KarrierStart. A legvonzóbb vállalatok Fizetési álmok és a valóság Tájékozódási lehetőségek A választás csapdái. 24 oldalon

et kl lé n el m lo tő he da ve ol Ki

24

KarrierStart 2 0 11

A legvonzóbb vállalatok F izetési álmok és a valóság Tájékozódási lehetőségek A választás csapdái

A

és az

tanácsadó összeállítása frissdiplomásoknak

KarrierStart 2011

O

lyan még nem volt, hogy aki itt végzett, ne talált volna gyorsan állást – biztatták az oktatók a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügyszámvitel szakos gólyáit szeptemberben. Ám ezen az elitegyetemen sem minden szak hallgatói láthatják rózsaszínben a jövőt, nem is beszélve azokról, akik csak kisebb presztízsű intézménybe tudtak bekerülni. Ugyanakkor például a frissdiplomás mérnökök és informatikusok számára évek óta nem gond az elhelyezkedés, feltéve, hogy az egyetemen megszerezhető tudás mellett már diákként gyakorlatot szereznek, és idegen nyelveket is beszélnek. Az álláskeresés tehát nem diplomával a kézben kezdődik, hanem jóval annak előtte, mondhatni, már a gimnáziumban. Hiszen, ha valaki például nem tanulja meg ott a matekot, több ígéretes karrierutat lezár maga előtt. Később pedig nem bízhat abban, hogy a felsőoktatás megadja neki azt a tudást, amellyel kapóssá válik a munkaerőpiacon, vagyis tanácsos már az egyetemi évek alatt résen lenni. Ha valaki elég előrelátó, ügyes és szorgalmas volt ahhoz, hogy vonzó önéletrajzzal felszerelkezve láthasson neki az álláskeresésnek, igencsak ajánlatos széles körben tájékozódnia. Hiba pusztán a cég márkaneve alapján dönteni, pedig ez meglepően sokakra gyakorol döntő befolyást. Van valami különös abban is, hogy a pályakezdők nagymértékben hagyatkoznak ismerőseik, barátaik és családtagjaik véleményére, mert ugyan miből gondolják, hogy ők jól tájékozottak? Sokkal több potenciális munkahely van annál, semmint, hogy ezeket akár egy különösen széles ismeretségi kör is át tudná fogni. Számos buktatót fel lehet még sorolni, s ezt meg is tesszük ebben az összeállításban, amely az idei Munkáltatói Márka Kutatás alapján készült, az Aon nemzetközi hr tanácsadó cég, az AIESEC (közgazdászhallgatók nemzetközi szervezete), a Profession.hu állásportál és a Figyelő együttműködésében. Kívánunk jó böngészést mindenkinek, aki most, illetve a belátható jövőben friss vagy néhány éves diplomával a zsebében jó álláshoz szeretne jutni. VRANNAI KATALIN rovatvezető

II

F I GY E L Ő 2011. március 3–9.

Fotó: sárosi zoltán

Barátkozás a munkaerőpiaccal

illusztráció: dániel András

Vonzások és voksok T öbb ezer önéletrajz érkezett az elmúlt év során a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. Kecskeméten épülő gyárához a vállalat weboldalán keresztül, köztük megannyi friss diplomásé. Néhány internetes fórumon azt taglalják a próbálkozók, milyen feltételekkel szeretnének bekerülni, illetve miként zajlik a kiválasztás. A téma népszerűségét csalók is meglovagolták: emelt díjas sms-ben ajánlják a munkalehetőségekhez való hozzájutást, s kérik a jelentkezést, persze mindezt a vállalat tudta nélkül. A német autóipari szereplőt a hazai pályakezdő diplomások annak ellenére az ötödik legvonzóbb vállalatnak tekintik, hogy az üzemből csak jövőre fog kigurulni az első Magyarországon gyártott autó. Ulrich Jäger, a vállalat személyzeti igazgatója a sikert egyrészt a Mercedes márka, mint prémium termék vonzerejének tulajdonítja. A jelentkezők számára emellett az is meghatározó, hogy részesei lehetnek egy nem mindennapi fejlődési és tapasztalatszerzési lehetőségnek. A brand értéke továbbra is egyértelmű húzó-

A márka-szimpátia elegendőnek bizonyulhat ahhoz, hogy talpraesett ifjú jelentkezők tömegei ostromolják a vállalatokat. De vigyázat: a hiteles információ felértékelődött a válságban edzett pályakezdő diplomások körében.

erő a legújabb diplomás generáció körében. Ezt mutatja, hogy a 2011-es Munkáltatói Márka Kutatásban a fizetés vonzó összege mellett a legnépszerűbbnek ítélt cégek – a fiatal diplomások véleménye szerint – a hírnév és a sikeresség tekintetében térnek el leginkább a többitől. Ám ha arról van szó, hogy általában milyen szempontok szerint választ munkahelyet a legújabb diplomás nemzedék, sokkal inkább előtérbe kerül a szakmai fejlődés, a csapatmunka, valamint az életvitel egyensúlya. „Az általánosan vallott, és az egyes vállalatokhoz társított, vélt preferenciák sok mindenben különböznek. Leginkább ahhoz tudnám hasonlítani, hogy ha megkérdezik valakitől, tudományos szempontok vagy reklám alapján választ mosóport, akkor a tényeket mondja, de valójában a 2011. március 3–9. FIGYEL Ő

III

KarrierStart 2011 A kutatásról

Eltérő dimenziók

NÉGYES EGYÜTTMŰKÖDÉS. A Munkáltatói Márka Kutatást 2010 végén in-

NŐK ÉS FÉRFIAK. Ismert sztereotípiá-

dította újra az Aon Hewitt hr tanácsadó cég és az AIESEC (közgazdászhallgatók nemzetközi szervezete), karöltve a Figyelővel, s a lapot kiadó Sanoma Budapesthez tartozó Profession.hu internetes állásközvetítő portállal. A felmérés célja, hogy összeállítsa a pályakezdők által a legjobb választásnak bizonyuló munkáltatók listáját. Segítségével a hazai munkaadók 2011-ben is megtudhatják, men�nyire vonzóak a fiatal tehetségek szemében, mennyire hatékonyak a márkaépítési erőfeszítéseik.

VONZERŐ-RANGSOR. A kutatás első felében az idén az Aon Hewitt és az AIESEC összevonta korábbi elemzéseit, a Your Future Potentials kutatást és a Legvonzóbb Vállalat Felmérést. Ez utóbbi 16 éves múltra tekint vissza, míg a másikat immár harmadik éve végzi az Aon Hewitt. A pályakezdők és tapasztalt munkavállalók körében végzett közvélemény-kutatásban 33 ezer hazai munkavállaló – ebből több mint 8 ezer pályakezdő – munkahely-választási preferenciáit és elvárásait mérték fel. A kitöltők értékelték 12 iparág mintegy 230 vállalatát. A pályakezdők véleménye alapján rangsorolták a számukra leginkább csábító Legvonzóbb Vállalatokat. CÉGES SZÁMADÁS. A második részben a közvélemény-kutatásban értékelt több mint 230 vállalat arról adott számot, hogy mennyire befogadó a pályakezdők irányában, miféle belépési programokat biztosítanak, milyen fizetést és juttatásokat kínálnak számukra, illetve milyen szakmai fejlődésre és előmenetelre számíthatnak a fiatalok.

CÉLPONTLISTA. A két rész összevonásával, a pályakezdő diplomások percep-

cióit (40 százalékban) és a vállalati gyakorlatokat (60 százalékban) figyelembe véve alakult ki a KarrierStart Top Vállalatok listája. A napjainkban legnépszerűbb 8 érdeklődési területen az egyes szakmák végzőseinek leginkább e cégeket érdemes megcélozniuk. hirdetés alapján dönt, mivel a háttérinformációk jó részét nem ismeri” – von párhuzamot Tompa Nadja, a 2011-es kutatást koordináló Aon Hewitt vezető tanácsadója. két szempontból. A felmérés az idén két

szempontból vizsgálta a munkavállalók igényeit: mit tartanak fontosnak általában a munkahelyválasztás során, illetve mely tulajdonságokat tekintik rokonszenvesnek 230 konkrét vállalat esetében. A pályakezdő diplomások számára öt Legvonzóbb Vállalat listája azt mutatja, mely cégeknél tudják leginkább elképzelni a jövőjüket. A szimpátia és a társaságok által biztosított valós lehetőségek összevetésével alakult ki a KarrierStart Top Vállalatok listája a pályakezdők körében leg-

A diplomázók körében 8 érdeklődési terület a legnépszerűbb. A kutatás kimutatta, hogy az egyes szakmák végzőseinek – a pályakezdők szimpátiája, illetve a cégek által biztosított valós lehetőségek alapján – leginkább a következő cégeket érdemes megcélozni a karrierindításhoz:

IV


ink szerint alakult az eltérés a két nem választásai között. Könnyű kitalálni, hogy melyik csoport részesítette előnyben az autóipari, az olajipari és a műszaki, informatikai vállalatokat, illetve melyik a kozmetikumok, az élelmiszerek, háztartási cikkek és a lakberendezés területén tevékenykedőket. A Nestlé a nők körében az egyik legnépszerűbb vállalat a felmérés alapján. Ezzel jár, hogy magas a nők, így a kisgyermekes anyák száma is a cég foglalkoztatottainak körében. E tényre – sok hazai céggel szemben – versenyelőnyként tekintenek, mivel a visszavett édesanyákban a legtöbbször hűséges munkaerőre találnak.

X ÉS Y GENERÁCIÓ. Az 1980 és 1994 kö-

zött született Y generáció tagjai körében inkább elvárt preferencia a karrier és a szakmai fejlődés, míg az idősebbeknél az emberi értékek kerültek előtérbe. (A tapasztaltak választásairól szóló cikkünket lásd külön.) A második világháború utáni években született babyboomer generáció körében a magyar múltú vállalatok a legnépszerűbbek. Az idősebbek tüntették ki kiemeltebb figyelemmel a Mercedest és a Boscht is, míg a Coca-Cola annál népszerűbb, minél fiatalabb a válaszadó.

népszerűbb nyolc érdeklődési területen (a nyertesek listáját és a módszertant bővebben lásd a keretes írásokban). A felszín mögé tekintve kiderül: a cégek erősségei jelentős mértékben differenciálják a válaszadókat. A munkahelyválasztáskor az utolsó éves hallgatók és a frissen végzettek a vonzó fizetést és a megbízhatóságot tartják leginkább szem előtt. Ezek egyúttal a legmegosztóbb kategóriák is. „A gazdasági környezet is indokolja a diákok igényét a magas fizetésre és a biztonságra, pont ezért szeretik alaposan megismerni a vállalatot, ahol el kívánnak helyezkedni” – osztja meg tapasztalatait Debreczeni Kinga, a közgazdászhallgatók nemzetközi szervezete, az AIESEC üzletfejlesztésért felelős elnökhelyettese.

Egészségügy

Teva Gyógyszergyár Zrt.

