Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját

BIOTOWNS - Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosokban HURO/0901/128/1.3.4

TANULMÁNYTERV

A tanulmány a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 20072013 keretében valósult meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve.

Készült a Szegedi Tudományegyetem Ökológia Tanszékén. (6726 Szeged, Közép fasor 52.)

Szerkesztette: Kiss Orsolya A tanulmányterv elkészüléséhez hozzájárult: Dr. Körmöczi László, Dr. Gallé László, Szpisjak Nikolett, Eötvös Csaba, Harmati Mária, Pamuk Anna, Dr. Zalatnai Márta

2012

2

Tartalomjegyzék Véderdők felülvizsgálata Szeged Közigazgatási területén ......................................................... 4 Szeged erdőterületeinek történeti vizsgálata ...................................................................... 4 Véderdők felülvizsgálata .................................................................................................... 6 Szempontok az erdőtelepítésre Szeged közigazgatási területén ...................................... 12 Parkerdők felülvizsgálata Szeged Közigazgatási területén ...................................................... 15 Franciahögy ...................................................................................................................... 17 Makkoserdő ...................................................................................................................... 25 Körtöltés melletti erdősáv ................................................................................................ 34 Tisza hullámtéri erdők belterületi része ........................................................................... 41 Liget ................................................................................................................................. 50 Lakótelepek vizsgálata ............................................................................................................. 59 Irodalomjegyzék ....................................................................................................................... 64

3

Bevezetés Tanulmánytervünket Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának és Temesvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának közös, határon átnyúló „BIOTOWNS - Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosokban” (HURO/0901/128/1.3.4) című projektje keretében készítettük. Ez a kutatási tervezet a városi zöldfelület felmérésének kiegészítéséhez járul hozzá azáltal, hogy a tervezést ökológiai szemlélettel társított társadalmi oldalról is megközelíti. A tanulmány során felülvizsgálatra kerültek a Szeged közigazgatási területén belül található jelenlegi véderdők területei, Szeged parkerdői illetve lakótelepi zöldfelületei. A tanulmány elkészítésében a Szegedi Tudományegyetem munkatársai vettek részt. A tervezet egyrészt a célterületeken korábban végzett kutatómunkák irodalmi anyagait dolgozza fel, másrészt tanszékünk saját gyűjtéseinek és felmérésinek eredményein alapul.

Véderdők felülvizsgálata Szeged Közigazgatási területén Szeged erdőterületeinek történeti vizsgálata Szeged és környéke növényzetéről több irodalmi forrás áll rendelkezésre, melyek közül az erdőkre vonatkozóan néhány fontosabb adatot kiemelünk és elemzünk. Magyarország területéről 1780-1784 között készült első katonai felmérés érintett térképlapjai alapján megállapítható, hogy az akkori Szeged területén illetve közelében csak igen kevés erdőt találunk. Összesen három nagyobb és három kisebb összefüggő terület volt akkor főleg gyümölcsös, közöttük füves térségeket látunk, illetve a Maros-torok környéke mocsaras élőhely volt. Fás részek, erdők a Tisza szigetein (Boszorkánysziget, Tompa-sziget) vagy közvetlen parti zónájában fordultak elő, utóbbi helyeken keskeny sávszerűen.

4

1. ábra. Szeged környéke a XVIII. század végén az I. Katonai Felmérés térképe szerint. A település a Tisza jobb partján helyezkedett el, gyümölcsösökkel, rétekkel körülvéve. Erdőt, fás vegetációt korlátozott kiterjedésben tüntet fel a térkép (néhányat zöld nyilak jelölnek).

Az 1806-1869 között készült második katonai felmérés már más képet mutat, bár az erdők mennyisége még itt is alatta marad a mostaninak. A szegedi felmérés 1860-61 években készült, majd’ egy évszázaddal az első után. Itt már jelölik a Makkoserdőt, de ez még nem a mostani telepítés eredménye. A Franciahögy (Franczia hegyek) területén ekkor még nem volt erdő, a Kálvária hegyekkel együtt gyümölcsös térség volt. Az újszegedi Liget már megjelenik a térképen, mesterségesen kialakított park vagy sétány jellege hasonló a Makkoserdőéhez. A Tiszát kísérő ártéri erdők továbbra is keskeny sávban maradtak meg, belterületen a zöldfoltok parkok voltak.

5

2. ábra. Szeged környéke a XIX. század közepén a II. Katonai Felmérés alapján. A terjeszkedő városhoz külső területeken csatlakoztak nagyobb parkok.

Véderdők felülvizsgálata Módszerek A véderdők felülvizsgálatához 3 adatbázisból dolgoztunk. A meglévő erdőterületek meghatározáshoz a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának adatbázisát (http://erdoterkep.mgszh.gov.hu/) használtuk. Ezzel összevetettük a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. által biztosított országos erdőadattárból származó, elsődleges rendeltetésük alapján leválogatott erdőtervi erdőterületekkel. E térinformatikai anyag alapján készítettük el az erdők jelenlegi területi eloszlását bemutató térképet. Szintén a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. által biztosított térinformatikai adatok alapján ábrázoltuk településszerkezeti terven az erdő területfelhasználási egységbe sorolt területeket. Az adatok feldolgozását és ábrázolását ArcGIS térinformatikai programmal végeztük. 6

Eredmények A rendelkezésre álló adatok alapján rendeltetés szerint három típusú erdő található Szeged közigazgatási területén (3. ábra). Ezek a védelmi célú, gazdasági illetve egészségügyi rendeltetésű erdők. A továbbiakban ezek külön tárgyaljuk.

3. ábra: Erdők eloszlása Szeged közigazgatási területén

7

Védelmi rendeltetésű erdők bemutatása A jelenlegi erdészeit adatok szerint 2062,35 ha védelmi rendeltetésű erdő van szeged területén (4. ábra). Védelmi célú erdőket legnagyobb mennyiségben a Tisza és a Maros mentén találunk, így ezek egyben fontos ökológiai folyosó szerepet is betöltenek. Jelentősebb mennyiségű véderőt találunk még az északi részen a regionális hulladéktelep körül. Nagyobb foltokban a közigazgatási terület dél-keleti részén, az újszegedi oldalon is megtalálhatók ezek a típusú erdők, melyek egyik jelentős tagja a Budzsáki-erdő.

Véderdők Szeged közigazgatási területén

4. ábra Védelmi célú erdők eloszlása Szeged közigazgatási területén

8

A kapott adatok alapján Szeged közigazgatási területén 2967,8 ha védelmi rendeltetésű erdő területfelhasználási egységbe sorolt terület található. Ennek azonban 71,8 % már jelenleg is erdő, és a fennmaradó 28,2% használható fel további erdőtelepítésekre (5. ábra).

5. ábra. Védelmi célú erdők Szeged közigazgatgatási területén: erdők,

véderdő területfelhasználási egységbe sorolt területek,

9

jelenlegi védelmi célú egyéb erdők

Gazdasági rendeltetésű erdők bemutatása A jelenlegi erdészeit adatok szerint 798, 4 ha gazdasági rendeltetésű erdő van Szeged területén. Ezek az erdők a közigazgatási területen belül legnagyobb mennyisében a Tisza és Maros mentén, illetve Kiskundorozsmától nyugatra találhatók. A kapott adatok alapján Szeged közigazgatási területén 407,4 ha gazdasági célú erdő területfelhasználási egységbe sorolt terület található, aminek szintén jelentős része 50,5 % már jelenleg is erdő. Egy folt jelenleg is erdőborítású, de nem szerepel az erdészeti adatbázisban (6. ábra).

Jelenlegi egészségügyi célú erdők

6. ábra. Gazdasági rendeltetésű erdők Szeged közigazgatgatási területén: gazdasági rendeltetésű erdők, sorolt területek,

jelenlegi

gazdasági rendeltetésű erdő területfelhasználási egységbe

egyéb erdők

Közjóléti rendeltetésű erdők bemutatása

10

Szeged közigazgatási területén jelenleg közjóléti rendeltetésű erdőből található a legkevesebb, összesen 95,60 ha. A 275 ha közjóléti rendeltetésű erdő területfelhasználási egységbe sorolt területből, mindössze 14 ha a további telepítésre alkalmas területek mennyisége. Ezek a területek a Fehér-tótól délre találhatók. A közjóléti rendeltetésű erdő területfelhasználási egységbe sorolt területek nagyrészt a jelenleg gazdasági rendeltetésű erdőkkel esnek egybe (7. ábra).

7. ábra: Közjóléti rendeltetésű erdők Szeged közigazgatgatási területén: közjóléti rendeltetésű erdők, sorolt területek,

jelenlegi

közjóléti rendeltetésű erdő területfelhasználási egységbe

egyéb erdők

11

Szempontok az erdőtelepítésre Szeged közigazgatási területén Talajtani adottságok Szeged közigazgatási területének legnagyobb mennyiségében előforduló talajtípusai réti talajok, illetve a humuszos homokos talajok. A védelmi célú erdők alapján a fiatal, nyers öntéstalajú területekre történt legnagyobb arányban erdőtelepítés, ezek a Tisza és a Maros hullámtéri részei. Jelentős mennyiségű erdő található továbbá réti talajokon is.

60,0

50,0

40,0

Szeged közigterülete

30,0

Véderdők

20,0

10,0

Al fö

ld i

m

és

zl ep F i ed at ék al , n es c ye se rs r H ön noz u té jom M mu st é s sz al os zl aj ep ok ed hom H ék o o es ko mo cs s ta k R ét ern lajo i c oz k s jo R ern mo ét o i ö zjo k R nté mo ét i s sta k zo laj Sz lo ok ol ny on e R c Sz Sz sá é ce ti ty k o k ep lo -s ta pe ny zo laj o se ec lon k dő es ye ré rét ce k i ti sz tal a ol on j ok ye ce k

0,0

8. ábra: Talajtípusok megoszlása Szeged közigazgatási és a véderdők területén Ahogy a 8. ábrán is látható, gyakorlatilag a homokos területen kívül mindenféle talajtípuson történt már erdőtelepítés, így valószínűsíthető, hogy megfelelő erdészeti technológiával

és

fafajokkal

az

egyéb

szempontok

tulajdonviszonyok, elhelyezkedés stb.) területek erdősíthetők.

12

alapján

kijelölt

(megfelelő

A KÖRTÁJ Tervező Iroda Kft. által készített tanulmány (2009) az alábbi képlet alkalmazását javasolja erdőgazdálkodásra való alkalmasság jellemzésére: EGalk = TájTerm (0-4 pont) + Fizik (0-3 pont) + Kemht (0-2 pont) + KLIMAalk (0-3 pont) A képletben szereplő tényezők az alábbiak: -

TájTerm: Tájtermesztési kategóriák (KDTIR),

-

Fizik: Összevont fizikai és vízgazdálkodási kategóriák (KDTIR),

-

Kemht: Kémiai talajtulajdonságokra vonatkozó kategóriák (KDTIR)

-

KLIMAalk: Erdészeti klímazónák az alkalmasság szerint pontozva Ez alapján a szerves anyagban gazdag homok, öntésiszap talaj, vályog- és agyagtalajok

javasoltak elsősorban erdőtelepítésre. Ökológiai szempontok -

Ökológiai folyosók kialakítása

-

Utak káros hatásainak mérséklése: 

autópálya nyomvonal mentén erdősávok kialakítása, ahol lehetséges



főútvonal mentén erdősávok kialakítása, ahol lehetséges

-

Mezővédő erdősávok felújítása, létesítése

-

Tájidegen, invazív fajokból álló erdőfoltok felújítása lehetőleg őshonos fajokkal A tájidegen fafajok alkotta erdőfoltok jellemzően ezüstfával (Elaeagnus angustifolia)

benőtt fás területek, melyek nem funkcionálnak valódi erdőként. Ezeket a területeket érdemes lenne erdőterületté nyilvánítani, és gondoskodni megfelelő erdősítéséről, amennyiben ezek nem gyepen találhatók, ahol a gyep visszaállítása a nagyobb természetvédelmi érdek.

Javasolt területek

13

1. Franciahögy melletti ezüstfás terület 8612 m2 . A terület jelenleg is fákkal, főleg ezüstfával borított.

A Sziksósi út melletti erdőterület Erdő területfelhasználási egységbe sorolt terület, de még nem szerepel az erdők között, pedig erdő található rajta.

Kiskundorozsma - Búza utca A Vátitól kapott anyagban nem szerepel a 159/B1 erdőtag, az erdészeti adatbázis szerint viszont itt van erdőterület, valamint a 159/A erdőtag sem azonos méretű.

