Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2366 Kakucs, Fő utca 20. sz. JEGYZŐKÖNY amely készült Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. július 28-án (csütörtökön) de. 8.30 órai kezdettel - a Kakucs községi Polgármesteri Hivatal tanácskozótermében - megtartott nyilvános testületi üléséről. Jelen van az ülésen a 7 tagú Képviselő-testület minden tagja, vagyis név szerint: Szalay István Balogh János Dr. Kendéné Toma Mária Marton Ilona Oláh József Prohászka Csaba Tóth Istvánné
polgármester alpolgármester képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő
Szalay István polgármester: Tisztelettel köszöntöm az ülésen megjelenteket. Külön köszöntöm a Loans Kft. képviseletében megjelent Papp Mónikát és Dr. Vörös Katalin hivatalos közbeszerzési tanácsadót, valamint Tóth Tamást, a Pénzügyi és Falufejlesztési bizottsági tagját. Megállapítom, hogy minden képviselő jelen van, a Testület határozatképes. Kérem a képviselőket, hogy fogadják el a meghirdetett napirendi pontokat. A napirendi pontokra a javaslatom az alábbi: 1. Döntés a Pergel köz folytatásában lévő mezőgazdasági út felújításával kapcsolatos közbeszerzési eljárásra benyújtott pályázatokról. Előadó: Szalay István polgármester 2. Döntés az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról. Előadó: Szalay István polgármester 3. Döntés az Önkormányzat Gazdasági Programjának elfogadásáról. Előadó: Szalay István polgármester 4. Döntés Kakucs Község Sportkoncepciójának elfogadásáról. Előadó: Szalay István polgármester 5. Döntés a polgármesteri hivatal akadálymentesítésének támogatására benyújtott pályázatról. Előadó: Szalay István polgármester 6. Rendelkezés a civil szervezetekre elkülönített pénzügyi keret maradványáról. Előadó: Tóth Istvánné képviselő
2
7. Az EPAMEDIA HUNGARY Zrt. javaslatának megtárgyalása, melyet a község külterületén elhelyezett reklámtáblákra vonatkozó bérleti szerződés módosítására tett. Előadó: Szalay István polgármester 8. Egyebek… A Testület tagjai a polgármester úr javaslata alapján– egyhangúlag - elfogadták a napirendi pontokat. Szalay István polgármester: A jegyzőkönyv vezetésére javasolom Farkasné Szabó Mária vezető főtanácsost, hitelesítésére pedig Dr. Kendéné Toma Mária képviselő asszonyt és Balogh János alpolgármester urat. A Képviselő-testület egyhangúlag elfogadta a jegyzőkönyvezető, valamint a hitelesítők személyét. 1. Napirendi pont: Döntés a Pergel köz folytatásában lévő mezőgazdasági út felújításával kapcsolatos közbeszerzési eljárásra benyújtott pályázatokról. Szalay István polgármester: A Képviselő-testület a június 29-i ülésén döntött arról, hogy a „Mezőgazdasági utak felújítása, építése” tárgyban egyszerű, közbeszerzési eljárást indít meg, melynek lefolytatására megbízza a Loans Kft.-t. A Testület egyúttal döntött arról is, hogy az ajánlattételi felhívást az alábbi cégeknek küldi meg: 1./ Hornyák Kft. (2890 Tata, Faller Jenő úti ipartelep 2158/59.), 2./ S.Á.B.A. 2000 Építőipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (1116 Budapest, Fehérvári út 203. 4. em. 47.), 3./ Tamás és Zsolt Generál Kft. (2366 Kakucs, Ibolya utca 2/A.) A Közbeszerzési Bíráló Bizottság az ajánlatokat a mostani ülést megelőzően, 8.00 órai kezdettel vitatta meg. Felkérem Papp Mónikát, hogy ismertesse a beérkezett ajánlatokat és a Bizottság javaslatát. Papp Mónika, a Loans Kft. képviseletében: A Pergel közi út külterületi szakaszának felújítására ez év július 1-jén indult meg a közbeszerzési eljárás. Három cégnek küldtünk meg ajánlattételi felhívást, melyből 2 cégtől érkezett vissza érvényes ajánlat. Ezek: 1./ a Hornyák Kft. ajánlata: nettó 39.879.758,-Ft, a késedelmi kötbér összege: 100.000,Ft/nap, a meghiúsulási kötbér: 15%. 2./ a Tamás és Zsolt Generál Kft. ajánlata: nettó 33.449.827,-Ft, a késedelmi kötbér összege: 150.000,-Ft/nap, a meghiúsulási kötbér: 10%. A Közbeszerzési Bíráló Bizottság megvizsgálta az ajánlatok tartalmát, és a kedvezőbb ajánlatot tevő céget, a Tamás és Zsolt Generál Kft-t ajánlják elfogadásra a Testületnek. Szalay István polgármester:
3 Kérem a képviselők véleményét. Prohászka Csaba képviselő: Azt gondolom, hogy - mivel olyan nagy a különbség a két cég ajánlata között - egyértelmű, hogy az alacsonyabb ajánlatot tevő céget fogadjuk el. Szalay István polgármester: Ha nincs más észrevétel, kérem a képviselőket, hogy döntsenek a Közbeszerzési Bíráló Bizottság javaslatáról. A Képviselő-testület 7 szavazattal 0 ellenében (egyhangúlag) az alábbi határozatot hozta: Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 96/2011. (07. 28.) számú Határozata: A Képviselő-testület a „Mezőgazdasági utak felújítása, építése” tárgyú, a Kbt. 251. §. (2) bekezdése alapján közvetlenül megküldött ajánlattételi felhívással indított általános egyszerű közbeszerzési eljárás nyertesének - a megadott pontrendszer figyelembevételével - a Tamás és Zsolt Generál Kft.-t (2366 Kakucs, Ibolya u. 2/A.) nyilvánítja, az ajánlatukban szereplő 33.449.827,-Ft + ÁFA összeg elfogadásával. A Testület felhatalmazza Szalay István polgármestert, hogy a Kft. ajánlati dokumentációja és ezen határozat figyelembevételével kösse meg a Kft-vel a beruházási szerződést. Határidő:
azonnal
Felelős:
Szalay István polgármester
Szalay István polgármester: A szerződést a Kft-vel augusztus 9-én meg kell kötnünk, így a munka akár már másnap, 10-én el is indulhat. Papp Mónika és Dr. Vörös Katalin további jó munkát kívánva, elköszöntek az ülésről. Prohászka Csaba képviselő: Érdeklődnék, hogy mennyi felajánlás érkezett eddig a Pergel közi út felújítására a tanyatulajdonosoktól. Szalay István polgármester: Sajnos csak a Varró család tett eddig anyagi felajánlást. A szülőknek és a két gyermeküknek van ott a Pergel közi út végén tanyája. Azt vállalták, hogy családonként 200 ezer forint támogatást ajánlanak fel, vagyis összesen 600 ezer forintot. Tóth Istvánné képviselő:
4 Azt gondolom, hogy ez olyan nagy összegű felajánlás, amiről mindenképpen említést kellene tennünk az újságban azzal a megjegyzéssel, hogy a többi – az utat rendszeresen – használóktól is várjuk a támogatást. A képviselők a javaslattal egyetértettek. 2. Napirendi pont: Döntés az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról. Marton Ilona képviselő: A Képviselő-testület Jogi és Szociális Bizottsága, valamint a Társadalmi Ügyek Bizottsága megtárgyalta az Önkormányzat új Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetét és elfogadásra javasolják. Szalay István polgármester: Megkérdezem a jelenlévőket, hogy van-e még valakinek esetleges módosító javaslata. Tóth Tamás, pénzügyi bizottsági tag: A tervezet 13. §-ában az szerepel, hogy a nyilvános ülések hangrögzítésére minden résztvevő engedély kérése nélkül jogosult. Nem lehetne esetleg úgy módosítani rajta, hogy hang- és képrögzítésre jogosult minden résztvevő? Ezt azért kérdezem, mert sok település testületi ülését közvetíti a körzeti tévé, s gondolom ahhoz a képviselőktől engedély kell. Dr. Kendéné Toma Mária képviselő: A nyilvános ülésen bárki, bármikor, bármit felvehet, így nem látom akadályát annak, ha nemcsak hang-, hanem képfelvétel is készül az ülésekről. Javaslom, hogy egyszerűen úgy fogalmazzuk át a mondatot, hogy „a nyilvános ülések rögzítésére minden résztvevő engedély kérése nélkül jogosult”. Szalay István polgármester: Más módosító javaslat nem lévén, felkérem a képviselőket, hogy döntsenek az Önkormányzat új Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásáról. A Képviselő-testület 7 szavazattal 0 ellenében az alábbi rendeletet alkotta: Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2011. (VII. 29.) számú önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.)
5 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: Pttv.) foglaltakkal összhangban az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban SZMSZ) a következő rendeletet alkotja: II. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése: Kakucs Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) (2) A Képviselő-testület megnevezése: Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) (3) Az Önkormányzat székhelye: 2366 Kakucs, Fő u. 20. (4) Az Önkormányzat működési területe: Kakucs község közigazgatási területe (5) Az Önkormányzat törzskönyvi azonosítója: 734653 (6) Az Önkormányzat adószáma: 15734659-1-13 (7) Az Önkormányzat bankszámlaszáma: 65500082-31020956-51000008 (8) Az Önkormányzat honlapjának címe: www.kakucs.hu (9) Az Önkormányzat e-mail-címe:
[email protected] 1(10) Az Önkormányzat időszakos lapjának címe: Kakucsi Lapozgató (11) Kakucs községről rövid ismertetőt az SZMSZ 3. számú függeléke tartalmaz. (12) A Képviselő-testület tagja a polgármester és a települési képviselő (a továbbiakban: képviselő) 2. § (1) A Képviselő-testület hivatalának neve: Kakucs Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) (2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 2366 Kakucs, Fő u. 20. (3) A Polgármesteri Hivatal törzsszáma: 441267 (4) A Polgármesteri Hivatal adószáma: 15441269-2-13 (5) A Polgármesteri Hivatal bankszámlaszáma: 65500082-30009452-51000012 és alszámlái. (6) A Polgármesteri Hivatal e-mail-címe:
[email protected] (7) A Polgármesteri Hivatal Ügyrendjét az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza. 3. § Az Önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről, továbbá a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozásáról külön rendeletek rendelkeznek. 4. § Az Önkormányzat önállóan - szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve, a civil szférát bevonva - intézi a község közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, a mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről. 5. § (1) Az Önkormányzat a hatáskörébe utalt hatósági ügyek intézése során - amennyiben magasabb szintű jogszabály azt nem írja elő kötelező jelleggel – a megfelelő személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt nem alkalmazza az elektronikus ügyintézést. (2) Az állampolgárok közigazgatási hatósági eljárással kapcsolatos elektronikus tájékoztatását az Önkormányzat a község internetes honlapján biztosítja. II. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE 6. § (1) Az Önkormányzat a helyi közszolgáltatások körében az Ötv. 8. § (1) bekezdésében felsorolt feladatokat látja el.
6 (2) Az Önkormányzat köteles gondoskodni az Ötv. 8. § (4) bekezdésében foglalt feladatok ellátásáról. 7. § (1) Az Önkormányzat önként vállalhatja helyi közügy megoldását az Ötv. 1. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben. (2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok véleményét ki kell kérni. 8. § (1) Az Önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatai ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében együttműködik a) a dabasi kistérség önkormányzataival, b) az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulással, c) Pest Megye Önkormányzatával, d) helyi civil szervezetekkel, egyházakkal. (2) Az együttműködés keretében a polgármester köteles a folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat ellátni, valamint az együttműködésről legalább évenként tájékoztatni a Képviselő-testületet. 9. § A jegyző rendszeresen köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni a Képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról. 10. § A Képviselő-testület a feladatait az Ötv. 9. § (1) - (3) bekezdése szerint látja el. 11. § Az Ötv. 10. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a) a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az alapilletmény meghatározása, b) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás, c) a hitelfelvétel, d) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése. III. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE A Képviselő-testület 12. § A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A Képviselő-testület ülései 13. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. Az ülés jellege lehet nyilvános vagy zárt. (2) A képviselő-testületi ülések helye: a községháza tárgyalóterme. (3) A polgármester - amennyiben valamely napirendi pont megtárgyalása azt indokolja, úgy az ülés helyét a (2) bekezdésben meghatározott helyszíntől eltérően is meghatározhatja. (4) A nyilvános ülések rögzítésére minden résztvevő engedély kérése nélkül jogosult. Alakuló ülés 14. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést az újonnan megválasztott polgármester hívja össze és a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti. A korelnök feladatai kizárólag az ülés vezetésére korlátozódnak. (2) A Képviselő-testület alakuló ülésének napirendi pontjai az alábbiak:
7 1a) ünnepélyes megnyitó, a Helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás eredményéről, az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele, a megbízólevelek átadása, b) tájékoztató a polgármester választási ciklusra vonatkozó programjáról, c) javaslat a polgármester illetményének megállapítására, d) javaslat az alpolgármester megválasztására és illetménye megállapítására, e) javaslat a Képviselő-testület bizottságai nevének és létszámának a meghatározására, a bizottságok tagjainak és elnökeinek a megválasztására, s ezeket követően a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló helyi rendelet módosítására. Rendes ülés 15. § (1) A Képviselő-testület az általa elfogadott munkatervben foglaltak szerint tartja rendes üléseit. (2) Ülést kell összehívni 2a) az Ötv. 12. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, 3b) ha a Képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt, 4c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik. Rendkívüli ülés 16. § (1) Rendkívüli ülést lehet összehívni, amennyiben a polgármester megítélése szerint a 15. §-ban foglaltakon kívüli esetben a Képviselő-testület sürgős összehívására van szükség. (2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a képviselők egynegyedének vagy a Képviselő-testület bizottságának - a rendkívüli ülés indokát is tartalmazó - írásbeli indítványára. Az indítványt a polgármesternél kell írásban, vagy elektronikus levél formájában előterjeszteni. IV. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MUNKARENDJE Munkaterv 17. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján dolgozik, melyet - a polgármester véleményének kikérését követően - a Jogi és Szociális Bizottság készít elő. (2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni: a) a képviselőktől, b) a bizottságoktól, c) a jegyzőtől, d) az önkormányzati intézmények vezetőitől. (3) A munkatervben meg kell határozni az ülések tervezett időpontját, az ülések várható, előre tervezhető napirendjét, az előkészítésben részt vevő személyeket, a napirendek előadóit. (4) A testületi ülések lehetőleg minden hónap 3. hétfőjére essenek, kivéve a határidős és halaszthatatlan napirendek miatt összehívott üléseket. (5 A munkatervet a tárgyév február 15. napjáig állapítja meg a Képviselő-testület. Az ülések előkészítése
8 18. § (1) Az egyes ügyek előkészítéséről a Képviselő-testület határoz, megjelölve az előkészítésért felelős személyt, bizottságot, illetve az előterjesztés határidejét. A kijelölt bizottság megtárgyalja az ügyet, és döntési javaslatot készít a Képviselő-testület számára. Az előterjesztés alapján a döntést a Képviselő-testület hozza meg. (2) A bizottsági döntést a Képviselő-testület felé a bizottság elnöke közvetíti előterjesztés formájában. (3) Részletes írásos előterjesztést kell minden esetben készíteni az alábbi ügyekben: a) rendeletalkotás, b) szervezet kialakítása, c) az Önkormányzat vagyonára vonatkozó szerződéstervezetek, d) helyi népszavazás és népi kezdeményezés kiírása, e) önkormányzati jelképek meghatározása, f) gazdasági program, költségvetés meghatározása, g) pénzügyi kötelezettség vállalása, h) költségvetés módosítása, i) településrendezési tervek, j) valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügy, k) társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés, l) intézményalapítás, megszűnés, átszervezés, m) munkaterv. (4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell: a) a tárgyat és tényállást, jogszabályi hátteret, b) a határozati javaslatokat, c) a felelős személy és a határidő megjelölését. Az ülés összehívása és vezetése 19. § (1) A Képviselő-testület ülését össze kell hívni a képviselők egynegyedének névvel aláírt írásos kérelmére és az Önkormányzat bármely bizottsága indítványára. Az indítványokat a polgármesterhez kell eljuttatni. (2) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és annak vezetésére az alpolgármester jogosult. A polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére a korelnök jogosult. 20. § (1) A Képviselő-testület ülésére vonatkozó írásos meghívót és a hozzá tartozó írásos előterjesztéseket papíralapon és elektronikus formában az ülést megelőző 5 nappal rendkívüli ülés esetében ettől eltérően, 5 napon belül, de legalább 24 órával - előbb kézbesíteni kell. (2) A meghívót a polgármester írja alá. (3) A meghívó tartalmazza: a) az ülés helyét, b) kezdési időpontját, c) a javasolt napirendet, d) a napirendi pontok előterjesztőinek nevét, e) a hivatali apparátus által, a döntés megkönnyítése érdekében összeállított lehetőségek, változatok, adatok, pontos számítások felsorolását. (4) A napirendi előterjesztésnek átláthatónak, részletesnek kell lennie. Az előterjesztések a Polgármesteri Hivatalnak hivatalosan rendelkezésére álló adatok alapján, külső közreműködő szerv vagy személy által, valamint a képviselők, vagy a polgármester által átadott információk alapján készülnek.
9 (5) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a település lakosságát értesíteni kell a meghívónak: a) a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin történő kifüggesztésével, b) a község honlapján történő megjelentetéssel. 21. § (1) A Képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt. (2) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Ötv. 12. § (4) bekezdés a) pontja, illetőleg zárt ülést rendelhet el az Ötv. 12. § (4) bekezdés b) pontja szerint meghatározott esetekben. (3) Az Ötv. 12. § (4) bekezdésében foglaltakat az SZMSZ 5. számú függeléke tartalmazza. (4) Zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a kisebbségi önkormányzat elnöke, vagy kisebbséget érintő ügyben a kisebbségi szószóló, vagy megbízottja, a jegyző, a jegyzőkönyvvezető, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. (5) Zárt ülés megtartását a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja. A Képviselő-testület tanácskozási rendje 22. § (1) Az elnök az ülés megnyitása és a határozatképesség megállapítása után javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendekre - megfelelő indoklása mellett - a képviselők módosító javaslatokat tehetnek. A napirendek elfogadásáról a képviselők vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel döntenek. (2) A napirendek összeállításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy adott napirendi pontot, amelyben a Képviselő-testület részéről döntés született, a körülmények lényeges változása nélkül nem lehet egy éven belül ismét napirendre tűzni. (3) Minden napirend első napirendi pontja az ülésen részt vevő vendégek meghallgatása és az őket érintő napirendi pontok megtárgyalása. (4) Sürgősségi indítványt bármely képviselő, a polgármester, a jegyző, valamint a polgármester ellenjegyzésével az Önkormányzat intézményének vezetője terjeszthet elő. Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre jogosult bizottság hatáskörébe tartozik, a Képviselő-testületnek arról is kell döntenie, hogy az ügyet magához vonja-e. (5) A sürgősségi kérdésben a képviselők vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel döntenek. (6) A sürgősség elfogadása esetén a Képviselő-testület az indítványt első napirendi pontként tárgyalja. A sürgősségi indítvány elvetése esetén az ügyet a Képviselő-testület meghatározott időpontban egyszerű napirendi pontként tárgyalja. (7) Ügyrendi kérdésben a szót kérő képviselőnek soron kívül szót kell adni. 23. § (1) Az elnök minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, illetve javasolhatja az egyes napirendek összevont tárgyalását. Erre más képviselő is javaslatot tehet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. (2) Az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt választ kell adni. (3) A nyilvánosság a részvétel lehetőségét jelenti, de azt nem foglalja magába, hogy a vitába is bekapcsolódjanak, hozzászóljanak, és főleg, hogy a szavazásban részt vegyenek. A Képviselő-testület alkalmanként, vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt arról, hogy igény esetén megadja-e az ülésen megjelent érdeklődőknek a hozzászólási jogot, amennyiben feltételezhető, hogy a jelen lévő érdeklődőnek releváns szakmai ismeretei, egyéb tájékoztatása új tényeket ismertetne meg a Képviselő-testülettel. (4) A hozzászólások sorrendjét - figyelembe véve a jelentkezési sorrendet - az elnök határozza meg. (5) A hozzászólások időtartamát a Képviselő-testület szükség szerint korlátozhatja. E kérdésben a képviselők vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel döntenek.
10 24. § (1) Az elnök figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, ill. a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása. Amennyiben a hozzászóló az elnök, őt a fentiekre a Jogi és Szociális Bizottság elnöke figyelmezteti. (2) A tárgyra térésre történő második felszólalást követően az elnök megvonja a szót. Akitől a szót megvonják, az adott ügyben nem szólalhat fel újra, azonban bármely vitában a 2 perces szókérés, valamint az interpelláció elmondása és a viszontválasz külön ügynek minősül. (3) Az elnök a napirend tárgyalása során bármely képviselő javaslatára legfeljebb 15 perces tárgyalási szünetet rendelhet el. (4) A vita lezárása után 5 perces személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet. (5) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. (6) A szavazás előtt a jegyzőnek felszólalási jogot kell adni, amennyiben a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni. (7) A hozzászólásokat követően az elnök összefoglalja a vita lényegét, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre. Intézkedik az egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról. (8) Az elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatokat. Határozathozatal 25. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele, azaz 4 fő jelen van. Az ülés megkezdése előtt az elnök megállapítja a határozatképességet. (2) A határozatképtelenség okából elmaradt ülést ugyanazokkal a napirendi pontokkal 8 napon belül újra össze kell hívni. (3) A javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. (4) A határozati javaslat szakmai előkészítéséért a jegyző a felelős. 26. § (1) A képviselő-testületi és bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. (2) A képviselő, bizottsági tag köteles bejelenteni a személyes érintettséget. (3) A kizárásról a Képviselő-testület, illetékes bizottság vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt. (4) A kizárt képviselőt, bizottsági tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. 27. § (1) Minősített többség, vagyis 4 főnek az igen szavazata szükséges az Ötv. 15. § (1) bekezdésében foglalt esetekben. (2) A minősített többséghez szükséges eseteket jelen rendelet 4. számú függeléke tartalmazza. A szavazás módja 28. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit - határozatokat, rendeleteket - nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik. (2) A nyílt szavazás eredményét az elnök állapítja meg. A szavazatok téves összeszámlálása esetén az elnök elrendeli a szavazás megismétlését.
