KÖ ZLEM ÉNYEK
JOHN DR.
GRAUNT
DA NYI
DEZSŐ
300 évvel ezelőtt — 1662 januárjában — Londonban egy 120 oldalas könyvecske lá to tt napvilágot, amely az emberi élet, a halál és a vándorlás adatait, különös arányait vizsgálta, elemezte. A tém a nem volt szokatlan. A pestis, a tűzvészek és a háborúk nap mint nap felvetették az élet és a halál kérdését, egyébként is beszéd tárgya volt, hogy a hold befolyásolja a halandó ságot és hogy ha új uralkodó lép trónra, mindig megjelenik a pestis, vagy hogy fajunk 56 évszázados m últra tekinthet vissza. John Graunt könyvét Anglia tudományos társadalm a igen nagy elismeréssel fogadta (1). Szerzője alig egy hónap múlva az akadémikusok soraiba került — felvették a Királyi Társaságba. Könyvét — az Observations-t — 1676-ig hatszor adják ki és az elkövetkező három évszázad demográfusai és statisztikusai Halley), Süssmilch, Wargentin, Deparcieux a XVII. és X V III. században éppen úgy, m int Lolka, Spiegelman vagy Pluha a XX. században a demográfia megalapítójának, a statisztikai tudom ány egyik legjelentősebb képviselőjének tisztelik Grauntot, ,,aki a világot valóban új eszmékkel és új tudom ánnyal gazdagította” (2). Az évfordulók általában, de különösen a tudom ánytörténetben arra ösztönöznek, hogy az igazi nagy felfedezések, a zseniális összefüggések fel fedésének létrejöttét megmagyarázzuk. Azaz, rám utassunk arra, hogy a tudomány fejlődését, sok-sok bonyolult áttételen keresztül nemcsak az egyé nek kiváló tulajdonságai, hanem az egész emberi társadalom anyagi és szel lemi fejlődése is elősegíti. Természetesen mi sem könnyebb, m int háromszáz évvel későbben megállapítani, hogy Angliában a XVII. század közepére már megértek a társadalom anyagi és szellemi feltételei a demográfia tudom ányá nak megalapozására, hiszen tudjuk, hogy Johnt Graunt ekkor m ár rendsze resen foglalkozott a londoni népmozgalmi adatok elemzésével. Ha azonban néhány tény mégis azt bizonyítja, hogy a XVII. századi társadalom valóban igényelte Graunt kutatásait, vagy ha az igazolható, hogy módszere szoros összefüggésben áll korabeli más tudományok szemléletmódjával, akkor a demográfia tudom ányának létrejöttél valóban szükségszerűnek, objektív tényezőkből is levezethetőnek kell minősítenünk. Hangsúlyoznunk kell azon ban, hogy semmiféle tudományfejlődési determinizmus hirdetése, vagy a szubjektív tényezők lebecsülése nem áll szándékunkban. A DE MO G R Á FIA, A S T A T IS Z T IК А S Z Ü K S É G S Z E R Ű S É GE
L É T RE JÖT T É N E К
„А XVII. század közepén megértek a társadalom statisztikai vizsgálatá nak feltételei” , illetve szükségszerűsége (3). A merkantilista gazdaságpolitika népességi lajstromokkal, áruforgalmi és termelési nyilvántartásokkal kíván tájékozódni és ellenőrizni gazdaságpolitikai intézkedéseinek hatékonyságát. A tájékozódás és ellenőrzés követelménye úgyszólván egyszerre terem ti meg Colbert külkereskedelmi statisztikáját és a brandenburgi választófejedelem népességi lajstrom ait. A gyakorlat, az állam apparátus igénye Graunttal egyidőben hozza létre az államállapot leírásának tan át, amely 1660-ban Conringgal véve kezdetét, hosszú ideig meghatározza a közép-európai statisztikai tudom ány művelésének tartalm át. Az állam, a társadalom ismerete tehát
60
K Ö Z L E M É N Y E К