14

A terület az Erdészeti Igazgatóság adatbázisának alapján

Erdőtag a Váti kht. Által kiadott anyag alapján

Parkerdők felülvizsgálata Szeged Közigazgatási területén Napjainkban nemzetközi szinten is egyre nagyobb figyelem fordítódik a természeti értékek megőrzésére, legyen szó egész ökoszisztémákról vagy egy-egy veszélyeztetett állat15

illetve növényfajról. Közben kevesebbet törődünk az ember közvetlen közelében előforduló zöld területekkel és azok védelmével, pedig ezek jelentős előnyökkel és haszonnal bírnak a városi ember számára (Chiesura 2003). Az urbanizáció előrehaladásával az ember egyre nagyobb területet „hódít” el a természettől. A természet számos előnyt szolgáltat az ember számára, kétségtelen, hogy ezek az előnyök a „városi”, urbanizálódott embert is érintik. Ezt egyre inkább felismerve kezdjük visszaengedni a természetet a városi környezetbe, sőt a XXI. században komoly igény jelentkezik a természet közelibb életre. Erre egyik legjellemzőbb példa Friedensreich Hundertwasser munkássága, aki az organikus építészet képviselőjeként művészi szinten csempészte be a természetet a szürke házfalak közé. Bebizonyosodni látszik, hogy bár rengeteg a konfliktus, zölden gondolkozni már a városi ember számára sem lehetetlen. Az elmúlt években országszerte számos kezdeményezés történt a zöldebb városi környezet megteremtésére. Hogy néhányat említsünk: Beton helyett „zöld” iskolaudvarok (2011), Uniós díj a környezetbarát városokért – Európa zöld fővárosa díj (2008), Green City – Zöldebb városokért mozgalom (2002). Ha

megvizsgáljuk

a

környezet

szerepét

az

ember

szempontjából

–

a

környezetszennyezés csökkentése, a víz körforgás biztosítása, környezetszennyezés mutatója, éghajlati melioráció, árvízvédelem és elképzelhetetlenül sok egyéb funkció – gyakran úgy tűnhet, hogy ezek a funkciók elsősorban a növényekhez kötődnek. Akkor miért van szükségünk arra, hogy az állatfajokat is megőrizzük sokféleségükben? Azok úgyis a fákkal és egyéb növényekkel együtt járnak. Amit ilyenkor fontos megérteni, hogy az állatok is rendkívül fontos egészségügyi mutatói a környezet egy-egy szeletének. A városi zöldfelületek tehát fontos szerepet játszanak az ember életében. Ezeket a funkciókat feloszthatjuk a következők szerint: szabályozó-, fenntartó-, termelő funkciók és eszmei érték (ezeket ökoszisztéma szolgáltatásokként is szokták emlegetni). Ilyen funkciók a teljesség igénye nélkül: a lokális levegő kémiai összetételének fenntartása és a levegő szűrése, a lefolyás kontrolálása és árvízvédelmi szerep, a víz körforgásának szabályozása, a biológiai sokféleség fenntartása a városban, talaj erózió korlátozása, globális és helyi éghajlat szabályozása, élelmiszer és egyéb nyersanyagok előállítása, energia konzerválása a városban, mikroklíma kontroll, rekreáció és turizmus biztosítása, az ember integritásának fenntartása a természethez, oxigéntermelés, gyógyászati cikkek biztosítása, nyersanyagok biztosítása számos emberi tevékenység számára, esztétikai érték, spirituális és vallási érték, kulturális és művészeti inspiráció, tudományos információ forrása.

16

Az emberi jólét alapját képezi a tiszta levegő, amely egyértelműen a városi zöld területekhez köthető haszon. A fentebb felsorolt funkciók sokaságán túl ezzel az egyszerű példával is érzékeltethető, mennyire szükség van a városokban zöld felületekre. Azonban az, hogy ezt belátjuk, még igen kevés. Tennünk kell annak érdekében, hogy a városi környezetben is minél több természetközeli terület maradhasson, jöhessen létre, őrződjön meg. Így, ha visszakanyarodunk a természet sokféleségének fontosságához, érdekünkben áll ezeknek a területeknek minél kedvezőbb állapotban való megtartása. Párhuzamosan az érintett terület környezetében élő emberek jóléte, fizikai, szellemi egészsége szintén javul. Az évek során többször kerültek konfliktushelyzetbe a témát illetően a döntéshozók, a laikusok és a szakértők, mivel olykor nem könnyű eldönteni, hogy mely érték számít elsődlegesnek egy városban: a természeti értékek vagy az épített környezet értékei. Ezek a konfliktusok elkerülhetetlenek, sokszor nem is születhet mindenki számára kedvező döntés. Az érdekek sokszor különbözőek, és ezt figyelembe véve igyekezzünk környezetünket úgy formálni, hogy a természet érdekeit/értékeit szem előtt tartva nem feledkezünk meg a természet részeként ott élő ember érdekeiről sem.

Franciahögy

Tulajdonjogi viszonyok: Helység (kód): Erdőtag: Erdőrészlet jel

Szeged /2047/ 32 A /10/ 17

(kód) Tulajdonforma Elsődleges rendeltetés Igazgatóság Erdőtervezési körzet Védettség Natura 2000

Állami tulajdon

Növényvilág:

Parkerdő Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

A Franciahőgy Szeged északi részén a Rókusi körút és a Csongrádi

Marosszög-Csanádi körzet Nem védett terület Nem része a hálózatnak

sugárút

által

határolt

lakótelepek

között található 6 hektár kiterjedésű parkerdő. Faállományát – az ültetett

erdőkre jellemzően – közel egykorú fák alkotják, idősebb egyedek és újulat nem figyelhető meg. A parkerdőben változatos fafajokat találhatók, legnagyobb számban a kocsányos tölgy (Quercus robur), de előfordul még a platán (Platanus sp), juharfajok (Acer sp.) valamint a nem őshonos fafajok közül az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) és az ezüstfa (Elaeagnus angustifolia). Az erdő cserjeszintje szegényes, a terület nagy részén gyakorlatilag hiányzik. A lombkorona záródása nagy, ezért lágyszárú szint is igen szegényes, jellegzetes faja a szeder (Rubus caesius). Állatvilág: Pókok –Araneae A területről összesen 7 pókcsalád képviselői kerültek elő, a fiatal egyedek nagy száma miatt ezek közül 5 fajt sikerült azonosítani. A Harpactea rubicunda Közép-Európában előforduló faj. Élőhelyei jellemzően az ültetett erdők, cserjések és az emberi települések mesterséges környezete. A Diplostyla concolor és a Zelotes apricorum szintén hasonló élőhelyeken fordul elő, bár elterjedési területe sokkal nagyobb. A Pachygnatha degeeri és a Zora spinimana is jellemző az ültetett erdőkre, valamint az olyan élőhelyekre ahol a zavarás mértéke magas.

Család

Harpactea rubicunda (C.L. Koch, 1838)

db 2 1

Diplostyla concolor (Wider, 1834)

1

Pachygnatha degeeri Sundevall, 1830

1 49 6

Faj

DYSDERIDAE [juv] LINYPHIIDAE [juv] TETRAGNATHIDAE [juv] LYCOSIDAE [juv] GNAPHOSIDAE [juv]

18

Zelotes apricorum (L. Koch, 1876)

6

Zora spinimana (Sundevall, 1833)

2 2

ZORIDAE [juv] THOMISIDAE [juv]

Összességében elmondható hogy nem találtunk védett pókfajt, a kimutatott fajok jelenléte a terület zavartságára utal, ami egy városi park esetében nem meglepő. Ugyanakkor telepített erdőkre jellemző fajok alapján a terület erdő jellege a pókfajok szintjén is megmutatkozik, így a városban egy viszonylag ritka és feltétezhetően szigetszerű élőhelyet jelent.

Bogarak - Coleoptera A talajcsapdás vizsgálatok során a bogarak közül négy családból összesen 10 faj került elő. A holyvafélék családjából kerül elő a legtöbb faj, összesen öt. Egyik a területen talált bogárfaj sem volt védett.

Család Chrisomelidae

Faj

Magyar név

Aphtona semicyanea Allard, 1859 Phyllotreta vittula (Redtenbacher 1849)

Nöszirom levélbolha Fűbolha

Otiorrhynchus multipunctatus Olivier, A.G., 1807 Otiorrhynchus ormayi Stierlin, W.G., 1888 sp.

Gyalogormányos

Phosphuga atrata (Linnaeus, 1758)

Bordás csigarabló

Neobisnius sp. Ocypus melanarius (Heer, 1839) Othius punctulatus (Goeze, 1777) Quedius fuliginosus (Gravenhorst, 1802) Stenus pallustris Erichson, 1839

Kormos holyva nagy avarholyva kormos mohaholyva

Curculionidae

Silphidae Staphylinidae

Hangyák - Formicidae A hangyák a korábbi csoportokhoz hasonlóan kis egyedszámban fordultak elő a területen. Jellegzetes erdei fajok például a Camponotus fallax, Camponotus truncatus, Myrmica sabuleti, Formica fusca. A fajösszetétel alapján a Franciahögy jó természetességű erdő, amiben a tölgyerdőkre jellemző hangyaközösség található. A gyepi fajok közül is

19

megtalálható néhány a területen, mint a Lasius niger, Solenopsis fugax, Tetramorium caespitum, Tapinoma ambiguum, melyek az erdő felnyílását, illetve a zavartságot jelzik. Faj Camponotus fallax Camponotus truncatus Dolichoderus quadripunctatus Lasius niger Myrmecina graminicola Myrmica sabuleti Ponera coarctata Solenopsis fugax Tetramorium caespitum Themnothorax affinis Themnothorax crassisspinus Themnothorax unifasciatus Formica cunicularia Formica fusca Tapinoma ambiguum

20

db 4 1 6 7 2 11 1 6 2 1 2 1 6 1 3

Madarak- Aves A területen fészkelő madárfajok száma 28, rendszeresen átvonul 29 faj, ritka előfordulók közé sorolható 4. Fontosabb fészkelő fajok: Zöld küllő (Picus viridis) Kevert állományú erdők költőfaja, állandó madár. 1 pár rendszeresen költ. Sárgarigó (Oriolus oriolus) Állományának zöme ember által alakított élőhelyeken költ, így a városi parkokat is kedveli. 1-2 pár költ.

Fajlista a Franciahögy területéhez kötődő madárfajokról Magyar név Héja Karvaly Egerészölyv Vörös vércse Örvös galamb Balkáni gerle Vadgerle Kakukk Macskabagoly Erdei fülesbagoly Lappantyú Sarlósfecske Nyaktekercs Zöld küllö Nagy fakopáncs Erdei pityer Barázdabillegető Ökörszem Vörösbegy Fülemüle Házi rozsdafarkú Cigánycsuk Fekete rigó Fenyőrigó Énekes rigó Szőlőrigó Léprigó Barátkaposzáta Kis poszáta

Latin név Accipiter gentilis Accipiter nisus Buteo buteo Falco tinnunculus Columba palumbus Streptopelia decaocto Streptopelia turtur Cuculus canorus Strix aluco Asio otus Caprimulgus europaeus Apus apus Jynx torquilla Picus viridis Dendrocopos major Anthus trivialis Motacilla alba Troglodytes troglodytes Erithacus rubecula Luscinia megarhynchos Phoenicurus ochruros Saxicola torquata Turdus merula Turdus pilaris Turdus philomelos Turdus iliacus Turdus viscivorus Sylvia atricapilla Sylvia curruca

21

Költőfaj

Rendszeres átvonuló

Ritka vendég X

X X X X X X X X X X X X X X X x x x x x x x x x x x x x

Mezei poszáta Sisegö füzike Csilpcsalp füzike Fitiszfüzike Sárgafejű királyka Tüzesfejű királyka Szürke légykapó Örvös légykapó Kormos légykapó Őszapó Kék cinege Széncinege Rövidkarmú fakusz Sárgarigó Szajkó Szarka Csóka Vetési varjú Dolmányos varjú Seregély Házi veréb Mezei veréb Erdei pinty Fenyőpinty Csicsörke Zöldike Tengelic Csíz Kenderike Süvöltö Meggyvágó Citromsármány

Sylvia communis Phylloscopus sibilatrix Phylloscopus collybita Phylloscopus trochilus Regulus regulus Regulus ignicapillus Muscicapa striata Ficedula albicollis Ficedula hypoleuca Aegithalos caudatus Parus caeruleus Parus maior Certhia brachydactyla Oriolus oriolus Garrulus glandarius Pica pica Coloeus monedula Corvus frugilegus Corvus cornix Sturnus vulgaris Passer domesticus Passer montanus Fringilla coelebs Fringilla montifringilla Serinus serinus Carduelis chloris Carduelis carduelis Carduelis spinus Carduelis cannabina Pyrrhula pyrrhula Coccothraustes coccothraustes Emberiza citrinella

x x x x x X x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Emlősök- Mammalia A területen előfordul a sün (Erinaceus roumanicus), a vakond (Talpa europaea) és a mezei nyúl (Lepus europaeus). Denevérekre nem készült még felmérés.

