Jelentés a nemzetközi humanitárius jog terjesztésével és érvényre juttatásával foglalkozó Nemzeti Tanácsadó Bizottság 2009-ben végzett tevékenységérıl I. Bevezetés A magyar Nemzeti Tanácsadó Bizottság (továbbiakban Bizottság) alábbi jelentése a 2009. évi nemzetközi humanitárius joggal kapcsolatos hazai tevékenységet foglalja össze, és egyúttal tájékoztatásként szolgál a Bizottságba képviselıket delegáló minisztériumok számára. A Bizottság a Vöröskereszt és Vörösfélhold XXVI. Konferenciájának ajánlására, a Kormány 2095/2000. (V.9.) határozata alapján mőködik, és évente jelentést készít tevékenységérıl. II. A Bizottság összetétele A tárgyalt idıszakban, a Bizottság összetételében a következı változások történtek: az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) az év második felében jelölte Jakab Györgyöt, az Oktatási és Fejlesztı Intézet tudományos munkatársát. A Honvédelmi Minisztérium képviseletében dr. Hegedüs Zoltán alezredest dr. Végh Károly, a HM Jogi Fıosztály nemzetközi jogi szakértıje váltotta. Az Egészségügyi Minisztérium képviseletét dr. Engelbrecht Imre, fıosztályvezetı és dr. Márton Sára, az Egészségpolitikai Fıosztály munkatársa látta el. Dr. Varga Réka, az ICRC Budapesti Regionális küldöttségének jogi tanácsadója, egyetemi adjunktus állandó meghívottként vett részt a Bizottság munkájában. III. A Bizottság tevékenysége A Bizottság tevékenységérıl 2006 óta a Külügyminisztérium honlapján, a Külpolitika/ Nemzetközi humanitárius jog/Nemzeti Tanácsadó Bizottság menüsorban szerezhetnek tudomást az érdeklıdık: http://kum.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/nemz_hum_jog/. A Bizottság 2009-ben három alkalommal ülésezett. A katasztrófavédelemmel kapcsolatos kérdések megvitatására meghívást kapott az Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság (OKF) részérıl dr. Mórotzné dr. Cecei Katalin, nemzetközi fıosztályvezetı és dr. Kozári László ezredes hivatalvezetı; a Külügyminisztériumból (KÜM), dr. Fodor Erika, szakmai fıtanácsadó, humanitárius koordinátor (Nemzetközi Fejlesztési Együttmőködési Fıosztály, NEFE); a Magyar Vöröskeresztbıl (MVK) Grubert Roland, Katasztrófa-készenléti és program-logisztikai országos szakmai vezetı. Selymes Erik, az MVK fıigazgatója több alkalommal részt vett a Magyar Vöröskeresztrıl szóló törvény tervezett módosításával kapcsolatos vitákon. 2009-ban a Bizottság többek között a következı témákkal foglalkozott: -
-
A Magyar Vöröskeresztrıl szóló 1993. évi XL törvény módosítása, és a vörös kereszt embléma hazai védelme érdekében tett lépések Együttmőködés az Országos Katasztrófavédelemmel - Az IDRL-Guidelines (Guidelines for the domestic facilitation and regulation of international disaster relief and initial recovery assistance) hazai átültetésének és alkalmazásának lehetısége - konferenciavállalás Egyes nemzetközi humanitárius jogi egyezmények hazai ratifikációjának és kihirdetésének helyzete A nemzetközi humanitárius jog kialakulásával kapcsolatos 2009-ben esedékes évfordulók
A Magyar Vöröskeresztrıl szóló 1993. évi XL törvény módosítása A törvénymódosítás kérdése több év óta szerepel a Bizottság napirendjén, 2009-ben konkrét elırelépés is történt. Az ICRC még 2002-ben, a Bizottság felkérésére véleményezte a törvényt, elsıdlegesen az emblémahasználat szabályozása vonatkozásában. Az azóta eltelt idı igazolta a 1
Bizottság azon álláspontját, hogy átfogó törvénymódosításra van szükség. A Magyar Vöröskereszt elvileg egyetértett a módosítással, de szerteágazó tevékenysége, bonyolult feladatfinanszírozási rendszere (pl. véradásszervezés, szociális szolgáltatások, keresıszolgálat, stb.) hosszú elıkészítést igényelt. Ezért munkabizottságot hozott létre, melynek feladata a törvény, és ennek függvényében, az Alapszabálya módosítása volt. A munkabizottság az év folyamán többször ülésezett és egyeztetett a Bizottsággal. A Bizottság, tanácsadói szerepével összhangban, az ICRC Budapest regionális küldöttsége jogi tanácsadójának közremőködésével 2009. elején elkészítette a szabályozási koncepcióra vonatkozó javaslatát, a szükségesnek tartott változtatások figyelembevételével. Az egyeztetések eredményeként dr. Varga Réka 2009. második felében elkészítette az 1993. évi XL. törvény módosításának tervezetét. Ezt az elsı szövegtervezetet a Bizottság tagjai és általuk az érintett tárcák is véleményezték. