Jelen Mórahalom Város Local Agenda 21. c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját

MÓRAHALOM VÁROS LOCAL AGENDA 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programja

2011. szeptember

A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

A program készítésében részt vettek, az adatokat, információkat szolgáltatták:

Mórahalom Város Polgármesteri Hivatala:

-

Nógrádi Zoltán, Mórahalom Város Polgármestere Dr. Szántó Mária, Mórahalom Város Polgármesteri Hivatalának Jegyzője Balog László, Kabinetvezető Árva Béláné, Költségvetési és Adó Osztály osztályvezető Rozsnyainé Hódi Mária, Igazgatási Osztály osztályvezető Pataki Sándor György pályázati csoportvezető Mórahalom Város Önkormányzatának pályázatírói, projektmenedzserei Mórahalom Város Önkormányzati fenntartású intézményei

- Móra Ferenc Általános Művelődési Központ - Mórahalmi Alapfokú Művészeti Iskola - Napközi Otthonos Óvoda


2

TARTALOMJEGYZÉK 1. HELYZETELEMZÉS ............................................................................................ 5 1.1 A Local Agenda 21 program............................................................................... 5 1.2 Földrajzi elhelyezkedés, lehatárolás...................................................................10 1.3 Mórahalom természeti, társadalmi, gazdasági környezete ...................................10 1.4 TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK..............................................................................11 1.4.1 Éghajlati sajátosságok ..................................................................................12 1.4.2 Vízrajz ........................................................................................................12 1.4.3. Szerkezet, talajadottságok ...........................................................................13 1.5 Településalakulás történet...............................................................................14 1.6. Táji értékek...................................................................................................14 1.6.1 Védett területek, értékek, műemlékek és az épített környezet ..........................14 1.7 Társadalom ....................................................................................................16 1.7.1 Népesség, demográfiai trendek ......................................................................16 1.7.2 Munkahelyek, foglalkoztatottság, munkanélküliség, jövedelmi helyzet ................21 1.7.3 Iskolázottság, képzettség ..............................................................................25 1.7.4 Az egészségügyi állapot jellemzői ...................................................................26 1.8 Gazdasági környezet .......................................................................................27 1.8.1 Ipari tevékenységek .....................................................................................28 1.8.2 Mezőgazdaság .............................................................................................30 1.8.3 Turizmus - Mórahalom kínálata ......................................................................33 1.9. Környezeti elemek és rendszerek állapota .........................................................36 1.9.1 Levegő........................................................................................................36 1.9.2 Víz .............................................................................................................36 2. HELYZETÉRTÉKELÉS ..........................................................................................37 2.1. Kérdőívek kiértékelése ....................................................................................37 2.1.1 Kérdőív az oktatás-nevelés helyzetének felmérésére ........................................37 A diagramok más szempontú értékelése................................................................100 2.2. SWOT analízis..............................................................................................103 3. STRATÉGIA ....................................................................................................107 3.1 CÉLÁLLAPOT.................................................................................................108 3.2 PRIORITÁSOK...............................................................................................108 3.3 VÁRHATÓ HATÁSOK ......................................................................................109 4. MEGVALÓSÍTÁS..............................................................................................113 4.1 Társadalmi pillér ...........................................................................................115 4.1.1 Humán erőforrás fejlesztése ......................................................................115 4.1.2 Egészségügyi és szociális helyzet fejlesztése................................................118 4.1.3 Esélyegyenlőségi jogok biztosítása .............................................................120 4.1.4 Kulturális közösségi élet fellendítése ...........................................................121 4.2 Gazdasági pillér ..........................................................................................124 4.2.1 Az Önkormányzat hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek biztosítása .........................................................................................................124 A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

3

4.2.2 A mezőgazdaság fenntarthatóságának elősegítése........................................125 4.2.3. Az Ipari park fejlesztése ............................................................................127 4.2.4 Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus fellendítése ......................................128 4.3.1 Környezeti elemek és rendszerek állapotának védelme ................................131 4.3.2 Rendezett zöldfelületi rendszer kialakítása és fenntartása..............................135 4.3.3 Megújuló energiaforrások alkalmazása helyi szinten......................................136 4.3.4 Infrastrukturális helyzet fejlesztése ............................................................138 4.4 Áttekintő ütemezési táblázatok (Társadalmi, gazdasági, környezeti pillér) ............146 5. 5. 5. 5.

MONITORING ÉS VISSZACSATOLÁS ..................................................................156 1 CÉLOK ÉS INDIKÁTORTOK - TÁRSADALMI PILLÉR ............................................158 2 CÉLOK ÉS INDIKÁTORTOK - GAZDASÁGI PILLÉR .............................................161 3 CÉLOK ÉS INDIKÁTORTOK - KÖRNYEZETI PILLÉR ............................................162

IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................................165


4

1. HELYZETELEMZÉS A fenntartható fejlődést szolgáló optimális célkitűzések, illetve a megvalósítás lépéseinek meghatározásához elengedhetetlen feltétel a település fennálló helyzetének alapos ismerete. A vizsgálati munkarészben részletesen elemezzük az ökológiai, társadalmi és gazdasági adottságokat települési szinten, valamint a kistérségi és regionális összefüggéseket.

1.1

A Local Agenda 21 program

A nyolcvanas évek elején jelent meg a "fenntarthatóság" vagy a "fenntartható fejlődés" kifejezés a nemzetközi szakirodalomban. 1983-ban az ENSZ Közgyűlés határozata alapján megkezdte munkáját az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága, amelyet Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő vezetett. (E huszonkét tagú bizottságnak tagja volt Láng István akadémikus is.) A Bizottság 1987-ben ,,Közös jövőnk'' címmel kiadott jelentésében a gazdasági növekedés olyan új korszakának lehetőségét vázolta fel, amely a fenntartható fejlődés globális megvalósítására épít, megőrzi a természeti erőforrásokat, s amely megoldás lehetne a fejlődő országok nagy részében elhatalmasodó szegénység leküzdésére is. A jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: "a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". (Forrás: www.wikipedia.hu enciklopédia) A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális (társadalmi), a gazdasági és a környezeti pilléreken és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben.


5

A fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai cél "bevonult" a nemzetközi konferenciák, szervezetek dokumentumaiba és a nemzeti kormányok cselekvési programjaiba.

1. ábra: A Fenntartható Fejlődés alappillérei (Forrás: www.wikipedia.hu enciklopédia) A fejlődés alapvető célja tehát a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetőségének biztosítása mindenki és egyaránt a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára, ami csak úgy lehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlan változásokat. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg." (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000). Mi a fenntartható fejlődés? Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja tőlünk, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

6

emberi társadalom fenntartása. Ebben a feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét. A gazdaság a társadalom fenntartásának és ezen keresztül a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk.

A fenntartható fejlődés lényege: Olyan fejlődési-fejlesztési folyamatok együttese, amely az életminőség hosszú távú, egyenletesen biztosítható javulását szolgálja az adott ökológiai keretek között. Ezért a természeti erőforrásokkal, a környezettel való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel, valamint a szociális esélyegyenlőség folyamatos növelésével.

Az EU a tagállamok mellett felkért társult országokat is, hogy az EU stratégiával összhangban készítsék el saját stratégiájukat. A Bizottság a fenntartható fejlődés stratégiáját meghatározó alapelvekről szóló, 2005-ben született deklarációja szerint az Unió elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, amely minden politikáját és cselekedetét meghatározza. Az Unió megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiájának jóváhagyása a 2006. júniusi Európai Tanács napirendjén szerepelt. 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencián elfogadott „Local Agenda 21” program („LA 21”) értékelése kapcsán fogalmazódott meg a fenntartható fejlődés helyi, lokális programja. Ezzel a modellel a cél az, hogy elveket (vezérfonalat) fogalmazzon meg a helyi önkormányzat(ok), valamint a helyi lakosok, közösségek számára a fenntarthatóság tennivalóinak, helyi programjának kidolgozása, megvalósítása érdekében.

A „LA 21” program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együtt munkálkodásával javasolja folytatni. Az alapfeladat itt a helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi „a helybeni” életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások - talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb.tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrásra támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházófejlesztő, termelő-szolgáltató- és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

7

vevő megoldások, eljárások igénybe vételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe.

A fenntartható fejlődés nemzeti stratégia (FFNS) globális összefüggéseket is tükröző, nemzeti szintű prioritásai és fókuszai - az előzőekkel is összefüggésben - a következők: • • •

a gazdaság anyag- és energiaigényességének racionalizálása; a fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelése és szabályozása; környezeti rendszerek fenntartható hasznosítása.

A FF környezeti szempontjainak figyelembe vétele az Európa Unió keretében benyújtott pályázatoknál: Az Európa Uniós projektek tervezésekor javasolt eljárás a környezeti fenntarthatóságra történő hivatkozás és az azt szolgáló tervezett, gyakorlati törekvések bemutatása: ezért a pályázónak a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesítését a pályázati dokumentáció egészében (célok, tevékenységek és eredmények stb.) érvényre kell juttatnia. A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységét összefoglalóan is értékelnie kell a pályázati adatlap megfelelő pontjaiban. A FF reális és ténylegesen érvényesíthető szempontjainak pályázatba történő megfelelő beépítése így “versenyelőnyt” jelent a pályázat elbírálása során.

Az Agenda 21 program fő területei: • a helyi közösségi humán és intézményi kapacitások fejlesztése • a helyi és a regionális fenntarthatósági programok kidolgozásához és végrehajtásához nyújtott segítség • a környezeti döntésekben való lakossági részvétel előmozdítása és ezzel a demokrácia erősítése • a helyi és a regionális környezetpolitika számára kedvező jogi és gazdasági környezet kialakítása. Fontos megemlítenünk, hogy a Local Agenda 21 program megvalósulására hatással lesz a most tervezés szintjén álló KLÍMATÖRVÉNY. A magyar háztartások kiadásában az energia költségek közel 20%-ot tesznek ki. A Klímatörvény megalkotását szorgalmazza a Magyar Természetvédők Szövetsége. Számításaik szerint háztartásonként akár negyven százalékkal csökkennének a fenntartási költségek az energiatakarékosságot célzó beruházásokkal. A klímatörvényről szóló javaslat része, hogy hazánk az 1990-es adatokhoz képest 2020A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

8

ig negyven százalékkal, 2050-ig nyolcvan százalékkal kívánja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Idén eddig ebből már 34 százalékot teljesítettünk. A törvényjavaslat elfogadásával és bevezetésével • csökkenthetőek az ipar és a magánemberek energiaszámlákra fordított kiadásai, • javítható a leszakadó, nehéz életkörülmények, esetleg adósságok között élő emberek élete, • új és jelentős mennyiségű zöld és helyi munkahely teremthető, • növelhető a helyi piacok szerepe, • csökkenthető Magyarország import energiaforrásoktól (kőolaj, földgáz) való függése, • erősödik a magyar gazdaság versenyképessége és stabilitása, • felerősödik a hazai zöld technológiák, fejlesztések szerepe. A „Klímatörvény a fenntartható társadalomért” törvényjavaslat a fenntarthatóság átfogó elvén működik: szociális, gazdasági és környezeti előnyei egymást erősítik, hiszen eszközeivel az éghajlatvédelmet, a zöld gazdaságélénkítést és a társadalmi igazságosságot egyaránt célozza. A klímatörvény 3 alappillére: • Erőforrás kvóta • Zöldpiac • Visszatérülő alap. A Klímatörvény-javaslat az alábbiakat tartalmazza: • A fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén) felhasználásának ütemezett csökkentését, a 2010-es szinthez képest 6 százalékkal 2020-ig, • a lakosság és az oktatás környezeti tudatosságának javítását, • a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó technológiák fejlesztését és elérhetőbbé tételét, • zöld beruházásokat támogató információs- és intézményrendszer kialakítását, • a hazánkban található zöld területek rekonstrukcióját és növelését az építésszabályozással párhuzamosan, • a társadalom termelői és fogyasztói struktúrájának átalakítását. A rendelkezésünkre álló fosszilis energiaforrások mennyisége véges, azonban jelenleg túlfogyasztásuk jellemző világszerte, így Magyarországon is. A klímatörvény ezt mérsékelné, mégpedig egy társadalmilag igazságosan működő erőforrás kvóta alkalmazásával. Az iránymutató kvóta alapján a zöldpiacon, azaz a környezetbarát termékek és szolgáltatások piacán ennek az iránymutató kvótának az alapján foghatunk energiatakarékos, megújuló beruházásokba. Finanszírozásukat a Visszatérülő Alap kamatmentesen teszi lehetővé mindenki számára. Megtakarításaink által csökken az egyéni fogyasztásunk, a beruházásokkal pedig a hazai kis- és középvállalkozásaink is jól A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

9

járnak, így mindenki számára előnyöket biztosít a zöld gazdaságélénkítés. (Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége: szórólap)

1.2

Földrajzi elhelyezkedés, lehatárolás

Mórahalom a Duna-Tisza-közi hátság, ezen belül a Dél-Alföldi Régió déli részén, Csongrád megyében, Szeged vonzáskörzetében, a magyar-szerb határ mentén, szűkebb környezetét tekintve a Mórahalmi statisztikai kistérségben helyezkedik el. Régiókódja 7, megyekódja 6, a kistérségi kódja pedig 3605. A statisztikai kistérség központja Mórahalom. A kistérség a 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet szerint a 41. helyen van az országban jelenleg létező 174 statisztikai kistérség közül. A Mórahalmi kistérség a rendelet 2. sz. mellékletének besorolása alapján a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozik.

2. ábra: Magyarország térkép

1.3

Mórahalom természeti, társadalmi, gazdasági környezete


10

Mórahalom a Dorozsma-Majsai-Homokhát területén, Szegedtől 21 km-re, az 55. sz. főút mentén valamint Zákányszéktől 8-, Ásotthalomtól 12-, Röszkétől 15 km-re, az M5 autópálya lehajtótól számított 8 és 12 km között helyezkedik el. A kistáj tszf-i magassága 80 és 140 m közötti, felszínének jelentős része enyhén hullámos síkság. A szélhordta homokkal fedett egykori hordalékkúp-síkság vertikális felszabdaltsága kicsi (~2 m/km2 alatti). A horizontális felszabdaltság értéke szintén alacsony, csupán 0,5 km/km2 alatti. A lepelhomok helyenként a réti mészköves, mésziszapos alapzatú, mélyebb fekvésű felszíneket is beborítja. A pannóniai üledékekre negyedidőszaki ős-dunai hordalékkúp települt. A würm végén, ill. a későglaciálisban ezt az anyagot a szél átmozgatta, áttelepítette, és lösszel összekeverve futóhomok-formákba rendezte. Az utolsó homokmozgások a formák nagyobb részét elsimították.

3. ábra: Regionális térkép A térség települései kiterjedt külterülettel rendelkeznek. Mórahalom területe összesen 8314 ha, ebből belterület 376 ha és külterület 7938 ha.

1.4

TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK

A település táji adottságainak ismertetése azért szükséges, mert a földrajzi adottságok határozták meg az életmódot, a tájhasználatot, végső soron a város mai képét. Ebben a fejezetben kerül bemutatásra Mórahalom vízrajzi, éghajlati, szerkezeti és talaj adottságai.


11

1.4.1 Éghajlati sajátosságok Éghajlatát az egyöntetűség jellemzi. A napsütéses órák évi összege 2080-2090 közötti, nyáron valamivel több, mint 840, télen pedig 200-210 napos óra valószínű. A hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 10,5-10,7 °C, ill. 17,5 °C. Az évi csapadékösszeg a táj nagy részén 570-590 mm, de keleten csak 550 mm körüli, a nyugati részen a 600 mm-t is eléri. Az ariditási index 1,19 és 1,24 közötti, de keleten 1,28 körüli, nyugaton pedig 1,17. A nyugati részek kivételével csak a hőigényes és kis vízigényű szántóföldi és kertészeti növényeknek megfelelő az éghajlat. Sorrendben az É-i, ÉNy-i és DK-i a három leggyakoribb szélirány, az átlagos szélsebesség megközelíti a 3 m/s-ot.

1.4.2 Vízrajz A.) Felszíni víz A Tiszához ÉNY-DK-i irányban egymással párhuzamosan számos csatorna vezeti le az időszakos belvizeket. Nevezetesebbek a Fehértó-Majsai-főcsatorna (40 km, 231 km2), ill. a Dorozsma-Majsai-főcsatorna (43 km, 334 km2), ezen kívül itt található a DorozsmaHalasi-főcsatorna, a Domaszéki-főcsatorna, a Széksóstói-Paphalmi-főcsatorna, az Algyőifőcsatorna és a Kisteleki-főcsatorna. Egészében a terület száraz, vízhiányos terület (Lf = 1 l/s.km2; Lt = 5 %; Vh = 130 mm/év). A Dorozsma-Majsai-Homokhát 14, többé-kevésbé állandó vizű tava van, együtt 310 ha felszínnel. Köztük a mórahalmi Nagysziksós-tó 99 ha, a Madarász-tó 37 ha területű. A település nem tartozik az árvízveszélyes területek közé, a település a Vásárhelyi-terv keretében megvalósuló árvízi tározók területét érintő településeket nem tartalmaz, belvíz szempontjából a veszélyeztetett területek közé tartozik.

B.) Felszín alatti víz A talajvíz a kistáj nagyobb részén 2 m-nél magasabban található, mélysége átlagosan 12 m között alakul. A talajvíz kémhatása közömbös vagy gyengén lúgos, kémiai jellege főleg kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. A kistáj északi felén a keménység 15-25 nk°, de délen 25 nk° felett van. A szulfáttartalom 300-1000 mg/l között ingadozik. A beruházással érintett területek talaj és talajvíz viszonyainak megismeréséhez a 2009. július hónapban végzett feltáró fúrások projektterületre vonatkozóan geotechnikai szakvélemény készült.

pontosabb alapján a


12

Mórahalom belterületén 7 db feltáró fúrás eredményeinek ismeretében a megütött talajvízszint a terepszint alatt -1,0 - -1,5 m-en, a nyugalmi talajvízszint -0,86 - -1,22 men (91,19 – 94,80 mB.f.) jelentkezett 2009. VI. 24-25-én. A talajvízszintek 2010.07.07.én ismételten meghatározásra kerültek. A talajvízszint ellenőrzések szerint a megütött talajvízszint a terepszint alatt -0,5 - -1,1 m-en, a nyugalmi talajvízszint -0,45 - -0,81 m volt. A 2009. évi talajvízszint átlag alattinak tekinthető az előző évek csapadékszegény időjárásának következményeként. A vizsgálatok és a rendelkezésre álló korábbi vizsgálatok hidrológiai adatai alapján az építési talajvízszint értékét egy éven belüli építést figyelembe véve a terepszint alatt -0,4 -0,7 m-en, míg a mértékadó talajvízszint értékét a terepszinten adta meg a szakvélemény készítője.

1.4.3. Szerkezet, talajadottságok A rossz víz-, hő- és tápanyag-gazdálkodású, szerkezet nélküli homoktalajok túlsúlya, valamint a nehezen művelhető szolonyeces réti, lápos réti és szikes talajok jelenléte miatt a talajok termőképessége összességében gyenge. A termőföld átlagos aranykorona-értéke mindössze 10,53 AK/ha. A talajfoltok elhelyezkedése a domborzat és a vízfolyások által meghatározott északnyugati-délkeleti irányt követi. A talajok kémhatása zömében lúgos. Karbonát a felszíntől jellemző. A termőréteg vastag, a humusztartalom közepes, a homoktalajokon alacsony. Uralkodó talajtípus a homok, emellett azonban előfordul a térségben réti talaj és csernozjom is. A homoktalajok mintegy harmada futóhomok. Vízgazdálkodási szempontból igen nagy víznyelésű és vízvezető képességű, de gyenge vízraktározó és igen gyenge víztartó képességű talajok. Másik nagy csoport a humuszos homoktalajok, melyek szerves anyag tartalma 50-100 ill. 100-200 t/ha közöttiek. A homokterületeken veszélyt jelent a defláció. Ellene erdőtelepítéssel, erdősávokkal, fasorokkal, szőlő- és gyümölcstelepítésekkel lehet védekezni. A homokbuckák közötti mélyebb fekvésű területeket foltokban szolonyeces réti és lápos réti talajok foglalják el. Ezek kémhatása gyengén savanyú. A szolonyeces réti altípus fordul elő. Termőréteg vastagsága 70-100 cm közötti, míg szerves anyag készlete 100-200 t/ha nagyságú. A talaj gyenge víznyelésű, igen gyenge vízvezető képességű, de erősen víztartó és kedvezőtlen vízgazdálkodású talaj. A nehezen művelhető réti talajokon az ugyancsak fontos szerves trágyázás mellett a rendszeres talajművelésnek van szerepe, amely a talajok levegő-víz háztartását és szerkezetét javítja. A térség keleti részén alföldi mészlepedékes és réti csernozjom található. Ez a réti A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

13

csernozjom típus nagy víznyelésű és vízvezető képességű, közepesen vízraktározó, de gyengén víztartó talajféleség. Szerves anyag tartalma 300-400 t/ha, termőréteg vastagsága több mint 100 cm. Termesztésben tartása kisebb beruházással megoldható. A csernozjom jellegű talajok termőképessége a legjobb, a szerkezeti leromlást itt is szerves trágyázással és gondos talajműveléssel lehet elkerülni. A termelők ezt lehetőségeikhez képest végzik el.

1.5 Településalakulás történet Mórahalom települési története nem tekint vissza hosszú múltra. Az egykori tanyás tájon 1889-ben alakítottak ki tanyaközpontot, melynek fejlődése nyomán 1950-től lett önálló település. A feljegyzések szerint Mórahalom a községgé válás időszakában már rendezett zárt falu képét mutató, közintézményekkel jól ellátott település volt. Ez időben 13 általános iskoláról és egy 3 tantermes gazdasági iskoláról adnak számot. A valamikori településközpont a mai város központjaként is funkcionál az akkori épületek szinte mindegyikének megtartásával: paplak, orvosi, kántori, állatorvosi, rendőrségi, " új és régi" iskolai község- és egészségházi épületek. A Képviselő-testület 1999-ben a központi városszerkezetet védetté nyilvánította.

1.6. Táji értékek A táji értékekhez tartoznak azok a természeti és épített értékek, melyek országos illetve helyi védettség alatt állnak, valamint az egyedi tájértékek is, melyek jogilag nem védett értékek, de a tájjelleg szempontjából jelentősek, és megőrzésükről gondoskodni kell. Egy település táji értékeihez hozzátartoznak a helyi kulturális és civil élet sajátosságai is.

1.6.1 Védett területek, értékek, műemlékek és az épített környezet Mórahalom határában több, különböző védettségű természeti érték található. Ezek részben országos, részben helyi védettséget kaptak, továbbá természeti terület besorolásba tartozóak is vannak. Ezen területek védelmére Mórahalom város Hild - díjas pályázatot nyújtott be. Mórahalom területén a Körös-éri Tájvédelmi Körzeten belül 3 országos védelemre beterjesztett természeti terület, valamint egy helyi jelentőségű védett fa. A védett területek aránylag nagy kiterjedésűek, a város közigazgatási területének mintegy 6 %-át teszik ki. A változatos - viszonylag érintetlenül megmaradt – semlyékes és vízállásos területek kedvező feltételeket biztosítanak a védett állatfajok egyedeinek, valamint a vizes, szikes növénytársulásoknak. További védelemre javasolt területeket a Mórahalom város Helyi Építési Szabályzatáról A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

14

szóló 11/1999. (VII. 1.) Ör. rendelete határoz meg. Ugyanezen rendelet 14. § (5) bekezdése határozza meg a városképi jelentőségű védettségi kategóriába sorolt épületeket, épületegyütteseket. Országos jelentőségű természeti területek: - Tanaszi semlyék - Csipak semlyék - Nagyszéksóstó (127/vi.) - Kisszéksóstó (127/ii) - Frank semlyék - Bérói semlyék (127/1) - Röszke út –kisvasút közötti semlyék Helyi védettségű objektumok: - Halászka mellékcsatorna mellett lévő nyárfasor - 0256/5 hrsz-ú ingatlanon található 100 cm, átmérőjű kőrisfa - Millenniumi sétány 13. Platánfa - templomkertben lévő japánakácok - Szent László Parkban lévő tölgyfák - Csongrád Megyei Szociális Otthon - Volt gazdasági Iskola kertje Természeti területek: - Kissori csatorna melletti terület (127/27) - Tüsöksori csatornától délre eső terület (127/3) - Királyhalmi csatorna és a Tanaszi semlyék közötti terület (127/1) - Királyhalmi csatorna melletti semlyék (126/9) - Balogsori csatornától délre eső terület (126/13) - Balogsori csatornától északra eső terület (126/11) - Tüsöksori semlyék (126/10) - Madarásztóhoz Ény-ról kapcsolódó rét (127/12) - Madarásztó K-i semlyék (127/16) - Kisszéksóstó K-i semlyék (126/16) - Röszkei út alatti semlyék (127/18) - Kisszéksóstó melletti sáv - Nagyszéksós és Széksóstói főcsatorna melletti területek (127/19) - Nagyszéksós Szegedi út feletti része (127/11) - Jámborka csatorna Ny-i partja (127/10) - Belsőségi, Vereskereszt, Széksóstói csatornák melletti semlyékek (127/7) - Széksóstói főcsatorna melletti semlyék (127/5) A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

15

-

Halászka mellékcsatorna melletti terület (127/4) Felsőmórahalmi iskolától D-re eső semlyék Zákányszéki úttól K-re eső Vágó csatorna melletti semlyék (126/6) Zákányszék határában Külső Csornai csatorna melletti semlyék (126/23) Széksóstói főcsatornát Ény-DK-i irányban keresztező semlyék (126/22) Nagyistván erdő alatti semlyék (126/16)

A település építészeti arculatát jellemzően a 60-as, 70-es évek típusházai határozzák meg. Kivétel ez alól a központi magot és annak nyúlványát képező területek, mely a Szeged - Alsótanya központ későbbi „városkezdeményét” jelzik. A település szerkezetét két tényező együttese alakította ki. Az egyik a természetes táj ÉNy – DK - i irányú (a fő szélirányokhoz alkalmazkodó) formakincse (dombvonulatok, mélyedések), a másik a telepített településekre jellemző rácshálós (É-D-i, Ny-K-i) utcahálózat. A város mai arculatát döntően az utóbbi határozza meg. Hátrányos, hogy a későbbi építkezések (kis és nagy beruházások) sem adtak a településnek jellegzetes, egyéni arculatot, így hiányoznak az építészeti palettáról a tipizálttól elütő markánsabban megjelenő épületegyüttesek, melyek erőteljesebben határozhatják meg az idegenek, de az itt élők számára is a városképről alkotott impressziót. A lakásállomány 42 %-a 1970 után épült. Az épületek túlnyomó része egyszintes. A városképi szempontból a belterületen leginkább a Röszkei úton, a Millenniumi sétányon, valamint, a Zákányszéki úton található jellegzetes egykori középületek, a volt Gerle birtok, illetve a jelenlegi Idősek Otthona épületegyüttese emelhető ki. Pozitív jelenség az a kezdeményezés, amivel a város ezt a hiányát oldani szándékozik: parkosítások, egységes burkolatok kialakítása, kisarchitektúrás elemek elhelyezése. A településrendezési tervben előírt részletes szabályozási tervek és a szabályrendeletben lefektetett zsűrizendő pályaművek megvalósításával ez a probléma feloldható és reményeink szerint garanciát fog nyújtani arra, hogy a jövőben a település építészeti arculata a „városiasabb-város”, funkcionálisan pedig a lakhatóbb település irányába mozduljon el. Mórahalmon jelenleg 2442 lakóingatlan van, melyből a külterületi tanyák száma 882. A külterületi ingatlanok közül csak mintegy 300 komfortos, 362 félkomfortos és 220 komfort nélküli. A belterület infrastrukturális ellátottsága szinte 100 százalékos. Az utóbbi években ugrásszerűen megnövekedett az összkomfortos lakások száma.

1.7

Társadalom

1.7.1 Népesség, demográfiai trendek A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

16

Mórahalom teljes igazgatási területe 8314 ha (külterülete: 7938ha, belterülete: 376 ha). Mórahalom város népessége az 1980 – as népszámlálás idején érte el csúcspontját, amikor is 5 869 fő volt a lakosságszám. Azóta – kezdetben erőteljesebb, napjainkban enyhébb, ám folyamatos fogyás mutatkozott a népességszám értékeiben. (1990 – es népszámlálás: 5 532 fő, 2001 – es népszámlálás: 5 472 fő). A KSH adatai szerint 2009ben a lakónépesség 6007 fő, ami újabb gyarapodást jelez. A város belterületének népsűrűsége 2009. 12.31-én 1068 fő/km2. A régióban két jelentős település van, melynek népessége folyamatosan nő: Szeged és Mórahalom. Időpont

Lakónépesség

Lakások száma

Területnagysága (ha)

2009.01.01.

6007

2549

8315

2008.01.01.

5966

2485

8315

2007.01.01.

5881

2460

8315

2006.01.01.

5838

2442

8315

2005.01.01.

5783

2426

8314

2004.01.01.

5745

2415

8314

2003.01.01.

5643

2403

8314

2002.01.01.

5550

2392

8314

2001.01.01.

5518

2382

8314

2000.01.01.

5417

2330

8314

1999.01.01.

5436

2326

8314

1998.01.01.

5437

2316

8314

1997.01.01.

5456

2304

8314

1996.01.01.

5553

2291

8314

1995.01.01.

5498

2279

8314

1994.01.01.

5405

2262

8314

1993.01.01.

5445

2243

8314

1992.01.01.

5482

2221

8314

1991.01.01.

5469

2201

8314

1990.01.01.

5532

2182

8314

Forrás: KSH, A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2009.


17

4. ábra:Demográfiai adatok 1990-2009.

A lakónépesség térségi szinten 1990-94 között stagnált, 1995 óta lassú ütemben nő, ami elsősorban az odavándorlás eredménye. A lakosság korösszetétele fokozatos fiatalodást mutat, a természetes szaporodás/fogyás adatai a Mórahalomi kistérségben is tartós népességcsökkenést jeleznek. Az országos tendenciának megfelelően Mórahalmon is alacsony a születések és magas a halálozások száma. A természetes fogyás mértéke a megyei és országos átlagot kevéssel meghaladja (öregedési index kistérségi átlagban 145,63). Ezt a város pozitív vándorlási egyenlege kompenzálja. Az elmúlt 5 év népességváltozása (adott év jan. 01.): Népességváltozás 2005-2009. Mórahalom belterület

külterület

összes lakos

Növekedés az előző évhez viszonyítva

2005.

4 279

1 504

5 783

-

2006.

4 320

1 518

5 838

1,0095

2007.

4 352

1 529

5 881

1,0074

2008.

4 363

1 603

5 966

1,0145


18

2009.

4 450

1 557

6 007

1,0069

Forrás: Önkormányzat, ill. KSH, A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2009.

