JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN
JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN Készítette: Szalai Ákos Szakmai felelős: Horváth Áron
2010. június
JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN
7. hét A szerződés teljesítése
Szalai Ákos
Az óra szerkezete I. II. III. IV. V.
Kártérítés, kikényszerítés formái Kompenzációs paradoxon Szerződésben szabott kártérítés – kötbér Teljesítési kötelezettség Nyereségelvonás
Elvárások Mai óra: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
információ partner kiválasztása (keresés) szerződés pontos megfogalmazása kockázatallokáció teljesítés elővigyázatosság szerződésre hagyatkozás kárenyhítés újratárgyalás
I. Kártérítés, jogorvoslat lehetséges formák • A kártérítés formái – Elmaradt haszon alapján – a károsult megkapja az elmaradt hasznot – mindegy, hogy a kötelezett teljesít-e. – Kárnagyság alapján – a károsultat ugyanolyan helyzetbe hozza, mintha nem kötött volna szerződést (hatékony szerződéskötésre ösztönöz). – Lehetőségköltség alapján – a károsult megkapja a haszon azon részét, amelyet egy elmaradt üzletből szerezhetett volna (vö. elmaradt haszon teljes hasznot elszámolja). – Piacon a három egybeesik? Második legjobb ugyanolyan jó, mint első legjobb
• Szerződéses megállapodás • Teljesítési kötelezettség: nem pénzben – vö. pacta sunt servanda • Haszonelvonás: nem a kér számít, hanem a szerződésszegő haszna
II. Kompenzációs paradoxon • Optimális szerződésszegés: a „szerződés kikényszerítésének mértéke” legyen optimális – Holmes bíró véleménye: Mikor hatékony a szerződésszegés? • Amikor ezen a szerződést megszegő fél megtakarítása nagyobb, mint a jogosult kára.
– Groves vs. John Wunder Co. • Alperes vállalja, hogy a telket eredeti állalpotba hozva adja vissza a tulajdonosnak. • A telek kiegyengetése elmarad. • Ennek költsége 60 000 $ lett volna, • de közben recesszió – telekérték (kiegyengetve is) max. 12 000 $.
II. Kompenzációs paradoxon • Optimális: szerződésszegés akkor és csak akkor, ha v < c • Egyéni ösztönző: kártérítés nélkül: p
• Elmaradt haszon alapú kártérítés: d = v – p =>
• Egyéni ösztönző: szerződésszegés, ha v – p = d < c – p => v < c
II. Kompenzációs paradoxon • Hatékony szabály: az elmaradt haszon megtérítése (expectation damages). – A szerződésszegés időpontjában: nem Paretohatékony, DE Kaldor–Hicks. – A szerződéskötés időpontjában Paretohatékony. • szigorúbb szabály: magasabb ár; • enyhébb szabály: hajlandó lennék fizetni a szigorításért) (Shavell)
II. Kompenzációs paradoxon Ösztönözze az elővigyázatosságot (optimális védekezést) • Most csak az ígéretet tevő oldalán • Társadalmi optimum: max min
B = (1 – P(x))(v – c) – x P(x)(v – c)+ x
• Elmaradt haszon alapján: d = v max max min
B = (1– P(x))(p – c)– P(x)(d – p) – x p – c – (P(x)(v – c)+ x) P(x)(v – c)+ x
II. Kompenzációs paradoxon Biztosítsa az optimális bizalmat (előkészületet)! • Bizalom: a jogosult előkészületeket tehet, ami növelheti a teljesítés értékét a számára – függ a teljesítésbe vetett bizalomtól. • Kompenzációs paradoxon: elmaradt haszon („minden előkészület” után) – túlzott bizalom szupraoptimális előkészület. – Vö. kisajátítás kompenzációja
• Példa: Hadley v. Baxendale – Késik a javítás, ezért a megbízónak nagy kiesés – de a kiesés szokatlanul nagy, mivel nincs pótalkatrésze, ami általában szokott lenni.
• Példa: filmelőhívás nem sikerül (nem is lehet újra) – filmen Himalájaexpedíció képei – Ügyfél nem mondta meg, hogy ilyen értékű film.
• Hadley-szabály: csak az előre látható kárt kell megtéríteni… – Cél: ösztönözzük túlzottan ráhagyatkozó felet! – Cél: adja át az információt (büntető diszpozitív szabály)!
II. Kompenzációs paradoxon Biztosítsa az optimális bizalmat (előkészületet)! • Egyéni haszon: max B = v(r ) – p – r => v’(r) = 1
• Közös (társadalmi) haszon: ahol g(c) a költség valószínűségi eloszlását leíró sűrűségfüggvény
• Az optimális bizalmi beruházás ( r * ): v’(r)G(v (r)) =1 (G(.)az eloszlásfüggvény)
• Hatékony szabály: • Egyéni optimum:
III. Kötbér – szerződésben szabályozott kártérítés • Amerikai szabály: – Kötbért nem kényszerít ki, ha magasabb, mint az ex ante várható kár. – Kötbér (csak kötbér), ha alacsonyabb, mint a valós kár.
