K E R E P E S H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T Á N A K 2 T E R Ü L E T R E T Ö R T É N Ő E S E T I M Ó D O S Í T Á S A

KEREPES VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ESETI MÓDOSÍTÁSA 2 TERÜLETRE

KEREPES HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK 2 TERÜLETRE TÖRTÉNŐ ESETI MÓDOSÍTÁSA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT RENDELET – TERVEZET

KÉSZÜLT KEREPES VÁROS

ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL 2016. OKTÓBER

URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.


SZERZŐK GE N ER ÁL

T ER V E Z Ő

WWW.URBANLIS.HU

VÁROSRENDEZÉS Liszkay Krisztina

[email protected]

URBAN-LIS STÚDIÓ KFT. TT/1É 01 – 1455

vezető településtervező okleveles építészmérnök

Szczuka Levente

okleveles településmérnök,

TT 01 – 6111

okleveles tervező építészmérnök Gombos Márk

SZ A KÁ GI

GIS

T E R V E Z Ő K

ZÖLDFELÜLETEK, K Ö R N Y E Z E T V É D E L E M k o n z u l t á n s Schindler-Kormos Eleonóra okleveles tájépítész

TK 12-0154

KÖZLEKEDÉS Dobrai Béla

okleveles építőmérnök

Tkö 01-3537

KÖZMŰVEK Dobrai Béla

okleveles építőmérnök

VZ-TEZ, TV, TE, TH 01-3537



Tartalomjegyzék SZERZŐK TARTALOMJEGYZÉK RENDELET TERVEZET

KÜLÖN KÖTETBEN

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Városrendezési vizsgálatok Zöldfelületi vizsgálatok Közlekedési vizsgálat Közművesítés vizsgálata Környezetvédelmi vizsgálat

2 22 26 30 34

ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT

A projekt célja - rövid bemutatása Városrendezési javaslat Zöldfelület rendezési javaslat Közlekedés javaslat Közműfejlesztési javaslat Környezetvédelmi javaslat

38, 46 39, 47 43, 51 43, 51 44, 52 55, 53

RENDELET-TERVEZET

RENDELET-TERVEZETE


R/1-R/5


I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.



Bevezetés ELŐZMÉNYEK ELŐZMÉNYEK Kerepes Város önkormányzatának hatályos településrendezési eszközei 2006-ban kerültek jóváhagyásra. Az azóta eltelt időszakban a településrendezési eszközök egy alkalommal, az új településrendezési eszközök elfogadását követő egy hónapon belül 2014 évben módosultak. 2016-ban két beruházói kérelem érkezett a településrendezési eszközök módosításával kapcsolatban. A kérelmekkel összefüggésben Kerepes Város Képviselő-testülete 49/2016. (III.8.) és 145/2016. (05. 31.) Kt. határozatában döntött Kerepes város képviselő-testületének 23/2014. (XI. 18.) rendeletével jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) módosításának – kérelmekben szereplő beruházások településrendezési alátámasztását szolgáló - támogatásáról. A tervezési munka 2016 augusztusában kezdődött. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) rendelkezik a településrendezési eszközök tartalmának, egyeztetésének és elfogadásának szabályairól. A tervezett módosítások tartalma a Kr. és mellékletei, egyeztetése a Kr. 32.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti egyszerűsített eljárással történik. Kerepes Város településrendezési eszközei a 2013. január 01-et követő, jelenleg is hatályos jogszabályok alapján készültek, így jelen módosítás a Kr. tartalmi és eljárási szabályai szerint készül, A Tr. – ben meghatározott követelmények szerint a rendelkezdésre álló megalapozó vizsgálatban és alátámasztó javaslatban foglaltak felhasználásával. A tervezési munka során az egyes módosítási igények vizsgálata és egy az önkormányzattal egyeztetett tervezési program alapján készült a HÉSZ módosítás jelen javaslata. Kerepes város új településrendezési eszközeinek kidolgozásához 2014. évben készült Környezeti Értékelés és Örökségvédelmi Hatástanulmány, jelen módosítások tartalmi elemeire tekintettel az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerinti Környezeti Értékelés készítése, és az Örökségvédelmi Hatástanulmány kiegészítése, aktualizálása nem indokolt. A módosítással érintett területek lehatárolása I. terület

II.

Kerepes, 05/ 6 hrsz-ú telek URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

terület

Kerepes, 021/2 hrsz-ú telek 1



Városrendezési vizsgálatok I.

TELEPÜLÉSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK

1. A MÓDOSÍTÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ELHELYEZKEDÉSE 2. A HÉSZ módosításával érintett területek a város különböző területein elhelyezkedő, egymással területfelhasználási és településszerkezeti szerkezeti összefüggésben nem lévő területegységek. Az I. terület

A dokumentációban I. területként került jelölésre a rendezéssel érintett 05/6 hrsz-ú, közterületben úszó, beépített, jelenleg használaton kívül lévő építési telek. A telek a város belterületének súlyponti központjában, a Szilasligeti HÉV megálló közvetlen szomszédságában található, a szilasi városrész legmagasabb pontján.

A II. terület

A dokumentációban II. területként került jelölésre a rendezéssel érintett 021/2 hrsz-ú telek a város DNY-i határában, a Kistarcsával közös közigazgatási határ mellett található, külterületen. A telek speciális helyzetét az adja, hogy a közlekedési feltárását a Kistarcsa közigazgatási területén található Móra Ferenc utca biztosítja.

Az I. terület A II. terület

Az I. terület

A II. terület


2



II.

HATÁLYOS TERVEK BEMUTATÁSA

1. KEREPES VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE 1.1. A TERÜLETFELHASZNÁLÁS Kerepes Város hatályos településszerkezeti terve (a továbbiakban: TSZT) a 221/2014. (XI. 18.) Kt. határozattal került elfogadásra, majd a 253/2014. (XII. 19.) Kt. határozattal módosításra. A fejezet a TSZT módosításokkal egybeszerkesztett változatának felhasználásával került kidolgozásra.

Az I. terület

Az I. területet és közvetlen környezetét a TSZT településközpont vegyes terület (rajzi jele: Vt) területfelhasználásban határozza meg. A Vt területfelhasználású területfelhasználási egységgel közvetlenül határos a HÉV kötöttpályás közlekedési területe (rajzi jele: Kök) és a tervezett városközpont különleges beépítésre nem szánt nagykiterjedésű, rekreációs területe (rajzi jele: Kb-Rek). A rendezéssel érintett telek - a domborzati adottságok miatt – közvetlenül csupán a HÉV területével és a (Vt területfelhasználásba sorolt) zöldség-gyümölcs árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó létesítményekkel határos, a távlatban tervezett rekreációs terület a rendezéssel érintett területtől mintegy 2,8 méterrel mélyebben helyezkedik el. kivonat a Szerkezeti Tervből

a Szerkezeti Terv és a Szerkezeti Leírás vonatkozó megállapításai:

A Szerkezeti Tervlap alapján a rendezéssel érintett telek a HÉV védőtávolságban helyezkedik el, a Vt területfelhasználás az országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó (egyedi előírásokkal) területtel határos. A területet egyéb védelmi vagy korlátozó elem nem érinti. A Vt területfelhasználásban meghatározott megengedett legnagyobb beépítési sűrűség: 1,5. A Szerkezeti Leírás alapján a Vt területfelhasználású területre az OTÉK – ban meghatározott követelmények az irányadók. A Szerkezeti Tervben meghatározott területfelhasználás távlati, a KbRek területek vonatkozásában a terv nem a jelenlegi területhasználatot tükrözi. A TSZT a területet tervezett belterületként határozza meg.


3



A II. terület

A II. területet és a közvetlen környezetét, a befogadó telektömböt a TSZT tervezett kereskedelmi, szolgáltató terület (rajzi jele: Gksz) területfelhasználásban határozza meg. A Gksz területfelhasználással közvetlenül határos a Szőlő utca mentén elhelyezkedő folyamatosan fejlődő, kertvárosi lakóterületté alakuló volt zárkerti terület, egy távlatban tervezett kertvárosias lakóterület, továbbá a volt bányaterületeket magában foglaló kereskedelmi – szolgáltató gazdasági terület. A TSZT a rendezéssel érintett területet és környezetét külterületként határozza meg. kivonat a Szerkezeti Tervből

a Szerkezeti Terv és a Szerkezeti Leírás vonatkozó megállapításai:

A Szerkezeti Tervlap alapján a területet védelmi, korlátozó elem nem érinti. A Gksz területfelhasználásban meghatározott megengedett legnagyobb beépítési sűrűség: 2,0. A Szerkezeti Leírás alapján a Gksz területfelhasználású területre az OTÉK – ban meghatározott követelmények az irányadók. A Szerkezeti Tervben meghatározott tervezett Lke területfelhasználás távlati, a terv a terület tekintetében nem a jelenlegi területhasználatot tükrözi. A tervezett Gksz (sraffos) területfelhasználás teljes-értékű Gksz területfelhasználást jelöl a tervezett megkülönböztetést azt jelenti, hogy a TSZT jóváhagyásakor az adott területre a szerkezeti tervlapon jelölt területfelhasználásnak megfelelő szabályozás még nem történt meg.

2. KEREPES VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA Kerepes Város hatályos helyi építési szabályzata (a továbbiakban: HÉSZ) a 23/2014. (XI. 18.) önkormányzati rendelettel került elfogadásra, majd a 28/2014. (XII. 19.) önkormányzati rendelettel módosításra. A fejezet a HÉSZ módosításokkal egybeszerkesztett változatának felhasználásával került kidolgozásra. 2.1.SZABÁLYOZÁSI TERVLAP A HÉSZ 1. számú mellékletét képezi a Szabályozási Terv (a továbbiakban: SZT) M=1:2000 méretarányú szelvényekben. A rendezéssel érintett területek az SZT-4M és az SZT-3 jelű szelvényeket érintik. Az I. terület

Az I. terület az SZT alapján Vt-3 jelű építési övezetben van. A 05/6 hrsz-ú telek (Vt-3 jelű építési övezet) övezetbe nem sorolt közlekedési célú közterületen lévő úszótelek. A terület a HÉV védőtávolságában található. A terület tervezett belterület. URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

4

KEREPES VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ESETI MÓDOSÍTÁSA 2 TERÜLETRE kivonat a Szabályozási Tervből


kivonat a Szabályozási Tervből

A II. terület

A II. terület az SZT alapján Má-2 jelű övezetben van. A rendezéssel érintett területet védelmi, korlátozó elem nem, de egyedi szabályozási előírás 1. érinti.



A II. módosítással érintett terület Kerepes DNY-i határánál kapcsolódik Kistarcsa közigazgatási határához. Itt Kistarcsa hatályos Szabályozási Terve a Kerepes Szabályozási Terve összeillesztve látható, a módosítással érintett terület rendezési szempontú elemzése érdekében. A 0228 hrsz-ú külterületi út Kistarcsa közigazgatási területén található szabályozási szélessége 18 m, amely a jövőben tervezett közműfejlesztések helyszükségleteit kielégíti, továbbá biztosítja az élhető közterületi légtérarányokat. A 18 méteres tervezett szabályozás a vizsgált területet nem érinti. A II. módosítással érintett telek feltárását és közműellátását ez, a már meglévő, de fejlesztésre tervezett közterület biztosítja. A rendezéssel érintett telekkel szemközti oldalon (Kistarcsa területén) kertvárosi lakóterület, illetve bányászati rendeltetést biztosító különleges beépítésre szánt (Kb) terülefelhasználás illetve építési övezet került meghatározásra.

kivonat Kerepes Szabályozási Tervéből és Kistarcsa Szabályozási Tervéből 2.2.HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ELŐÍRÁSAI A HÉSZ vonatkozó kiemelt előírásai, a rendezés során szükségszerűen módosítandó elemek jelölésével.


