/ II. é v f o l y a m .
1922.
A .
37.
M A G Y A R _
*
fa^O€i§tATHOLlKUSOK ^ O T ^ I ^ ^ ^ V S ^ B S * « ? ^ ^ * ^
T
Szerkesztőség és kiadóhivatal; Nyírcsászári, (Szaimár
megye.)
Mfnden lapunkat érdeUő küldemény ide küldendő.
Buci János dr. — Hittestvérünk a miniszteri székben. — A személyi kultusz soha nem lehet sem a Magosz, sem a Tudósító feladata. Száműzve is volt ez tőlünk élniakarásunk, tennivágyásunk első megnyilatkozásától mindeddig s száműzve marad ezután is. S ha néha-néha meg is állunk egy-egy percre azzal a diadalra hivó zászlóval/ mit a reánk kényszeritett élet-halál harc kezünkbe adott, ha meg is hajtjuk azt néhanéha, mely pedig mindég magasan lobogni hivatott, ha a harcos sereget egy-egy név megismerésére hivunk, nem tesszük személyi kultuszból, nem tesszük azért, hogy faragott képet adjunk az isten helyett, nem tesszük azért, hogy személlyel pótoljuk az ideálokat, Mikor Bud János dr. közélelmezési miniszter nevét irjuk e gyarló sorok felé, csak1 mint a magyar görögkatholikusok életének hü krónikásai, mint a lelkekben élő tűznek visszatükrözői, mint a szemekben, é a n lelke-soíéi—«icgröír/itőíi irM.tássegnnRet teíjésitjük. — Hogy Bud János dr. e csonka, halálra itélt haza közélelmezési minisztere lett abban az időben, mikor a köznyomor a legáltalánosabb, mikor fojtogató határok mellett az Isten külön ostoraként, mostoha időjárás, al{jas kincsszomj, hitvány élősdi tobzódási vágy teszi a nép millióinak életét napról-napra keserűbbé, hogy ebben az időben a közélelmezés hálátlan, embertemésztő, de viszont nagyon is embert kivánó ügyét az illetékes tényezők Bud János dr. kezében látják biztosítottnak, az nem az embert emésztő munkát milliók gondját vállaló miniszter szerencséje hanem e szegény megtépett haza minden polgáráé. hogy ennek elsősorban mi magyar görögkatholikusok örülünk, a legtermészetesebb dolog. Hiszen a miniszter testünkből való test, vérünkből való vér, a magyar görögkatholikus egyház azon fia, kire joggal vagyunk büszkék, kiről szólva joggal lángol föl szemünkben a tüz, mert Bud János dr. a miniszteri székben ép ugy testvérünk mindannyiunknak, mint volt ezelőtt. Hogy hol született Bud János dr., hol tanult, mint élte le ifjúságát, nem tudom. De az sem feladata a magyar görögkatholikusok ez egyetlen orgánumának, hogy ezzel foglalkozzék, hogy becsületes munkájával, komoly kötelességteljesitéssel, alapos tudásával mint haladt addig, m i g azt a dekorumot elérte vagy — rrta és itt így helyesebb — azt az áldozatot meghozta az országnak, hogy miniszteri székben emberfeletti munkájával segítse talpra állítani e szerencsétlen hazát. De falada-
s;.cjhn
Nyíregyháza, november 19.
ORSZÁGA é SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE
T - T J J ^ , - , , ^ , ,H|1|
-
Felelős szitóesztő: K O Z M A iÁ N O S Srerkes
.Ars:
Előfizetési ára: Negyedévre.. Egye« szám ára
MOSOLYGlntjÓZSEF.
rejtették méhükben. Itt-ott át-át csillan egyegy sugár. Itt-ott fel-fel gyul egy-egy csillag s biztató ragyogása lelkünk gyönyöre. Dr. Bud János miniszter hitvalló munkakészsége örömteli jövővel biztató példa. Hiszem, ily példák élesztik a reményt, a napkelet minden pompájában fog még ragyogni a magyar keleti Egyház. (K—a
Olcsó!
F—c)
Nagyjaink emlékezete. — Emlékbeszéd. — A budapesti gör. kath. egyházközség 1922. október 29-iki közgyűlésén elmondta Répássy Miklós dr., h. államtitkár. Tisztelt Egyházközségi Közgyűlés ! H a egymást szerető emberek hosszabb ideig nem voltak együtt, amikor ismét össze gyűlnek, önként körül j á r tekintetük: ott pil-e^közttk.mjrídenkL? egyházközsé; hisz a krisztusi szeretet az a ^ a ' p b í i , egymáshoz füz bennünket; — mi is rég, — hosszú nehéz 5 év óta nem gyűltünk már egybe, méltán nézünk tehát szorongó szívvel sorainkon szét: kik azok, akik hiányzanak közülünk ? Bizony sokan vannak ! A világháború vérzivatarja sok ifjú sudár fát tört ketté, a rettenetes esztendők sorvasztó szele sok erőtejles törzset döntött ki amúgy sent dus erdőnkből. Bizonyára mindnyájunk legkegyeletesebb érzésének adok kifejezést, ha arra kérem a tisztelt egyházközségi közgyűlést, áldozzunk az időközben elhunyt hittestvéreink emlékének egy pillanatot s kérjük a M i n d e n h a t ó t : adjon nékik boldog nyugodalmat ! Azok pedig, a kiknek szivéhez az elköltözötteket a családi kötelék is fűzte, fogadj á k fájdalmuk némi enyhítésére hittestvéri szeretetünk legőszintébb részvétét! De akkor, amikor eltávozott hittestvéreink emlékét általánosságban felidézem, engedjék meg, hogy néhány szóval külön is megemlékezzem hitközségünk négy oszlopos tagjáról, akiknek kidőlte valóban pótolhatatlan veszteséget jelent számunkra. Ezek között van, sajnos, Istenben boldogutl első elnökünk : Dr. Pásztélyi Jenő is. Egy negyed századon át állott hitközségünk élén, mint annak világi feje. Az ö nevéhez fűződnek egyházközségünk alapvető m u n k á i ; sikeresen küzdve a kezdet szinte legyőzhetetlennek látszó nehézségeivel, megalapozta és betetőzte itt, az ország szivében, az ország fővárosában a görögkatholikusok otthonát.
NAPTÁR
már e hóban kapható tesz minden gör. kath. lelkészi hivatalnál.
Tartalmas!
120 korona j© m
Megjelenik minden vasárnap.
I tunk, hogy lelkesítő r o ,dákat, kétségekkel küzdő lelkünk m e g n y ú l á s á r a alkalmas oly felemelő tényeket e Kai^os táborral, melyből olvasóink állanak, közöljük. És nem űzünk szaaélyi kultuszt, nem hasztalanul fecséreljük „ perceket, nem tévutak ra visszük a zászlc v akkor, amikor rámutatunk, megállunk, zászlót meghajtjuk budapesti egyházközségünk egyháztanácsának tagja, dr. Bud János, közélelmézésügyi miniszter előtt. Itt szeretnők, hogy ¿roes legyen hangunk Itt szeretnők, ha szavui.k, mint a tiszta hajnali harangszó ébresztgetve, költögetve behatolna a legszegényebb testvérünk egyszerű kis szegényes kunyhójába'ép ugy, mint a paloták termeibe s szavunk tovább rezegne a lelkekben, uj tüzeket élesztene a szivekben ui lángokat lobbantana a szemekben, uj pírt gyújtana az arcokon. Nemcsak az örömre, a kegyes Gondviselés iránu mély hálára gondolunk, hanem a példaadó bátor hitvallás követésére. Annak a f c l c y _ l ö ténynek, hogy M-r~r^r—fí Ih.Y^." I tiszteletet megérdemlő Mruapesti egyiia'/RüZ1 ségünk egyháztanácsosa lett, súlyos konzekvenciái vannak. Egy ország, egy elhagyatott, legsúlyosabb élet-halál harcot vivó ország minszteri székei közül a legkinzóbbat, a leggyötrelmesebbet kapta Bud János dr. És embereket öszszeroppantó munkája között azzal a ténnyel hogy legelső hitközségünkben munkát, gondot vállal, mindnyájunk vigaszára, erősitésére adja a példát. A miniszter azt mutatja e tényével, hogy bár legyen összeroppantó teher vállainkon — nagyobb, mint az Övén van, nem lehet — legyen bár az feladatunk, hogy semmiből építsünk, könnyezésre késztető romokat takarítsunk, legyen bár munkánk anynyi, hogy a perceket kelljen féltenünk, mégsem szabad, mégsem lehet megfeledkezni arról, hogy minden világi disz, minden világi kitüntetés felett van egy nagyobb, mely büszkébbé tehet, minden kötelesség, minden gond felett van egy nagyobb, mely el nem hanyagolható s e kitüntetés, e disz, e munka, e gond, mind-mind a mi görögkatholikus voltunkban rejlik. Ezért állunk mi meg Bud János dr. miniszter előtt zászlónkkal, ezért állunk még pillanatra harcunkban, hogy meghajthassuk lelőtte zászlónkat. Ünnepeljük Bud János dr. miniszterben a testvért. Ünnepeljük azt a testvért, ki érzi, tudja, hogy egyek vagyunk, ki minden örömünkben osztálysorsosunk. Mintha ez az oly sötéten, komoran beborult ég tisztulna felettünk. Mintha oszladoznának a terhes felhők, melyek romlásunkat a magyar görögkatholikus Egyház romlását
MÁRIAPÓCSI
.
