KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR TÁJÉKOZTATÓ
A MÚLT… A jogelőd Kandó Kálmán Műszaki Főiskola 1969-ben alakult, az iskola története azonban a múlt század végéig visszavezethető, amikor 1898-ban a Magyar Királyi Állami és Órásipari Szakiskola létrejött. A több mint 100 év történetéből ki kell emelni, hogy 1920-ban az iskola neve Magyar Királyi Állami Mechanikai és Elektromosipari Szakiskolára változott és ezzel Magyarországon az első intézmény volt, amelynek nevében az “elektromos” szó is megjelent. Az iskola a Kandó Kálmán nevet 1942-ben vette fel amikor megnyílt a Tavaszmező utcai intézmény falai között a villamosipari középiskola. Az 1969-ben alapított Kandó Főiskola feladata a villamos üzemmérnökök és műszaki tanárok képzése volt. A főiskola fennállásának 30 éve alatt folyamatosan bővítette oktatási profilját. A villamosmérnöki képzés mellett 1971-ben megkezdődött az oktatás a Számítástechnikai szakon, 1987-ben a Műszaki Informatika, 1993-ban a Műszaki Menedzser és a Biztonságtechnika, valamint az angol nyelvű integrált mérnök szakon. 1998-ban kapta meg a főiskola a villamos-mérnökasszisztens képzésre a szakindítási engedélyt. A Kandó Kálmán Műszaki Főiskolát a Magyar Akkreditációs Bizottság 1998-ban akkreditálta. A Bizottság határozatában a Villamosmérnöki szakot kiválóra minősítette és rövid indoklásában többek között megállapította, hogy “A Szak mind célkitűzéseiben, mind az 1969. óta folyó oktatási munkában a főiskolai szintű villamos mérnökképzés gyakorlati eredményeit tekintve mindig korszerű és alapos képzést képvisel. Nemzetközi összehasonlításban is elmondható, hogy a szakon szerzett szakismeret a fejlett országokban is konvertibilis...”
ÉS A JELEN… A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar a Budapesti Műszaki Főiskola 2000. január 1-vel történt megalakulásakor a jogelőd Kandó Kálmán Műszaki Főiskola több évtizedes oktatási - szakmai hagyományaira építve felvette a Kandó Kálmán nevet és folytatja a főiskolai szintű villamosmérnöki alapképzést, szakirányú továbbképzést (szakmérnöki oklevelet adó továbbképzés) és villamos mérnökasszisztens képzést.
MIT CSINÁL A MAI VILLAMOSMÉRNÖK? A szakon belül egy szűkebb szakmai területen elsajátított konkrét gyakorlati módszerek birtokában, illetőleg kellő gyakorlat megszerzése után a nálunk végzett villamosmérnökök alkalmassá válnak mérnöki feladatok megoldására. Hallgatóink tanulmányaik és egyéni szakmai érdeklődésüknek megfelelően a (mikro)elektronika, a híradástechnika, a mérés- és műszertechnika, az automatizálás, a villamosenergetika valamint a számítástechnika területén:
berendezéseket, rendszereket tervezhetnek, ezek gyártásában bemérő, minősítő, ellenőrző feladatköröket láthatnak el, részt vehetnek üzembehelyezésükbe, üzemeltetésükbe, illetve szervizmérnöki, termékmenedzseri, stb. feladatokat végezhetnek.
BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA
MIT CSINÁL A MAI VILLAMOS MÉRNÖKTANÁR? A szak hallgatói a villamosmérnöki ismeretek mellett a műszaki tantárgyak elméleti és gyakorlati oktatásához szükséges elméleti és gyakorlati pedagógiai-módszertani studiumokat, valamint az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésre vonatkozó szervezési és metodikai ismereteket is elsajátítják. Alap- és középfokú oktatási intézményekben és munkaerőpiaci képzőhelyeken taníthatnak és alkalmasak a villamosmérnöki és informatikus mérnöki munkakörök betöltésére.