5



Az I. terület


Belterületbe vonás 3.§ „(1) A Szabályozási Terv tartalmazza - a más jogszabály szerint belterületbe vonható területeket. (2) A Szabályozási Tervlapon meghatározott belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható, a szabályzat előírásainak megfelelően kialakított telekcsoportonként. A telkenkénti belterületbe vonás csak a) belterületi telekhez közvetlenül kapcsolódó telek esetében, valamint b) a szabályozási tervlapon jelölt tervezett szabályozási vonal érintettsége esetén annak végrehajtásával párhuzamosan vagy a) azt követően megengedett. (3) A Szabályozási Tervlapon meghatározott belterületbe vonással érintett területeken a (2) bekezdés szerinti telekalakítást, illetve belterületbe vonást követően történhet a vonatkozó építési övezet, övezet szerinti építés, a szabályzatban foglalt egyéb feltételek együttes teljesülését követően.” Településrendezési szerződés 16.§ „(1) Az építési övezetbe sorolt területek felhasználásának, és az ingatlanok építési telekké alakításának megvalósulása és az építési feltételek megteremtése érdekében a települési önkormányzat az érintett ingatlanok tulajdonosával, illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval településrendezési szerződést köthet, a mindenkor hatályos vonatkozó magasabb szintű jogszabályok szerint.” Az építési övezetek beépítésének alapvető szabályai 26.§ „Építési övezetben új épület elhelyezésének feltételei: a) az építési telek megközelítését biztosító közlekedési célú közterület, vagy a magánút kialakítása, és ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzése, b) az a) bekezdés szerinti közút, vagy magánút az övezeti előírásoknak megfelelően, a közúti közlekedésre alkalmas módon kiépült a vonatkozó ágazati jogszabályokban foglalt követelményeknek figyelembe vételével. c) az építéssel érintett építési telek: ca) az övezeti előírásoknak megfelelően közművesített, vagy a telek közműellátásának feltétele biztosított, cb) közcsatorna hiányában a zárt rendszerű szennyvíztároló, vagy egyéb közműpótló alkalmazását a vonatkozó övezeti és általános érvényű előírás nem zárja ki.” Egyéb építési előírások 28. § „(2)Az építési övezetekben: a) terepszint alatti beépítés építési helyen belül történhet, b) melléképítmények építési helyen belül helyezhetők el, kivéve a közműbecsatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló kerti építmény, c) hátsókertben nem helyezhető kiegészítő rendeltetésű építmény. (3)A terepszint alatt építhető megengedett legnagyobb beépítettség aránya (%) az építési övezetre, övezetre megállapított beépítettség megengedett legnagyobb mértékének 1,5 – szerese lehet 40%-os megengedett legnagyobb beépítettségi mértékig, melynek 50%-a helyezhető el az épület kontúrján kívül, de építési helyen belül. Amennyiben az építési övezetre megállapított beépítettség megengedett legnagyobb mértéke túllépi a 60%-ot, a terepszint alatt építhető megengedett legnagyobb beépítettség megegyezik az építési


6



övezetre meghatározott beépítettségi maximummal, kivéve, ha az építési övezeti előírás másképpen nem rendelkezik. (4)Az övezetben, építési övezetben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az övezetben, építési övezetben előírt épület-magasság megengedett legnagyobb mértékét kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik. (5)Építési övezetben előírt épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét új épület egyik homlokzatmagassága sem haladhatja meg, kivéve, ha az építési övezeti előírás másképpen rendelkezik. (6)Épületnek nem minősülő építmény legmagasabb pontja az övezetben meghatározott épület magasság megengedett legnagyobb mértékét nem haladhatja meg kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik. (7)Építési telken úszó építési telken lévő épület kubatúrán belül felújítható, átépíthető, új épület a jogszerűen kialakított építési telken építhető. (8)Rendeletetésekre vonatkozó előírások: a) terepszint alatti és terepszint feletti gépjárműtároló fő rendeltetésű épületen belül helyezhető el, kivétel, ha az építési övezeti előírás ettől eltérően rendelkezik, …” A kialakult-, és új beépítéseknél az épületek-, építmények kialakításának általános szabályai 29.§ (1)Amennyiben az építési telek kialakult beépítésének jellemzői nem felelnek meg az övezetre vonatkozó paramétereknek, határértékeknek, építés az alábbiak szerint történhet, amennyiben: a) az épületmagasság meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékét, de a szintterületi mutató nem éri el a megengedett értéket, az épület bővíthető a vonatkozó egyéb előírások betartásával; b) a beépítettség meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség értékét, de a szintterületi mutató nem éri el a megengedett értéket és a tervezett bővítés az épületmagasság értékeinek is megfelel, az épület a tetőtér beépítésével bővíthető a vonatkozó egyéb előírások kereti között; c) a szintterületi mutató meghaladja az előírt mértéket, a meglévő épület felújítható, de nem bővíthető, a meglévő épületben a tetőtér beépíthető; d) a kialakult beépítés az építési övezetben foglalt paraméterek szerinti építési helyen kívül helyezkedik el, vagy túllóg, az épület kubatúrán belül jókarbantartható, felújítható, de az építési helyen kívül nem bővíthető. (2)Építési övezeteiben, övezetben épületnek nem minősülő építmény (pl. torony, siló, üzemi kémény) és egyéb sajátos építmény legnagyobb magassága maximum 20,0 m lehet, kivéve háztartási kiserőmű (szélkerék) és az övezeti előírás eltérő rendelkezése esetén. (3)Új épület magastetős vagy lapostetős kialakítású lehet. Amennyiben az építési övezeti, övezeti előírás másképpen nem rendelkezik: a) Magastető hajlásszöge 25-45° hajlásszögű lehet. A tetőgerinc vonala az utcában kialakult állapothoz kell, hogy igazodjon. b) Lapostető akkor építhető, amennyiben az illeszkedik a környezetéhez. Ha a szomszédos épületekről való rálátás indokolja zöldtetőt és/vagy tetőkertet kell kialakítani. (4)Zártsorú beépítésű új épület tetőhajlásszöge a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögével megegyező vagy azokhoz illeszkedő hajlásszöggel alakítható ki. (5)Tető héjalásnál hullámpala, hullámlemez, trapézlemez, műanyaglemez nem alkalmazható. Tetőfedés színei csak az alábbiak lehetnek: antracit,- és grafit szürke, barna, vörös, bordó, natúr, kerámia URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

7



sárga és ezen színek árnyalatai, kombinációi. A tetőfedésnél harsány, rikító színek nem alkalmazhatók. (6)Homlokzat színezésben harsány, rikító színek nem alkalmazhatók. Közművesítettség 30.§ A település beépítésre szánt területeinek építési övezeteiben az építési telkek beépítésének minimális feltétele - a fő rendeltetésű épületekre vonatkozóan: a) belterület beépítésre szánt területein: teljes közművesítettség a 20.§(3) bekezdésben megengedett eltérések alkalmazhatóságával, b) belterület beépítésre nem szánt területein és külterület beépítésre szánt területein: részleges közművesítettség a 20.§(4) bekezdésben megengedett eltérések alkalmazhatóságával, c) külterület beépítésre nem szánt területein: hiányos közművesítettség a 20.§(4) bekezdésben megengedett eltérések alkalmazhatóságával amennyiben építési övezet-, övezeti előírás másként nem rendelkezik. 20.§(3) Meglevő belterületi beépítésre szánt még csatornázatlan területeken: 3 a) ha a napi keletkező szennyvíz az 5 m -t mennyiséget nem haladja meg, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig szigorúan átmeneti jelleggel, engedélyezett zárt szennyvíztároló medence alkalmazása. A közcsatorna hálózat kiépítését követően,a zárt szennyvíztároló medencét fel kell számolni és a közcsatornára csatlakozást ki kell építeni. 20.§(4) Belterület beépítésre nem szánt területén, külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha: a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 3 m -t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül: aa) a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, aa1) az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni, aa2) a közműpótló medence használata csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított. ab) a keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható: ab1) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadás megoldható ab2) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak, ab3) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken, ab4) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz. 3 b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m -t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül: ba) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezést kell létesíteni. Közutak menti zöldfelületek és a közterületi zöldfelületek 37.§ „(5)A közterület lévő 4 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

8



árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó(parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, 2 túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 1 m termőföldterület biztosításával.” Gépjárművek elhelyezése 40.§ „(1)Az új építmények, önálló rendeltetési egységek építése, meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében a rendeltetésszerű használatához az OTÉK - ban előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén a rakodóhelyet telken belül kell biztosítani, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott esetteket, és ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik. (2)A Vt és Vi jelű építési övezetekben oktatási, nevelési, intézményi és kereskedelmi rendeltetés esetén az OTÉK - ban előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezés és rakodóhely közterületen is biztosítható, a közterület kezelőjének és tulajdonosának hozzájárulásával.” A településközpont vegyes területek általános előírásai 48.§ (1)A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre. (2)A településközpont terület (a továbbiakban ebben a § - ban Vt) építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) lakó, b) igazgatási, iroda, c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, d) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató, e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, f) kulturális, közösségi szórakoztató és g) sport rendeltetést is tartalmazhat, kivéve ha az építési övezeti előírás másképpen nem rendelkezik. (3)A Vt építési övezeteiben kiegészítő rendeltetésű épületként elhelyezhető: a) személygépjármű tároló, b) egyéb a főrendeltetéseket kiszolgáló tároló rendeltetés. (4)Lakóterülettel határos Vt építési övezeteiben a (2) és (3) bekezdésben meghatározott rendeltetéshez kapcsolódó tevékenység akkor folytatható, ha a környezeti hatása az érintett telekhatáron nem haladja meg a lakóterületre vonatkozó környezeti határértékeket. (5)A Vt építési övezeteiben önálló lakó főrendeltetésű épület nem helyezhető el, kivéve ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik. (6)A Vt építési övezeteiben nem helyezhető el: a) a (2) és (3) bekezdésben nem szereplő rendeltetésű épületek, b) üzemanyagtöltő, c) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, d) szélkerék, 6 m- nél magasabb antenna, távközlési építmény, e) zajos, bűzös tevékenységgel járó funkciójú építmény, f) (haszon)állattartás céljára szolgáló építmény, g) lakókocsi, lakókonténer egyéb épületnek nem minősülő lakás céljára szolgáló létesítmény. (7)A Vt építési övezeteiben lévő építési telken az építés feltétele a teljes közművesítettség rendelkezésre állása a 30.§-ban meghatározottak szerint. (8)A Vt építési övezeteiben elhelyezhető több épület, kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik. (9)A Vt építési övezeteiben lévő építési telken nem helyezhetők el az URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

9



alábbi melléképítmények: a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, b) állat ól, állatkifutó, c) trágyatároló, komposztáló, d) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló, e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop. (10)A településen a Vt területek meghatározott, és Szabályozási Tervben is jelölt építési övezetei a Vt-1, Vt-2, Vt-3, Vt-4, Vt-5, Vt-6, Vt-7, Vt-8, Vt9 és Vt-10 jelű építési övezetek. A Vt jelű építési övezetek egyedi előírásai 49.§ … „(4)A Vt övezetekben, intézményi, hitéleti rendeltetése esetén a kialakult, építési övezetben meghatározottat túllépő épületmagasság fenntartható. .. (6) Vt-3 jelű építési övezetben telkenként maximum 2 főépület és épületenként 4 önálló rendletetési egységű épület helyezhető el. … (10)A Vt-jelű építési övezetekben a terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60%.”

Beépítési paraméterek 1

A kialakítható telek

2

leg Építési övezet kisebb területe jele

kialakítható legkisebb telekszélessége/

Az építési övezetben a beépítési mód

a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

mélysége

3 6

Vt-3

az épületmagasság megengedett

a zöldfelület legkisebb mértéke

a szintterületi mutató maximuma

(legkisebb) legnagyobb mértéke

(m2)

(m)

rövidítés

(%)

(m)

(%)

(m2/m2)

2000

-

SZ

50

(3,0) 7,5

30

-


10



A II. terület


Településrendezési szerződés 16.§ „(1) Az építési övezetbe sorolt területek felhasználásának, és az ingatlanok építési telekké alakításának megvalósulása és az építési feltételek megteremtése érdekében a települési önkormányzat az érintett ingatlanok tulajdonosával, illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval településrendezési szerződést köthet, a mindenkor hatályos vonatkozó magasabb szintű jogszabályok szerint.” Az építési övezetek beépítésének alapvető szabályai 26.§ „Építési övezetben új épület elhelyezésének feltételei: a. az építési telek megközelítését biztosító közlekedési célú közterület, vagy a magánút kialakítása, és ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzése, b. az a) bekezdés szerinti közút, vagy magánút az övezeti előírásoknak megfelelően, a közúti közlekedésre alkalmas módon kiépült a vonatkozó ágazati jogszabályokban foglalt követelményeknek figyelembe vételével. c. az építéssel érintett építési telek: ca) az övezeti előírásoknak megfelelően közművesített, vagy a telek közműellátásának feltétele biztosított, cb) közcsatorna hiányában a zárt rendszerű szennyvíztároló, vagy egyéb közműpótló alkalmazását a vonatkozó övezeti és általános érvényű előírás nem zárja ki.” Egyéb építési előírások 28. § „(2)Az építési övezetekben: d) terepszint alatti beépítés építési helyen belül történhet, e) melléképítmények építési helyen belül helyezhetők el, kivéve a közműbecsatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló kerti építmény, f) hátsókertben nem helyezhető kiegészítő rendeltetésű építmény. (3)A terepszint alatt építhető megengedett legnagyobb beépítettség aránya (%) az építési övezetre, övezetre megállapított beépítettség megengedett legnagyobb mértékének 1,5 – szerese lehet 40%-os megengedett legnagyobb beépítettségi mértékig, melynek 50%-a helyezhető el az épület kontúrján kívül, de építési helyen belül. Amennyiben az építési övezetre megállapított beépítettség megengedett legnagyobb mértéke túllépi a 60%-ot, a terepszint alatt építhető megengedett legnagyobb beépítettség megegyezik az építési övezetre meghatározott beépítettségi maximummal, kivéve, ha az építési övezeti előírás másképpen nem rendelkezik. (4)Az övezetben, építési övezetben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az övezetben, építési övezetben előírt épület-magasság megengedett legnagyobb mértékét kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik. (5)Építési övezetben előírt épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét új épület egyik homlokzatmagassága sem haladhatja meg, kivéve, ha az építési övezeti előírás másképpen rendelkezik. (6)Épületnek nem minősülő építmény legmagasabb pontja az övezetben meghatározott épület magasság megengedett legnagyobb mértékét nem haladhatja meg kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik. (7)Építési telken úszó építési telken lévő épület kubatúrán belül felújítható, átépíthető, új épület a jogszerűen kialakított építési telken