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium üdvözli a Magyar Vöröskeresztrıl szóló törvény módosítására irányuló erıfeszítéseket, az Alkotmányjogi Fıosztály részletes álláspontja szerint azonban „Alapvetıen megfontolandó, hogy a Magyar Vöröskeresztrıl szóló 1993. évi XL. törvény helyett új törvény alkotása indokolt-e, vagy a hatályos törvény megfelelı kiegészítése, pontosítása az idıközben szükségessé vált rendelkezésekkel. Ennek érdekében elsıdleges feladat tisztázni, hogy mely rendelkezések azok, amelyek újraszabályozásra szorulnak, továbbá melyek azok, amelyek hiányoznak vagy nincsenek összhangban az Alkotmánnyal, más törvényekkel, a nemzetközi joggal vagy a közösségi joggal. Ennek áttekintése után kell mérlegelni azt, hogy milyen jogalkotási megoldás választása indokolt”. Az Egészségügyi Minisztérium szerint fontos annak tisztázása, „hogy ki legyen a törvényjavaslat elıterjesztıje. Tárgykör szerint célszerő lenne, ha a törvényjavaslat a Kormány javaslataként kerülhetne benyújtásra, ezért a Miniszterelnöki Hivatal ez irányú megkeresésére” tett javaslatot, majd kitér az egyes cikkekkel kapcsolatos részletes észrevételekre és megjegyzésekre. Tisztázandónak tartja a nemzetközi egyezmények és a magyar jog közötti viszonyt (pl. a Mozgalom Alapelveinek való megfelelés, az egyesülési jog szerinti mőködés), a szervezet jogállását. Fontosnak tartja az adatkezelési rendelkezéseknek „az alkotmánybírósági gyakorlattal összhangban álló megfogalmazását. (Adatkezelési cél, adatkezelı, adatkezelési idıtartam, stb. meghatározása.)”. Az emblémavédelmi tevékenység, a finanszírozás, a mentességek kérdésében pedig további egyeztetést szorgalmaz. A Honvédelmi Minisztérium a feladatok túl általános megfogalmazását kifogásolja. Javasolja, hogy az új szabályozásban vegyék figyelembe „pl. katasztrófavédelmi, szociális és egyéb törvényeket, tisztázva a feladat-átvállalások lehetıségét, a feladat-átfedések kezelését. Az adatvédelmi részt kodifikációs szempontból áttekinthetıbbé kellene tenni, meg kell vizsgálni, mi tehetı át végrehajtási felhatalmazás alapján rendeleti szintre. Minden a Magyar Honvédségre vonatkozó szövegjavaslatot egyeztetni kell az érintett kiképzési, katona-egészségügyi stb. szervekkel. Nem utolsó sorban rögzíteni kellene, mely tárcát javasoljuk a közigazgatási egyeztetés végzésére.” A vörös kereszt embléma védelme A Bizottság számos alkalommal foglalkozott a Vöröskereszt nemzetközi emblémájának sorozatos magyarországi megsértésével. A Magyar Vöröskereszt 2009-ben az Országos Rendır-fıkapitányság Közlekedésrendészeti Fıosztályának közremőködésével emblémavédelmi kampányt indított, amelynek kiemelt célja az egészségügyi szektorban tapasztalható jogosulatlan emblémahasználat visszaszorítása volt. A közúti ellenırzésekhez kapcsolódó emblémavédelmi kampány 2009. július-október között zajlott. A kampány elsı szakaszában a jogosulatlan emblémahasználók figyelemfelhívó szórólapot kaptak. A második szakaszban szabálysértési eljárást kezdeményezett a Rendırség. Az akció hatására láthatóan kevesebb lett a jármőveken a vörös kereszt embléma. Az Egészségügyi Minisztérium és a MVK között a kampány indulását megelızıen és azt követıen is számos szakmai szintő egyeztetésre került sor, melyek elsısorban az egészségügyi 2
szolgáltatók körében történı figyelemfelhívásnak, illetve a fennálló helytelen gyakorlat orvoslásának lehetıségeit érintették. Az évek óta elhúzódó emblémahasználati probléma végleges rendezését elımozdítandó egy felsıvezetıi szintő egyeztetés lefolytatását kezdeményezték, amelyre Dr. Székely Tamás miniszter és Selymes Erik, a Magyar Vöröskereszt fıigazgatója között került sor. A kétoldalú szakmai egyeztetések mellett az egészségügyi tárca felülvizsgálta a betegszállításról szóló 19/1998 (VI.3.) NM rendelet 5. számú mellékletét, mely a betegszállító gépkocsikon elhelyezendı matrica ábráját tartalmazza. A felülvizsgálat eredményeként megállapításra került, hogy a mellékletben szereplı, konkrét színmegjelölés nélküli a betegszállító gépkocsikon elhelyezendı embléma, így nem jogszabálysértı módon került meghatározásra. 