Keszthely Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Titkárság 8360 Keszthely, Fő tér 1. Tel.: 83/505-530; Fax.: 83/505-501 E-mail:
[email protected]
KIVONAT Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2007. március 29-i soron következő n y í l t ülésének jegyzőkönyvéből 65/2007. (III. 29.) számú képviselő-testületi határozat
Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta a „Keszthely Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2007-2010. (I. forduló)” című előterjesztést és az alábbi határozatot hozta. Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete elfogadja a 2007-2010. évekre szóló Gazdasági Program első fordulós tervezetét, annak mellékletét képező helyzetértékeléssel és Keszthely Város ÚMFT projektlistájával együtt. Felkéri a Polgármestert arra, hogy Keszthely Város Önkormányzatának 2007-2010. évekre szóló Gazdasági Programjának végleges tervezetét egy – a bizottsági külső tagokkal és civil szervezetek képviselőivel – kibővített munkaértekezletet követően terjessze be a Képviselő-testület 2007. októberi ülésére. Határidő:
2007. október 25.
Felelős:
Ruzsics Ferenc polgármester Dr. Markó Péter jegyző (valamennyi osztályvezető) Felkérésre: Dr. Csite András fejlesztéspolitikai tanácsadó
Dr. Markó Péter sk. jegyző
A kivonat hiteles: Dr. Horváth Teréz testületi referens
Ruzsics Ferenc sk. polgármester
MELLÉKLET
Az értékőrző, megújuló Keszthely: a család és a kultúra magyar városa Gazdasági program 2007-2010 Tervezet és háttér A gazdasági program készítésének háttere: Keszthely Város Polgármestere 2007. március 13-ra egyeztetést hívott össze a képviselőtestület 2007-2010 közti gazdasági programjának elkészítéséről. Az egyeztetésen Pálinkás Róbert Keszthely város alpolgármestere, Szabó György képviselő, a pénzügyi bizottság elnöke, Fodor Márk képviselő, a városfejlesztési bizottság elnöke, Gachályi András képviselő, Némethné Bali Mária osztályvezető, Németh Gábor főépítész, Szigligeti Aladár osztályvezető és Dr. Csite András fejlesztéspolitikai tanácsadó vett részt. A munkabizottság a következőkben állapodott meg: -
-
a képviselőtestület gazdasági programját a képviselők és a polgármesteri hivatal munkatársai készítik el. Ennek egyrészt költség- és időtakarékossági okai vannak, továbbá az, hogy kívánatos a város gazdasági fejlődésének irányairól konszenzust kialakítani a városban és a képviselőtestületben; a március 29-i képviselőtestületi ülésére a program vázlata kerül benyújtásra, előtte a tervezetet a képviselőtestület illetékes bizottságai megvitatják; a képviselők véleményei, javaslatai alapján a munkabizottság véglegesíti a program vázlatát, főbb elemeit, és a fejlesztések irányait; április-szeptember hónapok között kerül sor a program részleteinek kimunkálására, ezt a feladatot a munkabizottság irányítja; a részletes programtervezet vitájára és elfogadására a 2007. szeptemberi vagy októberi képviselőtestületi ülésen kerül sor, amit társadalmi vita előz majd meg.
A fenti eljárásrend betartása lehetővé teheti, hogy a képviselőtestület szakmailag megalapozott, a valós lehetőségekhez és társadalmi-gazdasági igényekhez illeszkedő gazdasági programot fogadjon el. A munkabizottság második ülését 2007. március 20-án tartotta, ahol véglegesítette a gazdasági program vázlatát és egyben elfogadta az ülésre elkészített helyzetértékelést, ami a program első fejezetét fogja alkotni (mellékletben csatolva). A következő oldalakon először bemutatjuk a gazdasági program szerkezetét és tervezett terjedelmét, majd az egyes fejezetek tartalmára vonatkozó a munkabizottsági javaslatokat. A Gazdasági Program 2007-2010 tartalomjegyzéke: A program terjedelme 35-50 gépelt oldal (kb. 1,5-2 szerzői ív) o Bevezető és fejlesztési „filozófia”: a helyi erőforrások feltárása, mobilizálása és hatékony, a helyi gazdasági szereplők érdekeit előnyben részesítő felhasználása o Helyzetértékelés (mellékletben csatolva, amit szükséges kiegészíteni a gazdasági program indikátorainak 2000-2006 közötti alakulásával) o Prioritások – a város fejlesztésének fő irányai o A megvalósítás eszközei Vagyongazdálkodás Pénzügyi Gazdálkodás
Infrastruktúra-fejlesztés Turisztikai fejlesztések és városmarketing Kulturális fejlesztések Oktatási intézmények Szociális és egészségügyi feladatok Környezetvédelem, víz- és hulladékgazdálkodás Sport, szabadidő és rekreáció E-Keszthely, informatika Civil kapcsolatok Ifjúságpolitika – a város jelenlegi demográfiai helyzetében indokolt külön fejezetben foglalkozni ezzel a kérdéssel Keszthely város részvétele a Keszthely-hévízi kistérség fejlesztési céljainak megvalósításában és a kistérségi szinten szerveződő közszolgáltatások kialakításában és működtetésében Kiemelt és integrált városi programok 2007-2010 – Keszthely „zászlóshajó” programjainak részletes bemutatása • Befektetésösztönző program • Belváros-rehabilitációs program • Balatonpart program • Tanulj Keszthelyen! oktatási program • „A család és a kultúra magyar városa” – a Balaton Fővárosa marketingprogram Az Európai Unió fejlesztési támogatási lehetőségeinek kihasználása – Keszthelyi projekttervek az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakában 2007-2013 (mellékletben csatolva) o Indikátorok és monitoring – javasolt indikátorlista a 2003-2006-os gazdasági program alapján: a népességszám változása, ezen belül a vándorlások alakulása a létrehozott és megőrzött munkahelyek száma a települési és kistérségi GDP változása a letelepedett szakképzett fiatalok száma helyi adóbevételek változása a vállalkozások számának alakulása, különös tekintettel a KKV szektor szereplőire a térségbe betelepült külföldi társaságok száma, behozott tőkéje a születési és halálozási arányszámok változása infrastrukturális ellátottság (telefon-előfizetők, gázbekötések, kiépített vagy felújított utak, hulladéktárolók, stb.) alakulása a zöldterületek nagyságának változása az ismerté vált bűncselekmények, a bűnelkövetők és áldozataik számának változása a kiskereskedelmi forgalom értékének változása a térségbe látogató turisták és az általuk eltöltött vendégéjszakák számának változása a felsőfokú végzettséget szerzettek száma a képzési, átképzési programokban résztvevők száma a védelem alá került természeti vagy építészeti, kulturális értékek száma a nyertes ÚMFT pályázatok száma, az elnyert támogatások nagysága. o Mellékletek
A munkabizottság javaslatai: A következőkben bemutatjuk a munkabizottság konszenzusos javaslatait az egyes fejezetekhez. Prioritások – átfogó célok 1. prioritás: A munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének prioritása – gazdaság- és turizmusfejlesztés a. Turizmus-fejlesztés: magas színvonalú szállodák és élményfürdő építése, épített és kulturális örökség turisztikai hasznosítása 1. Balatonpart program: a megkezdett szállodafejlesztések folytatása és újak elindítása, élményfürdő létesítése 2. Belváros-rehabilitációs program: az országban egyedülálló történelmi-kulturális értékkel bíró belváros rehablitációja, benne a Fő-tér ÚMFT forrásokból történő megújítása és a közlekedési rend átalakítása b. Szelíd iparágak letelepítése: 1. A Balaton törvény teremtette korlátok között új, környezetbarát iparágak megtelepedését lehetővé tevő területek kijelölése (pl. északi elkerülő út mentén, volt honvédségi területeken) 2. Elsősorban az innovatív KKV-k megtelepedését részesítse előnyben a város 3. Szükséges innovációs park és a kor igényeit kielégítő inkubátorház kialakítása 4. A városi tulajdonban levő területek magyar és angol nyelvű befektetési kézikönyvön keresztül történő kiajánlása c. Irodai szolgáltatások betelepítésének ösztönzése (pl. call centerek, backoffice szolgáltatások) d. Helyi kis- és közepes méretű vállalkozások fejlesztése: 1. a helyi adópolitikában érvényesíteni kell – a törvényi lehetőségek keretein belül – a helyi KKV szektor támogatását 2. kereskedelmi minősítőtanács felállítása, vállalkozói etikai kódex kialakítása, a Keszthely Kártyához kapcsolódó szolgáltatások kibővítése e. A városfejlesztés szervezeti rendszerének megújítása: 1. A Keszthelyi Városfejlesztési Rt. megalapítása és projektekkel történő feltöltése 2. Befektetési kézikönyv kialakítása, befektetői workshopok és roadshow-k szervezése, az élő testvérvárosi és partneri kapcsolatok gazdasági kihasználása (pl. Életfa iskola japán kapcsolatai) 2. prioritás: A népességszám-csökkenés és az elöregedési folyamat megállítása, a fiatal korosztályok számára vonzó város kialakítása (a demográfiai válság kezelése) a. Ifjúsági lakásépítés („legyen lakás”) – „Fészekrakó” program b. Munkahely-teremtés az egyetemről kikerülő és a Keszthelyről más városok egyetemeire járó fiatalok számára („legyen munkahely”) c. Oktatási-nevelési intézmények képzési színvonalának további emelése („legyen jó iskola”) d. Családi programkínálat bővítése („legyen hova elmenni a gyerekkel”)
3. prioritás: Az önkormányzati költségvetés egyensúlyi állapotának megteremtése,, az önkormányzati gazdálkodás fenntarthatóságának biztosítása (rövid távú egyensúlyteremtés) – a közszolgáltatások színvonalának növelése, az ügyintézés gyorsítása és költséghatékonyabbá tétele racionális és korszerű közszolgáltatási megoldások meghonosításával (középtávon) a. Iskola- és óvodaügy b. Egészségügyi ellátás és kórház c. Szociális ellátás d. Városi közigazgatási szolgáltatások – polgármesteri hivatal és okmányiroda A megvalósítás eszközeihez tett munkabizottsági javaslatok: -
-
Szükséges az önkormányzati ingatlanállomány felmérése, a lakásgazdálkodás szervezeti kereteinek áttekintése és a lakásállomány koncentrálási lehetőségeinek megvizsgálása A nagyértékű ingatlanok értékesítésének kapcsán hosszabb távon célként kellene megfogalmazni, hogy néhány éven belül a város érjen abba a helyzetbe, hogy a költségvetési egyensúly megteremtése érdekében ne kelljen ingatlanokat értékesíteni Meg kell vizsgálni a központosított beszerzések kialakításának lehetőségeit (GESZ, VÜZ, Hivatal), így viszonylag gyorsan költségmegtakarításra van lehetőség Szükséges a keszthely.hu átalakítása, az idegenforgalmi portáljelleg erősítése Szükséges az elektronikus ügyintézés lehetőségeinek bővítése Ifjúságpolitikai javaslatok: o A város demográfiai helyzetének és kilátásainak átfogó vizsgálata, a sikeres „fiatal városok” példáinak elemzése és keszthelyi cselekvési terv kidolgozása – ifjúsági stratégia elkészítése o Ifjúsági lakásépítési program megindítása Az Európai Unió fejlesztési támogatási lehetőségeinek jobb kihasználása érdekében o Szükséges a fejlesztési kapacitások bővítése – projektmenedzsment team kialakítása a Polgármesteri Hivatalban o A város ÚMFT pályázási stratégiáját a „minden elérhető forrást le kívánunk hívni” jellegnek kell jellemeznie (fejlesztési forrásmaximalizálási stratégia)
Mellékletek: 1. Helyzetértékelés 2. Keszthely város ÚMFT projektlistája 2007-2013
1. sz. melléklet
Keszthely Város Önkormányzatának
GAZDASÁGI PROGRAMJA (helyzetértékelés)
2007-2010.