Kezelési tervek, javaslatok Biodiverzitás megőrzési tevékenység A Franciahögy jelenleg is változatos élővilágnak ad otthont, amely megőrzése fontos feladat a város számára. A terület kezelésénél figyelembe kell az egyes élőlénycsoportok speciális igényeit.

22

1. Ízeltlábúak A jelenlegi, viszonylag jó természetességű ízeltlábú fauna kialakulásában fontos szerepet játszhatott az avar meghagyása a területen. Az avar eltávolításával a makkok, gubacsok is eltűnnek a területről, ami azért jelent negatív hatást, mert egyes hangyafajok ezekbe készítik a fészkeiket, így ezeknek a fajoknak a száma csökkenhet. Más parkokkal ellentétben itt eddig nem történt meg az avar őszi gyűjtése, ami továbbra is követendő. Szintén fontos a korhadó vagy kidőlt fák helybenhagyása. 2. Madarak Mint a fiatalabb erdőnél általában itt is jellemző probléma természetes fészkelő odúk hiánya a madarak számára. Ezen az önkormányzat közreműködésével és a lakosság és helyi civil szervezetek bevonásával kihelyezett mesterséges odúkkal lehet segíteni. A cserjeszint hiánya szintén megnehezíti sokféle madárfaj költését a területen. Őshonos cserjefajokból, mint például a kökény (Prunus spinosa), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), fagyal (Ligustrum vulgare), varjútövis (Rhamnus catharticus), somfajok pl. veresgyűrű som (Cornus sanguinea) mezei szil (Ulmus minor) kisebb foltok kialakítása segítené, ezen fajok fészkelését a területen. 3. Emlősök: Bokrosok alkotta búvóhely hiánya az emlősökre is hatással van, így a madaraknál javasolt cserjefoltok kialakítása ebből a szempontból is javasolt. Denevérekről ugyan nem rendelkezünk adatokkal, de madarakhoz hasonlóan ennek a csoportnak is problémát jelent a faodvak hiánya. Az megjelenésüket szintén speciális denevérodúk kihelyezésével lehet elősegíteni. A területen jelenleg jellemző lakossági tevékenység többnyire nincs káros hatással az élővilágra. Ez alól kivétel az illegális szemétlerakás és a hajléktalanok jelenléte. Mindkettő komplex probléma, melyet a témában illetékes szervekkel együttműködve lehet megoldani. A lakosság szempontjából történő jelenlegi hasznosítás és további lehetőségek A Franciahögy kiemelt jelentőségű a környék lakossága szempontjából, hiszen nagyobb park nincs a közelben. Jelenleg leginkább sétára, kutyasétáltatásra használják a területet. Mivel a városi parkok kiemelt feladat a rekreációs tevékenység biztosítása, ezen a téren a park még fejlesztésre szorul. A napi fáradság, feszültség feloldása és a találkozó helyek biztosítása érdekében további padok, esetleges asztalok kihelyezése hasznos lenne. Viszont szem előtt kell tartani, hogy a parkban megjelenő nagyobb látogatólétszám feltehetőleg nagyobb

23

szemétmennyiséget is jelent, ezért a több szemét elhelyezésére alkalmas eszközt kell kihelyezni. A sportolási lehetőség biztosítása is növelhetné a park jobb kihasználását, erre egy futásra, gyaloglásra alkalmaz út/ösvény kialakítását javasoljuk, lehetőleg a már meglévő utak felhasználásával. A hajléktalanok jelentése sajnos probléma a területen, erre a városban illetékes intézményekkel közösen megoldani ezeknek az embereknek az utcáról történő visszavezetést.

24

Makkoserdő

Növényvilág A József Attila és a Csongrádi sugárutak között lévő Makkos-erdő területe 20 ha, kora (2012-ben) 58 év. A Makkoserdő telepített tölgyes (Quercetum roboris cultum). Az állomány összességében megfelelő fiziológiai állapotú. Leggyakoribb elegyfák a mezei szil (Ulmus minor), az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) és a korai juhar (Acer platanoides). Az egyik tisztás körül kisebb erdeifenyő (Pinus silvestris) csoport tenyészik. Az aljnövényzetet a viszonylag magas talajvízszint határozza meg. A mélyebb fekvésű helyeken gyakori a szeder (Rubus caesius) és a nád (Phragmites australis). A cserjeszintben gyakori gyalogakác (Amorpha fruticosa) és a zöld juhar (Acer negundo). Az erdőszéleken megfigyelhető az aranyvessző (Solidago sp.) A Makkoserdő területéről viszonylag gazdag florisztikai adatokkal rendelkezünk. Lányi Béla 3 erdőjelző nőszőfű fajt írt le innen (Lányi 1915). Ezek a széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine), a kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla) és a vörösbarna nőszőfű (Epipactis atrorubens). 1978/79-ben Csongor Győző már csak a vörösbarna nőszőfüvet (Epipactis atrorubens) említi a korábban leírt 3 fajból, de új fajként megtalálja a fehér madársisakot (Cephalantera damasonium). 1992-ben előkerült 5 tő kardos madársisak (Cephalantera longifolia) is. Sajnos élőhelyét időközben letarolták (Gaskó 2003).

25

Jelen tanulmányban nem történt botanikai vizsgálat ezen orchideafajok virágzási időszakában, tehát jelenlegi előfordulásukat se megerősíteni, sem pedig cáfolni nem tudjuk.

Pókok – Araneae Pókok viszonylag kis egyedszámban kerületek elő, ezek nagy része juvenilis egyed volt, melynek határozása családszintig lehetséges. Összesen hat család fordult elő a területen. Az egy azonosított Pardosa lugubris gyakori faj, ami napfénynek kitett erdőszéleken, világos erdőkben gyakori.

Kiserdő

Makkoserdő

Család

Faj

LINYPHIIDAE [juv]

db 1

LYCOSIDAE [juv]

37 Pardosa lugubris (Walckenaer, 1802)

3

AGELENIDAE [juv]

1

GNAPHOSIDAE [juv]

1

LINYPHIIDAE [juv]

1

LYCOSIDAE [juv]

6

Bogarak – Coleoptera Az 1970–es években végzett, szisztematikusnak mondható cincér (Cerambycidae) felmérések kiterjedtek a Körtöltés teljes hosszára valamint a csatlakozó erdősávokra (Gaskó 1978/79). A regisztrált fajszám 66 volt, ami időközben 70-re bővült. Gaskó 2003–as tanulmánya összesen 14 védett bogárfajt említ a területről: aranyos bábrabló (Calosoma sychophanta), mezei futrinka (Carabus granulatus granulatus), ragyás futrinka (Carabus cancellatus tibiscinus), kis szarvasbogár (Dorcus parallelepipedus), holdszarvú ganéjtúró (Copris lunaris), orrszarvú bogár (Orictes nasicornis holdhausi), pompás virágbogár

26

(Cetonischema aeruginosa), diófacincér (Megopis scabricornis), hegedülő csercincér (Prionus coriarius), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), sápadt éjcincér (Hesperophanes pallidus),

pézsmacincér

(Aromia

moschata),

hengeres

szalmacincér

(Theophilea

cylindricollis), szalmacincér (Calamobius filum). Az 2011-es talajcsapdázások során sajnos ezek a védett fajok nem kerület ugyan elő, de előfordulásuk a területen továbbra is valószínűsíthető. 2011-ben a Makkoserdő területéről 5 család, összesen 7 képviselője került elő. A Kiserdő, vagy más néven Kis-Makkoserdő területéről csak 3 faj került elő, és ezek közült egy sem volt védett. Ez részben magyarázható az erdő kis méretével és a közelmúltban bekövetkezett nagymértékű zavarással (villamos végállomás építés).

Család Carabidae

Magyar név

Faj

2 1

Makkoserdő

Limodromus krynickii (Sperk, 1835) közönséges Pterostichus melanarius (Illiger, 1798) gyászfutó Curculionidae Otiorrhynchus lignaeus ssp. frescati Leiodidae Catops tristis (Panzer, 1793)

Pecebogár faj

Nitulidae Pocadius ferrugineus (Fabricius, 1775) Soronia grisea (Linnaeus, 1758)

1 1 1 2 2 2

Kormos holyva

1 1 1 1

bödice faj

1

Staphylinidae Ocypus melanarius (Heer, 1839)

Darab

Kiserdő

Coccinellidae 24 Scymnus sp. Leiodidae Agathidium laevigatum Erichson, 37 1845 Staphylinidae 51 Medon brunneus (Erichson, 1839)

Hangyák - Formicidae

27

1 1

A Makkoserdő területén még megfigyelhető az erdei talajfauna, de csak kis egyedszámban. A Kiserdőben a fán élő erdei fajok még megvannak, de az erdei talajszintre

Kiserdő

Makkoserdő

jellemző Formica fusca és Mymica fajok már hiányoznak. Faj Lasius fuliginosus Lasius platythorax Lasius niger Solenopsis fugax Tetramorium caespitum Themnothorax crassisspinus Formica cunicularia Formica fusca Camponotus fallax Dolichoderus quadripunctatus Lasius brunneus Lasius niger Themnothorax crassisspinus Themnothorax interruptus Themnothorax unifasciatus Formica cunicularia

db 1 2 3 2 1 2 1 2 2 4 1 14 4 5 2 1

Madarak-Aves A területen 36 madárfaj költését mutatták ki, 29 faj rendszeres átvonuló és 5 ritka kategóriába sorolt madárfaj mellett. Fontosabb költő madárfajok: Karvaly (Accipiter nisus) 1 pár rendszeresen költ Erdei fülesbagoly (Asio otus) 1-2 költő pár mellett jelentős számban telel a területen 50-100 példányos csapatokban

Rendszeresen átvonuló fajok:

28

Erdei szalonka (Scolopax rusticola) Márciusban rendszeresen látható húzáson az erdei nyiladékok felett, tradicionális vonulóhelyének számít a Csemetekert és az erdősáv közötti nyiladék. Tüzesfejű királyka (Regulus ignicapillus) Áprilisban és októberben rendszeresen látható vonulásakor, 1-3 példányban.

Fajlista a Makkoserdő területéhez kötődő madárfajokról Magyar név Erdei szalonka Karvaly Egerészölyv Vörös vércse Örvös galamb Balkáni gerle Vadgerle Kakukk Macskabagoly Erdei fülesbagoly Lappantyú Nyaktekercs Zöld küllö Fekete harkály Nagy fakopáncs Balkáni fakopáncs Kis fakopáncs Erdei pityer Barázdabillegető Ökörszem Erdei szürkebegy Vörösbegy Fülemüle Házi rozsdafarkú Kerti rozsdafarkú Rozsdáscsuk Cigánycsuk Fekete rigó Fenyőrigó Énekes rigó Szőlőrigó Léprigó Kerti geze Barátkaposzáta Kerti poszáta Karvalyposzáta Kis poszáta Mezei poszáta Sisegö füzike Csilpcsalp füzike

Latin név Scolopax rusticola Accipiter nisus Buteo buteo Falco tinnunculus Columba palumbus Streptopelia decaocto Streptopelia turtur Cuculus canorus Strix aluco Asio otus Caprimulgus europaeus Jynx torquilla Picus viridis Dryocopus martius Dendrocopos major Dendrocopos syriacus Dendrocopos minor Anthus trivialis Motacilla alba Troglodytes troglodytes Prunella modularis Erithacus rubecula Luscinia megarhynchos Phoenicurus ochruros Phoenicurus phoenicurus Saxicola rubetra Saxicola torquata Turdus merula Turdus pilaris Turdus philomelos Turdus iliacus Turdus viscivorus Hippolais icterina Sylvia atricapilla Sylvia borin Sylvia nisoria Sylvia curruca Sylvia communis Phylloscopus sibilatrix Phylloscopus collybita

29

Költőfaj

Rendszeres átvonuló X

Ritka vendég

X X X X X X X X X X X X X X X X X x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Fitiszfüzike Sárgafejű királyka Tüzesfejű királyka Szürke légykapó Örvös légykapó Kormos légykapó Őszapó Fenyvescinege Kék cinege Széncinege Rövidkarmú fakusz Sárgarigó Szajkó Szarka Csóka Vetési varjú Dolmányos varjú Holló Seregély Házi veréb Mezei veréb Erdei pinty Fenyőpinty Csicsörke Zöldike Tengelic Csíz Kenderike Süvöltö Meggyvágó

