Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar
ADATFOLYAM-FELDOLGOZÁS DATAFLOW SZÁMÍTÓGÉPEKEN Ádám Norbert, Baláž Anton Kassai Műszaki Egyetem, Letná 9, 042 00 Kassa, Szlovákia Villamosmérnöki és Informatikai Kar, II. évfolyam Konzulens: doc. Ing. Vokorokos Liberios, PhD., egyetemi docens Annak megértéséhez, hogy a többprocesszoros rendszerek alkalmazásával milyen területeken és milyen mértékű teljesítménynövekedést lehet elérni, át kell tekinteni a párhuzamos programvégrehajtás lehetséges szintjeit. Hét szintet különböztetünk meg – hardver egységeken belüli párhuzamosítás, gépi utasítás végrehajtásán belüli párhuzamosítás, párhuzamosítás a feldolgozott adatok szintjén, gépi utasítások közötti párhuzamosítás, eljárások (makroutasítások) közötti párhuzamosítás, jobok közötti párhuzamosítás, folyamatok közötti párhuzamosítás. Ezek közül a dolgozat részletesen ismerteti a 4. szintet, a gépi utasítások közötti párhuzamosítás szintjét. A hagyományos (Neumann-elvű) controlflow számítógépekben az utasítások végrehajtási sorrendje szigorúan kötött, jóllehet a legtöbb programban találhatók olyan utasítások, amelyek végrehajtási sorrendje a program működésének helyességét nem befolyásolja. Kihasználva az ilyen független utasítások végrehajtási sorrendjében rejlő párhuzamosságot, az utasításokat a számítógép különböző processzorai egyidejűleg hajtanák végre, így a program futási sebessége jelentősen fokozható lenne. Egy ilyen hatékony utasításszintű párhuzamosítás megvalósítása egy új adatfolyam-irányítási szemantika bevezetését igényli. Ez az új szemantika az ún. dataflow elven alapszik, mely szerint minden utasítás aszinkron módon akkor hajtható végre, ha operandusai már rendelkezésre állnak. A dataflow elv következetes alkalmazása egy utasításszámláló nélküli többprocesszoros architektúra, az ún. dataflow számítógépek megjelenését eredményezte. A TDK dolgozat betekintést nyújt az adatfolyamelvű számítógépek világába. A dolgozat célja megoldást nyújtani az operandusok párjainak megtalálásában. Tartalmazza a Kassai Műszaki Egyetem Számítástechnika és informatikai tanszékén fejlesztés alatt álló DF KPI dataflow számítógép, az operandusok párjainak megtalálásáért is felelős, koordinációs processzorának logikai tervrajzát.
A VÉNUSZ Áshin László, Zoltáni Csaba Puskás Tivadar Távközlési Technikum 14. évfolyam A TDK dolgozat bevezető része bemutatja a Naprendszert majd a Jupiter és a Föld típusú bolygók általános jellemzőit. A továbbiakban megtudhatjuk, miért kaphatta a Vénusz a Vénusz nevet, és miért hívják sokan a köznyelvben Esthajnalcsillagnak. A dolgozat következő része beszámol azokról az űrkutatási programokról, amelyeknek köszönhetőek mai ismereteink a Vénuszról, különös figyelmet fordítva a Magellán űrszondák eredményire. Ezek után a TDK dolgozat ismerteti a Vénusz főbb adatait, mint például a mérete, átlagos hőmérséklete, forgásideje, ezután kitér arra, hogy miért forog a Vénusz a többi bolygóval ellentétes irányba. A pályajellemzők után bemutatja a felszínét fényképekkel illusztrálva, kialakulásának okait, belső szerkezetét, majd a nagyon magas hőmérséklet kialakulásának okait. Ezek után a Vénusz mágneses teréről és Galilei egyik felfedezéséről, a Vénusz fázisváltozásairól esik néhány szó. A következő rész a Vénuszátvonulásokról szól, bemutatja mi az, miért fordul elő viszonylag ritkán, majd ismertet néhány régebbi megfigyelést, azok körülményeit. Ezután megismerteti az olvasót a Parallaxis módszerével, vagyis azzal, hogy lehet megmérni a Föld-Vénusz távolságot, és ezzel meghatározni a csillagászati egységet (Astronomical Unit = A.U.). A dolgozat felhívja a figyelmet a 2012-es Vénuszátvonulásra és a megfigyelés biztonságos módjaira A befejező rész felvázolja, hogy hol tart a Vénuszkutatás napjainkban, részletesebben megemlítve a CEPS Vénusz projektjeit.
TECHNICAL BACKGROUND OF DIGITAL TERRESTRIAL TELEVISION (DTT) SYSTEMS Biró József Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Borbély Endre, docens In Europe, the end of the 20th century was the period of the changing to digital systems, including television broadcasting. The first Terrestrial Digital Video Broadcasting (DVB-T) pilot transmissions were started in the late 90’s, and the first commercial system was established in Great Britain. In the next few years the digital broadcasting system has been set up in many countries, and the boom of the digital terrestrial transmission is estimated in the next few years, while the analogue will be cancelled within about 15 years. In Hungary the first pilot project was started in 1999 and the supplier company plans a start of the full services in autumn 2004, so the time is right to give a brief technical description what is it about and why is it good for us. The paper gives an introduction to the advantages of the digital system, why is it better, and why do we need to change the existing analogue transmission, then we get some technical information about the so called OFDM modulation, which is used in DTT systems.
HDTV, AVAGY A DIGITÁLIS TELEVÍZIÓZÁS JELENE ÉS JÖVŐJE Biró József, Grátz Márk Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, IV. évfolyam Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar, II. évf. Konzulens: Borbély Endre docens Napjaink szórakoztatóelektronikai termékeinek piacán egyre inkább teret hódítanak az egyre bonyolultabb felépítésű digitális képi- és hangrendszerek. A hangtechnika közel teljes digitalizálódása után a XX. század vége felé a képtechnika került a fejlesztések középpontjába. Ezek a változások a műsorszórás területén is jelentős innovációt jelentettek: megjelent a HDTV, a nagyfelbontású digitális televízió (High Definition Television). A dolgozat két részben tárgyalja a HDTV műszaki feltételeit. Először az analóg technikákat leváltó képrögzítő- és feldolgozó eszközök kerülnek bemutatásra, majd a jeltovábbítás lehetőségei mellett a megjelenítő eszközök ismertetésével zárul a dolgozat. A jelenkor nagy kihívása a jelfeldolgozás sebességének növelése és a valósidejű, valamint élethű ábrázolás megvalósítása piacképes feltételek mellett, ezért ezen szempontokat is figyelembe véve egy átfogó képet kapunk a teljes HDTV rendszer sajátosságairól.
LÉZERTECHNIKA ALKALMAZÁSA AZ OKTATÁSBAN Balczer Sándor, Szűcs Péter Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Hassan Elsayed, főiskolai tanár, Borbély Endre docens A TDK dolgozat, egy a mai napjainkban igen fontos multimédia objektumot mutat be. A lézer fény sok oldalú alkalmazására egyszerű példa, szemléltetés, szimuláció az oktatásban, reklámszövegek, és ábrák vetítése (pl. Educatió, nyílt nap). A különböző ábrák, és feliratok, számítógépes vezérlés útján kerülnek a vetítő felületre, illetve a vetítő közegbe (füst, tüll függöny, vízfüggöny, stb.). A lézer fény forrást egy adott hullámhosszú lézer dióda biztosítja. Legjellemzőbb alkalmazási területe a Fizika és a Villamosságtan, ahol az optikai interferencia és fénytörések bemutatását teszi lehetővé. A lézer alkalmazása az oktatásban előreláthatóan nagy jövő előtt áll.
FÉNYORGONA Bíró András Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar I. évf. Konzulens: Borbély Endre docens A fényorgona a bemenetére kapcsolt akusztikai jelből a hangszínnek és hang intenzitásnak megfelelően különböző reflektorokat kapcsol be. A három hangolt bemeneti kör kimeneti jelét tirisztoros áramkör fogadja, mely a fényorgona kimeneti reflektorait vezérli. A későbbiekben több hangolt körrel és a keletkező kimeneti jellel próbálkozunk a jobb fényhatások eléréséért.
A BUDAPESTI DIGITÁLIS TELEVÍZIÓS ADÁS OFDM MODULÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA Biró József Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Borbély Endre docens A televíziós műsorszórás a kezdetektől igen sok változtatáson ment keresztül: korábban fekete-fehér képet néztünk egycsatornás hanggal, később megjelentek a színek a képcsövön, jött a többcsatornás térhatású hang, a jobb képminőség, és az egyre élethűbb hatás, de tényleges házimozi élményt csak az adás digitális formája fogja nyújtani. Ennek az adásformának teljesen új technikai feltételeknek kell megfelelniük. Az analógról digitálissá átállás során folyamatosan vizsgálni kell azokat a paramétereket, amelyek biztosítani fogják a zavartalan működést, a nézőnek nem szabad észrevenni az új csatornák megjelenését az éterben. Magyarországon 1999 óta folyik renszeres vizsgálat a digitális adás bevezetésével kapcsolatban, a végleges adás pedig idén ősszel indul el Budapest vételkörzetében. A dolgozat először bemutatja az OFDM modulációt, betekintést nyerhetünk az új adásforma mikéntjéről és előnyeiről, hogy miért is van szükség az átállásra, végül megismerhetjük a budapesti adást technikai és vételi szempontból.
EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD TANANYAG FEJLESZTÉSE MULTIMÉDIA FORMÁBAN Bíró Tamás Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Humánfejlesztési és Módszertani Intézet Konzulens: Dr. Hassan Elsayed főiskolai tanár Manapság az oktatásban egyre nagyobb szerepet kap a számítástechnika, ezen belül is a multimédia, ami rengeteg lehetőséget kínál számunkra. Ezek a lehetőségek a könnyebb megértés, a könnyebb tanulás, tudás elsajátítása, és még számos előnyét sorolhatnám fel e programokkal kapcsolatban. Kutatásokat végeztem az oktatási módszerek és tananyagok között. Érdekesnek találtam az életmód oktatásának lehetőségeit, formáit. A mai oktatásban nem tulajdonítanak elegendő figyelmet az egészség és egészséges életmód oktatására, ismertetésére. Ezúton szeretném ezt a tananyagot összefoglalva multimédia formában elkészíteni. Természetesen ez nemcsak oktatásra, és nemcsak a fiatalok, iskolások számára készült, hanem mindenkinek, akit érdekel, aki ezzel foglalkozik, és aki szeretnek egészségesen, tisztán élni. Véleményem szerint nem elegendő és nem megfelelő a hagyományos oktatatása, mert egy ilyen tananyag segítségével meggyőzőbben lehet ezt oktatni, elsajátítani, bemutatni. Ennek érdekében készítettem egy programot, mely kellő figyelmet helyez a témára és más újabb oktatási módszerekkel, igyekszik minél hatásosabban tanítani. A program használatát tekintve minél egyszerűbbre érhetőbbre próbáltam elkészíteni, kiemelve a lényeges részeket, színes ábrákkal, videó anyaggal illusztrálva, megkönnyítve ezzel nemcsak a tanulók, hanem a tanárok, sőt bárki munkáját életét is.
A HANGTECHNIKA TANANYAG FEJLESZTÉSE MULTIMÉDIA FORMÁBAN Bognár Szabolcs Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Humánfejlesztési és Módszertani Intézet Konzulens: Cséfalvay Miklós , adjunktus . A hangtechnika tanulása során felmerült bennem a gondolat, hogy a tanítási órán elméletben és gyakorlatban ismertetett és bemutatott információkat milyen módon lehetne otthon ismét megnézni, kielemezni. Erre megoldásként adódik egy olyan multimédiás tananyag készítése, amely segítségével a főiskolai tanagyag elsajátítása szemléletesebbé, könnyebben elsajátíthatóvá válna. Az anyag hasznosítható a hangtechnika modult választó távoktatásos hallgatók számára is, vagy azon hallgatóknak, akik érdeklődnek a hangtechnika iránt. Laikusok számára szintén hasznos, hiszen bemutatja, hogy mennyire fontos a hangtecnika.
KEFE NÉLKÜLI AC MOTOR VEZÉRLÉSÉNEK TERVEZÉSE DSPACE HARDVER SEGÍTSÉGÉVEL, HÁROM, ELTOLT FÁZISÚ FESZÜLTSÉGGEL Cseman Attila Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Konzulens: Dr. Gyárfás András docens Tartalom: A dSpace hardver bemutatása a kefenélküli AC motor vezérlésének példáján keresztül, amely lehetővé teszi a szerkezet gyors tesztelését a mikrokontrolleres panel megépítése nélkül. A motoron három, egymáshoz képest 60 fokkal eltolt, Hall effektuson alapuló érzékelő van elhelyezve a 4 pólusú állandó mágnes miatt. Amennyiben a mágneses tér iránya merőleges az érzékelőkre, azok kimenetén logikai 1 jelenik meg. A motor vezérlése impulzus szélesség modulációval (PWM), a szinusz jel előállítása egyenáramból történik.
MŰHOLDAS MŰSORSZÓRÓ RENDSZEREK Dattler Zsolt – Molnár Ádám Puskás Tivadar Távközlési Technikum Távközléstechnika, 14. évfolyam Konzulens: Honfy József, egyetemi adjunktus A TDK dolgozat fő témája a műholdas műsorszóró rendszerek ismertetése, ezen belül a műholdas műsorszórás rövid története, a műholdas műsorszórás lehetőségei, geostacionárius pályák, antennák és beltéri egységek, mikrohullámok, a műholdas távközlésben alkalmazott modulációk és a digitális műholdas műsorszórás. A műholdas műsorsugárzás alapjának tekinthető ötletet először Arthur C. Clarke írta le a Wireless World c. folyóiratban, 1945 októberében. Az 1980-as években rendkívül gyorsan fejlődött műholdas távközlés, bár hazánkban még politikai gondok voltak ezzel kapcsolatban. 1996-tól felgyorsult a klasszikus, analóg technikát alkalmazó rendszerek lecserélődése, a korszerű sávtartalékos digitális megoldásra. A hírközlési célokat szolgáló műholdak többsége úgynevezett geostacionárius pályán kering, mintegy 35800 km magasságban az Egyenlítő felett. Az ott keringő műholdak együtt forognak a Földdel, ezért a földfelszínről mindig azonos helyzetben lévőnek látszanak. Az űrtávközlésben leggyakrabban 2 fajta antennát használunk: a prímfókuszos és ofszet-antennát. A műholdvevő beltéri egység a 950-1750 MHz közötti sáv jeleit átalakítja a tv-készülék számára felhasználhatóvá. A műholdas átvitelben a "hordozóeszköz" a mikrohullámú elektromágneses sugárzás. Valamennyi elektromágneses sugárzás (légüres térben) azonos sebességgel, fénysebességgel terjed. A frekvencia növekedésével a hullámhossz csökken. A mikrohullámok frekvenciája az 1-30 GHz-es tartományba esik, hullámhosszuk, pedig 30 és 1 cm közé. Minden műholdon keresztül továbbítandó üzenetet rádióhullámok által továbbíthatóvá kell alakítani. Analóg a kódolás akkor, ha az üzenetet hordozó jel nagyságával pillanatról-pillanatra arányos feszültséget továbbítunk. Digitális kódolás esetén a 0 és 1 szimbólumok (számok) sorozatával történik az információátvitel. Napjainkban a műholdakról érkező programok közvetlenül vagy közvetetten szinte minden lakásba eljutnak, tehát mindenkit érint valamilyen szintem a műholdas távközlés. Előadásunknak nem célja a mély elméleti tudnivalók tárgyalása, a magyarázatok egyszerű fizikai szemléletre épülnek.
GÉPJÁRMŰ DIAGNOSZTIKAI ÁRAMKÖRÖK Darabos Olivér Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Konzulens: Lamár Krisztián főiskolai tanársegéd Az áramkör abból az egyszerű tapasztalatból született, hogy amikor beszállunk autónkba rendszerint az ellenőrzések nagy részét elfelejtjük elvégezni. Ebből kiindulva fejlesztettem ki azt az áramkörkomplexumot, mely ezt elvégzi helyettünk. Az autó elektromos rendszerét figyelő áramkör áll egy órajelgenerátorból, jelfeldolgozó egységekből, kijelzőből és egy kódos gyújtás és indítás gátló áramkörből. A diagnosztikai áramköröket TTL rendszerelemkből építettem fel. Ezek az áramkörök bekapcsolt állapotban figyelik az autó elektromos rendszerének minden elemét, kikapcsolt állapotban azonban csak a biztosítékokat.
DISZPÉCSER TRÉNING SZIMULÁTOR Egri Gábor, Sándorfalvi György Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Villamosenergetikai Intézet, III. évfolyam Konzulensek: dr. Morva György, főiskolai tanár Tóth Gyula, ÜIK vezető A dolgozat részletesen ismerteti a diszpécser tréning szimulátorok fajtáit, a diszpécseri feladatokat, a jó diszpécser és tréning szimulátor ismérveit. A TDK dolgozat fő témája diszpécser tréning szimulátorok és azok készítése során figyelembeveendő szempontokat és ezek megvalósításának módjait. Az immáron több mint 100 éves áramszolgáltatás ma eljutott arra a szintre, hogy egészen középfeszültségű hálózatig országszerte telemechanikai rendszerek épültek ki. Ezeket SCADA programok fogják össze, amelyeket kezelőszemélyzet, vagyis a diszpécserek kezelnek. Jelenleg az ilyen rendszerrel dolgozó diszpécsereket Magyarországon áramszolgáltatói szinteken nagyon kevés eszköz segíti a tanulásukban és szintentartásukban. Egy ilyen lehetséges szimulátor kerül bemutatásra a dolgozatban, melynek bemutatásán keresztül a dolgozat rámutat kifejlesztésének főbb fázisaira, fejlesztésének szempontjaira és az élő rendszer és a szimulátor közötti kölcsönhatásokra.
