Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2366 Kakucs, Fő utca 20. sz. JEGYZŐKÖNY amely készült Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. június 29-én (szerdán) du. 14.00 órai kezdettel - a Kakucs községi Polgármesteri Hivatal tanácskozótermében - megtartott nyilvános testületi üléséről. Jelen vannak a 7 tagú képviselők közül az ülés kezdetekor: Szalay István Balogh János Dr. Kendéné Toma Mária Marton Ilona Oláh József Tóth Istvánné
polgármester alpolgármester képviselő képviselő képviselő képviselő
Dr. Fekete Borbála Farkasné Szabó Mária
jegyző igazgatási főmunkatárs
Szalay István polgármester: Tisztelettel köszöntöm az ülésen megjelent képviselőket, bizottsági tagokat. Külön köszöntöm a Grand Plus Kft. képviseletében megjelent Horváth Zsófiát és Papp Mónikát, továbbá Hegyiné Kovács Margit óvodavezető asszonyt. Megállapítom, hogy egy képviselő hiányzik, azonban a Testület határozatképes. Kérem a képviselőket, hogy fogadják el a meghirdetett napirendi pontokat azzal, hogy a vendégeinkre való tekintettel a napirendi pontok sorrendjét cseréljük fel, illetve egy új napirendi pontot vegyünk fel a mezőgazdasági út felújításával kapcsolatban. A napirendi pontokra a javaslatom az alábbi: 1. Az egészségház felújítására vonatkozó szerződés megkötése a nyertes ajánlattevővel. Előadó: Szalay István polgármester 2. Átmeneti hitelfelvétel feltételeinek megtárgyalása. Előadó: Szalay István polgármester 3. Mezőgazdasági út felújítása. Előadó: Szalay István polgármester 4. A Kakucs községi helyi önszerveződő közösségek, civil szervezetek pénzügyi támogatásáról szóló rendelet módosítása, döntés a helyi katolikus egyház támogatásáról. Előadó: Dr. Fekete Borbála jegyző 5. Az óvoda létszám-gazdálkodási helyzetének áttekintése, belső ellenőrzési jelentés megtárgyalása, megoldási javaslatok kidolgozása. Előadó: Szalay István polgármester
2
6. Az óvoda SZMSZ-ének, Házirendjének elfogadása, és döntés a létszámkeretének megemeléséről. Előadó: Szalay István polgármester 7. A szociális nyári étkezetési program önrészének jóváhagyása. Előadó: Dr. Fekete Borbála jegyző 8. A KAOKE testvérvárosi kapcsolatokra vonatkozó megkeresésének megtárgyalása. Előadó: Szalay István polgármester 9. A Telenor bérleti szerződésének módosítására vonatkozó újabb megkeresés megtárgyalása. Előadó: Szalay István polgármester 10. Egyebek… A testület tagjai a polgármester úr javaslata alapján– egyhangúlag - elfogadták a napirendi pontokat. Szalay István polgármester: A jegyzőkönyv vezetésére javasolom Farkasné Szabó Mária igazgatási főmunkatársat, hitelesítésére pedig Marton Ilona képviselő asszonyt és Oláh József képviselő urat. A Képviselő-testület egyhangúlag elfogadta a jegyzőkönyvezető, valamint a hitelesítők személyét. 1. Napirendi pont: Az egészségház felújítására vonatkozó szerződés megkötése a nyertes ajánlattevővel. Szalay István polgármester: A Fő utca 156. sz. alatt lévő egészségház energetikai felújításának bekerülési költsége a tervek szerint 14 millió forint, melyhez nyertünk 11 millió forint pályázati pénzt. A felújítására nem kellett közbeszerzési eljárást lefolytatni, mert a beruházás értéke nem érte el a közbeszerzési értékhatárt. A kivitelezésre vonatkozó ajánlatkérési eljárást a Grand Plusz Kft. bonyolította. Felkérem Papp Mónikát, hogy ismertesse a beérkezett ajánlatokat. Papp Mónika, a Grand Plusz Kft. képviseletében: Az egészségház energetikai felújítására - a megküldött dokumentációk alapján - 3 árajánlat érkezett. 1./ GRE-Generál Kft. ajánlata: bruttó 16.489.330,-Ft 2./ SZLOV-ÉP BT. ajánlata: bruttó 15.754.680,-Ft 3./ KINAMÉ Kft. ajánlata: bruttó 13.103.011,-Ft. Az ajánlatok tartalmazzák az épület homlokzati- és tető-hőszigetelési munkáit, a nyílászárók cseréjét, a fűtés- és a vízvezetékek korszerűsítését.
3
Mivel a KINAMÉ Kft. ajánlata a legkedvezőbb, ezért ezt a céget javasoljuk a Testületnek nyertesként elfogadni. A külső felújítás csak a nyílászárók cseréjére és a külső hőszigetelésre, színezésre vonatkozik, ezért javasoljuk az Önkormányzatnak, hogy a felújítással egyidőben végeztesse el a tető felújítását is, mert arra is ráférne egy „nagygenerálozás”. A tető pala borítású, ami több helyen töredezett, lyukacsos, befolyik rajta az eső. Mindenesetre megkértük ugyanezeket a cégeket, hogy a tetőfelújításra is adjanak ajánlatot, hátha arról is dönt a Testület. Mi csak ajánlani tudjuk, hogy a tető felújítását is végezzék el egyúttal. 1./ GRE-Generál Kft. ajánlata: bruttó 4.650.016,-Ft 2./ SZLOV-ÉP BT. ajánlata: bruttó 4.512.205,-Ft 3./ KINAMÉ Kft. ajánlata: bruttó 3.900.000,-Ft. Szalay István polgármester: A Csernák Zolit megkértem, hogy nézze meg, hogy a tetőn mit kellene mindenképpen elvégezni. Megvizsgálta és azt mondta, hogy a gerendák jók, a szarufák közül sem kell sokat lecserélni, viszont ajánlja a teljes átlécezést, az aláfóliázást, a palák lecserélését cserépre, az új bádogozást és az új hófogók felszerelését. Ő is elvállalná a munkát a legkedvezőbb ajánlatért, a 3,9 millióért. Szerintem is badarság lenne, ha nem újítanánk fel a tetőt a külső színezés előtt, hiszen, hogy fog az kinézni, ha a lyukas palán és ereszcsatornán keresztül ráfolyik az eső a szép külső burkolásra. Természetesen az lenne a legjobb, ha ennek a munkának legfeljebb az anyagköltségét kellene készpénzben kifizetnünk, a munkadíjat meg betudhatnánk ingatlancserével. Marton Ilona képviselő: Mindenesetre én a tetőhöz még kérnék ajánlatot, hátha még ezektől az ajánlatokhoz képest is kapunk kedvezőbbet. Szalay István polgármester: Természetesen ennek semmi akadálya, csak félek, hogy ennél kevesebbért nem fogja senki elvégezni. A 3,9 millió forint bruttó ár, melyből az áfa 780.000,-Ft. A fennmaradó összeg majdnem teljesen lefedi a tetőanyag árát, mert mégiscsak 555 m2 felületről van szó. Nem sok marad a vállalkozónak munkadíjra, de ez legyen az ő gondja. Megérkezett Prohászka Csaba képviselő úr. Balogh János alpolgármester: A felújításban az orvosi szolgálati lakás is benne van? Papp Mónika, a Grand Plusz Kft. képviseletében: Természetesen, hiszen egybefüggő épület, csak ott már a külső nyílászárókat nem kell lecserélni, mivel azok tavaly cserélve lettek.
4
Tóth Istvánné képviselő: Ha kész lesz a felújítás, már indulhat is a családi napközi a szolgálati lakásban? Szalay István polgármester: Az már előbb is indulhat, akkor, amikor csak akarják, mert a szolgálati lakás belül teljesen készen van, beköltözhető. Egyébként augusztus végére a teljes felújításnak el kell készülnie. Beszéltem múltkor az atyával és mondtam neki, hogy kedvezményes, 20.000,-Ft bérleti díj fejében rendelkezésükre bocsátjuk az épületet. Megköszönte az ajánlatot. Marton Ilona képviselő: Okulva a könyvtár felújítása során történt problémákból, amikor is nagyon sok minden elveszett onnan, javaslom, hogy nevezzük meg a lebonyolítás felelősét. Szalay István polgármester: Ha nincs jobb ötletetek, vállalom a felelősséget. Mivel ott berendezett rendelők vannak, a felújítás alatt, munkaidőben az asszisztensek és a védőnő feladata lesz, hogy vigyázzanak az értékekre, munkaidőn túlra pedig felfogadunk valakit az őrzésre. Különben is belül, a szobákban csak addig lesznek a munkások, amíg kicserélik az ablakokat, a fűtéscsöveket, illetve elvégzik a festést. A munkákat úgy kell végezni a szobákban, hogy, amikor azokban dolgoznak, akkor az asszisztenseknek ott kell lenniük és felügyelniük, hogy ne tűnjön el onnan semmi. A java munkát egyébként is az épületen kívül fogják végezni, illetve a várótermekben, ahol nincsenek nagy értékek. A könyvtár épülete teljesen más, az üres volt, amikor átadtuk felújításra, azért nem gondoltuk, hogy külön őrizni kellene. Ki gondolta volna, hogy az egyetlen mozdíthatót, a falba szerelt vízmentesítőt is kiszúrja valaki és elviszi? Most viszont - először is - a külső felújítást végző cégről kellene döntenünk. Kérem, szavazzon, aki elfogadja a KINAMÉ Kft-t nyertesnek. A képviselő-testület 6 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: 85/2011. (06. 29.) sz. Kt. Határozat: Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Kakucs, Fő u. 156/C-D. sz. alatti, önkormányzati tulajdonban lévő - egészségház külső energetikai felújítási munkálataira kiírt pályáztatás keretében benyújtott ajánlatok közül a KINAMÉ Kft. (2360. Gyál, Kőrösi út 28.) ajánlatát fogadja el bruttó: 13.103.011,-Ft díjért, melyből nettó anyagköltség: 6.785.629,-Ft, nettó díjköltség: 3.696.780,-Ft, ÁFA: 2.620.602,-Ft. Határidő: Felelős:
azonnal Szalay István polgármester
5
2. Napirendi pont: Átmeneti hitelfelvétel feltételeinek megtárgyalása. Szalay István polgármester: Jelenleg az Önkormányzatnak 40 millió forint folyószámlahitele van az Örkényi Takarékszövetkezetnél, kb. 11-12%-os kamattal, ami nem mondom, hogy sok, viszont van ennél kedvezőbb lehetőség is. MFB-s, hosszú lejáratú hitelt igényelhetnénk 5,5-6%-os kamatra, akár 20-22 évre, amivel kiválthatnánk a folyószámlahitelünket, illetve ki tudnánk belőle fizetni az egészségház és a mezőgazdasági út felújításának, valamint a hulladéklerakó rekultivációjának az önerőre eső részét, továbbá ebből, a kedvező kamatozású pénzből tudnánk kifizetni az egészségház tetőzetének felújítását is. Mindegyik - pályázati úton elnyert - beruházás utófinanszírozott, így hónapokig nekünk kell megelőlegeznünk a költségeket, amit egyébként a folyószámlahitelünkből fedeznénk. Sajnos, a folyószámlahitelünket újabban állandóan igénybe kell vennünk. Abból fizettük ki a könyvtárépület utómunkáinak a költségét is, amit viszont még mindig nem kaptunk meg az államtól, illetve abból finanszíroztuk meg a hulladéklerakó rekultivációjára az eddig elvégzett munkák után járó 6 millió forint körüli költséget is. Adóelőlegből is a várt 13,5 millió forint helyett ez ideig csak 7,2 millió forintot kaptunk meg, holott számítottunk a többi pénzre is. Dr. Kendéné Toma Mária képviselő: Mekkora összeget kellene igényelnünk az MFB-s hitelből? Szalay István polgármester: Szerintem ugyanannyit, mint a folyószámlahitelünk, vagyis 40 millió forintot. Javaslom, hogy kérjünk legalább 3 hitelintézettől ajánlatot MFB-s, hosszú távú, beruházási hitelre, s a számunkra legkedvezőbbet válasszuk ki. Dr. Kendéné Toma Mária képviselő: Kérdés, hogy megítél-e nekünk bármekkora összeget is a hitelintézet arra való tekintettel, hogy van már beruházási hitelünk. Szalay István polgármester: Ezt én sem tudom előre. Ha szerencsénk van, és sikerül 40 millió forintot felvennünk, akkor az kisegítene bennünket a következő évekre. Egyébként bármikor vissza lehet fizetni a hitelt, ha van rá pénzünk, nincs mellette büntetőszankció. Mindenesetre jó lenne, ha akármennyit is megítélnének nekünk, mert nem mindegy, hogy 6, vagy 12% kamatot fizetünk. Papp Mónika, a Grand Plusz Kft. képviseletében: Úgy tudom, hogy az MFB-s, kedvező hitel most 5,28 – 5,66% között mozog. A bank 3 évre visszamenőlegesen megvizsgálja a céget és a tapasztaltak alapján adja meg az ajánlatát. Szerintem, ha nem is a kért 40 milliót, de 35 milliót biztosan megadnak.
6
Szalay István polgármester: Természetesen bármennyinek is örülhetnénk. Kérem a képviselőket, hogy döntsenek a javaslatról. A képviselő-testület 6 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: 86/2011. (06. 29.) sz. Kt. Határozat: Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete felhatalmazza Szalay István polgármester urat, hogy az Önkormányzat nevében legalább három, különböző hitelintézettől kérjen ajánlatot MFB által finanszírozott, hosszú távú, beruházási hitelkonstrukcióra vonatkozóan, 40 millió forint összeghatárig. Határidő: Felelős:
azonnal és folyamatos Szalay István polgármester
3. Napirendi pont: Mezőgazdasági út felújítása. Dr. Fekete Borbála jegyző: Végignéztem a mezőgazdasági úttal kapcsolatos döntéseket, s nincs olyan határozat, miszerint a Képviselő-testület ezt a beruházást konkrétan el kívánná végezni. Olyan határozat van, hogy, akkor kezdi meg az Önkormányzat a beruházást, ha az utat leginkább használók befizetnek bizonyos hozzájárulást. Illetve a közbeszerzési ajánlattételi felhívásban az szerepel, hogy a Testület elhatározza ennek a beruházásnak az elvégzését. A rend kedvéért kellene egy határozat, ami kimondja, hogy a Testület él a pályázati nyertességgel, és felújítja az utat. Formaság, de esetleg lehet jelentősége. Szalay István polgármester: Az, hogy az ajánlattételi felhívást elküldjük 3 cégnek, az még nem jelenti azt, hogy el is kezdjük a beruházást. Menet közben fog kiderülni, hogy hogyan tudunk megegyezni a nyertessel. Belefoglaljuk a kiírásba, hogy előnyt élvez az, aki önkormányzati telket fogad el munkadíj gyanánt, vagy kompenzálná esetleges meglévő tartozását. Még a benyújtott ajánlatok után is dönthet úgy a Testület, hogy nem hirdet nyertest. Mindenesetre a szerződést a közbeszerzésre megkötöttük. Azt akkor is ki kell fizetnünk, ha nem fogunk neki a beruházásnak. Az befolyásolni fogja a döntésünket, hogy a tanyatulajdonosok mennyit szándékoznak áldozni az útra. A korábbi határozatunkban felkértük őket, hogy jelezzék a Hivatalban, hogy mennyivel kívánnak hozzájárulni. Ez ideig mindössze két ajánlat érkezett. Az egyik az INKA Kft-től. Ők azt mondták, hogy mivel ingyen adták nekünk a tsz-majorban lévő utat, amiből mi egy 700 m2-es részt 2,6 millió Ft + ÁFÁ-ért eladtunk valakinek, - vegyük úgy, hogy az az ő felajánlásuk volt. A másik ajánlat a Varró családtól érkezett. Ők 3-szor 200.000,-Ft-tal járulnának hozzá az úthoz, vagyis összesen 600.000,-Ft-tal. Eddig mindössze ennyi ajánlatot kaptunk az önrész kiváltására.