Keszthely, 2007. március
Keszthely Város Önkormányzatának 2007-2010. közötti időszakra vonatkozó
GAZDASÁGI PROGRAMJA (helyzetértékelés)
Általános információk Keszthely a Nyugat-dunántúli régióban Zala megye keleti részén a Balaton Észak-nyugati szegletében helyezkedik el. Keszthely országos jellegű térszerkezeti helyzetét és annak változási tendenciáit elsősorban befolyásolja, hogy közel fekszik a M7-es autópályához, a Fiumei vasútvonalhoz, és a hozzájuk kapcsolódó mai korridor fejlesztési vonalhoz és a sármelléki regionális reptérhez. Keszthely és térségének a másik meghatározó országos jellegűnek és jelentőségűnek tekinthető sajátossága, hogy része a Balaton fejlesztési régiónak, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetnek. A makroregionális kapcsolatok tekintetében a Dunántúlon lehatárolt három statisztikai-tervezési régió funkcionális nagyvárosi központjaihoz (Győr, Pécs, Székesfehérvár) képest viszonylag periférikus a helyzete, hisz a három régió közös határán fekszik. Mezoregionális szinten a város legelőnyösebb topográfiai pozíciója a Zalaegerszeg Kaposvár, Veszprém közötti erővonal, mely a kapcsolatok szempontjából legkedvezőbbnek Zalaegerszeg irányában tűnik. Regionális kapcsolatok A Nyugat-dunántúli régió Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magába. A Nyugatdunántúli régióba 21 statisztikai kistérség található, melyben a Keszthely-Hévízi Kistérségi Többcélú Társulást 27 település alkotja. Keszthely város a Balaton Ny-i térségének a legfontosabb többfunkciós települése, mely méltán viseli a Balaton fővárosa címet. A város közigazgatásilag hármas tagoltságú belterületi részből (Keszthely, Kertváros és Fenékpuszta) áll. A várost jellemző általános adatok: területe: ebből belterület: lakosság: lakásszám: Társas vállalkozások száma: egyéni vállalkozók száma: hatályos üzletek száma:
7.598 ha 3.903 m2 1.021 ha 7.475 m2 20.762 fő 9.128 db 1.460 3.250 1.048
Lakosságszám alakulása: 1. sz. táblázat Év
Lakosságszám
2002.
21.260 fő
2003.
21.079 fő
2004.
20.915 fő
2005.
20.874 fő
2006.
20.762 fő Forrás: KSH
A táblázat alapján megállapítható, hogy az elmúlt öt évben a lakosság létszáma tendenciaszerű csökkenést mutat. A 2. számú táblázatban a születési-és halálozási adatok, valamint a városból való be- és kiköltözési adatok találhatóak meg. 2. sz. táblázat Év Lakóhellyel rendelkezők az év elején 21260 2002 21079 2003 20689 2004 20762 2005 20630 2006
Születés (fő)
Beköltözés (fő)
Halálozás (fő)
Elköltözés (fő)
149 178 114 127 126
542 528 540 495 431
214 246 270 250 285
630 706 650 532 615
Növekedés, fogyás (fő) -116 -181 -390 +73 -132 Forrás: KSH
Az adatok alapján megállapítható, hogy 2002-től kezdődően 2006-ig a születések száma csökkent a városban. A beköltözések évről- évre változóak, mellyel szemben a kiköltözések száma magas és folyamatosan emelkedik. A halálozási számadatok is ingadozóak. A demográfiai adatok vizsgálata azt mutatja, hogy a halálozások és az elvándorlások száma minden évben meghaladja a születések és a beköltözések számát, vagyis a lakosságszám változásai elsősorban az elvándorlás és a halálozási arány növekedésének hatásait mutatják. Korösszetétel 3. sz. táblázat Év
0-18 év
18-59 év
60-79 év
80 év felett
2002.
3.689
11.818
5.081
672
2003.
3.574
11.632
5.163
710
2004.
3.706
12,618
3.846
515
2005.
3.598
12.527
3.916
721
2006.
3.466
12.452
3.972
740 Forrás: KSH
A város a 0-18 éves korosztályban rendkívül alacsony számot jelez. Magas a 18-59 év közötti korosztály létszáma. A 60 év felettiek száma a lakosság körülbelül egy-negyed részét teszi ki. A számadatokból megállapítható, hogy a felnövekvő és a 18-59 éves korosztály száma folyamatosan csökken. Ezzel szemben a 60 év feletti lakosok létszáma fokozatosan emelkedik. Megállapítható, hogy a város lakossága fokozatosan öregszik. A gyermekkorú lakosság pedig egyre szűkülő alapot képez a korfán, ami a jövedelemtermelő és jövedelemfogyasztó népcsoportok létszáma közötti különbség további szélesedését vetíti előre. Szociálisan rászoruló csoportok A gazdasági-társadalmi háttér tényezői a lakosság szociális helyzetében halmozott hatással jelentkeznek. A lakosság elöregedőben van az alacsony születésszám és a fiatalok elvándorlása következtében. A születő kevés számú gyermek is szociális hátrányokkal küzdő, gyakran egyszülős családba érkezik. Az aktív korú lakosság jelentős hányada állás nélkül maradt, a munkahellyel rendelkezők között is számottevő az alacsony keresettel rendelkezők aránya. A roma lakosság körében is magas a munkanélküliség. A fentiek miatt a lakosság jelentős rétege szociálisan rászorulónak minősül:
családi, illetve jövedelmi okokból veszélyeztetett kiskorúak, egyedülálló szülők, a munkanélküli vagy kiskeresetű, illetve megromlott egészségi állapotú (50 %-ban csökkent munkaképességű, táppénzes állományban lévő) aktív korú lakosság, alacsony összegű nyugellátással rendelkező, általánosan rossz egészségi állapotú időskorú lakosság, speciális helyzetű csoportok (hajléktalanok, fogyatékossággal élők).
Munkaerőpiac általános jellemzői Keszthely város gazdaságszerkezete viszonylag egyoldalú, a turizmuson és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokon kívül más jellegű megélhetési források, ágazatok kismértékben találhatóak. Hiányoznak a gazdaság több lábon állásához szükséges korszerű és innovatív termelést biztosító üzemek, innovációs parkok. Keszthely városban 2006. évben regisztrált állást keresők száma Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December
Fő 953 974 923 830 651 568 554 569 631 679 871 868
% 6,94 7,09 6,75 6,07 4,76 4,15 4,05 4,16 4,61 4,96 6,37 6,34
Az előző táblázat adataiból kiderül, hogy a regisztrált állást keresők vonatkozásában is jellemző a szezonalítás. Az első és negyedik negyedévben a legmagasabb a regisztrált állást keresők száma. A munkanélküliség problémája az általános iskolai és szakmunkás végzettséggel rendelkező az 50 év feletti korosztályt sújtja leginkább és ezen belül jellemző a vendéglátóiparban végzettek aránya, akik nem tudnak elhelyezkedni. A kisgyermekes anyák és az építőiparban dolgozók e területen is fokozottan érintettek. A Zala Megyei Munkaügyi Központ Keszthelyi Kirendeltsége a több lábon állás érdekében az őszi és téli hónapokban különböző képzéseket indít a regisztrált állást keresők számának csökkentése érdekében. Az önkormányzat gazdálkodása és adópolitikája Keszthely Város Önkormányzata 2007. évi költségvetése 6.256.098 eFt költségvetési bevétellel és 6.906.497 eFt költségvetési kiadással került elfogadásra. A 2007. évben várható 650.399 eFt hiány finanszírozása 179.000 eFt működési hitel felvételével, valamint a 2006. évben ingatlanértékesítésből származó, lekötött bevétel bevonásával történik. A 2007. évi költségvetés terhére kell visszafizetni a 2006. évről áthúzódó 515.000 eFt működési hiteltartozást, valamint a 2006. évben a Zámor térség útfelújításához felvett 79.000 eFt célhitel tárgyévi, 2.821 eFt törlesztő részletét. A fejlesztési hitel visszafizetésére 8 év alatt kerül sor 2014. július 5-i végső lejárattal. Az önkormányzat legnagyobb bevétele az 1.334.229 eFt állami támogatás, 1.384.063 eFt átengedett központi adó, valamint 1.445.424 eFt OEP finanszírozás. Az önkormányzat gazdálkodását alapvetően befolyásolja az állami finanszírozás rendszere. Saját bevételként 603.000 eFt helyi adóbevétel, 823.293 eFt intézményi működési bevétel, 119.984 eFt vagyonkezelésből származó bevétel és 295.038 eFt felhalmozási és tőke jellegű bevétel került betervezésre. Az önkormányzat jelentős szerepet tölt be Keszthely város és vonzáskörzete munkaképes lakosságának foglalkoztatásában. Az önkormányzat által foglalkoztatottak száma 1146 fő, mely nem tartalmazza az önkormányzat gazdasági társaságai által foglalkoztatottak számát. Az önkormányzat költségvetésében legnagyobb kiadást a munkavállalók részére fizetendő 2.583.693 eFt személyi juttatások, valamint a kapcsolódó 832.987 eFt munkaadót terhelő járulékok teszik ki. Dologi kiadásokra 2.096.680 eFt fordítható 2007. évben. A működési kiadásokon túl 781.483 eFt felhalmozási kiadással és 19.240 eFt felújítással számol a 2007. évre elfogadott költségvetés. Az összkiadáson belül a képviselő-testület által jóváhagyott önként vállalt feladatok kiadások aránya 10 % körül alakul. Helyi iparűzési adó a legtöbb bevételt jelenti a városnak. Az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozói tevékenység adóköteles. Az adó évi mértéke 2 %. A képviselő-testület rendeletben mentességet biztosított azoknak a vállalkozóknak, akiknek az adó alapja a 250.000.- Ft-ot nem haladja meg, illetve többek között a házi és gyermekorvosi vállalkozói tevékenységből MEP által finanszírozott árbevétele után 50 %, a 750.000.- Ft alatti adóalapig 25 % adókedvezményt. Építményadót kell fizetni az önkormányzat illetékességi területén lévő nem lakás céljára szolgáló építmények után, továbbá vállalkozások tulajdonában lévő lakások után. Adókötelezettség a használatbavételi engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az adó mértéke 400.- Ft/m2. A képviselő-testület Magyarországon állandó lakással rendelkező magánszemélyeknek 40 %, az iparűzési adót fizető vállalkozóknak 25 % kedvezményt biztosított.