2009. január 6-án életbe lépett az 1/2009. sz. fıigazgatói határozat a Magyar Vöröskereszt Emblémahasználati Szabályzatáról. Ezzel egy idıben a Magyar Vöröskereszt munkatársai körében meghirdették az emblémavédelmi versenyt. A verseny két szakaszban, január 6 –április 10 között, ill. az önkéntesek bevonásával május 1 – június 30. között zajlott. Az emblémasértıket levélben keresték meg, amelyben felhívták figyelmüket az embléma jelentıségére, ismertették annak törvényi védelmét és használatának szabályait. Együttmőködés az Országos Katasztrófavédelemmel - Az IDRL-Útmutató (Guidelines for the domestic facilitation and regulation of international disaster relief and initial recovery assistance – Útmutató a nemzetközi katasztrófasegélyezés és a kezdeti helyreállítás hazai elısegítésérıl és szabályozásáról) magyarországi alkalmazásának lehetısége A Bizottság 2009-ben is napirendjére tőzte a Vöröskereszt és Vörösfélhold XXX. Nemzetközi Konferenciáján (Genf, 2007) tett közös EU, kormány- és Vöröskereszt vállalások teljesítését. E vállalások közül kiemelten foglalkozott a katasztrófavédelemmel összefüggı kérdésekkel. Az ENSZ Közgyőlés VI. (jogi) bizottsága napirendjén is szerepelt a téma, minthogy a természeti katasztrófák áldozatainak és a segélyezésben résztvevık nemzetközi jogi helyzetérıl, védelmérıl dokumentum készül. Az EU szintjén, valamint tagállami szinten is nagy figyelmet fordítanak a kérdésre. A Bizottság kezdeményezésére mind az OKF, mind a KÜM illetékes képviselıi részt vettek a téma megvitatásában. Hasznos segítségnek tartják a Nemzetközi Vöröskereszt által összeállított Útmutatót, továbbá az abban megfogalmazott célok teljesítését, és regionális kísérleti projektek keretében történı terjesztését. A Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (Federáció), amelynek a Magyar Vöröskereszt is tagja, évtizedek óta foglalkozik a természeti csapások utáni azonnali segítségnyújtással, rehabilitációval, újjáépítéssel, és az ezekkel kapcsolatos elméleti és jogi kérdésekkel. Ennek fıbb állomásai: -1997-ben a legnagyobb humanitárius szervezetek, köztük a Federáció és az ICRC elindították az un. Sphere Project-et. Ennek eredménye a katasztrófákra történı válaszadás minimum standardjait meghatározó Humanitárius Charta (Sphere Humanitarian Charter and Minimum Standards in Disaster Response)1, amelyet számos segélyszervezet magáénak vall. -2001-ben a Vöröskereszt és Vörösfélhold feldolgozta a nemzetközi katasztrófa-segélyezésben alkalmazott jogszabályokat, a katasztrófákra adott nemzetközi válasz joga, szabályai és elvei (International Disaster Response Laws, Rules and Principles, IDLR) c. dokumentumban. http://www.ifrc.org/what/disasters/idrl/index.asp. -2003-ban a Vöröskereszt és Vörösfélhold 28. Nemzetközi Konferenciáján a kormányok és a nemzeti társaságok elkötelezték magukat az IDLR iránt, és a munka továbbfolytatására kérték fel a Federációt és a nemzeti társaságokat. -2007-ben, a Federáció ajánlására, a Vöröskereszt és Vörösfélhold 30. nemzetközi konferenciáján elfogadták az IDRL Útmutatót. Az EU tagállamainak kormányai és nemzeti társaságai vállalásban kötelezték el magukat e dokumentum terjesztése és alkalmazása mellett, melynek 2011-ig, a következı nemzetközi konferenciáig kell teljesülnie. 1
http://www.sphereproject.org/
3
A Federáció e téren végezett munkáját az Európai Bizottság, valamint a Tanács pozitívan értékelte, és teljes egyetértését fejezte ki a dokumentumokban foglalt elvekkel, normákkal és értékelési kritériumokkal. Hasonló egyetértés és támogatás tapasztalható az ENSZ részérıl is. Az említett Útmutató (Guidelines) az Interparlamentáris Unió Kormányzótanácsa 2008. október 13-i ülésének napirendjén is szerepelt. Az Országos Katasztrófavédelem (OKF) tevékenységérıl három törvény rendelkezik, ezek közül a polgári védelemrıl szóló kapcsolódik a Genfi Egyezményekhez. Az OKF együttmőködése a Vöröskereszttel nem új kelető, voltak közös akcióik, de nem kaptak elég figyelmet. Magyarországon, a többi államhoz hasonlóan a humanitárius segítségnyújtásban, a felkészülési, a veszélyhelyzet-kezelési, valamint a helyreállítási idıszakokban az OKF feladata a koordináció. A segítségnyújtásban az egyéb állami szervezetek mellett a civil szervezetek is szerepet kapnak. Az OKF részt vesz a KÜM koordinálásában