Integrált településfejlesztési stratégia Vitaanyag

Integrált településfejlesztési stratégia Vitaanyag

JÁNOSSOMORJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA VITAANYAG Elfogadva a ………………………kt. sz. határozatával

Megbízó Jánossomorja Város Önkormányzata Lőrincz György Polgármester 9241 Jánossomorja, Szabadság u. 39. Tel.: 06-96-565-240 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083 Solymár, Bimbó u. 20. Tel.: 1-439-0491, 20-9138-575, 70-938-3224 www.vzm.hu e-mail: [email protected]

2016. július VZM 1300/15 Jsomorja_ITS_munk_160630

VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. 2016. www.vzm.hu

JÁNOSSOMORJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

2 VITAANYAG

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ

4

ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE.......................................................................................................................... 4 A TERVEZÉSI FOLYAMAT ................................................................................................................................................ 4 I. RÉSZ - JÖVŐKÉP ÉS STRATÉGIA

6

1.

6

JÖVŐKÉP ÉS STRATÉGIA 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

2.

AZ ITS HELYE A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSBEN ......................................................................................................... 6 CSELEKVÉSI STRATÉGIA.................................................................................................................................. 8 JÖVŐKÉP .................................................................................................................................................. 10 HORIZONTÁLIS CÉLOK.................................................................................................................................. 11 ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI CÉLOK...................................................................................................................... 12 KÖZÉPTÁVÚ, TEMATIKUS CÉLOK .................................................................................................................... 12

FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ELEMEI

14

2.1. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ............................................................................................................................... 14 2.2. TELEPÜLÉSRÉSZ SZINTŰ STRATÉGIAI CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA ............................................................................ 28 2.2.1. Mosonszentjános településrész stratégiai céljai ............................................................................... 28 2.2.2. Mosonszentpéter településrész stratégiai céljai ............................................................................... 29 2.2.3. Pusztasomorja településrész stratégiai céljai .................................................................................... 29 2.2.4. Hanságliget településrész stratégiai céljai ........................................................................................ 30 2.2.5. Egyéb külterületi lakóterületek és kapcsolódó területfelhasználások településrész stratégiai céljai30 2.3. A CÉLRENDSZER SZINERGIA VIZSGÁLATA .......................................................................................................... 31 3.

A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK

32

3.1. A TEMATIKUS CÉLOK ÉS A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK VISZONYA................................................... 32 3.2. AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS A LEHATÁROLÁS INDOKLÁSÁVAL ......................................................... 33 3.3. A TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK ÉS VÁROSRÉSZEK KAPCSOLATA ............................................................................. 34 3.4. AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK ....................................................................................................................... 36 3.4.1. Mosonszentjánosi akcióterület ......................................................................................................... 36 3.4.2. Mosonszentpéteri akcióterület ......................................................................................................... 39 3.4.3. Pusztasomorjai akcióterület .............................................................................................................. 41 3.5. AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK PRIORIZÁLÁSA .................................................................................................... 44 3.6. AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK ÉS EZEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIÁHOZ..................................................................................................................................... 48 3.6.1. Pontszerű beavatkozások az akcióterületeken kívül a településrészeken ........................................ 48 3.6.2. Beruházási jellegű hálózatos projektcsomagok ................................................................................ 51 3.6.3. Nem beruházási jellegű hálózatos projektcsomagok (soft projektek) .............................................. 54 4.

FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK 4.1. 4.2.

5.

56

A FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETI FEJLŐDÉS PROGRAMJA ....................................................................................... 56 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM .................................................................................................................... 57

STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI

58

5.1. A STRATÉGIA FŐBB KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ...................................................................................................... 58 5.1.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési eszközökkel ............ 58 5.1.2. Önkormányzati ágazati vagy tematikus stratégiával való összhang.................................................. 59 5.2. A STRATÉGIA FŐBB BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ....................................................................................................... 60 6.

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI

II. RÉSZ – INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI 7.

62 63

A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK 63 7.1.

KISZÁMÍTHATÓ ÉS TRANSZPARENS SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET .............................................................................. 63 VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. 2016. www.vzm.hu

JÁNOSSOMORJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 7.2. 7.3. 7.4. 7.5. 8.

3 VITAANYAG

SZABÁLYOZÁSI TEVÉKENYSÉGEK, TERVALKU...................................................................................................... 64 HELYI ADÓKEDVEZMÉNYEK ........................................................................................................................... 64 HATÉKONY ÉS KÖVETKEZETES TELEPÜLÉSMARKETING TEVÉKENYSÉG, POZITÍV ARCULAT ÉS IDENTITÁS ERŐSÍTÉS............... 65 FUNKCIÓVESZTETT, KIÜRESEDETT, HASZNÁLATON KÍVÜLI ÉPÜLETEK HASZNOSÍTÁSA .................................................. 66

AZ INTEGRÁLT STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK

66

8.1. ÖNKORMÁNYZATI HIVATALON BELÜLI SZERVEZET .............................................................................................. 66 8.2. ÖNÁLLÓ SZERVEZET KIALAKÍTÁSA ................................................................................................................... 68 8.2.1. Stratégiai menedzsment ................................................................................................................... 68 8.2.2. Operatív menedzsment ..................................................................................................................... 69 9.

TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI

10.

INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ ELKÉSZÍTÉSE

70 71

10.1. STRATÉGIAI INGATLANGAZDÁLKODÁS ............................................................................................................. 71 10.1.1. Az önkormányzati ingatlanvagyon................................................................................................ 72 10.1.2. Az önkormányzati vagyongazdálkodás jogszabályi keretei és elvei: ............................................ 72 10.1.3. Ingatlangazdálkodási (stratégia) főbb céljai ................................................................................. 73 10.2. AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁS ........................................................................................................ 74 11.

PARTNERSÉG

78

11.1. TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL, INTÉZMÉNYESÍTETT EGYÜTTMŰKÖDÉS ........................................................................... 78 11.1.1. Társadalmi részvétel a településfejlesztés során ......................................................................... 79 11.1.2. Társadalmi részvétel a településfejlesztés megvalósításában...................................................... 80 11.2. PARTNEREK BEAZONOSÍTÁSA, KAPCSOLATÉPÍTÉS ............................................................................................... 80 12. AZ ITS EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE ÉS AZ ITS RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA, AKTUALIZÁLÁSA 82 12.1. MOITORING RENDSZER ...................................................................................................................................... 82 12.2. INDIKÁTOR RENDSZER ........................................................................................................................................ 83 MELLÉKLETEK

85

1. SZ. MELLÉKLET – NYITOTT FÓRUMOK RÉSZTVEVŐI ........................................................................................................ 85 2. SZ. MELLÉKLET – RÉSZLETEK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁS TANULÓK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS ÖTLETEIBŐL ................... 86 3. SZ. MELLÉKLET – KÉPVISELŐ-TESTÜLETI DÖNTÉS ........................................................................................................... 92


BEVEZETŐ ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE A város önkormányzatának képviselő-testülete a településfejlesztési dokumentumok elkészítéséről döntött, melynek elkészítésével a Völgyzugoly Műhely Kft.-t bízta meg. Az elkészítendő dokumentumok: -

a hosszú távra – 10 évet meghaladó időszakra – szóló Településfejlesztési Koncepció,

-

a középtávra – legalább 4 és legfeljebb 10 évre – vonatkozó Integrált Településfejlesztési Stratégia, ami koncepcionális elemeken túl a célok eléréséhez szükséges stratégiát is megfogalmazza.

A TERVEZÉSI FOLYAMAT A többször módosított az épített környezet védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Étv.) – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénnyel összhangban, mely a településfejlesztést az önkormányzatok hatáskörébe rendelte - a települési önkormányzatok feladatává jelölte ki a településfejlesztési és a településrendezési feladatkör ellátását. A megalapozó vizsgálat munkarész célja az eddigi tervek, kapcsolódó helyi rendeletek és a begyűjtött adatok számbavétele és értékelése, a terv és a valós igények összevetése, a település társadalmi, gazdasági, demográfiai helyzetének elemzése, a településszerkezet, tájhasználat, települési karakter alakulásának elemzése alapján a megoldásra váró feladatok feltárása, összegzése és rendszerezése. A településfejlesztési koncepció a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító - és a településrendezést is megalapozó -, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati területfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A településfejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. Megalapozza és meghatározza a település fenntartható fejlődését: az életszínvonal növekedését, az életminőség javulását, a közösség gyarapodását, a település hagyományait, a rendelkezésre álló kulturális, térbeli, táji adottságait felhasználva és nem kihasználva. A településfejlesztési koncepció a döntési mechanizmus működtetéséhez szolgál útmutatóul, segítséget nyújt a település egyes érdekcsoportjainak, valamint a különböző szakágak közötti érdekek koordinálásához. A településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítása érdekében illetve több település közös fejlesztési tervezése esetén integrált településfejlesztési stratégiát kell készíteni az Étv. értelmében. Az integrált településfejlesztési stratégia (ITS) meghatározza a települések településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli. A településfejlesztés során is kiemelkedő feladat a fenntarthatóság alapelveinek figyelembe vétele. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. 1 A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti pilléreken, és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A fenntartható fejlődésnek általános stratégiai célként kell bevonulni a településfejlesztési dokumentumokba, s a cselekvési programokba.

1

1983-ban az ENSZ Közgyűlés határozata alapján megkezdte munkáját az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága, amelyet Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő vezetett. (E huszonkét tagú bizottságnak tagja volt Láng István akadémikus is.) A Bizottság 1987-ben ,,Közös jövőnk'' címmel kiadott jelentésében a gazdasági növekedés olyan új korszakának lehetőségét vázolta fel, amely a fenntartható fejlődés globális megvalósítására épít, megőrzi a természeti erőforrásokat, s amely megoldás lehetne a fejlődő országok nagy részében elhatalmasodó szegénység leküzdésére is.



5 VITAANYAG

Az integrált településfejlesztési stratégia (ITS) a települési önkormányzatok által elkészítendő, fejlesztési szemléletű, középtávot (8-10 év) átfogó dokumentum, célja a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a területrészre vonatkozó célok kitűzése, és azok középtávon való érvényesítése. Egy ilyen stratégia elkészítése önmagában is hasznos, ugyanakkor megléte feltétele egyes településfejlesztési közösségi támogatások igénybevételének is. A települési területek olyan integrált, akcióterületi alapú megújítása a cél, amely érdemben hozzájárul ahhoz, hogy a település gazdasági és társadalmi aktivitása élénküljön, a település vonzereje erősödjék mind a lakosság, mind a betelepülő vállalkozások illetve intézmények, szervezetek számára. A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia illetve az ezekhez készülő helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészek tartalmi elemeire vonatkozóan a a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezik. A településfejlesztési koncepcióhoz és integrált településfejlesztési stratégiához közös megalapozó vizsgálat készül, melynek részletezettsége mindkét dokumentumnak megfelel. A helyzetelemzés munkarész készítésével párhuzamosan sor került konfliktuskezelési, mediációs módszerek alkalmazására. A településfejlesztési koncepció kialakítását megelőzően civil szervezetek, vállalkozók, gazdasági vezetők, intézményvezetők meghívásával került sor három fórum megtartására. A fórumok iránymutatásul szolgálnak az Önkormányzati vezetők, képviselők számára a lakossági vélemények becsatornázásának új módjára, konszenzusos megoldások megtalálására a településfejlesztés során. Tervező és facilitátor együttes munkájának eredményeként létrejött a lakosság bevonása a fejlesztéstervezési folyamatba. A gyakorlatban tapasztalhatta Önkormányzati szakember, döntéshozó, tervező egyaránt, hogy kellő előkészítéssel, körültekintő szervezéssel, s megfelelő körülmények biztosításával, a facilitátorok közreműködésének eredményeként megindulhat a párbeszéd a résztvevők között, s több alkalommal folytatott közös gondolkodás során megállapíthatók a fejlesztési koncepció alapgondolatai. A koncepcióra épült a középtávú fejlesztési terv, az ITS. A koncepciót 2016. május 19-én lakossági fórum keretében a lakosság véleményezte. Az elkészült – és az önkormányzat képviselő-testülete által előzetesen jóváhagyott – településfejlesztési eszközök tervezetét a képviselő-testületi elfogadást megelőzően véleményeztetni kell az illetékes államigazgatási szervekkel, érintett területi és települési önkormányzatokkal, valamint a további partnerekkel. Az egyeztetési folyamat szabályait a Korm. rendelet tartalmazza. Jelen dokumentáció Jánossomorja város integrált településfejlesztési stratégiájának vitaanyaga.



6 VITAANYAG

I. RÉSZ - JÖVŐKÉP ÉS STRATÉGIA 1. JÖVŐKÉP ÉS STRATÉGIA 1.1.

AZ ITS HELYE A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSBEN

Az integrált településfejlesztési stratégia középtávú, stratégiai szemléletű, de megvalósítás orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a település középtávú településfejlesztési tevékenységeit. Az ITS részben összefoglaló dokumentuma az Önkormányzat meglévő fejlesztési dokumentumainak, részben rendszerbe szervezi az Önkormányzat fejlesztési elképzeléseit és mindezeken túl konkrét fejlesztési beavatkozásokat is tartalmazz. Fejlesztések

Fejlesztések

Fejlesztések

Fejlesztések

Fejlesztések

Integrált Településfejlesztési Stratégia

Településfejlesztési koncepció

Ágazati stratégiák

Ciklus Program

Az ITS a fejlesztéspolitika hatékony eszköze, mert: 

Integrált szemléletű: A dokumentum integrált jellege abból adódik, hogy az Önkormányzat szakpolitikai (gazdaságfejlesztés, társadalom és szociálpolitika, környezetfejlesztés) elképzeléseit összefogja, illetve vizsgálja és épít e területek szinergiájára.



Rendszerszintű gondolkodást tesz lehetővé: Egyidejűleg képes figyelembe venni a település belső gazdasági, műszaki, társadalmi és környezeti körülményeit, valamint a külső hatásokat és kihívásokat. A fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli.



Operatív döntéseket megalapozó stratégiai dokumentum: Olyan stratégiai dokumentum, aminek feladata a jövő kihívásaira való felkészülés. Tartalmazza a település célrendszerét, a fejlesztések feltételeit és azt a cselekvési stratégiát, ami megalapozza a konkrét fejlesztési beavatkozásokat. A dokumentum 8-10 évre rögzíti a település által megvalósítandó jelentősebb fejlesztési programokat



Participációs tervezési folyamat Az ITS megszületése egy organikus tervezési folyamat, ahol fontos szerepet kap a participáció. A dokumentum megalkotásában az üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, és a lakosság egyaránt szerves résztvevője és alakítója volt.



7 VITAANYAG

Vertikális szemlélet: A dokumentum megalkotása során a felülről lefelé történt a fejlesztések definiálása. Ez a logika arra épít, hogy a tervezési folyamat során megfogalmazott fejlesztési elképzelések, akkor tudnak a későbbiekben a gyakorlatban működni és valóban segíteni a város fejlődését, ha mindenek előtt tisztázva van, hogy a település közössége milyen jövőképpel rendelkezik, azokhoz milyen általános és konkrét célok köthetőek és csak ezután lehetséges azoknak a fejlesztési eszközöket beazonosítása, amelyek végeredményben elvezettnek a fejlesztések megvalósításához. A település jövőjével kapcsolatos víziók strukturálása

Jövőkép

Horizontális célok

•A település jövőjével kapcsolatos víziók strukturálása •Annak definiálása, hová szeretne a település hosszútávon eljutni

•Olyan célok, amiknek az érvényesülését minden egyéb cél esetében szükséges vizsgálni •Az itt megfogalmazott célok egyben a koncepció szemléleti keretét is meghatározzák •A településfejlesztési folyamat során elérni kívánt szándékok összefoglalása •A koncepció meghatározó céljai

Átfogó célok

Tematikus célok

Stratégiai intézkedések, projektelemek

•Ágazati célok •Területi célok •Középtávon tervezhető konkrét fejlesztések •Akcióterületi fejlesztések •Pontszerű- és hálózatos projektelemek

Horizontális szemlélet: Miután összegyűjtésre került, hogy a település milyen fejlesztéseket kíván megvalósítani, arra is szükséges figyelmet fordítani, hogy ezeknek milyen az egymáshoz való viszonyuk. Az egyes fejlesztési elemek nem csak külön-külön érvényesek, hanem fontos figyelembe venni, hogyan hatnak egymásra. Az ágazati, tematikus célok, településrészi célok és átfogó városi célok szinergiáira épített fejlesztések mindig sokkal hatékonyabbak, mint ha a fejlesztési elemek csak külön-külön érvényesülnek.



8 VITAANYAG

Ágazati célok

Településrészi célok

Átfogó városi célok

1.2.

CSELEKVÉSI STRATÉGIA

Az ITS elkészítésének egyik legfontosabb haszna, hogy lehetőséget teremt arra, hogy a település végiggondolhassa, milyen fejlesztési lehetőségek kínálkoznak számára. A lehetséges fejlesztési lehetőségek között priorizálni szükséges, amihez segítséget jelent, ha az önkormányzat megállapítja azt a cselekvési stratégiát, ami mentén a későbbiekben megvalósíthatja a konkrét fejlesztéseket. Egy település számára többféle alternatív cselekvési stratégia áll rendelkezésre. Ezek közül azt érdemes választani, ami leginkább figyelembe veszi a helyzetfelmérés során megállapított települési adottságokat, amelyik leginkább megfelel a helyi közösség érdekeinek, amelyik reálisan megvalósítható, illetve amelyik leginkább támaszkodik a helyi erőforrásokra. Jánossomorja esetében három eltérő cselekvési stratégia merült fel, amik megkülönböztethetőek egymástól gazdasági, fejlesztési, illetve térségi szerepkörhöz kapcsolódó tartalmuk szerint. A különböző cselekvési stratégiák eltérő önkormányzati szerepfelfogásokat is megjelenítenek.

Beavatkozó cselekvési stratégia:

fejlesztési értelmezés: Proaktív településfejlesztési szemlélet kialakítása a cél. A fejlesztések során a település lehetőségei kerülnek előtérbe. gazdasági értelmezés Az Önkormányzat bizik a kedvező gazdasági környzetben. Az Önkormányzat igyekszik minden eszközt megragadni annak érdekében, hogy fejlesztések gazdasági háttere biztosítva legyen. térségi értelmezés A település keresi annak lehetőségét, hogy a térségi együttműködésben hogyan tud minnél fontosabb szerepkört betölteni a település.



Tervező cselekvési stratégia:

9 VITAANYAG

fejlesztési értelmezés: A fejlesztési elképzelések folyamatosan egyeztetve vannak az Integrált Településfejlesztési Stratégiában leírt irányvonalakkal, annak érdekében, hogy a fejlesztések minél inkább az ITS-ben megfogalmazott jövőkép megvalósulását segítsék. Az ITS felülvizsgálata időközönként megtörténik és igazodik az időközben felmerült közösségi igényekhez, illetve települési lehetőségekhez. gazdasági értelmezés A hangsúly a kiszámíthatóságon van. A fejlesztéseket minden esetben pontos haszon és kockázat elemzés kell hogy megelőzze. Csak olyan fejlesztések megvalósulása indulhat el, amik gazdasági alapjai, illetve a fenntarthatóság feltételei biztosítottak. térségi értelmezés A térségi együttműködések alapja a térségi szereplők hosszútávú érdekei. A felek között rendszeres konzultáció zajlik, annak érdekében, hogy folyamatosan egyeztetve legyenek az együttműködések feltételei.

Alkalmazkodó cselekvési stratégia:

fejlesztési értelmezés: Az Önkormányzat elsősorban az aktuálisan felmerülő problémákra igyekszik fejlesztéseivel reagálni. Az Önkormányzat alapvetően azokra a feladatokra koncentrál, amik közvetlenül hozzátartoznak a feladatellátáshoz. gazdasági értelmezés Az Önkormányzatot óvatos gazdasági tervezés jellemzi. A hangsúly a jelenlegi önkormányzati feladatok mínőségének megörzésén van. térségi értelmezés A település folyamatosan résztvesz a térségi egyeztetéseken. Az Önkormányzat kerei a lehetőségeket, hogy a térségi településeken megfogalmazott együttműködési célokhoz hogyan tud alkalmazkodni.

Mennyire jellemző az adott stratégiára:

Beavatkozó cselekvési stratégia: Tervező cselekvési stratégia: Alkalmazkodó cselekvési stratégia:

Helyi erőforrások kihasználása

Helyi közösség szerepvállal ása

Fenntarthatóság

Rugalmas

Kiszámítható

Proaktív szemlélet

***

*

***

*

*

*

**

***

**

***

***

***

*

**

*

*

**

*

***- nagymértékben; ** - közepes mértékben; * - kismértékben

Az Önkormányzat a Tervező cselekvési stratégia alkalmazását gondolja a legcélravezetőbbnek. Ez a stratégia párosítható leginkább a település adottságaihoz, a helyi erőforrások hasznosíthatóságához, a település makrogazdasági környezetéhez. A település jelenlegi gazdasági potenciája lehetővé teszi, hogy olyan stratégiát valósítson meg, ami bővülő pályán tartja a települést, azonban csak a kiszámíthatóság és a fenntarthatóság elve mentén.


JÁNOSSOMORJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 1.3.

10 VITAANYAG

JÖVŐKÉP

A jövőkép megalkotása során azt a kérdést szükséges feltenni, hogy a település közössége milyen hosszútávra érvényes víziókkal rendelkezik. A jövőkép végső megfogalmazásának konszenzuson kell alapulnia. „Jánossomorja, ahol mindig jó irányba fúj a szél” A jövőkép megalkotása során törekedtünk arra, hogy olyan irányokat jelöljünk ki, amik figyelembe veszik a településrészek identitását, de ezzel párhuzamosan a város egészére érvényesnek tekinthetőek. Jánossomorjának 2030-ra a településrészek identitását megőrző, s ezzel a sokszínűséget erősítő; erős gazdaságra épülő; fiatalokat megtartó; egységes közösséget építő kisvárossá kell válnia, ahol az innovatív fejlesztések és technológiák támogatást nyernek. Jánossomorjának legfőbb célja, hogy ‐ ‐ ‐

biztos gazdasági alapokon nyugvó fejlődés valósuljon meg; lehetőségek településévé váljon az elkövetkező generációk számára; a helyi közösség által, a közösség érdekében fejlődjön.

Jánossomorján biztos gazdasági alapokon nyugvó fejlődés valosuljon meg •Jánossomorja munkáltatói potenciája kedvező, ami jó alapot jelent a település fejlődése szempontjából. Mindez önmagában azonban kevés, hiszen az Önkormányzatnak arra is gondolnia kell, hogyan lehet a mostani állapotokat átmenteni a jövőre, s így milyen lehetőségek vannak a település gazdasági teljesítőképességének növelésére. Minél inkább biztosítva van hosszútávon a település gazdasági fejlődése, úgy képzelhető el az egyéb területeken (szociális, közösségi, közszolgáltatás, stb.) történő fejlesztések, amik viszont biztosítani tudják, hogy a település népességmegtartó ereje növekedjen.

Jánossomorja a lehetőségek településévé váljon az elkövetkező generációk számára •Jánossomorja büszke múltjára, illetve az eddig elért eredményeire, de tisztában van azzal is, hogy soha nem lehet teljesen elégedett. A település igazi sikere az lehet, ha az eddig elért eredményeket sikerül megőrizni, illetve azokat kamatoztatni tudja. Csak így képelhető el, hogy az elkövetkező generációk perspektívát lássanak Jánossomorjában és további életüket is a településen képzeljék el. Jánossomorjának szüksége van képzett, a helyi közösséget építő fiatalokra, akik a jövő sikeréért tudnak dolgozni. Ez a jövőkép, csak akkor valósulhat meg, ha az Önkormányzati fejlesztések egyik legfontosabb fókuszába a fiatalok kerülnek.

Jánossomorja a helyi közösség által, a közösség érdekében fejlődjön •Egy településen általában sok fejlesztési elképzelés van jelen egyszerre. Ezek közül, azok a fejlesztési elképzelések tudnak igazán működni, amik belülről jövő, közösségi igényként jelennek meg. A fejlesztések kidolgozása során, soha nem lehet elfeledkezni, hogy azok nem önmagukért szükségesek, hanem a közösség érdekét kell hogy szolgálják. A helyi közösség a fejlesztések célcsoportja, de egyben annak motorja is.



11 VITAANYAG

1.4. HORIZONTÁLIS CÉLOK Jánossomorja négy olyan fejlesztési szempontot emel ki, amelyek érvényesülését a koncepció tervezési és megvalósítási szakaszaiban egyaránt vizsgálja. Ezek olyan szempontok, amik általánosságban elősegítik az koncepcióban megfogalmazott tartalmak hatékony működését.

Fenntarthatóság •A településfejlesztés során kiemelkedő feladat a fenntarthatóság alapelvének a figyelembe vétele. A fenntartható településfejlesztés feltételezi a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítését, illetve ezek összhangját. A fenntarthatósági stratégia kidolgozása során a jelen szükségleteit kell alapul venni, de annak figyelembe vételével, hogy a jövő generációjának lehetőségei ne szűküljenek be egyik dimenzió terén sem. A fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai célként kell bevonulni a településfejlesztési dokumentumokba, s a cselekvési programokba. Az Önkormányzat azt gondolja, hogy a fejlesztések során a fenntarthatóságérvényesítése már rövid távon is pozitív változásokat indíthat el, hosszútávon pedig komoly gazdasági előnyökkel járhat.

Esélyegyenlőség •A fejlesztések során minden esetben szükséges vizsgálni, hogy az esélyegyenlőség elve teljesüljön. Alapelv, hogy a tervezett fejlesztések semmilyen társadalmi csoport számára ne járjon hátrányos következménnyel. Ennek érdekében szükséges előre feltérképezni, hogy a fejlesztések önmagukban, illetve azok összejátszása milyen következményekkel járhat esélyegyenlőségi szempontból. Cél az is, hogy a jelenleg hátrányos helyzetűnek számító személyek, csoportok körülményei javuljanak, élet lehetőségeik bővüljenek. Az esélyegyenlőség biztosítása nem állhat meg a tervezési szakaszban, fontos a nyomonkövetés rendszerének kialakítása, ami a fejlesztések megvalósítása során is folyamatosan monitoringózni tudja az esélyegyenlőség teljesülését.