Magánszemélyek kommunális adóját kell fizetni az önkormányzat illetékességi területén magánszemélyek tulajdonában lévő lakások után. Adó mértékét a képviselő-testület rendelete sávosan, progresszíven állapította meg. Mentességet adott azoknak a tulajdonosoknak, akiknek a lakása 80 m2-t nem haladja meg, továbbá a 70 év felettieknek a saját tulajdoni hányaduk után, ha a lakásban állandó lakcímmel rendelkeznek. A gépjárműadó 2007. év január 1-től jelentősen megváltozott. A személyszállító gépjárművek - az autóbusz kivételével - súly utáni adóztatása megszűnt és ezt követően a gépkocsi teljesítménye alapján kell adózni. A törvény mentességet biztosított a súlyos mozgáskorlátozott személyek tulajdonában lévő gépjármű után, valamint a kiskorú, a tulajdonossal közös háztartásban lévő súlyos mozgáskorlátozott gyermek szállítására szolgáló 1 db személyszállító gépjármű után. Idegenforgalmi adót kell fizetni Keszthely város illetékességi területén a nem állandó lakosként tartózkodóknak Az adó mértéke 345.- Ft/fő/éjszaka. Az adót a szállásadó, illetve a helyiséggel rendelkező köteles beszedni és befizetni. Adókötelezettség alól mentes többek között a 18. életévét be nem töltött, továbbá a 70. életévét betöltött magánszemély. Talajterhelési díjról szóló rendeletet a Képviselő testület 2005. évben alkotta meg. Azoknak a természetes és jogi személyeknek kell fizetni ezt az adót, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá. Ennek mértéke 120.- Ft/m3. Kedvezményt és mentességet nem biztosított a testület. Luxusadóból bevétel nem keletkezett, mivel az építmények mértéke nem érte el az adóköteles határt, a 100 mFt-ot. Önkormányzati vagyon Az önkormányzati vagyon magában foglalja az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat, ingókat, vagyoni értékű jogokat, társasági részesedéseket, tagságot megtestesítő értékpapírokat, egyéb értékpapírokat és pénzeszközöket. Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és a jelenleg hatályos, az önkormányzati vagyon hasznosításáról szóló 31/2003. (XI. 3.) számú helyi rendelet besorolása szerint az önkormányzati vagyon, amely közvetlenül az önkormányzat feladatainak és hatáskörének ellátását szolgálja a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozik, míg amely nem kötődik közvetlenül az önkormányzati feladatok ellátásához, forgalomképes vagyonnak minősül. Fenti két csoportosításhoz való tartozás meghatározó a vagyon hasznosításának lehetőségére is. A forgalomképtelennek minősülő helyi közutak, terek parkok üzleti hasznosítására korlátozottan, legfeljebb ideiglenes jelleggel üzletek, vendéglátó előkertek kitelepülése, különböző rendezvények tartása erejéig van mód. A korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó nevelési, oktatási, kulturális és egészségügyi intézmények használatában lévő vagyonnak az alapfeladatuk ellátásán túli hasznosítására már nagyobbak a lehetőségek. Már megkezdődött az intézménystruktúra felülvizsgálata, amelynek során feltárhatók a szabad kapacitások. Ezek kihasználása az intézmény adottságaitól függően történhet az intézmény keretein belül, vagy azon kívül. Az intézmény keretein belül a feladatellátás színvonalának emelésével, a szabad szellemi kapacitással párosulva fizető szolgáltatások nyújtásával, vagy az eszköz bérbeadásával valósulhat meg. Más esetben az eszközöknek a tényleges igény szintjére csökkentése és a felszabaduló eszköznek a bérbeadása vagy értékesítése lehet a hasznosítás további módja.
A forgalomképes vagyonhasznosítás lehetősége már sokkal szabadabb, mint az előzőeké. Forgalomképes ingatlanok az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, illetve az ilyeneket tartalmazó tisztán önkormányzati tulajdonú épületek, a beépíthető belterületi és külterületi ingatlanok, továbbá a külterületi mezőgazdasági területek. A lakások és a nem lakás célú helyiségek nagyrészt a Városüzemeltető Egyszemélyes Kft. kezelésében vannak. Ezen ingatlanállományt felmérve a Kft. javaslatot dolgozott ki a lakás bérbeadás új szabályozására, a lakásmobilitás elősegítésére és nem utolsó sorban többletbevétel elérése érdekében. A lakásállomány összetételének javítása érdekében élni kell a lakásépítés esetleges állami támogatási lehetőségeivel, az új lakások bérbeadásánál elsőbbséget kell élvezzen a lakás kiváltás, elősegítendő a leromlott állapotú ingatlanok rehabilitációját. A nem lakás célú helyiségek tekintetében a jelenleg üresen álló helyiségek bérbeadásának elősegítése fontos feladat, erre vonatkozóan a Képviselő-testület elé kerül a bérbeadást szabályozó rendelet módosítási javaslata. További jelentős probléma egyes ingatlanok erősen leromlott műszaki állapota, az ingatlanok felújítására a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fordítani, akár a vállalkozói tőke érdekeltté tételével is. A jelenleg beépítetlen, de a szabályozási tervek szerint fejleszthető ingatlanok (Balaton-part, MOL kút utáni területek, stb.) mielőbbi, ugyancsak a vállalkozói tőke bevonásával történő fejlesztése eredményezhet az önkormányzat számára nemcsak egyszeri értékesítési, hanem folyamatos adóbevételeket is. Az önkormányzat ingatlanvagyona összesen mintegy 1400 db ingatlan. Ebből ingatlanjelleg szerint a jelentősebb számú ingatlanok: út, tér, híd 729 db lakásbérlemény (VÜZ Kft kezelésében) 373 db helyiségbérlemény (VÜZ Kft kezelésében) 106 db intézmény épület 45 db
Önkormányzati intézmények Keszthely Város Önkormányzata tulajdonában lévő intézmények ingatlanjai műszaki állapotuk, korszerűségük szerint igen eltérők. Az ingatlanállomány között épp úgy megtalálható a több mint kettőszáz éves, városképileg védett épület, mint a pár éve elkészült, legmodernebb technikával felszerelt. Az épületek túlnyomó része az 1960-1980 években épült. Az épületállomány 20-25 évenkénti rekonstrukciós folyamata – az anyagi források csökkenése miatt - az elmúlt 15 évben radikálisan lelassult. A város jelentős vagyonelemét képező ingatanok felújítására az elkövetkező időkben jelentősen többet kell fordítani, mert az épületek leromlott állapota lassan az épületekben folytatott funkciót is gátolni fogja, illetve energetikai szempontokból az épületek pazarlók és gazdaságtalanok.
Településrendezés Keszthely város fejlesztésének és fejleszthetőségének, a városban folytatható építési, ingatlanhasználati és -alakítási tevékenységnek, az alapdokumentuma, az egész településre kiterjedő Általános Rendezési Terv(ÁRT) volt, amely az Országos Építési Szabályzat(OÉSZ) alapján rendelkezett a területhasználatokról, telekalakításokról, beépítési paraméterekről, és még számos az építésügyi igazgatással, ill. a városfejlesztéssel kapcsolatos teendőről. A város korszerű az OTÉK-hez igazodó településrendezési eszközeinek megvalósítása ha szabad ezt mondani „kísérleti” jelleggel 1998-ban kezdődött az egyik legfrekventáltabb városrész, a Balaton part helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének elkészítésével. Az elkészült HÉSZ-ről és szabályozási tervről 1999-ben alkotott a város képviselő-testülete önkormányzati rendeletet. Ezt követte a Város talán legjelentősebb részének a történeti városközpontnak a szabályozása amely 2000-ben készült el. Mindkét településrendezési eszköz analóg módon papíralapú tervlapokkal, az újnak mondható országos építési szabályozás elveit követve készült, keretet adva az előbbiekben már említett településfejlesztési és építésigazgatási tevékenységnek. A korszerű településrendezési eszközök rendszerében elsődleges fontosságú településfejlesztési koncepció és településszerkezeti terv viszont csak 2002-ben készült el, de legalább összhangban volt a városra és városkörnyékre, mint a balatoni kiemelt üdülőkörzethez tartozó településre és környezetére vonatkozó 2000. évi CXII. törvény, az un. Balaton törvény rendelkezéseivel. A településszerkezeti tervre építve kezdődött meg aztán 2003-ban a város még OTÉK alapon nem szabályozott belterületi területeinek és teljes külterületének szabályozása. Közben keszthelyi sajátosságként nem önkormányzati kötelezettségvállalással, hanem adott területrészen ingatlanérdekeltséggel rendelkező, vagy ott beruházást tervező társaság, ingatlantulajdonos kezdeményezésére több kisebb nagyobb belterületei területrész szabályozása is megtörtént. Ugyanakkor ma is van a városnak két olyan belterületi és több belterületbe vonható külterületi területrésze, amelyet elhelyezkedésénél, jelenlegi funkciójánál ás állapotánál fogva szabályozni kellene, de ez különféle okokból nem történt meg. Ezek a belterületek a Tapolcai út és a 71.sz főút által határolt, frekventált gazdasági-kereskedelmi funkciójú városrész, a város keleti „városkapuja” az un. Sömögye-dűlő, a másik a Veszprémi Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karának a Festetics György úttól nyugatra eső területei a kollégiummal, sportpályákkal és előadótermekkel, a külterületek pedig fontossági sorrend nélkül a Fenékpusztai egykori Festetics majorság és a mellette elhelyezkedő, a római korban katonavárosként működő Valcum Castrum régészeti területe, a „Szendrey telep” területe, az un. ”Mosóházi dűlő, a Keszthely-kertváros és a Kis-Keszthelyi városrész között lévő, a Hévízi úttól északra eső külterületi területrészek. A településrendezési eszközzel nem rendelkező városrészek, városi területek szabályozásának szükségessége mellett éppen a közel egytucatnyi tervezési területre, várostervezői módszerrel szabályozott városi településrendezési eszköztár egységesítése, egy helyi építési szabályzatba foglalása, egy szabályozási tervként való dokumentálása, pedig nem csak az építésügyi igazgatással, településrendezéssel és építésügyi igazgatással foglalkozók munkáját könnyítené meg, de a városfejlesztés stratégiai döntéseinek előkészítését és meghozatalát is jelentősen segítené. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a hatályos helyi építési szabályzattal és szabályozási tervvel rendelkező, de jelenleg ténylegesen semmilyen területhasználattal, funkcióval nem bíró területeket, - volt honvédségi rakétabázis 40 ha-os területe, és a két, szintén külterületi honvédségi raktárbázis cca. 20 és 30 ha-os területe, az un. ”Verébhegyaljai dűlő 21 ha-os területe, a Gesztenyefa allétól keletre eső 11 ha-os belterületi önkormányzati terület, a Tapolcai út és a 71. sz. főközlekedési út által határolt, a Martinovics utcai lakóteleptől keletre eső közel 16 ha-os ugyancsak belterületi beépítetlen terület, amelyek a városfejlesztésnek olyan potenciális célterületei, amelyek jó városfejlesztési döntések meghozatalával nagymértékben segíthetik a város fenntartható fejlesztését és fejlődését.
MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA Közlekedés Keszthely köszönhetően a Balaton és Hévíz közelségének gazdaságilag és idegenforgalmilag a közepesen fejlett városok köréből kiemelkedik, inkább a fejlettebb városok közé sorolható. A gazdasági teljesítőképesség nagymértékben meghatározza a közlekedés helyzetét, amely részben az országos úthálózattal való kapcsolatát részben pedig a közlekedésszervezést foglalja magába. Légi közlekedés: Keszthelytől 9 km-re lévő Sármelléki Fly Balaton repülőtér az ország legfontosabb regionális státuszú és jelentős nemzetközi forgalmat lebonyolító repülőtere. Pozicióját tovább erősítette, mivel Magyarországon elsőként a repülőtéren megjelent a Ryanair is, amely saját diszkont szegmensében a legnagyobb európai fuvarozó. A repülőtér 2006-ban időszakos charter vagy állandó járatokkal összesen 8 légitársaság 15 desztinációját szolgálta ki. A Cape Clear Aviation Kft. 2006-ban 2,6 milliárd forintot költött fejlesztésre, amely nemcsak a járatok számának növekedését, hanem a felszíni szolgáltatások bővülését is (pld. új utas váró) eredményezte. Vízi közlekedés: A Balaton kínál lehetőséget elsősorban idegenforgalmi célú utazásokra, ami a nyári forgalomban jelentős, színesíti a város utazási alternatíváit. Keszthely jelenleg egy közforgalmú kikötővel és a PHOENIX kereskedelmi vitorlás kikötővel rendelkezik, melyek üzemeltetése és karbantartása a BAHART feladatát képezi. Vasúti közlekedés: Jelentős a vasúti közlekedés személyszállítási funkciója, a 26/a. vonal közvetlen érintésével, amely lehetőséget biztosít közvetlen budapesti, bécsi, nyíregyházi, pécsi utazásra. Az autópálya építés kapcsán a kőszállítás egy része is vasúti pályán történik. Közúti közlekedés: Az országos közúthálózat három jelentősebb (kétszámjegyű) úttal érintett, a 71-es, 75, 76-os főút, amelyek közül a 71-es átvezetése jelent problémát elsősorban a Hévízi úti lakosság szempontjából. A város belső úthálózata jónak mondható, a 86 km-ből 85 km aszfalt vagy beton burkolatú, melyből az elmúlt 3 évben 17 km-nyi új burkolatot kapott – ez kb. a teljes úthálózat 20 %-a. További 5,0 km úthálózat felújításának elkészültek a felújítási tervei. Kettő tömbparkoló építésére került sor a Vaszary K. u. l8-22., illetve a Libás strand előtt. Élénkülőben van a kerékpáros közlekedés, az elmúlt időszakban 15 km kerékpárút épült. Forgalomszervezés: A városban a járműforgalom növekedése átszervezést igényel, aminek vezérlőelve a történelmi belváros tehermentesítése, külső körgyűrűk kialakításával. Indokolt a Sétáló övezet bővítése, és a tömegközlekedési útvonal módosítása. Keszthely Város Önkormányzata a feladatok szakszerű megoldása érdekében elkészíttette a város közlekedési koncepcióját, melynek megvalósítása a város pénzügyi lehetőségeitől függ. Három körforgalom, három lámpás kereszteződés, 15 különböző méretű híd segíti a közlekedést. A városi közutak – hidak ágazatára biztosított pénzügyi ráfordítást 2004. évtől ez a táblázat szemlélteti.