MIT CSINÁL A MAI VILLAMOS-MÉRNÖKASSZISZTENS? A villamos-mérnökasszisztens képzés az országban elsőként a Kandó Főiskolán indult, 1999-ben. Célunk, olyan szakemberek képzése, akik mérnöki tudást még nem igénylő, a villamosmérnöki szakterülethez kapcsolódó gyártási, telepítési, karbantartási üzemeltetési, stb. feladatkörök ellátására alkalmasak.
KÉPZÉSI KÍNÁLATUNK VILLAMOSMÉRNÖKI SZAK A villamosmérnöki szak első tanévben minden hallgató azonos alapozó tárgyakat tanul. A második félév végén villamosságtanból és matematikából kell szigorlatot tenni. Ezek sikeres letétele után a tanulmányok folytatására lehet választani egy szűkebb szakmai területet, szakirányt. A tanulmányok nappali, esti, levelező tagozaton, valamint távoktatási formában végezhetők el.
VILLAMOS MÉRNÖKTANÁR SZAK
A villamosmérnök hallgatók a harmadik félévtől választhatják a mérnöktanár képzést is. A második és a harmadik évben - szaktárgyaik tanulása mellett- heti 2-3 órában pedagógiai tárgyakat is tanulnak. A 7-8. félévben kizárólag pedagógiai tantárgyakat tanulnak és iskolai gyakorlaton vesznek részt. A hallgatók a 8. félév eredményes befejezése után a villamosmérnöki tanulmányaikhoz kapcsolódó szakdolgozatot elkészítve záróvizsgát tesznek, villamosmérnöki oklevelet kapnak és ezt követően a pedagógiai témában elkészített szakdolgozat és eredményes záróvizsga letétele után mérnöktanári oklevelet is kapnak.
VILLAMOS-MÉRNÖKASSZISZTENS SZAK
A villamos-mérnökasszisztens szak képzési ideje: nappali tagozaton 4 félév, levelező tagozaton 5 félév. Két félév sikeres befejezése után különböző szakirányokra lehet jelentkezni.
BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA
INTÉZETEINK HÍRADÁSTECHNIKA INTÉZET Híradástechnika szakirány A digitalizáció széleskörű elterjedése magával hozta, hogy a híradástechnika egésze közvetlen kapcsolatba került a számítástechnikával, annak mintegy alkalmazásává vált. Ennek szellemében alakította ki az Intézet szakmai irányokat megtestesítő oktatási moduljait, melyek a következők:
Digitális átviteltechnika
Mikrohullámú technika, digitális központtechnika
Műszaki akusztika
Távközlési informatika
Rádiótávközlés technika
Az Intézet által kidolgozott új szakmérnöki tanterv moduláris szerkezetével és korszerű ismeretek átadásával továbbképzési lehetőséget teremt villamosmérnököknek, elsősorban a híradástechnikai szakirányon végzetteknek. Ez az új továbbképzési tanterv egyidejűleg átképzési lehetőséget is nyújt például informatikai előképzettséggel rendelkezők részére. A szakmérnöki tanterv szakirányai a következők:
Mobil távközlés Űrtávközlés Optikai hálózatok és technológiák IP alapú távközlés Digitális média
MIKROELEKTRONIKAI ÉS TECHNOLÓGIAI INTÉZET Elektronikus eszközök szakirány A graduális képzésen belül az intézetnek két fő feladata van: az Elektronikus eszközök szakirányú hallgatók képzése, valamint részvétel valamennyi józsefvárosi hallgató oktatásában (Fizika, Technológia, Műszaki dokumentáció és Elektronika tárgyak oktatásával). Az oktatást műhelyek és számítógépes laboratóriumok segítik. Az intézet gondozza a népszerű Open Learning Center-t is. Ez elektronikus könyvtárjelleggel működő számítógépes laboratórium, célja nem egy szűkebben vett szakterület kiszolgálása, hanem a legkülönbözőbb feladatok ellátására korszerű számítógépes háttér biztosítása, oktatóknak, hallgatóknak egyaránt. Az intézet az alábbi szakterületi modulokat kínálja hallgatóinak:
Világítástechnika Környezetvédelem Szenzorok és mikroáramkörök Készülékek minőségfejlesztése
BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA
MŰSZERTECHNIKA ÉS AUTOMATIZÁLÁSI INTÉZET Műszer-automatika szakirány Az intézet fő feladata a műszer-automatika szakirányú hallgatók szakmai képzése a szakirány kettőssége miatt magas szintű az elektronika, automatika és informatikai alapképzés, mely nagyszámú laboratóriumi gyakorlattal egészül ki. A második évfolyamos hallgatóink jelenleg a következő hat szűkebb szakterület közül választhatnak: Digitális műszerek és mérőrendszerek Felügyeleti informatika és elektronikus vagyonvédelem Orvostechnikai készülékek és rendszerek Automatizálási-informatikai rendszerek Számítógépes folyamatautomatizálás Irodai informatika
AUTOMATIKA INTÉZET Automatizálási szakirány A villamosmérnök képzésben az Automatika Intézet által gondozott Automatizálási szakirányon végzett hallgatók – a tanult részterülettől függetlenül – képesek a villamosmérnöki szakterületen a tervezési és számítási részfeladatokban a számítógép magabiztos alkalmazására, a számítógéppel segített tervezési és üzemeltetési feladatok teljesítésére. A szakirányon belül ezért kimagasló szintű az elektronika, automatika és az (alkalmazott) informatika oktatása, mivel ezek a tárgyak képezik a szakirány alapjait. Az érdeklődő hallgatók számára az Intézet az Automatizálási szakirányon belül bő választékot kínál az alkotó készség további fejlesztésére szolgáló, kötelezően választható tárgycsoportmodulokból. Ezek: Villamos gépek Ipari robotok és CNC gépek Hajtásszabályozás Teljesítmény-elektronika Számítógépes termelés-irányítás Autóelektronika Közmű- és épületfelügyelet
VILLAMOSENERGETIKAI INTÉZET Villamosenergetika szakirány Az intézet fő feladata a villamosenergetika szakirányú hallgatók szakmai képzése. A szakirány elsősorban a villamosenergia-ipar szakember utánpótlását hivatott biztosítani, és éves óta a felsőfokú erősáramú villamosenergetikai szakemberképzés egyik fellegvára. A képzés eredményességét segíti a korszerű, árnyékolt szobával is felszerelt nagyfeszültségű laboratórium és az országban egyedinek számító erőmű modell is. A hallgatók az alábbi szűkebb szakterületen mélyíthetik el ismereteiket: Villamosenergia-rendszerek Energetikai informatika Villamos szigeteléstechnika Villamos készülékek Villamos fogyasztói berendezések
SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET Számítástechnika szakirány A székesfehérvári intézet a Kar egyik legnagyobb oktatási egysége, amelyhez önálló könyvtár és kollégium is tartozik. Az SZGTI egyik és legrégebbi oktatási profilja a villamosmérnök hallgatók képzése, ami jelenleg Számítástechnika és Műszaki-gazdasági informatika szakirányon folyik. A további specializálódást az alábbi szakterületi tömbök teszik lehetővé:
BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA
Hardver, Számítógép hálózatok, Hálózatok alkalmazástechnikája, Rendszerszervező, Internet technológia, Szoftverfejlesztő- és gyártó, Vállalati logisztika.
HUMÁNGFEJLESZTÉSI ÉS MÓDSZERTANI INTÉZET Az Intézet oktatási területe a villamos- és informatikus szakirányban folyó mérnöktanárképzés, továbbá a szakoktató képzés. A speciális pedagógiai képzést laboratóriumi gyakorlatok is segítik:
Oktatástechnológia és multimédia laboratórium Szakmódszertan laboratórium Analóg- és digitális videó stúdió Robotika laboratórium
Fővárosi gyakorló iskolákban az intézet oktatói és szakvezetői irányításával pedagógiai- és tanítási gyakorlatokat is folytatnak a hallgatók két tanéven keresztül. Ezen kulcsfontosságú gyakorlati tevékenység során a mérnöktanár jelölteket felkészülnek az iskolarendszerű- és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben folyó oktató - nevelő munkára.
INFORMÁCIÓ
KVK Tanulmányi Osztály 1084 Budapest, Tavaszmező u. 17. Tel.: 210-14-15; Fax: 303-94-25 www..bmf.hu
BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA
