JELENTÉS A NEMZETKÖZI HUMANITÁRIUS JOG TERJESZTÉSÉVEL ÉS ÉRVÉNYRE JUTTATÁSÁVAL FOGLALKOZÓ NEMZETI TANÁCSADÓ BIZOTTSÁG 2008-BAN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGÉRŐL I. Bevezetés A magyar Nemzeti Tanácsadó Bizottság (továbbiakban Bizottság) alábbi jelentése összefoglalja a 2008. évben, a nemzetközi humanitárius joggal kapcsolatos végzett tevékenységét, és egyben tájékoztatni kívánja azokat a minisztériumokat, amelyek képviselőt delegáltak a Bizottságba. A Bizottság a Vöröskereszt és Vörösfélhold XXVI. Konferenciájának ajánlására, a Kormány 2095/2000. (V.9.) határozata alapján működik, és évente jelentést készít tevékenységéről. II. A Bizottság összetétele A tárgyalt időszakban, a Bizottság összetételében a következő változások történtek: az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) dr. Tallódi Zoltánt, a Nemzetközi Együttműködési Főosztály, Strasbourgi Bírósági képviseleti osztályának szakmai tanácsadóját jelölte. A kulturális javak védelmével összefüggő humanitárius jogi kérdésekben kezdettől fogva számíthatunk Rónai Iván, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) Közgyűjteményi Főosztálya helyettes vezetőjének aktív részvételére. Az oktatási ügyekben illetékes képviselő személyéről azonban 2007-től nem kaptunk megerősítést dr. Gellér Balázs személyét illetően. Az OKM képviseletét így csak részben tekinthetjük megoldottnak. Bár dr. Tóth Judit, az IRM korábbi képviselője 2008-tól az Állampolgári Jogok Biztosának Hivatalában dolgozik, a Bizottságban eddig kifejtett aktív közreműködésére tekintettel a testület vezetésének felkérésére tanácsadóként továbbra is folytatja munkáját. III. A Bizottság tevékenysége A Bizottság 2008-ban négy alkalommal ülésezett. Meghívottként egy-egy ülésen részt vett a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) budapesti regionális küldöttségétől Cyril Laucci és dr. Varga Réka, az ICRC regionális jogi tanácsadói, valamint Magyari Sándor, EHL programfelelős. 2008-ban a Bizottság a következő témákkal foglalkozott: • A Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL törvény módosítása, valamint a vörös kereszt embléma hazai védelme érdekében tett lépések; • A Vöröskereszt és Vörösfélhold XXX. Nemzetközi Konferenciájának vállalásai; • „A humanitárius jog felfedezése”(Exploring Humanitarian Law, EHL) c. nemzetközi oktatási projekt adaptálásának lehetősége; • Egyes nemzetközi humanitárius jogi egyezmények hazai ratifikációjának és kihirdetésének helyzete A Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény módosítása A kérdés évek óta szerepel a Bizottság napirendjén. Az ICRC még 2002-ben, a Bizottság felkérésére véleményezte a törvényt, főleg az emblémahasználat szabályozásának felülvizsgálata vonatkozásában. Az azóta eltelt idő igazolta a 1
Bizottság azon álláspontját, hogy átfogó törvénymódosításra van szükség. A Magyar Vöröskereszt elvileg egyetért a módosítással, de az szerteágazó tevékenysége, bonyolult feladatfinanszírozási rendszere (pl. véradásszervezés, szociális szolgáltatások, keresőszolgálat, stb.) miatt hosszú előkészítést igényel. A Bizottság, tanácsadói szerepével összhangban, az ICRC budapesti regionális küldöttsége jogi tanácsadójának közreműködésével elkészítette a szabályozási koncepcióra vonatkozó javaslatát a szükségesnek tartott változtatásokról. Az első szövegtervezet 2009. elején készül el. A Magyar Vöröskereszt munkabizottságot hozott létre, amely a törvénymódosítással és a Magyar Vöröskereszt Alapszabályával kapcsolatos kérdéseket tanulmányozza. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szerint a Magyar Vöröskeresztről szóló törvényjavaslat dr. Tóth Judit és dr. Varga Réka által kidolgozott szabályozási koncepciója helyesen vázolja azokat a kérdésköröket, amelyek módosításra kerülhetnek. A hatályos szabályozás alkalmazásának 15 éve alatt ugyanis több olyan tárgykör merült fel, amelyek felvetik a módosítás szükségességét. A vöröskereszt embléma védelme A Bizottság számos alkalommal foglalkozott a Vöröskereszt nemzetközi emblémájának sorozatos magyarországi megsértésével, és megoldási javaslatokat fogalmazott meg. A Magyar Vöröskereszt a Bizottság közreműködésével 2007-ben emblémavédelmi kampányt indított, amelynek célja mindazon szervezetek figyelmének felhívása volt, amelyek rendszeresen megsértik a vonatkozó szabályokat. Ennek a folyamatnak a legfontosabb állomása a 2009. január 6-án életbe lépő 1/2009. sz. főigazgatói határozat a Magyar Vöröskereszt Emblémahasználati Szabályzatáról. A tapasztalatok alapján a Magyar Vöröskereszt úgy ítéli meg, hogy a jogosulatlan emblémahasználat visszaszorításának egyik leghatékonyabb eszköze az emblémahasználat megsértőinek írásban eljuttatott tájékoztatás és felkérés a jogszabályellenes emblémahasználat megszüntetésére. A Vöröskereszt és Vörösfélhold XXX. Nemzetközi Konferenciájának vállalásai A Bizottság folyamatosan napirenden tartja a Vöröskereszt és Vörösfélhold XXX. Nemzetközi Konferenciáján (Genf, 2007) a magyar kormány és a Magyar Vöröskereszt közös vállalásainak teljesítését. Ezen vállalások megegyeznek az EU tagállamainak és nemzeti társaságainak a nemzetközi humanitárius jog oktatása és terjesztése érdekében megfogalmazott vállalásaival. Az EU tagállamok közös vállalásai - A nemzetközi humanitárius jog (NHJ) terjesztése és oktatása: elsődlegesen az EU válságkezelési műveleteiben résztvevő katonai és polgári személyzet számára, valamint az ifjúság számára, a közoktatási rendszerbe történő beillesztése révén.
