Jánosi Mezőgazdasági Líceum
Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium
Kárpátalja Apáczai Közalapítvány 2010. október 18-21.
Határtalan lehetőség egy tartalmas kirándulásra! Járt már az osztály valamelyik szomszédos országban kirándulni, úgy hogy nem kellett kiüríteni az osztálykasszát? Nem? Íme egy lehetőség arra, hogy alapítványi támogatással, hogyan ismerkedhettek meg a magyar lakta területeken élő diáktársaitok mindennapjaival. Iskolánk az „AutoCAD program használata iskolánkban és a Jánosi Mezőgazdasági Líceumban" címmel nyert pályázatot, és kerekedett fel ismeretszerző túrára. Kinek a segítségével? Az Apáczai Közalapítvány hirdette meg a pályázatot, mellyel célja, a határon túli magyar és a magyarországi diákok közötti személyes kap-
csolatok kialakításának elősegítése. Ennek érdekében a Közalapítvány pályázatot hirdetett magyarországi iskolák számára határon túli magyar tannyelvű iskolákkal közös, a határon túl megvalósuló együttműködések támogatására. 2010. május 27-én Budapesten került sor a program nyilvános sajtóbemutatójára. Az esemény házigazdái Rúzsa Magdi előadóművész és Gergely István kétszeres magyar olimpiai bajnok vízilabda válogatott kapus voltak, akik aláírásukkal növelték a nyertes pályázóknak járó oklevél eszmei étékét . A kirándulás fontosabb adatai: „A pályázaton iskolánk 824.750 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert.
A támogatásból 2010. október 18-21. között 20 diák és 3 kísérő szaktanár utazhatott Kárpátaljára, a Jánosi Líceumba, ahol a kárpátaljai iskolások a magyar szaktanárok és diákok segítségével megismerkedhettek az AutoCad számítógépes grafikai programmal. Nagy élményt jelentett tanulóink számára, hogy megismerkedhettek a kárpátaljai magyarság történetével, kultúrájával, olyan emberekkel, akik ma is hűen őrzik hagyományaikat, amelyek ismeretét szívvellélekkel képesek átadni másoknak. A program során látogatást tettünk Nagybégányban, Munkácson, Ungváron, Beregszászban, Tiszaújlakon és Csetfalván."
A tartalomból: Alaptudnivalók Történelem
2
Dercen, Szállás
3
Beregsszász
4
Jánosi, Nagybégány, Csetfalva
5
Térkép
6-7
Ungvár
8
Munkács
9-10
Szakma és érettségi
11
Verses útibeszámoló
12-15
Résztvevők, program
16
Alaptudnivalók
Kárpátalja egy Ukrajna területén lévő tájegység, ami határos Magyarországgal, Romániával, Szlovákiával és Lengyelországgal. 13 közigazgatási egységre, járásra oszlik
11 városa 19 város jellegű 579 községe van
Területe: 12 800 km2 ebből 4/5 hegy vidék és 1/5 alföld
A legjei legnagyobb csúcsa a Hoverla (2061 m) legnagyobb folyó a Tisza (962 km) legnagyobb tó a Szinevéri-tó Ukrajna legfiatalabb megyéje
Történelme Az ős, és ókorban gyéren lakott terület volt, az alföldek mocsarassága, és az északi Kárpátok zordsága miatt. Egyes kutatók azt állítják, hogy még a honfoglalás előtt kalandozó székelyek népesítették be a területe Erdély irányából. Az általánosan elfogadott álláspont szerint a honfoglaló magyarok a Vereckey- hágón át érkeztek 895-896között. Szent István által szervezett 45 vármegyéből itt található Borsova (később Bereg) és Ung vármegye. A XI. században többször került sor itt Besenyő, és Kun támadásokra, de 1085-ban Szent László kiűzte a besenyőket. IV: Béla uralkodása alatt kezdődött meg a terület benépesítése magyar katonákkal, és kisnemesekkel. 1241-es Tatárjárást követően a területet németek, majd Halics felől Ruszintelepesek érkeztek. A három részre szakadt Magyarországban kezdetben a Királyi Magyarország része volt, ám 1567-től Máramaros megye Erdélyhez került. A bocskai-féle szabadságharc után a bécsi béke során Ung vármegye kivételével egész Kárpátalja az Erdélyi Fejedelemséghez került, majd 1648-ig ott is maradt. 1632-ben II. Ferdinánd I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek adta Munkács várát, amit A Thökölyszabadságharc során a végsőkig küzdőZrínyi Ilona három évi ostrom után 1688-ban végül feladott. A Rákóczi- szabadságharc során 1703 tavaszán innen indultak II. Rákóczi Ferenc hadműveletei. Az 1848-49-es szabadságharc során Kárpátalja 2010. október 18-21.