Partnerségi kapcsolat kialakítása •A településfejlesztési dokumentumokban leírt tartalmak, fejlesztési elképzelések akkor tudnak igazán működni, ha léteznek azok a kommunikációs csatornák, amiken keresztül kapcsolat teremthető a fejlesztések szereplői között. A partneri kapcsolatok a következő következő szereplők esetében különősen fontos: Települérszek között, Önkormányzat és lakosság között, önkormányzat és helyi munkaadók között, illetve az Önkormányzat és civil szervezetek között.

Településrészek harmonikus fejlesztése •A város sajátos fejlődésének köszönhetően három település egyesítésével jött létre. Fontos, hogy Mosonszentjános, Mosonszentpéter és Pusztasomorja belterületi településrészei összenőttek. Cél, hogy olyan fejlesztési elképzelések valósuljanak meg, ami a településrészek identitását megőrizve, a város egységes fejlesztését szolgálja. A fentiek mellett fontos a külterületi településrészek körülményeinek a javítása.



12 VITAANYAG

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI CÉLOK

1. Település teljesítőképességének erősítése: A város jövőbeli tervei akkor biztosítottak, ha Jánossomorja gazdasági teljesítőképessége növekedni tud. Az önkormányzat célja, hogy partneri viszony alakuljon ki a helyi gazdaság szereplőivel és együttes erővel tudják a város gazdasági lehetőségeit bővíteni. Célok kiemelten:   

Gazdaságfejlesztés Megújuló energiák hasznosítása Idegenforgalom-turizmus fejlesztése

2. Települési funkciók megerősítése: A helyi lakosság közérzetét közvetlenül befolyásolja, hogy a települési funkciók milyen állapotban vannak. Az Önkormányzat számára fontos cél, hogy a lakosság minél több és színvonalasabb szolgáltatást tudjon igénybe venni. Célok kiemelten:  

Humán funkciók fejlesztése Közösségi funkciók fejlesztése

3. Települési környezet fejlesztése Az Önkormányzat számára fontos szempont a harmonikus, rendezett településkép kialakítása, ami egyaránt vonatkozik az épített és a természeti környezetre. Célok kiemelten:   1.6.

Korszerű infrastruktúra kialakítása Lakókörnyezet fejlesztése KÖZÉPTÁVÚ, TEMATIKUS CÉLOK

1. Gazdaságfejlesztés Célok kiemelten:   

Helyi vállalkozások fejlesztési lehetőségeinek támogatása Partneri kapcsolatok kiépítése Biogazdálkodás támogatása

2. Megújuló energiák hasznosítása Célok kiemelten:  

Helyben megtalálható megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek áttekintése, program kidolgozása Az önkormányzati intézmények energiafelhasználásának racionalizálása.

3. Idegenforgalom-turizmus fejlesztése Célok kiemelten:  

Partneri kapcsolatok kiépítése Jánossomorja környezetében megtalálható jelentősebb turisztikai desztinációkkal Helyi idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése

4. Humán funkciók fejlesztése Célok kiemelten:   

Hatékony ifjúságpolitika kialakítása Helyi oktatás-nevelés fejlesztése Komplex egészségfejlesztés kialakítása



13 VITAANYAG

5. Közösségi funkciók fejlesztése Célok kiemelten:    

Kultúra és közösségfejlesztés Helyi lakáspolitika felülvizsgálata Közellátások fejlesztése Helyi közbiztonság erősítése

6. Korszerű infrastruktúra kialakítása Célok kiemelten:     

A mosonszentpéteri településrészen áthaladó forgalom csillapítása A város külső és belső közlekedési rendszerének a folyamatos fejlesztése Korszerű, környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő infrastruktúra megvalósítása (hulladékgazdálkodás, ivóvízellátás és szennyvíz-elvezetés) Megfelelő energia szükséglet biztosítása (energia közművek fejlesztése) Infokommunikációs infrastruktúra biztosítása minden lakosnak a versenyképesség érdekében

7. Lakókörnyezet fejlesztése Célok kiemelten:   

Zöldfelületek megújítása, fejlesztése Hagyományos településképi arculat megőrzése Közterek fejlesztése



14 VITAANYAG

2. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ELEMEI 2.1. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 1. Település teljesítőképességének erősítése A város jövőbeli tervei akkor biztosítottak, ha Jánossomorja gazdasági teljesítőképessége növekedni tud. Az önkormányzat célja, hogy partneri viszony alakuljon ki a helyi gazdaság szereplőivel és együttes erővel tudják a város gazdasági lehetőségeit bővíteni. 1.1. Gazdaságfejlesztés A település jó foglalkoztatási mutatókkal rendelkezik, azonban a település gazdasági hatékonyságát szükséges fokozni. Ennek érdekében az Önkormányzat igyekszik partneri kapcsolatot kialakítani a helyi foglalkoztatókkal, igényeiket felmérni és ehhez igazítva segíteni a helyi gazdaság aktivitásának és hatékonyságának emelését. A településen cél, hogy olyan munkahelyek, vállalkozások szülessenek, melyek hozzájárulnak kvalifikált munkaerő alkalmazásához úgy, s nem okoz további munkaerőhiányt a településen. A település nagy külterületi területéből és kedvező természeti állapotából adódóan a nagy hozzáadott értékkel járó biogazdálkodás és az ahhoz kapcsolódó feldolgozó ipar fontos kitörési pont lehet Célok kiemelten: Nagyobb hozzáadott értéket termelő vállalkozások támogatása Magasabb szakképzettséget igénylő vállalkozások támogatása, munkahelyek számának növelése Diplomás munkahelyek számának növelése Helyi vállalkozások fejlesztési lehetőségeinek támogatása Partneri kapcsolatok kiépítése Biogazdálkodás támogatása 1.1.1. Vállalkozási területek biztosítása A település számára fontos feladat, hogy kijelölje azokat a területeket, ahol bővíteni lehet a vállalkozói tevékenységet. A terület kijelölésen túl, szükséges megtervezni, hogy milyen infrastrukturális igények merülnek fel és ezek biztosításához, milyen erőforrásokra van szükség. Alapvetőn két irányban gondolkodik az Önkormányzat, amikor vállalkozói területek kijelöléséről kell határozni. Egyrészt a helyi kisvállalkozói réteg számára szükséges megteremteni azokat a területi és infrastrukturális feltételeket, amik segítik a vállalkozások elindítását, illetve a vállalkozások helyben maradását. Másrészt szükséges olyan területeket is kijelölni, ami vonzó lehet olyan középvállalatoknak, amik a települési adottságokat kihasználva szeretnének Jánossomorján megtelepedni és vállalkozói tevékenységet végezni. Az Önkormányzatnak előzetesen fel kell készülnie, hogy a település iránt érdeklődő cégek számára milyen ajánlatokat tud nyújtani. Alapvetően olyan vállalkozások befogadása a cél, amelyek környezetkímélő technológiákat alkalmaznak, kis munkaerő igényű, nagy hozzáadott értékkel bíró gazdasági tevékenységet folytatnak.



15 VITAANYAG

X Tervezhető projektelemek

Megvalósításban együttműködő szereplők

X

Egész település

X

Egyéb Vállalkozások

Önkormányzat

Egyéb

Civil szervezetek

Az intézkedés területi hatóköre

Vállalkozások

Civil szervezetek

Önkormányzat

1.1.1. Intézkedésre vonatkozó információk Tervezésben, előkészítésben szerepet vállalók

X

- Meglévő barnamezős területek hasznosítása - Gazdasági területek kijelölésének felülvizsgálata - Mezőgazdasági gépek tárolásának biztosítása

1.1.2. Vállalkozások közötti kooperáció biztosítása Jánossomorja kedvező gazdasági és foglalkoztatási mutatókkal rendelkezik. Ahhoz, hogy a település a mostani fejlődési pályán tudjon maradni elengedhetetlen, hogy az Önkormányzat folyamatos partneri kapcsolatban legyen a helyi gazdasági élet szereplőivel. Az Önkormányzat a gazdasági partnerségi kapcsolatok kialakításában kezdeményezőként és katalizátorként is szerepet kíván vállalni. Fontos, hogy a gazdasági szereplők felé artikulálva legyenek az Önkormányzat településfejlesztési céljai és az Önkormányzat és a gazdasági szereplők között állandó legyen a kommunikáció. Az Önkormányzatnak céljai között szerepel olyan állandó vállalkozói fórumok tartása, ahol lehetőség van az együttgondolkodásra. A helyi vállalkozók képviselői elmondhatják, hogy miben számítanak az önkormányzat segítségére, támogatására, illetve az önkormányzat is kommunikálni tudja, hogy milyen kapcsolódási pontok lehetségesek a településfejlesztési elképzelések és a helyi vállalkozói tevékenységek között. Az Önkormányzat a fejlesztési kezdeményezések terén számít a gazdasági szereplők aktív részvételére.


-


X

Egész település

X


Önkormányzat

Egyéb

Civil szervezetek


Vállalkozások

Civil szervezetek

Önkormányzat


X

A településen működő cégekkel hosszú távú együttműködések létesítése Vállalkozói fórumok tartása Innovatív vállalkozói közeg (jogi, adminisztrációs, infrastrukturális) kialakítása Közös továbbtanulási stratégia kialakítása a helyi cégek bevonásával

1.1.3. Biogazdálkodás támogatása A biogazdálkodás nagy értékkel bíró mezőgazdasági termelési mód, amire különösen jó lehetőségekkel bír a település, hiszen Ausztria közelsége (tapasztalatok), a védett természeti területek közelsége valamint a helyben működő feldolgozó ipar megfelelő környezetet biztosít a biogazdálkodás elterjesztéséhez. A település nagy mezőgazdasági területekkel rendelkezik, így a város hosszú távon Magyarország biogazdálkodási fellegvára lehetne. A városnak indukálnia kell, hogy a biogazdálkodás meginduljon a településen.



16 VITAANYAG


Önkormányzat Egész település

Civil szervezetek


Egyéb

X X X Tervezhető projektelemek


Vállalkozások

Civil szervezetek

Önkormányzat


X X X

- Biogazdálkodással összefüggő szemléletformálás - programok, képzések indítása - Szövetkezeti vagy egyesületi gazdasági forma támogatása - Biogazdálkodáshoz kapcsolódó feldolgozó ipar támogatása

1.2. Megújuló energiák hasznosítása Jánossomorja megújuló energiák tekintetében (pl. szél-, nap- és geotermikus energiaforrások) kedvező helyzetben van. Az önkormányzat fontos feladatának tekinti annak átgondolását, hogyan lehet az önkormányzati intézmények energiaellátást részben vagy teljesen megújuló energiákra alapozni. A megújuló energiák felhasználásában a helyben található nagyfoglalkoztatók is érdekelté tehetők, tehát az Önkormányzatnak lehetőségeihez képest ezt a segítenie kell. Célok kiemelten: Helyben megtalálható megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek áttekintése, program kidolgozása Az önkormányzati intézmények energiafelhasználásának racionalizálása.

1.2.1. Települési megújuló energia program kialakítása Jánossomorja keresi annak lehetőségeit, hogy a település elhelyezkedéséből adódó adottságokat, hogyan lehet a megújuló energiák esetében kihasználni. Ahhoz, hogy ebben a témában konkrét fejlesztések valósuljanak meg, két előzetes lépésre van szüksége. Egyrészt szükséges a megújuló energiák felhasználásához kapcsolódó megalapozó tanulmány elkészítése. Ebben a dokumentumban részletesen feltárásra kerül, hogy a potenciális megújuló energiaforrások milyen lehetőségeket teremtenek a település számára, milyen kockázatai vannak a felhasználásuknak, milyen hatékonysággal lehet felhasználni az adott energiaforrásokat, illetve hogy milyen felhasználási területei vannak a megújuló energiák használatának Jánossomorja esetében. Másrészt szükséges egy Megújuló Energetikai Koncepció megalkotása, ami természetesen a megalapozó tanulmány eredményeire támaszkodik. Ennek a Koncepciónak a megalkotása fontos, mert gazdasági megtérülést vár az Önkormányzat a megújuló energiák felhasználásától, hozzájárul a település hírnevének, pozicionálásának javításához, illetve a lakossági szemléletváltás is segíti. A Koncepció kialakítása során törekszik az Önkormányzat a partnerség érvényesítésére és számít a releváns helyi szereplők aktív részvételére. A koncepció részét kell hogy képezze a megújuló energiák hasznosításán túl a kommunális hulladék tárolásának és energetikai hasznosításának alternatíváinak kidolgozása.



17 VITAANYAG



X

Egész település

X


Önkormányzat

Egyéb

Civil szervezetek


Vállalkozások

Civil szervezetek

Önkormányzat


X

- Megújuló energiák felhasználására vonatkozó megalapozó tanulmány elkészítése - Megújuló Energetikai Koncepció elkészítése

1.2.2. Energiahatékonyság térnyerése a mindennapokban Az Önkormányzat igyekszik minél inkább beépíteni a fejlesztési elképzeléseibe a zöld fenntarthatósági szemléletet. Ennek a szemléletnek középtávú tervek szerint a városüzemeltetésben is meg kell jelennie. Az Önkormányzat vizsgálja annak lehetőségét, hogy a közintézmények energiaellátását milyen módon lehet megújuló energiaforrásokkal biztosítani, a helyi közvilágítást, hogyan lehet energia-hatékonyabbá tenni, illetve milyen forrásokat lehet szerezni épületek energiaracionalizálására.



Civil szervezetek


Egyéb

X X Tervezhető projektelemek


Vállalkozások

Civil szervezetek

Önkormányzat


X X

- Energia-hatékony közvilágítás alkalmazása - Intézmények energiafelhasználásának racionalizálása

1.3. Idegenforgalom-turizmus fejlesztése Jánossomorja jelenleg nem rendelkezik kiemelt turisztikai adottságokkal, azonban tágabb környezete lehetővé teszi, hogy Jánossomorján idegenforgalmi fejlesztések is megvalósuljanak. Az Önkormányzat legfontosabb feladata ezen a területen annak áttekintése, hogy Jánossomorját hogyan lehet bekapcsolni a környező tájegységek turisztikai vérkeringésébe. Célok kiemelten: Partneri kapcsolatok kiépítése Jánossomorja környezetében megtalálható jelentősebb turisztikai desztinációkkal Helyi idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése



18 VITAANYAG

1.3.1. Turizmus fogadási feltételeinek biztosítása Jánossomorja nem rendelkezik kiemelkedő turisztikai adottságokkal, illetve attrakciókkal, azonban a település elhelyezkedése lehetőséget ad arra, hogy a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kapjanak a turisztikai fejlesztések. Jánossomorja a Fertő-Hanság Nemzeti Park, illetve a Szigetköz között helyezkedik el, illetve meg kell említeni az osztrák határ közelségét. Jánossomorjának a jelenleginél aktívabb szerepvállalásra van szükség a térségi turisztikai együttműködéseken. A turisztikai partneri kapcsolatok kialakítása során azokra a fejlesztésekre érdemes koncentrálni, amik a településen áthaladó turisták számát növelhetik.



Civil szervezetek


Egyéb



Vállalkozások

Civil szervezetek

Önkormányzat


X X X

- Partneri kapcsolatok erősítése a környező turisztikai desztinációkkal

1.3.2. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése A turisztikai infrastruktúra fejlesztése területén a legnagyobb lehetőség a kerékpáros utak tervezésében, építésében van. A turisztikai együttműködésekben törekedni kell arra, hogy a Jánossomorján áthaladó kerékpáros út megépítése minél nagyobb támogatottságot kapjon. Az Önkormányzat középtávú terveiben szerepel a Szórády-hengermalom felújítása és új funkciójának megtalálása, aminek turisztikai vonzata is lehet. A malom épületének megújításához szükséges a város lakosságával folytatott társadalmi párbeszéd, illetve olyan partnerek bevonása, akikkel biztosítva lehet a rentábilis működése a felújított épületnek.



Egész település


Önkormányzat

Egyéb

Civil szervezetek


Vállalkozások

Civil szervezetek

Önkormányzat


X

- Településen áthaladó kerékpáros nyomvonal kijelölése - Szórády-hengermalom funkcionális megújításához kapcsolódó megvalósítási terv elkészítése - Szálláskapacitás növelése



19 VITAANYAG

2. Települési funkciók megerősítése A helyi lakosság közérzetét közvetlenül befolyásolja, hogy a települési funkciók milyen állapotban vannak. Az Önkormányzat számára fontos cél, hogy a lakosság minél több és színvonalasabb szolgáltatást tudjon igénybe venni 2.1. Humán funkciók fejlesztése Az Önkormányzatnak rengeteg fejlesztési elképzelése van, mindehhez azonban szükséges a település humán teljesítményének javítása. A cél, hogy olyan módon történjen meg a település humánerőforrásának az erősítése, hogy a jövőbeli fejlesztéseknek ne csak hatékony használói, hanem fejlesztések generálójaként is megjelenjenek. Célok kiemelten: Hatékony ifjúságpolitika kialakítása Idősellátás szolgáltatásainak fejlesztése Helyi oktatás-nevelés fejlesztése Komplex egészségfejlesztés kialakítása

2.1.1. Hatékony ifjúságpolitika Jánossomorja kiemelt területnek tekinti az ifjúságügyet. Az ifjúságügy támogatása olyan befektetést jelent, ami a település számára többszörösen megtérülhet a jövőben. Az Önkormányzat mindenekelőtt szükségesnek tartja az Ifjúságpolitikai Koncepció aktualizálását, amiben lefektetné, hogy milyen alapelvek mentén kívánja támogatni ezt a területet, milyen célokat kíván elérni és ehhez milyen eszközöket tud biztosítani. Ennek az Ifjúságpolitikai Koncepciónak megoldásokat kell kínálnia a különböző ifjúsági korosztályok igényeire, illetve tartalmaznia kell azt a támogatási rendszert, amivel az Önkormányzat közvetlenül, vagy közvetve segíteni tudja az ifjúság helyben tartását. Az Ifjúságpolitikai Koncepció legfontosabb fókuszterületei:

-



Civil szervezetek


Egyéb



Vállalkozások

Civil szervezetek

Önkormányzat


X X X

Szabadidős tevékenységek bővítése Továbbtanulás segítése Képzés támogatás a helyi cégekkel együttműködésben Lakáshoz jutás támogatása Meglévő barnamezős területek hasznosítása Gazdasági területek kijelölésének felülvizsgálata

2.1.2. Oktatási-nevelési intézmény fejlesztése A helyi oktatási intézmények fenntartója a Klebersberg Intézményfenntartó Központ, azonban a település érdeke, hogy az Önkormányzat a továbbiakban is támogassa a helyi óvodákat, iskolákat és rajtuk keresztül az ott tanulókat. A közoktatás területén cél az oktatás színvonalának megtartása, illetve további javítása. Az Önkormányzat keresi annak lehetőségét, hogy a helyi cégekkel milyen együttműködési lehetőség van, annak érdekében, hogy a fiatalok szakmai gyakorlatukat helyben tudják elvégezni. Fontos feladat a felnőttképzési lehetőségek bővítése, leginkább a nyelvi és informatika kompetenciák javítása érdekében. A helyi uszoda felújítása és fenntartható üzemeltetése fontos célként jelenik meg a településfejlesztési elképzelések között. VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. 2016. www.vzm.hu


20 VITAANYAG


-

Megvalósításban együttműködő szereplők Egyéb Vállalkozások

Önkormányzat

Egyéb

Civil szervezetek


Vállalkozások

Civil szervezetek

Önkormányzat


Klebersberg Egész település Klebersberg X Intézményfenn Intézményfenn tartó Központ tartó Központ Klafszky Katalin tagiskola épületének fejlesztése Körzeti Általános Iskola épületegyüttes állapotának javítása (uszoda felújítása, zöldfelület rendezése) Iskolák technikai felszerelésének a fejlesztése Óvodai ellátás javítása Bölcsőde kapacitásának növelése

2.1.3. Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése Az egészségügyi felmérésre alapozva egy egészségügyi program kidolgozása, ami az egészségügyi kérdéseken túl az egészséges életmóddal is kell hogy foglalkozzon. Ide tartozik a különféle prevenciós intézkedések, egészségkultúra fejlesztése, mentálhigiéniás intézkedések. A fejlesztések hatékonysága érdekében az Önkormányzat törekszik a témával foglalkozó civil szervezetekkel együttműködni. Az Önkormányzat feladatának érzi a település egészségügyi szakrendelésének minőségi támogatását, fejlesztését, hogy az minél inkább hatékonyan tudjon működni és ezzel együtt a lakosság igényeinek és elvárásainak is megfeleljen.

-


Önkormányzat

Egyéb


Megvalósításban együttműködő szereplők Civil szervezetek


Vállalkozások

Civil szervezetek

Önkormányzat


Illetékes Egész település Illetékes X X egészségügyi egészségügyi szervezetek szervezetek Rendszeres egészségügyi felmérés Egészségügyi Program kidolgozása Egészségügyi ügyelet rentábilis fenntartása Szakrendelések fejlesztése Egészség megőrzési programok folytatása (prevenció, szűrővizsgálatok, fiatalok ingyenes oltása)



21 VITAANYAG

2.2. Közösségi funkciók fejlesztése A településen közszolgáltatásokat nyújtó szervezetek, intézmények esetében szükség van a működésük átgondolására. Ezek során figyelembe kell benni a lakossági igényeket, és ehhez igazítani a szolgáltatások kapacitását, illetve tartalmát. Célok kiemelten: Kultúra és közösségfejlesztés Helyi lakáspolitika felülvizsgálata Közellátások fejlesztése Helyi közbiztonság erősítése

2.2.1. Közösségi élet megerősítése A település életében fontos, hogy kialakuljon egy erős civil bázis. Ennek megteremtése, illetve segítése érdekében növelni kell a civil szervezetek támogatás-szerzési és pályázási esélyeit. Ezen szervezetek támogatása segíti az Önkormányzatot fejlesztési stratégiájának megvalósításában, illetve hozzájárul az önkormányzati feladatellátás javításához. Az Önkormányzatnak biztosítani kell a civil működési színterek kialakítását. (pl. civil napok, ünnepekhez és világnapokhoz kapcsolódó tematikus programok.). A civil szféra és az Önkormányzat együttműködéséhez a hátteret, a helyi Civil Koncepció elkészítése adhatja. A helyi identitás és közösség megerősítésének másik fontos területe a helyi közösségi rendezvények, támogatása. Cél a jelenlegi rendezvénykínálat bővítése, a már régebb óta jól működő események megerősítése. Az Önkormányzat célja, hogy a településen sokszínű, minden generációt megszólító programkínálattal rendelkezzen, amiben helye van a hagyományőrzésnek és a szórakoztató célú eseményeknek egyaránt. A programkínálat bővítésén túl a közösségi terek átgondolt fejlesztésére is szükség van. Ide tartozik a Jánossomorja Televízió fejlesztése, a Balassi Bálint Művelődési Ház és Könyvtár, illetve a Sós Antal Közösségi Ház támogatása.



Egész település


Önkormányzat

Egyéb

Civil szervezetek


Vállalkozások

Civil szervezetek

Önkormányzat


X X

- A civil szféra megerősödését célzó programok o Civil Koncepció készítése o Civil szervezetek támogatása o Civil egyeztető fórumok tartása - Közösségi programok támogatása o Hagyományőrző programok tartása o Játszó- és foglalkoztató programok o Ifjúsági Klub működtetése o Új kezdeményezések támogatása - Közösségi terek kialakítása – nagy befogadóképességű közösségi tér - Települési média fejlesztése

2.2.2. Lakáspolitika Az Önkormányzat lakáspolitikai elképzelései összefüggésben vannak az ifjúságpolitikai elképzelésekkel, illetve figyelembe veszi a helyi munkaadók igényeit. A cél, hogy a település lakáspolitikája hozzájáruljon a fiatalok helyben tartásához, illetve támogatni tudja a helyi foglalkoztatók munkahely bővítési szándékait. Elsődleges feladata az Önkormányzatnak a lakóterületek kijelölése, telekpolitikai és bérlakáspolitika kialakítása. VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. 2016. www.vzm.hu


22 VITAANYAG



X

Egész település

X


Önkormányzat

Egyéb

Civil szervezetek


Vállalkozások

Civil szervezetek

Önkormányzat


X

- Lakóterületek kijelölése - Telekpolitika - Bérlakás koncepció kialakítása

2.2.3. Közellátások fejlesztése A fejlesztések két területre koncentrálnak: A közigazgatás szolgáltatás és a közellátás fejlesztésére, amivel támogatható a lakossági ügyintézés; másrészt a városüzemeltetéshez kapcsolódó tevékenységek fejlesztése.



Civil szervezetek


Egyéb



Vállalkozások

Civil szervezetek

Önkormányzat


X

- Városüzemeltetés telephely fejlesztése - Szervezetfejlesztés - Pályázatfigyelés

2.2.4. Közösségi bűnmegelőzési program A helyi bűnmegelőzési feladatok kiegészítésének és támogatásának fontos elemei a közösségi alapon szerveződő kezdeményezések. Az Önkormányzat annak gyakorlatát kívánja kialakítani, hogy a helyi lakosok miképpen tudják segíteni a rendőrség és a polgárőrség munkáját, miképpen erősödhet közöttük az együttműködés. A szomszédsági alapon szerveződő közösségi bűnmegelőzési részvétel arra a szemléletre épül, hogy a polgárokat közvetlenül érintő problémákra saját maguk eszközeivel is képesek megoldásokkal szolgálni.



