Javaslat a moziüzemeltetés és filmforgalmazás támogatási rendszerének továbbfejlesztésére - vitaanyag Jelen anyag célja, hogy felvázoljuk a moziüzemeltetési és filmforgalmazási struktúra, valamint támogatási rendszer lehetséges továbbfejlesztésének főbb pontjait és megoldási módozatait, annak érdekében, hogy – természetesen az érintett szakmai szervezetek véleményét beépítve – olyan, lehetőleg konszenzusos javaslat készüljön, amely érdemben megalapozhatja a döntéshozatalt ebben a kérdéskörben. Az MMK, illetve a Terjesztési Szakkollégium kompetenciaköréből indulunk ki, de a problémák megoldása messze túlmutat az Alapítvány lehetőségein: a problémakör komplex kezelése egy nemzeti kultúr- és oktatáspolitikai koncepciót feltételez, amelyben a filmkultúrával összefüggő kérdések megfelelő súllyal szerepelnek, amihez szervesen kapcsolódik a szakmai önkormányzat feladat- és felelősségköre is. Természetesen ez a lépték messze meghaladja lehetőségeinket, ezért csupán a következőkre vállalkozunk: az Alapítvány financiális mozgásterét és jogosítványait adottnak véve keressük a hatékonyabb erőforrás-felhasználás lehetőségeit, beleértve a prioritások meghatározását és a döntési mechanizmust is. Ez – többek között – azt is jelenti, hogy reálisan nem feltételezhető, hogy az MMK erre a területre az elmúlt évek gyakorlatánál lényegesen többet tud allokálni a következő esztendőben. Ezt rövidtávon, saját hatáskörben meghozható lépéssorozatnak tekintjük, ami relatíve gyorsan érzékelhető eredményekre vezethet, másrészt jelezzük azokat pontokat és elmozdulási irányokat, amelyeknél a szakmának lobbiznia kell annak érdekében, hogy mozgásterünk táguljon. Ennek során a szakmai kompetenciára alapozva olyan meggyőző filmes szakmapolitikai indítványoknak kell készülniük, amelyek a minisztérium és az önkormányzatok ernyője alatt a nemzeti kultúr- és oktatáspolitika és az ország éves költségvetésének részévé válnak a szükséges erőforrásokkal együtt. Ez a megközelítés természetesen kitartó, soha véget nem érő munkát jelent, gyors és látványos eredményekre nem lehet reálisan számítani. Az erőfeszítések első hozadékát legkorábban a 2011. évi, de még inkább a 2012. évi nemzetgazdasági költségvetésben láthatjuk viszont. A vitaanyag megfogalmazásakor az alábbi alapvetésekből indultunk ki, amelyeket tapasztalatunk szerint a szakma egyöntetűen elfogadni látszik, ezért jó konszenzusos alap lehet a konkrét teendők megfogalmazásához is: elő kell segíteni, hogy a mozibajárás az értelmes időtöltés növekvő súlyú és vonzó alternatívája legyen, a mozi pedig a kulturális közösségi tér növekvő presztízsű vonzáscentrumává és szervezőerejévé váljon, lehetőleg az ország minél nagyobb területén. Ehhez két dolog kell: a (potenciális) mozibajárónak elérhető MOZI, és a moziüzemeltető számára elérhető, megfelelő FILMKÍNÁLAT. A mozi nélküli film opciója egy elfogadhatatlan dimenziót nyitna meg, mivel a filmnézés közösségi élményétől fosztana meg. Sokszor éri támadás a mozikat az alacsony nézőszám miatt, de nem lehet pusztán a moziban elért nézőszámmal mérni egy film sikerét, hiszen azok az art filmek, amelyek nem kerülnek moziba, nehezebben jutnak el a nézőkhöz az egyéb forgalmazási csatornákon is, azaz nem adják ki őket dvd-n, nem kerülnek be a televízióba stb. Az egyes filmek által elért, esetenként csupán néhány ezres nézőszámok gyakran véleményformáló, a kulturális elithez tartozó nézőket takarnak; az európai művészfilmek bemutatása erősíti az európai identitást, nélkülük egy provinciális, torz kulturális légkör jöhet létre, következésképpen a közösségi filmnézést nem válthatják ki a televízió, az internetes letöltés és az egyéb alternatív filmnézési módok, még akkor sem, ha ezen technikák elterjesztését mi magunk tudatosan támogatjuk, az art mozikra alapvető szükség van mint a közösségi filmnézés szellemi központjaira – a mozik által ellátott feladatköröket módosítani, bővíteni kell, figyelembe véve a megváltozott nézői szokásokat és a technikai fejlődést is. Az elmúlt évtizedekben úgy nőttek fel generációk, hogy