eFt-ban
Működés Felújítás Fejlesztés Pénzeszköz átadás Összesen:
2004. év 77.723 7.026
2005. év 83.832 112.209 9.700
2006. év 88.800 234.237 20.800
2007. év 79.500 11.100 48.000
6.037 90.786
57.292 263.033
2.000 345.837
2.000 140.600
Vízellátás, szennyvízkezelés és csapadékvíz-elvezetés Vízellátás: A vízellátásért a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Nyugat-balatoni Üzemigaz-gatósága felelős. A szolgáltatott vízmennyiség 4300-4500 m3/nap, a víz 90 %-a Nyirádról érkezik (karsztvíz), a fennmaradó 10 %-ot a kisebb, fúrt kutak adják. A helyi ivóvízhálózat hossza 96 km, 1 db közkifolyó található a városban. A lakosság 99,5 %-a vezetékes ivóvízzel ellátott, a fennmaradó 0,5 % a közkifolyóból nyer ivóvizet. Fejlesztés itt nem szükséges, fontos a szolgáltatás szinten tartása, a karbantartás. Keszthely városban tehát megoldott az ivóvízellátás, de komoly gondot okoz a hálózat egy részének kb. 60 %-ának az elöregedése, illetve az abból eredő nagy számú csőtörés. A sok hibajavítás miatt a közlekedést biztosító utakat szinte folyamatosan javítani szükséges. Sürgős lenne az elavult hálózat ütemezett cseréje, felújítása, mely jelenleg minimális mértékben valósul meg. Szennyvízkezelés: A szennyvízcsatornával való ellátottság 95 %-os, a kiépített szennyvízcsatorna hossza 87 km, ami kielégítő a város esetében. A kiépült rendszerre folyamatos az ingatlanok rákötése. A szennyvíz gravitációs rendszeren - átemelők és nyomóvezetékek közbeiktatásával - jut el a 21.500 m3/nap kapacitással rendelkező szennyvíztelepre. A szennyvíz kezelése 3 fokozatban történik, a foszfortalanítás is megoldott. Cél a 100 %-os ellátottsági arány elérése. A szippantott szennyvíz – napi 30-40 m3 mennyiség, eltörpül a közcsatornák által befogadotthoz képest – elhelyezése nem Keszthely közigazgatási területén történik, hanem Alsópáhokon. Csapadékvíz elhelyezés: A városban csapadékvíz-elvezető rendszer működik, melynek fontosabb paraméterei a következők: nyílt csatorna (fedett v. fedetlen) hossza 76.800 m, zárt csatorna (csővezeték) hossza 38.000 m, záportározók száma a városban: 3 A vízelvezető rendszer és a záportározók által befogadott víztisztítás után a Balatonba kerül. A tisztítás három lépésben történik: ülepítés, rácsos szűrés, nádszűrő. A hálózat állapota megfelelőnek mondható, - a fenntartás nem minden esetben megoldott, több helyen esetleges a csatornák tisztítása, karbantartása. Ennek magyarázata, hogy az utcai árkok karbantartására nincs fedezete az önkormányzatnak. Az ellátottság területi eloszlása nem egyenletes, Kertvárosban minimális a kiépített vízelvezetés. Ezért a fejlesztési programban szerepel 20.000 méter hosszúságban vízelvezető rendszer megépítése 2007-2013. közötti években EU-s pályázati pénzek felhasználásával. A beruházáshoz rendelkezünk vízjogi létesítési engedéllyel és tervvel. A beruházás költsége várhatóan 950 millió Ft, melynek forrása önkormányzati önrész és pályázaton elnyerhető pénzügyi támogatás.
Az elmúlt években (2005-2006) elkészült útfelújítások mentén lévő útárkok kitisztításra kerültek. Az alacsonyan fekvő területeken – Apát u. és környéke – a magas Balaton vízállás okoz folyamatos visszaduzzasztást, mely nagyobb intenzítású csapadék esetén az itt lévő ingatlanokat veszélyezteti. Sürgős lenne elkészíttetni a tervvel és engedéllyel rendelkező 15.500 m3 víz befogadására alkalmas zápor-ülepítő tározót, melynek költsége 85 mFt 2006. évi áron. A magas pénzigény miatt ez a létesítmény is csak megfelelő támogatás igénybevételével finanszírozható. Összességében megállapítható, hogy Keszthely városban a mai igényeknek megfelelő az ivóvíz, szennyvízhálózat kiépítése, bővítendő a csapadékvíz rendszer. Mindhárom közmű esetében javítani kell a fenntartási, üzemeltetési színvonalon. Zöldterület fenntartás Keszthely város belterületén található zöldterületek fenntartása kiemelt feladatot képez az önkormányzat számára. A főleg közterületen elhelyezkedő zöldterületek magukba foglalják többek között a füves területeket, virágosított felületeket, utcai fasorokat, közterek-parkok kavicsos felületű sétányait, valamint köztéri játszótereket egyaránt. Ide tartozik továbbá a Balaton-part közelében elhelyezkedő mintegy 7 hektáros Helikon park, amely a 90-es évek végén elvégzett rekonstrukciónak köszönhetően a város egyik legfontosabb pihenő övezetét képezi. A fenntartással kapcsolatos feladatokat az önkormányzat tulajdonában lévő Városüzemeltető Egyszemélyes KFT látja el éves szerződés alapján. A jelenleg meglévő 2.700 m2 virágos felület, 660.000 m2 füves terület, 33.000 m2 kavicsos felület, 22 db közterületi játszótér, valamint utcai fasorok gondozására fordított költség éves szinten mintegy 100 millió Ft-ot tesz ki, melyből többékevésbé biztosítható egy elvárható városkép megjelenítése. Környezeti feltételek Annak érdekében, hogy a város megfeleljen a XXI. század talán legfontosabb kihívásának, vagyis polgárai számára a lehető legteljesebb életfeltételeket kínálja, a gazdasági program célrendszerében markánsan meg kell jelennie a természeti és épített környezetnek, a jólét közösségi feltételeit biztosító elemeknek. Fontos feladat az uniós elvárásoknak, illetve ezekkel sok tekintetben harmonizáló lakossági elvárásoknak megfelelő, új minőségek felkutatása és meghonosítása. Fontos a környezetvédelem társadalmi elfogadásának növelése, partnerség a lakossággal, a civil szféra részvételének és szerepének növelése a környezeti állapot megőrzésében
A térségben keletkező szilárd és folyékony települési hulladék, továbbá építési-bontási és egyéb, inert hulladékok, csomagolási hulladékok és komposztálható szerves hulladékok, szelektív gyűjtése és korszerű kezelése nagyobb részt már megoldott. A hulladékgazdálkodás fejlesztése A nagytérségi hulladékgazdálkodási projekthez kapcsolódó városi fejlesztések elemeit tartalmazza. Folyamatban van a szelektív gyűjtés technikai feltételeinek fejlesztése, az újrahasznosítás feltételeinek megteremtése. ISPA projektből adódó feladatok, (Zalabér üzemeltetés), korszerű, környezetkímélő és gazdaságos hulladékgyűjtés, kezelés és ártalmatlanítás.
A város a helyi védelem alá vont természeti értékeinek, területeinek megőrzésére kiemelt figyelmet fordít. A betelepedett (selyemkóró, gyalogakác, stb.), allergén (pld: fűfélék, parlagfű, stb.) és gyomnövények (vadsóska, üröm félék, falgyom, útifű félék, libatop félék, disznóparéj félék, parlagfű) virágzása, pollenszórása, maghozása előtti kaszálásokkal megfelelő eredmények érhetők el. A természetes flóra, élőhelyek védelmén kívül a megfelelő időpontban történő kaszálások a levegő pollenösszetételét is nagymértékben csökkentik, ezáltal mérsékelhetik a városban a lakosság jelentős részét egyre inkább súlytó allergiás panaszokat. Az allergén növények visszaszorítása érdekében az elmúlt években kialakult sikeres együttműködésben más hatóságokkal (Növény és Talajvédelmi Szolgálat, Földhivatalok) és a civil szervezetekkel továbbiakban is aktívan szerepet kell vállalnia a városnak. TURIZMUS HELYZETE A keszthelyi szállásférőhelyek kínálata gyakorlatilag nem változott az elmúlt években. Csökkent a szálláshelyek kapacitása és csak kismértékben emelkedett a vendégek és vendégéjszakák száma. Keszthely város szálláshelyeinek főbb mutatóit a következő két táblázat tartalmazza. Keszthely szálláshelyeinek főbb mutatói összesen 2006. I-XII. hó Szálláshely típusa Szálloda összesen *** ** * Panzió Turistaszállás Ifjúsági szállás Üdülőház összesen Kemping Összesen Magánszállás Mindösszesen
Vendéglétszám
Átlagos tartózko dás idő
Vendégéjszaka száma
Fő 36.883 34.649 2.234
% 63,54 59,69
Éj 114.114 106.979 7.135
5.809 1.467
10,01 2,53
3.468 6,022 53.649 4.395 58.044
5,97 10,37 92,43 7,57 100,0
% 54,92 5l.49 3,43
3,09 3,09 3,19
17.213 5.096
8,28 2,45
2,96 3,47
14.574 30.397 181.394 26.384 207.778
7,01 14,63 87,30 12,70 100,0
4,20 5,05 3,38 6,00 3,58
Szálláshely típus Szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálás Üdülőház összesen Kemping Összesen Magánszállás Mindösszesen
Keszthely szálláshely kapacitás 2006. év Egységszám Szoba 13 494 7 104 2 83 5 3 30 738 786
kiadható Ágy Férőhely 1.000 1.103 231 283 370 370
126
295
807 1.779 2.586
1.896 3.580 5.476
319 2.180 4.255 3.640 7.895
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján mindenki számára világossá vált, hogy a szezonalítást meg kell törni. A város fogadási feltételei sokat javultak, kialakult egy tiszta, virágos, biztonságos város, jó minőségű strandokkal, magas szintű egészségügyi ellátással, gazdag, kulturális programokkal, stb. Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Turizmus és Külkapcsolatok Bizottsága Elnökének előterjesztése alapján évente tárgyalja az elmúlt időszak turisztikai szezonjának értékelését és az adott évre vonatkozó intézkedési tervet a feladatok minél magasabb szintű elvégzése érdekében. Turisztikai marketing A Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht. 2005. és 2007. között a Képviselő-testület által elfogadott marketingterv alapján dolgozott. Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2007. májusban tárgyalja az új tervet. A Kht. részt vesz a legjelentősebb turisztikai vásárokon és kiállításokon és vállalja a Balaton-régió képviseletét is esetenként. A megújult west-balaton.hu weboldal 2006-ban önálló Keszthely turisztikai al-oldalt kapott, karbantartása a Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht. feladata. Közrend-közbiztonság Keszthely évek óta a Balaton-part legbiztonságosabb városa. Ma már nemcsak a szárazföldön, hanem a vízen is biztonságban érezhetik magukat a helyi lakosok az ide érkező turistákkal együtt. A város közterületei, nyilvános helyei erőszakmentes állapotot mutattak. Az ismerté vált jogsértések száma csökkent. A KÖZOKTATÁS HELYZETE Napközi otthonos óvodák Az óvodai ellátás biztosítása a helyi önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közé tartozik. E kötelezettségének Keszthely Város Önkormányzata intézmények fenntartásával tesz eleget. Az önkormányzat fenntartásában az addigi 9 helyett 2003. augusztus 1-től 7 óvoda üzemel. Ebből 4 központi óvodaként, míg 3 óvoda a központi óvodához csatolt tagóvodaként működik. Az óvodai férőhelyek száma városi szinten 775, míg az óvodai csoportok száma 31. A statisztikai számadatokat elemezve megállapítható, hogy az óvodában elhelyezett gyermekek száma lecsökkent.