Igen s z é p !
2. oldal.
GÖRÖGKATHOLMKS TUDÓSÍTÓ
Minden kezdet nehéz. De mennyi nehézséget kellett egy félreismert, a közfelfogásban az idegen nemzetiség nem éppen rokonszenves mezében jelentkező felekezetnek1 a magyar fővárosban legyőznie, hogy érvényesülhessen, azt csak az tudhatja, a ki a nehéz munkában részt vett. Pásztélyi Jenő nemcsak részt vett abban, de ő vezette azt. N á l a alkalmasabb emberre nem is igen találhatott volna az egyházközség. Családi származása magyar nemzeti mivoltát minden kételyen felül emelte. 1858-ban született Munkácson, a hol édesatyja neves ügyvéd volt, s mint ilyent, az ottani kerület országgyűlési képviselőjévé is választotta. Így került fel a család Budapestre, a hol Pásztélyi Jenő középiskolai és jogi egyetemi tanulmányait is végezte. A főváros lett igazi otthonává. Szerette azt a nemes veretű társas életett, a meyíre itt oly bő alkalom volt. Részt vett már az akkori ifjúság minden mozgalmáéban is ; elnöke volt az egyetemi jogászsegitő egyesületnek s tagja többek között annak a küldöttségnek, amely az oroszok ellen győzelmesén harcoló török vezérnek, Abdül Kérimnek diszkardot vitt. Az ügyvédi vizsga letétele után 1884-ben megnősült s boldog családi életet él. 1891-ben pedig m á r az Országos Kaszinó választmányi tagja. 1895-ben történt a budapesti gk. egyházközség világi elnökévé való megválasztása. Az elnökséget azzal a tudattal és meggyőződéssel vállalta, hogy minden biztositék meg van az uj egyházközség kizárólagos magyar jellegére. Ez volt aztán az egész működésének vezérlő gondolata. A székesfőváros társadalmában oly előkelő szerepet játszó kiváló egyéniségének és nagyszerű jogi képzettségének, a mellyel jogos igényeinket érvényesíteni tudta, oroszlán része volt abban, hogy a főváros szeretettel ölelt bennünket keblére s 1898-ban kegyurasága jótéteményeibe fogadta és azokban tartja ma is hitköz ségünket. "Bizottságának már megalakulásakór, 1898ban alelnöke lett, 1897-ben a katholiküs autonómiát előkészitő kongresszus világi képviselője, 1919-től kezdve pedig az országos katholiküs kongruatanács tagja volt. Reánk nézve oly gazdag tevékenységű élete m é g teljes férfi erejében, váratlanul fezakadt meg a mult év őszén, gyászba borítva mindnyájunkat. Az egyházközség kegyelettel jadta meg a végtisztességet nagyérdemű vezetőjének ugy a temetésen, mint a halálát követő első képviselőtestületi közgyűlésen, a hol Melles Emil apátplébános urunk, akivel a legközvetlenebbül dolgozott együtt, méltatta
TÁRCA. Nohimo.
Halk hangon zsongnak, lágyan zeng az éj; Az élet nagy, az élet medre mély ! Az élet szép. Tükröző fenekén A csillagos menny, milljó égi fény... Az élet szebb, mint lázas képzelet, Es boldog, ki szeret. Az élet szép. Az ár hív, csalogat, Ott lenn a mélyben nincsen kárhozat... Vágyón ölelkezik a milljónyi hab, Ki mélyebbre jut, az a boldogabb... Balga, ki jár a csillagok felett, És boldog, ki szeret. Az élet mély. Boldog, ki elmerül, A dőre száll magasba egyedül, Hajszolva álmot lankadatlanul. Míg szárnya törten ő is a mélybe hull... Az élet szebb, mini lázas képzelet, És boldog, ki szeret. Dr. Ifj. Lageza Pál.
Nyíregyháza, 1922. november 19.
az elhunytnak nemáatu.íellemét s részletezte nagyarányú tevékenyalget. Álljon előtünk kötvetendő példának elSő elnökünk fáradhatatlan munkássága, felkölt magyar szelleme, szilárd hithüsége ! ré|| Ő alapvető tevékenysége örök hálára kntélezi ennek az egyházközségnek mindenl, tyes tagját. Emlékét hirdeti plébániánk, ctnplomunk ; ezt az emléket kell, hogy 1 .éljék késő unokáink is! Itt hagyott ben <ünket nagy kort megérve, de lélekben cikíkké ifjúnak maradva : Viski Illés Jenő is, als|. kir. kúriának nyugalmazott tanácselnöki .eglelkesebb magyar hittestvéreink egyik(é:%esztettük el benne. Az az ifjúi hév, a melyigaste még gyermekkorában a lengyel szalköságharcban való részvételre hajtotta, olt tatlanul égett szivében késő aggkorában is^Azzal a lángoló hévvel vett részt a görögkatholikus magyarság országos mozgalmaibrü és a budapesti hitközség minden ténykedőében. A Görögkatholikus Magyarok Oríiakjos Bizottságában kezdet óta mint társei.dbk működött, egy ház tanácsunknak pedig fjyik legbuzgóbb tagja volt. Vegyen róla példát az ifjabb nemzedék, valamennyien pedig szeretettel áldjuk ne mes emlékét! Kidőlt sorainkból Garancsy Mihály is, a Közmunkák Tanácsának neves alelnöke, ízig-vérig a munka embere volt, aki szegény sorsból küzdötte fel magát, tisztán a saját szorgalma, tudása révén a közszolgálat oly fényes és előkelő polcára. Mint egyháztanácsunk s az Országos Bizottság elnökségének tagja, az ő nyugodt, megfontolt s szinte csalhatatlan itéletü megnyilatkozásaival mindig a legkészségesebb és hathatós támogatója volt nemcsak a budapesti, de az egész ország görögkathol/kus magyarsága minden ügyének. Dísze volt hitközségünknek, kegyelettel hálával őrizzük meg emlékét! Végül emlékezem meg öróla, akinek a neve a görögkatholikus magyarság számára fogalommá lett: Szabó Jenőről. Legutoljára hagyottitt b e n t i ^ ' - ' ^ h o s s z u szenvedés után, l-Sifi ¿t ¡^"VJ/Tn«} i a megválás tevékeny eletének reá nézve, de reánk nézve is legjelentősebb szinteréről. Valóban hiu gondolat volna, hogy itt azt részletezem : ki volt Szabó Jenő ! ? Tudja azt minden görögkatholikus magyar. 1843ban születettt az ugocsamegyei Fancsikán, ahol atyja görögkatholikus lelkész volt. A gimnáziumot Ungvárott, az egyetemet Budapesten végezte, — küzdve, mint annyi sok ifjú hittestvérünk, minden görögkatholikus közös bajával : a szegénységgel. De nagyszerű szellemi képességei korán meghozták igyekezetének, szorgalmának gyümölcsét. 1868ban az akkori közmunka és közlekedésügyi
flz
igazi
Spartacus.