ebben a korszakban m indenütt — Közép- és Nyugat-Európában, a kormány zatban és az egyetemeken korszerű szükségletnek minősül. A módszer még kidolgozatlan, távolról sem tudományos, keveredik a földrajzi leírás a statisz tikai adatokkal, közjogi norm ativákkal. Graunt maga is felsorolja mindazo kat a statisztikai, demográfiai' adatokat, arányokat, amelyek szükségesek „a jó, biztos és könnyű kormányzáshoz” .1 Német kortársaitól eltérően ,,az uralkodás művészetének és az igazi politikának” elsősorban statisztikai és demográfiai bázisismereteit rendszerezi. így például művének befejező feje zetében ezt írja : „Jó volna ismerni a Királyság valamennyi földterületének helyzetét, alakját geometriai területét . . . Jó volna tudni, mennyi szénát ad acre-enkénl valamely mező . . . milyen mennyiségű gabona és más termékek teremnek évenként.” „Nem kevésbé fontos tudni azt is, hogy a népesség hogyan oszlik meg nem, családi állapot, kor, vallás, foglalkozás . . . szerint . . .” A kritikus szellemű Graunt a munkaerő megoszlásának kérdését is fel veti panaszkodva, hogy nem tudja pontosan, csak feltételezi, hogy „nem kevés a népességnek az a része, amely felesleges munkával és szakmával foglalkozik . . . milyen sok asszony és gyermek nem csinál semmit . . . hány naplopó van . . . hányán élnek abból, hogy érthetetlen filozófiai és teológiai tanításokkal félrevezetik a népet . . . milyen kevesen foglalkoznak a szükséges ételek és ruhák elkészítésével” (4). Mindezek az adatok, a gazdasági-társadalmi helyzet ismerete nem öncél és felsorolását Graunt azzal zárja le : „Mindig úgy gondoltam, hogy a számokat azért kel! ismerni, hogy a társadalom külön böző tagjainak szimmetriája meglegyen” (5). Graunt tisztában van azzal, hogy az általa kikutatott és a társadalom demográfiai állapotát, törvényszerűségeit boncolgató adat ok és arányok haszno sak, szükségesek a korm ányzat számára. Lord R oberts-hez és a Királyi Társaság elnökéhez írt ajánlásában rám utat arra, hogy „Megfigyelései” politikai és term észettudom ányi jellegűek, mivel egyes megállapításai a kereskedelem hez és az igazgatáshoz kapcsolódnak, mások az ország éghajlatára, az emberek egészségére, betegségére, hosszú életére, korára vonatkoznak. A kapitalizmus korai korszakában élő angol társadalom nemcsak azért méltányolja Graunt érdemeit, m ert a társadalom állapotát, fejlődését, törvényszerűségeit új, zseniális módszerekkel ragadta meg, hanem azért is, mert a kormányzáshoz nélkülözhetetlen adatokat gyűjtött, arányokat állapított meg. GR A U N T
MÓ D SZE R E
A tudományos munka tulajdonképpeni módszerének kialakítását meg előzi a kutatás tárgyának elhatárolása. A XVII. században — gondolunk a német, egyetemi statisztikára — még nem alakult ki a statisztika és a demográ fia más tudományoktól való elkülönítése. Graunt zsenialitása nyilatkozik meg abban, hogy a demográfiai tudomány megteremtésének pillanatában olyan mélységben és keretben elemezte a népesség kérdéseit, hogy műve, három évszázad eltelte után is teljes rendszernek tekinthető. Természetesen, a ren delkezésre álló adatok korlátot szabtak az összefüggések sokoldalú elemzésé nek. Például a házasságkötés adatait London város jelentései nem tartalm az ták, ez azonban nem akadályozta meg Grauntot a házasságkötések demográfiai jelentőségének és becslések útján való megállapításának kimunkálásában. Ha Graunt által kidolgozott, felvetett, vagy csak gondolati csírájában meg villantott demográfiai kérdéseket a mai. szokásos rendben soroljuk fel, meg lepetéssel tapasztalhatjuk, hogy művét ma is használhatnánk didaktikai célokra. Mely területeket sorolt tehát Graunt a demográfia tárgykörébe — anélkül, hogy tudományos m unkájának nevet adni vagy éppen fogalmi vagy rendszer tani m eghatározását igyekezett volna kidolgozni. 1. Az állam és a települések, közigazgatási egységek területe. 2. A népesség száma. 1A továbbiakban Graunt müvét röviden „Observations” , vagy „Megfigyelések” címmel foglaltuk össze és gondolatait Hull, Ch. P. : The Economic Writings of Sir William Pelty together with the Observations upon the Bills of Mortality more probably by Captain John Graunt. Cam bridge, 1899. c. művének II. kötete alapján idézzük.