A település népességszáma növekedésnek indult, ez legfőképp a város Szegedhez való közelségének köszönhető, mivel így sok fiatal választja lakóhelyének a várost az alacsonyabb ingatlanárak miatt. Mórahalomra a kisvárosi nyugalomra vágyó, képzettebb fiatalok költöznek inkább, így javulnak a település iskolai végzettségre vonatkozó mutatói is. Ezáltal a betelepülés nem csak a lakosságszámot, de az ingatlanok számát is folyamatosan bővíti. Mórahalom város vezetése a folyamatos fejlődésre-fejlesztésre törekszik. Mórahalmon az Ipari Park bővítése során betelepülő vállalkozások jelentősen növelik a térség népességmegtartó erejét, illetve munkalehetőséget biztosít a lakosság számára. Jellemző tendencia napjainkban a Szegedről történő kiköltözés a környező településekre, mely során Szeged agglomerációja egyre jobban kitolódik. A fent említett okok mellett a gazdasági válság hatása miatt az elkövetkező 3 évben (2009-2011.) a pozitív tendenciák mérséklődnek, a projektterület összlakosság alakulásában kisebb mértékű növekedés várható. Mórahalom esetében, ahol a bevándorlás miatt növekedés tervezhető, a népességösszetételben fiatalodás is várható, a fiatal házaspárok betelepülése folytán várhatóan a születések száma is emelkedni fog, mely a természetes szaporulat/fogyás értéket javítja. A gazdasági válság hatásainak mérséklődése miatt a 2012. évtől kezdődően a népesség A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

19

változásban kicsit nagyobb mértékű növekedés várható (növekedési függvények: 2011ben 1,08, 2012-ben 1,11). A helyi munkalehetőségek korlátozottak, Szeged város közelsége azonban szélesíti az itt élők lehetőségeit. Mórahalom ugyanakkor ingázó és ingáztató településnek is tekinthető, hiszen Szegedről és a környező településekről jelentős a napi rendszerességgel dolgozni idejárók száma. Mórahalom korösszetétele az elmúlt 20 évben (1988-2008.) az alábbiak szerint alakult:

Év

Állandó népesség (fő)

1988. 5 718 1989. 5 715 1990. 5 713 1991. 5 734 1992. 5 722 1993. 5 701 1994. 5 715 1995. 5 741 1996. 5 668 1997. 5 623 1998. 5 639 1999. 5 659 2000. 5 620 2001. 5 579 2002. 5 660 2003. 5 716 2004. 5 758 2005. 5 820 2006. 5 833 2007. 5 937 2008. 6 010 Forrás: KSH Területi adatbázis

Állandó népességből (fő) 0-14. 15-17. 18-59. 984 220 3 119 973 231 3 111 964 256 3 093 966 238 3 131 961 225 3 150 957 222 3 117 952 229 3 147 934 234 3 191 905 218 3 197 867 218 3 177 863 204 3 219 901 179 3 225 878 165 3 216 853 177 3 195 849 201 3 233 862 200 3 271 859 203 3 297 866 213 3 325 854 224 3 328 885 214 3 394 892 204 3 464

60-x 1 395 1 400 1 400 1 399 1 386 1 405 1 387 1 382 1 348 1 361 1 353 1 354 1 361 1 354 1 377 1 383 1 399 1 416 1 427 1 444 1 450


20

A térségben a népsűrűség 2006. január 1- jei adatok szerint 70, 2 fő/km², amely túlnyomóan férfiakból áll.

15. ábra: a népesség nemenkénti megoszlása

16. ábra: a nők életkor szerinti megoszlása szerinti megoszlása

.17.

ábra:

a

férfiak

életkor

1.7.2 Munkahelyek, foglalkoztatottság, munkanélküliség, jövedelmi helyzet A település földrajzi meghatározottsága miatt, az itt élők főleg mezőgazdasági tevékenységgel, ezen belül fóliás és szabadföldi zöldség- és gyümölcstermesztéssel, illetve kisebb részben gabonafélék termesztésével foglalkoznak. Mórahalom város Önkormányzata a város fejlesztési céljainak megfelelően nagymértékű beruházásokat végez a településen, melynek célja a szolgáltatások színvonalának emelése, valamint a A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

21

tudatos munkahelyteremtés. A céltudatos gazdaságfejlesztés keretében az egyoldalú mezőgazdasági struktúra ellensúlyozására, illetve a gazdaság diverzifikációja érdekében alakította ki a város önkormányzata a Homokhát Térségi Agrár-Ipari Parkot. Itt működik az országban szinte példaértékűen, az uniós előírásoknak megfelelően a Mórakert Termelői Értékesítő Szövetkezet, mely az első elismert TÉSZ. Jelentős beruházások valósultak meg a Mórahalmi Gyógyfürdő területén is, mely közvetve segíti a turisztikára építő helyi vállalkozások létrejöttét és működését. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai ellátásra, illetve a település és a homokháti kistérség minőségi szolgáltatásokkal történő ellátása érdekében városüzemeltetési, informatikai, egészségügyi-szociális profillal közhasznú társaságokat hozott létre (Móraép Nonprofit Közhasznú Kft., Móranet Nonprofit Közhasznú Kft., MóraVitál Térségi Egészségmegőrző és Szociális Kht., Móra-Partner Foglalkoztatási és Szociális Közhasznú Társaság). E társaságok önmagukban is új munkahelyeket jelentettek a településnek, de az általuk megpályázott és koordinált pályázati programok a település népességmegtartó erejét hivatottak növelni. Munkahelyek számának változása az 1980-as, 1990-es és 2001-es években: Évek

Foglalkoztatottak száma

1980

3281

1990

2441

2001

1946 7. táblázat: foglalkoztatottak száma

A munkahelyek száma a fenti időszakban meredeken esett, míg az 1980-as népszámlálás, amely Mórahalom 1989-es várossá nyilvánítását jóval megelőzte, 3281 foglalkoztatottat jelez, addig a 1990-es már több mint 800-al kevesebbet, és ez az érték 2001-re tovább csökken. Azt hozzá kell tenni, hogy a 80-as évek végén, 90-es évek elején a mezőgazdasági szövetkezet megszűnésével számos ember maradt munka nélkül, aki kora, illetve alacsony szakképzettsége miatt nem vagy csak nehezen tudott új munkahelyet találni. A regisztrált munkanélküliek aránya 2005-ben 7, 3 %, amely érték megfelel a térségi átlagnak. A munkanélküliségi ráta alakulása az elmúlt 10 évben: Évek Ráta 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 % A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

22

7, 8

8, 5

8, 4

7, 6

8, 1

8, 6

10

10, 3

8, 7

8. táblázat: munkanélküliség A munkanélküliségi ráta alakulását a kistérségben, illetve ezen értékek viszonyát a megyéhez, régióhoz és országhoz az alábbi ábra szemlélteti:

20. ábra: munkanélküliségi ráta alakulása (%) A munkanélküliségi ráta a 1998-2006-os időszakban folyamatos ingadozással a 8 – as érték körül mozog, de 2005-höz képest - amikor 10, 3-as értéket állapítottak meg – csökkenő tendenciát mutat. Az ország, de a régió és a megye értékeit is messze meghaladja a kistérségben a munkanélküliségi ráta alakulása, ezzel szemben az utóbbi évben erős javulást mutat. Ebben a kategóriában Mórahalom a stagnáló városok pozícióját tölti be. Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) 1997. év

233

1998. év

249

1999. év

257


23

2000. év

223

2001. év

217

2002. év

230

2003. év

317

2004. év

289

2005. év

263

2006. év

212 9. táblázat: nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő)

A térség meghatározó létesítménye a Mórahalmon létrehozott Homokhát Térségi Agrár-Ipari Park. A több ütemben megvalósított minőségi fejlesztések eredményeképpen a Homokhát Térségi Agrár-Ipari Parkban több vállalkozás kezdte meg betelepülését, illetve fejlesztését: a PH-Centrum Zöldség-Gyümölcs Forgalmazó és Feldolgozó Kft. posthavest műveletek elvégzésére létesítette csarnokát, a belga érdekeltségű Fléma Snacks Kft húsfeldolgozó üzemet, a holland érdekeltségű Fimap Hungary Kft papír alapanyagú csomagolóanyagok gyártására építi üzemét, egy másik holland érdekeltségű cég, a LacLe OG Kft pedig logisztikai központ kialakítására vásárolt zöldmezős ingatlant. Az Ipari Park hasznosításának arányai foglalkoztatottak betelepült ipari park hasznosítot létszáma (fő) területe (ha) t terület cégek száma (ha) (db) 1997 10 0 2 24 1998 10 0,6 3 39 1999 7 91 5,24 2000 17 122 15,8217 2001 16 194 2002 10,99 15 204 2003 11,14 19 227 2004 20,52 12,35 21 309 2005 29,12 12,35 23 299 2006 20,03 27 292 2007 44,01 32,34 29 310 2008 58,66 32,34 27 314 2009 79,59 33,09 35 450 Ipari és egyéb gazdálkodói szennyvizek befogadására vonatkozó adatok


24

Mórahalom városa a tudatos városfejlesztő politika révén, az utóbbi években nagy mértékű fejlődésnek indult, a gazdasági és lélekszámbeli növekedés figyelemre méltó. Ahhoz, hogy ez a pozitív tendencia megmaradjon, a fiatal lakosságot a városnak meg kell tartania, az értelmiségi és szakképzett rétegnek munkahelyet, megélhetést kell biztosítania, az idősödő, a hátrányos helyzetben lévőknek és a társadalom perifériájára kerülteknek pedig szociális biztonságot kell teremtenie.

1.7.3 Iskolázottság, képzettség Mórahalom és térsége lakosságának iskolázottsága jelentősen elmarad a Csongrád megyei átlagtól. A 2001 -es népszámlálás adatai szerint a lakosságon belül a megfelelő korcsoportok százalékában a képzettségi mutatók kedvezőtlenebbek minden azzal összehasonlított területi referenciaértéknél. Ezt a tényt jól mutatja, hogy a 18 év feletti népesség 23 %-a rendelkezik legalább érettségivel, míg a megyei átlag közelíti a 40 %-ot. A 25 évesnél idősebb lakosok közül a térségben arányaiban harmadannyi a diplomás mint a megyében. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek belül)

36,8 %

Legalább középiskolai érettségivel rendelkezők (18 éves és idősebb népesség arányában)

23,8 %

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

5,0 %

11. táblázat: Iskolai végzettség (forrás: KSH)

A15-Xéves lakónépességből befejezett általános iskolai végzettségűek 74,1

A18-Xéves lakónépességből az érettségivel rendelkezők aránya (%) 23,8

A 25-X éves lakónépességből a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezők 5,0 aránya

Csongrád megye városai

91.5

44,7

15,5

Csongrád megye

89,4

38,6

12,5

Ország összesen

88,8

38,2

12,6

Mórahalom

12. táblázat: iskolai végzettség területi összehasonlításban (forrás: KSH) A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

25

A lemaradás a képzett lakosság elvándorlásának eredménye, ami a munkaerőpiac keresleti oldalának hiányosságaival hozható összefüggésbe és semmiképpen sem a város oktatási intézményrendszerével elégtelen voltából ered. A magasan kvalifikált népesség jelentős hányada munkalehetőségek híján elhagyja a várost, Szegeden vagy a fővárosban keres és talál munkát. Ez kedvezőtlenül hat a város lakosságának innovativitására, kezdeményezőképességére és nem kevéssé rontja az esélyt a magasabb hozzáadott értéket termelő cégek megtelepülését illetően.

1.7.4 Az egészségügyi állapot jellemzői A lakosság egészségi állapota alapvetően befolyásolja a humánerőforrás minőségét. Jellemzését azonban nagyban nehezíti az a tény, hogy települési szinten alig akad statisztikai adat ebben a témakörben. A lakosság egészségügyi állapota a gondozási adatok tükrében romló tendenciát mutat. A város és térsége tekintetében a krónikus nem fertőző betegségek között vezető helyet foglalnak el a települések jellegéből, lakosainak foglalkozásából adódó mozgásszervi megbetegedések. Nagy számban fordulnak elő a magas vérnyomásban, diabéteszben, szív- és érrendszeri, légzőszervi megbetegedésben szenvedők is. Emelkedő tendenciát mutatnak a daganatos megbetegedések mellett a korunkban zajló társadalmi, gazdasági folyamatok negatív kísérőjelenségei, mint a munkanélküliség, csökkenő életszínvonal, a bizonytalanság és kilátástalanság érzete, melyek fokozzák a pszichés idegrendszeri megbetegedések, az öngyilkosság és alkoholizmus gyakoriságát, közvetetten a legyengült immunrendszerrel élők számát. A település lakosságának egészségügyi állapotát jelentősen befolyásolja a lakosság elöregedése. A halálozások jelentős része 4 haláloki főcsoportra korlátozódik: a keringési rendszer betegségeire, /szívbetegség, agyér-betegség, érelmeszesedés/ a daganatos megbetegedésekre, valamilyen külső ok miatt /baleset, öngyilkosság/ bekövetkezett halálozásokra, valamint az emésztőrendszer betegségeire. Mórahalom és térsége vonatkozásában 2001-ben a keringési rendszeri halálozások 42 % - át szívbetegség okozta. E betegségből adódó halálozások a férfiak, az agyér-betegség és érelmeszesedés miatt bekövetkezett halálozások a nők között fordulnak elő nagyobb gyakorisággal. A daganatos megbetegedések okozta halálozások gyakorisága nálunk nem éri el a megyei szintet. Szembetűnő különbség a megyei átlaghoz képest a halált okozó daganatok között van. Míg megyei szinte a daganatok miatti halálozás közel negyedéért a tüdőrák felelős, nálunk elsődlegesen az ajak, szájüreg, garat, nyelőcső illetve a prosztata rosszindulatú daganata, nők esetében az emlőrák fordul elő. Az emésztőrendszer megbetegedéseire visszavezethető halálozások aránya és gyakorisága nálunk a megyei átlag alatt marad. A 2001. évi halálozások okok szerinti összetétel alapján megállapítható, hogy az esetek A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

26

legalább harmadában a halál megelőzhető lett volna.

1.8

Gazdasági környezet

A térség, így a település gazdaságára az egyoldalúság jellemző. A túlsúlyban lévő mezőgazdasági foglalkoztatottság (65%-ot elérő arány) kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat. A térségben erősen éreztette hatását a Szegeden – mint a legnagyobb alapanyagot és munkaerőt felvevő termelőbázison – végbement felszámolási és csődhullám, amely az élelmiszeripari cégek megszűnését eredményezte. A megszűnő, átalakuló vállalatok a vidékről ingázókat bocsátották el először. A kistérségi termelő szövetkezetek számára sem jelentett már piacot a szegedi élelmiszeripar, így tevékenységüket beszüntették, az ott dolgozók munka nélkül maradtak. Számos kényszervállalkozás indult. A lehetőséggel rendelkezők magánvállalkozásokat indítottak, melyek között számos a tercier szektorban találta meg jövőjét. A többi elbocsátott munkavállaló a tartósan munkanélküliek számát gyarapította. A vállalkozások többsége a kereskedelem, javítás-karbantartás ágazatban tevékenykedik, de az iparban működő vállalkozások, szervezetek száma is nő, melyek többsége a könnyűipar, a feldolgozóipar (kapcsolódva a mezőgazdasági termékfeldolgozáshoz), illetve az élelmiszeripar területén működik. A kereskedelem és a szolgáltató-szektor döntően a helyi igényeket szolgálja ki, de a tranzitforgalom és turizmus is hozzájárul az ágazat fejlődéséhez. A gazdasági sokszínűségnek közvetett hatása az idegenforgalom területén is jelentkezik, a turizmus növekedése a térségben újabb munkahelyek létrejöttét generálja. A turizmus életminőség javító és gazdaságélénkítő hatása vitathatatlan a térségben.

Év

Regisztrált vállalkozás

Ebből korlátolt felelősségű társaság

betéti társaság

egyéni vállalkozás

2005

477

42

54

372

2006

479

45

59

367

2007

479

45

59

367

2008

360

84

66

210

2009

549 158 103 288 Emellett Mórahalmon 9 részvénytársaság és 76 db egyéb szervezet működik (alapítvány, egyesület, intézmény, szövetkezet, társulás, stb.) A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

27

A Mórahalmon működő 10 legjelentősebb vállalkozás:

Név 1.

Mórakert Szövetkezet

2.

MOL Nyrt.

3.

HOK-PLASTIC KFT.

4.

Kiskun Kutatóközpont Kft.

5.

DÉMÁSZ Zrt.

6.

HUN 95. Bt.

7.

Ezüstkehely Patika Bt.

8.

Varga Ferenc

9.

Pillér Takarékszövetkezet

10.

OTP Bank Nyrt.

Bár a település adottságai révén kiugrási lehetőségei szűkösek, mégis az elmúlt években megfogalmazott és követett céljainak eredményei nem maradnak el a várakozástól. Mára egy dinamikusan fejlődő kisváros, mely a helyi adottságaira építkezve igyekszik megteremteni lakói számára a jólétet. Alapvető koncepció a gazdasági diverzifikáció megteremtése, értékesítési és alternatív jövedelemszerzési lehetőségek megteremtésével. Ezen cél elérését elősegítendő folyamatosan bővül a Homokhát Térségi Agrár - Ipari Park és a város vezetői, polgárai, lakói egyre nagyobb figyelmet szentelnek a napjainkra már-már húzóágazattá vált turizmusnak. Gyógy-, wellness, rekreációs-, aktívturisztikai fejlesztések színesítik a térség kínálatát, figyelve a helyi adottságokra, itt élőkre, hagyományokra.

1.8.1 Ipari tevékenységek Az ipari tevékenység felzárkózása, jelentőségének növelése érdekében a város a közelmúltban ipari parkot épített ki. Mórahalom város Önkormányzata 1997-ben kapta meg a jogot a Gazdasági Minisztériumtól arra, hogy ipari parki címet viseljen, ekkor alapították a Homokhát Térségi Agrár - Ipari Parkot. Az ipari park fejlődése, mind A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

28

minőségi, mind területi szinten töretlen: jelenleg 58, 66 hektáros területen 27 vállalkozás üzemel. Az ipari park területe alakulása óta négyszeresére növekedett. A betelepített terület 32, 34 hektár, ami a nettó 50, 91 hektáros területhez képest 61, 8%-os területkihasználtsági mutatót eredményez.

Az ipari parki cégek számának alakulása szoros korrelációt mutat az ipari park területének nagyságával. A címszerződés megkötése utáni években, amikor a park területe 10 ha nagyságú volt, viszonylag kevés, 2-3 vállalkozás mondta székhelyének. Az első területbővítés és a vele járó infrastruktúra-fejlesztések eredményezték az első nagy ugrást a betelepült vállalkozások létszámában. Az 1999-2000 időszakban 15-17 darabra nőtt a betelepültek száma. A folyamatos, de lassú vállalkozói számnövekedést a 2004-évi és az azt követő területbővítések törték meg nagyobb ugrással. betelepült cégek száma (db) 27 '07

29

a működés évei

27 '05

23 21

'03

19 15 16 17

'01 '99

7 3

’97

2 0

5

10

15

20

25

30

A Homokhát Térségi Agrár Ipari Parkba betelepült cégek száma

Az ipari parki foglalkoztatottak száma a 2006. évi 292-ről 2007. évben 357-re növekedett, ami 22%-os növekedést eredményezett egy év alatt. A vállalkozások összesített árbevétele 2007. évben 17. 332 mFt volt, az exportarány 4%. Az ipari parki cégek által az elkövetkezendő évekre tervezett beruházások értéke: 2, 6 milliárd Ft. 2007-ben 3 új befektető kb. 12 milliárd forint értékű beruházást kezdett meg az ipari parkban. Velük együtt 26 vállalkozás van itt, közülük is a legnagyobb a Mórakert, Magyarország első elismert TÉSZ-e. Az új befektetések kb. 350 munkahelyet jelentenek A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

29

a térségnek, csökkentve az igen magas munkanélküliségi rátát. Az Ipari Park folyamatos bővítése a helyi feldolgozott termék növelését, a gazdaság diverzifikációját, a mezőgazdasági termékek alternatív felhasználási lehetőségének bővítését hivatott szolgálni, mindamellett, hogy helyben munkahelyeket teremt, csökkentve az igen magas munkanélküliségi rátát.

1.8.2 Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés szerkezetét tekintve az adottságoknak és a hagyományoknak egyaránt megfelel. A magántermelők többsége egyaránt foglalkozik valamilyen szántóföldi kultúrával, esetleg arra épülő állattenyésztéssel, szabadföldi zöldségtermesztéssel, kisebb volumenű gyümölcs- és szőlőtermesztéssel, esetenként zöldséghajtatással. Általában jellemző, hogy azoknál a termelőknél, akik gazdálkodásában a szántóföldi termesztés a meghatározó, ahhoz sertés- és szarvasmarhatartás is kapcsolódik, míg az intenzív kertészeti termesztés mellett állattenyésztés nem jellemző. Ugyanígy az intenzív baromfitenyésztés mellé sem társul növénytermesztés. A talajok megfelelő kultúr állapotban tartása az egyes talajtípusokon más-más beavatkozásokat kíván. A könnyen művelhető homoktalajokon a szerves trágyázásnak, a szerves anyag rendszeres talajba juttatásának van szerepe, amely a tápanyag-utánpótlás mellett a talajok szerkezeti kötöttségét is javítja. A nehezen művelhető réti talajokon az ugyancsak fontos szerves trágyázás mellett a rendszeres talajművelésnek van szerepe, amely a talajok levegő-víz háztartását és szerkezetét javítja. A csernozjom jellegű talajok termőképessége a legjobb, a szerkezeti leromlást itt is szerves trágyázással és gondos talajműveléssel lehet elkerülni. A termelők ezt lehetőségeikhez képest végzik el. Az ökológiai adottságok a napfény- és hőigényes, kis vízigényű növények termesztésére megfelelőek. Sikerrel elsősorban a kertészeti kultúrák (szőlő, gyümölcs, fűszerpaprika, szabadföldi zöldségnövények) termeszthetők, gazdálkodási hagyománya is elsősorban ezeknek az ágazatoknak van. Mellettük az 1980-as évektől kezdve került előtérbe az intenzív, termesztő berendezés (fólia és üvegház) alatti termesztés (zöldséghajtatás, virágkertészet), amely jelenleg is a legbiztosabban jövedelmező mezőgazdasági ágazat. A gyümölcs- és szőlőtermesztés az 1990-es években visszaesett. A kertészeti kultúrák esetében a jövedelmezőség a vetés-, illetve termőterületi arányt jelentősen meghaladja. E termékkör alkotja a kistérség tájjellegű, sajátos egyediséget hordozó termékeit is. Ezek a homoki szőlő és bor a kistérség nyugati és déli részében és a hajtatott zöldségfélék. A szántóföld jelentős részén szabadföldi zöldségtermesztés folyik. Fontosabb termesztett zöldségnövények: paradicsom, étkezési paprika, fejes káposzta, kelkáposzta, karfiol, karalábé, zeller, pasztinák. A szabadföldi zöldségtermesztés mindkét településen jellemző. A fólia (esetleg üvegház) alatti zöldséghajtatás elsősorban Mórahalmon, Zsombón, A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

30

Forráskúton és Ásotthalmon gyakori. Termesztett növények: paprika, paradicsom, uborka, saláta, sárgarépa, petrezselyem, padlizsán, retek, más zöldségnövények. A gyümölcsök közül az őszibarack, az alma termesztése jellemző valamennyi településen. A gyümölcsösök egy része elhanyagolt, elöregedett állomány. Valamennyi településen jelen van a szőlőtermesztés is. A hagyományos szántóföldi gazdálkodás szerepe más, kedvezőbb talajadottságokkal rendelkező térségekhez képest kisebb, az ökológiai adottságok ennek nem kedveznek. A gazdálkodási hagyományban is elsősorban a vetésforgó miatti, illetve kiegészítő, az állattenyésztés takarmány- és alomigényét ellátó jellege érvényesült. Szántóföldön a szabadföldi zöldségtermesztés mellett elsősorban a kapásnövények termesztése dominál, a gabonafélék termesztése kevésbé hangsúlyos. A fontosabb szántóföldön termesztett növények így jelenleg a következők: burgonya, kukorica, silókukorica, napraforgó, lucerna, őszi búza, őszi árpa, rozs, triticale. A gyepgazdálkodás a térségben több évszázados múlttal rendelkezik. A gyepterületek aránya más térségekhez képest ma is magas. Az állattenyésztés az 1990-es évtizedben a kistérségben is visszaesett. Ma elsősorban sertés-és szarvasmarhatartás, kismértékben baromfi- és kisállattenyésztés jellemző. Lovakat általában saját használatra tartanak, de van néhány, idegenforgalmat szolgáló lovas tanya is. Többen foglalkoznak strucctenyésztéssel. Az ősi, hagyományos magyar állatfajták alig vannak jelen, számuk azonban folyamatosan nő (mangalica, szürke marha). Haltenyésztés a projektterületen nincs, halastó szerint nyilvántartott terület csak Mórahalmon van. A vadgazdálkodás jelentőségét a szezonális jellegű vadászat teremti meg. A vadállományt az őz, nyúl, fácán jellemzi. A termés- és termelési eredmények valamennyi ágazatban ingadozóak, amelynek okai a szélsőséges éghajlati tényezők és a makrogazdasági feltételek bizonytalansága. A térségben megtermelt mezőgazdasági termékek túlnyomórészt belföldi piacra kerülnek, közvetlen exportra csak a termékek szűk köre jut. Ez elsősorban az uniós országokba irányul. A zöldség- és gyümölcstermékeket döntő részben a szeged-dorozsmai, valamint a budapesti nagybani piacon értékesítik. Valamennyi településen működik magán-, illetve szövetkezeti tulajdonban lévő felvásárló telep, alapvetően a zöldség, gyümölcs termékekre. Kapacitásaik a helyi forgalom felvételére alkalmasak. A vágósertés átvételét és a tejfelvásárlást a kistérségen kívüli cégek szervezik és bonyolítják le. Szeged területén korszerű nagybani virágpiac létesült. A települések többségén helyi piac is található, a közvetlen háztartási igények kielégítésére, de a piaci vásárlás és az eladás inkább a szegedi piacon bonyolódik. Közvetlen értékesítés is van. Ezek arányai csak becsülhetők (nagybani értékesítés 70 %, helyi és egyéb értékesítés 25 %, közvetlen értékesítés 5 %). A felhasználó ágazatok szerint a termékek felét viszonteladóknak, 32 %-át a feldolgozóiparban és 18 %-át végfogyasztók számára értékesítik. A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

31

A szerződéses felvásárlás csak a sertés- és libatenyésztésben, valamint a fűszerpaprika-, és paradicsomtermesztésben gyakorlat. Ennek oka a termékárak bizonytalansága, valamint a szerződéses fegyelem mindkét oldalra jellemző gyengesége. A kiszolgáltatottság csökkentését, a piaci ingadozások kivédését a hűtőházak, raktárak, tárolók is segíthetik. Jelenleg a kistérségben a hűtő és tároló kapacitás korlátozott, és a termelők igen szűk körét szolgálja ki. A termelés a piaci igényeket csak részben követi. Ennek oka a felkészültség, a gazdasági szaktudás és a piaci szemlélet hiánya a termelők jelentős részénél, valamint az információáramlás hiányosságai, mely szerint a piaci információk nem jutnak el a termelőkhöz. Csak kevés gazdaság valósít meg európai viszonylatban is versenyképes termelést. A tendenciák szerint hosszabb távon esélye a 20-40 ha-os gazdaságoknak van, amelyekben intenzív (5-10 ha szőlő-, gyümölcs- és/vagy zöldségtermesztés) és extenzív (20-30 ha szántóföldi növénytermesztés, gyepgazdálkodás és arra épülő állattenyésztés) termelés egyaránt folyik. A jövedelemtermelő ágazatok elsősorban az intenzív kultúrák lehetnek, de a megélhetés biztonsága érdekében többprofilú, vegyes gazdálkodás szükséges. Alapvető termelői érdekké válik az európai szövetkezési alapelveken nyugvó integráció is.

Művelés ágak megoszlása a projektterületen, [%]1

1

Forrás: Takarnet, Földhivatali Információs Rendszer A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

32

A művelési ágak eloszlása és a termelési szerkezet többnyire követi a domborzati és talajadottságokat. Egyrészt megfigyelhető, hogy a homokhátak közötti laposokban rét és legelő, a homokhátak tetején pedig erdő van. Közöttük a magasabb térszín felé haladva szántóföldi zöldség-, majd szántóföldi növény-, valamint szőlő- és gyümölcstermesztés jellemző. Ugyanakkor a termelési szerkezetet - függetlenül attól, hogy a termelők földje hol és milyen talajon helyezkedik el - alapvetően a gazdasági kényszer alakítja ki. Erre vezethető vissza a kistérség mezőgazdálkodásának másik alapvető jellemzője is, a vegyes gazdaság. Ez a területhasználatban is változatosságot jelent. A mezőgazdasági területek döntő része szántó (55%), melyen a szőlő és gyümölcstermesztés területi adatai a homoki gazdálkodást tükrözik. A mellettük meghatározó zöldségtermesztés, illetve zöldséghajtatás a szántó és a kertművelési ágban jelentkezik. A tanyák és a települések népének zöme a múlt századi benépesedéstől napjainkig hagyományosan mezőgazdálkodásból élő paraszti társadalom. Kulturális hagyományai is ezt az életformát őrzik.

1.8.3 Turizmus - Mórahalom kínálata Mórahalom gazdaságfejlesztési elképzeléseinek körében érdemes kiemelnünk a település turisztikai kínálatát, adottságát. A város turizmusát erősíti több tanyasi vendégfogadó (Diófás Tanya, Tópart Tanya, Eperfás Tanya, Holdfény Üdülőtanya, stb.), vendégház, illetve az európai uniós forrásból felújított Mórahalmi Szent Erzsébet Gyógyfürdő és Wellness Központ, vagy a szintén közösségi támogatásból 2011. április 8-tól az ide látogatók részére megnyitott, az épület formájáról elnevezett, négycsillagos Colosseum Hotel. A hat szintes, 77 szobával rendelkező szálló színvonalát tekintve teljes körben - a családiastól egészen a luxuskategóriáig- kielégíti az ide látogató vendégek igényeit akár a konferenciaturizmus területén is. A helyben elérhető szolgáltatások között megtalálható továbbá a wellnes igényeket kiszolgáló jakuzzi, Kneipp-medence, trópusi élményzuhany, infra- és finn szauna és a különböző medencék sokasága (gyermekpancsoló, koktélmedence, élménymedence, csobbanó medence), mely több szolgáltatással kiegészülve (fodrászat, gőzkamra, sókamra, masszázs, kozmetika és szolárium) nyújt komplex kikapcsolódási lehetőséget az érdeklődőknek. A szálló megépülésével - az európai uniós források felhasználásának irányelveivel összhangban - 43 új munkahely létesült a településen. A fentieken túl is számos lehetőség kínálkozik a szabadidő minél tartalmasabb, sokoldalúbb eltöltésére (különböző látogatható emlékhelyek, kiállítóhelyek és múzeumok, szervezett borkóstolási lehetőség, a túrázás kedvelőinek egy évente kiadott túranaptár nyújt segítséget, a fiatalabb korosztály számára erdei iskola biztosítja a táborozási lehetőséget) melyekről bővebben egy erre a célra létrehozott felhasználóbarát turisztikai A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

33

honlapon keresztül tájékozódhatunk. Mórahalom város néhány látnivalója: • Római Katolikus Templom • Gracza Antal és Záhony István 1912-ben készült emlékműve • 1848-as emlékmű • az I. világháborúban elesett alsótanyaiak hősi emlékműve • II. világháborús és egyben 56-os emlékmű • Millenniumi kút • Férfifej szobor • Móra Ferenc mellszobra és a Tanítók fája • Barmos György plébános domborműve • "Anya gyermekekkel" szoborkompozíció • Gyümölcsös lány című szoboralkotás • "Régiekre emlékezünk" kopjafás kereszt • a Szeged- Baja főút mentén található Városkapuk • Klebelsberg Kunó mellszobor • Erzsébet Szobor • Természetközeli kínálat: • Hagyományos gazdálkodási formák bemutatása • Települési hagyományok ápolása • Változatos természeti értékek (Csipaki semlyék, Madarász tó, Kiskezű rét, Tanaszi rét) • Kézműves hagyományok ápolása • Változatos programkínálat • Kulturális elfoglaltságok • Borászat • Termálfürdő, gyógyvíz. A helyben rendelkezésre álló források mellett a települési és kistérségi vezetés nagy hangsúlyt fektet a település minél hatékonyabb fejlesztése érdekében az európai uniós források bevonására. Mórahalom 2011. évben futó turisztikai pályázatai az alábbiak: Az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő fejlesztése • 880.000.- Ft, DAOP-2.1.1/A-2008-0003 ; DAOP-2.1.1/A-2f-2009-0003 Hotel Colosseum Wellness és Konferencia szálloda létrehozása Mórahalmon • 2,5 milliárd Ft felett, DAOP-2.1.2/A-2008-0037 A Móra-Túra útvonal rehabilitációja, valamint központi pihenőhely kialakítása a Nagyszéksósi Iskolánál • 46.972.500 Ft, DAOP-2.1.1/E-2008-0009 Borház, avagy szőlészeti, borászati bemutató- és kóstolóhely kialakítása Mórahalmon A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

34

• 118.273.292 Ft, DAOP-2.1.1/D-2008-0002 Klebelsberg világa- gróf Klebelsberg Kúnó szellemi, kulturális, gazdasági örökségét bemutató ház fejlesztése Mórahalmon • 105.473.600 Ft, DAOP-2.1.1/B-09-2009-0007 Csónakház, móló és túraútvonal kialakítása a Nagyszéksóstó körül • 74.314.938 Ft, DAOP-2.1.1/E-09-2009-0019 Helyi és térségi turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek létrehozása és fejlesztése • DAOP-2.1.3-11 Több pályázat egy időintervallumban történő párhuzamos megvalósítása még magas támogatási intenzitás mellett is jelentős saját forrás bevonásával (önerő biztosításával) jár, mely mellett az uniós pályáztatás elszámolási rendszerére jellemző utófinanszírozás miatt a pályázó önkormányzatoknak megfelelő cash flow menedzsmenttel a likviditást is biztosítani kell, ugyanakkor ha a hosszú távú megtérülést, vagy azt az egyszerű tényt vizsgáljuk, hogy számos esetben beruházások megvalósítására pályázati forrás igénybe vétele nélkül, saját forrásból semmiképp nem lenne lehetőség, egyértelművé válik a komplex turizmusfejlesztési tervek és a pályázati tevékenység összehangolásának fontossága. Mórahalom esetében az előrelátó és körültekintő turisztikai tervezés és a pályázati munka eredményeképpen a turizmus gazdaság-élénkítő hatása is egyre láthatóbbá válik.


