BIRTOKOLT NEMZETI KULTÚRA ÖSZTÖNZÖTT KREATÍV IPAR A SZERZŐI JOG TÁMOGATÁSÁVAL

BIRTOKOLT NEMZETI KULTÚRA – ÖSZTÖNZÖTT KREATÍV IPAR A SZERZŐI JOG TÁMOGATÁSÁVAL Dr. Bendzsel Miklós elnök Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Állapotfelmérés: a hazai kulturális ágazat helyzete Szakmai nap a Parlamentben − 2011. október 28.

Az előadás vázlata I. A kulturális javaktól a birtokolt nemzeti kultúráig II. Felmérés a szerzői jogi ágazatok gazdasági súlyáról III. Ösztönzött kreatív ipar IV. A hazai szerzői jog aktuális módosításai V. Összegzés Állapotfelmérés: a hazai kulturális ágazat helyzete − Szakmai nap a Parlamentben. 2011. október 28.

BIRTOKOLT NEMZETI KULTÚRA Dimenziói (örökség – friss termés – művelődés) • a hazai/nemzetközi intézményrendszer és a „javak fogyasztása”, • a mai bizottsági nyílt nap műfajcsoportjai, illetve az NKA Szakkollégiumai/megújuló szerkezete, vagy éppen • a még hiányzó nemzeti kulturális stratégia pilléreinek értelmezési irányaiban lelhetők fel. (Márai Sándor, T.S. Eliot) A mindenkori „jelenérték–számításában” e folyamatosan gyarapodó örökség („ültetvény”) • oktatási-nevelési potenciálját, • közművelődési teljesítményét, • (nemzeti) jövedelemképző – önfenntartó képességét, • (digitális) megőrzését és átörökíthetőségét, • nemzetközi reprezentációs aktivitását kell – egyebek mellett – számba vennünk. Állapotfelmérés: a hazai kulturális ágazat helyzete − Szakmai nap a Parlamentben. 2011. október 28.

Kultúra-gazdaságtani alapvetés – jellemző jegyek 1.

2.

3.

A kulturális-művészeti jószágok a támogathatóság, az értük való verseny és a fogyasztásukból való kizárhatóság elve alapján gazdasági (szűkös) jószágok. Mennyiségük ugyanakkor pusztán gazdasági eszközökkel (lényegében) nem szaporítható. A kultúrjószágok és -szolgáltatások lehetnek magán-, vegyes és közösségi jellegűek. Piaci jellemzőjük, illetve civil és állami támogatásuk alapvetően befolyásolhatja a GDP-ben képviselt részarányukat. Lezáratlan vita tárgya, hogy a finanszírozás módja vajon befolyásolja-e az eredmény művészi jellemzőit, kulturális értékét?

Állapotfelmérés: a hazai kulturális ágazat helyzete − Szakmai nap a Parlamentben. 2011. október 28.

4.

5.

A kulturális élményjószágok jelentős része tartozik az ún. „kívánatos javak” (merit goods) körébe, amennyiben ezek fogyasztását bátorítandónak-támogatandónak tartják, a fogyasztási szuverenitás elvének korlátozásával. A piaci elégtelenség jelensége: a piaci tranzakciókon túlmutató pozitív hatásokat gyakorló kulturális jószágok kínálata alatta marad a társadalmilag kívánatosnak tekinthető mennyiségnek.


A KULTURÁLIS JAVAK KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSÁNAK GAZDASÁGI ALAPJAI* Optimális kereslet A kulturális javak bármikori fogyasztására való jog fenntartása érdekében közvetett módon (adófizetés) is hajlandóak áldozni az emberek. A jövő generáció érdekei A következő generációk kulturális öröksége fennmaradjon – ez a jelen felelőssége. Nemzeti presztízs és öntudat Vonzóerő, ország-hírnév, nemzeti büszkeség, integráló erő. Tovagyűrűződő hatások A kulturális fogyasztás emberi tőkét gyarapít: műveltség, kreativitás serkentése, gazdaság profit. Kockázat és bizonytalanság Az új alkotó és fogyasztó szereplők megjelenésének útjában álló tőkeigényességi és kísérletezési rizikó csökkentése. Ízlésformálás Még nem létező, új igények létrehozásának bátorítása. * (Vagyongazdálkodási kihatásokkal) – TOWSE (1994) nyomán Állapotfelmérés: a hazai kulturális ágazat helyzete − Szakmai nap a Parlamentben. 2011. október 28.

