén válhat hatékonyabbá a társadalmi integráció. A helyi cselekvés hatékonyságának és a sikeres társadalmi integrációnak feltétele a helyi intézményi szereplők közötti összefogás is. Az érintett közösségeknek az önkormányzattal, intézményekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal való együttműködése a hosszú távú hatásokat erősíti és megteremti a társadalmi integráció magasabb szintű megvalósulásának, azaz beágyazottságnak a feltételit.
142
Célok
Konkrét cél: Cél a társadalmi cselekvés, az aktív állampolgárság ösztönzése, a társadalmi kohézió erősítése a térségben. Közvetlen cél a társadalmi integráció és kohézió erősítése. Ennek keretében fontos a lakóközösségi, szomszédsági, alulról szerveződő közösségek, szociális és humán szolgáltató szakmai szervezetek, helyi, valamint járási önkormányzatok, intézmények, szakmai szervezetek és az egyházak között történő együttműködés javítása közösségi-, közösségfejlesztési és a közösség számára fontos programok és szolgáltatások megvalósításával. Cél, hogy bővüljön a diákok által IKSZ keretében végezhető tevékenységek köre (az egészségügyi és szociális terület mellett az oktatás, sport, környezetvédelem területén is) és ezzel összefüggésben növekedjen a diákok fogadására felkészített szervezetek (állami, önkormányzati, civil, egyházi) száma. Mindahhoz, hogy a meglévők mellett további városi / települési intézmények is fogadó szervezetként tudjanak bekapcsolódni az IKSZ tevékenységekbe, meg kell ismertetni velük azokat a már bevált módszereket és tapasztalatokat, amelyek más fogadó intézményeknél jó gyakorlatként működnek.
Célcsoportok
- lakosság (fiatal, idős generáció egyaránt ) - a városban működő oktatási intézmények diákjai (9., 10., 11. évfolyamos érettségi előtt álló középiskolás vagy gimnazista diákok), pedagógusai, szülői munkaközösség tagjai - civil szervezetek: egyesületek, alapítványok - önkormányzati fenntartású intézmények - egyházi szervezetek - különböző területek szakemberei (környezetvédelem, történelem, hagyományőrzés stb.) - vállalatok képviselői A közösségi együttműködést támogató helyi összefogás erősítése, partnerség építés a közösségi tervezés14 módszerével - Együttműködések kialakítása a helyi közösség, a szakmai szervezetek, intézmények között, - Akcióprogramok kidolgozása és megvalósítása a közösségi tervezés módszerével a projekt által érintett lakóközösség életében fontos, a közösségre jelentős hatást gyakorló problémák megoldása érdekében, - A lakosság aktív szabadidő eltöltéséhez, közösségi programok lebonyolításához szükséges feltételek megteremtése (legalább egy közösségi tér vagy kert kialakítása kötelező az alábbiak közül): o gyerek játszótér, közösségi tér o közösségi, sport és szabadidős tér (például felnőtt játszótér) kialakítása o közösségi kert kialakítása (a célcsoport számára szervezett foglalkozás keretein belül készíthető el a közösségi kert, s a hozzá kapcsolódó munkaruha, vetőmag stb. is betervezhető) o egyéb, az egész közösség környezetére hatást gyakorló tervek megvalósítása a környezet gondozásával A lakosság életvitelének és aktív szabadidő eltöltésének elősegítése - hiánypótló, a lakóközösség számára fontos, életvitelt és aktív szabadidő eltöltést elősegítő közösségi programok és
Tevékenységek leírása
143
szolgáltatások megszervezése és megvalósítása: o közösségi, kulturális és szabadidős programok megvalósítása (tánc, zene, túra, irodalom stb.) o tematikus klubok szervezése és működtetése (pl. baba-mama, családi pénzügyi tervezés, erkölcs és hit, civil társadalom, nyugdíjasokat, ifjúságot érintő kérdések stb.) működtetése célcsoportok szerint (pl. időseknek, fiataloknak, gyermekeknek, nőknek), o egyéb szabadidős programok megvalósítása Közösségi együttműködést elősegítő ismeretterjesztés - Az egyének és közösségek fejlesztését, informális és non-formális tanulását, társadalmi integrációját segítő csoportos lakossági tájékoztató fórumok. Elsősorban aktív állampolgárságra, társadalmi cselekvésre és közösségi tevékenységre nevelő, társadalmi és munkaerő-piaci integrációt elősegítő foglalkozások, tájékoztató események, tréningek, programok, interaktív fejlesztések támogathatók (pl. tájékoztatás gyerekvállalással és ellátásokkal, nyugdíj és idősüggyel, képzési és munkavállalási lehetőségekkel, jogszabályi környezettel kapcsolatban) Tervezett ütemezés Várt eredmények
2016-tól folyamatos Helyi közösség erősödése: - a helyi közösség fejlesztésével, a közösségi gondolkozás előmozdításával, a közösségben rejlő humán potenciálra építő cselekvési terv kidolgozása a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi folyamatok megállítására, megfordítására, a cselekvési tervben rögzített akciók megvalósítása; - az elvándorlással veszélyeztetett települések megtartó- és vonzóképességének fejlesztése, a társadalmi kohézió erősítése, a közösségi és a vállalkozói aktivitás erősítésével, a fejlődési potenciál feltárásával és megerősítésével; - a helyi adottságokhoz illeszkedő, hiánypótló közösségi szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, társadalmi kapacitás fejlesztése.
Indikátorok
- köznevelési intézmény bevonása - szakemberek bevonása, akik az egyes programok során a szakmai munkát irányítják - fogadó szervezetek bevonása - szponzorok bekapcsolása, akik pénzben vagy természetbeni juttatásokkal segítik a kezdeményezés megvalósulását EFOP: 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (9.i) / 1.C célkitűzés: Több helyi civil közösség jön létre / 1.3 Társadalmi együttélés erősítése TOP: - 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
144
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A társadalmi fenntarthatóság eredményessé és tartóssá akkor válhat, ha a jogszabályi előírás mellett (illetve annak ellenére) a program a résztvevő gyerekek és a tanárok számára, valamint az érintett fogadó szervezetek, személyek számára is jelent megőrizni való értéket, kialakulhatnak személyes kapcsolatok, örömmé válhat a közösen (esetenként más számára) elvégzett munka. A projektgazda és partnerei is rendelkeznek elegendő szakmai tapasztalattal és kapacitással a tervezett programok megvalósításához, így hozzájárulhatnak a fenntarthatóság szakmai oldalról való biztosításához is. A pénzügyi feltételeket pályázaton nyert és civil szervezetek által biztosított támogatásokkal, szponzorok felajánlásaival lehet biztosítani, valamint az önkormányzatok kiegészítő hozzájárulásával. A környezeti fenntarthatóság jegyében a projektgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés stb.).