2
-
-
A NHJ nemzeti szintű alkalmazásának elősegítése és a nemzetközi egyezmények hazai megerősítése. Alapvető eljárási és egyéb garanciák. A fegyverexport normáinak nemzetközi szintű betart(at)ása. A kazettás lőszerekről (Cluster munitions) 2008-ban elfogadott egyezmény betartása. Útmutató a nemzetközi katasztrófasegélyezés és kezdeti helyreállítási segítségnyújtás hazai megkönnyítéséről és szabályozásáról – a Federáció e dokumentumban kifejtett céljainak támogatása, és regionális kísérleti projektek keretében történő terjesztése. Partnerség az EU államok nemzeti társaságaival.
„A humanitárius jog felfedezése”(Exploring Humanitarian Law, EHL) c. nemzetközi oktatási projekt adaptálásának lehetősége A modulokból álló EHL c. tananyagot a régió több országában már sikeresen alkalmazzák. Magyarországi bevezetése eddig még nem történt meg, bár a Nemzeti Alaptantervbe 2007-ben beemelésre került a humanitárius jog alapelvei című ismeretanyag. Az ICRC többször felajánlotta szakértői segítségét az EHL tananyag fordításának finanszírozásához és a pedagógusok képzéséhez.
IV. A Honvédelmi Minisztérium tevékenysége A nemzetközi humanitárius jog (hadijog) oktatása a katonai felsőoktatásban: A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen több tanszék is érintett a fegyveres összeütközések biztonság- és védelempolitikai vonatkozásainak oktatásában. A témakör jogi vonzatainak oktatásával a Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Jogtudományi- és Politikaelméleti Tanszék foglalkozik kiemelten magas óraszámban és egyedülálló részletességgel a hazai felsőoktatási intézmények közül. A tárgy oktatása minden szakon, így a BSc-n is megtalálható, különösen magas óraszámban a biztonság- és védelempolitikai, valamint a katonai vezetői képzésen. A nemzetközi humanitárius jog oktatása része a béketámogató műveletekre való felkészítéseknek is, ahol a jogásztisztek és a missziós parancsnokok külön képzésben vesznek részt. Hadijog oktatása a Magyar Honvédségben: A Honvédségben a katonák - az alapkiképzés során kapott ismereteken túl hadijogi képzéssel elsősorban a missziókra történő felkészülés keretében a hadszíntéri felkészítés során találkoznak. A NATO-nak és EU-nak felajánlott kötelékek szintén ebben a képzésben részesülnek, melyet CREVAL/TACEVAL ellenőrzéseken (a NATO harcászati értékelő programja) ellenőriznek. A törzsek elméleti felkészítést a parancsnoki továbbképzések során kapnak, gyakorlati alkalmazását a számítógéppel támogatott parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatokon hajtják végre. Jogalkotás és végrehajtási rendelkezések:
3
A HM Jogi Főosztálya összeállította a „Jogszabály-gyűjtemény a Szolgálati Szabályzathoz” című kiadványt, amely elősegíti a 24/2005. (VI. 30.) HM rendelettel kiadott és 2006. január 1-jén hatályba lépett új Szolgálati Szabályzat végrehajtását, ismertetve többek között a genfi egyezményeket és jegyzőkönyveiket. A HM műveleti szabványosítással foglalkozó bizottsága 2008-ban több, a nemzetközi humanitárius jog alkalmazásával kapcsolatos NATO doktrínát és STANAG-et fogadott el (hadifogoly- és zsákmánykezelés, humán felderítés és harcászati hírszerzés, speciális műveletek témakörében). Nemzetközi együttműködés: A Honvédelmi Minisztérium továbbra is rendszeresen képviselteti magát a külföldi hadijogi tanfolyamokon, így többek között a San Remo-i Humanitárius Jog Nemzetközi Intézete és a NATO Oberammergau-i iskolája által szervezett tanfolyamokon. Együttműködés a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával: A korábbi évek során jó együttműködést alakított ki a HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztálya a Nemzetközi Vöröskereszt Budapestre akkreditált képviselőivel. Sikeresen szerveztek szemináriumokat törzstisztek részére, elsősorban az oktatási intézmények, illetve a középszintű vezető szervek állománya részére. V. Nemzetközi humanitárius jogi egyezmények aláírása, megerősítése és végrehajtása 2008 decemberében Oslóban került sor magyar részről a Kazettás lőszerekről