11



építhető. (8)Rendeletetésekre vonatkozó előírások: b) terepszint alatti és terepszint feletti gépjárműtároló fő rendeltetésű épületen belül helyezhető el, kivétel, ha az építési övezeti előírás ettől eltérően rendelkezik, …” A kialakult-, és új beépítéseknél az épületek-, építmények kialakításának általános szabályai 29.§ „(2)Építési övezeteiben, övezetben épületnek nem minősülő építmény (pl. torony, siló, üzemi kémény) és egyéb sajátos építmény legnagyobb magassága maximum 20,0 m lehet, kivéve háztartási kiserőmű (szélkerék) és az övezeti előírás eltérő rendelkezése esetén. (3)Új épület magastetős vagy lapostetős kialakítású lehet. Amennyiben az építési övezeti, övezeti előírás másképpen nem rendelkezik: c) Magastető hajlásszöge 25-45° hajlásszögű lehet. A tetőgerinc vonala az utcában kialakult állapothoz kell, hogy igazodjon. d) Lapostető akkor építhető, amennyiben az illeszkedik a környezetéhez. Ha a szomszédos épületekről való rálátás indokolja zöldtetőt és/vagy tetőkertet kell kialakítani. … (5)Tető héjalásnál hullámpala, hullámlemez, trapézlemez, műanyaglemez nem alkalmazható. Tetőfedés színei csak az alábbiak lehetnek: antracit,- és grafit szürke, barna, vörös, bordó, natúr, kerámia sárga és ezen színek árnyalatai, kombinációi. A tetőfedésnél harsány, rikító színek nem alkalmazhatók. (6)Homlokzat színezésben harsány, rikító színek nem alkalmazhatók. Közművesítettség 30.§ A település beépítésre szánt területeinek építési övezeteiben az építési telkek beépítésének minimális feltétele - a fő rendeltetésű épületekre vonatkozóan: d) belterület beépítésre szánt területein: teljes közművesítettség a 20.§(3) bekezdésben megengedett eltérések alkalmazhatóságával, e) belterület beépítésre nem szánt területein és külterület beépítésre szánt területein: részleges közművesítettség a 20.§(4) bekezdésben megengedett eltérések alkalmazhatóságával, f) külterület beépítésre nem szánt területein: hiányos közművesítettség a 20.§(4) bekezdésben megengedett eltérések alkalmazhatóságával amennyiben építési övezet-, övezeti előírás másként nem rendelkezik. 20.§(4) Belterület beépítésre nem szánt területén, külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha: b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 3 m -t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül: aa) a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, aa1) az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni, aa2) a közműpótló medence használata csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított. ab) a keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható: ab1) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadás megoldható ab2) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak, URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

12



ab3) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken, ab4) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz. 3 b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m -t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül: ba) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezést kell létesíteni. Gépjárművek elhelyezése 40.§ „(1)Az új építmények, önálló rendeltetési egységek építése, meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében a rendeltetésszerű használatához az OTÉK - ban előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén a rakodóhelyet telken belül kell biztosítani, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott esetteket, és ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik. Mezőgazdasági területek általános előírásai 78.§ (1)A mezőgazdasági területek övezeteihez tartoznak a település mezőgazdasági termelés, gyepgazdálkodás, állattartás és állattenyésztés céljára szolgáló területei. (2)A Szabályozási Terv a település külterületének mezőgazdasági területeit alábbi övezetekbe sorolja: a) Má jelű általános mezőgazdasági övezet, b) Má-k jelű korlátos mezőgazdasági övezet. (3)Mezőgazdasági terület övezetiben az elő-, oldal-, és hátsókert mértéke 10,0 méter. (4)Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik. (5)A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem. A távlatban fejlesztési területként meghatározott általános mezőgazdasági rendeltetésű mezőgazdasági terület övezete 80.§ (1)Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági területek övezetébe tartoznak a település mezőgazdasági művelés alatt álló távlati fejlesztési területei. (2)Az övezetben kizárólag az alábbi építmények helyezhetők el: a) a növénytermesztéshez kapcsolódó ideiglenes jellegű építmények, b) állattartáshoz kapcsolódó ideiglenes jellegű építmények. (3)Az övezetben épület nem helyezhető el. (4)Má-2 jelű övezetben birtokközpont kialakítása nem engedélyezett. (5)Az Má-2 övezetben az szabályozási terven "egyedi előírás 1." szabályozási elemmel meghatározott rendeltetés, épület megtartható, az épület kubatúrán belül felújítható, új épület az övezeti előírásoknak megfelelően építhető.


13



Beépítési paraméterek 1

A kialakít-

Az övezetben

ható telek 2

legkisebb területe

a beépítési mód

a beépíthető legkisebb telek terület


Övezet

az épületmagasság

az épületmagasság

megengedett legnagyobb mértéke

megengedett legnagyobb mértéke lakó épület esetén

jele 3

4

Má-2


(m2)

rövidítés

(m2)

(%)

(m)

20 000*

SZ

10 000

1,0

4,5


14

(m)

(%)


III.


A TERVEZÉSI TERÜLETEK RÉSZLETES BEMUTATÁSA

A TERVEZÉSI TERÜLET ÉS A RENDEZÉSSEL ÉRINTETT TERÜLETEK A tervezési feladatban rendezéssel csak 1-1 telek érintett. A rendezés megalapozása és a hatásainak értékelhetősége érdekében a vizsgált (tervezési) terület határát kiterjesztettük az érintett településrészre illetve telektömbre. 1. A TERÜLET MÚLTJA A település egészére 2014-ben készült örökségvédelmi hatástanulmány, ezért jelen munka során nem készül külön örökségvédelmi hatástanulmány. (Tekintettel arra, hogy a rendezéssel érintett területek védett vagy egyéb műemléki vagy régészeti értéket sem közvetlenül sem közvetve nem érintenek, az örökségvédelmi hatástanulmány készítése nem indokolt.) Az alábbi összefoglalás ezért csupán tájékoztatásként mutatja be a területek belátható múltban történt változásait. Az I. terület

A 05/6 hrsz-ú telek kárpótlást követően történő telekalakítással 1996 évben alakult. A telek ezt követőn beépült és kereskedelmi – szolgáltató majd vendéglátó létesítményként funkcionált. A beépítés a földhivatali térképre nem került átvezetésre, de a rendeltetést a Földhivatali Információs Rendszer tulajdoni lapja „kivett üzletként” tartalmazza.

A II. terület

A 21/2 hrsz-ú telek a 21 és 024/3 hrsz-ú telkek megosztásából 2001. évben alakult, 2001 év óta művelés alól kivett telek. A telek egy része ezt követőn beépült, a beépítés gazdasági funkcióval működik. 2

A telken a FÓT EP 20 kV-os vezeték javára 88 m nagyságú területre illetve Kistarcsa 0.4 kV-os 2. számú vezetékrendszerre az ELMÜ Hálózati Elosztó Kft, javára vezetékjog van bejegyezve. 2. RÉGÉSZETI ÉRINTETTSÉG A rendezéssel érintett területeket illetve tervezési területeket régészeti terület, régészeti érdekű terület nem érinti.


15



1. JELLEMZŐ TERÜLETHASZ NÁLAT ÉS BEÉPÍTÉS 1.1.A TERÜLETEK FŐ JELLEMZŐI Az I. tervezési terület

Az I. számú tervezési terület a H8-as HÉV Szilasligeti megállójától nyugatra helyezkedik el. A tervezési terület feltárását a 05/3, 05/5, 05/9 hrsz-ú Önkormányzati tulajdonú közterületek látják el. A feltárást biztosító utak jellemzően szilárd burkolat nélküli utak és gyalogos felületek. A 05/6 hrsz-ú telek a telekosztást követően beépült és kereskedelmi – szolgáltató majd vendéglátó létesítményként funkcionált. Az ingatlan jelenleg használaton kívüli. A telek beépítése a földhivatali térképre nem került átvezetésre, ugyanakkor a Földhivatali Információs Rendszer alapján a telek „kivett üzlet”. A környező ingatlanok kereskedelmi, szolgáltató funkciójúak. Az épületek jellemzően földszintes, magastetős épületek. A tervezési terület zöldfelületi intenzitása magas, a jó közlekedési kapcsolatai és a központi helyzete miatt értékes terület.

A II. tervezési terület

A II. számú tervezési terület Kistarcsa közigazgatási határán helyezkedik el. A terület feltárását a Kistarcsa Önkormányzat tulajdonába tartozó 0228 hrsz-ú út biztosítja. Kerepesről a területet a 020/2 hrsz-ú ingatlanról érhetjük el. A közterületi kapcsolatot Kistarcsa és Kerepes irányából is szilárd burkolat nélküli út biztosítja. A tervezési területet a földhivatali alaptérkép alapján jellemzően művelés alatt álló ingatlanok alkotják, amelyek részben beépítettek. Az ingatlanok szántó, major, udvar, gyümölcsös művelési ágba tartoznak. Tényleges mezőgazdasági művelés nyomai a 024/8 és 024/5 hrsz-ú ingatlanokon figyelhető meg. A beépítetlen ingatlanok többsége cserjés, erdősült területrészeket is tartalmaz. A beépített telkek épületállománya változatos, jellemzően földszintes, magastetős épületek találhatóak a területen. A 020/2 hrsz-ú út menti beépített ingatlanokon helyszínelés alapján lakóépületek találhatóak. II.terület és környezete


I.terület és környezete

16



2. ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI VIZSGÁLATOK 2.1.ÉPÜLET VIZSGÁLAT Az I. tervezési terület

Jelmagyarázat:

A terület beépítettsége alacsony. A 05/5, 05/7, 05/11 hrsz-ú ingatlanok beépített alapterülete közel azonos. Az épületek jellemzően földszintesek, magastetősek, jelenleg tetőtérbeépítés nélküliek. A 05/6 hrsz-ú ingatlan nincs használatban. A 05/7 és a 05/11 hrsz-ú ingatlanok kereskedelmi, szolgáltató funkciójúak. A II. tervezési terület

Jelmagyarázat:

A terület beépítési intenzitása alacsony. A beépített ingatlanok: 021/2, 021/1, 022, 023, 024/8. A telkeken Földszintes és Földszint plusz tetőtér beépítéses épületeket találhatunk. Az ingatlanok többsége magastetős. Az épületek mérete változó, a módosítással érintett ingatlan és a 024/8 hrsz-ú telken található épület alapterülete jelentősebb. A 021/2 hrsz-ú telken található ingatlanbővítés a Földhivatali Információs Rendszerbe nem lett bejegyezve.


17



2.2.BEÉPÍTTSÉG VIZSGÁLAT Az I. tervezési terület

Jelmagyarázat:

A tervezési terület jelentős részét magántulajdonú legelők alkotja. Az érintett ingatlanok nagy része beépítetlen, Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület. A beépített ingatlanok (05/6, 05/7, 05/11) „Vt-3” jelű Településközponti vegyes övezetbe tartoznak. Ezen ingatlanok beépítettsége a telekméretektől függően 3,5-41,57 % között változik. Az ingatlanokon található épületek alapterülete közel azonos.


Jelmagyarázat:

A terület a hatályos szabályozási terv alapján „Má-2” jelű általános mezőgazdasági terület. A beépített területek beépítési paraméterei az övezeti előírás alapján meghatározott 1%-os beépítési határértéket jelentősen meghaladják, kivéve a 024/8 hrsz-ú ingatlant.


18



2.3.TULAJDON VIZSGÁLAT Az I. tervezési terület

Jelmagyarázat:

Hrsz 05/3 05/9 05/5 07

Tulajdonos Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat

A tervezési terület nem közterületi ingatlanai magántulajdonban vannak. A terület feltárását biztosító közterületek az Önkormányzati vagyon részét képzik. A területen Állami tulajdon nem található. A II. tervezési terület

Jelmagyarázat:

Hrsz 020/2 025 024/9

Tulajdonos Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat

A tervezési terület nem közterületi ingatlanai magántulajdonban vannak. A terület feltárását biztosító közterületek az Önkormányzati vagyon részét képzik. A területen Állami tulajdon nem található.


19



2.1.TELEKMORFOLÓGIA VIZSGÁLAT Az I. tervezési terület

Jelmagyarázat:

A tervezési területen található ingatlanok telekmorfológiája és telekméretei változatosak. A módosítással érintett ingatlan telke kisméretű úszótelek, hasonlóan a tőle északra található 05/7 hrsz-ú ingatlanhoz. A közterületi ingatlanok jellemzően nagyméretű telkek. A Beépítésre nem szánt Különleges Rekreációs terület ingatlanai 1000-1800 m2 közöttiek. Az érintett ingatlanok telekmorfológiája szabálytalan, amely feltételezhetően a HÉV egykori telekosztásaival és a terület közterületi jellegével hozható összhangba. A II. tervezési terület

Jelmagyarázat:

A tervezési terület található telkek telekméretei és telekmorfológiája egymáshoz képest eltérők. A telkek jelentős része korábbi telekosztások eredményeként alakult ki (023, 024/5, 024/6, 024/7), amelyek telekméretei közel azonosak 49005250 m2. A terület É-i részén található 024/8 hrsz-ú ingatlan 18 601 m2, így a beépítési paraméterei is kedvezőbbek a szomszédos telkekhez képest. A Kistarcsa irányába található beépített telkek mérete 2200-5800 m2 közötti, amelyből adódóan a kialakult állapotból adódó beépítési paraméterek a hatályos övezeti előírásoknak nem felelnek meg. URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

20



2.2.A RENDEZÉSSEL ÉRINTETT TELKEK RÉSZLETES VIZSGÁLATA

Az I. tervezési terület

A 05/6 hrsz-ú telekre vonatkozó alapadatok:

-

fekvés: külterület

-

telek terület: 166 m

-

művelési ág: kivett üzlet

-

tulajdon: A tulajdona

-

beépítettség: 41,57 %

-

közműellátottság: teljes közmű

-

kialakult rendeltetés: üzemen kívüli vendéglátás, kereskedelem

2

HÉSZ

módosítás

kérelmezőjének

(A telek beépítési adatai geodéziai bemérés alapján pontosításra kerülnek, mert a tervezői vizsgálatok alapján a telek beépítettsége eltér a földhivatal digitális alaptérképén rögzített beépítéstől.)