23 VITAANYAG



Civil szervezetek


Egyéb



Vállalkozások

Civil szervezetek

Önkormányzat


X X

- Szomszédok Egymásért Mozgalom programjának kidolgozás

3. Települési környezet fejlesztése Az Önkormányzat számára fontos szempont a harmonikus, rendezett településkép kialakítása, ami egyaránt vonatkozik az épített és a természeti környezetre. 3.1. Korszerű infrastruktúra kialakítása A városi infrastruktúra fejlesztése kedvezően befolyásolja a városban élők életkörülményeit, de ezen túlmenően a gazdasági szereplők számára is fontos szempont, hogy a település milyen a műszaki infrastruktúra állapota. Célok kiemelten: A mosonszentpéteri településrészen áthaladó forgalom csillapítása A város külső és belső közlekedési rendszerének a folyamatos fejlesztése Korszerű, környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő infrastruktúra megvalósítása (hulladékgazdálkodás, ivóvízellátás és szennyvíz-elvezetés) Megfelelő energia szükséglet biztosítása (energia közművek fejlesztése) Infokommunikációs infrastruktúra biztosítása minden lakosnak a versenyképesség érdekében

3.1.1. Úthálózat fejlesztése A település útjainak fejlesztéseit két részre kell osztani. Vannak azon tervek, amik megvalósítása az Önkormányzattól független. Az ide tartozó legfontosabb fejlesztés a városon áthaladó 86. sz. főút tranzit útvonal várost elkerülő szakaszának megépítése. Ez a terv szerepel a regionális stratégiában, de jelenleg még nincs pontos időpont hozzákapcsolva. Az Önkormányzatnak lobbiznia kell folyamatosan a minél korábbi megvalósítás érdekében. Az elkerülő út megvalósításáig cél, hogy a mosonszentpéteri településrészen a főút forgalma minél kevésbé terhelje a lakóterületeket: forgalomcsillapítás, nehézgépjárművek elterelése az autópálya irányába, sebességmérési akciók stb. A települési „komfort” erősítéséhez elengedhetetlen a település lakóutcáinak rendezése, a településrészek közötti kapcsolat javítása, ami elsősorban önkormányzati feladat, mivel ezek részei az önkormányzati vagyonnak. Közlekedésbiztonsági szempontból fontos az utak minőségének a javítása, az utak biztonságos kialakítása. Komplex szempontú közlekedési koncepciót kell készíteni, mely figyelembe veszi az alábbi szempontokat: parkolási rendszer, helyi közlekedés, forgalomszervezés, gyalogos- és kerékpáros közlekedés, csapadékvíz elvezetés, kapcsolódó zöldfelületi rendszer. Pusztasomorja és Mosonszentjános között új utak kialakítása a cél, hogy Pusztasomorja ne csak egy közúti tengelyen kapcsolódjon Mosonszentjánoshoz.



24 VITAANYAG


-


X


Önkormányzat

Egyéb

Civil szervezetek


Vállalkozások

Civil szervezetek

Önkormányzat


Járás / kistérség Közút X X Magyar Mosonszentpéter NIF Zrt. településrész Települési elkerülő út előkészítése Forgalomcsillapítás a fő közlekedési utak mellett Településközi utak minőségének javítása, összefogva a közutak kezelőjével Meglévő lakóutcák rendezése (megfelelő burkolatszélesség kialakítása, vízelvezetés megoldása, járdák kiépítése, út menti zöldfelületek fejlesztése, földkábel) Csapadékvíz-elvezetés, szikkasztás megoldása az utak kiépítésével, rekonstrukciójával párhuzamosan Településrészek közötti kapcsolatok szélesítése Utak felújítása összefogással Magyar Közút NIF Zrt.

3.1.2. Gyalogos és kerékpáros infrastruktúra fejlesztése A kerékpáros közlekedés turisztikai és hivatásforgalmi szempontból is nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon. A gyalogutak, járdák kiépítése a településrészek közötti összeköttetést is segíti.

X

Tervezhető projektelemek

Megvalósításban együttműködő szereplők Egyéb Vállalkozások

Önkormányzat

Egyéb

Civil szervezetek


Vállalkozások

Civil szervezetek

Önkormányzat


Osztrák-magyar NIF Zrt. X együttműködés Intézmények Járás / kistérség Egész település - Járdák állapotának monitoringozása, folyamatos karbantartása o Közvilágítás fejlesztése a járdaépítési munkával párhuzamosan o Járda kiépítése a közintézmények közvetlen környezetében - Kerékpáros barát intézmények és gazdasági telephelyek kialakítása; - Kerékpárút létesítése Mosonmagyaróvár – Jánossomorja – Andau között NIF Zrt.

3.1.3. Közműfejlesztés A városnak hosszú távon biztosítania kell a közszolgáltatások zavartalan működését. A kommunális és közmű infrastruktúra biztosítására és fejlesztésére minden települési szereplőnek szüksége van. Minden érintett szereplőnek az az érdeke, hogy korszerű, jól működő és környezetbarát kommunális és közmű infrastruktúrája legyen a településnek.



25 VITAANYAG


-


X

Egész település

X


Önkormányzat

Egyéb

Civil szervezetek


Vállalkozások

Önkormányzat

Civil szervezetek


X

Közmű infrastruktúra feltérképezése Elektromos hálózat korszerűsítés Légvezetékek kiváltása - földkábelek Hanságligeti településrész szennyvíz tisztításának helyi megoldása Vizek mezőgazdasági hasznosítása

3.1.4. Infokommunikációs elérés biztosítása Jelen korban a versenyképesség egyik pillére, hogy a városban található szolgáltatók megfelelő infokommunikációs elérhetőséget biztosítsanak minden háztartás részére. Az Önkormányzatnak segítenie kell a fejlesztések megvalósulását, s a közterületeken és az intézményekben megfelelő hozzáférést kell biztosítani az internet hálózathoz.



Intézmények

Egész település

X X


Önkormányzat

Egyéb

Civil szervezetek


Vállalkozások

Önkormányzat

Civil szervezetek


Intézmények

- Nyilvános internetmegosztás az intézményekben és közterületeken - Jelerősítő Hanságliget településrészen - Számítástechnikai és internet ismereti oktatás biztosítása minden korosztály részére

3.2. Lakókörnyezet fejlesztése A lakókörnyezet azt az épített és természeti teret jelenti, amiben a lakosság a mindennapjait éli. Egyáltalán nem mindegy, hogy ez a lakókörnyezet milyen minőségi állapotban van, milyen kisugárzással rendelkezik. Az Önkormányzat számára fontos szempont a harmonikus, rendezett településkép kialakítása, ami egyaránt vonatkozik az épített és a természeti környezetre. A lakókörnyezet fejlesztése, megújítása hozzájárul a helyi lakosság pozitív érzetéhez. Célok kiemelten: Hagyományos településképi arculat megőrzése Zöldfelületek megújítása, fejlesztése Rekreációs területek kijelölése, fejlesztése Közterek fejlesztése



26 VITAANYAG

3.2.1. Építésszabályozás A település folyamatosan változó, ám mégis felismerhető, jellegzetes építészeti kultúrájának egységes jellegű fejlesztése, megőrzése csak átgondolt építési szabályok alkalmazásával, illetve az előírások helyi betartatásával lehetséges.



Civil szervezetek


Egyéb



Vállalkozások

Civil szervezetek

Önkormányzat


X X

- Településrendezési eszközök felülvizsgálata - következetes, településképhez illeszkedő szabályozás - Helyi jogszabályok felülvizsgálata - Településképi munka segítése, együttműködés az építésügyi hatóságokkal - Településkép arculati kézikönyv, építésügyi segédlet készítése

3.2.2. Épített értékek védelme és hasznosítása Jánossomorja – ahogyan az örökségvédelmi hatástanulmány is bemutatja – a műemlékek mellett számos helyi értékkel rendelkezik. Az értékes régi épületek csak akkor maradhatnak meg, ha használatuk folyamatos, esetleg új funkciót kapnak. A település vezetésének értékközpontú magatartása szükséges ahhoz, hogy az itt lakók felismerjék és megőrizzék az utókor számára a települési értékeket. Az Önkormányzatnak tehát kettős feladata van. Egyrészt gondoskodni kell az Önkormányzat tulajdonában álló értékek fennmaradásáról, s a hasznosításáról. Másrészt a tulajdonosokat érdekeltté kell tenni abban, hogy igyekezzenek épületeiket, építményeiket eredeti formájukban megőrizni eredeti formájukra visszaállítani, esetleg az eredeti formájukhoz illeszkedően bővíteni, korszerűsíteni. Fontos, hogy felismerjék lakóházaik, gazdasági épületeik értékét, és külső erőforrást is találjanak az értékmegőrzésre, felújításra, lakófunkcióra vagy egyéb közcélra hasznosításra. A pályázati forrás mellett egy helyi értékvédelmi rendelet keretében kidolgozott támogatási rendszer segíthetné még az értékvédelmet, úgy, hogy a támogatás forrását az Önkormányzat szintén főként pályázatból biztosítaná.



Egész település

X X


Önkormányzat

Egyéb

Civil szervezetek


Vállalkozások

Civil szervezetek

Önkormányzat


Ingatlan tulajdonosok

Értékvédelmi rendelet elkészítése Hasznosítási program kidolgozása, az üresen álló védett épületek hasznosítása; Pályázati és egyéb források szerzése felújításokra; Önkormányzati jó tulajdonosi szemlélet kialakítása, és bemutatása; Védett épületek (műemlék, helyi védelem) egységes megjelölése; - Épített értékekkel kapcsolatos szemléletformálás -



27 VITAANYAG

3.2.3. Közhasználatú zöldfelületek fejlesztése A települési zöldfelületek rendezése, azok megújulása, új területek kialakítása, kedvező esztétikai megjelenés biztosítása, fasorok telepítése nagyban hozzájárul a településkép megújításához. A településkép megújítása mellett fontos, hogy a rendezett zöldfelületek javítják a lakókörnyezet minőségét.

-

-



Civil szervezetek


Egyéb



Vállalkozások

Civil szervezetek

Önkormányzat


X X

Ingatlan tulajdonosok Zöldterületek kialakítása (közparkok építése, parkosítás, játszóterek, rekreációs területek) A település utcáinak tervszerű fásítása Gyomnövények visszaszorítása Parlagterületek felszámolása

3.2.4. Közterek fejlesztése A település arculatát az épített értékek és a zöldfelületek mellett elsősorban a közterek határozzák meg. A városnak olyan közterek kialakítása a cél, melyek több funkcióval is rendelkeznek, s elsősorban a közösséget szolgálják. A városban helyet kell biztosítani piacnak, ahol biztosítani lehet, hogy a helyben és a város közelében megtermelt áruk megbízható forrásból (közvetlenül a termelőtől) a vásárlóhoz eljut.

Egész település Mosonszentjános településrész - Többfunkciós közösségi területek kialakítása - Piac létesítése



Önkormányzat

Egyéb

X X

Tervezhető projektelemek

Megvalósításban együttműködő szereplők Civil szervezetek


Vállalkozások

Civil szervezetek

Önkormányzat


X X X


28 VITAANYAG

2.2. TELEPÜLÉSRÉSZ SZINTŰ STRATÉGIAI CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA Jánossomorja középtávú fejlesztései, elképzelései az elkövetkező 8-10 évre lettek megfogalmazva. Olyan összetett településfejlesztési beavatkozásokról van szó, amelyek jelentősen átalakítják a célterület jelenlegi állapotát, de hatásuk kisugárzik és az egész településre, illetve a vonzáskörzet, kistérség számára jelentenek pozitív fejlődést. A beavatkozások egy része pályázatokból, illetve az aktiválódó magánforrásokból válhat valóra. A helyzetértékelés részletesen tartalmazza a városrészek elemzését, és fejlesztési kihívásait ebben a fejezetben csak a stratégia szempontjából kiemelten fontos elemek szerepelnek. Ahogyan a vizsgálati munkarészekben bemutatásra került, a városban összesen öt városrész került lehatárolásra: 1. 2. 3. 4. 5.

Mosonszentjános Mosonszentpéter Pusztasomorja Hanságliget Egyéb külterületi lakóterületek és kapcsolódó területfelhasználások

Az alábbiakban meghatározásra:

bemutatjuk,

hogy

az

egyes

városrészekre

milyen

fejlesztési

célok

kerültek

2.2.1. Mosonszentjános településrész stratégiai céljai Átfogó fejlesztési cél: Az egykor három önálló településrész közül Mosonszentjános tölti be a központi szerepkört az elhelyezkedése miatt is, így itt központosulnak a várost kiszolgáló intézményi és szolgáltató egységek. A városközponti funkciókon kívül a lakóterületek az elsődlegesek. A településrész egyik legnagyobb feladata a Szórády-féle malomépület és környezetének a rehabilitálása. A településrész településképi és településszerkezeti szempontból rendkívül összetett, így a fejlesztési célok széles tárháza jelenik meg. Fejlesztési célok a területen: 

Településközpont jellegének megerősítése, szolgáltatásfejlesztés o

o 

Lakókörnyezet minőségi fejlesztése o o



Településközpont rehabilitációja, közösségi szolgáltatások erősítése  Közösségi funkciók elhelyezése  Közigazgatási, közoktatási, köznevelési, közegészségügyi rendeltetések fejlesztése  Integrált közösségi terek kialakítása Kereskedelmi és szolgáltató egységek fejlesztése Közterületek, zöldfelületek rendezése  Szabadtéri játszóterek kialakítása különböző korosztályok számára  Útsorfák telepítése, pótlása Lakóterületek fejlesztése

Településkép fejlesztése o o o o

Főutca környezetének rendezése Szórády-féle malom és környezetének a rehabilitációja Helyileg értékes épületek felújítása és hasznosítása Energetikai korszerűsítés  Energiatakarékos közvilágítás  Légkábelek cseréje földkábelre

A fejlesztési célok hatásainak elemzése: A fejlesztési célok (a funkcióbővítő fejlesztések, a szolgáltatások bővítése, a lakókörnyezet állapotának javítása) a településrész adottságaihoz, az eddig lezajlott fejlesztési folyamatokhoz jól illeszkednek. A fejlesztések életminőség-javító hatása az egész városban jelentős.



29 VITAANYAG

2.2.2. Mosonszentpéter településrész stratégiai céljai Átfogó fejlesztési cél: Mosonszentpéter a város keleti településrésze. A településrészen megtalálható majdnem minden olyan funkció, ami egy település működtetéséhez elengedhetetlen. Fejlesztési cél Mosonszentpéteren a településrészi identitás megőrzése, amihez meg kell erősíteni a meglévő rendeltetéseket, s emellett hangsúlyt kell helyezni a lakókörnyezet minőségi fejlesztésekre. A lakókörnyezet minőségi fejlesztéséhez elengedhetetlen a településrészen áthaladó 86. sz. főút forgalmának a csökkentése. Fejlesztési célok a területen: 

Közösségi területek fejlesztése o o o o



Települési alközpont rehabilitációja Kereskedelmi és szolgáltató egységek fejlesztése Spotterület és zöldterület fejlesztése Iskolaépület fejlesztése

Lakókörnyezet minőségi fejlesztése o o o o

86. sz. főút forgalmának csillapítása Utak, járdák kialakítása Közterületek, zöldfelületek rendezése  Szabadtéri játszóterek kialakítása különböző korosztályok számára  Útsorfák telepítése, pótlása Lakóterületek fejlesztése

A fejlesztési célok hatásainak elemzése: A fejlesztési célok a településrész adottságaihoz illeszkednek, hozzájárulnak a lakókörnyezet fejlesztéséhez, a meglévő közösségi rendeltetések megerősítéséhez. A fejlesztéseknek elsősorban a településrészen élő lakosság a célcsoportja. A fejlesztések összhangban vannak a településszerkezeti tervvel. 2.2.3. Pusztasomorja településrész stratégiai céljai Átfogó fejlesztési cél: Pusztasomorja a három településből összenőtt város nyugati településrésze. Fejlesztési cél Pusztasomorján is a településrészi identitás megőrzése, amihez meg kell erősíteni a meglévő rendeltetéseket, s emellett hangsúlyt kell helyezni a lakókörnyezet minőségi fejlesztésekre. Fejlesztési célok a területen: 

Települési alközpont megerősítése o o o o



Települési alközpont rehabilitációja Helyileg értékes épületek felújítása és hasznosítása Kereskedelmi és szolgáltató egységek fejlesztése Kiszolgáló és közösségi funkciók előkészítése, elhelyezése

Lakókörnyezet minőségi fejlesztése o o o o

Településrész-közi kapcsolatok erősítése Utak, járdák kialakítása Közterületek, zöldfelületek rendezése  Szabadtéri játszóterek kialakítása különböző korosztályok számára  Útsorfák telepítése, pótlása Lakóterületek fejlesztése

A fejlesztési célok hatásainak elemzése: A fejlesztési célok a településrész adottságaihoz illeszkednek; a fejlesztések a lakókörnyezet fejlesztéséhez, a települési alközpont megerősítéséhez járul hozzá. A fejlesztéseknek elsősorban a településrészen élő lakosság a célcsoportja. A fejlesztések összhangban vannak a településszerkezeti tervvel.



30 VITAANYAG

2.2.4. Hanságliget településrész stratégiai céljai Átfogó fejlesztési cél: Hanságliget teljesen különálló településrész a város déli határában, ezért indokolt volt külön városrészként kezelni. A településrész felzárkóztatása elsődleges, hiszen a várostól való távoli elhelyezkedése, illetve a korábban megszűnt termelő tevékenység következtében a településrész infrastrukturális fejlesztése nem valósult meg. A lakókörnyezet fejlesztése mellett fel kell támasztani a mezőgazdasági műveléshez kapcsolódó gazdasági telephelyet. A településrész - az ott működő biotermékeket feldolgozó üzem mellett – alkalmas lehet arra, hogy bio-gazdálkodási és -feldolgozási központ alakuljon ki. Fejlesztési célok a területen: 

Lakókörnyezet minőségi fejlesztése o o o o o



Közösségi területek, települési szolgáltatások bővítése; Rossz minőségű lakásállomány korszerűsítése a lakók bevonásával; Utak, járdák kialakítása; Infokommunikációs fejlesztések Közmű infrastruktúra fejlesztése, rákötések arányának növelése.

Gazdasági területek fejlesztése o o

Egykori gazdasági telephely hasznosítása; Bio-gazdálkodási és -feldolgozási központ kialakítása.

A fejlesztési célok hatásainak elemzése: A fejlesztési célok a településrész adottságaihoz illeszkednek, a jelenlegi hiányosságok, eddig elmaradt fejlesztések megvalósulásának előkészítését jelentik. Hatásuk egyértelműen pozitív. A fejlesztések összhangban vannak a településszerkezeti tervvel. 2.2.5. Egyéb külterületi lakóterületek és kapcsolódó területfelhasználások településrész stratégiai céljai Átfogó fejlesztési cél: Egyéb lakóterületek településrészbe tartozó területek illetve kapcsolódó gazdasági területek: Hanságfalva, Újtanya, de a település nagy külterületének köszönhetően számos gazdasági terület és egyéb különleges területfelhasználás található a településrészen a termőterületeken túl. E városrészben kell leginkább diverzifikált fejlesztési célkitűzéseket megjelölni, melyek illeszkednek a meglévő adottságokhoz, valamint a tájszerkezetben rejlő potenciálokhoz. A gazdasági fejlesztéseken túl a városrészben helyet kap a rekreációs-turisztikai fejlesztés, valamint a tájterhelhetőséget figyelembe vevő tájhasználati fejlesztések. A városrészben támogatni kell az agráriumhoz kapcsolódó, környezetet nem terhelő gazdasági tevékenységeket és fejlesztéseket, de fontosak a (nem jelentős hatású ipari) gazdasági területek fejlesztése, s elsődlegesek a település jó adottságainak köszönhetően a megújuló energiaforrások hasznosítása. Fejlesztési célok a területen: 

Gazdasági területek fejlesztése: o Barnamezős területek hasznosítása; o További gazdasági területek koncentrált fejlesztése; o Gazdasági területek és a lakott területek fizikai elválasztása.



Változatos tájhasználat fenntartása: o Biogazdálkodás; o Lakókörnyezet fejlesztése – megfelelő infrastruktúra ellátás biztosítása; o Hanság turisztikai hasznosítása; o Hansági csatornahálózat szerepének bővítése – víziutak kialakítása; o Felhagyott telephelyek hasznosítása.



Alternatív energia hasznosítása o Szélenergia parkok kijelölése o Termálvíz kutak hasznosítása o Biogáz hasznosítása – hulladéklerakó telephez kapcsolódóan.



31 VITAANYAG

A fejlesztési célok hatásainak elemzése: A fejlesztési célok a városrész adottságaihoz illeszkednek, a jelenlegi hiányosságok, eddig elmaradt fejlesztések megvalósulásának előkészítését jelentik. Hatásuk egyértelműen pozitív, mivel a gazdasági környezetet fellendítik, valamint a természetes környezetet megőrzik, a meglévő tájhasznalatot megerősíti. A fejlesztések összhangban vannak a településrendezési tervvel. 2.3.

A CÉLRENDSZER SZINERGIA VIZSGÁLATA

X X

X

X

X

X

X

X

Közterek fejlesztése

Közhasználatú zöldfelületek fejlesztése

Épített értékek védelme és hasznosítása

Építésszabályozás

Infokommunikációs elérés biztosítása

Közműfejlesztés

Gyalogos és kerékpáros infrastruktúra fejlesztése

Úthálózat fejlesztése

Közösségi bűnmegelőzési program

Közellátások fejlesztése

Lakáspolitika javítása

Közösségi élet megerősítése

Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése

X

X

X

Oktatási-nevelési intézmény fejlesztése

Hatékony ifjúságpolitika

X

Turisztikai infrastruktúra fejlesztése

X

Turizmus fogadási feltételeinek biztosítása

Energiahatékonyság térnyerése a mindennapokban

Biogazdálkodás támogatása

X X

Települési megújuló energia program kialakítása

Vállalkozási területek biztosítása Vállalkozások közötti kooperáció biztosítása Biogazdálkodás támogatása Települési megújuló energia program kialakítása Energiahatékonyság térnyerése a mindennapokban Turizmus fogadási feltételeinek biztosítása Turisztikai infrastruktúra fejlesztése Hatékony ifjúságpolitika Oktatási-nevelési intézmény fejlesztése Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése Közösségi élet megerősítése Lakáspolitika javítása Közellátások fejlesztése Közösségi bűnmegelőzési program Úthálózat fejlesztése Gyalogos és kerékpáros infrastruktúra fejlesztése Közműfejlesztés Infokommunikációs elérés biztosítása Építésszabályozás Épített értékek védelme és hasznosítása Közhasználatú zöldfelületek fejlesztése Közterek fejlesztése

Vállalkozások közötti kooperáció biztosítása

Vállalkozási területek biztosítása

Célrendszer szinergia vizsgálata

X X

X X

X X

X X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X

X X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X


X X


32 VITAANYAG

3. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 3.1. 

A TEMATIKUS CÉLOK ÉS A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK VISZONYA

Lehetséges kulcsprojekt(ek)

A kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, melyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) Középtávú Városi Cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. Gyakran a kulcsprojekt (ami jellemzően nagyobb összegű projekt) megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének. A kulcsprojekt nem feltétlenül integrált projekt, célszerű azonban, ha a kulcsprojekthez további, projektek kapcsolódnak. Ezek jellemzően akcióterületeken helyezkednek el, azonban lehetnek akcióterületen kívüli – pontszerű - projektek is. 

Lehetséges akcióterület(ek)

Jelen jogszabályi környezet már nem írja elő pályázati feltételként, hogy a beavatkozás csak kijelölt akcióterületen történhet, de hasznos lenne minél előbb elgondolkodni, hogy a településen melyek a területileg lehatárolható, komplex beavatkozást igénylő (potenciális akcióterületek). Ha körvonalazódnak a lehetséges akcióterületek, a megalapozó vizsgálatok könnyebben tudnak ráfókuszálni. Lásd: 3.5. fejezet 

Akcióterületi projektek (térben koncentrált és egymással összehangolt projektek):

Az egybefüggő vonallal körülhatárolt akcióterületen végbemenő fejlesztések ‐ ‐ ‐ ‐

egymással szinergikus hatást fejtenek ki, az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását illetve hatásának kiteljesedését az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, ahol az önkormányzat a fejlesztéseket alapvetően befolyásoló pozicióban van, volumenük, így várható hatásuk is legyen akkora, hogy érzékelhető változást idézzenek elő az akcióterületen, illetve a településrészen vagy a városban (városfejlesztés gócpontjai).

További kritérium az akcióterületek kijelöléséhez: akcióterületeknek nincs közös, egymással területileg átfedésben lévő része. Lásd: 3.5. és 3.6. fejezet 

Akcióterületen kívüli – pontszerű - projektek:

Nem minden – a város területén megvalósuló - projekt tekinthető akcióterületi projektnek, mert vagy időben, vagy térben nem koncentráltak, vagy a beavatkozás jellege nem komplex. Térben nem koncentrált projekt például egy olyan program megvalósítása, amely a város különböző pontjain jelent pontszerű beavatkozásokat. Időben nem koncentrált az a projekt, amelynek megvalósítása csak hosszabb idő alatt lehetséges. Végül nem komplex jellegű az a projekt, amely egyetlen, pontszerű beavatkozást jelent. Jellemző akcióterületen kívüli projektek: ‐ ‐ ‐ ‐



önálló épületek, építmények felújítása, korszerűsítése, energetikai fejlesztése, közterület- és környezetrendezés a város egy-egy pontján, új, önálló létesítmény elhelyezése a városszövetben, hosszabb idő alatt (nem akciószerűen) megvalósítható fejlesztések (meglévő lakóterületek átépülése, ipari területek funkcióváltása, stb.) Lásd: 3.7.1. fejezet

Lehetséges hálózatos projektek

Egymással összehangolt, térben kapcsolódó projektek. A hálózatos projekt: -

több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemből áll, a város egészére vagy annak jelentős részére kiterjed, a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik.



33 VITAANYAG

A hálózatos projekt lehet integrált projekt, ez esetben az együttműködő projektelemek különböző jellegűek, más-más megvalósítójuk van. (pl. közlekedési hálózat fejlesztés részeként belső tehermentesítő utak építése; kerékpárút hálózat részeként kerékpárutak építése és kijelölése; az energiafelhasználás csökkentéséhez kapcsolódó, közintézmények energetikai célú beruházásait tartalmazó projektek; tehetséggondozási projektek összessége a település közoktatási intézményeiben) Lásd: 3.7.2. fejezet 

Nem beruházási jellegű hálózatos projektcsomagok (soft projektek)

A városi szövet fizikai átalakítása közvetett módon hat arra a városi életre, amelynek a városi szövet az anyagi hordozója. A városi élet minőségének közvetlen javítását a „soft” típusú beavatkozások szolgálják. -

Képzési, foglalkoztatási, közösségi programok költségei Közbiztonsági programok költségei (pl. térfigyelő kamerák működtetése) Lásd: 3.7.3. fejezet

3.2. AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS A LEHATÁROLÁS INDOKLÁSÁVAL Jánossomorja szolgáltatások és funkcióellátottság tekintetében kedvező pozíciót mondhat magáénak, összességében azt lehet mondani, hogy a város urbanizáltsági foka kielégítő. A kisváros számos szolgáltatás elérhető, illetve számos szolgáltatás fejlesztésre került az elmúlt tíz évben. Az akcióterületi fejlesztéstől nem csupán azt várjuk, hogy a településképi, funkcióbővítő beavatkozások megtörténjenek, hanem azt is, hogy az itt elért eredmények befolyással lesznek a település egészére, esetenként hatásuk akár a járás, kistérség egy részére is kiterjedhet. Ez részben azt is jelenti, hogy a pontszerű fejlesztések szétsugároznak és a rehabilitált terület környezetében eddig meg nem valósult, piaci alapú fejlesztések indulnak meg, amelyek eredményei összeérnek az önkormányzat által irányított településfejlesztésekkel. Tágabb értelemben pedig az egész települési környezetre, a lakosság életminőségére nézve pozitív változásokat várunk. Mosonszentjános, Mosonszentpéter és Pusztasomorja településrészeken egy-egy akcióterület került kijelölésre. A város sajátos fejlődéséből – települések egyesítése – következően a mosonszentjánosi központ mellett a mosonszentpéteri és a pusztasomorjai településrész is megőrizte alközponti funkcióját. Azáltal, hogy a településközponti területeken kerülnek kijelölésre akcióterületek, az a cél, hogy a település erősíteni tudja a településrészek identitását. Az akcióterületek a városfejlesztés gócpontjai, kiemelt fejlesztési célterületei, ahol több, egymással összefüggő beavatkozás, projekt valósul meg. Az akcióterületi fejlesztések várhatóan nem csak a városban, hanem a vonzáskörzetében is éreztetik hatásukat. -

Mosonszentjános akcióterület (AT1) Dr. Dicsőfi Endre utca – Vasút utca – vasút – Óvári út – Szabadság utca – Erdősor utca – Iparos utca – Óvoda utca – Nádor utca –Várbalogi út által határolt, összefüggő belterület, kiterjedése 24,17 ha. Az akcióterület a város központi területe.

