MÁRCIUS
2011 MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA 1
Március Tavaszelô Halak, vagy áldozat hava Mert mondom néktek, hogy még ennek az írásnak be kell teljesülni rajtam, hogy: És a gonoszok közé számláltatott. (Lukács 22:37) Áldozat nélkül nincsen élet. Mindennek ára van, s a mi életünkért Jézus Krisztus fizette meg az árat. Feláldozta magát mindannyiunkért. Meg kell találnunk, hogy mi az, amit nekünk kell feláldoznunk közös boldogságunkért. Talán a természetünkön kellene változtatni, rossz szokásainkból párat elhagyni? Mirôl kell lemondanunk házasságunk megóvása, gyermekeink érdekében? Mit adhatnánk oda magunkból barátainknak, közösségeinknek, nemzetünknek? Feláldozzuk-e kapcsolatainkat, szeretteink érdekét önmagunkért, vagy sikerül olykor önmagunkat háttérbe szorítanunk? Az áldozat vállalása nagyon fontos döntés mindannyiunk életében.
K
Albin, Albina
2
Sze Lujza
3
Cs
Kornélia, Nelli
4
P
Kázmér, Zorán
5
Szo Adorján, Adrián
6
V
Leonóra, Inez
7
H
Tamás, Tomaj
8
K
Zoltán
9
Sze Franciska, Fanni, Rebeka
10
Cs
Ildikó, Melissza
11
P
Szilárd, Borsika
12 Szo Gergely 13
V
Krisztián, Ajtony
14
H
Matild, Tilda
15
K
Nemzeti ünnep, Kristóf
16
Sze Henrietta, Vidor
17
Cs
Gertrúd, Patrik
18
P
Sándor, Ede
19 Szo József, Bánk, Józsa 20
V
Klaudia, Alexa
21
H
Benedek, Napsugár
22
K
Beáta, Izolda, Lea
23
Sze Emôke
24
Cs
Gábor, Karina, Miléna
25
P
Irén, Írisz, Irina
26 Szo Emánuel, Larissza
46
27
V
Hajnalka, Alpár
28
H
Gedeon, Johanna, Hanna
29
K
Auguszta
30
Sze Zalán
31
Cs
Árpád, Benô
1736. március 16. (275 éve történt) Meghalt Giovanni Battista Pergolesi olasz zeneszerzô.
1131. március 1. (880 éve történt) 30 éves korában, vérhasban meghalt II. István magyar király, akit apja, Könyves Kálmán már 4 éves korában királlyá koronáztatott.
1981. március 20. (30 éve történt) Megkezdôdött az elsô Budapesti Tavaszi Fesztivál.
1836. március 2. (175 éve történt) Texas kinyilvánította függetlenségét Mexikótól. 1996. március 5. (15 éve történt) Az 1972-es hatputtonyos tokaji aszú elnyerte a világ legjobb fehérbora címet. 1911. március 8. (100 éve történt) Nemzetközi Nônap, annak emlékére, hogy 1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnô sztrájkolt a béregyenlôségért és a munkaidô csökkentéséért. Amerikában 1911-ben, Magyarországon 1914-ben ünnepelték elôször. 1921. március 8. (90 éve történt) Megszületett Romhányi József, a rímhányó író, költô. Szövegkönyveket írt, operettek, kabarémûsorok és rajzfilmek (Kérem a következôt!) kedvelt versszerzôje volt. 1836. március 12. (175 éve történt) Megszületett Paulay Ede színész, rendezô, mûfordító, szakíró, a Nemzeti Színház igazgatója. 1911. március 12. (100 éve történt) Megszületett Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznô, érdemes és kiváló mûvész. 1881. március 12. (130 éve történt) Megszületett Kemál Atatürk, katonatiszt, politikus, Törökország elsô köztársasági elnöke. 1881. március 13. (130 éve történt) Merénylet áldozata lett I. Sándor cár, amikor a Népakarat anarchista csoport bombamerényletet követett el Szentpéterváron. 1571. március 14. (440 éve történt) Gyulafehérváron 30 éves korában meghalt János Zsigmond erdélyi fejedelem, II. János néven Magyarország választott királya, akinek uralkodása utolsó évében a tordai országgyûlés kimondta Európában elsôként a bevett vallások szabad gyakorlását. 1521. március 16. (490 éve történt) Magellán felfedezte a Fülöp-szigeteket, ahol késôbb a bennszülöttek megölték.
1471. március 21. (540 éve történt) Megszületett Albrecht Dürer, német festô, grafikus. 1991. március 21. (20 éve történt) Bombamerényletben meghalt Radzsiv Gandhi, India korábbi miniszterelnöke. 1886. március 22. (125 éve történt) Budapesten megszületett Darányi Kálmán, aki 1936tól 1938-ig Magyarország miniszterelnöke volt. 1951. március 22. (60 éve történt) Salzburgban meghalt Almásy László Ede autóversenyzô, pilóta, Afrika-kutató, felfedezô. Az angol beteg címû filmben róla mintázták a sivatagkutató fôhôst. 1911. március 24. (100 éve történt) Megszületett Joseph Barbera amerikai rajzfilmkészítô (Frédi és Béni, Tom és Jerry). 1881. március 25. (130 éve történt) Megszületett Bartók Béla világhírû magyar zeneszerzô és népdalgyûjtô. 421. március 25. (1590 éve történt) Megalapították Velence városát. 1821. március 25. (190 éve történt) Máramarosszigeten megszületett Lôvei (Leövei) Klára író. Kufstein várában raboskodott, szabadulása után szülôvárosában leánynevelô intézetet nyitott. 1821. március 25. (190 éve történt) Görögország függetlenné vált Törökországtól. 1911. március 26. (100 éve történt) Megszületett Tennessee Williams amerikai író, költô. 1881. március 26. (130 éve történt) Romániában kikiáltották a királyságot, a király I. Károly fejedelem lett. 1921. március 27. (90 éve történt) IV. Károly volt magyar király Budapestre érkezett, hogy visszaszerezze a magyar trónt. 1811. március 31. (200 éve történt) Megszületett Robert Wilhelm von Bunsen német vegyész, akirôl a Bunsen-égôt elnevezték.
47
MÁRCIUS
Évfordulók
MÁRCIUS
Lelki útravaló Mentsd meg lelkedet!