Phylloscopus trochilus Regulus regulus Regulus ignicapillus Muscicapa striata Ficedula albicollis Ficedula hypoleuca Aegithalos caudatus Parus ater Parus caeruleus Parus maior Certhia brachydactyla Oriolus oriolus Garrulus glandarius Pica pica Coloeus monedula Corvus frugilegus Corvus cornix Corvus corax Sturnus vulgaris Passer domesticus Passer montanus Fringilla coelebs Fringilla montifringilla Serinus serinus Carduelis chloris Carduelis carduelis Carduelis spinus Carduelis cannabina Pyrrhula pyrrhula C.coccothraustes

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Emlősök- Mammalia A területen előfordul a sün (Erinaceus roumanicus), a vakond (Talpa europaea), a mezei nyúl (Lepus europaeus), mókus (Sciurus vulgaris), hörcsög (Cricetus c. cricetus), vörös róka (Vulpes vulpes crucigera), nyest (Martes foina), menyét (Mustela nivalis), közönséges görény (Mustela putoris), őz (Capreolus capreolus) (Gaskó 2003)

30

Kezelési tervek, javaslatok: Biodiverzitás megőrzési tevékenység 1. Ízeltlábúak A területen komoly problémát jelentenek az invazív fajok, így cserjeszintben rohamosan terjed a gyalogakác (Amorpha fruticosa) és a zöld juhar (Acer negundo) valamint az erdőszéleken a magas aranyvessző (Solidago gigantea). Ezek a fajok nem jelentenek megfelelő élőhelyet a legtöbb ízeltlábú faj számra, így jelenlétük mind az ízeltlábú közösségekre, mind pedig ezeken keresztül a madárvilágra is negatív hatással van. Ezek a fajok fiziognómiai megjelenése sem azonos az őshonos cserjéinkkel. Fontos hangsúlyozni, hogy az esetleges, elkerülhetetlen fakivágás a területen csak szálaló technikával történjen, ne érintsen egyszerre nagyobb területet. Fontos a zavartalan avarszint biztosítása, a korhadó vagy kidőlt fák helybenhagyása. Javasolt az invazív fajok eltávolítás a területről, és helyettük helyenként őshonos cserjékből (kökény (Prunus spinosa), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), fagyal (Ligustrum vulgare), varjútövis (Rhamnus catharticus), veresgyűrű som (Cornus sanguinea)) bokros részek kialakítása, illetve bokros erdőszegélyek létrehozása. A szegélyekhez megfelelő még a bodza (Sambucus nigra) és az ugyan nem őshonos vadrózsa (Rosa canina). 2. Madarak Ezen a területen is jellemző a természetes odúk hiánya, amit itt is mesterséges odúkkal lehetne pótolni. A már az ízeltlábúaknál is javasolt cserjés részek kialakítása több madárfaj számára is alkalmas fészkelőhelyet jelentene pl: fülemüle, vörösbegy, ökörszem, poszátafélék. Az erdőszéleken a bodzás részek kialakítás főleg a vonulási időszakban jelenten fontos táplálkozó területet elsősorban a poszátafélék számára. A helyenként az erdőszélre ültetett vadrózsa és egybibés galagonya megfelelő fészkelőhely a tövisszúró gébics ( Lanius collurio) és a karvalyposzáta (Sylvia nisoria) számára. 3. Emlősök Denevérek és pelék számra javasolt speciális odúk kihelyezése.

A lakosság szempontjából történő jelenlegi hasznosítás és további lehetőségek

31

A terület jelenlegi legnagyobb problémája hogy az elszaporodott invazív fajok „elvadult” kinézetet adnak az erdőnek így az a helyi lakosság számára nem jelent vonzó pihenő, sétáló helyet. A rendezetlenség látszata az illegális szemét lerakásának gyakoriságát is növeli. A sűrű, vegetációs időszakban nehezen áthatolhatóvá váló cserjeszint nehézkessé teszi a terület látogatását. A biodiverzitás szempontjából is javasolt intézkedések, mint az invazív fajok eltávolítása, az lakosság szempontjából is vonzóbb élőhelyet jelentene. Erdei ösvények kialakításával, minimális fakivágás mellett, vagy akár anélkül, kellemes, a lakosság számára is látogatható erdő alakulhatna ki. Érdemes a helyiek figyelmét tájékoztató táblával felhívni a Makkoserdő természeti értékeire. A mesterséges odúk kihelyezése egy rendkívül jó program

is egyben,

aminek segítségével a helyi embereket is be lehet vonni a természetvédelmi munkába, illetve az ismeretterjesztést is szolgálja. Sor kerülhetne például a MME által szervezett „Fülemülék éjszakája” és más hasonló a természet védelmét

szeretetét

népszerűsítő

program megtartása is. Az illegális szemétlerakás ellen egyrészt közös szemétszedő akciókkal lehetne védekezni. Másrészt a környező, főleg panel lakótelepeken az elektronikai hulladék elhelyezésének

lehetőségéről

tájékoztató anyagok, vagy plakátok kihelyezésével,

mivel

jellegzetes

hulladék a körtöltésről ledobott TV, monitor stb. Fontos hangsúlyozni, hogy hol és milyen mennyiségben lehet ezeket ingyen elhelyezni.

Tulajdonjogi viszonyok Helység (kód): Erdőtag:

Szeged /2047/

31

32

Erdőrészlet jel(kód) A /10/;B /20/;C /30/;D /40/;E /50/;F /60/, Állami tulajdon Tulajdonforma Elsődleges rendeltetés Parkerdő Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Igazgatóság Erdőtervezési körzet Marosszög-Csanádi körzet Nem védett terület Védettség Nem része a hálózatnak Natura 2000

Helység (kód): Erdőtag: Erdőrészlet jel(kód) Tulajdonforma Elsődleges rendeltetés Igazgatóság Erdőtervezési körzet Védettség Natura 2000

Szeged /2047/

31 NY1 /521/; NY1 /522/; ÉP /710/, VI /770/

Állami tulajdon Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Marosszög-Csanádi körzet Nem védett terület Nem része a hálózatnak

33

Körtöltés melletti erdősáv

Növényvilág Az állomány vegyes fajösszetételű lombos erdő, kora kb. 50 év. Gyakoribb fajok közé tartoznak a nemes nyár fajok (Populus sp.), a kocsányos tölgy (Quercus robur), a korai juhar (Acer platanoides), magas kőris (Fraxinus excelsior). A nem őshonos fajok közül előfordul a japánakác (Sophora japonica), az akác (Robinia pseudoacacia), a zöld juhar (Acer negundo), az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica). A cserjeszintben nagy mennyisében fordul elő a gyalogakác (Amorpha fruticosa). A terület tavaszi aspektusát botanikai szempontból nem volt lehetőség e tanulmányhoz felmérni és sajnos nem is állnak rendelkezésre a Makkoserdőhöz hasonló korábbi irodalmi adatok, így védett lágyszárú növények előfordulásra nem zárható ki. A terület kiemelt jelentősége hogy ökológiai folyosóként működik a Tisza- Hullámtéri erdei és a Makkoserdő között. Bogarak – Coleoptera A folyosó jelleg miatt változatosabb állatvilágra számíthatunk a területen, de ezt a csapdázások és megfigyelések és irodalmi adatok nem igazolták. 2010-es adatok alapján (Lovászi et al. 2011) három védett bogárfaj található meg a területen: a mezei futrinka (Carabus granulatus granulatus), a kis szarvasbogár (Dorcus parallelepipedus) és a pompás virágbogár (Cetonischema aeruginosa).

34

Család Carabidae

Magyar név

Faj 10 Microlestes minutulus (Goeze, 1777) Notiophilus biguttatus (Fabricius, 11 1779)

parányfutó faj szemesfutó faj

Leiodidae 39 Pselaphidae 44 Staphylinidae 46 48

Catops tristis (Panzer, 1793)

Pecebogár faj

Euplectus sp.

Aleuonota sp. Homolata plana Lathrobium filiforme Gravenhorst, 50 1806 54 Ocypus olens (O. F. Müller, 1764) 56 Oxypoda sp.

Bűzös holyva Pudvaholyva faj

szum 2 1 1 1 1 1 1 20 4 1 1 3 11

Madarak-Aves Madárfauna szempontjából rendkívül fontos élőhely, amely biodiverzitását gazdagabbá teszi a területen végighúzódó csatorna, amely a nádhoz kötődő költő- és vonuló fajok számát növeli. A területen 50 faj fészkel, 30 rendszeres átvonuló mellett 11 ritka madárvendég lett detektálva az évek során. (MME Csongrád Megyei Helyi Csoportjának adatai alapján) Fontosabb költőfajok: Macskabagoly (Strix aluco) szórványos fészkelő idősebb fák természetes odvaiban (1 pár) Erdei fülesbagoly (Asio otus) rendszeresen költ elhagyott ragadozómadár- és szarkafészkekben. Telente nagyobb csapatokban telel át. (1-2 pár) Jégmadár (Alcedo atthis) a csatorna partoldalának rendszeres, de szórványos fészkelője, telente áttelel (1 pár) Berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis) mivel ez a faj kedveli a folyóvizek melletti cserjékkel szegélyzett ligetesebb erdőket, így ez a terület ideális költőhelyet kínál ennek a fajnak. 1-3 pár költ minden évben Rendszeresen átvonuló fajok:

35

Réti sas (Haliaeetus albicilla) a Tisza árterében költők, illetve fiatal madarak a folyó felett kóborolva időnként betévednek a Körtöltés felé Kis fakopáncs (Dendrocopos minor) késő őszi, illetve téli vendég Fajlista a Körtöltés melletti erdősávban előfordult madárfajokról Magyar név Darázsölyv Réti sas Héja Karvaly Egerészölyv Vörös vércse Kabasólyom Örvös galamb Balkáni gerle Vadgerle Kakukk Kuvik Macskabagoly Erdei fülesbagoly Lappantyú Sarlósfecske Jégmadár Nyaktekercs Zöld küllö Fekete harkály Nagy fakopáncs Balkáni fakopáncs Kis fakopáncs Erdei pityer Havasi pityer Hegyi billegető Sárga billegető Barázdabillegető Ökörszem Erdei szürkebegy Vörösbegy Nagy fülemüle Fülemüle Házi rozsdafarkú Kerti rozsdafarkú Rozsdáscsuk Cigánycsuk Fekete rigó Fenyőrigó Énekes rigó Szőlőrigó Léprigó Berki tücsökmadár Foltos nádiposzáta

Latin név Költőfaj Pernis apivorus Haliaeetus albicilla Accipiter gentilis X Accipiter nisus X Buteo buteo X Falco tinnunculus Falco subbuteo Columba palumbus X Streptopelia decaocto X Streptopelia turtur X Cuculus canorus X Athene noctua Strix aluco X Asio otus X Caprimulgus europaeus Apus apus Alcedo atthis X Jynx torquilla Picus viridis X Dryocopus martius X Dendrocopos major X Dendrocopos syriacus X Dendrocopos minor Anthus trivialis Anthus spinoletta Motacilla cinerea Motacilla flava Motacilla alba x Troglodytes troglodytes x Prunella modularis Erithacus rubecula x Luscinia luscinia Luscinia megarhynchos x Phoenicurus ochruros x Phoenicurus phoenicurus Saxicola rubetra Saxicola torquata x Turdus merula x Turdus pilaris Turdus philomelos x Turdus iliacus Turdus viscivorus Locustella fluviatilis x Acrocephalus schoenobaenus

36

Rendszeres átvonuló

Ritka vendég X

X

X X

X

X X X

X X X x x

x X

x x

x x x x

Énekes nádiposzáta Cserregö nádiposzáta Nádirigó Kerti geze Barátkaposzáta Kerti poszáta Karvalyposzáta Kis poszáta Mezei poszáta Sisegö füzike Csilpcsalp füzike Fitiszfüzike Sárgafejű királyka Tüzesfejű királyka Szürke légykapó Kis légykapó Örvös légykapó Kormos légykapó Őszapó Fenyvescinege Kék cinege Széncinege Hegyi fakusz Rövidkarmú fakusz Függőcinege Sárgarigó Szajkó Szarka Vetési varjú Dolmányos varjú Holló Seregély Házi veréb Mezei veréb Erdei pinty Fenyőpinty Csicsörke Zöldike Tengelic Csíz Kenderike Zsezse Süvöltö Meggyvágó Citromsármány Nádi sármány Sordély