Krisztus előtt 73-at irtak. A hires római cirkusz üresen állt és Róma előkelőségei, akik még pár nap előtt kéjelegve gyönyörködtek a gladiátori játékokban, most remegve húzódtak vissza palotáikba. Mert a gladiátorok, azok a szerencsétlen, állatsorban nevelt rabszolgák, akiknek életük veszélyeztetésével kellett napról-napra kiállni a vadállatok elé, hogy kegyetlen római uraikat gyönyörködtessék, most ott állnak karddal kezükben, Róma falai előtt. Pár száz capuai gladiátor kezdte a lázadást élén a nagyeszű és erejű Spartacussal. A pár száz nemsokára 70 ezerre nőtt a köréjük seraglett elkeseredett gall és thrák rabszolga és gladiátor népből. Ez a 70 ezer szabadságra vágyó rabseolga most bosszút kiáltva áll Róma falai alatt. Spartacus közelében az egyptomi származású Cheprius, azelőtt Chepren áilt; ősei a fáráók rabszolgái voltak. Atyját egy római föur vásárolta meg és így nőtt fel maga is a gladiátor-sorban. Cheprius Spartacusban látta a megváltót, aki fölszabadítja a földnek rabszolga népét. — Spartacus, tied magam és fiam élet«, ha felszabadítasz minket! — Níkem csak azoknak az élete kell —
minisztériumban kapott hivatalt. Itt emelkedett aztán fokról-fokra, mig 1887-ben miniszteri tanácsos lett. E minisztériumban a vasúti ügyek vezetése körül országos jelentőségű tevékenységet fejtett ki. Amikor pedig 1893-ban működésének ezt a szinterét érdemei elismerésének számos külső jelével elhagyta, az ország legnagyobb közgazdasági szervezetei igyekeztek munkáját s tehetségét a magunk számára megnyerni. 1896-ban a főrendiház tagjává nevezték ki s mint a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatója fejezte be nagymunkáju életét. A görögkatholikus magyarság küzdelmeinek vezetését a legválságosabb időben vettte kezébe ; akkor, amikor avatatlan kezek szinte minden addigi eredményt kockára tettek. Megalakította a Görögkatholikus Ma fc gyarok Országos Bizottságát s megszervezte mint e bizottság elnöke, az 1900. szent évi hires, emlékezetes római zarándoklatot s ezzel a görögkatholikus magyarság ügyét a jog, törvény s igazság útjára tette ! A g ö r ö g katholiküs magyarság eme történelmi jelentőségű tényét Szabó Jenő az »Emlékkönyv« áldozatkész kiadásával örökitette meg. Hivatottabb ember Szabó Jenőnél nem is állhatott volna a görögkatholikus magyarság élére, ö már akkor közgazdasági tevékenysége révén országos nevet vivott ki magának ; az első görögkatholikus világi volt, akit a király a főrendek sorába iktatott. — Neki a görögkatholikus magyarság nem adhatott már semmit, annál többet szolgálhatott ö e magyarságnak. Tette is azt a legjteljesebb öiizetlenséggel. 1898-tól kezdve, amikor az Országos Bizottság közfelkiáltással elnökévé választotta, Szabó Jenő neve jelentettte a görögkatholikus magyarság ügyét. Amidőn elnöki megnyitójában az életét betöltő nagy célt megnatározza : »Fentartani és 1 megerősíteni a magyar nyelv használatát a gk istentiszteleteknél«, szinte prófétai meglátással teszi hozzá »És ezáltal idejében feltartóztatni azt a visszafejlődést folyamatot, amely. Hek sikere csakis egyházunk és nemzetünk kö zós ellenségeinek. Soha több ellenségünk nem volt, mint ¡most s bizonya-bizony nagy az ő igyekezetük a »Visszafejlődési folyamat« megindítására ! — Szabó Jenő emléke adjon erőt nekünk, hogy igyekezetüket meddővé tehessük. Olvassa az emlék felidézésére minden hittestvérünk miinél többet az ő működését oly elevenen feltáró s megint csak az ő áldozatkészségéről tanúskodó kötetet : »A görögkatholikus rna;gyarság utolsó kálváris-utját« ! Abban a nehéz »Kálvária-járásos« küzdelemben a kitűzött nagy célért, Szabó Jenő a budapesti görögkatholikus egyházközséget
intett Róma felé — A ti életetek ezentúl szabad lesz. Élet, szabadság, szabad élet! Oh mily gyönyörűséges szavak a rabszolgahadnak! — Halál Rómára ! Ebbe a kiáltásba fult bele évszázadok keserűsége. És ezzel a jelszóval a gladiátorhad — Róma falának rohant. De — állj! Kőfalnál is keményebben állt ott egy embertestből alkotott fal. Crassusnak jól felfegyverzett, hatalmas serege A gyülevész rabszolgahad meghasonlik. Fegyvereik is elégtelenek. A római sereg már mint a villám csap az összezavart hadra, A gladiátorok vére a cirkusz porondja helyett Róma falai alatt ömük ki. Pár ezer rabszolga holtteste fedi a tér fűszálait, ott fekszik holtan Spartacus is. Cheprius mint a szivén sebzett vad, rohan a többi menekülővel. Ott döfette volna át szivén önmagát Spartacus mellett, ha — nem volna kisfia. Menekül, de szive tombol a fájdalomban. — Spartacus meghalt. Spartacus fel nem támad és a kegyetlen Róma él és újra rabszolgák lesznek a milliókból. Csalódott Spartacusban, — Spartacus nem volt a felszabadító.
t
*
Chepiíus egyptomi hazájába menekült. Újra Cheprennek hívják és újra szolgasorban
Nyíregyháza.
1922
ooverrher 19.
GÖBÖGITATHOLIKUS TUDÓSÍTÓ
mindig - szerető gonddal vette körül s annak különös misszióját hirdette. Egyik legfőbb eszköznek tartotta annak az előítéletnek meg MAPTÁR szüntetésére, hogy aki görögkatholikus, az nem is lehet magyar ! Szabó Jenő providenN o v e m b e r 19 P ü n k . u t á n i 24 v a s á r n a p . ciális fellépésének s működésének egyik leg(VII. hang.) Jairus ieunyának íeitamasztasa Jez,us nagyobb eredménye éppen az, hogy m a m á r isteni hatalmát biaonyitja a szsnt evangéliumban. mint magyarok is nemcsak vallhatjuk, de büszkén vallhatjuk magunkat görögkatho- N o v e m b e r 21. K e d d . S z ű z M á r i a b e m u t a tasa Joakim és Anna születendő gyermeküket likusoknak! már előre Istennek ajánlották föl. Mikor a kis ö m a g a , egész élete, fáradhatatlan tevéMaria harmadik évét betöltötte, fölvezették a je kenysége igazolta legmegdönthetetlenebbül, luzsálemi templomba, hogy fogadalmukat teljesíthogy — az ő saját szavait idézve — »Görögír sék. A főpap átvet e a gyermeket, gyertyavivő katholikus magyarság igenis van, volt szüzek kíséretében bevezttte a templom szentéés lesz mindenkor«. lyéce, megáldoita és beavatta a szent szolgálatra Ennek az igazságnak elismertetésére állínevelt szüzek közé, Ennek az eseménynek emié totta. szolgálatba élete jobbik f e l é t : áldozva kére némely vidékei-: a szülők templomba hozzák anyagi javakat, pazarolva szellemi kincseket. gyermekeiket, hol is a pip á dasában lés-iesiti a Az egyházközségünk céljaira tett nagyszerű kisdedeket. - A latin szertartású egyház ugyan alapitványai ma is egyedül állóak. Nei
GOR. KATH. TUDÓSÍTÓ
Karácsonybőjt
él. Fiának azonban római nevet adott. Spartacusnak nevezi és Spartacusnak neveli. Amint megerősödik kis keze, tőrt ad neki. s — Lázadó leszel te is, mint az a Spartacus volt, akiről annyit beszéltem neked. A kis Spartacus azonban szelid, beteges gyermek. Kis fiát apjára hagyja és maga elköltözik hamarosan az élők sorából. Az öreg Chepren kis unokáját is Spartacusnak hivja. Alig született meg a gyermek, — Krisztus elölt 43-ban — Egypiom is Róma kezére kerül. — Inkább megöllek, semhogy római rabszolgának neveljelek ! — dühöng Chebren. Mégsem tudja megölni unokáját. —- Nem, nem öllek meg, szegényke. Inkább te öld meg Rómát. A fanatikus öreg lázadónak neveli őt is. — Ki ne tedd a tőrt * kezedből, amig Róma meg nem dől és fel nem szabadul a világ rabszolga népe 1 A második kis Spartacus pedig őrzi a tőrt. Mikor felnő, elrejtve, ruhája alatt viseli. Roskadt, ősz nagyapjával várja az alkalmat a nagy rilágfelszabaditásra De az aikalotn késik. A második Spartacus már a negyvenet is átlépte pár esztendővel, öregapja kilencvenen is felül jár. Tekintete homályos, keze reszket, hangja remeg. De remegő hangja is azt súgja: Spartacus, neked nincs fiad. Magadnak
keh . . . Amig férfi vagy és van erőd . . . A A tőr Hangja köhögésbe íul, csak a szeme fénylik, Az a szem, ameiy visszaálmodja a világfelszabaditó, legelső Spartacust. *
Lágy szellő simogatja az egyiptomi fűszálakat, Az utón roskatag, öreg közeledik. Az unokája, javakorabeli ierfi, támogatja — Pihenjünk — liheg az aggastyán. Leülnek. Spartacus beszélni kezd. — Már van egy kis pártom. Mindem percben készek a lázadásra. — Spartacus, hallod ? — Hallom, atyám. — Arábiai kereskedőkkel beszéltem. Csodás dolgokat mondanak. Hogy bölcseik elindultak az elmúlt hetekben egy fényes csillag után Zsidóország felé. Megkeresni a világ megváltóját, aki felszabadítja a népeket. — Én Is hallottam — bólint rá Spartacus. — Kisdedet mentek keresni s Heródeshez mentek kérdezősködni. — Ha igaz, akkor az lesz az igazi Spar tacus. Elhallgattak. Az unoka elővonta tőrét és nézegetni kezdte. Abban a pillanatban szamárügetés hallatszott. Arra fordultak. A szamáron zsidó öltözékben csodálatos arcú asszony ült A szamarat szelid, komoly férfi vezette. Az asszony ölében kisded szunnyadott.