Megnevezés
4.3. Generációk közötti együttműködés és idősek közösségeinek kialakítása és fejlesztése (pl. tanfolyam lehetőségek biztosításával) 4. Elfogadó és együttműködő társadalom Lukácsháza Önkormányzata
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Indoklás
Szociális Gondozási Központ Kőszeg, Csepreg Város Területi Gondozási Központja, települési önkormányzatok, civil szervezetek, közművelődési intézmények A Kőszegi járásban hosszú távon jelentős problémát jelent a társadalom elöregedése, amely a területi adottságoknak köszönhetően eltérő mértékű lehet: elsősorban a kedvezőbb földrajzi fekvésű – agglomerációs, illetve határ menti térségekben található – településekre a stagnálás jellemző, míg a többi település esetében egyértelműen az elöregedés folyamata figyelhető meg. A járásban súlyos probléma az idős embereket érintő elszigetelődés, kapcsolati beszűkülés, generációk közti eltávolodás. Az idősek és fiatalok, gyerekek kevés közös programon találkozhatnak egymással, mindeközben pedig folyamatosan emelkedik a napi rendszerességgel ellátást igénylő idősek aránya, amelyet az intézményrendszer már nem tud kezelni. Az ellátásban potenciálisan vagy ténylegesen részesülő idősek jelentős része egyedül él, hozzátartozók hiányában nemcsak a hagyományos munkaidőkeretben, hanem azon túl, délután, az esti órákban, hétvégén és ünnepnapokon is rászorulnak az ellátásra. Az önkormányzatok és a civil szektor együttműködésével csökkenthető az idős embereket érintő elszigetelődés, kapcsolati beszűkülés, generációk egymástól való eltávolodása. Az információtechnológia (IT) rohamos fejlődésével jelentősen átalakult a társadalom működési mechanizmusa. Az új kommunikációs formák megjelenésével és térnyerésével kiéleződtek a generációs különbségek: míg a fiatalabb korosztályok esetében a technológiai fejlődéshez való alkalmazkodás kevésbé jelent problémát, addig az idősebb korosztálynál megfigyelhető a „technológia nyelvének” nehezebb értelmezése, illetve használata. Nem csak a személyes kapcsolatokban erősödött az IT jelenléte: az intézmények és nyilvános terek „kommunikációját” is átjárta
145
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
az digitalizálódás, gondolhatunk itt többek között az érintőképernyős információs táblákra, jegyautomatákra és egyéb eszközökre. A folyamat következtében az idősebb korosztály hétköznapi életében is nehézségek jelentkezhetnek, a társadalom egyes tagjai kirekesztve érezhetik magukat a közösségből. Az említett tényezők okán kifejezetten fontos az idős korosztály képzése, felkészítése az IT nyelvének alkalmazására. A nemzetközi kapcsolatok erősödése során további problémát jelent az időskorúak esetében a nyelvtudás hiánya, így az ennek mérséklésére irányuló képzések és tanfolyamok indítása is indokolt. A szerteágazó – az IT-t, nyelveket és egészség témakörét is magában foglaló – képzések összességében elősegítik a generációs különbségek mérséklését, ezzel hozzájárulva a közösségek erősítéséhez. Az idős lakosság elszigetelődésének megakadályozása Az önkéntesség növelése a generációk közötti együttműködésekben Igényeken alapuló képzések szervezése és lebonyolítása az idősebb közösségek számára Fiatalok Önkéntesek Időskorúak Képző intézmények, szervezetek Többgenerációs programok létrehozása: A többgenerációs programok kialakítására azért van szükség, hogy a generációk közötti szakadék csökkenjen, a köztük levő kapcsolat erősebbé váljon. A generációk közötti szolidaritás erősítésének érdekében olyan alkalmak megteremtésére is szükség van, ahol a gyermekek és az idősek közös tevékenységére, időtöltésére is lehetőség adódik. Ezek a programok, összejövetelek mind a gyermekek, mind pedig az idős emberek számára hasznosak lehetnek, hiszen hozzájárulnak a gyermekek személyiségfejlődéséhez és az idős emberek aktivitásának megőrzéséhez egyaránt, megelőzhető vele az elmagányosodás problémaköre, és az idősek ismételten a társadalom hasznos és fontos tagjainak tekinthetik magukat. Nyugdíjas klubok fejlesztése Törekedni kell arra, hogy a nyugdíjas klubok olyan programokat szervezzenek, amelyek valóban az elszigetelődés ellen hatnak, mindemellett növeli az érintettek aktivitását a programok során. Ilyen közös alkalmak lehetnek az ismeretterjesztő előadások, különböző kézműves foglalkozások, énekórák/énekkari próbák, de akár színjátszó alkalmak vagy épp néptánc/társastánc próbák szervezése is megoldást jelenthet. Képzés az idősek számára Az idősek képzésének első lépcsőfoka a célcsoport helyzetének felmérése és az igények beazonosítása. Ezt követően a szakemberek bevonásával a képzési rendszer megtervezése következik, majd ezt követően kerül sor a lebonyolításra (a valós és helyi igényektől függően): mobiltelefon használata számítógép felhasználói készségek fejlesztése internet használata
146
Várt eredmények
Indikátorok
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
az érintőkijelzős készülékek (pl. jegyrendelő automata, információs tábla) használata nyelvtanfolyamok Generációs különbségek csökkennek, a többgenerációs programok növelik a települések összetartó erejét, erősítik a társadalmi kohéziót Csökken a szakadék a fiatal és idős generációk között a közös programoknak és kezdeményezéseknek köszönhetően Az önkéntesség szerepe felértékelődik a generációk közötti programok során Kommunikációs nehézségek mérséklődnek a fiatalabb és idősebb korosztályok között Az érintettek esetében a „kirekesztettség” érzetének csökkenése A programokba bevont önkéntesek száma (fő) Többgenerációs programok száma (db), és a résztvevők száma (fő) A nyugdíjas klubok által szervezett programok (db) és az azokon megjelentek száma (fő) Idősek számára megtartott képzések száma (db) Az idősek számára megtartott képzésekben résztvevők száma (fő)
EFOP: 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (9.i) / 1.C célkitűzés: Több helyi civil közösség jön létre / 1.3 Társadalmi együttélés erősítése
TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Környezeti fenntarthatóság: Az idősebb korú lakosok olyan érzékenyítő programokban is szerepet kaphatnak, amik a fiatalok számára szólnak, valamint környezetvédelemmel kapcsolatosak, hiszen napjaink „pazarló” életmódja az idősebb korosztály számára szinte felfoghatatlan, korábban nem volt ehhez hasonló mértékű a fogyasztás. A programokon részt vevő időskorúak előadásai, tapasztalatai gondolkodásra és cselekvésre ösztökélhetik a gyerekeket, mely a pazarló életmódot (ha meg nem is változtathatja, de annak mértékét) csökkenthetik. Társadalmi fenntarthatóság: A többgenerációs programok növelik a települések összetartó erejét, a társadalmi kohéziót. Kialakulhat a kölcsönös bizalom, a párbeszéd, a társadalmi elfogadás a generációk között. Gazdasági fenntarthatóság: Azokat az idős embereket, akik a különböző programokra, klubokba járnak, nem jellemzi az elmagányosodás és elszigetelődés, hanem pont ellenkezőleg, „aktív” időtöltéssel telnek a napjaik. Jellemző rájuk az is, hogy az egészségi állapotuk kedvezőbb, ami a mozgásban gazdag programoknak, illetve az egészségtudatosabb életmódnak köszönhető elsősorban. Ez az aktív időskorú réteg pedig jelentősen hozzájárulhat a szociális
