JELENTÉS. az Országos Betétbiztosítási Alap működésének ellenőrzéséről július

JELENTÉS az Országos Betétbiztosítási Alap működésének ellenőrzéséről

0816

2008. július

2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.1. Teljesítmény Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-2002-41/2008. Témaszám: 897 Vizsgálat-azonosító szám: V0409 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Kemény Emil főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Makkai Mária főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Massányi Tibor számvevő

Barta József számvevő

A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe

sorszáma

Jelentés az Országos Betétbiztosítási Alap, a Befektető-védelmi Alap, és a Pénzügyi Garancia Alap működésének ellenőrzéséről

0105

Jelentés az Országos Betétbiztosítási Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzéséről

310

Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

5

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

7

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. Az OBA működésének szabályozottsága és szervezete 1.1. A jogszabályi változások 1.2. Az OBA belső szabályozási rendszere, összhangja a jogszabályokkal 1.3. Az OBA igazgatótanácsának működése, az ügyvezető igazgató tevékenysége 1.3.1. Az ügyvezető igazgató tevékenysége 1.4. A szervezeti és működési rend összhangja a jogszabályokkal és a törvényben előírt feladatokkal 1.5. Az OBA ellenőrzési tevékenysége 1.5.1. Az OBA saját erőforrásokból végzett tagintézeti ellenőrzési tevékenysége 1.5.2. Az OBA-nak a PSZÁF-fal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak betartása 1.6. A válságelhárítással, illetve a válságmegelőzéssel kapcsolatos tevékenység 1.6.1. Válságkezelési ügyek, felszámolások 1.6.2. Válság-megelőzési ügyek 1.6.3. Válság-megelőzési együttműködési szerződések a PM-PSZÁFMNB között

10 10 10 12 13 14 14 15 15 16 17 17 17 18

2. Az OBA vagyonkezelési tevékenysége

19

3. Az OBA követelései

21

4. Az OBA mérlegfőösszegének, mérleg szerinti eredményének és vagyoni helyzetének alakulása

22

5. Az OBA működési költségeinek alakulása

24

MELLÉKLETEK 1. sz.

Az OBA igazgatótanács elnökének levele

1

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Csődtv. Hpt. MNB NBK Zrt. OBA OTIVA PM Szt. TAKIVA

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény Magyar Nemzeti Bank Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt. Országos Betétbiztosítási Alap Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap Pénzügyminisztérium a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap

3

JELENTÉS az Országos Betétbiztosítási Alap működésének ellenőrzéséről

BEVEZETÉS Az Országos Betétbiztosítási Alapot (a továbbiakban: OBA) az Országos Betétbiztosítási Alap létrehozásáról és működésének részletes szabályairól szóló 1993. évi XXIV. törvény hozta létre, működését 1993-ban kezdte meg. A betétbiztosításra, valamint az OBA-ra vonatkozó előírásokat 1997. január 1-jétől a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) tartalmazza. Az OBA feladata, hogy a tagintézeteknél elhelyezett és biztosított betétek befagyása esetén kártalanítást fizessen a betéteseknek. Az OBA által kifizethető kártalanítás összeghatára 2003. január 1-jétől 1 M Ft-ról 3 M Ft-ra, 2004. május 1-jétől 6 M Ft-ra növekedett úgy, hogy a kártérítés mértéke 1 M Ft-ig száz százalék, az a feletti összegnek pedig – a 10% önrész bevezetése miatt – 90%-a. A betétek befagyásának megelőzése érdekében 2006. január 1-jéig az OBA számára a Hpt. előírta a hitelintézeti válsághelyzetek megelőzésében és elhárításában történő szerepvállalást is. Az OBA által nyújtott biztosítás minden olyan névre szóló betétre kiterjed, amelyet 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül az OBA-ban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el.

Megtakarítások megoszlása 16000

13491 11473

12000 8000

6176 4775

6967 5567

7891 6424

8837 7258

9762 8036

9262

10356

4000 0

2000

2001

2002

2003

OBA által biztosított Mrd Ft

2004

2005

2006

Megtakarítás összesen Mrd Ft

Az OBA jogi személy, pénzeszközei nem vonhatóak el és kizárólag a Hpt. által előírt célokra fordíthatóak, saját tőkéje nem osztható fel. A kártalanítási össze-

5

BEVEZETÉS

gek kifizetésének fedezetét jelentő forrásai a betétgyűjtési engedéllyel és az OBA-nál kötelező tagsággal rendelkező hitelintézetek (bank, takarékszövetkezet, hitelszövetkezet és lakástakarék-pénztár) egyszeri csatlakozási, illetve rendszeres éves díja, az OBA befektetéseinek hozama, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) által a hitelintézetektől beszedett bírságok összegének nyolcvan százaléka. A forrásokat szükség esetén rendkívüli díjbefizetés és hitelfelvétel egészítheti ki. Az OBA irányító szerve az igazgatótanács, amelynek tagjai a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt személy, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a PSZÁF elnöke, a hitelintézetek érdekképviseleti szervezetei által kijelölt két személy, továbbá az OBA ügyvezető igazgatója. Az OBA önálló munkaszervezettel rendelkezik, amelynek vezetését az ügyvezető igazgató látja el. Az OBA a PSZÁF-al, az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alappal (a továbbiakban: OTIVA), valamint a Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alappal (a továbbiakban: TAKIVA) együttműködési megállapodásokat kötött. Az OBA pénzügyi-számviteli külső ellenőrzését a Hpt. alapján az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) végzi. Az ÁSZ az OBA működését 1996-ban és 2000-ben átfogó ellenőrzés keretében vizsgálta. Az ellenőrzés végrehajtására a Hpt. 109. §-ában foglaltak adtak jogszabályi alapot. A jelenlegi ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy •

az OBA működése (tevékenysége és gazdálkodása) megfelelt-e a jogszabályokban és a belső szabályzatokban előírtaknak,

•

az általa végzett szolgáltatás alkalmas volt-e a közérdek megfelelő védelmére,

•

hogyan hasznosultak a korábbi számvevőszéki ellenőrzés megállapításai, javaslatai.

Az ellenőrzés az OBA 2000. és 2007. évek közötti tevékenységére irányult. A jelentést egyeztettük az OBA igazgatótanácsának elnökével. Levelét az 1. sz. melléklet tartalmazza.

6


I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az OBA működése megfelelt a törvényi (Hpt.) rendelkezéseknek, tevékenysége során betartotta a források gyűjtésére, a kifizetésekre és a szabad pénzeszközökkel való gazdálkodásra vonatkozó előírásokat, a korábbi ÁSZ ellenőrzés javaslatát – az eredménykimutatás tevékenységi körök szerinti megbontását – végrehajtotta. Az előző ÁSZ vizsgálatok által érintett időszakoktól eltérően 2000 és 2007 között nem alakultak ki válsághelyzetek a bankrendszerben. Az 1990-es évekhez képest a hitelintézetek tulajdonosi szerkezete megváltozott, döntően nagy tőkeerejű külföldi tulajdonosok javára, a válságkezelési feladatok a tulajdonosok kompetenciájába kerültek. 2000 után egy válságkezelési ügy (kártalanítások kifizetése a betéteseknek) volt, ami a Rákóczi Hitelszövetkezetnél kialakult vagyonvesztés miatt vált szükségessé, a kifizetett kártalanítás összege 293 M Ft volt. Az OBA tevékenysége 2006. január 1-jétől leszűkült – a Hpt. a válságmegelőzési és tagintézeti ellenőrzési feladatkört törölte - amihez igazodóan a szervezete átalakult, a létszám 17 főről 2007-re 7 főre csökkent. Az OBA korábbi válságmegelőző és tagintézeti ellenőrző feladata megszűnt, ugyanakkor a Hpt. változatlanul tartalmazza, hogy az OBA által végzett ellenőrzés során hivatalos személynek minősül az igazgatótanács tagja és az OBA-val munka- vagy egyéb jogviszonyban álló személy, az OBA SZMSZ pedig előírja éves ellenőrzési terv készítését. Az OBA ellenőrző funkciójának megszűnése után a PSZÁF és az OBA között létrejött együttműködési megállapodás szerint a PSZÁF vállalta, hogy vizsgálatai során ellenőrzi a betétbiztosításra vonatkozó előírások betartását. 2006-tól a Hpt. rendelkezése szerint a PSZÁF nem végez átfogó intézményi ellenőrzést, ezért 2006 óta a betétbiztosítással kapcsolatos ellenőrzés nem volt, ami kockázatot jelent egy esetleges kártalanítási folyamatra való felkészültségben. Az OBA tevékenysége közérdeket szolgál, de azt nem közpénzekből, hanem döntően a tagintézetek díjbefizetéséből származó bevételekből végzi. Az OBA jogállását a Hpt. meghatározza, azonban azt nem szabályozza, hogy az OBA közfeladatot lát-e el, vagy sem. A meghatározásnak azért van jelentősége, mert közfeladat ellátása esetén az OBA által kezelt adatok nyilvánosak. Az OBA ellen közérdekű adatok kiadása tárgyában indított perben – mivel nem szolgáltatta ki a kért adatokat – hozott ítélet szerint az OBA közfeladatot ellátó szervezet. Az OBA igazgatótanácsa és ügyvezető igazgatója a számukra előírt feladatköröket ellátták, a belső ellenőrzés javaslatai egy kivételével hasznosultak. A kivétel a befektetési szabályzat elkészítése, amit a belső ellenőr javasolt. Az OBA nem rendelkezik olyan elkülönült befektetési szabályzattal, amelyben, a befek-

