jegyző polgármester

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 19/2007./VI.20./ sz. r e n d e l e t e a HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVRŐL ========================================

Szigetszentmiklós Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§. (1) bekezdésében, a hulladékgazálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény35.§. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a 126/2003. /VIII.15./ sz. Kormányrendelet rendelkezéseire figyelemmel – az alábbi rendeletet alkotja.

1.§. Szigetszentmiklós Város helyi Hulladékgazdálkodási Terve a rendelet 1. számú mellékletét, a felülvizsgálat alapján készült módosított terv a 2. számú mellékletét képezi.

2.§. E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Szigetszentmiklós, 2007. június 19.

Pammerné Gaál Ágnes jegyző

Szabó József polgármester

ZÁRADÉK Szigetszentmiklós Város Képviselő-testülete ezen rendeletét 2007. június 19-i ülésén alkotta, 2007. június 20-án kihirdetésre került.

Pammerné Gaál Ágnes jegyző

1. számú melléklet I. fejezet. Általános adatok I.1. A tervkészítés jogi alapja, adatszolgáltatás, együttműködés A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírja a helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozását. A helyi hulladékgazdálkodási terv elkészítésének jogszabályi kereteit a fent említett törvény mellett a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Terv határozza meg. A hulladékgazdálkodási terveket a különböző szinteken egységesen hat évre szólóan kell elkészíteni a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület- és településfejlesztési, valamint terület- és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 37. § (1) bekezdése értelmében az elkészült hulladékgazdálkodási terveket 2 évente felül kell vizsgálni, és beszámolót kell készíteni a tervben foglaltak végrehajtásáról. Ennek alapján szükség szerint módosítani kell a terveket Tervezési szint: helyi, Szigetszentmiklós Város közigazgatási területe A tervezésért felelős szerv: Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Készítők neve: Sol Oriens Környezetvédelmi és Biztonságtechnikai Bt 2310 Szigetszentmiklós, Szilágyi L. u. 54/ c. Telefon: 06 24 441 751 e-mail: [email protected] Kelenviron Kft 1119 Budapest, Solt u. 28. 06 30 9272 270 Időszak: 2004-2008. A tervezés bázis éve: 2002. Dátum: 2004. III. né. Adatszolgáltatók neve :

Szigetszentmiklós Polgármesteri Hivatal, ARIES Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Észak Csepel Szigeti Víz- és Csatornamű Kft., AD Kft. Szakorvosi Rendelőintézet Szigetszentmiklós-Gyártelep, KLAV Kft Szigetszentmiklós Város Önkormányzat EGOMIR (háziorvosi, fogorvosi rendelők, Védőnői Szolgálat), Septox Kft. ATEV Rt. Tököli és Debreceni Gyára

Felhasznált dokumentumok, információk: A terv a KvVM által kiadott „SEGÉDLET a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez” című anyag alapján készült. Az összeállítás tartalmazza a „Szigetszentmiklós Város Településfejlesztési Koncepciója II. kötetében regisztrált adatokat, valamint figyelembe veszi „Szigetszentmiklós Város Környezetvédelmi Programja 2003-2008” című anyagban leírt adatokat., továbbá az adatszolgáltatok által átadott anyagok vonatkozó részeit. A tervezés és cselekvési program elkészítésénél figyelembe vettük a területi tervek felépítettségét és tartalmát. A mellékletben és függelékekben jogszabályok, szakmai kiegészítő anyagok találhatók, amelyek részletesebben ismertetik az érintett problémaköröket, pályázati lehetőségeket. Tervezésbe bevont hatóságok, szervezetek, együttműködések formái A Hgt. 34. § (1) bekezdése értelmében a helyi hulladékgazdálkodási tervet készítőknek a területen lévő, illetve működő hatóságok, érdekképviseleti és környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonásával kell a tervezést és a későbbi felülvizsgálatot, valamint a tervben foglaltak végrehajtásának ellenőrzését megoldani. A tervkészítést megelőző időszakban a, különösen az illegális hulladéklerakás feltárására volt széleskörű véleménykikérés. A Kisváros című helyi újságban tesztlapok jelentek meg a hulladéklerakással, illetve a közterületek tisztaságával kapcsolatosan, a felmérésekről tájékoztató cikk jelent meg, több civil szervezet képviselőjével történt konzultáció, a szolgáltatókkal és konkrét témákban a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőséggel, ÁNTSZ-szel, esetenként a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakembereivel folyamatos véleménycserét folytattunk. I.2. A tervkészítés általános adatai I.2.1 Szigetszentmiklós Város területi bemutatása 2.1. Demográfiai adatok Szigetszentmiklós Pest megye délnyugati részén, a fővárostól délre, Csepel szigetén fekszik. A település a megye 27 városának egyike, 1986-tól bír városi ranggal. A város kedvező elérhetőségét a ráckevei hév (mellyel Budapest Közvágóhíd 20 perc alatt elérhető) az M0-s körgyűrű közelsége (mely közvetlen összeköttetéssel rendelkezik az M1-es, M5-ös, M7-es autópályákkal) és a Csepel szigeti főút biztosítja. Szigetszentmiklós területe 4.576 ha. Méretmutatóit tekintve a megyei települések sorában 8-10., az agglomerációs települések sorában a 7-8. helyet foglalja el. Szigetszentmiklós szűkebb környezetében hármas kötődésű: egyrészt Pest megye egyik regionális vonzásközponti szerepkört betöltő városa, másrészt a főváros körüli agglomeráció egyik centrális települése, harmadrészt a Csepel-sziget és Környéke Önkormányzati Településfejlesztési Társulás (CSÖSZ) résztvevője és méreteit súlyát tekintve a kistérség legnagyobb települése.

A 2001-ben magtartott népszámlálás idején 23.359 fő élt a városban. A legfrissebb önkormányzati adatok szerint jelenleg a település 25.504 lakost számlál (2003). A gyarapodás mögött részben a természetes szaporodás pozitívuma áll, részben pedig a városba történő bevándorlás. A természetes szaporodás egyenlege mind a 80-as , mind a 90-es években pozitív volt a városban (tehát többen születtek, mint haltak meg ezen időszakok alatt), ez ritkaságnak számít, hiszen Pest megyében (ahogy országosan is) e két évtizedben már halálozási többlet –természetes fogyás- jelentkezett. Azonban a természetes szaporodás üteme egyre inkább lassul, s ezzel együtt a lakosságszám töretlen növekedése mögött egyre nagyobb szerepet játszik a beköltözés. A nagyarányú bevándorlás hatása a város kedvező, fiatalosabb korösszetételén is megmutatkozik, a vándorlók ugyanis jobbára az aktív korúak. Ennek megfelelően a településen a megyei aránynál 3 %-kal, az országos arányoknál 5%-kal kevesebb a 60 évesnél idősebbek aránya, ugyanakkor nagyobb az aktív korosztályoké (15-59 éveseké). Az elöregedés folyamata az utóbbi két évtizedben azonban már lassan megindult, de az aktív korosztályok, bevándorlásnak köszönhető megduzzadása még némileg ellensúlyozta ezt a folyamatot. Azonban a fiatal, 14 éven aluli generáció aránya egyre csökken az összlakosságon belül, 2001-ben öt százalékkal kevesebb volt, mint 10 éve, míg egyre több az idős korú (60 éven felüli) lakosok száma. A jövőben hasonló mértékű bevándorlás mellett is az elöregedés további folytatására lehet számítani, bár kedvező jel, hogy az élve-születések éves száma viszonylag stabil, tehát nem csökken. A város teljes lakosságának 40 %-a volt aktív kereső (foglalkoztatott) 2001-ben, miközben 789 fő volt munka nélkül. Ez 3,37 %-os munkanélküliségi rátát jelent, amely megyei viszonylatban éppen az átlagosnak megfelelő arány (azonban Pest megye helyzete országos viszonylatban is kedvezőnek mondható). A lakosság 28, 6%-a tartozik az inaktív keresők csoportjába (nyugdíjasok, gyesen, gyeden lévők, vagyonból élők stb.), és 27, 3 % az eltartottak aránya. A város aktív keresőinek 2/5-e dolgozik csak helyben, 60%-uk a városon kívül talált munkát. Az ingázók ezen magas, megyei viszonylatban is kiemelkedő aránya, a főváros közelségével magyarázható. Míg a helyben foglalkoztatottak nagyjából fele férfi, fele pedig nő, addig az ingázók 60 %-a férfi, míg csak 40 %-a nő. A női foglalkoztatottak tehát nagyobb arányban dolgoznak a településen belül, míg a férfiak között több az ingázó. A foglalkoztatott státuszúak a teljes lakossághoz képest fiatalabb koruknál fogva magasabb iskolai végzettséggel jellemezhetők, azonban az ingázók és nem ingázók között nincs jelentősebb iskolai végzettségbeli különbség. Az ingázók ilyen magas aránya már a rendszerváltás előtt is jellemző volt a településre, azonban e jelenség nem a helyi munkahelyek hiányával magyarázható: a városban foglalkoztatottak 40 %-a ugyanis más településekről jár be dolgozni, a város vonzóereje a munkahelyek tekintetében tehát még nagyobb is, mint azt az iskolák esetében láttuk. Az iskolai és a munkahelyi földrajzi mobilitásra vonatkozó adatokból az tűnik ki, hogy a Budapest szomszédságában fekvő Szigetszentmiklós nem csupán egy ’alvóváros’ jellegű település, igen erős, kölcsönös kapcsolatok jellemzik mind a környező településekkel, mind a főváros szomszédos kerületeivel. A város aktív keresőinek mindössze 1,9%-a dolgozik a mezőgazdaságban, 31,2%-az iparban, építőiparban és 66,9% a szolgáltatói szférában foglalkoztatottak aránya. A foglalkoztatotti szerkezet jelentős átalakuláson ment keresztül a rendszerváltás óta: míg korábban az aktív keresők több mint fele a pesti, csepeli nagy gyárakban talált munkásként, szakmunkásként munkát, addig mára a szolgáltatói szektorban dolgozók kerültek többségbe. Jelenleg 1253 társas és 1309 egyéni vállalkozás működik a településen, zömmel a szolgáltatói, kereskedelmi

szférában. Kiskereskedelmi üzlet 465 van, kétszer annyi, mint a 90-es évek elején. Az M0-s autóút mellett ipari park épült. Szigetszentmiklóson a 2001-es népszámláláskor 8610 háztartást írtak össze. Ebből 21 % az egyszemélyes háztartások aránya, amely nem magas, megyei összehasonlításban átlagosnak mondható. A háztartások 60 %-a család-jellegű: azaz házas ill. élettársi kapcsolatban élő párok élnek benne, 11 % az egy szülő +gyermek típusú háztarások aránya. A háztartások valamivel kevesebb, mint 1/3-ában él fiatalkorú (15 évesnél fiatalabb) gyermek. A sokgyermekes (min. 3 gyermek) háztartások aránya kb.5 %. Ezek az arányok szintén nem mutatnak jelentősebb eltérést a megyei átlagtól. 2001-ben 272 háztartásban élt munkanélküli háztartástag, a munkanélküliség tehát a háztartások 3,16 %-át érinti. A városban összesen 9072 lakás ill. lakott üdülő található, szinte mindegyik magántulajdonban. Az önkormányzati lakások száma mindössze 85. A lakások ¾-e a 2. világháború és a rendszerváltás között épült. A 90-es években 1500 új lakás épült fel a városban, ez a teljes lakásállomány 16 %-a. 100 lakásra átlagosan 260 szoba és 95 fürdőszoba jut, míg 100 szobában átlagosan 99 fő él. A megyei átlagnak megfelelően a lakások fele összkomfortos. 2001-ben a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya már 99,3% volt, ami teljesnek mondható. A szennyvízcsatorna-hálózatba azonban a lakások 51%-a van még csak bekötve. E számok mögött azonban jelentős közelmúltbeli fejlődés áll: 1995-ben a lakások alig több mint ¾-e volt még bekapcsolva a közüzemi vízhálózatba, s 39%-a a csatornahálózatba. A szennyvízhálózat gerinchálózatának kiépítettsége azonban már 80%-os. Központi fűtés a lakások 5,5%-ában van. A belterületi utak 50%-a burkolt út. Érdemes még megjegyezni, hogy a város lakónépességének 4,46 %-a (1034 fő) külterületeken lakik, 446 lakásban. Szigetszentmiklóshoz 6 külterület tartozik. A város lakosságában elenyésző a nem magyar nemzetiségűek aránya, három kisebbségi önkormányzat is működik a településen: bolgár, cigány és német. A településen az egészségügyi ellátást 14 háziorvos, 3 fogorvos, 9 védőnő, egy szakorvosi ellátást nyújtó rendelőintézet biztosítja. A város mentőállomással rendelkezik. Az idősek és rászorultak gondozását a 40 férőhelyes idősek klubja (20-nak éjszakai ellátást is biztosítanak) ill. a házi szociális gondozó szolgálat biztosítja. A városban Családsegítő Szolgálat és Gyámhivatal is működik. A város könyvtárral, közművelődési házzal (150 férőhelyes színházteremmel), két múzeummal (Városi Galéria, Városi Helytörténeti Gyűjtemény), egy magángalériával (Patak Galéria) és egy mozival rendelkezik, továbbá itt található az Ádám Jenő Emlékház. A lakosság kikapcsolódási lehetőségeit mindezeken kívül a környék horgásztavai, a soroksári Duna-ág és annak természeti környezete (pl. úszólápok ritka orchideafajokkal) gazdagíthatja. 2.2. Gazdasági tevékenységek A város gazdasági szerkezetében az 1989-90-es fordulat nagy változást hozott. A helyi munkaerő nagy része a gyárakban, azon belül is főleg a Csepel Autógyárban dolgozott, így a gyárbezárások kedvezőtlenül érintették a város iparát és foglalkoztatását. Mintegy tíz év

kellett ahhoz, hogy a város gazdasága alkalmazkodjon az új helyzethez. Ez részben belső átstrukturálódás eredménye volt, részben pedig annak volt köszönhető, hogy létrejött a leshegyi ipari park az M0 autóút mentén. Szigetszentmiklóson nagy számban vannak jelen a kereskedelemmel, gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások, melyek átvették a főszerepet a város gazdasági szerkezetében. A főbb tevékenységek: gazdasági szolgáltatás, szállítás-raktározás, ingatlanforgalmazás, vendéglátás (kb. 43 %) és a kereskedelem, javítás (kb. 31 %). A változás előnyös a gazdasági szerkezetre nézve, és további bővülés várható e gazdasági ágazatokban. Az ágazatok kapcsolata a helyi gazdasággal minimális. A várossal való kapcsolat szűk, lényegében csak a terület- és az infrastruktúra használatra, az adófizetésre, illetőleg a munkahelyek biztosítására vonatkozik. A cégek tevékenységében, profilválasztásában a helyi piac nem meghatározó. Az ipari és építőipari tevékenység a korábbinál jóval kisebb arányt képvisel a város gazdaságszerkezetében (24 %). Az iparszerkezet széles skálán mozog, mert gyártanak elektronikus alkatrészeket, ipari tisztító- és üzleti berendezéseket, papírt, de foglalkoznak fafeldolgozással, cipőgyártással, fűtéstechnikával, festékgyártással, stb. is. Jelentős az élelmiszeripar, különösen a hengermalom-, kenyér- és sütőipar. Számottevő a helyi vállalkozói kedv Szigetszentmiklóson. A vállalkozások zömmel kis- és közepes méretűek. 18 cég foglalkoztat 51 főnél több munkaerőt, ezek közül 3 foglalkoztat 250 főnél többet. A vállalkozások 10 %-a az építőiparban tevékenykedik. A mezőgazdasági ágazatokban dolgozók, illetőleg működő vállalkozások száma is jelentősen lecsökkent (2 %). A helyi gazdaság által foglalkoztatottak száma közel 6000 fő. A város gazdasági életében rendkívül nagy szerepe van a 2000-ben ipari parkká nyilvánított M0 melletti területnek, amelynek a területe 53 hektár. A terület a Szigetfő Mgtsz tagjainak tulajdonában volt, és már korábban is jelentős zöldmezős beruházásokra került sor. Leshegyen épült fel többek között Magyarország legnagyobb virágpiaca a Flora Hungaria, a Nico Áruház, a Diffusione Tessile, üzemanyagtöltő-állomások, McDonald's étterem, és egy gépjárműveket ellenőrző műszaki állomás. 1996-ban megalakult a Leshegy Kft. mint vállalkozó-fejlesztő gazdasági társaság, amely 1997-98-ban a terület közművesítését elvégezte. Az ipari parkká nyilvánítás után Leshegy a Szigetszentmiklós-Leshegy Innovációs Centrum és Ipari Park nevet kapta. Ide csak a környezetet nem szennyező cégek, vállalkozások települhetnek be, mivel a felszín alatt terül el a főváros egyik legjelentősebb ivóvízbázisa. A terület közművesítése csaknem 100 százalékos. Az olasz érdekeltségű Delta-Chem műanyagfeldolgozással foglalkozik, illetve a holland Revco vállalkozás festékgyártásra szakosodott. 2000-ben települt be a dél-koreai Samsung csoporthoz tartozó Samsung Elektro-Mechanics Co. Ltd. (SEMCO). A gyár 15 ezer négyzetméter területen fekszik. A beruházás értéke 21 millió dollár és kb. 400 főt foglalkoztat. A gyár színes televíziók és számítógépek számára gyárt alkatrészeket, a jövőben várható a termékskála bővítése.

A park területén több kereskedelmi cég működik: Rozmár Hűtőház, Metra Kft., Toro kertigép-nagykereskedelem, TTC M0, Delta Truck, Buderus Fűtőtechnika, valamint a SUM és Társa virág nagykereskedelmi cég. Összességében a park területének 30%-a építhető be. A Lakihegyen épült Magyar Plastiroute német-magyar vegyes vállalat a forgalomtechnika terén folytat jelentős kereskedelmi és termelő tevékenységet. Az M0-tól északra eső területek iránt is nagy az érdeklődés. A francia érdekeltségű Auchan is ezen a területen nyitotta meg új áruházát. Az ipari park területén működő vállalatok pozitívan hatnak a város gazdasági életére: jelentős helyi munkaerőt foglalkoztatnak, és jelentős adóbevételekhez juttatják a várost. A város egyik nagy múltú iparterülete, a volt Csepel Autógyár helyén működő ÁTI-Sziget Ipari Park. Az ipari park területe 82 + 7 hektár, a felépítmények területe 220.000 négyzetméter. Az ipari park jelenlegi tulajdonosa és üzemeltetője az ÁTI-Sziget Kft., amely 2002-ben vásárolta meg a Csepel Autógyár megmaradt részét, és ipari parkot hozott létre. Az ipari parkban kis- és közepes vállalatok működnek. Részben és kis mértékben megmaradt az autóipari hagyomány, a hazai gépkocsi és autóbuszgyárak beszállítójaként. A nagy kiterjedésű fejlesztés során jelentős szerepet kapott a logisztikai, raktározási tevékenység is (ÁTI DEPO Rt.). A terület hasznosításában két fő irány lehetséges: önálló ipari parkként működik, illetőleg egy része városi funkciót kap és közvetlenül betagozódik a várostestbe, kihasználva a meglévő infrastruktúra kapacitást. A Kft. fő célja volt a terület megtartása és bérbeadása, amit egyelőre a piac nem igazolt vissza. Egy-egy épületet értékesítenek, amelyből tőkeakkumulációt hajtanak végre. Az infrastruktúra kapacitásuk jelenleg 10-20 százalékos kihasználtságon működik. A terület alkalmas energiaigényes, gépipari jellegű tevékenységek fogadására. A logisztikai adottságok jók, kivéve a vasúti szállítást és az iparvágányt. Mezőgazdaság Szigetszentmiklóson jellemző a magas, 17 aranykorona feletti, jó talajadottságú mezőgazdasági területek mintegy 75 %-os aránya az összes mezőgazdasági területhez képest. Domináns a szántóföldi művelés, előfordul gyümölcstermesztés és igen alacsony – jelentéktelen – a rét-legelő és a szőlőművelési ágba tartozó mezőgazdasági területek aránya. Alacsony arányú a tájfásítottság, külterületi fasorok, erdősávok elenyésző mértékben fordulnak elő. Fentiek következtében a táj kevéssé attraktív, inkább monotonnak nevezhető. Ezen távlatban módosíthat az, hogy a nagyparcellás, nagyüzemi, kevés élőmunka ráfordítású termelési mód várhatóan háttérbe fog szorulni a nagyobb élőmunka igényű termeléssel szemben (pl: dísznövénytermesztés), így a tájkép is előnyösen változhat. Erdőterületek Szigetszentmiklós teljes közigazgatási területének mindössze 0,1 %-a erdő, 24,5 %-a kivett (beépített, beépítésre szánt) terület, 75,4 %-a, azaz túlnyomó része mezőgazdasági terület. Megjegyzendő, hogy az előkészített településszerkezeti tervek megvalósulásakor – elsősorban

az M0 autópálya térségében – jelentősen megnő a kivett, kereskedelmi-gazdasági hasznosítású területek aránya és a térségben a mezőgazdasági tájhasználat vissza fog szorulni. Erdőterületek leginkább a Csepeli Autógyár területén maradtak meg, mely terület a XIX. sz.ban Szigetszentmiklós összefüggő erdeje volt. Továbbra is a táj markáns része a két Dunapart, valamint a kavicsbánya tavak rontott tájnak minősíthető térsége. Külterületek A külterületek képét jelentősen megváltoztatta a kavicsbányászat. Az útépítésekhez kapcsolódó kavicskitermelés a település északi szántóföldjein egy nagyobb, összefüggő, de szigetekkel és félszigetekkel tagolt, valamint 9 db kisebb, egyszerű mértani formájú tóból álló tórendszert hagyott maga után. Elsősorban a nagy Kavicsos-tó, de néhány kisebb mellett is horgásztanyák és spontán megtelepedett üdülőházikók és mini telkek sora foglalta el a vízpartokat (-még a szigeteken is!), anarchikus parthasználatot teremtve ezáltal. Hasonló módon épült be a Ráckevei (Soroksári)-Duna menti partszakasz is, ugyancsak lehetetlenné téve a közösségi parthasználatot, egyben felszámolva a természetes folyóparti tájat. A tájkép drasztikus átalakulását okozta az M0 autópálya megépítése. Ennek északi és déli oldalán – kihasználva a jó megközelíthetőséget – ipari, raktározási és kereskedelmi vállalkozások telephelyei, doboz-szerű épületcsoportjai és parkolói, burkolt útjai vették át a korábbi szántóföldek helyét. Idegenforgalom A terület idegenforgalmi szempontból kiváló adottságokkal rendelkezik, azonban nem teremtődtek meg azok a feltételek, amelyekkel megfelelően vonzó lenne a hazai és külföldi turisták számára. A vízpartok közelében lévő üdülőterületek a megközelítése, az épületek léptéke, formavilága, anyaghasználata igen változatos. Az itt lakók közösséget alkotnak, többségük állandó lakhelye Budapest. A megközelítés és a csatornázás hiánya mellett a túlépítés és az ideiglenes jelleg az, ami egy kissé rontja az összképet. Hiányzik a telkek megfelelő megközelítése, nem biztosított a szemétszállítás, a keletkező szennyvíz elvezetése, elszállítása, a telkek tulajdonviszonyainak rendezése. 2.3 Út-, vasút- és vízi út hálózat Mint Budapest agglomerációjához tartozó település, minden tekintetben jelentős mértékben függ a fővárostól, így az idők során kialakult belső közúthálózatának legfontosabb elemei észak-dél irányúak és mint annyi más nőtt településen, átszelik a városközpontot. Az új fejlesztések közül az M0 autóút gyakorolja a városra a legjelentősebb hatást, amelynek a települést érintő 15,6-18,4 km szelvények közötti szakaszán az ÁNF (ÁTLAGOS NAPI FORGALOM) 2002-es értéke 60659 E/nap. A város belterületének legjelentősebb közlekedési „ütőere” az 51101. jelű országos bekötőút, amelynek belterületi szakasza a Bercsényi utca- Fő tér- Tököli utca- Ifjúság utca- Gyár út útvonal, melyen a legjellemzőbb 2002-es ÁNF értéke 12935 E/nap.

Ez a forgalmi terhelés jelentősen meghaladja a hasonló besorolású utaknak megfelelő értéket, de érthető, ha az út hálózati szerepét tekintjük. Szintén a Budapest központból kiinduló sugaras szerkezetű úthálózat észak-dél irányú eleme. Az országos közúthálózatnak még egy eleme található a településen: a HÉV-állomáshoz vezető 51301. jelű út A Pest Megyei állami Közútkezelő Kht. tájékoztatása szerint megtörténtek az előkészületek a Csepel-szigeti gerincút tanulmánytervének elkészítésére. A városi szakemberek véleménye szerint az átmenő forgalom és a teherforgalom csökkentése az egyik legfontosabb feladat. Erre a Csepel –szigeti gerincút várost elkerülő szakaszának megépítése lesz a legalkalmasabb, amivel együtt járhat a településközpontban a forgalomcsillapítás. Szigetszentmiklós közúthálózata nem mutat tiszta rendszert, ami nőtt települések esetében megszokott. A város közösségi közlekedésének legfontosabb eleme a BKV által üzemeltetett, BudapestRáckeve vonalon közlekedő HÉV, amely csúcsidőben 15, napközben 20 percenként jár. A telepélésnek egyéb, MÁV által üzemeltetett kapcsolata nincs. A legközelebbi vasútállomások Budapesten illetve a Duna túloldalán a Campona bevásárlóközpontnál Budatétényben vannak. A BKV helyi autóbuszjáratai közül a 38 A és a 138 jelű járatok érintik a települést, de csak Szigetszentmiklós-Lakihegy városrészt érintik. A város belterületén nincs helyi tömegközlekedés, a közösségi közlekedés feladatát a VOLÁNBUSZ Csepel-szigetei települések között közlekedő autóbuszok látják el. A kerékpáros közlekedést kiszolgáló hálózati elemek hiányoznak Az M0 mentén, a Duna-hídon a kerékpárosok közlekedését lehetővé tevő nyomvonal a település külterületén halad, további hálózati elemek kiépítése és a szemmel láthatóan fennálló igények kielégítésére összefüggő, kerékpározásra alkalmas hálózat megvalósítása a jövőben feltétlenül indokolt. A településen jelenleg nem működik parkolás-szabályozás. Jelentősebb parkolási igények a Polgármesteri Hivatal környékén, és a bevásárló-belvárosban jelentkeznek, valamint a Leshegyi iparterületen, ahol a parkolást minden cég saját területén oldja meg. Jelenleg a Ráckevei (Soroksári) Duna-ágon a motorcsónakok számára sebesség- és forgalomkorlátozás van érvényben, ami csak korlátozott mértékben teszi lehetővé a vízisport célú használatot. A korlátozás a közeljövőben várhatóan enyhülni fog. A hajó – de még a kishajó forgalmat is - akadályozza a megfelelő kotrás hiánya. A település jelenleg nem rendelkezik még idegenforgalmi kikötővel sem. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékes főosztálya szerint lehetőség van idegenforgalmi, sőt akár kereskedelmi kikötő kialakítására is, természetesen megfelelő egyeztetések után. Ennek érdekében a tervkészítés során fenn kell tartani egy későbbi potenciális kikötő lehetséges helyét, a partvonal teljes beépítése nem lehetséges. A város közlekedési szakemberei szerint érdemes lenne a kishajós tömegközlekedés lehetőségét megvizsgálni. Ilyen régen is működött és a rajta közlekedők számára talán kikerülhető a közúti forgalomtorlódás. A tervezési területtől nem messze helyezkedik el a tököli repülőtér. Jelenleg nem nyilvános használatú, így a város közlekedésére semmilyen hatást nem gyakorol.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékes főosztályának tájékoztatása szerint a repülőtér jelenleg az ÁPV Rt. kezelésében van, központi fejlesztési terv pillanatnyilag nem ismert, értékesítésére vonatkozóan nincs konkrét adat, de a polgári repülőtér funkció változatlanul megmarad. A Településszerkezeti Terv készítése során területe semmiképp nem csökkenthető. Amennyiben a hasznosítás megtörténik, számítani kell a repülőtér közúti forgalom-vonzó hatására. 2.4 Geológiai, hidrogeológiai jellemzők Földtani közeg A terület földtani szempontból a Budai-hegység DK-i előterében, a Budai-hegység és a pesti síkság között kiöblösödő Duna-völgyben helyezkedik el. Szerkezetileg ez a terület már a Nagy-Alföld ÉNy-i peremén van, ahol a Budai-hegység fő tömegét alkotó idősebb, zömében triász és harmadkori képződmények a hegységperemi lépcsős vetőrendszer mentén fokozatosan a mélybe zökkentek és fölöttük a folyamatosan süllyedő üledékgyűjtő medencében nagy vastagságú pannóniai, finomszemcséjű üledékösszlet halmozódott fel. A közvetlen térség további sajátossága, hogy a negyedkor folyamán, az utolsó, würmi eljegesedési időszakot követően az Ős-Duna a saját korábbi üledékeibe bevágódva, a medrét a mindenkori vízviszonyoknak megfelelően változtatva, fokozatosan alakította ki jelenlegi medrét, valamint hordalékából létrehozta magát a Csepel-szigetet is. A szigetet felépítő különböző szemcsenagyságú folyóvízi hordalék sokfélesége jelzi a folyó szállító energiájának időbeli változékonyságát. A Csepel-sziget földtani felépítése alapvetően egyszerű képet mutat. A folyóvízi terasz üledékek feküjét felsőpannóniai, többnyire kőzetlisztes agyag, agyagmárga képződmények alkotják. Az erodált pannoniai térszínre települ a néhány m vastagságú - 3-10 m - felsőpleisztocén, würmi folyóvízi kavics összlet. A teraszkavicsra ugyancsak folyóvízi eredetű, de finomabb szemcsenagyságú homok, homokliszt, iszap rétegek települnek. A folyóvízi üledékek felhalmozódása időszakos elöntések következtében a pleisztocén után is folytatódott, a Duna mindenkori vízállásának megfelelően, egészen napjainkig. Az általában 10-20 m vastag kavicsos rétegsor (a vizsgált terület alatt 10-12 m) jó víztároló és jelentős kavics készletet tartalmaz. A sziget kialakulását követően a pleisztocén utáni zömében szárazulati időszak során lösz és futóhomok halmozódott fel a folyóvízi üledékek felszínén. Az eredeti felszínt holocén képződmények fedik. A Duna hordaléképítő hatásának következtében az ó és új holocén képződmények egymás mellett akkumulálódtak, melyre a terepviszonyok függvényében helyenként változó vastagságú feltöltés került. A felszíni geológiai képződmények állapota, a felszínközeli sérülékeny ivóvízbázis közelsége és ezek függvényeként a terület szennyeződésérzékenységi besorolása alapján a 33/2000.(III.17) Korm. rendeletben szabályozottak szerint a vizsgált terület „A” fokozottan érzékeny terület, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C1. Felszínalatti vizek A térség vízháztartásának vizsgálata szempontjából elsősorban a durvaszemcsés teraszkavics játszik szerepet. Feküjét mindenhol a felső-pannóniai összlet vízrekesztő, vagy vízzáró

kőzetlisztes agyag, agyagmárga rétegei alkotják. Fedője szintén finomszemcsés, kőzetlisztes, homokos folyóvízi hordalék, valamint szárazföldi, a homokliszt frakciónak megfelelő lösz és futóhomok. A talajvíz a kavicstestben helyezkedik el. Nyugalmi szintje általában nem éri el a fedőjében települő finomszemcsés üledékeket, legfeljebb nagyon magas Duna vízállás esetén. A kavicsösszlet - mint az a vízföldtani szelvényeken is látható - sem térben, sem kőzettanilag nem teljesen homogén kifejlődésű. A kavicstesten belül szabálytalan eloszlásban finomabb szemcséjű, homok, kőzetlisztes, szórványkavicsos homok-lencsék is találhatók. A víztartó szivárgási tényezője k = 2x10-3 m/s, a fedő képződmények szivárgási tényezőjét k = 5x10-5 m/s. Mivel a folyóvízi üledékek felhalmozódása egy erodált felszínen következett be, így a fekü vízzáró képződmények felszíne térben egyenlőtlenül tagolt. A talajvízszint átlagos mélysége a terep adottságoktól függően 4-7,5 m.. A talajvíz szintjét a szigetet körül ölelő Duna ágak vízszintje befolyásolja. Ebből a szempontból a Nagy-Duna-ág és a parti szűrésű kutak (Fővárosi Vízművek Rt. Csepeli és Halásztelki Vízmű Kútsorai) vízszint és termelési hozam változásai a dominánsak, de a partközeli figyelőkutak vízszint idősorai alapján ez a hatás csak a partmenti maximum 1000 m-es sávban jelentkezik. A sziget belsejében a talajvíz mozgását a dunai vízállások késleltetett hatásai és döntően a beszivárgás-párolgás egyensúlya határozza meg. A SoroksáriDuna-ág medre elkolmatálódott, feliszapolódott, a talajvízzel való kommunikáció minimális. Az évi csapadék összege 530-550 mm, az ariditási index 1,28-1,32. Erősen vízhiányos. Vízháztartási szempontból csak a Duna tekinthetőnek állandó utánpótlási lehetőségnek. Szigetszentmiklós térségében az első vízadó rétegből kivehető víz minőségére jellemzőek: a víz nagy keménysége, jelentős, nitrát tartalma miatt ivóvíznek alkalmatlan, vas és mangántartalma is emelkedett. Felszíni vizek A környék vízgyűjtője és közvetett befogadója a Duna, melynek vízminősége a fővárosi szennyvízbebocsátások következtében II. osztályú, tűrhető minőségű. A tízéves trend vizsgálatok alapján éves átlagban 20%-kal növekedett a nitrát tartalom. Vízgyűjtője a Dunántúli középhegységből a Budai hegység, Pilis és Visegrádi hegység résztájait, az Északi középhegységből a Börzsöny, Cserhát, Nógrádi medence és a Gödöllői dombvidék résztájait, az Alföld Duna-völgyi rendszerének kis hányadát foglalja magába. A Közép-Duna vízgyűjtő területén a csapadék mennyisége közepes. A Dunán általában két árvíz vonul le, az egyik a tavaszi hóolvadás idején, a másik pedig a kora nyári esőzések idején. A Ráckevei- Soroksári Duna ág (RSD) hossza 56 km, vízgyűjtője 1141 km². Az 1908-1914 között épült Kvassay-zsilippel és az 1927-ben épült Tassi-zsilippel a Duna ág lezárható. Vízminőségét a Duna aktuális vízminősége és a vízpótlás mértéke határozza meg. Jelentősen terheli a Duna ágat a Soroksáron bevezetett szennyvíz. A Duna alacsony vízállása esetén a Duna ág gyakorlatilag állóvízzé válik, amely a vízminőség jelentős romlásával jár együtt.

A kistérségben nincs természetes tó, a tájképet jelentősen befolyásoló mintegy 45 tó kavicstermelésből keletkezett. Ezeknek a tavaknak a vízminősége a használattól függően jelentősen különböző A geológiai és hidrogeológiai kép alapján megállapítható, hogy a főváros közvetlen közelében olyan természeti képződmény keletkezett, amelynek legjellemzőbb eleme a víz, ezért legfontosabb feladat a vízminőséggel és a vízmennyiséggel történő ésszerű gazdálkodás. I.2.2. A környezetvédelmi tervek készítésének általános szempontjai. Minden esetben alapszempontként kell kezelni a terület sziget-jellegét, az édesvíz nyerési lehetőséget. Minden olyan környezeti hatást okozó tevékenységet kerülni kell, amely a vízkészleteket károsan befolyásolhatja. A jövőben alaposabban és szigorúban kell átgondolni a és kezelni természet és tájvédelmet. Mindez azt jelenti, hogy a térséget lehetőleg folyamatosan figyelembe kell venni, az elkészített terveket pedig a szükséges mértékben módosítani kell. A környezethasználat veszélyeivel fenyegetett közösségeknek elegendő információra van szükség ahhoz, hogy a kockázat mértéke, természete megérthető legyen. Emiatt a környezeti állapotfelmérésnek, mint az információs rendszer módszerének olyannak kell lenni, amely a műszaki, jogi, és szervezeti fejlesztésekhez alapot szolgáltat. A helyi tervezés során alapvető, általános szempont a jogszabályi követelmények teljesítése, a környezethasználat szabályozása, programok készítése, koncepciók megalapozása, műszaki fejlesztések, kutatások irányainak meghatározása, PR tevékenység, tájékoztatás, oktatás megszervezése, a fenntartható fejlődés biztosítása, környezetvédelmi célú teljesítményértékelés, környezetvédelmi igazgatás kialakítása. Szűkebb értelemben a lehetőségekhez mérten cél: - a hulladék-alapadatok összegyűjtése, - az esetleges adathiány áthidalása, - az adatgyűjtés és felhasználás javítása, - a jelenlegi helyzet értékelése, - az értékelési módszerek fejlesztése, - átfogó információkeret kialakítása, - döntéshozatalra alkalmas információs rendszer kialakítása, - az információk dokumentálása, - elektronikus hálózatok kialakítása, - az adatok feldolgozása alapján az országos és regionális szinten megfogalmazott célok és célkitűzések helyi szintű meghatározása, - valamint a célok és célkitűzések megvalósítását szolgáló intézkedések, - eszközök és cselekvési programok kidolgozása. A tervezés szakaszait az alábbiakban határoztuk meg: - alapadatok összegyűjtése a kiadott irányelvek szerint - jelenlegi helyzet értékelése a kiadott tervezési segédlet szerint - a célok és célkitűzések meghatározása helyi szinten

- az intézkedések és a cselekvési programok kidolgozása helyi szinten - helyi hulladékgazdálkodási terv összeállítása - az összeállított helyi hulladékgazdálkodási terv ismertetése az érintett hatóságokkal, szakmai szervezetekkel - a helyi hulladékgazdálkodási terv véglegesítése a bevont szervezetek javaslatainak figyelembevételével, költségek tervezése. II. fejezet. Nem veszélyes hulladékokra vonatkozó terv II. 1. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete II.1.1. Az adatgyűjtés köre, forrásai, pontossága, problémái, becslési módszerek A hulladékgazdálkodási terv elkészítésének minősége nagymértékben függ a rendelkezésre álló adatok megbízhatóságától és körétől. A hulladékgazdálkodás alakulását azonban nem kizárólag a rendelkezésre álló adatok határozzák meg. A hulladékgazdálkodás színvonala, többek között függ az adott területen végzett tevékenységek jellegétől, a terület környezeti állapotától, a természeti étékek védelmétől stb. A kialakult adminisztráció visszatükrözi az adott terület környezetvédelmi ráfordításait, ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok nem olyan mérőszámok amelyekből a rendszer egészére lehetne következtetni. Adatgyűjtésünk során már a kezdeti időszakban kiderült, hogy a tervezéshez elegendő és minden szempontból kielégítő adatok maradéktalanul nem állnak rendelkezésre, valamint, hogy a tervezés számos, jelenleg nem jegyzett területre ki kell, hogy terjedjen. A következő hulladékfajták adatait kívántuk áttekinteni: Települési szilárd hulladék A települési szilárd hulladékokat érintő adatokat az ARIES Kft adatbázisából vettük. Különböző felmérések is készültek a települési szilárd hulladékok mennyiségére vonatkozóan és kérdőíves felmérést is végeztünk az illegálisan elhelyezett hulladékok adatainak összegyűjtése érdekében. Települési folyékony hulladék A közüzemi vízhálózat kiépítése közel teljesnek tekinthető. A közcsatorna-hálózat átlagosan 80%-os kiépítettsége ellenére a rákötöttség csak mintegy 38 %-os, emiatt az elszikkasztott szennyvizek a talaj, talajvíz, illetve a felszíni vizek veszélyeztetettségét tovább fokozzák. Települési bontásban egyértelműen a városias részek és ipari területek helyzete a legkedvezőbb, a nagyobb elmaradás a falusi területeken, a buckában mezőgazdasági karakterű kistérségekben mutatkozik.

A szennyvíztisztító kapacitása nem kielégítő, kihasználtsága jelenleg 100 %-os, a közcsatorna-hálózat további kiépítése, a rákötések számának növekedése miatt a szennyvíz mennyiségének növekedésével számolnak, emiatt a fejlesztések elkerülhetetlenek. Jelenleg problémát jelentenek a sokfelé megfigyelhető házilagos átereszek, szikkasztásra szolgáló árkok, a szennyvízelvezető hálózatra házilag rákapcsolódó csapadékvíz bevezetések, alkalmi átemelők. A szippantott szennyvíz egyetlen leürítő helye a szennyvíztelepen van. A folyékony hulladék szállítását az AD Kft végzi Kommunális szennyvíziszap A kommunális szennyvíziszapok mennyiségi adatai az ÉCsVCS Kft szennyvíztisztító telep adatszolgáltatása alapján lettek megadva, azonban ezek becsült és nem mért mennyiségek. Építési, bontási hulladék Az építési-bontási hulladék mennyiségére a Kisváros helyi újságban lakossági felmérési, továbbá helyszíni szemlén felbecsült mennyiségi adatok állnak rendelkezésre. Az építési és bontási hulladék összetétele az országos átlag szerint: beton, tégla: 40%, aszfalt: 12%, egyéb (fa, műanyag, fém, gipsz, mész, üveg, stb.): 48 %. Az építési-bontási hulladék egy kisebb hányada veszélyes lehet: Mo, Cd, Cu, Pb, Zn elemekkel, ásványolajokkal, poliaromás szénhidrogénekkel, stb. történő szennyeződés, illetve kátrány jelenléte miatt. Mezőgazdasági hulladék A mezőgazdaságban keletkező hulladékokra jelenleg nincs kötelező adatszolgáltatás. Az alapadatok összegyűjtése a nyilvántartás hiánya miatt nem volt lehetséges. A mezőgazdasági hulladékokkal kapcsolatos problémák megoldása nem közvetlen önkormányzati feladat! Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok A termelőknél keletkező nem veszélyes kommunális jellegű hulladékokat az ARIES Kft szállítja el. Ennek mennyiségét számítások alapján tártuk fel. Összességében azt tapasztaltuk, hogy az alapadatok nem pontosak és nem teljesen megbízhatóak. Ennek megváltoztatására mérések, vizsgálatok kellenek, szükséges továbbá az egységes méréseken alapuló kötelező adatszolgáltatási rendszer kiépítése, valamint ehhez kapcsolódó számítógépes adatbázis létrehozása.

Amíg az átfogó információs adatbázis nem épül ki, a hulladékgazdálkodási terv elkészítése megfelelő szakmai tartalommal lehetetlen, mivel a rendelkezésre álló adatok nem alkalmasak a korrekt hulladékgazdálkodási terv elkészítéséhez. II.1.2. Nem veszélyes hulladékok II./1. Táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük: Mennyiség(t/év) Hulladék 2002(bázisév) 2003 6477,57 8415,00 Települési szilárd hulladékok 280.000 250.000 Települési folyékony hulladék 1460,00 1460,00 Kommunális szennyvíziszap 413,66 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert 217,58 hulladékok Nincs Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem Nincs önkormányzati önkormányveszélyes hulladékok felelősség

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 620,47 hulladékok 288558 Összesen

zati felelősség 691,83 260980,5

2004.I.fé. 4246,00 105.000 1000,00 129,4 Nincs önkormányzati felelősség 448,6 107004

A táblázatban a bázisév adatai mellett a 2003 éves és a 2004 I. féléves adatokat is szerepeltettük annak érdekében, hogy az egyes hulladékfajták tekintetében a trend érzékelhető legyen. A továbbiakban az alapadatok 2002 évre vonatkoznak. Megjegyzés: Az építési bontási és egyéb inert hulladék adat a táblázatban az ARIES Kft által elszállított mennyiséget jelenti. Az illegálisan lerakott építési, bontási hulladék évi mennyiségéről nincs adat. II.1.3. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok II./2. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év) Mennyiség (t/év) n.ö.f n.a Veszélyes hulladékok Hulladékolajok 5,8 Akkumulátorok és szárazelemek n.ö.f n.a Elektromos és elektronikai hulladékok n.ö.f n.a Kiselejtezett gépjárművek 1,66 Egészségügyi hulladékok 0,9 Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik n.ö.f n.a Azbeszt n.ö.f n.a Egyéb hulladék n.ö.f n.a Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen n.ö.f. n.a Gumi n.ö.f n.a Egyéb hulladék (lom) 535,84 Hulladék

A településen hivatalosan csak az egészségügyi szelektíven Megjegyzés: n.ö.f – nincs önkormányzati felelősség n.a - nincs adat

és állati eredetű hulladékokat gyűjtik

II.1.4. Csomagolási hulladékok II./3. táblázat A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék

Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék n.a. Műanyag csomagolási hulladék n.a. Fa csomagolási hulladék n.a. Fém csomagolási hulladék n.a. Vegyes összetételű kompozitn.a. csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék n.a. Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék n.a. Összesen n.a. A csomagolási hulladék szelektív gyűjtése még nem megoldott a településen. Az iskolai akciók keretében a diákok gyűjtenek elsősorban papír-hulladékot, továbbá a kereskedelmi egységek külön kötegelt papír hulladékainak gyűjtése történik még szelektíven. II.2.

A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége

II.2.1. Nem veszélyes hulladékok A település területéről származó vegyes kommunális felhalmozott hulladék, mintegy 715.000 m³ tömör hulladékot a taksonyi hulladéklerakóban tárolják, amelyebe a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség KF.4771/19/04 sz. határozatában a hulladéklerakást véglegesen megtiltotta, egyben e határozatban a rekultivációt előírásokkal elrendelte. A rekultivációs terv elkészült, hatósági vizsgálata jelenleg folyamatban van Jelen összeállításban a hulladéklerakóval és a lerakott hulladékkal a folyamatban lévő eljárások miatt nem foglalkozunk. Foglakozunk viszont a közigazgatási különböző területein lerakott, a végleges elhelyezését tekintve a bázisévet megelőzően ( 2002 január 1. előtt) nem megoldott (illegálisan lerakott, elhagyott hulladékokról, amelyek kezelését a településen az önkormányzatnak (is) tervezni kell. A keletkező építési, bontási hulladék nem kerül hasznosításra. Ezen hulladékokat a alakosság többnyire a keletkezési helyükhöz közel, települési szilárd hulladékkal keverve illegálisan lerakja. Az alábbi táblázatban a település különböző helyein évek óta lerakott jelenleg még nem kezelt illegálisan lerakott hulladékok mennyiségei szerepelnek: II./4. táblázat A településen felhalmozott, hulladékok és (becsült )mennyiségük.

további kezelést igénylő nem veszélyes

Hulladék Mennyiség (t) Települési szilárd hulladék 930 Települési folyékony hulladék 0 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 26125 hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes n.ö.f hulladékok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes n.ö.f hulladékok* Összesen 27055 * itt csak az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladék mennyiségét kellene feltüntetni, de ezek a hulladékok nem tartoznak önkormányzati felelősségi körbe. Az illegálisan lerakott hulladék egy része önkormányzati kezelésű, másik része magánterületeken található. A megoldásra a cselekvési programban teszünk javaslatot. II.2.2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok II./5. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük (tonna) Mennyiség (t) n.a. n.ö.f Veszélyes hulladékok Hulladékolajok n.a. n.ö.f Akkumulátorok és szárazelemek n.a. n.ö.f Elektromos és elektronikai hulladékok n.a. n.ö.f Kiselejtezett gépjárművek 0 Egészségügyi hulladékok n.a Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik n.a. n.ö.f Azbeszt n.a. n.ö.f Egyéb hulladék n.a. Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen n.a. n.ö.f Gumi n.a. n.ö.f Egyéb hulladék n.a. Hulladék

Az építési-bontási hulladékokra vonatkozóan a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek II.2.3. Csomagolási hulladékok II./6. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igénylő csomagolási hulladékok nem tartoznak önkormányzati felelősségi körbe és mennyiségükre nincs adat (tonna)

Hulladék

Szelektíven gyűjtött mennyiség (t) Papír és karton csomagolási hulladék n.a. Műanyag csomagolási hulladék n.a. Fa csomagolási hulladék n.a. Fém csomagolási hulladék n.a. Vegyes összetételű kompozitn.a. csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék n.a. Üveg csomagolási hulladék n.a. Textil csomagolási hulladék n.a. Összesen n.a. II.3.

A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége

II.3.1.

Nem veszélyes hulladékok

II./7. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék

Településre beszállított Településről kiszállított (t/év) (t/év) Települési szilárd hulladék 11257,59 17735,16 Települési folyékony hulladék nincs 0 Kommunális szennyvíziszap nincs 1460,00 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert nincs 217,5 hulladékok* Mezőgazdasági és élelmiszeripari nemnincs n.a. veszélyes hulladékok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes nincs 620,3 hulladékok* Összesen 11257,59 20032, 96 * csak az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladék mennyisége II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok II./8. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük Hulladék Veszélyes hulladékok

Településre beszállított (t/év) Hulladékolajok n.a. n.a. Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok n.a. n.a. Kiselejtezett gépjárművek

Településről kiszállított (t/év) n.a. 5,8 n.a. n.a.

