'
JELENTÉS az IKARUS és CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalatok együttes szanálása és privatizálása tárgyában végzett ellenőrzés ut6vizsgálatár61
1994. január
188.
A vizsgálatot vezette:
Harsányi Sándor
osztályvezető főtanácsos
A vizsgálatot végezte:
Vasas Sándorné dr.
számvevő
tanácsos, aki a
koordi-
nációs feladatokat is ellátta dr. Molnár Barnabás
számvevő
tanácsos
dr. Borisz József
számvevő
tanácsos
T A R T A L O MJ E G Y Z É K
oldal I.
BEVEZETÉS
II.
ELŐZMÉNYEK,
l
ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK
4
III. A VIZSGÁLAT RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSAI l.
Az IKARUS Rt, az IKARUS állami vállalat
18
vagyoni,
pénzügyi helyzete
19
1.1. Az IKARUS Rt.
19
1.2. IKARUS állami vállalat
32
2.
CSEPEL AUTÓGYÁR f.a.
3.
A CSEPEL AUTÓGYÁR f.a. felszámolásának vizsgálata
36
során feltárt jogszabályi ellentmondások összefoglalása
48
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-31-67193-94. Tsz.: 197
J E L E N T É S
az IKARUS és CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalatok együttes szanálása és privatizálása tárgyában végzett ellenőrzés utávizsgálatáról
I .
B E V E Z E T É S Az Állami
Számvevőszék
szággyűlés Számvevőszéki
Or-
Bizottsága által tudomásul vett - II.
félévi ellenőrzési terv előirta az IKARUS és vállalatok együttes
az
s
Elnöke által jóváhagyott
szanálása
tárgyában
CSEPEL
AUTÓGYÁR ellenőrzés
végzett
utóvizsgálatát. Az
Országgyűlés
részére V-4-21/1992.
(Témaszám:
105)
átadott vizsgálati jelentés javaslatokat tett mind latba vont gazdálkodó
szervezetek,
mind
az
a
számon vizsgá-
államigazgatási
szervek/intézmények tekintetében, melyet az érintettek tudomásul vettek. Jelen utóvizsgálat célja annak megállapitása,
hogy
intézmények/vállalatok a javaslatoknak mennyiben get, s intézkedéseiknél figyelemmel
voltak-e
lajdon védelmére, az állami vagyon
megőrzésére,
vonatkozó feladatuknak,s azok alkalmasak problémák
rendezésére.
az
egyes
tettek
az
állami
eletu-
gyarapitására
voltak-e
a
feltárt
- 2 -
A vizsgálat nem korlátozódott a korábbi javaslatok végrehajtására tett intézkedések és azok hatásainak számbavételére, nem kiterjedt az állami vagyonban bekövetkezett (A jelentés szövegezése során arra
az
utávizsgálatát végeztük alapvizsgálat
ha-
változásokra.
ellenőrzésre,
melynek
megkülönböztető
megneve-
zéssel hivatkozunk. ) Az
ellenőrzött
időszak:
Az utávizsgálat az 1992 júliusában lezárt
ellenőrzés
pitásaira támaszkodva az 1992. II. félévi, s az 1993. negyedévi
időszakot
A helyszíni
fogta át.
ellenőrzés
ideje:
1993. október 15. - 1993. november 30. A vizsgálatban érintett szervezetek:
- Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 1024 Budapest, Margit körút 85. - Pénzügyminisztérium 1051 Budapest, József nádor tér 2/4. - Állami Vagyonkezelő Rt. 1115 Budapest, Bánk bán utca 17/b. - Állami Vagyonügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. -Állami Fejlesztési Intézet Rt. 1909 Budapest, Pf. 216.
(továbbiakban ÁFI)
megálla!.-III.
- 3 -
Vizsgált szervezetek: - CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalat 2311 Szigetszentmiklós 1992. október l-től a vállalat megnevezése f.a.
CSEPEL
AUTÓGYÁR
(felszámolás alattj-ra változott. Járműgyár
- IKARUS Karosszéria és
állami vállalat
(továbbiak-
ban IKARUS állami vállalat) 1165 Budapest, Margit u. - IKARUS
Járműgyártó
Rt.
114.
(továbbiakban: IKARUS Rt.)
1165 Budapest, Margit u . 114. A pénzügyminiszter 1990. szeptember 12-én rendelte el az
egy-
mással szaros kooperációban
sza-
nálását. A
Csődtörvény
működő
1992.
két vállalat együttes
január 1-i hatályba lépésével az
állami szanálás intézménye megszűnt. Az IKARUS és CSEPEL vállalatok
folyamatban
szanálási
levő
ügyeit
a
AUTÓ
35/1991.
(XII. 21.) PM rendelet alapján rövid ideig az ÁFI kezelte. követően
a
Pénzügyminiszter
Szanálási Alappal
összefüggő
28/1992.
(XII. 4.)
Ezt
rendelete
a
kötelezettségek teljesítésével
a
REORG Rt.-t bizta meg. Az Állami Számvevőszék ufóvizsgálata az ezt követő időszak intézkedéseit tekinti át,
ellenőrzi
azok
hatékonyságát,
mutatja az érintett gazdálkodó szervezetek
jelenlegi
s
be-
vagyoni
helyzetét. A közúti
járműgyártó
ágazat két
jelentős
gazdasági
helyzetmegítélésénél felhasználtuk az Állami dunántúli VOLÁN Vállalatoknál az országos
egységének
Számvevőszék
menetrend
személyszállításra rendelt állami vagyonnal való
"A
szerinti
gazdálkodás-
ról (1993. november. Témaszám: 173)" jelentése
megállapítása-
it, illetve segitséget kaptunk
Hírközlési
Vizűgyi
Minisztérium
kereslet megítélését
a
Közgazdasági illetően.
Közlekedési
Főosztályától
a
és
belföldi
- 4 -
II. ELŐZMÉNYEK,
ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK
l. Az IKARUS és CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalatok együttes állami szanálását a pénzügyminiszter 1990.
szeptember
12-én
rendelte el. Az együttes állami szanálás lefolytatásával Szanáló Szervezetet
bizták
meg.
- jog szerint - lezáró Szanálási gusztus 26-án írták alá. A
A
szanálási
IKARUS vonatkozásában tartalmazott konkrét a
folyamatot
Megállapodást
Megállapodás
a
1991.
azonban
au-
csak
az
intézkedéseket,
CSEPEL AUTÓGYÁR sorsának megoldását a jövőbe utalta.
Az Állami Számvevőszék 1992. I. félévében elvégzett vizsgálata (V-4-21/1992); az alapvizsgálat a szanálás elrendelésétől kezdődően
áttekintette a szanálás és a kapcsolódó
társaságalapitás folyamatát, annak
szabályszerűségét,
cél-
szerűségét.
A vizsgálat megállapításai alapján az
Állami
Számvevőszék
javasolta - az alapitással létrehozott IKARUS részvénytársaságban lévő
7 milliárd Ft
mag
névértékű
felelős vagyonkezelőhöz
állami tulajdonú
részvénycso-
helyezését és ezzel
egyidejű
leg az IKARUS állami vállalat megszüntetését, az IKARUS állami vállalat könyveiben csak részben megjelenő
kötelezettségek rendezésére, illetve a folyamatban
lévő
peres ügyek továbbvitelére a részvénytársaság és az
állami vállalat az ÁVÜ felügyelete mellett dolgozzon ki megoldást, a társaságalapítás feltételeként szabott teljeskörű
en,
vagyon és forrás átadás teljesítésének
megfelelő-
- 5 -
- az IKARUS részvénytársasághoz nem apportként került tozások és eszközök
átadás-átvételét
vizsgálja felül, s foglaljon állást hogy azok könyv szerinti
értéktől
felel-e az állami vagyon
védelméről
az
ÁVÜ
tar-
tételesen
abban a tekintetben,
eltérő
értékelése
szóló törvény
meg-
előírá
sainak, az állam tulajdonosi érdekei védelmének, - a CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalat állami szanálása eredménytelennek bizonyult. Erre figyelemmel az Állami Számvevőszék
javasolta, hogy a Pénzügyminisztérium foglaljon
állást a szanálás meghiúsulását, a felszámolás megindítását
illetően.
Az Állami Számvevőszék az Állami Vagyonügynökség és a Pénzügyminisztérium tekintetében igényelte, hogy intézkedéseikről
tájékoztassák.
2. Az alapvizsgálat lezárását
követően
a Kormány öt
határoza-
tot hozott a CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalatot, állami
vállalatot,
illetve
az
részvénytársaságot
IKARUS
illetően,
melyek .elhatározott intézkedései az alábbiakban foglalhatók össze: - A Kormány a
pénzügyminiszter
előterjesztése
alapján
a
minő
CSEPEL AUTÓGYÁR állami szanálását eredménytelennek
sítette, s utasította a pénzügyminisztert, hogy az állami szanálás megszüntetésére az intézkedéseket tegye meg. - A Kormány az IKM
előterjesztése
alapján indokoltnak
totta egy kijelölt vállalati kör (amelybe az is beletartozik) pénzügyi helyzetének
IKARUS
részletes
sét, s az adott vállalatok pénzügyi helyzetének vetési eszközökkel
történő
tarRt.
elemzéköltség-
javítását.
Ez alapján külön is foglalkozott az IKARUS Rt. pességének megteremtésével, illetve
működőké
ennekmegfelelőenkét
- 6 -
kormányhatározatban garanciát vállalt - összesen 5,5 milliárd Ft értékben - az IKARUS Rt. export szállításaival összefüggésben. 3. Az IKARUS részvénytársaságot alapítással - s nem az kulási törvény szerinti általános jogutódként Szervezet irányítása mellett, a szanálási
a
Szanáló
folyamat
során, zártkörű
annak "sikeres lezárásaként" 1991. augusztus 30-án alapítással, 11,5 milliárd Ft
alaptőkével
hozták
létre.
társaság 61 %-ban a magyar állam tulajdona; amely RUS 3.1. Az
átala-
az
A
IKA-
állami vállalat tárgyi apportja volt az alapításkor. Állami
Vagyonügynökség
alapitásához azzal a
az
kiegészítő
IKARUS
részvénytársaság
feltétellel járult hozzá,
hogy az állami vállalattól a "társaság átvállalja vékenységével
összefüggő
birtokolja az ennek
valamennyi
megfelelő
a
kötelezettséget,
telezettség átvállalás, s az ennek
megfelelő
értékű
szerződést
is kötött. A
kö-
vagyonátadás
rendezésére az IKARUS részvénytársaság és az állami három
s
vagyont".
Ennek teljesítésére a mintegy 16 milliárd Ft
lalat
te-
szerződéses
vál-
megálla-
podások ellenére az ÁVÜ által előírt vagyonátadási feltétel teljesítése körüli viták a mai napig nem zárultak le, illetve újabb ellentétek keletkeztek. A vagyonátadás még ma sem lezárt. Az ufóvizsgálat idején az vállalat, s az általa alapított ezeket
társaság
alapító
állami
perben
állnak
illetően.
A vagyonátadás mellett tisztázatlan helyzetet okoz még ma is, hogy a szanálási folyamat során,
illetve azt
követő
en sem rendezték a CSEPEL AUTÓGYÁR vállalat által az IKARUS állami vállalat ellen inditott pereket, illetve újabb per keletkezett, melyben a CSEPEL AUTÓGYÁR a részvénytársaságot szintén perbe hívta.
- 7 -
Az Állami Vagyonügynökség tulajdonosi jogait az alapítást követően
sem a részvénytársaság, sem az
tekintetében nem
gyakorolta,
végrehajtását nem
ellenőrizte.
kiadott
állami
vállalat
állásfoglalásának
A vállalat és a részvénytársaság között a vagyonátadás, a peres ügyek folytatása mellett is, illetve annak folyományaként több rendezetlen, vitás kérdés van. -
van egyes föld és épület ingatlanok átadása. (Ezek közül pl. a Stefánia úti irodaház ingatlan sem a társaság, sem az állami vállalat könyveiben nem szerepeL ) Függőben
A vállalat nem adta át több más tétel mellett a Hungarian Busexport.Közös vállalatban lévő 5 M Ft értékű tulajdoni hányadát az IKARUS Rt.-nek. Azt 5 M Ft-ért értékesítette egy, a közös vállalatba időközben belépett Kft. részére. Ezzel az IKARUS Rt. egy olyan társaságon keresztül volt kénytelenkülkereskedelmi forgalmát bonyolítani, amelyben nem tulajdonos, de az üzletei annál vannak, s jelentős mértékben kezes, vagy felel annak kötelezettségeiért. - A szanálási folyamattal összefüggésben az IKARUS állami vállalattal szemben a CSEPEL AUTÓGYÁR 4 pert indított (ebből 3 az alapvizsgálat idején is folyamatban volt). Ebből a CSEPEL AUTÓGYÁR vállalat egyet elveszitett. 3.2. Az
alapvizsgálat
Javaslatának
5.
pontja
eredménytelensége miatt a Szanáló Szervezet re, illetve ennek a PM
részéről
történő
a
szanálás
felelősségé
megítélésére irá-
nyult. A Pénzügyminiszter válaszában közölte,
"megítélése
sze-
rint a szanálás eredménytelenségéért a Szanáló Szervezet, annak értékű
vezetője
nem
tehető
felelőssé ...
, a 16 milliárd
vagyon átadását, az állami szanálások
sát az ÁFI-tól átvevő REORG Rt.
ellenőrizni
Ft
utógondozáfogja".
(A
- 8 -
REORG Rt. a Szanáló Szervezetnek nem jogutódja, de
annak
személyi állományával, feladataival létrejött társaság, a tulajdonosi jogokat a PM gyakorolja. ) A PM és a REORG Rt. megállapodást kötött az nálás, a Szanálási Alappal
összefüggő
állami
sza-
ügyek
kezelésére.
Ez azonban címzetten nem tér ki az IKARUS Rt.
alapításá-
val
összefüggő
rendezetlen kérdésekre.
Jelen utávizsgálat során a
REORG
Rt.
arra
hivatkozva,
hogy nem jogutódja a Szanáló Szervezetnek, és mivel a PM és a REORG Rt. megállapodása nem tér alapításával
összefüggő
ki
az
IKARUS
Rt.
rendezetlen kérdésekre, úgy
lalt állást, hogy intézkedési kötelezettségei
ez
fogügyben
nincsenek. 3.3. Az IKARUS Rt. alapításakor megkötött ződés
szerint az alapítók
szindikátusi
kötelezettséget
móri gyáregység gazdasági társasággá
szer-
vállaltak
alakítására,
s
a az
üzletrész felének a Magyar Állam részére történő térítésmentes átadására. A móri
gyáregységből
az
IMAG Kft. megalakult. Az
részt azonban az állami tulajdonosi funkció
üzlet-
érvényesíté-
sének hiányában nem adták át az államnak. 3.4. A Kormány 1992. augusztus 28-án az IKARUS Rt.-t az ÁV Rt. tulajdonosi körébe sorolta. A tulajdonosi jogok tényleges gyakorlásához szükséges intézkedéseket az ÁV Rt. nem tette meg; nem intézkedett, hogy a 61 %-os tulajdoni hányadot
jelentő,
7 milliárd Ft
értékű
állami tulajdon az IKA-
RUS állami vállalattól hozzá kerüljön. Az ÁV
Rt.
tulaj-
donjogát a részvénykönyvbe nem jegyezték be. A Kormányrendelet megjelenését
követően
több mint fél
telt el, míg az ÁV Rt. mint tulajdonos döntéseket ményezett, melynek eredményeként az IKARUS Rt.
év
kezde-
1993.
má-
- 9 -
jus 20-i rendes közgyűlésén az ÁV Rt. mint
jogi
személy
tagja lett a társaság ll tagú Igazgatótanácsának, illetve a 21 tagú 3.5. Az
Felügyelő
IKARUS
Bizottságnak. fel-
működőképességének
Részvénytársaság
tételeit a szanálási folyamat során végrehajtott, részbeni privatizáció nem teremtette meg, az
alapitáskori
el-
képzelések nem realizálódtak. A társaság az 1991-es évet 365M Ft, az 1992. évet 3478 M Ft veszteséggel zárta. Az alapitás óta
végrehajtott
in-
tézkedések eredményeként 1993-ban mintegy 4-500 M Ft nyereség elérésével számolnak. A magyar állam a költségvetésen, illetve az államháztartásan keresztül több eszközzel is segitségére volt a 31 %-ban külföldi
tulajdonú
rész-
vénytársaságnak pénzügyi helyzete rendezésében: - A Szanáló Szervezet
intézkedése
Alap terhére nyújtott 1345 M Ft
alapján
a
Szanálási
hiteltartozását
taival együtt 2000 M Ft értékben a társaság
kama-
kötvénnyel
váltotta ki. A kötvényt teljes egészében az ÁFI jegyezte le. - A költségvetés elkötelezte magát 951 M Ft céghitel telkonszolidáción belüli rendezésére, 800 M Ft hitel nyújtására
a
illetve
társaság
hi-
mintegy
átstrukturálási
költségeinek fedezetére. - A Kormány - a tárgybani kormányhatározatok alapján garanciát nyújtott a társaság export
előfinanszirozó
hitel eihez. Az utávizsgálat
időpontjában
garanciakötelezettség 2690 lár
értékű
az
ilyen
eimen
fennálló
M Ft (26.863 ezer USA
devizahitel fedezet).
dol-
-
A Társadalombiztosítás
10 -
megyei
szervezetei
elengedtek
mintegy ll M Ft késedelmi kamatkövetelést a társasággal tőketartozás
szemben, illetve hozzájárultak a tekben
történő
A felsorolt
részle-
megfizetéséhez.
különböző
jogeimeken fennálló
államháztartá-
si kötelezettség vállalás (tartozás elengedés) a 31 %-ban külföldi tulajdonú IKARUS Részvénytársasággal
kapcsolat-
ban 6452 M Ft. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ebből az exportszállításokhoz kapcsolódó 2690 M Ft költségvetési garanciavállalásra, amely az összes kötelezettségvállalás 41 %-a, a pénzintézeti törvény korlátozásai, a pénzintézetek alacsony mértékű szavatoló tő kéje miatt volt szükség. válságkezelő
3.6. Az IKARUS Rt. által készitett tűnik;
a termelési kapacitások
megfelelő
programból kitermék-
fedezetű
kel való leterhelése nem biztosított. Ezért és az exportszállítások speciális követelményei miatt a hazai beszállítóknak adott megrendeléseit is kénytelen volt
jelentő
sen csökkenteni. Az export
lehetőségek
jait súlyosbítja a A belátható
küzdő
visszaesésével
belső
fizetőképes
exportlehetőségek
ágazat
gond-
kereslet elmaradása.