11 (3) Ha a nyílt szavazás során szavazategyenlőség áll elő, az elnök még ugyanazon az ülésen elrendelheti a szavazás megismétlését. Ha ismételt szavazategyenlőség esetén érvényes döntés az adott ülésen nem születik, az ügyet a Képviselő-testület a soron következő ülésén újra tárgyalja. 29. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Ötv. 12. § (4) bekezdéseiben foglalt esetekben. (2) Titkos szavazásra bármely képviselő javaslatot tehet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. (3) A titkos szavazás lebonyolításánál a Képviselő-testület tagjai közül választott 3 fős Jogi és Szociális Bizottság jár el. (4) A titkos szavazás külön helyiségben történik. A képviselők borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével szavaznak. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza: a) a szavazás helyét, idejét, b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét, c) a szavazás során felmerült körülményeket, d) a szavazás eredményét. 30. § (1) A Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást tarthat. Ennek elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. (2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, a képviselők pedig "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. 31. § (1) A szavazás eredményét mindig az elnök állapítja meg és ismerteti. (2) A szavazás módjának megváltoztatását a napirend tárgyalása során bármelyik képviselő javasolhatja. A Képviselő-testület a javaslatról vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. (3) A polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül, írásban nyújthatja be, a Képviselő-testület pedig a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt róla. A Képviselő-testület döntései 32. § (1) A Képviselő-testület a) rendeletet alkot, b) határozatot hoz. (2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt a) a napirend meghatározásáról, b) az ügyrendi kérdésekről, c) a képviselői interpellációra és kérdésre adott válasz elfogadásáról, d) a név szerinti szavazás elrendeléséről. (3) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése: „Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének .../....(sorszám/évszám), a kihirdetés dátuma (hónap, nap) számú önkormányzati rendelete ... ról/ről (a tárgy megjelölése).” (4) A Képviselő-testület által hozott határozatok jelölése: „Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének .../... (sorszám/évszám) …(hónap) … (nap) számú Határozata.” Az önkormányzati rendeletalkotás
12 33. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott, általános életviszonyok, helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti: a) a képviselő, b) a Képviselő-testület bizottsága, c) a polgármester, d) az alpolgármester, e) a jegyző. (3) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester a rendelet tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottság(ok) és a jegyző bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti. 34. § (1) A rendelettervezet szakmai előkészítéséről a jegyző gondoskodik. (2) Amennyiben a rendelettervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi pontjai közé felvenni. (3) Amennyiben a rendelettervezet részletes előkészítése szükséges, az elnök indítványozza, hogy a Képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőseiről. 35. § (1) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését. (2) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. (3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a szabályszerűen megalkotott és aláírt rendelet teljes szövegének közzétételével történik. A rendeletet ki kell függeszteni a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, ill. elérhetővé tenni a község honlapján. (4) A nyilvános képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv írásos formáját közzé kell tenni a község honlapján. A tanácskozás rendjének fenntartása 36. § (1) Az elnök a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében az alábbi jogosítványokkal rendelkezik: a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a tárgytól eltér, vagy akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása, b) a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel, c) rendreutasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, d) figyelmezteti az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti. (2) A választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek a képviselő-testületi ülésen csak az elnök egyedi engedélye alapján vehetnek részt. (3) Ha a képviselő-testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök javaslatára a Képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülés félbeszakad, az csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat. A Képviselő-testület dokumentumai 37. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
13 (2) A képviselő-testületi ülésről a jegyzőkönyv mellett minden esetben hangfelvétel is készül. A hangfelvételt 1-1 példányban a jegyző és a polgármester tárolja, és a Hivatal nyilvántartást vezet a másolatot kérőkről. Egyebekben a hangfelvétel kezelésére a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások az irányadók. (3) A jegyzőkönyv a Képviselő-testület üléséről készült olyan alapdokumentum, amely lényeges, pótolhatatlan információkat tartalmaz, olyan bizonyítható erővel bír, amellyel a köziratok rendelkeznek. (4) A jegyzőkönyv tartalmazza: a) az ülés helyét és időpontját, b) a megjelent képviselők és meghívottak nevét, c) a távolmaradt képviselők nevét, d) a tárgyalt napirendi pontokat, e) napirendi pontonként az előadók nevét, f) szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, g) a felszólalók nevét, h) a tanácskozás lényegét, i) a szavazás számszerű eredményét, j) a hozott döntéseket (határozatokat, rendeleteket), k) az elhangzott bejelentéseket, l) interpellációkat, m) kérdéseket és az azokra adott válaszokat. 38. § A Képviselő-testület egyszerű többséggel, bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy valamely hozzászólás vagy a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselő véleménye szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe. 39. § A jegyzőkönyv mellékletei a következők: a) meghívó, b) jelenléti ív, c) tárgyalt előterjesztések, d) jegyzőkönyvben nem részletezett rendelet, e) írásban benyújtott hozzászólások, f) egyéb írásos indítványok. 40. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző, valamint az esetileg választott - legfeljebb kettő, a testületi ülés teljes idejében jelen lévő - jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. (2) A jegyzőkönyvet, a rendeletkivonatot, a jegyzőkönyv mellékleteit a jegyző 15 napon belül köteles elküldeni a Pest Megyei Kormányhivatalnak. 41. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a Polgármesteri Hivatal kezeli, évente bekötteti és elhelyezi az irattárban. (2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. (3) A rendeletekről és határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik. (4) Igény esetén a képviselőnek meg kell küldeni a képviselő-testületi ülésekről készült határozatok szövegét elektronikus és papírformátumban is. (5) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a Polgármesteri Hivatalban az állampolgárok számára - a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjének jelenlétében hozzáférhetővé kell tenni. (6) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe, valamint az ülés írásos anyagaiba az érintetteken és az Ötv. 12. § (5) bekezdésében felsoroltakon kívül más nem tekinthet be.
14 (7) A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint - a nyilvános ülés jegyzőkönyvétől - elkülönítve kell tárolni és megőrizni. V. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE A képviselő 42. § (1) A képviselők névsorát az 1. számú függelék tartalmazza. (2) A képviselők jogállására az Ötv. 19. § (1) bekezdése, a képviselők jogaira vonatkozó rendelkezéseket az Ötv. 19. § (2) bekezdésének a) – e) pontjai tartalmazzák. (3) A képviselő – az Ötv. 19. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl – köteles a) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, b) felkérés alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban, c) bejelenteni, ha a Képviselő-testület vagy bizottságának ülésén, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van, d) a bizottsági, vagy képviselő-testületi ülésről történő távolmaradását – minimum három órával az ülés megkezdését megelőzően – jelezni, e) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, ill. a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, f) bejelenteni, ha valamely ügyben személyesen érintett, g) vagyonnyilatkozatát a törvényben meghatározott határideig benyújtani. 43. § (1) A képviselő, a bizottság nem képviselő tagja a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvénynek a vonatkozó szabályait. (2) A képviselő titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll. 44. § A polgármester egyes képviselőket bevonhat a döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba, a képviselő a Képviselő-testületnek javaslatot tehet arra, hogy a képviselettel valamely képviselőt megbízzon. Interpelláció, kérdés 45. § (1) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell hogy álljon az Önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az Önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia. (2) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt erről - vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel - a Képviselő-testület is. (3) A kérdés, az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. (4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a Képviselő-testület. (5) A kérdéssel és interpellációval kapcsolatos szabályok a következők: a) a képviselők kérdéseiket, interpellációikat szóban vagy írásban a képviselő-testületi ülésen a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg,
15 b) nem tekinthető interpellációnak a korábban már megválaszolt és a Képviselő-testület által elfogadott ismételt képviselői kérdés, amennyiben azzal kapcsolatban újabb körülmény nem merült fel, c) ha az interpelláció benyújtására már a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal sor került, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell, d) az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be lehet vonni az interpelláló képviselőt is, továbbá a Képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, valamely bizottságot, illetőleg ad hoc bizottságot, e) a Képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban adjanak választ, e válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni, testületi elfogadásáról a következő ülésen kell dönteni. VI. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI A bizottságok szervezete 46. § (1) A Képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében bizottságokat hoz létre. (2) A Képviselő-testület a bizottságok taglétszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakításukkor dönt, azonban szükség esetén bármelyik képviselő indítványára azt módosíthatja. (3) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással. (4) A Képviselő-testület állandó bizottságainak elnevezését, a bizottságok feladat- és hatáskörét e rendelet 1. számú melléklete, a bizottsági tagok névsorát a 2. számú függeléke tartalmazza. A bizottságok működése 47. §. (1) A bizottság szükség szerint ülésezik. (2) A bizottsági ülések lehetőleg minden hónap 2. hétfőjére essenek, kivéve a határidős és halaszthatatlan napirendek miatt összehívott üléseket. (3) A bizottság ülését az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülés előtt 5 nappal megkapják. (4) Minden bizottság ülésére az összes képviselőnek kell meghívót küldeni. (5) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági tagok 1/3-ának - napirendi javaslatot is tartalmazó - indítványára. (6) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról is. (7) Abban az esetben, ha több bizottság összevont ülést tart, az egyes napirendekről különkülön szavaznak és a határozatképesség is külön-külön vizsgálandó. 48. § (1) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. (2) A bizottság képviselő és külsős tagjainak minden olyan írásos anyagot meg kell kapniuk, ami a döntéshozatalhoz szükséges. 49. § (1) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság megválasztott tagjainak több mint a fele jelen van. A határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
16 (2) A bizottsági döntés előterjesztője a Képviselő-testület felé a bizottság elnöke, távollétében pedig az általa kijelölt személy vagy felkért szakértő. 50. § (1) A bizottság tagjai a bizottság ülésein kötelesek részt venni. Amennyiben a tag az éves bizottsági ülések számának a felén nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület a bizottsági tagságát megszüntetheti. (2) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a polgármestert, alpolgármestert és a jegyzőt legalább 2 munkanappal korábban értesíteni kell. 51. § (1) A bizottság ülése nyilvános, azt a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság egyik képviselő-testületi tagja vezeti. (2) A zárt ülésre a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) A bizottság ülésén tanácskozási joggal vesz részt a jegyző vagy a Polgármesteri Hivatalban dolgozó, általa megbízott köztisztviselő. 52. § (1) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű szótöbbséggel dönt. (2) A bizottság elnökét és tagjait a bizottság döntései kötik. A bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi véleménynek a képviselő-testületi ülésen helyt kell adni. (3) A bizottság döntéseinek kiadmányozója az elnök. (4) A bizottság által hozott határozatok jelölése: „Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete ……………………………(elnevezésű) Bizottságának „.../... (sorszám/évszám) …(hónap) … (nap) számú Határozata.” 53. § (1) Ha a bizottság átruházott hatáskörben önkormányzati döntést hoz, az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Egyéb esetekben a bizottság üléséről emlékeztető készül. (2) A jegyzőkönyvet, emlékeztetőt a bizottság elnöke és a jegyző írja alá. (3) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv 1 példányát a jegyző megküldi a Pest Megyei Kormányhivatalnak. 54. § A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról - a Polgármesteri Hivatal útján - a jegyző gondoskodik. 55. § (1) A bizottságok működésük további részletes szabályait maguk határozzák meg. (2) A bizottság működésére vonatkozó rendelkezéseket - a jelen rendeletben foglaltakon túl az Ötv. 23. § (1) és (3) bekezdése, a 24. § (1) bekezdése, a 25. § (1) és (2) bekezdése, a 26. §a és a 27. §-a tartalmazza. VII. Fejezet A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER A polgármester 56. § A polgármester a település választópolgárai által közvetlenül megválasztott önkormányzati tisztségviselő, megbízatását főállásban tölti be. 57. § (1) A polgármester jogállására vonatkozó rendelkezéseket - a jelen rendeletben foglaltakon túl - az Ötv. 32-35. §-ai, valamint a Pttv. rendelkezései tartalmazzák. (2) A polgármesternek az Ötv. 35. §-ában meghatározottakon túli további feladatai: a) képviseli az Önkormányzatot, b) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel, c) fogadóórát tart, d) nyilatkozik a sajtónak.
17 58. § (1) A Képviselő-testület az alábbi hatáskörök gyakorlását ruházza át a polgármesterre: a) az éves tervben szereplő feladatok végrehajtása során – a tervben meghatározott mértékig – kötelezettséget vállalhat, szerződést írhat alá, b) az éves tervben nem szereplő rendkívüli feladatok megoldására kötelezettséget vállalhat 500.000,-Ft összeghatárig, melynek kimerülésekor a Képviselő-testület határoz a keret újbóli megnyitásáról. c) a Képviselő-testület szociális feladatai közül – átruházott hatáskörben – dönt a lakásfenntartási támogatásról, a temetési segélyekről, valamint a köztemetésről. (2) A polgármester külön utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladatés hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét. Az alpolgármester 59. § (1) A Képviselő-testület tagjaiból választott egy fő alpolgármester társadalmi megbízatásban, a polgármester irányításával látja el feladatait. (2) Az alpolgármesternek a polgármester által meghatározott feladatköre az alábbi: a) a testületi ülések működési feltételeinek megteremtésében való részvétel, b) a képviselők és a bizottsági tagok munkájának segítése, c) közreműködés a testületi döntések tervezeteinek elkészítésében, d) közreműködés a döntések végrehajtásának megszervezésében, ellenőrzésében, e) együttműködés a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel. (3) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolja. VIII. Fejezet A JEGYZŐ 60. § (1) A Képviselő-testület az Ötv. 36. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével jegyzőt nevez ki. (2) A jegyző feladat- és hatásköreire a vonatkozó hatályos jogszabályok, valamint az Ötv. 36. § (2) bekezdése az irányadó. (3) A jegyző jelen rendelet 62. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően a) rendszeresen tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak, a polgármesternek az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, b) a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, illetőleg állást foglal azok jogszerűsége tekintetében, c) tájékoztatja a Képviselő-testületet a Polgármesteri Hivatal munkájáról és az ügyintézésről, d) gondoskodik a települési önszerveződő közösségek, érdekképviseleti szervek megfelelő tájékoztatásáról, kérésükre teremhasználatot engedélyez, és kielégíti a korlátozott terjedelmű sokszorosítási igényeiket, e) javaslatot tesz az Önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára, f) gondoskodik az SZMSZ, valamint mellékleteinek naprakészen-tartásáról. IX. Fejezet A POLGÁRMESTERI HIVATAL
18 61. § (1) A Képviselő-testület az Ötv. 38. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően önálló hivatalt hoz létre Kakucs Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala elnevezéssel. (2) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítését, feladatköreit, ügyfélfogadási rendjét, alaptevékenységét a Hivatali Ügyrend tartalmazza. (2. számú melléklet) 62. § (1) A Polgármesteri Hivatal a Kakucs Községi Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a Kakucs Községi Német Kisebbségi Önkormányzat (továbbiakban: kisebbségi önkormányzatok) munkáját az alábbiak szerint segíti: a) közreműködik a kisebbségi önkormányzatok költségvetési tervezetének, költségvetési beszámolóinak, valamint a költségvetési koncepciójuk tervezetének az elkészítésében, b) a kisebbségi önkormányzatok elnökének közreműködésével a testületi ülések meghívóit elkészíti, a meghívókat - a testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal – kikézbesítteti, c) a kisebbségi önkormányzatok üléséről a jegyzőkönyvet elkészíti és továbbítja a Pest Megyei Kormányhivatalnak, d) a kisebbségi önkormányzatok jegyzőkönyveit, határozatait nyilvántartja, irattározza. (2) A Polgármesteri Hivatal az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának - az államháztartáson belülről származó pénzeszközök vonatkozásában - a végrehajtó szerve, külön megállapodás szerint. X. Fejezet A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATI FORMÁK Közmeghallgatás 63. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer az Ötv. 13. §-ában foglalt rendelkezés szerint közmeghallgatással egybekötött testületi ülést tart. (2) A közmeghallgatáson a polgármester tájékoztatja a lakosságot az aktuális feladatokról, beszámol az előző évi fejlesztési feladatok végrehajtásáról és vázolja a tárgyévi feladatokat. (3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülés időpontját – annak megtartása előtt 8 nappal - a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. (4) Az ülést a polgármester vezeti, azon részt vesznek a képviselők és a jegyző is. (5) A település lakossága számára lehetővé kell tenni, hogy kérdéseit, javaslatait a közmeghallgatás előtt és alatt írásban és telefonon, valamint az ülésen szóban is megtehesse. (6) A közmeghallgatásról, az elhangzott kérdésekről, javaslatokról jegyzőkönyv készül. (7) Amennyiben az elhangzott kérdés a helyszínen érdemben nem válaszolható meg, úgy az írásbeli választ - 15 napon belül - a kérdés felvetőjének meg kell küldeni. (8) Az elhangzott javaslatra vonatkozó intézkedésről - ha a helyszínen érdemben válasz nem adható - a javaslattevőt a polgármester 15 napon belül tájékoztatja. Nyilvánosság 64. § (1) A Képviselő-testület a közérdeklődésre számot tartó döntéseket, információkat a Kakucsi Lapozgató elnevezésű, évente 3 alkalommal, 1100 példányban megjelenő helyi lapjában közzéteszi. (2) A Kakucsi Lapozgató felelős kiadója a Pressman Nyomdaipari és Kereskedelmi Betéti Társaság (2371 Dabas, Rozmaring u. 22.). Felelős szerkesztőjét határozattal a Képviselőtestület jelöli ki határozatlan időre.
19 (3) A Képviselő-testület a községben elhelyezett hirdetőtábláin és a kakucs.hu weboldalon keresztül minden, a lakosság számára fontos információt közöl az állampolgárokkal. A honlap szerkesztéséért a jegyző a felelős. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés 65. § (1) A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki - Kakucs községben - az önkormányzati választáson választójogosult. (2) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti az Ötv. 47. § (1) bekezdésének a) – c) pontjaiban meghatározottakon kívül a község választópolgárainak 15%-a. (3) A Képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok legalább 5%-a indítványozott. (4) A helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés tekintetében a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 133-148/A. §-aiban, valamint az Ötv. 45-50. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadóak. XI. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA 66. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat éves költségvetését a mindenkori - az állam költségvetéséről és az államháztartás szabályairól szóló törvény, valamint egyéb hatályos jogszabályok alapján - rendeletben állapítja meg. (2) Az Önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. 67. § (1) A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendeleti formában dönt. XII. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET GAZDASÁGI PROGRAMJA 68. § (1) A Képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik. (2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik. (3) A gazdasági program tervezetének elkészítésében a polgármestert a Pénzügyi és Falufejlesztési Bizottság segíti. XIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 69. § (1) Az SZMSZ 2011. augusztus 1-jén lép hatályba, s egyidejűleg hatályát veszti a 6/1999. (V. 04.) számú önkormányzati rendelet és az azt módosító rendeletek. (2) Az SZMSZ hatályosulását a Jogi és Szociális Bizottság a jegyző közreműködésével figyelemmel kíséri és szükség esetén kezdeményezi annak módosítását. (3) Az SZMSZ a mellékleteivel együtt bárki számára megtekinthető a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben és a www.kakucs.hu weboldalon.
20 (4) Ezen rendelet a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A rendelet kifüggesztéséért a jegyző a felelős. Szalay István sk. polgármester
Dr. Fekete Borbála sk. jegyző Az SZMSZ 1. számú melléklete
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAINAK ELNEVEZÉSE, LÉTSZÁMA, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE A Képviselő-testület állandó bizottságainak elnevezése, létszáma: 1) Jogi és Szociális Bizottság, 3 fő, 2) Pénzügyi és Falufejlesztési Bizottság, 5 fő, 3) Társadalmi és Kulturális Ügyek Bizottsága, 7 fő. A Képviselő-testület állandó bizottságainak feladat- és hatásköre: 1) A Jogi és Szociális Bizottság alapvető feladata a település és a Képviselő-testület működését szabályozó rendszerek és dokumentumok elkészítésének koordinálása, a szociális jellegű feladatok ellátása, a rászoruló csoportokkal kapcsolatos intézkedések kidolgozása és az esélyegyenlőség megvalósítása. A Bizottság továbbá: a) Gondoskodik a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítéséről, ellenőrzi bevezetését, az ezzel kapcsolatos módosító észrevételeit megteszi. b) Ügyrendi vitákban állást foglal. c) Helyi rendeletek elkészítésében állást foglal, közreműködik, javaslatot tesz, ellenőrzi a Képviselő-testület rendeleteinek, határozatainak végrehajtását. d) Gondoskodik a Képviselő-testület titkos választásainak előkészítéséről, lebonyolításáról. e) A polgármester bérfejlesztésére esetenként javaslatot készít, és azt a Képviselő-testület elé terjeszti. f) Elkészíti az éves munkatervet. g) Elvégzi a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát. h) Részt vesz minden kakucsi lakos, ezen belül a legjobban rászoruló emberek életkörülményeinek javításában. i) A segélyezés vonatkozásában gyakorolja a Képviselő-testület által átruházott hatásköröket. j) Javaslatot tesz az egészségügyi intézmények működtetésének javítására. k) Kutatja a munkalehetőségeket, koordinációt vállal lehetőségeihez mérten a munkahely-teremtésben, folyamatosan felméri a területen megüresedő állásokat, kapcsolatot teremt más Önkormányzatokkal. l) Figyelemmel kíséri a lakosság alapellátását, javaslatot tesz annak jobbítására.
21 m) Folyamatosan felülvizsgálja a község közbiztonsági helyzetét, valamint annak javítására javaslatot tesz a Képviselő-testület felé, illetőleg az ezirányú testületi döntések végrehajtását ellenőrzi, n) Jogosult az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálására, o) Jogosult a lobbista meghallgatására, ha a lobbista kezdeményezte a meghallgatást (2006. évi XLIX. Tv. 25-26. §.). 2) A Pénzügyi és Falufejlesztési Bizottság alapvető feladata a település pénzügyi életének nyomon követése, a költségvetés kidolgozása és a biztonságos működés felügyelete, a közterületek gondozása, településfejlesztés és a környezetvédelem koordinálása. A Bizottság továbbá: a) Döntésre előkészíti és – a könyvvizsgáló és a pénzügyi ügyintézők bevonásával – megfelelő szakmai tartalommal látja el Kakucs község költségvetését, előkészíti a költségvetés szükség szerinti módosítását és folyamatosan ellenőrzi a pénzügyi mozgásokat, a pénzügyi döntések végrehajtását. b) A helyben kivetendő adókra tervezetet készít a lakosság teherbíró-képességének felmérése, külső javaslatok meghallgatása alapján, valamint informálódik, kapcsolatot teremt más (környező) önkormányzatokkal az ott kivetett, vagy kivetésre tervezett helyi adók mértékét illetően. c) Figyelemmel kíséri az országos gazdasági helyzetet, a realizálódott inflációk tükrében javaslatot tesz a már bevezetett helyi adók, étkezési és közüzemi díjak módosítására. d) A Polgármesteri Hivatal gazdálkodásán kívül az összes önkormányzati intézmény egyedi gazdálkodását is figyelemmel kíséri, elemzi és szükség szerint takarékossági javaslatokat dolgoz ki és terjeszt a Képviselő-testület felé. e) Folyamatosan közreműködik a pénzügyi ellenőrzésnél, önállóan is végez ellenőrzést, jegyzőkönyvet készít, az észlelt hibákra, hiányosságokra rámutat, javaslatot tesz, útmutatást ad a hatékonyabb munkavégzéshez. f) Keresi és véleményezi a befektetési lehetőségeket és vállalkozásokat. g) Állást foglal a község területrendezési ügyeiben, gondoskodik koncepcionális fejlesztési tervek kidolgozásáról. h) Az esetleges telekparcellázások ütemezését véleményezi, új utca nyitását kezdeményezi. i) Javaslatot tesz – előzetes számítások alapján – új közműépítések indítására (útépítés, vízelvezetés, járdaépítés). j) Javaslatot tesz köztisztasági, környezetvédelmi intézkedések kidolgozására. k) Véleményezi a község belterületét meghatározó középületek, üzletházak tervdokumentációit. l) Javaslatokat dolgoz ki a település közterületeinek használatára, gondozására, hasznosítására. 3) A Társadalmi és Kulturális Ügyek Bizottsága alapvető feladata az oktatás, a kultúra, az ifjúság, a sport és a kisebbségek ügyeinek koordinálása, koncepciók kidolgozása. A Bizottság továbbá: a) Jelentést, beszámolót vitat meg az oktatási és kulturális intézmények munkájáról. b) Figyelemmel kíséri az oktatási és kulturális intézmények személyi feltételeinek alakulását. c) Megvitatja, majd a Képviselő-testületnek jóváhagyásra ajánlja az intézmények éves programját.
22 d) Közvetíti az intézmények felé azt a községi igényt, amely befolyásolhatja az intézmények arculatát és a benne folyó tartalmi munka minőségét. e) Véleményezi a vezetői pályázatokat. f) A község kulturális életével kapcsolatos tevékenységet koordinálja és ellenőrzi. g) Jelentést, beszámolót vitat meg a sportcélú intézmények munkájáról. h) Koncepciót dolgoz ki a település sportéletének fejlesztésére, színesítésére. i) Kapcsolatot tart a település sportköreivel, sportegyesületeivel, szakosztályaival. j) A község ifjúsági és sportéletével kapcsolatos tevékenységet koordinálja és ellenőrzi. k) Kidolgozza a település sportlétesítményeinek használati rendjét. l) A kisebbséget érintő ügyeket megvitatja, javaslatot tesz a Képviselő-testület felé, a kisebbséghez kapcsolódó önkormányzati döntések végrehajtását ellenőrzi. Szalay István sk. polgármester
Dr. Fekete Borbála sk. jegyző
Az SZMSZ 2. számú melléklete KAKUCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK ÜGYRENDJE Kakucs Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban: Ötv.) 1. §. (6) bekezdésének a) pontja, valamint a 38. §. (1) bekezdése alapján meghatározza az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására a Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) Ügyrendjét. Ennek megfelelően a Hivatal Ügyrendje a következő: I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A HIVATAL JOGÁLLÁSA 1. A Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete által létrehozott hivatal a) megnevezése: Kakucs Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala b) székhelye: 2366 Kakucs, Fő u. 20. 2. A Képviselő-testület által létrehozott, a polgármester által irányított és a jegyző által vezetett Hivatal önálló jogi személy. A HIVATAL BELSŐ SZERVEZETI TAGOZÓDÁSA 1. Az egységes Hivatal két belső szervezeti egységre tagozódik, nevezetesen az igazgatásiés adócsoportra, valamint a pénzügyi csoportra. A belső szervezeti egységek (csoportok) élén nem áll csoportvezető.