Településre beszállított (t/év) 0 0

Hulladék

Településről kiszállított (t/év) 1,66 0,9

Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik n.a. Azbeszt n.a. Egyéb hulladék n.a. Nem veszélyesCsomagolási hulladékok összesen n.a. hulladékok Gumi n.a. Egyéb hulladék n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

II.3.3. Csomagolási hulladékok II./9. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Hulladék

Településre beszállított (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék n.a. Műanyag csomagolási hulladék n.a. Fa csomagolási hulladék n.a. Fém csomagolási hulladék n.a. Vegyes összetételű kompozitn.a. csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék n.a. Üveg csomagolási hulladék n.a. Textil csomagolási hulladék n.a. n.a. Összesen II.4.

Településről kiszállított (t/év) n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása

A területen jelenleg hasznosításra, vagy ártalmatlanításra kerülő, illetve nem kezelt hulladékok típusai, mennyisége, a hulladékok hasznosítási arányai, külön kitérve a veszélyes és csomagolási hulladékokra. II.4.1. Nem veszélyes hulladékok II./10. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék

Hasznosítás* Égetés**

Lerakás

Települési szilárd hulladék

t/év 0

Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap

0 0 1460 100

% 0

t/év 0

% 0

t/év % 6477,57100

0 0

0 0

0 0

0 0

Egyéb kezelt*** t/év % 13072 100 0 0

Hasznosítás* Égetés** Építési-bontási hulladékok és egyéb0 0 inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem0 0 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem0 0 veszélyes hulladékok Egyéb hulladék, lomtalanítás Összesen 1460

Lerakás

0

0

Egyéb kezelt*** 217,58 100 0 0

0

0

0

0

0

0

0

620,47 100 0

0

0

535,84 7851,46

0

13072

* anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség ** energianyerés céljából végzett hasznosítás *** az „Egyéb kezelt” oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minősül, ezért azt a „hasznosítás” oszlopban kell jelezni. II.4.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok II./11. táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék


Lerakás

t/év Veszélyes hulladékok Hulladékolajok 0 Akkumulátorok és szárazelemek 5,8 Elektromos és elektronikai hulladékok 0 Kiselejtezett gépjárművek 0 Egészségügyi hulladékok 0 Állati eredetű hulladékok 0 Növényvédő-szerek és0 csomagolóeszközeik Azbeszt 0 Egyéb hulladék 0 Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen 0 Gumi 0 Egyéb hulladék 0

%

t/év

%

t/év

%

Egyéb kezelt*** t/év %

0 100 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0,14 0,9 0

0 0 0 0 100 100 0

0 0 0 0 1,52 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0 0

* anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség ** energianyerés céljából végzett hasznosítás *** az „Egyéb kezelt” oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minősül, ezért azt a „hasznosítás” oszlopban kell jelezni. II.4.3. Csomagolási hulladékok

II./12. táblázat A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék

Hasznosítás*

Égetés**

Lerakás

Egyéb kezelt*** t/év % 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

t/év % t/év % t/év % Papír és karton csomagolási hulladék 0 0 0 0 0 0 Műanyag csomagolási hulladék 0 0 0 0 0 0 Fa csomagolási hulladék 0 0 0 0 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 0 0 0 0 0 Vegyes összetételű kompozit0 0 0 0 0 0 csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 0 0 0 0 0 0 0 Üveg csomagolási hulladék 0 0 0 0 0 0 0 0 Textil csomagolási hulladék 0 0 0 0 0 0 0 0 Összesen 0 0 0 0 0 0 0 0 * anyagában történő hasznosítás ** energia nyerés céljából végzett hasznosítás *** az „Egyéb kezelt” oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással, vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minősül. III. fejezet.

A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények

A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése

és

a

területen

folyó

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 59. § (2) bekezdése értelmében a környezetvédelemért felelős miniszternek kell rendeletben szabályoznia a hulladékkezelés végzésének, az egyes hulladékkezelő létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályait; a hulladék komposztálásának technikai követelményeit. A Hgt. 59.§ (3) bekezdés értelmében a földművelésügyi feladatok ellátásáért felelős miniszternek kell rendeletben szabályoznia a mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok kezelésének részletes szabályait. A későbbiekben a fentiek szerint megjelent rendeletekben foglaltaknak megfelelően kell az egyes hulladékkezelésre vonatkozó alapvető műszaki követelményeket érvényre juttatni. A települési hulladékokra vonatkozóan a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet előírásai az irányadóak. Az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályait tartalmazza. A begyűjtési, szállítási tevékenység végzését a 213/2001. (XI.14.) Kormány rendelet szabályozza. A közszolgáltatással kapcsolatos közegészségügyi követelményeket a 16/2002. IV.10.) EüM rendelete részletezi.

A későbbiekben a Hgt. 59. § (2) bekezdése szerint a környezetvédelemért felelős miniszternek rendeletben kell szabályoznia a betelt lerakók lezárásának és utógondozásának technikai feltételeit. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szól az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet. A tervezési területen, a helyi hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat a az önkormányzat jegyzője, az illetékes környezetvédelmi felügyelőség látja el, (engedélyek kiadása, ellenőrzések) az érintett szakhatóságok bevonásával. Szigetszentmiklós Város Képviselő-testülete 19/2003./X.29.)számú rendelete a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról intézkedik. Szigetszentmiklós Város 2006-ig megalkotott Környezetvédelmi programmal rendelkezik, amely alapján valamennyi környezeti elemre vonatkozóan átfogó tervet fogadott el a Képviselő-testület. III/13. táblázat: A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve

Cím

Telephely

Tárgy*

Engedély száma

Engedély érvényességi ideje

ARIES Ipari,2310 Szigetszent- 2310 Szigetszent- Szilárd, nemKF:9020/02 Kereskedelmi ésmiklós Határ útmiklós Határ útveszélyes Szolgáltató Kft 12-14. 12-14.

2005. 31.

Rumpold- Bicske2060 Bicske,Bicske , Külterület Szilárd településiKF: 4717-28/95 Kft Kossuth u. 60-62 hulladék lerakás

2005. december 31

augusztus

hulladék begyűjtésre, szállításra, előkezelésre vonatkozó hulladékkezelé si engedély

Észak Cepel 2310 Szigetszent-2310 Szigetszent-Szennyvíztisztító KF:5010-3/2003.- 2004. december 2 szigeti Víz- ésmiklós, Gyári útmiklós, Gyári útüzemeltetési 31. Csatornamű Kft 21 21 vízjogi engedély Települési 2310 AD Kft 2310 KF engedély Szigetszentmiklós Szigetszentmiklós folyékony folyamatban Dr. Varga l. u. 42 Dr. Varga l. u. 42 hulladék szállítás 2005 december KLÁV Kft 1134 Bp., Lehel 1134 Bp., Lehel Egészségügyi 31. u. 59 u. 59 hulladékok (Szakorvosi rendelő Int.) Szállítása, H-845/5/3003 ártalmatlanítása KF:1963/2003

Engedélyes neve SEPTOX Kft.

ATEV Rt.

ATEV Rt.

Cím

Telephely

Tárgy*

1142 Bp. Egészségügyi Komáromi u. 2. hulladékok szállítása, ártalmatlanítása eredetű Tököli Gyár Állati hulladékok 2316 Tököl begyűjtése, Ráckevei út szállítása és ártalmatlanításán ak előkészítése eredetű 1097 Bp. Illatos Debreceni Gyár Állati 4002 Bánk hulladékok út. 23. ártalmatlanítása Pf.:106

1142 Bp. Komáromi u. 2. 1097 Bp. Illatos út 23 1097 Bp. Illatos út 23.

Engedély száma

Engedély érvényességi ideje n.a

H-285/2/2000 KF: 5011-6/2002 240/000/2004

nincs megjejlölve

1257-2/99

n.a.

* az a tevékenység, amelynek végzését engedélyezték IV. fejezet. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A nem veszélyes hulladékok kezelésére kiadott engedélyekben általánosan megjelenő előírások a következők: a kezelési tevékenység során a nem veszélyes hulladékok veszélyes anyaggal, illetve veszélyes hulladékkal nem keveredhetnek a bekövetkezett környezetszennyezésről a felügyelőséget haladéktalanul értesíteni kell. A települési szilárd hulladék tekintetében a régióban csak a fővárosban, valamint néhány településen indult el a szelektív hulladékgyűjtés, melynek formája gyűjtőszigetes. A gyűjtőszigeteket a közszolgáltatók helyezték ki a különböző városrészekben a helyi adottságokhoz igazodva. A szelektív gyűjtési rendszer kiépítése a közszolgáltatást megszervező önkormányzatok és ennek keretében a közszolgáltatást végzők feladata. A szelektív hulladékgyűjtés megoldásáig nem lehet elkerülni, hogy a települési szilárd hulladékba veszélyes anyagot is keverjenek. Az illegálisan lerakott hulladékok egy része veszélyes hulladék, amelyek a környezetre közvetlen veszélyt jelentene. A közigazgatási területen több helyen található olyan terület, (Csepel Autógyár területe, Bucka tó, stb.) ahol a tevékenység folytatása közben a talaj és talajvíz jelentős területeken komoly mértékben elszennyeződött. Ezeknek a nagy egészségi kockázatot előidéző, de az állami tevékenység miatt nem önkormányzati felelősségi körbe tartozó területeknek a kármentesítése halaszthatatlanul fontos. A szennyezett területekről a kármentesítés során kitermelt veszélyes hulladékok szakszerű szállítása és ártalmatlanítása az önkormányzat részéről is kiemelt figyelmet igényel.

V. fejezet A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások A településen folytatott hulladékhasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységekhez kapcsolódó begyűjtés, kezelőlétesítménybe való szállítás, valamint előkezelő és hasznosító technológiák, kapacitásuk, a telephely és üzemeltető ismertetésével a következők: V.1. Települési hulladékgazdálkodás V.1.1 Hulladékok gyűjtése és szállítása V./14. táblázat: bemutatása Hulladék*

Települési szilárd hulladék Települési szilárd hulladék

A nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek táblázatos

Begyűjtő, Székhely szállító (település) neve

Begyűjtött hulladékmennyiség (t/év) ARIES KftSzigetszent 18495,1 miklós ARIES KftSzigetszent- 18495,1 miklós

Begyűjtő kapacitása (t/év)

Begyűjtésre Kezelő használt megnevezése szállítóeszköz

25000

Lásd lent!

25000

ARIES Kft (begyűjtés, -1 db SKODA LIAZ 18 m3-estömörítés, felépítménnyel átrakás) -1 db SKODA LIAZRumpold16 m3-esBicske Kft felépítménnyel (lerakás) -l db MAN tip. 16 m3-es felépítménnyel -4 db IFA Uniporm 8 m3-es felépítménnyel -2 db IFA Unitech konténeres -l db IFA KCR 3000 darus -1 db IFA Billencs

Szigetszent- 13072,0 Települési AD Kft miklós folyékony hulladék Kommunális ÉCsVCsM Szigetszent- 1460,0 miklós szennyvíz Kft iszap Építési, ARIES KftSzigetszent- 217,58 bontási miklós hulladékok és egyéb inert hulladékok

16340

KAMAZ 10 m³ ÉCsVCsM Kft

2000

-

ÉCsVCsM Kft

2000

Konténeres, Unitech 3 m³ és 5 m³

RumpoldBicske Kft

Hulladék*


Begyűjtött hulladékmennyiség (t/év) Ipari ésARIES KftSzigetszent- 620,47 élelmiszerip miklós ari nem veszélyes hulladékok


Begyűjtésre Kezelő használt megnevezése szállítóeszköz

2000

RumpoldIFA Bicske Kft Uniporm tömörítős, Skoda Liaz, tömörítős

V./15. táblázat: A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában Hulladék*


Begyűjtött hulladékmennyiség (t/év) 5,8


1,522

1250

Budapest

0,14

2500

Tököl

0,9

16 céljármű +pótkocsik

Akkumulátor ARIES Ipari, SzigetszentKereskedel- miklós mi és Szolgáltató Kft Egészségügyi KLÁV Kft Budapest hulladék Egészségügyi SEPTOX hulladék Kft. Állati eredetűATEV Rt. hulladék

*

Begyűjtésre Átvevő kezelő használt megnevezése szállítóeszköz

Nem gyűjt aZárt konténer Metaloglobus továbbiakban Kft.

Zárt konténer,KLÁV Kft tehergépjármű Zárt konténer,SEPTOX Kft tehergépjármű ATEV Rt db. KAMAZUNITECH, Debreceni Gyára MAN FORD, MAZDA tip. kocsik

a II. fejezet táblázataiban megjelenő hulladékok szerinti bontásban

V.1.2 A kommunális szilárd hulladék begyűjtése, szállítása és előkezelése, kezelése Közszolgáltató az ARIES Ipari, Kereskedelmi és Szolgálatató Kft. A tevékenység végzését a vonatkozó jogszabályok mellett az Önkormányzattal kötött Szolgáltatási Szerződés és a „Helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról” szóló 19/2003/X.29/ sz. helyi rendelet szabályozza. A rendelet célja, hogy Szigetszentmiklós város közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze. A település egész területén a szervezett szemétszállításról az önkormányzat gondoskodik, a többségi tulajdonában lévő ARIES Kft útján.

A keletkező települési szilárd hulladék begyűjtési aránya közel 100 %. A szolgáltató telephelyén l db hulladék átrakó-állomás működik. Az átrakó-állomás kapacitása: 25.000,- t/év kihasználtsága: 74 % Szigetszentmiklós Város közigazgatási területén szeméttelep nem alakítható ki! Az ARIES Kft. által végzett szilárd kommunális hulladék begyűjtése, szállítása: Keletkező hulladék: - lakossági háztartási - üdülő övezeti háztartási - közületi (ipari, kereskedelmi) vegyes - intézmények vegyes A kommunális hulladék gyűjtése, elszállítása ütemterv szerint történik. - lakótelepi övezet - heti 2x-i szállítás - családi házas övezet - heti 1x-i szállítás - üdülő övezet: április 15-től - október 15-ig heti 1-szer szállítás, az üdülő övezetben állandó lakostól egész évben heti 1-szeri szállítás Lomtalanításra évi egy alkalommal kerül sor a Polgármesteri Hivatal és a Szolgáltató között egyeztetett időpontban, amelyről a lakosságot időben értesítik. A szolgáltató a rendszeres hulladékszállításba bevont valamennyi ingatlantulajdonos tekintetében rendszeresen köteles teljesíteni. Technológiai folyamat ismertetése Kommunális hulladék begyűjtése, elszállítása az átrakó-állomásig: A hulladékkezelés technológiai folyamatának első fázisa, a hulladéknak a keletkezés üteméhez igazodóan, szervezetten, a környezetet nem szennyező módon kialakított eszközök segítségével történő összegyűjtése és elszállításáig való tárolása. A pormentes elszállítás lényege, hogy a gyűjtőterületen a kommunális hulladékot a keletkezés helyén az ingatlantulajdonosok, a gyűjtőjármű beürítő szerkezetéhez tervezett, zárt edényzetben gyűjtik és tárolják. A megtelt edényzet tartalmát, szerződésben rögzített gyakorisággal, zárt rendszerben, speciális hulladékgyűjtő-járművekbe ürítik és a hulladékot elszállítják. A szervezett kommunális hulladék elszállítás folyamatának a gyűjtést követően, ahhoz szorosan kapcsolódó és attól el nem választható része a hulladék elszállítása. Átrakó-állomás technológiai leírása: A lerakóhelyre történő gazdaságos szállítás érdekében a településekről begyűjtött kommunális hulladék először az ARIES Kft. telephelyén létesített átrakó-állomásra kerül.

Az átrakó-állomásra érkező kommunális hulladékot szállító célgép gépkocsivezetője, az átrakó-állomás telepvezetőjénél mérlegelés után mérlegjegyen átveteti a hulladékot. A mérlegjegy tartalmazza: - beszállítás dátumát - hulladék mennyiségét /to/ - hulladék típusát - EWC kód szerinti besorolását - hulladék származási helyét - a beszállító nevét A telepvezető őrnaplót vezet az átvett hulladékról a mérlegjegy alapján, kibővítve a beérkezés dátuma mellett a pontos időt, valamint az ürítés és a távozás idejének megjelölésével. Az adminisztráció után a célgép a hulladékot típustól függően zárt, vagy nyitott konténerbe üríti. a.) A tömörítés átrakás technológiája: Az állomásra érkező gyűjtő járművek a rámpára tolatnak és a hulladékot a présgép garatjába ürítik. A garat terelőlemezeinek kialakítása olyan, hogy hulladék elszóródás nem lehet. A garatból az SP 18 típusú tolólapátos présfej préseli a hulladékot a rámpára és garatra merőlegesen elhelyezett zárt, 27 m3-es fémkonténerbe, a dokkoló nyíláson keresztül. A tolólapok kézi működtetésűek, a kezelőszemélyzet által. A megtelt konténert a présfejről le kell dokkolni. A megtelt konténerek mozgása a sínen mozgatható kocsikon történik, egyenként. b.)

Tömörítés nélküli átrakás technológiája: Az ürítési helyet a hulladékgyűjtő járművek szintén a rámpára tolatva érik el. A garat ennél az átrakási technológiánál is terelőlemezekkel van ellátva, a hulladék elszórás megakadályozása érdekében. A garatból a hulladék az alatta található nyitott konténerbe hullik. A konténer a megtelés után a sínpályán előre eltolható és a rámpa alatt található tartalék konténerre cserélhető.

Átrakó-állomástól Bicskére történő szállítási, lerakási technológia: A tömörítős részen megtelt konténerek elszállítása folyamatosan történik pótkocsis szerelvénnyel, melyen 2 db 27 m3-es konténer helyezhető el. A szállító jármű multiliftes emelőgémje a konténert a görgők segítségével a jármű platójára emeli. A pótkocsira a konténer a vontatóról, a hidraulikus gém és görgők segítségével áttolható. A szerelvény indítása előtt a konténerek dokkoló nyílásait ponyvával kell lezárni, így a hulladék szóródását megakadályozni. A pótkocsis szerelvény közúton jut el, az engedéllyel rendelkező bicskei kommunális hulladék-lerakóra. A lerakón történik a konténerek kiürítése, a hulladék ártalmatlanítása. A tömörítés nélküli technológiai folyamatnál a megtelt konténerek elszállítása multiliftes emelőgémmel ellátott járművel történik, hasonlóan, mint a tömörítős átrakási eljárásnál. Az elszállítás előtt a nyitott konténert ponyvával kell lezárni.

A Szolgáltató kisebb mennyiségű építési-bontási hulladékot alakalomszerűen befogad, a nagyobb mennyiségű hulladék elszállítását térítés ellenében kihelyezett konténerekkel bonyolítja. Bejelentés, észlelés esetén gondoskodik a közterületeken elhullott állatok elszállításáról. Ügyfélszolgálati iroda A szolgáltatás problémamentes lebonyolítása érdekében az ARIES Kft Ügyfélszolgálati Irodát működtet. Az iroda tevékenységi köre: - számlázás ( lakossági, közületi ) - ügyintézés - díjbeszedés - célgépek üzemeltetésével kapcsolatos ügyintézés, - nyilvántartás Gépjavító tevékenység műszaki technológiai leírása A Kommunális egység Gépjavító műhelye az alábbiak szerint végzi a tehergépkocsik - megelőző karbantartását, - folyamatos üzemmód esetén napi karbantartását, - meghibásodás esetén a javítást, - vizsgára való felkészítést. V.1.3. A települési folyékony hulladék, valamint a kommunális szennyvíziszap gyűjtése, szállítása, kezelése illetve hasznosítása Folyékony hulladék szállítás: Szolgáltató az AD Kft. A szállításra vonatkozó információk szűk-körűek. A szállítás 1db. KAMAZ típusú 10 m³ űrtartalmú tartályos tehergépkocsival történik, lakossági megrendelésre. A folyékony hulladékot minden esetben a Szigetszentmiklósi szennyvíztisztító telepre szállítják, ahol a beérkeztetést követően a folyékony hulladékban lévő kiszűrhető, kiülepíthető anyagok eltávolítása céljából a csatornán érkező szennyvízhez a homokfogó műtárgy előtt folyamatosan hozzákeverik. Folyékony hulladék kezelés, kommunális szennyvíziszap kezelés és hasznosítás: Szolgáltató az Észak Csepel Szigeti Víz- és Csatornamű Kft. A tevékenységet a vonatkozó jogszabályok betartása mellett az Önkormányzattal kötött Vállalkozói, illetve Bérleti-Szolgáltatási Szerződés szabályozza. A folyékony hulladékot befogadó és a kommunális iszapot keletkeztető Szigetszentmiklósi biológiai szennyvíztisztító telep a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság H. 67008-4/1992 sz. (vizikönyvi szám: 6.2/12/457) létesítési engedélye alapján épült. Az üzemeltetés jogi alapját jelenleg is ez a vízjogi létesítési engedély képezi. A folyékony hulladék és kommunális szennyvíziszap szállítására és kezelésére helyi rendelet nincs.

Szennyvíztisztítási technológia A szennyvíz tisztító telepet az ANperOX Kft az alábbi főbb tisztítási lépcsőkre tervezte: Mechanikai előtisztítás dobszűrőn Biológiai tisztítás teljes biológiai tápanyag eltávolítással Tisztított szennyvíz fertőtlenítése klórgázzal Keletkező iszap elősűrítése, víztelenítése és granulálása A megépített víztisztító rendszer nyilvánvaló tervezési hiányosságai, valamint a beérkező szennyvíz minőségének változása a kívánt hatásfokú szennyvíztisztítást megnehezíti, olykor lehetetlenné teszi. A vízfogyasztási szokások változása (a vízfogyasztás csökkenése) koncentráltabb, míg a csapadék-vizeknek a kommunális hálózatba történő bevezetése lökésszerű, hígabb szennyvizet eredményez. Jelentős hatású továbbá a szippantott, kellő mértékben minőségileg nem ellenőrizött szennyvizeknek (folyékony hulladékoknak) a biológiai folyamatokra gyakorolt hatása. A szennyvíz különböző paramétereinek stochasztikus változásai a folyamatok ugrásszerű lelassulását eredményezik, a megfelelő működéshez szükséges egyensúlyi állapot elérése viszont aszimptotikusan, hosszabb idő alatt történik. Előbbiek miatt a szennyvíztisztító telep által kezelt vízben a Környezetvédelmi Felügyelőség ellenőrzései alapján számos esetben határérték feletti értékűek a következő paraméterek: dikromátos oxigénfogyasztás, az ammónia-ammónium, összes oldott anyag. Kifogásolt a telep kommunális iszapkezelési és ideiglenes tárolási-technológiája is. Komoly probléma, hogy a szennyvíztisztító telep kifogásolt működése miatt a hatóságok az üzemelési engedélyt nem adják meg, a telep pedig az üzemelési engedély hiányában a szükséges fejlesztési pénzeszközökhöz nem tud hozzájutni. A működést a következő üzemeltetési problémák nehezítik: Mechanikai előtisztítás A több ágról nyomócsövön érkező szennyvíz egyidejű, teltszelvényű működése a beépített forgódobos szűrőt olyan módon terhelte meg, hogy az elvárható tisztítást már nem tudta biztosítani. Csapadékos időben a szennyvíz jelentős mennyiségű homokot és egyéb ásványi szemcséket szállít, amely a homokfogó megépítéséig a biológiai tisztító egységbe került. 2004-ben üzembe helyezték az AKVI-PATENT Rt. által gyártott mechanikai tisztítót. Ezzel a berendezéssel az 5 mm-nél kisebb átmérőjű szilárd anyagok gépi szűrése, valamint a finom szemcsés, könnyen ülepedő szennyezők kiülepítése és mindezeknek egy surrantón keresztül a gyűjtőkonténerbe történő elhelyezése történik. Az így keletkezett iszap mennyisége nem növeli a telepen keletkezett hulladék mennyiségét.

Egyesített műtárgy Az ún. egyesített műtárgy tartalmazza a szennyvíz szerves anyag eltávolításához szükséges résztechnológiai elemeket, úgymint az anaerob, az anox és a levegőztető medencét. Az anaerob és anoxikus medencék keverése a lejátszódó folyamatokat jelentősen befolyásolja, ezért ezek kifogástalan működése alapvetően fontos a működő keverők meghibásodása igen gyakori. Az aerob folyamatokat döntően befolyásolja a levegő bevitel. A légbefúvók méretezési hibák és elhasználódás miatt nem biztosítják a folyamatok lejátszódásához szükséges oxigénmennyiséget. A levegőztető medencében oldott oxigénmérő nem került beépítésre, így azokban az oxigénszint nem mérhető és nem szabályozható. Külön gondot jelentenek a gyakori áramkimaradásból adódó gépleállások. A rendszer belső recirkulációja nem szabályozható, ezért a recirkuláció pontosan nem állítható be. Utóülepítő Az utóülepítő hidraulikailag jelentősen alul méretezett, emiatt folyamatosan iszapfelúszás tapasztalható. Az üzemeletetés során folyamatosan szükséges az iszap összegyűjtése és recirkuláltatása. Iszapvonal A keletkező fölös iszap higiénikus kezelése, stabilizálása, víztelenítésének megoldása és végső elhelyezése alapvető feladat. A jelenleg használt víztelenítő centrifuga kapacitása nem megfelelő. A granulátum készítő berendezés nem került beüzemelésre. A telepen keletkezett iszapot jelenleg az erre a célra kialakított, burkolattal ellátott, nyílt, fedetlen iszap-elhelyező térben tárolják. Az összegyűjtött mennyiséget a mezőgazdasági hasznosítás előtt a Pest Megyei Növényegészségügyi- és Talajvédelmi Állomással az előírások szerint megvizsgáltatják, majd a vizsgálati eredmények birtokában az engedélyezett mezőgazdasági területen, a talajfelületre számolt mennyiségben, arra alkalmas szórószerkezettel ellátott járművel kiszórják. Az érintett mezőgazdasági terület talaját a továbbiakban elsősorban nehézfémekre ellenőrzik. A mezőgazdasági hasznosításnak a talajra eddig negatív minőségi hatásai nem voltak. Távlati tervekben azonban a szennyvíztelepen keletkezett iszap kontrollált kezelése nem megoldott. V./16. táblázat

A hulladékkezelő telepek bemutatása

Kezelő vállalkozásokKezelési (D) Kezelt hulladék** Kapacitás (t/év) megnevezése, címe kód* ARIES Ipari, KereskedelmiD14 Települési szilárd 25 000 D15 és Szolgáltató Kft hulladék 2310 Szigetszentmiklós Határ út 12-14.

Kihasználtság (%) 74 %

Kezelő vállalkozásokKezelési (D) Kezelt hulladék** Kapacitás (t/év) megnevezése, címe kód* Rumpold-Bicske Kft D5 Települési szilárd hulladék Észak Cepel szigeti Víz- ésD8 13072 Települési D2 Csatornamű Kft folyékony 2310 Szigetszent-miklós, hulladék Gyári út 21 Kommunális szennyvíziszap 2000 KLÁV Kft D9 Egészségügyi 1250 1134 Bp., Lehel u. 59 hulladék SEPTOX Kft. D9 1142 Bp. Komáromi u. 2.

Egészségügyi hulladék

2500

Kihasználtság (%) 90%

73 % Nem adott adatot! n.a

ATEV Rt. Debreceni Gyár D9

* **

Allati eredetűn.a n.a hulladék a Hgt. 3. számú mellékelte szerinti D kód a II. fejezet táblázataiban megjelenő hulladékok szerinti bontásban

V./17. táblázat A tervezés időpontjában működő válogató szervezetek bemutatása A tervezés időpontjában válogató szervezet nem tevékenykedik a közigazgatási területen V./18. táblázat A tervezés időpontjában a településen működő hasznosító szervezetek bemutatása Telephely

neve,Hasznosítási Kezelt Létesítmény Kezelt (R) kód* hulladék** kapacitása hulladék (t/év) mennyisége (t/év) Észak Cepel szigeti Víz-Észak Cepel szigeti Víz-R10 1460 Kommunális 2000 és Csatornamű Kft és Csatornamű Kft szennyvíz2310 Szigetszent-2310 Szigetszentiszap miklós, Gyári út 21 miklós, Gyári út 21 * **

Üzemeltető címe

a Hgt. 4. számú mellékelte szerinti R kód a II. fejezet táblázataiban megjelenő hulladékok szerinti bontásban

V./19. táblázat Engedélyezett, illetve hosszabb távon tovább működő lerakók bemutatása Telephely

Lerakó típusa

Gyűjtési körzet

Lerakott hulladék

Lerakott hulladékmennyiség (t/év)

Engedélye- Potenciális zett szabad kapacitás kapacitás (m3) 3 (m )

A Csepel szigeten a természeti adottságok miatt hulladéklerakó nem üzemelhet

A tervezés időpontjában lerakó nem működik a közigazgatási területen V.1..4. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése Ezt a fejezetet érintettségtől függően kell kidolgozni. Tartalmazza azon telephelyek adatait korábbi és jelenlegi üzemeltetőjének megnevezését, a tárolás körülményeit, az esetleges környezeti veszélyeknek, károknak a bemutatását - ahol felhalmozott hulladék található. 2005. évig bezárólag fel kell számolni az engedély nélküli, illegális (vad), használaton kívüli vagy nem rendszeresen használt lerakókat. Ezért számba kell venni azokat a telepeket, helyszíneket, ahol ilyen hulladék található. Előbbiek figyelembevételével 2004. április 13-án és április 19-én bejárás történt a településen található általunk fontosnak tartott, alábbiakban felsorolt illegális hulladéklerakók feltérképezése, az elhelyezett hulladék mennyiségének felmérése, az ártalmatlanítási lehetőségek számbavétele céljából. A felmérés eredményeit az alábbi összefoglaló táblázatban közöljük. V./20. táblázat Engedély nélküli, illegális (vad) lerakók, használaton kívüli vagy nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakók és az ott lévő hulladékok mennyisége Helyszín

1./ Bucka-tó környéke:



Lerakott hulladékLerakott hulladék mennyiség (t) megnevezése vegyes hulladék: építési kb. 500 m³ törmelék, kommunális hulladék - Emelkedő u. Boglya utcát összekötő úton 150 m x 15 m területen - építési, 1300 m³ építési-bontási, kommunális, veszélyes hulladék - Emelkedő úton lerobbant állattartó épület kb. 250 m³ mellet: építési, bontási, növényi hulladék

Helyszín

4./Bucka-tó környéke:

5./ Bíró L. u. 24. sz. ház előtt

Lerakott hulladékLerakott hulladék mennyiség (t) megnevezése - Boglárka u. Sarok: kommunális kb. 3 m³ hulladék

Építési törmelék

1300 m³

-aszfalt -feltehetően 6./ DÉLKER Raktár előtt - Rév u.építési és 5 m³, kommunális összekötő út mellett: 20 m³ vegyes hulladék zöldnövényzettel takart 7./ Teleki u. 23. sz. ház előtt : 8./ Sportpálya oldalánál:

aszfalt

0 ,25 m³

aszfalt, homokos kb. 2 m³ talaj

9./ Sport u. - Kardos I. u. sarok:

építési és hulladék

fa

10./ Régi temető hátsó részén:

15 m-20 m széles - 150 m hosszú - l m magas területen 3000 m³ elsősorban építési valamint kommunális hulladék

kb. 5 m³

11./ Temető régi bejáratával szemben: kommunális 4 m³ vegyes hulladék

Helyszín

Lerakott hulladékLerakott hulladék mennyiség (t) megnevezése építési, bontási, kommunális, veszélyes hulladékok, gk. elemek kb. 100 m hosszú - 20 m széles - l m magasságban 12./ A Petőfi úti Szennyvíz telep láthatóak 2000 m³ oldalánál, a kiserdő mellett: valamint a telep háta mögött 10 m széles - 80 cm magas - 50 m hosszú területen szintén fenti hulladék fajták vannak lerakva kb. 100 - 150 m3 építési, bontási, kommunális 13./ Petőfi úti Almáskert mögött és még kb. 150 m³ hulladék, tovább a szántóföld mellett elszórtan fanyesedék, gk. alkatrészek 14./ Lakihegy Puskás T. u. végén a építési, bontási 50 m³ tűzcsapnál: hulladék 1 m magas - 150 m hosszú - 3 m széles építési, 15./ Lakihegy Puskás T. u.-tól - Leadó 450 m³ bontási, útig: kommunális hulladék építési, bontási törmelék, 16./ Lakihegy Leadó u. 111-től végig azkommunális kb. 40m³ hulladék út végéig elszórtan több kupac:

17./ Lakihegy Málna u. 153. előtt hátul

építési, bontási törmelék, kommunális 20 m³ , hulladék

Helyszín

Lerakott hulladékLerakott hulladék mennyiség (t) megnevezése építési, bontási törmelék kb. 1000 m³ 18./ Komp u. végén töltés után kommunális hulladék 4 m széles - 0,5 m magas - 100 m 19./ Lakihegy - Halásztelek Almáskert hosszan építési, oldalánál 400 m³ bontási törmelék, kommunális hulladék

20./ Adótorony mögött

21./ Lakihegy Adótorony mellett

építési, bontási, kb. 500 m³ kommunális hulladék, valamint nylon zsákos gomba30 m³ trágya építési, bontási, kb. 1000 m³ kommunális hulladék, valamint aszfalt kb. 5 m³ hulladék

a Szebeni út mindkét oldalán rostálni való törmelék, kb. 200 m³ valamint távolabb kézzel gyüjthető hulladék található 100 m hosszú - 1 m magas - 2 m 22./ OÁZIS Fitness Park mögötti széles területen területen Bal oldalon: építési törmelék, kommunális hulladék, gk. kb.3000 m³ elemek 5 m széles - 600 m hosszú – l m magasságban

Helyszín

23./ Lőtér környéke

Lerakott hulladékLerakott hulladék mennyiség (t) megnevezése bontási, kb. 5 m³ kommunális vegyes hulladék, jobb oldalt 200 m-nél beton nagy darabos törmelék, jobb oldalt azkb.5 m³ épület után 300 m-re építési, bontási, kommunális vegyes hulladék, - 2-3 m széles 100 m hosszú kb. 1 m magasságban 300 m³

feltöltés jellegű dombok, növényzettel borítottak, pillanatnyi felszámolásuk 24./ Pest Vidéki Gépgyárral szemben nem indokolt, de a későbbiekben végig ezt a területet is fel kell mérni, illetve a hulladékot el kell távolítani 25./ A Szebeni utcával párhuzamos kommunális Gyümölcsös út szélén hulladék

10 m³

kommunális kb. 70 m³ hulladék beton törmelék 26./ „Jó szerencsét Horgász Egyesület” M0 Autóút kb. 50 m³ területén melletti részen kommunális kb. 10 m³ vegyes hulladék

Helyszín

Lerakott hulladékLerakott hulladék mennyiség (t) megnevezése Vegyes hulladék, amelynek kárelhárítását célszerűen a 27./ Jet-Sky pálya melletti /halastó/tavak rendezési több 100 m3 hulladék, tervével területén összhangban végezni. 28./ Taksonyi híd mellett üzemelő Nyári időszakban várható Kisduna Étterem Panzió Parkoló kb. 25-30 m mennyiség

Összesen

Fenti hulladékok becsült megoszlása:

15 420,25 m³

90 % -ban építési - bontási 10 % -ban kommunális hulladék.

A kármentesítés többnyire gépi feldolgozást igényel, de több helyen elegendő a kézi megmozgatás. Az általunk fontosnak tartott helyeket jártuk be és térfogat alapján próbáltuk megbecsülni a hulladék mennyiségét. A hulladékot sok helyen a gaz benőtte, így a dimenziók nehezen megállapíthatóak. A mennyiséget a kárelhárítás során lehet pontosítani folyamatos szakmai irányítás, felügyelet mellett. A táblázat célja a felszámolandó lerakóhelyek meghatározása. V.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők V.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen Jelenleg a településen nincs szervezett keretek közötti másodnyersanyag visszanyerés. A jelenlegi 2700-3000 hulladéklerakó helyett a következő fél évtizedben 100 működhet hazánkban, és 2009-től már csak 42 lerakó fogadhatja a települések hulladékait. A hulladékgazdálkodási törvény kimondja, hogy meg kell oldani, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzék, emellett előtérbe állítja a hulladékhasznosítást: ilyen pl. a termikus energia előállítása. Ha ez nem megoldható, akkor következik az újrahasznosítás és csak az utolsó fázis a hulladék lerakása, tárolása. A biológiailag lebontható hulladékok lerakását ez év július 1-ig 25 %-kal kellett csökkenteni, a csomagolási hulladék 5 %-át pedig már 2004 januártól vissza kell gyűjteni, s ennek a

mennyiségnek legalább 15 %-át anyagában újra kell hasznosítani. Ez az önkormányzatokat közvetlenül is érinti, mert a lakosság által kibocsátott csomagolási hulladékok mennyiségének már 8 %-át kell visszagyűjteni, ami komolyan érinti a hulladékszállítási közszolgáltatást. Az önkormányzatoknak tehát nem közvetlen feladatuk a hulladék-hasznosítás, de az országos és regionális tervekben szereplő hasznosítási arányok eléréséhez szükséges feltétel a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, egyben az egyes hulladéktípusok lerakására vonatkozó részleges vagy teljes tilalom, valamint a lerakási költségek várható emelkedése is szükségessé teszi az egyes hulladéktípusok eltérítését a lerakástól. A szelektív hulladékgyűjtés nem csak környezetvédelmi szükségszerűség, hanem gondos mérlegelést kívánó komoly közgazdasági elemzést feltételező munka is. A települési szilárd hulladékból történő másodnyersanyag visszanyerés céljából biztosítani kell a hasznosítható papír, fém, üveg, műanyag stb. frakcióknak a hulladék többi részétől történő elkülönített gyűjtését és begyűjtését. A hasznosítás legfontosabb feltétele a szelektív hulladékgyűjtési infrastruktúra biztosítása, a hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, a szigeteken üveg, papír, műanyag, fém hulladékok elkülönített gyűjtésére alkalmas konténerek elhelyezése. A szelektív gyűjtés másik kritikus pontja azoknak a hasznosítási lehetőségeknek a feltérképezése, amelyek még gazdaságosan szállítható távolságon belül fogadni képesek a szelektíven gyűjtött hulladékot. A tervezéshez javasolt az 1.sz mellékletben szereplő összeállítás alapos áttekintése. A szelektíven gyűjtött hulladékokat átvevő, hasznosító cégek közül néhányat az alábbiakban jelölünk meg. Papír DUPAREC Kft., XXI. Duna utca 42. tel/fax: 227-1224 ERECO Rt., X. Maglódi út 18. tel: 261-7539, tel/fax: 261-2948 FEDEPA Kft., X. Jászberényi út 18-20. tel: 261-9148, 260-1773, fax: 262-1373 Lendület 2000 Kft., XVI. Nagy Lajos király útja 116. tel: 30/422-959 Loacker Recycling Kft., XXI. Gyepsor u. 1. tel: 277-0877, fax: 277-6913 Nagy és Hettich Kft., X. Liget utca 5. tel/fax: 2607791, 30/400-626 Stróber László, XXI. Árpád út 21. tel/fax: 276-0965, 30/422-284 Tóthné Böhm Alíz, XI. Fehérvári út 46. tel: 181-2331 WE CARE - irodai papírhulladék-hasznosító program, tel: 206-5598, 20/448-024 Betétes üveg Bring Back Göngyölegforgalmazó és Kereskedelmi Kft., kp.: XIV. Nagy Lajos király útja 108., tel: 251-1316, 183-1185, átvevőhelyek: II. Keleti u. (Rózsadomb Áruház), II. Ostrom u. 14., IV. Bercsényi u. 8., VII. Garai téri piac, XI. Villányi út (Móricz Zs. körtér), XIV. Kántorné sétány 1-3. Fém

ERECO Rt., Központi Vas- és Fémtelep, X. Gránátos utca 1-3., tel: 262-2770 FEFE és FEHAFÉM Kft., X. Jászberényi út 18-20., tel: 261-9148, fax: 262-1373 Loacker Recycling Kft., XXI. Gyepsor u. 1. tel: 277-0877, fax: 277-6913 Stróber László, XXI. Árpád út 21. tel/fax: 276-0965, 30/422-284 Fém ipari mennyiségben Metalloglobus Rt., X. Sírkert utca 2-4., tel: 260-4635, 262-3944, fax: 260-5205 Netta Környezetvédő és Hulladékhasznosító Kft., XVIII. Zádor u. 4., tel: 294-4158 Műanyag Plastinform Bt., V. Városház u. 10., IV/1., tel: 228-3252, tel/fax: 137-8211 Sicoplast Kft., I. Logodi u. 59., tel: 202-3731, 212-2485, 60/320-237 Műanyag ipari mennyiségben Recyclen Műanyagfeldolgozó Kft., XXII. Bányalég u. 80-84., tel: 226-1027, 266-4283, fax: 226-1028 Kerti zöldhulladék Főkert Rt., Komposztüzem, X. Keresztúri út 130., tel: 260-9981, fax: 342-9730 Körép-Szolg Kft, 2330 Dunaharaszti, Tavasz u. 16. t/fx: 06.24.492.082 ASA Magyarország Kft, 2360 Gyál, Körösi u. 63.

t: 06.29.540.250, fx: 06.29.540.251

Komposztáló keret Recyclen Kft., XXII. Bányalég u. 80-84., tel: 226-1027, 266-4283, fax: 226-1028 Bevásárló központok (Lásd Praktiker, OBI) Autógumi újrafutózás TÜV Hannover KTI Kft., XI. Thán K. u. 3-5., tel: 166-7053 Hasznosítható háztartási hulladékok FKF Rt kezelésében a hulladékudvarok hálózata Hulladékudvar, XVIII. Kondor Béla sétány 10. Általános iskola, tel: 290-2863 Diósi János, XIX. Nagysándor József u. 16., tel: 178-2445 Veszélyes hulladék Palota Kft 1151 Budapest, Szántóföld u. 4. Netta Környezetvédő és Hulladékhasznosító Kft., XVIII. Zádor u. 4., tel: 294-4158 Akkumulátor és szárazelem Palota Kft 1151 Budapest, Szántóföld u. 4. Design Kft., XIV. Gizella utca 24-26., tel: 252-6379, fax: 251-6988 ERECO Rt., X. Maglódi út 18. tel: 261-7539, tel/fax: 261-2948

FEHAFÉM Kft., tel: 261-9148 Földgép-Rumpold-Netta Kft., XI. Bogdánfy út 4/B., tel/fax: 166-6914, fax: 185-0240 Stróber László, XXI. Árpád út 21. tel/fax: 276-0965, 30/422-284 Használt sütőzsiradék és étolaj Biofilter Környezetvédelmi Kft., 2040 Budaörs, Farkasréti utca 94., tel/fax: 153-6479, 1733997 Gépjárművekből származó fáradt olaj MOL Rt. Üzemigazgatósága, XXI. Petróleumkikötő, tel: 276-3333/390 Fénymásolók, nyomtatók festékkazettái, patronjai Farbax Kft., XIII. Kresz Géza utca 44., tel: 149-7133, fax: 149-0922 Ökoszolgálat Környezetvédelmi Tanácsadó Szolgálat, 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 63., I/3., tel: 269-4460 (díjmentes), tel/fax: 111-7855 Hulladékkal foglalkozó hivatalok Budapest Főváros Polgármesteri Hivatala Környezetvédelmi Ügyosztály, 1052 Bp., Városház u. 9-11., tel/fax: 117-4194 Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Hulladékgazdálkodási Főosztály, 1011 Bp., Fő u. 44-50., tel: 201-4133 Közép-Duna völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség Hulladékkal foglalkozó szervezetek Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete, 1066 Bp., Jókai u. 6., I/14., tel: 111-1477 Lakossági Hulladékhasznosítási Egyesület, 1181 Bp., Havanna u. 55., IV/13. Köztisztasági Egyesülés, Gárdony, Bóné K. u 47. t: 06.22.355.065, fx: 06.22.355.253 Településtisztasági Egyesülés 2310 Szigetszentmiklós, Határ út 12-14 V.2.2. A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése. A települési szilárd hulladékban a biológiailag lebontható hányadot a papír és a zöld (növényi), háztartási (konyhai) hulladék mennyisége jelenti. Elsődleges feladat ezek képződő mennyiségének meghatározása. V./21. táblázat

A biohulladékokat kezelő telephelyek adatai

Telephely

Kezelés módja

-

-

Kezelt hulladék Kezelt hulladékLétesítmény mennyisége (t) kapacitása t/év 0 0

Keletkező termék (t/0év) 0

Biohulladékot kezelő telep jelenleg nincs a közigazgatási területen. A biohulladékok gyűjtésére, kezelésére és hasznosítási lehetőségeire vonatkozó megoldásokat az 1. sz. mellékletben ismertetjük V.3.

A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése

V.3.1. A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi gyűjtés -körzetenként A Hgt. úgy rendelkezik, hogy azokat a lakosságnál hulladékká vált folyadékokat, amelyeket nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni és arra a törvény rendelkezései az érvényesek (3. § d). A települési folyékony hulladékkal (továbbiakban TFH) kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet szabályozza. A Hgt. előírja azt, hogy az önkormányzat köteles közszolgáltatást biztosítani, a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. A köztisztaságról szóló helyi rendelet csupán nevesíti a tevékenységbe bevonandó hulladékok körét, ám gyakorlatilag a települési szilárd hulladékok (TSZH) kezelésével foglalkozik, a TFHval nem. Az önkormányzat felelőssége a kiválasztás során vizsgálni azt, hogy a szükséges engedélyekkel rendelkezik-e a szolgáltató, és csak azt választhatja, amelyik az összes jogszabályi feltételnek megfelel. Lásd fent, azaz a kiválasztásnak és kijelölésnek az önkormányzat a jövőben felelhet meg. A Hgt. 20. §-a egyértelműen meghatározza a TFH-ra vonatkozó előírásokat, az ingatlantulajdonos kötelezettségeit. Az ingatlantulajdonosok felelőssége az ingatlan területén keletkező szennyvíz tárolására szolgáló létesítmények előírás szerinti megvalósítása, a keletkező szennyvizek elszállíttatása, amely az erre a feladatra jogosult, megfelelő engedéllyel rendelkező közszolgáltató vállalkozók igénybevételével lehetséges. Amint az érintett táblázatokból kiderül, a begyűjtött TFH -mennyiség a keletkezőnek(280.000 et/m3) töredéke (ca. 5%). Azaz a követelmény nem teljesül. A hulladékszállítási tevékenység engedélyköteles tevékenység, mely tevékenységet a környezetvédelmi előírások betartása mellett a hulladék sajátosságait figyelembe vevő speciális szállítójárművel lehet végezni. A tevékenység végzése megfelelő szaktudást és felszereltséget

igényel. A szállítást végző felelőssége, hogy a birtokában lévő hulladékot engedéllyel rendelkező kezelőnek adja át további kezelésre. A kezelésre történő átvétel a szennyvízkezelő telepen valósul meg. V./22. táblázat

A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége m3/év/fő

Települési folyékony hulladék 365x0,08=29,2 V./23. táblázat

Mennyiség t/év ~ 280.000

A begyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége

Begyűjtők, szállítók Begyűjtő neve

Székhelye

Begyűjtött mennyiség t/év

AD Kft

Szigetszentmiklós 13072,0

Kapacitás, Kezelési mód engedélyezett mennyiség t/év Szennyvíztisztító telep, leengedés a n.a homokfogó műtárgy előtt

V.3.2. A települési folyékony hulladék kezelése V./24. táblázat mennyisége

A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt

Kezelés módja*

Kezelt mennyiség (m³/év)

Kezelőtelep üzemeltetője

Szennyvíztisztító telep

13072,0

Észak Csepel Csatornamű Kft

Szigeti

Víz

és

* A tengelyen szállított hulladékot szennyvíztisztító telepre szállítják és a fogadást követően a csatornán érkező szennyvízhez hozzákeverik a homokfogó műtárgy előtt. V. 4.