és a jelzett belföldi szük-
séglet kihasználása, illetve kielégítése esetén is séges az IKARUS Rt. már többször megfogalmazott
szük-
racioná-
lis szervezeti méretének kialakítása. Ezeknek a döntéseknek a meghozatalához, a hosszú távú
érdekeltségű
tulajdo-
nosi gyakorlat jelenleg nem érvényesül. 4. Az IKARUS állami vállalat a egyidejűleg termelő
részvénytársaság
tevékenységét abbahagyta.
Megállapodás szerint "az átadásra nem
kerülő
alapitásával A
Szanálási
tételek rende-
- ll zése után - megszüntetésére a
Szanáló
Szervezet
az
erre
felhatalmazott hatóságoknak javaslatot tesz". 4.1. Az állami vállalat alacsony
működési
költségeire a tartó-
san lekötött pénzeszközeinek kamatbevételei megfelelő megfelelő;
folyamatosan
fedezetet biztosítanak. A vállalat
likviditása
hitelt sem 1992-ben, sem 1993-ban
nem
vettek
félévében) az
állami
fel. Az alapvizsgálat idején {1992.
első
vállalatnál voltak az IKARUS Részvénytársaság állami
tu-
lajdonú részvényei. Az alapvizsgálatot
követően
az
állami
vállalat
vagyona
lényegében nem változott, de strukturális összetétele módosult. A befektetett pénzügyi eszközök értéke 7006 lió Ft. A saját részvények, eladásra vásárolt értéke 480 millió Ft-ról 3 millió Ft-ra kiegészítő
okaira sem a vállalati mérleg
mil-
részvények
csökkent.
Ennek
melléklete,
sem
napjainkig
bi-
zonytalan tulajdonlási helyzet keletkezett az IKARUS
ál-
az üzleti jelentés nem világit rá. 4.2. A
társaságalapítást
követő
időszaktól
lami vállalat számára, amely két éve tart, s lezárása ma sem látható be. Az alapvizsgálatot dőképességének
előirányozta történő
követően
hozott, "Az IKARUS Rt. szóló
Kormányhatározat
vállalat
végelszámolással
megteremtéséről"
az IKARUS állami
műkö
megszüntetését.
A határozat végrehajtásáért
a
tárca nélküli minisztert tette
kormány felelőssé,
lalat ellen folyó peres ügyek lezárását határidővel.
a
privatizációs az állami
követő
vál-
azonnali
- 12 -
4.3. Az állami vállalat tulajdonlásáról a tartósan állami
tu-
kijelölő
lajdonban maradó vállalkozói vagyon körét
1992.
évi Kormányrendelet nem intézkedett, csak 8 hónap
eltel-
tével (a Kormányrendelet módositásával)
be
sorolták
az
IKARUS részvénytársaság részvényeit tulajdonló IKARUS állami vállalatot is az ÁV Rt. tulajdoni körébe. Az ÁV Rt. -hez tartozó IKARUS állami vállalatot az ÁV
Rt.
mérlegbeszámolója ( 1993.
meg
júl i us 27. ) tévesen
lévő
"végelszámolás alatt"
vállalatként.
jelöli
Végelszámolását
s a 7 milliárd Ft értékű részvénycsomag az utóvizsgálat lezárása idő pontjában is a tulajdonában volt. ugyanis ez
Az ÁV Rt.
időpontig
részéről
eszközök/tartozások
nem kezdeményezték,
a
tulajdonosi
jogok
átadás-átvételének
rendezése, lezárása,
állami vállalat végelszámolásának kezdeményezése
az
s az ügyében
1993 májusa (a Kormányrendelet megjelenése) óta eltelt öt hónap alatt, az ufóvizsgálat megkezdéséig,
intézkedés nem
történt. 5. A CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalat IKARUS állami vállalattal történő
együttes szanálását a pénzügyminiszter 1990.
szep-
tember 12-én rendelte el. A szanálási folyamatot lezáró 1991. augusztus 26-án Szanálási Megállapodás a CSEPEL sorsának megoldását a
jövőbe
AUTÓGYÁR
utalta, a
állami
közös
aláirt
vállalat
társaságala-
pítást nem valósitották meg. A Szanáló Szervezet tevékenysége kizárólag a vállalat
tar-
tozásaira vonatkozó garanciavállalásban mutatkozott meg. 5.1. Az Állami Számvevőszék
alapvizsgálata
azt javasolta, hogy a Pénzügyminiszter az állami szanálás meghiúsulását
alapján foglaljon
illetően.
1992-ben állást
- 13 -
A
Pénzügyminiszter
a
Előterjesztése
tett.
javaslatban
foglaltaknak
eleget
alapján a Kormány 1992. július
ülésén a CSEPEL AUTÓGYÁR állami szanálását - forrás és perspektíva hiány
16-i
határozatában
eredménytelennek
miatt
minősitette.
A vállalat 1992.
július 17-én - fizetésképtelenség
- felszámolás iránti kérelmet nyújtott
be
az
miatt
illetékes
Pest Megyei Bírósághoz. A Bíróság 1992. október l. napjával a felszámolási eljárást megindította. - a Budapest Holding
Első
Hazai
Felszámolóként
Vagyonkezelő
Rt.-t
jelől
te ki.
5.2. A CSEPEL AUTÓGYÁR a
előirásnak
törvényi
felszámolás kezdetét
megelőző
nappal -
30. - elkészitette · záróleltárát, adóbevallását, melyhez
10-én a
hitelesitő
felszámoló
a
megfelelőerr
1992.
éves
1992.
és
november
nyilatkozatot megadta. A vállalat és a
közötti
átadás/átvétel
5.3. A CSEPEL AUTÓGYÁR f.a.
megtörtént.
részletes felszámolási
vaslatát a vállalat vezérigazgatója 1992.
1993. december 31-ig
terjedő
időszakra
1994. szeptember 30-ig
terjedő
első évről
október
l.
vonatkozóan készi-
idejére
készült
programja-
időszak,
tette el. A felszámoló a felszámolási vaslatot - az
szeptember
beszámolóját
könyvvizsgáló
a
szóló
közbenső
ezt
követő
programjamérlegadatok
ismeretében - 1993 decemberében elkészitette. Stratégiáját úgy alakitotta ki, hogy folytatni kell a tovább
működtethető,
rendelkező
debb
időn
illetve a
működés
feltételeivel elérhető
vagyon szétválasztását, az
nem
legrövi-
belül meg kell kiséreini ezek értékesitését.
A felszámolás ideje alatt a
működésnek
a
legalább
"O"
szaldós eredményt biztositani kell. A Budapest Holding Rt., mint felszámoló szokásos
felszámolói
feladatokon
túl'
tevékenységét
a
iparpolitikai
- 14 -
összefüggések is befolyásolták. A
felszámoló
figyelembe
vette az IKM-nek a pénzügyminiszterhez küldött 1992. jus 26-i
keltű
levelében foglaltakat,
felszámolási eljárás során
me ly
szükségesnek
üzletág,
szakmakultúra,
tevékenység
szerint:
tartjuk
iparpolitikai érdek érvényesitését, mely
má-
több
"A
néhány
életképes
megtartására
irá-
nyul." 5.4. Az üzleti terv a felszámolás tartalmazott az
előző
évére
évek- 1991-ben
1992. I.-III. negyedévben szemben.
első
4,5
Mrd
eredményt
nulla
közel
Ft
l
Mrd
Ft,
veszteségével
(Ez a terv 515 MFt felszámolási költségvonzattal
is számolt. ) főt
Az 1992. szeptemberében még 2000 1993. végéig 500 molás
első
fő
-
kedvezőbb;
A
felszá-
törvény
szerint
közbenső mérlegből
megálla-
felszámolási
előzetes
pítható, hogy a vállalat szaldónál
elő.
leépitését irányozták
évét lezáró, a
kötelezően előirt
meghaladó létszámból
a
felszámolás
72 M Ft eredménnyel
első
évét
zárta,
"O"
további
vagyonvesztés nem következett be. A tervezett létszámcsökkentést - a díjazás
lehetőségét
lépcsőben
5.5. A
korengedményes
is figyelembe véve
nyug-
1993-ban
több
végrehajtották.
hitelezői
igénybejelentések feldolgozása és
zolása folyamatosan megtörtént.
Határidőn
5406 millió Ft igénybejelentés és
ebből
belül
visszaigaérkezett
visszaigazoltak
4485 millió Ft-ot. A REORG Rt. mint a Szanálási Alap értékben nyújtotta be követelését. a
Pénzügyminisztérium
többletkamat kifizetés.
késedelmes
kezelője Ebből
970 millió
Ft
108,7 millió Ft miatti intézkedése
- 15 -
A Szanáló Szervezet a Szanálási Alap terhére több banknál kezességet vállalt a CSEPEL AUTÓGYÁR tartozásai után. Ez 970 millió Ft tekintetében - mivel a CSEPEL AUTÓGYÁR nem tudta tartozásait fizetni - valóságos költségvetési terhet jelentett. A Pénzügyminisztérium - az Állami Fejlesztési Intézet többszöri figyelmeztetése ellenére - késve teljesitette a CSEPEL AUTÓGYÁR Budapest Bankkal szemben fennálló tartozását. Ezzel az állami költségvetésnek a kamatok miatt 108,7 M Ft többletkifizetést kellett teljesítenie. A REORG Rt. - mint a Szanálási Alap kezelője - e többlet kamat tekintetében is benyújtotta hitelezői igényét a CSEPEL AUTÓGYÁR felszámolójának. 5.6. A felszámolás elrendelésekor a vállalat eszközeinek könyv szerinti értéke 7857 millió Ft, a 5 525 mi ll i ó Ft, veszteség
tőke
jegyzett
összesen 4 534 mi ll i ó
értéke Ft.
Így
forrás oldalán a vállalati saját vagyon kimutatott értéke 211 millió Ft. Kötelezettségei
4233
M Ft,
követelései
2848 M Ft-ot tettek ki.
A felszámoló kísérletet tett kétfordulás pályázat keretében a teljes vállalati vagyon egyben sére.
A
pályázatokat
történő
eredménytelennek
pályázók elégtelen pénzügyi feltételei és att.
értékesíté-
minősítették
garanciái
Így a vállalati vagyon részenként történő
tését határozta el. A felszámolás vállalat 58,3 M Ft nettó tett 104,8 M Ft
értékű
első
értékesi-
tárgyi eszközt
értékesi-
eladási áron.
gazdálkodó szervezet fő
mi-
13 hónapja alatt a
5.7. A felszámolási törvény rögzíti a felszámolás
re vonatkozó
a
működésére,
alatt
álló
felszámoló tevékenységé-
szabályokat. A törvény
előírja
a
felszá-
molás két éven belüli lezárását is. A felszámoló magatartásának legfontosabb eleme a törvvényben a vállalati gyonként kezelt érték eladása.
elérhető
legmagasabb
áron
va-
történő
-
6. A felszámolás törvény által rását,
jogszerű
16 -
előirt
- két éven belüli
végrehajtását nagymértékben neheziti,
a felszámolást szabályozó törvény és jogszabályok (a illetőleg
az
tékesitéséről
lezá-
Csődtörvény
Időlegesen
az
egyéb
hogy
kapcsolódó
és a Munka törvénykönyv, a PTK,
állami tulajdonban
szóló törvények) számos
elem
ellentmondásosak; igy pl.: a belterületi utáni bevétel a felszámolót, vagy az
lévő
vagyon
ér-
vonatkozásában
föld
értékesitése
önkormányzatot
ille-
ti-e; zálogjoggal terhelt vagyontárgy értékesitésénél a hitelezői lévő
érdekek hogyan
érvényesithetők;
a felszámolás alatt
gazdálkodó zálogkötelezettsége hogyan
szerepeltethető
a tartozások között. 7. Az Állami Számvevőszék tájékoztatást sekről
Az
a megtett
intézkedé-
a Pénzügyminisztériumtól kapott.
alapvizsgálat
javaslatait
rnények/szervezetek csak részben
az
érintett
hajtották
intéz-
végre.
Az IKARUS Rt.-n belül az állam tulajdonosi helyzetének
rende-
zésében az ÁV Rt. nem tette meg a szükséges intézkedéseket. Az IKARUS állami vállalat végelszámolását annak ellenére, hogy mind kormányhatározat, mind a Szanálási Megállapodás
is
tar-
talmazta, sem az Állami Vagyonügynökség, sem az ÁV Rt. mint az állami tulajdonosi jogokat gyakorlók nem kezdeményezték.
Erre
csak részben ad magyarázatot az, hogy ez a kormányhatározat végelszámolást a peres ügyek
rendezésétől
tette
a
függővé.
Az IKARUS állami vállalat és az IKARUS Rt. közötti vitás ügyek megoldására az Állami Vagyonügynökség nem tett intézkedéseket. Ez részben összefügg azzal, hogy az IKARUS állami vállalat állami tulajdonlását az ÁV Rt.-hez tartozó vállalati körről való kormányhatározat nem későbbi
rendezte, arra csak a mintegy 8 hónappal
módositás hozott megoldást.
-
17 -
A Pénzügyminisztérium a CSEPEL AUTÓGYÁR szanálásának eredménytelenségét - mint ezt a
számvevőszéki
alapvizsgálat
is
java-
solta - kimondta, a szükséges intézkedéseket megtette, a
fel-
számolási eljárás 1992. október l-ével megindult. Javaslatok
A CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalat, az IKARUS Rt. és az
IKARUS
állami vállalat helyzetének rendezése, az állami vagyon ésszerűbb
hasznosíthatósága, az állami döntések következetes végre-
hajtása érdekében: l. Javasoljuk, hogy az Igazságügyi Miniszter vizsgáltassa meg, a felszámolási eljárással kapcsolatban jelzett ellentmondások rendezésének
lehetőségét,
jogszabályi
s kezdeményezze az
indokolt módosításokat. 2. Felkérjük a Pénzügyminisztert, hogy vizsgáltassaki a PEL AUTÓGYÁR tartozása és annak kamata miatti állami lezettségvállalás késve teljesítéséért kit és tékben terhel személyi
köte-
milyen
mér-
minisztert,
hogy
felelősség.
3. Felkérjük a privatizációs tárca vizsgáltassaki az állam
nélküli
tulajdonosi
érvényesítésében kit és milyen felelősség,
CSE-
jogainak
mértékben
késedelmes
terhel
személyi
s tegye meg a szükséges intézkedéseket.
4. Felhívjuk az Állami
Vagyonkezelő Rt.-t,
vényt a 126/1992 (VIII. 28.)
hogy szerezzen
Kormányrendeletben
nak, s rendezze az állam tulajdonosi
helyzetét
ér-
foglaltakaz
IKARUS
részvénytársaságban,
- intézkedjen a tulajdonosi jogok megfelelően,
feltételeként
időközbeni
az ÁVÜ-vel együttműködve a előírt
vagyonátadás
változásának
társaságalapítás
teljesítéséről,
-
18 -
- kezdeményezze az IKARUS állami vállalat megszüntetését, az állam tulajdonosi jogainak rendezése,
teljeskörű
követően.
vagyonátadás teljesítését
- érvényesítse az IMAG Kft. magyar doni hányadának
a
megfelelő
illető
államot
tulaj-
üzletrész tekintetében az állam
tulajdonosi jogait.
I I I.
