KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

KAPOSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK „M12-1/2015-OTÉK” JELZŐSZÁMÚ MÓDOSÍTÁSÁHOZ

JÓVÁHAGYVA: KÉSZ: 36/2016.(IX.26.) ÖNK. RENDELETTEL TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV: 167/2016.(IX.22.) ÖNK. HATÁROZATTAL

2016. OKTÓBER HÓ

KAPOSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK M12-1/2015-OTÉK JELŰ MÓDOSÍTÁSA

ALÁÍRÓLAP Kaposvár településrendezési tervének M12-1/2015-OTÉK jelzőszámú módosításához

MEGBÍZÓ: SZITA KÁROLY KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 7400 KAPOSVÁR, KOSSUTH TÉR 1. TEL:82/501-517

TELEPÜLÉSTERVEZÉS: DR FAZEKAS SÁNDORNÉ

VEZETŐ TELEPÜLÉSTERVEZŐ KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐ 7400 KAPOSVÁR, NÉMETH ISTVÁN FASOR 31. kam.reg.: TT 14-0282 SZKV-1.1, SZKV 1.2. SZKV 1.3. SZKV 1.4. TEL:82/512-412 E-mail: [email protected]

KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS: ENDRÉDI JÁNOS KÖZLEKEDÉSI TERVEZŐ: kam.reg.:14- 0019/14-50026 7400 KAPOSVÁR, KANIZSAI U.74. E-mail: [email protected]

JÓVÁHAGYOTT VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ / 2016. OKTÓBER

2


JSZ: M12-1/2015-OTÉK

TARTALOMJEGYZÉK

ALÁÍRÓLAP ...................................................................................................................................................... 2 TARTALOMJEGYZÉK ........................................................................................................................................ 3 TERVEZŐI NYILATKOZAT ................................................................................................................................. 4 I. SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁSA ..................................................................................................................... 5 II. KÉSZ MÓDOSÍTÁSA ................................................................................................................................... 12 II. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA ...................................................................... 15 IV. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁT JÓVÁHAGYÓ HATÁROZAT ......................................... 17 V. A MÓDOSÍTÁST MEGALAPOZÓ TESTÜLETI DÖNTÉSEK ........................................................................ 19 VI. ÖSSZEFOGLALÓ A BEÉRKEZETT VÉLEMÉNYEKRŐL .............................................................................. 20 VII.TESTÜLET DÖNTÉS A VÉLEMÉNYEK ELFOGADÁSÁRÓL ....................................................................... 57 VIII.ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓ SZAKVÉLEMÉNYE ........................................................................................ 61

TERVRÉSZLETEK 1./

HATÁLYOS ÉS MÓDOSÍTOTT SZABÁLYOZÁSI TERV KIVONATAI

2./

HATÁLYOS ÉS MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV KIVONATAI

3./

JELMAGYARÁZATOK

MELLÉKLETEK 1./ melléklet

KÖZLEKEDÉSI MUNKARÉSZ……………………………………………………………………………64

2./ melléklet

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT………………………………………………………………………………70

3./ melléklet

IRÁNYI D. UTCA-FŐ UTCA- DÓZSA GY. UTCA BUDAI N. A. UTCÁK ÁLTAL HATÁROLT TÖMB BEÉPÍTÉSI JAVASLATA, ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT ……………………………………………..79

4./ melléklet

ÉRTÉKVIZSGÁLAT, MELLÉKLETTEL……………………………………………………………………80


3


TERVEZŐI NYILATKOZAT Kaposvár településrendezési tervének M12-1/2015-OTÉK jelzőszámú módosításához

Alulírott településtervező nyilatkozom, hogy az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 14.§ alapján a tervezői munka elvégzésére jogosultsággal rendelkezem. A Magyar Építész Kamara tagja vagyok. A dokumentáció megfelel a magasabb rendű terveknek és jogszabályoknak, így elsősorban: -

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény;

-

az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT);

-

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv);

-

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban OTÉK);

-

A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rend. (továbbiakban TFR.)

-

a Somogy Megye Területrendezési Terv (továbbiakban SMTrT, jóváhagyva: 15/2004.(XII.27.) rend.-el);

-

Kaposvár Építési Szabályzata és Szabályozási Terve (továbbiakban KÉSZ, jóváhagyva: KMJV Önkormányzata 70/2005.(XII.15.) önk. rend.- vel). A településrendezési eszközök módosítása a településfejlesztési koncepcióról, az integ-

rált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm .rend. 45.§, átmeneti rendelkezései

alapján,

az

országos

településrendezési

és

építési

követelményekről

szóló

253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 2012. augusztus 6.-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának megfelelően készült. Kaposvár, 2016. május

………………………………………………. Dr Fazekas Sándorné vezető településtervező: TT 14-0282 JÓVÁHAGYOTT VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ / 2016. OKTÓBER

4


I. SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁSA Kaposvár közigazgatási területére készült településrendezési eszközöket 2005. decemberében hagyta jóvá a Közgyűlés, melyet az óta többször módosított. A véleményezési dokumentáció az M12-1/2015-OTÉK jsz. módosításhoz; a Kórház déli tömbje szabályozási előírásainak felülvizsgálatához készült. Az előzetes, tájékoztatási szakaszban beérkezett észrevételeket,- ahol ez lehetséges volt, illetve kifejezetten nem volt ellentétes az önkormányzat szándékával,- figyelembe vettük. Az észrevételek összegezését és az ezekre adott válaszokat a dokumentáció VI. fejezete tartalmazza. A Közgyűlés 51/2012. (IV.26.) önkormányzati határozatával hagyta jóvá, módosítási igényei között a Kórház déli tömbje szabályozási előírásainak felülvizsgálatát. Miután azonban az önkormányzat ekkor még a terület tulajdonjogát nem szerezte meg és a terület hasznosítására vonatkozó elképzelései sem alakultak ki, a módosítási igényt levette napirendjéről, és azt „M7/2012-OTÉK” jelű módosítások keretében már nem hagyta jóvá (lásd a beérkezett észrevételek összefoglalójának mellékletei). A megfogalmazott módosítási igény összhangban van Kaposvár 2014-2030 évekre vonatkozó, - 152/2014.(VI.25) önk. határozattal jóváhagyott, - településfejlesztési koncepciójával. A Kórház déli tömbje szabályozási előírásainak módosítása a koncepció 3.1.3 pontjában megfogalmazott célhoz; „a minőségi városi környezet és társadalmi kohézió, az aktív életmód feltételeinek megteremtéséhez” igazodik. A véleményezési eljárás „a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről” szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (TRF) 36.-40.§- ban szabályozott „teljes eljárás” szabályai szerint kerül lefolytatásra. Az önkormányzat a TRT. 9. mellékletében meghatározott államigazgatási szervek, a települési,- területi önkormányzatok véleményét a tájékoztatási szakaszban megkérte. A tervezett módosítás nem ellentétes az Országos- és a Somogy Megyei Területrendezési Tervekkel. Kaposvár övezeti érintettségét az M10/2014-OTÉK jelű módosítás keretében már bemutattuk, ezért ezt most nem ismételjük meg. A módosítási igény a KÉSZ, valamint Kaposvár belterületi Szabályozási Tervének 17. tervlapját és településszerkezeti tervét érinti. A módosítással az önkormányzat célja, hogy egy frekventált belvárosi terület rehabilitációjával megmentsen egy értékes, de épület- és növényállományában mára már erőteljesen leromlott állapotban lévő területet. Méltó környezetet, funkciót adva megmentse a területen fekvő értékes műemléket növényállományának megtartható értékeit. Közcélú zöldfelületet kíván a város kialakítani a belvárosban, ahol játszótér, vízfelület, gondozott pihenőpark nyújt majd lehetőséget az aktív kikapcsolódásra. A műemléki védelem alatt álló egykori kórház törzsépület (az JÓVÁHAGYOTT VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ / 2016. OKTÓBER

5


„Anyaépület”) innovatív oktatóközpontként, a helyi védelem alatt álló egykori kápolnaépület kulturális funkcióval bábszínházként, a szintén helyi védelem alatt álló egykori fertőző épülete pedig közösségi funkcióval, civil házként lesz hasznosítva. Rendezni kívánják a környék forgalmi, közlekedési problémáit, egy nagyobb térszíni parkoló kialakításával, enyhítve a parkoló-hiányt, a környező utcák forgalmi helyzetét. A belterületi szabályozási terv tervezett módosítását a hatályos tervi szabályozás bemutatása mellett ismertetjük. A módosítás hatásai az alábbiakban összegezhetők: a jelenleginél értékesebb, nagyobb, közcélú zöldfelület kerül kialakításra, a területhasznosítás szélesebb lakossági igényt elégít ki, a városi intézmények,- melyek megfelelő elhelyezését a város eddig nem, vagy nem megfelelő módon tudta csak megoldani,- jobb elhelyezést kapnak, a Bajcsy Zs. utca érintett szakasza is megnyílik a közforgalom számára, tehermentesítve a környék utcáit, elsősorban a Tallián Gyula utcát, a Biczó utcát, a Kaposi Mór utcát és a Németh István fasort, jelentős mértékben enyhül a környék parkoló-hiánya, közvetlenebbé válik a forgalmi kapcsolat a Fő utca és a Bajcsy Zs. utca között, lehetőség nyílik a kórház jelentős gépjármű forgalmának megosztására, tehermentesítve ezzel a Tallián Gyula utcai bejárót. A tervezett módosítás nem bővíti a beépítésre szánt területek nagyságát,- sőt jelentősen csökkenti azt,- ezért a biológiai aktivitásérték számításával az,- Étv. 7.§.(3) bek. b. pontja értelmében,- nem foglalkoztunk. A településrendezési terv módosítását a tömbre vonatkozó beépítési terv, építészeti értékvizsgálat, közlekedési munkarész és a 2/2005. (I.11.) Korm. rendeletben szabályozottak szerinti környezeti értékelés munkarészekkel alapoztuk meg, melyek a dokumentáció mellékletét képezik. A módosítás területfelhasználást érintő változásait és indokait az alábbi táblázatban foglaltuk össze: területfelhasználás változásai jelenlegi tervezett területfelhasználás övezeti jel területfelhasználás övezeti jel településközpont Vt-SZ/3 településközpont Vt-Z/6, Vt-SZ/3 vegyes vegyes


indokai

Vt-SZ/3 övezetben marad a két társasház, az orvos és nővérszálló, valamint a volt fertöző osztály épülete A műemléki épület és a kápolna részére új telek kerül kialakításra. A beépítési módot a tényleges helyzetnek megfelelően zártsorú beépítéssel szabályozzuk, Vt-Z/6 övezettel.

6


Közlekedési terület (közút)és településközpont vegyes terület

KÖu-TGY

Kisvárosias lakóterület

Lk-Z/4, Lk-Z/5

zöldterület közpark

Z/kt

Közlekedési terület (parkoló közút)

KÖu-TGY, KÖuTK, P

kisvárosias lakóterület

Lk-Z/2 Lk-Z/5

Vt-SZ/3


A volt pszichiátria, a volt vérvételi épület és raktár helyén egy nagyobb közpark kerül kialakításra, melynek keleti részén játszótér kerül kialakításral A tömböt észak-déli irányban feltáró út és parkoló kialakítása tervezett. A Bajcsy-Zsilinszky utca szabályozási szélessége a jelenlegi 14 m-ről 18 méterre nő, az út déli oldalán egy sétány kerül kialakításra, Az új, észak-déli irányú feltáró út tervezett szabályozási szélessége 12 m. A tömb dél-keleti részében az Lk-Z/5 övezeti előírás változatlanul megmarad. Módosítani szükséges viszont a Tallián utca-Fő utcában lévő lakóterület övezeti előírását, mivel a jelenlegi Lk-Z/4 övezetben a minimális telekméret 700 m2 kellene, hogy legyen. A lakótelkek többsége ennél lényegesen kisebb. Javasolt Lk-Z/2 övezeti átsorolása, ahol a minimális telekméret 400 m2 lehet.

7


Bajcsy-Zsilinszky utca- Kaposi Mór utca-Fő utca- Tallián Gyula utca által határolt tömb módosítása 17. belterületi szabályozási tervlap Kezdeményező, testületi döntés:

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 51/2012. (IV.26.) önkormányzati határozat 1/c. pont

Érintett helyrajzi számok:

637, 649,650,651,652, 638/1 és 641

Övezet a módosítás előtt:

Vt-SZ/3, Lk-Z/4, Lk-Z/5, KÖu-TGY

Övezet a módosítás után:

Vt-Z/6, Vt-SZ/3, Z/kt, Lk-Z/2, Lk-Z/5, KÖu-TGY, KÖu-TK,P

Jelenlegi belterületi szabályozás


8


tervezett belterületi szabályozás


9


JELMAGYARÁZAT


10



11


II. KÉSZ MÓDOSÍTÁSA


12



13


1.

számú melléklet a 36/2016.(IX.26.) önkormányzati rendelethez K17 tervlap

2.

számú melléklet a 36/2016.(IX.26.) önkormányzati rendelethez Külterületi tervlap


14


II. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA A tervezett módosítás érinti a településszerkezeti tervet. A módosításuk indokait a szabályozási terv leírásánál ismertettük. A változásokat az alábbi tervrészleteken mutatjuk be: Bajcsy-Zsilinszky utca- Kaposi Mór utca-Fő utca- Tallián Gyula utca által határolt tömbre vonatkozó módosítás hatályos

tervezett


15



16


IV. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁT JÓVÁHAGYÓ HATÁROZAT


17

1. számú melléklet a 167/2016.(IX.22.)számú önk. határozathoz

Bajcsy-Zsilinszky utca- Kaposi Mór utca-Fő utca- Tallián Gyula utca által határolt tömbre vonatkozó módosítás

2. számú

melléklet a 167/2016.(IX.22.)számú önk. határozathoz

Kaposvár, 0324/22 hrsz-ú ingatlanon szennyvíztisztító telep melletti szántóterület területfelhasználási egységének módosítása


V. A MÓDOSÍTÁST MEGALAPOZÓ TESTÜLETI DÖNTÉSEK

JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ / 2016. OKTÓBER

19


VI. ÖSSZEFOGLALÓ A BEÉRKEZETT VÉLEMÉNYEKRŐL Kaposvár Város Településrendezési Terve „M12-1/2015-OTÉK” jelű módosításának véleményezési szakaszát, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint a településrendezés sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rend. 37.§ szerint lezárult. Az eljárás során kiértesített államigazgatási szervek, közmű üzemeltetők, partnerek és szomszédos önkormányzatok közül:

az előzetes egyeztetés során úgy nyilatkozott, hogy a további egyeztetésen nem kíván részt venni: Somogy Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal

Somogy Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság

10.011/2016 FD/RR/NS/A/142/1/2016 SOF/23/20-2/2016

(hatáskör hiányában) Somogy Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálko-

SOG/39/416-2/2018

dási Főosztály, Erdészeti Osztály Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága

HHI/361-1/2016 DDNPI/332-2/2016

Nyilatkoztak, hogy a településrendezési terv módosításával kapcsolatban kifogást nem emelnek: Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és

760-9/2016.