7
Azok a tanyatulajdonosok, akik évek óta sürgetik a testületet, hogy csináltassuk már meg azt a külterületi utat, és cserében ők is szívesen beszállnának a költségekbe – a „fülük botját sem mozgatják”. Ha végül is csak a Varróék járulnak hozzá, azt nem tehetjük meg, hogy nem fogadjuk el a pénzüket - annak ellenére, hogy nagy igazságtalanság azokkal szemben, akik nem járulnak hozzá -, viszont tájékoztatni fogjuk Őket, hogy csak Ők és a Szövetkezet járult hozzá. Balogh János alpolgármester: Nekünk képviselőknek is tudatosítanunk kellene a tanyatulajdonosokkal, hogy a Varróék felajánlottak x összeget, ezért tőlük is hasonlót várunk, mert ők is ugyanúgy használni fogják a jó utat, mint a Varróék. Dr. Kendéné Toma Mária képviselő: Nem adhatjuk ki felajánlók nevét. Azt viszont mondhatjuk az ott élőknek, hogy vannak, akik családonként 200 000 forintot ajánlottak fel. Szalay István polgármester: Ezt jó ötletnek tartom. Mindenki tudja, hogy kik járnak ki a tanyákra nap mint nap, s ha valahol találkoznak velük, említsék meg nekik, hogy várjuk a felajánlásukat. Ettől függetlenül kérem a képviselő-testületet, hogy a megküldött anyagnak megfelelően az ajánlattételi felhívást elfogadni szíveskedjenek és járuljanak hozzá, hogy az eljárásra meghívandó ajánlattevők a következő cégek legyenek: 1./ Hornyák Kft. (Tata) 2./ S.Á.B.A. 2000 Kft. (Budapest) 3./ Tamás és Zsolt Kft. (Kakucs). A képviselők egyetértettek a javaslatokkal. Szalay István polgármester: Kérem a képviselőket, hogy döntsenek. A képviselő-testület 6 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: 87/2011. (06. 29.) sz. Kt. Határozat: Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete döntött arról, hogy a „Mezőgazdasági utak felújítása, építése” tárgyban egyszerű, közbeszerzési eljárást indít meg az alábbi ajánlattételi felhívással: „KAKUCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS „„MEZŐGAZDASÁGI UTAK FELÚJÍTÁSA, ÉPÍTÉSE” TÁRGYÚ ÁLTALÁNOS EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSHOZ
8
Ajánlattevő neve: ………………… Címzett: ………………….. Ajánlattevő címe: …………………. Fax szám: ………………… E-mail: ………………….. Tisztelt ………………………. Kakucs Község Önkormányzata hirdetmény közzététele helyett közvetlen írásbeli ajánlattételi felhívás küldésével, egyszerű közbeszerzési eljárást indít a Kbt. 251. § (2) bekezdése alapján „Mezőgazdasági utak felújítása, építése” tárgyában. Kérem, hogy a jelen ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatát az ajánlattételi határidő leteltéig, zárt csomagolásban juttassa el az ajánlat beadásának helyszínére. 1. Ajánlatkérő neve, címe, kapcsolattartási pont 1.1. Kakucs Község Önkormányzata Cím: 2344 Kakucs, Fő utca 20. Telefon: 06 29/ 576 031 E-mail:
[email protected] Fax: 06 29 / 376 051 1.2. Címek és kapcsolattartási pontok, ahonnan a dokumentáció beszerezhető: LOANS Kft. Cím: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 44 III. em. 353. Telefon: 061/ 373-0753 E-mail:
[email protected] Fax: 061/ 373-0754 Kapcsolattartó: Görbe Réka 2. A közbeszerzés tárgya, mennyisége „Mezőgazdasági utak felújítása, építése” Teljes mennyiség Felújítás: - útburkolat szélességének korrigálása 3,00 m-re - két oldalon 1-1 m tömörített padka kialakítása - egyirányú oldalesés kialakítása - 15-20 cm vastag zúzottkő tömörítés a padkáknál - meglévő szikkasztó árok kitisztítása, profilozása - 10,5 m hosszban sárrázó építése Építés: - tükör földkiemelés tereprendezés és kitűzés után - 10 cm vastag homokos-kavics fagyvédő készítése - hidegaszfalt burkolat készítése bitumenes permetezéssel - szikkasztóárok kialakítása a szükséges helyeken - sárrázók kialakítása a földutak csatlakozásánál CPV: 45233228-3 Útburkolat építése 3. Részajánlat, többváltozatú (alternatív) ajánlat
9
Ajánlatkérő részajánlat, illetve többváltozatú (alternatív) ajánlat adásának lehetőségét jelen közbeszerzési eljárásban kizárja. Ajánlatkérő a Kbt. 50. § (3) bekezdés alapján megvizsgálta a részekre történő ajánlattétel biztosításának lehetőségét, és megállapította, hogy a beszerzés tárgyának jellegére tekintettel a részajánlattételi lehetőség nem biztosítható, mivel a részekre bontás a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését okozná. 4. A dokumentáció rendelkezésre bocsátásának feltételei A dokumentáció beszerzésének határideje Dátum: 2011. július 18. (év/hó/nap) Időpont: 10:00 A dokumentáció ára: 50.000 (bruttó) Pénznem: HUF A fizetés feltételei és módja: A dokumentáció személyesen és a Kbt. 54.§ (8) bekezdésében meghatározott módon vehető át az ellenértékének (bruttó 50.000.- Ft) a Kakucs Község Önkormányzatának Örkény Takarékszövetkezet által vezetett 65500082-30009452-51000012 számú bankszámlájára történő átutalásának igazolásával, az ajánlati felhívás I.2) pontjában megjelölt címen, a 353 sz. irodában munkanapokon 9.00-12.00 óra között, az ajánlattételi határidő lejártának napján 9.00 órától az ajánlattételi határidő lejártáig. Az ajánlat benyújtásának feltétele a dokumentáció megvásárlása. A dokumentáció másra nem ruházható át és nem tehető közzé. A dokumentációt ajánlatonként legalább egy ajánlattevőnek vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak meg kell vásárolnia. A dokumentáció díját az ajánlatkérő az eljárás lezárását követően nem fizeti vissza, kivéve a Kbt. 54. § (10) bek. szerinti eseteket. 5. A szerződés meghatározása Vállalkozási szerződés. Mezőgazdasági utak felújítása, építése 6. A szerződés időtartama / Teljesítési határidő A szerződés teljesítésének határideje: 2011.10.31 Ajánlattevő az Ajánlatkérővel előre egyeztetett időpontban korábbi teljesítésre is jogosult. 7. Szerződést biztosító mellékkötelezettségek: Késedelmi kötbér a vállalkozó ajánlata alapján, de minimum 100.000 Ft/nap, maximum 350.000 Ft/nap, meghiúsulási kötbér, a vállalkozó ajánlata alapján, de maximum az ellenszolgáltatás nettó értékének 35%-a, 36 hónap jótállás, szavatosság, a szerződéstervezetben foglaltak szerint. 8. A teljesítés helye 2366 Kakucs: 0175/2, 0140/2, 0172, 0159 hrsz-ok 9. Az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei A beruházás Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 125/2009. (XI. 29.) rendelete alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból mezőgazdasági utak fejlesztése című pályázati konstrukció keretében valósul meg. A fizetés módja utófinanszírozás. A pénzügyi fedezet 25 %-a Kakucs Község Önkormányzatának költségvetésében, a 75%-a 2059043063 számú nyertes pályázat alapján megkötésre került támogatási szerződés szerint rendelkezésre áll. 13% vállalkozói előleg igényelhető. Ajánlatkérő az ellenszolgáltatást a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítést követően a Kbt. 305. § (1), (3)-(5) bekezdésének megfelelően teljesíti. Ajánlatkérő a
10
Kbt. 305. § (3) bekezdés c) pontja szerinti számlát annak kézhezvételétől számított 45 napon belül átutalással teljesíti. A Kbt. 305. § (3) bekezdés f) pontjának megfelelő igazolások kézhezvételét követően az ellenszolgáltatás fennmaradó részére vonatkozó számlák ellenértékét Ajánlatkérő 15 napon belül átutalással teljesíti a Kbt. 305. § (3) bekezdés g) pontjának megfelelően. Ajánlattevő kötelezettsége pedig a Kbt. 305. § (3) a)-c), e)-f) bekezdése szerint áll fenn. A kifizetésre vonatkozó további jogszabályok: 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet, illetve a 2003. évi XCII. tv. (Art.). A számlák kifizetésének összhangban kell lennie az Ajánlatkérő mindenkor hatályban lévő Támogatási Szerződésével. A nyertes ajánlattevő köteles figyelembe venni az általános forgalmi adóról szóló 2007.évi CXXVII. tv. 142. §. rendelkezéseit. A számlák ellenértékének átutalására a Kbt. 305. §-ában foglaltak szerint, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36/A §-36/B §-ai alkalmazásával kerül sor. A nyertes Ajánlattevő a munka elvégzése során egy darab előlegszámlát, 50%-os készültség esetén 1 db részszámlát (melyben a 13% előleg felhasználást el kell számolni), 75%-os készültség esetén egy darab részszámlát, valamint 100%-os készültség esetén egy darab végszámla kiállítására jogosult. 10. A kizáró okok Az ajánlatkérő által előírt kizáró okok: a) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, akivel szemben a Kbt. 60. § (1) bekezdés a)-i) pontjaiban és a Kbt. 61. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll. b) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, a teljesítésbe tíz százalékot meghaladó mértékben bevont alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, akivel szemben a Kbt. 61. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll. c) Az eljárásból ki kell zárni az ajánlattevőt, ha vele, vagy a teljesítésbe tíz százalékot meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozójával, vagy a részére erőforrást nyújtó szervezettel szemben a Kbt. 62. §-ában meghatározott valamely kizáró ok fennáll. A megkövetelt igazolási mód: a) Az ajánlatban - a Kbt. 249. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel - be kell nyújtani az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, valamint az ajánlattevő részére erőforrást nyújtó szervezetnek a kizáró okok fenn nem állásáról szóló, cégszerűen aláírt nyilatkozatát. b) Ajánlattevőnek a Kbt. 63. § (3) bekezdésében előírtak szerint kell nyilatkoznia arról, hogy a szerződés teljesítése során nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá tartozó alvállalkozót. 11. A pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolása 11.1. A pénzügyi alkalmasság minimumkövetelményei: Alkalmatlan az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, ha: P1) a mérleg szerinti eredménye az ajánlattételi határidőt megelőző utolsó 3 lezárt üzleti évben negatív volt. P2) a 2008., 2009., 2010. években elért - általános forgalmi adó nélkül számított - teljes árbevétele összesen nem érte el legalább évente a 50 millió forintot, illetőleg ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából („útfelújítás”) származó - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevétele összesen nem érte el legalább évente a 20 millió forintot. Újonnan alakult vállalkozások esetében a megalakulás időpontjától időarányosan történik az alkalmasság vizsgálata.
11
A Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzügyi minimum követelménynek (P1.) az Ajánlattevő, közös ajánlattevő, továbbá a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozó külön-külön, önállóan kötelesek megfelelni. A Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja szerinti pénzügyi minimum követelményeknek az Ajánlattevő más közös ajánlattevővel, továbbá a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozóval együttesen is megfelelhet. A Kbt. 4. § 3/E. pontja alapján a Kbt. 66. § (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti alkalmasság kizárólag akkor igazolható erőforrást nyújtó szervezet igénybevételével, ha az Ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyv 685/B. §-a szerinti többségi befolyás áll fenn. 11.2. A pénzügyi alkalmasság igazolásának módja Az ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó: P1) a Kbt. 66.§ (1) bek. b) pontja alapján saját vagy jogelődje cégbíróságnál letétbe helyezett utolsó 3 lezárt üzleti év számviteli jogszabályok szerinti beszámolóját egyszerű másolati példányban (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja a letétbe helyezését, amennyiben a letelepedése szerinti ország joga nem írja elő beszámoló letétbe helyezését, ajánlatkérő elfogadja az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén valamennyi konzorciumi tag, illetőleg a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati nyilatkozatát is az utolsó 3 lezárt üzleti év mérleg szerinti eredményéről) P2) 2008., 2009., 2010. évi teljes - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről és ugyanezen években a közbeszerzés tárgya szerinti tevékenységéből („útépítésből”) származó általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről szóló, cégszerűen aláírt nyilatkozatot, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét. Amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak. Az ajánlattevő egy vagy több – a Kbt. 69. § (2) bekezdése szerinti - alkalmassági minimum követelménynek való megfelelés igazolása érdekében más szervezet (szervezetek) erőforrására is támaszkodhat, úgy is, ha az alkalmassági minimum követelménynek való saját részbeni megfelelését az erőforrást nyújtó szervezettel csak kiegészíteni kívánja (Kbt. 65. § (3) bekezdés). A Kbt. 65. § (3) bekezdés szerinti esetben az erőforrást nyújtó szervezet az ajánlati felhívásban az ajánlattevővel kapcsolatban előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni azt, hogy ő alkalmas a szerződés teljesítésére, továbbá köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt (Kbt. 65. § (4) bekezdés). 12. Műszaki-szakmai alkalmasság igazolása 12.1. Műszaki-szakmai alkalmasság minimumkövetelményei Alkalmatlan az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, ha: M1) Az ajánlattételi határidőt megelőző legfeljebb 5 évben nem rendelkezik összesen nettó 50.000.000 Ft, értékű útfelújítás tárgyú, szerződésszerűen teljesített, befejezett munkára vonatkozó, a Kbt. 68. § (2) bek. szerint igazolt referenciával. A fenti referencia akkor tekinthető az ajánlattételi határidőt megelőző 5 évben megvalósítottnak, ha a teljesítés időpontja (műszaki átadás-átvétel) erre az időszakra esik. A közös ajánlattevőként (konzorcium tagjaként), vagy alvállalkozóként teljesített referencia esetében az ajánlatkérő az ajánlattevő, illetve a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó által teljesített munkarészeket fogadja el. M2) nem rendelkezik legalább az alábbi műszaki felszereltséggel:
12
- földmunka gépek (kotrógép, minimum 13 tonnás henger, gréder, homlokrakodó gép) szállítóeszközzel (min. 10,0 tonna teherbírású billenőplatós tehergépkocsi) patkahenger M3) nem rendelkezik legalább 1 fő, műszaki szakirányú végzettségű, minimum 5 év útépítési szakmai gyakorlattal rendelkező, közlekedési építmények szakterületen "A" kategóriás érvényes felelős műszaki vezetői jogosultsággal (244/2006. (XII.5.) Korm. rendelet szerint MV-KÉ/A vagy ennek megfelelő hatályos átsorolás előtti) bíró szakemberrel, M4) az előző 3 évben (2008-2010) az éves átlagos statisztikai állományi létszáma nem érte el a 3 év átlagában a 10 főt. 12.2. A műszaki-szakmai alkalmasság igazolásának módja: Az ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó: M1) az ajánlattételi határidőt megelőző öt év legjelentősebb, jelen közbeszerzés tárgyának – útépítési – kivitelezési, útfelújítási, vagy útfenntartási – megfelelő befejezett munkáinak ismertetését (Kbt. 67. § (2) a) bek. alapján, az alkalmassági minimumkövetelménynek megfelelően részletezett tartalommal, a Kbt. 68. § (2) bek. szerinti igazolás egyszerű másolati példányával; A referenciaigazolásnak minimálisan a következőket kell tartalmaznia: a szerződést kötő felek megnevezését, az elvégzett munkák nevesítését, mennyiségét, az ellenszolgáltatás összegét, a szerződés teljesítésének helyét, idejét, a referencia igazolás kiállítójának nyilatkozatát arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e.; A közös ajánlattevőként (konzorcium tagjaként) , illetve alvállalkozóként teljesített referencia esetében olyan tartalmú referenciaigazolás csatolandó, amelyből konkrétan kitűnik, hogy a referenciaként megjelölt munkák közül mely munkarészeket teljesítette az ajánlattevő. M2) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség bemutatását, Kbt. 67. § (2) bekezdés b) pontja szerint; M3) azoknak a szakembereknek, vezetőknek a megnevezése, képzettségük ismertetése, akiket az ajánlattevő a teljesítésbe be kíván vonni, aláírt szakmai önéletrajz, rendelkezésre állási nyilatkozat, valamint képzettséget igazoló okiratok egyszerű másolati példányának csatolásával a Kbt. 67. § (2) bekezdés e) pontja szerint. A 244/2006. (XII.5.) Korm. rendeletében előírt feltételek igazolására az érvényes felelős műszaki vezetői jogosultságról szóló érvényes dokumentum egyszerű másolatát csatolni kell. M4) a Kbt. 67. § (2) bekezdés d) pontja alapján az előző három évre (2008-2010) vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással. Ajánlattevő (közös ajánlattevők), a teljesítésbe tíz százalékot meghaladó mértékben bevont alvállalkozóval, továbbá a Kbt. 69. § (8) bekezdése alkalmazásával a tíz százalékot el nem érő mértékben bevonni kívánt alvállalkozóval együtt is igazolhatja műszaki-szakmai alkalmasságát. Az ajánlattevő a műszaki-szakmai alkalmassága igazolása érdekében a Kbt. 65. § (3)-(4) bekezdés és a 4. § 3/E. pont előírásainak megfelelően támaszkodhat más szervezet erőforrásaira. A Kbt. 4. § 2. és 2/D pontja alapján felhívjuk a figyelmet arra, hogy mindazon szervezet vagy személy alvállalkozónak minősül, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, nem áll az ajánlattevővel munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban, vagy nem vonatkozik rá a Kbt. 4. § 2. pontja b)-d) pontjainak valamelyike. Az „egyéb foglalkoztatási jogviszony” a közszolgálati, kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, gazdálkodó szervezet tagjának személyes közreműködése.