A győztesek között is láthatóan előnyt élveznek a hiteles kommunikátorok. A vállalati vonzóság tekintetében aranyérmes Audinál például munkakör-értékelésen alapuló, mindenki számára átlátható bérrendszert alakítottak ki. Az adott pozíciókhoz rögzített bérsávok tartoznak, s azokon belül a konkrét összegek a szakmai tapasztalatot figyelembe véve mozognak. A javadalmazási rendszer kiegészül egy személyre szabott kompetencia alapú fejlődési tervvel. Mint Rozman Richárd személyügyi igazgató rámutat, a transzparencia lehetővé teszi, hogy a munkatársak – így a pályakezdők is – tudatosan, hosszú távra tervezzék meg a karrierjüket, s a maximumot hozzák ki magukból. tudatosabban. E tendenciával párhuzamosan a vállalati kultúra megismertetésében is teret nyer a tudatosság. A KarrierStart Top Vállalatok, vagyis a pályakezdésre legelőnyösebbek között (a cégek gyakorlatáról lásd részletesebben cikkünket a XVI. oldalon) két kategóriában is győzedelmeskedő Coca-Cola HBC Magyarország Kft. a valóság bemutatását tűzte ki célul mind a gyakornoki programok, mind a gyárlátogatással egybekötött nyílt napok során. Utóbbiakon a vezetői utánpótlás programot sikeresen elvégző munkatársakkal találkozhatnak a jelentkezők, szakítva azzal az országos gyakorlattal, hogy a menedzsment tagjai mutatják be a céget. A beszélgetések során az átélt nehézségekről is beszámolnak, így például a kemény munka és a szakmai alázat jelentőségéről. Minderre azért is szükség volt, mivel a válság sem fordított azon a trenden, hogy egy-egy pozícióban nagyon kevés időt, legfeljebb egy évet szeretne eltölteni a pályakezdők jelentős hányada. „Egyre csúszik lefelé az a korhatár, amit a fiatalok kitűznek maguk elé, hogy hány évesen kívánnak felső vezetői szintre jutni. Mi azt szeretnénk, hogy a valódi lehetőségeiket fedezzék fel” – magyarázza Orosz Vivien személyügyi vezető. A személyes kapcsolatok igénye felé mutat az is, hogy a múlt évhez képest valamelyest felértékelődött az emberközpontúság a munkahelyválasztási szempontok között, noha korántsem olyan jelentőségű, mint az idősebb generáció vagy a középfokú végzettségűek esetében. Nem véletlen, hogy

a KarrierStart Top Vállalatok között az Ernst & Young a diákokkal és a pályakezdőkkel kialakított közvetlen viszonyt emelte ki népszerűsége zálogaként. Egyebek mellett szemináriumokra hívják a diákokat, hogy betekintést nyerjenek a társaság mindennapi életébe. A Hewlett-Packard Magyarország Kft.-nél is a rugalmas munkaidő és az otthoni munkavégzés lehetőségét tartják a cég egyik vonzerejének. Ugyanakkor a vizsgált vállalatok többségének legszembetűnőbb hiányossága, hogy nem mutatnak kellően humánus arcot a munkaerőpiac felé. A munka és a magánélet egyensúlyának, valamint az emberközpontúságnak a feltételezett hiánya „közös bűn”. E tekintetben még a legvonzóbbaknak is van hová fejlődniük. Egyes szakmákban – mint arra Tompa Nadja rámutat – kifejezetten célirányosan választanak saját iparágukból a pályakezdő diplomások. Ilyen például a könyvvizsgálat: nem gondolkodnak nagy termelővállalatokban, egyértelmű út vezet a Big Fourhoz, vagyis a négy nagy könyvvizsgáló és tanácsadó céghez. Közülük is a felmérés tanúsága szerint a gyakorlataival is kiemelkedő Ernst & Younggal szimpatizálnak a legtöbben. Ez a tendencia érvényesül az egészségügy felé orientálódók, gyógyszerészek körében is. Sikerét a kategórianyertes Teva azzal indokolja, hogy a vállalat köztudottan stabil, megbízható, fejlődő, és szakmai kihívásokat, karrierlehetőséget biztosít. E specializált területeken, gyakran hiányszakmákban kiemelkedő jelentőségű, hogy a vállalatok már korán elérjék a kiszemelt munkavállalókat. A műszaki területen győzedelmeskedő

tompa nadja, Az Aon Hewitt vezető tanácsadója „Egyes szakmákban kifejezetten célirányosan választanak a pályakezdő diplomások.”

Értékesítés

Informatika

Coca-Cola HBC Magyarország Kft.

Hewlett-Packard Magyarország Kft. 2011. március 3–9. FIGYEL Ő

V

KarrierStart 2011 Legvonzóbb Vállalat 2011

Mobilitási kihívások Leginkább a diplomás pályakezdők mobilak a munkavállalók között, közülük is az észak-magyarországiak és a közép-dunántúliak. „Ám ők is leginkább Budapestre vagy a Nyugat-Dunántúlra mennének” – hangsúlyozza Sziber Éva, az Aon Hewitt tanácsadója, a Munkáltatói Márka Kutatás projektvezetője. Még a legnépszerűbb cégek számára is kihívás, hogy az ország északkeleti részébe tehetséges munkaerőt vonzzanak. A magyarországi Bosch-csoport például jóval nehezebben talál megfelelő munkaerőt Miskolcra vagy Egerbe, mint a fővárosi vagy a hatvani telephelyeire. Az ország középső részéből érkezők ráadásul egyértelműen magasabb igényeket fogalmaznak meg. „Probléma a szakképzettség hiánya, a műszaki végzettségűek száma még mindig nem elég magas, és jellemző a Budapest-központúság” – sorolja a legfőbb nehézségeket Fluck Benedek országos hr igazgató. Ezért aktívan tartják a kapcsolatot a közeli egyetemekkel. A vállalat már több mint 500 millió forintot fektetett a magas színvonalú, több nyelvet beszélő fiatal mérnökök képzésébe. Emellett anyagilag, esetleg vállalati lakásvásárlással is támogatják a költözést.● Bosch is célzottan a szakmabeliek felé kommunikál. A nemzetközi szinten napi 15 szabadalmat jegyző vállalatnál a felsőoktatás támogatása mellett rendszeresen hirdetnek fejlesztői és kivitelezői pályázatot műszakis hallgatók számára. A vállalat nevével fémjelzett miskolci Elektromobil és egri Pneumobil versenyek már nemzetközi mezőnnyel is büszkélkedhetnek. A L’Oréal Magyarország is rendez üzleti versenyeket felsőoktatási intézményeknek. A Brand storm nemzetközi marketing versenyen a hallgatói csapatoknak egy teljesen új termékvonalat kell kitalálniuk, a hozzá tartozó marketing és kommunikációs stratégiával együtt. A Reveal pedig virtuális online üzleti játék, amelyet 2010-ben vezettek be. Ebben a hallgatók egy management trainee szemével ismerhetik meg a céget, és olyan területeken próbálhatják ki magukat, mint az üzletfejlesztés, marketing, pénzügy, logisztika és kutatás-fejlesztés. A résztvevők a játék végén elemzést kapnak arról, hogy a teljesítményük alapján mennyire illenek a cégbe, miként teljesítettek az egyes üzleti területeken, illetve kapnak egy rövid személyes jellemzést is. A L’Oréalnál úgy tartják, az is növeli vonzerejüket, hogy szorgalmazzák a cégen belüli mobilitást. Márkaportfóliójuk lehetővé teszi, hogy két-három év után új pozíciót ajánljanak munkavállalóiknak, akiknek lehetőségük van

Öt hazai cég, ahol a pályakezdő diplomások a leginkább el tudják képzelni a jövőjüket: 1. Audi Hungaria Motor Kft. 2. Mol Nyrt. 3. Nestlé Hungária Kft. 4. L’Oréal Magyarország Kft. 5. M ercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. váltani a márkák, a szakmai területek, a divíziók és az országok között. A vonzóság szempontjából ezüstérmes Molcsoport a Corvinuson végzettek körében az első helyet tudhatja magáénak, a KarrierStart Top Vállalatok között pedig pénzügyi területen szerzett címet. „A közgazdászok számára vonzó lehet, hogy aktívan részt vehetnek a csoport működését szabályozó és irányító nemzetközi folyamatok kitalálásában, és nem egy külföldi anyavállalat utasításai korlátozzák a mozgásterüket” – világít rá Szőcs László hr igazgató. A cégcsoport azt követően kezdett fokozottan figyelni a tehetségek felkutatására, hogy a rendszerváltást követően fokozatosan vesztett a vonzerejéből a mérnökképzés. Az olajipari szakmákból ráadásul nemzetközi szinten is egy teljes generáció kiesett a nyolcvanas, kilencvenes évek kedvezőtlen iparági körülményei, és az abból következő elbocsátási hullám miatt. A magyar vállalatcsoport hazai szinten úgy igyekszik „lehalászni” a legjobb embereket, hogy hat egyetemmel – a szakmához szorosan kapcsolódó intézmények mellett a Corvinusszal – stratégiai együttműködést kezdeményezett. „Mivel a Mol nemzetközi léptékben közepes cégnek számít, nálunk a tudatos építkezés lehet a siker záloga, szemben a multikkal, amelyek bárkit bárhonnan képesek elcsábítani” – ad magyarázatot Szőcs László.

Könyvelés, audit, adó

Logisztika

Marketing

Ernst & Young Tanácsadó Kft.

Audi Hungaria Motor Kft.

Coca-Cola HBC

VI


A vonzó cégek előnyei

Preferenciák és céges kínálat Százalék

Mekkora a versenyelőnye a Legvonzóbb Vállalatoknak a többi céghez képest a pályakezdők egyes munkahely-választási preferenciáit tekintve?

Vonzó ﬁzetés Megbízhatóság Szakmai fejlődés

KIEMELKEDŐ (15–18 százalékpont)

Csapatmunka

Sikeres cég ● Vonzó fizetés ● Munkáltatói hírnév

●

Munka–magánélet egyensúly Emberközpontúság

JELENTŐS (12–14 százalékpont)

A pályakezdők mekkora hányadának fontos a munkahelyválasztásnál? A pályakezdők mekkora része szerint jellemzi a vizsgált vállalatokat?

Karrier Kihívó feladatok Munkáltatói hírnév

● Karrier ● Nemzetközi háttér ● Termék vagy szolgáltatás minősége

ÉREZHETŐ (7–9 százalékpont)

Nemzetközi háttér

●

Termék, szolg. minősége

Kihívó feladatok ● Szakmai fejlődés

NINCS VERSENYELŐNY

Sikeres cég 0

5

10

15

20

25

30

35

40

Forrás: Figyelő–Aon Hewitt

45

50

55

● Csapatmunka ● Emberközpontúság ● Megbízhatóság ● Munka és magánélet egyensúlya

Egyes iparágak vállalatait ugyanakkor tipikusan „büntették” a pályakezdők. Kiszorultak a korábban jóval népszerűbb hipermarketek és kereskedelmi láncok, miként a bankok, és különösen a biztosítótársaságok munkáltatói arculata is megsínylette a válságot. A presztízsvesztés kötődhet mind a biztosítási ügynöki szakma népszerűtlenségéhez, mind a közelmúlt politikai intézkedéseiről, különadók bevezetéséről és a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló hírekhez is. bővítő járműgyártók. Annál több sikert könyvelhetnek el a recessziót szintén megszenvedő autóipari szereplők. A tendencia minden bizon�nyal összefüggésbe hozható a bővülő elhelyezkedési lehetőségekkel. Az Audi Hungariánál a múlt évhez képest megduplázódott a pályakezdőknek kínált pozíciók száma (összesen 61 ilyen munkatársat vettek fel), habár továbbra sem éri el a válság előtti szintet. A már bejelentett 900 millió eurós beruházás révén 2013-ig új présüzemmel, karos�szériagyárral, lakkozóval és járműszereldével is kiegészül a járműgyár. E bővítésnek köszönhetően több mint 1800 munkatársat keresnek. „Valóban nehéz éveket éltünk át, de most növekedés indult el az iparágban” – erősíti meg Ulrich Jäger, a Mercedes-Benz Kft. személyzeti igazgatója is. A vállalatnál 2010-ben 700 embert alkal-

Magyarország Kft.

maztak, s az év végére 2 ezer főre kívánják emelni a létszámot. Egyelőre főként tapasztalt munkatársakat keresnek, ám az utánpótlás érdekében kapcsolatot alakítottak ki a Kecskeméti Főiskolával valamint helyi középiskolákkal. Az együttműködés azt is szolgálja, hogy gazdagítsák a magyar fiatalok gyakorlati ismereteit, ugyanis e téren sokkal rosszabb a helyzet, mint például a német ifjak körében.

