Kaposvári Munkaügyi Bíróság K a p o s v á r
K e r e s e t i
k é r e l m e
………………………….. (…………………………..) felperesnek képv.: Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete 1051 Budapest, Nádor u. 4. elj. ügyintéző: ig.szám:
Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság (7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14/C.) alperes ellen,
szolgálati idő kedvezményes (1,2-szeres) számítása iránt.
2
Tisztelt Kaposvári Munkaügyi Bíróság! ………………………….. és társai felperesek – F/1 alatt csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselőnk útján – k ö z ö s
k e r e s e t i
k é r e l e m m e l
fordulunk a törvényes határidőn belül a T. Bírósághoz a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 196.§ (1) bekezdés a) pontja alapján a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Vezetője által kiadott ………………………….. számú határozatokkal szemben a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: SMRFK) alperes ellen. A Hszt. hatályba lépését követően, valamennyien a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi technikai Osztályán teljesítettünk szolgálatot bűnügyi technikusi és beosztott végrehajtói állományúként. A munkakörünkből adódó 1,2-szeres szorzóval történő számítás a 2006. évet illetően történt meg részünkre, de mi már az ezt megelőző időszakban (a Hszt. hatályba lépését követően) is a fenti beosztásban, illetve munkakörben láttuk el szolgálati feladatainkat. A Hszt. 326.§ (1) bekezdése szerint: „A végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából a törvény hatályba lépése (1996. szeptember 1.) előtt a fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és a beszámított szolgálati időt szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni.” A Hszt. 329.§ (1) bekezdésének értelmében a 326. § (1) bekezdésében meghatározott szempontból az alábbiak szerint kell a szolgálati viszonyban eltöltött időt számítani: c) 1,2-szeresen a rendszeres csapatkiképzést folytató szervezetek állományának, harcálláspontokon, a földfelszín alatt szolgálatot teljesítőknek, a büntetés-végrehajtási szervezeteknél a fogvatartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozó állomány tagjainak, valamint a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásokban szolgálatot teljesítőknek. Szolgálati panasszal (F/2) ………………………….. r.
fordultunk az SMRFK dandártábornok Úrhoz,
Vezetőjéhez azért mert
3
kinevezésünkből és a munkakörünkből adódóan fokozottan veszélyes beosztást látunk el, ezért a Hszt. hatálybalépésétől (1996. IX. 01.) 2005. december 31-ig a szolgálati időnket 1,2 szorzóval számítsák, s így a szolgálati időnk kezdő időpontját ismételten állapítsák meg. A kérelmeinek az SMRFK vezetője nem adott helyt (F/3), azokat további elbírálás végett felterjesztette, amelyeket az ORFK Vezetője határozataiban (F/4) utasított el azzal, hogy szolgálati helyeink és betöltött beosztásaink alapján, a Hszt végrehajtására kiadott 140/1996. (VIII.31.) Kormányrendelet módosításáról szóló, 328/2005. (XII.29.) Kormányrendelet értelmében 2006. január 1jétől vagyunk jogosultak a kedvezményes (1,2) szolgálati idő számítására. Az ezt megelőző idő, a jogszabályi feltételek hiányában nem tekinthető fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó munkakörnek. Alperes álláspontját nem tudjuk elfogadni, miután az általunk hivatkozott Hszt. 329.§ (1) bek. c) pontjában szereplő fokozott igénybevétellel járó beosztást láttuk a vitatott időszakban, ezen tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezés pedig 1996. szeptember 1. napjától hatályos, így álláspontunk szerint a kedvezményes szolgálati idő számítására jogosultak vagyunk. A Hszt. 254. § (2) bekezdés a) pontjának utolsó előtti bekezdése szerint havonta az illetményalap 45%-ának megfelelő összegű illetménypótlékra jogosult az, aki nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetőleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett beosztásban teljesít szolgálatot. A Hszt. 342. § (2) bekezdés d) pontja a fokozottan veszélyes beosztások meghatározására – többek között a 254. § (2) bekezdés a) pontja szempontjából – a kormányt hatalmazta fel. A Korm. rendelet 22. §-a szerint a Hszt. alkalmazásában fokozottan veszélyesnek az a szolgálati beosztás minősül, amelynek ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység – a hivatásos szolgálattal jár általános kockázaton túl – életveszéllyel is járhat, illetve egészségkárosító kockázatok között kerül végrehajtásra, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg. E beosztások körét a Hszt. és a Korm. rendelet 1. számú melléklete határozza meg. A szolgálati feladataink ellátása során a Korm. rendelet 1. számú mellékletének 1. és 8. pontjaiban meghatározott egészségkárosító