A VIZSGÁLAT RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSAI
A vizsgálati jelentésben foglalt javaslatok utóvizsgálata, valamint a helyszíni
ellenőrzés
során
megismert
alapján, a vizsgálati megállapításokat a két
dokumentumok
nagy
gazdálkodó
egység - az IKARUS, illetve a CSEPEL AUTÓGYÁR - köré csoportosítva fogalmazzuk meg. Az IKARUS Részvénytársaság, illetve állami vállalat
ellenőrzése
tématerület szoros
alapján
kapcsolata
tett
miatt
az
megállapításokat
egy
pontban
a
foglaltuk
össze. Az alapvizsgálat lezárását
követően
{!992. augusztus) az
vizsgálat lezárásáig a Kormány öt határozatot hozott a AUTÓGYÁR állami vállalatot, az IKARUS állami letve IKARUS Részvénytársaságot
érintő
utáCSEPEL
vállalatot,
il-
kérdésekben:
-A CSEPEL AUTÓGYÁR állami szanálásának meghiúsulásáról, - Az ipari válsághelyzetek
kezeléséről.
Ebben a Kormány indokoltnak tartotta a kijelölt vállalati körben (amelybe az IKARUS Rt. is beletartozik) az egyes vállalatok pénzügyi helyzetének részletes elemzését, s az adott vállalatok pénzügyi helyzetének költségvetési eszközökkel történő javítását,
- 19 -
- 2,4 milliárd Ft értékben költségvetési
garanciát
nyújt
az
nyújt
az
IKARUS Rt. törökországi szállitásaihoz, - az IKARUS Rt.
működőképességének megteremtéséről,
- 3,1 milliárd Ft értékben költségvetési
garanciát
IKARUS Rt. Ecuadorba, illetve Thaiföldre irányuló
exportjá-
hoz. Ezek a kormányhatározatok az IKARUS Rt. által képviselt megőrzését
kultúra
célozták, s
mozgósitását irányozták
jelentős
ipari
költségvetési eszközök
elő.
1. Az IKARUS Rt. az IKARUS állami vállalat
vagyoni,
pénzügyi
helyzete 1.1. Az IKARUS Rt. Az IKARUS Részvénytársaságot a Szanáló Szervezet tása mellett a szanálási folyamat során, lezárásaként" 1991. augusztus 30-án 11,5 milliárd Ft
alaptőkével
hozták
annak
zártkörű
létre.
irányi"sikeres
alapitással, A
társaság
alapitással és nem az átalakulási törvény szerinti
ál ta-
lános jogutódként jött létre. Az alapitói vagyon 61 7 milliárd Ft az alapitó IKARUS
állami
vállalat
%-a, tárgyi
apportja volt. 1.1.1. Az Állami Vagyonügynökség a társaság alapításához azzal a
kiegészítő
feltétellel járult hozzá, hogy a "társaság
átvállalja a tevékenységével összefüggö valamennyi
kö-
telezettséget, s
va-
birtokolja
az
ennek
megfelelő
gyont". Az IKARUS Részvénytársaság és az állami vállalat között az ÁVÜ által előírt vagyonátadási feltétel
teljesítése
- 20 -
körüli viták a mai napig nem zárultak le, illetve újabb ellentétek keletkeztek. Az átadás/átvételre a társaság és három
szerződést
az
állami
kötött. Az utolsó 1992.
megállapodásban rögzítették a mintegy értékű
tékű
vállalat
február
16
13-i
milliárd
kötelezettség átvállalását és az ezzel
Ft
egyenér-
vagyonátadás kölcsönös teljesítését.
A szanálási folyamat során nem rendezték a TÓGYÁR által az állami vállalat
ellen
CSEPEL
inditott
AUperes
ügyeket. Az 1989. évi, illetve az 1990. évi
árkülönbözetre
natkozó perben a részvénytársaság már nem
vesz
részt,
mivel a Legfelsőbb Biróság megállapitotta, hogy a saság az állami vállalatnak nem jogutódja. A tisztességtelen piaci magatartás
ügyében
votár-
folytatott
per még lezáratlan. A CSEPEL AUTÓGYÁR 303 millió Ft késedelmi lés ügyében újabb
pert
inditott
az
kamatkövete-
állami
vállalat
ellen, amelyben a részvénytársaságot is perbe hivta. Az ÁFI már 1992. május 29-i levelében felhivta az ÁVÜ figyelmét, hogy "az IKARUS állami vállalat és az IKARUS Rt. 1991. november 25-én kötött szerző désében az IKARUS Rt. nem vállalta át az állami vállalat két peres ügyét, amit a CSEPEL Autógyárral folytat. Ez nincs szinkronban az ÁVÜ 1991. augusztus 29-i határozatával, mely szerint a részvénytársaság megalapitására vonatkozó engedély csak azzal a szerződés kiegészitéssel érvényes, amelynek értelmében a társaság átvállalja a társaság tevékenységével összefüggő valamennyi kötelezettséget és birtokolja az ennek megfelelő vagyont". tekinthető
lezárt-
nak, s az utávizsgálat idején az alapító állami
válla-
lat, s az általa alapí tot t társaság perben
állnak
Az átadás/átvétel azonban még ma sem
ezeket
illetően.
(! )
- 21 -
A szanálási folyamat lezárásának megoldatlan kérdései, a, a vagyon átadás/átvétel még ma is zajló vitáinak következtében az állami vállalat 354,9 millió Ft megfizetését követeli a társaságtól. Ezzel szemben a társaság 395,5 millió Ft összegű viszontkeresettel élt, valamint kéri az átadott, illetve az átadási jegyzékben nem szereplő ingatlanok tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzéséhez a jognyilatkozatok megtételét. A le nem zárt vagyon átadás/átvétel kérdéseiben a részvénytársaság
képviselői
és az állami
(akik egyben a részvénytársaság
vállalat
Felügyelő
vezetői
Bizottságának
a tagjai az állami tulajdonrész "képviseletében") mos egyeztetést folytattak. Nyilvánvaló
szá-
ellenérdekelt-
ségük miatt azonban megegyezésre nem jutottak. A tárgyban megismert utolsó egyeztetési
jegyzőkönyv
maz: "Alperes és felperes véleménye hogy a közöttük
lévő
így fogal-
megegyezik
abban,
véleményeltérés a felek 1991.
no-
vember 20-i, 1992. február 13-i, valamint az 1991.
no-
vember 25-i
szerződés
értelmezése, végrehajtása és utóeltérő
lagos számbavételének nek megítélése
elsősorban
értelmezésében van, amely-
jogi kérdés és egységes
jogi
megítélés nélkül további számszaki egyeztetés nem vezet eredményre" ( 1993. június 13. Az alapvizsgálat idején
Jegyzőkönyv).
az állami tulajdonú részvények
az IKARUS állami vállalat kezében voltak. Az állami vállalat tekintetében a tulajdonosi jogokat a szanálás lezárásáig
a
Szanáló
Szervezet
gyakorolta.
Vagyonkihelyezési kérdésekben a hatályos jog szerint az ÁVÜ állásfoglalását meg kellett kérni, s lelőerr
ennek
megfe-
kellett eljárni. A megkeresésre az Állami Vagyo-
nügynökség kiadta az lását az alapítás
előzőekben
feltételéről.
hivatkozott állásfoglaEz azonban a mai
értelmezési problémákat, vitákat okoz.
napig
- 22 Az
ÁVÜ
kiadott
ellenőrizte.
állásfoglalásának
végrehajtását
Ez hozzájárult ahhoz, hogy a
még ma sem lezárt
az
alapitó
állami
nem
vagyonátadás
vállalat
és
a
részvénytársaság között. Az utóvizsgálat során, megkeresésünkre az ÁVÜ részükről
"az IKARUS esetében
intézkedés
Az IKARUS Rt.-t a 126/1992.(VIII.28.)
nem
közölte: történt.
Kormányrendelet,
az IKARUS állami vállalatot a 81/1993. (V.
19.) Kormány-
rendelet alapján átadták az ÁV Rt. -nek". 1.1.2. A Kormány 1993. május 13-i határozatához az ipari tárca előírt
feladatának
megfelelően
nyújtott
működőképességének
be a Kormánynak az IKARUS Rt. remtéséhez szükséges
előterjesztést
intézkedésekről.
Az ennek
megte-
alapján
hozott kormányhatározat leszögezi, hogy az IKARUS műgyártó
Rt.
koztatása
működőképességének
nemzetgazdasági,
Jár-
fenntartása és kibonta-
iparpolitikai
szempontból
indokolt. Ennek szellemében elhatározzák, hogy - az IKARUS állami
vállalat
besorolandó
a
126/1992.
(VIII. 28.) hatálya alá, - az IKARUS állami vállalatot - az ellene ügyek lezárását
követően
folyó
peres
- végelszámolással meg
kell
szüntetni, -egyetért a Kormány azzal, hogy a magyar-kubai kormány megállapodásorr millió Ft
értékű
alapuló
IKARUS
céghitelt a
által
nyújtott
951
hitelkonszolidáció
ke-
retén belül rendezzék, - a kormány garanciát nyújt 1994. év végéig az
export-
üzleteihez kapcsolódó - beleértve a FÁK relációt is refinanszirozási hitelekhez, banki garanciákhoz,
- 23 -
- az IKARUS Rt.
működőképességének
megteremtéséhez,
átstrukturálásához a privatizációs
winiszter
járjon
el az ÁV Rt.-nél az átstrukturálás költségeinek millió Ft) 5 éves táridő:
futamidejű
... (800
felvétele ügyében.
(Ha-
1993. október 31.),
-az IKARUS Rt.-t be kell október 31-ig.
számoltatni;
(Felelős
1993.
először
a privatizációs tárca nélküli
miniszter és a környezetvédelmi miniszter.) Az
előterjesztés
javasolták, hogy kössék konkrét
tevők
egyeztetése során az észrevételt az
állami
vállalat
végelszámolását
ezt azonban nem vették
határidőhöz,
fi-
gyelembe. l. l. 3.
A 126/1992.
(VIII. 28.) Kormányrendelet az IKARUS
Rt. -t
az ÁV Rt. tulajdonosi körébe sorolta. A tulajdonosi jogok tényleges
gyakorlásához
szükséges
az ÁV Rt. nem tette meg. Nem %-os tulajdoni hányadot
intézkedéseket
intézkedett,
jelentő,
hogy
7 milliárd
Ft
a
értékű
állami tulajdon az IKARUS állami vállalattól hozzá rüljön, tulajdonjogát a részvénykönyvbe
nem
61 ke-
jegyezték
be. Az IKARUS Rt.
közgyűlésén
első
ízben
1992.
29-én jelent meg az ÁV Rt. képviselője ( az ÁVÜ selőjével
közösen), ahol is
bejelentette,
hogy
október képvi1992.
augusztus 28. óta az ÁV Rt. a tulajdonos, s kérte, hogy a magyar állami tulajdonrészt
érintő
jogi
és jogutódlási kérdések megtárgyalására 4-5 rendkivüli
közgyűlést
tulajdonlási hét
múlva
hivjanak össze.
A kezdeményezésére összehivott rendkivüli 1992. december 18-án közölte, meg a helyzetet, további
időre
hogy
közgyűlésen,
optimistán
ítélte
van szükség, hogy az ál-
lam képviseletét el tudják látni.
Kérte,
hogy
január
- 24 -
végére hivjanak össze újabb rendkivüli
közgyűlést,
- jelezte - az alapító okirat módositására is
ahol
sor
ke-
rül. Hét hónap múlva az IKARUS Rt. 1993. május közgyűlésén kezdeményezte az ÁV Rt. vezető
pító okirat módositását a
20-i
rendes
képviselője az ala-
testületek létszáma és
összetétele tekintetében. Előterjesztése
alapján az Igazgatóság létszámát egy
fő
vel felemelték; az alapszabály szerinti 10
főről
ll
fő
re. A plusz egy fő az ÁV
személy.
Az
Rt.
mint
jogi
Igazgatóságnak eddig az alapító állami vállalat ről
tagja nem volt, az államot mint
(egyetemi, államigazgatási)
részékülső
tulajdonost
szakértők
képvisel ték, kép-
viselik. A 21 tagú
Felügyelő
Bizottságban az ÁV Rt.
az egyik alapító, a MOGÜRT képviselője be.
Így
a
Felügyelő
Bizottság
képviselője
helyébe
létszáma
lépett
nem,
csak
összetétele változott. A tulajdonlást azonban ekkor sem rendezték a társaságokról szóló törvényben
előirt
gazdasági
módon.
Az ÁV Rt. 1993. október 23-i levelében
értesitette
az
IKARUS Rt. vezérigazgatóját, hogy megbizott egy szakértői
A
céget a társaság átvilágitásával.
szakértők
kiküldése
a
tulajdonosi
rendezése nélkül, s a társaság Közgyűlésének előzetes
Ez ellentmond a GT 275.
Felügyelő
előzetes
Bizottságának,
értesítése nélkül történt meg. §
(l)
bekezdésének:
részvényesek - az ok megjelölésével az üzletvezetés megvizsgálását a tól".
jogok
írásban
felügyelő
"
a
kérhetik bizottság-
- 25 -
A társtulajdonosok az ÁV Rt.-nél az
átvilágítás
ellen
kifogást nem emeltek. Az elmúlt években az IKARUS válságának okait több külföldi tanácsadó cég (az IKM megbízásából a Boston Consuiting Group; az IKARUS Rt. megbízásából a Knight Wendling tanácsadó cég, illetve az Aggteleky-Bajna tanácsadó cég) bevonásával is vizsgálták. Ezeket az elemzéseket az ÁV Rt. képviselőinek rendelkezésére bocsátották. 1.1.4. Az alapvizsgálat Javaslatok 5. pontja a szanálás ménytelensége miatt a Szanáló Szervezet illetve ennek a PM nyult.
részéről
Számvevőszék
Az Állami
történő
ered-
felelősségére,
megítélésére
alapvizsgálatának
irá-
egyeztetése
során a pénzügyminiszter válaszában közölte; javaslatainkkal egyetért, illetve jelezte, hogy milyen
intézke-
déseket tettek, s tesznek. Ebben a levélben kijelenti - többek között -, javaslat 5. pontját liárd Ft
értékű
illetően
hogy
"a
megjegyzem, hogy a 16 mil-
vagyon átadását,
az
állami
ufógondozását az ÁFI-tól átvevő REORG
Rt.
szanálások ellenőrizni
fogja".
Az állami szanálás, a Szanáló Szervezet vel
összefüggésben
1991.
december
megszüntetésé21-én
kiadott
35/1991. PM rendelet az ÁFI hatáskörébe utalta a folyamatban
lévő
szanálási ügyeket.
28/1992. Alig egy évvel utána a pénzügyminiszter (XII.4.) rendelete az állami szanálás megszűnésével kapcsolatos feladatokkal 1992. december
31-től
a
REORG
Rt.-t bízta meg. A rendelet végrehajtására 1993.
május
hóban megállapodást kötöttek.
- 26 -
Igaz, hogy ez a megállapodás az IKARUS Rt. vagyonátadásával kapcsolatos feladatokra eimzetten nem tér ki, 5. pontja kimondja;
"az állami szanálási
letve a Szanálási Alappal ügyminisztériumot. •'•
összefüggő
a REORG Rt.
eljárás,
ügyekben
a
de il-
Pénz-
képviseli".
Az utóvizsgálat során megkeresésünkre a REORG
Rt.
El-
nök-vezérigazgatója elzárkózott attól, hogy intézkedési kötelezettségei lennének.
Így
értelemszerűen
tájékoztatást részünkre nem adott:
ezekről
"Tekintettel
arra,
hogy a REORG Rt. a Szanáló Szervezetnek nem jogutódja a fenti vállalatok ... figyelemmel kisérése nem
tartozik
a feladatkörébe." l. 1.5. Az IKARUS Részvénytársaság a szanálási
folyamat
során
működőképesség
végrehajtott, részbeni privatizációja a
feltételeit nem teremtette meg, az alapitáskori
elkép-
zelések nem realizálódtak. A társaság Jegyzett tökéjének nagysága, összetétele az alapitás óta nem változott: 11.500 millió Ft. Ebből az IKARUS állami vállalat vagyoni betéte: 7.000 millió Ft; az alapitói tőke 61 %-a. A társaság 32 %-ban külföldi tulajdonban van. Az 1991-es évet 365 millió Ft, az 1992. évet 3478 lió Ft veszteséggel zárták. szerint a saját
tőke
Így az
1992.
értéke a Jegyzett
tőke
évi 67
milmérleg %-ára
csökkent. 1992-ben 759 millió Ft összegben képeztek céltartalékot várható veszteségre, s
ebből
418 millió Ft-ot az állami
vállalattal kapcsolatos elszámolásokkal összefüggésben. 1991-ben az alapitáskor a külföldiek által tőkét
az akkor fennálló tartozások
befektetett
rendezésére
fordi-
-
tották.
27 -
1992. évben a folyó termelést
alapvetőerr
idegen
forrásból finanszirozták. A részvénytárság vagyoni helyzetében gazdálkodási talékot jelent, hogy az alapitáskor tulajdonába tárgyi
eszközökből
nem értékesített.
tarkerült
(Ugyanakkor a
ki-
használatlan kapacitások többletráfordításokkal is járnak.) Az általa alapitott társaságokba helyezett társaság könyv szerinti
nyilvántartási
összesen
nettó
a
értéken
268 millió Ft tárgyi eszközt.