Az intézményekben foglalkoztatott óvónők és egyéb alkalmazottak rendelkeznek a törvény által előírt képesítéssel, számuk megegyezik a jelenlegi csoportszámhoz előírt létszámszükséglettel. Az óvodák alapvető működési feltételei biztosítottak, az alapellátást lehetővé teszik. Az intézmények a költségvetés biztosította lehetőségek mellett pályázati úton nyert támogatásokból és alapítványi pénzeszközökből is igyekeznek a működtetés körülményein javítani. Továbbra is kiemelt feladat a rendelkezésre álló szakmai eszközök korszerűsítése, ill. az intézményi ingatlanok állagának megőrzése. Általános iskolák A 2003. évben megvalósult intézmény összevonást követően Keszthely városban a korábbi 4 helyett 3 helyi önkormányzati fenntartású általános iskola működik. Az enyhe értelmi fogyatékosokat nevelő Zöldmező utcai Általános Iskola, Diákotthon és Speciális Szakiskolát 2000. július 1. óta a Zala Megyei Önkormányzat tartja fenn. Az általános iskolai képzésben szerepet vállal továbbá két többcélú intézmény: a Család Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, valamint az Életfa Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola. Sajnálatos tény, hogy a tanulólétszám legnagyobb mérvű csökkenése ennél az intézménytípusnál tapasztalható leginkább. A pedagóguslétszám a szükségletnek megfelelő, a szakos ellátottság minden intézményben 100%os. Az általános iskoláink a folyamatos és várható gyermeklétszám-csökkenés kihatásával számolnak és a szükséges pedagóguslétszámot a fenntartó véleményének figyelembevételével alakítják. Az iskolák felszereltsége, eszközellátottsága a felmérések szerint jelenleg is hiányos. Az Oktatási Minisztérium által meghatározott eszköz- és felszerelési jegyzékben rögzített követelmények a megjelölt 2003. augusztus 31-i határidőre - anyagi forrás hiánya miatt - csak részben teljesültek. Legnagyobb a költségvonzata a hiányzó helyiségek kialakításának. Az eszközjegyzékben előírtak később történő teljesítése érdekében a fenntartó határidő-módosítás iránti kérelmet nyújt be az engedélyezésre jogosult Országos Közoktatási, Értékelési és Vizsgaközponthoz, amelyet meg is kapott. Középfokú oktatás A keszthelyi székhelyű középfokú oktatási intézmények közül a Keszthelyi VSZK működik a helyi önkormányzat fenntartásában. Három középiskola: a Vajda János Gimnázium, a Közgazdasági Szakközépiskola, a Asbóth Sándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, fenntartója a Zala Megyei Önkormányzat, mivel Keszthely város költségvetési helyzete a helyi önkormányzatot 1999ben e döntésre kényszerítette. A keszthelyi VSZK működtetése nem tartozik a kötelezően ellátandó feladatok közé. Az intézmény iránt továbbra is nagy az érdeklődés, holott az általános iskoláknál jelentkező tanulólétszám csökkenés a 2006/07-es tanévben elérte a középfokú oktatást is. Az iskola beiskolázási körzete túlnyúlik a megyehatáron is. Az intézmény struktúrája felöleli a szakképzés valamennyi szintjét. Az intézményvezetésnek köszönhetően az oktató-nevelő munka tárgyi feltételei az elmúlt időszakban jelentős mértékben javultak (pl. tankonyha, szaktantermek), amelyek forrását nagy összegű, pályázatokon nyert támogatásokból, ill. szakképzési hozzájárulásból biztosították. Évek
óta kiemelt figyelemmel kezelik a nagyrészt elhasználódott épületkomplexum folyamatos felújítását. A 2003-ban megvalósult magastető-beépítéssel az oktatási helyiségek száma bővült. A kollégiumi férőhelyek kihasználtságát vizsgálva az elhelyezett tanulók száma évek óta alatta marad a 240 főben meghatározott férőhelynek. Az intézmény által folytatott képzés iránt - az elmúlt évekhez hasonlóan - továbbra is nagy az érdeklődés, amely elsősorban az érettségit adó, ill. az érettségi utáni szakképzési formák iránti igényben mutatkozik meg. Szerepe van ebben az intézmény által a bevezetett akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésnek. A Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karával kötött együttműködési megállapodás alapján az intézmény 2004. szeptemberétől bekapcsolódott a vendéglátó és szálloda szakos főiskolai szintű képzésbe. Összességében megállapítható, hogy az intézmény jelenlegi feltételekkel történő működtetése továbbra is biztosítható. Alapfokú művészetoktatás Keszthely városban az alapfokú művészetoktatás (ezen belül a zenei képzés) iránt jelentkező igények túlnyomó részét a Festetics György Zeneiskola elégíti ki. Az intézmény fenntartását Keszthely Város Önkormányzata a nem kötelező feladatai között látja el. SPORT Óvodák A Keszthelyen jelenleg működő 4 központi óvoda közül 2 rendelkezik tornaszobával, egy tornateremmel. Az óvodák többsége rendelkezik szabadtéri játékokkal felszerelt udvarral, így a tavasztól őszig tartó időszakban megoldhatók a szabadtéri foglalkozások. Az intézmények eszközellátottsága mind a mennyiségi, mind a minőségi jellemzők tekintetében javuló tendenciát mutat. Az óvodák egyre korszerűbb és biztonságosabb játék-, és sportszerekkel bővítik eszköztárukat. Iskolák A közoktatásban való részvétel minden gyermek számára kötelező, amelynek időtartamát az 1993. évi LXXIX. törvény 6. §-a szabályozza. A szellemi és a fizikai terhelés összehangolásában a nevelési, oktatási intézményeknek nagy szerepe van. Az iskolai testnevelés a fenntartó önkormányzat révén megteremti a szükséges tárgyi és intézményi kereteket, valamint az oktatáshoz szükséges szakmai és személyi feltételrendszert a tanmenetben meghatározott anyag elsajátításához. Versenysport Keszthelyen mintegy 20 sportegyesület működik, amelyek többségének fő tevékenysége versenyzők képzése. A város számos sportágban rendelkezik országos bajnok, válogatott sportolókkal, akik főleg az utánpótlás korosztályokból kerülnek ki. Sajnálatos, hogy a város felnőtt sportja sem mennyiségi, sem minőségi tekintetben nem olyan, mint az utánpótlás sport. Ez részben magyarázható a sportegyesületek viszonylag kis költségvetésével, valamint a sportlétesítmények állapotával. Akár minőség, akár anyagi elismerés tekintetében értelmezett professzionális szintű felnőtt sport a megfelelő személyi és anyagi feltételek nélkül nem képzelhető el. Keresni kell a lehetőségeket, hogy a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar sportolói nagyobb szerepet vállaljanak Keszthely város felnőtt versenysportjában.
Utánpótlás nevelés Az utánpótlás-nevelés a versenysport speciális ágazata, melynek feladata az utánpótlás-korú sportolók felkészítése és versenyeztetése. Eredményes felnőtt versenysport megteremtésének alapja az utánpótlás nevelés, amely biztosítja az egymás után következő generációk közötti folytonosságot a sportban, valamint keretet biztosít a tehetséges sportolók kiválasztásához. Városunk sportéletét jellemzi, hogy a legtöbb sportegyesületben az utánpótlás-nevelés céljára juttatott önkormányzati támogatás és az egyesület saját erőforrásai együttesen sem tudják biztosítani a szakterület fejlődését, legfeljebb szinten tartását. Szabadidősport A lakosság számára elsősorban a rekreációs centrumok (Pl. fitnes, és kondicionáló termek), a szabadidősporttal is foglalkozó egyesületek illetve klubok, valamint a heti rendszerességgel adott helyszíneken megtartott sportfoglalkozások állnak rendelkezésre. Elmondható, hogy a városban működő sportolási lehetőségek köre viszonylag tág, amihez hozzájárul talán a Balaton közelsége is. Sportlétesítmények A városban lévő sportlétesítmények legnagyobb része az Önkormányzat tulajdonában van, amelyek tulajdonjogát nem szándékozik átadni a sportszervezeteknek, illetve gazdasági társaságoknak. Elsősorban a nevelési, oktatási intézmények létesítményellátottsága nem kielégítő. A legtöbb intézményben nem található megfelelő színvonalú tornaterem, ez nehezíti a Közoktatási Törvényben előírt iskolai sportfeladatok ellátását. Azonban a tornateremmel rendelkező intézmények többségében is problémát jelent, hogy több osztálynak, egy időpontban kell testnevelési órát tartani. További célként kell, hogy megjelenjen a város számára a nevelési oktatási intézmények tornatermi helyzetének javítása. A város jelenleg nem rendelkezik saját sportuszodával, így a helyi ifjúság számára az úszásoktatás megfelelő technikai színvonalon nem biztosított, a lakosság széles rétegeinek ez az egészség megőrzéséhez legáltalánosabban hozzájáruló mozgásforma a többség számára elérhetetlen az év nagy részében. Az önkormányzati tulajdonú és az üzemeltetésre átadott sportlétesítmények Városi Sporttelep (Balaton-part): Üzemeltetője: Futball Club Keszthely 1997. aug. 1-től 2007. aug. 1-ig Használója: Futball Club Keszthely, diáksport és városi rendezvények A Futball Club Keszthely minden évben meghatározott összeget kap az önkormányzattól létesítmény fenntartás céljára, amelyet az Önkormányzat minden évben felülvizsgál. A Városi Sporttelep gazdaságtalan, elektromos energiával működő fűtőrendszerének gázüzeműre való cseréje érdekében lépések történtek. Lovassy úti labdarúgó-pálya: Üzemeltetője: Futball Club Keszthely Használója: Futball Club Keszthely, diáksport és városi rendezvények Városi Edzőterem: Üzemeltetője: Sportiroda Használója: Sportszervezetek, oktatási és nevelési intézmények, lakossági társulások A városi illetőségű, székhelyű sportegyesületek számára biztosítja a sportolási lehetőségeket, melynek beosztását évente határozzák meg.