-

Mosonszentpéter akcióterület (AT2) a város mososnszentpéteri településrészén, az egykori központban helyezkedik el. A városrész Liget köz –Bartók Béla utca – Levente utca – Újerdő utca – Sport utca – Ady Endre utca – Rákóczi Ferenc utca közterületek által határolt, összefüggő belterület, kiterjedése 11,94 ha. Az Önkormányzat a területen erősíteni kívánja az alközpontot.

-

Pusztasomorja akcióterület (AT3) az alábbi közterületek határolják: Kossuth utca – Széchenyi utca – 2121 hrsz-ú közterület – Tarcsai utca, kiterjedése 10,39 ha. Az akcióterület az egykori Pusztasomorja központi területe, mely alközpontként funkcionál.

Az útmutatóban meghatározott lehatárolási szempontrendszer nem indokolja további akcióterületek kijelölését. A település mérete és szerkezete nem követeli meg több akcióterület kijelölését, illetve az Önkormányzat a kijelölt akcióterületeken kívül nincsen lehetősége a fejlesztéseket alapvetően befolyásoló pozícióban fellépni.



34 VITAANYAG

A TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK ÉS VÁROSRÉSZEK KAPCSOLATA

Mosonszentjános városrész Akcióterületi projektek

AT1

Pontszerű beavatkozások

P11 P12 P13 P14

Az akcióterületen megvalósított fejlesztéseket lásd a 3.5.1. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása című fejezet Móricz Zs. u. melletti lakóterület kialakítása Legelő u. lakóterület fejlesztése Kavicsbánya horgászati célú hasznosítása Egykori Franck gyár területének gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területté alakítása

Mosonszentpéter városrész Akcióterületi projektek

AT2


P21 P22 P23

Az akcióterületen megvalósított fejlesztéseket lásd a 3.5.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása című fejezet Mosonszetpéteri gödör zöldterületi felújítása Sportpálya szolgáltatásainak bővítése Liget utca mögötti lakóterület kialakítása

Pusztasomorja városrész Akcióterületi projektek

AT3


P31 P32 P33

Az akcióterületen megvalósított fejlesztéseket lásd a 3.5.3. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása című fejezet Pusztasomorjai gödör zöldterületi felújítása Pusztasomorjai sportpálya hasznosítása Sipőcz István u. meghosszabbítása lakóterület kialakítás

Hanságliget városrész Pontszerű beavatkozások

P41

Közösségi Ház és környezetének kialakítása

Egyéb külterületi lakóterületek és kapcsolódó területfelhasználások városrész Pontszerű beavatkozások

P51 P52 P53 P54

86. sz. főút Jánossomorja elkerülő megvalósítása a tervezett M86 nyomvonalán Lefojtott termálkutak gazdasági, kertészeti hasznosíthatóságának megvizsgálása Pusztasomorjai volt határőr laktanya hasznosítása Gazdasági terület kialakítása



35 VITAANYAG

Hálózatos, Soft projektek (egymással összehangolt, térben kapcsolódó projektek)

H2 H3 H4 H5 H6 H7 H8 H9 S1 S2 S3

S4

S5 S6 S7 S8

Forgalomcsillapítás a 86-os út mellett Kerékpárút fejlesztése Fasorok és erdősávok létesítése Bel- és külterületi utak javítása Energetikai korszerűsítés Lébény-Hanyi főcsatorna meghosszabbítása az osztrák határig Meglévő önkormányzati bérlakások felújítása, támogatás esetén új építése Település északi elkerülő közút létesítése Pusztasomorja és Mosonszentjános között a közlekedési kapcsolatok kialakítása Városi arculat meghatározása, kialakítása, Jánossomorja egyediségének erősítése Városrészi identitás erősítés Helyi termékek feldolgozása és piacra juttatása (növénytermesztés, állattenyésztés támogatása, stb.) Az elfogadott helyi ifjúságpolitikai koncepció megvalósítása (elfogadva 20/2011 (IV. 28.) Kt. határozattal) Nagy hozzáadott értéket előállító befektetők városba csábítása Egészségfejlesztő prevenciós programok biztosítása A településen működő cégekkel hosszú távú együttműködések kialakítása, működtetése Rendszeres együttműködés az Önkormányzat és a településfejlesztési stratégiai munkacsoport között

Erős kapcsolat Közepesen erős kapcsolat


5 Egyéb külterületi lakóterületek és kapcsolódó területfelhasználás ok településrész

4 Hanságliget településrész

2 Mosonszentpéter településrész

1 Mosonszentjános településrész H1

3 Pusztasomorja településrész

Településrészek:

Projekt megnevezése


36 VITAANYAG

3.4. AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK Az akcióterületi fejlesztések során is igaz, hogy az egyes specifikus célok megvalósítása szorosan összefügg, s egymásra való hatásuk erőteljes. Az egyes elemek jelentősége azonos, egyik cél háttérbe kerülése sem engedhető meg, mert az elkerülhetetlen hangsúlyeltolódásokat okozna, s esetleg a rehabilitáció sikerességét is veszélyeztetné. 3.4.1. Mosonszentjánosi akcióterület  Az akcióterület kijelölése, elhelyezkedése a városszövetben Az akcióterületet az alábbi közterületek határolják: Dr. Dicsőfi Endre utca – Vasút utca – vasút – Óvári út – Szabadság utca – Erdősor utca – Iparos utca – Óvoda utca – Nádor utca –Várbalogi út Az akcióterület a mosonszentjánosi településrész központi részén helyezkedik el.  A terület rövid bemutatása, az akcióterület jelenlegi területfelhasználása Mosonszentjános városrész központjának meghatározó eleme a keresztelő Szent Jánosról elnevezett, 1769-ben épült római katolikus templom. A Szabadság utca mentén találhatóak a közintézmények, valamint az üzletek nagy része. Itt kapott helyet a városháza, és a Városi Könyvtár, valamint több kereskedelmi és szolgáltató egység. A Szabadság utca folytatása az Óvári utca, ami mentén a művelődési ház, a takarékszövetkezet, a bölcsőde és az idősek klubja található. A posta, a vasútállomás, a gyógyszertár az orvosi rendelők, az általános iskola és az óvoda a központtól valamivel távolabb helyezkednek el. A Dr. Dicsőfi Endre utca és az Iparos utca között kijelölt akcióterület településközpont vegyes területfelhasználásba tartozik. A településrész központján áthaladó Szabadság utca jó térfalakkal rendelkező, zártsorú beépítésű terület, ahol a földszintes vagy egyemeletes épületek közül csak az intézményépületek és a Szent János templom épülete tűnik ki épülettömegével, magasságával. A Szent János templom körül kis teresedés található, melynek további megnyitása indokolt. Az akcióterület keleti részén fekvő Szórády-féle malomépület és környezete kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetbe tartozik. A területen a településrendezési eszközök módosítása (településközpont vegyes terület) indokolt lehet a tervezett funkciók függvényében. Az akcióterület további részében a lakóház léptékű épületek a jellemzők.



37 VITAANYAG

 Az akcióterületen végrehajtandó fejlesztések illeszkedése stratégiai célokhoz A városi és városrészi célokkal összhangban az akcióterületi fejlesztés átfogó célja, hogy a terület a fizikai megújítása, a településközpont jellegének megerősítése útján ne csak a város, hanem a járás, illetve a vonzáskörzet egy fontos célpontjává váljon. E célhoz a legfontosabb specifikus célok: a városközpont fizikai megújítása (közterületek és zöldterületek rehabilitációja), az alulhasznosított értékes épületek és területek hasznosítása. -

A városközpont fizikai megújítása A közterületek fizikai rehabilitációja nagyban hozzájárul a városközpont hasznosíthatóságához, illetve a kereskedelmi és szolgáltató funkciók megerősítéséhez. A megújulás során biztosítani kell a szükséges parkolást. A városközpont fizikai megújítása több tengely mellett valósulna meg: Szabadság utca rendezése az Óvoda utca és Balassi Bálint utca közötti szakaszon, s ezzel összefüggésben a templomtól keletre fekvő Millenium park és Uszoda köz rehabilitációja.

-

Alulhasznosított értékes épületek és területek hasznosítása Az akcióterületen több elhanyagolt, értékes, alulhasznosított épület és hozzá tartozó terület található. Az épületek és területek megújításával megvalósulhat a város kulcspontjainak az esztétikai megújítása. Az egyik kulcsprojektnek a Szórády-féle malom és környezetének a rehabilitációja számít, azonban a fejlesztések további ingatlanfejlesztésekkel is járnak: önk. épületek rehabilitációja, magán épületek homlokzat-felújításának ösztönzése, lakás rehabilitáció, vállalkozók ösztönzése rehabilitációra.



38 VITAANYAG

Az akcióterületi fejlesztések -

-

az alábbi tematikus célokhoz illeszkednek: o 1.3. Idegenforgalom, turizmus o 2.1. Humán funkciók fejlesztése o 2.2. Közösségi funkciók fejlesztése o 3.1. Korszerű infrastruktúra kialakítása o 3.2. Lakókörnyezet fejlesztése illetve az alábbi, főbb városrészi célokkal biztosított a szinergia: o Településközpont jellegének megerősítése, szolgáltatásfejlesztés o Településkép fejlesztése

Tervezett akcióterületi projektelemek Projekt megnevezése ATP11 Ifjúsági ház létesítése

ATP12

Szabadság utca rendezése

ATP13

Templommal szembeni terület rendezése Millennium park többfunkciós parkká történő alakítása

ATP14

ATP15

Szórády-féle malomépület és környezetének hasznosítása – előkészítő fázis

ATP16

Szórády-féle malomépület és környezetének hasznosítása – megvalósítási fázis

Projekt rövid leírása Mind a koncepció mind az ITS egyik központi eleme az ifjúságpolitika. A fiatal korosztály számára megfelelő környezet biztosítása a cél. Helyszín lehetőségek: Malom, jelenlegi Idősek Otthona Egységes koncepció szerint a zöldfelület és kapcsolódó közterületek rendezése, utcabútorok telepítése, kapcsolódó légvezetékek földbe helyezése Ingatlanfejlesztések: önk. épületek rehabilitációja, magán épületek homlokzat-felújításának ösztönzése, lakás rehabilitáció, vállalkozók ösztönzése rehabilitációra Helyszín: Szabadság utca Óvoda utca és Balassi Bálint utca közötti szakasza Zöldfelület és parkoló kialakítása Helyszín: 1150, 1151, 1152 hrsz-ú ingatlanok A Millennium park ma is a városi ünnepségek egyik fontos helyszíne, azonban a terület kialakítása jelenleg nem teszi teljes mértékben alkalmassá rendezvények tartására. Rendezvények mellett a terület központi jellege miatt alkalmas lehet időszakos piac megtartására. Az 1937-ben felavatott hármashalom felújítása kultúrtörténeti szempontból jelentős, a korabeli állapotoknak megfelelő visszaállítása javasolt. Helyszín: Millenium park (1216, 1218, 1219, 1220, 1221 hrsz) Malomépület többfunkciós hasznosítását az Önkormányzat hosszú idő óta tervezi. A fejlesztés során meg kell vizsgálni az alábbi funkciókat: rekreációs, szabadidő, turisztikai, közösségi, lakó (bárlakás), kereskedelmi. A malommal kapcsolatban megvalósíthatósági vizsgálat, építészeti tervek és költségbecslés készítése szükséges, mely során a szomszédos – korábban szerves egységet képező – 732/2 hrszú területtel is foglalkozni kell. A malomépület felújítása és hasznosítása az ATP15 során meghatározott funkciók és ütemezés szerint Helyszín: Vasút utca (732/1 hrsz)



39 VITAANYAG

3.4.2. Mosonszentpéteri akcióterület  Az akcióterület kijelölése, elhelyezkedése a városszövetben Főtér akcióterületet az alábbi közterületek határolják: Liget köz –Bartók Béla utca – Levente utca – Újerdő utca – Sport utca – Ady Endre utca – Rákóczi Ferenc utca. Az akcióterület a mososnszentpéteri településrész központi részén helyezkedik el.  A terület rövid bemutatása, az akcióterület jelenlegi területfelhasználása Mosonszentpéter központja, s az akcióterület a 86. sz. főút belterületi szakasza (Rákóczi utca) mentén található. A településrész közintézményei - az óvoda és az iskola -, valamint kereskedelmi egységek helyezkednek itt el. Az Árpádkori alapokra épült, neoromán stílusú Szent Péter templom a főúttól beljebb található. A 86. sz. főútnak köszönhetően az áthaladó forgalom ezen településrész esetében a legnagyobb. A Rákóczi utca mellett egy teleksor szélességben, illetve a főútra merőleges közök mellett településközpont vegyes területfelhasználás található, ahol egyszintes, utcafrontra épült homlokzattal rendelkező házak a jellemzőek, zártsorú, vagy hézagosan zártsorú beépítéssel. Az akcióterület egyéb részein falusias lakóterületek találhatók, melyekre a földszintes épületek és az oldalhatáron álló beépítés a jellemző.



40 VITAANYAG

 Az akcióterületen végrehajtandó fejlesztések illeszkedése stratégiai célokhoz A városi és városrészi célokkal összhangban az akcióterületi fejlesztés átfogó célja, hogy megtörténjen a mosonszentpéteri (al)központ rehabilitációja, s a terület a településrészen élők igényeit közvetlenül el tudja látni. E célhoz a legfontosabb specifikus célok: a települési – közösségi és kereskedelmi szolgáltatások fejlesztése, alközpont fizikai megújítása. A városközpont megújításának hosszú távon a kulcsa a 86. sz. főút forgalmának a csillapítása, ami -

Települési szolgáltatások fejlesztése A településrész identitását jelentősen meghatározza a helyben működő Klafszky Katalin Tagiskola, melynek a felújítása indokolt. Kiemelten kell kezelni a helyi közösség számára nyújtandó szolgáltatást, mely egyrészt az elérhetőség, másrészt a szolgáltatás minőségének a fejlesztését jelenti.

-

Alközpont fizikai megújítása A közterületek fizikai rehabilitációja nagyban hozzájárul a központ hasznosíthatóságához. A Rákóczi utca mellett hosszan – a Liget köz és a 368 hrsz-ú közterület között – húzódó alközpont használatát a 86. sz. főút forgalma, illetve ebből fakadóan a főút átjárhatósága jelentősen meghatározza. (A 86. sz. főút forgalmának csökkentése az első számú beruházási jellegű hálózatos projekt, melynek megvalósítása az akcióterület mellett a településrészre és a teljes városra pozitív hatással bír. Az akcióterületen csökkenteni kell a forgalom sebességét, több átkelési pontot kell biztosítani.) A Rákóczi utca melletti közterület fejlesztése további ingatlanfejlesztésekkel is jár: önk. épületek rehabilitációja, magán épületek homlokzat-felújításának ösztönzése, lakás rehabilitáció, vállalkozók ösztönzése rehabilitációra.



41 VITAANYAG


-

az alábbi tematikus célokhoz illeszkednek: o 2.1. Humán funkciók fejlesztése o 3.1. Korszerű infrastruktúra kialakítása o 3.2. Lakókörnyezet fejlesztése illetve az alábbi, főbb városrészi célokkal biztosított a szinergia: o Közösségi területek fejlesztése o Lakókörnyezet minőségi fejlesztése

Tervezett akcióterületi projektelemek Projekt Projekt rövid leírása megnevezése ATP21 Klafszky Katalin A Klafszky Katalin Tagiskola épülete felújításra, átépítésre szorul, mivel az Tagiskola épület a mai kor oktatási körülményeinek nem felel meg. felújítása Helyszín: Rákóczi utca 51. (375 hrsz) ATP22 Rákóczi utca Egységes koncepció szerint a zöldfelület és kapcsolódó közterületek rendezése rendezése, utcabútorok telepítése, kapcsolódó légvezetékek földbe helyezése, M86-os megvalósulásával városi utcává visszaépítés Ingatlanfejlesztések: önk. épületek rehabilitációja, magán épületek homlokzat-felújításának ösztönzése, lakás rehabilitáció, vállalkozók ösztönzése rehabilitációra Helyszín: Rákóczi utca Liget köz és 368 hrsz-ú közterület közötti szakasza

3.4.3. Pusztasomorjai akcióterület  Az akcióterület kijelölése, elhelyezkedése a városszövetben Az akcióterületet az alábbi közterületek határolják: Kossuth utca – Széchenyi utca – 2121 hrsz-ú közterület – Tarcsai utca Az akcióterület a pusztasoromojai településrész központi részén helyezkedik el.  A terület rövid bemutatása, az akcióterület jelenlegi területfelhasználása Pusztasomorja központjának, s a kijelölt akcióterületnek a legmeghatározóbb eleme a Szent István királyról elnevezett római katolikus templom. A városrész központja és legfontosabb intézményei a Mosonszentpéterről Andauba vezető Szent István utca mellett csoportosulnak. Itt található Pusztasomorja egykori iskolaépülete, illetve különböző kereskedelmi üzletek. A településrész központjában az épületek jellemzően zártsorúan vagy hézagosan zártsorúan állnak. A Szent István utca két oldalán településközpont vegyes terület található. A Kossuth utca és Szent István utca sarkán egy kisebb zöldterület (Szent István park) található. A fenti területfelhasználások mellett falusias lakóterületek találhatók. A 2121 hrsz-ú közterület és aSzent István utca közötti tömb megosztása javasolt, hogy a mély telkek déli részén lakóterületek kerüljenek kialakításra.



42 VITAANYAG

 Az akcióterületen végrehajtandó fejlesztések illeszkedése stratégiai célokhoz A városi és városrészi célokkal összhangban az akcióterületi fejlesztés átfogó célja, hogy megtörténjen a pusztasomorjai (al)központ rehabilitációja, s a terület a településrészen élők igényeit közvetlenül el tudja látni. E célhoz a legfontosabb specifikus célok: a közösségi szolgáltatások fejlesztése, alközpont fizikai megújítása. -

Közösségi szolgáltatások fejlesztése A településrész identitását meghatározza, hogy hosszú távon is biztosítottak legyenek a településrészen a közösségi funkciók. A város meg kívánja erősíteni a Soós Antal Közösségi Ház munkáját, s bővíteni az intézmény funkcióját, az Önkormányzat közösségi célokra kívánja hasznosítani az egykori pusztasomorjai iskola épületét.

-

Alközpont fizikai megújítása A pusztasomorjai alközpont a Szent István utca Tarcsai utca és Árpád utca közötti szakaszán fekszik. A Szent István utca ezen szakaszán cél egyrészt a közterület fejlesztése, továbbá ingatlanfejlesztések indukálása (önk. épületek rehabilitációja, magán épületek homlokzatfelújításának ösztönzése, lakás rehabilitáció, vállalkozók ösztönzése rehabilitációra). Az akcióterület északkeleti részén fekvő zöldterület rekreációja kapcsolódik a közösségi szolgáltatások fejlesztéséhez, ott többfunkciós közösségi tér születhet.


-

az alábbi tematikus célokhoz illeszkednek: o 2.1. Humán funkciók fejlesztése o 2.2. Közösségi funkciók fejlesztése o 3.1. Korszerű infrastruktúra kialakítása o 3.2. Lakókörnyezet fejlesztése illetve az alábbi, főbb városrészi célokkal biztosított a szinergia: o Települési alközpont megerősítése o Lakókörnyezet minőségi fejlesztése


JÁNOSSOMORJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Tervezett akcióterületi projektelemek Projekt megnevezése ATP31 Egykori pusztasomorjai iskola hasznosítása

ATP32

Szent István utca, Szt. István Park rendezése

ATP33

Széchenyi utcai Grund fejlesztése Soós Antal KH felújítása, funkcionális bővítése

ATP34

43 VITAANYAG

Projekt rövid leírása Idősek nappali ellátásának biztosítása: Az idősek nappali ellátását az Önkormányzat a településen belül kívánja biztosítani. Az egykori, alulhasznosított pusztasomorjai iskola épülete átalakítás után alkalmas a funkció befogadására. Szent István utca 18. (2119 hrsz) Egységes koncepció szerint a zöldfelület és kapcsolódó közterületek rendezése, utcabútorok telepítése, kapcsolódó légvezetékek földbe helyezése Ingatlanfejlesztések: önk. épületek rehabilitációja, magán épületek homlokzat-felújításának ösztönzése, lakás rehabilitáció, vállalkozók ösztönzése rehabilitációra Helyszín: Szent István utca Tarcsai utca és Árpád utca közötti szakasza A Széchenyi utca önkormányzati ingatlanán sport és szabadidős tevékenységekre alkalmas terület kialakítása Pusztasomorja településrész közösségi életének fontos helyszíne a Közösségi Ház, mely intézmény sokat tesz a települési identitás megőrzéséért.



44 VITAANYAG

3.5. AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK PRIORIZÁLÁSA Jánossomorja középtávú fejlesztési céljainak megvalósításához szükséges az egyes beavatkozások megfelelő ütemezése. A település azoknak a nagyobb léptékű (pontszerű és az egész települést érintő) projekteknek ad prioritást, amelyek lehetővé teszik a jövőképben meghatározott távlati célok megvalósulását, és ezzel megteremtik a további tevékenységek, projektek megvalósulásának feltételrendszerét. A fejlesztések finanszírozására nincsen elegendő forrása az Önkormányzatnak, így külső forrásokat is kénytelen a fejlesztések során figyelembe venni. A projektfejlesztés során kerül átgondolásra, hogy milyen hazai, EU és egyéb forrásokból kerülnek a projektelemek megvalósításra. (Amennyiben az ITS készítése alatt, jelen tervfázisban tervezhető a forrás, úgy azt lábjegyzetben jelöljük.) A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek – Mosonszentjános akcióterület (AT1)

ATP11

Ifjúsági ház létesítése

ATP12

Szabadság utca rendezése

Szabadság utca melletti területek rehabilitációja

ATP13

Templommal szembeni terület rendezése

500

-

100

Önkormányzat, ingatlantulajdonosok, vállalkozók, lakosság, közszolgáltatók Önkormányzat, ingatlantulajdonosok, vállalkozók, lakosság

50

Önkormányzat, vállalkozók, lakosság


2025

-

2024

Önkormányzat

2023

20

2022

-

Forrás (TOP, Megvalósítás várható ideje 2021

Mind a koncepció mind az ITS egyik központi eleme az ifjúságpolitika. A fiatal korosztály számára megfelelő környezet biztosítása a cél. Helyszín lehetőségek: Malom, jelenlegi Idősek Otthona Egységes koncepció szerint a zöldfelület és kapcsolódó közterületek rendezése, utcabútorok telepítése, kapcsolódó légvezetékek földbe helyezése Ingatlanfejlesztések: önk. épületek rehabilitációja, magán épületek homlokzat-felújításának ösztönzése, lakás rehabilitáció, vállalkozók ösztönzése rehabilitációra Helyszín: Szabadság utca Óvoda utca és Balassi Bálint utca közötti szakasza Zöldfelület és parkoló kialakítása Helyszín: 1150, 1151, 1152 hrsz-ú ingatlanok

Területvásárlások folyamatban

Megvalósításban részt vevő szervezet

2020

Indikatív keretösszeg (bruttó, mFt)

2019

Előkészítettség foka

2018

Projekt rövid leírása

2017

Projekt neve

2016

Projekt száma


45 VITAANYAG

A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek – Mosonszentjános akcióterület (AT1)

ATP14

Millenium park többfunkciós parkká történő alakítása

ATP15

Szórády-féle malomépület és környezetének hasznosítása – előkészítő fázis

ATP16

Szórády-féle malomépület és környezetének hasznosítása – megvalósítás

Összesen

A Millennium park ma is a városi ünnepségek egyik fontos helyszíne, azonban a terület kialakítása jelenleg nem teszi teljes mértékben alkalmassá rendezvények tartására. Rendezvények mellett a terület központi jellege miatt alkalmas lehet időszakos piac megtartására. Az 1937-ben felavatott hármashalom felújítása kultúrtörténeti szempontból jelentős, a korabeli állapotoknak megfelelő visszaállítása javasolt. Helyszín: Millenium park (1216, 1218, 1219, 1220, 1221 hrsz) Malomépület többfunkciós hasznosítását az Önkormányzat hosszú idő óta tervezi. A fejlesztés során meg kell vizsgálni az alábbi funkciókat: rekreációs, szabadidő, turisztikai, közösségi, lakó (bárlakás), kereskedelmi. A malommal kapcsolatban megvalósíthatósági vizsgálat, építészeti tervek és költségbecslés készítése szükséges, mely során a szomszédos – korábban szerves egységet képező – 732/2 hrsz-ú területtel is foglalkozni kell. A malomépület felújítása és hasznosítása az ATP15 során meghatározott funkciók és ütemezés szerint Helyszín: Vasút utca (732/1 hrsz)

Tanulmányterv

54 (Várható forrás: TOP)

Önkormányzat

-

10

Önkormányzat Konzorcium

-

1000

Önkormányzat Konzorcium

1734


2025

2024

2023

2022



2020


2019


2018


2017

Projekt neve

2016

Projekt száma


46 VITAANYAG

A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek – Mosonszentpéter akcióterület (AT2)