KÖZLEMÉNYEK
61
3. Népsűrűség. 4. A népesség megoszlása nem, kor, korcsoport, családi állapot, foglalkozás, vallás szerint. 5. Házasságkötések alakulása nem, kor, családi állapot, foglalkozás szerint. 6. Születések nem, az anya kora, települési típusok szerint. 7. Abortuszok száma. 8. Termékenység, házas termékenység. 9. Halálozás nem, kor, szezonalitás szerint. 10. Haláloki statisztika. 11. Halandóság, tovább élők száma, halálozási valószínűség. 12. Természetes népmozgalom. 13. Vándorlás. 14. A népesség reprodukciója. 15. A népesség előrebecslése (szülőképes korú nők előrebecslése). 16. Családok száma, átlagos nagysága. 17. Megbetegedések statisztikája.
Mindezeken kívül nem egyszer urbanisztikai, városegészségügyi megál lapításokkal találkozunk Graunt „Megfigyelései” között vagy pedig a m unka erő gazdálkodás, a népesség és az időjárási viszonyok kapcsolatának kérdéseit érinti. Ma már el sem tudjuk képzelni, hogy ez a tárgyválasztás más módszerek kel is megoldásra vezetett volna, m int amelyeket Graunt alkalmazott, isme retes azonban, hogy a korábbi századokban alaptalan hipotézisek, babonás hiedelmek képezték a népességről szóló ismereteink összességét. Graunt zsenialitása talán itt nyilatkozott meg legjobban, intellektuális bátorsága talán itt mérhető le leginkább, amikor tárgyának megfelelő, az akkori tudo mányos világban még v itato tt módszerét alkalmazta. A tudományos kutatás módszere ugyanis a kapitalizmus kialakulásával a legvitatottabb kérdések egyike lett. Baconr „Nóvum organum ”-ja (Üj módszer), Decartes „Discours dé la méthode” (Értekezés a módszerről) c. műve a világ tudományos fel fogásának és m agyarázatának program ját adják. Bacon — akinek jelentő ségét Graunt is hangsúlyozta — arra törekedett, hogy új, tapasztalati alapokra, empirikus kutatásokra építse a tudom ányt, hogy kiküszöbölje a tapasztalás véletlenszerűségét, hogy elfogadtassa a rendszeresen, módszeresen gyűjtött tények, racionális feldolgozását. John Graunt baráti körében — ide tartozott a híres m inatűrfestő Samuel Cooper, William Petii] a közgazdaságtörténet ismert személyisége, John Hayes a portréfestő — valószínűleg szó került ezekről a filozófiai tanokról és Graunt, maga sem tudta hogyan („ í know not, by w hat accident” ) az ismeretelméleti és a term észettudományos kihatásokra vonatkozó tanítások gyakorlati alkalm azását kísérelte meg a társadalom tudomány, a demográfia terén. Nem lehet mellőzni azt a tényt, hogy Graunt művét az empirikus kutatás Bacon-i elvei és Descartes-i módszeres kételkedés (doute méthodique), m int tudományos m agatart ás és a lépésről lépésre haladó axiomatikus gondolkodás jellemzi. Közelebbről szemlélve, milyen módszert alakított ki Graunt? 1. Mindenekelőtt összegyűjtötte a társadalom demográfiai jelenségeit, tényeit tar talmazó dokumentumokat. Haláloki táblázatát például az 1647. és 1659. évek egyház községenként kiadott jelentéseiből állította össze, könyvének harmadik kiadásához írt előszavában pedig arra hivatkozik, hogy London halandóságát 80 év halálozási adatai alapján vizsgálta. 