7


tetési tevékenység eljárási szabályai, a résztvevők feladatai, hatásköre, az elvárások, határidők, a megbízott szervezetek kiválasztása, teljesítményének értékelése, következmények stb. egységesen szabályozva lennének. Az OBA igazgatótanácsának döntése alapján az igazgatótanács tagjait 2005. január 1-jétől tiszteletdíj nem illeti meg. Az igazgatótanács ügyrendjének előírása szerint az igazgatótanács tagjainak és azok állandó helyetteseinek kinevezésükkor nyilatkozatot kell tenniük valamely hitelintézetnél esetlegesen birtokolt tulajdoni hányadukról. Az MNB és a PSZÁF képviselőitől a nyilatkozatot azért nem kérték be, mert jogszabály kizárta a hitelintézeti tulajdonlást, ugyanakkor az ügyrendben ez az eljárás nem volt szabályozott. 1 Az OBA éves beszámolóit a jogszabályok előírásainak megfelelően készítették el. Az OBA mérlegfőösszege 2000-től 2007-ig 31 867 M Ft-ról 69 157 M Ft-ra növekedett, vagyoni-pénzügyi helyzete stabil volt. A mérleg szerinti eredmény folyamatosan pozitív volt, amelyet az OBA a jogszabályi előírásoknak megfelelően saját tőkéjének növelésére fordított. Mindez lehetővé tette az átlagos díjkulcs folyamatos csökkentését, amelynek eredményeképpen a bevételek összetételében átrendeződés következett be a befektetésekből származó bevételek javára a díjbevételek arányának csökkenése mellett. (2000-ben a bevételek 40,9%-a a befektetések hozama volt, 2007-ben ez az arány 72,3%-ot tett ki.) A díjbevételek csökkenő mértéke, és a befektetett vagyon hozama emelkedésének összhatásaként a fedezettségi mutató (az OBA vagyona és a tagintézeteknél lévő elméleti kártalanítási kötelezettség hányadosa) értéke a vizsgálat minden évében a nemzetközileg elfogadott, 1-1,5%-os sávban vagy fölötte alakult. A Hpt. előírásainak megfelelően az OBA befektetett vagyonát magyar állampapírokban tartotta, amelyet pályázat útján kiválasztott vagyonkezelők kezelnek. A vagyonkezelők teljesítmény-értékelése során viszonyítási alapként a Magyar Állampapír Indexet (Max Composite Index) vették figyelembe. A hozam a 2000. évi 2,8 Mrd Ft-ról 1,47-szeresére, 4,2 Mrd Ft-ra emelkedett 2007-re, ami összességében meghaladta a vagyonkezelési költségek 1,29-szeres emelkedését (54,6 M Ft-ról 70,6 M Ft-ra). A működési költségek alakulása arányban volt az OBA feladatainak csökkenésével, munkaszervezetének átalakulásával. A feladatok csökkenése, a munkaszervezet átalakítása és az ebből fakadó létszámcsökkentés miatt az OBA 2007. évi működési költsége (210 M Ft) a 2000. évi 230 M Ft alá csökkent. A működési költségeken belül a személyi jellegű ráfordítások átlagosan 62,5%-ot tettek ki, amelyen belül a munkabér dominált. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Kormánynak 1.

Tekintse át az OBA státuszát, szükség szerint kezdeményezze a szervezet feladat- és hatáskörének – közfeladatot lát-e el vagy sem – egyértelmű megfogalmazását.

1

8

Az OBA írásbeli tájékoztatása szerint az ügyrend módosítása folyamatban van.


2.

Kezdeményezze a Hpt. 116. § (2) bekezdésének törlését, mivel az OBA ellenőrzési feladatköre megszűnt. a PSZÁF Felügyeleti Tanács elnökének Tegyen eleget az OBA-val kötött Együttműködési Megállapodás ellenőrzésre vonatkozó előírásainak. Vizsgálati politikájának megfelelően ellenőrizze a betétbiztosításra vonatkozó előírások betartását, és ezek eredményeiről rendszeresen tájékoztassa az OBA-t. az OBA igazgatótanácsának

1.

Készítsen befektetési szabályzatot annak érdekében, hogy a vagyonkezelők kiválasztásának és teljesítményértékelésének rendszere, valamint a vagyonkezelési tevékenységben résztvevők feladatkörei egységesen szabályozva legyenek.

2.

Intézkedjen az SZMSZ aktualizálásáról az OBA éves ellenőrzési tervére vonatkozó előírás törlésével.

9

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.

AZ OBA MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYOZOTTSÁGA ÉS SZERVEZETE

1.1.

A jogszabályi változások Az OBA és a tagok közötti jogviszonyt a Hpt. és az OBA belső utasításai – az EU előírásokat figyelembe véve – megfelelően szabályozzák, az OBA jogállása ebben a vonatkozásban egyértelműen tisztázott. A vizsgált időszakban a Hpt. harmincnyolc alkalommal módosult, ebből az OBA szabályozását lényeges kérdésekben érintő módosítás kilencszer volt. Ezek közül a legfontosabbak a következők. 2003. január 1-jétől a hitelintézetek által kibocsátott és 2003. január 1. után értékesített kötvények és letéti jegyek biztosítottá váltak. A kártalanítási összeghatár 1 M Ft-ról 3 M Ft-ra emelkedett és bevezették az 1 M Ft fölötti betétrészre vonatkozóan a 10%-os önrészt, így az OBA által fizetett kártalanítás mértéke 1 M Ft összeghatárig száz százalék, 1 M Ft összeghatár felett 1 M Ft és az 1 M Ft feletti rész kilencven százaléka. (Megállapította az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. tv. 29. § (1).) A Hpt. 2. sz. melléklet IV./1. pontja 2003. január 1-jétől kiterjesztette a betét fogalmát a hitelintézetek által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő egyes értékpapírokra is, de a kiterjesztés csak a betétbiztosítás és az intézményvédelem fogalomkörében érvényes. Ez az értelmezés megfelel a biztosított betéteknek az Európai Unió által előírt szabályokban – a betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19 (EK) irányelvben – megfogalmazott meghatározásának.

Az Európai Unióhoz való csatlakozástól kezdődően (2004. május 1.) a kártalanítás értékhatára 6 M Ft lett, figyelembe véve az 1 M Ft fölötti betétrészre vonatkozó 10%-os önrészt. (Megállapította az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. tv. 70. §-ával megállapított 2000. évi CXXIV. tv. 71. § (1).) 2006. január 1-től az OBA kártalanítást megelőző jogosítványát törölték, az addig az OBA által saját erőforrásokkal végzett ellenőrzési tevékenységet a PSZÁF-hez utalták és lehetővé vált az OBA forrásainak MNB betétben való elhelyezése (Megállapította a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXVIII. törvény 37. § (1) a)). A Hpt. 2006-os módosításának előkészítésekor az MNB, a Pénzügyminisztérium és a PSZÁF közös javaslatot készített az OBA funkcióinak és tevékenységének átalakítására, a betétbiztosítási rendszer hatékonyabbá tételére. A dokumentum megállapítja, hogy az OBA-nak nehéz volt betartani a Hpt. azon előírását, hogy válságkezelés során olyan megoldásokat alkalmazzon, amely a legkisebb hosszú távú veszteséget jelenti a betétesek, a hitelintézetek és a költségvetés számára, ugyanis e három szereplő érdekei sokszor alapvetően eltérnek egymástól. A do-

10


kumentum megállapítása szerint az OBA megelőző válságkezelési tevékenysége nem volt minden esetben sikeres. Javasolták a válságkezelő tevékenységről szóló felhatalmazás megszüntetését és az OBA működési hatékonyságának javítása érdekében a tagintézeti ellenőrzés átruházását a PSZÁF-ra. A válságkezelési tevékenység leválasztását az is indokolta, hogy a bankok tulajdonosi szerkezete megváltozott az 1990-es évekhez képest, döntően nagy tőkeerejű külföldi tulajdonosok javára, a válságkezelés a tulajdonosok elsődleges kompetenciájába került.