nem tanultak meg moziba járni, a mozi és a film nem vált kultúrájuk szerves részévé. A forgalmazásnak, moziüzemeltetésnek szoros kapcsolatot kell létrehoznia a közoktatással, meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a kisebb településeken is hozzáférjen a lakosság a filmkultúrához, a mozival nem rendelkező városokban a művelődési házakat, iskolákat vagy könyvtárakat digitális vetítőkkel kell felszerelni, amelyekben megnézhetőek a friss magyar és art filmek is, a forgalmazás és a moziüzemeltetés támogatásánál nem lehet csupán pénzügyi jellegű eredményességi mutatókra hagyatkozni, hiszen így éppen a jobb adottságokkal rendelkező, sikeresebb vállalkozásokat, projekteket támogatjuk jobban, míg a hátrányosabb helyzetűek esélyeit tovább rontjuk. Figyelembe kell venni a helyi adottságokat, a normatív támogatás mellett növekvő súlyt kell kapjon a szelektív/céltámogatás, amely odaítélésénél az art mozi fenti célokat szolgáló tevékenységét egyedileg értékelni kell, vállalva a döntéssel járó felelősséget, és a szakma kontrollját is, a támogatási rendszer átalakításánál, a változások bevezetésénél a fenntarthatóságot, a folyamatos működést biztosítani kell: az átmenetet körültekintően kell menedzselni. Egy bezárt mozit újra megnyitni nagyon költséges és a nézők visszaszoktatása időigényes, arról nem is beszélve, hogy hatalmas szellemi tőke és tapasztalat menne veszendőbe, ha a mozivezetők kénytelenek lennének elhagyni a pályát. Akár a mozivezetőkről, az oktatásról, akár a filmklubok vezetőiről gondolkodunk, le kell szögezni, hogy egy program sem lehet sikeres, ha a humán feltételek nem adottak. Hiába szereljük fel a legjobb technikával a mozikat, az iskolákat, a művelődési házakat, ha nincsenek meg azok a helyi viszonyokat jól ismerő emberek, akik hivatásuknak tekintik azt, hogy a filmkultúra eljusson a lakossághoz, a fiatalokhoz. Ezek után nézzük az elmozdulások lehetőségeit.
I. Mozihálózat, moziüzemeltetés A cél tehát a többnyire értékes filmeket játszó, közel országos lefedettséget adó mozihálózat működtetése, illetve hogy a mozik növekvő súlyt képviseljenek az adott körzet/kerület/kistérség kulturális életében. Három kategóriát különböztethetünk meg (ebben a fázisban a multiplexekkel nem foglalkozunk). 1. Art mozik a, Misszió (megvalósítandó szakmapolitikai cél) magyar filmek premier és utánjátszása, európai és art besorolású filmek bemutatása és műsoron tartása, nem art besorolású, de értékesnek tekintett, várhatóan „nézőbarát” filmek játszása, az art mozi kultúraszervező erő, a kulturális közösségi tér centruma egy-egy földrajzi körzetben. Mint ilyen, az art mozi kezdeményező, koordinátor az önkormányzat – iskola/óvoda – civil szervezetek által leírt térben egy adott térségen belül. Az iskolákkal kapcsolatban különösen nagy súlyt kaphat a mozgóképkultúra- és médiaismeret tantárgy oktatásának sokoldalú támogatása. b, Erőforrások MMK: a normatív működési támogatás elvének fenntartása. A mozikat ösztönözni kell a hatékony működésre, a minél nagyobb nézőszám elérésére, de a mostani, csupán a nézőszámot alapul vevő támogatási rendszer több anomáliát idéz elő. 1. A nagyobb forgalommal rendelkező mozik nagyobb támogatást kapnak, ez éppen a rosszabb helyzetben levő mozikat hozza még rosszabb helyzetbe. 