Korrigendum a Barzó – Bíró – Juhász – Lenkovics – Pusztahelyi: Általános Tanok és Személyek joga tankönyv 2013-as kiadásához új kiadás lezárta 2014. szeptember 20. Beillesztve a 93. oldalon „Az 1/2014. PJE sz. polgári jogegységi határozat állapította meg, hogy a Kúria civilisztikai tárgyú állásfoglalásai közül melyek azok, amelyek az új PTK alkalmazása mellett is irányadók és melyek azok amelyek nem alkalmazandók, mert vagy beépültek a PTK normaszövegébe vagy az azoktól eltérően rendelkezik.” Törölve a 93. oldalon I.PED-GED, PK 7., GK 66., KK2., beillesztve: helyette. „a tulajdonostárs általi elbirtoklásról szóló PK 4. sz. állásfoglalás” „Példaként említhető továbbá a fogyasztói szerződés érvényességével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/2011. PK vélemény.” Beillesztve a 95. oldalon „Az új PTK kihirdetett normaszövegével szembeni normakontroll eredménye a 7/2014.(III.7.) AB határozat, amely a PTK 2:44.§-ának a „méltányolható közérdekből” szövegrészét semmisítette meg.” Beillesztve a 102. oldalon „A személyiségi jogsértéssel előálló nem vagyoni hátrány kiküszöbölésére, kompenzálására (részint büntetésére; vö. PTK Indokolás) a sérelemdíj új intézménye hivatott. (2:52.§)” Beillesztve a 107. oldalon az időbeli hatály megszűnése elé. A PTK hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezéseket tartalmazó PTKé. a visszaható hatály általános tilalma alapján főszabályként rögzíti, hogy a PTK rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni.(1.§) Egyes jogterületeken azonban alapvető nehézséget okoz különböző polgári normák konkuráló párhuzamos alkalmazása, ezért a PTKé. mintegy száz törvényhely esetében – a PTK. egyes könyvein végighaladva, annak egyes adott szakaszaihoz kapcsolva – speciális alkalmazási szabályokat ír elő a PTK. időbeli hatályát illetően. Így például a korábban nyilvántartásba vett jogi személyek létesítő okiratuk első módosításakor, legkésőbb pedig 2015. március 15-éig (bonyolultabb társasági formák esetében 2016. március 16-ig) kötelesek a PTK-hoz igazítani működésüket. Mind a már fennálló családjogi viszonyokra, mind a már hatálybalépéskor fennálló dologi jogviszonyokra is általános jelleggel az új PTK. alkalmazását rendeli, ám meghatározza azon speciális kérdéseket, amelyek átmeneti rendezést igényelnek. Így például ha korábban kötött szerződés alapján a fél a dolog átadására vagy birtok átruházására köteles, akkor erre a PTK előtti rendelkezéseket kell alkalmazni.( A visszaható hatály tilalma alapján a PTK. hatálybalépését megelőzően alapított zálogjogokra, továbbá a már korábban fennállt felelős őrzésre sem rendelheti el az új PTK. alkalmazását. Az öt éves ún. jogcímes elbirtoklás fennállta esetében pedig, ha az elbirtoklási időből a PTK hatálybalépésekor már kevesebb mint egy év van hátra, az elbirtoklás a hatályba lépést követő egy év elteltével következhet be. A kötelmi viszonyok körében jelenik meg újra általános szabályként a visszaható hatály tilalma, amely nemcsak a korábban megtett jognyilatkozatokra, az az alapján létrejövő kötelmekre, hanem ezen kötelmekkel kapcsolatos újabb nyilatkozatokra és kötelmekre is a régi Ptk alkalmazását tartja fenn. Megállapodhatnak azonban a felek abban, hogy a korábban kötött szerződésüket teljes egészében az új PTK hatálya alá helyezzék. 1
Az öröklési jogban alapvetően kettéválik a PTK hatályosságának kérdése: amíg a PTK hatálybalépését követően beálló törvényes öröklés már az új PTK rendelkezései szerint szabályozott, addig a végintézkedésekre (különösen azok érvényességére) a keltükkor hatályos Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal a kitétellel, hogy nem minősülhetnek érvénytelennek, feltéve, ha a PTK. szabályai szerint érvényesek lennének és az öröklés a PTK hatálybalépését követően nyílt meg. A PTKé. egyes megváltozott igényérvényesítési, megtámadási határidőkhöz átmeneti szabályokat kapcsol. A határidő a PTK hatálybalépésével