Diákverseny egerben A kommunikáció és a toborzás sajátos formája, amikor egy cég fejlesztői és kivitelezői pályázatokat hirdet műszakis hallgatók számára.

ZEISLER J UDIT

Műszaki terület

Pénzügyes terület

Bosch-csoport Magyarország

Mol Nyrt. 2011. március 3–9. FIGYELŐ

VII

KarrierStart 2011

Hatástanulmány Sztereotípiák, a termékek üzenete és médiamegjelenések alakítják a végzősök viszonyulását a leendő munkahely iránt.

O A fiatalok csak felületesen ismerik a vágyott cégeket – igaz, saját képességeiket, erősségeiket is.

VIII


lyan vállalat is bejutott az első ötbe a pályakezdők számára legvonzóbb munkahelyek közé, amely még el sem kezdte a termelést Magyarországon. A Mercedes példája mutatja, hogy a végzős hallgatóknál nem feltétlenül a munkáltatói gyakorlat alapos ismerete diktálja a vonzalmat. „Ha a cégről, mint munkaadóról nem tudnak semmit, akkor a fogyasztói márka alapján döntik el, mit feltételeznek róla” – magyarázza Tompa Nadja, a felmérést végző Aon Hewitt vezető tanácsadója. „A marketingeseket az ismert termékkel rendelkező nemzetközi cégek vonzzák, a pénzügyeseknél emellett a közös szolgáltató központok és a négy nagy könyvvizsgáló cég, a Big Four tagjai is népszerűek” – erősíti meg Kovács András, a Grafton Recruitment Hungary ágazatvezetője. Aztán persze a végén általában oda lépnek be, ahonnan először ajánlatot kapnak.

B2B HÁTRÁNYBAN. A műszaki végzettségűek

jobban informáltak: míg egy kis autóipari beszállítót egy közgazdász nem feltétlenül ismer, egy gépészmérnök lehet, hogy igen. Általában rosszabb helyzetből indulnak a céges ügyfeleknek szolgáltató vállalatok. Mindez kijelöli a feladatot a munkaadói márkaépítés terén. Az ismert termékű cégeknek arra kell ügyelniük, hogy megfelelő programokkal, előrelépési lehetőségekkel, képzésekkel meg is tudják tartani a hozzájuk belépőket, a kevésbé ismerteknek pedig fel kell hívniuk magukra a figyelmet. Czinger Erik, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának végzőse például a legszívesebben egy fogyasztási cikkeket gyártó multinál helyezkedne el pénzügyi területen. Ebben a nemzetköziség mellett a gyors előrelépési lehetőségek, a kedvező juttatási rendszer és a kreatív feladatok motiválják. Hasonló szempontjai vannak Walter Richárdnak, aki a Budapesti Corvinus Egyetem politikai menedzser szakán végzős: a kellemes légkört, az előremeneteli lehetőséget

és a nemzetközi hátteret tartja fontosnak, konkrét céget azonban nem tudott megnevezni. Kiforrottabb véleménnyel bír arról, hova nem akar menni: az államigazgatásba, mert nem lát benne egyéni fejlődési potenciált; pr- és marketingcéghez, mert nem kapott elég hátteret hozzá az egyetemen; továbbá nagy kereskedelmi láncokhoz, mert nem tetszik az eladandó termék, nem lát fejlődési lehetőséget. Némileg felületes információkon alapul, mely cégeknél nem szeretnének elhelyezkedni a fiatalok. A közgazdászhallgatók körében a gyártástermelés szektorok vannak a preferencialista végén, és az átlagosnál kevésbé érdeklődnek az államigazgatás és az autóipar iránt. A műszaki hallgatóknál érthető okok miatt az üzleti tanácsadás, a média, a bankok és az idegenforgalom kevésbé népszerűek, annál meglepőbb viszont, hogy a villamosenergia- és a gázszolgáltatók sem tartoznak a kedvenceik közé. „A pályakezdők fejében él az a kép, hogy egy nagy multi stabil anyagi hátteret tud biztosítani, ezen kívül számít a cég imázsa: mennyire fiatalos, lendületes, mennyire engedi a kreativitást” – mondja Hámori Péter pszichológus, pályaválasztási tanácsadó. Ő is úgy tapasztalja, hogy a fiatalok csak felületesen ismerik a vágyott cégeket – igaz, saját képességeiket, erősségeiket is. A 20-as életévek elején nagyon erős a közösségi igény; a nagy cégek, ahol sok fiatal dolgozik, ezt is kielégítik. A multik az anyagi biztonságon kívül kiszámítható játékszabályokat kínálnak: ha a fiatal bekerül, képzési programokat kap, világos számonkéréssel és előléptetési lehetőségekkel. „Az elmúlt években egyre inkább a nem materiális jellegű motiváló tényezők kerültek előtérbe, mint az előrelépési és tanulási lehetőségek, a kellemes munkahelyi légkör, vagy a munkáltató jó hírneve” – tapasztalja Vértesi Bálint, aki a közgazdászhallgatók nemzetközi szervezete, az AIESEC részéről koordinálta a Munkáltatói Márka Kutatást. A diákszervezet már évek óta felméri a végzősök elhelyezkedési preferenciáit. A gazdasági bizonytalanságok hatására felértékelődött a hosszú távon biztos munkahely. Míg a legnagyobb vállalatoknál a tulajdonosi kör kevésbé számít, a kis- és középcégeknél a külföldi tulajdonúakat preferálják. Jó a megítélése azon munkahelyeknek, amelyekkel közvetlenül is találkozhatnak az oktatási intézményekben a tanulók, s az is vonzó lehet, ha a cégnek van pályakezdő vagy gyakornoki programja. M ÁRTON F F Y ZSUZS A

Online állásvadászat A pályakezdők elsősorban állásportálok hirdetései és személyes ismeretségek alapján keresnek munkahelyet, a véleményalkotásnál pedig vállalati belső forrásaikra hagyatkoznak leginkább.

S

aját karrieroldalt tart fenn a Facebookon a PwC nemzetközi tanácsadó cég magyar irodája. A PricewaterhouseCoopers Hungary Careers oldalt lapzártánk idején 527 ember „lájkolta”. Van vállalat, amely korábban arról számolt be lapunknak, hogy a közösségi portálon közzétett állásajánlatára percek alatt több jelentkezés is befutott, s azok között rá is talált a keresett új munkatársra (Bedobják a közösbe – Figyelő, 2010/24. szám). Az ilyesmi azonban változatlanul kivételnek számít. A Facebook, a Twitter, s általában a közösségi média térhódítása ellenére a diplomás pályakezdők és a tapasztalattal rendelkező álláskeresők is leginkább a jobportálokon nézelődnek, kilenctizedük online közvetítők révén próbál munkát találni. A második leggyakrabban használt eszköz a személyes kapcsolati háló, a megkérdezettek több mint fele él vele. „A diplomás pályakezdőknél néhány százalékponttal alacsonyabb ez az érték, 47 százalék” – magyarázza Sziber Éva, az Aon Hewitt tanácsadója, a kutatás projektvezetője. Az internetrobbanás után is dobogós helyen állnak a nyomtatott sajtó hirdetései, de például a Bosch-csoportnál az internetet preferálják. Mint Fluck Benedek hr igazgató elmondta, a világhálón több hétig van fenn a hirdetés, s koncentráltan azok keresik fel ezeket az oldalakat, akik állást keresnek. Nagyobb tehát az esély arra, hogy munkaadók és munkavállalók egymásra találnak. ARCULATÉPÍTÉS. A pályakezdőknek csaknem

fele (45 százaléka) intézményi, ágazati és régiós állásbörzéken „dobja körbe” az önéletrajzát. A rutinosabbak eleve több kinyomtatott CV-vel érkeznek, s amelyik standnál csak lehet, otthagy-

nak egy példányt, hátha hónapokkal később megcsörren a telefon. A börzék a munkaadók számára azért népszerűek, mert megmutathatják magukat a célközönség előtt, (az arculatépítést is szolgálja), de ennél is fontosabb, hogy személyesen elbeszélgethetnek a jelöltekkel, későbbi pozíciókra gyűjthetnek be önéletrajzokat. A vállalatok nem kívántak konkrét számokat elárulni arról, melyik a legköltséghatékonyabb eszköz új munkavállalók megtalálására, a nagyságrendek azonban ismertek. Egy-egy börzén kellő dekorációjú standdal, szórólapokkal, szakemberekkel jelen lenni, millión felüli összeg. Ezzel szemben „filléres” megoldás a vállalati honlapon elhelyezett karrierol2011. március 3–9. FIGYEL Ő

IX

KarrierStart 2011

7%

A diplomás pályakezdőknek mindössze ekkora hányada alkalmazza a Facebookhoz hasonló közösségi oldalakat az informálódáshoz.

X


dal, s a kettő közötti költségű a külső tanácsadó cégek megbízása, illetve rendszeres álláshirdetés megjelentetése professzionális portálokon, az elektronikus és nyomtatott médiában. Kalkulációk szerint azonban 2–3 sikeres pályázó esetén már megéri a börzén való részvétel, ha pedig komolyabb csapatbővítésre szánja rá magát a vállalat, azaz minimum 5 diplomást szerződtet, a börze felveszi a versenyt a legolcsóbbnak tartott online hirdetésekkel is. A leghatékonyabbnak az egyetemek, főiskolák állásbörzéit tartják, ahol a cégek jó eséllyel megtalálják az ideális jelöltet. A Bosch is elsősorban egyetemi rendezvényeken képviselteti magát, technikai tudást igénylő feladatokat ír ki, amelyek legsikeresebb megoldóira ösztöndíj vár. Évente 300–400 ösztöndíjast alkalmaz a csoport. Nyílt napokon is megismertetik, népszerűsítik a vállalatot, de költség szempontjából a virtuális börzéket tartják a leghatékonyabbnak. „Korábban azt gondoltuk, fontos a személyes kontaktus, sikeresebb a szemtől-szembe kommunikáció, ám a virtuális állásbörzéken is meglepően jó képességű jelöltekkel találkozunk” – fogalmazott a Figyelőnek Fluck Benedek. hanyagolt központok. A vállalati honlapok és karrieroldalak böngészése is népszerű; az információs csatornák sorában a sajtóhírek, hírportálok a középmezőnyben foglalnak helyet. Elgondolkoztató, hogy a diplomás pályakezdők kevéssé tartják érdemesnek felkeresni a munkaügyi központokat (14 százalék). Bár ezek a középfokú végzettségűek körében népszerűbbek (27– 29 százalék), ez még mindig alacsony érték ahhoz képest, hogy az állam százmilliárdokat költ évente a munkahelykeresést segítő „gépezetre”. A cégek és az állami intézmények sem elsődlegesen a munkaügyi kirendeltségen keresztül keresnek új munkavállalókat, inkább az alacsonyabb pallérozottságot igénylő munkakörök hirdetései landolnak ott. A tájékozódási fórumok között a sor végén a céglátogatás, a személyzeti tanácsadó irodáknál történő interjú, szakmai folyóiratok figyelése, illetve az egyetemi oktatásban szerepet vállaló cégvezetőkkel való kapcsolattartás áll. A várakozásokkal ellentétben nem tarolnak az információszerzési versenyben a Twitter, az iWiW, a Facebook és társaik. A 33 ezer megkér-