35

1.9.

Környezeti elemek és rendszerek állapota

1.9.1 Levegő A település levegőminőségét döntően a városi háttér szennyezettség és a fő- és összekötőutak forgalma határozza meg. Ezek között leginkább jelentős az 55. sz. főút forgalma. A területen az esetlegesen beépített légtérfogatok növekedésével a tüzelésből származó légszennyezési anyagok mennyiségének növekedése várható. Nem elhanyagolhatóak a légköri adottságok függvényében a területre transzmisszió útján bekerülő légszennyező anyagok, a szénmonoxid, a nitrogén – oxidok és a deflációs jellegű por emisszió. A terület egyes részeinek kertvárosias jellege miatt az esetleges állattartási tevékenység, ha azt nem kellő gondossággal végzik, különösen a nyári időszakban, zavaró bűzhatást okoz. A város levegője gyakorlatilag minden légszennyező anyagra nézve terhelhető. A város földrajzi elhelyezkedéséből kifolyólag a levegő por- és pollentartalma magas. Megfigyelhető az allergiás és légzőszervi megbetegedések nagyfokú előfordulása.

1.9.2 Víz A felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló prioritási sorrend alapján a terület a IVes osztályba tartozik (érzékeny vízminőség-védelmi terület). A város területét a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet melléklete nem sorolja a nitrát érzékeny területek közé. A vezetékes víz s csatornahálózat bemutatása már a harmadik fejezet elején megtörtént.


36

2. HELYZETÉRTÉKELÉS

2.1. Kérdőívek kiértékelése A LOCAL AGENDA 21 program a lakosság részvételén is alapszik. A Város környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi helyzetének felméréséhez és a helyzetértékelés elkészítéséhez kérdőíveket készítettünk, melyet a fiatalabb és idősebb lakosság számára küldtünk meg. A kérdőívek kiértékelésének eredményei rávilágítanak a lakosság által megfogalmazott megoldandó feladatok körére és a lakosság Mórahalomról alkotott véleményére. A lakossági kérdőíveknél a kitöltők száma 68 fő volt, melyből 18 db volt kiértékelhetetlennek. Azokat a kérdőíveket vettük kiértékelhetetlennek, melyekben több kérdés nem került megválaszolásra. Az oktatási intézményekben kitöltött kérdőívek száma 83 db, melyekből a fenti okok miatt szintén 33 db-ot tartottunk kiértékelhetetlennek 2.1.1 Kérdőív az oktatás-nevelés helyzetének felmérésére 1. Véleményed szerint mennyire jelent problémát ma Magyarországon a környezetszennyezés? Nagyon komoly (14 fő)

Eléggé komoly (31 fő)

28%

62% 6%

Viszonylag jelentéktelen (3 fő) 6%

Nem problémát (2 fő) 4%

jelent

4% 28%

Nagyon kom oly Eléggé kom oly Viszonylag jelentéktelen Nem jelent problém át

62%

Válaszok értékelése: A válaszolók döntő többsége szerint, ma Magyarországon eléggé A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

37

illetve nagyon komoly problémát jelent a környezetszennyezés. 2. Véleményed szerint környezetszennyezés?

mennyire

Nagyon komoly (7 fő)

Eléggé komoly (17 fő)

14%

34% 2%

8%

jelent

problémát

Viszonylag jelentéktelen (21 fő) 42%

14%

településeden

Nem jelent problémát (4 fő) 8%

a

Nem adott választ (1 fő) 2%

Nagyon komoly Eléggé komoly Viszonylag jelentéktelen

34%

42%

Nemjelent problémát Nem adott választ

Válaszok értékelése: A fenti ábra mutatja, hogy a kitöltők többsége szerint településükön viszonylag jelentéktelen a környezetszennyezés 3. Érdeklődsz-e a környezetvédelmi kérdések iránt? Igen, folyamatosan (4 fő) Igen, de csak egyes eseményekkel kapcsolatban (37 fő) Egyáltalán nem (9 fő)

8%

8% 74% 18%

Igen, folyamatosan

18% Igen, de csak egyes eseményekkel kapcsolatban

74%

Egyáltalán nem


38

Válaszok értékelése: A válaszolók nagyobb hányada érdeklődik a környezetvédelmi kérdések iránt, de csak egyes eseményekkel kapcsolatban.

4. Ha igen, mi volt az a legutóbbi környezeti probléma (kérdés), ami felkeltette érdeklődésedet (amiről hallottál, vagy amiről olvastál)? Kérjük, írd le ide! üvegházhatás (1 fő) vörösiszap katasztrófa (16 fő) állatvédelmi problémák (2 fő) belvíz, cunami (1 fő) olaj szennyezés (2 fő) Az eutrofizácíó (1 fő) levegő szennyezés (2 fő) földrengés (1 fő) fák irtása (3 fő) szemetelés (2 fő) savszennyezés (1 fő) ipari szennyezés ( 1 fő) Nem adott választ (17 fő)

2% 32% 4% 2% 4% 2% 4% 2% 6% 4% 2% 2% 34%

Válaszok értékelése: A válaszokból az látható, hogy a legtöbben a közelmúltban bekövetkezett vörösiszap katasztrófáról hallottak, tájékozódtak.

5. Milyen forrásból jutottál hozzá eddig leginkább ismeretekhez, információkhoz? (Több választ is megadhatsz!) Az iskolai tanórákon, tantárgyakon keresztül.( 25 db.) Egyéb iskolai rendezvényeken (szakkör, klub, kirándulás stb. (10 db.) Televízió, rádió híradásaiból, műsoraiból. (32 db) Újságokból, folyóiratokból (12 db) Barátokkal, szülőkkel, ismerősökkel folytatott beszélgetés során (15 db) Egyéb módon (5 db) Egyéb: Verseny felkészülés (1 db) internet (4 db)

környezetvédelmi

50% 20% 64% 24% 30% 10%

2% 8%


39

Az iskolai tanórákon, tantárgyakon keresztül.( 25 db.)

70% 60% 50%

50%

40% 30% 20%

Egyéb iskolai rendezvényeken (szakkör, klub, kirándulás stb. (10 db.)

64% 24% 30%

20% 10%

10% 0%

Televízió, rádió híradásaiból, m űsoraiból. (32 db) Újságokból, folyóiratokból (12 db)

Barátokkal, szülőkkel, ism erősökkel folytatott beszélgetés során (15 db)

Válaszok értékelése: Látható, hogy legtöbben a televízióból, rádióból értesülnek a környezetvédelmi információkról, de nagy számban vannak azok is akik az iskolai tanórák keretein belül tájékozódnak, szereznek ismereteket a témáról. 6. Van-e tudomásod arról, hogy lakóhelyeden vagy iskoládban környezetvédelmi, természetvédelmi szervezet (egyesület, klub, szakkör) tevékenykedik? Igen, ismerek ilyen Nincs tudomásom ilyen Nem adott választ szervezetet ( 9 fő) szervezet működéséről ( 1 fő) ( 40 fő) 18% 80% 2% Ha ismer ilyen szervezetet, kérem nevezze meg: Kiskunsági NP ( 1 fő) 2% Iskolai (1 fő) 2% Hulladékgyűjtés ( 1 fő) 2% Szakkör (1 fő) 2% öko munkacsoport (2 fő) 4% Igen, ismerek ilyen szervezetet

2% 18%

Nincs tudomásom ilyen szervezet működéséről 80% Nem adott választ

Válaszok értékelése: A kérdőívet kitöltő gyerekek válaszaiból kiderül, hogy döntő A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

40

többségüknek lakóhelyén nem működik semmilyen formában környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szervezet. 7. Részt vettél-e már lakóhelyeden vagy iskoládban környezetvédelemmel, természetvédelemmel kapcsolatos rendezvény programján? Igen, mert tagja vagyok környezetvédelmi szervezetnek ( 1 fő) 2% Igen, rendszeresen részt veszek ilyen rendezvényeken. ( 14 fő ) 28% Csak ritkán veszek részt ilyen rendezvényeken ( 22 fő) 44% Még soha nem vettem részt környezetvédelmi rendezvényen, programon ( 24% 12 fő) Nem válaszolt (1 fő) 2% Amennyiben tagja ön valamelyik környezetvédelmi szervezetnek, kérem nevezze meg: környezetvédelmi szakkör (1 fő) 2% Igen, m ert tagja vagyok környezetvédelm i szervezetnek ( 1 fő)

45% 40%

44%

35%

Igen, rendszeresen részt veszek ilyen rendezvényeken. ( 14 fő )

30% 25%

24%

15% 10% 5%

Csak ritkán veszek részt ilyen rendezvényeken ( 22 fő)

28%

20%

2%

2%

0%

Még soha nem vettem részt környezetvédelm i rendezvényen, program on ( 12 fő) Nem válaszolt (1 fő)

Válaszok értékelése: A válaszokból az tűnik ki, hogy a gyerekek többsége csak ritkán vesz részt ilyen rendezvényeken, ennek ellenére sokan vannak rendszeres résztvevők is. Azonban mindössze egyetlen válaszoló tagja valamilyen környezetvédelmi szervezetnek. 8. A környezetvédelem „jeles napjai” közül iskolánkban az alábbiakról szoktunk valamilyen formában megemlékezni (Több választ is megadhatsz!) Környezetvédelmi Világnap (június 5.) ( 12 db)

Föld Napja (április 22.) ( 43 db.)

24% Egyéb:

86%

Madarak és Fák Napja (május) ( 24 db.) 48%

Egyéb ( 19 db.)

38%

Iskolánkban nincsenek ilyen megemlékezések ( 0 db.) 0%


41

Állatok világnapja Autómentes világnap Vizek világnapja

16% 20% 2%

90% Környezetvédelm i Világnap (június 5.)

80%

86%

70% 60%

Föld Napja (április 22.)

50% 40% 30%

24%

48% 38%

20%

Madarak és Fák Napja (m ájus)

10% 0%

Egyéb

Válaszok értékelése: Látható, hogy az iskolák többsége a Föld napját favorizálja leginkább a környezetvédelem jeles napjai közül, azonban nagy számban emlékeznek meg a Madarak és Fák Napjáról is. Az egyéb válaszok lehetőségénél sokan sorolták fel még az autómentes napot és az állatok világnapját is. 9. Szeretnél-e többet tudni, tanulni a környezetvédelem kérdéseiről? Igen, főleg az iskolai Igen, elsősorban a tanórán Elégnek tartom a jelenlegi tananyagon keresztül. kívüli foglalkozások lehetőségeket. (20 fő) (szakkör, klub, stb.) (22 fő) keretében (8 fő) 40% 16% 44% Igen, főleg az iskolai tananyagon keresztül.

40%

44%

16%

Igen, elsősorban a tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, klub, stb.) keretében Elégnek tartom a jelenlegi lehetőségeket.

Válaszok értékelése: A válaszolók igen megosztottak a kérdésben, nagyszámban elégedettek a jelenlegi lehetőségekkel, viszont valamivel többen szívesen tanulnának elsősorban az iskolában, másodsorban egyéb módon a témáról. A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

42

10. Véleményed szerint kinek az elsőrendű felelőssége és feladata a települések környezeti állapotának a védelméről gondoskodni? (Kérjük rangsorold az alábbi lehetőségeket fontosságuk szerint! 1: nem fontos, nem az ő feladata; 5: nagyon fontos, az ő elsőrendű feladata!) települések környezeti állapotának védelméről

1egyáltalán nem fontos

2

3

4

5-Nagyon fontos

Nincs válasz

1. Az országot irányító kormányé

(10 20%

(0 fő) 0%

(2 fő) 4%

(3 fő) 6%

(22 44%

fő)

(13 26%

fő)

2. A településeket irányító helyi önkormányzatoké

(2 fő) 4%

(2 fő) 4%

(0 fő) 0%

(7 14%

(25 50%

fő)

(14 28%

fő)

3. vállalkozásoké, intézményeké

(14 28%

(7 14%

(5 10%

fő)

(3 fő) 6%

(6 fő) 12%

(15 30%

fő)

fő)

(3 fő) 6%

(12 24%

(15 30%

fő)

(2 fő) 4%

(7 fő) 14%

(14 28%

fő)

a

A

fő)

fő)

fő)

4. A különböző civil szervezeteké (egyesületek, alapítványok, stb.)

(8 fő) 16%

(2 fő) 4%

(10 20%

5. Az egyes személyeké, családoké

(19 38%

(7 14%

(1 fő) 2%

fő)

Egyéb

fő)

fő)

fő)

(4 fő) 8% 50% 40%

Az országot irányító korm ányé

44% 50%

A településeket irányító helyi önkorm ányzatoké

30% 20%

24% 14%

A vállalkozásoké, intézm ényeké

10%

12% 0%

A különböz ő civl szervezeteké


43

Válaszok értékelése: A válaszadók többsége szerint a településeket irányító helyi önkormányzatok, és az országot irányító kormány feladata illetve felelőssége a települések környezetének védelme. Viszonylag kevés mindössze 14%-ot kapott az egyes személyek családok lehetőség. 11. Mindennapi viselkedésünkkel, szokásainkkal hozzájárulhatunk a környezeti problémák fokozódásához, de csökkentéséhez is. Az alábbiakban felsorolt és otthon is, iskolában is alkalmazható „környezetvédő” megoldások közül jelöld meg X-el azokat, amelyekre Te is odafigyelsz! Takarékos világítás, fűtés (37 db)

74%

Hulladékok valamilyen történő hasznosítása db) 66%

Egyéb (5 db) célra (33

Nem gondoltam még a fenti lehetőségekre (2 db)

10%

4%

80% 70% 60% 50%

Takarékosság; 74% Hulladék újrahasznosítás 66%

40% 30% 20% 10%

Nem gondoltam Egyéb; 10% a fentiekre; 4%

0% Egyéb: Szelektív hulladékgyűjtés (4 db) 8% Válaszok értékelése: Legtöbben a takarékos izzókkal és a szelektív hulladékgyűjtéssel járulnak hozzá a környezet megóvásához.


44

12. Véleményed szerint az emberek fogyasztási (vásárlási) szokásai szerepet játszanak-e a környezeti problémák fokozódásában? Igen, jelentősnek tartom a Igen, néha lehetnek a Nem tartom a fogyasztási fogyasztási (vásárlási) fogyasztási (vásárlási) (vásárlási) szokásokat szokások környezetterhelő szokásoknak is környezetterhelő hatásúnak (2 fő) hatását. (22 fő) környezetterhelő hatásai (26 fő) 44% 52% 4% 4%

Igen, jelentősnek…

44%

Igen, néha …

52% Nem tartom …

Válaszok értékelése: Jól látható, hogy a gyerekek tisztában vannak azzal, hogy a fogyasztási és vásárlási szokásoknak szerepe van a környezeti problémák fokozódásában. Mindössze két válaszadó nem tartja környezetterhelő hatásúnak. 13. Próbáltál-e már olyan terméket használni (vásárolni), melyről tudtad, hogy kevésbé terheli a környezetet? Igen, nagyon gyakran (14 Nagyon ritkán (33 fő) Soha (3 fő) fő) 28% 66% 6% 6% 28%

Igen, nagyon gyakran

Nagyon ritkán

66%

Soha

Ha igen, nevezd meg a terméket: Energiatakarékos izzó (1 fő) 2% vászontáska, üveg (2 fő) 4% újrahasznosított papír (1 fő) 2% A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

45

Válaszok értékelése: Legtöbben ritkán vásárolnak olyan terméket tudatosan, ami a környezetre kevésbé van terhelő hatással, mégis jelentős azok száma is, akik nagyon gyakran használnak valamilyen környezetbarát terméket. 14. Tájékozottnak tartod-e magad lakóhelyed gazdasági, szociális, környezetvédelmi stb. ügyeiben, kérdéseiben? Igen, megfelelően Csak ritkán szoktam Egyáltalán nem érdekelnek tájékozott vagyok foglalkozni lakóhelyem lakóhelyem dolgai, ügyei. lakóhelyem ügyeiben (16 dolgaival (27 fő) (7 fő) fő) 32% 54% 14% 14%

Igen, megfelelően... (16 fő)

32% Csak ritkán szoktam…

Egyáltalán nem…

54%

Válaszok értékelése: A mintában szereplő gyerekek többsége, csak ritkán szokott foglalkozni lakóhelye dolgaival. Magas viszont azok száma is, akik úgy érzik megfelelően tájékozottak a lakóhelyük ügyeiben. 15. Hol beszélitek meg leggyakrabban lakóhelyed ügyeit? Az iskolában, a A tanulók egymás Otthon, szülőkkel és Egyéb formában tanárokkal és között, baráti ismerősökkel (24 fő) (1 fő) tanulótársakkal társaságban (7 fő) együtt (18 fő) 36% 14% 48% 2%

2%

Az iskolában… 36%

48%

A tanulók egymás között…

Otthon, szülőkkel…

14%

Egyéb formában


46

Egyéb Szomszédokkal, nagyszülőkkel (1 fő) 2% Válaszok értékelése: A gyerekek leginkább otthon, a szüleikkel és ismerőseikkel beszélnek lakóhelyük ügyeiről, de nem marad el sokkal azok száma sem akik az iskolában a tanárokkal és tanulótársakkal együtt beszélik meg ezeket a dolgokat. 16. Szívesen élsz itt, ezen a környéken? Igen, szeretem ezt a környéket (43 fő)

Ha volna lehetőségem, elköltöznék erről a környékről ( 7 fő) 14%

86%

14% Igen, szeretem…

Ha volna lehetőségem…

86% Válaszok értékelése: Jól látható, hogy a legtöbb válaszadó szereti ezt a környéket és még akkor sem költözne el, ha lehetősége lenne rá. 17. Az alábbiakban felsorolunk néhány dolgot, ami egy településen mindig fontos lehet. Légy szíves értékeld, hogy a felsoroltakkal mennyire vagy megelégedve lakóhelyeden! (az 1-es azt jelenti, hogy nagyon elégedetlen vagy a megjelölt dologgal, az 5-ös pedig azt, hogy teljesen elégedett vagy, de adhatsz 2-est, 3ast és 4-est is!)

A felsoroltakkal mennyire vagy megelégedve lakóhelyeden

1egyáltalán nem

2

3

4

5-teljesen elégedett

Nincs válasz


47

A levegő tisztasága, a természeti környezet állapota A tömegközlekedés

(8 16%

fő)

(3 6%

fő)

(11 22%

fő)

(14 28%

fő)

(13 26%

fő)

(1 fő) 2%

(6 12%

fő)

(7 14%

fő)

(18 36%

fő)

(7 14%

fő)

(11 22%

fő)

(1 fő) 2%

A közellátás

(3 fő) 6%

fő)

(20 40% (18 36%

fő)

(12 24% (10 20%

fő)

(1 fő) 2%

(3 fő) 6%

(9 18% (9 18%

fő)

A tanulási, továbbtanulási lehetőségek A szórakozási lehetőségek

(5 10% (9 18%

fő)

(1 fő) 2%

(3 6%

fő)

(18 36%

fő)

(10 20%

fő)

(10 20%

fő)

(1 fő) 2%

A közbiztonság

(4 fő) 8%

(5 10%

fő)

(7 14%

fő)

(16 32%

fő)

(17 34%

fő)

(1 fő) 2%

A munkavállalási lehetőségek Az egészségügyi helyzet A lakáshelyzet

(10 fő) 20% (2 fő) 4%

fő)

(14 28% (22 44% (13 26% (14 28% (16 32%

fő)

(9 18% (18 36% (20 40% (22 44% (17 fő) %

fő)

(2 fő) 4%

fő)

(2 fő) 4%

fő)

(2 fő) 4%

(3 fő) 6%

(11 22% (4 8% (7 14% (8 16% (11 22%

fő)

Az utcák, terek, parkok állapota A település egészének hangulata

(7 14% (2 4% (6 12% (1 2% (2 4%

fő)

(2 fő) 4%

34

(2 fő) 4%

(8 16%

fő)

(2 fő) 4%

(2 fő) 4%

fő)

fő) fő) fő) fő)

fő)

fő) fő) fő) fő)

fő)

fő) fő) fő) fő)


48

Válaszok:

45%

40% 44% 34% 36% 34%

40% 35% 30%

26%

15%

A közellátás A tanulási, továbbtanulási lehetőségek A szórakozási lehetőségek

25% 20%

A levegő tisztasága, a természeti környezet állapota A tömegközlekedés

A közbiztonság

24% 20% 22% 20%

18%

A munkavállalási lehetőségek Az egészségügyi helyzet A lakáshelyzet

10%

Az utcák, terek parkok állapota A település egészének hangulata

5% 0%

Válaszok értékelése: A kérdőívet kitöltők legjobban az utcák, terek, parkok állapotával vannak megelégedve. Legkevésbé pedig a munkavállalási lehetőségekkel.

18. Jelentősen segítené további munkánkat, ha jeleznéd, hogy az előzőekben említettek közül melyik három települési probléma megoldását tartod a legsürgősebbnek! Az első A levegő tisztasága, a természeti környezet állapota (11 fő) A tömegközlekedés (1 fő) A közellátás (0 fő) A tanulási, továbbtanulási lehetőségek (10 fő) A szórakozási lehetőségek (5 fő) A közbiztonság (6 fő) A munkavállalási lehetőségek (5 fő) Az egészségügyi helyzet (1 fő) A lakáshelyzet (1 fő) Az utcák, terek, parkok állapota (1 fő)

22% 2% 0% 20% 10% 12% 10% 2% 2% 2%


49

A település egészének hangulata (1 fő) Nem válaszolt (8 fő)

2% 16%

A második A levegő tisztasága, a természeti környezet állapota (6 fő) A tömegközlekedés (5 fő) A közellátás (1 fő) A tanulási, továbbtanulási lehetőségek (5 fő) A szórakozási lehetőségek (6 fő) A közbiztonság (3 fő) A munkavállalási lehetőségek (9 fő) Az egészségügyi helyzet (1 fő) A lakáshelyzet (3 fő) Az utcák, terek, parkok állapota (1 fő) A település egészének hangulata (0 fő) Nem válaszolt (10 fő)

12% 10% 2% 10% 12% 6% 18% 2% 6% 2% 0% 20%

A harmadik A levegő tisztasága, a természeti környezet állapota (8 fő) A tömegközlekedés (3 fő) A közellátás (1 fő) A tanulási, továbbtanulási lehetőségek (4 fő) A szórakozási lehetőségek (9 fő) A közbiztonság (1 fő) A munkavállalási lehetőségek (4 fő) Az egészségügyi helyzet (0 fő) A lakáshelyzet (4 fő) Az utcák, terek, parkok állapota (5 fő) A település egészének hangulata (0 fő) Nem válaszolt 11

16% 6% 2% 8% 18% 2% 8% 0% 8% 10% 0% 22%


50

Válaszok: 25%

20%

15%

10%

A környezet 22%

Munkalehető Szórakozási ség 18% lehetőség 18%

5%

0%

Válaszok értékelése: A válaszokból kitűnik, hogy a legfontosabbnak a levegő tisztaságát, és a természeti környezet problémájának a megoldását tartják a tanulók. Érdekes viszont, hogy a munkalehetőség és a szórakozási lehetőség problémája egyenlő arányban fontos a válaszadók számára. 19.Ha a fentieken kívül még valamit szeretnél közölni velünk, azt ide írhatod: -

Több sport és szórakozási lehetőség További zöldterületek és tisztább utcákra való igény Szigorúbb szemétlerakási feltételek és hatékonyabb fellépés szemetelés ellen Szemétszállítás problémáinak kiküszöbölése az albérletekben

a

szándékos


51

Válaszok összefoglaló értékelése A válaszolók döntő többsége szerint, ma Magyarországon eléggé illetve nagyon komoly problémát jelent a környezetszennyezés. Ugyanakkor a diákok többsége úgy véli saját településükön a környezetszennyezési probléma viszonylag jelentéktelen. A gyerekek nagyobb hányada érdeklődik a környezetvédelmi kérdések iránt, de csak egyes eseményekkel kapcsolatban. -Legtöbben a közelmúltban bekövetkezett vörösiszap katasztrófáról hallottak illetve olvastak. Többségük a televízióból, rádióból tájékozódik a környezetvédelemről és az ahhoz kapcsolódó eseményekről de elég nagy számban vannak, akik az iskolában a tanórák keretein belül informálódnak. A kérdőívből kiderül, hogy a diákok döntő többségének lakóhelyén nem működnek környezetvédelmi szervezetek. A válaszokból az is kitűnik, hogy a gyerekek többsége csak ritkán vesz részt ilyen jellegű rendezvényeken, körülbelül egyharmaduk azonban rendszeres résztvevő. A környezetvédelem jeles napjai közül leginkább a Föld Napjáról valamint a Madarak és Fák napjáról tartanak megemlékezést az iskolákban. Továbbá még az autómentes nap és az állatok világnapja is elég nagy számban szerepelt a diákok válaszai között. A minta szerint a gyerekek kicsivel nagyobb százaléka szeretne többet tudni, tanulni a környezetvédelem kérdéseiről, elsősorban az iskolai tananyagon keresztül, de akadnak, akik a tanórán kívüli foglalkozások keretében. Ennek ellenére majdnem megegyezik azoknak a száma is akik elégedettek a jelenlegi lehetőségekkel. A válaszadók többsége úgy véli, hogy a településeket irányító helyi önkormányzatoknak illetve az országot irányító kormánynak a felelőssége és feladata, hogy megvédje és gondoskodjon a környezet állapotáról. A kérdőívet kitöltő tanulók nagy része úgy járul hozzá a környezeti problémák csökkentéséhez, hogy takarékos izzókat használ, valamint figyelmet fordít a szelektív hulladékgyűjtésre. Többek között az is kiderül a válaszokból, hogy a gyerekek tisztában vannak azzal, hogy a fogyasztási és vásárlási szokásoknak hatásuk van a környezetre. Bár legtöbben ritkán vásárolnak olyan terméket, ami a környezetre kevésbé van terhelő hatással, mégis jelentős azok száma is, akik nagyon gyakran használnak valamilyen környezetbarát terméket. A legtöbb diák csak ritkán foglalkozik lakóhelye dolgaival, azonban igen magas azok száma is, akik úgy érzik megfelelően tájékozottak a lakóhelyük ügyeiben. A lakóhelyek ügyeit leggyakrabban otthon a szülőkkel és ismerősökkel beszélik meg a tanulók, de sokan vannak, akik az iskolában a tanárokkal és a tanulótársakkal együtt. A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

52

A diákok többsége nem szívesen költözne el, még akkor sem, ha lenne rá lehetősége. A válaszok alapján az derül ki, hogy a tanulók legjobban az utcák, terek, parkok állapotával vannak megelégedve. Legkevésbé pedig a munkavállalási lehetőségekkel. Továbbá sokan elégedettek még a egészségügyi helyzettel és a település egészének hangulatával is. Legsürgősebben megoldandó problémának a levegő tisztaságát és a természeti környezet állapotát tartják. A munkalehetőség és a szórakozás problémája egyforma fontosságú a tanulók számára, mindkettő 18%-os válaszarányt kapott. 2.1.2 Kérdőív a település értékeinek lakossági megítéléséhez 1. A kitöltő személy: Neme: Férfi (18fő) 36%

Nő (32fő) 64%

36% Férfi Nő

64%

Válaszok értékelése: A kitöltők között jóval magasabb számban találunk, nőket mint férfiakat. 2. Kora: 30 év alatti (1fő) 2%

31-40 (23fő) 46%

év

közötti

41-54 (26fő) 52%

év

közötti

55 év feletti (0fő) 0%


53

Válaszok: 52%

60% 46%

50%

30év alatti

40%

31-40 év közötti

30%

41-54 év közötti

20% 10%

55 év feletti 2%

0%

0%

Válaszok értékelése: A válaszadók döntő többsége a 31-től 54év közötti kategóriában helyezhető el. 1 fő nem sorolható be egyedül ebbe a kategóriába.