23 2. A Hivatal létszáma: 12 fő főállású dolgozó, melyből 10 fő köztisztviselő, 2 fő fizikai alkalmazott. A HIVATAL FELADATA 1. A Hivatal általános feladatai: 1) Biztosítja az Önkormányzat és Képviselő-testülete, ill. ennek szervei működésével kapcsolatos tennivalókat, így különösen: a) döntésre előkészíti az önkormányzati rendeleteket a Képviselő-testület által kidolgozott koncepció alapján, a Képviselő-testület elé kerülő és a hivatal beszámolási, tájékoztatási, jelentési kötelezettségi körébe tartozó előterjesztéseket; b) törvényi felhatalmazás alapján gyakorolja a hatósági jogköröket; c) irányítja, szervezi, koordinálja a választási, népszavazási, népszámlálási munkák lebonyolításával, ill. a közmeghallgatás és más települési fórumok megrendezésével kapcsolatos feladatok ellátását, a Képviselő-testület összehívásával, az ülések előkészítésével és lebonyolításával, a képviselők, a bizottságok munkájával összefüggő tennivalókat, a tisztségviselők hivatali tevékenységével kapcsolatos programjait. 2) Biztosítja a Képviselő-testület rendeleteinek, határozatainak mind szélesebb körben történő megismertetését. 3) Összehangolja a lakossági jogpropagandát és tájékoztatást, így különösen: a) figyelemmel kíséri, hogy a településen élő állampolgárok jelentős részét vagy egészét érintő jogszabályokról az érintettek valamilyen formában rendszeresen tájékoztatást kapjanak, b) meghatározza és naprakészen működteti a helyben szokásos közhírré tételi eszközöket, c) külön kialakított munkarend szerint működteti az ügyfélszolgálatot, fejleszti és bővíti szolgáltatásait. A HIVATAL JEGYZŐJE 1. A jegyző törvényben megfogalmazott feladata az Önkormányzat működésével kapcsolatos teendők ellátása, szervezése, összehangolása. 1) Ennek megfelelően különös figyelmet fordít: a) munkatársaival együtt a testületi ülések biztosítására, b) segítséget nyújt a külső előadók előterjesztéseinek elkészítéséhez, a határozati javaslatok kimunkálásához, c) gondoskodik a nyilvános testületi ülések széleskörű közhírré tételéről. 2) Figyelemmel kíséri az ülések lefolyását, a határozathozatalt, az intézkedéseket. A törvényességi észrevételezési jogának gyakorlásával elősegítve már az előkészítés időszakában igyekszik megszervezni a törvényességi kontroll érvényesülését. 2. A jegyző gyakorolja hatáskörét, dönt hatósági ügyekben: 1) eljár egyrészt saját, másrészt átruházott (kapott) jogkörében, 2) szervezi a polgármesteri hatáskörbe tartozó közigazgatási ügyek döntés-előkészítő munkáját, 3) biztosítja a képviselő-testületi, bizottsági, polgármesteri hatáskörbe tartozó közigazgatási, önkormányzati hatósági ügyek döntés-előkészítéséhez szükséges szakmai segítséget. 3. A jegyző törvényi rendelkezésből adódóan felelős a hivatali szervezet eredményes működéséért:
24 1)
gyakorolja a munkáltatói jogkört a hivatal köztisztviselői tekintetében, rendszeresen értékeli a köztisztviselők munkáját, 2) szervezi a hivatali szervezetben dolgozó köztisztviselők rendszeres továbbképzését, segíti a dolgozók önképzését, a jó munkahelyi légkör kialakítását, 3) felelős a belső ügyvitel, ügyfélfogadás, ügykezelés megszervezéséért, az iratés adatvédelem biztosításáért, 4) a korszerű munkavégzés technikai feltételeinek állandó szem előtt tartásával – a jó gazda gondosságával – igyekszik megteremteni a tervszerű, gyors (egy segítőkész és fegyelmezett közösségre, illetőleg a feladatok elvégzésének következetes számonkérésére épülő) ügyfél-centrikus ügyintézést. A HIVATAL KÖZTISZTVISELŐI Minden dolgozó: 1) köteles a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Hivatal Ügyrendjét és a saját munkaköri leírását alaposan megismerni, a hivatali munkaértekezleten és más szakmai megbeszéléseken a végzett munkájáról - munkaköri leírás alapján - számot adni, 2) köteles hozzájárulni a hivatal tervszerű szakmai munkájához, így különösen a) felelős a feladatkörét érintő önkormányzati rendeletek, határozatok, vezetői utasítások végrehajtásáért, b) köteles segíteni a Képviselő-testület, képviselők, a bizottságok, a tisztségviselők munkáját, részükre a szükséges érdemi felvilágosítást megadni és az anyagokat rendelkezésükre bocsátani, 3) köteles saját munkáját körültekintően megszervezni, így többek között a) vezeti naponta és rendszeresen a jelenléti ívet, b) a jegyző külön rendelkezése alapján évente megtervezi rendes szabadsága igénybevételét, c) haladéktalanul közli a rendkívüli távollétének okát, betegsége esetén soron kívül eljuttatja vezetőihez a távollétre vonatkozó igazolásokat, d) személyi és nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat késlekedés nélkül bejelenteni vezetőinek, 4) részt vesz az iratrendezési és iratselejtezési munkákban, pontosan megismeri és betartja az ügykezelési szabályokat, 5) a szakterületét érintő jogszabályokat, jogi iránymutatásokat, körleveleket, jogirodalmat összegyűjti, megismeri, munkája során felhasználja, 6) munkáját köteles takarékosan, gazdaságosan, a „jó gazda” módjára végezni, s ekként kezelni a rendelkezésre bocsátott iratokat, anyagokat. A telefon, telefax, sokszorosítók, számítógép és más technikai eszközök igénybevétele során az ezekre vonatkozó külön szabályokat megtartja, úgyszintén a biztonságos munkavégzést elősegíteni hivatott tűzvédelmi, munkavédelmi szabályok előírásait, 7) felelős a munkavégzés céljából rendelkezésére bocsátott helyiség (iroda) rendjéért, a leltári, felszerelési tárgyak megóvásáért, 8) az írásban rögzített munkaköri tennivalókon kívül ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a jegyző, illetőleg a jegyző közreműködésével a polgármester megbízza. II. A HIVATAL MŰKÖDÉSE HIVATALI MUNKAKAPCSOLATOK
25 A Hivatali munkakapcsolatok (1) A Hivatalban b) a polgármester intézkedésben szabályozza a feladatkörébe tartozó ügyek kiadmányozási rendjét, c) a jegyző intézkedésben szabályozza a feladatkörébe tartozó ügyek kiadmányozási rendjét, a Hivatal működésének egyéb szabályait. 2) A Hivatal csoportjai kötelesek feladataik ellátása során egymással együttműködni. Az együttműködés során kötelesek: a) tevékenységüket összehangolni, b) az egymás közötti megkereséseket határidőben és szakszerűen intézni, c) több területet érintő testületi határozatok végrehajtását összehangolni. 3) A polgármester államigazgatási és hatósági jogkörével kapcsolatban a Hivatal közreműködik: a) a polgármester államigazgatási feladat- és hatáskörének ellátásában, valamint az országos államigazgatási feladatainak helyi végrehajtásában, b) honvédelmi, polgári-védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben. 4) A jegyző feladat- és hatáskörével kapcsolatban a Hivatal intézi: a) az Önkormányzat működésével összefüggő feladatokat, b) a jegyző államigazgatási és hatósági jogkörét. 5) A Hivatal gyakorolja a jegyző megbízásából a törvény vagy kormányrendelet alapján a jegyzőre átruházott – külön jegyzői intézkedésben meghatározott – első fokú hatósági jogköröket. 2. A munkáltatói jogok gyakorlása A Hivatal köztisztviselői tekintetében a munkáltatói jogkört a jegyző gyakorolja. (Az Ötv. 36. § (2) b) pontjában szabályozott esetekben a polgármester egyetértése szükséges.) 3. A Hivatal irányítása A polgármester irányító jogkörében az Ötv. 35. § (2) a) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg a Hivatal feladatait az Önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában: 1) a testületi ülések anyagainak leadásához jelöljék meg a dolgozók azt a határnapot, melynek letelte után az ülésre szóló meghívó és az ülés anyaga még időben kiküldhető, 2) a testületi előterjesztések elkészítéséhez – külső előadók esetén – a Hivatal érintett dolgozója adjon szakmai segítséget és információt, 3) elő kell segíteni, hogy az előterjesztések az SZMSZ-ben megfogalmazott alaki és tartalmi követelményeknek megfeleljenek, 4) a kiküldött anyagokból tűnjön ki, hogy a jegyző törvényességi szempontból áttekintette azokat, 5) a Hivatal bármilyen, az álláspontját rögzítő szakmai kiegészítést terjeszthet a Képviselő-testület és a bizottságok elé a jegyző nevében, 6) a képviselő-testületi és bizottsági határozatokról készült és a felelősöknek a törvényes határidőn belül megküldött kivonat, s a rendelkezésekről készült nyilvántartás alapján a Hivatal koordinálja a végrehajtást, összegzi a tapasztalatokat, melyekről a jegyző ad jelentést a polgármesternek. 4. A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje 1) A Hivatal dolgozóinak munkaideje heti 40 óra, az alábbiak szerint: 2) A munkarend: Hétfő 8,00 – 18,00
26
3) 4)
5) 6)
Kedd 8,00 – 16,30 Szerda 8,00 – 16,30 Csütörtök 8,00 – 16,30 Péntek 8,00 – 12,00 A munkarendtől való eltérést – indokolt esetben – a jegyző rendelhet el, ill. engedélyezhet. A Hivatal és azon belül a jegyző ügyfélfogadási rendje: Hétfő 8,30 – 18,00 Szerda 8,30 – 16,30 Péntek 8,30 – 12,00 A polgármester, és az alpolgármester havonta egy alkalommal - előzetes egyeztetés alapján - tart félfogadást. A félfogadás időpontját a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A jegyző gondoskodik arról, hogy az irodák bejárati ajtaján az ügyfelek tájékoztatást kapjanak az eljáró ügyintéző nevéről, beosztásáról.
5. A kiadmányozás rendje: 1) A Hivatal képviseletében a saját feladat- és hatáskörében a kiadmányozási jogot a jegyző gyakorolja. Kiadmányozási jogát az ügyintézőkre átruházhatja. 2) Hatósági ügyintézés során, egyedi hatósági ügyekben az eljáró köztisztviselőügyintézők közül a) kiadmányozás illeti meg az anyakönyvvezetőt, b) valamennyi ügyintéző bocsáthat ki idézést, meghívót, hiánypótlásra felhívást. 6. Ügyvitel, ügykezelés, irattározás, iratvédelem: 1) Az ügyiratok, kiadmányok útja és időbeosztása naponta általában a) 9,00 óráig a küldemények elosztása b) 10,00 óráig az ügyiratok elosztása, szignálása, c) 13,00 óráig az ügyiratok nyilvántartásba vétele, d) 14,00 óráig a napi küldemények postázására történő átvitele, az iktatott iratok elosztása, e) 14,30 óráig postázás. 2) A legfontosabb ügykezelési mozzanatok: a) Az érkezett küldeményeket a jegyző bontja fel, és osztja el a belső csoportok között közvetlen ügyintézőre szignálással. 3) Az ügyiratkezelés felügyelete: a) a felügyeletet a jegyző gyakorolja, b) a jegyző negyedévente, az iktató havonként köteles ellenőrizni és kézjegyével ellátni az iktatókönyvet, c) a nyilvántartásba vétel érkezési sorrendben, a főszámra, alszámra, gyűjtőszámra tagozódó elektronikus iktatóprogramban történik, a név- és tárgymutatózás mellett és az iktatott ügyiraton történő bélyegzéssel, az előadói ív felfektetésével fejeződik be, d) a folyamatos ügyintézéshez szükséges iratok határidőzése az iktatón belül történik, e) az irattári kivezetésnél és selejtezésnél irattári tervet kell alkalmazni. 7. A tervszerű munkavégzést segítő belső módszerek: 1) A polgármester vezetői értekezletet tart az önkormányzati, polgármesteri, jegyzői feladatok teljesítésének áttekintése céljából. 2) A vezetői értekezleten részt vesznek:
27 a) a polgármester, b) az alpolgármester, c) a jegyző, d) a polgármester által meghívott személyek. 3) A jegyző - a polgármester előzetes értesítése mellett - a Hivatal köztisztviselői részére szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal (decemberben) munkaértekezletet tart az éves munka értékelésére és az elkövetkezendő év főbb feladatainak meghatározása céljából. 4) A polgármester és a jegyző a közös feladatokat hetente hétfőn 9 órai kezdettel tartandó megbeszélésen egyezteti. 8. A belső csoportok együttműködése: 1) A polgármester irányító és a jegyző konkrét vezetői utasítása nélkül is az együttműködés tervszerűsége érdekében az alábbi területeket indokolt kiemelni: a) az ügyviteli – ügykezelési munka közvetlen szervezését, vezetését a jegyző végzi, az iktató munkáját a hatályos jogszabályok és szabályzatok előírásai szerint minden köztisztviselő köteles segíteni, b) minden köztisztviselő kötelessége, hogy meghatározott határidőre biztosítsa az alapinformációkat, a pénzügyi terveket előkészítő iroda és dolgozók számára, c) a jegyző kérésére a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról a végrehajtásért felelős vagy a végrehajtás szervezésében érdekelt dolgozó köteles a megjelölt határidőre alapos és a testületi jelentésben felhasználható információt adni, igény szerint akár írásban is, d) minden köztisztviselő kötelessége, hogy a területi munkája során szerzett tapasztalatait az ügyben érdekelt kollégája rendelkezésére bocsássa, e) a rendelkezésre bocsátott eszközökről, pénzösszegekről, illetőleg azok felhasználásáról az illetékes köztisztviselők a megállapított határidőig kellő gondossággal kötelesek elszámolni, f) indokolt a rendszeres egyeztetés a hatósági eljárásban felhasználható adatok, információk, bizonyítékok beszerzése során, illetőleg a jogerős határozatok végrehajtásában, a koordinált hatósági ellenőrzésben és a lakossági tájékoztatásban. 9. Egyéb munkaszervezési feladatok: 1) Minden dolgozó folyamatos helyettesítéséről gondoskodni kell. Ennek megfelelően a dolgozók munkaköri leírása tartalmazza a helyettesítés rendjét. 2) A polgármester saját személygépkocsi használatát biztosítja annak az ügyintézőnek, akinek feladatai ellátásához indokolt. 3) Útiszámlát, elszámolást a kiszállást követő 30 napon belül be kell nyújtani aláírásra a polgármesternek, de előtte a jegyzővel láttamoztatni kell. 4) A Hivatal dolgozói kötelesek a jelenléti ívet és a kiszállási naplót rendszeresen vezetni, a jegyző pedig hetente áttekinteni, s azt kézjegyével a jelenléti íven igazolni. 5) A szabadság igénybevételének rendjét a jegyző által összeállított szabadságolási ütemterv biztosítja. 10. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök megnevezése: 1) jegyző, 2) önálló döntéshozatali, kiadmányozási joggal rendelkező anyakönyvi feladatokat ellátó ügyintéző, 3) pénztárosi feladatokat ellátó ügyintéző,
28 4) a gazdálkodás tekintetében ellenőrzésre jogosult, a számlák érvényesítését végző ügyintéző, továbbá 5) a pénztárellenőri feladatokat ellátó ügyintéző. 11. Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek felsorolása: A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. Törvény 48/A. §-ában foglaltaknak megfelelően Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének Polgármesteri Hivatalában a köztisztviselők tekintetében a képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra: Munkakör
Képzettség megnevezése Képzettségi fokozat
Pénzügyi ügyintéző Polgári védelmi ügyintéző Személyügyi ügyintéző Szociális ügyintéző
Mérlegképes könyvelő Biztonságszervező Személyügyi ügyintéző / gazdálkodó Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző
Felsőfokú Emeltszintű/középfokú Felsőfokú Emeltszintű/középfokú Felsőfokú Emeltszintű/ középfokú Felsőfokú Emeltszintű/középfokú
pótlék mértéke az alapilletmény %-ában 40% 30% 40% 30% 40% 30% 40% 30%
III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az Ügyrendet a Hivatal valamennyi köztisztviselőjének alaposan meg kell ismernie, ezért az Ügyrend egy-egy példánya a jegyzőnél hivatali okmányként kezelendő. Az Ügyrend 1. számú hivatalos példányának naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik A Hivatal dolgozói a munkaköri leírás átvételekor névjegyükkel igazolják, hogy az Ügyrend tartalmát megismerték és a munkaköri leírásuk egy példányát átvették. Az Ügyrend a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként, annak hatályba lépése napjától érvényes. Szalay István sk. polgármester
Dr. Fekete Borbála sk. jegyző
29 Az SZMSZ 1. számú függeléke A 2010-től 2014-ig tevékenykedő Képviselő-testület tagjai: Név Szalay István polgármester
Lakcím Kakucs, Rónay u. 27.
E-mail-cím
[email protected]
Telefonszám 06-20-943-1885
Balogh János alpolgármest er
Fő u. 180.
06-20-228-5958
Dr. Kendéné Toma Mária képviselő
Galamb u. 2/B.
[email protected] 06-30-415-6097
Marton Ilona képviselő
Fő u. 156/ A.
[email protected]
Oláh József képviselő
Petőfi u. 55.
kakucsi.olahjozsef@gmai 06-70-607-23l.com 71
Prohászka Csaba képviselő
Fő u. 144.
[email protected]
Tóth Istvánné Rónay u. képviselő 57.
[email protected]
06-20-578-4845
06-70-321-1653
06-20-413-2424
Fogadóóra A Hivatal ügyfélfogadási idejében a polgármesteri hivatalban előzetes egyeztetés alapján Minden hónap első hétfőjén 13-tól - 15 óráig a polgármesteri hivatalban előzetes egyeztetés alapján Minden hónap első hétfőjén 18-tól - 19 óráig a felnőtt háziorvosi rendelőben előzetes egyeztetés alapján Minden hónap utolsó keddjén 14-től - 16 óráig az általános iskolában előzetes egyeztetés alapján A Hivatal ügyfélfogadási idejében a polgármesteri hivatalban előzetes egyeztetés alapján Minden hónap első hétfőjén 11,45-től -13,30 óráig a polgármesteri hivatalban előzetes egyeztetés alapján Minden hónap utolsó péntekjén 17-től -19 óráig a könyvtárban előzetes egyeztetés alapján
30 Az SZMSZ 2. számú függeléke A 2010-től 2014-ig tevékenykedő bizottságok tagjai: 1) A Jogi és Szociális Bizottság tagjainak száma 3 fő, az alábbi összetételben: Elnök: Képviselő tagok:
Marton Ilona Kakucs, Fő u. 156/A. Dr. Kendéné Toma Mária Kakucs, Galamb u. 2/B. Oláh József Kakucs, Petőfi u. 55.
sz. alatti lakosok. 2) A Pénzügyi és Falufejlesztési Bizottság tagjainak száma 5 fő, az alábbi összetételben: Elnök: Képviselő tagok:
Prohászka Csaba Marton Ilona Tóth Istvánné Nem képviselő tagok:Kovács Kálmán Tóth Tamás sz. alatti lakosok.
Kakucs, Fő u. 144. Kakucs, Fő u. 156/A. Kakucs, Rónay u. 57. Kakucs, Rónay u. 34. Kakucs, Kossuth u. 16.
3) A Társadalmi és Kulturális Ügyek Bizottsága tagjainak száma 7 fő, az alábbi összetételben: Elnök: Képviselő tagok:
Tóth Istvánné Dr. Kendéné Toma Mária Oláh József Prohászka Csaba Nem képviselő tagok: Csernák Jánosné Deák Ildikó Kosibáné Makai Hajnalka sz. alatti lakosok.
Kakucs, Rónay u. 57. Kakucs, Galamb u. 2/B. Kakucs, Petőfi u. 55. Kakucs, Fő u. 144. Kakucs, Kossuth u. 10/A. Kakucs, Malomkert u. 4. Kakucs, Fő u. 129.
Az SZMSZ 3. számú függeléke KAKUCS KÖZSÉGRŐL RÖVID ISMERTETŐ Kakucs község közigazgatási területe:
2.180 hektár
Kakucs község határai:
Inárcs Dabas Újhartyán Csévharaszt
észak-nyugat: dél-nyugat: dél-kelet: észak-kelet:
(Kakucs a fővárostól 35 km-re, dél-délkeletre fekvő község.) A község állandó lakosainak száma 2011. január 1-jén: 2.781 fő.
31
Kakucs község Pest megyében, a Dabasi kistérségben található. Első írásos emlékei a XV. századból valók, önálló településként 1784-től tartják számon, amikor is a helyi népiskola megkezdte működését. Kakucsra földrajzi elhelyezkedésénél fogva leginkább Budapest és Dabas gyakorol vonzerőt, melyek autóbusszal közvetlenül, míg vasúttal a szomszédos Inárcs községből közelíthetők meg. Az M5-ös autópálya a község külterületét átszeli ugyan, azonban Budapest felé Inárcs községi, Kecskemét felé pedig Újhartyán községi lehajtással érhető csak el. A község infrastruktúrája 1990-től dinamikus mértékben növekedett. Megépült a tornacsarnok, az új polgármesteri hivatal, a vezetékes földgáz-hálózat, az elektronikus rendszerű telefonhálózat, a vezetékes ivóvízhálózat, szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep, az óvodához vezető járda, a sportpálya új korszerű kerítése, a sportpálya előtti parkoló és parkrész. Színvonalas játszótér kapott helyet a központi parkban. Elkészült az óvoda teljes átépítése, bővítése. A ravatalozó épülete, a temető kerítésének bejárati része megújult. Megvalósult az orvosi lakás felújítása, folyamatban van a könyvtár épületének átépítése, befejeződött az iskola épületeinek részleges felújítása, külső renoválása, nyílászárók cseréje. A község belterületi úthálózata 95%-ban szilárd burkolatú. A községi szeméttelep rekultivációja 2011. év végén befejeződik. A falu lakossága számára a megélhetést az elmúlt időszakban legfőképpen a mezőgazdaság biztosította, melyhez jelentős mértékben hozzájárult a termőföldek tulajdonba-adása. A jelentős mértékű háztáji és kisegítő gazdálkodás fenntartása mellett a lakosság zöme naponta ingázik budapesti munkahelyére. Az utóbbi időben nagymértékben megnőtt a magánvállalkozások száma is.
Az SZMSZ 4. számú függeléke Minősített többség szükséges (Ötv. (15. § (1) bekezdése alapján): a) a képviselő-testület szervezetének kialakításához, működésének meghatározásához, továbbá törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, b) az önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz, c) külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozáshoz, d) intézményalapítás eldöntéséhez, e) rendeletalkotáshoz, illetve módosításhoz, f) zárt ülés elrendelhetőségéhez, g) képviselő kizárásához, h) a képviselő-testület önfelosztásának kimondásához, i) kereset benyújtásához a polgármester ellen, tisztségének megszüntetése érdekében, j) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához, k) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátásához, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez, megterheléséhez, l) fegyelmi ügyekben, m) kitüntetésekhez, elismerések adományozásához, n) helyi közügyek önként vállalásához, erről történő lemondáshoz.
32
Az SZMSZ 5. számú függeléke A Képviselő-testület zárt ülést tart (Ötv. 12. § (4) bekezdés a) pontja alapján): a) választás, b) kinevezés, c) felmentés, d) vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, e) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; f) önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor; A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el (Ötv. 12. § (4) bekezdés b) pontja alapján): a) a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
3. Napirendi pont: Döntés az Önkormányzat Gazdasági Programjának elfogadásáról. Szalay István polgármester: Felkérem Prohászka Csaba képviselő urat, a Pénzügyi és Falufejlesztési Bizottság elnökét, hogy ismertesse a gazdasági program tervezetét. Mivel a törvény adta hat hónapos türelmi időn sajnos túl vagyunk, mindenképpen el kellene fogadni ezen az ülésen a programot. Prohászka Csaba képviselő: Elöljáróban ismertetem a gazdasági programra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, miszerint: „A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. §-ában foglaltaknak megfelelően az önkormányzat meghatározza gazdasági programját. A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.” A jogszabály iránymutatásait figyelembevéve, elkészítettem azt a tervezetet, melyet az előterjesztések között megküldött a Hivatal a képviselőknek. Kérem, véleményezzék a tervezetet, s várom a módosító javaslatokat.