13
Ajánlattevő a Kbt. 69. § (8) bekezdése alkalmazásával a teljesítésbe tíz százalékot nem meghaladó mértékben bevont alvállalkozóval is igazolhatja a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki-szakmai alkalmasságát. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. 70. § (6) bekezdése értelmében ha egy - a 4. § 2. pontjának a)-d) alpontjai hatálya alá nem tartozó - személy (szervezet) a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog részt venni egy részre vonatkozó szerződés teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem az ajánlatban és a szerződés teljesítése során közös ajánlattevőként kell hogy szerepeljen. 13. Az ajánlat részeként benyújtandó egyéb iratok Az ajánlatban - az előzőekben előírtakon túlmenően - a következő dokumentumokat kérjük csatolni: a) a dokumentációban található felolvasólapot kitöltve, cégszerűen aláírva, b) a Kbt. 70. § (2) bekezdése szerinti cégszerűen aláírt nyilatkozatot, c) a Kbt. 71. § (1) a)-d) pontjaiban foglaltakra vonatkozó cégszerűen aláírt nyilatkozatot, a Kbt. 69. §-a (8) bekezdésének alkalmazása esetén a d) pontban fel kell tüntetni a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó nevét, címét, továbbá az ajánlattevő alkalmasságának igazolásához szükséges igazolásokat, nyilatkozatokat is, d) a Kbt. 72. §-a szerinti cégszerűen aláírt nyilatkozatot, e) az Ajánlattevő és a teljesítésbe 10%-ot meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozók (nem magánszemélyek), az erőforrást nyújtó szervezet az ajánlattételi határidőt megelőző 30 napnál nem régebbi cégkivonatának egyszerű másolati példánya f) az Ajánlattevő és a teljesítésbe 10%-ot meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozók (nem magánszemélyek), az erőforrást nyújtó szervezet nevében az ajánlatot aláíró illetve nyilatkozatot tevő cégjegyzésre jogosult személyek aláírási címpéldányát, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját, g) gazdasági társaságnak nem minősülő ajánlattevő esetén igazolását annak, hogy az ajánlatot aláíró személy kötelezettségvállalásra jogosult, h) cégjegyzésre nem jogosult személy által tett nyilatkozat esetén a meghatalmazó(k) és a meghatalmazott aláírását is tartalmazó szabályszerű meghatalmazást, i) a Kbt. 65. § (3)-(4) bekezdéseinek alkalmazása esetén cégszerűen aláírt nyilatkozatot arról, hogy van-e olyan gazdálkodó szervezet, amely felett az Ajánlattevő a Polgári Törvénykönyv 685/B §-a szerinti többségi befolyást gyakorol, vagy amely az Ajánlattevő felett többségi befolyást gyakorol, amennyiben igen, úgy fel kell tüntetni e gazdálkodó szervezetek teljes nevét, cégjegyzékszámát és adószámát, j) a Kbt. 65. §-ának (3) bekezdése alkalmazása esetén a Kbt. 65. § (4) bekezdésben foglaltakat. Ebben az esetben az erőforrást nyújtó szervezet cégszerűen aláírt kötelezettségvállaló nyilatkozatát is csatolni kell arról, hogy az Ajánlattevő alkalmassága igazolásához milyen dokumentumot bocsát rendelkezésre, továbbá a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások közül melyeket biztosítja a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 4. § 3/D-3/E pontjaiban foglaltakra, k) nyilatkozat a Kbt. 306. § (2) bekezdése vonatkozásában, l) Nyilatkozat köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szereplésről m) ajánlattevő ajánlata (mely tartalmazza az árazott költségvetést és a kivitelezési ütemtervet, a Forgalomba helyezési eljárás dokumentáció jegyzékét, valamint a kivitelezés során alkalmazandó szabványok jegyzékét) n) szerződéstervezet értelemszerűen kitöltött példánya 14. Formai követelmények
14
14.1. Az ajánlat lezárt csomagolását a következő felirattal kell ellátni: „Mezőgazdasági utak felújítása, építése”. Az ajánlat az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően nem bontható fel!” 14.2. Kbt. 70/A. §-ban szereplő formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatot elkészíteni. 14.3. Az ajánlatot 1 eredeti, 2 másolati és 1 elektronikuspéldányban kell benyújtani. 14.4. Az eljárás nyelve: magyar. 15. Hiánypótlás Ajánlatkérő a Kbt. 83. §-ában foglaltak szerint biztosít lehetőséget a hiánypótlásra. 16. Bírálati szempont Ajánlatkérő a beérkezett ajánlato(ka)t az összességében legelőnyösebb ajánlat szerint bírálja el az alábbi súlyozással megadott részszempontok alapján: Részszempont Súlyszám Ajánlati ár 6 Késedelmi kötbér (100.000-350.000 Ft/nap) 2 Meghiúsulási kötbér (az ellenszolgáltatás nettó értékének maximum 35 %-a) 2 Az ajánlati ár meghatározása 1. a) Az ajánlati árat a felolvasólapon kérjük feltüntetni. 2. b) Az ajánlati árat arra tekintettel kell meghatározni, hogy tartalmazza a szerződés teljesítéséhez szükséges valamennyi költséget, azon felül egyéb díj felszámítására, költség elszámolására nincs lehetőség. 3. c) Az ajánlati ár a szerződéskötést követően semmilyen jogcímen nem emelhető. Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 1-10 pont. A módszer (módszerek) ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja a ponthatárok közötti pontszámot: A pontok kiosztásának módszere: lineáris arányosítás módszerével történik, a Dokumentációban meghatározottak szerint. 17. Kiegészítő tájékoztatás A Kbt. 250. § (3) bekezdés b) pontja alapján az ajánlattételi felhívással és a dokumentációval kapcsolatban kiegészítő tájékoztatás kérhető az Ajánlatkérőtől az ajánlatok felbontását megelőző ötödik munkanapig. A válasz megadásának határideje az ajánlatok felbontását megelőző harmadik munkanap. A kiegészítő tájékoztatással kapcsolatos további információkat a Dokumentáció tartalmazza. 18. Szerződéskötés Ajánlatkérő a nyertes Ajánlattevővel írásban köti meg a szerződést az Ajánlattételi felhívás, a dokumentáció és a nyertes ajánlattevő ajánlata tartalmának megfelelően. 19. Egyéb információ a) Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ajánlat érvénytelen, amennyiben az ajánlattételi határidő lejárta időpontjában bármely okból nincs az ajánlatok beadására előírt helyszínen, a kézbesítés kockázatát az Ajánlattevő viseli. b) A dokumentáció részét képező nyilatkozat minták az ajánlat elkészítésének megkönnyítését szolgálják, Ajánlatkérő elfogadja az Ajánlattevő által készített azonos adattartalmú, de eltérő megfogalmazású nyilatkozatokat is. c) Ajánlatkérő nem alkalmazza a Kbt. 253. § (1) bekezdését.
15
d) Nem követelmény, hogy a közös Ajánlattevők nyertességük esetén közös gazdasági társaságot, illetve jogi személyt hozzanak létre, de a közös Ajánlattevőknek kifejezett, cégszerűen aláírt nyilatkozatukkal el kell ismerniük közös vállalkozásuk teljesítéséért fennálló egyetemleges felelősségüket. Az ajánlat részeként csatolni kell a közös Ajánlattevők által megkötött – a felelősség, a képviselet, a feladatmegosztás kérdéseit is tartalmazó – megállapodást, ellenkező esetben az ajánlat érvénytelen. e) Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt nyújtott be, ezért felhívja a figyelmet a Kbt. 48. § (3) bekezdésére. f) Az ajánlat összeállításával és benyújtásával kapcsolatban felmerülő összes költség az ajánlattevőt terheli. 20. A szerződés EU-alapokból finanszírozott projekttel kapcsolatos A projekt(ek) és/vagy program(ok) neve és bármely egyéb használható hivatkozási alap: A projekt címe: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 125/2009. (XI. 29.) rendelete alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból mezőgazdasági utak fejlesztése című pályázat A projekt azonosítója: 2059043063 számú nyertes támogatási kérelem 21. Az ajánlattételi határidő 2011. július 18. 10 óra. 22. Az ajánlatok benyújtásának címe: Cím: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 44 III. em. 353. 23. Az ajánlatok felbontásának helye, ideje Az ajánlatok felbontására az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában, az ajánlatok beadásának helyszínén kerül sor. 2011. július 18. 10 óra 24. Az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultak Az ajánlatok felbontásán a Kbt. 80. § (2) bekezdésében megjelölt személyek lehetnek jelen. 25. Az eljárás eredményének ismertetése A közbeszerzési eljárás eredményének ismertetésére az ajánlatok elbírálásáról készült összegezés Ajánlattevők részére történő megküldésével kerül sor. Az összegezés megküldésének tervezett időpontja: 2011. július 29. 26. A szerződéskötés tervezett időpontja: 2011. augusztus 9. 10 óra 27. Az ajánlattételi felhívás megküldésének napja: 2011. július 1.” .-.-.-.-.-.-.-.-. A Testület továbbá döntött arról, hogy az ajánlattételi felhívást az alábbi cégeknek küldi meg: 1./ Hornyák Kft. (2890 Tata, Faller Jenő úti ipartelep 2158/59.), 2./ S.Á.B.A. 2000 Építőipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (1116 Budapest, Fehérvári út 203. 4. em. 47.), 3./ Tamás és Zsolt Generál Kft. (2366 Kakucs, Ibolya utca 2/A.) Határidő: Felelős:
az ajánlattételi felhívásban foglaltaknak megfelelően Szalay István polgármester
16
4. Napirendi pont: A Kakucs községi helyi önszerveződő közösségek, civil szervezetek pénzügyi támogatásáról szóló rendelet módosítása, döntés a helyi katolikus egyház támogatásáról. Dr. Fekete Borbála jegyző: Az Önök által is ismert előzmények után a Pest Megyei Kormányhivatal – megkeresésünkre kiadta az állásfoglalását az egyházak támogatásával kapcsolatban. (lásd 1. sz. melléklet) Az állásfoglalás alapján lehetséges az egyházakat a helyi rendelet alapján támogatni, de konkrétan, nevesítve kérik kiterjeszteni rájuk a rendelet hatályát. Javaslom a rendelet módosítását a megküldött anyagnak megfelelően. Szalay István polgármester: Kérem a képviselőket, hogy döntsenek a rendelet előterjesztés szerinti módosításáról. A képviselő-testület 6 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett az alábbi rendeletet alkotta: Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2011. (VI. 30.) számú Önkormányzati Rendelete a helyi önszerveződő közösségek, civil szervezetek pénzügyi támogatásáról szóló 3/2011. (II. 15.) számú Önkormányzati Rendelet MÓDOSÍTÁSÁRÓL 1. § (1) A helyi önszerveződő közösségek, civil szervezetek pénzügyi támogatásáról szóló 3/2011. (II. 15.) számú Önkormányzati Rendelet 1. § (3) bekezdésének szövege a következőképpen módosul: „(3) A képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek támogatására a költségvetési rendeletében támogatási keretet állapít meg az önszerveződő közösségek, civil szervezetek, egyházak, magánszemélyek támogatása céljára. E rendelet hatálya alá nem tartozik a Kakucs Községi Sportegyesület Futball Szakosztálya és a Kakucsi Bárdos Lajos Kamarakórus.” 2. § (1) E rendelet 2011. július 1. napján lép hatályba. (2) Jelen rendeletnek – a helyben szokásos módon, a Hivatal folyosóján lévő hirdetőtábláján történő – kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Szalay István sk. polgármester
Dr. Fekete Borbála sk. jegyző
Dr. Fekete Borbála jegyző: Szintén mellékelten megküldtük a T. Képviselőknek a helyi egyházközség támogatási kérelmét, melyet a Testület jogosult az új rendelet alapján elbírálni. A benyújtott igényük 645.000,-Ft volt.
17
Dr. Kendéné Toma Mária képviselő: A Társadalmi Ügyek Bizottsága annak idején 430.000,-Ft egyházközségnek bizonyos feladatok feltétlen támogatására.
támogatást
javasolt
az
Oláh József képviselő: Az lenne a javaslatom, hogy ugyanúgy, mint a többi szervezet támogatásánál, most is mindenki írja rá egy lapra a javaslatát, melyet összeadunk és egy átlagot vonunk belőle. A képviselők a javaslattal egyhangúlag egyetértettek. Körbeadtak egy lapot, melyre egyenként ráírták javaslatukat. Szalay István polgármester: Összesítettem a javaslatokat, s átlagnak 435.000,-Ft jött ki. Ennek megfelelően kérem a T. Képviselőket, hogy szavazzanak ezen összegről. A képviselő-testület 6 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: 88/2011. (06. 29.) sz. Kt. Határozat: Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önszerveződő közösségek, civil szervezetek pénzügyi támogatására általa kiírt pályázat alapján a Kakucsi Római Katolikus Egyházközséget - pályázati kérelmét elfogadva -, 435.000,-Ft vissza nem térítendő támogatásban részesíti a 2011. évre vonatkozóan. A Testület felkéri a támogatott Közösséget, hogy a támogatás átvételét követően az Önkormányzat 3/2011. (II. 15.) sz. Rendeletének 6., 7. és 8. §-aiban, illetve a 3. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően szíveskedjék eljárni. Határidő: a Rendeletben foglaltaknak megfelelően Felelős: Dr. Fekete Borbála jegyző 5. Napirendi pont: Az óvoda létszám-gazdálkodási helyzetének áttekintése, belső ellenőrzési jelentés megtárgyalása, megoldási javaslatok kidolgozása. Szalay István polgármester: Az óvoda működési problémáival kapcsolatban a Testület úgy határozott, hogy a belső ellenőrzéssel megvizsgáltatja az óvoda törvényes működésének helyzetét és feltételeit a közalkalmazotti létszám, a gyermekek száma és a csoportok száma tekintetében.
18
Most kerülhet sor a megállapítások megtárgyalására és esetleges további feladatok megállapítására. Dr. Fekete Borbála jegyző: A belső ellenőrzésről szóló jelentést már hetekkel ezelőtt megküldtem a képviselőknek. A jelentés bemutatta a problémákat. Nagyon részletesen, illetve nagyon követhetően írja le pl. hogy m2-re vetítve nem elegendőek a csoportszobák a gyerekek számához viszonyítva, továbbá 4 csoportos nem tud lenni az óvoda, mert nincs hozzá elegendő óvónő, illetve kellene egy vezetőhelyettes is. Ennek megfelelően az óvoda működése jelenleg nem a törvényes keretek között zajlik. Hegyiné Kovács Margit óvodavezető: Ez így igaz, ahogyan a jegyző asszony mondja. Mindössze hatan vagyunk óvónők. Délutános óvónő 2 van, köztük az egyik én. Elég nagy hibának vélte a belső ellenőr az aránytalan átfedési időket, pedig másként nem tudjuk beosztani a kollégákat. 6 óvónőből 4 csoportban 2-2 óvónő nem lehet. Ahhoz 8 óvónő kellene. Persze, valahogyan megoldjuk, hogy mindig legyen óvónő a csoportokban, rugalmasan kezeljük a problémát. Prohászka Csaba képviselő: Ha a létszámarányt nézem, akkor mi tényleg nagyon alatta vagyunk a normának. Inárcson például 2-es norma van, és a vezető óvónő nincs csoportban. Az óvónők 3 hosszú és 2 rövid napon dolgoznak, és sosincs úgy, hogy nincs óvónő egy csoportban. Inárcson van helyettes is és van titkárnő is. Hegyiné Kovács Margit óvodavezető: Mivel már a végét járom a munkaviszonyomnak, ezért hadd panaszkodjak. Én hetente 27 órát dolgozom, vagy többet. Általában én vagyok bent az óvónők helyett, ha betegek. Nincs helyettesem sem, nincs titkárom. Sokszor csinálok olyasmit, amit nem nekem kellene, például én vagyok az anyagbeszerző is. Prohászka Csaba képviselő: Komolyan el kellene gondolkodnunk azon, hogy legalább egy további álláshelyet engedélyezzünk a Margitnak. Hegyiné Kovács Margit óvodavezető: Vagy döntsük el, hogy 4-csoportosítjuk az óvodát. Így, hogy 3 csoport van, 99 gyereknél nem vehetek fel többet, s azt is engedéllyel. Dr. Fekete Borbála jegyző: Ahhoz, hogy 4 csoportos legyen az óvoda, nem 1, hanem még plusz 2 ember kell.
19
Hegyiné Kovács Margit óvodavezető: Ez így van, sőt az én munkaidőm is csökkenne, és még kellene egy dadus is. Szalay István polgármester: Én tisztelettel kérek mindenkit, hogy a jogos igények és a jogos felháborodás mellett egyszer gondolkodjunk el azon, hogy a pénzt, ami ezen néhány álláshelyre kell, miből teremtjük elő? Én minden igényt értek, és mindegyik jogos is, csak hát minden pénz kérdése. 9. éve vagyok itt. Azóta mindenhonnan hallom, hogy „nem igaz, hogy ezt, meg azt hogy-hogy nem lehet megcsinálni”, csak azt nem mondják meg, hogy miből, s hogy mennyi pénzt adnak hozzá. Prohászka Csaba képviselő: Volt már 60 gyerek is az óvodában, most meg már 99 van. Szerintem a gyereklétszám emelkedését akkor is figyelembe kellene venni. Szalay István polgármester: Évről évre többet kell fizetnünk az állami normatíva mellé mind az óvodára, mind az iskolára, s a különbözetet helyben kell előteremtenünk. Marton Ilona képviselő: Ez így igaz. 48% az állami támogatás és 52% a helyi hozzájárulás. Véleményem szerint egységesen kellene kezelni minden intézményt. Mindenhol vannak hiányosságok, nemcsak az óvodában. Egyenlő elbírálást kérek. Az iskolában például néhány évvel ezelőtt még 22 pedagógus volt, most 15-en vagyunk. Nem merek felvenni embereket, úgy próbálok meg spórolni, hogy összevontam az osztályokat. Minden osztályból csak 1 van. A pedagógusaim ingyen viszik a nyári napközit. Tudomásul veszik, hogy be kell jönniük dolgozni, de pénzt nem tudok nekik adni érte. A termek nagyságáról meg inkább ne is beszéljünk. Nálam az iskolában 3 olyan osztályterem is van, amelyik alig 20 m2-es. Ha hozzánk is kijönnének ellenőrizni, igencsak megkapnánk mi is a jelentést, hogy kicsik a termek a gyereklétszámhoz viszonyítva. De mit tudunk tenni? Ez van. Egyébként óvodást nem kötelező felvenni 3 éves kor alatt, ha otthon vannak a szülők. Hegyiné Kovács Margit óvodavezető: Hogy mondjam meg a szülőnek, hogy sajna, de nem tudom felvenni a gyerekét helyhiány miatt? Bármit mondok, úgysem érti meg. Marton Ilona képviselő: Én csak a pénzügyi fedezetét nem látom újabb emberek felvételének. Kovács Kálmán bizottsági tag: Ha az állam átveszi az iskolákat, óvodákat, akkor félő, hogy még kevesebb pénzt ad majd a bérekre.