Az IKARUS Rt. alapitásakor a jóléti tárgyi
eszközök
nyilvántartott nettó érték 10 %-án kerültek a vagyonába. E vagyon
működtetése
a
társaság
a részvénytársaság szá-
mára egyre nagyobb pénzügyi terhet jelent. Az Rt. vezetése kezdeményezte ezek részbeni értékesítését, azonban a szakszervezetek ebbe nem egyeztek bele. Különösen problematikus ez a helyzet a már funkciójukat vesztett budapesti és székesfehérvári kultúrház
tekin-
tetében. Az IKARUS Rt. által készitett
válságkezelő
irányzataiból
a
megfelelő
kitűnik,
fedezetű
biztosított, a
hogy
termékekkel
működés
termelési való
elő
kapacitások
leterhelése
nem
költségei nem csökkentek a szük-
séges mértékben. Éves szinten mintegy buszt állitanak
program
3000
db autó-
elő.
Az IKARUS alapitása szavjet részvétellel, ennek a piacnak a megtartását célozta meg. A társaság elemzése szerint ma már bizonyosra
vehető,
ezen a területen meghatározó
hogy 1993-ban, nagyságrendű
1994-ben
értékesités
nem várható. A külföldi tulajdonos, az ATEX - a szindikátusi
szerződésben
vállalt kötelezettségével ellentét-
ben - a FÁK területén a tani nem tudja.
fizetőképes
keresletet biztosí-
- 28 -
időszak
A részvénytársaság rövid
alatt 100 %-kal növel-
te nyugati exportját. A nyílt tendereken való
eladások
árai azonban
társaság
nem
biztosítanak
költségeire. Ugyanakkor a lelő
háttéripari
termékek
fedezetet
megrendelő
igényeinek
beépítése
miatt,
beszállitóktól megrendeléseit kénytelen sen
esőkken t
a
volt
megfea
hazai
jelentő
eni.
A belföldi piac folyamatokkal
felvevőképessége
egyidőben
rábbi évek 1000
db-os
e
jelentősen
eladása
kedvezőtlen
visszaesett.
mellett
külpiaci A
ko-
1992-ben
231
db-ot adtak el belföldön. A társaság állandó likviditási gondokkal küzd,
kötele-
zettségei folyamatosan meghaladják a társaság követelé-
s háromszorosa 1993-ban. Kedvezőbb arányt csak a társaság alapítását követő rövid néhány hónap mutat 1991-ben, az alapításkor, a külföldi tulajdonosok révén adott pénzbeni hozzájárulás következtében. seit; annak wintegy négyszeresét tette ki
1992-ben,
A kötelezettségek (tartozások) magas szintjén belül megnőtt a hosszúlejáratú hitelek kölcsönök aránya. Ez szinte teljes egészében a kormánygaranciával biztosított exportfinanszírozási hitel. A rövidlejáratú tartozások nagyobb hányada az államháztartással szembeni tartozás; adó, illetve TB-járulék befizetési hátralék. Az utávizsgálat idején a társaságnak adótartozása nincs, a TB-járulék kötelezettség tekintetében megállapodtak a területileg illetékes TB Igazgatóságokkal a 203 millió Ft járulékhátralék részletfizetésében, illetve az ehhez tartozó ll millió Ft késedelmi pótlék elengedésében. A 2,4 milliárd
értékű
saság igénybe vette.
kormánygaranciát
a
részvénytár-
- 29 -
Az ecuadori
szerződés
a megváltozott piaci
körűlmények
miatt nem jött létre, a thaiföldi szállításnál
az
saját
tartozó
hatáskörben
eljárt,
igy
az
ehhez
költségvetési garanciát az IKARUS Rt. nem vette
MHB
igény-
be. A Szanáló Szervezet által, a Szanálási Alap terhére
az
IKARUS állami vállalatnak nyújtott 1.345 millió Ft kölcsönt az IKARUS Rt. az alapitással
összefüggésben
át-
vállalta - 1992. évi visszafizetéssel. Az IKARUS
Rt.
45
millió
Ft-ot
törlesztett
az
ÁFI
Rt.-nek, melyet átutaltak a Pénzügyminisztériumnak. A Pénzügyminisztérium 1992. augusztus értekezletének
jóváhagyása
alapján
18-i a
miniszteri
hiteltartozást
kötvénytartozássá változtatták; az IKARUS Rt. vemberében 2.000 millió
Ft
névértékű
1992
átváltoztatható
(részvénnyé alakítható) kötvényt bocsátott ki, zártkörűerr
amelyet
az ÁFI Rt.jegyzett le. A beváltás megfizeté-
sének garanciájaként összegű
no-
az
IKARUS
Rt.
vagyonát
azonos
jelzáloggal terhelte meg.
A társasággal szemben egyéb követelést eddig nem engedtek el. !. 1.6. Az IKARUS Rt.
alapításakor megkötött szindikátusi szer-
zödés szerint az Rt.a móri gyáregységet gazdasági sasággá alakítja, s az üzletrész felét
térítésmentesen
a Magyar Állam részére átadja: "A nem pénzbeni ként bevitt ... 50 %-nak
tár-
megfelelő összegű
(kb.
apport250
M
Ft értékű) részvényt, illetve üzletrészt a Magyar Állam térítésmentesen megkapta. Az IKARUS Rt.
jogosult a
kö-
telezettséget részben, vagy egészben készpénzben teljesiteni."
- 30 -
A móri gyáregységből a társaság megalakítása IMAG Kft. néven megtörtént, az üzletrész átadása azonban az állami tulajdonosi funkció érvényesítésének hiányában nem történt meg. 1.1.7. 1992. évben 114 millió Ft-ot, 1993. félévében 40 I. millió Ft-ot fordítottak kutatás fejlesztésre. A vizsgált
időszakban
jelentős:
új
az
fejlesztésekből
értékesítés
1991. év három hónapjában 2 db,
db, s 1993
első
nem
1992-ben
22
félévében 28 db. Az értékesítés volume-
nén belül azonban
számottevőell megnőtt
a
kifejlesztett 300-as és 400-as típusú
már
korábban
buszok
részará-
nya. időszakban
1.1.8. A vizsgált
a
teljes
munkaidős
létszám
%-kal csökkent. A társaság alapitásakor az állami fő
lalat teljes létszámát - 6 különböző
32
vál-
kivételével - átvették. A
társaság alapitásokkal összefüggésben a tech-
nikai létszámcsökkenés 1222 főben
mintegy 5000
fő.
irányozták
az alapításkori létszám
48
elő
%-a.
A
társaság
létszámát
1993. év végére, ez Végkielégítés
eimén
összesen 242 millió Ft-ot fizettek ki. A társaság
tisztségviselőinek
nács, s a 21 tagú
Felügyelő
(a
ll
tagú
Bizottság
lgazgatóta-
tagjainak
évben kifizettek összesen mintegy 30 millió Ft tiszteletdijat. A TB-járulék működésének
Ft.
összegével
a
közvetlen költsége éves szinten
1992. összegű
testületek 43
millió
(Ez az összeg mintegy fele annak, amit a társaság a
műszaki
fejlesztés céljaira fordított.)
1. 1.9. A részvénytársaság elfogadták
a
vezető
társaság
testületei 1992 válságkezelési
decemberében programját.
program kidolgozását a megbizott tanácsadó cégek
A
elem-
zéseire, javaslataira alapozták. E vizsgálatok egybehangzóan megállapították, hogy a jelenlegi és valószí-
-
nűsíthető
31 -
értékesítéshez a
meglévő
nagy, a piacváltás során a
működés
ben az IKARUS olyan jövedelmezősége
nem
területekre kielégítő
eszközállomány
túl
fenntartása
érdeké-
kényszerült,
amelyek
a részvénytársaság jelen-
legi mérete mellett. Az 1993. év
fő
az elfogadott
célkitűzéseit
válságkeze-
lési koncepció alapján határozták meg. A társaság válságkezelési programja, a szükséges átalakítások azonban nem hajthatók végre
megfelelő
és jövedelmezőségű bázispiacok nélkül.
A
volumenű
FÁK
terület
vásárlásainak elmaradása nehezen ellensúlyozható. Az IKARUS, valamint a gyártásban vállalatok
jövőbeni
és meghatározó valamint
működését
tényező
jövőbeni
a
együttműködő
tekintve
piaci
döntő
helyzet
kooperáló fontosságú
változásának,
alakulásának ismerete.
Az elmúlt években az autóbusz
gyártás
túlnyomórészben
{90% körül) exportra került, elsősorban a mai FÁK szágok területére. A válása
beszűkülése,
piac
foglalkoztatási,
és
or-
bizonytalanná
kapacitáskihasználási
feszültségeket okozott és okoz. A válságkezelési intézkedési terv cok feltárását (a legnagyobb
előirányozza
potenciális
vol-Keletet tartják), a megszerzett piacok Az
exportlehetőségek
jait súlyosbítja a
visszaesésével
belső
fizetőképes
küzdő
új
piacnak
piaTá-
megőrzését.
ágazat
gond-
kereslet elmaradá-
sa. A belátható
exportlehetőségek
kihasználása és a jelzett
belföldi szükséglet kielégítése esetén is, szükséges az IKARUS
Rt.
már
többször
megfogalmazott
szervezeti méretének kialakítása.
racionális
- 32 -
jövedelmezősége
A termelés
érdekében
előirányozták
a
felesleges kapacitások megszüntetését, további létszámcsökkentést, s a
működés
racionalizálását.
Ezeknek a döntéseknek a meghozatalához hosszú távú
érdekeltségű
tulajdonosi
azonban
valós,
gyakorlatra
van
szükség. A vezető testületek üléseinek jegyzőkönyvei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a management előterjesztései rendre elhalnak az állam tulajdonosi érdekei megfelelő képviseletének hiánya következtében. Különösen egyértelmű ez a Közgyűlések jegyzőkönyvei alapján. Ugyanakkor a szervezetkorszerűsitési döntések radikális végrehajtásában - annak érthető, egzisztenciális feszültségei miatt - a management sem érdekelt eléggé. Az IKARUS
megteremtését
elő
irányzó Kormányhatározat utolsó pontja szerint az
IKA-
RUS Rt.-t be kell számoitatni 1993. október 31-ig.
Fe-
lelős
Rt.
működőképességének
a privatizációs tárca nélküli miniszter és a kör-
nyezetvédelmi miniszter. A részvénytársaság ilyen irányú az
IKM-től
megkeresést
kapott. Az IKM részére a kért
kizárólag
tájékoztatást
megadta. 1.2. IKARUS állami vállalat Az állami vállalat a részvénytársaság alapitással egyidejűleg
termelő
tevékenységét abbahagyta. Megállapodás szüáltal
előirt
feltétel teljesitése érdekében a részvénytársaság
átvál-
letett abban a tekintetben is, hogy az ÁVÜ
lalja az állami vállalat tartozásait, s ennek fejében állami vállalat átadja eszközeit. Ezt vállalat
megszűnik.
követően
az
az
állami
- 33 -
1.2.1. A társaságalapítást
követő
időszaktól
napjainkig
bizonytalan tulajdonlási helyzet keletkezett az
egy
állami
vállalat számára, amely két éve tart, slezárása ma sem látszik megnyugtatónak. A Szanáló Szervezet megszűnt, az ÁFI a rövid időre (mivel a szanálási ügyek kezelése a REORG Rt.-re száll) a tulajdonosi jogokat át sem vette, de a REORG Rt. (mint nem jogutód) már nem vállalt kötelezettséget a szanálás lezárásában. Az ÁVÜ megitélése szerint viszont a vállalat az ÁV Rt.-hez kellett, hogy tartozzon, ezért nem intézkedett. A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon körét kijelölő 126/1992. (VIII. 28.) Kormányrendelet sem intézkedett az állami vállalat tulajdonlását illetően, csak az IKARUS Részvénytársaság tekintetében. Az ezt módositó 81/1993. (V. 19.) Kormányrendelet sorolta be nyolc hónappal később az IKARUS Részvénytársaság részvényeit tulajdonló IKARUS állami vállalatot is az ÁV Rt. tulajdoni körébe. Az eltelt
időszak
alatt több kormányzati intézményi
kez-
deményezés volt abban a tekintetben, hogy az állami
vál-
lalatot a "Szanálási Megállapodásban"
foglaltak
szerint
megszüntessék. - Az Állami Vagyonügynökség 1992 májusában átiratban kezdeményezte a vállalat megszüntetését, sehhez kérte a pénzügyminiszter, az Állami Fejlesztési Intézet,
vala-
mint az ágazati miniszter egyetértését. A vállalat végelszámolását
illetően
intézkedést azonban nem tettek.
- !993 májusában az IKM a Előterjesztésében
számolással
Kormányhatározatot
javasolta az állami
történő
megszüntetését. A
előkészítő
vállalat
Kormányhatározat
szerint ennek kezdeményezése a pritivazációért miniszter feladata. Az intézkedés
végel-
megtételének
felelős
határ-
- 34 -
ideje; a vállalat ellen folyó peres ügyek lezárását követően
azonnal.
Az állami vállalat megszüntetését - a még le
nem
zárt
peres ügyekre tekintettel - nem kezdeményezték. 1.2.2. A részvénytársaság megalapitása óta (1991.
augusztus), termelő
tehát több mint két éve az állami vállalat
vékenységet nem folytat. Könyveiben mintegy 2,1 árd Ft
értékű
te-
milli-
- részvénytársaságnak át nem adott -
ex-
port követelést tart nyilván. Az IKARUS Rt. alapitásakor megkötött megállapodás szerint a kubai, angolai, iraki, mozambiki követelést "O" értéken adja át az állami vállalat a részvénytársaságnak. Ez az utávizsgálat lezárásáig nem történt meg. Az
eltérőerr minősitett
vevőállomány
követelések közül pl.
a
vállalat
angolai
vevő
nem fizeté-
követeléseit
határidőre
fokozatosan csökken, mert a
se ellenére az MNB
az
teljesiti. A követelésállományban a legnagyobb részarányt a kubai követelések képezik.
(A vállalat több
tárgyalást
folytatott Kubában ebben az ügyben, de teljesítés nincs. ) A megitélése szerint rendkivül ből
alulértékelhető
a lejárt szerződéseket a MOGÜRT Rt.
követelés-
részére értékesí-
tette. követően
Az állami vállalat a társaságalapitást nyes; az 1991. évet 1338 millió Ft, millió Ft adózás Az eredményes vántartott
előtti
"működés"
az
1992.
alapja, hogy a vállalatnál
481
nyil-
befolyó összegeket kamatozó be-
tétként helyezik el. A bankbetétek
értéke
millió Ft, 1992-ben 408 millió Ft.
A
Iió Ft.
évet
eredménnyel zárta.
követelésekből
realizált "pénzügyi
eredmé-
műveletek
1991-ben
kamatozó
116
betétből
bevétele" 1992-ben 87
mil-
- 35 -
A vállalati nyak;
működés
értelemszerűen
költségei
(anyagköltség, amortizáció, személyi műveletek
dítások, pénzügyi
igen alacso-
jellegű
ráfor-
ráforditásai) mindösszesen 24
millió Ft. A vállalat tehát, ha
semmi
mást
csak "kezeli" az elhelyezett bankbetétet -
nem s
a
csinál tőkéhez
nem nyúl hozzá - eredményesen fenn tud maradni.Likviditása
megfelelő.
Hitelt sem 1992-ben, sem 1993-ban nem
vet-
tek fel. 1992. július l-jét Végkielégitést 4 Ft-ot.
követően
főnek
1.2.3. Az alapvizsgálatot
3
személynek
fizettek;
követően
mondtak
összesen
1,5
fel. millió
az állami vállalat
vagyoni
helyzete lényegében nem változott. A befektetett
pénz-
ügyi eszközök értéke 7006 millió Ft. A saját részvények, eladásra
vásárolt
részvények
ér-
téke 480 millióról 3 millióra csökkent. A csökkenés okaira sem a
vállalati
mérleg
kiegészítő
melléklete, sem az üzleti jelentés nem világit rá. Az állami vállalat a Hungarian Busexport
Közös
latban
hányadát
lévő
5 millió Ft
értékű
tulajdoni
vállanem
adta át az IKARUS Rt.-nek. Azt 5 millió Ft-ért értékesítette a közös vállalatba időközben belépett Kft. részére. Az összeget 1993-ban átutalta a részvénytársaságnak. Az állami vállalat az IKARUS Rt.-vel a még zárt eszközök adás/átvételével
összefüggő,
ma
sem
általa
le jo-
gosnak itélt követeléseit/tartozásait mérlegében szerepeHeti. Az ismertetteken kivül a vállalat és a részvénytársaság között több, további rendezetlen, vitás kérdés van; Függőben
van pl. egyes föld és
épület
ingatla-
- 36 -
nok átadása. (Ezek közül pl. egy Stefánia úti irodaház ingatlan sem a társaság, sem az állami vállalat könyveiben nem szerepel.) A szanálási folyamattal összefüggésben az állami vállalat ellen a CSEPEL AUTÓGYÁR 4 pert inditott (ebből 3 az alapvizsgálat idején is folyamatban volt). Ebből a CSEPEL AUTÓ vállalat egyet elveszi tett. 1.2.4. Az ÁV Rt. részéről a tulajdonosi
jogok
rendezése,
eszközök/tartozások átadás-átvételének lezárása
és
állami vállalat végelszámolásának kezdeményezése
az az
ügyé-
ben 1993 májusa (a Kormányrendelet megjelenése) óta eltelt öt hónap alatt, az utávizsgálat
megkezdéséig
in-
tézkedés nem történt. hitelesítő
Az ÁV Rt. könyvvizsgálói tott, 1993. július 27-i Éves
beszámolója
alatt"
lévő
keltezésű
tévesen
jelöli
záradékkal
1992. évre meg
vonatkozó
"végelszámolás
vállalatként. Végelszámolását
kezdeményezték, s a 7 milliárd Ft
ellá-
értékű
ugyanis
nem
részvénycsomag
a tulajdonában van. Az ÁV Rt.
vizsgálatunkkal
összefüggő
megkeresésünkre
1993. november 8-i levelében közölte: "Az állami vállalat megszüntetése nem valósulhatott meg a mai folyamatban
lévő
napig
perek miatt. A végelszámolásra
a
vonat-
kozó ÁV Rt. döntés megszületett." 2. CSEPEL AUTÓGYÁR f.a. A CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalat IKARUS állami vállalattal történő
együttes szanálását a pénzügyminiszter 1990.
szep-
tember 12-én rendelte el. A szanálási folyamatot lezáró 1991. augusztus 26-án Szanálási Megállapodás a CSEPEL sorsának megoldását a
jövőbe
AUTÓGYÁR
utalta.