A 021/2 hrsz-ú telekre vonatkozó alapadatok:


21

-

fekvés: külterület

-

telek terület: 5842 m

-

művelési ág: kivett gazdasági épület, udvar

-

tulajdon: A résztulajdona

-

beépítettség: 2,67 %

-

közműellátottság: részleges közmű

-

kialakult rendeltetés: gazdasági épület, udvar

2

HÉSZ

módosítás

kérelmezőinek



Zöldfelületi vizsgálatok I. TÁJI, TERMÉSZETI ÉS ZÖLDFELÜLETI VIZSGÁLAT 1. TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 1.1.TÁJI, TERMÉSZETI ELEMEK


A tervezéssel érintett területen zöldterületként definiálta a TSZT a módosítással érintett telektől nyugatra lévő telkeket. A módosítandó telek beépített, zöldfelülettel nem rendelkezik, udvarában burkolt felülettel körbe véve egy idős nyárfa (Popolus nigra) áll. Ugyanakkor az épített és alakított környezettel rendelkező tervezési terület egésze jelentős fásszárú növényállománnyal illeszkedik a szomszédos természeti tájba.

harmadik katonai felmérés 1872-84

A település egyik híressége Pecz Ármin a magyar kertművészet jeles alkotója volt, aki rányomta bélyegét Kerepes fejlődésére, hiszen létrehozta 60kh terjedelmű faiskoláját, a Pecz-tanyát. Pecz Ármin már a XIX. század végén a szecessziós kertművészet egyik élvonalbeli hazai képviselője, akinek kúriáját – ami a tervezési területhez igen közel - a Bajcsy-Zsilinszki utca mellett állt - különleges díszfákból álló park és faiskola vette körül. (Az általa 1856-ban alapított faiskola területe és választéka az országban a legnagyobb volt, törzsfagyűjteménye pedig nemzetközileg is egyedülálló.) Díszfáiból mára már csak pár egyed található a tervezéssel érintett terület közvetlen szomszédságában, attól szintben mélyebben, DNY-i irányban. A tervezéssel érintett terület fás növényállománya a terület kisebb részét képezi. Nagyobb, beépítetlen területén a Szilas-patak völgye mentén elterülő gyepterületek borítják, melyek az ökológiai hálózat részei. A part menti vegetációban még megtalálhatóak a jellegzetes mocsári növényzet alkotó elemei: a békabuzogányos (Sparga-niaceae emersum) feketenadálytő (Symphytum officinale), néhol a mocsári nefelejcs (Myosotis palustris), gyakrabban a réti boglárka (Ranunculus acris) és a különböző sásfélék. Sajnos a gyepterületen is megjelennek a ruderális gyomfajok. Az ökológiai hálózatnak szintén fontos eleme a szántóterületek közé ékelődött ligeterdő folt. A megmaradt természeti és kertépítészeti környezet elemei, a ligeterdő folt és a patakvölgy menti részen lévő mezőgazdasági művelésből már kivett terület Z-KP és - a már említett Kb-Rek - területfelhasználásban találhatók. A módosítással érintett terület a 05/3 hrsz-ú közlekedési célú közterületben úszó telek. Az érintett közterület határos az egyedi előírásokkal bíró ökológiai folyosóval. (Az egyedi előírásokra a településrendezési eszközök elfogadáskor hatályos szerzett építési jogok érvényesítése miatt volt szükség.) A rendezéssel érintett területet keleti irányból a HÉV nyomvonala választja el a település belterületének legnagyobb erdőterületétől. A tervezési terület környezetének táji értékei a településrész fejlődésével jelentősen, illetve a patak medrének rendezésével a vegetáció diverzitása csökkent. A gyepes, néhol gyomosodó rézsűk között folyó kiépített fedetlen árokká alakult a vízrendezési munkák


22



eredményeként a Szilas-patak itteni ága. Összefoglalva: A tervezési területen belül módosítással érintett terület és közvetlen környezete, azaz a beépített telek és közlekedési célú közterület táji-és természeti elemet nem tartalmaz. A tervezési terület országos, vagy helyi természetvédelem alá nem tartozik, nem része a Natura 2000 védettségi kategóriába tartozó területeknek sem. A területen egyedi természeti érték, vagy egyedi tájérték sem található. A rendezéssel érintett terület mellett ökológiai folyosó részét képező ligetes terület található.


1.2.TERMÉSZETI ELEMEK A rendezéssel érintett terület (021/2 hrsz-ú telek) művelés alól kivett terület. A rendezéssel érintett telket magába foglaló tervezési területen belül lévő telkek mindegyike mezőgazdasági művelés alatt álló terület, szántó, illetve gyep művelésben. A telkek egy része tanyás beépítési jelleggel beépített. A tervezési terület országos, vagy helyi természetvédelem alá nem tartozik, nem része a Natura 2000 védettségi kategóriába tartozó területeknek sem. A területen egyedi természeti érték, vagy egyedi tájérték nem található.

2. ZÖLDFELÜLETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA


A rendezéssel érintett terület Kerepes HÉV megálló közvetlen környezetében található. 2.1.TERÜLETHASZNÁLAT A térség jellemzően közlekedési nyomvonalak érintkezési zónája. A terület nem közlekedési célú területhasználatát kereskedelmi – vendéglátó célú épületek képezik.


23



2.2.ZÖLDFELÜLETEK 2.3. A rendezéssel érintett telek beépített, beépítettsége és burkolt felülete nagyarányú, a telken zöldfelület nem található. Udvarában burkolt felülettel körbe véve egy idős nyárfa (Popolus nigra) áll. A tervezési terület módosítással érintett telken kívüli rész zöldfelületének értékét a fásszárú növényállomány adja, amely ligetszerűen árnyékolja a gyepes felületeket és az azon átvágó gyalogos közlekedési felületeket. A zöldfelület értékét csökkentik a gyomfajok, amelyek mind a fásszárú, mind a lágyszárú növényállományban megtalálhatóak: zöld juhar (Acer negundo), bálványfa (Ailanthus altissima), fehér akác (Robinia pseudoacacia). A tervezett, TSZT-en és SZT-en jelölt területhasználathoz Z-KP és - a már említett Kb-Rek kedvező lehetőségeket biztosít a Szilas-patak menti, egykori vizes rét területén az extenzíven fenntartott területtel. A módosítandó telek közlekedési célú közterülethez kapcsolódik, amely zöldfelületbe, tervezett zöldterületbe ágyazódik. A közlekedési létesítményeket kísérő mai közcélú zöldfelületek növényzete, faállománya részben elöregedett, részben hiányos, környezetvédelmi és klímastratégiai szerepe fontos, de nem tölti be a zöldterületi funkcióhoz szükséges szerepet sem kertépítészetiesztétikai, sem a rekreáció szempontjából. A közlekedési utak közterületeit is gyomfajokból álló zöld juhar (Acer negundo), bálványfa (Ailanthus altissima), fehér akác (Robinia pseudoacacia) hiányos, elöregedett , kezeletlen fasor kíséri.


A rendezéssel érintett terület a település DNY-i határában a közigazgatási határ mentén található. 2.1.TERÜLETHASZNÁLAT A rendezéssel érintett terület művelés alól kivett telek. A telek egy része gazdasági épülettel beépített, másik része beépítetlen.


24



2.2. ZÖLDFELÜLETEK A beépített telekrész a felhagyott mezőgazdasági művelést követően elterjedt ruderális gyomfajokkal a vegetációs időszakban borított felület. Elhanyagolt, bozótos. Ültetett, értékes növényállomány a telken A beépítetlen telekrész földmunkára előkészített, növényállomány nem található rajta. A módosítással érintett telek körül lévő, tervezési területen belül található telkek nem alkotnak egységes zöldfelületet. A közlekedési területek szabályozási szélességétől szűkebb használható felületekkel határolt lakóterület telkeinek nagyobb részén jelentős faállomány található, dísz, és gyümölcsfajokkal. Kisebb részén az invazív fajokból felnövekvő erdősülő növényállományt megtartották a művelt kertrész mellett. A gazdasági területek délnyugati határán a védőfásítás elsősorban zöldjuharból (Acer negundo), akácból (Robinia pseudoacatia) és bodzából (Sambucus nigra) áll. Összességében a területre igen alacsony biodiverzitás jellemző.


25



Közlekedési vizsgálat I.

HÁLÓZATI KAPCSOLATOK, KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS


1. JELENLEGI KÖZÚTI HÁLÓZAT Kerepes közúthálózata a 3 sz. országos jelentőségű I. rendű főútra szerveződik. A település fő feltáró, helyi jelentőségű összekötő útja a 3 sz. főútból kiinduló a Mogyoródi út - Béke utca - József Attila utca útvonalon Mogyoród felé halad. A települést közúthálózati szempontból a HÉV vonal osztja ketté. A település ezen településének forgalma Kerepesen belül lényegében a József Attila utca – Béke utca - Sólyom utca nyomvonalon haladva a Mogyoródi utca szintbeli HÉV csomópontján keresztül tud a 3 sz. főúthoz csatlakozni. A tervezési terület mellett található Szilasligeti utcánál lévő aluljáró túl szűk, és rosszul megközelíthető ahhoz, hogy számottevő forgalmat tudjon átereszteni. rajz forrása: Megalapozó vizsgálat (Kasib Kft. 2014)

A tervezési terület így a József Attila utca – Béke utca - Sólyom utca – Mogyoródi utak által kapcsolódik a város meglévő úthálózatához, az alábbiak szerint: Az I. terület a Szilasligeti HÉV megálló melletti beépített területen található. A terület egyedi domborzati adottságai (jelentős szintkülönbség) miatt a rendezéssel érintett telek gépjárművel történő megközelítése is egyedi:

rajz forrása: Megalapozó vizsgálat (Kasib Kft. 2014)

-

a József Attila utca és a József Attila park irányából a 2961/5 hrsz-ú közlekedési célú közterületen, továbbá a 1385/1 hrsz-ú és a „réten” keresztül a 90 hrsz-ú közúton;

-

a Szilasligeti út irányából kereszteződésén át

a

HÉV

nem aszfaltozott önkormányzati tulajdonú közutakon.

földút a József Attila utca irányába a tervezési területről


csupán

földút a tervezési terület irányába a lépcsősortól

26

különszintű



2. JELENLEGI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT A tervezési terület közvetlen kötöttpályás közlekedési kapcsolata a Budapest – Gödöllő HÉV vonal, így Kerepesre tömegközlekedéssel - a főváros irányából – az Örs vezér térről Gödöllőre közlekedő BKV HÉV biztosítja a leggyorsabb elérhetőséget. A szerelvények hétvégén óránként, hétköznap, csúcsidőben 15-20 percenkenként közlekednek. A VOLÁNBUSZ - keleti, gödöllői vonalán közlekedő- távolsági autóbuszai is érintik a települést, a járatok a város több pontjáról közvetlenül elérhetők, a tervezési terület ebben a tekintetben nem ellátott. A helyi tömegközlekedést 2009 áprilisa óta az Önkormányzat biztosítja a településen, a tervezési terület ebben a tekintetben – a domborzati adottságok miatt - közvetlenül nem ellátott.

3. JELENLEGI KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS HÁLÓZAT Kerepesen sem kiépített, sem kijelölt kerékpárút nem található, a HÉV állomásoknál, és a kereskedelmi létesítményeknél vannak telepített kerékpártárolók. A település központi településrészein vannak kiépített gyalogjárdák. A tervezési területhez önálló gyalogos közlekedő-ösvények vezetnek a HÉV Szilasliget megállójához, majd kiépített módon kapcsolódnak a Béke utca északkeleti meredek szakaszaihoz. (A településen a gyalogos ösvények többsége baleseti veszélyt jelentő módon szabálytalanul keresztezi a vasúti pályát.) 4. A RENDEZÉSSLE ÉRINTETT TERÜLET KÖZLEKEDÉSI ADOTTSÁGAI, PARKOLÁSI HELYZET 5. A terület jelenleg a Szilasligeti út irányából a HÉV alatti burkolt átjárón, a Sólyom utca irányából földúton, az Állomás utcáról, a József Attila park és a József Attila utca irányából (közterületen) földúton közelíthető meg. A rendezéssel érintett telek közterülettel határos. A közterület műszaki fejlesztése (burkolása) és a zöldfelületi rendezése szükséges. A közterület gépjármű közlekedésre és parkolásra korlátozottan alkalmas. Jelenleg a térségében nincs nagyobb kapacitással bíró kiépített parkolási létesítmény. A parkolás jellemzően a magán ingatlanokon URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

27



történik, illetve a közterületi útpadkán és egyéb földporondon is lehetséges időszakos várakozás. A hatályos településszerkezeti terv a tervezett központi területegység távlati fejlesztéséhez ebben a térségben, felszíni parkolók kialakítását határozza meg továbbá P+R 20 és B+R 10 számban a HÉV megállók fejlesztésével összefüggésben.


1. JELENLEGI KÖZÚTI HÁLÓZAT

A rendezéssel érintett terület közlekedési feltárását közigazgatási területén lévő Móra Ferenc utca biztosítja.

Kistarcsa

A tervezési terület Kerepeshez alapvetően a Kölcsey Ferenc utcán keresztül kapcsolódik, Kerepes beépített területeiről a Homok dűlő, a Szőlő dűlő és a Martinovics utcán keresztül érhető el. Kerepes közúthálózata a 3 sz. országos jelentőségű I. rendű főútra szerveződik, a terület a 3 sz. főútról a legegyszerűbben a Móra Ferenc utcáról érhető el.

A terület közvetlen közterületi kapcsolata biztosított. A kiépített út murvával szórt, minősége közúti közlekedésre alkalmas. Az út meglévő szélessége 8-10 méter között szór. Kicstarcsa hatályos Szabályozási Terve az út fejlesztését irányozta elő, a tervezett szabályozási szélesség 18,0 méter. A tervezett szabályozás a rendezéssel érintett telket nem érinti.