4
kockázatok, konkrétan vegyi anyagok és biológiai kóroki tényezők hatásának vagyunk kitéve. A Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése értelmében: Az 1. számú mellékletben meghatározott beosztásokban szolgálatot teljesítők szolgálati idejét akkor lehet 1,2-szeresen számítani, ha az egészségkárosító kockázatok között töltött szolgálatteljesítési idejük eléri a 23. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket (napi szolgálatteljesítési idejük eléri az 50%-ot. A Korm. rendelet 25. § (4) bekezdése szerint: „A hivatásos állomány (3) bekezdés alá nem tartozó tagjának azt a szolgálati idejét lehet a Hszt. 329. §-a (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja alapján kedvezményesen számítani, amelyet a Hszt. hatálybalépésétől töltött a hivatkozott pontokban meghatározott beosztásban.” 1. számú melléklet a 140/1996. (VIII.31.) Korm. rendelethez Egészségkárosító kockázatoknak kitett beosztások jegyzéke A veszélytényező megnevezése 1. Vegyi anyagok: a) – berillium és vegyületei benzol és homológiai, illetve homológiainak nitro- és aminoszármazékai, citosztatikumok, etilén-oxid, formaldehid, kadmium és vegyületei, kloroform, kátrány, bitumen, ásványi olajok, króm, mérgező harcanyagok, nikkel, parafin és vegyületei. b) – ólom toluol, xilol,
A beosztási kör megjelölése Mindazon beosztások, melyekben a szolgálati tevékenység ezen anyagok előállítására, feldolgozására, kísérletes és egyéb felhasználására vagy ezekkel kapcsolatos műszaki, illetve vegyi mentesítésre irányul, akkor is, ha a felsorolt anyagok közül csak egy a tevékenység tárgya.
Mindazon szolgálati helyek, ahol ezen anyagoknak a levegőben mért koncentrációja a megengedett
5
triklór-etilén, tetraklór-etilén, szénkéreg, alkoholok, dioxán, növényvédő szerek, rovar- és rágcsálóirtó vegyszerek, foszgén, szén-monoxid, kénsav, klórgáz, nitrozus gázok. 2. Ionizáló sugárzás: 3. Nem ionizáló sugárzás:
4. Fizikai ártalmak: a) Zaj
b) Testrészt érő vibráció
c) Egésztestet érő vibráció
d) Hősugárzás és hővédelem 5. Pszichikai ártalmak:
értéket meghaladja.
Olyan beosztás, melyet sugárzó anyagok, vagy röntgensugárzás hatásának kitéve kell végezni. Olyan szolgálati tevékenység, melyet nagyfrekvenciás elektromágneses sugárzás hatásának kitéve kell kifejteni. Olyan beosztás, amelyben a szolgálatteljesítés helyének zajszintje 8 órára vonatkoztatva eléri a 85 Db Aeq-t. Ezt meghaladó zajszintek esetén az expozíciós időt 3 Db-enként felezni kell. Olyan szolgálati tevékenység, melynek során a testrészt érő rezgésterhelés mértéke meghaladja az 1,4 m/sec2 súlyozott egyenértékű rezgésgyorsulást. Olyan szolgálati tevékenység, melynek során az egésztest rezgés Z irányban meghaladja az 1,26 m/sec2-t, illetve X vagy Y irányban meghaladja a 0,9 m/sec2-t. Olyan szolgálati tevékenység, o melyet 60 C feletti hőterhelés mellett kell ellátni. Olyan szolgálati tevékenység,
6
6. Magas légnyomás: 7. Egyéb:
8. Biológiai kóroki tényezők
amelyet életet, testi épséget, szellemi egészséget, szabadságot jelentős mértékben veszélyeztető helyzetben folyamatosan kell végezni, vagy fokozott szellemi koncentrációt igényel, illetve olyan állandó készenléti helyzet, amelyben a bekövetkező feladat végrehajtására azonnali, felkészülési idő nélkül való beavatkozást kell biztosítani. Sűrített levegőben (keszon) végzett munka. Föld alatti létesítményekben mesterséges és klimatikus viszonyok között folytatott szolgálati tevékenység. Olyan szolgálati tevékenység, mely biológiai kóroki tényezők jelenlétében történik (pl. fertőző betegek szállítása, vizsgálata, ápolása; bármely beteg váladékainak vétele, feldolgozása; tetem boncolása stb.).