A diplomás pályakezdők jellemzői szereznek információt álláskereséskor? 1. Honnan KIEMELT INFORMÁCIÓFORRÁS ●

Online jobportálok

90%

FŐ TÁJÉKOZÓDÁSI PONTOK

Személyes ismeretségek Állásbörzék ● Céges honlapok, karrieroldalak ● Álláshirdetés újságban, folyóiratban ● ●

47% 45% 41% 39%

ÉRDEMBEN HASZNÁLT LEHETŐSÉGEK

Egyetemi, főiskolai karrierirodák Sajtóhírek, hírportálok ● Egyetemi levelezőlisták ● Saját tapasztalat az adott cégnél ● Nyílt nap, céglátogatás ● Állami munkaügyi központok ● ●

31% 22% 22% 19% 18% 14%

ALIG HASZNÁLT CSATORNÁK

Személyzeti tanácsadó cégeknél interjú 10% Céges prezentáció egyetemen, főiskolán 9% ● Szakmai könyvek, folyóiratok 8% ● Facebook, Twitter, iWiW, blogok 7% ● Oktatási szerepvállalás intézményeknél 5% ● ●

támaszkodnak egy poten ciális munkahely megítélésénél? 2. Mire AMIRE A TÖBBSÉG HAGYATKOZIK

Az adott cégnél dolgozók véleménye Családtagok, barátok véleménye ● Személyes érintkezés a vállalattal ● ●

63% 58% 52%

AMI KEVÉSBÉ BEFOLYÁSOL

Saját munkaerő-piaci tapasztalatok A vállalat honlapja ● Főiskolán/egyetemen hallottak ● A médiában hallottak, látottak ● Tanárok véleménye ● ●

37% 32% 27% 24% 13%


dezettnek csupán 4 százaléka, míg a diplomás pályakezdőknek ennél némileg magasabb aránya, 7 százaléka alkalmazza „eszközként” ezeket. Az Aon Hewitt szakértői úgy vélik, a Facebook-őrület

kicsit fel van fújva, legalábbis a munkaerőpiacon játszott szerepét illetően. Kétségtelen azonban, hogy a cégek egyre nagyobb számban jelennek meg a közösségi oldalakon, hiszen több ezren olvassák, „posztolják,” „lájkolják” ezeket. A vállalatok Facebook-oldala egyszerre önreklám, a „rajongókkal” való kapcsolattartás módja, és persze alkalmas arra is, hogy így vonzzák a közelükbe leendő alkalmazottaikat. céges megfigyelés. A Facebookon eddig

2,5 millió magyar regisztrált, s becslések szerint napi rendszerességgel nagyjából 1 millióan látogatják. A Magyar Telekom ezen tette közzé gyakornoki programját, s a Vodafone is ott hirdetett. Mindenesetre olcsóbb, mint a börze. Az álláskeresők számára „csekkolási lehetőség” a facebookos kapcsolatok mobilizálása. Körbedobnak egy kérdést, ki mit tud az adott cégről. Csakhogy ez a nyomozási lehetőség fordítva is adott. Nemzetközi színtéren (adatvédelmi, személyiségi jogi konferenciákon, szakmai lapokban) egyre komolyabb figyelmeztetések látnak napvilágot: a közösségi oldalakon vékony a határvonal a magán-, illetve a munkahelyi szféra között. A munkaadók bevallottan figyelik alkalmazottaik internetes megjelenéseit, ki milyen fotót, adatot rak fel magáról. A „profil” szó szerint áldás vagy átok: állást hozhat, de az arról való lemaradást, illetve a már meglévő pozíció elvesztését is okozhatja. Gyakran az efféle portálokon hozzáférhető szenzitív információk alapján hozzák meg a hresek a végső döntést. Valamely extrém tevékenység, félreértésre okot adó tulajdonság, hobbi megadhatja a „kegyelemdöfést” a jelöltnek. A munkaadóra tett sértő megjegyzés, bizalmas információk „kibeszélése” egyértelműen káros a karrierre. Munkaadói részről a közösségi oldalakon való kutakodás, ellenőrzés Magyarországon nem ütközik törvénybe, néhány uniós tagállamban, Finnországban, Németországban és Nagy-Britanniában azonban már tiltják ezt. A magyar jogszabályok annyit írnak elő, hogy kizárólag munkával összefüggő adatokról érdeklődhetnek az állásinterjú során a munkaadók, a magánélet szent, s ez vonatkozik a közösségi hálón való nyomozásra is. Ám nincsenek adatok, felmérések, még csak becslések sem arról, hogy ezt az előírást maradéktalanul betartják-e a cégek, s ért-e bárkit amiatt diszkrimináció, mert a facebookos oldalára felrakott kép vagy információ nem tetszett a leendő munkaadónak.

Intézményi különbségek Miként térnek el a diplomás pályakezdőkre jellemző átlagtól néhány egyetem végzettjei az álláskereséskor, illetve egy kiszemelt cég megítélésekor?

BCE BME ELTE SOTE TOP 5 TÁJÉKOZÓDÁSI FORRÁS 1. Online jobportálok 2. Személyes ismeretségek 3. Állásbörzék 4. Céges honlapok, karrieroldalak 5. Álláshirdetés újságban, folyóiratban

87 52 46 47 26

89 51 49 41 24

88 56 29 37 32

91 61 16 33 44

TOP 5 BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐ 1. Az adott cégnél dolgozók véleménye 2. Családtagok, barátok véleménye 3. Személyes érintkezés a vállalattal 4. Saját munkaerő-piaci tapasztalatok 5. A vállalat honlapja

66 60 52 50 27

67 54 56 42 30

63 59 52 40 33

69 53 51 29 27

Megjegyzés: A mezőbe írt szám azt jelzi, hogy az adott egyetemen végzett pályakezdők hány százaléka használja az információforrást, illetve hagyatkozik az adott véleményre ■ Az átlagnak megfelelő vagy annál magasabb arányban említették az itt végzettek ■ Az átlagnál kisebb arányban említették az itt végzettek Forrás: Figyelő–Aon Hewitt

Az álláskeresés során pozitív tendenciaként jelzik a cégek, hogy egyre több hallgató jelentkezik gyakornoki programra, tehát már főiskolásként, egyetemistaként elkezdik építeni karrierjüket, ösztöndíj-lehetőséget keresnek. A felmérés szerint a legaktívabbak a diákszövetségek tagjai. Ezt támasztja alá a Bosch-csoport tapasztalata is, ösztöndíjasaik többsége tagja valamely hazai vagy nemzetközi diákszervezetnek. „Az információforrás megbízhatósága tekintetében első helyen a vállalattól közvetlenül származó vélemények állnak” – számol be Tompa Nadja, az Aon Hewitt vezető tanácsadója. Második helyre az ismerősöktől, családtagoktól, barátoktól származó információ került, s csak ez után következik a vállalattal való személyes kontaktus felvétele. Az álláskeresésnél a tanárok véleménye, a vállalati honlapok tartalma és a médiában hallottak esnek latba a legkisebb súllyal, azzal a finomítással, hogy a diplomás pályakezdők körében a főiskolán, egyetemen szerzett információk nagyobb hitelességnek örvendenek. CSE K E H A J N A L K A

2011. március 3–9. FIGYEL Ő

XI

KarrierStart 2011

Mi leszek, ha nagy leszek?

Szakmától függően eltérő tudatossággal vágnak bele a munkahelykeresésbe a pályakezdők. A leghatározottabb elképzeléseik az egészségügyi és a műszaki terület iránt érdeklődőknek vannak.

S

Főleg presztízs- szakmáknál szólhatnak bele a pályaválasztásba a családi „hagyományok”. XII


űrű hónapjai voltak a felvételi előtt Kettinger Tímeának, aki az érettségire való készülés mellett matek-fizika és rajz előkészítőre is járt. Utóbbira az építész szak rajz-alkalmassági vizsgája miatt volt szükség – ugyanis egyértelmű volt számára, hogy tervező építészként szeretne dolgozni. „Sokat készültem, és a felvételi után az egyetemre már úgy érkeztem, hogy tudtam, mit akarok. Ez alapján vettem fel a tárgyakat, és diplomáztam a középület-tervezési tanszéken” – meséli a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) végzett lány. Ritka ez a fajta magabiztosság a pályakezdők körében: sokan még az álláskereséskor sem tudják eldönteni, milyen szakmai területen szeretnének elhelyezkedni. A 2011-es Munkáltatói Márka Kutatásban a legtudatosabbnak az egészségügyi és a műszaki terület iránt érdeklődők bizonyultak. Főleg a BME és a Miskolci Egyetem hallgatóira volt jellemző, hogy egyetlen szakmát választottak. Ezek a pályák általában komoly felkészülést igényelnek, így ha valaki elszánta magát, ritkán hagyja magát eltéríteni a céljától. Az eredményeket összefoglalva Nyitrai Antal, az Aon Hewitt tanácsadója rámutat: a potenciális szakmai paletta vegyesebb az informatikusok, a pénzügyesek és a könyvvizsgálók körében, akik már többnyire két szakmát preferálnak. A „mindenevők” pedig az értékesítés és a logisztika területéről kerültek ki – ők akár három-négy szakmát is megjelöltek. „Szinte mindegy, hol dolgozom. Gaz-

dasági végzettségem van, több nyelven beszélek, és amihez nem értek, azt gyorsan megtanulom” – mondja magabiztosan egy kereskedelmi területen dolgozó férfi, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) volt hallgatója. Diplomás pályakezdők körében amúgy a legnagyobb érdeklődés a marketinget övezi – ezt a területet a megkérdezettek negyede találja vonzónak. A dobogó második fokán a humán erőforrás világa és a műszaki, illetve mérnöki pálya osztozik, de nem sokkal marad le a pénzügy sem. belülről könnyebb. A hr szakemberek

szerint azonban sokszor nem a határozatlanság miatt jelentkeznek akár a szakmájukhoz kevésbé kötődő területre is a pályázók, hanem azért, mert mindenképpen el szeretnének helyezkedni, és nem engedhetik meg maguknak, hogy szűkítsék a választási lehetőségeket. „Úgy gondolják, helyesen, hogy belülről könnyebben pályázhatják meg a kívánt terület pozícióját. Volt, aki rövid ideig recepciósként dolgozott a kedvenc cégénél, hogy felfigyeljenek rá, így sikerült elnyernie az áhított hr-es állást” – hoz egy rendhagyó példát Luigics Attila, a DM – Drogerie Markt személyzeti vezetője. A Magyar Telekomnál hozzáteszik: gyakornokok esetében a kicsit bizonytalanabb hozzáállás addig nem okoz problémát, míg egy valóban lelkes, tanulni akaró és tudó jelölttel van dolguk. A bolognai rendszerre való áttérés önmagában is lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók elodáz-

zák az elköteleződést egy konkrét szakmai irány mellett. „Először általános tudást szereznek az alapszakokon, ezt követően specializálódnak a mesterszakokon” – vázolja Vértesi Bálint, aki a közgazdász-hallgatók nemzetközi szervezete, az AIESEC részéről koordinálta a kutatást. Gyakori hozzáállás, hogy az adott szakmára mindig szükség van – olyan mantra ez, amelyet a mérnökök és a közgazdászok egyaránt előszeretettel hangoztatnak. Kezdetben megelégszenek az alapismeretekkel, hiszen úgy vélik, valamilyen formában úgyis hasznukat veszik, és ráérnek eldönteni, milyen szakirányba induljanak. Egyes szakmák igazi jolly jokernek számítanak, így az igazán céltudatosak megfelelő érdeklődés és tehetség birtokában elsősorban ezeket derítik fel. Az élelmiszer-ipari mérnökként végzőkre a termelő üzemmel jelen lévő FMCG cégek csapnak le előszeretettel, az olajmérnököket pedig a Mol fogadja tárt karokkal. Vértesi Bálint a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügy mesterszak példáján keresztül foglalja össze az „elitszakok” jellemzőit: erős a képzés, kevesen vannak, és a nagy cégek már az egyetem évei alatt vadásznak a potenciális munkaerőre. Például esettanulmány-versenyeket hirdetnek, mint ahogy a L’Oréal vagy a K&H Bank teszi. Másoknak viszont keményen meg kell dolgozniuk azért, hogy észrevegyék őket. Tipikus példa erre a pr- és reklámszakma, ahol fontos, hogy az illető kitűnjön a tömegből – akár átlagon felüli iskolai teljesítményével, akár merészebb megoldásokkal. Nem véletlen, hogy ebből a szakmából indult hódító útjára a kreatív álláskeresés: itt nemcsak megengedett, de időnként kifejezetten hasznos, ha egy marketinges például önmagát ábrázoló óriásplakáttal vonul a munkahely-

Irányválasztó ÁGAZATI SZEMPONTBÓL. Egyértelmű-

en az államigazgatásba vágynak a legtöbben, utána viszont rendkívül szoros a mezőny. Közel ugyanannyian vonzódnak az IT-szektorhoz és az idegenforgalomhoz, mint a bankokhoz, a médiához és az autóiparhoz.