Természetvédelmi Főosztály Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Terü-

36400/756-3/2016. 35200/758-5/2016.ált

leti Vízügyi Hatóság Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Fő-

SOR/074/00103-7/2016

osztály Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási

UVH/UH/229/8/2016

Hivatala Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Baranya Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési

CP/1058-6/2016 PBK/1144-2/2016

és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály Kaposvári Víz- És Csatornamű Kft. KMJV Gazdasági Igazgatóság Vagyongazdálkodási

KE/2016/0350 V/958/2016

Iroda KMJV Jegyzője - Építéshatósági Iroda

É/741/2016.

C.) A szabályszerű megkeresésre írásbeli véleményt nem adott: Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság E-on Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt T-Com Pécs Műszaki Szolg. Központ. Fejlesztési Osztály E-on Dél-Dunántúli Áramhálózati Zrt Vidanet RT Kaposvári Kirendeltsége KMJV Műszaki és Pályázati Igazgatósága


20


D.) Nyilatkozott és észrevételt tett: Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hatósági, Oktatási és Törvényességi Főosztály, Építésügyi Osztály, Állami Főépítész

SOD/08/24-4 /2016

A tervezett módosításokról: Felhívja a figyelmet, hogy a régi OTÉK alkalmazásával készült településrendezési eszközök csak 2016. december 31.-ig módosíthatók és 2018. december 31.-ig alkalmazhatók. A megalapozó vizsgálat, alátámasztó munkarészek, környezeti értékelés A környezeti értékelés elfogadásáról nyilatkozik, melyet a 2/2005.(I.11.) Korm. rendeletnek megfelelően ad meg. A jóváhagyandó munkarészekről: településszerkezeti terv: Módosítása ellen kifogást nem emel. HÉSZ és annak mellékletét képező szabályozási terv: Továbbra is fenntartja korábbi szakvéleményét, kéri a tervezési program stratégiai elemeinek átgondolását, mert a tervezett beavatkozás veszélyezteti a meglévő építészeti, helytörténeti értékeket, a településszerkezetet, ezekről részletesebben: Bajcsy Zsilinszky utca mentén sétány kialakítása Az utcaszakasz gépjárműforgalom számára történő megnyitását támogatja. Javasolja a jelenlegi szabályozási szélesség (16 m) megtartását, nem tartja indokoltnak, annak 18 m-re történő szélesítését. Városi parkoló kialakítása Egyetért a területen parkoló építésével és azzal is, hogy az több irányból megközelíthető legyen. Fenntartja korábbi alternatív javaslatát, hogy ez a kórház északi tömbjének dél-keleti sarkában (jelenleg mosoda) kialakítandó többszintes parkolóház legyen. Városi park kialakítása Nem támogatja az épületek ilyen nagyarányú bontását –különös tekintettel a volt Pszichiátria és a volt Szemészet épületeire. Az eredeti településszerkezet megtartását javasolja. A park kialakításához tájépítész/kertésztervező bevonását tartja szükségesnek a meglévő értékes növények megtartása, új növények telepítése érdekében. Új utca nyitása „Kórház” utca Álláspontja szerint a műemléki telek utcával történő megosztása településszerkezeti szempontból nem indokolt, sérti a műemléki környezetet, veszélyezteti a történeti telekstruktúra fennmaradását. Településképi szempontból javasolja a meglévő Fő utcai kerítést és kapuzatot megtartani, és az ingatlant a gyalogos forgalom számára megnyitni. Kéri átgondolni a kórházi mosoda épület helyén kialakítandó parkoló lehetőségét, mely a déli tömbben tervezett utcanyitást is okafogyottá tenné. Kápolna épület hasznosítása Az épület újrahasznosításával egyetért. Javasolja viszont átgondolni a kápolna mögött lévő terület újrahasznosítását. Az ide tervezett játszótér helyett inkább parkoló kialakítását támogatja, különös tekintettel arra, hogy ez a terület a Bajcsy Zsilinszky utca felől jól feltárható. Kórház anyaépület hasznosítása


21


A tervezett új funkciót (inkubátorház) kéri átgondolni, a várható igények figyelembevételével, célszerűbbnek tartaná az épület egészségügyi funkcióinak megtartását. A műemléki épület Fő utcai részére tervezett épületszárny kialakításával nem ért egyet. Válasz: A Bajcsy-Zsilinszky utca ezen szakaszán tervezett sétány kialakítása igényli az utca jelenlegi 16 méterről 18 méterre történő kiszabályozását. A szabályozás módosítása döntően önkormányzati ingatlanokat érint, a társasházon és az orvos- és nővérszálláson kívül. A városi parkoló tervezett kialakításának nincs alternatívája. A mosoda épületét helyén a kórház Nővérszállót épít, a befejezés várható időpontja 2016. év vége. A városi park kialakítását az önkormányzat fontosnak tartja. Ennek érdekében tervezi a nagyon leromlott állapotban lévő volt Pszichiátria épületének bontását. Tájtervező a megbízást megkapta. Az új utca kialakítását a tervezett parkoló kialakítása, illetve a tömbbelső feltárása miatt nem lehet elkerülni az tcanyitást. A Bajcsy-Zsilinszky utcát a Fő utcával összekötő kiszolgáló út megvalósításának szükségességét a közlekedési munkarész szakmailag kifejti, a Tallián Gyula utca és Biczó utca csomópontjának tehermentesítése, a kórház gépjárműforgalmának kívánatos megosztása miatt is indokolt. Az értékvizsgálatnak a telektörténetre vonatkozó része korabeli térképekkel igazolja, hogy a tervezett utca területe nem volt az eredeti törzstelek része, így annak eredeti egységét sem bonthatja meg. Kápolna épület hasznosítása a mellé tervezett játszótérrel összhangban van, ezért helyét jónak tartjuk, az illeszkedik a tervezett Bábszíntérhez. A kórházi anyaépület hasznosítása nem településrendezési kérdés, észrevételeit az épület hasznosítása során az önkormányzat figyelembe veszi. A beépítési terven az anyaépület Fő utcai homlokzata mellé jelölt beépítési javaslatot töröljük. Somogy Megyei Önkormányzat, Megyei Főépítész

SMÖ/0105-4/2016

„Előzetes szakmai véleményemben leírtakat továbbra is fenntartom: az elkészített anyag nem győzött meg az öt helyi védelem alatt álló épület bontásának szükségességéről, ezen kívül rossz önkormányzati példának tartom; a beépítési terven szereplő két új, ismeretlen funkciójú épület szinte a bontásra javasolt házak helyére tervezett, ez is a védett épületek megtartása melletti érv, illetve a környezettudatosság elvének is megfelel; a meglévő épületek funkcióit a „póluskórház” szerep meghatározhatja, az egészségmegőrzés, a rehabilitáció, az alternatív gyógyászat kínálhat új funkciókat; Közlekedési értékelés: a munkarész nem foglalkozik a tágabb környezet (Kaposi Mór u. Biczó F. u.) forgalmi változásával, illetve a forgalomtechnikával; a tervezett „Kórház” utca mintakeresztszelvényén jelölt kétoldali járdát feleslegesnek tartom;

Beépítési terv


22


a beépítési tervről a meglevő idős faállomány ábrázolás hiányzik, ezért ábrázoltak szabadtéri színpadszerűséget a kápolna nyugati oldalára; a Fő utca 63. sz. épület feltáruló tűzfala melletti utca vonalvezetése nem szerencsés, nem veszi figyelembe a volt szájsebészet mögötti idős fákat és talán a növényültetést nem az út és az anyaépület között kellene megtenni; az új utca és a Fő utca csatlakozás nincs megoldva; az anyaépület déli oldalhatára jelölt új épület építését elhibázottnak tartanám, sokkal inkább a Fő utca melletti épület megtartása – esetleges vertikális bővítése – támogatható és továbbra is takarná a szomszédos szegényes épületcsoportot;” Értékvizsgálati dokumentáció pontosítását javasolja. A településrendezési terv tervezett módosításával kapcsolatos szakmai véleménye a következő: Településszerkezeti terv nincs észrevételem, megfelel Somogy Megye Területrendezési Tervének; Helyi építési szabályzat a Vt-Z/6 építési övezet beépítési módjának átértékelését javasolom, a szabadonálló beépítés inkább megfelelő lenne; a fakivágás lehetővé tétele már feltételezi a dendrológiai szakvélemény elkészültét, hiszen a tervezett új út miatt szükség lesz több idős fa kivágására, még a Fő utcán is; 1.§ (7) a) pontjának átfogalmazását javasolom a kerítésépítésre vonatkozóan, ha további kerítést nem lehet építeni, akkor a Fő utca menti kerítés funkció nélküli, kétoldalt nyitottá válik; Szabályozási Terv örömmel vettem a Fő utcai szlömös hátsó kertvégek egy részének bevonását a fejlesztésbe; a tömb északi szabályozási vonalának átértékelését javasolom, mert magán- és állami tulajdont érint, a tervezett növényültetés anélkül is megvalósítható az önkormányzati tulajdonú területen; a Tallián Gy. u. és Bajcsy-Zs. utca sarkán levő telkek lakóterületi építési övezetbe sorolását nem tartom szerencsésnek, a forgalmas útkereszteződés és az övezeti paraméterek más övezetet igényelnének; a tervezett új utca nyomvonalának átértékelését javasolom, amely figyelembe veszi az idős fákat (megengedi a dendrológiai szakvélemény a kivágást?); a Vt-Z/6 jelű övezet zártsorú beépítési módjának indoka nem érthető, a beépítési tervből pedig különösen nem; Válasz: Az eredetileg tervezett öt helyi védelem alatt álló épületre vonatkozó bontási szándékát az önkormányzat felülvizsgálta. Közülük a legértékesebb épület, a kétszintes infektológia megtartása mellett döntött. Jelenleg bontani tervezett további épületek messze nem képviselnek ekkora értéket (volt szájsebészet, szemészet, pszichiátria és az egykori orvos lakás épülete). A helyi védelem már törlésre került.


23


Az önkormányzat a lepusztult déli tömb rehabilitációjával és új funkcióval való megtöltésével valóban példát szeretne mutatni. Az az igény, hogy a terület jól feltárható, közcélú zöldterületekkel rendelkezzen és lehetőséget adjon a belváros parkoló-gondjainak enyhítésére bizonyos kompromisszumokkal jár. Műszakilag leromlott, kevésbé értékes épületeket le kell szanálni annak érdekében, hogy az értékesebb épületeknek méltó környezetet teremthessünk. A meglévő épületek „póluskórházat” kiegészítő funkciókkal történő hasznosítása nem tartozik az önkormányzat kompetenciájába. Önkormányzat ezzel a határozott szándékkal kérte és kapta meg az állami területet. A közlekedési munkarész alapvetően a tömb kritikusabb, északi és nyugati közlekedési hálózatával foglalkozik, de érinti a Kaposi Mór és Biczó F. utcát is. A munkarészt a közlekedési hatóságok elfogadták. A tervezett új utca a szabályozási terven 12 m-es szabályozási szélességgel jelölt. Az, hogy ezen belül egy, vagy két oldali járda épül-e az útberuházás során eldöntendő kérdés, a szabályozási szélesség mindkét alternatívára lehetőséget ad. Beépítési tervnek nem volt feladata a dendrológiai felmérés, mely a konkrét beruházás kapcsán kerül kidolgozásra. Javaslatai, így a kápolna előtti szabadtéri színpad, inkább ötletként kezelendő. Ehhez hasonlóan az „anyaépület” Fő utcai homlokzata elé tervezett épület is inkább csak jelzésértékű volt, annál is inkább, mivel a terület műemléki értéke miatt az engedélyezési eljárás lefolytatására az örökségvédelmi hatóság jogosult. A Fő utca 63, 67. szám alatti ingatlanok magántulajdonban vannak. Ezért a szabályozási tervben sem a Fő utcai útcsatlakozásnál, sem a tűzfal eltüntetésénél nem adhattunk olyan javaslatot, mely ezeket érintené. (Remélhetőleg a piaci helyzet azt fogja indukálni, hogy a nevezett Fő utca 67. helyén a közeljövőben egy az utcára is ráforduló új épület épül.) Az értékvizsgálatot szakmailag igényes munkának tartjuk, mely értékvédelmi adatlap mellékletekkel rendelkezik, a kórház készülő monográfiájával és az elkészült felmérési tervek adataival összhangban van. A Helyi Építési Szabályzatban javasolt zártsorú beépítési mód szabadonálló beépítési módra történő módosítását nem támogatjuk, elsősorban azért nem mert az ingatlanon már ma meglévő és megtartandó épületeknél sem lehetne tartani az OTÉK-ban a szabadonálló beépítésnél előírt oldalkerti távolságokat. Az1.§ (7) bekezdés Fő utcai kerítésépítésre vonatkozó javaslatát elfogadtuk, a szabályozást pontosítjuk. A szabályozási tervmódosításának a Bajcsy Zsilinszky utca tervezett 18 méteres szabályozási szélességének a hatályos terv szerinti, kialakult állapotnak megfelelő visszaállítását 16 méterre, nem támogatjuk, mert így az utcaszakasz tervezett sétányjellegét nem lehetne kialakítani. Nem értünk egyet a Bajcsy-Zsilinszky-, Tallián Gyula utca sarkán lévő lakótelkek más övezetbe történő átsorolását. Az ingatlanok beépíthetőségét a kisvárosi lakóövezeti besorolás nem korlátozza. A tervezett utca nyomvonalának áttervezését dendrológiai szempontok nem indokolják. Az egykori kórházi „anyaépület” telkének zártsorú beépítési módból szabadonálló beépítési módra történő átsorolását a fentiekben leírtak szerint nem tartjuk indokoltnak.