Az egész világmindenség egy nagy egységet alkot. A tavasszal megújuló természet is errôl az egységrôl tanúskodik: az állatok, a rovarok, a virágok mind az egy Teremtôt dicsérik. Hálásan emlékezem vissza a Külsô-Ferencvárosi Szent Kereszt plébánián eltöltött két kápláni évre, ahol sokat tanulhattam, az ott lelkipásztorkodó Lajos és Zoltán atyáktól. Szoktam mondani, hogy egy kicsit én is ferencvárosinak érzem magam. Évrôl évre visszatérô ünnepek, melyek alkalmat adnak arra, hogy minden tavasszal az Anyaszentegyházunk lelki megújulásra hívja gyermekeit. Amikor ezen a cikken dolgoztam, eszembe jutott, hogy az epöli plébánián az egyik képnek ez a címe: Mentsd meg lelkedet! Gondold meg, hogy csak egy lelked van. Ha ezt elveszíted, mindent elveszítettél! Csak egy bizonyos halál van. Ha ez rossz, úgy minden rossz. Csak egy ítélôbírád van, Isten. Tôle nem fellebbezhetsz. Csak egy mennyországot remélhetsz. Ha ebbôl kizáratol, akkor biztos számodra a pokol! Csak egy örökéletet várhatsz. Ha ez nem boldog, akkor örökre boldogtalan vagy! Csak egy ítéletet fogsz hallani, vagy ezt: Jertek, Atyám áldottai..., vagy pedig ezt: Távozzatok tôlem, átkozottak... Csak egy Istened van: ha Neki nem szolgálsz, akkor a sátán szolgája vagy! Csak egy Megváltód van, Jézus Krisztus. Ha nem követed hívó szavát, örökre elkárhozol! Azért tedd az egy-szükségest: mentsd meg lelkedet! Ahogyan végiglapoztam a 2010-es Ferencvárosi Kalendáriumot, ismét rácsodálkoztam, hogy mennyi érték van a Ferencvárosban is. Költôk, mûvészek, építészek éltek és alkottak ezen a környéken. Az ember nagy feladatra van hivatva, hiszen a jó Isten képét hordozzuk magunkban, olyan jó lenne, ha ezzel a lehetôségünkkel egyre jobban tudnánk élni. Miközben azon fáradozunk, hogy szebb és élhetôbb legyen a környezetünk, ne felejtkezzünk meg a lelki templomunk építkezésérôl sem. A segítôkészség, embertársunkra való odafigyelés, ezek az alkalmak, amikor maradandó mûvet hozunk létre, és egyben hozzájárulunk annak megvalósításához, amit a miatyánkban kérünk: jöjjön el a Te országod. Adja Isten, az idei nagyböjtben a saját, szeretteink és környezetünk lelki megújulásán fáradozzunk, hogy élhetôbb legyen az életünk. Szôcs László máriahalmi plébániai kormányzó 130 ÉVE TÖRTÉNT (1881. március 1.): Megalapították a Magyar Távirati Irodát A Magyar Távirati Iroda 1881 márciusa óta mûködtet magyar nyelvû hírszolgálatot a köz szolgálatában és a köz javára. Az Magyar Távirati Iroda (MTI) alapítása elsõsorban két országgyûlési gyorsíró és szerkesztõ, Maszák Hugó és Egyesy Géza érdeme, akik 1880-tól a bécsi hírügynökség állandó budapesti tudósítói lettek, majd az uralkodó, I. Ferenc József által is szentesített engedélyt kaptak a valónak megfelelõ objektív táviratok szerkesztésére és szétküldésére. Maszák és Egyesy a távirati iroda teendõi között különös hangsúlyt helyeztek a vidéki lapok tudósítására, emellett megbízható, hiteles hírek szerzésérõl gondoskodtak az ország jelentékenyebb pontjairól.
48
MÁRCIUS
Akinek minden magyar adósa Kallós Zoltán Kolozsvárról északkeletre, Dés felé menve, körülbelül huszonhat kilométer megtétele után a Mezôségi Válaszút községbe érünk. A három magyar, román, cigány nemzetiség által lakott falunak két nevezetessége van; az egyik az, hogy 1908. január 8-án az ottani Bánffy-kastélyban született cegei gróf Wass Albert. De mi a számtalan díjjal, egyebek között Corvin-lánccal és Magyar Örökség-díjjal is kitüntetett Kallós Zoltán páratlan néprajzi gyûjteményét megtekinteni megyünk Válaszútra. Kallós Zoltánról a magyarországi nagyközönség a hetvenes évek elejétôl hallhatott, amikor 1973-ban itthon egyidejûleg két lemez-mellékletes könyvét is megvásárolhattuk (hetek alatt elfogytak): a Magyar Helikonnál megjelent Balladák könyvé-t (alcíme: Élô erdélyi és moldvai népballadák), valamint a bukaresti Kriterion Könyvkiadó által kiadott Új guzsalyam mellett címû dalgyûjteményt (Éneklettem én özvegyasszony Miklós Gyurkáné Szályka Rózsa hetvenhat esztendôs koromban Klézsén Moldvában). Az elôbbi kötet 259 különbözô stílusú, más-más idôbôl származó, elsô közlésû balladát tartalmaz, ötven településrôl, 115 adatközlô énekestôl, míg az utóbbi 163 dalt. A román illetékesek csak 1974 januárjában engedték át Kallóst Magyarországra, dedikálni, ekkor a Balladák Könyve sürgôs utánnyomására volt szükség. A kijelölt könyvesboltok elôtt hosszú sorokban várakoztak az emberek, s a szerzô gyôzte, sôt meg is toldotta a dedikációt: én mindkét kötetbe egy-egy csángó-magyar népdalt kaptam. A magyarországi érdeklôdésre jellemzô, hogy rövidesen két újabb kiadás követte az elsôt. Az Új guzsalyam mellett címû gyûjtemény pár éve Elindulék este guzsalyasba címmel, CD-mellékletekkel jelent meg Kolozsváron. Mindegyik kötetet dallamok, jegyzet, illetve bevezetô, zenei útmutató, valamint szójegyzék egészíti ki. Kallós Zoltán szintén Válaszúton született, gazdálkodó szülei kocsmát is mûködtettek, ahol rendszeresen volt tánc, így már kis gyermekként közeli ismeretségbe kerülhetett a zenével. A kolozsvári Református Kollégiumban itt hallott elôször Pátria-lemezt (népzenei hanglemezsorozat 1936-tól) egyik középiskolai tanára ösztönözte gyûjtésre a falujában, s ô mindent, amit érdemesnek tartott, lejegyzett és megtanult (mivel még nem tudott kottázni). Innen tanítói képesítéssel a közeli, kalotaszegi Magyarvistán helyezkedett el, a gyûjtést itt is folytatta, sôt másutt is, mert ekkor már egyre több helyre eljárt. Elsôsorban népdalt gyûjtött, néha népmesét is. Segédeszköz híján mindent megtanult! Négyévi tanítóskodás után beiratkozott a kolozsvári Zenemûvészeti Akadémiára, ahol a néprajztudós Jagamas János hívta fel a figyelmét a tudatos gyûjtésre. Csak négy évet tudott elvégezni az Akadémián, majd kizárták, mert apját kulákká nyilvánították.