ENERGIA-ELLÁTÁS A XXI. SZÁZADBAN Erdélyi Richárd, Dankovics Zsolt Puskás Tivadar Távközlési Technikum 14. évfolyam A dolgozat a világ energia-ellátásának égető problémáival, és ezeknek lehetséges megoldásaival foglalkozik, középpontba állítva a környezetvédelmet, ezen belül, pedig azokat az energiaforrásokat, melyek a jövőben helyettesíthetik a fosszilis tüzelő-, és hajtóanyagokat. A tanulmány fő célja annak bemutatása, milyen lehetőségek rejlenek az atomenergia és a megújuló energiaforrások jövőbeli felhasználásában. Továbbá ezen energiaforrások környezetre gyakorolt hatásának részletes ismertetése. A megújuló energiaforrások kihasználása napjainkban még nem meghatározó része az energiatermelő hálózatoknak, de szerepük már napjainkban sem hagyható figyelmen kívül, és habár a jelen a fosszilis tüzelőanyagoké, a jövő ebben a tekintetben egyértelműen az előadás témájául szolgáló eljárásoké. Mivel környezetvédelmi szempontból előnyösebb a felhasználásuk, abból kifolyólag, hogy a szennyezőanyag kibocsátásuk a fosszilis erőművekhez képest kisebb mértékű, és ezen kívül kimerülésük néhány évezreden belül nem várható. A dolgozat részét képezi zárásképpen a fent említett energiaforrások gazdaságosságának és a jövőben várható fejlődésüknek bemutatása.
SZÁMÍTÓGÉPPEL VEZÉRELT TEREPASZTAL Fáy István Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar, II. évfolyam Konzulens: Dr. Lukács György docens A vasútmodellezés évtizedek óta méltán népszerű és látványos, de ugyanakkor kellő gyakorlatot és némi vasútismeretet is igénylő hobby. Kezdetben a lelkes modellezők megelégedtek azzal, ha egy kis "villanygőzös" pár kocsival körbekörbe zakatol a terepasztalon, ám a technika és lehetőségek bővülésével egész vágányhálózatok, kis vasútállomások, vagy éppen rendező pályaudvarok lemodellezése lett a cél. Ahogy sokasodtak a szerelvények, a váltók és szemaforok, illetve bekerültek a képbe a terepasztalt színesítő egyéb kellékek, mint autóforgalom vagy közvilágítás, úgy vált kihívássá mindezek vezérlése és irányítása. A legkézenfekvőbb megoldást - mint oly sok más esetben is - ma már a számítógép nyújtja. TDK dolgozatomban egy olyan - komputerrel vezérelt - terepasztalt mutatok be, melyet saját magam terveztem és kiviteleztem.
ENERGIAELLÁTÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ KÉT VEZETÉKEN Gönczi Attila Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Kohut József A dolgozat egy olyan műszaki megoldást mutat be, mellyel megoldhatóvá válik, az egy vezetékpáron történő tápellátás és a készülékek közötti kommunikáció. Ennek az elvnek a gyakorlati jelentősége az, hogy nagymértékben csökkenti a vezetékezés költségét, valamint egyszerűbbé teszi a villamos hálózat kiépítését. Az ötletet, egy 40 hektár alapterületű gyümölcsös öntözőrendszerének kiépítése adta. A probléma az volt, hogy a tulajdonos előre kiépíttette mind a vízgépészetet, mind az elektronikát, miközben elkövettek egy nagy hibát. Konkrétan azt, hogy felfűztek sorban 8 db mágnesszelepet, egy 1000 méter hosszú, 2x1,5 mm2 keresztmetszetű vezetékre. Így a 8 szelepet csak egyszerre lehetett működtetni, de ebben az esetben a szivattyú nem tudta a kellő víznyomást biztosítani. Mint később kiderült, az egyetlen elfogadható megoldás az, ha minden szelepet külön-külön működtetnek. A szivattyú cseréje, illetve a szelepek újrakábelezése anyagi korlátok miatt nem volt lehetséges, így egy köztes megoldást kellett találni. Ennek a köztes megoldásnak az alapelve az, hogy a vezetékre adott frekvenciával megszaggatott feszültséget kapcsolnak, vagy a vezetékre kapcsolt egyenfeszültségre egy adott frekvenciájú jelet szuperponálnak rá. Minden szelephez tartozik egy elektronika, amely tartalmaz egy sávszűrőt, egy stabilizátort és egy kapcsolófokozatot. A sávszűrő rezonanciafrekvenciája megegyezik a vezetékre „kapcsolt” frekvenciával, és kimenete a kapcsolófokozathoz csatlakozik. Így egy olyan „kapcsolót” kapunk, amely tulajdonképpen a saját tápfeszültségére szuperponált jellel vezérlehető. Továbbá, ha a szűrő és a kapcsolófokozat közé egy mikrovezérlőt helyezünk, egy olyan intelligens rendszert kapunk, amely akár az oda-vissza kommunikációra is alkalmas.
BENZINMOTOROK TELJESÍTMÉNYÉNEK NÖVELÉSE ELEKTRONIKUS IRÁNYÍTÁSSAL Gilicz Péter Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Frank Tibor, főiskolai docens Minden motor terhelhetőségének megvannak a fizikai korlátai. Hogy ebből mennyit használunk ki, az a motor beállításaitól, szabályozásának minőségétől függ. Az utcai motorok vezérlőegységeit teljesen más szempontok alapján (hosszú élettartam, kedvező fogyasztás, kis károsanyag kibocsátás) állítják be, mint egy versenymotort, ezért az előbbiek teljesítménye jelentősen kisebb. Ha egy motort versenycélokra szeretnénk alkalmazni, akkor a gyári vezérlőegység eltávolítása után egy új – például szabadon programozható versenyelektronikát kell beépítenünk. Ez lehetővé teszi a befecskendezés és gyújtás jellegmezőinek a korábbinál jóval szélesebb tartományú változtatását. A motor szabályozásának minősége is javul, mert a szokásosnál több és más elven működő – pontosabb, drágább) érzékelőt és beavatkozót helyezhetünk el a motoron, illetve annak környezetében. Ezáltal több információt kapunk a motorról, melyeket akár folyamatosan rögzíthetünk. Később ezeket kiértékelhetjük, illetve sokkal precízebben avatkozhatunk be a motor működésébe. Mindez azért fontos, mert ilyen eszközökkel jobban megközelíthetjük a motor kihasználhatóságának határait, ellenőrizni tudjuk a korábban elvégzett beállítások helyességét, illetve hatásait. Egy versenyautó motorjának programozása (a befecskendezési idő és az előgyújtás változtatása) tehát más szempontok alapján történik. A csendes, nyugodt motorüzem abszolút elhanyagolható, a fogyasztás és élettartam csak korlátozottan fontos. A TDK dolgozat egy ilyen szabadon programozható motorvezérlő elektronika működési elvét, telepítését, majd a remélt és megvalósított jellemzőket mutatja be.
MOTION CAPTURE - MOZGÁSKÖVETÉS Grátz Márk Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar, II. évfolyam Konzulens: Borbély Endre docens A "Capture" szóval általában valamilyen információhalmaz számítógép által értelmezhető formátumba való konvertálását, illetve annak merevlemezére való feljuttatását (mondhatjuk, hogy felmásolását) értjük. Jelen esetben a "Motion" szó előzi meg, mely magyarul mozgást, elmozdulást jelent. Összefoglalva tehát a Motion Capture eszközök valamilyen alkatrész, vagy éppen emberi testrész elmozdulását és/vagy elfordulását mérik, és a mért értékeket digitális formában számítógépre küldik. Az ilyen eszközöknek számos felhasználási területe akad, kezdve a vezérléstechnikától (automatika), az orvosi és katonai felhasználásokon át egész a szórakoztatóiparig. Ez utóbbi kategóriában a számítógépes játékok és a mozifilmek készítői használják előszeretettel, méghozzá azért, hogy egy valószerűen megalkotott számítógépes modellt (például egy embert) a lehető legtökéletesebben lehessen mozgásba hozni. A TDK-n egy ilyen Motion Capture eszköz házilag készített másának tervezési, kivitelezési és működési folyamatát mutatom be.
FELHARNÓNIKUSOK HATÁSA AZ ELOSZTÓI HÁLÓZATON Hahn András Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Villamos Energetika Intézet, III. évfolyam Konzulens: dr. Novothny Ferenc (PhD), főiskolai tanár A TDK dolgozat a villamos elosztói hálózaton, a nem „hálózatbarát” fogyasztók által keltett felharmonikusok káros hatásairól értekezik. Ismerteti a vonatkozó műszaki jogszabályozást, hazai és nemzetközi szabványok előírásait. A dolgozat röviden kitér a felharmonikusok keletkezéseinek okairól, tárgyalja a következményeit mind a villamos hálózatra, mind a fogyasztóra való tekintettel. Ismerteti az egyes zavartatások mérési jellemzőit, a felharmonikusok matematikai, fizikai jellemzését, mérési módjait, eszközeit. Megoldásmódokat nyújt az egyes káros hatások elleni védekezésről. Végül a dolgozat megvizsgálja fogyasztásmérők viselkedését „szennyezet környezetben”, és az áramszol-gáltatókra, illetve a fogyasztókra gyakorolt gazdasági hatásokat.