állami
aláirt
vállalat
- 37 -
A szanálás eredeti
az IKARUS állami
célkitűzését
vállalat-
tal közös társaságalapítást nem valósították meg. A szanálási megállapodás RUS
termeléstől
dezték az ezzel két
ellenérdekű
való
előkészítői
jelentős
összefüggő
a CSEPEL AUTÓGYÁR IKA-
függősége
ellenére
készletek sorsát,
sem
hanem
ren-
azt
a
fél megállapodására bízták.
A Szanáló Szervezet tevékenysége kizárólag
a
tartozásaira
vonatkozó garanciavállalásban mutatkozott meg. A Szanáló Szervezet a
Szanálási
Alap
terhére
kezességet
vállalt több banknál a CSEPEL AUTÓGYÁR tartozásai
tekinte-
tében. Ez, 970 millió Ft tekintetében - mivel a CSEPEL
AU-
TÓGYÁR nem tudta tartozásait fizetni - valóságos költségvetési terhet is jelentett. A Pénzügyminisztérium az Állami Fejlesztési Intézet többszöri figyelmeztetése ellenére is késve teljesítette a CSEPEL AUTÓGYÁR 1992. január 29-én még csak 630,8 M Ft, 1992 szeptemberében már 739,5 M Ft Budapest Bank felé fennálló tartozása miatti helytállását. Ezzel az állami költségvetésnek 108,7 M Ft többletkifizetést kellett teljesítenie. A REORG Rt. - mint a Szanálási Alap kezelője - e többlet kamat tekintetében is benyújtotta hitelezői igényét a CSEPEL AUTÓGYÁR felszámolójának. A Szanálási Megállapodás szerint a CSEPEL
AUTÓGYÁR
és
az
IKARUS állami vállalat közötti adósság rendezésének
és
az
autóbuszgyártáshoz felhasználható anyagok, félkésztermékek, stb. átadásának,
megvételének
módjára
és
ütemére
1991.
szeptember 15-ig külön megegyezés történik. A két állami vállalat között a készletek rendezését
illető
en a megegyezés - érdekellentéteik miatt - nem jött létre. Az Állami
Számvevőszék
állami szanálás -
vizsgálata megállapította,
jelentősen
túllépve a
jog
által
hogy
az
előirt
-
lezárási
időpontot
38 -
- eredménytelen, s további
fenntartását
nem találta indokoltnak. Javasolta, hogy a Pénzügyminisztérium foglaljon állást az állami szanálás
meghiúsulása
kintetében, s intézkedjen a felszámolás megindítását
teille-
tően.
A Pénzügyminiszter a javaslatban foglaltaknak eleget tett. Előterjesztése
alapján a Kormány 1992. július 16-i ülésén a
CSEPEL AUTÓGYÁR állami szanálását határozatában - forrás és perspektíva hiány miatt A vállalatot
befektető
eredménytelennek
hiányában
nem
minősítette.
sikerült
alakítani, továbbra is fizetésképtelen,
tehát
társasággá a
szanálás
nem járt eredménnyel. A Kormány a pénzügyminiszter tául adta,
hogy
tegyen
megszüntetésére. Ezzel
intézkedést
egyidejűleg
az
állami
feladaszanálás
hatálytalanította
a Kormányhatározatnak (melyben a Kormány
annak
tudomásul
vette,
hogy az IKARUS és CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalatok
együt-
tes szanálási megállapodása aláírásra került) 2. pontját, a CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalat
megszüntetésére
vonatkozó
részt. 1992.
január l-jétől az Állami
Fejlesztési
hatáskörébe került- a 35/1991. (XII.21.)
PM
Intézet
(ÁFI)
rendelet
2.
§-a alapján- az 1991. december 31-ig le nem zárt szanálási eljárások befejezése. Az ÁFI 1992. szeptember 4-i
kelettel
a Pest Megyei Cégbírósághoz küldött levelében kérte a
Cég-
bíróságot, hogy a CSEPEL AUTÓGYÁR törzskönyvébe jegyezze be a CSEPEL AUTÓGYÁR állami szanálásának meghiúsulását. az idézett kormányhatározatnak az ÁFI -
így
a
Ezzel
Pénzügymi-
nisztérium is - eleget tett, mivel ez a bejegyzés az állami szanálás végleges lezárását is jelentette. A vállalat 1992. július 17-én - fizetésképtelenség miatt felszámolás iránti kérelmet nyújtott be az
illetékes
Megyei Bírósághoz. A Bíróság 10 Fpk. 550/92/14. sz.
Pest (1992.
- 39 -
IX. 16.) határozatában elrendelte a
CSEPEL
AUTÓGYÁR
fel-
számolását. A felszámolás a Cégközlöny 1992. október
l-jei
számában megjelent. A Bíróság felszámolóként - az IKM, mint alapitó egyetértését biró vállalati Első
véve- a Budapest Holding
kérést
is
figyelembe
Vagyonkezelő
Hazai
jelölte ki. A Bíróság 1992. október l.napjával a
Rt.-t
felszámo-
lási eljárást megindította.
Az 1992. évi iparpolitikáról s az ipari válsághelyzet kulásáról szóló, IKM
előterjesztése
alapján
1992.
2-án hozott Kormányhatározat a CSEPEL AUTÓGYÁR-at rolta az állami intézkedést
igénylő
alajúlius so-
nem
kiemeit vállalati
kör-
be.
Az IKM a CSEPEL AUTÓGYÁR kapcsolatos véleményét
szanálásával
alapvetően
és
az
felszámolásával
1991-1992-es
években
fejtette ki. A felszámolás ideje alatt államigazgatási közvetlen intézkedésre
lehetősége
már nem
volt,
mivel
augusztus 28-i hatállyal az állami vállalatok
1992.
felügyeletét
az IKM-től az ÁVÜ vette át. Az IKM a CSEPEL AUTÓGYÁR vezérigazgatója számára 1992. évre speciális adatot irt ki, melyben
a
vállalati
megőrzése,
vagyon
veszteségek mérséklése, a privatizációs
fel-
válságkezelői
lehetőségek
tatása, az életképes üzletágak fenntartása,
a
a
felku-
felszámolás
stratégiájának megalapozása kapott különös hangsúlyt. Az ÁVÜ-nek mint új tulajdonosnak sem volt eddig
módja
tu-
lajdonosi jogainak érvényesítésére a vállalat szanálása, még ma is folyó felszámolása miatt. A tulajdonosi jog
s
gya-
korlására az ÁVÜ-nek várhatóan csak a felszámolás lezárását követő
vállalati
lehetősége,
továbbműködtetés
esetén is csak akkor lesz
amennyiben még marad vagyon a
gítése után. Erre ma kevés remény látszik.
hitelezők
kielé-
- 40 -
2.1. A CSEPEL AUTÓGYÁR pénzügyi-gazdasági helyzete molás elrendelésekor A vállalat az 1991. évi IL. kezdetét
megelőző
a
felszá-
törvény szerint a felszámolás
nappal - 1992.
szeptember
készítette záróleltárát, éves beszámolóját
30. és
el-
adóbeval-
lását. A könyvvizsgáló 1992.
november
10-én
hitelesítő
nyilatkozatot adott a CSEPEL
AUTÓGYÁR
1992.
szeptember
30-i
zárómérlegéről.
A vállalat eszközeinek könyv szerinti értéke 7857 Ft. A jegyzett
tőke
(alapitói vagyon) értéke 5525
millió millió
Ft. Az előző évek áthozott vesztesége 780 millió Ft, s az 1992. szeptember 30-i zárómérleg szerinti vesztesége: 4534 millió Ft.
Ebből
veszteségből
a
3,4
milliárd
Ft
kétes követelésre, a felszámolás alá vont befektetett vagyonra stb. elkülönitett céltartalék, tehát nem műkö dési, hanem eszközátértékelési tipusú veszteség.
Így
a
vállalat saját vagyona 1992. szeptember 30-án 211
millió
Ft. A vállalat részesedésekre, értékpapirokra, kölcsönökre, készletekre, s követelésekre (ezek
elsősorban
az IKA-
RUS állami vállalattal szembeni követelések) 3413
millió
Ft céltartalékot képzett. Kötelezettségei 4233 M Ft-ot, követelései
2848
M Ft-ot
tettek ki. Azértékesités nettó árbevétele (1992. 1.-III. 1700 millió Ft. Ennek 35 %-a származik
az
negyedév)
alaptevékeny-
ségébőL
Munkajogi létszáma 2192
fő,
az 1992. január l-jei létszám
65 %-a. Végkielégités eimén 61 millió Ft-ot fizettek ki.
- 41 -
2.2. A CSEPEL AUTÓGYÁR f.a.
felszámolási programja
A CSEPEL AUTÓGYÁR f.a.
részletes felszámolási
programja-
vaslatát a vállalat vezérigazgatója 1992.
december
dátummal - ezen belül a felszámolás alatt
álló
21-i
vállalat
értékesitési stratégiáját 1992. október 27-i kelettel 1992. október 1. - 1993. december 31-ig
terjedő
időszakra
vonatkozóan készitette el. E programjavaslatot a
felszá-
molásra kijelölt Budapest Holding Rt. változtatás
nélkül
jóváhagyta. időszak hátralévő
A felszámolási
idejére vonatkozó
ramjavaslat elkészítését a felszámoló
az
1992. október l. - 1993. szeptember 30. benső
első
évről
készült
mérlegadatok ismeretében 1993 decemberében
elkészíteni, 1993. október l. történő
időszakra,
1994.
progköz-
tervezi
szeptember
30-ig
vagyis a felszámolás második évére.
A felszámoló a felszámolás alatt
lévő
vállalat
vezetésé-
vel közösen alakitotta ki a felszámolás stratégiáját: - "Folytatni kell a felszámolás alá vont vagyon a tovább nem
működtethető,
rendelkező
elérhető
működés
feltételeivel
vagyonrészek szétválasztását,
működtethető
- a tovább nem az
illetve a
esetében
legrövidebb
(leállított) részek
időn
belül meg
esetében
kell
kiséreini
ezek értékesitését, - a
továbbműködtetés,
mint
felszámotói
döntés
magában
foglalta, hogy ez nem szüntetheti meg a vállalat likviditását, valamint a felszámolás alatti
működésének
leg-
alább a "O" szaldós eredményt biztositani kell." Az
első
ütemnek
nevezhető,
1992. október l. -
cember 31-ig szóló felszámolási
program
1993.
tartalmazza
deaz
- 42 -
1991. évi IL. törvényben
előirt
feladatok
végrehajtását;
az átadás/átvételt (az 1992. október l-jei
induló
álla-
potot), a hitelezői igénybejelentéseket, a peres ügyeket, az értékesitési stratégiát, a vállalati vagyon értékesitését, hasznosítását, működtetését
vállalat
a
termelést,
értékesitést
a felszámolás ideje alatt,
szám- és bérgazdálkodást, a vállalat dását, a felszámolási
időszak
pénzügyi
árbevételi,
költség és eredmény tervét. A bevételi terv összefüggő
nem
eszköz
értékesíté-
első-
1992. október
1993. szeptember 30-ig - évére nulla eredményt előző
tartat-
bevételeket.
Az üzleti terv a felszámolás zott az
lét-
kérdéseit,
az 1993. év üzleti tevékenységének pénzügyi,
sével
a
a
gazdálko-
finanszírozási
mazza a tárgyi eszköz és befektetett
és
évek-
1991-ben
közel
l
l.
tartalma-
Mrd
Ft,
1992.
1.-111. negyedévben 4,5 Mrd Ft - veszteségével szemben. A terv
515
millió
Ft
felszámolási
számolt. 1993. december 31-ig 500 ták
elő
költségvonzattal
fő
leépitését
is
irányoz-
az 1992. szeptember 31-i 2182 létszámból.
A vállalat értékesitési stratégiáján, illetve az
időpontjában
vékenységen belül a felszámolás kezdeti működtetett
egyedi autóbusz
tó-gyártást,
alvázgyártást,
szervókormány-gyártást, tűzoltóautó-gyártást
ló-gyártást, szempontjából
stratégiai
szakmakultúrának A felszámolási
a
alapteis
sebességváltengelykapcsojárműipar
magyar
fontosságúnak
megőrzendő
és
minősítették.
időszak
első
felét
az
ütemterv
finan-
szírozhatónak ítélte. 2.3. A felszámolási program
időarányos
(1992.
október
l.
1993. szeptember 30.) teljesítésének értékelése A vizsgálat
időpontjáig
még nem készült el a
felszámolás
- 43 első
évéről
gálat csak
közbenső
szóló végleges előzetes
mérleg, ezért a vizs-
és nem végleges adatokra támaszkodha-
tott. A vállalat és a felszámoló
közötti
átadás/átvétel
megtörtént. A felszámolás szerint
első
évét lezáró,
kötelezően előirt
a
felszámolási
előzetes
-
-
közbenső mérlegből
első
megállapítható, hogy a vállalat a felszámolás "O" szaldónál
kedvezőbb;
törvény
72 M Ft eredménnyel
évét
zárta,
vábbi vagyonvesztés nem következett be, a vállalat poziciójában, az alaptevékenységnél
kedvezőbb
mozdulások következtek be, likviditásának a felszámolás alatt zettségének
képződő
határidővel
topiaci
irányú
el-
fenntartásával
minden folyó fizetési kötele-
eleget tett.
Két külföldi tanácsadót biztak meg a vállalati
felszámo-
lás segítése és a
megterem-
továbbműködtetési
lehetőségek
tése érdekében. 2.3.1. A vagyon értékesítésével részeként a
összefüggő
felszámolás
évében
erőforrásainak
sebességváltó gyártás tése, az 1992.
első
főbb
működési
befejeződött
racionális
június 22-én alapitott
sebességváltó leányvállalat
intézkedések
egri
a
leépí-
telephelyü
feltételeinek
ki-
alakítása, e leányvállalat piaci helyzetének stabilizálása. A
termelőegységekhez
közvetlenül nem kapcsolódó - vagy-
is a Szigetszentmiklóson kivüli - egyéb eladása vagy eladásra
történő
Eladták - illetve eladásra
termelő
előkészítése
történő
részek
megtörtént.
előkészítése
megtör-
tént - a termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó és forgalomképes jóléti-szociális intézményeket (óvoda, lő,
üdü-
sportpálya, teniszpálya, munkásszálló), a termelés-
hez nem kapcsolódó telekingatlanokat.
- 44 -
A felszámolás Ft nettó
első
értékű
13 hónapja alatt a vállalat
58,3
M
tárgyi eszközt értékesített 104,8 M Ft
eladási (ÁFA nélküli) áron, melyből a tárgyidőszakban ÁFA nélkül 67,3 M Ft folyt be. A bevétel további részét a vállalat 1994
végéig kapja meg. Értékesitésre került
óvoda + park, a Dunaharaszti teniszpálya, telephely, szigetszentmiklósi telkek, telek, vonyarcvashegyi
üdülő,
továbbá
a
Váci
úti
Magyar
Autóklub
98
használt
db
gép. Mindegyik tárgyi eszköz értékesitési ára meghaladja az 1992. október l-jei nettó értéket. 51 db épületre,
vonatkozóan
irodára, földre, telekre és 16 db gépre
rendelkeznek
szerződéssel.
bérbe
vagy
lizingbe szerződést
A felszámoló 9 db bérleti
dott fel azok ingyenessége miatt és kötött a
hitelezői
érdekeket jobban
seket. A vállalat 1989.