A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése

V.4.1. A településen keletkező települési szennyvíziszap mennyisége Itt csak a lakossági szennyvíztisztítás során keletkező iszapmennyiségeket adjuk meg célszerűen a további kezelés során használt dimenzióban (t/év-ben) V./25. táblázat

A szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyisége

Szennyvíztisztító mű telephelye

Összes (t/év)

Szigetszentmiklós

1460

mennyiség Összes mennyiség Szárazanyag (t/év) 440

V.4.2. A tervezési terület szennyvíziszap-kezelési jellemzői, hasznosítási módjai, hasznosított mennyiség és aránya, további hasznosítási lehetőségek, ártalmatlanított mennyiség (lerakás) és aránya A települési szennyvizek, valamint a kezelésükből származó szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosításának feltételeiről az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet intézkedik (módosítva a 208/2003. (XII. 10. Korm. rendelettel). V./26. táblázat

A települési szennyvíziszap hasznosítása

Szennyvíziszap hasznosítás Hasznosítást neve

végzőHasznosítás módja

Hasznosí- Alkalmazott Engedélyezett tási területtechnológia mennyiség [t/év] nagysága (ha) Markolóval ellátott platós szórókocsira TárolásÉszak Csepel Szigeti rakják és az 210 ha/év mezőgazdasági Víz és Csatornamű ellenőrzött iszapotn.a. területre történő(számított) Kft a kijelölt, kiszórás ellenőrzött területre kiszórják. Jelenleg a hasznosítás csak mezőgazdasági területre történő kihelyezéssel történik, az egyéb hasznosításra alternatív megoldások kidolgozása még nem történt meg. V./27. táblázat

A települési szennyvíziszap ártalmatlanítása

Ártalmatlanítást végző neve/telephelye n.a.

Ártalmatlanítás módja

Alkalmazott technológia

Engedélyezett [m3/év]

n.a.

n.a.

n.a.

mennyiség

A teljes keletkező iszapmennyiséget hasznosítják. VI. fejezet.

Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása

Ennek a fejezetnek célja a hulladék keletkezési viszonyainak és a jelenlegi kezelési és hasznosítási lehetőségeknek az összevetése után a feltárt kezelési, hasznosítási hiányosságok megoldásához szükséges célok megfogalmazása. A fő területi célkitűzéseket a Hgt., az OHT és a területi terv irányszámai alapján a területre jellemző hulladékáramokra mutatjuk be megjegyezve, hogy a kitűzött helyi célok, és azok ütemezése az országos irányszámoknál lehet szigorúbb, ha az a helyi és területi lehetőségek vagy viszonyok alapján alátámasztható.

VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele VI.1.1. A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása VI./28. táblázat

A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év)

Hulladék

2002 (t/év) 6477,57 280000 1460 inert217,58

2005 (t/év) 9500 100000 2300 1500

Települési szilárd hulladék* Települési folyékony hulladék** Kommunális szennyvíziszap** Építési-bontási hulladékok és egyéb hulladékok*** Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes n.ö.f n.ö.f hulladékok**** Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 620,47 650 hulladékok***** Egyéb hulladék, lomtalanítás 538,84 900 Összesen 289314,46 114850

2008 (t/év) 10500 70000 3000 1600 n.ö.f 700 1100 86900

Megjegyzés, indoklás: *Az általános ismertető részben közöltek szerint a település állandó lakosságának száma dinamikusan fejlődik. Ezzel és a fogyasztói szokásokkal jár együtt a tervezhető mennyiség is. **A 80%-os csatornázottság és a 39%-ra becsült rákötési arány közti olló a talajterhelési díjról szóló rendelet, valamint az önkormányzati intézkedések hatására szűkülni fog. Ennek eredménye részben a rákötési arány növekedése (ezzel együtt a szippantandó és/vagy elszikkasztásra kerülő folyékony hulladék mennyiségének csökkenése) *** a ** megjegyzésben foglaltak egyenes következménye kell legyen a szennyvíziszap mennyiségének –és kezelési feladatainak- növekedése **** nem önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladék, feladat ***** gyakorlatilag megfelelhet a lakosságnál keletkező inert hulladék mennyiségének. VI./29. táblázat A képződő települési hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Hulladék Veszélyes hulladékok

szilárd

hulladékból szelektíven gyűjtött

2002* (t/év) 0 Hulladékolajok** 5,8 Akkumulátorok és szárazelemek** Elektromos és elektronikai hulladékok*** 0 0 ill. n.ö.f. Kiselejtezett gépjárművek 1,66 Egészségügyi hulladékok 0,9 Állati eredetű hulladékok Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik 0 ill. n.ö.f. Azbeszt n.ö.f.

2005* 2008* (t/év) (t/év) 2 4 10 14 0 5 0.ill.n.ö.f. .0 ill.n.ö.f. 2n.ö.f. n.ö.f. 2,5 1 1,2 0 ill. n.ö.f. 0 ill. n.ö.f. n.ö.f. n.ö.f.

2002* (t/év) 0 0 n.ö.f. 0

Hulladék Egyéb hulladék Nem veszélyesCsomagolási hulladékok összesen hulladékok Gumi Egyéb hulladék

2005* (t/év) 0 10,5 n.ö.f. 0

2008* (t/év) 0 35 n.ö.f. 0

Megjegyzés, indoklás: *A várható mennyiségek ±10 %. **a cselekvési programban javasolt lakossági hulladékgyűjtés-kiszélesítés várható eredménye ***a közeljövőre (2005) tervezett országos termékdíjas szabályozás várható eredménye Minden más esetben: az önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékok mennyiségének növekedése legfeljebb az állandó lakos-szám növekedésével korrelál. VI./30. táblázat

A képződő csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év)

Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék** Műanyag csomagolási hulladék** Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék** Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék** Textil csomagolási hulladék** Összesen

2002* (t/év) 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2005* (t/év) 5 1,5 0 1 0 0 3 0 10,5

2008* (t/év) 17 4 0 4 0 0 10 0 35

Megjegyzés, indoklás: *A várható mennyiségek ±10 %. **a változások kizárólag azoknak a csomagolási hulladékoknak az esetében kerültek tervezésre, ahol célszerű és a cselekvési programban is javasolható az elkülönített gyűjtés bevezetése. Az egyéb, a táblázatban feltüntetett hulladékfajták várhatóan –és egy önkormányzat teherviselő képességének megfelelően- a vegyes települési szilárd hulladékkal kerülnek kezelésre (lerakásra). VI.1.2. Csökkentési célok Az OHT-val és a területi tervvel összhangban megfogalmazott csökkentési célokat és mennyiségeket táblázatban célszerű feltüntetni a csökkenteni tervezett hulladék típusok szerint. A csökkentési célok meghatározásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: Települési szilárd hulladék: Ebben a lerakott mennyiség csökkentési céljait adjuk meg.

A települési szilárd hulladékra vonatkozó (országos) csökkentési célkitűzések alapjai a Hgt. 56.§-a szerint: A helyi hulladékgazdálkodási terveknek tartalmaznia kell a települési hulladéklerakóban lerakott hulladékok - szabványnak megfelelően mért - összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását, ezen belül a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat. A TSZH összetétele Szigetszentmiklós Önkormányzata adatai alapján 2000. évben Hulladék Papír Üveg Fémek Műanyagok Szerves lebomló anyagok Textil Veszélyes összetevők Egyéb Összesen

% 15 4 4 7 40 2 1 27 100

tonna 1140 304 304 532 3040 152 76 2052 7600

A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyagtartalmat 2004. július 1 napjáig 75%-ra 2007. július 1 napjáig 50%-ra 2014. július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni. A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok: legalább 50% hasznosításra kerüljön, ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. Települési folyékony hulladékok: A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitűzéseit alapvetően magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A program folyamatos előrehaladásának megfelelően a gyűjtött és elszállítandó települési folyékony hulladék mennyisége fokozatosan csökkeni fog. Szigetszentmiklós területe a programnak olyan módon a részese, hogy megépült az új szennyvíztisztító telep, de kapacitásának növelése technológiájának fejlesztése szükséges. A csatornahálózat kiépítettsége az országos átlagos kiépítettséghez képest nagyobb mértékű. Kommunális szennyvíziszap: A kommunális szennyvíziszap mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program előrehaladásával abszolút értelemben folyamatosan növekedni fog. A keletkező és hasznosítandó iszapmennyiségek relatív csökkentése a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal lehetséges lesz. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét

fokozatosan csökkenteni kell a közcsatornákba vezetett ipari szennyvizek minőségének szigorú ellenőrzésével, szükség esetén korlátozásokkal. Építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék: Csökkentési célkitűzés a technológiák ismeretében nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a szakértői vélemények hosszútávon is a keletkező hulladék mennyiségének évenkénti kis mértékű növekedését jósolják, 15 éves távlatban is. A lerakandó inert hulladék mennyiségének csökkentése egyedül a feldolgozói, hasznosítói kapacitás növelésével lehetséges. Mindez akkor érhető el, ha a keletkező építési-bontási hulladékot, a fokozatosság elvét betartva, a közszolgáltatók, vagy erre szakosodott vállalkozás kezeli és részben, vagy teljes mennyiségükben hasznosítják. Számítani kell arra, hogy a dinamikus fejlődés eredményeként a meglévő épített területek jórészt átépülnek. Ugyancsak számolni kell azzal, hogy a jelenleg komolyan kifogásolható települési utak, továbbá a településen kívüli utak építéséhez az építési-bontási hulladékok gazdaságosan felhasználhatók. A csökkentési célok meghatározásakor az országosan kitűzött célok mellett tehát döntő szempont a település infrastruktúrájának, környezeti háttériparának, gazdasági fejlődési prognózisának figyelembevétele, illetve a hulladékkeletkezés csökkentésére vonatkozó megoldások költséghatékonysága. A csökkentési célok időbeli ütemezését a ’csökkentési cél’ rovatban kell feltűntetni (lásd területi terv). Ezen célok alapján kell meghatározni a várható mennyiségeket.

VI./31. táblázat Hulladék

A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó csökkentési célok*

Csökkentési cél

Várható mennyiség (t/év)

A cél kizárólag a biológiailag lebontható, ésA cselekvési program elfogadását ezen belül is az un. Zöldhulladékkövetően határozható meg. vonatkozásában fogalmazható meg. Emellett Várható mennyiség (VI.28. tábla: középtávon még a lerakásra tervezhető10.500) össztömeg növekedése prognosztizálható 2008-ig akár a negyedére mérséklődhet.Várható mennyiség (VI.28. tábla: Települési Csökkenése a rákötések kikényszerítési70.000) folyékony hatékonyságának függvénye. hulladék szennyvízmennyiség tervezhetőVárható mennyiség (VI.28. tábla: Kommunális A 1600) szennyvíziszap növekedése miatt nem értelmezhető VI.28. tábla: 700. Építési-bontási Az építkezések miatt nem értelmezhető. hulladék és egyéb inert hulladék *önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékfajtákat feltüntetve Települési szilárd hulladék

VI./32. táblázat

A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó csökkentési célok*

Hulladék

Csökkentési cél


Hulladékolajok (házt.)

Növekedés várható a begyűjtés javulásával

4

Akkumulátorok, elemek Stagnálás, kismértékű növekedés az elemeknél 14 Elektronikai hulladékok A termékdíj bevezetése látszólagos növekedéshez 5 vezet, ami a lerakásban jelent csökkenést Egészségügyi hulladék Növekedés a lakosságszám emelkedésével 2,5 Állati eredetűek Minimális növekedés 1,2 *önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékfajtákat feltüntetve VI./33. táblázat Hulladék

A csomagolási hulladékokra vonatkozó csökkentési célok Csökkentési cél


Négy frakció (papír, Elkülönített gyűjtés bevezetése a hulladékok35 műanyag, fém, üveg) összmennyiségének növekedése mellett *önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékfajtákat feltüntetve

VI.2.

Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése

Az önkormányzatnak közvetlen módon nem feladata a területén keletkező hulladék hasznosítása, nem feladata hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területén keletkező hulladék jövőbeni hasznosítási céljait, amelyet a szelektív gyűjtés után hasznosító szervezeteknek történő átadással teljesít. Majd ezen hasznosítási célok és a jelenleg lehetőségre álló létesítmények ismeretében lehet helyi vagy regionális szinten tervezni a hasznosítási kapacitások bővítését, kialakítását. Tekintettel a Hgt. által megfogalmazott biológiailag lebomló hulladékok végleges lerakási tilalmára vonatkozó előírásokra, 2008-ig elsődleges prioritása kell, hogy legyen a zöld- és biohulladékok komposztálásának. Alkalmazkodni kell azon tervhez, hogy az országban összesen 100-120 lerakó üzemeljen 2008-ban, a kiegyenlítettséget tekintetbe véve. A hasznosítható hulladékok esetében az előkészítő, feldolgozó és hasznosító rendszert helyi szinten kell kialakítani, vagy az adott településnek csatlakoznia kell a területi vagy országos rendszerekhez. A területen keletkező szennyvíziszap hasznosítási arányát országos szinten 2008-ra minimálisan 56 %-ra kell növelni. (Komposztálás, mezőgazdasági elhelyezés, energianyerés), ennek érdekében a helyi tervekben szereplő tervezett szennyvíziszap hasznosítási arányoknak is meg kell közelítenie ezt a szintet, természetesen a helyi adottságok figyelembevételével. A veszélyes hulladékok mennyiségének 30 %-a 2008-ig hasznosításra kerüljön (vörösiszap nélkül), ennek érdekében a helyi tervben a települési szilárd hulladék veszélyes komponenseinek elkülönített gyűjtési rendszerét ki kell alakítani, és a település számára elérhető hasznosító szervezetek számára át kell adni. VI./34. táblázat célok Hulladék

A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

%

Mennyiség (t/év) 10.500

A cél kizárólag a biológiailag lebontható, és ezen belül is az -40 un. zöldhulladék vonatkozásában fogalmazható meg. Emellett középtávon még a lerakásra tervezhető össztömeg növekedése prognosztizálható 70.000 2008-ig a mennyiség akár a negyedére mérséklődhet. -60 Települési Csökkenése a rákötések kikényszerítési hatékonyságának és folyékony a szennyvíztisztító telep megfelelő működésének függvénye. hulladék Kommunális A szennyvízmennyiség tervezhető növekedése miatt kiemelt +100 1600 szennyvíziszap fontossággal bír, szabályozott körülmények közé kell szorítani (ellenőrzés, mérések stb.) Települési szilárd hulladék

Hulladék


%

Az építkezések miatt mennyiségi növekedés mellett meg kell +10 Építésivalósítani az elkülönített gyűjtést, a térségi lehetőségekhez bontási hulladék ésmérten csökkenteni a lerakással való ártalmatlanítás arányát.. egyéb inert hulladék *önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékfajtákat feltüntetve

Mennyiség (t/év) 700.

VI./35. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási , ártalmatlanítási célok összehasonlítása *Közép-Magyarországi Statisztikai Régió, lásd a 15/2003. (XI.7.) KvVM r. 7. mellékletét Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Területi Települési A cél kizárólag a biológiailag lebontható, és A lerakásra kerülő hulladék mennyisége ezen belül is az un. zöldhulladéka jelenleginek 75%-a legyen 2008-ban. A szilárd biológiailag lebomló hulladék vonatkozásában fogalmazható meg. Emellettlerakott szervesanyag-tartalom hasznosítás az középtávon még a lerakásra tervezhető 1995-ös bázisévhez viszonyítva: össztömeg növekedése prognosztizálható 2004-ig: 25% 2007-ig: 50% Települési 2008-ig a mennyiség akár a negyedére Véglegesen meg kell oldani a folyékony mérséklődhet. Csökkenése a rákötésekhulladékok szennyvíztisztító telepeken hulladék kikényszerítési hatékonyságának és atörténő kezelését.

szennyvíztisztító telep megfelelő működésének függvénye. szennyvízmennyiség tervezhető A jelenleg nem mindenben megfelelő Kommuná- A és -elhelyezés növekedése miatt kiemelt fontossággal bír, iszapkezelés lis hiányosságainak megszüntetése mellett a szennyví- szabályozott körülmények közé kell fejlesztések hatására megnövekvő szorítani (ellenőrzés, mérések stb.) ziszap

mennyiségek kezelése és elhelyezése, ill. hasznosítása (elsősorban termikus és anyagában történő hasznosítása) növekedjen A hasznosítás arányát 2008-ra a jelenlegi 30%-ról minimálisan 56%-ra kell növelni. Az építkezések miatt mennyiségi növekedés A hulladékok hasznosítási arányának Építésimellett meg kell valósítani az elkülönítettnövelése bontási hulladék ésgyűjtést, a térségi lehetőségekhez mérten 2008-ig az 50%-os hasznosítási arány a a lerakással való cél egyéb inert csökkenteni

ártalmatlanítás, növelni a hasznosítás arányát.. *önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékfajtákat feltüntetve

hulladék

Megjegyzés: amint a fenti táblázatból kitűnik, a célok a nagyobb erővonalak mentén egyeznek. A helyi, szűkebben vett térségi viszonyok –elsősorban a szükséges kapacitások, erre igénybe vehető beruházási összegek nem teszik lehetővé konkrétabb helyi önkormányzati tervek megfogalmazását.

VI./36. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó hasznosítási , ártalmatlanítási célok Hulladék


%

Hulladékolajok (házt.) A begyűjtés javulásával csökkenő ártalmatlanítás n.é. Akkumulátorok, elemekKismértékű növekedés, a begyűjtés javulásával180 csökkenő ártalmatlanítás. Elektronikai hulladékok A termékdíj bevezetése látszólagos növekedéshez n.é. vezet, ami a lerakásban jelent csökkenést. A kiadásra kerülő rendelkezések önkormányzatokra vonatkozó részeinek megfelelően kell eljárni Egészségügyi hulladék Növekedés a lakosságszám emelkedésével, a45 hulladék ismeretében a hasznosítás nem lehet cél, csupán a begyűjtés javítása Állati eredetűek Minimális növekedés mellett, a hulladék20 ismeretében a hasznosítás nem lehet cél, csupán a begyűjtés javítása Négy frakció (papír, Elkülönített gyűjtés bevezetése a hulladékokn.é. műanyag, fém, üveg) összmennyiségének növekedése mellett *önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékfajtákat feltüntetve n.é: nem értelmezhető, hiszen nincs szervezett begyűjtés

Mennyiség (t/év) 4 14 5

2,5 1,2 35

VI./37. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Területi Hulladékolajok A begyűjtés javulásával csökkenőSzükséges a begyűjtő rendszer teljes körű kiépítése. Cél a hulladékolajok anyagában (házt.) ártalmatlanítás történő hasznosítás, regenerálás preferálása a hőhasznosítással szemben Akkumulátorok Kismértékű növekedés, a begyűjtésAkkumulátor hulladékok visszagyűjtését ki kell , elemek javulásával csökkenő ártalmatlanítás. terjeszteni

A termékdíj bevezetése látszólagosSzelektív gyűjtés és szervezett begyűjtési hálózat növekedéshez vezet, ami a lerakásbankiépítése szükséges jelent csökkenést. A kiadásra kerülő rendelkezések önkormányzatokra vonatkozó részeinek megfelelően kell eljárni Egészségügyi Növekedés a lakosságszámA régiós HGT nem tartalmaz ezzel emelkedésével, a hulladékkapcsolatos utalást hulladék ismeretében a hasznosítás nem lehet cél, csupán a begyűjtés javítása Állati eredetűekMinimális növekedés mellett, aMeg kell oldani a nagy kockázatú (SRM) hulladék ismeretében a hasznosításanyagok vágóhídon belüli elkülönített gyűjtését nem lehet cél, csupán a begyűjtés javítása Elektronikai hulladékok

VI./38. táblázat célok Hulladék

A csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

%

Mennyiség (t/év) Négy frakció (papír, Elkülönített gyűjtés bevezetése, kiterjesztése a Max. 135 műanyag, fém, üveg) vegyes hulladékok mennyiségének növekedése mellett Biomassza A cél kizárólag a biológiailag lebontható, és ezenn.é. n.a. belül is az un. zöldhulladék vonatkozásában jellemzően az elkülönített gyűjtés bevezetését követő komposztálásban fogalmazható meg. VI./39. táblázat A csomagolási hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Területi Négy frakció Elkülönített gyűjtés bevezetése, 2005-ig el kell érni az 50%-os hasznosítási (papír, műanyag, kiterjesztése a vegyes hulladékokarányt Ebből 25%-ot anyagában kell hasznosítani. fém, üveg) mennyiségének növekedése mellett Biomassza A cél TSZH biológiailag A hulladékok hasznosítási arányát növelni kell, lebontható, és ezen belül is az un.korszerű komposztáló telepek létesítésével A tervezési időszak végére el kell érni, hogy a Zöldhulladék-tartalma képződő biomassza hasznosítása a talajba történő vonatkozásában, jellemzően azbedolgozással történjen meg. elkülönített gyűjtés bevezetését követő komposztálásban fogalmazható meg. Megjegyzés: amint a fenti táblázatból kitűnik, a célok a nagyobb erővonalak mentén egyeznek. A helyi, szűkebben vett térségi viszonyok –elsősorban a szükséges kapacitások, erre igénybe vehető beruházási összegek abban az esetben teszik lehetővé konkrétabb helyi önkormányzati tervek megfogalmazását, amennyiben azokhoz központi, nemzetközi, és/vagy térségi források elérése biztosított. VII. fejezet. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program. Ebben a fejezetben összefoglaljuk mindazon programokat, érintetteket és határidőket, amelyek az előbbi fejezetekben föltárt problémák megoldására, illetve a célok megvalósítására irányulnak. Meg kell jegyezni, hogy az adatszolgáltatás hiányosságai miatt (pl. TFH-kezelés, TSZHösszetétel, közszolgáltatási ill. önkormányzati rendeleti hiányok kérdésköre) a cselekvési program, az összeállítóktól független okokból, kellő óvatossággal kezelendő. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az előzetes adatgyűjtés során az érintettek nem foglaltak állást a tervezhető tevékenység-, eszköz- és létesítményfejlesztési kérdésekben.

VII.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok

ismeretterjesztő,

szemlélet-formáló,

A programok célja (hulladékgazdálkodási szemlélet fejlesztése) elsősorban az önkormányzat rendelkezésére álló intézmény-és eszközrendszer felhasználásával, mozgási körének következetes bővítésével érhető el. Ilyenek az oktatási, kulturális intézmények bevonása, a média (helyi TV, újság, önkormányzati honlap) felhasználása, a közszolgáltató(k) tevékenységének ismertetése, ellenőrzése, akcióikról szórólapok megjelentetése. Új tevékenység (pl. szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás stb.) bevezetése előtt a közvélemény tájékoztatása, a kapott információk felhasználása a tervezés során. Önkormányzati, intézményi szervezetet érintő intézkedés lehet környezetvédelmi bizottság létrehozása, a változtatás lakosság elé tárásával, az így előttük megnyíló lehetőségek ismertetésével. Nem hanyagolható el a tárgyban hozott testületi határozatok, rendeletek indoklással történő, legszélesebb körű ismertetése (honlap!), amely feltételezi a határozatok meghozatalának ugyanilyen előkészítését is (pl. tervezetek felvitele a honlapra, a vélemények kinyilvánítási lehetőségének ugyanilyen módon való megteremtése mellett). Kutatás-fejlesztési, módszerfejlesztési tevékenység végzése az önkormányzat szintjén nem indokolt. Meg kell jegyezni azonban azt, hogy a hulladékgazdálkodással összefüggő adatok felvétele, rendszerezése ha nem is kutatási, ám komoly felmérési munkát igényel a jövőben. Erre az önkormányzat elsősorban a (köz)szolgáltatókat kell igénybe vegye. VII.2.

Hulladékgazdálkodási cselekvési program

A cselekvési program az előző fejezetben kitűzött csökkentési, hasznosítási, ártalmatlanítási célok gyakorlati megvalósításához szükséges intézkedések felsorolását jelenti, megállapítva az érintettek körét, az intézkedések határidejét, és költségét. A Közép-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség által összeállított területi terv Cselekvési program fejezete, valamint a helyi és térségi célok összehasonlító táblái is egy fajta iránymutatást adhatnak arra nézve, hogy milyen intézkedéseket tervezzen az önkormányzat. VII.2.1. A hulladékhasznosítási, intézkedések meghatározása

ártalmatlanítási

célkitűzések

elérését

szolgáló

A településen a vegyes települési szilárd hulladék gyűjtés, szállítás, helyi és térségi (TSZH: Bicske) szinten megoldott. Ez csupán részben igaz a folyékony hulladékra (TFH). A gyűjtésre, szállításra a telep üzemeltetője mindössze egy céljárművel rendelkezik. Amennyiben a központi indíttatású helyi intézkedések a TFH- mennyiség gyors növekedését váltanák ki, mind a szállítási, mind pedig a kezelési (a helyi szennyvíztisztító kibocsátási határérték- problémákkal küzd, a fogadott TSZH növekedésével ez a helyzet tovább romolhat. Szelektív hulladékgyűjtés, lakossági veszélyes hulladék átvétel, kifejezetten zöldhulladék gyűjtés nincsen. Ezek bevezetése nélkül az országos, területi célok megvalósulásához a település nem járulhat hozzá. Ugyanakkor komoly előtanulmányokat kell folytatni annak érdekében, hogy milyen módon, eszközzel, ütemben induljon be a tevékenység. Nagy szerep jut a (köz)szolgáltatóknak nem csupán a helyi, hanem a térségi feltételek megteremtésében, meglevő kapacitások feltárásában, kihasználásában. Azaz dönteni kell mind a cél, a bevezetés mértéke, mind pedig

a beruházási, üzemeltetési, és/vagy esetleges külső szolgáltatás-igénybe vételi (azaz nem beruházási jellegű) megoldások alkalmazása vonatkozásában is. Pl. a TSZH-összetevők elkülönített gyűjtése vonatkozásában: - milyen a hulladék valós összetétele (un. hulladékanalitika), milyenek a vásárlási szokások, - milyen ütemben tervezett a lakosság bevonása, - milyen létesítményeket, eszközöket terveznek beszerezni, kialakítani, ill. ezek önkormányzati, közszolgáltatói, vagy külső szolgáltatói beruházással, üzemeltetéssel valósulnak-e meg, azaz: - tervezett-e és hány helyen hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, - ezeken mit lehet majd szelektíven gyűjteni, - lesz-e hulladékudvar, - illetve egyéb, a szelektív gyűjtés elősegítésére irányuló akciók (pl. alkalmi begyűjtő járatok lakossági veszélyes hulladék, nagydarabos hulladék „lom”, zöldhulladék átvételére) Ebben a fejezetben vesszük számba, hogy a VI. 3. fejezetben leírt mennyiségi hasznosítási célkitűzések megvalósítására mekkora kapacitásigény szükséges, és hogy a hasznosítás, ártalmatlanítás helyben, régión kívül, országos szinten oldható meg, vagy országos szinten sem megoldható. VII./40. táblázat A településen keletkező hulladékáramok hasznosításához szükséges kapacitásigények bemutatása Hulladék Helyzet, keletkezés, rendelkezésre álló kapacitások Települési *A csomagolási jellegű összetevők mennyisége évi 35 tonnában prognosztizált. szilárd hulladék Ennek begyűjtésére elegendő –folyamatos fejlesztéssel- 10 db négyfrakciós gyűjtősziget. A veszélyes komponensek kis mennyisége miatt hulladékudvar tervezése nem indokolt, elegendő a kisméretű akkumulátorok és elemek folyamatos gyűjtése hátterének megszervezése (pl. erre feljogosított vállalkozással), ill. évi néhány gyűjtőjárattal egyéb veszélyes komponensek (növényvédő szerek, sütőolaj, festékek, fáradtolaj stb.) átvételére. Mind a csomagolási, mind pedig a lakossági veszélyes hulladék átvételére a településen keletkező mennyiséget jóval meghaladó kapacitások állnak rendelkezésre mind a régióban, mind pedig országos szinten (KHT-k, egyéb vállalkozások). Települési Bár a tervben a folyékony hulladékok keletkező mennyiségének prognózisa folyékony csökkenést mutat, a valós begyűjtés még a keletkezés (min. 70 E t/év)töredékére hulladék sem terjed ki. A begyűjtendő mennyiség egy, a talajterhelési díj tárgyában hozott helyi rendelet alapján –a bekötések felfutásáig- hirtelen megugorhat, ami kérdésessé teszi a szennyvíztisztító telep TFH-fogadó kapacitásának elegendő mértékét. A kezelés, hasznosítás sem a térségben, sem pedig országosan nem megoldott, elegendő kapacitás nem áll rendelkezésre.

Kommunális A 3 E t/évre becsült iszapmennyiség kezelésére (megfelelő mértékű víztelenítés) szennyvíziszap a jelenleg alkalmazott technológia nem alkalmas. A hasznosítás kapacitásadatai ismeretlenek (pl. talaj terhelhetőségének és a mennyiségnek a viszonyai). A kezelés, hasznosítás a országosan nem megoldott, elegendő kapacitás országosan nem áll rendelkezésre. Ugyanakkor a térség feltételei a hasznosítás vonatkozásában nem rosszak: zöldhulladékkal való együttes komposztálás, lerakó rekultiváció céljára évi több ezer tonna kapacitás épült ki ill. áll fejlesztés alatt. Ebben szerephez juthat a település is, nem kizárólag a termelő ill. kezelésre kötelezett körben. Szerves Mivel gyűjtés ill. adatszolgáltatás nincsen, a mennyiség nehezen becsülhető. hulladék Hivatalos fajlagost alkalmazva évi 2000- 2500 t keletkezhet a településen, aminek mintegy 50%-a lehet alkalmas a további kezelésre, hasznosításra. A gyűjtés, kezelés helyzete országos szinten is csupán javul, és csak hosszabb távon oldódik meg. Évi több ezer tonnás átvételi kapacitás van a térségben, melynek kihasználásához első sorban a közterületekről és a lakosságtól való begyűjtés megszervezése szükséges. Építési-bontási A begyűjtött ill. tervezett (1600 t/év) mennyiség az országos gyakorlatnak hulladék ésmegfelelően nem hasznosul. Ma sem helyi, sem országosan kiépült kapacitás egyéb inertgazdaságos távolságban nincsen, térségiről sincs információ. hulladék A program része kell legyen a zömében ilyen hulladékokból „kialakult” vadlerakások felszámolása, esetleg hasznosítással egybekötve. A térségi kezdeményezések folyamatos figyelésére szükség van. Egészségügyi Jellegénél fogva nem hasznosulhat, ilyen elemzése nem indokolt. hulladék Állati hulladék Jellegénél fogva nem hasznosulhat, ilyen elemzése nem indokolt. * egységes szerkezetben tárgyalva a TSZH-ban levő, ma még külön nem gyűjtött csomagolási és lakossági veszélyes komponensekkel, ill. az elkülönítetten kezelt állati, egészségügyi eredetű hulladékokkal. A később bevezetésre kerülő termékdíjas hulladékokra (elektromos, elektronikai, gépjárműroncs) adat, kötelezettség, kezelő hálózat híján csupán megjegyezhető, hogy kezelési, hasznosítási lehetőségek nem állnak rendelkezésre.

VII./42. táblázat A nem veszélyes hulladékáramok ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása Hulladék Helyzet, keletkezés, rendelkezésre álló kapacitások Települési Az évi 10.500 tonnával prognosztizált mennyiség ártalmatlanítása térségi szilárd hulladék szinten megoldott (Bicske –Rumpold), a kapacitás hosszú távon biztosított (egyéb szolgáltatóknál is rendelkezésre álló kapacitásokról nem is beszélve). A TFH begyűjtött része jelenleg hasznosul a szennyvíztisztító – mezőgazdasági Települési folyékony kihelyezés vonalon. A keletkező, 280 E t/évre becsült mennyiségnek a hulladék begyűjtés töredékét teszi ki, azaz a jellemző a felszín alatti talaj és vizek terhelése. Ártalmatlanítási kapacitások a helyszínen és a térségben nem értelmezhetők, hiszen a cél a szennyvíztelepi befogadás, az azt követő hasznosítás feltételeinek biztosítása, a csatornázottság és a rákötések prioritása mellett. Kommunális A 3 E t/évre becsült iszapmennyiség kezelésére (víztelenítés) a jelenleg szennyvíziszap alkalmazott technológia nem alkalmas. A kezelés, hasznosítás a országosan nem megoldott, elegendő kapacitás országosan nem áll rendelkezésre. Amennyiben a térség feltételeit a hasznosítás vonatkozásában nem használja ki a település (zöldhulladékkal való együttes komposztálás, lerakó rekultiváció céljára évi több ezer tonna kapacitás épült ki ill. áll fejlesztés alatt), a mezőgazdasági hasznosítás egyre szigorodó feltételei mellett fennáll az ártalmatlanítás veszélye. Építési-bontási A begyűjtött ill. tervezett (1600 t/év) mennyiség a mai országos gyakorlatnak hulladék ésmegfelelően lerakással kerül ártalmatlanításra. A folyamatosan keletkező egyéb inertmellett problémát okozhat a településen elszórt, kialakult vadlerakók hulladék felszámolásából származó, egyszerre több ezer tonna ilyen hulladék megjelenése. Országosan kiépült kapacitás kizárólag lerakásra van, ami gyakorlatilag a vegyes TSZH-val való együttes lerakást jelenti. Egészségügyi Az önkormányzati egészségügyi intézmények szerződéses viszonya (égetéssel hulladék történő ártalmatlanításra való átadás) megfelelő. Az átvevő kapacitása (2500 t/év) messze meghaladja a településről kiszállítható mennyiséget (ca. 2,5 t/év) Állati hulladék Jellegénél fogva az ÁTEV-es kezelése (gyakorlatilag ártalmatlanítással végződő folyamat) megoldott mind a helyi, mind pedig országos szinten, és a települési igényt (ca 1 t/év) jóval meghaladó mértékben. Szerves Az évi 2-2,5 E t keletkezéssel becsülhető szerves hulladék a vegyes TSZH-val hulladék együtt kerül lerakásra. A településnek saját, üzemelő lerakója nincsen. Az ilyen ártalmatlanítási kapacitás mind országosan, mind pedig a térségben rendelkezésre áll. Ugyanakkor nem cél a jelenlegi gyakorlat folytatása, ezért az ilyen ártalmatlanítás alkalmazásának csökkenésével kell minden szinten számítani. * egységes szerkezetben tárgyalva a TSZH-ban levő, ma még külön nem gyűjtött csomagolási és lakossági veszélyes komponensekkel, ill. az elkülönítetten kezelt állati, egészségügyi eredetű hulladékokkal. A később bevezetésre kerülő termékdíjas hulladékokra (elektromos, elektronikai, gépjárműroncs) adat, kötelezettség, kezelő hálózat híján csupán megjegyezhető, hogy kezelési, hasznosítási lehetőségek nem állnak rendelkezésre.

VII.2.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési programok Megjegyzés: az illeszkedés megkönnyítése érdekében a helyi cselekvési program szerkezete a régiós HGT-ét követi, nem az un. Segédlet-ét Nem veszélyes hulladékok VII/43. táblázat: A nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program Hulladék Települési szilárd hulladékok

Cselekvési program Résztvevő Időzítés Önkormányzati kötelezettségek teljesítése Lakosság 2005.12.31. (közszolgáltatók kiválasztása, helyi rendeletekÖnkormányzat, testület megalkotása, szakterületi rendeletek betartása és Önkormányzatok társulásai betartatása) Civil szervezetek A hulladékanalitika elvégzése, a szelektív Szakhatóságok, tervkészítésre, hulladékgyűjtés bevezetésének elősegítése, Széles felmérésre, kivitelezésre körű lakossági tájékoztatás, tudatformálás. szakosodott vállalkozások Térségi elkülönített gyűjtési, hasznosítási kapacitások Közszolgáltatók, szolgáltatók, Ill. feltárása, kihasználása. Programot meghirdető, kezelő2008. 12. 31-ig Lehetőség szerint részvétel a kiépítésben (Duna-Tisza országos és térségi szervezetek, folyamatosan fejlesztve közi ISPA projekt, önkormányzati térségi ill. célzott tanácsok társulásokban rejlő lehetőségek kiaknázása) Lakosság 2005. 12. 31. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése testület ( hulladékgyűjtő szigetek, veszélyes, szerves alkotók Önkormányzat, külön begyűjtése) Önkormányzatok társulásai Biológiailag lebontható hulladékok lerakási arányának Civil szervezetek csökkentése, elkülönített begyűjtés, hasznosításSzakhatóságok, tervkészítésre, Ill. megszervezése, esetleg a házi komposztálás felmérésre, kivitelezésre 2008. 12. 31-ig elősegítése, népszerűsítése szakosodott vállalkozások folyamatosan A csomagolási hulladék hasznosítási arányának Közszolgáltatók, szolgáltatók fejlesztve növelése A felszámolás, rekultiválás prioritási szempontjainak Lerakók tulajdonosai és 2005.12.31. illetve meghatározása, ütemterv kidolgozása (illegálisüzemeltetői lerakások felszámolására, a taksonyi lerakóÖnkormányzat, mint a lerakó(k) 2008. 12. 31-ig rekultivációjának elvégzésére). tulajdonosa A felszámolás, rekultiválás (lezárás) megvalósítása, Egyéb tulajdonosok folyamatosan a nem önkormányzati tulajdon esetén kikényszerítése (amennyiben ilyenek vannak) KF-határozatok Közszolgáltatók, szolgáltatók szerinti ütemezésben üzemeltetők KDV KF, szakhatóságok Települési A meglevő hálózatra való rákötések szorgalmazása, Önkormányzat 2005. 12. 31-ig folyékony illetve kikényszerítése (talajterhelési díjLakosság hulladék Üzemeltetők, (köz)szolgáltatók érvényesítése). -a megnövekedő feladatoknak megfelelő közszolgáltatás kialakítása (kiválasztás, rendeletalkotás) Tisztítatlan formában történő, talajba, élővízbe vezetés felmérése, intézkedés a megszüntetésre. 2005.12.31-ig A szennyvíztisztító telep fogadókészségének növelése, folyamatosan előkezelő létesítése Kommunális A mezőgazdasági hasznosítás kapacitás-, minőség-, KDV KF, szakhatóságok 2008. dec. 31. szennyvízés igényfelmérése, szükség esetén szennyvíziszap Önkormányzat ill. folyamatos iszap komposztálók igénybe vétele Szennyvízkezelő, lerakók Ipari szennyvízkibocsátók kizárása a csatornába üzemeltetői eresztésből, folyékony hulladék beszállításból Fővárosi és megyei A hulladéklerakók rekultiválásánál e komposztanyag FM Hivatalok felhasználásának ösztönzése Építési és A nagyobb illegális lerakóknál, építkezéseknél mobilÖnkormányzat 2008. dec. 31.

bontási hulladékok

hasznosító berendezések Hasznosító telepek igénybe vétele

a KFalkalmazása Bontásban érdekelt ill. határozatokban vállalkozások foglaltak szerint Szolgáltatók KDV KF, szakhatóságok

Kiemelten kezelendő hulladékáramok VII/44. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program Hulladék Cselekvési program Résztvevő Időzítés Akkumulátorok, elemek Begyűjtési lehetőség műszakiÖnkormányzat 2004. dec. 31. feltételeinek megteremtése (pl. időszakos, Átvételre, begyűjtésre elemekre intézményes gyűjtés jogosult vállalkozások bevezetése) KDV KF, szakhatóságok Elektronikai hulladékok Adatgyűjtés a régióban keletkező KDV KF, szakhatóságok 2005. dec. 31. elektronikai hulladékokról Gyártók, forgalmazók, Tényleges begyűjtési, hasznosítási Begyűjtő, kezelő 2006. dec. 31. kapacitás meghatározása vállalkozások 2008. dec. 31. Hasznosítási kapacitások kialakítása Szakmai szövetségek Állati eredetű hulladékok A települési környezetvédelmi rendelet Önkormányzat 2004. dec. 31. korszerűsítése Állat-egészségügyi hatóság Átvevő (ATEV) Egészségügyi hulladékok A települési környezetvédelmi rendelet Önkormányzat 2004. dec. korszerűsítése ÁNTSZ Eü. Hálózat Szakhatóságok Növényvédő szerek és A lakossági növényvédő szer hulladékok Önkormányzat 2004. dec. csomagolóeszközeinek átvételi lehetőségének biztosítása Lakosság hulladékai Begyűjtésre jogosult vállalkozások Csomagolási hulladékok A keletkező csomagolási hulladékok KDV KF 2004. dec. mennyiségének és minőségének Önkormányzat (adatok) felmérése, adatok, átvételi lehetőségek Gyártók és forgalmazók, pontosítása illetve ezek koordináló Lakossági tudatformálás szervezetei Folyamatos Szelektív hulladékgyűjtés rendszerének Közszolgáltatók 2005. dec. kiépítése és üzemeltetésének megkezdése (szelektív) Biomassza

31.

31.

31.

31.

Laboratóriumi hulladékanalízisek végzése KDV KF 2004. 12.31., A közszolgáltatás kiterjesztése a lakossági Lerakók üzemeltetői illetve folyamatosan és közterületi zöldhulladék elkülönített Laboratóriumok gyűjtésével, kezelésével Közszolgáltató, kezelő kapacitások üzemeltetői

VII.2.3. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai Az V/20. táblázatban felsorolt környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepekre vonatkozó rekultiválási és felszámolási feladatok részletes ismertetése, a létesítményeken végrehajtandó szükséges intézkedések (korszerűsítés, felszámolás, rekultiváció, kármentesítés stb.) nem valósítható meg a jelen terv keretein belül. Amint az V. fejezetben említésre került, egyedül a taksonyi lerakó felülvizsgálata történt meg, hatósági határozattal a felülvizsgálat elfogadásáról, a rekultiváció engedélyezett módjáról az Önkormányzat nem rendelkezik. A határozatnak eleget kell (majd) tenni. Szakértői felmérés alapján a közigazgatási területen több tucat, jellemzően építési törmeléket tartalmazó illegális hulladéklerakó ill. lerakási helyszín van. Összetételük egyéb feltárás híján (2003.12.31-ig a jogszabály a felülvizsgálatok elvégzését előírta) ismeretlen, tulajdonosuk, elhelyezőik szintén. Méretük a több ezer tonnától néhány köbméterig terjed. Felülvizsgálat, engedélyek nélkül csupán a kisebb (pl. a 100 t/m3-ig terjedő méretű) illegális lerakások felszámolása javasolható rövid távon, ahol gyakorlatilag a felszedést követően a hulladék lerakón kerülhet ártalmatlanításra. A várhatóan (több) ezer tonnás lerakások egyedi felmérést igényelnek (mindezek tervkészítőtől eredő, a KF-fel egyeztetve kivitelezhető javaslatok). Települési folyékony hulladék leürítő helyről a tervkészítés során nem merült fel adat. Itt kell ütemezni a -jogszabályi határidő ellenére- még el nem végzett lerakó felülvizsgálatokat is. A felülvizsgálatok nélkül is rögzíthető (lásd korábban), hogy ilyen okból az önkormányzat közigazgatási területén új, műszakilag megfelelő lerakókat nem kell építeni. Amennyiben a megoldás lerakóban történő elhelyezésről szól, meglevő térségi lerakókat kell igénybe venni (a 2000. évi XLIII. hulladékgazdálkodási törvényben megfogalmazott regionalitás és közelség elvének megvalósulása mellett). Mivel a közigazgatási határokon belül működő lerakó nincsen, a 2009-ig határidőzött, környezetvédelmi követelményeknek meg nem felelő lerakók lezárására vonatkozó követelmény értelemszerűen figyelmen kívül hagyható. Ugyanakkor meg kell gátolni újabb illegális lerakások kialakulását, amiben –többek közt- a körültekintően kialakított, sőt fejlesztett (pl. lomtalanítások sűrítése, lakossági veszélyes hulladékgyűjtő akciók) közszolgáltatásnak, valamint a mezőőrök működése, gyors önkormányzati hatósági reakció elejét tudja venni. Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő lerakó telepek rekultiválási, felszámolási feladatai a fentiek miatt sem egyenként, sem pedig összességükben nem költségelhetők. Csupán a felülvizsgálat nagyságrendje rögzíthető a feladat nagyságának függvényében (és a szakmai tapasztalatok alapján) egytől tízmillió forintosig terjedő nagyságrendben. Az önkormányzati gyakorlat szerint ez jellemzően bizonyos szintű versenyeztetés, komolyabb esetben – a mindenkori Kbt. szerinti határokat is figyelembe véve- közbeszerzés tárgya. Mindezek alapján részletes táblázat kitöltésére nem kerül sor. VIII. fejezet A megvalósításhoz szükséges becsült költségek

A tervek tartalmi követelményeiről szóló kormányrendelet külön fejezetet tartalmaz a becsült költségek megjelenítésére. Az egyes cselekvési programok becsült költségei - ahol ez lehetséges (lásd lerakók felülvizsgálata) - táblázatokban jelennek meg. Bizonyos feladatok költségelésében nagy segítséget nyújtanak a különböző támogatási formák (települési közszolgáltatás fejlesztése, címzett és céltámogatások) tárcarendelkezésekben megjelent változatai. (Lásd függelék!) A cselekvési program megvalósulásában a szakmai rendeletek, helyi kezdeményezések kivitelezésére rendelkezésre álló forrás (lásd saját erő, amit az önkormányzat költségvetésben kell betervezzen ill. ebből kell biztosítson) mindig kevés, vagy nem is áll rendelkezésre, legyen szó beruházásról (és az eszközök, létesítmények üzemeltetéséről), vagy „csak” meglevő vagy külső szolgáltatótól igénybe vett tevékenységről. Elvben (Hgt: szennyező, azaz jellemzően a lakosság fizessen) az üzemeltetés még nem haladja meg a rendelkezésre álló, vagy kikényszeríthető önkormányzati ill. lakossági forrásokat. A fejlesztés eszközvásárlási ill. létesítmény-kialakítási tételeire a Hgt. is a „Címzett és céltámogatásokat és egyéb pályázati forrásokat…” jelöli meg. A hivatkozott fajlagosok is egyes támogatási forrásokhoz rendeltek ill. mások ezeket kell alkalmazzák a tervezés során. Általános szabály, hogy az önerőt és a fajlagosok feletti hányadot a pályázó (esetünkben az önkormányzat) kell biztosítsa. Meg kell jegyezni, hogy az európai csatlakozás égisze alatt a korábban központi kezelésben működő források részben vagy egészben decentralizálódnak. Így az önkormányzat szerepe nem korlátozódik csupán a pályázat összeállít(tat)ására, hanem tevékenyen befolyásolhatja a döntés meghozatalát is. A települési cselekvési program költségeinek összehasonlítása érdekében jelezzük, hogy a kormányrendelettel kihirdetett térségi tervek közt a cselekvési program becsült teljes költsége a Közép-magyarországi Statisztikai Régióban a 2003-2008 tervidőszakban 124 milliárd Ft volt. A helyi HGT cselekvési program- költségelés formája is a regionális terv felépítését követi, kizárólag az önkormányzati felelősségi körbe tartozónak tekintett tevékenységek, és jellemzően (kivétel: intézményi fejlesztés) a létesítéssel, beszerzéssel összefüggő ráfordítások körében. Intézményfejlesztés VII/45. táblázat: A hulladékkezelési cselekvési program intézményfejlesztési költsége Intézményfejlesztés Becsült nettó költség (millió Ft) Hulladékgazdálkodási tervezés (helyi HGT készítése, szakértők 1,5 bevonása, adatfeldolgozási kapacitás igénybevétele stb.) Létszámfejlesztés 0 Technikai fejlesztés (informatikai rendszer fejlesztése, 2 számítástechnikai eszközökhöz és egyéb technikai eszközök fejlesztése stb.) Oktatás, képzés, tudatformálás (lakossági tájékoztatás, média 3 közreműködése, tanfolyamok, tanulmányutak, tréningek stb.) Intézményfejlesztés összesen 6,5

VII/46. táblázat: A hulladékkezelési cselekvési program költsége nem veszélyes hulladékok esetén Létesítmény, tevékenység

Meglévő mennyiség Tervezett mennyiség

Becsült nettó költség (millió Ft)

Döntéshozatalt megalapozó intézkedések* 0 Nem értelmezhető 1 TSZH elkülönített begyűjtésés hasznosításra előkészítés adatgyűjtése TFH-kezelés fejlesztésének ugyanilyen előkészítése Döntéseket megalapozó (pl. Nem értelmezhető 2 1 megvalósíthatósági) tanulmánykészítés Közszolgáltatás lefedetlen területein a 2 (1 TSZH, 1 TFH) 2 vagy a jelenlegi 1 tevékenység előírásszerű kialakítása, korszerűsítése fejlesztése, rendeletalkotás Begyűjtő, hasznosító és ártalmatlanító rendszerek TSZH elkülönített begyűjtésés 0 10 db gyűjtősziget 5 hasznosításra előkészítés Zöldhulladék, nagydarabos hulladék, 0 1 db céljármű 30 elkülönített gyűjtése Korszerű települési folyékony hulladék 1jármű és 1 telep 1 begyűjtő jármű, ill. azJármű: 30 Iszapcentrifuga: 30 begyűjtő rendszer kialakítása és a előkezelés szennyvíztisztító telep iszapkezelő korszerűsítése létesítményének korszerűsítése Nem veszélyes hulladék áramokra Létesítés nem tervezett, 0 0 (gumiabroncs, üveg, műanyag, építésiszolgáltatási költségek bontási hulladék) kezelő telepek aktuális adatok szerint létesítése: a jövőben Nem veszélyes hulladék lerakók 1 felülvizsgált és 1 felülvizsgált és több Felülvizsgálatok, rekultivációja, beleértve ebbe az építési több tucat részben tucat részben felmért felügyelőségi hulladékokat is (felülvizsgálatok alapján felmért helyszín, helyszín, lerakó jóváhagyó ütemezve) lerakó határozatok tartalma szerint Átrakóállomás [az 5/2002. (X. 29.) 1 0 0 KvVM rendelet szerint] Korszerű gyűjtő-válogató és előkészítő 0 0 0 hulladék udvar létesítése [az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet szerint] Kommunális hulladék égetőmű, 0 0 0 szelektált hulladékok ártalmatlanítására Inert hulladék lerakó 0 0 0 Összesen nem veszélyes hulladékok* 98 *HGT-n és felülvizsgálaton, rekultiváción ill. felszámoláson kívül.