Rákóczi utca Sport utca és Bartók B. utca közötti területének rehabilitációja Összesen

M86-os megvalósulásával városi utcává visszaépítés, kapcsolódó légvezetékek földbe helyezése, Helyszín: Rákóczi utca Liget köz és 368 hrsz-ú közterület közötti szakasza Ingatlanfejlesztések: önk. épületek rehabilitációja, magán épületek homlokzat-felújításának ösztönzése, lakás rehabilitáció, vállalkozók ösztönzése rehabilitációra

420

Önkormányzat, Magyar Állam

-

100

-

300

Önkormányzat, ingatlantulajdonosok, vállalkozók, lakosság, közszolgáltatók Önkormányzat, Magyar Közút, közszolgáltatók

-

60

Önkormányzat, ingatlantulajdonosok, vállalkozók, lakosság

880


2025

2024

2023

2022

Rákóczi utca rendezése

Tanulmányterv


ATP22

A Klafszky Katalin Tagiskola épülete felújításra, átépítésre szorul, mivel az épület a mai kor oktatási körülményeinek nem felel meg. Helyszín: Rákóczi utca 51. (375 hrsz) Egységes koncepció szerint a gyalogos közlekedési rendszer célszerűsítése, zöldfelület rendezése, utcabútorok telepítése,


2020

Klafszky Katalin Tagiskola felújítása


2019

ATP21


2018


2017

Projekt neve

2016

Projekt száma


47 VITAANYAG

A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek – Pusztasomorja akcióterület (AT3)

ATP31

Egykori pusztasomorjai iskola hasznosítása

ATP32

Szent István utca, Szt. István Park rendezése

ATP33

Széchenyi utcai Grund fejlesztése

ATP34

Soós Antal KH felújítása, funkcionális bővítése

Összesen

100

Önkormányzat, ingatlantulajdonosok, vállalkozók, lakosság, közszolgáltatók Önkormányzat, ingatlantulajdonosok, vállalkozók, lakosság

20

-

5

Önkormányzat, civil szervezetek

-

50

Önkormányzat

235


2025

-

2024

Önkormányzat

2023

60

2022

-


Idősek nappali ellátásának biztosítása: Az idősek nappali ellátását az Önkormányzat a településen belül kívánja biztosítani. Az egykori, alulhasznosított pusztasomorjai iskola épülete átalakítás után alkalmas a funkció befogadására. Szent István utca 18. (2119 hrsz) Egységes koncepció szerint a zöldfelület és kapcsolódó közterületek rendezése, utcabútorok telepítése, kapcsolódó légvezetékek földbe helyezése Ingatlanfejlesztések: önk. épületek rehabilitációja, magán épületek homlokzat-felújításának ösztönzése, lakás rehabilitáció, vállalkozók ösztönzése rehabilitációra Helyszín: Szent István utca Tarcsai utca és Árpád utca közötti szakasza A Széchenyi utca önkormányzati ingatlanán sport és szabadidős tevékenységekre alkalmas terület kialakítása


2020


2019


2018


2017

Projekt neve

2016

Projekt száma


48 VITAANYAG

AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK ÉS EZEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIÁHOZ

A beruházási jellegű hálózatos projektcsomagok és a nem beruházási jellegű hálózatos projektcsomagok (soft projektek) bemutatása az előző fejezetben megadott struktúra szerit került sor. A szempontrendszer kiegészült a megvalósítás helyszínére vonatkozó információkkal. A fejezetben bemutatásra kerülnek továbbá azok a pontszerű fejlesztések, melyek az akcióterületeken kívül valósulnak meg, azonban kulcsprojektek tudnak lenni egy-egy településrész céljainak elérése érdekében. 3.6.1. Pontszerű beavatkozások az akcióterületeken kívül a településrészeken A településfejlesztési akció keretén belül tervezett kulcsprojektek akcióterületen kívül – Mosonszentjános

P11

Móricz Zs. u. mögötti lakóterület kialakítása

P12

Legelő u. lakóterület fejlesztése Kavicsbánya horgászati célú hasznosítása

P13

P14

Összesen

Egykori Franck gyár területének gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területté alakítása

A legtöbb, és legnagyobb területű önkormányzati ingatlana itt van az önkormányzatnak. A Móricz Zsigmond utcával párhuzamosan, a Pacsirta utca folytatásában új utca nyitásával és közművesítésével új lakóterület alakítható ki. Településrendezési eszközök tartalmazzák a terület kijelölését A Legelő utca déli oldalán a meglévő lakóterület folytatása A tó sportolási célú hasznosításának kicsi a valószínűsége, ezért a horgászati célú hasznosítását célszerű szorgalmazni. A jelenleg alulhasznosított, korábban ipari terület gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területté alakítását a tulajdonossal együttműködve szorgalmazni kell. Ehhez szükséges közlekedési kapcsolatainak javítása is.

20 -

-

120


2025

2024

2023

2022

2021

2020

Megvalósítás várható ideje 2019

Indikatív keretösszeg (bruttó, mFt) 100

2018


2017

Projekt neve

2016

Projekt száma


49 VITAANYAG

A településfejlesztési akció keretén belül tervezett kulcsprojektek akcióterületen kívül – Mosonszentpéter 2023

2022

2021

2020

2019

2018

2017

2025

Liget utca melletti lakóterület kialakítása

Játszópark, kalandos játszótér kialakítása Tanulmányterv készült A Sportpálya ingatlanán a sport és a szabadidő eltöltés lehetőségeinek bővítése, az ehhez kapcsolódó szolgáltatások biztosítása A Liget utca keleti oldali hosszú telkeinek megosztásával a Lovarda utca folytatásában lakóterület alakítható ki. Településrendezési eszközök tartalmazzák a terület kijelölését

Megvalósítás várható ideje

2025

P23


2024

P22

Mosonszetpéteri gödör zöldterületi felújítása Sportpálya szolgáltatásainak bővítése


2024

P21

Projekt neve

2016

Projekt száma

-

40

Összesen

55

A településfejlesztési akció keretén belül tervezett kulcsprojektek akcióterületen kívül – Pusztasomorja

P33

40 15


2023

2022

Pusztasomorjai sportpálya hasznosítása Sipőcz István u. meghosszabbítása lakóterület kialakítás

2021

P32

A terület sport, fitnesz és rendezvényparkká történő fejlesztése több ütemben. Cél, hogy alkalmas legyen különböző korosztályok játékos szabadidő eltöltésére, sportolásra és rendezvények lebonyolítására. Tanulmányterv készült Pusztasomorjai volt sportpálya és a szomszédos önkormányzati terület hasznosítása: lakóterület kialakítása. A meglévő zsákutca folytatásában a Széchenyi utcáig lakóterület kialakítása.

2020

Pusztasomorjai gödör zöldterületi felújítása


P31


2018


2017

Projekt neve

2016

Projekt száma


50 VITAANYAG

A településfejlesztési akció keretén belül tervezett kulcsprojektek akcióterületen kívül – Pusztasomorja

Összesen

2025

2024

2023

2022

2021

2020



2018


2017

Projekt neve

2016

Projekt száma

A településfejlesztési akció keretén belül tervezett kulcsprojektek akcióterületen kívül – Hanságliget 2023

2022

2021

2020

2019

2018

2025

Összesen

2025

Többfunkciós közösségi tér fejlesztése, mely több korosztály számára is pihenést kikapcsolódást nyújt, s ami alkalmas kisebb rendezvények megtartására



2024

Közösségi Ház és környezetének kialakítása


2024

P41

Projekt neve

2016

Projekt száma

10

A településfejlesztési akció keretén belül tervezett kulcsprojektek akcióterületen kívül – Hanságliget

-


2023

2022

86. sz. főút Jánossomorja elkerülő megvalósítása a tervezett M86 nyomvonalán

2021

P52

A vasútvonal és a Leier telephely közötti terület ipari-gazdasági területté alakítása A 86. sz. főútvonal forgalma rendkívüli balesetveszélyt jelent, és jelentősen megnehezíti a mosonszentpéteri városrész lakóinak életét. Szorgalmazni kell a város belterületén kívüli nyomvonal megépítését.

2020

Gazdasági terület kialakítása


P51

Indikatív keretösszeg (bruttó, mFt) -

2018


2017

Projekt neve

2016

Projekt száma


51 VITAANYAG

A településfejlesztési akció keretén belül tervezett kulcsprojektek akcióterületen kívül – Hanságliget

P53

P54

Az osztrák határátkelő melletti volt laktanya gazdasági, vagy turisztikai hasznosítása

Összesen

2025

2024

2023

2022

2021

2020

A város területén több helyen lefojtott termálkút található. Érdemes lenne megvizsgálni ezek gazdasági, vagy kertészeti hasznosíthatóságának feltételeit.


Lefojtott termálkutak gazdasági, kertészeti hasznosíthatóságá nak megvizsgálása Volt határőr laktanya hasznosítása

Indikatív keretösszeg (bruttó, mFt) -

2018


2017

Projekt neve

2016

Projekt száma

-

3.6.2. Beruházási jellegű hálózatos projektcsomagok

H1

Forgalomcsillapítá s a 86-os út mellett

A 86-os út jelentős forgalmat bonyolít le mind nappal, mind az éjszakai időszakban. A projekt során cél, hogy különböző forgalomcsillapítási akciókkal a forgalom csökkentésre kerüljön, illetve a forgalom lelassuljon. Lehetséges forgalomtechnikai elemek: ‐ 20 t fölötti nehézgépjárművek kitiltása éjszakai időszakban ‐ Lámpás átkelés biztosítása a belterületi szakaszon ‐ Forgalomterelő sziget(ek) alkalmazása a belterületi szakaszon is – gyalogos átkelés elősegítése érdekében

Önkormányzat, Magyar Közút, Konzorcium


2025

2024

2023

2022

2021

Megvalósítás időszaka 2020


2019


2018

A projekt rövid tartalma

2017

A végrehajtandó fejlesztések az alábbi startégiai célok elérését szolgálják 3.1.1.

2016

A projekt megnevezése

H2

Kerékpárút fejlesztése

H3

Fasorok és erdősávok létesítése

3.2.3.

H4

Bel- és külterületi utak javítása

3.1.1.

H5

Energetikai korszerűsítés

1.2.2.

H6

Lébény-Hanyi főcsatorna meghosszabbítása az osztrák határig

1.3.2.

Kerékpárutak kialakítása a biztonságos közlekedés és a jobb elérhetőség érdekében: I. ütem: Belterületi szakasz II. ütem: Andau és Pusztasomorja között

III. ütem: Mosonmagyaróvár és Mosonszentpéter között

74

A települési zöldhálózat fejlesztése érdekében fasorok létesítése a település belterületén, illetve külterületen a környezeti hatások (szél okozta defláció) csökkentése érdekében A település útburkolatainak javítása, a nem portalanított utak szilárd burkolattal történő ellátása

20

Településen működő intézmények energetikai korszerűsítése, megújuló energiaforrások telepítése és használata A Lébény-Hanyi főcsatorna összekötése az ausztriai csatorna hálózattal. Megvalósításával az öntöző rendszer kiterjeszthető a várostól délre fekvő mezőgazdasági

1000

400

Önkormányzat Konzorcium (lakosok és gazdálkodó szervezetek) Önkormányzat


2025

2024

2023

Önkormányzat Önkormányzat Konzorcium (NIF, Andau, GyőrMososn-Soprpn megyei Önkormányzat, Burgenland T.) Önkormányzat Konzorcium (az érintett Önkormányzatok, Magyar Közút NZrt.) Önkormányzat

2022

295 207



2020


2019


2018

A végrehajtandó fejlesztések az alábbi startégiai célok elérését szolgálják 3.1.2.

2017


52 VITAANYAG

2016


H7

Meglévő önkormányzati bérlakások felújítása, támogatás esetén új építése

2.2.2.

H8

Település északi elkerülő közút létesítése

3.1.1.

H9

Pusztasomorja és Mosonszentjános között a közlekedési kapcsolatok kialakítása

3.1.1.

Összesen

területeire és egyúttal turisztikai hasznosíthatósága is megnyílik. A meglévő önkormányzati lakóépület többsége felújításra szorul. Hosszú távú lakáskoncepciót kell megalkotni, melyben meg kell határozni, hogy mely épületeket kívánja megtartani az önkormányzat. Ezeket fel kell újítani, a többit értékesítésre ki kell jelölni. Pályázat esetén új építés is lehetséges. Meg kell határozni a szociális és a költségelvű bérlakások arányát. Egyre jelentősebb a várost átszelő 8507. számú, Andauba vezető út forgalma. Lépéseket kell tenni az északi elkerülő út megvalósítása érdekében. Fontos, hogy a szabályozási tervben ennek nyomvonalát fenn kell tartani. Pusztasomorja és Mosonszentjános között jelenleg a közúti kapcsolatot kizárólag a Dózsa György utca – Szent István utca biztosítja, Cél, hogy további gyűjtőúti kapcsolat kerüljön kialakításra a két településrész között. Erre alkalmas lehet az újonnan létesült ivóvízvezeték nyomvonala.

100

Önkormányzat Konzorcium (gazdálkodó szervezetek)

Önkormányzat

2096


2025

2024

2023

2022



2020


2019


2018

A végrehajtandó fejlesztések az alábbi startégiai célok elérését szolgálják

2017


53 VITAANYAG

2016



54 VITAANYAG

3.6.3. Nem beruházási jellegű hálózatos projektcsomagok (soft projektek)

S1

Városi arculat meghatározása, kialakítása, Jánossomorja egyediségének erősítése

S2

Városrészi identitás erősítés

2.2.1. Településrészi célok

S3

Helyi termékek feldolgozása és piacra juttatása (növénytermesztés , állattenyésztés támogatása, stb.) Az elfogadott helyi ifjúságpolitikai koncepció felülvizsgálata Nagy hozzáadott értéket előállító befektetők városba csábítása Egészségfejlesztő prevenciós programok biztosítása A településen működő cégekkel hosszú távú együttműködések kialakítása,

1.1.2. 1.3.2. 3.2.4.

S4

S5

S6

S7

Kézikönyv elkészítése, mely tartalmazza egyrészt a településen található értékeket, illetve ajánlásokat fogalmaz meg a jelen kor lakosainak, beruházóinak, fejlesztőinek, építtetőinek, hogy milyen építmények kerüljenek elhelyezésre Kulturális sokszínűség erősítésére rendezvény sorozat szervezése – kapcsolódva az akcióterületi fejlesztésekhez (közösségi és kulturális terek)

Önkormányzat Civil szervezet

Önkormányzat Civil szervezetek

Önkormányzat Civil szervezetek Termelők

2.1.1.

1.1.1. 1.1.2. 1.2.1. 1.2.2. 2.1.3.

1.1.2. 2.1.2.


2025

2024

2023

2022

2021



2019


2018


2017

A végrehajtandó fejlesztések az alábbi startégiai célok elérését szolgálják 1.2.1. 1.3.1. 2.1.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4.

2016


működtetése Rendszeres együttműködés az Önkormányzat és a településfejlesztési stratégiai munkacsoport között Összesen S8

2.2.1.

10


2025

2024

2023

2022



2020


2019


2018

A végrehajtandó fejlesztések az alábbi startégiai célok elérését szolgálják

2017


55 VITAANYAG

2016



56 VITAANYAG

4. FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK 4.1. A FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETI FEJLŐDÉS PROGRAMJA A fenntartható fejlődés az emberek életminőségének hosszú távú és tartós megőrzését, illetve javítását célozza. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (NFFS) a társadalom fejlődésének egy ennek megfelelő pályára való állítását elősegítő, hosszú távú, keretstratégiai jellegű dokumentum, mely valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti területre egy pozitív, fenntartható, társadalmasítható jövőképnek megfelelő eszközrendszert és reformkeretet vázol fel. Az NFFS2-ben meghatározott alapelvek közül az alábbiak határozták meg az ITS kidolgozását: 1. Folyamatosan nyomon kell követni, s mennyiségi, minőségi mutatókkal mérni, számszerűsíteni kell a nemzeti erőforrások alakulását: fogyását vagy gyarapodását, romlását vagy javulását. 2. Az állandóan fejlődő tudományos ismeretekre figyelemmel az időszakonként felülvizsgált mutatók jelzései alapján érté kelni kell az erőforrások helyzetét, felismerve: melyek vannak kritikus állapotban, melyek kritikussá válása várható, illetve, hogy a nemzet jólétéhez mely erőforrások fejlesztése járulhat hozzá hosszú távon a leginkább. 3. Azonosítani kell azokat az okokat (hajtóerőket), amelyek az egyes erőforrások romlásához vagy gyarapításához hozzájárulnak. A romlást okozó hajtóerők visszafogását vagy a gyarapító hajtóerők támogatását kell célként kitűzni. 4. A célkitűzéseket minden kormányzati, regionális vagy helyi döntés – legyen az hosszabb távú ágazati stratégiák megalkotása, jogszabály-alkotás, a költségvetés tervezése vagy egy településrendezési terv – során érvényre kell juttatni. 5.

Olyan intézményeket, eljárásokat kell létrehozni és működtetni, melyek biztosítják, hogy a különböző szintű közösségi döntések során a nemzeti erőforrások fenntartható használatával kapcsolatos szempontok, információk a döntéshozók tudomására jutnak, azokat a döntések során figyelembe veszik.

A nemzet fenntarthatósági politikájának átfogó célja a folytonosan változó társadalmi-humángazdasági-természeti külső környezethez való alkalmazkodóképesség feltételeinek biztosítása, az ahhoz szükséges kulturális adaptáció minőségi javítása. A négy alapvető nemzeti erőforrás területén a célok rendszere a következő. 

Emberi erőforrások: Cél a népességében stabil, egészséges, a kor kihívásainak megfelelő készségekkel és tudással rendelkező emberek alkotta, a kirekesztettséget fokozatosan csökkentő társadalom



Társadalmi erőforrások Cél a fenntarthatóságot támogató kultúra kialakítása, a fenntartható társadalom szempontjából pozitív értékek, erkölcsi normák és attitűdök erősítése. Mivel minden társadalom környezete folyamatosan változik, e változáshoz saját önazonosságunk megtartása mellett alkalmazkodnunk kell. Ebből fakadóan karban kell tartanunk azon ismereteinket, amelyek a közösség összetartozását és fennmaradását szolgálják.



Természeti erőforrások A környezeti eltartóképességet mint a gazdálkodás korlátját kell érvényesíteni.

2

http://nfft.hu/nemzeti-fenntarthato-fejlodesi-keretstrategia/ VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. 2016. www.vzm.hu

JÁNOSSOMORJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 

57 VITAANYAG

Gazdasági (fizikai) erőforrások Fontos az önrendelkezés megfelelő szintjének fenntartása a gazdaságpolitikai döntésekben. Cél a fizikai tőke szelektív gyarapítása, a közösségi tőkejavak amortizációjának pótlása. Kiemelt feladat a vállalkozói réteg megerősítése, a hazai tőkebefektetések fokozatos növelése, külföldi kitettségünk csökkentése. Fontos a lokalizáció és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kihasználása közötti ésszerű arány megteremtése, a helyi gazdasági kapcsolatok (pl. város és vidéke) erősítése.

Az ITS megalkotása során horizontális célként jelenik meg a Fenntarthatóság biztosítása. A fenntartható településfejlesztés feltételezi a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítését, illetve ezek összhangját. A fenntarthatósági stratégia kidolgozása során a jelen szükségleteit kell alapul venni, de annak figyelembe vételével, hogy a jövő generációjának lehetőségei ne szűküljenek be egyik dimenzió terén sem. A fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai célként kell bevonulni a településfejlesztési dokumentumokba, s a cselekvési programokba. Az Önkormányzat azt gondolja, hogy a fejlesztések során a fenntarthatóság érvényesítése már rövidtávon is pozitív változásokat indíthat el, hosszútávon pedig komoly gazdasági előnyökkel járhat. A Horizontális célokon túl az ITS-ben a következő fenntarthatósági elemek jelennek meg. -

Lakossági szemléletváltás, környezettudatossági programok Épületenergetikai racionalizáció Alternatív energia hasznosítása

Fenntarthatóságot veszélyeztető folyamatok és jelenségek összehasonlítása Éghajlatváltozás A környezet eltartóképességének csökkenése Gyorsuló ütemben öregedő népesség Alacsony (hivatalos) foglalkoztatási arány Romló színvonalú közoktatás Rossz egészségi állapot, és problémás egészségügyi rendszer Jövedelem, egészségi állapot, képzettség, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés mentén növekvő társadalmi különbségek, leszakadó rétegek kialakulása Nem fenntartható (anyag- és energiaigényes) fogyasztói szokások Biológiailag aktív területek csökkenése, felaprózódása Növekvő területhasználat (beépített terület) Veszélyeztetett vízkészletek Gyenge kis- és középvállalkozások Külső függésben levő és a fosszilis energiahordozókra alapozott energiarendszer A természeti erőforrások szűkösséget nem tükröző árképzés Feszültségeket rejtő államháztartási helyzet Lassú és nem kellően hatékony hatósági és szolgáltatási eljárások a közigazgatásban

4.2.

G3 G G G G G G G L4 L G G G G G G

ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM 5

Az önkormányzat és a KSH adatait alapul véve a városban nem lehet meghatározni olyan településrészt, amit szegregáció veszélyeztetne, vagy ahol megindult volna már a szegregáció folyamata. Ez indokolja, hogy területi alapon a településen nem kell foglalkozni anti-szegregációs stratégia kidolgozásával.

3

Globális Lokális 5 A lehatárolás a 314/2012-es Kormányrendelet 10. mellékletében meghatározott szegregációs mutató alapján történt. A szegregációs mutató a 2011-es népszámlálási adatokból állítható elő. A 314/2012-es Kormányrendeletben foglaltak szerint azon területek tekinthetők szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15–59 év) belül eléri, illetve meghaladja az adott településtípusokra vonatkozó határértéket. 4



58 VITAANYAG

5. STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 5.1.

A STRATÉGIA FŐBB KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI

5.1.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési eszközökkel Az ITS-ben megfogalmazott stratégiai és településrészi célrendszerek meghatározásánál messzemenőkig figyelembe vettük a helyi adottságokat, a fejlesztési lehetőségeket, továbbá a hatályos településrendezési eszközök (településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, szabályozási terv) elhatározásait. 

Illeszkedés a településfejlesztési koncepcióhoz

A településfejlesztés tervezési szintjei Jánossomorja koncepciójában és az ITS-ben

JÖVŐKÉP Jánossomorján biztos gazdasági alapokon nyugvó fejlődés valosuljon meg Jánossomorja a lehetőségek településévé váljon az elkövetkező generációk számára Jánossomorja a helyi közösség által, a közösség érdekében fejlődjön

HORIZONTÁLIS CÉLOK Fenntarthatóság Esélyegyenlőség Partnerségi kapcsolat kialakítása Településrészek harmonikus fejlesztése

ÁLTALÁNOS CÉLOK Település teljesítőképességének erősítése Települési funkciók megerősítése Települési környezet fejlesztése

FEJLESZTÉSEK PILLÉREI A legfontosabb telepükésfejlesztési feladatok kijelőlése Koncepció feladara

STRATÉGIAI INTÉZKEDÉSEK ÉS PROJEKTELEMEK



59 VITAANYAG

Természetesen az ITS-sel egyidőben készülő koncepció tökéletes összhangban van a településfejlesztési stratégiával, hiszen a koncepcióra alapozva, annak elhatározásait kibontva készült az ITS. A koncepcióban megfogalmazott hosszútávú jövőkép középtávon az ITS-ben is megjelenik. Az ITSben megfogalmazottak összhangban vannak a településfejlesztési koncepcióban meghatározott alapcéllal, a koncepció céljaival összhangban a stratégia fogalmazza meg a célok eléréséhez szükséges eszközrendszert, beavatkozásokat. A koncepcióban megfogalmazott fejlesztési pillérek az ITS-ben stratégiai részintézkedések szintjéig kerültek kibontásra, a koncepcióval összhangban.

intézkedések,

Az intézkedések, részintézkedések egymásra épülve, a szinergikus hatásokra figyelemmel készültek. Az ITS készítése során a koncepcióra vonatkozó visszacsatolások megtörténtek. Az átjárás biztosított. A fentek alapján biztosított, hogy az ITS a koncepcióval összhangban van. 6 

Illeszkedés a településrendezési eszközökhöz

A településszerkezeti terv a várost egységes szerkezetben jelöli. A településszerkezeti terv jól elkülöníti a központi lakóterületektől és kiszolgáló területektől a külterületi területfelhasználásokat. A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban készült el. Jánossomorja hatályos szabályozási terve és helyi építési szabályzata meghatározza a fejlesztések megvalósulását. A fejlesztési elképzelések a hatályos szabályozási terv és helyi építési szabályzatban megfogalmazott előírásokkal nincsenek minden területen összhangban. Jánossomorja a településfejlesztési dokumentumok elkészítését követően tervezi településrendezési eszközeinek felülvizsgálatát, melyben figyelemmel lesz az ITS-ben meghatározott fejlesztési célokra, az előkészített és megvalósítandó projekt javaslatokra. A felülvizsgálat során meg kell vizsgálni, hogy a fejlesztések, projektek megvalósíthatósága szempontjából az építési övezeti paraméterek (rendeltetés, beépítettség, épületmagasság stb.) módosítása szükséges-e. 5.1.2. Önkormányzati ágazati vagy tematikus stratégiával való összhang 

Jánossomorja Város Helyi Fenntartható Fejlődési Programja

Jánossomorja Város Fenntartható Fejlődési Programjának elsődleges célja, hogy a környezeti-, a társadalmi, és a gazdasági fejlődést oly módon biztosítsa, hogy az hosszú távon, generációkon keresztül fenntartható legyen, eközben az európai- és nemzeti célkitűzéseket szűkebb, térségi keretek közé helyezze. Az önkormányzat fenntartható fejlődés elvét a Riói Csúcs és az „Agenda 21” által megfogalmazottak alapján értelmezi, a lakosság, a gazdasági szereplők és civil szervezetek bevonásával. Ehhez a Program az alábbi stratégiai célokat tartja szem előtt: -

-

-

6

Jánossomorja Város Fenntarthatósági Fejlődési Programja összpontosított politika, ami integrálja az egyes szektorok „környezet es fejlődés” típusú problémáit, tervezési céljait es értékeit, döntéshozását és végrehajtási mechanizmusát; Elkötelezett a helyi problémák felismerése és megoldása mellett, mindezt hosszú távú (legalább három generációnyi) időkeretben gondolkodva; A környezeti hatásokat tudatosan összefüggésbe hozza a mögöttes gazdasági és politikai nyomásokkal. A helyi jellegű kérdések, ügyek, döntések és intézkedések és a globális hatások között próbálja az összefüggéseket megtalálni, legyen az környezeti, vagy globális szolidaritási vetület A közösség közreműködését erőteljesen próbálja motiválni. Az átlag polgárokat és a fő érdekcsoportokat igyekszik bevonni a „környezet és fejlődés” típusú ügyek tervezési, megvalósítási folyamatába

A településfejlesztési koncepció az ITS elfogadásval egy időben kerül jóváhagyásra, biztosítva az összhangot a településfejlesztési dokumentumok között.