veszi kezdetét például a szerződés érdekellentét miatti megtámadása (1 év) vagy a végrendelet megtámadása (5 év) eseteiben. Javítva a 134. oldalon [Elévülést megszakító körülmények….] - a bíróság előtti igényérvényesítés, feltéve, ha érdemi döntéssel zárul Javítva a 137. oldalon A kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.. (6:49. §) Javítva a 142. oldalon: 1.1.1 címe: Jognyilatkozatok Kiegészítve a 144. oldalon a [teljes bizonyító erejű magánokiratok]: e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el. (Pp. 196. § (1) bekezdés). Törölve 145.oldalon a hallgatás mint ráutaló magatartás köréből a hallgatás egyben ráutaló magatartásként is értelmezhető, Javítva 171. oldalon Többes elhalálozásnál az öröklés sorrendjének megállapítása során már nincs jelentősége az arra irányuló bizonyítás lefolytatásának, hogy az örökhagyó a nap melyik órájában (percében) hunyt el. A közös balesetben vagy más hasonló közös veszélyhelyzetben elhunyt személyek az egymás után történő öröklés tekintetében a halál beálltának sorrendjétől függetlenül kiesettnek tekintendők [7:4.§]. Törölve a 182. oldalon A Ptk. 6:118.§ (1) bekezdése értelmében, ha a szerződés hatályosságához jogszabály harmadik személy beleegyezését vagy hatóság jóváhagyását teszi szükségessé, a beleegyezéssel vagy a jóváhagyással a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg válik hatályossá. Amennyiben a törvényes képviselő nem adja meg hozzájárulását a kiskorú által kötött szerződéshez, akkor a megkötött szerződés nem válik hatályossá és a szerződés teljesítése nem követelhető. A hatálytalan szerződés alapján történt teljesítésekre az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni. Kiegészítve 191. oldalon [c. ponthoz]
2
A gyámhivatal a gyermek ingatlana tulajdonjogának átruházására irányuló törvényes képviselői jognyilatkozat jóváhagyása esetén csak akkor rendeli már el a gyermek tulajdonát képező ingatlan eladásából származó vételár gyámhatósági fenntartásos betétben való elhelyezését, ha a szülői felügyeletet gyakorló szülők gyermekük vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket a gyermek érdekeit súlyosan sértő módon korábban nem teljesítették és ezért a gyámhivatal elrendelte a gyermek pénzének és értéktárgyainak a gyámhatóság részére történő átadását, illetve a vagyonkezelést rendszeres felügyelete alá vonta. [GYER 26/B.§ (5) bekezdés]. Törölve ugyanott d) A gyermek lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetésére vagy lakáscseréjére. Az ilyen tárgyú nyilatkozatot a gyámhatóság csak akkor hagyhatja jóvá, ha a gyermek lakhatása megfelelően biztosítva van. új d) pont végére ugyanott A kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való szülői jognyilatkozathoz értékhatártól függetlenül szükséges a gyámhivatal hozzájárulása. [GYER 26/B.§ (2) bekezdés]. új e) pont szövege javított 191. oldalon e) A kiskorú jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyáról való rendelkezés. A kiskorú gyámhatóságnak át nem adott vagyonáról való rendelkezést érintő szülői jognyilatkozathoz abban az esetben szükséges a gyámhivatal jóváhagyása, ha a szülői rendelkezéssel érintett vagyon értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hétszeresét. Ebbe a körbe a gyermek személyes tulajdonát képező, a fent megjelölt értékhatárt meghaladó mértékű ingó és készpénzvagyonát, illetve vagyoni értékű jogát (pl. értékpapír, üzletrész, részvény stb.) érintő jogügyletek tartoznak.[GYER 26/B.§ (3) bekezdés]. Javítva 199. oldalon Az érintett választójogból való kizárásának kérdéséről a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 98.§ (1) bekezdés a) pontja rendelkezik. Eszerint a Nemzeti Választási Iroda vezeti a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását. A nyilvántartásba pedig fel kell venni azt a nagykorú, valamint azt a 17. életévét betöltött kiskorú polgárt, aki a belátási képességének – részleges vagy teljes - korlátozottsága miatt a választójogból ki van zárva. Törölve 204. oldalon A 6:118.