8
olchl.
a múlt keserves nyomorúságaira, mert meg született bennük az „Isten gyermeke'-, ki könnyes szemét is az égre emeli és csókokkal halmozza el a sújtó, fenyítő kezet is, mert mindig, minden körülmények között érzi az atyai szív szeretetének melegét. Nem távozott el azóta a béke a földről. Nem szökött meg a boldogság az embertől. Kísérte lépten-nyomon, évről-évre. D e az elűzte, eltaszította magától ezt a két ikertestvért Ugy gondolta, nem neki, de gyermeknek való az. Mikor aztán elfordúltak az embertől, mikor elvesztette őket a halandó tekintete elől, akkor megint felharsan a próféta éneke : „Harmatozzatok egek !" Vágy kél a szivekben, óhaj a lelkekben, jöjjön valaki onnan felülről s mutassa meg az embernek az oda vezető útat. Ennek a vágynak a felkeltését és folytonos növesztését szolgálja a Karácsonybőjt. Félretesszük akkor hangos jókedvünket, elkergetjük világias gondolatainkat. Kevesebbet engedünk meg érzékszerveinknek, mint máskor Önmegtartóztatás által biztosítjuk lelkünk uralmát testünk fölött. A bűnbánat könnyei vei visszasírjuk az elvesztett Paradicsomot. Az i m á b ó l aranyhidat építünk az égig s jócselekedeíeinkkel megostromoljuk azt. Rést ütünk a sötét felhőn s világosság támad. Földreszáll megint az Ige és bennünk is megszületik a Krisztus, mert lelkünk és az Isten felkentje lett. Újra béke és boldogság lesz a földön, mert az Isten országa szívünkben lesz. —n.
— A MAGOSZ igazgatósága csütörtökön, 16-án tartott úlesében megállapította a Tiszavideki Bank r.-t és a „ M A Q O S Z Sajtóvállalat" alapítási tervezetét. A részvény aláírási felhívások már a legközelebbi napokban szét lesznek küldve. A M A Q O S Z Sajtóvállalat részvényeinek jegyzését Dolhy Leontin máriapócsi házfőnök indította meg 200,000 koronával Eencik Győző sárospataki esperes 100,000 koronát jegyzet T a n í t ó i n k "pytílése A fTAKTc-sajfőbizottságának egyes tagjai, a Gkath. Tudósító s a Qkath. Népiskola híradásai nyomán egy kis megbeszélésre gyűltek össze f, hő 16-án Nyíregyházán. Több aktuális, fontos ügy megvitatása után abban állapodlak meg, hogy dec. 14-ére közgyűlést hívnak egybe, hol az alapszabályokat átdolgozzák és az összes problémákat megvitatják, a felekezeti tanitcság sérelmeit orvosoltatják. Sajnos, hogy ezen az értekezleten oly kevés érdeklődő jelent meg, pedig a ,.Gkath. Népiskola" legutóbbi számában közölt meghívó az össztanitóságnak szólott. Ha továbbra is igy tartanak össze, akkor . . . akkor megérdemlik sorsukat.
Az ag?, mintha varázsat fogta volna meg felemelkedett. Támolygó léptekkel az utasokhoz lépett. — Kik vagytok és hová igyekeztek ? A férfi felelt: — Heródes elől menekülünk Bethlehemböl. Az asszony csak annyit mondott: — Békesség nektek. A gyermek felnyitotta szemét és a férfiakra nézett. Abban a pillanatban az öreg térdeire esett és megcsókolta a földet. Azután sirva fakadt és sirt, sirt hosszan, keservesen . . . Az öreg felemelkedett térdeiről. Az utasok alakja rég eltűnt. Unokája ámulattól és valami titokzatos sejtéstől lenyügüzve, mereven állt. Chepren remegő ke*ét unokájának Táliára tette : — Mától fogva Cheprennek hivlak. Mert az igazi Spartacus Ő . . . Látod? Az a kisded . . . Chepren dobd el a tőrödet. Ő elvégzi helyetted tőr nélkül a világ , megváltását . . . A rabszolgák felszabadítását Ő . . . m e g d ö n t i . . . Rómát . . . És az öreg jóslata beteljesedett. A kisded keze tőr nélkül széttörte a rabszolgaság bilincseit és megdöntötte a pogány Rómát. Vér sem folyt mellette csak a saját vére . . .
Sziv.