Veszélyes hulladékok VII/47. táblázat: A hulladékkezelési cselekvési program költsége veszélyes hulladékokra, kizárólag a lakossági körben keletkező hulladékok esetére Létesítmény Hasznosító rendszerek: Ártalmatlanító és kezelő telepek* Veszélyes hulladékok (akkumulátorok, elemek, festékek, sütőolaj stb.) ütemezett

Meglévő mennyiség Tervezett mennyiség 0 db

Külső szolgáltatás igénybevétele esetén

Becsült költség (millió Ft) nem tervezett 2

begyűjtésének kialakítása, megszervezése beruházási költség Veszélyes hulladék ártalmatlanító és kezelő telepek összesen:

2

Megjegyzés: egy hulladékudvar létesítése nem csupán a csomagolási, hanem a lakossági veszélyes hulladékok folyamatos átvételére alkalmasan kínál előnyöket a hulladékkör bővítésének (pl. elektronikai hulladékok). Ugyanakkor hátránya, hogy jogerős építési engedély alapján létesíthető, és mint a lakosság egy részének szemében potenciális szennyezés – és veszélyforrás, már a kijelölés fázisában komoly akadályok leküzdését jelenti. Létesítésének tervezhető költsége önkormányzati és/vagy közszolgáltatói, meglevő ingatlan, épület igénybe vétele esetén is több tízmillió forintot érhet el. Szigetszentmiklós Város 2004-2008. évi cselekvési programjának tartalma Intézményfejlesztés összesen Összesen nem veszélyes hulladékok* Veszélyes hulladék ártalmatlanító és kezelő telepek összesen: Cselekvési program költsége összesen

Költség, millió Ft*.

6,5 98 2 116,5

* figyelembe véve a fejezet bevezetésében foglalt, ill. a konkrét táblázatokhoz fűzött megjegyzésekből eredő eltéréseket: az ilyen költségeket a táblázatok és az összesítés nem tartalmazzák. MELLÉKLETEK, FÜGGELÉKEK 1. sz. melléklet. Szelektív hulladékgyűjtés A jelenlegi 2700-3000 hulladéklerakó helyett a következő fél évtizedben 100 működhet hazánkban, és 2009-től már csak 42 lerakó fogadhatja a települések hulladékait. A hulladékgazdálkodási törvény kimondja, hogy meg kell oldani, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzék, emellett előtérbe állítja a hulladékhasznosítást: ilyen pl. a termikus energia előállítása. Ha ez nem megoldható, akkor következik az újrahasznosítás és csak az utolsó fázis a hulladék lerakása, tárolása. A biológiailag lebontható hulladékok lerakását ez év július 1-ig 25 %-kal kell csökkenteni, a csomagolási hulladék 5 %-át pedig már 2004 januártól vissza kell gyűjteni, s ennek a mennyiségnek legalább 15 %-át anyagában újra kell hasznosítani. Ez az önkormányzatokat közvetlenül is érinti, mert a lakosság által kibocsátott csomagolási hulladékok mennyiségének már 8 %-át kell visszagyűjteni, ami komolyan érinti a hulladékszállítási közszolgáltatást. Az önkormányzatoknak tehát nem közvetlen feladatuk a hulladék-hasznosítás, de az országos és regionális tervekben szereplő hasznosítási arányok eléréséhez szükséges feltétel a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, egyben az egyes hulladéktípusok lerakására vonatkozó részleges vagy teljes tilalom, valamint a lerakási költségek várható emelkedése is szükségessé teszi az egyes hulladéktípusok eltérítését a lerakástól. A szelektív hulladékgyűjtés nem csak környezetvédelmi szükségszerűség, hanem gondos mérlegelést kívánó komoly közgazdasági elemzést feltételező munka is. A települési szilárd hulladékból történő másodnyersanyag visszanyerés céljából biztosítani kell a hasznosítható papír, fém, üveg, műanyag stb. frakcióknak a hulladék többi részétől történő elkülönített gyűjtését és begyűjtését.

A hasznosítás legfontosabb feltétele a szelektív hulladékgyűjtési infrastruktúra biztosítása, a hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, a szigeteken üveg, papír, műanyag, fém hulladékok elkülönített gyűjtésére alkalmas konténerek elhelyezése. A szelektív gyűjtés másik kritikus pontja azoknak a hasznosítási lehetőségeknek a feltérképezése, amelyek még gazdaságosan szállítható távolságon belül fogadni képesek a szelektíven gyűjtött hulladékot. A települési szilárd hulladékok szelektív gyűjtése amiatt alakult ki mintegy 10-15 évvel ezelőtt a fejlett országokban, mert a hagyományos gyűjtési rendszerhez kapcsolódó, számos fizikai és mechanikai osztályozási műveletet alkalmazó, gépesített válogató, hasznosító üzemek gazdaságossága egyértelműen megkérdőjeleződött. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy a keletkezés helyén történő meghatározott anyagcsoportok elkülönített gyűjtésével és az azt kiegészítő, műszakilag lényegesen egyszerűbb utóválogatási módszerekkel olcsóbban, tisztábban, jobb minőségben lehetett másodnyersanyagokat kinyerni a hulladékból. Európában a tagállamok számára kötelező irányelvek a hulladék másodnyersanyagkénti, illetve energetikai hasznosítását kívánják elősegíteni, amelyek a csomagolóanyagokra, csomagolási hulladékok kezelésére (94/62/EK irányelv), másrészt a lerakásra kerülő hulladék biológiailag lebomló szerves-anyag tartalmának csökkentésére (99/31/EK irányelv, illetve az ezt honosító 22/2001/X.10./KöM rendelet) vonatkoznak. Az uniós irányelvek figyelembevételével kerültek meghatározásra részben a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, részben a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvényben többek között olyan hosszú távú célkitűzések, amelyek a települési szilárd hulladékok kezelését a jövőben jelentősen megváltoztatják: - A települési hulladékkezelésben ki kell alakítani a hasznosítható és a veszélyes összetevők szelektív gyűjtésének infrastrukturális hátterét és fokozatosan be kell vezetni a szelektív gyűjtési módszereket - Az EU irányelveknek megfelelően fokozatosan redukálni kell a lerakásra kerülő hulladék biológiailag lebomló szerves-anyag tartalmát (2005-ig 75%-ra, 2008-ig 50%-ra, 2015-ig 35%ra). - 2006-ig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagoló anyagok legalább 50%-a hasznosításra kerüljön, ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. A települési szilárd hulladék jelentős hányadát kitevő csomagolási hulladékok hasznosítását segíti a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének szabályairól szóló 94/2002. (V.5) Korm. rendelet, amely lényegében az Európai szabályozási elvekre támaszkodik. Előbbi célkitűzések egyrészt a szelektív gyűjtéssel kapcsolt másodnyersanyag hasznosításával és a szerves anyagok komposztálásával valamint a termikus hasznosítási eljárások alkalmazásával érhetők el. A szelektív hulladékgyűjtés eredményességét maghatározó kardinális kérdések, a jogi szabályozás és a feldolgozó ipar fogadókészségének megteremtése országos léptékű megalapozást igényel Ezek nélkül önkormányzati szinten a problémák nem kezelhetők.

Célszerű olyan megoldásokat alkalmazni, amelyek egyaránt tartalmaznak hulladékudvarokat, gyűjtőszigeteket és lakóházakhoz kötött szelektív elhordásos megoldásokat. A szelektív hulladékgyűjtés kiterjedhet a település egészére, illetve a beépítési módoknak megfelelően lehatárolható területére is. A hulladékgyűjtést célszerű fokozatosan bevezetni, úgy hogy a lakosság folyamatosan hozzászokjon. A gyűjtőterületeket szervezési szempontok miatt is jól meg kell különböztetni. A gyűjtőterület kijelölését alapvetően befolyásolják a következők: a terület jellege, beépítettsége az ellátandó lakosságszám, a keletkező hulladék mennyisége a hulladék térfogatsűrűsége, jellemzői, a szelektíven gyűjtendő összetevők mennyisége, és részaránya a hulladékgyűjtés gyakorisága szállításszervezési és gazdaságossági szempontok A családiházas, kertes beépítésű területeken a gyűjtőedényzet rendszerint korlátozásokkal, de elhelyezhető. A zártsorú, többszintes beépítésű területeken településcentrumokban a gyűjtőedényzet épületen belüli elhelyezése korlátozott, ezért a szelektív gyűjtés edényzetének egy részét a közterületen kell elhelyezni. Hasonló a helyzet az egyedi magasházas területeken. A lakótelepeken a szelektív gyűjtés a zöldterületeken létesített közterületi gyűjtőszigeteken oldható meg legelőnyösebben. A szelektív gyűjtés megszervezése során figyelembe veendő fontosabb szempontok: - a hulladékkeletkezési helyhez minél közelebbi és lehető legkényelmesebb elkülönítést biztosító gyűjtőhelyek kialakítása, - a megközelítési távolság az érintett lakosok számára a lehető legkisebb legyen, - rugalmas, igényekhez alkalmazkodó kialakítás, - a települési környezetbe való harmonikus illesztés, esztétikus kivitel. A házon (telken) belüli gyűjtőhelyek: A házon (telken) belüli gyűjtőhelyek lehetnek lépcsőházban, közös helyiségekben, szeméttárolókban, kapu alatt, illetve a családi házaknál az udvaron. Fontos a praktikus helykihasználás, az olcsó és egyszerű műszaki megoldások alkalmazása, a jó hozzáférhetőség és a könnyű ürítés, valamint a könnyű tisztíthatóság. Lényeges, hogy ne zavarja a lakóház funkcionális működését. A kertes, családiházas beépítésű területeken kezdetben célszerű a kétedényes gyűjtés alkalmazása (a biohulladék és a nem hasznosítható hulladék elkülönített gyűjtése), ami a rendszer kiépülésével szükség szerint, fokozatosan állítható át a másodnyersanyagok további szelekcióját lehetővé tevő gyűjtési módra. A gyűjtőedényzetből a hulladékok elszállítása a hagyományos gyűjtési rendszer célgépeivel, de elkülönítetten és módosított gyűjtési-szállítási logisztikai rend szerint történik. Ebbe a kategóriába sorolható a városias beépítésű területeken alkalmazott, a vegyes hulladékot tároló edényzet mellett elhelyezett, általában egyféle hulladékgyűjtő edényzettel (pl. papír) megvalósított szelektív gyűjtés. Ugyancsak itt említendő a családiházas övezetekben alkalmazható zsákos gyűjtés vagy a kötegelt újságpapírok meghatározott napokon a gyűjtőedény mellé történő kihelyezése.

Bármelyik rendszer mellett döntünk is, nagyon fontos, hogy a gyűjtésbe bevont lakosság előtt ismert legyen a gyűjtött hulladékok gyűjtési naptára. A hulladéknaptárnak minden fontos információt tartalmazni kell, amely a lakossági magatartást formálhatja. Ennek elkészítése és az érintettek számára történő megismertetése alapvető fontosságú! A közterületi hulladékgyűjtő szigetek: A lakóházak közelében, illetve közterületeken kialakított gyűjtőszigetek (gyűjtő- pontok) esetében - az előző kritériumok betartása mellett - fontos az edényzet zárhatóságának biztosítása, az egyes hulladékok könnyű beürítési lehetőségekkel való ellátása, a közterületi funkciók zavartalanságának biztosítása, az esztétikus és környezetbe illeszkedő, de figyelemfelkeltő (színes, felirat, stb.) kivitel, valamint a gyűjtőjárművek számára a jó megközelíthetőség. A minél egyszerűbb, gazdaságosabb műszaki megoldásokra kell törekedni. A közterületeken telepített gyűjtőszigetek hálózata képezi a szelektív gyűjtés gerincét. A gyűjtősziget funkciói: - a lakosság által odahordott szilárd hulladékféleségek elkülönített, akadálytalan és időben folyamatos gyűjtési lehetőségének biztosítása, az elkülönítetten gyűjtött hulladékféleségek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból kifogástalan módon történő, rövid idejű, átmeneti tárolása (az elszállítás menetrendjétől függően). A gyűjtőszigeteken kizárólag a másodnyersanyagként hasznosítható összetevők, úgymint: - a papír, - a műanyagpalack és -fólia, - a színes és fehér üveg, - a fém italosdobozok gyűjtése tervezhető (ezek döntően csomagolási hulladékok). A fém italosdobozok a műanyaghulladékkal közös konténerben is gyűjthetők, mert az utóválogató soron elkülönítésük - akár kézi, akár automatikus módon - egyszerűen megoldható. Az italosdobozok önálló konténeres gyűjtését leginkább a nagyforgalmú kereskedelmi központoknál alkalmazzák. Gyűjtőszigeteken veszélyes hulladékok (szárazelemek, festékes dobozok stb.) továbbá bomló szerves hulladékok és más az egészségre káros, továbbá nagydarabos hulladékok nem gyűjthetők! A gyűjtőszigetek telepítését a városszerkezeti adottságok (beépítettség, lakósűrűség, út- és közlekedési viszonyok kiépítése minden esetben egyedi tervezést igényel. A telepítési helyek meghatározásánál figyelembe veendő szempontok: - a hulladékkeletkezés valószínűsítő súlyponti helyei - a kényelmes és viszonylagos rövid idejű gyalogos megközelítés, lehetővé téve egyuttal a gyalogos megközelítést is - a szelektíven begyűjtött hulladékot tároló edényzet gépi ürítésének és gyűjtő járművek számára az akadálytalan megközelíthetőségnek a biztosítása - rugalmas, a változó igényekhez alkalmazkodó kialakítás

- az adott települési környezetbe harmonikusan illeszkedő, esztétikus és közegészségügyi szempontból kifogástalan kivitel A gyűjtőszigetek előnyös telepítési helyei a lakókörzetek terei, utcakiszögelések, a kereskedelmi és bevásárló központok parkolói. A lakótelepeken alkalmas telepítési helyek rendszerint rendelkezésre állnak, a kertes övezetben előnyös telepítési lehetőségek vannak a kereskedelmi és intézményi centrumok közelében. A gyűjtőszigeteket a hulladékudvarok közelében nem célszerű telepíteni, mert jó kihasználtságuk nem valószínű. A gyűjtőszigetek sajátos előnye az áttelepíthetőség, azaz, ha az üzemelés során kiderül, hogy kiderül, hogy a tervezéskor feltételezett kihasználtság mértéke csekély, az edényzet gyorsan és egyszerűen kedvezőbb helyre áthelyezhető (rugalmassság a lakosság kiszolgálásában). A kényelmes lakossági megközelítés - gyalogos ráhordás esetén - ne legyen nagyobb 200-300 m-nél. Fontos, hogy a gyűjtőszigetek a telepítsi hely környékének szokásos funkcionális működését ne zavarják A gyűjtőszigetek őrzés nélkül és időbeni korlátozás nélkül üzemelenek. A gyűjtőszigetek engedélyezése önkormányzati hatáskör (közterület-foglalási engedély), környezetvédelmi szakhatóság bevonása nem szükséges, védőtávolság nincs. Az alkalmazható gyűjtőeszközök (gyűjtőedényzet) megválasztásánál követelmény: - a gyűjtendő hulladék-összetevő jellegének megfelelő kialakítás - az alkalmasan kiképzett bedobó-nyílás - az illetéktelen kivétel elleni biztosítás (zárható kivitel) - a könnyű üríthetőség és tisztíthatóság - a minimális zajjal járó funkcionálás (főleg az üveggyűjtő edényeknél) - a figyelemfelkeltő színezés feliratozás és piktogramok használata - esztétikus megjelenési forma - időjárás-állóság és szándékos rongálás elleni védelem. - az esztétikus megjelenési torma, - továbbá az időjárás-állóság és a szándékos rongálás elleni védelem. A gyűjtőszigetek esetében az alábbi gyűjtési rendszerek használatosak: A) hagyományos tömörítőlapos hulladékgyűjtő célgép, B) speciális, helyszíni ürítést biztosító daruval és nyitott; vagy zárt szállító nagykonténerrel felszerelt gépjármű egy- vagy többkamrás gyűjtőedényzettel kombináltan, C) görgős nagykonténer szállítására alkalmas hulladékgyűjtő célgép cserekonténeres rendszerben működtetett gyűjtőedényzettel kombináltan.

többkamrás,

Az egyes gyűjtési - szállítási rendszerek jellemzái a következőkben foglalható össze. A) Hagyományos gyűjtőjármű és átalakított szabványedényzet kombinációja. A gyűjtőszigeteken elhelyezett szabvány edényzetnél az átalakítás a fedél alkalmas bedobónyílásokkal való módosítását és fedélrögzítő zárral történő felszerelését jelenti. A kiürítést és szállítást tömörítőlapos célgép végzi az edényzet helyszíni kiürítésével.

A rendszer előnye, hogy ugyan módosított, de végül is a vegyes gyűjtésben alkalmazott szabvány edényzettel és a szintén hagyományos gyűjtésben használatos tömörítőlapos célgépekkel oldja meg a feladatot. Hátránya viszont, hogy - az eltérő színezés és feliratozás ellenére - zavaró az igénybevevő lakosság számára, továbbá, csak tömörítőlapos célgépek használata esetén alkalmazható. A gyűjtési-szállítási művelet munkaerőigénye járatonként 2-3 fő. A fogódobos célgépek a feladatra nem megfelelőek, ugyanis azok zúzó, keverő hatása miatt az utóválogatás lényegesen körülményesebb. B) Helyszíni kiürítést biztosító konténeres gyűjtőjármű és egy- vagy több- kamrás gyűjtőedényzet A legszélesebb körben alkalmazott rendszer. Az edények helyszíni ürítése vagy a fenéklap nyitásával, vagy a tartály szétnyitásával történik. A többkamrás edény ürítéséhez a kiszolgáló autódarut két vagy három munkahengerrel kell felszerelni, az ürítendő kamrák számától függően. Az edényzet tartalmának fogadására és elszállítására az autódaruval felszerelt, nyitott nagykonténert mozgató céljármű szolgál. A többkamrás edényzet használatakor a célgép nagykonténerét belső elválasztó falakkal elkülönítve alakítják ki az egyes hulladékfajták számára. A feladat kifogástalanul megoldható autódaruval felszerelt, nyitott platójú tehergépjárművel is. A gyűjtőedényzet telepítése rendszerint különösebb építészeti kiképzést nem igényel, azonban ha lehet, a gyűjtőszigeteket célszerű – különösen a belvárosi és a lakóterületeken - a környezetbe illesztve, de jól azonosítható megjelenéssel megvalósítani. A rendszer előnye, hogy kifejezetten a szelektív gyűjtési feladatra szolgáló, könnyen kezelhető és kiszolgálható edényzetet használ, amely a lakosság szám egyértelműen azonosítható és a változó igényekhez rugalmasan illeszthető. A vegyes hulladékgyűjtési rendszertől teljesen függetlenül működtethető. Nem igényel drága célgépeket a hulladékok begyűjtéséhez és szállításához. A begyűjtés szállítás feladata egy munkaerővel megoldható. A különböző másodnyersanyag külön járatokban szervezve ugyan, de lényegében azonos gyűjtőjárművel gyűjthetők és szállíthatók. Hátránya, hogy önálló gyűjtő-szállító rendszer kiépítését igényli. C) Görgős nagykonténeres gyűjtőjármű cserekonténeres gyűjtőedényzettel kombináltan Az alkalmazott gyűjtőedényzet többrekeszes, egybeépített nagykonténer, amely speciális konténerszállító célgéppel szállítanak az utóválogatóba, ott ürítik a majd tisztítást követően az üres konténert cserekonténerként a gyűjtőszigethez visszaszállítják. A gyűjtési ciklusok függvényében megfelelő számú cserekontért kell biztosítani. A használatos gyűjtő-szállító jármű multilift rendszerű célgép, amely a gyűjtő nagykonténert magára húzza és rögzíti. A gyűjtési - szállítási feladat itt is egy fővel megoldható. Az alkalmazott többrekeszes nagykonténereknek az elhelyezése kifejezetten a bevásárlóközpontoknál és P+R parkolóknál ajánlható, a szokásos városi gyűjtőszigeteken ritkábban használatosak. A rendszer előnye, hogy nincs szükség a gyűjtőhelyen átürítési manipulációra a többféle másodnyersanyag egy járattal elszállítható. Munkaerőigénye minimális, hasonlóan az előzőhöz, független rendszerként működtethető.

Hátránya az, hogy az edényzet telepítése a méretek miatt korlátozott, a változó igényekhez illesztése nehézkes, továbbá a cserekonténeres megoldás miatt megfelelő számú üres edény biztosítása szükséges, valamint speciális célgépigénye van. Bármelyik rendszer kiépítésénél fontos követelmény, hogy azonos típusú, egysége, a kiszolgált körzetek várható hulladék-keletkezéshez igazodó, eltérő térfogatú gyűjtőedényzet kerüljön alkalmazársa. Erre nem csupán az egységes települeskép érdekében van szükség, hanem a tervezendő hálózat műszakilag hatékony gazdaságilag legkedvezőbb üzemeltetése miatt is (egységes gyűjtő- és szállítóeszközök, problémamentes és áttelepíthetőség az igénybevevő lakosság számára a könnyű azonosíthatóság, az időszakos tisztítás miatti cserélhetőség stb.) Közegészségügyi szempontból nincs kötöttség, hiszen nem veszélyes, biológiailag nem bomló hulladékokról van szó. A szokásos ürítési gyakoriságot havi egyszeri vagy két-, illetve háromhetenkénti alkalomra lehet tervezni, figyelembe véve a telepített edényzet kapacitását és a lakossági igénybevétel mértékének a használati idő során várható növekedését. Logisztikai és üzemszervezési szempontból kedvezőbb, ha az ilyen szelektív gyűjtési rendszer a hagyományos vegyes gyűjtési rendszertől lényegében független (ez a függetlenség relatív, hiszen a hagyományos hulladékgyűjtés logisztikájának módosítási szükségessége nem hagyható figyelmen kívül). Részben a lakossággal történő elfogadtatás időigénye, részben a valóban eredményes működtetés megvalósítása (a tervezési hibák menet közbeni korrekciója a gyakorlati üzemelési tapasztalatok alapján), valamint a létesítés nem csekély gazdasági vonzatai egyaránt szükségessé teszik a gyűjtőszigetek hálózatának fokozatos, ütemezett kiépítését. Az első ütemben olyan helyeket célszerű kiválasztani, amelyeknél a lakossági fogadtatás a legpozitívabb, továbbá a terület funkciója következtében a legnagyobb ráhordási mennyiségek várhatók. Az első ütem kb. 2 éves működési tapasztalata alapján kerülhet sor a hálózat további bővítésére, illetve teljes kiépítésére. A gazdasági lehetőségek függvényében, még optimális körülmények között is, megítélésünk szerint a teljes rendszer kiépítése reálisan legalább 5-7 éves időigénnyel jár. A hulladékudvarok A szelektív gyűjtési rendszer sajátos, azt kiegészítő elemei a hulladékudvarok, ahol a lakosság leadhatja a háztartásában elkülönítve gyűjtött hasznosítható hulladék-összetevőket, a nem rendszeresen keletkező nagydarabos hulladékait (lom), a lakások kisebb átalakítása során keletkező bontási és építés hulladékait, a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékait. Funkciói a következők: - a lakosság által behordott hulladékok átvétele, - az átadott hulladékok mennyiségi és minőségi adatainak nyilvántartása, - a begyűjtött hulladékok rövid idejű szelektív tárolása (az elszállítás menetrendjétől függően), a begyűjtött hulladékok rendszeres elszállításának szervezése hasznosító vagy ártalmatlanító telephelyre.

A hulladékudvarnak nem feladata a hulladékok fizikai előkezelése (aprítás, bálázás, válogatás). A szelektíven gyűjtött hulladékok elszállítását végző járművek és gyűjtőeszközeik karbantartása, tárolása sem az udvarban, hanem az üzemeltető más telephelyén történik. Ez a szolgáltatás a települési hulladékkezelési közszolgáltatás elválaszthatatlan része, mivel részben azoknak a hulladékoknak az átvételére szakosodott, amelyek a háztartási gyűjtőedényzetben nem helyezhetők el, illetve azokat a lomtalanítási akciók során sem szállították el. A hulladékudvar megközelíthető személygépkocsival, utánfutóval, 3,5 tonnánál kisebb tehergépkocsival és természetesen gyalogosan is. A hulladékudvarban képzett személyzet végzi a beszállított hulladékok átvételét. A hulladékudvarokban gyűjthető hulladékok köre: - másodnyersanyagként hasznosítható összetevők (papír, üveg; műanyagflakon, fólia, fémhulladék, fém italos doboz, fahulladék, textilhulladék), darabos hulladékok (gumiabroncs, hűtőszekrény, háztartási tárgyak és berendezések, elektronikai hulladékok, gépkocsi-roncs), - lakossági körből származó veszélyes hulladékok (szárazelem, akkumulátor, gyógyszer, festék- és lakkmaradékok csomagolóeszközeikkel, sütőzsírok, növényvédőszer-maradékok, fénycső és izzó), lakossági körből származó építési, bontási hulladékok. A zöldhulladékok gyűjtésére (nyesedék, fű, lomb) annak idényjellege és területi koncentráltsága (főleg kertváros) miatt, lomtalanítási jelleggel külön gyűjtőjáratok szervezése javasolható az ingatlanok elől, illetve azok közeléből. Erre a gyűjtőszigetek, hulladékudvarok hálózata valójában nem alkalmas, bár az udvarokon egy-egy ilyen célkonténer kihelyezése megoldható. A gépkocsi-roncsok gyűjtésére célszerű egyetlen központi helyet kijelölni, mert innen gazdaságosabb a továbbszállítás. A hulladékudvar helyszínének kiválasztásánál a következőkre kell tekintettel lenni: -

a településszerkezet (a hulladékudvart a település sűrűn lakott részén célszerű kialakítani), a könnyű megközelíthetőség (mind a lakosok, mind a szállító járművek szempontjából), a terület látogatottsága, a közúti forgalom rendje (pl. egyirányú utcák, jól elhatárolható és bekeríthető területen), a működtetéshez szükséges közműcsatlakozások megléte, a regionális hulladékhasznosító létesítmények elhelyezkedése és megközelíthetősége.

A hulladékudvar működésével járó forgalom a lakossági beszállításra és a szelektíven gyűjtött hulladékok elszállítására korlátozódik, tehát nem jár nagyobb forgalommal, mint általában a kereskedelem. Belvárosi, sűrűn beépített területeken a főútvonalakról nyíló mellékutcákban célszerű az udvart telepíteni. Külső városközpontokban az önkormányzati hivatalok, intézmények, bevásárlóközpontok környékén célszerű hulladékudvarok kialakítása. A hulladékudvar területigényét az alábbi tényezők befolyásolják: - a fogadóépület és a fedett-zárt építmény területe, a tetővel ellátott, illetve a szabad területen elhelyezett edényzet helyigénye, az edényzet mozgatásához, szállításához, illetve a lakosság beszállításának

zavartalanságához szükséges hely, a kiegészítő létesítmények és eszközök elhelyezéséhez szükséges terület (pl. - . homoktároló, targoncatároló), a bővítési lehetőség területigénye. Egy hulladékgyűjtő udvar minimális helyszükséglete az elhelyezni kívánt edények alapterületének tízszerese, de legalább 400 m². A hulladékudvarok által begyűjtendő hulladékok mennyiségét a települési szilárd hulladék ellátási területre vonatkozó elemzése alapján lehet meghatározni. Ehhez az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben megadott hulladék-összetételre és annak várható változására szolgáló adatok jól felhasználhatók A gyűjtendő hulladékmennyiségnél figyelembe kell venni, hogy a vonzáskörzetében lévő lakosságnak - legalábbis az első 3-5 évben - csak a 20-40%-a veszi igénybe, a külföldi és az eddigi hazai tapasztalatok szerint. A kezdeti idő- szakot követően rendszerré váló, megszokott szolgáltatásnál is csupán az érintett lakosság legfeljebb 70-80%-os részvételével lehet számolni (ez igaz a teljes szelektív gyűjtési rendszerre is). Ennek minimális feltétele: - ha jogszabály is erősíti a használatot (pl. önkormányzati rendelet írja elő a szelektív hulladékgyűjtést), - ha a hulladékgyűjtő udvar igénybevétele nem okoz különösebb kényelmetlenséget a lakosság számára (távolság, helyszín stb.), - ha az udvar működtetéséről, annak használatáról rendszeres és részletes információkkal rendelkezik a lakosság. A hulladékudvarba beszállított hulladékmennyiséget befolyásolják: - a lakosság által elfogadott ráhordási távolság, elérhetőség, - a nyitvatartási rend (mennyire igazodik a lakosság szabadidejéhez), - a fogadási feltételek megfelelősége (pl. könnyű parkolás). Ismerve a külföldi tapasztalatokat és tekintettel a hazai lakosság környezeti tudatosságának relatíve alacsony szintjére, azzal kell számolni, hogy még a szelektív gyűjtésért valóban tenni akaró lakosság sem lesz hajlandó túl nagy távolságokat megtenni. Ezért legfeljebb 1 -1 ,5 km ráhordási távolság vehető figyelembe a kezdeti időszakban, ami nem zárja ki ennek fokozatos bővülését (tapasztalatok szerint ez a ráhordási távolság legfeljebb 2-2,5 km-re bővülhet, főként a gépkocsival rendelkező lakosok miatt) Kisvárosokban az első időszakban elégséges egy, esetleg két hulladékudvar kialakítása, ami a helyi igények alapján változhat. A hulladékudvarok kialakításánál alapvető szempont a lakosság és a környezet biztonsága, de a költségtakarékosságot is figyelembe véve, a minimálisan szükséges edényzet egy részét fedett-zárt területen kell elhelyezni, míg más részük tető alatt (fedett-nyitott) vagy szabad területen tárolható. Fedett, zárt építményben, vagy konténerben, illetőleg nyílt téren kettős falú vagy kármentővel felszerelt, zárható ; gyűjtőedényben vagy konténerben kell elhelyezni a veszélyes hulladékot.

Fedett-zárt vagy fedett-nyitott területen célszerű elhelyezni a hasznosítható hulladékokat, Nyílt téren helyezhető el á biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék és az építési, bontási hulladék. A nyílt téri tárolást edényzetben kell megoldani és a tároló térnek burkoltnak kell lennie. A hulladékudvar kialakításánál biztosítani kell az őrzést, a szakszemélyzetet, az átvételt és nyilvántartást szolgáló adminisztrációs helyiséget, az ott dolgozó személyzet megfelelő munkakörülményeit, a burkolt közlekedési felületet, a térvilágítást, a biztonságos kerítést, a beszállítók egyértelmű, világos és mindenki számára érthető tájékoztatását, a biztonságos hulladékátvétel feltételeit. Amennyiben egy településen több hulladékudvar létesül, célszerű azokat azonos elemekből, azonos stílusjegyekkel megvalósítani. Gyűjtőedények mérete és minősége: Hulladékösszetevő

Gyűjtőedény mérete

Papirhulladék

Akkumulátor

1100 l-es vagy konténer 1100 l-es vagy konténer 1100 l-es vagy konténer 1100 l-es vagy konténer Spreciális konténer

Fáradt olaj

220 l-es hordó

fém

Sütőzsír maradék Gyógyszer-maradék Szárazelem Festék Növényvédőszer (szilárd) Növényvédőszer (folyékony) Fénycső

220 l-es hordó 120 l-es kuka 120 l-es kuka 120 l-es kuka 120 l-es kuka

Fém, illetve műanyag műanyag műanyag műanyag műanyag

220 l-es hordó

műanyag

Speciális konténer

fém

Üveghulladék Műanyag hulladék Fémhulladék

Minősége (anyaga) 5,2 m3-es fém 5,2 m3-es fém 5,2 m3-es fém 5,2 m3-es fém Műanyag

A hulladékudvarokban a hulladékokat legfeljebb néhány hétig lehet tárolni, célszerű azonban azokat egy-egy fuvarnyi mennyiség összegyűjtését követően azonnal a felhasználóhoz továbbítani. Az indokolatlanul hosszabb időn át tárolt hulladékok feleslegesen kötnek le tárolási kapacitást és helyet, ez gazdasági szempontból nyilvánvalóan kedvezőtlen. Ezért nagyon lényeges, hogy a potenciális átvevőkkel rendszeres, hosszú távú szerződésekkel biztosított együttműködés jöjjön létre. Megjegyzendő, hogy a veszélyes összetevőket is gyűjtő hulladékudvarok megvalósításához a környezetvédelmi hatóság erre vonatkozó engedélye sem nélkülözhető. A konkrét létesítményszámot befolyásolja a településnagyságon és laksűrűségen túl a területen keletkező települési szilárd hulladék mennyisége, összetevők szerinti megoszlása és összetétele, valamint a lakossági közreműködés várható mértéke.

Nagyobb településeken javasolt a fokozatos kiépítés, először a településközpontokban, - ahol nagyobb a laksűrűség és a kereskedelmi forgalom - kerüljön kiépítésre és azt követően létesüljenek a körzeteket érintő egységek. A települési szilárd hulladék veszélyes összetevőinek szelektív gyűjtésére hulladék-udvarok hálózata mellett, azt kiegészítve, a mobil begyűjtési módszer használata is javasolt. Ez lényegében egy speciális, zárt, a különböző veszélyes összetevők elkülönített fogadására alkalmasan kiképzett felépítménnyel rendelkező jármű meghatározott időrendben történő üzemeltetését jelenti, melynek segítségével célszerűen negyedéves, vagy féléves gyakorisággal, szakképzett személyzet részvételével oldják meg a veszélyes összetevők begyűjtését. Ennek a módszernek és a hulladékudvarok hálózatának kombinációjával a veszélyes összetevők visszagyűjtési .hatékonysága tovább javítható. A válogató szükségessége és műszaki kialakítása A gyűjtőszigetekről, közvetlenül a házon belüli gyűjtőhelyekről összeszedett, valamint a termelő és szolgáltató szervezetektől szelektíven begyűjtött hulladékok megfelelő piaci értékesítéséhez nélkülözhetetlen az utóválogató, tisztító funkciót is betöltő, döntően kézi válogatásra épülő technika alkalmazása. Tekintettel a másodnyersanyagokat hasznosító ipar minőségi igényeire, e nélkül a szelektív gyűjtés nem valósítható meg, a rendszer csak így teljes és eredményes. A kezdeti időszakban mindaddig, amíg az érintett lakosság ezt a fajta gyűjtési módot nem szokja meg, azzal nem azonosul - és ez évekbe telik -, a gyűjtőszigetek edényzetének tartalma nagy valószínűséggel erősebben szennyezett lesz (tartalmaz idegen hulladék-összetevőket) mint a már bejáratott, kiforrott működési időszakban. Külföldi tapasztalatok igazolják, hogy még egy megszokott és jól működő hálózat esetében sem biztosítható a szelektíven gyűjtött összetevők ipar által megkövetelt tisztasága, ezért az edények tartalmát mindenkor utóválogatással kell kezelni. Legfeljebb a későbbi időszak alatt az utóválogatás gyorsabban és egyszerűbben hajtható végre. Az utóválogatást végző létesítmények számát és helyét döntően a gyűjtés-szállítás logisztikai tervezése során lehet meghatározni (szállítás optimalizálása). Az utóválogató kapacitásának tervezésekor a gyűjtőszigetekről beszállított hulladékmennyiségeken túl figyelembe kell venni az egyedi, lakóházaknál megjelenő szelektív gyűjtési (itt a hasznosítható összetevők egy edényben, keverten gyűjtendők), valamint a vállalkozásoktól és intézményektől szelektíven begyűjtött hulladékmennyiségeket is. Ezek határozzák meg, hogy az egyes válogató létesítményeknél hány és mekkora kapacitású kézi válogatóvonal építendő ki. A válogatómű technológiáját és telepítését olymódon kell megvalósítani, hogy: - képes legyen a különböző módon gyűjtött hulladékok fogadására és feldolgozására, tehát egyaránt alkalmas legyen a kevert csomagolási hulladék és a különböző mértékben előszelektált szállítmányok fogadására (rugalmasság); - a technológia zárt rendszerű legyen, zárt épületben nyerjen elhelyezést és messzemenően gondoskodjon az egészséges munkakörülményekről éppúgy, mint a környezete védelméről;

- a válogatóműnek a kívánt kapacitást a feldolgozandó hulladékok tulajdonságai fajták szerinti feladási tömegarányoknak, valamint a válogatás eredményeként keletkező frakcióknak ("termékeknek") megfelelően kell teljesítenie; - több válogatószalag esetén a kiszolgáló részegységek (szállítószalagok, dobrosta stb.) alapvető feladata annak biztosítása, hogy a szalagon egymással párhuzamos - egyidejű üzemmódban - az eltérő gyűjtésbál származó hulladékok feldolgozására is mód legyen (pl. könnyű csomagolási hulladékok az egyik szalagon és az iparból származó - döntően papír - a másik szalagon egyidejűleg is feldolgozható legyen) ; - a vas kiválasztása gépi úton történik; - a nem vas fémek (döntően Al) leválasztása kézzel és géppel történhet. Ha kézi úton történik az A1-tartalmú hulladékkinyerés (ez ma a leggyakoribb), akkor célszerű helyet biztosítani a későbbi gépi megoldásra; a csekély mennyiségben előforduló veszélyes hulladék vagy idegen anyagok kiválogatásáról gondoskodni kell (gyűjtőedények, azok helye, telepítése és mozgatása); a kézi válogatás tiszta munkahelyi körülményeinek és a "termékek" tisztaságának biztosítása érdekében gondoskodni kel) a gyűjtött hulladékban előforduló - nem értékes résznek a technológiai folyamat elején történő leválasztásáról (rendszerint a válogatóhely elé kapcsolt dobrostával), továbbá a gépeknél a megfelelő porelszívásról (kiporzás elleni védelemről), a poros levegő szabad légtérbe való kibocsátás előtti megtisztításáról; a válogatás után keletkező frakciókat tároló boxokból-figyelembe véve a várhatóan egyidejűleg kiválogatott frakciókat (termékfajtákat) - a kézi válogatószalag alá általában 6-8at telepítenek, amelyek mindegyike rendszerint alkalmas eurokonténer befogadására; - a kézi válogatószalagot zárt térben kell elhelyezni, amelyben gondoskodni kell a megfelelő tiszta levegő ellátásáról és klimatikus viszonyokról; - a létesítmény egészében és részleteiben is feleljen meg a tűzvédelmi és környezetvédelmi előírásoknak. . A válogatómű maga is "termel" hulladékot, ami a teljes feldolgozott mennyiségnek mintegy 15-20 m/m %-a jól bejáratott, kiforrott szelektív gyűjtési rendszer esetén (külföldi tapasztalatok szerint). Ennek további ártalmatlanításáról gondoskodni kell (döntő mértékben égethető, kisebb mértékben rendezetten lerakható). A válogatómű technológiai folyamata az alábbi műveleteket foglalja magába: - a feldolgozási folyamat első lépcsőjében a beszállított hulladék tömegének mérése és számítógépes adatfelvétele történik meg; a szállítmány kiürítése és tárolása a válogatómű épületében történik. Az épület alapterületének kb. 60 %-a szolgálja azt a célt, hogy a beérkező hulladék előszelektált formában kerüljön különböző rakatokban tárolásra. Ezzel elérhető, hogy az azonos módon gyűjtött és közel azonos tartalmú szállítmányok ugyanazon rakatba kerüljenek;

- a válogatórendszerre a hulladék feladása bordázott gumiszalaggal valósul meg. A feladás a lerakatból meghatározott rendben, markológéppel történik. - A finom rész rostálással történő leválasztásának célja a finom szennyeződések anyagáramból történő eltávolítása. A rostálásra rendszerint 20-50 mm lyukméretű forgó dobrostát alkalmaznak. Több válogatószalag esetén az egyik sorra dobrostát, a másik sorra vibrációs rostát célszerű telepíteni. - A finom és a durva részből vagy a feladás anyagáramából a vas leválasztása egyaránt mágneses szeparálással valósul meg. A finom részre dobszeparátor, egyéb esetekben célszerűen szalag feletti szeparátor alkalmazott. - A hasznos összetevők szortírozása a válogatószalagon kézi erővel történik. A főbb hulladékcsoportok: üveg, alumínium, műanyag fólia, kemény műanyag-, palack-, pohár-, egyéb műanyag, kartonpapír, nyomdai papírhulladék, egyéb papír. A szalagon egy ember által mélységben átfogott (átfogható) távolság 0,6 m; a szalag hossztengelye mentén egy fő munkahelyének szélessége 1,5-1 ,8 m, összes munkahossz 2-2,5 m. A válogatást végző személyzet a szalag mindkét oldalán dolgozik. - A hulladék bálázógéphez juttatására szállítószalag szolgál (szokásosan papír és műanyag frakciók kerülnek bálázásra). - A végtermékek tárolása gyűjtőboxokban, vagy az ott elhelyezett konténerekben történik. - A boxok kiürítését vagy tolólapos rakodógép, vagy szállítószalag végzi el. Konténeres gyűjtésnél (görgős konténerek) az elszállítást alkalmas konténeres szállító célgépekkel oldják meg. - A bálák mozgatását, szállítását alkalmas rakodógéppel biztosítják. A válogatómű üzemvitele a vázolt megoldással igen rugalmasan alkalmazkodik a válogatósoron éppen feldolgozni kívánt hulladék összetételéhez, amely egyúttal meghatározza a telepítendő válogatószemélyzet létszámát is. Alapvetően két üzemmódot különböztetünk meg; - negatív válogatás (negatív, mert a válogatás nem a fő összetevőre irányul, hanem az azt szennyezőre) ez esetben egy valóban szelektíven begyűjtött hulladékot dolgoz fel a válogató pl. csak két-három fajta műanyagot tartalmaz a hulladék - és a feldolgozandó hulladékban az egyik összetevő a döntő, míg a másik egy vagy két komponens mennyisége az előbbihez képest lényegesen kisebb. Ilyenkor a kisebb mennyiségben jelenlévő komponensek kiválogatása történik meg, a hulladék zömét a szalag a legutolsó boxba üríti; - pozitív válogatás: ezt a megoldást a vegyes összetételű hulladék feldolgozása esetén választjuk, amikor a kinyerni kívánt összetevők (vagy fajtacsoportok) közel ugyanazt az arányt képviselik a feladott hulladékáramban. Ez esetben is célszerű a legnagyobb arányt képviselő részt tovább engedni és a szalagvégen megfogni. A válogatószalag és a többi berendezés egymáshoz illesztése igen változatos. A főbb megoldásokat a feladó- és a válogatóhely viszonya, valamint a bálázóra kihordó szalag elrendezése alapján különböztethetjük meg, amelyek lehetnek:

- egy-válogatószalagos megoldások · lineáris elrendezéssel, · keresztirányú elrendezéssel, - két-válogatószalagos megoldások · lineáris elrendezéssel, · keresztirányú elrendezéssel (mindkét esetben a bálázóra történő feladás külső vagy belső - a két válogatószalag közé helyezett - bálázó, kihordószalag telepítéssel megvalósítható). Egy-válogatószalagos megoldás technológiája. Ez a rendszer a háztartásokból, az iparból, és a szolgáltatásból származó szelektíven gyűjtött hulladékokat rendszerint közös válogatószalagon dolgozza fel. Az iparból, szolgáltatásból származó, de válogatást nem igénylő csomagolási hulladékokat közvetlenül a bálázóra adják fel, rendszerint önálló gyűjtőszalagon keresztül. Ez teszi lehetővé a válogatást nem igénylő csomagolóanyagok (papír, műanyag) közvetlen bálázóba juttatását a válogatószalaggal párhuzamos üzemmódban. A kézi válogatószalag klimatizált kabinban nyer elhelyezést. A kézi válogatósoron feldolgozandó hulladék finom frakcióját dobrostával különítik el és az így megtisztított durva részt vezetik a válogatószalagra. A válogatószalag végén a maradványból a mágnesezhető részt mágneses szalagszeparátorral választják le. A maradvány külön gyűjtőkonténerbe kerül. A válogatókabin alatti boxok, illetve az ott elhelyezett konténerek a válogatott hulladékok 1 -2 napi tárolására is képesek. A kiválogatott papír- és műanyagfrakciók átadószalag(ok) segítségével jutnak a bálázóba. A ledobóaknák rendszerint elzárhatók, ekkor a konténer vagy a box ürítése alkalmával pufferként szolgálnak. A válogatósor tó elemei: - feladószalag - felhordó szalag - dobrosta - válogatószalag - átadószalag(ok) - mágneses szeparátor - maradványt kihordó szalag - levegőbefúvó és -elosztó egység - kabinfűtés klimatizálás központi egység - gyűjtőboxok konténerekkel - porelszívó és -szűrőegység. Az egy-válogatószalagos megoldás előnyei: közepes beruházási költség (válogatószalagra vetített fajlagos beruházás) energiaigény, - közepes válogatási teljesítmény, - alacsony üzemelési költség, - a válogatást nem igénylő hulladék közvetlenül bálázható, - relatíve kis alapterület-igény.

kis

A megoldás hátrányai: - kevésbé rugalmas rendszer, - főként egyfajta hulladékcsoport (pl. háztartási eredetű) feldolgozására használható, nagyobb mennyiségű ipari, szolgáltatói szelektíven gyűjtött csomagolási hulladék feldolgozása csak korlátozottan lehetséges. Két válogatószalagos megoldás technológiája. Ez a rendszer a háztartásokból és az iparból, szolgáltatásból származó szelektíven gyűjtött hulladékokat rendszerint elkülönített válogató szalagon dolgozza fel. A két válogatószalagot rendszerint ugyanabban a klimatizált kabinban helyezik el. A két sort a gyűjtőszalag, illetve a bálázó és a maradvány kihordása kapcsolja össze. Az egyik sorón a dobrostával történik a finom rész leválasztása, míg a másik sor rostaberendezést rendszerint nem tartalmaz.