§ (1) bekezdése értelmében, ha a szerződés hatályosságához jogszabály harmadik személy beleegyezését vagy hatóság jóváhagyását teszi szükségessé, a beleegyezéssel vagy a jóváhagyással a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg válik hatályossá. Amennyiben pedig a törvényes képviselő nem adja meg hozzájárulását a gondnokolt által kötött szerződéshez, akkor a megkötött szerződés nem válik hatályossá és a szerződés teljesítése nem követelhető. A hatálytalan szerződés alapján történt teljesítésekre az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni. Törölve a 209. oldalon A PTK 2:35.§ (2) bekezdése értelmében a cselekvőképesség teljes vagy a vagyoni ügyekre vonatkozó részleges korlátozása esetén a gondnok a gyámhatóság felhívására köteles a gondnokolt vagyontárgyait a gyámhatóságnak átadni, ha azokat a folyó kiadásokra nem kell készen tartania. Beilllesztve a 209. oldalon [e) ponthoz]
3
A gyámhivatal annak elbírálása során, hogy hozzájárul-e a cselekvőképességében a vagyoni ügyeit érintően korlátozott nagykorú személy vagyona terhére ingyenes juttatáshoz, jogokról ellenérték nélküli lemondáshoz vagy közcélra történő felajánláshoz lehetőség szerint személyesen meghallgatja a gondnokoltat, és meggyőződik arról, hogy a gondnokolt megélhetése a jogügylet megtörténtét követően is biztosítva lesz. [GYER 146. § (4c) bekezdés]. Beillesztve 213. oldalon A gyámhivatal az eljárása során személyesen és lehetőség szerint együttesen hallgatja meg az érintetteket és a meghallgatásról jegyzőkönyvet vesz fel. Szükség esetén kikéri a családsegítő szolgálat véleményét is, hogy a támogatásra szoruló személy környezetében van-e a támogatói feladatok ellátására alkalmas személy. (GYER 126/A § (3)- (4) bekezdés). Törölve a 227. oldal tetején Gondnokul nem rendelhető ki a szociális, egészségügyi, nevelési-oktatási, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézmény dolgozója az intézményben elhelyezett, illetve felvett személy részére, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója, a területi egészségügyi és szociális szolgáltatás dolgozója a gyógyítása, gondozása alatt álló személy részére, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója, a gyámhivatal gyámügyi ügyintézője a gyámhivatal előtt folyó gondnoksági ügyekben, valamint ezen személy közeli hozzátartozója, aki a gondnokolttal tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója [GYER 134.§ (6) bekezdés] Beillesztve a 242. oldalon A PTK eredeti szövegében még úgy szerepelt, hogy a közéleti szereplő személyiségi jogainak korlátozására csak „méltányolható közérdekből” kerülhet sor, azonban az Alkotmánybíróság a 7/2014. (III. 7.) határozatával e szövegrészt megsemmisítette. Indoklása szerint a közügyek vitatása önmagában olyan közérdek, amely korlátja lehet a közhatalmat gyakorlók személyiségi jogainak, tehát ehhez képest további közérdek fennállásának előírása aránytalanul korlátozná a sajtószabadságot. Javítva a 260. oldalon Az Infotv. 27.§ (3)-(3a) és (3b) bekezdései szerint közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a védett ismerethez - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. Az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít, köteles e jogviszonnyal összefüggő és a fentiek alapján közérdekből nyilvános adatra vonatkozóan - erre irányuló igény esetén - bárki számára tájékoztatást adni. Ha a tájékoztatásra kötelezett a tájékoztatást
4