görögkathodkus tudósító — Évi zászlóbontás a miskolci Mária k o n g r e g á c i ó k b a n . Minden gör. katholikus kell, hogy összefogva, vállvetve munkálja hitünk, ősrégi egyházunk, magyar Hazánk felvirágoz tatását. Ez Isbegett a már Miskolcon éveken; át működő gör. szertartású kath. ifjúsági kongregációk vezetősége előtt, amikor két táborba csoportosította a feisőbb iskolák lelkes tanulóit. A szt. László védelme alatt álló kongregáció, melynek tagjai eddig csak a kir. kath. főgimnázium növendékeinek köréből került ki, ez évi működésének megkezdésekor testvéri szeretettel fogadta a felvételt kérő, más intézet gör. szertartású tanulóit is, hogy így az egységet, az együvétartozás érzetét még sikeresebben lehessen ápolni. A kongregácio tagjainak száma igy 55-re emelkedett, A prézes továbbrá is Schirilla Sz, Andor esperes maradt, ki a múltban is nagy szeretettel és körültekintéssel rezette az ifjúságot. A kongregácio belső ügyeinek irányítását a jelenben Demkó Sándor gimn. hitoktató vállalta. Hasonlóképen tömörültek a szt. Bernadette kongregációban a felső leányiskolák gör, sz«rt növendékei. A lélekszám itt is 36-ra emelkedett. A prézesi teondőket Kiss Gyula hittanár vállalta, ki nagy, ügybuzgalommal végzi az egysegesités munkáját. A szt. Ilona kongregációt a felnőtt leányok alkotják, kik Schirilk Szt. Andor prézes vezetésével már több éven át, különösen a templomi éntkkar fentartásáról, fejlesztéséről gondoskodnak. Mind a három kongregáció hetenkint külön-külön gyűlést tart, ímelyeken az önképzésre, a vallásügyi ismeretek gyarapítására bőséges alkalom nyilik. E lelkes Mária-leventék öntudatos, őszinte meggyőződéssel tesznek hitvallást az egyházunkban élő ősrégi Mária-kultuszról s ahol csak tehetik, a jótékony munkálkodásból is kiveszik részüket. Bárcsak követne e nemes harcban bennünket valamennyi hittestvérünk. -
Á
Rákosi Viktor az Elnémult harangok cimü színmüvében a görög egyház hódító erejét szembe állítja a jóval fiatalabb protestáns világfelfogással. Teszi ezt nemzetiségi szempontból, mely által tompítja ugyan a görög vallásos életnek torz beállítását, azonban talán maga az író sem eszmélt rá, hogy mennyire sértő módon bánt el egy két évezredes, idők által kipróbált, minden világ válságok között helyt álló egyházi kulturával. Az iró, utánna a nagy közvélemény csak az okozatot látják és igy nem értik meg, hogy az alacsonyabb műveltségű oláhság minden természeti törvény ellenére miképen tudja magába szívni a nálánál jóval előrehaladottabb magyart. E sajnálatos és letagadhatatlan ténynek okait mAq a politikusok sem keresték, — kiknek pádig ez kötelességük lett volna — tehát igy alapjuk sem volt helyes nemzetiségi politikának bevezetésére, hanem megelégedtek a tüszurás politikájával, melynek meddőségét botrányosan igazolták a vesztett háború következményei. Rákosi Viktor meglátása nyomán még jobban beidegződik a közvélemény tudatába, hogy az oláh pap babonával, durva terrorral uralkodik a magyar lelkeken is, így már eleve elvágja az útját annak, hogy eredményes nemzetiségi politikát, lehessen kezdeni az eljövendő Nagymagyarországon. Sajnálatosan kell tehát megállapítanunk, hogy azt az óriási erkölcsi eleven erőt, melyet.a görög szertartású világ egyház képvisel hazánkban, nem ösmerik, vagy ami ennél rosszabb, félre ismerik és nyomát sem látjuk annak a törekvésnek, hogy a mult tanulságainak szemelőtt tartásával igyekeznének annak szellemébe behatolni, ellenkezőleg minden vonalon az elsekélyesedés tünetei mutatkoznak. A múltban két tényező ösmerte és használta fel saját céljaira a görög kultura nagyszerű erejét: a dinasztia és a nemzetiségek. Hogy milyen eredménnyel, nem kell róla sokat beszélnünk. Elég, ha rámutatunk arra, hogy a magyarosodás folyamata alig tudott
előre haladni, sőt a magyarosodást majdnem kiegyenlítette a nemzetiségbe való visszafejlődés, beolvadás, mely tősgyökeres magyarokat forgatott ki nyelvéből, hitéből. Ha ezt valóban a babona, vagy egyes emberek terrorja elvégre minden nemzetiségi pap nem lehet terrorista idézne elő, az örök igazságokba vetett hitünknek meg kellene ingania, hogy az ostobaság és az erőszak győzelmét állandósítani tudja. Igenis nem babona, nem
terror ez, hanem a kétezer éves görög vi-
lágegyház erkölcsi ereje, melyet a dinasztia és a nemzetiségek a múltban kihasználtak ellenünk és ugy látszik, a jövőben is kifognak használni. Mert a magyar közvéleményben semmi megmozdulás nincs, ma is olyan vaksággal kezeli a görögség kérdését, mint a múltban. Az oláh megszállott területen levő a hajdudorogi egyházmegyéhez tartozó színtiszta magyar gör. kath. hitközségeket Róma a kisantant mesterkedésére Zlapkó Kelemen bukovinai illetőségű szláv származású egyházi férfiú joghatósága alá rendelte. A magyar közvélemény annyira nincsen tisztában e dolognak jelentőségével, hogy a napi sajtóban, vagy a tudományos irodalomban említésre méltónak sem ítélte- Holott ez az intézkedés jónehány ezer testvérünknek magyarságát veszélyezteti. Ugyanis a magyar liturgia a mi elszántságunkon megdönthetetlenül áll az országban, de nem igy az ellenséges területen, miután annak kanonizálása még ma sincs véglegesen elintézve. Míg tehát a mai magyar érzésű és nevelésű papok élnek és hősi önfeláldozással tartják a magyarságot, addig minden rendben van. Mi lesz azonban, ha azok kihalnak ? Utánpótlásról szó sem lehet, helyeiket majd elfoglalják szláv származású utódok, kik a magyar liturgiát kivetik majd a templomokból és megkezdődik az elszlávositás.
Nyiiegjhéza, 192Í. november 19. megnyilatkozásai előtt és alkotásait babonának minősiti. Ennek egyébként más mélyen járó okai is vannak. A nemzeti görög egyház fejlődésének eseményei hamis beállításban kerülnek a magyar olvasó elé. Ami előnyére szolgál el van hallgatva, vagy ugy van beállítva, mintha az az egyetemes egyház vívmánya volna ellenben árnyoldalai kiéleződést nyernek a legtöbb szerzőnél. Bátran mondhatjuk továbbá azt is, hogy bizonyos mértékben mind az ami a görög egyházzal. összefügg gyűlöletes színben van a magyar közvélemény előtt melynek magyarázata az, hogy nemzetiségeinknek nagy hányada görög szertartású. Annyi elfoglaltsággal — szigorúbb jelzőt nem kívánok használni tekintik egyházi viszonyainkat, hogy ugyan az a nép, mely a nagy Széchenyi obligát apagyilkosának kegyelmet ad csak azért mert magyarnak született nem hajlandó nekünk félmilió tősgyökeres magyar görögkatholikusoknak kegyelmezni, hanem elskatulyáznak bennünket oláhnak, orosznak vagy szerbnek. Multunknak és jövő reményeinknek igazolására kifogjuk hámozni dicső történetünknek mindazon eseményeit, melyek alkalmasak lesznek arra, hogy görögszertartásu öntudatunkat erősítsék. (m)
ORSZÁG—ViLÁG. M a g y a r közvéleményt forrongásban tartja az a példátlanul durva, hazaárulás számba menő támadás, melyet Sándor Pál (Slesinger) nemzetgyűlési képviselő a NewVorkban megjelenő Der Tag cimü zsidó újság hasábjain adott közre ellenünk. Ez a magát magyarnak valló sokszoros miliomos világgá kürtöli, hogy itt, vagyon és életbiztonság nincs és hogy a viszonyok ebben a tekintetben rosszabbak mint voltak a kommün alatt. Mig nekünk idehaza ilyen és ehhez hasonló förfelmekkel kell küzdenünk.
Az eperjesi egyházmegyének csonkahazánkban levő husz egy néhány parokhiáját Róma ugyancsak a kisantant körmönfont okoskodása következtében Nyáradi Krizseur>r* HMI—innhatósága alarenüelte. M z ^ v — 1 zőinek g y á m o l t a l a n s á ^ i ^ ^ r t ^ <_i(,n, ¿egvvereire~lámafy^jl)á j ^ ^ i J ^ ^ i ; vívja hazájának függetlenségét. Egyenlőre dék országunkban ér bennünket ez az arcul még a diplomácia zöld asztalánál harcolnak, csapás. H a ez más országban történik, a fel de ha ez eredményre nem vezetne készek hördülő közvélemény egy emberként rohan ágyúval is érvényt szerezni turáni akaratukaz elnyomottak védelmére nálunk azonban nak. tudomásul sem veszik. Nincs érzéke a közönN é m e t o r s z á g o t pénzének elértékteségnek a görögség dolga iránt, nincs tisztálenedése folytán Európa kalandor siberei, ban annak jelentőségével valami ismeretlen bőrzespekulánsai a szószoros értelmében elelőtte, mellyel nem illik, nem szokás foglallepték. A modern utonállásnak magyar zsikozni. ványai is, kiknek kisdedjátékait a deviza A görög egyház mindenkor nemzeti egyház volt, van és lesz. Ezzel adva van központ megakadályozta — nagy számban asszimiláló átformáló ereje, mellyel a leg- keresték fel a Német birodalmat csodálatosabb dolgokat produkálta ííét évezredes múltja alatt. A katholikus anyaszentegyház dogmatikus kiépítését a görög egyház végezte el, a hét egyetemes zsinaton, — Levél a szerkesztőhöz. --a kebelében fellépő szakadárságokat könynyü szerrel megtudta fékezni, nagy népek Főtisztelendő Szerkesztő ur 1 műveltségének vetettte meg alapját, birodalA háború előtti időben a hatalmas, sok makat hozott létre, győző népeket kiforgatta méltó tiszteletei szerző Katholikus Népszövetanyanyelvéből és uj nyelvvel ajándékozta ség, mely m a országszerte újra szervezkedik, meg, a hívek millióit annyira megtudta tarigen sok görögkatholikust foglalt magában. tani saját tegyelme alatt, hogy nem akadt Emlékszem akkori időből, hogy az »Alkotnép, mely egyetemlegesen odahagyta volna rnány«-ban közzé tett híreiben mily sokszor atyáinak megszentelt hitét, képes az alacsonyabb műveltségű népek közé felszívni a szerepelt Népszövetséget szervező gör. kath. pap neve. S az mindég igaz örömet szerzett nagyobb műveltségűt. nekem, mert oly vigasztaló volt tudni, hogy Annyival inkább csodálatra méltó ez a a mi népünk is, legalább mint katholikus szersokoldalú képessége, meit mint világ egyház vezve lesz s papjaink agilis munkája meg maga is elesett. Elszakadt Rómától a kőcsak tiszteletet szerzett egyházunknak. Nésziklától és most igazi főnélkül áll a vilápünk kivette igy részét az általános kathogon. (A görögségnek elenyésző töredékét likus célokért való küzdelemből, harcolt a képezzük mi görögkatholikusok) Ennek folytán fejlődésében megállottt megmerevedett, latin testvérekkel egyetemben az akkori időma is olyan mint a szentatyák idejében volt, ben annyira felszínen tartott szekularizáció Szertartásaink sok vonatkozásban elavult, ellen, mely a latin egyházat oly érzékenyen régies, melyen egy évezred minden változás érintette volna, bár a mi egyházunkban a hitélet mindég magasan állott, híveink életének nélkül tűnt el. És mégis erő az. Terjeszkedni morál az egységes vezetés hiánya miatt nem tud, zsinórmértéke mindég a katholikus volt s az immoralitás legkiáltóbb jelei: az azonban a régi kereteit oly erősen tartja, egyke, az egyháztól való idegenkedés, az egyhogy hozzá hasonló jelenséget nem találhaház anyagi támogatása nálunk nem voltak feltunk más hitvallások kebelében. állíthatok, mégis együtt küzdöttünk latin Ez az erő azonban földbeásott talentestvéreinkkel ezek ellen. És a közös célokért tuma a magyarság előtt. Még olyan elme, küzdve megfeledkeztünk arról, ami a legmint a Rákosi Viktoré is eltévelyedik annak
Kétfelé szervezkedjünk?
Nyíregyháza, 1 9 2 f . november
19.
fontosabb, saját egyházunkról s önmagunkat I elhanyagoltuk. Igaz, hogy nem is volt térré- I num akkor, ahol a mi speciális ügyeinkért dolgozhattunk volna. így hiába voltunk kétmilliónyian, még sem tudtak rólunk, még ¡sem volt semmink. Ma már, hála Istennek és azoknak, kik f á j ó lélekkel már majdnem elkésve hozzákezdtek az ébresztgetéshez, van külön szervezetünk a M A G O S z , mely törődik önmagunkkal (kikkel addig senki sem törődött, csak a munkánkat kívánták), s ez egyházunkékai való törődés az egyetemes kath. egyház érdeke is. Tudom azt, hogy a Magosz vezetősége ezzel nem ugy van, mint voltunk mi a kath. Népszövetséggel, hogy a naptárába beteszi a protestáns naptár mellé a »görög— orosz« naptárt is, hanem hajlandó a közös katholikus célért komoly együttműködésre, munkára. Én azt hiszem, Szerkesztő ur, hogy ilyen körülmények között az a helyes, hogy ezentúl a görökatholikusok a Magosznak legyenek tagjai. A Katholikus Népszövetségbe belépés oly helyen, hol Magosz van (s ahol ma még nincs, ott legyen !) szükségtelen a gör. katholikusokra nézve. Pártoljuk mi a magunkét ! A Kath. Népszövetség azért nem fogja nélkülözni a görögkatholikusok harcos és bátor tömegét, ha vezetősége megteremti ja kapcsot, az érintkezést a Magosszal s közös célokért, mint egyenrangú felek együttesen lépnek fel. De gyámkodásra nincs szükségünk, mert a gyámkodás (hic et nunc) halálunkat jelenti. Kérem tehát, Szerkesztő ur, lapjában hivJja. fel a figyelmét a népnek arra, hogy nekünk ma a Magoszba kell belépni, azt támogatni minden erőnkkel. Ha a Magosz buzgó tagjai vagyunk, akkor megtesszük kötelességünket az egyetemes, meg ezen belül a keleti (egyház iránt is. Mig, mint kath. népszövetségi tagok csak az egyetemes és latin egyházért harcolunk. H a a Magosz erős, nagy lesz, akkor majd tudomást fognak venni rólunk s nem történik meg az a felháborító, minket vérig sértő eset, hogy a mi Szövetségünket meg sem hivják a kath. nagygyűlésre. E kérdés felvetésének aktualitását az adta meg, hogy a lapokban olvastam, hogy mostanában Borsodban a latin és görög papság értekezletet tartott a kath. Népszövetség felépítése ügyében. Nekem az a véleményem, hogy mi maradjunk csak a Magosznál. Hisz egy községben, hol görög és latin katholikusok vegyesen vannak, a Magosz fiók és a Népszövetség fiók együtt működhet a közösen érdeklő ügyekben és együtt is kell müködniök, ép ugy, mint a Magosznak, amint országos szervnek a Népszövetséggel, mint országos szervvel. Kérem Szerkesztő ur, továbbra is buzdítsa papságunkat, tanítóinkat s a buzgóbb világiakat, hogy a Magoszért tegyenek meg mindent, azt szervezzék, azt erősítsék s a Magosz legyen a mi népünk egyetlen szövetsége. Tisztelettel ::
K. F.
1NEVELÉSÜGY. A gyermek és az imádság. A gyermek vallásos nevelésénél fősúlyt feli mindig fektetnünk 8 szívre és az értelemre 1 Az istentiszteletek s az istentiszteletek külső megnyilvánulásai mind-mind olyan tényezők, melyek igen sok és igen szép példával szolgálnak a gyermeki lelkeknek. Nevesebb pedagógusok állítása után, továbbá saját megfigyelésünket egybevetve, kimondhatjuk, hogy a gyermek már bir annyi értelemmel és felfogással, hogy az Istenről, a lelki élet tiszta és nemes folyamatáról, helyes és megközelítő részletfogalmakat adlj u n k neki. A családi nevelés nem elegendő, azonban ,ia j ó családi nevelés mindenesetre nagyon épiifó és hasznos munka !