20
Marton Ilona képviselő: Létszámleépítés várható, ezt vegyük figyelembe. Nehezebb elküldeni valaki, mint felvenni. Prohászka Csaba képviselő: Azért veszi fel a Margit a fiatal gyerekeket is, hogy ne vigyék el máshova őket a szülők. Tőletek hallom folyamatosan, hogy fel kell venni minden óvodás gyereket, mert, ha nem itt kezdik az óvodát, félő, hogy iskolába sem ide fognak járni. Dr. Fekete Borbála jegyző: Azt én is megállapítottam már, hogy jellemző ránk, hogy csak az infrastruktúrát fejlesztjük, a humán szolgáltatást nem. A dolgozó teherbírására nem helyezünk elég hangsúlyt. Azért azt ne felejtsük el, hogy az óvodát két éve teljesen felújítottuk, súlyos milliókat költöttünk rá, minden kényelemmel el van látva. De ez nem lesz elég fejlesztés a lakossági igényekhez mérve, ha a szolgáltatás színvonala nem emelkedik. Arra is egyre nagyobb az igény. Ezen túlmenően az elmúlt években a Testület többször foglalt úgy állást, pl. az óvoda felújítása mellett, hogy már az óvodás gyerekeket itt kell a nevelésbe bevonni, mert különben aki máshol kezd óvodában, oda fog járni iskolába is, és így csökken a tanulók létszáma, ami normatívavesztéshez vezet. Ezért volt az az állásfoglalás, hogy a Margit minden körülmények között vegyen fel minden gyermeket. Ennek most is érvényesülnie kell, ha a testület következetes, bár a törvényes feltételek, ahogy akkor, most sem adottak. Hallgatva itt az érveket, valahol mindenkinek igaza van. A Csabának abban, hogy, azok az óvodások, akik nem itt kezdenek, azok minden bizonnyal iskolába se ide fognak jönni. Az Icának is teljesen igaza van. Egységesen kell kezelnünk az intézményeinket, hiszen mindenhol emberhiány van, és az utóbbi időben csak az iskolában nem történt létszámfejlesztés. A polgármester úrral is egyet értek abban, hogy az igényeknél mindig meg kell nézni, hogy van-e rá fedezet. Ha a testület dönt egy kiadásról, akkor azt is meg kell neveznie, hogy honnan biztosítja rá a forrást. Ez nagy felelősség, de ebben dönteni kell. Szalay István polgármester: Rendben van, hogy 99 fő a beíratott gyerek az óvodába, de ha egyszer-egyszer kimennénk megnézni, hogy pontosan hány gyerek is van ott ténylegesen, félek, hogy még a 80%-ot sem érné el a szám. Mivel már így is nagyon sok mindent csak hitelből tudunk finanszírozni, nagyon gondolja meg a Testület, hogy engedélyez-e létszámbővítést bármelyik intézménynél. Egy ember éves bérjellegű költsége 2-3 millió forint. Egyetértek a Kálmánnal abban, hogy, ha az állam átveszi az intézményeket, ne gondoljátok, hogy több pénzt fog hozzá adni. Megmondja, hogy ennyi és ennyi pénzt tud adni, oldjátok meg belőle a béreteket. Mit csináltok akkor? Ha már összehasonlítjuk magunkat a környező településekkel, akkor megjegyzem, hogy Újhartyánon 700 millióba került az új óvoda. Területileg duplája, mint a mienk, viszont a bekerülési költsége a mienk 5-szöröse. Persze, hogy vonzó a kisgyermekesek számára a benne lévő luxus, amit kínál.
21
A másik összehasonlításra példa Tatárszentgyörgy. Az ő intézményeik kijönnek az állami normatívából, legfeljebb 10-20%-ot tesz hozzá a működésükhöz az önkormányzat, de mégsem a dupláját, mint mi. Más megoldást nem tudok ajánlani a Margitnak, minthogy megpróbálunk olyan óvónőt keresni, aki vállalja a közmunka keretében való foglalkoztatást. Hegyiné Kovács Margit óvodavezető: Én már annak is örülnék, csak azzal az a gond, hogy 1 évnél tovább nem lehet foglalkoztatni. Dr. Kendéné Toma Mária képviselő: Kérdés, hogy ilyen óvónő van-e a látókörünkben? Szalay István polgármester: Még nincs, de szétnézünk. Prohászka Csaba képviselő: Persze, hogy az lenne a legjobb, ha találnánk egy olyan óvónőt, akit állami támogatással tudnánk foglalkoztatni, de ha nem találunk, akkor is ősztől legalább egy pályakezdőt fel kellene vennünk. Szalay István polgármester: Mivel most nyáron úgyis alig van gyerek az óvodában, javaslom, hogy augusztusban térjünk vissza a létszámkérdésre. A Margitot felkérem már most, hogy hívja fel a figyelmünket augusztusban, hogy vegyük fel napirendi pontnak a létszámkérdés tárgyalását. A téma felelőse a Borika legyen. Dr. Fekete Borbála jegyző: Szerintem a Testület előtt tárgyalja meg a Pénzügyi Bizottság is, és tegyen javaslatot, hogy létszámfelvétel esetén miből különítse el a Testület a bérjellegű költségeket. Szalay István polgármester: Kérem a T. Képviselőket, hogy szavazzanak a javaslatról. A képviselő-testület 7 igen szavazattal 0 ellenében az alábbi határozatot hozta: 89/2011. (06. 29.) sz. Kt. Határozat: Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete az óvoda kérését figyelembe véve, elkötelezi magát arra, hogy 2011. augusztus közepéig napirendjére tűzi 1 fő további óvónői státus létesítésének kérdését. Határidő: a határozatban foglaltaknak megfelelően Felelős: Dr. Fekete Borbála jegyző
22
6. Napirendi pont: Az óvoda SZMSZ-ének, Házirendjének elfogadása, és döntés a létszámkeretének megemeléséről. Dr. Fekete Borbála jegyző: A közoktatási törvényben foglaltakkal kapcsolatban a következőkről tájékoztatnám a képviselőket: „A házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetője készíti el és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumszék, óvodaszék, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetője készíti el, és nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más közoktatási intézményben a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el. Elfogadásakor és módosításakor nevelési-oktatási intézményben az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A közös igazgatású közoktatási intézmény és általános művelődési központ szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a működés közös szabályait és - intézményegységenként külön-külön - az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat. A szervezeti és működési szabályzatban meghatározhatók azok a közoktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező a közoktatási intézmény területén tartózkodó szülőknek, illetve a közoktatási intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. A szervezeti és működési szabályzat e rendelkezéseit hozzáférhetővé kell tenni oly módon, hogy azokat bárki megismerhesse. A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.” Szalay István polgármester: Megkérdezem a Képviselőket, hogy van-e valakinek kérdése az Óvoda Házirendjével és az SZMSZ-ével kapcsolatban? A szabályzatokkal kapcsolatban kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Szalay István polgármester: Kérem a Képviselőket, hogy először a Házirendről szavazzanak. A képviselő-testület 7 igen szavazattal 0 ellenében az alábbi határozatot hozta: 90/2011. (06. 29.) sz. Kt. Határozat: Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete jóváhagyja a Kökörcsin Óvoda Házirendjét a Határozat mellékletében foglaltak szerint. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Fekete Borbála jegyző
23
A 90/2011. (06. 29.) Kt. Határozat melléklete
KÖKÖRCSIN ÓVODA 2366 KAKUCS SZÉKESI u. 3 HÁZIREND Az Óvoda házirendje – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet alapján, meghatározza a házirend témakörébe tartozó szabályokat. 1. A házirend célja A házirend célja, hogy megállapítsa - többek között - a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásának módját, - a gyermek óvodai étrendjével kapcsolatos rendelkezéseket, - az óvodai munkarendet, a foglalkozások rendjét, az óvoda és helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az óvodához tartozó területek használatának rendjét. 2. A házirend hatálya 2.1. A házirend személyi hatálya kiterjed valamennyi - az intézménnyel munkajogi jogviszonyban lévő személyre, - az óvoda ellátásában részesülő gyermekre, illetve meghatározott esetekben a szülőre. 2.2. A házirend időbeli hatálya - A gyermekek és szüleik vonatkozásában a beiratkozáskor (az intézményi gyermeki jogviszony kezdetekor) keletkezik és az intézményi gyermeki jogviszony megszűnéséig tart, - kiterjed a teljes nevelési évre, beleértve a szüneteket is. 2.3. A házirend területi hatálya A házirend előírásait az intézmény területén; azon magatartási szabályait, melyek értelmezhetőek intézményen kívül is - az intézmény által szervezett programok, foglalkozások esetében - az intézmény területén kívül is alkalmazni kell. 2.4. A házirend hatályba lépésére vonatkozó szabályok: A házirendet az óvoda vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az óvodaszék egyetértési jogot gyakorol. A házirendet a nevelőtestület részéről az óvodavezető, az óvodaszék képviseletében az óvodaszék elnöke írja alá. A házirendet a fenntartó jóváhagyta, így az érvényessé vált. 3. A házirend nyilvánossága A házirendet nyilvánosságra kell hozni. A házirendet ki kell függeszteni a központi faliújságra. A házirend egy-egy példányát át kell adni: - az SZMK elnökének,
24
- valamennyi pedagógusnak és egyéb foglalkoztatottnak, - a gyermek szülőjének az óvodába történő beiratkozáskor. A házirend változásakor a házirendet ismételten nyilvánosságra kell hozni, a házirend egy-egy példányát ismét át kell adni az érintetteknek. 4. Az egyes gyermeki jogok biztosítására vonatkozó szabályok A gyermek a jogait úgy gyakorolhatja, jogaival úgy élhet, hogy azzal mások érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogai gyakorlásában. 4.1. Az óvoda köteles tiszteletben tartani a gyermek személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát. 4.1.1. Az óvodában foglalkoztatott személyek nem hozhatnak olyan döntést, intézkedést, nem cselekedhetnek úgy, hogy az a gyermek személyiségi jogait sértse. 4.1.2. Az óvodában foglalkoztatott személyek kötelessége, hogy elkövessenek mindent annak érdekében, hogy a gyermek személyiségi jogai érvényesüljenek. 4.1.3. Az óvoda köteles a nevelés szervezése során mindig olyan módszert alkalmazni, mely visszavezethető nevelési eszközökre, szempontokra, módszerekre. Az óvoda a gyermek személyiségének szabad kibontakoztatása érdekében nem állíthat fel olyan korlátozást, mely - nevelési szempontokon kívüli, egyéb indok alapján - nem biztosítja valamely, az óvoda által nyújtott lehetőség igénybevételét. 4.1.4. Az óvoda biztosítja azt, hogy a gyermekről nyilvántartott személyes adatok tárolási módjáról, valamint a gyermekről nyilvántartott személyes adatok valódiságáról a szülő tájékozódjon. A tájékoztatást az érintettek szóbeli kérelmükre, az adatnyilvántartást végző, kezelő személy munkaidejében kaphatják meg. A gyermek szülője kérheti – a helyes adatok igazolása mellett – az óvoda által nyilvántartott személyes adatok törlését és helyesbítését. 4.1.5. A magánszférához való jog érvényesülése érdekében a házirendben foglaltakat a gyermeknek csak az óvoda területén kell betartania. A gyermek az óvodán kívüli tiltott magatartási szabályokat akkor köteles betartani, ha az intézmény által szervezett foglalkozáson, programon vesz részt. 4.1.6. Az óvoda a gyermek önrendelkezési jogának érvényre juttatása érdekében nem kötelezheti a gyermeket arra, hogy éljen a törvényben biztosított jogával. Ennek érdekében nem kötelezheti például arra, hogy részt vegyen olyan foglalkozáson, rendezvényen, ami nem kötelező óvodai foglalkozás keretében kerül megszervezésre. 4.1.7. A gyermek családi élethez való joga védelmében tilos a gyerek családi életével, családi körülményeivel kapcsolatos mindennemű negatív megnyilvánulás, megkülönböztetés. 4.1.8. A gyermek személyiségi jogának gyakorlása nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve nem korlátozhatja a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását. Ennek érdekében a házirend további részei is tartalmaznak korlátozásokat a személyiségi jogok gyakorlására vonatkozóan. 4.2. Az óvoda biztosítja a gyermek azon jogát, hogy a nevelési-oktatási intézményben: - családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben,
25
- részben vagy teljes egészében mentesüljön a közoktatási törvényben meghatározott, a gyermekeket terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására, illetve részletekben való fizetésére. 4.2.1. A kedvezményes, illetve az ingyenes étkeztetési ellátás érdekében az óvoda írásban, az általa meghatározott nyomtatványon biztosít lehetőséget a kedvezmény, illetve az ingyenes étkeztetés iránti igény jelzésére, és nyújt tájékoztatást a benyújtandó igazolásokról, dokumentumokról. Az igények benyújtási határideje a nyomtatványon feltüntetésére kerül. Az óvoda az alábbi rendszerességgel végez felmérést: - az adott nevelési évre vonatkozóan szeptember 30-ig, 4.2.2. Az óvoda biztosítja a gyermekek számára egyes eszközeinek ingyenes használatát. 4.3. A gyermek esetében a szülő joga, hogy válasszon a választható foglalkozások közül. 4.4. A gyermek joga, hogy egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Az óvoda e gyermeki jog érvényesítése érdekében védő és óvó előírásokat határoz meg. 4.4.1. Az óvoda területén, valamint az óvoda által szervezett óvodán kívüli programok, foglalkozások alkalmával a pedagógusok, illetve a nem pedagógus munkakört betöltő személyek számára tilos: - a dohányzás, - a szeszes ital fogyasztás, - kábító és bódító szerek fogyasztása és tartása, valamint - az alkohol és kábító vagy bódító szer által befolyásolt állapotban való megjelenés, tartózkodás. 4.4.2. Az óvoda gondoskodik arról, hogy a tűz- és balesetvédelmi szabályokat az érintettek megismerjék. - Az óvoda a nevelési év megkezdésekor a gyermekeket, illetve a gyermekek szülőjét tájékoztatja az óvodában betartandó védő és óvó előírásokról, ennek keretében ismerteti a tűzvédelmi szabályzatot, beleértve a tűzriadó tervet, valamint a balesetvédelmi előírásokat. A gyermek szülője a tájékoztatás tudomásulvételét a tájékoztatás megtörténtéről szóló dokumentumon aláírással köteles elismerni. - Az óvoda gondoskodik a pedagógusok és más óvodai dolgozók tűz- és munkavédelmi szabályzatban meghatározott oktatásainak lebonyolításáról, adminisztrálásáról. - Az óvoda egyes helyiségeire vonatkozó speciális védő, óvó előírások szükség szerint az adott helyiségben kifüggesztésre kerülnek. 4.4.3. Az óvoda gondoskodik arról, hogy a gyermekek a bombariadóval kapcsolatos tudnivalókat, teendőket – az SZMSZ-ben szabályozottak szerint – megismerjék. 4.5. A gyermek, illetve a szülő joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. 4.5.1. A tájékoztatás rendje a következő: - az óvoda nyilvános dokumentumai: - az SZMSZ, - a minőségirányítási program, - a nevelési program mindenki számára elérhető helyen (pl.: az óvodavezetőnél és az óvónőnél) elhelyezésre kerül, - a házirend a faliújságon folyamatosan megtekinthető legyen, illetve annak egy példányát a szülőnek át kell adni.
26
4.5.2. Az óvoda köteles a 4.5.1. pontban meghatározott dokumentumokról szóbeli tájékoztatást is adni a dokumentumok elfogadása, valamint módosítása esetén. 4.5.3. A szülő szóban jelezheti további tájékoztatási igényét. Az igényt - annak jellegétől függően - az óvoda foglalkoztatottja a dokumentumokba való betekintési lehetőség biztosításával, illetve szóbeli tájékoztatás nyújtásával elégíti ki. 4.6. Nem rendszeres elfoglaltságok: óvodai rendezvények, ünnepségek, kirándulások, színházlátogatás. 4.6.1. Egyes, nem rendszeres elfoglaltságot jelentő foglalkozások (pl.: színház, mozi, múzeum stb. látogatás) igénybe vételéért részvételi díjat kell fizetni. A foglalkozásokra való jelentkezéskor a díjakra vonatkozó tájékoztatást a gyermek szülője számára meg kell adni. (A részvételi díjas foglalkozáson való részvétel a gyermek számára nem lehet kötelező úgy, hogy annak térítési díja befizetésére is kötelezve legyen.) 4.6.2. A foglalkozások időpontját és helyszínét - a lehetőségek figyelembevételével - a foglalkozásra jelentkezők, valamint a foglalkozást tartó közösen állapítják meg. 4.7. Az óvodapedagógusnak nevelő munkájával elő kell segítenie azt, hogy a gyermekek egymás vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák. 4.8. A gyermek szülőjének joga, hogy a gyermek, illetve a szülői jogai megsértése esetén eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. 4.9. A szülő joga, hogy amikor a gyermeke felügyeleti jogát átadja, azaz a gyermeket az óvodában hagyja, szakképzett pedagógus legyen jelen. Ha ez az intézménynek nem áll módjában, akkor az intézmény bármely más dolgozója köteles ellátni a gyermek felügyeletének feladatát. Gyermek felnőtt felügyelete nélkül nem maradhat! 6. Munkarendre vonatkozó szabályok 6.1. Az óvodában a napirend úgy kerül kialakításra, hogy a szülők gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák, illetve hazavihessék. 6.1.1.Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. 6.2. Az óvoda nyitvatartása, az ügyintézés időpontjai: 6.2.1. Az óvoda nevelési év közbeni nyitvatartási ideje hétfőtől – péntekig: fél 7-től – 17 óráig. 6.2.2. Az óvodában a gyermekek szülei a hivatalos ügyeiket (beleértve az információ, tájékoztatáskérés, valamint a gazdasági jellegű ügyeiket) a következő időpontban intézheti: Naponta 8 – 15 óráig az óvoda irodájában 6.3. Az óvoda helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei, és az óvodához tartozó területek használati rendje 6.3.1 A gyermek az óvoda helyiségeit az óvoda nyitvatartási idejében veheti igénybe. 6.3.1.1. A gyermekek szabadidejükben az udvart csak felügyelettel vehetik igénybe. 6.3.1.2. A gyermekek a nevelési idő alatt az óvoda területét pedagógus felügyelete nélkül nem hagyhatják el.