60 VITAANYAG

Jánossomorja Város Helyi Fenntartható Fejlődési Programjában találhat célok 

ITS Horizontális céljai

Helyi Esélyegyenlőségi Program

A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja, hogy Jánossomorja Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni tudja: -



az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

Ifjúságpolitikai koncepció

A város 2010-ben meghatározta az ifjúságpolitikai koncepcióját, mely szerint „az ifjúsági feladatok ellátása rendkívül fontos, kiemelt feladat. Ennek megfelelően az Önkormányzat közösen kíván fellépni a felmerülő korosztályos problémák megoldásában az önkormányzat intézményeivel, a helyi civil szervezetekkel, az egyházakkal, és legfőként együttműködésben a helyi fiatalokkal.” A koncepció több célterületet és feladatot fogalmaz meg, azonban ezek felülvizsgálatát jelen ITS is célul tűzi ki. 5.2. A STRATÉGIA FŐBB BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A célrendszer szinergia vizsgálata című fejezetben bemutattuk az ITS célrendszerén belüli kapcsolatokat. A célrendszer településrészekre történő lebontása igazolja, hogy az egyes településrészek fejlesztése összhangban van a város egészének fejlesztésével, annak stratégiai célkitűzéseivel. A településrészek közötti feladatmegosztás során alakultak ki az egyes fejlődési irányok, a meglévő adottságokat figyelembe véve: Az alábbi mátrixban összesítve mutatjuk be a településfejlesztési koncepció és ITS célrendszere valamint a településre, településrészekre vonatkozó fejlesztések közötti kapcsolatokat. TELEPÜLÉSRÉSZEK CÉLOK

JÁNOSSOMORJA

1.1. Gazdaságfejlesztés Helyi vállalkozások fejlesztési lehetőségeinek X támogatása Partneri kapcsolatok X kiépítése Biogazdálkodás támogatása 1.2. Megújuló energiák hasznosítása Helyben megtalálható megújuló energiaforrásokban rejlő X lehetőségek áttekintése, program kidolgozása Az önkormányzati intézmények energiafelhasználásának racionalizálása.

Mosonszentjános

Mosonszentpéter

Pusztasomorja

Hanságliget

Egyéb külterületi lakóterületek és kapcsolódó területfelhasználások

X

X

X

X



61 VITAANYAG TELEPÜLÉSRÉSZEK

CÉLOK

JÁNOSSOMORJA

Mosonszentjános

Mosonszentpéter

Pusztasomorja

Hanságliget

Egyéb külterületi lakóterületek és kapcsolódó területfelhasználások

1.3. Idegenforgalom-turizmus fejlesztése Partneri kapcsolatok kiépítése Jánossomorja környezetében X megtalálható jelentősebb turisztikai desztinációkkal Helyi idegenforgalmi X infrastruktúra fejlesztése 2.1. Humán funkciók fejlesztése Hatékony ifjúságpolitika X kialakítása Helyi oktatás-nevelés X fejlesztése Komplex egészségfejlesztés X kialakítása 2.2. Közösségi funkciók fejlesztése Kultúra és X közösségfejlesztés Helyi lakáspolitikai X felülvizsgálata Közellátások fejlesztése X Közösségi bűnmegelőzési X program 3.1. Korszerű infrastruktúra fejlesztése A városon áthaladó forgalom csillapítása A város külső és belső közlekedési rendszerének X a folyamatos fejlesztése Korszerű, környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő infrastruktúra X megvalósítása (hulladékgazdálkodás, ivóvízellátás és szennyvízelvezetés) Megfelelő energia szükséglet biztosítása X (energia közművek fejlesztése) Infokommunikációs infrastruktúra biztosítása minden lakosnak a X versenyképesség érdekében 3.2. Lakókörnyezet fejlesztése Zöldfelületek megújítása, fejlesztése Hagyományos településképi arculat X megőrzése Közterek fejlesztése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

A településrészek fejlesztési céljai egymástól jól elkülöníthetőek, ezért semleges hatást gyakorolnak a településrészek egymásra. Nem találtunk olyan hatást, mely máshonnan funkciókat vonna el. Mindez következik a településrészek településszerkezeti sajátosságok és eltérő adottságok okozta lehatárolásából is.



62 VITAANYAG

6. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI Ebben a fejezetben beazonosításra kerülnek az ITS stratégiai céljainak elérését veszélyeztető kockázatok. A stratégia tervezése és megvalósítása során nem szabad megfeledkezni a kockázati tényezőkről, azok kezelésére és megelőzésére megoldásokat kell kidolgozni. A kockázatok beazonosítása során külön csoportba soroltuk a város „belső” kockázati tényezőit (lakosság, Önkormányzat, környezet, ütemezhetőség) és a várostól függetlenül kialakuló „külső” kockázatokat (jogszabályi környezet, finanszírozás országos tendenciák a gazdasági és társadalmi környezetben). A városfejlesztési akciók megvalósításának társadalmi-gazdasági eredményeit a stratégia nyomonkövetése (monitoring) során mutatószámok jelzik. Ebben a folyamatban ki kell térni a kockázatok időszakonkénti értékelésére is, amennyiben szükséges, változtatást kell eszközölni. Kockázatok beazonosítása és kezelése

BELSŐ

Kockázatok azonosítása

Bekövetk ezés valószínű sége kicsi

Hatása az IVS céljaira

Kockázatok kezelése, kockázatok valószínűségének csökkentése

nagy

Lakosság folyamatos bevonás a fejlesztésekbe: tájékoztatás, közösségi tervezés Önkormányzati ösztönző program létrehozása A fejlesztések összehangolása a projektmenedzsment révén

Nem mobilizálható lakosság

A lakossági támogatottságnak nagy hatása van a fejlesztésekre. Támogatás híján megakadhatnak a fejlesztések.

Gazdasági szervezetek nem kapcsolódnak be a fejlesztésekbe Projektek megvalósítása

A fejlesztések fenntarthatatlanná válnak

közepes

közepes

Az egyes fejlesztések eltérő előkészítettségei fokon állnak. A fejlesztésekhez kapcsolódó eljárások (engedélyezés, közbeszerzés, jogi viták stb.) felborítják az ütemezést.

közepes

közepes

Nem megfelelő humán erőforrás a stratégia végrehajtásához

Önkormányzati struktúra nem képes megbirkózni a városfejlesztés koordinációs feladataival

kicsi

kicsi

Felelősök meghatározása feladatkörrel, külső szakértők bevonása.

Egyes befektetői szándékok nem egyeznek a város fejlesztési elképzeléseivel

A vállalkozók nincsenek tájékoztatva a településfejlesztés során megfogalmazott célokról, az azokhoz való kapcsolódáshoz.

kicsi

közepes

A nagy volumenű fejlesztések támogatása nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységen keresztül.

Az Önkormányzat irányítási rendszere nem megfelelő a stratégia végrehajtásához

A hiányos monitoring rendszer és nem optimális szervezeti struktúra késlelteti a megvalósítást és nem biztosítja a fenntarthatósági szempontok érvényesülését A város jó költségvetési politikát folytat, azonban a makrogazdasági változások a város működtetését megnehezítik. A város több esetben is sikeresen pályázott a korábbi időszakokban külső forrásokra, azonban további külső forrást csak korlátozottan tud igénybe venni a város A jogi- és politikai környezet a város működését megnehezíti.

közepes

közepes

Az irányzási rendszer fejlesztése, csatlakozás a fenntarthatóságot erősítő szervezetekhez

kicsi

közepes

nagy

nagy

A külső kockázatok és hatásainak befolyásolására az Önkormányzatnak kevés eszköz áll rendelkezésre, kisebb a ráhatása. Az országos folyamatokhoz, tendenciákhoz illeszteni kell az Önkormányzat programjait, céljait; kistérségi szinten aktív résztvevőként kell befolyásolni a fejlesztési politikát.

Gazdasági recesszió

KÜLSŐ

Kockázat hatásának értékelése

Uniós támogatási források elapadnak

Az országos politikai irányítás és döntéshozás változása befolyásolja a stratégia megvalósítását

kicsi


közepes


63 VITAANYAG

II. RÉSZ – INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI 7. A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK A fejezet önkormányzat által végzett olyan, nem beruházási jellegű tevékenységeket foglalja össze, amelyek segítik, támogatják a fejlesztési és rehabilitációs célok elérését. Jánossomorján vannak már sikeresen alkalmazott tevékenységek     

Intézményfenntartás; Energiagazdálkodás; Gazdaságfejlesztési tevékenység; Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet; Szabályozási tevékenységek;

illetve vannak olyan eszközök, melyekkel a jövőben élni kíván:    

Önkormányzati jogkörénél fogva o Lakás- és helyiséggazdálkodás, o Helyi adó- és illetékkedvezmények; Városmarketing - Hatékony és következetes településmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítés; Az önkormányzat elővásárlási jogának gyakorlása területek kivásárlásakor; Funkcióvesztett, kiüresedett, használaton kívüli épületek és területek hasznosítása.

A projekt nagyságától, komplexitásától és sajátosságaitól függően különböző szintjei valósulhatnak meg a gazdasági partneri viszonyoknak:      

tervalku; informális, szerződéses szabályozás nélküli („kézfogásos”); hosszú távú „stratégiai szövetség”, szerződés helyett szándéknyilatkozat; településfejlesztési megállapodás / településrendezési szerződés – közfeladatok átvállalása a fejlesztésben érdekelt szereplők által a folyamat gyorsítása érdekében; projekttársaság – a harmonizált, gördülékeny folyamat érdekében; közös fejlesztési társaság alapítása, az együttműködés intézményesítése, tulajdoni és gazdasági érdekek egyesítésével.

Az ITS végrehajtásánál legcélszerűbb minden egyes beavatkozást megelőzően megvizsgálni, hogy az egyedi szituációban mely módszer alkalmazása a legoptimálisabb. Az alábbiakban kiemelésre kerülnek azok a tevékenységek, melyek elsődlegesen meghatározóak lehetnek a fejlesztési környezet szempontjából: 7.1. KISZÁMÍTHATÓ ÉS TRANSZPARENS SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET A településfejlesztési stratégia megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat következetes és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, mely biztosítja és fenntartja a transzparens és támogató adminisztratív és szabályozási környeztet. A fentieknek köszönhetően csökken a gazdasági bizonytalanság, a befektetési kockázat, s a társadalmi, valamint a gazdasági szereplők számára biztonságos befektetői környezet jön létre. Felismerve a biztonságos környezetben rejlő előnyöket, előtérbe helyeződnek a közszféra és magánszféra együttműködésén alapuló projektmegvalósítási konstrukciók, mely biztosítja a befektetések költséghatékonyságát, az önkormányzat pénzügyi forrásainak szabadabb felhasználhatóságát, a beruházások gyorsabb megvalósulását.



64 VITAANYAG

7.2. SZABÁLYOZÁSI TEVÉKENYSÉGEK, TERVALKU Az önkormányzatokról és az épített környezetről szóló törvények értelmében a területek felhasználásának, illetve a területeken az építés szabályainak meghatározása a települési önkormányzat joga. Jánossomorja település rendelkezik mindazokkal a településrendezési eszközökkel, amelyek szükségesek a település fejlődéséhez. A település a településfejlesztési dokumentumok megalkotását követően, az abban foglalt célok megvalósítása érdekében, megkezdi a településrendezési eszközök módosításának előkészítését. A rövidtávú fejlesztési célok úgy kerültek meghatározásra, hogy azok a hatályos, helyi építésügyi jogszabályok keretein belül megvalósíthatók legyenek. Át kell tekinteni, hogy mely projektek és programok igénylik a településrendezési eszközök módosítását. -

Befektetői és lakossági kezdeményezésre az Önkormányzat csak településrendezési szerződés keretén belül módosítja terveit, indokolt esetben. A tervalku lehetővé teszi, hogy nagy beruházások esetén, a beruházó és az önkormányzat között olyan szerződés köttessen, amely mindkét fél számára előnyös és rögzített fejlesztési feladatokkal bír.

-

Az Önkormányzat számára az építési törvény több, a településrendezési terv megvalósulását biztosító jogintézményt (építésjogi követelmények, – változtatási, telekalakítási és építési - tilalmak, telekalakítás, elővásárlási jog, kisajátítás, helyi közút céljára történő lejegyzés, útépítési és közművesítési hozzájárulás, településrendezési beépítési, helyrehozatali és beültetési - kötelezések, kártalanítási szabályok, településrendezési szerződés) is biztosít arra, hogy részt vegyen a településkép formálásában. A településrendezési eszközök készítése során a település eddig is tudatosan használta ezeket az eszközöket, s várható, hogy hosszú távon is alkalmazni fogja.

-

A településképi véleményezési eljárásról szóló önkormányzati rendelettel deklarált célja lehet az Önkormányzatnak Jánossomorja építészeti, településképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal kapcsolatban – a helyi adottságok figyelembe vételével – a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, összességében az épített környezeti kultúra kialakítása, fenntartása. A jogszabályban meghatározott esetekben a véleményezési eljárásba a főépítész, illetve a helyi tervtanács kerülhet bevonásra. A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre javasolja, vagy feltétellel javasolja, ha a feltétel műszakilag egyértelműen meghatározható vagy nem javasolja. A településképi önkormányzati rendeletet a településrendezési eszközök elveivel összhangban kell meghatározni.

7.3. HELYI ADÓKEDVEZMÉNYEK Helyi adókedvezmény nincs a településen. Amennyiben a későbbiekben erre sor kerül, úgy fontos, hogy világos, következetes és egyértelmű legyen ennek szabályozása. Közép- és hosszútávon érdemes lenne megfontolni bizonyos kedvezmények bevezetését (pl. bérlakás fejlesztési program) A magántőke bizonyos esetekben mobilizálható ezen eszközzel. Mindez rögzíthető a tervalkuban, vagy településrendezési szerződésben.



65 VITAANYAG

7.4.

HATÉKONY ÉS KÖVETKEZETES TELEPÜLÉSMARKETING TEVÉKENYSÉG, POZITÍV ARCULAT ÉS IDENTITÁS ERŐSÍTÉS Jánossomorjanak a közép- és hosszútávú célok elérése érdekében ki kell dolgoznia, illetve el kell fogadni a Településmarketing stratégiáját, melyben megfogalmazott célkitűzések és tevékenységek megvalósulása révén vonzóvá válik a település az ott élők, az oda látogatók számára, valamint a befektetői döntéseket meghozó üzletemberekre. A településmarketing célja tehát, hogy segítse:     

a versenyképesség kialakítását és fenntartását, a települési közvéleménycsoportok elégedettségének javítását; a hely attraktivitásának növelését; a település-imázs megtartását és javítását; valamint a környező kistérség esetében az ismertség növelését, az imázs javítását és az együttműködés és kölcsönös támogatás biztosítását.

Jánossomorja imázsa, jó híre a pontos településidentitás programszerű meghatározásával és kommunikációjával alakítható a legkönnyebben. Az identitás a lakosok felé és a külső célcsoportok felé irányuló, a település célkitűzéseire alapozott önábrázolás és magatartás. A jól kialakított, a település összetéveszthetetlen jegyeit tartalmazó identitás biztosíthatja, hogy a konkurensekkel szemben jobb pozíciót foglalhasson el a település. Az identitás az imázson túl nélkülözhetetlen kötőanyag is egyben, amely összetartja az itt élők közösségét. A települési identitás elemei: a településarculat, a településkultúra továbbá a településkommunikáció. A jól felépített településmarketing tevékenység nagyban támogathatja a településfejlesztési stratégia megvalósítását. A célok meghatározásával párhuzamosan meg kell határozni a településkommunikáció potenciális külső és belső célcsoportjait.  

Külső célcsoport: kívülálló, nem helyben lakó befektetők, turisták stb. Cél az érdeklődés felkeltése, fenntartása, növelése. A településtermék vonzerő-központként jelenik meg. (Imázs!) Belső célcsoport: összességében a település lakói, hiszen az adott vállalkozások, szervezetek, intézmények dolgozói mind a település állandó vagy ideiglenes lakói. Cél a lakók bevonása a település életébe, fejlesztésbe. A tervek megvalósulatlanok maradnak, ha nem találkoznak a helybéli polgárok akaratával. (Identitás!)

Jánossomorja esetében a településmarketing egyik fő elemeként a kommunikációt határozzuk meg, ma a legtöbb problémát az alul- vagy rosszul “informáltság” okozza. A településkommunikációnak az alábbi alapvető tevékenységeket kell felölelnie: 

Kapcsolattartás a település fontos célcsoportjaival: o o o o

kiállítások, vásárok, konferenciák rendezése polgármesteri fogadás, polgármesteri látogatások szervezeteknél rendszeres vállalkozói és civil fórum német kisebbséggel történő kapcsolattartás



Önkormányzaton belüli kapcsolatok:



Sajtókapcsolatok



Kiadványpolitika



Média

A települést a közérdekű adatok közzétételére jogszabályok is kötelezik. Jánossomorja arculatának kialakítása, a célrendszer megállapítása során minden cselekedetével meg kell jeleníteni, hogy a település nagy múlttal, értékekkel rendelkezik, nyitott, innovatív, befogadó, tudásban gazdag és intelligens, kooperatív. Az ITS-hez kapcsolódóan a marketingakciókat az ágazati és területspecifikus szemléletmód, a rendszerszemlélet és a mérhetőség jellemzi.



66 VITAANYAG

7.5. FUNKCIÓVESZTETT, KIÜRESEDETT, HASZNÁLATON KÍVÜLI ÉPÜLETEK HASZNOSÍTÁSA Az önkormányzat korlátozott mértékben rendelkezik eszközökkel arra, hogy a funkcióvesztett épületek7 hasznosítását ösztönözze. Ezen épületek hasznosítására, funkcióváltására az önkormányzat folyamatosan keresi a lehetőségeket. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanokon kívül is vannak olyan területek, épületegyüttesek, melyek hasznosítása stratégiai szempontból fontos (pl.: barnamezős területek8). A településarculat, a településkultúra egyik fontos eleme lehet, hogy a település kiemelten kezeli, előnyben részesíti a funkcióvesztett, kiüresedett, használaton kívüli épületek hasznosítását – kiemelten kezelve a településközponti, az akcióterületen található ingatlanokat. Ily módon a településkép fejlesztése érdekében megtörténhet a már meglévő épületállomány hasznosítása, rehabilitációja.

8. AZ INTEGRÁLT STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK 8.1. ÖNKORMÁNYZATI HIVATALON BELÜLI SZERVEZET Jánossomorja Település Önkormányzat fő tevékenységi köre az általános közigazgatás. Ezen kívül ellát helyi hatósági feladatokat. A Hivatal egységes szakapparátusként működik. Az Önkormányzatnak, mint közigazgatási szervezetnek az ügyfélkörébe tartozik a lakosság, a gazdálkodó és civil szervezetek. Az Önkormányzat képviselő-testületének a feladata a településfejlesztés irányvonalainak, valamint a fejlesztési tevékenységek kereteinek a meghatározása. A településfejlesztés irányait az alábbi, képviselő-testület által jóváhagyott dokumentumok tartalmazzák: gazdasági program, településfejlesztési koncepció, településrendezési eszközök (településszerkezeti terv és leírás, illetve a helyi építési szabályzat és melléklete, a szabályozási terv), illetve az Integrált Településfejlesztési Stratégia, egyéb ágazati stratégiák. Az Önkormányzat gyakorolja a tulajdonosi jogokat a település vagyona fölött, továbbá a képviselőtestület kompetenciájába tartozik a költségvetés elfogadása is, azaz közvetlen eszközei is vannak az Önkormányzatnak a fejlesztésekre, továbbá az átfogó fejlesztési programokra. Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2014. (XI.12.) rendelete Jánossomorja Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról (továbbiakban SZMSZ) határozza meg a szervezeti és működési rendet. A képviselő-testület a legfontosabb döntéshozó testület, amely egyes feladat- és hatásköröket a polgármesterre átruház (SZMSZ 5. melléklet). Az SZMSZ értelmében három állandó bizottság működik: -

Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság (létszáma: 5 fő);

-

Humánpolitikai Bizottság (létszáma: 5 fő);

-

Szociális- és Egészségügyi Bizottság (létszáma: 5 fő);

További speciális kérdésekben, egy konkrét feladat ellátására ideiglenes bizottságo(ka)t hozhat létre. A Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság településfejlesztéssel összefüggő feladatai az SZMSZ 3. számú melléklete alapján:

-

A bizottság az előkészítésben részt vesz, előzetesen állást foglal és véleményezi: o o o o o

7 8

a költségvetésről és a zárszámadásról szóló rendelet tervezetet; a bizottság feladatkörét érintő előterjesztéseket; a bizottság feladatát érintő területen működő intézmények vezetőinek megbízását; az önkormányzat választási ciklusra szóló gazdasági programjának tervezetét; a bizottság feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezeteket, határozattervezeteket.

Kiemelten: Szórády féle malom, Klafszky iskola, pusztasomorjai iskola Szórády féle malom környezete, Franck gyár, majorok stb. VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. 2016. www.vzm.hu

JÁNOSSOMORJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA -

Előzetesen állást foglal a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi döntésekben: o o o o o o o o o o o o

-

67 VITAANYAG

a vagyonkezeléssel és vagyongazdálkodással kapcsolatos koncepció, rendelet megállapításában, módosításában; az árak és díjak megállapításában; településfejlesztési koncepció megállapításában; településrendezési eszközök megállapításában, módosításában; környezetvédelemmel, hulladékgazdálkodással, köztisztasággal kapcsolatos koncepciók, rendeletek megállapításában, módosításában; közterületek hasznosításával kapcsolatos koncepciók, rendeletek megállapításában, módosításában; városüzemeltetéssel, közlekedéssel, közútkezeléssel kapcsolatos koncepciók, rendeletek megállapításában, módosításában; temetőkkel kapcsolatos rendelet megállapításában, módosításában; lakásokkal és egyéb helyiségekkel kapcsolatos rendeletek megállapításában, módosításában; közszolgáltatásokkal kapcsolatos rendeletek megállapításában, módosításában; önkormányzati vagyon átminősítésében a polgármester javadalmazása és egyéb juttatásai tekintetében

Átruházott hatáskörben dönt a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi ügyekben: o o o o o o o o

a behajthatatlan követelések számviteli leírásának engedélyezésében; az önkormányzat hatáskörébe tartozó nem igazgatási jellegű közútkezelői feladatokról; az önkormányzat hatáskörébe tartozó helyi forgalomszervezési és közlekedési módosításokhoz kapcsolódó tervek, koncepciók és tanulmányok készítéséről; a költségvetésben meghatározott városüzemeltetési és fenntartási feladatok ellátásáról, a pénzfelhasználás módjáról, illetve ezek módosításáról; forgalomképes vállalkozói vagyonba tartozó ingatlanok értékesítésre történő kijelöléséről, amennyiben az értékesítés összege az 5 millió forintot nem haladja meg; ingatlan elővásárlási jogról való lemondásról 5 millió forint értékhatárig; önkormányzati tulajdonú ingatlant érintő tulajdonosi nyilatkozatok kiadásáról; önkormányzati tulajdonban álló ingatlanon történő székhely-, telephely-, fiókteleplétesítés esetén a cégeljáráshoz szükséges tulajdonosi nyilatkozat kiadásáról;

-

Nyilvántartja, vizsgálja és ellenőrzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát.

-

Vizsgálja az összeférhetetlenséget, méltatlanságot.

-

Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek és kiadások alakulását.

-

Kezdeményezheti a pénzügyi és gazdasági ellenőrzéseket az önkormányzatnál és annak intézményeinél.

-

Vizsgálja a hitelfelvétel indokait, gazdasági megalapozottságát.

-

A bizottság állásfoglalásával terjeszthető elő a képviselő-testület elé az önkormányzat gazdasági ciklusprogramja, költségvetési rendelet-tervezete, a költségvetési rendelet módosítása, továbbá a költségvetési beszámoló.

-

A bizottság véleményével ellátva kerülhet a képviselő-testület elé minden olyan előterjesztés, amely pénzügyi tartalmú, pénzügyi kihatással jár.

-

Javaslatot tesz az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok eladása, bérbeadása, egyéb hasznosítása tárgyában.

A Hivatal egységes szakapparátusként működik, így a különböző kisebb szervezeti egységek az egységes polgármesteri hivatalt képviselik munkájuk során. A Polgármesteri Hivatal illetékes ügyintézői, illetve az egyes településüzemeltetési és településfejlesztési feladatokat végző szakosodott szervezet (Városüzemeltetési és Műszaki Ellátó Szervezet - VÜMESZ) szakemberei működnek közre a fejlesztési feladatok előkészítésében és megvalósításában.



68 VITAANYAG

Az ITS készítése során az Önkormányzat nem hozott létre menedzsment szervezetet. A fejlesztési dokumentum kidolgozásában a Polgármesteri Hivatal szakreferensei, valamint a megbízott szakértők vettek részt. A stratégiai döntések, fejlesztési irányok meghatározásában részt vettek a mediációs alkalmak résztvevői, civil szervezetek meghívottai, illetve szakértők. Jánossomorja Város Önkormányzata, ahogyan a megalapozó vizsgálat fejezeteiben is bemutattuk, számos pályázat megvalósításában és végrehajtásában vett részt. 8.2. ÖNÁLLÓ SZERVEZET KIALAKÍTÁSA Annak érdekében, hogy a feladatok és jogosultságok tisztán és világosan szétválaszthatóak legyenek, az ITS megvalósításához stratégiai (döntéshozó) és operatív (végrehajtó, adminisztratív) szervezet kialakítása szükséges. A stratégia eredményességét a kiválasztott indikátorok értékei és a várható hatások folyamatos megfigyelése, monitoringja, valamint szükség esetén a megfelelő korrekciók alkalmazása biztosítja. Jelen fejezet javaslatot tesz stratégiai és operatív menedzsment kialakítására, amit a konkrét akcióterületi fejlesztések megvalósítását megelőzően felül kell vizsgálni. Az operatív menedzsment nagysága az akcióterületi beruházás nagyságrendjétől, illetve a pályázati forrás nagyságától függően változhat. 8.2.1. Stratégiai menedzsment 

Menedzsment szervezet felépítése, feladata

Az Önkormányzaton belül a stratégiai menedzsment szint biztosítja a stratégia nyomon követését, az eredmények és célok elérését, szükség szerint a fejlesztési dokumentumok korrigálását – a monitoring adatok alapján. Ezen a szinten kerülnek meghatározásra a stratégiák, a fő célkitűzések, továbbá kerül elfogadásra az operatív menedzsment éves beszámolója, illetve terve. A stratégiai menedzsment tagjai évente 2-4 alkalommal gyűlnek össze. A stratégiai menedzsment tagjai:    

Polgármester, Jegyző, Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság elnöke, Városüzemeltetési és Műszaki Ellátó Szervezet vezetője.