megtagadja, a tájékoztatást igénylő a tájékoztatásra kötelezett felett törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárását kezdeményezheti. Javítva a 274. oldalon … az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 2010. évi I. törvény tartalmazza. Javítva a 315. oldalon A szervezeti egységét jogi személyiséggel ruházhatja fel a PTK. alapján az egyesület (3:63.§ (5) bek.) és az alapítvány(3:391.§ (3) bek.). Javítva a 332. oldalon [4.pont] A PTK-ban szabályozott jogi személyek közül egyedül az egyesület és az egyesülés esetében nem ír elő a törvény vagyoni hozzájárulás szolgáltatására irányuló kötelezettséget, azonban egyesület esetében a törvény kizárja a tagok korlátlan felelősségét (3: 65.§ (4) bek.), míg egyesülés esetében megállapítja. (3:368.§ (1) bek.) Törölve a 356.oldalon a Civil gazdasági társaság fogalma Beillesztve a 356. oldalon A civil társaság természetes személyek által, nem gazdasági érdekű közös céljaik elérése és közösségi tevékenységük összehangolására létrehozott polgári jogi társaság, amely nem rendelkezik jogi személyiséggel. (Civiltv. 5/A.§) … […] … A nonprofit gazdasági társaságot a Gt (2006. évi IV. tv. 4.§ (1) bek.) szerint nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására alapíthattak. Nonprofit rt. és kft. legkésőbb 2016. március 15-ig működhet a régi Gt. szerint. Törölve a 357. oldalon A Civiltörvény közhasznú jogállással nemcsak civilszervezetet, hanem más szervezetet is felruházhat, ha törvény így rendelkezik. Így közhasznú jogállást nyerhet el a jelenleg hatályos szabályok alapján a nonprofit gazdasági társaság is. A közhasznú jogállás komoly befolyással van az adott szervezet magánjogi működésére.
Beillesztve 362. oldalon: A köztestületre - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (2006. évi LXV. törvény 8/A.§) …… Magyar Művészeti Akadémia Törölve azt követően: A régi Ptk.-val ellentétben a köztestületet a PTK nem nevesíti, azonban a jogi személyek általános szabályai az egyes külön törvényekben nevesített köztestületekre kiterjednek, a PTK hatálybalépésével pedig szükségessé válik a köztestületekre vonatkozó külön törvény elfogadása. Beillesztve 368. oldalon – az egyesület szervezeti egységének jogi személlyé nyilvánítása; Javítva 369. oldal A tagok az egyesület vagyona által nem fedezett tartozásokért – a tagdíj megfizetésén túl – saját vagyonukkal nem felelnek. (3:65. 84) bek.) 5
Törölve 370. oldal Tekintettel azonban … tagság). bekezdés. Javított a 375. oldalon Az egyesület bevételének jelentős részét tehát általában nem tevékenységéből származó jövedelem, hanem a tagi díjfizetések, az adományok és az állami támogatások teszik ki. Erre tekintettel különösen fontossá válik az egyesület vagyonával való felelős gazdálkodás elve, amelynek követelményét a Civiltörvény kifejezetten ki is mondja. Alátámasztja ezt a vezető tisztségviselőket terhelő egyetemleges kártérítési felelősség, amely a jogutód nélkül megszűnt egyesület tagjai irányában fennáll. (vö. 3:86.§ (1) bek.) A nonprofit céllal és működéssel összhangban a tagot nem illeti meg hányad a befolyt nyereségből, és a jogutód nélküli megszűnés esetén a vagyon felosztására sem jogosult. A fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott azonos vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni, ennek hiányában a bíróság a jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja (a Nemzeti Együttműködési Alapnak Civiltv. 58.§ (1) bek. b) pont). Törölt a 376. oldalon Az egyesület jogutód nélküli … bekezdés. Törölt a 381. oldalon A régi Ptk hatálya alatt kiforrott bírói gyakorlat …. bekezdés Törölt a 382. oldalon az utolsó mondat. Törölve a 385.oldalon Nyílt alpítvány esetében az alapítónak az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont az alapítvány rendelkezésére kell bocsátani a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig.(3:382.§) Törölve a 386. oldalon utolsó dőlt betűs rész. Javítva a 429. oldalon Tekintettel arra, hogy a szerzői jogi jogsértés esetén alkalmazható objektív alapú szankciók alapvetően személyiségvédelmi rendelkezések, ezek az igények szintén elévülnek. Törölve a 455. oldalon a találmányi díj mértékét meghatározó rendelkezések. Javítva a 467. oldalon Formatervezési mintaoltalomban részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta.
6