évtől
tükröző
adási mon-
előnyösebb,
szerződé
bérleti
2 db gépet bérel, illetve lízin-
gel. A felszámoló kisérletet tett kétfordulás pályázat keretében a teljes vállalati vagyon egyben sítésére, mivel
előzetesen
történő
érdeklődő
több
értéke-
jelentkezett
a vállalat teljes vagyonának megvásárlására. A vállalat egészére vonatkozó pályázatokat eredménytelennek sítették a pályázók elégtelen
pénzügyi
garanciái miatt. A felszámolónak ez
feltételei
vállalati
egységek
vállalat dolgozó kollektivái is
adtak
be
védelmét
igénybe venni ilyen vásárlásokra
függőerr
hitelezők
révén 90 %-os
az
állami
a
pályázatot. nem
(attól
a is
vételére
Mivel a kedvezményes egzisztencia hitelt hogy a
és
intézkedése
hitelezők
szakmakultúra fenntartásán túl a szolgálta. Elkülönült
az
minő
lehetett sem,
tulajdonosi
részarány a vállalatban), igy a vállalat dolgozói elestek a kedvezményes vásárlási
lehetőségtől.
- 45 -
A felszámoló jelenleg
előkésziti
működtethető
a tovább
vállalatrészek - a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő
- értékesitését.
2.3.2. A felszámolás egy éve alatt a vállalat nettó le 1.415 M Ft volt.
Kedvező,
árbevéte-
hogy ezen belül az alapte-
vékenység árbevétele 961 M Ft, az export 241 M Ft. jármű
Az alaptevékenység 1/5-ét autóbuszalváz és kesités tette ki.
Döntő
részét
főegységek-,
szervókor-
mány-, tengelykapcsoló- és alkatrész értékesités Az alaptevékenységen kivüli tevékenység elfekvő hetően
adta.
árbevétele
az
IKARUS készletek fokozatos értékesitésével értcsökkent.
A felszámolás alatti tevékenységek
bevételéből
számolás alatti kötelezettségeket ( szállitók, tb. kötelezettségek stb. ) 2.3.3. A
érté-
hitelezői
határidőben
a
fel-
adó
és
rendezik.
igénybejelentések feldolgozása és
visszai-
gazolása folyamatosan történt. Az igénybejelentések egy része az
előirt
30 napos
határidőn
túl érkezett a
vál-
lalathoz. Határidőn
tés és
belül érkezett 5406 millió
ebből
Ft
igénybejelen-
visszaigazoltak 4485 millió Ft-ot.
A bejelentéseknél több esetben és a vállalat által el nem
párhuzamos
ismert
követelések
kötelezettségek
is
szerepeltek: Az ÁFI és a REORG Rt.
is bejelentette igényét a
Sza-
náló Szervezet garanciavállalásával felvett és ki nem fizetett 230 M Ft-os hitelállományra. A vállalatnak a Budapest Bank
Rt.-től
felvett (melyre
a Szanáló Szervezet garanciát vállalat) és
az
ÁFI
- 46 -
által visszafizetett
M Ft-os
739
hitelállományra
mindkét szervezet bejelentette igényét. A REORG Rt.
jogosultságát az ÁFI 1993
januárjában
felszámolóval tisztázta, igy a párhuzamos lentés problémája
a
igénybeje-
megszűnt.
A REORG Rt. mint a Szanálási Alap
kezelőjének
lalattal szemben összesen 970 millió Ft
a
értékű
válköve-
telése van. A REORG Rt. a GEAR Rt. f.a. és a CSEPEL AUTÓGYÁR zötti tulajdonjogi vita alatt álló 428 M Ft
kö-
készlet,
valamint az Egri Leányvállalattal összefüggésben
293
M Ft igényt jelentett be.
-Az IKARUS Rt. két bejelentéssei 97 M Ft, illetve 157 M Ft el nem ismert, illetve per alatt lévő követeléssei élt. -A vállalat Budapesti Bank
Rt.-vel
szemben
fennálló
hitel- és kamattartozása 49 millió Ft. A felszámolási eljárás megkezdése után a
CSEPEL
AUTÓ-
GYÁR f.a. nem vett fel hitelt. 2.3.4. A készleteket csökkentette, hogy a vállalat molási eljárás megkezdéséig igen
jelentős
a
részét az "IKARUS
szállitói
a
felszá-
tartozásának
készletből"
kompenzál-
ta. Az IKARUS autóbuszalváz gyártáshoz használható tek 1991. december 31-i
1371
millió
Ft-os
készleállománya
1992. szeptember 30-ig 685 millió Ft-ra, 1993. szeptember 30-ra 3520 millió Ft-ra csökkent a készletek
érté-
- 47 -
kesítése és felhasználásba vétele,valamint 62 millió Ft összegben
történő
selejtezése mellett.
A Szanáló Szervezet nem tudta kötelezni az IKARUS készlet átvételére vonatkozó, a Szanálási Megállapodásban vállalt kötelezettségére sem az IKARUS állami vállalatot, sannak tevékenysége átvállalásával az IKARUS Rt.-t. Emiatt a CSEPEL AUTÓGYÁR-nak (f.a.) további készlet selejtezéseket kell végrehajtania. Az IKARUS Rt. részére mindössze 227 millió Ft-os letet tudtak értékesíteni,
melyből
- összesen 184 millió Ft-os -
kész-
a volt 4. számú gyár
készletéből
történő
érté-
kesítés csak 104 millió Ft-ot képvisel. 2.3.5. A kétes követelések között az IKARUS
állami
tal és IKARUS Rt.-vel szemben
kétes
3
db
vállalatkövetelést
tartanak nyilván. A két árvita és az egy kamatper értékek vitatott összegei 1796 M Ft értékben a vállalat mérlegében mint kétes követelések szerepeltek. E követelésekre a céltartalékképzés ezideig megtörtént, így latnak további eredmény
ebből
csökkentő
eredően
hátránya
a
válla-
várhatóan
nem származik. A CSEPEL
AUTÓGYÁR-nak
az
IKARUS
állami
vállalattal
szemben egy további negyedik pere is folyamatban van a tisztességtelen piaci magatartás - a kooperációs kapcsalatot
előzetes
bejelentés nélküli felmondása -
tár-
gyában. A jelenlegi perérték 2487 M Ft. A per kezdete a Fővárosi
Bíróságon 1991. június 24. Az
10-ei tárgyaláson a
bíróság
kért. A tárgyalás újabb
további
időpontja
1993.
november
adatkiegészítést
még nem ismeretes. Ez
a követelés a vállalat mérlegében nem szerepelt.
- 48 -
2.3.6. A vállalat befektetett vagyana hét gazdasági ban 1014,7 MFt. A GEAR Rt. f.a.-ában
lévő
társaság-
134,9 M Ft-os
részvény- és a CSEPEL AUTÓGYÁR Dugattyú és Forgalmazó Kft.-ben lévő 96,9 M Ft-os üzletrész vagyonát a két társaság .folyamatban
lévő
felszámolása miatt a vállalat első
O-ra értékelte. A felszámolási eljárás vállalat újabb társaságat legutolsó társaság
nem
alapított.
alapitásának
évében A
időpontja
a
vállalat
1992.
jú-
nius 22-én volt, amikor is 647,2 M Ft-os vagyonnal megalapitotta a Sebességváltó és
Hajtóműgyártó
Leányválla-
latot. 2.4. A CSEPEL AUTÓGYÁR f.a.
felszámolás befejezésének
várható
időpontja
A felszámoló jelenleg többvariációs koncepcióval rendelkezik az értékes és továbbműködtethető vagyon hasznosítására. A végrehajtási feltételek megteremtése matban
lévő,
megkezdett
üzleti
a
folya-
sikereitől
tárgyalások
függ. A vállalati felszámolás második évének programját a felszámolás
első
éves tevékenységet lezáró
közbenső
leg ismeretében, 1993. december 31-ig tervezik
mér-
kidolgoz-
ni.
3. A CSEPEL AUTÓGYÁR
f.a.
felszámolásának
vizsgálata
során
feltárt jogszabályi ellentmondások összefoglalása Az 1991. évi IL. törvény a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról rögziti a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek tevékenységére vonatkozó
fő
működésére,
a
felszámoló
szabályokat.
A törvényben a felszámoló magatartásának legfontosabb me
a vállalati vagyonként kezelt érték
sabb áron
történő
eladása. A felszámoló
elérhető
legmaga-
munkáját
nagymér-
tékben neheziti, hogy az idézett törvény és tályban
lévő
jogszabályok számos
elem
ele-
az
egyéb
ha-
vonatkozásában el-
- 49 -
lentmondásosak
annak ellenére is, hogy az
1991.
törvény módosításai a feszültségek egy részét
évi
IL.
feloldották.
Ugyanakkor a végrehajtás során a szabályozás
merevsége
is
problémákat okoz. 3.1. A felszámoló az
ellentmondások
hogy a vitás, vagy nem
miatt
egyértelmű
arra
kényszerül,
kérdésekben egyedi
lásfoglalás kéréssel keresse meg a
felszámoló
bírót.
felszámoló bíró egyedi állásfoglalásai segítik a moló munkáját, ugyanakkor bírói úton meg
is
ál-
A
felszá-
támadhatók.
(Az állásfoglalásokban megfogalmazott vélemények betartása jogilag nem
kötelező.)
Ezért nincs garancia arra, hogy
ezen kérdések vonatkozásában ne
el
kezdődhessenek
ták, hiszen az ellentmondások érdekkülönbséget 3.2. A vizsgálat során felmerült
jogszabályi
jogvi-
takarnak.
ellentmondások,
illetve szabályozatlan kérdések: - a felszámolás alatt
lévő
vállalat kezelésében
területi föld értékesítése esetén a bevétel a
levő
bel-
hitelező
ket, vagy az önkormányzatot illeti-e meg, - a zálogjog miatt forgalomképtelen vagyontárgyak értékesithetők, gyeztetői
a
érdekek
hitelezői
illetve
a
zálogjog
hogyan beje-
érvényesítendők-e,
- harmadik fél tartozása mögött a felszámolás alatti vállalat a zálogkötelezett; hogyan
szerepeltethető
kötelezettség a felszámolás alatt álló vállalat zásai között. Ugyanez a kérdés merül fel a alatt
lévő
anyavállalat korlátlan
ez
a
tarto-
felszámolás
felelőssége
esetében,
mellyel leányvállalatának tartozásáért áll helyt, - a vagyonra vonatkozó egyéb jogosítványok tősége,
érvényesíthe-
figyelembevétele; pl. üzemi tanács együttdönté-
si joga, jóléti intézmények
értékesítése
esetében.
A
- 50 -
Munka törvénykönyve 65. § (l) bekezdésében együttdöntési jog illeti meg a vállalati üzemi tanácsot a tiv
szerződésben
felhasználása,
meghatározott jóléti célú pénzeszközök
illetőleg
ilyen
jellegű
ingatlanok hasznositása esetében. A vény e jogosítványokat nem ismeri, hitelezőket
kollek-
intézmények
felszámolási eszerint
és tör-
minden
a
illeti,
a végkielégitésre vonatkozóan két
probléma
rült. A Munka törvénykönyve a végkielégítés sában átlagkeresettel számol,
a
is
felme-
vonatkozá-
felszámolási
törvény
pedig csak a személyi alapbér kategóriát ismeri. A Munmegelőző
ka törvénykönyve az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belüli munkaviszony
megszűnése
esetén
gosan 3 havi átlagkereset kifizetését írja
pótlóla-
elő.
A
fel-
számolási törvény ilyen kifizetést nem tesz lehetövé felszámolás alatt
lévő
a
vállalatnál,
- a felszámolási nyitómérlegre vonatkozóan
előirt
határidő
nagyobb szervezeteknél betarthatatlan,
határidő
rugalmas kezelésének (egyedi
határidő
módositásának megteremtése szükséges,
- nagyobb szervezeteknél fennáll annak
szoros igy
határidő),
lehetősége,
felszámolást a felszámolási törvényben
előirt
a
vagy
hogy a
két
éven
belül nem lehet lezárni, - a felszámoló bírók által hozott egyedi valamilyen
méttékű
Szükségesnek látjuk a PTK,
illetőleg
tékesitéséről
az
védelme megfontolást igényel.
Csődtörvény
Időlegesen
szóló
és a Munka
törvénykönyv,
állami tulajdonban
törvények
ellentmondások feloldását.
állásfoglalások
lévő
vagy
összehangolatlanságából
a ér-
adódó
-
51 -
3.3. Azokban az esetekben, amikor tésnek (APEH,
döntő
hányadát
VPOP,
állami
hitelezői
a
igénybejelen-
költségvetési
Társadalombiztosítás,
stb.)
szervezetek követelései
teszik ki, egyedi kormányzati döntéssel engedélyezzék olyan eljárás alkalmazását, amikor a felszámolás alatt lévő
állami követelést állami tulajdonként kezelve
hitel igénybe
vehető
Ezzel az egyedi
az
E
legyen.
eljárással
jelentős
vásárlóerőt
módja a felszámolónak az értékesitésbe bevonni, a
lenne munka-
helyek megtartásával a végkielégítés elmaradna, és igy csökkenthető lenne a felszámolás költsége, ami tovább javítaná a
hitelezők
kielégítésének mértékét. Ugyanis
E hitel kedvezményes konstrukciója csak törlesztésére
fordithatő
privatizációs
alkalmazható, tehát a felszámolás
az
az
államadósság
bevételek
folyamatában
esetén jelenleg
nincs mód az igénylésére.
Budapest, 1994. január "31:'
tolv age mayer István) elnök
Állami Fejlesztési Intézet ' ' ' ' R eszvenytarsasag
Állami Számvevőszék Ha gelmayer István úr elnök részére
Elnök-vezérigazgató 115/iz./94 r----------. IALL.-'·:~·,:
ÉRKEZETT:
.:.
i~
:
.
., •
•
•.
•· :.: ;::
1994 -01- 3 l V- 3~-i-AfC1'2:,-gL(-
Budapest
Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm, hogy megküldte az Állami Számvevőszék Elnöki értékezletén elfogadott jelentést az IKARUS és Csepel Autógyár együttes szanálásáróL Köszönöm továbbá, hogy figyelembe vették a végleges jelentésben az ÁFI Rt összes észrevételét A végleges jelentés tömören, tárgyilagosan elemzi az alapvizsgálat óta eltelt eseményeket és a végkövetkeztetéseivel, ajánlásaival egyetértünk Az ÁSZ jelentés a felszámolási eljárás során az E hitel konstrukció igény-
bevételének lehetőségét javasolja, amennyiben a hitelezői igény bejelentés döntő hányada állami követelés_ Elvileg támogatjuk, hogy a felszámolás során is működjön valamilyen kedvezményes konstrukció, de az E hitel erre nem alkalmas, Az E hitel olyan speciális konstrukció, amely nem jár készpénzforgalommal (kivéve a privatizációs költséget), így az állami hitelezők kielégítését nemjavitaná a konstrukció igénybevétele, hanem rontaná, Budapest, 1994, január 24_ .Tisztelettel:
REORG Gazdasági és Pénzügyi Részvénytársaság REORG
1116 Budapest, Hengermalom u. 1.
Postacím: 1522 Budapest,
Pf. 8.
Telefon: 162-0600
Fax: 162-0602
Telex: 22-7039
Iktatószám: 102/1994. ügyintéző:
VirágM
r:t.LLAM!
Hagelmayer István úr
l.
elnök
f ERKEZETT: ií .:(···! '··.··· '._.-_":
Állami Számvevőszék
t'
I' .' .
Budapest
r
• :. 1
'!:
l l
Pf: 432
L·--···----------......_____.
1393
Tisztel t Elnök Úr!
Köszönettel állami zett A
vettem és áttanulmányoztam az IKARUS és a Csepel Autógyár
vállalatok
ellenőrzésük
Jelentés
együttes szanálása és privatizálása tárgyában végutávizsgálatáról készített jelentésüket.
irányításom
alatti
Társaságat
érintő
megállapításaival
egyetértek. Budapest, 1994. január 28.
Üdvözlettel
'
--~----M~"~---1
40 Jet.N1,
,ALLAMI
1_,,l'l ,,,
" , , , , -'~bh, VAGYONKEZELO RESZVENYTARSASAG
1115 Budapest, Bánk bán u_ 17/R Levélcím: 1519 Budapest, Pf_ 409.
Tel.: 267-6696 Fax.· 267-6698 Központi telefon: 267-6600
Vezérigazgató
Budapest, J994. január 27.
r- . 1 ~
, •, .
,AL __.....,,,d
l
Hagelmayer István úr elnök Állami Számvevőszék Budapest Tisztelt Elnök Úr!
1i t.",..:._c.l ".,... -y--1:
~zám:.JV,V.J1"1~~94._ ___ 1 ::ti." .. J-..• :-••-·":,··
."'
-1994 -o~.... -.. ~.:.)
t;
..
t·:~.