A szerzői jogi szektor súlya A szerzői jogi szektor nemcsak kulturális szerepe, hanem gazdasági – foglalkoztatási, hozzáadott értéket növelő – hozzájárulása tekintetében is jelentős súlyú szektor. A primer szerzői jogi ágazatok jelentős diffúziós hatást fejtenek ki a technikai hátteret jelentő, illetve a kiszolgáló ágazatok vonatkozásában, így gazdasági hozzájárulásuk számbavételekor nem hagyhatók figyelmen kívül. A szerzői jogi szektor a hagyományos iparágak egész sorához mérhető gazdasági hozzájárulást mutat. Állapotfelmérés: a hazai kulturális ágazat helyzete − Szakmai nap a Parlamentben. 2011. október 28.

Magyarország nemzetközi összehasonlításban A szerzői jogi ágazatok gazdasági teljesítménybeli, foglalkoztatási súlya nemzetközi összehasonlításban magas Magyarországot az európai uniós tagországok élmezőnyébe juttatja. A nemzetközi tendenciákkal ellentétben a szerzői jogi ágazatok foglalkoztatási súlya meghaladja gazdasági teljesítménybeli arányukat. A primer szerzői jogi szektor külkereskedelmi szerepe alulmarad gazdasági teljesítménybeli súlyánál. A potenciális exportlehetőségek jobb kihasználása szükséges. Állapotfelmérés: a hazai kulturális ágazat helyzete − Szakmai nap a Parlamentben. 2011. október 28.

A szerzői jogi ágazatok összesített nemzetgazdasági súlya (2002. 2006. év, %-ban) 14

2002

10

2006

11,54

12 9,69

7,42

8

6,67

7,1

7,28

7,17

7,32

6

4 2 0 Bruttó kibocsátás

Bruttó hozzáadott érték

Foglalkoztatottak

Bruttó munkajövedelem

A szerzői jogi ágazatok bruttó hozzáadott értékének évi átlagos növekedése 2002-2006 között (a 2002. évi ár %-ában) 14,0 12,5 12,0

11,4

10,0 8,0

7,2

7,0 6,0

6,0

4,8

4,3 4,0

3,1

-6,0

-4,3

Reklám

Szoftveripar

Fotóművészet

Rádió, televízió

Filmipar

Sajtó, irodalom

Primer szerzői jogi ágazatok

-4,0

Szerzői jogi ágazatok összesen

-2,0

Nemzetgazdaság

0,0

Zene, színház, opera

1,6

2,0

A szerzői jogi ágazatok bruttó hozzáadott értéke − más ágazatokkal összehasonlítva (2006. év, milliárd Ft) Feldolgozóipar

4623

Kereskedelem

2360

Szállítás, posta, távközlés

1585

ÖSSZES SZERZŐI JOGI ÁGAZAT

1525

Oktatás

1124

Építőipar

982

Pénzügyi közvetítés

921

Egészségügy

907

PRIMER SZERZŐI JOGI ÁGAZATOK

864

Mezőgazdaság

846

Közúti járműgyártás

606

Villamosenergia

524

Híradástechnikai ipar

406

Gépgyártás

337

Kőolajipar

300 0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

4500

5000

A primer szerzői jogi ágazatok tulajdonosi szektorok szerinti szerkezete a bruttó hozzáadott érték alapján (2006. év, %-ban) Sajtó és az irodalom Zene, színművek, opera Filmalkotás és videó Rádió és televízió Fotóművészet Szoftver és adatbázis Hirdetés, reklám, grafika Szakmai érdekképviseletek 0%

10%

20%

30%

VÁLLALATI

40%

50%

KORMÁNYZATI

60%

HÁZTARTÁSI

70%

80%

NON PROFIT

90%

100%

A szerzői jogi ágazatok hozzájárulása a bruttó hozzáadott értékhez nemzetközi összehasonlításban (%) USA 2007

