k Adalékok Szene ^ helytörténetéhez A helytörténeti diákkonferencia anyaga

2013

k Adalékok Szene ^ helytörténetéhez A helytörténeti diákkonferencia anyaga

SZENCZI M OLNÁR ALBERT ALAPISKOLA

Adalékok Szene helytörténetéhez A helytörténeti diákkonferencia anyaga

Szene, 2013

Elő szó Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám Itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az utón, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom. Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály, annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát, de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát, az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket, míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg, erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat, a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat, s mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem, az bakterház s a bakter előtte áll s üzen, piros zászló kezében, körötte sok gyerek, s a gyárak udvarában komondor hempereg; és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma, a csókok íze számban hol méz, hol áfonya, s az iskolába menvén, a járda peremén, hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én, ím itt e kő, de föntről e kő se látható, nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható. Radnóti Miklós: Nem tudhatom (részlet)

A regionális nevelés iskolai programba való bevezetése előtt fon tosnak tartottuk körülnézni, mások vajon hogyan gondoskodnak és tanulnak helyi értékeikről. Annyi csodálatos és érdekes dolog vesz bennünket körül, s meg sem látjuk, észre sem vesszük, pedig ha letörölgetjük, leporoljuk egy kicsit, igazi kincsekre bukkanhatunk. Elmegyünk kirándulni szerte az egész világba, megnézzük a pulai amfiteátrumot és a carnuntumi légiós tábort, de nem megyünk el Boldogfára megnézni a mai Szlovákia legrégibb római kori emlékét... Elmegyünk Schloss Hofba és a bécsi Schönbrunnba, de nem tudjuk, hogy a magyarbéli kastély mi

csoda műremek... Elmegyünk Auschwitzba megnézni a második világhá ború borzalmait, de nem tudjuk, hogy köztünk élnek még azok, akik erre emlékeznek... A regionális történelem célja a helyi értékek bemutatása, az érdeklődés felkeltése: lám, itt is van csodálnivaló, nem csak másutt. Büszkék lehetünk emlékeinkre, múltunkra, de alaposan ismernünk is kell, különben csak adat, szó, betű, nem épül be a tudatunkba, közönyö sen elmegyünk mellette. Nagyszerű és meghatározó élmény volt Szanyi Mária Kincskeresőjé re eljutni 2011-ben. Látni a sok lelkes kis helytörténészt, akik előkeres ték, előásták régiójuk, falujuk, városuk bemutatásra érdemes emlékeit, emlékhelyeit, történeteit, személyiségeit... Inspiráló volt arra gondolni, hogy igen, ezt nekünk is meg kell kezdenünk itt, Szencen, hiszen ha nem most, akkor vajon mikor állunk neki a keresésnek? Ha majd elhunynak az adatközlők, szemétbe kerülnek a padlásról, dobozokból a képek, az ira tok, akkor már senki nem találja meg azt a szegmensét a városunknak és környékének, amely lehet, hogy csak most megtalálható. Csodálatos do log, hogy megnyílt a Szenei Városi Múzeum, melynek munkatársai min dent megtesznek azért, hogy a fontos szenei és Szene környéki emlékek nek méltó helyet és otthont adjanak, de nem dolgozhatnak napi 36 órát, és nem jutnak el mindenhová, mindenkihez, akinek emlékei beépülhet nének Szene történelmi tudatába. Erre képesek a mi tanulóink. Megta lálni a rokonokat, az ismerősöket, az egész család segítségével hasznos, érdekes és fontos leleteket találni a közelmúltból, melyet így megmente nek a pusztulástól, és bemutathatnak diáktársaiknak. Az első országos Kincskereső konferencia után fogalmazódott meg hát bennünk az ötlet, egy helyi, kis regionális konferenciát tartani, a mi kutató tanulóinknak. A szenei múzeum vállalta a házigazda szerepét, Pósa Lajos úr anyagilag támogatta a konferenciát, és a neves zsűritagok: Bukovszky László, Korpás Árpád, Polák Margit, Szanyi Mária és Sztresnyák Gábor élvezettel hallgatták és bírálták előadóinkat. A 2012-es helytörténeti konferenciánk után egyre több tanulónk kap csolódott be a kutatásokba. Takács Róbert tanító bácsi mellett a szenei gimnázium is csatlakozott a kezdeményezéshez, és Szabó Eszter tanárnő is hozta csapatát a 2013-as helytörténeti konferenciára. Boldog vagyok, hogy diákjaink már most érdeklődnek, keresnek, készülődnek a 2014 tavaszán tartandó harmadik konferenciára. Életük

részévé vált a kutatás, és a tanításra váró feldolgozott anyag mellett ez az életre szóló emlék és Ismeret a legnagyobb hozadéka a regionális ne velésnek. Köszönetemet fejezem ki minden ismerősnek, ismeretlennek, rokon nak és családtagnak, tanárnak és tútornak, aki segített. Büszke vagyok Rátok, Kincskeresők! Ma tus Mónika

RÓMAI SÍRKŐ BOLDOGFÁN Németh János és Macsicza Dániel 2011

Boldogfa története, nevének eredete 1245-ben, az első írásos említésekor a mai Boldogfa TULWEJ néven possessio - birtok volt. 1276-ban THOLUOY néven ismert - az akkor 14 éves IV. Kun Lászlótól kapta Tholuoy-i János ispán fia, Jakab, a cseh háborúban való hősiességéért meg a falut. 1328-ban TUULWAY néven ismert. Károly Róbert Jánoki Péter fiának. Domonkosnak adott kiváltságlevele alapján. 1358-ban Nagy Lajos előbb édesanyjának, Erzsébetnek, majd a klarisszáknak ajándékozta: ekkortól származik a BOLDOGASSZONYFALVA elnevezés. A boldogfai román kori templom A boldogfai templom román kori építésű. A legenda szerint Szent Er zsébet, II. András lánya építtette 122122-ben. Valószínűbb azonban, hogy 1276 után Tolvaji Jakab vagy a Jánoki család építtette. Római kori, kb. 2 m magas, faragott homokkőből készült alapja, kb.7x7 m-es sírbolt, erre készült téglából a te tőt tartó szer kezet, a tető és a temp lomtorony. Németh János fotói, 2011. november 4.

Németh János felvétele a boldogfai

A római kori keresztelőmedence és

Arpdd-kori keresztelőmedencéről,

a római kori portál Németh János képe

2011. november 4.

2011. november 4.

A román kori keresztelőmedence egy időben Rétére került, ahol mus kátlit ültetvén bele virágcserépnek használták. A megmaradt gyámkövek nincsenek olyan állapotban, hogy felismer hetőek lennének, mely állatot ábrázolják, mindössze az biztos, hogy állatfej-figurák voltak.

Gyámkövek - oroszlán? kos?farkas?, Németh János képe, 2011. november 4.

Gótikus átépítés az óbudai apácák által, Németh János képe, 2011. november 4.

Valószínűleg a klarisszák építtették át a román kori templomot, ekkor kerülhettek a gótikus ablakok a templom falába a kicsi román stílusú ab lakok helyett-mellé.

A római lelet megtalálása 1976-ban KOLLER GYULA esperes fo gott hozzá a templom restauráltatásához, a vakolat leverésekor találták meg a mun kások a latin nyelvű feliratot. Megpillantva az Atilius nevet, azt hitték, a hun Attila sír ját találták meg. Koller atya, Németh János képe, 2011. október 24.

A római sírl<ő

■X- » _U

a ATI LI VS

SP.F.VOT.PRI MVS.INTERREx ■L\;%

LEFXVIDEM

-

i

t

NEGOTIATOR. AN LXXX.H.S.E. QATILIVS COCTA TVS ATILIA 0 Lx FAV STA PRIVATVS.ET MARTIALIS.HERED Németh János képe

.R

2011. november 4.

Quintus Atilius Spurii Filius Voturia Primus Inter Ripenses Ex Légioné XV Idem Centurio Negotiator Annorum LXXX Hic Situs Est Quintus Atilius Cocia Tus Atilia Quinti Liberta Eius Animae Vivae Statius Privatus Et Martialis Heredes Posuit Quintus Atilius Primus a Voturia törzsbeli Spurius fia a XV. légióból kihelyezett partvédők közt százados, nagykereskedő, 80 éves korában itt helyezték nyugalomra. Quintis Atilius Cociatus, Atillával, Quintis felszabadítottjával élő lelkének tiszteletére emelte -- 9 cm Statius, Privatus és Martialis örökösök — 4,5 cm

'r -ÍVl,!

Németh János képe, 2011. november 4.

A XV. légió i.sz. 70-től kb. 117-138-ig állomásozott másodszor Carnuntumban. A Római Birodalom határa a Duna, a Fekete-víz és a KisDuna feletti 7-15 km-es sávban húzódott. A katonai szolgálat 20 év volt a légióban. Q. Atilius halála i.sz. 125 és 150 között következett be, ekkor készülhetett a sírfeirata is. A kő nagysága 175x76x18 cm. Felesége, a felszabadított rabszolganő készíthettette? Fiait ide temették később? Ezekre a kérdésekre, sajnos, nem tudjuk a pontos választ. Összehasonlítás a trencséni felirattal A trencséni várszikla latin felirata a Laugaricio melletti tábor ban 178/179-ben telelő 855 római katona és Marcus Valerius Maximianus legátus germánok feletti győzelmének állít emléket. 1854ben fedezték fel. A speciális egység a II. segéd légió (II legio Adiutrix) része volt Aquin cumból. A Vág folyó mentén felmenő katonák a következő szöveget vés ték a sziklába: VICTORIAE AVGVSTORV(m) EXERCITUSQVI LAV GARICIONESEDITMIL(ites) L(egionis) II DCCCLV (Marcus Valerrius) MAXIMIANUS LEG(atus) LÉG (ionis) II AD(iutricis) CVR(avit) F(aciendum)

Internetes forrás

10

„Császárok győzelmének ajánlotta a II. légió 855 katonája, azon se regből, mely Laugaritióban volt. Készíttette Marcus Valerius Maximianus, a II. segéd légió legátusa." A kor határvidékének jellemzői A Borostyánút és a Dunai út jelentősége: kerámia, borostyán, olaj, bor, ezüst, bronz, üveg, gyapjú, gabona,szőrme került eladásra - vételre. A római átlagéletkor 22 év volt. Ennek fényében feltételezhetjük, hogy Qintus Atilius szintén a fent említett termékekkel kereskedhetett, 80 éves kora pedig jómódot és jó fizikai adottségokat feltételez. Lehetséges, hogy sírja maradványai a templom mellett-alatt helyez kedhetnek el, de ezt régészeti kutatás nem támasztja alá. Felhasznált irodalom • Püspöki Nagy Péter: Boldogfa, Madách, Pozsony, 1981 • Wikipédia • Jozef Cyprich: Najstarší rímsky nápis na Slovensku, • Be.Gabriela Blahová: Boldogfa műemlékeinek nyomában, diplo mamunka, U KFN ,2010 • Koller Gyula: Boldogfa, Boldogasszony temploma. Komáromi Nyomda és Kiadó, Komárom, 1996 • Kölnik Titus: Rímsky nápis z Boldogu, Krásy Slovenska, 1977

11

F r a n ç o i s Ko l l á r a v a g y Ko l l á r F e r e n c , AZ ELFELEJTETT FOTÓMŰVÉSZ Kovács Nicol 2013

Kevesen tudják, hogy Kollár Ferenc világhírű fotóművész szenei szár mazású volt. 1904. október 8-án született Szencen, az akkori Osztrák - Magyar Monarchia területén, iskoláit Pozsonyban végezte. 1918-ban édesanyjától kapja első kameráját, egy Erneman 10xl5-öst.