28


a rendezéssel érintett telek közterületi kapcsolata (nyugat)


a rendezéssel érintett telek közterületi kapcsolata (kelet)

2. JELENLEGI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT A tervezési területnek nincs közvetlen kötöttpályás közlekedési kapcsolata. A helyi tömegközlekedési hálózat a területet nem érinti. 3. JELENLEGI KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS HÁLÓZAT A tervezési területen és környezetében nincs sem kiépített sem kijelölt kerékpárút. A tervezési területen és környezetében nincs kiépített gyalogjárda. 4. A RENDEZÉSSLE ÉRINTETT TERÜLET KÖZLEKEDÉSI ADOTTSÁGAI, PARKOLÁSI HELYZET 5.

A rendezéssel érintett telek jelenleg beépített, a parkolás a telken belül biztosított, a közterület parkolási célra történő hasznosítása nem indokolt.


29



Közművesítés vizsgálata I.

MEGLÉVŐ KÖZMŰ ADOTTSÁGOK

1. KÖZMŰVIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE Kerepes a jól közművesített települések közé tartozik. A belterület beépített területeinek nagy részén – jellemzően a központi területeken - ma már a teljes közműellátás biztosított, kiépült a vízellátás, a szennyvízelvezetés, a villamos-energia ellátás, a földgázellátás és az elektronikus hírközlés hálózati rendszere. A fejezet a közbeszerzési kiírásban foglaltaknak megfelelően a rendelkezésre álló megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat felhasználásával került kidolgozásra. Az I. tervezési terület

2. VÍZI KÖZMŰVEK 2.1.VÍZELLÁTÁS A településen a vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a vízellátó hálózat 100 %-os szintre kiépített. A vízellátó hálózatot a Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt (DPMV Zrt) Szilas-menti Üzemigazgatósága üzemelteti. 3

A vízhálózatban a víznyomást a rendszer 200 m -es magas tározójának (tfsz: 269,33 mBf) túlfolyó szintje határozza meg, a vizsgált területen nyomásproblémák nincsenek. A vizsgált terület kiépített vízelosztó hálózat vezetékei NÁ 80-as átmérőjű, az állomás utca és a Szilasligeti úton NÁ 150-as átmérőjűek (a Vízmű telepet a magas tározóval összekötő szakasz). A hálózatra az előírásoknak megfelelően a tűzcsapok is felszerelésre kerültek, biztosítva ezzel a megfelelő tüzivíz ellátást. A vizsgált telek vízellátása biztosított. rajz forrása: Megalapozó vizsgálat (Kasib Kft. 2014)

2.2.SZENNYVÍZELVEZETÉS A településen elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat került kiépítésre. A szennyvizek a kistarcsai szennyvízátemelő telepre gravitálnak, onnan befogadó a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. csatornahálózata, a tisztított szennyvizek befogadója a Duna. Kerepesen a beépítésre szánt területek elválasztott rendszerű szennyvíz gyűjtőcsatorna hálózat rendszerének kiépítettsége teljes, a kedvező gravitációs adottságok miatt csak néhány nyomott csatorna szakasz üzemel. A régi építésű szennyvízcsatornák mérete zömmel DN 300-as, anyaguk beton. A 90-es években épített csatornák zöme DN 200-as, csak egy nagyobb gerinccsatornák mérete DN 315-ös. Az új csatornák anyaga kivétel nélkül a korszerűbb KGPVC műanyag. A vizsgált terület szennyvízelvezetése, elválasztott rendszerű hálózaton keresztül biztosított. A terület csapadékvíz –elvezetés nyílt árkos rendszere nem kiépített. rajz forrása: Megalapozó vizsgálat (Kasib Kft. 2014)


30



3. ENERGIAELLÁTÁS A tervezési területek energiaellátására jelenleg a vezetékes energiahordozók közül a villamos-energia és a földgáz áll rendelkezésre. 3.1. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS Kerepes ELMŰ-ÉDÁSZ Elosztóhálózati Kft. üzemelteti a villamosenergia ellátás rendszerét, 22 kV-os feszültségi szinten. A 22 kV-os hálózatot 132/22 kV-os alállomásokról táplálják be. A 22 kVos középfeszültségű hálózat jellemzően oszlopokra fektetéssel épült. A fogyasztói igények kielégítése fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik. A kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre légkábeles vagy szabadvezetékes formában. A település közvilágítása – a főút melletti területek kivételével - kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. A vizsgált telek villamos-energia ellátása légvezetékkel biztosított. rajz forrása: Megalapozó vizsgálat (Kasib Kft. 2014)

A TIGÁZ-DSO szolgáltatója.

Földgázelosztó

Kft.

3.2.FÖLDGÁZELLÁTÁS Kerepes földgázellátásának

A Gödöllőn üzemelő MOL átadó állomás Kerepes gázellátásának bázisa, egy NÁ 200-as méretű acél, 8 bar-os nagyközép-nyomású vezeték látja el Kerepest és Kistarcsát gázzal. A kerepesi gázfogadótól a fogyasztókat középnyomású hálózat látja el. A kisnyomású - a fogyasztói igényeket kielégítő - gázellátás jellemzően telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal történik. A vizsgált telek gázellátása biztosítható, de a telek a hálózatra nincs rákötve.

rajz forrása: Megalapozó vizsgálat (Kasib Kft. 2014)

4. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 4.1.VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Kerepes vezetékes távközlési szolgáltatója az INVITEL Zrt. A település jelenlegi vezetékes távközlési ellátása az igények alapján kielégített. 4.2.Vezeték NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉS A távközlési ellátottságot tovább növeli a vezeték nélküli mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. A tervezési területen bázisállomás nem üzemel. A tervezési terület szomszédságában (erdőterület) Vodafon és Telenor távközlési antenna biztosítja az ellátást.


31




5. VÍZI KÖZMŰVEK 5.1.VÍZELLÁTÁS A településen a vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a vízellátó hálózat 100 %-os szintre kiépített. A vízellátó hálózatot a Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt (DPMV Zrt) Szilas-menti Üzemigazgatósága üzemelteti. 3

A vízhálózatban a víznyomást a rendszer 200 m -es magas tározójának (tfsz: 269,33 mBf) túlfolyó szintje határozza meg. A vizsgált területen a vízellátását a kistarcsai vízelosztó hálózat kiépített vezetéke biztosítja. A telek kerepesi vízellátása a Homok dűlő utcában vezetett 80 KM-PVC rendszer fejlesztésével is biztosítható. rajz forrása: Megalapozó vizsgálat (Kasib Kft. 2014)

5.2.SZENNYVÍZELVEZETÉS A településen elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat került kiépítésre. A vizsgált területen és környezetében a szennyvízelvezetésére a hálózati rendszer nincs kiépítve. Kistarcsa helyi építési szabályzata a közvetlenül érintett területre a hiányos közművesítettséget írja elő. A vonatkozó HÉSZ előírások mindkét település tekintetében lehetővé teszik a hatóságilag engedélyezett, korszerűen kivitelezett szennyvíztároló alkalmazását, így a terület szennyvízkezelése egyed berendezéssel oldható meg. A terület csapadékvíz –elvezetés nyílt árkos rendszere nem kiépített, a csapadékvíz elszikkad. 6. ENERGIAELLÁTÁS A tervezési területek energiaellátására jelenleg a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. 6.1. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS Kerepes ELMŰ-ÉDÁSZ Elosztóhálózati Kft. üzemelteti a villamosenergia ellátás rendszerét, 22 kV-os feszültségi szinten. A 22 kV-os hálózatot 132/22 kV-os alállomásokról táplálják be. A 22 kVos középfeszültségű hálózat jellemzően oszlopokra fektetéssel épült. A tervezési terület mellett halad egy 22 kV-os légvezeték. A fogyasztói igények kielégítése fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik. A kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre légkábeles vagy szabadvezetékes formában. A település közvilágítása – a főút melletti területek kivételével - kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. A vizsgált telek villamos-energia ellátása légvezetékkel biztosított. rajz forrása: Megalapozó vizsgálat (Kasib Kft. 2014) URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

32



6.2.FÖLDGÁZELLÁTÁS A TIGÁZ-DSO szolgáltatója.

Földgázelosztó

Kft.

Kerepes

földgázellátásának

A Gödöllőn üzemelő MOL átadó állomás Kerepes gázellátásának bázisa, egy NÁ 200-as méretű acél, 8 bar-os nagyközép-nyomású vezeték látja el Kerepest és Kistarcsát gázzal. A kerepesi gázfogadótól a fogyasztókat középnyomású hálózat látja el. A kisnyomású - a fogyasztói igényeket kielégítő - gázellátás jellemzően telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal történik. A vizsgált telek gázellátása jelenleg nem biztosított, de a telek hálózati fejlesztéssel ellátható.

7. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 7.1.VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Kerepes vezetékes távközlési szolgáltatója az INVITEL Zrt. A település jelenlegi vezetékes távközlési ellátása az igények alapján kielégített. 7.2.Vezeték NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉS A távközlési ellátottságot tovább növeli a vezeték nélküli mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. A tervezési területen bázisállomás nem üzemel.


33



Környezetvédelmi vizsgálat I. KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA A I. tervezési terület

1. ZAJ ÉS REZGÉSTERHELÉS

zajterhelés nappal

zajterhelés éjjel

A rendezéssel érintett terület zajterhelését jellemzően a közlekedés határozza meg. A tényleges terhelési adatokat a Stratégiai Zajtérkép adatai alapján mutatjuk be. Az adatokból nyilvánvalóan látszik, hogy a HÉV-et kísérő nappali és éjszakai zajterhelés nem haladja meg a nappali 65 dB és az éjszakai 55 dB határértéket. A rendezéssel érintett terület zajterhelési szempontból alkalmas a tervezett sport funkciójú fejlesztésére. 2. VÍZVÉDELEM A felszín alatti víz szempontjából a települések szennyeződésérzékenységi besorolását a 27/2004. (XII. 25.) KvVM. rendelet határozza meg a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet értelmében. Ez alapján a település a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából fokozottan érzékeny területnek, valamint a felszín alatti vízminőség védelmi szempontból kiemelten érzékeny terültek közé tartozik. A rendezéssel érintett területet érinti a Szilas-patak menti vízkiviteli művek hidrogeológiai védőidoma, a sérülékeny vízbázis lehatárolása. A vizsgált területen vízszennyezési kockázatot jelentő tevékenység nem történik.

3. LEVEGŐSZENNYEZETTSÉG A tervezési terület nem található légszennyező forrás.


34



4. FÖLDTANI VISZONYOK, TALAJ A rendezéssel érintett telek sík terepen található, közvetlen környezetének terepviszonya meghatározó. A terület nem alábányásztott. A PMKH Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya a település egészére készülő településrendezési eszközök készítésekor nem jelezte, hogy a település jelen tervezési feladattal érintett területén csúszás és süllyedésveszéllyel számolni kell. A vízügyi Igazgatóság szintén nem jelezte az árvíz és belvízveszély érintettségét. 5. VÍZVÉDELEM A felszín alatti víz szempontjából a települések szennyeződésérzékenységi besorolását a 27/2004. (XII. 25.) KvVM. rendelet határozza meg a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet értelmében. Ez alapján a település a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából fokozottan érzékeny területnek, valamint a felszín alatti vízminőség védelmi szempontból kiemelten érzékeny terültek közé tartozik. A rendezéssel érintett területet érinti a Szilas-patak menti vízkiviteli művek hidrogeológiai védőidoma, a sérülékeny vízbázis lehatárolása. A vizsgált területen vízszennyezési kockázatot jelentő tevékenység nem történik. 6. LEVEGŐSZENNYEZETTSÉG Az I. számú tervezési területen és közelében nem található légszennyező forrás. 7. 8. HULLADÉK- ÉS SZENNYVÍZKEZELÉS A tervezési területen és tágabb térségében a kommunális hulladékok szervezett gyűjtése rendszeres. A területen, vagy közelében hulladéklerakó nem található. A csömöri – kistarcsai hulladéklerakó légvonalban, mintegy 2 km-es távolságra fekszik. Az építési és bontási hulladékok mennyiségéről és minőségi összetételéről a továbbtervezés során hulladék mérleget kell összeállítani. A bontás során keletkező inert hulladékok újra felhasználására kell törekedni a kivitelezési munkák tervezése során. 9. EGYÉB KÖRNYEZETI KORLÁTOZÁSOK, VÉDELMEK A tervezési terület az OTrT besorolása szerint védelem alatt nem álló települési térség. A Budapesti Agglomeráció Településrendezési Tervében lehatárolt országos jelentőségű tájképvédelmi övezet nem érinti a tervezési területet. A területen nincs sem Natura 2000 védett terület, sem országos, sem helyi természetvédelmi terület, sem egyedi vagy ex lege védett természeti érték. A terület közvetlenül érintkezik az Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosójával, de nem része annak.