3
!i ::c-~cs: ·>,:, v-,.:..31- ::tG f g~-'34- ·
l
~ fl1?:i_'--~~~(_:.Lr:
)r.:.
l
l
Az IKARUS és Csepel Autógyár állami vállalatok ~gyütt~-;~álásáróTés prÍvatizáTásáfof" ___ _ szóló ellenőrzés utóvizsgálatáról készült, az Állami Számvevőszék V-31-69/1993-1994 jelentéséhez - a törvény adta lehetőséggel élve - az alábbi észrevételeket tesszük az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság részéről. A jelentés összefoglaló megállapításaival és következtetéseivel alapvetőerr egyetértünk, az előzmények feltárása és bemutatása korrekt módon valósul meg. Megítélésünk szerint azonban nem eléggé hangsúlyos a lezáratlan peres ügyek kérdésének kezelése. A jelentés 4.2. pontjában (ll. oldal) idézett kormányhatározat az IKARUS állami vállalat végelszámolással történő megszüntetését a folyó peres ügyek lezárását követő azonnali hatállyal írja elő. Ebből következőerr a jelentés által a 3.1. pontban felvetett vagyonátadás még nem lezárt kérdéseire és ezzel összefüggésben az állami tulajdonosi helyzet rendezésére (4.3. pont) is a peres ügyek lezárása után a ténylegesen fennmaradó kötelezettségek ismeretében lehet majd megoldást keresni. Az ÁV Rt. a hosszú távú érdekeltségű tulajdonosi gyakorlat érvényesítését a kormányhatározatból fakadó feladatok (IKARUS Állami Vállalat felszámolása, gazdálkodás racionalizalása) előkészítésével kívánja a jelenlegi helyzetben megvalósítani. Ennek kapcsán került sor a ·elentésben idézett (24. oldal III. A vizsgálat részletes megállapításai) szakértői cég kiküldésére is. Tekintettel arra, ogy a szakértői átvilágítás az IKARUS stratégiai céljainak m;;ghatározására irányult, az üzletvezetés kérdéseit közvetlen nem tárgyalta, így a j~t:n.!,és megállapításával szemben nem látunk ellentmondást a GT hivatkozott rend_clkezésével ,kapcsolatban. Ugyani,lkkor a stratégiai átvilágítás részletesen foglalkozik a piaci helyzet változásával, illetve jövőbeni alakulásával, összhangban a jelentés idevágó megállapításával. Javasoljuk, hogy a jelentés III. fejezet (A vizsgálat részletes megállapításai) 1.1.8. pontjában (30. oldal) a társaság tisztségviselőinek kifizetett tiszteletdíjak 1992. évre megállapított közvetlen költségeit az 1992 évi fejlesztési költségeihez viszonyítsuk, - így az utóbbinak mintegy harmada (és nem a fele) a kifizetett tiszteletdíjak összege. (Megjegyezzük, hogy az 1993. évre várható kutatás-fejlesztési ráfordítások szintje rendkívül alacsony, a stratégiai fejlődést egyáltalán nem szolgálja, a szintentartáshoz sem elég.)
f
. l
l
Hagelmayer István úr 1994. január 27. 2. oldal
_,
_-_.
Összefoglalóart_:_r0giíteni- -kívánjuk,- hogy az- Á V Rt.- portfoliójába tartozó IKARUS Résivénytársaság és IKARUS Állami V állalat feletti tulajdonosi jogokat a vonatkozó rendelet szerint gyakoroljuk és a fennálló peres ügyek lezárását követően mindent megteszünk az idézett határozat végrehajtása érdekében. A jelentés javaslatai jó alapot és hasznos segítséget adnak a megteendő intézkedésekhez.
Üdvözlettel
~(nök
Budapest, 1994. február 7. V-31-7911993-94.
Dr. C S E P I LAJOS úr vezérigazgató Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság i B U D A P E S T
Tisztelt Vezérigazgató Úr!
Köszönettel vettem az IKARUS és CSEPEL Autógyár állami tok
együttes
ellenőrzés
szanálása
és
utávizsgálatáról
privatizálása
vállala-
tárgyában
végzett
készült V-31/1993-94. számú
jelen-
tésre tett észrevételeit. A levelének harmadik
bekezdésében
foglaltakkal
összefüggésben
megjegyzem, hogy a vizsgálat lezárásáig csak olyan
kormányhatá-
rozatról van tudomásunk, amely az IKARUS állami vállalat számolását írja
elő.
(Levelében,
valószínűleg
végel-
tévesen, felszámo-
lás szerepel. ) A §.
szakértői
cég kiküldését
(1), valamint 64§.
illetően
felhívom figyeimét a GT 275.
(4) bekezdésére is, amely kimondja,
a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem
tartozó
hogy
ügyekben
valamennyi tag részvételével hozott döntésre van szükség. Ezért megállapításunkat fenntartom. A társaság
tisztségviselőinek
összefüggésben
a
Közgyűlés
kifizetett módosító
!993-ban az 1992. évi mértéknek
díjak döntést
megfelelően
mivel nem
alakulnak.
azzal
hozott
- 2 -
Az utávizsgálat jelentésének l. 1.8. pontjában sonlítás -amely gál -
megfelelően
elsősorban
szereplő
is az arányok érzékeltetésére
tükrözi azt az Ön levelében
is
tényt, hogy "a kutatási-fejlesztési ráfordítások kívül alacsony, a stratégiai
összeha-
fejlődést
szol-
megállapított szintje
rend-
nem szolgálja".
Ezért erre vonatkozó megállapításunkat fenntartom. Egyben tájékoztatom arról, hogy adott válaszomat csatolom az
mind
észrevételét,
Országgyűlés
részére
mind
eljuttatandó
jelentéshez. Együttműködését
köszönöm.
Tisztelettel ,~
•./<~<. .,·
~~--~~.
·t'·-\:; "" ·/---------'
arra
Hageimayer István
.{-J_
IKARUS JÁRMŰGYÁRTÓ Rt. - VEZÉRIGAZGATÓ
J~
;'01' -~---
-,
!994 -02- ú 1
HAGELl1AYER ISTVAN úr Elnök Allami Számvevőszék
\!-?:,~
-1-4 (crs-(J4
Budapest
-
Tisztelt Elnök ur!
Köszönettel vettem kézhez Elnök úr levelét és a csatolt,Jelentés az Ikarus és a Csepel Autógyár állami vállalatok együttes szanálása és privatizálása tárgyában végzett ellenorzés utávizsgálatáról cimíi anyagot. Orömmel tapasztaltam, hogy a tervezetral irt véleményünk egy részét figyelembe vették a végleges változat elkészitésekor. Hindazonáltal egyes kérdésekben társaságunk álláspontja és szemlélete eltér az anyagban foglaltaktól, máshol pontosítást tartunk szükségesnek. Észrevételeink nem befolyásol,ják a jelentésben javasolt intézkedéseket, de reményeink szerint segitséget adnak azok célirányos és hatékony végrehajtásához. Észrevételeinket a csatolt mellékletben küldöm meg_ BUdapest, 1994. január 31. Helléklet: l pld.
Tisztelettel:
( /
'
~ 1
)'·
~~:=)ndrás
"'-.
..
)
ÉSZREVÉTELEK
a Jelentés az Ikarus és Csepel Autógyár dllami v~llalatok együttes _szanálásáról és privatizálásáról szóló ellenőrzés utávizsgálatáról c. ÁSZ anyaghoz. Észrevételünket a jelentés szerkezetéhez és sorrendjéhez igazodva tesszük meg. A könnyebb egybevetés ás azonosítás céljából az oldalszámon kívUl megacijuk vagy idézzük azt a szövegrészt, melyre az észrevétel vonatkozik, vagy a fejezet pontszámára hivatkozunk. ~· " 7 . old a l "F..uggo"b en van egyes ..... Seu
A földek és ingatlanok
teher~entes ~tadása,
az
ótad~s
el5ké-
szítése az Ikarus Karosszéria- és JármGgyár állami v~llalat feladata. Sajnálatosnak tarto:n, hogy sürgetáseink ellenére az alapítás óta eltelt közel két és fél év alatt erre nem volt mód. A Stefánia úti (és esetleg más) épületek és földingatlanok a társaság könyveiben nem szerepelnek, hiszen dtadjsukra nem került sor. Nem érthető viszont, hogy az állami vállalat vagyonából hogyan hiányozhatnak. "A vállalat nem adta át több más tétel ..... stb." A Hungarian Susexport közös vállalatban az Ikarus Karosszéria- és JármGgyárnak 5 ~Ft-os tulajdonrésze volt. A közös vállalat a mGködése során autóbuszok és tartalékalkatrészek exportjából illetve az autóbuszgyártáshoz szükséges anyagok, alkatrészek importjából jelent5s nyereséget ért el, és 30-40 KFt közötti eredménytartalékot képzett. A jelentés által is említett kockázatnövelésen felül üzleti és vagyonvédelmi szempontból is érthetetlennek tartjuk az 5 l'.Ft-ért való értékesítést.
- 2
-
9.oldal 3.5. ponthoz Az. alapításkor fennálló 1898 l·1Ft-os kubai céghitelt refinan:.. · szírozó hi tel tartozásból a részvénytársaság a rendkívül nehéz működési feltételek ellenére ütemezés szerint törlesztett 947 i-1Ft-ot és kamat ai t. A 951 t-1Ft fennálló tartozás hi telkonszolid~1ción belüli rendezése jelenleg csak annyi t jelent, hogy az iíHG megszabadult ettől a hiteltől, de az Ikarus Rt számára - más intézkedésio - a törlesztési kötelezettség fennáll. A 800 !•iFt-os 5 éves futm:üdejCi átstrukt:bilási hi tel ügyében
tudomásunk szerint még előterjesztés sem született. A hitelt a társaság venné fel· az ,\v. Rt. garanciéja mellett, tehát ez nem a költségvetést torhelné. :-1indezt
-
figyelem~1evéve
a mi véleményüilk szerint:
tartozáselengedés költségvetési kötelezettségvállalás
ll iiFt 1;6~8
Összesen:
4701 iAFt
i·:Ft
Ebből
2690 :-1Ft (57 ;;) az exportszállításokhoz kapcsolódó költségvetési garanciavállalás, amire a pénzintézetek alacsony mértékú szavatolótőkéje miatt volt szükség. 10. oldal 3. 6. pont A részvénytársaság közgyűlése 1992. decemberében fogadta el a menedzsment által kidolgozott válságkezelő programot, melynek keretében a racionális szervezeti méretek kialakítása megtörtént, illetve szükség szerint tovább folyik.
- 3
Ennek keretében: - az autóbuszgyártó kapacitás az 1980-as évekre jellemző 1213000 db/év-ről 3000-3500 db/év~re ltt redukálva, a termelőterületek összevonása, eszközök áttelepítése nagyrészt megtörtént, a felszabalJuló területek és eszközCik gazdasági társaságokba vitele, bérbeadása vagy eladása nagyrészt megtörtént illetve folyik, -kilenc új társaság alapítására került sor, az ezekbe bevont külföldi
tőke
16, l
i··1~S~,
- a társaság 1991. augusztus 30 - 1993. december 31. közötti idöszakban a létszámát 54
~f-kal
csökKentette,
- a vállalatcsoporton jslül a nsr.1 ikarusi (nem egymás kczötti koopsróciós szóllitásokból származó) árbévétel 1994-ben minteoy 3-3,5
1··~rdFt
lesz,
enne~<
a fele export,
- az irányítás átszervezése r"egtJrtént. Az Arthur Andersen és sz Andersen C~nsulting cég 1993. dece~ beri átvilágítási zárójelentésében a következőket írja: ''A válságkezelési'' stratégia tése sikeresen karcsúsította kenységét válaszul a ira .
~iaci
all
az Ikarus vezeésszerűsítette üzleti tevé-
feltételek drasztikus
v~ltozisa-
.fl. vezetés által a r.1ai napig megtett
pozitív és határozött lépések eredr.1énye!{éppen az Ikarus még mindig olyan pozícióban van, hogy jöv5jét befolyásolni tudja." Fentiekre tekintettel nem tartjuk állapítását, miszerint:
érthetőnek
a Jelentés meg-
" ..... szükséges az Ikarus Rt r.1ér többször megfogalmazott racionális szerveze~i méretének kialakítása. Ezeknek a döntéseknek a meghozatalához, a hosszdtávd tulajdonosi gyakorlat jelenleg nem érvényesül."
- 4
20. oldal l.l.l. ponthoz A jelentés kifogásolja, illetve az ÁVU 1991. augusztus 29-i ha~ározatával ellentétesnek minősíti, hogy az 1991. novem~er 25-i szerz5désben a Csepel Autógyér által az 1989. évi és az 1990. évi árkülönbözettel kapcsolatban indított peres ügyeket nem vállaltuk át. 11egítéléser.l szerint eljárásunk nem áll t ellentétben az ÁVÜ hivatkozott határozatéval. Ugyanis a kérdéses követeléseket az abban az időben érvényes számviteli előírásokkal összhangban az állar.1i vállalat szá~viteli nyilvántartásai nem tartalmazták, azokkal sze~ben az álla11i vállalat eszldzöket nem adott el, a szerz5dás l. sz. >:1ellékletét képez5 eszköz-forrás mérleg ezt a tételt nem tartalnazta. Ehhez képest a maokötött szerződés
a. perek eredr.1dnyének kizárásával együtt r.1egfelel
annak a feltételnek, hogy a társaság átvállalja a t~rsaság (megjegyzés tőlem: helyesen vállalat) tevékenységével összefüggő valamennyi kötelezettséget és birtokolja az ennek megfelelő vagyont. ' ' R· ur 23 • Oldal " - az I 1(\fi, .:J
P f\
t
•
1 " :-nog~oromt6s 6 hoz 6 pess6n6ne ~u-'Ko''d~'K ,. ·J, t...· ~8~ (\. ól,,_, t. ........ dl .... c; ,_, '
ill
••••
"
A szöveg pontatlan, a határozat nen az AvU Rt-től felveendő hi telr51 szál, hanem a privatizációért felelős tárca nélküli az Ikarus Rt helyzeténak áttekintése, miniszter: " stratégiai terve időbeni el5rehaladásénak függvényében az ÁV. Rt-nél járjon el az átstruktdrálás költségeinek - 800 millió Ft - fedezetéül szolgáló 5 éves futamidejű hitelfelvételhez garancia nydjtása érdei<ében." 27. oldal "A részvénytársaság vagyoni helyzetében gazdálkodási tartalékot jelent ..... stb.'' Az ebben a bekezdésben foglaltak nam pontosan tükrözik a tényleges helyzetet.
- 5
A társaság az alapításkor tulajdonába került eszközök egy részét társaságokba vitte. A bevitelt vagyonértékelés előzte meg, melynek során az apportált eszközök összessége felértékelődött. Az 1993-ban alapított társaságoknál 8integy 500 MFt eszköznövekmény jött így létre, ami a vagyoni helyzetet javítja, bár a likviditásít nem. iJ.ásrészt a társaság az időközben leselejtezett vagy feleslegessé váló tárgyi eszközökból értékesített is. Erre is az a jellemző, hogy az értékesítés a könyv szerintinél magasabb értéken történt. Ez a társaság vagyoni és likviditési helyzetét is javította. Harmadsorban a társaság a tulajdonában lévő, vagy a nem tulajdonát képez6, de általa használt eszk~zök egy részét bérbeadta. Ezzel a költségeit cs':ikkentette, sőt haszonra is szert tett. Fentiek fényében a kihasznélatlan kapacitások
dításairól tett állítás nehezen
t~~blet
réfor-
értelmezhető.
Jelen pillanatban a társaságnak nincsenek olyan jelentős értékű felesleges tárgyi eszközei, melynek gazdálkodási tartalékot jelentenének. 27. oldal "Az Ikarus Rt. alapításakor a jóléti tárgyi eszköztik a nyilvántartott nettó érték 10 ~6-án kerül tek a társaság vagyonába .... stb." Az ebben a bekezdésben foglaltak több szempontból lanok.
pontat-
Az Ikarus Rt. alapításakor Qég 8ás eszközkategóriák léteztek. A jóléti állóeszközök egy része, a fogyóeszközök a készletek könyv szerinti értéken kerültek át a részvénytársaság vagyonába.
- 6
A nettó érték 10 ~~-án történő átadást-átvétel t a szindikatusi szerződés tartalmazza, de csak a gyárterületen kívüli jóléti ingatlanokra - föld. épületek, építmények ~ vonatkozóan. Ezekból az állami yállalat halogató oagatartása miatt eddig csak a zarilárdi üdülő és a székesfehérvári jóléti ingatlanok tulajdoni átírása történhetett meg. A t~bbi nem szerepel a társaság könyveiben ( nem is szerepe l het!), hanem az állami vállalat vagyonában van az eredeti bruttóból levezetett, jelenleg kb .. 400
i··~F t-os
értéken.