.Æ

i

"L- L

*

'i

12

Tanulmányai elvégzése után vasúti tisztségviselőként dolgozott Érsekújvárott. 20 évesen, 1924-ben Párizsba költözött abból az elgondo lásból, hogy Amerikába vándoroljon ki, de végül végérvényesen letelepe dett Párizsban. 4 évig a Renault autógyárban esztergályosként dolgozott, majd 1928-tól a Draeger testvérek fotóműtermében stúdióvezetőként helyezkedett el, és vált professzionális fotóssá. Itt tanult meg mindent, ami az új fotóművészeti felfogáshoz tartozott. 1930-ban a Lecram fotó ügynökség kötelékébe tartozó önálló fotóstúdiót nyitott meg. 1931 és 1934 között a Horizons de Francé kezdeményezésére született La Francé Travaille vállalkozás résztvevője lett, mely a Franciaországban művelt összes szakma bemutatását tűzte ki célul. A sorozat 15 szekcióban 3 éven keresztül jelent meg. 1932-ben önálló fotókiállítása volt. 1936-ban a Tízek kiállításán világhírű magyar származású fotóművé szekkel szerepelt. Kertész Andorral és Georg Brassaival - Halász Gyulával, ugyanebben az évben monumentális munkára kapott megbízást a Párizsi Világkiállításon.

Andre Kertész

George Brassai

13

1939-ben vidékre költözött, és színes fotózásba kezdett. 1948-ban retrospektív, azaz visszatekintő jellegű kiállítása nyílt reklámfotókból, kísérleti fotográfiákból, portrékból. 1961-re fokozatosan felhagyott a fo tózással, és fotóseszközökkel foglalkozó üzletet nyitott, valamint tanított. 1965-ben az 1929 és 1960 közötti munkáit bemutató kiállítása nyílt Szlo vákiában. 1979. július 3-án halt meg Párizsban. 1983-ban életmű kiállítása volt Besztercebányán. 1931 és 1934 között, nagyszabású kutatómunka során készítette el a munkásokat bemutató dokumentumsorozatát az Horizons de Francé kiadó részére: 2000 képből álló sorozatban kellett feldolgoznia A fran cia munka, francia munkás témát.A fotókból készült válogatás adja a ma már legendássá vált album, a La Francé travaille -Franciaország mun kában anyagát. A képek egy higgadt, átgondolt fotográfus munkái, fél úton helyezkednek el a Bauhaus letisztult modernizmusa és a humanista fotográfia között. (Bauhaus: A díszítőelemeket elvetve a célszerűséget, a rendeltetést figyelembe vevő fényképészeti stílus.)

Munka, munkásvilág Kollár Ferenc szívesen fényképezte a „vidéki életet" távol Párizs zajától. Fény képein bemutatta a falusi életet: az alkonyatkor gereb lyéző parasztasszonyokat, az aratást végző parasztokat, a favágást. Fényképeinek hangulata bensőséges, a for mákat fe ke te-feh ér színben tündöklő remegő foltok kel tették életre.

14

Nehézipar. Francois Kollár azonban az ipart, az ipari környezetet ábrázo ló riportfotók mellett kötelezte el magát. Fényképein korhűen ábrázolta a vasipart, bányákat, autógyárakat, hajógyárat, vasutat. Hiszen ő maga is munkás múltra tekintett vissza! A fényképek a 60-as években készültek az ipari miliőről.

Szolarizációs eljárás. Ez egy olyan fényké pészeti eljárás, mely során a fotópapírokat elsötétített szobában, olyan lámpa fényénél hívják elő, amelyre a papír nem érzékeny. A végeredmény igen látványos. A képen két női sziluett látható.

15

Ékszerek. Otthon volt a reklámfotózásban Is. Többek között az OMEGA, CARTIE, HERMÉS cé geknek dolgozik. Hosszú évekig dolgozik a VU magazinnak, majd a VOILÁ munkatársa volt.

Divat. Divat- és reklámfotói, melyeket CHANEL és LELONG részére készített, is bizonyítják: Francois Kollár a látás, a kép elkötelezett „munkása". A manökenek testtartása, a finom tárgyakkal kiegészí tett és harmonikusá tett hátterek bizo nyítják: a szerző soha nem túloz vagy csal. Szívesen fényképez te a nagy divatcégek varróeszközeit is. Alsó képen tű, cérnák, olló.

Fotómontázsok. Montázsai igényesek és va lóban haladó művészi kutatómunka ered ményei. A képen Bell lánya. Marié Bell arca komponálódik a bakelit lemezzel (zeneszköz motívum).

16

Eiffel-torony. Képeinek sikerét és ismerettségét mutatja ma is, hogy a leg keresettebbek közé tartozik az ő Eiffeltoronyról készült fotója az internetes megrendelések között (1931).

Reklámetűdök. Kereskedelmi és művészi, kreatív fotográfiával is foglalkozik. A kor „modern vívmányait" ábrázoló fotói szin tén Kollár modernizmusát és kiegyensúlyo zott harmóniáját bizonyítják: a gramofón és az írógép.

17

Ismert személyiségek portréi. Mértéktartó hozzáállása tükröződik a kor Ismert személyiségeiről készült portréin is. Coco Cftone/világhírű francia divattervező

Edith Piaf francia sanzonénekesnő

Jean Cocteau francia költő, regény- és drámaíró

18

Francois Kollár felesége Fernande Kollár volt. A képen látható ifjúkori kö zös fényképük, 3 gyermekük született.

Francois Kollár hagyatékát a művész gyermekei: Jean Michel, Marie Françoise, Jean Bernard adományozták a francia államnak, 1987. június 5-én. 29 000 fekete-fehér negatívot 1 000 színes diapozitívot 200 színes negatívot 2 600 eredeti korabeli papírnagyítást A Francois Kollár hagyatékát a francia Patrimoine Photographique őrzi és terjeszti.

19

A d a l é k o k Sz e n c

tö rtén etéh ez

Képeslapok a családi gyűjteményből Gilbert Mátyás 2013

20

Koiorav 10 aenca. ŰdvBílet Szeneiről, Líikŕp.

21

22

tTdrÖalct Szenedről — Molnár Alhertnutca déli réfizlet«*

A képeslapok a Friedmann Farkas Könyvnyomda kiadásai 1918/1920ból.

23

A SZENCI GYÓGYSZERTÁR TÖRTÉNETE A d a léko k

a s z e n c i z s id ó s á g t ö r t é n e t é h e z

A huszadik század első felének rövid történelmi tablója a szenci patikus család életén keresztül Németh János 2012

A szenci gyógyszertár 1870-ben alakult, amikor Anton Fleischer (szül. 1847, Znojmo) koncessziót kapott gyógyszertár létrehozására Szencen (szikvízgyár-tulajdonos). A patika patrónusa Szent Ilona volt. Anton Fle ischer fia, ifj. Anton Fleischer vezette a gyógyszertárat apja halála után (szül. 1882, Szene), felesége Emilia Schwamm volt. Az 1. világháborúban ifj. Anton Fleischer Komáromban szolgált hadi gyógyszerészként, 1916ban öngyilkos lett.

A szenci múzeumhan található emlékek a szenci patikából 2013

A patikát a feleség, Emília Schwamm örökölte, aki ismét férjhez ment: Burion Antal földbirtokoshoz, aki Budapesten gyógyszerészeti ok levelet szerzett. 1928-ban a patikát eladták a rendkívül intelligens, több 24

ezres könyvtárral rendelkező, művelt ungvári Propper Bélának, akit fele ségével együtt Auschwitzba deportálták 1944-ben, ahol elhunytak. Burlon Antal közben arizálta a „családi gyógyszertárat", de nem so káig örülhetett az egyszer már eladott, de visszaszerzett tulajdonnak, mert 1947-ben Tótkomlósra telepítették ki A gyógyszertárat 1953-ig Karol Adamkovic vezette, majd 19531962 között Csontos Béla. 1962-ben Pál Viktor lett a gyógyszertár vezetője, tőle vette át a gyógy szertárat az azt harminc éven át üzemeltető Káiny Adrienne.

^

A

Kdlny Adrienne fényképe, M dzik M ária (Szenc) tulajdona

RNDr.Ph.Mr.Bokor Adrienne a Tiszaújlak melletti Galgócon született, apja Bokor Károly gyógyszerész, anyja Mayer Hermina volt. A család Po zsonyba költözött, apja a „Mária Oltalma" patika tulajdonosa lett. 25

Adrienne előbb édesapja patikájának gyógyszerészsegédje volt a Stefánia úton, majd a Nyerges utcai Szent Mártonhoz cím zett patikában segéd. 1933-ban tette le a tirocinális vizsgáját. 1934-ben házas ságot kötött Roth Zikmunddal (szül. 1897, Beregszász, szülei: Roth Gerson 1852, Fenenstein Fány 1857) 1935-ben megszü letett lányuk Mária, majd 1937-ben Veroni ka. 1937-ben a Nyerges utcai patika feles társtulajdonosa lett. 1939. november 18án a patikát arizálta Ph. Mr. Székely Alfréd komisszár segítségével Ph. Mr. Fürst Ala dár. Tiszaújlakra (Magyarország) menekült a család. Bokor Adrienne képe. M ázik Mária tulajdona

flaSAia«.