Ukrajnában a legtöbb ásványvízforrás (3000 db) Éghajlata síkvidéki az alföldi területeken alföld jellegű szintén az alföldi területeken előhegyi és hegyi a hegylábánál és a hegyeken (a több fajta éghajlata miatt a növényzete is gazdag)
Nemzetiségek
ukrán 79, 89% magyar 12, 09% orosz 2, 50% román 2, 49% cigány 1, 17% szlovák 0, 45% német 0, 29% zsidó 0, 19% belorusz 0, 23% egyéb 0, 71% össznépesség: 1 253 160 fő
végig a felkelők oldalán állt egészen 1849 augusztus 26-ig kitartott. 1864-ben kezdte el működését az első ruszin szervezet, az Ungvári Szent Bazil társulat, amely 1912ig állt fenn. Az 1920. június 4-én Csheszlovákiával megkötött Trianoni béke során Podkarpatská Rus néven Kárpátalja Csehszlovákia részévé vált, ám autonómiát csak 1938 szeptemberében kapott ismét a terület. 1838 november 2-ai bécsi döntés alapján Kárpátalja (Ungvár, Munkács, Beregszász) ismét Magyarországhoz tartozott. 1939 március 15-én a magyar hadsereg megszállta a vidéket. 1944 októberében a szovjet csapatok foglalták el a területet. 1945. június 19-én a Szovjetunióhoz csatolták a területet, majd a Szovjetunió felbomlását követően Kárpátalja az 1991.augusztus 14-én függetlenné vált Ukrajna része lett. 1991. december 6-án kötötték meg a magyar-ukrán államszerződést, melynek lényege, hogy a kisebbségek jogainak kölcsönös tiszteletben tartása, illetve, hogy a két országnak nincsen egymással szem2
Emlékpark és zarándokhely Dercenben A Beregszász–Munkács útvonal mentén, Gát közelében akár turistacsalogató látványosságnak is nevezhető az a kereszt, amely a nemzetközi katonatemető központi szimbólumaként Dercen község házai fölé magasodik. Aki rég nem járt a településen, kellemes meglepetésben lehet része. Az emlékpark bejáratánál szinte új faluközpont alakult ki. A régi kávézóra rá sem ismerni, európai színvonalú a kényelmes parkoló. A korábban lokátorokkal, majd dzsungelszerű bozótossal teli dombon ma egy méltóságteljes, 25 méteres kereszt áll, a körülötte lévő tér sétányoknak, illetve magának a katonai temetőnek a helyszíne lesz. – Az emlékpark ötlete távlati célként a Magyar–Ukrán Kormányközi Hadisírgondozó Egyezmény végrehajtásával foglalkozó, a Magyar Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2005-ös munkatervé-ben szerepelt – mondja Kincs Gábor, az építtető szerepét vállaló Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának (KMSZF) elnöke. – Az egyik nyíregyházai megbeszélésen szóba került, hogy a háborúk alatt az elesett katonákat – a rövid tűzszünetek alatt – bombatölcsérekben és lövészárkokban temették el a bajtársak… Ezek a szavak édesapámtól is elhangzottak, aki a fronton élte meg ugyanezt. Gyermekkoromban, ha összejött a család, nekem végeláthatatlan „mesének” tűntek az általa megélt történetek, a fogság, a túlélés és tragédiák. Tehát foglalkoztatott a kérdés. Az ügy mellé állt az általam irányított fórum és annak egyik aktív tagszervezete, a Munkácsi Járási Gazdaszövetség is, melynek vezetője a derceni Bíró Lajos. A megfelelő helyszín adott volt, a helyi képviselőtestület is pozitívan fogadta az ötletet, hogy az évszázados „temetődomb” újra a megnyugvás szigete lehessen. – Az elképzelésből hogyan vált a főútvonalról is szemmel látható valóság? – Nem könnyen. 87 különböző engedélyre volt szükség, el kellett készíttetni a terveket, be kellett szerezni az építési engedélyt is. „Alig” négy évbe telt… Aki mostanság épített valamit, tudja, miről beszélek. Szerencsére ebben a történetben több volt a jószándékú ember, mint a kerékkötő, mert utóbbiak is akadtak. Nem hallgathatom el, hogy a mai napig csak ötlet szintjén, esetleg egy szép tervként porosodva a polcon vagy a fiókban heverne a dolog, ha nem áll az ügy mellé a Budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója, dr. Holló József altábornagy és segítője, dr. Bíró Andor tanácsos, akik 2007 júniusában hivatalos lépéseket tettek az ukrán kormány mellett működő, a háborúk áldozatainak és a politikai üldözöttek emlékének megörökítését intéző állami tárcaközi bizottság felé.Mint azt Kincs Gábor elmondta, a temetőben nem kizárólag magyar honvédek kapnak végső nyughelyet, hanem bármilyen nemzethez tartozó katona földi maradványa is ide kerül. A Hadtörténeti Intézetnek köszönhető azt is, hogy minden építőmunkát magyarországi szakemberek végeznek. Sokan azt sem tudják, hogy a 25 méteres kereszt felső része Budapesten készült, onnan szállították a dombtetőre. Így lett ez a kereszt a „Megbékélés a Közös Európáért” emlékpark központi szimbóluma, illetve az 1951–52-ben megszüntetett, lerombolt derceni temető örök emléke. Már elkészült egy kör alakú betonemelvény, ami a Dercsényi család síremlékének az alapja. A mellette levő föld alatti kriptába 20 családtag földi maradványait helyezték 1815 és 1941 között.