137
Kaliforniai bogarász naplójából.
ama
fekszik s
lette
De
hozza.
hang
Burmeisler lev külön
a fejben
Ennek daczára s e r
i
n
nézetét, így
i
leveg rezgésbe abban a véleményben van, hogy a
hártyát
a
is
kitoluló
be- s
mködése
szerv
2)
és
i)
útján keletkezik,
szakember
sokáig a legtöbb
Chavanne
'
osztotta
Rochebrune,
s)
P a smajd
Goureau ellenében Abicot 4) és Ghiliani, utóbb Newman, ki valamint Moseley, Johnson, Preston és Taylor, s)
^)
az Atropos fejüregének s izmainak
P
as
s e r
i
n
i
ellenében, ki
mellett állást
idközben
Wagner
új
rajzát és leírását is adta.
Westmans
foglalt
elméletet
állított
is
')
S
Wagner
^)
fel.
ugyanis észrevette, hogy az Atroposnak a gyo-
R.
mor eltt fekv levegvel is megtelhet begye aránylag igen nagy s a test bels üregének egész mells részét foglalja el. Ennélfogva csaknem kizonyosnak tartja, hogy a levegnek a begybl a szk garaton és kivált a szipókán át történ beszívása s fleg kibocsátása útján keletkezik a
a levegnek az a
részének tódul
ki.
nem
hang
lehetnek
;
el
része idézi
záródása
teljes
tartja
azonban
azt
is,
hogy
a hangot, a mely a szipóka két
mutatkozó
folytán
kis
résen
ö;.
Kaliforniai bogarász naplójábólIrta
—
II.
A
Dr. Fényes Béla.
kaliforniai Tenebrionidák.
—
Termékeny Magyarország bogárgyjtinek alig van alkalmuk számos Tenebrionida fajt zsákmányul ejteni. Ezen család képvi-
bven term
seli ugyanis nagyobbára kerülik a
padékban gazdag égöveket, terméketlen és
es
nagy számmal lépnek
ellenben
1)
Handb.
a)
Act. Soc. Helv. se. Nat. 1832. 93.
3)
Act. Soc. Linn.
Ent.
1832. 514.
I.
véve,
1.
6)
6)
N. O.
6)
The Entomologist
2844. 72.
1.
8) 9)
Müller's Arch.
f.
1.
1864., 284., 325., 330.. 335.
Nature 1872. 151. 1. Tijdschr. Ent. Nedere. 1859.
7)
fel
a
hogy a Tenebrioni-
1.
Bordeaux 1832. V. 120. Ann. Soc. Ent. fmnce I. 1943. 50. 1. II.
és a csa-
tekintetében szegény sivatagokban és az ezeket
környez félpusztaságokban. Tekintetbe d.
talajt
Physiol.
III.
II.
V. 131; 1860.
1836.
).
II.
120.
1.
Dr. Fényes Béla.
138
dák csaknem kizárólag növényekkel táplálkoznak, szinte különösnek látszik, hogy legtöbben közülök megelégszenek azon fukaron asztalon, melyet a sivatag nyújtani képes.
terített
Lacordaire mes
Latr.
gazdagon képviselve: denczéje ;
A
3.
;
azon
i.
1.
következ
;
6.
A
2.
partvidéke
kaspi tenger
melyekre a fentebbi
fajok,
Egész Afrika;
Peru és Bolívia
Chili,
5.
t.
illenek, a föld
megjegyzések leginkább
tinia
Tenebrionidák (Melaso-
szerint az epigeikus
Pimeliens Blanch.),
;
me-
Patagonia és Argen-
4.
;
vannak
részein
földközi tenger
Északamerika központi és nyu-
gati államai
A nem
Teneh-ionidák
epigeikus
vannak a föld színén elosztva, az
meglehets
eme fajokban
egyenletesen
a többi faunáknál
gazdagabb intertropíkus Délamerika kivételével. Az Egyesült Államokban Kalifornia és a vele keleten határos államok faunája bír a legtöbb Tenebrionida fajjal, melyek nagyobbára
Latreille „Mclasomes"
könny
magyarázatát
leli
csoportjába tartoznak. Ezen
különböz
a
nyokban, valamint a növényzet minségében. Keleti Kalifornia a nagy Kolorado pusztaság egy ilyen osztozik a
mint
pezi, és
szegénységében. alig
A hmér
fagypont
száll a
115
felhajtja
— 125
még a tél maga
bizonyos
nyár egy-egy izzó napja, ságban, vagy ennél épen
téli
igen rövid
míg a
;
és
es
napokon
leghidegebb
is
hosszií
magashelyeken könnyen
a tenger színével egy
alacsonyabban fekv
Fahrenheit
részét ké-
puszta forró éghajlatában
itt
a
alá,
állítás
földrajzi és éghajlati viszo-
fokig a
hmér
higanyát.