dolgozó HUMSECO munkájában. Nemzetközi tevékenységét tekintve az EU-szintő együttmőködés keretében része az EU Polgári Védelmi Mechanizmusának, amely biztosítja a tagállamok közötti segítségnyújtás koordinációját, az errıl elfogadott közös szabályok2 alapján. A NATO-tagságból eredı feladatai közül kiemelendı a Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés (CEP), amely felügyeli az Észak-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központ (EADRCC) tevékenységét, valamint az Észak-atlanti Tanács alárendeltségében mőködı Felsıszintő Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottságot (SCEPC). Az ENSZ-keretében együttmőködik az OCHA-val és az INSARAG-gal (International Search and Rescue Advisory Group). A Külügyminisztérium feladata ezen a téren gyakorlati jellegő. A cunami idején az események felgyorsították a segítségnyújtási tárcaközi együttmőködést, így alakult meg a Humanitárius Segélykoordinációs Tárcaközi Munkacsoport (HUMSECO) az érintett tárcák, és az öt nagy karitatív NGO részvételével. A HUMSECO elnöke a KÜM szakállamtitkára, alelnöke a NEFE fıosztályvezetıje, titkára Fodor Erika. Az OKF fontos partnere. A nemzetközi segélykoordináció területén végzett tevékenység alapja, az EU által 2007-ben elfogadott EU Humanitárius konszenzus c. dokumentum, amely kimondja: a segélyakcióknak a nemzetközi humanitárius jog alapelveit kell követniük. A Magyar Vöröskereszt számára elıször nyílt arra alkalom, hogy az OKF és a KÜM képviselıivel együtt vitassa meg a nemzetközi segélyezés kérdését. A MVK sokáig egyetlen partnere volt a KÜM-nek, ma már több civil szervezettel együtt vesz részt a nemzetközi segélyezésben. A Magyar Vöröskereszt együttmőködési megállapodást írt alá az OKF-fel, s nemzetközi projektekben is együttmőködnek. Ami az útmutatót és egyben konferenciavállalást illeti, az illetékesek megvizsgálják a magyar szabályozást, és a Bizottság javaslatot tesz a továbbiakban teendı lépésekre. Az OKF vállalta a közremőködést. Tájékozottan, Felkészülten, Együtt - katasztrófa készenléti projekt A Magyar Vöröskereszt 30. Nemzetközi Konferencián tett vállalásai között szerepel a lakosság katasztrófahelyzetekre való felkészítése. A vállalás megvalósítása érdekében a Magyar Vöröskereszt bekacsolódott a brüsszeli Vöröskereszt/Európai Unió Iroda által irányított „Tájékozottan. Felkészülten. Együtt (I.P.T)”c., az Európai Bizottság által támogatott projektbe. A projekt szakértıi csoportjában a Brit, a Francia és a Magyar Vöröskereszt, a német Technisches Hilfswerk, a pszichológiai segítségnyújtással foglalkozó holland Impact egyesület, valamint a brit Rendırtisztek Egyesületének képviselıi vettek részt. A projekt célja az volt, hogy szintetizálja és életre keltse a lakosság katasztrófákra való felkészítését segítı, EU által finanszírozott korábbi projektek legfontosabb üzeneteit, kommunikációs anyagokat és eszközöket dolgozzon ki, hogy a fontos üzenetek eljussanak az érintett hatóságokhoz és a lakossághoz.
2
Common rules, Közös Szabályok, az EU Polgári Védelmi Mechanizmust létrehozó 2001/792/EC Euratom tanácsi határozatot végrehajtó rendelkezések (2003)
4
A közel kétéves munka eredményeképpen elkészültek a projekt termékei. A hatóságok figyelmébe ajánlják „A polgári védelem emberi szempontjai – elvek a gyakorlatban”, c. összefoglalót. A közösségek veszélyhelyzetekre való felkészülését interaktív honlap, „Útmutató lakossági katasztrófa gyakorlatokhoz”, felnıtteknek és gyermekeknek szóló képzési és szemléltetı anyagok, valamint oktató játék egészítik ki. A Vk/EU Iroda gondoskodott az angol nyelvő projekt termékek spanyol, francia és német fordításáról. A Magyar Vöröskereszt Nemzetközi Osztálya elkészítette a termékek magyar változatát. A projekt eredményeit és termékeit, melyek kidolgozásába az Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság szakértıi is bekapcsolódtak, kommunikációs kampány népszerősíti az egész Európai Unióban. A Magyar Vöröskereszt általános és középiskolákban mőködı Bázisiskola hálózatában, valamint katasztrófa készenléti képzései során használja fel a projekt anyagait. -
Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom évfordulós megemlékezések A Solferinói ütközet 150. évfordulója