– Ha befejeződnek az építési munkák, és az emlékpark látogatható lesz, az turisztikai zarándokhelyként Dercen javára válik – folytatja Kincs Gábor. – Meggyőződésem szerint mindez teljesen át fogja alakítani a környék szolgáltatási és kereskedelmi struktúráját, aminek az első jelei már most észlelhetők. A közeli és távlati terv természetesen az emlékpark befejezése. A KMSZF elnöke elmondta, a fórum az emlékpark mellett folytatja a több éves kárpátaljai emlékmű helyreállítási programját. Az őszi megemlékezésekig még öt I. és II. világháborús honvéd emlékművet kívánnak felújítani. Ez a munka a magyar kormány Nemzeti Intézménye programjának köszönhetően zajlik. A mindennapi munka mellett igyekszik kivenni a részét a Szolyvai Emlékpark hosszú távú fenntartásában, szépítésében, építésében. 3
Szállás Family Hotel— Nagybégány
Kárpátalja
Beregszász Beregszász megyei jogú város, a beregszászi járás székhelye. Kárpátalja délnyugati részén fekszik, Ungvártól 72, Munkácstól 28, az ukrán-magyar határtól (Asztélynál) 6 kilométernyire. Magyarország felől gépkocsival a Nyíregyházából kivezető 41. műúton közelíthető meg a beregsurány-asztélyi határátkelő állomáson át.
pontja a Nagyhegy, tengerszint feletti magassága 362 méter. Beregszász tulajdonképpen a hegyvidék és a Nagy Alföld határán fekszik, tőle dél-nyugatra már
Beregszászt észak-kelet és délkelet felől vulkanikus eredetű hegylánc övezi. Legmagasabb
síkság van, melyet csak helyenként bontanak meg kisebb dombok. Beregszászt a Vérke-csatorna szeli át, amely a Borzsa és a Latorca folyókat köti össze. Vízmagasságát a Borzsán épített zsilippel szabályozzák. Beregszász éghajlata mérsékelten kontinentális, télen -12 Celsius foknál ritkán süllyed mélyebbre a hőmérő higanyszála, nyáron 30-34 Celsius foknál magasabbra.
Bethlen-kastély
A római katolikus templom mellett álló Bethlen-kastély Beregszász egyik legrégibb és legszebb épülete. Keleti homlokzatán lévő kőtáblájáról megtudhatjuk, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1629-ben építtette. A fejedelem 1625-ben lett Beregszász birtokosa, sokat tett a város fejlesztése érdekében, udvart tartott Beregszászban, többször megfordult benne. A kastély 1686-ban a Thökölyfelkelés során leégett, valószínűleg II. Rákóczi Ferenc állíttatta helyre. 1857-ben klasszicista stílusban átalakították, ekkor épült déli homlokzatának közepe elé a hatoszlopos, timpanonos portikusz (bejárat). A földszintes, alápincé-
2010. október 18-21.
zett, nyújtott téglalap alaprajzú épületet a déli oldal végén egy-egy szimmetrikusan elhelyezett rövid szárny tagolja, közöttük a már említett bejárattal. Északi, egyszerű homlokzatát kis timpanonokkal zárt lizénák tagolják. A kastély a XVII. század végén jutott a Rákóczi-család birtokába, II. Rákóczi Ferenc többször megfordult benne, 1705. december 20-án itt adta ki a személyi felkelésre buzdító kiáltványát, amelyben a kuruc felkelés zászlaja alá hívott mindenkit, akinek drága volt a Haza és a Szabadság. Ezt az eseményt örökíti meg a kastély homlokzatán 1996. május 30-án fel-
avatott Rákóczi-emléktábla (ifj. Pál Mihály alkotása). Rajta kívül még két emléktábla található az épületen: Bethlen Gábor és Mikes Kelemen 1991-ben avatott emléktáblái .
4
Makkosjánosi (Jánosi) Az Ungvár - Munkács - Rahó főútvonal mentén, Beregszásztól nyugati irányba, a várostól hat kilométerre terül el Makkosjánosi (or.: Яноши). Makkosjánosi Árpád-kori település. A XIV. század elején a településnek már saját parochussal bírt, 1364-ben pedig a falu birtokosa Erzsébet királyné idejében a települést Ivanósinak mondták. A község 1484-ben a munkácsi várhoz tartozott. 1566-ban az átvonuló krími tatárok elpusztították. Az 1649-i úrbér szerint Lórántffy Zsuzsanna birtoka. Az 1682-i úrbér szerint a falu határában volt a többi tilalmas erdők közt bő makktermő is innen nevében a makkos előtag -, melyet Királyné asszony dombjának neveztek. Az 1631. évből való 3 cm átmérőjű kerek pecsét közepén egy kötélszerűen kanyarított, két indában végződő tölgymakk van, körirata pedig ez: "Jánosi pecsétje. 1631." Makkosjánosi központja1946-tól Ivanyivka néven szerepel, a 90-es évek elején kapta vissza nevét, azóta hivatalosan Jánosi, a helyi magyar kiadványok viszont következetesen Makkosjánosit használnak.