11,05

Ausztrália 2007

10,3

Magyarország 2006

7,42

Magyarország 2002

6,66

Szingapúr 2003

6,19

Oroszország 2004

6,06

Hollandia 2005

5,9

Románia 2005

5,55

Fülöp-szigetek 1999

4,82

Jamaica 2005

4,81

Mexikó 2003

4,77

Libanon 2005

4,75

Kanada 2004

4,5

Horvátország 2004

4,27

Lettország 2000

4

Kolumbia 2005

3,3

Ukrajna 2005

2,85

Bulgária 2005

2,81 0

2

4

6

8

10

12

A költségvetés kulturális kiadásainak alakulása a bruttó hozzáadott érték százalékában (1990-2007) 1,80 1,60 1,40 1,20 1,00

0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Az intellektuális tőke akkor fogy el, ha nem fogyasztják. Paul Valéry

A szamárbőr különleges tulajdonsága, hogy birtokosa minden kívánságát teljesíti. Ez a talizmán azonban minden beteljesült óhajjal kisebbre zsugorodik. Ha elfogy, az tulajdonosa életének végét is jelenti…. Az aranygyapjú a Poszeidón nemzette aranykos bundája. A menekvés csillagállata, a feláldozott kos bőre ugyancsak veszélyes zálog. Birtoklásáért tűzokádó bikákkal, sárkányfog-vetemény férfiakkal kell megküzdeni. S ha a próbát megállva mégsem kapjuk meg, úgy „csellel” kell/lehet hazavinni…, visszaszerezni. Az innováció és a kultúra ügyének e két szokatlan, beszédes jelképe Magyarországon többet képviselhet az önemésztő vagy áldozattal révbe érkező forgatókönyveknél. Kettősük nem csupán a kritikus tömeghez fűzhető finanszírozási példabeszéd, hanem az ügyet eredményfüggően táplálni kész közjavak és magánforrások felelős számbavételének metaforája.

Helyénvaló idéznünk: „Pretium laborum non vile” – A munka becse nem csekély. Állapotfelmérés: a hazai kulturális ágazat helyzete − Szakmai nap a Parlamentben. 2011. október 28.

„MODELLVÁLTÁS” – dogmák ellenében 1. 2.

3.

Az innováció/kultúra finanszírozása szűkülő gazdaságban sem zéró összegű játszma – a rendszer tartalékai „új erőforrások”. A bürokratikus bizalmatlansággal való pályázati „ajándékozást” váltsa fel a hitelességgel és kiválósággal kivívott bizalom támogatását követő eredményközpontú monitorozás. A „pótlólagos” források számbavételének nem az EU-alapoknál kell kezdődnie. Jelentősebb az „öntanuló” forráskiaknázás javítása (időtényező, szivárgásmentesség, szinkronizálás, visszaforgatás, feketegazdaság). Az innováció (kultúra) finanszírozása az összkormányzati és üzleti intelligencia hatásfokán is „múlik”. Két idézet az „Első Európai KKV Hét 2009” 33 különböző nemzetiségű kisvállalkozót bemutató füzetéből: „Nem azért nem csinálunk meg valamit, mert nehéz, hanem azért nehéz, mert nem csináljuk meg.” Olivier Desurmont

„A siker kulcsa a változásban rejlik – saját magad változásában, nem másokéban. Ülo Jaakso


A hazai kulturális-kreatív tevékenységek négy közgazdasági stigmája: -

forrás- és fogyasztáshiány, ingyenes közkincs-szindróma, hamisítás, kalózkodás diszfunkcionális és/vagy pazarló működés