33 Szalay István polgármester: Nekem az lenne a javaslatom a közbiztonsági fejezet első mondatánál, hogy a civil polgárőrség helyett „faluőröket” írjunk, mert szerintem nálunk nem polgárőrök vannak, hanem faluőrök. Prohászka Csaba képviselő: Csak amiatt írtam a tervezetbe a polgárőrök kifejezést, mert azt gondoltam, hogy addig, amíg csak „faluőrségünk” van, sok pályázati lehetőségtől elesünk. De én elfogadom azt is, hogy most még nem alapítunk polgárőrséget, s az szerepeljen a programban, hogy „támogatjuk a faluvédőket”. Szalay István polgármester: Az egyházi fejezet utolsó mondatában ez szerepel: „Fontosnak tartjuk az 1000 éves Magyar Keresztény hagyomány és értékrend legalább szimbolikus megjelenítését az intézményekben.” Nem javaslom, hogy bármely egyház szimbólumát külön jelenítsük meg az állami intézményekben, mert, ha egyet kiemelünk - már csak azért is, hogy ne legyünk diszkriminatívak -, a többit is illene mellétennünk. Nekem az a véleményem, hogy a mondat helyett az legyen, hogy: „Elismerjük az 1000 éves Magyar Keresztény hagyományt és értékrendet.” Marton Ilona képviselő: Az oktatási törvény sem engedi, hogy az intézményekben kitegyünk bármilyen vallási jelképet. Prohászka Csaba képviselő: Amiatt gondoltam, hogy tegyük fel a kereszt-szimbólumot a tantermek falára, mert Kakucson hagyománya van a római katolikus keresztény vallásnak. Tudomásul veszem, hogy kivegyük ezt a sort, ha a törvény nem engedi, valamint egyetértek azzal, hogy, ha a keresztet kirakjuk, akkor a többi vallás szimbólumát is ki kellene raknunk, hogy ne sértsünk meg a más vallásúakat. Szalay István polgármester: A településfejlesztés fejezetnél az 5. bekezdés így szól: „Új faluközpont kialakításába kezdünk a sportpálya környékén” helyett szerintem az legyen, hogy: „A faluközpont bővítésébe kezdünk a sportpálya környékének rendezésével.” A képviselők egyetértettel a módosító javaslattal. Dr. Kendéné Toma Mária képviselő: A településfejlesztési részt javaslom kiegészíteni azzal, hogy a folyó, vagyis a csatorna partját az Öregországútig, illetve, ameddig a mi területeinken halad át, a településrendezési tervünkben jelöljük úgy, „a jövőben rekrációs területté fejlesztjük”, már csak azért is, hogy az
34 olyan cégek, mint akik például cement-, vagy akkumulátorgyárat akarnak a környékbe telepíteni, ne tehessék meg. Prohászka Csaba képviselő: Sajnos nem tehetjük meg, mert akkor nemcsak gyárakat nem lehet oda telepíteni, hanem a földtulajdonosoknak sem lehet majd ott termelni. Szalay István polgármester: Ha azt a patak melletti területet védetté nyilvánítjuk, akkor a szennyvíztisztítót is máshova kell elhelyeznünk, ami nem lenne egy egyszerű mutatvány. Szerintem a rekreációs területté nyilvánításról ne a gazdasági program keretében döntsünk, hanem a rendezési terv módosítása kapcsán. Dr. Kendéné Toma Mária képviselő: Rendben. Akkor tárgyaljuk akkor, úgy gondolom, már összegyűlt jó sok változtatni való. Szalay István polgármester: Kérem a képviselőket, hogy az elfogadott módosító javaslatok figyelembevételével döntsenek a Gazdasági Programról. A képviselő-testület 6 szavazattal 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 97/2011. (07. 28.) számú Határozata: A Képviselő-testület az alábbiak szerint fogadja el Kakucs Község Önkormányzata
2011-től 2014-ig terjedő időszakra szóló
Gazdasági Programját: I. BEVEZETŐ 1) Kakucs község – mely jelenleg 2781 lakosú település - Budapesttől mintegy 35-40 km-re, az M5 autópálya mellett található. Az autópályáról közvetlen lehajtási lehetőség nincs, a falut Inárcson vagy Újhartyánon keresztül lehet megközelíteni. Ez egyben meghatározza a falu fejlesztési lehetőségeit is, hiszen a (nagy-) vállalkozások szempontjából kívánatos lenne a közvetlen autópálya-kapcsolat. A település közművekkel ellátott: a kötelező villamos-energián kívül a gáz-, csatorna-, vízvezeték az ingatlanok 95%-a számára elérhető csakúgy, mint a vezetékes telefon és a kábeltévé rendszer is. Munkahelyek szempontjából Kakucs egyre inkább Budapest tágabb vonzáskörzetéhez tartozik, mivel az elmúlt időszakban nem sikerült jelentősebb számú munkahelyet biztosító vállalkozást idevonzani.
35 Az ismert okok miatt ugyanakkor a térségben általánosnak nevezhető mezőgazdasági foglalkoztatás az elmúlt években egyre inkább visszaszorult, mára ez a folyamat lelassulni, a kialakult helyzet megállapodni látszik. 2) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz-elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság, a közösségi tér, a közművelődési, a tudományos, művészeti tevékenység, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése, a sport támogatása, gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól, az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról. A felsorolt feladatok közül a települési Önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. A települési Önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét. 3) A települési Önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. 4) Az Önkormányzat intézményei a) Kökörcsin Óvoda b) Kakucsi Általános Iskola c) Egészségház d) Művelődési Ház és Klubkönyvtár e) Polgármesteri Hivatal 5) Az Önkormányzat társulásai a) Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás b) Társult Önkormányzatok Együttsegítő Szolgálatai 6) A Képviselő-testület fő célkitűzése a fenti időszak alatt, hogy a község vagyonát megtartsa, megóvja, lehetőségeihez képest gyarapítsa, és a leggazdaságosabban üzemeltesse. 7) Az Önkormányzat a Gazdasági Program megvalósítása érdekében kiemelt feladatának tekinti: a) a gazdaság helyi szereplői számára a versenyképességet támogató, innovációt szolgáló szabályozó rendszer megalkotását, b) a település kulturális értékeinek és természeti kincseinek fokozott védelmét, c) az infrastruktúra további fejlesztését, különös tekintettel az intézményi, csapadékelvezetési infrastruktúrára, d) a környezetkultúra javítását, a településesztétikai kultúra fejlesztését, e) az intézmények kihasználtságának javítását, f) a családalapítás, gyermekvállalás elősegítését, g) az idősek életkörülményeinek, biztonságának javítását,
36 h)
a tudományok, a művészetek, a sport területén a tehetségkutatást, kivételes képességű gyerekek, fiatalok, felnőttek menedzselését, i) a faluban a közösségépítés fokozását, a civil szervezetek aktív működésének segítését, j) a kisebbségi önkormányzatok támogatását. II. FEJLESZTÉSI CÉLOK Az Önkormányzat a kiemelt területeken az alábbi feladatok megvalósítását tervezi: 1) KÖZBIZTONSÁG Átgondoltan és újításokkal támogatjuk a faluvédőket. Az intézményeink biztonsági felügyeletét fenntartjuk, továbbra is működtetjük a járőrszolgálatot. A bűnöző életmódot élő személyekkel és csoportokkal szemben hatékony és rendszeres rendőrségi intézkedéseket követelünk meg. Ennek eredményességét folyamatosan kontrolláljuk. Az egyént és közösségeinket egyaránt károsító kábítószerek és a mértéktelen alkoholfogyasztás elleni fellépés közös ügyünk. Ezért ezen a területen is hatékony intézkedéseket követelünk meg az illetékes hatóságoktól. Ezen kívül az iskolai felvilágosításnak és a megfelelő lakossági tájékoztatásnak is fontos szerepet szánunk a helyi médiumok és a különböző rendezvények nyilvánosságának az igénybevételével. 2) KÖZLEKEDÉS-BIZTONSÁG A közlekedés szabályainak - gyalogosokat védő - betartását fokozottan ellenőrizzük. A falu legforgalmasabb csomópontjait közlekedésbiztonsági szempontok figyelembe vételével fejlesztjük, illetve tesszük biztonságossá. Fejlesztjük az intézmények környékének közlekedésbiztonságát, valamint bővítjük a biztonságos gyalogos átkelőhelyek számát. Közlekedési szempontból túlterhelt utcákban, valamint a lakó- és pihenőövezetekben szakmailag is megfontolt súly- és sebességkorlátozó intézkedéseket vezetünk be. A helyközi tömegközlekedés támogatásában az állami szerepvállalás egyre kisebb mértékű. Igaz ez a vasúti-és a volánbusz-közlekedésre egyaránt. Megkeressük a módját annak, hogy a társaságokkal együttműködve miként javíthatnánk a közlekedés színvonalán. 3) TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Az elfogadott Szabályozási Terv alapján folytatjuk a községben a beruházásokat. Tovább fejlesztjük a központi teret és a többi közterületet. Továbbra is fejlesztjük, korszerűsítjük a falu oktatási és nevelési intézményeit. Az egészségügyi intézményhálózat fejlesztése kiemelt feladat. Különösen fontos az egészségház felújítása. Az általános iskola felújítása, bővítése szükségszerű és megoldandó feladat ebben a ciklusban. A faluközpont bővítésébe kezdünk a sportpálya környékének rendezésével. Folytatjuk útépítési programunkat a falu aszfaltozásra és új burkolatra váró utcáinak burkolásával. A községet körülölelő természeti értékeink és mezőgazdasági termőföldjeink megközelítését szolgáló földutak gréderezésére, állagmegóvására költséghatékony forrást kell
37 biztosítani 4) KÖRNYEZETVÉDELEM A környezetvédelem, mint téma sajnos nem tekinthető Közép-Európában régi keletűnek, így országunkban sem. Az elmúlt években számos felszín feletti és alatti veszélyes hulladéklerakóról hallhattunk. Be kell látnunk, hogy az emberek számára nem volt elég elrettentő a sok rossz példa. Számtalan esetben találkozunk olyan lakosokkal, akik saját környezetünket teszik tönkre az illegálisan és önhatalmúlag lerakott hulladékkal. Érthetetlen, hogyha egyszer rászánja magát az ember, hogy elviszi otthonából valahova a szemetet, hulladékot, akkor miért nem a lerakóba viszi. Az elmúlt években Kakucson nagyot léptünk előre a környezetvédelem terén. Közel teljes a csatornahálózat, megújult a teljes kapacitású szennyvíztelep és megkezdődött a szeméttelep rekultivációja. Kihelyeztük a szelektív szemétgyűjtéshez szükséges konténereket. Megépült a térségi állati hullák gyűjtőhelye. Az eddig elért eredmények ellenére az elkövetkezendő években még számos megvalósítandó feladat vár az Önkormányzatra a környezetvédelem terén: Folytatjuk a településünk tisztaságát szolgáló akciók, programok szervezését. A zöldterületek és a kertek szerves hulladékainak komposztálását eszközvásárlási támogatással – modern komposzttárolók beszerzésével – kívánjuk segíteni. Segítjük a háztartásokban keletkező veszélyes-hulladékok begyűjtését. Az ivóvízbázis védelmére a már nem működő artézi kutakat szakszerűen lezárjuk. A meglévő csapadékvíz elvezető-árkokat és átereszeket karbantartjuk, kitisztítjuk. Az ivóvíz magas vastartalma miatt pályázunk tisztítóberendezés beszerzésére. A természeti környezet védelmén kívül vízvédelmi-, valamint idegenforgalmi-, szabadidős- és sportcélokat is szem előtt tartva feladatként tűzzük ki a Kakucs külterületét átszelő Közép-Dunavölgyi főcsatorna medrének megtisztítását és a hozzá tartozó parti sávok rendezett kialakítását. A falu területén elsősorban a vízmegtartás, a csapadék elszivárogtatása a feladat, ám a néhány helyen időszakosan gondot okozó belvíznek - hóolvadáskor, lezúduló csapadék esetén - a csatorna medrébe vezetése lenne indokolt. A meder szabályozásával egy megfelelően működő szennyvíztisztítóból kikerülő víz a csapadékvízzel együtt a jelenleg hiányzó élő vízfelületet adhatná. 5) NEVELÉS, OKTATÁS Továbbra is meggyőződésünk, hogy a nevelés elsődleges és legfontosabb színtere a család, melynek az Önkormányzat a maga sajátos eszközeivel segítséget nyújt. Óvodánk személyi feltételeinek javítása továbbra is kiemelt célunk. A falu minden oktatási és nevelési intézménye számára lehetőség szerint biztosítjuk a gyermekek, szülők, pedagógusok igényeit kielégítő és a törvényi előírásoknak megfelelő eszköz- és létesítmény rendszert. Az iskolában integrált nevelés és oktatás folyik, melynek feltételeit is biztosítjuk. Így egyszerre teljesítjük a speciális egyéni fejlesztés és a közösségeinkhez tartozás feltételeit. Intézményeink részben akadálymentesek, nem hátráltatják a fogyatékkal élők oktatási, nevelési lehetőségeit. Így gyermekeink a helyi közösségekben maradhatnak. Új művészeti ágakkal szeretnénk bővíteni iskolánkban a művészeti oktatást (zeneoktatás), ezzel is segítve a tehetségek kibontakozását. Felújítottuk az általános iskolát, de továbbra is fenntartjuk a pályázati lehetőségek
38 függvényében az iskola bővítésének a lehetőségét. Ez évtizedes helyhiány-problémát küszöbölne ki a továbbiakban. Továbbra is részt veszünk a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázaton, mellyel a kakucsi diákok felsőoktatási tanulmányait támogatjuk. Az általános iskolások részére továbbra is biztosítjuk az Útravaló Ösztöndíj – Út a középiskolába pályázati lehetőséget. Támogatjuk a kiemelkedően jó tanulmányi eredményt elért diákokat (Rónay Díj, Jó tanuló – jó sportoló). 6) KULTÚRA Az Önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a jövőben is - a falu építése mellett - a közösség építését. A kultúra a közösség lelke. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy ne csupán anyagi javakban, hanem szellemiekben is gyarapodjon községünk, új értékeket teremtsünk és a hagyományainkat, szokásainkat, múltunk kincseit is megőrizzük. Ennek érdekében a településhez méltó központot kell kialakítani, amely méltó színtere lesz a község közösségi életének. Terveink között szerepel, hogy a község híres és helyben elismert, szeretett szülötteinek szobrot állítsunk. Továbbra is szívügyünk Kakucs értékeinek megóvása és átörökítése a jövő nemzedékei számára. Tervezzük további, a falu és környékünk eddig fel nem tárt értékeinek bemutatását, kiadványok elkészítését, támogatását, különösen figyelmet szentelve a község történelmének minél részletesebb bemutatására. Tervezünk - településünk múltját idéző - állandó fotókiállítást, amelynek segítségével történeti hangulatot varázsolunk a mindennapok világába. Az elmúlt ciklusban is nagy figyelmet fordítottunk az ünnepi megemlékezésekre, a különböző rendezvényekre. Ezt a hagyományt folytatjuk tovább, megőrizve a régi, jól bevált programokat. 7) EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS, NÉPJÓLÉTI FELADATOK Felújítjuk az egészségházat. Folytatjuk a védőnői hálózat infrastrukturális feltételeinek javítását. Településünkön olyan életkörülmények megteremtéséért dolgozunk, melyek a tartalmas, egészségben töltött hosszabb életkor megélését szolgálják. Az Önkormányzat a törvény által kötelezően előírt szociális támogatások körét az elmúlt években saját hatáskörében tovább bővítette. Ezeket a feladatokat a jövőben is vállaljuk. A jövőben továbbra is támogatjuk – kedvezményes önkormányzati tulajdonú lakótelek megvásárlásával - a fiatalok otthonteremtését. Támogatjuk a gyermekek és idősek étkeztetését, a 65 éven felüliek szemétszállítási díját, a 70 éven felülieknek továbbra sem kell kommunális adót fizetni. Az Önkormányzat lehetőségeihez képest csökkentjük a hátrányos helyzetű családok iskoláztatási költségeit. Esélyegyenlőséget kívánunk biztosítani a fogyatékosok számára. Az egyedül élő idős és beteg, gyengélkedő emberek biztonsága érdekében működtetjük a szociális ellátó szolgálatot. Ezzel az arra rászorulók ápolást és egyéb segítséget kérhetnek, s kapnak. 8) TÁRSADALMI SZERVEZETEK - SPORT Továbbra is kiemelten támogatjuk azokat az egyesületeket, szakosztályokat, ahol a
39 gyerekek nagy számban, képzett szakemberek irányítása alatt fejleszthetik képességeiket és különféle versenyeken mérhetik össze tudásukat. Minden évben - a falunap keretében - kitüntetjük a legjobb sportolót. A demokratikus önkormányzati berendezkedés egyik fokmérője a településen létrejövő és jól működő civil szerveződések száma. A faluban ezen a területen sem panaszkodhatunk. Nagyon sok, különféle összetételben és céllal létrejött kisközösség található. Az Önkormányzat – lehetőségeihez mérten - igyekszik anyagi, erkölcsi és egyéb módon segíteni a működésüket. 9) IDEGENFORGALOM - KAPCSOLATOK A gazdasági számításoknál minden alkalommal megemlítik az idegenforgalom multiplikátor hatását. Ez nagyon leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a gazdaság és a társadalom közvetve plusz-bevételekhez jut az idegenforgalomból, melyek azután további bevételeket generálnak. Ezek a bevételek természetesen nem pusztán anyagiakban nyilvánulhatnak meg. Gondoljunk csak az idegen nyelvek iránti igény felkeltésére, vagy negatív hatásként a közbiztonság romlására. Ezért a következő négy évben: - tovább kívánjuk erősíteni és szélesebb körűvé tenni a bel- és külföldi kapcsolatainkat, - továbbra is rendszeresen megóvjuk helyi értékeinket, az elhanyagolt épületeket felújítjuk, - állandó kiállítással is bemutatjuk értékeinket, ennek érdekében faluházat hozunk létre, - helyi szakemberek segítségével bemutatjuk és megőrizzük történelmi és természeti értékeinket, - megkezdjük a kerékpárút-hálózat építését, mely reményeink szerint nemcsak a település belső útjaira vonatkozik, hanem a környékbeli falvak felé is megkezdődhet, - kezdeményezzük az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás erőteljesebb fellépését régiónk jobb és hatékonyabb megismertetése érdekében, egy közös turisztikai iroda megnyitását. 10) EGYHÁZ Az egyházközösségek a hit és maradandó értékeink őrzői és hordozói gyorsan változó világunkban. Meggyőződésünk, hogy tevékenységükkel óriási terhet vesz le az önkormányzatok válláról. Az értékek közvetítéséért, a közösségi élet szervezéséért, az elesettek felkarolásáért, a hit ébrentartásáért és visszaadásáért, magyarságtudatunk és identitástudatunk erősítéséért tisztelet és elismerés illeti őket. Támogatás formájában segíteni szeretnénk oktató-nevelő és karitatív jellegű tevékenységüket. Számítunk a helyi történelmi egyházra a határon túli magyar közösségek felkarolásában, kapcsolatok kiépítésében és ápolásában. Továbbra is szeretnénk, ha az egyház a vallási életen túlmenően a kultúra közvetítője is lenne. Elismerjük az 1000 éves Magyar Keresztény hagyományt és értékrendet. 11) VÁLLALKOZÁSOK A vállalkozásbarát Önkormányzat, mely befektetéseket ösztönző politikát folytat, a településre tudja csábítani a vállalkozókat, általuk újabb bevételekre tesz szert, új munkahelyeket létesít. Célunk a következő 3-5 évben az adóbevétel növelése új befektetők idetelepülésével. A Önkormányzat adóbevételei nőni fognak, mert a fejlesztés alatt álló ipari
40 terület megteremti a feltételét új adófizető, munkahelyet teremtő cégek letelepedésének és a helyben működő vállalkozások működésének, fejlesztésének. Támogatjuk a helyi fogyasztáskultúra kialakítását, hogy az élelmiszerbiztonság érdekében és a helyi gazdák támogatása céljából mind többen váljanak a helyben megtermelt – ellenőrzött forrásból származó élelmiszerek – kakucsi termékek fogyasztóivá. Létrehozzuk a „Kakucsi áru” márkanevet. Az ezzel jelölt termékek megvásárlásával a lakosság támogatja a helyi termelőket. A piac létrehozása fontos feladat a helyben termelt élelmiszerek, mezőgazdasági termékek értékesítésére. 12) GYERMEKEK-IFJÚSÁG-IDŐSEK A gyermekek a legnagyobb öröm forrásai. Újszülöttek Ligetét hozunk létre, mellyel a helyi családok identitástudatát erősítjük. Támogatjuk azt, hogy a gyermek az óvodás korig szinte kizárólag a nevelés legbensőségesebb színterén, a családban töltse a legtöbb időt. Továbbra is valljuk, hogy a fiatalok nevelése a család az óvoda és az iskola feladata. A család az a közösség, társadalmi alapegység, amelyik képes olyan útravalóval ellátni a gyermekeket, hogy azok a későbbiek során az élet bármely területén megállják a helyüket. Az Önkormányzat a maga sajátos eszközeivel csupán erősítheti a családból hozott pozitív indíttatást, esetleg alternatívát kínálhat az otthoni negatívumokkal szemben. Szeretnénk a fiatalokat jobban bevonni az Önkormányzati munkába, hiszen ők ismerik legjobban a maguk problémáit, igényeit. Létrehozzuk az Ifjúsági Önkormányzatot, önálló működéséhez anyagi forrást biztosítunk, mely segítségével a fiatalok az őket leginkább érintő kérdésekben önállóan dönthetnek. Számítunk rájuk az alternatív szórakozási lehetőségek, a drogellenes programok szervezésében és lebonyolításában. Az idősek megbecsült polgárai falunknak. Fontosnak tartjuk a tapasztalataikat, véleményüket, tanácsaikat. Éppen ezért megteremtjük a lehetőséget a rendszeres találkozásra, a gondolatok továbbadására, a vélemények befogadására. Továbbra is támogatjuk az idősek programjait, összejöveteleit, a nyugdíjas klubot. Nagyszüleink, szüleink áldozatos munkájának köszönhető, hogy gyarapodó, fejlődő közösségben élhetünk. Ezért a mi felelősségünk, fiatalabb nemzedékeké, hogy gondoskodjunk róluk, ne hagyjuk az időseket magukra a bajban, egyedül a nehézségeikkel. III. ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA Az Önkormányzat az állami támogatásra és saját bevételeire támaszkodva alakítja ki költségvetését. A legtöbb Önkormányzat a széles körű gazdasági alap megteremtésére, a saját bevételek növelésére törekszik. Az ésszerű gazdálkodás érdekében az Önkormányzat megalkotja vagyonrendeletét, melynek egyik fontos paragrafusa, hogy bármilyen vagyontárgy hasznosítása csak úgy történhet, hogy annak bevétele, annak hatása csak pozitív irányba mozdíthatja el a község vagyonát. A község vagyonát továbbra is gyarapítjuk. A helyben maradó adókból keletkező bevételt a falu fejlesztésére kell felhasználni. A racionalizálás szem előtt tartásával és a bevételek ésszerű csoportosításával egy optimális fejlődési ütem tartható fenn. A falu gazdálkodását döntően befolyásolja a bevételek alakulása, a törvény által előírt kötelező feladatok ellátása és az önként vállalt feladatok.