Nagybégány (Velika Bejhany) A Beregszász irányából Nagydobrony Csap - Ungvár felé vezető országút mentén terül el Nagybégány. A Vérke bal partján fekvő településnek, mely tíz kilométerre található a járási székhelytől, vasútállomása van a Csap Bátyú - Beregszász - Nagyszőlős Huszt - Técső - Aknaszlatina vasútvonalon. Bégány - Árpád-kori település. Hajdan Ó-Bégánynak is hívták. A XI. században a Bégányi család birtokolta. A család tagjai hol örökségbe, hol ajándékba vagy éppen zálogba adták birtokaikat, míg a XIX. század elejére a Bégányi család kihalt.
A történelem vihara nem kerülte el ezt a települést sem. 1646-ban a krónika szerint Rákóczi György 4 jobbágyi és 2 pusztatelekből álló birtokot foglalt le Bégányi Tamástól. Nemsokára - a család hanyagsága miatt - a Bégányiak birtokának egy része a munkácsi várhoz csatoltatott, amelyet csak 1650-ben kapott vissza Lorántffy Zsuzsannától. Családi viszályok, királyi adományozások folytán a Bégányi birtok hol egyik, hol másik családok birtokolták. Így 1794-ben részbirtokba, királyi adomány folytán Dercsényi Veisz Jánosé lett.
Csetfalvai faharangtornyú református templom
A XIX. században Nemes József családját említik a krónikák a birtokosok sorában, de birtokosok voltak itt abban az időben özv. Dercsényi Istvánné, Gajdos János, Rácz István, Sütő József, Siró József, Tompa József, Domokos József, Jászter Kálmán, Komári Imre és mások. A XIX. század elején Nagy- és Kisbégány a Kaszonyi járáshoz tartozott.
A Csetfalva néven először 1408-ban említett falu a monda szerint Árpád vezér egyik hűséges alattvalójáról, Csete földesuráról kapta nevét. 1418-ban a Széchyek birtokolták, 1513-tól a Lónyayak tulajdonába kerül. Megfordult itt gróf Széchenyi István, aki a Tisza-szabályozás munkálatait felügyelte, illetve Móricz Zsigmond is, kinek itt volt református pap a nagyapja, s édesanyja is itt született. Az író ellátogatott Csetfalvára, helyi népdalokat gyűjtött; emlákáre 1996-ban emláktáblát avattak. A falu és a helyi népi építészet legszebb épülete a középkori eredetű református templom és a hozzátartozó 18. századi zsindelyes, négyfiatornyos, szoknyás fa harangláb. A 15. században épült templom ékessége a hajó és a szentély festett fakazettás mennyezete, melyet Asztalos
2010. október 18-21.
5
6
Kárpátalja
2010. október 18-21.
7
Ungvár és környéke Ungvár az Elő-Kárpátok nyugati részén, az Ung folyó mentén terül el.
csak járási székhely.
Fontos közúti közlekedési csomópont. Vasútállomása, nemzetközi repülőtere van.
1430-tól szabad királyi város, 1769 -től megyeszékhely mind a mai napig a változó csehszlovák, magyar, szovjet és ukrán érában is.
Már a honfoglalás idején is lakott területként jegyzi Anonymus krónikájában. Az I. (Szent) István király által alapított várispánságok egyike volt Ungvár, amelyhez 18 község tartozott.
Napjainkban Ungvár megyei és járási székhely. A járáshoz közigazgatásilag 1 városi jellegű település és 64 község tartozik (33 magyarok lakta). A 2 járási jogú település Ungvár és Csap nem tartozik közigazgatásilag a járáshoz.
Az 1241-es tatárdúlást követően kialakított vármegyerendszerben
Az ungvári vár A látványosságok közül az ungvári vár valamint a szerednyei és a nevickei várromok tekinthetőek meg. Az ungvári vár jelenleg a Kárpátaljai Történelmi Múzeumnak ad otthont termeiben, szomszédságában pedig a Kárpátaljai Néprajzi Múzeum, a skanzen található. A szerednyei és nevickei várak romjai szintén sok turistát vonzanak. Szerednyén a várrom mellett a Dobó testvérek által vájatott pincelabirintus is sok érdekességet kínál, nem beszélve a picelátogatással egybekötött borkóstolók népszerűségérő
Gerényi rotunda Az ungvári járás nevezetességei a bátfai, palágykomoróci, gálocsi református templomok, X – XI. század körül épült Szent Anna templom, vagy más néven gerényi rotonda, szürtei római katolikus templom, kisgejőci millenniumi emlékmű, császlóci Czibur kastély, eszenyi I világháborús-turulmadaras emlékmű, radvánci Gyöngyösi-kastély, botanikus kert.