2. A tények, a valóságnak megfelelő tények összegyűjtése kettős nehézséget idézett elő : a hiányzó adatok pótlását, és a hibás adatok korrekcióját. Graunt ilyen esetekben a többoldalú becslés módszerét használja. Kritikus szeme pedig indokokat keres például a születések számának nagyarányú hullámzása mögött és csakhamar megállapítja, hogy a keresztelés bizonyos időszakban nem azonosítható a születések számával, mert a tár sadalom egy része szükségtelen, drága szertartásnak minősítette azt. 3. A tények halmazában a rend megteremtése, a racionális feldolgozás képezte a következő eljárást. Az elszigetelt, egyedi események puszta összesítése még nem vezetett összefüggések feltárására. Graunt az első, aki a társadalmi, demográfiai jelenségek adatait, idő, tér, minőségi és mennyiségi kategóriák szerint csoportosítja, összesíti. így alkotja
62
KÖZLEMÉNYEK
meg a különféle statisztikai sorok egymásutánját. Ezek a sorok már bizonyos követ keztetések levonására alkalmasak. Grauntnak azonban nemcsak a sorok diktálta dinamika vagy állandóság tűnik szemébe, például, hogy a halálokok között a járványok ingadozó arányúak és több betegség állandó százalékkal szerepel. Azt is felfedezi, hogy különböző sorok között, például a népesség száma és a halálozás, a születések száma és az abortu szok között bizonyos nagyságrendi összefüggések vannak. Ez a lépésről-lépésre haladó analízis, vagy ahogy Bacon mondja, rész-axiomák kidolgozásának módja vezethette el Graunto t ahhoz a zseniális kísérlethet, hogy a népes ség korösszetételét a halandósági tábla alapján állapítsa meg. A stacioner népesség hipotézisét nem ismerve, eredményei helytelenek, azonban az vitathatatlan, hogy Ulpianus problematikus táblázatai óta Grauntig senki sem foglalkozott a halandóság tudományos analízisével és Graunt volt az első, aki két különböző sokaság, az élők és holtak számának szembeállításával eljutott a halálozási valószínűség fogalmához. Bár az élettartam fogalma hiányzik Graunt gondolatai közül, mégis a modern halandósági táblázatok megalapítójá nak tekinthetjük. 4. Graunt ingadozva, önmagának többször ellentmondva, de mégis eljutott a modern matematikai statisztika alapjának, a nagy számok törvényének megközelítéséhez. Nem lehetett könnyű a X V II. század közepén, a jelenségek tömeges voltának méreteiben megtalálni az alig megbízható adatok arányainak eltérését. Azonban müvének „Mellékleté” -ben, amelyet 1665-ben írt, félreérthetetlenül megállapítja, hogy bizonyos követ keztetések szilárd megalapozásához igen nagyszámú megfigyelési adatra van szükség. 5. Végül kiemelendő, hogy bár helytelen eredményekre vezetett, de a születések, halálozás és szülőképes korú nők arányának előrevetítésével Graunt a demográfiai előre becslések megalapítója volt. Ide vonatkozó fejtegetéseiben felmerül a népesség geometriai arányban való növekedésének gondolata is, amely majd később oly heves vitákat vált ki a népesedési irodalomban.