FÖLDRAJZI SZEMPONTBÓL. Ha azt néz-

zük, Magyarország melyik részén dolgoznának a frissen végzettek, a legnépszerűbb a nyugatdunántúli és a közép-magyarországi régió – természetesen a főváros nyújtotta lehetőségeket is idesorolva.

ként óhajtott cég elé, vagy saját fotóját tartalmazó hűtőmágneseket osztogat. A vállalatok egyes munkaköröknél szűrhetnek annak alapján is, milyen intézményben végezte tanulmányait a pályázó, ezért a nagyon előre gondolkodók már a felsőoktatásnak is ezzel az információval felvértezve vágnak neki. Gyakran állítják például szembe a Corvinus általánosabb oktatási stílusát a BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának gyakorlatorientált képzésével. Aki elemzőnek készül, jobban jár a Corvinusszal, míg egy jövőbeli adótanácsadónak hasznosabb lehet az utóbbit választania. Sok olyan karrierút létezik, ahol a siker nem feltétlenül a tanult tudástól függ, sokkal inkább bizonyos kompetenciák számítanak, mint amilyen a jó konfliktuskezelő vagy kommunikációs készség. „A jelenlegi oktatási rendszer elsődlegesen a lexikális tudásra összpontosít, ezáltal a legtöbb intézményben kisebb fókusz jut a gyakorlati ismeretek fejlesztésére. Így ezek a diákok arra fognak törekedni, hogy legyen egy felsőfokú végzettségük, csak azután kapják meg igazán a lehetőséget, hogy megmutathassák erősségeiket” – hívja fel a figyelmet Martis István, a Profession.hu vezetője. A szakember szerint persze ehhez a cégek részéről sem árt a megfelelő nyitottság. SZÁJHAGYOMÁNY ÚTJÁN. Ha már egyértelmű, pontosan milyen területen és melyik régióban dolgozna valaki, még mindig ott a kérdés, hogy milyen jellegű cégnél. Multinacionális vagy magyar? Nagy szervezet, illetve inkább kis- vagy középvállalkozás? Segítségként szolgálhat a döntéshez, ha valaki hallgatóként többféle helyen kipróbálja magát gyakornokként, így a saját bőrén tapasztalhatja, milyen vállalattípusban érzi magát a legjobban. (Arról, hogy a pályakezdők honnan szereznek információkat, lásd cikkünket a IX–XI. oldalon.) Főleg presztízsszakmáknál szólhatnak bele a pályaválasztásba a családi „hagyományok”: orvos családokban például sűrűn előfordul, hogy a gyermekek felmenőik hivatását követik.

vértesi bálint, Aiesec Az elitszakokon, ahol erős a képzés és kevés a hallgató, a nagy cégek már az egyetem évei alatt vadásznak a potenciális munkaerőre.

ZS É L Y A NN A

2011. március 3–9. FIGYELŐ

XIII

KarrierStart 2011

Dörzsölt rókák G Tudatosabban döntenek, és más szempontokat tartanak szem előtt a néhány év munkatapasztalattal rendelkező fiatalok az álláskeresésnél, mint a pályakezdők.

Hazatérők Külföldi munkatapasztalattal a rutinos diplomások egyötöde rendelkezik. A jövőt illetően azonban már nem olyan hívogatóak a külföldi perspektívák. Noha a felsőfokú végzettségűek 20 százaléka akár három évnél hos�szabb időre is berendezkedne az országhatáron túl, közel 60 százalékuk Magyarországon folytatná munkáját. Még kevésbé vágynak külföldre a középfokú végzettségű munkavállalók, esetükben ez utóbbi arány már 70 százalék.●

XIV


épészmérnökként került évekkel ezelőtt egy ismert járműipari vállalathoz Tóth Attila. „Senki sem születik Electronic Braking System tesztmérnöknek, ezt igazából iskolában sem nagyon tanítják. Mivel speciális munkakör, nem tudtam rá kifejezetten készülni, itt a learning-by-doing módszer célravezető” – magyarázza. Hozzáteszi, nem is nagyon kötött, hogy pontosan milyen mérnöki diploma kell ehhez a pályához – villamosmérnöki éppúgy jó lehet, mint a gépész vagy az informatikus, ám némi rendszerszemlélet semmiképp sem árt. Példája jól illusztrálja a Munkáltatói Márka Kutatás 2011es eredményét: a munkahelyi tapasztalat összefügg a tudatosabb álláskereséssel.

ÖREGEBBEN, BÖLCSEBBEN. „A diplomás pályakezdők jellemzően bizonytalanabbak szakmaválasztás tekintetében; több szakmát jelölnek meg, mint tapasztalt társaik” – mutat rá Tompa Nadja, az Aon Hewitt vezető tanácsadója. Minél idősebb valaki, annál jobban képes szűkíteni a szóba jöhető szakmák számát. A nemrég végzettek 2,8-es átlagával szemben öt év munkaviszony után 2,5-re csökken ezek száma. A diplomások alapvetően kétféle karriert futhatnak be: specialista és generalista típusút. Az előbbit kiépítő személyek célja az, hogy a pálya legjobbjai legyenek a maguk szűk területén, míg a generalisták bővítgetik a spektrumot, így például egy könyvelőből először főkönyvelő, majd pénzügyi igazgató válik. Míg a frissdiplomásoknál egyértelmű sláger a marketing- és reklámszakma, addig a rutinosaknál az értékesítés és kereskedelem világa vezet a népszerűségi listán holtversenyben a szervezetfejlesztéssel – utóbbi amúgy közkedvelt a pályakezdők körében is. Generációnként nézve is feltűnik a dörzsölt rókák nagyobb mértékű tudatossága, a baby boomer nemzedék határozottan kevesebb szakmát választ, mint az Y-generáció tagjai. Fordított tendenciába ütközünk azonban a középfokú végzettségűek esetén. Náluk a munkával töltött évek a választott szakmák számának növekedését hozza magával – igaz, tíz éves munkarutinnal már kevesebb szakmából szemezgetnek. Ennek okát az előmeneteli lehetőségek külön-

bözőségében látja Martis István, a Profession.hu állásportál vezetője. „Csupán szaktudással a gyarapodásnak vannak bizonyos limitjei. A hierarchiában a feljebblépéshez előbb-utóbb nyelvtudásra, diplomára lesz szükség, de ha ez nem megy, az szolgálja az előmenetelt, ha az illető más területeket, bonyolultabb feladatokat is megtanul” – világít rá. Így, míg a diplomások szakmai fejlődésére a vertikális irány jellemző, a középfokú végzettségűeket inkább oldalirányú mozgások írják le. Ráadásul a tapasztalt középfokú végzettségűek választottak beszerzés és pénzügyi szakmákat is. „Úgy tűnik, a sokéves tapasztalat az ő esetükben pótolja a felsőfokú végzettség hiányát” – magyarázza Tompa Nadja. Nem csupán a szóba jöhető szakmák számán szűkítenek az „öreg rókák”, némi átképzéssel előfordul a hasonló területek közötti váltás is. Bencsik Bernadett például tudatosan készült a pénzügyi pályára, s pár hónapos gyakornokság után fel is vették számviteli munkatársnak egy állami vállalathoz. Noha kezdetben elégedett volt feladataival, két év után rájött, hogy nem talál kihívást a munkájában, így most kontrolling területre szeretne váltani. Cég- és területfüggő, értékelik-e a vállalatok a korábbi munkahelyeken megszerzett speciális tudást. A mérnököknél például preferálják az egymásra épülő szakismeretekkel érkező jelölteket, értékesítési pályákon viszont inkább azt várják el, értsék a piac működését, de a konkrét metódust már a cég tanítaná meg. Miután a tapasztaltak jobban belelátnak az adott iparág működésébe, hallják a bennfentes pletykákat, és több in-

Míg a frissdiplomásoknál egyértelmű sláger a marketing- és reklámszakma...

...addig a rutinosaknál az értékesítés és kereskedelem vezet a népszerűségi listán.

formációt szereznek a kollégáiktól, saját tapasztalataik felül tudják írni a fejükben élő korábbi sztereotípiákat. Így azután a legtöbb pályakezdő már annak is örül, ha talál munkát, és kevésbé mérlegeli a multinacionális vagy magyar cégek, illetve az állami vagy a versenyszféra előnyeit és hátrányait, s később a saját bőrén tanulja meg az eltéréseket. Van, aki a pályakezdők által oly kedvelt államigazgatásból ábrándul ki, más kitapasztalja, melyik cégtípus felel meg neki a leginkább. „Kezdetben még nem befolyásoltak olyan szempontok, mint például a vállalat mérete. De a multiknál szerzett tapasztalatok után szívesebben dolgoznék most egy kisebb, akár magyar tulajdonú cégnél” – vallja Varga Anna, aki francia-kommunikáció szakos bölcsészként végzett, majd évekig dolgozott IT ügyfélszolgálatos munkatársként. VÁLTOZÓ IGÉNYEK. Nem csupán tudatosságukban különböznek a pályakezdőktől a pár év munkatapasztalattal bíró fiatalok. Az évek múltával megváltozik a vonzó cégekről vallott kép, átíródnak a preferenciák is. Nyitrai Antal, az Aon Hewitt tanácsadója a felmérés eredményeire hivatkozva kiemeli, hogy a frissdiplomásoknál például hangsúlyosabb szempont a szakmai fejlődés és karrierépítés lehetősége, viszont az átlagosnál kevésbé tartják fontosnak a vonzó fizetést, a cég megbízhatóságát és emberközpontúságát. Éppen az utóbbi jellemzőket részesítik viszont előnyben azok a rutinos személyek, akiknek a legmagasabb végzettsége középfokú – őket viszont a kihívással járó feladatok, a szakmai fejlődés és a karrierlehetőségek hozzák kevésbé lázba. A diplo-

más tapasztaltak pedig elsősorban a kihívásokat találják csábítónak. Sokak által irigyelt helyzetben vannak azok, akik a diploma megszerzése után egyből álmaik vállalatánál helyezkednek el, és évek múlva sem néznének más állás után. Azonban az ő esetükben is megfigyelhető a preferenciák átértékelődése. „Nem változtatnék munkahelyet, de más okok miatt döntenék a mostani cégem mellett” – árulja el Kövesi Péter, egy ipari termelő és kereskedő cég tervezőmérnöke. Ha kulcsszavakkal akarjuk összefoglalni, a tapasztalt dolgozók mottója mindenekelőtt a biztonság, a pályakezdőké pedig a szakmai kihívás. Bár a tapasztaltak tudatosabbak és határozottabb kép él a fejükben arról, milyen a számukra ideális állás, nem utaznának annyit érte, mint a pályakezdők. A frissdiplomások mobilitási hajlandóságát ugyan nem közelítik meg, az átlagosnál így is mobilabbnak bizonyultak a tapasztalattal rendelkező diplomások, a középfokú végzettségűek viszont jóval kevésbé mozdíthatók. Martis István szerint ennek hátterében az állhat, hogy miután valaki elkezd dolgozni és függetlenedni, előbbutóbb családot alapít, és vesz valamilyen ingatlant. Közismert, hogy a magyarok nagyon nehezen hagyják el azt a közösséget, ahová kötődnek, a bérelt otthon pedig nem jellemző honfitársainkra. Középfokú végzettségűek esetén a saját lakás, ház megszerzése sokszor nagyon komoly erőfeszítést igényel, így a költözést feltételező munkahelyváltásnál még erősebb korlátozó tényezőként jelenik meg.