Frl

hJf

l£íí XO.— ^ - •

9T1(I4

^

t « p i» A d r J « in b jk íco T É

vAlt^h^n

i«U hra jMLttlIkitkB a« iS.71.1931 d» Jl,ÍIlI,iS I Lvkárvi ' k íeli/:btij lE>/4 dalvj l.:x.L93^ 9a 1 Iitinl * a «t. a«inirei

1.L

- - - KailffT*at T ^íJtD fUDtall beia L írd u f y ■

31íi £ t

4, qg a o , n i T . l>37

púisriiíll' r«4l*«ti0 pr
19J7 pbIsCbb

t*i m l aj

E r .r b , A lfiid

P0í«t

J í J t t á n , tiís

Ü t « » .!, « b ,» x o ií \ *

íi.iir .

h * é ,-

- ' ’ Mt«é I.:. úrájaj f/TM bot íJ-id-it*í,«CI/l940 Sl»».* T - Í.1é

imlaU

j]
bi}4»ln T,r^

A z arizdldst igazoló okmány. M ázik Mária tulajdona

26

Tiszaújlakon Adrienne a Rojkó-féle gyógyszertár alkalma zottja lett, míg Baky László ápri lis 7-én kiadott rendelete miatt (a zsidók gettóba gyűjtéséről) a család Félixfürdőre menekült. Félixfürdőn elkapták a csa ládot, Auschwitzba deportálták őket, a két kislányt kitépve anyja karjaiból. Soha többé nem hal lottak róluk. Adriennet kiváló német tudása és végzettsége folytán a kísérleti intézetbe he lyezték dolgozni, laboránsnak, dr.Mengele, dr. Schumann és dr.Clauberg mellé, ahol ő is ré szesült Dr.Clauberg „vitaminin jekcióiból".

Auschwitzból a Gross Rosen-i női tábor kőfejtőjébe került, majd 1945 februárjában áthelyezték előbb Mauthausenbe, majd Bergen-Belsenbe, ahol hastífuszt kapott. 1945. április 15-én, a tábor felszabadítása után Bécsen át került haza.

“ Jí 1.' ™^h,

lírisisTá Airi-Éiaa

Ci,l, 1755., ..

... Bnl(i},1,ií-„nt|-Cn,,K.,r,Ü£S'ÍéÖÍ2,

v/^^^ÂiiS. AUA____■3.1/041

0p-~

Üegitímácjíi

A koncentrációs táborokat igazoló igazolvány. M ázik Mária (Szene) tulajdona

27

Adrienne hazatérve beiratkozott a prágai Károly Egyetem gyógysze rész szakára, majd tanulmányai alatt elvált férjétől, Roth Zsigmondtól (1946. április 5.) A válással a pozsonyi Ventúr utca 24. sz. alatti. Szent Mártonhoz c. patika társtulajdonosa lett. 'ír.' ■

2 ji5

1S Í8

.......

l'.Tg 10/-6 * V P.

Satli iKíd

s&lUJr, *9 yva.1 v

a^lsífy oa

DaL.píraÍ.1., “ b/ í?!slU»»S

UBtötHdÚ, i«

j a r.oaittat»itnll»íis FJ^stttíaiia asttu

ua

ÍÍ'Í3B«D4 SHítÜ

V«ütá»*ic-*á

í

Í mU

94,

Tf« Tlojffeo 5í«l9 m.j'Ja líatíBiaiila ^ T.e* í,. í>,a. I*18& £ 1/* ¥ 5/4*ttí
aSiS*.?iuat£íti!töa :&o*^psiifciaiwaá«. se at- í^lnt fprswnanle Slin;«ats.£n
p«»aal tia

aölirirvvt $0 11^6- pc^T^^Kt oa ^«rîüTera l/s «tf&jhú t«űu 1/4 »

ieSWii Kálaú u«Wzat«lAaíStl

m. iíraűRatasE Clwao* -

V«a úSftloE) üia« k i

5 1 a lÉ í l o , 6 í *

fTOj

fc t9-

E^ÍTO criíIaÂ* osbmifeiiiiii>F:'tl» (ía tíÍH fir a lö s h s í »

jS ? t t t c ;» ¥ y

p<^

^ .- * ♦

rtOB»5í-l.l» poö. £ V» y pCitDi!*'* ft/* Jia r&m-BÍ.lgaaíiaíi ísvtKa bolo aslCiBíje Bís-Ítisla e« vl^wtJ V !»»«*»
A z okirat Mázik Mária (Szenc) tulajdona

1948.IV.5-én Adrienne koncessziót kapott időközben elhunyt édasapja után a „Mária Oltalma" patika vezetésére. 1948.IV.29-én há zasságot kötött KáIny Józseffel. 1949-ben megszületett Józsika. 1953ban áthelyezték Csesztére, 1962-től Szencre. 28

Svedectvo o u z a v re tí raan íelsL va .

, í. _____ ' . j7_ ... cliy\'flrŕl s. _ r.. •/ r ' I.v.. «■■■T-_____ rbyvatélku 2,..

,

jinii diir-íiiéhn cÍM mariSclstvo pteil yexjpí.ianfin...

/

-,l.

.;.í.v-_____ _

--

jcSmv™ •niimkíí-nm «en cibčianslím útjdnlWňTTt:

j

s«.

.. .

.(/■'■ '•ŕS* *■,

A házasságot igazoló okirat M ázik Mária (Szene) tulajdona

29

A férj:Kálny József (1908.11.17., Pozsonypüspöki - 1992.VI.29., Szene)

A fénykép M dzik Mária (Szene) tulajdona

Édesapja korai halála miatt árván maradva a paulai Szent Vincé ről elnevezett, az Irgalmas Nővérek vezetésére bízott pozsonyi „Mária Ótalma" árvaház és nevelőintézet iskolájának tanulója volt Káiny József.

30

A reáliskolai érettségi utána a Láng cég hivatalnoka, majd 1932 -19 50 között az osztrák Schmoll Pasta hivatalnoka, később 1942-től igazgatója lett. Reszlovakizálása után a mezőgazdasági minisztérium alkalmazottja volt. 1948.1.24-én elvált első feleségétől, Valentíny Erzsébettől, majd 1948. IV. 29-én összeházasodott Bokor Adrienne-nel.

/ J s lio l a i

o n y i to ú iiy .

..SíSW

...Ili / / : . “

...

...................illel3s(jKii . U7 l
N ö v ír e k

v e z e té sé r e

szübietT,

a p a iiljii

V in c é r ő l n e v e z e ti

b íz o tt p o z a ü n y l „ M í r i a

6vúma*< á r v a h i z é s

nevelC liiK z& l jiyiiváni)sii;íy juyúvíil lir ú elemi

tiir.iírvíitfü

ús a

lajiiíigyakból............................................... rerdú áíta]EÍ;ii>s .^FLztálízatol nyert. tirlíülL-iii ü iasaviselete . . - .

57.tii^B]iriii

.fJ.).. il m.:

és er>:ttica:ai]tjaii..................

T ö r tc o d e iu és aUíOtm^Tiytiinljiin

és íhrteipmgvalf............. .................

oJvasisbaj]...

iSUifívui

H’ f;rnii^ZLLrLijzbii[L ...

.....

Tertuéazc^tcfinbriii

Kattl. is

■MfiEyan]yi;lvtantja[L .....

Ní;iHftt nlvAF,Í5hfln.......S•/icpfráiihaii

ösá m - fc9=Brtirtiitihjiii

. .• ........................ { á /.....

roldrüíjzbaa.

.

........

.......

VcrtÉíiícÉlicn............

..........................

..............

...

.......... p/

fJíiJ kéüílrmlllííbAi] ..........

T e stgvsk íirlá sba n ..... J'.Tr...

tTi{;lfli.'sbin............................................

elíJtieiieiedT cíiciívsitott. Jfii'év f£>lj:5niÍTi tiiiílnaitott .

\ ..

íélncipnt, m ég

p c c l'p .....

-r.-O’.

___ [lem jgAioJíaL

Keli POZSON^TlA N!, 1 9 s ^ .... i v i...... ...................................

--■i. az Litiizqt Jfirtöki',

k A bizonyítvány Mázik Mária (Szene) tulajdona

31

'

itáfaiy matrlíný úr«d v Bratislave.

c?

...mJ

Potvrdenie. základe § i .........Ĺ C ŕ e f

[>da1. 3 ner, z o d f a 9. 6Cpi 1941 č. 148 ^ K ^

1

n

?

n u -o d ín t J Í < » >

j & k . w ít n J z i

_______ _______ ______ ____________

________

^

, _ £ ® . ....

........................,úbož,o.tva.____I -.'■SÍ.-...., .bvu....-.5±9ír.1Í... obyvulíl-JtiT...... Brtt i s i i ü l ........... ....Jiaasapís. č. d a m o ....

la' Ei..

-

------- .

.

------

nie je Žld.ŽBaaha^ irofaiiie iidoTihy-t mkianru-imtttoib. T ŕ lo potvrden ie l y d á v i sa p o d lá predloifíűifcli v íp is u v z r c d n tc b a. e oh äiay c^ n iiit ík , o M obe žia d ita la , -

jŕh O 'ÍÔ f r o J ic u v a a t a iích i-odiŕov,

.

■brMlshiva din

2

A z okirat Mázik Mária (Szene) tulajdona

32

-

Káiny Józsika Káiny József 1949.IX.29-én született, Csesztén. Nem fejlődött ki az epevezetéke, valamint morbus little-ben, izomsorvadásban szenve dett. 5 évesen kezdett beszélni, 6 évesen járni. A pozsonyi hallássérültek iskolájának elvégzése után a szenei magyar gimnáziumban érettségizett 1976-ban. Ezután a Komensky Egyetem Bölcsészettudományi Karára járt, nagy munkája volt a Talmud lefordítása magyarra.

33

m

A képek Mdzik Mária (Szenc) tulajdonában vannak

Miért tanulságos a szenei patika története? Végigvonul rajta a huszadik század minden borzalma: - a zsidóság sorsa: az arizáció, a koncentrációs táborok, a halál, a vissza térés - a magyarság sorsa: igazolni a „tiszta vért", igazolni a csehszlovák állampolgárságot, a kitelepítés, a reszlovakizáció, az alkalmazkodás a kom munizmushoz - a restitúció igazságtalansága: a Szent Márton patika ma Pozsony - Óvá ros tulajdona.