SZÁMÍTÁSTECHNIKA AZ OKTATÁSBAN -EGY ISKOLA MODELL ÉRTÉKŰ ESETTANULMÁNYAKanyó Anikó Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar, II. évf. Konzulens: Makó Ferenc főiskolai adjunktus A TDK munka bemutatja az Internet-alkalmazások rohamos fejlődését, amely új lehetőségeket kínál a ma emberének életében. Az iskolák világában is egyre növekvő szereppel bír, bár a statisztikával ellentétben, még nem minden településen lehet –napjainkban sem- a világhálóra kapcsolódni. Bármilyen jelenséget sokkal könnyebb bemutatni, megértetni másokkal annak lényegét, ha mindez egy példán keresztül történik, ezért is választottam az esettanulmányos módszer alkalmazását dolgozatomban. Korábbi tanulmányaim egy kistelepülésen folytattam Taron, Nógrád megyében. Ez az intézmény egy modell értékű fejlesztést valósított meg, hiszen szűk anyagi lehetőségeit pályázatokkal bővítve, kiépített egy olyan feltételrendszert, amely megfelel a szülők, gyerekek igényeinek is. Tantestülete rendkívül fogékonynak bizonyult az újdonságokra. Már 10 évvel ezelőtt, amikor még csak épült az iskola új épülete, a nevelők egyharmada számítógépes tanfolyamra járt, hogy a géptermet ne csak az oktatási informatikus végzettséget megszerző kolléganőjük használhassa, hanem a történelmet, idegen nyelvet, biológiát, földrajzot, magyar irodalmat tanítók is. A dolgozat értékeli a Kodály Zoltán Általános Iskola informatizálási programját, a dolgozók képzését, az iskola képzési paradigmaváltását.
HÁROM-KOORDINÁTÁJÚ VEZÉRLÉS MEGVALÓSÍTÁSA MIKROSZÁMÍTÓGÉPPEL ÉS MODELLEZÉSE EGY RAKTÁR-MODELLEN Keresztesi Zsolt Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, III. évfolyam Konzulens: Zalotay Péter, főiskolai docens Ebben a TDK munkában a mikroszámítógépekkel történő három-koordinátájú vezérlések egyik megoldási változatát mutatom be egy raktár-modellen keresztül. Ez a modell három fő részre osztható: 1. mechanikai és elektromechanikai egységek; 2. elektronikus egységek; 3. program. 1. A mechanikai egységek 2003-ban az iskolában kerültek megépítésre (Vida Péter, Bernát Péter hallgatók), amit én módosítottam és fejeztem be. Ide tartoznak a raktár polcok, a berakodó pult, a mozgó egység, a rakodófej és a léptető motorok. 2. Az elektronikus egységeket képezik az érzékelők (X,Y,Z irány), a kijelző, a tasztatúra, a teljesítményillesztők és a vezérlő, ami egy 80C552 mikrokontrollerrel felépített mikroszámítógép. Ez a fejezet a motorok teljesítmény-illesztéséről, az illesztő egység megépítéséről, a kijelző és a tasztatúra illesztéséről ad tájékoztatást. 3. Ebben a fejezetben a programozás során fellépett problémákkal és azok megoldásával, az LCD-n történő megjelenítéssel, a mátrix billentyűzet kezelésével, táblázat kezeléssel, illetve a moduláris programozással foglalkozom.
MODERN LABORATÓRIUMI MÉRÉS MEGVALÓSÍTÁSA TEREPI BUSZRENDSZERREL Korondán Erik Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Műszertechnikai és Automatizálási Intézet, IV. évfolyam Konzulens neve: Dr. Harkay Tamás docens
A dolgozat részletesen bemutatja egy konkrét laboratóriumi mérésnél elvégzett mérésfejlesztési tevékenységet és ennek a megvalósulását. A dolgozat bevezető része az elméleti alapokat tárgyalja, külön kiemelve a Számítógépes folyamatautomatizálás laboratóriumban lévő mérésfejlesztésben felhasznált eszközöket. A terepi buszrendszerek alkalmazási előnyeinek ismertetése után bemutatásra kerülnek az irányító szint eszközei is, ami esetünkben a folyamatállomást , a mérnöki munkahelyet és az operátorállomást jelenti. A dolgozat bevezetés utáni része a mérnöki munkahelyen lévő, az irányítást és vizualizálást végző szoftver szerkezetét tárgyalja, külön kiemelve a terepi buszos kommunikációt és ennek feladatait a laboratóriumi mérésnél. A dolgozat befejező része a már elkészített működő irányítórendszer vizualizálási feladatait és az elért eredményt ismerteti. Az elkészített laboratóriumi mérés jelenleg két teljesen különálló szabályozási kört foglal magában, egy hőmérséklet-, és egy nyomásszabályozást. A fenti folyamatjellemzők magas szinten történő irányítása, és az irányítási rendszer
GONDOLATOK A SEMLEGES ÁRAMRÓL Kovács András Puskás Tivadar Távközlési Technikum 14. évfolyam Konzulens: Hartlein Károly 2004. január 9. péntek. Az MTI egy rövid cikkben beszámol egy korszakalkotó magyar találmányról, a semleges áramról „ami új megvilágításba helyezi az elektromágnesességről és az alapvető fizikai kölcsönhatásokról szerzett eddigi ismereteket, és sok más előnye mellett jelentős áram-megtakarítást tesz lehetővé”. Ez a hír futótűzként terjedt a televíziókban, rádiókban, újságokban és az Interneten. Az MTI hírét szakmailag senki nem ellenőrizte le, pedig a hír szakmailag megalapozatlan. A dolgozat célja, hogy bemutassa a hírben szereplő felfedezéseket és berendezéseket, elemezze működésüket, rámutatva arra, hogy ezek az eszközök és a felhasznált, félremagyarázott effektusok már régóta ismertek. „Annyit azonban sikerült megtudnunk, hogy köze van a titokzatosan hangzó Cserenkó fényhez, a neutrínóhoz, a fénycsőgyújtóhoz, sőt mindenféle gamma sugarakhoz is. Vagyis olyan dolgokhoz, amit egy átlagos ember soha meg nem ért.„- állította az egyik televízió műsorvezetője. A dolgozat nem kevesebbet állít, hogy szilárd középiskolás ismeret elégséges mindezek megértéséhez. A dolgozat a mindennapjainkban használt eszközöket mutatja be és állítja szembe a feltalálók készülékeivel. A dolgozatban felhasználom a szeptember 28-án közzétett szabadalmi leírást, a feltalálók által az Interneten közzétett információkat.
NAPKOLLEKTOR- HŐSZIVATTYÚ HIBRID Kiss András Budapesti Műszaki Főiskola
Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar IV évf. Konzulens: Dr. Nemcsics Ákos tanár Az utóbbi időkben, hazánkban is megnőtt az igény az úgynevezett megújuló energiák hasznosítása iránt. Ennek okai, az ökológikusabb gondolkodás, valamint az energiaárak drasztikus növekedése. A lakosság körében a legtöbb helyen alkalmazható megújuló energiaforrást hasznosító berendezések a napkollektoros és a hőszivattyús rendszerek. Ám ezek a rendszerek, noha számottevő energia megtakarítást eredményeznek, még mindig nem tökéletesek. A napkollektoros rendszer gyenge pontja a napsütötte órák számában rejlik, míg a ma ismert hőszivattyús rendszereknél az utólagos telepítés okozhat gondokat. Ezeknek, a hibáknak az orvoslására próbál gyógyírt találni ez a dolgozat. A megoldást a két rendszer kombinálásában, a napkollektor-hőszivattyú hibridben találhatjuk, mely a már említett problémák orvoslása mellett további pozitív tulajdonságokkal is bír. A dolgozatban ismertetésre kerül a két régi rendszer (napkollektor, hőszivattyú), valamint az új kombinált hibrid rendszer részletes összehasonlítása. Bemutatok egy olyan rendszert amely egy családi ház melegvízellátását biztosítsa, valamint a padlófűtéssel kombinálva az azzal való fűtés költségeit is csökkenti. A rendszer két darab 2 m2 –es kollektorból, egy hőszivattyúból, és két darab eltérő méretű hőcserélős tartályból valamint réz és műanyag csövekből áll. A működése leginkább a hőszivattyús rendszerek működésére hasonlít. Csak itt nem a földből vonjuk el a hőmennyiséget, hanem a kollektorokból, amikkel még télen is magasabb hatásfokot érhetünk el a napsütötte órák alatt. Munkaközegnek, a kollektorokban nitrogént használtunk, ami teljesen veszélytelen és -30Cº-ig képes a környezetből hőt elvonni. Az elvont hőmennyiséggel a puffer tartályokban hőcserélő spirálok segítségével vizet melegítünk elő mind a padlófűtés, mind pedig a bojler számára.