147
ellátórendszer kiadásainak csökkentéséhez. Az időskorúak képzése révén erősödik a közösségi aktivitás, amely közvetett módon pozitív hatással van a térség gazdasági életére. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
Célcsoportok
4.4. Értelmes akadálymentesítés megoldása a közösségi tereken 4. Elfogadó és együttműködő társadalom Kőszeg Város Önkormányzata, egyéb önkormányzatok Csepreg Város Területi Gondozási Központja, Szociális Gondozási Központ Kőszeg, önkormányzatok, civil szervezetek A bizonyos szempontból fogyatékkal élő személyek „teljes élethez” való jogát egyre több kezdeményezés, jogi szabályozás, támogatási rendszer erősíti, ugyanakkor ezen jog gyakorlati érvényesítését számos tényező akadályozza a hétköznapokban. Ezek egy része a társadalom túlnyomó többségének érdekérvényesítéséből, valamint a fogyatékkal élő emberekhez való hozzáállásából fakad, másrészt viszont fizikai jellegű, a település műszaki infrastruktúrájához köthető probléma (1998. évi XXVI. törvény – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, 1. § „a fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre”); jelen intézkedés ez utóbbira keres megoldást. A sérült emberek legfontosabb törekvése, hogy – lehetőségeikhez mérten – önállóan tudjanak élni, azaz külső segítség nélkül legyenek képesek megoldani a mindennapos helyzeteket. Sajnos a nem megfelelő tervezés következtében számos probléma akadályozza a célcsoportot többek között a hétköznapi ügyintézésben vagy a kulturális események látogatásában: ilyen például a szintbe hozott padka, amely a mozgássérültek számára előnyös, azonban a látássérültek esetében rendkívül balesetveszélyes helyzetet teremthet. A jelenségre már léteznek olyan megoldások, amelyek mindkét fél számára tökéletesek. Ehhez azonban – akár külföldi példák alapján – folyamatos egyeztetésre van szükség az érintett célcsoportokkal. További problémát jelentenek az ésszerűtlenül megvalósított beruházások, ahol az akadálymentesített eszköz a célcsoport számára elérhetetlen: gondolhatunk itt strandon kialakított mozgássérült-beemelő szerkezetre, amelyet csak lépcsőn lehet megközelíteni (az említett beruházás nem a Kőszegi járásban történt, azonban jól szemlélteti a problémákat) vagy mozgássérült-parkolóra, amit csak hatalmas kerülővel lehet elérni a rosszul kialakított padkák miatt. Egyes esetekben előfordulnak pozitív példák is, azonban itt is problémát jelent a „szigetszerű” megjelenés, érdemesebb lenne összefüggő területek akadálymentesítésének megtervezése. A vázolt jelenségeket figyelembe véve, ésszerű elgondolások mentén át kell gondolni, illetve megreformálni a települések akadálymentesítését, a célcsoportok rendszeres és aktív bevonásával, közterületektől a közintézményekig és rendezvényhelyszínekig. - A települések, illetve közterületek (pl. Abért-tó) akadálymentesítésének felülvizsgálata, újratervezése az érintett célcsoportok bevonásával; - A közösségi terek racionális, összehangolt és hálózatszerű akadálymentesítésének megvalósítása. - A későbbi beruházások során az érintettek aktív bevonásának biztosítása az akadálymentesítés tervezése során. Fogyatékkal élő személyek:
148
- mozgássérült, - látássérült, - hallássérült, - értelmi fogyatékkal élő, - beszédfogyatékkal élő, - autista; Önkormányzatok; Rendezvényterek tulajdonosai Tevékenységek - A közösségi terek jelenlegi állapotának felmérése – a célcsoportok leírása bevonásával – az akadálymentesítettség minőségét figyelembe véve; - A jó gyakorlatok azonosítása, majd azok felhasználásával a fejlesztési irányok meghatározása; - A közösségi terek komplex akadálymentesítése (beleértve a beruházások teljes ideje alatt a folyamatos egyeztetés biztosítását az érintett célcsoportok képviselőivel); - Az érintettek számára véleményezési lehetőség biztosítása, illetve bevonásuk az akadálymentesítésbe a későbbiek során is. - A térségben működő könyvtárak infokommunikációs és fizikai akadálymentesítése. Várt eredmények, - A közösségi terek komplex akadálymentesítésével javul a fogyatékkal élő hatások személyek általános életminősége, képessé válnak a hétköznapi teendőiket önállóan intézni; - A fejlesztések hatására javul a különböző rendezvények elérhetősége, azokon nő a látogatók száma; - A fogyatékkal élő emberek jelenlétével nő a társadalmi elfogadás mértéke, továbbá ezáltal erősödik a közösségi összetartás is. A fogyatékkal élő lakosok életminőségének javulásával nő öngondoskodó képességük, közlekedési lehetőségeik bővülésével, illetve akadálymentesítésével pedig a szolgáltatásokhoz való hozzáférésük válik magasabb szinten biztosítottá. Ebből mind társadalmi, mind gazdasági szempontból jelentős, hosszú távon is meghatározó haszon képződik. Szintén a közlekedési szokások megváltozása járulhat hozzá a települési környezetterhelés mértékének csökkenéséhez. Indikátorok - Akadálymentesített parkolók száma; - Akadálymentesített járdák, gyalogutak; - Rámpák száma; - Akadálymentesített bejáratok száma; - Akadálymentesített WC-mosdó száma. - Akadálymentesen megközelíthető intézmények, közösségi terek száma; Felhasználható TOP: pályázati forrás / 3. prioritás: Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való érintett operatív áttérés kiemelten a városi területeken / 3.A intézkedés: program prioritása Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése/ 3.1. Fenntartható és intézkedése települési közlekedésfejlesztés 4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése / 4.A célkitűzés: Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése / 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Fenntarthatóság Gazdasági fenntarthatóság: nem releváns
149
(környezeti, társadalmi, gazdasági)
Környezeti fenntarthatóság: abban az esetben, ha a beruházásokat megvalósítók a kialakított területek karbantartásáról is gondoskodnak; Társadalmi fenntarthatóság: az érintett célcsoportok részéről folyamatos igény lép fel az ő érdekeiket is szem előtt tartó közlekedési vonalak számának bővítése iránt.