A
légköri
csapadék mennyisége ritka évben haladja itt meg a két angol hüvelyket néha, mint például ez évben a Palm Springs nev faluban, 12 hónapig esnek híre sincs. Ezen sajátos- körülniényeknek ;
megfelelleg
a
növényzet
nem n,
törpe
szegény
és
néhány bokor kevés rövid élet szerény virág tengdik a pusztában
fa
Kissé
különbözk
;
a
tulajdonképeni
és kaktusz,
csak
forró
valamint
homokban.
a viszonyok nyugati Kaliforniában, mel}^ a
—
es és köd csendes tenger partját foglalva el, az év folyamán több légköri csapadékhoz jut, mint a különben vele alakjában
—
meglehetsen hason
talajú
part átlagos évi csapadéka
az éghajlat
egyenletes,
(homokos) délen
igen
enyhe
keleti
Kalifornia.
A
tenger-
északon 30 angOl hüvelyk;
10, :
télen
gyakran
esik,
míg a
nyár egyedüli csapadéka a reggelenkínt fellép tengeri köd. A növényzet megfelelleg dúsabb, örökzöld tölgy, sykamore, f^.fa, továbbá számos virágzó bokor és növény tenyészik itt nagy válto2atosságban.
Kaliforniai bogarász naplójából.
139
Közép-Kalifornián a hatalmas Sieira Nevada („hóliegység") húzódik keresztül, a legmagasabb hegycsúcsok (9—11,000 angol láb) az egész éven át hóval vannak takarva itt a tél megfe-
—
;
lelleg a tenger színe eséssel, a nyár
közöttük a föld
magasságnak
feletti
enyhe,
esben
—
úgynevezett
az
kemény, gyakori hó-
tlevel
Hatalmas
szegény.
fák,
vörösfeny („sequoia"), fehér és sárga feny, tamarák, továbbá számos lombos fa a Sierra Nevada oldalain, a völgyekben cserjék és virágok foglalnak el minden talpalatnyi helyet. faóriásai,
kaliforniai
n
A és a
tél
növényzet bujaságával,
a légköri csapadék .mennyiségével
zordonságával fordított viszonyban
jok száma
;
nagyobb a csendes tenger partján, míg puszta bogártaunájának jellemz részét
A
a
áll
Tenebrionida
a tulajdoképeni
a
Asida, úgyszintén
kövek
keresnünk.
fajok
.A
képezik.
Eleodes (a pa-
nemekben
kell
Kolorado
lenebrionidák
Kaliforniában a polyn"iorph
család óriásait
laearktikus Blaps rokon neme) es
alatt
fa-
ez utóbbi legk'sebb a Sierra Nevadában, jelentékenyen
Coelocnewiis
ritkábban fatörzsek
alatt,
lordulnak el.
Talán a legérdekesebb
kaliforniai Tenebriottida,
a legkisebb ezen családhoz tartozó
északamerikai
singiUaris, egy vak bogár, mely mint hangyaiészkek
a hangyaálczák levedlett
Ezen nemnek
kozik.
breivel és
közeli
egyedüli képviselje
az
rokona
egyéb
az Alaudes
ta
vendége,
hulladékokkal
Cnemeplatia,
északamerikai
egyszersmind
faj,
táplál-
mely utóbbinak
kontinensen
a
kaliforniai
Cnenieplatia sencea, növényi törmelékek alatt elvétve, vagy a vaszi nászrepülés alkalmával
számban
meleg, szélcsendes esteken
ta-
nagyobb
található.
ílasonlóképen hangyák között laknak az Araeoschiztis fajok,
viszonyuk a gazdaállatok háztartásához azonban
Az Araeoschizák
felderítve.
téveszthetk az idával,
A zül a
Anchomma
felületesen
még
vizsgálva
nincs teljesen
könnyen össze-
costatutmnal, egy délkaliforniai Colydi-
mely bogár ugyancsak hangyafészkek vendége. szájszervek sajátságos alkatánál fogva kitnik rokonai köpusztában elforduló, hosszúkás és szárnytalan Craniotus
pubescens szont az
;
nála a fels ajak teljesen elzárja a
eltakarja
a mandilulákat,
torokürt, elannyira,
vi-
hogy
úgy a Ezen nemnek rokona a kevésbbé rejtett szájszervekkel bíró, gömbölyded kövek és szintén szárnyatlan Edrotes, hasonlóképen a pusztában, all
teljesen
maxiiiák, mint a
nyelv bonczolás
nélkül
nem
tartozik
a
vizsgálhatók.
alatt található.
Az
Asididák
alcsaládjához
kicsin}',
szárnyatlan
Dr. Fényes Béla,
140
Anepsitts delicatiihts, melynek különös ismertetjele
hasgyrvarratokon
dott hátsó
keresend
A
;
ezen
faj
kövek
kívül, a
az elszariíso-
mells tibiákban
széles
félpusztában fordul el.
alatt a
BLapstinus, Conibius és Notibiiis nem, számos
Conibius parallelus
kövek
azok
képviselve a Kolcrado pusztában és
alatt
gyakoriak.
trt vendég különböz
valószínleg
van
fajjal
hangya-
fészkekben.
Különösen érdekes morphologiai szempontból a fakéreg lakó Dacoderus striaticeps
Tenebrionida az
liforniai
;
mells czombízületi rökkel
confluens
bír.