41 A bevételi oldal meghatározó része az állami támogatás, melynek mértéke a normatívákból, a megosztott központi adókból, az SZJA-kiegészítésből áll össze. Ennek alakulásába az Önkormányzat nem tud beleszólni. A bevételi oldalnak két olyan tényezője van, amelyet az Önkormányzat – ha ésszerű gazdaságpolitikát folytat – befolyásolni tud. Ilyenek a saját bevételek, valamint pályázatokon való részvétel. A saját bevételek növekedése ellensúlyozhatja a hitelkötelezettségeink terheit és bizonyos alapot nyújthat a szélesebb körű feladatvállaláshoz. A racionális gazdálkodással és a bevételek ésszerű csoportosításával egy optimális fejlődési ütem tartható fenn. A jelenlegi adóbevételi szint mellett is, közel kettőszáz millió forint pénzösszeg biztosítja a következő négy évben a fejlesztések, felújítások, törlesztési kötelezettségek, egyéb vállalt feladatok elvégzéséhez, teljesítéséhez szükséges anyagi hátteret. Továbbra is kiemelt bevételi lehetőségként kezeljük a pályázati források kiaknázását. Legfontosabb feladatnak tekintjük a megszerzett vagyonnal történő gazdálkodást, valamint a vagyonunk állag- és értékmegőrzését. IV. A GAZDASÁGI PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK Az Önkormányzat a település kötelező feladatainak ellátása és a lakosság ellátási színvonalának javítása érdekében arra törekszik, hogy elősegítse a Gazdasági Programban megfogalmazott feladatok megvalósítását. A Határozatban feladatok végrehajtásáért a Képviselő-testület a felelős. A program végrehajtásához szükséges forrásokat az éves költségvetés készítésekor biztosítani kell, valamint a pályázati forrásokat maximálisan ki kell használni. A polgármester a jóváhagyott Gazdasági Program időarányos teljesítésének alakulásáról a féléves és éves költségvetési beszámoló előterjesztésével egyidejűleg tájékoztatja a Képviselő-testületet. Határidő: a határozat meghozatalából - 2014. évi helyhatósági választásokig terjedő idő Felelős: Szalay István polgármester 4. Napirendi pont: Döntés Kakucs Község Sportkoncepciójának elfogadásáról. Tóth Istvánné képviselő: A Sportkoncepció tervezetét megtárgyalta a Társadalmi és Kulturális Ügyek Bizottsága és a megküldött módosító javaslat figyelembevételével javasolja azt a testületnek elfogadásra. Prohászka Csaba képviselő: Én az intézmények kihasználtságát hiányolom. Nem most, de a jövőben gondoljuk át a sportcsarnok valamilyen szintű hasznosítását. Javaslom, hogy az egyik Falufejlesztési bizottsági ülésre hozzunk rá javaslatokat. Oláh József képviselő:
42 Nekem annyi módosító javaslatom lenne még, hogy a tervezet 26. oldalán a hátrányos helyzetűek támogatása helyett az legyen, hogy a kisebbségi szervezetek sport- és szabadidős tevékenységeinek támogatása. Szalay István polgármester: Más hozzászólás nem lévén, felkérem a képviselőket, hogy a módosító javaslatok figyelembevételével döntsenek a Sportkoncepció elfogadásáról. A képviselő-testület 6 szavazattal 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 98/2011. (07. 28.) számú Határozata: A Képviselő-testület elfogadja Kakucs Község 2011-2021. közötti évekre szóló Sportkoncepcióját. (A Sportkoncepciót lásd az 1. számú mellékletben a jegyzőkönyv végén.) Határidő:
azonnal
Felelős:
Szalay István polgármester
5. Napirendi pont: Döntés a polgármesteri hivatal akadálymentesítésének támogatására benyújtott pályázatról. Szalay István polgármester: Az Új Széchenyi Terv Közép-Magyarországi Operatív Programjának KMOP-4.5.3-10-112011. jelű kiírása keretében az Önkormányzatoknak lehetőségük adódott önkormányzati ügyfélszolgálat akadálymentesítésére pályázatot benyújtani május 31-ig. Amiatt nem hoztam be időben a testületi ülésre a témát, mert nem tudtam, hogy mekkora az az összeg, amire pályázni lehetne. Miután már megtudtam, ezért konkrét számokkal elő tudom terjeszteni az anyagot. A pályázati dokumentációk összegyűjtése közben adódott egy nem kis probléma, mégpedig az, hogy a földhivatali helyszínrajzon nem volt feltüntetve az új hivatal épülete. Az épület átadásakor úgy látszik, hogy erről az apróságról valahogy el lett felejtkezve, az elmúlt 10 év alatt pedig nem kellhetett semmihez helyszínrajz, mert, ha igen, akkor kiderült volna a hiány. Mindenesetre gyors ütemben - az építéshatóság hathatós közreműködésével - az is elkészült. A tervek és a költségvetés alapján az akadálymentesítés teljes projektösszege: 13.617.938,Ft. A támogatás nagyon kedvező, 95%-os intenzitású, ebből következően 12.937.041,-Ft vissza nem térítendő támogatást kaphatunk az államtól, 680.897,-Ft-os önerő biztosítása mellett. A pályázat elfogadása esetén megoldódik a fogyatékkal élő emberek akadálymentes bejutása a hivatalba és a hivatal földszintjének teljes körű akadálymentesítése. Az akadálymentesítési terv a következőkről gondoskodik: - az intézmény megközelíthetősége mind gyalogosan, mind gépjárművel: a kijelölt akadálymentes parkolóhely jelöléseinek elkészítése, - a vak vagy gyengénlátó gyalogos számára fehér bottal érzékelhető vakvezető sáv kialakítása a közterületről indulóan az épület bejáratáig, - fehér bottal érzékelhető vezető sáv vak vagy gyengénlátó ügyfelek részére az épület
43 folyosóin – az ügyfélforgalmi helyiségekhez, a polgármesteri irodához, a nagyteremhez és az illemhelycsoporthoz vezetve, - a mozgássérültek számára készült illemhely átalakítása, - tapintható tájékoztató tábla a vak vagy gyengénlátó ügyfeleknek az előtérben, - tapintható felirati rendszer az épület ügyfélszolgálatot ellátó irodáihoz, - a fent felsorolt helyiségek felszerelése indukciós hurokkal, - az űrlapok átvizsgálása a könnyen érthetőség biztosítására. Ha nyerünk a pályázaton, a legjobb dolog, amit meg fogunk tudni valósítani általa, hogy le lesz fedve az udvari terasz, mert jelenleg fizetésnapokon az emberek a szabad ég alatt állnak órákat hóban, fagyban. Kérem a képviselőket, hogy a fentiek alapján a pályázat benyújtását elfogadni, s az önerő összegét a költségvetésben elkülöníteni szíveskedjenek. Prohászka Csaba képviselő: Én mindenesetre hiányolom a liftet a tervből. Az nagyon jó lesz, hogy az alsó szint teljesen akadálymentes lesz, de a felső szintre akkor sem lehet majd feljutni Szalay István polgármester: Sajnos ebből a pénzből a liftre már nem telik. Oláh József képviselő: Ha megvalósul a beruházás, mi lesz a hivatal hátsó kerítésével? Szalay István polgármester: Lebontásra kerül. Marton Ilona képviselő: Ha nyerünk, remélem, hogy helyi vállalkozókkal végeztetjük el a beruházást. Szalay István polgármester: Amibe csak lehetett, eddig is helyi szakembereket vontunk be, és ez nem lesz másként ezután sem. Aki hozzájárul a pályázat benyújtásához és az önrész elkülönítéséhez, szavazzon. A képviselő-testület 5 szavazattal 2 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 99./2011. (07. 28.) számú Határozata: A Képviselő-testület hozzájárul, hogy a Hivatal benyújtotta az Új Széchenyi Terv KözépMagyarországi Operatív Programjának támogatási rendszeréhez a „Kakucs község polgármesteri hivatalának komplex akadálymentesítése” című, KMOP-4.5.3-10-11-2011. jelű pályázatot, s a beruházáshoz kapcsolódó költségeket az alábbiak szerint fogadja el:
44
A beruházás bevételi és kiadási összetétele: Megnevezés
Bevétel
Kiadás
12.937.041,-Ft
12.937.041,-Ft
680.897,-Ft
680.897,-Ft
13.617.938,-Ft
13.617.938,-Ft
Felhalmozás - támogatás - önrész Összesen
A Képviselő-testület pályázati nyertesség esetén a fenti bevételeket és kiadásokat a 2011. évi költségvetési rendeletében elkülöníti. Határidő: azonnal és folyamatos Felelős: Szalay István polgármester 6. Napirendi pont: Rendelkezés a civil szervezetekre elkülönített pénzügyi keret maradványáról. Tóth Istvánné képviselő: A Kálvin Zenekar nem nyújtott be igényt a civil szervezetek 2011. évi támogatására, viszont tudvalévő, hogy minden helyi rendezvényen meghívásunkra ingyenesen zenélnek. A korábbi években is ők képviseltek bennünket testvértelepülésünkön, Magyarkakucson, ahová az idén is meghívást kaptak. Ennek költségeit saját maguk fizetik - idén 8.000 Ft/fő csak azért, hogy bennünket képviseljenek. Meggyőződésem, hogy nem kívánhatjuk el tőlük ezt az anyagi áldozatot, és nem várhatjuk el, hogy teljesen ingyen lépjenek fel még külföldön is. Javaslom, hogy a civil szervezetek támogatására elkülönített 1,6 millió forintos pályázati keretből megmaradt 125.000,-Ft-ot a Képviselő-testület csoportosítsa át a kulturális rendezvények, s azon belül a magyarkakucsi út finanszírozására, s az összeg erejéig az Önkormányzat kössön megbízási szerződést a Zenekarral zeneszolgáltatás igénybevételére, amit számla alapján ki tudnánk nekik fizetni. Biztos vagyok abban, hogy jól esne nekik ez az odafigyelés, már azért is, mert kérni biztosan nem kérnék tőlünk ezt. Szalay István polgármester: Én azt gondolom, hogy a Kálvin Zenekart, ugyanúgy, mint például a Sportegyesületet, vagy a Kamarakórust, az idén a pályázati rendszeren kívül, egyedileg kellene támogatnunk. Csak ne úgy, hogy zeneszolgáltatást veszünk tőlük igénybe, hanem például a fenntartásukhoz járulunk hozzá. Valójában figyelembe kell vennünk, hogy attól még, hogy sosem kérnek tőlünk semmiért ellenszolgáltatást, nekik is vannak bőven költségeik. Például: hangszerjavítás, útiköltség, telefonszámla. A képviselők egyetértettek a fentiekkel.
45
Szalay István polgármester: Kérem a képviselőket, hogy szavazzanak. A képviselő-testület 7 szavazattal 0 ellenében (egyhangúlag) az alábbi határozatot hozta: Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 100/2011. (07. 28.) számú Határozata: A Képviselő-testület a civil szervezetek támogatására, a 2011. évi költségvetésben elkülönített 1.600.000,-Ft-ból 125.000,-Ft-ot átcsoportosít a 2011. július 30-31-ei magyarkakucsi út további finanszírozására, s azon belül is zeneszolgáltatás igénybevételére. Felelős: Tóth Istvánné képviselő Határidő: 2011. szeptember 30. 7. Napirendi pont: Az EPAMEDIA HUNGARY Zrt. javaslatának megtárgyalása, melyet a község külterületén elhelyezett reklámtáblákra vonatkozó bérleti szerződés módosítására tett. Szalay István polgármester: Az M5-ös autópálya 39,5-ös km-szelvényének bal oldalán, Budapest felé, egy reklámtáblát helyezett el az EPAMEDIA HUNGARY Zrt. jogelődje, az „ÚT” Reklám Kft. még 1998-ban. A tábla elhelyezésével kapcsolatban az Önkormányzat és a bérbevevő bérleti szerződést kötött azzal, hogy a bérleti jogviszony 1998. 08. 19-től tizenöt évre, határozott időtartamra jön létre és a bérleti díj összege évente 100.000,-Ft + ÁFA, + a díj évente megemelkedik az inflációs ráta 70%-ával. A cég - a jelen nehéz gazdasági helyzetre, illetve arra való hivatkozással, hogy a nálunk elhelyezett reklámtábláik részben veszteségesek - a bérleti szerződés fizetési feltételekre vonatkozó pontjainak módosítását kéri azzal, hogy a bérleti díjat csak abban az esetben kelljen megfizetniük, ha a hirdetési felületet az adott hónapban értékesíteni tudják. Meg tudom őket érteni, hogy ebben a helyzetben csak nagyon nehezen tudnak egy-egy felületet értékesíteni, mert a korábbi potenciális hirdettető cégek százszor is meggondolják, hogy mire költsék a pénzüket. Amikor nagyon sok cég még a dolgozók bérét sem tudja kifizetni, akkor nem hiszem, hogy azon jár az eszük, hogy hirdetésre költsenek. A szerződésben hiába van benne, hogy 1998-tól 15 évre kötöttük meg a szerződést, ha nem tudnak fizetni, nem tudunk mit kezdeni velük. Legfeljebb beperelhetjük őket, de gondolom, ezt senki nem akarja. Arra való tekintettel, hogy se az önkormányzatot, se a céget ne érje sérelem, mégis csak valamilyen kompromisszumos megoldást ki kellene találnunk. Felmerült bennem egy ötlet erre vonatkozóan. Én azt javasolnám nekik, hogy azokban a hónapokban, amelyekben nem tudják értékesíteni a hirdetési felületüket, az önkormányzat
46 eladható ingatlanjait hirdessék ingyen. Így a „kecske is jól járna, és a káposzta is megmaradna”. Például: itt vannak az értékesítésre váró építési telkeink, meg a 40 hektáros ipari terület. Ha azokból el tudnánk valamit adni a hirdetés által, már sokkal jobban járnánk, mint azzal, hogy ha egy évben legfeljebb 200 ezer forintot fizetnének nekünk bérleti díj gyanánt. Prohászka Csaba képviselő: Nekem tetszik az ötlet, korrekt. Sőt, nekünk az lenne a legjobb, ha egy hirdetést sem tudna a cég eladni, s csak mindig a mi hirdetésünk függne a táblán. Szalay István polgármester: Kérem a képviselőket, hogy döntsenek az ügyben. A képviselő-testület 7 szavazattal 0 ellenében (egyhangúlag) az alábbi határozatot hozta: Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 101/2011. (07. 28.) számú Határozata: A Képviselő-testület az EPAMEDIA HUNGARY Zrt. megkeresésére döntött arról, hogy a Zrt. egyik jogelődjével, az „ÚT” Reklám Kft.-vel 1998-ban 15 évre megkötött bérleti szerződés megszüntetéséhez, s egyúttal egy új szerződés megkötéséhez az alábbiak figyelembevételével járul hozzá: A Testület a község külterületén, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanon elhelyezendő reklámtáblákra vonatkozóan javasolja, hogy azokban a hónapokban, amelyekben a Zrt.-nek nem áll módjában értékesíteni a hirdetési felületeket, a Kakucsi Önkormányzat tulajdonában lévő, értékesítésre szánt ingatlanokat hirdesse az Zrt. azzal a feltétellel, hogy arra az időre, amíg az Önkormányzat ingatlanjait hirdeti, sem az Önkormányzatnak nem kell megfizetnie a cég felé a hirdetési díjat, sem a Zrt.-nek nem kell megfizetnie a területbérleti díjat az Önkormányzat felé. Azokban a hónapokban viszont, amikor a Zrt. tábláin nem az Önkormányzat, hanem más szervezet hirdetése szerepel, a Zrt.-nek meg kell fizetnie a korábbi szerződés szerint megállapított bérleti díj időarányos részét. A Testület - a szerződésmódosításra vonatkozó önkormányzati javaslatnak az EPAMEDIA HUNGARY Zrt. által történő elfogadása esetén - felhatalmazza Szalay István polgármestert a korábbi, hatályban lévő szerződés megszüntetésére és egyúttal az új bérleti szerződés megkötésére. Határidő: azonnal és folyamatos Felelős: Szalay István polgármester 8. Napirendi pont: Egyebek… Marton Ilona képviselő: Mint képviselőt, azzal keresett meg egy helyi lakos, hogy hogyan engedhetjük meg egy idegen árusnak, hogy a park közepén lévő parkolóban, a „lépcsős” bolt előtt, zöldséget árulhat valaki akkor, amikor a park melletti boltban is van eladó zöldség.
47 A boltos is panaszkodott, hogy amióta ott van előtte a zöldséges sátor, jelentősen leapadt a zöldségforgalma, sőt, aki csak egy zöldségért „ugrott” volna be hozzá, s mellette meglátott még valamit, és azt is megvette, az már be sem jön. Azt is szóvá tette a boltos, hogy a sátras személy a parkolót félig elfoglalja, s így, aki a boltba menne be, az - mivel nem tud ott megállni - inkább elmegy egy másik üzletbe. Miért engedjük, hogy a helyi boltosnak néhány lépésre tőle konkurenciája legyen? Miért nem a helyi vállalkozókat segítjük? Egyetértek a panaszossal, én is ízléstelennek tartom ezt az eljárást. Oláh József képviselő: A boltos Attila engem is megkeresett. Csak azt tudtam neki mondani, hogy a helyi rendeletünk szerint közterületet jegyzői engedéllyel bárki bérelhet. Viszont én sem tartom a helyi vállalkozóinkkal szemben tisztességesnek, hogy ilyen konkurenciát megengedünk velük szemben, amikor ők nemcsak, hogy helyi lakosokat foglalkoztatnak, helyi adókat fizetnek, de a különböző rendezvényeinket is támogatják. Hiába van a nagy liberalizáció, egy ilyen kis településen ilyesmit nem lehetne megengedni. Marton Ilona képviselő: Ezzel én is teljes mértékben egyetértek. Úgy érzem, hogy nem vagyunk vállalkozóbarátok, illetve nem vesszük figyelembe, hogy a működése folyamán mennyi pénzt fizetett be az önkormányzatnak a vállalkozó. Ez a falu az itteni vállalkozókból él, s nem a mozgóárusokból. Szalay István polgármester: Ezt pont nekem mondod, aki az elmúlt 9 évben helyi vállalkozóval csináltatott mindent, kivéve, amikor durva árbeli eltérés volt egy külsős és egy helyi ajánlat között, illetve, amikor műszaki okok miatt nem lehetett valamit helyi vállalkozóval elvégeztetni. Oláh József képviselő: Mindenesetre a mindenkinek megfelelő megoldás csak az lehet, hogy egy alkalmi piacot alakítunk ki, s a mozgóárusok ott árulhatnak. Prohászka Csaba képviselő: Most csak annyit tudunk tenni, hogy módosítjuk a közterület-használatról szóló rendeletünket. Dr. Kendéné Toma Mária képviselő: Ki kell egészítenünk a rendeletünket azzal, hogy meghatározunk egy bizonyos területnagyságot, amelyen belül nem árusíthat olyan mozgóárus, aki ugyanolyan terméket értékesítene, mint a területen belüli, állandó üzlettel rendelkező vállalkozó. Szalay István polgármester: Ha védjük a helyi boltos érdekét, akkor védjük a helyi vásárlók érdekét is. Nekik pedig az az érdekük, hogy a legjobb minőséget a legkedvezőbb áron kapják meg. S ehhez az kell, hogy a boltosoknak legyen konkurenciájuk, mert ha nincs, monopolhelyzet alakul ki, s abban az
48 esetben az árak elszabadulnak, ami csak a vevőnek rossz. A boltosnak az az érdeke, hogy megéljen a vevőkből, a vevőnek meg az, hogy bővüljön a választék. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az a parkoló nem a boltosé, hanem az önkormányzaté. Azt a területet mi aszfaltoztattuk le. Nálam is volt az Attila. Természetesen megértettem a problémáját, azonban a rendeletünk szerint – amennyiben valaki megfizeti a közterületfoglalás díját - joga van ott árulni. Viszont a parkoló elfoglalásával én sem értek egyet. A testületnek meg ahhoz van joga, hogy olyan rendeletet alkosson, ami lehetőleg mind az önkormányzat, mind a vevők, mind a boltosok érdekét figyelembe veszi. Egyetértek a Józsival abban, hogy ki kellene alakítanunk valahol egy piacot. Az a korábbi felvetésünk, hogy a sportpálya előtti terület legyen a piac helye, a lakosoknak nem igazán tetszett, mert azt mondták, hogy a forgalom miatt mégiscsak jobb lenne, ha a Fő út mellett lenne a piac. Emiatt javaslom, hogy a könyvtár udvarában alakítsuk ki, mert az mégiscsak központi helyen van. Elég nagy ott a hátsó udvara, sokan elférhetnének ott. Prohászka Csaba képviselő: Hiába vitatkozunk bármin, ha a rendeletünk megengedi, hogy közterületen bárki árusíthat, nem utasíthatunk el senkit. Javaslom, hogy a következő testületi ülésig a Falufejlesztési Bizottság tárgyalja meg a helyi rendeletünket, s tegyen módosító javaslatot a Testület felé azzal, hogy mindenkinek próbáljuk meg az érdekét figyelembe venni. A Testület tagjai egyetértettek a képviselő úr javaslatával. .-.-.-.-.-.-.-.-. Tóth Istvánné képviselő: Mikor indul már el végre a könyvtár épületének belső felújítása? Szalay István polgármester: Nem rajtam múlik. Mihelyst, ha meglesz hozzá az a „kis” pénz, amennyi hiányzik. Úgy tudom, hogy abban maradtunk, hogy a Lóri „megrendeli” a Pistától a pénzt, a Zolitól meg a munkát, s ha minden rendben, már kezdődhet is a felújítás. „Alaphangon” is kell hozzá vagy 4-5 millió forint, ami sajnos nincs. Csak ez az apróság hiányzik. Tóth Istvánné képviselő: Én felajánlottam, hogy a családom ad kölcsön az önkormányzatnak, de nem fogadtátok el. Az ajánlatom még mindig áll. Szalay István polgármester: Ez nagyon szép a gesztus Tőletek, de azért arról szó sem lehet, hogy egy magánszemély adjon kölcsön az önkormányzatnak könyvtárfelújításra pénzt. Mindentől függetlenül, Rád, meg a Lórántra bízom, hogy ha tudtok, induljatok el a munkával, vigyétek végig, ahogy gondoljátok, de ne magánkölcsönből. Én is nagyon várom már, hogy belül is kész legyen a könyvtár, de pénzt sajnos nem tudok szerezni hozzá.