szóló egyezmény aláírására. Az egyezmény megerősítésének előkészítése folyamatban van. 2008 decemberében a Külügyminisztérium az érintett tárcáknak (HM, SzMM és IRM) ismételten megküldte szakmai egyeztetésre a Gyermek jogairól szóló egyezmény két Fakultatív Jegyzőkönyvének, köztük a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetésére vonatkozó előterjesztést annak érdekében, hogy a törvényjavaslat az Országgyűlés 2009. első félévi ülésszaka alatt beterjesztésre kerüljön. Magyarország 2005. október 26-én csatlakozott a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény Második Kiegészítő Jegyzőkönyvéhez, amely a 2006. évi XXIX. törvénnyel került kihirdetésre. A törvény szerint a végrehajtásához szükséges intézkedésekről a honvédelmi miniszterrel egyetértésben a nemzeti kulturális örökség minisztere gondoskodik. Ezzel összhangban az Oktatási és Kulturális Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza az Egyezmény végrehajtásával foglalkozó Magyar Tanácsadó Bizottság létrehozását. A Bizottság elnöke a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, tagja a Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Szépművészeti Múzeum, Természettudományi Múzeum, Iparművészeti Múzeum, Magyar Országos Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár, a Világörökség Magyar
4
Nemzeti Bizottsága, a katolikus, református, az evangélikus és az izraelita egyházi közgyűjtemények, a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, az Önkormányzati Minisztérium, a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága a Magyar UNESCO Bizottság, és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egy-egy képviselője. VI. A Bizottság tagjainak részvétele nemzetközi értekezleteken 2008. május 6-9., Vilnius - a nemzetközi humanitárius jogi nemzeti tanácsadó bizottságok IV. regionális találkozója - Dr. Almási Ferenc alelnök 2008. május, Oberammergau - NATO Legal Training Conference - Dr. Hegedüs Zoltán (HM) 2008. szeptember, Garmisch-Partenkirchen - The EUCOM International Legal Confernce: “Legal Issues in Combined/Coalition Operations” - Dr. Hegedüs Zoltán (HM) 2008. szeptember 7-9. Genf - jogi tanácsadók éves nemzetközi értekezlete – Jantsits Ágnes, titkár VII. A Bizottság ajánlásai Tekintettel arra, hogy 2009-ben szerte a világon megemlékeznek az 1949. évi Genfi Egyezmények elfogadásának 60. évfordulójáról, és az egyezmények I. és II. Kiegészítő Jegyzőkönyvének magyarországi kihirdetése 20 éve történt, a Bizottság javasolja ezen események méltó megünneplését. A Bizottság megítélése szerint a nemzetközi humanitárius jog alapelveinek és főbb szabályainak nemcsak a felsőoktatási, hanem az általános, illetve a középiskolai tananyagokban is szerepelniük kellene. Ezzel összefüggésben a Bizottság felkéri az illetékeseket, vizsgálják meg a Humanitárius jog felfedezése (EHL). c. oktatási projekt magyarországi adaptálásának lehetőségét. Emlékeztetünk arra is, hogy a tananyag oktatásának tapasztalataival összefüggő kérdésekről 2011-ben tartanak újabb nemzetközi oktatási konferenciát. Amennyiben ez a magyar EU-elnökség idejére esik, az OKM elnökségi feladatai között is figyelembe kell majd venni. A nemzetközi humanitárius jogi egyezmények hazai jogba való átültetése és alkalmazhatósága érdekében további erőfeszítéseket kell tenni. A Bizottság különösen felhívja a figyelmet arra, hogy még mindig nem került sor a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának kihirdetésére, ill. a vonatkozó végrehajtási jogszabályok megalkotására. A Bizottság javasolja, hogy a tárcák jogalkotási tervei és munkatervei összeállításakor a Vöröskereszt és Vörösfélhold XXX. Nemzetközi Konferencián tett vállalásokat, valamint a kihirdetett nemzetközi szerződésekből fakadó hazai feladatokat is vegyék figyelembe.
5
VIII. Köszönetnyilvánítás A Bizottság megköszöni a Magyar Vöröskereszt folyamatos támogatását, Jantsits Ágnes, titkár és a Fórizs Judit által vezetett nemzetközi szolgálat munkáját. Budapest, 2009. április Dr. Horváth István Elnök
6