34

A SZENCI ZSINAGÓGA TÖRTÉNETE Macsicza Dániel 2013 Mi a zsinagóga? A zsinagóga szakrális hely. 3 funkcióval rendelkezik : imaház, iskola és a rabbi tartózkodási helye Fontos részei : - rituális fürdő (mikve) - A mikvét jellemzően négy főbb dologra hasz nálták: a zsidó nők menstruáció utáni megtisztulására (a havi ciklus zárultával megfürdenek a mikvében, hogy megtisztuljanak a házas életre), a zsidó férfiak spirituális megtisztulásukra, a betérés során a betérni szándékozó rituális megtisztítására addigi bűneitől, illetve a kóser konyha eszközeinek a tisztítására. Természetesen a szenei zsinagógában található kis mikve inkább csak mosdó, mint fürdő, és csak a betérők bűneiktől való megtisztulására szolgált. - tóraszekrénv - A tóraszekrény a Frigyládát jelképezi, ami Isten je lenlétének szimbóluma. Isten trónja. Ezt lepel, függöny takarta, előtte hét ágú gyertyatartó égett. A szertartás során a fülkéből a tóratekercset körmenetben vitték a bémára, ahol azt széttekerve, Jeruzsálem felé fordulva a kijelölt szakaszt felolvasták. A rabbi is a bémáról prédikált, önálló szószék csak később került a neológ zsi nagógákba. - Bim a-béma (pódium) - rajta állt a zsinagóga közepén, a hívek között elhelyezett, kerítéssel övezett vagy szabadon álló felolvasóállvány. Mivel a padlózatban a kerítésnek nincs nyoma, ezért valószínűleg szabadon állt a szenei zsinagógában. - külön férfi és női részleg A szenei zsinagóga 1825-ben épült. Valószínűsíthető a stílusjegyei alapján, hogy Baumhorn Lipót munkája. Szecessziós, orientális stílusban készült. Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geomet rikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek al kalmazása, „organikus" jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés

35

a derékszög, a tervezők sokkal Inkább kedvelték a lágy, gömbölyded for mákat. 1924-ben újították fel az épületet. A Béke téren található, de nem az utcasíkon van, volt kovácsoltvas kerítése, melyet elbontottak. Az épü let 2 emeletes, téglalap alaprajzú.

Macskza Dániel képe, a szenci zsinagóga homlokzata, 2013.4.17.

A szenci zsinagóoga jellegzetességei - nem volt rituális fürdő (mikve), csak tisztálkodó, melyet a felújí táskor helyeztek el a bejárattól balra. Emil Popper, a zsinagóga felújítását finanszírozó vállalkozó, apja - Popper Simon emlékének ajánlotta. Popper Emil nagyvállalkozó, káptalani bérlő 1859-ben született Pozsonyban, a vásárúti szeszgyár és finomító tulajdonosa volt (1927-ben hunyt el, 68 évesen). Apja, Popper Simon (szül.:1822) 1900. december 21-én hunyt el Pozsonyban. 36

a béma a tórafüggöny előtt helyezkedett el

Macsicza D á n u l kepe, a hima helye a szenei zsinagógában, 2013.4.17.

- Csillag (hexagram)

Macsicza Dániel képe, a hexagram a szenei zsinagógában, 2013.4.17.

37

F o p p lr E m îl'^ ■ ,^-aies Pq pper Simon^ p-rfiBr.

P l i e s 3 t| i

[ r t r a o t it ^ a iiis / ic e t e r .( f iiK ( e r r f ^ '

lî

j

■ . .L if-*'."'’ Í '^ '

-

M

Macsicza Dániel képe, a rituális tisztálkodó a szenci zsinagógában, 2013.4.17.

38

- Mózes kőtáblái a homlokzaton a tízparancsolattal

'T

■V' V

.

iií'J

V ■■

'S ■ ' *

'r ^ v 'íJ á . Macsicza Dániel képe, Mózes kötáhlái a tízparancsolattal a szenei zsinagógában, 2013.4.17.

A főbejárat ornamentális stílusú, a fából készült, faragott kapu két oldalán kőoszlopokkal, a kapu fe lett háromnegyed ívű kör rel és rózsaablakkal.

Macsicza Dániel képe, főhqárat a szenei zsinagógába, 2013.4.17.

39

Az oldalsó bejáratot befalazták. Az oldalkapu díszítése megegyezik a főbejárat faragmányalval, a kapu fölött a természetes fény beenge désére szolgáló ablaksorral. A befalazás Időpontja Ismeretlen, viszont ki kell emelni, hogy nem csak egyszerű befalazásról van szó, hanem az alsó ablaksorral párhuzamos és stílusban hasonló boltíves falazásról és vakolásról.

Macsicza Dániel képe, oldalsó bejárat a szenei zsinagógába, 2013.4.17.

Macsicza Dániel képe, oldalsó bejárat a szenei zsinagógába, 2013.4.17.

40

A zsinagóga gyönyörű szecessziós vasoszlopokkal rendelkezik a belső térben, melyek az emeleti női karzat tartására szolgáltak.

M aaicza Dániel képe, belső tér a szenci zsinagógában, 2013.4.17.

Macsicza Dániel képe, szecessziós oszlűpfej i zsinagógában, 2013.4.17.

41

a szenei zsinammhan, 2013.4.17.

A kazettás mennyezet stukkóin visszaköszön a kapu faragmánymotívuma.

Macsicza Dániel képe, kazettás mennyezet a szenei zsinagógában, 2013.4.17.

Forrásoki • http://hu.wikipedia.org • http://zsamszencziho.edupage.org • Susla Júlia munkájából, amit a Szene írásos emlékének 760. évfordulája alkalmából rendezett kenferencián előadott 42

,,M ÖNNI KÖLLÖTT SZEGÉNYÖKNEK..." ADALÉKOK A RÉTÉI MAGYAROK 1 9 4 7 - e s k ite le p íté s é h e z Tomovics Evelin - Minárik Ágnes Témánk a magyarok 1947-es kitelepítése szülőfalumból, Rétéről. A címben az egyik adatközlőnktől idéztünk, aki ezekkel a szavakkal emlé kezett erre a szomorú eseményre: „Mönni köllött szegényöknek..." Azért választottuk ezt a témát, mert ennek az eseménynek a hatása a mai na pig érezhető, és emberi sorsokon keresztül is be szeretnénk mutatni, hogy mit kellett átélniük a kitelepítésre ítélteknek.

íidvBzttt Stétéről!

Ôíinuitóii Jtímítmí

«Jm. AalA. lorautam

« l i M , k a i k íutoJí,

Rété az 1940-es években, Kovács Zoltán gyűjteménye

Rété bemutatása Rété a D una-m enti alföldön, pontosabban Mátyusföldön terül el. A Pozsonyi kerülethez , a Szenei járáshoz tartozik, és Szénétől 3 km-re található. A második világháború után a Galántai járáshoz tartozott. A falu lakossága 1940-ben 1395 fő, ebből 1354 (vagyis 97%) magyar nemzetiségű. Többségük mezőgazdasággal foglalkozott.

43

Ezen a képen látható az akkori Rété egyik kgszehh épülete, amit már lebontottak. Kovács Zoltán gyűjteménye

Ennek a kis, nyugalmas falunak és lakosainak az életébe avatkozott be sorsdöntőén és tragikusan 1947-ben a kitelepítés. Az egyezmény 1946-ban Csehszlovákia rákényszerítette Magyarországot a lakosságcsere-egyezmény aláírására, amelynek értelmében a két ország meg egyezett a magyarországi szlovákok és a csehszlovákiai magyarok kicse rélésében. Amíg Magyarországon a szlovákok önkéntesen jelentkezhet tek az áttelepülésre, addig Csehszlovákiában erőszakkal kényszerítették a magyarokat szülőföldjük elhagyására. A kitelepítésre kijelölt családok ingóságaikat (vagyis bútoraikat, szerszámaikat, állataikat) magukkal vihették, ingatlanaik a Csehszlovák állam tulajdonába kerültek, majd az áttelepülő magyarországi szlovákok kapták meg. A kitelepítésre való kiválasztás alapja a földbirtok nagysága volt. Csehszlovákiából a lakosságcsere befejezéséig 89660 magyart telepítet tek ki. A kiválasztottak megkapták az úgynevezett fehér lapot, amelyben közölték velük, hogy kitelepítik őket, ezután következett vagyonuk öszszeírása, ezt egy szlovák-magyar vegyes bizottság gyűjtőíveken írta össze

44

CnkolkTcliSl^'tniiďAnhä Soaiciand l
Hlavný obal — Gyűjtő ív t. Mlnto «úpbw:

' Al dtCEtklAÜÉjJt\_ i.< ň A m D i i a v lo v i^ K 2 ™ « btvM *]:., .

-

fOpUoTt 3ŕ«nt»ti

f / i

Amiyl sneti« tSMCUA#«.:_—V.'

c.: 3 / f

9, SCPISOVÝ (OCENüVACII U^VBOR c.: DSSZETRÓ l^RTÉKELÉSI) tV SZ.i spisas]f D TsnciďwioTn oi&jetku pcesâhoviLlca:

amtíy« *]4bbtKennev^mittêpűíSva^<íî í«glaljBôKae;

-------- -------- ---- ---í. NanJtíífiŕ dŕH:

/£ y ^

••^•— .......

».

SíUl,

n*T«tCBÍI SdlIeifE }k 27«:

in sla rr

íiap

W;,____

c, mwtí'ŕ:

A iu itio o a c m lár«ek: g

b

& t F. B .: i

t

ftDdiimí |K«n*r k prwťahcwalcovt R4krod vdRi3TSTi mz li-^DpulOiúi:

A tkcdU ilk^ v»]
PnAia k ŕ)n.d(* lAüCuvtul* nfciVL - A [i^S lu aü iA iv^ itiw * 3 a t í . úsum fiM ia:

h

" / ■'■■.

• -1 ^ .

"

- . .

—

■ IL

»

d

M . — íE e m s -. cwUAdl ^ BUnLnr' nU l« U V b u i DAV«:

-■ --

--------

^

. -------------------

•— PTl’ OCBié vTcíkj n iE ^ tr e to í ikrtnúf]: C »t0 lt belčKb fvSiotcêan AUtOuU:

R) C í_ .

-ľ'

d ib

F>

-

Ä*

O

u . F e t e laŕcti pHScib: d-b

[irt

■ 11

'

č ti m tw i

45

BlilliilMÉ w

*

Eitn

3W4A pldaluT^ma:____

sú p íta v a Jummia Á x Ď K x e h ó V iz q W - * v ;_

Sifizu (l:

ľ á t c vLolkft kDoCi u i t n m u Rsan b t M v4r94 qI^bIsx&iB»;---------

t á i 4 v lc tlu s t u ä n a atzuiQU C.;

Oldal a s .,._

M ra o p rt «d 5 iD í* .

Ai <'.ttEi*pO:iJ n*ve:__

\t .sÍTt,,,.

ByillJiltd iîTsfdlcnc»:

-Súpl*äv4 h Á x o k t . : i fv L í

/ íij

Č-.