Jogszabály nem határozza meg, hogy az OBA közfeladatot lát-e el, vagy sem. Az OBA közfeladatot ellátó szervvé minősítésének, vagy a minősítés elhagyásának ténye azért lényeges kérdés az OBA vonatkozásában, mert ettől függ többek között, hogy az általa kezelt adatok nyilvánosak-e, vagy sem. Precedens értékű bírósági döntés létezik arról, hogy az OBA közfeladatot ellátó szerv. Az OBA ellen – a Realbank Rt. volt vezetője által – indított perben hozott elsőfokú ítélet szerint az OBA nem minősül közfeladatot ellátó szervezetnek, a másodfokú bírósági döntés értelmében azonban az OBA közfeladatot ellátó szervezet. Az OBA létrehozásáról és működésének részletes szabályairól szóló 1993. évi XXIV. törvény indokolásában szerepelt, hogy az OBA közfeladatokat ellátó intézmény, és indirekt módon közpénzeket kezel. A Hpt. indokolásában ilyen állítás nem található. A közfeladatot ellátó szervvé minősítéssel szemben az OBA számos érvet fejtett ki a per során, többek között azt, hogy az OBA nem kezel közpénzt, mivel az állam nem bocsátott, és jelenleg sem bocsát rendelkezésére pénzügyi forrást. Az OBA a piacgazdaság részét képező intézmény, amelyet a piaci szereplők tartanak fenn és működtetnek az általuk befizetett díjak révén. Mára az állami, vagy részben állami tulajdonú bankok pénzügyi hozzájárulása minimális.

A kártalanítási eljárások időszükségletét a Hpt. 105. § (1) bekezdésének 2003. január 1-jén hatályba lépett módosítása során lecsökkentették, eszerint – az Európai Unió rendelkezéseivel összhangban – a korábbi 30 nappal szemben 15 nap alatt meg kell kezdeni és 90 nap alatt be kell fejezni a tevékenységet. Az OBA a válságmegelőző tevékenység és a kártalanítási eljárások időszükségletének csökkentése érdekében külön intézkedéseket nem tett, mivel a jogszabályok erről egyértelműen rendelkeztek és megfelelő keretet adtak a szükséges beavatkozásokhoz. A felszámolási eljárások időigényének és a megtérülés mértékének javítására a jogszabályok speciálisan a hitelintézetek felszámolására vonatkozó szabályokat állapítanak meg. Ilyen a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) eltérő rendelkezése a PSZÁF által kezdeményezett hitelintézeti felszámolásokra, amelyek az egyéb felszámolási eljárásoknál egyszerűbben és gyorsabban indulhatnak meg, továbbá hogy hitelintézeti felszámolóként kizárólag a PSZÁF által e célra alapított Hitelintézeti Felszámoló Közhasznú Társaság jelölhető ki. Ez utóbbi módosítást az OBA-nak a felszámolási eljárásokban a kijelölt felszámolókkal kapcsolatosan szerzett kedvezőtlen tapasztalataira alapozták meg. Az OBA értékelése szerint a Hitelintézeti Felszámoló Kht. közreműködésével a hitelintézeti felszámolások szakszerűbben, kevesebb problémával és alacsonyabb felszámolói díjazás mellett zajlanak.

11


Az OBA 2003-ban javaslattal fordult a PM-hez, mivel kétséges, hogy a Csődtv. által meghatározott kielégítési sorrend szerint a kötvény- és letéti jegykövetelés a betételhelyezésből eredő követelésekkel egyenlően – a Csődtv. 57. § (1) bekezdésének d.) pontjába való besorolással – érvényesíthető-e. A levélben a Hpt. 183. § (1) bekezdésének módosítását kezdeményezték, ami nem történt meg. A problémát az okozza, hogy a Hpt. 2003. január 1-jétől érvényes módosítása után a kötvények és letéti jegyek betétbiztosítás szempontjából betétnek minősülnek, más szempontból befektetésnek számítanak. A felszámolásban való megtérülés aránya csökkenhet az OBA számára, amennyiben a felszámoló a kielégítési sorrendben alacsonyabb megtérülésű kategóriába sorolná a kötvényés letéti jegykövetelést. Ez eddig az OBÁ-nak nem okozott kárt, mivel a Hpt. vonatkozó változása után nem indult felszámolási eljárás hitelintézet ellen, így a kötvény- és letéti jegykövetelés megtérülési besorolására még nincs gyakorlat.

1.2.

Az OBA belső szabályozási rendszere, összhangja a jogszabályokkal Az OBA Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) 1995. május 2-án fogadták el, ezt követően az igazgatótanács nyolc – ebből a vizsgált időszakban hat – alkalommal módosította. A módosításokat az OBA szervezeti változásai és a betétbiztosításra vonatkozó jogszabályi változások tették szükségessé. Az OBA SZMSZ-ének eddigi utolsó, 2005. május 18-i módosítása során figyelembe vették a Hpt. 2006. január 1-jén hatályba lépő, az OBA-ra nézve lényeges módosításokat tartalmazó változásait. Az SZMSZ-be beemelték az igazgatótanács – 63/2003. (XII. 18.) határozata alapján elfogadott – ügyrendjét, ezt megelőzően az igazgatótanács nem rendelkezett ügyrenddel. Az SZMSZ rendelkezik az OBA szervezetéről és funkcionális felépítéséről, tételesen tartalmazza a foglalkoztatottak feladatait. Minden alkalmazott másmás feladatot lát el, részükre külön munkaköri leírás nem készült, jogaikat és kötelezettségeiket a munkaszerződések tartalmazzák. Az OBA belső ellenőrzési tevékenységét – a 9/2004. (II. 25.) számú igazgatótanácsi határozat alapján - pályázaton kiválasztott szervezet, a Dialog Plusz Számítástechnikai Kft. végzi megbízási szerződés alapján, a szervezet által kijelölt személy útján. 2004. előtt magánszemély látta el a belső ellenőri feladatot szerződéses jogviszony alapján. Az OBA-nál működő belső ellenőr éves munkaterve szerint rendszeresen végez vizsgálatokat a tagintézetek befizetései; ügyvitel ellenőrzése; vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzés; iratkezelési szabályzat betartása; éves működési költségek alakulása témákban. A belső ellenőr az adott évben elvégzett ellenőrzések tapasztalatairól évente összefoglaló jelentésben, az éves működési költségek alakulásáról pedig külön jelentés keretében beszámol az igazgatótanácsnak. A vizsgált időszakban a jelentések elfogadását követően a javaslatok hasznosítása – a befektetési szabályzat elkészítése kivételével – megtörtént.

12


Az ellenőrzéssel megbízott szervezet informatikai biztonsági ellenőrzési tevékenységet is biztosít személyileg elkülönült módon. Az OBA rendelkezik Belső Ellenőrzési Szabályzattal, valamint Informatikai Biztonsági Ellenőrzési Szabályzattal, amely szabályzatok előírják az ellenőrök feladatait. Az ellenőrök az igazgatótanács közvetlen irányítása alá tartoznak. Az OBA nem rendelkezik olyan elkülönült befektetési szabályzattal, amelyben, a befektetési tevékenység eljárási szabályai, a résztvevők feladatai, hatásköre, az elvárások, határidők, a megbízott szervezetek kiválasztása, teljesítményének értékelése, következmények, stb. rögzítve lennének. Ezekben a kérdésekben a döntés az igazgatótanács egyedi mérlegelése alapján születik meg, ami – a vagyonkezelésben lévő pénzeszköz jelentős volumene és a tevékenység során figyelembe vett szerteágazó szempontrendszer miatt – a legnagyobb körültekintő gondosságot feltételezve sem ad kellő stabilitást és biztonságot a feladat végrehajtásához. Az OBA vagyonkezelési tevékenységének egyes szereplőitől elvárt munkát és teljesítményt a különböző dokumentumok (Befektetési Irányelvek, portfoliókezelési szerződések, SZMSZ, igazgatótanácsi döntések, stb.) részletesen meghatározzák, hiányzik azonban a teljes folyamatot átfogó és egységesen szabályozó belső utasítás. 2004. évben az OBA megbízta a Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt.-t (továbbiakban: NBK Zrt.), hogy tekintse át befektetés-kezelési stratégiáját. Az NBK Zrt. által elkészített Befektetési Útmutató alapján az OBA ügyvezetése intézkedési tervet dolgozott ki, és az ajánlásokat figyelembe véve javaslatot tett a befektetési irányelvekre és a teljesítményértékelés szempontrendszerére. A belső ellenőr 2004. évi jelentésében – amelyet az igazgatótanács elfogadott – javaslatot tett az értékpapír portfolióval kapcsolatos munkafolyamatokra vonatkozó szabályzat elkészítésére. Az elfogadott javaslatot az OBA elmulasztotta végrehajtani.

1.3.