49
MÁRCIUS
Ekkor önszántából Lészped moldvai csángó faluba ment tanítónak, akkor ugyanis még volt magyar iskola Moldvában. (Ezzel régi terve valósult meg; még a kollégiumi könyvtárban olvasta Domokos Pál Péter Moldvai magyarság címû könyvét, s elhatározta, hogy elmegy Moldvába.) Innen a Gyimes-völgybe került tanítani, de hamarosan börtönre, kényszermunkára ítélték, politikai nézetei miatt. Kiszabadulása után a Gyimesben maradt, erdei munkásként, a gyûjtést ott is, Moldvában is folytatta. Az ötvenes években még fonográffal is dolgozott, a hatvanas években azonban már a Kodály Zoltántól kapott magnetofonnal járta az országot. Mert közben már mindenhol megfordult gyûjtési céllal, de az igazán kitüntetett területek Moldva, a Mezôség, Kalotaszeg és a Gyimes maradt. A kommunista diktatúra alatt zaklatásnak, akadályoztatásnak (fôleg Moldvában), nem egyszer megaláztatásnak is ki volt téve, de ez sem tántorította el szándékától: megmenteni, megôrizni, továbbadni, nevelni. Idôközben elkezdte gyûjteni a népi kultúra tárgyi emlékeit, valamint a táncokat is, legtöbbjét meg is tanulta. A táncok gyûjtésében nagy lökést adott neki a Martin György néptánckutatóval való megismerkedés és barátság. A magyarországi és az erdélyi táncházmozgalom egyik vezetôje, a kezdetektôl támogatója; a hozzá fordulóknak mindig kész tanácsot, szakmai segítséget adni. Mintegy 540 órányi népzenei gyûjteményének (Kallós Archívum), mely több mint 15.000 dallam, egy része kazettákon, CD-ken elérhetô, megvásárolható ott helyben, s nálunk a Fonó Budai zeneházban és a Hagyományok Házában; néhány CD-n ô maga énekel. Gyûjteményébôl jelentôs részt juttatott (mentési céllal is) a pécsi Janus Pannonius Múzeumnak, valamint a Magyar Tudományos Akadémiának. 1969-tôl szabadfoglalkozású, és még ma is folytatja a gyûjtést. Idôvel szinte mindenre kiterjesztette, ami összefügg a népi kultúrával és szokásvilággal, például az ünnepi és szakrális szokások anyagára, bár a fô érdeklôdési területe változatlanul a hangszeres népzene. Újabb könyvei (Balladák új könyve, Tegnap a Gyimesben jártam, Világszárnya /mesék/, A gyimesi csángók élete és táncai), tanulmányai (Hejgetés Moldvában; Ismeretlen népballadák, Tánchagyományok egy Mezôségi faluban stb.) jelentek meg; a szüleitôl elkobzott, de az általa visszaperelt ingatlanon néprajzi múzeumot létesített, amelyben páratlanul gazdag saját gyûjtésû anyag van (sok ál-
50
350 ÉVE TÖRTÉNT (1661. március 10.): XIV. Lajos átvette Franciaország kormányzását Jules Mazarin halála után XIV. Lajos, a Napkirály személyesen átvette Franciaország kormányzását. XIII. Lajos halála után, 1643-ban a négyéves XIV. Lajos lett Franciaország királya. 1661-ig az anyakirálynõ, Ausztriai Anna töltötte be a régens szerepét, valamint elsõ minisztereként Jules Mazarin bíboros vezette az államügyeket. Az itáliai származású Mazarin nagy befolyást gyakorolt az anyakirálynõ politikájára, és megalapozta Franciaország nagyhatalmi helyzetét Európában.
51
MÁRCIUS
lami múzeum megirigyelhetné). A hatalmas kincs nagyobb része arra alkalmas fiókokban, szekrényekben van elhelyezve, mivel nincs elég hely a bemutatásukra. Jónéhány évvel ezelôtt ugyanitt nemzetközi tánctábort létesített, amelyet a nagy érdeklôdés miatt évente többször kell megrendezni, a világ sok országából jelentkeznek a tánctáborokba. Emellett a szórványmagyarság iskolai oktatásban nem részesülô gyerekeinek kollégiumot építtetett. A hármas együttes neve: Kallós Zoltán Múzeum és Népmûvészeti Központ, a mûködtetést két egy odaáti s egy magyarországi Kallós Zoltán Alapítvány és néhány munkatárs segíti. A két Alapítvány célja mindenféle népi, szellemi és tárgyi javaknak a fenntartása és népszerûsítése az ifjúság körében. A magyarországi Alapítványnak célja még kiadványok terjesztése, és a kinti Alapítvány támogatása is. Gyakran tart elôadásokat is, felkérésre. Jó ideje a magyar örökség és az erdélyi magyar népköltészet megmentôjeként emlegetik, joggal. És mégis, éppen olyan szerény, mint volt közel negyven évvel ezelôtt. Nincs nála igazibb profi a magyar néprajztudományban, mégsem professzor, s Akadémiánknak sem tagja, viszont tiszteletbeli tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak, s a magyarországi református egyház tiszteletbeli presbitere. Mindenkinek el kellene mennie Válaszútra, Budapesttôl 7 órányi vonatozás és autóbuszozás, de megéri; a látogatónak óriási élményben lehet része, fôleg ha olyan szerencsés, mint mi voltunk 2010. szeptember 19-én, éppen otthon volt Kallós Zoltán, mindenki Zoli bácsija, s ô maga mutatta be gyûjteményét. Mindegyik tárgy közöttük szôttesek, viseletek, kerámiák, bútorok személyes, szeretett ismerôse, mindent tud róluk, s mindezt halk szóval el is mondja. Megmaradt tanárnak is. Csoportomból utóvédként elhagyva a domboldalon lévô múzeumot, visszanéztem a ház elôtt álló cserfára; a házból kilépô Kallós Zoltán odaszólt: akkor ültettem, amikor ideköltöztünk. Nos, hétéves kisfiú volt, amikor a szülôk megvették ezt a házat, a Bánffyak volt vadászkastélyát. Talán ez volt a kezdet! Jó volna, ha az új kormány felélesztené a Corvin-lánchoz tartozó (az elôdje által halálra ítélt) támogatási rendszert, ezzel legalább a hatalmas gyûjtemény katalogizálását és tudományos feldolgozását meg lehetne oldani. A jóbarát, Andrásfalvy Bertalan néprajzprofesszor szavaival: a nemzet adósa Kallós Zoltánnak. Keöves Ferenc
MÁRCIUS
