Kaposvári Munkaügyi Bíróság K a p o s v á r Bajcsy Zs. u. 3. 7 4 0 0
K e r e s e t i
k é r e l m e
………………………….. (…………………………..) felperesnek képv.: Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete 1051 Budapest, Nádor u. 4. elj. ügyintéző:
Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság (7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14/C.) alperes ellen,
szolgálati idő kedvezményes számítása iránt.
2
………………………….. r. törzszászlós felperes – F/1 alatt csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselőm útján – k e r e s e t i
k é r e l e m m e l
fordulok a törvényes határidőn belül a T. Bírósághoz a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 196.§ (1) bekezdés a) pontja alapján a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Vezetője által kiadott ………………………….. számú határozattal szemben a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság ………………………….. Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály állományában teljesítek szolgálatot, mint segédelőadó. A szolgálati jogviszonyom a Hszt. hatályba lépése előtt keletkezett 1985. október 20-án, ezért a szolgálati időm megállapítására az alábbi szabályok vonatkoznak. A Hszt. 326.§ (1) bekezdése szerint: „A végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából a törvény hatályba lépése (1996. szeptember 1.) előtt a fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és a beszámított szolgálati időt szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni.” A Hszt. 329.§ (1) bekezdésének értelmében a 326.§ (1) bekezdésében meghatározott szempontból az alábbiak szerint kell a szolgálati viszonyban eltöltött időt számítani: c) 1,2-szeresen a rendszeres csapatkiképzést folytató szervezetek állományának, harcálláspontokon, a földfelszín alatt szolgálatot teljesítőknek, a büntetés-végrehajtási szervezeteknél a fogvatartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozó állomány tagjainak, valamint a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásokban szolgálatot teljesítőknek. 2007. július 9-én kérelemmel (F/2) fordultam a ………………………….. Rendőrkapitányság Vezetőjéhez ………………………….. alezredes Úrhoz azzal, hogy miután kinevezésemtől a munkakörömből adódóan rendszeres csapatszolgálati feladatokat látok el, ezért a Hszt. hatálybalépésétől (1996. IX. 01.) 2005. december 31-ig a szolgálati
3
időmet 1,2 szorzóval számítsák, s így a szolgálati időm kezdő időpontját ismételten állapítsák meg. A kérelmemet a ………………………….. (F/3) számon a kapitányságvezető elutasította, ezért felhívására ugyanazon tárgykörben 2007. július 12-én szolgálati panaszt (F/4) terjesztettem elő, melyet a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Vezetője a ………………………….. számú határozatban (F/6) utasított el azzal, hogy a szolgálati időm 1,2 szeres szorzóval történő számítását, illetve jogosultságomat csak 2006. január 01-i hatállyal, visszamenőleges hatály nélkül lehet számolni. Alperes álláspontját nem tudom elfogadni, miután az általam hivatkozott Hszt. 329.§ (1) bek. c) pontjában szereplő rendszeres csapatkiképzési tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezés 1996. szeptember 1. napjától 2005. december 31-ig volt hatályban, az 2006. január 01-től hatályon kívül lett helyezve. Rendszeres csapatkiképzést folytató szervezet állományába tartoztam, amelyet egyértelműen alátámaszt a munkaköri leírásom és a mellékelten csatolt továbbképzési terv (F/7) is. A csapaterő alkalmazásának részletes szabályait többek között a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 58. §-a, illetve a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet (a továbbiakban: RSzSz.) 67. §-a tartalmazza, valamint a Magyar Köztársaság Rendőrségének Csapatszolgálat Szabályzata kiadásáról szóló 11/1998. (IV. 23.