A diplomások alapvetően kétféle karriert futhatnak be: specialista és generalista típusút.

ZS É L Y A NN A


XV

KarrierStart 2011

Jókor, jó helyre TEVA labor A cég támogatásával kihelyezett tanszék jött létre a Debreceni Egyetemen, ahol a vállalat szakemberei oktatják is a gyógy szerészet-specifikus vegyészetet.

XVI


I

dőigényes ünnepséget kell előkészítenie Majorné Kelsánszky Máriának, a Teva Gyógyszergyár Zrt. hr igazgatójának, amikor a régóta a cégnél dolgozókat köszöntik fel. A lista olyan hosszú, hogy 20 éves munkaviszonyig csak felolvassák az érintettek nevét, személyesen átvehető oklevél vagy tárgyjutalom a legalább 25 éve hűséges alkalmazottaknak jár. A jelenlegi rekorder 52 éve lépett be a Biogalhoz, a Teva elődjéhez. Egy ennyire stabil cég még azok érdeklődését is felkeltheti, akik nem egyetlen munkahelyen szeretnék eltölteni aktív éveiket. Ezt támasztja alá, hogy a Munkáltatói Márka Kutatás alapján a debreceni vállalat elnyerte a Karrier Start Top Vállalat címet az egészségügyi területen – ez a csoport foglalja ma-

gában az orvosi, gyógyszerészi, az ezekhez kapcsolódó ipari állások, valamint az orvos- és patikalátogatói szakma iránt érdeklődőket. VÁLTÁS. A Teva hosszú utat tett meg a mostani

eredményig. Néhány éve még nem tudott kellő számban olyan fiatalokat toborozni, akik megfeleltek az elvárásoknak, az új belépőknek igen komoly szakmai előképzést kellett nyújtani. „Például nagyon elméleti síkon oktatták az egyetemeken a vegyészetet, mintha nem is létezne gyógyszeripar Magyarországon” – idézi fel Majorné Kelsánszky Mária. Észrevételeikkel, javaslataikkal többször is az oktatásért felelős hivatalokhoz fordultak, eredménytelenül. Ezután közvetlenül az egyetemeket keresték meg, amelyek sokkal pozitívabban reagáltak. A Teva támogatásával 2006 decemberében jött létre a Debreceni Egyetemen a gyógyszeripari kihelyezett tanszék. A vállalat nemcsak a működési költséget állja, szakemberei oktatják is a gyógyszerészet-specifikus vegyészetet. A fiatalok felfigyeltek a lehetőségre: az első években még csak szemeszterenként 7–9 hallgató választotta ezt a területet, ma már 71-en vannak. Egyetemisták számára nyári gyakorlatot is hirdetnek, ennek során bevonják őket a szakmai munkába, s mindegyik résztvevővel mentor foglalkozik. A nyári gyakorlatosok harmadéves koruktól ösztöndíjprogramra jelentkezhetnek, így fokozatosan a vállalat részévé válnak. Mivel a cég folyamatosan bővül, minden területre szívesen vesz fel fiatalokat. A kiválasztásnál – a szakmai tudás mellett – főként a munkához való hozzáállást vizsgálják, ami a hr igazgató szerint bizony nem olyan, mint a korábbi generációké. Ezen úgy igyekeznek segíteni, hogy a pályakezdőket idősebbek mellé osztják be, így a szakmai fortélyok mellett remélhetőleg a hivatástudat is átragad rájuk. Abból a szempontból azonban nincs panasz a jelentkezőkre, hogy tisztában vannak a gyógyszeriparra jellemző hosszú, akár kétéves betanulási idővel, ezt a munka természetes részének tekintik. Ez azoknak is hasznos, akik évtizedes távlatban a vállalatnál akarnak dolgozni, és azoknak is, akik belátható időn belül továbbállnának. Az előbbiek számára biztató, hogy a cégnél csak akkor ke-

Fotó: oláh tibor, mti

Üstökösszerű előmenetelt ritkán, megalapozott pályafutást annál gyakrabban kínálnak azok a magyarországi cégek, amelyeknél a honi pályakezdőknek érdemes elhelyezkedniük.

resnek kívülről vezetőt, ha nem találnak megfelelő embert házon belül, ami a belső képzési rendszernek köszönhetően ritkaságszámba megy. A felső vezetők körülbelül fele kezdte pályafutását a Tevánál, a középvezetők körében pedig még magasabb az arány. A váltásban gondolkodókat pedig az motiválhatja, hogy a céget kiváló iskolának tartják a szakmán belül.

Fotó: hartyányi norbert

HANGSÚLYOK. Az egészségügy mellett több

olyan ágazat is van, ahol a cégek már az első évben intenzíven továbbképzik frissdiplomás alkalmazottaikat. A szektoriális adatok szerint (lásd az ábrát a XIX. oldalon) a tanácsadással, könyvvizsgálattal, audittal foglalkozó vállalatok járnak ebben az élen, ezeket a szolgáltató központok és az informatikai, telekommunikációs társaságok követik. (Az egészségügyre nem számoltak ágazati átlagot.) Gyenese Balázs, az Ernst & Young magyarországi és régiós hr igazgatója úgy tapasztalja, az általuk kínált képzés, illetve az ezáltal elérhető előmenetel a fiatalok egyik legfontosabb döntési szempontja. A könyvelés, audit, adótanácsadás érdeklődé-

si körben legjobbnak találtatott cégnél az intenzív képzés miatt nagyon gyorsan növekszik a fiatalok munkaerő-piaci értéke. „Ha valaki eltölt nálunk négy évet a könyvvizsgálati területen, akkor egy kis-, közepes vállalatnál könnyen lehet belőle pénzügyi vagy kontrolling vezető” – számol be tapasztalatairól Gyenese Balázs. Igaz, ezért a versenyképességért, valamint a már belépéskor is csábító jövedelemért keményen kell hajtani. (A fizetésekről lásd cikkünket a XX. oldalon.) Az elvándorlás megszokott jelenség a nagy könyvvizsgáló cégeknél, része az üzleti modellnek. Az Ernst & Youngnál is piramis alakú a szervezet, az alakzat alsó részére folyamatosan érkeznek a frissdiplomások, akiknek legnagyobb része az adó-tanácsadási vagy a könyvvizsgálati területen helyezkedik el. A képzésben az első két év során a szakmai alapismeretek átadására koncentrálnak, illetve ekkor töltik ki a felsőoktatás által hagyott űröket is. A hr igazgató szerint például a magyar diákok az adózási ismereteket olyan kis óraszámban tanulják, ami csak a nagyon alapvető tudnivalók átadását teszi lehetővé. (A szakmai fejlődés lehetőségeiről lásd cikkünket a XXII. oldalon.)

AUDI-üzem A gyakornoki programot oly módon működteti a vállalat, hogy az összhangban legyen nemcsak az aktuális, hanem a középtávú munkaerőszükségletével is.


XVII

KarrierStart 2011

Szőcs László, Mol A cég azért is lehet vonzó a pénzügyi érdeklődésű friss diplomások szemében, mert a regionális multinál egy-egy területre specializálhatják magukat.

XVIII


A könyvvizsgálat egyik csúcs oklevelének számító ACCA képesítés megszerzése az Ernst & Young minden szakembere számára kötelező, s általában 3–5 év alatt teljesítik. Ezt követően viszonylag sokan néznek új munkahely után, mások házon belül kerülnek át másik területre. A hierarchia csúcsára, a tulajdonrésszel járó partneri pozícióba szinte kizárólag olyanok jutnak el, akik pályakezdőként kerültek a céghez. A külföldi munkavállalás az első két évben nem jellemző, a harmadiktól kezdve azonban kifejezetten támogatják. Több globális mobilitási program fut a vállalaton belül, ezek keretében egyaránt lehetőség van rövidebb, 3–4 hónapos külföldi projektmunkára, illetve több éves kiküldetésre. „A cég nemzetközi jellegének köszönhetően viszonylag könnyű külföldre kijutni” – jegyzi meg Gyenese Balázs. A topcégek egyébként részben máshová helyezik a képzés hangsúlyait, mint az országos átlag. A számítástechnikai, valamint kommunikációs és prezentációs készségek fejlesztése például egyik győztes vállalatnál sem szerepelt a három legfontosabb képzési terület között. „Ezek a képességek a topcégek pályakezdőinél valószínűleg elég magas szinten vannak, a kiegészítésüket pedig megoldják munka közben” – mondja Bakos Réka, az Aon Hewitt tanácsadója. A nyelvtudás tökéletesítésére azonban ennek a vállalati körnek is áldoznia kell. Ez fokozottan igaz, ha a munkanyelv nem az angol, hanem a német, mint az Audi esetében, ahol bizonyos munkaköröknél jelentkezési feltétel a német legalább középfokú ismerete. Ez azért nem okoz különösebb gondot, mert a vállalat gyakran alkalmaz már kipróbált embereket: a tavaly felvett 61 diplomás pályakezdőből 41-en korábban a cégnél töltötték szakmai gyakorlatukat. A gyakornoki programot oly módon működteti a vállalat, hogy az összhangban legyen nemcsak az aktuális, hanem a középtávú munkaerő-szükségletével is. „A gyakornokok felvételénél figyelembe vesszük, hogy várhatóan tudunk-e majd állást ajánlani a legjobbaknak” – hangsúlyozza Rozman Richárd, az Audi Hungaria személyügyi igazgatója. Tavaly több mint 240 gyakornokot foglalkoztattak Győrben, átlagosan 5 hónapig. Ha nagyobb részük egyelőre nem