A stratégiai menedzsment fő feladata:      

A fejlesztések megvalósulásának nyomon követése, az ITS megvalósulásának értékelése; Az ITS cél- és eszközrendszerének módosítása a településre ható belső és külső körülményeket figyelembe véve; A projekthez kapcsolódó tájékoztatási, nyilvánossági feladatok biztosítása, partnerségi egyeztetések (lakók, civilek, vállalkozók, egyéb); Kapcsolattartás a megvalósításban részt vevő csoportokkal (lakosság, vállalkozók, civil szervezetek stb.) Operatív menedzsment munkájának meghatározása, eredményeinek értékelése.

Kapcsolódás a stratégiai menedzsment szervezethez

Stratégiai döntések előterjesztői a stratégiai menedzsment, vagy azok tagjai tehetnek. Az előterjesztésekről döntést, határozatot a képviselő-testületi ülés keretében hoznak. A képviselőtestület ad tehát felhatalmazást az operatív menedzsmentnek feladatainak elvégzésére. Az ITS megvalósítását koordináló menedzsment kapcsolódik a Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság munkájához., A Bizottság javaslatára kerül meghatározásra, hogy az ITS elemei közül mely beruházást kell megvalósítani a meglévő források és külső lehetőségek, pályázatok, illetve az ütemezés alapján.



69 VITAANYAG

8.2.2. Operatív menedzsment 

Menedzsment szervezet feladata

Az operatív menedzsment a felelős a stratégia által kijelölt akcióterületi alapú fejlesztések hatékony megvalósulásáért, a stratégiai menedzsment által meghatározott feladatok végrehajtásáért, továbbá beszámolási kötelezettséggel tartozik a végrehajtással kapcsolatban. A település viszonylag kis méretéből következően nem érdemes településfejlesztő társaságot, önálló jogi személyiségű társaságot létrehozni, mivel annak fenntartása nagy anyagi vonzattal járna, illetve az önkormányzati szervezeten belül jobban biztosítható a folyamatos munka. Az Önkormányzaton belüli szervezet, illetve menedzsment kockázata: a merev hivatali szervezet, és ebből következő erős belső szabályozás, a bürokrácia, valamint a nagyfokú függőség a képviselőtestületi döntésektől. A hivatalon belüli szervezeti és működési szabályok speciális kialakításával kell biztosítani, hogy világos ellenőrzési és felelősségi feltételek teremtődjenek meg. Az operatív projektmenedzsment szervezet feladatai: a településfejlesztési és az akcióterület stratégiai fejlesztési céljainak, illetve programjainak érvényesítése, különösen a horizontális elemek tekintetében, azaz a fenntarthatóság és a kommunikáció, a nyilvánosság biztosításában. Közreműködik a projektek megvalósulásában. Kapcsolatot tart a hatóságokkal, a lakossággal és a helyi civil és érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a vállalkozókkal. Az operatív projekt menedzsment szervezet további feladatai: 





Stratégiai feladatok o Magánberuházások ösztönzése, koordinálása, a befektetőkkel történő tárgyalások lebonyolítása; o A meghatározott indikátorok teljesülésének figyelemmel kísérése, indikátorok mérése; o Adminisztratív feladatok (dokumentumok tárolása, kapcsolattartás) ellátása. o Folyamatos beszámoló a stratégia és a projekt megvalósításáról a képviselő-testület és a Polgármester felé. Operatív feladatok o Fejlesztési ügynökség és Közreműködő szervezet felé történő kapcsolattartás; o A beruházások megkezdéséhez szükséges terület-előkészítési munkálatok lebonyolítása, terveztetés; o Az önkormányzati beruházások irányítása, a kivitelezők közbeszerzés útján történő kiválasztásának előkészítése, a vállalkozói szerződések megkötése, a megvalósítás nyomon követése, ellenőrzése, stb.; o A projektek megvalósításának előkészítése, a tervezés és engedélyeztetés koordinálása; o Adminisztratív feladatok (dokumentumok tárolása, kapcsolattartás) ellátása; o Az Akcióterületen megvalósuló „soft” projektelemek koordinálása; o A projektek pénzügyi folyamat-menedzsmentje, a folyamatos pozitív cash-flow biztosítása.

A menedzsment szervezet felépítése

Az Önkormányzat (a megvalósításért felelős szervezet) biztosítja a projektek lebonyolításában résztvevő szakértőket, egyrészt a meglévő önkormányzati szakemberekre támaszkodva, másrészt szerződéses viszony útján szakértőkkel. Az Önkormányzat a már pályázati lebonyolítási tapasztalatot szerzett szakembereit, munkatársait kívánja igénybe venni a megfogalmazott fejlesztések, projektmenedzsment feladatok végrehajtására. A projekt előkészítésében résztvevő önkormányzati tisztségviselők előkészítői és irányítói voltak korábbi beruházásoknak. A stratégiai és operatív menedzsment munkáját a Közös Önkormányzati Hivatal és VÜMESZ segíti, mint adminisztratív szervezeti egység, mivel az ITS beavatkozásainak legjelentősebb része műszaki, építészeti jellegű tevékenységeket takar. A projektmenedzsment szervezet felépítésére vonatkozóan azt követően kell javaslatot adni, hogy realizálódnak az akcióterületi fejlesztések, s a meg kell valósítani a projekteket. A menedzsment elvi felépítésére vonatkozóan az alábbi javaslatot teszi az ITS:



70 VITAANYAG

-

A program fő felelőse az operatív menedzsment szervezetben a projektmenedzser, aki a kapcsolatot tartja a belső és a külső szakértőkkel. A menedzsment belső szakértői a pályázati referens, a műszaki referens, a pénzügyi referens.

-

A pályázati referens feladata a program támogatott elemeinek nyomon követése, az előrehaladási és fenntartási jelentések összeállítása, adminisztratív feladatok ellátása lesz.

-

A műszaki referens feladata a beruházások megkezdéséhez szükséges terület-előkészítési feladatok lebonyolítása, a beruházási jellegű programelemek megvalósításának előkészítése, a tervezés és engedélyeztetés koordinálása. Szükséges kompetencia: műszaki végzettség, legalább 2 éves műszaki tapasztalat.

-

A pénzügyi referens feladata a kifizetés igénylési dokumentáció összeállítása. Szükséges kompetencia: legalább 3 év szakmai tapasztalat, vagy hasonló nagyságrendű projekt menedzselésében szerzett tapasztalat.

-

A projektmenedzsment működtetését a projektmenedzser vezeti. A projektmenedzser feladata a menedzsment vezetése, a stratégia céljainak érvényesítése, beszámoló készítése a stratégiai döntéshozók számára, kapcsolattartás. Szükséges kompetencia: legalább 5 éves vezetői tapasztalat, vagy hasonló nagyságrendű projekt menedzselésében szerzett tapasztalat.

-

Jelenleg nincsen az operatív menedzsmenttel kapcsolatban szabályozás. Az abban részt vevő önkormányzati dolgozók munkaköri leírását ki kell egészíteni a menedzsment feladatok elvégzésével. A szabályzat az akcióterületi terv készítésével párhuzamosan kerül meghatározásra.

-

Menedzsment szervezethez kapcsolódó szakértők Az Önkormányzati operatív menedzsment tagjai mellett külső szakértő szervezetek is részt vesznek a projektek megvalósításában. Az Önkormányzat a menedzsment jobb működtetése érdekében a belső szakemberek igénybevétele mellett külső szolgáltató alkalmazásával kívánja biztosítani a végrehajtás szakmai szervezeti hátterét. A külső szolgáltató kiválasztása során fontos, hogy a szakemberek folyamatosan rendelkezésre álljanak, illetve hogy hatékonyan el tudják látni a projekt lebonyolítását, ellenőrzését, és hogy nagyfokú tapasztalatokkal rendelkezzenek EU által támogatott projektek végrehajtásában. A külső szakértő segíti az operatív menedzsment szervezetet a projekt támogatási szerződés szerinti megvalósításában a projekt megkezdésétől a projekt zárásáig, illetve a fenntartási időszakban. A külső szakértők a referenciák, illetve a fajlagos költségek alapján kerülnek kiválasztásra. A szakértőknél kompetencia az adott irányú szakmai végzettség, s legalább 2 éves tapasztalat, vagy hasonló nagyságrendű projekt menedzselésében szerzett tapasztalat. Igénybe vehető szakértők alkalmi megbízás alapján: jogi szakértő, közbeszerzési szakértő, könyvvizsgáló műszaki ellenőr, tervellenőr.

9. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI A településközi koordináció célja az ITS településközi egyeztetése, melynek jellege a település térségi szerepkörétől függ. Jánossomorja a Mosonmagyaróvári járásban9, az osztrák-magyar határon található. található. A város életében fontos szerepet töltött be a környező településeket összefogó Mosonmagyaróvári Térségi Társulás. A Társulás többek között a közoktatásban, szociális gondoskodásban és gyermekjóléti ellátásban, közigazgatási munkában, az egészségügyi ellátásban, a terület-, turizmus-fejlesztésben és térségfejlesztésben vállalt fel közös feladatellátást. A Térségi

9

A Mosonmagyaróvári járás illetékessége a következő településekre terjed ki: Ásványráró, Bezenye, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete, Dunasziget, Feketeerdő, Halászi, Hédervár, Hegyeshalom, Jánossomorja, Károlyháza, Kimle, Kisbodak, Lébény, Levél, Lipót, Máriakálnok, Mecsér, Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok, Mosonudvar, Püski, Rajka, Újrónafő, Várbalog. A járás térbeli és demográfiai szerkezete megőrizte a történelmi adottságokat: 3 város mellett 23 község helyezkedik itt el, amiből csupán 10 nem éri el az 1000 főt. Összességében tehát a térség nem nevezhető aprófalvas térségnek.



71 VITAANYAG

Társulás jelenleg csak a szociális feladatokat látja el. A város Közös Önkormányzati Hivatal működtet Várbaloggal és Újrónafővel. Ahogyan a fentiekből kirajzolódik, a területfejlesztési együttműködések terén jelenleg a legmeghatározóbbak: -

Mosonmagyaróvári járás Mosonmagyaróvári Térségi Társulás Közös Önkormányzati Hivatal testvértelepülési kapcsolat: Nagyfödémes határon átnyúló kapcsolat: Andau,

Fontos, hogy a település tervezett fejlesztései a szomszédos, járási települések egyetértésével és támogatásával valósuljanak meg. Ennek érdekében az előkészítés során már tájékoztatta az Önkormányzat vezetése a környező településeket a településfejlesztési koncepció és ITS készítéséről. Az Önkormányzat az előzetes véleménykérő levélben kérte, hogy Jánossomorja területére vonatkozóan ismertesse:  

a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelmények érvényre juttatásának feltételeit. (Lehetőség szerint a vonatkozó jogszabályi helyek pontos megjelölésével.); fejlesztési elképzelések a településre és kistérségére vonatkozóan.

Az egyeztetési idő lejártáig a környező települések jelezték, hogy részt kívánnak-e venni a településfejlesztési koncepció és az ITS egyeztetésében (lásd: Megalapozó vizsgálat című dokumentum melléklete). Az egyeztetés folyamán Jánossomorja ismerteti a fejlesztési célkitűzéseit. A partnerek, szomszéd önkormányzatok, megyei önkormányzat véleményei beépülnek a dokumentációba. Jánossomorja település figyelembe veszi az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítésénél a térségi és regionális fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott célkitűzéseket. (lásd: 5. Stratégia külső és belső összefüggései) A célrendszerek mellett a településen javuló szolgáltatások segítik a környező települések ellátását is. A környező településeket is érintő települési célok: 1.1. Gazdaságfejlesztés 1.3. Idegenforgalom-turzmus fejlesztése 2.1. Humán funkciók fejlesztése 2.1.2. Oktatási-nevelési intézmény fejlesztése 2.1.3. Egészségügyi-szolgáltatások fejlesztése 3.1. Korszerű infrastruktúra kialakítása 3.1.1. Úthálózat fejlesztése 3.1.2. Gyalogos és kerékpáros infrastruktúra fejlesztése

10.

INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ ELKÉSZÍTÉSE

Jánossomorja város önkormányzatának általános fejlesztési elképzelései a költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. A megfelelő adópolitika mellett Jánossomorja önkormányzata ésszerű ingatlangazdálkodással képes a város pénzügyi stabilitását fenntartani. 10.1. STRATÉGIAI INGATLANGAZDÁLKODÁS Az ingatlangazdálkodási terv elkészítésének célja, hogy forgalomképes ingatlanjait a település stratégiai ingatlangazdálkodás keretében hasznosítsa. Fontos, hogy forgalomképtelen ingatlanjai esetében is felmérje a település, hogy azok hogyan állíthatók a településfejlesztő célok szolgálatába. A fejlesztések fenntarthatóságát nagymértékben segítik a fejlesztési célokkal összehangolt ingatlangazdálkodási intézkedések. Amennyiben egy önkormányzat fejlesztései átláthatóak és kiszámíthatóak, a tőke is sokkal szívesebben vesz részt a településmegújítási folyamatokban saját beruházásaival. VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. 2016. www.vzm.hu


72 VITAANYAG

A településen az ingatlanok legnagyobb százalékban magántulajdonban vannak. A közösségi fejlesztések azonban kizárólag önkormányzati és állami illetve részben egyházi tulajdonú ingatlanokon valósulnak meg. Az állami és az önkormányzati ingatlanok jelentős része azonban forgalomképtelen ingatlan. 10.1.1. Az önkormányzati ingatlanvagyon Jánossomorja Város Önkormányzatának teljes ingatlanvagyona a Ingatlankataszter alapján 634 db ingatlan. Ezek eloszlása a következő: -

2015.

december

31-i

törvény vagy helyi döntés alapján forgalomképtelen 391 ingatlan; törvény vagy helyi döntés alapján korlátozottan forgalomképes 31 ingatlan; az önkormányzat üzleti vagyona: 212 forgalomképes ingatlan.

10.1.2. Az önkormányzati vagyongazdálkodás jogszabályi keretei és elvei: Jánossomorja Önkormányzat helyi szinten 2013-ban került egységes szerkezetbe a helyi vagyonrendeletét: Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013. (IV.25.) önkormányzati rendelete Jánossomorja Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól. A vagyonrendeleten kívül vagyongazdálkodás szempontjából fontos jogszabály Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2012. (II. 16.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyonelemekről: Megnevezés Általános Iskola Körzeti Általános Iskola Klafszky Katalin Tagiskola Aranykapu Óvoda Aranykapu Óvoda Aranykapu Óvoda Bölcsőde és Öregek Otthona Városháza Művelődési Ház Könyvtár Egészségház

Hrsz. 2119 1156 375 1976 1115 380 733 1140/1 875 1192 1201/1/A/1

Utca Szent István u. 48. Szabadság u. 21., Iparos u. 10. Rákóczi u. 51. Kossuth u. 10. Óvoda u. 13. Rákóczi u. 45. Óvári u. 7. Szabadság u. 39. Óvári u. 1. Szabadság u. 4. Dr. Dicsőfi Endre u. 2.

A vagyonrendelet hatálya kiterjed Jánossomorja Település Önkormányzatának tulajdonában lévő, vagy tulajdonába kerülő - tulajdoni hányad nagyságától, illetve a részesedés mértékétől függetlenül - alábbi vagyontárgyakra, vagyon elemekre    

Jánossomorja Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő és a rendelet hatályba lépését követően tulajdonába kerülő vagyontárgyaira, értékpapírokra, pénzben rendelkezésre álló vagyonra, vagyoni értékű jogokra.

Vagyonrendelet nem terjed ki   

a lakások és nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségek, a fiatalok lakóháza. az állam által átvett, vagy a jövőben átvenni kívánt feladatok gyakorlásához kapcsolódó vagyonelemek hasznosítására

E rendelet definiálja a vagyonelemek minősítését: A nemzeti vagyonról szóló törvény értelemében a helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon 10 és üzleti vagyon11 lehet.

10

1. Forgalomképtelen vagyon: kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon, mely nem idegeníthető el, nem terhelhető meg (kivéve vagyonkezelői jog, használati jog, szolgalmi jog), azon osztott


JÁNOSSOMORJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 

 



73 VITAANYAG

Az Önkormányzat törzsvagyonából a törvény alapján forgalomképtelen vagyon körébe tartoznak az alábbiak: o a helyi közutak és műtárgyaik, o a terek, parkok o a vizek és víziközműnek nem minősülő közcélú vízilétesítmények, o az önkormányzatok és intézményeik, illetve közüzemeik, valamint jogelődjeik levéltári anyaga, o azok a vagyon elemek, amelyeket a törvény forgalomképtelenné nyilvánít. Az Önkormányzat törzsvagyonából a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartoznak azok a vagyonelemek, amelyek önkormányzati tulajdonban történő megőrzése hosszú távon indokolt. Az Önkormányzat törzsvagyonából a korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartoznak az alábbiak: o a műemlék jellegű épületek, o a kulturális javak, o a védett természeti terület, o a közművek, o az Önkormányzat intézményei elhelyezésére szolgáló épületek, egyéb önkormányzati középületek, o azok a vagyon elemek, amelyeket az Önkormányzat e rendelettel korlátozottan forgalomképtelenné nyilvánít. Az Önkormányzat vagyonából az üzleti vagyon körébe tartoznak az előzőekben fel nem sorolt vagyonelemek.

10.1.3. Ingatlangazdálkodási (stratégia) főbb céljai Az ingatlanvagyonnal való gazdálkodás, az ingatlanok hasznosítása tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlója, a képviselő-testület rendelkezik. Az önkormányzat vagyona elsősorban a működés biztosítását szolgálja. Az Önkormányzatnak nincsen vagyongazdálkodási terve. Vagyongazdálkodási terv hiányában az alábbi célok 

Törzsvagyon részét képező ingatlanok esetében:  

az ingatlanállomány költséghatékony és funkcionális működtetése, üzemeltetése; az ingatlanállomány tudatos és költséghatékony módon történő felhasználása a települési közszolgáltatási funkciók és kötelezettségek ellátásához o

az épületállomány fenntartása és fejlesztése a jogszabályi előírásoknak megfelelő működés, Ötv. szerinti alapellátás és a mindenkori felhasználói igények kielégítése érdekében (a hasznosítás során az üzemeltetési költségek csökkentése érdekében külső tőkebevonás lehetősége megvizsgálható (például az alapellátást kiegészítő funkciók üzemeltetése);

tulajdon (amikor az épület tulajdonjoga az építkezőt és nem a föld tulajdonosát illeti) nem létesíthető. Ezt a forgalomképtelen vagyoni kört a törvény határozza meg: a) helyi közutak, műtárgyak, b) terek parkok, c) nemzetközi kereskedelmi repülőtér, d) vizek, közcélú vízi létesítmények(kivéve vízi közművek). 2. Törvény, vagy önkormányzati rendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva kerül elidegenítési és terhelési (kivéve vagyonkezelői jog, használati jog, szolgalmi jog), osztott tulajdon létesítésének tilalma alá. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű az a vagyon, melynek az önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt. Abban különbözik az 1. pontban említett forgalomképtelen vagyoni körtől, hogy fő szabályként nem koncesszióköteles a hasznosításuk, de szintén forgalomképtelennek minősülnek 3. Korlátozottan forgalomképes vagyoni kör, mely eladható, megterhelhető törvényben, rendeletben meghatározott módon. 11

Kizárólag az üzleti vagyonelem korlátlanul forgalomképes, így a piaci forgalom része.


JÁNOSSOMORJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA o o

o



74 VITAANYAG

a közművagyon fenntartása és fejlesztése annak érdekében, hogy az elvárt minőségben és a jogszabályi előírásokban foglaltaknak megfelelően legyen képes működni; kulturális, rekreációs, sport és egyéb célú létesítmények, valamint közterületek fejlesztése, hogy azok funkcióikat az elvárások szerint, javuló minőségben legyenek képesek ellátni (eladásuk nem javasolt, de működtetésükre bevonható külső források); közterületek (önkormányzati utak, terek, közparkok) fenntartása és fejlesztése (csökkenthető az üzemeltetési és fenntartási költségek rendezvények helybiztosításából származó bérleti díjból, reklámszabályozással stb.) o köztéri műalkotások, védett építmények állagának megőrzése, annak hasznosítása.

Üzleti vagyon részét képző ingatlanok esetében:  

a forgalomképes ingatlanok értékének megőrzése, növelése; az ingatlanállomány tudatos és költséghatékony felhasználása a települési funkciók ellátásához, bővítéséhez; o o o o

ingatlanállomány növelése önkormányzati bérlakások kialakításával: lakások vásárlása, új lakások építése; szerkezetváltások, ágazati stratégiák módosulásai miatt módosult használatú, önkormányzati ingatlanok értékesítése (pl. iroda, vagy egyéb célú önkormányzati épületek, épületrészek); beépítésre szánt területek értékesítési célból csak korlátozottan állnak rendelkezésre; beépítésre nem szánt területek jellemzően mezőgazdasági művelésre alkalmas területek, valamint kivett területek (számuk a településben elenyésző).

10.2. AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁS Az önkormányzat feladata, hogy az egyes akcióterületen található forgalomképes korlátozottan forgalomképes, illetve forgalomképtelen ingatlanok fejlesztési lehetőségét felmérje. Az Önkormányzat tudatos ingatlangazdálkodást tervez, így a város egészére megkezdte a település ingatlanállományának és hasznosításának vizsgálatát. Az ingatlangazdálkodási koncepció kialakítását követően kerül sor az akcióterületek vonatkozásában is a hasznosítás – eladás, fejlesztés, vásárlás stb. - meghatározására. Az akcióterületi fejlesztés általános célja:     

vállalkozói és gazdasági együttműködések és fejlesztések generálása; közösségi terek kialakítása, erős partnerség kialakítása a civil szférával és a lakossággal; az építészeti és közösségi terek karakterének megőrzése; középületek további fejlesztése; a település történelmileg kialakult településszerkezetének alkalmassá tétele a távlati elvárások megvalósítására, továbbá a jelenlegi hiányosságok felszámolása.

A településen a következő akcióterületi ingatlangazdálkodással érintett földrészletek találhatók:



75 VITAANYAG

Mosonszentjános akcióterületen található önkormányzati ingatlanok javasolt hasznosítási módja

Hrsz 1107 1113/1 1115 1130

Forgalomképesség forgalomképes forgalomképes korlátozottan forgalomképes forgalomképes

1152/1 1152/2 1152/3

korlátozottan forgalomképes forgalomképes korlátozottan forgalomképes forgalomképtelen korlátozottan forgalomképes korlátozottan forgalomképes forgalomképes forgalomképtelen forgalomképtelen

1152/4

forgalomképtelen

1140/1 1140/2 1201/1 1201/6 1192 875

Jelenlegi funkció Beépítetlen terület Társasházi lakás óvoda Lakóház, udvar, gazdasági épül Községháza Lakóház Egészségház + lakások (társash Közterület (névtelen út) Könyvtár Kultúrház Beépítetlen terület Parkoló Közterület (parkoló) Közterület (névtelen út)


Hasznosítás


1158/2 1183/3 1183/5 1186 1189 1239/1 1216 1218 1219 1220 1124 1114 1125 1537 1094/4 955 731 1223 1139 1222 1438 1372/3 885/1

korlátozottan forgalomképes forgalomképtelen forgalomképes forgalomképes forgalomképes forgalomképes forgalomképes forgalomképes forgalomképes forgalomképes forgalomképes forgalomképtelen forgalomképtelen forgalomképtelen forgalomképtelen forgalomképtelen forgalomképtelen forgalomképtelen forgalomképtelen forgalomképtelen forgalomképtelen forgalomképtelen forgalomképtelen forgalomképtelen

954/2

forgalomképtelen

876 725/2 725/3 1228

forgalomképtelen forgalomképtelen forgalomképtelen forgalomképtelen

1156

általános iskola Közterület (névtelen út) Udvar Udvar Beépítetlen terület Gazdasági ép. és udvar Lakóház Lakóház és udvar Udvar(Millenium park) Beépítetlen terület Beépítetlen terület Közterület (Óvoda u.) Közterület (névtelen út) Közterület (Iparos u.) Közterület (Nándor u.) Közterület (Óvoda u.) Közterület (Erdősor u.) Közterület (névtelen tér) Közterület (járda) Közterület (járda) Közterület (névtelen tér) Közterület (Féltoronyi u.) Közterület (Balassi B. utca) Járda, buszöböl (Óvári u. Sz Közterület (Balassi B. utca) Közterület Közterület (névtelen tér) Közterület (Templom tér)


76 VITAANYAG


77 VITAANYAG

Mosonszentpéter akcióterületen található önkormányzati ingatlanok javasolt hasznosítási módja

Hrsz 378/2 378/4 375 374/2 374/1 371 368 380/2 381 503 522/3 379 421

Forgalomképesség korlátozottan forgalomképes forgalomképes korlátozottan forgalomképes forgalomképes forgalomképes forgalomképes forgalomképtelen korlátozottan forgalomképes forgalomképtelen forgalomképtelen forgalomképtelen forgalomképtelen forgalomképtelen

Jelenlegi funkció Tűzoltószertár Beépítetlen terület általános iskola Vendéglő Üzem Kultúrház Közterület (névtelen út) óvoda Trianoni emlékmű Közterület (Ady E. u.) Közterület (köztér) Közterület (Templom tér) Közterület (járda)


Hasznosítás


78 VITAANYAG

Pusztasomorja akcióterületen található önkormányzati ingatlanok javasolt hasznosítási módja

Hrsz 2070 2072 2073 2053 2069 2076/2 2035 2101 2100

11.