Eg}' másik különös ka-
UsecJms lacerta,
mely bogár ugyancsak
tíz-íz csápokkal,
egyszersmind azonban a
felülrl
csápok
látható, a
tor
felvételére szolgáló
mint Dacoderus,
látva, és
fakéreg
alatt
A
Nyctoporis fajok fakéreg alatt
nem
az utóbbi
két
és
nem,
Emmenastus
továbbá a
—
fajjal
számos,
nehezen definiálható
nagy
vetrucosa
a
A
—
és nagyrészt
szárnyas Eiirymetopon
pusztában egy hüvelyes bokor (Prosopis),
félpusztaságban
örökzöld
szárnyatlan fajok kövek alatt és éltök
el-
Colydiidát,
Eiirymetopon és Emmenastus,
népesítik a pusztát.
fajok a
kaliforniai
Cryptoglossa
alatt,
van
ritkák.
Triorophtis, Auchntobius,
opinionativ
oldalába vésett és barázdával
Usechns lacerta utá-
él.
nozza külsben Rhagodera tuberculatát, egy pusztában kövek
alatt
ezen bogár ugyanis tiz-íz csápokkal és
kérge
tölgy
más
alatt élnek,
alkalmas rejtekekben
a
töltik
részét.
A Zophernsok csoportjának képviseli Kaliforniában Nosoderma diabolicnm, plicatum és porcatum, az els Dél-Kaliforniában friss
alatt
nagyobbára tölgykéreg alatt, a második azonkívül néha fagombákon, a harmadik Északkaliforniában fenykéreg
nem
ritka.
A
csendes tenger partján mélyen a homokba ássák magukat a Coehis fajok, gömböly, szárnyatlan, az Asidiidák alcsaládjához tartozó bogarak
nem
ritkák
a
közeli rokonaik, az
;
pusztában kövek
Stenotrichus, az Eleodes
nem
Eusattns
alatt.
rokonai,
és
Coniontis
Amphidora,
fajok
Cratidus és
lassan mozgó, szárnyatlan
bogarak, csaknem kizárólag a puszta lakosai, rendesen társaságban élnek kövek
alatt.
Fenykéreg viselje
egy
;
alatt él
az Iphthimus
nem
északkaliforniai kép-
sebes patakok mentén a Sierra Nevadában kavicsok
alatt
Scaphidema különféle fák kérge alatt a Platydema és Hypophloeus fajok, míg Phylethus bifasciatus fagombákon néha nagy számmal található. ;
Rperjes környékének nappali lepkéi.
A néhány
f
tengerpartra kivetett tengeri
Phalenia és Stibia fajok
az Európában
;
alatt is
1'41
élnek
a
különböz
ismeretes Helops nem,
képviselje fák kérgét választja lakóhelyül. utánozzák alakban és nagyságban az Apocrypha fajok, melyek nyugati Kaliforniában kövek és száraz
A
falomb
A
kaliforniai
Dyschiritis fajokat
alatt
találhatók.
fentebbi, futólagosan összeállított és
némi fogalmat nyújtani
lán képes lesz
tökéletlen névsor ta-
a kaliforniai
1
enebrionida
nagy számáról, míg az egyes fajok egyedeinek mennyisége gyakran meglep. így az Eleodes fajok megfelel helyeken százáfajok
val lépnek
fel
;
Cnemeplatia sericea tavaszszal az alkonyati nászkülönben alig nevezhet kö-
repülés idején igen gyakori, jóllehet
zönséges fajnak; a Blapstinusok borús
nyugatkor nag}^ számmal találhatók
minden
a legtöbb, talán épenséggel
napokon vagy pedig nap-
az utakon. Mint bogárfaj,
valószínleg
úgy ezen Tenebrio-
nidák is gyakoriak a nekik ízl tápanyagot nyújtó helyeken és a metamorphosis idejében mely fentebbi körülmények ismeretén és azoknak kizsákmányolásán alapul az eredményes gyjtés titka. ;
Eperjes kornyékének nappali lepkéi. Irta
Dahlström Gyula. I.
Eperjes környéke, úgy geológiai alakulásának, mint flórájának változatosságánál fogva a lepkékre nézve rendkívül kedvez. A
környék fogalmát kissé gyjtési területem 15
ll a 1000
D
Branyiszkóhegység
— 1500
m.),
melyet
tág értelemben
használom,
a mennyiben
mértföldre terjed. Határa északnyugat (giánit, gneisz, csillámos pala és
sr
fenyveserd
borít,
csupán
fe-
mész, kisebb
völgyeiben akad lomberd is. Ugyanily alkotású és növényzet a Kelet felé emelked Viso-Hola- és Sírokánál a Battria-hegység. Az észak felé csatlakozó lipóczi hegyekben a triaszkori mész az ettl ;
Abosig húzódó hegylánczban pedig a
homokk
az uralkodó. Terü-
melynek fmentén alkotó eleme a trachyt, föd. lomberd A Tarcza húzódó sóvári hegységé, melyet többnem letem északi határát
a strázsa-kapii hegység vonja, szintúgy,
íolyó mellett fekszik Eperjes
sz.
k.
mint a Tarcza
folyó
város terjedelmes
völgyben