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Csapatszolgálati Szabályzat) tartalmazza. A csapatszolgálat kiképzés módszereivel összefüggő norma a csapatszolgálati századok állományára, az alegységekkel, törzsekkel szemben támasztott követelményekre, az állomány felkészítésének és továbbképzésének rendjére, tematikájára vonatkozó 4/1998. (VII. 31.) ORFK Közbiztonsági Főig., Személyügyi Szolg. Vezetőjének együttes intézkedése (a továbbiakban: együttes intézkedés). A csapaterő alkalmazásáról az Rtv. 58. §-a így rendelkezik: 58. § (1) A rendőrök csapaterőben alkalmazhatók a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására bűncselekmény (Btk. 139. §) elkövetése esetén;
irányuló
4
b) a személyek élet- és vagyonbiztonságát tömegesen veszélyeztető események megszüntetésére vagy az ilyen következményekkel járó erőszakos cselekmények megakadályozására és az elkövetők elfogására; c) súlyos bűncselekményt elkövető, szökésben lévő fegyveres személy felkutatására, elfogására; d) terrorcselekmény felszámolására, a túszok kiszabadítására; e) eltűnt személy vagy tárgy felkutatására; f) katasztrófa megelőzésére és következményeinek elhárítására; g) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó vagy más jelentős rendezvény rendjének biztosítására; h) védett személy, veszélyes szállítmány vagy az állam működése, vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmény őrzésére, védelmére; i) nagy területű helyszín biztosítására; j) törvényben meghatározott más esetben. (2) Csapaterő alkalmazása során a Rendőrség a 17. § (1) bekezdésben írt jogokat indokolt mértékben korlátozhatja, területet személy- és járműforgalom elől elzárhat. Az RSzSz. 67. §-a a csapaterő alkalmazásáról az alábbiakat tartalmazza: 67. § (1) A csapaterő alkalmazása esetén a rendőrség a személyi állomány összevonása és kötelékbe szervezése, ennek egyszemélyi parancsnoki vezetés alá helyezése, továbbá sajátos taktikai szabályok alkalmazása útján biztosítja a feladat végrehajtását. (2) Az Rtv. 58. § (1) bekezdésének a) pontja szerint csapaterő alkalmazását az alkotmányos jogszabályok szerint hozott döntés alapján az országos rendőrfőkapitány rendelheti el. (3) A csapaterő alkalmazásának elrendelésére illetékességi területén az Rtv. 58. § (1) bekezdés b)-j) pontjaiban meghatározott esetekben a rendőrkapitány, a rendőrfőkapitány és az országos rendőrfőkapitány és helyetteseik jogosultak. A csapaterőt az erre a célra létrehozott törzs, valamint az alárendelt alegységek, szolgálati csoportok, csoportosítások élén álló parancsnokok útján az elrendelő vagy az általa intézkedésben kijelölt parancsnok (a továbbiakban: parancsnok) vezeti. Az alkalmazás tervét a parancsnok készíti, és annak szolgálati elöljárója hagyja jóvá. (4) A rendőri intézkedések és a kényszerítő eszközök tekintetében jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve a csapaterőt a rendőrre vonatkozó jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik. (5) A csapaterő alkalmazása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő
5
jogok törvényben foglaltak szerinti korlátozását, ennek érdekében alkalmazható rendszabályokat az elrendelő vezető külön intézkedésben határozza meg. A csapaterő alkalmazásáról tájékoztatást kell adni a tömegtájékoztatási eszközök útján is. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, amikor a tájékoztatás a rendőri intézkedések eredményességét veszélyeztetné. A tájékoztatásról a csapaterő alkalmazását elrendelő vezető gondoskodik. (6) A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: gyülekezési törvény) hatálya alá tartozó, illetve más jelentős rendezvény helyszínén csapaterőnek a biztosításban való részvétele esetén azt a területet, ahová a belépők fokozott ellenőrzése kötelező, a rendőri szerv vezetője határozza meg. A fokozott ellenőrzés egyes feladatainak ellátására a rendezőt, a szervezetőt