3. Iskolai végzettsége: 8 általános (6fő)

Szakmunkás (22fő)

Érettségi (18fő)

12%

44%

36%

Főiskola/egyetem (4fő) 8%

44% 45%

36%

40% 35% 30%

8 általános

25%

Szakmunkás

20% 15%

12%

Érettségi 8%

Főiskola/egyetem

10% 5% 0%

Válaszok értékelése: A kitöltők iskola végzettsége heterogénnek tekinthető, ugyanis minden végzetség típus megtalálható a mintában. A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

54

4. Mióta él Ön a településen? 0-5 éve (5fő)

6-10 éve (4fő)

11-20 (13fő)

10%

8%

26%

60%

éve

20 évnél régebben (26fő) 52%

Nincs (2fő)

válasz

4%

52%

50% 0-5 éve

40% 30% 20%

6-10 éve

26%

11-20 éve 20 évnél régebben

10%

8% 4%

10%

Nincs válasz

0%

Válaszok értékelése: A mintába került személyek többsége, már hosszú ideje él a településen, de ugyanakkor sikerült viszonylag rövid ideje itt élő személyeket is lekérdezni. 5. Mi az Ön foglalkozása? Vállalkozó (2fő) Adminisztrátor (3fő) Vendéglátóiparban dolgozó (4fő) Építőipari dolgozó (8fő) Élelmiszeripari dolgozó (1fő) Egészségügyi dolgozó (5fő) Kereskedelmi dolgozó (7fő) Textilipari dolgozó (1fő) Mezőgazdasági dolgozó (4fő) Háztartásbeli (3fő) Nincs válasz (12fő)

4% 6% 8% 16% 2% 10% 14% 2% 8% 6% 24%


55

Válaszok:

24%

25%

Vállalkozó Adminisztrátor Vendéglátóipari dolgozó

20%

16%

Építőipari dolgozó

14%

15%

10%

6%

6% 5%

4%

Egészségügyi dolgozó

8%

8%

10%

Élelmiszeripari dolgozó

2%

Kereskedelmi dolgozó Textilipari dolgozó

2% Mezőgazdasági dolgozó

0%

Háztartásbeli Nincs válasz

Válaszok értékelése: A válaszadók között igen nagy számban voltak, akik megtagadták a kitöltést. A többi kitöltő válaszát, a foglalkozások szektoriális beosztásával oldottuk meg. Így mérhetővé téve a válaszokat. Mi a véleménye a települési helyi értékek (épületek, terek, utcák, a környék) állapotáról? (Kérjük, karikázza be a helyesnek tartott számot!) Mi a véleménye az épületek, terek, utcák állapotáról? 5- kiváló 4- jó állapotúak 3- nem igazán 2- rossz állapotban (33fő) jó állapotúak állapotban vannak (4fő) (12fő) vannak (0fő) 8% 66% 24% 0%

1- nagyon rossz állapotúak (1fő) 2%


56

Válaszok: 66%

70%

5 kiváló állapotban vannak

60%

4 jó állapotúak

50% 40% 30% 20%

3 nem igazán jó állapotúak

24%

2 rossz állapotban vannak

8%

10%

0%

2%

1 nagyon rossz állapotúak

0%

Válaszok értékelése: A kitöltők többsége jó állapotúnak tartja a terek, utcák, épületek állapotát. Mi a véleménye közvetlen lakókörnyezetének állapotáról? 5 (0fő) 0%

kiváló

4 jó (30fő) 60%

60%

3 nem igazán jó (16fő) 32%

2 rossz (1fő) 2%

1 nagyon rossz (2fő) 4%

válasz

60%

50%

5 kiváló

40%

4 jó

32%

3 nem igazán jó

30%

2 rossz

20% 10%

Nincs (1fő) 2%

1 nagyon rossz 0%

2%

4%

2%

Nincs válasz

0% Válaszok értékelése: A válaszokból látható, hogy a legtöbben elégedettek lakókörnyezetüknek állapotával. Azonban volt olyan válaszadó, aki kifejtette, azért tartja nagyon rossznak a lakókörnyezet állapotát mivel, nagyon magas a belvíz, és véleménye szerint nem megoldott ennek elvezetése.


57

6.

Ön szívesen él a településen? (Kérjük, tegyen X-et a körbe kiválasztott válasza elé!)

Igen (42fő)

Nem (7fő)

Nincs válasz (1fő)

84%

14%

2%

2% 14%

Igen Nem Nincs válasz

84%

Válaszok értékelése: A válaszadók nagy többsége szívesen él településén. 7.

Szívesen él Ön a jelenlegi, közvetlen lakókörnyezetében? (Kérjük, tegyen Xet a körbe kiválasztott válasza elé!)

Igen (41fő) 82%

Nem (8fő) 16%

Nincs válasz (1fő) 2%


58

Válaszok: 2% 16%


82%

Válaszok értékelése: A kérdőív kitöltő személyek döntő többsége szívesen él jelenlegi lakókörnyezetében.

8. Úgy véli, hogy az itteni Igen többnyire elköltöznek (6fő) 12%

gyerekek felnőttként elköltöznek a településről? Némelyikük talán elköltözik, Nem, többnyire maradnak de lesz, aki itt marad (38fő) (6fő) 76% 12%

12%

12%

Igen többnyire elköltöznek Némelyikük talán elköltözik, de lesz, aki itt marad Nem többnyire maradnak

76% Válaszok értékelése: A válaszadók úgy gondolják, hogy lesznek akik elköltöznek, de lesznek akik maradnak is. A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

59

9.

Milyen érzésekkel gondol a településre? (Kérjük, karikázza be a helyesnek tartott számot!) 7- Nagyon szeretem (7fő) 14% 6- Szeretem (14fő) 28% 5- Jó érzésekkel gondolok rá (15fő) 30% 4- Közömbösen (10fő) 20% 3- Nem jó érzéssel (2fő) 4% 2- Rossz érzéssel (1fő) 2% 1- Nagyon nem szeretem (1fő) 2%

28%

30%

30%

25% 20% 15%

7-nagyon szeretem

20%

6-szeretem 5-jó érzésekkel gondolok rá

14%

4-közömbösen 3-nem jó érzéssel

10% 4%

5%

2-rossz érzéssel

2% 2%

1-nagyon nem szeretem

0% Válaszok értékelése: A településükkel kapcsolatban.

kitöltők

nagy

többségének

pozitív

attitűdje

van

a

10. Mit kedvel leginkább a településen? (Több jelet is tehetett!) Az épületeket (7fő) A közösséget (10fő) A munkahelye közelségét (24fő) A sok zöld teret (22fő) A szabadidős lehetőségeket (3fő) A boltokat (11fő) Mást (4fő) Nem szereti, csupán azért lakik itt, mert csak itt tudott lakáshoz jutni. (2fő)

8,43% 12% 28,9% 26,5% 3,6% 13,2% 4,8% 2,4%


60

Az épületeket

28,90%

30,00%

26,50%

A közösséget

25,00% A m unkahelye közelségét

20,00% A sok zöld teret

15,00% 10,00% 5,00%

12%

13,20% A szabadidős lehetőségeket

8,43% 3,60%

A boltokat

4,80% 2,40%

Mást

0,00%

Nem szereti, csupán azért lakik itt, m ert csak itt tudott

Válaszok értékelése: A legtöbben kiemelték, azt kedvelik településükben, hogy közel van a munkahelyükhöz, illetve sok zöld térrel jelentkezik. Akik bejelölték a más szempontokat, ők a Fürdőt, a mozit és a csendet emelték ki. 11. Ön szerint a település milyen hangulatú? (3 jelet tehetett.) Egyhangú (4fő) 4,5% Nyugalmas (23fő) 26,1% Jókedvű (8fő) 9% Nyomasztó (6fő) 6,8% Rosszkedvű (2fő) 2,2% Feszült (10fő) 11,3% Biztonságos (16fő) 18,1% Hangulatos (19fő) 21,5%


61

Válaszok:

30,00%

26,10%

25,00%

21,50% 18,10%

20,00% 15,00% 10,00%

11,30% 9%

5,00%

Nyugalmas Jókedvű Nyomasztó Rosszkedvű Feszült

6,80%

4,50%

Egyhangú

2,20%

Biztonságos Hangulatos

0,00% Válaszok értékelése: A válaszadók inkább pozitívan nyilatkoztak a település hangulatáról, bár vannak negatív érzelmek is. 12. Tudja-e, hogy mennyi kilowatt-óra villanyt, hány m3 gázt és vizet fogyaszt Ön, vagy az Ön lakásában élő személyek együttesen 1 hónap alatt? Igen (36fő) Nem (12fő) Nincs válasz (2fő) 72% 24% 4%

4%

Igen

24%

Nem Nincs válasz

72%

Válaszok értékelése: A válaszokból jól látható az emberek többsége tisztában van a saját fogyasztási adataival.


62

13. Hajlandó-e a jövőben jobban takarékoskodni az energiával (villany, gáz) és a vízzel? Igen (49fő) 98%

Nem (1fő) 2% 2%

Igen Nem

98%

Válaszok értékelése: A kitöltők egy kivételével, mindannyian takarékoskodni az energiával. 14. Milyen fűtési rendszerrel rendelkezik? Nincs fűtés (0fő) Villanykályha (0fő) Távfűtés (0fő) Gázkazán (18fő) Alternatív (1fő) Vegyes fűtés (21fő) Gázkonvektor, héra (10fő)

hajlandóak jobban

0% 0% 0% 36% 2% 42% 20%


63

Válaszok:

42%

45% 36%

40%

Nincs fűtés

35%

Villanykályha

30% 25%

Távfűtés

20%

Gázkazán

20% 15% 10% 5%

Alternatív Vegyes fűtés

2% 0%

0%

Gázkonvektor, héra

0%

0% 15. A településen működő boltok és egyéb szolgáltatóegységek kielégítik az Ön szükségleteit? Többnyire igen (43fő) 86% 14%

Többnyire nem (7fő) 14%

Többnyire igen Többnyire nem

86% Válaszok értékelése: A válaszadókat többnyire kielégítik a településen működő boltok és egyéb szolgáltató egységek.

16. Szeretné, hogy a településen több olyan bolt és szolgáltatóegység legyen, ahol a lakók dolgozhatnak? Igen (33fő) Nem, elég bolt van már Nincs válasz (1fő) (16fő) 66% 32% 2%


64

Válaszok:

2%

32% Igen Nem, elég bolt van már Nincs válasz

66%

Válaszok értékelése: A kitöltők nagyobbik része úgy vélekedik, hogy szeretné ha több bolt szolgáltató egység lenne, de nem elhanyagolható az ezzel opponálók száma sem. 17. Mit szeretne leginkább az alábbi, közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések közül a településen az elkövetkezendő 20-30 évben? Parkolókialakítást (23fő)

Közösségi autóbusz közlekedés fejlesztését (9fő)

33,3%

13%

35,00%

A gyalogos közlekedés, járdák, zebrák, fejlesztését (15fő) 21,7%

Kerékpáros közlekedés, kerékpárút fejlesztés (11fő)

Nincs (11fő)

15,9%

15,9%

válasz

33,30% Parkoló-kialakítást

30,00% 21,70%

25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00%

15,90% 15,90% 13%

Közösségi autóbusz közlekedés fejlesztését A gyalogos közlekedés, járdák, zebrák, fejlesztését Kerékpáros közlekedés, kerékpárút fejlesztés Nincs válasz

0,00%

Válaszok értékelése: A válaszokból látható, hogy mind a négy általunk felsorolt A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

65

válaszlehetőséget fontosnak tartják, mindenki mást, így egymáshoz közeli eredmények születtek. 18. Kérjük, fontosságuk szerint rangsorolja X jellel 1-től 5-ig a következő általános környezetvédelmi és társadalmi-gazdasági feladatokat! (1: egyáltalán nem fontos, 5: nagyon fontos) Általános 12 3 4 5- nagyon Nincs környezetvédelmi egyáltalán fontos válasz és társadalmi nem gazdasági feladatok fontos 1.Az ivóvíztartalék (0fő) 0% (0fő) (0fő) 0% (5fő) (45fő) (0fő) 0% védelme 0% 10% 90% 2.Levegőszennyezés (0fő) 0% (1fő) (3fő) 6% (6fő) (40fő) (0fő) 0% csökkentése 2% 12% 80% 3.Zajterhelés (0fő) 0% (3fő) (9fő) (10fő) (28fő) (0fő) 0% csökkentése 6% 18% 20% 56% 4.Szelektív (0fő) 0% (1fő) (6fő) (13fő) (29fő) (1fő) 2% hulladékgyűjtés 2% 12% 26% 58% 5.Környezettudatos (2fő) 4% (1fő) (6fő) (10fő) (29fő) (2fő) 4% életvitel 2% 12% 20% 58% elterjesztése a lakosság körében 6.Megújuló (0fő) 0% (0fő) (6fő) (11fő) (33fő) (0fő) 0% energiaforrások 0% 12% 22% 66% (napés, szélenergia) alkalmazása 7.Üvegházhatású (0fő) 0% (1fő) (5fő) (10fő) (34fő) (0fő) 0% gázok 2% 10% 20% 68% kibocsátásának csökkentése 8.Illegális (1fő) 2% (1fő) (1fő) 2% (7fő) (40fő) (0fő) 0% szemétlerakók 2% 14% 80% felszámolása 9.Tudatos vásárlói (1fő) 2% (2fő) (6fő) (17fő) (24fő) (0fő) 0% magatartás 4% 12% 34% 48% megismertetése 10.Közterületek (0fő) 0% (1fő) (3fő) 6% (15fő) (31fő) (0fő) 0% tisztántartása 2% 30% 62%


66

11.A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése 12.A klímaváltozás hatásaira (viharok, hőség) való felkészülés 13.A kulturális örökség védelme 14.Oktatás, képzés fejlesztése 15.Egyenlő lehetőségek, a szegregáció csökkentése 16.Az egészség védelme 17.Kulturális szolgáltatások és lehetőségek növelése 18.A társadalom nagyobb részvétele a közügyekben

(0fő) 0%

(1fő) 2%

(1fő) 2%

(13fő) 26%

(35fő) 70%

(0fő) 0%

(0fő) 0%

(1fő) 2%

(7fő) 14%

(9fő) 18%

(33fő) 66%

(0fő) 0%

(0fő) 0%

(2fő) 4% (0fő) 0% (5fő) 10%

(8fő) 16% (3fő) 6%

(17fő) 34% (13fő) 26% (18fő) 36%

(23fő) 46% (33fő) 66% (18fő) 36%

(0fő) 0%

(0fő) 0% (3fő) 6%

(3fő) 6%

(45fő) 90% (14fő) 28%

(1fő) 2%

(9fő) 18%

(1fő) 2% (24fő) 48%

(1fő) 2%

(9fő) 18%

(18fő) 36%

(22fő) 44%

(0fő) 0%

(1fő) 2% (0fő) 0%

(0fő) 0% (0fő) 0%

(0fő) 0%

(9fő) 18%

(0fő) 0% (0fő) 0%

(0fő) 0%

19. Mennyire elégedett Ön az alábbi tényezők helyzetével hazánkban és a településen? Kérjük, jelölje számmal, úgy, hogy az 1-es azt jelenti, hogy nagyon elégedetlen, az 5-ös azt, hogy teljesen elégedett! Tényezők A levegő tisztasága

Országos szinten 2. 1. 3. (10f (8f (26fő ő) ő) ) 16 20% 52% %

4. (3fő ) 6%

5. (1fő) 2%

Ninc s válas z (2fő) 4%

A településen 1. 2. 3. (2fő (1fő) (14f ) 2% ő) 4% 28%

4. (19f ő) 38%

5. (14f ő) 28%


67

Ninc s vála sz (0fő ) 0%

A közellátás

1. (3f ő) 6%

2. (6fő ) 12%

3. (29fő ) 58%

4. (8fő ) 16 %

5. (2fő) 4%

Ninc s vála sz (2fő) 4%

1. (1fő ) 2%

2. (3fő) 6%

3. (21f ő) 42%

4. (18f ő) 36%

5. (7fő) 14%

A tömegközlek edés

1. (6f ő) 12 %

2. (3fő ) 6%

3. (15fő ) 30%

4. (20f ő) 40 %

5. (4fő) 8%


1. (8fő ) 16%

2. (2fő) 4%

3. (5fő) 10%

4. (18f ő) 36%

5. (13f ő) 26%

A szórakozási lehetőségek

1. (5f ő) 10 %

2. (3fő ) 6%

3. (13fő ) 26%

4. (18f ő) 36 %

5. (9fő) 18%


1. (9fő ) 18%

2. (15f ő) 30%

3. (15f ő) 30%

4. (5fő) 10%

5. (6fő ) 12%

A továbbtanulá si lehetőségek

1. (1f ő) 2%

2. (2fő ) 4%

3. (5fő) 10%

4. (25f ő) 50 %

5. (17fő ) 34%

1. (4fő ) 8%

2. (9fő) 18%

3. (11f ő) 22%

4. (17f ő) 34%

5. (9fő ) 18%

A közbiztonság

1. (5f ő) 10 %

2. (11f ő) 22%

3. (24fő ) 48%

4. (7fő ) 14 %

5. (1fő) 2%

Ninc s vála sz (0fő ) 0% Ninc s vála sz (2fő ) 4%

1. (4fő ) 8%

2. (4fő ) 8%

3. (10f ő) 20%

4. (23f ő) 46%

5. (9fő) 18%


68

Ninc s vála sz (0fő ) 0% Ninc s vála sz (4fő ) 8% Ninc s vála sz (0fő ) 0% Ninc s vála sz (0fő ) 0% Ninc s vála sz (0fő ) 0%

A vállalkozások sikeressége

1. (6f ő) 12 %

2. (16f ő) 32%

3. (20fő ) 40%

4. (5fő ) 10%

5. (1fő ) 2%

Az idősebbekkel való törődés

1. (6f ő) 12 %

2. (5fő ) 10%

3. (26fő ) 52%

4. (10f ő) 20%

5. (1fő ) 2%

A fiatalok helyzetével

1. (7f ő) 14 %

2. (13f ő) 26%

3. (20fő ) 40%

4. (7fő ) 14%

5. (1fő ) 2%

Az egészségügyi helyzettel

1. (8f ő) 16 %

2. (16f ő) 32%

3. (17fő ) 34%

4. (4fő ) 8%

5. (3fő ) 6%

A lakáshelyzett el

1. (7f ő) 14 %

2. (9fő ) 18%

3. (21fő ) 42%

4. (7fő ) 14%

5. (2fő ) 4%


1. (5fő ) 10%

2. (15f ő) 30%

3. (15f ő) 30%

4. (9fő ) 18%

5. (6fő) 12%

1. (5fő ) 10%

2. (1fő ) 2%

3. (14f ő) 28%

4. (16f ő) 32%

5. (14f ő) 28%

1. (6fő ) 12%

2. (11f ő) 22%

3. (18f ő) 36%

4. (10f ő) 20%

5. (5fő) 10%

1. (3fő ) 6%

2. (9fő ) 18%

3. (14f ő) 28%

4. (14f ő) 28%

5. (10f ő) 20%

1. (8fő ) 16%

2. (7fő ) 14%

3. (13f ő) 26%

4. (15f ő) 30%

5. (5fő) 10%


69


Az utcák, terek, parkok állapotával

1. (3f ő) 6%

2. (4fő ) 8%

3. (28fő ) 56%

4. (9fő ) 18%

5. (4fő ) 8%


1. (1fő ) 2%

2. (2fő ) 4%

3. (13f ő) 26%

4. (18f ő) 36%

5. (16f ő) 32%

20. Milyen a természet (erdők, patakok, tavak, parkok vadon élő állatok stb.) állapota? Mi a véleménye a természet állapotáról a településen? 5- Kiváló állapotban van (0fő) 4- Jó állapotú (33fő) 3- Nem igazán jó állapotú (16fő) 2- Rossz állapotban van (1fő) 1- Nagyon rossz állapotú (0fő)

0% 66% 32% 2% 0%

66%

70% 60% 50%

5- Kíváló állapotban van

40%

4- Jó állapotú

32%

3- Nem igazán jó állapotú

30%

2- Rossz állapotban van 1- Nagyon rossz állapotú

20% 10%

2%

0%

0%

0%

Válaszok értékelése: A válaszokból kitűnik, hogy a válaszadók, inkább jó állapotúnak tartják a természetet semmint rossznak. Mi a véleménye közvetlen lakókörnyezetének természeti állapotáról? 5- Kiváló (0fő)

0%


70


4321-

Jó (35fő) Nem igazán jó (14fő) Rossz (1fő) Nagyon rossz (0fő)

70% 28% 2% 0%

70%

70% 60% 50%

5- Kiváló

40%

4- Jó

28%

3- Nem igazán jó

30%

2- Rossz

20%

1- Nagyon rossz

10%

2%

0%

0%

0%

Válaszok értékelése: A kitöltők nagy többsége úgy gondolja, hogy a lakókörnyezetük természeti állapota közel azonos a település állapotához. 21. Milyen a környezet (víz, levegő, talaj, zaj, települési tisztaság) állapota? (Kérjük, karikázza be a helyesnek tartott számot!) Mi a véleménye a környezet állapotáról a településen? 5- Kiváló állapotban van (2fő) 4% 4- Jó állapotú (29fő) 58% 3- Nem igazán jó állapotú (17fő) 34% 2- Rossz állapotban van (1fő) 2% 1- Nagyon rossz állapotú (1fő) 2% 58%

60% 50%

5- Kiváló állapotban van

34%

40%

4- Jó állapotú

30%

3- Nem igazán jó állapotú

20%

2- Rossz állapotban van

10%

4%

2%

2%

1- Nagyon rossz állapotú

0%


71

Válaszok értékelése: A mintába került személyek a település környezeti állapotát inkább jónak tartják. Mi a véleménye közvetlen lakókörnyezetének környezeti állapotáról? 5- Kiváló (0fő) 4- Jó (33fő) 3- Nem igazán jó (12fő) 2- Rossz (2fő) 1- Nagyon rossz (1fő) Nincs válasz (2fő)

0% 66% 24% 4% 2% 4%

66%

70% 60%

5- Kiváló

50%

4- Jó

40%

3- Nem igazán jó

24%

30%

2- Rossz 1- Nagyon rossz

20% 10%

0%

4%

2%

4%

Nincs válasz

0%

Válaszok értékelése: Érdekes, hogy a lakókörnyezetre vonatkozó kérdésre, volt kitöltetlen válasz, ezen felül az eredmények hasonlóak a település környezeti állapotával. 22. Ön szerint mi lenne a legmegfelelőbb megoldás a környezetszennyezés problémájára? A károkozó tevékenység betiltása (11fő) A környezetszennyezők megbírságolása (9fő) A környezetbarát technológiák bevezetésének anyagi támogatása (24fő) A károk ellensúlyozása különböző fejlesztésekkel, beruházásokkal, azaz kompenzációval (5fő) A károsultak pénzbeli kártérítése (1fő)

22% 18% 48% 10%

2%


72

48%

50%

A károkozó tevékenység betiltása

45% A környezetszennyezők m egbírságolása

40% 35% 30% 25%

A környezetbarát technológiák bevezetésének anyagi tám ogatása

22% 18%

20% 15%

A károk ellensúlyozása különböző fejlesztésekkel, beruházásokkal, azaz kom penzációval

10%

10% 2%

5%

A károsultak pénzbeli kártérítése

0%

Válaszok értékelése: Jól látható, hogy a kitöltők közel fele a környezetbarát technológiák bevezetésének anyagi támogatását preferálná. 23. Ha oda költözhetne, ahová akarna, hova költözne a legszívesebben?

Tanyára (11fő) Kis faluba (0fő) Nagyközségbe, város környékre (0fő) Kisvárosba (4fő) Nagyobb városba, Budapest külső területeire (1fő) Budapest belső részeire (0fő) Külföldre (8fő) Sehova, maradna ahol lakik (25fő) Nincs válasz (1fő)

22% 0% 0% 8% 2% 0% 16% 50% 2%


73

Válaszok: Tanyára

50%

50% 45%

Kis faluba

40%

Nagyközségbe, város környékre Kisvárosba

35% 30% 25% 20%

16%

15%

8%

10% 5% 0%

Nagyobb városba, Budapest külső területeire Budapest belső részeire

22%

0% 0%

2%

Külföldre

0%

2%

Sehova, maradna ahol lakik Nincs válasz

Válaszok értékelése: A válaszadók fele nem költözne el, még ha lehetősége volna is rá, meglepő ugyanakkor, hogy a tanyasi élet mennyire vonzó a mintába került személyek között.

24. Ön milyen környezetben élne a legszívesebben? Egy kulturált kertvárosban (11fő) Egy nem túl magas házakkal beépített belvárosias részen (2fő) Egy magas házakkal beépített világvárosban (0fő) Egy békés tanyán (13fő) Egy nagyobb faluban (0fő) Egy a hagyományokat őrző történelmi városban (3fő) Olyan környezetben, amilyenben most él (21fő)

22% 4% 0% 26% 0% 6% 42%


74

Válaszok: Egy kulturált kertvárosban 45%

42%

40%

Egy nem túl magas házakkal beépített belvárosias részen

35% 30% 25%

26%

22%

Egy magas házakkal beépített világvárosban

20%

Egy békés tanyán

15% 10%

4%

5%

0%

0%

6%

Egy nagyobb faluban

0% Egy a hagyományokat őrző történelmi városban

Válaszok értékelése: Hasonlóan az előző eredményhez itt is igen magas volt azon válaszadó aránya, akik a jelenlegi környezetben élne a legszívesebben ha választhatna. 25. Az alábbi tevékenységek közül melyek jellemzők Önre? (több válasz is megjelölhető volt) Rendszeresen kerékpárral közlekedik (29fő) 25,4% Szelektíven gyűjti a hulladékot (25fő) 21,9% Energiatakarékos égőt használ (25fő) 21,9% Hazai élelmiszert részesíti előnyben (31fő) 27,1% Egyik tevékenységet sem folytatja (4fő) 3,5%

Rendszeresen kerékpárral közlekedik

30,00% 25,40% 25,00%

27,10%

21,90% 21,90%

Szelektíven gyűjti a hulladékot

20,00% 15,00%

Energiatakarékos égőt használ

10,00% 5,00%

3,50%

Hazai élelm iszert részesíti előnyben

0,00% Egyik tevékenységet sem folytatja

Válasz értékelése: A környezettudatos viselkedés igen jellemző a mórahalmiakra.. A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

75

26. Ha Ön lenne az önkormányzat helyében, milyen sorrendben végezné az alábbiakat? Kérjük, állítsa sorrendbe az alábbi feladatokat (1.: a legfontosabb; …3.: a legkevésbé fontos) Feladat Fontossági sorrend Épületek szigetelése Nyílászárók cseréje

1. (16fő) 1. (32fő)

2. (22fő) 2. (11fő)

3. (12fő) 3. (7fő)

Lakások fűtéskorszerűsítése

1. (21fő)

2. (10fő)

3. (18fő)

35 30 25 20 15 10

Nyílászárók cseréje

Lakások Épületek fűtéskorsze szigetelése rűsítése

5 0

Válasz értékelése: A válaszadók többsége a nyílászárók cseréjét tartja kiemelkedően fontosnak. Második helyen az épületek szigetelését jelölték.

27. Milyen lakóközösségi vagy önkormányzati kezdeményezésekben venne részt az alábbiak közül? 1 – bizonyosan részt venne; 2 – valószínűleg részt venne; 3 – attól függ; 4 – nem valószínű hogy részt venne; 5 – biztosan nem venne részt


76

Kezdeményezés

1– bizonyo san részt venne

2– valószí nűleg részt venne;

3– attól függ

3. (13fő) 26%

4– nem valószí nű, hogy részt venne 4. (9fő) 18%

Közterületek takarítása

1. (4fő) 8%

2. (17fő) 34%

5. (6fő) 12%

virágültetés 1. (7fő) 14%

2. (21fő) 42%

3. (12fő) 24%

4. (8fő) 16%

5. (1fő) 2%

2. (0fő) 0%

3. (12fő) 24%

4. (22fő) 44%

5. (13fő) 26%

Hulladékok szelektív gyűjtése 1. (27fő) 54%

2. (12fő) 24%

3. (4fő) 8%

4. (5fő) 10%

5. (1fő) 2%

Megfelelő szervezés esetén a fenntarthatósággal kapcsolatos tájékoztatáson való részvétel Környezetvédelmi rendezvényen való részvétel

1. (10fő) 20%

2. (11fő) 22%

3. (14fő) 28%

4. (12fő) 24%

5. (2fő) 4%

1. (11fő) 22%

2. (13fő) 26%

3. (14fő) 28%

4. (7fő) 14%

5. (4fő) 8%

Faés közterületen

Vitafórumokon részvétel

1. (2fő) 4%

5– biztosa n nem venne részt

Nincs válasz (1fő) 2% Nincs válasz (1fő) 2% Nincs válasz (1fő) 2% Nincs válasz (1fő) 2% Nincs válasz (1fő) 2% Nincs válasz (1fő) 2%

Válasz értékelése: Jelentős 54% a szelektív hulladék gyűjtésben résztvevők aránya. A válaszadók nem szívesen vesznek részt vita fórumokon 70%.

28. Hogyan ítéli meg a település gazdasági helyzetét? Gazdasági helyzet nagyon jó kevésbé jó jó

rossz

nagyon rossz


77

Az ipar fejlettsége a településen Mezőgazdaság fejlettsége a településen Szolgáltatások (kereskedelem, közlekedés, oktatás, egészségügy) fejlettsége a településen Az emberek képzettsége, tanultsága a településen

(0fő) 0% (1fő) 2% (1fő) 2%

(17fő) 34% (26fő) 52% (32fő) 64%

(23fő) 46% (16fő) 32% (15fő) 30%

(6fő) 12% (5fő) 10% (2fő) 4%

(4fő) 8% (2fő) 4% (0fő) 0%

(0fő) 0%

(21fő) 42%

(28fő) 56%

(1fő) 2%

(0fő) 0%

Válasz értékelése: Jó értékelést kapott a mezőgazdaság és a szolgáltatás helyzete a településen. Kevésbé jó az ipar fejlettsége és az emberek képzettsége. 29. Hogy gondolja: itt a környéken 100 ember valamilyen segélyre? 0-10 embernek (6fő) 11-20 embernek (6fő) 21-30 embernek (1fő) 31-40 embernek (8fő) 41-50 embernek (5fő) 51-60 embernek (5fő) 61- ember fölött (17fő) Nincs válasz (2fő)

közül hánynak van szüksége 12% 12% 2% 16% 10% 10% 34% 4%

0-10 embernek 11-20 embernek 21-30 embernek 31-40 embernek 41-50 embernek 51-60 embernek 61- ember fölött Nincs válasz

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

Válasz értékelése: A válaszadók 44%-a szerint legalább minden második ember segélyre A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

78

szorul.

30. …és mit gondol: 100 igénylő közül hányan kapnak ténylegesen valamilyen segélyt? 0-10 embernek 11-20 embernek (8fő) 21-30 embernek (7fő) 31-40 embernek (8fő) 41-50 embernek (6fő) 51- ember fölött (8fő) Nincs válasz (3fő)

20% 16% 14% 16% 12% 16% 6%

0-10 embernek 11-20 embernek 21-30 embernek 31-40 embernek 41-50 embernek 51- ember fölött Nincs válasz

0%

5%

10%

15%

20%

25%

Válasz értékelése: Válaszadók szerint messze elmarad a ténylegesen segélyezettek aránya az rászorulók arányától. 31. Ön szerint a szociális célra rendelkezésre álló pénzösszegeket


79

Inkább segélyezésre (24fő)

Inkább a szociális intézmények fejlesztésére kellene fordítani (25fő)


48%

50%

2%

4% 24%


72%

Válasz értékelése: A válaszadók közel azonos arányban tartják szükségesnek a pénzösszegek felhasználását.

32. Ön szerint a hatóságoknak Emelniük kell a jól élők adóit, hogy gondoskodhassanak a bajba jutott rászorulókról (14fő)

28%

Más módon kell megoldaniuk ezt a problémát (25fő)

50%

Ez nem is feladatuk, hanem mindenkinek magának kell gondoskodnia magáról, ha bajba kerül (9fő)

18%


2%


80

Válaszok: 2%

Emelniük kell a jól élők adóit, hogy gondoskodhassanak a bajba jutott rászorulókról (14fő)

18% 28%

Más módon kell megoldaniuk ezt a problémát (25fő)

Ez nem is feladatuk, hanem mindenkinek magának kell gondoskodnia magáról, ha bajba kerül (9fő) 50%


Válasz értékelése: Minden második válaszadó szerint más módon kell megoldani a rászorultság csökkentését.

33. Hogy gondolja: lakásának/házának állapota kielégítő vagy nem? Kielégítő (22fő) Részben, is-is (25fő) Nem kielégítő (1fő) 44%

50%

2%

2%

Kielégítő

50%

44% Részben, is-is

Nem kielégítő

Válasz értékelése: Lakások/házak állapota alapvetően kielégítő csak részben szorulnak felújításra/átalakításra.


81

34. Módjában állna tatarozni most lakását vagy nem állna módjában? Igen, módomban állna (11fő)

Nem, nem állna módomban (39fő)

22%

78%

22%

Igen, módomban állna

78% Nem, nem állna módomban

Válasz értékelése: A válaszadók 78%-ának nem áll módjában tatarozni a lakását. 35. Személy szerint Ön számít arra, hogy valaki a családjából munkanélküli lesz? Igen (34fő) 68%

Nem (16fő) 32%

32% Igen

Nem

68%

Válasz értékelése: A felnőttek 68%-ban tartanak a munkanélküliségtől. A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

82

36. Hogyan informálódik leginkább környezete és legjellemzőbb módot jelölje meg!) Országos sugárzású TV adókat nézek (43fő) Helyi TV-t nézek (1fő) Országos sugárzású rádiókat hallgatok (9fő) Helyi rádiót hallgatok (4fő) Országos terjesztésű újságot olvasok (4fő) Helyi újságot olvasok (6fő) Otthon vagy munkahelyemen Internetről tájékozódom (11fő) A legtöbb értesülést környezetemtől, szóban kapom (3fő)

a

világ

dolgairól?