27
6.3.2. Az óvodában váltócipő és ruha használata kötelező. A váltócipőket és ruhákat az arra kijelölt helyen kell tárolni. Minden gyereknek fogas és azon egy textil zsákban. 6.4. Az étkeztetésre vonatkozó szabályok év elején a gyermekekkel ismertetésre kerülnek. Az étkeztetés ideje: - tízórai: fél 9-től - 9-ig tart, - ebéd:
fél 12-től - 12-ig tart,
- uzsonna: fél 3-től – 3-ig tart. 6.5. Kötelező csendes pihenő idő ideje: negyed 1-től - fél 3-ig tart. A szülő csak nagyon indokolt esetben viheti el a gyereket ez idő alatt. 7. A gyermeki jogviszonyból származó gyermeki jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nem szükséges dolgokra vonatkozó szabályok 7.1. A nem szükséges dolgok óvodába történő bevitelére vonatkozóan a szülőnek be kell tartania az alábbi előírásokat: A beszoktatás alatt behozható a kedvenc tárgya. 7.2. Értékes ékszert nem viselhet a gyerek 7.3. Nem vihetők az óvodába olyan eszközök, melyekkel a gyermekek saját, egymás, valamint az óvoda dolgozóinak testi épségét veszélyeztetik, balesetet okozhatnak. 7.4. Nem vihető az óvodába olyan dolog, mely alkalmas arra, hogy a foglalkozások rendjét megzavarja. Ha a gyermek a nevelés menetét, rendjét megzavarja, tőle a foglalkozás idejére elvehető a munkát zavaró, nem engedélyezett tárgy, dolog (a tárgyat a óvodapedagógus a foglalkozás után köteles a gyereknek, illetve délután a szülőnek visszaadni). 7.5. Amennyiben a gyermek 7.1.-7.3. pontban foglaltakat figyelmen kívül hagyva hoz be dolgokat az óvodába, a keletkezett kárért csak szándékos károkozás esetén felel. 8. Ünnepi öltözet Az óvodában, valamint az óvodában kívül megtartott ünnepségeken, rendezvényeken a gyermek - az előzetes tájékoztatás alapján - lehetőleg ünnepi öltözetben megjelenni. Az ünnepi öltözet: az óvónő elvárása alapján. 9. A gyermek szülőjének tájékoztatása céljából, az éves munkaterv szerint szülői értekezletet, valamint fogadóórát kell tartani. 10. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolása 10.1. Ha a gyermek az óvodától távol marad, mulasztását igazolnia kell. 10.1.1. A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha engedélyt kapott a távolmaradásra. Az engedélyezés helyi rendje a következő: - az óvónő (ha a kikérés 1-3 napig terjed), illetve az óvodavezető (ha a kikérés 3 napon túlig terjed) hagy jóvá, ha a gyermek beteg volt, s ezt az alábbiak szerint igazolja:
28
- 3 napot meghaladó mulasztás esetén orvosi igazolás szükséges. Az igazolást a nevelésben való ismételt részvétel megkezdése napján kell bemutatni, - 3 napot meg nem haladó betegség esetén a mulasztást - a szülő is igazolhatja, - a váratlan, előre be nem jelenthető távollétet - lehetőség szerint a hiányzás napján, vagy azt követően - telefonon bejelentették, tájékoztatást adva a hiányzás okáról, várható időtartamáról (a bejelentést az óvónőnek kell megtenni), - a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. A szülő összesen legfeljebb három napot igazolhat a fentiek alapján, azok számára, akiknek az iskolai felkészítés törvény szerint kötelező. AZ ÓVODÁBA JÁRÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYAI Az óvodában csak egészséges gyermek tartózkodhat! Beteg, ill. betegségre gyanús, gyógyszert szedő, még lábadozó gyermek bevitele, a többi gyermek egészségének megelőzése érdekében - tilos! A szülőnek a legrövidebb időn belül haza kell vinni. Az óvónőnek addig gondoskodnia kell az elkülönítésről. Amennyiben a szülő nem járul hozzá a gyermek vizsgálatához, írásban kell nyilatkoznia! Fertőző betegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell! Az óvodában a gyermek gyógyszerezése – még utókezelésként is – nem megengedett. (kivétel asztma) Az óvónőnek addig is el kell különíteni a gyereket. A gyermek hiányzását, valamint érkezését előző nap 11 óráig köteles bejelenteni. (kivétel hétfőn reggel 7-ig ) Amennyiben ezt elmulasztja a az étkezési nyilvántartón be van húzva és azért fizetnie kell. 11. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 11.1. A térítési díj és a fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályokat a házirend melléklete tartalmazza. A térítési díjat előre kell megfizetni, a túlfizetés összege a következő havi térítési díj összegéből levonásra kerül. A térítési díj fizetési módja: - a helyi Takarékszövetkezetben - átutalással 12. Az óvodapedagógus védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra az általa készített, használt nevelési eszközöket. 13. Amennyiben a gyerek az óvodában való tartózkodása idején betegség jelei mutatkoznak (pl. belázasodik, fáj valamilye) a teendők a következők: 13.1. Haladéktalanul értesíteni kell a szülőt! 13.2. Indokolt esetben el kell különíteni a gyereket a többi gyerektől úgy, hogy ne hagyják felügyelet nélkül.
29
14. ÓVODAI FELVÉTELEK Az óvodába a gyermek felvételét bármikor kérheti. Elutasítani csak férőhely hiányában lehet. A tanköteles korú gyermeket, valamint hátrányos helyzetben lévő gyermeket nem lehet elutasítani! 14. BESZOKTATÁS Az új gyermekek fogadása folyamatosan és fokozatosan történik a csoportvezetővel és a szülővel egyeztetve. AZ ÓVODA HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE Csoportszobában a szülő csak engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat. /pl. beszoktatás, nyílt nap, ünnepély, stb. / Egészségügyi okokból utcai cipőben idegenek nem tartózkodhatnak a mosdóban, csoportszobában! Aki ebéd után viszi haza gyermekét az óvodából, kérjük, hogy negyed egy és fél egy között tegye, addig az óvoda épülete zárva van. 2011. június 29. Jóváhagyta: Nevelőtestület
……………………………. Óvodavezető …………………………… SZMK elnöke
SZMK Nevelőtestület Képviselő-testület Szalay István polgármester:
Kérem a Képviselőket, hogy most az óvoda szervezeti és működési szabályzatáról döntsenek. A képviselő-testület 7 igen szavazattal 0 ellenében az alábbi határozatot hozta: 91/2011. (06. 29.) sz. Kt. Határozat: Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete jóváhagyja a Kökörcsin Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát a Határozat mellékletében foglaltak szerint. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Fekete Borbála jegyző
30
A 91/2011. (06. 29.) Kt. Határozat melléklete
KÖKÖRCSIN ÓVODA KAKUCS 2366 KAKUCS SZÉKESI U. 3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2011. június 29-től
I. fejezet általános rendelkezések 1./A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy rögzítse az intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működési szabályait. 2./ Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő alapdokumentumok határozzák meg: 2.1. Alapító okirat Az intézményt Kakucs Község Önkormányzata alapította. Az alapító okirat tartalmazza az intézmény működésére vonatkozó legfontosabb adatokat, melyet a felügyeleti szerv készített el. 2.2. Éves munkaterv Az intézmény vezetője az intézmény feladatainak végrehajtására intézményi munkatervet készít. Az éves munkaterv összeállításához, annak tervezésekor javaslatot kell kérni az intézményben működő, vezetést segítő testületektől, szervektől, közösségektől. A munkatervnek tartalmaznia kell: 1. Fejlesztési terv / személyi és tárgyi feltételek / 2. Pedagógiai terv / nevelési célok, feladatok, gyermekcsoportok létszáma csoportszervezés / 3. Működési terv / Nevelési év rendje, szünetek időpontjai / 4. Ellenőrzési terv / ellenőrzés rendje, szempontok / A munkatervet az intézmény dolgozóival ismertetni kell, valamint meg kell küldeni az intézményben működő, vezetést segítő testületek, szervek, közösségek képviselőinek és a felügyeleti szervnek. Az intézmény vezetője a munkaterv végrehajtását folyamatosan ellenőrzi és írásban, szóban értékeli.
31
2.3. Egyéb dokumentumok Az intézmény működését meghatározó dokumentum a Szervezeti és Működési Szabályzat valamint azok mellékletét képező, a szakmai és gazdasági munka vitelét segítő különféle szabályzatok, munkaköri leírások. Az SZMSZ-hez az alábbi belső szabályzatok kapcsolódnak: 1. Leltárkészítési és leltározási szabályzat 2. Munkavédelmi szabályzat 3. Tűzvédelmi szabályzat 4. Belső ellenőrzési szabályzat 5. Iratkezelési szabályzat 6. Munkahelyi kockázatértékelés 3/ Az intézmény legfontosabb adatai - Az intézmény megnevezése: Kökörcsin Óvoda - Az intézmény székhelye, címe: 2366, Kakucs Székesi u. 3. - Az intézmény gazdasági szervezetének helye: 2366.Kakucs Fő u. 20. Kakucs Község Önkormányzata -Adóhatósági azonosítószám: 15441269-2-13 -Bankszámlaszám: 117420321544-12-69 Az intézmény alaptevékenysége: Kt. 24.§.(1) Az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében zajlik.” Az óvoda a gyermek három éves korától ellátja a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. A közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye. A gyermek abban az évben , amelyikben az ötödik életévét betölti , a nevelési év első napjától köteles napi négy órát óvodai nevelésben részt venni . -Az alapító megnevezése: Kakucs Község Önkormányzata Az alapítás éve: 1960 Az alapító okirat száma: 148 / 1994. Az intézmény működési területe: Kakucs Székesi u. 3. Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: Kakucs Község Önkormányzata 4. Az intézmény jogállása Az intézmény önálló jogi személy. Vezetője az óvodavezető, akit az alapító önkormányzat képviselő-testület nyilvános pályázat útján nevez ki a Kt. 18.§ (1) alapján.
32
4.1.Gazdálkodás formája: Teljes jogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. 5./ A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Az intézmény számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. E dokumentáció nevelőtestületi egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával életbe lép. Az SZMSZ hatálya kiterjed: 5. az intézmény vezetőjére, 6. az intézmény dolgozóira, 7. az intézményben működő testületekre, szervekre, közösségekre, 8. az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre. 5.1. Az intézményhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek Jelen SZMSZ rendelkezéseit az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv közötti - a felügyeleti szerv által jóváhagyott – megállapodásban rögzített munkamegosztás és felelősségvállalás keretei közt kell alkalmazni.
II. fejezet az intézmény feladatai 1./ Az intézmény feladatai és hatásköre Az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek az intézmény szervezeti egységei, dolgozói közötti megosztásáról az intézmény vezetője gondoskodik. A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító, fenntartó által az intézmény egyes szervezeti egységeire, vezetőire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel. 1.1. Az intézmény alaptevékenysége(i): A szakfeladat megnevezése Száma óvodai-nevelés 801115 logopédiai ellátás 801002 A tevékenység forrása …………………………………………………………… ………………………. 1.5. Az intézmény gazdasági társaságban való részvétele(i): A gazdasági társaság megnevezése, címe A tevékenység forrása …………………………………………………………… ………………………. 1.6. Az intézmény feladatmutatói: A feladatmutató megnevezése Mennyiségi egysége Mennyisége ………………………………………………… ……………… ………………
33
III. fejezet az intézmény szervezeti felépítése 1./ Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését alá- és fölérendeltség, illetőleg munkamegosztás szerint. 2./ Az intézmény belső szervezeti egységeinek főbb feladatai Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál elsődleges cél, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. A fenti körülmények figyelembe vételével, a helyi adottságoknak megfelelően intézményünkben az alábbi szervezeti egységek határozhatók meg: 2.1. Az intézményhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknél pénzügyigazdasági tevékenységet ellátók: Polgármesteri Hivatal Kakucs – Gazdasági ellátó Vezetője: Bárányné Benkovics Edina könyvelő Pénztáros: Bánné Macskó Zsuzsanna Óvodavezető: Hegyiné Kovács Margit Feladataik: 1. Intézményvezető 2. Felelős a részben önállóan gazdálkodó intézmény gazdálkodásáért, 3. Felelős az intézmény költségvetésének betartásáért, 4. Felelős az intézmény könyvviteli, elszámolási, vagyon nyilvántartási, vagyon védelmi rendjének kialakításáért, 5. Végzi a kötelezettségvállalással, utalványozással kapcsolatos feladatokat, 6. Elkészíti és folyamatosan karbantartja az intézmény szabályzatait, 7. Szervezi az intézmény gazdasági-pénzügyi belső ellenőrzését, 8. Gazdálkodási előadó - Ellátja az érvényesítéssel kapcsolatos feladatokat, - Ellátja a pénztárellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat, - Vezeti a tárgyi eszköznyilvántartást és a leltározást 9. Pénzügyi ügyintéző (pénztáros) 1. Feladata a pénztárban tartott készpénz, értékpapír kezelése és megőrzése, 2. Vezeti a pénztárral kapcsolatos nyilvántartásokat és elszámolásokat, 3. Felméri a készpénzszükségletet, 4. Részt vesz a készpénz pénzintézetben történő felvételében, 5. Végzi a számlázással kapcsolatos feladatokat, 6. Vezeti a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását, 3./ Munkaköri leírások Az intézményben foglalkoztatott dolgozók feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően feladatait, jogait és kötelezettségeit névre szólóan. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért felelős: 1. a jegyző a munkahelyi vezetők esetében, 2. a munkahelyi vezető a beosztott dolgozók esetében,
34
4./ Az intézmény vezetése és feladatai 4. 1. Intézményvezető feladatai: A közokt. Tv. 54. §. (1) vezeti az intézményt, felelős az intézmény működéséért és gazdálkodásáért, biztosítja az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, képviseli az intézményt külső szervek előtt, az intézmény ellenőrzési mérési értékelési minőségirányítási programjának működéséért felelős tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai és gazdasági működésének valamennyi területét, gyakorolja a munkáltatói jogokat, ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat, megszervezi az intézmény belső ellenőrzését, elkészíti az intézmény SZMSZ-ét, kötelezően előírt szabályzatait, továbbá az intézmény működését segítő egyéb szabályzatokat, rendelkezéseket, kapcsolatot tart a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel, támogatja az intézmény munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek tevékenységét, folyamatosan értékeli a vezetés, a szervezeti egységek, az intézmény tevékenységét, munkáját. Felelős az intézmény gazdasági és pénzügyi tevékenységéért, a pénzügyi fegyelem megtartásáért Elkészíti az intézmény költségvetését, gazdálkodásról szóló beszámoló jelentéseit gondoskodik az adatszolgáltatásról Elkészíti, folyamatosan karbantartja az intézmény gazdasági, műszaki szabályzatait Gyakorolja az ellenjegyzési jogkört Kialakítja az anyaggazdálkodás rendjét és biztosítja az intézmény anyagellátását Megszervezi a tárgyi eszközök, műszaki berendezések üzemeltetését, karbantartását, javítását Felel a nevelő oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtéséért 4.2 Csoportvezetők: szervezi, irányítja és ellenőrzi a csoport szakmai munkáját, az intézményvezető utasításának megfelelően elkészíti a csoport éves nevelési tervét, a csoport szakmai tevékenységéről rendszeresen beszámol az intézményvezetőnek, illetve a felügyelettel megbízott intézményvezető-helyettesnek, segíti az intézményvezető humánpolitikai feladatainak ellátását, ellátja az ebben a körben rábízott feladatokat. 5./ Az intézmény munkáját segítő testületek, szervek, közösségek Az intézmény vezetője a hatékony és a magas színvonalú szakmai munka, a racionális gazdálkodás követelményét figyelembe véve rendszeresen tájékozódik és tájékoztat a számára biztosított fórumokon. 5.1. Az intézményi munka irányítását segítő fórumok: regionális -intézményvezetői értekezlet / -évente 4 alk. vezetői -értekezlet – havonta 1 alk. dolgozói munka értekezlet - évente 1alk.
35
Az intézményvezetés évente legalább három alkalommal ülést tart. Véleményezi és értékeli: az intézményt érintő szervezeti és működési kérdéseket, az intézmény dolgozóit érintő élet- és munkakörülményeket befolyásoló kérdéseket, fejlesztések, felújítások rangsorolását, az intézmény működésével összefüggő terveket, szabályokat A vezetői értekezlet feladata: tájékozódás a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek munkájáról, az intézmény, valamint a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése. Csoport értekezlet: Dolgozói munkaértekezlet: Az intézmény vezetője szükség szerint, de évente legalább 1 alkalommal össz. dolgozói munkaértekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi fő- és részfoglalkozású dolgozóját. Az intézményvezető az össz. dolgozói értekezleten: beszámol az intézmény eltelt időszak alatt végzett munkájáról, értékeli az intézmény programjának, munkatervének teljesítését, értékeli az intézményben dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, ismerteti a következő időszak feladatait. Az értekezlet napirendjét az intézményvezető állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak. 5.2. Az intézmény munkáját segítő testületek, szervek, közösségek: nevelőtestület, szülői munkaközösség, Dolgozói érdekképviseleti szervezetek: Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. Az intézmény vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezet működését. Az intézmény vezetője a közalkalmazotti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján megállapodást köt, ennek hiányában megállapodást köthet. Az intézmény működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, megőrzéséről az intézmény vezetője gondoskodik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: az ülés helyét, időpontját, a megjelentek nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a hozott döntéseket.