is kapott ajánlatot, még mindig bízhatnak a gyárbővítésben, ennek nyomán ugyanis 2013-ig több mint 150 frissdiplomást terveznek felvenni. ELMÉLYÜLÉS. Miközben az Audi a logisztika iránt érdeklődők körében bizonyult topvállalatnak, a Mol szintén egy olyan területen – pénzügy és kontrolling – győzött, amely nem az alaptevékenységéhez kötődik. Ez hízelgő a társaság számára, hiszen míg a magyar olajipari szakembereknek kézenfekvő választás a Mol, addig a pénzügyesek esetében rengeteg más cég jöhet számításba. Szőcs László, a Mol hr ügyvezető igazgatója szerint a pénzügyi terület iránt érdeklődő pályakezdőkben pozitív benyomást kelthetnek a vállalattal kapcsolatos tőzsdei hírek, illetve általánosságban a csoport prosperitása. Szakmailag vonzó lehet, hogy a cég méretéből fakadóan a pénzügyesek egy-egy területre specializálhatják magukat, például csak az adóosztályon több tucat ember dolgozik. További előny, hogy a vállalati központ hazánkban van, így a fővárosban maradva is bekapcsolódhat valaki a más országokban zajló munkába. A Mol az elmúlt években rengeteget tett azért, hogy a fiatalokat a természettudományok, illetve az olaj- és gázipar felé orientálja. A vállalat 2007ben indította el a Freshhh elnevezésű, angol nyelvű online természettudományos versenyt, amelyen egyetemisták és főiskolások vehetnek részt. Az elmúlt négy évben 35 ország több mint 4,5 ezer fiatalja mérte így össze tudását. A kezdeményezés sikere nyomán startolt el tavaly a középiskolásoknak szánt változat, a Junior Freshhh, egyelőre magyar nyelven. Az utánpótlás támogatását szolgálja a Molnál a Growww frissdiplomás program is, amelynek keretében az elmúlt négy évben mintegy 600 pályakezdő csatlakozott a csoporthoz, Magyarországon és külföldön. Erre a programra nagyobb arányban elsősorban a műszaki területekre vesznek fel, például geológusokat, geofizikusokat, mérnököket, vegyészeket és gépészeket. A Growww minden új belépője részt vehet egy több hónapos integrációs programban, amelynek során – üzemlátogatásokat is beiktatva – megismerheti a Mol-csoport tagvállalatait, tevékenységeit. Ezen felül a társaság évente több száz, diploma előtt álló fiatalt is fogad szakmai gyakorlatra. A Bosch hazai tapasztalatai szerint egyfajta magyar jellegzetesség, hogy sok fiatal ugródeszkaként tekint a nagyvállalatokra, néhány év tapasz-

talatszerzés után odébbáll, gyorsabb előmenetelben reménykedve. Ezt persze nem nézik ölbe tett kézzel a német központú multinál, amely jó gyakorlatai mellett a műszaki érdeklődésű pályakezdők válaszainak köszönhetően lett topvállalat. (A mérnöki szakmák mellett ebbe a halmazba tartozik a termelés, minőségbiztosítás, kutatás-fejlesztés és a műszaki projektmenedzsment.) A gyakornoki programok keretében a fiatalok még diplomázás előtt rálátnak mind a fejlesztő, mind a gyártó egységek működésére. A gyakornokok közül csak minden tizediket véglegesítik, ám a kimaradók közül sokan még nem is végzősök; a közvetlenül a diploma megszerzése előtt állók körében magasabb a felvettek aránya. Jellemző, hogy a topcégek körében gyakrabban véglegesítik a gyakornokokat, mint az országos átlag (50, illetve 35 százalék). Bakos Réka szerint egyrészt ezeknél a társaságoknál alaposabb a jelentkezők előszűrése, másrészt az átlagban olyan cégek is benne vannak, amelyek folyamatosan cserélhető, olcsó munkaerőként tekintenek a gyakornokokra. A Boschnál a frissdiplomások két-három év után bekerülnek egy belső tehetségprogramba, amelynek révén 3–4 év alatt – képességektől, ambícióktól és az adódó lehetőségektől függően – középvezetővé vagy magas szintű specialistává válhatnak. Kifejezetten a tehetséges pályakezdőket – legfeljebb 3 év munkatapasztalatig – célozza a junior menedzser program. Ennek két éve alatt rotálják az érintetteket különböző területek között, illetve külföldön is megmérethetik magukat. „A cél itt is az, hogy a résztvevők a cégcsoport minél nagyobb részét ismerjék meg, és ennek birtokában döntsenek arról, hol akarnak dolgozni a továbbiakban” – jelzi Fluck Benedek, a Bosch-csoport országos hr igazgatója. MEGLEPETÉS. Külföldi munkára lehetőség van

a HP-nál is, amely a szolgáltatást, tanácsadást, fejlesztést és üzemeltetést magában foglaló informatika topvállalata lett. Addig 4–5 éven és jó pár akadályon kell átküzdenie magát egy pályakezdőnek. Joó Bálint, a Hewlett-Packard Magyarország Kft. hr generalistája szerint többeknek már az első képzések is meglepetést okozhatnak, ezek ugyanis általában virtualizáltak, telekonferencia keretében zajlanak. A gyakornokok többsége számára sem egyszerű a helyzet, továbbfoglalkoztatásuk projekt alapú munkáknál az esetlegesen beérkező újabb meg-

Pályakezdőkre jutó képzési idő az első év során* Óra/fő Tanácsadás, könyvvizsg., audit

136

Szolgáltató központok

100

IT/telekom

83

Bankok, biztosítók

67

Kiskereskedelem

67

Élelmiszer/dohány/FMCG

28

*A 2010-ben felvett pályakezdők esetében


rendelésektől függ. A HP egészében tapasztalható fluktuációt növeli, hogy pályakezdőket gyakran és nagy számban a szolgáltató központként működő service desk részleghez vesznek fel. Márpedig ezen a szakmai végzettséget nem igénylő területen megszokottnak számít a viszonylag gyors cserélődés. Az ügyfelekkel fizikailag is kapcsolatot tartó kereskedelmi szervezet jóval stabilabb, a felső vezetésből ketten is a HP-nél kezdték pályafutásukat. A Coca-Cola HBC Magyarország Kft. az idén két kategóriában, az értékesítés és kereskedelem, valamint a marketing, reklám, média, pr területen is a legjobbnak találtatott. Az eredményhez hozzájárul, hogy mind a szakmai gyakorlatra érkező hallgatóknál, mind a vállalat gyakornoki programjában kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a résztvevők valóban a számukra fontos szakmai alapokat sajátítsák el. „Programjaink sikerét jól mutatja, hogy gyakornokaink 99 százaléka nálunk folytatja karrierjét” – emeli ki Orosz Vivien, személyügyi vezető. Az üdítőital-gyártónál a frissdiplomásokat vezető-utánpótlás program várja, amelynek résztvevői 360 fokos intenzív gyakorlatot és képzést kapnak, azaz a vállalat minden részét megismerik, ami nélkülözhetetlen a későbbi eredményes munkához. A vezetőfejlesztésre az ambiciózusabb és vezetői potenciállal rendelkező fiatalokat várják; a gyors tempó rugalmasságot és alkalmazkodást kíván. A befektetett energia azonban megtérül, hiszen a résztvevők – mindössze két évvel az államvizsga után – máris középvezetőként dolgozhatnak, akár hat-nyolc embert irányítva. A cég legnagyobb számban az értékesítési és a műszaki területeken képez vezetőket, míg frissdiplomásokat leginkább pénzügyi pozíciókba vesz fel.

50%

A topcégek körében ekkora arányban véglegesítik a gyakornokokat, miközben az országos átlag 35 százalék.

V ÁCZI IST V ÁN


XIX

KarrierStart 2011

Két lábbal a földön K Vannak ugyan kirívó esetek, ám a legtöbb álláskereső reális anyagi elvárásokkal érkezik az interjúkra.

iemelt fizetés, szolgálati autó valamint pár év után marketing igazgatói pozíció. Ilyen igényekkel jelentkezett nemrég egy fiatal pályakezdő a Nestlé Magyarország Kft.-hez. A személyzetisek kénytelenek voltak letörni a túlzott elvárásokat, ám manapság az ilyesmire egyre ritkábban van szükség. Mint az a Munkáltatói Márka Kutatásból is kiderül, a végzős egyetemisták átlagosan 178 ezer forintos nettó fizetésre számítanak, s ez csak 20 ezerrel több a tényleges kezdő átlagbérnél. „Manapság azt látni, hogy a munkakeresők egyre tájékozottabbak a lehetőségeiket illetően” – tapasztalja Fekete Balázs, a Nestlé Hungária toborzási specialistája. Sokan alá is becsülik a munkaerő-piaci értéküket, és a pályakezdőknek több mint a fele 150 ezernél is alacsonyabb összegre számít. Az előző évhez képest mindenesetre egyértelműen csökkent azoknak az aránya, akik 400 ezer forintnál is magasabb bérrel kalkulálnak. Ők rendszerint többdiplomások, s e körben akadnak, akik úgy érzik, a tetemes mennyiségű tanulást illene már az elején látványosan honorálni. VÁRAKOZÁSOK. „Minden bi-

zonnyal a válságnak is köszönhető, de ma már a legtöbb munkakereső annyira vágyik egy állásra, hogy a bér kérdésének felmerülésekor nem is mer kezdeményezni” – meséli Fekete Balázs. Inkább arra várnak, hogy a cég tegye meg az ajánlatot. „Mindezt annak ellenére, hogy tíz megkérdezettből hat még mindig a kiemelkedő fizetést tartja a jó állás egyik legfőbb ismérvének” – jegyzi meg Sziber Éva, az Aon Hewitt tanácsadója, a kutatás

XX


projektvezetője. Ha mégis kell valamit mondani, akkor rendszerint azok a legnagyobb álmodozók, akik a termelési ágazatban szeretnének elhelyezkedni. Bár az egyik legalulfinanszírozottabb szektorról van szó – egy minőségellenőrzé-

illusztráció: dániel András

si technikus nettó kezdőfizetése még a 120 ezret sem éri el –, mégis, több mint a harmaduk 200 ezernél is nagyobb havi juttatásra számít. Sokszor az áhított nettó havi összeget még bruttóban sem tudják megkeresni. Náluk sokkal szerencsésebbek azok, akik egyetemi tanulmányaik alatt informatikai végzettségre tettek szert. Ha a szakmájukban helyezkednek el, akár bruttó 287 ezret is kereshetnek. Ez 100 ezerrel is több annál, mint amennyit egy kiskereskedelemben dolgozónak utalnak kezdőfizetésként. Igaz, a pályakezdő számítástechnikusok még így is valamivel többre számítanak. Egyébként a legreálisabban a könyveléssel és az auditálással foglalkozók ítélik meg a leendő fizetésüket. A várakozások eloszlásában viszont kevésbé számít a földrajzi elhelyezkedés, bár eltérések itt is akadnak. „Főleg a budapestieknél jellemző, hogy magasabb bérigénnyel lépnek fel” – mondja Czechmeister Mónika, az Audi Hungária Motor Kft. vezető kommunikációs munkatársa. Mint arra a felmérés is rámutat: Közép-Magyarországon rendszerint 30 ezer forinttal többet várnak nettó fizetésként, mint az ország többi részében. Kor szerint is akadnak eltérések. A munkatapasztalattal bíró generációk rendszerint jól látják, hogy mennyi többletfizetés jár nekik. A nemek között pedig még mindig mély szakadék tátong: a férfiak átlagosan 45 ezer forinttal számítanak többre, mint a nők. Az utóbbiak egyébként elsősorban az adminisztrációban és az értékesítésben igyekeznek elhelyezkedni, míg az előbbiek számára a termelés és a műszaki területek a vonzóbbak. KÍNÁLAT. Az induláskori kompenzációs csomag mellett legalább annyira érdekes, milyen gyorsan és mekkora ütemben növekednek a bérek az első években. „Ez az időszak kulcs-