24


SM Kormányhivatal Kaposvári Járási H. Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály SO-04/D/EOH/106-4/2016

„A tervezett módosítás a Kaposvár 637 hrsz-ú ingatlanon nyilvántartott műemlék telkén kerül megvalósításra, az érintett ingatlanon található az 1842-1846 között épült és a 19. században bővített megyei kórház klasszicista épülete. Az Osztályunkkal történt egyeztetéseket figyelembe véve, a műemlék épület új tervezett telekhatára északi irányba eltolásra került, így a volt közkórház és a kápolna épületének egy telken lévő épületegyüttese, a műemlékhez méltó használatra is lehetőséget biztosíthat a jövőben. Aggályosnak találjuk a műemlék épületnek a szabályozási terv 3. mellékletén ábrázolt módon történő déli irányú bővítését, valamint nem értjük jelmagyarázat hiányában, hogy a műemlék épület északi homlokzatához illesztett narancssárga téglalap mit ábrázol. Felhívjuk a figyelmet, hogy műemlék épület, átalakítási esetleges bővítési terveinek elkészítse előtt a hatályos jogszabály, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III.11.) Kormányrendelet szerint, megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő által készített építéstörténeti tudományos dokumentációt kell készítetni. A tervezett átalakítási, felújítási, esetleg bővítési tervezési megoldásokat az építéstörténeti tudományos dokumentáció részét képező szakértői javaslatnak kell alátámasztania.” Válasz Észrevételeit figyelembe veszi az önkormányzat, a bővítmény helyét a szabályozási tervről töröltük. SM Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Oszt. SO/UO/89/9/2016 A módosításhoz feltételekkel hozzájárult. Feltételei: A nővérszálló mögött tervezett 19. férőhelyes parkoló közlekedési kapcsolatait nem látja tisztán, ezért, felhívja a figyelmet arra, hogy ennek megtervezése esetén, azt engedélyeztetni kell. Felhívja a figyelmet, hogy a tervezett helyi közutat közvilágítással kell ellátni, kiemelten a gyalogátkelőhelyeket. Az új út, a parkoló, a járdák engedélyköteles létesítmények, melyet hatóságuknál engedélyeztetni kell. Válasz Észrevételeit az önkormányzat az engedélyezési eljárás során figyelembe veszi. A nővérszálló mögötti parkolóhelyek a Bajcsy Zsilinszky utca 62, 64 szám alatti társasházak parkoló igényének kielégítésére szolgál, megközelítése a társasházi ingatlanokon keresztül történik. LÉPTÉK-TERV Kft.

Mint az érintett terület tájtervezője véleményében felhívja a figyelmet arra, hogy a mintegy 6000 m2 alapterületű tervezett Zkp (azaz Zöldterület-közpark) besorolású park és játszótér ingatlanja részben nem éri el a közparkoknál elvárható minimum 1 ha alapterületet, ezen kívül az OTÉK alapján számított zöldfelületi mutató nem éri el a KÉSZ-ben előírt 80%-ot, így javasolja az ingatlant Zkt (azaz Zöldterület-köztér) övezetbe sorolni. Felhívja a figyelmet arra, hogy a hatályos KÉSZ alapján (80.§ (2) c) az építhető legnagyobb épület alapterülete csak 50 m2, mely nem felel meg az önkormányzat elvárásainak, így javasolja a c) pontot törölni és a beépítés mértékét csak a b) pont szerinti 2%-ban meghatározni. JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ / 2016. OKTÓBER

25


Válasz Észrevételeit az önkormányzat figyelembe veszi.

KAPOSVÁR, 2016. július 1.

Közreműködött:

L. Balogh Krisztina városi főépítész TT 14-0007/2012


…………………………… Szita Károly polgármester

26


1.számú melléklet


27


2. számú melléklet


28



29



30



31


ÉSZREVÉTELEK: Kifogást nem emeltek és a további egyeztetésen sem kívánnak részt venni:


32



33



34



35



36



37



38



39


Kifogást nem emelő véleményezők:


40



41



42



43



44



45



46



47



48



49



50


Észrevételt tettek:


51



52



53



54



55



56


VII.TESTÜLET DÖNTÉS A VÉLEMÉNYEK ELFOGADÁSÁRÓL


57



58


melléklet 145./2016. (VIII.29.) önk. határozathoz Az el nem fogadott vélemények és ennek indoklása: Állami Főépítész észrevételei: 1.) Bajcsy-Zsilinszky utca jelenlegi szabályozási szélességét javasolja megtartani. 2.) Városi parkoló kialakítását a Kórház jelenlegi mosodájának helyén, illetve a BajcsyZsilinszky utcai társasházaktól délre, a tervezett játszótér helyett javasolja kialakítani. 3.) Városi park kialakítása érdekében túlzott áldozatnak tartja a tervezett mértékű épületbontást, mely több helyi védett épületet is érint, ezek megtartását, a tervezési program stratégiai elemeinek átgondolását kéri. 4.) Nem ért egyet a tervezett új utca kialakításával, mely veszélyezteti az eredeti történeti telekstruktúrát. 5.) A kápolna épülete mellett tervezett játszótér helyett parkoló kialakítását támogatja 6.) Nem ért egyet a műemlék telkét érintő Fő utcai épületszárny kialakításával. Megyei Főépítész további észrevételei: 7.) Az egykori kórházi anyaépület telkének szabadonálló beépítési móddal történő szabályozását javasolja a tervezett zártsorú helyett. 8.) A Tallián Gyula utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán lévő ingatlanok lakóövezet helyett más övezetbe történő átsorolását javasolja. A vélemények el nem fogadásának indoklása: ad.1.) A Bajcsy-Zsilinszky utca jelenleg 16 m-es szabályozási szélességét a módosítás 18 mre kívánja növelni. Célja egy a jelenleginél igényesebb sétány kialakítása. Lehetőségét nagyban meghatározza, hogy a szabályozási vonalon belül lévő ingatlanok többsége már önkormányzati tulajdonban van. ad.2.) A kórházi mosoda helyén parkolóház nem tervezhető, ezt a megoldást a kórház vezetése sem támogatja, a folyamatban lévő új nővérszálló beruházása miatt - egyetértésük nélkül pedig egy működő kórház üzemeltetésébe ilyen módon beleavatkozni nem lehetséges. A Bajcsy-Zsilinszky utcai társasházaktól délre játszótér kialakítása indokolt. A hely kiválasztását meghatározta, hogy jól illeszkedik a szomszédos épületben tervezett bábszínházi funkcióhoz. ad.3.) Egy igényes park kialakítása a belvárosi környezetben mindenképpen támogatandó cél. Ez nem csak a városlakókat, de a szomszédos kórházat is kiszolgálja. Tény, hogy a park és a tervezett parkoló érdekében számos, egykor helyi védelem alatt álló épületet is le kell bontani – de erről a Közgyűlés a helyi építészeti értékek védelméről szóló – többször módosított - 38/1995. (X.16.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 17/2016. (IV.29.) önkormányzati rendelettel már döntött. Az épületek egy része kevés építészeti értéket hordoz, azonban igen rossz műszaki állapotban van. Főleg igaz ez a Bajcsy-Zsilinszky utca melletti földszintes, egykori kórházi épületekre, a fabarakkokra. Sajnos hasonlóan rossz állapotban van a volt Pszichiátria, az egykori orvos lakás épülete, a volt Szájsebészet és Szemészet épülete is. Lebontásukkal nem csak a park területének kialakítása válik lehetővé, de méltó környezetet kap és „kiszabadul” a terület egyetlen műemléki épülete is. ad.4.) Az új utca nyitását az önkormányzat fontosnak tartja. Részletes indokait a közlekedési munkarész tartalmazza. Ezen keresztül közelíthető meg a belső parkoló, a park és a tömbben lévő intézmények. Jelentős szerepe van a Tallián Gyula utca és Biczó utca csomópontjának tehermentesítésében, a kórház gépjárműforgalmának kívánatos megosztásában. JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ / 2016. OKTÓBER

59


Az értékvizsgálatnak a telektörténetre vonatkozó része korabeli térképekkel igazolja, hogy a tervezett utca területe nem volt az eredeti törzstelek része, így annak eredeti egységét sem bonthatja meg. ad.5.) A kápolna épülete mellett tervezett játszótér helyett parkoló kialakítását az önkormányzat nem támogatja az ad.2 pontban leírtak miatt, illetve mert annak feltárása a Bajcsy-Zs. utca forgalmát tovább növelné, és éppen ennek elkerülése a cél. ad.6.) A kórházi anyaépület mellé rajzolt bővítményt a szabályozási terven nem jelöljük. A kérdéssel (ti. Anyaépület esetleges bővítése és annak módja) részletesebben nem kívánunk foglalkozni, mert a műemléki ingatlant érintő építési engedélyezési ügyekben az örökségvédelmi hatóság illetékes eljárni, ennek a most tervezett szabályozási terv módosítás csak a lehetőségét teremti meg. ad.7.) A műemléki ingatlan zártsorú övezetből szabadonálló övezetbe történő átsorolásával nem értünk egyet, miután ez nem felel meg a meglévő, kialakult állapotnak. Nem értünk egyet a Tallián Gyula és Bajcsy-Zsilinszky utcák sarkán lévő ingatlanok más területfelhasználási egységbe sorolásával, a terület beépíthetősége a tervezett kisvárosias lakó övezeti előírások mellett is biztosítható, hasonlóan a csatlakozó ingatlanokhoz


60


VIII.ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓ SZAKVÉLEMÉNYE


61



62



63


1.

melléklet

KÖZLEKEDÉSI ÉRTÉKELÉS KAPOSVÁR VÁROS M12-1/2015-OTÉK JELZŐSZÁMÚ MÓDOSÍTÁSÁHOZ

Jelenlegi forgalmi helyzet és meglévő adottságok: Kaposváron a Németh István fasor – Biczó Ferenc utca- Kaposi Mór utca - Fő utca- Tallián Gyula utca által határolt tömb-belsőben helyezkedik el a Kaposi Mór Oktató Kórház működő, északi- és a felhagyott déli tömbje. A két tömböt a kelet-nyugat irányú Bajcsy - Zsilinszky utca osztja ketté. A két kórházi tömb főbejárata eredetileg, az 1980-as évek végéig erről az utcáról nyílott. A két kórházi tömb közötti zavartalan kapcsolatot az utca forgalma zavarta, ezért döntött úgy a város vezetése, hogy engedve az intézmény kérésének, a Bajcsy-Zsilinszky utca Tallián Gyula és a Biczó F. utcák közötti szakaszát az átmenő gépjármű forgalom elől lezárja. A két kórházi tömb kapcsolata így zavartalanná vált. Az utca lezárása többlet forgalmi terhelést eredményezett a Tallián Gyula-, Biczó Ferenc- és Virág utcákban. A Kaposi Mór utca kialakításával ez némiképp enyhűlt, javult a forgalmi kapcsolat a Németh István fasor és a Fő utca között, mely elsősorban a Virág utcát tehermentesítette. A kórházi rekonstrukcióval az északi tömbbe került a kórház teljes járó és fekvőbeteg ellátása, fokozatosan kerültek át a déli tömb osztályai. Ez a folyamat 2016. februárjában fejeződött be. A több évre, ütemekre bontott építkezés és átköltözés megkívánta, hogy a tényleges betegforgalomhoz igazodóan az intézmény gyalogos főbejárata a Németh István fasorba, gépjármű forgalma pedig a Tallián Gyula utcában kerüljön. Különösen ez utóbbi okoz jelentős közlekedési torlódást. Szükségesnek ítéltem meg, hogy a Tallián Gyula és a Bajcsy-Zsilinszky utca együttes forgalmát,ami a mentős főbejárati szakaszra esik,- megvizsgáljam. A városi utakra/ utcákra - az elmúlt években nem készült forgalomszámlálás. A jelenlegi és középtávra szolgáló adatokat így csak jelen körülmények között elvégzett kisminta vételen alapuló forgalomszámlálásra alapozva tudtam elkészíteni. Némileg egyszerűsítette a helyzetet, hogy a számlálásba bevont Bajcsy-Zsilinszky és Tallián Gyula utcák egyirányú forgalmi renddel üzemelnek és közös csomópontjuk csak fonódó forgalom lefolyását engedélyezi, illetve csak ez tud lebonyolódni a területen. Az irányonkénti forgalomszámlálás megközelítő adatot ad arra vonatkozóan, hogy, a jelenlegi ÁNF2016 értéket megismerjük és ennek függvényében megvizsgálhatjuk az utcakereszteződés jelenlegi terhelését, kapacitástartalékát. Az eredmények ismeretében tudtuk meghatározni a középtávra -2031 évre,- vonatkozó ÁNF2031 forgalmat, a csomópont forgalmi terhelését és kapacitástartalékát a jelenlegi geometriára vonatkozóan. A körülmények nem tették lehetővé a teljes körű forgalomszámlálást és az abból levezethető vizsgálatokat. Ezt gátolta az a körülmény is, hogy a Németh István fasor jelenleg még munkaterület, a kórház „D” tömbjének befejező munkái és a Németh István fasor korszerűsítése miatt. A mintavétel során az alábbi járműkategóriákra végeztük el a forgalomszámlálást: • Személygépkocsi ( szgk) • Autóbusz (autób.) • Könnyű tehergépkocsi (kistgk, kisbuszok és egyéb áruszállítók) A város belterületéről a tehergépkocsi forgalom a korábbi években kitiltásra került, így azok közlekedésével számolni nem kellett. A számlálási eredmények meghatározásához felhasználtuk az Állami Közúti Műszaki és Információs Kht. 2001. májusában kiadott „ Törvényszerűségi tényezők „ kiadványát az átlagos napi forgalomnagyság meghatározásához alkalmazva a sampling módszert. Ez járműfajtánként: Qjfajta= qx x ax x bi x ci szerinti összefüggés alapján és ebből az ÁNFj =


1 n

n

x

Q

0,i

értéket.

i l

64


A hivatkozott kiadvány szerint az útvonal átlagos jellegű városi gyűjtőút (jelleg 1 csoport 3 osztály) és átlagos éjszakai úti forgalommal ( jelleg 2 csoport 2 osztály) rendelkezik. A mértékadó óraforgalom (csúcsóratényező) az ÁNF 10%-a. Forgalom 2016. évben Járműfajta E/nap Forgalmi irány szgk

autób.

kis tgk

TalliánGyula utca É-ra ( főirány)

4862

68

685

0

Bajcsy-Zs. utca É-ra ( mellékirány)