2. A mozik és a forgalmazók egyaránt motiváltak abban, hogy fantomnézőket generáljanak a statisztikákban. 3. Nem veszi figyelembe a különböző mozikra jellemző sajátosságokat (településnagyság, van-e a közelben másik mozi vagy multiplex stb.). 4. Nem motiválja arra a mozikat, hogy olyan filmes programokat szervezzenek, amelyek hozzáadott értéket jelentenek a multiplexek vetítéseihez vagy az otthoni filmézéshez képest, MMK: szelektív működési támogatás pályáztatással a közösségi tér funkció költségeinek (részbeni) finanszírozására. A mozik adjanak be évente a Szakkollégiumhoz egy marketing- és programtervet, amelyben kitérnek a település, kistérség életében betöltött szerepükre, a többi kulturális szolgáltatóval, az iskolákkal, oktatási intézményekkel kiépített kapcsolatrendszerükre és
együttműködéseikre, a mozikban tartott programokra. A támogatás jelentős részét ez alapján kapják a mozik a Terjesztési Szakkollégiumtól, amelyre a pályázatok véleményezése, értékelése nagyobb terhet, munkát ró, mint az eddigi automatikus rendszer, de sajnos a mozik számának elmúlt években végbement csökkenése miatt ez a pályázati mennyiség viszonylag gyorsan feldolgozható. A pályázatok kiírása előtt egy minél inkább objektívált pontrendszert kell felállítani, amely alapján a döntések megszületnek majd – erre teszünk egy javaslatot jelen alfejezet végén. A mozik évente legyenek kötelesek alapos szakmai beszámolót leadni a Szakkollégiumnak a vállalt program teljesüléséről, fotódokumentációval ellátva. A beszámoló legyen nyilvános, a Szakkollégium értékelésével együtt, az MMK honlapja mellett a mozi is tegye közzé saját honlapján ezeket. Az MMK és a mozik közösen dolgozzanak ki egy olyan beszámolóformátumot, amelyet az önkormányzat és az egyéb támogatók is elfogadnak, szakminisztérium (államtitkárság): jogszabály módosításnál, önkormányzati tv. változtatásnál elérni, hogy az art mozik fenntartásához normatív módon járuljanak hozzá az önkormányzatok (ellátási felelősség). Ebben az esetben ugyanakkor az erőforrást is allokálni kell az önkormányzatokhoz! Ez csak komoly lobbitevékenységgel érhető el, szakminisztérium: fejlesztésekhez (projektor stb.) strukturális pályázatok kiírása, önkormányzati hozzájárulások. Amíg az önkormányzati tv. a fent említett módon nem változik, kétoldalú tárgyalásokon (art mozi – önkormányzat) kell megállapodásokra jutni az ágazati államtitkárság és az MMK támogatásával. Ennek révén a támogatás számos formája jöhet szóba: EU-s pályázatoknál az önrész biztosítása, rendezvények, iskolai art mozilátogatások finanszírozása, „testreszabott” önkormányzati pályázatok meghirdetése a mozi működési költségének részbeni fedezésére, bérleti díj mérséklése/elengedése, ha a mozi önkormányzati ingatlanban működik stb. Ezek a kétoldalú megállapodások számos specifikumot tartalmazhatnak a helyi adottságoknak megfelelően, és jó lobbitevékenység esetén már a 2011-es önkormányzati költségvetésbe beépülhetnek. c, Kritériumok mérése art mozi minősítés a normatív támogatás elnyeréséhez: naponta 1 art vetítés, összesen 60%-ban art filmek játszása, akár 35-ös, akár e-cinema, akár 2K-s vetítőgépek használata, a támogatási rendszer harmonizálása az Európai Unió MEDIA programjában működő Europcinemas programmal, normatív támogatás a magyar részvételű koprodukciós és art besorolású filmek előadásai után, normatív támogatás a magyar filmek előadásai után, normatív támogatás a szervezett art/magyar vetítések után is, a közösségi tér funkció révén megmozgatott, a moziba bevitt nézők/vetítések – a szelektív pályázati rendszer bevezetésével ezek is mérhetőek, részletes beszámolókkal (iskolák, önkormányzatok, civil szervezetek