Tenisztelep (Ady E. u.): Üzemeltetője: Sun Tenisz Club 2004. január 1-től 10 év időtartamra. (48/2004. (II. 26) sz. képviselő-testületi határozat szerint, mely alapján 2004. 10. 05-i keltezéssel „Ingatlan használati megállapodás” jött létre. E megállapodást Használó (Keszthely Város Önkormányzata) 2005. április 22-én felmondta. Jelenleg a 4310/GT ügyiratszámon nyilvántartott „Megállapodás” van érvényben, mely szerint a SUN Tenisz Club az ingatlant 2013. december 31-ig jogosult használni. Használói: Sun Tenisz Club A Sun Tenisz Club a fenti szerződés szerint 10.000 Ft+ÁFA, tehát bruttó 12.000 Ft a használat havi díja, melyből a használati díj nettó összegét a Használatba adó beszámítja a Használó részére nyújtandó sporttámogatásba azzal, hogy a használati díj után fizetendő ÁFA megfizetésére a Sun Tenisz Klub köteles. Tenisztelep (Helikon-park): Üzemeltető és használó: Helikon Tenisz Club Az önkormányzat 1997. febr. 1-től 2047. jan. 31-ig tartó területhasználati szerződés alapján használati jogot biztosított az egyesület számára, amely a létesítményt önfenntartóan üzemelteti. A régi elavult fa öltöző, és klubhelyiség helyett egy korszerű klubhelyiséget és öltöző-rendszert építettek. Ligeti kézilabdapálya (Helikon Park): Üzemeltető: Sportiroda Jelenleg nyitott pályaként üzemel, a Sportiroda tartja karban. A kiszolgáló épületek nagyon rossz állapotban vannak, azonban szerkezetileg épek. Az aszfalt borítás több helyen töredezett, emiatt a pálya balesetveszélyes. Vízisporttelep (Csárda utca): Üzemeltető: Keszthelyi Yacht Club, Keszthelyi Túravitorlás Club Használói: az üzemeltető sportegyesületek, Dr. Csík Ferenc SE, VSZK Diáksport Egyesület A telepet az egyesületek az önkormányzattal kötött érvényes bérleti szerződés alapján használják. Vízisporttelep (Libás térség): Üzemeltető: Keszthelyi József Attila Vitorlás Egyesület Használó: Keszthelyi József Attila Vitorlás Egyesület A telepet az egyesület az önkormányzattal kötött érvényes bérleti szerződés alapján használja. A vízisport egyesületek egy helyen történő elhelyezése szempontjából -Fi-Fi Sport Klub, Keszthelyi Yacht Club, Keszthelyi Túravitorlás Club, Dr. Csík Ferenc SE-, számára e vízitelep az elhelyezésre kijelölt terület. Vívóterem (Keszthely, Kossuth L. u. 42. Üzemeltető: Balaton Isover Vívóklub Használó: Balaton Isover Vívóklub, civil közösségek
KÖZMŰVELŐDÉS A közelmúlt legnagyobb volumenű kulturális beruházása Keszthelyen a Balaton Kongresszusi Központ és Színház létrehozása volt. Közel 20 éves kényszerű zárva tartás után, 2002. évben elkészült és üzembe lett helyezve a Balaton Kongresszusi Központ és Színház I. üteme, de Keszthely Város Önkormányzata jövőbeni terveiben szerepel a Kongresszusi Központ és Színház rekonstrukciója II-III. ütemének elkészítése.
Keszthely Város Önkormányzata kötelező közművelődési feladatait költségvetéséből finanszírozza. Ennek forrása Keszthely Város Önkormányzata saját bevétele, továbbá a központi költségvetésből származó normatív állami hozzájárulásból, központosított előirányzatokból származó összeg és az egyéb pályázati úton elnyerhető támogatás. A feladatfinanszírozáshoz hozzájárul a Keszthely Város Önkormányzatának mindenkori éves költségvetésében közművelődési célra elkülönített céltartalék. Ennek felhasználását egyrészt a polgármester, másrészt a területen működő Oktatatási és Kulturális Bizottság hatáskörébe utalta a képviselő-testület. A pályázati úton történő felosztás révén kulturális és oktatási intézmények, civil szervezetek részesülnek minden évben támogatásban, mely működési feltételeiket, rendezvényeik megtartását, kiadványok megjelentetését hivatott segíteni. Kulturális célú támogatást biztosíthat továbbá a Turizmus és Külkapcsolatos Bizottsága, amely számos intézmény, civil szervezet testvér- vagy partnervárosi kapcsolatainak működtetését segíti ezzel elő. Keszthely város egészének kulturális életét gazdagító közművelődési tevékenységek megvalósítása érdekében, egyedi döntések alapján Keszthely Város Önkormányzata az érintett intézményekkel és szervezetekkel közművelődési megállapodást köt, illetve alkalmanként, egyes feladatokhoz támogatást nyújt. Kiemelendő ezek közül a Bethlen G. Honvéd Kulturális Egyesület évenkénti támogatása, továbbá a kulturális fesztiválokra, nyári színház működtetésére, filharmónia hangversenysorozatra stb. biztosított helyi önkormányzati támogatás. Keszthely Város Önkormányzata 2002-ben a Kapcsolatok kultúrája, kultúrák kapcsolata c. nemzetközi fesztivál megszervezéséért az Európai Bizottságtól Golden Star-díjat kapott. 2005-ben Keszthely város: A Magyar Kultúra Városa címet 2006-ban A Fejér György Városi Könyvtár: Az év Könyvtára címet A város közművelődési alapintézménye a Goldmark Károly Művelődési Központ és Szabadtéri Színház és Csokonai Vitéz Mihály Általános Művelődési Központ, a könyvtári szolgáltatást pedig a Fejér György Városi Könyvtár fenntartásával látja el az önkormányzat. Ezeken túlmenően az önkormányzat és hivatala pályázati tevékenysége emelkedik ki, melyek közül legnagyobb volumenű pályázati támogatásban a város a színház- és konferenciaközpont beruházáshoz kapott, a 2000-2003. időszakban összesen 471.000.000,- Ft összegben. Jellemzők továbbá a rendezvénytámogatási pályázatok (pl. Város Napja, Keszthely ismét várossá nyilvánításának 50. évfordulója, illetve más évfordulós pályázatok stb.). Könyvtárpártoló tevékenységéért Keszthely város 2 alkalommal nyerte el a kitüntető címet. Aktív pályázati tevékenységet folytatnak az önkormányzat fenntartásában működő – elsősorban a nevelési-oktatási intézmények -, az ő tevékenységüket fenntartójuk pályázati önrész biztosításával segíti. Keszthely Város Önkormányzata fenntartásában működő közművelődési alapintézmények: Goldmark Károly Művelődési Központ és Szabadtéri Színház, a Csokoni Vitéz Mihály Általános Művelődési Központ (önkormányzati költségvetési intézmény, a városi közművelődés központi intézménye)
A város könyvtári alapintézménye: Fejér György Városi Könyvtár (önkormányzati költségvetési intézmény, módszertani ellátó központ, a városkörnyék központi könyvtára, gazdálkodás szempontjából részben önálló közművelődési intézmény) Keszthely városban működő egyéb nem önkormányzati fenntartású közgyűjtemények: Helikon Kastélymúzeum Kht. A Nemzeti Örökség Minisztériuma tulajdonában lévő közhasznú társaság, amely elsősorban a kastély műemlék együttes fenntartására és működtetésére jött létre. Tevékenységi körébe tartoznak még: állandó és időszaki kiállítások szervezése, koncertek, kurzusok és más művészeti rendezvények, meghatározott létszámú konferenciák befogadása. Balatoni Múzeum Keszthely város kulturális és művészeti életében a Balatoni Múzeum szerepe hosszú ideje meghatározó. Bár irányítását tekintve nem tartozik városi önkormányzat intézményrendszeréhez, az általa ellátott feladatok alapján mindenképpen Keszthely közművelődési feladatellátásának egyik főszereplője, aktív részese – s tudjuk, hogy a közönség szempontjából igazából ennek van jelentősége. Georgikon Majormúzeum A Georgikon Majormúzeum a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartása alatt működő Magyar Mezőgazdasági Múzeum vidéki filiáléja. A Majormúzeum épülete régi tradíciókat őrző műemlék együttes, amely Festetics György felsőfokú mezőgazdasági tanintézete, a Georgikon tangazdasági központjaként épült a XIX. század első felében. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS Az önkormányzat kiemelten fontos feladata a lakosság egészségügyi alapellátása. Keszthely városában 11 felnőtt-, és 5 gyermek háziorvos dolgozik. Az alap- és ügyeleti ellátásra az Egészségügyi Alapellátási Intézet keretében kerül sor. A háziorvosokkal megkötött feladat-ellátási szerződések 2005 év végén felülvizsgálatra, majd a díjtételek vonatkozásában évente módosításra kerültek. A lakosság fogorvosi alapellátását és az önként vállalt feladatok közé tartozó fogászati ügyeletet 7 fogszakorvos végzi, ugyancsak az EGALI keretén belül. Az utóbbi években mind a háziorvosok, mind a fogorvosok részére az önkormányzat által fizetendő ügyeleti díjak emelkedtek. Az ellátás helyszínében az elmúlt évek során változás nem történt, ugyanakkor továbbra is megoldásra váró elhelyezési problémát vet fel az állami tulajdonban lévő Sopron utcai ingatlanból történő kiköltözés lehetősége. 2006. december 31-étől a fogszabályozás működtetése, mint önként vállalt feladat megszűnt a városban. Az egészségügyi reform kapcsán bevezetésre került vizitdíjjal kapcsolatos adminisztrációk terheinek csökkentése, a betegellátás színvonalának megtartása jelentős teherként nehezedik az ellátásban dolgozókra. Az egészségügyi szakellátás, járó- és fekvőbeteg-ellátás Keszthelyen a Városi Kórház Keszthely intézményi keretein belül történik. A telephelyek széttagoltsága az elmúlt években jelentősen javult,
amikor a Krónikus Osztály beköltözött az Ady E. utcai épületegyüttesbe. Ugyanakkor továbbra is megoldásra váró problémát jelent a Tüdőgondozó elhelyezése. Az egészségügyi reform részeként a kormány által megállapított ágyszám-csökkentés az elmúlt években megkezdett rekonstrukciós folyamatoknak és a térség egészségügyi ellátottságának növelése terén jelentős visszalépést hozott. Az intézkedést követően kialakuló 104 aktív és 142 krónikus ágy mellett az intézmény jelenlegi formában történő fenntartása, üzemeltetése a város számára a jövőben gazdasági nehézségeket vethet fel. Emellett az intézmény szakember-ellátottsága egyes területeken, mint például az ultrahang, diagnosztika, kórszövettan, vagy az intenzív terápia, aneszteziológia szakterületén továbbra is problematikus. KESZTHELY-HÉVÍZI KISTÉRSÉGI TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS A 27 településből álló kistérség fejlődésének motorja két város: Keszthely és a tradicionális gyógyfürdő centrum Hévíz. A települések nagyobb része a Keszthelyi-hegység területének fekszik és a két város mellett a térségben 25 község található. A kistérségre jellemző aprófalvas településszerkezet szerepet játszik abban, hogy adott térség hátrányos helyzetének egyéb összetevői is kialakulnak, fennmaradnak, felerősödnek; legyen szó a munkahelyek hiányáról, a közlekedés okozta nehézségekről, s akár az oktatáshoz, akár az egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférés problémáiról. A társulás kötelezően ellátandó feladatai: közoktatási feladatok, szociális- és gyermekjóléti feladatok, egészségügyi feladatok, területfejlesztési feladatok, belső ellenőrzési feladatok, környezet és természetvédelmi feladatok, közbiztonsági feladatok, polgárvédelmi feladatok.
EGYESÜLETEK, ALAPÍTVÁNYOK, CIVIL SZERVEZETEK A városban a rendszerváltást követően ugrásszerűen megnőtt a non-profit szervezetek száma. Önkormányzatunk a szervezetekkel megfelelő kapcsolatot alakított ki és megteremtette az együttműködés feltételeit. Keszthelyen működő civil szervezetek száma: 109, melyből kb. 50 azon szervezetek száma, melyek meghatározó jelentőséggel bírnak városunk életében. Velük való kapcsolattartást egy folyamatnak kell tekinteni, és tudatosítani kell, hogy Önkormányzatunk számít az általuk végzett tevékenységükre, mert közös dolgainkat csakis együtt tudjuk megoldani. SWOT ANALÍZIS Erősségek
Természetföldrajzi szempontból gazdag terület. Sármelléki Repülőtér közelsége. Idegenforgalmi látványosságok (Balaton, Keszthelyi-hegység, Kis-Balaton). Konferenciaturizmus Kulturális kínálat, történelmi város, évszázados hagyományok. Festetics-kastély. Gyógy-turisztikai központ közelsége (Hévíz) A térségi szereplők megszerzett tapasztalata a vendégfogadás terén. Kistérségi központi szerep. Széleskörű nemzeti és nemzetközi ismertség. Idegenforgalmi marketing szervezetek. Országos átlagnál kedvezőbb munkanélküliségi mutatók.