(A

53% 1,2% 11,1% 4,9% 4,9% 7,4% 13,5% 3,7%

60% 53%

Országos sugárzású TV adókat nézek (43fő)

50%

Helyi TV-t nézek (1fő)

40%

Országos sugárzású rádiókat hallgatok (9fő) Helyi rádiót hallgatok (4fő)

30%

20%

Országos terjesztésű újságot olvasok (4fő) Helyi újságot olvasok (6fő)

1,20% 13,50%

11,10% 10%

7,40% 4,90% 4,90%

Otthon vagy munkahelyemen Internetről tájékozódom (11fő) 3,70%

A legtöbb értesülést környezetemtől, szóban kapom (3fő)

0%

Válasz értékelése: válaszadók.

Főként

országos

médiából

és

az

internetről

tájékozódnak

a

37. Milyen terület fejlődését szeretné elérni a településen? ( 1 – leginkább szeretné, … 9 – legkevésbé szeretné)


83

Terület

turizmus ipartelepítés hagyományőrző kézműipar mezőgazdaság szolgáltatások oktatás közlekedés lakásépítés egyéb, éspedig: Sport Politika Munkahely Számítástechnika

1leginkább szeretné (12fő) 24% (17fő) 34% (11fő) 22% (24fő) 48% (19fő) 38% (18fő) 36% (13fő) 26% (9fő) 18%

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

(3fő) 6% (6fő) 12% (5fő) 10% (3fő) 6% (5fő) 10% (7fő) 14% (8fő) 16% (4fő) 8%







9legkevésbé szeretné (4fő) 8% (2fő) 4% (4fő) 8% (1fő) 2% (0fő) 0% (1fő) 2% (4fő) 8% (1fő) 2%

Nincs válasz (3fő) 6% (3fő) 6% (4fő) 8% (4fő) 8% (4fő) 8% (4fő) 8% (4fő) 8% (5fő) 10%

(2fő) (1fő) (2fő) (1fő)

Válasz értékelése: A válaszadók a mezőgazdaság (48%), a szolgáltatások (38%), oktatás (36%) fejlődését szeretnék elérni.

38. Az alábbiak közül minek a megőrzését, fontosnak? (1 – legfontosabb, … 8 – legkevésbé fontos) Megőrzés védelme A táj

védelmét

tartja

1legfontosabb

2.

3.

4.

5.

6.

7.

(27fő) 54%

(10fő) 20%

(3fő) 6%

(1fő) 2%

(2fő) 4%

(2fő) 4%

(2fő) 4%

leginkább

8legkevésbé fontos (0fő) 0%


84

Nincs válasz (3fő) 6%

A természeti környezet Az erdők Szőlőkultúrák Gyümölcskertek Védett gyepek Egyes építmények, házak Egyéb megőrzendő értékek (kérem nevezze Park Tisztaság Népi hagyomány

(28fő) 56% (24fő) 48% (12fő) 24% (16fő) 32% (15fő) 30% (15fő) 30%

(10fő) 20% (5fő) 10% (4fő) 8% (6fő) 12% (4fő) 8% (5fő) 10%

(2fő) 4% (8fő) 16% (5fő) 10% (3fő) 6% (5fő) 10% (6fő) 12%

(2fő) 4% (3fő) 6% (5fő) 10% (8fő) 16% (6fő) 12% (2fő) 4%

(1fő) 2% (2fő) 4% (6fő) 12% (6fő) 12% (5fő) 10% (7fő) 14%

(2fő) 4% (2fő) 4% (4fő) 8% (6fő) 12% (2fő) 4% (6fő) 12%

(1fő) 2% (2fő) 4% (6fő) 12% (0fő) 0% (7fő) 14% (3fő) 6%

(0fő) 0% (0fő) 0% (4fő) 8% (1fő) 2% (2fő) 4% (2fő) 4%

(4fő) 8% (4fő) 8% (4fő) 8% (4fő) 8% (4fő) 8% (4fő) 8%

(2fő) (1fő) (1fő)

Válasz értékelése: Legfontosabb a táj (54%) és a természeti környezet védelme (56%). 39. Milyen módon, milyen szervezetek, intézmények segítségével lehetne legjobban a települést fejleszteni (a „fenntartható fejlődést” előkészíteni)? (Legfeljebb három lehetőséget lehetett jelölni!) Helyi, rendszeres lakossági fórumok (29fő) Képviselő testület (4fő) Polgármesteri hivatal (29fő) A megyei szintű szervezetek (15fő) Regionális szervezetek (12fő) Sajtó, tévé, rádió (13fő) Társadalmi szervezetek (9fő) Nemzetközi segítséggel (11fő) Egyéb, éspedig (0fő) Nincs válasz (1fő)

23,7% 3,2% 23,7% 12,2% 9,8% 10,6% 7,3% 9% 0% 0,8%


85

Válaszok: 25,00%

23,70%

Helyi, rendszeres lakossági fórum ok (29fő) Képviselő testület (4fő)

23,70%

Polgárm esteri hivatal (29fő)

20,00%

12,20%

15,00% 3,20% 10,00%

A m egyei szintű szervezetek (15fő) Regionális szervezetek (12fő)

9,80% 10,60% 7,30%

Sajtó, tévé, rádió (13fő) Társadalm i szervezetek (9fő)

9%

Nem zetközi segítséggel (11fő)

5,00%

Egyéb, éspedig (0fő) 0,00%

0%

0,80%


Válasz értékelése: A válaszadók a Polgármesteri Hivataltól és rendszeres lakossági fórumok megtartásától vélik a települést fejleszteni.

40. Hogyan tudnának a helyi lakosok, civil szervezetek ebben részt venni? (Csak 1 választ jelöljön X-el, azt, amelyik az Ön véleménye szerint a legfontosabb!)

Tanácsadással, ismeretterjesztő tevékenységgel (4fő) Önkéntes munkával (12fő) Fizetett munkával (25fő) Pénzbeli hozzájárulással (4fő) egyéb, éspedig:(1fő) Nem válaszolt (4fő)

8% 24% 50% 8% 2% 8%


86

Válaszok: 50% 50%

Tanácsadással, ismeretterjesztő tevékenység

45% 24%

40%

Önkéntes munkával

35% Fizetett munkával

30% 25%

Pénzbeli hozzájárulással 20% 15% 10%

8%

8%

8,00%

egyéb módón

2% nem válaszolt

5% 0%

Válasz értékelése: Település fejlesztésben főként a lakosság fizetett munkával vehet részt a válaszadók szerint

41. Találkozott-e korábban a „fenntartható fejlődés” kifejezéssel? Igen (22fő) Nem (27fő) Nem válaszolt (1fő) 44% 54% 2% 2%

Igen

44% 54%

Nem

Nem válaszolt


87

Válasz értékelése: A válaszadók többsége nem találkozott a „ fenntartható fejlődés” kifejezéssel.

42. Ön mit ért ezen? Fejlődés biztosítása (12fő) 24%

Szintfenntartás (8fő) 16%

Nem válaszolt (30fő) 60%

24% Fejlődés biztosítása

Szintfenntartás

60%

16%

Nem válaszolt

Válasz értékelése: 60% nem válaszolt valószínűleg azok, akik nem is találkoztak a kifejezéssel és nem tudnak válaszolni. 43. Véleménye szerint a belátható jövőben az alábbiak közül mely lesz Európa legnagyobb problémája? Legfeljebb három lehetőséget jelöljön X-el! Az ivóvíz biztosítása (15fő) A levegőszennyezés (19fő) A hulladék elhelyezése (19fő) A természetes környezet, a zöld területek csökkenése (4fő) A biológiai sokszínűség csökkenése (2fő) A városi stressz (2fő) Az oktatás színvonala (2fő) A terrorizmus (4fő) A megélhetés (38fő) A gyermekek jövője (26fő) A betegségek, az egészségügy problémák (19fő)

10% 12,6% 12,6% 2,6% 1,3% 1,3% 1,3% 2,6% 25,3% 17,3% 12,6%


88

Az ivóvíz biztosítása

30%

A levegőszennyezés

25,30%

25%

A hulladék elhelyezése 12,60%

20% 17,30%

A városi stressz

12,60%

15%

A természetes környezet, a zöld területek csökkenése A biológiai sokszínűség csökkenése

12,60% 10%

Az oktatás színvonala A terrorizmus

10%

A megélhetés 5%

0%

2,60% 1,30%

A gyermekek jövője 1,30%2,60% 1,30%

A betegségek, az egészségügy problémák

Válasz értékelése: A válaszadók Európa gazdasági problémáit vélik a legsúlyosabbnak, amely kihat a lakosság megélhetésére és a gyermekek jövőjére. 44. …és a lakóhelyén élő embereké? Legfeljebb három lehetőséget jelöljön Xel! Az ivóvíz biztosítása (9fő) A levegőszennyezés (8fő) A hulladék elhelyezése (8fő) A természetes környezet, a zöld területek csökkenése (3fő) A biológiai sokszínűség csökkenése (4fő) A városi stressz (7fő) Az oktatás színvonala (3fő) A terrorizmus (0fő) A megélhetés (39fő) A gyermekek jövője (30fő) A betegségek, az egészségügy problémák (14fő)

7,2% 6,4% 6,4% 2,4% 3,2% 5,6% 2,4% 0% 31,2% 24% 11,2%


89

Válaszok: 35,00%

Az ivóvíz biztosítása

31,20%

A levegőszennyezés

30,00%

A hulladék elhelyezése

24%

25,00%

A természetes környezet, a zöld területek csökkenése A biológiai sokszínűség csökkenése

20,00%

A városi stressz Az oktatás színvonala

15,00% 11,20% 10,00%

5,00% 0,00%

7,20% 6,40% 6,40%

3,20%

A terrorizmus A megélhetés

5,60%

A gyermekek jövője

2,40% 2,40%

A betegségek, az egészségügy problémák

0%

Válasz értékelése: A válaszadók gazdasági problémákat vélik a legsúlyosabbnak, amely kihat a lakosság megélhetésére és a gyermekek jövőjére.

45. Melyik három települési probléma megoldását tartja a legsürgősebbnek? Az első: Infrastruktúrafejlesztés (8fő) 16% Megélhetési körülmények (18fő) 36% Gyermekek jövője (3fő) 6% Ivóvíz (2fő) 4% Hulladékkezelés (1fő) 2% Levegőszennyezés (2fő) 4% Oktatásfejlesztés (2fő) 4% Nincs válasz (14fő) 28%

A második: Megélhetési körülmények (5fő) Gyermekek jövője (9fő)

10% 18%


90

Segélyezés (2fő) Hulladékkezelés (3fő) Levegőszennyezés (1fő) Üzleti átláthatóság (1fő) Infrastruktúrafejlesztés (6fő) Sport (2fő) Ivóvíz (2fő) Vízelvezetés (3fő) Oktatásfejlesztés (2fő) Nincs válasz (14fő)

4% 6% 2% 2% 12% 4% 4% 6% 4% 28%

Megélhetési körülmények (1fő) Levegőszennyezés (3fő) Városi stressz (2fő) Családi programok (1fő) Infrastruktúrafejlesztés (4fő) Fiatalok helyben tartása (3fő) Ivóvíz (4fő) Szórakozás (3fő) Hulladékkezelés (4fő) Egészségügy (5fő) Magasabb empátia az emberek felé (2fő) Nincs válasz (18fő)

2% 6% 4% 2% 8% 6% 8% 6% 8% 10% 4% 36%

A harmadik:


91

Válaszok:

35%

30% A megélhetés; 31% 25%

20%

15%

A gyermekek jövője; 18%

10% Az egészségügy ; 10% 5%

0%

Válasz értékelése: A megélhetés problémáját vélik a válaszadók a legsúlyosabbnak települési problémának.

46. Szeretné-e, hogy a fenntartható fejlődésről több információ jusson el Önhöz? Igen, de csak a Igen, általában Nem (5fő) Nincs válasz (6fő) településről (12fő) (27fő) 24% 54% 10% 12%


92

Válaszok: 12% 24% Igen, de csak a településről

10%

Igen, általában Nem Nincs válasz

54%

Válasz értékelése: fejlődésről”.

Igénylik a válaszadók a bővebb információkat a „Fenntartató

47. Melyik módszert gondolja a leghatékonyabbnak a fenntarthatóságról kapcsolatos ismeretek megszerzéséhez? Rádió (7fő) Újság (14fő) Tv (22fő) Utcai plakát, Lakossági Egyéb (4fő) szórólap fórum (11fő) Internet, és SMS (12fő) 10% 20% 31% 17% 15,7% 5,7%

5,70%

Rádió, Internet, és SMS

10%

Újság

15,70%

Tv

20%

Utcai plakát, szórólap Lakossági fórum Egyéb

17% 31%

Válasz értékelése: Televízóból és az újságokból szeretnének több információt kapni a válaszadók a témáról. A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

93

ÖSSZEFOGLALÓ - táblázat A kitöltő személy Kora: Iskolai végzettsége Mióta él Ön a településen? Mi az Ön foglalkozása? Mi a véleménye a települési helyi értékek (épületek, terek, utcák, a környék) állapotáról? Mi a véleménye közvetlen lakókörnyezetének állapotáról? Ön szívesen él a településen? Szívesen él Ön a jelenlegi, közvetlen lakókörnyezetében? Úgy véli, hogy az itteni gyerekek felnőttként elköltöznek a településről? Milyen érzésekkel gondol a településre? Mit kedvel leginkább a településen? Ön szerint a település milyen hangulatú? Tudja-e, hogy mennyi kilowatt-óra villanyt, hány m3 gázt és vizet fogyaszt Ön, vagy az Ön lakásában élő személyek együttesen 1 hónap alatt? Hajlandó-e a jövőben jobban takarékoskodni az energiával (villany, gáz) és a vízzel? Milyen fűtési rendszerrel rendelkezik? A településen működő boltok és egyéb szolgáltatóegységek kielégítik az Ön szükségleteit?

Nő 64% 31-40 év közötti 46% 41-54 év közötti 52% Szakmunkás 44% Érettségi 36% 20 évnél régebben 52% 11-20 éve 26% Építőipari dolgozó 16% Kereskedelmi dolgozó 14% 4- jó állapotúak 66%

4 jó 60% Igen 84% Igen 82% Némelyikük talán elköltözik, de lesz, aki itt marad 76% Jó érzéssel gondol rá ill szereti 72 % A munkahelye közelségét 29% A sok zöld teret 27% Nyugalmas 26 % Hangulatos 22% Biztonságos 18% Igen 72%

Igen 98%

Vegyes fűtés 42% Gázkazán 36% Többnyire igen 86%


94

Szeretné, hogy a településen több olyan bolt és szolgáltatóegység legyen, ahol a lakók dolgozhatnak? Mit szeretne leginkább az alábbi, közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések közül a településen az elkövetkezendő 20-30 évben? Kérjük, fontosságuk szerint rangsorolja X jellel 1-től 5-ig a következő általános környezetvédelmi és társadalmigazdasági feladatokat! (1: egyáltalán nem fontos, 5: nagyon fontos)

Mennyire elégedett Ön az alábbi tényezők helyzetével hazánkban és a településen? Kérjük, jelölje számmal, úgy, hogy az 1-es azt jelenti, hogy nagyon elégedetlen, az 5-ös azt, hogy teljesen elégedett!

Milyen a természet (erdők, patakok, tavak, parkok vadon élő állatok stb.) állapota? - Mi a véleménye a természet állapotáról a településen? - Mi a véleménye közvetlen lakókörnyezetének természeti állapotáról? Milyen a környezet (víz, levegő, talaj, zaj, települési tisztaság) állapota? - Mi a véleménye a környezet állapotáról a településen? - Mi a véleménye közvetlen lakókörnyezetének környezeti állapotáról?

Igen 66%

Parkoló-kialakítást 33 % A gyalogos közlekedés, járdák, zebrák, fejlesztését 22 % 5- nagyon fontos: Az ivóvíztartalék védelme 90% .Az egészség védelme 90% Levegőszennyezés csökkentése 80% Illegális szemétlerakók felszámolása 80% A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése 70% Országos szinten Közepesen elégedettek 40-58% Elégedett: - A tömegközlekedés - A szórakozási lehetőségek - A továbbtanulási lehetőségek A településen Elégedettebbek mint az országos értékelésnél.

4- Jó állapotú 66% 4- Jó 70%

Jó állapotú 58% 4- Jó 66%


95

Ön szerint mi lenne a legmegfelelőbb megoldás a környezetszennyezés problémájára? Ha oda költözhetne, ahová akarna, hova költözne a legszívesebben? Ön milyen környezetben élne a legszívesebben?

Az alábbi tevékenységek közül melyek jellemzők Önre? Ha Ön lenne az önkormányzat helyében, milyen sorrendben végezné az alábbiakat? Milyen lakóközösségi vagy önkormányzati kezdeményezésekben venne részt az alábbiak közül?

Hogyan ítéli meg a település gazdasági helyzetét?

Hogy gondolja: itt a környéken 100 ember közül hánynak van szüksége valamilyen segélyre? …és mit gondol: 100 igénylő közül hányan kapnak ténylegesen valamilyen segélyt? Ön szerint a szociális célra rendelkezésre álló pénzösszegeket

A környezetbarát technológiák bevezetésének anyagi támogatása 48% Sehova, maradna ahol lakik 50% Tanyára 22% Olyan környezetben, amilyenben most él 42% Egy békés tanyán 26% Egy kulturált kertvárosban 22% Hazai élelmiszert részesíti előnyben 27 % Rendszeresen kerékpárral közlekedik 25% 1. Nyílászárók cseréje 2. Épületek szigetelése 3. Lakások fűtéskorszerűsítése 4 – nem valószínű, hogy részt venne Vitafórumokon részvétel 44% 1 – bizonyosan részt venne Hulladékok szelektív gyűjtése 54% Jó - Mezőgazdaság fejlettsége a településen 52% - Szolgáltatások fejlettsége a településen 64% Kevésbé jó - Az ipar fejlettsége a településen 46% - Az emberek képzettsége, tanultsága a településen 56% 61- ember fölött 34%

20 vagy kevesebb 36%

Inkább a szociális intézmények fejlesztésére kellene fordítani 50 % Inkább segélyezésre 48%


96

Ön szerint a hatóságoknak Hogy gondolja: lakásának/házának állapota kielégítő vagy nem? Módjában állna tatarozni most lakását vagy nem állna módjában? Személy szerint Ön számít arra, hogy valaki a családjából munkanélküli lesz? Hogyan informálódik leginkább környezete és a világ dolgairól? (A legjellemzőbb módot jelölje meg!)

Más módon kell megoldaniuk ezt a problémát 50% Részben, is-is 50% Nem, nem állna módomban 78% Igen 68%

Országos sugárzású TV adókat nézek 53% Otthon vagy munkahelyemen Internetről tájékozódom 14% Országos sugárzású rádiókat hallgatok 11% Milyen terület fejlődését szeretné elérni Mezőgazdaság 48% a településen? Szolgáltatások 38% Oktatás 36% Az alábbiak közül minek a megőrzését, A természeti környezet 56% védelmét tartja leginkább fontosnak? A táj 54% Az erdők 48% Milyen módon, milyen szervezetek, - Helyi, rendszeres lakossági fórumok 24% - Polgármesteri hivatal 24% intézmények segítségével lehetne legjobban a települést fejleszteni (a „fenntartható fejlődést” előkészíteni)? Hogyan tudnának a helyi lakosok, civil Fizetett munkával 50% szervezetek ebben részt venni? Önkéntes munkával 24% Találkozott-e korábban a „fenntartható Nem 54% fejlődés” kifejezéssel? Ön mit ért ezen? Nem válaszolt 60% Véleménye szerint a belátható jövőben A megélhetés 25% az alábbiak közül mely lesz Európa A gyermekek jövője 17% legnagyobb problémája? A levegőszennyezés 12,6% A hulladék elhelyezése 12,6% A betegségek, az egészségügy problémák 12,6% …és a lakóhelyén élő embereké? A megélhetés 31% A gyermekek jövője 24% A betegségek, az egészségügy problémák 11% A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

97

Melyik három települési probléma megoldását tartja a legsürgősebbnek?

Szeretné-e, hogy a fenntartható fejlődésről több információ jusson el Önhöz? Melyik módszert gondolja a leghatékonyabbnak a fenntarthatóságról kapcsolatos ismeretek megszerzéséhez?

1. Megélhetési körülmények 36% 2. Gyermekek jövője 18% 3. Egészségügy 10% Igen, általában 54%

Tv 31% Újság 20% Rádió 10%

Válaszok összefoglaló értékelése A válaszadók döntő többsége a 31-től 54év közötti nő. Iskola végzettség heterogénnek tekinthető, ugyanis minden végzetség típus megtalálható a mintában. A mintába került személyek többsége, már hosszú ideje él a településen, jó állapotúnak tartja a terek, utcák, épületek állapotát, elégedettek lakókörnyezetüknek állapotával. A válaszadók nagy többsége szívesen él Mórahalmon jelenlegi lakókörnyezetében. Pozitív attitűd jellemző a kitöltők nagyobb részére a településükkel kapcsolatban. A legtöbben kiemelték, azt kedvelik településükben, hogy közel van a munkahelyükhöz, illetve sok zöld térrel jelentkezik. Akik bejelölték a más szempontokat, ők a Fürdőt, a mozit és a csendet emelték ki. A válaszadók inkább pozitívan nyilatkoztak a település hangulatáról. A válaszadók fele nem költözne el, még ha lehetősége volna is rá, meglepő ugyanakkor, hogy a tanyasi élet mennyire vonzó a mintába került személyek között. A válaszadókat többnyire kielégítik a településen működő boltok és egyéb szolgáltató egységek, de szeretnék ha több bolt/szolgáltató egység lenne. Nem elhanyagolható az ezzel opponálók száma sem. Jó értékelést kapott a mezőgazdaság és a szolgáltatás helyzete a településen. Kevésbé jó az ipar fejlettsége és az emberek képzettsége. A válaszadók a mezőgazdaság (48%), a szolgáltatások (38%), oktatás (36%) további fejlődését szeretnék elérni. A mintába került személyek a település környezeti állapotát inkább jónak tartják. Jól látható, hogy a kitöltők közel fele a környezetbarát technológiák bevezetésének anyagi támogatását preferálná. A válaszokból jól látható az emberek többsége tisztában van a saját fogyasztási adataival, hajlandóak jobban takarékoskodni az energiával. A válaszadók többsége a nyílászárók cseréjét tartja kiemelkedően fontosnak. Második A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

98

helyen az épületek szigetelését jelölték. Jelentős 54% a szelektív hulladék gyűjtésben résztvevők aránya. A válaszadók a Polgármesteri Hivataltól és rendszeres lakossági fórumok megtartásától vélik a települést fejleszteni. A válaszadók azonban nem szívesen vesznek részt vita fórumokon 70%. Úgy látják, hogy a település fejlesztéshez a lakosság főként fizetett munkával járulhat hozzá. A válaszadók 44%-a szerint legalább minden második ember segélyre szorul, azonban messze elmarad a ténylegesen segélyezettektől. A segély és a szociális intézmények fejlesztését egyaránt fontosnak tartják, de úgy vélik más módon kell megoldani a problémát. A válaszadók mind Európa, mind a település gazdasági problémákat vélik a legsúlyosabbnak, amely kihat a lakosság megélhetésére és a gyermekek jövőjére. A megélhetésüket fenyegető veszélyek foglalkoztatják a válaszadókat. A felnőttek 68%-ban tartanak a családjukat esetlegesen érintő munkanélküliségtől. Lakások/házak állapota alapvetően kielégítő a településen csak részben szorulnak felújításra/átalakításra. A válaszadók 78%-ának azonban nem áll módjában tatarozni a lakását. A válaszadók többsége nem találkozott a „Fenntartható fejlődés” kifejezéssel, pontos jelentését nem ismerik, ugyanakkor fontosnak tartják a táj (54%) és a természeti környezet védelme (56%). Televízióból és az újságokból szeretnének több információt kapni a „Fenntartható fejlődésről” fogalmáról.


99

A diagramok más szempontú értékelése 2011. évben a kistérség kistelepülésein is megtörténik a lakossági és oktatás-nevelési kérdőíves felmérés elvégzése, majd a kiértékelési folyamatok során a kapott válaszok vizsgálata. Az eredmények alapján levont következtetések értékes részét képezik a kistérség községeinek önálló LA21 dokumentumainak. A mórahalmi kérdőívek eredményeinek a kistelepüléseken kapott eredményekkel való összehasonlíthatósága, valamint összefoglaló kistérségi dokumentum elkészítése okán szükségessé vált a kérdőívek más szempontú értékelése. A kiértékelési folyamat ezen része során a kapott válaszok arányainak értékelése történt meg, mivel megfigyelhető volt, hogy a válaszadók egy része bizonyos kérdések megválaszolására nem vett fáradtságot, és az ilyen kérdéseket átugorva folytatta a kérdőív kitöltését. Ezen értékelés során a kapott, értelmezhető válaszok százalékos megoszlását vizsgálva értékeltük sorra a kérdőíveket, tehát az ily módon kapott arányok a kérdőívek kitöltői között az adott kérdésekre választ adók véleményeinek arányát tükrözik. Az ily módon történő feldolgozás során elkészített diagramok a terv 4. és 5. számú mellékletét képezik. Mórahalom település lakosságszámát figyelembe véve elmondható, hogy a kérdőíves felmérésben részt vevők száma (50 fő felnőtt korú lakos, valamint 50 fő diák) igen alacsonynak mondható, így jelen terv felülvizsgálata során a jövőben érdemes nagyobb számú (kb. 600 fő) minta által szolgáltatott adatokat feldolgozni. Kis létszámú lekérdezés esetén a kapott információk nem tükrözik kellő pontossággal a települési lakosság körében általánosan megfigyelhető véleményeket. A felmérés eredményeinek más szempontú értékelése során kapott megoszlás egyes esetekben eltérő vagy részletesebb eredményt mutat, mint azt az előzőekben láthattuk, és a rendelkezésre álló adatokból számos további következtetés levonható. A diákok válaszai alapján kiderült például, hogy a környezetszennyezést Mórahalmon jóval kisebb problémának tartják, mint amekkorát az Magyarországon jelent, és a környezetvédelemmel kapcsolatban nem csupán a médiában nagy visszhangot kapó katasztrófák (pl. vörösiszap áradás) keltik fel érdeklődésüket, hanem egyéb, kisebb hazai nyilvánosságot kapó, speciális problémák is, úgy, mint a savszennyezés, vagy az eutrofizáció (tavak elláposodása). Az is kiderült, hogy honnan szerzik szerteágazó ismereteiket: még a médiánál is nagyobb arányban jelölték meg az iskolai tanórákat és rendezvényeket, ami az iskolai környezetvédelmi oktatás magas színvonalára enged következtetni, amit a későbbi kérdésekre adott válaszok szintén alátámasztanak. Javasolhatjuk tehát az iskolai környezetvédelmi oktatás további támogatását és fejlesztését, mivel az láthatóan valóban hasznos ismereteket nyújt a diákoknak, és a válaszadó diákok nagyobb része is nyitott lenne további, hasonló információk A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

100

befogadására. Ezen információk kitérhetnének például az egyén és a család felelősségére, vagy a szemléletformálás lehetőségére a helyi környezetvédelem segítése terén, mivel a válaszadók csupán 10%-a tartja a lakosok személyes felelősségének a környezeti állapot védelmét. Amint azt a 4. számú melléklet 17. számú diagramja is szemlélteti, a válaszadó diákok legkevésbé a munkavállalási lehetőségekkel, a tömegközlekedéssel és a szórakozási lehetőségekkel vannak megelégedve: ezek értékes információk arra nézve, hogy milyen jellegű fejlesztésekkel lehetne a diákok Mórahalommal kapcsolatos érzelmeit tovább javítani. Lehetőség nyílik például a helyi buszjáratok rendjének a felmerülő igények szerinti átszervezésére (további igényfelmérés eredménye alapján), vagy költséghatékony és biztonságos, rendszeres szórakozási lehetőségek biztosítására a városban a diákok számára. A munkavállalási lehetőségek javítása a fiatalok elköltözési hajlandóságát csökkentheti eredményesen. A 18. számú diagram nyújthatja az értékelők számára a legfontosabb információkat, melyek nagyobb számú kitöltő esetén eredményesen rámutathatnak azokra a fejlesztési irányokra, melyeket a diákkorú lakosok legfontosabbnak tartanak. Jelen felmérés eredményeként legnagyobb pontszámot, a pontok 22%-át a levegő tisztasága, természeti környezet állapota válasz kapta, amelyet a tanulási lehetőségek (18%) és egyenlő pontszámmal (15-15%) a szórakozási és a munkavállalási lehetőségek követnek. Érdekes, hogy a közbiztonságot is jelentős számban (10%) jelölték, ennek okait is érdemes lehet felmérni a jövőben. A lakosok körében végzett felmérés a diákokéhoz hasonlóan szintén 50 fő részvételével történt meg, akik közül nem volt 55 év feletti, és csak egy fő volt 30 év alatti: a felülvizsgálat keretében tervezett, jóval nagyobb létszámú kitöltő (ajánlottan 600 fő) körében végzendő kérdőíves felmérés esetében vegyes korcsoportos megoszlás elérésére célszerű törekedni. A nagyobb létszámú kitöltő körében a jelenlegi felmérés eredményeként kapott, eltolódott végzettség szerinti megoszlás (44% szakmunkás, 36% érettségizett) is más arányokat kaphat. Érdekes, hogy a kitöltők a települési helyi értékek állapotát jobbnak ítélik meg, mint saját lakókörnyezetük állapotát, noha az értékelés szubjektív jellegénél fogva általánosságban inkább az jellemző, hogy az emberek a saját tulajdonukat jobb állapotúnak ítélik meg. Ezt az eredményt támasztják alá a következő eredmények is: a válaszadók kicsivel nagyobb arányban élnek szívesen a településen, mint közvetlen lakókörnyezetükben. Arról hogy a kapott arányok mögött milyen konkrét okok húzódnak meg, egy későbbi felmérés adhat felvilágosítást. A településsel kapcsolatos érzelmeket felmérő 5. melléklet/11. számú diagram rendkívül jó eredményeket mutat. A pozitív-nagyon pozitív válaszok aránya (72%) a környező kistelepüléseken kapott válaszok tükrében is kiemelkedően magas, ami a lakók településhez való ragaszkodását jelzi, és számos más terület mellett kedvező folyamatokra enged következtetni a város népességmegtartó ereje és a fiatalok A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

101

megtartására való képesség terén is. A 19. számú diagram a közlekedésfejlesztési területek rangsorolását szemlélteti, és figyelemre méltó eredményt mutat: a válaszadók első – legfontosabb területként kiugróan a parkoló-kialakítást (39%), másodikként a gyalogos közlekedés feltételeinek javítását (26%), harmadik legfontosabbként pedig a kerékpáros infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztéseket jelölték meg (19%), bár ettől az autóbusz-közlekedés fejlesztése lehetőség (16%) alig marad el. A 20. számú diagram a környezetvédelmi és társadalmi-gazdasági feladatok kitöltők által vélt fontosságát jelzi. A válaszok alapján a legfontosabb feladat az ivóvíztartalék védelme, melyet az egészségvédelem, a légszennyezés és az illegális szemétlerakás elleni küzdelem, a hulladék mennyiségének csökkentése, és az oktatásfejlesztés témaköre követ. Az adott tényezőkkel való elégedettség felmérése alapján elmondható, hogy a válaszadók Magyarországon a közbiztonsággal, az egészségügyi helyzettel, a vállalkozások sikerességével és a levegő tisztaságával a legelégedetlenebbek, míg a kérdést Mórahalomra vonatkozóan feltéve a kitöltők a szórakozási lehetőségeket, a vállalkozások sikerességét, a fiatalok helyzetét és a lakáshelyzetet jelölték meg leginkább fejlesztendő tényezőként (21./A és B diagram). A 38. számú diagram a települési fejlesztési területek megjelölt fontossági sorrendjét szemlélteti. A válaszadók legfontosabbnak a helyi oktatás és a mezőgazdaság fejlesztését ítélik, melyeket az ipartelepítés és a szolgáltatások fejlesztése, majd a közlekedés követ. Amint az a 42. és 43. diagramon is jól látható, a kitöltők nagy része nem is találkozott még a fenntartható fejlődés kifejezéssel, és annak jelentését („A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, mely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” Forrás: Brundtland jelentés) a kérdőívek feldolgozása szerint még hozzávetőleg sem ismeri egy válaszadó sem, így annak szélesebb körű megismertetése a jövőben mindenképpen célszerű. A 44. és a 45. számú diagram vizsgálatakor kitűnik, hogy a válaszadók Európa és Mórahalom legnagyobb jövőbeni problémájának csak kissé eltérő arányokban egyaránt a megélhetést, a gyermekek jövőjét és a betegségeket, egészségügyi problémákat jelölték meg, bár Európában a harmadik helyen szintén ott áll a hulladék-elhelyezés és a légszennyezés problémája is. A 46. számú diagram szemlélteti a települési problémák válaszadók általi rangsorolását. A szabadon megjelölhető területek között legfontosabbként a megélhetést (31%), az infrastruktúra-fejlesztést (19%), és a gyermekek jövőjét (13%) jelölték meg, de viszonylag magas pontszámot kapott az ivóvíz biztosítása, a hulladékkezelés, a légszennyezés és az oktatásfejlesztés is. Nagyobb számú kitöltő és a beérkező kérdőívek aprólékos kiértékelése alapján a felülvizsgálat során az e kérdésre adott válaszok jelölhetik ki leginkább azokat a fejlesztési irányokat, melyek megvalósítása a társadalomkörnyezet-gazdaság hármasának területén a helyi fenntartható fejlődést és a lakosok megelégedését egyaránt legeredményesebben szolgálhatják. A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

102

2.2. SWOT analízis

A SWOT-analízis a települési helyzetelemzést segíti, kategorizálva a meglévő adottságokat és jellemzőket (S=erősségek, W=gyengeségek) illetve megjelölve a jövőben kihasználható potenciálokat (O=lehetőségek) és esetlegesen felmerülő negatív eseményeket (T=veszélyek). A fenntarthatóság három pillére (társadalom, gazdaság, környezet) szerinti felosztásban kerültek felsorolásra a községre jellemző, a helyi fejlődés intenzitását befolyásoló tényezők, folyamatok.