49 Szalay István polgármester: Az elmúlt ülésen döntöttünk arról, hogy hosszú lejáratú beruházási hitelre kérünk ajánlatot pénzintézetektől. Ennek az eljárása most éppen folyamatban van. Több hitelintézetet megkerestük, köztük az Örkényi Takarékszövetkezetet is, de ez ideig nem küldtek ajánlatot. Viszont úgy tudom, hogy egy monori bank foglalkozik az ajánlatunkkal, ami biztató. Lehet, hogy 2-3 hónapos átfutási idő is kell majd, míg az egész folyamat lebonyolódik. Sajnos a késve érkező finanszírozások miatt napi anyagi gondjaink vannak. Az állam újabban minden hónapban csak 3-a körül utalja a normatívákat, holott eddig mindig az előző hónap végéig már átutalták. A 40 milliós folyószámla-hitelkeretünkből alig van már. Csak abból tudjuk megelőlegezni a beruházásokra az önerőt és a kivitelezési költségek egy részét. A bevételre meg mindaddig várnunk kell, amíg az állam át nem utalja a számlánkra a megítélt támogatást. Amire egyre többször csak hosszú idő múlva kerül sor. Az Önkormányzatot meg addig is működtetni kell valamiből. Azért, hogy ne legyenek napi finanszírozási gondjaink, javaslom, hogy kérjük meg az Örkényi Takarékszövetkezetet, hogy járuljon hozzá, hogy a jelenlegi, december 1-jéig rendelkezésünkre álló, 40 millió forintos összegű folyószámla-hitelkeretünket 50 millió forintra emeljék fel. Ez nem pénzköltési döntést jelentene, hanem keretemelést, amihez csak akkor kell hozzányúlnunk, ha nagyon muszáj. Abban bízok, hogy, ha lezajlanak a beruházásaink, jelentősen lecsökken a hitelállományunk is. A jelenlegi és várható beruházásaink súlyos tízmilliókba fognak kerülni. Pl. most folyik a szeméttelep rekultivációja, lassan elindul a Pergel közi külterületi út aszfaltozása, az egészségház energetikai felújítása. Mind a három állami támogatásból és önerőből valósul meg. Illetve, amire nem kapunk állami támogatást, viszont éppen ideje lenne, hogy befejezzük végre, az a többször emlegetett könyvtár belső felújítása. Mindegyikhez nagyon sok pénz kell. Marton Ilona képviselő: A financiális gondjaink abból adódnak, hogy csak a felújításokra, beruházásokra helyezzük a hangsúlyt. Nem szabadna elfelejtenünk, hogy nemcsak megépíteni, felújítani kell az intézményeket, hanem működtetni is kell azokat. Mostanában tapasztalom, hogy a számlafizetéseket is kezdjük halasztgatni minél későbbre. Javaslom, hogy a Pénzügyi Bizottság vizsgálja meg a község költségvetésének jelenlegi és várható helyzetét. Szalay István polgármester: Az, hogy a nyári étkeztetés 600 ezer forintos számláját kértem később átutalni, az még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincs pénzünk. A céget felhívtam, s azt mondták, hogy nem gond, ha később utalunk. Óvatosságból mondtam, hogy egy kis türelmet kérek. Nem akartam azt, hogy teljesen kifizessük az összes pénzünket. Ami nagyobb bevétel legközelebb várható, az a II. félévi helyi adók befizetése. Az a gond, hogy az állami normatíva tavaly lecsökkent 30 millió forinttal. Biztos, hogy meg kell majd valahol húznunk a „nadrágszíjat”, ha mást nem tudunk csinálni, be kell zárnunk a községi konyhát. Az elmondottak alapján, kérem a képviselőket, hogy a folyószámla-hitelkeret összegének 10 millió forinttal történő megemeléséhez hozzájárulni szíveskedjenek. A képviselő-testület 7 szavazattal 0 ellenében (egyhangúlag) az alábbi határozatot hozta:
50
Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 102/2011. (07. 28.) számú Határozata: A Képviselő-testület kéri az Örkényi Takarékszövetkezetet, hogy az Önkormányzat és a Takarékszövetkezet által megkötött, 2011. december 01. határnapig rendelkezésre álló 40.000.000,-Ft-ra vonatkozó 10/08201553. számú folyószámla-hitelszerződést megszüntetni, és egyúttal 50.000.000,-Ft összegű hitelkeretre vonatkozóan új folyószámla-hitelszerződés megkötéséhez hozzájárulni szíveskedjék. A Testület - a kérelem Takarékszövetkezet általi pozitív elbírálása esetén - felhatalmazza Szalay István polgármestert az új folyószámla-hitelszerződés aláírására. Határidő:
azonnal és folyamatos
Felelős:
Szalay István polgármester
Szalay István polgármester: Beszéltem a Takarékszövetkezettel, s azt mondták, hogy a folyószámla-hitelkeret további emeléséhez a múltkori 5-ön felül további 5 db telket meg kell jelölnünk, amire a jelzálogjogot bejegyezhetik. Javaslom, hogy ezek az 1229. és az 1244. hrsz-ú ingatlanok közül a még el nem adottak legyenek. A képviselők elfogadták a polgármester úr javaslatát. Szalay István polgármester: Kérem a képviselőket, hogy döntsenek a tárgyban. A képviselő-testület 7 szavazattal 0 ellenében (egyhangúlag) az alábbi határozatot hozta: Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 103/2011. (07. 28.) számú Határozata: A Képviselő-testület hozzájárul, hogy a felvenni kívánt 50.000.000,-Ft folyószámlahitel fedezeteként az Örkényi Takarékszövetkezet javára a kakucsi belterületi 1229., 1232., 1233., 1234., 1238., 1239., 1241., 1242., 1243. és 1244. hrsz-ú ingatlanokra 50.000.000,-Ft tőke és járulékai erejéig jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. Határidő:
azonnal és folyamatos
Felelős:
Szalay István polgármester .-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.
51 Szalay István polgármester: A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt KEOP-on belül lehetőség nyílt üzemelő, sérülékeny ivóvízbázisok diagnosztikai vizsgálata tárgyban pályázatot benyújtani vissza nem térítendő támogatás igénylésére. A program alapvető célja az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzése, a természetes, jó vízminőség megőrzése az ivóvíztermelés céljára kiépített vízművek környezetében. Az eljárás keretében vizsgálni kell a vízbázis állapotát, monitoring-hálózatot kell kiépíteni a vízkivételek, a vízkészlet megfigyelésére a szennyezőforrások környezetében, valamint meg kell határozni a vízbázis védelme érdekében kijelölendő védőterületet és a védelem biztosításához szükséges intézkedések körét. A vízbázis-figyelő- és észlelőkutak az 578/5, 65/1, 05/27 hrsz.-ú ingatlanokon - a vízjogi létesítési engedély előírásainak megfelelően – létesülnének. A kutak terepszint feletti magassága 0,8 m, a védőcső átmérője 159 mm, amely körül 1x1 m-es területen betongallér és védőkorlát kerül megépítésre. A kút használata során esetenkénti vízszintmérés és vízmintavétel történik. Pályázati nyertesség esetén az Önkormányzatnak legalább 5 évig fenn kell tartania és üzemeltetnie a vízbázist. Az a beruházás támogatható, amelynek a bekerülési költsége 20 és 500.000.000,-Ft közötti. Az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás elkészítette és benyújtotta az NFÜ-hez az Alsónémedi, Bugyi, Kakucs és Örkény településekre vonatkozó közös pályázatot, s kérik, hogy a kiadott határozati javaslatokhoz hozzájárulni szíveskedjék a Testület. A képviselők megtárgyalták a polgármester úr által elmondottakat, s javasolják, hogy mindenképpen pályázzon az önkormányzat az ivóvízbázis állapotának megóvásával kapcsolatos vissza nem térítendő pályázatra. Szalay István polgármester: Kérem a képviselőket, hogy először az 1., majd a 2. határozati javaslatról döntsenek. A képviselő-testület 7 szavazattal 0 ellenében (egyhangúlag) az alábbi határozatot hozta: Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 104/2011. (07. 28.) számú Határozata: A Képviselő-testület megtárgyalta és elfogadta az Alsónémedi-Bugyi-Kakucs-Örkény önkormányzatokkal együtt alakítandó „Vízbázis védelmi Projekt Társulás” Társulási Megállapodását, mely a „Környezet és Energia Operatív Program 2.2.3. A Vízbázis-védelem” keretében benyújtandó „Alsónémedi-Bugyi-Kakucs-Örkény üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok diagnosztikai vizsgálata” című pályázat előkészítésére, az abban foglalt feladatok végrehajtására, fenntartására alakul. Az Önkormányzat vállalja a pályázati támogatásból kiépült monitoring működtetését a DAKÖV Kft., mint vízközmű szolgáltató közreműködésével A Testület megbízza a polgármestert és a jegyzőt a társulási megállapodás aláírására. Határidő:
azonnal és folyamatos
Felelős:
Szalay István polgármester
52 A képviselő-testület 7 szavazattal 0 ellenében (egyhangúlag) az alábbi határozatot hozta: Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 105/2011. (07. 28.) számú Határozata: A Képviselő-testület döntött arról, hogy Kakucs Község Önkormányzata részt vesz a KEOP2009-2.2.3/A pályázati kiírás keretében - az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás által a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez benyújtott - „Alsónémedi-Bugyi-Kakucs-Örkény üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok diagnosztikai vizsgálata” című pályázatban, mivel a projekt illeszkedik az Önkormányzat hatályos Településszerkezeti és Szabályozási Tervéhez, továbbá döntött arról, hogy a projekt megvalósulása esetén Kakucs Község Önkormányzata legalább 5 évig fenntartja és üzemelteti a vízbázist. A Képviselő-testület hozzájárul ahhoz, hogy a fenti projekt keretében az Önkormányzat tulajdonában lévő kakucsi 578/5, 65/1, 05/27 hrsz.-ú ingatlanokon - a vízjogi létesítési engedély előírásainak megfelelően - figyelő- és észlelőkutak létesüljenek. Határidő:
azonnal és folyamatos
Felelős:
Szalay István polgármester .-.-.-.-.-.-.-.-.
Szalay István polgármester: Más téma. Zászlóhiány-problémánk van. Az évek folyamán minden egyes falu-fellobogózás után eleltűnt egy-egy (olykor több) zászló, ezért most augusztus 20-ára eljutottunk oda, hogy már csak a falu alsó végére jutott néhány, holott az elején még a falu majdnem minden villanyoszlopára tudtunk zászlókat aggatni. Egy zászló 2-3 ezer forintba kerül. Prohászka Csaba képviselő: Kókán van egy zászlókészítő, úgy tudom, hogy egy 2x1 méteres zászlót 2100 Ft-ért készít. Marton Ilona képviselő: Az inárcsi Kári-Ker-t is meg kellene kérdezni, ők is gyártanak zászlókat. Egyébként mennyi zászlót kellene pótolni? Szalay István polgármester: Majdnem az összest, de, ha mindet pótolnánk, az többszázezer forintba kerülne, úgyhogy egyelőre örülnék, ha legalább a legszükségesebb mennyiséget megvennénk. Azt gondolom, hogy arra egyelőre elég lenne 100.000,-Ft. Kérem a képviselőket, hogy ehhez járuljanak hozzá.
53 A képviselő-testület 7 szavazattal 0 ellenében (egyhangúlag) az alábbi határozatot hozta: Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 106/2011. (07. 28.) számú Határozata: A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármester urat, hogy a község számára - nemzeti színű, valamint községi címerrel ellátott - zászlókat és lobogókat vásároljon legfeljebb 100.000,-Ft-os összeghatárig a telekbevétel terhére. Határidő:
2011. december 31.
Felelős:
Szalay István polgármester
Szalay István polgármester: A Képviselő-testület a költségvetés tárgyalásakor, februárban döntött arról, hogy a Községi Sportegyesület részére ebben az évben 2.800.000,-Ft összegű támogatást engedélyez azzal, hogy az év I. félévében a Sportegyesület részére csak a betervezett összeg fele, vagyis 1.400.000,-Ft kerül kifizetésre - az is két részletben, míg a II. félévre csak abban az esetben kerül kifizetésre az elkülönített összeg, amennyiben a Sportegyesület a Testület elvárásai szerint működik. Arról is döntöttünk akkor, hogy ezen 2.800.000,-Ft-os összegből kerül elkülönítésre a Roma Baráti Kör futballcsoportja részére 70.000,-Ft. Az I. félévben kifizetésre került részükre az I. részlet, vagyis az 1,4 millió forint. Most kérnék a II. félévi támogatást is. Mivel láthatóan sokkal jobban működnek, mint korábban, véleményem szerint adjuk oda nekik a fennmaradt összeget is azzal a kitétellel, hogy azt is a félév folyamán két részletben kapják meg. Mostanában nem hallok rájuk különösebb panaszt. Sőt, nemrégiben tartottak egy sikeres rendezvényt, az öregfiúk tornáját, illetve augusztus 20-ára is terveznek egy sportnapot, továbbá amióta szóltunk nekik, odafigyelnek a pálya környékének a rendben tartására is. Az viszont a mi „sarunk”, hogy konkrétan még mindig nem fogalmaztuk meg velük szemben az elvásásainkat. Prohászka Csaba képviselő: Én is úgy vélem, hogy most, a III. negyedévre adjuk nekik oda az 1,4 millió forint felét, viszont a következő IV. negyedévi pénz átvételét kössük ahhoz, hogy számoljanak be az idei tevékenységükről. Mi pedig kötelezzük magunkat arra, hogy a közeljövőben kidolgozzuk velük szemben az elvárásainkat a következő évre vonatkozóan. Szalay István polgármester: Aki egyetért a fentiekkel, szavazzon. A képviselő-testület 7 szavazattal 0 ellenében (egyhangúlag) az alábbi határozatot hozta: Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 107/2011. (07. 28.) számú Határozata:
54 A Képviselő-testület hozzájárul, hogy a Sportegyesület részére a 2011. évi költségvetésben elkülönített 2,8 millió forintos támogatási keretből fennmaradt 1,4 millió forint átadásra kerüljön az Egyesület részére az alábbi kitétellel: Az 1.400.000,-Ft egyik fele a III. negyedévben feltétel nélkül kerül átadásra, míg az összeg másik fele a IV. negyedévben azzal a feltétellel, hogy a Sportegyesületnek az összeg felvételét megelőzően be kell számolnia az Egyesület éves tevékenységéről. A Sportegyesületnek figyelembe kell vennie, hogy az 1,4 millió forint a Roma Baráti Kör II. félévi támogatását, a 35.000,-Ft-ot is tartalmazza, melynek felvételére a Baráti Kör jogosult. Határidő:
2011. december 31.
Felelős:
Szalay István polgármester
Szalay István polgármester: Ha más hozzászólás, észrevétel nincs, megköszönöm a részvételt, és az ülést bezárom. Kmf. Szalay István polgármester
Dr. Fekete Borbála jegyző
Dr. Kendéné Toma Mária képviselő, hitelesítő
Balogh János alpolgármester, hitelesítő
55
Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 98/2011. (07. 28.) számú Határozat melléklete:
KAKUCS KÖZSÉG SPORTKONCEPCIÓJA 2011-2021
Készítette: Educatio Bene Kft. 2011. június
56
Tartalomjegyzék J E G Y Z Ő K Ö N Y.........................................................................................1 A KÖZBESZERZÉSI BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG AZ AJÁNLATOKAT A MOSTANI ÜLÉST MEGELŐZŐEN, 8.00 ÓRAI KEZDETTEL VITATTA MEG. ........................................................................2 A KÖZBESZERZÉSI BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG MEGVIZSGÁLTA AZ AJÁNLATOK TARTALMÁT, ÉS A KEDVEZŐBB AJÁNLATOT TEVŐ CÉGET, A TAMÁS ÉS ZSOLT GENERÁL KFT-T AJÁNLJÁK ELFOGADÁSRA A TESTÜLETNEK. ................................................................................................................2 AZT GONDOLOM, HOGY - MIVEL OLYAN NAGY A KÜLÖNBSÉG A KÉT CÉG AJÁNLATA KÖZÖTT - EGYÉRTELMŰ, HOGY AZ ALACSONYABB AJÁNLATOT TEVŐ CÉGET FOGADJUK EL..............................................................................................................................................................................3 KAKUCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK..............................................3 AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE........................................................................................5 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MUNKARENDJE................................................................................................7
A szavazás módja..........................................................................................10 A Képviselő-testület döntései.......................................................................11 Az önkormányzati rendeletalkotás................................................................11 A tanácskozás rendjének fenntartása............................................................12 A Képviselő-testület dokumentumai............................................................12 A képviselő...................................................................................................14 (3) A BIZOTTSÁG ÜLÉSÉT AZ ELNÖK HÍVJA ÖSSZE ÚGY, HOGY AZ ÉRDEKELTEK A MEGHÍVÓT ÉS AZ ELŐTERJESZTÉSEKET LEGALÁBB AZ ÜLÉS ELŐTT 5 NAPPAL MEGKAPJÁK.......................................................................................................................................................15 (4) MINDEN BIZOTTSÁG ÜLÉSÉRE AZ ÖSSZES KÉPVISELŐNEK KELL MEGHÍVÓT KÜLDENI. .................................................................................................................................................................................15
A helyi népszavazás és népi kezdeményezés...............................................19 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAINAK ELNEVEZÉSE, LÉTSZÁMA, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE............................................................................................................................20 SZALAY ISTVÁN SK.
DR. FEKETE BORBÁLA SK...............................................................................22
ÜGYRENDJE........................................................................................................22 ÁLTALÁNOS RÉSZ.............................................................................................................................................22 A HIVATAL FELADATA................................................................................................................................23
(1)A Hivatalban..........................................................................................................25 Munkakör.................................................................................................28 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.................................................................................................................................................28
SZALAY ISTVÁN POLGÁRMESTER:............................................................................................................32 SZALAY ISTVÁN POLGÁRMESTER:............................................................................................................33 NEKEM AZ LENNE A JAVASLATOM A KÖZBIZTONSÁGI FEJEZET ELSŐ MONDATÁNÁL, HOGY A CIVIL POLGÁRŐRSÉG HELYETT „FALUŐRÖKET” ÍRJUNK, MERT SZERINTEM NÁLUNK NEM POLGÁRŐRÖK VANNAK, HANEM FALUŐRÖK...........................................................33
SZALAY ISTVÁN POLGÁRMESTER:............................................................................................................33 AZ OKTATÁSI TÖRVÉNY SEM ENGEDI, HOGY AZ INTÉZMÉNYEKBEN KITEGYÜNK BÁRMILYEN VALLÁSI JELKÉPET. .............................................................................................................33 AMIATT GONDOLTAM, HOGY TEGYÜK FEL A KERESZT-SZIMBÓLUMOT A TANTERMEK FALÁRA, MERT KAKUCSON HAGYOMÁNYA VAN A RÓMAI KATOLIKUS KERESZTÉNY VALLÁSNAK. TUDOMÁSUL VESZEM, HOGY KIVEGYÜK EZT A SORT, HA A TÖRVÉNY NEM ENGEDI, VALAMINT EGYETÉRTEK AZZAL, HOGY, HA A KERESZTET KIRAKJUK, AKKOR A TÖBBI VALLÁS SZIMBÓLUMÁT IS KI KELLENE RAKNUNK, HOGY NE SÉRTSÜNK MEG A MÁS VALLÁSÚAKAT........................................................................................................................................33 SZALAY ISTVÁN POLGÁRMESTER:............................................................................................................33 SAJNOS NEM TEHETJÜK MEG, MERT AKKOR NEMCSAK GYÁRAKAT NEM LEHET ODA TELEPÍTENI, HANEM A FÖLDTULAJDONOSOKNAK SEM LEHET MAJD OTT TERMELNI. .....34 SZALAY ISTVÁN POLGÁRMESTER:............................................................................................................34 RENDBEN. AKKOR TÁRGYALJUK AKKOR, ÚGY GONDOLOM, MÁR ÖSSZEGYŰLT JÓ SOK VÁLTOZTATNI VALÓ.......................................................................................................................................34 KAKUCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK............................................34 1) KÖZBIZTONSÁG............................................................................................................................................................36 2) KÖZLEKEDÉS-BIZTONSÁG........................................................................................................................................36 3) TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS...............................................................................................................................................36 4) KÖRNYEZETVÉDELEM................................................................................................................................................37 5) NEVELÉS, OKTATÁS....................................................................................................................................................37 6) KULTÚRA........................................................................................................................................................................38 7) EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS, NÉPJÓLÉTI FELADATOK.....................................................................................38 8) TÁRSADALMI SZERVEZETEK - SPORT...................................................................................................................38 9) IDEGENFORGALOM - KAPCSOLATOK...................................................................................................................39 10) EGYHÁZ.........................................................................................................................................................................39 11) VÁLLALKOZÁSOK....................................................................................................................................................39 12) GYERMEKEK-IFJÚSÁG-IDŐSEK...............................................................................................................................40
NEKEM ANNYI MÓDOSÍTÓ JAVASLATOM LENNE MÉG, HOGY A TERVEZET 26. OLDALÁN A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK TÁMOGATÁSA HELYETT AZ LEGYEN, HOGY A KISEBBSÉGI SZERVEZETEK SPORT- ÉS SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEINEK TÁMOGATÁSA........................42 FELHALMOZÁS..........................................................................................................................................................................44
Összesen.........................................................................................................................................................44 A KORÁBBI ÉVEKBEN IS ŐK KÉPVISELTEK BENNÜNKET TESTVÉRTELEPÜLÉSÜNKÖN, MAGYARKAKUCSON, AHOVÁ AZ IDÉN IS MEGHÍVÁST KAPTAK. ENNEK KÖLTSÉGEIT SAJÁT MAGUK FIZETIK - IDÉN 8.000 FT/FŐ - CSAK AZÉRT, HOGY BENNÜNKET KÉPVISELJENEK...............................................................................................................................................44 EZT PONT NEKEM MONDOD, AKI AZ ELMÚLT 9 ÉVBEN HELYI VÁLLALKOZÓVAL CSINÁLTATOTT MINDENT, KIVÉVE, AMIKOR DURVA ÁRBELI ELTÉRÉS VOLT EGY KÜLSŐS ÉS EGY HELYI AJÁNLAT KÖZÖTT, ILLETVE, AMIKOR MŰSZAKI OKOK MIATT NEM LEHETETT VALAMIT HELYI VÁLLALKOZÓVAL ELVÉGEZTETNI..................................................47 A FINANCIÁLIS GONDJAINK ABBÓL ADÓDNAK, HOGY CSAK A FELÚJÍTÁSOKRA, BERUHÁZÁSOKRA HELYEZZÜK A HANGSÚLYT. NEM SZABADNA ELFELEJTENÜNK, HOGY NEMCSAK MEGÉPÍTENI, FELÚJÍTANI KELL AZ INTÉZMÉNYEKET, HANEM MŰKÖDTETNI IS KELL AZOKAT. MOSTANÁBAN TAPASZTALOM, HOGY A SZÁMLAFIZETÉSEKET IS KEZDJÜK HALASZTGATNI MINÉL KÉSŐBBRE.......................................................................................49 KAKUCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK............................................50
KAKUCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK............................................50 A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG ÁLTAL KIÍRT KEOP-ON BELÜL LEHETŐSÉG NYÍLT ÜZEMELŐ, SÉRÜLÉKENY IVÓVÍZBÁZISOK DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATA TÁRGYBAN PÁLYÁZATOT BENYÚJTANI VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉRE. A PROGRAM ALAPVETŐ CÉLJA AZ EMBERI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ SZENNYEZÉSEK MEGELŐZÉSE, A TERMÉSZETES, JÓ VÍZMINŐSÉG MEGŐRZÉSE AZ IVÓVÍZ-TERMELÉS CÉLJÁRA KIÉPÍTETT VÍZMŰVEK KÖRNYEZETÉBEN. AZ ELJÁRÁS KERETÉBEN VIZSGÁLNI KELL A VÍZBÁZIS ÁLLAPOTÁT, MONITORING-HÁLÓZATOT KELL KIÉPÍTENI A VÍZKIVÉTELEK, A VÍZKÉSZLET MEGFIGYELÉSÉRE A SZENNYEZŐFORRÁSOK KÖRNYEZETÉBEN, VALAMINT MEG KELL HATÁROZNI A VÍZBÁZIS VÉDELME ÉRDEKÉBEN KIJELÖLENDŐ VÉDŐTERÜLETET ÉS A VÉDELEM BIZTOSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK KÖRÉT..................................................................................................................................51 KAKUCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK............................................51 KAKUCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK............................................52 KAKUCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK............................................53 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET A KÖLTSÉGVETÉS TÁRGYALÁSAKOR, FEBRUÁRBAN DÖNTÖTT ARRÓL, HOGY A KÖZSÉGI SPORTEGYESÜLET RÉSZÉRE EBBEN AZ ÉVBEN 2.800.000,-FT ÖSSZEGŰ TÁMOGATÁST ENGEDÉLYEZ AZZAL, HOGY AZ ÉV I. FÉLÉVÉBEN A SPORTEGYESÜLET RÉSZÉRE CSAK A BETERVEZETT ÖSSZEG FELE, VAGYIS 1.400.000,-FT KERÜL KIFIZETÉSRE - AZ IS KÉT RÉSZLETBEN, MÍG A II. FÉLÉVRE CSAK ABBAN AZ ESETBEN KERÜL KIFIZETÉSRE AZ ELKÜLÖNÍTETT ÖSSZEG, AMENNYIBEN A SPORTEGYESÜLET A TESTÜLET ELVÁRÁSAI SZERINT MŰKÖDIK. ARRÓL IS DÖNTÖTTÜNK AKKOR, HOGY EZEN 2.800.000,-FT-OS ÖSSZEGBŐL KERÜL ELKÜLÖNÍTÉSRE A ROMA BARÁTI KÖR FUTBALLCSOPORTJA RÉSZÉRE 70.000,-FT....................................................................53 AZ I. FÉLÉVBEN KIFIZETÉSRE KERÜLT RÉSZÜKRE AZ I. RÉSZLET, VAGYIS AZ 1,4 MILLIÓ FORINT. ...............................................................................................................................................................53 MOST KÉRNÉK A II. FÉLÉVI TÁMOGATÁST IS. MIVEL LÁTHATÓAN SOKKAL JOBBAN MŰKÖDNEK, MINT KORÁBBAN, VÉLEMÉNYEM SZERINT ADJUK ODA NEKIK A FENNMARADT ÖSSZEGET IS AZZAL A KITÉTELLEL, HOGY AZT IS A FÉLÉV FOLYAMÁN KÉT RÉSZLETBEN KAPJÁK MEG.................................................................................................................53 MOSTANÁBAN NEM HALLOK RÁJUK KÜLÖNÖSEBB PANASZT. SŐT, NEMRÉGIBEN TARTOTTAK EGY SIKERES RENDEZVÉNYT, AZ ÖREGFIÚK TORNÁJÁT, ILLETVE AUGUSZTUS 20-ÁRA IS TERVEZNEK EGY SPORTNAPOT, TOVÁBBÁ AMIÓTA SZÓLTUNK NEKIK, ODAFIGYELNEK A PÁLYA KÖRNYÉKÉNEK A RENDBEN TARTÁSÁRA IS. ....................53 AZ VISZONT A MI „SARUNK”, HOGY KONKRÉTAN MÉG MINDIG NEM FOGALMAZTUK MEG VELÜK SZEMBEN AZ ELVÁSÁSAINKAT....................................................................................................53 ÉN IS ÚGY VÉLEM, HOGY MOST, A III. NEGYEDÉVRE ADJUK NEKIK ODA AZ 1,4 MILLIÓ FORINT FELÉT, VISZONT A KÖVETKEZŐ IV. NEGYEDÉVI PÉNZ ÁTVÉTELÉT KÖSSÜK AHHOZ, HOGY SZÁMOLJANAK BE AZ IDEI TEVÉKENYSÉGÜKRŐL...............................................53 MI PEDIG KÖTELEZZÜK MAGUNKAT ARRA, HOGY A KÖZELJÖVŐBEN KIDOLGOZZUK VELÜK SZEMBEN AZ ELVÁRÁSAINKAT A KÖVETKEZŐ ÉVRE VONATKOZÓAN. .....................53 AKI EGYETÉRT A FENTIEKKEL, SZAVAZZON........................................................................................53 KAKUCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK............................................53 1.BEVEZETÉS........................................................................................................................................................6 2.KAKUCS KÖZSÉG SPORTTÖRTÉNETE......................................................................................................8
3.A SPORTSZFÉRA JELENLEGI ADOTTSÁGAI KAKUCSON...................................................................9 3.1.SPORTLÉTESÍTMÉNY-ELLÁTOTTSÁG............................................................................................................................................9
3.1.1.Szabadtéri sportlétesítmények.................................................................................................................9 3.1.2.Beltéri sportlétesítmények.....................................................................................................................13 3.2.AZ UTÓBBI ÉVEKBEN AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL MEGVALÓSULT SPORTLÉTESÍTMÉNY-FEJLESZTÉSEK.................................................16 3.3.A SPORT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE.............................................................................................................................................16
3.3.1.Óvodai és iskolai testnevelés.................................................................................................................16 3.3.2.Egyesületi és utánpótlás sport...............................................................................................................17 3.3.3.Szabadidősport és rekreációs sport......................................................................................................19 3.3.4.Fogyatékkal élők sportja ......................................................................................................................19 3.4.SPORTFINANSZÍROZÁSI ÉS -INFORMÁCIÓS RENDSZER..................................................................................................................20 3.5.KAKUCS SPORTÉLETÉNEK SWOT ANALÍZISE...........................................................................................................................21
4.KAKUCS SPORTKONCEPCIÓJÁNAK JÖVŐKÉPE.................................................................................22 5.A SPORTKONCEPCIÓ ÁLTALÁNOS CÉLJAI..........................................................................................23 6.A SPORTSZFÉRA FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI 24 6.1.LÉTESÍTMÉNYFEJLESZTÉS .......................................................................................................................................................24 6.2.SZABADIDŐ- ÉS REKREÁCIÓS SPORT, VALAMINT A FOGYATÉKKAL ÉLŐK SPORTJÁNAK FEJLESZTÉSE............................................................................................................27 6.3.SPORTFINANSZÍROZÁSI RENDSZER, EGYESÜLETI ÉS UTÁNPÓTLÁS SPORT FEJLESZTÉSE.......................................................................28
7.ÖSSZEGZÉS......................................................................................................................................................29
1.