AZ AGY ELEKTROMÁGNESES TEVÉKENYSÉGE A KOMMUNIKÁCIÓBAN Kun Attila Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar, I. évfolyam Konzulens: Borbély Endre docens A dolgozat egy kezdeti fázisban lévő kutatást mutat be. Abból a feltételezésből indul ki, hogy az emberi agy bioáramai elektromágneses teret hoznak létre. A fent leírt tér, az agy működésével párhuzamosan állandóan változik. Ezt a teret – a feltételezés szerint – az ember képes érzékelni, ezzel kiegészítve az általában vett kommunikációs csatornákat. A fent leírt elmélettel magyarázni lehetne az úgynevezett „hatodik érzék” fogalmát. A dolgozat célja elsősorban bemutatni a kutatás főbb irányvonalait, a megelőző felmérések eredményeit és a későbbi mérések lehetséges módjait. A dolgozat másodlagos célja, hogy nyílt fórum előtt vizsgálja a kutatás létjogosultságát.
KÖZLEKEDÉS AUTÓVAL MAGYARORSZÁGON Kun Attila Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar, I. évfolyam Konzulens: Borbély Endre docens A dolgozat bemutatja a magyarországi közlekedés jellemzőit, kitérve a balesetek lehetséges okaira. Vizsgálja vezetés-oktatás előnyeit és hiányosságait. Részletesen elemzi a közlekedési dugók kialakulásának okát (melyet igyekszik modellezni), a gépjármű vezetők viselkedését egyes szituációkban. A fentiekből kiindulva javaslatokat tesz a közlekedés biztonságosabbá tételére, a gépjármű-vezető oktatás lehetséges változtatásaira.
INFRAHANGOK PSZICHOAKUSZTIKAI HATÁSAI Kun Attila Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar, I. évfolyam Konzulens: Borbély Endre docens A dolgozat először ismerteti a témához tartozó definíciókat és bemutatja infrahangok természetét, azok keletkezésének lehetséges körülményeit. Röviden bemutatja az emberi hallás és hangérzet működési mechanizmusát. Az általános fogalmak tisztázása után mutatja be az infrahangok elsődleges fizikai, az emberi testre gyakorolt általános hatásait. A fizikai jellemzők, következmények felsorolása után rátér az infrahangok által kiváltott érzelmi – pszichológiai hatások bemutatására, amit saját és külső laborok kísérleteinek eredményeivel támaszt alá. Végül a dolgozat bemutatja a kutatás jelenlegi állását.
OKTATÁS – „MAGYARUL” Kun Attila, Rovó Petra, Minárik Ferenc, Takács Eszter, Tvaruskó Zsófia, Rátai Dániel, Papp Gergely Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar, I. évfolyam Konzulensek: Borbély Endre docens, Hassan Elsayed tanár A dolgozat az oktatásban jellemző viszonyokat mutatja be, azok külső hatásaival együtt. Ok-okozati összefüggéseket tár fel a szülő-tanár-diák kapcsolatok minőségében, a viselkedéskultúra változásában. Az alapoktól egészen a felsőfokú képzésig mutatja be a pozitív és negatív változások egész sorát, amelyek a pillanatnyi oktatási állapotot mutatják be.
TUDÁSMENEDZSMENT E-LEARNING TANANYAG MODUL KIDOLGOZÁSA LEARNING SPACE KÖRNYEZETBEN. Király Péter Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Humánfejlesztési és Módszertani Intézet Konzulens: Szűcs F. Károly, docens A téma szakirodalmi feldolgozása mutassa be a tudásmenedzsment lehetőségét az iskolarendszer vonatkozásában. -Dolgozza ki a tudásmenedzsment kompetencia modul önszervezett tanulással feldolgozható programját. -Szervezze tanulási kurzussá a modul programját Learning Space környezetben. A tudásmenedzsment tárgykörében szakirodalmi feldolgozását, különös tekintettel az iskolaigazgatók munkájára. A WEB alapú tanulásra alkalmas kompetencia fejlesztő modul kifejlesztése. A kifejlesztett kurzus bevezetés előtti értékelése.
ANALÓG JELEK TOVÁBBÍTÁSA CAN BUSZON KERESZTÜL Kosznai Zoltán Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar, IV. évf. Konzulens: Dr. Kohut József főiskolai docens A dolgozat témája egy mikroszámítógépekre épülő elosztott intelligenciájú mérésadatgyűjtő rendszer tervezése. A moduláris felépítésű rendszerelemek segítségével analóg jelek adatgyűjtésére és előállítására nyílik lehetőség a specifikációnak megfelelően. A rendszer bővíthető, így ellátható diszkrét jelek előállítására és érzékelésére alkalmas modulokkal is. A dolgozat témáját képező adatgyűjtő, jelgenerátor, valamint ezek működését összefogó központi irányító egység egy-egy mintadarabja elkészült, melyek alkalmasak hallgatói mérések elvégzésére. A dolgozat első fejezete definiálja az alapvető feladatspecifikációt, mely alapján a rendszer felépül. A fejezet tárgyalja az analóg és a digitális jelvezetés, valamint a központi és az elosztott intelligenciájú rendszerek tulajdonságainak összehasonlítását, valamint részletezi a választást a lehetőség közül. A második fejezet rövid áttekintést nyújt a rendszer elemeit összekapcsoló CAN busz kialakulásáról és felépítéséről. A BOSCH által kidolgozott szabvány alapján bemutatásra kerül a busz villamos megvalósításának néhány sajátossága, valamint az adatátvitel megvalósításának fontosabb elemei. Az előzőek alapján a negyedik fejezet foglalja össze a teljes rendszer felépítését és specifikációját. Sor kerül a részfeladatok meghatározására és elosztására a rendszer elemei között. A rendszer egyes elemei az úgynevezett IO modulra épülnek, amely mikroszámítógép segítségével biztosítja az intelligenciát a specifikus feladatot végző modulnak, valamint kommunikációs csomópontként szerepel a rendszerben. A feladatspecifikus modulok az analóg jelek mérésére, adatgyűjtésre alkalmas ABI3 modul, analóg jelek előállítására alkalmas AKI3 modul, valamint a felhasználói interfészt biztosító KE modul. A hatodik fejezet tartalmazza a rendszert működtető firmware-ek, valamint az egységek összekapcsolását biztosító szoftveres interfészek kialakításának alapelveit, vázlatos felépítéseit. Az utolsó fejezet foglalja össze és értékeli a dolgozatot.
INTERACTIVE MULTIMEDIA ENGLISH COURSE Lívia Szedmina, Kopilovics Tomo Műszaki Főiskola, Szabadka Informatika, harmadik évfolyam Konzulens: Pintér Róbert, tanársegéd This work is the result of the co-operation of Tomislav Kopilović, student of computer science at the Polytechnical Enginnering College of Subotica, and Lívia Szedmina, currently working on her MA in English language and literature. The paper presents a computer application to be used in the field of English language teaching. It is meant to be used as background practice material for learning technical English vocabulary in multimedia surroundings. The tasks include watching short film files, listening to audio material, then analysing the same and solving exercises based on these features. The application is also equipped with an interactive feature similar to Microsoft Office’s assistant. Further sections of the paper discuss the application as seen from the students’ and the teacher’s point of view. The topics used are mainly technical, connected to electronics, mechanical engineering, computer science, but also motorsports and general technology. On the other hand, there was a serious need from the students’ side to include up-todate topics, ‘without the boring bits’. The design of the application is based on the requirements of e-learning materials: clearly divided sections on the page for the multimedia material and the task, one task per page, different color sets for different areas of technology from which the topic for the task was taken, option for immediate feedback (show answer) in the ‘practice’ section.
OTTHONAUTOMATIZÁLÁS MEGVALÓSÍTÁSA MIKROVEZÉRLŐVEL Mózer Viktor, Németh Gábor, Srej Balázs Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, II. évfolyam Konzulensek: Major László, főiskolai docens Lamár Krisztián, főiskolai tanársegéd A TDK dolgozat témája egy saját tervezésű, intelligens épületautomatikai rendszer. A rendszer központi egysége egy mikrovezérlő. A központi egységhez érzékelő és beavatkozó perifériák csatlakoznak, amelyek CAN buszon keresztül kommunikálnak a vezérlővel. A rendszer modularitásának, rugalmasságának és feltételrendszerének köszönhetően nagyon sokoldalú vezérlések, illetve szabályozások hozhatók létre. A rendszer további szerves részét képezi a felhasználóbarát PHP kezelőfelület, és egy GSM egység, amely lehetőséget nyújt az épület felügyeletére, akkor is, ha éppen nem vagyunk otthon. A rendszer az épület teljes biztonságáért is felelős lehet, és képes jelenlét szimulációra is. Az elkészült és kipróbált első rendszer tapasztalatai azt ígérik, hogy méltó versenytársa lesz a jelenleg piacon található rendszereknek.