a rendőri szerv vezetője hivatalosan felkérheti, akit – ha ezt vállalja – a végrehajtás módjára fel kell készíteni. (7) A szervezőnek a rend fenntartása érdekében hozott intézkedései közül rendőri közreműködés csak azokhoz biztosítható, amelyekre a rendőrséget jogszabály egyébként is feljogosítja vagy kötelezi. Több jogszabály is utal arra, hogy a csapatszolgálattal kapcsolatosan a rendőrfőkapitányoknak el kell készíteniük a törzsek és az alegységek szervezési állománytáblázatát, ügyrendjét, az értesítést és riasztást, gondoskodniuk kell a személyi állomány kijelöléséről és beosztásba helyezéséről, a velük szemben támasztott követelményekről, a továbbképzés rendjéről stb. Erre hivatkozva kérem a T.Bíróságot, hogy kötelezze alperest a tárgykörrel kapcsolatban keletkezett valamennyi norma, továbbképzési terv, iratanyag és a fent jelzett együttes intézkedés becsatolására, amelyek alátámasztanák a Hszt. 329.§ (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat. A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből egyértelmű, hogy milyen komplex feladatokat kell végeznünk, ezzel kapcsolatosan nemcsak elméleti, hanem folyamatos gyakorlati kiképzésben is részesültünk, gondolok itt például a csapaterős tömegoszlatási gyakorlatokra, rendezvények helyszínének csapaterős biztosítása stb. A Rendőrségi Biztonsági Szolgálat (továbbiakban: REBISZ) egységei mellett, valamennyi megyében vannak ún. csapatszázadok (szakaszok), amelyek tagjait a megyei közrendvédelmi szolgálat beosztottjai közül válogatták össze, s rendszeres csapaterős kiképzéseken vesznek részt, parancsnokaikat pedig tudtommal a REBISZ szakemberei képzik ki.
6
A csapatszolgálat fogalma a Csapatszolgálati Szabályzat 1. pontja szerint: „A csapatszolgálat a rendőrségi feladatok megoldásához alkalmazott sajátos szolgálati forma, a csapaterőbe szervezett rendőrök szolgálati alkalmazásának összessége. A csapatszolgálati alkotórészei a csapatszolgálati feladat, a csapaterő és a csapattevékenység.” A fenti tevékenység egy rendelkezésre állási kötelezettséget is jelent, ezért engem és társaimat bármikor és bárhová vezényelhetnek. Mint látjuk a hatályos rendelkezésekben a jogalkotó nem adott világos fogalmi meghatározást a csapatkiképzésre. Ennek hiányában a jogszabályi fogalom értelmezése a bíróság hatáskörébe tartozik, a jelenlegi jogerős bírói gyakorlat álláspontja: „A jogbiztonság követelménye abban valósulhat meg, ha értelmezés során a szavaknak az általánosan elfogadott nyelvtani értelmét tulajdonítja a bíróság, miszerint a csapatkiképzés azt a képzést, oktatást jelenti (a kiképző és a kiképzett részére egyaránt), amelynek során emberek meghatározott csoportja valamely csoportosan állandó tevékenységhez, szolgálathoz szükséges képzettség, képesség birtokában kerülnek.” Megjegyezni kívánom, hogy hasonló ügyben a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon (5.M.4429/2005/8. számon), illetve a Fővárosi Bíróságon (55.Mf.630.479/2006/3. szám alatt) kereseti kérelemnek helyt adó ítéletek születtek. A fentiek alapján kérem a T. Bíróságot: állapítsa meg, hogy a Hszt. 329.§ (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra tekintettel azaz, 1996. szeptember 01. napjától 2005. december 31. napjáig terjedő szolgálati időm 1,2-szeres szorzóval történő elismerésére jogosult vagyok, ennek megfelelően kötelezze alperest szolgálati időm ismételten történő megállapítására. A Pp. 121.§ (1) bekezdés f) pontjára figyelemmel bejelentem, hogy a felek közötti jogvitában közvetítői eljárás nem volt folyamatban. A T. Bíróság hatásköre és illetékessége a Pp. 349/B.§ (2) bekezdésén alapszik.
7
Kérem, hogy a T. Bíróság személyem vagy meghatalmazott képviselőm esetleges távollétében is szíveskedjék a tárgyalást megtartani. Budapest, 2007. szeptember 17. Tisztelettel: …………………….. felperes