SEM IX. József Attila project Ez év elején két EU-s pályázat indult a Belsô-Ferencvárosban, valamint a Középsô-Ferencvárosban a kulturális élet felpezsdítése, az ünnep- és mindennapok színesítésének célzatával. A Belsô-Ferencváros területét érintô Belsô-Ferencváros funkcióbôvítô rehabilitáció címû pályázat keretén belül egyaránt építési és ún. soft tevékenységek kerülnek megvalósításra. Átépül a Csarnok tér, Egyetem kert, a közkedvelt Ráday utcában négy épület portálja. A Csarnok tér, Egyetem kert felszíni rendezéséhez szorosan kapcsolódva a Pipa utca 6. sz. alatt Turisztikai Információs Központ (Infopont) létesül, melynek elsôdleges célja az idelátogató hazai és külföldi turisták kulturális és egyéb rendezvényekrôl való informálása, hungaricumok bemutatása. A pályázat szerves részét képezô soft tevékenységek a Ráday utca mindennapjainak színesebbé tételét szolgálják úgy, hogy a már meglévô közkedvelt találkozó és kulturális kultucca jelleget leginkább virágokkal díszített utcakép tegye még vonzóbbá, hangulatossabbá. A virágokkal való díszítés egyben lehetôséget nyújt arra is, hogy a megvalósításban pályázati úton résztvevô társasházak egyben a meglévô szép belsô udvarokat is idôszakosan az odalátogatók elôtt megnyithassák, a társasház életét bemutathassák. Ezen elképzelések megvalósításával, az életminôség javításával mind az ott élôk mindennapjait javíthatjuk, mind pedig a jelenlévô vendéglátó egységek népszerûségét növelhetjük. A növényzet, virágok megjelenése mind esztétikai, mind pedig életminôség javító funkciót is ellát. Ehhez kapcsolódóan a virágos Ráday utcakép nemcsak a szervezett programok, hanem a mindennapok hangulatát is fokozza. A Középsô-Ferencvárosban a Szociális városrehabilitáció Ferencvárosban József Attila Terv I. ütem címû EU pályázat keretén belül a Gát utca Thaly Kálmán utca és Márton utca közötti szakasza új faltól-falig terjedô térkôburkolatot kap, megújul a közvilágítás rendszere, valamint az útépítéshez szorosan kapcsolódó egyéb közmûvezetékek. E beavatkozások javítják az utcaképet, élhetôbbé, modernebbé és barátságosabbá alakítják a rehabilitált utcaszakaszt, a tervezett utcakép illeszkedik a korábbi években sikerrel folytatott városrehabilitációs program keretén belül felújított városrész már megszokott arculatához. A pályázat keretében felújítják a Gát u. 3., Gát u. 5., Gát u. 20., Lenhossék u. 7-9., Gát u. 22., Gát u. 2426., Gát u. 28 és Márton u. 8/b. szám alatti önkormányzati épületeket. Az épület-felújításokhoz szervesen kapcsolódik a Lenhossék utca 7-9. szám alatti épületben a Fecske szociális központ kialakítása. Fontos megemlíteni a Csarnok tér, Egyetem kert látványterve József Attila emlékhelyet, melyet
52
1956. november 4. Sose felejtsük el 1956. november 4-én hajnali 4 órakor a Kerepesi út felõl hatalmas zaj ébresztette fel Pest lakóit, amit, mint hamarosan kiderült, szovjet tankok lánctalpai keltettek. Egy nemzetnek kellett gyönyörû álmából a szörnyû valóságra ébredni. A rádióból hamarosan Nagy Imre miniszterelnök adta tudtul, hogy szovjet katonai alakulatok támadták meg Budapestet. A támadás hamarosan több nagy magyar városra is kiterjedt. A hazaárulók által behívott szovjet csapatok kíméletlenül támadták tankjaikkal a Corvin köz környékét és a Fõváros más részeit, így a Rákóczi utat is, és nyomukban rommá lõtt házak, szétlõtt közlekedési eszközök maradtak. Volt egy bátor amatõr fényképész, Dr. Pap István ügyvéd, aki az október 23-tól november 4-ig tartó idõszak pusztításait megörökítendõ rövid idõn belül fényképezôgépet ragadott. A saját maga által elõhívott képek, számszerûen 53 darab, 2010-ig maradtak rejtve. A közben elhunyt ügyvéd felesége megismerkedve Orbán Györgygyel, megmutatta a féltve õrzött fényképgyûjteményt. Hamarosan felmerült az ötlet, hogy mementóként a Ráday Könyvesház Képesházában be kell mutatni ezeket a döbbenetes képeket, amelyek az óriási pusztítást így sûrítve mutatják be, és jelképesen dokumentálják a magyar nemzet szenvedéseit. Az ötletet kivitele-
53
MÁRCIUS
Gát u. 3-5. Belsõ kert terve
a Gát u. 3. sz. alatti épületen belül alakítják ki. Természetesen a megújuló, zöldülô Ferencvárosban nem maradhatott el a zöldfelület növelése sem, így az ún. 25 (Gát u. 3-5.) és 29-es (Lenhossék u. Balázs Béla u.Márton u. Gát u. által határolt belsô kert) tömbökön belüli közös zöldek kiépítése is a pályázat kiemelten fontos részét képezi. Leitner Gábor fômérnök
MÁRCIUS
zés követte, és Orbán György a Képesházban a képekbõl kiállítást rendezett, amelyet 2010. november 4-én hajnali 4 órától este 6 óráig tartott nyitva, és számosan keresték fel. A kiállításon hangfelvételrõl Nagy Imre bejelentését is hallani lehetett. Érdekes és meglepõ kiegészítõ volt még Polgár Ildikó Munkácsy díjas keramikus különleges porcelánképe, amely egy 1956 témájú fényképsorozat egyik tagja volt. Az általa kifejlesztett eljárással fényképeket, írásokat tud speciális fototechnikával porcelán felületre felvinni. Történelmi párhuzamot képviselt az 1849. június 1-jén Varsóban, a minden Oroszok Császára Hadseregének Fõparancsnoka, Varsói Heczeg, Eriváni Gróf Paskievicz Tábornagy által Magyarország Lakosai-hoz kiadott és a kiállításon is bemutatott kiáltvány: titeket hathatósan arra birandó, hogy vétkes tévedéstektõl a becsület, hûség és kötelesség ösvényére visszatérjetek. A párhuzam kiáltó, amikor a kiáltványban leírja, hogy Az Orosz Hadsereg nem ellenségkép, hanem Királytok felhívására jön Hazátokba. Ha ellenségül fogadjátok, akkor illyetén vakmerõségnek következményeit érezenditek. Érezendtük és éreztük nem akármilyen mértékben és nem rövid ideig. László György
54
MÁRCIUS