36
IV. fejezet az intézmény működésének főbb szabályai 1./ Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai 1.1. A közalkalmazotti jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrejötte Az intézmény az alkalmazottak esetében a belépéskor munkaszerződésben, vagy határozatlan idejű kinevezéssel / 3 hó próbaidővel/ határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű illetménnyel foglalkoztatja. Az intézmény feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztathat külsős személyeket. 1.2. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók díjazása 1.2.1. Rendszeres személyi juttatások A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a foglalkoztatottak alapilletménye, illetménykiegészítése, illetménypótléka és mindazon juttatások, amelyek rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre. A közalkalmazottat illetményének megállapítása érdekében fizetési osztályba és fizetési fokozatba kell besorolni. A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat munkaszerződésben, vagy kinevezési okiratban kell rögzíteni. Az illetményt, a tárgyhót követő hó 5 napjáig kell kifizetni. A közalkalmazott a betöltött munkakör függvényében illetménypótlékra jogosult. Az illetménypótlék mértékét az illetményalap százalékában kell meghatározni. 1.2.1.1. Vezetői pótlék A magasabb vezetőt, valamint vezető állású közalkalmazottat vezetői pótlék illeti meg. - magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetén a vezetői pótlék a pótlékalap 230 %-a 1.2.1.2. Címpótlék A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg. A pótlék mértéke: a./ a főtanácsosi cím esetén a pótlékalap 100 %-a, b./ a főmunkatársi cím esetén a pótlékalap 75 %-a, c./ tanácsosi cím esetén a pótlékalap 50 %-a, d./ munkatársi cím esetén a pótlékalap 25 %-a. 1.2.1.3. Idegennyelv-tudási pótlék Ha a közalkalmazott, olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv, rendszeres használata szükséges jogosult az idegennyelv-tudási pótlékra. Az idegennyelv-tudást, államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.
37
Az intézménynél az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító idegen nyelvek, munkakörök és a pótlék mértéke a következők: Munkakör megnevezése Idegen nyelv Pótlék mértéke óvodapedagógus 1.2.2. Nem rendszeres személyi juttatások 1.2.2.1. Jutalom A nem rendszeres személyi juttatások között kell megtervezni a jutalom előirányzatát. 1.2.2.1. Megbízási díj Saját dolgozónak megbízási díj, szerződéssel díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben a konkrét feladatra vonatkozóan, előzetesen kötött megbízási szerződés alapján a megbízó által igazolt teljesítés után kerülhet sor. A szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szerződés külső személlyel, szervezettel csak jogszabályban vagy a felügyeleti szerv által szabályozott feladatok elvégzésére köthető. Külső személlyel vagy szervezettel szellemi tevékenységre, az alábbi feladatokra köthető szerződés: a) logopédiai ellátás b) gyógypedagógiai ellátás c) közoktatási szakértő 1.3. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők: 1. a dolgozók személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok, 2. a gyermekek személyiségi jogaihoz fűződő adatok, 3. a dolgozók egészségi állapotára vonatkozó adatok,
38
A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. 1.4. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: 1. Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. 2. Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. 3. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. 4. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. 5. A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. 6. Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat csak az intézményvezető engedélyével adható. 1.5. A munkaidő beosztása (A munkarendet a szakmai törvények és egyes központi jogszabályok szerint kell kialakítani. A munkarendet a felügyeleti szerv engedélyével a munkáltató állapítja meg. A munkaviszonyra vonatkozó belső szabályok kialakításánál a Munka Törvénykönyvéről szóló, többször módosított 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXIII. törvény, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény előírásai az irányadók.) A heti munkaidő 40 óra. Az intézményben a hivatalos munkarend, mely a munkaidőt tartalmazza a következő: - hétfőtől péntekig nyitvatartás 6,30 – 17........óráig dolgozók munkarendje Lásd. mellékletben A hivatalos munkarendtől eltérő, külön beosztás szerint dolgozik - Takarító- ételszállító Az intézmény munkarendjét melléklet rögzíti.
39
1.6. Szabadság Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetővel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az intézményvezető jogosult. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. Az intézményben a szabadság nyilvántartás vezetéséért az intézmény vezetője felelős . 1.7. A helyettesítés rendje Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézmény vezetőjének, illetve felhatalmazása alapján az adott szervezeti egység vezetőjének feladata. A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni. Az intézményen belüli helyettesítés rendjét az intézmény vezetője belső utasításban szabályozza. 1.8. Munkakörök átadása mivel az óvoda vezetőjének nincs helyettese, annak akadályoztatása esetén a rangidős óvodapedagógus veszi át az ügyek rendezését, vagy az óvodavezető által megnevezett személy jogosult döntésre. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másképp nem rendelkezik. Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: az átadás-átvétel időpontját, a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat, a folyamatban lévő konkrét ügyeket, az átadásra kerülő eszközöket, az átadó és átvevő észrevételeit, a jelenlévők aláírását. Az átadás-átvételi eljárást a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni. A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik. 1.9. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók továbbképzése Az intézmény a tanulásban, továbbképzésben azokat a dolgozókat támogatja, akiknek munkakörük betöltéséhez nélkülözhetetlen a képzés által nyújtott képesítés megszerzése. A továbbképzés szabályai: 1. Mindenki köteles írásban kérni továbbtanulását akár diploma megszerzéséről, akár továbbképzésről van szó. 2. Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre.
40 3. 4.
Köteles leadni a továbbtanuló dolgozó a konzultációs időpontokat. Az intézmény a tandíjat téríti, számla ellenében.
A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló összeg, a továbbképzési díjak és a jelentkezők száma alapján évente kell felülvizsgálni. A továbbképzésben résztvevő személlyel tanulmányi szerződést kell kötni. 1.10. A munkába járás, a munkavégzés költségeinek megtérítése A munkáltató köteles a munkába járás költségeit, annak meghatározott százalékát a vonatkozó rendelkezések értelmében megtéríteni. Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt az intézményvezető részére azonnal be kell jelenteni. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni. 1.11. Egyéb juttatások Az MT 165. §.(1) bekezdésében foglaltak szerint a munkáltató támogathatja a közalkalmazott kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását. 1. Munkaruha juttatás Az intézmény a közalkalmazott részére költségvetési előirányzata terhére munkaruhát biztosít A munkaruhát a közalkalmazott vásárolja meg. A beszerzésről, a vásárlásról - az fenntartó nevére címzett - szabályos készpénzfizetési számlát kell leadni az intézményvezető által megállapított határidőre . Amennyiben ez elmarad , pénz visszafizetési kötelességgel a munkáltatónak jogában áll a munkaruhát a dolgozó részére megvásárolni . A közalkalmazott a munkaviszony létesítésekor, próbaidő kikötése esetén annak lejárta utáni napon szerez jogosultságot a juttatás igénybevételére. A kihordási idő ezen időponttól kezdődik. A juttatási idő számításánál a megkezdett hónapot a kerekítés szabályai szerint kell figyelembe venni. A juttatási időbe nem számít be: - a gyes, - a gyed, - a katonai szolgálat időtartama, - 30 napon túli fizetés nélküli szabadság, - 30 napon túli táppénz. A munkaruha a kihordási idő alatt az intézmény tulajdonát képezi, azt követően a közalkalmazott tulajdona lesz. A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor a juttatási idő hátralévő hányadának megfelelő összegben köteles a munkaruhát megváltani. A kihordási időt teljesítettnek kell tekinteni: - öregségi nyugállományba helyezéskor - rokkantsági nyugállományba helyezéskor - elhalálozás esetén - az intézmény jogutód nélküli megszűnésekor. A munkaruha karbantartásáról (mosás, tisztítás, javítás) a közalkalmazott köteles gondoskodni, ezért semmiféle külön költségtérítés nem illeti meg.
41
2.
Étkezési hozzájárulás Az intézmény valamennyi dolgozója jogosult térítési díj ellenében az étkezést igénybe venni. A munkáltató a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. tv. 1. sz. melléklet 8.17. pontja alapján a természetben nyújtott étkezést támogatja.
Jelenleg a munkáltató havi 12 000 ft / hó vásárlási utalványt biztosít a dolgozóknak. Nem jár az étkezési hozzájárulás: a gyes időtartamára, a gyed időtartamára, a sorkatonai szolgálat időtartamára, fizetés nélküli szabadság időtartamára, a táppénz időtartamára, a felmentési idő, lemondási idő azon időtartamára, amelyre a közalkalmazottat a munkavégzés alól mentesítették. A juttatás számításánál a megkezdett hónapot a kerekítés szabályai szerint kell figyelembe venni. 1.12. Egyéb szabályok Telefonhasználat Az intézményben lévő telefont magáncélra sürgős szükség esetén használhatják, de a hívószámot regisztrálni köteles és a következő hónapban kiegyenlíti az önkormányzat pénztárában. A mobiltelefon használója a számla 20 %-t téríti meg. Mobiltelefon használata a csoportokban szükség esetén engedélyezett, lehalkított üzemmódban, hogy a gyerekeket ne zavarja. Fénymásolás Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történhet. Magán használatra nem használható! Dokumentumok kiadásának szabályai Az intézményi dokumentumok (személyi anyagok, szabályzatok, stb.) kiadása csak az intézményvezető engedélyével történhet. - a nevelési és minőségirányítási programról a tanévnyitó szülőértekezleten ad tájékoztatást a vezető. - Beíratás alkalmával minden szülő megkapja az óvoda házirendjét 1.13./ Kártérítési kötelezettség A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés a dolgozó egyhavi bérének 50 % -t nem haladhatja meg . A közalkalmazott vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át
42
A pénztárost e nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. A teljes anyagi felelősséget a pénztáros a felelősségvállalási nyilatkozat aláírásával igazolja. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Munka Törvénykönyve 172-173.§-a az irányadó. 1.14./ Anyagi felelősség Az intézmény a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért vétkességre tekintet nélkül felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az intézményvezető engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (Pl. írógép, számítógép, stb.) Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért . 2. Az intézmény belső és külső kapcsolattartásának rendje 2.1. A belső kapcsolattartás. A belső kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, stb. A rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza. 2.2. A külső kapcsolattartás -az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. - A gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásának szükség szerint közreműködő nevelési tanácsadóval. - Az ált. iskola képviselőjével rögzíti az iskolába távozó gyerekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködést. - Az óvoda gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, melyről a vezetőnek folyamatosan beszámol. - Az eüi. szolgáltatóval való kapcsolattartás a vezető feladata, - Az óvodát a szakmai szervezetekben a vezető képviseli. - A fenntartóval a vezető tartja a kapcsolatot. 2.2.1. Szülői értekezletek, fogadóórák Az intézmény az év során szóbeli tájékoztatást tart a szülőknek szülői értekezlet és szülői fogadóóra keretében. Amennyiben a szülő ezen időpontokon túl is tájékozódni szeretne, telefonon vagy írásban időpontot egyeztethet.
43
2.2.2. Együttműködés szakmai szervezetekkel, társintézményekkel A helyi és országos társintézményekkel folyamatosan kell a kapcsolatot tartani, szükség szerint segíteni kell egymás munkáját. Az intézmény szoros kapcsolatot tart a különböző szakmai szervezetekkel / 2.2.3. Üzleti kapcsolatok Az intézmény feladatainak eredményesebb ellátása érdekében kapcsolatot tarthat olyan gazdálkodó szervezetekkel, amelyek anyagilag és erkölcsileg segítik a magasabb szakmai munka ellátását. 3./Az intézmény ügyiratkezelése Az intézményben az ügyiratok kezelése központosított rendszerben történik. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az intézmény vezetője felelős. Az ügyiratkezelést az Iratkezelési szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni. 4./ A kiadmányozás - Az intézményvezető szabályozza. 5./ Bélyegzők használata, kezelése Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. Az intézményben cégbélyegző használatára a következők jogosultak: intézményvezető, A vezető által megjelölt személy Az intézményben használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol. A nyilvántartás vezetéséért: óvodavezető felelős. Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról az intézményvezető gondoskodik. 6./Az intézmény gazdálkodásának rendje Az intézmény gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, az intézmény kezelésében lévő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása - a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével - az intézmény vezetőjének feladata. A gazdálkodási feladatokat az Ügyrendben meghatározott módon kell végezni.
44
6.1. A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok Az intézményben a gazdálkodás szabályozottságát, a jogszabályok érvényesülését az I. fejezet 2.3. pontjában felsorolt belső szabályzatok határozzák meg részletesen. Hitelintézet megnevezése Számla megnevezése Számla száma 6.3. Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét az intézménynél az intézményvezető határozza meg. Ennek részletes szabályait a gazdasági szervezet feladat és hatáskörét szabályzó ügyrendben kell meghatározni. 7./ Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati, hasznosítási rendje óvoda helyiségeit rendeltetésszerűen használhatjuk, csak az óvoda életével kapcsolatos rendezvények bonyolíthatóak le azokban. Amennyiben igény van rá az óvoda helyiségeit bérmentesen használhatják - védőnő, gyermekorvos, egyház – akkor, ha nem zavarják az óvoda nevelő munkáját. Az intézmény épületét címtáblával, zászlóval kell ellátni. 8./ Belső ellenőrzés Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó szakmai tevékenységgel összefüggő és a gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. A szakmai ellenőrzések éves ellenőrzési terv alapján történnek. Az ellenőrzési terv az intézményi munkaterv melléklete. Az ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell: az ellenőrzés formáját, az ellenőrzési területeket, az ellenőrzés főbb szempontjait, az ellenőrzött időszak meghatározását, az ellenőrzést végző(k) megnevezését, az ellenőrzés befejezésének időpontját, az ellenőrzés tapasztalatai értékelésének időpontját és módját. A belső ellenőrzést a Minőségirányítási programban és a munkatervben leírtak szerint kell megszervezni és elvégezni. Az ellenőrzések tapasztalatait az intézményvezető folyamatosan értékeli és azok alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, illetve kezdeményezi. Az ellenőrzések tapasztalatairól, eredményéről az érintetteket, a vizsgált terület vezetőit, valamint dolgozói értekezleten az intézmény dolgozóit az intézmény vezetője tájékoztatja.
45
9./ Intézményi óvó, védő előírások Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell az SZMSZ mellékletét képező Munkavédelmi szabályzatot és Tűzvédelmi szabályzatot, valamint tűz esetére előírt utasításokat, a menekülés útját. Gyermekbalesetek megelőzési szabályai: Az év folyamán a csoportvezető kötelesek „ balesetvédelmi oktatásban „ részesíteni a gyerekeit. Minden alkalommal felhívja a gyermekek figyelmét a játékok eszközök rendeltetésszerű használatára. Folyamatosan felügyeli a gyerekeket. Minden séta alkalmával elmondja a helyes közlekedés szabályait és gyakoroltatja azokat. Ellenőrzi a játékok állapotát és sérült, elromlott játékot, bútort elteszi, amíg azok megnem lettek javítva. Csak olyan játék behozatalát engedélyezi, melyek egyáltalán nem balesetveszélyesek. A mosdók padlózata mindig száraz legyen! 10. Bombariadó esetén követendő eljárás Akinek tudomására jut, hogy az épületben bombát, vagy ahhoz hasonló robbanó eszközt helyeztek el, haladéktalanul értesíteni köteles az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető a lehető legrövidebb időn belül értesíti erről a tényről az épületben lévő valamennyi személyt, majd elrendeli a kivonulási terv szerint az épület elhagyását. A dolgozók közreműködnek az intézmény elhagyásának lebonyolításában. Az intézményvezető utasítására értesítik a rendőrséget, valamint a tűzoltóságot a bombariadóról. Az épület kiürítése a tűzvédelmi riadó terv alapján történik.
V. FEJEZET A NEVELŐMUNKA TARTALMA Az intézmény nevelési programja Intézményünk az 1999. májusában szakértő által jóváhagyott Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program alapján készült Helyi Nevelési Program alapján dolgozik. 2010-ben módosítottuk a módosított Országos Alapprogram alapján. Ez törvényi előírásoknak megfelelően négyévente felülvizsgálatra kerül . A program tartalmazza az Az óvoda nevelési elveit, célkitűzéseit Azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket melyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre való felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenységet A szülő - gyermek – pedagógus együttműködés formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit A nevelőmunkát segítő felszerelések eszközök jegyzékét 1.
46 2. A tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése, mulasztás Óvodai ellátásra a gyermek 3 éves kortól jogosult felvétel ill. átvétel útján. A szülő - a gyermek jogi képviselője - köteles gondoskodni a tankötelezett korú gyermeke óvodai foglalkozásokon való részvételéről. ( 20 § ) Ha tanköteles gyermek esetében hosszabb idejű (hét nap) mulasztás történik először szóban, majd írásban felszólítjuk a szülőt kötelességével kapcsolatban. Ha a gyermek továbbra is mulaszt, a jegyző határozatban utasítja kötelességének elvégzésére. Az egyéb rövidebb idejű távollétet a szülő köteles legalább egy nappal előbb bejelenteni és a távollétet betegség esetén orvosi igazolással lefedni.