Az OBA igazgatótanácsának működése, az ügyvezető igazgató tevékenysége Az OBA igazgatótanácsának összetétele megfelel a Hpt. 110. § (2) bekezdésében előírtaknak. Az igazgatótanács tagja a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (pénzügyminiszter) által kijelölt személy; az MNB alelnöke; a Felügyelet elnöke; a hitelintézetek érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt két személy, továbbá az OBA ügyvezető igazgatója. Az igazgatótanács döntései a pénzügyi szektor egészét és a betéteseket közvetlenül is érintik, ezért a törvényhozó szükségesnek ítélte, hogy a pénzügyi szektor meghatározó szervezeteinek vezetőit delegálják a testületbe, amelynek összetétele bizalomerősítő üzenet a betétesek felé. Az OBA igazgatótanácsa 2004. év végén úgy döntött, hogy az igazgatótanács tagjait 2005. január 1-jétől tiszteletdíj nem illeti meg. Az azt megelőző időszakban a testület maga állapította meg a tiszteletdíjat (ülésdíjat), mivel nincs magasabb szintű döntéshozó testület, vagy jogszabály, amely erről rendelkezne. Jelenleg az igazgatótanács tagjainak munkavégzése, és a hozzá kapcsolódó felelősségvállalása anyagi elismerés nélkül történik.

13


Az igazgatótanács feladatait a Hpt. és az igazgatótanács ügyrendje határozza meg. A vizsgált időszakban az igazgatótanács rendszeresen ülésezett, határozatképessége biztosított volt, előírt feladatait ellátta. Az igazgatótanács az OBA feladatainak csökkenését megelőző időszakban jellemzően évi 6-8 alkalommal ülésezett, a 2006. január 1. utáni időszakban pedig évente 4 alkalommal.

1.3.1.

Az ügyvezető igazgató tevékenysége A vizsgált időszakban két személy volt az OBA munkaszervezetének élén. 2005. október 14-én az ügyvezető igazgató munkakörét betöltő személy távozására azt követően került sor, hogy a munkakörre kiírt pályázat elbírálása során más személyt talált alkalmasabbnak az igazgatótanács. Munkaszerződése szerint az ügyvezető igazgatót alapbérén túl prémium illette meg éves feladatkitűzés és értékelés alapján. A prémium összegét minden évben – a kitűzött feladatok maradéktalan teljesítésének igazolását követően – teljes körűen kifizették. A jelenlegi ügyvezető igazgató 2005. október 15-étől látja el feladatát az OBA élén 5 évre szóló munkaszerződés alapján, amely szerint prémiumban nem részesül. Az ügyvezető igazgató tevékenységét a Hpt. 113. §-a, a vele kötött munkaszerződésben foglaltak, továbbá az SZMSZ vonatkozó pontjai határozzák meg. Legfontosabb feladatai közé tartozik a munkaszervezet irányítása, a munkáltatói jogok gyakorlása az alkalmazottak felett és az OBA képviselete harmadik személyekkel szemben. A vizsgált időszakban mindkét ügyvezető igazgató ellátta előírt feladatait.

1.4.

A szervezeti és működési rend összhangja a jogszabályokkal és a törvényben előírt feladatokkal A vizsgált időszakban az OBA feladatai szűkültek, mivel a Hpt. 2006. január 1-jén hatályba lépett módosítása során megszűnt az OBA kártalanítás kifizetésének megelőzése érdekében végzett válságkezelési tevékenysége, valamint az OBA ellenőrző funkciója. Az OBA átvezette a változásokat az SZMSZ-en, a szervezet módosítását és létszám csökkentését végrehajtotta. A változásnak megfelelő módosításokat a díjfizetési szabályzatban és a tagi szabályzatban is végrehajtották. A hatályos SZMSZ részletesen felsorolja az ügyvezető igazgató feladatait, többek között azt, hogy „Javaslatot tesz az Alap éves ellenőrzési tervére és ennek megvalósítása érdekében – az Igazgatótanács döntése alapján – együttműködik a Felügyelettel.” A Hpt. 2006. január 1-jén életbe lépett változásai miatt az OBA saját erőforrásból végzett tagintézeti ellenőrzési tevékenysége megszűnt, azóta nem készült éves ellenőrzési terv sem. Az SZMSZ hivatkozott előírása érvényben tartásának megszűnt a jogszabályi alapja.

14


Az OBA 2006-tól csak az ún. pay-box 2 funkciót tölti be, és az MNB, a PM és a PSZÁF által javasoltak szerint 3-4 főből álló munkaszervezettel rendelkezett volna azzal, hogy válsághelyzetben a szükséges munkaerőt a PSZÁF és az MNB az OBA rendelkezésére bocsátja külön megállapodás alapján. 2006-tól pénzügyi szervezeteket érintő, beavatkozást igénylő válsághelyzet nem alakult ki. Az igazgatótanács 15/2005. (III. 30.) számú határozatában a csökkent feladatokhoz illesztett munkaszervezet létszámát a 2004. évihez képest 10 fővel alacsonyabb szinten, 7 főben határozta meg. Ez az MNB, a PM és a PSZÁF által javasoltakhoz képest 3-4 fővel magasabb létszám. Az informatikai és számviteli tevékenységet végző többlet létszám foglalkoztatása a feladatok volumene alapján indokolt. Az igazgatótanács ügyrendjének III. pontja előírja, hogy az „Igazgatótanács tagjainak, állandó helyetteseinek kinevezésükkor írásbeli nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy valamely hitelintézetnél rendelkeznek-e, s ha igen, milyen és mekkora név- és forgalmi értéket képviselő közvetlen és közvetett tulajdoni hányaddal.” Az ügyrend 2004. január 1-jén lépett hatályba, az azt követően előírt nyilatkozatok bekérése nem volt rendszeres. A szükséges 13 db nyilatkozattal szemben 4 db nyilatkozat áll rendelkezésre, ebből 1 db érdemi kitöltése hiányzik. A jelenlegi igazgatótanács tagjainak 6 db nyilatkozata helyett 3 db érvényes és 1 db hiányos nyilatkozat található az OBA nyilvántartásában. 3

1.5.

Az OBA ellenőrzési tevékenysége

1.5.1.

Az OBA saját erőforrásokból végzett tagintézeti ellenőrzési tevékenysége Az OBA saját erőforrásokból végzett tagintézeti ellenőrzéseit az igazgatótanács döntései alapján, féléves ciklusokban folytatta, az utolsó időszak 2005. II. félévében zárult le. A helyszíni ellenőrzéseket az OBA, vagy az OBA megbízásából az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (a továbbiakban: OTIVA) munkatársai végezték. Az OBA és az OTIVA között létrejött és többször módosított együttműködési megállapodás alapján az OBA vállalta, hogy díjkedvezményben részesíti azokat a tagintézeteket, amelyek egyúttal az OTIVA tagjai is. Az OBA külön vállalkozási szerződés keretei között megállapodott az OTIVA-val a kettős védelemmel rendelkező tagintézetek ellenőrzésében való részvételről. Az OTIVA az ellenőrzés tapasztalatairól szóló dokumentumokat jelentés-tervezet formájában rendszeresen átadta az OBA számára. A jelentés tervezetek részletesen beszámoltak a tagintézetek betétnyilvántartásait is mélységében átfogó ellenőrzé-

2

pay-box típusú betétbiztosító: amelynek mandátuma a kártalanítás kifizetésére korlátozódik

3

Az OBA 2008. május 28-án kelt levele szerint „Két tag (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Nemzeti Bank képviselője) esetében (…) jogszabályok erejénél fogva kizárt a hitelintézeti tulajdonlás, melyből következően a nyilatkozat beszerzése indokolatlan és felesleges lett volna.” Az OBA igazgatótanácsának ügyrendje ugyanakkor az igazgatótanács minden tagjára kiterjeszti a nyilatkozattételi kötelezettséget.

15


sek tapasztalatairól, ez azt szolgálta, hogy az OBA képet alkothasson a tagintézetek díjbevallásának számszaki pontosságáról és a nyilvántartások alkalmasságáról egy esetleges kártalanítási kifizetés gyors megvalósítására.

Az ellenőrzések során a hitelintézetek mintegy ötödénél eltéréseket regisztráltak a díjbevallást megalapozó díjalap kiszámítása során, a korrekciók nem jeleztek jelentős eltéréseket. Megállapították, hogy a tagintézetek többségükben alkalmas ügyfél és betét-nyilvántartási rendszereket működtetnek, az esetek mintegy 40%-ában azonban egy esetleges kártalanítási folyamat lebonyolítása – a korszerűtlen technikai felszereltség miatt – csak többletmunka ráfordításával válik lehetővé. A betétesek tájékoztatása, a betétüzletággal kapcsolatos szabályzatok korszerűsítése a vizsgálatba bevont pénzintézetek harmadánál hagyott kívánnivalót maga után. A Hpt. 116. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy az OBA-val munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, megbízási jogviszonyban álló személy, valamint az igazgatótanács tagja az OBA által végzett ellenőrzés során hivatalos személynek minősül. Az OBA-hoz csatlakozott hitelintézeti tagoknál az OBA a Hpt. előírásának megfelelően 2006. óta nem végez ellenőrzést, a Hpt. 116. § (2) bekezdésének hatályban tartása nem indokolt.