által is igazolva, ahol értelmes és értelmezhető). Pontrendszer a szelektív art mozis pályázatok elbírálásához 1. A mozi mint kulturális centrum 29% - kistérségre, régióra gyakorolt hatás (a város vonzáskörzetébe bevont települések, iskolák stb. száma, hatás intenzitása) 5% - civil szervezetekkel való kapcsolat (filmklubokkal, nyugdíjasklubokkal való kapcsolatok, intenzitása) 5% - szervezett vetítések (legkülönbözőbb, havi műsorprogramon nem szereplő, zárt körű vetítések száma) 3% - filmfesztiválok (szervezése, részvétel mélysége és köre) 5% - illeszkedés a városi programokba (filmes/mozis programok illesztése az átfogó eseményekhez) 3% - vetélkedők (filmes témájú vetélkedők szervezése/támogatása) 3% - kapcsolat az önkormányzattal (a mozi ügyének menedzselése a város ill a régió önkormányzatainál, extra támogatások szerzése) 3% - egyéb kulturális események (bármilyen egyéb kulturális esemény támogatása) 2% 2. Moziműsor struktúrája 15% - art filmek változatossága (nemzetek, filmek, vetítések száma) 5% - vetített magyar filmek száma (filmek, vetítések száma, új és régebbi filmek műsorra vétele) 10% 3. Kapcsolat az oktatással, iskolákkal 27%
- szervezett iskolai vetítések (iskolai/óvodai különvetítések száma, bevont oktatási intézmények száma) 8% - mozgóképkultúra tantárgy támogatása (az iskolai órák közvetlen/közvetett támogatása, a tanárok felkészítésének segítése) 8% - szakkörök, filmklubok az iskolák számára (meglévők támogatása, újak létrehozásának segítése) 8% - iskolai vetélkedők (iskolai események („fordított nap" stb.) filmes rendezvénnyel történő szinesítése) 3% 4. Filmszakmai kapcsolatrendszer 11% - meghívott előadók (a szakma képviselőinek bevonása a város legkülönbözőbb rendezvényeibe) 3% - közönségtalálkozók (magyar filmek bemutatása, vagy egyéb vetítése kapcsán találkozó az alkotókkal) 5% - publicitás, elsősorban a helyi médiában (a mozi menedzslése, szerepeltetése a helyi sajtóban, hírek a helyi filmes eseményekről) 3% 5. Hátrányos helyzet 18% - település, környezet szociokulturális helyzete (a város és a régió gazdasági, társadalmi pozicionáltsága, kulturális/iskolázottsági hátrányok, előnyök) 10% - „kulturális" konkurencia (a mozi „helyettesíthetősége" a kistérségben a kulturális szektorban) 8%
2. Hagyományos, nem art mozik a, Misszió várhatóan érdeklődésre számot tartó „közönségfilmek” vetítése a hét több napján, magyar filmek utánjátszása, esetenkénti premierje, art filmek alkalmankénti vetítése, filmkluboknak alkalmanként otthon nyújtása. b, Erőforrások filmklubok, szakkörök tartásának, art filmek vetítésenek támogatása. c, Kritériumok nézőszámról jelentés a Filmirodának, ennek elmúlasztása szankciókat vonjon maga után, pályázott programokról részletes nyilvános szakmai beszámoló a Szakkollégiumnak. 3. Filmklubok a, Misszió „klasszikus”/etalon filmek, tematikus sorozatok stb. vetítése, megvitatása moderátorral vagy anélkül. Ehhez adhatnak szakmai és infrastrukturális segítséget az art mozik, illetve a helyi középiskolai és felsőoktatási intézmények. b, Erőforrás a tanárokat, filmklubvezetőket, alkotókat össze kell hozni az art mozikkal, szervezett közönség (iskolák, civil szervezetek stb.) – adatbázisok építése és összekapcsolása (a Filmklubszövetség segítségével megvalósítható), minél több filmet kell elérhetővé tenni digitális formában, jogi problémák megoldása – együttműködés a Filmarchívummal és a forgalmazókkal, külső források bevonása a projektbe. c, Kritérium amennyiben a filmklubot nem regisztrált vetítőhelyen (nem art moziban) tartják, akkor bürokráciamentes, egyszerű jelentés a Filmklubszövetségnek, amely összesít, értékel és továbbít a Szakkolégiumnak.