Acrocephalus palustris Acrocephalus scirpaceus Acrocephalus arundinaceus Hippolais icterina Sylvia atricapilla Sylvia borin Sylvia nisoria Sylvia curruca Sylvia communis Phylloscopus sibilatrix Phylloscopus collybita Phylloscopus trochilus Regulus regulus Regulus ignicapillus Muscicapa striata Ficedula parva Ficedula albicollis Ficedula hypoleuca Aegithalos caudatus Parus ater Parus caeruleus Parus maior Certhia familiaris Certhia brachydactyla Remiz pendulinus Oriolus oriolus Garrulus glandarius Pica pica Corvus frugilegus Corvus cornix Corvus corax Sturnus vulgaris Passer domesticus Passer montanus Fringilla coelebs Fringilla montifringilla Serinus serinus Carduelis chloris Carduelis carduelis Carduelis spinus Carduelis cannabina Carduelis flammea Pyrrhula pyrrhula C. coccothraustes Emberiza citrinella Emberiza schoeniclus Miliara calandra

x x x x x x x x x x x x x X x X x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x X x x x x x

Kezelési tervek, javaslatok: 1. Biodiverzitás megőrzési tevékenység A jelenlegi használat megfelelő a terület számára. A Makkoserdőhöz hasonlóan itt is hazai fajokból álló elegyes erdő kialakítása a cél. A megfelelő erdőgazdálkodás 37

alkalmazásával fenntartható a folyamatos erdőborítás a területen, illetve változatos korú faállomány alakítható ki. Mivel az erdősáv fontos ökológiai folyosó, ezért a folytonosság megtartása kiemelt fontosságú. Cserjeszint túlzott elszaporodott invazív növényfajok, elsősorban a gyalogakác és a zöld juhar gyérítése a lehetőség szerint meg kell oldani. Mint a fiatalabb erdőknél általában, itt is jellemző probléma természetes fészkelő odúk hiánya a madarak számára. Ezen az önkormányzat közreműködésével és a lakosság és helyi civil szervezetek bevonásával kihelyezett mesterséges odúkkal lehet segíteni. A mesterséges odúk a madarakon kívül emlősök, például pelefélék áttelelését is segítheti. A denevérek számára szintén javasolt speciális denevérodúk kihelyezése. Az ízeltlábú csoportok megőrzésének érdekében a terület minél kisebb zavarása illetve strukturális diverzitásának megőrzése javasolt, amit a kidőlt, kivágott fatörzsek helybenhagyásával, változatos cserje és lágyszárú szinttel érhető el. 2. A lakosság szempontjából történő jelenlegi hasznosítás és további lehetőségek Véderdő funkció: A lakosság szempontjából a körtöltés melletti erdősáv jelenleg is betöltött és talán legfontosabb a véderdő funkciója. Ez a levegőminőség javítás és a zajártalom csökkentés az oxigén termelés és a légszennyező anyagok megkötése, zajszűrés által jelentkezik. Rekreációs szerep: A terület jelenleg nem túlzottan vonzó, a jelentős szemétmennyiség és invazív cserjefajok túlzott jelenléte miatt. A lakosság általi jövőbeli jobb kihasználtság érdekében először mindenképp ezeket a problémákat kell megoldani. Az erdő jelenleg nem rendelkezik sportolásra alkalmas ösvényekkel, de mivel ezt a funkciót a körtöltés átveszi. Az eddig kialakultak utak karbantartása előnyös lenne, illetve ezek számának növelése, de csak minimális fakivágás esetén. Természeti értékek bemutatása: Az erdősáv adottságai nem teszik indokolttá komoly ökoturisztikai programok szervezését. De érdemes lenne a környék lakosságának figyelmét felhívni az erdők biodiverzitás megőrzésében és a városi klíma kialakításában betöltött szerepére. A terület értékeinek bemutatását a Makkoserdővel közösen lenne érdemes megvalósítani minél kisebb beavatkozással a két területen. Erdőgazdálkodás: Az erdőgazdálkodás javasolt az ott élő növény- és állatfajok életfeltételeinek megőrzésével. A lakosság részéről tovább átjárás biztosítása fontos. Különösen a körtöltés mellett jellemző a szemetelés. Felmerülő problémák: -

A hajléktalanok jelenléte gyakorlatilag állandó az erdősáv valamelyik részén. Sajnos ez zavarást jelent az élőhely számára a szemetelés, kunyhóépítés, fagyűjtés miatt.

38

Javasoljuk a hajléktalanellátó szolgálattal együttműködve a nehéz helyzetbe került emberek lakhatásának jobb megoldását. -

A szemetelés az erdősáv egész hosszában problémát jelent a kismennyiségű eldobált hulladéktól a különböző elektronikai cikkekig. Ezen a terület egyszeri kitakarításával és figyelmezető táblák elhelyezésével lehetne segíteni. A szemétszedés minél nagyobb nyilvánossággal és a környékbéli lakosság bevonásával történjen. A táblákon javasolt feltüntetni a legközelebbi hulladékudvar helyét, nyitvatartási idejét. Elsősorban a panelházas övezetben gyakoribb lomtalanítás, amennyiben az anyagilag megoldható.

Tulajdonjogi viszonyok

Helység (kód): Erdőtag: Erdőrészlet jel(kód) Tulajdonforma Elsődleges rendeltetés Igazgatóság Erdőtervezési körzet Védettség Natura 2000 Helység (kód): Erdőtag: Erdőrészlet jel(kód) Tulajdonforma Elsődleges rendeltetés Igazgatóság Erdőtervezési körzet Védettség Natura 2000

Szeged /2047/ 312 A /10/ Állami tulajdon Parkerdő Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Marosszög-Csanádi körzet Nem védett terület Nem része a hálózatnak Szeged /2047/ 311 A /10/ Állami tulajdon Parkerdő Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Marosszög-Csanádi körzet Nem védett terület Nem része a hálózatnak

Helység (kód): Szeged /2047/ 30 Erdőtag: Erdőrészlet jel(kód) TI /530/ Állami tulajdon Tulajdonforma Elsődleges rendeltetés Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Igazgatóság Erdőtervezési körzet Marosszög-Csanádi körzet

39

Védettség Natura 2000

Nem védett terület Nem része a hálózatnak

Helység (kód): Szeged /2047/ 311 Erdőtag: Erdőrészlet jel(kód) TI /530/ Állami tulajdon Tulajdonforma Elsődleges rendeltetés Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Igazgatóság Erdőtervezési körzet Marosszög-Csanádi körzet Nem védett terület Védettség Nem része a hálózatnak Natura 2000

40

Tisza hullámtéri erdők belterületi része

Növényvilág A folyószabályozások előtt az alföldi területek túlnyomó része a Tisza árteréhez tartozott, amelynek élővilágát a folyó vize, az áradások alapvetően meghatározták. A folyószabályozások után az ártér jelentős része a mentett oldalra került, így a folyót kísérő ártéri életközösségek jórészt a hullámtérbe szorultak vissza. Bár az 1960-as évektől rendszeressé vált a nemesnyarasok telepítése az ártérbe, ami a terület biológia sokféleségére negatív hatással volt ugyan, de ezek a területek, így a Szeged város belterületére esők is, az Alföld egyik legfontosabb ökológiai folyosójának részét képezik ma. A vizsgált hullámtéri erdők legfontosabb erdőalkotó fajai nyár, nagyrészt nemes nyár, illetve a fehér fűz (Salix alba). A fák alatt a cserjeszint nem túl sűrű, előfordul a veresgyűrű som (Cornus sanguinea) és hamvas szeder (Rubus caesius) és egyre nagyobb számban az invazív gyalogakác (Amorpha fruticosa). Előfordul még az ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara) valamint a süntök (Echinocystis lobata). Az aljnövényzetben jellemzőek még egyes sás- (Carex spp.) és keserűfű (Polygonum spp.) fajok. A Szeged környéki hullámtéri erdőkből több védett növényfajt is kimutattak, Szeged belterületén egy adat áll rendelkezésünkre, dr. Kasza Ferenc által az egykori vasúti hídtól délre az újszegedi hullámtérből írt le két védett orchideafajt, a fehér madársisakot (Cephalantera damasonium) és a széleslevelű nőszőfűt (Epipactis

41

helleborine). Ezek állományainak feltérképezéséhez illetve más védett fajok előfordulásának igazolásához tavaszi, kora nyári időszak egy részletes botanikai felmérést javasolunk. Bogarak – Coleoptera A korhadó, odvas fűzfák számos bogárfajnak jelentenek megfelelő élőhelyet, másrészt védelmet is biztosítanak az áradások során. Viszonylag gazdag irodalmi adatok állnak rendelkezése Szeged környéki hullámtéri erdőkben előforduló bogárfaunáról. Ugyan ezek nem korlátozódtak a Szeged belterületén található hullámtéri erdőkre, de az ökológiai folyosó szerep és a hasonló vegetációtípus miatt ezeken a részeken is számítanunk kell a védett fajok megjelenésére. 1934-ben Stiller Viktor a tudományra nézve új cincérfajt írt le az újszegedi füzesekből, a légycincért, amely kárpát-medencei endemizmusnak bizonyult. A területen előfordult vagy feltételezhetően előforduló védett bogárfajok (Lovászi, Gaskó 2011) mezei futrinka (Carabus granulatus granulatus), ragyás futrinka (Carabus cancellatus tibiscinus), kis szarvasbogár (Dorcus parallelepipedus), holdszarvú ganéjtúró (Copris lunaris), pompás virágbogár (Cetonischema aeruginosa), diófacincér (Megopis scabricornis), pézsmacincér (Aromia moschata), hengeres szalmacincér (Theophilea cylindricollis), szalmacincér (Calamobius filum). A jelen felmérés 10 bogárfajt mutatott ki a területen, de ezek egyikre sem volt védett.

Család Carabidae

Magyar név

Faj Bembidion illigeri Netolitsky, 1914 Dyschirius globosus (Herbst, 1784) Oxypselaphus obscurus Herbst, 1784 Pterostichus anthracinus (Panzer, 1795) Pterostichus melanarius (Illiger, 1798) Stomis pumicatus (Panzer, 1795)

gyorsfutó faj

közönséges gyászfutó

Latridiidae Corticarina gibbosa (Herbst, 1793) Nitulidae Pocadius ferrugineus (Fabricius, 1775) Pselaphidae Brachygluta fossulata (Reichenbach, 1816) Staphylinidae Iliobates sp.

Pókok – Araneae

42

Pudvabogár faj

db 13 1 2 1 1 7 1 2 2 1 1 1 1 2 2

A többi vizsgált parkerdőhöz képest a hullámtéri erdőkben került elő a legtöbb pókfaj, összesen 9. Itt is jellemző volt a juvenilis egyedek nagy száma. Jellemzően erdei és vizes élőhelyekhez kötődő pókfajok kerültek elő. Diplocephalus picinus és a Diplostyla concolor erdőkben, ligetekben avar és törmelék között gyakori, míg az Erigonella ignobilis és a Pirata hygrophilus a vizes élőhelyek, mocsaras réteken jellemző faja. A Scotophaeus scutulatus szórványosan fák kérge alatt tölgy és ártéri erdőkben fordul elő. Az Ozyptila praticola ártéri erdőkben, ligetekben, erdőszéleken fordul elő. LINYPHIIDAE [juv] Bathyphantes sp. Diplocephalus picinus (Blackwall, 1841) Diplostyla concolor (Wider, 1834) Erigonella ignobilis (O.P.-Cambridge, 1871) Tenuiphantes tenuis (Blackwall, 1852) LYCOSIDAE [juv] Pirata hygrophilus Thorell, 1872 CLUBIONIDAE [juv] Clubiona lutescens Westring, 1851 GNAPHOSIDAE [juv] Scotophaeus scutulatus (L. Koch, 1866) PHILODROMIDAE [juv] THOMISIDAE [juv] Ozyptila praticola (C.L. Koch, 1837) SALTICIDAE [juv]

6 1 3 28 1 2 4 1 1 1 1 1 1 2 1

Hangyák- Formicidae A belterületi hullámtéri erdőben jellegzetes hullámtéri hangyaközösséget találtunk. Jellemző faj a Myrmica rubra, amit a Ligetben is megtaláltunk.

Faj Camponotus fallax Dolichoderus quadripunctatus Lasius brunneus Lasius fuliginosus Lasius platythorax Lasius niger Myrmica rubra

Madarak-Aves

43

db 4 3 2 6 1 12 3

Gaskó (2003) összesen 136 madárfaj előfordulását mutatta ki. Ebből 47 rendszeresen fészkel, 75 átvonul. 30 téli vendég, 12 táplálkozik a területen, 17 ritka. (Szegedi helyi jelentőségű védett természeti területek természetvédelmi kezelési terve, Egyeztetési anyag 2011). A hasonló körülményeket biztosító közeli ártéri erdők rendszeres vizsgálata alapján a Szeged belterületi részének hullámterén előforduló madárfajok száma megközelítheti a 200-at.