3130

0

445

0

ntgk

egyéb 1

Forgalom ÁNF E/nap

MOF E/h

5616

562

3575

358

A jelenleg érvényben lévő ÚT 2-1.214 /2004 számú szintbeni közúti csomópontok méretezése és tervezése Útügyi Műszaki Előírás alapján meghatároztuk a csomópont jelenlegi kapacitását. Az előírás 3.1.5 pontja szerint meg kell határozni az elsőbbségadásra kötelezett irányból átbocsátható forgalom alapértékét és korrekcióját. Ez az elsőbbséggel rendelkező forgalom függvényében kerül meghatározásra a 4. ábra szerinti grafikonnal. Ehhez meghatároztuk a főirány jármű/ óra értékét : Főirány forgalma: szgk: 4862 j/nap autób. 68 j/nap kis tgk 685 j/nap egyéb jármű 1j/nap Összesen 5616 j/nap ami a csomópontba behalad és a MOF értéke 562 j/óra Ugyanezen értékek mellékirányból, vagyis abból az irányból mely járműveknek elsőbbséget kell adni a főirány járművei részére. Mellékirány forgalma: szgk: 3130 j/nap kis tgk 445 j/nap Összesen 3575 j/nap ami a csomópontba behalad. és a MOF értéke 358 j/óra A meghatározott alárendelt irányból átbocsátható forgalom alapértéke c a = 650 E/h a hivatkozott grafikon szerint. Korrekciós tényezők: lejtviszonyok miatt: 1,00 ( 6 tábl.) főirányban haladók sebessége 1.08 ( 7 tábl.) forgalomszabályozás módja 1,00 ( 8 tábl.) mellékútról balra kanyarodás 0,90 ( 9 tábl.) látótávolság 0,75 (10 tábl.) akadályoztatás 1,00 (11 tábl.) Összesített akadályoztatási érték: 1,00 x 1,08 x 1,00 x 0,90 x 0,75 x1,0 = 0,729 A mellékirányból átlagosan várakozó járművek: 2 db. Az alárendelt irányból átbocsátható forgalom korrigált értéke: cm = 0,729 x650 = 474E/h Kapacitástartalék jelenleg CR = cm – f = 474 – 358 = 116 j/h. A végzett forgalomszámlálási eredmények alapján a forgalom mellékirányból várakozással, de le tud bonyolódni, a csomópont mintegy 24%-os kapacitástartalékkal rendelkezik. Megvizsgáltam a Tallián Gyula utca Bajcsy-Zsilinszky utca és Németh István fasor közötti szakaszának forgalmi terhelését is. Az utcának a két forgalmi irányból adódik a terhelése. A Bajcsy Zsilinszky utcai dializis állomásról kihaladó forgalom nem ad számottevő eredménymódosulást. Az eredmény 9191 j/nap forgalomnagyságra adódott. A mértékadó forgalom jelenlegi értéke 919-920 j/óra, egységjárműben kifejezve 934j/óra . A műszaki előírások szerint a megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó forgalomnagyság 1200 j/óra. Az útszakasz forgalmi kapacitása jelenleg megfelelő. A középtávra prognosztizálható forgalom meghatározásához az ÚT 2 – 1.118:2005 Közutak távlati forgalmának meghatározása előrevetítő módszerrel Útügyi Műszaki Előírást használtam fel.


65


Az előírás a szorzók megállapítására az f= ax3+bx2+cx+d függvényt alkalmazza. Ennek meghatározása csak teljeskörű forgalomszámlálás alapján határozható meg hibahatáron belül. A jelenlegi adatokból nagy hibaszázalékkal lenne meghatározható ez az érték, ezért a számítását mellőzöm. Előzetes értékelés alapján megállapítható, hogy tehermentesíteni kell a Tallián Gyula utca Bajcsy Zsilinszky és Németh István fasor közötti szakaszát. Ennek megoldására javasolható a lezárt Bajcsy Zsilinszky utcai szakasz megnyitása és új forgalmi kapcsolat kialakítása a Bajcsy-Zsilinszky utca és a Fő utca között. Az új utca nyitásának igényét indokolja a Tallián Gyula utcai bejárat túlterheltsége, a sürgösségi, mentős közlekedés akadályozottsága, mely egy alternatív,- a Bajcsy-Zsilinszky utcára nyíló,- bejárattal lényegesen enyhíthető lenne. Parkolási igények vizsgálata, forgalmi igény meghatározása: Az északi tömb befejezésével rendeződik a belső területek tereprendezése, a burkolt felületek kiépítése, illetve építési területként zárolt területek felszabadítása. Az építési engedélyben is rögzítésre került, hogy a belső területen parkolóhely hiány lesz, amit csak a déli tömb területén tudnak biztosítani. A parkolóigény meghatározásánál az OEP által nyilvántartott ágyszámokat az üzemelő alapterületeket vettük figyelembe. A Kaposi Mór Oktató Kórház 1462 kórházi ággyal működik, melyből 349 ágy Marcaliban és Mosdóson. parkolóigény: Kórház (4 ágyanként 1 parkoló): 1113 ágyra Rendelőintézet (10 m2 után 1 parkoló) 1691 m2-re Gyógyszertár (10 m2-ként 1 parkoló) 60 m2-re összes igény: tényleges parkolószám: 274 parkoló felszínen, 55 parkoló térszín alatt Bajcsy-Zsilinszky utcában Dializs központnál Tallián Gyula utcában Németh István fasor déli oldalán összesen:

279 parkoló 170 parkoló 6 parkoló 455 parkoló

329 parkoló 33 parkoló 11 parkoló 11 parkoló 48 parkoló 432 parkoló

Hiány van: 455-432=23 parkoló

A belső területek parkolóhely meghatározásnál figyelembe vettem a szilárd burkolattal ellátott területeket. A hiányzó parkolóhelyek száma 23 db. A helyszíni tapasztalatok szerint zárt parkolóként üzemel a Gyógyszertár melletti, ún. „dolgozói parkoló” és részben zárt parkoló került kiépítésre a dialízis állomásnál, Tallián Gyula utcai csatlakozással. Ugyancsak zárt parkolóként funkcionál a Németh István fasorról megközelíthető mélygarázs. A járó-beteg forgalomnál a Németh István utcai parkolóhelyek jönnek számításba, mert a belső terület magas parkolódíjai miatt azt a látogatók csak kevesen veszik igénybe. A kórházi rekonstrukció befejezésével új funkciót kap a déli tömbben lévő „anyaépület”, a volt fertöző osztály épülete és a „kápolna”. Eredeti funkciója szerint üzemel tovább a „nővér és orvos-szálló”. A Bajcsy Zsilinszky utcai társasházak parkolói elvileg az ingatlanon belül kerülnek elhelyezésre, de részükre további lehetőséget jelent, hogy az épületek déli oldalán közcélú parkoló kerül kialakításra (23 parkolóhellyel) A funkcióváltással egyidejűleg a déli tömb területe az önkormányzat tulajdonába került. Ezt a területet, mint szorosan vett belvárosi területet részben zöldfelületi kialakítással, városi parkként lenne célszerű hasznosítani és a fennmaradó területen az új funkciókkal felruházott, átalakított létesítmények parkolói kerülhetnek kialakításra. Természetesen fenntartva a területen meglévő és még értékes faállományt, szükség szerint kiegészítve azokat. Az épületek új funkcióit összhangba kell hozni az egykori kórház anyaépületnek, mint műemléki értéknek a védelmével. A kialakítható parkolóhelyek számát a kórház déli tömbjét feltáró észak-déli irányú út melletti visszamaradő terület nagysága határozza meg. A parkolókat körülvevő zöldsávra és a kialakításra kerülő kis belső zöld szigetekre, fásításra tekintettel az igénybevehetó terület nagysága 5100 m2.


66


A beépítési terv szerint kialakítható parkolószám 190 db. A területen meglévő és megmaradó épületrészek végleges funkciója még nem ismert teljeskörűen. Hasznosítható nettó alapterület az „anyaépületnél” 2100 m2 , és a „kápolna” épületnél 480 m2. Az anyaépület parkolóigényét 15 m2/parkolóhellyel számítva 140 db, a kápolnánál 50 férőhellyel és kultúrális funkcióval számolva 5 férőhely/ 1 parkolóhellyel számolva 10 db. A játszótér és a közpark után (összesen 5000 m2) 100 m2-ként 1 parkolóigénnyel számolva 50 parkolóhely szükséges. Az így számított együttes igény 140+10+50=200 parkoló. Mivel a kórház északi tömbjében is mutatkozik 23 parkolóhiány, az összes igény 223 parkoló. A Bajcsy Zsilinszky utcában, az út déli oldalán, párhuzamos parkolással kialakítható 33 parkolóhely így összesen 190+33=223 parkoló kerül kialakításra, mely a tömb igényeit és a kórház terültéről hiányzó parkolókat fedezi. A parkoló-mérleg számításánál volt Fertöző osztály, a társasházak, a Fő és Tallián Gyula utca lakóépületek, valamint a Nővérszálló parkolóigényét saját telken, illetve a Nővérszálló esetében a Kaposi Mór utcai már üzemelő (32 ph) és a társasházaktól délre tervezett (23 ph) parkolókban kell, illetve lehet . A Biczó Ferenc utca forgalmi rendjét, a tömb- rekonstrukció befejezése után az eredeti forgalmi renddel javasoljuk visszaállítani. Itt kell és lehet megoldani a kórházi mosoda idegenek részére fenntartott kiszolgálási kapcsolatát, mely most a Bajcsy Zsilinszky utcáról biztosított. A déli tömb parkolási helyzetének megitélésénél figyelembe kell venni azt az önkormányzati elhatározást, hogy a Bajcsy- Zsilinszky utca D-i oldalán sétány kerül kialakításra, mellette párhuzamos parkolókkal, a Tallián Gyula utca és a Kaposi Mór utca között. Ezt a jelenlegi utcaképbe be lehet illeszteni, a meglévő fasor megtartásával és kiegészítésével. Az utca jelenlegi 15 m-es szabályozási szélességével szemben 18 m szabályozási szélesség tervezett, a régi kórházi épületek bontásával. A fennmaradó felület a korábban javasolt észak-déli irányú „Kórház utca” megnyitásával két önálló részre oszlik, ezen keresztül érhető el a tervezett parkoló. Az utca szabályozási szélességét 12 méterben javasljuk meghatározni. A terület K-i részén az „Pszichiátria”-i, „Szemészet”-i és egyéb kisegítő épületek bontásával kialakítható a városi közpark. Összefoglalva megállapítható, hogy a kórház északi és déli tömbjét körülvevő utcák forgalmi kapcsolatai kialakultak és összességében megfelelő áteresztő képességgel rendelkeznek. E tekintetben a Tallián Gyula utca - Bajcsy-Zsillinszky utcai csomópont, valamint a Tallián Gyula utca Bajcsy Zsilinszky utca és Németh István fasor közötti szakasza problematikusabb, mivel ezen a szakaszon gondot jelent, hogy a kórház gépjárműforgalma kizárólag itt bonyolódik le. Jelentősen javítaná a helyzetet, ha a Bajcsy-Zsilinszky utca régi kórházi bejáratát is meglehetne nyitni a gépjárműforgalom egy része számára (dolgozók, mentők, beszállítói teherforgalom)

Kaposvár, 2016. február 23.

Endrédi János közlekedési tervező, okl. forg.techn. szakértő kam.reg.:14- 0019/14-50026 7400 Kaposvár, Kanizsai u. 74. E-mail: [email protected]


67

2. melléklet

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT KAPOSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK M12-1/2016-OTÉK JSZ. MÓDOSÍTÁSÁHOZ 1.

A környezeti értékelés kidolgozásának folyamata

Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése 50/2005.(XII.15.) önk. rendeletével hagyta jóvá Településrendezési Tervének Szabályozási Tervét, építési szabályzatának mellékleteként. A közgyűlés azóta több alkalommal módosította hatályos szabályzatát. A most tervezett módosítás azért vált szükségessé, mert a Kapos Mór Megyei Kórház rekonstrukciója 2016. tavaszán befejeződött, kialakult az ún. póluskórház, az eddig széttagoltan, két tömbben és számos épületben működő intézmény egy összefüggő épület-komplexumba került. A most megvalósított kórházi együttes az északi tömbbe került, a déli tömbje megürült. Kaposvár város ezt a tömböt kapta meg a Magyar Államtól, a rajta lévő épületekkel együtt. A város közgyűlése 51/2012. (IV.26.) önk. határozatával döntött Kórház déli tömbje szabályozási előírásainak felülvizsgálatáról. A tervmódosítás tájékoztatási szakasza során az önkormányzat előzetesen egyeztetéseket folytatott az államigazgatási szervekkel, a szomszédos önkormányzatokkal, a partnerekkel és az elsőfokú építési hatósággal. A módosításokkal kapcsolatban környezeti vizsgálat igénye merült fel a Baranya Megyei Kormányhivatal Természetvédelmi Főosztály, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztálya részéről. A környezeti vizsgálat, mint szakági megalapozó munkarész készült el a településszerkezeti tervhez. 2.

A terv kidolgozásakor vizsgált változatok

2.1. A tervmódosítás főbb célja: A módosítással az önkormányzat célja az volt, hogy egy frekventált belvárosi terület rehabilitációjával, megmentsen egy értékes, de épület- és növényállományában mára már erőteljesen leromlott állapotban lévő területet. Méltó környezetet, funkciót adva megmentse a területen találhat értékes műemléket, a védett épületek erre érdemes részét, és növényállományának még megmenthető egyedeit. Az adottságok felmérésére értékvizsgálat készült. A területen az önkormányzat közcélú zöldfelületet kíván kialakítani, ahol játszótér, dísztó, gondozott pihenőpark nyújt majd lehetőséget az aktív kikapcsolódásra vágyó polgároknak. Szeretnék rendezni a környék forgalmi-, közlekedési rendjét is, orvosolva ennek problémáit. Egy nagyobb térszíni parkoló kialakításával, tervezik enyhíteni a belváros parkoló hiányát. A módosítás Kaposvár Építési Szabályzatának (KÉSZ) átfogó felülvizsgálatát nem teszi szükségessé, mivel az aktuális jogszabályoknak való megfeleltetést a folyamatos módosítások során elvégezték. A KÉSZ módosítását most a rendezés alá vont terület;- Bajcsy-Zsilinszky utcaKaposi Mór utca- Fő utca- Tallián Gyula utca által határolt tömb,- megváltozott szabályozási elemeinek tervi átvezetése igényli. 2.2.