PUSKÁS TIVADAR ÉS CSALÁDJA Mészáros Ferenc,Imre Norbert Puskás Tivadar Távközlési Technikum 14. évfolyam Konzulensek: Dr. Horváth László igazgató, Heller Ferenc igazgatóhelyettes A TDK dolgozat fő témája Puskás Tivadar élete. A dolgozat részletesen ismerteti Puskás Tivadar családfáját és munkásságát, bemutatja, hogy a XIX. század magyar polihisztora már fiatal korában nagy érdeklődést mutatott a humán tudományok és a művészet iránt éppúgy, mint az akkor forradalmian újnak tekinthető egyetemi tantárgy, a fizika iránt. Könnyedén tanulta a nyelveket, kiválóan vívott és zongorázott, a bécsi társasági körök közkedvelt egyénisége volt. A dolgozat írói a XIX. század eredeti történelmi környezetével, a családi háttér változásaival, a közvetlen emberi kapcsolatok és érzelmek tükrében teszik színessé, érdekesebbé a tudós életútjáról készített beszámolót. Ugyanakkor rendkívül gazdagon tárja fel a kor hiteles történelmi eseményeit, főbb mozzanatait, az első technikai forradalmat követő polgárosodási folyamatot. A dolgozat hangulata tükrözi Puskás Tivadar szellemi nagyságát, leleményes vállalkozói készségét, üzleti eredményeit, és természetesen életpályájának csúcsán az emberiség számára megalkotott találmánya, a telefonhírmondó mágikus erejét. A befejező rész bemutatja, hogy Puskás Tivadar alkotómunkájával hozzájárult az emberiség tudományos fejlődéséhez, gyarapította világunk szellemi kincsestárát.
ÜZEMANYAGCELLA – A JÖVŐ ENERGIAFORRÁSA? Pavlisinec Gergely Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Elektronikus eszközök szakirány III évf. Konzulens: Dr. Nemcsics Ákos tanár A napelemes rendszerek egyik problémája az elektromos energia hosszútávú eltárolása. Veszteség nélkül akkumulátorokkal tartós töltéstárolás nem lehetséges. Az ismert probléma megoldásának egyik lehetséges útja a napelem által termelt elektromos árammal történő vízbontás és a termelődött hidrogén eltárolása. A hidrogén, mint energiahordozó hosszútávra biztonsággal eltárolható. A hidrogént üzemanyagcellában elégetve újból elektromos energia nyerhető. A dolgozat tárgyát e probléma körüljárása képezi. Ismertetésre kerül a vízbontás elve és a hirdogén elvezetésének, valamint a biztonságos és helytakarékos eltárolásának módja, valamint az üzemanyagcella működése, fajtái és felhasználásának egyéb területei. Érintőlegesen ismertetésre kerül az üzemanyagcellák alkalmazásának egy speciális szegmense. A munka lényeges részét egy mérési és oktatási célra készült rendszer képezi, melynek célja bemutatni a napelek és az üzemanyagcellák működését; rövid elméleti áttekintést adni ezen eszközök elméleti alapjairól és néhány egyszerű mérés keretén belül szemléltetni a működést, segíteni a jobb megértést. Ezen alapokról kiindulva a dolgozat megpróbál rávilágítani az üzemanyagcellák létrejöttének és fejlesztésének szükségszerűségére. A célok között szerepel a mérésnek témával foglalkozó modulba való integrálása.
INTELLIGENS, DIGITÁLIS HŐMÉRŐ SZÁMÍTÓGÉPES KÖRNYEZETBE Pozsár Csaba, Szádeczky Tamás Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Humánfejlesztési és Módszertani Intézet IV. évfolyam Konzulens: Dr. Tuzson Tibor f. docens A dolgozat bemutatja egy digitális hőmérő fejlesztésének, megépítésének és tesztelésének lépéseit. A hőmérő digitális USB porton vagy RS232 porton keresztül csatlakozik az adatokat kiértékelő számítógépre. Célja egy igényes számítógépes környezetben digitális riasztást adni, amennyiben a környezeti hőmérséklet megemelkedése veszélyeztetné a berendezések épségét. Digitálisan programozható a riasztási küszöb szintje, és a kommunikációs protokolljának bizonyos paraméterei. A készülék megbízhatósága funkciójából adódóan kritikus, ezért teljes körű öndiagnosztikai rendszerrel kell rendelkeznie, és mindennemű hibaeseményt jeleznie kell a központi számítógépnek. Az esetleges hibák fellépése esetén döntést kell hoznia a további működés megbízhatóságáról is. A fejlesztés és a prototípus megépítése után különböző tesztekkel történt meg a működés megbízhatóságának ellenőrzése, aminek dokumentálása és elemzése fontos részét képezi a készülék minőségének biztosítását. A dolgozat komplex módon mutatja be a digitális rendszerek megbízhatóságának tényezőit, a számítógépek kommunikációs protokolljainak használatát, és a modern szemléletű minőségbiztosítás szükséges lépéseit.
THE USE OF METHODICS OF SITUATIONAL CONTROL FOR CONTROL OF AN AIRCRAFT TURBO-COMPRESSOR ENGINE Rudolf Andoga Technical University of Košice, Letná 9, 042 00 Košice, Slovenská republika Faculty of Electrical Engineering and Informatics, 2. year Tutors: prof. Ing. Ladislav Madarász, PhD., prof. Ing. Tobiáš Lazar The proposed paper deals with the use of the newest knowledge and methodics for control of complex systems (complexes). It is aimed mainly at the use of methodics of situational control, which means the control of a complex system in its every operational state. The set of operational states of a complex system can generally consist of an infinite number of elements. However for control of such system we usually have only a limited number of control strategies (algorithms) at disposal. In the paper we show the proposal and implementation of this methodics for use to control an aircraft turbo-compressor engine. Aircraft turbo-compressor engines are multi dimensional complex systems and their behavior is very different in different operational states. Nowadays the control systems of such engines offer mostly tools only for stabilization of an engine in its different regimes of operation. However to control an engine in all its operational states, including erroneous and critical situations, it is necessary to use the methodics of situational control. This assumes use of the newest knowledge of cybernetics and artificial intelligence and use of hybrid systems as are neuro-fuzzy systems and the newest knowledge of neural networks used for situational classification in real time. In the paper we propose a model of situational control of an aircraft’s turbo-compressor engine.
A SZITUÁCIÓS IRÁNYÍTÁS METÓDUSÁNAK ALKALMAZÁSA A TURBOKOMPRESSZOROS REPÜLŐMOTOROK IRÁNYÍTÁSÁNÁL Rudolf Andoga Technical University of Košice, Letná 9, 042 00 Košice, Faculty of Electrical Engineering and Informatics, I. year Tutors: pof. Ing. Ladislav Madarász, PhD., prof. Ing. Tobiáš Lazar, DrSc. A dolgozat részletesen ismerteti a szituációs irányítás metódusának és a legújabb ismereteknek alkalmazási lehetőségeit a bonyolult rendszerek (komplexumok) irányításánál. Figylemmel kiséri a szituációs irányítás metódusának felhasználhatóságát minden műveleti állapotbának. A bonyolult redszerek műveleti (üzemeltetési) állapotának halmaza a nagy általánosságban végtelen számu elemeket is tartalmazhat. Ezzel szemben az ilyen rendszerek irányítására alkalmazható irányítási algoritmusok (stratégiák) száma végleges. Ezért elsődleges feladat, melyet a komplexumok irányításánál minden időben be kell tartani a véges számu szituációs osztályok és a hozzájuk rendelt irányítási algoritmusok megtervezése. A dolgozatban rámutatunk arra, hogyan lehet megtervezni és átültelni a tárgyalt metódust a turbokompresszoros repülőmotorok területére. A turbokompresszoros repülőmotorok többméretű bonyolutt rendszerek, melyeknek viselkedésük jelentősen vátozik az üzemeltetési feltételktől függően. A jelen helyzetben a repülőmotorok irányítási redszerei csak a motor stabilitását képesek bebiztosítami külöhböző üzemeltetési állapotokban. Azonban a motorok irányítására, minden előfordulható üzemeltési állapot esetében, beleértve a kritikus és hibás szituációkat, felhasználható a szituációs irányítás metódusa. Ennek az a feltétele, hogy az irányításelmélet és a mesterséges intelligencia legújabb ismereteit alkalmazzuk a valós időben történő szituációs klasszifikációnál (hibrid rendszerek, neurális hálózatok, neouro-fuzzy rendszerek, stb.). A dolgozat a turbokompresszoros repülőmotorok irányítási modelljének ősszeállítását tárgyalja.
INTERAKTÍV 3D MULTIMÉDIA A ROBOTTECHNIKA OKTATÁSÁBAN Sátori László Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar, IV.évfolyam Konzulens: Dr. Hassan Elsayed, főiskolai tanár Modern világunkban a számítógépes képfeldolgozással bármi megvalósítható. Köszönhetően a Diszkrét nagygépes tapasztalatának- biztos alapokra helyezik kreatív elképzeléseit. Tökéletesen egyesített 2D és 3D jelenetek, mozgáslekövetés, képstabilizálás, letisztult munkafolyamat, színkorrekció, rendering rétegek és 3D tartalommal kibővített grafikai képformátum. Ebbe az egész folyamatban az ember legfontosabb érzékszervét kell becsapnia. A TDK dolgozatom tartalmazza a kővetkező: W A multimédia jelentése és alkalmazása az oktatásban, W A 3d-s grafika kialakulása, és működése, W Interaktivitás a multimédiában, W A Blender szoftver ismertetése, előnyei, felhasználási területei, W 3d modellek készítése Blenderrel, W Interaktív programok készítése a Blender szoftver segítségével, W 3d-s interaktív programok az oktatásban (pl.: veszélyes munkák gyakorlása), W KUKA robot-szimulátor program felépítése, és működése (pl: inverse kinematika).