II. Forgalmazás A cél, hogy az art mozik időben hozzájuthassanak a kívánt filmekhez, hogy a moziba járókat vissza lehessen csalogatni (szűnjön meg az art mozik diszkriminációja a kópiák elosztásánál – természetesen az írott és íratlan piaci szabályok tiszteletben tartása mellett). A kialakult játékszabályok újratárgyalása mellett előfeltétel a teljeskörű digitalizálás. Megállapítások a mostani rendszerről a magyar film forgalmazásában a nézőszám után járó bónuszok egy torz rendszert hoznak létre, hiszen éppen azokat a gyártókat és forgalmazókat támogatjuk nagyobb összeggel, amelyek a jegybevételből is nagyobb bevételhez jutnak, túl sok magyar film és art film kerül be a rendszerbe, és ezek jelentős része nagyon kevés nézőt
vonz, a forgalmazóra „ellátási” kötelezettséget kell rójon, ha a filmgyártásában, forgalmazásában magyar, vagy/és EU-s közpénz van. Ezekért a támogatásokért cserébe az MMK-nak szigorú elvárásokat kell támasztania (ld. később). Javaslatok 1. Magyar film a kuratóriumi alapvetésnek megfelelően, a gyártási finanszírozással összangba kell hozni a forgalmazás támogatását is. Így kevesebb film jut mozikba (évente kb. 15 nagyjátékfilm, a mostani 25-30 helyett), ami lehetővé teszi az erőforrások koncentrálását. Jelenleg a magyar premierek egymásra csúsznak, egymástól veszik el a helyet a mozikban és a sajtóban egyaránt. A forgalmazóknak legyen egyeztetési kötelezettsége a tervezett premierekről, minden bejelentett magyar filmpremier után legalább 3 hétig ne kerüljön új magyar film a mozikba, minden magyar filmpremier legyen esemény. A mozik és a forgalmazók között fellazult az együttműködés az elmúlt években, a mozik sokszor nem kapnak előzetes információt a filmekről, nem látják őket előre, nem tudják, hogy milyen helyi marketingstratégiát kellene alkalmazniuk, ki a célközönsége a filmnek (a korábbi információs vetítések gyakorlatának visszaállítása). Mindkét szakmának anyagi érdeke is, hogy ez az együttműködés hatékonyabb legyen. Főleg a szűkebb közönséget vonzó filmeknél kimelten fontos, hogy a forgalmazó és a mozi közönségtalálkozókat, előadásokat szervezzen a premier alkalmából. Többet kell kapniuk egy-egy magyar premier nézőinek, mintha külföldi filmre ültek volna be, a nézőszámbónusz és a támogatás kópiaszámhoz kötése torzítja a rendszert, minden magyar filmnek ugyanannyi támogatást kell kapnia a forgalmazásra. Azoknál a filmeknél, amelyek előreláthatóan több nézőt vonzanak majd, a forgalmazó így is a támogatási összeg felett költ majd marketingre, hiszen ez a gazdasági érdeke. A sikerfilmek kiemelt forgalmazási támogatásával viszont extraprofithoz juttatjuk a forgalmazókat, és a kisebb filmeket sújtjuk, amelyeknek éppen nagyobb szüksége lenne a segítségre, multiplex vs. art mozi. A forgalmazónak nem lehet megtiltani, hogy multiplexeknek is felajánlja a filmet, de kötelezni lehet, hogy az art moziknak is odaadja. Minden premiert legyen köteles a forgalmazó digitálisan is elérhetővé tenni, HD-minőségben. Azon településeken, amelyeken csak 1 art mozi van, a forgalmazó legyen köteles felajánlani a filmet a mozinak premierben, ahol több, ott legalább 1-nek legyen köteles felajánlani, a premier utáni 3. héten pedig tegye elérhetővé a filmet minden art mozi számára, mozinként megegyező feltételekkel, tévépremier. A moziban bemutatott filmek a premier után legalább egy évig ne legyenek láthatóak ingyenes televíziós csatornákon, a mozipremier értékéből sokat elvesz, hogy gyakran a filmek néhány hónap elteltével már feltűnnek valamelyik tévécsatornán, a forgalmazónak vállalnia kell, hogy az általa bemutatott filmre legalább 3.000 néző jegyet vált az art mozikban. Amennyiben ez