Munkaköri feladataink közé tartozik az, hogy meghatározott (testi sértés, garázdaság, lopás, betöréses lopás, rablás, gépjármű feltörések, nemi erkölcs elleni bűncselekmények –szemérem elleni erőszak, megrontás, fajtalankodás stb.–, öngyilkossági kísérlet, emberölés, közveszéllyel fenyegetés) bűncselekmények helyszíni szemléi során gondoskodnunk kell a tárgyi bizonyítékok felkutatásáról és további vizsgálatra történő biztosításáról. A helyszínen rögzített nyomok és bűnjelek csomagolását és utólagos feldolgozását is végezzük. A nyomok felkutatásához és rögzítéséhez különböző egészségre ártalmas vegyi anyagok használata szükséges. A helyszíneken természetesen biológiai anyagokkal, illetve anyagmaradványokkal (vér, ondó, egyéb váladékok, testnedvek, bélsár, elemi szálak, csikkek) is dolgozunk. A rögzített és becsomagolt bizonyítási eszközök további feldolgozása során említendő a vérrel itatott ruhadarabok megóvása, melynek során azoknak a szárítása a munkahelyünkön lévő irodánkban történik. Természetesen az ezzel kapcsolatos kicsomagolás és becsomagolás is a mi feladatunk.
7
A vagyon elleni bűncselekmények helyszíni szemléje során általában porozásos eljárással (korompor, argentorátpor, és egyéb speciális porok) fedetlen és fedett testrészek nyomait hívjuk elő. Az élet és a testi épség elleni, vagy a szexuális bűncselekmények helyszínein, az előzőeken túl több esetben kerül sor vérgyanús szennyeződések, különböző testváladékok és biológiai anyagmaradványok felkutatására, rögzítésére. A halállal végződő esetek során a holttest mozgatása, lemeztelenítése, testfelületének, illetve ruházatának az átvizsgálása is a feladatunk. A holttestről vett minták (ujjnyomat, körömkaparék, hajminta) biztosítása a mi feladatunk, és a holttest boncolásánál is jelen vagyunk. A nyomhordozó objektumokról legjobban laboratóriumi körülmények között lehet nyomokat előhívni, rögzíteni, illetve vannak olyan eljárások, melyeket csak ott lehet elvégezni. Ezért gyakran végzünk vegyszeres nyomkutatást is. Ezek között a leggyakoribb a ciánakrilátos gőzölés és a ninhydrid spray, de az eljárásaink között szerepel jódgőzölés, amidófekete és kristályibolya áztatás is. Az anyagmaradványok rögzítése után a vegyszerrel, vagy biológiai anyagmaradvánnyal szennyezett vizsgálati tárgy nálunk marad az irodában a további vizsgálatok elvégzése idejére, illetve ameddig a vizsgálati anyagokat fel nem terjesztjük, így elmondható, hogy szolgálat ellátásunk során folyamatosan, vegyszeres anyagok és biológiai anyagmaradványok között töltjük a szolgálati időnket. A védőfelszereléssel történő ellátottságunkról elmondható, hogy 2000-ig csupán gumikesztyűvel voltunk ellátva, majd ezt követően kaptunk védőmaszkot, de ezek a mai napig sem biztosítanak teljes körű védelmet a belélegzett vegyi anyagokkal szemben. Az alábbi nyomelőhívó vegyszereket használjuk még: amidófekete, DFO, ninhidrin, ezüstnitrát, szudánfekete, kristályibolya, amifix, SPR, valamint ujjnyom előhívó porokkal is dolgozunk, melyek belélegezve szintén károsak lehetnek az egészségre. A fent említett vegyi anyagok káros hatásai ellen a 2000. évet megelőzően, még a minimális védőfelszereléssel sem rendelkeztünk. A rögzített és becsomagolt bizonyítási eszközök további feldolgozása során külön említést érdemel a vérrel átitatott ruhadarabok megóvása, melynek során azok szárítása is a feladatunk közé tartozott. Elláttuk továbbá a gyanúsított személyek rabosítását, mely során olyan személyekkel is kapcsolatba kerültünk akik TBC-sek, vagy hepatitis fertőzöttek.