Ferencvárosi kulturális negyed Ötletpályázat a Kultuccában Ferencváros polgárai a XVIII. század végére nagyon öntudatosokká váltak és nagy építkezésbe fogva a század végére beépítették a mai belsõ Ferencváros területét. Gróf Széchenyi István a Legnagyobb Magyar szándékaiban Buda és Pest egyesítésébõl kialakuló Budapestet akarta megtenni az ország szívének. Ez a gondolat, a nagyratörõ és meg is valósuló iparosítás nagyon fontos lett Ferencváros fejlõdésében. A XX. század második fele a megtorpanás idõszaka lett. Ennek vetett véget 1990-tõl az új kerületi vezetés, amelynek eredménye a széleskörû tömbrehabilitáció, a Millenniumi városrész beruházása, a Semmelweis Egyetem új épülete, nagy értékû régi épületek felújítása, pl. Erzsébet-ház, a Ráday utca új arculatának kialakítása mérföldkövek lettek a kerület fejlõdésében. Mindezek keretében kezdett kialakulni a Belsõ-Ferencvárosban egy sajátos kulturális élet, amelyben a kerület vezetése a Ráday Könyvesház tulajdonosában, Orbán Györgyben koncepciózus társra talált (ld. még Ferenvárosi Kalendárium 2007, 201203. oldal). Létrejött egy paradigma, amely a Belsõ-Ferencváros fõutcájának tekinthetõ Ráday utca adottságaira támaszkodva és azokat felhasználva a kerületi kulturális élet kialakítását tûzte ki célul. Az Orbán György által kitalált és megvalósított Ráday utcai könyvhetek, a Kultucca, az Europoetika Nemzetközi Költészeti Fesztivál és még több más rendezvény nyomán, több kulturális intézmény megtelepedésének segítségével, gasztronómiai kultúra sokszínüségével, különleges termékek forgalmazásával foglalkozó üzletek megnyitásával alakult ki a Kulturális Fõutca. A 2001-tõl kezdõdõ tevékenységgel a fejlõdés nem zárulhatott le. És 2009-re eljött egy paradigmaváltás ideje. Orbán György így fogalmazta meg a fejlõdés mottóját: a KULTUCCA után alakuljon ki egy belsõferencvárosi Kulturális Negyed. Az újabb mérföldkõ megvalósítását segítendõ nyerte el az önkormányzati Képviselõtestület 2,5 millió forint összegû támogatását a Belsõ-Ferencváros új súlyvonalai, Ráday Kultucca, a turisztikai-kulturális negyed jövõje ötletpályázathoz, Orbán György a pályázat kiötlõje, amely Országos, nyilvános, titkos, urbanisztikai és designelemeket egyszerre váró ötletpályázat Magyarország valamennyi felsõfokú építész-, tájépítész-, településmérnök formatervezõ- és terméktervezõ-képzõ oktatási intézmények hallgatói részére. A Tervpályázat kiírásában Orbán György által meghatározva a pályázati cél mint az új paradigma megfogalmazásában az áll, hogy legújabban a környezet is elõnyösen megváltozott és a közvetlenül, vagy közvetetten kapcsolódó intézményi kör megújulása a Ráday utca topográfiai és kultucca elõéletébõl adódó súlyvonalszerepét erõsíti. Kínálkozik, hogy a Ráday utca segítségével a kulturális intézmények-mûhelyek és az ide szervezõdött üzleti élet az eddigi párhuzamosság helyett
55
MÁRCIUS
egymást erõsítõ háló-kapcsolatokká alakulhasson át. Megfelelõ koncepcióval elérhetõ, hogy a környék a megújuló Belváros sétazónáját folytatva színes kulturális és gasztronómiai kínálattal rendelkezõ sétáló várossá, turisztikai célponttá fejlõdjön. A pályázat végsõ célja és Orbán György víziója a Kultucca projekt fentiekben már leírt továbbgondolása, a Belsõ-Ferencváros kultúrnegyeddé fejlesztése a párhuzamosság korlátozó jellegét felváltó háló-kapcsolatok kiépítése révén. Ez segítheti elõ a kultúra, gasztronómia, kereskedelem, idegenforgalom már meglévõ szállodák révén kölcsönhatását és a turisztika fejlõdését. A meglévõ párhuzamosságokban nagy értékek találhatók. A pályázati kiírás programot is ad, ami egyben szempontokat fogalmaz meg a bírálatokat illetõen. A Bíráló Bizottság különös tekintettel az alábbi kérdésekre várja a választ a pályázóktól: - új tér-szervezési és tér-berendezési elképzelések felvetése, utca-berendezési tárgyak koncepcióba illeszkedõ tervezése, - a helyi lakosok, vendéglõk, galériák, intézmények és a turisták élethelyzetének elemezése és a felmerülõ problémák megoldási javaslatai, - a ki- és belépõ végpontok és csomópontok, vizuálisan kiemelendõ helyek meghatározása és létrehozása, - javaslatok a terület arculatának alakítására, - egyes rendezvényekhez, fesztiválokhoz kötõdõ installációkra javaslatok. A pályázat kapcsolódó új funciókat, elemeket is határozott meg, a következõk szerint. A Dunaparti sávban a Vásárcsarnok a fõváros egyik külföldiek által leglátogatottabb mûemléke lett, megépúlt a Corvinus egyetem új kampusa, ahol konferenciák szervezésére nyílik lehetõség, vonzási lehetõséget nyújtva a gazdag Ráday utcai gasztronómiai és kulturális kínálatnak, és ez állítható a C.E.T. tömegkulturális szolgáltatásával hamarosan befejezõdõ beruházásáról is. Valamivel távolabb a Millenniumi Városközpont teljesíti ki a kínálatot. A Ráday sáv a Kultucca megvalósulásán túl számos kölcsönhatás kialakítására lett az elmúlt tíz év során alkalmassá. A Kultucca rendezvények: Könyvhét, költészeti és képzõmûvészeti napok, a Bakáts téri búcsú, további intézményekként a képzõmûvészeti galériák, a Biblia Múzeum, a Goethe Intézet, az Ybl lakópalotában a Helytörténeti Gyûjtemény, a Docuart filmes Központ, a Pince Színház, a Ráday Könyvesház, rendezvényeivel is, és a gazdag gasztronómiai kínálat tartós vonzást jelentenek a helyben lakókon túl a távolabbról érkezõknek is. Az Üllõi úti sáv a Metro közlekedéssel az elõbbi két sáv elérhetõségének biztosításán túl az Iparmûvészeti Múzeum mint kerületi embléma is, meghatározó szereppel bír a kölcsönhatások szempontjából. Várható rekonstrukciója a pinceszint és a hátsó udvar remélt bevonásával növelni fogja hatását. Kölcsönhatás várható a Corvinus sétány irányából is. A Ferenc körúton túli harántsávban kialakulóban vannak a kulturális negyed alkotói. A Trafó, a Holokaust Múzeum és a Zsinagóga együttese, a Semmelweis Egyetem új épülete, a Ferenc tér a lassan kialakuló kulturális eseményeivel egyrészt, másrészt a négy új szálloda.