A mágneses szeparálás a két soron vagy a válogatóhelyek előtt, vagy azok végén kerül beépítésre. A két sort közös maradványkihordó és termékgyűjtő szalag (bálázó, feladószalag) szolgálja ki. A gyűjtőszalag alkalmas a kézi válogatást nem igénylő hulladékoknak a bálázóhoz való közvetlen eljuttatására is A rendszer elemei - 1. válogató sor: feladószalag - felhordószalag - válogatószalag - mágneses szeparátor átadószalag - levegőbefúvó és -elosztó egység. - 2. válogató szalag: feladószalag - felhordószalag - dobrosta - válogatószalag - mágneses szeparátor - átadószalagok - levegőbefúvó és -elosztó egység. - Közös elemek: maradványkihordó szalag - gyűjtő- és bálázó feladószalag - kabinfűtés klimatizálás központi egysége - porelszívó és -szűrő egység. A két válogatószalagos megoldás előnyei: - kis beruházási költség (válogató szalagra vetített fajlagos beruházás), relatíve kis összes szalaghossz, - nagy válogatási teljesítmény, - kedvező üzemelési költség, - rugalmas üzemmód, - a válogatást nem igénylő hulladék közvetlenül bálázható, - relatíve jól kihasználható, kis alapterület-igény, A megoldás hátrányai: - nagyobb energiaigény, - a terméktároló boxok ürítése komplikált, ami a válogatószalagok közé helyezett gyűjtőszalaggal ellensúlyozható, - az egyik soron rendszerint nincs finom frakció leválasztás (rostálás). A szelektív gyűjtésben többéves gyakorlati tapasztalattal rendelkező fejlett országok nagykapacitású üzemeiben a rostaberendezéseken és a mágneses szeparátorokon túlmenően a válogatás hatékonyságát javító berendezések működnek, amelyeknek feladata: - a hulladék méretkategóriák szerinti osztályozása rostaberendezésekkel, - nem-vas fémek leválasztása örvényáramú szeparátorokkal, - a válogatandó hulladék előzetes szétválasztása alakosztályozó berendezések - kel a darabok alakja szerinti osztályokra, pl. háromdimenziós és lapos felületű darabokra, - a kézi válogatás részbeni vagy teljes kiváltása automatikus válogatással (a kézi válogatást már csak utó-, illetve ellenőrző válogatáshoz használva). Az alkalmazandó szabályozástechnikai rendszer fél-automatikus. A rendszer indítása, leállítása, a szabályozott berendezések és egységek szabályozóinak beállítása központi helyről történik. Ugyanitt valamennyi gép működéséről (áll, működésben van, hibás) a kijelző rendszer informál. Az indítási és leállítási sorrend betartásáról az automatika gondoskodik. A kézi válogatószalag vészleállítására valamennyi szalagmunkahelyen, a dolgozók által elérhető helyre vészleállító gomb nyer elhelyezést. A válogatómű könnyűszerkezetes zárt épületben nyer kialakítást, Az épület alapterületének kb. 40%-át a válogatórendszer foglalja el. A földszinten helyezkednek el a rendszert tápláló szállítószalagok. Az alapterület fele a frissen érkezett hulladék fogadását, előszelektált

tárolását (átmeneti tárolás a feldolgozás előtt 24-48 órás tárolási kapacitással), valamint a bálázott végtermékek egy részének átmeneti tárolását szolgálja. A válogatószalag a földszinttől kb. 3 m magasságban zárt részben - kabinban - nyer elhelyezést, amely biztosítja a megfelelő tiszta munkahelyi levegőt és klimatizált munkahelyi körülményeket. A gyűjtőboxok közvetlenül a válogatószalag alatt helyezkednek el, a boxokat tolólapos munkagép üríti ki a bálázó felhordó szalagjára. A boxokban gyűjtőkonténerek telepítendők, amelyek elszállításáról alkalmas célgép gondoskodik. I A boxok száma 6-8, méretük 2,5 x3x8-10 m. Az idegen és veszélyes hulladékok részére két ledobónyílást kell kialakítani a szalagház végén, amelyhez ledobó csövek csatlakoznak, így ezek a hulladékok szintén gyűjtőkonténerbe kerülnek. A porszűrő egységek az épületen kívül helyezendők el. A válogatómű működtetését szigorú biztonságtechnikai követelmények betartásával kell biztosítani. A válogatórendszert a település iparterületén kell elhelyezni. Az üzemeltetést a hulladékhasznosításra felkészült gazdálkodó szervezet végezheti. Egy minimálisan 5-6 ezer t/év teljesítményű egy műszakos üzemmódban dolgozó válogatómű befogadására szolgáló könnyűszerkezetes csarnok szükséges területigénye kb. 2000 m², minimális belmagassága 7,5 m, a papírbálák átmeneti tárolására célszerű egy kb. 300 m² terletű féltetős szín építése. A válogatótelepen a be- és kiszállít rögzítéssel ellátott hídmérleget kell telepíteni. A telephelyen a személyzet számára fekete-fehér öltözővel, tisztálkodási és étkezési lehetőségek biztosításával ellátott szociális létesítményt kell megvalósítani, A szelektív gyűjtési rendszer tervezésénél figyelembe veendő szempontok A lakossági gyűjtés mellett külön figyelmet kell fordítani a termelő üzemek, szolgáltató intézmények települési szilárd hulladékainak szelektív gyűjtésére, már csak azért is, mert ezeknél a hasznosítható részarány gyakran jelentősen meghaladja a szokásos háztartási hulladékét. A használatos konténeres gyűjtési formát megtartva, célszerűen a kétedényes gyűjtés valósítandó meg, Ennek lényege, hogy a hasznosítható összetevőket vegyesen gyűjtik egy edényzetben és a nem hasznosítható maradékot külön konténerben. A nagymennyiségű egyfajta hulladékot termelőknél, így az egyféle hulladékot (pl. papfrt) az egyik konténerben, az ártalmatlanítandót pedig egy másik konténerben gyűjtik. A kisebb hulladéktermelőknél) a kisebb mennyiségű, de többféle hasznosítható hulladékot vegyesen gyűjtik az egyik konténerben, a maradékot pedig szintén egy másik konténerben. Egy település, vagy szolgáltatási régió számára a fenti elemek kombinációjával kialakítandó gyűjtési rendszer megvalósítása sajátos logisztikai tervezést igényel, amelyet a hagyományos hulladékgyűjtésben már alkalmazott számítógépes járat- szervezéssel kell összehangolni. A szelektív gyűjtés bevezetése a meglévő gyűjtőjármű-állomány célgépeinek felhasználása mellett, esetenként azok részbeni lecserélését, korszerűsítését, ill. kiegészítését is megköveteli. A forgódobos járművek kizárólag a maradékhulladék gyűjtéséhez alkalmazhatók. A tömörítőlapos célgépek és a konténeres szállítójárművek viszont jól illeszthetők a szelektív gyűjtési rendszerhez.

A szállítások, gyűjtőjáratok egzakt megtervezésével és irányításával rugalmas, a belső tartalékokat kihasználni tudó és gazdaságosan üzemeltethető logisztikai rendszer hozható létre. Az előzőekben részletezett okok miatt, - elsősorban a gyűjtési rendszer műszaki, technikai hátterének szükségszerű változtatása - okán a szelektív gyűjtés a hagyományos gyűjtéshez viszonyítva költségesebb megoldás. Ezért csak alapos előkészítést követően javasolható az alkalmazása. A hulladékkezelés teljes rendszerét tekintve azonban, figyelembe véve főként az elérhető lerakási kapacitás-megtakarítást, ez a megoldás valós gazdasági előnyökkel járhat. A vázolt felépítésű szelektív gyűjtési rendszer létrehozása valamennyi előfeltétel, pénzügyi és technikai eszköz megléte esetén is legalább 5-7 éves időigénnyel jár. Mértékadó külföldi tapasztalatok szerint egy hasonló, jól működő rendszer a lakosságnak legfeljebb 70-80%-os részvételét veheti reálisan figyelembe. Ezen túlmenően, objektív okok miatt (pl. a visszanyerhető összetevők minősége, tisztasága és feldolgozási költségei, a feldolgozási háttér hiánya stb.) sem lehet a másodnyersanyagként hasznosítható összetevőknél a teljes mennyiség visszagyűjtésével számolni. A jelenlegi ismeretek szerint az optimálisan elérhető visszagyűjtési arányok a következő értékekkel tervezhetők; - papirféleségeknél60-70%, - műanyagoknái 30-40%, - fémeknél80-90% , - üvegnél60-70 %, - textilhulladéknáló0-70%, - veszélyes összetevőknél 60-70%, Mindez akkor igaz, ha a hasznosítható összetevők a szelektív gyűjtést követően utóválogatásra kerülnek. Figyelembe véve a jelenlegi hulladékösszetételt, ezek alapján a hulladék legfeljebb 15-20 m/m %-ának másodnyersanyagként történő visszanyerésével lehet reálisan számolni, ami a jelzett tízéves ciklus várható összetétel-változása miatt növekedhet (becslések szerint 20-25 m/m %-ra). A kezdeti időszakban (3-5 év alatt) viszont, tekintettel a lakosság várhatóan mérsékeltebb részvételi arányára, a jelzett visszanyerés mértéke lényegesen kedvezőtlenebb értékkel valószínűsíthető (1.0 m/m % alatt). A hulladék többi, visszamaradó hányada további kezelésre, ártalmatlanításra szorul (zöld- és biohulladék esetében komposztálással történő hasznosítás, egyéb maradékoknál részben termikus hasznosítás, illetve rendezett lerakás). A szelektív gyűjtés alkalmazásának további alapfeltétele, hogy a visszanyert összetevők ipari hasznosítása, kereskedelmi értékesítése (lehetőleg minél kedvezőbb kondíciók mellett), valamint a veszélyes összetevők bizonyos típusainak az ártalmatlanítása biztonságosan és hosszú távon megoldott legyen: Magyarországon ebben a tekintetben egyáltalán nem megnyugtató a helyzet, sőt esetenként kifejezetten kedvezőtlen állapotok uralkodnak. Gyors változásokra nem lehet számítani. A hasznosítható összetevők értékesítési kondíciói erősen függnek a piactól, a másodnyersanyagok iránti igény növekedésétől vagy éppen visszaesésétől. Ezek a piaci (konjunktúrális-dekonjunktúrális) hatások jelentősen nehezítik a megnyugtató értékesítést.

A zöld- és biohulladék szelektív gyűjtése A települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmának zömét a zöld és biohulladék képezi. Ezek mennyisége a tapasztalatok alapján kb. 100-130 kg/fő/év, amiből a háztartásokban keletkező zöldhulladék (fű, lomb, ágnyesedék) 20-40 kg/fő/év részarányt képvisel. A zöldhulladék részben a kertes építési övezetekben, részben a közterületi és intézményi parkfelületeken, valamint az erdősített települési zöldfelületeken keletkezik. Gyűjtése a települési hulladék gyűjtésénél alkalmazott rendszerbe illesztve, elkülönítetten történik. A gyűjtés módja alapvetően a keletkezési helyekről való rendszeres, szervezett elszállítást jelent. Kivételt képeznek a hulladékudvarok, ahová a lakosság saját zöldhulladékát beszállíthatja és a szolgáltató onnan továbbítja azt a komposztálótelepre. A zöldhulladék elkülönített gyűjtését a lehető legegyszerűbben és legolcsóbban kell megvalósítani. A gyűjtési terület, döntően a település családiházas-kertes és társasházas-kertes övezeteire koncentrálódjon. A zöldhulladék keletkezésének szezonális csúcspontjai a tavaszi (márciusmájus) és az őszi (szeptember- november) hónapok, amit tervezésénél figyelembe kell venni. A lakóegységeknél legegyszerűbb megoldásként a zsákos gyűjtési rendszer javasolható. Ez főként a lomb, fű és a kisebb méretű nyesedék begyűjtésére felel meg. A tavaszi és őszi hónapokban a nagyobb méretű, zsákban el nem helyezhető nyesedék zömének keletkezésével kell számolni, amit a tulajdonos rendezetten összerakva, a szállítási sajátosságoknak megfelelően kötegelve tárol saját területén vagy a közterületen az elszállításig. Ehhez nem szükséges külön tárolóedényzet biztosítása. A tulajdonosok által rendezetten tárolt hulladék, rövid időszakra esztétikailag is elfogadható és tekintettel a hulladék környezetbarát jellegére, semmilyen környezeti hatással nem kell számolni. Az átlátszó műanyagzsákok hozzáférési lehetőségét az önkormányzatokon keresztül lehet biztosítani, célszerűen térítésmentesen. A zsákok gyűjtését a meglévő tömörítős célgépekkel, illetve laza állapotban akár konténeres gyűjtőjárművekkel, akár nyitott platós tehergépjárművekkel is meg lehet oldani. A. szállítási költségek csökkentése érdekében a tömörítős, célgépek előnyben részesítendők. A zsákos gyűjtés javasolt gyakorisága a heti egyszeri gyűjtés. A hosszabb idejű helyszíni tárolás a meginduló rothadási folyamat miatt a komposztálandó hulladék minőségromlását eredményezi. A nagyméretű nyesedék elszállítását a csúcsidőszakban heti gyakorisággal lehet tervezni, ami természetesen a helyi tapasztalatok alapján módosulhat. A közterületeken, parkokban elvégzett fenntartási munkák során keletkező zöldhulladék elszállítását a fenntartó, kezelő szervezetek biztosítják. A nyesedék laza állapotú begyűjtésére a szokásos konténeres célgépek és esetleg nyitott platós tehergépjárművek alkalmazhatók. A gyűjtés gazdaságosságát nagykonténeres célgépekkel lehet javítani. Természetesen nem kizárt a tömörítős célgépek, vagy az öntömörítíős konténerek használata, ha ezt a nyesedék mérete lehetővé teszi. A biohulladék gyűjtése a szelektív hulladékgyűjtés megvalósításának a függvénye. A biohulladék elkülönített gyűjtésének reális lehetőségére elsősorban a lakóházon (telken) belüli egyedi gyűjtési módszernél, illetve korlátozottan hulladékudvarok esetében van mód. Az így

szelektíven gyűjtött biohulladék, amely óhatatlanul fog tartalmazni bizonyos mennyiségű zöldhulladékot is (kertekből fű, lomb), hagyományos hulladékgyűjtő célgépekkel gyűjthető és szállítható. A biohulladék szelektív gyűjtésére rendszerint a szabvány edényzet alkalmazható (többnyire 120, vagy 240 l-es műanyag szabvány edényzet). A zsákos gyűjtés alkalmazása természetesen nem zárható ki. A biohulladék komposztálással történő feldolgozásához a hulladék előzetes, tisztító célú válogatása (kézi válogatószalagon) nélkülözhetetlen. Nincs garantálva ugyanis a lakosság olyan fegyelmezett magatartása, ami kifogástalan, szennyezetlen, jó minőségű hulladék biztosítását eredményezi. A szelektív gyűjtési rendszer válogatóművéhez történő illesztés kérdése fontos tervezési szempont. Az alkalmazott gyűjtési rendszert, mivel a kiszolgáló célgépek azonosak, célszerű a hagyományos, a szelektív gyűjtés maradékainak gyűjtésére szolgáló rendszerhez illesztve, természetesen eltérő járatrendszerben üzemeltetve kialakítani. A külföldi tapasztalatok alapján a szelektíven gyűjtött biohulladék gyűjtési gyakorisága heti egy alkalom (esetenként heti két alkalom). Nagyobb tárolási időtartam közegészségügyi szempontból nem elfogadható, mert viszonylag gyorsan beindulnak a szerves anyagok bomlási folyamatai, különösen a nyári időszakban. Ennek megfelelően kell a telepítendő gyűjtőedényzet űrtartalmát is megválasztani. A települési szilárd hulladék biológiailag lebontható szervesanyag-tartalmának kezelésére vonatkozó szabályozás a Hgt.-ben megfogalmazott általános szabályok alapján vezethető le, illetőleg indirekt szabályozással - a hulladéklerakóra csökkenő mennyiségben vihető zöld- és biohulladék mennyiségből következtetéssel - állapítható meg. A törvény végrehajtását segítő kormányrendelet és miniszteri rendelet szintű jogszabályok a speciális szabályokat tartalmazzák. A kezelt zöld- és biohulladék végtermékének - a komposztnak - kereskedelmi forgalornba hozatala az FVM előírásait veszi figyelembe. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter a biohulladékok kezeléséről és a komposztálás környezetvédelmi követelményeiről jogszabályt alkotott, a Hgt. felhatalmazása alapján. A rendelet hatálya a települési szilárd hulladék szervesanyag-tartalmú részének kezelésére, főleg a kezelés környezetvédelmi követelményeire vonatkozik, nem terjed ki a kezelés eredményeként keletkező komposzt vagy más termék minősítésére, tekintettel arra, hogy a minősítést a földművelésügyi miniszter rendelete alapján kell végezni és a forgalmazást engedélyeztetni. A KvVM rendelet hatálya kiterjed a biohulladék-kezelő telep létesítésével, kialakításával és üzemeltetésével kapcsolatos feltételekre. Nem vonatkoznak az előírások a mező- és erdőgazdasági tevékenység során keletkező felszínen visszamaradó növényi maradványokra, valamint a hulladéklerakókban természetes módon keletkező biogázra. A rendelet hatálya az állati hulladékra csak annyiban terjed ki, amennyiben arról külön jogszabály másképp nem rendelkezik. A rendelet meghatároz néhány definíciót, így a biohulladékét és a zöldhulladékét. A rendelet alkalmazásában: - "biohulladék: minden olyan növényi és állati eredetű szerves hulladék, amely aerob, vagy anaerob úton biológiailag lebomlik, vagy lebontható".

- "zöldhulladék: olyan biohulladék, amely kertekből, parkokból származik [(fanyesedék, ág, gally, fű, lomb (úttisztításból származó hulladék kivételével), fűrészpor, faforgács, és egyéb fás hulladék]." Fontos szabálya fűződik a jogszabálynak a stabilizált biohulladékhoz, amely a kevert hulladékból (kevert hulladék: a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001 . (VII. 1 8.) KöM rendelet alapján 20 03 01 EWC kóddal jelölt hulladék), illetve a maradék hulladék mechanikai-biológiai kezeléséből származó hulladék. Ez a jogszabály - a komposztálás fogalmát lényegesen szűkíti az FVM rendelethez képest, amikor csak a szelektíven gyűjtött biohulladék ellenőrzött körülmények között, oxigén jelenlétében történő autotermikus és termofil - mikro- és makroorganizmusok segítségével történő - biológiai lebontását határozza meg. Új fogalom: - a házi (kiskerti) komposztálás: a háztartásból származó biohulladék saját kertben történő komposztálása, valamint a kész komposzt felhasználása saját célra, és - a stabilizálás: biohulladék bomlóképességének csökkentése olyan mechanikai- biológiai eljárással, amelynek következtében a szagemisszió minimalizálódik a légzési intenzitás egyidejű csökkenése mellett; kezelt biohulladék: a biológiai kezelés során keletkezett komposzt, illetőleg szilárd lebontási maradék; Alapfeltétel, hogy komposztálás esetén a biohulladékot a keletkezés helyén elkülönítetten kell gyűjteni, és el kell kerülni annak egyéb hulladékkal vagy anyaggal való szennyeződését. A biohulladék elkülönített begyűjtését követően azt kezelni kell. A biohulladék- kezelő telep létesítése telepengedély-köteles tevékenység. A biohulladék-kezelő telep létesítésénél figyelembe kell venni: - az ellátott körzet nagyságát, pl. a lakosszámot, ingatlanszámot, a hulladék- termelők számát, - a kezelni tervezett hulladék összetételét, mennyiségét, ami befolyásolja a kezelőtelep tervezett kapacitását, - a kezelőtelep közlekedési kapcsolatát, közműigényét, a hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítményekkel való kapcsolatát (közlekedési, forgalomtechnikai stb.), - gazdaságossági szempontokat. A biohulladék-kezelő telep működését üzemeltetési szabályzatban rögzítik. Ez vonatkozik - az adminisztrációra, ezen belül a szállítás rendjére, a hulladékfajták mennyiségi és minőségi nyilvántartására, - a hulladékkezelés rendjére, - a munkavégzés munkavédelmi kérdéseire, - a tűzvédelmi szabályok betartására, - a nyitvatartásra. A kezeló telep kialakításának feltételeinél figyelembe kell venni a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet szabályat is.

Ha a biohulladék-kezelő telep lakosságnál keletkező biohulladékot is fogad, úgy annak működési rendjéről az önkormányzat, illetőleg az üzemeltető tájékoztatja a lakosságot. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a leadható hulladék fajtáira, mennyiségére vonatkozó információkat; az igénybevétel feltételeit (szállítás, nyitva tartás, ingyenesség stb.), tájékoztatást a létesítmény használatának előnyeiről, a káros környezeti hatások megelőzésének módjairól stb. Hazai viszonyok között a komposzt iránt jelenleg a kereslet mérsékelt, ezért a komposzt értékesítése nehéz feladat. Értékesítési lehetőség hiányában a komposzt egyik felhasználási lehetősége a régi rekultiválandó lerakók felületének borítása. A rekultiválás az előírások szerint mintegy 1 m vastag réteg kialakítását jelenti. A legfelső záró - rétegnek mindenképpen termőképes talajnak kell lennie, amelyhez a komposzt felhasználható. A ZÖLD- ES BIOHULLADÉK KOMPOSZTÁLÁSSAL KAPCSOLATOS ÖNKORMÁNYZATI ÉS LAKOSSÁGI FELADATOK

A zöld- és biohulladékkal kapcsolatos feladatokat a hulladékgazdálkodási törvény és végrehajtási jogszabályai egyértelműen meghatározzák. Az általános alapszabályok ezekre a hulladékokra is érvényesek, vagyis: - A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére, - A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell. Ezt a célt szolgálja a komposztálás. - Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei adottak, a hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni (szelektív hulladékgyűjtés). - Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására, a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. A hulladékgazdálkodási törvény meghatározza a fogyasztó és az ingatlantulajdonos feladatait is, így a lakosságra vonatkozó szabályok a következők szerint foglalhatók össze: - Az ingatlan tulajdonosa (birtokosa vagy használója) köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot az előírások szerint - a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon - gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni. - Az ingatlantulajdonos a települési hulladék egyes összetevőit (pl. a biohulladékot) az önkormányzat rendeletében előírtaknak megfelelően köteles elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni; a meghatározott begyűjtőhelyre vinni vagy a begyűjtésre feljogosított hulladékkezelőnek átadni. - A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyűjtést, - ideértve a szelektív hulladék begyűjtési rendszereket is - igénybe venni.

Szigorú előírásokat fogalmaz meg a törvény a települési önkormányzatokra: - A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn, - A közszolgáltatás kiterjedhet begyűjtőhelyek - hulladékgyűjtő udvarok, átrakóállomások, gyűjtőpontok -, előkezelő és hasznosító - válogató, komposztáló stb. - telepek létesítésére és működtetésére is. - A települési önkormányzat a helyi feltételekhez igazodva, rendeletében előírhatja a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtését, közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, illetőleg meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat. Az előző általános követelmények teljesítése a biohulladék kezelésének esetében tehát az önkormányzat részéről a közszolgáltatás keretében megszervezett szelektív hulladékgyűjtés, és annak kihirdetése helyi rendeletben, míg a lakosság részéről annak igénybevételét jelenti. A szelektív hulladékgyűjtés megoldása többféle lehet - hulladékudvar, háztól történő elkülönített begyűjtés -, a lakosság részére pedig fennáll annak a választási lehetősége, hogy a saját biohulladékát maga kezeli, komposztálja. A végrehajtási jogszabályok részletes előírásokat is tartalmaznak a szelektív gyűjtésre vonatkozóan, amelyek közül a "hasznosítható hulladék"-ra vonatkozókat kell alkalmazni a biohulladékra: - A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (pl. konténerben) történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve. - A települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt a szolgáltatással érintett ingatlanon belül kell tárolni. - A hulladékgyűjtő udvar, illetve gyűjtősziget használatáért a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonos számára a közszolgáltatás díján felül külön díjazás nem számítható fel. - Elkülönített gyűjtés esetén az elkülönítetten gyűjtött, biológiailag lebontható hulladék szervezett begyűjtésének és elszállításának feltételeit az önkormányzat rendeletben szabályozza. A települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalma többségében zöld-, illetőleg biohulladékból tevődik össze. A zöld- és biohulladékot célszerű már a keletkezés helyén – a háztartáson belül elkülönítetten gyűjteni, természetesen igazodva ahhoz, milyen a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében a biohulladék begyűjtés és elszállítás rendszere. A lakóingatlanon belüli szelektív gyűjtés minimálisan azt igényli, hogy a közszolgáltató szállítóeszközéhez illeszkedő gyűjtőedényzettel rendelkezzen a lakos, vagyis pl. biztosított legyen egy második gyűjtőedény erre a célra. Hogy pontosan milyen gyűjtőedény rendszeresítése a legcélszerűbb, azt a közszolgáltató gyűjtőrendszere határozza meg. A szóba jöhető megoldások: - a biohulladékot a lakóingatlanról a közszolgáltató gyűjti be, megadott időközönként, - a biohulladékot a lakos szállítja el a közszolgáltatás részeként működő hulladékgyűjtő udvarba, vagy komposzttelepre - a lakos saját ingatlanán maga kezeli biohulladékát

A biohulladéknak a lakóingatlanról a közszolgáltató által történő begyűjtése olyan gyűjtőedényt igényel, amely biztosítja a hulladék biztonságos gyűjtését és célgépbe történő ürítését is lehetővé teszi. Az edény megválasztásánál a keletkező mennyiség függvényében – tekintettel az ürítési gyakoriságra, valamint a hulladék bomlására - az edénytérfogat megválasztása fontos tényező. Ha a biohulladékot a lakos szállítja a közszolgáltatás részeként működő hulladékgyűjtő udvarba, vagy komposztálótelepre, az elszállítási gyakoriságot a lakos maga szabhatja meg, érdemes azonban a szaghatások elkerülése érdekében ezt rendszeresen megtenni. A legegyszerűbb megoldás, amikor a lakos saját ingatlanán kezeli hulladékát (házi komposztálás). Már a biohulladék szelektív gyűjtésének bevezetése előtt fel kell mérni azt, hogy milyen mennyiségű és összetételű, szerkezetű biohulladék keletkezésével kell számolni egy település esetében. Ezt a felmérést célszerű a közszolgáltatónak elvégeznie és legalább a következő szempontokra figyelemmel kell azt megvalósítani: - milyen számú lakóingatlanról kell megoldani a begyűjtést; - milyen a családiházas, zárt beépítésű övezetek aránya, - milyen a lakosok életvitele, - milyen és mennyi biohulladék keletkezésével kell számolni A lakóingatlanok és az ott élők száma befolyással van a begyűjtendő hulladék mennyiségére, főleg a háztartásban (konyhában) keletkező zöldség és gyümölcs maradékra. A zárt beépítésű területekről a konyhai hulladék teljes mennyisége a gyűjtőedénybe kerül, szelektív biohulládék gyűjtése esetén az e célra rendszeresített edénybe. A családi házas övezetek esetében a konyhai hulladékon kívül a kertben (virágos és/vagy veteményes) keletkező zöldhulladék is keletkezik. Hogy ez a biohulladékot befogadó edénybe kerül e, vagy saját felhasználásra (házi komposztálás), ezt a felmérésnek kell kiderítenie. A lakosok életvitele befolyással van biohulladékuk kezelére is : a több idővel rendelkező, kisebb jövedelmű lakosok, valamint azok, akik termelnek növényeket, nyitottabbak a biohulladék saját kezelésére. A keletkező biohulladék mennyiségét jelentősen befolyásolja a lakóingatlanok növényesítése. Nem csak azt kell azonban figyelembe venni milyen arányban fedi növényzet a területet, azt is számításba kell venni, hogy ebből milyen a fák, bokrok és a lágyszárúak aránya. A fák, bokrok tavasszal-ősszel jelentenek biohulladékot (nyesésből származó gallyak), - amit célszerű aprítani -míg a fű és kisebb méretű zöldségek, gyümölcsök és virágok nagyobb nedvességtartalmú nyíradékot jelentenek. A közszolgáltatónak kell döntenie arról - természetesen az önkormányzat beleegyezésének megszerzése mellett -, hogy milyen módszert választ a szelektív gyűjtéshez. A cél, hogy a biohulladék ne kerüljön a hulladéklerakóba, vagyis ne vegyesen gyűjtött hulladék begyűjtésére kerüljön sor, és az elkülönítetten gyűjtött biohulladék hasznosítható legyen. A biohulladékok szelektív gyűjtésének bevezetését nem feltétlenül kell a település teljes területére kiterjeszteni, megvalósítható ez oly módon is, hogy csak egyes lakóövezetekre terjeszti ki azt az önkormányzat. AZ ÉPITESI-BONTÁSI HULLADÉKOK

Az építési hulladék fogalomkör az épületek és építmények felújítása, illetve bontása során keletkező szilárd hulladékok átfogó megjelölésére szolgál. A nemzetközi gyakorlat, kifejezetten a műszaki praktikum szempontjai alapján, az építési-bontási hulladékok következő csoportosítását alkalmazza.

Kitermelt föld. A földkitermeléssel járó föld- és mélyépítési munkáknál keletkező, hidraulikusan vagy bitumennel kötött összetevőket nem tartalmazó természetes eredetű ásványi anyagokból (homok, agyag, kavics, kő vagy kőzetek) álló maradék, tekintet nélkül arra, hogy helyszíni természetes előfordulásról van-e szó vagy a természetes előfordulásból származó anyagot egy korábbi építési tevékenység során helyezték oda. A talajkitermelés csaknem minden építési tevékenységnél előfordul. Mennyiségében a legnagyobb arányt képezi az építési hulladékok között. Útbontási hulladék. A közlekedési és a közterületi építésből, bontásból és karbantartásból származó, döntően szilárd ásványi anyagokból álló hulladék, amely az út, illetve közterület kopó/záró, kötő és teherviselő rétegeiből származik, és azok fajtájától függően az alkalmazott anyagokból tevődik össze (autópályák, országutak, dűlőutak stb.). Az útbontási hulladék tartalmazhat hidraulikus kötőanyagú betont, bitumenes kötésű anyagokat és aszfaltokat, valamint burkolóés szegélyköveket. Építési hulladék Az épületek, építmények építésekor, részleges vagy teljes bontásakor, felújításakor keletkező, ásványi anyagokat tartalmazó szilárd hulladék (kő, tégla, beton, cserép, gipsz, csempe, homok stb.), amelynek összetételét jelentős mértékben meghatározza az alkalmazott építési mód, az építmény kora és funkciója. Kevert építési hulladék. Az épületek, építmények építésekor, részleges vagy teljes bontásakor, felújításakor keletkező szilárd hulladék, amelynek összetételére jellemző az ásványi és nem ásványi eredetű összetevők kevert megjelenése. Döntően nem ásványi eredetű összetevőkből (fa, papír, műanyagok, fémek stb.) áll, hasonlóan az iparból és kereskedelemből származó szilárd települési hulladékhoz. Nemritkán veszélyes komponenseket is (pl. festékmaradékok, azbeszt szigetelőanyag hulladékok) tartalmaz. Ezt a hulladékot rendszerint nem gyűjtik szelektíven, nem ártalmatlanítják elkülönítetten a települési szilárd hulladéktól (szokásos gyűjtési-szállítási módja a konténeres gyűjtés). A kitermelt föld, az építési és az útbontási hulladék, valamint a kevert építési hulladék a nemzetközi gyakorlatban nem tartozik a különleges kezelést igénylő, veszélyes hulladékok közé. Ennek persze lényeges feltétele, hogy az útbontási hulladékoknál az aszfalt- és bitumentartalmú maradékokat, illetve az építési hulladékoknál az azbeszttartalmú hulladékokat szelektíven gyűjtsék és kezeljék. A kevert építési hulladék - hasonló jellemzői miatt - a települési szilárd hulladékkal együtt kezelhető. Az építési hulladékok veszélyes összetevő tartalma általában 1 tömegszázalék alatti és ez is döntően a finomabb szemcsefrakcióban koncentrálódik. A feldolgozás során osztályozással ez elkülöníthető, továbbá a darabos szennyeződések (pl. impregnált fa részek, kátránypapír) az előválogatással kigyűjthető. Ez csekély mennyiség, amely a feldolgozás során eltávolításra kerül, és így a hulladékból származó másodnyersanyagok hasznosítása szempontjából nem jelent valódi gondot.

Az építési-bontási hulladékok mennyiségére néhány közelítő becslés kivételével az országban nincs mérésen alapuló adatsor. Az építési-bontási hulladékok mennyisége függ a településszerkezettől, az építési munkák jellegétől, az építési, bontási, felújítási tevékenységek dinamikájától, az infrastruktúra és a termelés bővítésétől, az adott ország gazdasági fejlettségétől, tehát konkrét felmérések híján egzaktan nem határozható meg. A becslések szerint viszont mennyisége folyamatosan nő. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv mértékadó szakmai becslésekre támaszkodva évente mintegy 10 millió tonna építési és bontási hulladék keletkezésével számol, aminek kb. 70%-a a kitermelt föld (kb. 7 millió tonna). Az útépítési hulladék kb. 1,1 millió tonna. az építési hulladék kb. 1,3 millió tonna, a kevert építési hulladék kb. 0,6 millió tonna. A kitermelt föld mintegy 15%-a kerül hasznosításra (területfeltöltés, rekultiváció stb.). Az útbontási hulladéknál ez az arány jelentősen magasabb, mintegy 75-80%-os, míg a különböző építési hulladékok esetében gyakorlatilag elenyésző a hasznosítás mértéke. A legértékesebb másodlagos nyersanyagot az útbontásból és az építmények bontásából származó hulladékok biztosíthatják. AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSA ÉS HASZNOSÍTÁSA

Speciálisan az építési-bontási hulladékok begyűjtését szolgáló gyűjtési körzetek nincsenek. A közszolgáltatás rendszerén kívül számos vállalkozó szállít építési-bontási hulladékot, de ezek csak egyedi megbízás alapján történnek, és nem gazdaságossági vagy logisztikai szempontokat figyelembe véve. Az egyéni, esetleges szállítások többnyire nem felelnek meg a hatályos jogszabályokban feltételként támasztott környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeknek. Jelenleg a régióban nincs kialakulóban komplex rendszer, mely az építésibontási hulladékok begyűjtésére és szállítására szakosodna. A fejlett európai országokban a tervszerű hulladékgazdálkodásra való áttérés nyomán új szemlélet és gyakorlat alakult ki, amely az építési hulladékok körére is kiterjedve létrehozta a maga saját hulladékhasznosító iparágát, valamint az ezt kiszolgáló berendezéseket és technológiákat. Az építésből-bontásból keletkező hulladékok hasznosítása az építőiparban világszerte terjed. Az EU tagországaiban 1990-ben kb. 150 millió tonna bontott építési hulladék keletkezett, amely mennyiség folyamatos növekedésével számolnak a 2015-ig szóló prognózisok. A hasznosítás hagyományai és törekvései az egyes tagországokban eltérőek. A tagállamok egy részében (Hollandia, Németország, Ausztria, Franciaország), illetve Svájcban az építési-bontási hulladékok másodnyersanyagként történő hasznosításának aránya eléri vagy meghaladja a 45-50%-ot, míg a többi tagállamban ez jelentősen kisebb mértékű. Általánosságban a hasznosítás külföldi gyakorlatában a gazdaságosságot nagymértékben befolyásolják a jelentősen megnövelt lerakási díjak (pl. Hollandiában öt-hatszorosára növelték a törmeléklerakási díjakat). A központi és helyi befolyásoláson túlmenően az ilyen célú vállalkozások létrehozását és eredményes működését országos szinten támogatják, a másodnyersanyag előállítókat megillető nyereségadó- és forgalmiadó-mentességgel, illetve a felhasználókat megillető adókedvezménnyel, illetve helyi beruházási támogatásokkal segítik. Az európai szabályozásra jellemző, hogy mindenhol többlépcsős folyamatról van szó: - alapvető kiindulási követelmény a politikai akarat, a politikai döntés, amely elsősorban a témára irányuló törvénykezés, rendeletek, intézkedések formájában nyilvánul meg, az egyes országok hulladékgazdálkodási szabályozásának keretein belül,

- ezt követi a végrehajtási, műszaki-gazdasági szabályozási háttér kialakítása, - majd a politikai akaratot megvalósító vállalkozók egymással szövetkezve igyekeznek a működési feltételeket kialakítani és a piaci körülményeket figyelembe véve a célirányos működtetést biztosítani. Általános tapasztalat, hogy működő piaci feltételek között a másodnyersanyagok termelési körfolyamatba való visszavezetésének kiinduló alapja: - a termékminősítés és ennek egységes rendje, - a gazdasági tényezők, ezek között is a feldolgozási költségek és a lerakási költségek egymáshoz viszonyított aránya (mértékadó feltétel egy országosan minimális lerakási díj meghatározása); - a hasznosító vállalkozások és másodnyersanyag felhasználókat megillető különféle kedvezmények (adó, hitel, beruházási támogatás stb.). Általános alapelvként rögzíthető, hogy a minőség a hasznosított építőanyagok piacának kulcskérdése. Ezt kell a magyar minősítési rendszer kritériumainak kialakításakor szem előtt tartani. Az építési-bontási hulladékok hasznosításával kapcsolatos tevékenységek beindulásakor szinte minden országban egyöntetű tapasztalat volt az, hogy a vállalkozások nehezen fogadták el a hasznosítási technológiával előállított építőanyagokat, félve attól, hogy ezek hátrányosan befolyásolják a termékek minőségét. Ezért azok a vállalkozások, amelyek hasznosító telepeket működtetnek, mindenütt egyesületekbe tömörültek, amelyek összehangolták erőfeszítéseiket az alkalmazás különböző területein, úgymint: - termékeik különböző területeken történő engedélyeztetése, - termékminősítő vizsgálatok elvégzése, - termékminősítési irányelvek kidolgozása, - termékek minőségellenőrzési irányelveinek kidolgozása, - kapcsolattartás a hatóságokkal és a közvéleménnyel. A teljes szakterületre vonatkozóan átfogó szabályozással az EU tagállamok közül jelenleg csak Németország, Ausztria és Hollandia, illetve az EU-n kívül Svájc rendelkezik. A nemzeti szövetségek ugyanakkor a németországi székhelyű nemzetközi szövetségbe tömörültek, amely segíti a területen az egységes szabályozási rendszer kialakítását. AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI

Feldolgozott hulladék Származási hely A hasznosított termékek Betonhulladék

Utak,hidak, ipari Aprított betontörmelék létesítmények

Aszfalthulladék

Útszerkezetek

Aprított aszfalttörmelék

Alkalmazási lehetőségek Kötés nélküli útalapok, adalékanyag beton előállításához, vízvezető réteg kialakítása stb. Kötőanyag nélküli felső útalap, kötőanyaggal ellátott

Aszfalt betonhulladék

Építési hulladék

Építési téglatörmelék

Kevert eredetű hulladék

útalap, adalékanyag aszfalt előállításához és Utak, hidak, Aprított keverék betonból, Kötőanyag nélküli közterek aszfaltból és természetes felső útalap, kövekből kötőanyaggal ellátott felső útalap, mezőgazdasági utak Építmények, Hasznosítható építési Stabilizált és ipari homok, építési apríték feltöltések alapozások, létesítmények (téglatartalom sportpályák 25%-nál kevesebb) alapozásai Házak, építmények

Hasznosítható homok, építési (téglatartalom 25% felett)

ásványi Építmények, Hasznosítható építési házak, ipari építési zúzalék létesítmények

építési Adalékanyag apríték falazótéglák előállításához, beton és könnyűbeton adalékanyag, stabilizálások, töltés, alapozás, padlóburkolatok ásványi Feltöltések, alapozások, sportpályák alsó rétegén, vízelvezetések

A kezelést és a hulladékból előállított termék minőségét környezetvédelmi szabványokkal, előírásokkal szabályozzák. Külön kell szabályozni a veszélyes hulladék leválasztását, ilyen anyagokkal szennyezett anyagot feldolgozni nem szabad. A feldolgozó létesítményekben fontos, hogy működjön egy olyan többszempontú ellenőrzésátvételi rendszer, amely három fázisú minőségi szűrést alkalmaz. A feldolgozó létesítmény beüzemelésekor akkreditált külső szervezet vizsgálatai alapján adják ki a működési engedélyt. A vizsgálatok a beszállított hulladék analízisét, a telje feldolgozási folyamat –előkészítés, tárolás, aprítás, osztályozás, szelektálás, késztermék tárolás – értékelését, valamint a termék minőségvizsgálatát tartalmazzák. Az önellenőrzést saját laboratórium végzi és adja ki az értékesítendő másodnyersanyag minőségi tanusításával. 1. függelék. Jogszabályok A tervezés során figyelembe veendő hulladékgazdálkodási jogszabályok jegyzéke A jogszabályokat érintettségtől függően kell alkalmazni1 2000. évi XLIII. Tv. a hulladékgazdálkodásról 1

Megjegyzés: Ez a jegyzék a jövőben még változni fog, ezért a terv készítése előtt meg kell győződni arról, hogy nem jelent-e meg új jogszabály vagy módosítás (például a közeljövőben várható a komposztálással, a roncsautók kezelésével, az elektronikai hulladékkal kapcsolatos joganyagok megjelenése).

4/1984. (II. 1.) ÉVM rendelet a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről 55/1987. (X. 30.) Mt rendelet az emberi környezetre veszélyt jelentő egyes anyagok külföldről történő behozataláról 11/1991. (V. 16.) KTM rendelet a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeinek és az azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról 101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. Március 22. Napján aláírt egyezmény kihirdetéséről (szövegét a nemzetközi szerződések részben közöljük.) 241/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 192/2003. (XI.26.) Korm. Rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet módosításáról 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről 8006/2003. (K.Ért.13.) KvVM tájékoztatója a céltámogatással, illetve 1 milliárd forint felett címzett támogatással megvalósuló térségi szilárdhulladék kezelést szolgáló beruházások 2004. évre szóló fajlagos költségéről, valamint műszaki követelményeiről 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 2/2002. (VII. 9.) KvVM rendelet a titán-dioxid gyártás hulladékairól 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól

126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményéről 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 103/2003. (IX.11.) FVM rendelet a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszközhulladékok kezeléséről

2. függelék EWC kódok, azonosító számok A települési hulladékban megjelenő hulladék összetevők és EWC kódszámaik a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján2 EWC kód

Megnevezés

20

TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK (HÁZTARTÁSI HULLADÉKOK ÉS AZ EZEKHEZ HASONLÓ, KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK), BELEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOKAT IS

20 01 20 01 01 20 01 02 20 01 08 20 01 10 20 01 11 20 01 13* 20 01 14* 20 01 15* 20 01 17* 20 01 19* 20 01 21* 20 01 23* 20 01 25 20 01 26* 20 01 27* 20 01 28 20 01 29* 20 01 30 20 01 31* 20 01 32 20 01 33*

elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve 15 01) papír és karton üveg biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok ruhanemű textíliák oldószerek savak lúgok fényképészeti vegyszerek növényvédő szerek fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések étolaj és zsír olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-től veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek a 20 01 27-től veszélyes anyagokat tartalmazó mosószerek mosószerek, amelyek különböznek a 20 01 29-től citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek gyógyszerek, amelyek különböznek a 20 01 31-től elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók elemek és akkumulátorok, amelyek különböznek a 20 01 33-tól veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21, 20 01 23 és 20 01 35 kódszámú hulladékoktól veszélyes anyagokat tartalmazó fa fa, amely különbözik a 20 01 37-től műanyagok fémek

20 01 34 20 01 35* 20 01 36 20 01 37* 20 01 38 20 01 39 20 01 40 2

A 2. függelékben felsoroltakon kívül az önkormányzatok felelősségi körébe tartozóan még más hulladékok is keletkezhetnek (pl. állati hulladékok EWC 02 főcsoport, építési bontási hulladékok EWC 17 főcsoport, egészségügyi hulladékok EWC 18 főcsoport). * veszélyes hulladék

EWC kód 20 01 41 20 01 99

Megnevezés kéménysöprésből származó hulladékok közelebbről nem meghatározott egyéb frakciók

20 02 20 02 01 20 02 02 20 02 03 20 03 20 03 01 20 03 02 20 03 03 20 03 04 20 03 06 20 03 07 20 03 99

kerti és parkokból származó hulladékok (a temetői hulladékot is beleértve) biológiailag lebomló hulladékok talaj és kövek egyéb, biológiailag lebonthatatlan hulladékok egyéb települési hulladék egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is piacokon keletkező hulladék úttisztításból származó hulladék emésztőgödrökből származó iszap szennyvíz tisztításából származó hulladék lom hulladék közelebbről nem meghatározott lakossági hulladékok

15

HULLADÉKKÁ VÁLT CSOMAGOLÓANYAGOK; KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT ABSZORBENSEK, TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT

15 01

csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékokat) papír és karton csomagolási hulladékok műanyag csomagolási hulladékok fa csomagolási hulladékok fém csomagolási hulladékok vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok egyéb, kevert csomagolási hulladékok üveg csomagolási hulladékok textil csomagolási hulladékok veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat

15 01 01 15 01 02 15 01 03 15 01 04 15 01 05 15 01 06 15 01 07 15 01 09 15 01 10* 15 01 11*

* veszélyes hulladék

2. számú melléklet az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelethez A hulladékgyűjtő udvarban begyűjthető hulladékok azonosító száma, megnevezése 02 02 01 02 01 04 02 01 08 02 01 09 03 03 02 03 02 99 07 07 03 07 03 99 07 06 07 06 99 07 07 07 07 99 08

08 01 08 01 11 08 01 12 08 01 17 08 01 18 08 01 21 08 03 08 03 17 08 03 18 08 04

MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZERELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS -FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai műanyag hulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) veszélyes anyagokat tartalmazó, mezőgazdasági vegyi hulladékok mezőgazdasági vegyi hulladékok, amelyek különböznek a 02 01 08-tól FAFELDOLGOZÁSBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-, CELLULÓZ ROST SZUSZPENZIÓ-, PAPÍRÉS KARTONGYÁRTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK faanyagvédő szer hulladékok közelebbről nem meghatározott faanyagvédő szerek SZERVES KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK szerves festékek, pigmentek és színezékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (kivéve 06 11) közelebbről nem meghatározott hulladékok zsírok, kenőanyagok, szappanok, mosószerek, fertőtlenítőszerek és kozmetikumok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok közelebbről nem meghatározott hulladékok finom vegyszerek és vegyipari termékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok közelebbről nem meghatározott hulladékok BEVONATOK (FESTÉKEK, LAKKOK ÉS ZOMÁNCOK), RAGASZTÓK, TÖMÍTŐANYAGOK ÉS NYOMDAFESTÉKEK TERMELÉSÉBŐL, KISZERELÉSÉBŐL, FORGALMAZÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK festékek és lakkok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint ezek eltávolításából származó hulladékok szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkhulladékok festék- vagy lakk-hulladékok, amelyek különböznek a 08 01 11-től festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok festékek és lakkok eltávolításából származó hulladékok, amelyek különböznek a 08 01 17-től festékek és lakkok eltávolítására használt, hulladékká vált anyagok nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner hulladékká vált toner, amelyik különbözik a 08 03 17-től ragasztók és tömítőanyagok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (a vízhatlanító termékeket is beleértve)

08 04 09 08 04 10 09 09 01 07 09 01 08 09 01 10 09 01 11 09 01 12 13 13 02 13 02 05 13 02 06 13 02 07 15 15 01 15 01 01 15 01 02 15 01 03 15 01 04 15 01 05 15 01 06 15 01 07 15 01 09 15 01 10 15 01 11 16 16 01 03 16 01 14 16 01 15 16 01 17 16 01 18 16 01 19 16 01 20 16 02 16 02 11 16 02 13 16 02 14

szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai ragasztók, tömítőanyagok hulladékai, amelyek különböznek a 08 04 09-től FÉNYKÉPÉSZETI IPAR HULLADÉKAI ezüstöt vagy ezüstvegyületeket tartalmazó fotófilm és -papír ezüstöt vagy ezüstvegyületeket nem tartalmazó fotófilm és -papír egyszerhasználatos fényképezőgépek, áramforrás nélkül egyszerhasználatos fényképezőgépek, amelyek a 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszámú tételekhez tartozó áramforrást is tartalmaznak áramforrást is tartalmazó, egyszerhasználatos fényképezőgépek, amelyek különböznek a 09 01 11-től OLAJHULLADÉKOK ÉS FOLYÉKONY ÜZEMANYAGOK HULLADÉKAI (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) motor-, hajtómű- és kenőolaj hulladékok ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok biológiailag könnyen lebomló motor-, hajtómű- és kenőolajok HULLADÉKKÁ VÁLT CSOMAGOLÓANYAGOK; KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT ABSZORBENSEK, TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékokat) papír és karton csomagolási hulladékok műanyag csomagolási hulladékok fa csomagolási hulladékok fém csomagolási hulladékok vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok egyéb, kevert csomagolási hulladékok üveg csomagolási hulladékok textil csomagolási hulladékok veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat A JEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT HULLADÉKOK termékként tovább nem használható gumiabroncsok veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok fagyálló folyadékok, amelyek különböznek a 16 01 14-től vasfémek nem vasfémek műanyagok üveg elektromos és elektronikus berendezések hulladékai klór-fluor-szénhidrogéneket (HCFC, HFC) tartalmazó használatból kivont berendezések veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09-től 16 02 12-ig felsorolt tételektől használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09-től 16 02 13-ig felsoroltaktól

16 02 16 16 06 16 06 01 16 06 02 16 06 03 16 06 04 16 06 05 17 17 01 17 01 01 17 01 02 17 01 03 17 01 07 17 02 17 02 01 17 02 02 17 02 03 17 04 17 04 01 17 04 02 17 04 03 17 04 04 17 04 05 17 04 06 17 04 07 17 05 17 05 04 17 06 17 06 04 17 08 17 08 02 17 09 17 09 04 20

20 01 20 01 01 20 01 02 20 01 10 20 01 11 20 01 13 20 01 14 20 01 15

használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, amelyek különböznek a 16 02 15-től elemek és akkumulátorok ólomakkumulátorok nikkel-kadmium elemek higanyt tartalmazó elemek lúgos akkumulátorok (kivéve 16 06 03) egyéb elemek és akkumulátorok ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS) beton, tégla, cserép és kerámia beton téglák cserép és kerámiák beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól fa, üveg és műanyag fa üveg műanyag fémek (beleértve azok ötvözeteit is) vörösréz, bronz, sárgaréz alumínium ólom cink vas és acél ón fémkeverékek föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyagok szigetelőanyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól gipsz alapú építőanyagok gipsz alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től egyéb építkezési és bontási hulladékok kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK (HÁZTARTÁSI HULLADÉKOK ÉS AZ EZEKHEZ HASONLÓ, KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK), BELEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOKAT IS elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve 15 01) papír és karton üveg ruhanemű textíliák oldószerek savak lúgok

20 01 17 20 01 19 20 01 21 20 01 23 20 01 25 20 01 26 20 01 27 20 01 28 20 01 29 20 01 30 20 01 31 20 01 32 20 01 33 20 01 34 20 01 35 20 01 36 20 01 37 20 01 38 20 01 39 20 01 40 20 02 20 02 01 20 02 02 20 03 20 03 07

fényképészeti vegyszerek növényvédő szerek fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések étolaj és zsír olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-től veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek a 20 01 27-től veszélyes anyagokat tartalmazó mosószerek mosószerek, amelyek különböznek a 20 01 29-től citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek gyógyszerek, amelyek különböznek a 20 01 31-től elemek és akkumulátorok, amelyek között a 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók elemek és akkumulátorok, amelyek különböznek a 20 01 33-tól veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21, 20 01 23 és 20 01 35 kódszámú hulladékoktól veszélyes anyagokat tartalmazó fa fa, amely különbözik a 20 01 37-től műanyagok fémek kerti és parkokból származó hulladékok (a temetői hulladékot is beleértve) biológiailag lebomló hulladékok talaj és kövek egyéb települési hulladék lom hulladék

3. függelék. Önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatai A lakosság és az önkormányzatok hulladékkezeléssel kapcsolatos feladatai A Hgt a lakosság számára előírja, hogy: - A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyűjtést - ideértve a szelektív hulladékbegyűjtési rendszereket is - igénybe venni. - Törvényben meghatározott esetekben a fogyasztó köteles a hulladékká vált terméket az annak visszavételére kötelezettnek, illetve feljogosítottnak visszaszolgáltatni. - Az ingatlantulajdonos a települési hulladék egyes összetevőit (pl. a veszélyes hulladékokat) az önkormányzat rendeletében előírtaknak megfelelően köteles elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni; a meghatározott begyűjtőhelyre vinni vagy a begyűjtésre feljogosított hulladékkezelőnek átadni. A Hgt a települési önkormányzatok részére kötelező feladatként határozza meg a következő feladatokat: - közszolgáltatás megszervezése (szilárd és folyékony hulladékokra), - közterületen elhagyott hulladékok begyűjtése, kezelése - a kezelőművek létesítése és üzemeltetése, vagy más szervezésében működő közszolgáltatáshoz való csatlakozás - közterületek tisztántartásának megszervezése, - a közszolgáltatás a díjainak megállapítása - helyi hulladékgazdálkodási tervek elkészítése A Hgt alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják továbbá: - szelektív gyűjtés megszervezését, - hulladékgyűjtő udvarok és szigetek kialakítását, - válogatóművek és komposztáló üzemek létesítését. A közszolgáltatás megszervezésével és a lerakók üzemeltetésével kapcsolatos további jogszabályi kötelezettségek a települési önkormányzatok számára: Kötelező a települési szilárd és folyékony hulladék kezelési közszolgáltatás megszervezése: 2000 fő és a fölötti állandó lakos esetén 2002. január 1. napjáig; 2000 fő állandó lakos alatt 2003. január 1. napjáig (Hgt. 56.§ (1) bekezdés). - Az üzemeltetőnek (nem minden esetben az önkormányzatra vonatkozó előírás) a már üzemelő hulladéklerakók teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatát 2 éven belül el kell végezni. A felülvizsgálat elvégzésének törvényi határideje 2003. január 1. volt (Hgt. 56.§ (5) bekezdés). - A településen jelenleg működő állati hulladéktemető működését környezetvédelmi szempontból 2003. december 31-ig felül kell vizsgálni (71/2003. (VI. 27) FVM rendelet 18.§ (1) bekezdése alapján).