Fontosabb fészkelő fajok jellemzése: Fekete gólya (Ciconia nigra) 1-2 pár fészkel rendszeresen Barna kánya (Milvus migrans) 1 pár fészkel az ártéri erdőkban Macskabagoly (Stix aluco) szórványos fészkelő idősebb fák természetes odvaiban Jégmadár (Alcedo atthis) szórványos fészkelő a folyó partfalaiban Fekete harkály (Dryocopus martius) Fokozatosan terjeszkedő madárfaj, amely kötődik a puhafa fajok idősebb állományaikhoz, ahol odúit készíti. 5-8 pár. Kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus) az 1980-as években még jellemzően gyakori költőfaj volt, erősen kötődve az idősebb, magától odvasodó fákhoz, napjainkban ezek hiánya miatt ritka költőfaj.1-5 pár. Halvány geze (Hippolais pallida). A balkáni állomány az 1920-as évektől kezdett terjedni észak felé. Magyarországon először az 1950-es években észlelték Szegeden (Győry-Schmidt 1962). A szegedi hullámtéri erdőkben költő faj példányainak kedvelt költőhelyei a parti füzesek. Becsült költőállománya 15-20 pár, amely állomány növekedésével kell számolni. Holló (Corvus corax) Napjainkban egyre gyakoribb, a Vesszősön költ rendszeresen egy pár, fészkét váltogatja egy magasfeszültségű traverz, illetve elhagyott ragadozó-madár fészek között.

Fajlista a hullámtéri erdőkhöz kötődő madárfajokról Magyar név Kis kócsag

Latin név Egretta garzetta

Költőfaj

44

Rendszeres átvonuló X

Ritka vendég

Nagy kócsag Szürke gém Fekete gólya Darázsölyv Barna kánya Réti sas Héja Karvaly Egerészölyv Vörös vércse Kabasólyom Örvös galamb Balkáni gerle Vadgerle Kakukk Kuvik Macskabagoly Erdei fülesbagoly Lappantyú Sarlósfecske Jégmadár Gyurgyalag Búbosbanka Nyaktekercs Zöld küllö Fekete harkály Nagy fakopáncs Balkáni fakopáncs Kis fakopáncs Erdei pacsirta Erdei pityer Rozsdástorkú pityer Havasi pityer Hegyi billegető Sárga billegető Barázdabillegető Ökörszem Erdei szürkebegy Vörösbegy Nagy fülemüle Fülemüle Házi rozsdafarkú Kerti rozsdafarkú Rozsdáscsuk Cigánycsuk Hantmadár Fekete rigó Fenyőrigó Énekes rigó Szőlőrigó Léprigó Berki tücsökmadár Foltos nádiposzáta Énekes nádiposzáta

Egretta alba Ardea cinerea Ciconia nigra Pernis apivorus Milvus migrans Haliaeetus albicilla Accipiter gentilis Accipiter nisus Buteo buteo Falco tinnunculus Falco subbuteo Columba palumbus Streptopelia decaocto Streptopelia turtur Cuculus canorus Athene noctua Strix aluco Asio otus Caprimulgus europaeus Apus apus Alcedo atthis Merops apiaster Upupa epops Jynx torquilla Picus viridis Dryocopus martius Dendrocopos major Dendrocopos syriacus Dendrocopos minor Lullula arborea Anthus trivialis Anthus cervinus Anthus spinoletta Motacilla cinerea Motacilla flava Motacilla alba Troglodytes troglodytes Prunella modularis Erithacus rubecula Luscinia luscinia Luscinia megarhynchos Phoenicurus ochruros Phoenicurus phoenicurus Saxicola rubetra Saxicola torquata Oenanthe oenanthe Turdus merula Turdus pilaris Turdus philomelos Turdus iliacus Turdus viscivorus Locustella fluviatilis Acrocephalus schoenobaenus Acrocephalus palustris

45

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X x x x x x x X x x x x x x x x x x x x x x

Cserregö nádiposzáta Nádirigó Halvány geze Kerti geze Barátkaposzáta Kerti poszáta Karvalyposzáta Kis poszáta Mezei poszáta Sisegö füzike Csilpcsalp füzike Fitiszfüzike Sárgafejű királyka Tüzesfejű királyka Szürke légykapó Kis légykapó Örvös légykapó Kormos légykapó Őszapó Barátcinege Fenyvescinege Kék cinege Széncinege Csuszka Hegyi fakusz Rövidkarmú fakusz Függőcinege Sárgarigó Tövisszúró gébics Kis őrgébics Nagy őrgébics Szajkó Szarka Csóka Vetési varjú Dolmányos varjú Holló Seregély Házi veréb Mezei veréb Erdei pinty Fenyőpinty Csicsörke Zöldike Tengelic Csíz Kenderike Zsezse Süvöltö Meggyvágó Citromsármány Nádi sármány Sordély

Acrocephalus scirpaceus Acrocephalus arundinaceus Hippolais pallida Hippolais icterina Sylvia atricapilla Sylvia borin Sylvia nisoria Sylvia curruca Sylvia communis Phylloscopus sibilatrix Phylloscopus collybita Phylloscopus trochilus Regulus regulus Regulus ignicapillus Muscicapa striata Ficedula parva Ficedula albicollis Ficedula hypoleuca Aegithalos caudatus Parus palustris Parus ater Parus caeruleus Parus maior Sitta europaea Certhia familiaris Certhia brachydactyla Remiz pendulinus Oriolus oriolus Lanius collurio Lanius minor Lanius excubitor Garrulus glandarius Pica pica Coloeus monedula Corvus frugilegus Corvus cornix Corvus corax Sturnus vulgaris Passer domesticus Passer montanus Fringilla coelebs Fringilla montifringilla Serinus serinus Carduelis chloris Carduelis carduelis Carduelis spinus Carduelis cannabina Carduelis flammea Pyrrhula pyrrhula C.coccothraustes Emberiza citrinella Emberiza schoeniclus Miliara calandra

46

x x x x x x x x x x x x x X x X x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x X x x x x x

A hüllők és kétéltűek számára megfelelő élőhelyet jelenthetnek a hullámtéri erdőkben megmaradt pocsolyák, vízfoltok. Ezek további felmérésre is javasolt. Megfigyelt fajok: levelibéka (Hyla arborea), vízisikló (Natrix natrix). A hullámtéri erdők az emlősök szempontjából is értékes területek. Dobrosi Dénes (1995) és Paulovics Péter (2001) tanulmányai alapján részletes adatokkal rendelkezünk a területek emlősfaunájáról. Védett fajok legnagyobb számban a denevérek közül kerülnek ki, Paulovics Péter (2001) alapján ezek a következők: törpe denevér (Pipistrellus pipistrellus), a durvavitorlájú denevér (Pipistrellus nathusii), korai denevér (Nyctalus noctula), vízi denevér (Myotis daubentonii), amelyek odúlakó fajként búvóhelyet is találnak itt. A kései denevér (Eptesicus serotinus) és a szürke hosszúfülű denevér (Plecotus austriacus) a környező épületekből jár a hullámtérre táplálkozni. Védett emlősfajként még a keleti sünt (Erinaceus roumanicus), a közönséges vakondot (Talpa europea) és a vidrát (Lutra lutra) kell megemlíteni. Nem védett emlős a területen a róka (Vulpes vulpes), az őz (Capreolus europeus) a nyest (Martes foina) a közönséges görény (Mustela nivalis).

Kezelési tervek, javaslatok: 3. Biodiverzitás megőrzési tevékenység A terület kiemelkedő értéke, hogy része az Alföld egyik legfontosabb ökológiai folyosójának. Ennek biztosításához törekedni kell a folyamatos erdőborítás fenntartására. A hullámterekben gyakran okoznak problémát az invazív fajok, hiszen a terjedésüket az áradások jelentősen megkönnyítik. Elsősorban a gyalogakác és a zöld juhar gyérítését kell a lehetőség szerint megoldani. A denevérek számára szintén javasolt speciális denevérodúk kihelyezése. Az ízeltlábú csoportok megőrzésének érdekében a terület minél kisebb zavartsága, illetve strukturális diverzitásának megőrzése javasolt. 4. A lakosság szempontjából történő jelenlegi hasznosítás és további lehetőségek Védelmi szerep: A hullámtéri erdők víz- és talajvédelmi szerepüket a víz felszíni lefolyásának csökkentése, az eróziógátlás, a talaj kiszáradásának megakadályozása, a vizeket szennyező anyagok mechanikai, kémiai, biológiai szűrése és ártalmatlanítása által töltik be. Rekreációs szerep: A hullámtéri erdők alapvető környezetminőség-javító, ökológiai hatásuk mellett használati és esztétikai szereppel is bírnak. A hullámtéri erdőkben a pihenés, felüdülés nagyon sokféle formában jelenhet meg: aktív és passzív módon történhet. Az egyik 47

legjellemzőbb a rekreációs tevékenység a horgászat, ami ha nem jár szemeteléssel, nem jelent terhelést a területre. Természeti értékek bemutatása: A hullámtéri erdők egyrészt magukban is különleges élőhelyek, ezen kívül partjukról lehetőség nyíltik a Tisza élővilágának megfigyelésére is. Mivel a területen több vendéglátóipari egység is működik, az itteni élővilágra is a legkönnyebben ezeken a helyeken kell felhívni a figyelmet. Nád és erdőgazdálkodás: Az erdőgazdálkodás javasolt az ott élő növény és állatfajok életfeltételeinek megőrzésével. Felmerülő problémák: A szemét kezelése: Az áradások alkalmával minden évben rendszeres új, nagy mennyiségű hulladék kerül a hullámterekbe. Ennek megelőzése sajnos nem lehetséges. Az esztétikai érték és környezetvédelmi szempontból viszont erősen ajánlott ennek eltávolítása. Ezt civil szemétgyűjtő akciókkal, illetve tartósan a közmunkaprogramban dolgozó emberek bevonásával lehetne kezelhető.

Tulajdonjogi viszonyok A területek az Alsó-Tiszai-ártér /100/ erdészeti tájhoz, és Marosszög-Csanádi erdőtervezési körzetbe tartoznak. 1. Magánterületi erdők Erdőtagok: 280/A 281/ A, C, TN, TI1, TI2 282/A1, B,C1 283/ A, B,C 284/ A,B, C1,C2, C3 202/A, B,C, D,E, F, G, H

2. Állami tulajdonú erdők Erdőtagok: 235/A 40/A, B,E, TN1,TN2 1/A 43/A 237/A,B1 233/A 29/A, D,G,E,F,G,H,I,J,K,L,M,N,NY,O 232/A 231/A, C 220 48

242 241 240/A,B,C 239/A 238/A 37/A,B 38/A,B,C 39/A 3. Közösségi tulajdonú erdők: Erdőtag: 279/A

49

Liget

Növényvilág: Az újszegedi Liget, más nevén Erzsébet-liget, vagy Népliget már az 1900-as évek óta a szegedi lakosság kikapcsolódásának színtere. Más hasonló parkokra jellemzően itt is megtalálhatók a különböző, szezonális dísznövényfajokkal beültetett virágkertek, valamint a rekreációs célokat szolgáló pázsitok. A park egyik fő jellegzetessége a középső sétány mentén végigfutó öreg platánsor (Platanus occidentalis). A park nagy részén megtalálhatók az idős fák, főleg kocsányos tölgy (Quercus robur), fehér nyár (Populus alba). További elforduló fafajok a korai juhar (Acer platanoides), a mezei juhar (Acer campestre), a vénic szil (Ulmus laevis), a mezei szil (Ulmus minor), a feketefenyő (Pinus nigra), a vöröstölgy (Quercus rubra), a nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), a nyír (Betula pendula) valamint kőris és hársfajok. Díszfák közül érdemes megemlíteni az ezüstfenyőt és az oregoni hamisciprust. A liget cserjeszintje is igen gazdag, jellemző a csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), fagyal (Ligustrum vulgare), törökmogyoró (Corylus colurna), zelnicmeggy (Prunus padus), a bodza (Sambucus nigra), a tiszafa (Taxus baccata), valamint díszcserjék, mint a hóbogyó (Symphoricarpos oreophilus) és a puszpáng (Buxus sempervirens). A talajszinten és a fákra felfutva is gyakori a borostyán (Hedera helix). Jellemző lágyszárúak a kis télizöld meténg (Vinca minor), százszorszép (Bellis perennis), fekete peszterce (Ballota nigra), salátaboglárka (Ranunculus ficaria), erdei gyömbérgyökér

50

(Geum urbanum), közönséges gyíkfű (Prunella vulgaris). Érdekesség a kertekből kivadult kerti holdviola (Lunaria annua). A ligetben botanikai ritkaságot ugyan nem találnunk, de a változatos korú és fajú fák, illetve a növényzet szerkezetében megfigyelhető változatosság teszi lehetővé az igen érdekes és sokrétű állatvilág jelenlétét a területen. Pókok –Araneae A pókokra a fiatal egyedek jelenléte volt jellemző. Összesen három faj került elő. A Theridion varians egy holarktikus elterjedésű faj, ami bokrokon az erdőkben és nyílt területeken is gyakori. A Tenuiphantes flavipes jellemzően közép-európai faj, ami lombhullató erdők avarjában igen gyakori. Tenuiphantes tenuis az előbbi rokon fajnál szélesebb elterjedésű, és nyílt élőhelyek, parkokban gyakori faja. Család MIMETIDAE [juv] THERIDIDAE [juv]

Faj

db 1

Theridion varians Hahn, 1833

1

LINYPHIIDAE [juv] Tenuiphantes flavipes (Blackwall, 1854) Tenuiphantes tenuis (Blackwall, 1852) LYCOSIDAE [juv] LIOCRANIDAE [juv] THOMISIDAE [juv] SALTICIDAE [juv]

1 1 1 1 1 1

Bogarak - Coleoptera A védett rovarok száma igen kiemelkedő a területen. Jellemző a bogarak, azon belül is a cincérek jelenléte, mint a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) és egyéb fajok, mint a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), kis szarvasbogár (Dorcus parallelepipedus), sápadt éjcincér (Trichoferus pallidus), aranyos bábrabló (Calosoma sycophanta), mezei futrinka (Carabus granulatus).