GÖRÖGKATHOLIKUS
TUDÓSÍTÓ
Azonban magára a családra bizni a vallásos nevelést, helytelen, sőt káros is ! Hisz' sok szülő maga oltja bele gyermeke lelkébe a vallástalanságot, a rendellenességet; maguk a szülők vétkeznek, ha készakarva, sokszor pedig lelkiismeretük ellenére, sem az Isten szentséges fogalmát, sem pedig a vallás isteni eredetét el nem ismerik és el nem ismertetik ! Az ilyen felfogás, az ilyen hitetlenség egyenesen megöli a gyermek lelki életét, összetöri vallásosságát és megnyitja előtte azt az utat, mely a vallástalanság örvényébe vezet! A gyermek vallásos életét, — a család után, — elsősorban a tanítók és a lelkipásztorok vannak hivatva vezetni ! Mikor a gyermek a tanitó, vagy a hitoktató kezei közé kerül, olyan, mint az agyag, olyanná formálhatjuk, amilyenné éppen akarjuk hogy váljon ! Bármilyen rom családi nevelésben részesült is addig, a j ó tanitás és nevelés egészen megváltoztatják. Eleinte küzd a j ó és a rossz hatalmai ellen, végre is, vezetője segítségével helyes útra tér, — s ha hite megerősödött, — azon marad haláláig ! A gyermek a tanitó énjéből, a lelkész lelkéből táplálkozik. A példa, a szokás ragadós, azért nagyon kell vigyázni minden lépésre, mindén cselekedetre ! Avatott szakember nagyon jól tudja a gyermek vallásos nevelésének fontosságát, ép azért igyekszik is a vallásos szellemet iskolája falai között fönntartani, annál is inkább, mert »a vallás, a bölcsesség kezdete a jóság föntartója !« Az imádság : a gyermek lelki mannája 3 Aki imádkozik, imádkozni szeret, az csakis j ó ember lehet, a jóság ellensége a gonosznak, a rossznak s igy a j ó ember, a jó gyermek nemcsak az Isten, de az emberiség öröme is ! Nem hiába hangoztatják a pedagógusok: Gyermek ! »Imádkozzál és dolgozzál!« Vizsgáljuk csak . . . s azuíás-^adölkozzunk, az eredményt hamar megtaláljuk ! . , . ifi- Rodványi
Sándor.
Pályázat A tiszabiidi görögkatholikus második tanitói állásra az iskolaszék pályázatot hirdet. Jövedelem : 1. Természetbeni lakás, melyből a megválasztott köteles egy külön bejáratú szobát az özvegy tanitóné részére átadni. 2. Iskolai pénztárból évi 94 K. 3. Négy hold 1592 négyszögöl legelőilletmény szántóban. Értéke 7 K 50 fillér. 4. Államsegély. Kötelessége : II—VI. fiu osztály vezetése és a fiu ismétlő iskola növendékeinek tanitása heti 4 órában, a tanulókat templomba vezetni s ott reájuk felügyelni, őket egyházi és hazafias énekekre tanítani s a kántort akadályoztatása esetén díjtalanul helyettesíteni. — Kommunizmus alatti magatartás igazolandó. Hadviselt, nőtlen, zenében jártas tanitók előnyben, Útiköltség és költözködési költség meg nem téríttetik. Személyes megjelenés kivánatos. Pályázati kérvények 1922. december l-ig küldendőik be az iskolaszéki elnökhöz. A választás napja 1922. december 5. Az állás a megerősítés utjin azonnal elfoglalandó. A kérvényekre válaszra postaköltség mellékelendő. Tiszabüd, 1922. november 5, (Szabolcs m., p. Büdszentmihály.) Iskolaszék.
Senki se vegyen naptárt a jÖTŐ esztendőre, mert már készül A görögkatholikus hírek között kedvelt
j MAR1AP0CSINAPTAR.
5
oldal.
HÍREK. — K o r l á t o z z á k a vasuii f o r g a l m a t . Értesülésünk szerint a 20-án életbelépő 100%-os vasúti tarifa emeléssel egyidejűleg újra korlátozzák a vonatjáratokat. A külömbség csak az, hogy a mostani korlátozás alatt kedvezményes jegyeket is kiadnak. J ö n a z o l c s ó s á g i h u l l á m . Világszerte megkezdődött az áresés a piacokon. Amire oly régen várunk, az olcsóbbodás, nem késhetik már sokáig. A magyar árupiac is tul van halmozva ipari termékekkel, csupán a spekuláció tartotta azokat vissza a raktárakban. — V e g y e s h í r e k . József kir. herceg automobilbaleset következtében a fején könynyedén megsérült. A nagyváradi fehér papok gimnáziumából az igazgatót és több tanárt elmozditottak a románok, mert a román király megkoronázásakor kifejezték a magyar nemzet fájdalmát. Taktaharkány zemplénmegyei község határában két férfi meggyilkolt egy leányt. Egy bécsmelléki öreg ember néhány 1850-ből való ujságbélyegért 200 millió osztrák koronát kapott egy amerikai bélyeggyűjtőtől. A nyíregyházi Abbázia kávéházban játékbarlangot fedeztek fel a rendőrök. Hamiskártyások milliókat nyertek ott össze és igen sok embert tönkretettek. — K ü l f ö l d i h i r e k . Kemál basa kormánya erősen tartja magát az ántánttal szemben s követeli, hogy az ántánt emberei hagyják el Konstantinápoly városát. Olaszország és Szerbia között igen feszült a helyzet. Háborútól tartanak. Németországban uj kormány alakult, mely a gazdasági fellendülést hirdeti. — Országos ügyek A szociálista szakszervezetek sok helyen nem engedték a nem szociálistákat dolgozni. A belügyminiszter most törvényjavaslatot készit a munkaszabadság biztosítása érdekében. A biztosító intézeteket állami felügyelet alá veszik. A nemzeti eszmék erős terjesztésére hivatkozó Magyar Faszcniszta Tábor szervezkedését a belügyminiszter betiltotta. A nemzetgyűlés rendes tanácskozásait 21-én kezdi meg. A köztisztviselők családtagjaitól a vasúti utazási kedvezményt elvonják. Selymet, konzervált halat, déligyümölcsöt és más fényűzési cikket a kormány nem enged az országba behozni, mert a magyar pénz külföldre való vándorlása csak a drágaságot növeli itthon.
TIRPÁK JÁNOS templom- és szobafestő
NYIRBAKTA. Minden e szakmába vágó m u n k á t gyorsan és ízlésesen készt.
Görögkatholikus cég.
Szerkesztői üzenet. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen leveleket nem veszünk figyelembe. E g y r ő l - m á s r ó l . Túllő a célon. A kántori fizetést a helyi javadalom éitékelési módjában, ha keresi, föltalálhatja Egyéb dolgokban több ténybíli tévedést tartalmaz a beküldött cikk. Közlése csak ártana önnek is, az ügynek is. — Roso. Ceruzával írott dolgokon sem a szerkesztő, sem a szedő nem szívesen rontja a s«emét. Tessék tintával í r n i ! — É n e k e i n k r ő l . Térszüke miatt kimaradt. Jövő s z á m ú i k b a n hozzuk.
6 oldal.
GÖRÖGKATHOLIKUS
REGÉNY. Legendák.