56
57
MÁRCIUS
A gyalogos közlekedés segítése a hosszirányú sávok között a kultúrnegyed kialakulása szempontjából elengedhetetlen. Orbán György víziója a szövetszerû gyalogos struktúra lassú város. A pályázati kiírásban megállapította, hogy hiányoznak a keresztirányú lehetõségek. Ugyanis a ...három egymáshoz közeli párhuzamos fejlesztési (utca)vonal alig rendelkezik keresztirányú kapcsolatokkal. A meglévõ keresztutcák szûkek, forgalmi terhelésük jelenleg lehetetlenné teszi a negyed gyalogos kapcsolatainak szövetszerû kialakítását. Ugyanakkor mindhárom vonalon egyetemek mûködnek, amelyek jelentõs gyalogosforgalmat generálnak, és ez fokozottan érvényes jelentõs szakmai-kulturális rendezvények idején. A kibontakozáshoz A fejlõdést egy olyan keresztirányú utca-szövet létrehozása biztosítaná, amely részint a Dunapart, Vásárcsarnok, C.E.T., Ráday utca és az Üllõi út intézményeinek közönségét-forgalmát átjárhatóvá nyitná. Néhány helyen elképzelhetõ a gyalogos zónába vonás az udvarok és az épületek, azok földszintjénpinceszintjén új üzleti és kulturális tereket teremtve. A negyed szövetszerû kialakítását és használatát jelenleg a keresztutcák utcaszintû monotonitása inkább gátolja, mint fokozza. A vízióhoz hozzátartoznak és a pályázati kiírásban hangsúlyosan szerepelnek az utcabútorok, továbbá az információs állások, amelyek felvilágosítást nyújtanak nemcsak a kerületi, hanem a szomszédos negyedek eseményeirõl, látnivalóiról, elérhetõségérõl. Orbán György fontosnak ítéli meg, és valóban az, hogy a közös célok és a kölcsönös haszon elérését szolgálandó jöjjön létre egy az érdekeltekbõl: az önkormányzatból, a vendéglátókból, kereskedelmi egységekbõl, a kerület kulturális-vallási intézményeibõl álló klaszter. Ez közös és eredményes pályázati lehetõségek, fontos egyeztetések esélyét nyújtja. Az orbáni koncepció és a pályázat sikerét az is igazolja, hogy a pályázati kiírásra 35 pályamû érkezett. A pályázók számára szeptember 16-án és október 7-én a kiírók ismertetést tartottak, illetve válaszoltak a feltett kérdésekre. A tervpályázatra 35 pályamû érkezett, egy pályamû technikai hiba miatt nem volt elbírálható, így a Bíráló Bizottság 34-et értékelt. A pályamûvek bírálati munkáját a szakértõk és a Bíráló Bizottság a Ráday Könyvesház helységeiben 2009. november 9-én és 10-én végezték el. A Bíráló Bizottság a pályamûveket komplexen, a tervpályázati kiírásban meghatározottakon túl, az alábbi szempontok szerint értékelte: - urbanisztikai alakítás, közlekedés és városképi javaslatok, - a városrész és a Ráday utca karakteréhez való illeszkedés, - más városrészekkel való kapcsolatteremtés, - ötletgazdagság, - a design-javaslatok tartalmi és esztétikai, mûvészeti értéke, - az ötletek és javaslatok jövõt inspiráló, elõremutató karaktere és a - megvalósíthatóság, alkalmazhatóság. A Bíráló Bizottság ajánlásai a kiíró számára tartalmazzák a bírálatokat és a helyezéseket, illetve a díjakat egyaránt. Kiosztásra két elsõ díjat állapítottak meg, és három pályamû megvételre került. Az elõbbiek 250.000 Ft-ban, az utóbbiak 200.000 Ft-ban részesültek.