A 2011. évi talajcsapdákból 4 nem védett bogárfaj került elő. Család Carabidae

Magyar név

Faj

51

db 2

3 18 Chrisomelidae 22 Cryptophagidae 25 Curculionidae 28 Staphylinidae 47

Abax paralellpipedus (Piller & Mitterpacher, 1783) lárva

szélesfutó faj

Phyllotreta vittula (Redtenbacher 1849)

Fűbolha

Cryptophagus lycoperdi (Scopoli, 1763)

Penészbogár faj

Curculio glandium (Marsham, 1802)

Tölgymakkormányos

Calodera sp.

Hangyák - Formicidae Egy faj leszámítva itt is igen kevés egyedszámokkal találkozunk. Az egyetlen tömeges faj a Myrmica rubra jelenléte a hullámtérrel való korábbi kapcsolatot jelzi. Faj Dolichoderus quadripunctatus Lasius brunneus Lasius platythorax Lasius niger Myrmica rubra Tetramorium caespitum Themnothorax crassisspinus

db 6 3 1 3 2470 5 1

Gerincesek - Vertebrata Az emlősök közül a denevéreket érdemes kiemelni. Egyrészt azért mert minden fajuk védett, másrészt a fák kivágása őket érinti leginkább, amit a fák egészségügyi kezelésénél is figyelembe kell venni. Ennek elmulasztására szomorú példa, hogy a 2009-ben életveszélyessé vált fatörzs kivágása miatt pusztult el 16 denevér. Az eddig megfigyelt fajok korai denevér (Nyctalus noctula), vízi denevér (Myotis daubentonii), tavi denevér (Myotis dasycneme), közönséges késeidenevér (Eptesicus serotinus) (Paulovics Péter és Kókai Károly személyes közlés) Védett emlősfajok közül előfordul a keleti sün (Erinaceus roumanicus) és a közönséges vakondot (Talpa europea), mókus (Sciurus vulgaris), menyét (Mustela nivalis).

Kezelési tervek, javaslatok: Biodiverzitás megőrzési tevékenység Az Erzsébet-liget Szeged természeti értékeiről talán legismertebb területe.

52

1 1 2 2 2 2 1 1 2 2

Jelenlegi állapotának megőrzése fontos feladat a város számára. A terület kezelésénél figyelembe kell venni, hogy a leginkább problémát jelentő öreg, odvas korhadó fák kiemelkedő jelentőséggel rendelkeznek mind az élővilág, mind pedig esztétikai szempontból. Javasoljuk az ilyen fák kezelése, vagy esetleges kivágása előtt a civil szervezetekkel (Csemete, MME) együttműködve felmérni a várható károkat és azok lehetséges mérséklését. Semmiképpen nem javasoljuk egész fasorok, facsoportok egyidőben történő kivágását, hiszen ekkora méretű zöldterületen, ez az elsősorban öreg fákat érintő tevékenység túlságosan nagy speciális élőhely veszteséget jelentene. Javasoljuk helyette az életveszélyessé vált fák egyenkénti kivágását illetve pótlását. A Ligetben sokféle fafaj található, lehetőséget teremtve ezzel a különböző fákhoz kötődő ízeltlábúak megtelepedésére. A fák pótlásánál figyelembe kell venni a fafaji változatosság megőrzését. Sokszor hangoztatott tény, hogy a holt faanyagnak kiemelkedő szerepe van biodiverzitás megőrzésében, fenntartásában. A különböző méretű, elhelyezkedésű és a korhadás eltérő fázisában lévő fa által biztosított mikrohabitatok eltérő fajok és közösségek száma jelentenek létfeltételeket (Frank 2000). Itt nem csak a földön fekvő ágakra, törzsekre és tuskókra kell gondolni, hanem ugyanilyen fontosak az élő vagy elhalt fák odvai, leváló kéreg alatti részei. Ezeket gyakran tekintik kezelendő problémának a parkokban, pedig – legalább részben – szükséges lenne a meghagyásuk. Gerincesek esetében megoldható ugyan a természetes odvak többféle mesterséges odúval történő pótlása, de hangsúlyozni kell, hogy ez az ízeltbábú közösségek számára egyáltalán nem jelenti ugyanazt az élőhelyet, ezért az ilyen közösségen megőrzése csak a természetes mikrohabitatok fenntartásával lehetséges. A meghagyott fatörzseknek ugyanakkor remek oktató, nevelő szerepe is lehet. A Ligetben meghagyott „cincéres fa” más városok számára is követendő példát jelent, hasonló megoldás a jövőben egy lehetséges megoldás lehet. Az ízeltlábú közösség számára továbbá fontos a lehullott avar legalább helyenkénti meghagyása, erre praktikusan a bokrosok és azok szegélye lenne alkalmas. Törekedni kell a már meglévő, strukturálisan diverz részek zavartalanságának biztosítására. Kiemelt figyelmet kell fordítani a Xyela nigroabscondita élőhelyének megőrzésre. A faj a fekete fenyőn él illetve annak közelében, a talajban. Át kell gondolni a vegyszerhasználat engedélyezését.

Madarak A Ligetben jelenleg is működik odútelep énekesmadarak száma az MME Csongrád megyei Helyi Csoportjának kezelésében. Mivel a Liget jelen állapotában és jövőben is városi

53

parkként és nem természetközei erdőként fog funkcionálni, ezért nem őshonos díszcserjék telepítése nem jelent természetvédelmi szempontból problémát. Bizonyos fajok telepítésével, mint a bogyótermő cserjék, sóskaborbolya, berkenyefajok, nyugati ostorfa, már a nyár második felétől a tél végéig biztosíthatjuk jó néhány faj táplálékbázisát. A bokrok „madárbarát” módon történő metszésével (lásd az alábbi képet) fészkelési lehetőséget is biztosítunk számos madárfaj számára.

Forrás: otker.cserkesz.hu

Emlősök A Liget a denevérek védelmének szempontjából is kiemelt jelentőssékel bír. Egyrészt az öreg fák odvaiban rendszeren előfordulnak telelő egyedek. Ezért fokozott figyelemmel kell végezni a tél, korai tavaszi famunkákat. Tanácsos az a természetes odúk zavarását elkerülni, vagy szakértőkkel előzetes vizsgálatot végezni. A területen korábban is történt speciális denevérodúk kihelyezése, ezek nagy része azonban jelenleg cserére szorul. Magyarországon minden denevérfaj védett, ezért bármelyik faj megjelenése vagy egyedszámának növekedése nagyban hozzájárul a Liget természeti értékeihez. Két faj védelmét azonban kiemelnénk, mivel ezek speciális vizes élőhelyhez kötődnek. Ez a két faj vízi denevér (Myotis daubentonii) és a fokozottan védett tavi denevér (Myotis dasycneme), amelyek táplálkozás a folyópartokat, búvóhelyül pedig faodvakat használnak. Mivel a Liget esetében adott a vizes élőhelyek közelsége (Tisza, Holt-Maros), érdemes ezeknek a fajoknak különös figyelmet szentelni. Javasolt a hagyományos denevérodúk és esetleg denevértorony kihelyezése.

A lakosság szempontjából történő jelenlegi hasznosítás és további lehetőségek

54

Sport és rekreációs funkció: A Liget Szeged nemcsak legismertebb, de egyik leglátogatottabb közparkja is. Éves rendszerességgel több fesztivál is megrendezésre kerül itt. A környék lakosságának életében is fontos szerepet tölt be. A liget kitűnő adottságokkal rendelkezik a szabadtéri sportolásra, amit az itt rendszeres futó, gyalogló, jógázó emberek is megerősítenek. Természeti értékek bemutatása: A terület kihasználtsága a környezeti nevelés terén még növelhető. Mivel jól megközelíthető és érdekes élővilággal rendelkező parkról van szó, óvodások és általános iskolások számra rendhagyó biológiaórák számára megfelelő lenne a terület. A jelenleg a parkba látogató embereknek semmi nem hívja fel a figyelmét a terület különleges érétkeire. Amennyiben forrás áll rendelkezése, akár a BIOTOWNS-hoz hasonló határon átnyúló projekt keretében, egy tanösvény kialakítását javasoljuk. Ez alapvetően három fontos értékére koncentrálna: - jellegzetes növényfajok bemutatása: botanikus kerthez hasonlóan a faj bemutató táblák kihelyezése - a védett rovarfajok ismertetése: egy nagyobb vagy több kisebb táblán, ezzel akár mérsékelhető az eltaposás esetleg begyűjtés veszélye - a liget különleges madárvilágának bemutatása: szintén egy nagyobb vagy több kisebb táblán, madáretető és madáritató működtetése, ami megkönnyíti a madarak megfigyelését. A Liget értékeinek bemutatását érdemes a civil szervezetekkel együtt megvalósítani. Véderdő funkció: A Ligetet nagy kiterjedése és főleg az idős fáknak köszönhető hatalmas lombkorona mennyisége fontos szabályozó funkciót tölt be a városi klímában. Ezek a levegőminőség javítás és a zajártalom csökkentés az oxigén termelés és a légszennyező anyagok megkötése, zajszűrés továbbá fontos átszellőzési alkotóelem. Felmerülő problémák: A park egyik nagy problémája a jelenleg magánkézben lévő, volt Vigadó területe. Ez a rész jelen állapotában egyrészt elhanyagolt, másrészt kihasználatlan. A probléma optimális megoldása a magántulajdonban lévő terület pályázati forrásokból történő megvásárlása és a művészeti, oktatási esetleg sportcélra történő átalakítása.

55

56

Tulajdonjogi viszonyok vizsgálata

Hrsz.

Művelési ág

Tulajdonos

238

Kivett közterület

önkormányzat

1764/1 Kivett gyermekjátszótér önkormányzat

Használati jogok Vezetékjog DÉMÁSZ széljegyzetben Vezetékjog DÉMÁSZ széljegyzetben Vezetékjog DÉMÁSZ széljegyzetben 155 m2 használati jog GDF Suez Energia Magyarország Zrt

Kezelő

Védettség

Környezetgazdálkodási Kft.

Helyi jelentőségű védett terület

Szegedi Sportigazgatóság

Helyi jelentőségű védett terület Helyi jelentőség- védett természeti terület Helyi jelentőség- védett természeti terület

1764/2

Kivett közpark

önkormányzat

236/4

Kivett közpark

önkormányzat

237

Magyar állam

Szegedi Tudományegyetem

236/1

Kivett sporttelep Kivett szabadtéri színpad

önkormányzat

Szegedi Nemzeti Színház

1766/1

Kivett közpark

önkormányzat

Környezetgazdálkodási Kft.

1765/1

Kivett vendéglő

magán

Átjárási szolgalmi jog

1765/2

Kivett vendéglő

magán

Átjárási szolgalmi jog

57

Környezetgazdálkodási Kft. Környezetgazdálkodási Kft.