8
A veszélyes anyagokkal és a biológiai anyagokkal tehát nemcsak a helyszíni szemlék során, hanem azt követően az irodában kell, hogy végezzünk különböző feladatokat. Álláspontunk szerint, a hivatkozott Kormányrendelet 1. számú mellékletének 5. pontjában meghatározott pszichikai ártalmak mellett, az 1. és a 8. pontjaiban meghatározott egészségkárosító kockázatoknak, konkrétan vegyi anyagok és biológiai kóroki tényezők hatásának is ki vagyunk téve folyamatosan. Tekintettel arra, hogy a munkakörünkből adódóan a 24 órás szolgálati időnk alatt helyszíni szemléken vettünk részt, mellette pedig a rögzített nyomokat és biológiai anyagmaradványokat rögzítés mellett vizsgáltuk is ezért folyamatosan ilyen anyagok jelenlétében láttuk el a szolgálatunkat, ezért elmondható, hogy szolgálatteljesítési időnk 50%-át jóval meghaladó mértékben dolgoztunk a kérdéses időszakban egészségkárosító kockázati tényezők között. Munkaköri leírásunk (F/5), alapján biztosítjuk az osztály hatáskörébe vizsgálható nyomok bűnjelek szakértői vizsgálatra kerülését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 24 órás szolgálatunk végéig, valamennyi bűnjel nálunk, illetőleg a szobánkban van. Munkakörünk jellegéből adódóan – figyelemmel a 24/72 órás váltásra is –, az esetek döntő többségében a szolgálatteljesítési időnk teljes egészét egészségkárosító kockázatok között töltjük, vagyis a jogszabályban jelzett 50%-ot, minden esetben meghaladó időt. A ROBOTZSARU NEO rendszerben rendőrkapitányságonként rögzítik éves keretben az elrendelt nyomozások számát, azokból, illetőleg egyéb nyilvántartásokból kikövetkeztethető, hogy ezek közül melyek a helyszíni szemle köteles bűncselekmény, majd ezen összeget napokra lebontva, ki lehet számolni, hogy egy szolgálatban átlagosan mennyi ügy esik ránk. Szerintünk ezen nyilvántartásban szereplő adatok is alátámasztják a napi munkánk ügyszámát; ilyen kimutatással azon csak az alperes rendelkezik. Álláspontunk szerint a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM. rendelet, a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárás szabályairól szóló 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet, valamint az ezt követő 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet és a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény elvei nem érvényesültek a munkahelyünkön.
9
A Hszt. 67. § a) pontja szerint a szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró – többek között – köteles a hivatásos állomány tagja részére az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. (továbbiakban: Mvt.) célját tekintve az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. Az Mvt. 2. § (2) bekezdése alapelvi szinten rögzíti a munkáltató felelősségét az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Véleményünk szerint, miután a munkahelyünkön egészséget veszélyeztető jelleg eleve ismert, azaz az áltagostól eltér, így a munkáltató törvényi kötelezettsége is fokozott. Miután a korábbi években is ugyanazon tevékenységet, „ugyanolyan” körülmények között végeztünk továbbá a jogszabályi rendelkezésekben (Hszt. 329. § (1) bek. c) pont és a Korm. rendelet 25. § (1) bek.) sem történt változás, ezért jogosultságunk 1996. IX. 01. napjától áll fenn. A bűnügyi technikusi állomány munkavégzésük során folyamatos egészségkárosító kockázatok (állandó veszélyforrások) között dolgozott és dolgozik és ezzel kapcsolatosan a kért időszakban semmilyen illetménypótlékban nem részesültünk.(F/6 melléklet az állományparancsainkról) A keresetünkben idézett Korm. rendelet 28. § (1) és (2) bekezdése az illetménypótlékról eképpen rendelkezik: 28. § (1) A hivatásos állomány tagja akkor jogosult a Hszt.-ben meghatározott illetménypótlékra, ha olyan beosztást tölt be, amely az átlagosnál nagyobb veszéllyel vagy fokozott igénybevétellel, illetve többletkövetelmények teljesítésével jár, továbbá, ha az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények elviselésére kényszerül, és ezeket a követelményeket és körülményeket a beosztási illetményben nem lehet elismerni. (2) Az illetménypótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékra jogosító szolgálati tevékenység tényleges kifejtésének, illetve a beosztás betöltésének idejére jár.