1.5.2.

Az OBA-nak a PSZÁF-fal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak betartása Az OBA ellenőrző funkciójának megszűnése után ennek szerepét a PSZÁF és az OBA között létrejött együttműködési megállapodás volt hivatott átvenni. A megállapodásban a PSZÁF vállalta, hogy az OBA által a Hpt. alapján átadott szempontokat figyelembe veszi éves ellenőrzési terve kialakításakor, és vizsgálatai során ellenőrzi a betétbiztosításra vonatkozó előírások betartását. Az ellenőrzések tapasztalatairól az OBA a változás után eltelt időszakban nem kapott érdemi tájékoztatást a PSZÁF-tól. Az OBA által fontosnak tartott ellenőrzési szempontokat a megállapodás III./b. pontjában rögzítették, ezen túl 2007. december 29-én az OBA levéllel fordult a PSZÁF-hoz, amelyben ismételten ellenőrzési szempontokat fogalmazott meg, továbbá tájékoztatást kért a korábbi vizsgálatok eredményeiről. A tagintézetek betétbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeinek ellenőrzése a PSZÁF egyéb ellenőrzéseibe épült be. A PSZÁF az OBA-val kötött együttműködési megállapodás aláírását követően az OBA által korábban nem vizsgált intézmények közül ötnél végzett átfogó vizsgálatot. Kifejezetten az OBA tárgykörében a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezetnél került sor ellenőrzésre. A PSZÁF 2006-tól nem végez átfogó intézményi ellenőrzést, összhangban a Hpt. 146. §-ának 2005. november 1-jétől hatályos módosításával. Ez a gyakorlatban azt eredményezte, hogy 2006. óta egyetlen szervezet sem végez az OBA betétbiztosítási tevékenységéhez kapcsolódó ellenőrzéseket a pénzintézeteknél. A PSZÁF által átvett ellenőrzési funkció gyakorlása során nem épült be a folyamatba az OBA felé küldött rendszeres tájékoztatás a vizsgálatok eredményeiről, ami által az OBA 2006 óta nem rendelkezik információval a tagintézetek

16


betétbiztosítással kapcsolatos tevékenységéről és az esetleges kártalanítási folyamatra való felkészültségéről.

1.6.

A válságelhárítással, illetve a válságmegelőzéssel kapcsolatos tevékenység

1.6.1.

Válságkezelési ügyek, felszámolások Az OBA a válságkezelési feladatait a Hpt.-ban rögzítettek szerint végezte. A vizsgált időszakban egy válságkezelési ügy indult, ami a Rákóczi Hitelszövetkezetnél kialakult vagyonvesztéses helyzet miatt vált szükségessé. Az OBA kártalanítási kifizetéseinek összege 292 613 917 Ft volt, a megtérülési arány az OBA 2007. évi tevékenységéről szóló éves jelentése szerint várhatóan 90% fölött alakul. A Rákóczi Hitelszövetkezet tartósan veszteségesen gazdálkodott, ezért 1999-től felügyeleti biztost neveztek ki, majd 2000 októberében a PSZÁF visszavonta a működési engedélyt és kifizetési tilalmat rendelt el. Ezzel létrejött az OBA kártalanítási kötelezettsége, ami alapján a kifizetések a törvényben előírt határidőben megkezdődtek. A Rákóczi Hitelszövetkezet felszámolását a Fővárosi Bíróság 2000. október 26-án elrendelte. A Heves és Vidéke Takarékszövetkezet 1993 novemberében indult felszámolása még nem zárult le. A közbenső mérleg elkészült, a zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat benyújtására a felszámoló ígéretet tett. A mintegy 262 M Ft-os kártalanítási kifizetésének és a 16 M Ft fölötti járulékos költségeinek megtérülésére – a takarékszövetkezet vagyona alapján – az OBA nem számíthat.

Az OBA Hpt.-ben rögzített feladatain túlmenően a PM felkérésére 2006. július 31-től kezdődően az OBA – megbízási szerződés alapján – részt vesz a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet „f.a.” alaprészjegy II. és célrészjegy tulajdonosok utólagos kártalanításának folyamatában. Az OBA a benyújtott igények azonosítását követően a PM által előre átutalt fedezet felhasználásával teljesíti a kifizetéseket. A beérkezett 387 igénybejelentésből a vizsgálat végéig 307 személy részére 40 932 838 Ft összegű kártalanítást fizettek ki. További 156 okirat tartalmának alapján, a jogosultság tisztázása folyamatban van, kifizetésre ezt követően kerül sor.

1.6.2.

Válság-megelőzési ügyek A vizsgált időszakban válság-megelőzési ügy nem indult. Az OBA fennállása során lefolytatott három válság-megelőzési eljárás mindegyike 2000. év előtt kezdődött, és fejeződött be, az ezt követően – két esetben – indult felszámolási eljárás azonban csak 2007-ben zárult le. A válság-megelőzési ügyek voltak az Agrobank Rt. részvényjegyzéses tőkejuttatása, hitelnyújtás és kártalanítás az Iparbankház Rt. esetében és a Reálbank Rt. számára biztosított tőkejuttatás. Az Agrobank Rt. esetén a 15 Mrd Ft-ot elérő kártalanítási kötelezettség kifizetésének elkerülése érdekében az OBA 1995-ben részt vett a bank működőképes-

17


ségének biztosításában. Mintegy 526 M Ft kifizetés történt az OBA részéről, a megtérülési arány nem érte el az 5%-ot. Az Iparbankház Rt. piacról történő csendes kivezetése a bankszektorból sikeresen megtörtént, a bank ellen 1996. július 4-én indult felszámolási eljárás 2007. június 19-én jogerősen befejeződött. Az OBA az ügylet során 990 M Ft-os hitelt nyújtott és 2 309 729 Ft összegű betétkifizetést teljesített, az elért megtérülési arány 92,5%-os. A Reálbank Rt. – tőkejuttatást követő – sikertelen konszolidációját követően visszavonták működési engedélyét, ezáltal mintegy 5 Mrd Ft értékben beállt az OBA kártalanítási kötelezettsége, majd 1999. január 19-én megkezdődött a felszámolási eljárás. A társaság jogi megszűnését a bíróság 2007. június 12-én mondta ki. Az OBA által különböző jogcímeken (tőkeemelés, kártalanítás, egyéb) kifizetett, több mint 8 milliárdos összeg mintegy kétharmada térült meg. 4 Az OBA ellen az Iparbankház Rt. és a Reálbank Rt. ügyeiben vállalt közreműködése kapcsán számos – zömmel kisbefektetők, vagy közösségeik által kezdeményezett – per indult, amelyek közül van, amelyik még a vizsgálat befejezéséig sem zárult le. A bíróságok egy esetben sem állapítottak meg fizetési kötelezettséget az OBA terhére. Az OBA válság-megelőzési tevékenysége, különösen a tulajdonszerzésen keresztüli válságkezelések a gyakorlatban több problémát vetettek fel, mint például az alacsony megtérülés (Agrobank Rt.) és az elhúzódó perek. Az Iparbankház Rt. esetében a peres eljárás 1998 és 2003 között zajlott, a Reálbank Rt. esetében az 1998-ban kezdődött eljárások még nem zárultak le.

1.6.3.

Válság-megelőzési együttműködési szerződések a PM-PSZÁFMNB között 2008. január 15-én együttműködési megállapodást kötött az MNB, a PSZÁF és a PM a válsághelyzetekben közöttük megvalósítandó együttműködés alapelveiről és kereteiről. A megállapodás egyben kiegészíti a pénzügyi rendszer stabilitásának előmozdítását biztosító feladatok koordinálásáról a PSZÁF, az MNB és a PM között 2004. szeptember 8-án létrejött háromoldalú megállapodást, valamint az MNB és a PSZÁF között megkötött és évenként aktualizálásra kerülő együttműködési megállapodást. Az említett megállapodások hivatottak a korábbiakban az OBA részére adott törvényi felhatalmazásból eredő válságkezelési mozgástér új keretek közötti megvalósítására.

4

Az OBA 2008. május 28-án kelt levele szerint „a Realbank válságkezelése kapcsán az OBA teljesítette a Hpt. – akkor hatályos – 104. § (2) bekezdésében foglalt előírását, amely szerint az Alap a betétek befagyásának elkerülése érdekében köteles azt a megoldási módot választani, amely a betétesek és hitelintézetek, valamint a központi költségvetés számára a legkisebb hosszú távú veszteséggel jár.”

18


A megállapodási időszak alatt nem alakult ki olyan válsághelyzet, ami beavatkozást és az együttműködési megállapodásokban foglaltak megvalósítását igényelte volna. 5

2.