8
Kárpátalja
Római katolikus templom A környék az épített látnivalókon kívül számos természeti látnivalóban is bővelkedik, amihez jelentősen hozzájárul domborzati fekvése is. Nagyobb folyók a járásban a Tisza, az Ung és a Latorca. Az Elő-Kárpátok hegyei, dombjai kedvelt kirándulóhelyek. Fekvésének köszönhetően 2 országgal is közvetlenül határos: Magyarország és Szlovákia, mely országok konzuli kirendeltséggel is rendelkeznek Ungváron. Ungvár a megye kulturális központja, Rendelkezik ukrán nyelvű drámai színházzal, bábszínházzal, több mozival, múzeummal, a megye 2 legnagyobb könyvtárával.
A megyei filharmónia épülete állandó koncertek színhelye. Híres művészeti együttesek a járásban: Credo verséneklő együttes, téglási Rózsa népdalkör, eszenyi Ritmus táncegyüttes, Druzsba énekkar, Magyar Melódiák. A kulturális rendezvényeken kívül 2 medence, több szabadtéri strand, remek horgászhelyek, lovaglási lehetőség, síelési lehetőség (Pliska -hegy) várja a vendégeket. A környék kedvelt turisztikai célpont az év minden szakában. A luxus szállodák és a falusi turizmus szálláshelyei egyaránt kellemes pihenést biztosítanak.
Munkács és környéke Munkács – megyei jogú város Kárpátalja szívében, az alföld és a hegyvidék találkozásánál. A megyeszékhelytől 42 km-re található város fontos vasúti és közlekedési csomópont. Történelmi iratok szerint és régészeti kutatások alapján bizonyított, hogy a mai város területén már a vaskorban is település állt. Híres várát a monda szerint Álmos vezér építette, s nevezte el „munkásnak” a hegyeken való nehéz átkelésre emlékeztetve. Munkács 1378-ban kapott városi rangot, majd Hunyadi János 1445-ben szabad királyi városi rangra emelte. A 16. és 17. században az Erdélyi Fejedelemség része. Munkács vára sok évszázadon át volt különböző harcok színtere.
A munkácsi vár Pusztították kunok, tatárok, lengyelek, császári seregek. Hosszú évtizedekig volt börtön, majd kaszárnya és a szovjet érában mezőgazdasági szakközépiskola is. Ma a legendás vár múzeumként funkcionál, és a várdombról őrzi hű városát – Munkácsot. Munkács járási székhely, a Latorca folyó két partján terül el. A járáshoz közigazgatásilag 2 városi jellegű település és 86 község tartozik. A magyar kisebbség aránya a járásban mindössze 12 %. 2010. október 18-21.
Munkács legfőbb látványossága a helyiek által Palanoknak nevezett vára, ahol néprajzi és természettudományi kiállítás mellett képzőművészeti galéria is megtekinthető.
9
Munkács Egyéb nevezetességek: a szecessziós stílusú Városháza épülete, Munkácsy Mihály emlékház, a Rákóczi vagy Fejér-ház, Kohner-kastély, az 1800-as években épült Orosz Drámai Színház épülete, a Csernekhegyi bazilita kolostor, a római katolikus plébánia templom. A járásban található főbb látványosságok: a beregvári Schönborn vadászkastély, a Beregszentmiklósi várkastély, Podheringi 1849-es emlékmű.
Egyéb látnivalók Munkácson A környék az épített látnivalókon kívül számos természeti látnivalóban is bővelkedik, amihez jelentősen hozzájárul domborzati fekvése is. A Latorca folyó sebes sodrású patakként folyik alá a Kárpátok hegyeiből, míg síkvidéki területre érve lassan hömpölyög Munkácson keresztül a szlovák határ felé. Kedvelt horgászhely és túraútvonal.
A munkácsi járás másik kedvelt pihenőhelye a Szinyák szanatórium és sportüdülő, ahol 800 méter hosszú sífelvonó szállítja a síelni vágyókat a téli időszakban. A gyerekek számára is kényelmes sífelvonó szomszédságában kölcsönző, a szanatóriumban ásványvizes gyógyfürdő várja a vendégeket 4 épületből álló szálloda együttesében. Kedvelt szanatóriumok még a térségben a Kárpáti szanatórium, a Soleni Mlaki szanatórium és a Perlina Karpat szanatórium is.