Megnevezés
4.5. Fogyatékkal élő személyek nappali ellátásának megteremtése és alternatív lehetőségek a fogyatékkal élő emberek számára, kapcsolatteremtési lehetőségek megteremtése a fogyatékkal élő emberek és családtagjaik számára 4. Elfogadó és együttműködő társadalom Szociális Gondozási Központ Kőszeg
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
Csepreg Város Területi Gondozási Központja, önkormányzatok, civil szervezetek, Dr. Nagy László EGYMI A fogyatékkal élő lakosok az összlakosság 15%-át teszik ki, és részarányuk a népesség elöregedésével tovább növekszik. Társadalmi, etikai és politikai kötelesség tehát, hogy egyenlő esélyeket kapjanak. A fogyatékkal élő emberek állapotukból fakadó érdeke: a szociális biztonság, rehabilitáció, önálló aktív életvitel, részvétel az emberi közösségek életében, az emberi és állampolgári jogok érvényesülése. Az elmúlt két évtizedben nagyon sok ismeret halmozódott fel a világban és jutott el Magyarországra és a Kőszegi járásba is a megváltozott munkaképességről, a társadalmi integrációról, az esélyegyenlőségről és mindezek rendkívül bonyolult összefüggéseiről. Egyre több rendezvény, program, projekt valósul meg annak érdekében, hogy a fogyatékosságot mint jelenséget tárgyilagosan legyünk képesek értékelni, kezelni, kedvezőtlen következményeit enyhíteni. A különféle fogyatékosságok különféle szükségletekkel járnak, amelyekre csak akkor lehet tekintettel lenni, ha a társadalom elismeri a fogyatékkal élő emberek szükségleteit, és minél átfogóbb információkkal rendelkezik ezen a téren. Azok a cégek, amelyek a törvényi előírás miatt kötelesek megváltozott munkaképességű személyeket alkalmazni, azt csakis a minimum mértékben teszik, s az az általános tapasztalat, hogy ezektől az alkalmazottaktól is ugyanazt a teljesítményt várják el, mint ép társaiktól. Nincsen túl sok programlehetőség a járásban, amelyekkel a beteg és egészséges fiatalokat és felnőtteket közelebb lehetne hozni egymáshoz. Sok esetben tapasztalható érdektelenség a másság, mások problémáival szemben. - a fogyatékkal élő személyek társadalmi szerepvállalását ösztönző programok megvalósítása, társadalmi elfogadottságának, integrációjának növelése - a fogyatékkal élő személyek a társadalmi integrációhoz és a közösség életében történő részvételükhöz, valamint az önállósághoz való jogának megerősítése - a kommunikáció és a mobilitás útjában álló akadályokon való felülemelkedést, a közlekedéshez, a szálláshoz, a kulturális tevékenységekhez és a szabadidős tevékenységekhez való hozzáférést erősítő intézkedések - annak ösztönzése és tudatosítása, hogy a fogyatékkal élő emberek
150
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
is képesek értékteremtő munkára, megállják a helyüket a nyílt munkaerőpiacon is és aktív tagjai lehetnek a társadalmunknak - a fogyatékkal élő személyek, mint önkéntesek bevonási lehetőségeinek feltárása - fogadó szervezetek feltárása - fogyatékkal élők - a fogyatékkal élő emberek családtagjai - fogadó szervezetek - a megfelelő oktatás biztosítása, integráció és támogatás – segítve ezzel társadalmi részvételüket és azt, hogy kevésbé függjenek a szociális szolgáltatásoktól. - a fogyatékkal élő emberek mozgalmának/civil szervezeteinek támogatása - a fogyatékkal élő személyek számára új munkalehetőségek/munkahelyek kialakítása, önkéntes tevékenység megismertetése vagy önkéntes programba való bevonásuk 2016-tól folyamatos - a fogyatékkal élő személyeknek az épített környezethez, információhoz és kommunikációhoz, a fejlesztésekkel érintett szolgáltatásokhoz való hozzáférésének megteremtése - a fogyatékkal élő személyek munkához jutásának ösztönzése, növelése - megvalósult programok száma - résztvevők száma fogyatékkal élő emberek számára potenciálisan munkát biztosító cégek száma - A program megvalósításához támogatást nyújt: Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 3.1.3 A fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrációja – mivel egyre inkább növekszik a társadalmon belüli arányuk – a fenntartható fejlődés egyik alapvető feltétele. A fogyatékossággal élők integrációja az egész társadalom jólétét növeli. A fogyatékkal élő emberek gazdasági inaktivitása nemcsak az államra ró nehéz terheket, melyek a juttatások és támogatások szintjén valósulnak meg, hanem a fogyatékkal élő személyek számára egy olyan – javakhoz és tőkékhez való hozzáférés hiányából adódó – hátrányos helyzetet teremt, amely a demokratikus társadalmakban nem elfogadható. A fogyatékkal élő emberek megnövekedett foglalkoztatása esetén azonban azok nemcsak hozzájárulnának a nemzeti vagyonhoz, hanem a szociális szolgáltatások ellenértékének kifizetését is a munkaadóra rónák. Az állam tehát két oldalról is segítséget kapna a fogyatékkal élő személyek ellátásából fakadó költségek viseléséhez. 4.6. Társadalom érzékenyítése gyermekektől az idősekig, külön kiemelve a vezető beosztásban lévőket 4. Elfogadó és együttműködő társadalom KLIK Kőszegi Tankerülete Szociális Gondozási Központ Kőszeg, Csepreg Város Területi Gondozási
151
Indoklás
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Várt eredmények
Központja, önkormányzatok, civil szervezetek, vállalatok, köznevelési intézmények, KLIK Az intézkedést alapvetően az indokolja, hogy a térségben tevékenykedő, esélyegyenlőségi célokat előtérbe helyező szervezetek (pl. kisebbségi önkormányzatok, egyesületek, intézmények) szerint a többségi társadalom kevés információval rendelkezik a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeiről, helyzetéről vagy éppen kultúrájáról. A fogyatékkal élő személyek helyzetének javítására törekedő önkéntes munka még gyerekcipőben jár. Nem csak a fiatalok, hanem a felnőttek is zárkózottak a fogyatékkal élő emberekkel szemben, ezen a hozzáálláson azonban a minél fiatalabb korban megkezdett érzékenyítés jelentősen enyhíthet. Alapvető fontossággal bír a cégek és szervezetek érzékenyítése a fogyatékos személyek foglalkoztatásának témájában, hiszen kifejezetten a vállalkozásokat, önkormányzati szférát érintő érzékenyítő programokra jelenleg nincs példa a térségben. A fogyatékkal élő emberek társadalmi befogadásának erősítése, a velük szembeni előítéletek és megkülönböztetések mértékének csökkentése A fogyatékkal élő személyek foglalkoztatásban tapasztalható diszkriminációjának csökkentése A térség egészének lakossága (különös tekintettel a gyermekekre) Vállalkozások és az önkormányzati szféra vezető beosztású szereplői Érzékenyítő programok Az érzékenyítő programok megvalósítása során törekedni kell a térségi kiterjesztésre, a releváns szakmai szervezetek bevonására, illetve a társadalom valamennyi korosztálya számára való elérhetőségre. A gyermekkorban kezdődő érzékenyítés során fokozottan figyelni kell arra, hogy a gyermekek ne teherként és kötelezettségként éljék meg a programokat, azoknak nem célként kell megfogalmazni az érintett célcsoportok tagjainak mindennapi életébe való betekintést, hanem együtt velük kívánatos egy olyan tevékenységet választani, amiben mindannyiuknak öröme telik. Utóbbi esetben ugyanis a gyerekek tovább maradnak befogadóak, valamint ily módon nagyobb hatást gyakorolhat rájuk a találkozás. Érzékenyítés a vezető beosztású szereplők számára A fogyatékkal élő személyek munkavállalási nehézségeit könnyítheti az atipikus munkavégzési formák preferálása, mint pl. a részmunkaidős munkavállalás, amelyet azonban sajnos magas járulékok sújtanak jelenleg. A fogyatékkal élő emberek foglalkoztatási lehetőségei megismerhetők az ebben a témában szervezhető képzések és tréningek által. A jövőben a cégek és az önkormányzati szféra érzékenyítése elengedhetetlen a fogyatékos személyek alkalmazása céljából, mivel ily módon gazdasági és társadalmi hasznot, eredményt mutatnak fel ezek az emberek, ezáltal pedig hozzájárulnak a saját lelki és szellemi egészségük megerősítéséhez és megőrzéséhez Esélyegyenlőségi szemlélet kialakítása a társadalom szereplői számára Növekvő esélyegyenlőség a térség munkaerőpiacán Fogyatékkal élő emberek foglalkoztatási rátájának növekedése