Társadalom

Az erősségek és a gyengeségek a belső állapotot jellemzik, míg a lehetőségek és a veszélyek a külső körülményeket.

ERŐSSÉGEK - közlekedésből származó előnyök (55-ös főút, M5 autópálya közelsége) - évenként tartott közösségi rendezvények - együttműködési készség a lakosság részéről - környezettudatos oktatás az iskolában - civil szervezetek aktivitása - lokálpatriotizmus - jól szervezett szociális ellátás - közbiztonság megfelelő szintje - továbbtanulási lehetőségek a városban és Szegeden - fiatalok letelepedése - szórakozási és kulturális kikapcsolódási lehetőségek biztosítása - az infrastrukturális ellátottság –víz, gáz, villamos energiaellátás-megfelelő - a védett és műemlék jellegű épületek száma magas

GYENGESÉGEK - növekvő öregedési index - munkanélküliség növekvése - segélyezésre szorulók növekvő száma - alacsony képzettségi szint - csapadékvíz elvezető árkok állapota csak részben megfelelő


103

Gazdaság Környezet

- a város földrajzi elhelyezkedéséből származó előnyök, Szeged közelsége - közlekedésből származó előnyök (55-ös főút, M5 autópálya közelsége) - szolgáltatók, kereskedők jelenléte - falusi vendéglátás, szálláshelyek megléte - szakképzett munkaerő - családi gazdaságok megléte - jó termőképességű talajok - termelési tapasztalat a mezőgazdaságban - megfelelő infrastrukturális kiépítettség

-

Erősségek rendezett városközpont felújított tájház környezeti elemek kielégítő állapota magas zöldfelületi arány védett természeti értékek sokszínűsége szelektív hulladékok gyűjtés „Virágos Mórahalomért" mozgalom településkapuk termálvíz Kerékpáros barát település

- részben kihasználatlan ipari és turisztikai lehetőségek - beruházási tőke hiánya - idegenforgalmi ismeret és nyelvtudás minimális hiánya - csökken a mezőgazdaság eltartó képessége - a mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar, hiánya - kevés álláslehetőség

Gyengeségek - zajterhelés az 55-ös főút mentén - mezővédő erdősávok hiánya - külterületi fasorok hiánya - csapadékvíz elvezető árkok állapota csak részben megfelelő - felszín alatti vízszennyezés (illegális szikkasztások, (túlzott műtrágyahasználat, növényvédő szerek) - a műemléki épületek a legtöbb esetben felújításra szorulnak


104

Társadalom Gazdaság

LEHETŐSÉGEK - fiatal társadalom - új társadalmi szereplők megjelenése, új civil szervezetek alakulása - fiatalok szórakozási lehetőségeinek bővítése - kulturális élet fellendülése - jól kihasznált közösségi terek kialakítása - fiatalok és értelmiségiek helyben tartása - a lakosság környezettudatosságának növelése - szakképzés - fiatalok átképzése a helyi, térségi igényeknek megfelelően - magasabb fokú környezeti nevelés az óvodában és iskolában - figyelemfelhívó rendezvények - külső források (EU, hazai) bevonása a gazdasági fejlesztésekbe - új munkahelyek megteremtése - pályázati források - háztáji termékek piaci pozíciójának erősödése - kerékpáros turizmus népszerűsítése - látogatószám és az ebből adódó bevételek növekedése - „mintatanya” létrehozása - diverzifikáció - helyi mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar - vertikális integráció növelése - hosszabb tenyészidejű, nagyobb hőigényű növények termesztése, biotermesztés - megfelelő infrastrukturális kiépítettség, mely lehetőséget kínál a beruházások, tőke idevonzásához

VESZÉLYEK - elvándorlási ráta növekedése - népességfogyás - az öregedési index további növekedése - lokálpatriotizmus háttérbe szorulása - tanyasi életforma megszűnése, a tanya, mint jellegzetes alföldi élettér eltűnése - társadalmi elidegenedés - globalizáció hatása, identitástudat csökkenése - hagyományőrzés háttérbe szorulása - életszínvonal romlása

- fiatalok elköltözése - a gazdasági válság hatása sokáig érezhető - hosszú távú finanszírozási problémák - növekvő munkanélküliség - területi különbségek fokozódása - mezőgazdasági munkaeszközök amortizációja, hatékonyság csökkenése - csökkenő szakképzett helyi munkavállalók - vállalkozási önerő hiánya


105

Környezet

Lehetőségek - hulladékhelyzet rendeződése (hulladéklerakó rekultiválása, szervezett szelektív hulladékgyűjtés, hulladékudvar kialakítása) - pályázati források - települési környezet további javítása - helyi jelentőségű védett területek arányának növekedése - agrárkörnyezetvédelem - ivóvíz minőségének javítása - megújuló energiaforrások alkalmazása helyi szinten (napkollektorok, stb.) - záportározók környezetrendezése, vizes élőhely funkció betöltése - erdősítés, gyepesítés a természeti funkciók visszaállításának lehetőségére

Veszélyek - erőforráskészletek csökkenése - talajszennyezettség növekedése, talajok fizikai és kémiai romlása - mezőgazdasági túlhasznosításból adódóan talajok kimerülése - felszín alatti vizek szennyezettségének növekedése - légszennyezettség növekedése (mezőgazdasági idényben porszennyezés) - levegő allergén pollenmennyiségének növekedése - természeti értékek pusztulása


106

3.

STRATÉGIA

Stratégián tágan értelmezve azokat az önálló projekteknek és tevékenységeknek a keretéül szolgáló terveket és programokat értjük, amelyek esetében átfogó célok segítségével valós tervezési és cselekvési változatok meghatározására van lehetőség. Tehát ebben a fejezetben egy olyan átfogó terv kerül kidolgozásra, mely általános iránymutatást nyújt a településnek. A stratégia a jövő alakításának eszköze, mely során a fő célok, illetve az azok megvalósításához szükséges intézkedések, eszközök kerülnek meghatározásra. A megfelelően kialakított stratégia segítségével meg lehet teremteni a koordinációt a térben is időben elágazó folyamatok között. Fő pillérei a stratégiai célok, melyeket el kell érni ahhoz, hogy a jövőkép által megfogalmazott állapot létrejöjjön. A régióra, megyére, településekre készült különböző koncepciók, tervek alapvetően meghatározzák az egyes területek lehetséges fejlesztési, fejlődési irányait. A Local Agenda 21 programban megfogalmazott hosszú távú fejlesztési irányelvek, ill. rövidtávon megvalósítható programok, projektek összhangban állnak a tervhierarchia magasabb szintjén álló dokumentumokkal, tervekkel. A tervezés keretét az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) adja meg, mely hosszú távú (10-15 év) területfejlesztési alapelveket, irányvonalakat és célkitűzéseket, valamint középtávú feladatokat fogalmaz meg, részletezve a területi célkitűzéseket. A Dél – Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepció célkitűzései között szerepel, hogy a Dél- Alföldi Régió minőségi életszínvonalat biztosítson a lakói számára, támaszkodjon a helyi adottságokra, belső erőforrásaira, valamint hangsúlyozza az együttműködés fontosságát, a külső és belső perifériák integrációját. Külön célként jelenik meg az idegenforgalom fejlesztése, többek között a falusi turizmus, a természethez kötődő aktív- és hobbiturizmus és az ökoturizmus szerepének erősítése. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója kiemeli a megye gazdasági szerkezetének megújítását, melynek elengedhetetlen feltétele a szolgáltatások kiemelt fejlesztése valamint az üzleti környezet és a vállalkozói kultúra fejlesztése. Stratégiai célként kezeli a vidéki lakosság életkörülményeinek javítását a városi funkciók differenciált továbbfejlesztésével és a település-kapcsolatok erősítésével. Az irányvonalak, a hosszú távú fejlesztési elképzelések meghatározásakor nem lehet csak a településre, ill. annak közvetlen környezetére koncentrálni. Minden esetben figyelembe kell venni a tágabb környezetben zajló folyamatokat, mert azok alapvetően befolyásolják a település fejlesztési lehetőségeit. A célterületen kívül történt fejlesztések pozitív hatással lehetnek a közvetlen célterületre, javíthatják az életminőség színvonalát, de ugyanúgy előfordulhatnak negatív irányú következmények is, melyek az adott területet tekintve káros folyamatokat indítanak el. Fontos szempont, hogy törekedni kell az együttműködésre, nemcsak az Önkormányzat és a lakosság, vagy a gazdasági és civil szervezetek között, hanem tágabb értelemben véve, a térségi, kistérségi szinten is. Az A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

107

így létrejött kapcsolatok hatékony fellépést tesznek lehetővé a térségi, települési programok és egyéb fejlesztési elképzelések megvalósítása során.

3.1

CÉLÁLLAPOT

Cél a fenntartható fejlődés elősegítése, melynek következményeként megvalósul az erőforrások gazdaságos felhasználása. A város fejlődik, társadalma gazdasága fellendül, új munkahelyek jönnek létre, bővülnek a jövedelemszerzési lehetőségek és a város lakói több figyelmet fordítanak a környezetvédelemre valamint a megújuló energiaforrások használatára. A város vezetősége együttműködve lakossággal mindent megtesz azért, hogy a fenntarthatóság szolgálatában álló döntések szülessenek és a környezeti erőforrásokkal kíméletesen gazdálkodó fejlesztések valósuljanak meg. A jövőkép eléréséhez a következő célok megvalósulására van szükség: - rövidtávú (1–3 év) részcélok - középtávú (4–8 év) tematikus célok - hosszú távú (9–20 év) célkitűzések

3.2

PRIORITÁSOK

A fenntartható fejlődéshez elengedhetetlenül szükséges a fenntarthatósági pillérek megerősítése. A megerősítések fontossági sorrendbe helyezése prioritásuk szerint kell történjen. Az elsőrendű szolgáltatási igények és problémák, kérdések felfedése a közösségi kérdőíveken keresztül.

Társadalmi prioritások: Helyi egyetértés életkörülményekről, biztosításával. ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗

megteremtése a jelenlegi és

a város alapértékeiről, az egészséges jövő generációi számára szükséges feltételek

egészségügyi helyzet fejlesztése szociális helyzet fejlesztése esélyegyenlőségi jogok biztosítása oktatás, képzés fejlesztése intézményi működés hatékonyságának növelése kulturális élet gazdagítása


108

∗ ∗ ∗ ∗

közösségi közlekedés fellendítése közbiztonság fejlesztése társadalmi szemléletformálás a Fenntarthatóság jegyében gyermekek és fiatalok társadalmi beilleszkedésének segítése.

Gazdasági prioritások: jelentős mértékben támaszkodik az emberi munkaerőre, a megújuló energiaforrásokra, erőforrásokra és a nemzetgazdaság egésze szempontjából optimális gazdasági formációkra. ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗

ipar fejlesztése mezőgazdaság fejlesztése vendéglátás, idegenforgalom, turizmus fellendítése nemzetközi együttműködés gazdasági szektor (kereskedelem, szolgáltatás) fejlesztése az Önkormányzat és az önkormányzati intézmények hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése.

Környezeti prioritások: a káros anyagoktól való védelemmel és a természeti erőforrások hatékony hasznosításával elősegítjük a lakosság hosszú távú jólétét, valamint a növény és állatvilág életkörülményinek és sokszínűségének fennmaradását. ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ 3.3

hulladékgazdálkodás infrastrukturális helyzet javítása, fejlesztése zöldterületek védelme, fenntartása – növény és állatvilág fenntartása környezet ismeret, környezettudatosság települési és épített környezet védelme energiafelhasználás hatékony és megújuló lehetőségeinek kihasználása a lakókörnyezet védelme a káros szennyezőanyagok környezetbe való jutásától VÁRHATÓ HATÁSOK

A fenntartható fejlődés elősegítéséhez, mint központi célhoz szükséges a fenntarthatósági pillérek vagyis a társadalmi-, a gazdasági- valamint a környezeti hatások stabilizálása, megerősítése. Az egyes prioritások között nem állítható fel sorrendiség. Megvalósulásuk a város számára komplex módon fontos, csak együttesen eredményezik az elérni kívánt célállapotot.

A várható hatásokat a 3 fő pillérre vonatkozóan az alábbiakban soroljuk fel:


109

Társadalmi hatások:

∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗

vendéglátás, idegenforgalom, turizmus javul látogatók számának növekedése a fiatal munkaerő helyben maradása munkanélküliség csökken egészségügyi ellátás javul javuló életminőség. kulturális értékek, hagyományok, sport, művelődés megőrzése javul és korszerűsödik a közoktatás helyzete környezettudatos nevelés az oktatásban a lakosság környezettudatossága nő esélyegyenlőség javulása a lakosság gyermekvállalási kedve nő a lakosság korösszetétele javul szociális ellátás javul elvándorlás mértékének csökkenése közbiztonság javul

Gazdasági hatások:

∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗

vállalkozások száma nő beruházások száma nő turizmus, idegenforgalom fellendülése infrastruktúra javul foglalkoztatás, munkaerőpiac helyzete javul közösségi közlekedés javul megújuló- és energiatakarékos energiaforrásokra való áttérések megközelíthetőség javul

Környezeti hatások:


110

∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗

a városi levegő minősége nem romlik hulladékgazdálkodás helyzete javul a Város zöldfelületi rendszerének állapota, minősége javul védett területek és helyi értékek fennmaradnak új védelem alá helyezendő területek, értékek kijelölése a környezet minősége, állapota javul a talaj minősége javul a felszín és felszín alatti vizek minősége javul, szennyezettsége csökken a zaj és rezgés okozta környezetterhelés csökken biológiai aktivitásérték növekszik természetes élőhelyek fennmaradnak

Fenntartható fejlődés összefoglaló ábra Mórahalom Város tekintetében (forrás: saját) FE N NT ART H A T Ó Társadalmi pillér

FE JLŐ DÉ S

Gazdasági pillér

Környezeti pillér

CÉ L O K


111

∗ egészségügyi helyzet fejlesztése ∗ szociális helyzet fejlesztése ∗ esélyegyenlőségi jogok biztosítása ∗ oktatás, képzés fejlesztése ∗ intézményi működés hatékonyságának növelése ∗ kulturális élet gazdagítása ∗ közösségi közlekedés fellendítése ∗ közbiztonság fejlesztése ∗ társadalmi szemléletformálás a Fenntarthatóság jegyében ∗ gyermekek és fiatalok társadalmi beilleszkedésének segítése

∗ ipar fejlesztése ∗ mezőgazdaság fejlesztése ∗ vendéglátás, idegenforgalom, turizmus fellendítése ∗ nemzetközi együttműködés ∗ gazdasági szektor (kereskedelem, szolgáltatás) fejlesztése ∗ az Önkormányzat és az önkormányzati intézmények hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése

V Á RH AT Ó

∗ hulladékgazdálkodás ∗ infrastrukturális helyzet javítása, fejlesztése ∗ zöldterületek védelme, fenntartása – növény és állatvilág fenntartása ∗ környezet ismeret, környezettudatosság ∗ települési és épített környezet védelme ∗ energiafelhasználás hatékony és megújuló lehetőségeinek kihasználása ∗ a lakókörnyezet védelme a káros szennyezőanyagok környezetbe való jutásától

H A T Á SO K


112

∗ vendéglátás, idegenforgalom, turizmus javul ∗ látogatók számának növekedése ∗ a fiatal munkaerő helyben maradása ∗ munkanélküliség csökken ∗ egészségügyi ellátás javul ∗ javuló életminőség. ∗ kulturális értékek, hagyományok, sport, művelődés megőrzése ∗ javul és korszerűsödik a közoktatás helyzete ∗ környezettudatos nevelés az oktatásban ∗ a lakosság környezettudatossága nő ∗ esélyegyenlőség javulása ∗ a lakosság gyermekvállalási kedve nő ∗ a lakosság korösszetétele javul ∗ szociális ellátás javul ∗ elvándorlás mértékének csökkenése ∗ közbiztonság javul 4.

∗ vállalkozások száma nő ∗ beruházások száma nő ∗ turizmus, idegenforgalom fellendülése ∗ infrastruktúra javul ∗ foglalkoztatás, munkaerőpiac helyzete javul ∗ közösségi közlekedés javul ∗ megújuló- és energiatakarékos energiaforrásokra való áttérések ∗ megközelíthetőség javul ∗

∗ a városi levegő minősége nem romlik ∗ hulladékgazdálkodás helyzete javul ∗ a Város zöldfelületi rendszerének állapota, minősége javul ∗ védett területek és helyi értékek fennmaradnak ∗ új védelem alá helyezendő területek, értékek kijelölése ∗ a környezet minősége, állapota javul ∗ a talaj minősége javul ∗ a felszín és felszín alatti vizek minősége javul, szennyezettsége csökken ∗ a zaj és rezgés okozta környezetterhelés csökken ∗ biológiai aktivitásérték növekszik ∗ természetes élőhelyek fennmaradnak

MEGVALÓSÍTÁS

Az alábbiakban a fenntarthatósági pillérekre vonatkozó prioritások megvalósításához szükséges részprogramok, projektek kerülnek felsorolásra, részletesen tárgyalva a várható eredményeket és a megvalósítás körülményeit, feltételeit (cél, célcsoport, ütemezés, partnerek, beruházási költség, megvalósítási keretek). Az intézkedések kijelölésénél forrásként szolgáltak Mórahalom Város Képviselő Testületének Polgármesteri A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

113

Hivatalának pályázati anyagai; a folyamatban lévő, vagy beadásra tervezett pályázatokon kívül a jövőbeni tervek, programok, koncepciók, stratégiák által megjelölt fejlesztési irányokat vettük figyelembe. A megjelölt fejlesztési programok ajánlások, melyek a fenntarthatósági szempontok érvényesülését célozzák, irányt mutatva a további feladatok kitűzéséhez. Az alábbiakban felsorolt projektek között szerepelnek az Önkormányzat által már beadott, vagy beadásra tervezett pályázatok, későbbi tervek között szereplő fejlesztési irányok és új javaslatok a következő évekre/évtizedekre vonatkozóan. Az ütemezésben a már futó pályázatok esetében jelöltünk a konkrét évszámot (a beadott, de még kétséges kimenetelű pályázatoknál az ütemezés a pozitív elbírálás esetére értendő), az egyéb intézkedéseket illetően inkább a megvalósítás ajánlott időkeretét tüntettük fel: rövidtáv (1-3 év), középtáv (4-8 év), hosszútáv (9-20 év). Ugyanez vonatkozik a beruházási költségre: a későbbi lehetséges fejlesztések költsége jelenleg - pontos tervek hiányában - csak becsülhető, a tényleges projektméret függvénye. Önkormányzati hatáskörön kívül eső célkitűzések is bekerültek a programokba, hiszen a fenntarthatóság csak a teljes közösség részvételével valósítható meg. A megvalósítás keretéül szolgáló pályázati lehetőséget jelenti az ÚMVP, az ÚMFT ágazati operatív programjai és a regionális operatív program (DAOP), melyek a 2007-2013 időszakra tervezett konkrét programok terén nyújtanak segítséget a források megteremtésére. A jövőbeni pályázati lehetőségek még nem ismertek programszerűen, ezért nem került a közép- és hosszútávú javaslatokat illetően konkrét megvalósítási keret megjelölésre. A fejlesztéseket illető döntésekben hangsúlyos szempont, hogy Mórahalom fenntartható város legyen.


114

4.1 TÁRSADALMI PILLÉR A jelenlegi és a jövő generációk számára szükséges a társadalmi feltételek biztosítása az egészséges, biztonságot nyújtó attraktív élettér kialakításához.

4.1.1

Humán erőforrás fejlesztése

A program célja: Az oktatási rendszer, ill. az iskolarendszeren kívüli képzések fejlesztése, szociális és egészségügyi ellátás minőségének javítása, társadalmi szemléletformálás, együttműködés és partnerség kialakítása a gazdasági fejlődés, a jobb, egészségesebb életkörülmények, javuló életminőség megteremtése érdekében. A program prioritásának indoklása: a komplex társadalmi-gazdasági-környezeti fejlődés elengedhetetlen feltétele a humán erőforrások fejlesztése A program várható eredményei: a humán erőforrások hatékony felhasználása, a munkavállalók versenyképességének növelése, együttműködés és partnerség létrejötte a gazdasági szféra, a civil társadalom és a közigazgatás között Részprogramok: ■ TÁRSADALMI SZEMLÉLETFORMÁLÁS Az intézkedés célja: a felnövekvő generációk számára a fenntarthatósági szempontok a mindennapok részévé váljanak Fórumok: Szemléletformáló közösségi fórumok szervezése Az intézkedés célja: rendszeres, a környezettudatos társadalmi magatartást (komposztálás, szelektív gyűjtés, tudatos vásárlás, hatékony energiagazdálkodás) és a helyi értékek (közösségi, kulturális, épített és természeti értékek) megbecsülését elősegítő, gyakorlatias szemléletű társadalmi fórumok szervezése, kiemelve a helyi illetve regionális termékek előnyben részesítését az import árukkal szemben Az intézkedés célcsoportjai: A Homokháti kistérség lakossága Az intézkedéssel érintett területek: Kenyérváró, Aranyszöm Rendezvényház Az intézkedés javasolt ütemezése: félévente rendszeres alkalmakkal fórumok rendezése Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata, meghívott előadók Projektek: A Mórahalmi Fenntartható Fejlődés Háza A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

115

Az intézkedés célja: projekt keretében megvalósuló fejlesztés – a Fenntartható Fejlődés Háza – hozzájárul a térség adottságainak hatékonyabb érvényesítéséhez, a helyi adottságokon alapuló fenntartható fejlődés támogatásához, és mintaértékű gyakorlatokat mutat be az egész ország lakossága számára. Az intézkedés célcsoportjai: a város és a környező települések lakossága Az intézkedéssel érintett területek: Mórahalom, István király út 8. Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2011 Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: a projekt összköltsége 211.352.430.- Ft Az intézkedés megvalósítási kerete: KEOP-6.2.0/B-2008-0007 ■ OKTATÁSI, TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE Az intézkedés célja: az oktatás kereteinek fejlesztése, továbbképzések indítása a versenyképes munkaerő biztosítása érdekében. Prioritás a lakosság környezettudatosságának növelése. Projektek:

Az idegen nyelvi nevelés és oktatás kereteinek fejlesztése Az intézkedés célja: a nyelvoktatás feltételeinek fejlesztése, cserediák programok támogatása, külföldi testvériskolákkal való kapcsolattartás Az intézkedés célcsoportjai: tanulók Az intézkedéssel érintett területek: Móra Ferenc ÁMK, Mórahalmi Alapfokú Művészeti Iskola, Napközi Otthonos Óvoda Az intézkedés javasolt ütemezése: folyamatosan Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata és intézményei Az intézkedés beruházási költsége: projektmérettől függően Az intézkedés megvalósítási kerete: TÁMOP, állami normatíva, egyéb jövőbeni pályázati lehetőségek A környezettudatos gondolkodás gyakorlati megvalósítására irányuló programok Az intézkedés célja: A környezeti nevelés során szerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása (papírgyűjtő akciók, szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

116

környezettudatosság otthoni alkalmazásának ösztönzése) a már kialakult rendszeres programok folytatása és új programok bevezetése. Az intézkedés célcsoportjai: iskolások, óvodások Az intézkedéssel érintett területek: a város területe Az intézkedés javasolt ütemezése: folyamatosan Az intézkedés partnerei: Móra Ferenc ÁMK, Napközi Otthonos Óvoda Az intézkedés beruházási költsége: Az intézkedés megvalósítási kerete: oktatási, nevelési intézmények Információs társadalmi tanácsadó pontok kialakítása Az intézkedés célja: Az álláskeresők ismereteinek bővítése az elhelyezkedési lehetőségekről, illetve a megfelelő szakképzettség iránti orientáció. A szélessávú Internet elérhetősége érdekében a közösségi hozzáférési pontok biztosítása. Az intézkedés célcsoportjai: munkanélküliek, álláskeresők, pályakezdő fiatalok Az intézkedéssel érintett területek: IKSZT címet elnyert, felújításra kerülő épület Az intézkedés javasolt ütemezése: középtáv, 2015 Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: pályázat keretében (IKSZT) Az intézkedés megvalósítási kerete: IKSZT

■ INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA HATÉKONY MŰKÖDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE Az intézkedés célja: kapcsolati háló fejlesztése, a településen működő közintézmények, szervezetek átvilágítása, fejlesztése, elősegítve ezzel a hatékony munkavégzést Projek: A civil szervezetek és a helyi közigazgatás szereplői közötti együttműködés fejlesztése Az intézkedés célja: a hatékonyabb közösségi részvétel elősegítése, fórumok révén a lakosság és a hivatalok, hatóságok közötti együttműködés hatékonyságának növelése Az intézkedés célcsoportjai: a település lakossága Az intézkedéssel érintett területek: a település közigazgatási területe Az intézkedés javasolt ütemezése: folyamatosan Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata, civil szervezetek Az intézkedés beruházási költsége: Az intézkedés megvalósítási kerete: -


117

■ MUNKAHELYTEREMTÉS KÖZCÉLÚ FOGLALKOZTATÁS KERETÉBEN Az intézkedés célja: munkahelyteremtés és egyben továbbképzési lehetőség az alacsonyan képzett, vagy tartósan munkanélküliek számára, akik a közösségi munkavégzés keretében hozzájárulnak a település közfeladatainak ellátásához Projektek: Közcélú foglalkoztatás folyamatos biztosítása Mórahalmon Az intézkedés célja: a potenciális munkavégzők számára a képzettségüknek megfelelő munkavégzéshez szükséges lehetőségek megteremtése különböző területeken Az intézkedés célcsoportjai: álláskeresők Az intézkedéssel érintett területek: a település közigazgatási területe Az intézkedés Az intézkedés intézményei Az intézkedés Az intézkedés

javasolt ütemezése: folyamatosan partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata és beruházási költsége: megvalósítási kerete: -

Településőrök támogatása 2010. évre Az intézkedés célja: a közrend és a közbiztonság erősítése érdekében 2 fő településőr foglalkoztatása Az intézkedés célcsoportjai: Mórahalom Város lakossága Az intézkedéssel érintett területek: Mórahalom közigazgatási területe Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2010 Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: 1.854.000.- Ft Az intézkedés megvalósítási kerete: IRM

4.1.2

Egészségügyi és szociális helyzet fejlesztése

A program célja: életminőség javítása, az egészséges és kulturált környezet biztosítása A program prioritásának indoklása: az önkormányzatok alapvető feladatai közé tartozik az egészségügyi és szociális ellátás biztosítása A program várható eredményei: az életminőség javulása


118

Részprogramok: ■ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS MINŐSÉGI JAVÍTÁSA Az intézkedés célja: korszerű infrastrukturális keretek között működő, a lakosság igényeit kielégítő egészségügyi ellátás biztosításának fenntartása Projektek: Rendelők, eszközök, épületek felújítása, a felújítottak fenntartása Az intézkedés célja: az egészségügyi alapellátáshoz szükséges alapvető feltételek biztosítása Az intézkedés célcsoportjai: a település lakossága Az intézkedéssel érintett területek: kistérségi Járóbeteg szakellátó központ, Szent Margit Egészségház, Orvosi rendelők Az intézkedés javasolt ütemezése: középtáv, 2015 Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata, Móra-Vitál Kft. Az intézkedés beruházási költsége: projekttől függően Az intézkedés megvalósítási kerete: egyéb pályázati források

Mórahalom környezet-egészségügyi helyzetének optimális biztosítása Az intézkedés célja: egészséges és kulturált környezet biztosítása és értékelése, szükség esetén az illetékes hatóságok bevonása és a megfelelő intézkedések megtétele Az intézkedés célcsoportjai: lakosság Az intézkedéssel érintett területek: Mórahalom Az intézkedés javasolt ütemezése: folyamatosan Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: projekttől függően Az intézkedés megvalósítási kerete: egyéb pályázati források

■ SZOCIÁLIS ELLÁTÁS MINŐSÉGI JAVÍTÁSA Az intézkedés célja: korszerű infrastrukturális keretek között működő, a lakosság igényeit kielégítő szociális ellátás biztosítása Projektek: Szociális szolgáltatások fejlesztése A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

119

Az intézkedés célja: A szociális szolgáltatások körének szélesítése, színvonalának javítása. Az intézkedés célcsoportjai: lakosság Az intézkedéssel érintett területek: Mórahalom Az intézkedés javasolt ütemezése: folyamatos Az intézkedés partnerei: Gondozási Központ , Önkormányzat Az intézkedés beruházási költsége: projekttől függően Az intézkedés megvalósítási kerete: egyéb pályázati források

Szociális városrehabilitációs fejlesztések Az Az Az Az Az Az Az

intézkedés célja: Különböző szociális fejlesztések Mórahalmon intézkedés célcsoportjai: lakosság intézkedéssel érintett területek: Mórahalom intézkedés javasolt ütemezése: folyamatos intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzat intézkedés beruházási költsége: Sikeres 2.f elbírálás esetén 498.018.907.- Ft intézkedés megvalósítási kerete: DAOP-5.1.1-09-1F-2010-0001