- Az üzemeltető (nem minden esetben az önkormányzatra vonatkozó előírás) – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – 2002. március 31-ig köteles (volt) a meglévő, engedéllyel rendelkező vagy üzemelő hulladéklerakót, illetve leürítő helyet az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek bejelenteni (203/2001. (XI. 14.) korm. rendelet 28.§ (1) bekezdés). Leürítő hely esetében a környezetvédelmi hatóságnak a kötelezést elrendelő határozata esetében felülvizsgálatot kell lefolytatni. - A lerakással ártalmatlanított hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell: 2004. július 1. napjáig 75%-ra, 2007. július 1. napjáig 50%-ra, 2014. július 1. napjáig 35%-ra (Hgt. 56.§ (7) bekezdés) - A Hgt. hatálybalépéséig létrejött, települési hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló szerződések 2003. január 1. napján megszűnnek, kivéve, ha azt a szerződő felek a törvényben, a közszolgáltatás ellátására vonatkozó szerződés részletes feltételeit szabályozó végrehajtási rendeletben meghatározott feltételeknek és tartalomnak megfelelően módosították (Hgt. 56.§ (9) bekezdés). A hulladéklerakással kapcsolatos előírások önkormányzati feladatokat érintő szabályai a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet (továbbiakban: Lr.) alapján: A különböző kategóriájú hulladéklerakóban - a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály figyelembevételével - a következő hulladékok lerakása engedélyezhető: - veszélyes hulladék lerakóban történő elhelyezéssel veszélyes hulladékok; - nem-veszélyes hulladék lerakóban történő elhelyezéssel: települési szilárd hulladék, amely kielégíti a nem veszélyeshulladék-lerakóban átvehető hulladékra a Lr. 2. számú mellékletének megfelelően megállapított átvételi követelményeket, egyéb nem veszélyes hulladékok, melyek kielégítik a Lr. 2. számú melléklet szerinti átvételi követelményeket, biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel, tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással vagy más kezeléssel nyert olyan szennyvíztisztításból származó hulladék és csatornaiszap, amelyben a fekál coli és a fekál streptococcus szám ml-ben mért mennyisége a kezelés során az eredeti érték 10%-a alá csökkent, az előkezelés (befoglalás, beágyazás) után, nem veszélyes hulladékként kezelhető veszélyes hulladékok, melyek kielégítik a Lr. 2. számú melléklet szerinti átvételi követelményeket; inerthulladék lerakóban való elhelyezéssel csak inert hulladéknak minősülő hulladék. Tilos elhelyezni a hulladéklerakókon: - folyékony hulladékot; - nyomás alatti gázt; - robbanásveszélyes hulladékot, - maró, oxidáló, tűzveszélyes hulladékot, - fertőző kórházi vagy más egészségügyi, illetve állat-egészségügyi intézményből származó klinikai hulladékot; - használt egész gumiabroncsot 2003. július 1-je után, a hulladéklerakó-építés műszaki létesítményeinek céljára használt gumiabroncsok, valamint a kerékpár gumiabroncsok és az 1400 mm külső átmérőnél nagyobb gumiabroncsok kivételével, továbbá az aprított használt gumiabroncsot 2006. július 1-je után,

- előkezelés nélküli szennyvíziszapot, - állati hulladékot, - minden más típusú hulladékot, mely nem elégíti ki a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott átvételi követelményeket. A lerakásra vonatkozó szabályokat összegezve megállapítható, hogy a települési lerakókra vonatkozóan részleges, de nagy mértékű lerakási korlátozás van életben a biológiailag bontható hulladékokra, 2006 közepétől teljes lerakási korlátozás lesz a gumiabroncsokra, illetve csökkenteni kell a lerakott települési hulladékban a veszélyes komponensek hányadát. Mindezen követelmények teljesítése csak úgy lehetséges, ha a települési önkormányzat megoldja ezek elkülönített gyűjtését, illetve az ezt követő külön kezelését. Ugyanakkor a települési hulladékban számos hasznosítható frakció is van, amelyek elkülönített gyűjtése gazdasági előnyökkel járhat, ugyanakkor a lerakott mennyiség csökkenése meghosszabbítja a lerakó üzemeltetési élettartamát. A települési hulladékból elkülönítetten gyűjthető frakciók, valamint a települési hulladéktól elsődlegesen elkülönítve gyűjtött csomagolási hulladék frakciók megnevezését és EWC kódszámát a segédlet 2. függelék tartalmazza. A 2. függelékben felsoroltakon kívül az önkormányzatok felelősségi körébe tartozóan még más hulladékok is keletkezhetnek (pl. állati hulladékok EWC 02 főcsoport, építési bontási hulladékok EWC 17 főcsoport, egészségügyi hulladékok EWC 18 főcsoport). A települési önkormányzatoknak tehát elemi érdeke a szelektív gyűjtés megszervezése. A szelektív gyűjtés oka és az érintett hulladékok tehát az alábbiak lehetnek: a lerakási tilalom miatt külön gyűjtendő és kezelendő hulladékok gyűjtése = biológiailag lebomló hulladékok, = veszélyes frakciók (lásd 2. függelék „*”-gal megjelölt tételeit), = gumihulladék másodnyersanyag értékesítése céljából külön gyűjtött vagy utólag válogatott hulladékok (pl. fém, műanyag, papír, üveg, textil), a gyártói-forgalmazói felelősség körébe tartozó hulladékok települési hulladékból való elkülönített gyűjtése és átadása hasznosítónak, koordináló szervezettel kötött szerződés alapján (pl. kiselejtezett gépjárművek és berendezések, hulladék olajok, elemekakkumulátorok, csomagolóanyag-hulladékok). Az első pontban fölsorolt tevékenység általában költséget jelent az önkormányzat számára, bár a biológiailag bontható frakció komposztálása során piacképes, de legalábbis lerakó takarására alkalmas termék keletkezik, ami csökkentheti a kiadásokat. A másik két tevékenység azonban megfelelő hasznosítókkal kötött szerződés alapján akár nyereséges is lehet. A régióban működő hulladékhasznosító vállalkozásokról az illetékes környezetvédelmi felügyelőségek adnak információt, de tájékozódhatnak ezekről az önkormányzatok a területi tervek megfelelő fejezeteiből is. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésekor alapelvnek kell tekinteni a jelentkező piacképes igények, valamint az azok feldolgozását biztosító kapacitások harmonikus egyeztetését, figyelembe véve a vállalkozói alapon történő megvalósítást. A szelektív gyűjtéssel elérhető a teljes hulladékmennyiség mintegy 30 %-os csökkentése, ami igen jelentős helymegtakarítást

eredményezhet például a lerakók esetében. A szelektív hulladékgyűjtés a hulladék tömegének csökkentésén túl még egyéb előnyökkel is jár: csökkenti a környezet terhelését (lerakók veszélyességét, égetőmű káros anyag kibocsátását), a hasznosítható anyagok kinyerésével csökkennek a kezelés költségei, és egyben csökken a természeti erőforrások igénybevétele is, erősíti a lakosságban a környezeti tudatot (aktív részvétel a környezet állapotának javításáért). A szelektív hulladékgyűjtés intenzív bevezetésének ma még ugyanakkor számos akadálya van, amelyek közül a két leglényegesebb: a lakossági közreműködés mértékének valószínűsíthető alacsony foka, a másodnyersanyag feldolgozó iparág gyengesége, egyes hulladékfajtákra vonatkozóan teljes hiánya. Nagyon fontos, hogy egy adott területen a szelektív hulladékgyűjtés ne rövid ideig tartó kísérleti jelleggel, hanem alapos, gondos előkészítés után, folyamatosan történjék. Nagy szerep hárul a szelektív gyűjtés bevezetésében az önkormányzatra, mivel a lerakókapacitás biztosítása, a hulladékkezelési (szemétszállítási) díjak meghatározása, a hulladékszállítást végző szervezet kiválasztása és felügyelete, ellenőrzése az ő feladata. A gyűjtési rendszer szervezeti felépítésén túl biztosítani kell az annak zavartalan működéséhez szükséges eszközrendszert is. Egy adott település vagy régió gyűjtési rendszerének és a hozzátartozó eszközrendszernek szerves egységet kell képeznie. Nyilvánvaló, hogy például szabványos gyűjtőedényzet előírása csak akkor indokolt, ha a szervezett, intézményes hulladékgyűjtés megoldott (ez pedig jogszabályi előírásból következően kötelező). Szelektív gyűjtés esetén a szelektivitás fokozatos bevezetését lehetővé tevő eszközrendszerről is gondoskodni kell. Az eszközrendszer lehetséges elemei: közterületeken elhelyezett szabványos gyűjtőedényzet (gyűjtősziget), mobil gyűjtést lehetővé tevő speciális gyűjtőszállító gépjármű, lakossági gyűjtés céljára hulladékgyűjtő udvarok hálózatának kiépítése, beleértve a komplex (gyűjtő-átrakó-átcsomagoló funkciókat biztosító) hulladékudvarokat is. Szervezett, de szelektivitás nélküli hulladékgyűjtés esetén a gyűjtőedényzet és a szállítójármű típusainak megfelelő megválasztásával biztosítani kell a mikrokörnyezet szennyezésének elkerülését (pormentes, bűzmentes tárolás, ürítés, szállítás). Közegészségügyi szempontból legalább hetente meg kell oldani a lakóterületen összegyűjtött hulladék elszállítását, ha az biológiailag lebomló összetevőket is tartalmaz. A szelektíven gyűjtött hasznos másodlagos nyersanyagok értékesítése gazdasági hasznot (bevételt) is jelenthet az önkormányzatok számára.

4. függelék. Támogatható eszközök, létesítmények fajlagos költségei 2. számú melléklet a 8004/2004. (K. Ért.6.) KvVM-BM tájékoztatóhoz TÁMOGATHATÓ ESZKÖZÖK, LÉTESÍTMÉNYEK FAJLAGOS KÖLTSÉGEI

Gyűjtősziget támogatása esetén (az itt megadott értékek megegyeznek a céltámogatással, illetve 1 milliárd forint felett címzett támogatással megvalósuló térségi szilárdhulladék kezelést szolgáló beruházások 2004. évre szóló fajlagos költségéről, valamint műszaki követelményeiről szóló a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8006/2003. (K. Ért. 13.) KvVM tájékoztatójában megjelent értékekkel) A támogatás számításának alapja a minimum három hulladékfrakciós gyűjtősziget kialakítására és a működtetéséhez szükséges új, speciális - nem a rendszeres hulladékgyűjtéshez használatos - edényzet beszerzésére és telepítésére vonatkozik. Megnevezés

Fajlagos költség/létesítmény (E Ft)

3 gyűjtőedényes gyűjtősziget

330 + ÁFA


440 + ÁFA


550 + ÁFA

Térburkolat kialakítása

100 + ÁFA

beruházási

A támogatás számításának alapja a minimum három hulladékfrakciós gyűjtősziget kialakítására és a működtetéséhez szükséges új, szabványosított - a rendszeres hulladékgyűjtéshez használatos, de bedobószerkezetében átalakított - edényzet beszerzésére és telepítésére vonatkozik. Megnevezés

Fajlagos költség/létesítmény (E Ft)


180 + ÁFA


240 + ÁFA


300 + ÁFA

Térburkolat kialakítása

100 + ÁFA

beruházási

Hulladékgyűjtő udvar támogatása esetén (az itt megadott értékek megegyeznek a céltámogatással, illetve 1 milliárd forint felett címzett támogatással megvalósuló térségi szilárdhulladék kezelést szolgáló beruházások 2004. évre szóló fajlagos költségéről, valamint műszaki követelményeiről szóló a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8006/2003. (K. Ért. 13.) KvVM tájékoztatójában megjelent értékekkel). A támogatás számításának alapja az igénybe vevő lakosszám, amelyre a szelektíven gyűjthető települési szilárd, valamint a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésének és az elszállításig történő, a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények

kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet szerinti kezelésének bevezetését tervezik. Igénybe vevő lakosszám (fő)

Fajlagos beruházási költség (Ft/fő)

1 000 alatt

6 500 + ÁFA

1 000-4 500

5 900 + ÁFA

4 501-10 000

3 800 + ÁFA

Komposztálótelep támogatása esetén Pályázható egy-egy részelem a meglévők jobb kihasználása érdekében, de nem pályázható csak az előkészítést szolgáló területkialakítás és csurgalékvíz-kezelés, valamint nem pályázható egyidejűleg zárt rendszer takaróanyaggal és zárt rendszer építménnyel. Újonnan létrehozandó komposztálótelep kialakításához kizárólag az 5000 t/évet meghaladó kapacitás esetében igényelhető támogatás. Az ennél kisebb kapacitású komposztálótelepek esetében csak a már meglévő telep fejlesztéséhez szükséges további eszközök pályázhatók. E Ft Támogatható részelemek 1 000-4 999

5 000-9 999

10 000-24 999 25 000-től

t/év Területkialakítás Csurgalékvíz kezelés

16 500 ÁFA gyűjtés, 3 900 + ÁFA

+

22 000 ÁFA

+

27 500 ÁFA

+

5 500 + ÁFA

8 300 + ÁFA

10 500 ÁFA

+

Homlokrakodó

12 100 ÁFA

+

16 500 ÁFA

+

16 500 ÁFA

+

16 500 ÁFA

+

Aprítógép

6 600 + ÁFA

13 200 ÁFA

+

18 700 ÁFA

+

27 500 ÁFA

+

Forgatógép

7 700 + ÁFA

13 200 ÁFA

+

19 800 ÁFA

+

24 200 ÁFA

+

Rosta

8 800 + ÁFA

13 200 ÁFA

+

16 500 ÁFA

+

22 000 ÁFA

+

rendszer

21 500 ÁFA

+

35 800 ÁFA

+

52 300 ÁFA

+

Zárt rendszer építménnyel

72 500 ÁFA

+

104 500 + ÁFA

Zárt takaróanyaggal

137 500 + ÁFA

Házi komposztálást segítő speciális eszköz támogatása esetén Pályázat nyújtható be olyan speciális eszközre, amely a házi komposztálást segíti, és ahol a komposzt felhasználása a növényi eredetű biohulladék keletkezésének helyén megoldható.

Az eszközigény meghatározása: lakóingatlanonként (min. 2fő) maximum egy 0,3-0,5 m3 térfogatú komposztláda adható. A támogatásba kizárólag olyan összefüggő kertes, állandó lakhelyül szolgáló övezetek ingatlanai, településrészei vonhatók be, ahol nem működik a közszolgáltatás részeként intézményes növényi eredetű biohulladék-gyűjtés, nincs komposztáló telep, továbbá a bevont lakosok vállalják: - a komposztálás Útmutató (letölthető a KvVM honlapjáról: www.kvvm.hu ) szerinti, saját felelősségre történő végzését, - az előállított komposzt saját telken belüli felhasználását, az önkormányzat vállalja: - az Útmutató átadását a lakosnak, ennek alapján történő ingyenes képzést a kihelyezés előtt, - az eszköz-elosztást és a rendeltetésszerű üzemeltetés ellenőrzését. Eszköz típusa

Beszerzési ár (Ft)

Speciális komposztláda

8000 + ÁFA

Szennyvíztisztító telepen támogatása esetén

folyékony

hulladékot

befogadó

műtárgy

létesítésének

Műtárgy

Költség (E Ft)

Egyedi igény (szakmai indokolással)

Műszaki specifikációt tartalmazó költségvetés alapján (ÁFA-val)

Hulladékgyűjtő, -szállító jármű támogatása esetén Alábbi kategóriákba sorolt járművekre pályázat nyújtható be a szelektíven gyűjtött hulladékgyűjtéséhez szállításhoz is (ebben az esetben azonban az itt feltüntetett fajlagos költségeket kell figyelembe venni). Jármű főbb jellemzői 8 m3-es minimum félpormentes, tömörítős 10 m3-es minimum félpormentes, tömörítős 13 m3-es minimum félpormentes, tömörítős 16 m3-es minimum félpormentes, tömörítős Egyedi igény (szakmai indoklással)

Költség (E Ft) 16 500 + ÁFA 20 900 + ÁFA 22 500 + ÁFA 26 400 + ÁFA Műszaki specifikációt tartalmazó árajánlat alapján (ÁFA-val)

Speciális szelektív hulladékgyűjtő, -szállító jármű támogatása esetén* Jármű típusa 3

8 m -es 10 m3-es 13 m3-es

Költség (E Ft) 19 000 + ÁFA 23 500 + ÁFA 25 500 + ÁFA

16 m3-es Egyedi igény (szakmai indoklással)

29 500 + ÁFA Műszaki specifikációt tartalmazó árajánlat alapján (ÁFA-val) *Amelynek kialakítása kizárólag a megcélzott eszközrendszer kiszolgálására, a szelektíven gyűjtött hulladék gyűjtésére, szállítására alkalmas. Korszerű települési folyékony hulladék szippantó, -szállító jármű beszerzésének támogatása esetén* E Ft Járóképes Felépítmény alváz Összes költség Tartályméretek költség költség 6 m3 5 500 + ÁFA 11 000 + ÁFA 16 500 + ÁFA 3 8m 6 000 + ÁFA 13 000 + ÁFA 19 000 + ÁFA 3 10 m 6 300 + ÁFA 15 000 + ÁFA 21 300 + ÁFA 12 m3 6 600 + ÁFA 17 000 + ÁFA 23 600 + ÁFA Egyedi igény (szakmai, műszaki Műszaki specifikációt tartalmazó árajánlat alapján indoklással) (ÁFA-val) *Csak komplett gépjármű támogatható, felépítmény vagy alváz külön-külön nem!

5. függelék.Együttes miniszteri tájékoztató a közszolgáltatás fejlesztésének feltételeiről A környezetvédelmi és vízügyi miniszter és a belügyminiszter 8004/2004. (K.Ért.6.) KvVM-BM együttes tájékoztatója a települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2004. évi részletes feltételeiről A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztési támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a következő – pénzügyminiszterrel egyeztetett – tájékoztatót adjuk ki: A támogatás célja: a települési önkormányzatok települési hulladékkezelési közszolgáltatás fejlesztéseinek a támogatása. Támogatott elemek és a támogatás aránya a megadott fajlagos költségek figyelembe vételével: a) hulladékgyűjtő sziget, gyűjtőpont 70% b) hulladékgyűjtő udvar 60% c) komposztáló telep 70% d) házi komposztálást segítő speciális eszköz 60% e) szennyvíztisztító telepen települési folyékony hulladékot befogadó műtárgy 60% f) hulladékgyűjtő, -szállító jármű 70% (beleértve a speciális szelektív hulladékgyűjtő, -szállító járművet, illetve a települési folyékony hulladék szippantó, -szállító járművet is)

A támogatott elemekhez kötött szakmai követelmények, fogalmak A lakosságnál, illetve önkormányzati közintézményben keletkező települési hulladék gyűjtési, szállítási és kezelési rendszer fejlesztésére támogatás igényelhető. Folyékony hulladék esetében támogatás a településen nem csatornázott (hatósági igazolással alátámasztottan gyűjtővezetékkel el nem látott), lakossági és önkormányzati közintézményben keletkező a kommunálishoz hasonló összetételű folyékony hulladék kezelésének fejlesztésére és a közszolgáltatásba való bevonására igényelhető. Támogatás igényelhető a lakosságnál illetve önkormányzati közintézményekben keletkező veszélyes hulladék szelektív gyűjtésére , Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely a) emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, b) a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint c) a gazdasági de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. [a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 3. §-ának b) pontja]. a) Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): Olyan, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló, szabványosított, valamint egyedi módon tervezett edényzettel rendelkező begyűjtőhely, amely a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, legkevesebb három frakcióban elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék begyűjtésére szolgál, és amelynek kialakítása megfelel a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R.) előírásainak. [a Kr. 3. §-ának g) pontja] b) Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): Az elkülönítetten begyűjthető települési szilárd és a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, olyan zárt begyűjtőhely, amelynek kialakítása megfelel a R. előírásainak. [a Kr. 3. §-ának f) pontja] c)

Komposztáló telep A háztartási és közterületi hulladékokból az ingatlanokon, valamint a közterületen szelektíven gyűjtött biológiailag lebontható hulladék (biohulladék) kezelésére tervezett telephely (eszközök és létesítmények).

d) Házi komposztálást segítő speciális eszköz Speciális komposztláda, kizárólag házi komposztálásra kialakított kivitelben. e)

Szennyvíztisztító telepen folyékonyhulladékot befogadó műtárgy Olyan műtárgy, melynek kialakítása kizárólag a települési folyékony hulladék szennyvíztelepi kezelését megelőző befogadására alkalmas.

f)

Hulladékgyűjtő, -szállító jármű A hulladékkezeléshez szükséges gyűjtő, -szállító jármű, mely szállítóeszköz korszerű (tömörítős, félpormentes), szabványos felépítményű és a gyűjtőedényzethez illeszkedő ürítést tesz lehetővé.

Speciális szelektív hulladékgyűjtő, -szállító jármű Kizárólag a szelektív hulladékkezelés létesítményein (gyűjtőszigeteken, hulladékgyűjő udvarokon) telepített gyűjtőedényzetek kiszolgálására alkalmas, amely a meglevő rendszerhez illeszkedik. Korszerű települési folyékony hulladék szippantó, -szállító cél-jármű Olyan gépjármű, amely az un. undort keltő anyagok (korábban ADR 6.2. osztály) vagy egyéb, ADR hatálya alá nem eső, nem aktívan korrozív, alacsony (max. 15%) szárazanyag-tartalmú települési folyékony hulladék környezet-egészségügyi szempontból megfelelő felszívására, biztonságos közúti szállítására, gravitációs vagy túlnyomás alatti ürítésére alkalmas eszköz. Az igénylés feltételei 1.

A támogatás igénylésére a települési önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzatok) – társulások esetén a gesztor önkormányzatok – jogosultak a települési hulladékkezelési közszolgáltatás meglévő rendszerének fejlesztéséhez. A támogatás a Regionális Fejlesztési Tanácsok által közzétett pályázati felhívás alapján igényelhető. A támogatásról a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás három éves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 64. § (4) bekezdésében, valamint e tájékoztatóban foglaltak alapján a Regionális Fejlesztési Tanácsok – a külön jogszabály előírásai szerint – döntenek a hatáskörükbe utalt pénzeszközökről. Társult pályázó az, az önkormányzat, aminek a megvalósuló beruházás részben a tulajdonába, illetve a kezelésébe kerül, feltéve, hogy a támogatás tárgyát képező eszköz, létesítmény tulajdoni viszonyait, igénybevételének pénzügyi és egyéb feltételeit testületi határozat alapján a társult pályázókkal megállapodásban rögzítette.

2.

Minden pályázó önállóan egy pályázatot – mely igény szerint több támogatási elemet is tartalmazhat – nyújthat be, és legfeljebb további egy pályázatban társultként vehet részt. A kötelezően ellátandó települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatáshoz szükséges hulladékgyűjtő, -szállító járműre a 2000 fő alatti állandó lakosú önkormányzatok pályázhatnak.

3.

A pályázatot az 1. számú mellékletben felsorolt dokumentumokkal és tartalmi követelményekkel, valamint a 3. számú mellékletben szereplő adatlappal kell benyújtani, minden esetben tartalomjegyzékkel ellátva.

4.

Hulladékkezelő létesítmény(ek) a telepítés helye szerinti önkormányzat, kizárólagos, teher-, per- és igénymentes ingatlanán valósítható(k) meg, kivéve a szennyvíztisztító telepen létesítendő befogadó műtárgy esetében. Egy telephelyen több létesítmény is kialakítható.

5.

A támogatással létrehozott vagyon az önkormányzat tulajdonát képezi, ami építmény, létesítmény és gépjármű esetén 10 évig (illetve gépjármű esetén legfeljebb a selejtezés időpontjáig), egyéb eszköz esetén 5 évig nem idegeníthető el. Az üzemeltetésért a támogatásban részesült önkormányzat (társulás esetében a gesztor) a felelős.

6.

Támogatásra azok az önkormányzatok pályázhatnak, ahol

a)

jogszabályokban előírt feltételekkel működik települési szilárd-, ill. folyékonyhulladék-kezelési közszolgáltatás, b) hatályos helyi közszolgáltatási önkormányzati rendelet alapján megtörtént a közszolgáltató kiválasztása és vele érvényes közszolgáltatási szerződést kötöttek, c) nyilatkozatban vállalják, hogy a tevékenység fejlesztésével összefüggésben a hatályos önkormányzati rendeletet, valamint a közszolgáltatási szerződést szükség szerinti módosítják. 7.

Amennyiben a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendeletben meghatározott kistérség határain belül az adott kistérséghez tartozó önkormányzatok több, mint felének részvételével hoznak létre társulást, úgy a pályázó önkormányzat szerinti maximális támogatási mértéken felül további +5%-os támogatás adható.

7.

1. Előnyt jelenthet az elbírálás során: a) több önkormányzat összefogásával, társulással megvalósuló fejlesztés, b) komplex (több támogatható elemre készült) megoldások alkalmazása, c) térségi szemlélet érvényesítése, d) a megadott fajlagos költségnél alacsonyabb költség mellett, a szakmailag elvárható, illetve rendeletben szabályozott műszaki tartalommal megvalósuló beruházás, e) környezetvédelmi szempontból megfelelő, működő regionális, agglomerációs létesítményhez, befogadóhoz való kapcsolódás, amit a pályázó a létesítmény, befogadó szándéknyilatkozatával támaszt alá, f) ha a beruházás a b), c) támogatott elemek esetén a rekultivált hulladéklerakó területén valósul meg, g) ha a keletkezett komposztot a c) támogatott elemek esetén a felhagyott hulladékkezelési létesítmények rekultivációjára használják fel.

7.

2. A települési folyékonyhulladék-kezelési közszolgáltatás fejlesztése körébe tartozó szennyvíztisztító telepen települési folyékony hulladékot befogadó műtárgy és települési folyékony hulladék szippantó, -szállító jármű támogatási elemekre benyújtott pályázatok közül előnyben részesülnek azok, amelyek a 7.1. a-e) pontjaiban meghatározottakon túl az alábbi szempontoknak is megfelelnek: a) amelyeket a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002 (II. 27.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében felsorolt település(ek) nyújt(anak) be, amennyiben a település(ek) nem csatornázott(ak), b) amelyek térségi vagy térségfejlesztési szemléletet tükröznek: a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program agglomerációival megegyező, akár azt meg is haladó térségek ellátásának fejlesztésére irányulnak, és a Programban a felszín alatti érzékenység magasabb érzékenységi fokozatában szerepelnek, c) amelyek a hulladékot befogadó szennyvíztisztító telepen keletkező iszapot hasznosítják, d) amelyek környezetileg érzékeny területen zárt (műszaki védelemmel kialakított) tárolókban oldják meg a keletkező hulladék gyűjtését, e) ahol a hulladék szállítója önellenőrzési tervet készít, betartva a használt és szennyvizek kibocsátásának méréséről, ellenőrzéséről, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól szóló 7/2002. (III. 1.) KöM rendelet és a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet vonatkozó szabályait,

f)

amely a beruházás hulladéknak a felszín alatti vízbe történő bevezetéséből származó, igazolt környezeti károk felszámolását, ennek csökkentését szolgálja.

8.

Nem támogatható az a pályázat, amely: a) a támogatási igény benyújtása előtt megkezdett beruházáshoz, fejlesztéshez kér támogatást, b) használt eszköz beszerzésére, illetve a meglévő eszköz felújítására, átalakítására, cseréjére irányul.

9.

A támogatható beruházási költség a 2. mellékletben megadott fajlagos értékig – ha az nincs meghatározva, akkor a műszaki specifikációt tartalmazó árajánlat értékéig – vehető figyelembe. Ha a beruházás költsége meghaladja az előzőekben kiszámított értéket, akkor a különbözet az önkormányzat saját forrását terheli. Amennyiben a megvalósítás során a nyertes önkormányzatnak a pályázatban tervezettel szemben többletköltsége keletkeznek, azt szintén saját forrásból kell fedeznie.

10. Önkormányzati saját rész 10. 1. Az önkormányzati saját rész a támogatás és a teljes beruházási költség közötti különbözet az igénybe veendő fejlesztési elemtől függően. 10. 2. A képviselő-testület határozatban dönt a beruházás megvalósulásáról, a megvalósítás összegéről, a rendelkezésre álló saját forrásról, valamint a tervezett egyéb forrásokról. (A határozat forrásrészének összhangban kell állnia az önkormányzat hatályos költségvetési rendeletével.) 11. Pénzügyi elszámolás 11. 1. A támogatás utalását egy összegben – a Regionális Fejlesztési Tanácsok értesítése alapján – a Belügyminisztérium végzi. 11. 2. A támogatásban részesült önkormányzat (gesztor) a támogatás és az önrész rendeltetésszerű felhasználásáról a munkák befejezését követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának (továbbiakban: Igazgatóság) 2 példányban, illetve a Regionális Fejlesztési Tanácsnak 1 példányban elszámol a hatályos jogszabályi előírások szerint. Az igénylés 3. melléklete tartalmazza a beruházás (eszközbeszerzés) alapdokumentumát, amely egyben a megvalósítás és az elszámolás alapjául szolgál. 11. 3. A támogatásban részesült önkormányzat az elszámoláshoz csatolja a hitelesített számlamásolatokat, amelyekről pénzügyi összesítőt készít, valamint benyújtja az átutalási bizonylatok hitelesített másolatait is. Az építési és létesítési engedélyhez kötött beruházásoknál az elszámoláshoz csatolja a használatbavételi engedélyt. Az engedély tartalmazza a fejlesztés tárgya szerint illetékes hatóság(ok) nyilatkozatát arról, hogy a tárgyi beruházás a jóváhagyott terveknek megfelelően készült el. 11. 5. A dokumentumok megőrzéséről, önkormányzat (gesztor) gondoskodik.

számvevőszéki

ellenőrizhetőségéről

az

11. 6. Ha az önkormányzat a támogatást részben vagy egészben nem a pályázatban szereplő közszolgáltatás fejlesztésére használta fel, köteles azt – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) rendelkezései szerint – haladéktalanul visszafizetni. 11. 7. A pályázati kiírásban rögzíteni kell, hogy az önkormányzati megtakarítások felhasználása csak a Regionális Fejlesztési Tanács engedélye alapján történhet. Egyéb tudnivalók A pályázatokat az Igazgatósághoz kell benyújtani a pályázati felhívásban előírt példányszámban. Az Igazgatóság megvizsgálja a pályázat szabályszerűségét és – hiányosság észlelése esetén – az Áht. 64/B. § (3) bekezdése alapján az önkormányzatot hiánypótlásra szólítja fel. Az önkormányzat a hiánypótlásról 8 munkanapon belül gondoskodik a benyújtás szerinti példányszámban. A pályázat benyújtási időpontjának a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelő pályázat beérkezése időpontját kell tekinteni. A pályázati felhívásnak nem megfelelő, hiányos pályázat esetén a beérkezés időpontjának a hiánypótlás teljesítését kell tekinteni. Hiánypótlásra csak egyszer, a felszólítás kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül van lehetőség. Az Igazgatóság a pályázatokat véleményével ellátva 10 munkanapon belül megküldi – 1 példány visszatartásával – a Regionális Fejlesztési Tanácsnak. A támogatási döntésről a Regionális Fejlesztési Tanács írásban értesíti az Igazgatóságot és az érintett önkormányzatot. A támogatás odaítéléséről, illetve elutasításáról szóló döntés a megyei önkormányzatok hivatalos lapjában jelenik meg.

6. függelék. Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Pályázati Felhívása

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Települési hulladék közszolgáltatásfejlesztés támogatása

2004. Lebonyolító:

Közép-Magyarországi Fejlesztési

és

Regionális

Szolgáltató

Kht.

Postacím: 1 1 4 6 B u d a p e st , H e r m i n a ú t 1 7 . T: (1) 471 8955 Fax: (1) 471 8975 Honlap:

w ww .k o z p o nti r eg i o. hu

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztés támogatására

A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (KMRFT) – a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. számú törvény 64. §-a (3) bekezdése alapján készült 66/2004. (IV.15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) mellékletében meghatározott XI. Belügyminisztériumi fejezet: Települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztés támogatására előirányzatból átadott 300 millió Ft terhére – pályázatot hirdet, települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztés támogatására. A rendelkezésre álló keret a 2004. évben használható fel. Éven túli determináció vállalására nincs lehetőség. 1. A támogatás célja

A települési önkormányzatok települési hulladékkezelési közszolgáltatás fejlesztéseinek a támogatása. A előirányzat felhasználása vonatkozásában az alábbi jogszabályokat kell alkalmazni: · · ·

· · · · ·

az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.) a települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2004. évi részletes feltételeiről a környezetvédelmi és vízügyi miniszter és a belügyminiszter 8004/2004. (K.Ért.6.) KvVM-BM együttes tájékoztatója a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok régiók közötti felosztásának elvéről, a régiók forrásairól, a támogatások odaítélésének és felhasználásának szabályairól szóló 66/2004. (IV.15.) Korm. rendeletet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletet a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználásnak rendjéről szóló 24/2003. (III. 4.) sz. Korm. rendeletet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendeletet a számvitelről szóló 2000. évi C törvényt az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvényt és módosításait

A fenti cél elérése érdekében az alábbi jogcímeken igényelhető támogatás: 1. jogcím

Hulladékgyűjtő sziget, gyűjtőpont

2. jogcím

Hulladékgyűjtő udvar

3. jogcím

Komposztáló telep

4. jogcím 5. jogcím

Házi komposztálást segítő speciális eszköz Szennyvíztisztító telepen települési folyékony hulladékot befogadó műtárgy Hulladékgyűjtő, -szállító jármű (beleértve a speciális, szelektív hulladékgyűjtő-szállító járművet, illetve a települési folyékony hulladék szippantó- szállító járművet is)

6. jogcím

A pályázatban a jogcímet meg kell jelölni, a jogcímet (eket) a pályázó határozza meg. Egy beruházásra az előirányzatból csak egyszer adható támogatás. 2. A pályázók köre Támogatásra azok a települési önkormányzatok (továbbiakban önkormányzatok) pályázhatnak, ahol d) jogszabályokban előírt feltételekkel működik települési szilárd-, ill. folyékonyhulladék-kezelési közszolgáltatás,

e)

hatályos helyi közszolgáltatási önkormányzati rendelet alapján megtörtént a közszolgáltató kiválasztása és vele érvényes közszolgáltatási szerződést kötöttek, f) nyilatkozatban vállalják, hogy a tevékenység fejlesztésével összefüggésben a hatályos önkormányzati rendeletet, valamint a közszolgáltatási szerződést szükség szerinti módosítják. Ezen feltételeknek egyidejűleg kell teljesülniük. 3. Nem nyújtható támogatás ·

olyan projekt számára, amely nem a Közép-magyarországi régió területén (Budapest és Pest megye közigazgatási területe) valósul meg;

·

azon pályázat számára, amely a támogatási igény benyújtása előtt megkezdett beruházáshoz, fejlesztéshez kér támogatást azon pályázat számára, amely használt eszköz beszerzésére, illetve a meglévő eszköz felújítására, átalakítására, cseréjére irányul

·

4. A pályázattal elnyerhető támogatás aránya 4.1. A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás. 4.2. A támogatási intenzitás mértéke: 1. jogcím 2. jogcím 3. jogcím 4. jogcím 5. jogcím 6. jogcím

70% 60% 70% 60% 60% 70%

4. 3. A támogatási intenzitás az alábbi esetben növekedhet: Amennyiben a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendeletben meghatározott kistérség határain belül az adott kistérséghez tartozó önkormányzatok több, mint felének részvételével hoznak létre társulást, úgy a pályázó önkormányzat szerinti maximális támogatási mértéken felül további +5% pontos támogatás adható. Csak 2. 3., 5. és 6. jogcímek beszerzésére lehet társulni, amennyiben az(ok) közös használatba kerül(nek)! 5. Pályázati általános feltételek 5.1 A támogatás igénylésére önkormányzatok – társulások esetén a gesztor önkormányzatok – jogosultak a települési hulladékkezelési közszolgáltatás meglévő rendszerének fejlesztéséhez. A támogatás a Regionális Fejlesztési Tanács által közzétett pályázati felhívás alapján igényelhető. A támogatásról a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás három éves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. Törvény 64. § (4) bekezdésében, valamint e

tájékoztatóban foglaltak alapján a Regionális Fejlesztési Tanács – a külön jogszabály előírásai szerint – dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközökről. Társult pályázó az az önkormányzat, amelynek a megvalósuló beruházás részben a tulajdonába, illetve a kezelésébe kerül, feltéve, hogy a támogatás tárgyát képező eszköz, létesítmény tulajdoni viszonyait, igénybevételének pénzügyi és egyéb feltételeit testületi határozat alapján a társult pályázókkal megállapodásban rögzítette. 5.2 Minden pályázó önállóan egy pályázatot – mely igény szerint több támogatási jogcímet is tartalmazhat – nyújthat be, és legfeljebb további egy pályázatban társultként vehet részt. A kötelezően ellátandó települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatáshoz szükséges hulladékgyűjtő, -szállító járműre a 2000 fő alatti állandó lakosú önkormányzatok pályázhatnak. 5.3 A pályázatot a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletben felsorolt dokumentumokkal és tartalmi követelményekkel, valamint az Adatlaphoz csatolt, ott megnevezett dokumentumokkal kell benyújtani, minden esetben tartalomjegyzékkel ellátva. 5.4 Hulladékkezelő létesítmény (ek) a telepítés helye szerinti önkormányzat, kizárólagos, teher-, per- és igénymentes ingatlanán valósítható (k) meg, kivéve a szennyvíztisztító telepen létesítendő befogadó műtárgy esetében. Egy telephelyen több létesítmény is kialakítható. 5.5 A támogatással létrehozott vagyon az önkormányzat tulajdonát képezi, ami építmény, létesítmény és gépjármű esetén 10 évig (illetve gépjármű esetén legfeljebb a selejtezés időpontjáig), egyéb eszköz esetén 5 évig nem idegeníthető el. Az üzemeltetésért a támogatásban részesült önkormányzat (társulás esetében a gesztor) a felelős. 5.6 A támogatható beruházási költség a 2. számú mellékletben megadott fajlagos értékig – ha az nincs meghatározva, akkor a műszaki specifikációt tartalmazó árajánlat értékéig – vehető figyelembe. Ha a beruházás költsége meghaladja az előzőekben kiszámított értéket, akkor a különbözet az önkormányzat saját forrását terheli. Amennyiben a megvalósítás során a nyertes önkormányzatnak a pályázatban tervezettel szemben többletköltsége keletkezik, azt szintén saját forrásból kell fedeznie. 6. A támogatott elemekhez kötött szakmai követelmények, fogalmak A lakosságnál, illetve önkormányzati közintézményben keletkező települési hulladék gyűjtési, szállítási és kezelési rendszer fejlesztésére támogatás igényelhető. Folyékony hulladék esetében támogatás a településen nem csatornázott (hatósági igazolással alátámasztottan gyűjtővezetékkel el nem látott), lakossági és önkormányzati közintézményben keletkező a kommunálishoz hasonló összetételű folyékony hulladék kezelésének fejlesztésére és a közszolgáltatásba való bevonására igényelhető. Támogatás igényelhető a lakosságnál, illetve önkormányzati közintézményekben keletkező veszélyes hulladék szelektív gyűjtésére. Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely a) emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, b) a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint

c) a gazdasági de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. [a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 3. §-ának b) pontja]. 6.1. Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): Olyan, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló, szabványosított, valamint egyedi módon tervezett edényzettel rendelkező begyűjtőhely, amely a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, legkevesebb három frakcióban elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék begyűjtésére szolgál, és amelynek kialakítása megfelel a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R.) előírásainak. [a Kr. 3. §-ának g) pontja] 6.2. Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): Az elkülönítetten begyűjthető települési szilárd és a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, olyan zárt begyűjtőhely, amelynek kialakítása megfelel a R. előírásainak. [a Kr. 3. §-ának f) pontja] 6.3. Komposztáló telep A háztartási és közterületi hulladékokból az ingatlanokon, valamint a közterületen szelektíven gyűjtött biológiailag lebontható hulladék (biohulladék) kezelésére tervezett telephely (eszközök és létesítmények). 6.4. Házi komposztálást segítő speciális eszköz Speciális komposztláda, kizárólag házi komposztálásra kialakított kivitelben. 6.5. Szennyvíztisztító telepen folyékonyhulladékot befogadó műtárgy Olyan műtárgy, melynek kialakítása kizárólag a települési folyékony hulladék szennyvíztelepi kezelését megelőző befogadására alkalmas. 6.6. Hulladékgyűjtő, -szállító jármű A hulladékkezeléshez szükséges gyűjtő, -szállító jármű, mely szállítóeszköz korszerű (tömörítős, félpormentes), szabványos felépítményű és a gyűjtőedényzethez illeszkedő ürítést tesz lehetővé. Speciális szelektív hulladékgyűjtő, -szállító jármű Kizárólag a szelektív hulladékkezelés létesítményein (gyűjtőszigeteken, hulladékgyűjő udvarokon) telepített gyűjtőedényzetek kiszolgálására alkalmas gépjármű, amely a meglevő rendszerhez illeszkedik. Korszerű települési folyékony hulladék szippantó, -szállító cél-jármű Olyan gépjármű, amely az un. undort keltő anyagok (korábban ADR 6.2. osztály) vagy egyéb, ADR hatálya alá nem eső, nem aktívan korrozív, alacsony (max. 15%) szárazanyag-tartalmú települési folyékony hulladék környezet-egészségügyi szempontból megfelelő felszívására, biztonságos közúti szállítására, gravitációs vagy túlnyomás alatti ürítésére alkalmas. 7. Saját forrás 7.1. Az önkormányzati saját rész a támogatás és a teljes beruházási költség közötti különbözet az igénybe veendő fejlesztési elemtől függően.

7.2. A képviselő-testület határozatban dönt a beruházás megvalósulásáról, a megvalósítás összegéről, a rendelkezésre álló saját forrásról, valamint a tervezett egyéb forrásokról. [A határozat forrásrészének összhangban kell állnia az önkormányzat hatályos költségvetési rendeletével.] 8. Pályázat elbírálása 8.1. Előnyt jelenthet az elbírálás során: h) több önkormányzat összefogásával, társulással megvalósuló fejlesztés, i) komplex (több támogatható elemre készült) megoldások alkalmazása, j) térségi szemlélet érvényesítése, k) a megadott fajlagos költségnél alacsonyabb költség mellett, a szakmailag elvárható, illetve rendeletben szabályozott műszaki tartalommal megvalósuló beruházás, l) környezetvédelmi szempontból megfelelő, működő regionális, agglomerációs létesítményhez, befogadóhoz való kapcsolódás, amit a pályázó a létesítmény, befogadó szándéknyilatkozatával támaszt alá, m) ha a beruházás a 2. jogcím, 3. jogcím esetén a rekultivált hulladéklerakó területén valósul meg, n) ha a keletkezett komposztot a 3. jogcím esetén a felhagyott hulladékkezelési létesítmények rekultivációjára használják fel. 8.2. A települési folyékonyhulladék-kezelési közszolgáltatás fejlesztése körébe tartozó szennyvíztisztító telepen települési folyékony hulladékot befogadó műtárgy és települési folyékony hulladék szippantó, -szállító jármű támogatási elemekre benyújtott pályázatok közül előnyben részesülnek azok, amelyek a 8.1. a-e) pontjaiban meghatározottakon túl az alábbi szempontoknak is megfelelnek: g) amelyeket a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002 (II. 27.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében felsorolt település(ek) nyújt(anak) be, amennyiben a település(ek) nem csatornázott(ak), h) amelyek térségi vagy térségfejlesztési szemléletet tükröznek: a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program agglomerációival megegyező, akár azt meg is haladó térségek ellátásának fejlesztésére irányulnak, és a Programban a felszín alatti érzékenység magasabb érzékenységi fokozatában szerepelnek, i) amelyek a hulladékot befogadó szennyvíztisztító telepen keletkező iszapot hasznosítják, j) amelyek környezetileg érzékeny területen zárt (műszaki védelemmel kialakított) tárolókban oldják meg a keletkező hulladék gyűjtését, k) ahol a hulladék szállítója önellenőrzési tervet készít, betartva a használt és szennyvizek kibocsátásának méréséről, ellenőrzéséről, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól szóló 7/2002. (III. 1.) KöM rendelet és a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet vonatkozó szabályait, l) amely beruházás a hulladéknak a felszín alatti vízbe történő bevezetéséből származó, igazolt környezeti károk felszámolását, ennek csökkentését szolgálja. A pályázat befogadásának és érdemi bírálatra bocsátásának előfeltétele a pályázati alapkövetelmények maradéktalan teljesítése. Mivel a pályázat benyújtása nem jelenti automatikusan annak befogadását is, arról – esetleg a hiánypótlás szükségességéről - a pályázat beérkezését követően írásbeli értesítést küldünk.