Forgalomképesség forgalomképes korlátozottan forgalomképes korlátozottan forgalomképes forgalomképes forgalomképtelen korlátozottan forgalomképes forgalomképtelen forgalomképtelen forgalomképtelen

Jelenlegi funkció Közös udvar Gazdasági épület

Hasznosítás

Öregek otthona Lakóház (posta) Közterület (névtelen út) általános iskola Közterület (Kossuth u.) Közterület (Szt. István u.) Közpark

PARTNERSÉG

11.1. TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL, INTÉZMÉNYESÍTETT EGYÜTTMŰKÖDÉS A településfejlesztési stratégia társadalmasításának rövid távú céljai:      

a közösség érdekeinek azonosítása, figyelembevétele; jól működő társadalmi párbeszéd kialakítása és fenntartása; a lakosság körében a társadalmi felelősség, a fejlesztések iránti elkötelezettség erősítése; társadalmi kohézió növelése a közös érdekek és célok mentén való együttműködés érdekében; nyitottabb településfejlesztés kialakítása; konfliktuskezelés. VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. 2016. www.vzm.hu


79 VITAANYAG

11.1.1. Társadalmi részvétel a településfejlesztés során A társadalmi részvétel biztosított volt a lakossági vélemények meghallgatásán, fórumok tartásán keresztül, így sikerült leginkább bevonni az ITS-ben érintett szereplőket. A lakosság bevonása a széles társadalmi közvéleményt elérő események rendezésén keresztül képzelhető el leginkább. Ennek leghatásosabb formája a lakossági megkérdezés, fórum, egyéb tájékoztatási módok a helyben szokásos módon (kérdőívek, interjúk, webes felület, helyi TV). A lakosság megkérdezése során kitértek arra, hogy a település lakói milyen fejlesztési irányokat szeretnének látni a településen, és ezek megvalósítását milyen szakterületeken képzelik el, valamint hogy a közvélemény milyen funkciókat (közösségi, gazdasági, közszféra stb.) erősítene a városban. Partnerségi egyeztetések bemutatása Fórumok, egyeztetések időpontja 2015. október 22. 2016. január 13. 2016. január 28. 2016. február 1. 2016. február 15. 2016. február 19. 2016. február 22. 2016. február 29. 2016. március 21 2016. április 27. 2016. május 19.

Helye Jánossomorja, Jánossomorja Jánossomorja, Jánossomorja, Jánossomorja Jánossomorja, Jánossomorja, Jánossomorja, Jánossomorja Jánossomorja, Jánossomorja, Jánossomorja,

Városháza Városháza Városháza Városháza Városháza Művelődési Ház Városháza Városháza Művelődési Ház

2016. május 25.

Jánossomorja, Városháza

2016. július 13.

Jánossomorja, Városháza

Tárgya Munkaindítás Helyszíni bejárás Első nyitott fórum Második nyitott fórum Rajzpályázat beérkezésének határideje Egyeztetés Harmadik nyitott fórum Negyedik nyitott fórum Kérdőívek beérkezésének határideje Egyeztetés Egyeztetés Rajzpályázat eredményhirdetése és Lakossági fórum Képviselő-testületi döntés a koncepció irányáról és arról, hogy a megalapozó vizsgálat megfelel a tervezés alapjának. Egyeztetés

A Jánossomorja Önkormányzat nagy hangsúlyt fektetett a lakosság informálására. A társadalmi részvétel egyik fontos módja volt a településfejlesztési koncepció és az ITS megalkotása során a kérdőíves megkérdezés, illetve a mediációs módszerek alkalmazása. A kérdőívet mindenki számára elérhetővé tettük, kézbesítésre került minden háztartásba, illetve felkerült Jánossomorja Település honlapjára is. A válaszadók önállóan töltötték ki a kérdőíveket, majd az Önkormányzatban vagy ahhoz kapcsolódó intézmények valamelyikében leadták azokat. Lehetőség volt az interneten keresztüli leadásra is. (A kérdőíves felmérés nem reprezentatív, azonban viszonylag egységes képet mutatott a lakosság fejlesztéssel szembeni tapasztalatairól és elvárásairól.) A településfejlesztésbe bevont tervezők régi tapasztalata, hogy a civil szféra megerősödésével egyre nagyobb az igény arra, hogy a helyi lakosok bekapcsolódhassanak, részt vegyenek településük életében. A különböző fejlesztési dokumentumok (fejlesztési koncepciók, stratégiák készítése) nagyon alkalmas fórum arra, hogy a döntéshozók és a lakosok párbeszéde meginduljon és közös érdekek mentén kezdjenek el munkálkodni. A közös érdekek és értékek megtalálása fontos, hogy a gyökereknél kezdődjön. Erre jó lehetőség nyílik – a tervezők által kutatott, s több településen alkalmazott - közösségi mediációs módszerek alkalmazásával. A feltárt problémákra, hiányokra alapuló, közmegegyezéssel kialakított fejlesztési elképzelés közösségformáló ereje vitathatatlan. A közösen kialakított fejlesztési elvek előremutatják, hogy a megvalósításon is együtt tudnak dolgozni a felek. Jánossomorján jelentős számú aktív civil szervezet van jelen, akiknek a településfejlesztéssel kapcsolatos gondolatait be kívánta csatornázni a készülő fejlesztési dokumentumokba az Önkormányzat. A koncepcióalkotás során, az elmúlt időszakban négy nyitott fórum került megtartásra, ahol nagyon aktívan részt vettek a civil élet szereplői, Jánossomorja jövőjéről együtt gondolkodni hajlandó lakosok. Jánossomorján nagy utat jártak be a fórumok résztvevői. Első alkalommal feltárásra kerültek a település erősségei és gyengeségei, majd a másodikon a lehetőségek és veszélyek. Erre alapozva a harmadik alkalommal kiforrtak a település legfontosabb, lehetséges fejlesztési irányai, amelyek részletes – egyes esetekben intézkedésig lebontott –



80 VITAANYAG

programjának kidolgozása várta a negyedik fórumot. A fórumokon folytatott munka jó alapot jelentett a településfejlesztési dokumentumok megalkotásához A település honlapjára a készülő munkaközi anyagok felkerülnek, véleménynyilvánításnak lehetőséget biztosítva 2016 nyarán. A nyilvánosság biztosítása érdekében a településfejlesztési koncepció célkitűzéseiről tájékoztatást adott az Önkormányzat és a munkába bevont tervezők egy lakossági fórum keretein belül. A megvalósítás időszakában is nagy hangsúlyt kíván fektetni az Önkormányzat a nyilvánosság biztosítására, s ennek előkészítését már a tervezés során megkezdi. 11.1.2. Társadalmi részvétel a településfejlesztés megvalósításában A tervek szerint a civil szervezetek a településfejlesztési stratégia megvalósításának aktív részesei kell, hogy legyenek, hiszen ők tudják, hogyan érhető el a lakosság megfelelő módon, milyen eszközökkel vonható be a közös munkába, s személyes megkeresésük, személyes kapcsolataik révén nagy hatással lehetnek a lakosságra. A lakosság az előzetes egyeztetéseket követően, illetve a lakossági igényfelmérések alapján a megvalósításban is aktív szerepet kap. A lakosság aktív partner, azaz nem csak nézője, de megvalósítójává, aktív szereplőjévé válik, s így nem csak az eseménynek, de az ezzel kapcsolatos fejlesztésnek is részese. Számolunk a lakosság aktivitásával, s természetes érdeklődésével, nem megfeledkezve arról, hogy napjainkban embereket megmozgatni csak igazán izgalmas akciókkal lehet. A tevékenységekbe való bekapcsolódást több síkon kell szervezni, hogy mindenki megtalálja a maga számára legmegfelelőbb, legtesthezállóbb formát. A lakosokat bevonó események szervezése során azzal kell számolni, hogy előállhat az a helyzet, hogy a lakosság bekapcsolódásának forintosítható eredménye elmarad a létrehozott termék értéke mellett. Ennek ellenére a lakosság bekapcsolásának hosszútávú szempontjai, az identitástudat erősítése, a megvalósuló projektek elfogadása, tisztelete, ennél nagyságrendekkel nagyobb eredményt hoznak hosszú távon. A soft elemek, azaz a programok sikerének biztosítéka lehet az is, hogy megszervezésükhöz, megvalósításukhoz többségében helyi civilszervezet kapcsolódjanak. A fentiekben ismertetettek mellett szükséges a hagyományos, már jól bevált kommunikációs eszközökön keresztüli tájékoztatás is: -

lakossági fórumok; civil fórum; vállalkozói fórum; közmeghallgatás; internetes fórumok (honlap, kérdőív); helyi TV.

11.2. PARTNEREK BEAZONOSÍTÁSA, KAPCSOLATÉPÍTÉS A települési (önkormányzati) intézmények, szervezetek közötti partnerség erősítésével az intézmények működése is hatékonyabbá válhat, és ezáltal a településmenedzsment és érdekérvényesítő képessége is javulna. A következő táblázatban pontosan beazonosításra kerülnek az ITS-ben érintett csoportok, szereplők és feladatok. Partnerség építése az ITS előkészítése és végrehajtása során Célkitűzés A társadalmi párbeszéd gyakorlatának kialakítása, beépítése a településfejlesztés folyamatába (lakosságtelepülésvezetésközigazgatás) Az erőforrások összehangolása

Végrehajtandó feladatok Tájékoztatás: a partnerség építés fontosságáról, tartalmáról, módszereiről

Résztvevő csoportok Lakosság Vállalkozók Önkormányzati és intézményi dolgozók Civil szervezetek

Együttműködési szándékok feltérképezése

Lakosság Vállalkozók Befektetők Egyház


Eszközök Fórumok (civil, vállalkozói, lakossági, on-line) Mélyinterjúk Webes megjelenítés Településmarketing stratégia elkészítése Fórumok Tervek, elképzelések megismerése Programnaptár


81 VITAANYAG

Partnerség építése az ITS előkészítése és végrehajtása során Célkitűzés

Végrehajtandó feladatok

Résztvevő csoportok Civil szervezetek

Eszközök

Az önkormányzat és a magánszféra között a településfejlesztési célok összehangolása, konszenzusteremtés, együttműködés megteremtése A programok finanszírozási hátterének feltérképezése

Vállalkozók bevonása

Vállalkozók Befektetők Civil szervezetek

Fórumok Kapcsolattartás Személyes egyeztetések

Piaci igényfelmérés

Személyes egyeztetések

Az integrált településfejlesztés eredményességének, hatásának feltérképezése

Elégedettségmérés

Vállalkozók Befektetők KKV vezetői Civil szervezetek Lakosság Vállalkozók Önkormányzati és intézményi dolgozók Civil szervezetek

Az integrált településfejlesztés és a kistérség fejlesztéseinek összehangolása

Kistérségi települések tájékoztatása

Környező települések, kistérség képviselői

Személyes egyeztetések Kistérségi ülés

Fórumok Felmérések

A partnerség kialakítása a következő intézkedések keretében képzelhető el:    

Partnerségi hálózatok feltérképezése A kommunikációs csatornák feltérképezése, fejlesztése A partnerek jellemzése kommunikációs szempontból Kommunikációs, információs rendszer fejlesztése és fenntartása

A megújuló kommunikációs és információs rendszer egyik legfőbb eredménye, hogy hatékonyabbá és gyorsabbá válik az információáramlás a partnerek között. Várhatóan javul az önkormányzat és a település belső kommunikációja. A településfejlesztési stratégia megvalósítása szempontjából fontos értékelni a partnerségben érdekelt csoportokat. Az erőforrás potenciál, az érdekérvényesítő képesség alapján tudja meghatározni és alakítani az Önkormányzat a kommunikációs csatornákat. Településfejlesztésben részt vevő csoportok értékelése A településfejlesztésben érdekelt csoportok Lakosság

KKV Civil szervezetek Külső szakértők Hatóságok és szakhatóságok

Környező települések

Erőforrás potenciál Mérsékelt szakismeretek, tapasztalatok, elsődleges települési ismeretek Mérsékelt érdeklődés, alacsony invesztíciós képesség Nagyfokú ismeretek, tapasztalat, összetartás

Érdekérvényesít ő képesség Gyenge

Közepes Közepes

Tervezői, stratégiai, pályázatkészítői tapasztalatok Kompetenciák, szaktudás, engedélyezési szerepkör

Közepes

Közösen végzett

Gyenge

Erős

Elvárás A település fejlődése, élhetőbb lakókörnyezet, magasabb szintű szolgáltatások

Előkészítésben, végrehajtásban betöltött szerep Az elvárásaik beazonosítása

Tervezhetőség, átlátható szabályozási környezet A települési lakosságnak és a szervezet céljainak megfelelő fejlesztések Együttműködés minden résztvevő csoporttal

Igényeik beazonosítása, lehetséges partnerek Az elvárásaik beazonosítása, monitoring szereplők Folyamatszervezés, tanácsadás

Jogszabályoknak és szakpolitikai irányvonalaknak megfelelő fejlesztések végrehajtása A települések igényeit

Szakmai kontroll és koordináció, jóváhagyó szerep


Az elvárásaik


82 VITAANYAG

Településfejlesztésben részt vevő csoportok értékelése A településfejlesztésben érdekelt csoportok

Erőforrás potenciál

Érdekérvényesít ő képesség

kistérségi feladatok Önkormányzat dolgozói / projektmenedzsment

Nagyfokú ismeretek, szakmai potenciál

Erős

Elvárás kiszolgáló intézményrendszer, elérhetőség Az ITS végrehajtásában és nyomon követésében aktív részvétel

Előkészítésben, végrehajtásban betöltött szerep beazonosítása A pályázat előkészítése és végrehajtása

A település kommunikációs eszközei között közvetlen és közvetett eszközök állnak rendelkezésre. A kommunikáció ezen eszközök kombinált felhasználásával tehető hatékonyabbá.

12. AZ ITS EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE ÉS AZ ITS RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA, AKTUALIZÁLÁSA 12.1. MOITORING RENDSZER A stratégia megvalósulásának folyamatos nyomon követése, felülvizsgálata a település érdeke elsősorban. A monitoring célja felhívni a döntéshozók és a megvalósításért felelős szervezet figyelmét a céloktól való esetleges eltérésre, és összegezni az elvégzett feladatokat. Figyelni kell arra, hogy a célkitűzések elérése érdekében tett lépések a megfelelő időben történjenek, a megfelelő eszközökkel. A monitoring számos komplex feladatot foglal magában az adatgyűjtéstől a stratégia esetleges szükséges módosításáig. A stratégia és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések (akcióterületi terv) megvalósulásához indikátor célértékek kerültek meghatározásra, melyeknek évenként a megvalósítás és fenntartás során teljesülni kell. Indikátorok, konkrét számszerűsített számok kerültek meghatározásra az alábbi táblázatokban: Települési és településrészi célokhoz rendelt indikátortábla, összefoglaló indikátor tábla, további szakmai indikátorok, fenntarthatósági és esélyegyenlőségi kötelező indikátorok. Az áttekintés során megállapíthatók a fejlesztés indikátorainak értékei, ezek alapján értékelhető a célok irányába történő előrelépés mértéke. Az akcióterületi fejlesztés éves értékeléséhez kapcsolódva megtörténik az ITS évenkénti áttekintése is. A legfontosabb monitoring feladatok a következők:  

 



Évenkénti rendszerességgel meg kell vizsgálni, hogy milyen lépések történtek a stratégiai célkitűzések elérésére. Eltérés esetén be kell avatkozni, a kívánt cél elérése érdekében módosítani kell a stratégiai eszközöket. Figyelemmel kell kísérni a projekt végrehajtása során az indikátorok alakulását (stratégia elfogadásakor érvényes bázisérték, a beszámoló időszakában aktuális érték, a stratégiában megfogalmazott célérték, valamint az előző Képviselő-testületi beszámoló alkalmával elfogadott értékhez képest történt elmozdulást). Az ITS felülvizsgálata, aktualizálása kétévenként szükséges, az elkészült felmérések, legfrissebb statisztikai adatok, egyéb új információk ismerete, illetve a stratégia megvalósulási folyamataiból levonható következtetések alapján. Figyelemmel kell kísérni a külső környezet változásait, amellyel szükség esetén összhangba kell hozni a stratégiai célkitűzéseket, illetve azok megvalósulási eszközeit, valamint a stratégiához közvetlenül nem kapcsolódó projektek stratégia célrendszerére gyakorolt vélelmezett vagy tényleges pozitív és negatív hatásait. Ki kell értékelni a már végrehajtott feladatok eredményeit, különös tekintettel a pályázati úton megvalósított fejlesztések esetén a pénzügyi és fizikai megvalósulásra (a stratégia megvalósításának kezdete óta, valamint az előző képviselő-testület által elfogadott beszámoló óta megvalósult forrásfelhasználást).



83 VITAANYAG

Az Integrált Településfejlesztési Stratégiában bemutatott projektek sikeres megvalósulása érdekében a menedzsment követi figyelemmel az indikátorok teljesülését, változását. Az indikátorokat figyelembe véve készíti el a kontrolling menedzsment az éves jelentését a közreműködő szervezet és a képviselő-testület felé. Az indikátorok mérésénél a kontrolling menedzsment munkáját a megvalósításban érintett szervezetek vezetői, illetve felelős tisztségviselők is segítik. A településfejlesztési feladatok teljesítéséről a menedzser félévente beszámolót tart a Képviselőtestület illetékes Pénzügyi Bizottságának és évente egyszer a Képviselő-testületnek az akcióterületi fejlesztések állásáról. A Településfejlesztési Bizottság mellett szükséges a közvélemény folyamatos tájékoztatása a helyi sajtón keresztül, illetve a helyben szokásos módon közmeghallgatások keretében. 12.2. INDIKÁTOR RENDSZER A stratégia végrehajtásának és eredményeinek nyomon követését az átfogó cél, valamint a tematikus célok és a településrészi célok mellé rendelt indikátorrendszer biztosítja. Az alábbiakban mutatjuk be az átfogó, tematikus és településrészi célokhoz rendelt indikátorokat, megjelölve azok adatainak forrásait, az elérendő célértékeket. Indikátor mutató összefoglaló táblázata Minimálisan elvárható célérték 5 ha

Célérték eléréséne k ideje 2023

6 db évente

folyamato s

Biogazdálkodásba bevont területek nagysága

20 ha

2025

1.2.1. Települési megújuló energia program kialakítása 1.2.2. Energiahatékonyság térnyerése a mindennapokban

Települési megújuló energia programról szóló tanulmány

1 db

2019

Fűtés korszerűsítése folytán energia csökkenése – folytatással érintett ingatlanok esetében

-20%

2025

1.3.1. Turizmus fogadási feltételeinek biztosítása 1.3.2 Turisztikai infrastruktúra fejlesztése 2.1.1. Hatékony ifjúságpolitika

Turisztikai koncepció

1 db

2018

Szálláshely kapacitás növekedése

+10 szoba

2025

+1%

2025

5 db/év

2025

4 db

2020

1 db

2017

-5%

2023

+20%

2020

Célrendszer eleme 1.1.1. Vállalkozási területek biztosítása 1.1.2. Vállalkozások közötti kooperáció biztosítása 1.1.3. Biogazdálkodás támogatása

2.1.2. Oktatási-nevelési intézmény fejlesztése

Mutató neve Gazdasági területek kialakítása, barnamezős területek rehabilitálása Vállalkozói fórumok

Fiatal felnőttek (18-35 évesek) arányának növekedése a teljes lakónépességhez viszonyítva Városi mecenatúra programban részt vevő fiatalok száma Felújított tantermek száma Városi uszoda felújítása

2.1.3 Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése

Egészségügyi ellátást igénybe vevők számának csökkenése

Szűrő vizsgálatokban részt vevők számának növekedése


Mutató forrása Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Biokontroll Hungária Kft. Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Programba bevont ingatlantulajdon osok Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás KSH Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás KSH KSH Népegészségügy i Főosztály


84 VITAANYAG

Indikátor mutató összefoglaló táblázata Célrendszer eleme

2.2.1. Közösségi élet megerősítése 2.2.2. Lakáspolitika 2.2.3. Közellátások fejlesztése 2.2.4. Közösségi bűnmegelőzési program 3.1.1. Úthálózat fejlesztése 3.1.2 Gyalogos és kerékpáros infrastruktúra fejlesztése 3.1.3. Közműfejlesztés

3.1.4. Infokommunikációs elérés biztosítása 3.2.1. Építésszabályozás 3.2.2. Épített értékek védelme és hasznosítása 3.2.3. Közhasználatú zöldfelületek fejlesztése 3.2.4 Közterek fejlesztése Mosonszentjános településérész Mosonszentpéter településrész Pusztasomorja településrész Hanságliget településrész Egyéb külterületi lakóterületek és kapcsolódó területfelhasználások

Mutató neve

Minimálisan elvárható célérték

Célérték eléréséne k ideje

1 db

2018

1 db

2018

Lakáskoncepció kidolgozása

1 db

2019

Megvalósult szervezetfejlesztés

1 db

2019

1 db

2018

5 km

2025

+5 km

2025

+5 km

2025

95%

2023

20 db

2018

Önkormányzati nyilvántartás

1 db

2018

1 db

2017

3 db

2020

1 db

2020

1 db

2018

-60%

2025

Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás

1 db

2020

0 db

2025

30 MW

2023

Egészségügyi Program kidolgozása Civil koncepció kidolgozása

Szomszédok Egymásért Mozgalom programjának kidolgozás Szilárd burkolatú belterületi utak felújítása Felújított járdák hosszának növekedése Kerékpárút hosszának növekedése Szennyvíz csatornára való rákötési arány (=sz.vízre rákötött ingatlanok száma/ivóvíz hálózatra rákötöttek száma) Nyilvános internet elérés az önkormányzati intézményeknél és közterületeken Településrendezési eszközök felülvizsgálata Értékvédelmi rendelet elkészítése Felújított és/vagy újonnan épült játszóterek száma Időszakos piac létesítése Szórády féle malom hasznosításának kidolgozása Településrészen áthaladó 86. sz. főút forgalmának (nehézgépjárművek) csökkenése Közösségi tér funkcióbővítő fejlesztése Lakásállomány komfortosságának javulása – komfort nélküli lakások száma Alternatív energia hasznosítása során megtermelt áram


Mutató forrása Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Közmű szolgáltató

Önkormányzati nyilvántartás KSH Önkormányzati nyilvántartás


MELLÉKLETEK 1. SZ. MELLÉKLET – NYITOTT FÓRUMOK RÉSZTVEVŐI Résztvevő neve Képviselt szervezet neve Kudela Ildikó Leier Hungária Kft. Nagy Mária NED-MED Kft. Horváth Ágnes VZM Vida János Binder CA Szakács Zoltán Binder CA Kranarics László Pakett 2005 Bt. Bencsik László EV. Bella Zsolt Iskola Maglódi Zsolt Örökség Kulturális E. Wenner József JFE Bukovics Ferenc Dr. Oetker Kft. Dr. Bódi Csaba Hipp Kft. Lacknerné Fördős Klára Művelődési ház Lados Mihály MTA KRTK Jakabné Gruidl Teréz Társaskör Egyesület Berta Attiláné Jánossomorjai Körzeti Általános Iskola Nembergerné Berta Barbara Jánossomorjai Körzeti Általános Iskola Wyszocsánszkiné Zalán Nóra Jánossomorjai Aranykapu Óvoda Pénzes László SFS intec Kft. Péntek Tímea Jánossomorjai Városi önkormányzat Kránitz József Önkéntes Tűzoltó Egyesület Dívós Andrea Hanságliget Hauptmann Tamás JTV Dr. Pomsár Péter Auro Wirt Kft. Molnár Tamás Örökség Kulturális Egyesület Kéthelyi Márton VZM Wally János Német Nemzetiségi Önkormányzat Kocsis Péter Ifjúsági Klub Pósfai Máté VZM Lőrincz György Önkormányzat Hoffka Helga Jánossomorja K. Kiza Nenberger Zsolt Napsugár Gazdabolt Nemes Csaba Klafszky Tagiskola Bella Sándor VÜMESZ Ferik Tünde VZM Vajna Virág VZM Madarász Tibor JSE Prátser Krisztián Klafszky Tagiskola, JKK Hegyi Károly Hármashalom Hagyomány Őrző és Városvédő Egyesület Giczi Ákos Hármashalom Hagyomány Őrző és Városvédő Egyesület Winkler László Winkler Transport Schwartzné Varga Mónika Aranykapu Óvoda Lipovits Máté Jánossomorja város Önkormányzata Luka János Jánossomorja város Önkormányzata


85 VITAANYAG MELLÉKLETEK



2. SZ. MELLÉKLET – RÉSZLETEK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁS TANULÓK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS ÖTLETEIBŐL 

Alsó tagozatos kategória:

Vass Renáta 4. osztályos: „Vadaspark és állatsimogató”

Viszkok Virág 4. osztályos: „Ez a város meseváros” VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. 2016. www.vzm.hu



Prókai Előd 2. osztályos: „Kalandpark”

Gazsó Ákos Attila 3. osztályos: „Repülőtér”




Mihály Szimonetta 4. osztályos: „Ami a főutcáról hiányzik”

Neuberger Liza 4. osztályos: „Régi és új malom”




Pesti Dorián 4. osztályos: „Hengermalmi Csúszoda” 

Felső tagozatos kategória:

Neuberger Jázmin 6. osztályos: „A malom negyed”




Szőke Rebeka 5. osztályos: „Jánossomorjai Bio Piac”

Sarlai Bálint, Fehér Patrik, Zwonitschek Ronaldó 8. osztályosok: „Pihenő és üdülőpark”




Bencsics Zsófia 5. osztályos: „Jánossomorja City”

Pesti Madléna, Nagy Dorina 6. osztályosok, nincs cím



3. SZ. MELLÉKLET – KÉPVISELŐ-TESTÜLETI DÖNTÉS





Az integrált településfejlesztési stratégia összeállításában Lőrincz György, Jánossomorja város polgármestere, a Jánossomorja nyitott fórum résztvevői (vállalkozók és civil szervezetek képviselői, lakosok), a kérdőívvel megszólított lakosok valamint a Völgyzugoly Műhely Kft. (2083 Solymár, Bimbó u. 20.) munkatársai vettek részt: Ferik Tünde, Horváth Ágnes, Kéthelyi Márton, Kéthelyi Gergely, Pósfai Máté.


Integrált településfejlesztési stratégia Vitaanyag

Recommend Documents