AZ OBA VAGYONKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGE A Hpt. 118. § (3) bekezdés előírásai szerint az OBA pénzeszközeit állampapírban vagy az MNB-nél elhelyezett betétben kell tartani. A vizsgált időszak alatt az OBA a pénzbeli vagyonát állampapírban tartotta, kezelésére pályázat útján kiválasztott vagyonkezelőket bízott meg, az értékpapírok letéti kezelésével, pénzforgalmi számlavezetéssel és a portfoliókezelők ellenőrzésére kiválasztott szervezettel pedig letétkezelői szerződést kötött. A portfoliókezelők és a letétkezelők jogait és kötelezettségeit a megkötött szerződések és a Befektetési Irányelvekben foglaltak együttesen határozzák meg. A Befektetési Irányelvek egyedi befektetési előírásokat, limiteket tartalmaz a vagyonkezelő számára, továbbá meghatározza azt a kockázati szintet, amelyet befektetései során saját hatáskörben nem léphet át. Ez nem helyettesíti a befektetési tevékenységre vonatkozó szabályzatot, mivel nem rögzít feladat- és hatásköröket az adott tevékenység résztvevői és irányítói számára. A vagyonkezelők és a letétkezelő kiválasztására vonatkozó pályázati kiírásról, valamint a pályázatok értékeléséről és a nyertes pályázókról szóló döntéseket az igazgatótanács hozta meg. Ez a feladat nem szerepel az igazgatótanács ügyrendjében, mint kizárólagos hatáskör, az igazgatótanács erről a 2 M Ft-ot meghaladó értékű szerződések közé való besorolás alapján dönt.

A portfoliókezelőket napi, kétheti, havi, negyedéves, éves, illetve a szerződés lejártát követő összegző jelentéstételi kötelezettség terheli az OBA felé. A jelentéseket a portfoliókezelők az előírt rendszerességgel elkészítették. Az OBA igazgatótanácsa – szokásjog alapján, mivel nem írja elő számára belső (befektetési szabályzat) vagy külső szabály – nem következetesen értékelte a vagyonkezelői teljesítményeket. 2000-ben nem volt negyedévenkénti teljesítményértékelés, féléves értékelést a könyvvizsgáló végzett az igazgatótanács felkérésére. 2001-ben két alkalommal történt értékelés. 2002-ben elmaradt az I. negyedévi és I-III. negyedévi, 2003-ban és 2004-ben a féléves, 2006-ban mind az I. negyedévi, mind a féléves értékelés. 2007-ben nem történt meg a vagyonkezelők féléves teljesítményének értékelése.

A vagyonkezelők teljesítmény-értékelése során a Magyar Állampapír Indexet (Max Composite Index) vették figyelembe viszonyítási alapként, mivel a vonatkozó igazgatótanácsi határozat szerint a MAX Composite Index, mint refe-

5

A PSZÁF 2008. május 30-án kelt levele szerint „ugyan olyan válsághelyzet nem alakult ki, amelynek kezelése során mód lett volna az együttműködés hatékonyságának megítélésére, de három intézmény részvételével 2007-ben volt szimulációs gyakorlat, amelynek tapasztalatai beépültek a megállapodásba.”

19


renciaindex biztosítja a legmegfelelőbben az OBA által kiválasztott hármas elv (likviditás, hozam, biztonság) érvényesülését. A vagyonkezelők és a letétkezelő megbízása minden esetben nyílt pályázat keretében, igazgatótanácsi határozatok alapján történt. A pontozásos rendszerű elbírálás során rögzítették a figyelembe veendő szempontokat (formai követelmények, mérlegadatok, kezelt vagyon nagysága, díjazás, egyéb költségek felszámítása, hozamgarancia vállalása, OBA-ra szabott egyedi befektetési ajánlat adása, OECD kötvények vásárlását javasolja-e a pályázó, évközi és év végi adatszolgáltatás, javasolt befektetés kockázati kitettsége, egyéb szolgáltatások). A vagyonkezelői szerződések 6. számú mellékletében rögzített befektetési irányelvek a vagyonkezelők (portfoliókezelők) számára célkitűzésként rögzítik, hogy az általuk kezelt vagyonon elért hozam haladja meg a referenciahozamot és a portfoliókezelő az értékpapír-állomány összetételét, a lejárati struktúráját mindenkor a likviditás, a legkedvezőbb hozam és a maximális biztonság figyelembe vételével alakítsa ki. A befektetési irányelvek előírják a portfoliókezelő kötelezettségét arra, hogy lejárati struktúráját a piaci lehetőségekhez képest megfelelően diverzifikált módon állítsa össze és az esetleges rendkívüli kifizetések esetén az elmaradt haszon minimalizálására törekedjen. A jogszabály által meghatározott befektetési lehetőségeken belül a portfoliókezelők kihasználták a magyar állampapírpiac által biztosított lehetőségeket. A befektetési irányelvek lehetővé teszik a vagyonkezelők számára a külföldi állampapírokba történő befektetést, azonban ezt a vagyonkezelők a teljes vizsgált időszak alatt túl kockázatosnak ítélték, így külföldi állampapírokba befektetés nem történt. A vizsgált időszak alatt a vagyonkezelők személye négy alkalommal, az általuk kezelt vagyon aránya hat alkalommal változott. A szerződéses előírások szerint amennyiben a vagyonkezelő által elért hozam nem éri el a referenciaindex mértékét, az illető portfoliókezelő nem részesül díjazásban. A vizsgált időszak alatt ez az OBA hét portfoliókezelője esetében nyolc alkalommal történt meg. A könyvvizsgáló a 2006. évi, 2007. I. negyedévi, valamint a 2007. I-III. negyedévi portfoliókezelői teljesítményekről véleményt nyilvánított az OBA igazgatótanácsa számára. A könyvvizsgálói vélemény szerint „a vizsgálat alapadatai, mutatóképzési algoritmusai, az összehasonlítások technikái megfelelők. Ez alapján a teljesítményekről szóló beszámoló az IT számára megbízható és valós információkon alapul.” A vizsgált időszak alatt a portfoliókezelői jutalékok és a letétkezelőnek kifizetett díjak ezer Ft-ban a következőképpen alakultak: Megnevezés

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Portfoliókezelői jutalék

52 839

50 632

47 003

47 685

38 645

26 534

16 308

60 118

1795

6856

8942

1566

2573

6977

9695

10 512

Letétkezelői díj

2000-től 2007-ig az éves átlagos lekötött tőke 22 697 782 E Ft-ról annak 2,82-szeresére, 63 925 098 E Ft-ra növekedett, ezzel párhuzamosan a vagyonke-

20


zelés költsége 54 634 E Ft-ról annak 1,29-szeresére, 70 631 E Ft-ra emelkedett. A hozam ez alatt az idő alatt 2 843 623 E Ft-ról 4 192 561 E Ft-ra, 1,47-szeresére emelkedett. A befektetett értékpapírokból származó hozam növekedése összességében meghaladta a vagyonkezelés költségének emelkedését. A vizsgált időszak alatt 2003-ban és 2007-ban az elért éves hozamok alatta maradtak az éves inflációnak, a többi évben meghaladták azt. Adatok: E Ft-ban Megnevezés

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Vagyonkezelés költsége

54 634

57 488

55 945

49 251

41 218

33 511

26 003

70 631

Éves átlagos lekötött tőke

22 697 782

26 133 435

32 949 701

43 143 732

44 865 748

52 314 221

58 424 782

63 925 098

28 43 623

2 987 079

2 737 850

685 566

6 227 698

4 588 521

3 852 634

4 192 561

Hozam

A vagyonkezelésben lévő értékpapírok állománya 2000-től 2007-ig diszkont kincstárjegyből, államkötvényből és MNB kötvényből állt. Az értékpapírok könyv szerinti értéke 2000-ben 24 706 567 E Ft, 2001-ben 30 116 702 E Ft, 2002-ben 36 512 065 E Ft, 2003-ban 43 027 923 E Ft, 2004-ben 50 068 270 E Ft, 2005-ben 55 941 597 E Ft, 2006-ban 61 249 978 E Ft, 2007-ben 66 774 938 E Ft volt, az állomány a vizsgált időszak alatt 2,7-szeresére növekedett.

3.