A terv céljainak összevetése más, a területeket érintő koncepciókkal, programokkal:

Jelen módosítást tartalmazó tervi elhatározás konkrét, reális célokat fogalmaz meg. Nem ellentétes az Országos- és a Somogy Megyei Területrendezési Tervekkel. Összhangban van Kaposvár 2014-2030 évekre vonatkozó, -152/2014.(VI.25) önk. határozattal jóváhagyott,- településfejlesztési koncepciójával. A Kórház déli tömbje szabályozási előírásainak módosítása a


koncepció 3.1.3 pontjában megfogalmazott célnak; „a minőségi városi környezet és társadalmi kohézió, az aktív életmód feltételeinek megteremtéséhez” igazodik. Ezek alapján megállapítható, hogy: A terv nem ellentétes a magasabb szintű, a tervhierarchiában megelőző tervekkel, azokra nincs befolyással. A környezeti megfontolások, és a fenntartható fejlődés szempontjai a módosító fejlesztés során nagy hangsúlyt kaptak. A terv keretet ad a zöldfelületek gyarapodására, a meglévő építészeti értékek megőrzésére, a terület közlekedési rendszerének javítására. 3. A terv megvalósításának környezeti hatásai, azok bemutatása 3.1. Összefüggés a magasabb szintű környezet-, és természetvédelmi programokkal Kaposvár közigazgatási területét, az Országos Területrendezési Terv övezetei közül hat övezet érinti: ökológiai hálózat övezete; jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete, kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete; országos vízminőség védelmi terület övezete; országos jelentőségű táj-képvédelmi terület övezete; kiemelten fontos honvédelmi terület övezete. Somogy megye területrendezési tervének térségi övezetei közül tizenkét övezet: országos ökológiai hálózat övezete – magterület; országos ökológiai hálózat övezete - ökológiai folyosó; kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete; országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület; történeti települési terület övezete; kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete; ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete; együtt tervezhető térség; kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete; térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete; földtani veszélyforrás terület övezete; vízeróziónak kitett terület övezete. A módosítással érintett területet a Somogy Megyei Területrendezési Tervben felsoroltak közül a történeti települési terület övezet érinti. A 2/2005.(I.11.) Korm. rend. (továbbiakban Kr.) 1-§ (2) bek. ba.) pontjában felsorolt azon tevékenységek esetében, amelyek a környezeti hatásvizsgálatról szóló külön jogszabály szerint (314/2005.(XII.25.) Korm rend. továbbiakban Khr.)) vizsgálatra kötelezettek,- függetlenül az abban meghatározott küszöbértékekről,- környezeti vizsgálat készítésére kötelezettek.

A Kr. ba.) pontjában felsorolt tevékenységek közül a tervezett módosítás a közlekedési szabályozást érinti, részben a parkoló, részben a tervezett új út miatt. A Khr. 1. számú mellékletének 37. pontja tartalmazza a „Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak”, a 3. számú melléklet 92. pontja az „Önállóan létesített felszíni vagy felszín alatti autóparkoló, beleértve a parkolóházat is”. Ezért bár a tervezett út és a parkoló paraméterei nem érik el a Khr.-


71


ben meghatározott környezeti hatástanulmány készítésére vonatkozó kötelezettségre vonatkozó küszöbértéket, ennek elkészítése a Kr. szerint mégis kötelező. Khr. 1. számú mellékletében előírt küszöbérték: Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak

a) gyorsforgalmi út (autópálya, autóút) építése csomóponti elemekkel együtt b) négy- vagy több forgalmi sávos út építése, legalább 10 km hosszan egybefüggő új pályától [amennyiben nem tartozik az a) pontba] c) meglévő út négy- vagy több forgalmi sávúra bővítése a meglévő vagy módosított nyomvonalon, legalább 10 km hosszan egybefüggő beavatkozástól

A tervezett önkormányzati út 2x1 forgalmi sávval tervezett és 165 m hosszú. Khr. 3. számú mellékletében előírt küszöbérték: Önállóan létesített felszíni vagy felszín alatti autóparkoló, beleértve a parkolóházat is

a) 300 parkolóhelytől b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 100 parkolóhelytől

A tervezett parkoló 190 parkolóhellyel tervezett felszíni parkoló. A fentiek alapján összességében megállapítható, hogy a tervezett módosítás során nem jön létre olyan változás, mely a környezeti hatásvizsgálat készítését szükségessé tenné, de a környezeti vizsgálat lefolytatása ez esetben is szükséges. A továbbiakban, ezért a vizsgálatot a tervezett közlekedési létesítmények kiemelésével folytatjuk. 4. Környezeti célok és szempontok a tervmódosítás során A Kaposvári Kórház déli tömbjének az önkormányzat tulajdonába kerülésével a városi több problémáját is orvosolni kívánja, melyhez a terület tulajdonjogának a megszerzése komoly lehetőséget biztosít. Közülük az egyik a túlzsúfolt belvárosi forgalom csökkentése, a közlekedési gondok enyhítése. Mint arra, a módosításhoz készül közlekedési munkarész is rámutatott, a tömb észak-nyugati sarkán lévő Bajcsy Zsilinszky-, Tallián Gyula utcai csomópont kapacitása határán van, a kórház északi tömbjének gépjármű forgalma a Tallián Gyula utcát nagymértékben túlterheli. E mellett, bár a kórház szükséges parkolói a rekonstrukció során megvalósultak, célszerű lenne, a regionális szerepkörrel rendelkező intézményhez, további parkolási lehetőséget biztosítani. A Bajcsy-Zsilinszky utca- Kaposi Mór utca- Fő utca- Tallián Gyula utca által határolt ún. déli tömb a város központjában helyezkedik el. Ezért az önkormányzat a tömb rekonstrukciójával, helyet kíván biztosítani olyan jelentős városi intézményeknek, melyek elhelyezése jelenleg nem megoldott. Az erre a célra felhasználható, megtartható épületeket részletes, mindenre kiterjedő értékvizsgálat alapján választották ki. A meglévő épületek műszaki állapota összességében igen kedvezőtlen, ezért újrahasznosításuk, csak jelentős anyagi áldozatok árán lehetséges. Három, jelentős építészeti értékeket felmutató épület megtartásával számolnak; így a műemléki értéket képviselő egykori Anyaépülettel, a helyi védelem alatt álló kápolnával, és a szintén helyi védett egykori fertőző osztály épületével. Az épületek végleges sorsa, funkciója ma még nem ismert. Mivel a kórházi kápolna már másutt megépült, ezért a régi kápolnának új funkciót kell találni, olyant, mely illeszkedik a mellette lévő közpark és a játszótér igényeihez. Úgy tűnik, hogy ennek ma leginkább megfelelne, ha itt kaphatna helyet a Bábszíntér. A műemléki Anyaépületben kaphatnának helyet olyan kezdő vállalkozások, melyek tevékenysége a műemléki környezethez méltó és abba leginkább beilleszthető. Ezen kívül lehetőség nyílna az épületben kisebb helyi bemutató termek, múzeumok kialakítására.


72


Az egykori fertőző osztály épülete, mely eredetileg is kórháznak épült, több funkcióra is alkalmassá tehető, itt kaphatnánk helyet városi civil szervezetek. A szabályozási előírások módosításának talán egyik legfőbb célja a zsúfolt belvárosi tömb fellazítása és egy jelentős, mintegy 6000 m2-es zöldfelület (közpark) kialakítása. A kisebb dísztóval rendelkező pihenőpark és az ettől növényzettel elhatárolt játszótér jó lehetőséget nyújtanak a pihenésre, az aktív kikapcsolódásra fiataloknak, időseknek egyaránt. A jelenlegi szabályozás a tömb módosítással érintett részét településközpont vegyes építési övezetbe sorolja. A Vt-SZ/ 3 övezetben a KÉSZ szerint szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 50%-os beépíthetőséggel, 11,0 méteres maximális építménymagassággal helyezhetők el épületek. Ez az előírás az összesen 2,67 ha nagyságú 637 hrsz-ú területen viszonylag magas intenzitású beépítést eredményezne. A város önkormányzata ebből lépett vissza, amikor a terület egy részén park, illetve parkoló kialakítását célozta meg. A tervmódosítás összességében biztosítja: A fenntartható fejlődés és környezeti állapot megóvását biztosító fejlesztés elemeit. Megfogalmazza azokat a célokat, igényeket, amelyek a fenntartható fejlődési folyamatok (a zöldterületi, gazdasági, társadalmi, települési és természeti értékek) generálói, biztosítékai lehetnek. A természeti erőforrásokkal való racionális gazdálkodást annak érdekében, hogy a települési és természeti környezet terhelhetősége, eltartó képessége és a társadalmi szükségletek kielégítése összhangban maradjon. Az érintett tömb települési és környezeti vonatkozásban rendelkezik azokkal az adottságokkal, amelyek a terhelhetőségi mutatók tekintetében lehetőséget adnak a célirányos fejlesztés megvalósítására. 4.1.

A módosítással érintett közigazgatási terület jelenlegi, általános környezeti álla-

pota 4.1.1.

Levegőtisztaság-védelem A hazai levegőminőség éves értékelése a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet által előírt módszerek szerint, a 4/2011 (I. 14) VM rendelet által meghatározott egészségügyi határértékek alapján készül. Az értékelés alapját a manuális mérőhálózatban vizsgált három fő komponens (nitrogéndioxid, kén-dioxid, ülepedő por) szolgáltatja. A legfrissebb értékelt adatállományok a 2013. évi mérési eredmények. Kaposvár összességében nem tartozik az ország szennyezett levegőjű városai közé. Légszennyezettségi indexe összességében jó (2). Mindez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek helyi konfliktusok a környezeti levegő állapotából adódóan a város egyes területein. Az adatok egyértelműen jelzik a közlekedési eredetű kibocsátásokat, ezek dominanciáját. A forgalmas utaktól távolabb jobb a levegő minősége, a forgalmas utak mellett néhány szennyezőanyag tekintetében erősebben szennyezett. A város morfológiai helyzetéből adódóan a levegőben lévő szennyező anyagok koncentrációját elsősorban a helyi emissziók határozzák meg. A legjelentősebb helyi kibocsátások: • ipari emissziók, • lakossági - elsősorban fűtési eredetű - légszennyezés, • közlekedés, • természetes eredetű porszennyezés, • ipari imisszió. A környezetvédelmi hatósághoz beérkező légszennyezési be-jelentések szerint évente mintegy 30 - 35 fajta vegyi anyag kerül szennyező komponensként a levegőbe. Az anyagok többségének évi mennyisége csupán néhány kilogramm. Határérték feletti kibocsátás leginkább az ipartelepi részen lévő üzemekben fordul elő. A kibocsátások mértéke, valamint a határértéket meghaladó emissziókat okozó anyagok jellege időszakonként változik, a termelőüzemek időszakos működésének megfelelően.


73


Kaposváron 1997-évtől 4 db RIV állomáson, a Fodor János téren, a Rét utcában, a Csík Ferenc sétányon és a Vízműnél történik imissziós mérés csak a nitrogén-dioxidra vonatkozóan. A nitrogén-dioxid koncentráció, –ami nagy részben közlekedési kibocsátásra vezethető–2004-2013. év közötti időszakban, az éves átlagot figyelembe véve jónak, vagy megfelelőnek mondható, az egészségügyi határértéket egyik évben sem lépte túl. A módosítással érintett terület levegőminőségi állapota javult, mely döntően annak köszönhető, hogy a kórházi rekonstrukció során az intézmény fűtési rendszere megújult, teljes egészében áttértek a távfűtésre. Nem javult viszont a közlekedés okozta levegőszennyezés. A jövőben azzal lehet számolni, hogy a kórház déli tömbjében tervezett zöldfelületekkel és az egyes épületek felújításával várhatóan itt is csökken a levegő szennyezettsége. Fontos, hogy a tervezett 190 parkolóhely körül és magában a parkolóban fák, bokrok telepítésével csökkentsék a légszennyezést. Támogatható cél, hogy a Bajcsy Zsilinszky utca érintett szakaszán jelentős fásítással, sétány kialakításával számol az önkormányzat. Összességében elmondható, hogy Kaposvár levegőkörnyezeti állapota megfelelő, a módosítással érintett területen tervezett fejlesztésekhez elegendő terheltségi tartalékokkal rendelkezik. 4.1.2.

Zaj-, és rezgésvédelem Kaposvár város környezeti zajterhelésének kialakulásában nagy szerepe van a város földrajzi adottságainak, a kialakult terület-felhasználási és városszerkezeti rendszerének. A kialakult zajállapot egyrészt annak a következménye, hogy a területhasználatoknál nem vették figyelembe a zaj elleni védelem szempontjait. (A valós képhez hozzátartozik, hogy a város földrajzilag determinált két fő közlekedési tengelyének - az észak-déli és kelet-nyugati - kialakulásakor az akkori "forgalmi viszonyok" szintjén nem is vehették figyelembe.) A környezeti zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, követelményeket és teendőket a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet tartalmazza. Ez a rendelet, illetve ennek 4. sz. melléklete tartalmazza az épületek védendő helyiségében megengedett zajterhelési határértékeket, melyekre vonatkozóan a helyi jegyző rendelkezik hatáskörrel. A jogszabályi felhatalmazás alapján Kaposvár város a 8/2000. (II. 24.) önk rendeletében szabályozta a helyi zajvédelmet. A rendelet meghatározta többek között a környezeti zajterhelés alapértékeit, valamint az éjszakai zeneszolgáltatás feltételeit és a figyelembe vehető tényezőket. Kaposvár város közigazgatási területén zajjal kapcsolatos mérési eredmények korlátozott számban állnak rendelkezésre, ezért a különböző megállapítások sok esetben a másutt, de hasonló körülmények között mért adatokra támaszkodnak. Az ellenőrző mérések tanúsága szerint a hasonló körülmények (pl. átlagos napi forgalom, beépítettség, járműösszetétel, forgalmiés útviszonyok, stb.) között mért adatok jó közelítéssel adaptálhatók. Összességében elmondható, hogy Kaposvár zaj- és rezgésvédelmi állapota megfelelő, a módosítással érintett tömbben tervezett fejlesztésekhez elegendő terheltségi tartalékokkal rendelkezik. 4.1.3. Talaj- és vízvédelem A tervezési területek geológiai adottságai, a meglévő a kialakult talajállapotok, a talajhasználat a településrendezési terv időszakában érdemben nem változtak. A város a Somogyi dombvidéken helyezkedik el, geológiai felépítésében elsősorban fiatal üledékek játszanak szerepet. A felszíni rétegek tekintetében a pleisztocén korú lösz a meghatározó, melynek vastagsága a 30-40 m-t is eléri. Ez alatt a pannóniai medence üledékei települtek, akár 100 m vastagságban.


74


A módosítások a talajösszetételt, annak mechanikáját nem érintik. A talajhasználat és a talaj igénybevétele azonban minden új területfelhasználási egységnél,- valamilyen szintig az övezeti átsorolásnál is,- megváltoznak. Kaposvár a 27/2004 (XII.25) KvVM rendelet ételmében a felszín alatti vizek vonatkozásában az érzékeny kategóriába tartozik. 4.1.4.

Ivóvízellátás, és szennyvízelhelyezés

A módosítással érintett terület ivóvízzel történő ellátása biztosítható. A tervezett új utca mentén egy elosztó vezeték építésével a Bajcsy Zs. és a Fő utca összeköthető. Erre a vezetékre létesített tűzcsapok a parkoló területek, és a megmaradó épületek tüzivíz-ellátását, és egyéb vízigényét biztosítani tudják. A város belterülete szennyvízcsatorna-hálózattal 100%-ban ellátott, a közüzemi szennyvízelvezetés ugyancsak megoldott. A tömb infrastrukturális igényei e tekintetben is kielégíthetők. 4.1.5. Hulladékgazdálkodás A törvény kimondja, hogy a települési szilárd hulladékgazdálkodás megszervezése és biztosítása a települési önkormányzat kötelező feladata. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd hulladék kezeléséről, a hulladékok szelektív gyűjtéséről és ártalommentes elhelyezéséről szóló, többször módosított 54/2001. (XII.6.) önk. rendeletével szabályozza a hulladékgazdálkodással összefüggő feladatait. A módosítás következtében megjelenő igények a kommunális közszolgáltatás keretében kielégíthetők. 4.1.6.