a nézőszám nincs meg, a forgalmazót szankcionálni kell a támogatási összeg egy részének visszafizetésével. Javaslat a konkrét támogatási feltételekre, a magyar filmekre vonatkozó keretfelosztásra: a gyártási támogatásban részesített filmeknél egységesen 10.000.000 forint támogatást látnánk kívánatosnak, amelynek elköltését egy részletes marketingterv beadásához, és annak szigorúan dokumentált megvalósításához kötnénk. A kópiagyártásra (digitális és hagyományos) maximum 1.000.000 forintot lehessen elszámolni a támogatásból, a többinek a reklámot, promóciót kell szolgálnia, a fenti tízmillió forintot be kell építeni a gyártási költségvetésbe, ugyanakkor a gyártó ne rendelkezzen felette, ne támogassuk az elmúlt években elterjedő rendszert, hogy a produkciós cégek maguk forgalmazzák a filmeket, miközben nincsenek kapcsolatban a mozikkal, nincs meg a rutinjuk a feladatok elvégzéséhez. Ezt a pénzt a forgalmazó kapja meg, a forgalmazási szerződés bemutatásakor szerződhet le rá az MMK-val, a forgalmazó is számol el a támogatással. a Filmtörvény kimondja, hogy minden magyar film és magyar részvételű koprodukció
forgalmazását normatív rendszerben támogatni kell, azokat is, amelyek nem kaptak gyártásra az MMK-tól pénzt. Ezek a filmek várhatóan kevésbé értékesek, vagy kevésbé tarthatnak a közönség érdeklődésére számot, filmenként 1.000.000 forint támogatásban részesítenénk őket automatikusan. Évente lehet egy-két olyan film, amelyet különböző okoknál fogva az MMK nem részesített gyártási támogatásban, de elkészültük után értékesnek, támogatandónak ítél a Kuratórium. Ezen filmek forgalmazási támogatására egy tízmillió forintos alapot hoznánk létre, amely szelektív rendszerben támogatná az alkotásokat. Összegzés: Összegzés Filmszám Támogatás/film Összesen MMK által gyártási támogatásban részesített filmek 15 db/év 10.000.000 Ft 150.000.000.(beépítve a filmgyártási támogatásba) MMK által gyártási támogatásban nem részesített magyar és magyar részvételű koprodukciós filmek 15 db/év 1.000.000 Ft 15.000.000.Szelektív támogatás 2 5.000.000 Ft 10.000.000.-
2. Art filmek Az elmúlt években az art filmek nézőszáma részben azért is csökkent, mert eltűntek a mozik műsoráról azok a közönségbarát, de értékes alkotások, amelyek több tízezres nézőszámot értek el. Ezen filmek hiányának az oka elsősorban az, hogy nagyon magas jogdíjat kérnek bemutatásukért a forgalmazóktól, amely a marketing és kópiaköltségekkel együtt már nem térülne meg. Ezeket a filmeket kiemelten kell támogatni, hiszen szélesítik az érdeklődők körét, olyan nézőket vonzanak be az art mozikba, akik egyébként semmilyen filmre nem mennének be, ezek nélkül a filmek nélkül őket teljesen elveszítjük. A magyar filmek forgalmazásánál leírt anomáliát, mi szerint a sikeres filmek kiemelt támogatása extraprofithoz juttatja a forgalmazót, itt nem érezzük relevánsnak, a fizetendő jogdíj mértéke miatt. A forgalmazó a Filmiroda által kiállított art besorolás után kétféle szerződés közül választhat, attól függően, hogy mennyi nézőt vár a filmtől, így megteremtenénk a lehetőségét a tényleg szűk réteg érdeklődését kiváltó art filmek bemutatása mellett azon filmek bemutatásának is, amelyek nemcsak piaci bevételhez juttathatják az art mozikat, de megfordíthatják a negatív trendeket is. Minden támogatott filmnél a következő alapszabályokat vezetnénk be: a filmek legyenek digitálisan elérhetőek, hogy minden art mozi viszonylag hamar játszhassa őket, a digitalizált vetítésre alkalmas art mozik legalább 50%-a az 1. héttől, 70%-a a 2. héttől, 100%-a a 4. héttől játszhassa a támogatott filmeket (azaz a forgalmazó legyen köteles ennyi mozinak azonos feltételekkel felajánlani