152
Indikátorok
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Indoklás
Befogadó és segítő társadalom kialakulása Sikeres és látogatott érzékenyítő programok létrehozása Az érzékenyítő programok, programsorozatok száma (db) Az érzékenyítő programokon résztvevők száma (db) Fogyatékkal élő, de teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma (fő) Részmunkaidőben foglalkoztatott fogyatékkal élő emberek száma (fő)
EFOP: 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (9.i) / 1.C célkitűzés: Több helyi civil közösség jön létre / 1.3 Társadalmi együttélés erősítése TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása A környezeti fenntarthatóság és a fogyatékkal élő foglalkoztatottak tekintetében a legfontosabb a lehetőleg helyben történő foglalkoztatás, hiszen a fogyatékos személyek szakszerű személyszállítása megoldott a térségben, így együtt lehetséges a munkába járás az érintett személyek számára, ami jóval kevesebb környezeti terheléssel jár, mint az egyéni közlekedés. Természetesen e tekintetben fontos a munkáltatók együttműködése a munkaidő összehangolása érdekében. A társadalmi fenntarthatóság tekintetében elsődleges szempont a fogyatékkal élő emberek számára az esélyegyenlőség megteremtése, illetve a társadalomba történő integrálása. Gazdasági fenntarthatóság szempontjából fontos kiemelni azt, hogy amennyiben a fogyatékkal élő emberek el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon, a szociális ellátórendszer terhei csökkenhetnek. A foglalkoztatás által szerzett jövedelem által nőhet a fogyasztás, ami a térségi KKV-k versenyképességét is javíthatja. 4.7. Helyi piaci szereplők ösztönzése a társadalmi felelősségvállalási programok indítására 4. Elfogadó és együttműködő társadalom Csepreg Város Önkormányzata Kőszeg Város Önkormányzata, Lukácsháza Önkormányzata, Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály Kőszegi Munkaerő-piaci Pont Napjaink társadalmi, gazdasági változásai és folyamatai számos kedvezőtlen következménnyel járnak, amelyek a Kőszegi járást sem kerülik el. A társadalmi problémák egyre szembetűnőbbek, és a társadalom megfelelő működéséhez megoldásuk mára már elengedhetetlenné vált. Azonban a fontos közösségi érdekek képviselete, a társadalmi problémák megoldása vagy enyhítése nem hagyható pusztán az államra. Az állami szerepvállalás visszaszorulása a jóléti ellátások biztosításában, továbbá a
153
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
szubszidiaritás elvének előtérbe helyeződése meg is követeli a szervezetektől, intézményektől, cégektől az aktívabb társadalmi és közösségi szerepvállalást, a környezetük és a benne élő közösségük sorsának, jelenének és jövőjének alakításában való felelős részvételt. Ez egyaránt jelenthet aktív bekapcsolódást a közösség ügyeinek alakításába, alternatív szolgáltatások biztosítását, érdekképviseletet, felelős és fenntartható üzleti tevékenységet vagy éppen az önkéntességet. A társadalmi felelősségvállalás kérdése tehát egyre aktuálisabb, ami elengedhetetlenné teszi a társadalom és a gazdaság minél szélesebb körében a szemléletváltást annak érdekében, hogy saját forrásaival és lehetőségeivel kivegye részét a hátrányos helyzetűek támogatásában, felkarolásában. Napjainkban kihívást jelent a Kőszegi járásban a helyi piaci szereplők ösztönzése a társadalmi felelősségvállalásban, továbbá a különböző szervezetek közti koordináció, a hatékony partnerség kiépítése és a munkamegosztás megszervezése, a járás településeinek aktív bevonása, illetve a relatív kedvező gazdasági-társadalmi helyzet ellenére az esélyegyenlőségi problémák iránti érzékenyítés. Vas Megyei Civil Információs Centrum: Az oszkói Hegypásztor Kör 2012 májusában pályázatot nyújtott be a Vas Megyei Civil Információs Centrum működtetésére, melyet eredményesnek minősítettek. A program célja egy olyan szakmai tanácsadási, képzési és információs rendszer működtetése, amely a megyei civil szervezetek működésének hatékonyságjavulását, a közigazgatás, civil és vállalkozói szektor közötti kapcsolatok, szakmai együttműködések megerősödését eredményezi. A folyamatkövető szolgáltatásokat a célcsoporthoz a lehető legközelebb viszik kitelepülésekkel, illetve egy olyan informatív portál működtetésével, amely a személyes tanácsadást követően is segítséget nyújt a szervezeteknek. - szemléletmód megváltozása a térségi gazdasági szereplők esetében - a helyi mikro-, kis- és közepes vállalkozások aktívabb szerepvállalásának erősítése a társadalmi felelősségvállalási kezdeményezésekben - a diszkriminációmentes foglalkoztatás biztosítása - a fenntartható fejlődés elveinek megfelelő vállalkozási struktúrák kiépítése - a térségben tevékenykedő civil szervezetek - gazdasági vállalkozások - önkéntesek - szociális szövetkezetek - települési önkormányzatok - befektető- és vállalkozásbarát önkormányzatok kialakítása: befektetési marketing tevékenység fejlesztése - a térség piaci szereplőinek összegyűjtése, megkeresése - a különböző részvételi, szerepvállalási lehetőségek, módszerek (eszközök, technikák), jó gyakorlatok feltérképezése, integrálása a helyi adottságoknak megfelelően - térség piaci szereplőinek képzése - rendezvények, előadások, céglátogatások szervezése a jó példák, lehetőségek ismertetése, terjesztése céljából, érzékenyítő
154
Várt eredmények
Indikátorok
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
-
előadások (különösképp a vezető beosztású személyek számára) hátrányos helyzetűek, megváltozott munkaképességűek szélesebb körű foglalkoztatása, munkanélküliség csökkenése a felelős és fenntartható gondolkodásmód elterjedése kapcsolati hálók létrejötte vállalkozások társadalmi felelősségvállalása erősödik helyi kezdeményezések kibontakozása megszervezett rendezvények, előadások, képzések száma rendezvényeken, képzéseken résztvevő szereplők száma civil szervezetek számának növekedése Térségen belüli együttműködések számának növekedése
TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A térségi gazdasági szereplők bevonása a társadalmi felelősségvállalási projektekbe számos olyan kezdeményezést idézhet elő, ami a környezeti fenntarthatóságot elősegíti (pl. szemétszedés egy vállalkozás területén belül vagy egy vállalkozás hathatós támogatásával). Egy térségben hosszú távon a szektorok együttműködésére kell helyezni a hangsúlyt, amely erősíti a társadalmi kohéziót, a civil szféra hatékony működését, mely egy élhető és elégedett társadalmi közösségnek adhat otthont. A kapcsolati hálók sűrűsödése, a térségi piaci szereplők szorosabb együttműködése kölcsönös gazdasági előnyöket jelenthetnek (pl. a termékek könnyebb piacra jutását vagy költséghatékonyság, helyi adókedvezmények, helyi munkaerő).