(7)
Irta ; A. Niemojewsky. Magyarra forditoiía : K o z m a János. Annás még nem ertette meg s kérdőleg nézett Kaifásra, ki igy folytatta : — Sutén nem azért indult el, hogy megegyezzen a rabbival. Sutén a saját érdekében akar vele beszélni. De elszámította magát. M i g én élek, mi nem megyünk el az ő gyűléseikre. És az én baltenyerembe az van irva, hogy én tovább élek, mint ezek, kikkel szemben nagyon óvatosaknak kell lennünk. Annás nyugtalanul felelt: — Akkor hát inkább ne is menjen vele beszélni. Kaifás felkacagott: — Csak hadd menjen és hivja ide, akkor aztán már nem ő lesz az egyedüli, ki vele beszél. Ezzel elváltak. A Jordán vérszinben csillogott a leáldozó nap fényében. Vize egy termékeny völgyön át hömpölygött, melyben pálmafák, fügefák, olajfák tenyésztek. Olyan volt ez, mint egy gyönyörű kert, mint az igéret földje, hol tán soha könny nem fátyolozza a szemeket és földi fájdalom nem illeti a szivet. A jobb parton egy kis embercsoport állott, kik egy közelgő férfit látszottak várni, aki lecsüggesztett fővel jött arra, mint aki nagyon elmélyedt gondolataiban. Ez volt az ifjú rabbi. Fehér ruhája messziről ragyogott a zöld háttérből. Elhagyva a folyót előbb a jerikói útra látszott tartani, de utóbb jobbra fordult, A fák ritkábbak lettek, a zöld szin haloványabb. Végül a fák teljesen elfogytak s kezdődött a pusztaság. A sziklás, homokos föld sötétsárga szint mutatott. A közelben homokszínű dombok barnálottak. Mikor a rabbi a sziklák közzé jutott, léptei ugy visszhangoztak, mintha valaki tenyerével ütögette volna a hegy oldalát Távolabb a sziklák is ritkultak, gödrök látszottak, mély szakadékok s ezeken tul egy lejtős hegyorom. Ezalatt a nap lement s szürkület szállott le a sziklák közé. A gödrök fekete foltoknak látszottak. Csak az orom ragyogott m é g vörös verőfényben. A rabbi arrafelé tartott. A felmenetel fárasztó volt. Homlokáról verejtékcsöppek gördültek arcára s onnan szakállára. Gyorsan lélegzett, de meg nem állott. A szikláról eltűnt a pirosság, a hegyorom pedig szürkeségbe merült. A rabbi meglasssitotta lépteit hogy az éles kövek a sötétben meg ne sebezzék lábait. Végre a tetőn megállott, majd leült. Körülnézett az égen és földön. A föld már egészen elmerült az éj szürkeségében ; az égbolton csillagok ragyogtak. A rabbi nézte a csillagokat s keble emelkedni kezdett s valami különös szellemi fölindulást érzett magában. Ugy tetszett neki, mintha az egész világ (egy nagy hajó volna,(s ez a hegy volna annak legmagasabb pontja, honnan a kapitány parancsokat oszt evezősöknek, kormányosnak egyaránt, hogy hová irányítsák a hajót. Ugy tünt föl neki, mintha egyedül ő volna ébren ezen a hajón, gondolkozván az ut felől, merre tartania kell a világ tengerén át, s mintha szavának, ha fölhangzik, mindenki engedelmeskedni akarna, evezősök és kormányosok egyaránt. Szava pedig a csillogó égből, a lángoló csillagokból merítené erejét, s mind1,, abból, ami fent és lent található. És bár a földön már éj volt, bár a nap világa már régen kialudt, szeme messze látott, belátott a távol jövő eseményeibe s felfogta azok jelentőségét. Megint a földre tekintett és szemében nagy szeretet és mély szánalomérzet tükröződött. Az éj sürü sötétjén át észrevett mindent, m i e naptalan korban „történt. Látta a házakban alvó tömegeket s a réteken pihe-
TUDÓSITÓ
Nyíregyháza, 1922
n ő pásztorokat. Látta a hajíékíalanokfat s azdkat, kik fekete himlő vagy gennyedő sebek miatt száműzve voltak az emberek közül. Ő pedig még mélyebbre tekintett: ő az alvő tömegek szivébe és elméjébe mélyesztette tekintetét. És nem reszketett meg, mikor beletekintett, attól, amitt ott látott. És bár szemeiben könny csillogott, megvigasztalódott. A tömeg szive egyszerű volt, elméje nem nagyratörő ; kezeik azonban reszkettek a fáradalmaktól, belsejüket pedig az éhség gyötörte. Nem akart ítélni tehát fölöttük, hanem könnyebbséget, vigasztalást akart hozni számukra, letörölni könnyeiket, megerősíteni szellemüket... Hirtelen ugy rémlett, mintha valaki állana mögötte. Körültekintett. Az éji homályban a hegytetőn közel magához egy férfialak bizonytalan körvonalait l á t t a : arca sápadt volt, szemei szikrázók. A férfi a rabbira figyelt és hallgatott. Egynéhányszor már látta ezt a férfit. Egy idő óta nyomon követte azokat az embereket, kik a rabbit faluról-falura kisérték. Mindenki azon igyekezett, hogy a Tanitó ruháját érinthesse; ő nem is próbálkozott. — Mindenki tanácsot kért, mindenki föltárta előtte rejtett sebeit; ez hallgatott s távolban maradt. A rabbi nem hivta magához. Ez mégis követte. Követte a városokon át, követte a tavak partjain, követte a Jordán völgyén át, követte a pusztába s utána jött ide is, a hegy tetejére. Csak a magányban próbált hozzá közeledni. Az alak hosszasan nézte a rabbit, végre mellé ült és megszólította. A rabbi félbeszakítás nélkül hallgatta. Ö pedig beszélt az alant elterülő földről, az alvó tömegekről s ezek nyomoruságairól. Végre a mondta, hogy ő nagyhatalmú ember, de a gazdaság nem szerez neki örömet. Elhagyta hát javaift s a cab^l- l»f>wette, hogy megtudja : miről gondolkodik s mit cselekszik. És azt tapasztalta, hogy a rabbi rendkivüli dolgokat müvei, melyek az egyszerűbb embereket bámulatba ejtik, ö azonban nem csodálkozik. Mert bár a rabbi már sokat lett, a legfőbb dolgot még nem érintette. Megszünteti a fájdalmat. De ez a f ájdalom visszajön. Letörli a könnyeket; de mások töritek elő s folynak végig az arcokon. Fölemeli az elesetteket; de az elnyomatás terhe alatt ismét elesnek. ő látta, mikor a rabbi ránézett a fügefára s az elszáradt égető tekintete alatt. Ö hiszi, hogy ha a rabbi erre a terméketlen sziklára tekintene, cédrusfa nőne abból. De a rabbi nem akarja fölhasználni erejét a nép földi java érdekében . . . (Folyt, köv.) A MAGOSZ munkaszövetség. Megalakulásának napja határkő a sült galambvár ás és az öntudatos élniakar&s korszaka között. Aki nem akar részes lenni alkotó munkájában, az — nem görögkatholikus is nem — magyar.
KASZÁS GYÖRGY bádogos Nyíregyháza, Debreczeni-u. 7.
'M
sfoá p^Ejgár
í. B£B!V:CiEN> 'Wa^MttíU« -•> »MKWÍWHM " - ittTSuTtióÉHni
Elvállalja mindennemű bádogos munka készítését a legjutányosabb árakon. — Iskolai viztaríányok nagy raktára. Továbbá készít:
templom- és toronytetőfedéseket és azok javítását és befestését. Úgyszintén készít vizvezetékszerelést és azok javítását gyorsan és pontosan eszközli. Minden tekintetben figyelmes kiszolgálás.
Alapíttatott 1902-ben. *
KÁROLY JÁNOS viaszgyertya gyára, viaszíehérités, templomi égőszerek raktára EGERBEN. Ajánlom saját gyártmányú, tartósan égő, nem csepegő oltár, csillár, temetési és három águ (írojea) méh ós miiviasz gyertyáimat minden suly és nagyságban, egyszerű és legdíszesebb kivitelben. Diszgyertváim nem festett vagy Ízléstelen mázolással, hanem viaszból készült Feszület, Mária kép és egyéb dísszel vannak díszítve — Körmeneti alkalomra gömbölyű vagy négyszögű, egy vagy négy béllel ellátott fáklya gyertyáimat Lehetőleg legjutányosabb napi árban. Méixiszekfil iniiivlaszt és nrizet legjutányosabti árban veszek. Alapit« 1846-kii. Árjegyzék bérmentve. Telefon 184.
p
r
a
HiBlrsikBlíiil
f
Iraton »
Jfungária clpSáruhásban
Nyíregyháza,,
Zrínyi Ilona utca 5. szára. Interurbán telefon 195, Női fekete kötött harisnya vastagabb
ég vékonyabb K 198—350 Női• fekete, kötött erős cérna harisnya K 750—925 Női divat muslin harisnyák minden szinben K 900 NCi divat vékony átlátszó, fekete selyem fényB harisnyái . . .. .. .. K? 1285—1450—1600 Férfi meleg kötött pastel zoknik K 150 Férfi meleg kötött vastag bojhos és jáger zoknik K 250 Férfi divat csikós és pastel zoknik K 235 495—594
Selyem harisnyák, fátyol harisnyák a legújabb divatsiinekben, óriási választékban. Gyermek iskolai patentharisnyák minden nagyságban, a legjobb minőségekben.
MegérKezett az „ Dohos, színtelen, elromlott vagy zavaros borát senki se öntse ki, mert adásával a bor kristály tiszta lesz, teljesen szagtalan és élvezhető.
Hezey Kálmán
november 19
II
f
»Oenorit« hozzáK a p h a t ó:
lakatos és szerelő mester műszaki és pincegazdasági cikkek felszerelési üzletében.
Nyíregyháza, Zrinjji Ilona-utca 1 s z á m . Ugyanott minta bor megtekinthető és kezelési utasítás megkapható
j ó b a Elek könyvnyomdája Nyíregyházáik
413$—