Munkácson található Kárpátalja megye egyetlen orosz nyelvű drámai színháza, számos múzeum, köztéri szobor és emléktábla őrzi a város dicső szülötteinek és múltjának emlékét. Híres művészeti együttesek a járásban: a derceni Gyöngyösbokréta táncegyüttes, a beregszentmiklósi Zabavka vokál együttes, A kulturális rendezvényeken kívül borfesztivál, Boboviscse településen borospincék és borkóstoló, lovaglási lehetőség, hegyi túrák, kézművesek és népszerű kézműves termékek várják a vendégeket. 10
Kárpátalja
Szakma és érettségi
Járásunk más oktatási intézményeihez hasonlóan a Jánosi Mezőgazdasági Líceumban is kezdetét vette az új tanév. A közelmúltban megújult tanintézmény munkájáról, jelenlegi helyzetéről és távlati terveiről Doma István igazgatóval beszélgettünk el. — Hány diák tanul jelenleg a líceumban és milyen képzésekben vesznek részt? — Intézményünkben összesen 163 tanuló kezdte meg az idei tanévet, köztük 44 elsős. A diákok felkészítését 17 tanár igyekszik biztosítani, közülük 15 számára a líceum jelenti az állandó munkahelyet. Külön kiemelném, hogy a szaktárgyakat képzett oktatók tanítják. Diákjaink az érettségi bizonyítvány mellett szakiránytól függően B és C kategóriájú jogosítványt, valamint alapfokú számítógép-felhasználói képesítést szerezhetnek. Informatikára elsősorban lányok jelentkeznek, míg a gépjárművezetők között több a fiú. Az oktatásügyben történt változások miatt az idei évtől a képzés nem hároméves, hanem csak kettő, így a mostani elsősök két év alatt szerezhetnek érettségit és alapszintű szakmai tudást. — Milyen az oktatási intézmény jelenlegi állapota és felkészültsége? — Az épület állagmegőrzésére irányuló időszaki felújítási munkálatokat idejében sikerült elvégeznünk. Jelenleg megoldásra vár a fűtési rendszer korszerűsítése, valamint a nyílászárók cseréje. A közeljövőben fel szeretnénk újítani a garázstetőket is. A tankönyvellátottságunk megfelelőnek mondható. Az esetleges hiányosságokat igyekszünk pótolni. A technikai bázis is kielégítő. A szakirányú képzésekhez két személyautóval, 3 tehergépkocsival, valamint 27 számítógéppel rendelkezünk, de a géppark mihamarabbi felújításra szorul, hiszen többek között ettől függ a líceum jövője. A közeljövőben a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítvány közreműködése révén a Szülőföld Alap támogatásával egy kétszintes, tetőtér-beépítéses épületszárnnyal bővül a líceum. Jelenleg a második szint építése vár befejezésre. Amennyiben az anyaországi támogatások szinte a korábbiaknak megfelelően alakul, az elkövetkező 2–3 éven belül az új épületet átadhatják rendeltetésének. Itt kapnának helyet azok a szaktantermek, laboratóriumok, osztályok, amelyek elengedhetetlenek a profilbővítéshez. A szakoktatásnak mindenképpen alkalmazkodnia kell a piaci feltételekhez, azaz, olyan szakmákat kell oktatnia, amelyekre megfelelő kereslet van. Az új szárny elkészültével a messziről beutazó diákok számára (kb. 60 fő) kollégiumi elhelyezést is tudunk biztosítani. Ez azért is lényeges, mivel szinte az egész járásból érkeznek hozzánk tanulók. Jelenleg a beutazás iskolabusszal van megoldva. A KMOA a kollégiumi neveléssel kapcsolatban megállapodást kötött a történelmi egyházakkal, akik szívesen bekapcsolódnak ebbe a munkába. — Mik a távlati tervek? — Az intézmény vezetősége és tanárai célul tűzték ki a líceum anyagi-műszaki bázisának megújítását és kibővítését, valamint az oktatatás színvonalának emelését. Szeretnénk, hogy a nálunk végzett diákok jó alapokat szerezzenek a továbbtanuláshoz. Ehhez örömmel fogadunk mindennemű támogatást. A távlati terveink között szerepel az étkeztetés hosszú távú megoldása is, valamint új, elsősorban a szociális szférában hasznosítható szakok elindítása. — Köszönöm a beszélgetést. Munkájukhoz további sikereket és kitartást kívánok.