Természetvédelem

A tervezett módosítás a táji, természeti adottságokra figyelemmel fogalmazódott meg. A természetvédelem érdekeit nem sérti. 4.1.7.

Az épített környezet védelme

A tervezett módosítás az épített környezet védelmét szolgálja, a módosítási javaslat erre figyelemmel került megfogalmazásra és szabályozásra. A tömbben található műemléki épület, környezetével együtt teljes egészében megmentésre kerül. Két helyi védett épület rekonstrukciójára is sor kerül. 4.2. A módosítás várható környezeti hatásai 4.2.1.

A módosítások hatásának megítélése a tervre, tervhierarchiára vonatkozó hatások alapján A terv jellegéből adódóan alapvetően keretet szab a területfelhasználásnak, a beépítés helyének, azok jellegére, méreteire, a használat feltételeire, az energiafelhasználás mértékére tekintettel. Így ez nem minősül hatásában jelentősnek! Nem befolyásol más tervet, nincs hatással a tervhierarchia térséget érintő elemeire. Környezeti megfontolások tekintetében sok összefüggés van a jelenlegi és a módosítással érintett területfelhasználások között. Ilyen a főbb közlekedési hálózat megtartása és az infrastruktúra tervezett fejlesztése. Az érintett területeken a természet- és környezetvédelmi igényeket a módosítás biztosítja. A környezettel kapcsolatos közösségi szabályozások tekintetében a módosítás biztosítja, hogy a területre vonatkozó általános településrendezési, zajvédelmi, levegővédelmi, hulladék-


75


, szennyvízelvezetési és vízgazdálkodási feltételek konkrét, korrekt szabályozási keretek között valósuljanak meg. Ez előrelépést, pozitív változást eredményez. 4.2.2. A módosítás hatásainak megítélése a várható környezeti hatások alapján: A várható hatások időtartama (I), gyakorisága (G), a bekövetkezés valószínűsége (V), reverzibilitása (R), alapján a módosítással érintett területek az alábbiak szerint értékelhetők: I: a módosítással érintett területhasználatok ún. működésének várható időtartama 3 évre becsülhető. G: A környezet-igénybevétel alapterhelést csökkentő hatásával lehet számolni. V: Határértékeket meghaladó környezeti hatás nem várható, havária jellegű terhelés nem feltételezhető. R: Nem árható irreverzibilis hatás. 4.2.3.

Szinergikus hatások szerinti megítélés A módosítás által kiváltott szinergikus hatásokkal nem kell számolni. Ezek a hatások előre becsülhetők, és javító hatásokat, hatásfolyamatokat eredményeznek.

4.2.4.

Országhatáron átterjedő hatás Ilyen környezeti hatással nem kell számolni.

4.2.5.

Környezetre kockázatos hatások megítélése A tervmódosítás által bekövetkező területfelhasználások, illetve azok változásai nem jelentenek a környezetre kockázatos, a megengedettnél nagyobb terheléseket.

4.2.6.

A tervben megfogalmazott módosítások nagyságrendje alapján Településrendezési vonatkozásban a módosítás kis léptékűnek és pozitívnak mondható.

4.2.7.

Védett területek érintettsége A módosításnak a természeti, táji, környezeti állapotra, védett természeti, környezeti és településképi értékekre várhatóan nem lesz zavaró hatása.

4.2.8.

Társadalmi, gazdasági folyamatok környezeti következményei A tervezett fejlesztés pozitív hatással lesz a lakossági közérzetre, a környezetminőségre, a fenntartható fejlődés biztosítására. A tervezett módosítás a jelenleg érvényben lévő környezetvédelmi határértékekkel szabályozott keretek között valósul meg, így a megengedettnél nagyobb környezeti terhelést, kockázatot a létesítés, a működés és ennek megszűnése reálisan nem várható.

4.3. A tervmódosítás várható környezeti hatásainak értékelése Összességében a tervmódosítás által várható környezeti hatások: A levegőminőséget érintően javulás várható. A területfelhasználások változása következtében a lokális alapterhelés a megengedett értékhatárok alatt marad. A kialakuló új területhasználatok a környezeti alapzaj szintjét várhatóan nem növelik, sőt bizonyos mértékben csökkentik. A tervmódosítás talajra és vizekre gyakorolt hatása semleges. A hulladékgazdálkodásra gyakorolt hatása semleges. A természeti, zöldfelületi adottságok változása terén a tervmódosítás várhatóan pozitív hatást gyakorol környezetére. JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ / 2016. OKTÓBER

76


A településhálózati és tájhasználati változás A módosítással érintett terület településhálózati pozíciója érdemben nem változik. A módosítással a közlekedési szerkezet a meglévő állapothoz képest javul, tehermentesíti a környék forgalmi csomópontjait. A tájhasználatban jelentős pozitív változást eredményez a zsúfolt tömb fellazítása. Infrastrukturális változások A műszaki infrastruktúra a teljes környezeti biztonságot garantáló közművesítettséggel adott. A területek ellátása biztosítható. Ezzel a kíméletes környezethasználat lehetősége elérhető. Biológiai aktivitásérték mutató változása Az új beépítésre szánt terület nem alakul ki, ezért az Étv.7.§ alapján a biológiai aktivitás értékének számításával nem kell foglalkoznunk. 4.4.

Hatások értékelése

A módosítás Kaposvár településhálózati pozíciójára nincsenek hatással. A tájhasználat terén sem okoz jelentős változást. A humán és műszaki infrastruktúra terén a módosítás pozitív irányú változást jelent. Az életmódra, a társadalomra várhatóan pozitív irányú hatásokat generál. A tervmódosítás által érintett terület nem tartozik a 314/2005. (XII. 25.) számú Korm. rendelet 1. és 2. számú mellékletében meghatározott környezeti hatásvizsgálati kötelezettség alá. A tervezett módosítás nem minősül olyan jelentőségűnek, amely kizárja annak megvalósíthatóságát. Összességében a módosítás települési környezetre gyakorolt hatása pozitívnak minősíthető, a megengedettnél nagyobb környezeti terhelést nem okoz. A tervmódosítás természetvédelemre gyakorolt hatása kedvező. 4.5. Környezeti terhelhetőségi mutató A javasolt módosítás alapján jelentős mértékű, a környezeti állapotot veszélyeztető hatás bekövetkezése a terv távlatán túl sem várható. Így a tervmódosítás által vázolt fejlesztés további természet-, és környezetvédelmi célú vizsgálatot, beavatkozást nem igényel. 5. Javasolt környezetvédelmi szempontú intézkedések, monitoring A tervezett módosítás környezetre, természetre gyakorolt kedvező hatásaira tekintettel külön intézkedések, monitorozás bevezetésére nem teszünk javaslatot.

6. Összefoglaló A tervmódosítás települési környezetre gyakorolt hatása összességében kedvező. A környezeti elemek tekintetében,- megvalósulása esetén,- általában a jelenlegi helyzetnél kedvezőbb állapotot eredményez. Új előre nem becsülhető, vagy a megengedettnél jelentősebb mértékű környezeti kockázatok bekövetkezése nem várható! A terv összességében biztosítja a fenntartható fejlődés gazdasági, infrastrukturális, települési és társadalmi feltételeit. A 2/2005.(I.11.) Korm. rendelet alapján készített környezeti vizsgálat, illetve környezeti értékelés a szerkezeti terv és a szabályozási terv környezetalakítási alátámasztó munkarészeként készült.


77


A környezeti értékelés alapján a területre vonatkozó szerkezeti és szabályozási terv módosítása elfogadásra javasolt. Megjegyzés! A környezeti értékeléshez tartozó, szerkezeti és szabályozási tervlapokat, a véleményezési dokumentáció tartalmazza. Kaposvár, 2016. május 9.

DR FAZEKAS SÁNDORNÉ

KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐ 7400 KAPOSVÁR, NÉMETH ISTVÁN FASOR 31. kam.reg.: TT 14-0282 SZKV-1.1, SZKV 1.2. SZKV 1.3. SZKV 1.4. TEL:82/451-083 E-mail: [email protected]


78

3. melléklet

IRÁNYI D. UTCA-FŐ UTCA- DÓZSA GY. UTCA BUDAI N. A. UTCÁK ÁLTAL HATÁROLT TÖMB BEÉPÍTÉSI JAVASLATA,


4. melléklet

ÉRTÉKVIZSGÁLAT KÓRHÁZ DÉLI TÖMB – TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSÁHOZ TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK A megyegyűlés 1836-ban, a legújabb, sok áldozatot követelő kolerajárvány után mondta ki, hogy közadakozásból kórházat kell létesíteni Kaposváron. Az építéshez a vármegye minden lehetséges alapot mozgósítva sem tudott 9000 Ft-nál többet biztosítani, a további 10.000 Ft-ot közadakozásból kellett összegyűjteni. A kórház építése Windisch Lajos pécsi építőmester tervei szerint 1840-ben indult a Fő és a Meggyes utca (a későbbi Németh István fasor) között, a város akkori legmagasabb részén. A szakipari munkát főleg kaposvári építőmesterek végezték, csak a fedélszék elkészítését bízták pécsi iparosokra. Hamarosan tető alá került az épület, de pénzügyi nehézségek miatt csak 1846-ban nyílt meg hivatalosan, kezdetben tizenhat ággyal. A Kaposvári Kórház épületét mely az akkori Toponári úttal (ma Fő utca) párhuzamosan épült 1846. november 2-án adták át a Szenvedő Emberiségnek, ahogy magyarul áll az épület déli oldalán levő főbejárat felső ívén. A főbejárat fölötti tetőrészen latin feliratú márványtáblát helyeztek el.

Főhomlokzati emléktábla és feirat


80


A márványtábla kisebb-nagyobbra vésett betűiből fordításban az olvasható: a köznép kétkezi munkája, a nemesség pénze, Czindery törődése hozta létre az elesettek javára. A márványtábla felirata egy chronogramma, olyan kőtábla, mely nemcsak egy eseményt idéz, de jelzi egyúttal azt is rejtetten, hogy az mikor történt. Ugyanis, ha a latin nyelvű feliratnak nagyobb alakúra vésett betűit római számra vesszük és összeadjuk azokat, a Kórházunk alapítási évét, 1846-ot kapjuk meg.

A Kaposvári Kórház Anyaépülete egy emeletes, téglalap alakú klasszicista remekmű, egyfolyosós korridor rendszer szerint épült. Az utca felé nyílik a tömör fakapu, itt vannak a nagyméretű, osztott kazettás ablakok, melyeket egyszerű díszítésű kőkeretek díszítenek. Ez a keretezés az udvari homlokzaton már hiányzik, de a széles övpárkány és az egyszerű tagozatú zárópárkány egységesen öleti körbe az egész épületet.1 Az intézmény, amelyet az 1850-es évek végén nyilvános állami (közkórházi) jelleggel ruháztak fel, folyamatosan fejlődött. 1879-ben az Anyaépülettel párhuzamosan felépítették az elmebeteg pavilont. Ide helyezték át a kórházi konyhát, mosókonyhát, raktárokat. Így aztán a zajongó elmebetegek mellett a konyhaszagoktól is megszabadultak az Anyaépületben. Az állapotokat tovább javítandó: áttörték a közép folyosókat és felülről nyíló ablakokat is felszereltek. 1884-re a „tényleges létszám felülmúlja a fekhelyek számát”, így sürgetővé válik az Anyaépület kibővítése. 1886. augusztusában a kórház telkéhez megveszik a nyugati telket, majd a kellő jóváhagyások után Gáspár Gyula kaposvári építőmester felépítette a Scholcz Gyula kir. mérnök vezetése alatt álló államépítészeti hivatal tervezte épületszárnyat és ugyancsak Gáspár Gyula elvégezte a régi épület tető-felújítását is.

1

Dr. Csorba a Somogy vármegyét bemutató könyvében 1857-ben írta az átadott kórházról.


81


Az emlékkő-leleplezés 1887. december 29-én volt. Az újonnan épült szárny utcai homlokzatára – „hogy az utcáról is jól olvasható legyen” – szürke márványtáblát, aranybetűs szöveggel helyeztek el:

Csépán féle emléktábla és helye


82


Alaprajz a bővítést követően A kórház „pavilonos rendszerben” történő bővítése a 19. század végén indult meg. Gáspár Gyula építőmester munkájával . 1897-ben felépült a fertőző osztály és a kórház kápolnája a halottasházzal. A Grazból Kaposvárra érkeztetett nővérek azonban nem akartak a holtakkal egy házba beköltözni, így még a valódi használatbavételt megelőzően, 1898 tavaszán átalakították az épületet – és megépült önálló épületként a halottasház is. Még ebben az évben, 1898-ban elkészül a kétlakásos szolgálati lakóépület (eredetileg alorvosi és ellenőri lakásokkal) a Fő utca 67. sz. alatt. 1904-ben megnyílt az - eredetileg szülészet-nőgyógyászatnak szánt - hetvenágyas sebészet, és szintén ebben az évben elkészült a Fő utcai emeletes igazgatási épület. 1907-ben az Eszterházy utca kórházi részének megnyitása a kórházat két külön telekre osztotta. A földalatti átjáróból egyelőre terv maradt, csak az elválasztó kerítések és a második portás lakás valósul meg. Később az átjárók egy része elkészült. 1910-ben emeletráépítéssel bővítették a pszichiátria épületét. 1912 tavaszán a kórház immáron északi kertjében felavatták a közadakozásból létesült tüdőbeteg-pavilont. A következő évtizedekben átadták a szülészeti és nőgyógyászati pavilont, a gyermekosztályt, megnyitották az új belgyógyászati pavilont (a százhúsz ágyas osztály a legkorszerűbbek egyike volt az országban). 1927-28-ban a fertőző osztály helyén – a déli tömbben – Lamping József tervei szerint emeletráépítéssel kibővítik az épületet és létrejön a szemészeti osztály. A 2. világháború a kaposvári kórházat is megviselte. A várost megszálló szovjet csapatok lefoglalták a már csaknem százéves intézmény déli épületeit, s csak 1945. április végén hagyták el - kifosztva - a hadikórház céljára igénybe vett intézményrészt. A talpra állás után folytatódott a fejlesztés. 1945 októberében itt adták át az ország első vidéki önálló ortopédosztályát, s 1949-ben Dobi István miniszterelnök avatta fel az újonnan épült bőrgyógyászati pavilont. Az 50-es évek közepén az országban harmadikként létesült koraszülött osztály, majd az önálló urológia, a fertőzőosztály és a traumatológia is létrejött, s átadták az új sebészeti épületszárnyat. 1969-ben az országban először itt szerveztek önálló diabétesz gondozót. A déli tömb fejlesztése sem állt le, 1957-ben kertészeti épület (később a vérvételi épület), gyógyszertári épület és az egykori apácalak emeletráépítése, 1969-ben a garázs és a műszaki JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ / 2016. OKTÓBER

83


osztály épülete valamint a nővérszálló épülete készült el. A helyhiány miatt 1982-ben egy faházat is felállítottak az ingatlanon. A nyolcvanas években elkészült az új fertőzőosztály, felújították a bőrgyógyászatot, és Mosdósról Kaposvárra költözött az izotópdiagnosztikai laboratórium. Az évtized második felében önálló pszichiátriai osztály létesült, s felavatták az új műtéti tömböt. 1993-ban új helyet kapott az ortopédosztály, az ezredforduló után megnyílt az önálló idegsebészet, a Sürgősségi Betegellátó Centrum, új épületbe költözött a dialízis központ. 2012 tavaszán átadták a helikopter leszállót és a kórház északi tömbjét, amely a Semmelweis program keretében újra tömbösíti az addig pavilonos rendszerben működő osztályokat. Ezt követően további új szárnyak épültek a program keretében és 2015-re megújult a műtéti tömb is. Az építkezés utolsó fázisa 2016. márciusára készült el, mellyel megépült a két utolsó szárny és a 3. Németh István fasori bejárat. Az építkezés befejezésével megtörtént a kórház un. tömbösítése, és az intézmény átköltözött teljes egészében az északi tömbbe. Ezzel a déli tömb „kórházi” szerepe megszűnt, a területet rehabilitálni kell.