MÁRCIUS
Elsõ díjat nyert pályázó: Frischmann Judit, Corvinus Egyetem A pályázó a terület vizsgálatánál felfigyelt arra, hogy a negyed történelmi múltja Budapest más területeihez képest sokkal összetettebben jeleníti meg a városfejlõdésben nyomot hagyó értékes építészeti stílusokat (eklektikus, szecessziós, klasszicista, historizáló, modernista, reneszánsz, romantikus és barokk épületek). Olyan sétákat javasol, amelyek a fenti stílusok kiemelkedõ alkotásait érintik, és ezek elõtt áttetszõ anyagú táblán meséli el a tudnivalókat. A sétákat elõ kívánja segíteni ingyenes tájékoztató kiadványokkal is. A pályamû másik ajánlata új, gyalogos passzázsok kialakítására irányul, megnövelve a nappali közösségi térhasználat lehetõségeit és megmutatva a házak udvari részében rejlõ szépségeket is, közkinccsé téve azokat A séták hol a gyalogos utcákon, hol az újonnan feltárt passzázsokon és megnyitott átjáró-udvarokon keresztül vezetnek, és így érik el akár a Dunapartot, akár a szomszédos kulturális célpontokat. Az újonnan javasolt közterületekre pihenõkert-szerû zöldterületi installációt javasol. Ezeken a pontokon találhatnak helyükre a javasolt kulturális programok. Négy fõ kereszttengelyt javasol: Ráday u. 57. Lónyai u. 56.; Ráday u. 58. Ferenc krt. 8. (Geothe Intézeten át); Ráday u. 41. Lónyai u. 38.; Ráday u. 27. Lónyai u. 26. (CET Czuczor u. Köztelek u.). A pályázó érzékenyen reagált a kiíró által fölvetett komplex problémákra, eredeti ötlete Nézz fel! Nézz szét! jól hasznosítható, ezért a bíráló bizottság elsõ díjjal jutalmazza. Elsõ díjat nyert pályázó: Angyal Andrea, Corvinus Egyetem A pályamû kiemelkedõ ötlete a tudás két magyar jelképéhez, Rubik Ernõhöz és Ráday Gedeonhoz kötõdõ kocka és könyv motívumként történõ felhasználása. A Ráday utcára színes-játékos elemeket javasol, amelyek egy része utcabútor jellegû (egy vízfolyást közrefogó padsor is ezek közé tartozik), másik része hangszigetelõ, esõ- és napernyõ-szerû kis architektúra. A fenti elemeket a magyarországi dizájn világhírû termékére, a Rubik-kockára utaló színkompozícióval tervezi. Ugyanezt javasolja a területen forgalmazott emléktárgyak és játékok arculatának is. Hasonló ötlettel él a rakpart körfalának színezésénél is. Mivel az átfogó ideát nem gépiesen, hanem az eltérõ, sokarcú funkcióhoz egyéníti, rendszere nem válik egysíkúvá. Fontos hangsúlyt helyez a zöldterületek és a kiegészítõ zöldek alkalmazására is. A pályázó részletesen elemezte a terület közlekedési adottságait, és javaslatokat tett a gépjármû- és a gyalogosforgalomra egyaránt. A Ráday utcát teljes hosszában sétálóövezetté alakítja. Ennek teljessége érdekében a keresztutcák lesüllyesztése alagútba már eltúlzott elképzelés. A Bíráló Bizottság a tervet elsõsorban az alapötlet eredetiségére tekintettel elsõ díjjal jutalmazza. A Bíráló Bizottság javaslata alapján három pályamû megvásárlásra került. Ezek a következõk voltak: Csernátony Fanny, Moholy Nagy Mûvészeti Egyetem Ferth Tímea, Moholy Nagy Mûvészeti Egyetem A pályázók saját vizsgálati módszert dolgoztak ki. Ennek leghatékonyabb eleme az a játékos filminterjú volt, amelyekkel a járókelõket az utcaburkolatok átalakításának várható hatása felõl tesztelték. Az eredmény pozitív volt, még a helyben lakó, vagy itt dolgozó járókelõk is játékosan, interaktív reakciókkal igazolták az ötletet. Az így kialakított koncepció szerint átalakították az általuk kiemelt jelentõségû sétálófelületek burkolatait. Játékos és egyben a javasolt területfelhasználás asszociációinak megfelelõ színdinamikát terveztek. Külön hangsúlyt fektettek ennek esti hangulataira (LED világítású térkövek). A városrész külsõ kapcsolataira, fogadó tereire tett javaslataik kiemelkedõen jók. A Ráday utca kiterjesztésére a kereszttengelyeket javasolják, mûvészeti, tudományos témakörökre tagolva.
58
A pályázó a területen mûködõ forgalmat elemzi és egyirányúsításokkal, kétirányúvá változtató döntésekkel éri el, hogy több sétáló ill. korlátozott forgalmú utcafelületet nyerjen. Zsákutcák, franciaudvarok passzázsosítása, például a kétirányú Kinizsi utca közvetlen közelében sétálóudvarokkal váltja ki a forgalom koncentrációját. A pályázó a kulturális elemzés után az így nyert többlet utcafelületen interaktív street art elemeket javasol (anamorfózis, délibáb hatású tükrözõdések, reverse graffiti stb.). Olyan ábrákban gondolkodik, ahol a letisztított felületen kirajzolódó kép egyúttal a városi autóforgalom által lerakódott szennyezõdés kritikája. Nagyon érdekes a pozsonyi híressé lett Rybarska brana bronzszobraival, amelyek népszerûségére jellemzõ, hogy ezeknek már nevet is adott az utca polgára. A street art mûvészetnek kis befektetése a kulturába a turistákra gyakorolt vonzerõ miatt gazdasági vonzerõt is jelent. Ma már a kávézók is helyeznek el az utcán szobrokat. Hartmann Gergely, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gurdon Balázs, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pályázók elsõsorban a csatlakozó területek lehetõségeit bontják ki, különös tekintettel a Nehru parkra (úszó móló, lépcsõs rakpart). Ilyen területként elemzik a Ráday utca déli, befejezetlen végzõdését. Javasolják, hogy a Boráros tér buszpályaudvar jellegének megszüntetésével a sétálóutca folytatódjon a Hév állomáson túl tervezett hajóállomásig. A látványtervben szereplõ dizájn elemek egy része nem mond újat, de az egész terv szakmai feldolgozása kiemelkedik a mezõnybõl. László György
Ferencvárosi emléktáblák RICHTER GEDEON (18721944) gyógyszervegyész, gyógyszerész Üllõi út 105. Több budapesti gyógyszertárban volt gyakornok, majd 1897 és 1901 között Nyugat-Európában tett tanulmányutat. Hazatérve 1901-ben megvásárolta az Üllõi úti Sas Gyógyszertárat. Itt berendezett laboratóriumában hazánkban elsõként kezdte meg organoterápiás készítmények elõállítását (Tonogen, Suprarenal stb.). Ebbõl fejlesztette ki Kõbányán a nevét viselõ európai színvonalú gyárat. Készítményei külföldön is keresettek voltak. Londonban és Bukarestben leányvállalatot szervezett, 34 államban bizományi raktárt létesített. 1944 végén a pesti Duna-parton a nyilasterror áldozata lett.
