Az Alaptörvény biztosítja a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok megismerhetőségét és terjesztését Fogalmak: Személyes adatok védelme adatvédelem Közérdekű adatok megismerhetősége információszabadság
Az adatok kezelhetőségéről, nyilvántartásáról mindig törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet rendelkezik (Gyvt.; nemzeti köznevelésről szóló tv.; 2011. évi CXII. tv. (Infotv.) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról stb.)
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság: az adatvédelemhez fűződő jog érvényesülését felügyeli
www.naih.hu
személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,
b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;
Hogyan juthat birtokába a gyermekjóléti szolgálat az adatoknak: Törvényi
felhatalmazás alapján (Gyvt.) -
(érintett vagy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül kezelhető adatok) Az
érintett (pl.: szülő, gyermek) vagy törvényes képviselőjének hozzájárulásával
A
Gyvt. 135. § (2) bekezdése meghatározza a kezelhető adatokat
A
Gyvt. 136. §-a meghatározza, hogy az adatok kinek, mely szerveknek továbbíthatók, illetve mikor tagadható meg a szülő tájékoztatása a gyermek, ill. az őt nevelő szülő tartózkodási helyéről
Gyvt.
2. § (1) A gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhivatalok, bíróságok, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat, más szervezetek és személyek e törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el.
Fontos:
Nem a szülő, hanem a gyermek a gyermekjóléti szolgálat kliense
Gyvt.
17. § (1) bek.: jelzőrendszer tagjai Gyvt. 17. § (3) bek.: Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.
17.
§ (2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.
17.
§ (2a) bekezdés szerint:
„A gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatait erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli.”
A
jelzést, bejelentést tartalmazó iratot a gyermek iratanyagában elkülönítetten kell kezelni A zártan kezelt adatokat külön borítékban kell továbbítani az eljáró szervhez Ezen iratba a szülő nem tekinthet bele II. számú adatlap - „GYSZ-1” - Esetfelvételi lap – Környezettanulmány: az adatlapon a zártan kezelt adatokat nem kell feltüntetni Az iratból kivonat készíthető, de oly módon, hogy abból a jelzést tevő személyére következtetést ne lehessen levonni (NAIH1938-2/2013./T)
Pártfogó
Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet
19. §(2) A környezettanulmány és a pártfogó felügyelői vélemény elkészítéséhez a pártfogó felügyelő szükség szerint tájékozódik a fiatalkorú… b) a lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnál,… a fiatalkorú jelenlegi, esetleges korábbi gondozásának, gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének tapasztalatairól.
Fontos: az adatok megismerésére jogosító jogszabályi felhatalmazás vizsgálata
a
hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény „2. § (1) A hozzátartozók közötti erőszak megelőzéséhez kapcsolódó feladatot látnak el a törvényben meghatározott alaptevékenységük keretében… b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ, gyermekek vagy családok átmeneti otthona,…”
az
információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. (Infotv.)
„6. §(3) A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.”
a
nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
„41. § (7) A gyermek, tanuló adatai közül… d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermekés ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek,… továbbíthatók.”
Kiadható-e
információ szolgálatnak.
a a
gyermekre pártfogó
vonatkozó felügyelői
Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 19. §(2) A környezettanulmány és a pártfogó felügyelői vélemény elkészítéséhez a pártfogó felügyelő szükség szerint tájékozódik a fiatalkorú… b) a lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnál,… a fiatalkorú jelenlegi, esetleges korábbi gondozásának, gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének tapasztalatairól.
Az
egészségügyi szolgáltató, háziorvos, gyermekorvos - titoktartási kötelezettségre hivatkozással - megtagadhatja-e a jelzés megtételét Az egészségügyről 1997. évi CLIV. törvény 25. §(3) „Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása hiányában is közölni kell, amennyiben ezt a) törvény elrendeli, b) mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi.”
az
egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. Törvény
24. § (3) A kiskorú érintett első ízben történő egészségügyi ellátásakor - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. §-ára is tekintettel - az ellátást végző egészségügyi szolgáltató ezzel megbízott orvosa köteles az egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha
a) feltételezhető, hogy a gyermek sérülése vagy betegsége bántalmazás, illetve elhanyagolás következménye,
b) a gyermek egészségügyi ellátása során bántalmazására, elhanyagolására utaló körülményekről szerez tudomást.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.