a filmet), amennyiben egy filmet a támogatással való elszámolási határidőig nem veszi fel műsorára legalább a regisztrált art mozik fele, a forgalmazó legyen kötelezve a támogatási összeg egy részének visszafizetésére (ugyanis ez csak a forgalmazó hibájából vagy a film alkalmatlanságából következhet, a cél pedig az, hogy az art mozik olyan filmekhez jussanak, amelyek értéket képviselnek és bevonzzák a nézőket), a forgalmazó a támogatási összeg egészével legyen köteles elszámolni az előzetesen beadott marketingterv alapján, akkor is, ha a teljes támogatási összeget nem jogosult lehívni az elszámolási határidőig. A filmmel kapcsolatban csak olyan költségek legyenek elszámolhatóak, amelyek a premier előtt, vagy a premier után legfeljebb három hónappal merültek fel, ne támogassuk külön, ha egy forgalmazó több kópiával mutat be egy filmet, hiszen az art mozik legtöbbjében már most lehet digitális vetítéseket tartani, a kópiák elsősorban a multiplexmozik számára szükségesek. A létező digitális hálózatot fent kell tartani, de az art mozik nagytermeinek át kell állnia a 2K-s vetítési szabványra. Támogatási összegek: ha a forgalmazó legalább 10.000 nézőt vállal, amit art mozikban ér el: 4.000.000 forint
támogatást kap, amiből legalább 3.000.000 forintot a marketingre kell költenie. A támogatásból 1.600.000 forintra a szerződés aláírása után jogosult, de 3 hónappal a premier után a teljes összeggel el kell számolnia, függetlenül az elért nézőszámtól. Amennyiben nem éri el a 10.000 nézőt, a maradék 2.400.000 forinttól elesik. Amennyiben 3.000 nézőt sem ér el, az 1.600.000 forintot is vissza kell fizetnie, ha a forgalmazó legalább 3.000 nézőt vállal, amit art moziban ér el: 2.000.000 forint támogatást kap, aminek legalább a felét a film marketingjére kell költenie. A támogatásból 800.000 forintra a szerződés aláírása után jogosult, de 3 hónappal a premier után a teljes összeggel el kell számolnia, függetlenül az elért nézőszámtól. Amennyiben nem éri el a 3.000 nézőt, a maradék 1.200.000 forinttól elesik. Amennyiben 1.000 nézőt sem ér el, a 800.000 forintot is vissza kell fizetnie.
Összegzés a korábbi statisztikák és tapasztalatok alapján: Összegzés Filmszám Támogatás/film Összesen 10.000 nézőre pályázó, ezt teljesítő filmek 10 db/év 4.000.000 Ft 40.000.000.10.000 nézőre pályázó, 3.000-10.000 nézőt teljesítő filmek 5 db/év 1.600.000 Ft 8.000.000.3.000 nézőre pályázó, ezt teljesítő filmek 25 db/év 2.000.000 Ft 50.000.000.3.000 nézőre pályázó, 1.000-3.000 nézőt teljesítő filmek 10 db/év 800.000 Ft 8.000.000.-
Keretfelosztás, költségek összegzése Jelen anyag megfogalmazásánál abból indultunk ki, hogy az MMK Filmterjesztési Szakkollégiuma által a moziüzemeltetésre, a filmforgalmazásra és a filmklubok támogatására évente szánt kb. 420.000.000 forint adott. A fent bemutatott modellben ezt a következőképpen osztanánk fel az egyes területek között. Terület Összeg Magyar és magyar részvételű koprodukciós filmek normatív támogatása 10.000.000.Magyar és magyar részvételű koprodukciós filmek szelektív támogatása 10.000.000.Art filmek normatív támogatása 106.000.000.Filmklubok 8.000.000.Forgalmazás együtt 136.000.000.Moziüzemeltetés normatív támogatása 160.000.000.Moziüzemeltetés szelektív támogatása 100.000.000.Moziüzemeltetés együtt 260.000.000.Tartalék 24.000.000.Mindösszesen 420.000.000.-
A fenti költségek felett, az MMK által gyártási támogatásban részesített nagyjátékfilmek további 150.000.000 forint forgalmazási támogatásban részesülnek, amely összeg a gyártási támogatásokba beépülve jelenik meg. Budapest, 2010. június 10. Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetsége Art Mozi Egyesület