Molnár Bertalan
A Jánosi Mezőgazdasági Líceum
2010 októbere, készülődik a 20 gyerek. Kirándulni mennek ők majd, Határtalanul Kárpátaljára. Hallanak az AutoCad-ről, Rajzolják a kötelezőt. Megtudják, hogy magyarok élnek ott, Ahová az Apáczai Közalapítvány hoz. Lívia tanárnő mesél és mesél, Életének még ma is része az úti cél. És itt van már a tizennyolcadika, hétfő, Megint az iskolába megy minden gyerkőc. De most nem tanórákra igyekeznek olyan nagyon, A Mercedes busz a határt ostromolja most. Nagy az izgalom, bárcsak már túl lennénk, Az ukrán-magyar határ átlépése nem olyan egyszerű még. Megvannak a papírok, az útlevelek jók, Mégis várakoznunk kell sokáig a határon. A szervezésnek hála, sikerrel átjutunk, Fellélegzik mindenki. Hurrá! Kárpátalján vagyunk. Első utunk a Líceumba vezet, Jánosiba, Várnak minket nagy szeretettel az iskolába’. Átadjuk a számítógépeket, mit magunkkal hoztunk, Megduplázzuk vele a gépállományuk. Folytatjuk utunkat Nagybégányba és kipakolunk, A Family Hotel sokkal jobb hely, mint amiről álmodhattunk. Finom ebéd, borscs leves és borjúhús van tarhonyával, Mozdulni is alig bírunk a jóllakásban. De nincs idő a pihenésre igazán, Mindenki várja, hogy felfedezzük Beregszászt. Fedák Sári kastélya az első megálló, Operett énekesünk nagyon szép helyen lakott ott. Gyalogosan fedezzük fel Beregszászt, Látjuk az Úri Kaszinót, vagyis az Arany Pávát. Petőfi szobra őrzi a bejáratot, De sok más magyart is ez a hely látott. A sétáló utcán is sok a látnivaló, A Főiskola kapuja befelé hívogató. Az Apáczai Közalapítvány ezt is támogatja, De Schmitt Pál is cserépjeggyel segít rajta. Látjuk a Zsinagógát és a Mézesházat,
Majd a Kossuth Gimi udvarán Hunyadi és Bocskai emléktáblája. Az emlékművön még ott a sarló és kalapács, De azért szépen fejlődik Beregszász. Nagy kártyacsata, karaoke zárja a napot, És a mi örömünkre a TV magyar csatornákat is fog. A második nap irány Munkács vára, Beveszi a kis csapat és szurkot sem kap a nyakába. Kipróbáljuk a vár telefonját, Megfogjuk Koretovics Tódor mutatóujját. Kívánunk is mindenfélét, hátha teljesül, Iszunk a vízből, melytől örökre fiatalok leszünk. Zrínyi Ilona és Rákóczi a hős védők, Elénekeljük a Himnuszt, hisz ez így illő. Meghallgatjuk a vén ördög legendáját, Majdnem eladjuk a buszunkat sok-sok grivnyán. . .Folytatjuk utunkat a város felfedezésével, A Városháza a harangjátékával lep meg. Néhány újabb templom mellett elhaladva, Megérkezünk a Rákóczi-rezidenciára. Ma művészeti iskola áll itt, Munkácsy emlékét sok minden őrzi is. A szabadidőben megnézzük a piacot, Sok-sok gombát vásárolhatnánk ott. Visszafelé megfogjuk a kéményseprő gombját, Szerencsét fog hozni, majd meglátják A derceni Emlékpark egy új hely, A háború áldozatainak méltó hely. A kultúrprogram után irány a suli, Várnak már a Gólyabálba a Líceum diákjai. Jókat nevetünk, a hangulat igen jó, Feledjük a „mateket” és tanuljuk a „pónilót”. Az ismerkedésre kevés idő marad, De örülünk, hogy nem nekünk szól a feladat. Fáradtan érünk haza, korai a fekvés, Hajnalban már disznóvágásra ébred a nép. Ki korán kelt és megleste a disznót, Mindannyiuknak nagy élmény volt a jutalom Majd utunk ismét az iskolába vezet, Az AutoCad bemutatása hozza meg a csendet.
Felvári tanárúr türelmesen magyaráz, Szaporodnak a vonalak a számítógép monitorján. Közben a hangulat is oldódik végre, Időnként a figyelem is irányul a szomszéd gyerekre. „Ti ócseny szimpatyícsnij málcsik” – mondja egy kislány, Ami magyarul azt jelenti, hogy Téged szimpatikusnak talál. A szünetben már keverednek a csoportok, A magyar nyelv minden gátlást felold. Közösen bemutatjuk sulinkat egy kisfilmen, Aztán neveket, címeket cserélünk az Interneten. A myvip, az iwiw, a Facebook jó dolog, Budapestről is tarthatjuk a kapcsolatot. Biztosítjuk egymást, hogy az ismerkedés tovább is tart, Tervezzük a jövőt, hogy ismét találkozhassunk majd. Szomorúan búcsúzunk, lenne még mondanivaló, De vár a következő helyszín, egy nagy ukrán város. Ungváron vár minket a sok látnivaló, De előtte Noémitől búcsúzunk a vasútállomáson. A várba vezet az első utunk, Az ostrom előtt alaposan belakmározunk. A szobrok, a vár története