Kedvező közműhálózati kiépítettsége. Jól szervezett civil szektor. Magas színvonalú idegenforgalmi és vendéglátó-ipari szakképzés fejlesztési elképzelésekkel. Felsőoktatási intézmény. Kereskedelmi hálózata révén a település kiterjedt vonzáskörzettel áll kapcsolatban.
Gyengeségek Makro-regionális kapcsolatok tekintetében viszonylag periférikus fekvés – régiók határán. Nincs kooperáció Keszthely és térsége (elsősorban Hévíz) között. Elöregedő és csökkenő népesség. Közúti, vasúti megközelíthetőség nem optimális. A helyi és helyközi közúthálózat fejlesztésre szorul. Szűk keresztmetszetű úthálózat. Kulturális központok kedvezőtlen anyagi, technikai működési feltételei. Viszonylag egyoldalú gazdaságszerkezet.
Lehetőségek
A Budapest-Nagykanizsa-Adria gazdasági-kommunikációs tengely „előnyös” peremén fekszik a város. A Balaton kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek részese. A sármelléki repülőtér közelsége. M7-es autópálya közelsége. Közlekedési koncepció segítségével megvalósuló rendszerezett közlekedési rendszer. Belváros rekonstrukciója. Balaton Fővárosa címre épülő marketingtevékenység. Élményfürdő és kapcsolódó létesítményfejlesztés. Kerékpárút fejlesztés. Több régió határán több irányból érkező lehetőségek. Hévízzel történő kooperáció segítségével egymást kiegészítő turisztikai szolgáltatás csomag. Együttműködés a Balatoni Nemzeti Park Igazgatósággal, az ökoturizmus lehetőségeinek kiaknázása terén. Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása, a térség adottságainak bevonásával. A Hévízi-gyógytó UNESCO-Világörökségi listára való felkerülésének terve (ez ma már Festetics örökségként szerepel a tervekben). A testvérvárosi kapcsolatok intenzívebb kihasználása a gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatok erősítésére.
Veszélyek
Nem épül meg a Hévízt elkerülő út. A térség háttérbe sorolódik az országos idegenforgalmi prioritások sorában. Jelenleg túlterhelt belváros. Nem hatékony turisztikai marketingtevékenység. Vendégek elmaradása. A turisztikai vonzerők nem válnak turisztikai termékké.
Keszthelyi fejlesztési elképzelések és előkészítettségük (a javasolt kiemelt projektek vastaggal szedve) Sorszám
Megnevezés
1.1.
76. sz. főút Zala megyei szakasza(i) 11,5 t-s burk. erősítése / fejlesztése + 76 sz. főút Balatonszentgyörgy Fenékpuszta
1.2.
71. sz. főút Keszthely északi elkerülés
GVM
1.3.
Hévíz Alsópáhok elkerülés
GVM
Pgazda
P ktsgv mFt
Előkészítettség
Teendők
GVM
90300
megvalósításra vár, az OP végleges indikatív listájára nem került fel
4000 3600
teendő kstg eFt
Megval.
Befogadó OP
nincs
2008
KözOP
megvalósításra vár
nincs
2007
KözOP
megvalósításra vár
nincs
2008
KözOP
I. Útépítések
Keszthelyi fejlesztési elképzelések és előkészítettségük(a javasolt kiemelt projektek vastaggal szedve)
Sorszám
Megnevezés
Pgazda
P ktsgv mFt
Előkészítettség
Teendők
teendő kstg eFt
Megval.
Befogadó OP
Khely város
3400
megvalósíthatósági tanulmány
megval. Tanulmány elkészíttetése
4000
2008
NYDOP
II. Belváros-rehabilitációs program - A pannon örökség megújítása 2.1.
Keszthely belvárosrehabilitáció I. ütem (Főtér - Széchenyi utca - Kossuth u.) - Fő tér rendezés, török kori vár bemutatása.Keszthely városkozpont elfogadott részletes szabályozása tartalmazza a Fő tér forgalmi tehermentesítését és az épített történelmi múlt bemutatását. A felszíni térszint váltás szintén a rendelkezési tervben jelölt módon megoldandó, mely magában foglalja a tér áttört lezárását egy többszintes, reprezentatív szökőkút megépítését. - új közlekedési koncepciónak megfelelő közlekedés-szabályozás életbe léptetése
2.2.
Belváros-rehabilitáció II. ütem: Keszthely, belvárosi tömb-rehabilitáció.Szalasztó-Katona J. utcák közötti tömb rehabilitációja.Az elfogadott városközpont rendezési terv ajánlásának figyelembevételével vendéglátás, szolgáltatás, irodai funkció biztosítása
Khely város
ötletszint
II. NFT kérdéses
2.3.
Belváros-rehabilitáció III. ütem: Zeppelin tér beépítése.A városközpont szabályozási tervének megfelelő funkciójú kereskedelmi és lakóépületi egység szint alatti parkolóval.(A városrendezési tervnek megfelelően szint alatti garázs fölé földszint mintegy 500m2 üzlet, tetőtérben lakásokkal.Az össz beépített terület mélygarázzsal együtt 2000m2, mely kiegészül 2000m2 térburkolattal és 1000m2kerttel) Belvárosrehabilitáció IV. ütem: vizes, penészes épületek rehabilitációja.A városközpontban található, közel 100 talajnedvességtől nedves épületet különböző szigetelési és szárítási technológiával történő vízmentesítése és a talajvizes pincék utólagos vízszigetelése
Khely város
ötletszint
magánforrás
Khely város
ötletszint
GOP, NyDOP Jessica rendszert kínál (ti. kedvezményes hitel)
Belvárosrehabilitáció V. ütem: Rákóczi tér városközpont-szabályozási tervben megjelölt átalakítása, a kereskedelmi funkciók bővítése, a közlekedési rend átalakítása, a mai lámpa helyén körforgalom kialakítása Belvárosrehabilitáció - kiegészítő: Balatoni Kongresszusi Központ és Színház II.ütem(színházzal egy építészeti egységet képező épületek és a művelődési ház épületének rekonstrukciója, kiállító terem, irodák, szekciótermek, raktárok, étterem, konyha) megvalósítása, III. ütem: (színházterem színpadának növelése) pályázati hangsúlyok: családbarátság, nyitottság, Festetics-örökség, hátrányos helyzetűek Goldmark projekt: a Goldmark ház épületének, udvarának és az izraelita hitközség épületeinek a hely szakrális jellegét figyelembe vevő felújítása, a Goldmark-kultusz turisztikai és kulturális lehetőségeinek kiaknázása Új városi parkoló (city parking) kialakítása a volt honvédségi laktanya területén. Dottós közlekedés fejlesztés
Khely város
ötletszint
városi forrás
II. ütemre engedélyes tervek vannak és megvalósíthatósági tanulmány is van (ezek frissítése szükséges)
Norvég Alap
Khely város
a projekt előkészítése megkezdődött
Norvég Alap, Svájci Alap
Khely város Festetics kastély
ötletszint
városi forrás
2.4.
2.5.
2.6.
2.7.
2.8.
Khely város
800
Keszthelyi fejlesztési elképzelések és előkészítettségük(a javasolt kiemelt projektek vastaggal szedve) Sorszám
Megnevezés
Pgazda
P ktsgv mFt
Előkészítettség
Teendők
megvalósítás alatt
nincs
ötletszint
megval. Tanulmány elkészíttetése megval. Tanulmány elkészíttetése
teendő kstg eFt
Megval.
Befogadó OP
2008?
PPP - városi forrás
2007
magánforrás
III. Balatonpart program - a millenniumi, századfordulós miliő helyreállítása 3.1.
0. ütem: Kistérségi tanuszoda megépítése a VSZK udvarán
3.2.
I. ütem focipálya, móló környékének Khely város 3000 rehabilitációja, szálloda- és élményfürdőépítés II. ütem Vasútállomás előtti terület, Zalavolán Khely város telep rehabilitációja, kereskedelmi és turisztikai célú hasznosítása, a Zalavolán telep áthelyezése az É-i elkerülő út mellé III.ütem: Csík Ferenc SE(kajak-kenu sportot Khely város 15-20M, Pannon szolgáló, önkormányzati vizisportmásodik Egyetemmel telep)hangárfelújítás 2ütemben.1.:bontási ütemre:10M munkálatok, utcai, gondnoki helység, higiénés együttműködésben betervezve közösségi helységek, sportszer- és 2007évi csónakraktár, higiénés blokkokkal ellátott költségvetésben szobaegységek megépítése
3.3.
3.4.
Khely város
belvárosi rendezési terv - ötletszint tervek vannak
Pannon Egyetemmel egyeztetés
3.5.
IV. ütem déli szabad strand fejlesztés(jelenleg kisterületen elhelyezkedő szabad stand bővítése a hozzá tartozó kiszolgáló és vendéglátó funkciókkal, valamint kishajókikötővel)
Khely város
MOL kút alatti területtel összefüggő projekt - jogi feltételek megvannak
3.6.
V. ütem ládagyári terület, vizitelep rekonstrukciója.Idegenforgalmi és szálláshelybiztosító komplett szolgáltató beruházás
Khely város
ötletszint
3.7.
Kiegészítő: VÜZ Kft. közmunkaprogram a rendezetlen területrészek kitisztítására (benne a Festetics allé rendbetétele és kerékpáros, lovas és nordic walkingos turisztikai hasznosítása)
VÜZ Kft.
a kistérségi foglalkoztatási paktumhoz kapcsolódó közmunkaprogram
3.8.
Zalatour Camping fejlesztése: Csillogó Balatonpart üdülőfalu Libás térségének fejlesztése, szálloda és konferenciaközpont létesítése
SCD Group
5000
ötletszint
nincs
Creatura Immobilia Kft.
15000
előkészítés és megvalósítás alatt
nincs
3.9.
5000
NyDOP
magánforrás
A vitorlásklubok egyesülése, egy helyre költözése
magánforrás
közmunkaprogram
2010
magánforrás magánforrás
Keszthelyi fejlesztési elképzelések és előkészítettségük(a javasolt kiemelt projektek vastaggal szedve) Sorszám
Megnevezés
Pgazda
P ktsgv mFt
Előkészítettség
Teendők
teendő kstg eFt
Megval.
Befogadó OP
500
2007
NYDOP
2008
NYDOP
2007
KEOP: 3.3 Természeti értékeink jó kezelése prioritási tengely Élőhelyvédelem, helyreállítás, fejlesztés
IV. A Festetics-örökség megőrzése - világörökségi program 4.1.
Festetics örökség - világörökségi program előkészítése: Keszthely város, Hévíz város, kistérség, Helikon Kastély, Szent András Gyógykórház, Pannon Egyetem
konzorcium
100
Kistérségi Fejlesztési KHT. Festeticsörökség Iroda
világörökségi munkacsoport, iroda felállítása
4.2.
Festetics Kastély fejlesztés (iszlám múzeum, Amazon, Fenékpuszta, kastélykert stb.) Keszthely-hévízi láprehabilitáció
Helikon Kastély
2500
nem ismert
Khely város Hévíz város
2000
ötletszint, Plósz Sándor 2001-es koncepciója
konzultáció a kastély vezetésével megval. Tanulmány elkészíttetése
Festetics mauzóleum rekonstrukciója.Keszthely műemlékileg védett, régi temetőjében lévő Festetics mauzóleum porladó kő- és betonszerkezeteinek felújítása, födém megerősítés, ill. eredeti állapot visszaállítás örökségvédelem-Szendrey major rekonstrukcioja(jelenleg a major egyetemi kezelésben lévő lakó, mezgazdasági és állattartási épületeket tartalmaz, mely műemléki terülezen és védettség alatt áll)Festetics örökség revitalizáció Balatonfelvidéki építészeti hagyományokat bemutató élő skanzen létesítése(Várvölgy felé eső, volt HM tulajdonú területen) Pannon Világörökség Út projekt
Khely város
80
jogerős építési engedély
4.3.