/u. *í1ílepii]fi l*í6h*]7íi.

V lo ž k a — B e té t A . l. T3Ba1wcEi4 bospaduske údajei ^

Általános E^diibä^ adatohr

a) Celkcvä výmera cJnaiôra bydliska presťahovjilco’.'ho

. •• •

A i äUslepíllô községe haíärénak iKíüUt*

H

bi Z toho jt: — Kbbôl; m

1 ami pÄda — aainliJíÔld

.

S, zákridy — kerlekj

.,

b) ovocné äitolSíy — íaistcolák

ré td i

i

. . . ,

e) iné záhrady cjä;ŕ^l>kertek........... 3 . lú k y —

m

....................

c) zelenmárak« — sôlds^ es d) Jcvêirske — virágös ,

f 2 . L

_

..

a) ov&cíiô — gyümökaüa

f-

. . .

■

...............................

í í . .

"

š

f t

M

5. viTiQbrady — ezôllokr

..

a) vijiicŕ —5ííUfiit«telt

M

,

f .

‘i -

S C

I

h) ameríckŕ matetné sady — amcrtkai c) viniené ékolfcy — wôllíí-iskoJák

i.

6. Jeay — e f ť l f i k .................................... 7 t-steni3ká — nádaMlt

,

,

.

•

, •

.

•

B. vodns plocha flltbo moiiare — •viz é í vizsnyäs lerillel 9, parlfikäty — hatsnOBlthatä lerméktítlen torQ l& t......................... 10. neploanä plocbí — teniiékeUtn T eiä l^ J u í k ^ , . .)

H 5.-.T .Č p lô d l n y . -

/

. .notlivíchdro -T.jr_ IT_podr^Slatisük?;! p^rdnj-íli d) Priemprni útoda jed hSv t.toj)tn l l 's l i a p r e s í d le n c o v h o n i 1- k . j . (IS tlo s ia h ’ ): — A i ŕ g j e a t e r m e n j e k É v i a l ia g i o r m c s ä Ľ átiígibat: It. h. (ICOOSľ) íl ätttleplils kôis^ hílirältiii: &. T a b a ltr —

1, Ptónlca: — ^ y a ^ -.J M p ' -------J & ..ís \ 2. Hai; -

EMks:-------- ^ p ■ ¥ -----------------------■—

a. SaiiMfk. —Alpa; 'IXSí

D a h á n y --------------------------------------------- q

10. Paprika! — Paprika;.----■I

u t íls i) S s v

P a r a d Ä j k í ': ^ P e r t d i c M m r -

-------- q —

U. Hl kapusta; —Fcj. káposzta;.

.. Ov«: -

S

(l

e: - * Szemes lcílm rlca í-5- q S, iCukuries v zme:

13. Seno lúCift«?: —

S. Cukroví repa: — c u k o r r é p 3 í /^ - £ ^ ^ - q

14. SüS. ísTv. ďat-; — VÔrtshsrE-bî^ŕ'-------- q

7 Kŕmnu repa; — T s k a r m ^ ^ í

15. Suä. luc&Jca. — L u c ^ a - S íé n a l .S í^ --....C |

S. Zemiaky: — BurflD ny& ;-^^^/

q - i^ Ä .q

=) Hljvnŕ n m ploámr - TStíb pl«d

síéna:— — - ■ ^

IS Víno; — B o r------; - i í-----------------? -^ -

'

Fent található egy Ilyen gyűjtőív, amelynek első lapjai általáno san tartalmazzák a rétéi határ, földek jellemzését, majd a konkrét bir tok összeírását a legapróbb részletekig, pl. milyen a ház padlózata, milyenek a melléképületek, hány és milyen fa van az udvaron. 46

A kitelepítés előtt istentiszteletet tartottak a református templom ban. Kovács Lehel lelkész búcsúztatta a távozókat. A visszaemlékezők szerint a gyülekezet a 79. zsoltárt énekelte, amelyik így kezdődik: „Örö ködbe Uram pogányok jöttek". A visszaemlékezők szerint az emberek a templom előtti téren szálltak fel az autókra, amik a szenei állomásra vitték őket. Ekkor már senki sem beszélt. Eljött a búcsú órája. Mindenki sírt, a kitelepítettek és az otthon maradtak is. Egy itt maradt rétéi így emlékezett vissza: "Úgy még embereket sírni nem láttam. Nagyobb fájdalom volt ez nekik, mintha a családjukat vesz tették volna el."

A református templom képe, 1 9 4 7

47

Dóka István, az egyik kitelepített, a református egyházközség gond noka volt, a búcsú istentiszteleten el szeretett volna ő is köszönni. Büszke ember volt, akit annyira megviselt és megtört ez a helyzet, hogy nem tudta ezt élőszóban megtenni, ezért inkább leírta, és a lelkésszel olvas tatta fel. A levél legmeghatóbb gondolatai:

... A / ' ' ■ ^ »Jö'í 04L

»aíísf'I

X ‘■■y- ■ ■ lé i- ^

i;'

„ „ 4 = . ' ;«:-

ál t i mai.-*

.- ,4-1-íí, S-. -i'!'

. : --.

,

. .'iî. Á i ^ r t t K

:,. -:'/*^ ';

':^''í J .-í

/ i-■p y « i “3[j-9 V

48

j

j

U

-

f

^

'. . y

■ -r-r.

■i-v— r

Jt,,.^^.^.í AiU.

« '- f - - - « . . .

■- . ^

(.. ^.I--. íf ,„;u<ív ^

. - ,

,

■

e -.*

i.v/- lAn

í Íín-T*!t V.T. W? Si-V)J-ÜIT-D’>-!. i:xiieíi ^. f! Í^Vííj

^ *■

ű o i’íZIstván levele

k i autók elindultak a szenei állomás felé. Az akkori harangozó, Bohony Pista bácsi sokáig húzta a harangokat, még a szenei állomáson is hallották. Az otthon maradottak visszaemlékezése szerint a többiek azzal az érzéssel mentek haza, mintha kirabolták volna a falut. Hiányoztak az emberek, hiányzott mindenki. A réteieket két szakaszban indították a szenei berakodó állomásról: • 1947. 4. 24-én 67 személyt, 57 vasúti vagonnal. • 1947. 5. 15-én 94 személyt, 58 vasúti vagonnal. Rétéről 53 családot telepíttek ki, ezek 32 gazdasági egységet képez tek, és 456 kát. hold földtulajdont hagynak hátra. A kitelepítettek főként nagyobb gazdák: „kétlovasok, négyökrösök voltak. Vallási megoszlásuk szerint a többségében reformátusok. A faluban megkerestük azokat a házakat, amelyekből kitelepítették a magyar családokat, igyekeztünk a családok fényképeit a házakkal öszszepárosítani. Ezek régi házak, amelyek a 40 - es években újaknak számí tottak, némelyiket már lebontották, és újat építettek a helyükre.

49

1. Bagi Vince - IVIária, Júlia, Margit, Erzsébet, Lajos

A református templom képe, 1947

Tomovics Miroszlav-2005

50

2. Bolek Gyula, Mária, Tibor, Gyula, Mária

Tomovics Miroslav fényképe, 2 005

3. Brányik Lajos + Adél

Mesina Zsuzsától— 1953-Nyíregyháza

51

4. Dóka Sándor

Tomovics Miroslav képe, 2 0 0 5

5. Dóka László + Hedvig


52

6. Dóka Lajos + Teréz - Zsófia, Gáspár

Kkherc Esztertöl-1950 körül-Fehértó

Tomovia Miroslav képe, 2 0 0 5

53

7. Dóka István + Mária - Irma, Eszter, István, László


8. Gergely Zsigmond + Mária - Zsófia


54

9. Huszár Istvánné - István

Szalay Dezsőtől-1946


55

10. Huszár Lajos + Anna - Ilona, Károly, László, Géza


11. Horváth Károly + Erzsébet - Mária, Margit


56

12. Hollósi Gáspár + Róza - Lujza, Mária


13. Kakas János + Margit - Ilona, János, Lajos, Margit, Károly


57

14. Karátsony István + Róza

Bohony Jdnostól-1950 körül-Nyíregyhdza

Tomovics Miroszlav képe, 2005

58

15. Karátsony Mihály + Mária - Ilona

Bohony Jánostól-1955-Nyíregyháza Karácsony Mihály

59

19.

Klebercz Lajos+Mária - Katalin, Irén, József, Lajos + id. Klebercz Lajos


20. Mikulás János + Róza - János, István, Erzsébet

Tomovics Miroslav képe, 2 005

62

21. Nogely Bálintné + István


22. Nemes László + Judit - Károly, László,Zsófia

Kkhercz Esztertől-1948-Nyíreg-yháza

63

Tomovics Miroslav képe, 2005

23. Szalai Gyula + Anna - Eszter, Klára, Zsuzsanna, Mária, Erzsébet, Gyula, Anna

Tomovics Miroslav képe, 2 005

64

24. Szabó Erzsébet


25. Szabó Jenő + özvegy? - Lajos, Ilona, Teréz


65

26. Szabó Zsigmondné - Jolán, Júlia, Janka, Zsigmond


in. Szabó Sándor + Eszter - Ilona, Júlia, Sándor, Eszter, Mária


66

28. Szabó Károly + T eréz-Jen ő , Etel, Júlia, Ilona, Béla, Dezső, Dani


29. Szloboda Lajos + Jolán - Jolán, Jenő


67

30. Szloboda Géza + Anna - Etel, Géza, Lajos


31. Szimondel Ferenc


68

32. Szüllő Lajos + Júlia - Erzsébet, Éva, Lajos

Tomovia M iroslav ,

33. Sándor Bálint + Ilona - Károly


69

34. Sándor László + Ilona - László, Lajos


35. Sándor Károly + Anna - Károly


70

36. Vígh Jánosné - Irma


37. Szeli Szabó Kálmán + ? - Etel, Vilma, Kálmán


71

Ilyen házakat kaptak:

72

Sokan éreztek honvágyat kis falujuk iránt, de többeknek nem adatott meg a viszontlátás pillanata. A meghaltak "Új hazában, magyar földön, magyarföldben nyugszanak, de nem a szülőföldjükön." A kitelepítettek többsége a nyíregyházi temetőben nyugszik. A síremlé kek érdekessége, hogy több sírkőre a vezetéknév elé odaírták, hogy rétéi.

Tomovics Miroslat kipi, 2 0 0 8

73

iMl

4A-

'’J í ‘*,j.

'

sľ.