59
MÁRCIUS
Ganyecz Levente, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
MÁRCIUS
Kiss Judit reformkonyhája Tavaszi menüsor 4 személyes receptek Medvehagyma-krémleves Hozzávalók: 8-10 levél medvehagyma, 2 kiskanál natúr ételízesítô, 1 evôkanál teljes kiôrlésû búza- vagy kukoricaliszt, 1 dl tejszín, 1-2 csapott kiskanál só. A medvehagyma leveleket megmossuk, nagyjából összevágjuk. 6 deci vízben natúr ételízesítôvel pár percig fôzzük. Turmixoljuk, majd behabarjuk a liszt és a tejszín keverékével. Újra felforraljuk, sóval ízesítjük. Kellemesen fokhagymaízû, üde levest kapunk. A vékonyra szelt tepsis palacsintával (ld. következô recept) tálaljuk. Elkészítési idô: 15 perc Tepsiben sült sós palacsinta Hozzávalók: 3 evôkanál hidegen sajtolt napraforgóolaj vagy 5 dkg vaj, 4 tojás, 10 dkg teljes kiôrlésû búzaliszt, 10 dkg finomliszt, 2 dl víz, 2 dl tej, 1 csapott kiskanál só, 1 csokor petrezselyem, 10 dkg reszelt sajt. Egy nagy tepsit jól kikenünk olajjal, de még jobb, ha vajjal. A sütôt elômelegítjük 200 °C-ra, s 3-4 percre betoljuk a tepsit, hogy átmelegedjen. A tojásokat összekeverjük a kétféle liszttel, vízzel, tejjel, sóval, az apróra vágott petrezselyemmel. Ezt a masszát beleöntjük az elômelegített tepsibe. 12 percnyi sütés után kivesszük, rászórjuk a sajtot, és forrón feltekerjük, mint a piskótát. A megolvadó sajt összeragasztja a tésztát. Elkészítési idô: 30 perc Zöldsaláta citromos salátaöntettel Hozzávalók: bármilyen zöldsaláta, 1 citrom leve, 1 csapott kiskanál só, 2 evôkanál tartósítószer nélküli mustár, 1 kiskanál méz, 3-4 evôkanál hidegen sajtolt napraforgó- vagy olívaolaj. A salátát megmossuk, lecsepegtetjük, és ha kell, apró darabokra összetépkedjük. Az öntethez a citrom kifacsart levét a sóval, mustárral, mézzel összekeverjük. Ezután apránként beleöntjük az olajat is, amitôl az öntet a saláta felületére tapad. Ez az öntetmennyiség kb 1 kiló zöldséghez elegendô. Elkészítési idô: 15 perc
60
Ferencváros metszeteken II.
A ferencvárosi vonatkozású ábrázolásokat bemutató sorozat második kötetében az elsô részhez hasonlóan, olyan acél- és fametszeteket, kônyomatokat és egyéb sokszorosító grafikai eljárással készült képeket gyûjtöttek össze a szerkesztôk, melyek segítenek kerületünk múltjának minél alaposabb megismerésében. Az ábrázolások felkutatásában nem elsôsorban az esztétikai szempont volt a lényeg, hanem az az igény, hogy lehetôség szerint minél több lakó- és középület, ipartelep, utca és városrészlet kerüljön bemutatásra. A könyvben szereplô metszetek 1873 után megjelent közmûvelôdési folyóiratok, építészeti szaklapok, reklámplakátok, kisnyomtatványok és számlafejlécek ábrázolásai; s bár most is, hasonlóan az elôzô kiadványhoz, a teljesség igénye volt az egyik fô mérce, a felsorolásból is kitetszik, hogy ez az igény nehezen teljesíthetô. Ami a különbözô közgyûjteményekben, esetleg magánszemélyeknél fennmaradt, természetesen esetleges és nem terjed ki minden ábrázolt tárgyra, legyen az látkép, életkép, középület vagy üzem. Az ipari negyeddé fejlôdô Ferencváros jelentôsebb gyárai minden bizonnyal szép számmal készíttettek olyan nyomtatványokat, plakátokat, számlafejléceket, borítékokat, számolócédulákat és egyéb reklámhordozókat, melyeken az üzem képe szerepelt, a tehetôsebb vállalatok pedig a korabeli folyóiratok oldalain is megjelentették hirdetéseiket. Az 1880-as, 1890-es években ezek az ábrázolások legnagyobb számban még nem fotográfiák, hanem grafikai technikával elôállított képek voltak. A kerület minden XIX. század végén mûködô ipari üzemérôl természetesen lehetetlen bemutatni metszetábrázolást, a fellelt grafikák segítségével azonban az olvasó így is viszonylag részletes képet alkothat Ferencváros 1873 utáni fejlôdésérôl, állapotáról. Mivel a bemutatott ábrázolások többsége fametszet, a kiadvány alkotói szükségesnek látták, hogy részletesebben foglalkozzanak a magyar fametszés alakulásának történetével. A technika legfontosabb hazai képviselôit ismerhetik meg így az érdeklôdôk, a szabadságharc utáni idôszaktól a XX. század elejéig. Az ezt követô fejezet Ferencváros fejlôdését igyekszik felvázolni a városegyesítéstôl az 1910-es évekig. A metszet-anyag feldolgozását az elôzô kötethez hasonlóan végeztük, azaz az egyes képek alatt rövid bibliográfiai leírás, majd az adott illusztrációhoz kapcsolódó pár mondatos ismertetés olvasható. Gönczi Ambrus
150 ÉVE TÖRTÉNT (1861. március 18.): Kikiáltották az egységes olasz királyságot Kikiáltották az egységes olasz királyságot, amely végre egyesítette egész Itáliát, Róma és Velence kivételével. A király II. Viktor Emánuel, az átmeneti fõváros Firenze lett.
61
MÁRCIUS
Ferencvárosi könyvismertetôk
Pont és haza Az ördög limonádét hörpöl. Akik bort, csupán szerencsétlenek. A nyomorultak arca elmosódik, az ördögé mind fényesebb, mind rajzosabb. Övé a pont és minden egyenes, mindaz, ami áttekinthetõ. Az igazak homályban kóborolnak, de épp ezért egyedül õk, az elveszettek találnak haza.
Harmadnapon És fölzúgnak a hamuszín egek, hajnalfele a ravensbrücki fák. És megérzik a fényt a gyökerek És szél támad. És fölzeng a világ. Mert megölhették hitvány zsoldosok, és megszünhetett dobogni szive Harmadnapra legyõzte a halált. Et resurrexit tertia die.
62