Helyi területi védelem

Eredmények összegzése Mind az öt vizsgált szegedi parkerdő jelenlegi állapotában is jelentős természeti értékekkel bír. A lakosság ismerete azonban még a leginkább látogatott újszegedi Liget esetében is igen csekély. A területek újszerű kihasználási módja lehetne, ha aktív környezeti nevelési tevékenység színterei lennének. Fontos hogy a helyi lakosságban tudatosuljon biodiverzitás esztétikai/ pszichikai/ egészségi/ anyagi haszonvétele illetve hogy aktívan be is tudjon kapcsolódni a biodiverzitás megőrzését szolgáló programokba. Ennek egyik, már sok helyen alkalmazott módja a mesterséges odúk búvóhely készítése és kihelyezése ezekre a területekre. Ezek főként három élőlénycsoportot céloznának meg, az odúban költő madarakat, a denevéreket és egyes kisemlősöket, mint a pelefélék. Fontos, hogy az ilyen jellegű programok lehetőleg iskolák bevonásával történjenek és szakértők felügyelete mellett történjenek. Egy másik mód a környéken élő emberek aktív bevonására a faültető, szemétszedő programok szervezése. Ezek a programok hosszabbtávon a szemetelés ellen is hatékonyak lehetnek. Érdemes az ilyen akciókat valamilyen jeles napra, mint a Föld napja (április 22), Környezetvédelmi világnap (június 5) időzíteni, így eredményesebben fel lehet hívni az emberek figyelmét a biodiverzitás védelmének fontosságára. A városi biodiverzitás népszerűsítését célozza meg az Európai Unió által támogatott „Biodiverzitás Főváros Díj” pályázat, amelyre Szeged is eredményesen pályázhatna. Jelen dolgozat Szeged város biodiverzitás kutatásának csak a kezdetét jelenti, a vizsgált terület állapotfelmérését nem tudtunk megvalósítani minden élőlénycsoportra. A biodiverzitás állapotának felmérése után, fontos lenne az azt befolyásoló tényezők feltárása is. A jövőbeni kutatásokat ki kellene terjeszteni Szeged más területeire, a teljesen szabályozott, degradált részekre illetve a városon kívüli természetes területekre is. Ezeknek a referenciaterületek a biotális kapcsolatai megállapításával pontosabb képet kaphatunk Szeged biodiverzitásáról.

58

Lakótelepek vizsgálata A pályázat keretében két jellemző lakóteleptípust vizsgáltunk meg Szeged területén. Az egyik terület a viszonylag új építésű lakóparkok közé tartozik, melyek építése az 1990-es évek második felétől indult meg Szegeden. Ezek létesítése gyakran a beépített területek funkcióváltását is jelentette: általában temető vagy laktanya helyén létesültek, a város belterületén lévő zöldterületeket foglalva el (Boros et al. 2006) A Franciahögy lakópark (1/a kép), a Tesco-tól délre épült, társasházas épületek formájában. Épületeinek nagy része közös udvarral rendelkezik, amely kerítéssel van leválasztva környezetétől. A másik vizsgált lakótelep típus Makkosháza városrész egy területe volt, mely hasonló lakótelepeket találunk még Tarján, Felsőváros városrészben is. A vizsgálat során az Környezetgazdálkodási Kht. által 2011-ben készíttetett légifotók alapján,

térinformatikai

program

(ArcGIS)

segítségével

lehatároltuk

a

különböző

felszínborítási típusokat. Elkülönítettük a burkolt felszíneket, mint a járdák, utak, parkolók, a zöldfelületeket és az épületeket. A zöldfelületek esetében megkülönböztettük az zárt udvarokban lévő zöld részeket és az közterületeken található zöldfelületeket. A különböző típusokat

eltérő

színnel

ábrázoltuk

(1.

kép

a,

b).

A

légifotókat

Környezetgazdálkodási Nonprofit Kht. bocsájtotta rendelkezésünkre.

1/b.: Makkosháza

1/a. Franciahögy lakópark

59

a

Szegedi

A Franciahögy lakópark esetében nem áll rendelkezésünk pontos adatat az ott élő lakosság számáról, ezért itt a lakások száma alapján becsültük azt meg. Eszerint kb. 1300 lakossal számoltunk a továbbiakban. A makkosházi résznél sem voltak még hozzáférhetőek a 2011 népszámlálási adatok, itt a korábbi 2001-es népszámlálási adatok (2866 fő) alapján 2900 lakosra becsültjük a lakóközösség nagyságát. Zöldfelületek mennyisége A két vizsgált lakótelep hasonló nagyságú volt (Franciahögy: 75824 m2, Makkosháza 99224 m2), és a becslések ellenére is szembetűnő a lényegesen nagyobb lakos szám a panelházas övezetben. Az egyik lényeges különbség a két terület között, hogy a lakópark esetében jelentős mennyiségű, magánterületen elhelyezkedő zöldterületet találunk. A zöldterületek aránya a panel lakótelepen azonban jelentősebb, mint a lakóparkban, és ezek minden esetben közterületen találhatók (9. ábra). Ha megnézzük azonban az egy főre vetített zöldfelületek mennyiségét, azt látjuk, hogy a lakópark esetében több zöld jut egy lakosra, áltagosan kb. 19,4 m2, a lakótelep esetében ez 18,9 m2. (A lakosság számának pontos ismeretében ezek a számok kissé változhatnak, de nem nagyságrendileg)

60 50 40 lakópark

30

panel lakótelep

20 10 0 Közterületi zöld

Magánterületi zöld

9. ábra: A zöldfelületek mennyiségének %-os megoszlás Megvizsgáltuk továbbá, hogy a burkolt felszínek mekkora hányadát teszik ki az épületek, illetve az utak és a járdák (10. ábra). A lakópark esetében az épületek a teljes terület mindegy 40,75 %-át tették ki, ez a panel lakótelep esetében csak 14 % volt. Az egyéb burkolt felületek mennyisége már a panel lakótelepen volt nagyobb, itt ez 31,2 %-t tett ki szemben a lakópark 25,9 %-val.

60

A lakópark esetében az egyéb burkolt felületek főleg utak és járdák voltak, míg a lakótelepnél jelentős mennyiség a parkolók burkolt felülete is. 45 40 35 30 25

lakópark

20

panel lakótelep

15 10 5 0 Burkolt felszín

Épület

10. ábra. A burkolt felszín és az épületek mennyiségének %-os megoszlása A zöldfelületek és a burkolt felületek egymáshoz viszonyított mennyisége szintén fontos szempont egy lakókörnyezet megítélésénél, hiszen ezeknek lényeges hatása van az adott terület klimatikus viszonyaira. A panel lakótelepek esetében közel hasonló mennyiségben találhatunk zöld-, illetve burkolt felületet, sőt a zöldfelületek mennyisége meg is haladja a burkolt részekét. Itt azonban figyelembe kell venni, hogy a jelen vizsgálatban csak a területi eloszlását vettük figyelembe, így a magas épület okozta egyéb, esetleg negatív hatásokat így nem tudjuk bemutatni. A lakótelepek estében az épületek jelentős területének következtében a burkolt felület mennyiség jóval nagyobb, mint a panelházas rész esetében.

70 60 50 40

lakópark panel lakótelep

30 20 10 0 Zöldfelület

Burkolt felület

11. ábra A burkolt felszín és az épületek mennyiségének %-os megoszlása

61

Értékelés, javaslatok Vizsgálataink alapján mind a két lakókörnyezet rendelkezik előnyös, illetve hátrányos tulajdonságokkal. A panel lakótelep nagy mennyiségű zöldterülete, amely többnyire nagyobb foltokból áll, diverzebb környezet kialakításra nyújt lehetőséget. A tömbházak közötti területek fásítottságának növelése hozzájárulna azok esztétikai értékének növeléshez. Szerencsés helyzet, hogy ezek a részek a közterülethez tartoznak, így kezelésükben a város intézkedhet, illetve kezelésük hosszú távú tervezése és annak megvalósítása is könnyebben megoldható. A városi biodiverzitás megőrzése, illetve növelése szempontjától ajánlott a lakóépületek közötti részek minél változatosabb kialakítása, a fás területek sövényekkel történő kiegészítése. Ezzel egyúttal a zöldterületek zajvédő, mérséklő képességét is növeljük, hiszen háromszintes növényfal (pázsit, cserjék és fák) véd leghatékonyabban a zajtól (Fórián S. & Hagymássy Z. 2009 ). Szintén javasolt változatos korú faállományok kialakítása ezeken a területeken, mivel ezek az eltérő korú fák különböző élőlényközösségeknek adhatnak otthont, másrészt így az idősebb egyedek biztonsági okokból történő kivágása esetén hiányuk gyorsabban pótolható. A nagy területű zöld részek a rekreációs tevékenységek illetve a szociális élet potenciális helyszínéül szolgálhatnak. A lakosok nagy száma miatt a környezet itt fokozott terhelésnek van kitéve, akár a taposásra, rongálásra, akár a légszennyezése gondolunk, így ezt mind a növényfajok kiválasztásánál, mind pedig a gondozásukra szánt forrásoknál figyelembe kell venni. A panel lakótelepek környékén található parkerdők, parkok a zöldfelületek megőrzésének szempontjából kiemelt jelentőségűek, hiszen ezek a részek közvetve hozzájárulnak az egy főre jutó zöldterületek mennyiségéhez. A nyugati országokban épített lakóparkok jellemzően sok szolgáltatást nyújtanak lakóiknak (biztonság, sportolás stb.). A legtöbb magyar „lakópark” fizikailag nincs elválasztva a környezetétől, és például semmilyen, vagy jóval kevesebb szolgáltatást nyújt lakóinak (Hegedűs 2009). Az általunk vizsgált lakópark egyik legnegatívabb tulajdonsága, hogy a nagy kiterjedésű, összefüggő közterületi zöldfelületek gyakorlatilag hiányoznak belőle. A magánterületen, jelen esetben a társasházak közös udvarain, ugyan jelentős mennyiség zöldfelület található, de ezek a részek nem egyenértékűek egy parkos területtel. A nagyobb igénybevétel következtésben (gyakori fűnyírás) itt csak igen kevés növényfaj, elsősorban az ültetett pázsit fajai, és még kevesebb rovar tud megélni. A lakóparkok esetében

62

ajánlott lenne már a tervezés során beépíteni egy közös parkot, ami egyrészt jobb levegőt és esetlegesen, mérettől függően akár sportolási lehetőséget is tudna biztosítani, másrészt hozzájárulna a városi biodiverzitás megőrzéséhez is. Különösen figyelembe kell ezt venni akkor, ha olyan, eddig be nem épített területen létesül új lakópark, ami természetes foltként vagy ökológiai folyosó részként is funkcionált.

63

Irodalomjegyzék Boros L., Hegedűs G., Pál V. 2006: Globalizációs hatások alföldi városainkban – a városszerkezet és a településkép átalakulása. – III. Magyar Földrajzi Konferencia, Budapest Chiesura, A. (2004): The role of urban parks for the sustainable city Urban Biodiversity Conservation. Landscape and Urban Planning 68: 129–138 Csongor, Gy. (1978/79): Természetvédelmi feladataink Szeged környékén II. Vadontermő orchideák.– MFMÉ. 1. 411–423. Dobrosi, D. (1995): A denevérek elterjedése és védelme Magyarországon.– Budapest. Frank T. (szerk) (2000): Természet - Erdő. - Gazdálkodás. MME és Pro Silva Hungária. Egyesület. Eger. Fórián S. & Hagymássy Z. (2009) Zöldfelületek szerepe az urbanizált környezetben Debreceni Műszaki Közlemények 2009/1-2 Hegedűs G.(2009) : A szegedi lakóparkok társadalomföldrajzi vizsgálata Közép-Európai Közlemények, 2. 4–5, pp. 167–174. KÖRTÁJ Tervező Iroda Kft. (2009) Módszertani útmutatás az erdőtelepítésre alkalmas övezetek a lehatárolásához Lányi, B. (1915): Csongrád-megye flórájának előmunkálatai. Magy.Bot. Lap. 1914. 13. 232– 269. Lovászi P., Gaskó B. (2011) Szegedi helyi jelentőségű védett természeti területek természetvédelmi kezelési terve, Egyeztetési anyag Gaskó, B. (2003) Szeged és környéke természetvédelmi tervezete (A CSEMETE Természetkutató és Értékvédő Szakosztálya által helyi védettségre javasolt területek ismertetése, továbbá a város környékének erdősítési tervezete) Paulovics, P. (2001): A denevérek és védelmük a dél–alföldi folyók mentén. Bugaci Füzetek 10. Szeged. Savarda JP. L. ,Clergeaub, P., Mennechezb G. (2000): Biodiversity concepts and urban ecosystems. Landscape and Urban Planning 48 131-142

http://www.green-city.hu http://www.makeosz.hu

64