Megnevezés
4.8. Diákok közösségi szolgálatának és az önkéntesség aktívabb és tudatosabb használata a célcsoportok segítésében 4. Elfogadó és együttműködő társadalom Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium, Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium További oktatási intézmények, szociális intézmények, civil szervezetek Az önkéntesség, valamint a tudatos iskolai közösségi szolgálat lehetőségei napjainkban kihasználatlanok a járásban, egyelőre kevés a felkészült fogadó szervezet (annak ellenére, hogy jogszabályi kötelezettség a tevékenység végzése bizonyos végzettségek elérése érdekében). A Kőszegi járásban az önkéntes munka ritkán, szinte csak meghirdetett társadalmi munkák során tapasztalható, pedig az önkéntesség fontosságának hangsúlyozására már több kezdeményezés is elindult a térségben. Érdemes kiemelni az Írottkő Natúrparkért Egyesület önkénteseinek a Kőszegi-hegység gondozásában és tisztításában való áldozatos munkáját, akik a környezet fenntartását nagyban elősegítik. A Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium 2011-ben hat ország fiataljait látta vendégül annak érdekében, hogy a magyar diákokkal kiegészülve az önkéntességről és annak fontosságáról osszák meg véleményüket és tapasztalataikat egy nemzetközi ifjúsági projekt keretében.
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
155
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Várt eredmények
Indikátorok
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Közösségi gondolkodásra való nevelés Az állampolgárok (és különös tekintettel a diákok) önkéntességre való hajlandóságának és az önkéntesek számának növelése Az önkéntesség és közösségi munka aktívabb alkalmazása a célcsoportok segítésében Társadalmi kohézió erősítése Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók – Arany János Tehetséggondozó Program kőszegi diákjai Nevelőcsaládoknál élő gyermekek Az önkéntes munka rendszerszerű megszervezése megoldást nyújt egyrészt a szociális ellátórendszer emberi erőforráshiányának önkéntesekkel való kielégítésére, másrészt pedig munkatapasztalatot biztosít az iskolai közösségi szolgálatot teljesítő középiskolásoknak egyaránt. Az önkéntesség és a diákok iskolai közösségi szolgálata révén olyan tevékenységeket lehet végezni, ami elősegíti a társadalmi kohéziót, a generációk közötti együttélést, valamint a társadalmi integrációt. Ilyen tevékenységek lehetnek a beszélgetések, korrepetálások, takarítás, bevásárlás vagy a kerti munkák elvégzése. A tevékenységek megszervezésében aktív szerepet kell vállalniuk az iskolásokat koordináló tanároknak, valamint az elesettekről információval bíró szociális intézményeknek, önkormányzatoknak és civil szervezeteknek is. Az önkéntes tevékenység általános társadalmi megbecsülése növekedik, egyre több önkéntes, egyre több fogadó szervezetnél tudja a közösségi munkát végezni. Önkéntesek száma (db) Fogadószervezetek száma (db) Önkéntes középiskolások száma EFOP: 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (9.i) / 1.C célkitűzés: Több helyi civil közösség jön létre / 1.3 Társadalmi együttélés erősítése 3. prioritás: Gyarapodó tudástőke / 3.A intézkedés: A korai iskolaelhagyás csökkentése, a hátrányos helyzetű tanulók végzettségi szintjének emelése / 3.3 A neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Az önkéntesség erősíti a társadalmi kohéziót és az értékteremtés mellett a kulturális, gazdasági és környezeti fejlődés egyik fontos eszköze. Az önkéntesség a társadalmi tőke egyik fontos eleme, ami közvetve vagy közvetlenül hat a fejlesztésekre, bizonyos értelemben befolyásolják azokat: együttműködések és partneri hálók alakulhatnak ki, melyek hosszabb távon a gazdasági mutatók javulásához vezetnek. A közös és önkéntes tevékenységek ösztönzése hozzájárulhat a negatív társadalmi folyamatok
156
(kirekesztés, szegénység elleni küzdelem) előmozdításához is. Az Arany János Tehetséggondozó Program segít abban, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos diákok magasabb iskolai végzettséget szerezzenek, mely az alap-, közép-, és felsőfokú tanulmányok során tapasztalható lemorzsolódás mértékét csökkentik, ezáltal nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
4.9. Térségi együttműködések további fejlesztése illetve fenntartása 4. Elfogadó és együttműködő társadalom Kőszeg Város Önkormányzata szociális szféra intézményei, oktatási nevelési intézmények, önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások Egy térségben (és ez alól a Kőszegi Járás sem képez kivételt) csak abban az esetben tudnak fejlesztő hatású kezdeményezések kibontakozni, ha azok valódi együttműködéseken, a helyi szereplők aktív bevonásával tudnak létrejönni. Ezért a helyi együttműködések, együttműködési hálók óriási szerepet játszanak a fenntartható kezdeményezések kifejlődése és megvalósítása során. Nagy fontossággal bír a társadalomba való megfelelő beágyazódás, mely térségi együttműködés nélkül nem lehetséges, valamint így elkerülhetők a kezdeményezések „szigetszerű” működései. A térségi együttműködés szerepe abban is jelentős, hogy a kezdeményezések a helyi adottságokra épülnek, a térségi társadalmat, valamint további együttműködéseket élénkítő tevékenységeket ösztönöznek, ezáltal pedig a szolgáltatások hatékonysága növekedhet. A térségi együttműködés funkcionálhat egyfajta fórumként vagy platformként is, melyre az információ- és tudásátadás elsőszámú térségi csatornájaként is tekinthetünk. A térségi együttműködések mozgatórúgója a Kőszegi járásban (a települési önkormányzatokon kívül) az Írottkő Natúrparkért Egyesület lehet, amely az egyenjogúság területén főleg a társadalmasítás folyamatában lehet képes aktívan szerepet vállalni. Társadalmi együttélés, párbeszéd erősítése, helyi közösség fejlesztése Már meglévő és sikeres kezdeményezések folytatása, térségi szintre emelése Új, helyi kezdeményezések létrehozása a helyi szereplők aktív szerepvállalásával Helyi civil szervezetek, oktatási intézmények, helyi vállalkozások, járási települések önkormányzatai, munkaerő-piaci intézmények, szociális intézmények A társadalmi párbeszéd és a helyi közösség fejlesztése a helyi (jelen esetben járási) szereplők aktív bevonása nélkül nem lehetséges, ezért az egyik fő feladat egy helyi fejlesztési fórum/platform létrehozása vagy működtetése lehet (akár a kerekasztal további működtetése keretében). A platform a közös, helyi adottságokon alapuló fejlesztési célok mellett a térségi esélyegyenlőség megteremtésében is fontos szerepet játszhat, hiszen a bármilyen szempontból hátrányos helyzetű személyek bevonásával a társadalmi kohézió és a befogadás elősegítése érhető el, és csökkenhet a diszkrimináció. A platformszerű térségi szintű együttműködés
157
Várt eredmények
Indikátorok
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