HAMISÍTÁS ELLENI NEMZETI AKCIÓTERV (2011-15) TERÜLETEI


ÁLTALÁNOS

I. Kínálatcsökkentés 1. A harmadik országokból érkező hamis termékek beáramlásának megakadályozása

2. A hazai kereskedelem megtisztítása a hamis és kalóz fizikai termékektől

3. Az interneten elkövetett jogsértések elleni fellépés 4. Szellemi, infrastrukturális kapacitásfejlesztés

SZEKTORIÁLIS

II. Keresletcsökkentés

5. Kreatív iparágak

6. Élelmiszer, növényvédő szer

7. Gyógyszer

9. Lakossági tudatosság növelése

10. Fiatalok, iskolások oktatása

8. Műtárgy

III. Gazdasági jelentőség 11. Makrogazdasági monitorozás

12. A vállalkozók szellemitulajdon-védelmi ismereteinek növelése, felkészítése a jogsértések elleni fellépésre

A szerzői jogi törvény módosítása* A módosítás indokai • technológiai és piaci változások ; • uniós tagságból fakadó szabályozási igények; • Magyarország ellen a Bizottság részéről 2007-ben indított, folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás; • a közös jogkezelés felügyeletének, nyilvántartásának és a díjszabások jóváhagyásának szervezeti és tartalmi változása  2011. január 1-jétől SZTNH • másfél évtizedes működési tapasztalat (1996 −) *Országgyűlési

benyújtás fázisában


Közös jogkezelő szervezetek felügyeleti diagnózisa Kilenc szervezet − ARTISJUS, MAHASZ, MSZSZ, HUNGART, FILMJUS, MRSZ, MASZRE, Repropress, MISZJE – bevétele cca. 14 Mrd Ft/év) • hatékonyság és átláthatóság hiánya (felosztásra átadott jogdíjakból halmozottan levont kezelési költség (30 %); • az információs társadalom igényeire adott elégtelen üzleti modellek) • kölcsönös strukturális, funkcionális és gazdasági függőségek („szatellit szervezetek” léte, KJK funkciók „kiüresedése”); • a jogosultak érdekeivel gyakran ellentétes működés (jogdíjak felosztásának szabályozási vagy „spontán” fékezése); • a korábbi felügyeleti joggyakorlás hiányosságai; • a jogosulti körrel szembeni szociális támogatási formakényszer és ennek következményei. Állapotfelmérés: a hazai kulturális ágazat helyzete − Szakmai nap a Parlamentben. 2011. október 28.

A közös jogkezelést érintő főbb módosítások • Nyilvántartásba vétel szigorítása – belföldi jogosultakra vonatkozó reprezentativitás követelménye, infrastruktúra, szakmaiság; – a legfőbb szerv (a jogosultak taggyűlése, vagy a jogosultak által közvetlenül választott testület) kizárólagos hatáskörei (támogatási politika, felosztási szabályzat, szervezeti és működési szabályzat, számviteli beszámoló elfogadása, éves költségvetés megállapítása, szociális-kulturális felhasználásról szóló döntés). • Többes jogkezelés lehetővé tétele – felelős mérlegelés a bejegyzés feltételeinek való megfelelés tekintetében; – jóváhagyáshoz kötött megállapodás az egyik jogkezelő által sem képviselt jogosultakra vonatkozóan. • Transzparencia biztosítása, kormányzati és társadalmi kontroll erősítése. • Szociális-kulturális célú kiadások szabályozása ― forrás és mérték tekintetében, a támogatási politika előzetes miniszteri jóváhagyása. • A díjszabás-jóváhagyási eljárás reformja a véleményezésre jogosultak körének szélesítésével. Állapotfelmérés: a hazai kulturális ágazat helyzete − Szakmai nap a Parlamentben. 2011. október 28.

KIHÍVÁSOK • A kulturális örökség és annak kortárs gyarapítása közpolitikai erőforrás: a szerzői jog „védőburok” mivoltával szemben/mellett a „tápláló közeg” szerep erősítése. • A kultúra hazai piacán új rendtartási és üzleti modellek bevezetése. • Az EU szellemitulajdon-védelmi és online belső piaci kezdeményezéseinek körültekintő kezelése, a vívmányok (árva művek, védelmi idő, közösjogkezelési kultúra) okos hasznosítása. Állapotfelmérés: a hazai kulturális ágazat helyzete − Szakmai nap a Parlamentben. 2011. október 28.

A fogyó források balzac-i „szamárbőrdoktrínája” helyett az önjavító és esélybővítő erőfeszítésekre, az „aranygyapjúért” való küzdelemre összpontosítsunk! (kultúra – innováció – kreativitás)


BIRTOKOLT NEMZETI KULTÚRA ÖSZTÖNZÖTT KREATÍV IPAR A SZERZŐI JOG TÁMOGATÁSÁVAL

Recommend Documents