Graunt módszerét — összefoglalva az elm ondottakat — tévedései és hibái ellenére is korszakalkotónak m inősíthetjük. Az empíria, az analízis, a statisztika, a m atem atika társadalom tudom ányi alkalm azását Graunt indítja el, módszerei a korabeli haladó ismeretelméleti rendszerek, tudományos kutatásra vonatkozó elképzeléseinek megvalósítását jelentették a demográfia területén. GRAUNT
MEGÁLLAPÍTÁSAI
Az „Observations” indexében Graunt 106 pontban sorolja fel megállapí tásait, megfigyeléseit és kérdésekre adott feleleteit. Kihagyva a rendelkezésére álló adatok kritikájának és kiegészítésének részleteit, és a helyi jelentőségű, vagy ma már érdektelen összefüggések tárgyalását, rendszerezve soroljuk fel legfontosabb megállapításait. Némely tétel ma m ár nem szorul igazolásra, de a XVII. században még meglepetésként hatott. 1. A nemek aránya megközelítően azonos. 2. Több fiú születik mint leány, a korabeli általános meggyőződéssel szemben. Arányuk Graunt szerint 14 : 13. 3. Több férfi hal meg, mint nő, ez biztosítja Graunt szerint a nemek egyensúlyát. 4. Városokban nagyobb a halandóság, mint a falvakban. 5. A városba vándorlók között nagyobb a halandóság, mint az őslakosok között. 6. Városokban nagyobb a gyermekhalandóság, mint a falvakban. 7. Londonban a halálozások száma meghaladja a születések számát, csak a vidéki bevándorlás növeli a népesség számát. London kétszer olyan gyorsan nő, mint egész Anglia népessége. 8. Angliában minden házasságra átlagosan 4 gyermeket számíthatunk. 9. A tavaszi és az őszi hónapok a járványos megbetegedések jellemző időszakai. 10. A járványos betegségek változó, egyéb betegségek és például az öngyilkossá gok közel állandó részét képezik a halálokoknak. 11. Végül ide iktatjuk a halandósági táblával, illetve a népesség korstruktúrájával kapcsolatos, már előbb is említett megállapításait. Illetve, mivel nem adta magyarázatát annak, hogy milyen meggondolások alapján változtatta meg korábbi adatait és növelte meg ezekhez képest a 66 éven felüli korcsoport halandósági aránys ámát, közöljük Greenwood. Pluha és W illcox különböző együtthatókkal számított korrekcióit is (6).
KÖZLEMÉNYEK
63
Graunt adatai, kivéve talán a gyermekhalandóság arányát, nem helyt állók. A hiba elsősorban abból származott, hogy alapadatai m egbízhatatlanok voltak, illetve, hogy a továbbélés korcsoportonkénti együtthatóit azonos mértékűnek tekintette. Módszerének szándékát azonban ma is értékeli a tudo mány. Graunt nevét és m unkásságát a magyar statisztikai, demográfiai tudo m ány mindig nagy elismeréssel övezte. Bár demográfusainkat és statisztiku sainkat a X V III. században a német leíró statisztika tanain nevelték és Graunt módszerei, továbbfejlesztett gondolatai csak nagy késéssel válnak gyakorlattá, Magyarországon Grauntot a demográfia, a „politikai aritm etika” megteremtőjeként tisztelik. Schwartner Márton a X V III. század végén meg jelentetett művében (7) a népességről szóló fejezetnek „Politikai A ritm etika” alcímet adta és Graunt munkásságát, Ulpianusra célozva, a legjobb római hagyományok folytatásának, az államkormányzás legfontosabb eszközének minősíti. IRODALOM 1. Az első kiadás (1662) címe : „Natural and Political Observations Mentioned in following Index and made upon the Bills of Mortality. By John Graunt, Citizen of London Dublin, L. —Lotka, H. —Spiegelman, M. ; Length of Life. New York, 1949. 32 p. Ptuha, M. V. : Ocserki po isztorii sztatisztiki X V II —X V III vekov. 1945. 27 p. Hull : Id. mű 395-397. p. Uo. 401. p. Hull : Id. mű 387. p. ; Greenwood, M. : Graunt and Petty. Journal of the Royal Society 1928. I. part. 82. p. ; Ptouha, M. V. : John Graunt. Congr. Int. de la Population. IL Démographie Historique. 72. p. ; Willcox, W. : Introduction to Graunt Observations. Baltimore. 1939. 12. p. 7. Schwartner, M. : Statistik des Königreichs Ungern. Pest. 1798. IL fejezet.