a már meglévő együttműködések és az újonnan létrejövő kezdeményezések bázisaként is funkcionálhat. A korábbi sikeres akciók, programok továbbvitele és azok térségi szintre való kiterjesztése nagy fontossággal bírhat az esélyegyenlőség feltételeinek kialakítása és fenntartása érdekében. A platform arra is alkalmas lehet a know-how információáramlásnak is köszönhetően, hogy új kezdeményezések, folyamatok alakuljanak ki, illetve más térségekben jól működő gyakorlatokat átvegyen (természetesen a helyi adottságok figyelembe vétele mellett). A hátrányos helyzetű csoportok felzárkózását szolgáló térségi és ágazatok közötti együttműködések jönnek létre, amik a járási esélyegyenlőségi programok figyelembe vételével jönnek létre. Ezen kezdeményezések következtében javulnak az érintett településeken élő hátrányos helyzetű csoportok életkörülményei is. Kőszeg és térsége együtt gondolkodó, együttműködő, aktív helyi szereplők által formált térséggé válik, ahol kiemelten fontos a kezdeményezések során az esélyegyenlőségre és fenntarthatóságra való törekedés. Térségi jó gyakorlatok átvétele a helyi adottságok figyelembe vételével Új, térségből kinőtt kezdeményezések létrejötte Térségi együttműködési megállapodások száma (db) Térségi fejlesztési találkozók, platformok, fórumok száma (db), Térségi fejlesztési találkozókon résztvevő személyek száma (fő) Együttműködések révén megvalósult és/vagy működő kezdeményezések száma (db) Nem releváns, mivel csak az együttműködések erősítését célzó támogatások nem érhetők el. Azonban a legtöbb konkrét pályázati kiírás, illetve a várhatóak esetében az alapjául szolgáló intézkedések ösztönzik az együttműködésekkel realizálódó projekteket (pénzügyi források, szakmai értékelési szempontrendszer). A térségi együttműködések egyik nagy előnye, hogy egy adott területi egységen belül (jelen esetben a Kőszegi járás) a szereplők a helyi adottságokat figyelembe véve, saját térségi erőforrásaikra és környezeti sajátosságaikra támaszkodnak, melyekkel a fejlesztések és kezdeményezések során fenntartható módon bánnak. Társadalmi szempontból a térségi együttműködések lényege, hogy a helyi társadalom igényeit, érdekeit kiemelten kezeli. Ezen felül a jövőben fontos az esélyegyenlőségre is prioritásként tekinteni. Gazdasági fenntarthatóság terén fontos kiemelni, hogy a térségi együttműködések, a helyi szereplők beágyazódása a hálózatosodás folyamatába gazdasági előnyökkel is jár a résztvevők számára, hiszen az új partnerségek és kapcsolati hálók által új gazdasági lehetőségek érhetők el, melyek a bevételnövekedést és költséghatékonyságot jelenthetnek.
158
8.5.
Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági terv
Partnerségi terv Háttér információk A projekt keretében létrejött járási szintű esélyegyenlőségi kerekasztal munkájának koordinációját a járásszékhely, Kőszeg Város Önkormányzata látja el. A projekt során csatlakoztak hozzá azok a partnerszervezetek, akik részt vállalnak a kerekasztal eredményes működtetésében, valamint a programterv megvalósításában is. Ez idáig a nyitókonferencia, illetve 5 kerekasztal ülés és további fórumok szolgálták a partnerség működését, a kerekasztal létrehozását, az esélyegyenlőségi helyzetelemzés és programterv elkészülését, valamint kiemelt témaként a HEP-ek aktualizálását, valamint a térséget érintő esélyteremtési témák közös megvitatását, a feltárt problémákra megoldások keresését. A Kőszegi járásban aktív és szoros együttműködés jellemezte a térségben tevékenykedő humán szolgáltatók, civil és non-profit szervezetek, állami szervezetek, helyi és nemzetiségi önkormányzatok, szociális szövetkezetek közötti kapcsolatot, amely a helyzetelemzés és a programterv minél részletesebb kidolgozásában is jelentős szerepet játszott. A szereplők közti együttműködés azért is fontos, mivel a projekt lezárását követően a kerekasztal működésének fenntartása, a programterv intézkedéseinek a megvalósítása a partnerek aktivitásán és a koordináción múlik elsősorban. Éppen ezért a programterv létrehozása során törekedtünk arra, hogy az intézkedések lehetséges gazdái be legyenek vonva a munkafolyamatokba, javaslataikkal és véleményeikkel segítsék a munkát a célból, hogy minél inkább a helyi szükségletekre reagáló intézkedések kerülhessenek kidolgozásra. Ezáltal az is elérhetővé válik, hogy a lehetséges projektgazdák elkötelezettek legyenek a jövőben az intézkedéseken belül létrejövő projektek, pályázatok végrehajtásában. Partnerségi szervezeti struktúra A Kőszegi járás esélyegyenlőségi kerekasztalának további működtetését többszintű, szerteágazó, ugyanakkor egymással kapcsolatban munkacsoportokban tervezzük megvalósítani. Ez a térségi háló megteremti a lehetőségét annak, hogy a kerekasztalon belül 4 munkacsoport kerüljön kialakításra, amik az aktív párbeszédek, együttműködések és ezáltal új kezdeményezések bázisaként szolgálhatnak. A kerekasztal koordinátora a megyei esélyteremtési fórumon tudja képviselni a térség érdekeit.
159
2. PR Megyei Esélyegyenlőségi Fórum
Kőszeg Járás Esélyegyenlőségi Kerekasztal
1. Munkacsoport
2. Munkacsoport
3. Munkacsoport
4. Munkacsoport
A projekt során megerősödött a járási szintű partnerség, és elkészült a további akciókat megalapozó járási esélyteremtő programterv is. A kerekasztal és a kapcsolódó szervezeti egységek összehangolt munkája révén az esélyegyenlőségi területen meglévő feladatok szervezése, projektek megvalósítása is koordinált módon tud megvalósulni, amellyel el lehet kerülni az intézkedések (és a tevékenységeken belüli) párhuzamosságokat, javulhat a problémakezelés és a költséghatékonyság is. A járási esélyegyenlőségi kerekasztalban való részvétellel a kisebb települések is megfelelő szakmai támogató hátteret kapnak saját esélyegyenlőségi feladataik elvégzéséhez. Az önkormányzatok és intézményeik mellett kiemelten fontosnak tartjuk a civil, egyházi és vállalkozói szervezetek aktív részvételét a Kőszegi Járás Esélyegyenlőségi Kerekasztalában, hogy minél szélesebb körű partnerség működjön a térségben. A Kőszegi Járás Esélyegyenlőségi Kerekasztal tervezett működése A járási szintű esélyegyenlőségi kerekasztal működését javasolt lenne Kőszeg Város Önkormányzatának tovább gondoznia, hiszen Kőszeg a járás központi települése, valamint a projekt során is sikeresen koordinálta a munkafolyamatokat, aktivizálta a térség érintett szereplőit és célcsoportjait. A projekt végeztével a kerekasztal egyik legfontosabb tevékenysége a járási esélyegyenlőségi programterv társadalmasítási folyamata lehet, amelyben a legfőbb szerepet az Írottkő Natúrparkért Egyesület töltheti be, hiszen egy jelentős közösségformáló és térségformáló szervezetről van szó. A kerekasztalokon belül 4 munkacsoport létrejöttét javasoljuk, amely teljes egészében igazodik a programterv során kidolgozott 4 prioritással: 1. 2. 3. 4.