35




10. ZAJ ÉS REZGÉSTERHELÉS A rendezéssel érintett terület fekvéséből adódóan közúti zajterheléssel részben érintett terület. A tervezési terület a szomszédos Csömör-Kistarcsa hulladékgazdálkodási terület közelében található, mintegy 280 m-re attól. A hulladékszállítás bár csak részben, de a tervezési terület mellett Kistarcsa közigazgatási területén a Móra Ferenc úton történik a burkolatlan úton. A szállítás jelentős része a hivatalos szállítási útvonalon zajlik a Csömör-Kistarcsa határán található Határ úton mintegy 400-2000 m-es távolságban, minek zaj és levegőszennyezési értékei nem haladják meg a megengedett mértéket. Kerepesen a legjelentősebb üzemi jellegű zajterhelést a Mogyoródon található Hungaroring versenypálya rendezvényei jelentik. A mellékelt térképen látható, hogy a 2011 és 2012-es évben mely területekre terjedt ki a versenypálya Materiál Kupa rendezvényen mért 45dB-es hatásterülete. E szerint a Szilasligeti településrész jelentős részét a hatásterület lefedi, ugyanakkor a hatásterület a rendezéssel érintett telket nem érinti. rajz forrása: Megalapozó vizsgálat (Kasib Kft. 2014)

11. VÍZVÉDELEM A felszín alatti víz szempontjából a települések szennyeződésérzékenységi besorolását a 27/2004. (XII. 25.) KvVM. rendelet határozza meg a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet értelmében. Ez alapján a település a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából fokozottan érzékeny területnek, valamint a felszín alatti vízminőség védelmi szempontból kiemelten érzékeny terültek közé tartozik. A rendezéssel érintett területet nem érinti hidrogeológiai védőidom, illetve a sérülékeny vízbázis lehatárolása. A vizsgált területen vízszennyezési kockázatot jelentő tevékenység nem történik. 12. LEVEGŐSZENNYEZETTSÉG A tervezési terület közelében található hulladéklerakó és hulladékgazdálkodási terület légszennyező forrás, ugyanakkor a hulladékgazdálkodási terület szakszerű működtetésével és fenntartásával a levegő szennyezésének mértéke még az uralkodó széljárás esetén sem haladja meg a megengedett mértéket. A hétköznapi forgalomból eredő közúti porterhelés minimális a burkolatlan úttesten, mert a személyi gépjárművek jellemzően a Kistarcsai közigazgatási területének határán lévő lakóterületekhez közlekednek a módosítással érintett telek déli csücskéig. 13. FÖLDTANI VISZONYOK, TALAJ A rendezéssel érintett telek dombtetőn, de csaknem sík terepen található. A rendezéssel érintett telek helyenként 20 - 70 centiméterrel mélyebben helyezkedik el az út koronaszintjénél. A terület nem alábányásztott. A PMKH Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya a település egészére készülő településrendezési eszközök készítésekor nem jelezte, hogy a település en jelen tervezési feladattal érintett URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

36



területén csúszás és süllyedésveszéllyel számolni kell. A vízügyi Igazgatóség szintén nem jelezte az árvíz és belvízveszély érintettségét. 14. LEVEGŐSZENNYEZETTSÉG A tervezési terület közelében található hulladékgazdálkodási terület „csak” potenciális légszennyező forrás. A szállítás jelentős része a hivatalos szállítási útvonalon zajlik a Csömör-Kistarcsa határán található Határ úton mintegy 400-2000 m-es távolságban, aminek levegőszennyezési értékei nem haladják meg a megengedett mértéket. 15. HULLADÉK- ÉS SZENNYVÍZKEZELÉS A tervezési területen és tágabb térségében a kommunális hulladékok szervezett gyűjtése rendszeres. Az építési és bontási hulladékok mennyiségéről és minőségi összetételéről a továbbtervezés során hulladék mérleget kell összeállítani. A bontás során keletkező inert hulladékok újra felhasználására kell törekedni a kivitelezési munkák tervezése során 16. EGYÉB KÖRNYEZETI KORLÁTOZÁSOK, VÉDELMEK A tervezési terület az OTrT besorolása szerint védelem alatt nem álló települési térség. A Budapesti Agglomeráció Településrendezési Tervében lehatárolt országos jelentőségű tájképvédelmi övezet nem érinti a tervezési területet. A területen nincs sem Natura 2000 védett terület, sem országos, sem helyi természetvédelmi terület, sem egyedi vagy ex lege védett természeti érték. A terület közvetlenül érintkezik az Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosójával, de nem része annak.


37


II. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.



A projekt célja - rövid bemutatása I.

PROJEKT

AZ I. PROJEKT ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

Az I. rendezéssel érintett telek

1.1.TERVI ELŐZMÉNYEK 1.2. Tervezési feladat: A 05/6 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa a Szilasi Hév megállóban található (korábban Hörpintő borozó) rossz műszaki állapotban lévő, jelenleg használaton kívüli épületet sport rendeltetésű épületté (fitness teremmé) kívánja átalakítani. A hatályos HÉSZ – ben foglalt követelmények szerint a szóban forgó építési telek Vt-3 jelű építési övezetbe sorolt. Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 %, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 7,5 méter, a zöldfelület legkisebb mértéke 30 %. A szóban forgó telek közterületek által határolt úszó telek, a kialakult beépítettsége eléri a 50 %-ot. A tervezett rendeltetés a meglévő épület bővítésével valósítható meg, a fejlesztést Kerepes Város Képviselő-testülete döntésében támogatta. A fejlesztés megvalósítását megalapozó HÉSZ módosítással összefüggő javaslatait és a javaslatok szakmai megalapozását jelen alátámasztó javaslat tartalmazza. 1.3. 1.4.MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ÉS ENGEDÉLYEZÉSI TERV

A projekt még nincs építészeti tervezés alatt.

beépítési javaslat

Tekintettel arra, hogy a fejlesztés építészeti tervezése még nem kezdődött meg az alátámasztó javaslat a projekt egy lehetséges megvalósítására beépítési javaslatot határoz meg.

1.5.A HÉSZ MÓDOSÍTÁSA A tervezett fejlesztés legfőbb elemei: - a telek kialakult beépítettségében módosítás nem tervezett; - a meglévő épületen új emeleti szint kerül kialakításra;

HÉSZ módosítás


- a szükséges parkoló-férőhely megvalósítására helyszín meghatározása szükséges, fejlesztői szándék szerint, a telek 500 méteres körzetében lévő saját tulajdonú telken (amennyiben indokolt, az új funkcióhoz kapcsolódó parkolási szükséglet a telek jelenlegi beépítettségének mértéke okán a környező közterületen biztosítható, a HÉSZ 40. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel)

38



Városrendezési javaslat I.

TERVEZETT KIALAKÍTÁS - KÖRNYEZETALAKÍTÁS 1. ÉPÜLETBŐVÍTÉS A 05/6 hrsz-ú telken tervezett épületbővítés, emeletráépítéssel vagy a mellvédfalas tetőtér-beépítéssel valósítható meg. Az épület alaprajzának bővítése nem tervezett, ugyanakkor a tervezett rendeltetés alapterületi igénye jelentős, így a beépítettség növelésének a lehetőségének a biztosítása javasolt. A telek területe: 166 m2, 2 A telek beépített területe (az épület bruttó alapterülete) : 69,49 m A telek kialakult beépítettsége: 41,57 % Kialakult épületmagasság: 3,0 méter A tervezett szabályozás lehetőséget kíván teremteni a 05/6 hrsz-ú telken lévő épület bővítésére, a magasabb szintű jogszabályokban foglalt szabályozási keretek figyelembevételével. A szabályozásban törekedni kell arra, hogy a fejlesztéssel összefüggő követelmények telken belül biztosíthatók legyenek, az önkormányzati tulajdonú közterületek legkisebb mértékű hasznosításával.

II.

sport funkció megvalósíthatósága

SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ

2. SZABÁLYOZÁSI CÉLOK 3. A szabályozás alapjaként a telekre új építési övezet meghatározása javasolt, amelyben a sport rendeltetés és a rendeltetést kiszolgáló funkciók megvalósíthatósága biztosított.

A rendeltetéshez szükséges parkolóhelyek kialakíthatósága érdekében a szükséges számú gépjárművek Parkolás egyedi szabályai

- a telek 500 méteres körzetében - beruházói tulajdonú – más telken, vagy - közlekedési célú közterületen történő elhelyezhetőségéről rendelkezni szükséges.

Zöldfelületek

A telken belüli zöldfelületek kialakítása mellett a kapcsolódó közterületek zöldfelületi rendezése is szükséges. A telken belüli zöldfelületek kialakítására egyedi szabályok szükségesek.

Környezetbarát közlekedési módok támogatása


A beruházással generálni kell a HÉV megálló környezetének fejlődését és látogatottságát.

39


Fenntartható szemlélet


A beruházás a fenntartható, környezetbarát szemléletet javasolt, hogy tükrözze. Az épületbővítés kialakításánál az alacsony energiaigény javasolt elvárás, melyek kielégítésére alternatív energiaforrások használatának bevonása megengedett. A területen a csapadékvizek szabályozott elvezetéséről gondoskodni kell.

4. SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK

a funkcióknak leginkább megfelelő övezet

4.1. ÖVEZETI BESOROLÁS, ÖVEZETI PARAMÉTEREK 4.2. Az övezeti besorolás meghatározásánál a tervezett funkció megvalósításához új építési övezet meghatározása a cél, a TSZT – ben meghatározott Vt területfelhasználáson belül. Új Vt-11 jelű építési övezet bevezetése a HÉSZ 49. § (1) bekezdésében szereplő táblázat utolsó soraként.

2

leg kisebb területe


a beépítési mód


mélysége

3

14





(m2)

(m)

rövidítés

(%)

(m)

(%)

(m2/m2)

-

-

SZ

80

7,5

10

-

Vt-11

3.§ (2) bekezdés az a) pontban ki kell térni arra, hogy a belterületbe vonás úszótelkek esetében egyedi módon is megtörténhessen 20. § (3) és (4) bekezdés lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az építési övezetben egyedi szennyvízelvezetési szabályok kerüljenek meghatározásra 27. § (2) bekezdés az egyedi telekméret miatt lehetőséget kell biztosítani az egyedi előkert meghatározásra 27. § (6) bekezdés az egyedi telekméret miatt lehetőséget kell biztosítani az oldalkertek egyedi meghatározásra VT-11 övezeti településképi követelmény: - lapostető és magastető egyaránt létesíthető, a tető hajlásszöge a településképbe illeszkedő módon alakítható ki - kerítés nem építhető - közterületen is biztosítható, és 500 méteren belül 36. § (2) bekezdés A burkolt felületek kialakíthatósága érdekében zöldfelületi előírásban, a légáteresztő burkolat, műanyag gyeprács, gyephézagosan kialakított szilárd burkolat zöldfelületbe történő beszámításának lehetőségéről rendelkezni szükséges. 40. § (2) bekezdés URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

40



A sport rendeltetéssel kiegészítendő a közterületi parkolási engedmény lehetősége. Lehetőséget kell biztosítani a saját tulajdonú 500 méteren belül lévő más telken történő parkolás biztosítására. 48. § (7) bekezdés rögzítendő, hogy a Vt-11 építési övezetben legyen lehetőség egyedi előírások meghatározására -

a telek beépítési módja: szabadonálló,

-

építési határvonalak: 0,0 méter előkert

-

a telek megengedett legnagyobb beépítettsége: 80%, előtető, szélfogó kialakításához, épületbővítés távlati kialakításához,

-

az épületmagasság maximuma: 1 teljes értékű épületszint megvalósításához,

-

a zöldfelület legkisebb mértéke: 10 %, telken belüli burkolt (parkolásra is alkalmas) fogadótér kialakításához

egyéb előírások: parkolás: Az építési övezetben az új önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához az OTÉK-ban előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetősége: -

kapcsolódó közterületen is biztosítható az önkormányzattal történő megállapodás alapján, a megállapodás részletes tartalmának a kidolgozása a véleményezési eljárással egy időben javasolt

-

500 méteren belül magántulajdonú telken is biztosítható

közműellátás: energiallátás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, közterületen csapadékvízelvezetés (a közterületi csapadékvízelvezetés rendezése a csatlakozó területeken) településrendezési szerződés:


-

parkolás,

-

környező közterület rendezése (burkolt felületek, csapadékvíz elvezetés, parkoló, zöldfelület rendezés)

41



5. BEÉPÍTÉSI JAVASLAT

A fitness terem kialakítása mellett a környező 05/3 hrsz-ú közterület kapcsolódó területének megújítása javasolt az önkormányzattal történő megállapodás szerint: a telek közvetlen közelében a burkolatlan közlekedési felületek burkolásával, a csapadékvíz elvezetésének biztosításával, és a közterületi zöldfelületek rendezésével (a természeti értéket nem képviselő fás – bokros terület kertépítészeti kialakításával). A rendeltetéshez szükséges parkolók elhelyezése a telek 500 méteres körzetében -

magántulajdonú területen, vagy

-

önkormányzattal történő megállapodás szerint közterületen.

A tervezett épületbővítés, emeletráépítés magastetős kialakítással javasolt, a településképbe illeszkedő kialakítással.


42



Zöldfelület rendezési javaslat 6. A TERVEZETT VÁLTOZÁSOK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A telken kialakítandó minimális zöldfelületi mértéket 10 % - ban javasolt meghatározni, a telek elhelyezkedése, közterületbe ágyazottsága, mérete és a kialakult beépítettsége okán. A racionális területkihasználás érdekében zöldfelületi előírásként a légáteresztő burkolat, műanyag gyeprács, gyephézagosan kialakított szilárd burkolat beszámításának lehetőségéről rendelkezni szükséges. A fejlesztéssel összefüggésben a kapcsolódó 05/3 hrsz-ú közlekedési célú közterület jelentős része a földutak mellett ligetes, fás szakszerűen nem gondozott zöldfelület. A területen burkolt felületek kialakítása és a zöldfelület fejlesztése javasolt. Önkormányzati megállapodásban (településrendezési szerződésben) javasolt rögzíteni a beruházással összefüggésben lévő közterületalakítás pontos tartalmát és módját: -

a burkolt felületek (gyalogos, gépjármű közlekedésre alkalmas illetve parkolási felületek) méretét, a burkolás módját

-

a csapadékvíz elvezetésének módját,

-

a rendezendő zöldfelületeket.