4.1.3

Esélyegyenlőségi jogok biztosítása

A program célja: a városban élő hátrányos helyzetű személyek számára az őket megillető jogok biztosítása A program prioritásának indoklása: a városban élő fogyatékos személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt A program várható eredményei: a társadalom minden tagja számára egyenlő és optimális életkörülmények biztosítása Részprogram: ■ FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA Az intézkedés célja: a fogyatékkal élők esélyének biztosítása a társadalmi beilleszkedéshez


120

Projektek: A fogyatékkal élők jogainak biztosítása Az intézkedés célja: az önkormányzat feladata, hogy mindenkori lehetőségeivel összhangban gondoskodjon a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló akadálymentesítésről a város intézményeinél Az intézkedés célcsoportjai: A városban élő és ide látogató fogyatékos személyek Az intézkedéssel érintett területek: a település közigazgatási területe Az intézkedés javasolt ütemezése: folyamatos Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata, Esély Mórahalmi Szociális Magánalapítvány, Mozgáskorlátozottak Egyesülete Az intézkedés beruházási költsége: Az intézkedés megvalósítási kerete: pályázati források, önerő Akadálymentesítés fő feladatként való kezelése Az intézkedés célja: az intézmények felújításánál, új épületek létesítésénél biztosítani kell az akadálymentes közlekedés feltételeit Az intézkedés célcsoportjai: Mórahalmon élő fogyatékos személyek Az intézkedéssel érintett területek: a város közigazgatási területe Az intézkedés javasolt ütemezése: folyamatos Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: projektmérettől függően Az intézkedés megvalósítási kerete: pályázati források, önerő

4.1.4

Kulturális közösségi élet fellendítése

A program célja: a település különböző életkorú és különböző érdeklődéskörű csoportjai számára szervezett programok és kikapcsolódási lehetőségek biztosítása A program prioritásának indoklása: Jelenleg a lakosság szerint is problémát jelent a korlátozott kulturális és egyéb kikapcsolódási lehetőség, leginkább a fiatalok számára községi szinten szervezett programok hiánya érezhető. A program várható eredményei: A kikapcsolódási lehetőségek bővítése, a fiatalok számára is vonzó szervezett programok a közösségi élet fellendülése. Az ifjúság igényes szórakoztatása és kulturális igényeik fejlesztése pozitív hatással van a város hangulatára e társadalmi réteg által történő megítélésére, erősítve bennük a város iránti kötődést is. A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

121

Részprogramok:

■ KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL ÖSZTÖNZÉSE Az intézkedés célja: a felnövekvő generáció bevonása a társadalmi-kulturális életbe ■ KÖZÖSSÉGI TEREK KIALAKÍTÁSA Az intézkedés célja: mindenki számára nyilvános közösségi terek létrehozása

Projektek: Integrált, komplex városközpont-rehabilitáció Mórahalmon- I. forduló Az intézkedés célja: Multifunkcionális szolgáltatásokat nyújtó, közigazgatási, kulturális, közösségi és gazdasági funkciókat megvalósító térségi szolgáltató központ kialakítása Az intézkedés célcsoportjai: minden korosztály Az intézkedéssel érintett területek: Mórahalom Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: sikeres 2. f esetén: 937.500.000.- Ft. Az intézkedés megvalósítási kerete: DAOP-5.1.2/A-09-2F-2010-0001

■ RENDEZVÉNYEK Az intézkedés célja: a hagyományosan megrendezésre kerülő rendezvények rendszeres magtartása, illetve új rendezvények kialakítása hagyományteremtő céllal

Homokháti Sokadalom Az intézkedés célja: A minden évben megrendezésre kerülő 10 napos nyári fesztiválsorozaton, minden korosztály megtalálhatja a kedvére való programot. Gasztronómiai kóstolók, hagyományőrző-, kulturális- és zenei programok, koncertek, Az intézkedés célcsoportjai: minden korosztály A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

122

Az intézkedéssel érintett területek: Aranyszöm Rendezvényház Az intézkedés javasolt ütemezése: évente Az intézkedés partnerei: egyesületek, civil szervezetek, alapítványok, intézmények, önkormányzat Az intézkedés beruházási költsége: projektmérettől függően Az intézkedés megvalósítási kerete: MVH-Leader, önerő, egyéb pályázati lehetőségek

Sportrendezvények Az intézkedés célja: sporttevékenységek, mozgásos tevékenységek megszerettetése, egészséges életmódra nevelés Az intézkedés célcsoportjai: lakosság, a fiatalok, gyermekek, családok Az intézkedéssel érintett területek: Sportpálya, Városi Sportcsarnok Az intézkedés javasolt ütemezése: folyamatosan Az intézkedés partnerei: civil szervezetek, Móra Ferenc ÁMK Az intézkedés beruházási költsége: projektmérettől függően Az intézkedés megvalósítási kerete: pályázati források Ifjúsági programok Az intézkedés célja: filmklubok, táncházak, vetélkedők szervezése, ünnepváró kézműves foglalkozások, fiatalok által készített alkotásokat bemutató kiállítások szervezése Az intézkedéssel érintett területek: Aranyszöm Rendezvényház, Cacao Klub Az intézkedés célcsoportjai: fiatalok Az intézkedés javasolt ütemezése: évente több alakalommal Az intézkedés partnerei: Móra Ferenc ÁMK, Aranyszöm Rendezvényház Az intézkedés beruházási költsége: projektmérettől függően Az intézkedés megvalósítási kerete: egyéb jövőbeni pályázati lehetőségek Programok az idősebb korosztály számára Az intézkedés célja: kikapcsolódást jelentő közösségi programok a különböző érdeklődési körű felnőttek, elsősorban középkorúak és az idősebb korosztály számára Az intézkedéssel érintett területek: Aranyszöm Rendezvényház egyéb intézmények Az intézkedés célcsoportjai: a település lakossága Az intézkedés javasolt ütemezése: folyamatosan Az intézkedés partnerei: civil szervezetek, szociális intézmények, alapítványok Az intézkedés beruházási költsége: projektmérettől függően A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

123

Az intézkedés megvalósítási kerete: NCA pályázati forrás, támogatások, felajánlások, civil szervezetek és intézmények, alapítványok önereje, egyéb jövőbeni pályázati források

4.2

GAZDASÁGI PILLÉR

A fenntartható helyi gazdasági rendszer előnyben részesíti a helyi lehetőségeket, adottságokat és erőforrásokat, prioritásként jelenik meg a környezeti szempontok érvényesítése, a környezetet érő terhelések minimalizálása. 4.2.1 Az Önkormányzat hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek biztosítása A program célja: az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges tőke előteremtése, biztosítása A program prioritásának indoklása: a települési kötelező és a vállalt feladatok ellátása az önkormányzat feladata, biztosítva ezzel a település lakosságának megfelelő életminőségét és elősegítve a község fejlődését A program várható eredményei: hatékony és gazdaságos önkormányzati működés Részprogramok: ■ PÉNZÜGYI GAZDÁLKODÁS OPTIMALIZÁLÁSA Az intézkedés célja: az önkormányzat rendelkezésére álló pénzösszegek hatékony felhasználása, pályázati és egyéb források révén a bevételek növelése Projektek: Önkormányzati bevételek növelése Az intézkedés célja: a bevételek és kiadások egyensúlyának megteremtése, a költségvetési arányok célirányos megállapítása, a közpénzek gazdaságos és hatékony elosztása, a bevételek növelése pályázatok és vissza nem térítendő támogatások során Az intézkedés célcsoportjai: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés javasolt ütemezése: folyamatosan Az intézkedés megvalósítási kerete: adók, pályázati források, támogatások Hatékony intézményi struktúra kialakítása


124

Az intézkedés célja: Optimálisan kialakítható munkakörök meghatározása, az intézmények személyi állományának megfelelő létszámszükségletnek biztosítása. A szervezetek közötti együttműködés hatékonyságának növelése, a vezetői részfunkciók összehangolása (szervezés, tervezés, operatív irányítás és visszacsatolás, ellenőrzés) Az intézkedés célcsoportjai: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés javasolt ütemezése: folyamatosan Az intézkedés megvalósítási kerete: önerő, pályázati forrás

4.2.2

A mezőgazdaság fenntarthatóságának elősegítése

A program célja: Hatékony és fenntartható mezőgazdaság kialakítása, mely megélhetési forrást biztosít és segít fenntartani a természeti, környezeti értékeket. A program várható eredményei: A fenntartható mezőgazdasági földhasználati és gazdálkodási rendszerek alkalmazása hozzájárul a versenyképesség javulásához.

Részprogramok:

■ AGRÁRKÖRNYEZETVÉDELEM Az intézkedés célja: a természeti környezet mezőgazdasági termelési módszerek alkalmazása.

megőrzését

és

védelmét

szolgáló

Lehetőségek: Az ember és a természet kölcsönhatása során kialakult tájforma fenntartása Az intézkedés célja: az ember és a természet kölcsönhatása során kialakult tájforma fenntartása, kultúrállapotban tartása Az intézkedés célcsoportjai: a társadalom Az intézkedéssel érintett területek: gazdálkodók területei, táblaszegélyek Az intézkedés javasolt ütemezése: folyamatosan Az intézkedés partnerei: gazdálkodók Agrár környezetgazdálkodás Az intézkedés célja: a helyes gazdálkodási gyakorlat, a környezet védelme és javítása, a vidéki táj jó környezeti állapotának megóvása érdekében történő gazdálkodás. Az intézkedés célcsoportjai: a társadalom, mint hatásviselő Az intézkedéssel érintett területek: AKG pályázatra bejelentett területek A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

125

Az intézkedés javasolt ütemezése: folyamatosan (a pályázatban vállalt időtartam) Az intézkedés partnerei: gazdálkodók Az intézkedés megvalósítási kerete: ÚMVP: AKG célprogram, egyéb támogatások

A veszélyeztetett őshonos fajták alkalmazása a termelésben Az intézkedés célja: a földi életet alkotó gének, fajok és ökoszisztémák változatosságának, vagyis biológiai sokféleség megőrzése, ennek egyik célprogramja a veszélyeztetett őshonos fajták alkalmazása a termelésben. Az intézkedés célcsoportjai: a társadalom, mint hatásviselő Az intézkedés javasolt ütemezése: folyamatosan, hosszútávon Az intézkedés partnerei: gazdálkodók Az intézkedés megvalósítási kerete: ÚMVP, egyéb pályázati lehetőségek ■ A TERMELÉS JÖVEDELMEZŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Az intézkedés célja: a termelési feltételek optimalizálása biztosítja a jövedelmezőség javulását Lehetőség: Eszközbeszerzés, technológiai fejlesztés, innováció Az intézkedés célja: a termelés feltételeinek javítása korszerű eszközökkel és technológiákkal Az intézkedés célcsoportjai: gazdálkodók Az intézkedéssel érintett területek: gazdálkodók, mezőgazdasági profilú vállalkozások üzemei Az intézkedés javasolt ütemezése: középtávon Az intézkedés partnerei: gazdálkodók Az intézkedés beruházási költsége: igény szerint Az intézkedés megvalósítási kerete: GOP, egyéb pályázati lehetőségek

■ PIACKÉPES, KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ HOMOKHÁTI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSA A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

126

Az intézkedés célja: biztonságosan fogyasztható, egészséges Homkháti élelmiszerek előállítása Lehetőségek: Biotermelés Az intézkedés célja: káros szermaradványoktól mentes, kiváló minőségű élelmiszer előállítása Az intézkedés célcsoportjai: a társadalom Az intézkedéssel érintett területek: biotermelésre bejelentett területek Az intézkedés javasolt ütemezése: folyamatosan Az intézkedés partnerei: gazdálkodók Az intézkedés beruházási költsége: a költségeket a termelés fajtája határozza meg Az intézkedés megvalósítási kerete: ÚMVP, egyéb pályázati lehetőségek Házi termékek előállítása Az intézkedés célja: Kemikáliák felhasználása nélkül háztáji keretek között előállított, biztonságosan fogyasztható élelmiszerek termelése. Az intézkedés célcsoportjai: a társadalom Az intézkedéssel érintett területek: gazdálkodók területei Az intézkedés javasolt ütemezése: folyamatosan Az intézkedés partnerei: gazdálkodók

4.2.3. Az Ipari park fejlesztése Az intézkedés célja: Mórahalom Városában olyan ipari termelő egységek letelepedésének elősegítése, melyek alacsony környezeti terhelés mellett nagy hozzáadott értékű termékeket állítanak elő. Az ipar fejlesztésének további célja a Városban képzett szakemberek számára helyi munkalehetőség biztosítása. Projektek: Ipari parki szolgáltatásfejlesztés Mórahalmon Az intézkedés célja: a Homokhát Térségi Agrár-Ipari Park komplex fejlesztése, vonalas A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

127

infrastruktúrával való ellátása a régebben meglévő és az újonnan bevont területeken: vezetékes víz, szennyvíz-összegyűjtő és elvezető, illetve előtisztító létesítmények, útaszfaltozás és a hozzá kapcsolódó csapadékvíz-szikkasztó vápa építése Az intézkedés célcsoportjai: ipari parki vállalkozások Az intézkedéssel érintett területek: Homokhát Térségi Agrár-Ipari Park Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2011 Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: a projekt összköltsége 484.200.000,- Ft Az intézkedés megvalósítási kerete: DAOP-1.1.1/A-2008-0007 Vállalkozói Inkubátor központ létrehozása Mórahalmon Az intézkedés célja: négy épületből álló inkubátor központ építése, amelynek nyolc üzemcsarnokában vállalkozások kezdhetik meg működésüket Az Az Az Az Az Az

intézkedés célcsoportjai: vállalkozások intézkedéssel érintett területek: Vállalkozói Inkubátor központ intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2011 intézkedés partnerei: Móraép Nonprofit Közhasznú Kft. intézkedés beruházási költsége: a projekt összköltsége 300.000.000,- Ft intézkedés megvalósítási kerete: DAOP-1.1.1/A-2008-0009

4.2.4

Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus fellendítése

A program célja: alternatív jövedelemforrás teremtése A program várható eredményei: növekvő idegenforgalom, megélhetési lehetőségek bővülése Projektek: Az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő fejlesztése Az intézkedés célja: A Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő szolgáltatásainak fejlesztése, új épületszárny építése Az intézkedéssel érintett területek: Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő Az intézkedés célcsoportjai: helyi lakosok, turisták, fürdőző vendégek A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

128

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés 0003

javasolt ütemezése: rövidtáv, 2011 partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata beruházási költsége: Nettó bekerülési költség: 880.000.- Ft megvalósítási kerete: DAOP-2.1.1/A-2008-0003 ; DAOP-2.1.1/A-2f-2009-

Hotel Colosseum Wellness és Konferencia szálloda létrehozása Mórahalmon Az Az Az Az Az Az Az

intézkedés célja: Minőségi szálláshely kialakítása intézkedéssel érintett területek: Mórahalom, Millenniumi sétány 4-6. intézkedés célcsoportjai: belföldi és külföldi vendégek intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2011 intézkedés partnerei: Móra Invest Kft. intézkedés beruházási költsége: Projekt összköltsége meghaladja a 2,5 milliárd Ft-ot. intézkedés megvalósítási kerete: DAOP-2.1.2/A-2008-0037 A Móra-Túra útvonal rehabilitációja, valamint központi pihenőhely kialakítása a Nagyszéksósi Iskolánál

Az Az Az Az Az Az Az

intézkedés célja: Aktívturisztikai szolgáltatások fejlesztése intézkedéssel érintett területek: Nagyszéksósi Iskola intézkedés célcsoportjai: turisták intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2010 intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata intézkedés beruházási költsége: A projekt összköltsége: 46.972.500 Ft intézkedés megvalósítási kerete: DAOP-2.1.1/E-2008-0009

Borház, avagy szőlészeti, borászati bemutató- és kóstolóhely kialakítása Mórahalmon Az Az Az Az Az Az Az

intézkedés célja: Borturizmus fellendítése intézkedéssel érintett területek: Mórahalom, IV. ker. 120. intézkedés célcsoportjai: helyi lakosok, turisták intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2010 intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata intézkedés beruházási költsége: A projekt összköltsége: 118.273.292.intézkedés megvalósítási kerete: DAOP-2.1.1/D-2008-0002 Klebelsberg világa- gróf Klebelsberg Kúnó szellemi, kulturális, gazdasági


129

örökségét bemutató ház fejlesztése Mórahalmon Az intézkedés célja: látogatóbarát bemutatóház kialakítása, a meglévő melléképület felújításával rétes készítő műhely, valamint az épületegyüttes mögött egy szabadtéri kiállító és fogyasztótér kerül kialakításra Az intézkedéssel érintett területek: Mórahalom, Zákányszéki út 5. Az intézkedés célcsoportjai: helyi lakosok, turisták, fürdőző vendégek Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2011 Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: A projekt összköltsége: 105.473.600.- Ft Az intézkedés megvalósítási kerete: DAOP-2.1.1/B-09-2009-0007

Csónakház, móló és túraútvonal kialakítása a Nagyszéksóstó körül Az Az Az Az Az Az Az

intézkedés célja: Aktívturisztikai szolgáltatások fejlesztése intézkedéssel érintett területek: Mórahalom, Nagyszéksóstó intézkedés célcsoportjai: helyi lakosok, turisták intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2012 intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata intézkedés beruházási költsége: A projekt összköltsége: 74.314.938.- Ft. intézkedés megvalósítási kerete: DAOP-2.1.1/E-09-2009-0019

Helyi és térségi turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek létrehozása és fejlesztése Az intézkedés célja: a TDM szervezetek kialakítása, fejlesztése, működési feltételeinek megteremtése, másrészt a szervezetek által ellátandó TDM szakmai feladatok támogatása Az intézkedéssel érintett területek: Mórahalom Az intézkedés célcsoportjai: helyi lakosok, turisták Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2013 Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: nincs adat Az intézkedés megvalósítási kerete: DAOP-2.1.3-11 4.3

KÖRNYEZETI PILLÉR

A fenntarthatóság három alappillére közül a környezeti alappillér a helyi környezet káros anyagoktól való védelmével és a természeti erőforrások hatékony hasznosításával járul A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

130

hozzá a lakosság hosszú távú jólétéhez, valamint a növényéletkörülményeinek fenntartásához és sokféleségének megőrzéséhez.

4.3.1

és

állatvilág

Környezeti elemek és rendszerek állapotának védelme

A program célja: a környezeti elemek: levegő, talaj, felszíni és felszín alatti vizek, az élővilág jó állapotának fenntartása, egyben a környezeti értékek megóvása, mely magában foglalja az értékek megőrzését, helyreállítását vagy a károsodás megelőzését, minimalizálását A program prioritásának indoklása: a környezet a fenntarthatóság három alappillérének egyike, jó állapotának megőrzése a jelen és jövő generációi számára elengedhetetlen A program várható eredményei: a környezetterhelés csökken, nem alakulnak ki irreverzibilis folyamatok, megfelelő életkörülmények teremtődnek az ott élők számára Részprogramok: ■ Települési környezetvédelem tervi hátterének biztosítása Az intézkedés célja: a környezet veszélyeztetettségének csökkentéséről, környezetminőség javításáról szóló település helyi programjának meghatározása és biztosítása Projektek: Mórahalom Város Környezetvédelmi Programjának aktualizálása Az intézkedés célja: a 2003-ban elkészített Környezetvédelmi Program felülvizsgálata, aktualizálása Az intézkedés célcsoportjai: a település lakossága Az intézkedéssel érintett területek: a település közigazgatási területe Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2010 Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: 450.000 Ft +ÁFA Az intézkedés megvalósítási kerete: önerő

a

■ Hulladékhelyzet rendezése Az intézkedés célja: A szeméttelep rekultivációja, a hulladékgyűjtés- és kezelés tevékenységének javítása, hulladékok újrahasználatának, ill. újrahasznosításának ösztönzése, a hulladékok keletkezésének megelőzése. Projektek: Települési szilárd és folyékony hulladéklerakók, állati hulladéktemetők, dögkutak rekultivációja Az intézkedés célja: a hulladéklerakók, állati hulladéktemetők, dögkutak rekultivációja Az intézkedés célcsoportjai: a település lakossága A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

131

Az intézkedéssel érintett területek: a település közigazgatási területe Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2012 Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: a projekt pályázat szerinti összköltsége: 22.274.9999.-Ft Az intézkedés megvalósítási kerete: DAOP Homokháti Kistérség Többcélú Társulása települési szilárdhulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztése szemléletformálás, veszélyes hulladékok elkülönített begyűjtése és házi komposztálás elterjesztése révén Az intézkedés célja: A Társulás településein a helyi adottságoknak megfelelő, technológiájukban differenciált, korszerű hulladékgazdálkodási módszerek bevezetése, kiépítése. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek, valamint a szeméttelep területén komposztáló telep és hulladékudvar kialakítása. Az intézkedés célcsoportjai: Homokháti Kistérség Többcélú Társulás településeinek lakossága Az intézkedéssel érintett területek: Homokháti Kistérség Többcélú Társulás településeinek közigazgatási területe Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2010 Az intézkedés partnerei: Homokháti Kistérség Többcélú Társulása Az intézkedés beruházási költsége: A projekt összköltsége: 8.819.999.- Ft. Az intézkedés megvalósítási kerete: KEOP-7.1.1.1-2008-0011 "FELELŐSSÉGGEL A JELEN ÉS JÖVŐ GENERÁCIÓ KÖRNYEZETTUDATOSSÁGÁÉRT" Hatékony környezeti nevelés az interaktivitás és élménypedagógia jegyében, a Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskola infrastrukturális hátterének fejlesztése révén

Az intézkedés célja: a Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskola infrastrukturális hátterének fejlesztése Az intézkedés célcsoportjai: a Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskola látogatói Az intézkedéssel érintett területek: 6782 Mórahalom, IV. kerület 65. Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2011. Az intézkedés partnerei: Móra Ferenc ÁMK Az intézkedés beruházási költsége: A projekt összköltsége: 61.987.884.- Ft Az intézkedés megvalósítási kerete: KEOP 3.3.0/09-2009-0001

■ HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK ÉS ÉPÍTETT OBJEKTUMOK VÉDELME A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

132

Az intézkedés célja: a település számára olyan kiemelkedő jelentőséggel bíró természeti értékek és épített elemek, objektumok védelmének biztosítása, melyek országos védelem alatt nem állnak Projektek: Természetközeli élőhelyek védelme Az intézkedés célja: megvédeni és megőrizni a természetközeli élőhelyeket - növény- és állatvilág tekintetében egyaránt. Természetközeli élőhelyeknek tekinthetők azok a területek, ahol az emberi beavatkozás, emberi tevékenységek (pl. gazdálkodás) mértéke elhanyagolható. Szükség esetén a védelem biztosítása jogszabályi úton (települési rendelettel). Az intézkedés célcsoportjai: a település lakossága, az ide látogatók Az intézkedéssel érintett területek: a település közigazgatási területe, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által javasolt területek Az intézkedés javasolt ütemezése: folyamatosan Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata, civil szervezetek Az intézkedés beruházási költsége: projekttől függően Az intézkedés megvalósítási kerete: önerő, pályázati források Helyi jelentőségű védett területek arányának növelése Az intézkedés célja: helyi jelentőséggel bíró természeti területek, zöldfelületek, kulturális szempontból kiemelkedő fontosságú különleges területek, egyedi tájértékek védettségének biztosítása jogszabályi úton (önkormányzati rendeletekkel) Az intézkedés célcsoportjai: a település lakossága, az ide látogatók Az intézkedéssel érintett területek: a település közigazgatási területe, természeti területek esetén a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által javasolt területek Az intézkedés javasolt ütemezése: közép- és hosszútáv Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: projekttől függően Az intézkedés megvalósítási kerete: önerő, pályázati források Műemléki épületek, helyi jelentőségű épített értékek, régészeti lelőhelyek védelme Az intézkedés célja: az épületek, objektumok, értékes régészeti lelőhelyek jogszabályban lefektetett védelmének biztosítása Az intézkedés célcsoportjai: a település lakossága Az intézkedéssel érintett területek: a település közigazgatási területe Az intézkedés javasolt ütemezése: közép- és hosszútáv A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

133

Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: projekttől függően Az intézkedés megvalósítási kerete: önerő, pályázati források ■ ÉPÍTETT ELEMEK, OBJEKTUMOK FENNTARTÁSA Az intézkedés célja: a település épített elemeinek, objektumainak (pl. közintézmények, orvosi rendelő) megfelelő állapotának biztosítása Projektek: Komplex egészségügyi szolgáltatás-fejlesztés Mórahalom városában Az intézkedés célja: A mórahalmi mentőállomás eszközbeszerzése, felújítása Az intézkedés célcsoportjai: a település lakossága Az intézkedéssel érintett területek: Mórahalom, Kölcsey u. 2. Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2012 Az intézkedés partnerei: Homokháti Kistérség Többcélú Társulása Az intézkedés beruházási költsége: a projekt összköltsége 40.190.668.- Ft Az intézkedés megvalósítási kerete: DAOP-4.1.1/A-09-2010-0010 „Kerek iskola” épület felújítása Az intézkedés célja: komplex feladatokat ellátó, szolgáltató épület létrejötte a településen Az intézkedés célcsoportjai: a település lakossága Az intézkedéssel érintett területek: Kerek-iskola, Mórahalom 0226/9 hrsz. Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2012 Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: 53.340.000.- Ft Az intézkedés megvalósítási kerete: IKSZT

Bölcsődei kapacitásbővítés és szolgáltatásfejlesztés Az intézkedés célja: A jelenleg működő bölcsőde kapacitásbővítése és szolgáltatásfejlesztése Az intézkedés célcsoportjai: a település lakossága Az Az Az Az Az

intézkedéssel érintett területek: Mórahalom, Köztársaság utca intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2010 intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata intézkedés beruházási költsége: intézkedés megvalósítási kerete: DAOP-4.1.3/C-2f-2009-0008 Az iskolai technikai kabinet akadálymentesítése


134

Az intézkedés célja: Az iskolai technikai kabinet teljes körű akadálymentesítése Az intézkedés célcsoportjai: a Móra Ferenc ÁMK tanulói Az Az Az Az Az

intézkedéssel érintett területek: Mórahalom, Millenniumi sétány 17. intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2010 intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata intézkedés beruházási költsége: a projekt összköltsége: 16.470.000.- Ft intézkedés megvalósítási kerete: DAOP-4.3.1/09-2009-0016

A Mórahalmi Római Katolikus templom fűtésrendszerének felújítása és szilárd biomassza alapú energetikai rendszer kialakítása Az Az Az Az Az Az Az

intézkedés célja: a fűtésrendszerének felújítása intézkedés célcsoportjai: katolikus gyülekezet, a település lakossága, turisták intézkedéssel érintett területek: Szent László park 2. intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2012 intézkedés partnerei: Római Katolikus Egyházközség, Mórahalom intézkedés beruházási költsége: Sikeres elbírálás esetén: 10.580.000.- Ft intézkedés megvalósítási kerete: KEOP

4.3.2

Rendezett zöldfelületi rendszer kialakítása és fenntartása

A program célja: a települési környezet javítása, a biológiai aktivitás és esztétikai érték növelése A program prioritásának indoklása: a megfelelően kialakított települési zöldfelületi rendszer a lakosság jólétét szolgálja, javítja a települési klímát, jótékonyan befolyásolja a településképet, a mezővédő erdősávok csökkentik a deflációt A program várható eredményei: élhetőbb települési környezet, külterületi defláció csökkenése, élőhelyfenntartás/ teremtés

Részprogramok: ■ BELTERÜLETI ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ELEMEINEK RENDEZÉSE, BŐVÍTÉSE Az intézkedés célja: a belterületen lévő zöldfelületi elemek, közparkok rendezése, potenciális zöldfelületi elemek kialakítása Projektek:


135

Meglévő közparkok megújítása és új közparkok kialakítása zöldterületeken Az intézkedés célja: a lakosság számára rekreációs területként szolgáló rendezett közparkok kialakítása, ezáltal a település összképének javítása, turistabaráttá tétele Az intézkedés célcsoportjai: települési lakosság, a településre látogatók Az intézkedéssel érintett területek: Mórahalom közigazgatási területén található parkok Az intézkedés javasolt ütemezése: közép- vagy hosszútáv, 2020-ig Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: projektmérettől függően Az intézkedés megvalósítási kerete: egyéb jövőbeni pályázati lehetőségek Szabványos játszótér kialakítása Mórahalom belvárosában Az intézkedés célja: EU szabványos játszótér kialakítása a településközpontban lévő zöldterületen, hozzájárulva a családbarát településképhez Az intézkedés célcsoportjai: a település lakossága, családok, a településre látogatók Az intézkedéssel érintett területek: Központi játszótér Az intézkedés javasolt ütemezése: közép- vagy hosszútáv, 2020-ig Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: projektmérettől függően Az intézkedés megvalósítási kerete: egyéb jövőbeni pályázati lehetőségek Mórahalom, Balogh Páter utcai játszótér bővítése Az intézkedés célja: települési zöldterületeken új, EU szabványos játszótér kialakítása, hozzájárulva a családbarát településképhez Az intézkedés célcsoportjai: a település lakossága, családok, a településre látogatók Az intézkedéssel érintett területek: Balogh Páter utcai játszótér Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2010 Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: bruttó 641.875,- Ft Az intézkedés megvalósítási kerete: TFA/2009-II/3 4.3.3

Megújuló energiaforrások alkalmazása helyi szinten

A program célja: a megújuló energiaforrások felhasználási arányának növelése, környezetbarát technológiák bevezetése A program prioritásának indoklása: Mindenütt egyre nagyobb problémát okoznak a növekvő energiaárak, az energiaellátás biztonsága, versenyképessége. Törekedni kell az energiatakarékosságra (az Európai Unió célkitűzései között szerepel, hogy a tagállamok a 2008—2016-ig terjedő időszakban évi 1% energiatakarékosságot érjenek el), szükség van a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére. A program várható eredményei: Hosszú távon csökken az energiaszolgáltatóktól való függőség, csökkennek az energiaárak, a környezetre gyakorolt terhelések, káros A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

136

hatások. Részprogramok: ■ ISMERETEK BŐVÍTÉSE, LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÁS Az intézkedés célja: a megújuló energiaforrások alkalmazási területeinek és felhasználási lehetőségeinek megismertetése a lakossággal, környezetvédelmi témájú információnyújtás, kapcsolatteremtés szakemberek, beruházók és kivitelezők között, valamint a vállalkozási kedv fellendítése Projektek: „Geotermikus tapasztalatcsere" program Az intézkedés célja: tájékoztató a geotermikus energiáról Az intézkedés célcsoportjai: a település lakossága, vállalkozók Az intézkedéssel érintett területek: Mórahalom közigazgatási területe Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2010, utána folyamatosan Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata

„A Geotermikus kaszkádrendszer bemutatása” konferencia Az Az Az Az Az Az

intézkedés célja: tájékoztató a mórahalmi geotermikus kaszkádrendszerről intézkedés célcsoportjai: a település lakossága, vállalkozók intézkedéssel érintett területek: Mórahalom közigazgatási területe intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2010 intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata intézkedés megvalósítási kerete: KEOP

Ökofesztivál - hagyományos konferencia és kiállítási napok „Víz az élet bölcsője” , „Környezetbarát építkezés” Az intézkedés célja: Figyelemfelkeltés a klímaváltozásra és a környezettudatosságra Az intézkedés célcsoportjai: Homokháti kistérség lakossága Az intézkedéssel érintett területek: Energia Tanácsadó és Információs Központ, Mórahalom Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2010 Az intézkedés partnerei: Homokháti Kistérség Többcélú Társulása, vállalkozások Az intézkedés megvalósítási kerete: KEOP-6.1.0 ■ MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA ÉPÜLŐ TECHNOLÓGIÁK KIÉPÍTÉSE A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

137

Az intézkedés célja: helyi szinten hasznosítható megújuló energiaforrások alkalmazása, azokra épülő környezetbarát technológiák bevezetése, kiépítése Projektek: Mórahalmi geotermikus kaszkád rendszer Az intézkedés célja: a geotermikus energia alkalmazása, csökkentve ezzel a környezetterhelést, és hosszú távon az energiaköltségeket Az intézkedés célcsoportjai: Mórahalom lakossága Az intézkedéssel érintett területek: közintézmények Mórahalom belvárosában Az intézkedés javasolt ütemezése: megvalósítás: 2010; fenntartás hosszútáv, 2040 Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: 263.040.000.- Ft Az intézkedés megvalósítási kerete: KEOP-4.1.0-2007-0006 Támogatások, segélyezések energiahatékonysághoz Az intézkedés célja: kedvezőbb feltételek biztosítása, illetve támogatás nyújtása azoknak, akik meghatározott típusú és meghatározott mennyiségben megújuló energiaforrásokat használnak Az intézkedés célcsoportjai: a település lakossága, helyi vállalkozások Az intézkedéssel érintett területek: Mórahalom közigazgatási területe (ipartelepek, közintézmények, lakóépületek) Az intézkedés javasolt ütemezése: hosszútáv, 2030 Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés megvalósítási kerete: különböző pályázati források 4.3.4

Infrastrukturális helyzet fejlesztése

A program célja: Mórahalom megközelíthetőségének javítása, a települési infrastruktúra fejlesztése, egyben a szennyvíz- és ivóvízhálózat korszerűsítése A program prioritásának indoklása: a megfelelő infrastrukturális kiépítettség nagymértékben hozzájárul a beruházások, tőke idevonzásához és a környezeti elemek, ill. rendszerek védelméhez A program várható eredményei: gazdasági fellendülés, életkörülmények javulása Részprogramok:

■ IVÓVÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA Az intézkedés célja: az ivóvízminőséggel szemben támasztott uniós elvárásoknak való megfelelés A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

138

Projektek: Ivóvízminőség javító program Az intézkedés célja:. Az ivóvíz szolgáltatás minőségének javítása az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően Az intézkedés célcsoportjai: a település lakossága Az intézkedéssel érintett területek: a település közigazgatási területe Az intézkedés javasolt ütemezése: középtáv, 2016 Az intézkedés partnerei: Mórahalom és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás Az intézkedés beruházási költsége: Az intézkedés megvalósítási kerete: KEOP-2009-1.3.0

A „Zöld Közösségi Ház vízhálózat fejlesztése” Az Az Az Az Az Az Az

intézkedés célja: A Zöld Közösségi Ház vízhálózatának fejlesztése intézkedés célcsoportjai: a Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskola látogatói intézkedéssel érintett területek: 6782 Mórahalom, IV. kerület 65. intézkedés javasolt ütemezése: középtáv, 2015 intézkedés partnerei: Mórahalom Közoktatásért Közalapítvány intézkedés beruházási költsége: Tervezett költség 6.500.000.- Ft intézkedés megvalósítási kerete: MVH Jogcímkód: 6.355.01.01

■ KISTÉRSÉGI SZENNYVÍZHÁLÓZAT FEJLESZTÉSE, BŐVÍTÉSE Az intézkedés célja: Mórahalmon új szennyvíztisztító telep létesítése, mely Mórahalom és Zákányszék települések közös SBR rendszerű, totáloxidációs szennyvíztisztító telep létrehozása. Mórahalmon 1708 m hosszan a meglévő szennyvízcsatorna hálózat rekonstruálása, valamint a szennyvízcsatorna főgyűjtő, a végátemelő és a nyomóvezeték jelentős kapacitásbővítése. Zákányszéken a szennyvíz elvezető rendszer kiépítése.