Bevezetés
Az Európai Sport Charta szerint a sport definíciója: „Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken elérendő eredmények céljából.” A testnevelés és a sport a magyar, az európai és az egyetemes kultúra szerves része, a nemzeti egészségvédelem alapvető eszköze, az ifjúság erkölcsi – fizikai nevelésének a személyiség fejlődésének nélkülözhetetlen összetevője, a nemzettudat pozitív formálója. A testkultúra színvonala, az egészséges, sportos életmód a nemzet létének, fejlődésének egyik pillére és a nemzet minden tagjának egyéni érdeke. Társadalmi célkitűzéseinket csak testileg és lelkileg egészséges, edzett emberekkel valósíthatjuk meg. A polgárok sportoláshoz fűződő jogát az Alkotmány mondja ki, s ennek a jognak a gyakorlati érvényesülését, a tisztességes játék jegyében kifejtett sporttevékenység lehetőségét az olimpiai eszme, a mozgás gazdag életmód terjesztését, terjedését, annak hagyománnyá válását a sportról szóló 2004. évi I. törvény rögzíti. „Az Európai Unió forrásokkal közvetlenül a sportot nem támogatja, azonban támogat olyan társadalmi célokat, melyek eléréséhez a sport eszközként felhasználható (mint esélyegyenlőség, társadalmi kohézió stb.). Az Európai Unió népegészségügyi programja például fontos szerepet szán a lakosság testedzése fokozásának, elterjesztésének. Ezek a célok egyre inkább megjelennek a sportpolitika tervezési munkálatai során, elsősorban magától értetődő jelentőségük miatt, továbbá, mert a sport így meg tud felelni az európai uniós elvárásoknak, mely lehetőséget teremt erőforrások bevonására is. Az EU tervezési fázisainak megfelelően Magyarország jelenleg készíti a 2007-2013-ig szóló fejlesztési tervét, az Európa Tervet, melyhez a sportpolitikának és sportirányításnak is kapcsolódnia kell. " - Sport XXI Nemzeti Sportstratégia. Kakucs Község Önkormányzata a sporttörvényben előírt kötelezettsége teljesítése céljából – az alapelvek érvényesítése, a társadalmi célok megközelítése és a megoldandó feladatok megvalósítása jegyében – közreadja a sportkör helyzetét bemutató értékelését, megfogalmazza a középtávú sportkoncepcióját, azaz a sport területén vállalt alapelveit, kötelező és önként vállalt feladatait, valamint az Európai Sport Chartával összhangban megfogalmazott prioritásait, fejlesztési irányait. Igyekszik figyelembe venni a sportszakértők, civilek, településfejlesztők, és a különféle sportokat űzők elképzeléseit, igényeit, és nem hagyja figyelmen kívül a község gazdasági, természeti, kulturális és természeti adottságait sem. Az így megalkotott Sport Stratégiájának alapvetően igazodnia kell a község adottságaihoz és tervezett jövőképéhez, összhangban a község egyéb fejlesztési (pl. településfejlesztési) elképzeléseivel.
A sport fontosságát magyarázza, hogy a központi és EU tervezési dokumentumai a humánerőforrás fejlesztés keretei között foglalkoznak a kérdéssel, figyelembe véve az uniós és hazai politika aktualitásaihoz rendelt forrásokat, támogatási rendszereket. A lokális sportfejlesztés tervezését ezeknek az alapelveknek és eszközrendszereknek maximális figyelembe vétele mellett minél szélesebb társadalmi kör bevonásával kell elvégezni. A sportfejlesztési koncepció egyeztetése a program legitimitásának feltétele. Ennek során széles körben nyílik lehetőség az érintetteknek véleményük kinyilvánításra. A fejlesztési koncepció feladata Kakucs sportéletének elemzése, illetve stratégiai keretek alapján a programban felállított legfontosabb célkitűzések bemutatása és az ezen célkitűzések eléréséhez szükséges megfelelő prioritások és intézkedések kijelölése. Formáját tekintve a célkitűzések és az azok elérését lehetővé tevő prioritások/intézkedések meghatározásával a Program az általános stratégiai tervezési gyakorlatot követi, ugyanakkor igyekszik megfelelni a helyi elvárásoknak is. A Program meghatározza a célokat, a lehetséges hatásokat és eredményeket. Meg kell határozni:
Kakucs sportéletének jövőképét, azt a célállapotot, amelyet a község a következő egy-másfél évtized során el kíván érni; a jövőkép elérését segítő stratégiai célokat és stratégiai prioritásokat, valamint a megvalósítás mikéntjét leginkább meghatározó intézkedéseket.
A Programok körének meghatározásában két tényezőnek van kiemelkedő jelentősége:
az EU Strukturális Alapokkal kompatibilis, a kapcsolódó források felhasználhatóságához igazodó programszerkezet használata,
a szakpolitika támogatási lehetőségeinek és a helyi szereplők igényeinek összehangolása.
Ez a megközelítés olyan kiemelt célkitűzésre, illetve az azokkal összefüggő prioritásokra helyezi a hangsúlyt, amelyek esetében mind a pénzügyi erőforrások, mind a községben fellelhető szervezetek, egyesületek lehetővé teszik a program megvalósítását. A stratégiai célok megvalósítása nem csupán elősegíti egy prosperáló községi sportélet létrejöttét, hanem a fejlesztések eredményeként hosszútávon önfenntartó közösségek kialakulását is biztosítani tudja. Az önkormányzat sportkoncepciója 2021-ig szabályozza az önkormányzat legfontosabb tennivalóit, meghatározza a sportágazatban önként vállalt feladatainak kereteit, tájékoztatást ad a sportágazat szereplőinek az önkormányzat szerepvállalásának irányairól és mértékéről. A törvényi hátteret ehhez az Európai Unió joganyagához igazodó 2004. I. Sporttörvény anyaga adja.
2.
Kakucs község sporttörténete
A jelenleg 2781 lélekszámú Kakucs község Pest megyében, a Dabasi kistérségben található. Első írásos emlékei a XV. századból valók, önálló településként 1784-től tartják számon, amikor a helyi népiskola megkezdte működését. A XX. század derekáig a település sportéletének fejlődése az országos hagyományokhoz hasonlóan alakult, az iskolai testnevelés szerepének felismerésével, valamint a szervezett keretek közt zajló versenysport és a szabadidős sportolás megjelenésével párhuzamosan. A rendszerváltás előtti évtizedekben a helyi sport irányítása két pilléren állt. A gyermekek számára a kötelező iskolai testnevelés feltételeinek megteremtése az iskola feladata volt, a versenysport és a szabadidősport megszervezésében pedig a helyi termelőszövetkezet látta el a szükséges teendőket, mivel a sport finanszírozása is a TSZ kezében volt. A sportolás iránti növekvő igényeknek köszönhetően az infrastrukturális adottságok folyamatosan javultak, amit jól illusztrál, hogy az 1980-as évek közepén a labdarúgópálya füvesítésre került, 1993-ban megépült az iskola tornacsarnoka, 2003-ban pedig átadták az iskola szabvány kézilabdapálya méretű kültéri sportpályáját is. Az elmúlt két évtizedben megjelent a magántőke a kakucsi sportéletben, megteremtve a feltételeket olyan sportágakhoz, mint pl. úszás, fitnesz, technikai sportok, asztalitenisz, lovaglás, melyeknek űzésére korábban szervezett keretek között nemigen volt lehetőség.
3.
A sportszféra jelenlegi adottságai Kakucson
A település sportszférájának jelenlegi állapota hűen tükrözi a térség gazdasági, infrastrukturális és innovációs helyzetét. A sportlétesítmények fejlettségi állapotán, az iskolai sportolásra és a lakosság szabadidős igényeinek kielégítésére szolgáló sportolási lehetőségek repertoárján látszik a városvezetés törekvése a minőségi és ideális állapot előidézésére. Ahhoz azonban, hogy ez a törekvés konkrét, felmutatható eredményekben is megmutatkozzon, elengedhetetlen egy olyan fejlesztési koncepció véghezvitele, amely reálisan felvázolja a szükséges bővítéseket és fejlesztéseket, és amely koncepció választ keres a fejlesztések kivitelezéséhez elengedhetetlen anyagi háttér előteremtésére. A jelenlegi infrastrukturális körülmények és adottságok alapjában véve lehetővé teszik, hogy sportolási lehetőségek tekintetében a lakosság részére többféle, minőségi alternatívát kínáljanak a sportlétesítmények, azonban az iskolai testnevelés színhelyein túl kevés az olyan jellegű közösségi tér, amely a sportolni vágyókat nagyobb létszámban képes összefogni, kiszolgálva a lakosság igényét a mozgásra és a szabadidős programokra, külön tekintettel a gyermekek iskolaidőn kívüli sportolására. A korábbi fejlesztések mind önkormányzati, mind magánberuházások által vitathatatlanul szükségszerűek, a lakossági igényeknek megfelelőek voltak, ám erre önálló, átfogó koncepció idáig nem készült, a fejlesztések az általános település- és oktatásfejlesztési elképzeléseknek megfelelően kerültek megvalósításra.
3.1.
Sportlétesítmény-ellátottság
3.1.1. Szabadtéri sportlétesítmények
Füves labdarúgó pálya Terület: kb. 5800 m2 Funkció: nagypályás labdarúgás Állapot: kiváló Az 1980-as években füvesített labdarúgó pálya minősége kiváló, talaja jól karbantartott, tartozékai jó állapotúak, a mérete pedig megfelel a hivatalos mérkőzések lebonyolításához szükséges paramétereknek. A pálya körül lelátó nem épült, a nézők számára csupán állóhelyek vannak a pálya körül, azok sem direkt kialakítással, az edzői kispadok a funkciójuknak megfelelőek. A sportpálya világítása megoldott, esti – elsősorban edzés jellegű használatra is alkalmas, azonban
jelentősebb mérkőzések esetén a megvilágítás kevésnek bizonyulhat. A létesítménynek saját futópályája és kialakított atlétikapályái nincsenek, előbbinek megvalósítása terület híján nehézkes, utóbbira azonban a környező területek megfelelnek.
A pályához tartozó kiszolgáló épület, mely egyben a gondnok lakhelyéül is szolgál, a játékosok és bírók által használható öltözőket és vizesblokkokat tartalmaz, melyek a közelmúltban kerültek felújításra. A kívülről még renoválásra váró épület klubházként nem szolgál, sem a nézők, sem a vendégek számára nem biztosít közösségi teret vagy szálláshelyet. A nézők részére egy két fülkés mobil WC-t tartanak fenn. A pálya szomszédságában található szabad terület a rendezési terv szerint sportkultúra-rekreációs terület, melynek egyelőre nincs konkrét funkciója, de akár sporttevékenységek bővítésére, akár klubház létrehozására alkalmas. Kakucsi Általános Iskola sportpályája Terület: 800 m2 Borítás: aszfalt Funkció: kispályás labdarúgás, kézilabda, kosárlabda Állapot: jó
Az iskola udvarán található, 2003-ban épült szabvány méretű, aszfalt borítású kézilabdapálya jó állapotban van, megkímélték a fagyok, minőségi alapanyagból építették, ezért jelentősen nem sérült a borítás, egyenletes, sima a pálya talaja, legfeljebb a felfestés kopott kissé. A szabvány kézilabda kapuk is megfelelő állapotban vannak. A pálya saját világítással rendelkezik, kiszolgáló épületre pedig nincs szükség, mert ezen funkciókat az iskolaépület ellátja. A pályát nem csupán sporttevékenységre, hanem iskolai rendezvények kapcsán is rendszeresen használják, ezért funkcióját nem érdemes módosítani. Kakucs Ring Hossza: 1007 m Szélessége: 8 m / célegyenesekben 12 m Supermoto Dirt szakasz: 300 m A 2007-ben átadott, magántulajdonban lévő Kakucs Ring tervezésekor az elsődleges cél a gokart bevezetése volt Kakucson, viszont a pálya kialakítása egyaránt kedvez a motorosoknak, azon belül főleg a supermotosoknak, és nem utolsó sorban a robogósoknak.
A speed motorosok érdekében 2009 augusztusában elkészült egy gyorsító szakasz, melyet a gyorsaságot kedvelők előszeretettel használnak. A négykerekűek nagyobb generációjához tartozó driftesek is szívesen füstölik el gumijukat, sőt versenyeznek a pálya egyes szakaszain. Az évek során számos autós, gokartos valamint motoros rendezvénynek adott helyszínt. A pitbike motorozást kedvelőknek is lehetősége nyílik hódolni szenvedélyüknek, mivel a pálya mögött az erre megfelelő úgynevezett „pitbike pályát” alakítottak ki. A pályához szálláshelyek is tartoznak, így a Kakucs Ring sportturisztikai szerepet is képes ellátni. Egyéb, sportolásra használt területek A településen régebben lőtér üzemelt, mely ma már sportlövészetre nem alkalmas, de igény szerint felújítható, amennyiben az inaktív sportlövő egyesület újra aktívvá válik. A települést 2010-ben bevonták a Hungarian Baja nemzetközi tereprali programsorozatba, melynek 570 km-es teljes hosszából több tíz km-es szakaszt tettek ki Kakucs erdei útjai. Szintén a település közútjait használják a lovassportok kedvelői, akik Inárcsról indulva érkeznek a községbe, ezzel növelve a helyi sportaktivitást.
3.1.2. Beltéri sportlétesítmények Kakucsi Általános Iskola tornacsarnoka A sportpálya területe: kb. 600 m2 Borítás: parketta Funkció: iskolai testnevelés Állapot: jó A település iskolájának 1993-ban átadott, összkomfortos tornaterme ugyan nem felel meg a szabvány kézilabdapálya méreteinek, de lehetőséget ad kézilabda, röplabda, kosárlabda és kispályás labdarúgás sportágak nem versenyszerű gyakorlására, tökéletesen megfelel az iskolai testnevelés funkcióinak ellátására, valamint egyéni sportok (táncos mozgásformák, küzdősportok stb.) számára. Az iskolásokon túl az óvodások is ezt a pályát használják nagyobb térigényű mozgásformákhoz (pl. gyerekfoci). Az épületben a tornatermen túl egy kis méretű konditerem is található.
A tornacsarnok állapota a rendszeres karbantartásnak köszönhetően jó, legutóbb a nyílászárókat cserélték 2010-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával. Az eszközellátottság megfelelően biztosított, az eszközök minősége jó, akárcsak a kiszolgáló helyiségek állapota. Kökörcsin Óvoda tornaszobája Területe: kb. 60 m2 Borítás: linóleum Funkció: óvodai testnevelés Állapot: kiváló
A 2009-ben átadott óvodai tornaszoba kiváló körülményeinek és felszereltségének köszönhetően minden igényt kielégít, amit egy tornaszobától várhatunk. Tökéletesen megfelel a kötelező testnevelés és a mozgásfejlesztő gyakorlatok számára, valamint alkalmas olyan szabadidős testgyakorlási formákra, melyek jó minőségű borítással bíró, de kis területű zárt helyen űzhetők (pl. kismamatorna, gyerektorna).
Erős Fitness Szalon A település egyetlen magántulajdonban lévő fitness klubja számos funkciót ellát a szépségápolástól a rekreációig, sport szempontból azonban három jelentős érdemet tulajdoníthatunk neki. Itt található a település egyetlen úszómedencéje, melyet tanmedenceként használhatnak az úszni tanuló gyermekek, területe kb. 60 m2, mélysége 1 és 1,6 m között változik.
Az épület pincéjében kis mérete ellenére jól felszerelt konditerem található, melyet testépítésre használhat a lakosság. Az emeleti szőnyegezett galéria pedig egyéni sportok űzésére alkalmas, elsősorban táncos mozgásformákra (aerobic, hastánc, hip-hop) használják.
K-G Profil Kft. asztalitenisz terme A 2004-ben indult asztalitenisz szakosztály számára magántőkéből kialakított edzőterem a K-G Profil Kft. ipari telepén található, felszereltsége és állapota kiváló, professzionális kereteket biztosítva az egyesület tagjainak a versenyekre való készüléshez és az utánpótlás neveléshez.
3.2.
Az utóbbi években az önkormányzat által megvalósult sportlétesítményfejlesztések 1993. Tornacsarnok építése: kb. 30.000.000 Ft 2001. Iskolai sportpálya világítás: 63.000 Ft 2002. Sportpálya öltöző: 456.204 Ft. 2009. Sportpálya kerítése: 4.180.120 Ft 2004. Sportpálya térvilágítás: 5.618.838 Ft 2004. Iskolai sportpálya aszfaltozása: 1.775.813 Ft 2005. Szaniter: 1.608.000 Ft 2005. Labdafogó háló: 203.000 Ft 2010. Iskolai tornacsarnok nyílászáróinak cseréje: 9.005.791 Ft 2011. Sportpálya öltöző részleges felújítása – jelenleg: 2.102.061 Ft
3.3.
A sport szervezeti felépítése
3.3.1. Óvodai és iskolai testnevelés Kakucs lakosságának több mint 10%-át teszik ki a település általános iskolájába és óvodájába járó gyermekek. Jelenleg 185 általános iskolás diák és 100 óvodás számára szükséges biztosítani a kötelező testnevelés feltételeit, melyeknek az intézmények maradéktalanul eleget tesznek. a, Óvodai testnevelés A Kökörcsin Óvodában az általános, mindennapi 5 perces tornák, valamint a csoportszobákban történő mozgásfejlesztő gyakorlatok mellett nagycsoportban heti 2 alkalommal, középső és kicscsoportban heti 1 alkalommal biztosított a 30, illetve 20 perces testnevelés. A testnevelés fő helyszíne a külön erre a célra kialakított és felszerelt tornaszoba, valamint időjárástól függően az óvoda udvara, melyen mozgásra alkalmas szabad területek és udvari mozgásfejlesztő játékok egyaránt találhatóak. A kötelező gyakorlatokon túl az óvodások számára szervezett gyerekfoci, illetve igény szerint szolgáltatásként gyerektorna elérhető. Az óvoda szervezésében, de a szülők finanszírozásával folyik a gyermekek egy része számára úszásoktatás, valamint gyógylovaglás.
b, Iskolai testnevelés A Kakucsi Általános Iskolának Kocsis Gábor személyében saját testnevelő tanára van, aki heti 3 testnevelés órát tart. A kötelező testnevelésen túl heti 2-3 alkalommal iskolai sportkör biztosítja a lehetőséget a diákok edzettségének javítására, melyen 4 csoportban kb. 40 diák vesz részt, elsősorban labdarúgás, atlétika, kézilabda és birkózás sportágakban. Gerinctornán pedig heti 2 alkalommal prevenciós jelleggel úszást szerveznek kezdő és haladó csoportban. Az iskolai osztályok között rendszeresen bajnokság zajlik kézilabda, röplabda, labdarúgás sportágakban. A tanulók minden évben részt vesznek a helyi tömegsport rendezvényeken, a területi versenyeken, valamint a megyei diákolimpiai döntőn, melyen leginkább birkózás, atlétika és mezei futás sportágakban képviselik iskolájukat.