A pályázatokat a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához (Igazgatóság) kell benyújtani az előírt példányszámban. Az Igazgatóság megvizsgálja a pályázat szabályszerűségét és – hiányosság észlelése esetén – az Áht. 64/B. § (3) bekezdése alapján az önkormányzatot hiánypótlásra szólítja fel. Az önkormányzat a hiánypótlásról 8 munkanapon belül gondoskodik a benyújtás szerinti példányszámban. A pályázat befogadás időpontjának a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelő pályázat beérkezése időpontját kell tekinteni. A pályázati felhívásnak nem megfelelő, hiányos pályázat esetén a befogadás időpontjának a hiánypótlás teljesítését kell tekinteni. Hiánypótlásra csak egyszer, a felszólítás kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül van lehetőség. A hiánypótlás után az Igazgatóság a pályázatokat véleménnyel ellátva 10 munkanapon belül megküldi a KMRFT-nak A támogatási döntésről az KMRFT írásban értesíti az érintett önkormányzatot és az Igazgatóságot. A KMRFT határozata ellen fellebbezésre nincs lehetőség. A nyertes pályázók nevét, a megítélt támogatás célját, mértékét és a megvalósulás helyét az KMRFT a pályázók külön hozzájárulása nélkül közzéteszi a Tanács internetes honlapján (www.kozpontiregio.hu). A nyertes pályázókkal a Támogatási Szerződést a KMRFT köti meg munkaszervezetén (Pro Régió Kht.) keresztül. A benyújtott pályázatot, annak kiegészítéseit, valamint az ezek alapján kötendő támogatási szerződést, és annak teljesítésére vonatkozó egyéb adatokat az KMRFT és a nevében eljárók üzleti titokként kezelik. 9. A támogatás folyósítása A támogatás utalásáról egy összegben az Önkormányzatok számlájára – a KözépMagyarországi Regionális Fejlesztési Tanács értesítése alapján – a Belügyminisztérium intézkedik. 10. Pénzügyi elszámolás 10.1. A támogatásban részesült önkormányzat (gesztor) a támogatás és az önrész rendeltetésszerű felhasználásáról a támogatási szerződésben rögzített időpontig a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának (továbbiakban: Igazgatóság) 2 példányban, illetve a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsnak 1 példányban elszámol a hatályos jogszabály előírásoknak megfelelően. A pályázati adatlap szolgál a beruházás (eszközbeszerzés) alapdokumentumaként, amely egyben a megvalósítás és az elszámolás alapjául is szolgál. 10.2. A támogatásban részesült önkormányzat az elszámoláshoz csatolja a hitelesített számlamásolatokat, amelyekről pénzügyi összesítőt készít, valamint benyújtja az átutalási bizonylatok hitelesített másolatait is. Az építési és létesítési engedélyhez kötött

beruházásoknál az elszámoláshoz csatolja a használatbavételi engedélyt. Az engedély tartalmazza a fejlesztés tárgya szerint illetékes hatóság(ok) nyilatkozatát arról, hogy a tárgyi beruházás a jóváhagyott terveknek megfelelően készült el. 10.3. A dokumentumok megőrzéséről, önkormányzat (gesztor) gondoskodik.

számvevőszéki

ellenőrizhetőségéről

az

10.4. Ha az önkormányzat a támogatást részben vagy egészben nem a pályázatban szereplő közszolgáltatás fejlesztésére használta fel, köteles azt – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) rendelkezései szerint – haladéktalanul visszafizetni. 10.5. Az önkormányzati megtakarítások felhasználása csak a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács engedélye alapján történhet. 11. A pályázati díj A pályázónak a pályázat benyújtásakor pályázati díjat NEM kell fizetnie.

12. ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER A Pályázatok értékelését a KMRFT mellett működő ún. Szakértői Bizottság végzi, szavazati jogot biztosítva a Belügyminisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium egy-egy képviselőjének – a Minisztérium és a KMRFT között (e pályázati rendszer működtetésére) létrejött Megállapodásnak megfelelően. 7. függelék. Nemzeti Fejlesztési Terv Pályázati kereső Nemzeti Fejlesztési Terv Pályázati Kereső <> Pályázati kód:

KIOP-2004-1.3.0.F

Támogatás megnevezése:

Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelését célzó beruházások megvalósítása

Intézkedés neve:

NFT

Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése

Támogatás formája:

vissza nem térítendő

Támogatás elnyerésének módja:

pályázat

Forrás megnevezése: Európai Regionális Fejlesztési Alap Forrás összege:

3 257 000 000.- HUF

Megjelenés dátuma:

2004-01-29

Beadási határidő:

2006-08-31 folyamatos

Elérhetőség:

http://www.kvvm.hu/cimg/documents/PalyazatiFelhivas_eu_bontasi_hulladek040716.doc

Támogatás célja:

a, Az egészségügyi hulladékok kezelésénél a ma működő kórházi hulladékégetők alkalmassá tétele az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére, a lakosságnál található gyógyszerek hulladékainak ellenőrzött begyűjtése és kezelése b, Az építési-bontási hulladékok -a többi hulladéktól való elkülönített- gyűjtési, begyűjtési, kezelési,

ezen belül hasznosítási rendszerének kiépítése, illetve ezek létrehozási feltételeinek megteremtése, begyűjtő rendszerek kialakításának támogatása, a hasznosítás elősegítése, a veszélyes összetevők csökkentése. Kedvezményezettek köre:

Egészségügyi hulladék: Települési önkormányzatok, önkormányzati társulások, állami vagy helyi önkormányzati többségi tulajdonban lévő egészségügyi intézmények, állami egészségügyi felsőoktatási intézmény többségi tulajdonában lévő közhasznú társaság; Építési-bontási hulladék: Települési önkormányzatok, önkormányzati társulások.

Támogatási feltételek:

Támogatható tevékenységek a, - A nem megfelelően működő, térségi feladatokat ellátó egészségügyi hulladékégetők korszerűsítése. (2005. július 30-ig a működő kórházi hulladékégetőket alkalmassá kell tenni az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére, vagy be kell zárni azokat.) - Az egészségügyi hulladék begyűjtő és előkezelő rendszerének fejlesztése és kialakítása. A lakosságnál található gyógyszerek és gyógyszerhulladékok begyűjtő és előkezelő rendszerének fejlesztése és kialakítása. b, - Az építési és bontási hulladék átfogó jellegű kezelőrendszerének fejlesztése és kialakítása. - Lakó- és középületek azbesztvakolatainak, azbeszttartalmú szigeteléseinek biztonságos eltávolítása és az azbesztmentesítés során képződő hulladék kezelése (beleértve az ártalmatlanítást is). Egy hulladékgazdálkodási projekt több támogatott célt is tartalmazhat.

Támogatás mértéke(%):

95

Támogatás minimum a, Egészségügyi hulladék esetében: 100 millió Ft; b, Építési - bontási hulladék esetében: 150 millió Ft; összege: a, cél esetében: 400 millió Ft; b cél esetében: 600 millió Ft. Éven túli kötelezettség vállalható a Támogatás maximum következő évek terhére is, mivel a 2004-2006 közötti időszakban a komponensre összesen 3257 millió összege: Ft áll rendelkezésre; Támogatható projektek (min.-max.):

száma 2 - 9

Kiíró szervezet:

Neve: Gazdasági Címe: 1051 Tel.: Honlap: www.gkm.hu

Közreműködő Neve: Környezetvédelmi szervezet Címe: 1011 (információ, adatlap): Tel.: Honlap: E-mail: [email protected]

és BUDAPEST, (01) és

Vízügyi BUDAPEST,

(

Közlekedési Vigadó

Minisztérium Fő 1)

-

utca

Fejlesztési u.

Minisztérium 6. 374-2700 Igazgatóság 44-50. 224-9114 www.kvvm.hu

További információért hívja a EU Pályázati Információs Központot munkaidőben a 06-40-200-494-es kék számon.

8. függelék. Nemzeti Terv Pályázati Kereső II. Nemzeti Fejlesztési Terv Pályázati Kereső

<>

Pályázati kód:

KIOP-2004-1.4.0.F


Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelmét célzó beruházások megvalósítására

Intézkedés neve: Támogatás formája:

NFT

Környezeti kármentesítés, felszín alatti vizek és az ivóvíz bázisok védelme érdekében


Támogatás pályázat elnyerésének módja: Forrás megnevezése: Európai Regionális Fejlesztési Alap Forrás összege:

6 513 000 000.- HUF


2004-01-29



Elérhetőség:

http://www.kvvm.hu/cimg/documents/PalyazatiFelhivas_Karmentesites_20040713.doc

Támogatás célja:

A felszín alatti vizek tényleges és potenciális szennyeződésének csökkentése a legsúlyosabban

szennyezett területek kármentesítésével, és a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területek szennyeződési kockázatának csökkentése. A kiemelt védelmi területek meghatározásához lásd a Kármentesítési Füzetek 7., kiadta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kedvezményezettek köre:

Gazdasági társaságok, beleértve az állami és önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokat

Támogatási feltételek:

Támogatható tevékenységek Az intézkedés keretében megvalósuló tevékenység az intézkedés céljánál meghatározottak szerint kiválasztott szennyezett területek esetében a kármentesítési műszaki beavatkozás lebonyolítását, a kockázat felszámolásához szükséges beruházás végrehajtását jelenti.


100 Ha a pályázó nem felel meg a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 16. §-ban leírtaknak, akkor a pályázó a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 29-30. § és a 3. Melléklet (Útmutató a támogatási intenzitás számításához) alapján jogosult támogatásra.

Támogatás minimum 200 000 000.- HUF összege: Támogatás maximum 3 000 000 000.- HUF összege: Támogatható projektek (min.-max.):

száma 1 - 8

Kiíró szervezet:

Neve: Gazdasági Címe: 1051 Tel.: Honlap: www.gkm.hu


és BUDAPEST, (01) és (


Vízügyi Minisztérium BUDAPEST, Fő 1)

-

utca

Fejlesztési u.



9. függelék. Nemzeti Fejlesztési Terv Pályázati Kereső III. Nemzeti Fejlesztési Terv Pályázati Kereső

<>


LIFE - Környezetvédelem

Támogatás formája:


Támogatás elnyerésének módja:

pályázat


2004-11-30

Elérhetőség:

http://www.kvvm.hu/palyazatveg.php?content_id=136

Támogatás célja:

LIFE-Környezetvédelem specifikus célja, hogy hozzájáruljon az innovatív és integrált technikák és módszerek, valamint a Közösség környezetvédelmi politikájának további fejlesztéséhez. A LIFE-Környezetvédelem innovatív kísérleti- és demonstrációs tevékenységeket finanszíroz tehát, melyek célja a következő: Földhasználat fejlesztése és tervezése: integrálja a környezetre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó meggondolásokat a földhasználat fejlesztése és tervezése terén Vízgazdálkodás: elősegíti a felszíni- és felszínalatti vizek fenntartható gazdálkodását Gazdasági tevékenységek hatásai: minimalizálja a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatásait Hulladékgazdálkodás: biztosítja a hulladék keletkezésének megelőzését, valamint a hulladékáramokkal való megalapozott gazdálkodást Integrált termelési politika: lehetővé teszi a termékek környezeti hatásának csökkentését

Kedvezményezettek köre:

A LIFE-Környezetvédelem bár nyitva áll bármely, természetes, vagy az Európai Unióban alapított jogi személy számára (beleértve az új tagállamokat) különösképpen az ipari szektor és az állami hatóságok részére szól.

Támogatási feltételek: A demonstrációs projekteknek tartalmazniuk kell egy környezetvédelmi probléma innovatív megoldását, annak tesztelési folyamatát, és a projekt során létrejövő konkrét, gyakorlati eredményeket. Olyan méretben kell megtervezni a projekteket, mely lehetővé teszi a szóban forgó megoldás nagyméretű bevezetésének műszaki és gazdasági megvalósíthatóságának kiértékelését. Az pályázatoknak átláthatónak, valamint műszakilag és pénzügyileg megalapozottaknak kell lenniük

A LIFE-Környezetvédelem által elnyerhető támogatása nem irányul sem kutatásra, sem a meglévő technológiába történő beruházásra, célja, hogy áthidalja a kutatási és fejlesztési eredmények, valamint a széleskörű felhasználás/piaci bevezetés közötti hézagot. A 2004-ben beadásra kerülő LIFE-Környezetvédelem alá tartozó projekteknek 2004. december 1 és 2005. december 1 között kell elkezdődniük. A LIFE-Környezetvédelem projektek végrehajtása rendszerint 1,5 - 3 évet vesz igénybe. A teljes projektköltségek durván 1.000.000 és 5.000.000 között változnak. Az Európai Unió pénzügyi hozzájárulása a jogosult költségek 30%-a olyan projektek esetében, melyek a projektből kifolyólag jelentős jövedelemre tesznek szert. A többi projekt esetében a támogatás mértéke 50%. Az EU hozzájárulás rendszerint nem lépi túl az 1.500.000 Euro összeget (az átlagos hozzájárulás 500.000 Euro nagyságrendű). A LIFE támogatás kizárja egyidejűleg más EU-s pályázatból történő támogatás elnyerését. A projektjavaslatokat a szabványos pályázati formanyomtatványokon kell benyújtani a LIFE- projektért felelős nemzeti hatóság, azaz a KvVM számára. Támogatás mértéke(%):

50 30%-a olyan projektek esetében, melyek a projektből kifolyólag jelentős jövedelemre tesznek szert

Kiíró szervezet:

Neve: Környezetvédelmi és Címe: 1011 BUDAPEST, Tel.: (01) Honlap: E-mail: [email protected]


és (

Vízügyi Fő

Vízügyi Minisztérium BUDAPEST, Fő 1)

utca

-

Fejlesztési u.

Minisztérium 44-50. 457-3300 www.kvvm.hu Igazgatóság 44-50. 224-9114 www.kvvm.hu


10. függelék. Nemzeti Fejlesztési Terv Pályázati Kereső IV. Nemzeti Fejlesztési Terv Pályázati Kereső <> Pályázati kód:

KIOP-2004-1.1.2.F


Szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztését célzó beruházások megvalósítása

Intézkedés neve: Támogatás formája:

NFT

A vízminőség javítása


Támogatás pályázat elnyerésének módja: Forrás megnevezése: Európai Regionális Fejlesztési Alap Forrás összege:

11 378 000 000.- HUF


2004-01-29



Elérhetőség:

http://www.kvvm.hu/cimg/documents/Palyazati_felhivas___Szennyviz_20040713_2.doc

Támogatás célja:

Az országon belüli ellátottsági különbségek kiegyenlítése érdekében szennyvízgyűjtő és-kezelő rendszerek/létesítmények építése, az összegyűjtött szennyvizek megfelelő tisztítása, a 83 %-os csatornázottsági arány eléréséhez szükséges fejlesztések elvégzése a települési szennyvíztisztításról szóló 91/271/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően a 2000-50000 lakosegyenérték közötti szennyvíz agglomerációkban*. * lásd a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. Rendeletet és a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációkat tartalmazó településlistáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelete

Kedvezményezettek köre:

Önkormányzatok, önkormányzati társulások, melyek megfelelnek a 25/2002 (II.27.) Korm. Rendeletben és annak felülvizsgálatában lehatárolt agglomerációnak, illetve az állami tulajdonú vízközmű vállalatok nevében eljáró állami szervezetek

Támogatási

Támogatható

tevékenységek

feltételek:

új szennyvízgyűjtő rendszerek építése - a teljes kiépítettség elérése érdekében a meglévő szennyvízgyűjtő rendszerek fejlesztése, bővítése új szennyvíztisztító telepek építése - meglévő szennyvíztisztító telepek kapacitás-bővítése, hatásfok-növelése, rekonstrukciója iszapkezelő létesítmények építése szennyvíztelepeken vagy önállóan szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását célzó beruházások szennyvíziszap lerakók létesítése A jelen tervezési fázisban az 50%-os csatornázottsági aránynál alacsonyabb mutatóval rendelkező megyékből, a 15000 lakosegyenérték feletti pályázatokat részesítjük előnyben.


95

Támogatás minimum 500 000 000.- HUF összege: 6 000 000 000.HUF Támogatás maximum Éven túli kötelezettség vállalható a következő évek terhére is, mivel a 2004-2006 közötti időszakban a összege: komponensre összesen 11378 millió Ft áll rendelkezésre.; Támogatható projektek (min.-max.):

száma 1 - 4

Kiíró szervezet:

Közreműködő szervezet (információ, adatlap):

Neve: Gazdasági Címe: 1051 Tel.: Honlap: www.gkm.hu Neve: Környezetvédelmi Címe: 1011 Tel.: Honlap: E-mail: [email protected]

és BUDAPEST, (01) és

Vízügyi BUDAPEST,

(


Minisztérium Fő 1)

-

utca

Fejlesztési u.



11. függelék. Pályázat szelektív hulladékgyűjtő rendszer kiépítése Szelektív hulladékgyűjtő rendszerek kiépítése A pályázat címe:

Szelektív hulladékgyűjtő rendszerek kiépítése

A pályázat célja:

A települési hulladék hasznosítható vagy egyes veszélyes összetevőinek szelektív gyűjtéséhez szükséges és/vagy az összetevők hasznosításának, ártalmatlanításának elősegítését lehetővé tevő eszközök, berendezések beszerzése, létesítmények kialakítása, beleértve a szerves hulladék házi komposztálásának, illetve az állati hulladék szelektív gyűjtésének elősegítését.

A támogatás igénybe Vissza nem térítendő az önkormányzatok és közszolgáltatók vételére jogosultak köre: számára, kamattámogatás a gazdasági társaságok számára

A támogatás formája: A támogatás határa:

Vissza nem térítendő, vagy kamattámogatás

felső -önkormányzatok számára a beruházás/projekt teljes költségének 90%-a, de legfeljebb 10 millió forint helyi rendszerek esetén, és legfeljebb 25 millió forint több települést érintő rendszerek kialakítása, illetve fejlesztése esetén, - gazdasági társaságok számára maximum 10 millió Ft kamattámogatás.

A támogatás feltételei:

- a támogatandó beruházás a hatályos jogszabályok szerinti engedélyekkel rendelkezik, - a pályázónak be kell mutatnia, hogy miként ösztönzi a lakosságot a kialakítandó szelektív hulladékgyűjtésben való részvételre, - az átvevőknek, kezelőnek rendelkeznie kell érvényes hulladékkezelési engedéllyel, szabad kezelői, hasznosítási kapacitással és előszerződést vagy szándéknyilatkozatot kell adnia a szelektíven gyűjtött összetevők és a hasznosítható összetevők mennyiségének kezelésére, amit a pályázathoz csatolni kell. - A támogatott fejlesztés bemutatásának, ismeretterjesztésének vállalása, kommunikációja Nem támogatható a pályázat, ha - a tervezett megoldás nem felel meg az adott hulladékáramra vonatkozó hatályos jogszabályoknak; - nem illeszkedik az OHT-ban és a területi hulladékgazdálkodási tervekben foglaltakhoz. A pályázatok elbírálásának szempontjai: - a támogatás feltételeinek való megfelelés mértéke; - előnyt élvez a települési hulladék veszélyes összetevőinek szelektív gyűjtését is megoldó program; -előnyt élveznek azok az önkormányzatok, melyek a rendszer létrehozásában nagyobb önrészt vállalnak.

A pályázatok A pályázatot a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatósághoz (KÖVIZIG) kell benyújtani 5 példányban, a benyújtásának felhívás „általános szabályok” részében szereplő határnapokig. szabályai: A szükséges pályázati adatlapot („Zöld Forrás” pályázati adatlap környezet- és természetvédelmi valamint vízgazdálkodási célú fejlesztések megvalósításához), a kitöltési útmutatót és a kötelezően csatolandó mellékleteket a PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ tartalmazza.

Értékelési szempont A beruházás megalapozottsága: ü A költségvetés realitása, 20 indokoltsága, pénzügyi megalapozottsága, fajlagos költség 20 ü A projekt eredményeinek fenntarthatósága szakmai, intézményi, pénzügyi szempontból 2. ü Érintett lakosságszám (több település 10 összefogása) ü A helyi szükségletekhez való 10 illeszkedés mértéke, a fejlesztés (társadalmi, gazdasági, környezeti) hatásának mértéke a közvetlenül érintett térségre 5 ü Térség elmaradottsági szintje 3. A fejlesztés szakmai megfelelősége, 10 indokoltsága: ü Környezetvédelmi és műszaki szempontok alapján való megfelelés 10 ü A projekt megalapozottsága, a tervezett ütemezés realitása 4. Kistérségi, megyei, regionális, országos programokhoz, koncepcióhoz való illeszkedés 5. A projekt ellenőrizhetősége, átláthatósága, illetve a megadott mérőszámok, „indikátorok” milyen mértékben alkalmasak az eredmények objektív bemutatására Összesen:

Adható pontszám

Adott pontszám

1.

40

25

20

5 10 100

12. A PÁLYÁZATI EGYSÉGCSOMAG TARTALMA A pályázati egységcsomag tartalmazza a Pályázati Felhívást annak mellékleteivel 1. sz. melléklet: Benyújtandó dokumentumok jegyzéke a beszerezni kívánt elemek (jogcímek) függvényében 2. sz. melléklet: Támogatható eszközök, létesítmények fajlagos költségei 3. sz. melléklet: Pályázati Adatlap, Költségtáblák és Nyilatkozatok A pályázati kiírás és egységcsomag letölthető: www.kozpontiregio.hu honlapról. Csak az a pályázat felel meg a formai követelményeknek, amelyik tartalmazza az Adatlapot, Költségtáblákat valamint a Nyilatkozatokat, a 1. számú melléklet alapján a szükséges, valamint az adott jogcímre vonatkozó dokumentumokkal felszerelt, minden oldala szignóval van ellátva, cégszerűen aláírt és összefűzött.

13. A pályázat benyújtása A pályázat benyújtásának határideje: 2004. augusztus 31. A pályázatokat a megadott határidőn belül folyamatosan a következő címre kell kizárólag postai úton benyújtani (a benyújtás dátumának a pályázati csomag borítóján lévő postabélyegzőt tekintjük 2004. augusztus 31.): Magyar Államkincstár Budapesti Igazgatóság Címe: 1139 Budapest, Váci út 71. A pályázatot 8 összefűzött példányban, egy csomagba csomagolva kell benyújtani, amelyből: - 1 példány komplett azaz minden mellékletet tartalmazó, eredeti dokumentumokkal felszerelt és “E” jellel megjelölt, - 7 komplett másolati példány Az adatlapokat és a nyilatkozatokat elektronikus adathordozón (floppy/CD) is be kell adni. A pályázat beérkezése nem azonos a pályázat befogadásával! A csomagra kérjük ráírni a pályázat azonosítóját: BM-KMRFT 2004 A pályázatok összeállításához szükség esetén felvilágosítás a Pro Régió Ügynökségnél kérhető hétfő, szerda 10-13 óráig: Pro Régió Ügynökség Tel: 1/471-8955 Fax: 1/471-8975

A Pályázati Felhívás mellékletei: 1. Benyújtandó dokumentumok jegyzéke a beszerezni kívánt elemek (jogcímek) függvényében

2. Támogatható eszközök, létesítmények fajlagos költségei 3. Adatlap, Költségtáblák és Nyilatkozatok TARTALOMJEGYZÉK

I. FEJEZET. ÁLTALÁNOS ADATOK I.1. A tervkészítés jogi alapja, adatszolgáltatás, együttműködés I.2. A tervkészítés általános adatai

129 2 131

I.2.1 Szigetszentmiklós Város területi bemutatása 2.1. Demográfiai adatok 2.2. Gazdasági tevékenységek 2.3 Út-, vasút- és vízi út hálózat 2.4 Geológiai, hidrogeológiai jellemzők I.2.2. A környezetvédelmi tervek készítésének általános szempontjai.

II. FEJEZET. NEM VESZÉLYES HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ TERV

131 131 131 131 131 131

132

II. 1. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete II.1.1. Az adatgyűjtés köre, forrásai, pontossága, problémái, becslési módszerek II.1.2. Nem veszélyes hulladékok II.1.3. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok II.1.4. Csomagolási hulladékok

132 132 132 133 133

II.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége II.2.1. Nem veszélyes hulladékok II.2.2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok II.2.3. Csomagolási hulladékok

134 134 135 135

II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége II.3.1. Nem veszélyes hulladékok II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok II.3.3. Csomagolási hulladékok

136 136 136 137

II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása II.4.1. Nem veszélyes hulladékok II.4.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok II.4.3. Csomagolási hulladékok

138 138 139 139

III. FEJEZET. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK 140 A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése 21

IV. FEJEZET. AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK 140 V. FEJEZET. A HULLADÉKOK KEZELÉSE, A KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK

140

V.1. Települési hulladékgazdálkodás 140 V.1.1 Hulladékok gyűjtése és szállítása 140 V.1.2 A kommunális szilárd hulladék begyűjtése, szállítása és előkezelése, kezelése 141 Technológiai folyamat ismertetése 26 Kommunális hulladék begyűjtése, elszállítása az átrakó-állomásig: 26 Átrakó-állomás technológiai leírása: 26 Átrakó-állomástól Bicskére történő szállítási, lerakási technológia: 27 Ügyfélszolgálati iroda 28 Gépjavító tevékenység műszaki technológiai leírása 28 V.1.3. A települési folyékony hulladék, valamint a kommunális szennyvíziszap gyűjtése, szállítása, kezelése illetve hasznosítása 142 Szennyvíztisztítási technológia 29 Iszapvonal 30

V.1..4.

A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése

144

V.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők 145 V.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen 37 V.2.2. A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése. 40 V.3. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése V.3.1. A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi gyűjtés -körzetenként V.3.2. A települési folyékony hulladék kezelése

145 145 145

V. 4. A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése 146 V.4.1. A településen keletkező települési szennyvíziszap mennyisége 146 V.4.2. A tervezési terület szennyvíziszap-kezelési jellemzői, hasznosítási módjai, hasznosított mennyiség és aránya, további hasznosítási lehetőségek, ártalmatlanított mennyiség (lerakás) és aránya 146

VI. FEJEZET. AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

146

VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele 146 VI.1.1. A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása 146 VI.1.2. Csökkentési célok 148 VI.2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése

152

VII. FEJEZET. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM. 157 VII.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemlélet-formáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok 157 VII.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program VII.2.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása 158 VII.2.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési programok

157

160

VIII. FEJEZET. A MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK164 MELLÉKLETEK, FÜGGELÉKEK

62

1. sz. melléklet. Szelektív hulladékgyűjtés

62

1. függelék. Jogszabályok

88

2. függelék EWC kódok, azonosító számok

91

3. függelék. Önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatai

97

4. függelék. Támogatható eszközök, létesítmények fajlagos költségei

100

5. függelék.Együttes miniszteri tájékoztató a közszolgáltatás fejlesztésének feltételeiről

104

6. függelék. Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Pályázati Felhívása

109

7. függelék. Nemzeti Fejlesztési Terv Pályázati kereső I.

117

8. függelék. Nemzeti Terv Pályázati Kereső II.

118

9. függelék. Nemzeti Fejlesztési Terv Pályázati Kereső III.

119

10. függelék. Nemzeti Fejlesztési Terv Pályázati Kereső IV.

120

11. függelék. Pályázat szelektív hulladékgyűjtő rendszer kiépítése

121

2. számú melléklet

Sol Oriens Környezetvédelmi és Biztonságtechnikai Bt 2310 Szigetszentmiklós, Szilágyi L. u. 54/c. Tel/fax: 06 24 441 751 E-mail: [email protected]

SZIGETSZENTMIKLÓS

Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2004-2008

Felülvizsgálat 2007. március

I. fejezet. Általános adatok A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírja a helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozását. A helyi hulladékgazdálkodási terv elkészítésének jogszabályi kereteit a fent említett törvény mellett a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Terv határozza meg. A hulladékgazdálkodási terveket a különböző szinteken egységesen hat évre szólóan kell elkészíteni a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület- és településfejlesztési, valamint terület- és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 37. § (1) bekezdése értelmében az elkészült hulladékgazdálkodási terveket 2 évente felül kell vizsgálni, és beszámolót kell készíteni a tervben foglaltak végrehajtásáról. Ennek alapján szükség szerint módosítani kell a terveket Felülvizsgálati hely: Szigetszentmiklós Város közigazgatási területe A felülvizsgálatért felelős szerv: Szigetszentmiklós Város Önkormányzata A felülvizsgálatot készítő neve: Sol Oriens Környezetvédelmi és Biztonságtechnikai Bt 2310 Szigetszentmiklós, Szilágyi L. u. 54/ c. Telefon: 06 24 441 751 e-mail: [email protected] Tervezett időszak: 2004-2008. A tervezés bázis éve: 2002. A felülvizsgálathoz az adatszolgáltatók neve:: Szigetszentmiklós Polgármesteri Hivatal, ARIES Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Észak Csepel Szigeti Víz- és Csatornamű Kft., AD Kft. Szakorvosi Rendelőintézet Szigetszentmiklós-Gyártelep, Sterifant Kft Szigetszentmiklós Város Önkormányzat EGOMIR (háziorvosi, fogorvosi rendelők, Védőnői Szolgálat), Septox Kft. ATEV Rt.

Tervezésbe bevont hatóságok, szervezetek, együttműködések formái A Hgt. 34. § (1) bekezdése értelmében a helyi hulladékgazdálkodási tervet készítőknek a területen lévő, illetve működő hatóságok, érdekképviseleti és környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonásával kellett a tervezést és a későbbi felülvizsgálatot, valamint a tervben foglaltak végrehajtásának ellenőrzését megoldani.

I.2. A tervkészítésnél annak felülvizsgálatánál figyelembe vett általános adatok I.2.1 Szigetszentmiklós Város területi bemutatása A tervkészítés során figyelembe vettük a demográfiai adatokat, a gazdasági tevékenységeket, az út-, vasút- és vízi úthálózatot, a geológiai, hidrogeológiai jellemzőket I.2.2. A környezetvédelmi tervek készítésének általános szempontjai. Minden esetben alapszempontként kezeltük a terület sziget-jellegét, az édesvíznyerési lehetőséget. Figyelembe vettük, hogy minden olyan környezeti hatást okozó tevékenységet kerülni kell, amely a vízkészleteket károsan befolyásolhatja. Célul tűztük ki, hogy a jövőben alaposabban és szigorúbban kell gondolni és kezelni a természet- és tájvédelmet. Mindez azt jelenti, hogy a térségi jelleget fokozottabban figyelembe kell venni, az elkészített terveket, pedig a szükséges mértékben módosítani kell. A környezethasználat veszélyeivel fenyegetett közösségeknek elegendő információra van szükség ahhoz, hogy a kockázat mértéke, természete megérthető legyen. Emiatt a környezeti állapotfelmérésnek, mint az információs rendszer módszerének olyannak kell lenni, amely a műszaki, jogi, és szervezeti fejlesztésekhez alapot szolgáltat. A helyi tervezés során alapvető, általános szempont a jogszabályi követelmények teljesítése, a környezethasználat szabályozása, programok készítése, koncepciók megalapozása, műszaki fejlesztések, kutatások irányainak meghatározása, PR tevékenység, tájékoztatás, oktatás megszervezése, a fenntartható fejlődés biztosítása, környezetvédelmi célú teljesítményértékelés, környezetvédelmi igazgatás kialakítása.

II. fejezet. Nem veszélyes hulladékokra vonatkozó terv teljesítése II. 1. A területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége II.1.1.


II./1. Táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (t/év): 2002(bázisév) Hulladék Települési szilárd hulladékok(nem szelektíven 6477,57 és szelektíven gyűjtött)

2003

2005

2006

8415,00

Nsz. 8623,14 Sz:-

Nsz. 7602,8 Sz:165,87

260000 280.000 250.000 260000 Települési folyékony hulladék 1460,00 1460,00 1460 1460 Kommunális szennyvíziszap 413,66 390,32 191,56 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert 217,58 hulladékok Nincs Nincs Nincs Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem Nincs önkormányönkormányz önkormányz önkormányzati veszélyes hulladékok zati felelősség ati ati felelősség

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 620,47 hulladékok 288558 Összesen

felelősség

felelősség

691,83

1588,14

1893,2

260980,5

272061,6

271313,43

Megjegyzés: Az építési bontási és egyéb inert hulladék adat a táblázatban az ARIES Kft által elszállított mennyiséget jelenti. Az illegálisan lerakott építési, bontási hulladék évi mennyiségéről továbbra sincs adat. A 2005-ös évben és a 2006-os évben a hulladékmennyiség enyhe csökkenése figyelhető meg a bázisévhez viszonyítva. A TSZH elkülönített begyűjtésére és hasznosításra 10 db gyűjtősziget kialakítása és 1 db céljármű beszerzése történt meg. A családi házas övezetekben a PET palack gyűjtés 2006 évben szintén beindult.

II.1.3. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok II./2. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év) Mennyiség (t/év) 2005 2006 Veszélyes hulladékok Hulladékolajok n.ö.f n.a 0,08(Aries) 0,21(Aries) -? -? Akkumulátorok és szárazelemek 5,8 Elektromos és elektronikai n.ö.f n.a -? -? hulladékok gépjárművek n.ö.f n.a Kiselejtezett 1,66 3,075 2,873 Egészségügyi hulladékok 0,9 0,9 1,29 Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagoló n.ö.f n.a n.ö.f n.ö.f eszközeik n.a n.a Azbeszt n.ö.f n.ö.f n.a n.ö.f n.a n.a Egyéb hulladék n.ö.f n.a n.ö.f n.ö.f Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen n.ö.f. n.a n.ö.f. n.ö.f. Gumi n.ö.f n.a n.ö.f n.ö.f Egyéb hulladék (lom) 535,84 443,17 538,26 Hulladék

Megjegyzés: n.ö.f – nincs önkormányzati felelősség n.a - nincs adat Elektromos hulladékot az Aries Kft is gyűjteni kívánja, szükséges engedélyek beszerzése folyamatban. Az egészségügyi hulladékok mennyisége megnövekedett, jelentős további növekedés azonban nem várható,

II.1.4. Csomagolási hulladékok

II./3. táblázat A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év) n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

2005 -

2006 50,27 93,43 -

-

22,17 165,87

A csomagolási hulladék szelektív gyűjtésének továbbfejlesztése szüksége. Lakossági igény van a családi házas övezetekben is hulladékgyűjtő szigetek létesítésére. II.2.

A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége

II.2.1. Nem veszélyes hulladékok A település területéről származó vegyes kommunális felhalmozott hulladék, mintegy 715.000 m³ tömör hulladékot a taksonyi hulladéklerakóban tárolják, amelybe a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség KF.4771/19/04 sz. határozatában a hulladéklerakást véglegesen megtiltotta, egyben e határozatban a rekultivációt előírásokkal elrendelte. A rekultivációs terv elkészült, hatósági vizsgálata jelenleg folyamatban van Jelen összeállításban a hulladéklerakóval és a lerakott hulladékkal a folyamatban lévő eljárások miatt nem foglalkozunk. Foglakoztunk viszont a közigazgatási különböző területein lerakott, a végleges elhelyezését tekintve a bázisévet megelőzően ( 2002 január 1. előtt) nem megoldott (illegálisan lerakott, elhagyott hulladékokról, amelyek kezelését a településen az önkormányzatnak (is) tervezni kell. A keletkező építési, bontási hulladék nem kerül hasznosításra. Ezen hulladékokat a lakosság többnyire a keletkezési helyükhöz közel, települési szilárd hulladékkal keverve illegálisan lerakja.

II./4. táblázat A településen felhalmozott, hulladékok és (becsült )mennyiségük. Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék

további kezelést igénylő nem veszélyes Mennyiség (t) 2006 930 35,82 (Aries) 0 0

Hulladék Mennyiség (t) Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 26125 hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes n.ö.f hulladékok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes n.ö.f hulladékok* Összesen 27055

2006 0 26125 n.ö.f n.ö.f 26160,82

* itt csak az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladék mennyiségét kellene feltüntetni, de ezek a hulladékok nem tartoznak önkormányzati felelősségi körbe. Az illegálisan lerakott hulladék egy része önkormányzati kezelésű, másik része magánterületeken található. Az illegális lerakók részleges megszüntetésére az önkormányzat pályázati pénzek felhasználáséval 2007 tavaszán 9,32 MFt összegben kármentesítést végez. II.2.2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok II./5. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük (tonna) Mennyiség (t) Veszélyes hulladékok Hulladékolajok n.a. n.ö.f n.a. n.ö.f Akkumulátorok és szárazelemek n.a. n.ö.f Elektromos és elektronikai hulladékok n.a. n.ö.f Kiselejtezett gépjárművek 0 Egészségügyi hulladékok n.a Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik n.a. n.ö.f Azbeszt n.a. n.ö.f Egyéb hulladék n.a. Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen n.a. n.ö.f Gumi n.a. n.ö.f Egyéb hulladék n.a. Hulladék

Felhalmozott hulladékokról nincs adat. II.2.3. Csomagolási hulladékok II./6. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igénylő csomagolási hulladékok nem tartoznak önkormányzati felelősségi körbe és mennyiségükre nincs adat (tonna)

Hulladék

Szelektíven gyűjtött mennyiség (t)

Papír és karton csomagolási hulladék n.a. Műanyag csomagolási hulladék n.a. Fa csomagolási hulladék n.a. Fém csomagolási hulladék n.a. Vegyes összetételű kompozitn.a. csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék n.a. Üveg csomagolási hulladék n.a. Textil csomagolási hulladék n.a. Összesen n.a.

2005

2006

-

57,86 80,52 -

-

138,38

A felhalmozott mennyiség a még ki nem szállított, szelektíven gyűjtött anyagmennyiséget jelenti. II.3.

A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége

II.3.1.


II./7. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Települési szilárd hulladék

Település beszállított (t/év) 11257,59

Települési folyékony hulladék nincs Kommunális szennyvíziszap nincs Építési-bontási hulladékok és egyéb nincs inert hulladékok* Mezőgazdasági és élelmiszeriparinincs nem veszélyes hulladékok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem nincs veszélyes hulladékok* Összesen 11257,59

Település kiszállított 2005 2006 (t/év) 17735,16 Be18541,28 Be16681,4 Ki18532,05 Ki16647,4 0 1460,00 217,5 n.a.

1460(BK) 1460(BK) 446,03(BK) 209,96(BK) n.a.

n.a.

620,3(BK) 1588,14 1893,2( BK) (BK) 20032, 96 B22035,45 B20244,56 K22026,22 K20210,56

* csak az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladék mennyisége Az adatok alapján megállapítható hogy jelentős mennyiségi változás nincs.

II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok II./8. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük

Hulladék Veszélyes hulladékok

Település beszállított (t/év)

Hulladékolajok n.a. n.a. Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok n.a. n.a. Kiselejtezett gépjárművek 0 Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok 0 Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik n.a. Azbeszt n.a. Egyéb hulladék n.a.

Nem veszélyes Csomagolási hulladékok összesen Gumi hulladékok Egyéb hulladék

n.a. n.a. n.a.

Településről kiszállított (t/év) 2005

2006

n.a. 5,8

n.a

n.a

n.a. n.a. 1,66 0,9

n.a.

n.a

0.6

1,2

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

BK841,29 983,72

II.3.3. Csomagolási hulladékok II./9. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük

Hulladék

Településre beszállított (t/év)

Papír és karton csomagolási hulladék n.a. Műanyag csomagolási hulladék n.a. Fa csomagolási hulladék n.a. Fém csomagolási hulladék n.a. Vegyes összetételű kompozit n.a. csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék n.a. Üveg csomagolási hulladék n.a. Textil csomagolási hulladék n.a. n.a. Összesen II.4.

Telepü lésről 2005 2006 kiszállí tott Ki Be Ki (t/év) Be n.a. 10,58 10,58 145,79 87,92 n.a. 8,96 8,96 189,18 108,66 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

9,31 9,31 77,49 77,49 28,85 28,85 412,46 274,07

A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása

A területen jelenleg hasznosításra, vagy ártalmatlanításra kerülő, illetve nem kezelt hulladékok típusai, mennyisége, a hulladékok hasznosítási arányai, külön kitérve a veszélyes és csomagolási hulladékokra. II.4.1. Nem veszélyes hulladékok II./10. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) 2006 évben. Hulladék


Lerakás

Egyéb kezelt*** t/év % t/év % 16681,4100 -

t/év % t/év % Települési szilárd hulladék 274,07 1,6 Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap 1460 100 1460 100 Építési-bontási hulladékok és egyéb209,96 100 inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nemveszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem1893,2 100 veszélyes hulladékok Egyéb hulladék, lomtalanítás 983,72 100 19768,28 100 1460 100 Összesen 1737 * * anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség ** energianyerés céljából végzett hasznosítás *** az „Egyéb kezelt” oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minősül, ezért azt a „hasznosítás” oszlopban kell jelezni.

II.4.2.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

II./11. táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) 2006 évben. Hulladék


Lerakás

t/év

t/év

%

Veszélyes hulladékok Hulladékolajok 0,21 Akkumulátorok és szárazelemek n.a Elektromos és elektronikai hulladékok n.a Kiselejtezett gépjárművek n.a Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen 274,07 1,6 Gumi Egyéb hulladék

t/év

%

-

%

Egyéb kezelt*** t/év %

-

1,2

100

* anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség ** energianyerés céljából végzett hasznosítás *** az „Egyéb kezelt” oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minősül, ezért azt a „hasznosítás” oszlopban kell jelezni. AriesKft autógumi hasznosításra engedélykérelemet nyújtott be.

II.4.3. Csomagolási hulladékok II./12. táblázat A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) 2006 évben Hulladék

Hasznosítás*

Égetés**

Lerakás

t/év % 87,92 100

t/év -

t/év

Papír és karton csomagolási hulladék

% -

% -

Egyéb kezelt*** t/év % -

Hasznosítás* Műanyag csomagolási hulladék 108,66 100 Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék 77,49 100 Textil csomagolási hulladék 274,07 100 Összesen

Égetés**

Lerakás

-

-

-

-

Egyéb kezelt*** -

-

-

-

-

-

-

* anyagában történő hasznosítás ** energia nyerés céljából végzett hasznosítás *** az „Egyéb kezelt” oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással, vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minősül. III. fejezet. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények nem változtak az eltelt időszakban. IV. fejezet. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések Nem változott. V. fejezet A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások A településen folytatott hulladékhasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységekhez kapcsolódó begyűjtés, kezelőlétesítménybe való szállítás, valamint előkezelő és hasznosító technológiák, kapacitásuk, a telephely és üzemeltető ismertetésével a következők:

V.1. Települési hulladékgazdálkodás V.1.1 Hulladékok gyűjtése és szállítása V./14. táblázat: bemutatása Engedélyes Cím neve

A nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek táblázatos Telephely

Tárgy*

Engedély száma


Engedélyes neve

Cím

Telephely

Tárgy*

Engedély száma


ARIES Ipari,2310 Szigetszent- 2310 Szigetszent- Szilárd, nemKTVF:217276/2005 Kereskedelmi ésmiklós Határ útmiklós Határ útveszélyes Szolgáltató Kft 12-14. 12-14.

2008 szept. 30

Rumpold- Bicske2060 Bicske,Bicske , Külterület Szilárd települési40719-44/2005 Kft Kossuth u. 60-62 hulladék lerakás

2010. december 31

hulladék begyűjtésre, szállításra, előkezelésre vonatkozó hulladékkezelé si engedély

Észak Cepel 2310 Szigetszent-2310 Szigetszent-Szennyvíztisztító KF:5010-3/2003.- 2004. december 2 szigeti Víz- ésmiklós, Gyári útmiklós, Gyári útüzemeltetési 31. Engedély Csatornamű Kft 21 21 vízjogi engedély folymatban Települési 2310 AD Kft 2310 KF engedély Szigetszentmiklós Szigetszentmiklós folyékony folyamatban Dr. Varga l. u. 42 Dr. Varga l. u. 42 hulladék szállítás 2009 április 30. Sterifant Kft 1134 Bp., Lehel 1134 Bp., Lehel Egészségügyi u. 59 u. 59 hulladékok (Szakorvosi rendelő Int.) Szállítása, 14/5381-10/2005 ártalmatlanítása KTVF:2672-5/2006 Bp. Egészségügyi SEPTOX Kft. 1142 Bp. 1142 n.a Komáromi u. 2. Komáromi u. 2. hulladékok szállítása, H-285/2/2000 1097 Bp. Illatos ártalmatlanítása KF: 5011-6/2002 út 23 nincs eredetű Gyár Állati ATEV Rt. 1097 Bp. Illatos Tököli megjejlölve 240/000/2004 hulladékok 2316 Tököl út 23. begyűjtése, Ráckevei út szállítása és ártalmatlanításán ak előkészítése n.a. eredetű 1257-2/99 1097 Bp. Illatos Debreceni Gyár Állati ATEV Rt. 4002 Bánk hulladékok út. 23. ártalmatlanítása Pf.:106

*

a II. fejezet táblázataiban megjelenő hulladékok szerinti bontásban

V.1.2 A kommunális szilárd hulladék begyűjtése, szállítása és előkezelése, kezelése Közszolgáltató az ARIES Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A szelektív hulladékgyűjtés elkezdődött, amelynek továbbfejlesztése szükséges.

V.1.3. A települési folyékony hulladék, valamint a kommunális szennyvíziszap gyűjtése, szállítása, kezelése illetve hasznosítása Folyékony hulladék szállítás: Szolgáltató az AD Kft. A szállításra vonatkozó információk továbbra is szűk-körűek. A szállítás 1db. KAMAZ típusú 10 m³ űrtartalmú tartályos tehergépkocsival történik, lakossági megrendelésre. A folyékony hulladékot minden esetben a Szigetszentmiklósi szennyvíztisztító telepre szállítják. Beszerezésre került 1db. folyékony hulladék szállító tehergépjármű, amelyet az ÉCsVCsM Kft üzemeltet. Folyékony hulladék kezelés, kommunális szennyvíziszap kezelés és hasznosítás: Szolgáltató az Észak Csepel Szigeti Víz- és Csatornamű Kft. A tevékenységet a vonatkozó jogszabályok betartása mellett az Önkormányzattal kötött Vállalkozói, illetve Bérleti-Szolgáltatási Szerződés szabályozza. A folyékony hulladékot befogadó és a kommunális iszapot keletkeztető Szigetszentmiklósi biológiai szennyvíztisztító telep a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság H. 67008-4/1992 sz. (vizikönyvi szám: 6.2/12/457) létesítési engedélye alapján épült. Az üzemeltetés jogi alapját jelenleg is ez a vízjogi létesítési engedély képezi. A folyékony hulladék és kommunális szennyvíziszap szállítására és kezelésére helyi rendelet nincs. A hálózat karbantartására és üzem zavar elhárítására új célmunkagép beszerezve.

V./16. táblázat

A hulladékkezelő telepek bemutatása

Kezelő vállalkozásokKezelési (D) Kezelt hulladék** Kapacitás (t/év) megnevezése, címe kód* ARIES Ipari, KereskedelmiD14 Települési szilárd 25 000 D15 és Szolgáltató Kft hulladék

Kihasználtság (%) 74 %

Rumpold-Bicske Kft

67%

2310 Szigetszentmiklós Határ út 12-14.

D5

Települési szilárd 300000 hulladék

Kezelő vállalkozásokKezelési (D) Kezelt hulladék** Kapacitás (t/év) megnevezése, címe kód* Észak Cepel szigeti Víz- ésD8 1,825,000 Települési D2 Csatornamű Kft folyékony 2310 Szigetszent-miklós, hulladék Gyári út 21 Kommunális szennyvíziszap 2000 Sterifant Kft D9 Egészségügyi 1250 1134 Bp., Lehel u. 59 hulladék

Kihasználtság (%) 90%

SEPTOX Kft. D9 1142 Bp. Komáromi u. 2.

Egészségügyi hulladék

n.a

ATEV Rt. Debreceni Gyár D9

Allati hulladék

* **

2500

eredetűn.a

73 % n.a

n.a

a Hgt. 3. számú mellékelte szerinti D kód a II. fejezet táblázataiban megjelenő hulladékok szerinti bontásban

V./17. táblázat A tervezés időpontjában működő válogató szervezetek bemutatása A tervezés időpontjában válogató szervezet nem működött a közigazgatási területen. A városban 2006. április 01-től valósult meg a szelektív hulladékgazdálkodás. A szelektált hulladék begyűjtését gyűjtőszigetes és zsákos módon végzi a közszolgáltató. A begyűjtött műanyag szelektív hulladék előkezelése az alábbi módon történik: - kézi válogatás - perforálás - bálázás

V./18. táblázat A tervezés időpontjában a településen működő hasznosító szervezetek bemutatása Telephely Üzemeltető neve,Hasznosítási Kezelt Létesítmény Kezelt címe (R) kód* hulladék** kapacitása hulladék (t/év) mennyisége (t/év)

Telephely

neve,Hasznosítási Kezelt Létesítmény Kezelt (R) kód* hulladék** kapacitása hulladék (t/év) mennyisége (t/év) Észak Cepel szigeti Víz-Észak Cepel szigeti Víz-R10 1460 Kommunális 2000 és Csatornamű Kft és Csatornamű Kft szennyvíz2310 Szigetszent-2310 Szigetszentiszap miklós, Gyári út 21 miklós, Gyári út 21 * **

Üzemeltető címe

a Hgt. 4. számú mellékelte szerinti R kód a II. fejezet táblázataiban megjelenő hulladékok szerinti bontásban

V./19. táblázat Engedélyezett, illetve hosszabb távon tovább működő lerakók bemutatása Telephely

Lerakó típusa

Gyűjtési körzet

Lerakott hulladék

Lerakott hulladékmennyiség (t/év)

Engedélye- Potenciális zett szabad kapacitás kapacitás (m3) (m3)

A Csepel szigeten a természeti adottságok miatt hulladéklerakó nem üzemelhet A tervezés időpontjában lerakó nem működik a közigazgatási területen V.1..4. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése Ezt a fejezetet érintettségtől függően kell kidolgozni. Tartalmazza azon telephelyek adatait korábbi és jelenlegi üzemeltetőjének megnevezését, a tárolás körülményeit, az esetleges környezeti veszélyeknek, károknak a bemutatását - ahol felhalmozott hulladék található. 2005. évig bezárólag fel kell számolni az engedély nélküli, illegális (vad), használaton kívüli vagy nem rendszeresen használt lerakókat. Ezért számba kell venni azokat a telepeket, helyszíneket, ahol ilyen hulladék található. Előbbiek figyelembevételével 2004. április 13-án és április 19-én bejárás történt a településen található általunk fontosnak tartott, alábbiakban felsorolt illegális hulladéklerakók feltérképezése, az elhelyezett hulladék mennyiségének felmérése, az ártalmatlanítási lehetőségek számbavétele céljából. Az általunk fontosnak tartott helyeket jártuk be és térfogat alapján próbáltuk megbecsülni a hulladék mennyiségét. A hulladékot sok helyen a gaz benőtte, így a dimenziók nehezen megállapíthatóak. A mennyiséget a kárelhárítás során lehet pontosítani folyamatos szakmai irányítás, felügyelet mellett. A szigetszentmiklósi önkormányzat bűnmegelőzési pályázaton nyert támogatás segítségével 9.362,000 Ft-ot költhet hulladékmentesítésre.