I



74

t

fJ

»

É J ŕ W ./

-■ Tomovia Miroslav képe, 2 0 0 8


Végh Jánosné a rétéi temetőben nyugszik - ez volt a végakarata. 75


A Nyíregyháza környékére telepített felvidékiek emlékműve a rétéi kitelepítetteknek is emléket állít.

76

V

A Z 1 9 Z*5 " 1 9 í , e E V E K B E N

A FELVIDÉK: - ANDÓD -D IÓ SZEG -IM ELV

- LOSONC , -N A G YFÖ D EM ES

- naszvad

_

'

-R ET E - SZENGNE

- TAKSOK*.!-VA NEVŰ OSI TELEPÜLÉSEIÉI

izÖTIés ÁTTELE ' SZÜLEIK iM L É K É p S “ ÁLLÍTOTTÁK ^ Tomovics Miroslav képe, 2 0 0 8

A kitelepítés hatására a falu lakosságának összetétele teljesen meg változott. A kitelepített magyarok helyére pitvarosi szlovákok költöztek, és épültek be fokozatosan a falu társadalmába. Az egykor színtiszta magyar településen 1970-ben a magyarok aránya már csak 57% volt, a szlovákoké pedig 42%, s ebben nagy szerepe van a lakosságcserének, valamint a reszlovakizációnak. Az utóbbi évtizedekben egy másféle be település hat a falu lakosságának összetételére: Pozsony közelsége miatt az egész országból érkeznek betelepülők, az eredeti magyar őslakosság kisebbségbe került, a betelepülők többsége pedig nem viseli szívén a falu jelenét és jövőjét. 77

Felhasznált szakirodalom: • 1. Janics Kálmán: A hontalanság ével. A szlovákiai magyar kisebb ség a második világháború után 1945-1948, Hungária K. Kft. Buda pest 1989 • 2. Pukkai László: Mátyusföld I. , Fórum Társadalomtudományi In tézet 2002 • 3. Pukkai László: A földreformok árnyékában a Mátyusföldön (1919-1949), Galánta 2010 • 4. Vadkerty Katalin: A belső telepítések és a lakosságcsere, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony 1999 Források: • 1. A rété - boldogfai református társegyházközségek presbiteri és közgyűléseinek jegyzőkönyve 1943 augusztusától • 2. Szlovák Állami Levéltár: A kitelepítettek vagyonösszeírása, A Kerületi Nemzeti Bizottság anyaga, M széria. Rété katasztere • 3. Tomovics Miroslav fényképgyűjteménye Adatközlők: • 1. Csehné Dóka Zsófia (1921) magyar, református. Rété 301. • 2. Horácsek Mária (1933) magyar, evangélikus. Rété 101. • 3. Mesináné Dóka Zsuzsanna (1931) magyar, református. Rété 126. • 4. Szalayné Dóka Eszter (1926) magyar, református. Rété 164. • 5. Bagi Margit (1936) magyar, katolikus, Budapest, Soroksár, Szent István utca 12 • 6. Bagi Erzsébet (1932) magyar, katolikus, Budapest, Pesterzsébet, Attila utca 10

78

A SZENCI CSILLAGVIZSGÁLÓ ISKOLÁM CSILLAGVIZSGÁLÓJA Szőcs Réka 2012

1979-ben Végh Miklós, az akkori is kolaigazgató előállt azzal az ötlettel, hogy: „Építsünk csillagvizsgálót is". Ezt meg is valósították az „Akció Z" keretén belül, együtt a konyha és az étterem épí tésével. 1979. november 15-én létrejött Sztankó Mátyás munkaközössége. Ebbe a közösségbe tartozott Kécskey Elemér amatőr csillagász is, aki a pozsonyi csil lagvizsgálóban dolgozott. Annak ellené re, hogy 81 éves volt, részt vett az öszszes értekezleten, ami az építkezéssel függött össze. Sajnos, az átadót nem élte meg, 1985. január 15-én elhunyt. A munkaközösség feladatkö rébe tartozott az ihletgyűjtés, ellátogattak az ószombati (Sobotiste) és a galgóci (Hlohovec) csillagvizsgálóba.

Forrás: SOLAR archívum, Ószomhat, 1980

79

1981. augusztus 15-re elkészült Szabó Ferenc terve a csillagvizsgálóról.

Az építkezést 1981-ben kezdték el, a szülők és a tantestület tagjai is nagyon sokat segítettek. Az egész építkezés körülbelül 10 ezer órát vett igénybe. 1982-ben elkészült a kupola a szenei Montostroj műhelyében. Miután elkészítették a kupolát, rájöttek, hogy nem fér ki az ajtón, ketté kellett vágni, majd az iskola udvarán újra összerakták. Elkészült a kupola, valamint megépítették a külső és belső lépcsőket is.

80

1984-ben már készen volt a kupola, de nem használták, mert még nem készült el a távcső.

Forrás: Jankó Ilűna, 1984

81

Köszönetét érdemel Sztankó Mátyás, aki nagyon sokat segített a csil lagvizsgáló építésében. Optikus volt, a távcső optikáját is ő készítette.

Forrás: Szenczi Molnár Albert Alapiskola krónikája

SOLAR archívum, Szenc, 2011

82

A csillagviszgáló átadására 1986. február 14-én került sor az Iskola épületében. Részt vett rajta a sajtó Is. Az átadóra elkészült egy tervezet Is, amelyben a következők álltak: • Oktatási és nevelési tevékenység • Szakköri tevékenység • A tudományos világnézetek továbbítása a nyilvánosság számára • Megfigyelési részleg tevékenysége

Forrás: Szenczi Molnár Albert Alapiskola krónikája

83

Forrás: SOLAR archívum

Nem sokkal az átadó után befejeződött a csillagvizsgáló működése. Az iskolában volt csillagászati szakkör 1972-től 2002-ig. A szakkör ve zetője Jankó Ilona volt. A szakkörösök többek közt napórákat és forgat ható csillagászati térképeket is készítettek a szakkörön. Valamint elláto gattak a pozsonyi és a galántai csillagvizsgálóba is.

Forrás: Jankó Ilűna

84

Forrás: Jankó Ilona

2006 decemberében a SOLAR csillagászati egyesület egyik tagja vitt egy másik tagot a szenei állomásra, és útközben hazafelé felvett egy stop post, Modorba tartottak. Elkezdtek beszélgetni, és szóba került a csilla gászat is. A stoppos megemlítette, hogy van Szencen egy csillagvizsgáló, melyet még sosem látott nyitva. Ez az információ kiinduló helyzetként szolgált a csillagvizsgáló újraindításához. A tagok ezután ellátogattak a Szenczi Molnár Albert Alapiskolába. A fellángolás meggyőzte az akkori igazgatót, PaedDr. Metzner Zoltánt, és 2007. február 15-én szeretettel átnyújtotta Jaroslav Simonnak és Balogh Klárának, az egyesület tagjai nak a csillagvizsgáló kulcsait. És ezzel el is kezdték a felújítást.

85


A felújítás során leszedték a faburkolatot, kifestették a falakat, kicse rélték a szőnyeget, és megcsinálták a világítást.


86

A csillagvizsgáló felszerelése:

Newton 200/1000 - reflektor

D 80/600

Newton 250/1200 - refl

Skywateher refraktor L U N T 6 0 -H alfa távcső

Teljes ég kamera Meteoállomás

Forrás: Szőcs Réka, 2 012

87

Új'ra van szakkör, vezetői Balogh Klára és Jaroslav Šimon. A 2007/2008as tanévben kezdődött a szakkör, és napjainkig tart. A szakkörön a gye rekeknek derült idő esetén lehetőségük van az éjszakai égboltot távcsövön keresztül megfigyelni. Borús idő esetén a szakkörösök az iskola in teraktív termében tanulnak a naprendszer édekességeiről.


Forrás: Mgr. Filkr Krisztina, 2 012

Az egyesület tagjai asztroiskolát is tartanak, ezek távcsöves bemuta tók a környező óvodákban és iskolákban.


89

Valamint vannak előadások is az iskola épületében. Többek közt járt nálunk Iván Bella, első szlovák űrhajós is, aki egy nagyon érdekes, tartal mas előadást tartott az űrbeli élményeiről.


90

2011. február 14-én ünnepelték a csillagvizsgáló átadásának 25. év fordulóját. Az ünnepségsorozat 4 helyszínen zajlott. Az első 2011. január 6-án egy találkozó volt az iskola épületében, azokkal az emberekkel, akik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy elkészülhessen a csillagvizsgáló. Ezt a találkozót követte Jaroslav Šimon előadása a csillagvizsgálóról február 16-án. Majd következett a Balogh Klára, Jaroslav Šimon és Sztankó Má tyás közös előadása a Szenczi Molnár Albert Klubban. Az utolsó pedig Balogh Klára előadása volt Magyarországon a MCSE - Meteor Távcsöves Találkozón július 29-én.


91


Forrásanyag: - Šimon J., 2012. Zrodenie a znovuzrodenie hvezdárne v Senci. In: KOZMOS, 2012. o. 34-35. 3. szám. - Szenczi Molnár Albert Alapiskola krónikája - SOLAR dokumentáció Adatközlők:

- Jaroslav Šimon - Sebők György - Balogh Klára -Jankó Ilona

Képanyag:

- SOLAR archívum - Szenczi Molnár Albert Alapiskola krónika - Sebők György -Jankó Ilona - Filler Krisztina - Szőcs Réka 94

A z E l iá s - h á z Csikmák Katalin 2013

A Május 1. tér és a Moyzes utca kereszteződésénél, a sarkon áll az Éllás-ház. Három részből tevődik össze: az első több mint 100 éves. 1900 körül építette Éliás István feleségének, Peska Máriának és gyereke inek. Később, 1961-től a szenci bába - Poli néni lakott itt.

Kép a templomtetőről, 1910-ből

A ház 2. részét 1937-ben fiuk, Éliás József építtette, családi házként szolgált szintén. A komplexum 3. része picivel később, 1940-ben lett kész.

95

Kép az Éliás testvérek üzleteiről családi archívum

Itt Éliás Józsefnek, a dédnagyapámnak és testvérének, Éliás Lajosnak kiskereskedésük volt. Józsefnek élelmiszer - fűszer üzlete volt, sokáig csak „Fűszeres Éliásnak" nevezték a szenciek.

Éliás József a

idi archívum

96

K 0 / f C £ s .K Á m m / 0 D

SENEC-HÍ LNAÍ OVA

Lajos villanyüzletet nyitott. A II. világháború nem kerülte el az Éliásokat és a házukat sem. Éli ás József befalazta az élelmiszert, hogy a családjának legyen mit ennie a háború alatt. A „dugi" élelmiszerből több mindenkinek jutott a rokon ságnak, sőt, néha még a katonáknak is. Laktak itt tisztek, orvosok, magyarok, németek és oroszok is, a front vonulása szerint.

97

Az orosz katonák, a frontról hazatérve bármelyik házba bementek, el vitték, ami nekik tetszett. Éliás József feleségének kézzel hímzett csipkéit is, hímzett ágyneműket. A nők a háború alatt főztek a katonáknak, akik be nem tették a kanalukat a levesbe, míg „Éliásnagymama" meg nem kóstolta a szemük előtt. Féltek attól, hogy meg akarják őket mérgezni. Az idősebbek elmondása szerint az orosz katonák a gyerekeket szeret ték, többször megajándékozták őket, a nőket inkább kihasználták. Mivel az Éliás-házba több orosz katona is beköltözött, a házban élő nők festék kel öregítették magukat. Az orosz teherautók az ablak előtt parkoltak, a házból nem lehetett kilátni az utcára. A világháború után Éliás József tovább működtette a vegyesboltot. Sokat segítette a pincesori szegényeket petróleummal, mivel azt is árult az üzletben. Hitelre is lehetett vásárolni, a tartozások egy bizonyos „piros könyvben" voltak följegyezve. A 1949-es államosítás miatt József elvesztette a boltot, a Zdrojé lett, de megmaradt élelmiszerüzletnek.

Kép a Zdrttjról, családi archívum

Éliás Józsefet börtönbe zárták a jegyrendszer miatt, de 9 hónap után bizonyíték híján szabadon engedték. A Zdroj után az Otex méterárué lett a vegyesbolt.

98

1989-es bársonyos forradalom után 1990-ben Csikmák Mónika, az édes anyám és nővére, Fülöp Andrea, Éliás József unokái visszavásárolták az Otextől, vagyis az államtól a ház azon részét. Azóta többen bérlik a helyiségeket, pl. utazási iroda vagy az Éliás nevű étterem.

Kép a mai házról, Csikmák Katalin képe, 2013

A több mint 100 éves ház Szene gazdag történelmének csak egy kis tö redéke. De ha ez a ház beszélni tudna, nagyon sok mindent elmesélne városunk múltjából.

99

»

n

H

M

H Hl n u f í H

m n

m «m i u

** H UUI

u n

?H m um í

1! H H* H i H i r n m i i t*

3-(

n I

í

lí í l »I iM in

II

H M j | i I o n n if t * .^ p l ;í M ! I tt t ň iu t H

í t t r «• H M r u iH f iim m 'íiM in t

Î! íM ii

m

UH

íHiíüíümii ummmm n ? um nim m H fl

Mmi í

100

A RÉTÉI KITELEPÍTETTEK Neszméry Dávid és Mészáros Dávid 2012

Kitelepített cseládok KstérŐl

194 7-ben

1.Eagi Vince-Kária-Jtília,Margit,ErzsébetfLajos 2.Bartalűs Jüzsef+ErEsébst3.Bolsk Gyula+Mária-Tibcr,Gyula,liária Í.Erányik László+Jolán-Lajós,Adél.Jolán 5.Dóka Gáspár 6.Dóka Sándor 7 .Dóka László+Hedvig S .Dóka Béla 9.Dóka Lajcs+Teréz-Zsófia,Gáspár 10.Dóka István+Mária-IriaaiEszter,István,LásEló 11.Fodor Lajos+Jwlia-Lajós ÍE2.Gergely Zsigmond+Mária-2sofia 13.Huvárí Istvánná-István 14 . Huszár Bála^-Irma ^

6. 2. 5. 5. 1. 1. 2. 1. 4, 6. 3. 3. 2. 2.

15.H'isaár Laips-^-flnria-llQna.KérgjiVi^-ásBlófGgEg________________ L: Témánk - ahogy az látszik is - az 1945-48 közötti hontalanság évei ben bekövetkezett kitelepítések, amelyek nem kerülték el szülőfalunkat sem. Falunkból több száz embert vittek el csupán azért, mert magyarok voltak. Barátságok, sőt családok szakadtak szét, emberéletek mentek tönkre. Mindez egy célt szolgált, egy ún. csehszlovák nemzetállam lét rehozását. De menjünk szépen sorjában! „ ... a magyarok nagy többségének el kell mennie ..." Ez az idézet Eduárd Benes elnök szájából hangzott el, és 1945. május 12-én jelent meg a Pravda című lapban. El lehet képzelni, milyen zavaros idők voltak ezek. A magyarok többsége elvesztette az ál lampolgárságát, tehát jogtalanokká váltak a saját szülőföldjükön. Mivel a nagyhatalmak nem egyeztek bele a magyarok kitelepítésébe, ezért a csehszlovákok taktikát váltottak. A fennhatóságuk alá került ma gyarokat igyekeztek szétszórni, és deportálták őket Csehországba. Ott a módosabb cseh gazdáknak szolgáltak mint olcsó, és a mezőgazdasági munkákban jártas munkaerő. Többek közt ez is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar kormány bele egyezett a lakosságcseréről szóló államközi szerződés aláírásába. Ez vi szont egy igazságtalan szerződés volt, mivel, míg a magyarországi szlo

101

vákok dönthettek arról, hogy menni szeretnének-e, addig a felvidéki magyarokat a csehszlovák szervek jelölték ki. Ráadásul Csehszlovákiából azoknak is menni kellett, akiket a csehszlovák bíróságok elítéltek. Tehát eleve több magyart telepítettek ki a Felvidékről, mint amennyi szlovákot telepítettek be Magyarországról. A kitelepítés, illetve a kitoloncolás már közvetlenül a háború után megkezdődött. Ebben az időszakban elsősorban azokra a magyarokra összpontosítottak, akik a háború során települtek a trianoni Magyaror szág határain túlra. Ebbe a kategóriába tartoztak azok a katonák is, aki ket ide vezényeltek, és szolgálati idejük lejárta után itt telepedtek le. Közéjük tartozott Czirok Ferenc is, aki mint katona került Rétére. Itt megismerkedett egy lánnyal, akit később feleségül vett, és miután le szerelt, asztalosként dolgozott Rétén. A kedves feleség visszaemlékezé séből idéznénk pár gondolatot. „1945-ben a határokat lezárták. Férjemnek egy jóakarónk megsúgta, hogy mivel ő magyar állampolgár, szökjön haza, mert problémái lehet nek az állampolgársága miatt. így ő átszökött Magyarországra, én pedig ott maradtam szüleimmel az akkor már csehszlovákiai Rétén. Később be igazolódott, hogy ha a férjem velünk maradt volna, bizony komoly gond jaink lehettek volna a hatóságokkal. (...) Mivel a faluban mindenki tudta, hogy a férjem magyar állampolgár, 1946. február 10-én kaptam egy hivatalos felszólítást Prágából a cseh hatóságoktól, hogy el kell hagy nom a szülőfalumat, mert deportálnak a férjem után Magyarországra. Szüleim, testvéreim, rokonaim, mindenki ott maradt. Egy testvérem ha difogságban volt a háború alatt, édesapám pedig reszlovakizált. így a testvéremet is leszerelték, és a család többi tagja maradhatott. Szüleim hivatalosan szlovák anyanyelvűek lettek, de csak magyarul beszéltek." A csehszlovákoknak viszont még ez nem volt elég. Miután megkötöt ték a lakosságcseréről szóló egyezményt, fokozatosan kijelölték a kitele pítésre szánt családokat, személyeket. Tomovics Miroszláv amatőr helytörténész kutatásai szerint Rétéről 1947-ben 55 családot telepítettek ki. Egy másik amatőr helytörténész. Német Zoltán kutatási eredményeiből azt is megtudjuk, hogy ezek közül 25 családot Nyíregyházára és környé kére telepítettek. Tomovics úr gyűjtőmunkájának eredménye a most következő lista. Amelyben szép számmal fordulnak elő olyan vezetéknevek, mint a Dóka, 102

Huszár, Karátsony, Klebercz, Szabó, Szloboda, Sándor. Ezek közül mára sok eltűnt a faluból.

ü i t E l e p í t e t t c s a lá d o k R é t é r ő l

1 S 4 7 -b e n

I ,E a g i V i n c e - í l á r i a - J u l l a j Ü a r g í t ,E r E s é b e t ,L a j o E J c á z s e f+ E n a s é b e t3 . B o l e k Gyula+Mária'Tibcr^Gytila,ílirl« 4 .E rá n y i)c L á s z l ó + J o l á n - L a j ó s ,A d é l ,J o l á n 5 . Dóka G áspár 6 . Dóka Sándor

S 2

7.Dóka Lászld+H&ávig S .D óka B éla 9 . Dók« L a j c ö + T c r é z - Z a d f i a ,Gá s p á r 1 0 , Dóka I s t v á n + H á r i a - l r m a ,E s z t e r ,I s t v á n ,L á s s l ő

II,Fodor Lajos+Jdiía-Lsjós CE2,Gergely ^sigmond+^íáriö-Zsófia 13*Huvírt latvánné-lstván 1 4 , H uszár B é l*+ Irin a

15,Huszár Lajos+Anna-Ilona,Károly,LászldcGéEâ 1 6 , H orváth X á r o ly + E r z s é f c e t 'M É r ia ,M a r g it