Régebbi fotók a Déli-tömb területéről:


84



85


Légifelvétel a területről

1967. augusztus

2016. Goggle

Kórház telektörténete

1896-os helyszínrajz forrás: Levéltár


86


1927. évi helyszínrajz forrás: Somogy megye kaposvári kórházának jubileumi évkönyve (1846-1996) Kaposvár, Kaposi Mór Megyei Kórházért Alapítvány, 1996



87


1934. évi helyszínrajz



88



1996. évi helyszínrajz forrás: Somogy megye kaposvári kórházának jubileumi évkönyve (1846-1996) Kaposvár, Kaposi Mór Megyei Kórházért Alapítvány, 1996 JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ / 2016. OKTÓBER

89


TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE A TÖRTÉNETI TÉRKÉPEKEN – TELEKTÖRTÉNET

1965.

1887.

A térképen látszik a megépült anyépület

A térképen jelentős változás nincs a 22 évvel

(1846) és melléképületei. Az ingatlan a

korábbi

Somogy Megyei Közkórház területe egészen

térképre felvezetett módosítások között jól

a mai Németh István fasorig – azaz a terület

látszik az anyaépület 1887-ben felépült

a későbbi északi és déli tömbhöz már

utcára merőleges szárnya.

állapothoz

képest.

Az

1965-ös

nagyrészt rendelkezésre állt – a megépült épület

szélességében.

(1887-ben

javított

térkép!)

1901.

1922.

Már látszik a megépült pszichiátria (1897) a

A déli tömb kiegészül a sebészettel (később

fertőző (melyet később, 1927-ben Lamping

fertőző) (1904), melyhez újabb ingatlanokat

bővített és szemészetre). A telek keleti és

vásároltak meg nyugati irányba. A Fő utca

nyugati irányban már 1-1 hozzákapcsolt

felől már áll a későbbi Szájsebészet épülete

telekkel szélesedett és kialakításra került a

(1904). Az északi tömbben már áll a tizes

mai Bajcsy Zs. utca. Ide épült fel 1898-ban a

években

térképen is látható hullaház.

mögötte a hullaház a laborral.


épült

Tüdőbeteg-pavilon

és

90


1929.

2016.

A déli-tömb beépítése már nem változik –

A tervezés időpontjában (2016) elkészült a

csak felkerül a Fő u. 67. sz. alatti lakóépület

kórház

(1898), mely a kórház szolgálati lakása lesz. Az

felszámolásra

északi-tömbben megépül a Lamping József

rendszer.

tervezte Szülészet (1927-1931) és a szintén

nyarára a déli tömb teljesen kiürül és az

Lamping-féle Igazgatási épület is (1928-

Önkormányzat

1929).

rehabilitációját.

un.

Tömbösítése, került

Ennek

az

un.

mellyel pavilonos

eredményeként

megkezdheti

a

2016 terület

ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK A TERÜLETEN A kórház déli tömb területén lévő 14 épület közül 13-mat vesz át az Önkormányzat a Magyar Államtól. (Az egy kivétel, mely továbbra is állami tulajdon lesz, a GYEMSZI kezelésében és a Kaposi Mór Kórház használatában.) A terület He2 helyi területi védelemmel érintett, ezen a módosítás során sem kívánunk változtatni. A területen egy épület áll műemléki védelem alatt, ez a klasszicista stílusú un. „Anyaépült”, ezen kívül 5 db H1 egyedi védelemmel érintett épület, azaz az épület egésze védett és egy H2, azaz homlokzati védelemmel érintett épület. A terület mellett – de a tervezett beruházásaként érintett – a 56 sz. szintén H2, azaz homlokzati védelemmel érintett épület is. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁSÁNAK INDOKA Kaposvár MJ Város Önkormányzata Az un. Kórház Déli-tömb területén (hrsz.: 637) továbbá a Bajcsy Zs. utca déli oldalán található 3 db önkormányzati tulajdonú ingatlanon (hrsz.: 650, 651, 652) átfogó tömbrekonstrukciót készít elő, cca. 4 milliárd forint értékben. A terv megvalósítása a szabályozási terv módosítását teszi szükségessé. A megvalósítás során nagyarányú bontással is számolni kell, ezért értékvizsgálatot készítünk. Jelenleg folyik2 a terület: geodéziai bemérése 3D technológiás szkenneléssel is, mely a talaj alatti tulajdonságokat (alagút, közmű stb) rögzíti 2,5 méter mélységig, Teljesítési határidő 2016. Május 15. JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ / 2016. OKTÓBER 2

91


16 épület felmérése az Anyaépület műemléki felmérése és dokumentálása A projekt részeként dendrológiai vizsgálat is készül. A kórház déli tömb rehabilitációját három egymással összefüggő, de más forrásból megvalósuló beruházásra bontjuk. A komplett rehabilitáció az alábbi ingatlanokat, az alábbi mértékig érinti: Kórház déli tömb, hrsz. 637

kivett kórház

27.517 m2

állami tulajdon, (önk. vagyonkezelés) műemlék Bajcsy Zs. utca., hrsz. 674

közút

1.716 m2

önkormányzati tulajdon Bajcsy Zs. u. 56., hrsz. 650

szakiskola

1.436 m2

önkormányzati tulajdon Bajcsy Zs. u. 56/a, hrsz. 651

lakóház, udvar

295 m2

önkormányzati tulajdon Bajcsy Zs. u. 56/b, hrsz. 652

lakóház, udvar

291 m2

önkormányzati tulajdon Összesen 31.255 m2

Fejlesztés alá vont terület

JELENLEGI ÁLLAPOT RÖVID ISMERTETÉSE Az un. Kórház Déli-tömb területén (hrsz.: 637) jelenleg 14 épület található, ezek közül egy eredeti funkciójában (nővérszálló, továbbra is a kórház kezelésében), kettő pedig vagyonátvételt követően új funkcióval (anyaépület és kápolnaépület) megmarad, a többi elbontásra kerül, lásd mellékelt javaslat. A rehabilitációval érintett a Bajcsy Zs. utca nyugati végén 3 db önkormányzati tulajdonú épület is (hrsz.: 650, 651, 652), melyek bontására szintén javaslatot teszünk. (Az épületekben működött az egészségügyi szakközépiskola, jelenleg 2018-ig a felnőtt oktatással foglalkozó LIA Alapítvány bérli, illetve egyes helyiségeit a BÁBSZÍNTÉR alapítvány, raktározási céllal. Az épületek JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ / 2016. OKTÓBER

92


bontását a sétány nagyvonalú kialakítása és a parkolóterület racionális alaprajzi elrendezése indokolja. A Bajcsy Zs. utca (hrsz.: 674/1) érintett szakaszának nagy része jelenleg forgalomtól elzárt. A nyugati végéből közelíthető meg a művese állomás, a keleti végéből pedig a kórház konyhájának árufeltöltése, illetve a Bajcsy Zs. u. 62-64 sz. társasházak. Az útburkolat állapota kátyús, rossz, a járdák aszfalt burkolata felhólyagosodott. Az út alatti közművek felújításra illetve a tervezett kapacitásoknak megfelelően bővítésre szorulnak. A kórház déli tömbjének épületei műszakilag elhanyagolt állapotban vannak, ezek egyenkénti részletes ismertetését és a csatolt melléklet tartalmazza.

Összegzés: Összességében megállapítható, hogy az épületállomány építészeti értéke vegyes. A 15 érintett épületből: Értékes klasszicista műemlék 1 db (az 09 anyaépület) – megtartandó Értékes helyi védett épület 2 db (02 fertőző és a 08 kápolna) ebből megtartandó a kápolna Jelentős építészeti értéket nem képviselő épület 6 db (03 Ideg, 07 szemészet, 10 szájsebészet, 11 szolgálati lakás, 15A, 15 BC szakiskola két épülete) Építészeti értéket nem képviselő épület: 6 db (01 gyógyszertár, 04 garázs, 05 műszaki osztály, 06 pénzügyi osztály, 12 faház, 13 vérvétel)


93


Beruházó tisztában van azzal, hogy építészeti értéke alapján további épületek megtartása is indokolt lehetne, azonban az elért cél, a rendelkezésre álló források és a vállalkozói hajlandóság nem teszi lehetővé több épület megtartását. A bontás melletti döntés indokai: A műemléki épület érvényesülése érdekében a 07, a 10 és a 11. sz. épületek bontása szakmailag indokolható. A 10 ás a 11 jelű épületek koruknál fogva képeznek értéket – az építési koruknak azonban nem kiemelkedő – sőt inkább archaizáló alkotásai. A 07 jelű épület a 20. század elején átalakított és bővített épület, eredeti értéke – a kápolnaépülettel egy egységet alkotó építészeti együttes volt – a Lamping féle átalakítással megszűnt, az így létrejött épület nem kiemelkedő építészeti alkotás.

Kaposvár, 2016. április 18. L. Balogh Krisztina Városi főépítész É1-14-0007 Okl. műemlékvédelmi szakmérnök nysz. 21-0296

Melléklet: 15 db értékvédelmi adatlap


94


Értékvizsgálati adatlap Cím: Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca

Hrsz: 637

Védettségi fok:

Nem védett

Sorsz.: 01

Helyi védelem fajtája, kategóriája: Helyi védelem kiterjedése:

-

Védendő értékek:

-

Rendeltetés, használati mód:

Gyógyszertár

Fényképfelvétel:

Helyszínrajz:

Megjegyzés: 1957-ben épült földszintes, lapostetős épület. Az épület és a tőle nyugatra lévő hasonló kialakítású épület 1979-ben épült össze, Hernesz János tervei alapján, addig rálátást és megközelítést engedett a Fertőzőépületére. Alapterülete cca. 835 m2. Teherhordó falai téglából falazottak, térelhatároló szerkezete monolit vasbetonlemezes lapostető. Lábazata – részben – vörös almádi kő. Az épület nyílászárói már cseréltek. Homlokzata kevéssé díszített, műszaki állapota rossz. Építészeti értéket nem képvisel, megtartása nem javasolt. JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ / 2016. OKTÓBER

95



Hrsz: 637

Védettségi fok:

Helyi védelem – H1

Sorsz.: 02

Helyi védelem fajtája, kategóriája: Helyi egyedi védelem Helyi védelem kiterjedése:

Építmény egésze


Épület tömege, homlokzata


Infektológia – fertőző osztály

Fényképfelvétel:

Helyszínrajz:

Megjegyzés: 1904-ben épült Pazar Miklóstervei alapján az alagsor+földszint+I.emelet kialakítású kórházépület. Eredetileg szülészet-nőgyógyászatnak szánták, ám sebészeti osztályként vették használatba. A 2. Vh.alatt a szovjet katonai kórház főszékhelye, melyet a katonai kórház kivonulását követően teljesen fel kellett újítani és újra fel kellett szerelni. Ekkor gyermek fertőzőosztályként és urológiaként vettek birtokba. Fertőző osztállyá 1975-ben kezdik átalakítani, mely munka 1982-ben ért véget, innentől csak fertőzőként működött. Utolsó felújítása az 1992. évi homlokzatfelújítás. Alapterülete cca. 1143,79 m2. Teherhordó falai tömörtéglából falazottak, térelhatároló szerkezete acél gerendás, tégla boltozatos födém, helyenként monolit vasbeton és fafödémes. Tetőszerkezete ácsolt kiemelt háromállószékes fedélszerkezet, héjalása cserépfedés. Hossztengelyű homlokzata 5 részre tagolt. Az ablakok egyszerű vakolatkeretezésűek, bejárati rizalitján a lépcsőházi ablakkeretezésegyszerű timpanonnal kiemeltebb. Zárópárkánya tagolt, lábazata egyszerű vakolat. Sarkok egyszerű vakolatsávokkal hangsúlyozottak. Műszaki állapota átlagos. Építészetileg értékes épület. Megtartása – ésszerű funkció esetén - javasolt. JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ / 2016. OKTÓBER

96



Hrsz: 637

Védettségi fok:


Sorsz.: 03


Építmény homlokzata


Épület homlokzata


Pszichiátria és ideggyógyászat

Fényképfelvétel:

Helyszínrajz:


97


Megjegyzés: Az 1870-es években a kórház bővítésének első lépéseként egy egyszárnyú, az elmebetegek gyógyítását szolgáló épület épült fel az Anyaépülettel párhuzamosan, a mai ideg épülete helyén. Ennek későbbi sorsa (bontás vagy átépítés?) egyelőre nem ismert. A mai épület Gáspár Gyula tervei szerint épült fel közel egy év alatt és 1879 november 2-án adták át a kórház használatába. Ezt követően 1910-ben utcai szárnyát emelet ráépítéssel, 1975-ben pedig idegsebészeti műtővel bővítették. Az idegosztály új tömbbe való költöztetését (2015) követően utolsó az épület mozgásszervi rehabilitációs osztálynak adott helyet. Mai formájában négyzet alaprajzú, belsőudvaros többnyire alagsor+magasföldszint kialakítású épület. Bejárati része 2 szintes. Az épület szimmetrikus elrendezéssel épült, egyik oldalán a férfi, a másikon a női osztállyal. A belső udvar is egykor kerítéssel ketté volt választva a betegek miatt, az udvarra délről míves kapu vezetett be. Utcai homlokzata 5 részre tagolt,3+3+5+3+3 tengelyosztású. A középső kétszintes és a szélső rizalitokat erős vakolat-armírungok hangsúlyoznak. A kétszintes bejárati épületrész emelete pilaszterekkel tagolt – melyek az osztópárkányról indulnak. Az ablakok egyszerű vakolatkeretezésűek, a homlokzati falsík kváder mintás vakolat. Alapterülete 3500 m2. Az épület függőleges tartószerkezetei tömör téglafalazatok. Közbenső födéme poroszsüveg, téglabololtozatos, zárófödéme fafödém. Tetőszerkezete bakdúcos fiókgerendás fedélszék, héjalása bramac cserépfedés. Alaprajzilag jelentősen átalakult, műszaki állapota elhanyagolt. Jelentős építészeti értéket mai formájában nem képvisel, megtartása nem javasolt.