A kultjrházak funkcióveszteségének kiemelését nem látjuk indokoltnak. Ugyanígy és ugyanilyen mértékben kiemelhetők lennének a sportlétesítmények, az óvodák, b~lcs~dék és kiszolgáló egységeik, .de még az üdülőknél is kérdések merülnek fel. Ezen ingatlanok gazdasági tartalékként okból nem tartjuk indokoltnak:
történő
kezelését két
leonagyobb részük nincs a részvénytársaság tulajdonában, és nem is tudjuk, hogy mikor lesz, ha a társaság tulajdonába kerülnek is, hasznosítdsuk, értékesítésUk csak az üzemi tanács egyUttdöntésével lehetséges. (Ha az értékesítési elképzeléseket nem tá;;Jo-
gatják.) 27. oldal "A társaság elemzéseszerint ma már bizonyosra vehető, hogy az 1993-ban, 1991:--ben ezen a területen meghatározó nagyságrendJ értékesítés nem várható ..... stb." A volt Szavjétunió területén létrejött utódálla~ok tényleges fizetőképességét szinte lehetetlen ~egítélni. Az utódállam8kban összesen kb. 100000 db ikarus van, ezek jó része azonban alkatrészhiány miatt üzemképtelen. Orosz elemzések szarint évi 30000 db új, nagy buszra lenne szükség, ezzel szemben az elméleti hazai kapaci tás 14000 db/év a tényleges kibocsátás
- 7
kb. 4000 db. A saját autóbuszipar felfuttatésáról szótt álmok összeomlani látszanak a kapkodó, különbözó érdekektól hajtott beszerzések - török, iráni, dél-koreai, macedón, cseh, volt keletnémet használt ikarus, használt nyugati stb. -alkatrész- és üzemeltetési problémák niatt sorra kudarccal végz5dnek. Az Ikarus 1993-ban kUlönbözó csatornákon közel 1751 db-ot értékesített a volt szovjat területekre. 1994-re az .AVTOEXPORTnL 3100 db-ra szóló szerződést írtunk alá. Várható világbanki tenderek kiírása is kb. 400 :·;uso értékben. Több összeszerelő project előkészítése folyik. Összesen mintegy 6JJO Cb eladásáról vannak folyumatosan tár-
gyalások. A társasági elemzése!< arra kívántál< felhivni a figyelmet, hogy a rendkívül nagy igény ellenére a fizet5kópssség rand-
kívül alacsony szintú is lehat, és a társaság tevékenységet úgy kell megszervezni, hogy a múköd5képesség ekkor is megr:Jaradjon. Ez elsősorban a piaci aktivitás más ir~nyokban való növelését, a r:1Ciködés ésszerűsítését és a gazdcílkodás hatékonyab~á
tételét jelenti, de
semmiképpen nem azt,
h~gy ~a
vala;nilyen határozott mértékcsökk::mést lehetne és kellene el-
dönteni és végrehajtani. 28. oldal. "A társaság állandó likviditási gondokkal küzd .... stb." Igaz, hogy az Ikarus Rt. az elmúlt időszakban folyamatosan likviditási gondokkal kUzd~tt, azonban a 22. oldalon tett megállapításokat a jelentésben túlzottnak tartjuk. Figyelembevéve az 1992. évi mérlegadatokat, valamint az 1993. évi várható mérlegszámokat a kötelezettségek és követelések arányai a következők:
n
- o
- 1992: l' 63 - 1993: l' 41 30-32.
olda~
1.1.9. pont
Ebben a pontban.a_ társaség stratégiájával, méretével és a tulajdonosi döntéshozatallal kapcsolatos álláspont van részletesen kifejtve, amire a 10. oldali összefoglaló 3.6. pont kapcsán már kifejtettem eltérő véleményem~t. !~ét
fontos
kiegészítő
megjegyzés:
A 31. oldalon szerepel: Az elmúlt években az autóbusz gyártás túlnyomó részben (90 % körül) exportra kerUlt, els5sorban a wa i F~\!< országok területére .
. Ez az állítás az 1970-80 évtiz2dre igaz, 1990-túl kezdve az arány lényegesen
lecs~kkent,
mik5zben az export az
összértékesítésen b2lül n5tt.
A 32. oldalon található:
Ugyanakkor a szervezetkor-
szerúsítési döntések radikális végrehajtBsában - 2nnak érthető
egzisztensiélis
feszültség~i
niatt- management
sem érdekelt el3ggé. Annak megnevezése ·nélkül, hogy milyen radikális szervezetkorszerúsítésról van szó, ez a kijelentés igazságtalan. ,\z alapítéstól eltelt id5ben jelentősen átalakult a vállalat szerkezete (l. társaságok, területcsökkentés stb.) és a részvénytársaság irányítási szarvezete is. A menedzsmentnek emellett :neg kellett küzdenie az alapítás, a létszámleépítés, a termelésátszervezés gondjaival és a likvidi tás i problémákkal. :Jem világos, hogy milyen érdekeltség és milven egzisztenciális feszültségek gátolták mindezt.
•
- 9
34. oldal 1.2.2. pont A kubai céghitelt refinanszírozó hi telt az á,llami vállalat tartja nyilván a könyveiben, de a fizetési kötelezettség a részvénytársasáoot terheli. /l.z alapítás óta az rt. 947 1'1Ft-ot törlesztett, erre a részre a devizahatóság megadta a leirási engedélyt. A szindikátusi szerződéssel, az alapító okiratokban foglaltakkal és a részvénytársaség és az állami vállalat között létrejött szerz5désalckel ellentétesen az ~llami vállalat ezeket a követeléseket nem adta hane:n önkényesen a i íOGUrn Rt-nél
A legnagyobb nem csak
désG rt.
a~t
~llami
-
ala~ító
~t
a
érté~<esítette.
nem csa!< szerz6dést szegett,
akadályozta meo, hogy a 61
~egpróbálja
részvjnytársas~gnak,
~~-ban
állami részesc-
a követelések értékesítésével vagyani
helyzetét és- likviditását javítani, a
;~oGURT-t6l
kapatt
vételárat sefT! adta át a részvényt8rsaságnak.
A k5vetelések ''rendkívül alulértékelhet5'' min5sitésével adatok hiányában nem tudunk mit kezdeni, egyes
szerint spanyol befektet6k 4J-50 vásárolni.
~-os
infor~ációk
áron is hajlandó
~eg
Az állami vállalat vezetóinek kubai utazásairól és ottani tárgyalásairól serJtíililyen információnk nincs.
35. oldal 1.2.3. pont Az e:J:Jen a pontban foglal takkal kapcsolatos oldalhoz tett véle:nényer.1rael már elmondtam.
problé~ákat
a 7.
~(nö.k
Budapest, 1994. február 7.
V- 34-l-g {489S-·9Lt-
S E M S E Y
ANDRÁS úr
vezérigazgató IKARUS Járműgyártó Rt.
B U D A P E S T
Tisztelt Vezérigazgató Úr!
Köszönettel vettem az IKARUS és CSEPEL Autógyár állami tok
együttes
ellenőrzés
szanálása
és
privatizálása
vállala-
tárgyában
utóvizsgálatáról készült V-31/1993-94.
végzett
számú
jelen-
tésre tett észrevételeit. Egyetértek azzal, ahogy levelében Ön is jelzi, hogy azok nem befolyásolják a jelentésben javasolt intézkedéseket, de hozzásegitenek a feltárt problémák, megállapítások sokoldalú megvilágitásához. Tájékoztatom, hogy mind észrevételeit, mind arra adott mat csatalom az
Országgyűlés
Együttműködését
köszönöm.
részére
eljuttatandó
válaszo-
jelentéshez.
Tisztelettel
IÓ~(eP.ufCfét 3o G ~2;i Sr:
i
Budapest ... l9.9.!1 .• jao., 26.................... .
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
Levélszám: ......
~:::.~/.9.k: .............. .
Hagelmayer István elnök úr
i994 -ut:-
Budapest
l•
\J- 6A-
o1
+2 )cr3,-g4
Tisztelt Elnök Úr! i
L __. ________________________..___: Megkaptam az Állami Számvevőszék V-31-69/1993-1994. sz. jelentését az IKARUS és Csepel Autógyár állami vállalatok együttes szanálásáról és privatizálásáról szóló ellenőrzés utávizsgálatával kapcsolatosan. A jelentést áttanulmányoztam és megnyugvással vettem tudomásul, hogy a jelentés tervezetéhez fűzött szakmai észrevételeinket az elnökség által jóváhagyott jelentés figyelembe vette. A jelentést.sz IKARUS Karosszéria és Járműgyár tevékenysége tekintetében szakmailag kiváló szinvonlúnak, objektívnek látom, további munkánkhoz figyelembe vesszük. Ami a jelentésnek az ÁVÜ, ÁVRT,Pénzügyminisztérium és a többi irányitóhatóságok vonatkozásait illeti, úgy vélem ezek minősitésére nem érzem magam illetékesnek és ezért ezekre korábban sem tértem ki. Köszönöm a vizsgálat során is megnyilvánult segítségüket. IKARUS
Karosszéria és Járműgyár Budapest, l! 6 • Margit u. 114.
Tisztelettel:
Bó igazgató
IKARUS KAROSSZÉRIA- ÉS JÁRMŰGYÁR 1165 Budapest. Margit u. 114. telex: 22 4 766
o
telefon: (l) 252 9666
o
telefax: (l) 163 7263
BudaP-eSt tlolding __
FSZ--_,_138_oo_
ELSŐ HAZAI VAGYONKEZELŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG mint a Csepel Autógyár F.A. felszámolója
.
!
Budapest
.
199? -~~L: ~ 7~:
Hagelmayer István úr elnök Állami Számvevőszék -!'~!
;-
F
•
'
v~ ?o1;_f~:l~~~04 ,
•-. '
..
' ,. ____ .
-
-------
·-··
Tisztelt Elnök Úr!
Az Állami Számvevőszéknek az Ikarus és a Csepel Autógyár állami vállalatok együttes szanálása és privatizálása tárgyában végzett utávizsgálatáról szóló V-31-67/93.-94. sz. jelentésével, annak megállapításaival egyetértek
Budapest, 1994. január 26. Tisztelette{:
K-
tjr 10
.'
, Íglll;,gj1tÓ l: OLDING . . Iso/·' ~~·" RT. - . .;J __ <J v agyon]< e.,. l .. ~
..
'~r-c.~ l
RészvénytcirsEI" ... e o ~ag
1.
~----···----------------------------
H-1024 Budapest, Margit körút 85. • "B' (361.) 156-5566 • Telex: 22-5376 ·Fax: (361) 155-2363
Feb. 0?. 1994
Pl·l Vallal ko::asi Foeosztal ~ 2töó-0289
From
.ÁLU\iV;!
PE:NZÜGYMINISZTER
312/S:z.l./94.
P0 2
02:02 Pl1
-----·~--.-·.~---·•r
s -· { · ..~' •r:.• ,\ :t-. c:- ..., -·- ~ '•J .. • '··[;It.,.
.._L .....,,\, ti
1994
-;Q2~:
-·-'- J
l
o7
l
l
'
\J-3.1~ 8c))H
Hagelmnyer Ist~ván úr
'
.
elnök
Állami
s~ámvcvőszék
~---~...-..-------------··----
Budapest.
Apt\czai Csen:. .J. u. 10 . .1052
T .i.s:.:t.c,.lt. F.lniik Úi·l
A~ JKARVS 6s CSEPEL AUTÓGYÁR állami
v
szanül:h;a és pr i vat. i zálása tárgyában végzl:Lt.. d 1 en őrzés u t.. óv i zs gá l <;Ui nak megállapitásu i kHpcsol at. han l!szrcvétel t
Budapes!., 1994. február '
., ' -~ lll~(} . { \ j '.
'
.
'
\
Ji'~· .> '-\,· .. 'l .~1. •
)
·'
.,
l
·l\
'.A '\.
t
uu·t.ul mazö J el cntésst.:l
nem t.t.:szek. ~
"
i l'
li
l
... ..1
02-07-1994
01:05PM
11B8525
TO
FROI1 MJI·HSZTERJ TIT.
A MAGYAR KÖZfÁRSASÁG KORII1Ál>
Budapest, 1994. január 31. SzT-167/1994.
SZABÓ TA.\1ÁS TÁKCA "Í'LKÜLJ Ml!i!SZTER
Hagehnayer István úr, elnök ÁDami Stámvev8uék
1052. Budapest Apáczai Cs. J. u. 10.
1994 -02- 'o 7
V-JA-19(i95.~~8~ •' . ·-
;· ..
..
·-·-···-·~
. ....._
- --- --·-- ····-·-·-----
Tisztelt Elnök Úr!
,.
..-:
Az Ikarus és Csepel Autógyár állami vállalatok együttes szanálásáról és
~:i
!.!:;
privatizálásáról készített ellenőrzés utóvizsgálatának tapasztalatait összefoglaló_-- -~ jelentésüket az érintett tulajdonosi szervezetek munkatá:rsaival és vezetOivel ' :.' ;,:;,...;,:~ együttesen áttanulmányoztuk, mcly alapján az alábbi megállapításokat teszem ·•;::-": ~-:~ ~ ;;_;__ E"·.-:=== -
':....:..,-:."7~
A két vállalat korábbi, a gazdaság szám.os területét is befolyásoló szerepéböl
kiindulva az érintett szervezetek l ÁVú, ÁV Rt., Szanáló Szervezet/ és mi.nisztériumok /PM, IKM! áthatólill tanulmányozták a gazdálkodó szervezetek helyzetét, a sz-ükséges kil.ábalás lehetséges módozata:it. útjait. s azok következményeit. Tényként kell elfogadni, hogy a többszörös tulajdonosváltozások és a SZilllá1ás folyamatának egyídejU. és tartós ·
--. -~-.!..- "·- --'----"---
elluízódása, egymás keresztezése nem használt, hanem elsosorban ártott azon · gazdasági célszeruségnek. hogy - mind a közeli és ismert, núnd a távoli és ·
csak becsülhető piaci igények érdekében - potenciálisan szükséges a két· vállalatból eredményes gazdálkodó szervezetek fenntartása. Mindezt azért • vázoltam ilyen átfogóan, mert - véleményem szerint - célszem · egyértelmüsíteni, hogy az eltelt három év során a gazdálkodási és szabályozási .
11~'1
&!J:!pest.
Pn~nyi 11 )(1
Tdcfon. 149·1:107, l49-53DR,
Telefax.
119-5>~1:1
-- ·.·· -------
02-07-1994
01:DSF'I1
F'. Cl?
11E:E:525
TD
FR01'1 t•Jlt•IISZTERI TIT .
•
2
környezetben olyan események zajlottak le, mnelyek alapján az egyik "pillanatban" még racionálisnak tünö intézkedéssorozatok meghaú3rozása és megkezdése a "másik pillanatban" már esetleg ir.racíoruilisnak tünhetett, illetve ellentétes hatásokat is kiválthatott. A két vállalat esetében ilyen problémát Y~Wlt M ~ru. mi~löbbi létrchomR, ami lehetóvá tette a temtelés fenntartását és a társaság eredményes gazdálkodását kisebb mértékü kötelezettséggeL ugyanakkor a ferounaradi állami vúll.alat feladatává túzhet.te ki az adósságok és kötelezettségek rendezését. A fentiek alapján a javaslat 3. pon.tjában foglaltakat elsősorban vizsgálat
tárgyává kivánom temri, s tényleges mulaszt:ás esetén tartom csak célszeri\.nek a konkrét felelősség megállapítását. .
--~·----·
--
- -
- --
-·
..
--·
--· .. -
--
-
--
-. ---
.
-
- -- .. --
.
Egyébként az utóvizsgálaí.ról készített jelentést tárgyilagosnak és alaposnak tartom, a végleges jelentés általános megállapításaival és javaslataival egyetértek. Hasznositásukat míndkét vagyonkezelö szervezet esetében célszenlnek tartom, mni.nek időszerűségét a most Lajló adóskonszolidáció elokészítése is mégjobban motiválja.
Ű dvözlettel:
Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Helyettes államtitkár
r
l
HRI-2.-13"fl
r
' Hagelmayer István elnök úr részére
;'.
Államl Számvevőszék
-- --d-·--
....,.,,
______
~----~-~-
Budapest Apáczai Csere János u. 10. 1052
-. • . J
Tisztelt Elnök Úr
Az IKARUS és Csepel Autógyár állami vállalatok együttes szanálásáról és privatizálásáról szóló ellenőrzés utávizsgálatáról készített · jelentésüket áttanulmányciztuk. · Ismételten rögzítjük - korábban kialakult véleményünkkel egyezően hogy az IKARUS Járműgyártó Rt. működőképességének feltételeit a szanálás során végrehajtott, részbeni privatizáció nem teremtette meg, az alapításkori elképzelések nem realizálódtak. A termelési kapacitások megfelelő fedezetű termékkel való leterhelése nem biztosított. A problematikus helyzetű részvénytársaságnál a jelenleginél kisebb létszámú Igazgató Tanács és Felügyelő Bizottság talán hatékonyabban tudná a társaság stratégiai irányítását és felügyeletét ellátni. Ezáltal az éves tiszteletdíjak összege is kedvezőbb lenne. Ezért felvetjük, hogy e téma szíveskedjenek megvizsgálni.
javaslatok
közé
történő
felvételét
A jelentésükben foglaltakkal és a javaslatokkal egyetértünk. Budapest, l 994. január 31.
/~;;;F-'-~~7:~;; ·~
t;("
(cr
]tU
'"-::>.
.·i·~vözlettel
~-~-~~:
:c.. ;-« :: -~.···t
~-
(~~y ~it1) Q;.-{~i(~ti (J1~sef '-:.;\11 vt'-, . _, ..~
#"\. -~h 1..-Ji,..eti~" "'--~--:-...~~-
..
CÍM: 1024 BUDAPEST, ll, MARGIT KÖRÚT 85. lEVÉLCÍM: 1525 BUDAPEST; PF. %. ·TELEFON: 31/11156·5% TELEX: 22·53-76 1ELEFAX: 31/l/175.Q219
l .