Közlekedés javaslat 7. ÚTHÁLÓZAT, GYALOGOS KAPCSOLATOK ÉS PARKOLÁS

OTÉK 42. § (1) Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához - a helyi építési szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában a (10) és a (11) bekezdésben foglaltak kivételével legalább a (2) és a (4) bekezdésben előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében - a (10) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a bővítésből, az átalakításból, vagy az új rendeltetésből eredő többlet gépjármű elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett. Védett épületek (műemlék, helyi egyedi védelem) bővítéssel nem járó átalakítása, rendeltetésmódosítása esetében - a (10) bekezdésben foglaltak kivételével nem kell a gépjárművek elhelyezését biztosítani. 146

(2) Az egyes telkek és építmények rendeltetésszerű használatához a telken - a helyi építési szabályzatnak a terület településen belüli elhelyezkedése, tömegközlekedési ellátottsága és forgalmi terheltsége és az építmény rendeltetése alapján, a (10) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével meghozott eltérő rendelkezése hiányában URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

A fejlesztéssel összefüggésben a kapcsolódó 05/3 hrsz-ú közlekedési célú közterület jelentős része a földutak mellett ligetes, fás szakszerűen nem gondozott zöldfelület. A területen burkolt felületek kialakítása javasolt. Személygépkocsik parkolási igénye: Az OTÉK 4.számú melléklete alapján számított parkolási igény: „Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani: 8. sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden 5 férőhelye után, vagy 14. iroda, és egyéb önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után” A meglévő épület 70 m2, az OTÉK alapján csak a bővítésből, az átalakításból, vagy az új rendeltetésből eredő többlet gépjármű elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett. Tekintettel arra, hogy meglévő parolóhelyekről nincs információ, így a teljes tervezett beruházásra kerül kiszámításra a parkoló-férőhelyek száma. Férőhely szerint számított parkolási igény: 43

a rendeltetés 20-25 férőhelyesre tervezett : 4-5 db


a 4. számú melléklet szerint meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

-


fejlesztés esetén maximum 50 férőhely biztosítható: 10 db

vagy Az önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete alapján számított parkolási igény: -

tervezett bruttó alapterület: 140 m

-

tervezett nettó alapterület: 100 m

-

a szükséges parkolószám: 5 db

2

2

A fentiek alapján a rendeltetéshez szükséges gépkocsi parkolószám első ütemben legfeljebb 5 db, távlati fejlesztés esetén legfeljebb 10 db. Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő kerékpárok számának megállapítása az OTÉK 7. számú melléklete alapján: Sportolás, strand célját szolgáló egység, minden megkezdett 20 férőhelye után 2 db: 2

-


-


-

a szükséges kerékpár parkolószám: 10 db

2

A rendeltetéshez szükséges kerékpáros parkolószám első ütemben legfeljebb 5 db, távlati fejlesztés esetén legfeljebb 10 db.

Közműfejlesztési javaslat I.

KÖZMŰFEJLESZTÉSI IGÉNYEK

1. FEJLESZTÉSI IGÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA A beruházáshoz a közműellátás a kiépített rendszerekről biztosítható. 2. VÍZI KÖZMŰVEK 2.1.VÍZELLÁTÁS A telek vízellátása biztosított. 3

A rendeltetés vízigénye: 0,6 m /nap 2.2.VÍZELVEZETÉS A telek szennyvízelvezetése biztosított. 3

A rendeltetés szennyvízkibocsátása: 0,6 m /nap 3. ENERGIAELLÁTÁS 3.1. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS A telek villamos-energia ellátása biztosított. Az energiaigény: 15 kW, 3×25 A (világítás, erőátvitel, hűtés) Hőszivattyú alkalmazása esetén (víz vagy levegő): többlet energiaigény. 3.2.FÖLDGÁZELLÁTÁS URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

44



3

A rendeltetés gázigénye: 2,5 m /h. Hőszivattyús hűtés/fűtés esetén a gázigény: 0 kW 4. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 4.1.VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS A hírközlés bár műszaki megjelenésében közműjellegű, szolgáltatása alanyi jogú. Igény esetén a hírközlési kapcsolatot igénylők a szolgáltatóval köthetnek megállapodást, a szolgáltató pedig a szolgáltatáshoz szükséges hálózatfejlesztést saját beruházásban oldja meg. 4.2.VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Vezeték nélküli szolgáltatás igénybevételi lehetősége biztosított, a térségben valamennyi vezeték nélküli szolgáltató megfelelő területi lefedettséggel áll rendelkezésre.

Környezetvédelmi javaslat I.

KÖRNYEZETI HATÁSOK, KÖRNYEZETVÉDELMI JAVASLATOK 1. KÖRNYEZETI HATÁSOK 1.1.A BERUHÁZÁS ALAPVETŐ KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLJAI ÉS ELŐNYEI

A beruházásnak nincsenek előre kimutatható negatív környezeti hatásai. A beruházással a környezet esztétikus rendezése valósul meg.


45



II.

PROJEKT

A II. PROJEKT ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

A II. rendezéssel érintett telek

1.2.TERVI ELŐZMÉNYEK 1.3. Tervezési feladat: A 021/2 hrsz-ú telek külterületi, művelésből kivett terület, a beépített telekrész kivett gazdasági épület és udvarként nyilvántartott telek. A telek Kerepes területén Kistarcsa közigazgatási határa mellett található. A beruházás megvalósítását a terület résztulajdonosa tervezi. A tulajdonos a módosítással érintett telken gazdasági, ezen belül „elektromos elosztószekrények gyártására” irányuló gazdasági tevékenységet tervez folytatni, a gazdasági tevékenység a későbbiekben a rendeltetéssel összefüggő oktatási tevékenységgel egészül ki. (A tervezett tevékenység a környezetre nem káros, a környezetre zavaró hatása nincs.) A területen kiegészítő rendeltetésként biztosítani szükséges állat tartását szolgáló építmények elhelyezését (kis- illetve kedvtelésből tartott állatok számára). A telek kereskedelmi – gazdasági területként történő építési övezetbe sorolása mellett lehetőséget kell biztosítani az építési telek megosztására. A módosítással csak a szóban forgó telek érintett, mivel a TSZT lehetőséget biztosít a fejlesztési területek ütemezett felhasználásra így a „telkenkénti” módosítás lehetősége biztosított. A tervezett rendeltetés a telek építési övezetbe sorolásával valósítható meg, a fejlesztést Kerepes Város Képviselő-testülete döntésében támogatta. A fejlesztés megvalósítását megalapozó HÉSZ módosítással összefüggő javaslatait és a javaslatok szakmai megalapozását jelen alátámasztó javaslat tartalmazza.

1.4.MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ÉS ENGEDÉLYEZÉSI TERV

A projekt még nincs építészeti tervezés alatt.

beépítési javaslat

Tekintettel arra, hogy a fejlesztés építészeti tervezése még nem kezdődött meg az alátámasztó javaslat a projekt egy lehetséges megvalósítására beépítési javaslatot határoz meg.

1.5.A HÉSZ MÓDOSÍTÁSA

HÉSZ módosítás

A módosítással érintett telket és a szomszédos ingatlanokat a TSZT beépítésre szánt kereskedelmi – szolgáltató területként határozza meg, így a TSZT módosítása nem szükséges. A telket a SZT Má-2 jelű övezetben határozza meg, ugyanitt egyedi


46



előírást jelöl a SZT tervlapja, ami a kialakult beépítéssel összefüggő előírást tartalmaz, ez a szabályozó az Má-2 övezetre vonatkozik, amit a módosítás során törölni szükséges. A tervezett fejlesztés legfőbb elemei: - a telek megosztása tervezett, - a megosztással kialakuló jelenleg beépítetlen telekrészen, gazdasági beruházás tervezett, elektromos elosztószekrényeket gyártására és oktatási célra alkalmas rendeltetések megvalósításával, - a területen az állattartás építményeinek elhelyezését is biztosítani szükséges, - a megvalósult beruházás során 10 fő foglalkoztatása tervezett. A tervezett beruházás megvalósításának megalapozására a HÉSZ –ben.

Városrendezési javaslat II.

TERVEZETT KIALAKÍTÁS - KÖRNYEZETALAKÍTÁS 2. ÉPÍTÉSI TELEK KIALAKÍTÁSA A 021/2 hrsz-ú telken tervezett beruházás, a telek megosztását követően valósítható meg, a beruházást megalapozó településrendezési eszköz hatályba lépését követően. A telekmegosztás a telekre érvényes jelenlegi tulajdoni hányad szerint (2×1/2) tervezett. A telek területe: 5842 m2, 2 A telek beépített területe (az épület bruttó alapterülete) : 145,4 m (a földhivatali adatok alapján, a telek beépítettsége a kialakult állapot 2 szerint kb. 200 m ) A telek kialakult beépítettsége: 2,67 % Épületmagasság: 3,5 méter A tervezett szabályozás lehetőséget kíván teremteni, a 021/2 hrsz-ú telek megosztására, és az így kialakuló még beépítetlen telek gazdasági hasznosítására. A szabályozásban törekedni kell arra, hogy a fejlesztéssel összefüggő követelmények telken belül biztosíthatók legyenek, az önkormányzati tulajdonú közterületek hasznosítása nélkül.


47



III.

SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ

3. SZABÁLYOZÁSI CÉLOK

csarnoképület szerelőműhely hobbyállat-tartó építmény megvalósíthatósága

Közlekedési célú közterület egyedi szabályokkal

Zöldfelületek Fenntartható szemlélet

A szabályozás alapjaként a telekre új építési övezet meghatározása szükséges, amelyben a beruházáshoz kapcsolódó rendeltetések és a rendeltetéseket kiszolgáló funkciók megvalósíthatósága biztosított.

A telken belüli parkolóhelyek kialakítása mellett, a gazdasági rendeltetést szolgáló burkolt feleletek meghatározása is szükséges.

A telken belül összefüggő zöldfelületek kialakítása szükséges. A beruházás a fenntartható, környezetbarát szemléletet kell, hogy tükrözzön. Az új beépítés kialakításánál az alacsony energiaigény elvárás, melyek kielégítésére alternatív energiaforrások használatának bevonása megengedett. A területen a csapadékvizek telken belüli kezeléséről gondoskodni kell.

4. SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK

a funkcióknak leginkább megfelelő övezet

4.1. ÖVEZETI BESOROLÁS, ÖVEZETI PARAMÉTEREK Az övezeti besorolás meghatározásánál a tervezett funkció megvalósításához új építési övezet meghatározása a cél, a TSZT – ben meghatározott Gksz területfelhasználáson belül. Új Gksz-5 jelű építési övezet bevezetése a HÉSZ 55. § (1) bekezdésében szereplő táblázat utolsó soraként.

2

leg kisebb területe


a beépítési mód


mélysége

3

8





(m2)

(m)

rövidítés

(%)

(m)

(%)

(m2/m2)

-

-

SZ

50

6,0 (12,0*)

20

-

Gksz-5

(12,0*): technológiai építmény és csarnok építmény építése esetén

20. § (3) és (4) bekezdés lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az építési övezetben egyedi szennyvízelvezetési szabályok kerüljenek meghatározásra 27. § (2) bekezdés az egyedi telekméret miatt lehetőséget kell biztosítani az egyedi építési hatásvonal meghatározására 27. § (6) bekezdés URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

48



az egyedi telekméret miatt lehetőséget kell biztosítani az építési határvonalak egyértelmű meghatározására 54. § (6) az állattartást kiszolgáló építmények tiltásával összefüggésben kivétele szabály meghatározása szükséges 55. § új (11) bekezdés rögzítendő, hogy a Gksz-5 építési övezetben legyen lehetőség egyedi előírások meghatározására 2

-

a kialakítható legkisebb telekméret: 2500 m

-

a telek beépítési módja: szabadonálló,

-

építési határvonalak: a. előkert: 5,0 méter b. oldalkert: 6,0 méter c. hátsókert: 6,0 méter

-

a telek megengedett legnagyobb beépítettsége: 50%,

-

az épületmagasság maximuma 6,0 méter, differenciált technológiai építmény és csarnoképülethez (12,0 m)

-

a zöldfelület legkisebb mértéke: 20 %

egyéb előírások: Gksz-5 övezeti településképi követelmény: - lapostető és magastető egyaránt létesíthető, a tető hajlásszöge a településképbe illeszkedő módon alakítható ki parkolás: az építési övezetben az új önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához az OTÉK-ban előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezése telken belül történhet közműellátás: hiányos közműellátás: energiaellátás, ivóvízellátás zöldfelület: csak teljes értékű zöldfelületként alakítható, vízfelület és egyéb burkolt felület beszámítása nem lehetséges


49



5. BEÉPÍTÉSI JAVASLAT

A HÉSZ telekalakítással összefüggő szabályai 2 építési telek kialakítását teszik lehetővé, így a 021/2 hrsz-ú telek a kialakult tulajdonosi szerkezetnek megfelelően megvalósítható. A telken több épület is elhelyezhető, az építési helyen belül, a tervezet építési vonalat nem határoz meg.


50



Zöldfelület rendezési javaslat 6. A TERVEZETT VÁLTOZÁSOK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A telken kialakítandó minimális zöldfelületi mértéket 20 % - ban került meghatározásra. A minimális zöldfelületet javasolt egybefüggő zöldfelületként kialakítani, a zöldfelület csak teljesértékű zöldfelület lehet.

Közlekedés javaslat 7. ÚTHÁLÓZAT, GYALOGOS KAPCSOLATOK ÉS PARKOLÁS

OTÉK 42. § (1) Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához - a helyi építési szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában a (10) és a (11) bekezdésben foglaltak kivételével legalább a (2) és a (4) bekezdésben előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében - a (10) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a bővítésből, az átalakításból, vagy az új rendeltetésből eredő többlet gépjármű elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett. Védett épületek (műemlék, helyi egyedi védelem) bővítéssel nem járó átalakítása, rendeltetésmódosítása esetében - a (10) bekezdésben foglaltak kivételével nem kell a gépjárművek elhelyezését biztosítani.