THE ABILITY OF THE IMPLANTABLE CARDIOVERTER-DEFIBRILLATOR (ICD) Sherif Saleh Soliman Eid Higher Technological Institute Tenth of Ramdan City Egypt Biomedical engineering department Konzulens: Dr. Hassan Elsayed, főiskolai tanár
In Egyptian health care sudden cardiac death (SCD) are commonly heard for lives lost annually. The majority of these events occurs outside the hospital setting and is associated with consequential delays in implementing external defibrillation. The ability of the implantable cardioverter-defibrillator (ICD) to provide therapy of arrhythmia detection allows for defibrillation success rates approaching 100%. Current ICDs are implanted in a similar manner to cardiac pacemakers and incorporate sophisticated rhythm-discrimination algorithms to prevent inappropriate therapy. The cost-effectiveness of ICD therapy and the growing number of ICD recipients necessitates an understanding of the specialized features of the modern ICD and the role of device therapy in clinical practice which will be in lighting though out the presentation.
A VILLAMOS EGYEN ÁRAMÚ- TÉMÁT FEJLESZTÉSE MULTIMÉDIA FORMÁBAN Simon Erik Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Humánfejlesztési és Módszertani Intézet Konzulens: Szűcs F. Károly, docens Tudományos diákköri konferenciára készült dolgozatom a Villamos egyen áramútémát távoktatásos formájú oktatásának segítésére készült multimédiás formában. A tananyag a Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán villamosmérnöki karán, Energetika szakirányon az oktatás egyik fő témája, a multimédiás anyaggal az oktatás hatékonyságát kívánjuk növelni. Hangsúlyozni szeretnénk az interaktív tananyag nem tankönyvpótló jellegű, hanem az iskolai órák elméleti tananyagát hívatott kiegészíteni. A vizuális eszközök segítségével igyekszünk növelni a hallgatók tanulási motivációját. Igyekeztem a tananyagot érdekes és változatos formában feldolgozni, esetleges többlet ismeretet nyújtani a tanulóknak. A tananyag interaktív formában jelenik meg a felhasználónak, így nem passzív szereplője lesz a tanulási folyamatnak, hanem aktívan irányítja az ismeretszerzést.
Neural Developement FrameWork Solymosi Csaba Gergő Budapesti Műszaki Főiskola Műszaki informatika, III.évfolyam Konzulens: Fellegi Tibor, főiskolai adjunktus A dolgozat fő témája egy java alapú keretrendszer bemutatása, amely a hagyományos stack alapú [függvény-hív-függvényt] programozói szemlélettel ellentétben a folyamat-alapú megközelítést, és programreprezentálást valósítja meg. A dolgozat részletesen ismerteti a keretrendszer főbb tulajdonságait: a modul alapú megközelítést, a modulok egymás közötti kommunikációját, a modulok több számítógépre való oszthatóságának lehetőségét, és az absztrakciót. A keretrendszerhez tartozik egy grafikus interface, mely segítségével az újrahasznosítható modulokkal minimális programozói tudás mellett is elkészíthetőek programok. Dolgozatomban több példán keresztül demonstrálom a keretrendszer piaci versenyképességet a programozói munka csökkentése, átláthatósága, és a csapatmunkára való alkalmazhatósága által.
INTERAKTÍV VIRTUÁLIS PANORÁMA CD FEJLESZTÉSE A Kandó Kálmán Főiskolai Karról Szalay Zsolt Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar, IV.évf. Konzulens: Dr. Hassan Elsayed, főiskolai tanár A TDK dolgozat fő témája a panoráma CD fejlesztése. A dolgozat szerves részét képezi egy multimédiás CD, mely bemutatja a kész felvételeket egy virtuális túrába fűzve. A dolgozat első két fejezete ismerteti a panoráma képek történelmét, definícióit, csoportosítását, felhasználását, oktatástechnológiai alkalmazását, illetve a kész 360°-os gömbpanoráma felvételek készítéséhez szükséges alapismereteket, technikai feltételeket. A harmadik és negyedik fejezet részletesen ismerteti a panoráma felvételek készítésének egyes munkafázisait, majd az így elkészült képek multimédiás CD-be foglalásának menetét. A dolgozathoz mellékelt CD tartalmaz egy virtuális túrát, mely a KVK épületeinek fontosabb helyszíneiről készültek.
DIGITÁLIS VIDEÓ EDITÁLÁS A KANDÓN Szarvas Imre Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar, I évf. Konzulens: Borbély Endre docens A BMF-KVK Hiradástechnikai Intézet Videó Stúdiójában folyó munkák bemutatása a technikai háttér megalapozásától annak használatáig. A TDK dolgozat ismerteti a külömböző rögzítési, editálási, vágási, szinkronozási és archiválási lehetőségeket. Külön kitérve a Betacam SP kamera, a Lightworks, a Video Machine valamint az AvidMojo digitális editáló, vágó, tömörítő, archiváló eszközökre.
FŐISKOLÁNK ÉLETE EGY KAMERALENCSÉN ÁT Szarvas Imre Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar, I évf. Konzulens: Borbély Endre docens A BMF-KVK Híradástechnika Intézet Videó Stúdiója és a Videó Kör tagjainak aktív munkájának bemutatása a főiskolai rendezvényeken keresztül. A klipek elkészülésének humán erőforrás szükségleteinek bemutatása. A Videó Stúdióban készült 'Kandós életképek' című rövid film levetítése.
ÚJSZERŰ SEGÉDESZKÖZ A MIKROGÉPEK ALKALMAZÁSTECHNIKÁJÁNAK ELSAJÁTÍTÁSÁHOZ Szathmári Csaba Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, III. évfolyam Konzulensek: Lamár Krisztián, főiskolai tanársegéd Zalotay Péter, főiskolai docens A dolgozat fő célja, hogy bemutasson egy, a mikrokontrollerek programozásának, és alkalmazásának elsajátítását segítő új eszközt. A megoldás az ATMEL AT89S51, AT89S52, AT89S53, valamint az AT89S8252 típusú mikrkontrollerekre épül. Ezek a mikrogépek egy tokozásban tartalmazzák a szabadon programozható flash memóriát, lehetővé téve ezzel a felhasználó számára a könnyű kezelést. A hallgatók, kihasználva ezt az egyszerű felépítést, elsajátíthatják a kontrollerek programozásán felül a perifériák megtervezését és felépítését is. “Élesben” megtapasztalhatják a vezérlő áramkörök tervezésének, és építésének problémáit is. Ezen felül − mivel az alkatrészek nem túl drágák − a hallgatók akár otthon is megépíthetik a saját gyakorló készüléküket, amivel jelentősen könnyebb lenne számukra felékészülni a tanórákra. A dolgozat témája egy letöltő program, ami képes a mikrokontrollerbe a gépi kóddá alakított programot soros módon letölteni. A program elsősorban iskolai és otthoni használatra készül, bár alkalmazható ipari fejlesztésre is.
AZ ERŐSÁRAMÚ HALLGATÓI TÁRSASÁG ELMÚLT EGY ÉVÉNEK SZAKMAI TAPASZTALATAI Szén István Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Villamos-energetika Intézet, III. évfolyam Konzulens: Dr. Novothny Ferenc, intézetigazgató-helyettes A TDK dolgozat fő témája a 2004. február 11-én megalakult Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Erősáramú Hallgatói Társaság - (BMF-KVK EHT) elmúlt egy évének szakmai tapasztalati. A dolgozat első fejezete, az EHT megalakulásának történetét vázolja fel, bemutatja céljait, meghatározó személyiségeit. A dolgozat törzsét képező fejezet részletesen elemzi a társaság szakmai életbe történő bekapcsolódását, mely egyrészt szakmai fórumok, rendezvények szervezését, és azon való aktív részvételt jelent – előadások, üzemlátogatások színvonalas szervezése és lebonyolítása -, valamint kitér a szakmai kapcsolatok kialakítására és ápolására is. A dolgozatban helyet kap a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Energetikai Szakkollégium, továbbá a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezetének és jelentőségének elemző bemutatása is. A feldolgozott téma szerves részét képezik az EHT „sajtókapcsolatai” – honlap, levelező lista, 120 dB és az Elektrotechnika című lapok szerepe a szakmai ismeretterjesztésben, a szakemberek közötti kapcsolattartásban, továbbá a főiskolai hallgatói élet szemléletváltozásában. Természetesen a jelen tudományos munkában helyet kapnak azok a nehézségek és problémák is, melyekkel szembe kell néznie a társaságnak. A dolgozat alternatív megoldási lehetőséget keres ezen problémák feloldására, enyhítésére. A dolgozat záró részét képezi az EHT szakmai tapasztalatinak elemzése alapján egy lehetséges jövőkép, és távlati tervek kialakítása is.