2. 3. 4. 5. 6.
ДЖОН
Г P AУ H T Резюме
Вышедший в свет 300 лет тому назад труд Джона Граунта «обогатил мир новыми идеями и новой наукой». Требования к демографической науке в период жизни Граунта находились в тесной связи с экономической и общественной обстановкой в X V II веке, с целеустановками меркантили стической экономической политики и вообще с опирающимися на тогдаш нюю действительность стремлениями государственного управления и политических кругов. Значение трудов Граунта его современники усмат ривали, — помимо методов, — прежде всего в том, что он установил до тех пор неизвестные и необходимые для государственного управления факты и соотношения. Среди тогдашних авторов учений о государстве Граунт выделяется прежде всего потому, что он совершенно определенно установил предмет, демографии и внедрил в демографию и, соответственно, в общественную науку, применение эмпирического метода, статистики.
64
KÖZLEMÉNYEK
Если мы разработанные, поднятые или только затронутые Граунтом демографические вопросы включим в принятую сегодня систему, то мы с удивлением видим, что имеющая 120 страниц книга Граунта содержит все основные вопросы нынешних демографических познаний. В связи же с его методами мы можем установить, что он вслед за Бэконом опирался на эмпирическое изучение факторов и рациональную разработку методи чески собранных данных, используя в области изучения взаимосвязей возможности категоризации во времени, в пространстве, по количеству и качеству. Гениальность Граунта характеризуют пожалуй следующие три, пусть не всегда выраженные правильно по форме, мысли : он дошел до понятия вероятности смертности, до закона больших чисел и до демо графического прогноза и этим, несмотря на то, что его методы были впо следствии уточнены, определил на долгие столетия направление демогра фических исследований. Неправильный характер составления таблицы смертности или отсут ствие понятия продолжительности жизни не ущемляют теоретнческогоII методологического значения этой таблицы. Наиболее ранние предста вители венгерской статистической науки тоже относились с уважением к творчеству Граунта и в своих работах о народонаселении считали его своим примером как в отношении методологии, так и содержания.
JOHN
G R A U NТ
Summary John Graunt’s work which appeared three hundred years ago “ enriched the world with new ideas and new knowledge” . The requirements ol demographic sciences were organically connected with the economic and social situation in the 17th century, with the objectives of a mercantilist economic policy and, in general, with the efforts of govern ing, politics, based on reality. The success of Graunl’s work was supported in his contem poraries' eyes both by his method and by having found out facts and proportions indispensible for society and for the art of governing. From among the ranks of the contempora ry scholars engaged in the science of politics Graunt emerges in the first place because he was the one to delimit unambigously the scope of demography and to introduce the application of empirics, statistics into demography, and social sciences in general. If we range the demographic problems elaborated, raised or perhaps only touched upon by Graunt into the usual order of today we shall be surprised to find that his 120 page booklet contains all the fundamental problems of our present-day demographic knowledge. In connection with his methods we can establish that he ralied, in Bacon’s footsteps on empiric research, the rational elaboration of methodically collected facts ; recognizing in the research of interconnections the possibilities for forming categories, given by time space, quantity and quality. Graunt’s ingenuousness can be illustrated best by the follow ing three ideas even though the results may be wrong and the form often unstable : he has reached the notions of mortality probabilities, the law of averages, and of demographic forecasting and though his methods have been improved in the course of later centuries he has fertilized thereby demographic research. His importance in theory and method is not impaired at all by his errors in drawing up life tables or by the lack of the concept of the duration of life. Even the earliest Hun garian statisticians paid tribute to Graunt’s activity and regarded him in their works on population science as a model both in method and in contents.