3. Helyi hagyományok , ünnepek : A csoportszobákat az aktuális ünnepnek megfelelően díszítjük. Óvodai ünnepeink: - karácsony - március 15. - anyák napja - évzáró / ballagás / Az anyák napja és az évzáró nyilvános, és azonos időpontban is szervezhetők. Ezekre szülők és más vendégek is meghívhatók. A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában: - Farsang - húsvét - gyermeknap - mikulás Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza. Minden csoporton belül ünneplik a gyerekek születésnapját. - Népi hagyományok ápolása körében történik a - jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése, - népi kézműves technikákkal való ismerkedés. Kirándulások, séták, színházlátogatás, sportnapok szervezése a munkaterv szerint történik. Térítési díjak befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések: - Az étkezési díjak minden hó 10. napjáig történik a helyi takarékszövetkezetnél. - A nem teljesített díjat a fenntartó visszautalja. - Hiányzás esetén az étkezés lemondható előző nap 11 óráig. - A be nem jelentett hiányzás esetén a szülő nem tarthat igényt a visszafizetésre. -Kedvezményes étkezési díj megállapítására a vezető jogosult.
V. fejezet záró rendelkezések 1./ Az SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ az Kakucs Község Önkormányzatának képviselő testületi jóváhagyásával 2011. június 27. napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2005. március 8. napján életbelépett Szervezeti és Működési Szabályzat.
47
Az SZMSZ mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról az intézmény vezetője gondoskodik. Dátum: 2011. 06. 27. A Szervezeti és Működési Szabályzatot készítette:
Hegyiné Kovács Margit intézményvezető
Jóváhagyta: Kakucs Község Önkormányzata Képviselőtestülete, mint felügyeleti szerv
1. számú melléklet
AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE az intézmény szervezeti felépítése (Javasolt tartalom: az intézmény szervezeti felépítésének leírása, sémaszerűen)
2. számú melléklet munkaköri leírások (A munkaköri leírások javasolt szerkezete, tartalma) Belső szervezeti egység megnevezése A munkakör megnevezése A munkakör betöltőjének neve A munkakör betöltéséhez előírt iskolai végzettség A munkakört betöltő közvetlen felettese A munkakört betöltő közvetlen irányítása alatt működő - szervezeti egységek vagy - munkakörök megnevezése A beosztottakkal kapcsolatos munkáltatói jogok felsorolása 7./ Munkaköri feladatok (rendszere): - elkészíti, kidolgozza: - közreműködik: - javaslatot tesz: - véleményezi: - dönt: - információt szolgáltat: - ellenőriz: - felelős: 8./ A munkakört ellátó által ellátott helyettesítési megbízatás 9./ A munkakörrel összefüggő egyéb kérdések: - kapcsolat külső szervekkel - kapcsolat belső szervekkel - anyagi felelősség megjelölése 1./ 2./ 3./ 4./ 5./ 6./
48
10./ A munkakörrel nem összefüggő feladatok felsorolása 11./ Aláírások: készítette és jóváhagyta 12./ A dolgozó tudomásulvételének igazolása 13./ A munkaköri leírással kapcsolatos észrevétel, megjegyzés 2/a. számú melléklet munkaköri leírás Gazdasági igazgató /gazdasági vezető/ A gazdasági igazgatót (gazdasági vezetőt) az intézmény vezetőjének a javaslatára a felügyeleti szerv vezetője bízza meg. Közvetlen felettese az intézmény vezetője. Az intézmény gazdasági igazgatója (gazdasági vezetője) figyelemmel kíséri az intézmény vagyonát és részt vesz a tevékenységének hatékony működtetésében. Gondoskodik a tevékenységgel kapcsolatos tárgyi és dologi kiadások folyósításáról, a számviteli és adó elszámolásáról, a munkaügyi és munkajogi feladatok helyes gyakorlásáról, az ellenőrzés és a kifizetések szabályszerűségéről és helyességéről. A intézmény számviteli, pénzgazdálkodási rendjének szakmai megszervezője és vezetője, ilyen ügyekben az intézményvezető helyettese. Gondoskodik a intézmény vagyonának védelméről és gyarapításáról. Feladata: 1. Megszervezi a intézmény pénzforgalmával és számvitelével kapcsolatos ügyviteli munkát és annak alapjául szolgáló bizonylati rendet, gondoskodik róla, hogy az ügyvitel mindig a legkorszerűbb, a folyamatokon belül körülhatárolt és a felelősség szempontjából ellenőrizhető legyen. 2. Felelős a belső szabályzatok elkészítéséért. 3. Biztosítja és ellenőrzi, hogy az adatszolgáltatás alapjául szolgáló bizonylatokat helyesen és idejében állítsák ki, és az intézmény szervezeti egysége, a bizonylati és okmányfegyelmet tartsa be. 4. Véleményezi a közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók felvételét, besorolását, beosztásának megállapítását. 5. Az intézmény vezetőjének jelent minden olyan intézkedést, amely az intézmény pénzforgalmi, illetve számviteli rendjét, gazdasági érdekeit sérti. 1. Ellenőrzi, hogy a kiállított bizonylatokat és okmányokat szabályszerűen kezeljék és a vonatkozó jogszabályokban előírt határidőkig megőrizzék. 2. Részt vesz az intézmény valamennyi tervének kidolgozásában és azok teljesítését a számviteli adatok alapján, különösen a pénzértékben kifejezhető adatok felhasználásával ellenőrzi. 3. Figyelemmel kíséri az intézmény személyi juttatásának felhasználását, a bérgazdálkodást, rendszeresen elemzi a béralakulást. megállapításairól tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Ellenőrzi a bizonylatok helyes kezelését, a helyes bérszámfejtést, a bérkiegészítések és bérfizetések helyességét. 4. Béralaptúllépés esetén gondoskodik a túllépés okainak felderítéséről, megállapításairól jelentést, javaslatot tesz az intézmény vezetőjének. 5. Megszervezi és ellenőrzi az anyagfelhasználást a számlákban érvényesítetteknek figyelembe vételével az előkészítéssel egyeztetve. 6. Ellenőrzi a műszaki munkakörök statisztikai adatszolgáltatását.
49 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
21. 22.
23. 24. 25.
26.
27. 28. 29. 30. 31.
Ellenőrzési kötelezettsége kiterjed a teljes műszaki ügyvitel adminisztratív vonalára. Elősegíti, hogy az intézmény illetékes dolgozói a beszerzésekkel kapcsolatban ismerjék, hogy milyen pénzügyi fedezet áll rendelkezésre. A kiegyenlítés előtt ellenőrizteti az intézményhez beérkezett számlákat, szabályszerűség, számszerűség szempontjából. Ellenőrzi a számlázás munkáját, a számlák naprakész kiállítását, mellékleteinek csatolását, bonyolítását. Ellátja az intézmény készletgazdálkodásával kapcsolatos feladatokat. Ellenőrzi az intézmény raktározási tevékenységét. Az intézmény terhére felszámított, illetve megítélt kötbér, büntetőkamat, kártérítés, bírság és minden egyéb módon keletkezett kár esetén kezdeményezi és szorgalmazza az előidéző okok kivizsgálását, a felelősök megállapítását és gondoskodik a kártérítési összegek behajtásáról. Ellenőrzi az intézmény szállítási tevékenységét, szabályszerűségét és gazdaságosságát. Segíti az ellenőrzés munkáját, a belső ellenőrzés működéséhez a szükséges információkat megadja. Segíti az igénybe vett külső szakértő tevékenységét, a revizorok munkájához a szükséges bizonylatokat, iratokat előkészítteti és rendelkezésre bocsátja. Gondoskodik az intézmény éves költségvetésének összeállításáról és annak végrehajtásáról. Biztosítja a pénzügyi fegyelem maradéktalan betartását. Irányítja a beruházásokkal kapcsolatos pénzügyi tevékenységet. Gondoskodik, hogy az intézmény az állammal, hitelezőivel, egyéb szervekkel, valamint a hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségeit hiánytalanul és időben teljesítse. A fennálló kötelezettség teljesítésére megfelelő fedezet álljon rendelkezésre. Az intézményi dolgozók részére járó kifizetések (illetmény, jutalom stb.) pontosan és határidőben megtörténjenek. Gondoskodik arról, hogy az intézmény az adósaival szembeni számláit, illetve terheléseit pontosan és időben kiállítsa és érvényesítse kinnlevőségeit. A kilépő dolgozók intézménnyel szembeni tartozásait levonásba helyezi járandóságukból, amennyiben arra nincs mód, úgy gondoskodik annak maradéktalan behajthatóságáról, illetve behajtásáról. Gondoskodik a házipénztár rendszeres ellenőrzéséről, biztosítja az intézményi vagyon védelmét. Figyelemmel kíséri az árképzést és a kalkulációs munkát a felmerült tevékenységi költségek vonatkozásában. Kialakítja az intézmény számviteli rendjét, megszervezi az intézmény eszköznyilvántartását, könyvelési rendszerét, számlarendjét, az analitikus nyilvántartások rendjét és gondoskodik róla, hogy ezeket az előírásoknak megfelelően vezessék. Megszervezi, hogy a könyveléshez befutott bizonylatok alapján a kialakított számviteli rendszernek megfelelően nyilvántartás, illetve könyvelés készüljön és gondoskodik azok naprakész vezetéséről. Megszervezi a raktár adminisztrációját, és ellenőrzi a nyilvántartások naprakész, előírás szerinti vezetését. Biztosítja, hogy a zárási határidőket (havi, negyedévi, évi) pontosan betartsák. Megszervezi, hogy az intézmény működése - ezen belül az egyes részlegek - bevétele és kiadása számviteli adatok alapján ellenőrizhető legyen. Az intézmény leltározását megszervezi és ellenőrzi. Gondoskodik a intézmény gazdálkodását és számvitelét érintő beszámolási kötelezettségek teljesítéséről, elemzi a intézmény egész gazdasági tevékenységét.
50 32. 33. 34. 35. 36. 37.
38. 39. 40. 41.
Gondoskodik az intézmény félévi és év végi beszámolójának összeállításáról és annak a felügyeleti szervhez történő továbbításáról. Gondoskodik a statisztikai adatszolgáltatás megszervezéséről, helyes és naprakész elkészítéséről. Részt vesz az intézményi selejtezési bizottság munkájában és szakmailag irányítja a bizottság munkáját. Biztosítja a költségvetési kapcsolatok tartását, az adóbevallások helyes elkészítését, a költségvetési befizetések határidőben történő rendezését. Gondoskodik minden olyan intézkedés megtételéről, amelyek az intézmény gazdasági érdekeinek védelmére irányulnak. Szükség szerint, de legalább (havonta, negyedévenként stb.) tájékoztatja az intézmény vezetőjét az intézmény pénzügyi helyzetéről, erre az időpontra összefoglaló gazdasági jelentést készít. A szükséges tájékoztatást a műszaki vezetőnek is megadja. Gondoskodik arról, hogy a munkaügyi területen hatályos rendelkezéseket betartsák. Gondoskodik az irányítása alá tartozó dolgozók szakmai képzéséről, továbbképzéséről. Gondoskodik a védőfelszerelés, védőital pénzügyi fedezetének biztosításáról és nyilvántartásáról. Gondoskodik munkavédelmi propagandaanyagok, szakkönyvek, folyóiratok beszerzéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról.
Jogköre: a raktáron lévő védőeszközök és védőfelszerelések meglétének és bizonylatolásának ellenőrzése, védőital-juttatás ellenőrzése. Felelős: Kötelezettség terheli e Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feladatok területén bekövetkezett mulasztásokért. Közvetlen hatáskörébe beosztott dolgozók: - pénzügyi és számviteli vezető, - munkaügyi vezető, - raktár- és szállítási vezető, - anyag- és áruforgalmi vezető. 2/b. számú melléklet munkaköri leírás Pénzügyi és számviteli vezető Közvetlenül az intézmény gazdasági igazgatójához (gazdasági vezetőjéhez) tartozik. Feladata: Az intézmény pénzügyi és számviteli munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése. 1. A számvitel területén a bizonylati rend és fegyelem biztosítása.
51 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
10. 11. 12. 13.
Az intézményi számlarend változásainak folyamatos rögzítése. A költségvetési kapcsolatok rendezése: adók kiszámítása, határidőre történő befizetése. Egyéb kötelezettségek kiszámítása és határidőre történő befizetése. Házipénztár és bankforgalom ellenőrzése. Tárgyi eszközök nyilvántartása, aktiválása, értékcsökkenés kiszámítása, selejtezések számviteli és pénzügyi rendezése. Főkönyvi könyvelés, utókalkuláció munkáinak folyamatos elvégzése. Ellenőrzi a hozzá érkezett bizonylatok alaki, tartalmi helyességét és biztosítja a bizonylati rend és okmányfegyelem betartását. Az intézmény főkönyvi könyvelését folyamatosan és naprakészen végzi. A beérkező bizonylatokat az intézmény számlarendjében foglaltak szerint számla kijelöléssel kontírozza . Részt vesz a zárási munkálatok elkészítésében, záró kimutatásokban és szükség szerint a leltárak feldolgozásában. Leltározásoknál biztosítja a leltározáshoz szükséges nyomtatványokat, részt vesz a leltárak számszaki feldolgozásában, a leltárkülönbözetek kimunkálásában. Adatokat szolgáltat az intézmény szöveges beszámolójához. Munkaköri feladatai mellett elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel a gazdasági igazgató (gazdasági vezető) esetenként megbízza.
Felelős: A Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feladatok maradéktalan ellátásáért, a statisztikai és utókalkulációs adatszolgáltatás pontosságáért, illetve mérlegadataival történő egyezőség biztosításáért. Közvetlen hatáskörbe tartozik: pénzügyi előadó (pénztáros) Mint pénzügyi és számviteli vezető a gazdasági igazgató (gazdasági vezető) helyettese, annak távollétében helyettesíti. 3. számú melléklet az intézmény munkarendje (Az intézmény munkarendje szabályozásának javasolt tartalma) 1./ A heti munkaidő 2./ A munkarend szabályozása - vezetők munkarendje - szakdolgozók munkarendje - gazdasági ügyintézők munkarendje - ügyviteli dolgozók munkarendje - kisegítő dolgozók munkarendje - fizikai dolgozók munkarendje 3./ Munkarendtől való eltérés engedélyezése 4./ Változó munkaidő beosztás szabályozása 5./ Az ügyfélfogadás időpontjai 6./ Az intézmény és részlegei (helyiségei) nyitva tartásának ideje 7./ Az intézmény nyitva tartásának szabályai
52
4. számú melléklet a kiadmányozás rendje (A kiadmányozás rendjének szabályozásához javasolt szerkezet) 1./ Az intézményvezető jogosult kiadmányozni 2./ Az intézményvezető távolléte esetén a kiadmányozási jog gyakorlója 3./ Az intézmény valamennyi vezetője jogosult kiadmányozni 4./ Az intézményvezető-helyettes jogosult kiadmányozni (több helyettes esetén külön-külön) 5./ Belső szervezeti egység vezetője jogosult kiadmányozni (több szervezeti egység esetén külön-külön) 6./ Vezetők távolléte esetén a kiadmányozási jog gyakorlói 7./ Önálló kiadmányozásra jogosultak 8./ Hatálybalépés időpontja
munkakör óvodapedagógus Dajkák
5. számú melléklet Munkaruházatra jogosultak köre, kihordási idő (minta) Munkaruha megnevezése és Kihordási idő mennyisége 2 köpeny, 1zárt cipő 24 hónap 1 db fehér köpeny 24 hónap 1 színes köpeny
Takarító ételszállító 1 fehér köpeny 1 színes köpeny
24 hónap
6. számú melléklet Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök 1.) Az 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (3) bekezdésében meghatározott államigazgatási ügyben döntés meghozatalára jogosult köztisztviselő: Munkakör megnevezése: ……………………………………… 2.) A közbeszerzési eljárásban közreműködő köztisztviselő: Munkakör megnevezése: ……………………………………… 3.) A költségvetési és egyéb pénzeszközökkel, az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési jogosultsággal rendelkező, illetőleg a pénzeszközök felhasználására, valamint a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult köztisztviselő: Munkakör megnevezése: ……………………………………… 4.) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, továbbá a Ktv. törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletek szerint nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett köztisztviselő: Munkakör megnevezése: ………………………………………
53
A MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÁS TARTALMA A munkaidő nyilvántartásnak tartalmaznia kell a neveléssel le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatokat, külön megjelölve a nevelési intézményben, ill. a nevelési intézményen kívül ellátandó, ill. ellátható feladatokat. A munkaidő-nyilvántartás vonatkozásában a neveléssel le nem kötött munkaidő meghatározásakor nevelésnek minősül a gyermekkel való óvodai foglalkozás. A munkaidő-nyilvántartás vezetésének részletes szabályai A munkaidő-nyilvántartás vezetésének szabályai a következők: A mny-t személyenként külön-külön nyomtatványon kell vezetni A nyomtatványokon az adatokat naponta rögzíteni kell a következő bontásban: a./ neveléssel lekötött munkaidő / egyedi nyomtatvány / kötelező óra teljesítés, amely magában foglalja a szükség szerinti elrendelt kötelező helyettesítést. Ez a túlmunkadíjazás alapja. b./ neveléssel le nem kötött munkaidő: / egyedi nyomtatvány /, mely tartalmazza: az intézményben ellátandó feladatok intervallumát az intézményen kívül ellátható feladatok intervallumát az összes neveléssel le nem kötött munkaidőt. A NYILVÁTARTÁSBA TÖRTÉNŐ BEJEGYZÉS ALAPJA, ÉS AZ EGYEZTETŐ ELLENŐRZÉS SORÁN FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK A nyilvántartásba történő bejegyzés alapja, és az egyeztető ellenőrzés során felhasználható dokumentumok a következők: A neveléssel lekötött munkaidő bejegyzésének alapja: - csoportnapló helyettesítési napló A neveléssel le ne nem kötött munkaidő bejegyzésének alapja: Helyi nevelési program Minőségirányítási program SZMSZ- munkaköri leírások Házirend Éves munkaterv Csoportnapló Egyéni fejlesztési lapok Mulasztási napló Szakvélemények, jegyzőkönyvek, egyebek Egyéb feladatok meghatározására vonatkozó dokumentumok, tervek
54
A NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELELŐSSÉG A nyilvántartások vezetésével kapcsolatos felelősség terheli: az intézményvezetőt az óvodapedagógust Az intézményvezető feladatai: A nyilvántartások vezetésének, ezzel kapcsolatos információ áramlás rendjét meghatározza. Nyilvántartások vezetésének szükségességéről, valamint az információ kötelezettségéről értekezleten, vagy más formában tájékoztatja a pedagógusokat. Kéthavi munkaidőkeretet tervez. Kéthavonta a nyilvántartásokat összegzi, kiszámolja az egyéni teljesítés mutatóját és a túlóra díjazását. A nyilvántartások őrzését a munkaügyi irattárolás szabályai szerint végzi. Az óvodavezető felel az ellenőrzésért, egyeztetéséért. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS ÁLTAL ELLÁTANDÓ FELADATOK: A nyilvántartások vezetésével kapcsolatos előírásokat megismerje és betartsa. A nyilvántartást a kijelölt helyen tartsa, onnan csak napi bejegyzések beírásának időtartamára vigye el, Az egyedi nyilvántartóba naponta vezesse a neveléssel lekötött és neveléssel le nem kötött munkaidő teljesítését Összesíti kéthavonta A nyomtatványon közölt adatok valódiságáért – mely az ellátott tevékenységet jelenti – a munkavállaló felel. A nyilvántartás pontatlan kitöltése, kifizetés esetén az intézményt nem terheli felelősség. 2011. 06. 29. Kökörcsin Óvoda Kakucs .-.-.-.-.-.-.-.-. Hegyiné Kovács Margit óvodavezető: Ebben a tanévben is kérem a Testületet, - amennyiben nem módosítja az Alapító Okiratot négy csoportosra – hogy engedélyezze a maximált csoportlétszámot mindhárom csoportban (25 fő) év elején 10%-kal, év közben 20%-kal megemelni. Így lenne csoportonként 33 fő. Ennél magasabb létszámot nem lehet szervezni. A jelenlegi gyereklétszám már ezt is meghaladja. Összesen 99 gyereket tudnánk fölvenni a három csoportba. Indokom a következő: a beíratások alapján 2011. december 31-ig a várható gyermeklétszám az óvodában 103 fő, 2012-ben: 107 fő. Valószínű, hogy ez még emelkedni fog az év közbeni beíratásokkal. A más körzetből beíratottakat elutasítottuk.