A CAN BUSZ ALKALMAZÁSA AZ IPARI ELEKTRONIKÁBAN Szimandl Barna Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, IV. évfolyam Konzulensek: Dr. Kónya László, főiskolai docens Lamár Krisztián, főiskolai tanársegéd A dolgozat témája a CAN busz megjelenése és felhasználása a gépjárműiparban. A téma kiválasztásakor arra törekedtem, hogy a gépjárművekkel foglalkozó szakemberek számára betekintést adjak a CAN buszos adatátvitel rejtelmeibe a gépjárművekben. A Controller Area Network (CAN) kommunikációs rendszert a Robert Bosch gépjármű-kiegészítőket gyártó cég definiálta az 1980-as évek közepén. A legtöbb hálózati alkalmazást egy meghatározott hét-rétegű struktúrának megfelelve tervezik, ezzel könnyű átjárhatóságot biztosítanak különböző gyártók termékei között. Az említett réteg struktúrát ismertető szabványt az “International Standards Organization” (ISO, Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) hozta létre “Open System Interconnection” (Nyílt rendszerek Összekapcsolása) röviden OSI-rétegmodell néven. Az eredeti CAN protokollt az OSI modell alsó két réteg funkcióinak csak egy részét valósítja meg. A BOSCH által létrehozott specifikáció szándékosan nem tesz említést a kommunikációs közegről, ezáltal lehetőséget nyújtva a rendszertervező mérnököknek, hogy saját igényeik szerint alakítsák ki a fizikai adathordozó közeget. A rendszer célja a gépjárművekben egyre összetettebb vezérlési és szabályozási folyamatok információátvitelének nagyobb megbízhatósága a kábelezés egyszerűsítése mellett. A dolgozat részletesen foglalkozik a CAN busz felépítésével, működésével, megbízhatóságával, megvalósításával és fejlődésével, valamint rohamos elterjedésének lehetőségével a gépjárműiparban és egyéb iparágakban. Összehasonlítást ad a gépjárművek hagyományos kábelezése és a modern kommunikációs rendszer közti elvi és gyakorlati különbségekre. Végül példát mutat be a CAN hálózat bővítésére, tervezésére, fejlesztésére és az oktatásba való bevonására.
MÉDIA VEZÉRLŐ EGYSÉG (MCU) TERVEZÉSE ÉS KIVITELEZÉSE Szlatki József Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar, III. évf. Konzulens: Dr. Gyuris Árpád docens A tervezett média vezérlő egység (MCU) egy videó konferencia rendszerben végzi a kép és hang információ folyamok vezérlését. A tervezéshez felhasználja az OpenH.323 programcsomagot. A vezérlőegység szoftver elkészült és egy bővített szolgáltatásokkal rendelkező videó konferencia rendszert működtet.
AZ EIB RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOMMUNIKÁCIÓJA Szvák Antal Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Villamosenergetikai Intézet, IV. évfolyam Konzulens: dr. Kemény József, főiskolai docens Az energiaárak szakadatlan növekedése, a praktikussági, kényelmi és luxuskövetelmények összefogott épületirányítást, épületenergetikai rendszereket hívták életre. Az egyik ilyen épületenergetikai rendszer az EIB (Európai Installációs Busz). Az EIB rendszerben megtalálható eszközöket részvevőknek nevezzük, melyekből 3 féle van, a szenzorok, melyek eseményeket érzékelnek, az aktorok, melyek az események hatására beavatkoznak, és a többi résztvevő, mely egyiket sem képviseli, például a tápegység. Az EIB egy eseményvezérelt, decentralizált buszrendszer, és osztott intelligencia jellemzi. Ez azt jelenti, hogy a rendszernek nincs központi számítógépe, hanem minden résztvevő saját processzorral rendelkezik, és táviratokat küld a rendszerre, így kommunikálnak egymással az eszközök. Installáláskor minden résztvevő kap egy fizikai címet, majd a rendszer paraméterezésekor minden fizikai cím kap egy logikai címet, mely egyértelműen azonosítja őt, majd paraméterezéskor kap egy logikai címet, mely már több eszköznek is lehet ugyanaz. A buszrendszerből kifolyólag minden résztvevő megkapja minden résztvevő táviratát, viszont csak az az eszköz fog rá reagálni, melynek a logikai címe megegyezik a távirat célcímével. A TDK dolgozat tárgya az EIB rendszer, bővebben annak topológiája, felépítése, működése, a működés technikai háttere és kommunikációja, különös tekintettel a címzésekre és a táviratok felépítésére.
SZÁMÍTÓGÉP VEZÉRELT TÖBBFUNKCIÓS SCANNELT LÉZER VETÍTŐ Szűcs Péter Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Borbély Endre docens A dolgozat, egy a mai napjainkban igen fontos multimédia objektumot mutat be. A lézer fény sok oldalú alkalmazására egy egyszerű példa, a reklámszövegek, és ábrák vetítése, egy sík felületre. A különböző ábrák, és feliratok, számítógépes vezérlés útján kerülnek a vetítő felületre, illetve a vetítő közegbe (füst, tüll függöny, vízfüggöny, stb.). A lézer fény forrást egy adott hullámhosszú lézer dióda biztosítja. Az ipari kivitelben speciális scanner motorok vannak, amik hasonlítanak a nagy lépéstávolságú léptetőmotorok működéséhez. Ebben a készülékben is hasonló elvek alapján, léptető motorok szolgáltatják a fény eltérítését.
A HANGSZEREK STÍLUSAKUSZTUKAI HŰSÉGÉNEK SZUBJEKTÍV VIZSGÁLATA Troll Alexandra, Szente Krisztián Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar, II. évfolyam Konzulensek: Újházi László tanár, Borbély Endre docens A dolgozat egy-egy zenei felvétel elő-és utómunkálataival foglalkozik, azzal, hogy mekkora jelentősége van a különböző akusztikai hatások mesterséges létrehozásának. Fontos szempont, hogy a zene ne veszítse el korhűségét, illetve, hogy a zenei stílusnak megfelelő hangzást nyújtson. Ennek elérése érdekében más és más mikrofonrendszerek, zengetők és koncerttermek (különböző akusztikai megoldásokkal) állnak rendelkezésre. A hanganyagok segítségével könnyedén kiértékelhetővé válik a stúdiómunka szükségessége, előnye vagy éppen hátránya.
KÉTKÖRÖS RELÉVIZSGÁLÓ KIFEJLESZTÉSE Városi Zsolt Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, II. évfolyam Konzulens: Dr. Morva György, főiskolai tanár A TDK dolgozat először ismerteti a villamos védelemtechnika diagnosztikai igényeit. Specifikálja az impedancia alapú és az energiairány védelmek bevizsgálására szolgáló relényomató paramétereit. A dolgozat készítője elvégzi a szükséges teljesítmény erősítők méretezését. Megtervezi a fázistoló egységet. Elvégzi a készülék kivitelezését és elkészíti a DTV digitális távolsági mérési útmutatóját.
HAT SZIGMA MÓDSZER ALKALMAZÁSA E-LEARNING FEJLESZTÉSÉNÉL Virág Tamás Budapesti Műszaki Főiskola, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar IV. évf. Konzulens: Cséfalvay Miklós, adjunktus Az informatika fejlődésével az elektronikus távoktatás, egyre köztudottabb fogalommá válik napjainkra. Az e-learning a felnőttoktatás és a belső vállalati továbbképzés területén világszerte hatékony eszköznek bizonyult. Mivel az Európai Unió csak akkor válhat a világ vezető tudás-alapú gazdaságává, ha az oktatás és képzés kulcstényezővé válik a gazdasági növekedés, az innováció, a fenntartható foglalkoztathatóság és a szociális kohézió szempontjából, azonban az Európai Unió egésze a tudásalapú gazdaságba és társadalomba irányuló beruházások tekintetében lemaradásban van az Egyesült Államokhoz és Japánhoz képest, ezért frissen csatlakozott uniós országként nekünk is az erőforrások legjobb kihasználására kell törekednünk. A dolgozat az Unió oktatáspolitikájának célkitűzései elemzése és bemutatása mellett az elektronikus távoktatás minőségbiztosításáról, illetve annak minőségfejlesztéséről szól. Központi témája a hat szigma módszer, mint minőségfejlesztő eljárás alkalmazása az e-learning fejlesztésénél, melynek alkalmazása során jelentős költségcsökkentés érhető
RETESZELÉSI ÉS KAPCSOLÁSI GYAKORLATOK KIFEJLESZTÉSE Závodi Tamás Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Villamos Energetika Intézet, III. évfolyam Konzulens: Dr. Morva György, főiskolai tanár A TDK dolgozat először ismerteti a villamos reteszelés elméletét (villamos, mechanikai reteszelés) , szükségességét a villamos átviteli rendszerben (védelmi funkciók) és bemutat néhány példát gyakorlati megvalósítására is (ALSTOM cég termékei). Ezután kerül bemutatásra az ÜIK-ok kezelőszemélyzetének feladata, kiemelt hangsúllyal a dolgozók trenírozásának szükségessége, illetve új munkatársak felkészítése. A dolgozat fő témája az EKI-ben fejlesztett DTS szoftver bemutatása egy alállomási modellen. Célkitűzés volt, hogy alkalmas legyen a szoftver diszpécserek trenírozására illetve kiképzésére. Ezért is követi a program grafikus kezelői felülete az ÜIK-ban használt (SPECTRUM) kialakítását. Beépítésre került többek közt reteszelés nélküli kapcsolási gyakorlatok végrehajtása, illetve ezek kiértékelése. Pl. sínáttérés.