3.3.2. Egyesületi és utánpótlás sport A kakucsi egyesületi sport szerkezeti modellje eltér a magyarországi községeknél megszokott egyszerű modelltől, melynek központjában a községi sportegyesület áll, maga alá vonva a lehető legtöbb szakosztályt. Kakucs ugyanis 2781 fős lélekszáma ellenére egyszerre rendelkezik két szakosztályból álló községi sportegyesülettel, diáksport egyesülettel, országos egyesület kihelyezett tagozatával, valamint sportolni szerető magánszemélyek által létrehozott önálló egyesületekkel és egy tömegsport alapítvánnyal. Ez egyrészről kiválóan bemutatja a település színes sportéletét, másrészről azonban megnehezíti az egyesületi élet átláthatóságát és önkormányzati finanszírozását. A kistérség versenysportjával kis mértékű kapcsolódás fedezhető fel. Kakucson kívüli egyesületekben is szerepelnek sportolók, például mióta a minőségi kézilabdázás létszám hiányában megszűnt a településen, azóta a tehetséges kakucsi kézilabdázók Bugyi, Dabas és Inárcs csapataiban játszanak. Ezzel fordított tendenciát mutat a postagalamb sportág, amelyet Kakucson űznek más környező települések lakói.
a, Iskolai Diáksport Egyesület A jelenleg 183 főt számláló egyesület az iskola diákjai számára teszi lehetővé a szervezett sportolást, a diáksportkörben és a diákolimpiákon való részvételt.
b, Kakucs Községi Sportegyesület A „hagyományos” községi sportegyesület két szakosztállyal üzemel, labdarúgás és asztalitenisz sportágakban vesznek részt versenyeken és bajnokságokban. A 60-70 főt számláló labdarúgó szakosztály 20 éve szerepel a hivatalos versenyrendszerben, legutóbb a megyei II. osztályban indult a felnőtt csapat, a 20092010-es évadban a megyei I. osztályban játszottak. A szakosztály felel a községben a labdarúgás színvonalának fenntartásáért, valamint a sportág utánpótlásáért. Az asztalitenisz szakosztály csapata is a megyei bajnokságban szerepel, a K-G Profil Kft. által fenntartott versenytermében edzéseket tart, valamint utánpótlás nevelést folytat. c, Vasas SC birkózó szakosztályának kihelyezett tagozata A birkózó sportág megjelenése a testnevelő tanárnak köszönhető, aki magyar bajnok birkózóként hazatérve Kakucsra népszerűsíti a sportágat a diákok körében. Az utánpótlás korú birkózók 15-20 fős bázisa mára eljutott odáig, hogy tehetségkutatókon, valamint más országos versenyeken vesznek részt, azokon komoly sikereket elérve. d, „A32” Postagalamb Sportegyesület A Kucsera János galambász által vezetett PGSE kakucsi központtal és 17 taggal rendelkezik, akik részben a környező településekről járnak át az egyesülethez. A PGSE a Magyar Postagalamb Szövetség Kolumbia tagszövetségének tagja 12 másik egyesülettel egyetemben, melyek közt a tagszövetség versenyeket rendez. Emellett az egyesület rendszeresen indul egyéni és csapatszámokban hosszú, közép- és rövid távú országos versenyeken, melyeken többször értek el dobogós helyezéseket az elmúlt években. Az egyesület működését javarészt a tagok finanszírozzák, de az önkormányzat olykor kisebb sportcélú támogatást és állandó gyűjtőhelyiséget biztosít számukra. f, Kakucs Község Tömegsportjáért Alapítvány A civil szerveződésben létrejött alapítvány ugyan nem sportegyesület, de igen közel áll a település sportjához. Kuratóriuma támogatásokból és a helyi lakosok által az adójukból felajánlott 1%-okból segíti a tömegsportot, valamint a kisebbség sportját, mely elsősorban a labdarúgás sportágat népszerűsíti. g, Kakucs Az Otthonunk Közhasznú Egyesület A KAOKE szintén nem sportegyesület, hanem civil szervezet, amely többek között a község hagyományainak ápolása, fejlesztése céljából jött létre, de hosszú távú terveik között szerepelnek szabadidő- és tömegsport jellegű elképzelések is, ezzel kiegészítve a település jelenlegi sportéletét.
3.3.3. Szabadidősport és rekreációs sport A településen az egyesületi kereteken kívüli szabadidősport ritkán zajlik szervezett formában, évente mindössze két olyan tömegsport rendezvény kerül megrendezésre, amely a lakosságot egy időben megmozgatja. Rekreációs jelleggel a kakucsiak vagy egyesületi keretekben, vagy egyénileg sportolnak. Az országosan elterjedt Kihívás Napján minden évben részt vesz az óvodások és az iskolások egy része, valamint az önkormányzat dolgozói és még néhány lelkes kakucsi lakos. Két éve rendeznek a településen Községi Sportnapot, melynek keretében a sportpályán és a Kakucs Ringen lehet közösen űzni számos sportágat, többek között motorsportot, gokartot, labdarúgást, aerobicot. Ezen a rendezvényen általában 2-300 fő vesz részt, ezáltal a sportnapból kialakulni látszik egy hagyomány.
3.3.4. Fogyatékkal élők sportja
Tényként leszögezhető, hogy a lakosság közel 10%-a országos, illetve községi szinten nézve valamilyen formában és mértékben fogyatékkal élő, bár vélhetően Kakucson ez az arány valamivel alacsonyabb az országos átlagnál. A fogyatékkal élők sportja többféle célt valósíthat meg: egyrészt egészségmegőrző, egészségfok növelő szerepe, másrészt a társadalmi beilleszkedést elősegítő, megkönnyítő és az életminőséget javító funkciója van. Jelenleg a településen a fogyatékkal élők sportja csekély mértékű.
3.4.
Sportfinanszírozási és -információs rendszer
Mióta a helyi sport támogatásának és koordinálásának feladatai az önkormányzathoz tartoznak, a támogatás rendszere leginkább hagyományokon és szokásokon alapul, a létesítményfejlesztésekbe történő beruházásokon túl leginkább a községi egyesület labdarúgó szakosztályát, valamint az iskolai sportolást támogatja az önkormányzat rendszeres jelleggel, illetve eseti támogatásokat biztosít az egyesületek számára, amikor ezt a lehetőségei megengedik. Hagyományosan az önkormányzat teljes költségvetésének 1-1,5%-át fordítja sportra, ebből a KKSE számára nyújtott támogatás viszonylag konstans számokat mutatott. Az utóbbi évek költségvetési főösszegei és a sportegyesület támogatása a következőképpen alakultak:
2006-ban 2007-ben 2008-ban 2009-ben 2010-ben
Költségvetés főösszege
Kakucs KSE támogatása
316.781 362.000 499.437 478.966 343.787
2.521 eFt 2.551 eFt 2.500 eFt 2.500 eFt 2.263 eFt
eFt eFt eFt eFt eFt
Az önkormányzat szerepvállalása alapján a szakmai munkába nem folyik bele, azonban igyekszik megteremteni, lehetőség szerint bővíteni a lehetőséget arra, hogy a településen minél többen sportolhassanak és a lakosok minél több mozgásformát gyakorolhassanak. A településnek önálló sportreferense nincs, a sportszakmai feladatokat az önkormányzat részéről a település polgármestere koordinálja, az operatív munkát pedig leginkább a KKSE és a többi egyesület tisztségviselői, valamint a testnevelő tanár végzik.
3.5.
Kakucs sportéletének SWOT analízise
Erősségek változatos sportolási lehetőség a település egyes részeinek rehabilitációjával a sportolásra alkalmas fejleszthető területek (sportpálya melletti szabad terület, melynek beépítésével központosítható sportélet jelenhet meg; külterületen erdei túrák, kerékpározás, technikai sportok) jelentős önkormányzati szerepvállalás, ill. társadalmi munkában végzett szervezőtevékenység
-
-
-
Lehetőségek települési területek rehabilitációja során szabadtéri sportrendezvények bővülése egészségnevelés propagálása az oktatásban sportolási lehetőségek kínálatának bővülése térségi, kistérségi együttműködés országos, térségi sportesemények megrendezése a zöldsport, a turizmushoz kapcsolódó szolgáltató szektor erősödése vállalkozásokkal való együttműködés extrém sportok kínálta lehetőségek
-
Gyengeségek sportcélú közösségi tér (pl. klubház) hiánya uszodai ellátottság sportinformációs rendszer kialakítása idősek sportolási lehetőségei szűk keresztmetszetűek testnevelés csökkenő szerepe az oktatásban fogyatékkal élő, sérült emberek csekély sportolási lehetőségei.
Veszélyek a kistérségben, térségben található települések bővülő sportkínálata lakosság érdektelensége támogatások elmaradása -
4.
Kakucs sportkoncepciójának jövőképe
Kakucs község aktív sportélete, valamint a község sportfejlesztésében érintett vezető állományának ez irányú elkötelezettsége megfelelő alapját képezheti a meglévő hagyományokra épülő sportfejlesztési projekteknek. A társadalom egészségi állapotának megújításakor figyelemmel kell lenni a meglévő értékek megőrzésére és a fenntartható környezet megteremtésére. A község kiemelt feladata, hogy az itt élők és a környezetük számára európai mértékkel mérve is magas életminőséget biztosító programokat valósítson meg. A sportegyesületek és a diáksportkör egyik alapvető feladata a lakosság egészségének védelme, ezen belül a megelőző egészségnevelés propagálása, nevelése, és a lehetőségek biztosításához a sportolás, mint megelőző és rehabilitáció lehetőségének megteremtése. Az urbanizáció mozgásszegény életmóddal is párosult, aminek negatív hatását a kisgyermekkortól az idős korig felvilágosítással, programok, lehetőségek biztosításával szükséges megelőzni, illetve javítani, amelyhez a helyi sport palettájának szélesítése jó alapul szolgálhat. Ehhez járulhatnak hozzá az infrastrukturális fejlesztések, melyek megfelelő közösségi és sportszakmai teret kínálnak a minőségi sportolásra vágyók számára. Fontos, hogy Kakucs község javítsa a régió sportjában elfoglalt pozícióját, a lakosság egyre növekvő része vegyen részt a szabadidősportokban, növekedjen a lakosság sportra fordított ideje, kerüljön előtérbe az egészséges életmód, valamint váljon a kakucsi sportélet keresletoldalúvá, ezáltal álljon gazdaságilag önállóan fenntartható növekedési pályára. A fenti vízió eléréséhez elengedhetetlen, hogy a víziót stratégiává, azt távlati, valamint abból levezethető középtávú célokká formáljuk, és ezekből vezessük le a közeljövő projektjeit.
5.
A sportkoncepció általános céljai
Magyarország célja, hogy 2020-ra Európa legdinamikusabban fejlődő, az uniós átlagot meghaladó fejlettséggel rendelkező, a fenntartható fejlődés szempontjait is követő országai közé tartozzon. Ennek eredményeként a szabadidő megnövekedésével a sportra fordított idő mennyisége egy főre levetítve a jelenlegi európai mértékhez közelítsen. Ezzel összhangban, Kakucs sportszférájának ezeket a célokat figyelembe véve kell kialakítania saját céljait, prioritásait és intézkedési lépcsőit. A vízió, a stratégia és a projektek megfogalmazása során alapvető fontosságú a horizontális elvek figyelembevétele:
a fenntartható fejlődés érvényesülése, hogy a fejlesztéspolitika ne élje fel a jövő generációk számára elérhető természeti, társadalmi és gazdasági erőforrásokat;
az esélyegyenlőség biztosítása, beleértve mind a nemek közötti esélyegyenlőséget, mind a roma kisebbség egyenlő esélyeinek, mind a fogyatékossággal élők egyenlő esélyeinek biztosítását;
partnerség - a program a térség közintézményi, gazdasági-üzleti és civil szférájának összefogásával, szoros együttműködésével, a felismert és elismert egymásra utaltság szem előtt tartásával kerül megvalósításra;
addicionalitás - a programmal a térség hosszú távú célja elsősorban olyan programok megvalósításának támogatása, melyekben a kedvezményezettek saját forrásaikhoz addicionálisan - az akció megvalósításának felgyorsításához, a jobb minőség eléréséhez kapják a támogatást;
szubszidiaritás - a programban a szubszidiaritás és a decentralizáció jegyében olyan prioritások és intézkedések kerülnek megfogalmazásra, melyek konkrét megvalósításában, vagy kezdeményezésében egyértelműen vezető szerepet játszhat a település, így a központi kormányzati szinthez, valamint a regionális szint alatti szintekhez kapcsolható intézkedések nem kapnak prioritást.
6.
A sportszféra fejlesztésének lehetőségei és az önkormányzat feladatai
6.1.
Létesítményfejlesztés
Az önkormányzat a tulajdonában lévő sportlétesítmények fenntartásáról, karbantartásáról az adott költségvetési évre szóló rendeletében foglaltak szerint gondoskodik. További feladata a különböző szabadidősport célú helyek szükség szerinti felújítása. Az önkormányzat célja a tulajdonában lévő sportlétesítmények és sportcélú ingatlanok alapfunkciójának megtartása, üzemeltetésük biztosítása, az üzemeltetés rendjének szabályozása, a sportlétesítmények állagának fenntartása, lehetőségek szerinti fejlesztése. A fejlesztéseket az alábbiakban vázolt adottságokra alapozva, a mindenkor rendelkezésre álló financiális lehetőségek (költségvetési keretek, pályázati lehetőségek, magántőke) optimális kihasználásával kell megvalósítani. Füves labdarúgó pálya A község labdarúgó pályája jelenleg is a helyi sportélet egyik központja, mivel a labdarúgás meghatározó szerepet játszik a versenyszerű és a hobbi jellegű sportolásban egyaránt. A lakosság számára fontos programot jelent a megyei bajnokságban szereplő csapat és az utánpótlás korúak meccseinek látogatása, és az utóbbi két évben megrendezett Községi Sportnap is ide vonzza a kakucsiakat. A labdarúgáson túl azonban egyelőre nem került sor a terület további sportcélú felhasználására, valamint a közösségi élet volumenének növelésére, mivel a terület adottságait forrás hiányában nem volt lehetőség erre kihasználni, pedig a pálya szomszédságában jelentős, mintegy 2 hektáros egybefüggő terület áll rendelkezésre sportcélú fejlesztésekre, melynek egy része ugyan magántulajdont képez, de az önkormányzat megvásárolhatja, amennyiben a fejlesztések ezt indokolják. Maga a sportpálya kiváló állapotú, azonban funkciói bővíthetők lennének több szempontból is. Egyrészt a pályához nem épült lelátó, melynek megépítésével a mérkőzések látogatottsága növelhető lenne, ami közvetve hozzájárulna az aktív futballélet további fejlődéséhez. Egy 2-300 férőhelyes fedett lelátó minőségi javulást jelentene a megyei bajnoki mérkőzések által a közönség számára biztosított szórakozásban. A pálya körül, ha kisebb átalakítások árán is, de megépíthető lenne egy rekortán futópálya, ami egyrészt segítené a labdarúgók felkészülését, másrészt az iskolások számára könnyítené meg a diákolimpiai atlétikai számok gyakorlását, a futást rendszeresebbé, minőségivé, és nem utolsó sorban jobban mérhetővé tenné, a szabadidős sportolók számára pedig az ízületeket kímélő minőségi kocogást tenne lehetővé. A pálya melletti terület méreténél és jellegénél fogva alkalmas lenne egy komolyabb sportcélú beruházásra, ami által a település közösségi és sportélete nagy lépést tenne
előre. Ez a beruházás egy sportközpont megvalósítását jelenti, kiegészülve falusi turizmushoz kötődő elemekkel. A községnek egy olyan épületre van igénye a sportpálya mellett, amely egyben funkcionálna klubházként, kiváltaná az elavult kiszolgáló épületet új öltözőkkel és vizesblokkokkal, klubszobával, vendéglátóegységgel, és egyben üzemelne skanzenszerű tájházként, megőrizve az épület hagyományos falusi jellegét. A szabad területeken atlétikai pályák épülnének, melyek a dobóatlétikában és az ugrószámok gyakorlásában jelentene nagy segítséget az atlétikában amúgy jeleskedő gyermekek számára, emellett maradna elegendő hely egy vagy két salakos teniszpálya kialakítására is, melyeket versenyszerűen és szabadidős célokra is használnának a kakucsiak. A lakosság igénye mindkét sportág iránt megmutatkozott az utóbbi években, és a terület alkalmas ezen pályák kialakítására. Amennyiben a hely megengedi, érdemes gondolkodni még strandröplabda pálya kialakításában is, mivel ez a sportág főleg a nyári időszakban igen népszerű, és a pálya megépítése viszonylag költségkímélő. A klubház szomszédságában pedig egy olyan EU-konform játszótér kerülne kialakításra, amelyen a kisgyermekes családok óvoda/iskola után, vagy akár szünidőben is közösségi életet élhetnek, kellemes és hasznos időtöltést kínálva a gyermekek számára. Kakucsi Általános Iskola sportpályája és tornacsarnoka Mivel az iskola tornacsarnoka minden szükséges funkciót ellát, és állapota a nemrég véghezvitt felújításoknak köszönhetően kifejezetten jónak mondható, ezért a következő években vélhetően nem igényel komolyabb ráfordítást vagy változtatást, akárcsak az udvaron található 40x20m-es aszfaltos sportpálya. Az iskolai sportpálya melletti terület azonban kihasználható lenne olyan sportfunkciókra, melyek által a sportolás gyakoribbá vagy jobb minőségűvé válna. Az aszfaltozott terület közvetlen szomszédságában ugyanis egy szintén 40x20m-es füves terület található, melynek műfüves kispályává vagy kültéri sport PVC burkolatú többfunkciós sportpályává alakítása kétségkívül megnövelné a sportolás biztonságát és a gyermekek, valamint a szabadidősportot kedvelő felnőttek mozgással töltött idejét. Amennyiben ezen a területen műfüves pálya épülne, és az alkalmas lenne futballkupák, bajnokságok rendezésére, vélhetően igen nagy kihasználtsággal üzemelne, tekintve, hogy a műfüves kispályás futball hatalmas népszerűségnek örvend országszerte, és ezt a divatot könnyen követhetnék a kakucsiak is. A műfüves borítás azért is praktikus, mert a többi borításnál kevésbé van kitéve az időjárás viszontagságainak, és jóval kisebb a sérülésveszély is.
A sport PVC borítású pálya megépülésének is vannak előnyei, mivel több sportág űzésére is alkalmas, amelyek az aszfaltborítású pályáról részben „átköltözhetnének” ide, mivel a sérülésveszély ezen a borításon is jóval alacsonyabb az aszfalténál, nem beszélve az ízületek kíméléséről. Kökörcsin Óvoda Az óvoda kifogásolhatatlan tornaszobája és beltéri eszköztára a következő években egész biztosan nem szorul felújításra, azonban a kültéri sportolás lehetőségei javíthatóak lennének egy-egy kisebb beruházás által. Elsősorban az udvari mozgásfejlesztő játékok modernizálására érdemes hangsúlyt fektetni, melyeknek egy része kissé elhasználódott az évek során, és az amúgy sokszínű kültéri játékok palettája tovább növelhető általa.
Emellett a tornaszoba előtti terasz lefedése segítené az óvodások mozgáskörülményeinek javítását, akik esős vagy szeles időben így a tornaszobába kényszerülnek, pedig egy kisebb fedett terület létrehozásával a mozgásos foglalkozásokat szabadtéren is meg lehetne tartani.
6.2. Szabadidő- és rekreációs sport, valamint a fogyatékkal élők sportjának fejlesztése A szabadidősport-szférára az egész országban jellemző helyzet, hogy csak hatékony motivációs eszközök bevonásával van esély igényt támasztani a szabadidős sportolásra, mivel a lakosság túlnyomó többsége csak akkor sportol, ha erre konkrét lehetőséget teremtenek számára. Ezért sajnos igen csekély a szabadidősport egészségmegőrző és prevenciós szerepe hazánkban. Kakucson is az országos tendenciák észlelhetők, kevesen választják a mozgást, mint szabadidős tevékenységet, igaz, a Községi Sportnap hagyományteremtő szándéka és a tervezett sportlétesítmény-fejlesztések által a kezdeményező, szervező erő megmutatkozik a községben. Ez a jelenség természetesen leginkább gazdasági és társadalmi okokra vezethető vissza, de a hiányosságok nagyrészt területi szinten is pótolhatók. Mivel a szabadidősport nem eredményorientált, hanem kedvtelésből az egészség megőrzéséért, helyreállításáért, a mozgás öröméért, időtöltésként végzett sporttevékenység, Kakucs Község Önkormányzatának célja, hogy a lehető legszélesebb lakossági körnek biztosítsa a rendszeres, könnyen elérhető sportolás lehetőségét és az ehhez szükséges létesítményeket. Ugyanakkor a szabadidősportnak alapvetően önfinanszírozásúnak kell lennie, várhatóan a sportági finanszírozás is ebbe az irányba fog elmozdulni. A szabadidős programok szervezésénél figyelembe kell venni a község környéki természeti, földrajzi sajátosságokat, azokat a formákat kell előnyben részesíteni, melyek hatékonyan biztosítják a szabadidő mozgással, sportolással, természetjárással, kirándulással, szabadban töltött aktív pihenéssel való eltöltését. A szabadidősport formái lehetnek: községi szervezésű szabadidősport események, egyéni vagy önszerveződő közösségek sporttevékenysége, vállalkozások által biztosított szabadidősport tevékenység, vagy „gyógyászati" célú tevékenység, habilitáció, rehabilitáció. A lakossági igényeket figyelembe véve — évente más-más alkalommal — községi sportnap, sportesemények szervezésében közreműködik az önkormányzat, szem előtt tartva azt a célt, hogy ezen össznépi sportolások száma a jövőben gyarapodjon. Fontos feladat a szabadidősport tevékenységére szakosodott társadalmi szervezetek segítése, mint például a Kakucs Község Tömegsportjáért Alapítvány. A fogyatékkal élők sportját figyelembe véve az önkormányzat feladata elsősorban a sportlétesítmények akadálymentessé tétele, ami törvényi előírásként fogalmazódik meg a települési önkormányzatok számára. A civil szervezetek és sportegyesületek részére történő önkormányzati támogatás odaítélésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy szükség szerint a fogyatékkal élő emberek számára is lehetőség teremjen sportversenyek, szabadidős programok szervezésére.
6.3.
Sportfinanszírozási rendszer, egyesületi és utánpótlás sport fejlesztése
Kakucs Község Önkormányzata egy, a közeljövőben elfogadni tervezett, a helyi lakosság sporttevékenységének támogatásáról szóló rendeletben megfogalmazandó célokhoz igazított, az igényeken túlmenően a közösségi érdekeket és a körülményeket is figyelembe vevő, arányos támogatási rendszert kíván kialakítani. Az önkormányzat egyik fontos célja az utánpótlás nevelés támogatása, amely biztosítja a versenysport kívánt színvonalának megtartását. A versenysport területén célszerű a községet képviselő sportegyesületek eredményességi törekvéseit támogatni, hiszen sportolói megyei és országos helyezéseket elérve a község hírnevét gyarapítják. A támogatás mértékének megállapításánál érdemes meghatározó tényezőként kezelni az egyesület utánpótlás nevelésének helyzetét. A versenysport támogatásának kialakult hagyományai részben kalkulálhatóvá teszik azt, mivel a Kakucs Községi Sportegyesület részére nyújtott évenkénti támogatás viszonylag állandó számokat mutat. A többi sporttal foglalkozó szervezet támogatása ennél véletlenszerűbb, nagyban függ a település aktuális anyagi helyzetétől és beruházási terveitől, valamint az adott szervezet aktivitásától, igényeitől. Ezek kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé tételére hosszú távon a községi sportfinanszírozás számára saját feltételrendszert kell létrehozni. Ennek praktikus, számos településen bevált módja egy Önkormányzati Sportalap létrehozása az éves költségvetés meghatározott arányában (pl. 0,3-0,5%), melyre kakucsi székhelyű, bírósági bejegyzéssel rendelkező szervezetek, valamint a településen hagyományosan jelentős aktivitást mutató sportszervezetek pályázhatnak; az alapokra beérkezett pályázatok szabályait helyi önkormányzati rendelet szabályozná, az elbírálás a Képviselő-testület hatásköre lenne. A finanszírozási rendszer hiányosságainak pótlására egy másik megoldás a támogatási pontrendszer kialakítása, amely szigorú és átlátható feltételeket szab az érintett szervezetek számára, és amely által nagyjából meghatározható az egy fő rendszeres sportolására jutó támogatás összege is, függetlenül attól, hogy milyen sportágban vesz részt az illető. Akár sportalap jön létre, akár más, a testület által jóváhagyott támogatási pontrendszert teremt meg az önkormányzat, a támogatások odaítélésekor előtérbe kell kerülnie a következő szempontoknak: - utánpótlás és versenysport esetében az aktív tagok létszámától, a sportolás intenzitásától (a foglalkozások rendszerességétől), valamint az elért eredményektől függő támogatás, - hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők sportjának kiemelten kezelése, - községi vagy kistérségi szintű sportverseny, szabadidős rendezvény megszervezése, - a sport egészségmegőrző, prevenciós hatásának hirdetése, gyermekek sportos életmódra nevelése, szabadidejük kitöltése sportfoglalkozások által.
7.
Összegzés
Kakucs Község Sportkoncepciója egy komplex egységet alkotó fejlesztési elképzelés (terv), amelynek alapján az egyes területekkel párhuzamosan célszerű foglalkozni. Amennyiben a fejlesztési tervben foglaltak megvalósulnak, Kakucs sportélete generátor szerepet tölthet be a település fejlődésében. Ezt azért fontos kihangsúlyozni, mert ennek a folyamatnak számos eleme pozitívan hathat ki más területekre (egészségügy, foglalkoztatottság, közbiztonság stb.). Egy stratégiának azonban kizárólag akkor van létjogosultsága, ha az abban foglaltak belátható időn belül megvalósulnak, ehhez pedig az önkormányzat részéről egyértelmű a szándék és az elkötelezettség, ám a helyi sportélet és oktatás szereplői felől is jelentős befektetett energiára, lelkesedésre és kitartásra van szükség. Ezen szereplők bevonásával kell lebontani a hosszú távú koncepcióban szereplő elképzeléseket rövid távú tervekre, ezekhez meg kell keresni és ki kell aknázni a megvalósításhoz szükséges anyagi forrásokat, majd elvégezni az egyes operatív feladatokat.