Egyetemes elvárások Komolyabb különbségek mutatkoznak a felsőoktatási intézmények között a végzettek fizetési elvárásai tekintetében. Úgy tűnik, hiába jönnek évek óta szomorú hírek a magyar egészségügyről, a Semmelweis Egyetem végzőseinek optimizmusát ez nem tudja letörni. Ők számítanak ugyanis a legmagasabb fizetésre, megelőzve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem tanulóit is. Könnyen lehet, hogy a válaszadáskor sokan már egy esetleges külföldi állásban gondolkodtak. Bár a nagy egyetemek közül a szegedi és a debreceni hallgatói is szerénynek bizonyultak, az utolsó helyre némi meglepetésként az ELTE-ről válaszolók kerültek.● fontosságú, mivel az alkalmazottak ekkor tanulják ki a szakma fortélyait. Igen lényeges, hogy a kezdeti időszak után cégünknél kamatoztassák tovább a megszerzett tudást, ezért nálunk kéthárom év alatt akár a másfélszeresét is megkereshetik az induló fizetésüknek” – számol be Fekete Balázs a Nestlétől. Az ehhez hasonló mértékű emelések azonban viszonylag ritkák. Két év alatt egy átlagos teljesítményű pályakezdő bére mindössze 8 százalékkal növekszik. Fizetésemeléskor a nagyon jó, illetve az átlagos teljesítményűek között a legerőteljesebben a kiskereskedelemben tesznek különbséget. Akik ebben a szektorban kimagaslóan jót produkálnak, akár 2,8-szor nagyobb fizetésemelést is kaphatnak, mint a kevésbé ügyes kollégáik. „Az IT szektorban kisebb léptékben emelkednek a bérek, habár a kezdők már eleve átlagon felüli fizetést kapnak” – mutat rá Nyitrai Antal, az Aon Hewitt tanácsadója. A legrosszabbul a napi fogyasztási cikkek szektorában (FMCG) dolgozók járnak, akiknek három évet kell várniuk a 7 százalékos emelkedéshez. Ezzel szemben egy könyvvizsgálónak ugyanezen időszak alatt közel másfélszeresére is nőhet a fizetése, függetlenül attól, hogy kiemelkedően vagy éppen átlagosan végzi a munkáját. A teljesítményelvárások megugrását egyébként a cégek közel háromnegyede honorálja különféle bónuszokkal és prémiumokkal. Ezeket rendszerint az FMCG szektorban és a tanácsadóknál osztják bőkezűbben. A plusz anyagi juttatások mindkettőnél elérhetik akár az éves alapbér egynegyedét is. Ám, ha a természetbeni juttatások körére is kiterjesztjük a vizsgálódást, jól látszik, hogy ekkor már a bankoknál és a telekom cégeknél a legmagasabb a juttatások értéke, évente akár a bruttó 500 ezer forintot is elérheti.

8%

Két év alatt ennyivel nő egy átlagos teljesítményű pályakezdő bére.

DE V ECS A I J ÁNOS


XXI

KarrierStart 2011

A szükséges plusz V A diploma mellett elkél a gyakorlat és a nyelvtudás is egy jó állás megszerzésénél, ugyanakkor a nemzetközi tapasztalat nem számít mérvadónak.

isszatérő bírálat a felsőoktatás kapcsán, hogy nem eléggé gyakorlatorientált a képzés. Magyar Melinda, a közgazdász-hallgatók nemzetközi szervezete, az AIESEC elnökhelyettese szerint az egyetemen szerzett nagy mennyiségű elméleti tudás mégis hasznosítható. Ez fokozottan igaz az olyan gyakorlatorientáltabb képzésekre, mint a marketing, a menedzsment vagy a pénzügy, ahol a sok példa, megtörtént eset valamint a kampányok elemzése a munkában is alkalmazható tudást nyújt. Az egyetemi évek során megszerzett személyes vagy személyközi kompetenciák (csapatmunka, kreativitás, prezentációs készség) legalább annyira fontosak, mint a végzettség – derül ki a Munkáltatói Márka Kutatásból. A tanulmányok melletti munka – legyen szó diákmunkáról, önkéntességről, vagy valamilyen gyakornoki programban való részvételről – mindenképpen a pályakezdő előnyére válhat. „Akik a tanulás mellett belefognak valamibe, már a gyakorlatban is hasznosíthatják a fel-

sőoktatásban megszerzett tudásukat, és megtanulnak kiállni magukért a munkahelyen” – hívja fel a figyelmet Magyar Melinda. A külföldön eltöltött egyetemi tanulmány vagy gyakorlat szélesebb látásmódot ad, és több lehetőséget is biztosíthat olyan kísérletek elvégzéséhez, amelyekre itthon nincs pénz. Mégis, az álláskeresésben csupán akkor nyújt igazi előnyt, ha az adott országból származó multinál meghirdetett pozíciót célzunk meg.

nyelvigény. A nemzetközi tapasztalat azonban egy-egy állás megszerzése szempontjából nem mérvadó, sokkal fontosabb az idegen nyelvek ismerete. „A frissdiplomások háromnegyede az angolt, feleannyian a németet művelik legalább középfokú szinten” – ismerteti Bakos Réka, az Aon Hewitt tanácsadója. Minden 20. pályakezdő mondhatja el ugyanezt a franciával kapcsolatban. A nyelvet azonban használni is kell, amire külföldi tanulmányok révén remek alkalom nyílik. Különben az érettségi előtt megszerzett nyelv-

Ugródeszkák Nyolc év alatt vált Zsikla Gábor pályakezdőből ügyvezető igazgatóvá a Flow Csoportnál. Saját bevallása szerint a jó munkahelyválasztásnál is fontosabb volt számára, hogy már a tanulmányai alatt szert tett a kellő gyakorlatra. „Hiába olvas el valaki sok könyvet a főiskolán; a kommunikáció fejlesztése vagy a prezentáció gyakorlása később legalább ennyire fontos lehet” – jegyzi meg. Vele szemben a pályakezdők közül sokan azt tartják a legjobb „felhajtóerőnek”, ha egy jól mutató cég az első munkahelyük. „Úgy vélik, ez később eladja őket a munkaerőpiacon, akár egy jó reklám” – magyarázza Bakos Réka, az Aon Hewitt tanácsadója. Rendszerint azokat a vállalatokat keresik, amelyek a fiatalok számára is közismertek. Ennek köszönhető, hogy ezeknél a cégeknél szinte az összes pozícióra óriási a túljelentkezés. A kis- és középvállalkozások viszont kezdetben majdhogynem derogálnak a munkakeresőknek, csupán néhány visszautasítás után kezdenek el ebbe az irányba is tapogatózni. De olyanok is akadnak, akik nem veszik komolyan az első munkahely kiválasztását. „Többször is volt rá példa, hogy diákok ahhoz a vállalathoz jelentkeztek elsőként, amelyiktől a legtöbb promóciós anyagot, ajándékot kapták az állásbörzéken” – meséli Debreczeni Kinga, az AIESEC üzletfejlesztésért felelős elnökhelyettese. Ennek tükrében

XXII


aligha meglepő, hogy a legtöbb pályakezdő két-három munkahelyet is megjár, mire rátalál az „igazira”. A személyzetiseket viszont ritkán érdeklik az önéletrajzokban feltűnő jól csengő nevek. Sokkal inkább a feladatköröket keresik. Több megkeresett vállalatnál is elmondták: sokszor még a megnevezés is félrevihet, mivel munkahelyenként változó, milyen titulussal illetik az egyes pozíciókat. Inkább azt figyelik, a jelentkező vajon dolgozott-e hasonló profilú vállalatoknál korábban. Felső vezetővé válni a leggyorsabban a szolgáltató központokban lehet. E szegmensben a fiatal reménységek akár már 30 évesen is vezetőkké válhatnak, szemben a bankokkal és a biztosítókkal, ahol a legfiatalabb topmenedzserek már a 36. életévüket is betöltötték. Persze mindezt akár meg is lehet kerülni, ha valaki arra az útra tér, amelyikre Pető Gábor, aki az iskolából kikerülve többedmagával tanácsadó céget alapított. A MultiContact Consulting már 8 embert foglalkoztat, és évi 180 millió forintos forgalmat produkál. Mint Pető mondja, az egyetemen igen sok szabadideje van a tanulóknak, így mindenki eldöntheti: bulizik vagy a saját vállalkozását építgeti. Ő az utóbbi mellett döntött. DE V ECS A I J ÁNOS

vizsga bizonyítvány a diploma kézhezvételének az idejére értéktelenné válhat, a jelöltek sokszor meg sem tudnak szólalni az állásinterjún. A mérnökképzésben különösen fontos a gyakorlat. Ezt tűzte zászlajára az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség. „Az oktatók képzésével, a tematika megváltoztatásával, a szakképzés rendszerének a piacgazdasági igényekhez történő igazításával foglalkozunk, már a középiskolákban is” – tudtuk meg Zemlényi Tamás alelnöktől. A kezdeményezés keretében több mint 30 nagyvállalat és 10 felsőoktatási intézmény delegáltja szorgoskodik, hogy 2020-ra elegendő számú, megfelelően képzett mérnök kerüljön ki az iskolapadból. A vállalatok maguk is kínálnak különféle gyakornoki vagy frissdiplomás programokat a megfelelő vezető-utánpótlás érdekében. Ezek általában két évig tartanak, s a résztvevők betekintést nyernek a cég életébe. Több területen is kipróbálhatják magukat, közben a fejlődésüket mentorok segítik. A Budapest Banknál négy különböző területre (banki-, pénzügyi-, informatikai vezetőképző és vállalati ügyfélkapcsolati menedzserképző) pályázhatnak a frissdiplomások. „Évi két alkalommal nemzetközi szemináriumon is részt vesznek, és vállalat-specifikus projektek révén is bővíthetik a szakmai tudásukat” – mondja Steiner Orsolya szervezetfejlesztési menedzser. A jelentkezők aztán az egyéni érdeklődésüknek megfelelő területen helyezkednek el, figyelembe véve a vállalaton belüli lehetőségeket. LÉNYEG A PAPÍR. Az AIESEC tapasztalata szerint a hallgatók körében a diploma megszerzése az elsődleges szempont. Az, hogy hol és milyet szereznek, már nem olyan mérvadó. Ugyanakkor vannak diplomahalmozók is. „Ám Magyarországon a kevesebb néha több” – figyelmeztet Zelfel Erika, egykori AIESEC helyi bizottsági elnök. Ő ösztöndíjjal két külföldi egyetemen is tanult egy-egy szemesztert, összesen három felsőoktatási intézményben szerzett diplomát, ám az állásinterjúkon túlképzettség miatt többször is elutasították. Magyar Melinda szerint a közhiedelmekkel ellentétben már egy bachelor diploma (BA/BSC) is piacképes, megfelelően átfogó tudást nyújt, amire lehet építeni. Az alapképzés azok számára ideális, akik nem tudják eldönteni, mivel is szeretnének a jövőben foglalkozni. Nagy hátránya azonban, hogy sokak számára

elérhető, így a munkapiacra többen kerülnek ki azonos tudásszinttel. Az elhivatottabbak mesterképzésen (MA/MSC) folytatják a tanulmányaikat, ahol jobban beleáshatják magukat egy-egy témába. Az egyetemre jelentkezők számára ez nem is kérdés, a főiskolások inkább megelégszenek az alapképzés által nyújtott diplomával. A saját vállalkozást indítani akaróknak kifejezetten hasznos lehet a további tanulásba befektetett plusz pénz, idő és energia. Magyar Melinda szerint a posztgraduális képzésekre jelentkezők elsősorban elhivatottságból választják ezt a lehetőséget. Ezt támasztják alá a Munkáltatói Márka Kutatás eredményei is: a 33 ezer kitöltőből csupán 152 rendelkezett PhD fokozattal, és mindössze 3 százalékuk vett részt MBA képzésen. Ennél sokkal többre lehet jutni két különböző területen megszerzett mesterdiplomával, például egy gazdasági és egy mérnöki MSC-vel. Még akkor is, ha a második diplomáját már munka mellett szerzi meg valaki.

Sok cég kínál különféle gyakornoki vagy frissdiplomás programokat, amelyeken a résztvevőket általában mentorok segítik.

V ID A SÁNDOR


XXIII

KarrierStart. A legvonzóbb vállalatok Fizetési álmok és a valóság Tájékozódási lehetőségek A választás csapdái. 24 oldalon

Recommend Documents