17,Horváth Fílajnénia IS*Hollósi Gáspár+fióza-«ária,Lui:ici 1&*Jankó Gáspár 20*K ak 3S J á n o s + M a r g i t -llo n a ^ O á n o S í L a jo f i íí la r g i t r K á r c ly 2 1 * K a rá tso n y lötvén-^RÓza 2 2 .K a r á tfio n y W lh á ly + M á r ia -I lo n a 2 3 . K a rá tso n y L a j o s + K á r i a - ^ J u i i a A n t a l 24.K l e b e r c z K á r o l y + L i n a - E s z t e r ^ K á r o l y ,Lajoa 2 & , K l e b e r c z L a j o a + K á r i a - K a t a l i n , I r é n ,J ó z s e f ,Lajós, + i d ő a e b b .K l e b e r c 2 L a jo s 2 6 .M ik u lá s J á n o s + ü ö z a -J á n o s , I s t v á n ^ E r z s é b e t 2 7 -M o In á r J ó z s e f+ J Q n k a ,v a g y J o l á n -J ó z s e f 2 3 -W o in á r A l b e r t 2 9 . M a c s ic z a M ik ló s 3 0 * M a c s ic z a f t n d r á s n é io a v e g y -K á r o ly 3 1 ,N o g e l y B á lin tT íé + is t v á n 32, tfecnes L á s z l ó + J u d i t -K á r o l y , L á s z ló 3 3 ,P o in ic h a l L a jc s + í l á r i a 3 4 , ? r e i n e r Káltnán+Riza-Kálmán 3 5 , s z a l a i is tv á r t+ M a c s ic z a A n d r á s n é -E s z t e r j K á r o l y , Z s ó f i a 3 6 . S z a la y G y u la + A n n a -E s z t e r , K lá r a ,Z s u z s a n n a , E rzsé b e t^ G y u la «A n n a 9 37,S2;abd E r z s é b e t 1 3 8 , Szabó J en ó 'íÖ zv eg y -L a j c s , I l o n a ,T e r é z 4 3 9 ,S ^ a b ó ZiSigm oridnérJankA ,czv;Jolán«>Ju liafJan ka«SsigiT iond 5 4 0 , Szabó S á n d o r -J -E s z te r -Ilo n ö í J ú l i a »Sándor ^ E s z t e r ,M á r ia 7 4 1 . Szabó K aroly-(-T érés-J L en o,E t«1^11 , J ú li a , I lo n a ■ Séla,DezsOfDani $ 4 2 , S z lo b o d a K álm án+Janka**L ajós, F e r e n c ,K á r o ly | 4 3 , S z lo b o d a í s z t e r - K á r o l y ,F e r e n c — i3éza? ^ 4 4 . S z lo b o d a L a ^ c s + J o lá n -J c -lá n , Jen ő? 4 4 5 * S z lo b o d a G é z a + A n n a -E t e l» G é z a ,L a jó s 3 S zim on d el F e re n c j 1 4 7 , S z u l l ő L a j o s + J u l i a - ^ E r z s é b e t ,l v a ,L a j ó s 5 4S *Sánd or B á l i n t + I l o n a - K á r o l y 3 4 ^ , Sándor L á s z l o - t - I l o n a - L i s z i d /^ a j ó s < 5 0 , Sándor líá ro ly -i'A n n a -K á ro ly 3 5 1 .S á n d o r K á ro ly n é ^ 1 5 2 .S in io n lc s I s t v á n n é ^ ó z v e g y -I s t v á n »Anna 3 5 3 ,V i g h J á n o s n é -Ir m a 2 5 < , S z e l i S z a b ó Kálmán+ ? _ - E t c l »V ilm a ,K á la á n 4 5 5 * C e r g e Iy P é t e r 1

103

A kitelepítés Rétén is hasonlóképpen zajlott, mint más településeken. A csehszlovák hadsereg körbevette a falut, majd az ingóságokat, és tulaj donosaikat teherautókra ültették, és a szenei vasútállomásra szállították.

A képeken látható családok közül sok a kitelepítettek között volt

104

Hasonló sorsra jutott Dóka Sándor Is, kinek háza még mindig áll.

Kardtsony Lajos és családjának háza, Neszméry D ávid felvétele, 2 012

105

A rétéi kitelepítettek ilyen stílusú házakba kerültek Nyíregyháza kör nyékén. A valósághoz viszont hozzátartozik, hogy csak a szerencséseb bek, mivel sok kitelepítettre lakásra alkalmatlan viskók vártak:

Neszméry István felvétele, 2008

A kitelepített családok tagjaiban a szülőfalujuk iránti szeretet évek múltán is megmaradt. Ezt tükrözik azok síremlékek is melyeken a szülő falu is fel van tűntetve.

A „rétéi

család” síremléke,

A „rétéi Szloboda” család síremléke,

2 008

stván felvétele, 2 008

106

A kitelepítés tömegek sorsát formálta át. Sokaknak mindent új'ra kel lett kezdeniük. A kitelepítettek közül sokan már nem élnek, de utódaik is érzik, hogy ezen tragédia felett nem lehet csak úgy elsiklani. Ezért Nyír egyházán 1998-ban ezt az emlékművet emelték. Itt kőbe vésték azon fel vidéki falvak neveit, ahonnan őseik származtak. Atágabb környékünkön lévő Diószeg, Nagyfödémes, Taksonyfalva és Szene mellett Rété neve is megtalálható rajta.

A nyíregyházi emlékmű, Neszméry István felvétele, 2 0 0 8

107

A z 1848/49-ES POZSONYI ESEMÉNYEK ÉS RÁZGA PÁL VÉRTANÚSÁGA Simon Bence 2012 Pozsony a 16. század tól kezdve Magyarország egyik legjelentősebb vá rosa volt: koronázóváros, sőt mi több az országgyűlések helyszíne is, melyekre 1783-tól a volt Magyar Királyi Kamara épületében, az akkori Országházban került sor. A történetünk szempontjából fontos utolsó rendi

A Prímás-palota

országgyűlést azonban nem itt, hanem a Prímás-palotában nyitotta meg V. Ferdinánd király 1847. november 12-én. A szabadságharc kezdetén a város a törvényes forradalom színhe lye volt. Innenindult elmárcius 15-én a Ferenc Károly-hajó Bécsbe, fe délzetén a magyar küldöttséggel, akik a nép követeléseit terjesztették az osztrákok elé. Visszatérve a pozsonyi Sétatéren mutatta be Kossuth Batthyány Lajost, a leendő miniszterelnököt.

Julius Jacob von Haynau

A pozsonyi Sétatér napjainkban

108

Pár héttel később, április 7-én Pozsonyban alakult meg az első ma gyar kormány, melynek tagjai voltak: Széchenyi István, Eötvös József, Szemere Bertalan, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Eszterházy Pál Antal, Klauzál Gábor és Mészáros Lázár. Április 11-én véget ért az utolsó rendi országgyűlés, s hivatalosan is kezdetét vette a szabadságharc. Felvidéki tartózkodása alatt rövid időre Görgey Artúr is Pozsonyban rendezte be főhadiszállását, a már említett Prímás-palotában. 1848. december 2-án új király került a trónra Ferenc József szemé lyében. A király elsőként Alfréd Candidus zu Windisch-Grátz táborna gyot bízta meg a magyar szabadságharc leverésével. Később Ludwig von Welden táborszernagy, majd Julius Jacob von Haynau kapta ezt a felada tot. Az osztrák csapatok Windisch-Grátz vezetésével 1848. december 17én bevonultak Pozsonyba (Görgey egy nappal korábban távozott seregé vel). Pozsony ekkortól már nem a forradalom, sokkal inkább a megtorlás színhelye lett. Soka kat kivégeztek vagy börtönbe vetettek. A kivégzettek között sze repelt többek között Rázga Pál evangélikus lelkész is. Hogy ki is volt ő, és miért kellet meghalnia? Rázga Pál 1798. december 10-en szü letett Bazinban. Bár anyanyelve a német volt, mégis egész életé ben a magyar szabad ságharcot támogatta, számára az eszme volt a fontos, amit a ma gyarforradalom képvi selt. Elsőként a modori Rázga maga viszi f e l hitófdjdt a Szamárhegyre

109

gimnáziumba járt, majd a Pozsonyi Evangélikus Líceumban tanult teoló giát. 1823-ban Bécsben pappá szentelték. Az ezt követő években mint lelkész szolgált Trebesingben, Zlámban, a szülővárosa melletti Modor ban, majd Prágában. 1846-ban Pozsonyba tette át székhelyét. Megalapí totta a Pozsonyi Nemzeti Egyesületet, melynek célja volt „a magyar kor mánytörvényes intézkedéseinek, ha szükségeltetik, fegyverrel is érvényt szerezni". Egy alkalommal a Zöldfa-szálló erkélyéről intézett szónoklatot a nép hez, minek hallatán hatalmas sereg gyűlt össze, majd elindult Rázgával Schwechat felé, ahol az osztrákok táboroztak. Megszervezte a nemzet őrséget is, melyet a Húrban vezette szlovák felkelők ellen küldött Szenic tájára. Később Köpcsényben is buzdította a katonákat egy ágyú tetejéről szónokolva. Mikor az osztrákok elfoglalták Pozsonyt, Kempen altábornagy kato nai vizsgálóbizottmányt állított fel, és Rázgát letartóztatták. Apácapálya utca 24. szám alatti lakásába katonák törtek be, és elfogták. Elsőként a városháza tömlöcébe vitték, majd innen a Vízikaszárnyába, amely ak kortájt Pozsony egyik legkegyetlenebb börtöne volt. Ügye 1849 júniusáig húzódott. Június 16-án Rázgát kötél általi halálra ítélték, 18-án hajnalban pedig a Szamárhegyen kivégezték. Halála előtt egy gyönyörű imát mondott, melyben megbocsátott mindazoknak, akik ellene vétettek.„Áldom a császárt, áldom azokat is, akik engem elítéltek"-mondta. Rázga Pál, a magyar szabadságharc egyik legnagyobb híve a pozsonyi evangélikus temetőben nyugszik.

110

Ta r t a l o m j e g y z é k

Előszó...........................................................................................................................................3 Római sírkő Boldogfán....................................................................................................... 6 François Kollár avagy Kollár Ferenc, az elfelejtett fotóművész....................12 Adalékok Szene történetéhez....................................................................................... 20 A szenci gyógyszertár története Adalékok a szenci zsidóság történetéhez...............................................................24 A szenci zsinagóga története.........................................................................................35 „Mönni köllött szegényöknek..." adalékok a rétéi magyarok 1947-es kitelepítéséhez.........................................43 A szenci csillagvizsgáló - Iskolám csillagvizsgálója............................................. 79 Az Éliás-ház............................................................................................................................. 95 A rétéi kitelepítettek...................................................................................................... 101 Az 1848/49-es pozsonyi események és Rázga Pál vértanúsága.............. 108

111

Resu m é Túto knižku vydáva ZŠ s VJIVI Alberta Molnára Szencziho ako písomnú formu svojej regionálnej konferencie regionálnych dejín žiakov základnej školy. Žiaci sa zaoberali rôznymi témami : konkrétne rímskym nápisom z Boldogu, vysťahovaním maďarských obyvateľov z Rece, otázkou Židov v Senci, seneckou synagógou, svetoznámym fotografom Francois Kollárom, domom Éliásovcov, obeťami revolúcie z roku 1848/49 v Bratislave. Samozrejme ku každému článku patria fotky a dokumenty, ktoré ilu strujú a znázorňujú vybrané témy.

Szerkesztette: Matus Mónika Lezárás: 2013. október 22. A kötet Pósa Lajos, a SINEX Reklámügynökség

és a Bethlen Gábor Alap anyagi támogatásával jött létre.

Be t h l e n G á b o r Alapkezelő Zrt

SZENCZI MOLNÁR ALBERT ALAPISKOLA 2013

k Adalékok Szene ^ helytörténetéhez A helytörténeti diákkonferencia anyaga

Recommend Documents