Szociális gazdaság fejlesztése, munkaerőpiac fejlesztése Család szerepének megerősítése, családi szolgáltatások fejlesztése Egészségműveltség fejlesztése Elfogadó és együttműködő társadalom
A prioritásoknak, azaz a munkacsoportoknak egy-egy felelős szervezete is lenne, akik a csoporton belüli irányítást vállalják, illetve információkat juttatnak el a kerekasztal koordinátorai felé. A csoportokon belüli felelősöknek az alábbi szervezeteket javasoljuk: 1. 2. 3. 4.
Járási paktumszervezet SOS Gyermekfalu Kőszeg Szociális Gondozási Központ Csepreg Város Önkormányzata vagy Írottkő Natúrparkért Egyesület
160
A munkacsoporton belüli koordinációt tehát az imént felsorolt szervezetek láthatják el. Az esélyegyenlőségi programtervben megtalálható egyes intézkedések leírásában szereplő intézkedésgazdák felelősek az adott intézkedés megvalósulásáért, a projektekben dolgozó partnerek munkájának koordinálásáért. Az intézkedésgazdának javasolt szervezetek folyamatos kapcsolatot tartanak a járási esélyegyenlőségi kerekasztal koordinációs feladatait ellátó Kőszeg Város Önkormányzatával. Az esélyegyenlőségi kerekasztal javasolt koordinátorának (Kőszeg Város Önkormányzata) feladatai közé tartozhat az is, hogy a települési HEP (Helyi Esélyegyenlőségi Program) koordinátorokat összehívja, továbbá biztosítsa a TKKI (Türr István Képző és Kutató Intézet) szakembereinek jelenlétét a munkacsoport, illetve a kerekasztal találkozókon. A Kőszegi Járás Esélyegyenlőségi Kerekasztalának koordinátora a Megyei Esélyegyenlőségi Fórum találkozóin is részt vesz, így a megyei szintre való rácsatlakozás biztosíthatja a térségek közötti tudásáramlást, példaértékű gyakorlatok megismerését.
Kommunikációs/nyilvánossági terv A programterv célrendszerének érvényesüléséhez hatékony kommunikáció szükséges, amely a térség felvázolt érdekeinek nyilvános megjelenését – és ezzel annak elfogadottságát – biztosítja. Az általános társadalmasítási folyamatokat is magában foglaló tevékenység koordinátor szerepét szervezetileg az Írottkő Natúrparkért Egyesület töltheti be, amely megfelelő kapcsolati hálóval rendelkezik a térségben. Pályázati finanszírozás esetén az adott projektet vezető, koordináló szervezet felel az adott projekt kommunikációjáról egyeztetve a menedzsment szervezettel a közös és hatékony fellépés érdekében. A tájékoztatást és nyilvánosságot biztosító tevékenységek célja, hogy segítse elő a programterv átfogó és specifikus céljainak megvalósulását és biztosítsa, hogy az intézkedések/projektek előrehaladásáról, eredményeiről az esélyegyenlőségi célcsoportok, a tágabb környezet és a finanszírozásában közreműködő szervezetek megfelelő tájékoztatásban részesüljenek. A fejlesztésekhez kapcsolódó nyilvános eseményeken az alkalmazott kommunikációban és viselkedésben a projektgazda vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. A programterv megvalósítási időszakában nagy hangsúlyt kap a helyi társadalom tájékoztatása. A tájékoztatási tevékenység célja ebben az időszakban az intézkedések/projektek megvalósítása által bekövetkező kedvező változások tudatosítása a célcsoportban, a helyi/térségi döntéshozókban, ill. a pozitív fogadtatás elősegítése. A megtervezett kommunikációs tevékenység mozzanatát képezi az is, hogy a különböző célcsoportokhoz igazítsuk a rendelkezésre álló kommunikációs eszközöket, meghatározzuk, hogy kinek, hogyan kommunikálunk, milyen csatornákon keresztül, és hogy mindezek miért javasoltak, illetve milyen eredményeket, hatásokat vonnak maguk után. Az elsődleges célcsoportok esetében leghatékonyabb kommunikációs eszköznek, módszernek vélhetően a személyes, folyamatos kapcsolattartás és együttműködés keretében végezhető közvetlen egyéni tanácsadás lehet, mivel az infokommunikációs technológiák használata a hátrányos helyzetűek körében még nem eléggé elterjedt, a hozzáférés pedig nehézkes. Nagy hangsúlyt fektetünk a programterv megvalósítása során a valódi partnerség alapfeltételét jelentő kétirányú információáramlásra, azaz a tényleges kommunikációra. Törekedünk rá, hogy a tájékoztató anyagok, hírlevelek a nyelvi, megértési nehézséggel küzdő, szociálisan hátrányos helyzetű lakosok számára is könnyen érthetőek legyenek. Így a tevékenységek között szerepel ábrákat, rajzokat tartalmazó elektronikus és papíralapú kiadványok, plakátok készítése, terjesztése, sokszorosítása.
161
A programterven belüli intézkedések és projektek megvalósítása során az alábbi módszertani eszközöket javasolt használni a kommunikációs és nyilvánossági tevékenységeknél (ezeket lehetőség szerint a pályázati támogatással megvalósuló projektekbe is be kell tervezni):
Folyamatos tájékoztatás az Interneten (honlap, Facebook, hírlevelek stb.); Sajtómegjelenések folyamatos összegyűjtése és közzététele a partnerségen belül; Fogyatékos-barát, kismama-barát, pályakezdő-barát stb. munkahely térségi díjak odaítélése; Tájékoztató anyagok (szórólapok, plakátok stb.), hírlevelek készítése a célcsoportok számára az induló projektekről, tevékenységekről (a különböző hátrányokkal rendelkező célcsoportok igényei szerint); Helyi médiában (újság, TV, online portálok) rendszeresen megjelenő esélyegyenlőségi témájú műsorok, riportok, egyéb tartalmak megvalósításának támogatása, helyi média érzékenyítése; Személyes és folyamatos kapcsolattartás és időközi összejövetelek a célcsoport tagokkal; Workshopok, konferenciák, szakmai összejövetelek; Fotódokumentáció készítése a teljes programterv megvalósulásának eseményeiről;
162
163