AZ OBA KÖVETELÉSEI Az OBA-nak tagdíjak nemfizetéséből származóan követelése nem volt. Az OBA követelésállományának legnagyobb részét a hitelezői követelésként megjelenő betétbiztosítási ráfordítások tették ki. A számviteli politika előírásai szerint a hitelezői követeléseket az OBA a felszámoló nyilatkozata alapján minősítette. 2000-ben a tagintézetekkel szembeni követelések összesen 6 363 533 E Ft-ot tettek ki, amelyek közül az OBA-ra a Hpt. előírásai alapján átszállt követelések jelentették a legnagyobb tételt (5 597 063 E Ft), ami az OBA addigi fennállása során összesen teljesített betétkifizetések összegét jelentette a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet, az Iparbankház Rt., a Realbank Rt., valamint a Rákóczi Hitelszövetkezet felszámolása kapcsán. A fennmaradó részt az Iparbankház Rt.-vel szemben a meg nem fizetett hiteltartozás utáni tőke és kamatösszeg, valamint a Realbank Rt. és a Rákóczi Hitelszövetkezet betéteseinek kártalanításával kapcsolatban felmerült járulékos költségeket jelentette. A követelések várhatóan meg nem térülő része után az OBA céltartalékot képzett. 2001-től az Szt. előírásai szerint a követelések behajthatatlan része után értékvesztést kellett képezni (ráfordítás), így ettől kezdve a követeléseket a mérlegben a várható megtérülés összegében mutatják ki. Az OBA-ra betétkifizetés következtében átszállt követelések értéke 2001-től 4 674 265 E Ft-t tett ki, amely 2002-re 5 192 701 E Ft-ra emelkedett. 2003-ban a Realbank Rt. felszámolója a betétkifizetés következtében keletkezett követeléseket az OBA felé kifizette, így ez a követelésállomány 174 778 E Ft-ra csökkent. A követelések értéke az Heves és Vidéke Takarékszövetkezet, a Rákóczi Hitelszövetkezet, valamint az Iparbankház betétjeinek kifizetése következtében 2004-re 188 993 E Ft-ra emelke-

21


dett, majd 2005-re a Rákóczi Hitelszövetkezet felszámolása során az OBA követeléseinek 76%-os megtérülése következtében 74 513 E Ft-ra csökkent. 2006-ban az érték 75 670 E Ft-ot, 2007-ben 74 637 E Ft-ot mutatott. A betétbiztosításból eredő ráfordítások értéke 2000 és 2005 között 147 E Ft és 1 735 713 E Ft között mozgott, összességében csökkent, 2006-ban és 2007-ben nulla Ft volt. Ennek az volt a magyarázata, hogy 2000. után nem indult új kártalanítási kifizetés, illetve az OBA 2005. évi átszervezése során az addig az OBA által ellátott egyes feladatok a PSZÁF-hoz kerültek.

4.

AZ OBA

MÉRLEGFŐÖSSZEGÉNEK, MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNYÉ-

NEK ÉS VAGYONI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA Az OBA éves beszámolóit a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.), a betétbiztosítási alapok és intézményvédelmi alapok, valamint a befektető-védelmi alap éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 214/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet előírásai alapján készítették el. A vizsgált időszak alatt a jogszabályi változásokat a számviteli politikán és a számlarenden átvezették. Az ÁSZ az Országos Betétbiztosítási Alap, a Befektető-védelmi Alap és a Pénztárak Garancia Alapja működésének ellenőrzéséről 2001 márciusában készített 0105. számú jelentésében javasolta az OBA igazgatótanácsának a számviteli szabályzatok megváltoztatását annak érdekében, hogy az eredménykimutatás információ tartalma egyértelműen tükrözze az Alap betétbiztosítási tevékenységének bevételét és ráfordítását, a pénzügyi műveletek eredményét, valamint a munkaszervezet működési költségét. A javaslatban foglaltakat az OBA az éves beszámolók elkészítésének keretében végrehajtotta, az eredménykimutatás tevékenységi körök szerinti megbontását a kiegészítő mellékletben elvégezte. Az OBA igazgatótanácsa a 61/2001. (III. 29.) számú határozatában rögzítette, hogy az Alap által alkalmazott számviteli szabályok – az ÁSZ véleményével egyezően – minden tekintetben megfeleltek a törvényi előírásoknak, azonban segítené a tisztánlátást az eredmény-kimutatás megbontása a három fő tevékenységi területre: a betétbiztosításra, a vagyonkezelésre és a működésre.

Az igazgatótanács a 83/2001. (X. 5.) számú határozatában döntött a tevékenységi körök szerinti vezetői információs rendszer kialakításáról. Ennek érdekében bevezették a költséghelyek szerinti könyvelést és ezt átvezették a számlarenden. Az OBA a bevételekről és a ráfordításokról előre meghatározza, hogy azok melyik tevékenységhez kapcsolódnak, így az év végi záráskor az eredménykimutatás egységesen mindhárom költséghelyre (tevékenységi körre) egységes szerkezetben elkészíthető. Az igazgatótanácsi határozat keretében visszamenőleg elkészítették a tevékenységi körök szerint megbontott eredménykimutatást 2000. évre. Az OBA mérlegfőösszege a vizsgált időszak alatt 2000-től 2007-ig 31 867 M Ft-ról 69 157 M Ft-ra, az induló érték 2,17-szeresére emelkedett. A mérleg eszközoldalán a jelentős értékpapír portfolió következtében a forgóeszközök domi-

22


náltak, a forrásoldalon a felhalmozódott pozitív mérleg szerinti eredmények következtében a saját tőke volt a legjelentősebb tétel. Az OBA vagyoni és pénzügyi helyzete a vizsgált időszak alatt stabil volt. 2000-ben az eszközoldal 77,5%-át (24 707 M Ft) az értékpapírok tették ki, ez az arány 2007-ben 96,6% volt. A saját tőke 2000-ben 30 773 M Ft volt, ami a forrásállomány 96,6%-át jelentette, 2007-ben a saját tőke értéke 69 030 M Ft volt, ami a források 99,8%-át tette ki. Az OBA jegyzett tőkéje a tagintézetek által befizetett csatlakozási díjakból tevődik össze. A mérleg szerinti eredmény folyamatosan pozitív volt. Az OBA a Hpt. előírásai szerint a nyereségét kizárólag a saját tőkéjének növelésére fordíthatja. Az OBA az előírásnak eleget tett, a tartalékok a tárgyévet megelőző mérleg szerinti eredmények összegeiből tevődtek össze. Értékük 2000-ben 20 729 M Ft-ot, 2007-ben 62 265 M Ft-ot tett ki, a növekedés háromszoros volt. A pozitív mérleg szerint eredmény alakulásában a pénzügyi műveletek bevételei és a tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevételek voltak a legjelentősebb tényezők. A vizsgált időszak alatt a bevételeken belül a díjbevétel visszaszorult és a pénzügyi műveletekből származó bevétel dominanciája megnőtt az átlagos díjkulcs fokozatos csökkenése miatt. 2000-ben az átlagos díjkulcs 1,02 ezrelék, 2007-ben ez az érték 0,18 ezrelék volt. 2000-ben a bevételek (13 018 M Ft) 40,9%-át, 5329 M Ft-ot tettek ki a pénzügyi műveletek bevételei és 4091 M Ft (31,4%) származott a tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevételekből. 2007-ben a bevételek (6812 M Ft) 72,3%-át, 4922 M Ft-ot a pénzügyi műveletek bevételei jelentették a betétbiztosításból eredő bevételek (1691 M Ft) 24,8%-ával szemben.

Az OBA vagyona (értékpapírban megtestesülő likvid eszközeinek kamattal növelt piaci értéke) és a tagintézeteknél lévő elméleti kártalanítási kötelezettségének 6 hányadosa a fedezettségi mutató, ami nemzetközileg elfogadott mérőszám a betétbiztosító intézmény feltöltöttségének mérésére. Az OBA a fedezettségi mutató tekintetében a nemzetközi összehasonlításban jónak mondható 1-1,5% közötti értéket tartja elfogadhatónak, ennek megfelelően alakította díjpolitikáját az elmúlt években. A fedezettségi mutató alakulása 2000-2007 között (év eleji adatok) Megnevezés

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

OBA kártalanítási kötelezettsége (Mrd Ft)

1585

1711

1957

3186

3521

4551

5104

5288

OBA vagyona (Mrd Ft)

19,3

25,5

31,3

37,4

44,3

51,5

57,8

63,1

Fedezettségi mutató %

1,22

1,49

1,60

1,17

1,26

1,13

1,13

1,19

Átlagos díjkulcs (ezrelék)

1,02

0,60

0,59

0,21

0,20

0,20

0,19

0,18

Forrás: OBA éves beszámolók

6

Elméleti kártalanítási kötelezettség: egyazon időpontban a tagintézeteknél lévő védett betétek, illetve betétrészek állománya.

23


Az OBA bevételei között a befektetett vagyon hozama fokozatosan növekvő arányban szerepelt, míg a tagintézetektől származó díjbevétel tudatos díjpolitika hatására egyre csökkenő szerephez jut. A befektetett vagyon hozama első ízben 2001-ben haladta meg a díjbevételt. 2006-ban a díjbevétel már az összes bevétel 30%-a alatt maradt. Az ellenőrzött évek során a díjbevétel nagysága nominálisan is csökkent, az 1998-as, 5 Mrd Ft-ot meghaladó csúcsévhez képest 2006-ra 1,7 Mrd Ft-ra mérséklődött. A díjbevételek csökkenő mértéke és a befektetett vagyon hozama emelkedésének összhatásaként a fedezettségi mutató értéke a vizsgálat minden évében a nemzetközileg elfogadott, 1-1,5%-os sávban, vagy afölött alakult. Hosszú lejáratú kötelezettséggel az OBA a vizsgált időszak alatt nem rendelkezett, hitel felvételére nem került sor.