„Az édesanya syphiliszes fertőzött, az apa szeretné majd nevelni a születendő gyermeket, a gyermekjóléti szolgálat tájékoztathatja-e az apát az anya betegségéről. Még nem tudni, hogy magzati rendellenesség van-e?” A betegség különleges adatnak minősül Anya hozzájárulásának szükségessége a gyermek megszületése előtt Az anya betegségéről az eü. intézmény tájékoztatható (Gyvt. 136. § (4)bek.) a gyermek érdekében Ha a gyermek a betegséggel fertőzött, az eü. intézmény igazolása alapján a gondozó szülőt tájékoztatni kell
A
gyermek kéri, hogy az általa elmondottakat a családgondozó ne közölje a szülőkkel
A gyermek a kliens Infotv. 6. § (3)bek.: 16. életévét betöltött gyermek jognyilatkozatához nem kell a szülő beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása A közölt adat alapján a családgondozónak kell eldönteni, hogy köteles-e további intézkedés megtételére
A
szülő azt kéri, hogy az elmondottakat a családgondozó ne közölje a másik szülővel
A
gyermek a kliens A közölt adat alapján a családgondozónak kell eldönteni, hogy köteles-e további intézkedés megtételére
Nagyszülő
írásban bejelentést tesz a gyermek veszélyeztetettségére, a szülők kifogásolható életvitelére, majd ezt a bejelentést visszavonja, az iratokat visszakéri
Adatvédelmi
biztos 587/K/2006-3. számú
ajánlása A nagyszülő az iratokat nem kérheti vissza, a gyermekjóléti szolgálat köteles intézkedni Nagyszülő adatainak zártan történő kezelése
Abban
az esetben, ha többgyermekes család legidősebb gyermekéről kap jelzést a gyermekjóléti szolgálat, a kisebb gyermekekről kért pedagógiai véleményben kell-e tájékoztatást adni, hogy milyen probléma van a családban. Pl. drogfogyasztás gyanúja merült fel a 16 éves fiatalnál. Gyvt. 17. § (3) bek. alapján együttműködési kötelezettség és kölcsönös tájékoztatás
A
15. éves gyermek megosztja az osztályfőnökével családi problémáját. Azt mondja, hogy mindenképpen csinálni fog valamit, mert már nem bírja tovább otthon. Később megkéri az osztályfőnököt, hogy ez a beszélgetés maradjon köztük.” A pedagógus a Gyvt. 17. § (2) bek. alapján köteles jelzéssel élni a gyermekjóléti szolgálatnál.
A különélő másik szülő, ha iratbetekintési és iratanyag-másolat kérés jogával szeretne élni, köteles-e a gyermekjóléti szolgálat kiadni a beszélgetésekről készült feljegyzést, családlátogatáson készült dokumentumokat.
A gyermek a kliens A feljegyzések, családlátogatások dokumentumainak tartalma megjelenik az adatlapokban
Iratbetekintés: Az iratbetekintés biztosítására a gyermekjóléti szolgálatnak fel kell készülni Időpont-egyeztetés a kérelmezővel Szükséges a körülmények tisztázása – Milyen okból kéri az iratbetekintést – A kérelmezővel szemben nincs-e büntetőeljárás folyamatban a kiskorú vagy az őt nevelő szülő sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt – Van-e ideiglenes távoltartó döntés vagy eljárás folyamatban – Meg kell határozni a védendő adatokat
Köteles-e a gyermekjóléti szolgálat kiadni a beszélgetésekről készült feljegyzést, családlátogatáson készült dokumentumokat a hatóság (rendőrség, bíróság, járási gyámhivatal) számára A gyermekjóléti szolgálat a Gyvt. 17. § (2) bek. értelmében köteles hatósági eljárást kezdeményezni és ezzel egyidejűleg a gyermekkel és a szülővel kapcsolatos adatokat közölni. A hatóság a döntésében hivatkozhat ezen adatokra. A családgondozó saját, szakmai feljegyzéseit, gondolatait, megjegyzéseit tartalmazó dokumentumokat nem kell átadni
Ki
kell-e adni az esetmegbeszélésről készített jegyzőkönyvet, feljegyzést
Az
esetmegbeszélés a problémamegoldás eszköze Az ott elhangzottak eredménye visszatükröződik az adatlapokban Az esetmegbeszélésről szóló jegyzőkönyv vagy feljegyzés azonban kiadható, ha e nélkül a gyermek ügyében nem hozható megalapozott döntés.
„A köznevelési intézmény megtagadhatja-e a tájékoztatást az elvált szülő részére kiskorú gyermeke magatartásáról, tanulmányi eredményéről, érdemjegyeiről.” A Köznevelési tv. értelmében (72. §) a szülő joga és kötelessége, hogy együttműködjön az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét Az intézmény nem tagadhatja meg a tájékoztatást, a szülő a bizonyítványról, ellenőrző könyvről másolatot is kérhet. (ABI943-3/2011/K)
„Az iskola az orvosi igazolást elfogadhatjae, ha az igazoláson nem a gyerek jelenlegi neve szerepel ( születési neve megváltozott) és a TAJ-kártyája még a régi…)”
A TAJ-kártya közhiteles nyilvántartáson alapszik
hatósági