V.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők Nincs változás V.3.

A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése

V.3.1. A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi gyűjtés -körzetenként Szigetszentmiklós Város Képviselőtestületének 10/2005/IV.20/ sz. rendelete a település folyékony hulladék szállításával és kezelésével kapcsolatos helyi közszolgáltatásról a26/2005.XII.21/ sz rendelettel módosított rendelet egységes szerkezetben jelent meg. A rendelet egyértelműen leszabályozza a TFH szolgáltatási rendjét. A tervben leírtakhoz képest jelentős változás nincs. V./22. táblázat

A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége m3/év/fő

Mennyiség t/év ~ 280.000

Települési folyékony hulladék 365x0,08=29,2 V./23. táblázat Begyűjtők, szállítók Begyűjtő neve

AD Kft

A begyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége

Székhelye

Szigetszentmiklós

Begyűjtött mennyiség t/év

2005 év -17229 2006 év- 13567

Kapacitás, engedélyezett mennyiség t/év n.a

Kezelési mód

Szennyvíztisztító telep, leengedés a homokfogó műtárgy előtt

V.3.2. A települési folyékony hulladék kezelése V./24. táblázat mennyisége

A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt

Kezelés módja*

Kezelt mennyiség (m³/év)

Kezelőtelep üzemeltetője

Szennyvíztisztító telep

2006 év - 13567

Észak Csepel Csatornamű Kft

Szigeti

Víz

és

* A tengelyen szállított hulladékot szennyvíztisztító telepre szállítják és a fogadást követően a csatornán érkező szennyvízhez hozzákeverik a homokfogó műtárgy előtt. V. 4.

A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése

V.4.1. A településen keletkező települési szennyvíziszap mennyisége Itt csak a lakossági szennyvíztisztítás során keletkező iszapmennyiségeket adjuk meg célszerűen a további kezelés során használt dimenzióban (t/év-ben) V./25. táblázat

A szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyisége

Szennyvíztisztító mű telephelye

Összes (t/év)

Szigetszentmiklós

1460

mennyiségÖsszes mennyiség Szárazanyag (t/év) 365

V.4.2. A tervezési terület szennyvíziszap-kezelési jellemzői, hasznosítási módjai, hasznosított mennyiség és aránya, további hasznosítási lehetőségek, ártalmatlanított mennyiség (lerakás) és aránya A tervben leírtakhoz képest nem változott.

VI. fejezet.

Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása

VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele VI.1.1. A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása VI./28. táblázat

A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év)

Hulladék Települési szilárd hulladék* Települési folyékony hulladék**

2002 (t/év) 6477,57 280000

2005 (t/év) 9500 10000 0

2008 (t/év) 10500 70000

Hulladék

2002 (t/év) 1460 inert217,58

2005 (t/év) 2300 1500

Kommunális szennyvíziszap** Építési-bontási hulladékok és egyéb hulladékok*** Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes n.ö.f n.ö.f hulladékok**** Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 620,47 650 hulladékok***** Egyéb hulladék, lomtalanítás 538,84 900 289314,46 114850 Összesen

2008 (t/év) 3000 1600 n.ö.f 700 1100 86900

Megjegyzés, indoklás: *Az általános ismertető részben közöltek szerint a település állandó lakosságának száma dinamikusan fejlődik. Ezzel és a fogyasztói szokásokkal jár együtt a tervezhető mennyiség is. **A 80%-os csatornázottság és a 39%-ra becsült rákötési arány közti olló a talajterhelési díjról szóló rendelet, valamint az önkormányzati intézkedések hatására szűkülni fog. Ennek eredménye részben a rákötési arány növekedése (ezzel együtt a szippantandó és/vagy elszikkasztásra kerülő folyékony hulladék mennyiségének csökkenése) *** a ** megjegyzésben foglaltak egyenes következménye kell legyen a szennyvíziszap mennyiségének –és kezelési feladatainak- növekedése **** nem önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladék ***** gyakorlatilag megfelelhet a lakosságnál keletkező inert hulladék mennyiségének.

VI./29. táblázat A képződő települési hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év)

szilárd

hulladékból szelektíven gyűjtött

2002* (t/év) 0 Veszélyes Hulladékolajok** hulladékok 5,8 Akkumulátorok és szárazelemek** Elektromos és elektronikai hulladékok*** 0 0 ill. n.ö.f. Kiselejtezett gépjárművek 1,66 Egészségügyi hulladékok 0,9 Állati eredetű hulladékok Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik 0 ill. n.ö.f. Azbeszt n.ö.f. Egyéb hulladék 0 Nem veszélyesCsomagolási hulladékok összesen 0 hulladékok Gumi n.ö.f. Hulladék

2005* 2008* (t/év) (t/év) 2 4 10 14 0 5 0.ill.n.ö.f. .0 ill.n.ö.f. 2n.ö.f. n.ö.f. 2,5 1 1,2 0 ill. n.ö.f. 0 ill. n.ö.f. n.ö.f. n.ö.f. 0 0 10,5 35 n.ö.f. n.ö.f.

2005* (t/év) 0

2002* (t/év) 0

Hulladék Egyéb hulladék

2008* (t/év) 0

Megjegyzés, indoklás: *A várható mennyiségek ±10 %. **a cselekvési programban javasolt lakossági hulladékgyűjtés-kiszélesítés várható eredménye ***a közeljövőre (2005) tervezett országos termékdíjas szabályozás várható eredménye Minden más esetben: az önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékok mennyiségének növekedése legfeljebb az állandó lakos-szám növekedésével korrelál. VI./30. táblázat

A képződő csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év)

Hulladék

2002* (t/év)

Papír és karton csomagolási hulladék** 0 Műanyag csomagolási hulladék** 0 Fa csomagolási hulladék 0 Fém csomagolási hulladék** 0 Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 Üveg csomagolási hulladék** 0 Textil csomagolási hulladék** 0 Összesen 0

2005* (t/év)

2008* (t/év)

5 1,5 0 1 0 0 3 0 10,5

100 180 0 4 0 0 45 0 329

Megjegyzés, indoklás: *A várható mennyiségek ±10 %. **a változások kizárólag azoknak a csomagolási hulladékoknak az esetében kerültek tervezésre, ahol célszerű és a cselekvési programban is javasolható az elkülönített gyűjtés bevezetése. Az egyéb, a táblázatban feltüntetett hulladékfajták várhatóan –és egy önkormányzat teherviselő képességének megfelelően- a vegyes települési szilárd hulladékkal kerülnek kezelésre (lerakásra). 2007-re már 80 t papír 150 t PET 100t vegyes üveg begyűjtés tervezett! VI.1.2.

Csökkentési célok

A csökkentési célok meghatározásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: Települési szilárd hulladék: A TSZH összetétele Szigetszentmiklós Önkormányzata adatai alapján 2000. évben Hulladék

%

tonna

Papír Üveg Fémek Műanyagok Szerves lebomló anyagok Textil Veszélyes összetevők Egyéb Összesen

15 4 4 7 40 2 1 27 100

1140 304 304 532 3040 152 76 2052 7600

A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyagtartalmat 2004. július 1 napjáig 75%-ra 2007. július 1 napjáig 50%-ra 2014. július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni. A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok: legalább 50% hasznosításra kerüljön, ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. A tervben jogszabályi előírásokat a megadott adatok alapján nem sikerült teljesíteni. Települési folyékony hulladékok: A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitűzéseit alapvetően magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A program folyamatos előrehaladásának megfelelően a gyűjtött és elszállítandó települési folyékony hulladék mennyisége fokozatosan csökkeni fog. Szigetszentmiklós területe a programnak olyan módon a részese, hogy megépült az új szennyvíztisztító telep, de kapacitásának növelése technológiájának fejlesztése szükséges. A csatornahálózat kiépítettsége az országos átlagos kiépítettséghez képest nagyobb mértékű. Kommunális szennyvíziszap: A kommunális szennyvíziszap mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program előrehaladásával abszolút értelemben folyamatosan növekedni fog. A keletkező és hasznosítandó iszapmennyiségek relatív csökkentése a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal lehetséges lesz. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét fokozatosan csökkenteni kell a közcsatornákba vezetett ipari szennyvizek minőségének szigorú ellenőrzésével, szükség esetén korlátozásokkal. Építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék: Csökkentési célkitűzés a technológiák szakértői vélemények hosszútávon is mértékű növekedését jósolják, 15 mennyiségének csökkentése egyedül

ismeretében nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a a keletkező hulladék mennyiségének évenkénti kis éves távlatban is. A lerakandó inert hulladék a feldolgozói, hasznosítói kapacitás növelésével

lehetséges. Mindez akkor érhető el, ha a keletkező építési-bontási hulladékot, a fokozatosság elvét betartva, a közszolgáltatók, vagy erre szakosodott vállalkozás kezeli és részben, vagy teljes mennyiségükben hasznosítják. Számítani kell arra, hogy a dinamikus fejlődés eredményeként a meglévő épített területek jórészt átépülnek. Ugyancsak számolni kell azzal, hogy a jelenleg komolyan kifogásolható települési utak, továbbá a településen kívüli utak építéséhez az építési-bontási hulladékok gazdaságosan felhasználhatók. A csökkentési célok meghatározásakor az országosan kitűzött célok mellett tehát döntő szempont a település infrastruktúrájának, környezeti háttériparának, gazdasági fejlődési prognózisának figyelembevétele, illetve a hulladékkeletkezés csökkentésére vonatkozó megoldások költséghatékonysága. A csökkentési célok időbeli ütemezését a ’csökkentési cél’ rovatban kell feltűntetni (lásd területi terv). Ezen célok alapján kell meghatározni a várható mennyiségeket.

VI./31. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó csökkentési célok* Hulladék

Csökkentési cél


A cél kizárólag a biológiailag lebontható, ésA cselekvési program elfogadását ezen belül is az un. Zöldhulladék követően határozható meg. vonatkozásában fogalmazható meg. Emellett Várható mennyiség (VI.28. tábla: középtávon még a lerakásra tervezhető10.500) össztömeg növekedése prognosztizálható 2008-ig akár a negyedére mérséklődhet.Várható mennyiség (VI.28. tábla: Települési Csökkenése a rákötések kikényszerítési70.000) folyékony hatékonyságának függvénye. hulladék szennyvízmennyiség tervezhetőVárható mennyiség (VI.28. tábla: Kommunális A 1600) szennyvíziszap növekedése miatt nem értelmezhető VI.28. tábla: 700. Építési-bontási Az építkezések miatt nem értelmezhető. hulladék és egyéb inert hulladék Települési szilárd hulladék

*önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékfajtákat feltüntetve VI./32. táblázat

A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó csökkentési célok*

Hulladék

Csökkentési cél


Hulladékolajok (házt.)

Növekedés várható a begyűjtés javulásával

4

Akkumulátorok, elemek Stagnálás, kismértékű növekedés az elemeknél 14 Elektronikai hulladékok A termékdíj bevezetése látszólagos növekedéshez 5 vezet, ami a lerakásban jelent csökkenést Egészségügyi hulladék Növekedés a lakosságszám emelkedésével 2,5 Állati eredetűek Minimális növekedés 1,2

*önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékfajtákat feltüntetve

VI./33. táblázat

A csomagolási hulladékokra vonatkozó csökkentési célok

Hulladék

Csökkentési cél


Négy frakció (papír, Elkülönített gyűjtés bevezetése a hulladékok329 műanyag, fém, üveg) összmennyiségének növekedése mellett *önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékfajtákat feltüntetve Lényegesen nagyobb mennyiségek begyűjtése várható. VI.2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése Az önkormányzatnak közvetlen módon nem feladata a területén keletkező hulladék hasznosítása, nem feladata hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területén keletkező hulladék jövőbeni hasznosítási céljait, amelyet a szelektív gyűjtés után hasznosító szervezeteknek történő átadással teljesít. Majd ezen hasznosítási célok és a jelenleg lehetőségre álló létesítmények ismeretében lehet helyi vagy regionális szinten tervezni a hasznosítási kapacitások bővítését, kialakítását. Tekintettel a Hgt. által megfogalmazott biológiailag lebomló hulladékok végleges lerakási tilalmára vonatkozó előírásokra, 2008-ig elsődleges prioritása kell, hogy legyen a zöld- és biohulladékok komposztálásának. Alkalmazkodni kell azon tervhez, hogy az országban összesen 100-120 lerakó üzemeljen 2008-ban, a kiegyenlítettséget tekintetbe véve. A területen keletkező szennyvíziszap hasznosítási arányát országos szinten 2008-ra minimálisan 56 %-ra kell növelni. (Komposztálás, mezőgazdasági elhelyezés, energianyerés), ennek érdekében a helyi tervekben szereplő tervezett szennyvíziszap hasznosítási arányoknak is meg kell közelítenie ezt a szintet, természetesen a helyi adottságok figyelembevételével. A veszélyes hulladékok mennyiségének 30 %-a 2008-ig hasznosításra kerüljön (vörösiszap nélkül), ennek érdekében a helyi tervben a települési szilárd hulladék veszélyes komponenseinek elkülönített gyűjtési rendszerét ki kell alakítani, és a település számára elérhető hasznosító szervezetek számára át kell adni.

VI./34. táblázat célok

A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási

Hulladék


%

Mennyiség (t/év) 10.500

A cél kizárólag a biológiailag lebontható, és ezen belül is az -40 un. zöldhulladék vonatkozásában fogalmazható meg. Emellett középtávon még a lerakásra tervezhető össztömeg növekedése prognosztizálható 2008-ig a mennyiség akár a negyedére mérséklődhet. -60 70.000 Települési Csökkenése a rákötések kikényszerítési hatékonyságának és folyékony a szennyvíztisztító telep megfelelő működésének függvénye. hulladék Kommunális A szennyvízmennyiség tervezhető növekedése miatt kiemelt +100 1600 szennyvíziszap fontossággal bír, szabályozott körülmények közé kell szorítani (ellenőrzés, mérések stb.) Az építkezések miatt mennyiségi növekedés mellett meg kell +10 700. Építésivalósítani az elkülönített gyűjtést, a térségi lehetőségekhez bontási hulladék ésmérten csökkenteni a lerakással való ártalmatlanítás arányát.. egyéb inert hulladék Települési szilárd hulladék

*önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékfajtákat feltüntetve

VI./35. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási , ártalmatlanítási célok összehasonlítása *Közép-Magyarországi Statisztikai Régió, lásd a 15/2003. (XI.7.) KvVM r. 7. mellékletét Hulladék


Helyi Területi A lerakásra kerülő hulladék mennyisége A cél kizárólag a biológiailag lebontható, és Települési a ezen belül is az un. zöldhulladék jelenleginek 75%-a legyen 2008-ban. A szilárd biológiailag lebomló hulladék vonatkozásában fogalmazható meg. Emellett lerakott szervesanyag-tartalom hasznosítás az középtávon még a lerakásra tervezhető 1995-ös bázisévhez viszonyítva: össztömeg növekedése prognosztizálható 2007-ig: 50%

Települési 2008-ig a mennyiség akár a negyedére Véglegesen meg kell oldani a folyékony mérséklődhet. Csökkenése a rákötésekhulladékok szennyvíztisztító telepeken hulladék kikényszerítési hatékonyságának és atörténő kezelését. szennyvíztisztító telep megfelelő működésének függvénye. szennyvízmennyiség tervezhető A jelenleg nem mindenben megfelelő Kommuná- A és -elhelyezés növekedése miatt kiemelt fontossággal bír, iszapkezelés lis hiányosságainak megszüntetése mellett a szennyví- szabályozott körülmények közé kell fejlesztések hatására megnövekvő szorítani (ellenőrzés, mérések stb.) ziszap

mennyiségek kezelése és elhelyezése, ill. hasznosítása (elsősorban termikus és anyagában történő hasznosítása) növekedjen A hasznosítás arányát 2008-ra a jelenlegi 30%-ról minimálisan 56%-ra kell növelni. Az építkezések miatt mennyiségi növekedés A hulladékok hasznosítási arányának Építésimellett meg kell valósítani az elkülönítettnövelése bontási hulladék ésgyűjtést, a térségi lehetőségekhez mérten 2008-ig az 50%-os hasznosítási arány a a lerakással való cél egyéb inert csökkenteni

hulladék

ártalmatlanítás, arányát

növelni

a

hasznosítás

*önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékfajtákat feltüntetve Megjegyzés: amint a fenti táblázatból kitűnik, a célok a nagyobb erővonalak mentén egyeznek. A helyi, szűkebben vett térségi viszonyok –elsősorban a szükséges kapacitások, erre igénybe vehető beruházási összegek nem teszik lehetővé konkrétabb helyi önkormányzati tervek megfogalmazását.

VI./36. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó hasznosítási , ártalmatlanítási célok Hulladék


%

Hulladékolajok (házt.) A begyűjtés javulásával csökkenő ártalmatlanítás n.é. Akkumulátorok, elemekKismértékű növekedés, a begyűjtés javulásával180 csökkenő ártalmatlanítás.

Mennyiség (t/év) 4 14

Hulladék


%

Elektronikai hulladékok A termékdíj bevezetése látszólagos növekedéshezn.é. vezet, ami a lerakásban jelent csökkenést. A kiadásra kerülő rendelkezések önkormányzatokra vonatkozó részeinek megfelelően kell eljárni Egészségügyi hulladék Növekedés a lakosságszám emelkedésével, a45 hulladék ismeretében a hasznosítás nem lehet cél, csupán a begyűjtés javítása Állati eredetűek Minimális növekedés mellett, a hulladék20 ismeretében a hasznosítás nem lehet cél, csupán a begyűjtés javítása Négy frakció (papír, Elkülönített gyűjtés bevezetése a hulladékokn.é. műanyag, fém, üveg) összmennyiségének növekedése mellett

Mennyiség (t/év) 5

2,5 1,2 329

*önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékfajtákat feltüntetve n.é: nem értelmezhető, hiszen nincs szervezett begyűjtés

VI./37. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Területi Hulladékolajok A begyűjtés javulásával csökkenő Szükséges a begyűjtő rendszer teljes körű kiépítése. Cél a hulladékolajok anyagában ártalmatlanítás (házt.)

történő hasznosítás, regenerálás preferálása a hőhasznosítással szemben

Akkumulátorok Kismértékű növekedés, a begyűjtés Akkumulátor hulladékok visszagyűjtését ki kell , elemek javulásával csökkenő ártalmatlanítás. terjeszteni Elektronikai A termékdíj bevezetése látszólagos Szelektív gyűjtés és szervezett begyűjtési hálózat hulladékok növekedéshez vezet, ami a kiépítése folyamatban lerakásban jelent csökkenést. A kiadásra kerülő rendelkezések önkormányzatokra vonatkozó részeinek megfelelően kell eljárni Egészségügyi Növekedés a lakosságszám A régiós HGT nem tartalmaz ezzel hulladék emelkedésével, a hulladék kapcsolatos utalást ismeretében a hasznosítás nem lehet cél, csupán a begyűjtés javítása Állati eredetűekMinimális növekedés mellett, a Meg kell oldani a nagy kockázatú (SRM) hulladék ismeretében a hasznosítás anyagok vágóhídon belüli elkülönített gyűjtését nem lehet cél, csupán a begyűjtés javítása

VI./38. táblázat célok Hulladék

A csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

%

Mennyiség (t/év) Négy frakció (papír, Elkülönített gyűjtés bővítése a vegyes hulladékokMax. 1329 műanyag, fém, üveg) mennyiségének növekedése mellett Biomassza A cél kizárólag a biológiailag lebontható, és ezenn.é. n.a. belül is az un. zöldhulladék vonatkozásában jellemzően az elkülönített gyűjtés bevezetését követő komposztálásban fogalmazható meg. A négy frakciós elkülönített gyűjtés jelentős nagyobb lesz, mint a kitűzött cél.

VI./39. táblázat A csomagolási hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Területi Négy frakció Elkülönített gyűjtés bevezetése, 2005-ig el kell érni az 50%-os hasznosítási arányt (papír, műanyag, kiterjesztése a vegyes hulladékok Ebből 25%-ot anyagában kell hasznosítani. fém, üveg) mennyiségének növekedése mellett

Biomassza

A cél TSZH biológiailag A hulladékok hasznosítási arányát növelni kell, lebontható, és ezen belül is az un.korszerű komposztáló telepek létesítésével A tervezési időszak végére el kell érni, hogy a Zöldhulladék-tartalma képződő biomassza hasznosítása a talajba történő vonatkozásában, jellemzően azbedolgozással történjen meg. elkülönített gyűjtés bevezetését követő komposztálásban fogalmazható meg.

Megjegyzés: amint a fenti táblázatból kitűnik, a célok a nagyobb erővonalak mentén egyeznek. A helyi, szűkebben vett térségi viszonyok –elsősorban a szükséges kapacitások, erre igénybe vehető beruházási összegek abban az esetben teszik lehetővé konkrétabb helyi önkormányzati tervek megfogalmazását, amennyiben azokhoz központi, nemzetközi, és/vagy térségi források elérése biztosított. VII. fejezet. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program. VII.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok

ismeretterjesztő,

szemlélet-formáló,

A programok célja (hulladékgazdálkodási szemlélet fejlesztése) elsősorban az önkormányzat rendelkezésére álló intézmény-és eszközrendszer felhasználásával, mozgási körének következetes bővítésével érhető el. Ilyenek az oktatási, kulturális intézmények bevonása, a média (helyi TV, újság, önkormányzati honlap) felhasználása, a közszolgáltató(k) tevékenységének ismertetése, ellenőrzése, akcióikról szórólapok megjelentetése. Új tevékenység (pl. szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás stb.) bevezetése előtt a közvélemény tájékoztatása, a kapott információk felhasználása a tervezés során. Önkormányzati, intézményi szervezetet érintő intézkedés lehet környezetvédelmi bizottság létrehozása, a változtatás lakosság elé tárásával, az így előttük megnyíló lehetőségek ismertetésével. Nem hanyagolható el a tárgyban hozott testületi határozatok, rendeletek indoklással történő, legszélesebb körű ismertetése (honlap!), amely feltételezi a határozatok meghozatalának ugyanilyen előkészítését is (pl. tervezetek felvitele a honlapra, a vélemények kinyilvánítási lehetőségének ugyanilyen módon való megteremtése mellett). Kutatás-fejlesztési, módszerfejlesztési tevékenység végzése az önkormányzat szintjén nem indokolt. Meg kell jegyezni azonban azt, hogy a hulladékgazdálkodással összefüggő adatok felvétele, rendszerezése ha nem is kutatási, ám komoly felmérési munkát igényel a jövőben. Erre az önkormányzat elsősorban a (köz)szolgáltatókat kell igénybe vegye. VII.2.

Hulladékgazdálkodási cselekvési program

A cselekvési program az előző fejezetben kitűzött csökkentési, hasznosítási, ártalmatlanítási célok gyakorlati megvalósításához szükséges intézkedések felsorolását jelenti, megállapítva az érintettek körét, az intézkedések határidejét, és költségét. A Közép-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség által összeállított területi terv Cselekvési program fejezete,

valamint a helyi és térségi célok összehasonlító táblái is egy fajta iránymutatást adhatnak arra nézve, hogy milyen intézkedéseket tervezzen az önkormányzat. VII.2.1. A hulladékhasznosítási, intézkedések meghatározása

ártalmatlanítási

célkitűzések

elérését

szolgáló

A településen a vegyes települési szilárd hulladék gyűjtés, szállítás, helyi és térségi (TSZH: Bicske) szinten megoldott. Ez csupán részben igaz a folyékony hulladékra (TFH). A gyűjtésre, szállításra a telep üzemeltetője mindössze egy céljárművel rendelkezik továbbra is. Amennyiben a központi indíttatású helyi intézkedések a TFH- mennyiség gyors növekedését váltanák ki, mind a szállítási, mind pedig a kezelési (a helyi szennyvíztisztító kibocsátási határérték- problémákkal küzd, a fogadott TFH növekedésével ez a helyzet tovább romolhat. A szelektív hulladékgyűjtés és a lakossági veszélyes hulladék átvételének bővítése, továbbá a zöldhulladék komposztálásának megoldása. Ezek bevezetése nélkül az országos, területi célok megvalósulásához a település nem járulhat hozzá. Ugyanakkor komoly előtanulmányokat kell folytatni annak érdekében, hogy milyen módon, eszközzel, ütemben induljon be a tevékenység. Nagy szerep jut a (köz)szolgáltatóknak nem csupán a helyi, hanem a térségi feltételek megteremtésében, meglevő kapacitások feltárásában, kihasználásában. Azaz dönteni kell mind a cél, a bevezetés mértéke, mind pedig a beruházási, üzemeltetési, és/vagy esetleges külső szolgáltatás-igénybe vételi (azaz nem beruházási jellegű) megoldások alkalmazása vonatkozásában is. Pl. a TSZH-összetevők elkülönített gyűjtése vonatkozásában: - milyen a hulladék valós összetétele (un. hulladékanalitika), milyenek a vásárlási szokások, - milyen ütemben tervezett a lakosság bevonása, - milyen létesítményeket, eszközöket terveznek beszerezni, kialakítani, ill. ezek önkormányzati, közszolgáltatói, vagy külső szolgáltatói beruházással, üzemeltetéssel valósulnak-e meg, azaz: - tervezett-e és hány helyen további hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, - ezeken mit lehet majd szelektíven gyűjteni, - lesz-e hulladékudvar, - illetve egyéb, a szelektív gyűjtés elősegítésére irányuló akciók (pl. alkalmi begyűjtő járatok lakossági veszélyes hulladék, nagydarabos hulladék „lom”, zöldhulladék átvételére) Ebben a fejezetben vesszük számba, hogy a VI. 3. fejezetben leírt mennyiségi hasznosítási célkitűzések megvalósítására mekkora kapacitásigény szükséges, és hogy a hasznosítás, ártalmatlanítás helyben, régión kívül, országos szinten oldható meg, vagy országos szinten sem megoldható.

VII./40. táblázat A településen keletkező hulladékáramok hasznosításához szükséges kapacitásigények bemutatása A tervben bemutatott kapacitások a szelektív hulladékok kivételével nem változtak VII./42. táblázat A nem veszélyes hulladékáramok ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása E táblázatot a fontossága miatt itt újra szerepeltetjük Hulladék Helyzet, keletkezés, rendelkezésre álló kapacitások Települési Az évi 10.500 tonnával prognosztizált mennyiség ártalmatlanítása térségi szilárd hulladék szinten megoldott (Bicske-Rumpold), a kapacitás hosszú távon biztosított (egyéb szolgáltatóknál is rendelkezésre álló kapacitásokról nem is beszélve). A TFH begyűjtött része jelenleg hasznosul a szennyvíztisztító – mezőgazdasági Települési folyékony kihelyezés vonalon. A keletkező, 280 E t/évre becsült mennyiségnek a hulladék begyűjtés töredékét teszi ki, azaz a jellemző a felszín alatti talaj és vizek terhelése. Ártalmatlanítási kapacitások a helyszínen és a térségben nem értelmezhetők, hiszen a cél a szennyvíztelepi befogadás, az azt követő hasznosítás feltételeinek biztosítása, a csatornázottság és a rákötések prioritása mellett. Kommunális A 3 E t/évre becsült iszapmennyiség kezelésére (víztelenítés) a jelenleg szennyvíziszap alkalmazott technológia nem alkalmas. A kezelés, hasznosítás a országosan nem megoldott, elegendő kapacitás országosan nem áll rendelkezésre. Amennyiben a térség feltételeit a hasznosítás vonatkozásában nem használja ki a település (zöldhulladékkal való együttes komposztálás, lerakó rekultiváció céljára évi több ezer tonna kapacitás épült ki ill. áll fejlesztés alatt), a mezőgazdasági hasznosítás egyre szigorodó feltételei mellett fennáll az ártalmatlanítás veszélye. Építési-bontási A begyűjtött ill. tervezett (1600 t/év) mennyiség a mai országos gyakorlatnak hulladék ésmegfelelően lerakással kerül ártalmatlanításra. A folyamatosan keletkező egyéb inertmellett problémát okozhat a településen elszórt, kialakult vadlerakók hulladék felszámolásából származó, egyszerre több ezer tonna ilyen hulladék megjelenése. Országosan kiépült kapacitás kizárólag lerakásra van, ami gyakorlatilag a vegyes TSZH-val való együttes lerakást jelenti. Egészségügyi Az önkormányzati egészségügyi intézmények szerződéses viszonya (égetéssel történő ártalmatlanításra való átadás) megfelelő. Az átvevő kapacitása (2500 hulladék t/év) messze meghaladja a településről kiszállítható mennyiséget (ca. 2,5 t/év) Állati hulladék Jellegénél fogva az ÁTEV-es kezelése (gyakorlatilag ártalmatlanítással végződő folyamat) megoldott mind a helyi, mind pedig országos szinten, és a települési igényt (ca 1 t/év) jóval meghaladó mértékben. Szerves Az évi 2-2,5 E t keletkezéssel becsülhető szerves hulladék a vegyes TSZH-val hulladék együtt kerül lerakásra. A településnek saját, üzemelő lerakója nincsen. Az ilyen ártalmatlanítási kapacitás mind országosan, mind pedig a térségben rendelkezésre áll. Ugyanakkor nem cél a jelenlegi gyakorlat folytatása, ezért az ilyen ártalmatlanítás alkalmazásának csökkenésével kell minden szinten számítani.

* egységes szerkezetben tárgyalva a TSZH-ban levő, ma még külön nem gyűjtött csomagolási és lakossági veszélyes komponensekkel, ill. az elkülönítetten kezelt állati, egészségügyi eredetű hulladékokkal. A később bevezetésre kerülő termékdíjas hulladékokra (elektromos, elektronikai, gépjárműroncs) adat, kötelezettség, kezelő hálózat híján csupán megjegyezhető, hogy kezelési, hasznosítási lehetőségek nem állnak rendelkezésre. VII.2.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési programok Megjegyzés: az illeszkedés megkönnyítése érdekében a helyi cselekvési program szerkezete a régiós HGT-ét követi, nem az un. Segédlet-ét Nem veszélyes hulladékok VII/43. táblázat: A nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program Hulladék Települési szilárd hulladékok

Települési folyékony hulladék

Cselekvési program Résztvevő Időzítés Önkormányzati kötelezettségek teljesítése Lakosság 2005.12.31. (közszolgáltatók kiválasztása, helyi rendeletek Önkormányzat, testület Teljesítve megalkotása, szakterületi rendeletek betartása és Önkormányzatok társulásai betartatása) Civil szervezetek A hulladékanalitika elvégzése, a szelektív Szakhatóságok, tervkészítésre, hulladékgyűjtés bevezetésének elősegítése, Széles felmérésre, kivitelezésre körű lakossági tájékoztatás, tudatformálás. szakosodott vállalkozások Térségi elkülönített gyűjtési, hasznosítási kapacitások Közszolgáltatók, szolgáltatók,Ill. feltárása, kihasználása. Programot meghirdető, kezelő2008. 12. 31-ig Lehetőség szerint részvétel a kiépítésben (Duna-Tisza országos és térségi szervezetek, folyamatosan közi ISPA projekt, önkormányzati térségi ill. célzott tanácsok fejlesztve társulásokban rejlő lehetőségek kiaknázása) 2005. 12. 31. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése Lakosság ( hulladékgyűjtő szigetek, veszélyes, szerves alkotók Önkormányzat, testület Teljesítva külön begyűjtése) Önkormányzatok társulásai Biológiailag lebontható hulladékok lerakási arányának Civil szervezetek csökkentése, elkülönített begyűjtés, hasznosításSzakhatóságok, tervkészítésre, Ill. megszervezése, esetleg a házi komposztálásfelmérésre, kivitelezésre 2008. 12. 31-ig elősegítése, népszerűsítése szakosodott vállalkozások folyamatosan A csomagolási hulladék hasznosítási arányának Közszolgáltatók, szolgáltatók fejlesztve növelése A felszámolás, rekultiválás prioritási szempontjainak Lerakók tulajdonosai és 2005.12.31. meghatározása, ütemterv kidolgozása (illegálisüzemeltetői Részben lerakások felszámolására, a taksonyi lerakóÖnkormányzat, mint a lerakó(k) teljesítve rekultivációjának elvégzésére). tulajdonosa A felszámolás, rekultiválás (lezárás) megvalósítása, Egyéb tulajdonosok 2008. 12. 31-ig nem önkormányzati tulajdon esetén kikényszerítése (amennyiben ilyenek vannak) folyamatosan a Közszolgáltatók, szolgáltatók KFüzemeltetők határozatok KDV KF, szakhatóságok szerinti ütemezésben A meglevő hálózatra való rákötések szorgalmazása, Önkormányzat 2005. 12. 31-ig illetve kikényszerítése (talajterhelési díjLakosság Teljesítv, illetve Üzemeltetők, (köz)szolgáltatók folyamatban érvényesítése). -a megnövekedő feladatoknak megfelelő közszolgáltatás kialakítása (kiválasztás, rendeletalkotás) Tisztítatlan formában történő, talajba, élővízbe vezetés

felmérése, intézkedés a megszüntetésre. A szennyvíztisztító telep fogadókészségének növelése, előkezelő létesítése

2005.12.31-ig folyamatosan Teljesítve, illetve folyamatban Kommunális A mezőgazdasági hasznosítás kapacitás-, minőség-, KDV KF, szakhatóságok 2008. dec. 31. szennyvízés igényfelmérése, szükség esetén szennyvíziszap Önkormányzat ill. folyamatos iszap komposztálók igénybe vétele Szennyvízkezelő, lerakók Folyamatban Ipari szennyvízkibocsátók kizárása a csatornába üzemeltetői eresztésből, folyékony hulladék beszállításból Fővárosi és megyei A hulladéklerakók rekultiválásánál e komposztanyag FM Hivatalok felhasználásának ösztönzése Építési és A nagyobb illegális lerakóknál, építkezéseknél mobil Önkormányzat 2008. dec. 31. bontási hasznosító berendezések alkalmazása Bontásban érdekelt ill. a KFhulladékok Hasznosító telepek igénybe vétele vállalkozások határozatokba Szolgáltatók nf KDV KF, szakhatóságok oglaltak szerint Nem teljesült

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

VII/44. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program Hulladék Cselekvési program Résztvevő Időzítés 2004. dec. 31. Akkumulátorok, elemek Begyűjtési lehetőség műszaki Önkormányzat feltételeinek megteremtése (pl. időszakos, Átvételre, begyűjtésre Részben teljesítve elemekre intézményes gyűjtés jogosult vállalkozások bevezetése) KDV KF, szakhatóságok Elektronikai hulladékok Adatgyűjtés a régióban keletkező KDV KF, szakhatóságok 2005. dec. 31. elektronikai hulladékokról Gyártók, forgalmazók, Nem teljesült Tényleges begyűjtési, hasznosítási Begyűjtő, kezelő 2006. dec. 31. kapacitás meghatározása vállalkozások Részben teljesült Hasznosítási kapacitások kialakítása Szakmai szövetségek 2008. dec. 31. Állati eredetű hulladékok A települési környezetvédelmi rendelet Önkormányzat 2004. dec. 31. korszerűsítése Állat-egészségügyi hatóság Részbent teljesült Átvevő (ATEV) Egészségügyi hulladékok A települési környezetvédelmi rendelet Önkormányzat 2004. dec. 31. korszerűsítése ÁNTSZ Részben teljesült Eü. Hálózat Szakhatóságok Növényvédő szerek és A lakossági növényvédő szer hulladékok Önkormányzat 2004. dec. 31. csomagolóeszközeinek átvételi lehetőségének biztosítása Lakosság Nem teljesült hulladékai Begyűjtésre jogosult vállalkozások Csomagolási hulladékok A keletkező csomagolási hulladékok KDV KF 2004. dec. 31. mennyiségének és minőségének Önkormányzat (adatok) felmérése, adatok, átvételi lehetőségek Gyártók és forgalmazók, Teljesült pontosítása illetve ezek koordináló Lakossági tudatformálás szervezetei Folyamatos 2005. Szelektív hulladékgyűjtés rendszerének Közszolgáltatók dec. 31. kiépítése és üzemeltetésének megkezdése (szelektív) Teljesült Biomassza

Laboratóriumi hulladékanalízisek végzése KDV KF 2004. 12.31., A közszolgáltatás kiterjesztése a lakossági Lerakók üzemeltetői illetve folyamatosan és közterületi zöldhulladék elkülönített Laboratóriumok Nem teljesült Közszolgáltató, gyűjtésével, kezelésével kezelő kapacitások üzemeltetői

VII.2.3. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai Az V/20. táblázatban felsorolt környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepekre vonatkozó rekultiválási és felszámolási feladatok részletes ismertetése, a létesítményeken végrehajtandó szükséges intézkedések (korszerűsítés, felszámolás, rekultiváció, kármentesítés stb.) nem valósítható meg a jelen terv keretein belül. Amint az V. fejezetben említésre került, egyedül a taksonyi lerakó felülvizsgálata történt meg, hatósági határozattal a felülvizsgálat elfogadásáról, a rekultiváció engedélyezett módjáról az Önkormányzat nem rendelkezik. A határozatnak eleget kell (majd) tenni. Szakértői felmérés alapján a közigazgatási területen több tucat, jellemzően építési törmeléket tartalmazó illegális hulladéklerakó ill. lerakási helyszín van. Összetételük egyéb feltárás híján (2003.12.31-ig a jogszabály a felülvizsgálatok elvégzését előírta) ismeretlen, tulajdonosuk, elhelyezőik szintén. Méretük a több ezer tonnától néhány köbméterig terjed. Felülvizsgálat, engedélyek nélkül csupán a kisebb (pl. a 100 t/m3-ig terjedő méretű) illegális lerakások felszámolása javasolható rövid távon, ahol gyakorlatilag a felszedést követően a hulladék lerakón kerülhet ártalmatlanításra. A várhatóan (több) ezer tonnás lerakások egyedi felmérést igényelnek (mindezek tervkészítőtől eredő, a KF-fel egyeztetve kivitelezhető javaslatok). Települési folyékony hulladék leürítő helyről a tervkészítés során nem merült fel adat. Itt kell ütemezni a -jogszabályi határidő ellenére- még el nem végzett lerakó felülvizsgálatokat is. A felülvizsgálatok nélkül is rögzíthető (lásd korábban), hogy ilyen okból az önkormányzat közigazgatási területén új, műszakilag megfelelő lerakókat nem kell építeni. Amennyiben a megoldás lerakóban történő elhelyezésről szól, meglevő térségi lerakókat kell igénybe venni (a 2000. évi XLIII. hulladékgazdálkodási törvényben megfogalmazott regionalitás és közelség elvének megvalósulása mellett). Mivel a közigazgatási határokon belül működő lerakó nincsen, a 2009-ig határidőzött, környezetvédelmi követelményeknek meg nem felelő lerakók lezárására vonatkozó követelmény értelemszerűen figyelmen kívül hagyható. Ugyanakkor meg kell gátolni újabb illegális lerakások kialakulását, amiben –többek közt- a körültekintően kialakított, sőt fejlesztett (pl. lomtalanítások sűrítése, lakossági veszélyes hulladékgyűjtő akciók) közszolgáltatásnak, valamint a mezőőrök működése, gyors önkormányzati hatósági reakció elejét tudja venni. Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő lerakó telepek rekultiválási, felszámolási feladatai a fentiek miatt sem egyenként, sem pedig összességükben nem költségelhetők. Csupán a felülvizsgálat nagyságrendje rögzíthető a feladat nagyságának függvényében (és a szakmai tapasztalatok alapján) egytől tízmillió forintosig terjedő nagyságrendben. Az önkormányzati gyakorlat szerint ez jellemzően bizonyos szintű versenyeztetés, komolyabb esetben – a mindenkori Kbt. szerinti határokat is figyelembe véve- közbeszerzés tárgya.

Mindezek alapján részletes táblázat kitöltésére nem kerül sor. VIII. fejezet A megvalósításhoz szükséges becsült költségek A tervek tartalmi követelményeiről szóló kormányrendelet külön fejezetet tartalmaz a becsült költségek megjelenítésére. Az egyes cselekvési programok becsült költségei - ahol ez lehetséges (lásd lerakók felülvizsgálata) - táblázatokban jelennek meg. Bizonyos feladatok költségvetésében nagy segítséget nyújtanak a különböző támogatási formák (települési közszolgáltatás fejlesztése, címzett és céltámogatások) tárcarendelkezésekben megjelent változatai. (Lásd függelék!) A cselekvési program megvalósulásában a szakmai rendeletek, helyi kezdeményezések kivitelezésére rendelkezésre álló forrás (lásd saját erő, amit az önkormányzat költségvetésben kell betervezzen ill. ebből kell biztosítson) mindig kevés, vagy nem is áll rendelkezésre, legyen szó beruházásról (és az eszközök, létesítmények üzemeltetéséről), vagy „csak” meglevő vagy külső szolgáltatótól igénybe vett tevékenységről. Elvben (Hgt: szennyező, azaz jellemzően a lakosság fizessen) az üzemeltetés még nem haladja meg a rendelkezésre álló, vagy kikényszeríthető önkormányzati ill. lakossági forrásokat. A fejlesztés eszközvásárlási ill. létesítmény-kialakítási tételeire a Hgt. is a „Címzett és céltámogatásokat és egyéb pályázati forrásokat…” jelöli meg. A hivatkozott fajlagosok is egyes támogatási forrásokhoz rendeltek ill. mások ezeket kell alkalmazzák a tervezés során. Általános szabály, hogy az önerőt és a fajlagosok feletti hányadot a pályázó (esetünkben az önkormányzat) kell biztosítsa. Meg kell jegyezni, hogy az európai csatlakozás égisze alatt a korábban központi kezelésben működő források részben vagy egészben decentralizálódnak. Így az önkormányzat szerepe nem korlátozódik csupán a pályázat összeállít(tat)ására, hanem tevékenyen befolyásolhatja a döntés meghozatalát is. A települési cselekvési program költségeinek összehasonlítása érdekében jelezzük, hogy a kormányrendelettel kihirdetett térségi tervek közt a cselekvési program becsült teljes költsége a Közép-magyarországi Statisztikai Régióban a 2003-2008 tervidőszakban 124 milliárd Ft volt. A helyi HGT cselekvési program- költségvetésének formája is a regionális terv felépítését követi, kizárólag az önkormányzati felelősségi körbe tartozónak tekintett tevékenységek, és jellemzően (kivétel: intézményi fejlesztés) a létesítéssel, beszerzéssel összefüggő ráfordítások körében.

Intézményfejlesztés VII/45. táblázat: A hulladékkezelési cselekvési program intézményfejlesztési költsége Intézményfejlesztés


Hulladékgazdálkodási tervezés (helyi HGT készítése, szakértők 1,5 bevonása, adatfeldolgozási kapacitás igénybevétele stb.) Létszámfejlesztés 0 Technikai fejlesztés (informatikai rendszer fejlesztése, 2 számítástechnikai eszközökhöz és egyéb technikai eszközök fejlesztése stb.) Oktatás, képzés, tudatformálás (lakossági tájékoztatás, média 3 közreműködése, tanfolyamok, tanulmányutak, tréningek stb.) Intézményfejlesztés összesen 6,5

VII/46. táblázat: A hulladékkezelési cselekvési program költsége nem veszélyes hulladékok esetén Létesítmény, tevékenység


Döntéshozatalt megalapozó intézkedések* TSZH elkülönített begyűjtésés 0 hasznosításra előkészítés adatgyűjtése TFH-kezelés fejlesztésének ugyanilyen előkészítése Döntéseket megalapozó (pl. Nem értelmezhető megvalósíthatósági) tanulmánykészítés Közszolgáltatás lefedetlen területein a 2 (1 TSZH, 1 TFH) tevékenység előírásszerű kialakítása, fejlesztése, rendeletalkotás Begyűjtő, hasznosító és ártalmatlanító rendszerek TSZH elkülönített begyűjtésés 0 hasznosításra előkészítés


Nem értelmezhető

1

2

1

2 vagy a jelenlegi 1 korszerűsítése További 10 gyűjtősziget

db 5

Zöldhulladék, nagydarabos hulladék, 0 1 db céljármű 30 elkülönített gyűjtése Korszerű települési folyékony hulladék 1jármű és 1 telep 1 begyűjtő jármű, ill. azJármű: 30 Iszapcentrifuga: 30 begyűjtő rendszer kialakítása és a előkezelés korszerűsítése szennyvíztisztító telep iszapkezelő létesítményének korszerűsítése Nem veszélyes hulladék áramokra 0 Létesítés nem tervezett, 0 (gumiabroncs, üveg, műanyag, építésiszolgáltatási költségek bontási hulladék) kezelő telepek aktuális adatok szerint létesítése: a jövőben Nem veszélyes hulladék lerakók 1 felülvizsgált és 1 felülvizsgált és több Felülvizsgálatok, rekultivációja, beleértve ebbe az építési több tucat részben tucat részben felmért felügyelőségi hulladékokat is (felülvizsgálatok alapján felmért helyszín, helyszín, lerakó jóváhagyó ütemezve) lerakó határozatok tartalma szerint Átrakóállomás [az 5/2002. (X. 29.) 1 0 0 KvVM rendelet szerint] Korszerű gyűjtő-válogató és előkészítő 0 1 0 hulladék udvar létesítése [az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet szerint] Kommunális hulladék égetőmű, 0 0 0 szelektált hulladékok ártalmatlanítására Inert hulladék lerakó 0 0 0 Összesen nem veszélyes hulladékok* 98 *HGT-n és felülvizsgálaton, rekultiváción ill. felszámoláson kívül.

Veszélyes hulladékok

VII/47. táblázat: A hulladékkezelési cselekvési program költsége veszélyes hulladékokra, kizárólag a lakossági körben keletkező hulladékok esetére Létesítmény


Becsült költség (millió Ft) nem tervezett

Hasznosító rendszerek: Ártalmatlanító és kezelő telepek* Veszélyes hulladékok (akkumulátorok, 0 db Külső szolgáltatás0 elemek, festékek, sütőolaj stb.) ütemezett igénybevétele esetén begyűjtésének kialakítása, megszervezése beruházási költség Veszélyes hulladék ártalmatlanító és kezelő telepek összesen: 0

Megjegyzés: egy hulladékudvar létesítése nem csupán a csomagolási, hanem a lakossági veszélyes hulladékok folyamatos átvételére alkalmasan kínál előnyöket a hulladékkör bővítésének (pl. elektronikai hulladékok). Ugyanakkor hátránya, hogy jogerős építési engedély alapján létesíthető, és mint a lakosság egy részének szemében potenciális szennyezés – és veszélyforrás, már a kijelölés fázisában komoly akadályok leküzdését jelenti. Létesítésének tervezhető költsége önkormányzati és/vagy közszolgáltatói, meglevő ingatlan, épület igénybe vétele esetén is több tízmillió forintot érhet el. Szigetszentmiklós Város 2004-2008. évi cselekvési programjának tartalma Intézményfejlesztés összesen Összesen nem veszélyes hulladékok* Veszélyes hulladék ártalmatlanító és kezelő telepek összesen: Cselekvési program költsége összesen

Költség, millió Ft*.

6,5 98 0 116,5

* figyelembe véve a fejezet bevezetésében foglalt, ill. a konkrét táblázatokhoz fűzött megjegyzésekből eredő eltéréseket: az ilyen költségeket a táblázatok és az összesítés nem tartalmazzák.

jegyző polgármester

Recommend Documents