5.

AZ OBA MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEINEK ALAKULÁSA Az OBA működési költségei 2000 és 2004 között emelkedő tendenciát mutattak. Adatok: E Ft-ban Megnevezés

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Anyagjellegű ráfordítások

25 162

105 750

92 731

90 704

106 211

69 797

66 709

59 677

Személyi jell. ráfordítások

133 469

155 163

173 941

196 384

210 914

208 392

157 213

135 051

Értékcsökkenési leírás

13 294

14 342

14 321

22 387

22 581

21 989

18 926

15 043

Egyéb költségek

58 396

0

0

0

0

0

0

0

Működési ktg összesen

230 321

275 255

280 993

309 475

339 706

300 178

242 848

209 771

A működési költségek között a személyi jellegű ráfordítások domináltak, átlagosan 62,5%-ban. Részarányuk 2001-ben volt a legalacsonyabb (155 163 E Ft, 56,4%), 2005-ben a legmagasabb (208 392 E Ft, 69,4%). A működési költségek 2007-re a 2000-es szint alá estek vissza, amelynek oka az OBA által ellátandó feladatok csökkenése és ebből fakadóan a munkaszervezet átszervezése, illetve az ezzel kapcsolatos létszámcsökkentés volt. 2000-ben a működési költségek a mérlegfőösszeg 72%-át, 2007-ben 30%-át tették ki. A személyi jellegű ráfordításokon belül a legnagyobb tételt a munkabér tette ki, amely évenként átlagosan 66,3%-ot jelentett. A fennmaradó összeg (személyi jellegű egyéb kifizetés) nyelvpótlék, jutalom, prémium, béren kívüli juttatás volt. Nyelvpótlékot az OBA csak 2000-ben (1550 E Ft), 2001-ben (1584 E Ft) és 2002-ben (1528 E Ft) fizetett dolgozói számára. Az anyagjellegű ráfordításokon belül (anyagköltség, igénybevett szolgáltatás és egyéb szolgáltatások) az igénybevett szolgáltatások (szállítás, beszerzés költségei, bérleti díjak, karbantartási, reklám- és kiküldetési költségek) átlag 83,9%-ot

24


tettek ki. A Szt. értelmében 2001-ben az egyéb költségeket az anyagjellegű és a személyi jellegű ráfordítások között felosztották. 2001-től az anyagjellegű ráfordítások értéke összességében 105 750 E Ft-ról 59 677 E Ft-ra, 43,6%-kal csökkent. Az értékcsökkenési leírás értéke összességében a 2000. évi 13 249 E Ft-ról 2007-re 15 043 E Ft-ra növekedett. Az OBA átalakulásának előrehaladásáról szóló, 2005. július 11-én kelt közbenső tájékoztató rögzíti, hogy az OBA az igazgatótanács 18/1/2005. (V. 18.) számú határozata alapján megkötötte a Dialog Plusz Kft.-vel a könyvelési és egyéb pénzügyi feladatok elvégzésére vonatkozó megbízási szerződést, amelynek alapján a Dialog Plusz Kft. dolgozói az OBA főkönyvelőjének szakmai támogatásával részt vesznek az OBA feladatainak ellátásában. A kiszervezett feladatok költségvonzata 2005-ben 990 E Ft, 2006-ban 4784 E Ft, 2007-ben 4631 E Ft volt. (A Dialog Plusz Kft. a könyvelési feladatokat 2005. júniusától látja el.) Az informatikai beszerzések volumene évenként ingadozott. A beruházások összege 2000-ben volt a legmagasabb (17 925 092 Ft), amikor kialakították a tűzfalas biztonsági rendszert és megújították az OBA honlapját. Az informatikai fejlesztések (szoftverfejlesztések, vírusvédelmi rendszer üzembe állítása és digitális fénymásoló készülék beszerzése) összege 2001-ben 8 093 400 Ft-ot tett ki. 2002-ben 2 051 350 Ft volt a beruházások értéke, amelyek során digitális kamerát vásároltak, valamint lecserélték a központi szervert. 2003-ban (12 788 320 Ft) hálózati lézernyomtatót és DVD archiváló egységet vásároltak. 2004-ben (10 712 955 Ft) új, digitális telefonközpontot szereltek fel. 2005-ben 2 749 778 Ft volt a fejlesztések értéke. 2006-ban (1 754 986 Ft) megvalósult az új kifizető rendszer fejlesztése, 2007-ben (8 748 192 Ft) lézernyomtatót vásároltak. Az informatikai beszerzések között mindezeken felül folyamatosan jellemző volt az amortizálódott szerverek, munkaállomások és notebook-ok cseréje. Az igazgatótanács tagjai részére kifizetett ülésdíjak (tiszteletdíjak) értéke 2000-ben (10 fő) 3 589 000 Ft, 2001-ben (7 fő) 3 582 000 Ft, 2002-ben (6 fő) 2 965 600 Ft, 2003-ban (5 fő) 3 000 000 Ft, majd 2004-ben (5 fő) 2 800 000 Ft volt. 2002-ben 7 fő volt jogosult ülésdíjra, de kifizetés csak 6 fő részére történt, 2003-ban 6 fő volt jogosult, de csak 5 fő részére történt kifizetés, mivel 1-1 fő a neki járó ülésdíjról lemondott. Az igazgatótanács tagjai részére egyéb címen kifizetés, költségtérítés nem történt. 2005-től az igazgatótanács tagjai díjazás nélkül látják el a munkájukat. Munkaszerződésük szerint az OBA szervezetéből az ügyvezető igazgató, a vezető közgazdász, valamint a vezető jogtanácsos jogosultak szolgálati gépjármű használatára. A vizsgált időszak alatt öt alkalommal szereztek be (cseréltek) szolgálati gépjárművet, egy db Peugeot 307 Premium (3 990 000 Ft), egy db VW Passat 1,9 TDI (6 801 900 Ft), egy db Volvo S60 (5 908 140 Ft), valamint egy db Ford Mondeo (4 906 000 Ft) gépkocsit. Baleset következtében ez utóbbi gépjármű helyett egy használt Ford Mondeo gépjárművet vásároltak, 2 250 000 Ft értékben. Az OBA irodabérleti díjai a Central Business Centerrel Rt.-vel kötött bérleti szerződés keretében a következőképpen alakultak: 2000-ben 24 310 127 Ft,

25


2001-ben 32 905 778 Ft, 2002-ben 23 822 592 Ft, 2003-ban 23 764 472 Ft, 2004-ben 22 774 233 Ft. 2005-től az OBA a Pénzügyminisztérium tulajdonában álló irodaépületben nyert elhelyezést, ennek fejében üzemeltetési díjat fizet a PM Központi Szolgáltatási Igazgatóság részére. Ennek értéke 2005-ben 3 128 192 Ft, 2006-ban 3 446 347 Ft, 2007-ben 3 764 684 Ft volt. Az új irodaépületben lévő irodák kialakításának költsége 4 512 611 Ft volt. A bérleti szerződés keretében az OBA négy db parkolóhelyet bérel. A parkoló bérleti díjak legalacsonyabb értéke 1 131 023 Ft (2007.), legmagasabb értéke 1 919 866 Ft (2001.) volt. Az iroda- illetve parkolóbérleti szerződésben a bérleti díjat német márkában (DEM), 2002. január 1-jétől Euro-ban határozták meg. Az irodák havi bérleti díja 2000. október 1-jétől 17 867,52 DEM + áfa, a parkolóé (206,79 DEM/parkolóhely/hó szerint számítva) 1033,95 DEM + áfa volt. A bérleti szerződésben 2001. november 19-én az irodák esetében havi bérleti díjként 12 528 DEM + áfa értéket, parkolóhelyenként 150 DEM/parkolóhely/hó összegnek megfelelő Ft összeget + áfa állapítottak meg. 2002. január 1-jétől a számlázás alapjául szolgáló Euro árfolyamot 1 Euro=1,95583 DEM-ben határozták meg. 2004. december 3-án a bérleti díjat 100 Euro/parkolóhely/hó-nak megfelelő Ft összegben + áfában határozták meg, ami 30%-os emelkedést jelentett. Az OBA kifizető rendszerének kialakítását és annak módosítását a Classys Kft. végezte el, amelynek díja összesen 34 634 450 Ft volt. Az OBA a kommunikációs tevékenységre 2000. és 2002. között a Capital Communications Kft.-vel kötött vállalkozási szerződést, amelyek értéke 17 898 920 Ft + áfa, összesen 22 373 650 Ft volt. A kommunikációs kiadások összege összességében csökkent: 2000-ben 9 878 492 Ft, 2007-ben 688 800 Ft volt.

Dr. Kovács Árpád

26

MELLÉKLET

JELENTÉS. az Országos Betétbiztosítási Alap működésének ellenőrzéséről július

Recommend Documents