2009. június 16-án, a Közép-Európai Egyetem (CEU) adott otthont, a budapesti Svájci Nagykövetség és az ICRC közös szervezésében megtartott emlékülésnek, melynek címe: Nemzetközi humanitárius jog- korunk kihívásai volt. A nemzetközi humanitárius jog hazai és nemzetközi szakértıi tartottak elıadásokat, többek között Dr. Daniel Klingele, a svájci külügyminisztérium nemzetközi jogi fıosztályának vezetıje, dr. Horváth István, a Bizottság elnöke (KÜM), dr. Varga Réka, Cyrill Lanucci (ICRC). A Magyar Vöröskereszt az ICRC képanyagának felhasználásával, a Vöröskereszt megalakulásához vezetı utat és a Solferino-ütközetet idézte fel, a Hadtörténeti Múzeum három héten át nyitva tartó kiállításán. A Millenáris Parkban Henry Dunant életét mutatták be. Az eseménysorozatot a Városligetben juniális zárta, amelyen a Magyar Vöröskereszt vezetıi mellett Budapest alpolgármestere, a svájci nagykövet, a Federáció és az ICRC képviselıi vettek részt. A CEU-n tartott rendezvényrıl és a Hadtörténeti Múzeumban megnyílt kiállításról a HM honlapján tudósítás jelent meg 1949. évi genfi egyezmények 60. évfordulója A Dán Vöröskereszt kezdeményezésére az európai nemzeti társaságok – így a Magyar Vöröskereszt is - az évforduló kapcsán, az egyezmények aláírása napján, 2009. augusztus 12-én, levélben fordultak a részes államokhoz emlékeztetve ıket vállalt humanitárius kötelezettségeikre. 2009.szeptember 29-én a Külügyminisztérium adott otthont az évfordulós megemlékezéseknek. A Honvédelmi Minisztériummal közösen szervezett szakértıi tanácskozást Horváthné Dr. Fekszi Márta külügyminisztériumi kabinetfınök nyitotta meg, Dr. Horváth István és dr. Silek Rita moderátorként szerepeltek. A konferencián a Bizottság tagjai részt vettek, felkérésre többen tartottak elıadást is. Kiemelkedıen magas színvonalú referátumok hangzottak el, amelyek megjelentetése a HM közremőködésével a jövı évi tervekben szerepel. 2009-ben, az évenként megrendezésre kerülı balatonkenesei katonajogász konferencián külön figyelmet fordítottak az 1949. évi genfi egyezmények 60. évfordulójával kapcsolatos megemlékezésre, és több ismert tudományos szakember nagy érdeklıdéssel fogadott elıadásokat tartott a résztvevıknek.
IV.
A Külügyminisztérium tevékenysége
A külön kiemelésre méltóak az alábbiak: - 2009. május 13-án Barbara Hintermann, az ICRC Európai és Észak-amerikai mőveleti igazgatója a Külügyminisztérium vezetésénél tett látogatása alkalmából bejelentette, hogy az ICRC 1997-ben budapesti székhellyel felállított Regionális Képviselete a térség államainak a humanitárius 5
jog végrehajtásában és alkalmazásában nyújtott segítség révén teljesítette feladatát. Ezzel összhangban az ICRC budapesti képviselete 2009. július 31-vel szünetelteti tevékenyégét, a nemzetközi humanitárius együttmőködés komplex módon történı kezelését brüsszeli EU keretek között valósítják meg a jövıben. - 2009. június 16-án a Solferinói csata 150. évfordulója alkalmából a Közép-Európai Egyetem és a svájci Nagykövetség és az ICRC közös szervezésében megrendezett tanácskozáson a Külügyminisztérium nevében Dr. Horváth István fıosztályvezetı a nemzetközi humanitárius jog aktuális kérdései címmel mondott beszédet. - Az ENSZ Közgyőlés 64. ülésszakának margóján Calmy-Rey svájci külügyminiszter kezdeményezésére az 1949. évi Genfi Egyezmények 60. évfordulója alkalmából miniszteri kerekasztal megbeszélésre került sor 2009. szeptember 28-án New Yorkban, amelyen Iklódy Gábor külügyminisztériumi politikai igazgató szólalt fel magyar részrıl. 2009. október 28-án Balázs Péter külügyminiszter megbeszélést folytatott Matthias Schmale, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC) fejlesztési kérdésekért felelıs és Yasemin Aysan katasztrófa-elhárítási és korai helyreállítási ügyekért felelıs fıtitkárhelyettessel. - 2009. október 29-én a Külügyminisztérium szervezésében került bemutatásra a Budapesten akkreditált külképviseletek és az érdeklıdı szakemberek elıtt „A pénzügyi-gazdasági válság humanitárius hatásai az európai régióban” címmel készült IFRC jelentés. A rendezvényen az IFRC részérıl Matthias Schmale fıtitkár-helyettes, Tomaj Dénes külügyminisztériumi fıosztályvezetı és Habsburg György a Magyar Vöröskereszt elnöke tartott elıadást a gazdasági-pénzügyi válság humanitárius kihívásairól. V.