4.4.
4.5.
4.6. 4.7.
Khely város Pannon Egyetem
lásd 9.7. sz. projekt
Khely város
ötletszint
Khely város, kistérség, VÖ
ötletszint
megval tanulmány elkészítése
5000
NyDOP 2. prioritás Pannon
helyszínek 4.8
Premontrei rendház hasznosítása, turisztikai, szálláshely-jellegű kialakítása
Kulturális Út
Khely város, Premontrei rend
ötletszint
megval tanulmány elkészítése
magánforrás
Keszthelyi fejlesztési elképzelések és előkészítettségük(a javasolt kiemelt projektek vastaggal szedve) Sorszám
Megnevezés
Pgazda
P ktsgv mFt
Előkészítettség
Teendők
teendő kstg eFt
Megval.
Befogadó OP
V. Egyéb aktív turizmus-fejlesztési javaslatok 5.1.
5.2. 5.3. 5.4.
É-Di kerékpárút(Festetics-Fenyves soron) megépítése.Keszthely-Hévíz települészserkezeti tervben szerepel a Festetics-Fenyves allé gyalogos, ill. kerékpárúttá történő kialakítása, fejlesztése, mely találkozik a Keszthelyt Hévízzel összekötő volt Selyemfenyő fasorba tervezett kerékpárúttal.Festetics majorságig készül a mintegy 7,5 km hosszúságú út, mely fenékpusztai romkertnél kapcsolódik a balatoni körútba.Kastély, egyetem város konzorcium, Festetics örökség revitalizációj Kistérségi LEADER pályázat Kistérségi túraútvonalak - 4 db tanulmány készült természet- és örökségtur. Témájában, a részletek is ki vannak dolgozva Új sportkomplexum építése: focipályák, nagyobb csapatok fogadására, edzésére alkalmas centrum kialakítása
Khely város
nem ismert
NyDOP 3. prioritás
NyBFÜ KHT.
megvalósításra vár
átvizsgálás, frissítés
2007
ÚMVFT IV. prioritás
kistérség
megvalósításra vár
megval tanulmány befejezése
2007
NyDOP
Khely város
saját forrás
Keszthelyi fejlesztési elképzelések és előkészítettségük(a javasolt kiemelt projektek vastaggal szedve) Sorszám
Megnevezés VI. Közszolgáltatás-fejlesztési program
Pgazda
P ktsgv mFt
Előkészítettség
Teendők
teendő kstg eFt
Megval.
Befogadó OP
6.1.
Keszthely Városi Kórház rekonstrukció - rehabilitációs ellátási központok kialakítása, a meglévő kórházi struktúra rehabilitációs szolgáltatásainak fejlesztésével és a szükséges infrastrukturális és eszközállomány figyelembe vételével
Khely város
6.2.
Keszthelyi okmányiroda térségi közös közigazgatási szolgáltató központtá fejlesztése
6.3.
elkezdődött
rehabilitációs átalakítás kidolgozása
Keszthely város
ötletszint
projekttervezés elindításe
EKOP lehetőség 2. prioritás
Keszthelyi Integrált Oktatóközpont kialakítása: Oktatási társulások, hálózatok, térségi integrált oktatóközpontok, általános művelődési központok fejlesztése, létrehozásuk és bővítésük támogatása - Keszthelyi „Intelligens” Iskola-program - A NyDOP 3. prioritásából lesz lehetőség a környezeti nevelés bővítésére
Keszthely város
ötletszint
projekttervezés elindításe
TÁMOP lehetőség 3.8 prioritás + TIOP 1.1 prioritás
6.4.
Kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítása
Khely város + kistérség
ötletszint
projekttervezés elindításe
TIOP 2.1.2 prioritás, NyDOP 4. prioritás
6.5.
Keszthely kistérségi innovatív, többfunkciós szociális és gyermekjóléti szolgáltatóközpont - Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése, lehetőség szerint un. többcélú közösségi központokba integráltan Rákóczi téri ún. "Kiskastély" és óvoda mögött lévő épületében és területén fogyatékkal élők számára bentlakásos intézet és komplex oktatási, rehabilitációs és egészségügyi szolgáltató központ kialakitása. Keszthely kistérségi közművelődési program: a meglévő közművelődési infrastruktúra integrálása és racionalizálása, a rosszul hasznosított épületek új funkcióval való ellátása 200 férőhelyes új óvodaépület kialakítása(a város több pontján szétszórtan, régi családi házakban működő óvodák egyesítésével kialakuló komplex nevelési egység) többlépcsős bér- és szociális lakás program.Kis alapterületű, összkomfortos lakások a lakásmobilitás növelése érdekében a tömb rehabilitációk kapcsán felmerülő lakásigények kielégítésére.
Khely város + kistérség
ötletszint
TIOP 3.2.3 prioritás, NyDOP 4. prioritás
Khely város, Református Egyház
tervek készültek, hamarosan testületi döntés
II. NFT + bankhitel
kistérség
ötletszint
Khely város
tanulmányterv áll rendelkezésre
Khely város
12 szociális lakás engedélye megvan
6.6.
6.7.
6.8.
6.9.
960
projekttervezés elindításe
2008 augusztusa
MKOGY, városi forrás NyDOP 4. prioritás
TIOP 4.1. prioritás
NyDOP
pályázati lehetőség felkutatása
6.10.
Városi akadálymentesítési program
Khely város
6.11.
Vajda János Gimnázium keleti szárnyának megépítése
Khely város
450
ötletszint
NFT zászlóshajó program lesz rá
Főépítész és műszaki osztály tervet készít 2007. február végére
ötletszint
városi forrás
Keszthelyi fejlesztési elképzelések és előkészítettségük(a javasolt kiemelt projektek vastaggal szedve)
Sorszám
Megnevezés
7.1.
Ifjúsági lakópark építése Keszthelyen ajkai mintára bank-város konzorciumban, keszthelyi tervezők bevonásával, egységes kisvárosi arculattal (pl. Kecskemét)
7.2.
Panelprogram: Épületek utólagos Khely város hőszigetelése(A korszerű kis-, középblokkos, paneles és öntött technológiájú épületek nagyrészt kisérleti épületként épültek.meg kell oldani így a homlokzatok és lapos tetők csomagolásszerű hőszigetelését azok nagy hővesztesége miatt) Városrészek belterületi vízrendezése Khely város Keszthely-Kertváros területén.Csapadékvíz GESZ elvezető rendszer, vízkezelő műtrágyákkal történő kiépítése 15664fm hosszban.Keszthely Büdös árok fő vízelvezető hálózat alsó szakaszán 15000m3 befogadó képességű zápor-űlepítő kiépítése Keszthely városi energiatakarékossági Khely város + VÜZ program: közintézmények Kft. energiafelhasználásának csökkentése, távhő-ellátó rendszer korszerűsítése - a NyDOP-ban lesz forrás az iskolák energiahatékonysági programjára
Pgazda
P ktsgv mFt
Előkészítettség
Teendők
teendő kstg eFt
Megval.
Befogadó OP
Khely város
800
ötletszint
megval. Tanulmány elkészíttetése főépítész (Balassa köz?)
5000
2007
magánforrás
VII. Egyéb projektek
7.3.
7.4.
7.5.
Ipari Park és Logisztikai Központ létesítése(Keszthely-Alsópáhok út melletti 20ha-os, volt HM területén) Nem lesz rá lehetőség a GOP-ból (ott csak pólusok), ua. a NyDOP-ban lesz vállalkozói inkubátorházak létesítésére lehetőség. Az is elképzelhető, hogy a sármelléki ipari park egy telephelye jöjjön létre Keszthelyen. Ezt részletesen meg kell vizsgálni a NyDOP Akciótervének ismeretében, elképzelhető a
Khely város Pannon Egyetem
ötletszint
részletes terv van, céltámogatásra többször beadásre került de nem nyert
NyDOP 3. prioritás
ötletszint elindítandó a tervezés az UNDP projekt keretében (http://www.undp.hu/)
KEOP 5. prioritás
ötletszint
NyDOP 1. prioritás
NYB forrásközpont fejlesztésével?
7.6.
Sármelléki reptér fejlesztése - ipari park
Fly Balaton
7.7.
Kistérségi foglalkoztatási paktum keretében kialakult együttműködés továbbfejlesztése, a kimunkált projektötletek megvalósítása
kistérség
7.8.
Digitális térkép jogosítványainak megszerzése a Nemzeti Kataszter Kht-tól
Khely város
megval. Tanulmány készült
koordináció, egyeztetés (kistérségi msz)
2007
GOP
NyDOP 1. prioritás
ötletszint
városi forrás
Keszthelyi fejlesztési elképzelések és előkészítettségük (a javasolt kiemelt projektek vastaggal szedve)
Sorszám
Megnevezés
Pgazda
P ktsgv mFt
Előkészítettség
Teendők
teendő kstg eFt
Megval.
Befogadó OP
VIII. Helikon Kastélymúzeum Kht. kiemelt program 8.1.
Az 1500-as években épült lóváltó állomás és a copfstílusú Amazon szálló
Kastély
520
2007-2009
kiemelt
8.2.
Parkrekonstrukció
Kastély
1375
2007-2010
kiemelt
8.3.
Szabadtéri színház
Kastély
450
2008-2010
kiemelt
8.4.
Az Iszlám Művészeti Múzeum és kertje
Kastély
1200
2007-2010
kérdéses
8.5.
A parkot átszelő út felszámolása
Kastély
75
2007-2008
kiemelt
8.6.
A parkot megkerülő út kiépítése
Kastély-Khely város
120
2007-2008
kérdéses
8.7.
A Csókakői patak rendezése
Kastély
75
2008-2009
kiemelt
8.8.
Majorság – Fenékpuszta
Kastély
975
2009-2011
kiemelt
8.9.
Történelmi Emlékpark (Régészeti Park) és régészeti feltárás
Kastély
1300
2010-2013
kiemelt
8.10.
Régészeti feltárás
Kastély
75
2007
kiemelt
Keszthelyi fejlesztési elképzelések és előkészítettségük (a javasolt kiemelt projektek vastaggal szedve) Sorszám
Megnevezés
Pgazda
P ktsgv mFt
Előkészítettség
Teendők
teendő kstg eFt
Megval.
Befogadó OP
IX. Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar 9.1.
Bioinnovációs Központ/ Inkubátorház kialakítása a volt Toxikológiai épületben
Egyetem
300
2007-2010
9.2.
Akkreditált laboratóriumok kialakítása
Egyetem
16,6
2007-2008
Interreg
9.3.
Egyetem
20
2007-2008
Interreg
Egyetem
10,8
2007
Interreg
9.5.
Integrált, környezetkímélő burgonyatermesztési, előrejelzési és szaktanácsadási hálózat kialakítása Környezetbarát mezőgazdasági technológia és szolgáltatás fejlesztése a Balaton vízgyűjtőjén „Folyók tavak, halak”
Egyetem
20
2005-2007
Interreg
9.6.
„Klíma, díszfa”
Egyetem
13
2006-2008
Interreg
9.7.
A Szendrey telep rekonstrukciója a Festetics örökségrendszerbe illeszkedően
Egyetem
9.8.
Karrierközpont létesítése
Egyetem
9.8.
Láprekonstrukciós Bemutató Park kialakítása
Egyetem
300 350
9.4.
9.9.
Biomassza Demonstrációs Központ létesítése
Egyetem
9.10.
Egészségturisztikai képzés indítása
Egyetem
9.11.
A Georgikon 20. szám alatti ingatlan konferenciaturisztikai hasznosítása
Egyetem
9.12.
Ragadozó halak tápos nevelési rendszerének kidolgozása üzemi méretekben
Egyetem