Projekt: Mórahalom és Zákányszék települések szennyvízelvezetése és tisztítása Az intézkedés célja: Mórahalmon új szennyvíztisztító telep létesítése valamint 1708 m hosszan a meglévő szennyvízcsatorna hálózat rekonstruálása. Zákányszéken a szennyvíz A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

139

elvezető rendszer kiépítése. Az intézkedés célcsoportjai: Mórahalom és Zákányszék települések lakossága Az intézkedéssel érintett területek: Mórahalom és Zákányszék közigazgatási területe Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2014 Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata, Zákányszék Község Önkormányzata, Mórahalom- Zákányszék Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Társulása Az intézkedés beruházási költsége: I. fordulós: 82.000.000.-Ft, Pozitív elbírálás esetén a II. fordulós projekt összköltsége: 2.371.682.223.- Ft Az intézkedés megvalósítási kerete: KEOP-7.1.2.0 / KEOP-1.2.0./2F ■BURKOLT UTAK ARÁNYÁNAK JAVÍTÁSA, A TELEPÜLÉSEN BELÜLI KÖZLEKEDÉS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA

Az intézkedés célja: A települési infrastruktúra közlekedés megfelelő feltételeinek biztosítása

fejlesztése, a

településen

belüli

Projektek: Mórahalmi Mátyás király körút, Batthyány utca és a 0391 hrsz-ú út aszfaltburkolattal történő ellátása Az intézkedés célja: szilárd burkolatú utak építése Az intézkedés célcsoportjai: a település lakossága Az intézkedéssel érintett területek: Mátyás király körút Nagy Imre és a Batthyány utca közti szakasza, Batthyány utca Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2010. Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: a projekt összköltsége: 150.691.187.- Ft, a támogatási intenzitás 90%. Az intézkedés megvalósítási kerete: DAOP-3.1.1/B-09-2009-0007 Különféle építési munkák Mórahalmon Az intézkedés célja: szilárd burkolatú utcák kialakítása Az intézkedés célcsoportjai: a település lakossága Az intézkedéssel érintett területek: A Nagy Imre utca, a Mátyás király körút egy szakaszának, a Füstölő sor, az 55. sz. főút és 0243 hrsz-ú út közötti 0405/38 hrsz-ú út, az 55. számú főút melletti Szervizút és az 1652 és 1653 helyrajzi számú utcák A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

140

Az Az Az Az

intézkedés intézkedés intézkedés intézkedés

javasolt ütemezése: rövidtáv, 2010. partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata beruházási költsége: A projekt összköltsége: 181.837.806.- Ft megvalósítási kerete: DAOP-3.1.1/B-2008-0028

Mórahalom Város Önkormányzatának tulajdonában levő Mórahalom, 573/14;1743; 1751;573/15;1791 helyrajzi számú belterületi utcák szilárd burkolattal való ellátása Az Az Az Az Az Az Az

intézkedés célja: belterületi utcák szilárd burkolattal való ellátása intézkedés célcsoportjai: a település lakossága intézkedéssel érintett területek: Balogh páter, Bethlen, Batthyány, 573/5 utcák intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2010 intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata intézkedés beruházási költsége: A projekt összköltsége: 69.422.000.- Ft intézkedés megvalósítási kerete: DAOP-3.1.1/B-2007-0187

Mórahalom Közösségi közlekedésének fejlesztése Az intézkedés célja: A Buszállomás épületének tetőszerkezetének felújítását és kiszolgáló létesítményének raktárhelységgel történő bővítése. A Szabadság utcában P+R parkoló építése (3db és 3db mozgássérült) személygépjárművek részére Az intézkedés célcsoportjai: a település lakossága Az intézkedéssel érintett területek: Buszállomás, Szabadság utca – István király útker. Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2010 Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: A projekt összköltsége: 243.071.697.- Ft Az intézkedés megvalósítási kerete: DAOP-3.2.1/A-09-2009-0013

Belterületi szilárd burkolatú utak felújítása- Mórahalom Az intézkedés célja: belterületű utak szilárd burkolattal való ellátása Az intézkedés célcsoportjai: lakosság Az intézkedéssel érintett területek: Béke, Domb, Mező, Juhász Gy., Móra F., Úttörő utcák Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2010 Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: A 4 db pályázat összköltsége: 72.426.710 Az intézkedés megvalósítási kerete: DARFT-TEUT-2009 A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

141

Tüsök sori útépítés Az intézkedés célja: mezőgazdasági feltáró utak építése, elkerülő és tehermentesítő célzattal (lassú járművek), másodfunkció tanyák megközelíthetőségének javítása Az intézkedés célcsoportjai: gazdálkodók, a tanyán élő lakosság Az intézkedéssel érintett területek: külterületi mezőgazdasági utak Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2013 Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: projektmérettől függően Az intézkedés megvalósítási kerete: MVH: Jogcímkód: 8.130.02.01.

■ GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS INFRASTRUKTÚRA JAVÍTÁSA Az intézkedés célja: a gyalogos és kerékpáros közlekedés megkönnyítése Projektek: Mórahalom belterületi kerékpárút hálózat fejlesztése a Zákányszéki és Kissori út mentén Az intézkedés célja: Bástya sor – Deák F u. közti 435 fm-es szakasz és a Radnóti u. – Mátyás király krt. közti 105 fm-es szakasz 2,75 m szélességben aszfaltburkolatú elválasztás nélküli, a Deák F u. – Radnóti u. közti 130 fm-es szakasz 3,5 m széles (2 m széles kerékpár- és 1,5 m széles járda/gyalogút) elválasztott gyalog- és kerékpárút épül. A Kissori út mellett a Röszkei úti kereszteződéstől az Erzsébet királyné útjáig az Agráripari Park felöli oldalon, a közút és az Ipari park közötti zöldsávban (részben a régi kisvasút nyomvonalán) 1.108 m hosszú, 2 m széles kerékpárút épül. Az intézkedés célcsoportjai: a település lakossága, a településre látogatók Az intézkedéssel érintett területek: Bástya sor – Deák F u. ;Radnóti u. – Mátyás király krt. Deák F u. – Radnóti u. ;Kissori út mellett a Röszkei úti kereszteződéstől az Erzsébet királyné útjáig. Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2010 Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: A projekt összköltsége: 56.000.000,- Ft A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

142

Az intézkedés megvalósítási kerete: DAOP-3.1.2/A-09-2009-0028 Kerékpárút építése az 55. sz. főút mentén (Szeged-) Domaszék – Mórahalom – Ásotthalom között Az intézkedés célja: a biztonságos külterületi kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése Az intézkedés célcsoportjai: a települések lakossága, az ide látogató kerékpáros turisták Az intézkedéssel érintett területek: a települések közigazgatási határáig az 55. sz főút mentén Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv: 2010 Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata (főkedvezményezett, konzorcium vezetője) és Domaszék, valamint Ásotthalom Községek Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: A projekt összköltsége 240.500.000.- Ft Az intézkedés megvalósítási kerete: KÖZOP-3.2.0/B-08-2008-0003

■ INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Az intézkedés célja: a település közintézményeiben korszerű informatikai felszereltség biztosítása, a modern kommunikációs csatornák alkalmazási feltételeinek megteremtése Projektek: K.O - A kompetencia alapú oktatás kiütéses győzelme Mórahalom város közoktatási Intézményeiben Az intézkedés célja: Kompetencia alapú oktatás bevezetése Az intézkedés célcsoportjai: Napköziotthonos Óvoda, Mórahalmi Alapfokú Művészeti Iskola, Móra Ferenc ÁMK diákjai, pedagógusai Az intézkedéssel érintett területek: Napköziotthonos Óvoda, Mórahalmi Alapfokú Művészeti Iskola, Móra Ferenc ÁMK Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2010 Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: a projekt összköltsége: 47.000.000,- Ft Az intézkedés megvalósítási kerete: TÁMOP - 3.1.4.-08/2-2009-0001 K.O. A kompetencia alapú oktatás kiütéses győzelme Mórahalom város közoktatási Intézményeiben – tanulói eszközbeszerzés A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

143

Az intézkedés célja: informatikai eszközfejlesztés, beszerzés (138 db tanulói laptop, 7 db tanári laptop, 5 db tárolót, 7 db Acces Point és 1 db Router) Az intézkedés célcsoportjai: a Móra Ferenc ÁMK tanulói, dolgozói Az intézkedéssel érintett területek: Móra Ferenc ÁMK Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2011 Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: a projekt összköltsége: 18. 893. 380.- Ft. Az intézkedés megvalósítási kerete: TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0071

A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése Az intézkedés célja: informatikai eszközfejlesztés Az intézkedés célcsoportjai: a Móra Ferenc ÁMK tanulói, dolgozói Az intézkedéssel érintett területek: Móra Ferenc ÁMK Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2011 Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: a projekt összköltsége: 13.823.920.- Ft. Az intézkedés megvalósítási kerete: TIOP-07/1-208-0471 ■ BELVÍZRENDEZÉS Az intézkedés célja: a belvizek által okozott károk megelőzése, ill. minimalizálása Projektek: A Mórahalom belterületén lévő Petőfi, Honvéd, Móra Ferenc, Juhász Gyula, Rózsa és Köztársaság utcákban a csapadék- és belvíz elvezetés megoldására rekonstrukciós fejlesztési beruházás megvalósítása Az intézkedés célja: csapadék- és belvíz elvezetés megoldására rekonstrukciós fejlesztési beruházás megvalósítása Az intézkedés célcsoportjai: a település lakossága Az intézkedéssel érintett területek: Mórahalom belterülete Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2010 Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: a projekt összköltsége 44.000.000,- Ft Az intézkedés megvalósítási kerete: DAOP-5.2.1/A-2008-0039


144

A Mórahalom belterületén lévő Dózsa, Domb, Mező, Szőlő, Jókai, kertész és Tömörkény utcákban a csapadék- és belvíz elvezetés megoldására rekonstrukciós fejlesztési beruházás megvalósítása Az intézkedés célja: csapadék- és belvíz elvezetés megoldására rekonstrukciós fejlesztési beruházás megvalósítása Az intézkedés célcsoportjai: a település lakossága Az intézkedéssel érintett területek: Mórahalom belterülete Az intézkedés javasolt ütemezése: rövidtáv, 2012 Az intézkedés partnerei: Mórahalom Város Önkormányzata Az intézkedés beruházási költsége: a projekt összköltsége 105.600.000,- Ft Az intézkedés megvalósítási kerete: DAOP-5.2.1/A-09-2009-0005


145

4.4 Áttekintő ütemezési táblázatok (Társadalmi, gazdasági, környezeti pillér) Ütemezés Részprogramok

Projektek

Partnerek Rövidtáv

Középtáv

Hosszútáv

Szemléletformáló közösségi fórumok szervezése

Önkormányzat, előadók

A Mórahalmi Fenntartható Fejlődés Háza

Önkormányzat

Az idegen nyelvi nevelés és oktatás kereteinek fejlesztése

Önkormányzat és intézményei

X

A környezettudatos gondolkodás gyakorlati megvalósítására irányuló programok

Móra Ferenc ÁMK, Napközi Otthonos Óvoda

X

Információs társadalmi tanácsadó pontok kialakítása

Önkormányzat

Intézményi struktúra hatékony működésének elősegítése

A civil szervezetek és a helyi közigazgatás szereplői közötti együttműködés fejlesztése

Önkormányzat, civil szervezetek

X

Munkahelyteremtés közcélú foglalkoztatás keretében

Közcélú foglalkoztatás folyamatos biztosítása Mórahalmon

Önkormányzat és intézményei

X

Társadalmi szemléletformálás

Oktatási, továbbképzési rendszer fejlesztése

X X

X


146

Egészségügyi ellátás minőségi javítása

Szociális ellátás minőségi javítása

Településőrök támogatása 2010. évre

Önkormányzat

Rendelők, eszközök, épületek felújítása, a felújítottak fenntartása

Önkormányzat, Móra-Vitál Kft

Mórahalom környezet-egészségügyi helyzetének optimális biztosítása

Önkormányzat

X

Szociális szolgáltatások fejlesztése

Gondozási Központ, Önkormányzat

X

Szociális városrehabilitációs fejlesztések

Önkormányzat

A fogyatékkal élők jogainak biztosítása

Önkormányzat, Esély Mórahalmi Szociális Magánalapítvány, Mozgáskorlátozottak Egyesülete

Akadálymentesítés fő feladatként való kezelése

Önkormányzat

X

Integrált, komplex városközpont rehabilitáció Mórahalmon- I. forduló

Önkormányzat

X

Fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítása

Közösségi terek kialakítása

X X

X X


147

Homokháti Sokadalom

Egyesületek, civil szervezetek, alapítványok, intézmények, önkormányzat Civil szervezetek, Móra Ferenc ÁMK

X

Ifjúsági programok

Móra Ferenc ÁMK, Aranyszöm Rendezvényház

X

Programok az idősebb korosztály számára

Civil szervezetek, szociális intézmények, alapítványok

X

Önkormányzati bevételek növelése

Önkormányzat

X

Hatékony intézményi struktúra kialakítása

Önkormányzat

X

Az ember és a természet kölcsönhatása során kialakult tájforma fenntartása

Gazdálkodók

X

Agrár környezetgazdálkodás

Gazdálkodók

Sportrendezvények Rendezvények

Pénzügyi gazdálkodás optimalizálása

Agrárkörnyezetvédelem

X

X


148

A veszélyeztetett őshonos fajták alkalmazása a termelésben

Gazdálkodók

A termelés jövedelmezőségének javítása

Eszközbeszerzés, technológiai fejlesztés, innováció

Gazdálkodók

Piacképes, kiváló minőségű homokháti termékek előállítása

Biotermelés

Gazdálkodók

Házi termékek előállítása

Gazdálkodók

Ipari parki szolgáltatásfejlesztés Mórahalmon

Önkormányzat

X

Vállalkozói Inkubátor létrehozása Mórahalmon

Móraép Kft.

X

Az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő fejlesztése

Önkormányzat

X

Hotel Colosseum Wellness és Konferencia szálloda létrehozása Mórahalmon A Móra-Túra útvonal rehabilitációja, valamint központi pihenőhely kialakítása a Nagyszéksósi Iskolánál

Móra Invest Kft.

X

Önkormányzat

X

Az Ipari park fejlesztése


központ

X X

X X


149

Települési környezetvédelem tervi hátterének biztosítása Hulladékhelyzet rendezése

Borház, avagy szőlészeti, borászati bemutató- és kóstolóhely kialakítása Mórahalmon

Önkormányzat

X

Klebelsberg világa- gróf Klebelsberg Kúnó szellemi, kulturális, gazdasági örökségét bemutató ház fejlesztése Mórahalmon

Önkormányzat

X

Csónakház, móló és túraútvonal kialakítása a Nagyszéksóstó körül Helyi és térségi turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek létrehozása és fejlesztése Mórahalom Város Környezetvédelmi Programjának aktualizálása

Önkormányzat

X

Önkormányzat

X

Önkormányzat

X

Települési szilárd és folyékony hulladéklerakók, állati hulladéktemetők, dögkutak rekultivációja

Önkormányzat

X


150

Homokháti Kistérség Többcélú Társulása települési szilárdhulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztése szemléletformálás, veszélyes hulladékok elkülönített begyűjtése és házi komposztálás elterjesztése révén

Homokháti Kistérség Többcélú Társulása

X

FELELŐSSÉGGEL A JELEN ÉS JÖVŐ GENERÁCIÓ KÖRNYEZETTUDATOSSÁGÁÉRT"

Móra Ferenc ÁMK

X

Természetközeli élőhelyek védelme

Önkormányzat

X

Helyi jelentőségű természeti értékek és épített objektumok vdelme

Helyi jelentőségű védett területek arányának növelése

Önkormányzat

X

Műemléki épületek, helyi jelentőségű épített értékek, régészeti lelőhelyek védelme

Önkormányzat

X

Épített elemek, objektumok fenntartása

Komplex egészségügyi szolgáltatásfejlesztés Mórahalom városában


X

„Kerek iskola” épület felújítása

Önkormányzat

X

X


151

Belterületi zöldfelületi rendszer elemeinek rendezése, bővítése

Ismeretek bővítése, lakossági tájékoztatás

Bölcsődei kapacitásbővítés és szolgáltatásfejlesztés

Önkormányzat

X

Az iskolai technikai kabinet akadálymentesítése

Önkormányzat

X

A Mórahalmi Római Katolikus templom fűtésrendszerének felújítása és szilárd biomassza alapú energetikai rendszer kialakítása

Önkormányzat

X

Meglévő közparkok megújítása és új közparkok kialakítása zöldterületeken

Önkormányzat

X

Szabványos játszótér kialakítása Mórahalom belvárosában

Önkormányzat

X

Mórahalom, Balogh Páter utcai játszótér bővítése

Önkormányzat

X

„Geotermikus tapasztalatcsere" program

Önkormányzat

X

„A Geotermikus kaszkádrendszer bemutatása” konferencia

Önkormányzat

X

X


152

Ökofesztivál - hagyományos konferencia és kiállítási napok „Víz az élet bölcsője” , „Környezetbarát építkezés”


X

Mórahalmi geotermikus kaszkád rendszer

Önkormányzat

X

Támogatások, segélyezések energiahatékonysághoz

Önkormányzat

Ivóvízminőség javító program

Önkormányzat

X

Ivóvízminőség javítása

A Zöld Közösségi Ház vízhálózat fejlesztése

Mórahalom Közoktatásért Közalapítvány

X

Kistérségi szennyvízhálózat fejlesztése, bővítése

Mórahalom és Zákányszék települések szennyvízelvezetése és tisztítása

Önkormányzat

X

Mórahalmi Mátyás király körút, Batthyány utca és a 0391 hrsz-ú út aszfaltburkolattal történő ellátása

Önkormányzat

X

Különféle Mórahalmon

Önkormányzat

X

Megújuló energiaforrásokra épülő technológiák kiépítése

építési

munkák

X X

Burkolt utak arányának A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

153

Gyalogos és kerékpáros infrastruktúra javítása

Informatikai infrastruktúra fejlesztése

Mórahalom Város Önkormányzatának tulajdonában levő Mórahalom, 573/14;1743; 1751;573/15;1791 helyrajzi számú belterületi utcák szilárd burkolattal való ellátása

Önkormányzat

X

Mórahalom Közösségi közlekedésének fejlesztése

Önkormányzat

X

Belterületi szilárd burkolatú utak felújítása- Mórahalom

Önkormányzat

X

Tüsök sori útépítés

Önkormányzat

X

Mórahalom belterületi kerékpárút hálózat fejlesztése a Zákányszéki és Kissori út mentén

Önkormányzat

X

Kerékpárút építése az 55. sz. főút mentén (Szeged-) Domaszék – Mórahalom – Ásotthalom között

Önkormányzat

X

K.O - A kompetencia alapú oktatás kiütéses győzelme Mórahalom város közoktatási Intézményeiben

Önkormányzat

X


154

K.O. A kompetencia alapú oktatás kiütéses győzelme Mórahalom város közoktatási Intézményeiben – tanulói eszközbeszerzés

Önkormányzat

X

A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése

Önkormányzat

X

A Mórahalom belterületén lévő Petőfi, Honvéd, Móra Ferenc, Juhász Gyula, Rózsa és Köztársaság utcákban a csapadék- és belvíz elvezetés megoldására rekonstrukciós fejlesztési beruházás megvalósítása

Önkormányzat

X

A Mórahalom belterületén lévő Dózsa, Domb, Mező, Szőlő, Jókai, kertész és Tömörkény utcákban a csapadék- és belvíz elvezetés megoldására rekonstrukciós fejlesztési beruházás megvalósítása

Önkormányzat

X

Belvízrendezés


155

5. MONITORING ÉS VISSZACSATOLÁS

A Local Agenda 21 program keretén belül szükség van az előrehaladás, a bekövetkezett változások, a teljesítmény értékelésére. Az egyes részek előrehaladásának méréséhez olyan mutatószámok, indikátorok szükségesek, amelyek segítségével értékelhetőek a bekövetkezett változások. Az indikátorok a környezeti-, társadalmi-, gazdasági folyamatok elemzéséhez, teljesítményértékeléshez nyújtanak segítséget és az információkat közérthető formában juttatják el a célszemélyekhez. Hozzájárulnak a társadalom szereplőinek tudatossága és viselkedése közötti eltérés csökkentésére, segítik a döntési folyamatok koordinációját - mindezt a fenntarthatóság alapelvének érvényesülése érdekében. A fenntartható fejlődés három pillérén – társadalmi, gazdasági és környezeti - bekövetkezett változásokat kell nyomon követni. A meghatározott mutatók hatás-ellenhatás párokra épülnek, melyekkel szemben a fő követelmények: - alkalmas az eredmények mérésére - specifikus, konkrét - mérhető - elérhető, rendelkezésre áll - releváns, reális - időponthoz kötött Az indikátorok meghatározásánál jól mérhető, a KSH adatbázisában és a helyzetelemzés fejezeteiben is szereplő és alkalmazott statisztikai paramétereket választottunk, melyeket táblázatos formában foglaltunk össze. Ezen fenntarthatósági pillérenként készített táblázatok évenkénti kitöltésével és kiértékelésével hosszú távon is nyomon követhetők az időközben bekövetkezett változások, folyamatok. Hangsúlyozni kell, hogy az egyes indikátorok nem elsősorban egy-egy állapot leírására törekednek, hanem a LA21 előrehaladásával, megvalósulásával kapcsolatos változásokat mutatják be, és alkalmasak a közösségi teljesítmény mérésére, vagy akár az országos, ill. nemzetközi trendekkel való összehasonlításra.


156

A meghatározott célkitűzések megvalósulásának nyomon követése elsősorban az Önkormányzat feladatkörébe tartozik. Továbbá biztosítania kell a szolgáltatók, a lakosság tájékoztatását az eredményekről és a bekövetkezett változásokról.

POLGÁRMESTER

CIVIL SZERVEZETEK

ÖNKORMÁNYZAT

HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSEK LA 21

LAKOSSÁG


157

5. 1 CÉLOK ÉS INDIKÁTORTOK - TÁRSADALMI PILLÉR

Részcélok

Indikátorok

2011

2016

2021

2026

2031

állandó népesség száma (fő) Általános adatok

elvándorlások száma (eset) Odavándorlások száma (eset) Működő háziorvosok száma (fő) Működő házi gyermekorvosok száma (fő)

Egészségügyi helyzet fejlesztése

Szociális helyzet fejlesztése

A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset) A házi gyermekorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma (eset) Megjelenési esetek száma a járóbeteg szakellátásban (székhely szerinti adat (eset) Beavatkozások száma a járóbeteg szakellátásban (székhely szerinti adatok) (db) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) Éven túl nyilvántartott álláskeresők száma


158

Önkormányzati segélyezésben részesülők száma (fő) Munkavállaló korú népesség Születések száma (db) Oktatás, képzés fejlesztése

Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) Az általános iskolai osztályok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (db) Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) A napközis tanulók száma a nappali oktatásban az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) (fő) Általános iskolai főállású pedagógusok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) Naponta bejáró általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő) Számítógépek száma az általános iskolai feladat ellátási helyeken (db)


159

Középiskolai osztályok száma a nappali oktatásban (db) Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (a hat-, nyolc évfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) (fő) Gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban (a hat-, nyolc évfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) (fő) Szakközépiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (szakmai képzéssel együtt) (fő) Középiskolai főállású pedagógusok száma (fő) Szakiskolai és speciális szakiskolai osztályok száma a nappali oktatásban (db) Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő) Főállású pedagógusok száma a szakiskolákban és a speciális szakiskolában (fő) Közbiztonság fejlesztése

Településőrök száma (fő)


160

Bűncselekmények száma (db) Kulturális élet fellendítése

A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma (fő) Tájház látogatók száma (fő) Kulturális rendezvények száma (db) Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő)

5. 2 CÉLOK ÉS INDIKÁTORTOK - GAZDASÁGI PILLÉR Részcélok

Indikátorok

2011

Az Önkormányzat és az önkormányzati intézmények hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése

önkormányzati bevételek összesen (Ft)

Mezőgazdaság fejlesztése

összes mezőgazdasági használatú földterület (ha)

2016

2021

2026

2031

önkormányzati kiadások összesen (Ft) adóbevételek (Ft) összes felvett támogatás (Ft) összes elnyert pályázati forrás (Ft) összes kifizetett pályázati önerő (Ft)


161

egyéni gazdaságok száma (db) kistermelői gazdaságok száma (db) mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek száma (db) biotermesztés alatt álló földterület (ha) Gazdasági szektor (kereskedelem, szolgáltatás) fejlesztése

ipari szektorban foglalkoztatottak száma (fő) ipartelepek száma (db)


szálláshelyek száma (db)

bejegyzett vállalkozások száma (db)

összes szállásférőhelyek száma (db) vendégéjszakák száma az összes szálláshelyen (vendégéjszaka) külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma az összes szálláshelyen (vendégéjszaka) vendéglátóhelyek száma (db)

5. 3 CÉLOK ÉS INDIKÁTORTOK - KÖRNYEZETI PILLÉR Részcélok

Indikátorok

2011

2016

2021

2026

2031


162

Környezeti elemek és rendszerek állapotának javítása, védelme

összes elszállított települési szilárd hulladék mennyisége (t) a lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék mennyisége (t) komposztáló háztartások száma (db) biohulladék mennyisége (t) helyi védettség alatt álló területek (m2) helyi védettségű épített objektumok száma (db) felújításra szoruló középületek száma (db) zajszennyezés mértéke (dB) szén-dioxid (CO2) koncentráció (ppm)

Infrastrukturális helyzet javítása, fejlesztése

lakásállomány (db) közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (db) közüzemi ívóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) önkormányzati kerékpárút hossza (km) önkormányzati kiépített járda hossza (km) szilárd burkolatú külterületi utak hossza (km)


163

Energiafelhasználás hatékony és megújuló lehetőségeinek kihasználása Zöldterületek védelme, fenntartása – növény és állatvilág fenntartása

szilárd burkolatú belterületi utak hossza (km) fenntartható energiahasználat témájú előadások résztvevőinek száma (fő) megújuló energiaforrást alkalmazó középületek száma (db) összes zöldterület a településszerkezetben (m2) szabványos játszóterek száma (db)


164

IRODALOMJEGYZÉK Koncepciók, tervek, programok: - Csongrád megye Területrendezési Terve; 2005 - Csongrád megye Területfejlesztési Koncepciója; 2007 - Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepció; 1999 - Mórahalom Város Integrált Városfejelsztési Stratégiája; 2008 - Országos Területfejlesztési Koncepció; 2005 - Mórahalom és Zákányszék települések szennyvízelvezetése és tisztítása c. pályázat (KEOP-1.2.0/2F/09-2010-0085) Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány; 2010.

Könyvek, cikkek, folyóiratok: - Magyar Istvánné: Mórahalmi Krónika; Szeged, 2001 - Magyar Istvánné: Mórahalmi Kalendárium, Szeged, 1999 - Juhász Antal: MÓRAHALOM a település földje és népe c. kötet, Mórahalom Város Önkormányzatának kiadása, 1992 - Csongrád megye statisztikai évkönyve 2005, KSH Szegedi Igazgatósága, Szeged; 2006 - Csongrád megye statisztikai évkönyve 2006, KSH Szegedi Igazgatósága; KSH 2007 - Földhasználat Magyarországon a 2000. évben - településsoros adatok, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal; 2000 - Földterület, Községsoros adatok 1895-1984, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal; 1988 - Dr. Szlávik János, Prof. Dr. h.c. Turchanyi Gyula: Útmutató a Fenntartható Fejlődés Helyi Programjai (Local Agenda 21) elkészítéséhez; 2002 - Útmutató a fenntartható fejlődés érvényesítéséhez, Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében; 2007 Internetes források: - Csongrád megye Önkormányzatának honlapja: http://www.csongrad-megye.hu - Békés megyei Területfejlesztési Tanács honlapja: http://www.csongradmegye.hu - Földhivatali Információs Rendszer honlapja: www.takarnet.hu - Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatási adatbázisa: http://statinfo.ksh.hu/ - Településkereső honlapja: www.telepuleskereso.hu - Fenntarthatóság honlapja: http://fenntarthatosag.lap.hu/ A HURO/0901/222/1.3.4 – INTERREG-ECO „Környezetvédelmi program és ökológiai hatástanulmányok elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen „Mórahalom Város Local Agenda 21.” c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-romania-cbc.eu • www.huro-cbc.eu

165

Jelen Mórahalom Város Local Agenda 21. c. hatástanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját

Recommend Documents