A Honvédelmi Minisztérium tevékenysége
A nemzetközi humanitárius jog (hadijog) oktatása a katonai felsıoktatásban: A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen különbözı állománykategóriák részére és oktatási formákban történik. Katonai képzés: BSc szinten általában a Hadijog tantárgy keretében, 15 illetve 30 kontaktórában (szaktól, szakiránytól függıen). A tárgy célja, hogy a tisztjelöltek rendelkezzenek a szükséges nemzetközi humanitárius jogi alapismeretekkel, képesek legyenek azok alkalmazására, a gyakorlataik során azokat készségszinten rögzítsék. Késıbbiekben a Magyar Köztársaság hivatásos állományú tisztjeiként alkalmasak legyenek a beosztottjaikat az alapvetı elıírásokról kioktatni, tevékenységüket megfelelıen ellenırizni, valamint tisztában legyenek az esetleges jogsértésekkel kapcsolatos tennivalóikról. A képzés alapvetıen gyakorlatias szemlélető, az írott nemzetközi jogi és hazai szabályozók „bemagoltatása” helyett konkrét példákon, esettanulmányokon, történelmi példákon keresztül érzékelteti a leendı tiszti állomány tagjaival a jogterület és a humanitárius jogi elıírások fontosságát. MSc szinten (tervezett) a Jogi ismeretek tárgy (30 kontaktóra) keretében egészül ki a BSc szinten teljesített gyakorlatias központú képzés az elméleti, alaposabb megfontolást és alapismereteket igénylı képzéssel. Az MSc szintnek megfelelı magasabb beosztásokban már szükséges lehet a humanitárius jog anyagának összetettebb, emberi jogi komponensének részletesebb tárgyalása is. Ugyanakkor ezen a szinten a képzés jelentıs részben még tervezés alatt áll, ám a nemzetközi humanitárius jog oktatásának mértéke várhatóan semmilyen körülmények között nem fog csökkenni, sokkal inkább e terület erısödése várható. Jelenleg tervezés alatt áll a MSc-szintő Katonai vezetı képzés struktúráján belül egy Emberi és hadijogi szakirány, amely kifejezetten a témával foglalkozó, akár már jogi képzettséggel is rendelkezı tisztek szakosított továbbképzésére szintén alkalmas lesz. Civil képzés: BSc szinten általában a korábban egyetemi közös tárgynak számító Hadijog tantárgy (vagy Hadijogi ismeretek, szaktól függıen) keretében, 15 illetve 30 kontaktórában (szaktól, szakiránytól
6
függıen változó), a tisztjelöltek képzéséhez hasonló célokkal, de mindig az adott képzési szak, illetve szakirány sajátos igényeinek megfelelıen. Biztonság- és védelempolitika szakon a két féléven át oktatott Nemzetközi jog 1-2. tárgyak keretében kerülnek oktatásra a nemzetközi humanitárius jog, illetve a hadijog elıírásainak lényegesebb elemei. Ezek a tárgyak szigorlattal zárulnak, így az ismeretek számonkérése magas szintő. Ezen a szinten jelenleg választható (és a hallgatók által kedvelt, azaz szívesen választott) az Emberi jogok nemzetközi védelme tantárgy, amelynek meghatározott része tér ki specifikusan a rokonterület nemzetközi humanitárius jog egyes elemeire. Az ezen a szakon már megindult MSc szintő képzésekben a mindenhol szereplı Nemzetközi és hadijog tárgy (30 kontaktóra) ad átfogó, magasabb szintő képzést kifejezetten a fegyveres erı alkalmazására vonatkozó nemzetközi jogi témával kapcsolatban, így a nemzetközi humanitárius jog és hadijog területén. Ennek keretében nyílik lehetıség az MSC szint által megkövetelt részletesebb oktatásra. Jelenleg tervezés alatt áll, és igen elırehaladott állapotban van (tanszéki és intézeti jóváhagyással már bír) a biztonság- és védelempolitika szakon az MSc-szintő Emberi és hadijogi szakirány, ami a katonai vezetı szakon tervezett, katonai jellegő „párjával” párhuzamosan ugyancsak a humanitárius jog bıvebb tárgyalására és még magasabb szintő gyakorlására nyújt majd lehetıséget a közeli jövıben. A már jóváhagyott tervek szerint a képzés a következı (humanitárius illetve hadijogú relevanciájú) tárgyakat foglalja majd magában: Fegyveres erı alkalmazása és a nemzetközi jog, két félév Nemzetközi hadijog 1-2., Emberi jogok nemzetközi jogi védelme, Szolgálati jog, Nemzetközi büntetıjog, kiegészítve két gyakorlati kurzussal. Fontos kiegészítést jelent majd, hogy ez a tantárgystruktúra kiegészül majd az etikával, kultúrtörténettel foglalkozó olyan tárgyakkal is, amelyek nem a jogtudományi, hanem más partnertanszékek kezelésében állnak, ám jelentıségük megkerülhetetlen. A hadijog oktatása a Magyar Honvédségben: A Magyar Honvédségben a katonák – az alapkiképzés alatt kapott ismereteken túl – hadijogi képzéssel elsısorban a missziókra történı felkészülés során a hadszíntéri felkészítéskor találkoznak. Az ismeretek elsajátításának szintjét a záró gyakorlat keretében mérik fel, elsısorban gyakorlati alkalmazás szempontjából fontos különbözı helyzetbeállításokkal. A NATO részére felajánlott kötelékek szintén ebben a képzésben részesülnek, melyet CREVAL/TACEVAL ellenırzéseken (a NATO harcászati értékelı programja) értékelnek. A misszióra készülı állomány illetve kötelékek, a hadszíntéri felkészítés során frissítik fel hadijog ismereteiket, melyrıl szintén záró gyakorlat keretében adnak számot. Minden esetben külön hangsúlyt fektetnek a gyakorlások helyzetbeállításainak tervezésekor a hadijog kérdéseit érintı szituációk kialakítására, gyakoroltatására. A Zrínyi Kiadó megjelentette a „Fegyveres összeütközések joga” címő, 14 fejezetbıl álló szakkönyvet, amelyet a katonai oktatásban és a békefenntartásban résztvevık számára is alkalmaznak. Jogalkotás és végrehajtási rendelkezések: A HM mőveleti szabványosítással foglalkozó bizottsága az idén több nemzetközi humanitárius jog alkalmazásával kapcsolatos NATO doktrínát és STANAG-et fogadott el, valamint végzi az MH Összhaderınemi Doktrína felülvizsgálatát, amelybe szintén bekerül néhány aktuális humanitárius joggal kapcsolatos feladat. A Nemzeti Katonai Stratégiának az 1009/2009. (I. 30.) Korm. határozattal történt elfogadása szintén egy, a fenti területet érintı iránymutatásokat is tartalmazó dokumentumot véglegesített. Nemzetközi együttmőködés: A Honvédelmi Minisztérium továbbra is rendszeresen képviselteti magát a külföldi hadijogi tanfolyamokon, így többek között a San Remo-i Humanitárius Jog Nemzetközi Intézete és a NATO Oberammergau-i iskolája által szervezett tanfolyamokon. 7
Együttmőködés a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával: A korábbi évek alatt jó együttmőködést alakított ki a HM Jogi Fıosztálya, illetve a Hadmőveleti és Kiképzési Fıosztálya a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága Budapesti Regionális Küldöttségének hadijogi szakértıivel. VI.