98



Hrsz: 637

Védettségi fok:

Nem védett

Sorsz.: 04


-


-


Garázs

Fényképfelvétel:

Helyszínrajz:

Megjegyzés: 1969-ben épült földszintes, lapostetős épület, mely egybeépített a műszaki osztály épületével. Alapterülete cca. 583,97 m2. Csarnok rész szerkezete BVM, míg a szociális blokk téglából falazottak, zárófödémé monolit vasbeton. Az épület műszaki állapota rossz, a lapostető rossz vízelvezetése miatt a falak vizesek. Építészeti értéket nem képvisel, megtartása nem javasolt.


99



Hrsz: 637

Védettségi fok:

Nem védett

Sorsz.: 05


-


-


Műszaki osztály

Fényképfelvétel:

Helyszínrajz:

Megjegyzés: 1969-ben épület alagsor+földszint+2 emeletes műszaki osztály, amely össze van kötve a garázs épülettel egy nyaktaggal. Alagsorában gépészet, raktár és műhely helyiségek kaptak helyet, a földszinten és az emeleteken irodák voltak. Alapterülete cca. 1549,62 m2. Az épület monolit vasbeton pillérvázas, kitöltő fala 38 cmes téglafalazat, vízszintes térelhatároló szerkezete síklemez, födémmel együtt betonozott lelógó gerendákkal. Homlokzata részben téglaburkolatú, nyílászárók fém szalagablakok, és fém bejárati ajtók. Műszaki állapota átlagost megközelítő. Építészeti értéket nem képvisel, megtartása nem javasolt. JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ / 2016. OKTÓBER

100



Hrsz: 637

Védettségi fok:

Nem védett

Sorsz.: 06


-


-


Pénzügyi osztály

Fényképfelvétel:

Helyszínrajz:

Megjegyzés: Az épület Gáspár Gyula tervei szerint 1898-ban épült fel hullaházként és boncteremként – miután a Kápolna és apácalakként megépült épület északi szárnyában kialakított hullaház miatt az apácák nem voltak hajlandóak beköltözni a nekik szánt épületbe. Az épületeredetileg egyszerű téglalap alaprajzú, félnyeregtetős, oldalhatárra épített épület volt. Később kovácsműhellyel bővítették. Az épületet 1946-ban ismét bővítették és átalakították, ekkor nyerte el mai U alakú formáját. Fennállása alatt működött benne hullaház, raktár, kovácsműhely, szolgálati lakás, gyógyszertár, utolsó funkciója pénzügyi osztály volt. Alapterülete 315 m2. Teherhordó falai 45 cm vastag téglából falazottak, 6 db acél oszloppal, vízszintes térelhatároló szerkezete monolit vasbeton, trapézlemez acél gerendákon és acél szelemeneken. Műszaki állapota átlagost megközelítő elhanyagolt. Építészeti értéket nem képvisel, megtartása nem javasolt.


101



Hrsz: 637

Védettségi fok:


Sorsz.: 07


Építmény egésze




Szemészet

Fényképfelvétel:

Helyszínrajz:

1897. év tervek (forrás: SM) JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ / 2016. OKTÓBER

102


Megjegyzés: Az épület eredetileg a fertőző osztályé volt, mely 1897-ban épült Gáspár Gyula tervei alapján, földszintes épületként, az apácalakhoz (ma kápolnaépület 08) hasonló építészeti kialakítással.1927-ben felújították és emeletet építettek rá. Az átépítés tervezője Lamping József kaposvári építész volt, kivitelezője Horváth Andor. A szemészet felújított épületét 1928 decemberében adták át rendeltetésének. A modernizált kórházépület műlakatosmunkáinak (kapubetétrács, folyosókorlát) stilizált virágmintás terveit Lamping készítette. Az épület 742,14 m2 alapterületű, alagsor+fsz+emelet kialakítású, hagyományos építési technológiával épült falazott ácsolt tetőszerkezetű, cserépfedéses épült. Tagolt homlokzatát ornamentika nem jellemzi. Jelentős építészeti értéket nem képvisel. Az épület telepítésével a klasszicista épület érvényesülését jelentősen rontja. Megtartása nem javasolt.


103



Hrsz: 637

Védettségi fok:


Sorsz.: 08


Építmény egésze




Központi labor - kápolna

Fényképfelvétel:

Helyszínrajz:


104


Megjegyzés: 1897-98-ban Gáspár Gyula tervezésében épült fel az apácalak a kápolnával, eredetileg földszintes kialakítással. Eredetileg északi szárnyában hullaházat és bonctermet alakítottak ki, azonban emiatt az apácák nem akartak beköltözni az épületbe, így 1898 tavaszára az átalakították és az északi szárnyba is hálóterem épült, illetve vizesblokk. Emeletráépítése és a lépcsőházi toldalék 1957-ben épült, amikor irodákat és labort alakítottak ki benne. Feltehetően ekkor nagyobbították meg a kápolnát is. Ma alagsor+földszint+emelet kialakítású épület, és földszintes nagy belmagasságú kápolnatérrel. Alapterülete cca. 602 m2. Teherhordó falai téglából falazottak, térelhatároló szerkezete fa gerendás szerkezet. Kápolna látszó fagerendás födém, fa burkolattal. Tetőszerkezete ácsolt faszerkezet, héjalása cserépfedés. A kápolnát 2004-ben újították fel, műszaki állapota jó. A volt labornak helyet adó épület műszaki állapota elhanyagolt. Az épület építészetileg értékes, a műemlék épülethez ugyan rendkívül közel található, de azt feltárulkozásában nem zavarja, így megtartása javasolt.


105



Hrsz: 637

Védettségi fok:

Műemlék – M

Sorsz.: 09

Helyi védelem fajtája, kategóriája: Műemlék védelem Helyi védelem kiterjedése:

Építmény egésze




Tüdőgondozó – Egészségügyi szakközépiskola

Fényképfelvétel:

Helyszínrajz:


106


Megjegyzés: 1846. november 2-án Windisch Lajos pécsi építész tervei alapján készült el a kórház első törzsépülete, innen a neve: „Anyaépület”. A „Szenvedő emberiségnek” feliratú eredeti klasszicista épület 16 ágyasra épült. Hármas ritmusú homlokzata a szép ablakokkal, párkányokkal értékes építészeti alkotás. 1887-ben egy merőleges (sebészeti) szárny épült fel a nyugati oldalon – azonos homlokzati elemek felhasználásával. A nyugati homlokzaton az utca felé márvány-tömbbe vésve, aranyozott betűkkel olvasható „Manu plebis, aera Nobili, cura Czindery, surrexit ut foret pauperbius aluti”. Az épület funkciója többször változott, a 2. Világháború után a „hazatelpülétek kórháza”, működött benne több gondozó is (tüdő, bőr stb.), 1946-tól egészségügyi szakközépiskola és kórházi óvoda és napközi is. 1957-58-ban felújításra került az épület tetőszerkezete, csatornák, nyílászárók és a külső festés. Alapterülete cca. 1978 m2 felmenő szerkezete téglából falazott, födéme csapos gerendás – emeleti záró födém, poroszsüveg, többi födéme – dongaboltozat. Homlokzata egységes, utcával párhuzamos szárnya 4-5-1-5-4 tengelyosztású, bejárata szerényen kihangsúlyozott rizalittal. Utcára merőleges szárnya 3-7 tengelyosztású, az utca felé 4 tengellyel. A rizalitokat vakolt armírung díszíti, a homlokzatokat karakteres övpárkány és zárópárkány fogja össze. Ablakait egyszerű szemöldökpárkányos keretek díszítik. Az épület kevés klasszicizáló emlékünk egyike, műemléki védelem alatt áll, megtartása javasolt.


107


Hrsz: 637

Védettségi fok:


Sorsz.: 10


Építmény egésze




Szájsebészet

Fényképfelvétel:

Helyszínrajz:


Megjegyzés: 1904-ben épült eredetileg gazdasági és igazgatósági épület, utolsó funkciója szájsebészet. A földszint + emelet kialakítású épület, alapterülete cca.524,58 m2. Teherhordó falai téglából falazottak, közbenső födém fa borított gerendás szerkezet. Az épület magastetős ácsolt fa fedélszék, héjalása cserépfedés. Homlokzata korára nem jellemző, inkább a főépület építészeti megjelenését alapul véve archaizló, eklektikus. Utcai homlokzata 1-2 tengelyosztású, rizalitjai vakolt armírunggal kiemeltek. Övpárkánya és gyámolított á hangsúlyos. Udvari homlokzata mára jellegtelen egyszerűsödött, egyedül övpárkánya maradt meg. Műszaki állapota rossz. Az épület építészetileg – korától eltekintve – jelentős építészeti értéket nem képvisel, kora építészeti stílusára már nem jellemző, archaizáló jegyeket hordoz. Sajnos telepítése miatt a főépület megjelenését erősen rontja. Megtartása nem javasolt.


109



Hrsz: 637

Védettségi fok:


Sorsz.: 11


Építmény egésze




Szolgálati lakás

Fényképfelvétel:

Helyszínrajz:


110


Megjegyzés: 1898-ban épült Gáspár Gyula tervei szerint felépült földszintes, részben alápincézett kialakítású szolgálati lakóépület, eredetileg „orvos és ellenőr” lakás. Szájsebészet a 40-es évek vége óta működött benne. Alapterülete 516 m2. Függőlegestartószerkezetei 45 cm-es vastag tégla falazott szerkezet. Borított gerendás fafödémes, tetőszerkezete ácsolt faszerkezet, héjalása cserépfedés. Homlokzata mára kissé átalakult, a szárazkapu beépítésre került. Vakolatdíszei felismerhetőek, jórészt megmaradtak, Az épület műszaki állapota rossz. Az épület korának jellegzetes lakóépülete, így építészeti értéket képvisel, de nem egyedi. Sajnos telepítése miatt a főépület megjelenését rontja, megtartása nem javasolt.


111



Hrsz: 637

Védettségi fok:

Nem védett

Sorsz.: 12


-


-


Faház - raktár

Fényképfelvétel:

Helyszínrajz:

Megjegyzés: 1982-ben épült földszintes faház, irodáknak és raktáraknak adott helyet. Az épület teherhordó szerkezete és külső burkolata fából épült beton sávalapokra, Tetőszerekezte fa magastetős, hullámpala fedéssel. Alapterülete cca. 267 m2. Az épület műszaki állapota rossz. Építészeti értéket nem képvisel, megtartása nem javasolt.


112



Hrsz: 637

Védettségi fok:

Nem védett

Sorsz.: 13


-


-


Vérvételi épület

Fényképfelvétel:

Helyszínrajz:

Megjegyzés: 1957-ben épült földszintes, magastetős épület, eredetileg kertészet, üvegház. Teherhordó falszerkezete 38 cm vastag téglafalazat, térelhatároló szerkezete vasbeton födém, alapozása vélhetőleg beton sávalap, fa fedélszerkezetű, cserépfedéssel. Alapterülete cca. 135m2. Az épület műszaki állapota rossz, építészeti értéket nem képvisel, megtartása nem javasolt. JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ / 2016. OKTÓBER

113



Hrsz: 637

Védettségi fok:


Sorsz.: 15A


Építmény homlokzata


Épület homlokzati kialakítása, részletei


Iskola

Fényképfelvétel:

Helyszínrajz:

Megjegyzés: A földszintes épület építési éve nem ismert, feltehetően a 20. század eleje, az utca megnyitása (1907) körül. Ebben az épületben nyílt meg 1928-ban a Gróf Bethlen Margit Nőnevelő Intézet, miután az ingatlant Czira József és neje a kaposvári református egyháznak adományozta. A szükséges átalakítási munkálatokat a Merendi cég kivitelezte. Később egészségügyi szakiskola rendezkedett be az épületben. Alapterülte cca. 1436 m2. Teherhordó falai téglából falazottak, alapozása vélhetőleg sávalap. Tetőszerkezete ácsolt faszerkezet, héjalása cserépfedés. Homlokzata díszes, timpanonos ablakkeretekkel díszíttett tipikus eklektizáló homlokzat. A homlokzat felújítását 2008-ban készítették el. Műszaki állapota átlagos. Építési korának jellegzetes szép példája. Egyedisége nincs. Építészeti értéke van – de nem jelentős -, megtartása nem javasolt. JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ / 2016. OKTÓBER

114



Hrsz: 637

Védettségi fok:

Nincs

Sorsz.: 15B és C


-


-


LIA Alapítványi Óvoda és Szakképző Iskola Kaposvári Tagintézménye

Fényképfelvétel:

Helyszínrajz:


115


Megjegyzés: A földszintes épület építési éve nem ismert, feltehetően a 20. század eleje. Valamikor Mór Lajos szabó lakóháza. Eredetileg egy épület ma telekkönyvileg kettő. Homlokzat felújítását 2009-ben készítették el. Alapterülte cca. 287 m2. Teherhordó falai téglából falazottak, alapozása vélhetőleg sávalap. Tetőszerkezete ácsolt faszerkezet, héjalása cserépfedés. Homlokzatának egyik része díszes,másikról a díszeket már elbontották. Eredetiben megmaradt rész lábazata terméskő, a kiugró homlokzati rész kváderezett, erősebb sarokarmírunggal. Ablakok felett egyenes záródású tagolt ablakkeretezés. Műszaki állapota átlagos. Jelentős építészeti értéket nem képvisel(nek), megtartása nem javasolt.


116

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

Recommend Documents