Személygépkocsik parkolási igénye: Az OTÉK 4.számú melléklete alapján számított parkolási igény: „Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani: 11. ipari (üzemi) önálló rendeltetési egység gyártó, szerelő helyiségeinek minden megkezdett 200 m2-e után, 12. raktározási önálló rendeltetési egység raktárhelyiségeinek minden megkezdett 1500 m2-e után, 14. iroda, és egyéb önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után” A beépíthető bruttó alapterület figyelembevételével a tervezhető beruházásra számítjuk a parkoló-férőhelyek számát. -

ipari (üzemi) önálló rendeltetési egység gyártó, szerelő helyiségeinek minden megkezdett 200 m2-e után

146

(2) Az egyes telkek és építmények rendeltetésszerű használatához a telken - a helyi építési szabályzatnak a terület településen belüli elhelyezkedése, tömegközlekedési ellátottsága és forgalmi terheltsége és az építmény rendeltetése alapján, a (10) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével meghozott eltérő rendelkezése hiányában a 4. számú melléklet szerint meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

-

-

2

-


-


-


2

raktározási önálló rendeltetési egység raktárhelyiségeinek minden megkezdett 1500 m2-e után -


-


-


2

2

iroda, és egyéb önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után -


-


-


2

2

A fentiek alapján a rendeltetéshez szükséges gépkocsi parkolószám első ütemben legfeljebb 6 db. Az URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

építmények 51

rendeltetésszerű

használatához

szükséges,



elhelyezendő kerékpárok számának megállapítása: az OTÉK 7. számú melléklete alapján -

Ipari egység minden megkezdett 10 munkahely után 1 db

-

Raktározási, logisztikai egység a raktárterület megkezdett 10 000 m2 alapterülete után 1 db

minden

A rendeltetéshez szükséges kerékpáros parkolószám első ütemben legfeljebb 2 db.

Közműfejlesztési javaslat IV.

KÖZMŰFEJLESZTÉSI IGÉNYEK

8. FEJLESZTÉSI IGÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA A beruházáshoz a közműellátás a kiépített rendszerekről részben biztosítható. 9. VÍZI KÖZMŰVEK 9.1.VÍZELLÁTÁS A telek vízellátása biztosított. 3

A rendeltetés vízigénye: 0,3 m /nap 9.2.VÍZELVEZETÉS A telken keletkezett szennyvíz a hálózat kiépítéséig telken belüli, engedélyezett, zárt, ellenőrzött szennyvíztárolóban helyezhető el. 3

A rendeltetés szennyvízkibocsátása: 0,3 m /nap 10. ENERGIAELLÁTÁS 10.1. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS A telek villamos-energia ellátása biztosított. Az energiaigény: 60 kW, 3×40 A (világítás, erőátvitel, hűtés) Hőszivattyú alkalmazása esetén (víz vagy levegő): többlet energiaigény. A tulajdonos a telken lévő villanyoszlop kiváltását tervezi. Az új építéshez az energiaellátás földkábellel kerül kiépítésre. 3

10.2.

FÖLDGÁZELLÁTÁS

A rendeltetés gázigénye: 2,5 m /h. Hőszivattyús hűtés/fűtés esetén a gázigény: 0 kW A beruházáshoz a gázellátás a kiépített rendszere fejlesztésével biztosítható. 11. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 11.1. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS A hírközlés bár műszaki megjelenésében közműjellegű, szolgáltatása alanyi jogú. Igény esetén a hírközlési kapcsolatot igénylők a szolgáltatóval köthetnek megállapodást, a szolgáltató pedig a szolgáltatáshoz szükséges hálózatfejlesztést saját beruházásban oldja meg. URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

52



11.2. VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Vezeték nélküli szolgáltatás igénybevételi lehetősége biztosított, a térségben valamennyi vezeték nélküli szolgáltató megfelelő területi lefedettséggel áll rendelkezésre.

Környezetvédelmi javaslat V.

KÖRNYEZETI HATÁSOK, KÖRNYEZETVÉDELMI JAVASLATOK 12. KÖRNYEZETI HATÁSOK 12.1.

A BERUHÁZÁS ALAPVETŐ KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLJAI ÉS ELŐNYEI

A beruházásnak nincsenek előre kimutatható negatív környezeti hatásai.


53


III. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.


RENDELET-TERVEZET

Kerepes Város Önkormányzat képviselő-testületének …..2016.(…….). önkormányzati rendelettervezete a Kerepes Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 23/2014. (XI. 18.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Kerepes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 13.§ (1) bekezdésében, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 32. § (1) bekezdés b) pont és 32. § (4) bekezdése szerinti eljárásban a Tr. 9. számú mellékletben megjelölt véleményezési jogkörben eljáró szervek, és az érintett területi és települési önkormányzatok, illetve a partnerségi egyeztetés szabályai szerint a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 1.§ A rendelet területi hatálya Kerepes Város közigazgatási területén a) a 05/6 hrsz-ú telekre, b) a 021/2 hrsz-ú telkekre, és c) a jelen rendeletet megalapozó rendezéshez kapcsolódó előírásokra terjed ki. 2. § (1) A rendelet 1. melléklete tartalmazza Kerepes Város Önkormányzat Képviselő-testületének Kerepes Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 23/2014.(XI.18.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: HÉSZ) 1. mellékletét módosító, Szabályozási Terv M=1:2000 méretarányú SZT-3 és SZT-4M szelvényeit módosító szabályozási tervlap részleteket. (2) A rendelet 1. § (2) bekezdés a) pont helyébe a következő rendelkezés lép: (Jelen szabályzat mellékletei:) a) 1. melléklete: az SZT jelű Szabályozási Terv M=1:2000 méretarányú szelvényekben, SZT-1M, SZT-2M, SZT-3M, SZT-4M2, SZT-5M, SZT-6, SZT-7, SZT-8, SZT-9M, SZT-10, SZT-11, SZT-12 sorszámú szelvényszámokban és az SZT-JM jelmagyarázat.” 3. § (1) A rendelet 36. § (2) bekezdés helyébe a következő bekezdés lép:

„(2) Az építési övezetekben, övezetekben meghatározott legkisebb zöldfelület arány számításánál a víz- és légáteresztő burkolat, műanyag gyeprács, gyephézagosan kialakított szilárd burkolat nem vehető figyelembe, kivéve ha az építési övezeti előírás másképpen rendelkezik.”


R/1


RENDELET-TERVEZET

(2) A rendelet 48. § (7) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép: „(7) A Vt építési övezeteiben lévő építési telken az építés feltétele - kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik - a teljes közművesítettség rendelkezésre állása a 30.§-ban meghatározottak szerint.” 4. § (1) A rendelet 49. § (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép: „(1) A településközpont vegyes terület építési övezeteit, a telekalakításra és építési övezetekre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza: 1

A kialakítható telek

2

leg Építési övezet kisebb területe jele



mélysége

3






(m2)

(m)

rövidítés

(%)

(m)

(%)

(m2/m2)

-

SZ

40

(3,0) 7,5

30

-

-

SZ

60

(3,0) 7,5

25

-

-

SZ

50

(3,0) 7,5

30

-

4

Vt-1

1000

5

Vt-2

3000

6

Vt-3 2000

7

Vt-4

3000

-

SZ

50

(3,0) 12

30

-

8

Vt-5

800

-

SZ

40

(4,5) 7,5

30

1,0

9

Vt-6

800

-

SZ

40

(4,5) 10,5

30

1,0

10

Vt-7

2000

-

SZ

40

(4,5) 10,5

30

1,4

11

Vt-8

6000

-

SZ

40

(4,5) 7,5

30

1,0

12

Vt-9

900

-

SZ

35

(3,0) 7,5

30

1,0

13

Vt-10

100

-

SZ

80

(3,0) 7,5

10

-

14

Vt-11

-

-

SZ

80

7,5

10

-

(2) A rendelet 49. § - a kiegészül az alábbi (18) bekezdéssel: „(18) A Vt-11 építési övezetben a) az építési hely meghatározása során az előkert 0,0 méter; b) az építés feltétele a részleges közművesítettség rendelkezésre állása; c) lapostető és magastető egyaránt létesíthető, a tető hajlásszöge a településképbe illeszkedő módon alakítható ki, d) a telken kerítés nem létesíthető; e) a zöldfelület legkisebb mértékébe beszámítható légáteresztő burkolat, műanyag gyeprács és gyephézagosan kialakított szilárd burkolat; f) az új önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához az OTÉK alapján számított mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezése az övezeti határtól számított 500 méteren belül elhelyezkedő telken, vagy az önkormányzattal történő megállapodás alapján a telekhez rendeltetésszerűen kapcsolódó közterületen is megvalósítható.”


R/2


RENDELET-TERVEZET

5. § (1) A rendelet 55. § (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép: (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteit, a telekalakításra és építési övezetekre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza: 1 2

A kialakítható telek legkise bb Építési övezet területe jele



mélysége





(m2/m2)


3

(m2)

(m)

rövidítés

(%)

(m)

(%)

35

SZ

30

(3,0) 6,0

40

4

Gksz-1

1500

5

Gksz-2

10 000

SZ

40

(3,0) 12,0*

30

0,8

6

Gksz-3

3000

SZ

40

9,0**

30

0,6

7

Gksz-4

k

SZ

30

(3,0) 6,0

40

8

Gksz-5

2500

SZ

50

6,0 (12,0*)

20

-

-

* Az épületnek nem minősülő építmény legnagyobb magassága önálló reklámhordozó, illetve mobiltelefon torony telepítése esetén a 30,0 métert. ** Az épületnek nem minősülő építmény legnagyobb magassága technológiát kiszolgáló épületnek nem minősülő sajátos építmény esetén elérheti a 30,0 métert. (12,0*) technológiai építmény és csarnok építmény építése esetén” (2) A rendelet 55. § - a kiegészül az alábbi (11) bekezdéssel: „(11) A Gksz-5 építési övezetben a) az építési hely meghatározása során aa) az előkert 5,0 méter, ab) az oldalkert 6,0 méter, ac) a hátsókert 6,0 méter; b) az építés feltétele a hiányos közművesítettség rendelkezésre állása, amely esetben közműpótló berendezés (zárt rendszerű szennyvíztározó) telepíthető. A közműellátásban a megújuló energiaforrások alkalmazhatók. Az energiaellátás, az elektromos energiaszolgáltatás légkábellel is kiépíthető. c) lapostető és magastető egyaránt létesíthető, a tető hajlásszöge a településképbe illeszkedő módon alakítható ki; d) elhelyezhetők a Rendelet 54. § szerinti rendeltetések, kiegészítő rendeltetések, továbbá da) mindenfajta a környezetre nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú építmény, db) állat tartására szolgáló és nem haszonállattartást szolgáló építmény, továbbá dc) állatól, állatkifutó melléképítmény; e) építési telek természetes terepfelülete építési helyen kívül a telek közlekedési csatlakozásának biztosítása érdekében változtatható meg, a 32. § - ban foglaltak figyelembevételével.” 6. § A Rendelet a) 3. § (2) bekezdés a) pontban a „belterületi telekhez” szövegrész helyéve a „úszótelek kivételével, belterületi telekhez” b) 20. § (3) bekezdés felvezető szövegében a „Meglévő belterületi” szövegrész helyébe a „Amennyiben az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik, meglévő belterületi” ; c) 20. § (4) bekezdés felvezető szövegében a „Belterület” szövegrész helyébe a „Amennyiben az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik, belterület” ; URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

R/3


RENDELET-TERVEZET

d) 27. § (2) bekezdésében a „Az előkert” szövegrész helyébe, a „Amennyiben az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik, az előkert” ; e) 27. § (6) bekezdésében a „Szabadonálló” szövegrész helyébe, a „Amennyiben az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik, szabadonálló” ; f)

40. § (2) bekezdésében az „intézményi és kereskedelmi” szövegrész helyébe az „intézményi, sport és kereskedelmi” ;

g) 48. § (10) bekezdésében a „Vt-9 és Vt-10” szövegrész helyébe a „ Vt-9, Vt-10 és Vt-11”; h) 54. § (6) bekezdés c) pontjában a „(haszon)állattartás” szövegrész helyébe a „eltérő övezeti rendelkezés hiányában (haszon)állattartás” ; i)

54. § (9) bekezdésben a „építési telken nem” szövegrész helyébe a „építési telken – eltérő övezeti rendelkezés hiányában – nem”

j)

54. § (12) bekezdésében a „Gksz-2, Gksz-3” szövegrész helyébe a „Gksz-2, Gksz-3, Gksz-4 és Gksz-5” ;

szöveg lép. 7. § Záró rendelkezések

(1)

A rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2)

A rendelet előírásait a hatálybalépését követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3)

A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg jelen rendelet melléklete szerinti szabályozási tartalom, az 1. § szerinti területi hatállyal érintett területre a Rendelet SZT-4M és SZT-3 jelű szabályozási terv adott területi hatálya alá tartozó szabályozási tartalom helyébe lép, rendelet hatálybalépését követően a szabályozási terv szelvényeinek lecserélésével, amely során az SZT-4M jelű Szabályozási Terv szelvény SZT-4M2, az SZT-3 jelű Szabályozási Terv szelvény SZT-3M nevet kap. Kerepes, 2016. október Franka Pál Tibor sk.

Oláh János sk.

Polgármester

Jegyző

A rendelet kihirdetve …… Oláh János sk. Jegyző Záradék: Egységes szerkezetbe foglalva …… Oláh János jegyző


R/4


RENDELET-TERVEZET

1.sz. melléklet Kerepes Város Önkormányzat képviselő-testületének …..2016.(…….). önkormányzati rendelettervezete a Kerepes Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 23/2014. (XI. 18.) önkormányzati rendeletének módosításáról


R/5

K E R E P E S H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T Á N A K 2 T E R Ü L E T R E T Ö R T É N Ő E S E T I M Ó D O S Í T Á S A

Recommend Documents