55
Dr. Fekete Borbála jegyző: A közoktatási törvény előírja, hogy a fenntartó az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal átlépheti a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport, illetőleg az iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály, a kollégiumban két kollégiumi csoport indul; továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. Továbbá, a maximális létszám tíz százalékkal túlléphető, ha az oktatásszervezési okok miatt indokolt, illetve az intézkedéssel az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetért. Ezzel kapcsolatban újfent felhívom a Testület figyelmét, hogy a jelenlegi csoportszobák nagysága nem teszi lehetővé a csoportok ilyen nagyságú bővítését, hiszen így nincs meg a 2 fő/m2 előírt nagyság. Ezt figyelembe véve kell a Testületnek a létszámemelésről határoznia. Szalay István polgármester: A jegyző asszonynak természetesen kötelessége felhívni a figyelmünket a szabálytalanságokra, de mi meg felhívjuk a törvényalkotók figyelmét, hogy adjanak pénzt nagyobb óvodák építésére. Nem hinném el, hogy a mi szép, felújított óvodánkban nem férnének el kényelmesen a gyerekek. Örülnék, ha az országban mindenhol ilyen körülmények várhatnák őket. Kérem a képviselőket, hogy döntsenek az óvodavezető asszony kéréséről. A képviselő-testület 7 igen szavazattal 0 ellenében az alábbi határozatot hozta: 92/2011. (06. 29.) sz. Kt. Határozat: Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 102. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kökörcsin Óvodában a 2011/12. tanévre vonatkozóan az óvodai csoportlétszám 33 főre emelését engedélyezi. Határidő: azonnal és folyamatos Felelős: Szalay István polgármester 7. Napirendi pont: A szociális nyári étkezetési program önrészének jóváhagyása. Dr. Fekete Borbála jegyző: Az elmúlt évek során folyamatosan részt vettünk a Kormány által támogatott szociális nyári gyermekétkeztetési programban. Az idei évben lényegesen megváltozott a szabályozás: az eddig önrész nélküli program az idei évtől azt írja elő, hogy az étkezésbe bevont gyermekek felét önerőből kell a juttatásban részesíteni. A 16/2011. (IV. 29.) NEFMI rendelet alapján biztosítható szociális gyermekétkeztetésre kiválasztásra került 35 család, családonként egy gyermek. A kiválasztás szempontjai voltak: az általános iskola tanulói közül halmozottan hátrányos helyzetű, nagycsaládos gyermekek, illetve akit a gyermekjóléti szolgálat ajánlott a családban szerzett tapasztalatai alapján.
56
Az ellátást 48 munkanapra biztosítjuk, az iskolával egyeztetés után az időszak június 27. napjától augusztus 31. napjáig tart. Az igénylésünk teljes mértékben elfogadásra talált, sőt: többlettámogatást kaptunk, de ezzel az eredetileg vállalt 213.120,-Ft önrész nem változott. Az önrészünk mellé 450 ezer forintot kapunk az államtól. A rendkívül szűkös határidők miatt a polgármester úr úgy rendelkezett, hogy az összegre vállalhatunk kötelezettséget az SZMSZ-ben megállapított polgármesteri keret terhére. Kérem a tisztelt Testületet, hogy hagyja jóvá a kötelezettségvállalást, és szociális nyári gyermekétkeztetés jogcímen építse be a költségvetésbe kiadási oldalon, és bevételi oldalon az általános tartalék terhére biztosítson rá fedezetet. Szalay István polgármester: Kérem a képviselőket, hogy döntsenek az előterjesztésről. A képviselő-testület 7 igen szavazattal 0 ellenében az alábbi határozatot hozta: 93/2011. (06. 29.) sz. Kt. Határozat: Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete szociális nyári gyermekétkeztetés önrésze jogcímen hozzájárul a 2011. évi költségvetés kiadási oldalának 213.120,-Ft-tal történő megterheléséhez az általános tartalék terhére. Határidő: azonnal Felelős: Szalay István polgármester 8. Napirendi pont: A KAOKE testvérvárosi kapcsolatokra vonatkozó megkeresésének megtárgyalása. Szalay István polgármester: A Kakucs az Otthonunk Közhasznú Egyesület vezetője, Zsifu-Zsók Árpád email-ben – jogosan – észrevételezte, hogy nem ők keresték meg a Testületet azzal, hogy az erdélyi Miklósvár településsel az Önkormányzat esetlegesen vegye fel a testvérközségi kapcsolatot, mint az a napirendi pontokból kitűnik. A Testület kereste meg a társadalmi szervezeteket, hogy mi a véleményük, hogy az erdélyi Magyarkakucs település mellett felvegyék-e a kapcsolatot a miklósváriakkal is, s ők csak a Testület megkeresésére válaszoltak. Az ötlet nem tőlük származik. Megjegyzem, hogy a szervezetek közül csak ők válaszoltak a kérdésünkre. Prohászka Csaba képviselő: Teljes mértékben igaza van a Zsifunak. Nem ők kerestek meg bennünket, hanem mi őket. A miklósváriakra visszatérve, itt voltak közülük hárman a falunapunkon, s elmondásuk szerint nagyon jól érezték magukat. Sok emberrel beszélgettek, sokakat meghívtak magukhoz a július 22-től 27-ig tartó rendezvénysorozatukra. Például én is elmegyek többedmagammal. Kértek, hogy tolmácsoljam a képviselők felé, hogy mindenkit szeretettel várnak.
57
Nekik sem az az elképzelésük, hogy egy hivatalos szerződést kötünk velük, hanem csak ismerkedni, barátkozni szeretnének. Az is lehet, hogy csak családok, baráti társaságok között fog kialakulni valamilyen kapcsolat. Átnyújtok képeket Miklósvárról, meg lehet tekinteni. Szalay István polgármester: Javaslom, hogy ezeket a képeket tegyük ki a könyvtár falára, hogy még többen megcsodálhassák, milyen szép is az a település. Azért lenne szerencsés, ha nemcsak a magyarkakucsiakkal, hanem a miklósváriakkal is tartanánk a kapcsolatot, mert esetleg a három település együttesen pályázhatna valamilyen rendezvénysorozat nemzetközi támogatására. Mindenesetre mi sem azt javasoljuk, hogy hivatalos testvérközségi kapcsolatok legyenek ezek, hanem csak barátiak. Ezért úgy gondolom, hogy kár is tovább bármit tárgyalni róla, akik kedvet éreznek és meg kívánják őket látogatni, tegyék, szívesen látnak mindenkit. 9. Napirendi pont: A Telenor bérleti szerződésének módosítására vonatkozó újabb megkeresés megtárgyalása. Szalay István polgármester: A Testület a március 17-i ülésén már döntött arról, hogy nem kívánja módosítani a Telenor Zrt.vel az adótorony területének bérletére kötött szerződést. Ezt a döntésünket megküldtük akkor a Telenornak. Most, a napokban az ő megbízásukból a Swiss System Kft. is egy hasonló tartalmú levéllel keresett meg bennünket. Ők is kérték, hogy járuljunk hozzá a díj csökkentéséhez. Az évek során folyamatosan korrigált bérleti díj 2010-ben 370.294,-Ft volt. Az ajánlatuk most 303.641,-Ft lenne, a 2011-2015-re eső időszakban fixen, az indexálás utána kezdődne. Cserébe a szerződés meghosszabbítását ajánlották fix időre, illetve az esetleges euro alapú számítást. Azt végképp nem értem, hogy egy ekkora cégnek, mint a Telenor, miért okoz gondot évi 70 ezer forint bérleti díj kifizetése? Azt gondolom, hogy egyáltalán nem kérünk sokat tőlük. Az már csak mellékes, hogy az összes önkormányzati mobiltelefonunk telenoros. Már rajtunk több hasznuk van, mint az éves bérleti díj, akkor még nem is beszélve arról, hogy a faluban is a legtöbb embernek 20-as telefonja van. Kérem a Testület véleményét a kiküldött anyaggal kapcsolatban. Oláh József képviselő. Ha nem akarják továbbra is fizetni az eddigi összeget, bontsák le a tornyot. Egy új torony felépítése nagyon sok millióba kerül, mire megkapják mindenhonnan az engedélyeket. Egyébként én örülnék neki a legjobban, ha elvinnék onnan, mert félő, hogy az édesanyám, aki a torony mellett lakik, a sugárzás miatt kapott arcbénulást. Fogok rá keresni megoldást, hogy szakértők bevizsgálják a tornyot. Szalay István polgármester: Kérem a képviselőket, hogy döntsenek az újbóli megkeresésről.
58
A képviselő-testület 7 szavazattal 0 ellenében az alábbi határozatot hozta: 94/2011. (06. 29.) sz. Kt. Határozat: Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete továbbra is fenntartja a 47/2011. (03. 17.) sz. Határozatában foglaltakat, vagyis nem kívánja módosítani a Telenor Zrt.-vel kötött - a Kakucs, külterület 524/6. hrsz.-ra vonatkozó - bérleti szerződést. Határidő: azonnal és folyamatos Felelős: Szalay István polgármester
10. Napirendi pont: Egyebek… Szalay István polgármester: Kérem, hogy az ülés előtt kiadott Sportkoncepciót a T. Képviselők a következő ülésig tanulmányozni szíveskedjenek. Javaslom továbbá, hogy a Társadalmi Ügyek Bizottsága is véleményezze, és tegye meg az esetleges módosító javaslatait. A következő ülés előreláthatólag - a mezőgazdasági út felújítására benyújtott ajánlatok elbírálása miatt, a Papp Mónikával egyeztetett időpontban - július 28-án, reggel 8-kor lenne. Tóth Istvánné képviselő: Azt gondolom, hogy akkor nekünk a bizottsági ülést július 20-áig meg kell tartanunk. Szalay István polgármester: Kérem a képviselőket, hogy döntsenek a fentiekről. A képviselő-testület 6 szavazattal 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: 95/2011. (06. 29.) sz. Kt. Határozat: Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete felkéri a Társadalmi Ügyek Bizottságát, hogy a következő testületi ülésig tárgyalja meg a község Sportkoncepcióját és tegye meg a Testület felé esetleges módosító javaslatát, észrevételeit a koncepcióval kapcsolatban. Határidő: a bizottsági ülés összehívására: 2011. július 20. Felelős: Tóth Istvánné képviselő
.-.-.-.-.-.-.-.-.-.
59
Szalay István polgármester: A Kakucs az Otthonunk Közhasznú Egyesület a levelében beszámolt a testületnek arról, hogy ez ideig hova és mennyi fát ültettek el, illetve jelezték, hogy az elkövetkező időkben is - sokak örömére - szeretnének a közterületekre fákat ültetni. Most külön azt kérik, hogy a temetőbe is ültethessenek fákat. Idéznék a levélből: „Az elmúlt napokban sokan kerestek meg minket panaszukkal és kérésükkel a temető kopársága miatt. Kérték, hogy találjunk rá módot, hogy a temetőben több legyen az árnyék, mert jelenleg csupán a kora reggeli és a késő délutáni órákban lehet a sírokat látogatni a tűző nap és a forróság miatt. Az idősek számára nehezen elviselhető sugárzást csak a fák árnyéka tudná kivédeni. A bejáratnál vannak fák, de a temető nagyobbik felében sajnos nincsenek. Szeretnénk pótolni ezt a hiányt, és ültetni néhány magasra növő, de nem vastag ágakat nevelő fát. Ezért kérjük Önöket, hogy engedélyükkel járuljanak hozzá a temető fásításához.” Dr. Fekete Borbála jegyző: Tudjuk, hogy a faültetés engedélyezése jegyzői hatáskör, de azért hoztuk be az ülésre a kérelmet, hogy megkérdezzük a Testület véleményét. Ez falufejlesztési koncepció kérdése is. Az biztos: ha valaki ilyen kérelmet hoz be, és az országos jogszabályoknak megfelel, az engedélyt kiadjuk. Prohászka Csaba képviselő: A temetőbe nem lehet csak úgy gondolomra fát ültetni, mert van olyan nagyranövő fa, amelynek a gyökere esetleg felboríthatja a sírokat. A jegyző asszonynak kell megnéznie, hogy milyen fákat lehet oda ültetni. Ebben a testület nem tud dönteni. Ez építéshatósági ügy. Dr. Fekete Borbála jegyző: Nekem azt kell megnézni, hogy nincs-e tiltó listán az a növény, amit ültetni szeretnének. Ha nincs, meg kell adnom az engedélyt. Természetesen a vonatkozó előírások alapján. Prohászka Csaba képviselő: Dabason a tájépítésznek kell bejelölnie a temető térképén, hogy hova lehet fákat ültetni. Szalay István polgármester: Mi is az építészünket, a Heli Pityut fogjuk megkérdezni, hogy mit lehet és mit nem. Dr. Fekete Borbála jegyző: Azért hoztuk csak be a kérelmet az ülésre, hogy nehogy az legyen, hogy hallani sem akartok róla, hogy a temetőbe újabb fák legyenek ültetve. A múltkor sem járultatok hozzá, hogy a buszfordulóba fákat ültessen a KAOKE. Azt gondolom, hogy a testületnek kellene megalkotnia egy fásítási programot, és csak aszerint lehetne fákat ültetni. Addig is, mivel az én hatásköröm, ahova csak lehet, meg fogom adni az engedélyt – mert mást nem tehetek.
60
Marton Ilona képviselő: A posta és a faház előtti fát kifogásolják a faluban. Szalay István polgármester: A Zsifu mondta, hogy azoknak a fáknak a maximális magassága 5 méter, viszont ha nagyobbra nőnek, s zavarják a kilátást, vagy a felsővezetéket, akkor kivágatjuk őket. Balogh János alpolgármester: A buszfordulóban is ott van az a nagy bozót. Azzal mi lesz? Szalay István polgármester: Sokszor elmegyek mellette, szerintem teljesen belátható tőle az út. Engem nem zavar. Oláh József képviselő: Eddig, amíg nem ültettünk, azt mondták az emberek, hogy miért nincsenek a faluban fák. Most, hogy vannak, most az a baj. Nem lehet mindenkinek a kedvére tenni. De szerintem inkább legyenek, mint ne legyenek fák. Szalay István polgármester: Mindenesetre a KAOKE a kérelmét rossz helyre címezte a Testületnek, így továbbítjuk a jegyző asszonynak, mivel a döntés az ő hatáskörébe tartozik. .-.-.-.-.-.-.-.-.-. Dr. Fekete Borbála jegyző: Felhívom a T. Képviselők figyelmét, hogy a július 28-i ülés napirendjére vegyék fel az SZMSZ és a Gazdasági Program megtárgyalását! Szalay István polgármester: Más napirend, hozzászólás nem lévén, megköszönöm a részvételt és az ülést bezárom.
Kmf. Szalay István polgármester
Dr. Fekete Borbála jegyző
Marton Ilona képviselő, hitelesítő
Oláh József képviselő, hitelesítő