Nemzetközi humanitárius jogi egyezmények aláírása, megerısítése és végrehajtása
-
az 1954. május 14-én elfogadott, a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelmérıl szóló Hágai Egyezmény és Második Kiegészítı Jegyzıkönyve
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) beszámolója szerint az 1954. május 14-én elfogadott, a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelmérıl szóló Hágai Egyezményt Magyarország az 1957. évi 14. törvényerejő rendelettel hirdette ki. Az Egyezmény rendelkezéseinek pontosítása és az idıközben felmerült problémák megoldása érdekében létrejött Második Kiegészítı Jegyzıkönyv (1999. március 26. Hága) megerısítésérıl az Országgyőlés a 48/2005. (VI. 4.) OGY határozatával döntött, és 2006. február 23-án került a Magyar Közlöny 21. számában kihirdetésre. Az Egyezményt kihirdetı 1957. évi 14. törvényerejő rendelet hatálybalépésével egyidejőleg nem került sor a szükséges jogharmonizációs lépésekre, holott az Egyezmény 4. Cikke olyan büntetıjogi tárgyú rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a magyar jogban nem minısültek bőncselekménynek. A Jegyzıkönyv 15. Cikke további kulturális javak ellen irányuló jogsértéseket szankcionál. A magyar büntetıjogban nem volt megfelelıen biztosított a kulturális javak védelme fegyveres összeütközés esetén. A Btk. 160. § a) pontja büntetni rendelte ugyan a katonai parancsnokot, amennyiben az általa folytatott hadmővelet súlyos kárt okoz a nemzetközileg védett kulturális javakban, de mind az Egyezmény, mind a Jegyzıkönyv ennél szélesebb körő védelmet ír elı. Erre tekintettel a Btk.-t módosító rendelkezéseket a Jegyzıkönyvet kihirdetı törvény 3. §-a tartalmazza. A jogbiztonság megköveteli, hogy a nemzetközi szerzıdések által védett kulturális javak listája a magyar jogszabályokban egyértelmően megismerhetı legyen. Ehhez az szükséges, hogy a kultúráért felelıs miniszter rendeletben hirdesse ki egyrészt a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelmérıl szóló 1954. évi Hágai Egyezmény cikkei szerint a Magyar Köztársaság területén különleges védelem és kiemelt védelem alatt álló kulturális javak listáját, valamint a különleges védelem alatt álló kulturális javak nemzetközi jegyzékét és a kiemelt védelem alatt álló kulturális javak listáját. Az oktatási és kulturális miniszter kiadta a különleges védelem alatt álló kulturális javak nemzetközi jegyzékérıl szóló 29/2007. (VII. 23.) OKM rendeletet. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 3/2009. (IX. 4.) OKM utasítás ELSİ RÉSZ I. 1.8. i) pontja értelmében a miniszter személyes hatáskörébe tartozik a Magyar Tanácsadó Bizottság mőködtetése a kulturális javak nemzetközi védelmének biztosítására, amelynek tagjait a kulturális szakállamtitkár útján a szakma kiemelkedı elméleti és gyakorlati tudással rendelkezı képviselıi körébıl hívja meg. A bizottság alakulófélben van. (A testületre vonatkozó szabályozást korábban egy jogszabály, a kulturális javak nemzetközi védelmének biztosítása érdekében magyar tanácsadó bizottság szervezésérıl szóló 2/1958. (III. 9.) MM rendelet tartalmazta, amelyet azonban alkotmányos jogforrási-jogalkotási szempontokra tekintettel a különleges védelem alatt álló kulturális javak nemzetközi jegyzékérıl szóló 29/2007. (VII. 23.) OKM rendelet hatályon kívül helyezett.) -
2008 decemberében, Oslóban került sor a Bizonyos Hagyományos Fegyverekrıl szóló Egyezmény (CCW) keretében elfogadott, a kazettás lıszerekre vonatkozó egyezmény 8
aláírására. Az egyezmény magyar részrıl történı megerısítésének elıkészítése folyamatban van. -
Az Országgyőlés 2009. december 14-i ülésén megszavazta a Gyermek jogairól szóló egyezményhez főzött, a gyermekek fegyveres konfliktusba történı bevonásáról szóló Fakultatív Jegyzıkönyv megerısítésérıl és kihirdetésérıl készült 2009. évi CLX. törvényt. (A Fakultatív jegyzıkönyv Magyarországon 2010. március 24-én lépett hatályba). A HM társelıterjesztıje az említett Jegyzıkönyvnek.