érdekes, A fegyverek, a hangszerek és a népviselet. Alig pár lépésre van a Skanzen, Sétálunk, nézelődünk kellemesen. A folytatás a sétáló utca, Itt egy kicsit besokall a banda. De azért mindent megnézünk, amit Ungváron kell, Befejezzük a sétát a Petőfi téren. Aztán egy kis szabadidő segít a gondon, Végül a busznak is sikerül, hogy megforduljon. A „Barva” nevű hipermarketben leesett az állunk, Csak a disznótorosnál tért magához csoportunk. Hurka, kolbász és a toros káposzta, Az orjaleves után elámul a banda. A lefekvés kicsit nehezebben megy egyeseknek, Párnacsata, fogkrémezés idézi a táboréletet. Reggel mégis frissen csomagol mindenki, S reggeli után a templomban kötünk ki. Beugrunk még az iskolába – mintha haza mennénk. Majd a Beregi Múzeumba vonul be a nép. Maga a gyűjtő mesél a kiállításról,
Az sem zavarta igazán, hogy áramszünet volt. Rendkívül gyorsan mesél, rengeteg az infó, Ráadásul keskeny és hosszú a folyosó. Innen Csetfalvára vezet az utunk, A református templomban magyarázatot hallgatunk. Felmászunk a toronyba, kell bátorság hozzá, Cserébe azonban szép onnan a kilátás. Széchenyi, a nagy magyar is járt itt hajdan, Hajója megrekedt, ezt emléktábla is mutatja. Csepereg az eső, először zavar az út során, De indulunk is tovább, Mert a tiszaújlaki turul vár. Megnézzük, készül a fotó, mint mindig, Szállunk vissza a buszba és irány a határátkelőhely itt. De nem engednek, nem itt léptük át a határt, Vissza kell fordulnunk: Beregsurány vár. Viszonylag könnyen jutunk át Magyarországra, Csak Noémi hiánya okoz nehéz perceket a tanári karnak. Végül a vámos sem volt kíváncsi, Megnézett egy csomagot, majd felnyitotta a sorompót is. Végre lazíthattunk, néztük a Magyar Vándort, Jókat derültünk a filmen, majd a buzgóság mindenkit elnyomott. Sima volt az utunk, Budapestnél ébredtünk fel, Jöttek-mentek a telefonok, hogy várjanak minket. Most még rengeteg az élmény, el is fáradtunk, A képeket nézve derül ki, hány helyen is voltunk. Emlékezzetek arra, hogy miért is utaztunk, Magyaroknál jártunk, történelmüket hallgattuk. Van még sok látnivaló, utazzatok vissza egyszer, Meséljétek sok embernek, milyen szép vidékkel ismerkedtetek. Nem maradt más hátra, köszönetet mondani sokaknak, A két iskolának, tanáraitoknak és az Apáczai Közalapítványnak. 2010. október 21. by Solymosi Vera
Apáczai Közalapítvány
Résztvevők Bálint Arnold 11.H Bézi Attila 11.A Bodnár Bence 10.A Borbély Zsolt 12.A Borus Attila 10.A Csenki Sándor 11.H Csonka Ferenc Gábor 12.G Dóri Zsolt 10.G Filipp Márk 10.A Greff Ádám 12.A Gyevát Gyula 10.H Kaluzsa Dániel 10.G Kocza Zsolt 10.H Kovács Noémi 12.G Nick Annamária 12.G Pásztor Zoltán 11.A Podoba Zsolt 12.A Sveda Balázs 12.A Szabó Gergely 10.G Tóth Ákos 11.A
Dr Solymosiné Vatai Emília
Kísérők
Rugovicsné Bakos Lívia Felvári Csaba Solymosiné Bakcsi Vera
Program 1. nap Reggeli indulás az iskolától. Utazás autóbusszal. Határátlépés Beregsuránynál. A számítógépek átadása. Látogatás a legnagyobb magyar közösségű városban. Nevezetességek felkeresése (Bethlen-kastély, Arany Páva Étterem (volt Úri Kaszinó, ami a magyar szecesszió egyik gyöngyszeme), II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Magyar Nemzeti Színház).
2. nap Utazás, városnézés Munkácson, Kárpátalja második legnagyobb magyar városában. Séta keretében a városháza, Rákóczi-ház, Munkácsy emlékek érintése, majd a Zrínyi Ilona által hallhatatlanná tett vár megtekintése. A Derceni Emlékpark meglátogatása, virág elhelyezése. Találkozás a jánosi szakközépiskolás tanulókkal. Ismerkedés az iskolával. Részvétel a Gólyabálon.
3. nap Hajnalban ismerkedés a helyi hagyományokkal (disznóvágás) Közös óra a Jánosi Líceumban. Látogatás Ungváron, ami Kárpátalja legnagyobb városa, közigazgatási központja. A vár, majd a szabadtéri néprajzi múzeum megtekintése. A kirándulás élményeinek játékos felelevenítése.
4. nap A nagybégányi görög-katolikus templom felkereséses. Beregszász—látogatás a beregvidéki Múzeumban A csetfalvi csodás kazettás mennyezettel rendelkező templom megtekintése majd Tiszaújlakon a turul emlékmű felkeresése. Indulás haza, határátlépés Beregsuránynál. Utazás, hazaérkezés a kora esti órákban.