• Magyar szabály: – Kötbért fizettet, ha magasabb, mint a valós kár. – Kötbért felemel, ha alacsonyabb, mint a valós kár – minimum a valós kár.
III. Kötbér – szerződésben szabályozott kártérítés • Példa: Gázszektor: „Vidd vagy fizess” – Ha nem visz, akkor is fizesse ki a kialkudott árat – – nem csak az árkülönbözetet
• Pro: – – – – –
vö. magas fix költség, elmaradt hasznot is meghaladó kártérítés nem könnyen mérhető (eszmei?) haszon – másnál nem biztosítható kár, elköteleződés – signaling (jó ez?), mindkét fél érdekelt az eladó jelentős befektetésében (excess capacity).
• Kontra: – – – –
morális kockázat (szerződésszegésre ösztönözhet), nehezíti a módosítást, több per, csődbe vihet – extern hatások.
IV. Teljesítési kötelezettség
Példa: • A ház az eladónak 9 milliót ér. • A vevő számára érték (fizetési hajlandóság): 11-et. • Megállapított ár: 10,5. • B vevő megjelenik, ajánlatot tesz az eladónak – ajánlott ár: 11,5. • B vevő számára érték (fizetési hajlandóság): 12,5. •
Kártérítéskor B kára: amennyi nyereségre az eredeti szerződés megkötésekor számított.
Érték
Kártérítés nélkül
Teljesítési kötelezettség
Kártérítés
A
9
2,5
1
1,5
B
11
1,5
1
C
12,5
1
1
1
3,5
3,5
3,5
Össz.
IV. Teljesítési kötelezettség • Összehasonlítás • Eltérő elosztás – – a vevő mint szerződésszegő jobban jár kártérítéskor.
• Költségminimalizálás: – szerződés (A és B között elsüllyedt költség), – bírósági eljárás díja (kártérítés megállapítására), – bírósági eljárás díja (teljesítési kötelezettség kikényszerítésére).
• Mikor? – Mérési nehézség – téves kártérítési összeg; nincs helyettesítő, – Szerencsés esemény – jobb ajánlat; adásvétel (nem gyártás) Shavell: ha 3. fél nem csak az eladónak tud ajánlatot tenni, – Kikényszerítés költsége?
V. Nyereségelvonás • Nem csak hatékony szerződésszegéstől riaszt el • Mikor: – Bizalmi szerződések • nehezen megfogalmazható szerződéses kötelezettség
– Tudatos (opportunista) szerződésszegés • magából a másik félnek tett ígéret megszegéséből származik haszon (pl. eleve azért tettük az ígéretet, hogy átverjük…)
Összefoglalás, gyakorlás
Feladat •
A bérlő nem fizet; a bérbeadó azonnal kiad és kártérítést kér a bérlőtől: Le kell-e vonni az újtól kapott bérleti díjat? (IGEN)
•
A gyártó szerződés alapján szállítana 1000 darabot, de a vevő nem kéri; eladja másnak, és kártérítést kér a szerződést szegő vevőtől: Le kell-e vonni az újtól kapott árat? (NEM)
• • •
MIÉRT? Meg kell állapítani kárt, de ehhez kell …kínálat rugalmassága – Ház: rugalmatlan – Gyártás: lehet többet gyártani (kiszolgálhatta volna az új vevőt is…) •
Igaz ennek lehet, hogy más lenne a határ- (inkrementális) költsége, ha a szerződést teljesítené – azt figyelembe kell venni.
Feladat Egy vállalatigazgató a vállalat pénzét elveszi, és egy kedvező befektetésbe teszi. A lépésére fény derül, kártérítést kell fizetnie. Mennyit? a) Amennyi haszna a vállalatnak ugyanezen idő alatt lett volna (kieső kamat)? b) Amennyi haszonra az alternatív befektetésből ő szert tett? (Nyereségelvonás – disgorgment)
Megoldás • • • •
Alapprobléma: Nyereségelvonás Mikor hatékony a nyereségelvonás, általában? Nehéz itt mérni a kárt? Vállalatvezető feladatainak leírása mennyire pontos? • „Hatékony szerződésszegést is megakadályoz” – mit jelent itt? – Nem fekteti be nagyobb hozamúba se… – Miért fektetné be a MAGA NEVÉBEN? Ha tud ilyet, azt tegye a vállalat nevében, hasznára.
Ismétlő kérdés Tulajdoni vagy felelősségi szabály? • Tulajdoni: csak akkor használhatom, ha engedély – ha nem: kár + büntetés • Felelősségi / kártérítési szabály: használhatom, ha utólag megfizetem kárt Cél? • Tranzakciós költségek csökkentése • Lehetséges-e előzetes megállapodás, tranzakció (milyen magas a költsége)? • Milyen a bírósági tévedés veszély
Ismétlő kérdés • Olcsóbb kockázatviselő? – Aki olcsóbban… …szerez információt …csökkent valószínűséget …biztosítja magát
• Kompenzációs paradoxon?