10
A Hszt. és a Korm.rendelet előírásaival párhuzamosan a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) előírásait szükséges figyelembe venni. Az Mvt. 87. § 13. pontja leírja a veszélyforrás fogalmát és meghatározza azok fajtáit, mely álláspontunk szerint a Korm.rendelet I. számú mellékletében alkalmazott és nem definiált fogalmakat értelmezi, illetve kiegészíti. 87. § E törvény alkalmazásában: 13. Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Veszélyforrás lehet különösen: a fizikai veszélyforrás, ezen belül a = munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok mozgása, = szerkezetek egyensúlyának megbomlása, = csúszós felületek, = éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok, = tárgyak hőmérséklete, = a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése, = szintkülönbség, = súlytalanság, = a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása, = zaj, rezgés, infra- és ultrahang, = világítás, = elektromágneses sugárzás vagy tér, = részecskesugárzás, = elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség, = aeroszolok és porok a levegőben; a veszélyes anyag (lsd. 12. pont); a biológiai veszélyforrás, ezen belül a = mikroorganizmus és anyagcsereterméke, = makroorganizmus (növény, állat); a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel. Az Mvt.-ben meghatározottak alapján, egy-két kivétel alapján, szinte az összes veszélyforrás jelenléte beazonosítható a bűnügyi technikus tevékenysége során. A napi szolgálatteljesítésük során akár más és más veszélyforrások hatókörébe kerülnek és azokban változó időtartamban
11
tartózkodnak. Tehát a helyszíni szemle során több veszélyforrás hatókörében dolgoznak, például: Tűzesetek helyszíni szemléjén: fizikai veszélyforrások a szerkezetek egyensúlyának megbomlása; csúszós felületek; éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok; tárgyak, levegő magas hőmérséklete; világítás; elektromos áramköri feszültség; aeroszolok és a por a levegőben. Veszélyes anyagok a gyúlékony, mérgező, rákkeltő és ingerlő anyagok. Dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás helyszíni szemléjén: a fizikai veszélyforrások és a veszélyes anyagoknál ugyanaz felsorolható, mint a tűzesetek helyszíni szemléjén, továbbá ehhez társul még a biológiai veszélyforrás is: mikroorganizmus és anyagcsereterméke, makroorganizmus (növény, állat). A rablás, testi sértés és nemi erkölcs elleni bűncselekmények helyszíni szemléjén: a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás helyszíni szemléjén felsoroltak ugyanazok, mely kiegészül még a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétellel is. A munkánk másik sajátossága az, hogy a külső környezet által generált veszélyforrásokon kívül, a hatékonyságunk fokozására veszélyes munkafolyamatokat és technológiákat és ezeken belül veszélyes anyagokat is alkalmazunk például a vegyszeres kéz-és egyéb nyomkutatási eljárásoknál: (Mvt. 87. § 11. és 12. pont) 87. § E törvény alkalmazásában: 11. Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve. 12. Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a – robbanó,- oxidáló,- gyúlékony,- sugárzó,- mérgező,- maró,- ingerlő,szenzibilizáló,- fertőző,- rákkeltő,- mutagén,- teratogén,- utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is),- egyéb egészségkárosító anyag.) Amidofekete eljárás során: ecetsav = korrozív/ ingerlő anyag, metanol = mérgező, erősen tűzveszélyes anyag. Jódgőzös eljárás során: jód és gőzei = mérgező/ erősen korrozív anyag stb.. A látens kéznyomok láthatóvá tételére az ún. porozásos eljárást alkalmazzuk, melynek során különböző könnyű és nehéz fémeket ill. ezek
12
oxidjait alkalmazzuk (alumínium, bronz, vas, cink, ólom stb.) valamint olyan könnyű anyagokat, mint a korom stb. Tehát a leggyakrabban használt nyom előhívó vegyszerek nagy része tevékenységi engedélyhez kötött –ÁNTSZ engedély (a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárás szabályairól szóló 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet)– veszélyes anyagnak minősül. A veszélyes készítményekre vonatkozóan Biztonsági Adatlapok készültek, amelyeket a bűnügyi technikusok munkájuk során folyamatosan használnak.(F/7 melléklet). A biológiai tényezőkkel kapcsolatos védelmet és a kötelezettségeit a 61/1999. (XII. 1.) EÜM rendelet részletezi.
munkáltató
A fentiek alapján kérem a T. Bíróságot: állapítsa meg, hogy a Hszt. 329.§ (1) bekezdés c) pontjában (továbbá a Korm. rendelet 25. § (1) bek.) foglaltakra tekintettel az 1996. szeptember 01. napjától 2005. december 31. napjáig terjedő szolgálati időnk 1,2-szeres szorzóval történő elismerésére jogosultak vagyunk, ennek megfelelően kötelezze alperest szolgálati időnk ismételten történő megállapítására. A Pp. 121.§ (1) bekezdés f) pontjára figyelemmel bejelentem, hogy a felek közötti jogvitában közvetítői eljárás nem volt folyamatban. A T. Bíróság hatásköre és illetékessége a Pp. 349/B.§ (2) bekezdésén alapszik. Kérem, hogy a T. Bíróság személyünk vagy meghatalmazott képviselőnk esetleges távollétében is szíveskedjék a tárgyalást megtartani. Budapest, 2008. augusztus 12. Tisztelettel: …………………….. és társai felperesek