VII. A Bizottság tagjainak részvétele nemzetközi értekezleteken - 2009. március 25. - A cseh EU elnökség által a Nemzetközi humanitárius jognak való megfelelés elımozdítására kidolgozott EU irányelvek végrehajtásáról Prágában szervezett szakértıi tanácskozáson részt vett Dr. Silek Rita (KÜM). - 2009.szeptember 9. Genf – nemzetközi humanitárius jogi tanácsadók éves nemzetközi értekezletén dr. Varga Réka vett részt. VIII. Magyar Vöröskereszt részvétele az ENSZ Menekültügyi Fıbiztossága felmérésében Világmérető folyamat részeként, az ENSZ Menekültügyi Fıbiztossága (UNHCR) 2009. szeptember 14-18. között végezte el ötödik, éves „Társadalmi nem, kor és sokféleség” (AGDM) címő, részvételen alapuló felmérését, mely a magyarországi menekültek és menedék-kérık helyzetével foglalkozott. A folyamat célja a menekültek bevonása a magyarországi menekültvédelem helyzetének felülvizsgálatába, és javaslatok megfogalmazása a jogokra épülı, közösségi alapú menekültvédelem megvalósítására. A felmérésben az ENSZ Menekültügyi Fıbiztossága, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Szociális- és Munkaügyi Minisztérium, az Állampolgári Jogok Országgyőlési Biztosa, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Magyar Vöröskereszt, a Menedék Migránsokat segítı Egyesület, valamint a Magyar Helsinki Bizottság képviselıi vettek részt. A felmérés eredményeirıl készült jelentést az érintett hatóságok és a programban résztvevı szervezetek részére megküldik. IX.
A Bizottság ajánlásai
Az Európai Unió alapokmányának, a lisszaboni szerzıdésnek 2009. december 1-jével történt hatályba lépéséhez kapcsolódóan különös figyelmet kell fordítani az EU kül- és biztonságpolitikájának keretében megjelenı, elsısorban az EU által vezetett mőveletek során érvényesülı nemzetközi humanitárius jogi irányelvek és közös állásfoglalások érvényesítésére. Ugyancsak tanulmányozni kell a NATO 2010-ben elfogadásra kerülı új stratégiai koncepciójának az új hadviselési módokkal és eszközökkel, a békemőveletekkel és a terrorizmus elleni küzdelemmel, illetve más, a nemzetközi hadijog szempontjából releváns kérdéseket tartalmazó iránymutatásokkal. A Bizottság megítélése szerint a nemzetközi humanitárius jog alapelveinek és alapvetéseinek nemcsak a felsıoktatási tananyagokban, hanem az általános, illetve a középiskolai tananyagokban is szerepelniük kellene. Ezzel összefüggésben a Bizottság felkéri az illetékeseket, vizsgálják meg a Humanitárius jog felfedezése (EHL). c. oktatási projekt magyarországi adaptálásának lehetıségét. Emlékeztetünk arra is, hogy a tananyag oktatásának tapasztalataival összefüggı kérdésekrıl 2011ben tartanak újabb nemzetközi oktatási konferenciát. Amennyiben ez a magyar EU-elnökség idejére esik, az OKM elnökségi feladatai között is figyelembe kell majd venni. A nemzetközi humanitárius jogi egyezmények hazai jogba való átültetése és alkalmazhatósága érdekében további erıfeszítéseket kell tenni. A Bizottság különösen felhívja a figyelmet arra, hogy még mindig nem került sor a Nemzetközi Büntetıbíróság Statútumának kihirdetésére, ill. a vonatkozó végrehajtási jogszabályok megalkotására.
9
A Bizottság javasolja, hogy a tárcák jogalkotási tervei és munkatervei összeállításakor a Vöröskereszt és Vörösfélhold XXX. Nemzetközi Konferencián tett vállalásokat, valamint a kihirdetett nemzetközi szerzıdésekbıl fakadó hazai feladatokat is vegyék figyelembe. A Bizottság internetes honlapjának folyamatos frissítése érdekében javasoljuk, hogy a testület szorosan vett tevékenységével kapcsolatos dokumentumok mellett az egyes tanácskozások anyagai, a Bizottság tagjainak megszólalásai, továbbá a nemzetközi humanitárius joggal kapcsolatos magyar állásfoglalások, beszédek is kerüljenek feltöltésre.
X.
Köszönetnyilvánítás
A Bizottság megköszöni a Magyar Vöröskereszt folyamatos támogatását, Jantsits Ágnes, titkár és a Fórizs Judit által vezetett nemzetközi osztály munkáját.
Budapest, 2010. május
Dr. Horváth István Elnök
10
